Tartalomjegyzék I.
Az előirányzatok alakulása ........................................................................................ 3 1.
Szervezeti változások................................................................................................. 5
2.
Döntési jogkörök....................................................................................................... 5
II. Költségvetési címenkénti indoklás ............................................................................. 5 1.
cím 1. alcím: MTA Titkárság ................................................................................... 5
1. cím 2. alcím: MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak ...................... 6 1. cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak..................... 7 1. cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok.................................................................... 7 2. cím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia........................................................ 8 3. cím: MTA Könyvtára .................................................................................................... 9 4. cím: MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek .............................. 10 5. cím: Élettudományi kutatóintézetek........................................................................... 16 6. cím: Társadalomtudományi kutatóintézetek.............................................................. 20 7. cím: MTA Területi Akadémiai Központok................................................................. 26 8. cím: MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése ......................... 27 9. cím: MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai ........................................... 28 10. cím: MTA Támogatott Kutatóhelyek........................................................................ 29 11. cím: MTA Jóléti intézményei.................................................................................... 30 12. cím: OTKA Iroda ...................................................................................................... 31 13. cím: MTA Fejezeti kezelésű előirányzatok .............................................................. 32 Az egyes jogcímek indoklása ....................................................................................... 33 Központi kezelésű felújítások ............................................................................... 33 Alapkutatások beruházásai .................................................................................. 34 Tudós társaságok támogatása .............................................................................. 34 Tudományos könyv- és folyóiratkiadás ............................................................... 35 A Magyar Tudomány folyóirat támogatása........................................................ 35 Fiatal kutatók pályázatos támogatása ................................................................. 36 Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatására ................... 36 Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása ................................... 37 Intézményekhez le nem bontott bevételek........................................................... 39 Szakmai feladatok teljesítése ................................................................................ 37 OTKA Kutatási témapályázatok ............................................................................. 40 Gazdasági és Szociális Tanács Titkárságának működtetése ............................. 41 Fejezeti tartalék ..................................................................................................... 41 Egyensúlyi tartalék................................................................................................ 42
A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban Akadémia) 2008. évi költségvetési javaslata magában foglalja az akadémiai intézmények, támogatott kutatóhelyek, központilag kezelt feladatok, valamint az OTKA Programok és az OTKA Iroda feladatai teljesítéséhez tervezett előirányzatokat, valamint az intézmények bevételeit. I. Az előirányzatok alakulása Az Akadémia 2008. évi kiadási előirányzata 50.129,5 millió forint (ebből az OTKA Programok 5.198,0 millió forint), melyet 76,5%-ban finanszíroz költségvetési támogatás. A 2008. évi javasolt kiadási előirányzat a módosított bázis előirányzathoz képest 0,1%-os növekedést jelent. A 2007. évhez viszonyított 2008. évi támogatási összegek közötti eltérés a következő tételekből tevődött össze: - Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására
+
300,0 millió Ft
- Fejlesztési többlet
+
1.122,3 millió Ft
- Energiaár-kompenzáció
+
6,5 miilió Ft
- Külügyminisztériumtól 5 fő átvétele
+
19,3 millió Ft
Összesen
+
1.448,1 millió Ft
Az Akadémia fejezet 2008. évi költségvetési támogatási javaslata 3,9%-kal magasabb, mint a 2007. évi Országgyűlés által jóváhagyott támogatási előirányzat. Az Akadémia vezetése elsődleges célnak tekinti, hogy az intézmények gazdálkodásánál az ésszerű takarékossági szempontok előtérbe kerüljenek, valamint a kutatási tevékenység eredményei mind a hazai, mind a külföldi pályázatoknál érvényesítésre kerüljenek. Ennek érdekében a kutatóintézeteknél fel kell tárni azokat az eredményeket, melyek a nemzetgazdaság fejlődésében mind rövid, mind hosszú távon számításba jöhetnek. Az Akadémia vezetésének ebben a nehéz gazdasági helyzetben is alapvető célkitűzése a kutatóhálózat megtartása, a fiatal kutatói utánpótlás nevelése, új kutatási feladatok és ennek hasznosításához szükséges új szervezeti keretek (pl. kutatóintézetek körüli kisvállalkozói kör) kialakítása. Az Akadémia saját bevételi előirányzata 2008. évben 11.766,6 millió forint, melyből 8.766,6 millió forint az intézményeknél, 3.000,0 millió forint a fejezeti kezelésű előirányzatok
között
került
megtervezésre
a
kapcsolódó
kiemelt
kiadási
4 előirányzatokkal együtt, mivel jelenleg a bevételi előirányzatot 2008. évben majd teljesítő intézmény még nem ismert. A bevételi előirányzatok megtervezése tényleges intézményi szerződéseken, nyertes, döntően külföldi pályázatokon alapult. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2007. évi várható helyzetet vette az Akadémia figyelembe. A fejezet 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
2007. évi eredeti előirányzat Külügyminisztériumtól 5 fő átvétele Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására Fejlesztési többlet Energiaár-kompenzáció
Kiadás
Bevétel
50.063,8 13.149,0
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
36.914,8
5.666
+19,3
+19,3
5
+ 300,0
+ 300,0
+ 1.122,3
+ 1.122,3
+ 6,5
+ 6,5
Többletlétszám
3
Létszámcsökkentés miatti létszámváltozás
-6
Saját bevételekkel kapcsolatos változások
- 1.382,4 - 1.382,4
Javasolt előirányzat
50.129,5 11.766,6
-5 38.362,9
5.663
5
1.
Szervezeti változások
Az Akadémia fejezet 2008. évben az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására új fejezeti kezelésű előirányzatot hozott létre. 2.
Döntési jogkörök
A fejezettel kapcsolatos döntési jogköröket a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14 § (f) és 19 § (3) tartalmazza. Az Akadémiai törvény alapján létrejött bizottságok, kuratóriumok a jogszabályi előírások, illetve belső akadémiai szabályok alapján folytatják tevékenységüket. II. Költségvetési címenkénti indoklás 1. cím 1. alcím: MTA Titkárság Az MTA Titkárság 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Javasolt előirányzat
millió forint Engedélyezett költségvetési Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 988,4 30,8 957,6 153 +16,4 +16,4 -2 1.004,8 30,8 974,0 151
A Titkárság − mint igazgatási szervezet − alapfeladatai közé tartozik: - a Fejezet kezelésével kapcsolatos feladatok ellátási feltételeinek biztosítása, ezen belül a létszám - és személyi juttatási kerettel történő gazdálkodás, - a tudós támogatással kapcsolatos operatív feladatok (akadémikusok tiszteletdíjának folyósítása, segélyezés stb.) ellátása, melynek előirányzata külön alcímen is bemutatásra kerül, - köztestületi
feladatok
operatív
bonyolítása,
(pályadíjak
rendszere,
bizottságok
működtetése, közgyűlések lebonyolítása, hazai kutatás egészére kiterjedő feladatok stb.). - az Akadémia Lakásépítési Alapjának kezelése. A Titkárság 2008. évi kiadási előirányzata 1.004,8 millió forint, saját bevételi előirányzata 30,8 millió forint.
6
1. cím 2. alcím: MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak Az MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyai Ösztöndíjak 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Javasolt előirányzat
Kiadás 4.152,7 4.152,7
Bevétel 22,0 22,0
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
4.130,7 4.130,7
A költségvetési alcím előirányzata a következő feladatok ellátását szolgálja: - Az Akadémia doktora cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatok elbírálása, gondozása a - többször módosított - 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet, valamint az MTA Doktori Szabályzata alapján. E feladathoz kapcsolódóan a bírálóknak és a bírálóbizottság tagjainak közreműködői díjat, illetve bizonyos esetekben útiköltséget és napidíjat kell fizetni. - A tudomány doktora, illetve az Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkezőknek tiszteletdíj folyósítása a - többször módosított - 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet alapján történik egységesen 90.000 Ft összegben. Ez az összeg az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – korábban megállapított nyugdíjkiegészítésre tekintettel – 86.000,- forint. - Kandidátusi illetménykiegészítés fizetése az 55/1995. (V. 17.) kormányrendelet alapján 3.000 Ft összegben (öt éven keresztül). - Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 156/1997. (IX. 19.) kormányrendelet, és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata alapján. Az Ösztöndíj mértéke: 113.200 Ft/fő/hó. A bírálatért szakértői díjat, a szakértői kollégium tagjainak esetenként útiköltséget kell fizetni. Az alcím 2008. évi kiadási előirányzata 4.152,7 millió forint, saját bevételi előirányzata 22,0 millió forint.
7
1. cím 3. alcím: Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak Az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Javasolt előirányzat
Bevétel
Támogatás
2.044,1 2.044,1
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
2.044,1 2.044,1
A költségvetési alcímen az akadémikusok és az ellátásra jogosult hozzátartozók tisztelet-, illetve ellátási díját tervezzük, illetőleg számoljuk el. A tiszteletdíj mértékét kormányrendelet szabályozza. Az akadémikusi tiszteletdíj havi összege rendes tagság esetében 455.000 Ft, levelező tagságnál: 353.900 Ft. Az alcím 2008. évi kiadási előirányzata 2.044,1 millió forint, saját bevételi előirányzattal nem rendelkezik. 1. cím 4. alcím: MTA Köztestületi feladatok Az MTA Köztestületi feladatok 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Kiadás 147,0 -2,1 -4,7 140,2
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
147,0 -2,1 -4,7 140,2
Az MTA fejezet Titkárságának a költségvetésének a terhére kellett az elmúlt időszakban olyan kiadásokat is finanszírozni, melyek nem a fejezet klasszikus igazgatási, működési feladataihoz, hanem a köztestületi működéshez kapcsolódnak. A feladatok és a kapcsolódó kiadások összekapcsolását a fejezet nem csak az éves zárszámadásoknál, hanem az éves költségvetésekben is a jövőben elkülönítetten kívánja kimutatni. Ezt a célt szolgálja 2007. évtől kezdődően a külön alcím megjelenítése.
