TERVEZET!!! A Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság Alapszabálya (a 2015. MÁJUS 19-I közgyűlés elé terjesztett és ott elfogadott, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a 2014. március 29-i módosításokat dőlt kövér betűkkel, a 2014. május 27-i módosításokat álló kövér betűkkel, a 2014. december 16-i módosításokat aláhúzással, A 2015. MÁJUS 19-I MÓDOSÍTÁSOKAT ÁLLÓ NAGYBETŰKKEL jelölő formában)
Preambulum ISTENÜNK, ÓVJAD AZOKAT, AKIKET A FÖLD NÉPE KITASZÍT! A SZERETET NEM LUXUS, HANEM ALAP AZ EMBER ÉLETÉBEN 1989-ben, a bekövetkezett társadalmi változások nyomán lehetővé vált, hogy az egyházak, felekezetek, vallási közösségek (továbbiakban: egyházak) a magyar büntetésvégrehajtási intézetekben (továbbiakban: börtönök) is tevékenykedhessenek. A jogalkotó e tevékenységet 1990-ben a 8/1990/IV.27./ IM sz. rendelettel szabályozta. A munkában résztvevő lelkipásztorok, valamint a működésüket, illetve a működésük feltételeit biztosító és segítő büntetésvégrehajtási (a továbbiakban: bv.) alkalmazottak eddíg nem tapasztalt sajátos körülményekkel és problémakörrel kerültek szembe. Áldozatos tevékenységüket az egyes börtönökben egymástól elszigetelve, a másik munkáját, eredményeit, kudarcait és tapasztalatait nem ismerve, így azoktól nem tanulva végzik. Ugyanakkor a börtön-lelkipásztori szolgálatot végzők körében egyre több helyről és egyre gyakoribban felmerül az egymás, valamint egymás munkája megismerésének vágya, továbbá az igény munkájuk és közös problémáik koordinálására, speciális képzésükre, tevékenységi körük szükségszerű bővítésére és a közös lelkigyakorlatok tartására. Ezen igényeket felismerve és az eredményesebb börtön-lelkipásztori szolgálat érdekében szükségesnek érezték 1991-ben a Magyar Börtönpasztorációs Társaság létrehozását. A Társaság fennállása alatt jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet. Ezek közül a Társaság tevékenysége szempontjából kiemelkedő jelentőségű a hivatásos börtönlelkészi szolgálat létrejötte. A kialakult változásokhoz a Magyar Börtönpasztorációs Társaság igyekezett folyamatosan alkalmazkodni, így több alkalommal módosította Alapszabályát, és céljai közé is újabb elképzeléseket tűzött ki. Meghatározó időszak volt a Mécses Lelkiség bevezetése, melynek során a Társaság neve is megváltozott a jelenleg is viselt Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaságra.
2 ALAPSZABÁLY A) cikk: (1) Az Egyesület neve: Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság; rövidítve: Mécses Szeretetszolgálat és/vagy Mécses Szeretetszolgálat MBpT. (2) Az Egyesület jogi személy. (3) Az Egyesület székhelye: 2600 Vác, Ilona utca 4/a B) cikk: Az Egyesület emblémája (logója): Kör alakú, középen kereszt, bal oldalán kehely, jobb oldalán mécses, felirata: Mécses Szeretetszolgálat MBpT. A logo alapesetben piros, de bármilyen színben használható. C) cikk: Az Egyesület célja: (1) A börtönökben lelkipásztori és lelkigondozói munkát végzők, valamint a börtönlelkipásztori és lelkigondozói tevékenységet biztosítók érdekeinek képviselete és szolgálata. (2) A keresztény kultúra és humanista értékrend, valamint az egyházak erkölcsi tanításának terjesztése és művelése a büntetésvégrehajtásban és az utógondozásban; ezek példaértékű bemutatása és élése az Egyesület tagjai részéről. (3) Az emberi jogokat tiszteletben tartó és személyközpontú büntetésvégrehajtási szemlélet és gyakorlat kialakításának szolgálata. (4) A kormányzat igazságügyi szervének, valamint a büntetésvégrehajtással, annak intézeteivel és dolgozóival a közös munkán, egymás kölcsönös segítésén alapuló kapcsolatok kiépítése. (5) A börtönpasztoráció ügyének az illetékes egyházi és világi hatóságok, valamint a nyilvánosság előtti képviselete és szolgálata. (6) A szabadult elítéltek utógondozása és életkezdésük segítése. (7) Az alternatív büntetőbíráskodás bevezetésének elősegítése. (8) Az Egyesület tevékenységének fenntartása érdekében – a fenti célok megvalósításával közvetlen összefüggésben - gazdasági tevékenység folytatása a nyereségnek a tagok közötti felosztása nélkül (non profit jelleggel). Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. éci CLXXV. törvény 2. § 20. pontjával összhangban az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
