SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 3-4 NYELVTAN. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

N Y E LV TA N Tanári útmutató

3-4

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

PUSKÁS AURÉL

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö RG Y I

F E J L E S Z T É S I P RO G R A M V E Z E T Ő

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E T Ő J E

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MOLNÁR CECÍLIA

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TA G J A I PE T H Ő N É N AG Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

N AG Y M I L Á N

BÁRD JOHANNA

© S U L I N OVA K H T. © MOLNÁR CECÍLIA

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓLAG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A Z EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

N Y E LV É S T Á R S A D A L O M


3

F e j l e s z t ő Kálmán László

TARTALOM

N Y E LV É S T Á R S A D A L O M

5

NÉVJEGY

7

A M AG YA R N Y E LV E LT E R J E D T S É G E – M AG YA R O R S Z Á G N Y E LV I T É R K É P E

27

N Y E LV I J O G O K

41

TEREPMUNKA

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA

• A fejezet a nyelv és a társadalom kapcsolódási pontjai közül a nyelv rétegzettségét mutatja be, összefüggésben a nyelvi jogokkal. Áttekintő ismereteket ad át a magyar nyelv helyzetéről, anyanyelvi beszélőinek számáról, elterjedtségéről. • A fejezet céljai továbbá: a többségi és a kisebbségi nyelv fogalmának bevezetése, a nyelvi emberi jogokról való ismeretek átadása. • Kiemelten fontos a fejezetben a sokszínűség elfogadásának és tisztelésének erősítése, a tolerancia növelése. • A fejezet módot ad az önálló terepmunka lépéseinek megismertetésére; ezáltal a nyelvi problémaérzékenységet is fejleszti.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁM

1. A magyar nyelv elterjedtsége – Magyarország nyelvi térképe (4 óra) 2. Nyelvi jogok (2 óra) 3. Szociolingvisztikai terepmunka (7 óra)

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY

11. évfolyam

FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

TANTERVI

7. évfolyam, 6. fejezet: Itthon vagyok: változóban levő jelenségek a magyarban; reflexió az anyanyelvtudás mibenlétére 8. évfolyam, 6. fejezet: A nyelvek közötti különbségek 10. évfolyam, 4. fejezet: A nyelvi változás és a nyelvváltozatok

KERESZTTANTERVI

Idegen nyelv Földrajz Történelem

KOMPETENCIA- Előző: 11. évfolyam, 2. fejezet: Nyelvek különbségei és hasonlósága TERÜLETEN Következő 11. évfolyam 4. fejezet: A nyelv és a gondolkodás (AJÁNLOTT MEGELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET) A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI

KOMPETENCIATERÜLETI

• Nyelvi tudatosság, nyelvérzék • Megfigyelő- és analitikus képesség • Önálló megfigyelések megtétele és adatelemzés • Érvelési képesség (szóban és írásban) • Hipotézisalkotás és -ellenőrzés • Ismeretterjesztő szövegek értő olvasása

NAT (2003)

• Az ítélőképesség fejlesztése • Rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés • Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása • Adatgyűjtés, információkeresés • Könyvtár- és internethasználat • Önálló és/vagy csoportos prezentációk elkészítése

EGYÉB MŰVELTSÉGTERÜLETI

• Ismeretterjesztő szövegek értő feldolgozása • Önálló kutatómunka megszervezése, megvalósítása

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI

KERESZTTANTERVI (PL. ÉLETPÁLYAÉPÍTÉSI, SZOCIÁLIS)

•

1 1 .

É V F O L Y A M

• Tolerancia • Empatikus képesség • Kooperációs képesség • Problémamegoldási képesség

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló • legyen képes nyelvi adatok gyűjtésére, megfigyeléseinek rendszerezésére, az összefüggések felismerésére; • legyen tisztában a többségi, illetve kisebbségi nyelv jellemzőivel és a nyelvi emberi jogok fogalmával; • legyen tisztában azzal, hol áll a magyar nyelv a világ nyelvei között anyanyelvi beszélői számát tekintve, hol, milyen létszámú csoportok beszélnek még magyarul Magyarországon kívül; • tudja megindokolni, miért fontos a nyelvek sokszínűségének védelme; • ismerje föl az összefüggést a más nyelvekkel és a nyelvváltozatokkal szembeni tolerancia között.

ÉRTÉKELÉS

FOLYAMATI

A prezentációk, órai munka értékelése.

KIMENETI

A terepmunka során készített projekt értékelése.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezetben nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló elemzésre, egyéni munkára alapuló feladatok; életkori sajátosságok miatt az egyéni munka kerül előtérbe a páros, illetve csoportos munkával szemben.

TÁMOGATÓ RENDSZER

Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon c. doktori értekezés bevezetője. http://venus.arts.u-szeged.hu/pub/angol-amerikai/elteal/ kontra/staff_mikloskontra_2003book.rtf Kontra Miklós: A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása. Fórum Társadalomtudományi Szemle, VI. évf. 3. szám (2004): 145–152. o. http://www.foruminst.sk/publ/szemle/2004_3/szemle_2004_3_kontra.pdf Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Réger Zita: Utak a nyelvhez. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. Online: http:// www.nytud.hu/utak_a_nyelvhez/utak_reger.pdf Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek. In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. JGYTF Kiadó, Szeged, 1999. Online: http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/szociolingvisztika/sk_szla.pdf Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. JGYTF Kiadó, Szeged, 1997. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

1. A MAGYAR NYELV ELTERJEDTSÉGE – MAGYARORSZÁG NYELVI TÉRKÉPE 4 óra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

A magyar és a világ többi nyelve a beszélők száma alapján (1–2. feladat)

5. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja az, hogy a tanulók korábbi ismereteiket – akár pontosak, akár nem, akár iskolában tanult, akár más forrásból szerzett ismeretről van szó – felelevenítsék, illetve hogy képet alkossanak a feladatban feltett kérdésekről: Hány nyelv van a világon? Hányan beszélik anyanyelvükként a magyart? Hány kisebbségi nyelv van Magyarországon, és ezeknek hány beszélője van? Ezek az adatok nem önmagukban fontosak a számunkra (nem képezik a megtanulandó ismeretek részét), hanem azért, mert a magyar nyelv elterjedtségére, anyanyelvi beszélőinek számára vonatkozóan számos mítosz, téveszme él a köztudatban, amelyekre a továbbiak során még ki kell térnünk az egyes nyelvek veszélyeztetettsége kapcsán. A feladathoz kapcsolódó házi feladat (T/3.) az itt felidézett ismereteket fogja vagy megerősíteni, vagy szembesíteni az elterjedt hiedelmeket a valóságos adatokkal. • A három kérdéshalmazt 3-4 fős heterogén csoportokban vitassák és válaszolják meg a tanulók. (Az osztály létszámától függően egy-egy témát több csoport is feldolgozhat egymással párhuzamosan.) Majd rövid közös egyeztetés keretében az egyes csoportok számoljanak be a tippjeikről és az ezeket alátámasztó érveikről, ismereteikről. Érdemes ezeket a tippeket csomagolópapírra a következő formában rögzíteni, és elrakni a következő óráig: 1. CSOPORT Hány nyelv? A) kérdések

Melyiket beszélik a legtöbben? A magyar a hányadik? Hányan beszélik a magyart anyanyelvként?

B) kérdések

Hányan élnek ebből Magyarországon? Hányan élnek a Kárpát-medencében?

2. CSOPORT

3. CSOPORT

8


C) kérdések

•

1 1 .

É V F O L Y A M

Milyen kisebbségi nyelvek vannak Magyarországon? Hány beszélőjük van?

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek mozgósítása, szintetizálása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, majd közös megbeszélés Ebben a részben azzal fogunk foglalkozni, milyen jelentősége van annak, hogy hányan beszélnek egy nyelvet, és milyen körülmények között. Vannak terjedőben levő és eltűnőben, kihalófélben lévő nyelvek is; ez elsősorban a beszélők társadalmi helyzetétől függ. Hogyan jellemezhetjük a magyar nyelvet ebből a szempontból? Milyen helyzetben van a magyar nyelv a világ egyéb nyelveivel összehasonlítva? 1. Vitassátok meg a kérdéseket, majd rögzítsétek tippjeiteket és azt is, mi alapján jutottatok az eredményre! A) Mit gondoltok, hány nyelv van a világon? Melyik nyelveknek lehet a legtöbb beszélője? A nyelvek beszélők száma szerinti sorrendjében a magyar körülbelül hányadik helyen állhat? B) Mit gondoltok, körülbelül hányan beszélik a világon a magyart anyanyelvükként? Közülük hányan élnek Magyarországon? És hányan élnek közülük a Kárpát-medencében? C) Mit gondoltok, milyen nyelveket beszélnek kisebb-nagyobb közösségek Magyarország területén? Melyiknek körülbelül hány beszélője lehet?

MEGOLDÁSOK A valódi számadatokat nem kell itt még megadnunk; a megoldásokat l. a 3. feladatnál.

T/2.

6. oldal 10 PERC

Választható feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat célja hasonló az előzőéhez, ezért a feladat elhagyható. Elvégzése esetén maradhatnak az 1. feladat csoportjai. A feladatot nem kell közösen, frontálisan megbeszélni, mert a 3. feladat során ezeket az adatokat is önállóan ellenőrzik a tanulók.

A

M A G Y A R

N Y E L V

E L T E R J E D T S É G E

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes ismeretek mozgósítása, szintetizálása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 2. Az alábbi felsorolásban a világ legtöbbet használt nyelvei, néhány ismert európai nyelv, illetve néhány uráli nyelv szerepel. a) Mit gondoltok, melyik nyelvnek hány beszélője lehet? Tegyétek beszélőik száma szerinti növekvő sorrendbe őket! Azt is adjátok meg, kb. hány beszélője lehet az egyes nyelveknek! kínai

portugál

hindi

német

angol

japán

ukrán

román

szlovák

szerb

szlovén

finn

norvég

arab

svéd

észt

bengáli

magyar

spanyol

orosz

b) Az alábbi felsorolásban megadjuk a fenti nyelvek beszélőinek számát. Párosítsátok a beszélők számát a nyelvekhez! Vegyétek figyelembe az előbbi tippjeiteket, és korrigáljátok őket, ha szükséges! 874 millió

207 millió

125 millió

14,5 millió

5,3 millió

366 millió

176 millió

100 millió

10 millió

4,6 millió

358 millió

175 millió

41 millió

9 millió

2,2 millió

341 millió

167 millió

25 millió

6 millió

1,1 millió

MEGOLDÁSOK Nyelv

Beszélők száma

Nyelv

Beszélők száma

Kínai, mandarin

874 millió

Ukrán

41 millió

Hindi

366 millió

Román

25 millió

Spanyol

358 millió

Magyar

14,5 millió

Angol

341 millió

Szerb

10 millió

Bengáli

207 millió

Svéd

9 millió

Portugál

176 millió

Szlovák

6 millió

Arab

175 millió

Finn

5,3 millió

9

10


•

1 1 .

É V F O L Y A M

Orosz

167 millió

Norvég

4,6 millió

Japán

125 millió

Szlovén

2,2 millió

Német

100 millió

Észt

1,1 millió

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/3.

A magyar és a világ nyelveinek viszonya a beszélők száma alapján – az adatok (3. feladat)

7. oldal 10 PERC

A megbeszélésre, órai egyeztetésre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja az, hogy a tanulók szembesíthessék korábbi vélekedéseiket a tényleges adatokkal, és ennek eredményeképpen képet kapjanak arról, hogy a magyart a többi nyelvhez viszonyítva „kis” vagy „nagy” nyelvnek tarthatjuk-e. • A feladat egyben előkészíti a következő feladat vitáját. • A feladatot otthonra javasoljuk, de mindenképp szükséges az órai egyeztetés. Beszéljük meg, ki milyen tippeket adott az 1. feladatban, mennyire voltak reálisak a tippek. Arra is térjünk ki, milyen források, milyen emlékek alapján tippeltek, illetve hogy milyen forrásokból vették az adataikat a 3. feladat megoldásához. Kérdezzünk rá arra is, hogy mennyire volt könnyű vagy nehéz a megfelelő, megbízható adatok megtalálása a tanulók számára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : könyvtár- és internethasználat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, közös megbeszélés 3. Az internet és könyvtár segítségével ellenőrizd az 1. feladatban adott tippjeiteket! (A valós adatokat az első feladathoz írd be!) a) Írd be a térképbe az országok nevét és azt, hogy az adott országban hány magyar anyanyelvi beszélő van!

A

M A G Y A R

N Y E L V


b) Körülbelül mennyire tehető összesen a magyart anyanyelvként beszélők száma? c) Számold ki, hogy melyik országban a lakosság hány százalékának anyanyelve a magyar! d) Közös megbeszélés keretében egyeztessétek az adataitokat!

MEGOLDÁSOK MEGOLDÁS

A) kérdések

B) kérdések

Hány nyelv?

kb. 7000 (6912)

Melyiket beszélik a legtöbben?

kínai

A magyar a hányadik?

a tizenharmadik

Hányan beszélik a magyart anya- kb. 13 467 000 fő nyelvként? Hányan élnek ebből Magyarorszá- kb. 10 000 000 fő gon? Hányan élnek a Kárpát-medencé- kb. 12 500 000 fő ben?

C) kérdések

Milyen kisebbségi nyelvek vannak német, szerb, szlovák, horvát, román, szlovén, Magyarországon? oláh cigány, kárpáti cigány, beás Hány beszélőjük van?

a)

kb. 30 000 (német), kb. 4000 (szerb), kb. 18 000 (szlovák), kb. 16 000 (horvát), kb. 8000 (román), kb. 3000 (szlovén), kb. 21 000 (oláh cigány), kb. 3000 (kárpáti cigány), kb. 20 000 (beás).

11

12


•

1 1 .

É V F O L Y A M

b)–c) ORSZÁG

A BESZÉLŐK SZÁMA

Magyarország

10 000 000

Románia (Partium, Erdély, ezen belül Székelyföld)

1 430 000

Szerbia (Vajdaság)

290 000

Szlovákia (Csallóköz és Felvidék)

520 000

Ukrajna (Kárpátalja)

156 000

Szlovénia

6000

Ausztria (Burgenland is)

40 000

Horvátország

25 000

Más európai országok

250 000

Észak- és Dél-Amerika (USA, Kanada, Argentína)

550 000

A többi kontinens

200 000

Összesen kb.

13 467 000

3. lépés: 4. feladat T/4.

A nyelvek veszélyeztetettsége

8. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a nyelvek veszélyeztetettségéről, ennek tüneteiről valós képet nyerhessenek a tanulók. Célunk rádöbbenteni a tanulókat a magyar nyelv veszélyeztetettségéről szóló érvelések megalapozatlanságára, hamisságára. • Az a) feladatot mindenki egyénileg oldja meg, majd alakuljanak 3-4 fős heterogén csoportok, és ezek oldják meg a feladatok további részét. • Ha szükséges, frontálisan hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a magyar nyelv veszélyeztetettségét állító álláspont hamis, védhetetlen. Az ezt látszólag alátámasztó érveket cáfoljuk meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, érveléstechnika, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka [a)], majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, vita

A

M A G Y A R

N Y E L V


4. Az előző feladatokban láthattad, hogy az egyes nyelveknek igen eltérő számú beszélői lehetnek. Bizonyára arról is hallottál már, hogy bizonyos nyelvek VESZÉLYEZTETETTEBBek, mint mások. a) Írd le, hogy szerinted milyen szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy nyelvet veszélyeztetettnek, a kihalás szélén állónak ítélhessünk! b) Az UNESCO1 összeállította a Veszélyeztetett Nyelvek Vörös Könyvét (Red Book on Endangered Languages). Az alábbi lista azokat a tulajdonságokat tartalmazza, amelyek alapján a nyelvészek egy-egy nyelvet veszélyeztetettnek minősítenek. Tekintsétek át a listát! Beszéljétek meg az egyes szempontokat! Jelöljétek a saját szempontlistátokkal egyező szempontokat! • A nyelvet egyre kevesebben tanulják meg anyanyelvként. • A nyelvnek alacsony a presztízse, iskolában, hivatalosan nem használják. • A szülők a nyelvet nem örökítik át a gyerekeiknek. • A nyelvnek nincs írásbelisége, vagy ha van, akkor nemigen használják. • A nyelv beszélőinek száma kicsi: a világ mintegy 6000 nyelvének 52%-át 10 000-nél, 28%-át 1000-nél és 10%-át 100-nál is kevesebben beszélik. c) Vitassátok meg, szerintetek veszélyeztetett nyelv-e a magyar! Álláspontotokat érvekkel támasszátok alá! A tiétekétől különböző álláspontot képviselők érveit is jegyezzétek le! IGEN, VESZÉLYEZTETETT NYELV A MAGYAR.

NEM, A MAGYAR NYELV NEM TARTOZIK A VESZÉLYEZTETETT NYELVEK KÖZÉ.

Érvek:

Érvek:

d) Készítsetek közös zárónyilatkozatot!

4. lépés: 5–6. feladat T/5–6.

A kisebbségi nyelvi helyzet

9. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatok célja a kisebbségi nyelvi helyzet, illetve a Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek átélése, illetve megismertetése. • Az 5. feladatot heterogén csoportban játsszák el a tanulók; biztassuk őket arra, hogy az eljátszandó szituációhoz valamiben hasonlító saját személyes élményeiket osszák meg a csoporttal. Ha vannak az osztályban olyan tanulók, akik jól ismerik a kisebbségi nyelvi helyzetet, úgy osszuk be őket, hogy minden csoportba kerüljön valaki. 1

UNESCO: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization; az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete.

13

14


•

1 1 .

É V F O L Y A M

• A 6. feladatot ugyanezek a heterogén csoportok oldják meg. A személyes élményeket is osszák meg egymással. • A feladatok elvégzése után nem szükséges frontális egyeztetés. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kooperációs készség, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szituációs játék, tollak középen 5. Képzeljétek el, hogy családotokkal vagy barátaitokkal egy olyan országba költöztök, amelynek a nyelvén (nyelvein) nem vagy alig beszéltek! Amikor megérkeztek, mindenféle hivatalos iratot kell igényelnetek: letelepedési engedélyt, egészségügyi kártyát, jogosítványt stb. Új lakásotok adásvételi ügyeit is el kell intéznetek, ráadásul ki kell hívnotok a vízvezeték-szerelőt is, illetve be kell bútorozni a lakást. a) Játsszatok el néhányat a fenti helyzetek közül! b) Mi okozott nehézséget az eljátszott szituációkban? c) Képzeljétek el magatokat az adott országban harminc év elteltével! Mi minden változott meg? 6. Ismertek olyan Magyarországon élő embert, akinek nem magyar az anyanyelve? Vitassátok meg, milyen lehet számára itt az élet! Meséljetek el minél több valós történetet!

A

M A G Y A R

N Y E L V


REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 7. feladat T/7.

A magyarországi kisebbségek nyelve – Összegzés

11. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladatot el lehet kezdeni az órán, ha marad rá idő, de ezt már egyénileg végezzék a tanulók. Egyébként legyen házi feladat. A frontális megbeszélése, ha szükséges, a következő órára essen. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 7. Olvasd el a következő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGEK NYELVE Magyarország állampolgárai közül több mint 95 százaléknak a magyar az anyanyelve. Vannak azonban olyan közösségek, amelyekben a gyerekek valamilyen más nyelvet is megtanulnak a magyaron kívül. Ezeket a csoportokat magyarországi NEMZETISÉGEKNEK vagy magyarországi ETNIKAI CSOPORTOKNAK hívjuk.

15

16


•

1 1 .

