Table of Contents Előszó 3. Hydrological Characteristics of Tisza Valley, the Hydrodynamic Modeling of River

ECONOMICA

Tartalom

Tartalom Table of Contents Előszó

3

A tudomány aktualitásai Kovács Sándor: Tisza-völgy hidrológiai sajátosságai, a folyó hidrodinamikai modellezése

4

Hydrological Characteristics of Tisza Valley, the Hydrodynamic Modeling of River

Kovács Zoltán: Egy vízminőségi problémától a technológiai megoldásig

13

From the water quality problem to the technological solutions

Társadalomtudományok Social Sciences

Örsi Julianna: Helyreállítható-e az organikus társadalmi intézmények presztízse? Középiskolás diákok véleménye a házasságról és a családról Jász-Nagykun-Szolnok megyében 23 Could be Restored the Prestige of the Organic Socilal Institution? High school students’ opininons about marriage and family in Jász-Nagykun-Szolnok County

Pintér István: Az oktatási kultúra váltásának stratégiája

29

Strategy of Educational Culture Change

Igor Molchanov: Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban

42

Профессиональное образование, рынок труда и миграционная политики в России Vocational Training, Labor Market and Immigration Policy in Russia

Csillei Béla: Egy értékvizsgálat tanulságai

47

Lessons of the Value Assessment

Tánczos Péter: Filozófiai szubverzió és politikai kockázat – A demisztifikáció és a felforgató gondolkodás szerepe Nietzsche „machiavelliánus” Spinoza-képében

57

Philosophical Subversion and Political Risk – The Role of the Demystification and Subversive Thought in Nietzsche’s “Machiavellian” Spinoza-interpretation

Szurmay Ernő: A Szolnoki Verseghy Kör. Egy civil szervezet első húsz éve

68

Verseghy Circle, a Civil Organization in Szolnok

Bagi Gábor: A szolnoki vár egykori alagútjai nyomában (Adalékok egy elfeledett régészeti ásatás történetéhez a szolnoki várban 1934/35-ben)

72

Tracking the Tunnels of Szolnok Castle (Data to the history of a forgotten excavation)

Műszaki és informatikai tudományok Technological And Informatics Sciences

Juraj Czifra - Peter Szabó: CAD/CAM rendszerek oktatása a 21. században

84

CAD/CAM Systems Education in the 21st Century

(Folytatás a 2. oldalon) ECONOMICA 2013/2

1

Tartalom

Békési László - Békési Bertold: Forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek

88

Rotary-Wing Unmanned Aerial Vehicles

Békési Bertold - Papp István - Szegedi Péter: UAV-k légi és földi üzemeltetése

99

Air and Ground Maintenance of Unmanned Aerial Vehicles

Nagy Valéria – Beszédes Sándor – Keszthelyi-Szabó Gábor: Innovatív biodiesel előállítás

118

Innovative Biodiesel Production

Madaras Lászlóné: Az absztrakt szépségű matematikai tételek megoldásának szenvedélyes keresésétől a számítógép tudomány megalapozásáig vezető utak

124

Roads that Lead from Passionate Searching the Solution of Abstract Beauty Mathematical Theorems to the Foundation of Computer Science.

Agrártudományok Agrarian Sciences

Seregi János - Bartos Szabolcs - Kovács Ágnes: Az un. „alternatív állatfajok” (szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, baromfi, nyúl) és termékeik szerepe a regionális állattenyésztésben

132

The Role of the so Called “Alternative Animal Species” (Cattle, Buffalo, Sheep, Poultry, Rabbit) and their Products in the Regional Farming

Dencső István: Különleges bogyós gyümölcsű növények (fanyarka, mézbogyó, fekete berkenye, som és homoktövis) mikroszaporítása

137

Micropropagation of Berry Fruits (Cornus Mas, Hippophae Rhamnoides, Lonicera Caerulea, Amelenchier Alnifolia, And Aronia Melanocarpa)

Gazdaságtudományok Economical Sciences

Hegedűs Mihály: A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére

141

The Impact of Corruption and Hidden Economy on the Operation of the SME Sector

Наталья Петровна Молчанова: Применение программно-целевого подхода в регулировании развития российской экономики

152

Application Program Approach in Regulating the Development of the Russian Economy

Nina Voskolovich: Innovative aspects of tourism development in Russia

157

Инновационные аспекты развития туризма в России A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban

Szerzőink

161

Our authors

2

ECONOMICA 2013/2

Előszó

Előszó Tudományos folyóiratunk jelen számának rovatokon átivelő gazdagsága egybecseng a 2013. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottójával. „Velünk élő tudomány” hívószó gyűjtötte össze azokat a tudományos eredményeket, amelyek mindennapjainkat áthatják, amelyeket nélkülözhetetlennek tartunk, ugyanakkor ennek mégsem vagyunk mindig tudatában, nem eléggé ismerjük azokat. Ezek az eredmények jelen vannak otthonunkban, modern járműveinkben, gyógyszereinkben, orvosaink diagnosztikai eszközeiben, vizeink, erdeink fenntartásában, információs eszközeinkben, a fejlett iparban, mezőgazdaságban, a jól működő iskolákban, azaz mindennapjainkban. Az alkalmazott és célzott kutatásokat, a környezetünkben jelen lévő, az átlagember és az eltérő tudományterületeket kutatók számára nem, vagy alig ismert kutatási eredmények jelentőségét állította a főiskola a „Mindennapi tudomány – a tudomány mindennapjai” konferencia-mottóval a középpontba és lehetővé tette, hogy az előadásokon keresztül minél több, az életünket átszövő kutatási eredménnyel ismerkedhessenek meg a résztvevők. A plenáris előadások két témakör köré koncentrálódnak. Egyrészt emléket állítottak Buzás Gyula professzornak a gazdaságtudomány kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosulását bemutató előadásokkal, másrészt a VIII. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok nyitóelőadásai az ökológia, mint mindenkit érintő tudomány eredményeit és szemléletformáló funkcióját hangsúlyozzák. Kiemelt szerepet kapott többszörös aktualitása miatt a vízgazdálkodás mind a plenáris, mind a szekciómunkában. A nemzetközi konferencia alkalmat adott az oktatásban, kutatásban együttműködő hazai és nemzetközi partnerek kutatási tapasztalatainak megosztására, valamint a tehetséggondozási program részeként lehetőséget biztosított a hallgatók számára is kutatási eredményeik ismertetésére. Kiadványunk elsődlegesen nem a konferencia tanulmánykötete, rovataink cikkei között, különösen a tudomány aktualitásait felvonultató rovatunkban azonban a kiemelt témához, a vízhez kapcsolódó előadások egy része megjelenik. A folyóirat preferálja a többnyelvű megjelentetést, az angol nyelvű cikkeken kívül orosz és ukrán szerzők anyanyelvi összefoglalóival közölt tanulmányok is szerepelnek. Dr. Kóródi Márta oktatási és tudományos rektorhelyettes

ECONOMICA 2013/2

3

Kovács Sándor: Tisza-völgy hidrológiai sajátosságai, a folyó hidrodinamikai modellezése

Kovács Sándor

Tisza-völgy hidrológiai sajátosságai, a folyó hidrodinamikai modellezése Kovács, Sándor: Hydrological Characteristics of Tisza Valley, the Hydrodynamic Modeling of River Conveyance capability has changed significantly in the last decades of the Tisza River. As a result of human interventions and natural changes of the river bed the elevations and durability of floods are continuously growing. Increasingly higher floods are more and more threatening the settlements of the region, agricultural areas and people’s livelihood. Hydrology and hydrodynamic modeling play an important role in avoiding flood damage as well as in the solutions to mitigate the destruction. Keywords: the increase of flood peaks, durability of flood waves, high water conveyance lane, floodplain arrangement, retention reservoir, hydrology, hydrodynamic modeling. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi évtizedekben a Tisza vízlevezető képessége lényeges megváltozott. Az emberi beavatkozások, a természeti változások hatására az árvizek magassága és tartóssága folyamatosan növekszik. A folyó egyre magasabb szinten levonuló árvizei mind jobban veszélyeztetik a térség településeit, mezőgazdasági területeit, az emberek megélhetését. Az árvizek kártételeinek elkerülését, illetve mérséklését elősegítő megoldások kutatásában jelentős szerepe van a folyó vízrendszerének hidrológiai, hidrodinamikai modellezésének. Kulcsszavak: árvízcsúcsok növekedése, árhullám tartóssága, nagyvízi levezető sáv, hullámtér rendezése, árapasztó tározók, hidrológiai, hidrodinamikai modellezés. Az Alföldön élő ember életét, gazdálkodását érzékenyen érinti a térség szélsőséges időjárás viszonya, az aszály és a nagy csapadék következtében kialakuló belvíz és árvíz. Közel két évtizedes (1982-1997 évek) hallgatását követően, a Tisza 1998-óta szinte minden évben meglepett minket egy-egy, addig nem látott magasságú árhullámával. 1998-2000. közötti évek alapjaiban változtatták meg a Tiszáról 4

addig szerzett ismereteinket. Néhány év elteltével, a Tisza 2006-ban újból megmutatta erejét. A folyó Tiszaugtól egészen a Dunába torkolásáig – 270 km hosszú folyószakaszon - megdöntötte az LNV értékeket. A 2006. évi árhullám ismeretében a 2000. évi áradás már nem nevezhető rendkívülinek. Ezt követte az újabb, a 2010. évi árhullám, amikor ki kellett nyitni az alig fél éve átadott Tiszaroffi árapasztó tározót. Lehetséges-e, hogy a Közép-Tiszán az elmúltévtizedben kialakult árhullámoknál magasabb árhullám vonuljon le? A válasz, egyértelműen igen. A Tisza történetében voltak, és valószínűleg lesznek az utóbbi évek időjárási viszonyainál kedvezőtlenebb feltételek. Hidrometeorológiai szempontból mértékadó árvizek egyikének egy igen régi, az 1888. év tekinthető, amikor a Tisza vízállása Vásárosnaménynál 16 napon keresztül meghaladta a 790 cm-t, és egyidejűleg a mellékfolyók vízszintje is kiemelkedően magas volt. A vásárosnaményi szelvényben az utóbbi évek árvizeinek 790 cm feletti tartóssága egyetlen egy esetben sem haladta meg a 3,5 napot. 1888-ban a 900 cm-es vásárosnaményi tetőzés úgy alakult ki, hogy a mellékfolyók mentén alig volt töltés, és a meglévő töltéseket is elvitte a víz. ECONOMICA 2013/2

A tudomány aktualitásai

jelentős vízszinteket eredményezett folyókon és komoly károkat okozott a településeken. - 2000 tavaszán, előbb kritikus árvízi helyzet alakult ki a Zagyva-Tarna rendszer folyóin, amit azonnal követett a Bodrog és a Tisza, Tokaj - országhatár közötti, helyenként újabb 70 cm-es árvíz1. táblázat: Árhullámcsúcsok növekedése a Tiszán szint növekedést okozó árhulláma. A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy a Közép-Tiszán 155 km-en kellett egy hét alatt a töltéseket és az úgynevezett „magas partokat” emelni. A meglévő és a magasított védvonalak koronaszintje és a tetőző vízállás közötti különbség 298 km-en volt 20 cm-nél kisebb! - 2001 márciusában gátszakadások voltak Kárpátalján a Tiszán és mellékfolyóin. Hazai területen vízátfolyások a Batár bal parti töltésein, töltésszakadás a Túron és két helyen Tarpa fölött a Tisza Az utóbbi évek kiemelkedő árvizeinek jellemzőbal partján. (Az ukrán és a magyar területeit az alábbiakban foglaljuk össze: ken jelentős károk keletkeztek.) - 1998. novemberében Kárpátalján töltésszakadások a Tiszán és mellékfolyóin, hatalmas - 2006 tavaszán újra rekord szintű árvíz alakult ki a Tisza Martfűtől délre, valamint a Hárkárokkal. A mellékfolyók árhullámai végigsömas-Körös Kunszentmárton alatti szakaszán. pörtek a völgyekben és hatalmas pusztítást A töltésszakadást ismét csak rendkívüli védeokoztak: Kárpátalján – nem hivatalos adatok kezéssel sikerült megelőzni. szerint – összesen 236 település szenvedett kárt az árvíztől, 118 települést árasztott - 2010 nyarán a Sajón és a Hernádon alakult ki rekord vízszintű árhullám töltés szakadásokel teljesen, 39.600 épületet öntött el a víz, kal, ami a Tisza kis árhullámával egyesülve a lerombolt 22 hidat, megsérült 340 km közSajó torok és Szolnok között alakított ki ismét út. Az árvíznek halálos áldozatai voltak. kritikus vízszintet. Taskonynál a Tisza vízszintTiszabecs alatti bal parti Tisza töltésen a vízje az előírt töltéskorona szintje alatt 40 cm-el átfolyást sikerül elzárni ezzel hazai területen volt, amikor megnyitásra került a Tiszaroffi a töltésszakadást elkerülni. árvízi tározó, ezzel sikerült megelőzni a to- 1999-ben évben folytatódott az előző évekvábbi vízszintemelkedést és a még súlyosabb ben elkezdődött nedves időszak: alig négy helyzetek kialakulását. Ha a Hernádon és a hónap elteltével ismét rendkívüli méretű árSajón nem lettek volna töltésszakadások a hullám alakult ki és vonult le a Bodrogon és Tiszapalkonya - Kisköre közötti szakaszon a Közép-Tiszán. A Tisza egyes vízmércéinél az újabb csúcsdöntésekre került volna sor. 1970 évi árhullám maximumánál 70-80 cmAz évi maximális vízállások alakulását az 1. rel magasabban tetőzött. Ezt követően, 1999 nyarán rendkívüli csapadék hullott a Zagyva- számú ábrán szemléltetjük. Az adatsor elemTarna és a Laskó patak vízgyűjtőjén, amely zését követően, figyelembe véve a hordalékAz árhullámcsúcsok növekedését a Tiszán, az 1888-at követő időszakban az 1. számú táblázatban szemléltetjük. (Megjegyzés: 2010-ben a Tisza jobb oldali mellékfolyóin voltak csúcsdöntések.)

ECONOMICA 2013/2

5


lerakódás és a hullámtér állapotának romlását, megállapítható, hogy a Tisza középső szakaszán a vízszállító-képesség csökkenése 2-3 cm/év vízszintemelkedést eredményez a kimagasló árhullámok esetében.

változását. Addig, míg az 1881-1910 közötti időszakban az árhullám évente átlagosan 5,4 napot tartózkodott 650 cm felett a Közép-Tiszán, jelenleg ez az érték 28,4 napra, a régi tartósság 5,2 szeresére emelkedett.

1. ábra: Évi maximális vízállások alakulása a Tisza, Szolnok szelvényben

Az árhullámok magasságának emelkedése mellett egyre nagyobb problémát jelent a tartósságuk növekedése. Az alábbi 2. számú táblázatban szemléltetjük az árhullámok tartósságának

A vízszintnövekedés alapvető okait a Tisza és mellékfolyói hazai szakaszán az alábbiakban foglalhatjuk össze: - A folyók nagy eséssel érkeznek hazánk-

2. táblázat: Árhullámok tartóssága napokban, egy évre vonatkoztatva

6

ECONOMICA 2013/2


2. ábra: A Tisza hossz-szelvénye Rahó – Tiszadob között

-

ba a külföldi vízgyűjtőkről. Az országhatár térségében a folyók esése lecsökken, ezzel egyidőben a víz sebessége is lényegesen kisebb lesz. Ahogy csökken a víz sebessége, úgy ejti el az általa szállított hordalékot. Az árhullámok idején leülepedett hordalék folyamatosan növeli a hullámtér magasságát, ami tovább csökkenti a víz sebességét. A víz sebességének csökkenésével tovább erősödik a hordalék-lerakódás menete, amely viszont újabb vízszintemelkedést generál. A hullámtér rendezetlen állapota szintén lassítja a víz áramlását, elősegítve a fenti folyamat állandó erősödését. 1998 őszén és 2001 tavaszán töltésszakadások voltak Kárpátalján a Tiszán és a mellékfolyókon és Tarpánál. A számítások alapján közel 300 millió m3 (más becslések szerint 500 millió m3) víz folyt ki a mentett területre. Modellezéssel helyreállítottuk a „szakadásmentes” árhullámképet, amely azt mutatja, hogy a magyar szakaszon 1 méterrel maga-

ECONOMICA 2013/2

sabb árhullámok is kialakulhattak volna (3. számú táblázat). - Az ukránok 1998 után jelentős töltésmagasításba kezdtek, amelynek mértéke elérte a 2-3 m közeli értéket [3]). Így Kárpátalján a tiszai töltések 2 méterrel magasabbak lettek, mint a magyar töltések. Ez viszont azt jelenti, hogy a 2001 évihez hasonló méretű árhullám már nem öntené el oly mértékben az ukrán területeket, és több mint 100 cm-el magasabb vízszinttel, a rengeteg hordalékkal átvonulna a magyar oldalra. - Az árhullám levonulási sajátosságai a KözépTiszán: Ahogy halad az árhullám a Tisza középső és alsó szakasza felé a víz sebessége tovább csökken, a hordaléklerakódás folyamata tovább erősödik. A kiemelkedő árhullámok tömege a Közép-Tiszán meghaladja a 10 km3-t. A víz sebességének csökkenésével egyre kiesebb lesz a folyó mozgási energiája. A mozgási energia csökkenése a helyzeti energia növekedésével 7


3. táblázat: 1D hidrodinamikai modellezéssel helyreállított 2001. évi árhullám

jár, ami viszont az jelenti, hogy ugyanazon tér- hatalmas víztömeg mozgási energiájának, a víz fogatú árhullám magasabb vízszinten tud levo- sebességének növelésével, víz előtt álló út kinulni. tisztításával tudunk elérni. A vízszint emelkedése együtt jár az árhullám A víz sebességének alakulásában nagy szetartósságának, időtartamának növekedésével, repet játszik a hullámtér állapota, a növényzet ami fokozott terhelésnek teszi ki az amúgy is sűrűsége, az övzátony (1. kép), a nyárigát maelöregedett töltéseket. A Közép-Tiszán az I. gassága, a különböző lefolyási akadályok (tusfokú árvízvédelmi készültség időtartama meg- kógátak, üdülők) megléte. haladhatja a 90 napot. Az árhullám 2000-ben Az emberi beavatkozás és természeti válto11 napon keresztül tartózkodott az 1000 cm zások hatására az árvizek magassága és tartósfeletti tartományban. Ha az 1. kép: Övzátony fejlődése Szolnoknál [3] 1888. évihez hasonló áradás alakulna ki a Tiszán, az árhullám 1000 cm feletti tartóssága 24 nap lenne a folyó középső szakaszán. Ilyen tartósságú árhullámot a töltéseink nem tudnának elviselni. E miatt, az árhullámok magasságának csökkentése mellett, alapvető feladatunk az árhullám tartósságának csökkentése. Amit viszont - amint már említettük - csak ennek a 8

ECONOMICA 2013/2


sága folyamatosan növekszik. Az egyre magasabb szinten levonuló árvizek a települések és a mezőgazdasági területek fokozottabb védelme egyrészt az árvédelmi gátak további erősítését igényli, másrészt új megoldásokat kell keresni az árvizek kártételeinek elkerülése, illetve mérséklése érdekében. Az ármentesítés olyan megelőző műszaki tevékenységek összessége, melynek célja egyrészt, hogy az emberi beavatkozások hatására az árvizek magassága ne növekedjék, másrészt az árterületnek az árvizektől való mentesítése, úgy, hogy azon az emberi település, a közlekedés, a mezőgazdasági művelés, az ipari termelés és általában az élet lehetősége és fejlődése biztonságos legyen. Az árvízmentesítés feladata azonban nem határolható le az árvízvédelmi gátakra, - azok magassági, keresztmetszeti, vagy vonalazási kérdéseire – ez átfogó, az egész vízgyűjtő területet és különösen a vízszintemelkedések fő okozóját a nagyvízi medret magában foglaló komplex műszaki és gazdasági tevékenység [1]. Az eredmények azt mutatják, hogy a természeti folyamatok a nagyvízi mederben és a gazdasági-társadalmi folyamatok a közvetlenül érintett területeken a probléma növekedéséhez járulnak hozzá. A hullámtér elsődleges feladata az árvizek levezetése. Árvizek idején a víztömeg levonulása a hullámtér árvízi levezető sávjában (hidraulikai folyosókon) történik, mely feladatát akkor tudja teljesíteni, ha ez a sáv megfelelő szélességű és e sávban az árvizek szabad levonulása biztosítva van. Az árvízi levezető sáv az árhullámok levonulását nem akadályozó, kis felszíni érdességet biztosító használata igen fontos eszköz a térségi árvízi biztonság megteremtésében. A XX. század második felében a hullámtéri területeken a szántó és az erdő a kedvező lefolyási viszonyokat biztosító gyep rovására terjeszkedett. A rendszerváltást követően bekövetkezett, ECONOMICA 2013/2

számos okra visszavezethető előnytelen változások (elhanyagolt nyárigátak, belvízcsatorna menti depóniák, felhagyott szántók, gyomosodás, bozótosodás, invazív növényfajok elburjánzása, zártkertek kialakítása, épületek létesítése, stb.) miatt leromlottak a nagyvízi lefolyási viszonyok. A hullámtér korábbi mezőgazdasági hasznosítású részei is ma többnyire gazdátlan, gondozatlan táj benyomását keltik. Hazánkban 1960-as évekig nagy gondot fordítottak a nagyvízi meder (hullámtér) állapotára, az árvizek szabad levonulásának biztosítására [3]. Az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal 1891. évi előterjesztése „a Tisza folyó szabályozása tárgyában” című dokumentáció részletesen foglalkozik az előbbi rendelet végrehajtási kérdéseivel. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy „A mederrendezéssel szorosan összefügg a folyó medre és a töltésvonal közt fekvő hullámtérnek mindennemű lefolyási és olyan akadályoktól való kitisztítása, amelyek a hullámtér feliszapolódását elősegítik. … a szabadon hagyandó hullámtér szélességében sűrű fűzhajtások ne keletkezhessenek, a melyek vadkomlóval, földi szederrel és folyondárral összenőve a vízfolyást legjobban akadályozzák és az iszaplerakódásnak s vele az előterek feliszapolódásának legnagyobb előmozdítói”. 1960-tól elkezdődött a hullámterekben a fásítás, a nyári gátak, ill. az üdülők építése, a korábbi szántóföldi és legelő gazdálkodás felhagyása. Mindezek jelentősen hozzájárultak az árvízszintek gyors emelkedéséhez és a hordalék fokozott kiülepedéséhez. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a kialakult viszonyok miatt, hazánk lemondott a nagyvízi meder vízvezető képességének fenntartásáról, csak a töltések előírás szerinti kiépítésére helyezte a hangsúlyt [3]. Ez viszont azt eredményezte, hogy az árvízi meder levezető képességének romlása a Közép-Tiszán 1970-2010 között elérte az évenkénti 3 cm-es értéket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, 9


hogy ha az 1970-es árhullám megismétlődne, az ma 120 cm-el magasabb vízszinttel folyna le mint 1970-ben. Ha a 2000. évi árvíz ma megismétlődne, az napjainkban már 1070-1080 cm között vonulna le. Ezt a víztömeget már nem lehetne töltések között tartani, - a megépült tiszaroffi árvízi tározó ellenére sem. A további két, a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározók bekapcsolásával 70-80 cm-el lehet csökkenteni az árhullám magasságát, viszont annak 1000 cm feletti tartósságát nem. Az árhullám tartóssága az amúgy is „megöregedett, elérett” töltések állékonyságát tovább rontja. A víz levonulásának segítése csökkenti az árvízi kockázatot, az emberi élet és vagyon védelme érdekében. A fentiek során részletezett árhullám időtartamának növekedése miatt töltésszakadás bárhol kialakulhat. Számításaink szerint egy közép-tiszai gátszakadás során a kifolyó víz tömege meghaladhatja az 1,5 km3-t. (Megjegyzés: 2001-ben Tarpánál, a magyarországi területre 120 millió m3 víz folyt ki.) A nagy kiterjedésű öblözetekben a feltöltődési folyamat, azaz a víz kiáramlása és az elöntés növekedése akár több hétig is eltarthat. Több száz km2 terület kerülhet víz alá, amelynek a visszavezetése - síkvidéki terület lévén - szinte megoldhatatlan. A sokáig itt tartózkodó víztömeg hónapokra-évekre lakhatatlanná teszi a teljes vidéket. Összhangban a VTT koncepcióval, az egyes területi prioritások meghatározásával, az árvízvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni a természetvédelem és a térség összetett gazdasági érdekeivel. A megoldást a területrendezés és területhasználat-váltás vonatkozásában is az érdekeltek bevonásával, a különböző jogi kötelezettségek, szakmai meggondolások figyelembevételével összehangolásával, a Tiszavidéki komplex fejlesztés keretében kell találni oly módon, hogy az megőrizze, sőt lehetőleg növelje az árvízi biztonságot és az érintett terület ökológiai potenciálját, biztosítsa a biológiai sokféleség fennmaradását [1]. 10

Összefoglalva: Az árhullámok magassága ellen lehet védekezni a töltések magasításával és az árvízi tározók üzembe helyezésével, viszont az árhullámok tartósságát csökkenteni, az árhullámok levonulását felgyorsítani csak a nagyvízi levezető sáv kitisztításával, annak tisztán tartásával lehet biztosítani. 1D ÉS 2D HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSEK A TISZA VÍZRENDSZERÉBEN Tisza vízszállító képességnek javítására, az árapasztó tározók leszívó hatásának vizsgálatát, a víznek az ártéri öblözeteken történő lehetséges áramlását 1D és 2D hidrodinamikai modellfuttatásokkal végezzük. A Tisza vízrendszerének 1D modellezése Az 1D hidrodinamikai modellt általában hoszszabb folyószakaszok modellezésére használjuk. A modellezést a HEC-RAS szoftverrel végezzük. A hidraulikai modell kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy jó fizikai alapokon működő, könnyen kezelhető, rövid futtatási idejű, az adatokat, a számítási eredményeket átlátható formában megjelenítő és stabil fejlesztő háttérrel rendelkező, nemzetközi szinten elfogadott programmal dolgozhassunk. A döntésnél nem mellékes tényező volt, hogy a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő öt ország csatlakozni tudjon a felépített rendszerhez, vagy annak egy-egy közös érdekeltségű szakaszához [2]. A HEC-RAS programrendszert az amerikai hadsereg Mérnök Hidrológiai Központja fejlesztette ki. (A HEC a Hydrologic Engineering Center, a RAS a River Analysis System rövidítése.) A programot már közel 40 éve használják sikeresen az USA összes, jelentős folyami rendszerének egydimenziós modellezésére. A programrendszer több, egymástól függetlenül is működő modulokból tevődik össze. ECONOMICA 2013/2


A Tisza modell adatbázisa - jelenlegi felépítésében - magába foglalja a folyó Tiszabecs Titel közötti 745 km hosszú szakaszát, valamint az ezen a hosszon betorkoló 15 mellékfolyót. A számításokba bevont folyószakasz teljes hossza meghaladja az 1500 km-t. A Tisza és mellékfolyóinak vízrendszerét több mint 1900 keresztszelvénnyel közelítettük. A modellbe 107 db hidat, 17 árapasztó műtárgyat építettünk be. Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: Lehetséges-e, hogy a Közép-Tiszán az elmúltévtizedben kialakult árhullámoknál magasabb árhullám vonuljon le? Az egyértelmű igen választ a fenti modellezéssel tudjuk igazolni. Az 1881. évi árhullámot az 1D hidrodinamikai modell segítségével a jelenlegi mederben futtattuk le. Az ily módon modellezett árhullámnak nem is az 1100 cm feletti magassága a meglepő, ha-

lenne. Az ilyen hosszú árvíz viszont a töltések állékonyságát veszélyeztetné, komolyan. A közép-tiszai ártéri öblözetek 2D modellezése

A Közép-Tisza vidékén előkészítés alatt áll az ártéri öblözetekre vonatkozó árvízi kockázati módszerek kidolgozása, a veszélytérképek elkészítése. Széles hullámtereken, öblözetekben kialakulható áramlási viszonyokat 2D hidrodinamikai modellel vizsgáljuk. A vízmozgás a természetben háromdimenziós térben történik. A víz mozgásnak 1D közelítése, viszonylag sekély, nagy felületre kiterjedő területeken nem ad megbízható eredményt. Az 1D irányából a 3D felé vezető közelítési úton alkalmazzuk az ún. mélységmentén integrált kétdimenziós egyenleteket, a 2D hidrodinamikai modelleket. Igazgatóságunk3. ábra: 2.49 öblözet elöntés-modellje nál az amerikai FLO-2D modellt alkalmazzuk az árapasztó tározók feltöltésének, az árvízi öblözetek elöntése során kialakulható áramlási viszonyok számítására. Az alábbiakban 3 példát mutatunk be a 2.49 és a 2.37 árvízi öblözetek 2D modellezésére. A 2.49 számú öblözet elöntését a Zagyva 48,3 fkm szelvényénél (Alattyán felett), a jobb oldali töltésnél feltételezett töltésszakadás során kiáramló víz alapján modelleztük. A közel 40 millió m3 tömegű víz, nem annak 1000 cm feletti tartóssága. Addig, dél felé haladva eljuthat Újszászig, a Tápió tölamíg az árhullám 2000-ben 11 napig tartózko- téséig (3. számú ábra). A 4. számú ábra a 2.37 öblözet elöntés-modott 1000 cm- felett, az 1881. évi árhullám a jelenlegi lefolyásviszonyok mellett 21 napig ha- delljét szemlélteti. A feltételezett töltésszakaladná meg ezt a szintet. A tározókkal le is tud- dás a Zagyva 8 fkm-ben, a bal oldali töltésen nánk csökkenteni az árhullám magasságát 1000 vettük fel. A Tisza visszaduzzasztó hatása követcm közelébe, de a tartóssága közel kétszerese keztében a kifolyó víz tömege itt már elérheti az ECONOMICA 2013/2

11


4. ábra: 2.37 öblözet elöntés-modellje

500 millió m3-t. Ez a víztömeg észak-keletre haladva elérheti a Tiszát Tiszasülyig, északra vonulva pedig megközelítheti Pély határát. Abban az esetben, ha ugyanezt a 2.37 öblözetet a Tisza felöl, Tiszasülynél árasztaná el a víz, a kifolyó víz tömege már 1500 millió m3 lenne. Ez a vízmennyiség több mint tízszerese lenne a 2001 évi tarpai gátszakadásnál kifolyt vízmennyiségnek (5. számú ábra).

5. ábra: 2.37 öblözet elöntés-modellje

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] KOVÁCS, S., FAZEKAS., H.: Kisköre - Szajol közötti hullámtér rendezése, KÖTIVIZIG jelentés, Szolnok, 2012. [2.] KOVÁCS, S.: Kisköre déli országhatár közötti Tisza szakasz lefolyásviszonyinak jellemzése, KVVM honlap,Budapest, 2007. március [3.] NAGY, I. A „Vízöntő” évtizede a Tisza-völgyben, ECONOMICA, Szolnok, IV. évfolyam, 12. szám, 2011.

12

ECONOMICA 2013/2


Kovács Zoltán

Egy vízminőségi problémától a technológiai megoldásig Kovács, Zoltán: From the water quality problem to the technological solutions Despite the general title the study poses specific proposals for resolve the water quality problems, notably the possible methods of elimination of microbiological objectionablety in the Water Company of Szolnok. Keywords: water quality, microbiological composition, filtration ÖSSZEFOGLALÓ Az általános cím ellenére konkrét ivóvíz-minőségi probléma megoldására tett javaslatokat tárgyal az alábbiakban a tanulmány, nevezetesen a mikrobiológiai kifogásoltság megszüntetésének lehetséges módszereit a Szolnoki Felszíni Vízműben. Kulcsszavak: vízminőség, mikrobiológiai összetétel, szűrés 1. AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI Az ivóvíz minőségi követelményeit 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet tartalmazza. A rendeletet előzőekben a 47/2005. (III.11.) és a 65/2009. (III.31.) Kormányrendeletekkel módosították, majd 2013. november 15-én a 430/2013 (XI.15) Kormányrendelettel további módosítására került sor. Férgekre vonatkozó határértékek alakulása: - 2013. november 15. előtt: férgek: 0 ind/L - 2013. november 15. után: Fonálféreg (Nematoda): 5 ind/L, Egyéb féreg: 0ind/L 2. AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGE A SZOLNOKI FELSZÍNI VÍZMŰBEN A Felszíni Vízmű által előállított és az ivóvízhálózatba táplált ivóvíz minősége az esetek döntő többségében megfelel a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet által előírt határértékeknek. ECONOMICA 2013/2

A hálózatba táplált vízben 2012-ben kifogásoltság csak a férgek tekintetében fordult elő, ezen belül leginkább a fonálférgek (Nematoda) ivóvízben való előfordulására vezethető vissza. A kifogásoltság nem állandó jelleggel, de rendszeres gyakorisággal jelen van. A hagyományos víztisztítási eljárások, mint a gyors és lassú homokszűrők alkalmazása esetén a tisztított víz 3-4 Nematodát tartalmaz literenként. Általában a Nematoda nem veszélyes az emberre, de egyike a nemkívánatos organizmusoknak, hangoztatja a Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) a vízminőségi irányelvekben. A Szolnoki Felszíni Vízműben 2012-ben elvégzett vizsgálatok alapján a szolgáltatott ivóvízben 70 %-ban fordult elő mikroszkópos biológiai kifogásoltság. A módosított rendelet alapján elemezve a 2012. évi eredményekezt, a kifogásoltság mértéke 48%-os mértékű. A mikroszkopikus állati szervezetek (zooplankton), hangsúlyozottan a fonálférgek (Nematoda), megjelenése a szolgáltatott ivóvízben általános, nem speciálisan szolnoki probléma. Ez természetesen nem jelent felmentést a megoldás keresése és a „vízminőségi kifogás” megszüntetésének kötelezettsége alól. A szakmai szövetség ajánlására bekövetkezett szigorú határérték enyhítése után is kijelenthető, hogy az ivóvízminőség biztosításának az egyik legnagyobb kihívása a mikroszkópos biológiai kifogásoltság megszüntetése.

13


3. A NYERSVÍZ MINŐSÉGE

nozó- Homokszűrő- Homokszűrt-víz tároló- Homokszűrt-víz átemelő- GAC adszorber- Tisztavíztároló- Hálózati gépház. A tisztítási technológia szilárd-folyadék fázisszétválasztása során a műveletben a zooplanktonok részecske tulajdonságait kihasználva történik a mikroszkopikus élőlényeknek elválasztása a vízfázistól. A Nematodák eltávolí-

A Szolnoki Felszíni Vízmű fő vízbázisa a Tisza folyó. A Tisza által szállított féreg-biomassza nagysága tág határok között mozog. A téli időszakban a víz által másodpercenként transzportált féregszám 5,22x105, két nagyságrenddel kisebb lehet a nyárinál 8,38x107. (1. sz. táblázat)

1. sz. táblázat: A Tisza által szállított féreg biomassza min. és max. értéke 2012-ben Dátum

Összes zooplankton (Ind/10L)

Vízállás (cm)

Tisza vízhozama (m3/s)

2012. 02. 06 2012. 06. 06

20 1 010

-175 108

261 830

A fenti eredmények láttán Chone 1976-os Crocodile folyót vizsgáló tanulmányában tett megállapítása juthat eszünkbe: „The quality of irrigation water available from the Crocodile river as „soup” and not water.”

Tisza által szállított férgek száma (Ind/s) 522 000 83 830 000

tása a homokfogók, derítők ülepítő terében és a homokszűrőkön áthaladva közel 100 %-os, de a technológia a jelenlegi formában nem alkalmas a határérték eléréséhez. (1. sz. ábra) Az aktívszén szemcsék „hordozóként” szerepelhetnek (vizes közegben rendszerint szerepelnek is), amin „biofilm” struktúrájú baktériumtársulás jön létre. A GAC adszorber tölteteken bizonyítottan jelenlevő, megtelepedő, biofilmet alkotó mikroorganizmusok a magasabb rendű élőlények tartós megtelepedésre biztosít lehetőséget.

4. A SZOLNOKI FELSZÍNI VÍZMŰ TECHNOLÓGIAI ELEMEINEK VIZSGÁLATA A Szolnoki Felszíni Vízmű tisztítás technológia elemei: Vízkivételi mű- Levegőztető- Homokfogó- Labirint, légbuborékos keverő- Derítő- Ózo-

1. ábra: Zooplankton egyedszám alakulása a tisztítási technológiában és az eltávolítási hatásfok 2011-ben Zooplankton átlag os eg yeds z ám alakulás a a tis z títás i tec hnológ iában és az eltávolítás i hatás fok % -ban 2011 évben 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Zooplanktomn egyeds z ám E ltávolítás hatás foka % -ban

Nyers

Homokf ut.

Derített

O z oniz ált

Homoks z űrt

G A C után

184

142

5

2

1

2

Hálóz at 1

0

22,8

97,2

98,9

99,5

98,9

99,5

T e c hnológ ia i m űtá rg y a k Zooplanktomn egyeds z ám

14

E ltávolítás hatás foka % -ban

ECONOMICA 2013/2


Az éves vizsgálati adatsorok értékelése alapján feltételezhető, hogy a GAC adszorber tölteten dúsulási folyamatok játszódnak le, mert a GAC kezelt mintákban a zooplankton egyedszám magasabb, mint az ezt megelőző homokszűrő technológiai egységek után, az adszorbereken egyfajta dúsítási folyamat játszódik le. A dúsítási folyamatokat segítő tényezők: - táplálékforrás: a transzportfolyamatok által nagy mennyiségű szerves törmelék jelenléte - lassú vízáramlás a GAC adszorbereken A fentiek alapján a technológusban megfogalmazódhat egy dilemma, mely szerint néhány GAC adszorber megszüntetése esetén a mikroszkópikus szervezetek adaptációs körülményei romlanak az áramlási sebesség növelésével, de a csökkenő kontaktidő miatt a szerves mikroszennyezők, klórozási melléktermékek AOX, THM, valamint a biológiai stabilitáshoz szükséges AOC stb. eltávolítási hatásfoka csökken, következésképp a közegészségügyi kockázat nő. A probléma megoldására nem lehet ez a megfelelő válasz. 5. TECHNOLÓGIAI FELADAT A fentiek alapján a technológiai feladat összefoglalva: - A Tisza által szállított és a víztisztítási technológiába nagy számban bekerülő zooplanktonok eltávolítása a víztestből, hogy a tisztított fázisba ne kerüljenek be - Hatékony tisztítási fázisok üzemének optimalizálása, esetlegesen új tisztítás-technológiai egység felkutatása, beépítésének vizsgálata - Hatékony tisztítási fázisok üzemszünete, illetve üzemzavara esetén se juthassanak fonálférgek a kiváló adaptációs lehetőséget biztosító GAC adszorberekre - Az aktívszén adszorbereken adaptálódott zooplanktonok eltávolítása, az adaptált állapot megszüntetése ECONOMICA 2013/2

6. NEMATODA EGYEDSZÁM CSÖKKENTÉSE, MEGJELENÉSÉNEK MEGELŐZÉSE A nyersvízből a tisztítási technológiába bekerülő férgek eliminálásának, egyedszámuk csökkentésének, adaptált állapot megszüntetésének több kínálkozó lehetősége van. Az elsődleges cél az volt, hogy a meglévő technológiai egységek optimális üzemeltetése mellett a rendelet által előírt határértékek teljesítése biztosítható legyen, a költséghatékonyság elve érvényesüljön. Emellett új technológiák beépíthetőségének, alkalmazásának, lehetőségét is megvizsgáltuk az alábbiak szerint. 1. Fertőtlenítés a. Klóros-, klór-dioxidos és ózonos oxidáció b. Ultrahang alkalmazása 2. Mechanikai beavatkozás a. Adszorber öblítés optimalizálása b. Sóoldatos öblítés c. Planktonhálós szűrés 6.1. Fertőtlenítés Az új Felszíni Vízmű 1978-as átadása óta a hagyományos klórozási fertőtlenítési technológia kiegészült ózonos oxidációval és havária helyzetben üzemeltethető klór-dioxidos fertőtlenítő egységgel. Kézenfekvő, hogy ezeket a fertőtlenítő egységeket fonálféreg eliminálás szempontjából megvizsgáljuk, optimális üzemeltetési körülményeit meghatározzuk. 6.1.1. Klór és klór-dioxid alkalmazásának lehetősége, ózonos oxidáció A Nematodáknak nagy stressz-tűrő képességük van, ellenállnak a 60 oC-os hőmérsékletnek, még az igen alacsony 2 pH-nak is, valamint igen magas C= 10 mg/L klórkoncentrációt is képesek túlélni, ezért a hagyományos klóros oxidációval az eliminálás nem végezhető, hiszen a keletkező klórozási melléktermékek komoly közegészség15


2. sz. táblázat: Különböző fertőtlenítő szerek hatása a Nematoda eltávolításra (Matsumoto et. al. 2002) Fertőtlenítőszer Ózon

Klóramin

Klór-dioxid

Alkalmazott koncentráció (mg/l)

Kontaktidő (min)

1 1,5 2 0,8-1,2 1,7-1,8 3,8-4 0,6 0,7-0,9 1,8-1,9

10 10 10 9 9 9 9 9 9

Nematoda egyedszám (db) élő elpusztult 2 46 0 104 0 73 2 46 0 77 0 75 27 18 57 38 0 80

Megjegyzés

Klór:NH4=4~5:1

Forrás: Matsumoto et. al. 2002

ügyi kockázatot jelentenének. A klór-dioxidos féregeltávolításhoz nagyon magas 1,8-1,9 mg/L dózis szükséges (2. számú táblázat), melyet az ivóvíztisztításnál nem alkalmazhatunk. Ezek alapján az üzemeltetőnek lehetőségként marad az ózonos oxidáció optimális üzemeltetés feltételeinek meghatározása, szakirodalmi tanulmányok felhasználásával. Az ózonozás hatásfokát vizsgáló tanulmányok szerint az ózonozás megfelelő koncentráció és kontaktidő esetén hatékonyan inaktiválja a férgeket, káros melléktermék képződése nélkül. Matsumoto et. al. és Hoveid fenti tárgyban kiadott tanulmányainak eredményeit a 2. és 3. számú táblázatok szemléltetik.

Annak érdekében, hogy a Szolnoki Felszíni Vízmű ózonos oxidációját a fentebb leírt tanulmányok eredményeivel össze lehessen hasonlítani, az USA EPA által bevezetett Cxt koncepciót alkalmaztam. A Cxt koncepció a következő empírikus egyenlettel fejezhető ki. K= Cn·t ahol C a fertőtlenítőszer koncentráció, mg/l n a hígulás tényezője t a kontaktidő, min, amely valamely igényelt inaktivációs szint elérését biztosítja K valamely mikroorganizmusra nézve állandó

3. sz. táblázat: Az ózon hatása a nematoda eltávolításra Hassan Hoveid at. al. (2008) Ózon konc. 5 Ózon konc. Minta perc elteltével (ppm) (ppm) Blank 1 2 3 4 5

0 2,5 2,75 3 3,25 3,25

0 0,2 0,5 0,7 1,4 1,9

Élő nematoda egyedszám a mintában (db) 286 316 257 276 262 190

Elpusztult Élő nematoda Eltávolítás nematoda egyedegyedszám ózohatásfoka szám ózonozás nozás után (db) (%) után (db) 286 0 0 43 273 86 7 250 97 5 271 98 2 260 99 0 190 100

Forrás: Matsumoto et. al. 2002

16

ECONOMICA 2013/2


Mivel a jelen vizsgálat során fenti öszszefüggés alkalmazásában ugyanarról a mikoroorganizmusról (Nematoda) és hígulási tényezőről van szó, így n=1 érétket célszerűen alkalmazhatom, ezért vizsgálhatjuk a Cxt alakot annak érdekében, hogy összehasonlítsam a tanulmányokban szereplő koncentrációkat és kontaktidőket a Felszíni Vízmű üzemi ózonos oxidációjával. Hoveid szerint Cxt=9,5 mgxmin/L, míg Matsumotonál Cxt= 15 mgxmin/L a 100%os eltávolításhoz szükséges Cxt. A Felszíni Vízműben különböző maradékózon koncentráció mellett kialakuló Cxt értékeket a 4. sz. táblázat szemlélteti.

történtek a laboratóriumi alkalmazások működőképes, kereskedelembe hozható technológia alkalmazására. [14] Az ultrahang innovatív, gyorsan fejlődő vegyszermentes technológia. Az ultrahang kavitációs jelensége következtében fellépő mechanizmusok: - Magas hőmérséklet (akár 5000 K) - Magas nyomás (akár 1000 atm) - Fellépő nyíróerők - Termikus disszociáció által keletkezett gyökök hatására a zooplanktonok sérülnek, inaktiválódnak és kellő energiaközléssel elpusztulnak. Mahvi tanulmányában 42 kHz-en működő

4. sz. táblázat: Cxt értékek különböző ózonkoncentrációk esetén max. és átlag víztermelés mellett Víztermelés (2012)

Cxt érték (mgxmin/L) különböző ózonkoncentráció esetén C= 0,4 mg/L C= 0,5 mg/L C= 0,7 mg/L

Qmax=1100 m3/h

8,72

10,9

15,3

Qátl=744 m3/h

12,88

16,1

22,5

A Hoveid et. al. és Matsumoto et. al. által végzet kísérleti eredmények alapján a Cxt= 15 mgxmin/L értéket fogadjuk el 100 %-os eltávolítási hatásfoknak, akkor a Felszíni Vízmű ózonos oxidációját ennek a feltételnek a teljesülése mentén kell üzemeltetni, tehát átlagos víztermelés esetén C=0,5 mg/L, max. víztermelés esetén pedig C=0,7 mg/L maradékózon koncentráció tartása a kívánatos. 6.1.2. Ultrahang használata Az ultrahang (US, ultrasound) egy innovatív technika a víztisztítás területén, amely az emberi fül számára nem hallható, 20 kHz feletti frekvencián működik. Bár az ultrahangot évtizedek óta használják a diagnosztika területén, az elmúlt öt évben jelentős előrelépések ECONOMICA 2013/2

ultrahangos tisztítóberendezést alkalmazva 12 min. kontaktidő biztosítása esetén a féregeliminálás 100 %-os volt. Saját kísérlet alapján ezt a hatásfokot 16 min. kontaktidő biztosítása esetén értem el. (5. számú táblázat) Az eljárás Felszíni Vízmű tisztítási technológiába történő integrálása kontakttér és átemelő beépítésével valósítható meg, így ez a megoldás nem javasolható a magas bekerülési- és üzemeltetési költségek miatt.

5. sz. táblázat: Ultrahang hatása a Nematoda eltávolítására Minta száma

US kontaktidő (min)

kontroll 1 2 3 4 5

4 8 12 16 18

Nematoda egyedszám Élő

Elpusztult

58 32 62 41 70 51

0 14 28 24 70 51

Eltávolítás hatásfoka (%) 43 45 58 100 100

17


7. MECHANIKAI BEAVATKOZÁS 7.1. GAC adszorber öblítésoptimalizálás (adaptált állapot megszüntetése) Az öblítés optimalizálásának két lehetőségét vizsgáltam: - nagyobb öblítési sebesség - hosszabb öblítési idő alkalmazásával. 7.1.1. Öblítési sebesség növelése Az eltávolítandó fonálférgek testét kívülről kutikula borítja. A kutikula több rétegű glykoproteinekből, lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll, melyek számos rétegből állhatnak, felületén kinövések vannak. A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. Ezekkel a sertékkel rendelkező egyedek a GAC töltet szilárd vázába, vagy az adszorbens felületén kialakult biofilm mátrixban fennakad-

hatnak, a sertékkel „megkapaszkodva” az öblítés hatékonyságát csökkentik, így maradva meg az adszorbens felületén. Vizsgálandó, hogy az öblítési idő, vagy az öblítési sebesség növelésével a Nematoda eltávolítási hatásfok javítható-e, elérhető-e 100 %-os eltávolítási hatásfok. A vizsgálatokat kismodellen végeztem el. A kísérlet során vizsgáltam, hogy az öblítővíz sebességét, illetve az öblítés időtartamát változtatva kimutatható-e szignifikáns különbség a különböző mennyiségű és idejű öblítések hatékonysága között, illetve létezik-e olyan ideális üzemeltetési körülmény, amely mellett a GAC tölteten adaptálódott zooplanktonok eltávolítási hatékonysága eléri a kívánt 100 %-os érétket. A GAC adszorberek üzemszerű öblítése F=15 m/h felületi terheléssel (sebességgel) történik, ezért a kísérlet során a vizsgált öblítési sebességek az üzemi v=15 m/h sebességgel kezdődnek és egészen v=65 m/h sebességig tartanak. (6. sz. táblázat) A legnagyobb sebességek üzemi körülmények között megvalósíthatatlanok, de a Nematoda eltávolítás szempontjából meg kell

6. sz. táblázat: Nematoda eltávolítási hatékonyság öblítési sebesség növelése esetén Öblítési Öblítővíz Expanzió Minta sebesség mennyiség mértéke szám v (m/h) Q (L/min) (%)

Töltet elhordás

Nematoda Öblítéegyedszám si idő öblítés előtt t (min) (ind./100g)

Nematod egyedszám öblítés után (ind./100g)

Nematoda Töltet eltávolítás fluid hatásfok állapotú (%) része (%)

1

15

1,1

2

finom frakció öblítés elején

20

22

16

27

0

2

25

1,8

5,8

finom frakció öblítés elején

20

22

12

45

0

3

35

2,5

11,5

finom frakció folyamatosan

20

22

9

59

20

4

45

3,2

21,4

20

22

7

68

46

5

55

3,9

32,1

20

22

5

77

62

6

65

4,6

35,8

20

22

5

77

70

18

finom frakció az öblítés végéig jelentős mennyiség

ECONOMICA 2013/2


Hatásfok (%)

Eltávolítás hatásfoka (%)

2. ábra: Nematoda eltávolítási hatásfok vizsgálni, hogy van-e olyan sekülönböző öblítési sebességek esetén besség, amelynél már az elra90 gadó-, vagy nyíró erő nagyobb, 80 70 mint a Nematodát rögzítő erő. 60 Az elvégzett kismodell vizs50 40 gálatok alapján kijelenthető, 30 hogy ivóvízzel történő öblítés 20 10 esetén a legnagyobb öblíté0 si sebesség – amely mellett 15 25 35 45 55 65 Öblítés sebessége (m/h) már jelentős a töltet elhordás- mellett sem érhető el a Nematodák 100 %-os eltávolítási hatásfoka. A grafikonon jól látható, hogy Az öblítési idő a kísérletek során 20, 40 és 60 az öblítés hatásfokát leíró görbe határértékhez perc, az öblítési sebesség v=15m/h és 25 m/h tart. (2. sz. ábra) volt. Azért választottam ezt a két sebességet, mert a15 m/h az alkalmazott üzemi, míg a 25 7.1.2. Öblítési sebesség növelése m/h pedig a maximális sebesség, amit még el lehet érni az üzemben két öblítő szivattyú párA rendszerinti öblítési idő a Felszíni Vízmű gya- huzamos kapcsolásával. korlatában (szennyezettségtől függően)15-20 Az elvégzett kísérletsorozat alapján megállapítható, hogy a választott két sebesség mellett, az öblítési 3. ábra: Nematoda eltávolítási hatásfok vizsgálata kismodell kísérletben idő megnövelése esetén sem lehetett eltávolítani az összes 90 80 adaptálódott fonálférget az 70 adszorber felületéről. (3. sz. 60 v=15 m/h 50 ábra) Az elérhető legnagyobb 40 v= 25 m/h 30 eltávolítási hatásfok 60 perces 20 öblítés és v=25 m/h öblítési 10 0 sebesség -1350 m3 öblítővíz 20 40 60 felhasználása- esetén is csak Öblítési idő (min) 85 %-os mértékű. Az üzemeltető számára leperc, ez alatt az idő alatt a v=15m/h öblítési vonható következtetés, hogy öblítésoptimalisebességnek megfelelően ~ 3,8-5,0 m vízosz- zálással a GAC tölteteken megjelenő és adaplop halad át az adszorbens ágyon. A műtárgy tálódott fonálféreg eltávolítás hatásfoka a fenti a bukóéltől a fenékig 2,2 m mélységű, vagyis módszerekkel növelhető, de 100 %-os mértéka rövidebb mosási idő alatt a szennyeződések ben nem valósítható meg. éppen „el tudják hagyni” a műtárgyat. A fonálférgek tölteten rögzülhetnek, ezért az eltávolí- 7.2. Sóoldatos öblítés tásukhoz hosszabb időre, vagy nagyobb öblítési sebességre, következésképp több öblítővízre Az egyik lehetősége a fonálférgek eltávolításának a mechanikai úton történő, sűrűség lehet szükség. ECONOMICA 2013/2

19


különbségen alapuló elválasztás. A problémát okozó Nematoda egyedek sűrűsége Andrássy szerint 1082-1086 g/L, átlagban 1084 g/L. Az elválasztáshoz - felúsztatáshoz- alkalmas a 14 %-os NaCl oldat, sűrűsége 1102 g/L. A 14 %-os NaCl oldatot kereskedelemben kapható finomított konyhasó felhasználásával készítettem. A kísérlet során azt vizsgáltam, hogy az aktívszén mintát 14 %-os sóoldattal - 1102 g/L sűrűségűöblítve sikerül-e eltávolítani az aktívszénből a zooplanktonokat. A GAC töltet öblítése előtt, és az öblítés közepén 2 percig levegőztetéssel fellazítottam az aktívszén szemcséket, hogy a kisebb sűrűségű anyagok könnyen fel tudjanak úszni. Az öblítés sebessége az üzemi körülmények között alkalmazott 15 m/h volt. Nagyobb öblítési sebességet azért nem alkalmaztam, mert az öblítő oldat sűrűsége nagyobb a víznél és a töltet elhordás nagyobb sebességnél valószínűsíthetően intenzívebben jelentkezne.

Bár a sóoldatos öblítés nagyon jó eredményt hozott, az eljárás nem költség-hatékony, gazdasági szempontból érdemes megfontolni a sóoldatos áztatást, mivel a zooplanktonok a 14 %-os sóoldatban elpusztulnak, majd az elpusztult egyedek öblítéssel eltávolíthatóak és ehhez az eljáráshoz „csak” ~ 100 m3 áztató oldat, azaz 14 000 kg konyhasó szükséges egy adszorber ágy kezeléséhez. 7.3. Planktonhálós szűrés A Nematodák visszatartásának egyik lehetősége a planktonhálós szűrés. Alkalmazása azon alapul, hogy a planktonháló lyukbősége kisebb, mint a férgek mérete, így azt a vízáramba téve nem jutnak át a hálón, felfogja azokat. A szűrési módszert Felszíni Vízmű technológiájában történő integrálás előtt az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - ne legyen sok partikulált anyag a szűrésre ke-

7. táblázat: Sűrűség alapján történő elválasztás Töltet Öblítő oldat Minta mennyiség mennyiség száma (L) V (L) 1

1

44

Töltet elhordás

Töltet lazíNematoda Nematoda Nematoda Öblítétás levegőegyedszám egyedszám eltávolítás si idő vel (min) öblítés előtt öblítés után hatásfok t (min) (ind./100g) (ind./100g) (%)

finom frakció a két öblítés elején

A kísérlet eredményei meggyőzőek, az aktívszén töltetből a sóoldatos öblítés alkalmazásával a zooplanktonok eltávolítása elérte a kívánt 100 %-os hatásfokot, vagyis az elpusztult férgek (nagy mennyiségű szerves anyag) az öblítés után nem fognak nemkívánatos mikrobiológiai folyamatokat indukálni az adszorber töltetben. Üzemi körülmények esetén az öblítéshez felhasználandó oldat mennyiség a töltethez viszonyítva (1db GAC töltet 75m3) 44-szeres, vagyis az öblítő oldat elkészítéséhez (technológiai veszteség nélkül) 44x75m3x140kg= 462 000 kg konyhasó szükséges, ami rendkívül nagy mennyiség. 20

2x2

-

-

2x20

180

0

100

rülő vízben, amelynek mérete nagyobb mint a hálónak a lyukbősége (gyors eltömődés) a planktonháló ne okozzon olyan mértékű visszaduzzasztást, hogy a gravitációs üzemet akadályozza (Felszíni Vízmű technológiája úgy lett kialakítva, hogy a tisztítási technológia első elemétől, a levegőztetőtől a homokszűrt-víz tárolóig a víz gravitációsan jut el) egyszerű beépíthetőség egyszerű cserélhetőség a GAC technológia előtti beépítés szükséges, hogy a GAC tölteten ne alakuljon ki adaptálódott kolonizációja a zooplanktonoknak, tehát a beavatkozás preventív jellegű ECONOMICA 2013/2


A planktonháló - a fenti szempontok és a műszaki megvalósíthatóság figyelembevételévela homokszűrő elosztócsatornába telepíthető. A technológiába bekerülő Nematodák jellemző mérete (50μm -1000μm) miatt, a választott planktonháló lyukbősége 40μm. 8. JAVASOLT BEAVATKOZÁSOK Több lehetőséget vizsgáltunk meg a Szolnoki Felszíni Vízmű tisztítási technológiájában jelentkező Nematoda probléma megoldására. A műszaki- és gazdasági lehetőségeket figyelembe véve három olyan technológiai beavatkozás javasolható, aminek kivitelezése jelen gazdasági körülmények között is vállalható és megfelelő megoldást nyújt a rendeletileg előírt ivóvízminőség biztosítására. - Planktonháló beépítése a homokszűrő elosztócsatornába - Ózonozó optimalizált üzemeltetése - GAC töltetek konyhasóoldatos kezelése 8.1. Planktonháló beépítése a homokszűrő elosztócsatornába Előnyei: - egyszerű beépíthetőség. - preventív megoldás. - planktonháló beépítésével az ózonozón túljutó zooplanktonokat nagy biztonsággal viszszatarthatjuk. - a háló cseréje egyszerű, nem igényel szaktudást. - vegyszermentes megoldás, nem generál új közegészségügyi kockázatot. - ózonozó leállása esetén is biztosítja a férgek eltávolítását. - alacsony beépítési költség - alacsony üzemeltetési költség Hátrányai: - hálószakadás esetén megszűnik a védelem - üzemelés közben a hálószakadás nehezen detektálható ECONOMICA 2013/2

- nagy lebegőanyag tartalmú víz esetén sűrűn kell cserélni - kis keresztmetszetű egyedek átjuthatnak a hálón - a visszaduzzasztás miatt csak meghatározott hidraulikai terhelés mellett alkalmazható - üzemelő ózonozó esetén csak gázálarcban cserélhető, mert a homokszűrő térben az ózonkoncentráció a megengedett határérték fölött van 8.2. Ózonozó optimalizált üzemeltetése Előnyei: - preventív megoldás - elpusztult zooplanktonok a homokszűrőn kiszűrhetők - nincs létesítési költség Hátrányai: - energiafogyasztás növekedés. - karbantartási költségnövekedés - technológiai fegyelem betartása (derítő iszapoláskor be kell avatkozni) - üzemszünet esetén a féregeliminálás megszűnik - kiegészítő beavatkozás szükséges üzemszünet esetére (planktonháló) 8.3. GAC töltetek konyhasóoldatos kezelése GAC adszorberek konyhasóoldatos öblítése az elvégzett kismodell vizsgálatok alapján nagyon hatékony megoldás, de a költsége miatt az öblítéses eliminálás nem javasolható, mivel egy GAC adszorber 14 %-os sóoldatos öblítéséhez 44x75m3x140kg/m3, azaz 462000 kg konyhasó kell. Ellenben megvalósításra javasolható a sóoldatos áztatás, amihez lényegesen kevesebb ~100 m3 14 %-os konyhasóoldat szükséges. Előnyei: - a zooplanktonokkal terhelt GAC adszorber teljesen megtisztítható 21


- áramlási holtterekben is hatékony az eltávolítás - elpusztult zooplanktonok öblítéssel eltávolíthatóak Hátrányai: - magas áztatás utáni öblítővíz igény (~töltettérfogat 16 szorosa) - kiegészítő preventív technológia szükséges az újrafertőződés elkerülése érdekében (planktonháló, optimalizált ózonozás)

22

A fentiek alapján érzékelhető, hogy a javasolt technikai, technológiai beavatkozások megvalósítása együtt jár - bizonyos költségösszetevők miatt- üzemeltetési és fenntartási költségek növekedésével, azonban összegzésként kijelenthető, hogy a szolgáltatott ivóvíz minőségi követelményei, a folyamatosan növekedő minőségi elvárások a szolgáltatót a megvalósítás felé terelik.

ECONOMICA 2013/2

Társadalomtudományok

Örsi Julianna

Helyreállítható-e az organikus társadalmi intézmények presztízse? Középiskolás diákok véleménye a házasságról és a családról Jász-Nagykun-Szolnok megyében Örsi, Julianna: Could be Restored the Prestige of the Organic Socilal Institution? High school students’ opininons about marriage and family in Jász-Nagykun-Szolnok County The research examines the family and the marriage from young generation’s perspective. On one hand, opinions of today’s young people before mate choice reflect the status of nowadays family, habits; on the other hand they predict the behavior of the next generation in relation with family founding. Keywords: social research, beging of independent living, career choices, forms of coexistence, generations ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás a család, a házasság intézményét vizsgálja a fiatal nemzedék szemszögéből. A mai, párválasztás előtt álló fiatalok véleménye egyrészt tükrözi a jelen családi állapotokat, szokásokat, másrészt előrevetíti a következő generáció a családalapítással kapcsolatos magatartását. Kulcsszavak: társadalomkutatás, önálló életkezdés, pályaválasztás, együttélési formák, generációk 1. A KUTATÁS TÁRSADALMI SZÜKSÉGESSÉGE Napjainkban a gazdasági nehézségek miatt mind az egyének, mind a társadalom újabb és újabb megszorításokra kényszerül. Mindenki ott spórol, ahol tud. A lemondások, legtöbbször a kulturális javak területén kezdődnek. Nincs ez másképp a tudományos kutatás területén is. Vannak, akik úgy vélik, elodázhatók a társadalomkutatások (ezen belül a bölcsészettudományaik). Ennek ellentmond az a tény, hogy gazdasági fellendülés nincs stabil társadalmi intézmények nélkül. A 20. századi rendszerválECONOMICA 2013/2

tások megváltoztatták a társadalom belső szerkezetét. Az embereket körülvevő világ bizonytalanságot szült, amely hatott a gondolkodásra, viselkedésre egyaránt. Az országban kialakult az erkölcsi válság is. Ez pedig nem kerülte el a társadalom legkisebb organikus egységét, a családot sem. Ebből a helyzetből ki kell vezetni az ország népét, mert súlyos következményei vannak és lesznek. Ezek közül csak a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat említem. Erősen fogy a magyar népesség. (3-5 kép: családi állapot változása 1869-2011) Az ország vezetői, a döntéshozók felelőssége, hogy az állam milyen intézkedéseket hoz a válságból való kiláboláshoz. A társadalomkutatók is hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődésének helyes irányba való tereléséhez. Mivel? a.) A reális helyzetkép felrajzolásával, b.) Pozitív példák felmutatásával. Mondhatnánk, hogy mindezt megteszik az állam által finanszírozott tudományos intézetek. Tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egész intézményhálózatot működtet és a minisztériumoknak is megvannak a témával foglalkozó háttérintézményei. Az ott dolgozók 23

Örsi Julianna: Helyreállítható-e az organikus társadalmi intézmények presztízse?

széles apparátussal, kellő technikai felszereltséggel valóban pontos képet adnak a makrotársadalom működéséről és megfogalmazzák a javaslataikat is. Viszonylag kevesen vannak azonban azok, akik a mikro-társadalom kutatásában mélyülnek el. Különösen kevesen, akik a vidék társadalmának működését mélyfuráson keresztül, belülről ismerik. Ezen kevesek közzé tartozik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület egy tucat kutatója, akik fáradhatatlan munkával újabb és újabb kutatásba kezdenek, újabb és újabb konferenciákon adnak számot kutatási eredményeikről, jelentetik meg könyveiket és hívják fel a figyelmet a jászkun, tágabb értelemben a megye, a vidék problémáira. (Pl. a Termelés és fogyasztás a Jászkunságban című konferencia, monografikus kutatások stb.) 2. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI Én magam az 1970-es évek közepétől vizsgálom, figyelem és élem a vidéki életet. Az eddigi írásaim elsősorban a nagykun települések közösségeiről szóltak, de az ország, sőt a Kárpát-medencében is végeztem hasonló vizsgálatokat. Érdeklődésem kiterjedt a szakirodalom (néprajz, szociológia, demográfia, történelem) folyamatos nyomon követésére is. Mindezek megalapozták, bátorságot adtak ahhoz ahhoz, hogy a nagykunsági család jelenképét megvizsgáljam. Partnerre leltem Herbály Katalinban, a Szolnoki Főiskola docensében. Segítséget adtak az intézményben dolgozó demonstrátorok valamint a kiválasztott célcsoportok intézményvezetői és állami- iiletve egyházi fenntartói. 3. JELEN KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Kutatásunk a család, a házasság intézményét vizsgálja különös tekintettel a fiatal nemzedék szemszögéből. A mai, párválasztás előtt álló fiatalok véleménye egyrészt tükrözi a jelen családi állapotokat, szokásokat, másrészt előrevetíti a következő generáció a családalapítással kapcsolatos magatartását. Kutatásunk eredményeit össze tudjuk mérni az 1970-es évektől 24

évtizedenként megismétlődő nagykunsági vizsgálatokkal. Így a folyamatok pontosan nyomon követhetők. Jelen írásunk a most folyó kutatás első prezentációja. Részletesebb elemzést később tesszük közre. 4. A KUTATÁS IDŐBELI ÉS FÖLDRAJZI MEGHATÁROZÁSA Jelen felmérésünket 2013 májusában végeztük Jász-Nagykun-Szolnok megye néhány településén. A nagykunsági városokat (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes és Túrkeve) jelöltük ki kutatópontnak. Olyan 8-20 ezer lakosú kisvárosok ezek, amelyek nagy múlttal, különállási tudattal rendelkeznek, azonos történelmi-néprajzi csoportba tartoznak. Valamennyi településen működik középiskola, amelybe a helybelieken kívül a szomszédos falvak diákjai is tanulnak. Vonzáskörzetük főleg a Nagykunságra és a KözépTiszamentére terjed ki. Jelenleg a karcagi és a kisújszállási középiskola református egyházi, a kunhegyesi és a túrkevei állami fenntartású. A gimnázium mellett szakközépiskolai oktatás is folyik a falaik között. A Karcagi Nagykun Gimnáziumba az egészségügyi szakképzés elsősorban lányokat vonz, a túrkevei középiskolában az autószerelői irányultság miatt főleg fiúk tanulnak. A vizsgálatba – ellenpontként - bevontuk a jóval nagyobb lélekszámú megyeszékhely (Szolnok) egyik középiskoláját, amely a római katolikus egyház fenntartásában működik. A térség nemcsak a hétköznapi szóhasználatban minősül vidéknek, hanem az OECD besorolás alapján is. A vidék, vidékiség értelmezése azért is fontos, hiszen a vidéket jellemző családi házas településszerkezet, ahol a házkörüli teendők, a háztáji gazdálkodás a legtöbb esetben jelen van. Adott tehát az a minta, amit a fiatalok szüleiktől, nagyszüleiktől hallhatnak, láthatnak, az együttélés gazdasági és társadalmi vonatkozásait illetően. 5. A KUTATÁS ALANYAI Már a fentiekből is látható, hogy középiskolás fiatalokat kérdeztünk meg. Mindannyian 3. (9.) ECONOMICA 2013/2


évfolyam 16-17 éves tanulói, 52 %-uk férfi, 48 %-uk nő. A felmérésben résztvevő tanulók száma összesen 159 fő, mely a következőképpen oszlik meg: Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi 32 fő Szakközépiskola és Kollégium (Karcag) Móricz Zsigmond Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Kisújszállás)

27 fő

Móricz Zsigmond Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Kisújszállás)

18 fő

Nagy László Gimnázium (Kunhegyes)

7. A KUTATÁS EREDMÉNYE

27 fő

Tiszaparti Római Katolikus Általános 23 fő Iskola és Gimnázium (Szolnok) Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola (Túrkeve)

32 fő

Összesen:

159 fő

6. A KUTATÁSI TÉMA RÉSZLETEZÉSE

a családtagok egymáshoz való viszonyát, a férj, a feleség szerepét. A női egyenjogúság kérdése elsősorban a női foglalkoztatás szempontjából került vizsgálat alá. A családi munkamegosztást és a gyermek munkára nevelését ugyancsak kutattuk. A foglalkozás-választás attitűdjeire is kíváncsiak voltunk. Vizsgálat alá vettük a generációk közötti kapcsolatot, a magatartás és gondolkodás közötti véleménykülönbséget. Végezetül adatokat kaptunk a fiatalok mobilitásra való hajlandóságára is.

