Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról tervezet Somoskőújfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló - 2011. évi CLXXXIX 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére - a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. §. A Képviselő-testület és szervei vonatkozásában a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2. §. (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Somoskőújfalu Község Önkormányzata (2) Az Önkormányzat székhelye, címe: 3121 Somoskőújfalu, Somosi út 322. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Somoskőújfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, mely egyes hatásköreit a bizottságaira átruházhatja. (5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Polgármesteri Hivatal. (6) Címe: 3121 Somoskőújfalu, Somosi út 322. (7) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal és az anyakönyvvezető körbélyegzőin a Magyar Köztársaság hivatalos címerét használja. Az Önkormányzat jelképei és az Önkormányzat lapja 3. §. (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg. 1
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete helyi kitüntetést és elismerő címet alapíthat és ezek adományozásának rendjéről külön rendeletet alkot. 4. §. (1) Az Önkormányzat lapja: „Önkormányzati Hírek Somoskőújfalu”, mely időszakosan jelenik meg. (2) Az Önkormányzat lapjának tartalmaznia kell: a.) a Képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában, b.) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat, c.) fontosabb társadalmi eseményeket, helyi aktualitásokat. (3) Felelős szerkesztőjét a Képviselő-testület nevezi ki és menti fel, tagjait a felelős szerkesztő javaslatára a Képviselő-testület hagyja jóvá. (4) A Somos Önkormányzati Hírek megjelenésének költségeit az Önkormányzat biztosítja. (5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.somoskoujfalu.hu
II. Fejezet Somoskőújfalu Község Önkormányzatának feladat-és hatásköre, szervei 5. §. A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv. 42. §-ban foglaltakon túlmenően: (1) A Képviselő-testület hatáskörébe utalt választások és kinevezések alkalmával a személyi alapbér meghatározása (2) Helyi közügy megoldásának vállalása, illetve arról történő lemondás, (3) A Képviselő-testület munkatervének (ülésterv) elfogadása, (4) Az Önkormányzat vagyonának, vagy vagyoni értékű jogának hasznosítása és elidegenítése, (5) Gazdasági társulásban való részvétel, (6) Vállalkozás létrehozása, megszüntetése, (7) Az Önkormányzat képviseletében, illetve megbízásából annak a költségére teljesítendő külföldi kiküldetés. 6. §. (1) A Képviselő-testület feladatainak elvégzéséről folyamatosan szervei útján gondoskodik. (2) A Képviselő-testület szervei: 2
a) Polgármester, b) A Képviselő-testület bizottságai, c) A Polgármesteri Hivatal. d) A jegyző (3) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg. 7. §. (1) A képviselő- testület a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások hatásköréből az átmeneti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a Szociális Bizottságra ruházza át. (2) A Képviselő-testület az egyéb hatáskörök átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. (3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetve a gyakorló szervet beszámoltathatja. (4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (5) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő – rendes – ülésen beszámol. 8. §. (1) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A Képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az Önkormányzat ellen lehet indítani.
III. Fejezet A Képviselő-testület működése
9. §. (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. 3
A képviselők és a polgármester esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő. (3) A korelnök akadályoztatása esetén helyébe a korban következő legidősebb képviselő lép. (4) Az alakuló ülés kötelező napirendjébe tartozik: -
a képviselők és a polgármester eskütétele, a polgármester illetményének megállapítása, a polgármesteri program ismertetése, SZMSZ és egyéb rendeletek megalkotása, módosítása, bizottságok megválasztása, az alpolgármester(ek) megválasztása titkos szavazással, szükség szerint zárt ülésen, majd eskütétel, tiszteletdíjak megállapítása, egyebek.
(5) A Képviselő-testület a megbízásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. (6) A Képviselő-testület az új Képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. (7) A Képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetve a megbízásának lejártát megelőző egy éven belül. (8) Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
10. §. (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő helyi képviselő és a település lakossága által közvetlenül választott polgármester. (Tagjainak névsorát és lakcímét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. ) (2) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki ellátja a testület képviseletét is. (3) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül legalább 4 fő jelen van. (4) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A Képviselő-testületi tisztségviselők megválasztása 11. §. (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester(ek) és a bizottságok elnöki tisztségének betöltéséről a polgármester javaslata alapján, legkésőbb az alakuló ülést követő soron következő ülésen. 4
(2) A választás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A választást az (1) bekezdésben meghatározott sorrendben kell végrehajtani. A választások eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki. (3) A képviselői megbízás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására az (1) -(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (4) A Képviselő-testület a bizottsági elnökök megválasztását követő, soron következő ülésen megválasztja a bizottság képviselő tagjait, valamint a külső (szakértő) tagjait. A Képviselő-testület ülése 12. §. (2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. 13. §. (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, amelyet a polgármester készít el és az adott év első ülésén terjeszt jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv készítésénél figyelembe kell venni a helyi képviselők, a bizottsági elnökök, jegyző és helyi szervezetek javaslatait. (2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések várható időpontjait, a javasolt napirendeket, az egyes napirendek előadóit, akik felelősek egyben az előterjesztések elkészítéséért. Külön meg kell jelölni azokat a napirendi pontokat, amelyek valamely bizottság állásfoglalásával terjeszthetők be, vagy melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani. 14. §. (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel. (2) Zárt ülés elrendelésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekeltek (vagy hivatalos meghatalmazottjuk), a polgármester és a jegyző tekinthet be. A Képviselő-testület ülésének összehívása 15. §. (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést. 5
(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testület ülését. (4) A Képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. (5) A Képviselő-testület ülésére szolgáló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés előtt 5 nappal megkapják. (6) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők megnevezését. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket, továbbá a szóbeli előterjesztések határozati javaslatait. (7)A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, valamint az őt érintő napirend tárgyalására: a) b) c) d)
az előterjesztőt, intézmény vezetőjét, azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, akit a polgármester megjelölt.