8 Az MTA Köztestületi feladatai közé a következő feladatok, illetve kiadási jogcímek tartoznak: - akadémiai közgyűlések lebonyolítása - díjazások (Akadémiai Aranyérem, akadémiai díjak, Akadémiai Újságírói Díj stb.) - ösztöndíjak (pedagógusok pályadíja, cigányösztöndíj stb.) - külső tagokkal kapcsolattartás - akadémiai bizottságok működtetése - kegyeleti, segélyezési feladatok stb. Az alcím 2008. évi kiadási előirányzata 140,2 millió forint, saját bevételi előirányzattal nem rendelkezik. 2. cím: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
millió forint Engedélyezett költségvetési Kiadás Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 16,9 2,4 14,5 2 -0,5 -0,5 16,4 2,4 14,0 2
A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése 1992. májusában alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Az Akadémia létrehozásának célja az volt, hogy visszatérjenek az alapító Széchenyi István eredeti gondolatához, és a tudósok mellett ismét jelen legyenek az irodalom és a művészetek képviselői az Akadémián, a mai kor igényeinek megfelelően önálló, társult intézmény formájában. Ez azt jelenti, hogy a két Akadémia egymástól független, működésének elveit, szabályait önállóan állapítják meg, tagjait maguk választják, anyagi lehetőségeikkel önállóan gazdálkodnak, de mindkét részről kiküldött 2-2 tagú bizottságuk útján egymást kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják. A megalakulást valamint az együttműködést rögzíti az Akadémia 1994. októberében elfogadott alapszabálya is. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia feladata, hogy az irodalmi és művészeti élet alapkérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait állandó figyelemmel kísérje, az ezekkel kapcsolatos álláspontját, javaslatait a szellemi élet
9 nyilvánossága elé bocsássa. Szorgalmazza a nemzeti kultúra részét képező művészeti hagyomány gondozását és közkinccsé tételét mind a közművelődés, mind pedig az oktatás terén. Támogatja és eszközeivel segíti az irodalmi és művészeti életben mutatkozó új, értékes törekvések megvalósítását. Pályamunkák, díjak rendszerével, felolvasó ülések, kiállítások, szakmai találkozók, hangversenyek és viták rendezésével ösztönzi művészeti életünket. A tagok a következő szakosztályokban működnek: - Irodalmi szakosztály, - Képzőművészeti szakosztály, - Színház- és filmrendezői szakosztály, - Zeneszerzői szakosztály. A költségvetési cím 2008. évi kiadási előirányzata 16,4 millió forint, saját bevételi előirányzata 2,4 millió forint. 3. cím: MTA Könyvtára Az MTA Könyvtára 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozás miatti átcsoportosítások Javasolt előirányzat
Kiadás 468,3 -14,0 - 8,0 446,3
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 24,2 444,1 107 -14,0 - 8,0 1 24,2 422,1 108
Az MTA Könyvtárát 1826-ban alapították. Országos tudományos könyvtár, az alap- és alkalmazott kutatások szakirodalommal való ellátására hivatott, nemzeti könyvtári funkciókat látja el. Alapfunkciói: - fő gyűjtőkörei: nyelv- és irodalomtudomány, ókortörténet, orientalisztika, „academica”, tudománypolitika, kutatásmenedzsment, multi- és interdiszciplinális művek, a természettudományi alapkutatások munkái, reference és enciklopédikus irodalom, - az MTA kiadványcsere központja, - az MTA kézirattári és levéltári központja, - a Keleti Gyűjtemény egyetemi oktatási szakirodalmi központja,
10 - nem főhivatású kutatóhely, - szakirodalmi informatikai szolgáltató és kutatóműhely. Szolgáltatásai országos és nemzetközi jellegűek. A Könyvtár 2 milliós könyvtári egységet kitevő állománya tematikailag, nyelvileg, műfajilag a legjelentősebb az országban. Az alaptevékenységen kívül több központi program által finanszírozott feladatokat is ellát. Vállalkozási feladatot nem végez. A Könyvtár 2008. évi kiadási előirányzata 446,3 millió forint, saját bevételi előirányzata 24,2 millió forint. 4. cím: MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek Az MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Saját bevételekkel kapcsolatos változások Javasolt előirányzat
Kiadás 13.900,0 - 249,2 + 164,9 - 1.128,4 12.687,3
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 5.789,4 8.110,6 1.995 - 249,2 + 164,9 +5 - 1.128,4 4.661,0 8.026,3 2.000
A nemzetközi trendekkel összhangban, a magyar nemzetgazdasági érdekek, az ÚMFT (Új Magyarországért Fejlesztési Terv) és az Akadémia középtávú kutatási koncepciójában meghatározott prioritások – a reformfolyamatokban megfogalmazottak – mentén kialakult következő főbb kutatási célkitűzések folytatandók: 4.1. Anyagszerkezeti kutatások (nanotudomány, nanotechnológia) Az anyagszerkezeti kutatások körében annak felismerése, hogy bizonyos anyagjellemzők erősen befolyásolhatók, illetve a kívánt tulajdonságú anyagok létrehozhatók az anyagszerkezet kialakításában ismert tulajdonságú vékony rétegek alkalmazásával. A nanotudomány az anyagszerkezetet molekuláris illetve atomi szinten vizsgálja figyelembe véve a szerkezeti elemek fizikai és kémiai kölcsönhatásait. A kutatás-fejlesztés elsősorban a piaci igények kielégítésére felhasználható termékek előállítását célozza meg anyagok, kompozitok új mikro- és makroszerkezeti jellemzőinek meghatározása által. A nanotechnológiák sikeres alkalmazását biztos elméleti alapokra kell helyezni, amely a
11 következő években a már megkezdett kutatások továbbfolytatását teszi szükségessé. A kutatási eredmények alkalmazásai jelentős lökést adhatnak a nemzetgazdasági fejlődésnek. A következő főbb kutatási területek élveznek prioritást a kutatási programok között a felhasználási területek alapján történő csoportosítással: Anyagtudományi kutatások egyik fő feladata nanoszerkezetű anyagok térbeli, felületi szerkezeti vizsgálata, fizikai, kémiai jellemzőinek feltárása a kívánt anyagtulajdonságok kialakítása érdekében. Így különösen az ipar különböző területein közvetlenül felhasználható katalizátorok, korrózióvédő bevonatok, felületek kialakításának, filmek illetve polimer kompozitok létrehozása céljából. Bevonatok,
korrózióvédelem
illetve
felületek,
vékony
filmek
mikroszerkezete
kialakításának kutatási eredményei hasznosíthatók a hagyományos „festékipar” területén, természetesen új technológiai bázison. Erre példa a szénnanocső-tartalmú vegyeskompozit festék adalékanyagok előállítása, amiből know-how és szabadalom is született az eddigi kutatások alapján. Vékony rétegek, ionok implementációja, filmek térszerkezetének kialakítása, áramköri elemek, áramkörök kialakítása nanotechnológiával kapcsolatos kutatások, belefoglalva a teljes mechanizmusok működésének tudományos értelmezését, az elektronikai ipar felhasználói körébe esnek. A nanocsövek polimer-kompozitokban történő alkalmazása elektromosan vezető polimer nanokompozitok előállítását eredményezheti, amelyeknek kitüntetett szerepe van az elektromágneses árnyékolási problémák megoldásában. Az ion- és atomsugaras technikák alkalmazásával szilárdtestek (polimerek, fém- oxidok, fém-nitridek) felületének célirányos nanoméretű módosítása révén előnyösen változtatható meg a szerkezeti és funkcionális anyagok felületi összetétele, kémiai szerkezete, ezen keresztül a felhasználás szempontjából fontos (mechanikai, elektromos, optikai) tulajdonságai. E kutatások jelentős részben a korrózióvédelem felhasználói érdeklődésére tartanak számot. Napjainkban az arany jelentősége a katalízisben folyamatosan növekszik, mivel márcsekény mennyiségű arany bevitele növeli a katalizátorok katalitikus aktivitását. Az aranykatalízis kutatás előtt álló legnagyobb kihívás stabilis, hosszú élettartamú katalizátorok előállítása, ami előfeltétele az ipari alkalmazásnak. A stabilitás egyik kulcsa az arany részecskék méretének stabilizációja. Az úttörőnek tekinthető dekorációs technika
12 széles körben közelebb visz e probléma megoldásához a katalizátorok alkalmazásának hatékonyságában. Felületmódosítással
kapott
eredmények
felhasználhatók
pl.