É V F O L Y A M

A nemzetiségiek ősei évszázadokkal ezelőtt telepedtek le Magyarországon. Sok etnikai közösség időközben elhagyta egykori anyanyelvét, és már csak magyarul beszél, de nem ritka, hogy régi kultúrájuk más elemeit megtartották: szokásaik bizonyos elemeit, zenéjüket, táncaikat. Azokban az etnikai csoportokban, amelyekben még beszélik a csoport eredeti nyelvét, ma is előfordul, hogy a közösségi nyelv a gyerekek elsőként elsajátított anyanyelve. Előfordul, hogy ezek a gyerekek csak később, óvodában tanulnak meg magyarul. Gyakoribb azonban, hogy a gyerekek anyanyelve a magyar, és a nemzetiségi nyelvet emellett tanulják meg. Az sem ritka, hogy a gyerekek a nemzetiségi nyelvet csak később, óvodában vagy iskolában sajátítják el. A magyarországi nemzetiségiek létszáma a 2001-es népszámlálás adatai szerint: Cigányok

190 046

Németek

32 233

Szlovákok

17 693

Horvátok

15 620

Románok

7995

Ukránok

5070

Szerbek

3816

A magyarországi cigányok száma a becsült adatok szerint jóval nagyobb, mint a népszámlálási adat. A szociológusok 5–700 000 közé teszik a különböző csoportok összlétszámát. Túlnyomó többségük magyar anyanyelvű, azaz MAGYAR CIGÁNY. Egy részük azonban beszéli még a magyaron kívül a csoport régebbi nyelvét is: a ROMANI (más néven: OLÁH CIGÁNY) valamelyik változatát vagy a BEÁST. Az oláh cigány beszélők a CIGÁNY vagy a ROMA elnevezést használják önmagukra, nyelvük pedig az Indiában beszélt INDOIRÁNI NYELVEKKEL áll közeli rokonságban. Külön csoportot alkotnak a BEÁSOK. Ők cigánynak nevezik magukat, nyelvük pedig a román nyelv egy archaikus változatából alakult ki. Őseik ugyanis a 19. század második feléig Moldvában és Havasalföldön (a későbbi Románia területén) éltek, és eredeti, indoiráni nyelvüket elveszítették. A magyarországi NÉMETEKET sokszor SVÁBOKNAK is hívják (valójában a svábok a Baden-Württemberg német tartományból származó németek; a magyar németségben azonban más német népcsoportok, pl. FRANKOK is vannak). Többségük a Dél-Dunántúlon él, de vannak német nyelvű falvak Budapest környékén is. SZLOVÁKOK Békés és Nógrád megyében, valamint a Pilisben, HORVÁTOK a déli határ mentén és a Kisalföldön, ROMÁNOK Békés és Hajdú-Bihar megyében, SZERBEK Szentendrén, más Duna menti településeken és Szeged mellett, UKRÁNOK a magyar– ukrán határ mentén élnek. a) Milyen nagyobb létszámú nemzetiségi csoportok élnek Magyarországon? b) Mit gondolsz, miért van nagy különbség a cigányokra vonatkozó népszámlálási adatok és a becsült adatok között? c) Anyanyelv szempontjából milyen nagy csoportjai vannak a magyarországi cigányoknak? d) Nézz utána annak, hogy a magyarországi cigányság mely csoportjai hol élnek!

A

M A G Y A R

N Y E L V



A magyar nyelv sokfélesége: nyelvváltozatok

13. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a diákok összegyűjtsék tapasztalataikat a nyelvváltozatok sokféleségéről. • A feladatokat az alábbiak szerinti 4-5 fős homogén csoportokban oldják meg a tanulók, de tartsuk szem előtt azt, hogy mindegyik feladathoz kell legalább egy-két tanuló, aki rendelkezik az átlagosnál több tapasztalattal a feladat tárgyáról. • Ha előfordulna, hogy egy tanulónak sincs közvetlen tapasztalata, akkor javasoljuk, hogy képzeljék el a helyzetet, gondoljanak televízióban látott vagy rádióban hallott emlékeikre. • A feladatokat előbb beszéljék meg, vitassák meg; ennek megszervezéséhez a „tollak középen” technikát javasoljuk. • Ha marad idő, a csoportok mutassák be párbeszédeiket, útleírásaikat, összehasonlító elemzéseiket. (Ha nem marad idő, szedjük be a munkákat, és értékeljük őket.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szóbeli és írásbeli szövegalkotás; A) megfigyelőkészség, empátia, elemzőkészség; B) megfigyelőkészség, kreativitás; C) megfigyelőképesség, analitikus képesség, rendszerezőképesség, nyelvi tudatosság Célcsopor t – dif ferenciálás A) kevésbé empatikus diákok B) kevésbé kreatív diákok C) rendszerezésben gyengébb tanulók M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tollak középen, szövegalkotás, feladatmegoldás 8. A nyelvváltozatok sokfélesége A) Van-e olyan az osztályotokban, aki Magyarországon más területén született, mint ahol most él? Vagy ismertek-e olyan embert, aki Magyarország másik részén él, mint ti? a) Kérjétek meg, hogy mondja el: miben különbözik az ottani magyar nyelv attól, amit ti beszéltek! Idézzétek fel közösen az erre vonatkozó tapasztalataitokat! b) Jegyezzétek le, hol beszélik az adott nyelvváltozatot! c) Írjatok egy jellegzetes párbeszédet, amelyben a félreértés vagy a meg nem értés a két eltérő nyelvváltozat sajátosságaiból következik!

17

18


•

1 1 .

É V F O L Y A M

B) Jártatok-e már olyan területen, ahol Magyarországon kívül magyarul (is) beszélnek? a) Hol vannak ilyen területek? b) Írjatok úti beszámolót az utazásról! Külön térjetek ki az ottani magyar nyelvűek beszédére! C) Van-e olyan rokonotok, barátotok, ismerősötök, aki hosszabb ideje nem él Magyarországon, vagy régebben hosszabb ideig nem itt élt, de magyar az anyanyelve? a) Idézzétek fel az erre vonatkozó tapasztalataitokat! b) Milyen nyelvet beszél még az illető, milyen nyelvterületen él vagy élt? c) Észre lehet-e venni valami „furcsát” a beszédén? Miben más a beszéde, mint a tiétek? Írjatok le néhány ilyen eltérést!

JELENTÉSTEREMTÉS 7. lépés: 9–10. feladat T/9–10.

A nem Magyarországon beszélt magyar nyelvváltozatok sajátosságai (9–10. feladat)

15. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja a Magyarországon kívül beszélt magyar nyelvváltozatok jellegzetességeinek felfedezése, illetve az idegen nyelvű környezet anyanyelvre gyakorolt hatásainak általános feltérképezése. • A 9. feladatot heterogén párokban oldják meg a tanulók. Ügyeljünk arra, hogy mindháromféle feladatot kb. ugyannyi pár oldja meg. • A 10. feladatot háromfős heterogén csoportokban oldják meg a tanulók; a csoportokat úgy alakítsuk ki, hogy mind az A), mind a B), mind pedig a C) feladatot elvégző párok közül egy-egy ember alkosson egy csoportot. • A feladatot, ha az idő engedi, illetve a szükség úgy kívánja, frontálisan is egyeztessük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, elemzőkészség, következtetések levonása, általánosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, csoportmunka, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, összehasonlító elemzés

A

M A G Y A R

N Y E L V


9. A következő mondatok különböző nem magyarországi magyar nyelvváltozatokból valók. A) Olvassátok el a példákat! Figyeljétek meg a szövegek nyelvi sajátosságait! (1) erdélyi magyar • Nem kapom sehol a pungát. [’Nem találom sehol a műanyagszatyrot.’] • Nincs nálam a buletinom. [’Nincs nálam az igazolványom.’] • Jaurtot vettél? [’Joghurtot vettél?’] (2) amerikai magyar • A kislányom egyszer azt kérdezte: „Mama, hogy mondják a sztraberit magyarul?” Hát mondom: „Sztáberi”. [strawberry (ang.) – ’eper’] • Vell, azt mondja, súr, azt mondja, ő megcsinálja. [well – ’hát’, sure – ’bizony’] • Nagyon endzsojolom a kertet. [enjoy – ’élvez’] a) Hasonlítsátok össze mindkét változatot az általatok beszélt magyar változatával! Húzzátok alá az általatok nem ismert szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket! b) Miben tér el a szöveg a magyarországi magyar köznyelvtől? Jegyezzétek le a különbségeket! c) Tegyetek fel a képzeletbeli beszélőknek két-két kérdést, ami így kezdődik: „Hogyan mondanád azt, hogy…?” B) Olvassátok el a példákat! Figyeljétek meg a szövegek nyelvi sajátosságait! (3) kárpátaljai magyar • Még mindig a reanimációs osztályon van a testvére? [’Még mindig az intenzív osztályon van a testvére?’] • A szemaforig menjen, aztán ott jobbra. [’A közlekedési lámpáig menjen, aztán ott jobbra.’] • Megvan már a praktikád? [’Megvan már a szakmai gyakorlatod?’] (4) burgenlandi magyar • Összecsináltuk a listát. [’Összeállítottuk a listát.’] • Meghalt az ember, mikor lejárták. [’Meghalt az ember, mikor elütötték.’] • Olyan nagy emberek voltak, nem tudod meggondolni. [’Olyan nagy emberek voltak, nem tudod elképzelni.’] a) Hasonlítsátok össze mindkét változatot az általatok beszélt magyar változatával! Húzzátok alá az általatok nem ismert szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket! b) Miben tér el a szöveg a magyarországi magyar köznyelvtől? Jegyezzétek le a különbségeket!

19

20


•

1 1 .

É V F O L Y A M

c) Tegyetek fel a képzeletbeli beszélőknek két-két kérdést, ami így kezdődik: „Hogyan mondanád azt, hogy…?” C) Olvassátok el a példákat! Figyeljétek meg a szövegek nyelvi sajátosságait! (5) vajdasági magyar • Azt se tudom, kinek adresszírozzam a meghívókat. [’Azt se tudom, kinek címezzem a meghívókat.’] • Az régebben volt, akkor még blokkházban laktunk. [’Az régebben volt, akkor még panelházban laktunk.’] • Melyik kanálist nézed? [’Melyik tévécsatornát nézed?’] (6) szlovákiai magyar • A nővére alapiskolán tanít. [’A nővére általános iskolában tanít.’] • Kérsz egy nanukot? [’Kérsz egy jégkrémet?’] • Menjünk arrébb, itt zavadzálunk. [’Menjünk arrébb, itt zavarunk/útban vagyunk.’] a) Hasonlítsátok össze mindkét változatot az általatok beszélt magyar változatával! Húzzátok alá az általatok nem ismert szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket! b) Miben tér el a szöveg a magyarországi magyar köznyelvtől? Jegyezzétek le a különbségeket! c) Tegyetek fel a képzeletbeli beszélőknek két-két kérdést, ami így kezdődik: „Hogyan mondanád azt, hogy…?” 10. Hasonlítsátok össze egymással a vizsgált változatok és a magyarországi magyar köznyelv között talált különbségeket! Vannak-e olyan általános eltérések, amelyek mindegyik nyelvváltozatra jellemzők? Mik ezek? Írjátok le!

MEGOLDÁSOK A szövegek alapján levonható következtetés: a kétnyelvű magyar nyelvváltozatok mindegyikére jellemző, hogy eltér az egynyelvű magyarországi magyar nyelvváltozatoktól. A szókincsére jól megfigyelhetően hat az adott államban használt többségi nyelv. Természetesen a nyelvtanra is hat a többségi nyelv, de ezt az adott szövegek alapján nem feltétlenül ismerik föl a diákok. Mind a szókincsbeli, mind a nyelvtani kölcsönzés kiküszöbölhetetlen, természetes következménye a kétnyelvű állapotnak. A kétnyelvű változatokban szóképzéssel, szóösszetétellel kialakulhatnak olyan szavak is, amelyeket a magyarországi magyarban nem vagy más jelentésben használnak.

A

M A G Y A R

N Y E L V


REFLEK TÁL ÁS 8. lépés: 11–12. feladat T/11–12.

Vita

18. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy az előző feladatok alapján a tanulók önállóan alakítsanak véleményt a nem Magyarországon beszélt magyar nyelv bizonyos kérdéseiről. • Minden tanuló egyénileg alakítsa ki a maga álláspontját, írjon önállóan három érvet az álláspontja mellett. Csak olyasmit fogadjunk el érvként, ami az előző feladatokból következik, ami azokon alapul. • Miután mindenki összegyűjtötte az érveit az álláspontja mellett, a „sarkok” technikát alkalmazva jelöljük ki a négy álláspontnak megfelelő négy sarkot, majd az egyes álláspontokat képviselők egyenként sorolják az érveiket. Ha valakit meggyőznek, az menjen át a megfelelő sarokba. • Végül minden tanuló egyénileg készítsen zárónyilatkozatot. Ha nem marad rá az órán idő, ez a lépés lehet házi feladat is. • A 12. feladat otthonra adható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisalkotás, szóbeli szövegalkotás, vitakészség, szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális munka; egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita, „sarkok”; feladatmegoldás, zárónyilatkozat (esetleg házi feladat); házi feladat 11. Olvasd el az alábbi állításokat! Döntsd el, hogy melyikkel értesz leginkább egyet! I.

A nem Magyarországon beszélt nyelvváltozatokban sok kölcsönszó vagy akár kölcsönzött nyelvtani megoldás van abból a nyelvből, amelyet a nyelvközösségben a magyarral együtt beszélnek.

II. A nem Magyarországon beszélt magyar nyelvváltozatokat ugyanolyan tisztának kellene megőrizni, mint a magyarországi változatokat. III. Természetes, hogy a nem Magyarországon beszélt nyelvváltozatokban sok kölcsönszó vagy akár kölcsönzött nyelvtani megoldás van abból a nyelvből, amelyet a nyelvközösségben a magyarral együtt beszélnek. IV. Az nem baj, ha a nem Magyarországon beszélt magyar változatokban kölcsönszavak vannak, de a nyelvtani kölcsönzés káros.

21

22


•

1 1 .

É V F O L Y A M

a) Írj három érvet az álláspontod mellett! Érveid megfogalmazásában segítenek az előző feladatok példái, illetve az ott levont következtetések. b) Ütköztesd véleményedet az osztálytársaidéval a „sarkok” technika szerint! c) Írj ötmondatos zárónyilatkozatot a kérdésről! 12. Olvasd el és értelmezd az alábbi szöveget! Használd a szokásos jelöléseket a margón!

TÖBBSÉGI ÉS KISEBBSÉGI NYELV A magyar nyelv Magyarországon TÖBBSÉGI NYELV, hiszen az ország lakosainak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű. Magyarország határain kívül viszont kisebbségi nyelv: a szomszédos államokban beszélt többségi nyelv mellett az ott élő magyar nemzetiségű romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, burgenlandi magyarok egymással magyarul beszélnek. A határontúli magyar területeknek vannak olyan részei is, ahol a magyarság tömbben él – ilyen terület például Székelyföld. Székelyföldön a magyar települések összefüggő láncolatot alkotnak, és lakóinak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű. A többségi nyelv legtöbbször egyben az állam hivatalos nyelve is (bár vannak ellenpéldák is: Iránban például a lakosságnak legfeljebb a fele perzsa anyanyelvű). A KISEBBSÉGI NYELVEKET, ha beszélőik száma meghalad egy határt, az adott állam szintén hivatalos nyelvvé teheti a kisebbség által lakott területen vagy akár az állam egész területén. Ilyenkor a kisebbségi nyelven oktatást és rádió-, illetve tévéidőt vagy -csatornát biztosít, és használható a kisebbségi nyelv a hivatalokban is. A környező országok azon vidékein, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, a magyar kisebbségi nyelv hivatalos nyelvnek számít: van magyar nyelvű oktatás és média. Magyarország különböző nemzetiségi településein német, szerb, horvát, szlovák, román, roma és beás óvodai, iskolai, illetve középiskolai oktatás is folyik.


A magyar nyelv területi sokfélesége – A tapasztalatok felidézése

20. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A 13. feladat célja az, hogy a tanulók felidézzék a nyelvjárásokról korábban tanultakat, és saját megfigyeléseikkel kiegészítsék az ismert anyagot. • A feladatra esetleg előre is készülhetnek a tanulók otthoni gyűjtőmunka formájában; ebben az esetben előre jelöljük ki a csoportok számára a feladatokat. • A tanulók 3-4 fős heterogén csoportokban dolgozzanak együtt; ügyeljünk azonban arra, hogy minden csoportba kerüljön olyan diák, aki kellő mennyiségű tapasztalattal rendelkezhet a kérdésekről.

A

M A G Y A R

N Y E L V


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a korábbi ismeretek felidézése, megfigyelőképesség, szövegalkotás szóban és írásban C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás; „tollak középen” Minden nyelven sokféleképpen lehet beszélni, magyarul is. Nem egyforma a különböző tájegységeken, országrészekben lakók beszéde, de még az ugyanott lakók is többféle változatot beszélnek, sőt, ugyanaz az ember is másképpen beszél különböző helyzetekben. A következőkben a különböző beszédmódokról lesz szó. 13. Beszéljétek meg a tapasztalataitokat! A) Mi jellemzi lakóhelyetek magyar nyelvhasználatát? Milyen különbségeket és hasonlóságokat találtok a köznyelvvel, illetve más, általatok ismert nyelvváltozatokkal összevetve? Jegyezzetek is le néhány jellegzetességet! KÖZÖS TULAJDONSÁGOK

ELTÉRŐ TULAJDONSÁGOK

B) Felfigyeltetek-e már arra, hogy ha Magyarországon belül utaztok, területenként változik az emberek nyelvhasználata? Milyen eltérésekre lettetek figyelmesek? Meséljétek el a tapasztalaitokat! C) Bizonyára a legtöbbeteknek van olyan ismerőse, rokona, aki más magyarországi településen él. Próbáljátok meg felidézni, hogyan beszél az illető! Gyűjtsétek össze mindazokat a szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyeket másképp, „furcsán” használ!


A magyar sokfélesége – társadalmi és stílusváltozatok

21. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a tanulók saját tapasztalataikat felidézve jussanak el arra a következtetésre, hogy a nyelvhasználat nagymértékben heterogén. • Alakuljanak heterogén párok, a 14. feladatot párokban oldják meg a tanulók. • A 15. feladatot mindenki önállóan oldja meg; a tízsorosokat szedjük be és értékeljük.

23

24


•

1 1 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megfigyelőképesség, rendszerezés, általánosítás, érvelési készség, önálló véleményformálás, szövegalkotás C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 14. Gondoljátok végig egy napotokat! Írjátok le, hányféle beszédhelyzetbe kerültök egy átlagos nap során! (Például: család, iskolai óra, iskolai szünet, szakkör, zeneóra, edzés stb.) Egy átlagos napon hányféleképpen beszéltek magyarul? Mi jellemző leginkább az egyes változatokra? Rendszerezzétek a táblázatban a megbeszélteket! BESZÉDHELYZET KÖRNYEZET

JELLEMZŐK

BESZÉLGETŐTÁRSAK

15. Szerinted miért van naponta ilyen sokféle nyelvváltozat használatára szükségünk? Nem lenne egyszerűbb egyféleképpen beszélni? Fejtsd ki a kérdésről tíz sorban a véleményedet!


A magyar sokfélesége – elterjedt értékítéletek, a változatok egyenrangúsága

22. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja a modulban tapasztaltak, tanultak összegzése, szintetizálása. • A csoportok maguk válasszanak témát, majd oldják meg a feladatokat. Írjanak közös véleményt a választott kérdésről. Hagyjunk időt arra, hogy minden csoport elmondhassa a véleményét az egész osztály előtt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértelmezés, elemzés, problémamegoldás, beszédkészség, szintézisalkotás C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : érdeklődés szerinti csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás

A

M A G Y A R

N Y E L V


16. Válasszatok egyet az alábbi feladatok közül! I.

Egy vizsgálat adatai szerint a magyarországiak többsége legszebbnek a Budapesten beszélt nyelvjárást, a legcsúnyábbnak pedig az Észak-Magyarországon beszélt palócot vélte. Mi lehet ennek az oka?

II. Hódmezővásárhelyen és Szegeden nagyon hasonló, ö-ző nyelvjárást beszélnek. Hogyan lehet mégis, hogy a tapasztalatok szerint a hódmezővásárhelyiek büszkék erre a nyelvjárásra, és akár középiskolában is beszélik, tanárok és diákok is, Szegeden viszont ez nagyon ritkán vagy nem fordul elő? III. Sok embertől hallani, hogy az erdélyi magyar nyelvet tartja a legszebbnek. A Magyarországra érkező erdélyiek ugyanakkor gyakran panaszkodnak, hogy lenézik őket „műveletlen” beszédük miatt. Hogy lehet ez? IV. A határon túlról érkező magyarok két ítélettel találkoznak gyakran Magyarországon. Az egyik, hogy „megdicsérik” őket, milyen jól tudnak magyarul. Miért lehet bántó számukra az ilyen „dicséret”? A másik, hogy „nem tudnak rendesen” magyarul. És ez miért bántó? Milyen eltéréseket ítélhetnek vajon „nem rendesnek”, „helytelennek” azok, akik ezt a véleményt megfogalmazzák? a) A feladat megoldásához segítségül válaszoljátok meg az alábbi kérdéseket! (1) Meghatározható-e elfogulatlanul, hogy egy nyelv vagy nyelvváltozat „szép” vagy „csúnya”? (2) Mi alapján minősítenek az emberek szépnek vagy csúnyának egy nyelvet vagy nyelvváltozatot? (3) Ha ugyanannak a nyelvjárásnak az egyik városban nagy a tekintélye, a közeli városban viszont nem, akkor mennyiben múlhat az értékítélet a nyelvjárás nyelvi jellegzetességein? (4) Vajon csak azok mondják az erdélyi nyelvváltozatokra, hogy szépek, akik jól ismerik ezeket a változatokat? Ha nem saját tapasztalat alapján, akkor hogyan fogalmazódhat még meg ilyesfajta ítélet? (5) Neked hogyan esne, ha valaki megdicsérne, hogy jól tudsz magyarul? Miért nem gondolnak erre azok, akik megdicsérik a határon túliakat, hogy „jól beszélnek magyarul”? (6) Miért érezhetik „helytelennek” a határon túli változatokat a magyarországiak? b) Írjátok le az eredeti témáról a véleményeteket, majd adjátok elő az osztály előtt!