(8)Amennyiben a Képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az Önkormányzat által létrehozott társulást, akkor az ülésre az adott napirendi pont tárgyalására a társult önkormányzat(ok) polgármestere(i)t és a társulás képviselőit is meg kell hívni. 16. §. (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak távollétében a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. (2) A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a.) A Képviselő-testület határozatképességének megállapítása és annak az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kisérése, b.) Jegyzőkönyv-hitelesítők választása, c.) Az ülés megnyitása, d.) Javaslattétel az ülés napirendjére, e.) Zárt ülés bejelentése, f.) Tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta tett intézkedésekről, g.) Az ülés zavartalan menetének biztosítása érdekében a hozzászóló figyelmeztetése, ha eltér a tárgytól, illetve ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazásokat használ, h.) Az ülés berekesztése. (3) Napirendenként: a.) A vita megnyitása, vita levezetése, ezen belül a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, b.) A vita összefoglalása, c.) Indítványok szavazásra való feltevése, d.) Szavazásra bocsátása a határozati javaslatoknak, vagy rendelet-tervezeteknek, 6
a döntések kihirdetése, A tanácskozás rendje 17. §. (1) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetet, indokolja, ha a munkatervtől eltér, a napirendről a Képviselő-testület határoz. (2) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatokról vita nélkül dönt. (3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot, amit indokolni kell. Ennek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. 18. §. (1) Fel kell venni az ülés napirendi tárgysorozatába a kivételes szabályoknak megfelelően elkészített, írásban benyújtott és sürgősséggel postázott a.) előterjesztéseket, b.) önálló indítványokat, c.) interpellációkat. (2) Előterjesztésnek minősül minden olyan írásba foglalt indítvány, amelyet a testület annak minősítve munkatervébe felvett, továbbá amelyet a testület bizottsága, a polgármester, vagy a jegyző írásban előzetesen tárgyalásra ajánlott. Formai követelményeit az 5. sz. melléklet tartalmazza. (3) Önálló indítványnak tekinthetők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a napirendi javaslatokban szerepeltetett témákkal nincsenek összefüggésben. Az önálló indítványokat a képviselők a polgármesternél terjeszthetik elő a rendes ülést 3 nappal megelőzően. A polgármester az önálló indítvány napirendi felvételét ajánlhatja a Képviselő-testületnek. A testület erről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Tartalmára nézve az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeket kell alkalmazni. (4) Interpelláció előterjesztésének joga kizárólag a képviselőket illeti meg. Az interpellációt a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. A képviselőket a szóbeli interpelláció joga is megilleti, amely kizárólag a rendes üléseken terjeszthető elő és ülésenként maximum öt interpelláció tárgyalására kerülhet sor. Azonos témában egy éven belül nem tárgyalható ismételt interpelláció. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először a kérdést feltevő nyilatkozik, majd a testület dönt, egyszerű szótöbbséggel. A válasz el nem fogadása esetén a testület az illetékes bizottság elé utalja az adott ügyet kivizsgálás végett, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. (5) Sürgősségi javaslattal élhet a képviselő, a bizottság elnöke, a polgármester és a jegyző, valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány soron kívüli, vagy az üléstervben előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett. A sürgősségi javaslatot indokolással ellátva írásban kell előterjeszteni az adott ülést megelőző három napon belül, de legkésőbb az ülés megnyitása után, a napirend elfogadását megelőzően a polgármesternél. Ennek elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. 7
(6) A polgármester az egyes előterjesztések fölött külön-külön nyit vitát. Az előadókhoz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre még a vita előtt kell válaszolni. Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. (7) A Képviselő-testület egyedi döntéssel, - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntés meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott keretet. 19. §. (1) Napirend előtti feladatok tekintetében ad számot a polgármester az egyes testületi döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. (2) A napirend előtti felszólalások időtartama max. 5 perc. 20. §. (1) A tárgysorozat sorrendiségének meghatározása: a.) b.) c.) d.) e.) f.)
rendeletalkotásra vonatkozó javaslatok, határozathozatalra vonatkozó javaslatok, döntést igénylő egyéb kérdések, interpellációk, tájékoztatók, bejelentések. A tanácskozás résztvevői 21. §.
(1 ) Szavazati joggal vesznek részt az ülésen a Képviselő-testület tagjai és a polgármester. (2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
8
(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén hozott döntést a képviselő testület legközelebbi ülésén újból tárgyalni kell. Az újabb döntés jóhiszeműen szerzett jogokat nem sérthet. (4) Tanácskozási joggal vesz részt továbbá az ülésen a jegyző, aki nem tagja Képviselőtestületnek, valamint az egyéb meghívottak. (5)
A Polgármester az egyes előterjesztésekhez kikérheti a helyben működő civil szervezetek írásbeli véleményét, melynek szóban történő kiegészítésére a Képviselőtestület szükség esetén felkéri a civil szervezetnek az ülésre meghívott képviselőjét. A tanácskozás rendjének fenntartása 22. §.
(1) Az ülés rendjének biztosításáért, illetve fenntartásáért a polgármester a felelős. Ennek keretében: a) figyelmezteti a hozzászólót, ha felszólalásával, szóhasználatával megsértette a testület tekintélyét, a tárgyalt témától eltér, rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, b) ismételt rendzavarás esetén figyelmeztetés után kötelezheti a rendbontót a terem elhagyására, a Képviselő-testület vita nélküli határozata alapján. A vita és a döntéshozatal módja 23. §. (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően az előterjesztő jogosult rövid - max. 5 perces - szóbeli kiegészítést tenni. (2) A szóbeli kiegészítésben csak az írásos anyagban nem szereplő kérdések hangozhatnak el, a leírtak nem ismételhetők meg és a témától eltérni nem lehet. A kiegészítés az anyag leírását követő változások fenntartására szorítkozhat. 24. §. (1) Az előadóhoz, a szóbeli kiegészítéssel, valamint az írásban kiküldött anyaggal kapcsolatban a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. (2) A hozzászólás joga először a képviselőket illeti meg, a meghívottak csak ezt követően kaphatnak szót. (3) A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személyeknek. A döntésben meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 9
(4) Az ülés során a hozzászóló legfeljebb kétszer kaphat szót egy napirendi ponton belül. Az első hozzászólás nem lehet több 10 percnél, a második pedig 5 percnél. A meghívottak, valamint az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 percig beszélhetnek. (5) A polgármester, a jegyző, az előterjesztő több alkalommal is hozzászólhat. 25. §. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. 26. §. A tanácskozás folyamán és a szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet, amelyet jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A szavazás elrendelése 27. §. A vita lezárását, a viszontválasz, valamint az összefoglaló elhangzását követően kerülhet sor a szavazás elrendelésére. Először a módosító indítványokról szavaznak a képviselők. 28. §. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 29. §. Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges. A Mötv.50. §-ban foglaltakon kívül minősített többség szükséges: (1) külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, (2) nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozáshoz, (3) továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez (4) a Képviselő-testület feloszlásának kimondásához. 30. §. (1)
Szavazni csak személyesen lehet. 10
(2) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, kézfelemeléssel. (3) A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének (legalább: 2 fő) indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. (4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. (5) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv.46.§.(2) bekezdésben meghatározott eseteiben,továbbá titkos szavazással dönt az alpolgármester megválasztásáról. 31. §. (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet bármely képviselő. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, minősített többséggel. (2) Elrendelése esetén a képviselők maguk közül háromfős szavazatszámláló bizottságot választanak nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A szavazatszámláló bizottság feladata lesz a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a leadott szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése. 32. §. Ha a szavazásra bocsátott kérdés a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt nem kapja meg sem a többségi igent, sem a többségi nemet, érvényes döntés nem született. Ez esetben a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
33. §. A napirend tárgyalása, a bejelentések, az interpellációk elhangzása és az azokra adott válaszok után a polgármester az ülést berekeszti. 34. §. (1) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyhez mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket és az elfogadott rendeleteket. (2) A választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban munkaidőben - a zárt ülés anyagának kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület dokumentumaiba. Határozati javaslat 35. §.
