TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 2 1. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ........................................................................... 3 1.1. Levegőtisztaság-védelem ...................................................................................... 3 1.2. Vízvédelem........................................................................................................... 15 1.3. Földvédelem ......................................................................................................... 19 2. A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME........................................ 20 2.1. A települési környezet védelme .......................................................................... 20 2.1.1. A települési környezet tisztaságának védelme ................................................ 21 2.1.2. Kommunális hulladékkezelés feladatai ............................................................ 22 2.1.3. Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás feladatai ......... 27 2.1.4. Csapadékvíz-elvezetés feladatai ..................................................................... 28 2.1.5. Ivóvízellátás területén jelentkező feladatok ..................................................... 28 2.1.6. A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kereskedelem) eredetű zaj-, rezgésvédelem és légszennyezés elleni védelem........ 30 2.1.7. Zöldterületgazdálkodás................................................................................... 31 2.1.8. Helyi közlekedésszervezés............................................................................. 33 2.1.9. Energiagazdálkodás ....................................................................................... 36 2.1.10. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése............................................................................................................... 40 2.1.11. Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás......................................... 42 2.2. Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai ............................. 46 2.3. Az épített környezet védelme ............................................................................. 47 3. A TERMÉSZET ÉS A TÁJ VÉDELME ......................................................................... 50 3.1. Természetvédelem ............................................................................................... 50 3.2. Tájvédelem ........................................................................................................ 53 4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK .................................................................... 54 4.1. Hulladékgazdálkodás........................................................................................... 54 4.2. Zaj és rezgés elleni védelem ............................................................................... 59 4.3. Környezetbiztonság ............................................................................................. 61
1
BEVEZETÉS Miskolc Megyei Jogú Város első környezetvédelmi programja (KörnyezetTermészetvédelmi Keretterv) 1999. őszén készült el és került elfogadásra.
és
A benne foglalt feladatok megvalósítására évenként intézkedési tervek készültek, az elvégzett munkáról pedig rendszeres beszámolók keretében tájékoztattuk a Közgyűlést és a lakosságot. Az évenkénti környezeti állapotjelentések részletesen tartalmazták a megelőző évben a környezet-, természetvédelem területén elvégzett feladatokat, illetve az adott évi intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról is részletes információt szolgáltattak. Jelen beszámolóban az elmúlt 6 éves időszakban tett intézkedéseket, elért eredményeket, valamint a fennmaradt, megoldatlan problémákat a kerettervben foglalt feladatok tükrében mutatjuk be. Tekintve, hogy az évente a megtett intézkedésekről beszámolók készültek, melyekben az egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos információk részletes ismertetése megtörtént, így jelen beszámolóban csak feladatokhoz kapcsolódó főbb intézkedések,eredmények, illetve problémák kerülnek bemutatásra. A beszámolóban a kerettervben szereplő feladatok is (dőlt betűvel) feltüntetésre kerültek, annak érdekében, hogy a kitűzött feladatok megvalósuláal egyértelműen nyomon követhető legyen. Az egyes feladatok után „INTÉZKEDÉS / INTÉZKEDÉSEK” címszó alatt szerepelnek a főbb eredmények, illetve elvégzett feladatok.
A Tapolcai parkrendszer helyileg védett természeti értékünk
2
1. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME 1.1. Levegőtisztaság-védelem Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének további javítása, különösen az NOx, SO2, a szálló- és ülepedő por, valamint az allergizáló hatású növényi pollenek vonatkozásában. A célállapot elérése érdekében szükséges: LEVEGŐ 1.: a) A nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint a Megyei Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek szellemében a levegő ülepedő és szállópor tartalmának, illetve annak toxikus vagy rákkeltő komponensei (Cd,Pb,Cr,Ni, furán, stb.) által okozott környezetszennyezésnek 6 év alatt minimum 20 %kal való csökkentése (bázisév:1998), tartósan határérték alá mérséklése b) pontszerű ipari és egyéb szennyező források által kibocsátott szennyezőanyagok koncentrációjának mérséklése c) a diffúz légszennyező források emissziójának csökkentése, fokozatos felszámolása d) a meglévő települési zöldfelületek védelme és azok kiterjedésének növelése e) a városi közterek és aluljárók fokozottabb tisztántartása, síktalanítási szóróanyagok kellő idejű és gondos eltávolítása. INTÉZKEDÉS: Miként az a LEVEGŐ7 intézkedésnél becsatolt diagramról megállapítható, a szennyezőanyag mennyisége az elmúlt 6 éves időszakban csökkenő tendenciát mutat az 1998-as évhez viszonyítva. A főbb szennyező anyagok tekintetében a 20%-os csökkenés megvalósult. Ez köszönhető az ipari tevékenység jelentős csökkenésének, illetve a környezetkímélő technológiák térhódításának.
A korszerű Bosch-üzem
3
A halna feldolgozása folyamatosan zajlik. Az EUROFÉM HALNA Kft. telephelyén acélhulladékok adagolhatóvá tételét végzik, elsősorban törési eljárással. A 2005. évi terv 300.000 tonna nyers salak szeparálása, melyből 170.000 tonna feldolgozása megtörtént, ebből 57.000 tonna különböző frakciójú salak kiszállításra került. Egy részét útépítésre, más részét töltésekben használják fel. A terület feldolgozása folyamatos, a felhasználható anyagok igény szerint eladásra kerülnek, az ipari felhasználásra alkalmatlan vagy még hulladék-felügyeleti szempontból osztályozatlan melléktermékeket a területen egymástól elkülönítetten deponálják. A salakanyag hasznosítási lehetőségeinek kapcsán a salakhegy néhány éven belüli megszűnése várható.
A halna feldolgozása folyamatosan zajlik
A lyukóbányai bányaüzem tevékenységének meddőhányó diffúz szennyezése is megszűnt.
megszűnésével
összefüggésben
a
A városi közterek fokozottabb tisztántartására, illetve a téli síktalanító anyagok maradéktalan feltakarítására az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított az Önkormányzat. E területen még komoly feladataink vannak a helyzet további javítása érdekében. A diósgyőri acélgyártás működésével kapcsolatos alapvető probléma a szilárd szennyezőanyag kibocsátás. Az ÉMI-KTVF által kiadott ezzel kapcsolatos kötelezést a DAM 2004 Kft. átvállalta és megvalósította a folyamatos mérő rendszer kiépítését, valamint a porleválasztó berendezéseinek felújításával (porszűrő zsákok teljes cseréjével) jelentősen csökkentette a poremissziót, melyet Felügyelőségünk Mérőközpontjának 2005. novemberében végzett hatósági emisszió-mérése is alátámaszt. A DAM 2004 Kft. telepengedélyezési eljárásához a Felügyelőség 2005. januárban adott szakhatósági hozzájárulás előírásaiban feltételül szabta a folyamatos adatszolgáltató rendszer kiépítését és üzemeltetését is. Jelenleg a folyamatos adatközlés telefaxon történik, az előző napi mért értékek közlésével. A Felügyelőség 2006. február hónapban kötelezést adott az üzemeltetőnek, hogy a folyamatosan mért paramétereket Interneten tegye hozzáférhetővé. A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. az elektrofilterét lecserélte 2002. év végén zsákos porszűrőre, mely a klinker gyártó kemencéjének por kibocsátását 2003-tól jelentősen csökkentette. Nagy jelentősége még a cserének, hogy az elektrofilter CO védelme miatti leállások okozta por kibocsátás teljesen megszűnt. 4
Az Rt. a klinkerkemence kéményére felszerelt folyamatos emisszió-mérő rendszerrel ellenőrzi a kibocsátását, mely a jogszabályban megállapított határértékek alatti értékeket regisztrál. Az Rt. tevékenységére vonatkozóan 2004. és 2005. években nem érkezett lakossági bejelentés a Felügyelőségre. Levegőtisztaság-védelmi szempontból meghatározó légszennyező forrás az úthálózat, az UHP por depónia felszíne és a technológiának azon részei, ahol éppen a feldolgozási műveleteket végzik. A porzás csökkentését szükség esetén locsolással, valamint a gépjárművek sebesség korlátozásával oldja meg a Kft., illetve a szeparátor leadó végén vízpermetes portalanítással csökkentik az anyagleadásnál keletkező port. A D&D Drótáru és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Rt.-nél az előző évekhez képest visszaesett a termelés és megváltozott a termék struktúra. Az üzemcsarnokok egy része, valamint a régi kiszolgáló létesítmények elbontásra kerültek. 2004. évtől folyamatosan bontási munkálatok folynak. 2005-ben az ÉMI-KTVF emisszió-mérést végzett a sósavas pácolókádak elszívó kürtőjénél, a mérés eredménye határérték alatti. Az új sósavregeneráló teljesen zárt rendszerű, légszennyező forrással nem rendelkezik. A kén-dioxid kibocsátása is csökkent Miskolcon, mivel az AES Borsodi Energetikai Kft. Lyukóbányai telephelyén megszűnt a szenes tüzelésű kazán. A MÁV Rt. Miskolc, Bem utcai kazánházban a szükséges gőzszolgáltatást két kazán látja el, melyet pakura tüzelésről átalakítottak gáztüzelésűre. A harmadik, pakura tüzelésű kazán nem lett átalakítva, viszont 2004. április 5-től nem üzemel. Egyrészt nem áll rendelkezésre a tüzeléshez szükséges pakura, másrészt a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség nem engedélyezte a kazán vegyes tüzelésű üzemelését. A kazánoknál a zárt, szabályozott technológiai rendszer miatt nincs lehetőség más, esetleg hulladék anyag elégetésére. A füstgáz csak szénmonoxidot és nitrogén-oxidot tartalmaz. Szilárd szennyezőanyag kibocsátása megszűnt. Továbbra is a környezeti problémák közé tartozik levegőtisztaság-védelmi szempontból a jelentősen megnövekedett közúti forgalom, melyre vonatkozóan egyre több lakossági bejelentés érkezik. A várost elkerülő út további szakaszának megépítésével enyhíthető lesz a kialakult helyzet.
Az elkerülő út egy szakasza
5
LEVEGŐ 2.: Az ipari eredetű kibocsátások további csökkentése érdekében - a megelőzés elvét figyelembe véve - csak a korszerű, kisebb energiaigényű, kisebb környezeti terhelést eredményező technológiák telepítését, megvalósítását kell előnyben részesíteni, illetve engedélyezni. INTÉZKEDÉS: A megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően Önkormányzatunk az elmúlt időszakban a kisebb energiaigényű, alacsonyabb környezeti terhelésű technológiák megvalósítását részesítette előnyben. A városban történt újabb beruházások során a környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontokra a hatósági eljárások során kiemelt figyelmet fordítottunk. LEVEGŐ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. INTÉZKEDÉS: A toxikus vagy rákkeltő légszennyező anyagok kibocsátó forrásainak feltárása, illetve a vonatkozó adatbázis létrehozása érdekében megkerestük a területi környezetvédelmi hatóságot, valamint az ÁNTSZ Megyei Intézetét. A kapcsolódó információk, adatok e szerveknél elérhetők. LEVEGŐ 4.: Az EU-szabályozással összhangban az imissziós mérések kiterjesztése az eddig nem rendszeresen mért légszennyező anyagokra (pl: PAH-ok, CO2, dioxin, furán, stb.). INTÉZKEDÉS: A légszennyező anyagok mérésére közvetlen hatáskörrel a települési önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal nem rendelkezik, így a korábban nem vizsgált légszennyező anyagok mérését a területi környezetvédelmi hatóságnál kezdeményeztük. Önkormányzatunk az Európai Unió LIFE programjának támogatásával 3 éven keresztül ún. biomonitoring rendszert működtetett városunkban, melynek során rendkívül sok légszennyező anyag városi koncentrációjáról kaptunk információt.
6
A biomonitoring projekt keretében készített 2, illetve 3 dimenziós szennyezés-eloszlási ábra
LEVEGŐ 5.: A közlekedési eredetű emissziók csökkentése a) A nem motorizált közlekedés feltételei megteremtésének elősegítése, a kerékpárút-hálózat fejlesztése településen belül és a települések között. b) A gyalogos, kerékpáros közlekedés és a tömegközlekedési eszközök használatának népszerűsítése. c) A városi tömegközlekedés további fejlesztése, szolgáltatási színvonalának emelése. A gépjárműállomány korszerűsítésénél a kisebb üzemanyagfogyasztású és alacsony szennyezőanyag kibocsátású járművek beszerzésének preferálása. d) Az üzemelő gépjárműpark emissziós értékének javítása utólagosan beépíthető eszközök alkalmazásának ösztönzésével (pl: adókedvezmény). A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseivel összhangban 6 éven belül a városi járműpark legalább fele rendelkezzen szennyezés csökkentő berendezéssel. e) Törekedni kell a közlekedési-szállítási igények mérséklésére. f) A települést elkerülő utak építésének lehetőség szerinti elősegítése. INTÉZKEDÉS: A kerékpárút-hálózat bővítésének terve már elkészült, a munkák várhatóan a közeli hónapokban indulnak. A gyalogos, kerékpáros, illetve a tömegközlekedés használatának népszerűsítésére minden évben megrendezésre kerül a Mobilitási Hét és az Autómentes Nap, melynek rendezvényeit a lakosok nagy érdeklődéssel fogadják.