3
1/ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (Közfeladat megnevezése: Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása. Közfeladatot előíró jogszabály: 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 10. pont) 2/ munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének elősegítése, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások (Közfeladat megnevezése: Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Közfeladatot előíró jogszabály: 2013. évi LXXVII tv. a felnőttképzésről 1. § (2) és (3) bek.) 3/ Fogvatartottak családjainak támogatása (Közfeladat megnevezése: a családok védelme és a családok jólétének elősegítése. Közfeladatot előíró jogszabály: 2011. évi CCXI tv.a családok védelméről 1-6. §)
D) cikk: Az Egyesület tevékenységi köre és módszerei: I. Börtönökben, a börtönlelkésszel együttműködve: (1) A konkrét és közvetlen lelkipásztori munka (például: istentiszteletek, szentségek kiszolgáltatása, a szentségek vételére való felkészítés, hitoktatás, egyéni lelkivezetés, a krízishelyzetekben lévő fogvatartottakkal való beszélgetés és lelki erősítésük stb.) feltételeinek elősegítése és a bv. intézetekkel és a börtönlelkésszel való együttes biztosítása. (2) Börtönmissziós tevékenység végzése. Feladata eljuttatni Jézus örömhírét valamennyi fogvatartott és az érdeklődő bv. dolgozó számára. E tevékenysége során az Egyesület börtönmissziós lapot ad ki, továbbá missziós célú szórólapok, kiadványok és könyvek terjesztését is végzi. Biztosítani kívánja a lelkipásztoroknak és világi kísérőiknek a bv. rendjéhez és előírásaihoz alkalmazkodó szabad mozgását az elítéltek körében, így a zárkában (lakóhelyiségekben) való kötetlen beszélgetést, beleértve a speciális célokat szolgáló körleteket is (pl. fogda, kórház). (3) A keresztény-humanista értékrend terjesztése és művelése érdekében kultúrtevékenységet, valamint nevelőmunkát kíván kifejleszteni és folytatni. Törekszik az e célt megvalósító sajátos nevelési módszerek és tevékenységi formák kialakítására és alkalmazására. (4) A lelki élet mélyítése érdekében imaköröket kíván létrehozni, továbbá elmélkedés és ima céljára szolgáló kis helyiségek, valamint ökumenikus jellegű börtönkápolnák kialakítását szorgalmazza. (5) A fogvatartottak és családjuk kapcsolattartását erősíteni törekszik. Levelező szolgálat fenntartásával és karácsonyi csomagküldő akcióval a teljesen egyedülálló fogvatartottak
4 részére külső segítő kapcsolatok létrehozására törekszik. A fogvatartottak családjainak lelki támogatást kíván nyújtani. (6) Karitatív tevékenységével támogatni kívánja a legjobban rászorulókat. (7) Minden fogvatartott részére, de különösen a hosszú szabadságvesztésre és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek részére hathatósabb lelkigondozás biztosításával a börtönéveknek értelmet kíván adni, és segítséget a büntetés után a szabad életbe visszatéréshez. (8) Az emberi jogokat tiszteletben tartó humánus büntetésvégrehajtás megvalósítása érdekében is, a felmerülő egyéni problémák megoldásának érdekében is, szükség szerint az egyesület ajánlást tesz a bv. intézet parancsnokának - általánosabb jelenségek esetén a bv. országos vezetésének - a kifogásolt jelenségek kivizsgálására és a problémák megoldására. (9) A jó együttműködés miatt az Egyesület szükségesnek látja, hogy a bv. dolgozók alapképzésében és a továbbképzésben is segítsen, mivel csak a közös célok ismeretében tudnak eredményesen segítséget nyújtani a börtönpasztorációs munkához. (10) Az Egyesület a tevékenységi körét érintő ügyekben segítséget kíván nyújtani a nemzetiségi és külföldi fogvatartottaknak is a