A feltett kérdéseket 13 csoportba osztva értékeltük. Ezek a következők: együttélési formák, a házasságkötés melletti érvek, a párválasztás szempontjai és az ideális házastárs, az önálló élet kezdésének feltételei, ismerkedési lehetőségek, házasságkötés időpontja, életkor, gyermekvállalási kedv és családi modell, nők foglalkoztatása, munkamegosztás a családban, pályaválasztás, foglalkozás, családi gazdálkodás és fogyasztá, generációk kapcsolata, kötődés a településhez. A felmérés eredményéből itt most csak néhányat emelünk ki.

1. ábra: Az önálló életkezdés feltételei Az önálló életkezdés feltételei

Kérdőívünk 50 kérdést tartalmaz a szociodemográfiai adatokon kívül. A kérdések egyik része az együttélés formáira vonatkozik, a házasságról alkotott véleményeket gyűjti össze. Az ismerkedési lehetőségekre és a párválasztás szempontjaira is rákérdeztünk. A kérdések másik csoportja a család működését állítja középpontba. Vizsgálja ECONOMICA 2013/2

25


A középiskolás fiatalok az önálló élet megkezdése előtt legfontosabbnak tartják tanulmányaik befejezését, a tervezett iskolai végzettség megszerzését. (38 %) Ez biztosítja az önálló keresethez jutást. (36 %) Az önálló élet kezdéséhez fontosnak tartják, hogy egymás szokásait ismerjék. (35 %) Ugyancsak kiemelt helyen szerepel az önálló lakás biztosítása is. (30 %) A fiúk - számításaik szerint - 25-30 éves korukban kezdenek önálló életet. (65 %). Egyötödük azonban valószínűleg már a középiskola elvégzése után - 20-24 évesen – elszánja magát erre a döntő lépésre. (23 %) A leányok korábban szeretnék kezdeni az önálló életet (0-24 évesen 41 %). A többi is célba akar érni a tanulmányai befejezése után. (25-30 évesen 51 %) A kései kezdés magyarázata leggyakrabban mindkét nemnél a tanulmányok befejezése, az önálló egzisztencia megteremtése. Pályaválasztás, foglalkozás A 3. éves középiskolásokat megosztja a pályaválasztási szempontok rangsora. A legtöbben a jó kereseti lehetőséget helyezik előtérbe. (40 %) A munkalehetőség felmérése és a családi tradíció megközelítőleg egyenlően esik latba. (21 % illetve 20 %) A fiatalok közel fele vállalkozóként képzeli el az életét (48 %), egyharmaduk alkalmazottként kíván elhelyezkedni. (35 %) A közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörök népszerűsége alacsony. (5-10 %) A foglalkozási csoportot illetően a legnépszerűbb az értelmiségi pálya. (37 %) A megkérdezettek alig egyötöde szeretne szakmunkás lenni (18 %), ennél csak alig kevesebben „irodisták”, azaz adminisztratív munkakörben kívánnak dolgozni. (16 %) Jelentős azoknak az arányuk, akiknek nincs elképzelésük a jövőjükről. (29 %) Itt fontosnak tartjuk a családi attitűdöt. A szocio-demográfiai adatokból kiderül, hogy megkérdezettek több mint felének szülei is középfokú végzettségűek (apa: 65 %, anya: 57 %). 26

Ezek között azonban az a jellemző, hogy a családfőnek szakmunkás végzettsége van. Ugyanakkor figyelemre méltó az is, hogy a felsőfokú végzettség sem ritka. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Mindent összevetve a szülők képzettek (közép- és felsőfokú végzettséggel, szakmával rendelkeznek 88-89 %-ban), amely bizonyára inspirálólag hat a gyermekekre is. A nők foglalkoztatása A középiskolások szerint a férjek nagy többsége helyesli, hogy a felesége munkahelyen dolgozik. (84 %) Ugyanakkor a család szempontjából egyértelműen hátrányosnak ítélik meg, ha a nő dolgozik. (72 %) A férjek többsége azt sem helyeseli, ha a feleség túlórázik. (81 %) A nők sokirányú igénybevételének hátrányos következményei vannak. (82 %) Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülését csak részben tapasztalják. Valamivel többen mondják azt, hogy a nők megbecsülése időnként hátrányt szenved. (59 %) Munkahelyi vezetőként többségük elsősorban a nők fizikai igénybevételén/terhelésén könnyítene, de felvetődik a túlóra megszüntetése, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, illetve a magasabb bérezés igénye is. Többen jelezték azonban azt is, hogy az egyenjogúság alapján nincs szükség semmiféle megkülönböztetésre a nemek alkalmazását illetően. Együttélési formák A megkérdezett fiatalok a legelfogadottabb együttélési formának a házasságot tartják. (77 %) A házasságon kívüli együttélés elfogadottsága azonban közel áll ehhez az értékhez. (68,36 %) A megkérdezettek közel egyharmada az egyedül élést is elfogadja alternatívaként. (32,02 %) Ugyanakkor a fiatalok ¾-ed részének egyéni tervében szerepel a házasságkötés. (75 %) Egynegyedük a házasságon kívüli együttélést tervezi. (25 %) Szingliként senki sem szeretne élni. (0 %) A családi minta jelentősen ECONOMICA 2013/2


befolyásolja a fiatalok véleményalkotását. 63 %-uk rokonságában ugyanis van házasságon kívül együttélő pár. A nagykunsági fiatalok tehát alternatívaként már elfogadják a házasságon kívüli együttélést is, de saját életükben még mindig ragaszkodnak a házasságkötéshez. 4. ábra: Együttélési formák

Saját életében tervezi a házasságkötést 84 %, ami pozitív. Sőt, 77 % lakodalmat is szeretne rendezni, ami azt jelenti, hogy fontosnak tartja, hogy élete ezen eseményét a közösség (család, rokonság, barátok) is megünnepelje. Sikertelen házasság, válás után fele-fele arányban kötnének újabb házasságot. A párválasztás szempontjai: A párválasztási szempontok között az alább sorrendet állították fel a fiatalok: 1.) szerelem, 2.) szimpátia, egészség, 3.) iskolai végzettség, 4.) foglalkozás, 5.) vagyon, 6.) a család hírneve, 7.) vallásosság, 8.) egyéb.

A házasságkötés melletti érvek: A házasságkötés szükségét a leginkább a következőkben látják: a.) a házasság közös teherviselést jelent (73 %); b.) szeretnék családot alapítani (68 %); c.) a házasság szorosabb/erősebb köteléket jelent (64 %); d.) a házasság érzelmi és egyéb kötődést is jelent; mindenkinek kell egy boldog család; meghitt családi körben szeretnék élni (58 %); e.) akit szeretek azzal szeretném összekötni az életemet; lesz mindig, akihez forduljak, akivel megosszam az életemet (57 %); f.) a házasságban lehet a társra támaszkodni (56 %); g.) nem szeretnék egyedül élni (52 %); h.) megtaláltam a partnert, akivel szeretném leélni az életemet. (51 %) A szempontok között jelentősebbek még a következők: a házastársak kiegészítik egymást: „párosan szép az élet”; lesz mindig, akihez forduljak, akivel megosszam az örömöt, fontos a normális partneri kapcsolat, szeretnék egyszer menyasszonyi ruhában lenni. (40-50 %) ECONOMICA 2013/2

Gyermekvállalási kedv és családi modell A fiatalok közel háromnegyede két gyermeket szeretne. (73 %) Közel annyian terveznek több gyereket (14 %), mint amennyien egyet. (13 %) Elenyésző azoknak a száma, akik nem terveznek gyermeket. Ezek a számok azért is fontosak számunkra, mert a szülői mintaadás hatékonyságát is le tudjuk mérni. A megkérdezettek 40 %-a él két gyermekes családban, 23 %-a háromgyermekes családban és 21 %-a kimondottan nagy (4-9 gyermekes) családban. Nincs testvére 16 %-nak. A nagykunsági fiatalok tehát követik terveikben a családjuk modelljét, bár számszerűleg kevesebb lesz közöttük a nagycsaládos szülő. Generációk kapcsolata Felmérésünk is igazolja, hogy a családok döntő hányadára a két generáció (szülő, gyerek) együttélése jellemző. A megkérdezettek 90,51 %-a nem él együtt a nagyszüleivel. Nem is tartanák helyesnek a háromgenerációs háztartásokat (87,34 %). Olyan minimális esetben fordul elő, hogy a nagyszülővel közös háztartást vezetnek, hogy kijelenthetjük, ezekben az esetekben is átmeneti állapotról van szó (amikor már az idős családtag gondozásra szorul). 27


A nagyszülők segítik a kiscsaládot. A segítés elsősorban anyagi segítséget jelent. (41,14 %) A segítés másik módja a kisgyermekes családoknál gyakori. A dolgozó anya helyett a nagyszülők vigyáznak a beteg gyerekre. (42,41 %) Ezt családi szinten pénzben nem mérik, természetbeni segítségnek tekintik. Az idősek egyéb munkájukra kevésbé tartanak igényt. (6,96 %) A kiscsalád elsősorban betegség esetén segíti a nagyszülőket. (39,87 %) Szükség esetén az idős ember számíthat egyéb módon is a segítségre (étkezés biztosítása, pénz, 18-15 %). A három generáció között még megvan a hagyományos, jó kapcsolat. Szükség esetén a segítségadás kölcsönös. Ezen túl is rendszeres a kapcsolattartás. A megkérdezettek fele hetente látogatja a nagyszüleit. (51 %) Egyharmaduk napi kapcsolatban vannak az idősebb generációval. (30 %) Ezt, természetesnek veszik, hiszen ugyanazon településen élnek. Ha még a havi látogatást – ami a más településen éléssel is magyarázható - is elfogadhatónak tartjuk (14 %), akkor megállapíthatjuk, hogy a vizsgált településeken még eleven a generációk közötti kapcsolattartás, a szolidaritás. Kötődés a településhez A jelenlegi középiskolások többsége más településen képzeli el a jövőjét. (87 %) Ez bizony a vidéki kisvárosok szempontjából szomorú előrejelzés. A fiatalok úgy látják, hogy lakóhely-

28

ükön nem biztosított a családalapítás alapja, a megélhetés, a biztos jövő. Az elvágyódás mögött nem a fiatalos romantika, hanem a valóságos tényekkel való reális számvetés van. Abból a szempontból is negatív ez a jelenség, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megkérdezettek vállalkozóként, szakemberként, értelmiségiként vágyódnak el a vidékről. Ez negatív kiválasztódást eredményez. Ugyanakkor a vidékről elköltöző falvak, kisvárosok elöregedését, népességcsökkenését is előrevetíti. ÖSSZEGZÉS Kutatásunk első eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a Nagykunságon és környékén a fiatal nemzedék neveltetésénél fogva még éli a hagyományos vidéki kiscsalád életét, megvan a kapcsolat a generációk között, de már elfogadja az újabb, városi szemlélet által közvetített értékeket is. A pozitív folyamatok mellett az egyre több negatív jelenség fellazítja a családi közösséget, a helyi társadalmat. Végső soron a vidék fejlődését akadályozza. Az ország és a helyi társadalom vezetőinek, a vidékfejlesztésre annak gazdasági és társadalmi feltételeinek javítására nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Az ország fejlődésének fontos területe a vidéki fiatal, a vidéki ember, vidéki család életfeltételeinek javítása.

ECONOMICA 2013/2


Pintér István

Az oktatási kultúra váltásának stratégiája Pintér, István: Strategy of Educational Culture Change The true measure of a nation’s standing is how well it attends to its children – their health and safety, their material security, their education and socialization, and their sense of being loved, valued, and included in the families and societies into which they are born. This article is a strategy. How possible to change educational culture in Hungary. Keywords: education, change in strategy, evolutionary psycology, emotional awareness, self awareness ÖSSZEFOGLALÓ Az igazi mércéje a nemzetnek abban áll, hogy mennyire veszi ki a részét a gyermekek egészségének és biztonságának és anyagi biztonságának megóvásában, az oktatásban, a társadalmi beilleszkedésben, abban, hogy mennyire érzik, hogy a családjuk és a befogadó társadalom szereti és értékeli őket. A tanulmány egy stratégiát vázol fel arról, hogy hogyan lehet változtatni az oktatási kultúrát Magyarországon. Kulcsszavak: oktatás, stratégiaváltás, evolúciós lélektan, érzelmi tudatosság, érzelmi önismeret 1. BEVEZETÉS A modern iskolarendszer megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Johannes Amos Comenius, aki 1650-54 között Sárospatakon is tanított. Munkássága kiindulási pont volt a porosz oktatási rendszer megteremtéséhez, amely a mai iskolarendszerek alapja. A tudományok oldaláról indítva szigorú rendre, fegyelemre, és számonkérésre szerveződött. A rendszer hátrányainak kiküszöbölésére jelent meg a liberális oktatási rendszer, amely a hallgatók érdeklődésére, motivációira, képességeire, és a szabad választás elvére épül. Erre az irányzatra szocializálódtak az alternatív képzési rendszerek, amelyek intenzívebben építenek a hallgatók képességeire, és érdeklődésére. ECONOMICA 2013/2

Melyik az eredményesebb, hatékonyabb, emberibb, szociálisabb. Általában e kérdések körül állandósult a vita a két irányzat képviselői között. Sokszor kibékíthetetlen módon. Tény, hogy mindkét rendszernek vannak előnyei, és hátrányai Az egyes országok az előnyök, és a hátrányok optimalizálásához általában vegyítik a két rendszer elemeit. Bármely oktatási rendszert vizsgáljuk, egy dolog állandó bennük. Mindkét rendszer ismeretek átadásra szerveződik. Az egyik oldalon a tudományok oldaláról generálisan és jól kidolgozott tematikus rendszerben. A másik oldalon inkább az érdeklődés, egyéni képességek oldaláról, kevésbé körülhatárolt módon. Az elmúlt évtizedekben tudatosult, hogy az oktatási rendszer a legköltséghatékonyabb erőforrás a társadalmak fejlődésében. A fejlesztési akciók a képzési rendszer összes elemében ennek a lehetőségnek a kiaknázására irányulnak. Olyan diverzifikációs folyamatokkal, melyek lazítják a porosz rendszer keménységét, miközben biztosítják a tanári, hallgatói, szülői választás lehetőségeit. Ehhez állami szinten biztosítják a képzés feltételeit, a szükséges tőkét, és a tanári pálya elismertségét. Magyarország sok szempontból kivétel. Itt erőforrások elvonása zajlik. A centralizálással jelentősen romlottak a képzés szituációs tényezői. Gyakorlatilag semmivé lett a szülők, az

29


iskola, helyi a közigazgatás együttműködése az oktatás nevelés feltételeinek a megteremtésben. A tanári pálya megbecsülése is csak a szavak szintjén, és politikai nyilatkozatokban realizálódik. 2. PARADIGMA VÁLTÁS KÜSZÖBÉN A világ fejlődése azt mutatja, hogy azok az országok tették önmagukat gazdaggá, és használhatták ki lehetőségeiket, amelyek hatékonyan fejlesztették oktatási rendszereiket. Képesek voltak kialakítani egy olyan konszenzust, amely megfelel mindkét irányzat képviselőinek, és harmonizál a nemzeti kultúrával. Eredményesen fejlesztették kommunikációjukat: a megértést, és a megértetés mellett ráhangolódtak a tudományos kutatások legújabb eredményeire. Az UNICEF folyamatosan vizsgálja a fejlett országokban a gyermekek jólétét, elégedettségét. Öt témacsoportban, 26 területen. A 2007es év mérési eredményei elgondolkodtatóak voltak a legfejlettebb országok szakemberei, és politikusai számára. Az USA, és Nagy-Britannia a vizsgált országok között a rangsorokban az utolsó helyet foglalták el. Magyarország után. Mi a 24.-ek voltunk. Az országok egy részében elindult az önvizsgálat, és programok születtek a hiányosságok kiküszöbölésére. Az érzelmi intelligencia fejlesztésére hangolódtak rá. Ebben látványos sikert ért el Nagy-Britannia, amely a legutolsó vizsgálatok szerint a 16-ik helyre jutott fel. Az USA is javított a helyzetén. A 2013-as mérések szerint 29 ország között a középmezőny végére kerültünk, ám a kritikus területeken: agresszió, deviancia, alkohol-, drogfogyasztás, teneager kori terhesség okán továbbra is a sorok végén vagyunk. Mindegyik szoros kapcsolatban van az érzelmi intelligencia, az érzelmi tudatosság problémájával. 3. PROBLÉMAFELVETÉS Az evolúció folyamatában az érzelmeknek jól meghatározható funkciói alakultak ki, melyek az emberi problémamegoldás folyamatában aktív észesei a kommunikációnak, és a problé30

mamegoldásnak. Az érzelmi kommunikáció fejlődése jól nyomon követhető az állatvilágban is. A bonyolultabbá váló feladatok megoldása során az emberi érintkezésben az érzelmi kommunikáció egyre inkább háttérbe szorult, és tudatosságánál fogva előtérbe került a beszéd. Oly annyira, hogy napjainkra az érzelmek leszólása a jellemző. Annak ellenére, hogy döntéseinket érzelmi programok irányítják, és életünk első szakaszában érzelmi kommunikációt folytatunk, amit mindenki megért, mert az alapvető érzelmek génjeinkbe kódolva léteznek. A magasabb rendű érzelmeket az emberi érintkezés során sajátítjuk el. Vagy jól, vagy rosszul. Ahogy nőtt a fiatalok életében a virtuális világ szerepe, úgy romlottak személyes kommunikáció fejlődésének az esélyei. Változott az életmód, és a szülők is egyre kevesebbet foglakoznak a gyerekeikkel. Ennek a problémái jelennek meg a társas élet minden szintjén, és az iskolákban is. Az érzelmi kommunikáció jelen van minden emberi érintkezésben, információ cserében, meta, és nonverbális jelben. Az érzelmek önálló jelentéssel bírnak, és más kommunikációs forrásokhoz kapcsolódva jelentős tartalommódosító hatásuk van. Fontosságuk ellenére kidolgozatlan, és alig tudatosult az érzelmek szerepe, és funkciója az emberek életében. Nem véletlen – sőt természetes dolog - hogy az érzelmek észleléséből fakadó félreértések konfliktusforrásokká válnak. Az együttműködés, a megértés helyett a félreértésekből fakadó szembenállás alakul ki. Az iskolák is rangsorolhatók egy érzelmi intelligencia skálán. Az érzelmi kommunikációt szocializációs folyamatainkban sajátítjuk el. A család, a baráti kör, az iskolarendszer, a környezet, és számos más tényező együttes hatásaként. Ez az összetett rendszer formálja az érzelmi intelligencia fejlődését is. A leghétköznapibb „belátás” szerint is rendkívül differenciált módon. Az érzelmi fejlődésnek jól behatárolható szakaszai, és területei vannak. Az óvoda és az iskolarendszer az a szintér, ahol a gyerekek között még szervezetten, tudatosan és hatékonyan fejleszthetők (közelíthetők, kiegyenlíthetők) az érzelmi tudatosságbeli különbségek. ECONOMICA 2013/2


Az érzelmi tudatosság, és az érzelmi intelligencia fejlődése végig kíséri életünket, és az itt megszerzett kompetenciák előnyt jelentenek számunkra az emberi érintkezésben, mások szándékainak felismerésében, a manipulációs kísérletek elhárításában, a közlés, a kommunikáció igazság tartalmának megítélésében, a hazugságok kivédésében. Az iskolarendszerek az intelligencia fejlesztésére szakosodtak. Függetlenül attól, hogy porosz, vagy liberális szemléletet tükröznek. Ezzel csak a „felét szolgálják” az életre történő felkészülésnek. Ma nincs olyan oktatási rendszer, amely képes lenne az érzelmi intelligencia, az érzelmi tudatosság fejlesztésre. A feladat adott. Az oktatási kultúra váltásának lényege: Az érzelmekkel kapcsolatos tudományok fejlődési eredményeként az érzelmekkel kapcsolatos ismeretek, és az érzelmi kommunikáció tudatos rendszerezett beillesztése az oktatási rendszerbe. 4. AHOL NAGYOT LÉPTEK Nagy-Britanniában a fiatalok jólétével és elégedettségével kapcsolatos rossz kutatási eredmények óriási vitát generáltak. Az első reakciók az Oktatási Minisztériumot a „gyerek, család, iskola” irányába fordították. Új minisztériumi osztályt hoztak létre, amely a gyermekekkel történő foglakozás érdekében stratégiai együttműködésre szólította fel a társadalmat. Az általuk elindított program neve „Social and Emotional Aspect of Learning” (SEAL) A SEAL működését közvetlenül inspirálta az USA SEL programja (Social and Emotional Learning) A SEL elveibe integrálta és egyesítette azokat a törekvéseket, melyek támogatták az iskolákat abban, hogy érzelmi és szociális területeken választ adjanak a jövő kihívásaira. Úgy gondolták, hogy a leghatékonyabb módszer a problémák kialakulásának megelőzése, és a gyerekek szociális és érzelmi képességeinek a ECONOMICA 2013/2

fejlesztése egy pozitívan stimuláló társadalmi, és oktatási kultúrában. A programok az Érzelmi Intelligencia koncepcióján alapulnak, melyet Salovey és Mayer fejlesztett ki, és 1995-ben nagy sikerrel Goleman ültetett be a köztudatba az Érzelmi Intelligencia című népszerű könyvével. A SEL programban megtalálhatjuk azokat a fontos tréningeket, melyeket az EI alapképességeit fejlesztik, mint például az érzelmi percepció, érzelmek megértése, érzelmi szabályozás. A programra több ország, közöttük Spanyolország, Svájc is ráhangolódott. Az eredményeik magukért beszélnek. Ugyanakkor van ennek a területnek néhány olyan módszertani elme, amely nehezen állja az idő változásait. 4.1. Kritikai megjegyzések a SAEL és a SEL program kapcsán A programok Salovey és Mayer elméleti modelljére épülnek, amely elsősorban az érzelmi intelligencia tudományos kereteinek, és tartalmának a behatárolására szolgál. Kutatásaik révén megszületett egy önálló intelligencia, olyan érzelmekre alapozva, melyekkel az egyének problémákat oldanak meg, és alkalmazkodnak a környezetükhöz. Elméleti jellegű munka, és az EI mérése, tartalmának rendszerezése van a középpontjában. A SEL és a SEAL programokban centrális elemként jelenik meg Goleman munkássága, aki mint szakíró, a könyvét népszerű ismeretterjesztésnek szánta. Ezt a célt kiválóan el is érte. Az általa közvetített módszertan szakemberekre, pszichológusokra épül. Munkásságának elismerése mellett azt kell mondani, hogy műve korlátozottan alkalmas széleskörű pedagógiai módszertanként történő felhasználásra. A SEAL, és a SEL program az érdeklődő oktatókat Goleman műve tanulmányozására irányítja. És nem tovább! A könyv születése óta az érzelmek kutatásának területén óriási fejlődés zajlott. Érthető 31


okokból erről a nagyarányú változásról a műben egyetlen irodalmi hivatkozás sincs. Különösen azokról nem, amely azok felismerését, és funkcióit szolgálja. A probléma inkább a klinikai és az evolúciós pszichológiában került kifejtésre. Az már nagyobb gond, hogy ez a hiány a SEL, és a SAEL programokban is tetten érhető. Az alapokat ugyanis még mindig Goleman jelenti. Bármilyen képzés – függetlenül a nevétől, és a tematikájától akkor hasznosul, ha találkozik az egyének életvezetésével. Ehhez viszont többre, másra van szükség. Az érzelmi tudatosságra történő nevelésnek van egy „elméleti” része, amit kutatók készítenek, és tartozik (tartozna) hozzá egy módszertani blokk, amely az elméletet pedagógusok felkészültségére építve a gyakorlatban is felhasználható tenné. 5. A MEGOLDÁS TEORETIKÁJA Az elmúlt években kialakult a pszichológia egy új területe, az evolúciós lélektan, amely választásaink, döntéseink magyarázatára, értelmezésére szolgál. Az evolúciós lélektan központi szerepbe helyezi az érzelmeket. A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kognició folyamatát érzelmi programok szabályozzák. Ennek eredményeként egyre inkább felértékelődik, - pontosabban fogalmazva - az emberi létezésben a helyére kerül az érzelmek szerepe. Az agykutatás diagnosztikai eszköztanának és módszertanának a fejlődése olyan mértékben gazdagította az érzelmekről és a gondolkodásról, szóló ismereteinket, hogy kialakulhatott az a tudományos ismeretanyag, amely várhatóan paradigmaváltást idéz elő a társadalomtudományok, az emberi és csoport magatartás, az irányítás, a vezetés és a döntéselméletek területén. „Mivel az érzelmek gyakorolják az egyik legfontosabb hatást arra, hogyan gondolkozunk, és viselkedünk társas helyzetekben, nyilvánvaló, hogy az érzelmek tudományos meg32

értése központi kérdés a pszichológia számos gyakorlati területén.” (Forgács 2003 pp:7) Írja Forgács József az Érzelmek Pszichológiája című művében. Ha az érzelmek oly annyira fontos szerepet töltenek be az emberi létezésben, és a társas kapcsolatokban, hogy központi helyre kerültek a pszichológia gyakorlati alkalmazásában, akkor miért nem gondoljuk tovább a folyamatot azokon a területeken, ahol a szociálpszichológiának érdemi szerepe lehet az emberi, a csoport, a szervezeti magatartás területén. Nota Bene: a társadalmi érintkezésben, és a szervezeti kultúra, és a szubkultúra különböző formációinak a területén. A fejlődés, és a váltás elkerülhetetlen, és ennek támogatásában kitüntetett szerepe van „az evolúciós lélektannak, amely a pszichológia egy tudományos megközelítése. Az evolúció biológiai meghatározottságából, a kognitív tudományokból, az antropológiából, az idegtudományokból táplálkozik, és ezek integrálásával írja le az emberi természetet. Az evolúciós lélektannal foglakozók kialakították azt a megbízható rendszert, amely segítségével felvázolható az emberi agy és gondolkodás specifikus működése. Egy erősen strukturált rendszerről van szó, amelynek funkcionális összetevőit, a rendszer elemeit - a természetes szelekció során alkalmazkodásuk révén fejlesztették ki vadászó-gyűjtögető elődeink. Az így létrejött programok segítségével sikeresen megoldották a felmerülő problémákat. Éppen ezért az evolúciós lélektan a pszichológiának a gondolkodásról, a problémamegoldásról szóló része.” (Cosmides,Tooby 2000 pp114 ) Állítja Leda Cosmides és John Tooby: Az evolúció lélektana és az érzelmek című tanulmányukban. Az érzelmi tudatosság kritikus területe az önismeret. Segít minket elhelyezni abban a szociális, társadalmi térben ahol élnünk kell. A minket körülvevő világról kapott visszajelzések pontosan jelzik viselkedésünk, magatartásunk konform, és konfliktusos területeit. Ezekre ECONOMICA 2013/2


építve sok emberben merül fel önismeretének fejlesztése, és erre épülve a változás, a változtatás igénye. A képzések piacán jelentős helyet foglalnak el az ezt szolgáló tréningek. Ezek tematikája, tartalma, és eredményessége változó képet mutat. A tréningek rendszerében nyomokban jelen van az a módszertan is, amely biológiai létünk és szükségleteink alapján az érzelmi önismeret alapjait nyújtja. Ugyanakkor azt kell mondanunk, hogy az érzelmi intelligencia tréningek is korlátosak. A szemtől szembeni érintkezésben -az érzelmi kommunikáció területén: - Nem adnak megfelelő és elegendő segítséget az érzelmek felismerésére. - Nem adnak választ az érzelmek konkrét szituációkban betöltött szerepére - Nem mutatnak rá a verbális a nonverbális és a metakommunikáció más jeleivel meglévő disszonanciára, és az eltérések okaira. - Nem tudatosítják az érzelmek funkcióit, és keveredésük sajátosságait. - Sikertelen marad a kommunikációs szándékok, és a közlés valóságtartalmának a felismerése. A kommunikáció igazságára vonatkozóan megmaradnak az általánosság szintjén. Tény, hogy az érzelmi intelligencia területén hasonló zajlik, mint egykor az intelligencia felfedezésekor. Jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozó pszichológusok üzletet csináltak belőle. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy megtudjuk, a magas IQ nem belépő egy gazdagabb emberi világba. Az Érzelmi Intelligencia kapcsán hasonló felvetésekkel találkozunk. Az evolúció során alakultak ki az alap és a magasabb rendű érzelmek. Az alapérzelmeknek különleges szerepe jutott a túlélésért folytatott harcban, és egységesen genetikai alapokra épülnek. A magasabb rendű érzelmek, a társas együttlét szabályozását szolgálják, és szocializációs folyamataink alakítják. Ennyiben kulturális meghatározottsággal, és nagyfokú variabilitással jellemezhetők ECONOMICA 2013/2

Személyiségünket nagyjából hatezer gén határozza meg. A ma széles körben elterjedt pszichológia elméletek az általánosítás olyan szintjén állnak, hogy azokból nehezen vezethető le az érzelmek funkcionalitása. Egyes pszichológiai irányzatokban fontosságuk ellenére kidolgozatlan, és gyakran elítélően jelennek meg az érzelmek. A probléma megoldásához új utakat kell keresni. Erre a funkcióra kiválóan megfelelnek a selfről szóló szociálpszichológiai tanítások. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az érzelmi kommunikáció társas tevékenység. Az emberi létezésben különleges szerepet kap a self, amely egyrészt átfogóan integrálja a kognitív, az érzelmi, és magatartási területeket, másrészt az egyénre jellemző módon alakítja ki azt az rendszert, amivel a pillanatnyi szituációhoz illeszti a működését. Az önismeret egyszerre merít: a testi-, a fizikai- a belső- a személyközi- és a társadalmi self dimenzióiból, átfogva létezésünk minden elemét. Fontos jellemzője, hogy mindegyiknek vannak érzelmi összetevői. Vizsgálatunk szempontjából a self azért kerül privilegizált helyzetbe, mert szorosan meghatározza szerepeinket, melyek kiválóan alkalmasak az elemzésre, ellentétben a személyiség meglehetősen széles, és ezért a fejlesztési akciók szempontjából nehezebben operacionalizálható dimenzióival. A selfről szóló elméletek azonos módon arról szólnak, hogy működése közben összehangolják a gondolatokat, az érzelmeket, a cselekedeteket, és a viselkedést megfelelteti az a külső személyek által észlelt személynek. Magyarul mondva megteremti az egyén és környezet közötti összhangot. Másként nézve: a helyzetnek megfelelően szabályozza szerepeink működését. Azt is mondhatjuk, hogy működés közben kifejezik az emberi létezés evolúciós lényegét. Az önismeret elemei beilleszthetők ebbe a rendszerbe, mert meghatározzák: - Az Én fogalom kialakulását, - hogy mások mit gondolnak rólam 33


- Az önértékelést, - hogy én, mint személyiség milyen vagyok, és az - Én bemutatást, - hogy mások felé valamilyen hatás elérésére milyen identitást mutatok. Az önismeret forrásaként megjelenik: a gondolati síkon végzett önészlelés, mások visszajelzése magatartásunkról, és a társas összehasonlítás. Ebben fontos szerepet kapnak a gondolatok, és az érzelmek. Ez a belső elemző, monitorozó tevékenység rejtett, másokkal meg nem osztott dimenziókat tár fel, amelyben erkölcsi alapállásunk, értékeink, érdekeink, szükségleteink, céljaink, játsszák a főszerepet. Az önismeret forrásaként megjelölt külső és belső hatások egy gondolkodási folyamatban összegződnek, amely során memóriánkból felszínre kerülnek az adott szituációhoz kapcsolódó emlékeink. Ennek a folyamatnak gyenge láncszeme az érzelmi emlékezet és megismerés. Emlékeink egy része erősen átalakult érzelmi hatásokkal jelenik meg az emlékezés folyamatában. Az érzelmi tudatosság fejlesztésének egyik célja ennek az érzelmi összetevőnek a gyakorlati problémamegoldásba történő beillesztése. Ugyanis míg egész életünket egy racionális mérlegelés jellemzi, addig az érzelmi oldalról történő elemzés több, nem racionalizálható, - ám az érzelmi elemzés során pontosan mért elemet is tartalmaz. Az érzelmi elme mindenhol kitölti a racionalitás hiányait. 6. AZ ÉRZELMI ÖNISMERET ELEMEI Az érzelmi önismeret lehetőséget teremt arra, hogy belső monológ során érzelmeinket, hatásaikat, intenzitásukat felismerve néven nevezzük, és elhelyezhessük a racionális problémamegoldáshoz hasonló rendszerbe. Ez némi biztosítékot jelent érzelmeink kezeléséhez. Döntéseink elemzése segítséget nyújt ahhoz, hogy megítélhessük a racionális és az érzelmi elemek kapcsolatát. Mivel abszolút racionalitás nem létezik, a környezeti tényezők vizsgálata 34

lehetőséget teremt a kockázatok és az előnyök mérlegelésére. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor nyilvánvalóan felborul az érzelmi és racionális elemek aránya, amely számos veszélyt rejt magában. Elsősorban az érzelmi észlelés hibái, elfogultságunk, motiváltságunk okán. Számolnunk kell azzal is, hogy döntéseink másokban is érzelmi reakciókat indítanak el. Az érzelmi önismeret biztosítékot jelen arra, hogy másokhoz való viszonyításban helyesen pozícionáljuk magatartásunkat. Az érzelmi önismeret elemei: - Az érzelmek okainak azonosítása. Az érzelmeknek oka, okai vannak. Az érzelmek kezelésének gyakori hiányossága, hogy önmagukban lebegnek, és sokszor nem tudjuk megnevezni az okát. Ugyanakkor, ha az okot ismerjük, ezek manipulációján keresztül reális lehetőségünk lesz az érzelmek egy részének elkerülésére, hatásuk csökkentésére, vagy az okok átprogramozásával hatásuk növelésére, úgy ahogy racionalizált szükségleteink megkívánják. - Az érzelmi folyamatok szabályozása. Az érzelmi folyamatok ismerete hozzájárul, hogy belső monológ eredményeként megfigyelhessük érzelmi jelenségeinket, és intenzív kognitív folyamatok révén lehetőség adódik negatív hatásuk csökkentésre, pozitív következményeik erősítésére. - Az érzelmi folyamatok következményeinek felismerése. Az érzelmi folyamatok következményeinek felismerése, és utóhatásuk számbavétele saját, és mások gyakorlatában lehetőséget ad arra, hogy limitáljuk, korlátozzuk, megfelelő keretek között tartsuk a számunkra kívánatos magatartás kiváltásának az esélyeit. - Az érzelmek funkcióinak ismerete. Az érzelmek funkcionálisan segítik életünket. Ezen funkcióknak megfelelően irányítják figyelmünket, észlelésünket, az információk feldolgozását, és szabályozzák magatartásunkat. Az érzelmek felismerése a verbális kifeECONOMICA 2013/2


jezéstől függetlenül választ ad a személyek valóságos, rejtett szándékairól. - Az érzelmek felismerése. az érzelmeknek számos jele van, melyek megjelennek az arcon, a meta- és nonverbális kommunikáció, kísérő jeleiként. Amennyiben felismertük, azonnal kapcsolhatóvá válnak a hozzá kötődő célok, asszociációk. 7. AZ ÉRZELMI TUDATOSSÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI Az érzelmi tudatosság fejlesztése három nagy területre irányul. Az érzelmi készségekre, az ezek feldolgozását segítő kognitív készségekre, és a magatartás nonverbális kommunikációs jelei feldolgozásának, - mi több – megjelenítésére. Az érzelmi készségek összetevői. Érzések azonosítása önmagunkon, és másokon az érzések jelrendszereinek és nonverbális jelek alapján. Alapérzelmek megjelenítése és emblémaként történő alkalmazása a kommunikáció folyamatában. Az érzelmek intenzitásának megítélése. Az érzelmek kezelése, rejtése, intenzitásuk növelése és csökkentése a szituációnak megfelelő módon. Az érzelmi reakciók tudatos alkalmazása az emberi kapcsolatokban, különös tekintettel az érzelmi érzékenységére és fejlettségére. Az indulatok kezelésének és levezetésének eszközei, tekintettel az empátia által nyújtott lehetőségekre. Az érzelmek funkcionalitásának ismerete, és bekapcsolása az észlelési folyamatokba. A társas kommunikáció igazságtartalmának felismerése, a kommunikációs csatornák kongruenciájának a segítségével. A testbeszéd érzelmi töltetének feltárása, és becstolása az észlelési folyamatokba. Kognitív készségek. Érzelmek, és okaik elemzése. Az érzelmek és másokra gyakorolt hatásuk elemzése. Az érzelmek szerepe a self, különös tekintettel az aktív Én működésében. Az érzelmek szerepének elemzése a társas ECONOMICA 2013/2

kapcsolatokban, különös tekintettel gyermek közösségek hatásaira. Érzelmek keltése a befolyásolási folyamatban. Önismereti és fejlesztési készségek. Az alap, és magasabb rendű érzelmek összevetésével rejtett szándékok, célok felismerése. A magatartás nonverbális kommunikációs jegyei elemzésének készségei. A nonverbális kommunikáció eszközei, módszerei az emberi érintkezésben. A verbális, és nonverbális kommunikáció összhangja, és különbsége az érzelmi reakciók tükrében. A nonverbális magtartás megfigyelésnek és értékelésének eszközei. A testbeszéd. A gesztusok és emblémák érzelmi összetevőinek elemzése. Köznapi gondolatolvasás. Hazugságok, rejtett szándékok felismerése a beszéd, és a nonverbális kommunikáció érzelmi interpolációja alapján. 8. AZ ÉRZELMI NEVELÉS A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN Az érzelmi nevelés minden tudatosságot nélkülözve épül be az emberi szocializáció folyamataiba. A családok között óriási különbségek vannak az érzelmi gazdagság területén, ami a nevelés oldaláról megjelenik a gyerekek életében is. Érzelmi intelligenciánk az életünk kora szakaszától kezdve fejlődik. Szociálisan, vagy antiszociálisan. Attól függően, hogy a nevelési hatásokat befogadók, - a gyerek számára kívánatos eredmény milyen eszközzel érhető el. A sála széles. Az egyik oldalon a kérés, a szeretet, a másikon lopás, az agresszió. Az iskola sokat segíthet a szocializációs folyamatok kiegyenlítésében, és a megszerzett kompetenciák eredményesen járulhatnak hozzá a gyerekek fejlődéséhez is, mert az érzelmek irányítják figyelmünket, befolyásolják problémamegoldásunkat. Beépülnek észlelésünkbe, attribúciós rendszereinkbe. Automatikusan működtetik önvédelmi reakcióinkat. Részei attitűdjeinknek, melyek értelmi és érzelmi összetevőiknél fogva 35


befolyásolják és rangsorolják értékválasztásunkat. Alakítják embertársainkhoz való viszonyunkat. Erős késztetést, vagy gátlást képeznek motivációs rendszereinkben. Kijelölik társadalmi létezésünk szociális tereit. Az érzelmi nevelés hiányosságai megjelennek a másokhoz fűződő kapcsolatainkban. Olyan magatartási tényezőket aktivizálnak, mint: Indulatosság, agresszivitás. Aszociális magatartás. Előítéletesség, ellenséges beállítódás. Feszültség, aggodalom, félelem. Egyedüllét. Magatartászavarok. Hazudozás. Értetlenség. Meggondolatlanság. Figyelmetlenség, romló figyelem. Meggondolatlanság, impulzivitás. Helyzet észlelési problémák. Tanulási zavarok. Az érzelmi nevelés hiányosságai beépülnek felnőttkori Énünk minden megjelenési formájába, szerepeinkbe, és magatartásunkba. A pedagógusok nap, mint nap találkoznak az ingerszegény környezet érzelmi következményeivel, a hiányok okozta problémákkal, amely sokszor nincs szoros kapcsolatban a családok anyagi lehetőségeivel. Az érzelmi nevelés, ugyanis nem pénzkérdés, hanem mindennapos tartalmas beszélgetés, és gyakorlás. A köznevelés szabályozottságával, irányítottságával sokat tehet az érzelmi tudatosság fejlesztéséért. A program sajátossága, hogy jelentősen hozzájárulhat a pedagógusok életvezetésnek jobbításához is, és magánéletük problémáinak hatékonyabb kezelése pozitívan csapódik az iskolai munkában is. Az érzelmi tudatosság formálójaként maguk is gazdagodnak. Az iskolarendszer ma nem képes kezelni az érzelmi megismerést, és a kapcsolódó területeken felmerülő problémákat. Az általánosság szintjén marad a felsőoktatásban, a pedagógusok felkészítésében, ugyanakkor más országok kísérleteinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlesztési akciók eredményeként javul a diákok teljesítménye, magatartása, környezetükhöz fűződő viszonya. A fejlesztést indirekt módon a nevelési rendszerbe kell és lehet bekapcsolni. 36

A pedagógusok felkészítése sem foglakozik ezzel a problémával, célszerűnek látszik becsatolása a képzési rendszerbe. A már dolgozó pedagógusok részére azt ma a továbbképzési rendszer részeként lehet a fejlesztő munkát elvégezni, elvégeztetni. 8.1. Az oktatási kultúra váltás főszereplője a pedagógus. A pedagógusok felkészítése, továbbképzése logikailag három részre tagolható: - Elméleti felkészítés. Az érzelemelméletek bemutatásával kiemeljük az érzelmek fontosságát, elméletileg szilárd alapokra helyezzük az érzelmi tudatosság kérdéskörét - Gyakorlati felkészítés. A gyakorlati részben az alapérzelmek felismerésére helyezzük a hangsúlyt, és bemutatjuk az érzelmek keveredését. Mivel az érzelmek lehetőséget adnak szociális játékra, megtévesztésre, bemutatjuk az igaz/hamis megkülönböztetésének a lehetőségét. A résztvevők gyakorolják az érzelmek megjelenítésének a módszereit is. - Módszertani ajánlások. A pedagógiai blokkban ajánlásokat fogalmazunk meg a mindennapos gyakorlati alkalmazáshoz különös tekintettel a problémás gyerekre, a magatartászavarosokra, a hátrányos helyzetűekre, és az ingerszegény környezetből érkezettekre. 8.2. Az érzelmi folyamatok szabályozását segítő módszertani elemek Az érzelmi tudatosság jórészt automatizmusok révén működik, ugyanakkor vannak olyan tényezők, melyek javítják ennek hatékonyságát. / Beszédkészség az érzelmekről, párbeszéd az érzelmi folyamatok jeleiről, az érzelmek okozta elváltozásokról. / Érzelmi jelek észlelése és helyes megítélése önmagunkon, és másokon. / A magasabb rendű érzelmek észlelése, és szituációba helyezése. / Összetett érzelmek, ECONOMICA 2013/2


felbontása, részekre tagolása, a részek változásának, belső dinamikájának a meghatározása. / Döntéshozatalunk érzelmi következményeinek elemzése adott személyre, személyekre, csoportra, és szituációra vonatkozóan. / Belső monológ önmagunkról, másokról, érzelmek és cselekedetek összhangjáról, hatásairól, és ellentmondásairól. / Érzelmi folyamatok szabályozás személyes céljaink, és a környezet befogadó készsége szempontjából. / Stresszorok hatásainak csökkentése kritikus helyzetekben. / Érzelmek kezelése és káros hatásuk csökkentése különös tekintettel a hangulatokra, és az indulatokra. / Csoportdinamikai hatások kezelése különös tekintettel az érzelmi elfogadásra, és/ vagy távolságtartásra. / Önkontroll és kapcsolati tudatosság az együttműködés fenntartására és a szociális kapcsolatok szabályozására. / Kortárs kapcsolatok hatása a kívülálló fél irányába. / Érzékenység mások érzelmi állapotának felismerésére, és kezelésére. / Segítő támogatás az érzelmi mélyponton levők számára. / Az érzelmi ragályosság hatásainak kivédése, kezelése. / Érzelmileg, és racionálisan átgondolt magatartás ügyeink intézésében. Érzékenységi küszöb meghatározásnak képessége. / Érzelmi támadás, és támogatás felismerése. / Empátia mások megértésében. / Az érzelmek okainak meghatározása. / Nyíltság, transzparencia mértékének a meghatározása a kommunikációs folyamatokban. / Érzelmi kitárulkozás szabályozása. / Önelfogadás mértékének és hiányosságainak felismerése. / Konfliktusos érintkezés érzelmi és racionális elemeinek leválogatása. / Felelősségvállalás. / Jövőlátás az emberi kapcsolatok változásainak prognosztizálására, és kedvező irányba fordítására. 8.3. Módszertani lehetőségek gyermek csoporttal történő foglakozáshoz Érzelmek felismerése fényképekről. / Érzelmi élmény kifejtése a gyermekek által. / Mit érECONOMICA 2013/2

zel most? Pillanatnyi érzelmi állapot elemzése, és az érzelem szintjének a meghatározása. Mit érezhetett akkor? Megtörtént események, konfliktusok elemzése egyik, vagy másik szereplő által. Mi lehet az oka? Érzelmi szituációk elemzése. Te hogy látod? Iskolai konfliktusok elemzése különböző érintettek között. Magasabb szintű összetett érzelmek elemzése. (irigység, agresszió, visszavonultság, utálat, szorgalom, csalódottság, szorongás. Beszéljük meg. Tanulói javaslatok érzelmi élmények megbeszélésére. A deviancia határán. Magatartás jegyek a kortárs csoportokban. Gyűjtőmunka. Érzelmi hangulati elemeket mutató képek, zenék, filmek… Érzelmek kifejezése szövegmondás alapján. Testbeszéd olvasása. A program megvalósításának területei: Tanórai keretekben adott érzelmi hatásokra reagálva. / Osztályfőnöki órán program szerint, aktualizálva. / Tanácsadás gyermekek közötti konfliktusok megoldására. / Önálló csoportban végzett munka. / Magatartás zavaros gyerekek között végzett munka. / Érdeklődő gyereket számára szabadidős programként. A gyerekek nagyon eltérő érzelmi pozicionálással lépik át az iskola kaput. Első lépésként csoportos foglakozások keretein belül a végpontok közelebb hozhatók egymáshoz, ami javíthatja a tanórák eredményességét, növelve a motiváltságot, csökkentve az órai deviancia gyakoriságát. A felkészült, illetve felkészített pedagógusok ismerve az érzelmi szabályozás működési folyamatait, hatékonyabban képesek kezelni az érzelmi devianciák megjelenését, és szabályozni saját magatartását. Mivel az érzelmek problémamegoldásunk egészét befolyásolják, ennek ismeretében a pedagógusok hatékonyabb módszertani munkára képesek. Az érzelmi tudatosság fejlődése a pedagógusi eredményesség, és elfogadottság fontos feltétele. A program során fejlesztésre kerülő érzelmi intelligencia hozzájárul a pedagógusok életvezetésének javulásához, és a tanórai kere37


tek között zajló pedagógiai kommunikáció eredményességéhez. Csökkenti életük konfliktuspotenciálját a magánéletben, és a munkában egyaránt. Támogatja környezeti beágyazódásuk lehetőségeit is. A program beépül a pedagógus felkészítés keretei közé, és továbbképzés formájában a már beosztásban levők részére. Ezzel elindulhat egy kultúraváltási folyamat. 9. Az érzelmi tudatosság működési mechanizmusa A program logikája a szándékok felismerésére irányul. Az emberi kommunikáció folyamatában a verbalitáson túl állandó kérdés a másik fél motivációinak a felismerése és megértése, hogy tényleges magatartásunkat ehhez tudjuk alakítani. Felnőtt korunkban se váljunk a „cukros” bácsik áldozatává, ne tudjanak minket félrevezetni, megtéveszteni. A „gondolatolvasás” genetikailag kódolt, bennünk élő képesség, amely verbális, és a nonverbális kommunikáció jelei közötti összhang vagy diszharmónia elemzésére épül. Az alapérzelmeknek (meglepetés, harag, öröm, félelem, megvetés, bánat) oka, folyamata, és specifikus testi jelei vannak, melyek felismerhetők, és a kommunikáló szándékai ellenére árulják el a valódi szándékokat. Minden érzelemnek van egy várható magatartásbeli következménye. Például az undor megakadályozza, hogy számunkra káros ételt fogyasszunk. Magatartásunkat döntéseink sorozata szabályozza. Az „érzelmek és a döntések” kapcsolatának ismerete hozzásegít a partner várható elhatározásnak, és alternatíváinak a felfedéséhez. Az érzelmi programok és a döntések szimbiózisa az evolúcióra vezethető vissza. Kialakult az elme-test kapcsolat, amely a szituációkhoz történő alkalmazkodást hivatott szolgálni. Az érzelmi programok hatására elindulnak standard válaszok, melyeket állandóan finomítja az észlelési rendszerünk. Elménk a körülményekhez, és azok változásaihoz pozíci38

onálja a testünket. Látható módon irányítja figyelmünket, rendszerei az így gyűjtött információkat, és állandóan pontosítja magát a működő érzelmi programokat és magatartásunkat. „Testbeszédünk elárulja”, hogy mire készülünk. Ez is a szándékok felismerését, és a gondolatolvasást támogatja. Előfordul, hogy titkolni szeretnénk valamit. Elménk rejtett döntéseink végrehajtására is felkészíti testünket. Az ezt mutató érzelemkifejezések is testi jelek formájában jelennek meg. Minden érzelemnek specifikus, csak rá jellemző megjelenési formája van. Elsősorban az arcunkon. Az arckifejezések olvasása is genetikailag kódolt képességünk. Problémáink elsősorban a szocializáció során tanult, és begyakorlott érzelmeinkkel lesznek. Egyáltalán nem biztos, hogy azt mutatjuk, amit szeretnénk, vagy, hogy azt olvassuk ki a látottakból, amit mások szeretnének. A szándékok felismerést segíti az a belső programunk, amely úgy működik, mint egy hazugságvizsgáló. Ami észlelünk, az igaz, vagy hamis. Ahogy a tárgyi világot elemzi, ugyanúgy összeveti egymással a verbális, és a nonverbális jeleket. Ha az emberek tudnák, hogy hány információforrást működtetnek, ezek közül csak néhányat képesek rövid ideig tudatosan befolyásolni, és az így kialakuló inkongruencia elárulja őket, akkor ártó céllal sohasem hazudnának A probléma megoldási folyamat bármely elemét vizsgáljuk, a háttérben mindig találkozunk az érzelmi összetevőkkel. Egyrészt az észlelési rendszeren keresztül, amely a figyelmünket irányítja, aktivizálja motivációs rendszerünket, összerendezi az elérhető, és a tudatunkból kinyerhet információkat, ha az hiányos újabbak megszerzését organizálja, miközben agyunkat erre és csak erre a problémára hangolja rá. Másrészt az új helyzetnek megfelelően áthangolja érzelmi rendszerünket, kioltja az előző érzelmeket, lecsendesíti hangulatunkat és elindítja az újakat. Érzelmeinket - arányos mértékben - a szituáció pillanatnyi mozzanataihoz hangolja, ECONOMICA 2013/2


és egyensúlyba hozza a kognitív szféra követelményeivel. Harmadrészt pozícionálja testünket, beállítja energia szintünket, és fiziológiailag alkalmassá tesz minket, hogy testi kompetenciáinkat szükség esetén minél gazdaságosabban és optimálisan használhassuk fel az aktuális érzelmi program követelményeinek megfelelően. Biztosítja, hogy kiszolgálja a támadás, a védelem, a menekülés, az öröm funkcióit. Negyedrészt az egész folyamatba bekapcsolja szocializációs folyamataink során elsajátított értékek, hitek, szükségletek, magatartásminták, célok, követelményeit. Végül az egész rendszert öszszehangolja az emberi együttélés folyamatában kialakult kultúra, szokások normáival. Minden döntésünkben benn rejlik a jó, és a rossz erkölcsi meghatározottsága. Az érzelmek szerepének, funkcióinak, lefolyásának, jelrendszerének ismerete egy új típusú problémamegoldási rendszert eredményez, amely az akadémiai képességeinkkel együtt a szociális területekre is kiterjedve, növelné döntéseink hatékonyságát. 10. Összefoglalás helyett Az elmúlt évtizedben személyes indíttatásból foglalkoztam az érzelmek problémájával, elsősorban a személyes vezetés, a leadership hatékonyságának fokozása érdekében. Az időpont kezdete nagyjából összefügg az érzelem elméletek nagyarányú fejlődésével, és megjelenésével. Óriási hatást gyakorolt rám Paul Ekman és munkatársainak munkája. Folyamatosan figyelemmel kísértem Salovey és munkatársai tevékenységét az EI kidolgozásában. Lenyűgözött Robert Plutchik gyógyító tevékenysége. Meglepetten láttam, hogy a magyar szellemi élet nem igazán hangolódott rá a problémára. Egy területen viszont óriási fejlődést láttam. A bulvár területén. Ezek kritikájaként született meg legelőször a: - „Köznapi gondolatolvasás” című tanulmáECONOMICA 2013/2

nyom, amiben rendszeretetten érveltem amellett, hogy ez egy olyan képességünk, amely az evolúció eredmény. Bár sokan elutasítják, mégis mindenki azon van, hogy kifürkéssze főnöke, szeretője, üzletfele (mások) gondolatait, hogy azokat maga hasznára fordítsa. Fejleszthető mindenki számára. - Az „Érzelmek és döntéshozatal” című munkámban az evolúciós lélektan, és sok más pszichológiai irányzat alapján tekintettem át azt, hogy miként döntenek az emberek. Ehhez is az evolúció adta a kiindulási feltételeket. Most már értem, hogy az emberek miért látják másként (ugyanazt) a világot. Minden minket körülvevő dologhoz kötődik valamilyen tapasztalatunk. A tapasztalathoz pedig érzelmek. Igaz ez érdekeinkre, értékeinkre, szükségleteinkre stb. Gondosan végig elemezetem azokat tényezőket, melyek magatartásunk szabályozására irányulnak. Valamilyen formában mindenhol megjelent az érzelemi tényező. Erősebben a „hit”-nél, a „motivációnál”, és kevésbé az értékeknél. Mindaz, amit érzelmi program szabályoz, érzelmileg determinált. Így lesz teljessé a korlátozott racionalitás. Az egyéni racionalitás sem más, mint érzelmi determinizmus. - „Az érzelmi megismerés és érzelmi tudatosság alapjai” című munkámban összegyűjtöttem az érzelmek jeleit. Ugyanis meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire mást gondolnak, és mutatnak az emberek az érzelmeikről. Bár az emberi nem esetében az egész világon egységesek az alapérzelmek, az ezt jól kifejező érzelemkifejezések, vannak közöttük különbségek attól függően, hogy ki hogy szocializálódik. A félreértések mindig konfliktusforrásként jelennek meg. Ezért itt elemeztem az igazi, és a hamis érzelemkifejezéseket, melyek a szemtől szembeni hazugságvizsgálatok fontos elemei. Tegyük hozzá, hogy széles körben konfliktusok forrásai. Módszertani ajánlások is találhatók benne, hogy miként 39


manipulálhatunk az érzelmekkel. Mert azok másoknak is szólnak. Az öröm, hogy kedvellek, a harag, hogy tarts tőlem távolságot… - „A testbeszéd” című tanulmányomban a nonverbális kommunikációra koncentráltam, illetve az érzelmek jól látható testi jeleire. Erősen kritizáltam a piacon kapható kiadványokat, melyek 15-20 évvel ezelőtti elméleti adatbázisból dolgoznak. Az érzelmek testi jelei kimaradtak belőlük, jóllehet az érzelmek cselekvésre pozícionálják a testünket. Így szabályozzák testi működésünket az érzelmi programok - „A hazugság nyomában.” című munkám egyrészt szociálpszichológiai szempontból leszámol azzal a tévhittel, hogy hazudni bűn. Másrész igazat sem szabad mindig mondani. A fő kérdés - hazudjak, vagy mondjak igazat - az inkább erkölcsi problémákat feszeget. Mivel ártunk, vagy használunk. Ezt követően sorba veszem a hazugság problémáját, jeleit. Ha tudnánk, hogy hány nonverbális jelet bocsátunk ki, amikor hazudunk, soha sem tennénk. De nem tudjuk, és olvasni sem tudunk belőlük, mert nem ismerjük ezeket. Ismerve a fiatalkori, és az iskolai devianciákat, a magyar iskolarendszer állapotát, a tanulói agressziót, a tanulási problémákat, melyek-

kel aktív időszakomban találkoztam, kerestem a kapcsolatot vezető pedagógusokkal, és áttekintve a nemzetközi trend fő irányait. Ezekre építve készítettem el a pedagógiai kultúraváltás programját, melynek elméleti és módszertani részét popularizáltam, hogy a most dolgozó pedagógusok is alkalmazni tudják. Mindez megtalálható a tanulmányokban. További problémát jelent a szakirodalom hiánya. Ennek pótlására készítettem el szerkesztett és rövidített fordításokat mindazokról a területekről, melyeket szükségesnek láttam. Elsősorban az érzelmek témakörében. Tartottam előadásokat, és ezek diái is rendelkezésre állnak. Végül egy akkreditációs elgondolás is készült pedagógus továbbképzésre. Minden rendelkezésre áll egy széleskörű stratégia váltási akció elindításához. Sajnos a most zajló változások minden innovációt lehetetlenné tesznek. A problémát továbbra is aktuálisnak tartom. Az alábbi rendszerben: A megvalósítás főbb stratégiai lépései a projekt szervezet létrehozás a stratégia változások vezetésére, szakirodalom, oktatási dokumentáció összeállítása, program akkreditáció, tanfolyam és tréning kidolgozása, felkészítők felkészítése, felsőoktatási programokba illesztés, minőségbiztosítási terv, PR program, motivációs terv.