7
Autómentes Nap a Hősök terén
A városi tömegközlekedés korszerűsítése nagy léptekkel folyik. A korábban beszerzett RABA és MAN típusokon kívül 2006. első hónapjaiban 35 db Neoplan Centroliner típusú csuklós autóbusz érkezett az MVK Zrt.-hez A járművek alacsonypadlósak, EURO 4-es motorral szereltek, tehát a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is kielégítik. Ezek a járművek fokozatosan felváltják az Ikarus 200-as családot. A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. a 2005-2006. évben 35 db autóbuszt (31 db be nem sorolt és 4 db EURO O) kíván leselejtezni. Ezek pótlására indította el új, környezetbarát EURO IV motorral rendelkező autóbuszok beszerzését. A fejlesztési projekt II. szakaszában (2007.) 35 db, a III. szakaszban (2008.) további 20 db új, a szigorodó emissziós határértékeknek maradéktalanul megfelelő autóbuszok beszerzését tervezik. A beruházás I. szakaszát követően a gyártók által vállalt és mért emissziós adatok alapján (lásd a mellékelt grafikont) az autóbuszpark fajlagos CO-kibocsátása 30-35 %-kal, az NOx –kibocsátás 15-20 %-kal fog csökkeni.
szennyezőanyag kibocsátás (g/KWh)
légszennyezettségi értékek (2005)
NOx CO
15 10 5 0 Be nem sorolt
EURO O
EURO I.
EURO II.
autóbusz motortípusok
Autóbuszok szennyező anyag kibocsátása
8
EURO III.
Az MVK Zrt.-nél jelentkező levegőtisztaság-védelmi feladatok jelentős részét autóbuszmotorok koromkibocsátásának, a nitrogén-, kén-, szénoxid-emissziójának csökkentése érdekében végzett beruházási, technológiai korszerűsítő és üzemviteli feladatok képezik. A technológiák színvonalas végrehajtásának, valamint a kontrollmérések folyamatos elvégzésének eredményeként az alábbi füstmérési értékek jellemzőek az autóbuszokra: Szívó motoros autóbuszoknál: K = 1,420 m-1 (Határérték: 2,5 m-1) Turbófeltöltős autóbuszoknál: K = 0,660 m-1 (Határérték: 3,0 m-1) EURO-II minősítésű motoroknál: K = 0,937 m-1 (Határérték: 2,0 m-1) EURO-III minősítésű motoroknál: K = 0,80 m-1 (Határérték: 1,5 m-1) /2005. decemberi adatok/ Jelenlegi autóbusz állomány (motor szerinti) összetétele az MVK Zrt.-nél: Be nem sorolt
59db
EURO 0 16 db
EURO I. 16 db
EURO II. 39 db
EURO III. 68 db
Korszerű autóbuszok az MVK Zrt.-nél
9
összesen 197 db
A gépjárművek katalizátorral való ellátását a központi jogszabályoknak megfelelően Önkormányzatunk is adókedvezménnyel támogatja. A városi járműpark életkorát figyelembe véve elmondható, hogy a járművek legalább fele rendelkezik katalizátorral. A települést elkerülő utak nagyobbik része elkészült. A teljes elkerülést biztosító ún. Bosch-út kivitelezése folyamatban van.
LEVEGŐ 6.: A kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások és a fűtési energiaigény csökkentése a) kis szennyezőanyag-kibocsátású, energiahatékony tüzelőberendezések és megfelelő tüzelőanyagok alkalmazásának támogatása b) a káros kibocsátás csökkenését eredményező építészeti, technológiai megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése. INTÉZKEDÉS: Az energiahatékony, kis károsanyag kibocsátású tüzelőberendezések alkalmazását Önkormányzatunk az energiaracionalizálási program keretében, valamint a helyi környezetvédelmi alap útján támogatja. A káros kibocsátás csökkenését eredményező építészeti, technológiai megoldások megvalósítását az Önkormányzat a Termoment kéményfelújítási program keretében támogatja. A kedvező építészeti és technológiai megoldások megismerése és elismerése érdekében pályázati rendszert működtetünk „Környezetbarát ház – Környezetbarát család” címen.
LEVEGŐ 7.: A nemzetközi egyezményekből adódóan a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves (toxikus vagy rákkeltő) vegyületek, az ózon réteget károsító és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása. a) A kén-dioxid kibocsátást 2000-ig az 1980-as szinthez viszonyítva 45 %-kal, 2005-ig 50 %-kal kell csökkenteni, a meglévő és új szennyező forrásokkal kapcsolatban hatékony kibocsátás csökkentési intézkedéseket kell foganatosítani. b) Az ózonréteget károsító anyagok felhasználásának megszüntetése az egyezményekben elfogadott határidők betartásával c) A "Városok a klímavédelemért kampány" keretében a CO és a CO2 kibocsátás 2005-ig 25 %-os csökkentése az 1990. évi szinthez viszonyítva. INTÉZKEDÉS: A nemzetközi egyezményekben és a klímavédelmi kampány keretében vállalt kibocsátás csökkentési tervek teljesültek. Ebben a környezettudatos tevékenységeken kívül az ipari tevékenység csökkenésének, valamint a megvalósított fűtéskorszerűsítésnek (gáztüzelés elterjesztése) is jelentős szerepe volt.
10
Szennyező anyagok
160
ülepedő por koncentrációja (ug/m2*30nap)
140 120 100 80 60 40 20 0
SO2 koncentráció (ug/m3)
2005
2004
2003
2002
2001
szálló por (ug/m3) 2000
1999
1998
NO2 koncentráció (ug/m3)
LEVEGŐ 8.: A levegőtisztaság-védelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése. INTÉZKEDÉS: A levegőtisztaság-védelmi információs rendszer EU-s támogatással megvalósításra került. A korábban két kijelzővel működő rendszer korszerűsítése és bővítése jelenleg van folyamatban.
Az adatok megjelenítésére szolgáló kijelző
LEVEGŐ 9.: A környezeti levegő allergén növényi pollentartalmának csökkentése.
11
INTÉZKEDÉS: Önkormányzatunk a témakörben rendeletet alkotott. A pollenmennyiség csökkentését intenzív felvilágosító tevékenységgel és következetes hatósági munkával is segíti. Az országos pollenmérő hálózat adatai szerint a városi pollenmennyiség csökkenő tendenciát mutat.
Gyomnövények irtása Parlagfű
LEVEGŐ 10.: Levegőtisztaság-védelmi - klímavédelmi akcióprogram kidolgozása. INTÉZKEDÉS: 2005. júliusában elkészült a Városi klímavédelmi, levegőtisztaság-védelmi terv. A benne megfogalmazott feladatok a környezetvédelmi programba beépítésre kerültek, végrehajtásukra folyamatosan sor kerül.
LEVEGŐ 11.: A radonból származó sugárzás további vizsgálata, intézkedési terv kidolgozása, a lakosság megfelelő tájékoztatása. INTÉZKEDÉS: A környezetbiztonsági célkitűzésekkel összhangban folytatódott a radonból származó sugárzás további vizsgálata, illetve a vizsgálatok zárásaként összefoglaló értékelés és intézkedési javaslat is megfogalmazásra került. Az eredmények alapján megállapítható, hogy Miskolc város lakásainak és építési területeinek radonveszélyessége tág határok között változik. A meglévő lakások közül nem tekinthetők radonveszélyesnek a panellakások és a nem panel emeleti lakások. Ezeknél a lakástípusoknál további radon sugárvédelmi intézkedések nem indokoltak. A nem panel földszinti (különálló, vagy társasházi) lakások esetében a veszélyeztetettség jelentős területi változékonyságot mutat. A jelenlegi és a korábbi mérési eredmények felhasználásával elkészült Miskolc radonveszélyességi térképe. 12
A vizsgálati eredmények szerint a város területén a radonveszélyesség széles határok között változik, aminek elsődleges oka a felszíni törmeléktakaró alatti változékony geológiai, földtani környezet. A kiemelkedően veszélyesnek ítélhető területeken a radonveszélyesség alapvetően két fő okra vezethető vissza. Egyrészt bizonyos területeken feltételezhető, hogy a talaj radon kibocsátása lényegesen magasabb az átlagosnál. Másrészt egyes területeken a talaj gázáteresztő képessége kiemelkedően magas. Ez utóbbinak a területi változékonysága még néhányszor 10 m.-es távolságon belül is nagyon nagy lehet, ezért az ilyen területeken csak akkor kapható megnyugtató eredmény, ha a mérések pontosan a tervezett építmény helyén kerülnek elvégzésre.
A javasolt radonveszélyesség csökkentési intézkedések az alábbiak:
-
Radonmentes építési anyagokból történő építkezés. (Az építtetők az építőanyagok radon aktivitás koncentrációjára vonatkozó információkat az építőanyag gyártóktól szerezzék be, és az eredmények figyelembevételével válasszanak építési anyagokat.)
-
Radonveszélyesség megállapítása az építkezést megelőzően (Az építési területen részletes radonpotenciál- vizsgálat elvégzése és az eredmények figyelembevétele a tervezés és a kivitelezés során)
-
A radon-mentesítésre vonatkozó műszaki beavatkozások elvégzése. (pl.benyomott levegős szellőztetés alkalmazása, az épület melletti „radonkút” kialakítása)
13
Radonveszélyességi térkép
14
1.2. Vízvédelem
Célállapot: A városi vízkészletek - mint az élet fenntartását és a gazdaság működését lehetővé tévő természeti erőforrás - megőrzése. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás feltételeinek megteremtése és biztosítása. A célállapot elérése érdekében szükséges: VÍZ 1.: A takarékos vízhasználatot ösztönző felvilágosító, tudatformáló tevékenység kifejtése. INTÉZKEDÉS: Önkormányzatunk a környezeti oktatás-nevelés területén, valamint a környezetvédelmi jeles napok alkalmával rendszeresen kifejt felvilágosító, tudatformáló tevékenységet a takarékos vízhasználat ösztönzése érdekében (Környezeti Nevelési Központ, Föld Napja, Víz Világnapja, stb.). Az ivóvízbázisok védelmével és a takarékos vízhasználat fontosságával kapcsolatosan szórólapot is jelentettünk meg, melyet a lakosság számára is széles körben elérhetővé tettünk.
VÍZ 2.: A technológiai és a hálózati vízveszteségek mértékének és a másodlagos szennyezések csökkentése a víztermelőknél és a szolgáltatóknál. INTÉZKEDÉS: A MIVÍZ Kft. (korábban MIVÍZ Rt.) folyamatos karbantartási tevékenységével és a technológiai fegyelem megerősítésével érte el a vízveszteségek mértékének és a másodlagos szennyezéseknek a csökkentését.
VÍZ 3.: A felszíni és felszín alatti vizek terhelésének csökkentése. a) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének folytatása, a rákötések megvalósítása, az ellátott területeken a közműpótlók felszámolása. b) Az illegális szennyvízelhelyezéseket fel kell deríteni, megszüntetésükre intézkedni szükséges (a hidrogeológiai védőidom teljes területén). c) A jelenleg még csatornázatlan területeken a hálózat kiépítése (gazdaságossági megvalósíthatósági vizsgálatok alapján). d) Gondoskodni kell a 20540/1987. sz. hidrogeológiai védőidom határozatban foglaltaknak megfelelően a vízbázisok védelméről. Javasolt a védőidomok felülvizsgálata, szükség szerinti kibővítése.(Az Ómassához közeli területekkel) e) A vízvédelmi tevékenységben a védőidomon elhelyezkedő települések fokozottabb együttműködést szükséges megvalósítani. INTÉZKEDÉS: Önkormányzatunk az elmúlt években folyamatosan végezte az el nem látott területeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését. Az e területen elvégzett munkáról az évenkénti állapotjelentésekből nyerhető pontos információ. A vízvédelmi tevékenységben a védőidomon belül önkormányzataival fokozott együttműködést alakítottunk ki.
15
elhelyezkedő
települések
Vízgazdálkodási és vízvédelmi feladataink összehangolása érdekében létrehoztuk a Bükk Térség Fenntartható Vízkészlet-gazdálkodásáért Közalapítványt. Az illegális szennyvízelhelyezések felderítésére és megszüntetésére folyamatosan történtek/történnek intézkedések, ennek egy kiemelkedő példája a Szinva-patak szennyező forrásainak felszámolása kapcsán kifejtett tevékenység. A vízbázisok védőövezetének felülvizsgálata a Védelembehelyezési Program keretében folyamatban van.
VÍZ 4.: Az Anna-forrás megfelelő minőségét biztosító tisztítási technológiájának megvalósítása. INTÉZKEDÉS: A tisztítási technológia elkészült, egy szűrő berendezés beépítése valósult meg.
VÍZ 5.: A szippantott szennyvizek fogadását biztosító korszerű leürítőhelyek létesítése, valamint a szippantott szennyvizek minőségi-mennyiségi ellenőrző-nyilvántartási rendszerének kidolgozása és megvalósítása. INTÉZKEDÉS: A folyékony kommunális hulladékokkal kapcsolatban közszolgáltató rendszer került létrehozásra (Kanaltechnik Kft.). A város területén 2 megfelelő leürítőhely kialakítása valósult meg Diósgyőr és Szirma térségében.
Szippantós autó
VÍZ 6.: A szennyvíztisztítási technológia továbbfejlesztésével a fogadóba (Sajó) jutó tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalmának további csökkentése. Biztosítani kell a szennyvíziszap megfelelő hasznosítását - ártalmatlanítását is. INTÉZKEDÉS: A jelenleg alkalmazott mechanikai és biológiai tisztító fokozaton túl jelenleg tervezés alatt áll a kémiai tisztító fokozat, mely a tisztított víz kémiai szennyező anyagainak csökkenését fogja eredményezni.