sajátos problémáik megoldásában. II. Börtönön kívül: (1) Szolgálni kívánja a börtönpasztorációs tevékenység teljes körét. (2) Rendszeres közös lelkigyakorlatok, csendesnapok szervezése és lebonyolítása. (3) A közvetlen börtönpasztorációt végzőknek speciális képzés és továbbképzés (kriminológia, pszichológia, pszichoterápia, büntetésvégrehajtási ismeretek) biztosítása - e képzésben a szakemberek felkérése és biztosítása. (4) Közvetlen találkozók szervezésével az e munkát végzők támogatása, a tapasztalatok cseréjének biztosítása. Ebben segítségre lehetnek az Egyesület által kiadott börtönmissziós folyóiratok is. (5) Külföldi és belföldi szakirodalom biztosítása. (6) Kapcsolatba kívánunk lépni a külföldi hasonló tevékenységet folytató társaságokkal a tapasztalataik megismerése és adaptálása, valamint a nemzetközi munkába bekapcsolódás érdekében. (7) Az Egyesület a tevékenységi körét érintő ügyekben véleményt és javaslatot kíván formálni, illetve tenni az illetékes egyházi, világi főhatóságok és a nyilvánosság felé is. (8) A lehetőségeket mérlegelve a környező államok büntetésvégrehajtási intézeteiben a magyar ajkú fogvatartottak épülésére és lelki támogatására missziós nyomtatványokat kívánunk eljuttatni. Lehetőségeink szerint támogatni kívánjuk a környező országok hasonló szervezeteit.
5 (9) Céljaink elérése, serkentése érdekében pályázatokat nyújtunk be. Az Egyesület közhasznú szervezetként kíván működni. (10) Kapcsolatokat kíván kiépíteni hazai és külföldi karitatív és szociális szervezetekkel, egyesületekkel és intézményekkel. (11) Segíteni kívánja azokat a szabadulókat, akik meg kívánják életüket, életmódjukat változtatni, valamint segíteni kívánja prevencióképpen a társadalom perifériáján élőket. Ennek érdekében az Egyesület a következő intézményhálózatot kívánja létrehozni: - beilleszkedésre nevelő gazdálkodási és lelkigondozó egységek, - átmeneti otthonok, - átmeneti szállások továbbá - magáningatlanok vásárlásával a letelepedni és gazdálkodni kívánók számára kíván életkezdési lehetőséget biztosítani. (A vásárolt ingatlanok az Egyesület vagyonát képezik.) (12) Az Egyesület elő kívánja segíteni azon elítéltek rövid tartamú eltávozásra bocsátását és feltételes szabadlábra helyezését, akiket a büntetésvégrehajtás és a büntetésvégrehajtási bíróság magatartásuk alapján erre érdemesnek tart. Ennek érdekében lehetőségeihez mérten arra törekszik, hogy eltávozásuk vagy feltételes szabadságuk tartamára befogadja ezeket az elítélteket a beilleszkedésre nevelő gazdálkodási és lelkigondozó egységekbe. (13) Az Egyesület az alternatív büntetőbíráskodás hazai bevezetését szorgalmazza. Ennek érdekében elő kívánja segíteni olyan speciális beilleszkedésre nevelő gazdálkodási és lelkigondozó egységek létrehozását, ahol az első bűnelkövető elítéltek a börtön helyett tölthetik kiszabott ítéleti idejüket. Itt nem érvényesülne a börtönök személyiségtorzító hatása. (14) Az emberi méltóságot veszélyeztető vagy azt okozó körülmények, a társadalmi kirekesztettség megszüntetése érdekében nevelő, megelőző, felvilágosító, oktatási programok, tréningek szervezése. (15) Az Egyesület nonprofit jellegű gazdasági tevékenysége körébe tartoznak különösen a következők, amelyek eredményeit az egyesület az eredmény felosztása nélkül a D) cikk szerinti tevékenységre fordítja: - mezőgazdasági termelés és értékesítés, - kézműves és kisipari termelés és értékesítés, - könyvek, folyóiratok kiadása és értékesítése, - közösségi rendezvények szervezése és lebonyolítása szükség szerint étkeztetéssel, - közösségi helyiségek bérbeadása, - és minden egyéb feladatkör, amit az Elnökség elfogad. E) cikk: Tagság (1) Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, céljaival egyetért, és azok megvalósításában közreműködik. Pártoló tagja, aki munkájával, imádságával, szellemi vagy anyagi javaival az Egyesület tevékenységét támogatja. A Mécses Lelkiség tagjai alapesetben az Egyesület pártoló tagjai.