Felhasznált irodalom: [1.] ALAN MCCLUSKEY, St-Blaise Emotional Intelligence in Schools letöltés dátuma 20 August 2013, 18:34:44 [2.] FORGÁCS JÓZSEF (2003) Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp: 7 [3.] K.T. STRONGMAN (2003) The psychology of emotion. Fifth edition, Wiley & Sons Ltd England [4.] KEITH OATLEY - JENNIFER M. JENKINS (2001) Érzelmeink. Osiris Kiadó, Budapest [5.] LEDA COSMIDES JOHN TOOBY (2000) Evolutionary Psychology and the Emotions. Handbook of Emotions, 2nd Edition M. Lewis & J. M. Haviland-Jones, pp:114-137 [6.] LOOMISH W.E. Four billion Years (1988) An Essey on the Evolution of Genes and Organism. Sunderland , Mass.: Sinauer Associates [7.] MALCOLM GLADWELL (2002 08 05) The Naked Face. The New Yorker [8.] PABLO FERNANDEZ - BERROCAL, DESIRE RUIZ. (2008) Emotional Intelligence in education. Electronic Journal of Research in Educational Psychology No,15. Vol, 6 pp: 421-436 [9.] PAUL EKMAN, WALLACE FRIESEN (2003) Unmasking the face. Malor books Cambridge [10.] PAUL EKMAN (2003) Emotions Revealed. Times books 40

ECONOMICA 2013/2


[11.] PAUL EKMAN (1992) Telling Lies. WW – Norton NewYork [12.] PETER BULL (2001 december) State of art nonverbal communication. The Psychologist [13.] ROBERT PLUTCHIK. (1980) Emotions. A psychoevolutionary synthesis. New York: Harper and Row [14.] ROBERT PLUTCHIK (2001) The nature of emotions. American Science Juli-August Volume 89 pp 344-347 [15.] ROBERT SEKULER – RANDOLPH BLAKE (2004) Észlelés Osiris [16.] SUSAN T. FISKE (2006) Társas alapmotívumok. Osiris Kiadó [17.] Child poverty in perspective: Child Well-being in rich countries UNICEF The United Nations Children’s Fund, 2007 [18.] Gyermekek jólléte a világ fejlett országaiban Az UNICEF Innocenti Kutatóintézetének 2013. évi jelentése. UNICEF Magyar bizottsága 2013

ECONOMICA 2013/2

41


Igor Molchanov

Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban Molchanov, Igor: Профессиональное образование, рынок труда и миграционная политики в России Vocational Training, Labor Market and Immigration Policy in Russia

In point of view of labour market the immigration has become the major factor in recent times. The main tasks of immigration policy: compensation of labour shortages in relation with demographic and aging population problems; to satisfy the long-term demand for labour in some business sectors; to ensure the labor supply of innovation-qualified investment processes; organizing of preparation of experts from requested profession; to limit the short-term unskilled labor immigration; creating the necessary conditions and broaden the opportunities for immigration for business use. Keywords: vocational training, labor market, immigration policy Внешняя трудовая миграция становится одним из главных вопросов демографической, экономической и социальной политики Российского государства. Миграционную политику целесообразно направить на решение следующих задач: kомпенсирование недостатка рабочей силы, связанной с демографическими проблемами и старением населения; yдовлетворение устойчивого спроса на рабочую силу в отдельных секторах экономики; oбеспечение квалифицированной рабочей силой инновационноинвестиционных процессов; налаживание подготовки кадров востребованных профессий и квалификаций; oграничение краткосрочной неквалифицированной миграции; cоздание условий и расширение возможностей для деловой иммиграции. Ключевые слова: профессиональное образование, рынок труда,и миграционная политики, ÖSSZEFOGLALÓ A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefüggésben; a tartós munkaerő-kereslet kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációs-beruházási folyamatok kvalifikált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák megfelelő képesítésű szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; 42

a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára. Kulcsszavak: szakképzés, munkaerőpiac, bevándorlás politika A külső munkaerő-piaci bevándorlás az utóbbi időben az orosz állam demográfiai, gazdaság- és szociálpolitikájának egyik legfontosabb kérdésévé vált. A bevándorlás-politikát célszerű a következő feladatok megoldása felé irányítanunk: - A munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregeECONOMICA 2013/2


désével van összefüggésben, - A tartós munkaerő-kereslet kielégítése egyes gazdasági szektorokban, - Az innovációs-beruházási folyamatok kvalifikált munkaerő-ellátásának biztosítása, - Az igényelt szakmák megfelelő képesítésű szakemberei felkészítésének megszervezése, - A rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása, - A szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára. A megnevezett feladatok megvalósításához egy sor gyakorlati jellegű lépést kell megtennünk. Mindenek előtt nagyobb átláthatóságot és rugalmasságot kell kialakítani a munkáltatói és munkavállalói bevándorlás folyamataiban, át kell térni a külföldi munkaerő bevonásának és kihasználásának szabályozása terén a túlnyomóan adminisztratív módszerekről a gazdasági módszerekre. A munka alapvető irányai a következők lehetnek: - A bevándorlók azon célcsoportjainak meghatározása, amelyekben érdekelt az Orosz Föderáció, - A képzett és képzetlen bevándorló munkaerőbevonás megközelítésének differenciálása, - A külföldi munkaerő bevonásával és kihasználásával kapcsolatos fölösleges adminisztrációs procedúrák csökkentése és a munkáltatók megnövekedett kötelezettségeinek átvizsgálása, ide tartozik pl. a munkáltató által rendelkezésre bocsátandó dokumentumok jegyzéke, ezen igazolások tartalma, stb., továbbá a büntetőjogi szankciók (pl. a jogszabályok megszegése esetében jogi személyeknél max. 80.000 rubel büntetés bármelyik külföldi állampolgárra vagy állampolgárság nélküli személyre vonatkozóan, ill. a tevékenységének legfeljebb 90 napig tartó adminisztratív felfüggesztése). - A gazdasági munkaerő-szükséglet meghatározásának, modern módszertanának és eszközeinek alkalmazása, ugyanakkor a kvótarendszer alkalmazásterületének pontos felosztása. ECONOMICA 2013/2

A meglévő gyakorlat javítására javasolni lehetne a betöltetlen állások nyílt alapon működő meghirdetését egy bizonyos időszakon belül (pl. egy hónap), amelynek a letelte után a munkáltató megkapja azt a jogot, hogy külföldi munkáltatót alkalmazzon, a kiválasztás megszervezésének intézkedéseit kidolgozza, a bevándorlót kiképezze és elhelyezze, s amennyiben új munkahely-teremtésről van szó, a bevándorló vállalkozó ösztönzésére eszközöket dolgozzon ki. Ezen programok különlegessége abban áll, hogy a bevándorlók prioritást élvező csoportjai alapján jönnek létre, és e csoportok mentén határozzák meg a bevándorlás-politika irányvonalait, a csoportonként kialakított bevonási alapfeltételeket, a bevándorlók kiválasztásának rendjét és feltételeit, meghatározzák a munkavállalás hosszát, korlátozását, körülményeit, illetve az Oroszország területén való tartózkodást. A programokban való gondolkodás lehetővé teszi, hogy - optimalizáljuk az az engedélyek kiadásának és a munkavállaló bevándorlók számontartásának folyamatát, - csökkentsük az engedélyek megadásához szükséges időbeli és anyagi költségeket, - biztosítsunk érthető, operatív és kényelmes munkamenetet a munkavállalók alkalmazásánál, - konkretizáljuk az orosz törvényhozás szabályait a külföldi munkavállalók különböző kategóriáival kapcsolatosan. A lefolytatott kutatás lehetővé tette a bevándorlási hullámok strukturálását, a különböző bevándorlói csoportok sajátosságainak kimutatását és a számukra kialakított feltételek megfogalmazását. A külföldi munkavállalók bevonásának célprogramjai szorosan összefüggenek a bevándorló magánszemélyek áramlásával, amelyhez a következők tartoznak: - szakember-bevándorlás, - üzletember-bevándorlás. - a külföldi munkavállalók munkáltatói igény szerinti bevonása, - tanulói bevándorlás. 43


Tekintsük át a fent nevezett csoportokat részletesebben. SZAKEMBER-BEVÁNDORLÁS A szakember-bevándorlás legfőbb célja az, hogy olyan magasan kvalifikált szakembereknek biztosítsuk a folyamatos beáramlást, akiknek a végzettségére és a szakmai tapasztalatára szükség van Oroszországban. Ide tartoznak - a nemzetközileg elismert, a tudomány, a művészetek, az oktatás és az üzleti élet, továbbá a sport területén kiemelkedő képességekkel rendelkező személyek, kiváló professzorok, kutatók, nemzetközi menedzserek. - a mesterfokozatnak (MA / MSc) megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek, illetve rendkívüli képességekkel rendelkező tudósok, művészek és üzletemberek, - olyan minősített szakemberek, akik nemrégiben végeztek az igényelt szakágazatok alapdiplomát (BA/BSc) nyújtó oktatási intézményeiben. A fent felsorolt bevándorló csoportok migrációs programjai a végleges és ideiglenes letelepedés támogatását célozzák meg. Számukra az országban való tartózkodási jog minimum 1 évre kell, hogy szóljon, amelyet 5 évre lehet meghosszabbítani, továbbá a letelepedési engedély kiadásának feltételeit is könnyíteni kell. A munkaerő-bevonás céljából a következő általános alapfeltételeket érdemes meghatározni: - a munkáltatói meghívás nélküli beutazás lehetősége, - bizonyos ideig (pl. 1 évig) történő önálló munkakeresési lehetőség biztosítása. Az adott csoportok bármelyikére lehet preferenciákat ás korlátozásokat meghatározni. Pl. Nem kell kötelezővé tenni, hogy egy bizonyos munkáltatónál helyezkedjen el a munkavállaló és a munkavállalási engedély kiadásához sem szükséges követelményeket szabni. 44

Ugyanakkor az első csoporthoz tartozó munkavállalók esetében meghatározható a keresett szakmák listája, de nem kell mennyiségi korlátozást (kvótát) előírni. A második csoport esetében mind a keresett szakmák listája, mind a mennyiségi korlátozás feltétlenül szükséges, a harmadik csoportban csak a mennyiségi korlátozás alkalmazandó. Ezen túlmenően más korlátozások is bevezetésre kerülhetnek, pl. a már letöltött munkaviszony hossza vagy a végzettség. ÜZLETEMBER-BEVÁNDORLÁS Az üzletember-bevándorlás fő célja, hogy olyan üzletembernek biztosítsunk folyamatos beáramlást, akik beruházni kivánnak vagy új üzletágat szeretnének kialakítani, azaz : - vállalkozók, - beruházók, - magánvállalkozók, és azok kísérői, kisegítői. Vállalkozók Azon személyek bevándorlása, akik már sikeres vállalkozást tudtak elindítani Oroszországban, ne legyen kötve a munkáltatói meghíváshoz. A válogatás kidolgozott kritériumok alapján történhet, vagy bizonyos követelmények állíthatók számukra, pl. - rendelkezzenek pénzügyi tartalékokkal, - legyen vállalkozói tapasztalatuk, - invesztáljanak egy bizonyos nagyságú tőkét a gazdaságba, - teremtsenek bizonyos mennyiségű munkahelyet a helyi munkaerő számára. Oroszország területén való tartózkodás egy sor követelmény teljesítéséhez legyen kötve, pl. - legyen kötelező egy már meglévő üzletet üzemeltetni vagy újat létrehozni, - a bevándorló vegyen aktívan részt az üzlet irányításában, - teremtsen minimum egy helyi lakos számára ECONOMICA 2013/2


(aki nem családtagja az üzletembernek) betölthető új munkahelyet, - az adott üzletből való részesedése minimum 1/3 legyen. - A kezdeti időtartamot lehet két évre korlátozni (üzleti vízum) azzal kiegészítve, hogy az adott letelepedési típust könnyített eljárással szerezheti meg. Beruházók Az adott típusú bevándorlói csoport beutazása se legyen kötve munkáltatói meghíváshoz, de kiválasztásuk kidolgozott kritériumok alapján történhet vagy munkavállalásukat bizonyos kötelezettségek teljesítéséhez köthetjük, pl. invesztáljon az orosz gazdaságba bizonyos nagyságú tőkét. Az Oroszország területén való tartózkodás számos követelmény teljesítésével járjon, pl. - a vállalkozó vegyen részt saját tőkéjével egy már működő vállalkozásban vagy - invesztáljon saját pénzeszközöket állami programokba, alapítványokba öt vagy több éven keresztül. Magánvállalkozók A magánvállalkozók bevándorlása se legyen kötve a munkáltatói meghíváshoz. A válogatás kidolgozott kritériumok alapján történhet, vagy bizonyos követelmények állíthatók számukra, pl. bizonyítsák be, hogy van lehetőségük saját vállalkozást indítani, ebből képesek eltartani magukat és sikeresen fejlesztik is üzletüket. A bevándorlás ezen típusának az előnye, hogy nem szükséges új munkahelyet teremteni illetve beruházni. A kiválasztás bizonyos tevékenységi körök alapján történhet, azaz az országban leginkább keresett szakmák listája alapján. A tartózkodás lehet állandó vagy ideiglenes. A kezdeti időtartam két évre szólhat, továbbá a bevándorló az adott letelepedési típust könnyített eljárással szerezheti meg. ECONOMICA 2013/2

KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK A külföldi munkavállalók munkáltatói kérelem alapján történő bevonásának célja, hogy a z adott munkaerőhiányt korlátozott számú bevándorló alkalmazásával lefedjük, de csak abban az esetben, ha a belföldi munkaerőpiacon kiírt állásra nincs jelentkező. Ide tartoznak - a széles skálán mozgó foglalkozásokkal és képzettséggel rendelkező szakemberek, - nem szakmunkát végző munkavállalók, többek között a 17-től 27 éves korig terjedő korosztály, - képzettséget nem megkövetelő mezőgazdasági és építőipari dolgozók, - a szolgáltatásban és a kereskedelemben dolgozók. Széles skálán mozgó foglalkozásokkal és képzettséggel rendelkező szakemberek Az adott típusú bevándorlók számára menynyiségi korlátozást (kvótarendszert) kell meghatározni, és létre kell hozni a prioritást élvező szakmák listáját. A meghívott munkavállalónak rendelkeznie kell konkrét munkáltatóhoz, egy bizonyos munkahelyre és korlátozott időre szóló munkavállalói engedéllyel, továbbá meg kell szabni, hogy - nem változtathat munkáltatót, - nem végezhet a vízumkérő lapon megadott pozíciótól eltérő munkát, - nem dolgozhat párhuzamosan más munkáltatónál. Munkaviszonyban töltött időre és végzettségre vonatkozó követelményeket is célszerű bevezetni és legfeljebb öt évre szóló tartózkodást lehetővé tenni. Nem szakmunkát végző munkavállalók, többek között a 17-től 27 éves korig terjedő korosztály A munkaerő bevonáshoz mennyiségi korlátokat kell meghatározni. Ilyen típusú bevándorlók csak bizonyos munkáltatónál egy bizonyos mun45


kahelyen helyezkedhetnek el, és csakis erre a munkahelyre, bizonyos időszakra szóló munkavállalási engedély állítható ki számukra. A kiválasztás pontozási rendszerrel történjék. A végzettségre vonatkozóan ne legyenek előírások, viszont a prioritást élvező, hiányszakmáknak számító munkakörök listája mindenképpen legyen kiválasztási szempont. Ilyen munkakörök lehetnek pl. a szociális munkás vagy a fiatal egészségügyi dolgozó. A maximális munkavállalási idő lehet két év a munkavállalói státusz megváltoztatása nélkül. Ezen kategórián belül külön csoportot képeznek a 17-27 éves fiatal munkavállalók, akik szakképesítés nélkül kerülnek munkaviszonyba, főként az iskolai szünetek időszakaiban. Számukra külön programok kidolgozása javasolt. Képzettséget nem megkövetelő mezőgazdasági és építőipari dolgozók A kiválasztás pontozási rendszerrel történjék. A végzettségre vonatkozóan ne legyenek előírások, viszont élvezzen előnyt az Orosz Föderációban már megszerzett munkatapasztalat és a nyelvismeret megléte. Kiválasztásukhoz a kvótarendszer a legalkalmasabb. A munkavállalónak rendelkezni e kell konkrét munkáltatóhoz, egy bizonyos munkahelyre és korlátozott időre szóló munkavállalói engedéllyel. A maximális tartózkodási idő 6 hónap lehet (ideiglenes tartózkodás) a munkavállalói státusz megváltoztatása nélkül. Szolgáltatásban és a kereskedelemben dolgozók A kiválasztáshoz ebben az esetben is pontozási rendszer javasolt. A végzettségre vonatkozóan sem szükségesek előírások, viszont jelentsen előnyt az Orosz Föderációban már megszerzett munkatapasztalat és a nyelvismeret. A külföldi munkaerő bevonásához kvótarendszert kell kialakítani, továbbá az adott munkavállaló csak egy bizonyos munkáltatónál helyezkedhet el. A munkavállalónak rendelkeznie kell konkrét munkáltatóhoz, egy bizonyos munkahelyre és 46

korlátozott időre szóló munkavállalói engedélylyel. A maximális tartózkodási idő 2 év lehet (ideiglenes tartózkodás) a munkavállalói státusz megváltoztatása nélkül. Tanulási célú bevándorlás A tanulói, tanulási céllal történő bevándorlás célja a magasan képzett szakemberek versenyelőnyének megteremtése. A kedvezményezett csoportok olyan diákok és fiatal felnőttek, akik részképzésben vesznek részt. A végzős főiskolai és egyetemi hallgatók jogosultak közvetlenül a tanulmányaik befejezése után munkát vállalni az országban munkaviszonyban eltöltött évek számától függetlenül. Munkavállalási engedély kiadható mind a tanulmányi idő alatt, mind a diploma megszerzése után. A munkavállalási engedélyt minden esetben könnyített eljárással szerezhetik meg. Ilyen típusú bevándorlók esetében nem kell kvótarendszert alkalmazni. Egy bizonyos munkahelyen történő elhelyezkedés után a bevándorló saját kívánsága szerint szerezhet ideiglenes vagy állandó letelepedési engedélyt. A hazai törvényhozás alapját a „Külföldi állampolgárok jogállásáról szóló rendelet” képezi. Az orosz munkaerőpiac egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlen a normatív jogi alapok jelentős javítása, amely lehetővé tenné - a külföldi munkavállalók kiválasztásának hatékony mechanizmusát, - a bevándorlók és a munkáltatók érdekeinek összehangolását, - a családok újraegyesítésének figyelembe vételét, azaz a külső munkaerő-bevándorlás bonyolult feladatrendszerének sokrétű és komplex megoldási módját. A bevándorlás-politika fent kifejtett intézkedéseinek pontos kidolgozása és megvalósítása minden bizonnyal hozzájárulna a lakosság képzési szintjének emeléséhez, a munkaerőpiac stabilizálásához, továbbá Oroszország és régiói kvalifikált munkaerővel való ellátásához. ECONOMICA 2013/2


Csillei Béla

Egy értékvizsgálat tanulságai Csillei, Béla: Lessons of the Value Assessment IThe students going into vocational schools generally present a poor performance in the primary school, they experience much failure, because they have to repeat classes or their study achievements are hardly better than 2 (a pass). According to the results of research works, vocational school students are exclusively those, who have been forced into this area by the harsh social determining factors. Their value-orientation/value-selection are greatly influenced by their starting point (family environment). Most of the children admitted to vocational schools come with significant social and educational disadvantage. Most of the gypsy pupils suffer from such a failure at the very beginning of their school studies that they drop out. The failures are expressed in their deficiency in studies but the sensitivity, the lack of ability to tolerate failures are also important in case of the gypsy children. Still, the further education is the channel of social mobility. Major questions of the assessment: can the underprivileged situation of these young roma people be eliminated using this unique value training programme applying its various teaching mean; will the secondary citizen feeling be reduced or eliminated through collective work and learning the instruments and methods to be used for promoting personal advancement; will the value-programme solve the existing conflicts between the young ones, who treat the school as a strange institute and the teachers, who consider the young ones who disapprove of the existence of school if they mutually accept the status of being different; will the special value training programme provide enough knowledge to give chance for the participants to be competitive on their life. The answer of the four-years assessment is that these young roma ones can be changed. Keywords: roma identity – double identity, prejudice, poverty and deprivation, values, integrated education ÖSSZEFOGLALÓ Az általános iskolában folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélményekkel gazdagon rendelkező, elégségessel átbukdácsolók keresik a szakképző intézeteket. A kutatások azt igazolják, szakmunkástanuló az lesz, akit a kemény társadalmi determinánsok erre a területre sodornak. Értékorientációjukat, értékválasztásukat jelentős mértékben befolyásolja ez az indulás-indíttatás. A szakképző iskolákba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális, művelődési-műveltségi hátránnyal érkezik. A cigány gyerekek jó része már az iskolai tanulmányaik elején annyi kudarcot szenved, hogy kimarad, lemorzsolódik. A kudarcok a tanulECONOMICA 2013/2

mányi elégtelenségben fejeződnek ki, de nagy szerepet játszik a cigány gyerekek érzékenysége, sérülékenysége, alacsony fokú kudarctűrő képessége. Ugyanakkor a társadalom mobilizációs csatornája napjainkban is változatlanul a továbbtanulás. A vizsgálat fő kérdései: a jelentős társadalmi hátránnyal, általános és szakirányú műveltség komoly hiányával, ingerszegény környezetből érkező, helyenként deviánsnak tűnő módon viselkedő roma fiatalok lemaradása behozható e speciális értékadó képzés oktató - nevelő eszközrendszerével; az esélylehetőség, a továbbjutás módszereinek és eszközeinek megismertetése, a közösségi munka oldja-, illetve 47


csökkentheti-e a meglévő kisebbségi érzést; a másság megismertetésére szolgáló érték-program oldja-e a meglévő ellentéteket az iskolát idegen intézménynek tartó, a fiatalokat pedig iskolaellenesnek vélő pedagógusok között; a kutatások igazolják-e a feltételezést, mely szerint a speciális érték-képzési program elegendő esélyt biztosít a helytálláshoz. A vizsgálat mintegy négy éven át zajlott. Eredményei szerint ezek a roma fiatalok megváltoztathatók. Kulcsszavak: roma identitás-kettős identitás, előítéletek, szegénység és megfosztottság, értékek, integrált oktatás BEVEZETÉS Tanári pályám során naponta kerültem szembe a hátrányos helyzetű cigány és nem cigány fiatalok problémáival, az iskolai kudarcaik negatív hatásaival. Pedagógusként segíteni próbáltam életesélyeik növelésében, miközben tudományos módszerekkel vizsgáltam ezen segítség hatását. Alkalmazott módszerek a kutatás során: - A Schwartz-féle értékvizsgálat szempontjait felhasználva minden tanév elején és végén valamennyi tanulóval kitöltött kérdőívek módszerével eldönteni, mely értékek kapják a legtöbb támogatást és melyek a legnagyobb elutasítást; - A toleranciát, a beilleszkedést, az előítéletek leküzdését és az értékek változását kimutató attitűd-vizsgálati kérdőív kitöltetése az intézményben több éve tanuló, érettségi előtt álló fiatalokkal. - A kérdőívek számítógépes értékelésével a hipotézis megerősítése A vizsgálat tulajdonképpen Schwartz (1992) egy elvégzett, és rendkívül nagy volumenű kultúrközi értékkutatása alapján készült. A vizsgálatom tulajdonképpen az volt, hogy megállapítsam Schwartz által használtkérdőív egy általunk elkészített, kissé átalakított, magyar változata mennyire bizonyul használhatónak egy az általa vizsgálttól eltérő jellegű, többségükben cigány származású, tanulók csoportja48

inál. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy az értékek fogalmak, vagy meggyőződések, melyek kívánatos végállapotukra vagy viselkedésekre vonatkoznak, túlmutatnak az egyes adott helyzeten, irányítják a viselkedések és események közötti választást, vagy értékelést, és relatív fontosságuk szerint sorrendet alkotnak. A kérdőíveket a szolnoki Roma Esély Szakiskola akkori tanulói, majd a névváltozást követően a HTA Szakiskola valamennyi tanulója, minden tanévben kitöltötték. A kérdőíveken szereplő értékeket 1-től 5-ig értékelték (5- nagyon fontos, 1- ellenszenves). Az évekre visszamenőleg kiértékelt kérdőívekből egyértelműen kiderül, mely értékek kapták a legtöbb pozitív és negatív szavazatot. A kutatás során megvalósított vizsgálat valójában nem különféle érték megközelítéseket tárgyal, hanem a kérdőíves vizsgálat során értéktesztet alkalmaz. A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy a választott értékek nem szűkíthetők le csupán külsőleg determinált okokra, hanem a tanulók életútjával összefüggő hatások következményének tekinthető. A kutatás igazolta, hogy napjainkban a lényegesen differenciálttá vált érdek és elvont értékfogalmak - mint például a szabadság, függetlenség -, lefordítása konkrét élethelyzetekre, az aktuális ítéletekre, döntésekre és tettekre szinte lehetetlen. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a cigány származású tanulók esetében az elvont értékfogalmak különös életszervező elvekként és szimbólumként jelennek meg. Az értéktudatot alkotó ismereteik viszont folyamatos változásokon mennek keresztül. A kutatás eredményei jelzik, a vizsgálat lefolytatható újabb, nagyobb minta bevonásával, szélesebb körben is. A VIZSGÁLAT Az ezredfordulót követő években elvégzett és a doktori dolgozatomban bemutatott vizsgálat valójában nem különféle értékmegközelítéseket tárgyal, hanem a kérdőíves vizsgálat során olyan értéktesztet alkalmaz, mely egyaránt figyelembe veszi a Rokeach – teszt alapvető értékekre és értékválasztásokra vonatkozó megállaECONOMICA 2013/2


pításait és az Ingleart – féle teszt instrukcióit. Ugyanakkor nyilvánvalóan látható, hogy abban a fogalmi keretben, mely a kutatás hátterét adta, az értéket, mint fogalmat úgy határoztam meg, mint amelyik hatékonyan irányítja a tanulói magatartást. Mert éppen Jürgen Habermas hívja fel a figyelmet arra, hogy a „társadalmiasult individuumok csak a csoporttal való azonosulás segítségével tartják fenn életüket, melyet újra meg kell semmisíteni, és újjá kell alakítani. Az életben a lét anyagi feltételei a legbensőbb kapcsolatban állnak a legszublimáltabb feltételekkel, az organikus egyensúly, pedig az elválasztásnak és az egyesítésnek azzal az áttört balanszával, melyben a másokkal való kommunikáció útján minden egyes én identitása létrejön”. Vagyis azt, hogy a tanuló mit és hogyan cselekszik, vagy épp milyen normák, szokások és szabályok alapján ítélkezik. A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy a választott értékek nem szűkíthetők le csupán külsőleg determinált okokra, hanem a tanulók életútjával összefüggő hatások következményének tekinthető. Így korántsem véletlen, hogy a megjelölendő értékrangsorban szignifikánsan kiemelkedik az öröm, a szabadság, a világbéke, az őszinteség és a tradicionalizmus kategóriája. Azt is mondhatnánk, hogy ezek az értékek közvetlenül is befolyásolják a tanulók tevékenységének szerkezetét, oly módon is, hogy erőteljes hatást gyakorolnak a választásukra. Noha az öröm esetében vitális kategóriáról van szó, de miután közvetlenül követi a szabadság, ez az értékrangsor arról árulkodik, hogy nem egyszerűen impulzusokról van szó, melyek megmagyarázhatatlanul törnek felszínre, hanem a tanulók konzekvens gondolkodásának eredménye. Így feltételezhető, hogy az értékek által irányított cselekvést olyan gondolkodás előzi meg, mely bizonyos fajta mérlegelésen alapul. A választott, illetve elutasított értékek dualizmusából következik, hogy egy bizonyos kontextusban ECONOMICA 2013/2

mindenképp a preferált értékek irányítják a tanulók magatartását. Akár az őszinteségre, akár a hűségre utalunk, olyan cselekvési vezérfonal mozzanataiként is felfoghatók, melyek kijelölik a tanulók önmegvalósítási lehetősségeit és ilyen módon a vállalt tradícionalizmussal együtt kijelölik identitásuk kereteit. Látszólag persze úgy tűnhetett volna, hogy nagyfokú kontinuitás létezik a tanulók magatartását meghatározó szabályok és hagyományok, illetve a választott értékrangsor között. A valóságban ez egyáltalán nincs így. Ez pedig abból következik, hogy szinte pontról pontra hasonló a cigányokra és nem cigányokra vonatkozó tulajdonságok listája. Bár közvetlenül nem kérdeztem meg a tanulókat ítélkezéseik okáról, éppen a korábban elemzett indokok alapján nagy valószínűséggel állíthatom, hogy a tanulók nem hazudnak, és nem festenek hamis képet döntések hátteréről. Egyértelmű, hogy az autonóm emberi érzékek még inkább karakterisztikus jellegűek. De ugyanakkor azt sem tagadhatjuk - a vizsgálat értékmetszete is arról tanúskodik -, hogy a tanulók értékrendszere olyan működésben lévő rendszerként fogható fel, amelyen belül az egyes értéktényezők nemcsak állandó kölcsönhatásban állnak, hanem funkciójukat is állandóan váltják. Ha például a hűséget vesszük vizsgálat alá, lehet célérték (valaki kitűzi maga elé azt a célt, hogy minduntalan hűséges marad), de lehet eszközérték is, azaz valamilyen cél elérését segítő eszközérték. A hűség mellett viszont az értékválasztás imperatív jellegét jelzi, hogy már a tanulásban is fontos szerepet jelent a többször említett koegzisztencia. Megint csak szignifikánsan kiemelkedik az az ítélet, mely „szerint a cigánygyerekek mindegyikének joga van arra, hogy a nem cigányokkal közösen tanuljon”. Ebben többek között a befogadó társadalommal való azonosulás stratégiája látható. Mert az az igény is kifejeződik, hogy a cigányok a társadalmon kívüliség állapotából bekerüljenek 49


a társadalomba. Ennek egyik lehetséges útja mindenképp a szegregáció nélküli tanulás, melyet többek között a vizsgált intézmény is biztosít. Mint ahogy az is tény, hogy a társadalmi együttélésben nélkülözhetetlen csoporttudatra inkább jellemzőek a pozitív, mint a negatív vonások. Büszkék akarnak lenni cigányságukra, miközben érzékelik roppant hátrányait is. Ezeknek az igazi emberi lehetősségeknek a távlatában fogalmazódik meg az ítélet, hogy sok cigány azért nem dolgozik, mert nem kap munkát. „ Itt is és másutt is indokoltan merülhet fel a kérdés, vajon indokolt – e az elemzésbe bevonni a 80 százalék körüli véleményelemeket. Ám nyilvánvaló, hogy az értékdimenziót alkotó preferenciáknak egy külön csoportban való megjelenése legalábbis jelzés értékű és logikailag elég jól értelmezhető. Benne egy olyan – a tapasztalati adatok szerint talán nem is ritkán – a gondolkozásmódra ismerünk, amely abból indul ki, hogy a munkavállalás semmiképp sem kisebbségpecifikus. A vélemények szerveződése különböző dimenzióinak sorában a cigányokkal kapcsolatban megnyilvánuló megállapítások szóródása igen nagy. Mert miközben a megkérdeztek több mint fele úgy nyilatkozik, hogy a „cigányok azért nem dolgoznak, mert nem kapnak munkát”, aközben egyetlen cigány megkérdezett sem ért egyet azzal, hogy például a „cigányok egészen más dolgokat tartanak értéknek, mint a nem cigányok” A vizsgálat ugyan nem tért ki rá, de a köznapi tapasztalatok rendre megerősítik, hogy a mindennapi életvezetés hangsúlyos mezejében felértékelődnek a tanulók személyes individuális lehetőségei. Vagyis hogy mennyire tudják a tanulók megvalósítani egyéni céljaikat, illetve – más oldalról – kell-e, szükséges-e ilyen dolgok megvalósítására törekedniük. Nyilvánvalóan a vélemények korántsem annyira megoszlóak, mint ahogyan első pillantásra feltételezhetnénk. Ezért is lenne fontos a vizsgálat egy másik szakaszában figyelmet fordítani még nem túl50

zottan elemzett individualizmus dimenziójára. Noha kétségkívül olyan értékek utalnak erre, mint az intelligencia, összetartás stb., de igazából az értékpreferenciáról keveset tudunk meg. Csak hipotetikusan fogalmazható meg, melyet a későbbi vizsgálatnak kell igazolnia, hogy a cigány tanulók személyes élet- és értékcéljai számottevően változtak. Így például kezd kialakulni egy – a tradicionálistól független – önálló cél és értékrend. Olyan, mely az egyéni boldogság, önmegvalósítás értékeit a hagyományos családi jellemzőktől függetlenül – tehát akár azokkal szemben – képzeli megvalósítani. A VIZSGÁLT ÉRTÉKEK DIMENZIÓI Egészében és részleteiben is igaz, hogy a kérdőívben szereplő állítások, illetve fontosnak/ nem fontosnak minősítendő értékek – tartalmuknál fogva – alkalmasnak látszottak annak vizsgálatára, hogy melyek azok, amelyeknek az elfogadása/elutasítása szisztematikusan együtt jár, s melyek azok, amelyek iránt ugyanakkor kisebb a fogékonyság. Meg kell jegyezni, hogy a vélemények ilyen összefüggésben végzett elemzése csak bizonyos fajta korlátok között lehet érvényes. A kérdőív terjedelme, a lehetséges kérdések száma véges. Mégis számítottunk arra, hogy a tanulók „axiológiai” (értékelméleti) néhány strukturális sajátosság – legalábbis tendenciaszerűen – e korlátok mellett is tetten érhetjük. IDENTITÁS – ELŐÍTÉLETEK – A CIGÁNYOK ÉS NEM CIGÁNYOK VISZONYA Különösebben bizonyítani sem kell, hogy az etnikai identitás mindenekelőtt az adott csoporthoz való tartozásként jelenik meg. Ez persze önmagában csupán formális meghatározásnak tekinthető, a dönt itt a következő: annak a gondolatnak, hogy az identitás kapcsán egy csoportjelenséget akarunk megismerni, logikaECONOMICA 2013/2


ilag csak azzal a feltétellel lehet értelme, hogy a csoportjellemzők végtelen számú körének csak egy véges része jelentős. Mert éppen Max Weber utal rá, „még ha az elképzelhető legteljesebb mértékben ismernénk is a történés összes törvényeit, tanácstalanul állnánk e kérdés előtt: hogyan lehetséges egyáltalán valamely individuális tény oksági magyarázata? – hiszen már a valóság legkisebb metszetének puszta leírása sem képzelhető el sohasem teljesnek. Hiszen azoknak az okoknak a száma és fajtája, amelyek valamely individuális eseményt meghatároznak, minden esetben végtelen, és magukban a dolgokban nincs semmiféle olyan jegy, melyhez igazodva ki lehetne választani belőlük valamilyen egyedül tekintetbe jövő részt”. S az is feltételezhető, hogy ez a jellegzetesség szubjektív élményként definiálható. Ebből kiindulva így valóban fontos kérdésnek tűnhet, hogy a tanulók számára mennyire fontos a cigányok és nem cigányok viszonya. Ha 4-es és 5-ös válaszokat összefonjuk, szignifikáns válaszként az állapítható meg, hogy a megkérdezettek 100 százaléka tartja fontosnak. De mint ennél a kérdésnél, hasonlóan a többinél is igazolódott az az alapfelvetés, hogy a véleményt nyilvánító tanulók olyan racionális cselekvőknek tekinthetők, akik álláspontjuk kialakításakor figyelembe veszik saját és cigányság élethelyzetének összefüggő érdekeiket. Ugyanakkor feltételeztük azt is, hogy a cigányok felemelkedésére vonatkozó preferenciák kialakításában erkölcsi megfontolások is szerepet játszanak. Nyilvánvalóan ezek az értékítéletek egyrészt a cigány származású tanulók strukturális jellemzőkkel megragadható szocializációs folyamatának eredményei, másrészt a szocioökonómiai sajátosságoktól némileg független egyéni tényezők következményei. Az értékelemzések függvényében nem is annyira meglepő, hogy a megkérdezettek 90 százaléka szerint „a cigányok közül, aki akar, az ki tud emelkedni”. De ez a válasz additív módon összefügg azzal az ECONOMICA 2013/2

ítélettel is, mely szerint „egy cigány sikeressége az egész roma közösség számára előnyökkel jár”. Ebből a szempontból már maga ez az ítélet is az egyéni következményeket meghatározó, valamint az azok értékelését befolyásoló változóként értékelhető. A kérdőíves felmérés ezen túlmenően lehetőséget nyújtott annak vizsgálatára, hogy a kiemelkedést gátló tényezőket a tanulók több mint kétharmada látja a rossz családi háttérben és az előítéletekben. Van azonban az attitűdöknek ezektől független, egyéni dimenziójuk is, melyek közvetlenül nem mérhetők motivációs tényezők. Ezért a kérdőívben olyan kérdéseket is feltettem, amelyek esetében feltételezhető, hogy a válaszadásra hatással van a szóban forgó, közvetlenül nem mérhető tényező. Az úgynevezett pro változókra – mint függő változókra - szembetűnően az jellemző, hogy a cigány származású tanulók több mint kilencven százaléka sem azzal az ítélettel nem ért egyet, hogy csupán az képes a kiemelkedésre, aki megtagadja „cigány származását, vagy éppenséggel azzal sem, hogy „a felemelkedés csak boldogtalanságot okozhat”. Mindez azt a következtetés is alátámasztja, hogy a vélemények kognitív kötöttsége és indentifikációs foka koránt sem független egymástól. Mert az elsőként identifikált véleményhez („a cigányok közül, aki akar, az ki tud emelkedni”) számos más vélemény kapcsolódik, többek között az állandósult ítéletként, hogy az előítéletek miatt a cigányok kiemelkedése lehetetlen. Vagyis azzal a jelenséggel találkozhatunk, hogy alig vannak olyan akaratlanul átvett, kevéssé identifikált nézetek, melyek mozaikszerűen épülnének be a tanuló kognitív struktúráiba. Annál is inkább igaz mindez, mert ha valahányszor empirikusan és történetileg vizsgálunk valamilyen értékelési álláspontot és tisztázni igyekszünk egyéni és társadalmi feltételezettségét, mindenesetben csak egy eredményre jutunk. A kevéssé identifikált nézetek éppen 51


annyiban jelentenek mozaikszerűséget, hogy a minden létkörülmények között élő személyek vagy tanulók nem ismerik fel az egymással szemben álló értékeknek részint pszichológiai meghatározottságát. S itt arra is utalnunk kell, hogy a megkérdezett tanulók véleményei nem tisztán kognitív természetűek, hanem szoros szálakkal kapcsolódnak a tanulók emocionális – morális viszonyaikhoz. Tehát nem csak arról van szó, hogy genezisüket tekintve a korai gyermekkortól kezdve különböző csoportokban alakulnak ki, hanem arról is, hogy funkcionális értelemben az emberi kapcsolatok állandó kötőanyagát jelentik. Hasonlóan a tapasztalatokhoz, amelyeknek tisztán megtalálhatók a véleményformáló szerepük. Ugyanakkor a mostani vizsgálat is igazolta, hogy a cigány származású tanulókról kapott ismeretek nem függetlenek a korábban kialakított – akár a cigánysággal kapcsolatos – szemléletüktől. Hogy miként vélekednek például arról, ha a szomszédja arab vagy cigány lenne, és mi válik vonzó vagy kevésbé vonzó tulajdonsággá, az messzemenően függ a már elsajátított tudat struktúrától. Mert általában is igaz az a megállapítás, hogy nem először látjuk, és csak azután határozzuk meg a dolgokat, hanem először végezzük el a meghatározást, és csak azután látunk. A külvilág zsibongó kavargásából azt szedjük ki, amit kultúránk mást meghatározott számunkra, és azt, amit észlelünk, a kultúránk által számunkra sztereotipizált alakban vagyunk hajlamosak felfogni. A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy nem minden kognitív képződmény stereotip jellegű. Vagyis azt a tényt, hogy a tanulóknak olyan véleményei is vannak, mely a tapasztalatok híján is „támogató” intenzitású. Jól lehet az is igaz, hogy a rugalmas, módosulásra kész vélemény és az előítéletek között sok fajta átmeneti forma létezik, és az egyes formák ellenálló képessége az inkongruens tapasztalatokkal szemben eltérő, ám napnál világosabb, 52

hogy az előítéleteknek ellentmondó tapasztalatok épp a cigánysággal szemben érvényesülnek. Szignifikánsan kiemelkedik az a válaszolói arány, hogy a megkérdezettek 80 százaléka támogatná az együtt- tanulást. Ugyancsak kongruensnek tűnik az a vélemény is, hogy a válaszadók közel kétharmada semmiféle ellenérzést nem támasztana, ha a „szomszédja kisebbségi lenne”, vagy ha „családtagja vagy rokona kisebbségivel kötne házasságot”. A tapasztalatok hatékonysága természetesen szinkronitásuk mértékétől is függ. Mert épp a cigány származásúakkal kapcsolatban fogalmazható meg az az ítélet, hogy egységes tapasztalati háttér esetén még az ellentétes irányú kommunikációs stimulusoknak is csekély esélyük van a vélemények megváltoztatására. Más lenne a helyzet, ha a tapasztalatok valóban ellentétesek lennének, vagy a vizsgált cigány származású tanulók a tömegkommunikációs eszközök által terjesztett nézetekkel kongruens tapasztalati bázissal rendelkeznének. Még ha igaz is az, hogy a kommunikációs eszközök hatására ellenkező esetekben a tudat hátterébe szorított előítéletes anyaga olykor mobilizálódhat, s meghatározott feltételek esetén ugrópontot jelenthet a vélemények sztereotipizálása irányába, a vizsgált iskola esetében távolról sincs így. A vélemények legmarkánsabban a Magyarországon élő különféle társadalmi csoportok megítélésében térnek el. A rokonszenv, illetve ellenszenv indexe összehasonlítva a legnagyobb távolság a cigányok és a kábítószeresek, alkoholisták között húzódik. A rangsor helyet illetően a legnagyobb eltérés a bőrfejűek, illetve a cigányok között tapasztalható. Épp így a mostani vizsgálat azt is igazolja, hogy a tanulók közötti személyes kommunikációnak mennyire fontos szerepe van a vélemények strukturálódásában, illetve mobilizálódásában. Rendre bizonyítani lehetne, hogy a más fajta cigányság hitet sugalló tömegkommunikáECONOMICA 2013/2


ciós eszközöknek a személyes befolyásoláshoz képest csak jelentéktelen a szerepük. Sok bizonyítékot találhatunk arra, hogy a cigány származású tanulók ítéleteiben azoknak a szereplőknek a belátásai, véleményei döntők, akikkel a mindennapi élet során találkoznak. A cigány és nem cigány tanulók együttműködésének köszönhető az is, hogy a személyes befolyásolás mértéke a személyes kommunikáció folyamatainak összességétől függ. Mert az sem közömbös, hogy milyen gyakoriak az azonos irányú befolyásolási törekvések, illetve milyen hoszszú időn keresztül érvényesülnek. A személyes kapcsolatok szüksége csak fokozza ezt a hatást. Míg korábban, az iskolábajárás előtt, a családi környezetre korlátozódó interakciók a hatások olyan egyirányúságát alakították ki, amely semmi mással nem volt helyettesíthető. Az iskolai szocializációval együtt pedig a komplex hatások érvényesülnek. Miközben persze a szocializációs folyamat médiafogyasztási periódusa egyre inkább kitágul, az is észre vehető, hogy a cigány származású tanulók életvilágában mind fontosabb szerepet játszanak a „face to face” körülmények. Mindez megint visszavezethet bennünket az identitás és önismeret problémájához. Hiszen ahogyan például Graig Calhoum egyik tanulmányában írja „mind az önazonosság, mind pedig az elismerés kihívásokkal és nehézségekkel szembesíti az embert. Az önismeret – mely mindig konstrukció, bár mennyire úgy érezzük is, hogy felfedezés – sohasem különíthetők teljesen attól az igénytől, hogy mások meghatározott módon ismerjenek bennünket. E két dimenzió azonban eltérő problémákat hív elő. Az identitás megalkotása vagy eltérése például akadályokba ütközhet, de ettől még mások nehézségek nélkül felismerhetik.” Mindez az önértékelésben érezhető. Máskülönben nehezen lenne magyarázható az ítéletsor, mely a cigánygyerekek iskolai sikereinek megállapításában rajzolódik ki. A ECONOMICA 2013/2

bizonyítási vágy mellett a szorgalom és a tehetség emelkedik ki. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk el, hogy szinte homológ módon hármas minősítést kapnak a szellemi képességek a tanári rosszindulat a visszahúzódás és a gátlásosság. Figyelemre méltó a siker és a kudarc értelmezése szempontjából a már említett szocializáció többszintű struktúrája. Míg ugyan is a társadalmi hatások az intézményen és ennek résztvevőin keresztül érvényesülnek, addig maga a perszonalizáció mindenképp egyéntől függ. Azt is mondhatnánk, hogy a vizsgált tanulók esetében a jelenbeli állapotnak és az életcél közötti feszültségnek egy olyan optimális szinte érzékelhető, amelyen a tanulók számára kifejezetten ösztönző erővel bír. Másfelől viszont kétségkívül az is igaz, hogy a tanulók véleményeinek vagy éppenséggel partikuláris nézetrendszereinek réteg specifikus alakulása kettős közvetítéssel történik. Az intézmény és szocializáció kialakult rendszere mindenekelőtt az érintkezési viszonyok szabályozásán keresztül biztosítja, hogy a mikrocsoportokban azonos vagy hasonló rétegek tagjai kerüljenek be. Ám megfigyelhető, hogy a viszonylag homogén öszszetételű társadalmi mikrocsoportok az inkluzív normákra és szerepelvárásokra alapozva biztosítják a vélemények csoporton belüli homogenitását. A kérdőívben olyan állításokkal kapcsolatban is kértem a válaszadók ítéleteit, melyek mindegyike a romákkal kapcsolatos sztereotípiákkal függnek össze. De olyan súlyosan hátrányos feltételezést is megfogalmaztam, melyből valamiképp lehet következtetni a cigányellenességre. Míg az egyik állítás azt fogalmazta meg, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni, a másik pedig azt, hogy a bűnözési hajlam a vérükben van. Az előzetes elképzeléseket az empirikus adatok megerősítették. Mert míg az első ítélet kapcsán a megkérdezettek csupán tíz százaléka ért egyet, addig a 10 fokú skálán szereplő bűnözés53


sel a válaszadók 7 százaléka tartja mindenkire jellemzőnek. Alapos okunk van annak feltételezésére, hogy éppen a koegzisztencia sajátos formáját jelentő iskola hatása érhető tetten ebben. Feltételezhető az is, hogy „a romák akkor tudnának beilleszkedni a többségi világba, ha dolgoznának, ha tehetségesek lennének”, akkor ebben egyaránt fellelhető egy őszinte, toleráns nézőpont, amely szerint a külső társadalmi segítség és egyéni erőfeszítés ugyancsak szükséges ahhoz, hogy a cigányok integráns részét képezzék a társadalomnak. Az egész kutatás megerősítette, hogy bár nem volt cél a roma szegénység kapcsolatos sztereotípiák vizsgálata, az mindennél egyértelműbb, hogy a roma szegénység csökkenésének fontos eszköze az iskolázási feltételek javítása és az új munkahelyek teremtése. „Úgy is fogalmazhatunk, hogy a romák szegénysége mintegy fele részben alacsony iskolai végzettségükkel és kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetükkel magyarázható, azonban a fennmaradó, a modell által nem magyarázott, igen tekintélyes rész számottevő, ha nem a legnagyobb mértékben etnikai diszkriminációnak tulajdonítható.” Az esetleges szomszédságba kerüléssel szemben hasonló ellenérzés az egymással is gyakran konfliktusba keveredő arabokkal és a cigányokkal szemben mutatkozott meg. A válaszadóknak legfeljebb kisebb része akar cigánynak minősített személyek szomszédságában lakni, de olyan agresszív személyek közelségétől is óvakodnának, akik – egyébként – a cigányokat is gyűlölik. Miután kisebb számítások alapján egyetlen főkompenensbe is lehet tömöríteni a válaszokat, ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a másság értékelése egyetlen dimenziót alkothat. Ha viszont a másság különböző formáival kapcsolatos érzületek kifejezésére 5 fokú skálát kínálunk, akkor a szomszédként elfogadott egyének – akik közelről érintő problémát jelentenek, és ahol nem marad tere az érdektől némileg elvonatkoztatott értékválasz54

tásoknak, az elvárásoknak való megfelelés óhajának – tagolt attitűdmintázatokat lelhetünk fel. Egészében úgy tűnik, hogy a kisebbségi csoportok nagy részével szemben mindenképp erősödött az ellenszenv. Bár a változások mértéke nem nevezhető drámainak – akár a korábban készült adatfelvétel alapján sem -, azt mindenképp figyelembe kell venni, hogy minősítésre felkínált kisebbségi csoportok némelyikével szemben erős ellenszenv nyilvánul meg. Míg a szomszédság lehetőséget firtató kérdésre adott válaszok mögött a másság egyetlen dimenziója húzódott meg, addig a mérlegelésnek jóval inkább teret engedő és szituációktól független attitűdkérdés már lehetőséget adott a másság dimenzióinak elkülönítésére. Különösebb faktorelemzés nélkül is egyértelmű, hogy míg az első csoportban a problémás etnikai kisebbséget találjuk, a második csoportban a történeti narratíva mentén megkülönböztetett kisebbséget, s végül a harmadik csoportban a közvélemény szempontjából deviánsnak minősülő alakzatok helyezkednek el. De mint már szó volt róla, szignifikánsan kimagaslik a deviáns csoportok elutasítása és ez azért sem tekinthető véletlenszerűnek, mert a közvélekedéssel kongruens ítéletről van szó. Mindez azt jelzi, hogy a cigány származású és nem cigány származású tanulók romaképe minden szempontból differenciálódik. A lefolytatott vizsgálat eredményeiben nyoma sincs az etnikai diszkriminációnak, s a legkevésbé az újabban hangoztatott rasszizmusnak. S itt arról a tényről sem szabad elfeledkeznünk, hogy mindaddig nem tudjuk megmagyarázni a normák érvényességi igényét, amíg – mint a vizsgálatból kiderült – a megkérdezetek nem folyamodnak racionálisan motivált egyetértéshez, vagy legalábbis ahhoz a meggyőződéshez, hogy egy javasolt norma elfogadásával kapcsolatos konszenzus indokok alapján érthető el. Így mindenképp alkalmas modell az érintettek kommunikációs közösségére hivatkozni, ECONOMICA 2013/2


akik egy gyakorlati diskurzus révén élik át a normák helye4sségét. Megint csak érvényes az, hogy a cigány fiatalok értékorientációjában a konkrét életvezetési szokások olyan szocializációs mintákból fakadnak, melyek már valamiképpen rögzülnek. ETNICITÁS ÉS AKKULTURÁCIÓ Már az értékvizsgálat kapcsán is felmerülhet, hogy a cigány származású tanulók miként válnak részeseivé az integráció folyamatának. Mindenekelőtt Milton Gordon feltételezéséből kiindulva, érdemes bevezetni az akkulturáció fogalmát, mely a többségi társadalomhoz tartozók nyelvének, kulturális kódjai alapvető elemeinek az elsajátítását jelenti. A vizsgálat egyértelműen bizonyítja, hogy a cigány tanulók társadalmi integrációja olyan szocializációs mechanizmusokba megy végbe, mely a koegzisztencia számos formájába tetten érhető. S ebben az összefüggésben a szociabilitás szempontja jöhet számításba. Nem jelszószerűen fogalmazódik az az igény, hogy mivel nem mindenki rendelkezik összemérhető készségekkel, aki a munkaerőpiacra vagy bármilyen más versenyterületre belép, az integráció célja az egyenlőtlenségek (művelődési és szociális) mérséklése. S miután a roma és /vagy szegény családokban született gyermekek szüleiktől objektív okok miatt nem éri el a szükséges készségeket, az iskolában kell ezekre megtanítani őket. Mindez akkor érhető el, ha külön segítő programokat szervezünk számukra az iskolában, s magának az integrált nevelésnek a programja nemcsak a hátrányok enyhítésére, hanem sokkal inkább fokozatos megszüntetésére irányul. Így például a hozzáértés (személyiségbeli kompetenciát) úgy kell felfognunk, hogy bár meghatározása tevékenységként változik, de a legtöbb esetben inkább a személyiségjegyekkel és nem technikai készségekkel függ össze. ECONOMICA 2013/2

S itt azonnal felmerül az egyenlő esélyek megteremtésére tett erőfeszítések problémája. Ez nyilvánvalóan más, mint az egyenlő esély hagyományos problémája, amely szerint mindenkivel egyformán kell bánni. Ám mindenképp szubsztanciális különbség van az egyenlő esély (ti. mindenkivel egyformán bánnak) és az esélykiegyenlítés (segítik a rászorulókat) között. Persze, hogy ha mindenkit egyformán kezelnek, az nem ugyanaz, mint ha segítik a leginkább rászorulókat. Csakis az egyenlőség ebben az értelemben csak azt jelentheti, hogy szűnjenek a státus és életmódbeli különbségek. Így az oktatási esélyegyenlőség eszméjének újrafogalmazása a társadalmi kontextussal való kapcsolat érdekében van szükség. Az integrált oktatásért kezdeményezés ugyanakkor olyan emancipációs pedagógiai kísérletként is felfogható, hogy az oktatás során olyan szocializációs ismertesse meg a tanulókat, amely alkalmat teremt számukra ahhoz, hogy a társadalom kultúrájának szélesebb spektrumával találkozhassanak, és ezáltal lehetőséget kapjanak arra, hogy tudatosabban választhassanak a társadalom kiválta alternatívák közül. Ez annál is inkább sürgető feladat, mert napjainkban egyre nagyobb a kulturális pluralitás és a tanulók egyre kevésbé hajlandók valamely hagyományos szocializációs és kulturális mintához kötődni. JEGYZET AZ ÖSSZEGZÉSHEZ Napnál világosabbá vált, hogy a cigány származású tanulók számára fokozatosan érvényüket vesztik a készen kapott tradicionális viselkedésminták. A többségi társadalmi szerepeknek való megfelelés többnyire azt eredményezi, hogy identitásuk új meghatározó elemekkel bővül, mely csupán a civilizatórikus nyomásnak köszönhető, hanem a fokozatosan formálódó értékszemléletnek is. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyre kevésbé értékelhetők az etnikai cso55


portra jellemző antropológiai identitáselemek, de sokkal fontosabb szerepet töltenek be a pozícionális identitáselemek. Ám hiába vannak az etnikai csoporthoz való tartozásnak látható rasszjegyei, ennek ellenére mégsem jellemző az azzal való szakítás. Bár a tanulók egyre kevésbé kötődnek szubjektíve az etnikai csoporthoz, miután csoporttagságukat nem tudják, és

nem akarják megszüntetni, a disszonáns érzések ellenére még a leplezett ambivalencia sem jellemző rájuk. Amennyiben tehát az oktatási rendszer, maga az iskola, a pedagógusok komolyabb figyelmet fordítanak erre a megállapításra, az iskolai kudarcelkerülésük, sikerességük és a valós esélyteremtés realitás lesz.

Felhasznált irodalom [1.] J. HABERMAS: Egy pozitivista módra kettéosztott racionalizmus ellen. In: Tény, érték, ideológia. Bp. 14976. Gondolat k., 454.o. [2.] MAX WEBER: Állam, politika, tudomány, Bp. 1970. KJK, 37. o. [3.] Graig Calhoum: Társadalomelmélet és identitásproblémák. Im: Politikai antropógia. Bp. 1977. Osiris K., 100. o. [4.] LADÁNYI JÁNOS-SZELÉNYI IVÁN: Cigányok és szegények Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Szociológiai Szemle, 2002.4.sz.83.o. [5.] ALLPORT, G. W. (1975): Az előítélet. Gondolat, Budapest. [6.] BÁBOSIK ISTVÁN (1999): Értékközvetítés a nevelésben. Közoktatási Menedzser II. Okker, Budapest. [7.] BOURDIEU, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest. [8.] FORRAY R. KATALIN - HEGEDŰS T. ANDRÁS (1998): Cigány gyermekek szocializációja. Aula Budapest. [9.] HANKISS ELEMÉR (1976): Értékszociológiai kísérlet. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest. [10.] RUDAS JÁNOS (2001): Delphi örökösei. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. [11.] SCHWARTZ, S.H. (1992): Universals in the Conteud and Stucture of valnes Social Psychologgy/25. Academic Press, N.Y.

56

ECONOMICA 2013/2


Tánczos Péter

Filozófiai szubverzió és politikai kockázat – A demisztifikáció és a felforgató gondolkodás szerepe Nietzsche „machiavelliánus” Spinoza-képében Tánczos, Péter: Philosophical Subversion and Political Risk – The Role of the Demystification and Subversive Thought in Nietzsche’s “Machiavellian” Spinoza-interpretation In my paper I attempt to introduce the main points of Nietzsche’s inconstant Spinozainterpretations. According to my conception Nietzsche in his affirmative period regarded Spinoza as a subversive thinker who was committed to demystification. I analyse the rotational acts used by the two philosophers and show the limits of this subversive activity. I demonstrate the political aspects of the subversion and try to detect the influence of Machiavelli’s “virtù”conception in Nietzsche’s affirmative interpretation. Keywords: Nietzsche, Spinoza, subversion, demystification, Machiavelli Összefoglaló A tanulmányomban kísérletet teszek Nietzsche folyton változó Spinoza-értelmezéseinek rövid bemutatására. Nietzsche affirmatív viszonyulása idején Spinozában egy szubverzív, a demisztifikáció iránt elkötelezett gondolkodót vélt felfedezni. Elemzésem során a két szerző rotációs aktusainak működésmódját és határait vázolom fel. A felforgató aktivitás politikaelméleti aspektusainak ismertetése után igyekszem kimutatni Nietzsche elfogadó magatartásának gyökerében Machiavelli „virtù”- koncepciójának hatását. Kulcsszavak: Nietzsche, Spinoza, szubverzió, demisztifikáció, Machiavelli 1. HALOTT-IDÉZÉS NIETZSCHÉVEL „Én is jártam az alvilágban, mint Odüsszeusz, és többször is alászállok; ám én nemcsak bárányt áldoztam, hogy beszélhessek néhány holttal, nem kíméltem saját véremet sem” [Nietzsche 2012: 128]. Friedrich Nietzsche az Emberi, nagyon is emberi második kötetének idézett helyén négy emberpárt sorol fel, aki nem zárECONOMICA 2013/2

kózott el előle alvilágjárása során: Epikuroszt és Montaigne-t, Goethét és Spinozát, Platónt és Rousseau-t illetve Pascal és Schopenhauer kettősét. A felsorolt szerzőkben nem Nietzsche habituális, stilisztikai vagy doxografikus előképeit kell keresnünk, hanem sokkal inkább olyan potenciális vitapartnereket, akik valamiféle kihívással szolgáltak a könyvek halott világába merészkedő gondolkodó számára. A filozófusok eredendő anakronizmusának gondolata köszön vissza ezekből a sorokból [Nietzsche 2001b: 5]: saját korának előítéleteit úgy tudja meghaladni magában, ha eleven eszmecserét folytat a rég halott gondolkodókkal. Paradox módon az elevenség lehetőségét éppen a fenti metaforikus alvilágjárás nyitja meg: ez a nyolc nagy elme halott voltában olyan élőnek és életre szomjazónak hat, amely ellentétbe állítható az „örök élet” után sóvárgó hétköznapi, valóban élő emberekkel [Nietzsche 2012: 408]. Az idézett aforizma nem csak a lehetséges beszélgetőpartnerek személyét rögzíti, hanem hozzávetőlegesen körvonalazza a korokon átívelő dialógus metódusát és paramétereit is: „Velük kell mindent megvitatnom, miután oly sokáig bolyongtam egyedül, mondják meg 57

Tánczos Péter: Filozófiai szubverzió és politikai kockázat – A demisztifikáció és a felforgató gondolkodás...

ők, igazam van-e vagy sem, őket akarom hallani, miközben egymásnak is igazat adnak vagy sem. Bármit mondok is, bármilyen döntésre jutok is, bármit gondolok is ki magamnak és másoknak: e nyolc alakra szegezem tekintetem, és látom, hogy ők is rám tekintenek” [Nietzsche 2012: 128]. Ez a figyelem tehát korántsem egyoldalú, hanem valódi eszmecsere: a múlt nagy szerzői is tekintettel vannak Nietzschére. Az első olvasásra abszurdnak tűnő hatástörténeti összefüggés jelentősége és jelentése rögtön érthetővé válik, ha egy különös interpretációs technika kontúrjait keressük a szövegben. Ha így közelítünk a meglepő kijelentéshez, akkor eltűnik annak provokatív éle: a mindenkori olvasót reprezentáló Nietzsche rendelkezik egy olyan sajátos hermeneutikai diszpozícióval, amely lehetetlenné teszi, hogy teljesen függetlenítse magát az elemzett korpusz általa ismert utóéletétől, hatástörténeti összefüggéseitől. Amennyiben tehát Spinozát megszólítjuk, értelmezve olvassuk, (a nietzschei intenciók értelmében) Spinoza szükségszerűen válaszolni fog. Természetesen fontos leszögezni, hogy a megidézett Másik nem az egykor élt gondolkodó lesz, hanem az ő eleven árnya, jelen esetben a Nietzsche által életre hívott Spinoza. 2. NIETZSCHE AMBIVALENS SPINOZA-KÉPE Bár Nietzsche a felsorolt nyolc szerző mindegyikével meglehetősen ambivalens viszonyban állt, a Spinozával való értelmezői kapcsolata különösen összetett volt. Minden érték átértékelője egymásnak teljességgel ellentmondó nyilatkozatokat hagyott ránk filozófus-elődjéről: a féltékenységgel határos csodálattól az érdektelen közönyön át a totális elutasításig terjedt kognitív és affektív megnyilvánulásainak skálája. Bár az egy időben keletkezett kijelentések terén is tapasztalhatunk némi hezitálást, megítélésbeli differenciát, ha alaposabban szemügyre vesszük a ránk maradt Spinoza-utalásokat, könnyen felfedezhetünk Nietzsche életművében egy történeti interpretációs ívet. 58

Korai feljegyzéseiben Nietzsche nem mutatott különösebb érdeklődést Spinoza iránt: a gondolkodó neve ezeken a szöveghelyeken többnyire csak mint egy fenntartásokkal kezelt filozófusi-szerzői típus szimbóluma, mint egy köznevesített jelző vagy metonimikus elem szerepel [KSA 7: 434; KGB II/5: 291, 468].1 Ennek ellenére találhatunk egy-két olyan passzust is, ahol Nietzsche más művek elemzése során feljegyzi Spinoza valamely releváns gondolatát [KSA 8: 133], még ha azok interpretálásába nem is megy bele. Sőt, a bázeli klasszika-filológiai professzori állását frissen feladó Nietzsche egyik jegyzetfüzetében latin eredetiben idézi Spinoza egy számára szimpatikus megállapítását, amely magyarul így hangzik [KSA 8: 346]: „A szabad ember semmire sem gondol kevésbé, mint a halálra; bölcsessége nem a halálról, hanem az életről való elmélkedés” [Spinoza 1969: 261]. Az Emberi, nagyon is emberi című könyvében Spinoza már az okos, tudós géniusz ideáltípusaként és a zsidó nép egyik legnagyobb ajándékaként, a „legtisztább bölcsként” jelenik meg [Nietzsche 2008: 93, 190]. A Spinozával szembeni távolságtartó tisztelet hangja A vidám tudomány írása közben tűnik el [Wollenberg 2013: 617], hogy helyét először átvegye a fokozott érdeklődés, majd a féltékenységgel vegyes csodálat érzése. Egy 1881. július eleji levelezőlapján Nietzsche jelzi Franz Overbeck-nek, hogy szüksége lenne pár könyvre a nyári szabadsága idején [KGB III/1: 100-101]. A felsorolt könyvek között ott van Kuno Fischer Spinozáról szóló kötete is, amelyről a hónap végén már a legnagyobb lelkesültség hangján ír szintén Overbeck-nek [KGB III/1: 111]. Nietzsche Spinozában saját gondolkodói elődjét fedezi fel: „Egészen megdöbbentem, egészen el vagyok ragadtatva! Van egy előfutárom, méghozzá micsoda előfutárom!” [KGB III/1: 111] Öt alapvető elutasító gesztusban találja meg a kettejük közötti 1 A továbbiakban a magyarul nem hozzáférhető Nietzsche munkák esetében a Kritische Studienausgabe (KSA), a levelek esetében pedig a Kritische Gesamtausgabe Briefwechsel (KGB) megfelelő kötet- és oldalszámait adom meg.