16
A szennyvíziszap idáig mezőgazdasági hasznosításra került. A közeljövőben azonban annak energetikai célú hasznosítása tervezett.
Szennyvíztisztító telep
VÍZ 7.: Információs ellenőrző-monitoring rendszer továbbfejlesztése, a vízi környezet állapotával kapcsolatos folyamatok nyomon követésére, a vízgazdálkodási vizsgálatok, kutatások és döntéshozatal támogatására. Az Egyetem kezelésében lévő rendszer bővítése, korszerűsítése, a döntéshozókkal a kapcsolattartás erősítése. INTÉZKEDÉS: A vízi környezet állapotát a területi környezetvédelmi és vízügyi hatóság folyamatosan vizsgálja. Ezen vizsgálatokat egészítik ki az Önkormányzat által alkalmanként elvégzett ellenőrző vizsgálatok (pl. rendszeres Szinva-vízvizsgálat). A vízgazdálkodási kérdések vizsgálata tekintetében a város ivóvíz-szolgáltatója folyamatosan végez vizsgálatokat és elemzéseket a döntéshozatali eljárások megfelelő alátámasztása érdekében.
VÍZ 8.: A környező bükki települések szennyvízhálózata kiépítésének ösztönzése. INTÉZKEDÉS: A települések közötti együttműködés, illetve a Bükki Víz Közalapítványban folyó munka keretében a környező bükki településeket is ösztönöztük szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére. Helyenként ez eredménnyel is járt (Répáshuta).
A felszíni vizek védelme érdekében szükséges: VÍZ 9.: A természetes vízfolyásokban biztosítani kell az öntisztuláshoz és a természetes élővilág fennmaradásához szükséges minimális vízmennyiséget. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt időszakban az élővízfolyásokban a szükséges minimális vízmennyiség biztosított volt, szélsőségesen száraz időjárási viszonyok esetén vízpótlásokra is sor került.
17
VÍZ 10.: A városi élővizek vonatkozásában a NKP és a Megyei Környezetvédelmi Program célkitűzéseivel összhangban biztosítani kell a jelenlegi jó vízminőségi állapotok megtartását, illetve törekedni kell a további javításra. a) A vízfolyások medrét és környezetét a hulladékoktól mentesíteni szükséges, különösen Ómassa-Hámor térségében, Lillafüreden, Perecesen, Miskolc-Tapolcán, Görömbölyön . b) Ómassa-Bükkszentlászló határán javasolt a patakba hordalékfogó építése, melynek folyamatos tisztítását is biztosítani kell. c) A város területén lévő záportározók, valamint árterek tisztántartása, karbantartása. INTÉZKEDÉS: Miként az az évenkénti környezeti állapotjelentések adataiból megállapítható, az elmúlt időszakban a városi élővizek állapota megfelelő volt, Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordított a vízfolyások medrének és környezetének, valamint a város környékén lévő árterek és tározók tisztítására és karbantartására. Az elmúlt évben ún. patakőri szolgálat létrehozására is sor került.
A Szinvában ma már pisztrángok is élnek…
A felszín alatti vizek tekintetében cél az utánpótlással arányos igénybevétel és az általánosan jó minőség megőrzése. Ennek érdekében szükséges: VÍZ 11.: A működő ivóvízbázisok védőterületeinek lehatárolása, az ivóvízbázisok védelembe helyezési program lehetőség szerinti felgyorsítása.
VÍZ 12.: A felszín alatti vizeket szennyező források fokozatos felderítése, a veszélyeztetések megszüntetése és a károsodások felszámolása. (A védőidom teljes területén)
18
VÍZ 13.: Minőségbiztosítási szolgáltatásban.
rendszerek
bevezetésének
ösztönzése
a
víztermelésben,
VÍZ 14.: A felszíni eredetű diffúz terhelések csökkentésének elősegítése (nitrát, szerves, szervetlen mikroszennyeződések) VÍZ 15.: Ipari szennyvíz előtisztítási technológiák alkalmazásának ösztönzése. VÍZ 16.: A szennyvízcsatorna és egyéb közműhálózatok állapotának folyamatos ellenőrzése és karbantartása az azokból származó szennyezés megakadályozása érdekében. INTÉZKEDÉSEK: A működő vízbázisok területének jogi és fizikai lehatárolására sor került, az ivóvízbázisok védelembe helyezési programja megfelelő ütemben zajlik. A felszín alatti vízbázisok potenciális szennyező forrásainak minősülő illegális hulladék lerakások és szennyvíz elhelyezések felderítésére és megszüntetésére folyamatosan történtek/történnek intézkedések. A városi vízszolgáltató, ill. vízkezelő környezetirányítási rendszerrel rendelkezik.
cég
akkreditált
minőségbiztosítási
és
A szennyvízcsatorna-hálózat üzemeltetője ipari eredetű szennyvizet csak megfelelő mértékű előtisztítás után fogad a hálózatba, illetve a szennyvíztisztító telepen. A víziközmű hálózatok ellenőrzése, karbantartása ütemterv alapján rendszeresen folytatott tevékenység. 1.3. Földvédelem
Célállapot: A talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat A célállapot elérése érdekében szükséges:
FÖLD 1.: A környezeti kockázatot jelentő talajszennyezések városi szintű vizsgálata, különös tekintettel a veszélyeztetett területekre (iparterületek, hulladék-, salaklerakók környezete). FÖLD 2.: A károsodott területek rehabilitációjának kezdeményezése, elősegítése. FÖLD 3.: A potenciális talajszennyezési lehetőséget jelentő illegális hulladéklerakások folyamatos felszámolása. FÖLD 4.: A Sajó árterületein történő tevékenységek korlátozása (az 1996. évi LIII. tv. 18.§. (4) bek.ben foglaltaknak megfelelően).
19
FÖLD 5.: Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvíz-elvezetési rendszerek kiépítésének folytatása. INTÉZKEDÉSEK: A Miskolci Egyetem közreműködésével részletes felmérés készült a város területén található illegális hulladéklerakókról, valamint egyéb potenciális talaj-, talajvízszennyező forrásokról. Ez a felmérés, illetve a benne megfogalmazott intézkedési javaslatok kedvezően segítik elő a károsodott területek rehabilitációját, illetve a szennyezés veszélyes helyzetek megszüntetését. A felmérés ugyancsak alapját képezte a város által az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében benyújtott pályázatnak is. A pályázat eredményes elbírálását követően mintegy 30 millió Ft-ot fordíthattunk az illegális hulladéklerakók felszámolására. Az illegális lerakók felszámolása folyamatosan végzett feladat, melyben a közelmúltban – civil szervezetek kezdeményezésére – létrejött hulladék-kommandó is közreműködik. A Sajó árterületén, illetve az élővizek környezetében történő építések, illetve egyéb tevékenységek engedélyezésénél a természetvédelmi törvény vonatkozó előírásainak szigorú betartásával járunk el. A meglévő csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartása, illetve a hiányzó rendszerek kiépítése az elmúlt időszakban is az Önkormányzat kiemelt feladatai közé tartozott, azonban e területen még sok tennivalónk van.
talajszennyezés felmérése – tanulmány + térkép
2. A TELEPÜLÉSI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 2.1. A települési környezet védelme
Célállapot: Egy kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A célállapot elérése érdekében szükséges:
20
2.1.1. A települési környezet tisztaságának védelme
TISZTV.1.: A város köztisztasági helyzetének folyamatos javítása, elsősorban a lakossági szemléletformálás eszközével, valamint a településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztésével. TISZTV.2.: A köztisztasági szabályok hatékonyabb betartása, betartatása, különös tekintettel a települési szilárd hulladékokra és az ebtartásra vonatkozó előírásokra.
TISZTV.3.: A közterületeken a hulladékgyűjtő edényzet mennyiségének és a működő illemhelyek számának növelése. INTÉZKEDÉSEK: A települési környezet tisztaságának védelme érdekében fokozott erőfeszítések történtek. A Közterület-felügyelet munkatársai rendszeresen járják a város közterületeit és adott esetben felhívják a lakosok figyelmét a helytelen magatartásra, illetve szabálysértés esetén helyszíni bírságot szabnak ki. A Szinva partján kutyaürülék eltakarító tasakok kerültek kihelyezésre. Sajnos a kutyatulajdonosok csak kis számban veszik igénybe ezeket a tasakokat.
Figyelmeztető tábla
A közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetek száma elfogadhatónak mondható. A nyilvános illemhelyek, valamint a város kutyafuttatói mentén elhelyezendő kutyatasakoknak a problémája kérdésében még sok feladat vár megoldásra.
21
Közterületek tisztántartása
2.1.2. Kommunális hulladékkezelés feladatai
KOMHULL.1.: A kérdéskör rendezése érdekében komplex városi hulladékkezelési intézkedési terv készítendő a hulladékgazdálkodási törvény előírásaival összhangban. INTÉZKEDÉS: A hulladékgazdálkodási törvény, valamint a települési hulladékgazdálkodási terv figyelembevételével a Város Közgyűlése 2004. évben elfogadta a város hulladékgazdálkodási tervét.
22
A hulladékgazdálkodási terv címlapja
KOMHULL.2.: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a veszélyes és az újrahasznosítható anyagokra. INTÉZKEDÉS: A szelektíven gyűjtött hulladékok az AVE Miskolc Kft. József Attila úti központi telephelyére kerülnek, ahol egyelőre kézi átválogatást követően – papír és műanyag esetén – bálázásra kerülnek, az üveget pedig nagykonténerbe ömlesztve van tárolva, mindezek átvételéről a további hasznosítást végző gazdálkodó szervezetek gondoskodnak. A lakosságnál maradó hulladékot pedig továbbra is a város tulajdonát képező térségi lerakó fogadja.
23
Szelektív hulladékgyűjtő sziget
A szelektív hulladékgyűjtő szigetek ürítése speciális négy rekeszes járművel történik
24
A szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezkedése városunkban
A miskolci lakosok 2005. novemberében több alkalommal is igénybe vehették a háztartásokban összegyûlt veszélyes hulladékok begyûjtési programját. Az akció során 6 városrészben nyílt lehetõség 7 különféle, veszélyes hulladék típus díjmentes leadására, melyet szakszerű kezelés követett (hasznosítás, illetve veszélyes hulladék lerakóhelyen és égetõműben történő ártalmatlanítás).
Lakossági veszélyes hulladék gyűjtési akció
25
Gumihulladékok
A begyűjtött mennyiségek:
Szárazelem: 40 kg Fénycsövek: 25 kg Gyógyszerek: 556 kg Akkumulátor: 6100 kg Elektronikai: 6090 kg Göngyöleg: 3540 kg Gumihull.: 15540 kg
A begyűjtési akcióra Miskolc MJ Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének végrehajtása során került sor az önkormányzat, a Városgazda Kht., az AVE Miskolc Kft és a Zöld Akció Egyesület, illetve civil önkéntesek összefogásával. A begyűjtési akció is rávilágított arra, hogy a háztartásokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. A legfontosabb teendő a hulladék keletkezésének megelőzése, melyet elsősorban környezettudatos vásárlás és otthoni hasznosítás (pl. komposztálás) révén tudunk megvalósítani. Emellett fontos a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének igénybevétele is, amely az újrahasznosítást segíti elő. 2006-ban várhatóan Miskolcon is megnyílnak a lakossági hulladékudvarok, ahol folyamatos szolgáltatásként nyílik majd lehetőség a veszélyes hulladékok leadására. Addig is érdemes igénybe venni az egyre több üzletben megjelenő veszélyes hulladékgyűjtő edényzetet, illetve cserélhetőséget. Például elektronikai termék vásárlása esetén az üzlet ingyen átveszi hasonló, régi készülékünket, míg a mobilszolgáltató cégek 26
üzleteiben az elhasználódott telefonakkuk leadására nyílik lehetőség. A Mol benzinkutainál használt akkumulátorok és motorolaj elhelyezéséra van lehetőség, míg 2005. december 1-tõl minden gyógyszertárban elindult a lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtése is.
KOMHULL.3.: Intenzív felvilágosító-tudatformáló tevékenység hulladékmennyiség csökkentése érdekében.
kifejtése
a
lakosság
körében
a
INTÉZKEDÉS: Az Önkormányzat a civil szervezetekkel, valamint a nevelési-oktatási intézményekkel együttműködve és a környezetvédelmi jeles napok rendezvényeit, akcióit is kihasználva az elmúlt időszakban is fokozott mértékű felvilágosító, szemléletformáló tevékenységet fejtett ki a környezetbarát fogyasztói szokások kialakítása, valamint a hulladékgazdálkodás területén. 2.1.3. Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás feladatai
KOMVíZ.1.: Növelni kell a csatornázott területek arányát, a nehezen csatornázható helyeken a megfelelő közműpótló megoldásokat kell preferálni. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt időszakban a város területén tovább növekedett a csatornázott területek aránya, mely jelenleg meghaladja a 90%-os mértéket. Ez az arány országos viszonylatban is kiemelkedőnek tekinthető.