6 (2) Az Egyesület tagjai és pártoló tagjai javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak az Egyesület tevékenységével összefüggő minden kérdésben. Részt vehetnek az Egyesület minden rendezvényén. A pártoló tagok kivételével szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület közgyűlésein, és az Egyesület bármely tisztségébe választhatnak és bármely tisztségére megválaszthatók. (3) A tagok kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításában, az elnökség határozatainak végrehajtásában. Kötelesek megtartani az Alapszabályban foglaltakat, és személyes életpéldával hitelesíteni a képviselt tevékenységet. A tagok kötelesek tagdíjat fizetni, a tárgyév december 31-ik napjával bezárólag. (4) Az Egyesületbe a belépés nyilatkozat alapján történik. A jelentkezőket a közgyűlés fogadja a tagok sorába. A tagsági viszony megszűnhet elhalálozás, kilépés, törlés, kizárás folytán. A tag törölhető, ha a tagdíjat neki felróható módon 2 egymást követő éven át nem fizeti ki, vagy neki felróható módon 2 évig nem vesz részt az Egyesület munkájában. Kizárható, ha az Alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít. Utóbbi esetben a tag kizárásáról – a tag meghallgatása után – az elnökség tesz írásban indokolással ellátott javaslatot, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról – a tag meghallgatása után – a közgyűlés dönt. A döntés ellen nincs fellebbezési lehetőség. (5) Tag törlésére vagy kizárására irányuló eljárást bármely tag – az elnökség tagjait is beleértve – kezdeményezhet írásban az elnökségnél, megjelölve a törlésre vagy kizárásra okot adó körülményt, és az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A törlésre vagy kizárásra irányuló eljárásban az elnökség a az eljárás alá vont tag meghallgatására kitűzött napot legalább 20 nappal megelőzően írásban köteles az eljárás alá vont tagot értesíteni, a törlésre vagy kizárásra okot adó körülmény és az azt alátámasztó tények és bizonyítékok egyidejű közlésével. Az eljárás alá vont tag által előterjesztett új bizonyítékok értékelését vagy bizonyítási indítvány teljesítését az elnökség nem mellőzheti. Az elnökség a tag törlésére vagy kizárására irányuló indítványt az ügyben döntést hozó közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal írásban, indokolással ellátva köteles az eljárás alá vont taggal közölni. Döntéshozatal előtt a közgyűlés köteles az eljárás alá vont tagot meghallgatni, vagy (az eljárás alá vont tag meg nem jelenése esetén) az eljárás alá vont tag írásban előterjesztett álláspontját értékelni. F) cikk: Az Egyesület védnöksége (1) Az Egyesület védnökei olyan kimagasló, köztiszteletben álló személyiségek, akik részfeladatok, speciális tevékenységek felett vállalnak védnökséget. (2) A Védnökség feladata: - Védi az Egyesület munkáját és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja. - Tekintélyével és erkölcsi súlyával kiáll az Egyesület mellett és annak érdekeit a társadalomban képviseli. Az Egyesület ügyvezető elnöke folyamatosan köteles tájékoztatni munkájáról és az Egyesület tevékenységéről a védnököket. A védnökök állandó meghívottai az Egyesület közgyűléseinek.