11
(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben, valamint polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege b) a végrehajtást igénylő döntéseknél a fentieken kívül: ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve, bc) a határozat végrehajtásának időpontja. A Képviselő-testület döntései 36. § A képviselő-testület döntései: határozat,rendelet
37. §. (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozatlan határozattal dönt: -
a napirend meghatározásáról, az ügyrendi kérdésekről, a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelő megnevezését. (3) A Képviselő-testület hatósági határozataira - az a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A Képviselő-testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 38. §. (1) A Képviselő-testület határozatait naptári év elejétől, folyamatosan, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat hozatal időpontját. (2) A határozatok jelölése a következő: Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../ 20....(...hó.. nap) SKt. sz. határozata. 39. §. (1) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. (2) A határozatok nyilvántartás formái: 12
a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint, b) határozatok-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben, c) határozatok határidő nyilvántartása. 40. §. (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendeletet alkot: a) az önkormányzati jelképek alkotása, b)helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása, c)a települési képviselők juttatásának kérdései, d)az önkormányzati hatósági jogkör megállapítása, e)helyi népszavazás, népi kezdeményezés eljárási rendjének meghatározása, f)a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés, g)a helyi adók tekintetében. (2) Ezen kívül rendeletbe kell foglalni az önkormányzati költségvetést, valamint a végrehajtásáról szóló beszámolót, és amit jogszabály az önkormányzat részére meghatároz. 41. §. A rendelet alkotását a helyi képviselők, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél. 42. §. (1) Az előterjesztett indítványról előbb a testületnek kell állást foglalnia, ha a törvény az önkormányzati rendelet megalkotását nem teszi kötelezővé. (2) Az elkészített rendelet - tervezetet a polgármester, a kijelölt bizottság elnöke, illetve a jegyző terjeszti a testület elé megvitatás és elfogadás végett. (3) Elfogadásáról, megalkotásáról a testület minősített többséggel dönt. 43. §. (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. -
Helyben szokásos módnak minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) A jegyző figyelemmel kíséri a rendelet hatályosságát, jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét. 44. §. 13
(1) A Képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatosan, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját. A rendelet jelölése a következőképpen történik: Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../20.../...hó...nap/ Skt.sz. rendelete. (2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. (3) A jegyző gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról. A jegyzőkönyv 45. §. (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyző köteles gondoskodni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmára vonatkozóan a Mötv. szabályai az irányadóak. (3) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: a.) a napirend tárgyát b.) az előterjesztőt, vagy előterjesztőket c.)előadókat d.)hozzászólókat. (4) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe foglalni. (5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntéseket. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, a rendeleteket a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni. (6) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell: a.) a jelenléti ívet (a távolmaradás okait tartalmazó dokumentumokat) b.) írásos meghívót c.) írásos előterjesztéseket d.) a jegyzőkönyvbe nem foglalt önkormányzati rendeletek hiteles példányát e.) a képviselői önálló indítványokat f.) az írásban megküldött interpellációkat g.) a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását (ha annak jegyzőkönyvhöz csatolását kéri) h.) név szerinti szavazásról készített névsor eredeti példányát. (7) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (8) A Képviselő-testület tagja indítványozására a Képviselő-testület jegyzőkönyvhitelesítőket választ. A jegyzőkönyv-hitelesítők csak a Képviselő-testület tagjai lehetnek. A jegyzőkönyveket a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk. 14
(9) A Képviselő-testületi ülés dokumentumait - zárt ülés kivételével - a hivatal dolgozójának jelenlétében a Polgármesteri Hivatalban bármely választópolgár megtekintheti. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült dokumentumokat az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni. (10) A jegyzőkönyvnek egy - egy példányát a mellékletekkel együtt a hivatal évente - az első negyedév végéig - bekötteti és a Polgármesteri Hivatal iratttárában elhelyezi. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. Fejezet A települési képviselő 46. §. (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelőséggel képviseli választóinak érdekeit a testületi ülésen és azon kívül. Mint a Képviselő-testület tagja részt vesz saját Képviselő-testülete döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és a kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. (2) A települési képviselők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza. (3) A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást a 6. sz. melléklet tartalmazza. 49. §. A települési képviselők jogai A települési képviselők jogaira vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény vonatkozó szabályai az irányadóak. Ezen túlmenően a települési képviselő az alábbi jogokkal rendelkezik: (1) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, (2) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, (3) polgármester megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet, (4) A Képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, iratot,ügyviteli közreműködést (4) A települési képviselőt a polgármester,a jegyző,és az önkormányzat hivatalának dolgozói,valamint az önkormányzati intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek. (5) a települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javaslatot tehet a bizottság legközelebbi ülésének napirendjére,ahová a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni. 49. §. A települési képviselő kötelességei: 15
(1) A képviselő-testület, illetve a bizottságba választott képviselő esetén - a a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, (2) Felkérés alapján közreműködni a Képviselő-testület, illetve az adott bizottság ténymegállapításaiban,és vizsgálataiban, (3) Kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság különböző társadalmi önszerveződő közösségeivel (4) A választópolgárok érdekeit képviselni a település egészéért vállalt felelőséggel, (5) A képviselővel szemben felmerült összeférhetetlenséget bejelenteni, (6) Köteles a tudomására jutott állami,szolgálati,illetve magán és üzleti titkot megőrizni,valamint annak akár a maga ,akár más javára vagy kárára történő felhasználásától tartózkodni, (7) Köteles magánéletében is olyan magatartást tanúsítani, amely összeegyeztethető a képviselői minőségével,közéleti tevékenységével.
. 50. §. A Képviselő-testület hivatala segítséget nyújt a települési képviselőnek tevékenysége ellátásához, a kívánt adminisztrációs teendők ellátásával. 51. §. A települési képviselők, a bizottságok elnökei és juttatását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
tagjai
tiszteletdíját,
természetbeni
52.§. A járandóság mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotása során felülvizsgálja. V. Fejezet A Képviselő-testület bizottságai 53.§. (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által az önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható-, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. (2) A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre: Pénzügyi Bizottság,Szociális Bizottság (3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok személyi összetételét, a bizottsági tagok nevét, valamint a feladat-és hatásköröket a 2. sz. melléklet tartalmazza. 16
(4) Képviselő-testület ideiglenes bizottságot a) meghatározott időre, vagy b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. (5) Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő, vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 54. §. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, tagja. (2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevő választópolgárt. A bizottság nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll. (3) A bizottságok működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A bizottság maga állapítja meg működésének főbb szabályait a Mötv. és az SZMSZ keretei között. (5) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet a Képviselő-testület éves munkatervének elfogadását követő 30 napon belül készít el a bizottság elnöke. (6) A bizottság tagjaira - ideértve a nem települési képviselő tagokat is - javaslatot tehet bármely települési képviselő, illetőleg a polgármester. (7) Ugyanazon települési képviselő több bizottság tagjává is megválasztható. (8) A bizottság ülése nyilvános. Az SZMSZ.-ben foglalt, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a bizottságokra is vonatkoznak. (9) A bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. (10) A bizottság tagjától, a bizottság egymást követő üléseiről történő háromszori hiányzást követően 12 hónapig havi tiszteletdíja 25%-a megvonásra kerül. 55. §. (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, 3 nappal a bizottság ülését megelőzően írásban, vagy szóban értesítve a bizottság tagjait, illetve a meghívottakat. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítésével megbízott bizottsági tag látja el ezt a feladatot.