a
tüzelőanyagok,
üzemanyagcellák kidolgozásában is. Ennek a jövő alternatív energiaforrásainak hasznosításában van jelentős szerepe. Nukleáris anyagtudományi kutatások: a kutatási terület tematikája szerves fejlődés eredményeképpen az egyre kisebb méretek tartománya felé közelít, a kutatási tématikák egyre inkább kapcsolhatók a nanotechnológiához. Ilyenek például: atomi és mágneses szerkezetvizsgálatok
mikro-
és
nanokristályos
anyagokon
Rietveld-analízis
alkalmazásával; fémek és ötvözetek szerkezeti tulajdonságainak tanulmányozása neutrondiffrakcióval; molekuláris folyadékok illetve amorf anyagok neutrondiffrakciós mérése és modellezése Reverse Monte Carlo (RMC) és molekuladinamikai módszerekkel; dinamikus neutronradiográfiai vizsgálatok többkomponensű kétfázisú rendszerekben. Nanotechnológiai vonatkozású szilárd és lágy anyagok (ötvözetek, kompozitok, ásványok stb.), valamint ipari alkalmazású anyagok (katalizátorok, hegesztések) és alkatrészek szerkezetének valamint heterogén és/vagy részben rendezett folyadékok, szuszpenziók, oldatok szerkezetének és dinamikájának vizsgálata; neutronoptikai jelenségek (mágneses fókuszálás, holográfia, interferencia tükrök stb.) tanulmányozása; neutronkutatási eszközök és módszerek (neutrondetektorok, neutronoptikai eszközök, polarizált neutronoptikai eljárások) fejlesztése szerepel a kutatási célkitűzések között. A jövő ígéretes energiaforrása, a termonukleáris fúziós reaktor szerkezeti anyagai a magfúzióban keletkező nagyenergiájú hélium ionok felhalmozódásának hatására károsodnak, tönkremehetnek. A fúziós reaktor szerkezeti anyagainak vizsgálatánál a kutatások annak kiderítésére irányultak, miként lehetne ezt megakadályozni. Gyorsítóval változatos körülmények között különféle anyagokat bombáztak, s megfigyelték, miként mennek azok tönkre a felgyülemlő hélium hatására. Ugyanez volt a helyzet porózus alumínium-oxidban is. Azonban, ha a porózus szilícium már régen készült s így részben oxidálódott, sokkal ellenállóbbá vált a héliumbombázással szemben. A mérések szerint ennek az volt az oka, hogy a hélium részben kiszökött a mintából. Tömör szilícium-oxidot bombázva megfigyelték, hogy az még hosszú idejű bombázás hatására is teljesen változatlan maradt, s benne kimutatható mennyiségű hélium nem maradt vissza. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a hélium szilícium-oxidban (azaz kvarcban) még szobahőmérsékleten is gyorsan tud vándorolni, miként arra a magasabb hőmérsékleteken mért irodalmi adatokból következtetni lehet. A kvarc e tulajdonságát aknázzák ki a
13 gyorsítókban a nyaláb észlelésére szolgáló betolható kvarc lemezek is, melyek igen sokáig károsodás nélkül használhatók. Ionsugaras szintézissel különféle oxigéntartalmú szilíciumoxigén rétegeket alakítottak ki, s megfigyelték, hogy már viszonylag alacsony oxigéntartalom is elegendő a hélium mozgékonnyá tételéhez. A fentiek alapján logikusnak tűnik, hogy a vékony szilícium-oxid szálakkal vagy rétegekkel átszőtt kompozit anyagok ellenállóak lesznek a hélium felhalmozódás káros hatásaival szemben. A fúziós reaktor megvalósításához elengedhetetlen a szerkezeti elemek anyagainak további vizsgálata. Kutatások interdiszciplináris nanotechnológiai alkalmazások céljából: a kutatások célja az életminőség javításának környezeti, energetikai, orvosbiológiai, biztonságtechnikai területeken, illetve a társadalom- és humán tudományok körében. A nanotechnológia felhasználása igen széles körű, így csak néhány kiragadott alkalmazást sorolunk fel: orvosbiológiai implantátumok felületmorfológiai kialakítása, illetve új diagnosztikai módszerként
–
a
mérettartományában, orvosbiológiai
glikoziláció azok
műszerek
mintázat
eszközeivel
a
megalkotása,
meghatározása
–
rákdiagnosztika gyógyszerek
a
korai
nanotechnológia felismeréséhez;
létrehozása;
kavantitatív
elektrokardiológiai és mozgásanalízis kutatásokhoz; nanoszintű orvosi és biztonsági alkalmazások
képfeldolgozással;
félvezető
alapú,
integrált
érzékelők
előállítása
mikrogépészettel a gázérzékelés és „mesterséges szaglás” tapintás, nyomás- és áramlásmérés
céljaira;
nanoméretű
ionporlasztásos
és
IBAD
minősített
anyagmegmunkálásra; régészeti megóvási munkálataira. 4.2. Információ technológiai kutatások E kiemelt kutatási terület célkitűzései között szerepel az intelligens elektronikus társadalmi működéshez szükséges kutatások és fejlesztések kidolgozása; felzárkózás az EU információ technológiai rendszeréhez illetve a hozzákapcsolódásból származó hálózati működések vizsgálata, a hálózati erőforrások optimalizálása. Az informatika ma már a tudomány magas szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges alaptudomány. A Grid technológia kutatása és alkalmazása az informatikai erőforrások illetve szolgáltatások hozzáférésének megteremtését tűzi ki célul, ezen belül kidolgozásra került a Desktop Gridek alapkoncepciója. Az analogikai CNN Cellular/nonlinear Network) kutatások eredményeinek hasznosulása a potenciális felhasználási területeken (orvosi, ipari, űrkutatási, hadi, stb.) szinte beláthatatlanok. Az elosztott események elemzése a
14 lakott környezet biztonságának növeléséhez és kényelmesebbé tételéhez járul hozzá. Az automatizálható videó megfigyelő és visszakereső rendszer kifejlesztése körében. kiemelendők a celluláris hullámszámítások és érzékelő számítási rendszerek a PDE reprezentációk, szinkronizációk és a fúziós analogikai CNN algoritmusok, valamint a téridőbeli detekció szemantikus beágyazásának kérdései. E módszerek sok ezer, chipekre épülő alapalgoritmusok elméleti megalapozását követelik meg. Ugyancsak fontos irány az új programozható optikai eszközök elemzése és konstrukciója. Ehhez a különböző szenzorok legújabb változatait és a celluláris érzékelő számítógépek integrált konstrukcióit kell elemezni. Az emberi látás kognitív folyamatainak vizsgálata során egységes geometriai rendszer által kidolgozott új modell egyszerű projekciók alkalmazásával lehetővé teszi további objektumok felismerése számára fontos kontúrtulajdonságok gyors meghatározását. A modell úgy épül fel, hogy párhuzamos számítási algoritmusokban is megfogalmazható, és hardver eszközökben implementálható legyen. A tremoros szemmozgások szerepe elsősorban a biológiai aktivációs szintek fenntartása. Ezzel szemben a kidolgozott modellek alátámasztották, hogy jelentős informatikai szerepe is van. A Virtuális Ember Interfész csoport az ember-gép kapcsolat új formáit kutatja, a számítógéppel animált, virtuális emberek és a virtuális valóság eszközeinek segítségével. Kutatási eredményeik között szerepel a nem-verbális kommunikáció virtuális arcokra épülő kidolgozása és a virtuális valóság eszköztárának bevezetése az oktatásban. Az eGoverment és eLearning kérdései további kutatási feladatokat követelnek meg a hálózatbiztonság és felhasználói, terminál viszonylatban. A közlekedés, az egészségügy, biztonságtechnika igényeinek kielégítésére az irányítási rendszerek automatizálása, a távjelenlét, távkommunikáció számos további kutatást igényel. 4.3.Hazai energiaforrások kutatása Az energiaforrások kutatásának célja az alapvetően fosszilis bázisú energiatermelés átalakítása környezetre kevésbé káros, hatékonyabb energiaellátás kifejlesztésének által, a hazai erőforrásokra építve az ellátásbiztonság fenntartására. Ez a cél összhangban van az EU stratégiai céljaival és nemzetközi egyezmények káros anyag kibocsátásának
15 csökkentésére irányuló szerződéseivel. A fosszilis energiahordozók felváltása többféle energiahordozó kutatásával is lehetséges. Magyarország számára a nukleáris energia használata az atomerőművi technológiai kutatások ismeretek fejlettségi szintje miatt előnyös. A HPLWR (High Performance Light Water Reactor) reaktor a 4. Generációs Nemzetközi Fórum (GEN-IV) által kiválasztott 6 ígéretes reaktortípus egyikének, a szuperkritikus vízhűtésű reaktornak az európai változata. A GEN-IV által kiválasztott reaktortípusoktól elvárják, hogy felülmúlják a jelenlegi reaktorokat a megbízhatóság, a biztonság, az elektromos energia előállítási költsége, a fenntartható fejlődés biztosítása és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása területén. Az egykörös, a víz termodinamikai kritikus nyomásánál nagyobb nyomású reaktorban a víz fázisátalakulás nélkül melegszik fel. A pszeudokritikus hőmérsékletnél a hőelvonás hatékony, míg a hűtőközeg sűrűsége jelentősen lecsökken. A kilépő hűtőközeg közvetlenül hajtja meg a turbinát, így az erőmű szerkezeti kialakítása egyszerű. A termikus hatásfok 44% körül van. A HPLWR reaktor legfőbb előnye a jelenlegi könnyűvizes reaktorokhoz képest az egykörös megoldással, méretcsökkenéssel és a meglévő szerkezeti egységek alkalmazásával elérhető alacsonyabb beruházási költség, valamint a nagy hatásfoknak köszönhető alacsony elektromos energia előállítási költség. A legígéretesebb kutatási területnek a fúziós energia előállítása látszik. Az európai kutatási tervek a magfúzión alapuló reaktor megvalósíthatóságát a 2010-es évek végére célozta meg. Kutatóink ebben aktívan közreműködnek. A megújuló energiaforrások között meg kell említeni a biomassza pirolízis-olaj előállítása céljából folyó kutatásokat, a faszénenergia, továbbá a napenergia és geotermikus energia kiaknázási lehetőségének kutatását, hogy lényegesen nagyobb részarányt érjenek el az energia-diverzitási szempontból növelve ezáltal az ellátásbiztonságot. További kutatási területet jelent a hidrogén és üzemanyagcella alap- és technológiai kutatásai. A matematikai és természettudományi kutatóintézetek 2008. évi kiadási előirányzata 12.687,3 millió forint, saját bevételi előirányzata 4.661,0 millió forint.
16
5. cím: Élettudományi kutatóintézetek Az MTA Élettudományi kutatóintézetek 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Saját bevételekkel kapcsolatos változások Javasolt előirányzat
7.435,4 - 138,1 + 57,8 -201,9 7.153,2
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 2.832,3 4.603,1 1.405 - 138,1 + 57,8 +6 -201,9 2.630,4 4.522,8 1.411
A tervezett élettudományi kutatások, amelyek az Európai Unió stratégiai prioritásainak fő sodrában állnak, az ÚMFT megfogalmazott célkitűzését, a népesség egészségügyi állapotának javítását szolgálják. Az élettudományok közvetetten hozzájárulnak a magyar nemzetgazdaság
versenyképességének
tartós
növekedéséhez,
a
kutatás-fejlesztési
prioritások mentén az emberi tényező életminőségének fejlesztésével. Az EU kiemelten támogatandó területei közé tartozik az egészségügyi területeken történő ún. transzlációs kutatás, ezen belül is az agykutatás fejlesztése. A prioritások között is külön hangsúllyal szerepel az idegrendszeri betegségek kutatása, a humán fejlődésbiológia és az öregedés biológiájának megértése, amelyek az emberiség átlagéletkorának kitolódásával egyre fontosabb egészségügyi-társadalmi tényezőkké válnak. A humán genom
megismerését
követően
a
posztgenomikus
kutatás
korszakába
érve
megsokszorozódnak a kutatási teendők a genom működése normális biológiai folyamatokra illetve zavaraira történő derivatív értelmezésével. A diagnosztikai illetve gyógyító alkalmazások ezek ismeretében fejleszthetők ki. A betegségek diagnosztikáját, megelőzését, gyógyítását szolgáló kutatások ma már lényegesebb könnyebb eszközökkel vizsgálható a nanoszintű módszerek, nanotechnológiák elterjedésével. Kutatási hálózatunknak megfelelően 2008-ben az alábbi területeken tervezünk kutatásokat:
17
5.1. Biotechnológiai kutatások Kutatások folynak a genetikailag módosított élőlények és növények esetleges káros hatásainak tisztázására, vizsgálják az átöröklés mechanizmusait, amely nélkülözhetetlen alapokat szolgáltat többek között az orvosi géntechnológia, a humán és állatgyógyászat, a gazdasági
haszonnövények
és
állatok
nemesítése
számára.