ECONOMICA 2013/2


hasonlóságot: az akaratszabadság, a teleológia, a morális világrend, az „un-egoizmus” és a gonoszság tagadásában. Odáig megy, hogy a kettejük közötti eltéréseket javarészt az időben, a kultúrában és a tudományban azóta bekövetkező változásoknak tulajdonítja. Az addig tapasztalt hegyvidéki magányossága egy „magaslati” társas viszonnyá alakult át (Nietzsche szavaival: az „Einsamkeit” állapotából „Zweisamkeit” lett). Ennek ellenére Nietzsche meglepődve tapasztalja, hogy nem elégedett annyira a helyzetével, mint remélte – bár a szövegkörnyezet megengedi azt is, hogy ez a várakozásával kapcsolatos hiányérzet már nem a Spinoza-élmény okozta szellemi légkörre, hanem az egészen konkrétan értett időjárásra vonatkozik [KGB III/1: 111]. A csodálat időszaka nem tartott tovább pár hónapnál: bár még évek múlva is előfordult, hogy hízelgően nyilatkozott Spinozáról (például a hozzá címzett, hagyatékban maradt versben - vö. KSA 11: 319), a hirtelen, exponenciálisan szaporodó Spinoza-feljegyzések elmélyítették a már jelzett hiányérzetet, és nyilvánvalóvá tették Nietzsche számára, hogy a különbségek nem csupán a történelmi változásoknak tudhatóak be. Szemléletes példával szolgál ebben a tekintetben az éppen akkoriban készülő A vidám tudomány című munka: míg a mű első három könyvében az alapvetően eddig megszokott, majdhogynem semleges Spinoza-emlegetéseket találjuk, addig az utolsó két könyvben már a gondolkodó-előd explicit elutasításával találkozhatunk – éppen csak a két állapot között keletkező, rajongó hangvételű aforizmák nem kerültek be a kötetbe. A könyv vége felé található, 333. aforizmában Spinozával szemben pont a megismerés és az intellektus magánvalóságát, önálló származását tagadja: szerinte éppen hogy az intelligibilisről Spinoza által leválasztott, attól elkülönített nevetés, gyász és megvetés (Nietzsche által ösztönnek nevezett) minőségeiből, pontosabban azok ECONOMICA 2013/2

harcából keletkezett a megismerés [Nietzsche 2003a: 183]. Máshol pedig felrója a „tüdőbajos Spinozának”, hogy a hatalom törekvő kiterjesztése helyett az önfenntartási ösztönben látta az eredendő késztetést: ínséges körülményei proto-Darwinná tették őt [Nietzsche 2003a: 207]. Miután ezekben a Nietzsche szemében sarkalatos kérdésekben az elfogadhatatlan álláspontot képviselte, a nem olyan rég még eleven szellemként megidézett Spinoza már sápadt, vérszívó kísértet lett: „[…] a régi filozófusok szívtelenek voltak: a filozofálás mindig egyfajta vampirizmus volt. Olyan alakokban, mint például Spinoza, nem éreztek valami mélységes rejtélyt és félelmetes titokzatosságot? Nem látjátok, miféle színjáték játszódik le itt, nincs szemetek az egyre sápadtabbá válásra, a mindegyre idealistább módon értelmezett elérzéktelenítésre? Nem gyanítjátok a háttérben régóta rejtező vérszívót, aki az érzékekkel kezdi és a csontokat, a csontzörgést hagyja utoljára? – mármint a kategóriákat, képleteket, szavakat (mert, már bocsáttassék meg nekem, de ami Spinozából megmaradt, az amor intellectuadis Dei […], az csak afféle csontzene, nem egyéb, ugyan mi az amor, mi a deus, ha minden csepp vér hiányzik belőlük?...)” [Nietzsche 2003a: 243244] Spinoza kiemelt, vitapartneri státusza ezzel zárójeleződött: éppen, hogy elevensége, a rokonság atavisztikusan2 feltörő képzete (mint kritérium) veszett el. Nem lényegtelen körülmény, hogy Nietzsche az amor intellectus Dei spinozai kategóriáját említi, mint utolsó érték-maradványt, a vérszívás hátrahagyott emészthetetlen maradékát. Az Isten halálát 2 Az atavizmus az anakronizmushoz hasonlóan fontos elvárás Nietzschénél. Vö.: „És mint lengyelben is szörnyű atavizmus testesül meg bennem. Évszázadokra kellene visszanyúlni, hogy rátaláljunk erre a földön létező legnemesebb fajtára, amelynek ösztönei olyan tiszták, mint az enyémek.” [Nietzsche 2003b:19]

59


hirdető Nietzsche eredetileg éppen az „Isten iránt való értelmi szeretet” ismereti nemét [Spinoza 1969: 306] találja igazán produktív erejű gondolatnak, amelyben saját amor fati elnevezésű koncepciójának előzményét véli megtalálni [Sommer 2012: 156. skk.; Volker 1996: 191]. Az amor fati gondolatát, amelyet saját „legbensőbb természetének” nevez [Nietzsche 2003b: 122], Nietzsche az Ecce Homo-ban így mutatja be: „Az emberi nagyság az én nyelvezetemben amor fati: az ember ne akarjon mást, se előre, se hátra, soha. A szükségszerűt nem elegendő elviselni, még kevésbé szabad eltitkolni – mindenféle idealizmus a szükségszerű meghazudtolása –, a szükségszerűt szeretni kell…” [Nietzsche 2003b: 51]. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi köze van ennek az Ugyanannak örök visszatérésének affirmatív aspektusával rokonítható gondolatnak [Yovel 1989: 126] Spinoza értelmi szeretetéhez? Nietzsche több ízben hivatkozik szövegeiben Spinoza Deus sive natura tételére, ám egy helyen megfordítja az azonosítás irányát: „natura sive deus” [KSA 11: 557]. Feltételezi, hogy Spinoza ezt a kommutatív jelleget beleértette Isten és természet azonosításába, ezáltal a szükségszerűség két formája (isteni és természeti) iránti szeretet lényegében ugyanarra az igenlő attitűdre vezethető vissza. Nietzsche hamar feladta ezt az elképzelését: nem sokkal később már mint egy magasrendű rettegési formát interpretálja az isteni szeretet [Nietzsche 2001a: 200]. Most, hogy hozzávetőlegesen körvonalaztuk a rövid idő alatt lezajlott, kettős interpretációs váltás körülményeit, időzzünk el rövid időre azon a ponton, amikor Nietzsche éppen lelkesedett Spinozáért, amikor elődjére ismerte benne! Igen valószínűnek tűnik, hogy a szellemi rokonság érzése nem csupán néhány konceptuális analógiából fakadt, hanem valami eredendő szemléletbeli azonosság képzete táplálta azt. 60

3. A DEMISZTIFIKÁCIÓS PROGRAM A már idézett, rajongó levelében Nietzsche öt közkeletű „tévedés” tagadása miatt érez rokonszenvet Spinozával: ez a vélt közösség képezi entuziazmusa alapját [KGB III/1: 111]. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy éppen az elvetés, elutasítás aktusában látja meg a szellemi szimpátia okát: Nietzsche úgy ítéli meg, hogy Spinoza éppen olyan magaslati levegőt szív, mint ő; éppen úgy a filozófiai középszer hirdetői felett áll. Mindketten elutasítják a széles körben vallott, konszenzuális jellegük miatt elfogadott nézeteket, mint például az önzetlenség eszméjét vagy a moralitás feltétlen dominanciáját. Nietzsche Spinozában harcostársra bukkan, egy olyan elődre, aki hozzá hasonlóan küzdött kora babonaságaival, aki szintén szubverziós igénynyel lépett fel a filozófia színpadára. A Bálványok alkonyában a kalapáccsal való filozofálás ideálját [Nietzsche 2004: 7] propagáló Nietzschében gyakorlatilag bölcseleti munkássága első pillanatától jelen volt a felforgató, a közkeletű nézeteket kikezdő attitűd. Gilles Deleuze fel is hívja rá a figyelmet, hogy Nietzsche számára a filozófia mindenekelőtt az alantas gondolkodás leleplezésére szolgál [Deleuze 1999: 167]. Elemzésében elsősorban A vidám tudomány 328. aforizmájára támaszkodik, amelyben Nietzsche a filozófia legfőbb törekvését egy különös imperatívuszban látja meg: kárt kell okozni a butaságnak [Nietzsche 2003a: 180]. Fontos kihangsúlyozni, hogy itt nem az ostobaság kiirtásáról, a tévedések felszámolásáról van szó, hanem a cél maga a permanens károkozás: rossz lelkiismeretet kell kelteni a butaságban. Ez nem egyenlő a szokványos felvilágosító törekvéssel, a népművelő szándék egyik alakváltozatával, hanem ez nem más, mint az egyre ellaposodó, önhitegető, kényelmes magyarázatokat kiötlő és alapvetően erodálódó gondolkodással szembeni rotációs gesztus. A butaság masszívan jelenlévő minőECONOMICA 2013/2


ségét nem lehet eltüntetni, mivel butának lenni túlzottan is kényelmes és gyakran célravezető: a nietzschei filozófus vállalja törekvése hiábavalóságát, és portyázó, fosztogató műveletekbe kezd az alantas gondolkodással szemben. A valódi gondolkodás soha meg nem nyugvó természetét szubverzív aktusokkal tartja ébren: az „akol-meleg” közvélekedés kényelmes státuszát igyekszik tönkretenni, állandó felforgatással ellehetetleníteni. Nietzsche tehát nem véletlenül emeli ki Spinoza kapcsán a tagadások jelentőségét: úgy hiszi, elődjét az övéhez hasonló szándékok mozgatták, hogy Spinoza munkásságában szintén ezeket a szubverzív mozgásokat lehet tetten érni. A mind Nietzsche, mind Spinoza munkásságát affirmatíve interpretáló Deleuze hasonlóképpen látja ezt: Spinoza esetében is kiemeli a hétköznapi vélekedéssel szembeni harc jelentőségét. A filozófia alapvető gyakorlati feladata, hogy leleplezze a babonaságot, a mítoszokat [Deleuze 2000: 324]. Ez a demisztifikációs program bizonyos pontokon rokonítható Nietzsche törekvésével, erre utal az is, hogy Deleuze Spinoza praktikus filozófiájával foglalkozó könyvét éppen Nietzsche egy megjegyzésének felidézésével kezdi [Deleuze 2001: 3]. A demisztifikáció kapcsán mindenképpen fontos kiemelni, hogy Spinoza úgy véli, az emberek többsége alapvetően nem az eszét, hanem a vak kívánságát követi [Spinoza 1980: 21], ezért a babonák elleni harc nem sok sikerrel kecsegtet.3 A Teológiai-politikai tanulmány előszavában szinte a nietzschei pretextusok világát idéző elhatárolódással találkozhatunk: „Tudnék még többet hozzáfűzni, de nem akarom, hogy ez az előszó kötetté duzzadjon, főleg mivel azt hiszem, hogy a fődolgok untig ismertek a filozófusok előtt. Másoknak azonban nem ajánlom ezt a tanulmányt, mert nincs okom azt 3 A sokszor pejoratíve citált idézet a kis halakról és a nagy halról [Spinoza 1984: 228] is korának nyelvi kontextusában a babonák elemésztő jellegére utalhatott. [Senn 2000: 55]

ECONOMICA 2013/2

remélni, hogy bármilyen tekintetben tetszhetnék nekik. Hiszen tudom, milyen makacsul ragaszkodik a szellem azokhoz az előítéletekhez, amelyeket a jámborság színe alatt magáévá tett a lélek. Tudom azt is, hogy a tömegből éppúgy nem irtható ki a babona, mint a félelem. Tudom végül, hogy a tömeg állhatatossága nyakasság, hogy nem az ész kormányozza, hanem szenvedély ragadja dicséretre és gáncsra. A tömegnek tehát és mindazoknak, akiket ugyanolyan indulatok mozgatnak, mint a tömeget, nem ajánlom e könyv olvasását.” [Spinoza 1984: 18] A rávezetés, a meggyőzés eleve lehetetlen, felesleges is próbálkozni vele: inkább arra van szükség, hogy a tömegtől elkülönülő filozófus munkálkodhasson, és véleményeinek szabad kiművelésével küzdhessen a terjedő butaság ellen. A filozófus tevékenysége szegregáltsága dacára nem marad hatástalan: újabb és újabb gondolkodó lényt vezethet rá az igazságra, ugyanis a felismeréseit a tanítvány a mesteréhez hasonló bizonyossággal képes rekapitulálni [Spinoza 1984: 20]. A filozófus által elért természetes tudás isteni jellegű, mivel a világ maga is kifejezi az isteni lényeget [Takács 1994: 27]; ez rokonítja a gondolkodót a prófétával, ám adódik egy fontos különbség is. A próféta nem a teremtett dolgok rendjével foglalkozik, hanem az isteni kinyilatkoztatásra támaszkodik. Ahhoz, hogy az isteni üzeneteket érzékelni tudja, a képzelőerő fokozott aktivitására van szüksége, hiszen Krisztust kivéve, minden próféta csak szavak és képek által ismerte meg Isten kinyilatkoztatását [Spinoza 1984: 26-27]. Szemben a filozófussal, aki képes újabb filozófusokat nemzeni, a prófécia hallgatásától nem lesz senki sem próféta [Spinoza 1984: 20]. Az amúgy is gyanús, bizonytalan státuszú prófétálást [Spinoza 1984: 34] mintha asszociatív párhuzamba lehetne állítani a megalapozatlan vélemények misztifikáló erejével: a probléma az igazságérték garanciális feltételeinek hiányával van. Ezzel összefüggésbe hoz61


ható, hogy Spinoza ugyan a (csak minimálisan korlátozott) véleményszabadság pártján áll, ám elvitatja mindenféle külön egyházi hatalom létjogosultságát [Spinoza 1984: 278], ugyanis az a babonaságra támaszkodva elnyomja a polgárokat, s így ellehetetleníti magát a szabad gondolkodást is. A demisztifikációnak Spinozánál számos aspektusa van, ám itt most csak egy vonatkozás felidézésére van lehetőség. Nietzsche is kiemelte a teleológia tagadásának jelentőségét: a vélt szellemi rokonság egyik szimptomatikus pontja ez volt. Spinoza számára a teleologikus gondolkodás a hétköznapi instrumentalizmus mintájára képzett előítélet: mintha a természet azzal a céllal jött volna létre, hogy lehetővé tegye az emberi szükségletek kielégítését. A kritika, amely az antropomorf szemlélet univerzális érvénnyel való felruházására vonatkozott, kétség kívül szimpatikus volt Nietzschének. Spinoza kijelenti, hogy a természeti szükségszerűség ellentmond a teleológiai előítéleteknek: „Mégis hozzáteszem, hogy ez a célról szóló tanítás teljesen feje tetejére állítja a természetet. Mert ami valójában ok, azt okozatnak tekinti, és viszont. Azután, ami természete szerint korábbi, azt későbbinek veszi.” [Spinoza 1969: 49] Nietzsche is a felcserélésnek ezt a sajátos struktúráját mutatja ki és bírálja a teleologikus gondolkodásban [Nietzsche 2004: 26]. Az egyezés azonban csupán motivikus és nem tartalmi, ugyanis egy lényeges ponton eltér az érvelése: Nietzsche a Bálványok alkonyában éppen Istent nevezi meg oknak megtett utolsó okozatként, mint absztrahált „gőzpamacsot” [Nietzsche 2004: 26]. A sorrend megbolygatása a filozófusok sajátos észhasználatának tudható be, amely bűnben Spinoza is vétkes. Korábban már szó esett róla, hogy Nietzsche az intenzív, ám rövid rajongást követően kifejezetten negatívan ítélte meg Spinoza szerepét: ebben különös hangsúlyt kapott a spinozai ész-fogalom. Az első nekibuzdulás után, mikor 62

már alaposabban foglalkozott a filozófuselőd gondolataival,4 nem az ösztönök bölcselőjét [KGB III/1: 111] látta benne, hanem a tradicionális filozófia és észhasználat egy kivételesen virtuóz művelőjét. A korábbi kapcsolódási pontokról, affirmatív tételekről igyekezett kimutatni, hogy egészen más késztetések állnak azok hátterében Spinoza esetében, mint az övében. Például a moralitás spinozai elutasítása mögött Nietzsche egy sajátosan értett Isten-bizonyíték feltételét fedezi fel [Nietzsche 2002: 182]. A korábban inspiráló gondolatként elkönyvelt amor intellectus Dei, amely az Etikában leváltja a passzív affektusok elleni aktív affektusokkal való terápiás küzdelmet [Boros 1997: 210-227], már puszta intellektuális koholmánynak tűnik Nietzsche a szemében. Az önazonos pont bizonyossága, a szilárd alap igénye felfüggeszti a demisztifikáció szubverzív aktivitását, sőt tulajdonképpen misztifikációba torkollik. Persze eleve érthetetlennek tűnhet, hogy Nietzsche egyáltalán hogyan láthatott szubverzív gondolkodót éppen az Etika írójában. Hozzá kell azonban tenni, hogy Nietzsche rajongó értelmezésének alapja éppen a frissen megtalált, majd viszonylag hamar el is ejtett kontra-intuitív szemléletben rejlett. 4. FILOZÓFIAI SZUBVERZIÓ VAGY POLITIKAI FELFORGATÁS Nietzsche értelmezői attitűdje azonban nem tűnik annyira szokatlannak, amennyiben figyelembe vesszük Spinoza munkásságának korai recepciótörténetét. A gondolkodó életútját az amszterdami zsidó közösséggel való szakítás után végigkísérte a felforgatás, hitetlenség és erkölcstelenség vádja: a gyakran idézett ko4 A korabeli feljegyzései arra utalnak, hogy Nietzsche elsősorban (legalábbis az intenzív érdeklődés idején) másodlagos forrásokra, főleg Kuno Fischer Geschichte der neuern Philosophie című munkájára támaszkodott [Sommer 2012; Nietzsche 2001a: 74-75].

ECONOMICA 2013/2


rai életrajzok ebben a kontextusban helyezik el a szerzőt. Spinoza mintha maga lenne a par excellence szubverzív gondolkodó: ennek ellensúlyozására tanítványai és baráti körének tagjai igyekeznek mentegetni őt, szinte szentként beállítani [Lucas 1980: 339]. A történetileg kétes jelentőségű exkommunikációtól [Colerus 1980: 353-359; Staller 2008: 153-154] kezdve állandóan istentelenséggel és blaszfémiával vádolták. Az álláspontját tisztázni hivatott művek sajátos kijelentései csak tovább rontották a helyzetét: például szolgál erre a Teológiai-politikai tanulmány inkriminált része, amelyben a hátát mutató Istenről értekezik [Spinoza 1984: 24]. Spinoza munkáinak nagy része olvasható akár a szubverzió vádjával szembeni védekezésképpen is. Bár a filozófiai tevékenységben már annak ókori kezdeteitől benne rejlett a felforgatás lehetősége, a karteziánus paradigma beköszöntével az ismeretelméleti szubverzió a bölcselet - ha nem is szükségszerű - de mindenképpen szerves része lett. Míg azonban maga az episztemológiai rotáció a legtöbb ember szemében nem jelent veszélyforrást, annak egykét etikai-politikai következménye már annál nagyobb kockázatot képviselhet. Descartes az Értekezés a módszerről című írásában így védekezik az ilyen megközelítésekkel szemben: „Ennek példájára arra a meggyőződésre jutottam, hogy valóban nem értelmes dolog, ha egy egyes ember olyképpen akarna egy államot megreformálni, hogy mindent alapostul megváltoztat, mindent felforgat benne, hogy azután újra építse; […] Ezért semmiképpen sem helyeselhetem azoknak a zavaros és nyugtalan lelkületű embereknek eljárását, akiket sem születésük, sem vagyonuk, nem tesz hivatottakká a közügyek intézésére, s akik mégis mindig valami újításon törik a fejüket.” [Descartes 2000: 27] Láthatjuk tehát, hogy az ismeretelméleti, teoretikus szubverzió milyen jól megfér a konzervatív politika-felfogással: egyáltalán nem szükségszerű, hogy a filozófiai szubverzió etiECONOMICA 2013/2

kai-politikai forradalomhoz vezessen. Spinoza egyes karteziánus vonásai ellenére nem volt Descartes maradéktalan híve [Boros 1997: 25], a francia bölcselő apolitikus tanácsát pedig egyáltalán nem fogadta meg: annak ellenére, hogy több szempontból is a társadalom perifériáján élt, egyértelműen kinyilvánította véleményét a politikáról, még ha nem is kívánta teljesen racionálisan átszervezni a meglévő politikai modelleket. Mivel a politikaelmélet szubverzív gesztusaira a többségi társadalom már nem csupán közönyösen tekint, ezért az ilyen jellegű írásokban hatványozottan fontos, hogy a szerző tisztázza magát a felforgatás vádja alól. Spinoza a Teológiai-politikai tanulmány alcímét is ebben a szellemben fogalmazta meg: „Néhány értekezés annak igazolására, hogy a filozofálás szabadsága, nemcsak hogy megengedhető a jámborságnak és az állam békéjének veszélyeztetése nélkül, hanem csakis az állam békéjével és magával a jámborsággal együtt szüntethető meg” [Spinoza 1984: 7]. Miközben az alcím direkt módon a szubverziót igyekszik kiiktatni, a benne foglalt provokatív paradoxon éppen hogy maga is felforgató gesztussal él. Ez az ellentmondás az iteráció műveletével oldódik fel: a felforgatás rotációja maga már nem felforgatás. Spinoza a mű utolsó fejezetében részletesebben is bemutatja ezt a kétszeresen szubverzív eljárást. Itt a véleményszabadság (szinte) korlátlan érvényességéből indul ki: a társadalom tagjaiként csupán arról az egyéni jogunkról mondunk le, hogy esetenként saját határozatunkból cselekedjünk, nem pedig arról, hogy a többségétől eltérő véleményünk legyen [Spinoza 1984: 293]. Azt a természeti képességet és jogot ugyanis, hogy valaki szabadon ítélkezzen, senki sem tudja átruházni másra, hiszen az elidegeníthetetlen [Spinoza 1984: 291]: „Ennélfogva a legfőbb hatalmak jogát tiszteletben tartva, senki sem cselekedhetik ugyan határozatuk ellen, de igenis, korlátlanul 63


gondolkodhatik és ítélhet s következőleg beszélhet is, feltéve, hogy egyszerűen csak beszél vagy tanít, s egyedül ésszel védi meg álláspontját […].” [Spinoza 1984: 293] Spinoza nem feltételezi automatikusan a cselekvés közösségével a gondolat közösségét is: ahhoz, hogy egységes államunk legyen, nem szükséges egyformán gondolkodunk. Az eltérő véleményük miatt gonosztevőként száműzött emberek pedig nem bűnt követtek el, hanem egyszerűen csak nem tudtak színlelni: ezt pedig inkább erénynek kellene tartanunk [Spinoza 1984: 298]. A divergens gondolkodás tulajdonképpen az állam üdvére van, míg a homogenizáló törekvés nyomorba dönti a társadalmat. A szubverzív elgondolás konklúzióját levonva ezt írja: „Mindez napnál világosabban bizonyítja, hogy inkább azokat kell szakadárnak tekinteni, akik mások írásait kárhoztatják és az orcátlan tömeget az írók ellen uszítják, mintsem magukat az írókat, akik többnyire csak tudósoknak írnak s egyedül az észt hívják segítségül. Sőt valójában azok az igazi felforgatók, akik a szabad államban az ítélet szabadságát akarják megszüntetni, holott ezt nem lehet elfojtani.” [Spinoza 1984: 299-300] Spinoza a politika praktikus vetületét is elemezte: Politikai tanulmány című írásában igyekszik elkerülni a filozófusok utópikus értelmezéseit, és helyette a különböző államformák helyes megszervezését kívánja rekonstruálni [Spinoza 1980: 17-18]. Itt most nem keríthetünk sort a gondolatmenet rekapitulálására, helyette csak egy sajátos mozzanat kiemelésére van lehetőség, amely érdekes kapcsolatban áll az eddigi szubverzió-magyarázatokkal. Spinoza a különböző antik és biblia példák mellett leggyakrabban Machiavelli szövegeire hivatkozik, amely persze nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy mindketten szerettek volna az állam működéséről morálmentesen írni. Spinoza ezen túlmenően is mintha szimpátiá64

val viseltetett volna a firenzei gondolkodóval szemben: ennek akár az is lehetett az oka, hogy Machiavellit hozzá hasonlóan diabolikus alakként kezelték. A két elkötelezett republikánust egyaránt gyanúba keverte egy-két kijelentése; II. Frigyes császár úgy összegezte ezt, hogy amit Spinoza jelentett a hitnek, az volt Machiavelli az etikának – mindketten az alapok tönkretevői voltak [Lucchese 2009: 7]. A tanulmányban van egy érdekes passzus, amely mintha ezt a sorstárs-jelleget támasztaná alá. Spinoza felveti a kérdést, hogy ez a „rendkívül éles elméjű férfiú” miért részletezte annyira azoknak az eszközöknek a felsorolását, amelyek a fejedelem uralmát tartósítják. A válaszát különös perspektívából fogalmazta meg: „Ha mégis volt valami jó célja, mint ahogy ilyen bölcs férfiról feltehető, az bizonyára az volt, hogy kimutassa, milyen balgán igyekeznek sokan láb alól eltenni a zsarnokot, holott az okokat, amelyek zsarnokká teszik a fejedelmet, nem tudják megszüntetni, sőt ellenkezőleg […] Ezenkívül talán azt akarta megmutatni, menynyire kell a szabad sokaságnak óvakodni attól, hogy feltétlenül egyetlen emberre bízza az üdvét […].” [Spinoza 1980: 40] A zsarnokölés példája annyira kontextusidegennek hat, hogy jó okunk van feltételezni, hogy inkább kimagyarázó mentegetéssel élt itt Spinoza, mintsem affekcióktól mentes érveléssel. Kérdés, hogy Spinoza Machiavellire irányuló figyelme milyen szerepet játszott Nietzsche értelmezésében? 5. NIETZSCHE MACHIAVELLIÁNUS SPINOZÁJA ILLETVE SPINOZAI MACHIAVELLIJE Ha alaposabban megnézzük Nietzsche hátrahagyott, Spinoza gondolatait elemző feljegyzéseit, figyelmesek lehetünk valamire: amikor éppen elfogadja Spinozát, akkor a harcot, a hatalomvágyat, a virtust és a sors szükségszerűségét olvassa bele, amikor pedig elítéli, éppen ezeket ECONOMICA 2013/2


hiányolja. Különösen kedves témája az erény (virtus) erkölcsmentes értelmezése, a hatalomgyakorlás képességéhez való közelítése, illetve a „jó” fogalmának produktivitást elősegítő értelme [KSA 12: 261; Nietzsche 2001a: 74-75]. A virtus morálmentesítése különösen fontos Nietzsche számára, azonban nem ő volt az első, aki ezzel próbálkozott. Quentin Skinner kimutatta, hogy Machiavelli mint az antik auktorok kiváló ismerője műveiben különféle stilisztikai eszközökkel állandóan visszautalt olyan szerzők koncepcióira, mint Cicero vagy Seneca, de ironikus eljárásokkal éppen hogy teljesen kiforgatta, szándékosan átértelmezte azokat [Skinner 1996: 50sk]. Az igazságossággal korreláló virtus fogalmából megalkotta a virtù etikai terminusát, amely éppenséggel a lehetőségek erélyes kihasználását, aggályok nélküli kiaknázását fogalmazza meg. Érdekes, hogy ezeket a Nietzsche elgondolásaival rokonítható észrevételeket a német gondolkodó éppen Spinoza kapcsán rögzíti – talán Nietzsche nem éppen a machiavelliánus magot kereste Spinozában? Miután Nietzsche számos helyen kritizálta a majdnem affirmálható spinozai gondolatokat, az Antikrisztus egy helyén mintha ő maga leírná, mit is várt volna el az elődtől: „Mi jó? – Mindaz, ami az emberben növeli a hatalom érzését, a hatalom akarását, növeli magát a hatalmat. […] Mi a boldogság? Annak érzése, hogy a hatalom növekszik, s legyőzetik az ellenállás. Nem megelégedettség, hanem több hatalom; nem egyáltalában vett béke, hanem háború; nem erény, hanem derekasság (vagyis reneszánsz-stílusú virtù, moráliáktól mentes erény).” [Nietzsche 2007: 9]. Nietzsche ebben az idézetben a kritikai pontokat módosítja affirmálható minőségekké.5 Ezek jó része mintha Machiavelli hatását mutatná; sőt a „reneszánsz-stílusú virtù” kifejezés 5 Nietzsche többször Spinoza szemére veti a béke-pártiságát. [Nietzsche 2001a: 50.]

ECONOMICA 2013/2

hangsúlyosan Machiavellit idézi: a hatalom akarásának koncepcióját és a firenzei filozófus fogalmát nem nehéz rokonítani [Vacano 2007: 100]. Ennek ellenére Nietzsche munkáiban nem igazán találkozunk Machiavelli nevével: a „machiavellista” jelző néha ugyan elő- előfordul a kései szövegekben [KSA 11: 437; Nietzsche 2002: 328], ám nem különösebben produktív értelemben. Az a lehetőség viszont, hogy Nietzsche nem olvasta Machiavelli munkáit, elég valószínűtlennek tűnik, hiszen például a Machiavelli számára a virtus példájaként is szolgáló Cesare Borgia Nietzschénél is jelentőségre tesz szert [Nietzsche 2003b: 55; 2007: 111]. Ha alaposabban kutatunk, találhatunk is egy feljegyzést az „il principe” firenzei stílusáról [KSA 11: 454], illetve egy korai, Nietzsche iskolás éveiben (1862-ben) keletkezett levelet. Ebben a Pfortából hazaküldött lapjában tájékoztatja édesanyját („Liebe Mamma!”), hogy mennyi pénzre van szüksége: a kiadási tételek között szerepel egy „il principe” című könyv, amelyet az iskolai olasz körben olvasnának el [KGB I/1: 195]. Nietzsche tehát feltehetően nagyon korán megismerkedett Machiavelli legismertebb művével – már persze, ha az édesanyja adott rá neki pénzt. Feltehetően igen, mivel egy kései feljegyzésében Nietzsche már egyértelműen jelzi a hatástörténeti összefüggést: ebben a jegyzetben magához közel álló gondolkodónak titulálja A fejedelem szerzőjét [KSA 13: 625]. 6. SPINOZA DÉLUTÁNJA Lehetséges tehát, hogy Nietzsche nem tudatosan voltaképpen a Machiavelli-féle oltványt, az itáliai filozófus erény-rotáló hatását kereste Spinozában. Amint rájött, hogy nem azt találta, amit keresett, elfordult a filozófus alakjától. A Túl jón és rosszon című írásában a „bőgőmasina” és „méregkeverő” Spinozát [Nietzsche 2000: 29] matematikai „hókuszpókusza” miatt ítéli el, hiszen páncélt adott koncepciójára, 65


leplező maskarába öltöztette, pedig, mint a következő töredékben írja, a filozófia voltaképpen akaratlan memories [Nietzsche 2000: 13]. Ezt a vonatkozást elrejteni, és a gondolatot egy „hideg isten” tetteként beállítani nem egyeztethető össze a virtussal. Ezzel párhuzamosan még kései műveiben is olykor elismerte Spinoza kiválóságát: Nietzsche a szellemi rokonság érzetét véglegesen nem akarta vagy nem tudta kiirtani. Egyik hátrahagyott jegyzetében [KSA 12: 314] szcenírozott formában újra felidézi Spinoza szellemi nagyságát. Az aforizmát nem sokkal később, kibővített formában beledolgozta az Adalékok a morál genealógiájához című művébe: „Egy unalmas délutánon, valami réges-régi emlék nyomán, Spinozában meghökkentő módon ötlött föl a kérdés (interpretátorai boszszúságára, akik szakadatlanul azon fáradoznak, mint például Kuno Fischer, hogy e ponton mindenáron félreértsék őt), hogy mi is maradt meg benne abból a híres-nevezetes morsus conscientiae-ből – őbenne, aki jót és gonoszt az emberi képzelet művei közé száműzött és

elszántan védelmezte »szabad« Istenének becsületét azokkal a rágalmazókkal szemben, akik azt állították, hogy Isten csak a sub rationae boni cselekszik […] Spinoza számára a világ ismét visszatért az ártatlanság azon állapotába, amelyben a rossz lelkiismeret feltalálása előtt leledzett […] Évezredeken át a büntetésnek alávetett bűnelkövetők tulajdon bűntetteikkel kapcsolatban pontosan úgy vélekedtek, mint Spinoza: »Itt bizony valami félresikeredett.« És nem a következőt gondolták: »Ezt azért mégsem kellett volna tennem.«” [Nietzsche 1996: 93-94] Nietzsche ebben a részletben újra szellemi partnerének tekinti Spinozát, ismét a számára affirmálható módon értelmezi őt, s a különbségeket interpretátorai tévedésének tudja be. Megadta neki a gonosztevők ártatlanságát is, amelyet azelőtt oly sokszor hiányolt belőle: mintha Nietzsche még egyszer meg akarta volna idézni Spinoza árnyát, dialógusba hívni a szellemét, hogy újra eleven kísértetként emlékezhessen rá.

Felhasznált irodalom [1.] BOROS GÁBOR [1997]: Spinoza és a filozófiai etika problémája, Atlantisz, Budapest. [2.] COLERUS, JOHANNES [1980]: Benedictus de Spinoza rövid, de igaz életrajza, Szemere Samu ford. = Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés, Akadémiai, Budapest, 349-382. [3.] DELEUZE, GILLES [1999]: Nietzsche és a filozófia, Moldvay Tamás ford., Gond-Alapítvány – Holnap, Budapest. [4.] DELEUZE, GILLES [2000]: Spinoza és a kifejezés problémája, Moldvay Tamás ford., Osiris – Gond Alapítvány, Budapest. [5.] DELEUZE, GILLES [2001]: Spinoza: Practical philosophy, translated by Robert Hurley, City Lights Books, San Francisco. [6.] DESCARTES, RENÉ [2000]: Értekezés a módszerről, Szemere Samu ford., Műszaki, Budapest. [7.] GERHARDT, VOLKER [1996]: Vom Willen zur Macht: Anthropologie und Metaphysik der Macht am exemplarischen Fall Friedrich Nietzsches (Monographien Und Texte Zur Nietzsche-Forschung), de Gruyter, New York – Berlin. [8.] LUCAS, MAXIMILAN [1980]: Benedictus de Spinoza úr élete és szelleme, Szemere Samu ford. = Spinoza: Politikai tanulmány és levelezés, Akadémiai, Budapest, 325-347. [9.] LUCCHESE, FILIPPO DEL [2009]: Conflict, Power, and Multitude in Machiavelli and Spinoza, Continuum, London – New York. [10.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [1975-1981]: Nietzsche Briefwechsel, Kritische Gesamtausgabe herausgegeben G. Colli und M. Montinari, I. Abteilung, 1. Band - III. Abteilung, 1. Band, Walter de Gruyter, Berlin – New York.

66

ECONOMICA 2013/2

Társadalomtudományok [11.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [1996]: Adalékok a morál genealógiájához, Romhányi Török Gábor ford., Holnap, Budapest. [12.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [1999]: Sämtliche Werke. Kritische Studienausgabe herausgegeben von G. Colli und M. Montinari. I–XV., Deutscher Taschenbuch Verlag – de Gruyter, München. [13.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2000]: Túl jón és rosszon, Tatár György ford., Műszaki, Budapest. [14.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2001a]: „Az új felvilágosodás”, Kurdi Imre ford., Osiris – Gond-Cura Alapítvány, Budapest. [15.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2001b]: Wagner esete, Romhányi Török Gábor ford. = F. N.: Wagnerről és Schopenhauerről, Holnap, Budapest. [16.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2002]: A hatalom akarása, Romhányi Török Gábor ford., Cartaphilus, Budapest. [17.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2003a]: A vidám tudomány, Romhányi Török Gábor ford., Szukits, Szeged. [18.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2003b]: Ecce Homo, Horváth Géza ford., Göncöl, Budapest. [19.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2004]: Bálványok alkonya – Nietzsche kontra Wagner, Romhányi Török Gábor ford., Holnap, Budapest. [20.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2007]: Antikrisztus, Csejtei Dezső ford., Attraktor, Máriabesnyő – Gödöllő. [21.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2008]: Emberi, nagyon is emberi, Horváth Géza ford., Osiris, Budapest. [22.] NIETZSCHE, FRIEDRICH [2012]: Emberi, nagyon is emberi, Második kötet, Horváth Géza ford., Cartaphilus, Budapest. [23.] SENN, MARCEL [2000]: A nagy halak és a kis halak jogairól – Spinoza jogról szóló tanításának jelentőségéről, Csatár Péter ford. = Boros Gábor (szerk.): Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában, Áron, Budapest, 47-71. p. [24.] SKINNER, QUENTIN [1996]: Machiavelli, Pálosfalvi Tamás ford., Atlantisz, Budapest. [25.] SOMMER, ANDREAS URS [2012]: Nietzsche’s Readings on Spinoza: A Contextualist Study, Particularly on the Reception of Kuno Fischer, Journal of Nietzsche Studies, Vol. 43, No. 2 (Autumn), 156-184. p. [26.] SPINOZA, BARUCH [1969]: Etika, Szemere Samu ford., Magyar Helikon, Budapest. [27.] SPINOZA, BARUCH [1980]: Politikai tanulmány, Szemere Samu ford. = B. S.: Politikai tanulmány és levelezés, Akadémiai, Budapest, 13-100. p. [28.] SPINOZA, BARUCH [1984]: Teológiai-politikai tanulmány, Szemere Samu ford., Akadémiai, Budapest. [29.] STALLER TAMÁS [2008]: Baruch vs. Benedictus: A Spinoza-jelenség, Logos, Budapest. [30.] TAKÁCS ÁDÁM [1994]: Immanencia és etika: Tanulmány Gilles Deleuze Spinoza-interpretációjáról = Boros Gábor (szerk.): Spinoza-tanulmányok, Áron, Budapest, 23-41. p. [31.] VACANO, DIEGO A. VON [2007]: The Art of Power: Machiavelli, Nietzsche, and the Making of Aesthetic Political Theory, Lexington Books, Lanham. [32.] WOLLENBERG, DAVID [2013]: Nietzsche, Spinoza, and Moral Affects, Journal of the History of Philosophy, Vol. 51, No. 4. (October), 617-649. p. [33.] YOVEL, YIRMIYAHU [1989]: Spinoza and Other Heretics: The Adventures of Immanence, Princeton University Press, New Jersey – Oxford.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

ECONOMICA 2013/2

67


Szurmay Ernő

A Szolnoki Verseghy Kör Egy civil szervezet első húsz éve Szurmay, Ernő: Verseghy Circle, a Civil Organization in Szolnok The Verseghy Circle was established 20 years ago, on 26 November 1993, in Szolnok. The association is preserving the cult of Ferenc Verseghy (1757-1820) scholar-poet, native of Szolnok. It also assists and tends to events and activities related to him. Besides traditions of language and literature, it also promotes other arts and disciplines. Based on the creativity of the members, it seeks to explore and promote the values of Szolnok, with very special tools. Thus, it strengthens the identity and patriotism of the inhabitants of Szolnok. The Verseghy Circle is a voluntary NGO, which organizes scientific meetings, local studies and inaugural lectures for its local patriot membership and the general public. This paper is the account of the past two decades by one of the founders, the oldest member of the Circle. Keywords: Verseghy Society, Szolnok, Civil society organizations, Patriotism, Local Studies, Culture ÖSSZEFOGLALÁS 1993. november 26-án, húsz évvel ezelőtt alakult a Verseghy Kör Szolnokon. Az egyesület vállalja a Verseghy-kultusz ápolását, a szolnoki születésű tudós-költő Verseghy Ferenc (17571820) nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreativitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánja Szolnok értékeinek feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identitástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők részére. Erről a két évtizedről ad számot jelen dolgozatban a kör egyik alapítója, korelnöke. Kulcsszavak: Verseghy Kör (Szolnok), Civil szervezetek, Lokálpatriotizmus, Helyismeret, Kultúra Egy súlyos életmentő műtét után lábadozva a fővárosi Szabolcs utcai klinikán fogalmazódott meg bennem a gondolat egy olyan, a szolnoki 68

értelmiségnek legalább egy részét összefogó egyesületnek a megszervezése, amely a megváltozott kor követelményeinek megfelelően méltó folytatója lehet a két világháború között a város kulturális életében - s nem utolsó sorban Verseghy Ferenc hamvainak hazahozatalában jelentős szerepet vállalt - Verseghy Irodalmi Körnek. Felépülvén 1993 kora őszén régi kedves, a város közművelődésének ügyét szívükön viselő barátaimmal, Kaposvári Gyula [1994:79-81.] (1916-1998) múzeumigazgatóval, dr. Páldi János (1923-2001) iskolaigazgatóval, Pápay Lászlóné (1936-2011) könyvtárigazgatóval összeültünk a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban a részletek megbeszélésére. Már korábban megírván a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör negyedszázados történetét [Szurmay 1989:18-26] kézenfekvőnek tűnt az előd tevékenységéből átmenteni az egyesület rendes tagjává válásnak előfeltételét jelentő székfoglaló megtartását s természetesen a Verseghy-kultusz folyamatos ápolását. Az utóbbi egyébként már akkor húsz éve rendszeresen folyt a Megyei Könyvtár szervezésében a korszak legkiválóbb irodalomtörténészeinek és az ECONOMICA 2013/2


ún. „Verseghy Műhely” [Szurmay 1998: 64-66] megyebeli munkatársainak közreműködésével. Miután az említett kis közösség feltérképezte a potenciális jövőbeli tagságot, amelyben a legkülönbözőbb értelmiségi foglalkozásúak tartoztak, hozzáláttunk a kör alapszabályának összeállításához, valamint a leendő elnökségi tagokra teendő javaslatokhoz. Az alapszabály preambulumában kifejezésre juttattuk, hogy a kör jogutódjának tekinti magát a Verseghy Ferenc Irodalmi Körnek, s távol tartja magát a politikától. Rögzítettük a kör alapvető feladatait. Eszerint törekedve a város értelmiségének összefogására a rendelkezésre álló minden lehetőséget kihasználva közkinccsé kívánja tenni a város történelmi, irodalmi, nyelvi, közéleti és gazdasági hagyományait. A tagság önképzését a rendes taggá válás előfeltételének tekintendő székfoglalók szolgálják tárgyi és módszerbeli megkötöttség nélkül. Végül fontosnak tartja a hasonló célú szellemi műhelyekkel, mindenekelőtt a Verseghy nevét viselő intézményekkel való kapcsolatot. Miután közel 25 fő jelezte, hogy tagja kíván lenni a körnek, megállapodtunk abban, hogy a kör legfőbb szerve az évenként megtartandó közgyűlés, amelynek anyagát a mindenkori vezetőség állapítja meg. Az alakuló közgyűlés elé terjesztettük a hat főből álló vezetőség névsorát. Az 1993. november 26-án tartott közgyűlés [Horváth 1994:3] megválasztotta a kör tisztségviselőit. A kör elnökévé személyemet, ügyvezető elnökké Pápay Lászlónét, alelnököknek Kaposvári Gyulát és dr. Páldi Jánost választották meg. A vezetőség tagja lett még két fő. A szervezet életében a2008-tól a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata a Verseghy Kör keretén belül működik tovább. A közgyűlés által elfogadott alapszabály gyakorlatilag kisebb módosításokkal máig vezérfonala maradt a kör tevékenységének. A rendes taggá minősítő székfoglalót az elmúlt 20 év alatt 36-an tartották meg. Hozzá kell tennem, hogy ez a szám több, azóta elhunyt, lakóhelyet változtatott vagy a körben való közreműködésüket beszüntető egykori tagtárs személyét is takarja. ECONOMICA 2013/2

A székfoglalók túlnyomó többségét önálló kutatáson alapuló tanulmányok, értekezések előadása alkotta. Kisebb részben önálló kiállítások illetve zeneművek előadása jelentette. 1.ábra: A Verseghy Kör emblémája Gácsi Mihály (1926—1987) Munkácsy-díjas grafikus művész alkotása

A kör sokszínű tevékenységében számszerűséget illetően az előadásos forma játszotta a főszerepet. A nyilvános, azaz a szélesebb nagyközönség részvételével megtartott előadásoknak az első években a Városháza nagyterme, később a Verseghy Könyvtár Verseghy Terme adott helyet. Esetenként az előadások tematikája más helyszínt kívánt (Múzeum, iskolák stb.) Szorosan a Verseghy-életműről szóló előadás, ill. tudományos ülés 3 volt külső és belső előadásokkal. Szolnok történetével, gazdasági, társadalmi, egyházi és sport életével kapcsolatban hangzott el a legtöbb előadás. Várostörténeti előadást 11 alkalommal hallgathattak meg az érdeklődők. Szolnok meghatározó ipari üzemei (MÁV Járműjavító, Cukorgyár) kétszer kaptak helyet. A helyi egyházak, temetői történetek négyszer szerepeltek, míg Szolnok sportéletéről mindössze egy előadás szólt. A városkép alakulása, pedagógiai [Mészáros 1999:3], néprajzi és nyelvészeti téma 15-ször késztette szólásra vállalkozó előadóinkat. Külön kell megemlítenem - a Verseghy-emléküléseken kívül - tudományos üléseinket. 69


Ezek közül sorrendben és jelentőségében is kiemelkedik a magyar jakobinus mozgalom tragikus lezárásának 200. évfordulójára rendezett emlékülés, amikor Szolnok, Tiszaföldvár, Csongrád, Tapolca középiskoláinak nevelőit és ifjúságát két napra látta vendégül avatott előadók közreműködésével a Verseghy Kör. De jelentősnek tartom a Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékező ülést is. Szinte lehetetlen minden témáról megemlékezni, hiszen - mint már említettem - annyira színes a paletta, hogy csak sorolni lehet az orvosi, irodalmi, képző- és zeneművészeti előadások sokaságát. Alapszabályzatunk szellemében Szolnok múlt és jelenkori irodalmával foglalkoztunk legtöbbet. (Ez 20 alkalmat jelent.) A helyi szerzők estjei, könyvbemutatók szintén sok érdeklődőt vonzottak. (E nemben 7 ilyen volt.) Sajátos színt jelentettek körünk 20 éves történetében a diákok részére rendezett irodalmi, történelmi vetélkedők, valamint a különböző emléktáblák [Bitsey 2005:16] felállítása, koszorúzása. (Együttesen 12 alkalommal.) A kör talán még egy érdekes és jelentős kezdeményezésére hívom fel a figyelmet. Ez pedig a Verseghy Kiskönyvtár sorozat elindítása és részbeni megvalósítása. Sajnos, a megváltozott körülmények miatt eddig csak Kiss Gábor hátrahagyott versei (sorozaton kívül), Kertész Mihály, dr. Vörös István, K. Tóth Lenke váloga-

2. sz. ábra: A megyei könyvtárral közösen kiadott könyvsorozat, a Verseghy Kiskönyvtár egyik kötete

tott művei, és a Szolnoki mártírköltők verses hagyatéka [Bitsey 2007:115-117] című kötet jelenhetett meg. Összefoglalva a kör igazolta, hogy 20 évvel ezelőtti életre hívása indokolt volt, tevékenysége pedig az alapszabályzatban meghatározott feladatit betöltve, eredményes.

Felhasznált irodalom [1.] BISTEY ANDRÁS [2005]: Emléktáblát állítanak Kiss Gábor tiszteletére, Új Néplap, november 6., Szolnok, 16. p. [2.] BISTEY ANDRÁS [2007.]: Kettétört költői pályák: szolnoki mártírköltők verses hagyatéka, Ezredvég, Január, Budapest, 115-117. p. [3.] HORVÁTH IDA, Z.[ 1994]: Újjáalakult a Verseghy Kör : beszélgetés Szurmay Ernővel, Jászkun Krónika, Január 6., Szolnok, 3. p. [4.] KAPOSVÁRI GYULA [1994]: Verseghy nyomában. In: In memoriam Verseghy Ferenc, 4. Szolnok, 79-81. p. [5.] MÉSZÁROS JÁNOS [1999]: A százéves szolnoki Belvárosi Iskola, Új Néplap, Május 26., Szolnok, 3. p. [6.] Rendezvénynaptár: http://verseghykor.blogspot.hu/p/varoshazi-estek.html, letöltés dátuma: 2013.11.05. 70

ECONOMICA 2013/2


[7.] SZURMAY ERNŐ [1990]: Húsz esztendő az irodalmi műveltség szolgálatában: a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör története. In: Jászkunság, Július, Szolnok, 18-26. p. [8.] SZURMAY ERNŐ [1990]: A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör története. In: Jászkunság Jászkunság, Április, Szolnok, 85-95. p. [9.] SZURMAY ERNŐ [1998]: A szolnoki Verseghy-műhely 25 éve. In: In memoriam Verseghy Ferenc, 5. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 64-66. p. [10.] Verseghy Kör alapszabálya: http://verseghykor.blogspot.hu/p/alapito-okirat.html, letöltés dátuma 2013.11.05.

ECONOMICA 2013/2

71

Bagi Gábor: A szolnoki vár egykori alagútjai nyomában - Adalékok egy elfeledett régészeti ásatás történetéhez...

Bagi Gábor

A szolnoki vár egykori alagútjai nyomában - Adalékok egy elfeledett régészeti ásatás történetéhez a szolnoki várban 1934/35-ben Bagi, Gábor: Tracking the Tunnels of Szolnok Castle (Data to the history of a forgotten excavation) There was a recurring news in Szolnok that beneath the castle tunnels could be found. Finally the Artists’ Colony of Szolnok (the Pólya brothers, Ferenc Chiovini, Lajos Jancsó director) initiated an excavation in 1934 to clarify the situation. It was reported at the end of May 1935 when the excavation closed that remains of a 600-700 year-old church was unearthed in the castle parish garden and the supposed entrance of the tunnel could be the crypt of that church. However the parish-priest made the work stop because the parsonage wall was attached to the church and he feared for damages. Presumably the documentation of the excavation was perished in 1944 with the documents of the Art Association. The amateur excavation was not identified during the excavations in 1973 and today’s archaeologists in Szolnok do not know the bygone events. However data comparison shows that the two excavations touched two different parts of the same archaeological object (the Ottoman mosque and the old gothic Christian church), so thus they belong together. When the local media talks about the possible restoration of Ottoman-Turkish buildings in Szolnok it is not needless to analyze that excavation because the remains can easily conceal the oldest building of Szolnok. Keywords: Szolnok, castle, tunnels, church, mosque ÖSSZEFOGLALÓ Szolnokon az elmúlt évszázadokban gyakorta visszatérő hír volt, hogy a vár alatt középkori alagutak húzódnak. Végül 1934-ben a Szolnoki Művésztelep (a Pólya testvérek, Chiovini Ferenc, Jancsó Lajos igazgató) ásatást kezdeményezett a helyzet tisztázására. A munkák 1935. május végi lezárásakor jelezték, hogy a várplébánia kertjében 6—700 éves templom maradványaira bukkantak, és az alagút lejáratának vélt üreg a templom kriptája lehetett. A plébános azonban a munkákat leállíttatta, mivel a templom oldalfalára épült plébánia épületét féltette. Feltételezhetően az ásatás dokumentációja a Művészeti Egyesület anyagával együtt 1944-ben semmisült meg.

72

Az amatőr ásatás régészeti azonosításával az 1973-as feltárások során nem foglalkoztak, és napjaink szolnoki régészei már nem is tudnak az egykori eseményekről. Az adatokat összevetve azonban kitűnik, hogy a két feltárás egyazon régészeti objektum (a török kori dzsámi és a régi gótikus keresztény templom) két eltérő felét érintette, és így az egybe tartozik. Amikor a helyi média szolnoki oszmán-török épületek esetleges helyreállításáról beszél, nem felesleges az ásatás elemzése, mivel a maradványok könnyen Szolnok legrégibb ismert épületét rejthetik. Kulcsszavak: Szolnok, vár, alagút, vártemplom, dzsámi ECONOMICA 2013/2


Ha Szolnokon az idősebb generáció tagjaival beszélgetünk, a körükben még mostanság is gyakorta feltűnik az a szakemberek által már rég elvetett állítólagos emlékkép, miszerint fiatal korukban ők még a szolnoki vár régi alagútjaiban járkáltak, illetve hogy ekkoriban a szülők, nagyszülők ismeretségi körében még maguk is találkoztak olyan élő, idősebb személyekkel, akik magukról ilyesmit állítottak. Sőt nem csak az idősebb generáció körében. E sorok írója három évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Jász—Nagykun—Szolnok Megyei Levéltárában maga is találkozott olyan – nála fiatalabb – helytörténeti kutatóval, aki ugyanezt a történetet mondta el. De nem csak ezt … A mondai „emlékek” immár sokadik változatának tekinthető az a hiedelem, miszerint a római császárok által üldözött őskeresztények által készített Tisza alatti alagút máig is létezik, és arra időről-időre sokan rábukkannak a szolnoki lakosok közül. A régész és történész szakemberek számára teljesen abszurd minden ilyen elképzelés. Egy alföldi, Tisza menti város esetében egyszerűen lehetetlen, hogy az itteni, nem köves talajban egyáltalán ilyen munkákba belekezdjenek. Ehhez még ma is hiányoztak a megfelelő mérnöki ismeretek, de a régmúlt évszázadokban sem lehetett ehhez elegendő számú szakképzett munkaerőt, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű építőanyagot egybegyűjteni. Egy ilyen építészeti alkotás sikeres elkészítése mellett az is teljességgel elképzelhetetlen, hogy az itteni viszonyok között az több száz, vagy akár másfélezer esztendőn át tartósan megmaradjon. A Tisza és a Zagyva alatti alagutakkal kapcsolatos különböző történetek tehát így a mesék világába sorolhatók lennének. Nemritkán azonban mégis kiderül, hogy az ilyen hiedelmeknek olykor van valamiféle konkrét valóságalapja. Ez pedig lehet egy más jellegű régi építmény, pl. pince, vagy éppen felrobbantott második világháborús erődítésrészlet, ami aztán váratlan előkerülése után az átlagemberek által időben és korban teljesen félredatáltan, egy új, bár abszolút történetietlen összefüggésben jelenik meg. ECONOMICA 2013/2

1. A SZOLNOKI VÁR TUDOMÁNYOS KUTATÁSÁNAK KEZDETEI Mint általában mindenhol, így hazánkban is a történeti kutatások kezdetei jóval megelőzték a tudományosan megalapozott régészeti ásatásokat. Szolnok várainak története1 már a XVIII. század végétől kezdve izgatta a helyi lakosokat, és 1821/22-ben Gorove László (1780—1839)2, Szolnok első helytörténésze, az akadémiai tudományosság első helyi alakja már összefoglalta az ezekkel kapcsolatos ismereteket [GOROVE 1820: 3—32.; 1820a: 35—57.; 1820b: 65—87.; 1821: 38—62.; 1821a: 45—82.]. Gorove munkásságát időben – több mint fél évszázad elteltével – Somogyi Ignácé (1859—1889)3 követte, aki jórészt elveszett kéziratos munkája mellett több hírlapi cikkben is foglalkozott a helyi erődítések történetével [SOMOGYI 1885:, 1886:, 1887:, é.n.]. Somogyi után közvetlenül Illéssy János (1861—1905), [Bagi 2005:339-360] a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa [ILLÉSSY 1893: 635—666.] és Szendrei János (1857—1927) történész [SZENDREI 1889: 125—140.] tevékenysége említhető, akik azonban már nem helyi, hanem országos történeti szempontból írtak a szolnoki várak históriájának egyes szakaszairól. Illéssyvel és Szendreivel csaknem egyidejűleg a szolnoki múzeumi gyűjteményalapító és programadó Hild Viktor (1855—1929) [Bagi 1998:22-26] is foglalkozott Szolnok erődítményeinek történetével. Hild minden tudományos 1 Szolnokon legkevesebb öt vár létezésével kell számolnunk az elmúlt egy évezred során. Ezek az alábbiak: 1. az Árpádkori ispánsági vár (a XI. századtól 1241-ig), 2. a magyarok által épített, majd a török és a Habsburg csapatok által is többször felújított végvár (1550-től 1704-ig), 3. az első kuruc vár (1704 nyarától 1706. szeptember 4-ig), 4. a Rabutin tábornagy által épített császári erőd (1706. szeptember 4-től 1707. január közepéig), 5. a második kuruc vár és annak átépítései (1710. ápr. 20-tól 1876-ig). 2 Munkásságára lásd BAGI 2011: 46—56. 3 BAGI é.n. Somogyi publikációs listája kapcsán köszönettel tartozom Kósa Károly könyvtáros-helytörténész barátomnak önzetlen segítségéért.

73


eredménye ellenére is sokkal inkább adatgyűjtő, és nem összegző, feldolgozó kutató volt. Ezt jól mutatja a témával kapcsolatban 1894-ben megjelent – egyébként egyetlen történeti – tanulmánya is, amely már megjelenése idején komoly szakmai hiányosságokkal rendelkezett. Ennek ellenére Hild azt harminc esztendő elteltével, 1926-ban ezt a dolgozatot változatlan formában mégis újra kiadta [HILD 1894, 1926.] Bármennyire is furcsa azonban, Hild ezen, éppenséggel nem korszakalkotó munkája kapcsán mégis elképzelhető, hogy az – ha akaratlanul is – elindítója lett az 1930-as években a szolnoki vár első átfogó, bár igen sajátos régészeti kutatásának. Ebben a látszólag váratlan fejleményben a hazai régészet közel évszázados fejlődésének sajátosságai is komolyan közrejátszottak. A magyar archeológia a dualista korban vált nagykorú tudománnyá. 1858-ban alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottmánya, mely 1859-től folyóiratot adott ki „Archeológiai Közlemények” néven. Rómer Flóris (1815—1889), a magyar régészet atyja 1863-tól már műrégészetet tanított a pesti egyetemen, majd a javaslatára 1869-től rendszeresen kiadták az „Archaeológiai Értesítő”-t. Az első tervezett kutatások az 1860-as évektől indultak meg, és a századfordulóig gombamód megszaporodtak a vidéki régészeti társulatok (pl. a Tiszazugban és Tiszafüreden) és a múzeumok is. Előbb a már meglévő leletek feldolgozása folyt, de idővel a tervszerű ásatások is megsokasodtak. Bár Trianon a pénzszűke miatt a régészeti kutatásokat visszavetette, mégis egy tervszerűbb, racionálisabb, az ásatások és feldolgozások egyensúlyát hozó korszakot indított el. Elkészültek a főbb régészeti korok első átfogó hazai feldolgozásai, ami lehetővé tette az egyéni eredmények jobb beillesztését a magyar tudományos köztudatba. [VÉKONY 2003: 16—20] Ezek voltak azok az eredmények és tényezők, amelyek az egykori szolnoki vár terüle74

tének egy részén alakult Szolnoki Művésztelep művészeit cselekvésre ösztönözték, miután a figyelmüket a helyi szóbeszéd egy érdekes régészeti probléma felé irányította. 2. AZ 1934/35-ÖS ÁSATÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL 1934 őszén a Szolnoki Művésztelep művészei Pólya Tibor (1886—1937), a testvére Iván (1889—1939) és Chiovini Ferenc (1899—1981), valamint Jancsó Lajos, a telep igazgatója vezetésével ásatásokat kezdeményeztek az egykori Vár területén, hogy az egyre sokasodó hírek igazságát felderítsék. Maga a munka utóbb szinte teljesen kikopott a város történetének kollektív emlékezetéből, mindazonáltal „amatőr jellege” ellenére sem szabad teljesen megfeledkezni róla. Egyrészt azért nem, mert 1950-ig a hazai ásatások többsége ilyen jellegű volt, másrészt pedig mivel a munkálatok előtt már számos helyi „mondai” adalékot gyűjtöttek össze a helyi művészek a lehetőségek pontos tisztázására. A „Szolnoki Újság” 1934. szeptember 27-i száma4 nemcsak azért érdekes, mert a munkálatok elkezdéséről tudósít, hanem mert az alig ellenőrizhető előzmények kapcsán is számos igen érdekes – bár sok esetben még további pontosítást és vizsgálatokat igénylő – , adalékkal szolgált. Egyúttal természetesen még több téves, hamis elképzelés is megfigyelhető a leírásokban, ám a napjainkra felgyűlt ismeretek alapján már elég jól elkülöníthetők a konkrétumok és a lakosság körében élt különféle hiedelmek. „A történelem, a tankönyvek, a hagyomány egyaránt megállapítja, hogy Szolnok úgyszólván a magyarok itteni történelmi ideje óta megerősített hely volt – sőt félelmetesen erős földvár – amelynek fontosságát mi sem jellemezte job4 Külön köszönettel tartozom Bojtos Gábor levéltáros barátomnak (Magyar Nemzeti Levéltár, Jász—Nagykun—Szolnok Megyei Levéltára), aki a cikkre felhívta a figyelmemet, sőt azt másolatban a rendelkezésemre bocsátotta.

ECONOMICA 2013/2


ban, – minthogy állandóan ádáz harcok dúltak birtokáért. Egészen természetes, hogy egy ilyen megerősített hely védelmi műveiben a régi időkben jelentős szerepet játszottak a föld alatti kazamaták, – titkos folyosók stb., amelyek más városokban és várakban manapság nagy vonzóerejű műemlékek, – s az is egészen bizonyos, hogy a szolnoki vár is hasonló berendezkedésű volt, – s csodálatos ! – még sincs semmiféle emlék, vagy csak biztos leírás sem, a szolnoki vár földalatti részéről. Pedig Szolnokon még csak a vár helyét sem kell kutatni, mint legtöbb esetben másutt, – mert bizony az ott volt, ahol ma, a „Vár” nevű városrész elterül. A szolnoki Művésztelepnek jutott az a feladat, hogy Szolnoknak ezeket a régi emlékeit feltárja. Az első impulzust az adta, hogy a mai Damjanich szobor5 mögött beomlott a föld. Rájöttek, hogy egy rég betemetett kút volt ott, amely egy üregbe torkollott. Jancsó Lajos, Pólya Tibor és Chiovini Ferenc lelkes örömmel fogtak az üreg feltárásához, – azt hivén, hogy a vár alagútját találták meg, – azonban hamarosan rájöttek, hogy hamis nyomon járnak. A kút ugyan elég értékes emlékanyagot adott, mert a falai gótikus stílusú kövekből épültek, – ami azt bizonyítja, hogy egy kb. 1200—1400 év körül épülhetett ház maradványait használták fel erre a célra, s így eklatáns igazolása annak, hogy Szolnokon 7—800 évvel ezelőtt már fejlett stílusú épületeket emeltek. A félsiker nem csüggesztette el a kutatókat s most már teljes energiával a szolnoki részének feltárására összpontosították energiájukat, – s amint halljuk – a legjobb úton haladnak – s a teljes siker, úgyszólván – órák kérdése. Mielőtt azonban feltárulna a régi szolnoki földalatti vár, mi is jónak tartottuk utána nézni, hogy mi is az igazság az alagút ügyében. 5 Radnai Béla ma is meglévő alkotásáról van szó, a Művésztelep mellett, a Zagyva közelében.

ECONOMICA 2013/2

Elsősorban is azt kell megállapítanunk, – anélkül azonban, hogy a festőművészeink ambíciózus munkájának értékét legkevésbé is csökkenteni akarnók, – hogy az ötlet nem új, mert már régebben is kutatták a vár alagútjait, sőt részben eredményeket is értek el. A legutolsó szolnoki várat 1550 körül Dobó István építette kerek 4 esztendőn át.6 A török 1552ben elfoglalta s még tovább fejlesztette védelmi műveit. Egykorú feljegyzések szerint a vár alatt terméskő boltozatú folyosó hálózat vonult végig, amely oly széles volt, hogy két kocsi elfért benne egymás mellett. A folyosó a vízre torkollott éspedig két vízikapun át, amelyek közül az egyik a Tiszára, a másik a Zagyvára nyílott. A tiszti kapu7 minden kétséget kizárólag a Sáry biró háza8 és a vár kerítésének találkozásánál volt. Itt ugyanis 1922-ben beszakadt a föld és Kiss Ferenc városi üzemi altiszt le is szállott a kb. 6-7 méter mélyen fekvő kazamatába s 3040 méter hosszúságnyira járt is benne. Ezt a nyílást azóta betömték. Hasonlóan nyilatkozik Kozma János 74 éves ácsmester is, aki 30 évvel ezelőtt Sáry bíró házjavításánál segédkezett, és a pince alatt szintén felfedezett egy bolthajtásos folyosót. Kozma leszállott az üregbe, de 10 lépés után vissza is fordult, mert igen rossz volt bent a levegő. A várbeli szájhagyományok szerint 50 évvel ezelőtt egy Kovács István nevű utcaseprő is ráakadt a folyosóra, sőt be is járta az egészet. 6 Természetesen ez az újságcikk is — mint a legtöbb! – igen komoly tárgyi tévedéseket, sőt matematikai abszurditásokat tartalmazott. Dobó István egri főkapitány csak a munkálatok elindításában játszott fontos, bár nem egyedüli szerepet. Az építkezés ugyan feltehetően még 1552-ben is folyt, ám ez év szeptember 4-én a török bevette a várat. Így Szolnokon az építkezések megkezdése és az erőd eleste között valamivel kevesebb mint két év telt el, semmi esetre sem négy! 7 Talán a tiszai vagy vízi kapuról van szó. 8 Pillanatnyilag nem azonosítható hely. 1906-ban Sáry törvényszéki bíró háza (38. számmal!) a Tabánban volt, tehát a Zagyva túloldalán. Így ez nem jöhet számításba.

75


Kovács vadonat új kabátját letette, hogy össze ne piszkolódjék az üregben, de a tekervényes labirintusban eltévedt és többé nem találta meg a kabátját. Rémülten került a felszínre, s többé nem is ment a kabátja után, amelyet bizonyára a vár szellemei tulajdonítottak el a betolakodóktól. Kutatott még az alagút után Virág János adóhivatali igazgató is, azonban ő sem tudott a titokra teljes fényt deríteni. Az majdnem bizonyosra vehető, hogy a második, – a Zagyvára néző – a Művésztelep házmester lakása9 mögött torkollott a folyóra s így most ezen részen kisérlik meg a folyosó feltárását. A mennyiben tényleg siker koronázza az ambíciózus kutatók fáradozását, – Szolnok egy igen értékes műemlékkel gyarapodik, amelyet időtálló állapotba lehet hozni, – villanyt bevezetni az érdeklődők számára – s végül az sem lehetetlen, hogy nagy jelentőségű történeti dokumentumokat is tartalmaz a titkos alagút. A lejáratot természetesen a Művésztelep kertjében kellene kiépíteni s egy pár fillért is be lehetne szedni a látogatóktól, amiből megtérülne az alagút fenntartási és gondozási költsége. Nem volna azonban teljes a riportunk, ha azt a kedves esetet nem említenők, ami szintén szájhagyományként él a várbeliek között. Volt 30-40 évvel ezelőtt Szolnokon egy Kállay nevű végrehajtó, igen tréfás ember, aki állítólag szintén megtalálta az alagút bejáratát és lejárt abba. Benn az alagútban Kállay döngette a falakat, harangozott stb. – egyszóval nagyzajt csinált, – miközben a földszínén a várbeli lakosok hányták magukra a keresztet s átkozták a pogányokat, hogy még holtuk után sem nyugodhatnak szellemeik s háborítják az élők nyugalmát. Lehet, hogy nem igaz ez a történet, de igen kedves és hozzá tartozik a vár tradícójához, amelyet nem ártana már végre szakavatott kéz9

Pillanatnyilag nem azonosítható objektum.

76

zel össze gyűjteni, s úgy megörökíteni az utókor számára.” Két nappal az újságcikk megjelenése után a Magyar Távirati Iroda is rövid hírben adta tudtul a munkálatok megkezdését. A számos országos és vidéki lap által átvett rövid híradás az alábbiakat tartalmazta: „Szolnok. Szeptember 29. Pólya Tibor, Pólya Iván és Chiovini Ferenc, a szolnoki művésztelep festőművészei és Jancsó Lajos, a telep igazgatója, egy beomlott kút nyomán nagyszabású ásatásokat kezdtek a régi szolnoki vár földalatti folyosóinak felkutatására. Régi feljegyzések szerint a szolnoki vár egész területe alatt öt-hat méter mélyen valóságos folyosó útvesztő vezetett, amely terméskővel volt boltozva, s olyan széles volt, hogy két kocsi elfért benne egymás mellett.”10 Sajnos magukról az ásatási munkálatokról a helyi újságok nem közöltek semmit. Nem ismert, hogy pontosan mikor és hol kezdték a munkát, hány emberrel dolgoztak, valamint hogy mikor tartottak a téli időjárás miatt szünetet és milyen hosszú ideig. 3. AZ 1934/35-ÖS ÁSATÁSOK EREDMÉNYEIRŐL Nagy valószínűség szerint az elkezdett ásatások a téli szünet után 1935 tavaszán folytatódtak. Hogy a művészek a munka ekkori időtartama mely területeket vizsgálták át, az pillanatnyilag ugyancsak nem ismeretes. Sajnos régész végzettségű személy tudtunkkal nem volt jelen a munkálatok során, így számolhatunk esetleges hibákkal is. A munkálatok végül május utolsó hetében hoztak váratlan sikert, és még e hónap végén, vagy június legelején zárultak le. Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Távirati Iroda június 4-én az események kapcsán alábbi tudósítást tette közzé: 10

Magyar Távirati Iroda, 1934. szeptember 29. 13. óra 15. perc. Internet: http://mol.arcanum.hu/mti/opt/ a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28Szolnoki%20 v%E1r%29&s=SORT&m=0&a=rec

ECONOMICA 2013/2


„Szolnok, június 4. A szolnoki művészeti egyesület már hosszabb ideje ásatásokat folytat a régi szolnoki vár területén, hogy megtalálják a hagyomány szerinti vár alatt elhúzódó titkos alagutat. Az alagút lejárata a szemtanuk állítása szerint a várplébánia kertjében volt. Ásatás közben a várplébánia kertjében egy 6—700 éves régi templom alapjaira bukkantak, amelynek oldalfalai és a torony alapzata – egészen napvilágra került. A művészeti egyesület megállapítása szerint a szolnoki vártemplomot valószínűleg ennek a templomnak a köveiből építették fel annakidején. Ezzel egyidejűleg világosság vetődött az alagút lejáratának kérdésére is, mert valószínűnek látszik, hogy a szemtanuk által az alagút lejáratának vélt üreg a templom kriptája volt.”11 A rövid tudósítás bizonnyal alaposan felcsigázhatta a helybeliek érdeklődését, mivel a „Szolnoki Újság” június 6-i számában12 egy valamivel hosszabb tudósítás jelent meg az ásatás körülményeiről, valamint annak eredményeiről. „Régebben volt már szó róla, hogy a szolnoki vár alatt valahol lennie kell egy alagútnak, amely a várőrség észrevétlen eltávozását volt hivatva szolgálni és több szavahihető tanú állította, hogy még 15-20 évvel ezelőtt is járt lent az alagút bejáratában. A szolnoki művésztelep igazgatósága erősen ambicionálta az alagút megtalálását, amelynek sikerülte esetén Szolnok páratlan értékű műemlékkel s egyben nagy idegenforgalmi vonzóerővel is gyarapodnék, azonban ezideig, különösen a várplébánia ellenállása miatt nem tudott eredményt elérni az ásatás. Amint értesültünk, a mult hét folyamán a várplébánia kertjében végzett ásatások nagyszerű 11

Magyar Távirati Iroda, 1935. június 4. 20 óra 45 perc. Internet: http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v =pdf&q=WRD%3D%28Szolnoki%20v%E1r%29&s=SORT &m=2&a=rec) 12 Idézi még KÓSA 2000, 157.