17
(2) A bizottság elnöke az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. (3) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. (4) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, államigazgatási hatáskört ruházhat át részükre. (5) A bizottság ülésére az elnök külön szakértőt felkérhet, amihez a polgármester külön engedélye szükséges. (6) A bizottságot a polgármester, illetve a tagok 1/3-ának indítványára össze kell hívni. (7) A bizottságban a települési képviselő és nem képviselő tag egyaránt rendelkezik szavazati joggal. (8) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz. (9) A bizottságok munkaterv szerint évente egy alkalommal beszámolnak tevékenységükről a Képviselő-testületnek. (10) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, és meg kell küldeni a polgármesternek, valamint a bizottság tagjainak az ülést követő 15 napon belül, illetve a testületi ülésen napirendre javasolt témákat érintően legkésőbb az ülés kezdetét megelőző 1 órával kell leadni.
VI. Fejezet A tisztségviselők A Polgármester 56. §. (1) A polgármester a megbízását főfoglalkozásban látja el. Feladatait, hatósági jogkörét jogszabályok, és e szabályzat rendelkezései állapítják meg. (2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv., valamint az SZMSZ tartalmazza. (3) A polgármester feladatai a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően: a.) gyakorolja a munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményi vezetők tekintetében, b.) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, c.) felügyeli állami és nemzeti ünnepek méltó megünneplését, d.) gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, e.) feladata az Önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása, 18
f.) képviseli az Önkormányzatot, g.) segíti a települési képviselők munkáját, h.) meghatározza a jegyző feladatait a Képviselő-testület működésével összefüggésben, i.) véleményt nyilvánít a település egészét érintő kérdésekben, j.) jóváhagyja a hivatal ügyrendjét. k.) előzetes egyeztetés alapján ügyfélfogadást tart. 57. §. (1) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester bérfejlesztésére és jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. (2) A polgármester az esetleges összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. (3) Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetve dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha törvény ezt lehetővé teszi. Az Alpolgármester 58. §. (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2)
A Képviselő-testület az alpolgármester részére tiszteletdíjat állapít meg. 59. §. A Jegyző
(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (2) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. Távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa írásban kijelölt köztisztviselő helyettesíti. 60. §. (1) A jegyző a Mötv.81.§.(3)bekezdésében foglaltakon túlmenően: a) gondoskodik az ülések adminisztratív előkészítéséről, a napirendek formai és tartalmi előkészítéséről
b) véleményt nyilvánít (állást foglal) az előterjesztések jogszerűsége tekintetében 19
c) elkészítteti az ülések jegyzőkönyvét. d) gondoskodik az SZMSZ naprakész vezetéséről. (2) Köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésük jogszabályt sért,jelzését jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 61. §. A Képviselő-testület Hivatala (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-és ügyfélfogadásának rendjét. A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg. (3) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend alapján működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást. (4) A hivatal ügyrendjét az SZMSZ mellékleteként kell kezelni.
VII. Fejezet Az önkormányzat társulásai és kapcsolatrendszere 62. §. (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzat testületével - jogszabályi előírásokat megtartva szabadon társulhat. (2) Az Önkormányzat polgármestere és a jegyző a tapasztalatok és információk átadása és átvétele érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más települések önkormányzatának tisztségviselőivel.
VIII. fejezet Az Önkormányzat vagyona, költségvetése 63. §. (1) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az Önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
20
.(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve tart nyilván. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltár tükrözi. (2) Az önkormányzati gazdálkodásnak ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározott szabályok az irányadók. (3) Az önkormányzat gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. Saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság és a Polgármesteri Hivatal látja el. A Képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési feladatait a Salgótarján és Környéke Önkormányzatainak Többcélú Társulás útján látja el. 64. §. (1) A Képviselő-testület az éves költségvetését külön önkormányzati rendeletben határozza meg, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.törvényben foglaltak szerint (2) A költségvetési rendeletet szakmailag a jegyző készíti el, az államháztartásról szóló törvény által előírtak szerint,és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni. 65. §. A reprezentációra vonatkozóan az önkormányzat költségvetési rendelete ad szabályozást.
IX. fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 66. §. (1) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte. (2) Népi kezdeményezés útján a Képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy,amelynek eldöntése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény alapján. A Képviselő-testület tárgyalni köteles azt a népi kezdeményezést,amit a választópolgárok 10%.-a kezdeményez. (3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításának részletes szabályait a Képviselő-testület külön rendeletbe foglalja.
X. fejezet A lakossággal való kapcsolattartás szabályai, közmeghallgatás 21
67. §. (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - illetve szükség szerint közmeghallgatást tart, amelyen a lakosság, a helyi szervezetek közérdekű bejelentéseket, javaslatokat terjeszthetnek elő. (2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. (3) A közmeghallgatás egy határozatképes testületi ülés, melyet a polgármester vezet. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
XI. Záró rendelkezések 68. §. Ez a rendelet 2013……. hó….napján lép hatályba. 70. §. Az önkormányzat SZMSZ-éről szóló egységes szerkezetbe foglalt 1/2006.(X.15.)Skt.sz. rendelete hatályát veszti. 71. §. A rendelet mellékletei: 1. sz. melléklet: A Képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme 2. sz. melléklet: A Bizottságok részletes feladatai, tagjainak névsora 3. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal ügyrendje 4. sz. melléklet: Önkormányzati intézmények felsorolása 5. sz. melléklet: Az előterjesztések formai és tartalmi követelései 6. sz. melléklet: A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról. Somoskőújfalu, 2013………hó…….napján. dr.Tóth László polgármester
dr. Osváth István jegyző
22
1. sz. melléklet 2/2013. (IV.25.) sz. rendelethez A Képviselő-testület tagjainak névsora
POLGÁRMESTER dr.Tóth László
Salgótarján, Hegyi út 1.
ALPOLGÁRMESTER Gőz Gábor
Somoskőújfalu, Csontváry utca 1.
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI TAGOK Angyal Mária Eleonóra
Somoskőújfalu, Somosi út 300.
Angyal László
Somoskőújfalu, Szondi Gy. utca 37.
dr. Szabó István
Somoskőújfalu, Baross G. utca 9. 23
Gordos Andrea
Somoskőújfalu, Csontvári köz 1.
M. Szabó Gyula
Somoskőújfalu, Őrhely utca 28.
