NAPKOR
Neve ismeretlen eredetű, az oklevelek ben olyan sok formában fordul elő, hogy eredeti hangalakját sem ismerjük Bizonyosan a legrégibb települési réteghez tartozik, a XIII. század elején már feltehetően állott, de valószinü, hogy kezdetben várbirtok volt (váradi regestrum). 1271-ben a Kállay család őse, Balog-Semjén nb. Ubul fia Mihály királyi adományként azért kapta, mert eredeti tulajdono- sai, Butur és rokonsága a tatárjárás alatt maradéktalanul elpusztult. Az Árpád-ház kihalását kővető zavarokban ugyan a család átmene- tileg elvesztette, de neki részben Ottó, részben 1. Károly visszaadatni rendelte. A Kállay család beliek egymás kőzti pereiből tudjuk, hogy temploma Szt. István király patronátus alatt állott. Az okleveles adatokat a pápai regestrum is megerősiti. I 329-ben Nagysemjéni Mihály unokái két részre osztották a falut és az egyházat 1/4-3/4 arányban. Egy a XIV. század végén keletkezett oklevél Napkor határában Thezár nevü helyet emlit, ami szláv eredetü szó és ácsot jelent A falu főldesurai 1848-ig mindig a Kállay család tagjai voltak, határának nagy részét I 945-ig ők birtokolták. 1556-ban 12(}--130 lélek lakhatott benne, 1554-ben Kállay Farkasnak 6 portája volt itt. A XVI. században legalább két kúria állott a faluban. A Kállay család Nagykálló elvesztése után általában itt lakott, de a határ nagy részét a kállói várőrség, majd Nagykálló lakói használták. Éppen emiatt a XVIII. században el is néptelenedett, és az elpusztult faluba Kállay István 1744-ben aranyas jobbágyokat fogadott be, azaz kialkudott census mellett telepitette be. 1 774-ben három Kállay nevü földesurá- nak 30 házas-telkes jobbágya és 15 házaszsellére volt.A jobbágyfelszabaditás táján 1445 lakója volt "Kállay Leó urnak Curiája, mely mintegy 15 köblös földön fekszik, vagyon tiszt. urak lakó háza, téglábul és vályogbul épült, sendellyel fedett, 7 szobára jó állapotban. Oldalt északról a konyhaház téglábull. ..alatta pincze ...istálló 20 lóra. .más istálló 30 szarvasmarhára. ..Az udvaron deszkából készült kut gémre válukkal. Az t. Kállay Imre ur curiáján, mely mintegy 6 köblös földön fekszik, a lakóháza tégla fondamentomra vályogbul, nád fedél alatt 6 szobára egy kamrá val. ..a mellett apró marha ól ... tengeri kas paticsból. ..kapun tul két istálló. ..