A
vizsgálatok
eredményeképpen lehetővé válik a genetikai eredetű betegségek diagnosztizálása, gyógyítása, környezeti tényezőknek: stresszhatásoknak és betegségeknek ellenálló szervezetek előállítása. A szintetikus biológiai eredmények felhasználhatók az egészségügy, a biomassza alapú megújuló energiahordozók (bioetanol, biodízel) előállítására alkalmas, ellenálló növények termesztésére, a környezetvédelem és az anyagtudományok számos területén. Eredmények várhatók hormonok, gyógyszerek, vakcinák, táplálék-kiegészítők, műanyag-alapanyagok előállítása, a környezeti ártalmak monitorozása és felszámolása terén. Interdiszciplináris kutatások igen fontos eredményeket hoztak a nanotechnológiai szintű betegség-diagnosztikai módszerfejlesztésben, illetve az energiahordozóként szóba jöhető növények tulajdonságainak tervezésében. A génmódosított növények kutatási körében elengedhetetlen a GMO növényi szervezetek alapos környezeti hatásvizsgálata, az esetlegesen bekövetkező véletlen beporzás konzekvenciáinak tisztázására. 5.2. Idegrendszer-tudományi kutatások Különösen kiemelt prioritásként - az agy működésének kutatása az emberi szervezet egészét átfogó irányító funkciója révén - a kutatások kiterjednek az idegrendszer normális és kóros működésének pontos megismerésére, az idegrendszeri eredetű betegségek okainak megszüntetésére, kezelésére. Az okok felszámolása között a káros környezeti hatások, az extrém terhelést jelentő információáradat okozta kóros pszichés reakciók megelőzése, gyógyítása (depresszió, alkoholizmus, drogfüggőség) jelent hosszabb távú kutatási feladatot. Kutatási célként fogalmazható meg az immunvédekezés megismerése révén a normális szinergikus működés helyreállítása, támogatása (allergia, tumor). Fontos a szív és érrendszeri betegségekben fellépő szabályozászavarok megismerése révén azok kiküszöbölése.
18 A kutatások a kannabinoid és a nitrogén monoxid szignalizáció közti kapcsolat feltárására irányulnak, amely fényt deríthet a lipid jelátvitel celluláris mechanizmusaira. Az antidepresszáns vegyületek NMDA és kainát receptorok ioncsatornáira gyakorolt hatását multimetodikai megközelítéssel vizsgálják, felhasználva az imaging, neurokémia és elektrofiziológiai területén működő technikáikat. Folytatják a purin receptorok molekuláris szintű megközelítését a különböző agyi struktúrákban. Gyógyszergyári
együttműködésekkel
próbálják
az
alapkutatásban
felhalmozott
eredményeket és tudást az iparban a társadalom számára hasznosítani. Ipari partnerrel együtt folytatják az agyi ösztrogén hatásokat közvetítő két ösztrogén receptor altípusra (ER-α és ER-β) szelektíven ható ligandok fejlesztését és biológiai tesztelését. Eredmények születtek, amelyek azt sugallják, hogy az endokannabinoid és a glutamáterg rendszer közötti kapcsolat hozzájárulhat a függőségi folyamatok hátterében álló szinaptikus plaszticitás szabályozásához. Ezek az eredmények új utakat nyithatnak az endokannabinoid rendszer, mint gyógyszercélpont kutatásában, mivel feltárták, hogy ez az enzim egy negatív visszacsatolásos rendszer része, melynek célja, hogy a serkentő szinapszisok túlműködését észlelje, majd fékezze. A cannabinoidok hatásainak vizsgálata során elsősorban a traumás stresszorok, valamint a cannabinoid/szerotonin,
cannabinoid/acetlikolin,
valamint
cannabinoid/vazopresszin
interakciók vizsgálatára koncentrálnak. Az epilepszia kutatások azt eredményezték, hogy epilepsziás betegek hippocampusában a substance P receptort kifejező gátlósejtek jelentősen eltorzulnak, így funkciójuk is módosul. A substance P rendszer érintettsége epilepsziában új terápiás stratégiák célpontja lehet. Igazolták, hogy a calretinintartalmú gátlósejtek közötti kommunikáció sérül epilepsziás betegek hippocampusában. Mivel ezek a sejtek részt vesznek a többi gátlósejt működésének szabályozásában megmagyarázható az epilepszia kialakulására olyan betegekben is, ahol más sejtek szignifikáns nem sérülnek.
19
5.3. Kutatások a mezőgazdaság versenyképességének javítása érdekében Az agrárkutatások a hazai jelentősebb kultúrnövényeinket károsító vírus-, gomba- és baktérium kórokozók és az általuk okozott betegségek élettani, biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatára fókuszálnak. Kiemelt kutatási terület az általános, nem-specifikus növényi betegség-ellenállóság mechanizmusainak a vizsgálata. További kutatási körbe tartoznak többek között a növényi stresszrezisztencia kutatások, a kukoricanemesítési kutatások, a kalászos gabonanemesítési kutatások, a növénytermesztési kutatások, valamint az agroökológiai kutatások is. A nemesítési-genetikai kutatások fontos területe a fenntartható növénytermesztési rendszerekben alkalmazható új génforrások előállítása, valamint egyes speciális tulajdonságok, így a gabonafélék nitrogén hasznosító képességének javítása. Az integrált termesztési feladatok középpontjában állnak az agroökológiai és ökotoxikológiai kutatások, valamint ehhez kapcsolódóan a globális klímaváltozás agroökoszisztémákra gyakorolt hatásának kutatása. A haszonállattokkal kapcsolatos kutatások a tömeges vagy járványszerű megbetegedések elleni védekezés illetve gyógyítás lehetőségeire koncentráltak. 5.4. A természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása A környezettudomány komplex rendszerként vizsgálja a Föld atmo-, hidro-, lito-, bio- és pedoszféráját. Gyakorlati célú kutatásként egyre nagyobb jelentőséget kapnak a termelés gazdaságosságának és a környezeti kockázatok összefüggéseinek tanulmányozása a fenntartható fejlődés, az ökológiai szemléletű környezetgazdálkodás, az ökoszisztéma működésével és a várható klímaváltozással összefüggésben történő kutatások. Ezek körébe tartozik a biodiverzitás, az élő közösségek, a fajok és azok genetikai változatosságának feltárása, aktív megőrzése (génbankok), a diverzitás szerepének tisztázása a közösségek életében és megmaradásában. Fontos a természetvédelmi stratégiák kidolgozása, az erdőrezervátumok, a fenntartható mezőgazdaság ökológiai alapjainak kutatása, folyó- és állóvizeink állapotának feltárása, az ökológiai folyamatok megismerése. Folytatjuk a szünbiológiai kutatásokat a szupraindividuális biológiai jelenségek vizsgálatát. Különös figyelmet kívánunk szentelni a lokális természeti értékek (Balaton, Duna, Tisza, nemzeti parkok, stb.) és hungarikumok kutatásának.