KOMVíZ.2.: A települési folyékony hulladékokra vonatkozó önkormányzati rendelet előírásainak hatékony betartása, betartatása. KOMVíZ.3.: A települési folyékony kommunális hulladékokra vonatkozó helyi közszolgáltatás korszerű feltételeinek megteremtése, biztosítása. INTÉZKEDÉSEK: A települési folyékony kommunális hulladékok begyűjtésére, ártalmatlanítására vonatkozó közszolgáltatást az Önkormányzat folyamatosan működteti. Sajnálatos módon viszonylag magas a közszolgáltatást nem, vagy nem megfelelő mértékben igénybe vevők száma. E területen a 2004. július 1-jén életbe lépett talajterhelési díjfizetési kötelezettség várhatóan kedvező változást fog eredményezni. A közszolgáltatás megfelelő működésének feltételrendszere biztosított, a szükséges leürítőhelyek kialakítására is sor került. A jövőben a vonatkozó rendeleti előírások betartására nagyobb figyelmet szükséges fordítani.
27
2.1.4. Csapadékvíz-elvezetés feladatai
CSAPELV.1.: A csapadékvíz-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása, működőképességük biztosítása. CSAPELV.2.: A csapadékcsatorna-hálózat és elvezető üdülőterületeken, valamint az Avas térségében.
rendszer
bővítése,
különösen
az
INTÉZKEDÉSEK: A meglévő csapadékvíz elvezető rendszerek működőképességének biztosítására (karbantartás, tisztítás) az elmúlt időszakban is folyamatosan történtek intézkedések. Új csapadékvíz elvezető rendszerek kialakítására főleg útépítések kapcsán került sor. Fokozni szükséges a csatorna-hálózat és elvezető rendszer bővítését.
Csapadékvíz-elvezető csatorna építés
CSAPELV.3.: A szennyvízcsatorna-hálózatba történő csapadékvíz-elvezetések intézkedni szükséges, a hálózatok folyamatos ellenőrzésével.
megszűntetésére
INTÉZKEDÉS: A szennyvízcsatorna-hálózatra történő bekötések megszüntetésére a MIVÍZ Kft. tesz folyamatosan intézkedéseket. A szabálytalanságokat rendszeres ellenőrzésekkel deríti fel, és a megszüntetésük érdekében szabálysértési eljárást, illetve szükség esetén hatósági intézkedéseket kezdeményez. 2.1.5. Ivóvízellátás területén jelentkező feladatok
IVÓVÍZ 1.: A meglévő vízkészletekkel történő gazdálkodás, a szolgáltatási színvonal emelése, továbbá a biztonságos vízellátás érdekében:
28
a) Fel kell mérni az ivóvízhálózat műszaki állapotát, meg kell határozni a kritikus szakaszokon a hibák okát és a pénzügyi lehetőségek függvényében programozni kell a szükséges felújításokat. Ezt a termelőtelepek, átemelők, tározómedencék vonatkozásában is el kell végezni. b) A szabályozott, egyben takarékosabb termelés, a vízmennyiség jobb elosztása érdekében a város teljes területére ki kell terjeszteni a telemechanikai rendszert. c) A vas és mangániszap vezetékekben történő lerakódását megakadályozó vezeték tisztítási program folytatása. d) A vezetékekben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok monitorozása, a vízminőség biztosítása érdekében a szükségessé váló intézkedések megtétele. e) A részben meglévő bükki monitoring rendszer fejlesztése, a napi kapcsolat kiépítése a mérők, a hatóságok és a döntéshozók között. A kibővített védőidom folyamatos karbantartása. INTÉZKEDÉS: Évente átlagosan 5500 hibabejelentés érkezett a MIVÍZ Rt. diszpécser szolgálatához, melyet napközben a Vízhálózati hibaelhárítási üzemek, munkaidőn kívül az üzemek ügyeletben beosztott dolgozói, a diszpécser, vagy berendelt művezető irányításával hárítanak el. Ez az ~5500 db hiba a közel 630 km hosszú gerincvezeték hálózat, illetve 25903 db bekötő vezeték elöregedett állapotára utal. A Vízhálózati osztály karbantartási feladatként végzi a csővezeték tisztításokat, melyek közül a krónikus nagy lerakódású helyek esetében csőgörényes tisztítást végez a társaság az UMWELT-TECHNIK Kft. segítségével.
Csőhálózat tisztítás
A tisztítás folyamán a csővezetékből kikerülő vas-mangán szemcsékkel kevert vizet a szennyvízcsatornákban vezetik el. A hibaelhárítási munkát segíti a Veszteségvizsgáló csoport két műszeres autója, melyek segítségével fel lehet tárni a rejtett vízfolyásokat, így ki lehet kerülni azt, hogy több munkagödröt kelljen kiásni a hibaelhárításhoz. Ugyanezen gépkocsik lakossági igényre vízórán belüli hibakeresést is végeznek szolgáltatás jelleggel.
IVÓVÍZ. 2. Aktív vízgazdálkodást lehetővé tévő alternatív vízbázisok kutatása és kialakítása Miskolc közvetlen környezetében, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra.
29
INTÉZKEDÉS: A MIVÍZ Kft. folyamatosan végez vizsgálatokat, kutatásokat vízellátásba bevonható új, alternatív vízbázisok kialakítására. A vizsgálódások ezidáig érdemi eredményt nem hoztak. A Szentpéteri kapu és a Csorba tó térségében tulajdonjogi problémák miatt nem volt lehetséges új vízbázis kialakítása.
2.1.6. A lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kereskedelem) eredetű zaj-, rezgésvédelem és légszennyezés elleni védelem
LAKZAJLÉG.1.: A vonatkozó központi és helyi rendeletek fokozottabb betartása (zajrendelet, avar és kerti hulladék égetése, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó rendeletek). INTÉZKEDÉS: A levegőtisztaság védelemre, valamint a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó központi és helyi jogszabályok betartására az elmúlt időszakban fokozatos figyelmet fordítottunk. A legtöbb problémát a lakossági szabálytalan tüzelések, égetések (hulladék, avar, kerti hulladék) jelentették, mellyel szemben a hatóság a Közterület-felügyelettel együttműködve igyekezett fellépni.
Az avar, illetve kerti hulladék égetés jelentős légszennyező
2005-ben új városi levegőminőség védelmi rendelet került megalkotásra, melynek betartása révén e területen a helyzet javulása remélhető. A lakossági szolgáltatási eredetű zajpanaszok megfelelőbb kezelése érdekében zajvizsgálati ellenőrző munkacsoport (zajkommandó) került létrehozásra.
LAKZAJLÉG.2.: A légszennyezés és zajforrások nyilvántartásának elkészítése, naprakészen tartása. INTÉZKEDÉS: A főbb légszennyező források nyilvántartása az ipari kibocsátók tekintetében a területi környezetvédelmi hatóságnál, míg a lakossági és szolgáltatói kibocsátók vonatkozásában a város kéményseprő közszolgáltatójánál (Termoment Kft.) áll rendelkezésre.
30
A főbb ipari zajforrásokra vonatkozó információk ugyancsak a területi környezetvédelmi hatóságnál érhetők el (az ismert szolgáltató kibocsátók adatai pedig a Polgármesteri Hivatal nyilvántartási (iktatási) rendszerében állnak rendelkezésre.
LAKZAJLÉG.3.: A településrendezési tervekben a zajvédelmi és a levegőtisztasági követelmények érvényre juttatása. INTÉZKEDÉS: A város új településszerkezeti és szabályozási tervének készítése során a könyezet-, természetvédelmi szempontok figyelembe vételre kerültek. A tervek és az azt jóváhagyó önkormányzati rendelet környezetvédelmi fejezetet, illetve szabályozást is tartalmaznak.
LAKZAJLÉG.4.: Az új és működő zaj-, és légszennyező forrásnak minősülő létesítmények-tevékenységek vonatkozásában hatósági intézkedésekkel a határértékek betartását elérni. INTÉZKEDÉS: Az új és működő zaj- és légszennyező forrásnak minősülő létesítmények, tevékenységek kapcsán a kibocsátási és környezetterhelési határértékek megállapítására a használatbavételi, működési, valamint telepengedélyezési eljárások alkalmával sor kerül. Az előírások folyamatos betartását hatósági ellenőrzések, illetve szükség szerint hatósági intézkedések biztosítják.
2.1.7. Zöldterületgazdálkodás
ZÖLDTER.1.: A városi zöldterületek részletes felmérése, az erdősíthető területek számbavétele, zöldterület-gazdálkodási terv készítése. INTÉZKEDÉS: A zöldterületek részletes felmérése, a zöldterület-gazdálkodási terv készítése a közeljövő feladatai közé tartozik. Fakataszter elkészítése azonban megvalósult. A városban 2199 db növény felvétele történt meg. Vizsgált paraméterek: 1. Fafaja 2. Magassága 3. Egészségi állapota 4. Korona állapota
31
Leggyakoribb fajok: (*első öt) 1. Acer ssp. 2. Tilia ssp. 3. Robinia ssp. 4. Sophora ssp. 5. Fraxinus ssp.,Aesculus ssp., Populus ssp.
A vizsgált fás területek ~20% -ban fedik le a várost. A leggyakrabban előforduló fajok jelenlétén túl megállapítható, hogy az egyedsűrűség változó, de mindenütt elmondható, hogy átlagban 25-30 db fa található mérőpontonként. Az egyedek átlagéletkora eléri a 25-30 évet, a fiatal 5-10 éves egyedek száma a folyamatos telepítések ellenére csekély, így a faállomány öregedésnek indul. Ez ösztönzi a telepítések ütemének és nagyságrendjének fokozását, illetve a faj megválasztás fontos kritériumának szem előtt tartását. A vizsgálat kitért a légvezetékek jelenlétére is, amelyből megállapítható, hogy sok esetben a helytelen telepítés következtében a korona rendszeres csonkolásnak van kitéve a vezetékek biztonságos üzemeltetése érdekében. A kataszterkészítés után a következtetések levonásával értékes információk birtokába jutottunk a város faállományáról, amelyet a LIFE Programtól függetlenül a további fasorgondozási, pótlási és telepítési munkák során mérlegelni fogunk és ennek figyelembevételével határozzuk meg az elkövetkezendő időszak hosszú és rövidtávú szakmai koncepcióit.
ZÖLDTER.2.: A meglévő települési zöldfelületek védelme és lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A virágos területek növelése lehetőség szerint a lakosság és (elsősorban az oktatási) intézmények bevonásával. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt 3 évben a virágos felületek nagysága jelentősen nőtt. Míg 2003-ban 3026m2 terület volt virággal borított, 2004-ben 3451m2-re, 2005-ben pedig 4213m2-re nőtt a virágos területek nagysága.
32
A v i r á g o k s z e b b é
teszik környezetünket
ZÖLDTER.3.: A városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. INTÉZKEDÉS: A LIFE projekt keretében sor került fatelepítésekre. Az utak mentén történő fatelepítéseknek sok esetben képezi akadályát a meglévő műtárgyak, közművezetékek helyzete, illetve a szükséges telepítési (védő) távolságok hiánya.
Faültetés…
2.1.8. Helyi közlekedésszervezés
KÖZLEKEDÉS 1.: a) A tömegközlekedés feltételeinek javítása, fejlesztése, szolgáltatások színvonalának emelése. b) A tömegközlekedés versenyképességének növelése.
33
korszerűsítése,
a
c) A tömegközlekedés szervezése és támogatása során a környezetkímélő megoldások előnyben részesítése. INTÉZKEDÉS: Önkormányzatunk az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordított a tömegközlekedés fejlesztésére. Ennek kapcsán új, korszerű, alacsony környezetterheléssel üzemelő gépjárművek beszerzésére és üzembeállítására került sor. A helyi tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán több új megállóhely, illetve várakozóhely kialakítására is sor került. A helyi tömegközlekedési társaság akkreditált minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerben végzi tevékenységét. A közlekedési hálózat fejlesztése, illetve felülvizsgálata a lakossági igényeknek megfelelően folyamatosan történik. A helyi tömegközlekedés igénybevételi mértéke jónak mondható, népszerűsége növekszik.
KÖZLEKEDÉS 2.: A meglévő útpályák korszerűsítése. KÖZLEKEDÉS 3.: Az útpályák mentén zöldfolyosók (fa, gyep, cserjesorok), az útpályák alatt átereszek kialakítása az élővilág migrációjának biztosítására. KÖZLEKEDÉS 4.: Az újabb útszakaszok tervezése és építése során figyelembe kell venni a természeti területeket és az ökológiai hálózatot. Az útépítés során el kell kerülni ezek károsodását. INTÉZKEDÉSEK: A meglévő úthálózat felújítására, korszerűsítésére – az anyagi eszközök által meghatározott kereteken belül – rendszeresen és fokozatosan sor kerül. Az új utak létesítése során a környezetvédelmi és ökológiai szempontok kellő figyelmet kapnak. A városi zöldfolyosók megerősítésére, fejlesztésére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk.
Útfelújítás…
34
KÖZLEKEDÉS 5.: A városi kerékpárút-hálózat fejlesztése, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés népszerűsítése. INTÉZKEDÉS: Sajnálatos módon az elmúlt években a városi kerékpárút hálózat bővülésére nem került sor. A városon végighúzódó kerékpárút hálózat tervei elkészültek, a kivitelezés pályázati források igénybevételével a közeljövőben kezdődik.
Ilyenből sajnos még kevés van városunkban…
KÖZLEKEDÉS 6.: A rendezési tervekben szereplő közlekedés-fejlesztési javaslatok megvalósításának szorgalmazása. KÖZLEKEDÉS 7.: A tömegközlekedési járművek útvonalainak, megállóhelyeinek felülvizsgálata, szükség esetén azok módosítása és az újonnan felmerülő közlekedésfejlesztési javaslatok érdemi elemzése.( Ilyen lehet pl. annak szakszerű elemzése, hogy a városi közlekedési ártalmak csökkentése érdekében nem lenne-e célszerű HÉV-szerű járatokat működtetni a Tiszai pályaudvart Újdiósgyőrrel összekötő-- az Avas-Délt és a Miskolci Egyetemet isérintő – villamosított vasútvonalon.) INTÉZKEDÉSEK: 2005-ben elkészült és elfogadásra került a város közlekedés fejlesztési koncepciója, mely rövid, közép és hosszú távú programokat is tartalmaz. A rövid távú fejlesztési elképzelések megvalósítása megkezdődött (pl. Corvin u. négysávúsítása).