A MEGOLDÁSOK LEHETSÉGES ELEMEI I.

II.

Budapestnek a legnagyobb a gazdasági, kulturális, politikai tekintélye, az ott beszélt nyelvváltozatot halljuk a médiából. Ezért ezt a változatot tekintélye miatt „szépnek” értékelik. A palóc nagyon feltűnően (jól hallhatóan) eltér hangzásában a sztenderdtől, ipari városokban, illetve kisebb falvakban beszélik. Hódmezővásárhely kisebb, összetartóbb, öntudatosabb „vásárhelyi” tudattal rendelkezik. Az, hogy az ö-zés ennek következtében iskolában is használatos, további tekintélyt biztosít

25

26


•

1 1 .

É V F O L Y A M

neki. Szeged egyetemi város, nagyon sokan élnek ott olyanok, akik az ország más részein születtek, és itt telepedtek le. Nagyváros lévén kevésbé szoros az emberek közötti kapcsolat, aminek egyik kifejezője lehetne a saját nyelvváltozat használata. Ez világos példa arra, hogy a nyelvváltozat nyelvi jellegzetességeinek nincs köze ahhoz, hogy beszélői hogyan értékelik. III. Az erdélyi nyelvet sokan tartják a „legtisztább” és ezért „legszebb” magyar változatnak. Ehhez hozzájárul az erdélyi népi kultúra, az erdélyi irodalom tisztelete. Sokan úgy fogalmazzák meg ezt a nézetet, hogy nem is igazán tudják, hogyan beszélnek Erdélyben. A valóságos erdélyi magyar nyelvváltozatok román eredetű kölcsönszavakat is tartalmaznak, a köznyelvitől eltérő a kiejtésük, jellemző jegyük az, hogy a -t-végű igéknek egy változatuk van kijelentő és felszólító módban („suksükölnek”) stb. Magyarországon leértékelik a nyelvjárásokat, ezért azok, akik erdélyi nyelvváltozatokat hallanak, sokszor műveletlennek, „parasztosnak” gondolják. IV. Sértő a „dicséret”, hiszen a magyar az anyanyelvük. Másrészt kétnyelvű nyelvváltozataik kölcsönszavakat, nyelvtani kölcsönzéseket és nyelvjárási jegyeket is tartalmaznak, azaz jelentősen eltérhetnek a magyarországi sztenderdtől. Ezt vélik sokan „helytelennek”. Ez azért sértő, mert rendesen tudnak magyarul, úgy beszélnek, ahogyan otthon, a saját közösségükben. Aki leértékeli nyelvváltozatukat, az otthoni közösségeiket értékeli le.

2. NYELVI JOGOK 2 óra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat T/1–2.

A nyelvek sokfélesége és a hozzájuk való viszonyulás

25. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • Ez a lépés választható. Az 1–2. feladat célja az, hogy a tanulók megpróbálják alkalmazni az előző modulban tanultak szemléletét. Alakuljanak 4-5 fős heterogén csoportok, a diákok maguk válaszszanak az A)–D) problémák közül. • Az érvek és lehetséges ellenérvek gyűjtésére adjunk 5–10 percet. Ezután a csoport jelöljön ki egy tanulót, aki a többieknek bemutatja a problémát. A csoportok körülbelül 3–3 percben foglalják össze álláspontjukat, mutassák be az összegyűjtött érveket. • A zárónyilatkozatot egyénileg fogalmazzák meg a tanulók az összes téma ismertetése után. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, lényeglátás, vitakészség, következtetések levonása, általánosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita 1. Válasszatok egyet a következő problémák közül! A) Fontos a nyelvek változatossága, vagy egyszerűbb lenne, ha minél kevesebb nyelv lenne a világon? Milyen előnyei, illetve hátrányai lennének annak, ha mindenki egy nyelvet beszélne? B) Az Európai Unió 27 tagállama ma 23 nyelvet használ hivatalos nyelvként. Az Európai Parlamentben 23 nyelv között kell szóbeli tolmácsolást és fordítást biztosítani. Jó ez így, vagy olcsóbb és hatékonyabb lenne, ha egy, esetleg három kiemelt nyelvet használna az EU közvetítő nyelvként? C) Mi a jobb a kisebbségben élő gyerekeknek: ha a többségi nyelven oktató iskolába járnak annak érdekében, hogy minél jobban megtanulják az állam nyelvét, vagy ha kisebbségi iskolába járnak, és anyanyelvükön tanulnak? D) Érdemes-e az államnak pénzt áldoznia arra, hogy a kisebbségi területeken élő, nem kisebbségi anyanyelvű gyerekek is megtanulják az ott élő kisebbségi nyelvet? (Van erre példa: 1990 előtt az akkori Jugoszlávia magyarlakta területein a szerb gyerekek is tanultak magyarul.) Mi értelme lehet egy ilyen intézkedésnek?

28


•

1 1 .

É V F O L Y A M

a) Alakítsátok ki közös álláspontotokat a választott problémával kapcsolatban! b) Írjatok öt-öt érvet az álláspontotok mellett, illetve ellene! MELLETTE

ELLENE

c) Írjatok az álláspontotok ellen szóló érvekre lehetséges cáfolatokat, ellenérveket! d) Válasszatok szóvivőt, és mutassátok be álláspontotokat és érveiteket az egész osztály előtt! 2. Az előző feladatban meghallgatott problémák és érvek alapján készíts zárónyilatkozatot a következő kérdésről: Mi a fontosabb? A gazdaságosság vagy a demokrácia, illetve az emberi jogok szempontjai?

MEGOLDÁSOK 1. A) Lehetséges érvek – A nyelvek sokfélesége önmagában is érték, fontos megtartani. – A változatosság teszi lehetővé a sokféle körülményhez való alkalmazkodást, hasonlóan az élővilág változatosságához. – A különböző nyelvekben megnyilvánuló különböző világlátás, szemlélet elveszne, ha csak egy nyelvet beszélnénk. – Az emberek jobban megértenék egymást, ha nem lennének a fordításokból, illetve az eltérő szemléletmódból adódó félreértések B) Lehetséges érvek – A 23 nyelv használata nagyon sok pénzbe kerül. – A 23 nyelv használata körülményes. – Akár egy, akár 3-4 kiemelt közvetítőnyelvet választanának, nagyon nehéz lenne kiválasztani, melyik legyen az. – A kiemelt közvetítőnyelv(ek) beszélői igazságtalan előnyhöz jutnának, más nyelvek beszélői igazságtalan hátrányba kerülnének, ha nem lenne mind a 23 nyelv hivatalos nyelv. – A nem kiemelt nyelvek beszélői saját kultúrájukat is alacsonyabb rangúnak érezhetnék. – Az, hogy valamennyi tagország hivatalos nyelve egyben az unió hivatalos nyelve is, az unión belüli egyenlőség egyik jelképe. C) Lehetséges érvek – A gyerek továbbtanulása, munkába állása, sőt, a kisebbség jogaiért folytatott harc szempontjából is fontos, hogy jól beszélje a többségi nyelvet. – A gyereknek könnyebb saját anyanyelvükön megtanulni olvasni, írni és számolni, mint egy idegen nyelven. – A kisebbségi közösség kultúrája, nyelve, identitása megőrzése szempontjából fontos, hogy nyelvük ne értékelődjön le – ehhez jelentősen hozzájárul, ha iskolai oktatásban is használják.

N Y E L V I

J O G O K

D) Lehetséges érvek – Nem érdemes, csak pénzkiadás, a kisebbségi gyerekek úgyis megtanulják az állami nyelvet. – Érdemes, mert segít a két együtt élő népcsoportnak megismerni egymást, ezzel csökkenti a köztük esetleg kialakuló ellenségeskedés veszélyét. – A többségi gyerekek sem érezhetik kirekesztettnek magukat, ha a kisebbségiek saját nyelvüket használják, ez szintén csökkenti a konfliktusok esélyét. – Ezzel a többségi állam azt fejezi ki, hogy egyenrangúnak tekinti a kisebbségi kultúrát és nyelvet.


Mit tekinthetünk önálló nyelvnek? – Szempontok gyűjtése

26. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy az előző modulban már felvetett és ott (részben) tisztázott kérdést a világ nyelveinek számával kapcsolatosan árnyalja. • A szempontokat először önállóan gyűjtsék a tanulók, majd heterogén párokban egyeztessék szempontjaikat. • A feladat „ellenőrzése” és a legfontosabb szempontok kiemelése, az ezek mellett szóló érvek ismertetése ennek a lépésnek nem célja. A modul során a kérdésre még visszatérünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakciós készség, problémamegoldás, komplex kérdések átlátása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás Azt már tudod, hogy nagyságrendileg hány nyelvet beszélnek a Földön az emberek. Azzal a problémával is találkoztál már, hogy néha nem is olyan könnyű két nyelvet megkülönböztetni egymástól: sokszor igen nehéz meghúzni a határt, hogy egy nyelv nyelvjárásáról, változatáról vagy önálló nyelvről van-e szó. A következőkben ezt a kérdést fogjuk körüljárni. 3. Írd le, hogy szerinted milyen szempontokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy eldöntsük egy adott nyelvről, hogy önálló nyelv-e vagy esetleg egy nyelvnek egy változata! Szempontjaidat egyeztesd a párodéival!

29

30



•

1 1 .

É V F O L Y A M

Nyelvi jogok és azok sérelmei – Bevezetés

27. oldal 15 PERC

+ Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatot házi feladatnak adjuk, ha az órán nem jutna rá elegendő idő, de a szöveg által felvetett probléma közös megvitatására mindenképpen szánjunk időt az órán. • A szöveghez szándékosan nem kapcsoltunk semmiféle hivatkozást; hívjuk fel azonban a tanulók figyelmét arra, hogy a szöveg kontextusának könnyűszerrel utána tudnak nézni a interneten. Esetleg – ha van erre igény, illetve önként jelentkező – rövid prezentáció formájában valaki előadhatja az órán a szöveg keletkezési kontextusának alapvető elemeit. • A feladat nem csupán a nyelvi jogok témájához kiváló problémafelvető, de az érvelő esszé műfajának is kitűnő példája. Hívjuk fel a figyelmet a szöveg szerkezeti, formai megoldásaira is! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, érvek rekonstruálása, kontextus rekonstruálása, érvek meggyőző erejének mérlegelése, publicisztikai szöveg olvasása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (házi feladat), közös megbeszélés 4. Olvasd el a következő szöveget!

NÁDASDY ÁDÁM: FŐNÖK HUGÓ Törvényt készítenek elő arról, hogy az idegen nyelvű feliratok mellé kötelező legyen magyarul is odaírni a szöveget. Elsőre nem hangzik rosszul az ötlet, számos országban látunk olyat, hogy a többségi vagy hivatalos nyelven is mindent oda kell írni – így például Romániában, ahol a magyar mellé mindig kötelező román feliratot is tenni. Más országokban az ellenkezőjére is van példa: Párizsban és Londonban számos üzleten, klubon, intézményen van nem francia vagy nem angol felirat, melyet nem kísér helyi fordítás. Előre megmondom: ha boltom, kocsmám, színházam lenne Magyarországon – vagy bármely régióban, ahol sok magyar él –, kiírnám magyarul is, mert így tartom illendőnek. De úgy érzem, ez ízlés, neveltetés, ha tetszik: erkölcs kérdése, amit törvényben előírni több kár, mint haszon. Nézzük, milyen érvek szólhatnak egy ilyen törvény mellett, s mi ezekkel a baj! Első érv: az üzletmenet védelme. Ha – úgymond – a tulajdonos (klubvezető, iskolafenntartó stb.) az üzletre (klubra stb.) csak idegen nyelven írja ki, hogy mi van ott, akkor sok járókelő – minthogy nem érti a feliratot – nem fog bemenni, s így romlik az üzletmenet, a látogatottság. Ez lehet igaz, de az ilyesmit a tulajdonosra kell bízni. Ha ő egy szűkebb, bennfentes közönséget céloz meg, lelke rajta: ez olyan, mint ha üzletében csak nagyon drága cipőket árusítana. Azzal is elijeszti a vevők jelentős részét, de ha a bennfentes kevesekből megvan a forgalma, miért ne? Ha valaki kifejezetten litvánoknak kíván kávéházat működtetni, s ezt azzal is jelzi, hogy mindent csak litvánul ír ki, hát tegye. Ugyanígy

N Y E L V I

J O G O K

adhat ki bárki – saját veszélyére – idegen nyelvű újságot: olvassa, aki tudja. Ha nincs elég ilyen, majd belebukik. C’est la vie. (Magyarul: ilyen az élet.) Második érv: a magyar nyelv védelme. Ha – úgymond – sok információ árad ránk más nyelven, ez elszoktat a magyartól, alkalmasint megrontja, felhígítja magyar nyelvérzékünket. Ez nem teljesen alaptalan aggály, csak a jelen törvénytervezet szempontjából mellékes. Igaz, hogy a nyelvek állandó versenyben vannak a túlélésért, mint a növény- vagy állatfajok, vagy akár a népek; csakhogy e versenyben az idegen hatás gyakran pozitívabb (mert provokáló-stimuláló), mint a pátyolgatás (mely mintegy „hospitalizálja” a nyelvet). A magyar nyelv – legalábbis a Magyar Köztársaság területén, s a törvény erre vonatkozna – viruló, erős, hegemón helyzetben van. Jelenleg nem a magyar nyelvet kell védeni az idegen hatástól, hanem a magyarok fejét a magyar nyelv egyoldalú, monokultúrás uralmától. Harmadik érv: az állampolgár védelme. Ha – úgymond – magyar állampolgár vagyok, akkor állampolgári jogom tudni, hova mi van kiírva. Ez, tisztelettel, nem igaz. Ha így volna, perelhető volna az érsekség, mert a Bazilikára az van kiírva: „Ego sum via, veritas et vita”, és a rabbinátus, mert a Bethlen téri zsinagógára az, hogy „Ze ha-shaar l’adonay”. Ezeket nem érti a járókelő. A KRESZ-táblák sem érthetők állampolgári jogon, pedig ismeretük életet menthet. Az alkotmány azt garantálja, hogy bárki hozzájuthasson ahhoz a tudáshoz, mellyel megszerezheti az információt. A modern világban, különösen a nagyvárosokban, igen sok dolgot nem értünk, s ez nem a magyar nyelv használatán múlik. Én nem tudom, mi az a „Leszámítoló és Hitelbank”, mi a „tétre, helyre, befutóra”, és sokkal kevesebben értik azt, hogy „ágostai hitvallású”, mint azt, hogy „East-West Business Center”. Ha a magyarul-is-hozzáférés jog, akkor sérelmes a rádió gyakorlata, amikor egy áriát csak olaszul forgat le – javaslatom: utána ugyanazt az áriát magyarul is le kell adni vagy (talán ez a jobb) az énekes hangját kicsit lehalkítva, az ária közben hangalámondással tolmácsolni a szöveget. Ráadásul az állampolgári jog az volna, hogy bárki kérhesse: az ő anyanyelvén is legyen kiírva minden. A tervezet azonban csak a magyar fordítást tenné kötelezővé. Egyik érv sem elég erős tehát. A törvénytervezet célja, úgy tűnik, nem valamilyen valós probléma megoldása, hanem egyszerű erőfitogtatás: ez itt a Magyar Köztársaság, úgyhogy ehhez tartsák magukat. Szomorú, de ez pontosan olyan, mint a kolozsvári rádió magyar adása (még Ceausescu alatt, lehet, hogy mára megváltozott!), melynek minden bejelentkezésekor ezt kellett mondania: „Itt Kolozsvár, Románia.” Mintha kérdéses lenne, hol fekszik az a város. És a környező országokban, színmagyar helységekben, ahol mindenki érti a Cukrászda feliratot, kötelező odaírni a többség nyelvén is. Nem jó taktika, uraim. A litvánok csak írják ki litvánul, a magyarok magyarul, az anglománok angolul, a muzikológusok olaszul, és bízzuk rájuk, akarják-e a hivatalos nyelven is kiírni. Igen, neveljük minden eszközzel hazaszeretetre, a Magyar, a Román, a Szlovák Köztársaság és annak államnyelve iránti elkötelezettségre és egyben a kisebbségek tiszteletére az embereket – de törvényt, erre? Bajok lennének a gyakorlati kivitelezéssel is. A neveket nyilván nem kell majd lefordítani: a Hugo Boss nem lesz köteles kiírni, hogy „Főnök Hugó”, a Pizza Hut mellé nem kell „Pizza Kunyhó”. De mi lesz a Kentucky Fried Chickennel? Annak most ez a neve, vagy „Kentucky Rántottcsirke” áll majd mellette? És a Bonnie and Clyde? És a Las Palmas Tortilla Taverna? Ha az üzletemet úgy hívom: Scherzo Zeneműbolt, mit kell majd kiírnom magyarul? „Tréfa”? „Szkercó”? A fentiekben „idegen” feliratokról beszéltünk, és ezen a nem magyar szövegeket értettük. Ám ami nem magyar, még nem idegen. Magyarországon például élnek németek, akik számára nem idegen az, hogy Strümpfe und Hosen. A törvény tehát feltehetőleg a „nem magyar” feliratok kötelező fordításáról fog szólni. De ki dönti el, mi van magyarul és mi nincs? Kell-e majd magyar fordítás az onkológia, gin, kóser, design, internet, pizza, blockflöte szavakhoz – mert (mint igyekeztem levezetni) valójában nem arról szólna a törvény, hogy ezek érthetők-e, hanem hogy magyarok-e? Ezen szakmailag el lehet vitatkozni, de a szakember csak kényszerűségből sorolja az egyiket inkább ide, a másikat

31

32


•

1 1 .

É V F O L Y A M

inkább oda. Olyan ez, mint az elmegyógyászatban annak eldöntése, hogy ki normális és ki bolond: sok a határeset, az orvos nem szívesen címkéz, hacsak el nem szegődik törvényszéki vagy honvédségi orvos szakértőnek, mert ott aztán ki kell mondania: bolond, nem bolond. Lehet, hogy a nyelvészek között is lesz, aki elszegődik törvényszéki szakértőnek, és vállalja, hogy megmondja: magyar, nem magyar. Nem lesz könnyű élete. Magyar Narancs, 2001/05/17, 44. o. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html a) Fogalmazd meg a szöveg által körüljárt problémát! b) Fogalmazd meg a szerző álláspontját és a mellette felhozott érveket! c) Írj a szerző érveire ellenérveket! d) Fogalmazd meg saját véleményedet a problémáról! Meggyőzött-e a cikk? Ha igen, mivel? Ha nem, miért nem?

JELENTÉSTEREMTÉS 4. lépés: 5–7. feladat T/5.

Nyelv – nyelvjárás

30. oldal 5–10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a tanulók először egy térben és időben is közel álló példán keresztül ismerkedjenek meg a következőkben tárgyalandó problémával. A feladatokban azt a problémát vizsgáljuk, hogy hogyan, milyen szempontok mentén lehet eldönteni, mikor beszélhetünk önálló nyelvről és mikor egy nyelv valamely nyelvjárásáról. • A tanulók heterogén párokban dolgozzanak. Biztassuk őket arra, hogy amennyiben a feladatban tárgyalt jelenséggel kapcsolatosan rendelkeznek saját, személyes tapasztalattal, akkor azt osszák meg egymással. K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: szövegértés, absztrakció, következtetés megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 5. Olvassátok el a következő rövid szöveget! A mai Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Macedónia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén egységes állam működött 1990 előtt. Jugoszlávia egyik hivatalos nyelve az ún. szerbhorvát volt. Az ország fölbomlása után azonban a szerbek, a horvátok és a boszniaiak (bosnyákok) is ragaszkodtak

N Y E L V I

J O G O K

ahhoz, hogy önálló szerb, horvát és bosnyák nyelvet tartsanak számon. Pedig Jugoszlávia felbomlásának idején a szerbek, a horvátok és a bosnyákok beszédében csak nyelvjárási eltérések voltak, és a nyelvjárások határai nem estek egybe a később kialakult országhatárokkal. Értelmezzétek a példát! Milyen következtetést lehet belőle levonni a nyelv–nyelvjárás megkülönböztetésre vonatkozóan?