ECONOMICA 2013/2

felfedezést eredményeztek, mert sikerült megtalálni egy kb. 6-700 éves templomalapjait. A templom oldalfalára épült a mai plébánia épület és az ásatások már feltárták a templom tornyának és a mellette elhúzódó falnak részleteit. A templom valószínűleg az a bizonyos legrégibb szolnoki templom lehetett, amelyet a törökök mecsetté alakítottak át, s az idők folyamán ennek köveiből épült fel a mai vártemplom. Ezzel a felfedezéssel némi világosság is derült a titokzatos alatti alagút problémájára is, -- mivel a tanúk vallomása mind e helyre teszi a lejáratát annak, -- s így valószínű, hogy nem alagútról van itt szó, hanem csupán a régi templom alatti kripta ürgekről. A müvésztelep most ezen pozitív eredmények után nagy ambicióval folytatná az ásatásokat tovább, azonban, amint halljuk, most már az egyházközség vezetősége támaszt akadályokat s állítólag a további ásatások beszüntetését szorgalmazza. Remélhetőleg az egyházközség revideálja álláspontját és az ásatások tovább folytatódnak a történeti emlékek felkutatása érdekében.” Még ugyanezen a napon, június 6-án a fő vármegyei újság, a „Jász—Nagykun—Szolnok Megyei Lapok” is beszámolt egy rövid hírben az eseményekről. Ez a következőket tartalmazta: „Középkori templom alapjaira bukkantak a plébánia kertjében a Szolnoki Művészeti Egyesület Chiovini Ferenc által vezetett ásatásai során. Hagyomány szerint az egykori vár alatt titkos alagút húzódik. Ezek a bejáratát régen kutatják, s ez … azután tárták fel az ősi templom oldalt, s toronyfal—alapzatát. A történeti becsü maradványok további feltárása szünetel, mert a várplébános engedélye nélkül a plébánia kertben a munkálatokat nem lehet folytatni. Valószínű, hogy rövidesen több neves régész érkezik városunkba a középkori eredetű műemlék maradványok megtekintésére.” Ha elfogadjuk – s ebben nincs okunk kételkedni – , hogy a plébánia épülete valóban az 77


egykori templom egyik oldalfalára épült, akkor eléggé nyilvánvaló, hogy a Vártemplom plébánosa miért nem engedélyezte a további munkálatokat. Nem a tudomány iránti ellenszenvről, vagy eredményeinek lebecsüléséről lehetett szó. Egyszerűen a plébánia épületét félthette, mivel az alapok bolygatása az épület stabilitását is komolyan veszélyeztethette. Nagyon valószínű, hogy az ásatás kapcsán készülhettek a feltárt objektumokról helyszínrajzok, illetve valamiféle leírások, ma úgy is mondhatnánk ásatási jelentések. Sajnos azonban magunk a Szolnok városi, valamint a Jász— Nagykun—Szolnok megyei levéltári anyagában ezeket nem találtuk meg. Még inkább feltűnő, hogy az ásatásokra történő hivatalos utalásokról sem tudunk, de még csak a munkák megindításával kapcsolatos hivatalos engedélyeztetési eljárásról sem került elő semmi. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a Váci Püspökséghez, illetve a Nemzeti Múzeumhoz végül eljutott valamiféle tudósítás, az ügyhöz kapcsolódó részletes dokumentáció viszont bizonnyal a Szolnoki Művészeti Egyesület anyagába kerülhetett be. Sajnos azonban ez a Művésztelep több ezres képzőművészeti gyűjteményével és más irataival együtt 1944-ben nyomtalanul eltűnt, nagy valószínűség szerint teljesen megsemmisült.

teleti hely, azaz imaház, ahol a pénteki szentbeszéd (hutbe) elmondható. Az elnevezés a 11. században, a Fatimida-kori Egyiptomban tűnt fel először, majd fokozatosan elterjedt az iszlám világban. Szolnokon az első keresztény templom és a török dzsámi kapcsolatát erősíti az a felismerés, hogy a török által elfoglalt városokban általában a főtemplom átalakítására került sor elsőnek, és ezeket a dzsámikat arról a szultánról nevezték el, aki uralkodása alatt került sor a hódításra. Az oszmánok így alakíthattak ki korai imahelyeket, ahol elmondhatták a város vagy vár elfoglalásáért a hálaadó istentiszteletet. Bár ez a törvényszerűség nem általánosítható minden esetre, a szolnoki keresztény templom és a török imahely kapcsolatát mégis valószínűvé teszi. A szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei (Kaposvári Gyula, Csányi Marietta) 1973-ban már a plébánia kerítésén kívüli közterületen ástak, azaz részint már a feltételezett gótikus templom mellett. A közzétett ásatási jelentésük szerint a feltárt „szögletes alaprajzú dzsámi egyik oldala 15,9 m, az erre merőleges falakból csak 5,6 m-es szakaszt tártunk fel, mert a szomszéd telken lévő plébánia területére húzódik át. A dzsáminak csupán kiszedett alapárkát tártuk fel, mélysége 1,3-1,5 m, földvastagsága 1,5 m.”13

4. MIT IS TALÁLHATTAK 1935-BEN? Az elmondottak után joggal felvetődik a kérdés, hogy vajon az ásató művészek vajon mit is találtak 1935-ben. Szolnok város történetével foglalkozó történészként egyszerűen döbbenetes felfedezni, hogy az egykori újságcikkekben jelzett ásatási helyszín (a várplébánia udvara) az ismert adatok szerint pontosan a mellett a terület mellett helyezkedik el, ahol Kaposvári Gyula múzeumigazgató és az egyetem után épp ide került Csányi Marietta régész 1973-ban a szolnoki török dzsámi maradványait megtalálta. A dzsámi a mohamedánok számára istentisz78

13 A Budapestre felküldött, majd megjelentetett teljes ásatási jelentés a következőket tartalmazta: „Szolnok—Vár, Gutenberg tér 4. /Szolnok m./ /XXXVIII./ A régészetileg védett területen – a 18. sz. kéziratos térképek felhasználásával -, a vizikapu közelében megtaláltuk a dzsámi falának alapárkait és a mellette lévő minaret alapozását. A szögletes alaprajzú dzsámi egyik oldala 15,9 m, az erre merőleges falakból csak 5,6 m-es szakaszt tártunk fel, mert a szomszéd telken lévő plébánia területére húzódik át. A dzsáminak csupán kiszedett alapárkát tártuk fel, mélysége 1,3-1,5 m. A dzsámi Ny-i falához tapadóan találtuk meg a minaret négyzet alakú alapzatát; mérete 3,9 x 3,9 m. Az 1,5 m magas alapzatát; mérete 3,9 x 3,9 m. Az 1,5 m magas alapzat alsó részén egymás mellé helyezett gerendák nyomai

ECONOMICA 2013/2


Minthogy a két ásatás területileg kiegészíti egymást, joggal vetődik fel a kérdés, hogy 1973ban a Damjanich Múzeum régészei tudtak-e az 1934/35-ös eseményekről. Dr. Csányi Marietta régész osztályvezető kolleganőnk elmondása szerint erről maga egyértelműen nem rendelkezett ismeretekkel, és a későbbiekben bronzkorosként nem is tarthatta magát illetékesnek a törökkor kapcsán. Kaposvári Gyula leánya, Kovácsné Dr. Kaposvári Gyöngyi közlése szerint a jelzett években édesapja már egyetemi tanulmányait megkezdve Budapesten lakott, és a másik családtag, Dr. Selmeczi László régész sem tud Chioviniék egykori kezdeményezéséről. Mivel az 1973-as ásatásról megjelent újságcikkek sem utalnak a közel négy évtizedes előzményekre, első pillanatra nemmel kellene válaszolnunk a feltett kérdésre. A helyzet azonban szerintünk ennél bonyolultabb, és valószínűnek tartjuk, hogy Kaposvári Gyula múzeumigazgatónak lehettek bizonyos ismeretei a 30-as évek eredményeiről. A rokonsága révén bizonnyal egyetemi évei alatt is értesült a főbb otthoni hírekről, a fő forrás azonban talán mégis az egykori ásatást vezetőszervező Chiovini Ferenc festőművész lehetett, akivel annak az 1980-as években bekövetkezett haláláig igen szoros, baráti kapcsolatban volt. találhatók. Fölötte mészbe ágyazott faragott kövek, majd kőtörmelék rétegesen. Az 1821-es bontáskor ez azért maradhatott meg, mert szétbontani lehetetlen. A területet a XIII. század elején temetőnek használták. A feltárt 10 sír között gyermeksírt is találtunk gyöngyös pártával; egy férfi sírját pedig a fej alá helyezett, nemezből készült, un. kunsüveggel. A területen a felszínre kerül 1 db öntöttvasból készült billogvas, amely I. Ferenc korabeli magyar címert ábrázol; a kamarai uradalomé lehetett. A középkori réteg alatt a bolygatatlan talajba nagyméretű, többosztatú őskori gödör mélyedt, melynek kb. háromnegyed része feltárásra került; a belőle erőkerült edénytöredékek a kora vaskorra keltezik. Az ásatáson részt vettek: Kozák Károly, Stanczik Ilona, valamint Raczky Pál egy. hallgató.” (KAPOSVÁRI – CSÁNYI 1973: 104—105.)

ECONOMICA 2013/2

Chiovini halála után Kaposvári Gyula több cikkben is utalt Szolnok Mohács előtti Vártemploma és a török dzsámi kapcsolatára, és azt a XVIXVII. századtól egységes régészeti objektumnak tekintette. Az 1935-ös ásatásra és a Szolnoki Művészeti Egyesület elpusztult anyagára – véleményünk szerint talán szakmai okokból (nem hivatásos régészként) – már nem akart, vagy nem mert hivatkozni. Azonban láthatóan nem hagyta nyugodni a kérdés, és a továbbiakban egy egészen sajátos forráscsoportból, Szolnok történeti ábrázolásaiból igyekezett bizonyítékokat szerezni. 1983-ban megjelent tanulmányában Joseph Riemel 1753-as térképe alapján 1112 m hosszúságúra és 6 m szélességűre becsülte a dzsámihoz kapcsolódó gótikus templom méreteit. [KAPOSVÁRI 1983: 190.] 1990-ben is utalt erre, bár némiképp óvatosabb formában. [KAPOSVÁRI 1990: 238.] Sajnos Kaposvári Gyula 1998-ban meghalt, ám ekkoriban úgy tűnt, hogy a templom kutatásában mégis fordulat következik be. 2000-ben ugyanis Kósa Károly könyvtáros-helytörténész a V. Szász József által szerkesztett Szolnok történetben leközölt egy a várossal kapcsolatos, gondosan válogatott hírlapi cikkgyűjteményt, amelyben egyebek mellett ott volt az egyik 1935. júniusi újságcikk is a templom felfedezéséről. [KÓSA 2000: 157.] Elmondható azonban az, hogy az írók ezúttal sem olvastak, az olvasók pedig most sem írtak, így aztán akiket ez a kérdés komolyan kellett volna hogy érdekeljen, nem szenteltek figyelmet ennek a fejezetnek. Sajnálatos módon ez a közömbösség jellemezte az elmúlt évtizedben a szolnoki vár története felé forduló – magát kő és török korosként meghatározó – régész muzeológust, Kertész Róbertet is. Ő ugyan a közelmúltban megkísérelte a szolnoki vár kutatástörténetét összeállítani, ámde alapos megelőző kutatások és komoly előtanulmányok hiányában munkája régészeti és a történelmi szempontból is hiányosra és komolyabb tévedésektől sem mentesre sikeredett. 79


Ellentmondásos módon e „gyermekbetegségek” ellenére is összegzésében ellentmondást nem tűrő határozottsággal és „bizonyossággal” jelentette ki, hogy a Vár területén a közelmúltig csak egy számottevő ásatás folyt, az 1973-as [KERTÉSZ 2012: 44—46.] Kaposvári Gyula feltételezése – a gótikus keresztény templom és török dzsámi által alkotott közös régészeti objektum – kapcsán véleményét (pontosabban kétkedését) az alábbiakban összegezte: „… Kaposvári neve fémjelzi azt a napjainkig érvényben lévő teóriát, hogy a Riemel térképén (1753) a dzsámi keleti falának közepénél látható, téglalap alakú, keleti részén a nyolcszög három oldalával záródó épület a vár gótikus templomának feleltethető meg. Úgy képzelte, hogy Szolnok 1552-es elfoglalása után az oszmánok nemcsak teljesen épségben hagyták, hanem valójában ezt bővítették ki a nyugati falához épített négy-

zet alaprajzú dzsámival, valamint minarettel. Szerinte ezt bizonyítják a XVIII. századi hadmérnöki felmérések, melyeken a muszlim imaház, és az általa gótikus templomnak (Riemel alapján az utóbbi Kaposvári Gyula által kiszámolt méretei: 11-12 m hosszú és 6 m széles) vélt épület együtt szerepel. [KERTÉSZ et al. 2012: 114.]” Magam az 1935-ös ásatásról elmondottak alapján Kaposvári Gyula feltételezését jóval többnek tartom egyszerű teóriánál, amit talán egy váratlan helyről előkerült dokumentum is megerősíthet. 2012-ben Jámbor Csaba könyvtáros és Benedek Csaba néprajzos kollégámmal hoztuk be a szolnoki Damjanich Múzeumba az akkoriban elhunyt kiváló szolnoki építész, Pár Nándor (1947—2011) hagyatékát, amelyet a családtagok ingyen ajánlottak fel a szolnoki múzeumnak. 2013 nyarán leltároztam be az anyagot, és eközben meglepve fedeztem fel egy

1. ábra: A szolnoki dzsámi és a templom vázlatrajza

Forrás: Damjanich János Múzeum Helytörténeti Adattára 5296-03, Pár Nándor hagyaték

80

ECONOMICA 2013/2


tusrajzot, pontosabban annak egy fénymásolt változatát. Ez az 1 : 200 méretarányú vázlat a Kaposvári Gyula által feltételezett állapotában ábrázolja a szolnoki dzsámit és a templomot. A 8 x 8 öl (15,2 m x 15,2 m) nagyságú, négyzet alakú dzsámihoz kapcsolódó keresztény templomrész téglalap alakú volt, és a nyolcszög három oldalával záródott, azaz sok szempontból Riemel térképét véve alapul. Némiképp elgondolkodtató azonban, hogy a rajz nem pontosan a Kaposvári Gyula által később megadott méretekkel ábrázolja a templomrészt. Ennek szélessége 3, míg a hosszúsága 5 öl (1 öl = 1,89 m), amiből egy öl esik a szentély több szögű záródására. Ez a hármas törésű falrész háromszor 2,4 m nagyságú volt. Sajnos a rajz készítésének körülményeiről nincsenek információink, de a jelek szerint Pár Nándor munkája lehet, és 1990 után készült. Ám hogy a készítő a munkához szükséges adatokat mikor és kitől nyerte, Kaposvári Gyulától, Chiovini Ferenctől, vagy esetleg más személyektől, az sajnos pillanatnyilag nem dönthető el. 5. ÖSSZEGZÉS HELYETT E sorok írója a közelmúltban történészként szembesült az 1934/35-ös ásatások tényével, illetve az ezzel kapcsolatban leírtakkal. Noha ez az ásatás alig két évtized alatt kitörlődött a szolnokiak emlékezetéből, eredményei a munka „amatőr” jellege ellenére is elgondolkodtatóak. Véleményünk szerint mindenképp vitathatatlannak tekinthető, hogy az ekkori és az 1973-as ásatás helyszínei egymás mellett voltak, kiegészítették egymást. Amíg elsőnek egy régészeti objektum Várplébánia kertjébe eső részét tárták fel, addig másodszorra a plébánia kerítésén kívüli felére került sor. Az első ásatás dokumentációjának eltűnése miatt azonban a két feltárás eredményeinek nyilvános, hivatalos összekapcsolására nem került sor, bár a feladattal a jelek szerint Kaposvári Gyula múzeumigazgató komolyan foglalkozott. ECONOMICA 2013/2

Részint emiatt is mielőbb szükséges lenne az 1935-ös ásatás közölt eredményeinek ellenőrzésére, illetve pontosítása. Bár több szempontból is valószínűnek tűnik, de mégsem lezárt kérdés, hogy 1935-ben valóban az első, akkor 6-700 éves szolnoki templom maradványai kerültek-e elő, és hogy ezeket pontosan hol helyezkedtek, illetve helyezkednek el. Az újságcikkek egyértelműen a plébánia kertjében folyt ásatásokról szóltak, nagy kérdés azonban, hogy ez a terület teljesen egyezőnek tekinthető-e a maival. Még inkább elgondolkodtató az a közlés, miszerint a „templom oldalfalára épült a mai plébánia épület”. Ha azonban 1935-ben a Várplébánia kertjében valóban az első ismert szolnoki templom romjai kerültek elő, az nemcsak számos régészeti, hanem több várospolitikai, illetve szociáletikai kérdést is fölvet. Napjainkban ugyanis Szolnok kapcsán a helyi sőt az országos média egyes fórumai is alapvetően a török dzsámi virtuális, vagy részben valóságos újrateremtéséről beszélnek, különböző, sokszor megfelelően át nem gondolt tényekre és felelőtlenül nyilatkozó személyek által hibásan értelmezett történeti folyamatokra hivatkozva.14 Magam történészként úgy vélem, ha itt valóban az első szolnoki 14

Sajnos e tekintetben a Damjanich Múzeum egyes szakemberei sem mutatnak túl jó példát: „Kertész Róbert – vázolva a dzsámihoz köthető történelmi hátteret – kiemelte: az oszmán uralommal a 16. században egy virágzó korszak kezdődött Szolnok életében (sic !!! – B. G.), ugyanis a törökök kereskedelmi és logisztikai központtá fejlesztették a várost. Az 1550-es években épült, és az akkori uralkodó, Szulejmán szultán nevét viselő dzsámi is ezt a feltevést igazolja.” http://mizuscafe.hu/felterkepeztek-szulejmanszolnoki-dzsamijanak-pontos-helyet Az oszmán uralom itteni kiépítését, a városnak és a várnak a muszlim világhatalom végvidéki határvédelmi rendszerébe való beillesztését, valamint a török hódítások utáni részleges újjáépítést még egy régésznek sem illene összetéveszteni a virágzás, az általános fellendülés fogalmával. Különösen mivel minden török által meghódított, erődítménnyel rendelkező magyar város esetében megfigyelhető a mohamedán lakosság megjelenése, majd túlsúlyba kerülése a lakóhelyét elhagyó magyarsággal szemben.

81


templom maradványai kerültek elő, úgy annak azonosítása, esetleges bemutatása, láthatóvá és látogathatóvá tétele sokkalta inkább erősíthetné a „szolnokiság” manapság annyira hiányolt eszméjét a helyi lakosságában, mint egy, a magyar nemzet történetében egyértelműen negatív és jóvátehetetlen következményekkel járó idegen (oszmán) hódítás emlékének indokolatlan kiemelése, vagy éppen nemzetidegen újrateremtése. Már csak azért is, mert egy ilyen lépés után komolyan fel kellene vetni a szovjet hősi emlékművek visszaállítását, a felszabadító román katona szobrának felállítását (amelyre csaknem sor került Szolnokon az 1960-as években)15, de akár még Batu kán Muhi pusztai lovasszobráról is vitát lehetne indítani.

Ebben a helyzetben elsőnek Anthony D. Smith szavait tudom megismételni. Eszerint a mesterséges hagyományalkotásnak lehet ugyan létjogosultsága, ám „a ”kitalálást” mindenkor a meglévő elemek újfajta rekombinációjaként kell elérni.16 Még inkább megfontolásra érdemesek azonban Lővei Pálnak a nemzeti emlékhelyek kialakításáról írott szavai: „Emlékezni – akár emlékhelyen is – lehet jó dolog: felemelő, hosszú ideig emlékezetes. Ez azonban jól csak akkor szokott sikerülni, ha hagyománya valóban hagyomány: hosszabb időszaknak a spontaneitást sem nélkülöző eredménye. Nemzeti emlékhelyet nem szabad egyik percről a másikra a semmiből létrehozni – azt lenne szabad annak nyilvánítani, ami a nemzetben az azzá nyilvánítás nélkül is akként él.” [GYÁNI 2010: 101.]

15

Dr. Szabó László, a közelben elhunyt kiváló néprajzos kollégám elbeszélése szerint a malőrt Kaposvári Gyula múzeumigazgató akadályozta meg, aki figyelmeztette az MSZMP megyei és városi illetékeseit, hogy 1944 október végén Szolnoknál egy román hadosztály azzal tagadta meg a szovjetek előrenyomulási parancsát, hogy számukra véget ért a háború, mivel elérték Nagy-Románia határát. A hadosztályt végül a szovjet és a német tüzérség közösen semmisítette meg. Arról egyébként az 1980-as években a nemzetközis sajtó is írt, hogy az NKVD (a hírhedt KGB elődje) Szolnok alatt több román alakulatot is megtizedelt.

82

16 Napjainkban a jászok és kunok kapcsán sokan sikeres mesterséges hagyományteremtésről beszélnek, ami a közösségszervezésnek is igen fontos eszköze. Ugyanakkor vannak ellenvélemények is, főleg különböző internetes oldalakon. Pl. többen az ilyen törekvést „az egy főre jutó hülyeségek” számának növeléseként értékelik. (Internet: http://www.nyest.hu/renhirek/kunok-legyunk-vagymagyarok?comments )

ECONOMICA 2013/2

Társadalomtudományok Felhasznált irodalom: [1.] Bagi Gábor [1998]: Hild Viktor a történész-levéltáros. In.: Hild Viktor (1855-1929.) Egy tudós portréja. Szolnok, 22—26. [2.] Bagi Gábor [2005]: Száz éve halt meg Illéssy János (1861—1905) történész-levéltáros. In.: Zounuk. A Jász—Nagykun—Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 20. Szolnok, 339—360. [3.] Bagi Gábor [2011]: Az akadémiai tudományosság első Jász—Nagykun—Szolnok megyei alakja: — adalékok gattájai Gorove László (1780-1839) életéhez és munkásságához. Jászkunság, 2011. 1—4. sz. 46— 56. [4.] Bagi Gábor [é.n.]: Somogyi Ignác (1859—1889), Szolnok dualista kori monográfusa. Kézirat. (Megjelenik a Somogyi által írott Szolnok város történetét megjelentető DVD-vel.) [5.] Gorove László [1820]: Szolnok várának viszontagságai. In.: Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. szám. 3—32. [6.] Gorove László [1820a]: A’ Szolnok vári viszontagságoknak folytatása. In.: Tudományos Gyűjtemény, 1820. X. szám. 35—57. [7.] Gorove László [1820b]: A’ Szolnok—vári viszontagságoknak folytatása. In.: Tudományos Gyűjtemény, 1820. XI. szám. 65—87. [8.] Gorove László [1821]: A’ Szolnokvári viszontagságoknak folytatása. Szolnoknak mivólta az utólsó században. In.: Tudományos Gyűjtemény, 1821. VI. szám. 38—62. [9.] Gorove László [1821a]: Szolnokvári viszontagságokhoz járuló toldalék. In.: Tudományos Gyűjtemény, 1821. VIII. szám. 45—82. [10.] Gyáni Gábor [2010]: Az elveszíthető múlt. Nyitott Könyvműhely [11.] Hild Viktor [1894]: Szolnok várának építése 1550-ben. In.: Jászság, 1894. júl. 22. [12.] Hild Viktor [1925]: Szolnok várának építése. Szolnok és Vidéke, 1925. dec. 13. [13.] Illéssy János [1893]: Adatok a szolnoki vár felépítéséhez és első ostromához. Hadtörténelmi Közlemények 6, 635–666. [14.] Kaposvári Gyula [1983]: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében. I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe. 1685-től 1810-ig. In.: Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1982/83. Szolnok, 161—204. [15.] Kaposvári Gyula [1990]: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében. I. Szolnok város térképes és rajzos ábrázolásai. 1810—1910. In.: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, VII. Szolnok, 231—305. [16.] Kaposvári Gyula – Csányi Marietta [1974]: Szolnok—Vár, Gutenberg tér 4. In.: Régészeti Füzetek, 27. Budapest, 104—105. [17.] [17.] Kertész Róbert [2012]: Fejezetek a török kori Szolnok kutatástörténetéhez és egy újabb azonosított objektum: a vesztőhely. In.: Szolnoki Tudományos Közlemények, XVI. 40—64. http://www.szolnok. mtesz.hu/sztk/index.html [18.] Kertész Róbert – Sudár Balázs – Bana Zsolt – Kómár Mihály [2012]: Egy elfelejtett muszlim imahely: a szolnoki Szulejmán szultán-dzsámi. In.: Műemlékvédelem, 2012. 3. sz. 110—125. [19.] Kósa Károly [2000]: Szolnoki mesék. In.: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Szerk.: V. Szász József. Dinasztia Kiadó, 135—160. [20.] Somogyi Ignác [1885]: Szolnok elfoglalása a török által. In.: Jász—Nagykun—Szolnok, IX. évf. 1885. márc. 22. [12. sz.] 1—2. [21.] Somogyi Ignác [1886]: A szolnoki vár újjáépítésének története, 1550. I—VIII. In.: Jász—Nagykun— Szolnok, X. évf. 1886. jún. 6. [23. sz.] 1—2., jún. 13. [24. sz.] 1—2., jún. 20. [25. sz.] 1., jún. 27. [26. sz.] 1—2., júl. 4. [27. sz.] 1., júl. 18. [29. sz.] 1—2., aug. 15. [33. sz.] 1., aug. 22. [34. sz.] 2. [22.] Somogyi Ignác [1887]: Hányszor jutott Szolnok város végső pusztulásra? 1—2. In.: Jász—Nagykun— Szolnok, 1887. jún. 19. [25. sz.] 2—3. p., jún. 26. [26. sz.] 2—3. [23.] Somogyi Ignác [é.n.]: Szolnok város és a szolnoki tanács története 1740—1880-ig. Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum könyvtárában. [24.] Szendrei János [1889]: Szolnok eleste 1552-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 125—140. [25.] Vékony Gábor [2003]: A régészeti terepkutatás története Magyarországon. In.: A magyar régészet az ezredfordulón. Főszerk.: Visy Zsolt. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 15—21. ECONOMICA 2013/2

83


Juraj Czifra - Peter Szabó

CAD/CAM rendszerek oktatása a 21. században Juraj Czifra - Peter Szabó: CAD/CAM Systems Education in the 21st Century Az eszközöket használni tudó és a számítógépes tervezés elméletét és gyakorlatát kitűnően ismerő mérnökök képzése kulcsfontosságú az egyetemek, főiskolák számára. Olyan tanulmányi szakokkal, amelyek támogatják az ilyen irányú szakemberek képzését, olyan szakmát adnak a végzős hallgatók kezébe, amely maximálisan versenyképes a munkaerőpiacon. A tervezést, a technológiát és a gyártást összefogó tanulmányi szakokon folyó képzés csak a legmodernebb eszközökkel és a legmodernebb gondolkodással rendelkező emberek bevonásával folyhat. Kulcsszavak: CAD, CAM, egyetemi oktatás, módszertan ABSTRACT Education of engineers’ excellent knowing tools, theory and practice of computer-aided design is very important for the universities and colleges. They give for graduate students’ specialization for CAD/CAM which profession is one of the most competitive in the job market. Academic training courses combining the design, production and technology is only possible in this direction by using the most modern equipment and with the modern thinking people involved in this field of science. Keywords: CAD, CAM, university, education, methodology INTRODUCTION One of the basic characteristics of university education is to provide professional preparation for graduate students, which is really competitive in the labor market. Of course, we have to consider the fact that graduates have just some basic knowledge, the real professional knowledge they can reach only after the adaptation to a specific workplace. The major criteria of university education are creative thinking and open education – at least it should be. If professionalism and encouraging of creative thinking, active approach of problem

84

solving is realized, the engineers required by companies should start out successfully on the technical field and be really well-prepared. THE ESSENCE OF THE METHOD The quality of education is affected not only by the teachers participating in it, but also by the right technical environment have to be created. There is a need of course, of the most modern computer systems, appropriate programs and competent professors. But there is often a problem, when the school system as a whole is struggling with lack of resources. In higher education, experiencing constraints incredibly restrain the development as well as investments. How to handle this situation? The answer is not simple, but plausible. We have to search for and apply a set of tools that will ensure the preparation, preparedness, and possibly does not cost very much – it’s best to get them for free. There are such solutions, namely the so-called Open Source Systems. These solutions are practically free at our disposal, if we accept the conditions – they are usually linked to registration. Of course, it is needed to find, contact and use products of developers, which are reliable, have relevant professional experience and constantly improving their products. ECONOMICA 2013/2

Műszaki és informatikai tudományok

On the other side of the coin is about the professional skills and preparation of professors’. For these, who have their tried and tested methods built on software often does not used, for them it will be difficult to switch to some kind of new methods, and learn and teach otherwise. The first steps in each case of CAD/CAM system selection must be based on the task have to be solved. In our case, the goal is not a computer support for a design process, but the main criteria is to learn basics of computer-aided design, understanding and useful practical application of modern and logic design processes. Based on the above, we chose a design system that corresponds with following criteria: - Easy, intuitive handling - Has adequate professional support - At least one new version will be launched in a year - Free to use and distribute - Opportunities are not limited or have minimal restrictions - Does not require special computer background - Allows 3D modeling and 2D drawings generation Of those listed in is clearly noticeable – we tried to find and compare more opportunities – that PowerShape from the DELCAM company offer is the most usable and suitable, so we started the education with this program in computer system design field. The following figure shows a model created within the framework of practical classes. There was described for our listeners development of elementary components, switching them to larger units, model set operation implementation, after that they had to create a 3D model of each ECONOMICA 2013/2

component part of an independent working group, than to create the final assembly of all components of complex (see Figure 1.). Unfortunately, in this article we cannot describe in detail the possibilities of the program due to space reasons. However, we Figure 1: Practical job

should mention an important fact: the program is suitable for to export data to another program (free software too) basis of which should be modeled components also computer-controlled manufactured. This program is FeatureCAM. By connecting these two suites a computer can be modeled not only the design, but also the preparation process and the production process too. The solution presented above is probably known for many people, but the manner in which is built into the process of education the electronic interactive board probably has something really new. The next program which was used during the education is no longer bound to the computer-aided design – however, to teaching methodologies more. The program is also used for free; it is the Open-Sankoré. In fact, this is a fully interactive electronic board, which installed on any computer we obtained an extremely powerful tool. What makes the force? In addition to use it does not need any other device, only a normal LCD projector. At the time of presentation we can use pre85


prepared notes; we can write or draw into the presentation, directly to the given document, which will be automatically saved. By using may be completely omitted any board, because is suitable on any flat white surface. Lengthy setup or calibration is not necessary. Figure 2: Open-Sankoré

Using the Open-Sankoré allows us usage of any program; we should do snapshots from any moment, and put it into presentation prepared for the class. It allows film screenings and browser usage also, thus fully supports the use of latest information in the education process. The software controlling and handling is intuitive, easy to learn. The real efficiency of process should be reached by use of a wireless communication tablet, because the projected study material and the required software can be handle from anywhere of the auditorium. Students can be active participants of the lesson by using the tablet, because at any moment they may join into 86

work, they may comment or modify the projected learning material, or sketch the correct solution. The study material can be saved in PDF format equipped with teachers comments and send to students by e-mail, and if they install the Open-Sankoré program on their own machines also, they will be able to take notes and extend the material during learning and repeating the materials for themselves, or designate the important parts. On the second figure is shown a, “scribbled” presentation worksheet, but it is impossible to present all of options in one snapshot. The questions and possible answers are randomly compiled by the system from a created database, so it cannot happen that the same sort of questions and answers are given to students working next to each other. The evaluated effectiveness of tests is demonstrated in Figure 3. In the case of on-line tests the test subjects immediately see the right results of his/ her test. Figure 3: QuestBase

ECONOMICA 2013/2


PRACTICAL EXPERIENCES, CONCLUSION Past experiences has shown that the effectiveness of the methods and tools shown here is significantly higher than the effectiveness of traditional methods. Students prefer to use the possibilities of the interactive whiteboard at home, in the preparation and require an interactive study material developed within classes. During the preparation for the test results were quite surprising: in 5 days, more than 1,100 sample tests were solved, which is considered unprecedented.

This article was written as a part of project KEGA 047STU-4/2012 – Build online classrooms for dynamic education students in secondary schools and universities in the field of design and manufacture of complex shaped parts, which is solve on Faculty of Materials Science and Technology in Trnava, the Slovak University of Technology in Bratislava.

References [1.] http://www.delcam.com/, 2013-03-19 [2.] http://my.questbase.com/, 2013-03-19 [3.] http://open-sankore.org/, 2013-03-19

ECONOMICA 2013/2

87


Békési László - Békési Bertold

Forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek Békési, László - Békési, Bertold: Rotary-Wing Unmanned Aerial Vehicles The development of rotary and fixed wing Unmanned Aerial Vehicles has been continuous for decades. The weight of these flying devices ranges from some dekagrams to ten tons. They can be used even in cases when the mission is too dangerous to risk the life of human beings, so the main field of their application is the military aviation (reconnaissance, observation, and even armed attack). The practical solutions of their airframe structure are more colourful than that of the traditional manned aircraft airframe structures. It is understandable considering that even extraordinary solutions can be tried with relatively small financial risk. The airframes of Unmanned Aerial Vehicles are smaller and their designers are not so keen for conventional solutions. By their airframe structure, three different categories can be separated: fixed wing, rotary wing and hybrid. By the takeoff and landing solutions, also there are three categories: Horizontal Take Off and Landing – HTOL), Vertical Take Off and Landing – VTOL) and their combination. The objective of this paper is to introduce the performance of VTOL types and to present their possible applicability as well as their limitations. Keywords: UAV, rotary-wing, VTOL, quad-rotor ÖSSZEFOGLALÓ Pilóta nélküli repülőgépeket, helikoptereket évtizedek óta fejlesztenek a gyártók, ilyen eszközök tömege néhány dkg-tól tíz tonnáig terjedhet. Ezeket olyan feladatokhoz is használhatják, amelyek túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassak, éppen ezért elsősorban a katonai repülésben jutottak szerephez (felderítésnél, megfigyelésnél, vagy akár fegyveres támadásoknál). A pilóta nélküli légijárművek sárkányszerkezeti megoldásai „színesebbek” mint a pilóták által vezetett gépeké, ami azzal magyarázható, hogy a nem szokványos megoldások is jóval kisebb anyagi kockázattal próbálhatók ki. Az UAV-k (Unmanned Air Vehicle) sárkányszerkezete is kisebb és a tervezők sem annyira elfogultak az egyes megoldásokat illetően. A sárkányszerkezet kialakítását tekintve alapvetően három különböző megoldás ismerhető fel: merevszárnyas; forgószárnyas; hibrid hajtású kialakítás. A fel és leszállás módja szerint három csoportba sorolhatók: vízszintesen felszálló (Horizontal Take Off and Landing – HTOL), függőlegesen fel88

szálló (Vertical Take Off and Landig – VTOL), és ezek kombinációja. Az írásmű célja a VTOL típusok paramétereinek ismertetése, az alkalmazási lehetőségek és korlátozások bemutatása. Kulcsszavak: UAV, forgószárnyas, VTOL, quad rotoros BEVEZETÉS A szakirodalmakban sokan sokféle megnevezést alkalmaznak ezekre az eszközökre, amelyek a fedélzeten tartózkodó irányító személyzet (pilóta) nélkül hajtják végre feladatukat. A legelterjedtebb angol kifejezés az Unmanned Aerial Vehicle (a továbbiakban: UAV), amely alapvetően kizárólag magát a légijárművet foglalja magába. A földi irányító rendszer, a személyzet, a légijármű, és a közöttük fennálló adatkapcsolatokat összességében Pilóta nélküli légijármű rendszer (Unmanned Aerial System - UAS) néven ismerhettük meg. Az UAV-k feladatukat távirányítással végrehajtó szűkebb csoportja a Remotely Piloted Aircraft (RPA). ECONOMICA 2013/2


A légi járművek napjainkra már két nagy csoportba sorolhatók: a pilóták által vezetett „hagyományos” repülő eszközök és az akár emberi jelenlét nélkül, robot üzemmódban közlekedő gépezetek.

zásán, melyek eredményeit gyakran bemutatókon, rendezvényeken ismertetik. [10] 1. FORGÓSZÁRNYAS KONFIGURÁCIÓK

A VTOL típusú UAV rendszerek komolyabb fejlesztésére az utóbbi néhány évben került sor. Kis és közepes hatótávolságú tartományban működnek és a különösen közeli hatótávolságú műveletekre alkalmazhatóak leghatékonyabban. Talán ez az oka annak, hogy lényegesen kevesebb Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS PowerPoint) [7, 37] tapasztalattal rendelkeznek a forgószárnyas technológia teA létező UAV-k közel 80%-a a hagyományos rén, mint a merev szárnyú repülők esetében. A merevszárnyú felépítésű rendszerű. Népszerű- személyeket is szállító helikoptereknek nagyon ségét valószínűleg egyszerűségének és haté- sok változata létezik – egy és több forgószárkonyságának köszönheti [34]. Vezérlése egysze- nyas (koaxiális), hosszelrendezésű (tandem), és rűbb, mint a forgószárnyú eszközöké. Képesek quad elrendezésű (1. ábra) [4, 7, 8, 30, 37]. hosszú ideig a levegőben tartózkodni, ezáltal A helikopter egyik fontos és a repülésekor több különböző feladat végrehajtására is al- gyakran előforduló repülési módja a gép egyekalmasak, mint például felderítés, harcmező megfigyelés, 2.ábra: Függőleges repülési üzemmódokon a helikopterre ható erők célmegjelölés, elektronikai harc illetve különböző polgári célú alkalmazás. [7] A forgószárnyas UAV-k legjellegzetesebb típusai a mini, kis-, rövid-, közepes hatótávolságú és közepes magasságú hosszú időtartamú kategóriákban találhatók. A VTOL képes UAV-ok használata rohamosan növekszik, mivel képesek a konkrét helyszínek fölé repülni kis magasságon a városi területeken, ahol a megfigyelés, felderítés történhet épületek között vagy beltérben, ezek a Forrás: a [9] irodalom alapján képességek teszik kedveltté a polgári és kereskedelmi alkalmazások során. Ennek következtében több in- nes-vonalú mozgása. A mozgás egyszerűbb fortézmény dolgozik különböző kutatási projektek mája, amikor az állandó sebességgel történik. keretében az ilyen típusú platformok kidolgo- A mozgás irányától függően a következő állan1. ábra: VTOL repülőgépek forgószárny elrendezései

ECONOMICA 2013/2

89


dósult repülési üzemmódokat különböztetünk esetében a kezelő személyzet végzi vagy pedig meg [4, 9]: a robotpilóta. − függőleges repülés; − vízszintes repülés; 1.1 Az egy-forgószárnyas UAV-k − ferde pályán történő emelkedés és süllyedés. A továbbiakban kizárólag a függőleges repülé- Mielőtt az ilyen szerkezetű UAV-kat bemutatsi üzemmódokkal foglalkozunk, amelyeket az nánk és főbb paramétereit megvizsgálnánk, érdemes elméletben is megvizsgálnunk néhány alábbiak szerint osztályozhatjuk [4, 9]: − repülési üzemmódok működő hajtómű mel- jellegzetességet. lett (függés, függőleges emelkedés, függőle- A legegyszerűbb kivitel az egy-forgószárnyas faroklégcsavaros megoldás, ahol a forgószárny ges süllyedés (3. ábra)); − függőleges és ferde pályán való süllyedés a reakciónyomatéka a forgással ellentétes irányba próbálja a törzset elfordítani, amit a farok forgószárny önforgási üzemmódjával. Függőleges repülési üzemmódokon az 2. ábrán légcsavarral egyenlítenek ki – a forgószárny teljesítményének mindössze 10%-val. A konstruklátjuk a helikopterre ható erőket [36]. A helikopter repülésének olyan üzemmódját ció viszonylag bonyolult felépítést és vezérlést nevezzük függésnek, amikor annak Földhöz igényel – emellett a faroklégcsavar fokozottan viszonyított sebessége zérus. Ha függéskor sérülékeny, könnyen ütközhet a talajjal a fel-leszembe szél fúj, akkor a helikopter gyakorlati- szállás folyamán. Az egy-forgószárnyas farok-légcsavaros helilag a szél sebességével vízszintesen repül, miközben a Földhöz viszonyított sebessége nulla, kopterek függési üzemmódján találkozhatunk viszont ilyenkor a helikopter forgószárnya ferde a függőleges tengely körüli spontán elfordulás átáramlási üzemmódban dol3. ábra: A függőleges süllyedés esetei gozik. A helikopter függése az egyik alapvető repülési üzemmód, ugyanakkor a helikopterszerű leszállás egyik fontos eleme is. Függés végrehajtásakor a forgószárny és a farok-légcsavar igénybevétele és terhelése nagy, így a hajtómű nagy teljesítményére van szükség. Ezért függési üzemmódban ellenőrzik a hajtómű(vek) és Forrás: a [9] irodalom alapján a kormányszervek működését, valamint a hajtóművek teljejelenségével. Azoknál a helikoptereknél, amesítmény tartalékát minden repülés előtt [38]. A függés végrehajtása, annak bonyolultsága lyeknél a forgószárny forgásiránya felülről nézmiatt a helikoptervezetőtől (különösen kikap- ve az óramutató járásával megegyezik, az irácsolt robotpilótánál) fokozott figyelmet és pon- nyíthatatlan elfordulás jelensége a helikopter tosságot igényel. Mindezen műveleteket UAV-k balra való elfordulásában nyilvánul meg. 90

ECONOMICA 2013/2


A helikopter kivétele ebből 4. ábra: Függés ha a szél, lökésszerűen balról éri a helikoptert a függőleges tengely körüli forgásból akkor sikerülhet, ha áttérünk haladó repülésre, azaz áttérünk a forgószárny tengelyirányú átáramlási üzemmódjáról a ferde átáramlási üzemmódra, illetve (ha a helikopter külső terhet visz) a teher ledobásával. Függés végrehajtásakor, ha a szél, lökésszerűen balról éri a helikoptert a farok-légcsavar tengelyirányú átáramlási üzemmódban dolgozik (4. ábra). A szél sebességének Forrás: a [9] irodalom alapján hirtelen megnövekedésekor a farok-légcsavar lapátelemeinek állásszöge lecsökken (5. ábra), így csökken áramlási üzemmódban dolgozik. A szél sebesa rajta keletkező erő nagysága is. Az útirányú ségének megnövekedésekor a farok-légcsavar egyensúly megtartásához, azaz a farok-légcsa- lapátelemeinek állásszöge növekszik, és nő a var vonóerejének növeléséhez, a lapátelemek rajta keletkező erő is (7. ábra). Amennyiben a beállítási szögét növelni kell [38]. szél sebessége nagy (u > 10 m/s) akkor a farokHa a szél, lökésszerűen jobbról éri a helikop- légcsavar lapátelemek állásszöge oly mértéktert (6. ábra) függés végrehajtásakor, akkor a ben megnőhet az útirányú egyensúly megtarfarok-légcsavar ugyancsak tengelyirányú át- tásához, hogy leválik az áramlás róla, emiatt csökken a farok-légcsavar vonóereje, és a for5. ábra: A farok-légcsavar lapátelemeinek állásszöge bal irányú szél esetén gószárny reakciónyomatéka a helikoptert balra fordítja el [38]. A helikopter balra való elfordulásakor a szél sebességéhez hozzáadódik a helikopter elfordulásából adódó kerületi sebességgel azonos megfúvási sebesség (8. ábra). A két sebesség összegződik, így még nagyobb az esély arra, hogy a farok-légcsavaron, kialakuljon az örvénygyűrű üzemmód. A farok-légcsavar vonóerejének csökkenése egyúttal a forgatáshoz szükséges teljesítmény növekedését okozza. Amennyiben a szél sebessége megegyezik a farok-légcsavar indukált sebességének nagyságával a farok-légcsavar örvénygyűrű üzemmódja alakul Forrás: a [9] irodalom alapján ki, ilyenkor nincs átáramlás tengelyirányban a faECONOMICA 2013/2

91


6. ábra: Függés ha a szél, lökésszerűen jobbról éri a helikoptert

azok főbb műszaki paramétereit (1. táblázat). 1.2 Kétforgószárnyas hosszelrendezésű (tandem)

Forrás: a [9] irodalom alapján

rok-légcsavaron, tehát erő sem keletkezik rajta. A forgószárny reakciónyomatéka pedig, balra fogja elfordítani a helikoptert [12]. Probléma van tehát akkor, ha a szél jobbról váratlanul és a határértéket meghaladó erősségű. A továbbiakban nézzünk meg néhány jellemző egy forgószárnyas UAV-t (9-14. ábrák) illetve 7. ábra: A farok-légcsavar lapátelemeinek állásszöge jobb irányú szél esetén


92

A nagy emelési képességet – 10 000 - 15 000 kg tartományban – egyszerűbb két forgószárnnyal megoldani, amelynek egyik változata a „tandem” konstrukció [7, 8]. A hosszirányú kormányzás a forgószárnyak közös beállítási szögének differenciált változtatásával és egyidejű ciklikus változtatásával történik (9. ábra). Ezáltal a forgószárnyak vonóereje és iránya úgy változik meg, hogy például a botkormány előredöntésekor a hátsó forgószárny vonóereje nő, a mellsőé lecsökken, s ugyanakkor mindkettő megdől előre. Ez az együttes hatás a vízszintes repülés biztosításához szükséges. Ekkor nemcsak a kereszttengely körüli nyomatéki egyensúly bomlik meg, hanem az útirányú is a reakciónyomatékok különbözősége miatt. A helikopter vezetése bonyolultabb, mint a koaxiális elrendezésnél. A kereszttengely körüli forgáskor a forgószárnyak eltérő megfúvási viszonyai miatt (alulról - felülről) jelentős a forgószárnyak csillapító hatása. A keresztirányú kormányzás mindkét forgószárny egyidejű jobbra és balra döntésével valósítható meg. Útirányú kormányzás a forgószárnyak beállítási szögének differenciált ciklikus változtatásával történik. Ezáltal a forgószárny vonóerők ellentétes oldalra dőlnek meg (egyik jobbra, a másik balra.) A vonóerők Tz komponenei erőpárt alkotnak, s ez a nyomaték fordítja el a helikoptert a függőleges tengely körül. ECONOMICA 2013/2


A DP-6 Whisper egy távirányítással vezetett helikopter, amelynek feladata a nagy értékű célok és a járművek egyértelmű azonosítása titokban. Az eszköz autonóm üzemmódra képes, telepítése egyszemélyes, az elektromos meghajtás révén szinte hangtalan és gyakorlatilag karbantartásmentes. A kezelő (operátor) az akkumulátorokat 15 perc alatt újratöltheti vagy kicserélheti, amely körülbelül 3 percet vesz igénybe. A DP-6 biztosíthatja a mobil ad hoc WiFi hálózatot, a lehallgatást, a megfigyelést vagy közeli képek továbbítását. A DP-6 Whisper a lehetőségek széles körét és hasznos adatokat biztosít a műveletek során bonyolult terepen a mobilitást kihasználva [16, 24]. A miniatürizált UAV-k (pl.: IAI Ghost Micro UAV) alkalmasak a gyalogság támogatására, különösen hasznosak lehetnek egy harc megvívásában városi körülmények között, hiszen segítséggükkel egy épület anélkül is átkutat-

8. ábra: A farok légcsavaron kialakuló örvénygyűrű üzemmód


A csillapítást a törzsön és függőleges irányfelületen keletkező légerők és a forgószárnyak forgási kúpjának megfúvási sebességváltozása miatti dőlése ad [44]. Ha a nagy emelési képességet figyelmen kivül hagyjuk, akkor találhatunk olyan konstrukciókat, mint például a kis hatótávolságú DP-6 Whisper és a Ghost Micro UAV-ja, amelyek elektromos meghajtásúak és kétforgószárnyas hosszelrendezésűek.

1. táblázat A Firescout MQ-8B, a CamCopter S100, a NEO S-350 és a Skeldar V-200, BOEING A 160T, ORKA 1200 adatai

Teljes tömeg [kg] Forgószárny átmérő [m] Motor teljesítmény [kW] Utazó sebesség [km/h] Repülési magasság (m) Hasznos teher [kg] Hatótávolság [km] Repülési időtartam [óra]

Scheibel CamCopter S100

NEO S-350

Skeldar V-200

EADS ORKA 1200

200 3,4 41 222 5485 50 150 6

175 3,5 30 120 4500 35 100 5

200 4,7 41 130 4500 40 166 4

680 7,2 99 198 3600 180 150 8

Northrop Grumman Firescout MQ-8B 1429 8,398 313 232 6095 272 203 8

BOEING A 160T Hummingbird 2948 11 485 259 9145 454 4630 20

Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) az alábbi irodalmak alapján [1, 14, 21, 27, 31, 33, 39, 40, 43, 45]

ECONOMICA 2013/2

93


9. ábra: Kétforgószárnyas helikopter hosszirányúkormányzása

Útirányú kormányzás Az y tengely körüli vezérlőnyomaték a forgószárnyak közös beállítási szögének differenciált változtatása révén jön létre (18. ábra). Ez azt jelenti, hogy a lábkormány elmozdításakor az egyik forgószárny lapátjainak beállítási szöge megnő, a másiké ugyanilyen mértékben lecsökken. Ezáltal az eredő vonóerő nem változik meg, a heForrás: Szerkesztette Dr. Békési László (MS PowerPoint) likopter függőleges irányban nem mozdul el, viszont a reakható, hogy a katonáknak be kelljen hatolniuk, ciónyomatékok különbsége miatt a gép elfordul ezzel jelentősen csökkentve az emberáldozatok a függgőleges tengelye körül. Az elfordulás érlehetőségét. telme megegyezik azon forgószárny forgásérAz eszköz által szolgáltatott valós idejű ké- telmével, amelyen a beállítási szög csökkent, pek éjjel-nappal információt szolgáltatnak a mert ennek reakciónyomatéka is csökken. A megfigyelt területről, kis energiaigényük miatt vezérlőnyomaték arányos a beállítási szögek hosszabb időtartamig is alkalmazhatóak. Kis differenciált változásával [44]. méretéből fakadóan, észrevétlenül berepülhetnek akár egy ellenséges ország 2. táblázat: fölé is, hasznos információkat A DP-6 Whisper és a Ghost tandem elrendezésű UAV-k adatai szolgáltatva titkos katonai bázisokról, terroristákról, ABV DP-6 Whisper IAI Ghost fegyverekről [13]. 1.3 Kétforgószárnyas (koaxiális) elrendezés

Teljes tömeg [kg] Forgószárny átmérők [m]

36,3 2,26

Motor teljesítmény [kW]

2 x 4,85 elektromos

4,0 0,75 2 x elektromos motor 65 0,5 0,5

122 Pilóta vezette helikopterek Maximális sebesség [km/h] Utazó sebesség [km/h] 56-83 esetén eléggé elterjedt meg14,1 oldás a kétforgószárnyas al- Hasznos teher [kg] Hatótávolság [km] 9,3 kalmazás. A hosszirányú és 1 keresztirányú kormányzás ha- Repülési időtartam [óra] sonló az egyforgószárnyas heForrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) az alábbi irodalmak alapján [16, 24, 31] likopterekéhez. Mindkét forgószárny vonóerejét a kívánt értelemben dönti meg a helikoptervezető. A A vezérlő nyomaték hatására az wy szögsebesfelső forgószárny nagyobb vonóereje és annak ség igen nagy értékűre nőhetne, mert a forgónagyobb karja miatt a kormányzás szempontjá- szárnyak aerodinamikai csillapítása y tengely ból is hatásosabb, mint az alsó forgószárny [3]. körüli elfordulással szemben minimális. Az 94

ECONOMICA 2013/2


10. ábra. Kétforgószárnyas (koaxiális) elrendezésű helikopter útirányú kormányzása

és üzemeltetésekor, egész biztosan számítani lehet az elterjedésükre. Az orosz KAMOV helikopterek és a legolcsóbb „asztali” robotrepülőgépek konstrukciós elvei nagy hasonlóságot mutatnak. A pilóta által vezetett változatnál a magas forgószárnyszerkezet elhelyezési nehézséget okoz (a hangár ajtó nem csak széles, de magas is legyen). A két független hajtómű ugyan kihívást jelent – ugyanakkor a biztonságot is növeli. [7, 8] Az automatizált fedélzeti Forrás: Szerkesztette Dr. Békési László (MS PowerPoint) rendszereknek köszönhetően az ilyen forgószárny-elrendeútirányú stabilitás javítása céljából felszerelt függőleges irányfelületen a függőleges tengely zés sem okoz a pilóták számára nehézséget. A körüli forgáskor olyan irányú légerő keletkezik, robotrepülőgépek – már miniatűr változatukmely a legyező mozgást csillapítja, s ezáltal a ban is – GYRO-stabilizátorokkal működnek, ami a programozó számára csak az útvonal kijelökormányzás érzékenysége csökken. Előnyük, hogy a reakciónyomaték kiegyenlítés lését teszi szükségessé – aminek betartására a nem emészt fel külön energiát, hiszen az egyes GPS navigációs rendszer ügyel. A VTOL robotrepülőgépek új példányai forgószárnyak nyomatékai ellentétes irányúak. Természetesen ennek a megoldásnak egyik mind az egy-, mind a kétforgószárnyas megolhátránya a viszonylagos bonyolultsága, de te- dást képviselik. A KOAX X-240, Beijing Seagull kintve, hogy itt is jelentős tapasztalat halmozó- és az EADS SHARC ezek egy-egy jellegzetes dott fel a pilóta vezette járművek tervezésekor megoldása. 3. táblázat: A ML Aviation Sprite és az Infotron IT180-5 kishatótávolságú VTOL robotrepülőgépei Teljes tömeg [kg] Forgószárny átmérő [m] Motor teljesítmény [kW] Maximális sebesség [km/h] Utazó sebesség [km/h] Hasznos teher [kg] Hatótávolság [km] Repülési időtartam [óra]

Az ML Aviation Sprite 36 1,6 2 x 5,25 126 0-60 3

Infotron IT180-5 EL 17 1,8 Elektromos 90 3 5 0,5

Infotron IT180-5 TH 19 1,8 üzemanyag-meghajtású 90 5 10 1,5

Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) az alábbi irodalmak alapján [18, 37]

ECONOMICA 2013/2

95


4. táblázat: A KOAX X-240, Beijing Seagull és az EADS SHARC adatai

Teljes tömeg [kg] Forgószárny átmérő [m] Motor teljesítmény [kW] Utazó sebesség [km/h] Hasznos teher [kg] Repülési időtartam [óra] Hatósugár [km]

KOAX X-240 45 2,65 8 80 8 1,5 30

Beijing Seagull 300 5 45 100 70 4 -

EADS SHARC 200 3,2 30 160 60 4 -

Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) az alábbi irodalmak alapján [7, 31, 33, 37, 43]

Az orosz forrásból nemrégen napvilágra került összehasonlítások a koaxiális VTOL helikoptereket találták energia-hatékonyabbnak. 1.4 Quad elrendezésű UAV-k Az utóbbi idők talán legnépszerűbb játéka a „Quad rotor”, aminek lényege a két-két szemben forgó ikerforgószárnyas helikopter „egybe fűzése” így a dőlés és függőleges tengely körüli elfordulás a forgószárnyak fordulatszámával szabályozható. Az „igazi” helikopterhez képest nagy előny, hogy a lapát beállítási szögeket nem kell változtatni. A fordulatszám gyors változtatására különösen alkalmas „outruner” – külső mágneses, kefe nélküli – motorok vezérlésére a GYRO-stabilizált fedélzeti elektronika szolgál. E-nélkül, emberi beavatkozással szinte lehetetlen a négy rotor fordulatszámát egy időben változtatva a kellő manővert végrehajtani. (A 60-as években emiatt sok sikertelen próbálkozás volt.) A helikopter vezérlése emiatt a négy forgószárny összehangolt vezérlését igényli, ami nem egyszerű, de a korszerű elektronikának köszönhetően megoldható. A négy forgószárny – a többi konstrukcióhoz képest – a 96

széllökésekre érzékenyebb, a válaszreakció lassabb. A forgószárnyak közül bármelyik meghibásodása az irányíthatatlan mozgást és lezuhanást eredményezheti. [7] Az utóbbi időben megjelent 6-8 forgószárnyas változatok erre próbálnak megoldást keresni a biztonságos leszállás érdekében. A meghibásodott forgószárny szerepének átvételét a közeli „szomszéd” automatikusan végrehajtja.

Összefoglaló A pilóta nélküli repülőeszközök megjelenésüktől fogva egyre nagyobb szerepet töltöttek be számos területen. A 21. század kihívásai és veszélyei indokolják, hogy a korábbiaktól eltérő, újszerű elveket és eszközöket alkalmazzunk. Ez magába foglalja mind a jogszabályi rendelkezéseket, módosításokat, mind pedig a technikai újításokat, fejlesztéseket is. A harctevékenységek és a polgári alkalmazás során felmerült aggályok és kényszerítő tényezők szükségessé teszik a fejlesztők további tervező tevékenységét. A forgószárnyas UAV-k sárkányszerkezete meg kell, hogy feleljen a mostoha időjárási és terepi körülményeknek. A harci alkalmazású eszközök felépítése – a szerény gondoskodás ellenére is – megfelelő állóképességű kell, hogy legyen. Az ilyen típusú eszközök népszerűségének, sikerességének kérdése nagyrészt az írásműben bemutatott forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek szélesebb körű megismerésén, az alkalmazási lehetőségek és korlátozások orvosolásán múlhat, de ezek közül is kiemelnénk a repülésmechanika témakörét, melyet a mai világban nem szabad elhanyagolnunk, elsődleges tárgykörként kell, hogy kezeljünk. Az előnyös tulajdonságok mellett fontos a repüléssel kapECONOMICA 2013/2


csolatos feladatok költséghatékonyabb végrehajtása is. A repülés biztonságának fenntartása érdekében azonban szem előtt kell tartanunk a felmerülő problémákat, kérdéseket, foglalkozni kell velük és megoldani azokat.

Az ismertetett cikk az „Adatintegráció” alprogramján belül „A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedésbiztonsági aspektusai” kiemelt kutatási területén valósult meg.