7 G) cikk: Az Egyesület az alapító elnök emlékének tiszteletére Majzik Mátyás díjat hoz létre. A Majzik Mátyás díjat minden évben az a természetes vagy jogi személy kaphatja meg, aki sokat tett a kirekesztett testvéreink társadalomba való integrációjáért. A díjat az elnökség előterjesztésére a közgyűlés ítéli oda, és minden esetben az Egyesület ügyvezető elnöke vagy az általa meghatalmazott személy adja át. H) cikk: Az Egyesület szervei: - közgyűlés - elnökség - ellenőrző bizottság Az Egyesület szervei nyílt szavazással határoznak. Az egyes szervek jelenlévő tagjainak 66 %-a javaslata alapján titkos szavazással kell határozni. I. Közgyűlés: (1) Az Egyesület legfőbb szerve, amely mint a tagok összessége jogosult dönteni az Egyesületet érintő minden kérdésben. (2) A közgyűlés hatásköre különösen: - az Alapszabály megállapítása és elfogadása, - az Alapszabály módosítása, - döntés új tag felvételéről, tag törléséről, - döntés egyesülésről, - döntés feloszlásról, megszűnésről és szétválásról, - az éves költségvetés elfogadása, - az elnökség és a bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása, - az elnökség szakmai és pénzügyi beszámolójának és munkatervének elfogadása, -Majzik Mátyás díj odaítélése, "tiszteletbeli elnök" cím adományozása, - minden olyan egyéb feladat, amit jogszabály – így különösen a Polgári törvénykönyv és a 2011. évi CLXXV. törvény – a közgyülés hatáskörébe utal. (3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ismételten, akár ugyanarra a napra összehívott közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok vonatkozásában. Erre azonban az eredeti meghívóban fel kell hívni a figyelmet. (4) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az ügyvezető elnök szavazata dönt, kivéve az ügyvezető elnök megválasztását. (5) A közgyűlést az ügyvezető elnök hívja össze évente legalább egy alkalommal a napirend egyidejű írásbeli (az emailt is beleértve) közlésével. Köteles összehívni, ha az elnökség KÉTHARMADA, illetve a tagság 55 %-a azt a cél és ok megjelölésével írásban kéri. (6) A közgyűlés ülései nyilvánosak.
8
(7) A közgyűlés helyét, a közgyűlési meghívó tartalmát és a közgyűlés napirendjét az elnökség határozza meg. A tagok 55 %-a, illetve az elnökség 75 %-a által írásban kért napirendi tárgyat az elnökség köteles a közgyűlés napirendjébe felvenni. (8) A közgyűlés tisztségviselői: levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, 2 db jegyzőkönyvhitelesítő, titkos szavazás esetén 3 tagú szavazatszámláló bizottság. A levezető elnököt az ügyvezető elnök javaslata alapján a közgyűlés választja meg nyílt szavazással. A jegyzőkönyvvezetőt, a 2 db jegyzőkönyvhitelesítőt, és (titkos szavazás esetén) a 3 tagú szavazatszámláló bizottság tagjait a levezető elnök javaslata alapján a közgyűlés választja meg nyílt szavazással. A javasolt közgyűlési tisztségviselői megbízásra bármelyik tag jogosult az ügyvezető elnök, illetve levezető elnök által javasolttól eltérő személyt jelölni. A közgyűlési tisztségviselői megbízást a jelöltnek el kell fogadnia. (9) A közgyűlés jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető helyszíni írásos jegyzetei alapján készíti el a közgyűlés napjától számított legfeljebb 3 napon belül; az így elkészített jegyzőkönyvet a 2 db jegyzőkönyvvezető hitelesíti. (10) Nyílt szavazás esetén a szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, és nyomban szóban kihirdeti az így hozott határozatot. Titkos szavazás esetén a levezető elnök szóban hirdeti ki a szavazatszámláló bizottság által megállapított eredményt, és nyomban szóban kihirdeti az így hozott határozatot. (11) A közgyűlésen jelen lévő tagok szavazati jogukat személyesen gyakorolják. Távollévő tag jogosult a szavazati jogának gyakorlására más jelenlévő tagot meghatalmazni. Ezt a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és csatolni kell a jelenléti ívhez. II. Elnökség (A) (1) Az Egyesület operatív irányítója az Elnökség. Tagjainak összeférhetetlenségére a következők vonatkoznak: - A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. - A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