T/6.

30. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A diákok egy szövegértési feladat keretében további példákkal ismerkedhetnek meg, amelyek mind azt illusztrálják, hogy milyen nehéz meghúzni a határt nyelv és nyelvjárás között. • A szövegértési feladatot önállóan végezzék a tanulók; csak akkor egyeztessük frontálisan, ha a szöveg többeknek túl nehéznek bizonyult. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretterjesztő szöveg olvasása, értelmezése, szövegértés, példákból általánosítás megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 6. Arra a kérdésre, hogy hány nyelv van a világon, eltérő válaszokat adnak a nyelvészek: a nyelvek számát 5000 és 7000 közé teszik. Olvasd el a következő szöveget, amely ezt a kérdést járja körül! Magát a nyelvjárás fogalmát nem könnyű meghatározni: sokszor alig lehet eldönteni, vajon önálló nyelvről vagy valamely nyelv egyik nyelvjárásáról van-e szó – különösen, ha politikai érdekek vagy nemzeti érzések forognak kockán. Ha csupán azt tekintjük lényegesnek (ami mind a nyelvész, mind az elfogulatlan gondolkodás számára ésszerű), hogy az egyes nyelvközösségek beszéde KÖLCSÖNÖSEN ÉRTHETŐ legyen, akkor bizonyos északnémet tájszólásokat könnyűszerrel nevezhetnénk hollandnak vagy akár a hollandot a német egyik nyelvjárásának. A Szicíliában beszélt olaszt viszont Firenzében egyáltalán nem értik meg. A délolasz újoncok kiképzése az olasz katonaságnál azzal kezdődik, hogy megtanítják nekik a köznyelvi olasz vezényszavakat szinte úgy, ahogy a hajdani osztrák–magyar közös hadseregben a magyar regruta a németül elkiáltott vezényszavakat magolta be (és így lett hapták a Habt acht! ’Vigyázz!’-ból). Szigorúan véve kínai nyelvről sem lehet beszélni: Kínában hat olyan, egymás számára érthetetlen „nyelvjárás” van, amelyet legalább 15 milliónyian beszélnek. Ha az arab nyelvet egy olyan láncként képzeljük el, amelynek egymás melletti szemei kölcsönösen érthető nyelvjárásokat jelképeznek, a lánc távolabbi szemei között egyre csökken a kapcsolat, az érthetőség foka. Két arab „nyelvjárás” között nagyobb lehet a különbség, mint mondjuk két olyan, önállónak tekintett nyelv között, mint a norvég és a svéd, ugyanis mindkét skandináv nyelv a másik országban is jól érthető. Ha

33

34


•

1 1 .

É V F O L Y A M

mondjuk a skandináv országok egyesülnének, s népeik úgy tekintenék magukat, mint akik a közös skandináv nyelv svéd, dán, norvég stb. nyelvjárását beszélik, akkor ezentúl mindannyian skandináv nyelvet emlegetnénk. Ha a kantoni terület elszakadna a kínai központi kormánytól, és az ott lakók kijelentenék, hogy ők nem kínaiul, hanem kantoniul beszélnek, akkor a kantonit önálló nyelvnek tartanánk. Az iszlám hódítás és térítés során áttért indiaiak, azaz Pakisztán és Banglades lakossága az arab írással lejegyzett urdu nyelvet beszéli, amely teljesen és kölcsönösen érthető az India egyik legnagyobb nyelvét, az ún. dévanagári írással rendelkező hindit beszélők számára. A szemünk előtt zajlott-zajlik le egy nyelv kettéválása a felbomlott Jugoszláviában. A korábban egységesnek tekintett és szigorúan nyelvészeti értelemben azonosnak is tartható „szerbhorvát” nyelv mára hivatalosan két önálló, az ortodox vallású délszlávok által beszélt szerb és a katolikus vallású délszlávok használta horvát nyelvként él tovább. Sőt még a muzulmán délszlávok bosnyák nyelve is felbukkant, noha aligha képzelhető el, hogy néhány év alatt jelentős változások következtek volna be szerkezetükben, szókincsükben vagy hangalakjukban. Mindez arra mutat, hogy nem lényegtelen a nyelvek és a nyelvjárások viszonyának megítélésében, hogy a nyelv használói maguk hogyan vélekednek arról, milyen nyelvet is beszélnek. A nyelvész regisztrálja a különbségeket és azonosságokat, óvatos ítéleteket kockáztat meg, időnként ellentmond az államilag támogatott hivatalos mítoszoknak, valamint a köznapi gondolkodás tévhiteinek, de jórészt ő is tiszteletben tartja a nyelv beszélőinek hitvallását. Mivel pedig mind a pekingiek, mind a kantoniak úgy tartják, hogy kínaiul beszélnek, a nyelvész is a „kínai nyelv” címszó alatt tárgyalja nyelvüket, legfeljebb hozzáteszi, hogy pekingi (mandarin) vagy kantoni kínairól van szó. Ha pedig cinikusan szemléli a politika nyelvi fejleményeit, akkor az ismert mondást követve azt vallja: „Nyelvnek azokat a nyelvjárásokat nevezzük, amelyek mögött egy-egy hadsereg áll.” Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek, 8. fejezet, részlet http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/ a) Sorold fel a szövegben olvasott példákat! Mit bizonyítanak ezek? b) Ha tudsz, írj magad is hasonló példákat! c) Milyen szempontok alapján mondhatnánk egy nyelvre, hogy önálló nyelv, és nem egy másik nyelv változata?

T/7.

32. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy az eddigi példák alapján a tanulók önállóan véleményt formáljanak arról a kérdésről, kinek van joga eldönteni, hogy egy beszélőközösség által használt nyelv önálló nyelv-e vagy valamely nyelv nyelvjárása. • Ha nem marad idő az órán a feladatra, házi feladatnak is adható a fogalmazás elkészítése. K i e m e l t ké s z s é g e k ké p e s s é g e k: saját vélemény megfogalmazása, érvelés, problémalátás

N Y E L V I

J O G O K

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, házi feladat 7. Mit gondolsz, kinek van joga egy nyelvváltozatra azt mondani, hogy nyelv, illetve hogy egy másik nyelv nyelvjárása? A nyelvészeknek? A politikusoknak? A nyelv beszélőinek? Fogalmazd meg és érvekkel támaszd alá a véleményedet!


A nyelvi jogok fogalma

33. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a diákok olyan helyzetekkel szembesüljenek, amelyekben felmerül a nyelvi jogok kérdése. • A tanulókat osszuk 3-4 fős csoportokra. Minden témára legyen legalább egy csoport. A tanulókat biztassuk arra, hogy amennyiben rendelkeznek saját tapasztalatokkal a témával kapcsolatban, azt vegyék bele érvelésükbe. • A csoportok 5–7 percig dolgozzanak az álláspontok és mellettük szóló érvek kialakításán, majd frontálisan vegyük sorra a témákat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelési és vitakészség, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A)–G) csoportok a témák szerint M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés, vita, feladatmegoldás 8. Képzeljétek el a számotokra kijelölt helyzetet! A) Orvosi vizsgálat egy olyan környezetben, amelyben a betegnek nincs lehetősége a saját anyanyelvén beszélni. B) Beszélgetés a szomszédokkal, akik egy másik nyelven beszélnek. C) Bírósági tárgyalás, ahol az igazságszolgáltatás nyelve nem a sértett anyanyelve. D) Általános iskolai olvasásóra, ahol néhány gyerek anyanyelve nem egyezik az oktatás nyelvével. E) Vásárlás az élelmiszerboltban, ahol az eladó nem a vevő anyanyelvén beszél. F) Baráti beszélgetés, ahol az egyik fél nem használhatja az anyanyelvét, mert a másik nem érti.

35

36


•

1 1 .

É V F O L Y A M

G) Hivatali ügyintézés, ahol a hivatal dolgozói nem beszélnek az ügyfél anyanyelvén. a) Vitassátok meg, hogy az adott helyzetben súlyos hátrányba kerülhet-e az, aki nem beszélhet saját anyanyelvén! b) Fogalmazzátok meg tömören az álláspontotokat! c) Gyűjtsétek össze az álláspontotok mellett szóló érveket! d) Ismertessétek az osztállyal véleményeteket és érveiteket!


A nyelvi jogok fogalma


+ Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A szokásos módon dolgozzák fel a tanulók az ismeretközlő szöveget. A feladat adható otthonra. Csak akkor egyeztessük frontálisan, ha szükséges. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, ha szükséges, frontális munka M ó d s ze r e k , e ljá r á s o k: olvasás, szövegértés, házi feladat, ha szükséges: közös megbeszélés 9. Olvasd el a következő szöveget, aztán válaszolj a kérdésekre!

Nyelvi jogok Sokszor nem gondolunk arra, milyen természetes, hogy anyanyelvünkön tanulhatunk, intézhetjük ügyeinket, mondhatjuk el az orvosnak panaszainkat. De nem mindenki élhet ezzel a jogával. A kisebbségben élők gyakran szembesülnek azzal, hogy valamilyen fontos helyzetben az állam nyelvét kénytelenek használni saját anyanyelvük helyett. Korábban esett már szó arról, hogy vannak olyan államok, amelyek tiltják a kisebbségi nyelvek használatát. A nyílt tiltás egyértelműen a kisebbségi nyelv – és ezzel a kisebbségi csoport – ellen irányul. Általában nem ennyire egyértelmű az állam kisebbséggel kapcsolatos nyelvpolitikája. Gyakoribb, hogy nem tiltják nyíltan a kisebbségi nyelvek használatát, de nem is támogatják. Sajnos szintén ritka, de kívánatos gyakorlat a kisebbségi nyelv nyílt támogatása. Az államok nyelvpolitikája a kisebbségi nyelvek támogatása szempontjából egy skálán helyezhető el. A skála egyik végén a tiltás, a másikon a támogatás helyezkedik el: tiltás, tűrés, a diszkrimináció tiltása, megengedés, támogatás

N Y E L V I

J O G O K

Ha egy állam területén a lakosság többsége egyazon nyelvet beszéli anyanyelveként, akkor azt az ország TÖBBSÉGI NYELVÉNEK nevezzük (szemben az országban beszélt egyéb, ún. KISEBBSÉGI NYELVEKKEL). Az ilyen államokban a többségi nyelv általában egyben a HIVATALOS NYELV is, vagyis ezt a nyelvet az adott területen bárki, bármilyen hivatalos helyzetben használhatja. A világ nagyon sok országában azonban nincs egyetlen többségi nyelv; ezekben az országokban egy vagy több kisebbség nyelvét használják hivatalos nyelvként. Magyarországon egyetlen hivatalos nyelv van, amely egyben az egyetlen többségi nyelv: a magyar. Belgiumban viszont három hivatalos nyelv van (a flamand, a francia és a német), és egyiknek a beszélői sincsenek többségben az országon belül. Vannak olyan országok is, amelyekben az ország egész területére érvényes hivatalos nyelv az állam többségi nyelve, de a kisebbségi csoportok által lakott részeken a kisebbségi nyelv is hivatalos nyelv. Romániában például a román az államnyelv, de az országnak azokon a részein, ahol a magyar kisebbség elég nagy százalékban él, hivatalos helyeken a magyar is használható. A nyelvek tudományos vizsgálata azt bizonyítja, hogy minden nyelv és nyelvváltozat, nyelvjárás alkalmas annak a feladatnak a betöltésére, amire beszélői használják. Előfordulhat, hogy egy-egy nyelvváltozatot beszélői nem teljes körűen alkalmaznak, mert bizonyos helyzetekben esetleg másik nyelvet beszélnek. Ezek a korlátozottabban használt nyelvváltozatok is alkalmasak azonban arra, hogy a megfelelő szókincs és bonyolultabb nyelvtani formák kialakuljanak bennük, ha a beszélőközösségnek arra van szüksége, hogy teljes körűen használhatóvá váljon az adott nyelvváltozat. Például az amerikai magyar vagy a csángó nyelvváltozatot nem használják tudományos szövegek írására, ezért jórészt hiányzik belőlük az a szókincs és azok a nyelvtani megoldások, amelyek a tudományos szövegekre jellemzők. Mindkét nyelvváltozat alkalmas azonban arra, hogy ha szükséges, kialakítsák bennük a tudományos szövegekre jellemző szókincset és nyelvtani formákat. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy vannak „művelt” és „műveletlen”, „szép” és „csúnya”, „helyes” és „helytelen”, „jobb” és „rosszabb” nyelvek és nyelvváltozatok. Sőt: előnyben részesítik azokat, akik a „szép”, „helyes”, „művelt”, „jobb” nyelvet, nyelvváltozatot beszélik, lenézik viszont más nyelvváltozatok beszélőit. Ezek a kijelentések több szempontból is problematikusak: egyrészt nyelvészeti szempontból tarthatatlanok, másrészt könnyen nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés alapjává válhatnak. Az emberek nyelvhasználaton alapuló megkülönböztetését LINGVICIZMUSNAK nevezik (a szót a latin lingua ’nyelv’ szóból képezték). A lingvicizmus nagyon hasonló ahhoz, mint amikor az embereket külső jegyeik – például bőrszínűk – alapján osztják „jobb” és „rosszabb” csoportokba. Az emberek faji megkülönböztetését, a rasszizmust a nemzetközi szervezetek elítélik, a magyar alkotmány is tiltja. A nyelvészek egyetértenek abban, hogy minden nyelv, nyelvváltozat vagy nyelvjárás egyenrangú és azonos tiszteletet érdemel, és hogy a lingvicizmus nem egyszerűen téveszméken alapul, de társadalmi károkat is okoz. Azért okoz társadalmi károkat, mert a „lenézett” nyelvek, nyelvváltozatok beszélőit hátrányos helyzetbe hozza. Éppen ezért a nyelvészek azt javasolják a politikusoknak, hogy az alapvető emberi jogokhoz – például az emberi élethez, méltósághoz, a szólás szabadságához való jog – hasonlóan ismerjék el a NYELVI EMBERI JOGOKAT is. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek legyen joga anyanyelvén, illetve anyanyelvének otthon, elsőként elsajátított változatán, nyelvjárásában beszélni. Természetesen nagyon nehéz lenne biztosítani, hogy minden ország minden közintézményében minden nyelven legyen tolmácsolás, ha valaki ezt kéri. De azok a csoportok, amelyek kisebbségként élnek egy-egy országban, joggal várhatják el, hogy az állam az ő gyerekeiknek a kisebbségi nyelven nyújtson oktatást, ha a szülők ezt választják, és hogy a hivatalokban, bíróságokon is használhassák anyanyelvüket, ha így akarják. Egyes országokban igen sokat tesznek ezeknek a jogoknak a biztosításáért (például ilyen ország Svájc, Belgium, Hollandia, a volt Jugoszlávia és az USA). Joggal várják a nyelvi emberi jogok garantálását a határon túl élő magyarok és a Magyarországon élő nyelvi kisebbségek is.

37

38


•

1 1 .

É V F O L Y A M

a) Hogyan viszonyulhat egy állam a területén beszélt nyelvekhez? b) Mit jelent az, hogy egy nyelv „hivatalos nyelv”? c) Milyen nyelvpolitikát tartanak kívánatosnak a nyelvészek és a társadalomtudósok? Miért? d) Mi a hasonlóság a rasszizmus és a lingvicizmus között? e) Miért van szükség nyelvi emberi jogokra?


Nyelvileg hátrányos helyzetben lévő csoportok Magyarországon

36. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A tanulók egyénileg készítsék el a fogalmazásokat. Az elkészült írásokat értékeljük abból a szempontból, hogy benne mennyire meggyőző az évelés, illetve hogy a megoldási lehetőségekben megadott tartalmi elemek szerepelnek-e az írásokban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió, szövegalkotás, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : lehetséges empatikusság alapján kiosztani a témákat, de a diákok maguk is választhatnak M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : elemzés, szövegalkotás A lingvicista nézetek hátrányt, diszkriminációt jelentenek azoknak, akik a „rosszabbnak” tartott nyelvet, nyelvváltozatot beszélik. Magyarországon is vannak csoportok, amelyek hátrányos helyzetben vannak nyelvhasználatuk miatt. Ez a hátrány lehet nagyon súlyos vagy enyhébb. 10. Válassz az alábbi helyzetleírások közül! Képzeld el a szituációt, és értékeld a helyzetet! Ha vannak a leírt helyzettel kapcsolatban saját tapasztalataid, idézd fel őket! Mi okozza a nyelvi hátrányt? A) Általános iskola alsó tagozatában a tanár az olvasmányhoz kapcsolódóan kérdést tesz föl a gyerekeknek. Panni magabiztosan jelentkezik. A következő párbeszéd játszódik le: TANÁR: Miért volt szomorú a kislány? PANNI: Azért, mert a barátja mögmondta neki, hogy … TANÁR: Nem mondta mög! Évi, folytasd te! Panni összezavarodik, elbizonytalanodik. A tanár már Évivel foglalkozik. Panni rosszul érzi magát, nem tudja, mit hibázott el. Csöndben, passzívan ül az óra végéig.

N Y E L V I

J O G O K

B) A cigány gyerekek túlnyomó többsége magyar nyelvű oktatásban vesz részt, függetlenül attól, hogy az anyanyelve magyar, romani vagy beás. A következő adatok azt mutatják, milyen a 8 osztálynál kevesebbet végzők aránya a különböző anyanyelvű cigány csoportok között: – magyar anyanyelvű cigányok: 22,9%, – beás anyanyelvű cigányok: 41,6%, – romani anyanyelvű cigányok: 48,2%. C) A nyelvészek teljes értékű nyelvként tartják számon azokat a jelnyelveket, amelyeket a siketek egymás között használnak. Ez a jelnyelv nem valamely beszélt nyelv „elmutogatása”, hanem a beszélt nyelvektől független, önálló nyelv. Ezek a jelnyelvek rendkívül változatosak is: annyiféle jelnyelv van, ahány siket csoport használja őket. A siket gyerekek anyanyelvként tanulják meg közösségüktől ezeket a jelnyelveket. A siketek oktatásában kétféle elvet lehet követni. Az egyik az ismeretátadásban a siketek által kifejlesztett jelnyelvre épít. A másik a beszélt nyelv jelelését, illetve a szájról olvasást sokkal fontosabbnak tartja. Előfordul, hogy a jelnyelv használatát kifejezetten tiltják az iskolában, mert úgy vélik, hogy hátráltatja a szájról olvasás fejlesztését. D) A lányokat úgy nevelik föl, hogy versengés nélkül játsszanak együtt, figyeljenek egymásra. Játékaikban nagy szerepet kap a beszéd. A lányok és később a nők beszélgetéseire jellemző, hogy sokszor több témáról beszélnek párhuzamosan, sok visszajelzést használnak, amiből beszédpartnerük tudja, hogy követik, amit beszélgetőtársuk mond, kijelentéseiket sokszor kérdésként fogalmazzák meg. A fiúkat úgy nevelik föl, hogy a versengés része játékaiknak. Nyerni fontosabb, mint a másik igényeire figyelni. Játékaikban gyakran a fizikai erő, ügyesség kap szerepet. A fiúk, később a férfiak beszélgetéseire jellemző, hogy egyszerre egy témáról beszélnek, kevés visszajelzést használnak, nehezen adják át a szót másoknak, és véleményüket kijelentésként fogalmazzák meg. A közéleti beszédben, munkahelyi értekezleteken, megbeszéléseken zajló beszédben azt várják el, hogy kizárólag szorosan a témára vonatkozó megjegyzések hangozzanak el, hogy határozott és egyértelmű véleményt fogalmazzanak meg. Írd le 20 mondatban a véleményedet a választott helyzetről!