2. sz. melléklet a 2/2013. (IV.25.) sz. rendelethez A Bizottságok részletes feladatai, tagjainak névsora A Képviselő-testület működésének elősegítése és megkönnyítése érdekében két bizottságot hoz létre, az egyes bizottságoknál feltüntetett jogkörrel. A bizottságok tagjait a Képviselő-testület választja meg részben saját tagjai, részben nem képviselő személyek közül. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja. A bizottságok munkáját a hivatal köztisztviselői segítik, ellátják az ügyviteli feladataikat a következők szerint:
Pénzügyi Bizottságnál Szociális Bizottságnál
a gazdálkodási ügyintéző a szociális ügyintéző
A bizottságok és azok elnökei a hivatal dolgozóit közvetlenül nem irányíthatják, csak a polgármester, illetve a jegyző útján.
24
Bizottságok a feladatkörüknél meghatározottak szerint nyújthatnak be előterjesztést a Képviselő-testület ülésére. A Képviselő-testület egyes feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre, melyről az adott esetben egyedileg dönt, meghatározva a működésének tartalmát is. A bizottságok működésének főbb szabályai:
Testületi formában fejtik ki tevékenységüket. A határozatképességükre, határozathozatalra a testületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A bizottsági ülések összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik.
Az ülés nyilvános, azt az elnök vezeti le. Akadályoztatása esetén az ülés vezetését a többségi szavazattal kijelölt bizottsági tag látja el.
Zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az ülésen a jegyző - meghívás esetén - tanácskozási joggal vesz részt.
A bizottság a helyi képviselő által javasolt, a hatáskörébe tartozó ügyet köteles a következő ülésen megtárgyalni.
Amennyiben a bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntéseket hoz, az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyre a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy azt a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.
Egyéb esetekben az ülésről emlékeztető készül, melyet a bizottság elnöke hitelesít.
A bizottság döntésének végrehajtását a polgármester felfüggesztheti abban az esetben, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a bizottság a következő ülésen határoz.
A bizottság döntéshozatalában nem vehet részt az akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Ezt az érdekelt köteles bejelenteni, amit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A bizottság évente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.
A Képviselő-testület a bizottságok hatáskörét bármikor módosíthatja, az átruházott hatáskört visszavonhatja. A bizottságok személyi összetételét a Képviselő-testület bármikor megváltoztathatja, de a bizottság elnöke és tagjainak több mint fele csak képviselő lehet. Az egyes bizottságok konkrét feladatait és hatáskörét a következő oldalak tartalmazzák.
25
Pénzügyi Bizottság A Képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző jogkörrel rendelkező szerve. Előkészítő jogkörében - szakmai szempontokból - közreműködik a gazdasági témájú napirendek, önkormányzati rendeletek tervezetének előkészítésében. E tevékenysége során együttműködik a szakmailag illetékes bizottsággal, a polgármesterrel, a jegyzővel és a hivatal gazdálkodási köztisztviselőjével. Szakmailag véleményezi és ellenőrzi az éves költségvetést, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Felkérésre véleményezi a gazdasági, településfejlesztési tárgyú döntések tervezetét. Ellenőrzi a bizonylati fegyelmet, a gazdálkodással összefüggő szabályzatok aktualizálását, a leltározási és selejtezési munkát.
26
Ellenőrzési hatásköre kiterjed a hivatal pénzügyi, gazdálkodási és fejlesztési munkájára is, melyet segítő szándék kell, hogy vezéreljen. Speciális feladatként indítványozza a a polgármester javadalmazásának megállapítását. Ellátja a Képviselő-testület vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos feladatokat, és kezeli a vagyonnyilatkozatokat.
A Pénzügyi Bizottság 4 főből áll. Összetétele: A bizottság elnöke:
dr. Szabó István
képviselő
Somoskőújfalu, Baross G. utca 9.
A bizottság tagjai: Angyal László képviselő Somoskőújfalu,Szondy Gy. utca 37. M. Szabó Gyula képviselő Somoskőújfalu,Őrhely utca 28. Csengődi Józsefné nem képviselő Somoskőújfalu, Somosi út 35.
Szükség esetén a bizottság indítványt tehet szakképzett revizor bevonására a hatékonyabb ellenőrzési munka elősegítése érdekében. Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani, melyről a Képviselő-testület dönt.
Szociális Bizottság
A Képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, ellenőrző jogkörrel felruházott szerve. Előkészítő jogkörében eljárva - szakmai szempontból - közreműködik a szociális, egészségügyi és ifjúsági témájú Képviselő-testületi napirendek előkészítésében, melynek során együttműködik a hivatal szociálpolitikával foglalkozó köztisztviselőjével, a községi védőnővel és az Önkormányzat háziorvosával. Szükség esetén az előkészítő munkába bevonja az intézmények ifjúságvédelmi felelőseit és (vagy) a rendőrséget. Felkérés esetében véleményezi a szociális jellegű intézkedések tervezetét, javaslatot tehet ilyen tárgyú döntések meghozatalára. 27
Összehangolja az intézmények szociális gondoskodásával összefüggő tevékenységét, biztosítja a segélyezési indítványok megtételénél az azonos szemléletet. Szervezi a családgondozás feladatait, a házi szociális gondozóhálózatot, a segélykérelmek elbírálásánál a szubjektív megítéléstől független szemléleti mód kialakulását. Ellenőrzi a szociális célra rendelkezésre álló pénzügyi keret célirányos felhasználását a hivatalnál. Javaslatot tesz a testületnek a következő segélykérelmek elbírálásához: -
rendszeres gyermekvédelmi támogatás, átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj.
A Szociális Bizottság 5 főből áll. Összetétele: A bizottság elnöke: Gordos Andrea képviselő
Somoskőújfalu, Csontváry köz 1.
A bizottság tagjai: Angyal László képviselő dr. Szabó István képviselő
Somoskőújfalu, Szondy Gy. utca 37. Somoskőújfalu, Baross G. utca 9.
A bizottság külső tagja: Dr. Révész Johanna Márton Józsefné
Somoskőújfalu, Kodály Z. utca 5. Somoskőújfalu, Szikszó utca 17.