Felhasznált irodalom [1.] A160 Hummingbird Unmanned Rotorcraft, United States of America url: http://www.airforcetechnology.com/projects/hummingbird/ (2013.06.02) [2.] AirRobot AR100B kép. url: https://www.atthereadymag.com/site/images/AR%20100B%20-%20UAV%20 from%20AirRobot.jpg (2013.10.23) [3.] R. H . Barnard - D. R. Philpott [2004]: Aircraft Flight, Pearson Prentice Hall, ISBN 978-0-13-120043-2 [4.] Д. И. Базов [1969]: Аэродинамика вертолетов. Транспорт, Москва. [5.] Beijing Seagull kép. url: http://www.sinodefence.com/airforce/uav/vtuav1.jpg (2013.06.02) [6.] Беспилотные летательные аппараты MQ-8B Fire Scout kép. url: http://bp-la.ru/sites/default/files/ styles/large/public/wp-content/uploads/2009/12/3.jpg?itok=wK6hm1ej (2013.09.21) [7.] Békési Bertold [2011]: UAV-k sárkányszerkezeti megoldásai Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 1-11. p. http://www.szolnok.mtesz.hu/sztk/kulonszamok/2011/cikkek/Bekesi_Bertold.pdf [8.] Dr. Békési Bertold - Dr. Palik Mátyás - Somosi Vilmos - Dr. Wührl Tibor [2012]: Pilóta nélküli légijárművek: kategorizálás, fedélzeti hardver besorolás, Kutatási jelentés, Szolnok. Könyvtári nytsz.: E8489. [9.] Békési László, Szabó László [2008]: Az egy-forgószárnyas, farok-légcsavaros helikopterek kritikus repülési üzemmódjai. Szolnoki Tudományos Közlemények XII., Szolnok, 1-8. pp. http://www.szolnok.mtesz.hu/ sztk/kulonszamok/2008/cikkek/bekesi-laszlo_szabo-laszlo.pdf [10.] Maria de Fátima Bento [2008]: Unmanned Aerial Vehicles - An Overview: InsideGNSS January/February 2008. url: http://www.insidegnss.com/auto/janfeb08-wp.pdf (2013.04.13) [11.] Boeing A 160T Hummingbird kép. url: http://img-fotki.yandex.ru/get/5822/20682809.1d1/0_7b8d0_1a 6b1046_orig (2013.10.22) [12.] А. С. Браверман - А. П. Байнтруб [1988]: Динамика вертолета – Предельные режимы полета. Машиностроение, Москва. [13.] Bunkóczi Sándor – Dudás Zoltán [2003]: Hogyan tovább: pilótával vagy nélküle? Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, VII. évfolyam, 2. szám 64-77 o. http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/ nek/2003_2/05_bunkoczi_dudas.pdf (2013.10.22) [14.] Центральный Военно-Морской Портал. На Черном море успешно проведены морские испытания БЛА вертолетного типа url: http://flotprom.ru/news/index.php?ELEMENT_ID=98194 (2013.11.02) [15.] DP-6 Whisper kép. url: http://dragonflypictures.com/images/stories/dp-6_co_large.jpg (2013.10.18.) [16.] Dragonfly Pictures, Inc. DP-6 WHISPER url: http://dragonflypictures.com/index.php?option=com_ content&task=view&id=15 (2013.10.21) [17.] Draganflyer X8 kép. url: http://www.draganfly.com/images/gallery/full/DF-X8_25.jpg (2013.10.23) [18.] Drone helicopter IT 180-5 Infotron counter rotating rotors http://www.armyrecognition.com/france_ french_army_military_equipment_uk/drone_helicopter_uav_it_180-5_infotron_counter_rotating_ rotors_technical_data_sheet_description_uk.html (2013.06.02) [19.] EADS ORKA 1200 kép. url: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e4/Paris_Air_ Show_2007-06-24_n28.jpg (2013.10.22) [20.] EADS SHARC kép. url: http://www.france-travel-photos.com/admin/photos/2021.jpg (2013.10.23) [21.] EADS Systems & Defence Electronics at the Le Bourget International Air Show 2003 in Paris, France url: http://www.eads.com/eads/int/en/news/press.en_20030614_lbsysde.html (2013.11.01) [22.] F50 UAV kép. url: http://www.unmanned.co.uk/wp-content/uploads/2011/08/AEE-Technology-UAV. jpg (2013.10.23) ECONOMICA 2013/2

97

Békési László - Békési Bertold: Forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek [23.] Flightglobal Aviation Connected, Skeldar V-200 kép. url: http://www.flightglobal.com/assets/getasset. aspx?itemid=30882 (2013.10.22) [24.] Peter La Franchi [2007]: Dragonfly Pictures unveils tandem-rotor DP-6 UAV url: http://www. barnardmicrosystems.com/L4E_2_rotor_helicopter.htm#Dragonfly (2013.10.21) [25.] Ghost Micro UAV kép. url: http://www.unmanned.co.uk/wp-content/uploads/2011/08/Ghost-MUAV. jpg (2013.10.18.) [26.] Infotron IT180 kép. url: http://media.paperblog.fr/i/561/5613387/eurosatory-2012-mini-dronedinfotron-it180-se-L-Lwe9xQ.jpeg (2013.10.23) [27.] Joakim Kasper Oestergaard: MQ-8 Fire Scout url: http://www.bga-aeroweb.com/Defense/MQ-8-FireScout.html (2013.06.02) [28.] Kamov Ka-37 kép. url: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a6/Ka-37_NTW_2_93_2. jpg?uselang=ru (2013.10.23) [29.] Kamov Ka-52 kép. url: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/99/Ka-52_-_ MAKS2013firstpix12.jpg?uselang=ru (2013.10.23) [30.] Leishman, J. Gordon [2006]: Principles of Helicopter Aerpdynamics, Cambridge University Press, ISBN13 978-0-521-85860-1 Hardback [31.] Mark Daly: IHS Jane’s All the World’s Aircraft: Unmanned 2012-2013 page 8-11, 160-161, 163, 258-261 211-213 (ISBN - 13 978 0 7106 3003 2) [32.] ML Aviation Sprite kép. url: http://pages.bangor.ac.uk/~ees064/ci_grp/images/sprite02.gif (2013.10.23) [33.] Norman Friedman [2010]: Unmanned Combat Air Systems A New Kind of Carie Aviation. Naval Institute Press. Annapolis, Maryland, p. 98, 113, 122, 212, 219. [34.] Palik Mátyás [2007]: Pilóta nélküli légijármű rendszerek légi felderítésre történő alkalmazásának lehetőségei a légierő haderőnem repülőcsapatai katonai műveleteiben PhD értekezés, Budapest. [35.] Portuguese Aerospace & Defense Update, CAMCOPTER S-100 kép. url: http://poadu.files.wordpress. com/2010/08/camcopter-s-100_97b.jpg (2013.10.21) [36.] Re/1038 szabályzat [1983]: A helikopter aerodinamikája és repülési dinamikája. Honvédelmi Minisztérium, Budapest. [37.] Reg Austin [2010]: Unmanned Aircraft Systems UAVS Design, Development and Deployment. John Wiley & Sons Ltd. Figure 3.9, Figure 4.19, Figure 27.5, page 37, 62, 58, 294. [38.] В. Ф. Ромасевич - Г. А. Самойлов [1980]: Практическая аэродинамика вертолетов, Военное издательство Министерства Обороны СССР, Москва. [39.] Skeldar UAS counter IED one step ahead. url: http://www.saabgroup.com/PageFiles/37401/Skeldar%20 V-200Land/8592%20SAAB_Skeldar_IED_DataSheet.pdf (2013.06.02) [40.] Skeldar V-200 Maritime Unmanned Aerial Vehicle (UAV). url: http://www.naval-technology.com/ projects/skeldar-v-200-maritime-uav/ (2013.06.02) [41.] Swiss UAV AG., KOAX X-240 kép. url: http://img624.ph.126.net/vLxWsh3FReoU5Ol10wmWWA==/3014 597000573184671.jpg (2013.10.23) [42.] Swiss UAV, NEO S-350 kép. url: http://www.swiss-uav.com/uploads/pics/S-350-MUSECO_01.jpg (2013.10.21) [43.] SWISS UAV VTOL UAV systems url: http://www.swiss-uav.com/fileadmin/Kundendaten/pdf/VTOLSystems.pdf (2013.06.02) [44.] Szelestey Gyula [1974]: Áramlástan III. jegyzet, KGYRMF, Szolnok. [45.] UAS Engines: url: http://www.uasresearch.com/UserFiles/File/195-197_Reference-Section_Engines. pdf (2013.05.20) [46.] ZALA 421-21 kép. url: http://www.bnti.ru/dbtexts/ipks/alex25/zala/zala_421-21/zala_421-21.jpg (2013.10.23) A kutatás a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások„ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” 98

ECONOMICA 2013/2


Békési Bertold - Papp István - Szegedi Péter:

UAV-k légi és földi üzemeltetése Békési, Bertold - Papp, István - Szegedi, Péter: Air and Ground Maintenance of Unmanned Aerial Vehicles Human error will pose a threat to the operation of Unmanned Aerial Vehicles (UAVs), just as it does in other fields of aviation. If UAVs are to be permitted to operate in the National Airspace System (NAS), it will be necessary to understand the human factors associated with these vehicles. The aim of this article is to give recommendations for the safe and efficient airport operations management methods, processes, and examines of the Unmanned Aerial Vehicles gained over the past use of air and ground experience. Keywords: UAV, Ground Control Station, maintenance ÖSSZEFOGLALÓ Az emberi hiba veszélyezteti az UAV-k működését, csakúgy, mint a repülés más területein is. Abban az esetben, ha az UAV engedélyt kap, hogy műveletet (repülési feladatot) hajtson végre a Nemzeti Légtér rendszer (NAS) szabályainak megfelelően, akkor számolni kell az emberi tényezővel ezen légijárműveknél is. Az írásmű célja, hogy javaslatokat fogalmazzon meg az UAV-k biztonságos és hatékony repülőtéri üzemeltetést biztosító módszerekre, eljárásokra, valamint megvizsgálja az eddigi alkalmazás során szerzett légi- és földi tapasztalatokat. Kulcsszavak: UAV, földi irányító állomás, üzemeltetés BEVEZETÉS Eltérően a hagyományos légijármű-karbantartási folyamatoktól, a pilóta nélküli légijármű karbantartó személyzetnek a rendszer egészét kell, hogy ismerjék, így a megbízhatóság az UAV teljes spektrumára ki kell, hogy terjedjen, úgy a földi állomásra, mint a kommunikációs berendezésekre is. Jelenleg nincsenek megjelent tanulmányok az UAV-k repülőtéri üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatban. A cikkben információkat gyűjtöttünk össze a kritikus ECONOMICA 2013/2

UAV karbantartási feladatokról, beleértve az egyedi UAV műveleteket, a létesítmények és a személyzet általi műszaki karbantartási munkákat. Négy csoportban vizsgáljuk az UAV-k üzemeltetését: · hardver; · szoftver/dokumentáció; · személyzet; · környezet [1]. A hardver csoportban szerepelnek a rendszerek gyakori szét- és összeszerelési munkái az alkatrészek meghibásodása és az azok kijavítására tett intézkedések és feladatok, amellyel lehetővé válik a karbantartó személyzet üzemeltetési hatékonysága. Ebben a csoportban kell megemlíteni még bizonyos hardver elemeket, amelyek karbantartása elengedhetetlen az UAV kifogástalan működéséhez. A Szoftver/dokumentáció részben azok a számítógépes rendszerek szerepelnek, amelyek segítségével az üzemeltetéshez kapcsolódó karbantartás dokumentációkat lehet elvégezni. Személyzeti ügyekben ismertetésre kerül a karbantartó személyzet számára előírt képzettségi követelményszint, valamint a pilóta nélküli repülőgépre történő befolyásoltságuk. A környezeti kérdések közé tartozik az UAV-k szélsőséges üzemeltetési körülmények közötti műveletek tapasztalatai. 99


Az UAV rendszerek nagymértékben támaszkodnak a számítástechnika eszközeire, mint például a robotpilóta, rádió-navigációs rendszerek és berendezések. Emiatt a fejlett készség- és tudásszint követelmény is magas a pilóta nélküli repülőgép üzemeltető állományával szemben a repülés összes területén [1]. 1.1 Repülőterek biztonságos üzemeltetése A biztonság megteremtésével zavartalanná és veszélymentessé válnak a repülőtereken folyó üzemeltetési és egyéb kiszolgálási tevékenységek. Továbbá a biztonságos környezet lehetővé teszi a repülőterek magas fokú biztonsággal folytatott folyamatos működését. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás sorozat után az Amerikai Egyesült Államok új korszakot nyitott a repülőterek biztonságának kérdéseiben, bevonva ebbe azokat a repülőtereket is, ahol kimondottan pilóta nélküli légijárművek üzemelnek. A repülőtechnika biztonságos üzemeltetésének elemei: - technológiai biztonsági rendszer; · a technológiai biztonság (a repülőtéren lévő pilóta nélküli légijármű biztonságos üzemeltetése, valamint a létesítmények fenntartása); · a repülés biztonság (az UAV biztonsága, repülőműszaki biztonság, valamint légi irányítási követelmények). - rendészeti biztonsági rendszer · utas biztonság (be- és kiléptetés, csomagok ellenőrzése); · tűz- és katasztrófavédelem. 1.2 Pilóta nélküli légijárművek kulcsfontosságú rendszerelemei Az egyik legfontosabb különbség az UAV-k és a hagyományos repülőgépek között, hogy a pilóta nélküli légijármű egy teljes rendszer része, amely a jármű mozgását és tevékenységét a földi irányító állomás (GCS) koordinálja. Ebben az esetben ismét meg kell említeni a kommunikációs adatkapcsolati és egyéb földi elemeket, 100

amelyek mindegyike egyedi karbantartási igény. Emellett az UAV törzse tartalmazza a meghajtó egység, a repülési- ellenőrzési, valamint a villamosenergia-rendszert, és a hasznos terhet is, amelyek mindegyike, pontos előírások szerinti üzemeltetést kíván [1]. A GCS kritikus eleme az UAV rendszer, mert ez a műveleti központja az irányító és ellenőrző kapcsolatnak, és a légi jármű műveleteinek. A GCS továbbítja az útmutatást és hasznos parancsokat, és fogadja repülési állapot információkat (pl. GPS-helyzet, magasság, sebesség, irány), és a küldetés hasznos adatait (pl. video képek). Nagyobb UAV műveletekben a GCS védett, hogy elférjenek a munkaállomások, a kapcsolódó vezérlő és kijelző konzolok, a földi adatátviteli berendezések, a jelfeldolgozás alkatrészek és a környezetvédelmi berendezések (pl. fűtőtestek/légkondicionálók). [1] Nagyon fontos üzemképességi szempont az UAV rendszerek között a fedélzeten található robotpilóta rendszer. Egyes robotpilóta rendszer képessége több minthogy a légijárművet a levegőben tartsa. „Látótávolságuk” rendkívül függ a GPS pontosságától. A robotpilóta mérete nagyban változhat a méret és képességek függvényében. Az egyik széles körben használt robotpilóta rendszert már kis-és mini UAV-ken is integrálták. Méretei: 12,19 x 6,1 x 3,81cm, tömege pedig 240 gramm [1]. Az UAV rendszerek másik kritikus eleme az adatkapcsolat, a kétirányú kommunikáció a repülőgép és a földi irányító állomás között. A földi adatokat fogadó állomás lehetővé teszi a „vonal-látás”-, vagy a műholdas kommunikációs kapcsolatokat a GCS és az UAV között. Az adatfogadó állomások a földi irányító állomáshoz közel találhatóak. Ebben az esetben vezeték nélküli adattovábbítás zajlik a két állomás között. Abban az esetben, ha az adatok fogadására létesített állomás a GCS-től távolabb helyezkedik el, a száloptikai kábelek előnyösebbek. Ez a kapcsolat biztosítja az adatok pontos, megadott impulzus szerinti továbbítását az UAV fedélzeti kommunikációs vevőberendezésére és így módosul például a repülési pálya. Az EMI kockázatok, és a digitális jelek szándéECONOMICA 2013/2


kos zavarás rendkívül fontos kérdés. Az 1. ábrán egy, a földi üzemeltető rendszer elemeit láthatjuk

1. ábra: Tipikus UAV irányító állomás

1.3 Az emberi tényező a pilóta nélküli légijárművek műveleteiben A légi közlekedés fejlődése, valamint az emberi tényező, jelentős kihívásokat generál a pilóta nélküli légijárművek biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez. Bár a UAV-k fedélzetén nincsenek pilóták, Forrás: Szerkesztette Papp István (MS Paint) a [20] irodalom alapján az üzemeltetési tapasztalat azt mutatja, hogy az emberi hiba veszélyt jelent a pilóta nélküli műveletekben. A előtti előkészítéseket, a repülés utáni értékeléjövőben az operátort fel fogja váltani egy tel- seket, stb.) [1]. jesen önálló repülési rendszer. Ennek ellenére A Védelmi Tudományos Tanács (DSB) kimutatovábbra is az a kérdés, hogy az UAV-kon, az tása szerint az UAV balesetek száma magasabb, ember által végrehajtott feladatok lesznek a mint a személyzettel ellátott légijárműveké. A kritikus elemei a pilóta nélküli légijárművek pilóta nélküli katonai megfigyelő repülőgépek karbantartásának (ez alattértjük, pl. a repülés meghibásodása tízszerese a normál légijármű eseményekhez képest. Hozzáteszem, a veszteség részben 2. ábra: Az emberi tényező vizsgálata az UAV műveletek veszélyességéből is adódik, másrészt kevesebb valós idejű információfeldolgozási lehetőség van a pilóta nélküli légijármű operátorának irányítása alatt. Megvizsgáltuk az UAV balesetek százalékos megoszlását, amely a következők szerint alakul: - 2-17%-a baleseteknek attól függően, hogy milyen típusú az UAV (pl. elektromechanikai meghibásodás); - 32%-a a baleseteknek emForrás: Szerkesztette Papp István (MS Paint) az [13] irodalom alapján beri hiba; ECONOMICA 2013/2

101


- 45% egyéb (anyagi okok, automatizálási, vezérlési és „illesztési” meghibásodások). Jelenleg az UAV-k rendszer megbízhatósága egyre nagyobb veszélyt jelent, szemben a hagyományos repülőgépekkel, ez növeli a kritikus karbantartási műveletek számát. 1.4 Emberi tényező az uav-k üzemeltetése során

mielőtt a probléma felmerül, és lehet, hogy olyan feladatokat kell végrehajtani, mint például a kenés vagy az egyes (előre meghatározott időközönkénti) alkatrészek cseréjé. A megelőző karbantartási feladatok általában rutin jellegűek, és általában készségszintű ismeretek kíván, ellentétben a javító karbantartási feladatokkal [13]. A megelőző karbantartással a rendszer zavarokat minimálisra lehet csökkenteni, azáltal hogy az alkatrészeket a leírtak szerint, az utasításoknak megfelelően üzemeltetjük, esetleg cseréljük. Számos iparágban a hiányos karbantartás elismerten az egyik leggyakoribb oka a rendszer meghibásodásoknak, amely emberi mulasztásra vezethető vissza [13]. Becslések szerint mintegy 15%-kal nagyobb a nagyobb légitársaságok baleseteinek száma a hiányos karbantartási és ellenőrzési munkák elmulasztása miatt, bár ez a százalékos megoszlás úgy tűnik egyre nagyobb. Nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy az emberi tényező különösen fontos részét képezi az UAV karbantartási és üzemeltetési műveletekben [22]. A 3. ábrán egy pilóta nélküli repülőgép 100 000 repült órára eső meghibásodásait szemléltetti százalékos megoszlásban [23].

A karbantartás az egyik legkritikusabb és legidőigényesebb tevékenység a repülésben. A légiközlekedési ágazatban, a becslések szerint minden egyes repült órára 12 üzemeltetési munkaórát kell fordítani. A karbantartás definícióját a következőképp fogalmazzuk meg: minden olyan tevékenység, amelyet repülés előtt, közben, valamint után a földön végeznek azért, hogy biztosítsák a légijármű sikeres és biztonságos üzemeltetését. Ez egy tág meghatározás, amely teret ad a karbantartási munkák széles spektrumának, értem ez alatt a szerelési munkákat, üzemanyagtöltést, felszállás előtti ellenőrzést, javításokat és szoftverfrissítéseket egyaránt [1]. Karbantartási munkák közé sorolható minden olyan munka, ami helyesbítő és megelőző jellegű. A javító karbantartás magában foglalja a rendszerek javítását vagy cseréjét, amelyek lehetnek kopások vagy sérülések. Sok esetben a javító karbantartás nem rutin 3. ábra: Az IAI UAV-k átlagos meghibásodási okai százalékban jellegű munka (például egy „kemény” leszállást követően az egyes rendszerelemek meghibásodása). Szintén a nem rutinszerű feladatok közé tartozik a hibakeresés, a problémamegoldás és a speciális ismereteket kívánó rendszerek üzemeltetése. Megelőző karbantartási felForrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Excel) a [23] irodalom adatai alapján adatokról akkor beszélünk, 102

ECONOMICA 2013/2


2. UAV-K MEGBÍZHATÓSÁGI EREDMÉNYEI Az amerikai hadsereg UAV flottája (Pioneer, Hunter, Predator, Global Hawk, és mások) elérte a 100 000 repült órát 2002-ben. 2004-ben ez a szám már 150 000 órára nőtt. Ez a számszerű tapasztalat nyújtotta a rendszer megbízhatóságát. A repülőtechnika működése és a repülések biztonsága függ a megbízhatóságtól. A megbízhatóság tervezéséhez, elemzéséhez, optimalizálásához elengedhetetlenül szükségesek a megbízhatóság-elméleti alapismeretek. A megbízhatóság-elmélet az a komplex tudományág, amely a meghibásodási folyamatok törvényszerűségeivel, a megbízhatóság számszerű jellemzőinek, mutatóinak a meghatározásával, a megbízhatóság növelésének lehetőségeivel foglalkozik. Kezdetben a műszaki megbízhatóság fogalmát a hibamentes működés valószínűségével

Hunter és a Pioneer UAV-ra az 1986-2003-as időszakra vonatkozóan. Az „A osztályú” balesetek, azon repülőgép balesetek (tengerészeti szóhasználatban „csapás”), amely az emberi élet vagy több mint 1 000 000 dollár értékű repülőgép elvesztését eredményezi. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a baleset arány („A osztályú” balesetek esetén 100 000 repült órára) 20 a Predator-ra, 47 a Hunter-re (24 a nagyobb megbízhatóság miatt az 1996 után gyártottak esetén), 88 a Global Hawk-ra, a Pioneer-re 281 és 191 Shadow-ra (lásd 1. táblázat). Összehasonlításképpen két repülőgépvezető által vezetett típusra (U-2 és F-16) az arány 6,8 és 4,1 100 000 repült órára. A nem-katonai repülőgépekkel összehasonlítva ez az arány 1 az „A-osztályú” balesetek 100 000 repült órájára, ugyanakkor a regionális/elővárosi utasszállítókra mintegy tizede ez az arány, és a nagyobb utasszállító repülőgépekre pedig körülbelül en-

4. ábra: Amerikai katonai repülőgépek és az „A osztályú” UAV-k baleseti aránya (élettartama), 1986-2004 közötti időszakra

azonosították (pl. első meghibásodásig működő berendezések). A megbízhatósági vizsgálatok fejlődése a 70-es évek környékén előtérbe helyezte a rendszerek megbízhatóságának elemzését. A vizsgálatok eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a megbízhatóság magába foglalja a hibamentesség, a tartósság, a javíthatóság és a tárolhatóság fogalmát is. Hiszen a korszerű, rendszerektől a felhasználó nemcsak az adott időtartam alatti hibamentes működést követeli meg, hanem azt is, hogy a rendszer az előírásszerű üzemeltetés, karbantartások és javítások mellett tartós legyen [3]. A 4. ábra bemutatja, a 100 000 repült órára eső baleseti arányokat az összesített repült órákkal szemben a Global Hawk, Predator,

nek az aránynak az egy százada [23]. A megbízhatóság trendek repült órára számított részletes eredményeit az 5. ábrán láthatjuk. 4. ábra Amerikai katonai repülőgépek és az „A osztályú” UAV-k baleseti aránya (élettartama), 1986-2004 közötti időszakra Forrás: [23] 5. ábra Amerikai katonai repülőgépek és az „A osztályú” UAV-k baleseti aránya (élettartama), 1986-2006 közötti időszakra Forrás [8] 1. táblázat Az UAV-k megbízhatósági eredményei Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) a [23] irodalom alapján

Forrás: [23]

ECONOMICA 2013/2

103


5. ábra: Amerikai katonai repülőgépek és az „A osztályú” UAV-k baleseti aránya (élettartama), 1986-2006 közötti időszakra

Forrás [8]

1. táblázat Az UAV-k megbízhatósági eredményei

követelmény aktuális követelmény MQ-1B/ Predator aktuális követelmény RQ-2A/ Pioneer aktuális követelmény RQ-2B/ Pioneer aktuális RQ-5A/Hunter követelmény (1996 elötti) aktuális RQ-5A/Hunter követelmény (1996 utáni) aktuális RQ-7/Shadow aktuális MQ-1A/ Predator

MTBF1 (óra)

Rendelkezésre állás

Megbízhatóság

n/a2 32,0 40 55,1 25 9,1 25 28,6 10 n/a 10 21,2 n/a

n/a 40% 80% 93% 93% 74% 93% 78% 85% n/a 85% 99% 85%

n/a 74% 70% 89% 84% 80% 84% 95% 74% n/a 74% 97% 98,8%

Baleseti arányok Baleseti arányok 100 000 repült 100 000 repült órára (sorozat) órára (model) n/a 43 20 n/a 17 n/a 363 281 n/a 179 n/a 255 47 n/a 24 191 191

Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) a [23] irodalom alapján

104

ECONOMICA 2013/2


Az 1. táblázat összefoglalja a katonai UAV-k megbízhatóságának mérőszámait. A zöld és a piros sávok jelentik azokat az eseteket, amelyekben a tényleges érték megfelel, vagy nem éri el a követelményeket, ill. abban az esetben, ha a baleset mértéke 100 000 repült órára vonatkozik. Ezen kívül, a követelmények nem állnak rendelkezésre a RQ-1A/Predator fejlesztési megkötései miatt, és a Global Hawk esetében sem. A 2. táblázat bemutatja az UAV-k meghibásodási módjait [23].

Predator képzése során, valamint a fejlesztések tudatos beépítése a szituációs helyzetekbe. - A MQ-1/Predator és RQ-2/Pioneer elektromos/meghajtás hibáinak tendenciái nagyon hasonlóak. Ez az érték a 20-30%-os tartományban van (23 és 29 százalék) a korai, A-modellek esetében. Ugyanez az érték a későbbi B-modellek esetén a duplája 50%-os tartományban (53 illetve 51%). - A MQ-1/Predator és RQ-2/Pioneer repü-

2. táblázat: Az UAV-k meghibásodási módjai

MQ-1A/Predator MQ-1B/Predator RQ-2A/Pioneer RQ-2B/Pioneer RQ-5A/Hunter* RQ-7/Shadow *

Elektromos/ meghajtás 23% 53% 29% 51% 38% 38%

Repülés irányítás 39% 23% 29% 15% 5% 0%

Kommunikáció 11% 10% 19% 13% 31% 0%

Emberi tényező Számítási Hiba 16% 2% 18% 19% 7% 38%

11% 12% 5% 2% 19% 24%

A Hunterek leállásának többsége (58 %) az időjárás miatt volt. Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Word) a [23] irodalom alapján

Az Izraeli védelmi erők is felhalmoztak több mint 100 000 órányi repülési tapasztalatot a pilóta nélküli légijárművek terén (6. ábra). A gyártó a legtöbb esetben az izraeli Repülőgép Vállalat (IAI), amely dokumentálta az elmúlt 25 évben ezt a tapasztalatot és ajánlásokat tett a javításra, megbízhatóságra, az elemzések alapján. A jelenlegi amerikai UAV rendszereket mind a Pioneert és a Huntert eredetileg a IAI tervezte, és a Shadow alakult ki a Pioneer formatervezése alapján. A 2. táblázat adataiból számos figyelemre méltó tendencia látható: - Az emberi tényező miatti hiba vagy a Földi kiszolgálással kapcsolatos kérdések lényegesen alacsonyabbak az MQ-1B Predatornál. Ennek magyarázata lehet a szimulátorok széleskörű egyre növekvő használata a ECONOMICA 2013/2

lésirányítási hibáinak tendenciái is nagyon hasonlóak. Az A-modelltől a B-modell felé haladva ez az érték közel a felére csökkent (39 %-ról 23%-ra és 29%-ról 15%-ra). Ez a repülőgép aerodinamikai jellemzőinek és a repülések irányításának mélyebb szintű megismerésének, valamint az önként vállalt repülésre vonatkozó korlátozások bizonyos üzemi körülmények közötti megértésének tulajdonítható. Annak ellenére, hogy észrevehetőek a változások a meghibásodási módok között - a kezdetitől az újabb repülőgép modell felé - a megbízhatósági trendek az UAV-ra továbbra is pozitív képet mutat. Ez arra utal, hogy a rendszer hiányosságait a tervezők és az üzemeltetők tudatosan és figyelemmel kisérik [23]. 105


A 6. ábra mind az öt alrendszernek (a 2. táblázat adataiból) a meghibásodási módok átlagos értékekeit mutatja be százalékos megosztásban.

végzett, amelynek során egy kijelölt útvonalon haladva bejárta a repülőteret 152 méteres magasságban. A tervek szerint a helikopter 6. ábra UAV-k átlagos meghibásodási okai százalékban éles tesztjei még 2014-ben befejeződnek, ezt követően pedig az amerikai haditengerészet rombolói nagy számban alkalmazzák majd a pilóta nélkül közlekedő helikoptert. A Fire Scout a fedélzetére szerelt kamera képét valós időben továbbítja a távolban, a földön Forrás: Szerkesztette Dr. Békési Bertold (MS Excel) a 2. táblázat adatai alapján tartózkodó emberi pilótáknak. Automatikus repülési képességeinek köszönhetően a gép az előzetesen ter3. FORGÓSZÁRNYAS MQ-8B „FIRE SCOUT” vezettől eltérő helyeken is képes landolni. Az MQ-8C Fire Scout egyetlen tankolással A függőleges fel és leszállásra képes forgószárnyas UAV az MQ-8B „Fire Scout” repült óráinak kétszer annyi időt – akár tizenkét órát – tud a száma Afganisztánban elérte az 5084-et. Az levegőben tölteni, mint az MQ-8B nevű, kisebb UAV ezen repülései felderítési és megfigyelési testű elődje: a nagyobb méretnek köszönhetőcélokat szolgálnak az adott katonai egységek en ugyanis a helikopter több üzemanyagot tud vezetői (parancsnokai) számára az információk szállítani. A helikopter új generációját nagyobb teljesítményű hajtóművel szerelik fel, amellyel (adatok) valós idejű adatátvitelével [15]. Az MQ-8B-t 2011-ben telepítették Afganisz- akár csaknem 1200 kilogrammnyi terhet tud tánba a házilag gyártott robbanószerkezetek szállítani, így akár nagyobb rakétákkal is felszeelleni küzdelem valós idejű felderítésére és cél- relhető [6]. A gyár a legmodernebb berendezésekkel és befogására. Jelenleg a „Northrop Grumman”, amely a biztonsági rendszerekkel van szerelve. A mű„Fire Scout” fő vállakozója az Amerikai Haditen- helyekben automatikus tűzoltó rendszert alkalgerészettől (US Navy) megrendelést kapott az maznak, a tűz kialakulásának legkisebb gyanúja első 8 db - összességében 30 db - modernizált esetén. Figyelembe véve a 6 db Fire Scout repülési MQ-8C megépítésére [15]. A Northrop Grumman cég által fejlesztett tesztjeit és üzemeltetését az amerikai haditenMQ-8C Fire Scout (11. ábra) robotrepülőgép gerészet hadihajóin, a forgószárnyas UAV-k teloktóber utolsó napján, helyi idő szerint délben jes repülési időtartama ezen típusra elérte a 10 emelkedett először a magasba. A tesztrepülést 000 repült órát. Jelenleg az amerikai haditengerészet 28 db a kaliforniai Point Mugu légi bázison hajtották végre. Első útja során hét percet töltött a le- MQ-8B-vel rendelkezik, amelyeket 2011 májuvegőben a biztonsági okokból elkülönített lég- sa óta alkalmaznak Afganisztánban. Ezen eszkötérben, hogy a légi jármű automatikus repülési zöket Líbiában és Afrikában is használták, ahol funkcióinak működését megvizsgálhassák. Még az amerikai AFRICOM fegyveres erők Afrikai aznap délután a gép egy újabb tesztrepülést Parancsnokságának operatív ellenőrzése alatt 106

ECONOMICA 2013/2


áltak. Az UAV-k felderítési, megfigyelési és információgyűjtési feladatokat hajtottak végre, amelyek során a teljes napi repülési időtartam néha elérte a 17 órát. Az összes MQ-8B teljes repülési időtartama 2013 márciusának végéig meghaladta a 8000 órát [15]. 4. REPÜLŐTÉRI ÜZEMELTETÉSI STRATÉGIÁK Ezt a fejezetet két részre osztottuk, ahol a következőket vizsgáljuk meg: - Az UAV és a hagyományos repülőgép üzemeltetése közötti különbségek; - Technikai képesítés és képzési követelmények. 4.1 Az UAV és a hagyományos repülőgép üzemeltetése közötti különbségek A 7. ábrán a „SHEL” modell illusztrációját láthatjuk. A modell az ICAO által elfogadott és az emberi tényező elemzésével, hatásaival foglalkozik a repülésre valamint az üzemeltetésre vonatkozóan [17]. A Shel modell az emberi tényezőket négy nagy területre osztja. Ezek a területek a következők: 7. ábra Az emberi tényezők SHEL modellje

- szoftver; - hardver; - környezetvédelem; - liveware. A liveware / szoftver interfész jelenti a kölcsönhatást emberek között (vagy liveware) és lágy szempontból a feladatot, mint az eljárások, dokumentáció, számítógépes szoftver és kézikönyvek. A „Szoftver” kifejezés alatt a „Shel” modell nem csak a számítógépes szoftverre korlátozódik, hanem olyan általánosan feladatokat, mint pl. az információ menedzsment. A modell második eleme az emberek és a hardver közötti összefüggéseket vizsgálja, mint például a szerszámok, eszközök és az UAV-k fizikai szerkezetét/felépítését. A harmadik elem a személyes kapcsolatot elemzi, és olyan kérdéseket taglal, mint a kommunikációt, a csapatmunka, a tudás és a készségek. Ebben a jelentésben a „személyzet” kifejezés helyett inkább a „liveware”-t használjuk. Az utolsó elem az ember és a környezet közötti kapcsolatot elemzi, mint például a világítás és a szélsőséges időjárási jelenségek [1]. 4.1.1 Szoftver/Dokumentáció 4.1.1.1 Rendelkezésre álló repülési adatok Sok esetben, a földi irányító állomás széleskörű információkat rögzít, mint például a repülés történetét és a motor teljesítményét. Ezt az információt fel lehet használni, a rendszer nyomon követésére és rendellenes körülmények meghatározására. Ez az információ lehetővé teszi, hogy egy átfogó repülés utáni felülvizsgálatot készítsünk, amely jelentős hatással lehet a karbantartási folyamatra. A karbantartó személyzet kiszolgálása, a kényelmi eszközök, mint a számítógép-használat az archivált adatok feldolgozására/helyreállítására, egyértelműen fontos követelmény.

Forrás [17]

ECONOMICA 2013/2

107


Több operátor üzemeltetési jelentését elolvasva azt állapíthatjuk meg, hogy az UAV-k kiszolgálási útmutatója, karbantartási kézikönyveik és az üzemeltetési ellenőrző listák elengedhetetlen kellékei az eredményes munka végrehajtásának. Ennek eredményeként az operátorok kidolgozták a saját karbantartási és dokumentációs eljárásukat. Egyéb UAV-k operátorai/ üzemeltetői jelezték, hogy az ő általuk átvett UAV-k nem rendelkeztek műszaki információkkal, mint pl. kapcsolási rajzok, amelyek hiánya megnehezíti a problémák elhárítását vagy az elektromos rendszerek javítását.

Igazgatóság) repülésbiztonsági jelentési rendszer (ASRS - Aviation Safety Reporting System – Repülésbiztonsági Jelentési Rendszer) és a repülésbiztonsági cselekvési program (ASAP Aviation Safety Action Program – Repülésbiztonsági Cselekvési/Akció Program). A gyártók és az FAA (Federal Aviation Administration – Szövetségi Légügyi Hivatal ) a következőkre hívták fel a figyelmet a jelentési rendszer precízzé tételére: - karbantartási jelentési programok tervezése; - gyártó-specifikus jelentési rendszerek kidolgozása; - alkatrészek, karbantartási eljárások és dokumentációk rendszerezése.

4.1.1.3 Gyenge színvonalú üzemeltetési dokumentáció

4.1.1.5 Számítógépes szoftverismeret szükségessége

Azokban az esetekben, amikor az UAV-t karbantartási dokumentációval szállították, a karbantartó személyzet néha elégedetlen volt a dokumentációk minőségével. Például az UAV karbantartási dokumentumai ritkán felelnek meg az ATA (ATA – Air Transport Association – Légi Szállítási Egyesület) rendszerének. A meghibásodások (értem ez alatt a visszatérő hibákat is) minimalizálása érdekébe az egyik leggyakoribb javaslat az volt, hogy az UAV-ken végzett minden feladatot dokumentálni kell és megőrizni azokat.

A megkérdezetteknek 30%-a a szoftver karbantartást említette meg először, emberi tényezőként. Az üzemeltető állomány feladatai közé tartozik, hogy frissíteni kell a légijármű robotpilóta rendszerét, ellenőrizni a működőképességét, és világosan dokumentálni a szoftver működtetését/üzemképességét. Rendkívül fontos, hogy a légijármű fedélzetére installált szoftver mindig naprakész legyen, valamint legyen kompatibilis a földi irányító állomás rendszerével. Több interjúalany említette, hogy nem kapott képzést a UAV-k számítógépes szoftverkezelésére [1].

4.1.1.4 A jelentési rendszer kiforrottságának hiánya

4.1.2 Hardver

4.1.1.2 Az üzemeltetési dokumentáció (munkanapló) hiánya

4.1.2.1 Teljes rendszer megközelítés A pilóta nélküli légi közlekedés korai szakaszában a fejlődés és a biztonsági kérdéseket érintő iparág még nem volt egyértelműen azonosítható. Az események jelentési rendszereinek „fokozatossága” még nem épült ki, mint például a NASA (NASA - National Aeronautics and Space Administration - Nemzeti Légügyi és Űrhajózási 108

A hagyományos repülésben, az AMT (Aviation Maintenance Technician – Légijármű karbantartó (üzemeltető, mechanikus) a repülőgép üzemképességéért felelős. Az UAV műveleteknél a technikus a teljes rendszer megbízható működéséért felel, amely nem csak a pilóta ECONOMICA 2013/2


nélküli légi járműre vonatkozik, hanem földi támogató berendezésekre is. Földi rendszerelemek lehetnek pl. indítási rendszer földi állomáson, átviteli berendezések és bizonyos esetekben, leszálló rendszerek. Az UAV-k széles körű karbantartása kihatással van a kiszolgáló személyzet készségének és tudásának a fenntartására. 4.1.2.2 Számítógép hardver széles körű alkalmazása Gyakorlatilag az összes UAV irányítható hordozható számítógépen futtatható repülés vezérlő szoftverrel, amely figyelemmel kíséri a pilóta nélküli légijármű haladását, a repülést, és adatokat gyűjt a repülőgép térbeli mozgásáról, valamint tárolja azokat. Repülőtéri üzemeltetés során, a laptop elhelyezhető akár egy épületben, vagy az arra kijelölt szállító járműben. A számítógép meghibásodás (amely lehet vírus vagy akár egy lemerült akkumulátor is) veszélyeztetheti a sikeres repülést. Megállapítható, hogy a számítógép működése légialkalmassági kérdés. Meghibásodás esetén egy készenléti (második) laptopnak is rendelkezésre kell állnia [21].

kel, a gyárban összeszerelnek, majd nagyjából egész hátralévő élettartamukat ebben az (öszszeszerelt) állapotban „töltik el”. Az ismételt szét- és összeszerelés a pilóta nélküli légijármű rendszerek üzemképességében egyes emberi teljesítménnyel kapcsolatos sebezhetőségeket eredményeznek. Különös aggodalomra ad okot a dugaszos csatlakozók, az elektromos rendszerek gyakori be-és kikapcsolása, ami növeli a meghibásodás valószínűségét. A repülőtéri üzemeltetés során az emberi teljesítménytényezők alakulására nagy hatással vannak a következők: - az idő rövidsége; - a rossz világítás; - vagy a fáradtság [1]. 8. ábra UAV számítógépes hardver rendszer

4.1.2.3 Csomagolás és szállítás Forrás: [21]

A pilóta nélküli légijárművek szállítása egyik repülőtérről a másikra, vagy műveleti területről való kivonása a katonák feladata. Kis méretű UAV-k esetében ez a feladat gyorsan és egyszerűen történik, viszont a nagy méretű pilóta nélküli légijárművek esetében a feladat bonyolultabb és időigényesebb [5]. 4.1.2.4 Összeszerelés Kis-és közepes méretű UAV-k esetében a szállítást és a tárolást szétszerelt állapotban hajtják végre, ellenben a hagyományos repülőgépekECONOMICA 2013/2

4.1.2.5 A kommunikációs rendszer üzemképességének fenntarthatósága Hagyományos személyzettel ellátott légi járművek a kommunikáció elvesztése ellenére is végre tudják hajtani feladataikat. Bár a személyzettel ellátott légi járművek működhetnek LOL (Loss Of Link – Kommunikációs kapcsolat elvesztése) esetén, a kommunikáció elvesztése egy UAV esetében viszont veszteséget okozhat. Ezért a folyamatos adatkapcsolat fenntartása a földi irányító állomás és a légi jármű közöt109


ti kritikus légialkalmassági kérdés. Az UAV-kat be lehet programozni, hogy LOL esetén térjen vissza az utolsó pontra, ahol a kommunikáció még fennállt vagy térjen vissza a repülőtérre illetve (szélsőséges esetben) szüntesse meg a repülést.

les-i repülőtéren, egy raklapnyi nem újratölthető lítium akkumulátor gyulladt ki röviddel azután, hogy kiemelték a repülőgépből. 2004-ben pedig egy csomag újratölthető lítium-ion akkumulátor fogott tüzet a teherszállító repülőgép fedélzetre berakodást követően.

4.1.2.6 Az akkumulátorok karbantartási követelményei

4.1.2.7 Kompozit anyagok

A pilóta nélküli légijárművek esetén széles Az elektronikai iparban, az utóbbi években je- körben használják a kompozit anyagokat. Ezen lentős fejlesztések születtek az akkumulátorral anyagok javítása speciális szakértelmet és behajtott pilóta nélküli légijárművek kapcsán. Az rendezéseket igényel, valamint figyelmet, mivel elektromos meghajtású UAV-k üzemideje jelen- veszélyes anyagról van szó. A kompozit szerketősen kitolódott (akár több óra is lehet). Az ilyen zetek meghibásodási módjai eltérnek a hagyoenergiaforrással működtetett légijárművek mányos fémszerkezetekétől. Az UAV-k sárkány„üzemanyag-ellátó” rendszerének ellenőrzése szerkezetének ellenőrzése különösen nehéz a ugyanolyan fontos, mint a benzinmotoros UAV- kis méret és a hozzáférés nehézségei miatt. ké. Az akkumulátor állapotának megfigyelésére különös figyelmet kell fordítani, ehhez az irá- 4.1.2.8 A hasznos teher nyító állomáson elhelyezett számítógép nyújt és a repülőgép közötti különbség segítséget, valamint különböző mérőberendezések segítségével történik az üzemképesség A hagyományos repülőgépeket leginkább utafenntartása [4]. sok vagy teher szállítására alkalmazzák. Az UAVRepülőtéri üzemeltetés során az akkumulá- kat általában különféle érzékelő elemekkel „töltor töltés/kisütés ciklusok elvégzésére gondos tik meg”, amelyeket hasznos teherként értelfigyelmet kell fordítani. Egyes 9. ábra Az „Altus” UAV hasznos terhei elemek, különösen a lítiumpolimer akkumulátorok, veszélyesek lehetnek, ha a megfelelő előírásokat nem követik [4]. Ezek az energiaforrások tüzet foghatnak, ha rövidre zárjuk, vagy víz éri azokat. Abban az esetben is veszélyesek lehetnek, ha megsérülnek, felpúposodnak. Ekkor nagyon heves lánggal és magas hőfokon (több száz °C) égnek. Az UAV akkumulátorok légi szállítása különösen veszélyes lehet. 1999-ben a Los Ange110

ECONOMICA 2013/2


mezünk. A pilóta nélküli légijárműbe integrálni kell különböző tápegységeket és olyan adatátvitelre képes eszközöket, amelyek a repülés során is képesek a hibátlan működésre [19]. A hasznos terhelés növeli az esélyét annak, hogy elektromágneses (EMF- electromagnetic field – elektromágneses mező) interferencia alakuljon ki a légijármű rendszerei között, amely (az üzemeltető állomány elmondása szerint) viszonylag gyakori probléma az UAV repülése közben [19]. 4.1.2.9 Az UAV és a kapcsolódó hardver mentése Az UAV-k repülőtéri üzemeltetése közben gyakran tapasztalnak olyan károkat, mint: - kemény leszállások a betonra; - vízzel érintkezés; - leszállás fák közé. A pilóta nélküli repülőgéprendszerek is általában, mint a hagyományos repülőgép, kevésbé vízállóak, így a vízkár esélye a belső alkatrészekre nagy veszélyt jelent. Egy előnyük viszont van a hagyományos repülőgépekkel szemben, az, hogy nincs a fedélzetén pilóta, így viszont az UAV-k nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ilyen esetekben az UAV karbantartó személyzetnek szükséges, hogy minél gyorsabban mentsék az alkatrészeket. A sérült repülőgép üzemképessé tétele kritikus feladat a karbantartó személyzet számára. A pilóta nélküli repülőgépek szerkezetét úgy tervezik, hogy minél masszívabbak legyenek, és minél olcsóbb legyen a sérült alkatrészeket megjavítani. Hozzáteszem, ezt nem minden esetben sikerül kivitelezni. 4.1.2.10 Az UAV-k gyártója által elvégzendő javítási munkák Számos moduláris alkatrészt (berendezést) figyelembe véve az UAV-ken lehetővé válik, hogy a sérült elektronika vagy sárkány szerkezeti ECONOMICA 2013/2

elemeket visszaküldjék a gyártónak javításra. A tendencia azt mutatja, hogy a repülőtéri karbantartási munkákat kisebb arányban végezték az üzemeltetők és a nagyobb javítási munkákat általában visszaküldték a gyártónak. Egyes gyártók azonban elutasítják az UAV tulajdonosok ezen jellegű karbantartási igényeiket, hasonlóan a fogyasztói elektronikai termékiparhoz. Ennek kiküszöbölése érdekében a gyártók és a felhasználók (karbantartó állomány) közös megegyezésre jutottak, amely alapján jövőben néhány pilóta nélküli légijármű alkatrészen megjelenítik a”Figyelem, felhasználó által nem javítható alkatrészek” című feliratot [2]. A gyakoriság nagy mértékben meghatározza az adott egyén üzemeltetési feladat végrehajtásának gyorsaságát és pontosságát. Egy kimutatás alapján [10] az UAV-k karbantartási feladatait a kiszolgáló személyzet és a speciális gyári személyzet kifogástalanul végzi, elérve ezzel a minőségi üzembentartást [2]. 4.1.2.11 Meghibásodási módok A gyártók az UAV-k egyes alkatrészeinek meghibásodására (elektronikai elemek hibaszázalékára valamint várható élettartamára) általában nem szolgáltatnak adatokat. Ebben az esetben a hibajavítás teljes berendezéscserével történik, ami gazdasági szempontból nem a legjobb [18]. A pilóta nélküli légijárművek hajtómű alkatrészeinek meghibásodása elég gyakori, emellett, az analóg szervók (20%) és az elektronikus fordulatszám szabályzók (30%) hibaszázalékai is magasak. Ezen jellegű munkákra külön karbantartási programot kell kifejleszteni [10]. 4.1.2.12 Moduláris felépítés A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy számos pilóta nélküli légijármű főbb alkatrészeit, mint például a hajtóművek és a szárnyak, egyszerűen el lehessen távolítani, ha üzemeltetési 111


munkáról van szó, ezek után pedig viszonylag könnyen vissza is építhető a karbantartott alkatrész. A kiszerelés után, ha az adott rendszer hibás, akkor elszállítják a speciális javítási üzemekbe, jellemzően a gyártóhoz [1]. 4.1.2.13 A repült órák rögzítése Az UAV fedélzete nem rendelkezik a sárkányszerkezet vagy a hajtómű repült óráinak rögzítésével. Ezt a feladatot a földi állomáson (az üzemeltető repülőtéren) kell rögzíteni, karbantartási és ellenőrzési célokra. A moduláris felépítésnek hála, a különböző üzemeltetési feladatok valamelyest leegyszerűsödnek. Ugyanúgy, mint a hagyományos repülőgépeken, a pilóta nélküli légijárműveken is egy adott rendszernek (hajtómű, sárkányszerkezet, robotpilóta, stb), megvan az üzemideje, valamint az is hogy milyen időközönként (vagy mennyi repült óra után) kell a karbantartási munkákat elvégezni. Minden munkálatot elektronikus munkanaplóban dokumentálni kell [1]. 4.1.2.14 Szokatlan meghajtási rendszerek Egyre több pilóta nélküli légijármű rendszerhez olyan új technikákat vesznek igénybe, amelyek a hagyományos emberi repülésben nem használatosak. Ezek a rendszerek a következők: - üzemanyagcellák; - napenergia rendszerek; - elektromos meghajtási rendszerek. Ezen rendszerek karbantartási követelményeihez korlátozott tapasztalat érhető el. 4.1.2.15 Üzemanyagok és azok tárolása a repülőtéri üzemeltetés során

benzinmotort hoznak létre, amelyhez benzin és az olaj keveréke szükséges. Az üzemanyag előkészítési feladatok jellemzően az UAV üzemeltetők/karbantartók végzik, nem pedig külön üzemanyag feltöltők. A veszélyes üzemanyagok tárolási és szállítási szabályait minden egyes technikusnak maradéktalanul tudnia kell, mivel az üzemanyagok egészségügyi, biztonsági, valamint légi veszélyeket okozhatnak [12]. 4.1.3 Személyi kérdések 4.1.3.1 A közvetlen pilóta tapasztalat/jelentés hiánya A hagyományos, ember által vezetett repülőgépeken jelentős, a karbantartással összefüggő információkat tud továbbadni a pilóta a légi jármű teljesítményével kapcsolatban. Szokatlan repülési jellemzőket, zajokat, rezgéseket vagy szagokat észlelhet, amelyek egy esetleges légi probléma mutatói lehetnek. A pilóta által elmondottak fontos információforrás a karbantartó személyzet számára. Bár az UAV repülése rögzíthető a földi irányító állomáson és jelentéseket is küld a pilóta nélküli légijármű a repülési paramétereiről, amelyeket az operátor fogad, ezek a jelentések mégsem olyanok, mint a repülőgép fedélzetén fizikálisan érzékelt tapasztalat [1]. 4.1.3.2 Az operátor és az üzemeltető egyazon személy A karbantartó személyzet és a pilóták közötti különbség a Wright fivérek repülése óta alakult ki, amikor is Charlie Taylort1 bízták meg, mint 1

Eltérően a hagyományos személyzettel ellátott légi járművekhez képest, néhány UAV-hez szükséges az, hogy az üzemanyagot a helyszínen „keverjék”. Ez annyit jelent, hogy két ütemű 112

Charles Edward Taylor (1868.05.24 – 1956.01.30) építette az első repülőgép „hajtóművet”, amelyet a Wright testvérek használtak, valamint hozzájárult a repülőgépük mechanikai kiépítéséhez és az üzemképességének fenntartásához. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Charlie_Taylor_(mechanic) (2013.08.13)

ECONOMICA 2013/2


szerelőt, aki a repülőtechnika üzemeltetésével foglalatoskodott. Ez a megkülönböztetés még mindig előfordul a nagy UAV-ken, ahol a karbantartó személyzet szabványos repülőgép karbantartó technikusi (AMT), vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik. A kisebb UAV-k elsődleges vonzereje, hogy a technológia karbantartásához kevesebb személy szükséges és a fedélzeti működtetésre, valamint a pilóta nélküli légijármű üzembentartására ugyanazon személy is alkalmas [1]. 4.1.3.3 Széles készségfejlesztés szükségessége Az UAV felhasználók elvárják a karbantartó személyzettől, hogy számos területen megfelelő készségekkel rendelkezzenek, többek között az elektromos és mechanikai javítások, szoftver és számítógép-használat terén. Mivel az elektromágneses interferencia (EMI) egy potenciális kockázatot jelent a pilóta nélküli légijármű üzemképességére, ezért egy másik alapvető követelmény, hogy megértsük a vezeték nélküli kommunikáció működését, és az antenna elektronikát is. Az UAV-k katonai repülőtéri üzemeltetése során a következő két ágazatot különböztetjük meg: - repülési szakemberek; - mechanikusok [1]. A készségek fejlesztésére a megoldás az lehet, hogy UAV karbantartási képzési programokat indítsanak azért, hogy az üzembentartó állomány minél szélesebb körben és minél kisebb hibaszázalékkal tudja végezni a munkáját. 4.1.4 Környezet A pilóta nélküli légijárművek egyik előnye, a hagyományos repülőgépekhez képest az, hogy ezeket a gépeket általában nem a szabadban tárolják, ahol az alkatrészek, a sárkányszerkeECONOMICA 2013/2

zet, a hajtómű fenyegetve lennének az időjárás viszontagságaitól és más veszélyforrásoktól. Egyes repülést támogató feladatokat a szabadban is elvégezhetik az üzemeltetők, sok esetben viszont a légijárművet „fedezékbe” viszik a karbantartás idejére. Az UAV repülés közben nagyobb mértékben van kitéve a környezeti körülményeknek, mint a hagyományos repülőgép. Az egyik legfőbb probléma a víz behatolása. Nagy magasságban, a szervomotorokhoz használt zsír megfagyhat, mivel a rádió vezérelt szervók alacsony magasságban végrehajtott műveletekre tervezték. Az UAV alacsony magasságban működik a tengerszint felett néhány méteren. Ebből adódik, hogy érintkezésbe kerül sóval terhelt légkörrel így azt védeni kell a korrózió ellen. A hosszabb távú műveletek során, amikor a légijármű nagy magasságon repül, elkerüli a só által okozott érintkezési problémákat. Ezen kívül, a pilóta nélküli légijárműveket nem szerelték fel túlnyomásos kabinnal, ezért a nagy magasságban történő üzemeltetés a fedélzeti repülőelektronikai rendszereket rendkívül alacsony hőmérsékletnek teszi ki. Az alacsony hőmérséklet és a nagy tengerszint feletti magasság is befolyásolhatja az egyes elemek teljesítményét. Ezek a kihívások karbantartókat igényelnek, hogy a szélsőséges környezeti viszonyok között adaptálhatóak legyenek a légialkalmasság következményei [1]. 4.2 Technikai képesítés és képzési követelmények Ebben a fejezetben, az UAV-k repülőtéri üzemeltetésének technikusi képesítéseit és képzési követelményeit írjuk le. A karbantartási szabályzókról végleges következtetéseket nem lehetséges levonni azonban néhány megjegyzést lehet tenni ezzel kapcsolatban [1]. 113


4.2.1 Hagyományos repülőgép üzemeltetési szabványok megtartása Az FAA közvetlenül nem szabályozza az UAV-k repüléselektronikai vagy az ahhoz kapcsolódó eszközöket üzemeltető munkavégzését, bár az ilyen munkatársak általában felügyelet alatt végzik a szervezett repülőtéri üzemeltetést, vagy rendelkeznek képesítéssel (például FAA szerelői tanúsítvánnyal). Ezzel szemben más hatóságok meghatározzák azokat a széleskörű ismereteket és szakképzettségi követelményeket, amelyekkel az elektromos-, műszer- és rádiótechnikai karbantartóknak rendelkezniük kell. Az UAV-k karbantartási szabályait a FAR (Federal Aviation Regulations - Szövetségi Repülési Szabályzatok) határozza meg. A FAR 65 a sárkány-hajtómű szerelő szakszolgálati engedély megszerzésének követelményeit írja elő. A FAR 147 pedig meghatározza azokat az általános ismeretköröket, amelyekkel az üzemeltetőknek rendelkezniük kell. Ezek a következőek: - általános tantárgyak; - sárkányszerkezeti ismeretek; - hajtóműismeret. Az utóbbi években, nem volt vita arról, hogy frissítsék a FAR 147 tartalmát, azért hogy tükrözze a modern légi közlekedési ágazat igényeit. Egyesek azt állították, hogy bizonyos tananyagok a témakörökben, már nem relevánsak a modern katonai repüléshez [1].

- repülési szakemberek (avionika technikusok); - mechanikusok. Az avionika technikusok számítógépes elméleti és gyakorlati szakértelemmel rendelkeznek és az elektronika minden ágazatát ismerik. A mechanikusok végzik a hajtómű és a sárkányszerkezet speciális javítási munkáit. 4.2.3 Készségek és ismeretek fejlesztése az UAV-k üzemeltetése során Elemzések alapján, az UAV karbantartási feladatok három szakismereti/tudási területre bonthatóak le. Ezek a területek a 22. ábrán láthatóak. Megfigyelhető továbbá az is, hogy átfedés van a hagyományos légiközlekedés valamint a pilóta nélküli légijárművekkel végrehajtott műveletek karbantartási készségének és tudási követelményszintjének terén. Az első téma között szerepel a jelenlegi Szövetségi Repülési Szabályzatok 147. pontja, amely a hagyományos légijárművekre vonatkozik A 10. ábrán az „A”-val. jelzett terület. 10. ábra Átfedés a karbantartási készségek és a tudási követelmények között

4.2.2 Katonai gyakorlatok A gyakorlatok során mind VTOL (Vertical TakeOff and Landing - függőleges fel- és leszállásra képes), mind pedig HTOL (Horizontal Take-Off and Landing - vízszintes fel- és leszállásra képes) típusú pilóta nélküli légijárműveket is alkalmaznak. A hadseregekben az UAV-kat üzemeltető állomány széles körű tapasztalattal rendelkezik. A karbantartó személyzetet két részre osztjuk: 114

Forrás: Szerkesztette Papp István (MS Paint) [1] irodalom alapján

Ezek a tématerületek a következők: - hidraulikus és pneumatikus rendszerek; - kabin légkörnyomás ellenőrző rendszerek; - tűzvédelmi rendszerek; - radiális turbinák javítása; ECONOMICA 2013/2


- tolóerő irányváltó rendszerek; - segédhajtóművek. A második terület („B”-vel jelzett a 10. ábrán), a jelenleg érvényben lévő FAR 147 azon pontjait tartalmazza, ami szintén fontos az UAV-k karbantartásához, valamint a hagyományos repülőgépek üzemeltetéséhez is elengedhetetlen. E terület legfontosabb elemei közé tartozik a repülőgép-szerkezeti- és üzemanyagellátó rendszerek, valamint az alapvető elektromos áramellátás. A harmadik terület („C”-vel jelzett a 10. ábrán), olyan témát ölel fel, amelyek lényeges pontja a FAR 147 szerinti UAV karbantartásnak. A speciális ismeretek készség szintű elsajátítása szükséges feltétele az egyes pilóta nélküli légijármű típusok (ugyanúgy, mint a forgószárnyas, a merevszárnyú, az elektromos meghajtású stb.) rendszereinek repülőtéri üzemeltetéséhez. Ezen területen („C”) nagyobb mértékben támaszkodik a technikus a számítógépes technológiára, a robotpilótára, a rádiós és az ahhoz kapcsolódó területekre, ebből adódóan mélyebb szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie, mint a hagyományos repülőgépek, általános célú repülése vagy üzemeltetése esetén. A lent felsorolt listát a jelenleg érvényben lévő FAR 147 nem tartalmazza. Ezzel nem célunk az, hogy egy egyedi üzemeltetési ajánlást és követelményszintet támasszunk. Csupán arra szeretnénk utalni, hogy a pilóta nélküli légijármű ipar fejlődésével, új technológiák bevezetésével a szabályzókat is frissíteni kell. A lista a következőket tartalmazza: - mentési határozatok (ideértve pl. a vízkár); - számítógép kezelés; - a számítógépes operációs rendszerek megértése; - üzemanyag-tárolás és keverés; - üzemanyagcellás rendszerek; - elektromos motorok karbantartásának elmélete; - kompozit anyagok; - szoftverek, hálózatok, (Ethernet, hub); ECONOMICA 2013/2

-

elektronika; rádió átvitel és rádió vezérlés elmélete; rádiófrekvenciás interferencia és árnyékolás; földi átviteli berendezések és a földi antennák; robotpilóta karbantartás, beleértve a szoftver feltöltéseket is; a különböző típusú elektromos akkumulátorok működésének megértése,karbantartása; hordozóeszközök, pneumatikus rendszerek; feltöltő rendszerek; szokatlan üzemanyag rendszerek (pl. folyékony hidrogén); tömeg és egyensúly (különösen a hasznos teher változása után); az RC rendszerek megértése; robotpilóta szoftver vezérlőfelületének ismerete.

KÖVETKEZTETÉS A technológiai fejlesztések, mint például a GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer), micro robotpilóta, fejlett akkumulátor-technológia és a miniatürizált érzékelők, a pilóta nélküli légijárművek egyre gyorsabban bővülő képességeit mutatják. Miután egyes szabályozási problémák megoldódnak, nagy bővülés várható a civil UAV használat/fejlesztés terén. Az a megállapítás, hogy az emberi tényezők már nem érvényesek ebben a légi közlekedés ezen szektorában, nem helytálló. Lehetőség van repülni mind egy hagyományos, mind pedig egy pilóta nélküli repülőgépen a robotpilóta segítségével, azonban nem lehetséges a járművek és a hozzá tartozó földi berendezések „automatikus-fenntartása”. A karbantartás továbbra is megköveteli a közvetlen emberi beavatkozást, és az elektronikai rendszerekkel való kapcsolatokat. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az üzemeltetési és az egyéb földi kiszolgáló tevékenységeket úgy végzik, hogy az teljes mértékben megfelel az UAV repülés biztonsági előírásainak. 115


Jelenlegi kutatásunk célja az volt, hogy a pilóta nélküli légijárművek repülőtéri légi és földi üzemeltetésének (karbantartásának) minden fontos elemét ismertessük, valamint felvázoljuk azokat a képesítéseket, készségeket és követelményszinteket, amellyel az UAV karbantartó személyzetnek rendelkeznie kell. Az összegyűjtött (előző fejezetekben ismertetett) adatok alapján megállapítható, hogy a hagyományos-, és a pilóta nélküli légijárművek közötti üzemeltetés nagyon eltérő, egy sor olyan egyedi karbantartási feladat van, amely ezt a tényt egyértelműen meghatározza.

A hagyományos repülésben, a szerelők felelősségére korlátozódik a repülőgép üzemképessége, a karbantartási földi munkálatok, valamint a kommunikáció és navigációs segédberendezések működőképessége. Ezzel ellentétben, egy UAV rendszer fenntartása magában foglalja a repülőgépet, továbbá az összes földi alapú elemeket, mint pl. a vezérlő egységek és az átviteli berendezések. Az ismertetett cikk az „Adatintegráció” alprogramján belül „A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedésbiztonsági aspektusai” kiemelt kutatási területén valósult meg.

Felhasznált irodalom [1.] ALAN HOBBS, PH.D., STANLEY R. HERWITZ, PH.D. - Human Challenges in the Maintenance of Unmanned Aircraft Systems. Url: http://human-factors.arc.nasa.gov/publications/UAV_interimreport_Hobbs_ Herwitz.pdf (2013.06.01.) [2.] Altus UAV, elektronikus dok. Url: http://www.k-state.edu/ksuedl/projects/altus.htm (2013.08.07) [3.] Békési Bertold: A katonai repülőgépek üzemeltetésének, a kiszolgálás korszerűsítésének kérdései. PhD értekezés, Budapest, 2006. [4.] COMMERCIAL BATTERIES POWER UAV, elektronikus dok. Url: http://www.designworldonline.com/ commercial-batteries-power-unmanned-aerial-vehicles/ (2013.08.07) [5.] DRI UAV’S, elektronikus dok. Url: http://www.defenseindustrydaily.com/Dutch-to-Rent-Israeli-UAVsfor-Afghanistan-05254/ (2013.08.06) [6.] Drogcsempészekre vadászhat az új robokopter url: http://www.origo.hu/techbazis/20131104drogcsempeszekre-vadaszhat-az-uj-robokopter.html?source=hirlevel (2013.11.05) [7.] Drone photos, elektronikus kép. Url: http://cryptome.org/2012-info/drone-photos/drone-photos.htm (2013.08.15) [8.] FY 2009-2034 Unmanned Systems Integrated Roadmap. 2009. page 92-93 http://www.dtic.mil/cgi-bin/ GetTRDoc?Location=U2&doc=GetTRDoc.pdf&AD=ADA522247 (2012.10.26) [9.] Ground Control Station (GCS) example screeshot, elektronikus kép. Url: http://telstarlogistics.typepad.c om/.a/6a00d834543b6069e2010535e87379970b-800wi (2013.06.05) [10.] HOBBS & WILLIAMSON, 2002, elektronikus dok. Url: http://human-factors.arc.nasa.gov/organization/ personnel_view.php?personnel_id=712 (2013.08.09) [11.] Kandahar Journal: Canadian Air, Part one, elektronikus kép. Url: http://news.nationalpost. com/2011/04/15/canadian-air/ (2013.06.14) [12.] MILLSWOOD ENGINEERING, elektronikus dok. Url: http://www.millswoodeng.com.au/servostation_ uav.html (2013.08.09) [13.] MISSISSIPPI STATE UNIVERSITY, elektronikus dok. Url: http://xipiter.org/OLDSITE/team.htm (2013.06.20) 116

ECONOMICA 2013/2


[14.] MQ-8B Fire Scout kép. url: http://bp-la.ru/sites/default/files/styles/large/public/MQ-8B_Fire_Scout. jpeg?itok=G10Ts0Fn [15.] Налет MQ-8B Fire Scout в Афганистане более 5 т. часов url: http://bp-la.ru/nalet-mq-8b-fire-scout/ (2013.08.28) [16.] Northrop Grumman MQ-8C Fire Scout kép. url: http://www.origo.hu/i/1311/20131104-dronhelikoptera-northrop-grumman-mq8c1.jpg (2013.11.05) [17.] SHELL MODELL – AviationKnowledge, elektronikus dok. Url: http://aviationknowledge.wikidot.com/ aviation:shell-model (2013.07.10) [18.] Sperwer UAV manufacture, elktronikus dok. Url: http://www.visualphotos.com/image/1x7213440/ sperwer_uav_manufacture (2013.08.08) [19.] The 2d Calvary Assn News Center, UAV refueling. Url: http://dragoons.org/2011/11/18/dragoonsconduct-uav-training/ (2013.08.12) [20.] Typical Predator & other larger UAV kép. Url: http://i783.photobucket.com/albums/yy111/leopard_d/ TIHA.jpg (2013.06.05) [21.] UAV Factory Portable ground control station hardware, based on Panasonic’s CF31 rugged PC url: https://www.troybuiltmodels.com/items/UAVPEN-ACC-PGCS.html (2013.08.06) [22.] UAV RELIABILITY, elektronikus dok. Url: http://www.barnardmicrosystems.com/L4E_reliability.htm (2013.06.08) [23.] Unmanned Aircraft Systems Roadmap 2005-2030 url: https://www.fas.org/irp/program/collect/uav_ roadmap2005.pdf (2013.04.13) A kutatás a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások„ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

ECONOMICA 2013/2

117


Nagy Valéria – Beszédes Sándor – Keszthelyi-Szabó Gábor

Innovatív biodiesel előállítás Nagy, Valéria – Beszédes, Sándor – Keszthelyi-Szabó, Gábor: Innovative Biodiesel Production The importance of the research of the biofuels is motivated according to the Hungary’s Renewable Energy Action Plan, on the other hand the Europe 2020 also emphasizes the smart and sustainable growth. The direct objective of the research program is to investigate the application of microwave pre-treatment for bio-energetic, the indirect objective is to ensure security of energy supply. Based on the experiences, the microwave energy is preferably used for intensification of certain chemical reactions. Pre-experimental experiences have shown that microwave irradiation in the transesterification of vegetable oils (transesterification with methanol and NaOH catalyst) results in reduction of time and energy demand of the process. Production of vegetable oil-based is made with microwave-assisted technology under different method, operational and process parameters. As a result of the experiments established that the transesterification reaction times of the microwaved transesterification are reduced significantly compared to the conventional transesterification reaction time, however, further investigation of composition of treated mixture and dielectric characteristics of the components are necessary to optimize the procedure for energy aspects. Keyword: biodiesel, microwave-assisted technology ÖSSZEFOGLALÓ A bio-motorhajtóanyagok előállításával és energetikai célú hasznosításával kapcsolatos kutatások fontosságát egyrészt Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében foglaltak, másrészt az Európa 2020 által is hangsúlyozott intelligens és fenntartható növekedés elősegítése indokolja. Közleményünkben közölt kutatási program közvetlen célja a mikrohullámú előkezelés bio-energetikai célú felhasználási lehetőségének vizsgálata, közvetett cél az energiaellátás biztonságának megteremtése. Az eddigi tapasztalatok alapján a mikrohullámú energiaközlés előnyösen használható egyes kémiai reakciók intenzifikálása területén. Előkísérleti tapasztalataink azt mutatták, hogy a növényi olajok mikrohullámú térben történő átészterezése (metanolos átészterezés NaOH katalizátorral) az eljárás idejének és energiafelhasználásának csökkentését eredményezi. A mikrohullámú energiaközléssel végzett növényi alapú hajtóanyagok előállítása eltérő műveleti-, eljárás- és folyamatparamé118

terek mellett történt. A kísérletek eredményeként megállapítható, hogy a hagyományos átészterezés reakcióidejéhez viszonyítva a mikrohullámmal történt átészterezési reakcióidők jelentősen lecsökkentek, azonban az eljárás energetikai szempontú optimálásához a kezelt reakcióelegy összetételének és az összetevők dielektromos jellemzőinek további vizsgálata, illetve meghatározása is szükséges. Kulcsszavak: biodiesel, mikrohullámú energiaközlés BEVEZETÉS A fenntartható fejlődés és a fenntartható túlélés okán az Európai Unió (EU) kiemelt intézkedése a zöld környezet irányába való elmozdulás, amelynek egyik eleme a hajtóanyagok előállításából és hasznosításából eredő károsanyag kibocsátás folyamatos csökkentése. Ezért elengedhetetlen – a hazai erőforrásokat felhasználó – bio-motorhajtóanyagok előállítási technológiECONOMICA 2013/2


áinak folyamatos fejlesztése. Az előállítási időt és energiahatékonyságot tekintve innovatív lehet a mikrohullámú technika alkalmazása, ennek kísérleti igazolása. Az előállítási költségek csökkentésében kulcsfontosságú szerepet játszik a folyamatok külső energiaszükségletének csökkentése. A mikrohullámú technológia hasznosíthatóságát a mezőgazdasági és élelmiszeripari eljárásokban már évtizedek óta vizsgálják, és igazolták annak hatékonyságát. Az utóbbi évtizedben egyre több kutatócsoport foglalkozik a környezetvédelmi technikákban történő felhasználással, továbbá az energetikai célokat szolgáló alkalmazás is egyre inkább előtérbe került a mikrohullámmal támogatott biodiesel előállítás területén. Számos közlemény és tanulmány közül például [Schuchardt et al., 1998.] a kihozatali mutatók alapján kísérleti úton optimálták az ideális alkohol-növényi olaj-katalizátor arányt. A mikrohullámú technika alkalmazásával ugyanis sok esetben a szerves kémiai szintézisek transzformációs hatásfoka javítható, illetve a végtermék, a folyamatok melléktermékeinek tulajdonságai és a hasznosíthatóság is javulhat. Továbbá némely esetben elkerülhető vagy minimalizálható az oldószerek és katalizátorok használata [De La Hoz et al., 2002.]. Ennek igazolására több kutatócsoport is végzett olyan technológiai kísérleteket, amelyek az adott növényi olaj mikrohullámmal támogatott átészterezésének körülményeit határozzák meg tapasztalati úton. A biodiesel előállítás lehetőségeit és kihívásait kutatta [Leadbeater – Stencel, 2006.] és [Al Zuhar, 2010.]. Az átészterezési fok növelésének lehetőségét vizsgálta [Orliac – Silvestre, 2007.], akik a hagyományos átészterezéshez viszonyítva magasabb hozamokat és rövidebb reakció időt értek el nagyobb mennyiségű katalizátor és mikrohullámú energiaközlés egyidejű alkalmazásával. Később [Shakinaz et al., 2010.] a nem élelmezési célú növényi olajokkal és a hulladék növényi olajokkal, míg [Ozturk et al., 2010.] kukoricacsírából nyert magas linolsav tartalmú olajjal végzett kísérleteikkel igazolták, hogy a mikrohullámú besugárzás alkalmazásával bizonyos kémiai reECONOMICA 2013/2

akciók felgyorsíthatók a mikrohullám szelektív abszorpciójának, illetve a molekuláris szintű termikus hatásnak köszönhetően. A mikrohullámú energiaközlés speciális hatásai között valamennyi kutató megemlítette a helyi hőmérsékletemelkedést, illetve a mikrohullámú besugárzás reakciót gyorsító hatását. a [Motasemi – Ani, 2012.] a mikrohullámmal segített biodiesel előállítás területén az elmúlt tíz év kutatás-fejlesztési eredményeiről számoltak be összefoglaló jellegű közleményükben és a biodiesel hajtóanyagként történő hasznosítását is feltételező egyszerűsített energia megtérülési számításuk alapján az előállítási és hasznosítási rendszer fenntarthatóságára következtettek. Az eddigi eredmények ismeretében a kutatómunkánk fő célkitűzése az EU területén motorhajtóanyagként felhasználható és hazai viszonylatban is rendelkezésre álló néhány növényi olaj mikrohullámú térben végzett átészterezési eljárás vizsgálata, az alapanyag függő műveleti paramétereknek az energetikai mutatók alapján történő optimálása, valamint az előállított biodiesel minőségi paramétereinek és dielektromos paramétereinek összefüggésvizsgálata. E kutatási projekt első szakaszában a részcélkitűzés a kutatási feladatot megvalósító kísérleti berendezés öszszeállítása, a kísérleti módszer és az energetikai mérési-számítási módszerek megalkotása, alkalmazási feltételeinek meghatározása és validálása, továbbá az egyes alapanyagok esetében az átészterezési előkísérletek elvégzése és a folyamatjellemzők optimálása. 1. BIODIESEL ELŐÁLLÍTÁSA MIKROHULLÁMÚ ENERGIAKÖZLÉSSEL A technológiai előkísérletek során választ kerestünk annak megállapítására, hogy a belsőégésű motorok hajtóanyagaként hasznosítható növényi olajok (napraforgó, repce) mikrohullámú energiaközléssel végzett átészterezése milyen eltéréseket/hasonlóságokat mutat a hagyományos átészterezéshez viszonyítva. A kísérletileg meghatározott műveleti-, eljárás- és folyamatparaméterek mellett elvégzett mikrohul119


lámmal segített átészterezés eredményeként nyert biodiesel motorhajtóanyag dielektromos tulajdonságainak ismeretében számolható a mikrohullámú kezelés során a hőkeltés szempontjából hasznosult (disszipált) teljesítmény, az alapvető fizikai, kémiai, tüzeléstechnikai és minőségi paramétereinek ismeretében pedig meghatározhatók egyéb energiaindikátorok. A kutatás közvetett célja, hogy az Innovatív Unió kiemelt céljaként megjelölt kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítmény növelésével hozzájáruljon a fenntartható energetika előmozdításához. 1.1. Kísérleti berendezés A kutatásainkhoz szükséges kísérleti eszközrendszer a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Folyamatmérnöki Intézetének Hő- és Áramlástan Laboratóriumában rendelkezésre áll. A mikrohullámmal segített metanolos átészterezés egy átalakított háztartási mikrohullámú készülékben történt átfolyó rendszerben. Az átészterezés során a hőhatás következtében keletkező pára kondenzációját a zárt rendszerű puffertartálynál végeztük laboratóriumi spirálhűtő segítségével elszívó fülke alatt. 1. ábra: Kísérleti berendezés T

T2

T1

USB PM

t

A mikrohullámú tér kialakításához a háztartási mikrohullámú készülék egy 8/10 mm átmérőjű, 15 menetes, PTFE anyagból készült csőspirál 120

1. 2. A mikrohullámú térben történő átészterezés folyamatparaméterei Motorhajtóanyagként hasznosítható növényi olajok közé Magyarországon a napraforgóolaj és a repceolaj tartozik. Az előkísérletek során e két növényi olaj átészterezését végeztük el metanol, valamint az olcsó és hatékony NaOH katalizátor felhasználásával. A kísérleti elegyet alkotó adott növényi olaj, metanol és katalizátor keveréke többkomponensű anyag (dielektrikum), amely poláros és ionos molekulákat egyaránt tartalmaz. A metanol a mikroMyPCLab hullámot jól abszorbeáló anyagok közé tartozik. Ennek oka a hidroxil csoportoknak (OH-) a változó polaritású, nagyfrekvenciás elektromágneses térben történő átrendeződése, amelynek során a kinetikai energia intenzív helyi hőfejlődést eredményez. A mikrohullámú kezelések nagy energiasűrűsége, az elegyet alkotó komponensek eltérő P, E

66 6

V

kezelőtérrel, továbbá hőmérsékletérzékelőkkel, a be- és kimenő dielektrikum hőmérsékletének mérésére és a hőmérsékletértékek regisztrálására alkalmas szoftvert (myPCLab) tartalmazó mérő és adatgyűjtő számítógépes rendszerrel, az energiaindikátorok meghatározásának/számításának alapját adó jellemzőket regisztráló számítógépes rendszerrel, valamint a folyamatos anyagtovábbítást biztosító perisztaltikus pumpával lett felszerelve. A PTFE alapanyagú csőspirál keresztmetszete és a menetek száma alapján meghatározott hasznos térfogat 450 cm3. Az eszközrendszer vázlatos elrendezését az 1. ábra mutatja. A készülék 2450 MHz frekvencián (12,24 cm szabadtéri hullámhossz mellett) 700 W maximális magnetron teljesítmény leadására képes.