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK A) A nyelvjárásban beszélő diákok hátrányba kerülnek az iskolában. Nem mindig tudják pontosan, hogy mire vonatkozik a tanári javítás, de ha igen, akkor is megrázó szembesülniük azzal, hogy „nem helyesen/jól” beszélnek. B) A nem magyar anyanyelvű cigánygyerekek az iskolában lényegében „idegen nyelven” kezdik meg a tanulmányaikat. Az ebből eredő hátrányok – így érthetően nehezebb megtanulni írni és olvasni – később tovább nőnek. Ezért kétszer annyian nem végzik el a 8 osztályt, mint magyar anyanyelvű társaik. C) A siket gyerekek egy részének anyanyelve a jelnyelv. Ez biztosítja leginkább szellemi fejlődésüket, sikeres tanulásukat. A szájról olvasást későbbi életük szempontjából fontos megtanulni, de „idegen nyelvként”, és nem úgy, hogy az oktatás ezen, nem pedig az anyanyelvüket jelentő jelnyelven folyik. A jelnyelv tiltása az anyanyelv tiltása.

39

40


•

1 1 .

É V F O L Y A M

D) A lányok és a fiúk különböző szocializációjához kötődve a két nem nyelvi szocializációja is eltérő. A fiúk a „határozott” és „egyértelmű” beszédet, a lányok az egymásra figyelő beszédet tanulják inkább meg. (Ezért fogalmaznak sokszor úgy, hogy a saját véleményüket kevésbé „határozottan”, pl. kérdésként mondják ki.) A közéleti, munkahelyi értekezleteken stb. elvárt beszéd normája lényegében a férfiakra jellemző beszédmódok normájával azonos. Ehhez képest a nőkre jellemző beszédmódok határozatlannak, esetleg „zavarosnak” is tűnnek. Ez az előrejutásban hátrányt jelent a nőknek.

3. TEREPMUNKA 7 óra


Az adatgyűjtés lehetséges módjai

39. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • Korábban volt már szó a szlengről és a nyelvjárásokról. Most a korábbi ismeretekre visszautalva gondoljuk át közösen, vajon milyen módon jutottunk azokhoz az ismeretekhez, amelyeket ott megismertünk. • A tanulók 4 fős heterogén csoportokban dolgozzanak; mindegyik csoport kapjon egy négy részre osztott csomagolópapírt. Először mindenki önállóan írja fel ötleteit a saját területébe, majd kezdjék el forgatni az „asztalterítőt”, és ismerkedjenek meg egymás ötleteivel, egészítsék ki vagy kritizálják azokat. • A feladatot nem szükséges frontálisan megbeszélni vagy a megoldásokat értékelni: a továbbiakból ki fog derülni, hogy az itt felírt ötletek mennyire álltak közel a valósághoz. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizáló képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, „asztalterítő” Korábban volt már szó a magyar nyelvjárásokról és a szlengről is. Néhány órával ezelőtt pedig a határon túli magyar nyelvváltozatokkal ismerkedtünk meg. Arról azonban, hogy honnan tudunk ezeknek a nyelvjárásoknak vagy éppen a szlengnek a létéről, hogyan állapíthatjuk meg, hogy milyen nyelvi eltéréseik vannak a köznyelvhez képest, még nem volt szó. A következőkben a társadalom és a nyelvhasználat viszonyaival, összefüggésrendszerével foglalkozó tudomány, a SZOCIOLINGVISZTIKA tudományos módszereivel ismerkedhetsz meg. A módszereket egy önálló terepmunka elkészítése közben magad is kipróbálhatod. 1. Mit gondoltok, a kutatók hogyan jutnak hozzá azokhoz a nyelvi adatokhoz, amelyek alapján következtetéseiket levonják a nyelvváltozatokra vonatkozóan? Hogyan jutottak el például a magyar nyelvjárási térkép megrajzolásáig? Hogyan jutottak ismeretekhez a szlengről, illetve a határon túli magyar nyelvváltozatokról? Először az asztalterítő rád eső részén dolgozz, majd forgassatok egyet-egyet rajta, és értékeljétek, egészítsétek ki egymás ötleteit!

42


•

1 1 .

É V F O L Y A M


A szociolingvisztikai terepmunka alapjai

39. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat a terepmunkát vezeti be. Ebben a lépésben a társadalomtudományos kutatások módszereivel és etikai dilemmáival szembesülnek a diákok. • A diákok először kapnak kifejezetten tudományos szöveget, ezért a feladat nehéznek minősíthető. A szövegek részletei azonban nem egyformán nehezek. • Az A) szöveg viszonylag rövid, de sok benne az idegen, új kifejezés; ezt a lassan olvasó, de alapvetően jó szövegértő diákoknak ajánljuk. • A B) szöveg átlátása a legnehezebb: ez a leghosszabb szöveg, és ebben is vannak ismeretlen kifejezések, amelyeknek maguknak kell utánajárniuk. Ezt a legjobban olvasóknak és leggyorsabban dolgozóknak javasoljuk. • A C) szöveg a legkönnyebben értelmezhető. Olyan diákoknak javasoljuk, akiknek a példákból való általánosítást kell gyakorolniuk. • A D) szöveg szintén rövid, olyan tanulóknak javasolható, akiknek a rendszerezési képességüket kell fejleszteniük. • A szövegek és elérhetőségük: – Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. c. doktori értekezés bevezetője. http://venus.arts.u-szeged.hu/pub/angol-amerikai/elteal/kontra/staff_mikloskontra_2003book.rtf [A)–B) szöveg] – Kontra Miklós: A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása. Fórum Társadalomtudományi Szemle, VI. évf. 3. szám (2004): 145–152. http://www.foruminst.sk/publ/szemle/2004_3/szemle_2004_3_kontra.pdf [C)–D) szöveg] – A szövegek hátteréhez l. Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2003 K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, vázlatkészítés, szótár- és internethasználat [B)], példákból általánosítás [C)], rendszerezőképesség [D)] C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : homogén csoportok az olvasási sebesség és gyakorlat szerint (szempontokat l. fent) M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, reciprok tanulás 2. Olvasd el a számodra kijelölt szöveget! A) A következő részlet Kontra Miklós Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon című doktori értekezésének bevezető részéből származik. a) Jelöld a szövegben a lényeges információkat! (Ha szükséges, használd a jegyzeteket a szöveg értelmezéséhez!)

T E R E P M U N K A

Nyelv és társadalom összefüggései régóta sokak érdeklődésére számot tartó kérdések. Értekezésemben a magyar nyelv használatának olyan társadalmi vonatkozásait kísérlem meg boncolgatni, és oly módon, amilyenekre és ahogyan erre korábban nem volt példa. Bizonyos nyelvi kérdéseket ugyanis valóban társadalmi beágyazottságukban vizsgálok. Ezen azt értem, hogy nem egyes kitüntetett csoportok, például a nyelvművelők vagy az írók, esetleg a magyar szakos tanárok megszokott tárgyalásmódját követem, hanem a magyarországi lakosság egy reprezentatív mintáján elvégzett vizsgálatról számolok be. „A nyelvészet furcsa tudomány – ritkán veszi szemügyre azt, amit leír: a valóságos nyelvet” (Nádasdy). A magyar nyelvtanírók túlnyomó többsége – elvszerűen – normatív nyelvtanokat1 ír(t). Ha a nyelvtan a helyes beszéd tudománya, leírása, akkor nyilvánvalóan nem vizsgálhatja azt, hogy miként beszélnek a magyarok, tehát minden magyar, hanem csak azt vizsgálja, hogy miként beszélnek a mintaadók, a nyelvileg legműveltebb emberek. Sok leírás nem feltárja, hogy miként beszélnek a magyarok, hanem megszabni kívánja, hogy miként beszéljenek. Egy felülről diktált normát írnak le. Olyan ideális nyelvhasználatot, amelytől a hús-vér emberek mindennapi magyar nyelvi viselkedése néha fényévnyi távolságra van. A preskriptív nyelvészt2 sokszor nem a tények, hanem az elérendőnek vélt eszmények vezérlik. A magyar nyelvjárásgyűjtők és atlaszkészítők valóságos nyelvhasználatot vizsgáltak, de a falunak nem a nyelvét, hanem csak a nyelvjárását kutatták. A Strukturális magyar nyelvtan3 kötetei az őket író nyelvészek intuícióira alapozva a potenciális4 nyelvhasználatot vizsgálják. A nyelvművelők, a leíró és elméleti nyelvészek, valamint a nyelvatlaszkészítők egymástól eltérő módon, de mind torzított minták alapján vizsgálódtak. A magyarországi magyar nyelvhasználatnak a jelen értekezés az első tüzetes vizsgálata. Az értekezés alapjául szolgáló Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat (MNSZV) kielégíti a statisztikai mintavétel kívánalmait: a felnőtt magyarországi lakosság 832 fős, az életkor, nem, iskolázottság és településtípus szerint reprezentatív mintájától gyűjtöttünk adatokat. Ez a mintaválasztás lehetővé teszi, hogy bizonyos valószínűséggel a teljes felnőtt magyarországi lakosság nyelvi viselkedéséről és ítéleteiről tehessünk ellenőrizhető kijelentéseket. (Az adatfelvétel 1988-ban történt.) Az 1960-as évekig a nyelvészetben egyeduralkodó volt a kategorikus nyelvszemlélet. A nyelv vizsgálatához elengedhetetlennek vélték az esetlegességektől való elvonatkoztatást, az elemzések „minden vagy semmi”, „fekete vagy fehér” alapelvűek voltak. A kategoricitás azonban nem elengedhetetlen elve a nyelvészeti kutatásnak, csupán olyan posztulátum5, amelyet vagy elfogad az ember, vagy nem. A szociolingvisztika a nyelvet variábilisnak6, folytonosnak és kvantifikálhatónak7 tekinti. Elméletében a nyelvi egységek (hangok, morfok, szavak stb.) olyan változók, amelyek kombinációs lehetőségeit nemcsak a velük együtt előforduló nyelvi elemek korlátozzák, hanem a velük együtt előforduló társas és társadalmi körülmények is. A kvantitatív szociolingvisztika – így a jelen értekezés is – a nyelvi változást és változatosságot (variabilitást) úgy vizsgálja, hogy nem kizárja a nyelvtudomány illetékességi köréből a valós, mindennapi nyelvhasználatot, hanem beemeli a nyelvészetbe. Számot ad nemcsak a nyelvi/strukturális tényezőkről, hanem a beszélőkről is, vagyis az aktuális nyelvhasználatot befolyásoló 1

Normatív nyelvtan: Valamilyen nyelvi ideált leíró nyelvtan, amely nem csupán leírni, de előírni, általános normává tenni is kívánja az általa előnyben részesített nyelvhasználatot. A normatív nyelvtan nincs tekintettel a nyelv változatosságára és változékonyságára.

2

Preskriptív: Előíró szemléletű nyelvész vagy nyelvtan; az általa előnyben részesített nyelvváltozat használatát előírja.

3

Strukturális magyar nyelvtan: Az Akadémiai Kiadó által kiadott, a kilencvenes évek elejétől megjelenő kézikönyv-sorozat. Három kötete látott eddig napvilágot: az 1992-ben megjelent Mondattan, az 1994-es Fonológia és a 2000-ben kiadott Morfológia. A sorozat szerkesztője Kiefer Ferenc, nyelvész. A sorozat különlegessége, hogy modern nyelvelméleti alapokon próbál a magyar nyelvre vonatkozó nyelvtani leírást adni.

4

Potenciális: Lehetséges, elképzelhető.

5

Posztulátum: Kijelentés. Itt: alapfeltételezés.

6

Variábilis: Változatos és változékony.

7

Kvantifikálható: Számszerűsíthető.

43

44


•

1 1 .

É V F O L Y A M

társadalmi tényezőkről is. A nyelvhasználatot meghatározó független társadalmi változókat, amilyenek például a nem, életkor, társadalmi osztály vagy etnikum, valamint a beszédhelyzetek által korlátozott variabilitást lehetőleg kimerítően kell vizsgálni. Nyelvi és társadalmi változók között nemigen találunk tökéletes korrelációkat8, de az együttjárás szisztematikus9 – statisztikai értelemben. A különféle nyelvek korábbi elemzéseiben szabad váltakozásként leírt váltakozások egyáltalán nem szabadok, hanem szociolingvisztikailag determináltak10. Chambers szerint a szociolingvisztika fő empirikus feladata a nyelvi változóknak mint függő változóknak korrelációba állítása olyan független változókkal, mint a nyelvi környezet, a beszédstílus vagy a társadalmi kategóriák. A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat alapját képező nyelvi adatfelvétel 1988 májusában zajlott le az MTA Nyelvtudományi Intézete és az akkori Tömegkommunikációs Kutatóközpont együttműködésével. (Az adatfelvételkor persze nem tudhattuk, hogy Magyarországon hamarosan véget ér a szocializmus, és megkezdődik a piacgazdaság kialakítása.) A disszertáció11 elemzései ily módon egy letűnő társadalmi rendszer utolsó nyelvhasználati képét rajzolják meg, s egyben a magyar nyelv változatainak és változásainak későbbi vizsgálataihoz nyújtanak fontos összehasonlítási alapot. A vizsgálat célja a magyarországi magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződésének feltárása, a különféle nyelvi formákhoz kapcsolódó társas jelentések megállapítása és a nyelvi változások vizsgálata. Ebből következően elsősorban azt kívánom megállapítani, hogy mi van, s csak kisebb mértékben koncentrálok arra, hogy miért van úgy, ahogy van. Az adatokból kitapintható vagy sejthető nyelvi változásokra, ahol lehet, kitérek, de nem a nyelvi változások és változatosság (variabilitás) elméleti kérdései lesznek a fókuszban. A nyelvhasználati rétegződés feltárása, leírása, illetve elemzése temérdek új ismeretet eredményez, számos új kérdést vet föl és sok kérdést helyez új megvilágításba. Ilyenek a nyelvi norma kérdései, a nyelvi és társadalmi rétegződés összefüggései, a ránk, magyarokra nagyon jellemző megbélyegzési és túlhelyesbítési folyamatok12 stb. Dolgozatomnak az a célja, hogy az empirikus vizsgálatokkal alapot teremtsek a későbbi elméleti általánosítások számára. Forrás: http://venus.arts.u-szeged.hu/pub/angolamerikai/elteal/kontra/staff_mikloskontra_2003book.rtf b) Készíts vázlatot a szöveg alapján! Készülj fel a szöveg tartalmának elmagyarázására! B) A következő részlet Kontra Miklós Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon című doktori értekezésének bevezető részéből származik. a) Jelöld a szövegben a lényeges információkat! (Ha szükséges, használd a jegyzeteket – akár az előző szöveg jegyzeteit is – a szöveg értelmezéséhez!)

8

Korreláció: Összefüggés.

9

Szisztematikus: Rendszerszerű, rendszeres.

10 Determinált: Meghatározott. 11 Disszertáció: Doktori értekezés, tudományos műfaj. 12 Megbélyegzési és túlhelyesbítési folyamatok: Valakit a nyelvhasználata miatt megbélyegeznek, valamilyen negatív értékítélettel illetnek. Például ma sem ritka, hogy az ún. suksükölő beszélőt megbélyegzik, nyelvváltozata miatt iskolázatlannak, faragatlannak tekintik. A túlhelyesbítés részben bizonyos megbélyegzett nyelvhasználati formák kerüléséből származik. A beszélő, azt elkerülendő, hogy megbélyegezzék, ügyel nyelvhasználatára, így néha olyan formákat használ, amelyek nem jellemzőek sem a saját, sem a normatív változatra. Például a suksükölést elkerülendő a beszélő felszólító módban is a kijelentő módra érvényes végződéseket használja. A megbélyegzés idegen szóval: stigmatizáció, a túlhelyesbítés latin eredetű szóval hiperkorrekció.

T E R E P M U N K A

A LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOK MÓDSZEREI Kiindulópontunk az, hogy „A jelenben megfigyelhető mozgás, a váltakozás [pedig] az időben lefolyó változás vetülete”. A nyelvi struktúrának nem minden variabilitása és heterogenitása jár együtt nyelvi változással, de minden változáshoz hozzátartozik a variabilitás és heterogenitás. Az elemzések szembesítik az EXPLICIT, KODIFIKÁLT NORMÁT, vagyis azt a nyelvi változatot, amelyet a normatív nyelvészek s nyomukban az iskola intézményesen kíván mindenkivel elsajátíttatni az IMPLICIT NORMÁKKAL, vagyis a nem (vagy alig) tudatosan elsajátított és követett nyelvi szabályokkal. Feltárom, hogy milyen csoportok ítélik helyesnek, illetve kik használják a kodifikált standardnak megfelelő nyelvi változatokat, s kik a tőlük eltérő, sokszor megbélyegzett változatokat. Az elemzésekben használt legfontosabb eszköz a NYELVI VÁLTOZÓ. A kategoricitást föltételező nyelvészet egységei (beszédhang, fonéma, mellékmondat stb.) mind invariáns, diszkrét és minőségi egységek. A nyelv heterogenitását föltételező nyelvészetben a nyelvi változó variábilis, abban az értelemben, hogy különböző alkalmakkor különféleképp realizálódik. A változó folytonos, abban az értelemben, hogy a különböző nemstandard változatainak társadalmi jelentősége (pl. egy magánhangzó esetében) a standard változattól való (fonetikai) távolságuktól függ. Végül a változó kvantitatív nyelvészeti egység abban az értelemben, hogy jelentősége nem pusztán a változatok jelenlététől vagy hiányától függ, hanem viszonylagos gyakoriságuktól is. A NEM NYELVI (FÜGGETLEN) VÁLTOZÓKAT Angelusz és Tardos (Szociológia, 1987/2) szociológiai kutatásából vettem át, ezek a következők: iskolázottság, településtípus, nem, életkor, foglalkozás, ingázás, etnikum és társadalmi mobilitás. Ugyancsak független változóként szerepel még a nyelvműveléshez való viszony, vagyis „a nyelvművelési javak fogyasztásának” (cikkek olvasásának, rádió- és tv-műsorok hallgatásának/nézésének) gyakorisága. A mintaválasztás legfőbb szempontja az volt, hogy a minta jól reprezentálja az ország 18 évesnél idősebb korú népességét. A mintavétel első lépcsőjében a településeket választották ki, a másodikban pedig a személyeket. „A TÁRKI I. felvétel dokumentumai” (1986) a települések kiválasztásáról ezt írja: „Magyarország településeit a minta száz településsel kívánja reprezentálni. E települések kiválasztásánál általános szempontként figyelembe vettük az ország településeinek társadalmi, gazdasági, demográfiai szerkezetét, természetföldrajzi elhelyezkedését, az egyes tájegységek történeti fejlődési sajátosságait, a települések közigazgatási szerepét. […] előzetesen elhatároztuk: a budapesti kerületek, a megyeszékhelyek, illetve a többi 50 000 főnél nagyobb lakónépességű város tagjai lesznek a településmintának – önmagukat képviselve.” A vizsgált NYELVI (FÜGGŐ) VÁLTOZÓK a következők: – az inessivusi (bVn)13,melynek két változata van: [bVn] és [bV], az utóbbi (kissé?) stigmatizált – az illativusi (bV), változatai: [bV] és [bVn], az utóbbi hiperkorrekt – ikes igék: – E/1 (m): [m] és [k], az utóbbi (kissé?) stigmatizált – E/1 feltételes (nVk): [nék], [nVm] és [nák], a második változat elavuló/választékos, a harmadik stigmatizált – E/3 feltételes (nV): [nV] és [nék], a második változat választékos – E/3 felszólító (Vn): [Vn] és [ék], a második változat választékos – (ami): [ami] és [amely], az utóbbi változat hiperkorrekt – (amely): [amely] és [ami] – E/1 feltételes (nVk): [nék] és [nák], az utóbbi változat stigmatizált

13 bVn: A -ban/-ben toldalék szokásos nyelvészeti rövidítése. A toldalék két allomorfja csak a magánhangzóban különbözik, ezért a középső magánhangzót a rövidítésben egy nagy V-vel jelöljük, ami a latin vocalis (magánhangzó) szónak a rövidítése.

45

46


•

1 1 .