20 A kutatási eredményeknek a széles körű nyilvánosságra hozatala elősegíti a környezettudatos életszemlélet kialakítását és erősítését. Az élettudományi kutatóintézetek 2008. évi kiadási előirányzata 7.153,2 millió forint, saját bevételi előirányzata 2.630,4 millió forint. 6. cím: Társadalomtudományi kutatóintézetek Az MTA Társadalomtudományi kutatóintézeteinek 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Saját bevételekkel kapcsolatos változások Létszámcsökkentés Javasolt előirányzat
Kiadás 5.101,3 - 126,4 + 83,8 - 63,6 4.995,1
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 812,6 4.288,7 1.110 - 126,4 + 83,8 +6 - 63,6 -6 749,0 4.246,1 1.110
Az Akadémia társadalomtudományi kutatóhálózata a magyar társadalom létét és fejlődését érintő problémák tudományos kutatásával az egész lakosság életminőségének javítását, az ország gazdasági és szociális előrehaladását szolgálja. A fél évszázados múlttal rendelkező intézményhálózat szakmailag felkészült a társadalom stratégiai kérdéseinek tudományos, multidiszciplináris vizsgálatára, az intézeti kutatói állomány – különösen az Európai Unió pályázati rendszerébe történő fokozatos integrálódásával, a nemzetközi mércék figyelembe vételével – mindinkább versenyképesebbé válik e feladatok megoldására. 6.1. A magyar gazdaság versenyképességét növelő kutatások A közgazdaságtudomány terén folytatódik a piacgazdaság és a magyar gazdaság működésének, valamint a versenyképességet növelő lehetőségeknek a vizsgálata: a piacgazdaság és a társadalmi jólét, a magyar gazdaság működése, fenntartható növekedése és európai integrációja kérdései. Azokat a megoldásokat keresik, melyek segítségével a gazdasági jólét növekszik, a társadalmi közérzet javul és a környező világ működése érthetőbb lesz. A piac- és vállalatelméleti kutatások során a vállalati egyesülések és felvásárlások, a bérmunka, a beszállítások és a vállalatközi kapcsolatok vizsgálatára kerül sor. Értékelik a piacgazdasági átmenet munkapiaci hatásait, valamint elkészítik a kormányzati
21 körökben is oly haszonnal forgatott sorozat aktuális, a Munkaerőpiaci Tükör 2008. c. kiadványát. Az emberi életpályákkal és a háztartás-gazdaságtannal kapcsolatos kutatások célja a magyar háztartások jövedelmeiben, kiadásaiban és vagyonában az utóbbi években végbement változásoknak minél részletesebb, objektív vizsgálata. Folytatódik a rugalmas nyugdíj-mechanizmus tervezésével kapcsolatos kutatás. A nemzetközi agrárkereskedelem kutatása a hazai viszonyokra vonatkozó elemzéseket kiterjeszti a kelet-európai országok és a fejlett országok mezőgazdasági kereskedelmének vizsgálatára. Folytatják a közoktatás fejlesztését
célzó
kutatásokat
(többek
között
az
osztálylétszámok
és
a
pedagógusfoglalkoztatás összefüggései, a demográfiai változások hatása, az oktatási– termelési függvények, valamint az oktatás iránti helyi keresletek összevetése). A magyar külgazdasági stratégia tudományos megalapozásához járulnak hozzá a világgazdaságban az utóbbi években észlelhető trendeknek megfelelően módosult kutatási témák a globalizáció és a regionalizáció kérdései, a gazdasági erőforrások súlyának változásai; a világgazdaság középtávú fejlődésének fő tényezői, Kína szerepe és jelentősége; a sikeres magyar EU-tagság és a az érdekérvényesítés feltételeinek kidolgozása;
Közép-
és
Kelet-Európa,
a
Balkán:
modellváltási
kísérletek;
a
versenyképesség, infrastruktúra és szolgáltatások, a kulcságazatok fejlődési trendjei. Új feladatként jelent meg a rendszerváltás, illetve az EU-s tagság magyar tapasztalatainak átadása a még nem EU-tag délkelet-európai országoknak és a FÁK-államoknak. A regionális kutatások a térségi sajátosságok feltárásában és a területfejlesztések tudományos megalapozásában vállalnak feladatot: folyamatosan vizsgálják az EU strukturális és kohéziós politikájának változásait, illetve ezek hatásait a 2007–2013-as költségvetési periódusra, s az új kohéziós politikai előírások hatását a hazai regionális politikára. Az önmagában is hálózatot alkotó intézmény első számú kutatási programjaként határozták meg az európai regionális politika elemzését, emellett fontos hangsúlyt adva a városhálózat, a decentrumok, az ún. fejlődési pólusok kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásoknak is. Részt vesznek az MTA és az Országos Területfejlesztési Hivatal közötti együttműködés kutatási feladatok teljesítésében: ezek a közép- és délkelet-európai innovációs térség regionális komponensei; a növekedési központok; a regionális centrumok fejlesztési stratégiái; a közepes méretű városok szerepe a transzregionális kapcsolatok szervezésében; a regionális repülőterek; az üzleti szolgáltatások regionális centrumainak együttműködési lehetőségei; a termelési együttműködések, közös ipari
22 klaszterek; a Duna menti térségek fejlesztési koncepciói; a határ menti együttműködések szervezeti rendszerei; a térség egyetemei és főiskolái közötti képzési együttműködések, közös képzési centrumok kialakításának lehetőségei; regionális fejlesztési képzés a térség felsőoktatási intézményeiben tematikájú programokban. A nemzetközi migrációs kutatások az európai integrációval párhuzamosan felerősödő migrációs folyamatokkal, valamint a kelet-közép-európai régió etnikai viszonyainak elemzésével, a potenciális és valóságos kisebbségi konfliktusok rendezésére irányuló elképzelések kialakításával foglalkoznak. A magyarországi nem magyar és a határon túli magyar kisebbségek identitásformáinak, nyelvi, kulturális sajátosságainak vizsgálata több kutatás, kiadvány és rendezvény központi témája lesz. Jelentős figyelmet és munkát fordítanak
a
kelet-közép-európai
régió
kisebbségi
oktatási
és
közművelődési
intézményrendszer számítógépes adatbázisainak kiépítésére. Kiemelt feladat a Kárpátmedencei régió etnikai arculatát, interetnikus viszonyait befolyásoló migrációs folyamatok, etnikai előítéletek és konfliktusok folyamatos monitorizáló kutatása és egybevetése. 6.2. Jogharmonizációs folyamatok és a hazai politikai rendszer átalakulási folyamata A jog és politikatudomány terén a rendszerváltással lezajlott folyamatok és a jelenlegi átalakulások elemzése mellett a közép- és hosszú távú fejlődés tendenciáit vizsgáló stratégiai jelentőségű témák kutatása áll a középpontban: többek között az EU-tagsággal kapcsolatos alkotmányos kérdések. Folytatódik a környezetvédelmi jog, a nemzetközi bűnügyi együttműködés, az emberkereskedelem problémáinak elemzése. Az európai jog és a
magyar
jogrendszer
kapcsolatát
vizsgáló
kutatások
középpontjában
az
EU
alkotmányszerződés „alkotmány” mivolta áll. A gazdaság és magánjog aktuális kérdéseit vizsgálva jelentős előrehaladás várható a Polgári Törvénykönyv új kommentárjának összeállítása, továbbá a következő kutatások terén: az emberi jogok a globalizálódó világban; a környezetvédelmi jog a 21. század első évtizedében; a jogrendszer elméletének általános kérdései. A politikai tudományok terén folyó elemzések során a politikai intézményrendszert, a magyar társadalom politikai tagoltságát, a választói magatartásokat, a polgárosodást és a politikai kultúrát érintik, valamint hangsúlyt kapnak a nemzetközi kapcsolatok elméletének új irányzatai, az Egyesült Államok külpolitikájának és a globális környezeti rezsimek és a hazai közpolitika kapcsolatának elemzéseire kerül sor. Hosszabb távra szóló vizsgálataik
23 magukban foglalják az alkotmányos intézményrendszerre, valamint a politikai rendszer egészére vonatkozó kutatásokat; a belpolitikai (politics és policy típusú) kutatásokat; a globalizációval, az EU-integrációval és azok hazai hatásaival foglalkozó kutatásokat. A magyar társadalom szerkezetét elemző vizsgálatok a változó magyar társadalom állapotának feltárására irányulnak. Tovább folynak – részben európai projektek részeként, részben kormányzati megbízásokra építve – a közpolitikához kötődő stratégiai munkák. A hazai projektek közül kiemelkednek a „Magyarország jövőképe 2025” c. – az MTA–MEH együttműködési megállapodás keretében végzett munkálatok; az ország Lisszaboni Stratégiájához szükséges intellektuális humántőke vizsgálatok, illetve az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal közösen működtetett Fenntarthatósági Munkacsoport tevékenysége. A nemzetközi projektek közül a munkaszervezet átalakulásával, az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó, az etnikai konfliktusok európai tipológiáját kidolgozó és a civil társadalom szereplőire vonatkozó nagy projektek tartoznak az intézet kulcsfeladatai közé. 6.3. A humán és történeti kutatások gazdasági hasznossága A mai társadalmi átalakulások emberi tényezőinek problémáira, a szellemi haladás feltételeinek feltárására keresnek választ, az ember és a társadalom általános megismerését szolgálják azok a filozófiai és pszichológiai kutatások, amelyek többek közt a 21. századi tudomány rendszerével, korszakunk kommunikációjának sajátosságaival, a megismerési folyamatok feltárásával foglalkoznak, és az elméleti ismeretek gyarapítása mellett virtuális enciklopédiát építenek, virtuális egyetemet működtetnek, továbbá hozzájárulnak a társadalomlélektani