A közlekedés-fejlesztési koncepció részlete
35
2.1.9. Energiagazdálkodás
ENERGIA 1.: El kell készíteni a város energiagazdálkodásának komplex értékelését, amely az alábbi területekre terjed ki: a) A potenciális és kihasznált energiatermelés kapacitásai az összes lehetséges energiahordozó és energiaforrás alapján. b) Az energiatermelés, energiaszolgáltatás hatékonyságának, környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak elemezése Energiaforgalom (input, output, belső energiaforgalom, függőség) a városban. c) Az energia felhasználás hatékonyságának elemzése az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és lakossági szférában. d) Az energiagazdálkodás szereplőinek és a kapcsolódó szabályozók (jogi, közgazdasági, hatósági tevékenységek, tényezők, elvek) elemzése. e) Az energiahatékonyság-növelés és a környezetbarát energiatermelés (pl. napenergia) lehetséges területei, eszközei. ENERGIA 2.: Az értékelés figyelembevételével az alábbi alapelvekkel összhangban kell kidolgozni és megvalósítani a város energiagazdálkodási koncepcióját. a) Energiahatékonyság növelése b) Az irracionális energiafelhasználás csökkentése c) Energiatermelés minimális környezeti károkozással d) Alternatív energiaforrások kihasználása e) Az energiatakarékosság lehetőségének biztosítása a társadalom minden szereplője számára INTÉZKEDÉSEK: A város energetikai helyzetének vizsgálata, értékelése a kerettervben rögzített szempontok figyelembevételével megtörtént. Az eredmények, megállapítások és javaslatok a városi energetikai koncepcióban kerültek rögzítésre. 2005-2006. évben elkészült a koncepció egyfajta felülvizsgálata, mely a város és kistérsége energiahatékonysági helyzetével, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek és korlátainak vizsgálatával foglalkozik. Annak érdekében, hogy az olvasó áttekintést kapjon az előzőekben említett dokumentumok tartalmáról, az alábbiakban ismertetjük a két anyag tartalomjegyzékét.
36
37
38
ENERGIA 3.: A városban történő beruházásoknál az energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák megvalósításának támogatása. INTÉZKEDÉS: A városi beruházásoknál Önkormányzatunk lehetőségei szerint támogatja az energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiák felhasználását. A támogatás az anyagi eszközök szűkössége miatt inkább a jó megoldások elismerése és erkölcsi támogatása útján valósul meg. Kisebb összegű anyagi támogatást a helyi környezetvédelmi alap pénzeszközeinek felhasználásával biztosít az Önkormányzat.
ENERGIA 4.: Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, valamint a közintézmények energiatakarékosságra és az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseit. a) Energetikai átvilágítások ösztönzése b) Utólagos hőszigetelések, energia megtakarítást eredményező beruházások támogatása c) Alternatív energiaforrások alkalmazásának ösztönzése. INTÉZKEDÉS: Az energiahatékonyság növelő kezdeményezések és az alternatív energiaforrások használata terén megvalósított megoldásokat az Önkormányzat erkölcsileg, illetve bizonyos mértékben anyagilag is, értékeli, valamint segíti a lakossággal való megismertetést. Az energia megtakarítást eredményező pályázatokra a Környezetvédelmi Alapból támogatást nyújtunk. A városi társasházközösségek energiahatékonyság növelő beruházásait Önkormányzat az állami támogatási rendszerhez kapcsolódóan az energiaracionalizálási program keretében segíti.
az ún.
2004. év során például 7,5 MFt. támogatási összeg került elkülönítésre a közlekedési zajjal fokozottan terhelt városi területeken élők problémáinak csökkentése érdekében. A rendelkezésre álló összegből pályázat útján az érintett épületek nyílászáróinak cseréjére, javítására nyerhettek támogatást az érintettek. A beépített új nyílászárók a fokozott zajszigetelés mellett hőtechnikai, energetikai szempontból is kedvező változást eredményeznek, hiszen a hőveszteség csökkentésével jelentős energia (és költség) megtakarítás is elérhető.
39
ENERGIA 5.: Az energiahatékonysággal demonstrálása.
kapcsolatos
ismeretek
népszerűsítése,
terjesztése,
INTÉZKEDÉS: A rendszeresen meghirdetésre kerülő „Környezetbarát Ház – Környezetbarát Család” pályázattal felhívjuk a lakosság figyelmét a környezetet kevéssé terhelő építészeti megoldások, valamint életmód megvalósítására. Az energiatakarékossággal kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körben való terjesztése érdekében több alkalommal került sor felvilágosító, tájékoztató kiadványok készítésére és terjesztésére (pl. Energiatitkok kiskönyve). Az önkormányzati beruházásoknál az energiatakarékossági, energiahatékonysági szempontok egyre inkább fontos tényezőnek minősülnek. A beruházási döntéseknél az energetikai szempontok kiemelten figyelembe vételre kerülnek. A felújítási munkák során is döntő szerepe van az energiatakarékossági, energiahatékonysági megfontolásoknak. Ilyen szempontok figyelembevételével készült el több intézmény magastetős lefedése, valamint került sor nyílászáró cseréjére is.
Egyik kiadványunk
2.1.10. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése
KÖRNYBIZT.1.: A városi védelmi tervek, valamint az üzemi haváriatervek elkészítésének ösztönzése, elősegítése az OECD és EU-követelményekkel, valamint a készítés alatt lévő Nemzeti Profil előírásaival összhangban. INTÉZKEDÉS: A veszély-elhárítási tervek egy-egy szervezet, vagy terület veszélyei elleni komplex védekezésre készülnek és folyamatos pontosításuk biztosítja a terület védekezési kapacitását. A vészhelyzeti terveket rendszeresen negyedévenként pontosítják, melynek során a tervekben szereplő erők, eszközök és intézkedések kerülnek felülvizsgálatra.
40
A Polgárvédelmi Tv., valamint a Katasztrófavédelmi Tv. alapján Miskolcon is felmérésre kerültek a veszélyhelyzeti tényezők és ennek részeként a felbecsülhető kockázatok. Ezek alapján Miskolc a legveszélyesebb, I-es szintű besorolást kapta. E felmérés az elmúlt időszakban felülvizsgálatra került és a hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a területen fennálló katasztrófa veszélyeztetettséget. A SEVESO II. Direktíva rendszabályainak bevezetése megnövelte térségünk környezeti biztonságát; a belső és a külső védelmi tervekben felkészített erők és eszközök gyorsabb reagálást tesznek lehetővé. Miskolc városa részt vesz az INTERREG II. B. Red Code pályázaton, melynek célkitűzései a város és térsége biztonsági helyzetének javítását célozzák.
KÖRNYBIZT.2.: A rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv naprakészen tartása, alkalmazási feltételrendszerének megteremtése. INTÉZKEDÉS: Miskolc városa elfogadott, aktualizált rendkívüli levegővédelmi intézkedési tervvel rendelkezik, a rendszer működőképes, egy esetleges szmoghelyzet során a szükséges intézkedések megtétele biztosítottnak tekinthető.
KÖRNYBIZT.3.: A városi riasztó-szirénarendszer felülvizsgálata, működőképességének folyamatos biztosítása. INTÉZKEDÉS: A városi riasztó-szirénarendszer felülvizsgálatára sor megállapítást nyert, hogy annak állapota nem kielégítő.
került,
melynek
kapcsán
Az elmúlt időszakban anyagi eszközök hiányában sajnos nem kerülhetett sor a rendszer megfelelő állapotának biztosítására, a szükséges javítások, cserék elvégzésére. Ennek pótlása a közeljövő feladata kell, hogy legyen.
KÖRNYBIZT.4.: A lakosság kollektív védelmét biztosító létesítmények (óvóhelyek) folyamatos jó karbantartása, a szükséges egyéni védő, valamint felderítő és mérőeszközök beszerzése. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt időszakban az óvóhelyek felújítására az előzőekben már jelzett okok miatt ugyancsak nem nyílt lehetőség. A Katasztrófavédelmi Szervezetek a minimálisan szükséges felderítő és mérőműszerekkel, valamint védőeszközökkel rendelkeznek, szükség volna azonban ezek mielőbbi cseréjére, fejlesztésére.
KÖRNYBIZT.5.: A környezetbiztonság egységes városi információs rendszerének kidolgozása, a potenciális veszélyforrások feltárása.
41
INTÉZKEDÉS: A katasztrófavédelmi, Polgárvédelmi Szervezet rendelkezik a környezetbiztonsági szempontból potenciális veszélyforrások aktuális adatbázisával. Ezen információs rendszer folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása biztosított. 2.1.11. Lakossági környezeti tudat- és szemléletformálás
TUDAT 1.: A környezetvédelmi tudati nevelést és a szemléletformálást már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni (óvodai nevelés). TUDAT 2.: a) A sikeres óvodai környezetismereti programokat folytatni kell, lehetőleg a szülők széleskörű bevonásával. b) Szemlélődések, vizsgálódások a gyermekek adott szintjén. c) Közös növényültetés, gondozás, növények, állatok megfigyelése. TUDAT 3.: Iskolás korban lehetőség nyílik magasabb szintű megfigyelésekre, a tapasztaltok összegzésére. a) Mérések végzése, tanulmányok saját tapasztalatok alapján. b) A természeti környezet tiszteletének megtanítása szükséges. c) Környezetvédelmi szakkörök, akciók szervezése. Környezetvédelmi vetélkedők, konkrét feladatok megoldásával. TUDAT 4.: a) Középiskolákban és az egyetemen mérések, tanulmányok készítése. b) Tudományos kutatások, terepgyakorlatok. c) A környezettudatos magatartás-forma magas szintű kialakítása. d) Környezetvédelmi klubok, akciók szervezése. INTÉZKEDÉSEK: Az önkormányzat a környezet állapotáról, valamint az aktuális környezetvédelmi információkról folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, feladatait az 1999-ben elfogadott városi környezetvédelmi program, illetve az annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési tervek alapján végzi. A miskolci városlakók környezeti érzékenységét elismerve városunk volt egyik alanya a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ által az EU-csatlakozással kapcsolatban készített felmérésnek, melynek eredményei a szervezet "Zöld csatlakozás" című kiadványában láttak napvilágot. Az EU-csatlakozási felkészülés jegyében a helyi jogszabályokat az EU-szabályozáshoz illeszkedően alkotjuk meg. Az Uniós információk és tapasztalatok megismerése érdekében nemzetközi projektekben is részt veszünk. Jelenleg angol ,lengyel és görög partnerekkel közösen az Unió LIFENEST projektjében veszünk részt, melynek célja az EU Környezetirányítási Rendszerének (EMAS) bevezetése az Önkormányzat,
42
Örömmel állapítható meg, hogy városunkban viszonylag nagy a környezettermészetvédelmi célú civil szervezetek száma. E szervek érdekképviseleti jellegükön túlmenően széleskörű tevékenységet fejtenek ki a városi környezet védelmében is. Jelentős részt vállalnak a környezeti nevelésben, tanácsadásban, információszolgáltatásban. Aktívan részt vesznek a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, esetenként közreműködnek a különféle hatósági (engedélyező, ellenőrzési) eljárásokban is. Az Önkormányzat e civil szervezetekkel jó együttműködést, munkakapcsolatot alakított ki, a városi ifjúság környezet-, természettudatos szemléletének kialakítását, elmélyítését szolgáló tevékenységüket sok esetben -- a Helyi Környezet- és Természetvédelmi Alapból nyújtott -- anyagi eszközökkel is támogatta, illetve támogatja. A környezet-, természetvédő szervezeteken kívül hasonlóan jó együttműködés alakult ki több városi oktatási-nevelési intézménnyel is. Tekintve, hogy a tudatformálást, -alakítást leginkább óvodás és fiatal iskolás korosztály körében lehet a legeredményesebben végezni, az érintett intézmények tevékenysége különösen fontosnak ítélhető. A rendszeres jellegű oktató-nevelő munkán kívül szintén igen hasznos eszközként értékelhetők a különböző környezet-, természetvédelmi jellegű akciók, megmozdulások is. A témakörben rendezett versenyek, vetélkedők ugyancsak jól szolgálják a szemlélet- és tudatformálást. Az elmúlt években számos akció, verseny, megmozdulás szolgálta a lakossági (és főleg az ifjúsági) tudat-, szemléletformálás céljait. Rendezvények biztosították a "Víz Világnapja, a Föld Napja, a Madarak, Fák Napja, és a Környezetvédelmi Világnap" méltó megünneplését. Tavaly is megrendezésre került (már hagyomány jelleggel) a Miskolci ÖKO-KÖR által szervezett őszi "szemétszüret" a Bükk-hegységben. Folyamatos a városi szervezetek (Ökológiai Intézet, AES-Energiatanácsadó) által folytatott általános környezeti és energetikai tanácsadó szolgálatok tevékenysége is. A helyi médiák útján rendszeresen felhívjuk a figyelmet a környezetünk védelmét, tisztaságát szolgáló szabályokra, előírásokra, azok betartásának fontosságára (pl.avar és kerti hulladék égetésével, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezéssel, köztisztasági, hulladékgazdálkodási szabályok, allergén növényekkel kapcsolatos információk ismertetése).