É V F O L Y A M

– (t-végű igék kijelentő módja): [kijelentő mód ≠ felszólító] és [kijelentő mód = felszólító], az utóbbi stigmatizált – (t-végű igék felszólító/kötőmódja): [standardbeli felszólító/kötőmód] és [standardbeli kijelentő mód], az utóbbi változat hiperkorrekt – (természetes, hogy X): [természetes, hogy X], [természetesen X] és [természetesen, hogy X], az első kettő standard, a harmadik nemstandard, stigmatizált változat – (e): [ige + -e] és [igekötő/tagadószó/stb. + -e], az utóbbi változat stigmatizált – (a miatt): [a miatt] és [az miatt], az utóbbi változat stigmatizált – (miatt): [miatt okhatározói névutó] és [miatt célhatározói névutó], az utóbbi stigmatizált – (végett): [végett célhatározói névutó] és [végett okhatározói névutó], az utóbbi stigmatizált – végül megvizsgáltam néhány helyesírási változót is, pl. [tömve van] és [tömvevan], [hiába] és [hijába], [utas] és [útas] stb. A függő változók iménti listáját, valamint a kérdőívet (lásd alább) az MNSZV három kutatója, Kontra Miklós, Pléh Csaba és Terestyéni Tamás együtt alakította ki, támaszkodva Pléh (Műhelymunkák I., 1985) és Terestyéni (Az anyanyelvi kommunikációs kultúra néhány jellegzetessége Magyarországon, 1987) korábbi vizsgálataira is. A könyvbeli elemzések (az 1–7. és a 9. fejezet) azonban e tézisek írójának önálló munkái. A magyar szociológusok az 1980-as évek közepén már jól képzett, olajozottan működő adatfelvételi rendszerrel dolgoztak. Leegyszerűsítve: a kutatók kérdőívei alapján, az adatfelvételt irányító instruktorok közreműködésével az adatfelvételt végrehajtó kérdezők gyűjtötték össze a nyers adatokat, amelyekből SPSS system file készült. Az MNSZV tervezésekor jelentős kihívásnak tekintettük, hogy egy Magyarországon nyelvészeti célra sosem használt közvélemény-kutató apparátussal kíséreljünk meg érvényes vizsgálatot lefolytatni. A pre-próba- és próbakérdezések tapasztalatai alapján kérdőívünket és a kérdezők számára írt módszertani útmutatót többször módosítottuk, aminek következtében a kitűzött célt nem nyelvész kérdezőkkel is el tudtuk érni. Papírt és tollat használó kérdőíves vizsgálatunkban az „egy beszélő – egy változó – egy-két-néhány adat” módszert használtuk, vagyis a beszélt nyelvi vizsgálatok „egy beszélő – egy változó – sok adat” módszerétől eltérően egy-egy adatközlőnktől egyazon változóra vonatkozóan csak egy-két-néhány adatot gyűjtöttünk. A vizsgálati kérdések egy része nyelvszociológiai problémákra irányult, például azt firtattuk, hogy az adatközlők szerint milyen tulajdonságok jellemzik a szép és választékos beszédet; hol beszélnek szépen vagy csúnyán magyarul; kik és milyen gyakran olvasnak, hallgatnak vagy néznek nyelvművelő írásokat, illetve műsorokat; kinek milyen nyelvészeti tárgyú könyvei vannak otthonában. A vizsgálati kérdések zömét azonban nyelvi feladatok tették ki, melyeknek négy fajtája volt: (1) grammatikalitási ítéletek, (2) szóbeli mondatkiegészítések, (3) írott szövegbeli alternatív formák közötti választások és (4) írott szövegbeli hibák kijavítása. A feladatokat (leegyszerűsítve) a következő példák illusztrálják: (1) Nyelvtanilag helyes ez a mondat? A kisfiút megbüntették, mert nem volt iskolába.

Igen

Nem

(2) Ennek a kártyának a bal oldalán egy hiányos mondat olvasható, a jobb oldalán pedig egy szó. Tegye be a szót a mondatba, és kérem, olvassa fel! Ha én még egyszer …, elbocsátanak az állásomból.

elkésik

T E R E P M U N K A

(3) A következő szövegben néhány helyen választani lehet két szó között. A választási lehetőségek mindig alá vannak húzva. Olvassa el a szöveget, és karikázza be azokat a szavakat, amelyek Ön szerint helyesebbek ebben a szövegben! Ez az, amelyet/amit régóta vágyom/vágyok enni. […] (4) Olvassa el a következő szöveget, és javítsa ki, ahol hibát talál benne. Húzza alá a hibás részt, és írja fölé a helyes formát! Mostanába nem szívesen utazok vonattal. A pályaudvar állandóan tömvevan utasokkal. Az ember hijába mereszti a szemét, nem lássa, hol van szabad hely. […] A feladatokat megkíséreltük olyan sorrendbe állítani, hogy egyrészt csökkenthessük a tanulási effektust, másrészt a különféle tevékenységek variálásával elkerüljük, hogy adatközlőink megunják a kérdezést. Az 1. kérdés a szép és választékos beszédre vonatkozott, a 2. különféle köszönési formák használati gyakoriságára. A 3. és 4. kérdés azt tudakolta, hogy hol beszélnek Magyarországon a legszebben s hol a legcsúnyábban, az 5. a nyelvművelő cikkek és műsorok „fogyasztását” mérte fel. Ezt követte az első 17 grammatikalitási ítélet. A 7. kérdés a szótárak és nyelvi tárgyú könyvek birtoklására vonatkozott, majd következett újabb 17 grammatikalitási ítélet. A 9. kérdés az írott szövegbeli alternatív formák választása volt, a 10. pedig a 16 szóbeli mondatkiegészítő feladatot tartalmazta. Az utolsó feladat az írott szöveg javítása volt. A négyféle feladat azért került a vizsgálatba, hogy nyelvi tudatosság és nyelvhasználat egymáshoz való viszonyát minél sokrétűbben elemezhessük. (A különféle adatok gyűjtése alapvető módszertani követelmény, ami csökkenti a hibák lehetőségét.) Az elemzésekben először mindig az adott változóhoz tartozó változópéldányok országos eredményeit közlöm. Ezt követően megvizsgálom, hogy a fentebb említett kilenc független változónak van-e statisztikailag szignifikáns hatása a kapott eredményekre. Harmadik lépésben megvizsgálom, hogy a négy fő független változó (az életkor, a nem, az iskolázottság és a lakhely) páronkénti interakcióban mutat-e valamilyen szignifikáns hatást. A négy változó összesen hatféleképp kombinálható. Egy-egy változópárt mindig kétféleképp vizsgálok, úgy, hogy a pár mindkét tagja csoportosító változó legyen. Például a LAKHELY X NEM elemzéskor megnézem, hogy vannak-e a nők (illetve a férfiak) között lakhely szerinti különbségek, és vannak-e az egyes településtípusokon belül (pl. a budapestiek között) nemi különbségek. A vizsgálatnak alapvető módszertani célja volt, hogy MEGISMÉTELHETŐ, TEHÁT ELLENŐRIZHETŐ legyen, ezért minden információt közlök, ami a kutatás megismétléséhez szükséges lehet. Forrás: http://venus.arts.u-szeged.hu/pub/angolamerikai/elteal/kontra/staff_mikloskontra_2003book.rtf b) Ha vannak a szövegben olyan szavak, kifejezések, amelyek nélkül a szöveg nem érthető számodra, nézz utána a jelentésüknek! c) Készíts vázlatot a szöveg alapján! Készülj fel a szöveg tartalmának elmagyarázására! C) A következő részlet Kontra Miklós A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása című cikkéből származik. a) Jelöld a szövegben a lényeges információkat! (Ha szükséges, nézz utána az ismeretlen szavaknak, kifejezéseknek!)

47

48


•

1 1 .

É V F O L Y A M

ZSUZSA KIKOSARAZOTT Egy világhírű magyar származású amerikai nyelvész, akihez már évtizedes barátság fűzött, és akivel tőlünk telhetően segítettük is egymás kutatásait Amerikában, illetve Magyarországon, Gál Zsuzsa (Susan Gal) engem 1995-ben váratlanul kikosarazott. Zsuzsát a burgenlandi Felsőőrben végzett kutatásai tették világhírűvé, 1979-ben megjelent Language Shift [Nyelvcsere] című könyve máig a nyelvcsere klasszikus leírásának számít, amit minden valamirevaló, nyelvészetbe bevezető tankönyvben idéznek azóta is. Történt, hogy épp annak a kutatásnak a megszervezésével foglalatoskodtam, aminek eredményeit A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című könyvsorozatban közöljük (eddig Csernicskó 1998, Göncz 1999 és Lanstyák 2000 jelentek meg), s kézenfekvőnek tartottam, hogy Felsőőrben folytassunk egy utóvizsgálatot, nézzük meg, mi változott Gál 1974-es terepvizsgálata után 20 évvel, miben váltak be jóslatai s miben nem, úgy folytatódott/alakult-e a felsőőri nyelvcsere, ahogy ő megjósolta. Megkértem hát Zsuzsát, adja meg néhány 1974-es adatközlője nevét s lakcímét, hadd keressük fel őket 20 év után. Zsuzsa kerek perec elutasította kérésemet, mondhatni kikosarazott, ami engem nagyon meglepett. Arra hivatkozott, hogy az adatközlőinek tett ígérete meg az amerikai kutatási etikai szabályok kérésem teljesítését lehetetlenné teszik. Én úgy gondoltam, hogy bőven vagyok már Gál Zsuzsával olyan jóban, hogy erre a kicsinységre nyugodtan megkérhetem, s ő nyilván segít is nekem, talán még fantáziát is lát majd az utóvizsgálatban. 1995-ben már jelentős amerikai tapasztalataim voltak, két részletben már több mint négy évet töltöttem tanárként s kutatóként az USA-ban, de Gál Zsuzsa elutasítása abszolút váratlanul ért. Nem ismertem azokat a Kelet-Európában hihetetlen, NyugatEurópában is furcsa kutatásetikai szabályokat, amelyek a Berkeley-ben nyelvészeti antropológiából doktorált és már a University of Chicago-n professzor Gál Zsuzsát kötötték. Kikosarazásom részletes okait már nem kérdeztem meg Zsuzsától, de nyilván az lehetett a helyzet, hogy ő megígérte minden adatközlőjének a teljes titoktartást, hogy személyazonosságukat soha senkinek nem fedi fel, s ez rám is vonatkozott, mint mindenki másra is.

ÉVA BÜSZKE ADATKÖZLŐI Gál Zsuzsáéval ellentétes Darvas Éva története, aki szintén az USA-ban élő magyar antropológus, s akinek a Michigan államban élő magyarokról szóló könyvében, az Allen Park-i református templomban szerdánként csigatésztát gyúró asszonyokról szóló leírásában a következőt lehet olvasni: Az antropológiában bevett gyakorlattól eltérően nem álneveket használok, hanem a résztvevők valódi neveit közlöm. Ezek az asszonyok nagyon büszkék arra, hogy részt vesznek a csigakészítésben, ezt életük részének, némelyek pedig életük értelmének tekintik. Néhány asszony a csigakészítést élete egyetlen fontos tevékenységének tartja, olyasminek, aminek mindig nagy várakozással tekint elébe. S valóban, a leírásból megtudjuk, hogy a fényképen is látható asszonyok egyikét Mrs. Juliska Birónak hívják, a másikat Mariska Leleszinek, és így tovább. Kinek van igaza – kérdezhetné az ámuló somorjai, pesti vagy csíkszeredai magyar társadalomkutató: Gálnak vagy Darvasnak? Azt hiszem, mindkettőjüknek, de mindkettőnek másképp. A normális Duna-medencei ésszel felfoghatatlanul merev USA-beli kutatásetikai szabályokat a legtöbb amerikai kutató saját legjobban felfogott érdekében betartja: ha például egy egyetemen egy gyógyszerkutató megsérti a föderális kutatásetikai szabályokat, akkor az egyetem minden más kutatóját (beleértve az esztétákat, zenetörténészeket és atomfizikusokat) kizárhatják a föderális kutatási támogatásokból. Gál Zsuzsának tehát a maga amerikai szempontjából abszolút igaza volt. De igaza volt Darvas Évának

T E R E P M U N K A

is, holott a csigatésztát gyúró asszonyok esetében homlokegyenest ellenkező utat választott, mint Gál Zsuzsa. Pontosabban: Darvas sem sértett szabályt. Az Amerikai Nyelvtudományi Társaság 1992. évi, az emberekkel kapcsolatos kutatásokról szóló etikai útmutatója ugyanis többek közt ezt mondja: Bizonyos szempontból a nyelvészeti kutatások eltérnek a természettudományi és társadalomtudományi kutatások jelentős részétől. A nyelvi jelenségek felfedezése közben a kutató sok olyan kérdést tesz fel, amelyeket az adatközlő vár, előre feltételez. Ezek a kérdések ritkán zavaróak vagy sértőek. Továbbá a sikeres kutatás azon is múlhat, hogy a nyelvész megtanulja-e s megfigyeli-e azokat az udvariassági és barátsággal kapcsolatos normákat, amelyek betartását adatközlői elvárják. Az adatközlők gyakran büszkék nyelvtudásukra, s meg is kívánják, hogy a kutatáshoz való hozzájárulásuk okán nevük ismertté váljon. Nevük elhallgatása számukra nemkívánatos lenne. Az amerikai indiánok néha jogosan kritizálják a korábbi nyelvészeti kutatókat azért, mert elhallgatták az indiánok hozzájárulását nyelveik leírásához. Egy nyelv beszélői iránti méltányos magatartás nagyrészt a beszélők szempontjainak megértésén múlik, s ami az egyik helyzetben helyénvaló, a másikban nem feltétlenül az.

MIÉRT LENNE JÓ TITKOS HANGFELVÉTELEKET KÉSZÍTENI? A kézikönyvek általában egyetértenek abban, hogy a kutatásban való részvételnek önkéntesnek kell lennie, a kutatóknak az adatközlőkre vonatkozó információkat titkosan kell kezelniük, és a résztvevőket nem szabad megtéveszteni, vagyis az adatközlőknek minden a kutatással kapcsolatos információt előre meg kell ismerniük, képesek kell legyenek mérlegelni részvételük esetleges következményeit. Ez a tájékozott beleegyezés elve (angolul: informed consent). Az USA-ban az adatközlőkkel gyakran aláíratnak egy nyilatkozatot, amely: – ismerteti a kutatás menetét és célját, – felsorolja a részvételből fakadó esetleges kockázatokat, – garantálja, hogy az adatközlő névtelen marad és a tőle nyert információkat titkosan kezelik, – közli, hogy az adatközlő részvétele önkéntes, a kutató pedig garantálja, hogy az adatközlő bármikor megszakíthatja részvételét, és – tartalmazza a kutatásvezető és a kutatási intézet/egyetem kutatási tervekért felelős bizottságának elérhetőségeit. Nálunk ez még nincs így, de efelé haladunk mi is. A nyelvész azonban legszívesebben megtévesztené adatközlőit, vagyis titkosan készítene videóvagy magnetofon-felvételeket elemzés céljára, mivel tudja, hogy az emberek beszédét lényegesen befolyásolja az, hogy kivel s hol beszélgetnek éppen. Ha tudja valaki, hogy figyelik a beszédét, megpróbál megfelelni egy vélt társadalmi elvárásnak (helyesen kezd beszélni), tehát nem úgy beszél, ahogy általában, normálisan szokott. Ha egy új ismerősöm megkérdi, hogy mi a foglalkozásom, s erre azt mondom: nyelvész vagyok, tízből nyolcan szabadkozni kezdenek, hogy sajnos ők nem beszélnek elég helyesen magyarul. Amikor az 1980-as évek második felében elkezdtem adatokat gyűjteni egy mondattani változáshoz, addig a pillanatig, amíg nem tartottam erről előadást az MTA Nyelvtudományi Intézetében, kollégáim spontán nyelvhasználatában előforduló példákat is gyűjthettem számosat. De mikor kiderült számukra, hogy vizsgálom a természetesen, hogy esik az eső-típusú szerkezeteket (ez a ’természetes, hogy esik az eső’ és a ’természetesen esik az eső’ keveredése, a nyelvművelők helytelenítik, de Magyarország lakóinak fele nyelvtanilag helyesnek ítéli), nyelvész kollégáim egyik napról a másikra kiiktatták beszédükből az ilyen mondatokat. A nyelvész azt a beszédet szeretné megfigyelni, rögzíteni és elemezni, amit akkor produkálnak az emberek, amikor nem figyelik őket. Ez a megfigyelői paradoxon, aminek feloldására számos trükköt dolgoztak ki a szociolingvisták.

49

50


•

1 1 .

É V F O L Y A M

Az embereket megtéveszteni nem etikus dolog, tehát titkos felvételeket készíteni sem az, tudományos célból sem. Hogy mi számít megtévesztésnek s mi nem, azt persze nem lehet egyértelműen eldönteni, ezért a kutatásetikai szabályok nem mindenhol egyformák. Az amerikai William Labov azok közé tartozik, akik a titkos felvételek készítését határozottan ellenzik, ő azt sem tartja megengedhetőnek, hogy a kutató, ha titkos felvételt készít, utólag engedélyeztesse a felvétel kutatási célú felhasználását (az engedély megtagadása esetén viszont semmisítse meg a felvételt). Labovnak az a tanácsa mindenesetre megszívlelendő, hogy nem szabad olyat tenni, amit aztán a nyilvánosság előtt nehéz lenne megmagyarázni. Forrás: http://www.foruminst.sk/publ/szemle/2004_3/szemle_2004_3_kontra.pdf b) Készíts vázlatot a szöveg alapján! Készülj fel a szöveg tartalmának elmagyarázására! D) A következő részlet Kontra Miklós A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása című cikkéből származik. a) Jelöld a szövegben a lényeges információkat! (Ha szükséges, nézz utána az ismeretlen szavaknak, kifejezéseknek!)

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGÜNKRŐL A társadalomtudományi kutatás tehát akkor etikus, ha a kutató nem okoz kárt azoknak, akiket vizsgál, s más kutatókat sem rövidít meg. Cameron és munkatársai (1992) megkülönböztetik az etikus kutatást a pártfogó kutatástól (angolul: advocacy research). Ez utóbbiban nemcsak az adatközlőket kutatják, hanem az adatközlőkért is folyik a tudományos munka. Az alapelv az, hogy a kutatás ne csak a kutatónak hajtson hasznot, hanem azoknak is, akiket kutatnak. William Labov egyike annak a számos nyelvésznek, akik sokat tettek adatközlőikért. 1982-ben megfogalmazott két fontos elvet: 1. A tévedések korrigálásának elve Ha egy tudósnak olyan széles körben elterjedt elképzelés vagy társadalmi gyakorlat jut tudomására, amelyeknek fontos következményei vannak, s amelyek helytelenségét kutatásai kimutatták, kötelessége ezt a lehető legtöbb embernek tudomására hozni. 2. Az adósság elve Aki nyelvi adatokat gyűjtött egy beszélőközösség tagjaitól, annak kötelessége azt a tudást, amelyre így tett szert, a közösség javára kamatoztatni, amikor annak erre szüksége van. A tévedések korrigálásának elve indította Lanstyák Istvánt (2003/2004) arra, hogy mérlegre tegyen 75 olyan idézetet, melyeket egy magyarországi nyelvművelő lap közölt, megállapítandó, hogy nyelvi műveltséget vagy babonákat terjesztenek-e. A 75 idézetben a mozgalmi (laikus) nyelvművelők, de a céhbeli nyelvészek is, babonákat terjesztenek, ami önmagában is visszás, de még elgondolkodtatóbb az a körülmény, hogy azt a lapot, amely babonaságokat terjeszt, tekintélyes tudományos és államigazgatási intézmények támogatják. A tévedések korrigálásának elve motiválta azokat a magyarországi nyelvészeket is, akik a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvényjavaslatot kritizálták, még mielőtt az Országgyűlés azt megszavazta 2001.

T E R E P M U N K A

november 27-én. Ezt a törvényt ugyanis a politikusok és az őket segítő nyelvművelők egy tévhitre alapozták, nevezetesen arra, hogy meg lehet objektíven állapítani egy szóról, hogy a magyarban meghonosodott idegen nyelvű kifejezés-e vagy nem. Ha ugyanis az, a reklámokban s másutt nem kell magyarul is feltüntetni a szót (hisz már meghonosodott a magyarban), de ha nem az, fel kell tüntetni. Például a shop, amit minden MOL-kútnál is látunk, ha meghonosodott szónak minősül, maradhat, ha nem, akkor bolt nélkül büntetendő. A törvénytervezetet kritizáló nyelvészek emlékeztettek Bárczi Géza egyetemi tankönyvére, amiből mindenki tudhatja, aki olvasta, hogy: „A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni” (Bárczi 1958: 45). Tehát tudományos objektivitással azt sem lehet megállapítani, hogy egy szó meghonosodott idegen eredetű kifejezés-e a magyarban. Következésképpen a magyar Országgyűlésben megszavazott s ma hatályos törvényt nem lehet objektíven alkalmazni, mivel annak kulcsfogalma arra, amire szánták, alkalmatlan. A törvénytervezetet kritizáló nyelvészek erre hívták fel a Magyar Narancs, a Népszabadság és a Heti Világgazdaság olvasóinak figyelmét. A törvény körül bábáskodó nyelvművelők pedig vagy elfelejtették már a Bárczi tankönyvéből is bő négy évtizede tudható alaptételt, vagy elhallgatták azt. Az előbbi esetben etikai felelősségük kisebb, mint az utóbbiban, de akkor sem elhanyagolható. Ez a törvény ugyanis nem korrigál egy széles körben elterjedt téveszmét, hanem megerősíti azt, s teret nyit a teljesen önkényes alkalmazásoknak és büntetéseknek. Társadalmilag káros ez a törvény. Azok a nyelvtudósok, akik ellenezték, a tudományos ismeretekre apelláltak, a tévedések korrigálásának elvét alkalmazva. Azok a nyelvművelők, akik pártolták a törvényt, a laikusok tévhiteire építettek – sikerrel. Nem szükségszerű, hogy a jövőben is sikeresek legyenek. b) Készíts vázlatot a szöveg alapján! Készülj fel a szöveg tartalmának elmagyarázására! 3. Magyarázzátok el egymásnak az olvasottakat! Közösen készítsetek vázlatot a társadalomtudományi kutatások módszereiről és etikai kérdéseiről!