folyamatok
jobb
megértéséhez,
az
idős-
és
fiatalkorúak
életminőségének javításához. A fő feladatnak a közösségben élő ember tudásbővítését, erkölcsi-politikai rendeltetését, illetve vallási helyzetét és kilátásait érintő problémáknak a vizsgálatát tekintik. Többek között olyan társadalmilag hasznos kutatásokkal is foglalkoznak, mint a nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések bio-pszichoszociális rizikófaktorai és az egészségfejlesztés lehetőségei témakör. A humán tudományok a hazai kulturális örökség nemzetközi összefüggésekbe illeszkedő feltárása révén a mai kulturális viszonyok, az életminőség, az emberi kapcsolatok jobbításán munkálkodnak. Hazánk valamennyi korszakára kiterjedő társadalom és
24 politikatörténeti alapkutatásokat végeznek, amelyeket a Kárpát-medence nem magyar népei történetére kiterjedő vizsgálatok egészítenek ki. A nemzeti múlt feltárásával a nemzeti tudat korszerű alakításában vesznek részt az akadémiai intézeti keretekben folyó régészeti, néprajzi és művészettörténeti kutatások, amelyeket jelentős nemzetközi érdeklődés kísér. A régészeti kutatások tárgyköre a Kárpátmedence és a történeti Magyarország régészetének művelése és a hozzá kapcsolódó egyetemes régészeti kérdések kutatása; témaköreik felölelik a neolitikumtól a késő középkorig terjedő időszakot. A kutatásokat természettudományi (fizikai antropológiai, történeti
genetikai,
talajtani,
malakológiai,
palinológiai,
makrobotanikai
és
archeozoológiai) vizsgálatok egészítik ki, hogy az egyes régészeti–történeti korszakok kultúrái a mindenkori környezettörténeti háttér ismeretében legyenek bemutathatók. A néprajzi kutatások alapvető feladatai közé tartozik a jelenkor társadalmi és kulturális folyamatainak kutatása különös tekintettel a rendszerváltás hatására; a lokális társadalmak jelenkori komplex vizsgálata; kisebbségi, etnikus és regionális identitásvizsgálatok (pl. csángó, cigány, palóc); az etnológiai kutatások során a nem európai kultúrák vizsgálata terepmunkán (a török, iráni, észak-kaukázusi és más ázsiai etnikumok), a kulturális ideológiák kapcsolata a kulturális antropológiával, forrásfeltárás, digitalizált archívumok létrehozása. A magyarországi és magyar művészetnek, illetve nemzetközi kapcsolatainak átfogó, interdiszciplináris vizsgálata során kezdeményező szerepet töltenek be a tudományág aktuális metodológiai feladatainak tisztázásában, a művészet társadalmi beágyazottságával összefüggő kérdések vizsgálatában. A korszerű irodalomtudományi kutatások elsődleges feladata a magyar irodalmi kultúra örökségének feltárása, megőrzése, valamint nemzetközi tudományos módszerek szerinti feldolgozása és közreadása. Ezt a célt szolgálják az itt készülő textológiai (Petőfi, Arany, Kölcsey, Mikszáth, Babits műveinek kritikai kiadása), irodalomtörténeti és kritikatörténeti, irodalomelméleti kutatások, amelyeknek eredményeit különböző szövegkiadási és kézikönyv-sorozatokban adják közre. A modern nyelvtudományi módszereknek a magyar nyelv leírására történő alkalmazásával, a nyelvművelési és nyelvtörténeti munkálataival a nyelvi kultúra megőrzésében,
25 védelmében, megismertetésében játszanak kulcsszerepet. Az uráli nyelvrokonság révén a kihaló félben lévő rokon nyelvek megmentésében, illetve megfelelő rögzítésében alapvető feladatot látnak el. A hagyományos kutatási területekre építve interdiszciplináris kutatásokat is folytatnak, amelyek közül kiemelkedik a nyelvtechnológia (gép–ember kommunikáció, angol–magyar gépi fordítás), a neurolingvisztika és a szociolingvisztika (kisebbségi nyelvek, nyelvi attitűdök, nyelvi jogok kutatása). Hosszú távú feladatuk A magyar nyelv és irodalom nagyszótárának létrehozása. A zenetudomány egyik fő kutatási profilját a hagyományosan interdiszciplináris zenei és táncfolklorisztikai kutatások adják, ezen belül is hangsúlyos a kelet-közép-európai népzene multietnikus feltárása, valamint a rokonnépek zenéjének és a magyar népzene kapcsolatának kutatása. A kutatások másik fő területe a magyar zenetörténet a középkortól napjainkig, amelynek eredményeit forráskiadvány-sorozatokban, kritikai kiadványsorozatokban (pl. CAO-ECE, Erkel, Bartók) teszik közzé. A nemzeti kulturális zenei örökség magas szintű feltárása és megőrzése mellett a jelen gazdagításához, a magyar kultúra nemzetközi elismertetéséhez is nagymértékben hozzájárulnak. 6.4. Stratégiai együttműködés a kormányzati szférával A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia között a stratégiai kutatások megvalósításáról 2003-ban aláírt Együttműködési Megállapodás alapján jelenleg már az V. ütem folyik, melynek fókuszában az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követő társadalmi, gazdasági és technológiai felzárkózási folyamatokkal kapcsolatos stratégiai kérdések állnak. A 2007–2008. évi Megállapodás megkülönböztetett figyelmet szentel a nemzeti modernizációs program feladatainak, egyben szűkebb és tágabb nemzetközi környezetünknek, politikai, gazdasági és kulturális megközelítésben egyaránt. Mindez alapvetően Magyarország gazdasági, politikai érdekeinek érvényesítése és az e célokat szolgáló kormányzati tevékenység jobb megalapozása érdekében történik. Az Akadémia kellő hangsúlyt fordít a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása kérdéseire, a szolidaritás megerősítéséhez szükséges ismeretek rendszerezésére, valamint az ország gazdasági versenyképessége javítása kérdéskörének. Az MTA társadalomtudományi intézetei az alábbi témák komplex kimunkálásán dolgoznak: Duna-kutatás: vízgazdálkodás, logisztika, turizmus, valamint a Balkánstratégia; Kína-stratégia, valamint az EU-költségvetés átfogó reformja – közgazdasági
26 alapok, politikai feltételek, tagállami érdekek; Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánra; a nemzetközi fejlesztéspolitika kihívásai és lehetőségei Magyarország számára; a rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei; az innovatív vállalkozások szerepe az állami gazdaságpolitika megvalósításban, valamint a fenntartható nyugdíjrendszer; az integrált biztonsági szféra magyarországi megteremtésének lehetősége, feltételei és gyakorlati modellezése; az állami jogérvényesítés és az államműködés hatékonyabb szabályozási viszonyrendszere. A társadalomtudományi kutatóintézetek 2008. évi kiadási előirányzata 4.995,1 millió forint, saját bevételi előirányzata 749,0 millió forint. 7. cím: MTA Területi Akadémiai Központok Az MTA Területi Akadémiai Központjainak 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Saját bevételekkel kapcsolatos változások Javasolt előirányzat
Kiadás 209,7 -4,8 +61,9 +0,7 267,5
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 56,5 153,2 61 -4,8 +61,9 +0,7 57,2 210,3 61
A különböző időpontokban az Akadémia által létrehívott területi akadémiai bizottságok feladata az adott régióhoz tartozó tudományos tevékenység társadalmi, helyi erőkkel és eszközökkel való ösztönzése, támogatása, koordinálása: a területükön működő tudományos és tudományos érdeklődésű dolgozók összefogása, a fiatalok tudományos pályára kerülésének elősegítése, a tudományok művelésének hatékonyabbá tétele. Céljuk a regionális gazdasági, kulturális és egyéb tervek megvalósításának a tudomány eszközeivel való előmozdítása. A rendelkezésükre bocsátott eszközök felhasználásával anyagi és egyéb segítséget nyújtanak konferenciák szervezéséhez, tudományos eredmények publikálásához. Az európai uniós csatlakozási feltételek regionális teljesítése szempontjából döntő fontosságú feladat hárul rájuk a régió érdekeinek megfogalmazása, az értelmiség e célra való mozgósítása terén. A költségvetési címen belül öt vidéki nagyvárosban működő
27 akadémiai bizottság és az operatív tevékenységet végző központok léte az adott területi tudományos életben is változatlanul kiemelkedő jelentőségű, fenntartásuk a jövőben is elengedhetetlen. A területi akadémiai központok az adott régiókban jelentős szerepet vállalnak az Akadémia köztestületi feladataiból. A költségvetési címhez tartozó területi központok száma: 5. A költségvetési cím 2008. évi kiadási előirányzata 267,5 millió forint, saját bevételi előirányzata 57,2 millió forint. 8. cím: MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése Az MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Saját bevételekkel kapcsolatos változások Javasolt előirányzat
Kiadás 1.061,1 -11,5 -67,5 +5,3 987,4
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 294,2 766,9 101 -11,5 -67,5 +5,3 299,5 687,9 101
A költségvetési címbe egy intézmény az MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése tartozik, melynek feladatai: Az akadémiai Székház, a Nádor utcai irodaház, a Budaörsi úti Irodaháznak, valamint a nem kutatóintézeti használatba adott ingatlanok működtetése, pénzügyi-számviteli, igazgatási, munkajogi, műszaki, tűz- és munkavédelmi feladatai továbbá a rendezvényszervezéssel járó technikai feladatok ellátása, az akadémiai gépkocsipark üzemeltetése. Az MTA Akadémiai Létesítmények Fenntartása és Üzemeltetése 2008. évi kiadási előirányzata 987,4 millió forint, saját bevételi előirányzata 299,5 millió forint.