TUDAT 5.. a) A lakosság hiteles tájékoztatása környezetünk állapotáról és annak változásairól. b) Környezettudatos magatartásforma kialakítása a lakosság körében is. c) Fórumok, klubok, konkrét akciók szervezése. d) A lakosság széleskörű bevonása a környezetvédelmi tevékenységbe. Ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szervezése. TUDAT 6.: A helyi televízióban, rádióban környezetvédelmi témájú adások, reklámfilmek közreadása. Visszacsatolás, vélemények kikérése.
43
TUDAT 7.: A sajtóban szükséges a környezetvédelmi jellegű ismeretterjesztő anyagok közreadása, szennyezettségi adatok folyamatos közlése, a védelem során elért eredmények közhírré tétele, a visszacsatolás megteremtése. INTÉZKEDÉS: Önkormányzatunk a települési környezet állapotáról, valamint a környezet-, természetvédelem területén végzett tevékenységéről rendszeresen – évente – tájékoztatja a lakosságot. A környezeti állapotjelentések és beszámolók teljes szövegű és kivonatos nyomtatott változatban is rendelkezésre állnak, illetve az aktuális információk a város internetes honlapján is megtekinthetők. A helyi sajtóban rendszeresen kerül sor a környezettudatos magatartás és szemlélet fejlesztését szolgáló, elősegítő cikkek és műsorok megjelentetésére. A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódóan rendszeresen kerülnek megszervezésre jelentős számú lakossági részvétellel zajló megmozdulások, akciók. Ezen rendezvények megszervezésében Önkormányzatunk a városi környezetvédő civil szervezetekkel is szoros együttműködést alakított ki.
TUDAT 8.: Tanulmányok, kiadványok rendszeres megjelentetése részben tudományos, részben ismeretterjesztő formában.
INTÉZKEDÉS: Az Önkormányzat a helyi környezetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve rendszeresen jelentet meg ismeretterjesztő, tudatformáló kiadványokat, melyeket széles körben ingyenesen elérhetővé is tesz. Néhány példa az elmúlt időszak kiadványaiból: Zöldbeszerzés Miskolcon Környezetvédelmi hasznoskönyv Zöld csatlakozás Allergén növények Komposztálási útmutató Vadon élő növények
TUDAT 9.: A lakosság tevékeny programjaiban, akcióiban.
részvételének
elősegítése
városunk
környezetvédelmi
INTÉZKEDÉS: A város lakosságát a település környezet-, természetvédelmi programjairól rendszeresen tájékoztatjuk, felhívjuk figyelmüket az akciókban történő részvétel fontosságára, hasznosságára. Lehetőséget biztosítunk a lakossági vélemények, javaslatok megfogalmazására és ezeket az önkormányzati döntések során figyelembe vesszük. A különféle környezetvédelmi programokban a lakosság egyre nagyobb számban vesz részt, pl. hulladékgyűjtési akciók, Autómentes Nap, stb.
44
Képek egy takarítási akcióról
TUDAT 10.: A civil szervezetek környezetvédelmi tevékenységének elősegítése közös programok szervezésével. INTÉZKEDÉS: A környezetvédő civil szervezetek tevékenységét Önkormányzatunk erkölcsileg és – a helyi Környezetvédelmi Alap útján – anyagilag is támogatja. Több közös akcióban, programban és Európai Unió-s projektben is részt vettünk. A civil szervezetek közreműködnek a város környezet-, természetvédelmi programjainak, terveinek elkészítésében, a Környezetvédő Civil Műhely delegáltjai a Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottság állandó meghívottjai. A civil szervezetekkel való példamutató együttműködés elismeréseként városunk megkapta a Civilbarát Önkormányzat című oklevelet.
TUDAT 11.: Környezetvédelmi nevelési központ (erdei iskola) kialakítása, működtetése. INTÉZKEDÉS: Az Önkormányzat döntése alapján a városi Pedagógiai Intézet keretében létrehozásra került a városi Környezeti Nevelési Központ. A miskolci ÖKOKÖR (illetve a Fagus Oktatási Stúdió) színvonalas erdei iskolát működtet Bükkszentkereszten, mely a miskolci fiatalok iskolán kívüli környezeti nevelésére kiváló lehetőséget biztosít.
TUDAT 12.: A szakmai és civil szervezetek összehangolt környezetvédelmi tevékenységének fokozása. INTÉZKEDÉS: A közelmúltban létrejött a környezetvédő civil szervezeteket tömörítő Környezet-, Természet- és Állatvédő Civil Műhely. A műhely munkaértekezletein az Önkormányzat környezetvédelmi szakosztályának képviselői is rendszeresen részt vesznek.
45
2.2. Az emberi egészség védelmének környezeti vonatkozásai
Az emberi egészséggel kapcsolatos problémákat és teendőket részletesen a WHO útmutatása alapján elkészült Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram tárgyalja az NKP keretében. Ezen problémák kezelése minden környezeti elem és rendszer szintjén feladatot jelent. Célállapot: Olyan környezeti körülmények biztosítása, amely hosszú távon sem befolyásolja negatívan az emberi egészséget, hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram városi szintű lebontása, elemeinek integrálása az ágazati cselekvési tervbe és helyi programokba. Városunkra nézve a legfontosabb teendők a következők: HUMÁN 1.: A szálló por 5 mikrométernél kisebb szemcséinek hitelesített (auditált) méréstechnikával történő koncentráció-meghatározása. Az állapot javítása azok mennyiségének legalább 10 %-os csökkentése által. (6 év alatt az 1998-as szinthez képest) HUMÁN 2.: Az ülepedő és szálló csökkentése.(Bázisév:1998)
por
toxikus
nehézfémtartalmának
(Cd,Pb,Ni,Cr.)
HUMÁN 3.: Az allergén gyomnövények jelentős visszaszorítása. E növények és a velük kapcsolatos tudnivalók megismertetése. INTÉZKEDÉSEK: Miként arról a beszámoló korábbi részében a levegőtisztaság-védelmi határérték vizsgálatáról már szó esett, a levegőminőség, valamint az allergén növényi pollenek visszaszorítása területén az elmúlt időszakban kedvező változások voltak jellemzőek. A szálló porterhelés sajnálatos módon nem csökkent a kívánt mértékben, így e területen a jövőben fokozott erőfeszítéseket kell tennünk a helyzet javítása érdekében. A munkában segítséget jelenthet az elmúlt évben elkészült városi levegőtisztaság-védelmi program.
HUMÁN 4.: A háziorvosi rendszeren és a kórházi adatokon keresztül a város szennyezettségével összefüggésbe hozható betegségek feltárása, morbiditási adatok rendszeres nyilvántartása, a szennyezettségi adatokkal való összevetése. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt időszakban elkészült a város egészségterve, mely a környezeti eredetű megbetegedésekkel kapcsolatos információkat, valamint prevenciós és kezelései javaslatokat is tartalmaz. E feladat vonatkozásában sajnálattal kell megállapítani, hogy területileg célzott szakvizsgálatok elvégzésére nem került sor, ez a jövő feladatát kell, hogy képezze.
46
HUMAN 5.: A korábban jelentős környezeti expozíciókkal érintett térségekben (vegyipari, kohászati, stb. üzemek környéke), élők expozíciójának feltárása (szerves, szervetlen, mikroszennyezők), különös tekintettel azokra a területekre, ahol egyéni, vagy üzemi élelmiszertermelés is történik. HUMÁN 6.: Aktív szűrő és betegségmegelőző prevenciós program kidolgozása, megvalósítása. INTÉZKEDÉSEK: A városi egészségterv keretében megtörtént az aktív szűrő és megelőző prevenciós program kidolgozása. A végrehajtás kapcsán az elmúlt időszakban több alakalommal került sor ún. városi egészségnapok megrendezésére, melyek alkalmával a lakosság széles rétegei számára elérhető volt különféle szűrővizsgálatok elvégzése, illetve felvilágosító ismeretek megszerzése is biztosított volt.
HUMÁN 7.: A lakosság egészségi állapotának javítását szolgáló komplex városi környezetegészségügyi akcióprogram kidolgozása és megvalósítása. INTÉZKEDÉS: Mint arról már korábban említés történt, a város Közgyűlése 2004-ben elfogadta a város komplex egészségügyi akcióprogramját (egészségtervét).
HUMÁN 8: Törekedni kell arra, hogy a környezet-egészségtant a városi felsőoktatási intézmények min.2 féléves vizsgaköteles tantárgyként oktassák. INTÉZKEDÉS: A városi felsőoktatási intézmények felé javaslatként megfogalmazásra került a környezetegészségtan tantervbe foglalása. Ennek megvalósulása azonban a központi jogi szabályozás függvényében várható. 2.3. Az épített környezet védelme
Célállapot:Az emberi igényeket kielégítő, esztétikus, kultúra és hagyományőrző épített környezet biztosítása. Ennek érdekében szükséges: ÉPÍTETT 1.: A károsodott, tönkrement településrészek és épületek felmérése és rendbehozatalára a település szociális, gazdasági és környezeti érdekeit figyelembe vevő rehabilitációs, revitalizációs stratégiák kidolgozása és fokozatos megvalósítása. INTÉZKEDÉS: 2004. júliusában elfogadásra került a város új településszerkezeti és szabályozási terve. A tervek kapcsán önkormányzati rendelet megalkotására és elfogadására is sor került. A város védett és védelemre érdemes épületeinek, területeinek fenntartására vonatkozóan került elfogadásra Miskolc városfejlesztési koncepciója, mely teret szentel a város
47
rehabilitációs kérdéseinek. A tervek és programok megvalósítása a ROP program keretében (1. ütemben belvárost érintően) megkezdődött, illetve folyamatosan zajlik.
ÉPÍTETT 2.: Városi szintű program és eszközrendszer kidolgozása az épített környezet védett értékei hatékony védelmére. ÉPÍTETT 3.: A településkép harmóniájának fokozott védelme a rendezési tervek, egyeztetése és az engedélyezési eljárások során. Esztétikai, történeti, környezeti szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakításának ösztönzése a városkép javítása érdekében. INTÉZKEDÉSEK: A város 21/ 2004.(VII. 6.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott új szabályozási terve – mely 4 éves munka eredményeként készült el – adja az alapvető jogi keretet a belváros területén történő építések engedélyezési eljárásaihoz. Külön is megemlítendő a Szabályozási Tervvel egyidejűleg elfogadott 22/ 2004.(VII. 6). önkormányzati rendelet, mely a helyileg védett építészeti értékekkel kapcsolatos előírásokat tartalmazza. A Szabályozási Terv elfogadása kapcsán nem csak a helyileg védett építészeti értékek kerültek meghatározásra, hanem azon ingatlanok is, melyek ún. felújítási kötelezettséggel terheltek. A felújítási kötelezettséggel terhelt ingatlanokra vonatkozó főbb előírásokat a 21/ 2004.(VII./.) önkormányzati rendelet 32.§ (6) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:
„A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területeken az önkormányzata településkép védelme ill. javítása érdekében elrendelheti: - az épületek, építmények kötelező felújítását, a közterületről látszó homlokzatok eredeti állapotra (archív felvételek, egyéb ábrázolások alapján) történő helyreállítását, jókarbantartását, felújítását, - szükség esetén a munkálatokat megelőző építéstörténeti, művészettörténeti kutatást ill. régészeti feltárást, - a felújítás során az épület egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek (pl. portál, cégér, hirdetés, vitrin stb.) eltávolítását, bontását, átalakítását, - az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújíttatását, - kerítés, falkerítés létesítését, javítását, egyes elemek szükség szerinti cseréjét, - a közterületről látható telekrész kulturált rendbetételét, beleértve a meglevő növényzet gondozását, a városképet zavaró ingóságok, anyagok stb. eltávolítását, - az építés engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának a környezetre is kiterjedő vizsgálatát, a munkák szakszerű végzéséhez szükséges tervdokumentációk elkészíttetését.”
48
A város Szabályozási Tervének részlete
Az Európai Kulturális Főváros pályázathoz is kapcsolódóan sor került Miskolc történelmi belvárosának ideiglenes területi műemléki védelem alá helyezésére. Több belvárosi ingatlan esetében megkezdődött az egyedi műemléki védelem alá helyezési eljárás is. A vonatkozó jogszabályi előírások szerint az ideiglenes védettség alatt álló területeken, illetve ingatlanokon végzendő építési munkáknál az általánosnál szigorúbb követelményeknek kell érvényesülniük. Ennek megfelelően az ideiglenes területi védettség alatt álló ingatlanoknál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak szakhatóságként kell közreműködnie, illetve az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a területi főépítész állásfoglalását is. Az egyedi védelem alá helyezéssel érintett ingatlanok esetében az eljáró építési hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodája. A helyi, illetve műemléki védelem, illetve a kapcsolódó sajátos eljárási szabályok az esztétikus, környezetbe illeszkedő építészeti megoldások megvalósulását hivatottak elősegíteni. A városi főépítész a belvárosi építés-engedélyezések kapcsán ugyancsak egyedi építészeti irányelveket alakított ki, melyek alkalmazásával ugyanazon célt, a belváros megújítását kívánjuk szolgálni. A belváros térségét érintő hatósági munkavégzés során fokozottabb együttműködést alakítottunk ki a szakhatóságokkal, a főépítészekkel, illetve önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében a MIK Rt.-vel. A belváros megújulásának elősegítése érdekében az Önkormányzat 2 támogatási rendszert alakított ki, mely a magántulajdonú ingatlanok felújításához nyújt támogatást. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11/2005. (III. 10.) sz. rendelete a településkép javítását és védelmét szolgáló Pénzügyi Alapból juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szól.