3. sz. melléklet az /2013. ( ) SKt. sz. rendelethez A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYRENDJE I. Fejezet Szervezeti felépítés, munkarend 1. A Képviselő-testület által létrehozott egységes hivatal megnevezése és címe: Polgármesteri Hivatal, 3121. Somoskőújfalu, Somosi út 322. Tel. / Fax.: 32/435-095 2. A hivatal jogállása: jogi személyiséggel rendelkező önálló költségvetési szerv. Költségvetési számlaszáma:11741000-15454326. Számlavezető pénzintézete: Sajóvölgye Takarékszövetkezet. 3. A hivatalt a polgármester irányítja, a jegyző vezeti. 28
4. A hivatal a Képviselő-testületnek alárendelten működik. A hivatal segíti a Képviselőtestületet és bizottságai munkáját. 5. A hivatal feladata a döntések szakmai előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek intézése. 6. A hivatal egységes államigazgatási szervként működik az Önkormányzat és a jegyző igazgatási feladatainak végrehajtása érdekében. 7. A hivatal létszáma: 9 fő A feladatokat: 2 fő vezetői állomány (polgármester, jegyző) 1 fő adóügyi ügyintéző 1 fő gazdálkodási ügyintéző 1 fő szociális ügyintéző 1 fő igazgatási ügyintéző, 1 fő pályázati ügyintéző 2 fő fizikai állomány. 8. A heti munkaidő 40 óra. Indokolt esetben a polgármester, vagy a jegyző túlmunkát, vagy éjszakai munkát is elrendelhet. A heti munkaidő a következő: - hétfőtől csütörtökig a munkaidő 8 órától 16 óra 30 percig tart, - pénteken a munkaidő 8 órától 14 óráig tart, 9.Az ügyfélfogadás a munkaidő alatt a következőképpen alakul: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8.30 – 12.00 13.00 – 16.00 nincs ügyfélfogadás 8.30 – 12.00 13.00 – 18.00 8.30 – 12.00
9. Naponta 30 perc ebédszünet illeti meg a dolgozókat, amely a munkaidőbe beleszámít. 10. A jegyzőt rövidebb idejű távolléte esetén jelenleg az igazgatási ügyintéző helyettesíti, aki köteles a tett intézkedésekről a jegyzőt - az akadályoztatás megszűnését követően tájékoztatni. 11. Kiküldetés teljesítése csak a jegyző utasítása, illetve engedélye alapján történhet. A kiküldetés során felmerülő költségek elszámolása utólag történik. Napidíj elszámolása jogszabály alapján történik A jegyző esetében a polgármester igazolja a kiküldetést. A pénzügyi számviteli rend szabályai 12. A Képviselő-testület által elfogadott éves költségvetésben meghatározott kötelezettségvállalásra a polgármester jogosult a jegyző ellenjegyzésével. Az elvégzett munkák teljesítését a kötelezettséget vállaló igazolja. Minden számlára rá kell vezetni a felhasználás, vagy a használat tényét. 13. A házipénztár szabályzat, a bizonylati szabályzat, a leltározási szabályzata és a selejtezési szabályzat szerinti munkák elvégzése a gazdálkodást végző ügyintéző feladata. II. Fejezet 29
A Polgármesteri Hivatal fő feladatai 14. A hivatal alapvető feladatai: -
az Önkormányzat működésével, a testületi, a bizottsági és a polgármesteri hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, a jegyzői hatáskörbe tartozó hatósági-igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával függnek össze.
15. A hivatal fontosabb feladatai: -
a testület, a bizottságok, a polgármester munkájának zavartalan biztosítása, közreműködés az önkormányzati feladat-és hatáskörök ellátásában, a testület, a polgármester munkájának elősegítése, adminisztrációjának ellátása, ügyiratkezelés, adatszolgáltatás, lakás-és helyiséggazdálkodás, állampolgársággal kapcsolatos ügyek, személyzeti ügyek, munkaügyek, gyámügyi-, szociális-, igazgatási ügyek, egészségügyi igazgatási ügyek, hagyatéki ügyek, közlekedéssel, közterület-használattal kapcsolatos ügyek, vállalkozással összefüggő ügyek, mezőgazdasággal, állategészségüggyel,termőfölddel földdel kapcsolatos ügyek, pénzügyi-, adóigazgatási ügyek, tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos feladatok, tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok. PTK.-ból eredő igazgatási feladatok, III. Fejezet A Hivatal működési rendje
16. A Hivatal munkáját a Képviselő-testület éves munkaterve és az Önkormányzat éves költségvetése alapozza meg. 17. A jegyző az arányos leterhelés és a feladatok időbeni végrehajtása érdekében a dolgozókat esetenként és átmeneti jelleggel feladatkörükbe nem tartozó munkák ellátására is utasíthatja. 18. A jegyző évente egyszer köteles a testületet tájékoztatni a hivatal tevékenységéről. 19. A szabadságot a hivatal működőképességének figyelembevételével kell kiadni. 20. A hivatal dolgozói a munkaköri leírásokban foglaltak szerint helyettesítik egymást. IV. Fejezet A Hivatal dolgozóinak kötelezettségei 21. A hivatal dolgozója köteles: 30
- feladatait a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelően szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kultúrált ügyintézés szabályai szerint ellátni, a szolgálati, hivatali és államtitkot megtartani, -
felettesei utasítását a Munka Törvénykönyve és a közszolgálati törvény előírásaiszerint végrehajtani, munkatársaival együttműködni és a munkáját úgy végezni, hogy más testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodást ne eredményezzen,
-
munkahelyén és a munkahelyén kívül is beosztásához méltó magatartást tanúsítani
-
állampolgári kötelezettségeinek teljesítésében, az írott és íratlan közerkölcsi normák betartásában példát mutatni,
-
a törvényességet megtartani, küzdeni a korrupció, a jogsértés és a bürokráciaminden megnyilvánulásával szemben,
-
az ügyfelekkel szemben türelmes, udvarias bánásmódot tanúsítani, őket megfelelő információkkal ellátni, az ügyeket felesleges késedelem nélkül intézni,
-
a Hivatal működésére vonatkozó szabályokat, a munkafegyelmet megtartani,
-
összeférhetetlenség esetén arra a jegyző figyelmét felhívni,
-
tartózkodni minden olyan magatartástól, ami a Hivatalra, vagy az Önkormányzatra nézve helytelen megítélést eredményezhet.
V. Fejezet A feladatok elhatárolása 22. A polgármester: meghatározza a Hivatal feladatait, az Önkormányzat munkájának szervezésében, előkészítésében és végrehajtásában, a jegyző útján irányítja a Hivatalt, -
ellátja a jogszabályok és a testület által ráruházott államigazgatási feladatokat,
-
gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, valamint más munkavállalók (intézményvezetők, közhasznú dolgozók) tekintetében,
-
az Önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra jogosult,
A polgármester távollétében az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg. 31
23. A jegyző: -
megszervezi a hivatal munkáját és vezeti a hivatalt,
-
a polgármester irányításával gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
-
döntésre előkészíti a testület, a bizottság, a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási ügyeket,
-
dönt hatáskörébe tartozó államigazgatási-hatósági ügyekben, végzi a PTK-ból eredő igazgatási feladatokat,
-
tanácskozási joggal meghívottként részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, biztosítja azok törvényességét, jogsértés esetén arra felhívja a figyelmet és a jogszabályi előírások alapján intézkedik a törvényesség helyreállítására,
-
gondoskodik a testület elé kerülő előterjesztések előkészítéséről, jogszerűségi szempontból felülvizsgálja azokat,
-
az illetékes ügyintézők bevonásával ellátja a hatáskörébe utalt I. fokú hatóságiállamigazgatási feladatokat,
-
ellenjegyzi a polgármester által az Önkormányzat nevében vállalt kötelezettségeket, valamint az Önkormányzat kiadásainak, bevételeinek elrendelését tartalmazó utalványokat.