A vizsgálandó probléma kijelölése, a hipotézis megfogalmazása

50. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a szociolingvisztikai terepmunka elvégzéséhez kialakuljanak a 3-4 fős kutatócsoportok. A következő órákon ezek a csoportok fognak együtt dolgozni a projekt megvalósításán. • A feladat elvégzése előtt olvassák el a 4. feladat előtt álló bevezető szöveget. • Első lépésként a tanulók egyénileg válasszanak maguknak kutatási témát. A további órákon kerül sor a vizsgálati módszerek és az adatközlői minta kiválasztására, a kutatási tervek bemutatására, a modulhoz tartozó két utolsó órán pedig a projektek bemutatására és megvitatására. • A kutatási témát a tanulók a megadott listáról is kiválaszthatják, de maguk is javasolhatnak új témákat. Nem baj, ha ugyanazt a témát több csoport is választja, mert az is érdekes lehet, hogy

51

52


•

1 1 .

É V F O L Y A M

egymástól függetlenül dolgozva miben fog megegyezni, illetve eltérni az elvégzett vizsgálat. Csoportonként segítsünk a tanulóknak témát találni. • A csoportok megszervezéséhez valószínűleg erőteljes tanári közreműködés szükséges. • Szükség esetén a listán szereplő témákat magyarázzuk el a diákoknak; például a szleng jelentését mindenképp érdemes felidézni (hogy ne keverjék össze a trágársággal). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : megfigyelőképesség, kooperáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : projekt A nyelvtudománynak az is célja, hogy megvizsgálja, hogyan működik a nyelv, milyen funkciói vannak az emberi közösségekben, milyen kapcsolat van nyelv és gondolkodás, nyelv és kultúra, nyelv és társadalom között. Ahhoz, hogy ezeket az összefüggéseket vizsgálni tudják, a nyelvészeknek le kell írniuk a nyelvet: tudniuk kell, milyen hangtani, nyelvtani jellegzetességei vannak, hogyan épül föl a szókincse, és így tovább. Ahhoz, hogy a nyelv társas, azaz az emberi közösségben betöltött funkcióit is föl tudják tárni, azt is meg kell figyelniük, hogy egy-egy hangtani jellemző, nyelvtani forma vagy szó, kifejezés mikor, milyen körülmények között, a nyelvterület melyik részén használatos. Mindannyian többféleképpen tudjuk kifejezni mondandónkat. Sok mindent kifejezhetünk azzal, hogy a lehetőségek közül mit választunk. Jelezhetjük, hogy milyen csoporthoz tartozunk, hogy mennyire bizalmas a viszony közöttünk és beszélgetőtársunk között, hogy mennyire hivatalos a környezet, és így tovább. Választásaink tehát nem esetlegesek, hanem mindig jelentőségük van. A nyelvészek arra is kíváncsiak, hogy ki kivel hogyan beszél, és hogyan befolyásolja a környezet és a téma a nyelvi elemek közötti választásokat. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához adatokat kell gyűjtenünk a nyelvről. Az adatgyűjtés előtt meg kell terveznünk a kutatást, azaz meg kell határoznunk a következőket: – Mi az a kérdés, nyelvi jelenség, amit vizsgálni akarunk? – Mi a legmegfelelőbb módszer a kiválasztott jelenség vizsgálatához? – Milyen mennyiségű adatra van szükségünk, és hány beszélő nyelvi viselkedését kell megfigyelnünk ahhoz, hogy helytálló következtetéseket vonjunk le adatainkból? A kutatás megtervezését további lépések követik: – adatgyűjtés, – az adatok rögzítése, – az adatok elemzése. Az elemzés során feltárt összefüggésekből vonhatunk le következtetéseket. A következő órákon a gyakorlatban próbáljuk ki, hogyan történnek ezek a lépések. Először „kutatócsoportokat” alakítunk, aztán minden csoport kiválaszt egy nyelvi jelenséget, amelyet meg szeretne vizsgálni. Utána megtervezzük a kutatást, majd elvégezzük az adatgyűjtést, elemezzük az adatokat, és bemutatjuk a többi csoportnak a kutatási eredményeket. 4. Tekintsd át a következő témákat! Jelöld meg azokat, amelyek a leginkább érdekelnek, amelyekből szívesen készítenél terepmunkát!

T E R E P M U N K A

Témák: 1. Milyen különbségek vannak osztálytársaitok órai, illetve a szünetben/iskolán kívül beszélt nyelvhasználata között? 2. Mikor, milyen helyzetben, kik használnak szlenget? Mik ennek a jellemzői? 3. Milyen különbségek vannak az általatok ismert szleng és a között a szleng között, amelyet szüleitek beszélnek? 4. Milyen jegyek jellemzők az SMS-ek nyelvhasználatára? 5. Milyen jellegzetességei vannak a chat, az e-mail, és a Skype-üzenetek nyelvhasználatának? 6. Milyen jegyek jellemzik lakóhelyed nyelvhasználatát – például a televízió hírműsoraiban is használt nyelvhez képest? 7. Van-e különbség a lányok és a fiúk nyelvhasználata között? 8. Mik a tegezés–magázás szabályai lakóhelyeden? a) Válassz a témák közül! b) Ha a fenti témákon kívül mást szeretnél kutatni a terepmunka során, írd le röviden, hogy mi lenne az! c) Keresd meg az osztályban azokat, akiket hasonló témák érdekelnek, mint téged! Alakítsatok 3-4 fős kutatócsoportokat! 5. Kezdjétek el a kutatási terv készítését! a) Írjátok le pontosan, mi lesz a kutatás témája! b) Miért választottátok? c) Miért fontos vagy aktuális ez a téma? d) Mi lesz a kutatás várható eredménye? e) Indokoljátok is meg a feltételezéseteket! Amikor a nyelvészek kutatni kezdenek egy nyelvi jelenséget, tapasztalataik, megfigyeléseik és a korábbi kutatások alapján azt is megfogalmazzák, hogy vajon mi lesz kutatásuk eredménye. Ezt a föltételezett eredményt hívják HIPOTÉZISNEK. A kutatás később arra irányul, hogy megvizsgáljuk: vajon igazolható volt-e a hipotézis vagy sem, illetve ha csak részben volt igazolható, akkor melyik része igazolódott be, melyik nem. Elképzelhető, hogy a hipotézisalkotás csak rejtve van jelen. Például amikor új nyelvi közvetítőeszközt vizsgálunk, és az a kérdésünk, hogy mi jellemző ennek a nyelvhasználatára (például az SMS nyelvhasználatára), akkor feltételezzük, hogy vannak sajátos jegyei – azért végezzük a kutatást, hogy ezekről képet kapjunk.

53

54



•

1 1 .

É V F O L Y A M

Lehetséges vizsgálati eszközök

52. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja a kutatási módszerek alapvető fajtáival való megismerkedés. • A feladatot egyénileg oldják meg a tanulók, a csoportok csak a szöveg elolvasása és a feladatok megoldása után üljenek össze megvitatni a választandó módszert. • Ha valamelyik módszer nem világos, egyeztessük frontálisan. • Ha tudunk, vigyünk be mutatóba néhány próbakérdőívet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, információk visszakeresése szövegből, szöveg információinak felhasználása problémamegoldáshoz C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, feladatmegoldás 6. Olvasd el a következő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A nyelvészeti terepmunka lehetséges eszközei A nyelvészeti terepmunkában többféle eszközt alkalmazhatunk, attól függően, hogy milyen mennyiségű és milyen típusú adatra van szükségünk ahhoz, hogy hipotézisünket megerősítsük vagy elvessük. Valamennyi vizsgálatban jelen van azonban egy olyan nehézség, amelyet le kell küzdenünk: a nyelvészek azt szeretnék leírni, hogy az emberek hogyan használják a nyelvet természetes közegben. A nyelv leírásához az írott szövegekből értelemszerűen csak arról kaphatunk képet, hogy az írott szövegek milyenek – a szóbeliség sokféle formájára vagy akár más, nem vizsgált írott változatokra az „irodalmi” nyelvi szövegekből nem nyerhetünk érvényes adatokat. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy az emberek másképpen beszélnek és másképpen is írnak akkor, ha tudják, hogy szóbeli vagy írott szövegeiket majd elemezni fogják. Az a tudat, hogy megfigyelik őket, befolyásolja nyelvhasználatukat. Éppen ezért bármilyen vizsgálati eszközt válasszunk is, mindig arra kell törekedni, hogy az adatközlők, akiktől adatainkat nyerjük, ne tudják, hogy megnyilvánulásaikban éppen milyen elemet vizsgálunk.

A legismertebb vizsgálati eszközök KÉR DŐÍV: A kérdőíves adatgyűjtés előnye, hogy rövid idő alatt sok adathoz juthatunk, az adatok föl-

dolgozása viszonylag gyors és nagyon célzottan lehet egy-egy nyelvi jelenségre rákérdezni. Hátránya, hogy jórészt csak a szókincset, illetve nyelvtani elemeket vizsgálhatunk vele, hangtani és szövegtani jelenségeket nem vizsgálhatunk, és a spontán nyelvhasználatra vonatkozó információkat nem kaphatunk. További hátrány, hogy a kérdőív kitöltésekor az adatközlők elég erősen érzékelik, hogy kísérleti helyzetben vannak, nehéz, bár nem lehetetlen megvalósítani, hogy természetes adatokhoz jussunk ezzel az eszközzel. Kérdőívet a leggyakrabban akkor alkalmaznak, ha értékítéleteket kérnek az adatközlőktől

T E R E P M U N K A

(például hogy egy-egy mondatot, amelyben a vizsgálandó nyelvi forma szerepel, jónak, elfogadhatónak vagy nem elfogadhatónak tartanak). Szintén gyakori, hogy a vizsgált nyelvi elem helyét üresen hagyják, és az adatközlő egészíti ki a mondatot. INTERJÚ: Az interjús adatgyűjtés előnye, hogy ha néhány kérdés után sikerült elfeledtetni az adatközlővel, hogy magnó- vagy videofelvétel készül, akkor természetesebb nyelvhasználatot figyelhetünk meg vele, mint kérdőíves gyűjtéssel. Hangtani és a nyelvhasználattal kapcsolatos jelenségek vizsgálatára ez a legalkalmasabb eszköz. Ahhoz, hogy összehasonlíthatóbbak legyenek a beszélgetések, sokszor előre megtervezett beszédegységeket, ún. modulokat használnak – ezekről minden adatközlővel beszél a terepmunkás, aki az interjút fölveszi. Hátránya, hogy az adatok elemzését meg kell előznie a szöveg rögzítésének, és ez hosszadalmas folyamat. Éppen ezért általában kevesebb adatközlőtől szereznek így adatokat, mint kérdőívvel. MEGFIG YELÉS: Külön „kísérleti helyzet” nélkül létrejött, a kutató számára hozzáférhető írott vagy szóbeli szövegek összegyűjtése és elemzése. Előnye, hogy ezek valódi, természetes nyelvhasználatból származó adatok, hátránya, hogy mivel a kutató maga csak meglévő adatokkal dolgozhat, nem tudja megtervezni az adatközlők körét. Ez azzal jár, hogy az adatok elemzése után levont következtetések érvényessége általában szűkebb körre korlátozódik. Ha ezzel a módszerrel dolgozunk, akkor sem esetlegesen gyűjtjük az adatokat, hanem nagyon pontosan körül kell határolni az ún. korpuszt, a szövegeknek azt a körét, amivel dolgozunk, és meg kell indokolni, hogy miért éppen ezzel. ÜG YNÖKMÓDSZER: Elsősorban az emberek egy-egy nyelvhasználati módra, nyelvi formára adott reakcióit vizsgálhatjuk ezzel sikeresen. Lényege, hogy ugyanaz az „ügynök” két szerepbe bújik: két különböző nyelvhasználatot követ, így, ha az adatközlők eltérően reagálnak a két szerepre, akkor az nem az „ügynök” személyéből, hanem nyelvhasználatából következik. Ha az ügynök magnetofonra beszél, akkor ugyanannak a csoportnak is lejátszhatjuk a két különböző nyelvváltozatot, ha személyesen jelenik meg, akkor viszont két különböző adatközlői csoportra van szükségünk: az ügynök az egyikben az egyik, a másikban a másik nyelvváltozatot használja. Az adatközlőket később arra kérjük, hogy két tulajdonságcsoport szerint jellemezzék az ügynök egyik, illetve másik „lényét”. Az egyik tulajdonságcsoportban olyan tulajdonságok vannak, amelyek a szakértelemmel, hozzáértéssel, intelligenciával kapcsolatosak (hozzáértő, talpraesett, határozott, okos stb.), a másikban pedig olyanok, amelyek az érzelmekkel kapcsolatosak (barátságos, kedves, jóképű/csinos, megbízható stb.). Sokszor előfordul, hogy az adatközlők az egyik nyelvváltozathoz inkább a hozzáértéshez, a másikhoz inkább a barátságossághoz kötődő tulajdonságokat társítják. A kutatásokban gyakori, hogy ezeknek a vizsgálati eszközöknek a kombinációit alkalmazzák. A kutató alkalmazhat a föntieken kívül más módszereket is; olyat, ami jobban illik kutatása tárgyához. Akár széles körben elterjedt, akár maga által kifejlesztett vizsgálati eszközt alkalmaz a kutató, nagyon fontos, hogy mindig pontosan írja le, milyen módszerrel dolgozott, milyen vizsgálati eszközzel gyűjtötte az adatokat. Ez azért fontos, mert csak ebben az esetben lehet megfelelően értékelni a kutató adatokból levont következtetéseit, és ha akarják, így tudják mások is megismételni a kutatást. a) Voltál már adatközlő bármilyen – a fent leírtakhoz hasonló – felmérésben? Idézd fel a helyzetet! Hasonlítsd össze emlékeidet azzal, amit a szöveg állít! b) Gyűjtsd ki a szövegből a nyelvészeti terepmunkában használható eszközöket! (Ha tudsz más eszközt, azt is írd be a táblázatba!) Írd le a szöveg alapján minden eszközről, hogy mi az előnye és milyen hátrányai vannak az alkalmazásának! Majd írd le azt is, a saját terepmunkátok során melyiknek az alkalmazása milyen eredményekkel szolgálhatna!

55

56


A MÓDSZER NEVE


•

1 1 .

ELŐNYE

É V F O L Y A M

HÁTRÁNYA

HA ALKALMAZNÁD...

A vizsgálati eszközök kiválasztása

55. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A kutatócsoportok csoportonként vitassák meg, melyik módszer volna a legalkalmasabb a kutatási témájuk vizsgálatára. Indokolják választásukat, majd tervezzék meg a vizsgálati eszközt. Csoportonként segítsünk a munkában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, érvelés, elemzés, problémamegoldás, kooperáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : projekt 7. Vitassátok meg, melyik módszer volna a legalkalmasabb a kutatási témátok vizsgálatára! Vegyétek figyelembe a következő szempontokat! – Kutatási témátokhoz sok, akár statisztikailag is elemezhető mennyiségű adatra van szükségetek, vagy kevesebb adat is elég? – Milyen nyelvi jelenséget vizsgáltok: hangtanit, nyelvtanit, szókincsbelit vagy pragmatikait (nyelvhasználattal kapcsolatosat)? – Akartok-e olyan elemzéseket végezni, amelyek az adatközlők neme, életkora, végzettsége, lakóhelye szerint rendszerezik az adatokat? – Kutatásotok egy bizonyos nyelvi forma előfordulását vizsgálja? – Kutatásotok az embereknek egy-egy nyelvi formára, valamilyen nyelvhasználati módra adott reakcióit vizsgálja? a) A választott módszer: b) Érvek a választott módszer mellett: 8. Tervezzétek meg a vizsgálati eszközt! – Ha KÉRDŐÍV lesz, akkor a benne szereplő kérdéseket, feladatokat írjátok le! – Ha INTERJÚ, akkor a beszélgetés során érinteni kívánt modulokat írjátok le! – Ha ÜGYNÖKMÓDSZERREL dolgoztok, akkor az ügynök által mondott szövegeket, illetve az ügynök különböző „alakjainak” jellemzésére kitöltendő kérdőíveket szerkesszétek meg! – Ha MEGFIGYELÉST alkalmaztok, akkor jelöljétek ki a korpuszt, amellyel dolgozni fogtok!

T E R E P M U N K A


A minta kiválasztásának elvei


Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A tanulók egyénileg olvassák el és dolgozzák fel a szöveget. Ezt követően – még mindig egyénileg – tervezzenek mintát a csoportjuk kutatásához. • Ha szükséges, akkor az ismeretterjesztő szöveget egyeztessük frontálisan is: elengedhetetlenül fontos, hogy mindenki megértse a minta megválasztásának jelentőségét. • Ha tudunk, vigyünk be példákat bármilyen társadalomtudományi kutatásból. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, elemzés, problémamegoldás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, esetleg frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés 9. Olvasd el a következő szöveget! Használd a szokásos jelzéseket a margón a szöveg feldolgozása közben!

A vizsgálati minta kiválasztásának szempontjai A vizsgálati módszer megtervezéséhez hasonlóan nagyon fontos az ún. ADATKÖZLŐKNEK a kiválasztása, vagyis azoknak a kijelölése, akiktől adatokat fogunk gyűjteni. Szintén a kutatás tárgyától és a vizsgálati eszköztől is függ, hogy hogyan tervezzük meg az ún. MINTÁT, vagyis az adatközlők körét. Ha a kutatás célja az, hogy nagyobb beszélőközösségre érvényes következtetéseket lehessen megfogalmazni, akkor ezt REPREZENTATÍV MINTA kikérdezésével lehet elérni. Reprezentatívnak akkor nevezzük a mintát, ha a megkérdezett adatközlők összetétele bizonyos szempontok szerint arányosan leképezi a teljes lakosság összetételét. Ez azt jelenti, hogy ha például a lakosság 52%-a nő, akkor a mintában is 52% a nők aránya. Persze nem egyetlen, hanem több szempont szerint is arányosnak kell lennie a mintának. Lehet ilyen szempont az életkor, a végzettség, a lakóhely mérete és így tovább. Az ilyen kutatáshoz nehéz megfelelő mintát kialakítani, többnyire ritkán, csak nagy vizsgálatoknál alkalmazzák, mert költséges és időigényes. Ahhoz, hogy statisztikailag érvényes kijelentéseket tehessünk, sok, több száz vagy ezer embert kell megkérdeznünk. Így főként kérdőíves módszerrel együtt alkalmazható. Sokkal gyakoribb, hogy ennél jóval kisebb mintával dolgoznak a nyelvészek, főként ha nem statisztikai adatokra van szükségük. Az interjúval vagy ügynökmódszerrel, megfigyeléssel végzett kutatások is érvényes eredményeket hoznak, csak pontosan meg kell mondanunk, hogy milyen mintát használtunk, mert ettől függ, hogy mennyire általánosíthatók az általunk megfigyelt jelenségek. A minta megtervezésekor érvényesíthetünk csak egyetlen szempontot (például gimnazisták – szakmunkásképzőben tanulók; 20 év alattiak – 40 év fölöttiek; nők – férfiak stb.), ilyenkor kevesebb adatközlő adataiból is érvényes következtetéseket vonhatunk le. Ilyenkor azonban figyelni kell arra, hogy a minta csak a kiválasztott szempont szerint váljon szét a kapott módon, nehogy becsapjon bennünket saját választásunk, és valójában egy másik szempont hatásait érzékeljük. Tehát ha az életkor hatását

57

58


•

1 1 .