T. Kállay Miklós urnak curiáján, me Ily mintegy 8 köblös földön fekszik, vagyon a t. urnak lakó háza, mely tégla fundamentomra vályogbu1 készült, sendellyel fedett és 6 szobákból áll. Északról istálló. ..középen kotsi szin ...azon alól konyha ház '" az udvar közepén kávás kut gémmel, válluval. A t. Kállay János urnak curiáján, mely mintegy 4 köblös róldnyi, a lakó háza tégla fundamentomra vályogbul, nádfedél alatt 3 szobára, egy pitvarral. " mellette egy konyha ház ... négy lóra való istálló. ..egy sövény kut gémmel és váluval ..." Valószinüleg Kállay Leó örökli az apai, Ferenc.féle kúriát, erre utal a legnagyobb telekrész és a legnagyobb, tehát más faluk ban is példaként szereplö ház is. A századfordulóra már csak egy Kállay-kúria állt, amely klasszicizáló architektúrát mutatott. Egy másik kúria helyén az 1 860-as években új ház épült, amelyben felesége, Kállay Erzsébet révén Jósika Miklós lakott. Ez késöbb a Czukor családé lett. Az elsö kúriát lebontották 1945 után. A második ma posta. Jellege: Többutcás, szalagtelkes, halmazos szerkezetű falu Közép-Nyírségben. Fő utcája (Kos- suth u. és Sényői út) É-D irányú. A Kossuth utca középrésze orsósan kiszélesedik, ahol a római katolikus templom áll. A Sényői útból ágazik kelet felé az Apagyi út, amelyet a XIX. század második felében szálltak meg. A Vöröshadsereg útja (Nagykálló felé vezető út) a felszabadulás után épült be. Az említett főbb utcák hoz kisebb utcácskák csatlakoznak. A falu határa homok. A lakosság -különösen a századforduló óta -dohánytermesztésseI előszeretettel foglalkozott. A telkek egysoros beépítésűek. A lakóház mögött van az istálló. A telek legnagyobb épülete a dohány- pajta (hodály). R. K. TEMPLOM (Szt. István király) Története: A templomot első ízben egy 1271-es oklevél említi. Ekkor V. István király Tuth és Nunkupul néptelen birtokokat, az utóbbi déli részén fekvő templommal Ubul fia Mihálynak adományozza hadi érdemeiért.A templomot tehát valószínüleg a Balog-Semjén nemzetség alapította a XIII. század második felében. 1319-ben a birtokon ismét osztoznak, ekkor a templomot "ecclesia Sancti Regis Stephani" titulussal említik. Ez időtől kezdve vagy Szent Király vagy Szt. István- templomnak nevezik. 1414-ben Kállay Simon fiai "partem possessionis Napkor a parte ecclesie Sancti Regni cum domo Petri villici" kapják meg. 1483-ban a téglából épült, torony nélküli templomot 10 márkára értékelték.
A XVI. századtól a templomot a reformátusok használják. 1672-ben Szabolcs megye vizsgálatot indit: kik és kinek a parancsára bontották Ie a napkori templom kőoltárát. Az 1696-os canonica visitatio szerint a faluban református kőtemplom van, 1702-ben a község harangját említik. Az 1 744-es faluősszeírás szerint katolikus és "rutén" templom müködik a faluban, a középkori templom tehát ismét katolikus kézen van. Régi harangja 1751-ben Nyírbéltekre kerül.1761-ben Kállay Istvánné Niczky Magdolna költségén a régi templomot romjaiból ú.üáépítik. Az 1779-es canonica visitatio szerint a templom jó karban van. Van benne egy főoltár és két mellékoltár. A torony alapjait a templomhoz csatlakozóan akkor rakják Ie. Az l828-as visitatio szerint a szentély keletre néz, falai erősek. de pillérekkel is megtámasztották őket. Tornyát az időjárás megrongálta. Három oltára van, a főoltáron Szt. István király szobra. mellette Szt. László és Szt. Imre szobra. Festett, aranyozott tabernákulum, hat gyertyatartó. A hajóban jobbról Szt. József-oltár, balról Gyümőlcsoltó Boldogasszony-oltár. mindkettő aranyozott.1843-ban egyik megrepedt harangját újraöntötték. 1948-ban a templomot É-D irányban bövitették. mindkét középkori oldalfal át nagyrészt elbontották; az északi oldalon van a jelenlegi szentély, délen a nagyméretű hajó. A bontás alkalmából középkori temetöt találtak a templom mellett. Homlokzatait 1965-ben tatarozták. Legrégibb fennmaradt anyakönyve 1806-ban kezdődik. Jellege: A falu közepén szabadon álló, kö- zépkori szentély ü, XVIII. és XX. századi bővítésekkel erősen átalakított és elrontott templom. Külső.. A keletelt, egyenes záródású templom jelenleg az 1948-as bővítések után kereszthajóként helyezkedik el. A homlokzat síkjában tartott késő barokk tornyon egyszerű, vakolt lizénás architektú- ra van. Kőkeretes kapuja félköríves. Órapárkányos, törtvonalu, barokk sisakja van. A keleti részen található az eredeti, középkori, egyenes záródású szentély. A hajó oldalain a torony és szentély felé álló támpilléreket az utolsó átépítéskor elbontották. A szentély alig keskenyebb a hajónál, kelet felé két sarkán átlósan elhelyezett támpillérek vannak, vala- mint a hajó délkeleti sarkán egy elferdített, kétosz- tat ú támpillér látható. 1965ben a szentély keleti végfalán végzett falkutatás során kiderült, hogy pl. az orosi templomhoz hasonlóan a napkori templom szentélyén is két ablak volt, közöttük ma hiányzó támpillérrel. Csupán a két ablak szélső kávája van meg a falban. Mindkettő félköríves, erősen mélyűlő rézsűvel, amelyen szürkésfehér, szépen megmunkált vakolat van. A falazat nagyméretű, lapos középkori téglákból készült, köztük újkori befalazással. A szentély déli részén, a barokk ablak alatt is volt egy fülkeszerű, bevésett téglákból álló befalazás, amely nem ment át a fal szélességébe. A talált töredékeket visszavakolták.