28
9. cím: MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai Az MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai 2008 évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007 évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Kiadás 746,0 -21,6 +4,9 729,3
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 49,3 696,7 56 -21,6 +4,9 +2 49,3 680,0 58
A költségvetési cím előirányzatai a következő feladatok megvalósítását biztosítják. Kutatásszervezési Intézet - A hazai és nemzetközi K+F információ gyűjtése, feldolgozása, közreadása, a hazai pályázati rendszer fejlesztése, korszerűsítése, a hazai tudományirányítás fejlesztése érdekében kutató tevékenység. - Szakértői tevékenység, kutatásszervezési tanácsadás, elsősorban az akadémiai vezetők, testületek részére. - Köztestületi munkában történő részvétel (tagnyilvántartás, választások lebonyolítása stb.). Nemzetközi Együttműködési Iroda Tudományos egyezmények keretében történő utazások lebonyolítása, a kiutazók menetjegyének biztosítása és a fogadó partnerrel való egyeztetés, a beutazók számára a szállás, napidíj, belföldi közlekedés stb. biztosítása és kapcsolattartás a küldő féllel. Projekt témák keretében a Nemzetközi Együttműködési Iroda intézi a ki- és beutazásokat, a szállásbiztosítást, a konferenciákkal kapcsolatos gazdasági ügyeket. Gondozza az Akadémia nemzetközi együttműködési megállapodásaiból adódó feladatokat: - Az Akadémia több mint 60 kétoldalú nemzetközi tudományos együttműködési megállapodásának szervezése. Ennek keretében mintegy 1000 fő kiutazását és 900 fő fogadását kell biztosítani. - Közel 1500 fő intézeti devizás kiutazás bonyolítása. - Az Akadémia vezetői, illetve tudományos osztályai és kutatóhelyei külön meghívott vendégei fogadási feltételeinek biztosítása. (600-700 vendégnap)
29 - A nem kormányzati tudományos szervezetek részére tagdíj átutalása, illetve nyilvántartása. (200-250 szervezet nyilvántartása) - Az Akadémia hazai nemzetközi tudományos rendezvényeinek szervezése, az ehhez nyújtott akadémiai pénzügyi támogatások allokálása. - Feladata az Akadémia vendégházának működtetése. Az MTA Kutatásszervezési és nemzetközi kapcsolatai 2008. évi kiadási előirányzata 729,3 millió forint, saját bevételi előirányzata 49,3 millió forint. 10. cím: MTA Támogatott Kutatóhelyek Az MTA Támogatott Kutatóhelyek 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozások miatti átcsoportosítás Javasolt előirányzat
2.068,0 -63,6 -10,1 1.994,3
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 15,0 2.053,0 407 -63,6 -10,1 2 15,0 1.979,3 409
A kutatócsoportok támogatása a 2007-2011. évek közötti ciklusra. A 2007-2011. évek közötti ciklusban 79 kutatócsoport működik a hálózatban, ezek közül 30
a
matematikai
és
természettudományok,
25
az
élettudományok,
24
a
társadalomtudományok terén folytatja kutatómunkáját. A kutatócsoporti támogatás meghatározott időtartamra szól, a következő általános elv szerint: a teljes pályázati ciklus 5 év. Ugyanakkor ez a ciklus 3+2 évre tagolódik úgy, hogy a harmadik munkaév során az első két évről szóló beszámoló-jelentések elbírálása alapján dől el, hogy mely csoportok kapják folytatólagosan a támogatást a további két évre is. A ciklus korábbi éveihez hasonlóan 2008. évben is tendenciaként jelentkezik, hogy a kutatócsoporti pénzügyi támogatás több mint 90%-a bér és annak járulékai. Az MTA, mint fenntartó intézmény finanszírozásán felül a kutatócsoportok kutatási feladataihoz szükséges pénzügyi forrásokat részben hazai, részben külföldi pályázatok révén nyerik el. A kutatócsoportok ez évben is jelentős pályázatot nyújtottak be mind hazai, mind külföldi forrásokra, azonban az ezekre vonatkozó támogatási döntések még nem születtek meg, így a saját bevételek nagysága nem látható előre. A 2008. évi
30 kutatócsoporti tevékenység eredményes végzéséhez alapvetően szükséges, hogy a benyújtott pályázatok alapján a csoportok további pénzügyi támogatást kapjanak. A hálózat működésének eddigi tapasztalatai továbbra is megerősítik, hogy a pályázati rendszer jól szolgálja a támogatott kutatóhálózat tudományos tervekhez történő alkalmazkodását és megújulását. A támogatott kutatóhálózat eddigi eredményeinek megtartása, működésének és tevékenységének legalább szinten tartása szükségessé teszi a pénzügyi támogatás reálértének megőrzését. A Támogatott Kutatóhelyek 2008 évi kiadási előirányzata 1.994,3 millió forint, saját bevételi előirányzata 15,0 millió forint. 11. cím: MTA Jóléti intézményei Az MTA Jóléti intézményeinek 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Saját bevételekkel kapcsolatos változások Javasolt előirányzat
461,1 -7,4 +47,2 +5,5 506,4
millió forint Engedélyezett költségvetési Bevétel Támogatás létszámkeret (fő) 220,3 240,8 114 -7,4 +47,2 +5,5 225,8 280,6 114
Az Akadémia jóléti létesítményei 5 üdülőt (ezek közül az egyik alkotóházi feladatokat is ellát) és egy óvoda-bölcsődét foglalnak magukba. Az MTA üdülők létrehozásának és fenntartásának alapító okiratokban meghatározott célja - az ún. „tudós” üdülők (Mátraháza, Balatonvilágos, Balatonalmádi) és az alkotóház (Erdőtarcsa) esetében a köztestület tagjainak, valamint hozzátartozóinak, illetőleg - az ún. „hivatali” üdülők (Mátrafüred, Siófok) esetében a kutatóintézetek, egyetemi támogatott
kutatóhelyek
és
egyéb
intézmények
munkatársainak,
valamint
hozzátartozóiknak az üdültetése. Az üdülők az Akadémia által biztosított központi költségvetési támogatással és saját bevételeikkel gazdálkodnak. Bevételeiket – amelyek túlnyomóan a beutaltak által fizetett
31 kedvezményes térítési díjból, valamint a külső (önköltséges) vendéglátásból és étkeztetésből tevődnek össze – működésük fenntartására fordítják. Az „Akadémiai Óvoda és Bölcsőde” alaptevékenysége: - az akadémiai intézmények dolgozóinak 1,5-3 éves korú gyermekei bölcsődei, valamint 37 éves korú gyermekei óvodai nevelésének kedvezményes térítési díj mellett történő ellátása. - az alaptevékenységi körbe tartozók elsőbbségének megtartásával – kiegészítő tevékenységként – szabad férőhelyeivel gazdálkodhat. A jóléti intézmények 2008 évi kiadási előirányzata 506,4 millió forint, saját bevételi előirányzata 225,8 millió forint. 12. cím: OTKA Iroda Az OTKA Iroda 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Kiadás 383,8 -12,4 371,4
Bevétel
millió forint Engedélyezett költségvetési Támogatás létszámkeret (fő) 383,8 42 -12,4 371,4 42
Az Iroda alapítása, jogállása Az OTKA Irodát a tudományos kutatásért felelős tárca nélküli miniszter a 99/1990. (XII. 3.) Kormányrendelet alapján, 1991. szeptember 1-i hatállyal alapította. Az OTKA Iroda az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA Programok) működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat látja el. Az Iroda működési kiadásai – ideértve a pályázatokat véleményező szakértők tiszteletdíját is – az OTKA előirányzatát terhelik. Az OTKA Iroda 1996. január 1-jétől az MTA fejezetében szerepel. Az Iroda önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, felügyeletét az MTA főtitkára látja el. Az Iroda működését az OTKA Bizottság elnöke irányítja, az Iroda vezetője és alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Iroda működését az
32 OTKA-ról szóló 1997. évi CXXXVI. Törvény, az OTKA Szervezeti és Működési Szabályzata és az Iroda Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. Az Iroda feladatai, kiadásai - a pályázatok meghirdetése, fogadása, formai ellenőrzése, nyilvántartásba vétele, - pályázatok értékelésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, pályázatok kezelése, listakészítés, döntés-előkészítés, - pályázók kiértesítése, szerződéskötés lebonyolítása, ügyviteli feladatok ellátása, - szerződések támogatási összegének kutatóhelyre való utalása, illetve előirányzatának átadása, - éves- és zárójelentések pénzügyi ellenőrzése, zsűrik, szakértők részére szakmai ellenőrzésre, illetve értékelésre való kiküldése, - megbízási szerződések kiküldése, megbízási díjak kifizetése, - a pályázatok, szerződések vezető kutatóival történő levelezés, tanácsadás, - szolgáltatások (bizottsági ülésekre terem, nyomdai kapacitás, postai szolgáltatás) biztosítása, - pályázati űrlapok, rész- és zárójelentés nyomtatványok, OTKA Hírlevél és kiadványok eljuttatása a pályázókhoz, intézményi vezetőkhöz, bizottsági tagokhoz, - az OTKA elektronikus pályázati- és jelentésbenyújtási rendszerének, valamint honlapjának fejlesztése, működtetése. Az OTKA Iroda 2008. évi kiadási előirányzata 371,4 millió forint, saját bevételi előirányzata nem került megtervezésre. 13. cím: MTA Fejezeti kezelésű előirányzatok A költségvetési cím az Akadémia központilag kezelt, döntő részükben testületi javaslatok alapján majd intézményekhez lebontásra kerülő előirányzatait tartalmazza. A 2008. évre előirányzott kiadási összeg 9.953,7 millió forint, melyből a bevételi előirányzat 3.000,0 millió forint.
33 A fejezeti kezelésű támogatási előirányzat 2008. évi részletezése a következő: millió forint 1,8
Központi kezelésű felújítások Tudós társaságok támogatása
26,5
Magyar Tudomány folyóirat támogatása
15,8
Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása
83,7
Fiatal kutatók pályázatos támogatása
116,5
Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása
21,9
Határon túli magyar tudósok támogatása
16,4
Fejezeti általános tartalék
7,0
OTKA Kutatási témapályázatok
5.198,0
Gazdasági és Szociális Tanács Titkársága működtetése
25,6
Szakmai feladatok teljesítése
712,2
Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása
1.106,0
Fejezeti egyensúlyi tartalék
1.122,3
Összesen:
8.453,7
Az egyes jogcímek indoklása Központi kezelésű felújítások A Központi kezelésű felújítás 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2006. évi eredeti előirányzat Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Kiadás 8,3 - 6,5 1,8
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
8,3 - 6,5 1,8
Az Akadémia felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények ingatlanainak és gépműszer állományának részbeni felújítására az egyes címeknél megjelölt támogatáson túl 2008 évben 1,8 millió forint áll rendelkezésre. A már eldöntött felújítások kiadásai a megfelelő címen kerültek megtervezésre.
34 Alapkutatások beruházásai Az Alapkutatások beruházásai 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2006. évi eredeti előirányzat Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Bevétel
Támogatás
255,7 -255.7 0
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
255,7 -255,7 0
A kutatási célú gép- műszerbeszerzések tudományterületek részére rendelkezésre álló keret a kutatói létszámok alapján létszámarányosan felosztásra került tudományterületek között. 2008. évre központi beruházási keret nem áll rendelkezésre. Tudós társaságok támogatása A Tudós társaságok támogatása 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Kiadás 27,3 +1,2 -2,0 26,5
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
27,3 +1,2 -2,0 26,5
Az Akadémia több tudományos társaság szakmai tevékenységét támogatja. A 2008. év támogatási összege 26,5 millió forint, mely forrás a társaságok fennmaradását segíti elő. A köztestületi Akadémia társadalmi szerepvállalásának egyik fontos eszköze a jogilag független, ám számos esetben hosszú történelmi gyökerekkel az MTA-hoz kötődő tudományos társaságok tevékenységének költségvetési támogatása. E támogatás nélkül a tudományos társaságok munkája megbénulna. A tagdíjak drasztikus emelése a tagság jövedelmi viszonyai miatt elképzelhetetlen. (Az inflációt követő emelések állandóan napirenden vannak.) A rendezvények zömét – amelyeken friss kutatási eredményeket juttatnak el szélesebb értelmiségi körökhöz, harcot vívnak a nem ritkán felbukkanó tudománytalan nézetekkel – nem tudnák megtartani, a díjazás nélküli tisztségviselők
35 kilátástalan helyzetük miatt lemondanának. A nagyfontosságú (mert a társadalmi-nemzeti kohéziót erősítő) évfordulós ülésszakok elmaradnának, az új tudományos eredmények szélesebb körökhöz való eljuttatásában fájdalmas űr keletkezne, így az MTA társadalmi szerepvállalása számottevően csorbulna. A Magyar Tudomány folyóirat támogatása A Magyar Tudomány folyóirat támogatása 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Kiadás
Bevétel
Támogatás
17,1 -1,3 15,8
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
17,1 -1,3 15,8
A Magyar Tudomány folyóirat támogatásának 2008. évi előirányzata 15,8 millió forint. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás A Tudományos könyv- és folyóiratkiadás 2008 évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007 évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Kiadás 90,2 -6,5 83,7
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
90,2 -6,5 83,7
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény újólag megerősítette az Akadémiának azt a másfél évszázados, hagyományos „jogát és kötelezettségét”, hogy támogassa az új tudományos ismereteket közlő, új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve az ilyen tanulmányokat közlő szaktudományos folyóiratokat. A tudományos könyv és folyóirat támogatását - az egyes tudományos osztályok döntése alapján - az 1991-ben létrehozott Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság koordinálja, törekedve - az Akadémia Alapszabályával összhangban - az e célra elkülönített pénzügyi forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítésére.