49
A helyi jogszabály a benne meghatározott feltételek fennállása esetén anyagi támogatás nyújtását teszi lehetővé magántulajdonú ingatlanok – városképi követelményeknek megfelelő – felújításához. Azonos célokat szolgál a MIK Rt. által kezelt önkormányzati pénzügyi alap (2005-ben 150 MFt.), mely a belváros I. és II. övezetében lévő társasházak homlokzati felújításának támogatására szolgál. A pályázati úton igénybe vehető támogatás segítségével az épületek homlokzatainak, illetve az azokhoz kapcsolódó épületrészek felújítására kerülhet sor.
3. A TERMÉSZET ÉS A TÁJ VÉDELME 3.1. Természetvédelem
Célállapot: A város természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. Az országos és helyi jelentőségű véderdő értékek feltárása, a védett és védendő értékek állagainak megóvása, társadalmi ismertségük és elismertségük növelése. A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal és a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban a természetvédelem érdekeinek és igényeinek szem előtt tartása a különböző fejlesztési programok során. A város külterületén lévő nemzeti parki területek jobb bekapcsolása a város életébe. Ennek érdekében szükséges: TERMÉSZET 1.: Fel kell tárni a város további élő és élettelen, illetve tájképi és természethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékeit, az eddig számba vett helyi értékekhez kapcsolódva el kell készíteni ezek térképeit, nyilvántartásait, számba kell venni az ezekre hatást gyakorló, esetlegesen károsító tevékenységeket, tényezőket a Bükki Nemzeti Parkkal együttműködve. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt időszakban a város területén mintegy 40 védelemre érdemes természeti érték feltárására került sor, ezek egy részének elkészült az állapotfelmérési vizsgálata, illetve a védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentációja. A közelmúltban 4 természeti érték, illetve terület helyileg védetté nyilvánítására került sor (görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely, felhagyott Várhegyi Kőbánya, Avasi Arborétum, bulgárföldi fekete nyárfa).
50
Egyik új védett értékünk a bulgárföldi fekete nyárfa
A Boldogasszony papucsa fokozottan védett növényünk
TERMÉSZET 2.: A város védett természeti értékeinek megismertetése érdekében tájékoztató kiadvány készítése szükséges.
51
INTÉZKEDÉS: A város 16 helyileg védett természeti értékét bemutató kiadvány elkészítésére, illetve terjesztésére, valamint 1 alkalommal már aktualizálására is sor került.
TERMÉSZET 3.: A védett természeti értékek állagvédelméről, fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell, az ehhez szükséges anyagi eszközök az éves költségvetésekben biztosítandók. Az értékek őrzése folyamatos legyen, melynek feltételeit (természetvédelmi őrség) meg kell teremteni. A város részét képező Bükki Nemzeti Park területi védelmére kiemelt figyelmet szükséges fordítani. INTÉZKEDÉS: A védett természeti és építészeti értékek fenntartásának, állagvédelmének biztosítására az Önkormányzat az elmúlt időszakban – az anyagi lehetőségek korlátozott voltára tekintettel – csupán szerény összeget tudott fordítani, A védett természeti értékek közül az Avasi Arborétum, valamint a Kovács-féle rózsagyűjtemény fenntartásához nyújtott az Önkormányzat támogatást.
52
TERMÉSZET 4.: Szükséges vizsgálatokat végezni a városszerkezet élőhelyteremtő és ezáltal az élővilág mozgását, megtelepedését és egyáltalán életlehetőségét meghatározó összefüggéseinek vonatkozásában. Ugyanilyen szempontból értékelni szükséges a zöldfelületek jelentőségét, javaslatot kell tenni csökkentésük megakadályozására, olyan zöldfelületfejlesztési tervekre, melyek élőhely diverzitásnövelő képességük folytán a városi fajok és a városi környezetben ideiglenesen életfeltételt kereső fajok élet- és táplálkozási lehetőségét is támogatják. INTÉZKEDÉS: A város új szabályozási tervének megalkotása során az ökológiai résznél sor került ilyen jellegű vizsgálatok elvégzésére és a településrendezési tervben megfogalmazott javaslatok ezen szempontok szerint kerültek megfogalmazásra.
TERMÉSZET 5.: A városi élővilág felmérése (alapállapot felvétel) a változások nyomon követése az Országos- és a létrehozandó Megyei Biomonitoring Hálózathoz kapcsolódóan. INTÉZKEDÉS: A város élővilágának részletes alapállapot felmérésére ezidáig nem került sor. Ez a munka is a közeljövő megoldandó feladatai közé kell, hogy tartozzon.
TERMÉSZET 6.: A városi kiskert-mozgalom támogatandó, együttműködést fokozni szükséges.
a
helyi
kertbarát
szervezetekkel
az
INTÉZKEDÉS: A városi kiskertmozgalom az Önkormányzat erkölcsi támogatását az elmúlt évben is élvezte. A pénzügyi eszközök szűkösségére tekintettel a mozgalom anyagi támogatására sajnos nem volt lehetőség. Az elmúlt években a miskolci lakosoknak lehetősége nyílt kertészeti anyagok (fűmag, virágmagok, tövek, stb.) igénylésére, melyet az Önkormányzat a helyszínre ki is szállított.
3.2.
Tájvédelem
Célállapot:A város és környezete tájainak - mint erőforrásnak fenntartható használata. A felszínroncsolások, tájsebek felmérése, felszámolása, a táj esztétikai értékének megőrzése, illetve javítása. Ennek érdekében szükséges: TÁJ 1.: A rendezési, építési, fejlesztési tervekben kiemelten kell figyelembe venni és érvényesíteni a tájvédelmi szempontokat.
53
INTÉZKEDÉS: A városi fejlesztési tervek készítésénél, valamint az egyéni hatósági eljárásokban a tájvédelemre kiemelt figyelmet fordítottunk. A terveket rendszeresen egyeztettük a tájvédelmi feladatokat ellátó igazgatóság munkatársaival, illetve a későbbiekben az ÉMIKTVF munkatársaival.
TÁJ 2.: A roncsolt felszínek (felhagyott bányaterületek, tarra vágott erdőrészletek, erózió szabdalta területek, illegális hulladéklerakóhelyek, kavicsbányatavak környéke, stb.) rehabilitációjának - újrahasznosítással történő - megvalósításának kezdeményezése, elősegítése az ilyen területek felmérést, számbavételét követően. INTÉZKEDÉS: Az elmúlt időszakban az e pontban említett feladatok közül a várhegyi felhagyott kőbánya rekultivációjára, illetve tájrendezésének végrehajtására került sor. Jelenleg van folyamatban a nádasréti hulladéklerakó rekultivációja. A kohászati salaklerakó felszámolása több éve tartó folyamat, mely remélhetőleg a közeljövőben lezárul s a város egyik kedvezőtlen városképi elemétől mentesülhetünk. E területen természetesen további feladataink is vannak, melyek megoldására az anyagi lehetőségek függvényében folyamatosan kerül sor.
TÁJ 3.: A természet alkotta tájak városunkban is megőrzendők, azok nem áldozhatók fel pillanatnyi gazdasági érdekeknek. INTÉZKEDÉS: A természeti tájak megőrzésére az elmúlt időszakban figyelmet fordítottunk. Táji értékeink komolyabb károsodására nem került sor. 4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK 4.1. Hulladékgazdálkodás
Célállapot: Minimális hulladéktermeléssel járó gazdálkodás és fogyasztás. Komplex városi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. Ennek érdekében szükséges: HULLADÉK 1.: Városi hulladékkezelési intézkedési tervet kell kidolgozni az alábbi (az EU-Tanácsának 75/442/EEC, illetve 91/689/FEL irányelveivel, valamint a Hulladékgazdálkodási tv. tervezetével is összhangban álló) elveknek megfelelően. (A vázolt elvek a prioritási sorrendet is tükrözik.) a) Hulladék megelőzés, hulladékcsökkentés b) Hulladékok szelektív gyűjtése c) Újrahasznosítás (újrafelhasználás, további értékesítés, továbbhasznosítás)
54
d) Hulladék szerves komponenseinek biológiai és energetikai hasznosítása (komposzt, biogáz, stb.) e) Ártalmatlanítás (speciálisan kezelendő, környezeti kockázatot jelentő alkotók) f) Maradékanyagok lerakása (minimalizálni kell a lerakásra kerülő hányadot) INTÉZKEDÉS: Miként már a kommunális hulladékkal foglalkozó fejezetben ismertetésre került, városunk a szempontok szerint elkészítette hulladékgazdálkodási tervét, mely elfogadásra került 2004-ben.
A települési szilárd hulladékok tekintetében: HULLADÉK 2.: Az NKP-val összhangban városunkban a hulladékmennyiség ne növekedjék a jelenlegi mértéken túl, a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát fokozatosan csökkenteni szükséges. A cél megvalósítása érdekében komposztáló üzem létesítendő. INTÉZKEDÉS: A rendelkezése álló adatok alapján a városban keletkező hulladékok mennyisége enyhe emelkedést mutat. A lerakott hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentése érdekében az ISPA projekt keretében komposztáló kialakítására került sor. A városi komposztálási rendszer létrehozása kapcsán részletes vizsgálat és megvalósíthatósági tanulmány készült, illetve sor került komposztforgató berendezés beszerzésére is.
Komposztforgató berendezés
A hulladék mennyiségének csökkentése, illetve a szerves összetevők mennyiségének minimalizálása érdekében további intenzív tudatformáló tevékenységet kell kifejteni, ill. a házi és kisközösségi komposztálási rendszerek kialakítását támogatni szükséges.
HULLADÉK 3.: Az NKP-hoz igazodva a veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtését el kell kezdeni az infrastruktúra megteremtésével.
55
INTÉZKEDÉS: A hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtési rendszere városunkban kialakításra került. Mintegy 100 szelektív hulladékgyűjtő sziget fogadja a lakosságtól a szelektíven gyűjtött üveg, papír és műanyag hulladékokat. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok szelektív begyűjtésére önkormányzati akciók kerültek megszervezésre. A későbbiekben azonban az ISPA projekt keretében kialakuló hulladékudvarok adnak lehetőséget e hulladékfajták ártalommentes elhelyezésére.
HULLADÉK 4.: A jelenlegi kommunális hulladéklerakó telepet az előírásoknak megfelelően szükséges üzemeltetni, megtelte után pedig rekultiválni. INTÉZKEDÉS: A projekt keretében elkészült hejőpapi regionális lerakó üzembe helyezésével egyidejűleg sor kerül a nádasréti szakszerű rekultivációjára.
HULLADÉK 5.: Az NKP-val összhangban a hulladékhasznosítás arányát növelni szükséges, a keletkező hulladék mintegy 25-30 %-ának újrafeldolgozásával, vagy másodnyersanyagként való hasznosításával. INTÉZKEDÉS: A szelektív gyűjtési rendszer kibővítésével és a hulladékudvarok üzembe helyezésével várhatóan tovább nő a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya.
HULLADÉK 6.: Új, a követelményeknek megfelelő regionális kommunális hulladéklerakó helyének kijelölése, tanulmányterv készítése, a beruházás előkészítése,majd megvalósítása. A új lerakót el kell látni megfelelő biztonsági védelemmel és alkalmassá kell tenni a hulladékok szelektív elhelyezésére, utólagos válogatására, azok újrahasznosítására és biogáz kinyerésére is. INTÉZKEDÉS: Az ISPA projekt keretében 2005. év végére elkészült a vonatkozó követelményeknek mindenben megfelelő regionális lerakó. A beruházás kapcsán utólagos leválogató kialakítására is sor került. Biztosított a biogáz kinyerése és hasznosítása.
HULLADÉK 7.: A nagyobb arányú újrahasznosítás elősegítése hulladékudvarok kialakításával. INTÉZKEDÉS: A projekt keretében első ütemben 3 hulladékudvar kialakítására kerül sor. Ezek üzembe helyezésével növekedni fog a szelektíven begyűjthető hulladékok aránya.
HULLADÉK 8.: A hagyományos újrahasznosítási technológiák mellett új, korszerű újrahasznosítási technológiák kidolgozása és bevezetése.
56
INTÉZKEDÉS: A korszerű újrahasznosítás technológiai kutatását és vizsgálatát főként a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány végzi. Több javaslat került kidolgozásra a hulladékok újrahasznosítására, illetve energiatartalmuk termikus úton történő kinyerésére is (plazmapirolízis). Az új technológia bevezetése a jövő feladata.
Termelési nem veszélyes hulladékok vonatkozásában: HULLADÉK 9.: A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségét teljes körűen fel kell mérni és csökkenteni kell - megfelelő szabályozással, illetve gazdasági ösztönzőkkel - a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével, az újrafelhasználás és újrahasznosítás arányának növelésével. INTÉZKEDÉS: A termelési nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével a területi környezetvédelmi hatóság feladata.
HULLADÉK 10.: Mielőbb tisztázni kell a korábban termelési, jelenlegi szabályozás szerint veszélyes hulladéknak minősülő, óriási tömegű kohászati (salak) és hőerőműi (pernye) hulladékok státusát. Meg kell vizsgálni ezek hasznosítási lehetőségeit. INTÉZKEDÉS: Ennek vizsgálata megtörtént. A kohászati és hőerőműi – korábban veszélyes – hulladékok besorolása nem veszélyesre változott. Útépítésben megtörténhet a felhasználása jogi szabályok szerint.