ECONOMICA 2013/2


dielektromos tulajdonságai miatti szelektív felmelegedés a hőmérsékletfüggő reakciók gyorsabb lejátszódásához vezet. Az átészterezés műveleti-, eljárás- és folyamatparamétereinek meghatározásánál tehát figyelembe kell venni az elegyet alkotó összetevők (növényolaj, metanol, NaOH) eltérő dielektromos tulajdonságait, ugyanis az elegy dielektromos állandója a hőmérséklet mellett erősen függ az alkotó molekulák szerkezetétől. Az olajok minőségi bizonyítványa szerinti komponensek (C 16:0, C 18:0, C 18:1, C 18:2, C 18:3, C 20:0, C 20:1, C 22:1) tömegkoncentrációinak és az egyes komponensek hőtani tulajdonságainak ismeretében a kísérlethez felhasznált elegyek fajhőértékei számíthatók: - napraforgóolaj:metanol:NaOH elegy esetében cp=2,415 kJ·kg-1·K-1 - repceolaj:metanol:NaOH elegy cp=2,233 kJ·kg-1·K-1 Az elvégzett technológiai előkísérletek és a témában született szakirodalmi adatok alapján meghatározhatók az eljárás folyamatparaméterei: - növényi olaj térfogata az elegyben: 82% - metanol térfogata az elegyben: 18% - katalizátor mennyisége: az olaj tömegének 0,5%-a - mikrohullámú kezelési teljesítmény (a magnetron teljesítmény és a sugárzási/ sugárzásmentes időperiódusok aránya alapján): 418,1 W - reakcióidők (a kezelt elegy egyszeri átáramoltatásának megfelelően, illetve a metanol forráspontja alatti kilépési hőmérséklet figyelembevételével): 300 és 360 sec - folyamat jellege: folyamatos anyagtovábbítás 2. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK A kísérleti berendezéshez kapcsolt hőmérséklet érzékelő és regisztráló myPCLab szoftverrel rögzített Tbe és Tki hőmérsékletek, hőmérsékleti ECONOMICA 2013/2

profilok, valamint az üregrezonátor geometriai paraméterei és a dielektrikum hőtani tulajdonságai alapján meghatározhatók a vizsgált növényi olajok dielektromos jellemzői, a disszipált teljesítmény, az átészterezés összenergia igénye, hatásfoka és hatékonysága. Az összehasonlítás alapja minden esetben a hagyományos átészterezés. Mivel az üregrezonátorban nincs fázistolás, ezért az ε’ a dielektromos állandó valós része (permittivitás) nem hat vissza a disszipált teljesítményre. Az ε’’ a dielektromos állandó képzetes része (abszorpciós tényező) a mikrohullámú energia hővé alakulásának mértékére jellemző. Ismert összetételű anyag esetében az összetételnek megfelelő fajhő, a kezelt anyag tömegárama és a hőmérsékletemelkedés mértéke alapján a klasszikus kalorikus módszerrel kiszámítható hőmennyiség megegyezik a mikrohullámú sugárzás során az anyagban disszipálódott teljesítménnyel. Ennek értelmében a dielektrikumban elnyelődött mikrohullámú teljesítmény a hőtani jellemzők ismeretében (1) és a villamos és dielektromos paraméterek ismeretében (2) is felírható a következőképpen:

Pdisszipált =c p ×m ×T& [W] és

(1)

2 Pdisszipált =2 ×π ×ε 0 × f ×E RMS ×ε (¢¢Tki )

[W·m-3]

(2)

Az (1) és (2) összefüggésekből meghatározható az ε”, melyet visszahelyettesítve valamelyik egyenletbe, adódik a disszipált teljesítmény. A számítás az alábbi mennyiségek és részösszefüggések felhasználásával történik: - cp – a kezelt elegy átlagos fajhője [J·kg-1·K-1] - m – a kezelt elegy tömege [kg] & - T – a kimenő hőmérséklet idő szerinti deriváltja [K·s-1] - ε0 – elektromos permittivitás [A·s·V-1·m-1] - f – frekvencia [s-1] 121


- ERMS – villamos térerő [V·m-1] a tápvonali impedancia, az átlagos magnetron teljesítmény és az üregrezonátor geometriai méreteinek függvényében Az (1) és (2) egyenletek felhasználásával, a fentiek alapján az adott elegyre vonatkozó dielektromos állandó a kísérlet során folyamatosan meghatározható a hőmérséklet függvényében:

ε ''=

c p ×m ×T& 2 ×π ×ε 0 × f ×E

2. ábra: ε” a kimeneti hőmérséklet függvényében napraforgó olaj mikrohullámú átészterezése során 3,2 2,8 2,4 2

'' 1,6 1,2 0,8 0,4

2 RMS

(3)

0 20

22

24

26

28

30

32

34

36

38

40

42

44

o

Tki, C

időintervallumot tekintve 33,7 °C-nál éri el a dielektromos tényező a maximális (2,93) értéket, míg repceolaj esetében 360 s kezelési időintervallumot tekintve 32,3 °C-nál adódik a dielektromos állandó totális maximuma (1,86). A növekvő hőmérsékletű dielektrikum (növényolaj és metanol elegy) esetében a dielektromos tényező értéke a maximális érték után csökken, vagyis az anyag kevesebb mikrohullámú teljesítményt tud abszorbeálni. A mikrohullámmal támogatott átészterezésnél mindenkor figyelembe kell venni, hogy az adott többkomponensű anyag dielektromos állandója az ún. multi-permittivitási elv alapján az eltérő dielektromos 3. ábra ε” a kimeneti hőmérséklet függvényében állandókkal rendelkező öszrepceolaj mikrohullámú átészterezése során szetevők legkisebb és legnagyobb dielektromos állandói 2 közé esik. Az 1. táblázat összefoglalóan 1,6 tartalmazza a napraforgó olaj1,2 jal, illetve a repcolajjal végzett e '' mikrohullámmal támogatott 0,8 átészterezési kísérletek mért 0,4 és/vagy számított eredményeit, különös tekintettel az 0 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 átészterezés hatékonyságát o Tki, C befolyásoló jellemzőkre.

A dielektromos állandó értéke azt mutatja meg, hogy milyen mértékben hat az elektromos tér egy adott közegre (dielektrikumra). A vizsgált többkomponensű anyagok dielektromos állandója és a hőmérséklet között nemlineáris összefüggés van. Az elegyet alkotó komponensek és ezek összetételi arányai befolyásolják az ε” értéket. A kísérletekkel meghatározott dielektromos tényező értékeit, valamint a fajlagos elnyelési tényezőket a napraforgó olaj és a repceolaj mikrohullámú átészterezése során 418,1 W átlagos magnetron teljesítmény mellett a 2. és 3. ábrák szemléltetik. Megfigyelhető, hogy a napraforgó olaj esetében 300 s kezelési

122

ECONOMICA 2013/2


3. KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEGZÉS

folyamat közbeni nyomonkövetése és egy matematikailag jól kezelhető folyamatszabályozási és energetikai rendszermodell kidolgozása.

A közölt eredmények alapján a vizsgált növényi olajok (napraforgó olaj, repceolaj) tekintetében megállapítható, hogy a 1. táblázat A hagyományos és mikrohullámmal támogatott a mikrohullámmal segített átészterezés főbb jellemzői átészterezés energiahatékony és gyors folyamat, ezáltal Mikrohullámú csökkenti a termék költségét. átészterezés Jellemzők A kísérleti eredmények ismenapraforgó olaj repceolaj retében a kutatások további hozam [%] 93,7-96,8 94,5-97,5 iránya lehet a dielektromos energiaigény [J/ml biodiesel] 390-403 387-400 állandó és a minőségi pafajlagos elnyelési tényező <1,56 <1,07 raméterek (viszkozitás stb. (SAR) [W/g elegy] közötti összefüggés(ek) vizsfolyamat hatékonysága magas gálata, ezt követően pedig a módszer folyamatos dielektromos paraméterek

Felhasznált irodalom [1.] AL ZUHAIR S. [2007]: Production of biodiesel: possibilities and challenges. In: Biofuels Bioprod Bioref 1(1):57–66. [2.] DE LA HOZ A., LOUPY A. [2002]: Microwaves in Organic Synthesis. Wiley – VCH, Weinheim [3.] LEADBEATER NE, STENCEL LM [2006]: Fast, easy preparation of biodiesel using microwave heating. In: Energy Fuels 20(5) pp. 2281-2283 [4.] MOTASEMI F., F.N. ANI [2012]: A review on microwave-assisted production of biodiesel. In: Renewable and Sustainable Energy Reviews 16, pp 4719–4733 [5.] ORLIAC O., SILVESTRE F. [2007]: Microwave esterification of sunflower proteins in solvent-free conditions. In: Bioresource Technology 87, pp. 63-68 [6.] OZTURK G, KAFADAR A. B., DUZ M. Z., SAYDUT A., HAMAMCI C.[2010]: Microwave assisted transesterification of maize (Zea Mays L.) oil as a biodiesel fuel. In: Energy Exploration & Exploitation, Vol. 28 (1), pp. 47-58 [7.] SCHUCHARDT U, SERCHELI R, VARGAS RM [1998]: Transesterification of vegetable oils: a review. In: Brazil Chem Soc 9 (3), pp. 199-210 [8.] SHAKINAZ A. EL SHERBINY, AHMED A. REFAAT, SHAKINAZ T. EL SHELTAWY [2010]: Production of biodiesel using the microwave technique. In: Journal of Advanced Research Vol.1, pp. 309-314 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjának keretei között, továbbá az OTKA 105021 azonosítójú pályázat támogatásával valósult meg.

ECONOMICA 2013/2

123

Madaras Lászlóné: Az absztrakt szépségű matematikai tételek megoldásának szenvedélyes keresésétől...

Madaras Lászlóné

Az absztrakt szépségű matematikai tételek megoldásának szenvedélyes keresésétől a számítógép tudomány megalapozásáig vezető utak Madaras, Lászlóné: Roads that Lead from Passionate Searching the Solution of Abstract Beauty Mathematical Theorems to the Foundation of Computer Science The theoretical computer science went through enormous development in the past decades. His results due to the widespread use of computers influence our daily work without the use of it we cannot imagine our life already today. But perhaps few people think that talented Hungarian mathematical generation worked in 20 and 30 years of 20. Century without whose activity these applications could not have come into exist. In our paper we present the results of Pál Erdős and along with a new generation of mathematical chapter openers, which developed common theory through research and which become since the basis of computer science and information theory. Keywords: abstract beauty mathematical theorems; particularly beautiful mathematical proofs; an extremely talented Hungarian mathematical generation; discrete mathematics; information theory ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évtizedekben az elméleti számítógéptudomány óriási fejlődésen ment keresztül. Eredményei a számítógépek általános elterjedésének köszönhetően befolyásolják mindennapi munkavégzésünket, alkalmazási lehetőségei nélkül ma már nem is tudjuk elképzelni az életünket. De talán kevesebben gondolnak arra a tehetséges, munkásságukat a XX. század 20-as, 30-as éveiben megkezdő magyar matematikus generációra, akik tevékenysége nélkül ezek az alkalmazási lehetőségek nem születhettek volna meg. Dolgozatunkban az Erdős Pál és a vele együtt újabb matematikai fejezeteket nyitó matematikus generáció diszkrét matematika területén elért eredményeit mutatjuk be, melyek a kutatások révén közös elméletté fejlődtek, s melyek azóta a számítógép-tudomány és az információelmélet alapjává váltak. Kulcsszavak: : absztrakt szépségű matematika tételek, különösen szép matematikai bizonyítá124

sok, egy rendkívül tehetséges magyar matematikus generáció, diszkrét matematika; információelmélet 1.A MATEMATIKA SZEREPE A TUDOMÁNYOKBAN. BEVEZETÉS. A ’tiszta’ matematika alapvetően ’önmagában’ fejlődik, a matematika saját belső fejlődése veti fel a legtöbb problémát és legnagyobb eredményei is többnyire a saját kérdéseire adják meg a választ. A matematikusok eredményeiket közreadják más tudományok és a gyakorlati élet számára. A matematikai tudás eszközei és a matematika egészéről vallott képek változásai ezért mindig is befolyásolták azokat a kutatási módszereket, amelyeket a különböző tudományterületek fejlődésük folyamán alkalmaztak. A matematika által tanulmányozott egyre absztraktabb mintázatok felismerése, a legmodernebb matematikai eszközök használata hozzájárult a tudományok lényegi vonásainak egyre tökéletesebb megragadásához, s ez által életfeltételeink, ECONOMICA 2013/2


életkörülményeink javításához. A matematika a természettudományokat megszületésük óta alkalmazott tudományként szolgálja. Az alkalmazás elsődleges területeként a fizikát tekinthetjük. Galilei szerint: „A természet könyve a matematika nyelvén íródott.” Annak ellenére, hogy a matematika önmagában ugyan nem hivatott a természet rendjének leírására, ismereteinek jó része hosszabb távon mégis ’ráillik’ a gyakorlatra. Alig található olyan természettudományos törvény, amelynek a megfogalmazásához ne használnánk fel a matematikát. A különböző egyenletek felállításával kifejezett, azok segítségével leírt összefüggések többnyire a valóságban érvényesülő rendet mutatják be. Persze nem általában a matematika, hanem csak a természettudományokban használt matematikai apparátus az, ami – bizonyos határok között – leírja a természet rendjét. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok esetben a gyakorlati élet veti fel a megoldandó feladatokat a matematikusoknak. A tudományok, fizika, biológia, közgazdaságtan, stb. fejlődése a kezdetektől sok megoldandó problémát hozott felszínre. Ha valamelyik tudománynak igénye merült fel matematikai eszközökre, azt viszonylag rövid idő alatt megoldották a matematikusok. Ez lehet a magyarázata a kutatók egy része azon véleményének, hogy a gyakorlat ’csinálja’ a matematikát. Kétségtelenül igaz, hogy az egyes tudományágakban felmerülő igények jelentősen segítették elő tudományunk fejlődését, s hozzájárultak a matematikai eszközök tökéletesítéséhez. A matematikusok egy része valamely tudományág adott problémájára a matematika eszközeivel keresve a megoldást sikeresen bővítette a matematikai ismereteket is. A természettudományok kialakulásától a 18. századig a tudományos fogalmak lényege a matematika egyszerű kifejezéseivel megadható volt, általában az elemi aritmetika elegendőnek bizonyult a különböző kutatások feladatainak a megoldására. Newton és Leibniz után azonban a matematikát már a számok, a geometriai alakzatok, valamint a mozgás, a változás és a tér tudományának tekintették. Olyan jelenségek leírására is alkalmassá vált, mint pl. ECONOMICA 2013/2

a bolygómozgás, a folyadékáramlás, a repülés, az állatok és növények szaporodása, járványok kitörése vagy a nyereség időbeli ingadozása. A 18. század végére a tudományos ismeretek robbanásszerű fejlődése oda vezetett, hogy a társadalomtudományokban (pl. közgazdaságtan) is kezdték a különböző összefüggéseket, folyamatokat összekapcsolni, önálló, átfogó jellegű elméletté alakítani. Így a természettudományokon kívül a társadalomtudományoknak is egyre inkább szüksége lett a matematikai eszközökre. A 19. század kezdetétől a 21. század elejéig a matematikában három olyan nagy vonulatot különíthetünk el, amelyek a tudományos elméletek változása szempontjából alapvetőnek bizonyultak. A 19. század elején a matematika alapját még Eukleidész Elemek és Newton Principia Mathematica c. munkái jelentették. A matematika paradigmáját a geometria adta, egyben ez szolgáltatott mintát a tudományos igazságok felfedezéséhez is. Ennek megfelelően kezdték el a matematikai eszközöket használni a különböző elméletének kidolgozásához. A kor legfejlettebb matematikai eszközei a differenciál- és integrálszámítás voltak. A változás a matematikai kép fejlődésében a matematika igazságainak az átértelmezésekor következett be. Időben a 19. század második harmadában jelent meg és az új geometriák megjelenéséhez köthető. Ez egy új képét jelentette a matematikának, hiszen bebizonyosodott, hogy egy időben többféle geometriának is lehet létjogosultsága. A köznapi szemlélettől való elszakadással a matematikusok számára újfajta tereket leíró geometriák kidolgozása, s ezzel együtt a lehetőségek tárházának jelentős kibővítése vált lehetővé. A különböző algebrák felfedezése az absztrakt algebra kialakulásához, a szemléletre való támaszkodás elvesztése az analízis aritmetizálásához vezetett. A 19. század végén Georg Cantor lefektette a matematika minden addigi területét megalapozó halmazelmélet alapjait. A 20. század elején a fizikai világkép alapvető megváltozása, a halmazelmélet ellentmon125


dásainak megjelenése −, amit George Cantor végtelenről alkotott új eszméi tettek nyilvánvalóvá −, valamint az aritmetika és logika paradoxonjaira válaszként megjelenő Frege és Peano logicizmusa a matematikai tudáskép változásához vezettek. A matematikai szigorúság, igazság, a formalizálás, illetve bizonyítás fogalmai ismét változni kezdtek, ahogyan a matematikai alapokban problémák mutatkoztak. Az 1930-as évektől a francia matematikusok egy csoportja kezdte újraírni a matematikát (Weintraub, Mirowski). A szigorú matematika nem alapult többé a körülöttünk levő világ fizikai modelljére, inkább a matematikára önmagára. 2. A DISZKÉT STRUKTÚRÁK VIZSGÁLATÁNAK ELŐTÉRBE KERÜLÉSE A 20. század első harmadát követően a különböző tudományterületek kutatási eredményeit az analízis hagyományos eszközei már nem igazán tudták segíteni. A természet- és társadalomtudományokban is felmerült és egyben előtérbe is került a diszkrét struktúrák vizsgálatának fontossága. A század eleji kvantumfizika a fizikai jelenségek diszkontinuitását állítja, a mozgás kontinuitása a mikrovilágban csak feltételezés lehetett. A kvantummechanika értelmezésénél a mérési eredményeket a klasszikus fizika fogalmaival már nem írhatják le, mert a kvantumelmélet fogalmi rendszere alapvetően tért el a klasszikus fizikai koncepciótól. Ezért a kvantumfizikában az elemi részecskék tanulmányozásához a diszkontinuitást leíró matematikai eszközök váltak szükségessé. Az újabb matematikai eszközök segítségét igényelték a biológia azon kísérletei, melyekben a genetikai kód véges struktúráját igyekeztek megfejteni. A biológusok keresni kezdték azokat a molekulákat, amelyekben az élőlények tulajdonságai vannak kódolva. Ezzel új dimenzió jelent meg a biológiai gondolkodásban: az 126

élőlény megjelenési formája, tulajdonságai mögötti rejtett háttértényezők, az élőlényt leíró ’tervrajz’ jellegének a vizsgálata. Hasonlóan a közgazdaságtanban is −, amely ekkorra már egyre komolyabb alkalmazójává vált a matematikának − problémaként jelentkezett, hogy a véges sok elemre, vagy folyamatra vonatkozó kérdéseik nagy részét már nem tudták a hagyományos matematika eszköztárával megoldani. A közgazdaságtani problémák megoldásához kezdetekben ún. lineáris, determinisztikus modelleket állítottak fel. Ezek a modellek feltételezték, hogy: „A matematikai programozás hivatása az, hogy (…) olyan számításokat végezzen, amelyek bizonyos fokig ellenőrzik a gazdaságpolitikai feladatokat is, s támpontokat nyújtsanak esetleges módosításukhoz.” [Kornai] Megoldásuk sikere azon a feltevésen alapult, hogy a termelési folyamatok korlátlanul oszthatók és konvex függvényekkel leírhatók. Ha azonban figyelembe kívánták venni az oszthatatlanságot, ehhez már új matematikai eszközöket kellett találni, melyek azután a diszkrét programozáshoz illetve más kombinatorikus optimalizációs modellekhez vezettek. 3.AZ ÚJABB MATEMATIKAI FEJEZETEKET NYITÓ MAGYAR MATEMATIKUS GENERÁCIÓ A fentiek alapján a matematikában is a folytonosság tulajdonságait vizsgáló analízis helyett a diszkrét mennyiségekkel, azok összekapcsolódásával és kölcsönhatásával foglalkozó kutatások kerültek előtérbe, és a korábbi elméletalkotó megközelítés helyét átvette a problémamegoldó eljárások keresése. Ezért az újonnan matematikussá váló nemzedék részére a különböző fiatalkori matematika versenyen szerzett feladatmegoldó képesség, rutin igen hasznosnak bizonyult a kutatásokban. A új felfedezések nagyban köthetők ahhoz a tehetséges magyar matematikus generációhoz, ECONOMICA 2013/2


amely a 20. század 20-as, 30-as éveiben kezdte meg munkásságát. A Hajós György, Turán Pál, Szőkefalvi-Nagy Béla és Erdős Pál nevével fémjelezhető generáció meghatározó eredményeket ért el a matematika újabb fejezeteinek kutatásában. Ez a Fejér Lipót és Riesz Frigyes utáni matematikus-generáció kiemelkedő kutatói és nevelői munkásságával alakította a következő generációk kutatási irányát, s meghatározta a magyar matematika arcát. Hatásuk rendkívül széleskörűvé vált külföldön is, munkásságukkal egészen az 1970-es évek végéig sikerült fenntartani a magyar matematika nemzetközi vezető szerepét. Világraszóló eredményeiket tehetségük mellett elősegítette, hogy már középiskolás koruktól ösztönözve voltak kimagasló matematikai eredmények felmutatására. A havonta megjelenő Középiskolai Matematikai Lapok (Kömal) c. folyóiratnak rendszeresen küldték be a kiírt feladatok megoldásait és neveiket ott találhatjuk az országos tanulóversenyek (Eötvös-verseny 1921-től, OKTV 1923-tól) legeredményesebb résztvevői között. Az egyetemeken pedig olyan nemzetközi eredményeket elért professzorok oktatták őket, mint Fejér Lipót és Suták József, Kürschák József, Kőnig Dénes, Riesz Frigyes és Haar Alfréd. Közülük Hajós György (1912.02.21.-1972 .03.17) világhírű geométer, akinek kiemelkedő eredményei voltak a diszkrét geometriában, a gráfelméletben és a numerikus analízisben. Hajós munkásságával megindította a véges Abel-csoportok klasszikus elméletének modern elméletté való kiépítését. Ezt az elméletet a véges Abel-csoportok Hajós-Rédei-féle faktorizációs elméletnek is szokás nevezni. A műszaki értelmiség számára 1960 óta Hajós György Bevezetés a Geometriába c. könyve jelenti az alapvető irodalmat a geometria megértéséhez és vizsgálataihoz. Tananyagán mérnökök és matematika tanárok nemzedékei nőttek fel (köztük jómagam is), és még ma is használják a felsőoktatásban. ECONOMICA 2013/2

Turán Pál (1910.08.18.-1976.09.26.) érdeklődésének homlokterében a számelmélet állt, publikációinak többsége számelmélettel, különösen a prímszámok elméletével kapcsolatos. Legjelentősebb felfedezése az ún. hatványösszeg-módszer megalkotása, amelyet ma is világszerte, mint Turán-féle módszert ismernek. Új utat talált a prímszámelmélet nagy és addig megoldatlan problémáihoz, ill. számos tételt bizonyított, amelyek más, addig ismert módszerrel nem voltak megközelíthetőek. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el az ún. kvázi analitikus függvények, a trigonometrikus és majdnem-periodikus polinomok értékkészlet-eloszlásának vizsgálata terén. Tőle származik a funkcionális algebra (algebrai egyenletek analitikus elmélete) kutatási irányzat elindítása és a gráfelméleti szélsőérték fogalma. Gráf tétele indította el az extremális gráfelméletet. Nevéhez fűződik továbbá az összehasonlító prímszámelmélet kiépítése, ill. jelentős szerepet játszott a valószínűségi számelmélet megszületésében. Érdekes eredményekre jutott algebrai egyenletek megoldásával kapcsolatban is. Egykori tanárom, Szőkefalvi-Nagy Béla (1913.07.29-1998.12.21.) tudományos tevékenységének súlypontja a funkcionálanalízis, operátorelmélet, valamint a valós és komplex függvénytan területe volt. A huszadik századi matematika egyik legfontosabb ágát, a funkcionálanalízist művelte, mely döntő szerepet játszott a modern fizika, a kvantummechanika matematikai leírásához nélkülözhetetlen elmélet alapjainak kidolgozásában. A matematikának ez az ága szoros kapcsolatban állt az elméleti fizikával, s azon belül is a kvantummechanikával, hiszen Neumann János zseniális meglátásának eredményeképpen az egyes fizikai mennyiségek megfeleltethetők a Hilbert-tér egy-egy lineáris operátorának. Így az ilyen operátorok elmélete joggal került a kvantummechanika matematikai apparátusának középpontjába. 127


Az új matematikai területek kidolgozásának legfőbb motorja a Wolf-díjas Erdős Pál (1913. 03.26.-1996.09.20.) volt. A diszkrét matematika jelenlegi fejlettsége döntően az ő érdeme. Kiemeljük, hogy 2013.07.03-tól egyhetes akadémiai konferencián emlékeztek meg a 100 éve született Erdős Pál munkásságáról. A konferencia 150 meghívott előadót és további ötszázötven érdeklődő matematikust vonzott a világ minden részéről Budapestre. Munkásságát és néhány főbb eredményét a kortárs matematikus generáció eredményeiben betöltött különlegesnek mondható jelentősége, későbbi hatása miatt mi is részletesebben méltatjuk. 4. ERDŐS PÁL SZEREPE A VILÁGHÍRŰVÉ VÁLT MAGYAR MATEMATIKAI ISKOLÁBAN’

teremtette meg a valószínűségi számelmélet, a végtelen számosságok partíció-kalkulusát, az extremális gráfok és a végtelen gráfok elméletét.” [Bollobás] Kezdeti sikereit a számelmélet területén érte el. Már 10 éves kora óta érdekelték a prímszámok, amikor édesapja elmondta annak a bizonyítását, hogy végtelen sok prímszám van. Tizennyolc éves volt, amikor bebizonyította a Bertrand-sejtést, miszerint egy pozitív egész szám és kétszerese között mindig található prímszám. A sejtést először Csebisev bizonyította 1850-ben (5 évvel Bertrand kijelentése után), de igen bonyolult módon. Egy évvel később logaritmikus alsó korlátot is tudott adni szomszédos prímszámok különbségére. 1933ban bebizonyította, hogy végtelen sok n-re 2

„Bölcs agya nyitva áll minden problémára, Ezreseket érő sejtéseinek se szeri, se száma. De hát Pali bácsi kérdései ritkán fizetnek. Hogy mennyire nehezek, Tessék megpróbálni bármelyiket.” (Allen J. Schwenk: Szegény Jó öreg. Ford.: Lehel Jenő) A kivételes tehetségű, igen széles látókörű matematikus óriási hatást gyakorolt a 20. század matematikájára. Mind a matematika fejlődésében, mind pedig a népszerűsítésében betöltött szerepe egyedülállónak mondható. A világ eddigi egyik legtermékenyebb matematikusa volt, hiszen neves matematikai lapokban közölt publikációinak száma elérte az ezerötszázat. A matematika szinte minden területét gazdagította. Megjelent munkái a számelmélet, a valószínűségszámítás és ergodelmélet, a gráfelmélet és aszimptotikus kombinatorika, a konstruktív függvénytan, a halmazelmélet és halmazelméleti topológia, a sorelmélet, a komplex függvénytan és a diszkrét geometria területeire összpontosulnak. „Gyakorlatilag ő 128

p n +1 - p n >c log n log log n / (log log log n )

A Pázmány Péter Egyetem hallgatójaként szakmai műhelyeket szervezve újabb és újabb matematikai problémákat vetett fel a számelmélet, halmazok, gráfok, az analízis és a matematika legkülönfélébb területeiről ösztönözve ezzel hallgatótársai problémamegoldását. 1934-ben 21 évesen, az egyetem elvégzésével egy időben Fejér Lipótnál doktorált, majd négy évre szóló ösztöndíjjal Manchesterbe utazott. 1936ban Turán Pállal közösen fogalmazta meg azt a sejtést, hogy az egész számok bármely pozitív sűrűségű sorozata tartalmaz akármilyen hosszú számtani sorozatot. Erdős a harmincas évek végén az USA-ba emigrált, de a háború után sehol sem telepedett le. Világpolgárnak számított, akinek fő bázisa azért Budapest maradt. Személyében talán egy új tudóstípus egy „prototípusa” jelent meg, akit a matematika szenvedélyes kutatásának szentelte és rendelte alá az életét. 1938-1939-ben a princetoni Institute for Avanced Study ösztöndíjasaként kiemelkedő ECONOMICA 2013/2


dolgozatokat írt Mark Kaccal és Wintner Auréllal, egy alapvető approximációelméleti dolgozatot Turán Pállal és megoldotta Hurewicz egy fontos dimenzióelméleti problémáját. 1949-ben Atle Selberggel együtt sikerült elemi eszközökkel is igazolnia a prímszámtételt, amely a prímszámok végtelenbe nyúló sorozatát jellemzi egy másik sorozat, az x/lnx segítségével (az x-nél nem nagyobb prímszámok száma aszimptotikusan x/lnx, ha x®¥), amit előzőleg fél évszázadon át lehetetlennek tartottak. Erdős különösen a kombinatorikában alkotott kiemelkedőt. Sokat foglalkozott a Ramseytípusú problémákkal. Ezek egyik legismertebb speciális esete, hogy bármely a és b pozitív egész számhoz létezik egy olyan legkisebb R(a, b ) csak a -tól és b -től függő pozitív egész szám, hogy ha egy R(a, b ) pontból álló teljes gráf éleit pirossal és kékkel kiszínezzük, akkor biztosan lesz olyan a pont, amelyek között minden él kék, vagy b olyan pont, amelyek között minden él piros. Az R a, a Ramseyszámok meghatározása igen bonyolult feladat. Tudjuk, hogy R(3,3)=6, R(4,4)=18, 43 < R(5,5) < 49 . Erdős szerint, ha a földön kívüliek a föld elpusztításával fenyegetőzve kérnék, akkor az R 5,5 értékén számítógép segítségével érdemes lenne gondolkodni, de az R 6,6 esetén már nem lenne más választásunk, mint fegyverrel megküzdeni velük. Erdős felismerte, hogy a véletlen módszerek hatékonyan alkalmazhatók olyan problémák megoldásainál is, amelyek nem a véletlenen alapulnak. Hozzá fűződik a valószínűség-számítási módszerek bevezetése és alkalmazása a matematika egyéb területein. Erdős maga így nyilatkozott a valószínűség-számítás számelméletben történő alkalmazására vonatkozó egyik Kaccal közösen bizonyított tételükről: „… talán egyik legjelentősebb eredményem a közös munkánk Kaccal, mely talán az egyik elindítója volt a valószínűség-számítás alkalmazásának a számelméletben és mely

( )

( )

( )

ECONOMICA 2013/2

remélem a szerzőket századokkal fogja túlélni. [Erdős]. Az Erdős-Kac tétel azt állítja, hogy ha ω(n) egy n szám egymástól különböző prímtényezőinek száma, akkor a

ϖ (n )-log log n log log n valószínűség-eloszlás standard normális eloszlást mutat. [A.Granville and K.Soundararajan] A nemalgoritmikus gráfelméletbe is Erdős Pál vezetett be valószínűség-számítási módszert az ötvenes években [Alon and J.Spencer in [1]]. Ennek alapgondolata az volt, hogy sokszor egy bizonyos, speciális tulajdonságokkal rendelkező struktúrát (gráfot, számsorozatot stb.) nem tudunk megkonstruálni, de véletlenszerűen választva egy nagyobb osztályból, a kívánt tulajdonság nagy valószínűséggel teljesülni fog. Ez a fogás mostanra a gráfelmélet alapvető és jól működő eszközévé vált. A valószínűség-számítás olyan tételek bizonyításába került bele, amelyeknek látszólag semmi közük nincs hozzá. Az 1950-es évek vége felé kezdte kombinatorikus halmazelméleti kutatásainak zömét. A Hajnal Andrással közös dolgozatok közül a leghíresebb a partíciókalkulusról szóló 1965ben írt Erdős–Hajnal–Rado dolgozat (Partition relations for cardinal numbers), ami nagy végtelen halmazok relatív méretének a kifinomult változata. Ugyancsak az 1960-as években kezdett el dolgozni Sárközi Andrással és Szemerédi Endrével sorozatok oszthatósági tulajdonságain. Erdős és Turán fektették le a statisztikus csoportelmélet alapjait. A Surányi Jánossal írt népszerű Válogatott fejezetek a számelméletből (1960) c. könyvében számelméleti eredményeinek egy része is megtalálható. 1966-ban John Selfrige-dzsel belátta, hogy egymásutáni számok szorzata sohasem teljes hatvány, s ezzel a számelmélet egy évszázados problémáját oldották meg. Rényi Alfréddel közösen alapozták meg a véletlen gráfok elméletét. 129


Erdős honosította meg az együttműködő matematikát. Ennek a lényege az volt, hogy több kutató egyidőben közösen gondolkodott ugyanazon a problémán, és erőfeszítéseik, együttműködésük révén kimagasló eredmények születtek. Ő maga közel ötszáz szakcikknek volt a társszerzője. Ez utóbbira találták ki a matematikusok az Erdős-számot. Ez azt jelentette, hogy 1-es számot kapott, akinek Erdőssel közös publikációja jelent meg, és 2-est a velük ugyanilyen kapcsolatban állók, stb. A számozást később más tudományágakban is alkalmazták. Az informatika a hálózati viszonyok leírásában az elemek közötti távolság leképezésére is felhasználja. Kedvence volt a sejtések megfogalmazása és a sejtésként élő tételek bizonyítása. Matematikai problémák százait vetette fel. Feltehetőleg több sejtést fogalmazott meg, mint a világon valaha élt összes matematikus összesen. A bizonyításoknál pedig igazi megoldást az egyszerű és szép, lehetőleg az elemi matematikán és a szellemes ötleteken alapuló módszerek alkalmazására épülő gondolatmenet jelentette nála. 5.ÖSSZEFOGLALÁS. A DISZKRÉT MATEMATIKA GYAKORLATI ALKALMAZHATÓSÁGA Erdős Pál és a vele együtt újabb matematikai fejezeteket nyitó matematikus generáció valójában csak problémákat talált és oldott meg. Pályájuk kezdetekor még egyáltalán nem látszott, hogy lesz-e, és ha igen milyen gyakorlati alkalmazása ezeknek az új matematikai elméleteknek. Csupán a felmerülő problémák szépsége és nehézsége inspirálta őket a kutatásában. A számos, szinte független probléma végül azonban új elméletté állt össze. Kiderült, hogy a diszkrét matematika eredményeit nagymértékben tudja hasznosítani a számítógép-tudomány. Sőt azt mondhatjuk, hogy a diszkrét matematika a számítógép-tudomány és az információelmélet alapjává vált. Az elektronikus számítás jól megfogalmazott nehéz és fontos 130

matematikai problémák hatalmas tárházát képezi, amelyeket az algoritmusok, adatbázisok, formális nyelvek, a számítógépes biztonsági rendszerek alapjául szolgáló titkosírás, kriptográfia, stb. vetnek fel. Ezek megoldásánál általában kiderül, hogy legtöbbjüknek köze van a diszkrét matematikához, formális logikához és valószínűség-számításhoz. A diszkrét matematika segítségével hatásosan tudjuk megoldani pl. azokat a problémákat, amelyek a különböző algoritmusok, programok esetén leírják azt az eljárást, hogy hogyan lehet a leggyorsabban elvégezni egy-egy adott műveletet. De sok modern gyakorlati számítógépes algoritmus hatékonysága múlik az Erdősék által bevezetett valószínűség-számítási eszközök használatán is. Ezek megmutatják, hogy megfelelő véletlen kiválasztásokkal hogyan kaphatunk meg olyan objektumokat, melyeket explicit módon nehéz lenne megkonstruálni. A számítógépek keresőprogramjainak működése pedig nagyrészt a gráfelméleten alapul. Áttekintve ezen − alapvetően az elméleti matematikával foglalkozó − kutatók munkásságát nyilvánvalóvá válik, hogy matematikai eredményeik óriási hatást gyakorolnak mindennapi életünkre. Ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy egy-egy matematikus munkásságát nemcsak önmagában, a saját tudományterületén elért eredményei alapján kell tekinteni. Sok esetben célszerű a matematikus-generációk munkásságát együtt is értékelni, mert láthattuk, hogy együttes produkciójuk néhány év múlva óriási hatással lehet a társadalom egészére. Az elmúlt évtizedekben elméleti számítógéptudomány óriási fejlődésen ment keresztül. Eredményei és alkalmazási lehetőségei a számítógépek általános elterjedésének köszönhetően befolyásolják mindennapi munkavégzésünket, amelyet ma már nem is tudunk elképzelni ezen alkalmazások nélkül. Ennek a generációnak és közülük különösen Erdős Pálnak köszönhető, hogy a diszkrét ECONOMICA 2013/2


matematikát ma a világon többen is magyar tudománynak tartják. Tény, hogy jó néhány magyar matematikus műveli napjainkban is igen eredményesen ezt a területet. Ki kell itt emelnünk a matematika Nobel-díjának számító Abel-díjas (2012. évi) Szemerédi Endrét, aki a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Hozzá hasonlóan a világ élvonalába tartozó magyar mate-

matikus az Erdőssel már tizennégy évesen közösen publikáló Bollobás Béla, a Cambredge-i Egyetem professzora, Lovász László Kyoto- és Wolf díjas (szintén egykori tanárom), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzora, Hajnal András, az MTA Matematikai Kutatóintézet kutatója, de folytathatnánk még tovább a sort vagy tucatnyi magyar matematikus felsorolásával.

Felhasznált irodalom [1.] N. Alon and J. Spencer 1992: The Probabilistic Method. With an Appendix by Paul Erdõs, Wiley, New York, 1992 [2.] Alpár László 1988: Egy ember, aki a számok világában él. Beszélgetés Erdős Pál akadémikussal. Magyar Tudomány, 1988. 3. pp 213-221. [3.] Bollobás Béla 1997: Erdős Pál. Természet Világa, 128. évf. 2. sz. 1997. február, p.77. [4.] Erdős Pál 1997: Hogyan lettem matematikus és világvándor? Természet Világa, 128. évf. 2. sz. 1997. február, pp 78-79. [5.] Filep László 1997: A tudományok királynője - A matematika fejlődése. Typotex, Budapest, 1997. [6.] A. Granville and K. Soundararajan 2007: Sieving and the Erdős-Kac Theorem. Equidistribution in Number Theory, An Introduction. NATO Science Series, Volume 237, pp 15-27. Springer, Netherlands, 2007 [7.] Hajnal András 1983: Erdős Pálról 70. születésnapján. Népszabadság, 1983.03.26. pp 102-106. [8.] Kornai János 1973: A gazdasági szerkezet matematikai tervezése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. [9.] Lovász László 1988 a: Egységes tudomány-e a matematika? Természet Világa, 1988. III. különszám, pp 44-48. [10.] L. Lovász 1988 b: Algorithmic mathematics: an old aspect with a new emphasis, in: Proc. 6th International Congress on Math. Education, Budapest, 1988, J. Bolyai Math. Soc., 1988, pp 67–78. [11.] Lovász László 1996: A sejtés művészete, Erdős Pál emlékére. Népszabadság, 1996.10.18. [12.] Lovász László 2012: Prímek, számítógépek és Abel-díj. Természet Világa, 143. évfolyam, 6. szám. pp. 242-44. [13.] H. Reichenbach 1930: Atom és világegyetem. A jelenkor fizikai világképe, Ford.: Náray-Szabó István, Franklin-Társulat, Bp., 1930. [14.] Simonovits Miklós 1993: Erdős Pál 80. születésnapjára. Polygon, 1993.06. pp 1-5. [15.] Staar Gyula 1979: Élete a matematika. Tollvonások Erdős Pál arcképéhez. Természet Világa, 1979. 3. sz. pp 102-106. [16.] Turán Pál 1963: Erdős Pál 50 éves. Matematikai Lapok, 1963. pp 1-28.

ECONOMICA 2013/2

131

Seregi J. - Bartos Sz. - Kovács Á.: Az un. „alternatív állatfajok” és termékeik szerepe a regionális állattenyésztésben

Seregi János - Bartos Szabolcs - Kovács Ágnes

Az un. „alternatív állatfajok” (szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, baromfi, nyúl) és termékeik szerepe a regionális állattenyésztésben Seregi, János - Bartos, Szabolcs - Kovács, Ágnes: The Role of the so Called “Alternative Animal Species” (Cattle, Buffalo, Sheep, Poultry, Rabbit) and their Products in the Regional Farming Our country, being the integral part of the Carpathian basin, has very different animal breeding traditions in each region. In addition, nowadays the influence of the so called invasive species is also decisive. The efforts to protect the farming environment and the range of products have renewed those needs that return to the past traditions. Some examples of animal races and species are living their renaissance: jersey and hoary cattle, “coloured” pigs (black and white belted pigs, Cornwall, Berkshire) There are getting also importance some partially forgotten sheep, goat, Hungarian hen, Hungarian giant rabbit and other species. The process is widened with the products manufactured from the mentioned animal species and the marketing: rural tourism, events, meetings and rural development. This way, the special quality regional artisan products will enhance the development of a region; will satisfy the export necessities, and enrich the product scale with different “regional tastes”. Key words: regional animal breeding, alternative animal species, traditional products ÖSSZEFOGLALÓ Hazánknak, mint a Kárpát medence szerves részének állattenyésztési hagyományai régiónként különbözőek. Emellett mára az idegen hatás jelei, az un. „özönfajok” számának döntő fölénye is érzékelhető. A törekvés az állattartó környezet megóvására és a termékek sora mára felélesztette azokat az igényeket, amelyek a múlthoz való visszatérésre irányulnak. Újból megjelennek a következő főbb fajok, fajták (a teljesség igénye nélkül): borz deres és jersey szarvasmarha, „színes” sertések (német öves, cornwall, berkshire stb.). Szerephez jut számos napjainkra már részben elfelejtett juh, kecske, magyar tyúk és vízi szárnyas fajta, és a magyar óriás nyúl. A folyamat kibővül a felsorolt állatfajok alapanyagaiból és termékeiből készült termékek komplex marketingjével: falusi turizmus, rendezvények, összejövetelek, vidékfejlesztés. Így a nagy értékű, speciális minőségű regionális kézműves hagyományos termékek 132

erősítik a régiók fejlődését; az export igényeket is kielégítik és gazdagítják a termékspalettát a különböző „régiók ízeivel”. Kulcsszavak: regionális állattenyésztés, alternatív állatfajok, hagyományos termékek 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Regionális és lokális szinteken fontos alapelv, hogy a természettel szoros együttműködésre törekvő embernek alkalmazkodnia kell a környezethez és a környezet meglévő erőforrásaihoz, minél kisebb import erőforrás felhasználása mellett. Meg kell őrizni a biológiai sokféleséget, vizsgálni kell a terület felhasználás, a tájgazdálkodás, a tájhasználat és a fenntartható mezőgazdaság, a természeti ipar lehetőségeit (Gasser, 2004). A fenntartható fejlesztés szempontjainak érvényesítése alapvetően az emberi életfeltéteECONOMICA 2013/2

Agrártudományok

lek hosszú távú biztosítását és egyúttal a többi zötti létszámfejlesztés – ez nem okozna környebiológiai egyed fennmaradását célozza. A fenn- zeti terhelést, sőt segítene a tájrehabilitációban tartható fejlődés érdekében csak olyan terme- – mintegy 1.305 ezer számosállattal növelné a lésnövelést szabad szorgalmazni, amely: létszámot és mintegy 22.000 fő foglalkoztatá- megőrzi a talaj termőképességét, és nem sát jelentené. A konferenciánk szempontjából szennyezi a felszín alatti vizeket; fontos Dél-Alföldi régióban ez a legnagyobb, - megőrzi a növénytermesztés és az állatte- 250.000 számosállat bővítést és 4.500 fő fognyésztés genetikai erőforrásait; lalkoztatását jelent(het)né. Az állattenyésztés - elősegíti a biológiai sokféleség, a biodiverzitás fejlesztése azonban nem választható el számos fennmaradását (Briceno és Stagl, 2006); olyan kérdéstől, mint a közvetlen értékesítés, - a humán táplálkozási lánc valamennyi sze- az integráció, a régióra valamikor jellemző álreplője számára az élő szervezetet nem káro- latfajok és fajták tartása, a régió adottságai. sító, s megfelelő beltartalmi értékű termékeket állít elő; 1. táblázat: - melléktermékeivel és hul- Az állattenyésztés regionális fejlesztésére ható főbb tényezők ladékaival nem, vagy csak minimális mértékben szeny- Környezeti tényezők Regionális tényezők Politikai tényezők nyezi a környezetet; Klíma A tájkultúra szintje Agrárpolitika - a vidéki népesség minél széElérhető takarmányok, A régió adottságai Támogatás lesebb köre számára biztosít nyersanyagok, állatfajok Turizmus munkaalkalmat és megélheés fajták Természeti környezet tést; A tájvédelem feltételei Technikai (infrastruk- Jogi feltételek - lehetővé teszi a termelés turális) színvonal gazdaságosságának folyamatos fenntartását (Laczó, 3. MEGVALÓSÍTHATÓ MODELLEK 1998). Moser (2001) a fenntarthatóan működő öko régiót az élő sejthez hasonlítja. A környezet és A következőkben állatfajonként elveket, modela mezőgazdasági ágazatok (állattenyésztés, nö- leket és gazdálkodó (alap) egységeket mutatunk vénytermesztés) évszázadokig stabil, standard be. Meggyőződésünk, hogy az alap gazdaságok szinten léteztek. Mára ez a helyzet megválto- (ha úgy tetszik „molekulák”) alkalmasak, arra, zott. A német irodalom nem véletlenül hasz- hogy rendszerré (ha úgy tetszik „vegyületté”) nálja a „templomtoronyfajta” kifejezést. Ahány alakuljanak át. (Az öko jellegű gazdálkodáson terület, annyiféle szarvasmarha, sertés, juh és túl a tradicionális fajokat, illetve fajtákat taregyéb állatfaj élt, biztosítva a meglévő környe- tó egységeket ábrázolunk. Ezzel is valamennyi zeti állapot fenntartását és megőrzését. Hazánk hazai előnyt jelent(het)ő tényezőt figyelembe a megelőző években ebben élen járt, biztosíték veszünk.) erre a mintegy 60 megőrzött, tradicionális ős3.1. Szarvasmarha honos faj és fajta (Bodó, 2002). 2. SAJÁT VIZSGÁLATOK Hazánkban (főleg EU követelésre, ajánlásra) kialakuló régiók helyzete eltérő. A potenciális állateltartó képesség és a foglalkoztatottak számának alakulása régiónként változik. Adataink érzékeltetik, hogy főleg öko körülmények köECONOMICA 2013/2

Mind a magyar szürke (1), mind a magyar tarka (2) tradicionális fajtának tekinthető. Alternatív fajta lehet a borzderes, a jersey, a wagyu. Tartásuk a hústermelésben, legelőre alapozottan lehet öko-jellegű. Az általuk adott alapanyag (borjú) lehet az integráció tárgya (bérhizlalás). 133


3.2. Sertés A kiválasztott fajta a mangalica, szőke és fecskehasú színváltozatban, valamint az öves, illetve a színes sertések: cornwall, berkshire. Ez azt a hagyományos utat jelzi, ahol a szaporulat kis körben integrálódik, illetve helyben értékedül. Ha ez az út járható (pl. falusi turizmus), úgy biztosítható a szerény jövedelem.

A történelmi Magyarországon két testnagyságban találjuk meg (kisebb: Zala, Somogy vármegye, nagyobb Szatmár, Erdély). Eredete: India. Balkáni, illetve görög-olasz közvetítéssel jut Magyarországra. Napjainkban, növekvő létszámban tartják, tenyésztését Szövetség és a természetvédelem kezdi felkarolni. Húsa koleszterinszegény. 3.6. A magyar óriás nyúl

3.3. Juh A gyimesi racka és a magyar cigája valamint a down fajták adnak használható modellt. A döntő kérdés: korszerű gyepgazdálkodás, kitűnő fejési technológia, jó szaporasági mutatók, a tej (sajt) és a hús értékesítésének biztos piaca. A húsvétra, szüretre értékesíthető báránnyal és a folyamatos sajtértékesítéssel, a környezetvédelmi támogatásokkal a jövetelmezőség biztosítottabb.

A házinyúl több évszázados tenyésztésének eredményeként számos változat jött létre. Ezek közül sok jelentős eltérést mutat a közös őstől, az üregi nyúltól. Az óriás testű fajták közül a magyar óriás érdemel említést. Süldő korban nincsenek kész húsformái, így az intenzív tenyésztésből kiszorult. Mivel a gyengébb minőségű takarmányokat is jól hasznosítja, a lassabb felnevelési idő ellenére bizonyos körülmények között/hobbi,öko/, tenyésztésének van létjogosultsága.

3.4. Baromfi 4. KÖVETKEZTETÉSEK Minden szempontból a legjobb faj, a leggyorsabban megvalósítható alany a regionális integrációhoz. Nyugat-Európában a „csibetraktor” használata az ökológiai gazdálkodást folytató farmokon nem ritka. A módszer hazánkban még nem kellőképpen ismert, sőt sok esetben a komplex gazdaság kialakítása is nehezen valósítható meg, pedig hagyományai vannak (vándor ólaztatás). A fajok és fajták választéka itt a legszélesebb: tyúkfélék, pulykák, vízi szárnyasok, galambok, fürj, stb. 3.5. Bivaly Magyarországon a bivaly (Bubalus domesticus) tenyésztéséről Szent István idejéből, illetve 1412-ből már sejtünk írott jelzéseket, de elődeink biztosan ismerték. Virágkorát a XVIII-XIX. században élte (Tormay, 1889). 134

Az emberi táplálkozásban – néhány szélsőséges felfogással ellentétben – az állati eredetű élelmiszerek fontossága pótolhatatlannak nevezhető. A gazdasági célú állattenyésztés fő terméke a vágóállat. A tej- és tojástermelésre tartott állatok is végül vágóállattá válnak. A magyar táplálkozási szokásoknak, valamint az éghajlati és földrajzi viszonyoknak köszönhetően Magyarországon a sertés vált a hústermelés legfontosabb forrásává. Számos új érv jelenik meg a húsfogyasztás mellett: a HÚS, a teljes értékű táplálkozás része, a leggyakrabban felhasznált élelmiszer, zsírtartalma kisebb, mint azt gyakran gondolják (Zsarnóczay et al., 2007). A táplálék kalóriájának kevesebb, mint 20%-át fedezi (Gölze, 2008). A benne lévő zsír fontos az ízletesség szempontjából, táplálkozás-biológiai értékű, könnyen ECONOMICA 2013/2

Agrártudományok

emészthető fehérjéket tartalmaz, a napi B1 vitaminszükséglet felét, valamint a B12 és a vas szükséglet nagy részét biztosítja (Holló et al., 2003). A mértékletes húsfogyasztásnak nincs egészségügyi hátránya. Az agyi eredetű intelligencia nem fejlődik ki húsfogyasztás nélkül. 5. A HÚS HASZNÁLATI ÉS ÉLVEZETI ÉRTÉKE A használati érték közvetlenül a nyersanyagok tulajdonságaival függ össze, és a minőséget jellemzi. A hús esetében a következő fontosabb tulajdonságokat kell figyelembe venni: a szöveti felépítés, az izmok kiterjedtsége, a felhasználás szempontjai, az előállítható termékek, az elvárt minőségi jellemzők. A szöveti összetevők közül az izomszövet (színhús) a legjelentősebb, mert az izomfehérjék révén hozzá kötődnek a legfontosabb táplálkozásbiológiai és élvezeti érték funkciók. Minél nagyobb tehát egy nyersanyag izomszövet tartalma, annál értékesebbnek tartjuk úgy az élvezeti érték, mint a technológiai felhasználhatóság szempontjából. A kötőszövet, fehérje tartalma ellenére kevésbé értékes, az élvezeti értéket és a technológiai felhasználást gyengíti. Adott határig az izomszövet és a kötőszövet együttes előfordulása táplálkozás-élettani szempontból kedvezőbb. A húsipari nyersanyagok használati értéke az őket felépítő szövetek tulajdonságaitól függ. A nyersanyagok funkcionális tulajdonságai közül a legfontosabbak: technológiai felhasználhatóság, táplálkozásbiológiai érték, élvezeti érték kialakító képesség, vagyis a fogyasztói igények kielégítésére való alkalmasság. A fogyasztói szokásoknak megfelelően korábban a márványozott húst (több izmon belüli zsírtartalom) jobbnak értékelték (főleg azokban az országokban, ahol a sült, grillezett/”steak” húsok fogyasztása elterjedt szokás). A márványozott húsra való törekvés a következők miatt indokolt: az izmokon belüli zsír csökkenti a csepegési és főzési vagy sütési veszteséget, ECONOMICA 2013/2

javítja a porhanyósságot és a lédússágot. Az egyre soványabb, 1-2 % zsírtartalmú (száraz és rágós) hús előállítása miatt más, – tenyésztési és feldolgozási – módszerekkel kell biztosítani a megfelelő élvezeti értéket. A keresztezésre használt duroc fajta segíthet ezen, mivel ennek izomzsírtartalma nagyobb és ez a tulajdonság jól öröklődik. Ender és Seregi szerint, (2003) étkezési szokásaink mintegy 10.000 évvel elmaradtak a genetikailag meghatározott fiziológiánktól, állati fehérje fogyasztásunk csökkent (19-35%ról 15,5%-ra), szénhidrát fogyasztásunk nőtt (22-40%-ról 49%-ra), annak ellenére, hogy elődeink 4 millió éves fejlődésünk során 99,5%ban húst, tejet és tojást fogyasztottak. A hús zsírtartalmának 55-65%-a telítetlen zsírsav, a konjugált-linolsav (CLA) tartalma rákellenes hatású, gátolja a zsírbeépülést, erősíti az immunrendszert, a CLA szintje pedig különösen magas a legeltetett, öko módon tartott állatok, a kérődzők húsában. Érthető tehát, hogy Európában 1991 óta folyamatosan emelkedik az öko-termelés, különösen a nagy növénytermelő egységekben és a rét-legelő (takarmány) gazdálkodásban. Európa a világ legnagyobb öko-piaca (3, 9 milliárd Euró forgalommal, 2009-ben). Az egy főre jutó ökotermék fogyasztásban a sorrend a következő: Svájc: 101 Euro/fő, Dánia: 74 Euró/fő, Németország: 47 Euró/fő. 6. ÉLELMISZERKINCSÜNK FELHASZNÁLÁSA 6.1. A régiók ízei A HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR) programot a VM jogelődje, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezéséhez csatlakozva már 1998-ban elindította. Több mint 300 termék szakmai-történeti leírása készült el, régiónként és azon belül ágazati bontásban. 135


6.2. A gyűjtemény gazdasági hasznosítási lehetőségei - a régiók-, és az ország arculatának erősítése; - vidékfejlesztési programokban való felhasználás; - falusi turizmus fellendítése (Pallóné, 2013) ÖSSZEGZÉS ÉS ÚTMUTATÁS Példánk lehet: az „Ínyencrégiók Ausztriában” program. Az egyedi és különleges specialitások alapján most osztályba sorolták az

egyes régiókat, és ellátták őket a kitüntető „ínyencrégió” címmel. Összesen 113 térségnek ítélték oda a megtisztelő ínyencrégió címet egy-egy különleges élelmiszernek vagy terméknek köszönhetően. Az „Ausztria ínyencrégiója” címet kizárólag olyan térségek nyerhették el, amelyek kimagasló minőségű, regionális specialitásokkal büszkélkedhetnek. Ezt a kezdeményezést bátran követhetjük hazánkban is, ahol ugyanis számos hagyományokat ápoló régióval és számtalan helyi speciális minőségű élelmiszertermékkel büszkélkedhetünk.

Felhasznált irodalom [1.] Bodó, I. (2002): Őshonos állataink és termékeink, a Hungarikumok. In.: Glatz, F. (2003): Őshonos állataink és termékeink, a Hungarikumok. MTA Társadalmi Kutató Központ. Budapest. 1-288 p. [2.] Brem, G., Seregi, J.: (1990): MOET-nucleusz tenyésztés a szarvasmarha tenyésztésben. Magyar Állatorvosok. Lapja, 1990.11. 653 –659. [3.] Briceno, T., Stagl, S. (2006): „The role of social processes for sustainable consumption”. Journal of Cleaner Production 14. (17): 1541-1551. [4.] Ender K., Seregi J., Holló G., Nürnberg K., Wegner J., Seenger J., Repa I. (2003): An evaluation of meat quality and fatty acid composition of Mangalitza hogs. Hungarian Agricultural Research. 15-18. [5.] Gasser, J. (2004): Die Jugend von heute, BischZwag, Vitaswiss (Volksgesundheit), 69. 2004.10.12. [6.] Holló I., Fal I., Seregi J., Horváth K., Andrássy Z., Holló G., Repa I. (2003): A fajta és a takarmányozás hatása a vágóértékre és a húsminőségre. Új stratégiák az agrárgazdaságban, EU csatlakozás 2004. XLV. Georgikon Napok, Keszthely szeptember 25-26. [7.] Laczó, F. (1998): A Környezettudományi Központ állásfoglalása a fenntartható mezőgazdasági fejlődésről. http://www.ktk-ces.hu/341.html 2009.01.14 [8.] Moser, A. (2001): A körfolyamatokban való természetszerű gazdálkodás és cselekvés. In.: Riegler, J.Moser, A. (2001): Ökoszociális piacgazdaság. AGROINFORM Kiadóház, Budapest. 63-125. [9.] Oktatási és Kulturális Minisztérium (2009): [10.] http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1126&articleID=4265&ctag=articlelist&iid=1 2009.08.14. [11.] Pallóné dr. Kisérdi Imola (2013): Jót tesz a HÍR-név a hazai termékeknek. Terra Madre Akadémia. Egy értékmegőrző program és ami mögötte van. 2013. október 24. http://media.orientpress.hu/mc/ archive/6804 [12.] Radics, L., Gál, I., Divéky, E.A., Pusztai, P. (2007): Európai Uniós országok ökológiai gazdálkodása. Az Európai Unió Agrárgazdasága. 2007. 12. évfolyam 3. szám. 20-21. [13.] Seregi, J., Holló, G., Holló, I., Repa, I. (2008): Ökológiai állattenyésztésünk értékei és felhasználási lehetőségei versenyképességünk növelése céljából. „Verseny élesben – Európa napi konferencia.” Mosonmagyaróvár, május 5-6. 52. [14.] Seregi, J., Kovács, Á., Zsarnóczay, G., Holló, I., Holló, G., Ferenczy, F. (2008): Organic animal breeding, conditions, data, facts, plans (examples from central Europe). International scientific meeting: 60 years of scientific research in animal breeding, May 29-30. Timişoara, Ecology and Etology. vol. 41. 1, 248-255. [15] Zsarnóczay, G., J. Seregi, Á. Kovács, G. Holló, P. Pusztai (2007): Tasks and possibilities for the human healthy nutrition. Omega-3 fatty acids and local animal husbandry. Scientific Papers, vol. 40 (1): 531-534., Faculty of Animal Sciences and Biotechnologies, Symposium, 2007. 05. 10-11., Timisoara, Romania.

136

ECONOMICA 2013/2

Agrártudományok

Dencső István

Különleges bogyós gyümölcsű növények (fanyarka, mézbogyó, fekete berkenye, som és homoktövis) mikroszaporítása Dencső, István: Micropropagation of Berry Fruits (Cornus Mas, Hippophae Rhamnoides, Lonicera Caerulea, Amelenchier Alnifolia, And Aronia Melanocarpa) We resolved the in vitro micro propagation of some berry fruits, especially those which contains more flavonoids, and antioxidants. Shoot tip cultures were established, and the rooting and acclimatization procedures were successfully. Keywords: plant tissue culture, in vitro propagation, gene preservation, fruit rootstocks ÖSSZEFOGLALÁS A általunk vizsgált növények (mézbogyó, fanyarka, fekete berkenye, som és homoktövis) esetében sikerült a teljes mikroszaporítási technológiát kidolgozni, (indítás- felszaporításgyökereztetés) így megfelelő módszert tudunk a kutatók és termelők kezébe adni az újonnan nemesített fajták gyors felszaporítására és elterjesztésére.

gyakorlati jelentősége is van. A hazai, és a külföldi szakirodalomban nem találtunk ezekre a növényekre kidolgozott mikroszaporítási technológiát.

Kulcsszavak: növényi szövettemyésztés, mikroszaporítás, génmegőrzés, gyümölcsalanyok

2.1. Tenyészetek létrehozása, a mikroszaporítás szakaszai

1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A flavonoidokban és vitaminokban gazdag különleges bogyós gyümölcsű fajok jelentősége az utóbbi időben megnőtt. Mivel jelentős fajtanemesítés folyik e fajok esetében, fontosnak találtuk az in vitro technikák kidolgozását, egy gyors felszaporítási módszert adva a nemesítők kezébe. Célkitűzésünk az volt, hogy első lépésként oldjuk meg a fent említett fajok in vitro tenyésztését. Ezeknek a roboráló növényeknek nagyon fontos a szerepük, és mint termesztésbe vont növényeknél a mikroszaporításnak ECONOMICA 2013/2

2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kiinduló szaporítóanyagot Kozák Antal rákóczifalvai kertész biztosította számunkra.