36 A tudományos könyv- és folyóirat kiadás 2008. évi támogatási előirányzata 83,7 millió forint. Fiatal kutatók pályázatos támogatása A Fiatal kutatók pályázatos támogatása 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Feladatváltozás miatti átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Kiadás
Bevétel
131,9 - 15,4 116,5
millió forint Engedélyezett költségvetési Támogatás létszámkeret (fő) 131,9 111 - 15,4 - 17 116,5 94
Az 1992. évtől működő - 3 éves - pályázatos támogatási rendszer beváltotta a létesítéskor célkitűzéseit, segítségével sikerült a kutatói utánpótlást biztosítani. A már folyó pályázati ciklusok fiatal kutatóinak támogatása beépítésre került a végső kedvezményezett, a kutatókat alkalmazó kutatóintézetek, illetve támogatott kutatóhelyek költségvetésbe, a támogatások a megfelelő címen kerültek megtervezésre. A társadalom számára hasznosítható eredmények elérése érdekében a fiatal kutatói utánpótlás biztosítására, további – 2008 évben induló pályázati ciklusban alkalmazandó 94 fő fiatal kutató pályázatos támogatására a fejezeti kezelésben 2008. évre 116,5 millió forint áll rendelkezésre. Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatására A Nagy Imre Emlékház működésének alapítványi támogatása 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Kiadás 23,6 -1,7 21,9
Bevétel
Támogatás 23,6 -1,7 21,9
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
37 A Nagy Imre Emlékház kialakítására és további működtetésének támogatására előzetes tárgyalások alapján az Akadémia kapott megbízást. A működtetésre és kutatásokra 2008. évre 21,9 millió forint áll rendelkezésre. Határon túli magyar tudósok kutatásainak támogatása A Határon túli magyar tudósok támogatásának 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Bevétel
Támogatás
25,2 -1,8 -7,0 16,4
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
25,2 -1,8 -7,0 16,4
A Magyar Tudományosság Külföldön akadémiai program célja: Az Akadémia teljes szellemi bázisával és tekintélyével közreműködik az ország előtt álló feladatok megoldásában. E kérdések egyike a mai globalizálódó világban a kisnyelvi kultúrák megmaradása. A kultúrnemzeti Akadémia fontos kérdésnek tekinti a határon túli magyarság és a hazai kisebbségek megmaradását, ennek érdekében tudományos törekvéseik támogatását. Ebbe a körbe a következő feladatok tartoznak: - A határon túli magyar tudományos kapcsolatok tartása, az intézményes együttműködés elősegítése, elsősorban a Kárpát-medencével, - A projekttel kapcsolatos kiadási tevékenység finanszírozása, az intézményműködés támogatása, - A határokon belüli nem magyar kisebbségi tudományosság támogatása. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a Tudományos Műhelyek Támogatása Programmal kapcsolatos feladatok előirányzatai jelennek meg. A határon túli magyar tudósok műhelytámogatására 2008. évben 16,4 millió forint áll rendelkezésre. Szakmai feladatok teljesítése
38 Szakmai feladatok teljesítésének 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Bevétel
823,1 -59,5 -51,4 712,2
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
823,1 -59,5 -51,4 712,2
A szakmai feladatokon az olyan központilag finanszírozott feladatok kerülnek megrendelésre és intézményekkel közösen történő felhasználásra, amelyek kizárólag csak ebben a formában valósíthatók meg hatékonyan. A fejezeti kezelésű előirányzat tartalmazza még a társadalmi, gazdasági célok megvalósulását segítő kutatási feladatokra elkülönítetten megtervezett költségvetési támogatást, mely tartalmazza: -
az igazoltan tartós gazdasági kapcsolatokkal rendelkező intézetek – ezen belül témacsoportok – számára az ehhez szükséges kutatási támogatási keretet,
-
a nemzetközi pályázatokban való sikeres részvételhez szükséges kutatási keretet,
-
a nagyberendezések használatához kötődő tagdíjak és egyéb nemzetközi kapcsolatok kiadásait,
-
a nemzetközi pályázatok (igazgatói pályázatok nemzetközi kiírása, kutatók hazahívása) megvalósításának kiadásait,
-
kiemelt jogcímű könyv- és folyóiratkiadás támogatását.
Ezen fejezeti kezelésű előirányzat támogatása 2008. évben: 712,2 millió forint.
39
Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrására Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Fejlesztési többlet Javasolt előirányzat
Bevétel
Támogatás
+2.285,4 2.285,4
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
+2.285,4 2.285,4
Ez a keret a kutatóintézetek Európai Uniós és hazai pályázatai önrészének kiegészítő forrását biztosítja. Intézményekhez le nem bontott bevételek Intézményekhez le nem bontott bevételek 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Javasolt előirányzat
Kiadás 3.000,0 3.000,0
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
3.000,0 3.000,0
A 2008. évi saját bevételi előirányzatok kialakítását az Akadémia az intézményi a tényleges teljesítések figyelembe vételével tudta az intézményeknél végrehajtani. Az Akadémia az intézményeknek már tovább nem adható előirányzatot – hasonlóan az előző évekhez – a fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezte meg. Ennek mértéke: 3.000,0 millió forint.
40
OTKA Kutatási témapályázatok Az OTKA Kutatási témapályázat 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat 2007. évi egyensúlyi tartalék rendezése Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
vissza-
Bevétel
Támogatás
5.178,0 +394,0
5.178,0 +394,0
-374,0 5.198,0
-374,0 5.198,0
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
Az OTKA Bizottság az OTKA Programok 2008. évi költségvetése tervezésénél a következő pályázatok támogatását irányozta elő: •
A korábbi években indult alapkutatási pályázatok 3.283 millió Ft támogatásán túlmenően, a jelenleg meghirdetés alatt álló, 2008-ban induló kutatási és nagyösszegű pályázatokra 900 millió Ft összeget irányzott elő.
•
A
fiatal
kutatók
posztdoktori
kutatási
és
ösztöndíj
pályázatait,
valamint
egzisztenciájuk, saját kutatócsoportjuk létrehozását elősegítő, kiemelt támogatású programok keretében, a korábban indult kutatásokra odaítélt 422 millió Ft támogatáson túlmenően az újonnan indult pályázatokra 400 millió Ft irányzott elő. •
Az alapkutatások támogatására létrejött nemzetközi együttműködéseket és azok keretében végzett kutatásokat 100 millió Ft összeggel kívánja támogatni.
•
Az OTKA támogatással elért kutatási eredmények publikálását tudományos könyvben vagy élvonalbeli folyóiratban, valamint tudományos ismeretterjesztését 95 millió Ft-tal kívánja támogatni.
Az OTKA Kutatási témapályázatok 2008. évi előirányzata 5.200,0 millió forint. Amennyiben 2008. évben a GKM keretéből, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból az OTK Programokra 1.000 millió Ft átcsoportosításra kerül, akkor annak felhasználása a következő programokra kerülhet meghirdetésre: •
Gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó, célzott alapkutatások kiemelt összegű támogatása mintegy 700 millió Ft összegben, valamint
41 •
Külföldről hazatelepülő/érkező fiatal kutatók egzisztenciatermető pályázata mintegy 300 millió Ft összegben.
A fenti támogatással együtt az OTKA Programokra 2008 évben rendelkezésre álló költségvetési támogatás 6.200,0 millió Ft. Gazdasági és Szociális Tanács Titkárságának működtetése A Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság működtetése 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
Bevétel
27,6 -2,0 25,6
millió forint Engedélyezett költségvetési Támogatás létszámkeret (fő) 27,6 2 -2,0 25,6 2,0
Ezt a feladatot az Akadémia a Kormány döntése alapján látja el. A Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság működtetésének 2008. évi előirányzata 25,6 millió forint. Fejezeti általános tartalék A Fejezeti általános tartalék 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés 2007. évi eredeti előirányzat Egyensúlyi tartalékképzés Feladatváltozás miatt átcsoportosítás Javasolt előirányzat
Kiadás 14,9 -1,1 -6,8 7,0
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
14,9 -1,1 -6,8 7,0
A fejezeti általános tartalék jogcímen előre nem látható feladatokra 2008. évre 7,0 millió forint került megtervezésre.
42
Fejezeti egyensúlyi tartalék A Fejezeti egyensúlyi tartalék 2008. évi előirányzatainak levezetése
Megnevezés
Kiadás
2007. évi eredeti előirányzat 2007. évi egyensúlyi tartalék elvonása Egyensúlyi tartalékképzés Javasolt előirányzat
1.257,1 - 1.257,1 + 1.122,3 1.122,3
Bevétel
Támogatás
millió forint Engedélyezett költségvetési létszámkeret (fő)
1.257,1 - 1.257,1 + 1.122,3 1.122,3
Az általános előírások szerint megképzett fejezeti egyensúlyi tartalék előirányzata 2008. évre 1.122,3 millió forint. Az egyensúlyi tartalék 2008. évi feloldása esetében annak fejezeten belüli felhasználása elsődlegesen a kutatóintézetek EU pályázatai saját részének kiegészítése jogcímen történhet.
Budapest, 2007. szeptember „
.......................................... Meskó Attila főtitkár
”.
............................................... Veres János pénzügyminiszter