9 c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. Az elnökségi tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Elnökségi tag kizárólag természetes személy lehet, aki nagykorú, és akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az elnökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy – az Egyesület – elnökségi tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (2) Az Elnökség tagjait a közgyűlés 5 évi időtartamra választja tisztségenként, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel. Az Elnökség létszáma 3 fő. (3) Az Elnökség tagjai: ügyvezető elnök, ügyvezető alelnök, titkár (4) Az Elnökség kiemelt feladatai: - az Egyesület tevékenységének szervezése és irányítása, - a közgyűlési határozatok végrehajtása, illetve végrehajtásának ellenőrzése, - két közgyűlés közötti időszakban szükségessé vált döntések meghozatala és végrehajtása, beleértve az Egyesület székhelyének megváltoztatását is, - a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatok előkészítése és előterjesztése, - a munkatervek elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, - az Egyesület tevékenységéről szóló beszámolók elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, - döntés szakterület-vezető megbízásáról egyes feladatok ellátására, - megállapítja a tagdíjak összegét, - elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát, az iratkezelés rendjére, nyilvántartására, a döntések közlésére, nyilvánosságra hozatalára, az iratok betekintési rendjére, és az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjnak, beszámolói közlésének nyilvánosságáról szóló rendelkezések elfogadására is kiterjedően, - dönt tiszteletdíjak megállapításáról és kifizetéséről, - együttműködési megállapodásokról való határozathozatal. (5) Az elnökséget az ügyvezető elnök hívja össze szükség szerinti, de évente legalább két alkalommal. Ülései akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 tag jelen van. Rendkívüli és indokolt esetben elektronikus úton (konferenciatelefon, közvetlen e-mail kapcsolat stb.) is megtarthatók az elnökség ülései.
10 (B) (1) Az elnökség élén a közgyűlés által választott ügyvezető elnök áll. (2) Az ügyvezető elnök feladatai: - képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel, szervekkel szemben, - javaslatot tesz a közgyűlés, és az elnökségi ülések napirendjének megállapítására, - előkészíti, összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket, - az elnökség határozatai alapján és annak megfelelően irányítja az Egyesület munkáját, - végrehajtja az elnökség döntéseit, - ellátja a munkaadói jogköröket, - ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az elnökség a hatáskörébe utal, - elkészíti az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát, - tájékoztatja a védnököket az Egyesület tevékenységéről. (3) Az ügyvezető elnök tisztségének ellátásáért tiszteletdíjban részesíthető. A tiszteletdíj összegéről és kifizetésének gyakoriságáról az egyesület anyagi erőforrásainak ismeretében az elnökség határoz; ebben a határozathozatalban az ügyvezető elnök nem vehet részt. C) (1) Az ügyvezető elnök általános helyettese az ügyvezető alelnök. (2) A titkár - felügyeli a tagnyilvántartást, felügyeli és szervezi a tagdíjak beszedését és nyilvántartását - gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, a határozatok megszövegezéséről, azok nyilvántartásáról, - felügyeli a gazdasági és pénzügyi előírások szerint a gazdálkodással kapcsolatos adminisztrációt, - beszámol a közgyűlésnek az Egyesület gazdasági és pénzügyeiről, - ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az elnökség a hatáskörébe utal. (III) Ellenőrző bizottság: (1) Elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg öt évre. (2) Vizsgálja az Egyesület gazdálkodását és pénzügyi gazdasági helyzetét. (3) Vizsgálja és ellenőrzi a könyvelő és a titkár tevékenységét és adminisztrációját. (4) A Bizottság elnöke a közgyűlésnek köteles beszámolni. Az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, akivel szemben az elnökség tagjaira vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület elnökségének tagja. I) cikk: Az Egyesület képviselete (1) Az Egyesület képviseletére az ügyvezető elnök, vagy az őt helyettesítő ügyvezető alelnök, vagy az általuk írásban kijelölt személy(ek) jogosultak.