A 4-5 rügyet tartalmazó ágacskákat november közepén hoztuk be a faiskolából, majd fertőtlenítettük őket a leírt módon. A rügykultúrák fertőtlenítési menete: négyszeres hígítású hypo 5 percig, előtte 30 mp 70 %-os alkoholos oldat, majd 4x5 perces steril vizes kimosás. A fertőtlenítés után mikroszkóp alatt leszedtük a rügypikkelyeket és minden esetben merisztémát (0.1-0.3 mm) helyeztünk el az alaptáptalajra. Az alkalmazott alaptáptalajok MS, (MurashigeSkoog, 1962) és DCR (Gupta – Durzan, 1985) A tenyészeteket fényszobában tartottuk, 23 fokon, 16 órás megvilágítás, és 8 órás sötét periódus mellett. A fertőtlenített és kipreparált rügyek 30-50%-a maradt steril. 137

Dencső István: Különleges bogyós gyümölcsű növények mikroszaporítása

3. KISÉRLETI EREDMÉNYEK 3.1. Tenyészetek indítása

1. táblázat: Hajtáscsúcsok eredési mutatói Alkalmazott táptalaj DCR+BA+GA Mézbogyó Fanyarka Fekete berkenye

A kék mézbogyó, fanyarka és fekete berkenye hajtáscsúcsok eredési százaléka DCR+BA 1mg/l+ GA 1 mg/l táptalajon (4x15 hajtás átlaga). 3.2 .Tenyészetek felszaporítása

A tenyésztés folyamán kitűnt, hogy egyes bogyós gyümölcsűek más és más táptalajon érzik jól magukat. Egyértelmű volt, hogy a fekete berkenye alacsony BAP-tartalmú táptalajon is nagyszámú oldalhajtást képez, a

Eredési százalék (%) 86 71 92

A kék mézbogyó, fanyarka és fekete berkenye hajtások szaporodási rátája 21 napos tenyésztés után alacsony BA tartalmú táptalajon /0.5 mg/l/ (4x15 hajtás átlaga) A szaporodó növényeket az 1-3. képen látjuk. 3. 3. Tenyészetek gyökereztetése

A gyökereztetést a fekete berkenyénél kezdtük, itt állt rendelkezésünkre a legnagyobb számú növényanyag. Mivel a 2. táblázat: Szaporodási ráta DCR megfelelő táptalaj volt, 21 napos tenyésztés után a vizsgált növények tekintetében az első kísérletünkben a DCR+ 0.5 mg/l IVS tartalmú táptalajt Alkalmazott táptalaj DCR+BA 0.5mg/l+GA 1mg/l Szaporodási ráta próbáltuk ki, amely már az Mézbogyó 3,2 első próbálkozásunkkor megFanyarka 2,1 felelő gyökeresedési arányt Fekete berkenye 6,2 eredményezett. A fekete berkenye hajtások fanyarka és a mézbogyó több növekedési gyökeresedési aránya 21 napos tenyésztés után hormont igényel. Az indító táptalaj 1 mg/l különböző táptalajokon (4x15 hajtás átlaga). BAP tartalma egy kicsit sok3. táblázat: A fekete berkenye hajtások nak tűnt, (a növények alagyökeresedési aránya különböző táptalajokon csonyak és egy kicsit üvegesek voltak), ezért először Alkalmazott táptalaj Gyökeresedési arány %-ban kipróbáltuk a DCR+ BA0.5 DCR + IVS 0.5 mg/l 78 mg/l+GA 1 mg/l sokszorosíDCR+ IVS 0.2 mg/l 70 tó táptalaj variációt, ezen a DCR +IVS 0.5 mg/l + IES 0.5 mg/l 62 következő szaporodási rátáDCR +IVS 0.5 g/l+IES 0.5mg/l+AC 0.5gr/l 90 kat kaptuk. 1. kép: Fekete berkenye szaporodása

138

2. kép: Fanyarka szaporodása

3. kép: Mézbogyó szaporodása

ECONOMICA 2013/2

Agrártudományok

Som (Cornus mas) steril kultúra létrehozása Gyökereztetés A somnál a rügypikkelyek eltávolítása után a A gyökereztetési kísérletek sokáig folytak, a kocsúcsrügyből és az oldalrügyekből vegyesen rábban alkalmazott táptalajokon a somot nem preparáltuk ki a merisztémát. Fontos volt, hogy sikerült legyökereztetni, pedig a szakmában a rügypikkelyek eltávolítása után a merisztémát eddig használt összes gyökereztetési eljárást körbevevő seprűszerű képleteket is eltávolítsuk, kipróbáltuk (macro és microelemek felére, hámert ezek hajtást gátló anyagot tartalmaznak. romnegyedére csökkentése, cukor csökkentése A vadsomnál és a fajtáknál is fontos volt ezt a 1%-ra, auxinok alkalmazása IVS,IES,NES/0.01műveletet elvégeznünk. A fertőtlenített rügyek 0.5mg/l, aktív szén, pH levitele 4.8-ra), mind 70%-a steril maradt. Az alaptáptalajokhoz kü- eredménytelen volt. (A som dugványról is nelönböző hormonokat adtunk, benzyladenint, hezen gyökeresedik illetve gibberelinnt a nyugalmi állapot megtö- 2012 márciusában Marks,T és Simpson,S (2000) résére. Mint az eredményekből kiderült a som- kísérletei alapján új módszert próbáltunk ki. Nenál az alacsonyabb sótartalmú táptalaj vált be vezetesen a gyökereztetésre letett növényeket 3 (DCR) és az alkalmazott hormonok közül egye- csoportba osztottuk, úgymint a gyökereztetésre dül a gibberellin volt hatásos, citokinin tartalmú letett osztódó növény főhajtásának felső 2-2.5 táptalajon a merisztémák nem indultak meg, cm-es része, a levágott főhajtás alsó része, a nem fejlődtek hajtássá. 4. táblázat: Somhajtások gyökeresedése /letett növények százalékában az inkubáció 28.napján Felszaporítási fázis A szaporító táptalajt ennek Hormon típusa Főhajtás felső Főhajtás alsó Oldalhajtás megfelelően választottuk ki, mg/l része része az alaptáptalaj a DCR volt, 10 mg/l NES 0 75 25 az alkalmazott hormon a 10 mg/l IVS 37 23 63 benzylaminopurin 0.2-0.6 mg/l NES+IES+IVS3+3+3 20 30 60 cc.-ban. A kísérletek során kiderült, hogy az alacsonyabb cc. a jó, magasabb BA üvegesedést eredménye- harmadik csoportba az oldalhajtásokat tettük le zett, és ha MS volt az alaptáptalaj a növények gyökereztető táptalajra. Három különböző gyökisebbek voltak, nem fejlődtek úgy, mint a DCR kereztető táptalajt használtunk, a 10mg/l NES, táptalajon (4. kép). b.10mg/l IVS, ill. c. IVS+IES+NES 3+3+3 mg/l kombinációja. A hormontartalmú táptalajokon 1 hé4. kép: tig voltak a növények, majd hormonmentes DCR Szaporodó és meghosszabbodott som hajtások alaptáptalajra tettük őket. A gyökereztetést a 28. napon néztük (alaptáptalajra történő áttétel után, 4. számú táblázat, 5. kép). A legyökeresedett somot utána sikeresen akklimatizáltuk (6. kép). A homoktövis felszaporítását a BTM+0.2mg/l BAP tartalmú táptalajon végeztük, ha növeltük az alkalmazott BAP szintet, vagy alacsonyabb cc.-ju auxinnal egészítettük ki (0.001mg/l NES vagy IVS), vagy alaptáptalajt változtattunk (MS,DCR) a szaporodási ráta lecsökkent, a növények nem fejlődtek. ECONOMICA 2013/2

139

Dencső István: Különleges bogyós gyümölcsű növények mikroszaporítása

5. kép: Gyökeres som hajtás

6. kép: Akklimatizált som növény

MS tartalmú táptalajon a növények kisebbek voltak, ha megemeltük a BAP szintjét, bármelyik táptalajnál erős kalluszosodás indult meg. A homoktövisnél BTM+0,2 mg/l táptalaj tökéletes a klónok felszaporítására (7. kép).

28. napon értékeltük a gyökeresedést. A kezelések a következőek voltak: a.) BTM+ 10mg/l NES, b.) 10 mg/l IES, c.) NES+IVS+IES 3+3+3 mg/l. Itt csak a fő és oldalhajtásokat tettük le gyökereztetni, a legjobb kezelésnél is csak alig 30%-os gyökeresedést értünk el, a kísérleteket folytatni kell. (8. kép)

Gyökereztetés A homoktövisnél még megoldásra váró probléma a gyökereztetés. A növények annyira érzékenyek hogy AC (aktív szén) illetve 0.5 mg/l IVS-t tartalmazó táptalajon el is haltak a növények, a táptalaj bármilyen megváltoztatására a növények deformálódtak, vagy nem gyökeresedtek le. A somhoz hasonlóan itt is kipróbáltuk az un. pulse kezelést, vagyis nagy koncentrációjú auxin tartalmú táptalajon tartottuk a növényeket egy hétig. Egy hét után hormonmentes alaptáptalajra tettük vissza őket, és a

A gyökereztetés megoldása után lehetővé vált, hogy ezeknél a fontos adaptogén növényeknél a nemesítő által szelektált klónokat gyorsan, rövid idő alatt nagy mennyiségben átadjuk a termesztésnek, ill. a som esetében lehetővé tegyük (mivel dugványról és magról is nehezen szaporítható), hogy nagyobb arányban vonják be a termesztésbe.

7. kép: Szaporodó és meghosszabodott homoktövis hajtások

8. kép: Gyökeres homoktövis hajtás

140

KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK

ECONOMICA 2013/2

Gazdaságtudományok

Hegedűs Mihály

A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére Hegedűs, Mihály: The Impact of Corruption and Hidden Economy on the Operation of the SME Sector Corruption is a complex phenomenon related to hidden economy, which is also a barrier to economic development and hinders the outbreak from the crisis. Corruption is becoming a more sophisticated instrument of hidden economies and is present in every country parallel to the ever intense acceleration of our globalized world. Its extent depends on, among other things, economic disparities, social deformations, unequal burden-sharing, the rather ingenious forms of tax evasion, social morality, the country’s economic development, controlling mechanism and, more importantly, the subtle relations of economic crime with the prevailing powers. Hidden economy and corruption are interrelated phenomena. Uneven economic development, unemployment, social insecurity, contradictions of the legal regulations, and lack of transparency all provide an incentive to the violation of ethical business practices, the exploitation of the benefits of economic crime, the reinvestment of such profits into the business sphere and the appearance of corruption in the political decision-making. Corruption is a social symptom, a subsistence constraint, a deviant form as well as a status security instrument, the mild (moral) judgment of which encourages participation in the hidden economy and economic crises. If the state or the politics seeks to influence the development of the economy and assumes excessive responsibility or procurer function, it diminishes the principle of public burdens and supports the expansion of corruption and the operation of hidden economy at the same time. Keywords: corruption, hidden economy ,taxation ÖSSZEFOGLALÓ A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófizetést megkerülő „kreatív” eszközök igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. ECONOMICA 2013/2

A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politikai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselek141


ményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését. Kulcsszavak: korrupció, rejtett gazdaság, adózás BEVEZETÉS A gazdaság növekedését gátló tényezőinek meghatározása, a növekedés stratégiájának kidolgozása a környezet elemzésén túl a korrupció, a rejtett gazdaság működésének feltárását igényli. A rejtett gazdaság működése, mértéke összefüggésben áll a gazdaság főbb szereplőinek motivációival, etikai magatartásukkal, az egyes gyengítő-erősítő tényezők mértékével, az állam számon kérő, megengedő, jogalkotó szerepével. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, deviáns jelenség, hivatali visszaélés, státuszbiztosító eszköz, működési rendszer krízis, amelynek esetleges enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Az államnak a gazdaság működése területén történő túlzott szerepvállalása, aktív politikai szemszögből történő befolyásolása, fejlődésének irányát meghatározó, működtető, feladat-átvállaló és megrendelő szerepe, a kontrollkörnyezet hiányosságai, a feltárás alacsony kockázata csorbítja a közteherviselés elvét, támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését, amely függőséghez, tisztességtelen árversenyhez, egyes gazdasági ágazatok elsorvadásához, a jogállamba vetett bizalom megrendüléséhez vezet. A korrupció társadalmi -, gazdasági következményekét a rejtett gazdaság kiegészítő, erősítő, összekapcsoló szerepe a gazdasági fejlődéssel együtt változik. Láthatatlan működése a társadalom etikai mércéjétől függően válik láthatóvá és a gyakorlatban elfogadott, mindennapi cselekvéssé. 142

A korrupció tűrése, a gazdasági folyamatokban való részvétele növeli a visszaélések feltárásának kockázatát, gyengíti a társadalom etikus működésének alapjait, erősíti a rejtett gazdaság működését. A piac működési zavarait kihasználva egyre növekszik a gazdasági bűncselekmények globalizációja, módszerek kreatív, kifinomult igénybevétele. A korrupció beavatkozik a természetes gazdasági folyamatok automatizmusába, a kormányzati mechanizmusok ellenőrző, erősítő szerepük helyett olykor át nem gondolt beavatkozásaikkal korlátozzák a piaci folyamatokat, eltérítik a piac számára visszajelzésként szolgáló információkat, a termelést és beruházást élénkítő intézkedéseiket a mindenkori kormányzó párt szimpátia alapján határozzák meg. A korrupció és a politika összefonódásaként a gazdaság működtetése az érdekcsoportok hálójából nem tud kitörni. A korrupció jellemzője, hogy a központosított, autokratikus berendezkedésű ország esetében a rejtett gazdaság mértéke jelentős, a gazdaság működésének mindennapjait átszövi a megvesztegetés, az államigazgatási mechanizmusok bomlási folyamatai. A társadalom egyes rétegei a fennmaradásuk érdekében korrupció alkalmazására, illetve a rejtett gazdaságban való részvételre kényszerülnek. A gazdasági átrendeződések, a politika aktív társadalom átalakító szerepe jelentős hatást gyakorol a jog, és a gazdaság összefüggéseire, olykor pótlólagos adóként befolyásolja a piac, a politika, a társadalom működését. A túlzott adóterhek, a bürokratikus szabályozás miatt az életszínvonallal összefüggő szükségletek mellett előtérbe kerülnek a tiltott tevékenységekkel, kilátástalan helyzetekkel kapcsolatos motivációk. A kontroll hiánya, az ellenőrzési rendszerek összekapcsolásának elégtelen volta, a független külső ellenőrzés leépítése teret enged a korrupció, a rejtett gazdaság működésének, globalizációjának. Az összetett jogalkotási folyamat számossága, azok gyakori módosulásai, az egyes lobbi tevekénységek hatásainak megjelenése a jogalkotási folyamatokban átláthatatlanná, terECONOMICA 2013/2


vezhetetlenné teszik a gazdasági folyamatok alakulását, a jövedelmezőség, megtérülés számítását. A gazdasági visszaélések felderítési mutatóinak alacsony mértéke, a cselekménnyel okozott károk növekedését, a társadalmi közhangulat romlását, az egyenlőtlen teherviselést vonja maga után. A tudományos és az állami szféra szakértői között nem mutatkozik nézetelérés a rejtett gazdaság feltárásának szükségesség tekintetében, azonban a megelőzés tekintetében számos elemzés ellenére számottevő eredményt hazánkban nem sikerült eredményt elérni. 1. ANYAG ÉS MÓDSZER Kutatásom a „Korrupció és a rejtett gazdaság hatásai” tanulmány során felvetett kérdésekre adandó válaszok megfogalmazása kapcsán készült, amely során választ kerestem arra a feltételezésre, hogy a korrupció mértéke, a rejtett gazdaság működése mennyiben veszélyezteti az egyes országok gazdasági teljesítőképességének növekedését. Jelen tanulmányban vizsgálom, azt vizsgálom miként hat egymásra politika és a gazdaság intézményrendszere, s a milyen hatással van a kis-, és középvállalkozó szektor működésére, a gazdaság teljesítményére. Vizsgálom a gazdasági visszaélések típusait, a károk mértékét, a gazdasági visszaesésben betöltött szerepüket, társadalmi és etikai kérdéseket, az elkövetett cselekmények országonként eltérő megítélésének okait. Elemzésem alapját a rejtett gazdaságról, korrupcióról megjelent hazai és nemzetközi tanulmányok, saját magyarországi és nemzetközi gyakorlatban eltöltött tapasztalatok, a magyarországi székhellyel rendelkező társas vállalkozások által a 2010-2011-es évekre benyújtott társaságiadó-bevallásokról készített NAV gyorsjelentések, valamit az OPTEN 2010, 2011-es ECONOMICA 2013/2

adatbázis elemzése képezte. Jelen tanulmányban annak terjedelme és a teljes kutatás lezáratlansága miatt részeredményeket közlök. 2. EREDMÉNYEK A korrupció definiálásának problémái A korrupciót a modern világ egyik legfőbb gazdasági problémája, az egész világot tekintve a vállalatok 40 százaléka kénytelen megvesztegetési pénzeket fizetni. [Szvetlana 2010:116]. A korrupció jelensége évezredek óta jelen van az államigazgatási, társadalmi rendszerekben, kiváltó okait, megjelenési formáit tekintve összetett, sokrétű jelenség. Lackó [2008:3] legegyszerűbb definícióként történő megfogalmazása szerint a korrupció nem más, mint a közhatalommal való visszaélés magánnyereség céljából. A közgazdaságtan a 18. századig a morálfilozófia része volt, mégis a korrupcióra, mint szociális jelenségre vonatkozó univerzális definíciót nem sikerült kidolgoznia, amelynek oka a korrupció megjelenésének történelmi, vallási gyökereiben keresendő, illetve a társadalmi jelenség különböző nézőpontból történő vizsgálatából ered. A klasszikus közgazdaságtan emberképe racionális egoista, döntéseiket nem irányítják morális szempontok, a korrupciót természeti és a pozitív törvények között fennálló ellenmondás egyik következményeként fogják fel. A korrupció és a politika összekapcsolása a centralizált államok kialakulásából eredeztethető, amelyben a politika a gazdasági életet meghatározó „árúvá” válik. A korrupciót, mint társadalmi jelenséget megközelítő vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a közszolgák megvesztegetése, megvásárlása mellett a jelenség megrontó, tönkretévő, leromboló, a társadalom politikai szerkezetét deformáló etikai szerepe nem függ az egyes megközelítés kereteitől. 143


A szociológia elméletek szerint a korrupció az elfogadott normáktól történő eltérést, etikai megközelítésben írott és íratlan szabályok megsértését, közgazdasági értelemben a „termék” árában megjelenő extra adót jelenti, míg jogtudomány szerint a hivatali hatalommal való viszszaélést, megvesztegetést foglalja magába. Gazdaságelméleti szempontból a korrupció nem más, mint termelés nélküli profitszerzés, szolgáltatást tekintve anyagi és nem anyagi javak átadása olyan eszközök vagy szolgáltatások megszerzése érdekében, amelyek az igénybevevő számára egyébként nem, vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel lennének elérhetőek. A korrupció, mint a rejtett gazdaság egyik befolyásoló eleme torzítja a közszolgáltatási szektor fő funkciót, erősíti a társadalmi elit gazdaságban történő részvételét, csereként történő felhasználása a piac elemeinek torzításán

túl elosztó rendszerként is funkcionál, alapja a nemzetek hanyatlásának, a társadalmi korlátok kialakulásának, a gazdasági növekedés alacsony szintjének. Az adóráták és a korrupció hatásai A korrupció mértékét a gazdasági folyamatokba történő állami beavatkozás mértéke befolyásolja. A rejtett gazdaság működését a közgondolkodás, az adóráták magas mértékével, mint okokozati összefüggésként azonosítja. A rejtett gazdaság kialakulását fokozhatja ugyan az önfoglalkoztatás, a személyi jövedelmet terhelő adók mértéke, de az önmagában nem ok a korrupció és a rejtett gazdaság kialakulására. A vállalkozások egy része az adóterhelés mértékét tartja a válság egyik okozójának és a kitörési lehetőség egyik gátjának.

1. táblázat: Adóbevételek GDP-hez mért értéke (%) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Ausztria

42,1

41,5

41,7

42,7

42,4

41,9

42,0

Belgium

44,8

44,4

43,9

44,2

43,4

43,8

44,1

Bulgária

31,3

30,7

33,3

32,3

29,0

27,5

27,2

Csehország

35,7

35,3

35,9

34,4

33,4

33,5

34,4

Dánia

50,8

49,6

48,9

47,8

47,8

47,4

47,7

Finnország

43,9

43,8

43,0

42,9

42,8

42,5

43,4

Franciaország

43,8

44,1

43,4

43,2

42,1

42,5

43,9

Egyesült Királyság 35,8

36,6

36,1

37,6

34,6

35,4

36,1

Lengyelország

32,8

33,8

34,8

34,3

31,8

31,8

32,4

Magyarország

37,4

37,3

40,4

40,3

40,1

37,9

37,0

Németország

38,3

38,6

38,7

38,9

39,3

37,9

38,7

Olaszország

40,1

41,7

42,7

42,7

43,0

42,5

42,5

Románia

27,8

28,5

29,0

28,0

26,9

26,7

28,2

Szlovákia

31,3

29,3

29,3

29,3

28,9

28,1

28,5

Svédország

48,9

48,3

47,3

46,4

46,5

45,4

44,3

Forrás: Commission services 2012, szerkesztett változat

144

ECONOMICA 2013/2


Az adóterhelés mértékét jelzi az adóbevételek GDP-hez mért aránya. A magasabb adóék magasabb adóbevételi arányokkal jár együtt. A legmagasabb adóterhelést Dánia mondhatja magáénak 2011-ben, 47,7%-al, amelyet Svédország 44,3%-al, majd Franciaország követ 43,9%-al. A sor végén - a táblázatban nem jelzett- Törökország áll 25%-al, míg Svájc 28,5%-a megegyezik Szlovákia 28,5%-os arányával. Magyarországon a válság kezdő időpontját jelző 2007- évhez képest az adóból származó bevételek 3,4%-al, Svédország 3% -al, Szlovákiában 1,2 %-al, Csehországban 0,6%, az Egyesült Királyságban pedig 0,3%. csökkentek, azaz nem mindenkit érintett egyformán a válság. Az eltérés a válságra adott válaszok, reakciók, a választott kiútkereső módszerek elfogadásában, azok bevezetésének sikerességében keresendő. Az adóterhelés mértének és irányának megállapításához társadalmi közmegegyezés szükséges, amely egyenes következménye lehet a befizetési hajlandóságnak. Az adóterhelések irányuktól, módszerüktől függően jelentős hatással vannak a gazdaság fejlődésére. Észak-Európában az általánosan magas adóterhelés ellenére a társadalmi közmegegyezés miatt szívesen fizetnek adót, mert a befizetők tisztában vannak felhasználásuk mértékével, az elosztások irányaival. A fejlett nyugati országokban az intézményrendszer a természetes fejlődés eredményeképp alakult ki, kapcsolódott a társadalmi tudat sajátosságaihoz, a gyakorlathoz, a tradíciókhoz. Az intézményrendszerek nem formálisak, hatékonyságokat az állami beavatkozások nem korlátozzák. Kelet és dél Európában a kép árnyaltabb, alacsonyabb az adóterhelés, de a felhasználás transzparenciája nem mindenki számára világos és hozzáférhető. A hatalom sok tekintetben nem az elsődleges feladataira koncentrál, az ellenőrző szervezetek és ágazatok munkáját különböző érdekcsoportok nagymértékben beECONOMICA 2013/2

folyásolják. A vállalkozások nagy száma, kényszervállalkozási jellegük, a munkát terhelő adók mértéke arra ösztönzi a vállalkozók egy részét, hogy a törvények, normák megszegésével biztosítsák túlélésüket. A centralista törekvések az uralkodó társadalmi réteg és egyes lobbi szervezetek véleményének, befolyásának megfelelően alakítja a törvényi előírásokat, amely végül a társadalmi közöny érvényesüléshez, a modernizációs kitöréshez szükséges energia elvesztéséhez vezet. Lackó [2008:11] szerint az adóráták és a korrupció interakcióját megtestesítő indikátor (amelyet akár tekinthetünk egy olyan adórátának, amely szűken értelmezett, hagyományos adóék mellett tartalmazza a visszahúzó gazdasági környezetből, korrupcióból következő költségeket is) azt az összefüggést sejteti, hogy növekedése egy bizonyos szintig növeli az adóbevételt, de ezen túlhaladva hatása megfordul, s innen növekedése már csökkenti a beszedett adók volumenét. A válságból történő kitörési pontokra eltérő reagálások születtek. Egyes országok, így Magyarország is a munkabéreket terhelő adók helyett a fogyasztási típusú adók felé fordult. Az összes magyar adóbevétel 45,8 százalékát a közvetett adók teszik ki, ennél csak Romániában és Bulgáriában nagyobb ez az arány. A fogyasztás adóterhelése 2011-ben átlagosan 26,8 százalékos volt Magyarországon, ami uniós összevetésben a negyedik legnagyobb arány, a munkát pedig átlagosan 38,4 százalékos elvonás terhelte, ami a nyolcadik legmagasabb hányad az unió egészét tekintve. A munkát terhelő átlagos elvonás uniós szinten 35,8 százalék. A magyar általános áfa-kulcs 2009-ben 20ról 25 százalékra, 2012-ben pedig 27 százalékra emelkedett, emellett viszont több termék és szolgáltatás kedvezményes, 18 vagy 5 százalékos áfa kulccsal adózik. 2008 óta 17 uniós tagállam emelte az általános forgalmi adó kulcsát,- köztük Magyarország 145


a legnagyobb mértékben- 7 százalékponttal, Romániában és Spanyolországban 5-5, Görögországban pedig 4 százalékponttal emelkedett a forgalmi adó kulcsa ugyanebben a periódusban. Az irányváltást bírálók kiemelik, hogy az adóterhelés irányának változása akkor lehetne helyes, ha a munkabéreket, terhelő adómegtakarításokat beruházásokra, államkötvények vásárlására, fogyasztási javak vásárlására fordítanak. A közvetett adóformákból befolyó bevétel mintegy fele, a GDP 8,5 százalékának megfelelő összeg a forgalmi adókból folyt be a magyar költségvetésbe. Az infláció ugyan csökkent, de ez a kereslet visszaszorulása miatt van, azaz a fogyasztás az alapvető élelmiszerek tekintetében növekedett, a beruházások, építések tekintetében stagnált illetve csökkent. 2008-ban és 2009-ben a válság miatt a tagállamok adóbevételi abszolút értelemben és GDP-arányosan is csökkentek, majd ezt követően ismét emelkedni kezdtek, jelentősen emelkedtek a közvetett adókból származó bevételek. Általánosan 2011-től a munkát terhelő adókból is ismét egyre több pénzhez jutnak a tagállamok. Az eurózóában jelentősebb, azon kívül pedig némileg kisebb mértékben emelkedett a jövedelemadó legfelső kulcsa, 20102011-ig viszont meredeken csökkent a társasági adókulcs, amely most átlagosan 23 százalék körüli. Lackó [2008:12] szerint az adócsökkentés adóbevételt növelő hatása még korrupcióval kombinált interakciós adó-változó esetén sem valósul meg. Az adórendszer kialakításához, formálásához társadalmi közmegegyezés szükséges, nem működhet egyszerre államháztartási bevételként, növekedést serkentő elvonásként, szociális juttatásként, rejtett gazdaság és korrupció csökkentő tényezőként, társadalmi lét alakítóként. Általában a munkajövedelmeket terhelő ma146

gas adók esetében kiugróan növekszik a rejtett gazdaságaránya, azonban ez többnyire a dél-, és közép-európai országok esetében tapasztaljuk, amelyetTörökország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Görögország, Csehország, Olaszország, Oroszország esetében esetében a számos kutatás igazolt. [VISA 2013; Szvetlana 2008] Lackó [2008:13] vizsgálata az indirekt adóráta tekintetében is rámutat arra, hogy a magas adóék magas korrupcióval párosulva csökkenti az adóbevételeket, amely végső soron ellensúlyozza az adóráták adóbevételt növelő hatását. Tapasztalataim azonban ellen mondanak azon megállapításoknak, amely szerint az általános forgalmi adók alapja kevésbé titkolható el, mint a munkát terhelő adók alapja. A rejtett gazdaság tipikusan az a terület, ahol nincs számlakibocsátás, azaz nincs áfa adóalap sem. A láncügyletek során elkövetett adócsalások esetében a teljesítés helyének megváltoztatásával áfa mentesen állítják ki a számlát, azaz van adóalap, de nincs adó. A fiktív ügyleteknél van számla és van adóalap, de nincs gazdasági esemény, amely miatt nem létező gazdasági esemény után kerül az áfa visszaigénylésre. Az egyes gazdasági események igénybevevőjének megváltoztatása esetén is van adóalap és indirekt, adó, de nem az eredeti szolgáltatást, termékértékesítést nyújtó él visszaigénylési jogosultsággal, hanem közbeiktatott vállalkozás. A legjelentősebb költségvetést érintő csalások, már a mértéke miatt is az indirekt adó tekintetében fordulnak elő. Magyarország a gabonakereskedelem mellett a hatósági engedélyköteles építőipari, a cukor kereskedelem területén kérte a fordított áfa bevezetésének lehetőségét. Az informatikai termékek, a tojás, a hús közösségi „értékesítése” területén megjelenő áfa csalások mértéke arra figyelmeztet, hogy a rejtett gazdaság és a korrupció is gyors irányváltásra képes. ECONOMICA 2013/2


Az Európai Bizottság tanulmánya [EUobserver 2013.09.19] szerint mintegy 193 milliárd eurónyi pénzt vesztettek az uniós tagállamok 2011ben áfa csalások következtében. Az áfa csalások GDP-hez viszonyított aránya Románia, Görögország, Litvánia, Lettország tekintetében a legjelentősebb mértékű, míg a leginkább érintett államok Olaszország (36) milliárd, a franciák (32), a németek (27), a britek (19) és a spanyolok (15) milliárd euróval. A rejtett gazdaság A rejtett gazdaság terjeszkedése miatt a költségvetés bevételei csökkennek, az állam az adóbevételek szinten tartása érdekében az adótörvények állandó korrekciójára kényszerül. A túlzott adóterhek és túlzott szabályozás azonban tovább erősíti a rejtett gazdaság keletkezését, legfeljebb annak irányát változtatja meg, a kormányzati mechanizmusok pedig károsan korlátozzák a piaci mechanizmusokat. A rejtett gazdaság megteremti azon pénzügyi eszközök, amelyekkel a korrupció során felhasználva a számukra kedvező döntéseket befolyásolhatják. A rejtett gazdaságban a versenyképesség nem mérhető, munkaerő költsége nem kalkulálható, tettenérése a jelentős készpénzforgalom, a flexibilitás miatt számos nehézségbe ütközik. Az etikus gazdasági tevékenység végzése azt feltételezi, hogy a felek szerződéseiket megtartják, a jogi megkötések mellett a tevékenységet az üzleti lelkiismeret, a verseny tisztaságában és mások tisztességében vetett hit vezérli. A globalizáció következtében létrejövő bővülő termékválaszték gyors technológiai váltást, hatékonyság növelését feltételezi. A hitel és tőkeszegény vállalkozások esetében a technológiai váltást a korrupció és a rejtett gazdaság működtetése helyettesíti, amely során a munkaköltséget terhelő adók, illetve a termékértékesítést terhelő indirekt adók megspórolhatók. A jellemzően kelet és dél európai országok ECONOMICA 2013/2

esetében a hagyományok, beidegződések, infrastruktúrák elhanyagolt volta, tőkeszegénység, politikai és társadalmi intézményrendszer korlátokként áll a rejtett gazdaság és korrupció visszaszorításával szemben megteendő intézkedésekkel. 2. táblázat Korrupcióérzékelési index (CPI) 2012 EU & Nyugat-Európa Ország helyezés 1 1 4 6 7 13 17 22 25 37 41 46 48 54 54 62 66 72 75 94

Ország /Terület Dánia Finnország Svédország Svájc Norvégia Németország Egyesült Királyság Franciaország Ausztria Szlovénia Lengyelország Magyarország Litvánia Csehország Lettország Szlovákia Románia Olaszország Bulgária Görögország

CPI 2012 Pontszám 90 90 88 86 85 79 74 71 69 61 58 55 54 49 49 46 44 42 41 36

Forrás: http://www.transparency.org/cpi2012 szerkesztett változat

A közjavakból történő részesüléssel szemben évtizedek óta fennálló alacsony befektetés emléke továbbra is a korrupció fenntartására, a rejtett gazdaságban történő részvételre ösztönöz. A munkanélküliség miatt a vállalkozók kényszervállalkozóvá válnak, és a rejtett gazdaság szektorába tevékenykednek. A magyar gazda147


ságot jellemző mikrogazdasági vállalkozások számaránya nem indokolt, a jelenlegi struktúrában, a nagyfokú verseny, a piac felvevőképessége és meglévő árszínvonala miatt az adók kitermelése korlátozottan lehetséges. A közvetlen és közvetett adók magas rátája önmagában nem indokolja a rejtett gazdaság kialakulását, azt valamennyi környezeti tényező együttes befolyásának eredménye. A gazdaság szereplőit terhelő adók terhe jobban kapcsolódik a rejtett gazdasághoz, a korrupcióhoz, mint az adóráták nagyságához. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, míg az észak-európai jellemzően a korrupciós táblázat elején állnak, azaz szinte alig fedezhető fel korrupció. A felmérés azt bizonyítja, hogy a korrupció és az adóterhelés között csekély összefüggés fedezhető fel, az adott országok az adóbevételek a szociális és társadalmi intézmények működtetésére az adóbefizetők szerint optimálisan használják fel.

(31%) a nagy és kiskereskedelemben (20%), a vendéglátóiparban (19%), a mezőgazdaság és a gyártásban (15%), míg ingatlanpiac tekintetében mindössze 7%-ban. A Transparency International [2012] elemzése szerint Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint Magyarországon nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. A különböző lakossági és vállalati felmérések, a sajtóelemzések, valamint e kutatás keretében végzett mélyinterjúk egyértelműen alátámasztják, hogy a gazdasági élettel összefüggő korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti szektoron belül. 4. táblázat: A rejtett gazdaság alakulása Európában 2012-ben Rejtett gazdaság aránya (%)

3.táblázat A rejtett gazdaság a GDP %-ában 2007

20,1

Ausztria

7.6%

2008

19,4

Bulgária

31.9%

2009

19,9

Csehország

16.0%

2010

19,7

Dánia

13.4%

2011

19,3

Franciaország

10.8%

2012

19,0

Németország

13.3%

Magyarország

22.5%

Lengyelország

24.4%

Románia

29.1%

Szlovénia

23.6%

Szlovákia

15.5%

Egyesült Királyság

10.1%

Törökország

27.2%

Forrás: VISA The Shadow Economy in Europe 2013, szerkesztett változat

A VISA The Shadow Economy in Europe 2013es tanulmánya az európai fekete-gazdaságra vonatkozó euróban kifejezett összegek enyhe növekedését mutatja, a GDP-hez viszonyított %-os érték tekintetében, átlagban folyamatos csökkenés tapasztalható. A tanulmány szerint a rejtett gazdaság fokozottabb mértékben fordul elő, az építőiparban 148

Forrás: VISA The Shadow Economy in Europe 2013, .szerkesztett változat

ECONOMICA 2013/2


A MŰKÖDÉST GÁTLÓ TÉNYEZŐK Az önfoglalkoztatói rendszer nehezen regisztrálható,vállalkozások számának alakulása nem tükrözi a gazdaság igényét. (5. táblázat). 2009-re 1.686 e db-ra nőtt a vállalkozások száma, amelyben jelentős számban jelentek meg a tőkeszegény, hitelképtelen kényszervállalkozók, az adócsalási célra létrehozott társaságok. Nőtt az egyéni vállalkozások száma, amely növekedés többnyire a kényszervállalkozókból, az ügynöki és egyéb munkaviszonyok átrende-

támogatást igényelni nem tudnak, az adóregisztrációs eljárás során nem feleltek meg, azaz már a megalapításuk napján működésképtelenek. A kkv szektor torz szerkezetét jelzi, hogy 2012-ben több mint 38 ezer vállalkozás került felszámolási eljárás alá. Az 5. táblázat szerint a KSH adatai alapján a működő vállalkozások száma (Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele, vagy foglalkoztatottja) 2010. évben 696 680, ebből 384 947 a társas vállalkozások száma. A regiszt-

5. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma Korlátolt felelősségű társaság

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

114 112 163 475 173 393 183 920 206 333 222 289 239 673

Részvénytársaság

3 336

3 388

3 457

3 536

3 728

3 817

3 898

Szövetkezet

3 954

3 080

2 784

2 466

2 318

2 185

2 152

Jogi személyiségű társas vállalkozás 124 031 173 661 183 830 194 324 217 127 233 280 250 958 Közkereseti társaság

5 970

5 535

5 309

4 950

4 625

4 299

4 027

Betéti társaság

134 169 155 325 156 942 152 243 146 345 137 136 129 165

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

141 041 161 122 162 571 157 529 151 345 141 829 133 989

Társas vállalkozás

265 072 334 783 346 401 351 853 368 472 375 109 384 947

Egyéni vállalkozás

360 075 372 973 351 745 336 205 332 918 313 887 311 733

Vállalkozás összesen

625 147 707 756 698 146 688 058 701 390 688 996 696 680

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html, szerkesztett

ződésből ered. A korlátolt felelősségű társaságok a liberalizált társaságalapítási lehetőséggel élve tőkeszegényen jöttek létre, jegyzett tőkéjük az alapítás napján elfogyott, további működésüket a szürkegazdaságban megtermelt jövedelmekből finanszírozták. Az egyes családi vállalkozás keretében megalakított gazdasági társaságok több mint 10%-nak éves nettó árbevétele nem haladja meg az 500. e Ft-ot, saját tőkéjük nincs, hitelfelvételre nem jogosultak, ECONOMICA 2013/2

rált és a működő vállalkozások száma között eltérés jelzi, hogy a gazdasági társaságok jelentős része alkalmazottat nem foglalkoztat, árbevétele nincs, azaz gazdasági tevékenységet nem folytató vállalkozás. A működő, új, valódi, megszűnő vállalkozások adatai jelzik a kkv szektor működését, amely egyúttal az egyik problémája a gazdaság jelenlegi állapotának. A működő vállalkozások közel 90%-a foglalkoztat 1-4 fő között, amely 149


a foglalkoztatás területén mikro-vállalkozások aránytalanul nagy számát mutatja, s rámutat egyúttal a kényszervállalkozások nagy számára is. A 2010-es társasági adó bevallás elemzése során a 348.623 társasági adóbevallást benyújtó vállalkozásból 7.053 gazdasági társaság (az összes társaság 2%-a) foglalkoztat csak 250 fő felett. A mikró vállalkozás jellemzően 1-4-fő közötti alkalmazotti létszámot foglalkoztatnak, minimálbéren jelentik be munkavállalóikat, osztalékot nem vesznek ki, árbevételeik egy részére bevételi számlát nem állítanak ki, a munkabérek egy részét nem a gazdálkodás tevékenységének érdekében elszámolható költségszámlák felhasználásával fedezik. A szabályozások gyakori változása, a bűncselekmények felderítése, egymásnak ellentmondó, sokszor nem megalapozott ítéletek, a végrehajtások gyengeségei miatt az adócsalók a felelősségre vonást javarészt elkerülik. A vállalkozások, a tranzakciók, a kapcsolatok számának növekedése, az informatikai felkészültség hiánya, az eltérő adatbázisok használata, a gyakran változó jogszabályok, az ellenőrök felkészültsége, a szakmai és ellenőrző szervezetek közös fellépésének hiánya sem kedvezett a feltárás hatékonyságának. 4. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS A kis- és középvállalkozói szektor jelenlegi helyzete, struktúrája, a tőkehiány, a vállalkozás részvényeinek piaci megítélésére, a hitelek-köl-

csönök felvétele kapcsán támasztott követelmények teljesíthetősége a gazdaságban végzett tevékenység általános etikai normáinak megkerülésére kényszeríti a vállalkozások egy részét. A tisztességes elveken nyugvó, etikus üzleti magatartás a gazdaság valamennyi szektorában támogatja. háttérbe szorul; az erkölcsi normák a megélhetési, túlélési kényszer mellett küzdenek az állam kiigazító, beavatkozó szerepével. A gazdálkodás fenntartási kényszere az információk, a beszámolók, a könyveikben szereplő adatok valóságtól eltérő korrekciójára ösztönöz; az alkalmazott számviteli értékelési eljárások egy része ellentétes a valódiság, következesség, egyedi értékelés számviteli alapelvekkel. A kontrollkörnyezet hiányosságai, a feltárás alacsony valószínűsége a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét A rejtett gazdaság működése, a korrupció jelenléte okozója a gazdasági visszaesésnek. Az általános etikai normák megkerülésének növekedése már nem csak a vállalkozási szektorban figyelhető meg, hanem jelen van a közéleti döntéshozásban is. Az etika, bizalom és az adómorál egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak, a gazdaság és az erkölcs viszonylatában pedig további kérdés a gazdasági tevékenység erkölcsi normáinak létezése. A vállalkozások versenyképességét szűkítheti az etikai szabályok kikerülése, a korrupció széles eszköztárát előny megszerzése vagy fennmaradásuk érdekében felhasználják fel.

Felhasznált irodalom [1.] Borbás L(2011) Comments ont he Review of the „Small Business Act for Europe”. A Hungarian viewpoint. 9th MEB International Conference Proceedings pp. 229-237 [2.] 2009.october.) Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) 2012 éves jelentése a. http://ec.europa.eu/anti_fraud/about-us/reports/olaf-report/index_en.htm [3.] Lackó Mária (2008) Az adóráták és a korrupció hatása az adóbevételre-nemzetközi összehasonlítás [4.] MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2008 Műhelytanulmány MT-DP-2008/08 [5.] Hegedűs M. (2012) A kisvállalkozói attitűd sajátos vonásai. a. Könyvvizsgálók lapja 2012. I évfolyam 7-8 szám 10-12 pp. 150

ECONOMICA 2013/2


[6.] Hegedűs M (2013) Increasing of corruption and trickery in economy during crisis period [7.] Selye János Egyetem 2013 [8.] Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötetet 106-122 oldal [9.] PricewaterhouseCoopers (2009) Globális gazdasági bűnözés [10.] http://www.pwc.com/en_HU/hu/publications/assets/PwC-GlobalEconomicCrimeSurvey-HU2009-HUOK.pdf [11.] Transparency International Corruption Perceptions Index 2012 a. http://www.transparency.org/cpi2012/results [12.] Szvetlana P. Glinkina [2010] A korrupció, mint jelenség: elmélet és oroszországi gyakorlat [13.] Eszmélet Társadalomkritikai és kulturális folyóirat 2010. 85.szám 116-156 oldal [14.] VISA The Shadow Economy in Europe; 2013 [15.] http://www.visaeurope.com/en/about_us/industry_insights.aspx

ECONOMICA 2013/2

151

Наталья Петровна Молчанова: Применение программно-целевого подхода в регулировании...

Наталья Петровна Молчанова

Применение программно-целевого подхода в регулировании развития российской экономики Наталья Петровна Молчанова : Application Program Approach in Regulating the Development of the Russian Economy The necessity of the use of program-oriented approach to the regulation of social and economic development; in especially at the regional level of government; recommendations to improve the program and target activities; used a new tool - the state program of the Russian Federation. Keywords: management, government program, economic growth, regional economics in Russia А Oбоснована необходимость применения программно-целевого подхода в регулировании социально-экономического развития; выявлены его особенности на региональном уровне управления; сформулированы рекомендации по совершенствованию программно-целевой деятельности посредством использования нового инструмента – государственных программ Российской Федерации. Ключевые слова: управление, государственная программа, экономический рост, региональная экономика России В условиях проведения структурной модернизации российской экономики значительно возрастает актуальность вопросов применения программно-целевого подхода в управлении социально-экономическим развитием. В качестве эффективного инструмента проведения государственной региональной политики выступают федеральные и региональные целевые программы. Однако разнообразные проблемы организационного и экономического характера затрудняют разработку, научное обоснование и контроль за практической реализацией инвестиционных проектов и планируемых мероприятий.

152

Всю совокупность целевых программ, разрабатываемых в настоящее время в России, можно сгруппировать по их назначению применительно к конкретной территории, что позволяет более четко сформулировать стратегические принципы программноцелевого подхода на различных уровнях государственного и муниципального управления. Можно выделить класс собственно территориальных целевых программ, которые можно позиционировать как форму системного перераспределения ресурсов (материальных, трудовых, финансовых) для решения конкретных социально-экономических задач на основе определения приоритетов, критериев, экспертной оценки. Последовательное совершенствование территориального программноцелевого планирования применительно к особенностям федеративного устройства России привело к постепенной трансформации совокупности целевых программ в иерархическую многоуровневую систему. Они распространились на уровень федеральных округов РФ, субъектов РФ (регионов) и муниципальных образований. Территориальные целевые программы характеризуются масштабностью инвестирования и ориентированы на решение региональных стратегических задач, связанных с проведением структурной ECONOMICA 2013/2


перестройки, модернизацией экономической и социальной инфраструктуры и другими неотложными проблемами. В современных условиях происходит видоизменение сущности целевой программы в общенаучном понимании, а также привязка ее содержания (в зависимости от значимости поставленных целей и сложности решаемых вопросов) к соответствующим таксономическим единицам. Проведенное исследование различных аспектов экономического программирования позволяет нам сформулировать собственное представление о сущности и содержании территориальной целевой программы, внести уточнения в определение данного понятия. Итак, под территориальной целевой программой нами рекомендуется понимать совокупность увязанных по ресурсам, исполнителям и срокам осуществления социально-экономических, научноисследовательских, производственных, экологических, организационно-хозяйственных заданий и мероприятий, обеспечивающих эффективное решение приоритетных задач программного характера, требующих государственной поддержки и реализуемых на определенной территории (страны в целом, федерального округа РФ, субъекта РФ, муниципального образования) [1, с. 107]. В практической работе объективно проявляются разнообразные административные и экономические проблемы, которые свидетельствуют о накапливающихся затруднениях относительно применения программно-целевого подхода в территориальном управлении и закономерно предопределяют востребованность модернизации деятельности по экономическому программированию. Для преодоления имеющих место несовершенств нами сформулирован ряд мер по улучшению организационноэкономического механизма разработки и реализации программных документов. Во-первых, представляется целесообразным закрепить сложившиеся тенденции сокращения числа подготавливаемых и принимаемых на федеральном уровне терриECONOMICA 2013/2

ториальных программ. Это позволит более взвешенно подходить к выбору приоритетных направлений инвестирования и обусловливает необходимость ранжирования программных мероприятий в зависимости от их значимости в целях обеспечения концентрации различных видов ресурсов, а также будет способствовать принятию мер институционального характера по повышению эффективности расходования бюджетных средств в рамках реализуемых инвестиционных проектов. Во-вторых, по мере стабилизации социально-экономического положения административно-территориальных образований и повышения ответственности за нецелевое и несвоевременное расходование финансовых ресурсов, следует рекомендовать поэтапное уменьшение числа федеральных целевых программ, разрабатываемых для отдельных субъектов РФ и ориентировать последние на формирование собственных региональных программ социально-экономического развития. Для их выполнения не потребуется масштабного привлечения ресурсов федерального бюджета. Основными источниками станут средства региональных и муниципальных бюджетов, а также частные инвестиции. Такому подходу призван способствовать формируемый на федеральном уровне комплекс управленческих воздействий, направленных на проведение социально ориентированной региональной политики. Во главе этих мер – организуемая Правительством страны деятельность по увеличению числа субъектов РФ с достаточной бюджетной обеспеченностью. В этих условиях Министерство экономического развития Российской Федерации активизирует разработку государственных и ведомственных программ, а также программ для проблемных территорий, не совпадающих с границами субъектов РФ и предназначенных для реализации в рамках одного или нескольких федеральных округов. В-третьих, при обосновании территориальных программ следует упорядочить норма153


тивные положения и инструкции, содержащие методические подходы к формулированию целей, структуры, состава приоритетных заданий и мероприятий. В центре внимания разработчиков должны быть инвестиционные проекты, способствующие получению наибольших мультипликационных эффектов для экономики и социальной сферы административно-территориальных образований. Подобная трансформация разработки целевых программ позволит обеспечить их поэтапное саморазвитие и реализацию в режиме самофинансирования, что предусматривает быструю окупаемость затрат и создает задел инвестиционных средств для обеспечения финансирования последующих этапов (и относящихся к ним мероприятий) программы. В-четвёртых, для территориальных целевых программ, разрабатываемых, как правило, на средне- и долгосрочный периоды, необходимо продумать механизм их адаптации и обновления применительно к изменяющимся целевым установкам и условиям осуществления. Обязательными элементами программно-целевой деятельности должны стать постоянный мониторинг реализуемых программ и периодическая корректировка (как правило, один раз в год) состава, объемов финансирования и сроков реализации программных мероприятий. В-пятых, требуют совершенствования методические основы и инструментарий оценки эффективности инвестиционных проектов, для которых рекомендуется применять универсальные и частные (отечественные и зарубежные) методики оценки эффективности. Сохраняет актуальность и проблема оценки результативности важнейших этапов реализации целевой программы как системы, состоящей, как правило, из нескольких подсистем, каждая из которых, в свою очередь, состоит из отдельных мероприятий. 154

Для федеральных целевых программ, направленных на совершенствование социально-экономического положения одного или нескольких регионов, возможно их укрупнение, понимаемое как объединение по ряду однородных в экономическом отношении субъектов РФ или федеральным округам. При подготовке таких консолидированных программ целесообразно включать в них действующие или разрабатываемые для территорий данного макрорегиона целевые программы социально-экономического развития субъектов РФ (в том числе направленные на решение социальных, институциональных и экологических проблем) в качестве структурных составляющих (самостоятельных подпрограмм). На заседании Президиума Правительства РФ 21 июля 2011 года В.В.Путин подчеркнул, что в условиях перехода к посткризисной модели роста нужно провести модернизацию государственных финансов, акцентировать внимание на повышении эффективности использования бюджетных средств, одновременно привлекая различные инструменты, которые находятся в распоряжении государства, включая налоговые, таможенные, законодательные и другие меры [2]. В связи с этим, программно-целевой подход становится наиболее востребованным и приемлемым для решения приоритетных стратегических задач в масштабах федеральных округов и субъектов РФ, а основным инструментом регулирования инвестиционного процесса будут государственные программы. Порядок их разработки, реализации и оценки эффективности утверждён Постановлением Правительства РФ от 2 августа 2010 г. № 588 [3]. Представляется, что при разработке государственных программ следует ориентироваться не только на текущее состояние дел в экономике и социальной сфере, но и на ECONOMICA 2013/2


перспективный период, в целях отражения формируемых моделей будущего развития и вариативных тенденций долгосрочных прогнозов. Вследствие такого подхода возрастает необходимость объединения и последующего консолидированного использования инвестиционных средств входящих субъектов бюджетного планирования и всех заинтересованных сторон. Поэтому системообразующим элементом государственного регулирования территориального развития должны стать целевые программы на уровне федерального округа РФ. Однако, для их реализации пока не созданы достаточные правовые основания по формированию общего бюджета, и поэтому в настоящее время более предпочтительно ограничиться созданием специальной организационной структуры по выработке согласованной инвестиционной политики и управлению потоками ресурсов. Для практического осуществления регулятивных функций целесообразно учитывать опыт, накопленный в ряде федеральных округов, и разработать соответствующий экономический механизм. Нами обоснованы важнейшие принципы, которые рекомендуется соблюдать в условиях посткризисного периода при осуществлении программно-целевой деятельности. - Цели государственных программ необходимо формулировать согласно приоритетам государственной экономической политики. Входящие в их состав федеральные целевые и ведомственные программы следует ориентировать на отражение основных положений социально ориентированной региональной политики. Сами программы, методы их реализации и планируемые итоги предполагается более тесно увязывать с концептуальными и прогнозными документами социальноэкономического развития России, особенно с планами структурной модернизации ECONOMICA 2013/2

тех сфер и отраслей, в которых намечено их практическое осуществление. - Государственные программы предусматривается применять не только как исключительно федеральный инструмент. В работу над инвестиционными проектами нужно активно вовлекать и региональные органы власти, бизнес и общественные институты, тщательно продумывая механизмы государственно-частного партнерства (ГЧП). Эффективность выполнения программ во многом зависит от согласованной, спланированной работы всех участников этого процесса на каждом этапе. Мероприятия государственных программ должны базироваться на конкретных целях и содержать реалистичные сроки их исполнения. - Органам власти и управления субъектов РФ необходимо, с одной стороны, обеспечить понимание региональным сообществом стратегических приоритетов развития страны в территориальной структуре национальной экономики, а с другой - повысить информированность населения о направлениях и достигнутых результатах программно-целевой деятельности. В этой связи актуальным является безусловное выполнение действующих федеральных целевых программ, а также гармоничное использование наработанных механизмов ГЧП при разработке проектов государственных программ. - Всем заинтересованным сторонам следует взвешенно подходить к планированию затрат на государственные программы, исходить из реальных возможностей бюджетной системы страны. Важно, чтобы бюджетные расходы осуществлялись равномерно в рамках предстоящего бюджетного цикла. Для этого необходимо тщательно обосновывать графики реализации программных мероприятий, увя155


зывать с ними объёмы закладываемых ресурсов, предусматривать в рамках программ необходимые меры мониторинга и контроля за использованием бюджетных средств. Предпочтительным является недопущение распыления средств, исключение дублирования функций и отнесения конкретных задач управления ресурсами к непрофильным ведомствам. По каждому направлению инвестирования может быть установлена персональная ответственность за своевременное достижение поставленных задач и объективность сформулированных показателей. К приоритетным направлениям работы федеральных ведомств относится создание механизмов стратегического управления на основе государственных программ. Правительство РФ в 2013 году утвердило сорок государственных программ, которые должны стать элементом бюджетного планирования и быть интегрированы в бюджетный процесс. Как полагают эксперты, государственные программы в настоящее время пока не являются инструментами принятия и реализации управленческих решений [4]. В них зафиксированы только целевые индикаторы и необходимые объёмы финансовых ресурсов. Увязка между этими элементами в виде конкретных мероприятий, реализуемых в заданные сроки, в большинстве программ изначально не предусматривалась. Для исправления данной ситуации было принято решение о разработке трёхлетних планов

реализации государственных программ как сетевых графиков, включающих цели, задачи и мероприятия, сроки, финансовые ресурсы, ответственных исполнителей. Промежуточные результаты программной деятельности предполагается увязывать с Федеральным законом о бюджете на предстоящий бюджетный цикл. В целом, можно заключить следующее. В России накоплен значительный, но далеко не в полной мере используемый, потенциал программного регулирования территориального развития. В период структурной модернизации экономики в отечественной практике расширяются возможности применения программно-целевого подхода при разработке государственных и целевых программ, реализуемых на федеральном и региональном уровнях управления. Объективно совершенствуется научный и прикладной инструментарий, используемый в процессе экономического программирования. Приоритетной задачей является методическое и организационное обеспечение применимости государственных программ как инструмента управления социальноэкономическим развитием страны и создание системы мониторинга их исполнения. Такой подход поможет контролировать достижение поставленных целей и при необходимости вносить корректировки в запланированные действия и распределение ресурсов.

Литература [1.] Молчанова Н.П. Программно-целевой подход в управлении развитием федеральных округов и субъектов Российской Федерации: монография. – М.: МАКС-Пресс, 2011. – 340 с. [2.] Правительство Российской Федерации. Материалы к заседанию 21 июня 2011 года. http://archive. government.ru/docs/15977/ [3.] Постановление Правительства РФ от 02.08.2010 N 588 (ред. от 17.10.2013) «Об утверждении Порядка разработки, реализации и оценки эффективности государственных программ Российской Федерации». [4.] Итоги 2012 года и задачи текущего развития //Экономист, 2013, № 7. – С. 6-18.

156

ECONOMICA 2013/2


Nina Voskolovich

Innovative aspects of tourism development in Russia Nina Voskolovich: Инновационные аспекты развития туризма в России A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban A szerző az oroszországi turizmusfejlesztés vizsgálatában három fő megközelítési módszert alkalmaz: a különböző éghajlati övezetek szerinti, a turisztikai erőforrás-ellátottság alapján, vagyis klaszterek szerint, illetve a speciális gazdasági övezetek alapján cél-orientált megközelítést. A következtetések és az ajánlások a turizmus teljesítményének növelését célozzák. Kulcsszavak: turisztikai erőforrások, klaszterek, különleges gazdasági övezetek, célprogramok Автор рассматривает три основных подхода к развитию туризма в России, обладающей разнообразными природно-климатическими зонами и богатыми туристскими ресурсами: кластерный, особые экономические зоны и программно-целевой. Показана специфика их реализации на региональном уровне. Выводы и рекомендации направлены на повышение эффективности деятельности индустрии туризма. Ключевые слова: туристские ресурсы, кластеры, особые экономические зоны, целевые программы ABSTRACT The author applies three main approaches to examine the tourism development in Russia, which has a variety of climatic zones and rich tourist resources, namely, cluster, special economic zones and targetoriented approaches. The specificity of their implementation is further observed at regional level. Conclusions and recommendations are aimed at performance improvement of the tourism industry. Keywords: tourist resources, clusters, special economic zones, target programs. The modern development of tourism in Russia is seen as an innovative way of the national economy transformation, which facilitates resource-saving and environmentally sound growth. ECONOMICA 2013/2

In the word ranking by international tourism arrivals and receipts in 2012 Russia took the 10th and the 30th place respectively (Table 1). According to Oxford Economics research, contribution of the tourism industry in 2011 amounted to 3.4 trillion rubles (106 billion U.S. dollars), or 5.9% of total national GDP, while the contributions to GDP of the automotive, chemical industry and telecommunication services were 4.8%, 3.3% and 2.9% respectively[1]. According to expert estimates, the revenues from the tourism industry could be comparable to the income from oil/gas exports. State regulation of tourism development is carried out by means of federal and regional programs together with subsidizing of the most important projects.

157


Table 1. Word’s Top tourism destinations in 2012 r.*

2000 77,2 51,2 31,2 46,4 41,2 9,6 19,0 23,2 10,2 19,2

Tourism arrivals, Million 2010 2012 77,1 83,0 59,8 67,0 55,7 57,7 52,7 57,7 43,6 46,4 27,0 35,7 26,9 30,4 28,3 29,3 24,6 25,0 20,3 25,7

Countries

1. France 2. USA 3.China 4.Spain 5.Italy 6.Turkey 7.Germany 8.England 9.Malaysia 10.Russia

1. USA 2. Spain 3.France 4.China 5.Italy 6.Germany 7.England 8.Australia 9.Macao 30.Russia

2000 82,9 30,0 33,0 16,2 27,5 18,7 21,9 9,3 3,2 3,4

Tourism receipts, Billion US $ 2010 2012 103,5 126,2 52,5 55,9 46,6 53,7 45,8 50,0 38,8 41,2 34,7 38,1 32,4 36,4 29,6 30,4 27,8 43,7 9,0 11,2

* Source: World Tourism Organization (UNWTO). Tourism Highlights, Edition 2013.

For the coming period the following federal approach to the development of tourism in target programs are planned: 1) “Development Russian regions. of domestic tourism in the Russian Federation Currently, there are three basic approaches (2011-2018)”; 2) „Development of culture and at the regional level of tourism development, tourism (2013-2020)”. namely, cluster, special economic zones and The expected cumulative effect of target target-oriented approaches. programs implementation should include the The cluster approach is more suitable for following five components: the areas with a high potential for tourism - Branding – working on image of Russia, development, which requires significant making it attractive and safe for tourism; investment in the infrastructure and an active - Economic – fostering investment in the promotion of touristic products and services creation of high-tech tourism infrastructure; both at domestic and global markets. - Fiscal – an increase in tax revenues of the Clustering is based on a broad cooperation federal and local budgets; within the boundaries of a particular - Environment - focus on the Fig. 1. The main directions sustainable growth and of tourism development in Russian regions. use of renewable natural resources; - Social –quality of life Tourism improvement in Russia; development at the regional level employment rate growth through creation of additional jobs in the tourism industry. A variety of climatic Special economic zones in Clusters as a basis for zones, cultural and historical Target-oriented approach tourism industry are mutually beneficial should improve the designed to create features, national and business cooperation in existing forms of tourism favorable business the tourism industry local traditions determine conditions the need of differentiated 158

ECONOMICA 2013/2


area, which brings businesses of different to the pensioners, the disabled persons, the specialization together and fosters production children, which also allows reducing seasonal and promotion of touristic products (transport fluctuations in use of tourism facilities. services, accommodation, leisure activities Special economic zones are being created in the etc.). tourist areas, determined by the Government Pilot projects related to creation of of Russia, where the state ensures favorable clusters suggest the priority development of business conditions by reducing income, environmental, ski, agrarian and car tourism. property and land taxes. For example, three clusters were formed in the Special economic zones are organized in Vologda region: the Altai (“The Altai Valley”, “Biryusovaya - The West cluster (Beloozero), where priority Katun”), in the region of Lake Baikal (“Baikal is given to cultural, educational, event, harbor “and “Gate of Baikal “). Within these pilgrim and agrarian forms of tourism ; areas the services in the field of technological - The East (Veliki Ustyug – the homeland cooperation, energy resources, rental property, of Father Frost) with focus on sports, industrial leasing etc. are provided. environmental and social (for children) Based on the agreement between the administration of the area, which has the status tourism; - The North (Vologda – the local Kremlin) of a special economic zone, and the government, with emphasis on cultural, educational, federal funds are spent on reconstruction of environmental, cruise (river/lake) and cultural and historical monuments, transport infrastructure etc. agrarian tourism. The Vologda region aims Fig. 2. Factors of tourist attractiveness of Russia regions. at promotion of touristic preferences transformation at Russian and international Tourism attractiveness of markets, in particular it Russian regions (estimation) focuses on moving from the concept of “sea - sun - beach” tourism towards “knowledge terrain-leisure”. Availability of Access to Options for recreational information Socialcultural and Tourism In the Republic of and natural concerning economical historical intermediaries resources for tourism conditions sightseeing Bashkortostan three other tourism services clusters were organized: 1) tourism and recreation (cultural, educational, Leisure Guide environmental, aqua Accommodation Transport Catering activities services tourism); 2) car-tourism (cultural, educational, event, adventure, ski, equestrian); Target-oriented approach aimed at supporting of tourism industry is widely applied in both 3) tourism in general. Special attention in Bashkiria is paid to social regions with high potential in terms of tourism tourism, namely increase in providing services development and in those areas, where the ECONOMICA 2013/2

159


rich resources are still inaccessible due to lack of accommodation facilities and transport services. As a part of this approach the existing infrastructure is renewed and the new projects are developed. Target-oriented approach is implemented in the Central, North-Western and Southern Russia with the main focus on cultural, educational, pilgrim, recreational and business tourism. The most popular tourist attractions are the cities of the „Golden Ring” and Saint-Petersburg (special programs, for example the “White Nights”). Tourist attractiveness of Russian regions is estimated based on a system of indicators, which determine the level of tourism development (Figure 2).

To coordinate the activities on the tourism market and to provide accurate information, such date as tourism receipts, number of Russian tourists on the domestic routs, usage of hotel accommodation, total volume of paid services in tourism should be analyzed. At the same time, it is reasonable to include in the analysis the date on improvement of the services quality and increase in profitability, namely growing number of repeated tourist visits, increasing length of a stay, distribution of tourist flows within some area, smoothing seasonality etc. For development of tourism in Russia it is important to provide an active promotion of regional touristic brands at domestic and global markets.

References: [1.] P. Borisov The economists say: the tourism industry in Russia contributes more to GDP than the automotive. Infogruppa „TURPROM.” - URL: http://www.tourprom.ru/news/ 18610 (date of access: 26.06.2013) [2.] Federal Law № 132 „Amendments to Federal Law: The principles of tourism activities in the Russian Federation „as of 24.11.1996, (as in force on 03.05.2012, № 47-FZ). [3.] Voskolovich N.А. Marketing of tourism services. – М.: UNITI-DANA, 2009. [4.] Tourism in a changing world. Edited by Voskolovich N.А. – М.: MGU-TEIS, 2010.

160

ECONOMICA 2013/2

Szerzőink

Szerzőink Dr. Kovács Sándor osztályvezető VCSM Zrt. [email protected]

Dr. Peter Szabó Szlovák Műszaki Egyetem Pozsony Anyagtechnológiai Kar Nagyszombat [email protected]

Kovács Zoltán üzemfőmérnök VCSM Zrt. [email protected]

Dr. Békési László főiskolai tanár Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

Dr. habil Örsi Julianna címzetes főiskolai tanár ny. múzeumigazgató JNSZM Tudományos egyesület elnöke [email protected]

Dr. Békési Bertold egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

prof. Dr. Pintér István egyetemi tanár [email protected]

Papp István tanársegéd Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

Dr. Csillei Béla oktató JNSZM Pedagógiai Intézet [email protected]

Dr. Szegedi Péter egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem [email protected]

Tánczos Péter PhD hallgató Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar [email protected]

Dr. Nagy Valéria főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar [email protected]

Szurmay Ernő nyugalmazott könyvtárigazgató a Verseghy Kör tiszteletbeli elnöke [email protected]

Beszédes Sándor tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar

Dr. Bagi Gábor történész muzeológus [email protected] Dr. Czifra György tanszékvezető főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

ECONOMICA 2013/2

Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Madaras Lászlóné Dr. tanszékvezető főiskolai tanár Szolnoki Főiskola [email protected]

161

Szerzőink

prof. Dr. Seregi János egyetemi tanár Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet [email protected]

Hegedűs Mihály igazságügyi szakértő Magyar Könyvvizsgáló Kamara Ellenőrző Bizottság elnöke [email protected]

Bartos Szabolcs szaktanácsadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

Dr. Natalia Petrovna Molchanova tanszékvezető Razumovszky Állami Műszaki Egyetem Moszkva

Kovács Ágnes tanszéki mérnök Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar [email protected]

Dr. Nina Voskolovich professzor Társadalomgazdaságtan Tanszék Lomonoszov Állami Egyetem Moszkva

Dr. Dencső István főiskolai docens Szolnoki Főiskola [email protected]

Dr. Igor Molchanov professzor Társadalomgazdaságtan Tanszék Lomonoszov Állami Egyetem Moszkva

162

ECONOMICA 2013/2

Table of Contents Előszó 3. Hydrological Characteristics of Tisza Valley, the Hydrodynamic Modeling of River

Recommend Documents