Belső: A cseh boltozatos toronyaljból barokk kapu vezet a templomba. A torony a hajó felé pilléreken áll, ezek közt volt a falazott, há- romnyílású karzat, amelynek befalazott ívei még láthatók. A barokk hajó síkmennyezetes, ugyancsak a toldalék részek is. A szentélyen barokk fiókos dongaboltozat van. A sekrestye barokk része ugyan- csak fiókos dongaboltozatos, a toldalék síkmennye- zetes. A szentélyt szabályos félköríves, barokk diadalív választja el ahajótól. Berendezés: Oltárkép. Szt. István felajánlja a koronát Máriának. A régi főoltárkép vászonra festett olajkép, sima aranykeretben. Késő klasszícis- ta stílusú. XIX. század közepe. Keresztelőkút. Fa, klasszicista. Balluszteres láb, gerezdes tál; az ajtós, hengeres felépítményt pal- mettás fríz díszíti, tetején Krisztus keresztelése szoborcsoport. 1820 körül. GÖR. KAT, TEMPLOM (Szt. Mihály) Története: A görög szertartású egyház a XVII. századtól müködik a faluban, Ezt bizonyit ja az a liturgikus készlet, amely Ralfay Ferenc napkori lakos 1960-as közlése szerint ,,3 részböl áll, magából a kehelyböl és paténából, valamint apaténára helyezhetö stellából, Anyaga ezüst aranyozva. Az aranyozás kopott. -A kehely szájának átméröje 9,3 cm, talpának átméröje 12,8 cm, magassága 21 cm. Felül a kehely szája szabályos kör, a talp pedig 6 cakkos rozetta, Felül a kehelyrészen kívül áttört. ..liliomos mintájú rátét van, mely mintegy 1/3 részben már letöredezett. Felirata: HOC OPUS FEIERI FECIT ECCLESIA NECPALlENSIS ANNO 1668. -A paténa átméröje 15,2 cm, pereme 3,3 cm, amelyben körbe vésve a 12 apostol képe látható, nagyon lekopott. A paténa peremén körben a következö felirat olvasható: BODONITSDEMIEN ...URVACZORAJA KISZOLGALTA- TASARA CZINALTATTA ISTEN TIZTESSEGERE A.D. 1648,(A felirat részben olvashatatlan.) A paténa közepén Krisztus képe van bevésve, elötte balról I C; betük, utána jobbról X C; betük láthatók. -A stella két félkör alakban meghajlított ezüst lemez, tetején stilizált kereszttel. amely alulról egy csavar segítségével tartja össze az abroncsokat, amelyek egymás felé fordithatók .,. Az abroncsok külsö felére mintázat van vésve, közepén a STELLA szó olvasható." --A tárgyak a nyiregyházi görög katolikus püspökséghez kerültek; jelenleg lappanganak. Jelentös egyház Iehetett, mert 1715-ben itt tartottak gyűlést a görög katolikus papok. Az 1720-as faluösszeírás lakosságát "rutén" anyanyelvünek mondja. Az 1744-es összeirás szerint "rutén" temploma és pópája volt. (OL. Zichy cs, zsélyi It. fasc. 12. nb. no, 1626.) Az 1828-as visitatio szerint a görög katolikusoknak ] 5 év óta (tehát 1813 óta) van saját templomuk és lelkipásztoruk.