-
A Képviselő-testület hivatalának dolgozói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
24. A gazdálkodási ügyintéző: -
költségvetési - gazdálkodási tervek elkészítésében való részvétel, a képviselő-testület és a MÁK felé a féléves, háromnegyed éves és éves beszámolók elkészítésében való részvétel, revíziók, önellenőrzések végrehajtásában, elkészítésében való részvétel, gazdálkodással kapcsolatos előterjesztések előkészítése, számítógépes könyvelés, évközi, év végi leltározásokban részvétel, bérgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, munkabér, alkalmi munkabérek könyvelése, előirányzatok és előirányzat változások könyvelése, elkülönített számlák (gáz, csatorna, állami hozzájárulás), letéti számlák, hitelszámlák kezelése, könyvelése, érvényesítési feladatok ellátása, állóeszközök, beruházások nyilvántartásával, könyvelésével kapcsolatos feladatok ellátása, illetmény és elszámoló hivatallal kapcsolattartás, átutalási feladatok, pénzintézeti ügyek lebonyolítása, általános forgalmi adóval kapcsolatos bevallások elkészítése, 32
-
elszámolási utalványokkal kapcsolatos feladatok, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtal a folyamatos kapcsolattartás, az évközben elnyert pótelőirányzatok elszámolásának elkészítése, a hó közbeni pénzügyi elszámolások folyamatos ellenőrzése /GYET, GYVT, Munkaügyi Központ/, a gazdálkodással kapcsolatos ügyfélfogadások ellátása, a napi gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, ellenőrzése, koordinálása, a bizonylati fegyelem betartása és betartatása, polgármester, jegyző által meghatározott egyedi feladatok ellátása, segíti a Pénzügyi Bizottság munkáját, részt vesz az üléseken. előkészíti az Önkormányzat pénzügyeivel, beruházásaival, az intézményeivel kapcsolatos döntéseket, majd végrehajtja azokat, végrehajtja az önkormányzati rendeletekben, a testületi határozatokban és a vonatkozó jogszabályokban előírtakat, gondoskodik az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, hasznosításáról és az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítéséről és végrehajtásáról, könyvviteli, könyvelési feladatok ellátása, gazdálkodási, pénzkezelési feladatok, elkészíti az éves költségvetési javaslatot, beszámolót.
25. A szociális ügyintéző: -
-
-
közreműködik az Önkormányzat egészségügyi és szociális feladatainak ellátásában, gondoskodik az Önkormányzat egészségügyi, szociálpolitikai és ifjúságpolitikai koncepciójának elkészítéséről, megvalósításáról, ellátja a polgármester és a jegyző hatáskörébe utalt egyes államigazgatási, illetve önkormányzati hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, ellátja a hatósági bizonyítványok kiadásával és információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, ellátja a gyámhatósági, szociális gondoskodási, oktatási ügyeket, anyakönyvi ügyintézési feladatokat, segíti a Szociális Bizottság munkáját. kezeli a KIR rendszert.
26. Az igazgatási ügyintéző: -
végrehajtja a testület működéséhez szükséges technikai, ügyviteli feladatokat, részt vesz a testület ülésein, elkészíti a testületi jegyzőkönyveket, ellátja a hagyatéki ügyintézést, közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást, állategészségüggyel kapcsolatos ügyek intézése, talált tárgyakkal kapcsolatos eljárás, ügyiratok kezelése (iktatás, ügyiratok selejtezése) postázás, adminisztrációs feladatok ellátása, gépelés, sokszorosítás, működési engedélyekkel kapcsolatos önkormányzati ügyek, hirdetményekkel kapcsolatos feladatok teljesítése, házipénztár helyettesítési feladatok, ellátja az önkormányzati gyámügyi feladatokat anyakönyvi ügyek intézése polgári védelmi,személyi ügyi (köztisztviselői) igazgatással kapcsolatos teendők végzése fogadja a beérkező e-mail üzeneteket. ellátja a közmunkaprogrammal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. 33
27. Az adóügyi ügyintéző: -
adóügyi igazgatási feladatok ellátása, adó-és értékbizonyítványok kiadása, telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek házipénztár kezelése, házipénztárosi feladatatok házipénztár kezelése során bizonylatok készítése, pénzüggyel kapcsolatos feladatok ellátása, (ellátmányok, előlegek intézése, beszerzési igények összegyűjtése).
28. Pályázati ügyintéző: -
-
pályázatfigyelés, záró jelentések, pénzügyi elszámolások, szakmai beszámolók, az esetleges ellenőrzésekhez a szükséges dokumentumok előkészítése folyamatos tájékoztatás, kapcsolattartás és együttműködés a megvalósított projektek során érintett szervekkel,személyekkel, fenntartási jelentések elkészítése TakarNet Hálózat adatainak lekérdezésével kapcsolatos feladatok végrehajtási eljárások előkészítése az önkormányzat kintlévőségeinek behajtása érdekében, szemétszállítási szolgáltatások szüneteltetéséhez kapcsolódó feladatok.
29. Az Ügyrend alapján ki kell adni a Hivatal dolgozóinak a munkaköri leírásukat. 30. Az Ügyrend és a munkaköri leírások naprakész állapotban tartása, a szükséges módosítások átvezetése a jegyző feladata.
VI. Fejezet A közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek értelmében Somoskőújfalu Község Polgármesteri Hivatalában a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök a következők szerint kerülnek megállapításra: Gazdálkodási ügyintéző
kétévente
Pénzügyi ügyintéző
kétévente
Igazgatási ügyintéző
kétévente
köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Záró rendelkezések A Hivatal Ügyrendje 2013. április 26-án lép hatályba. 34
dr.Tóth László polgármester
dr.Osváth István jegyző
4. sz. melléklet az 2/2013. (IV.25.) sz. rendelethez Az Önkormányzat intézményeinek felsorolása POLGÁRMESTERI HIVATAL Címe: 3121 Somoskőújfalu, Somosi út 322.
35
5. sz. melléklet a 2/2013. (IV.25.) SKt. sz. rendelethez Az előterjesztések elkészítésének rendje, tartalmi és formai követelményei A Képviselő-testület elé előterjesztést szóban, vagy írásban lehet tenni, melynek napirendre tűzéséről a testület nyílt szavazással dönt. Az előterjesztési indítványt a polgármesterhez kell bejelenteni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb a témát tárgyaló ülés előtt 6 nappal be kell mutatni a jegyzőnél előzetes törvényességi vizsgálat céljából. A jegyző - ha az előterjesztést törvényesnek találja előterjesztési indítványként legkésőbb az ülést megelőző 5 korábban nappal átadja a polgármesternek. Szóbeli előterjesztés Nem haladhatja meg a 10 percet. Adjon kellő áttekintést a téma előzményeiről, a jelenlegi helyzetről, a jövőbeni kilátásairól és a megoldásra tartalmazzon határozati javaslatot, amit szó szerinti formában is le kell adni a jegyzőkönyvvezetés érdekében. Írásbeli előterjesztés Tartalmaznia kell: Első részében:
a téma pontos meghatározását,
annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden,
ha igen, milyen döntés született, annak megvalósítása milyen stádiumban van, azóta következett-e be olyan változás, ami a végrehajtásra befolyással lehet,
a meghozandó döntés indokainak bemutatását,
az előterjesztés előkészítésében résztvevők megnevezését, azok észrevételeit.