HULLADÉK 11.: Az NKP-val és a nemzetközi egyezményekkel és programokkal összhangban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása városi szinten is. A keletkező veszélyes hulladékok felmérése, korszerű nyilvántartás létrehozása.
INTÉZKEDÉS: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével a területi környezetvédelmi hatóság feladata. E szerv rendelkezik a hulladékokra vonatkozó nyilvántartással, adatbázissal is.
HULLADÉK 12.: Ösztönözni kell a korszerű, hulladékszegény, illetve a hulladékok recirkulálását megoldó technológiák bevezetését önkormányzati szinten is. INTÉZKEDÉS: Az Önkormányzat minden épületében akkumulátorok szelektív gyűjtése.
megvalósul
a
szárazelemek,
illetve
az
HULLADÉK 13.: A végleges lerakással való hulladékártalmatlanítás mennyiségi kereteinek lehetőség szerinti csökkentése, egyéb hulladékártalmatlanítási módszerek ösztönzése.
57
INTÉZKEDÉS: Miként arról már a beszámoló egy korábbi fejezetében számot adtunk, városunkban több mint 100 szelektív hulladékgyűjtő sziget található, ahol üveg, papír és műanyag hulladékokat tudunk elhelyezni. 2006-ban megkezdi működését az AVE Miskolc Kft. telepén az átrakó állomás is. A hejőpapi Regionális Hulladékgazdálkodási Centrumban a közeljövőben komposztáló kerül kialakításra, ezoekívül a Városgazda Kht. Is vásárolt egy komposztáló berendezést, melynek beüzemelése szintén ebben az évben megtörténik.
HULLADÉK 14.: Az NKP-val összhangban az átmeneti tárolást fokozatosan meg kell szüntetni. Növelni kell a termikusan ártalmatlanított hulladékmennyiség arányát. INTÉZKEDÉS: A Önkormányzat és az AVE Miskolc Kft. közös vizsgálatai egy termikus hasznosító megépítésének lehetőségére vonatkozóan jelenleg is folynak.
HULLADÉK 15.: A hulladékmennyiség csökkentéséhez az NKP-val összhangban technológia- és termékváltás szükséges. Az eddigiekhez képest kevesebb hulladék keletkezésével járó technológia (technológiák) irányában történő üzemfejlesztés, illetőleg ilyen értelmű új technológiák bevezetésének ösztönzése, támogatása. INTÉZKEDÉS: A feladat érdekében az Önkormányzatnak konkrét érdemi beavatkozási lehetősége nincs. A területen a helyzet javulását megfelelő kormányzati intézkedésektől és a jogi szabályozás megfelelő alakításától lehet várni. Az Önkormányzat javaslatok megfogalmazásával, jelzésadással tud hozzájárulni a hulladékmennyiség csökkentésének ösztönzésére irányuló fejlesztésekhez.
HULLADÉK 16.: Az egészségügyi intézmények veszélyes hulladékainak környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítása.(a készülő regionális veszélyes-hulladék ártalmatlanító műben). INTÉZKEDÉS: A regionális veszélyes-hulladék ártalmatlanító mű elkészült Sajóbábonyban. A régióban keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása teljes körűen itt valósul meg.
A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok tekintetében: HULLADÉK 17.: Felmérést kell végezni a veszélyes hulladékfajták és azok pontos mennyiségének meghatározása céljából.
58
INTÉZKEDÉS: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatósági nyilvántartás és tevékenység a területi környezetvédelmi hatósághoz tartozik. A felügyelőség a szükséges felmérésekkel, nyilvántartásokkal rendelkezik.
HULLADÉK 18.: Szelektív hulladékgyűjtéssel biztosítani kell az ebben a körben keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanítását. INTÉZKEDÉS: Miskolc területén az ISPA projekt keretében - első ütemben - 3 hulladékudvar kezdi meg idén a működését. Ezek üzembe helyezésével növekedni fog a szelektíven begyűjthető hulladékok aránya.
HULLADÉK 19.: Lehetőség szerint évente néhány alkalommal veszélyes hulladék begyűjtést szükséges szervezni, a komplex rendszer megvalósításáig is. INTÉZKEDÉS: Először a tavalyi év novemberében került sor a lakossági veszélyes hulladék begyűjtési akcióra. A lakosság kedvezően fogadta a lehetőséget, ezért évente többször és rendszeresen szeretnénk hasonló akciókat szervezni.
4.2. Zaj és rezgés elleni védelem
Célállapot:A lakosság egészségvédelme érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. Ennek érdekében szükséges: ZAJ 1.: Az NKP-val összhangban az általánosan elérendő cél középtávon a nemzetközileg is elfogadhatatlannak tekinthető 75 dB(A) terhelés fölötti helyzetek megszüntetése lehet, míg hosszabb távon a legfeljebb 65 dB(A) terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni, törekedni kell azonban a jogszabályokban rögzített határértékek betartására. INTÉZKEDÉS: A korábban - zajvédelmi előírásokat nem teljes mértékben figyelembe véve - megvalósult utak környezetében a védőtávolságok, valamint az aktív zajvédelmi eszközök hiánya, illetve azok utólagos megvalósíthatóságának akadályozottsága miatt az Önkormányzat érdemi aktív zajcsökkentési intézkedéseket nem tud tenni. A megengedettnél nagyobb mértékű közlekedési zajterhelés „csökkentése” érdekében közvetett eszközöket alkalmazunk, ilyenek pl. a forgalom egyenletességét elősegítő forgalomszervezési intézkedések, a gördülési zajterhelés csökkenését eredményező útfelújítások, karbantartások, valamint a passzív védelmet biztosító zajszigetelési megoldások önkormányzati anyagi támogatással. Ez utóbbira példaként említhető a Szabadságharc utca, Soltész Nagy Kálmán u., Csabai kapu lakóházainál nyílászáró cseréjének pályázati úton történő támogatása.
59
A közlekedési zajterhelés jelentős részét az átmenő forgalom (nehéztehergépjárművek) okozza. Ennek megfelelően zajcsökkentési intézkedésként értékelhető a városi elkerülőút kialakítása is, melynek jelentős része már átadásra került. Miskolc város közlekedési zajhelyzetének lényeges változása, hogy megépült és átadásra került az M30-as autópálya, mellyel a 3. sz. fűúton továbbhaladó, eddig a belvároson átdübörgő forgalom mérséklődött. Az új út átadása előtt a Szilágyi D. utcán elvégzett zajmérések nappal 9 dB, éjszaka 14 dB határérték túllépést mutattak. 2006-ban kontroll mérések elvégzése tervezett, melyek vélhetően kedvező változásokat fognak igazolni.
Közlekedési zaj mérése
A 26. sz. főút forgalmi zaja az eddigi mértékben terheli továbbra is a belvárost, csökkenésére az ez év végére tervezett új, „Bosch út” átadása után van remény. Ezzel az új útszakasszal Miskolc egyik legsűrűbben lakott lakóterületén csökkenhetne az északdéli irányú, - jelentős zajterhelési határérték túllépést okozó – út forgalma.
ZAJ 2.: a) Az új létesítmények telepítésénél fokozott gondot kell fordítani a vonatkozó zajvédelmi előírások betartására. Ezek használatba vétele, üzembe helyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. b) Az engedélyezési eljárások során fokozott gondossággal és figyelemmel szükséges eljárni annak érdekében, hogy az esetleges zaj- és rezgéshatásokat már a telepítéskor lehessen csökkenteni. INTÉZKEDÉS: A vonatkozó zajvédelmi előírások betartására új létesítmények engedélyezési eljárásánál fokozott figyelmet fordítunk, előírjuk a rendezési tervben lévő besorolásnak megfelelő határértékeket, illetve ellenőrizzük azok betartását. Ebben az évben harmadszor fog működni az ún. zajkommandó, vagyis a zajvizsgálati munkacsoport, amely zajvédelmi szakemberekből áll, akik a rendőrséggel együttműködve a lakossági panaszbejelentések kivizsgálására hivatottak.
60
ZAJ 3.: a) A meglévő zajforrások feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határértékek megállapítása, városi zajtérkép elkészítése. b) A meglévő, problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása. INTÉZKEDÉS: A jogszabályi előírások szerint csak pár év múlva lesz zajtérkép készítési kötelezettsége városunknak. A mérési eredmények a nyilvántartásba kerülnek, hogy később segítséget jelentsenek a zajtérkép készítésénél. Amennyiben egy meglévő zajforrás problémát okoz, határidő kiszabására kerül sor az előírt határértékek betartását illetően.
ZAJ 4.: A közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében a lehetőség szerinti forgalomszervezési intézkedések kezdeményezése, illetve megtétele. INTÉZKEDÉS: A város forgalmi rendjének felülvizsgálata, a közlekedésirányító rendszerek működésének összehangolása a közlekedési zaj csökkentése érdekében az elmúlt időszakban rendszeresen megvalósult.
ZAJ 5.: A várost elkerülő, tehermentesítő utak megvalósításának kezdeményezése, lehetőség szerinti elősegítése. INTÉZKEDÉS: A várost elkerülő út Miskolc-Nyugat-tól Felsőzsolca csomópontig elkészült, a FelsőzsolcaBosch szakasz (Bosch-út) kivitelezése jelenleg tart.
ZAJ 6.:A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó üzemi létesítmények ipari területekre, illetve leendő ipari parkokba való áttelepülésének kezdeményezése. INTÉZKEDÉS: A telepengedélyezési eljárásról szóló jogszabályi előírásoknak megfelelően az új és a már működő szolgáltató és ipari tevékenységek új telepengedélyezési eljárás keretében történő folyamatosan sor kerül(t). Ezen eljárások során hatóságként, illetve szakhatóságként eljárva a hatályos építésügyi és környezetvédelmi előírások betartását követeljük meg, így több esetben nem kerül sor környezetet zavaró tevékenység új vagy újbóli engedélyezésére. A város ÉK-i, valamint D-i részén jelentősebb területű ipari park, illetve ipari területek kijelölésére került sor, melyek a jövőben a környezetterhelő vállalkozások elhelyezésének alkalmas és megfelelő színterei lehetnek. Az ipari vállalkozások lakóterületről történő kitelepülését a jövőben is ösztönözni kívánjuk. 4.3. Környezetbiztonság
Célállapot:Az állampolgárok és a környezet biztonságát garantáló gazdálkodás és termelés.
61
Ennek érdekében szükséges: BIZT.1.: Az NKP-val, az OECD és az EU követelményekkel összhangban a kémiai biztonsággal foglalkozó országos szabályozás megjelenését követően városi szinten is külön programot szükséges indítani az ipari balesetek és a kémiai kockázatok csökkentésére. INTÉZKEDÉS: Az ipari balesetek és kémiai kockázatok csökkentése érdekében a szükséges programok, illetve intézkedési tervek kidolgozása és aktualizálása a Katasztrófavédelem, illetve a Városi Polgári Védelem Kirendeltsége által megtörtént. A tervek, programok az esetleges veszélyhelyzetek kezelését, reagálását biztosítják.
BIZT.2.: Haváriatervet kell kidolgozni a városban az 1999. évi LXXIV. tv. (“katasztrófa-törvény”) vonatkozó előírásaival összhangban. INTÉZKEDÉS: A jogszabályi előírásoknak megfelelő haváriaterv kidolgozása megtörtént.
BIZT.3.: Az NKP-val összhangban helyi környezet-biztonsági informatikai rendszer kiépítése szükséges, ügyeleti rendszer kialakításával és működtetésével. INTÉZKEDÉS: A helyi környezetbiztonsági információs ügyeleti rendszer a Katasztrófavédelem Megyei Igazgatóságán működik, illetve rendelkezésre áll, folyamatos kapcsolata a Városi Polgári Védelem Kirendeltségével biztosított.
BIZT.4.: Az NKP-val összhangban szükséges kidolgozni a Környezettudatos Irányítás Cselekvési Programját. Ez a program - alkalmazkodva a piaci elvárásokhoz - segítse a környezettudatos irányítás eszméjének és eszközeinek (szabályok, ellenőrző listák, magatartási kódexek) önkéntes bevezetését szervezeteknél, főleg az ipar és a mezőgazdaság körében. INTÉZKEDÉS: A Környezettudatos Irányítás Cselekvési Programjának megfelelően a környezettudatos irányítás eszméjének és eszközeinek (szabályok, ellenőrző listák, magatartási kódexek) önkéntes bevezetését Önkormányzatunk az elmúlt időszakban támogatta, illetve elősegítette. A helyi közlekedési társaság az Önkormányzat egyik szervezeti egységével közösen vezette be az EU környezetirányítási rendszerét (EMAS). Önkéntes környezetirányítási rendszert ma már majdnem mindegyik önkormányzati társaság alkalmaz. Az önkormányzat példamutatása és tájékoztató, felvilágosító tevékenysége is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy városunkban egyre több vállalkozás alkalmaz valamilyen környezetirányítási rendszert.
62
BIZT 5.: A lakosság mesterséges és természetes eredetű sugárterhelésének csökkentését szolgáló környezeti-sugáregészségügyi program kidolgozása. INTÉZKEDÉS: A témakörben ezidáig a földkéregből származó radonsugárzással összefüggésben készült vizsgálat, intézkedési terv és program.
63