A maí templom, valószínűleg korábbi épület felhasználásával, a kapu évszáma szerint 1859ben épült. Anyakönyv 1814-töl. Jellege: Utcasorban szabadon álló, késő klasz- szicista, egyhajós falusi templom, K ü Is ó: Főhomlokzat előtt álló tornyának kőka- puja egyenes záródású, rozettamotívumos faragás- sal díszített. A toronyaljból vezető kapu is kőkere- tes, kannelúrázott, bojtos díszítésseI, zárókövén 1859-es évszámmal. A torony test egyszerű faltükrökkel tagolt, vakolt keretes, félköríves nyílásokkal; órapárkánya fölött magas, összetett bádogsisakkal. Oldalhomlokzatai igen egyszerűek, simított főpárkánnyal és sarokkiképzésseI. A hajón kétkét, a félköríves szentélyen egy-egy vakolt keretes, nagy, félköríves ablak van. Belsó: A templombelső síkmennyezetes, Berendezé.s: Ikonosztáz. Késő klasszicista, 1850-ben eredetileg nem a jelenlegi templomba készült. Oltárkép. Levétel a keresztről. Szignó: "Hrabár Ákos 1873." Irodalom Hodinka. A munkácsi görög-katolikus püspökség története, Bp. 1909,502. Genthon 2, 216. NÉPI ÉplTÉSZET Lakóház. A századforduló előtt a rakott sárfal és a vertfal általános volt. A lakóházak háromosztatúak, korábban a szabadkéményes konyhából fütőtték az utcai szoba csonkakúpszerü búbos kemencéjét. A házak fehérre meszeltek, szürke lábazattal. Gazda.fáK; épületek. Az istálló vertfalas, nyeregtetős, cserépfe- deles. A legjellegzetesebb gazdasági épület adohánypajta (hodály), amelyakácfából készül, zsúpfedéllel. A portához tartozik még egy félnyeregtetős, nyitott kocsiszín és egy disznóól. t és épf ik KOSSUTH U. 18. Lakóház. Tul. özv. Hepp Györgyné Szoba + konyha + szoba alaprajzú. oldaltomá- cos, rakott sárfalú, csonkakontyos, nádtetös ház. Épült 1890 körül. A konyha szabadkéményes. Az elsö szobabeli csonkakúpszerű búbos kemencét 1950 körül lebontották. (171. kép.)
KOSSUTH U. 52. Lakóház. Tul. Lekli József Kétmenetes. hétosztatú. rakott sárfalú. deszkao- romfalas. csonkakontyos. nádtetös ház. Alaprajza: közepén: pitvar + füstház + (mögötte) kiskamra. elöl: szoba (elsö ház) + oldalszoba (ódalház). hátul: szoba (kisház) + oldalszoba (ódalház). Épitöje /7/. Napkor. Kossuth u. 18.
Iii. Napkor. I\.ossutn u. ,z. jelszegényedett kisnemes volt. Jellegtelen épület, mivel a kisnemesi házak szintjét a gyenge építőanyag és a tornác hiánya miatt nem éri el. A ház építési idejét (1851) a mestergerendán elezték. A konyha szabadkéményes. innen fűtötték korábban mindkét szoba csonkakúpszerű búbos kemencéjét. A padka mindkét oldalon megmaradt. (172. kép.) A házat 1978-ban lebontották. Készítette: Steger Brigitta