11
(2) A szakterület-vezető a megbízásban foglalt feladat ellátása terén tárgyalási joggal, de döntési és aláírási jog nélkül képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel, szervekkel szemben. (3) Aláírási joga az ügyvezető elnöknek van, helyettesítése esetén az ügyvezető alelnöknek, akik önállóan jogosultak aláírni. (4) Bankszámla és egyéb pénzügyi ügyekben az ügyvezető elnök az elnökség egy további tagjával együtt jogosult aláírni. (5) Ha a fenti (4) pontban tárgyalt ügyekben az ügyvezető alelnök az ügyvezető elnök helyetteseként jár el, úgy az elnökség egy további tagjával együtt jogosult aláírni. J) cikk: Az Egyesület gazdálkodása (1) Az Egyesület bevételei származhatnak - Tagdíjakból. A tagdíj évi összegét az elnökség határozza meg. A tagdíj befizetése alól az elnökség indokolt esetben mentesítést adhat. - A tagok tagdíjon felüli természetbeli vagy pénzbeli hozzájárulásaiból. - Támogató szervek, intézmények, alapítványok, természetes és jogi személyek hozzájárulásaiból, felajánlásaiból, befizetéseiből - Pályázatokon elnyert támogatásokból - Önálló vagy társult gazdálkodásból. Az így nyert jövedelem a tagság között nem osztható fel, azt az Egyesület céljaira, feladatai megvalósítására, utógondozást szolgáló intézményei fenntartására és működtetésére kell fordítani. A non profit jelleget az Egyesületnek mindenkor biztosítani kell. - Alapítványok létrehozásával, melyek bevételét az Egyesület javára kell felhasználni (2) Az Egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel, az Egyesület tartozásaiért a tagok – a Polgári törvénykönyv 3:2 § (2) bek.-ben szabályozott esetet kivéve - saját vagyonukkal nem felelnek. (3) Az Egyesület szükség szerint és lehetőségéhez képest főállású és részmunkaidőben foglalkoztatott és alkalmi munkavállalókat alkalmazhat. Különösen szükséges könyvelő, továbbá a beilleszkedésre nevelő gazdálkodási és lelkigondozó egységek működését biztosító személyek (igazgató, gondnok, nevelő, munkavezető) alkalmazása. Az Egyesület ügyvezető elnöke - mint a munkaadói jogköröket ellátó személy - a fizetést az egyéni követelmények (iskolai végzettség, munkakör, speciális feladatok) figyelembevételével és a nem közalkalmazottak bérjellegű illetményének figyelembe vételével egyéni megegyezés szerint állapítja meg az elnökség által meghatározott kereteken belül. K) cikk: Az Egyesület megszűnése (1) Az Egyesület megszűnhet
12 1.1. jogutódlással, azaz más egyesülettel való egyesüléssel vagy egyesületekre való szétválással; vagy 1.2. jogutód nélkül, éspedig - a tagok kimondják megszűnését, - az arra jogosult szerv megszünteti, - célját megvalósította, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy - tagjainak száma hat nónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (2) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona a hitelezők kielégítése után a Magyar Katolikus Karitász tulajdonába kerüljön azzal, hogy azt az Egyesület céljaihoz hasonló célokra fordítsa. L) cikk: Vegyes rendelkezések (1) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői európai parlamenti képviselői, önkormányzati választásokon jelölteket nem állít. (2) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesedhessen közhasznú szolgáltatásaiból. (3) A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Ptk, másrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. Ezen alapszabály-módosítást az Egyesület 2015. MÁJUS 19-ÉN megtartott közgyűlésén fogadta el. Kelt Budapesten, 2015. május 19-én.