Második részben: a határozati javaslatot, mely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll és szükség esetén nevesíti a jogorvoslati lehetőséget, a döntés indokait - jelzi a végrehajtás határidejét, felelősét, az esetleges döntési alternatívák egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását. Az írásbeli előterjesztéseknek minden esetben tartalmaznia kell a jegyző törvényességi láttamozását. Amennyiben az előterjesztő nem a Képviselő-testület bizottsága, a témakörben illetékes bizottság elnöke a bizottság állásfoglalását a testületi ülésen ismertetheti.
36
6. számú melléklet a 2/2013 (IV.25.) SKt. sz. rendelethez A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: törvény) 10/A. §-ában meghatározott képviselői – valamint a Magyarország helyi önkormányzatairóll szóló 2011.. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott polgármesteri – és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a Képviselő – testület Pénzügyi Bizottsága (továbbiakban: bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. I. A vagyonnyilatkozat benyújtásának szabályai A vagyonnyilatkozatokat a törvényben meghatározott formában, két egyező példányban, géppel vagy tollal, olvashatóan kell kitölteni. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattevő aláírásával és a kitöltés helyének, idejének megjelölésével látja el. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő ír alá, ezen minőségének feltüntetésével. A vagyonnyilatkozat mindkét példányát, borítékban elhelyezve, névvel ellátva – a vagyonnyilatkozat benyújtásáról szóló értesítésben megjelölt helyen és időpontban – a bizottság elnökének kell benyújtani. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni. A bizottság elnöke az átvett borítékokra rávezeti az általa megállapított nyilvántartási számot. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a bizottságnál marad, a másik példányt az átvételről szóló igazolással együtt a nyilatkozattevő visszakapja. A bizottság elnöke esetében az átvételi eljárást a bizottság elnökhelyettese végzi el. A 4. pontban szereplő nyilvántartási számot az alábbiak szerint kell képezni: A képviselő 1-25-ig terjedő azonosító számot kap, melyben az egyjegyű számokat előnullázva kell szerepeltetni. Ehhez kapcsolódik a kiegészítő kódszám, mely a következő: a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett saját személyére vonatkozó kódszám:
01
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére vonatkozó kódszám:
11
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére vonatkozó kódszám:
21
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére vonatkozó kódszám:
22
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel gyermekszemélyére vonatkozó kódszám:
közös
háztartásban
élő
harmadik 23 37
a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére vonatkozó kódszám 24 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére vonatkozó kódszám
25
Ha ötnél több gyermekre vonatkozóan kell vagyonnyilatkozatot benyújtani, akkor a kódszám második számjegye 1-gyel növekszik. II. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása A bizottság az elnök tájékoztatása alapján a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét követő első ülésén az 1. számú függelékben szereplő nyilvántartási jegyzéken rögzíti a benyújtott vagyonnyilatkozatokra vonatkozó adatokat. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a mulasztás tényéről a bizottság haladéktalanul, írásban értesíti a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási ügyintézőjét, és soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet. A polgármester esetén az Ötv. 33/C. szakaszát kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának tényéről a bizottság a Képviselőtestületet a soron következő ülésén tájékoztatja. A polgármester és a képviselő (továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozata nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság más irataitól elkülönítetten kell tárolni. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról, és biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát. A képviselői vagyonnyilatkozatokba – a 7. pontban foglaltak szerint – bárki betekinthet, arról feljegyzést készíthet (továbbiakban együtt: betekintés). A betekintés jogát a polgármesteri hivatalban, hivatali időben és előzetes, írásbeli jelzés alapján (mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, az érintett képviselői vagyonnyilatkozat megjelölését, a betekintő értesítési címét és – hozzájárulása esetén – a betekintő nevét) lehet gyakorolni. Egy bizottsági tag és egy, a jegyző által, ezzel megbízott köztisztviselő – ahol a bizottsági tag nem lehet az érintett képviselő – az igénylőnek a kért képviselői vagyonnyilatkozatot átadja. A bizottság tagja és a köztisztviselő a betekintés során végig jelen vannak, szükség esetén segítséget nyújtanak a betekintőnek joga gyakorlásához. A bizottság határozza meg, hogy tagjai közül kik lássák el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, e pontban meghatározott feladatokat. A betekintésről a – 2. számú függelék szerinti – nyilvántartást kell vezetni, melyben a betekintés módját, helyét, idejét, - hozzájárulás esetén – a betekintő nevét fel kell tüntetni. A betekintésről a bizottságot, a nyilvántartás bemutatásával rendszeresen tájékoztatni kell. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi köztelezettség akár a képviselő, akár a hozzátartozó vonatkozásában bármely okból megszűnik az érintett erre vonatkozó írásbeli bejelentésének kézhezvételétől, illetve a bizottságnak a megszűnés tényéről való hivatalos 38
tudomásszerzésétől számított 30 napon belül a bizottság a képviselő (hozzátartozó) adatait törli a nyilvántartásból, ezzel egyidőben a vagyonnyilatkozatokat megsemmisíti. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzése A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti a bizottságnál. Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó írásbeli tényállítás esetén van helye. Ennek hiányában a bizottság elnöke a kezdeményezőt – 15 napos határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a felhívásnak a határidőben nem tesz eleget, akkor a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja a kezdeményezést. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén felhívja az érintett polgármestert, képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – új vagyonnyilatkozat kitöltésével javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt, a képviselőt. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselő hozzátartójának vagyonnyilatkozatába. Az eljárás lezárulását követően az érintett hozzátartozói nyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni. Az eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetettekre vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő 30. napon meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet adatokat. Az eljárás eredményéről a bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja. Az ellenőrzés megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzésre irányuló, de új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
39
6. számú melléklet az 2/2013 (IV.25.) SKt. sz. rendelethez 1. sz. függeléke Somoskőújfalu Község Önkormányzata Pénzügyi Bizottsága NYILVÁNTARTÁSI JEGYZÉK VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRŐL Sorszám Nyilvántartási szám
Képviselő, hozzátartozó neve
Vagyonnyilatkozat benyújtásának ideje
Kelt: ………… év …………………………… hó ……… nap
………………………………………… Pénzügyi Bizottság elnöke
40
A 6. számú melléklet az 2/2013 (IV25..) SKt. sz. rendelethez 2. sz. függeléke NYILVÁNTARTÁS A KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATOKBA TÖRTÉNŐ BETEKINTÉSRŐL A betekintő A képviselő neve, személy akinek neve/aláírása vagyonnyilatkozatába (hozzájárulása betekintettek esetén)
Betekintés helye, ideje
Betekintés módja
A jelenlevő bizottsági tag és köztisztviselő neve/aláírása
41