É V F O L Y A M

akarjuk vizsgálni, mondjuk a szleng használatát illetően, és az egyik csoport 20 év alatti, a másik 40 fölötti, akkor ne legyen a 20 év alattiak mindegyike vagy többsége nő, a 40 fölöttiek mindegyike vagy többsége pedig férfi, mert ebben az esetben nem tudhatjuk, hogy az életkor vagy a nem hatását tapasztaljuk-e. A minta összeállítását végezhetjük úgy, hogy kiválasztott szempontjainknak megfelelően előre meghatározzuk, hány adatközlői csoportra és csoportonként hány adatközlőre lesz szükségünk, majd adatközlőket keresünk, akik megfelelnek a szükséges jellemzőknek, és hajlandók is részt venni a kutatásban. Az előző példánál maradva: ha az életkort és a nemet is figyelembe akarjuk venni az adatok elemzésekor, akkor a mintát úgy kell megterveznünk, hogy mindkét szempontnak megfelelő csoportokat kapjunk, és kellő számú adatközlő legyen mindegyik csoportban. Lesz például húsz 20 év alatti személy és húsz 40 év fölötti adatközlőnk, mindkét csoportban 10-10 nő, illetve férfi. De a minta kialakításakor lehet elsődleges szempontunk az is, hogy ismerik-e egymást az adatközlők. Ha kisebb közösségek nyelvhasználatát vizsgáljuk, akkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy adatközlőink közül kik ismerik egymást, és hányféle nyelvhasználati színtéren találkoznak egymással. Más szóval: ilyenkor föltérképezzük adatközlőink társas kapcsolathálózatát, legalábbis annak egy részét. A társas kapcsolathálózat meghatározó jelentőségű a nyelvhasználati szokások kialakulásában, és erősen befolyásolja a nyelvi viselkedést. a) Írd le, szerinted a ti terepmunkátokban milyen mintát lenne érdemes összeállítani! b) Indokold meg, miért lenne megfelelő egy ilyen minta!

7. lépés: 10–11. feladat T/10–11.

Az adatközlők mintájának a kiválasztása


Ta n á r i i n s t r u k c i ó A kutatócsoportok vitassák meg, milyen minta volna a legalkalmasabb a kutatási témájuk vizsgálatára. Választásukat indokolják is meg. Ezt követően tervezzék is meg, illetve tökéletesítsék a vizsgálati eszközüket. Csoportonként segítsünk a munkában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, problémamegoldás, kooperáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : projekt 10. Vitassátok meg saját kutatócsoportotokban, milyen minta volna a legalkalmasabb a kutatási témátok vizsgálatára! Vegyétek figyelembe a következő szempontokat! – Kutatási témátokhoz sok, akár statisztikailag is elemezhető mennyiségű adatra van szükségetek, vagy kevesebb adat is elég?

T E R E P M U N K A

– Milyen módszert választottatok a kutatásotokhoz? – Milyen szempontok szerint akarjátok majd elemezni az adatokat? – Hány adatközlőt tudtok majd megkérdezni? a) Írjátok le, milyen mintát terveztetek el! b) Indokoljátok meg, miért ilyen mintát választottatok! 11. A kiválasztott minta alapján folytassátok a vizsgálati eszközötök megtervezését!

8. lépés: 12–13. feladat T/12–13.

A kutatási tervek bemutatása, megvitatása, korrekciója

59. oldal 45 PERC

+ Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A prezentációt házi feladatként, órán kívül készítsék el a csoportok. A feladatot tehát jelöljük ki számukra az előző órán! • Az órán a csoportok arányosan felosztott időkeretben ismertessék a többiekkel, hogy milyen témát választottak, mi a hipotézisük, milyen módszerrel és milyen mintán akarnak dolgozni. Minden csoporttól kérjünk számítógépes prezentációt. Az előadást tarthatja egy tanuló, de akár több is, felosztva az altémákat egymás közt. • Minden csoport előadása után hagyjunk pár percet arra, hogy közösen megvitathassa az osztály, mely elemeken érdemes változtatni, hogy a kutatás sikeres legyen. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a figyelemreméltó, elgondolkodtató javaslatokat a csoportok jegyezzék le. • Otthoni feladatként a közös megbeszélésen elhangzott javaslatokat hasznosítva csoportonként módosíthassák kutatási tervüket. • Ezzel a lépéssel lezárul a projekt megtervezésének első szakasza. K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: előadás tartása, előadás felépítése, vita, érvelés, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció, házi feladat 12. Ismertessétek kutatási terveteket az osztállyal! Használjatok számítógépes prezentációt! Feltétlenül térjetek ki a következő szempontokra! – Milyen kutatási témát választottatok? Miért? – Mi a hipotézisetek a témával kapcsolatban? – Milyen vizsgálati módszert választottatok? Miért? – Milyen adatközlői mintával fogtok dolgozni? Miért?

59

60


•

1 1 .

É V F O L Y A M

13. Jegyezzétek fel a többiek tanácsait! Ha jónak látjátok, módosítsátok kutatási terveteket a fölmerült javaslatokat hasznosítva!


Az adatok felvétele

60. oldal Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A tanulók otthoni feladatként végezzék el az adatgyűjtést és az adatok rögzítését. A következő alkalommal már szükség lesz a nyers adatokra. Ezeket a tanulók a csoport többi tagja számára is tegyék hozzáférhetővé a következő órán. • Ha meg tudjuk oldani, az adatgyűjtésre legyen több nap, esetleg egy nagyobb szünet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémamegoldás, kooperáció, szervezési képesség, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 14. A javított kutatási terv alapján vegyétek fel az adatokat a kiszemelt mintán, és rögzítsétek azokat! Ügyeljetek arra, hogy adataitok az osztály minden tagja számára hozzáférhetőek legyenek!


Adatelemzés

60. oldal 45 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A tanulók csoportonként elemezzék a kutatás során gyűjtött adatokat. Csoportonként segítsünk nekik. Ha igénylik, teremtsünk nekik lehetőséget arra is, hogy a fölmerülő problémáikat megbeszéljék a többi csoporttal. • A kutatás témájától, a vizsgálati eszközöktől, a vizsgált mintától függően különböző szempontokra hívhatjuk föl a figyelmüket, például: – Milyen tényezők befolyásolják a vizsgált nyelvi jelenség használatát? (Beszédhelyzet, életkor, nem, lakóhely, téma, beszédpartner stb.) – Milyen tulajdonságokat társítanak az ügynök két „alakjához”?

T E R E P M U N K A

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzőkészség, következtetések levonása, logika, kooperáció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : projekt 15. Vizsgáljátok meg az összegyűjtött adatokat saját csoportotokban! a) Milyen összefüggéseket találtok az adatok között? b) Milyen következtetéseket lehet levonni ezekből az összefüggésekből? c) Igazolódott vagy megcáfolódott a hipotézisetek? Milyen módon? d) Milyen újabb kérdéseket vetett fel a kutatásotok? Milyen irányokban kellene tájékozódni a továbbiakban a kérdések megválaszolásához?


Az adatok közzététele

62. oldal Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • Minden csoport készítsen tanulmányt, portfóliót, posztert vagy prezentációt, amiben szerepeljenek a következő elemek: – Milyen témát választottak? Mi volt a hipotézisük? – Milyen módszerrel és milyen mintán dolgoztak? – Mit mutattak az adatok (adatleírás)? – Az adatok elemzése után milyen következtetésre jutottak, beigazolódott-e a hipotézisük? – Hogyan lehetne folytatni a kutatást? • Készüljenek föl arra, hogy a következő két alkalom egyikén bemutatják a többieknek a kutatásukat. Beszéljék meg a szerepeket úgy, hogy mindenki szót kapjon. Mondjuk meg a tanulóknak előre, hogy csoportonként mennyi időt fognak kapni a bemutatásra. Tervezzük az időt úgy, hogy minden csoport azonos hosszúságú bemutatót tarthasson, és mindegyik bemutató után maradjon idő néhány kérdés megválaszolására is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, rendszerezés, kreativitás, általánosítás, számítógép-használat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat: poszter, portfólió, tanulmány, prezentáció

61

62


•

1 1 .

É V F O L Y A M

16. Készítsetek tanulmányt, prezentációt, portfóliót vagy posztert a kutatásotokból! (Használhatjátok a korábbi prezentációtokat is, de új formát is választhattok a bemutatásra.) Térjetek ki a következőkre! – Milyen témát választottatok? Miért? – Mi volt a hipotézisetek a témával kapcsolatban? – Milyen módszerrel és milyen mintán dolgoztatok? Miért? – Mit mutatnak az adatok? – Az adatok elemzése után milyen következtetésre jutottatok? Beigazolódott-e a hipotézisetek vagy cáfolódott? – Hogyan, milyen irányokban lehetne folytatni a kutatást?


Konferencia


Ta n á r i i n s t r u k c i ó Minden csoport mutassa be az eredményeit az osztály előtt a megszabott időkeretben. Minden előadást, bemutatót kövessen rövid vita, amelynek keretében a hallgatók feltehetik kérdéseiket, megfogalmazhatják véleményüket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, rendszerezés, kreativitás, általánosítás, számítógép-használat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : prezentáció, bemutató, közös megbeszélés E s z k ö z ö k : PC, projektor 17. Ismertessétek a többiekkel kutatásotokat! Mutassátok be a posztereteket, tartsátok meg a prezentációtokat! Figyeljetek arra, hogy ne csússzatok ki az előre meghatározott időkeretből! Az előzetes megbeszélésnek megfelelően a csoport minden tagja kapjon szót a bemutatón!

T E R E P M U N K A

REFLEK TÁL ÁS 13. lépés: 18–19. feladat T/18–19.

A szociolingvisztika projekt értékelése

62. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A tanulók töltsék ki az értékelőlapokat, majd a kilépőkártyát. • Értékeljük a munkákat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, önreflexió, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : értékelő lap, kilépőkártya, közös megbeszélés 18. Töltsd ki az értékelőlapot! I. SAJÁT CSOPORT ÉRTÉKELÉSE 1. Csoportomban az ő munkájával voltam a legelégedettebb: 2. Csoportomban az ő munkájával voltam a legkevésbé elégedett: 3. Ahhoz, hogy a kutatás jól sikerüljön, ezt tettem: 4. A munkánk szerintem így sikerült: 5. Csoportunk munkájában a legjobb pillanat ez volt:

II. A TÖBBI CSOPORT ÉRTÉKELÉSE 1. Ennek a csoportnak a kutatása volt számomra a legérdekesebb: 2. Ennek a csoportnak a kutatása volt a legjobban kivitelezve: 3. Ennek a csoportnak a munkája sikerült a legkevésbé jól: 4. Ezeket a tanácsokat tudnám számukra megfogalmazni:

63

64


•

1 1 .

É V F O L Y A M

19. Töltsd ki a kilépőkártyát! KILÉPŐKÁRTYA 1. Hogy érezted magad a közös munka során? 2. Mi volt a legjobb élményed? 3. Mi volt a legkellemetlenebb élményed? 4. Élvezted az együttdolgozást? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? 5. Hasznosnak találtad ezt a projektet? Ha igen, miért? (Hol fogod tudni hasznosítani az itteni tapasztalataidat?) Ha nem, miért nem?

A GONDOLKODÁS É S A N Y E LV


4

F e j l e s z t ő Gremsperger László

TARTALOM

A G O N D O L K O D Á S É S A N Y E LV

67

NÉVJEGY

70

A G O N D O L K O D Á S , A N Y E LV É S A V I S Z O N Y F O G A L M Á N A K É R T E L M E Z É S E

86

A G O N D O L K O D Á S É S A N Y E LV V I S ZO N Y Á N A K U N I V E R Z A L I S TA M E G K Ö Z E L Í T É S E

10 6

A G O N D O L K O D Á S É S A N Y E LV V I S ZO N Y Á N A K R E L AT I V I S TA M E G K Ö Z E L Í T É S E

12 3

K Ö Z É P Ú T, K O M P R O M I S S Z U M O K , T É N Y E K

13 9

„ A ” F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

14 5

„ B ” F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

15 0

J AV Í T Á S I É S É R T É K E L É S I Ú T M U TAT Ó A Z „ A ” F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P H O Z

15 4

J AV Í T Á S I É S É R T É K E L É S I Ú T M U TAT Ó A „ B ” F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P H O Z

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA

• A fejezet célja néhány óra erejéig elmélyedni egy szokatlanul nagy absztrakciót igénylő problémakörben, a gondolkodás és a nyelv viszonyának kérdésében. • A probléma megközelítése elsősorban nyelvfilozófiai aspektusból történik, de néha óhatatlanul átcsúszik pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai nézőpontba is. • A fejezet az alapfogalmak értelmezésével kezdődik. Erre – általános vitamódszertani fontosságán túl – azért van szükség, hogy két nagyon összetett fogalom (gondolkodás, nyelv) viszonyba hozásakor a tanulók tisztában legyenek azzal, hogy a fogalmak mely értelmezésével, aspektusával operálnak. • Az alapfogalmak értelmezése után a nyelvfilozófia két nagy vonulatának, a nyelvi univerzalizmusnak és relativizmusnak a főbb gondolataival ismerkednek meg a tanulók. Ennek során nagyon sok vitatható, nehezen igazolható, néha szélsőséges, ugyanakkor mély és értelmes vitára okot adó elmélettel, gondolattal találkoznak. Nem cél a két nagy irányzat közötti döntés, de nem baj, ha az együttgondolkodás afelé mozdul el, hogy a nyelvi univerzalizmusnak erősebb nyelvfilozófiai relevanciája van. • A fejezet végére kialakul a két nagy nyelvfilozófiai irányzat átfogó, kronologikusan is értelmezhető képe, végül a megköthető kompromisszumok, középutak, kísérletekkel igazolt tények „megnyugtató” áttekintésével zárul a téma.

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁMA

1. A gondolkodás, a nyelv és a viszony fogalmának értelmezése (2 óra) 2. A gondolkodás és a nyelv viszonyának univerzalista megközelítése (4 óra) 3. A gondolkodás és a nyelv viszonyának relativista megközelítése (3 óra) 4. Középút, kompromisszumok, tények (2 óra)

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY

11. évfolyam (16–17 évesek)

FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

TANTERVI

8. évfolyam: Nyelvek közti különbségek I. 11. évfolyam: Nyelvek közti különbségek II. 11. évfolyam: Nyelv és társadalom 12. évfolyam: Hogyan tanulunk nyelveket? 12. évfolyam: A nyelv és az agy

KERESZTTANTERVI

Filozófia Pszichológia

KOMPETENCIAElőző: 11. évfolyam, 3. fejezet: Nyelv és társadalom TERÜLETEN Következő: 12. évfolyam, 1. fejezet: Leíró magyar nyelvtan (AJÁNLOTT MEGELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET) A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI

KOMPETENCIATERÜLETI

– Nyelvi tudatosság, nyelvérzék – Megfigyelő- és analitikus képesség – Érvelési képesség (szóban és írásban) – Hipotézisalkotás és -ellenőrzés – Ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása – Absztrakt, elméleti jellegű szöveg feldolgozása – Gondolatkísérletek

68


A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FÓKUSZAI

•

1 1 .

É V F O L Y A M

NAT (2003)

– Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. – Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása.

EGYÉB MŰVELTSÉGTERÜLETI

– Absztakciós képesség – Problémaérzékenység

KERESZTTANTERVI (PL. ÉLETPÁLYAÉPÍTÉSI, SZOCIÁLIS)

– Tolerancia – Empatikus képesség – Kooperációs képesség – Problémamegoldási képesség – Kritikus gondolkodás

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló legyen tisztában a következőkkel: – a gondolkodás fogalmának értelmezése; – a nyelv legáltalánosabb jellemzői (jelszerűség, rendszerszerűség, langue – parole, kreativitás, szisztematicitás, kompozicionalitás); – az univerzalista megközelítés alapvető gondolatai, érvei, fogalmai (racionalizmus, kognitív univerzalizmus, strukturális gondolkodás, reprezentáció, innátizmus, nyelvi univerzálék, a gondolkodás nyelve); – a nyelvi relativizmus alapvető gondolatai, érvei, fogalmai (empirizmus, asszociatív gondolkodás, determinizmus, beszédtevékenység, kommunikáció, idiolektus, nyelvjáték, használati szabályok); – kompromisszumos megközelítések, kísérleti tények (evolúciós elv, kulturális relativizmus, egyetemes kifejezhetőség, nyelvi munkamegosztás, belső beszéd).

ÉRTÉKELÉS

FOLYAMATI

1. MODULBAN mérendő készségek, képességek: érvelés, együttműködés, absztrakció, gondolatkísérlet, nyitott kérdések kezelése, alternatív megoldások kialakítása, elfogadása, releváns kérdések, érvek felismerése 2. MODULBAN mérendő készségek, képességek: szelektálás, gondolatkísérlet, érvrendszer rekonstruálása, anyanyelvi intuíció, megszerzett ismeretek alkalmazása, érvelés, kategorizálás, önmegfigyelés, befelé koncentrálás 3. MODULBAN mérendő készségek, képességek: gondolatkísérlet, hipotézis felállítása, kísérletek leírásának értelmezése, következtetések levonása 4. MODULBAN mérendő készségek, képességek: kompromisszumkészség, kételyek megfogalmazása, gondolatkísérlet, a tudományos korrektség megértése, következtetések felülvizsgálata

KIMENETI

„A” FELADATLAP: rendszerező készség, fogalmi tisztánlátás, szakszöveg alkotása ismert terminológiával, érvek relevanciájának megítélése, egy eljárás módszerének kritikai szemlélete, nyelvi rendszerszemlélet, áttekintő képesség, tömörítő képesség „B” FELADATLAP: rendszerező készség, ismeretek alkalmazása, szinonim terminológia felismerése, szakmai szövegalkotás, szakszöveg értése, kérdések rekonstruálása

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezet rendkívül sok alkalmat ad vitára, érvelésre, gondolatkísérletek bemutatására, ezért hangsúlyozottan ajánlott a csoport-, ill. pármunka. Ugyanakkor a fejezet jellege azt is megköveteli, hogy a tanulók gyakran kapjanak lehetőséget az egyéni, elmélyült gondolkodásra, befelé koncentrálásra. A fejezet problémakörének nagyfokú elvontsága több tanuló számára valószínűleg nehézséget okoz, ezért több alkalommal ajánlott a képességek szerinti differenciálás.

N É V J E G Y

TÁMOGATÓ RENDSZER

Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Bp., 1998 De Saussure, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, Bp., 1967 Farkas Katalin – Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Bp., 2002 Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2005 Kelemen János: A nyelvfilozófia kérdése. Kossuth Könyvkiadó – Akadémiai Kiadó, Bp., 1977 Kelemen János: Nyelvfilozófiai tanulmányok. Áron Kiadó, Bp., 2004 Kenesei I. (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Bp., 2005 (15. és 16. fejezet) http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/ Neumer Katalin: Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Osiris Kiadó, Bp., 1999 megfelelő fejezetei Wittgenstein, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások. Atlantisz, Bp., 1992

69

1. A GONDOLKODÁS, A NYELV ÉS A VISZONY FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE 2 óra


A probléma tükröződése a hétköznapi beszédben

69. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja az, hogy a tanulók a hétköznapi beszédben elhangzó mondatokban megértsék a közös problémát, hogy azok a gondolkodás és nyelv viszonyát rejtik magukban. A megértést első lépésben azzal kell ellenőrizni, hogy a tanulók által írt további mondatok tartalmilag valóban illeszkednek-e a megadottakhoz, vagyis a két fogalom (gondolkodás és nyelv) szerepel-e bennük, és valamilyen viszonyba kerülnek-e egymással. • Hallgassunk meg néhány megoldást, és beszéljük meg az osztállyal, hogy a felolvasott mondatok a problémakörön belül maradtak-e. • Ezután tovább folytatódik a beszélgetés néhány kiválasztott mondatról. A beszélgetés célja az, hogy a tanulók a mindennapinak tűnő kijelentésekben meglássák a címben szereplő három fogalom bonyolultságát. Általánosabb cél annak megértése, hogy a (bármely) vitában szereplő kulcsfogalmak a vitázók számára tisztázottak legyenek, illetve ha a fogalmaknak több értelmezési lehetőségük van, akkor a vita aktuális pillanatában a szereplők legyenek tisztában az éppen érvényes értelmezéssel. • A beszélgetésre javasolt három kijelentés: Csak beszélsz, és nem gondolkodsz!, Én szó szerint ugyanígy gondolom és egy a tanulók által írtak közül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az absztrakt témájú viták nehézségeinek, játékszabályainak belátása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 1. Gondold végig, hogyan jelenik meg a címben szereplő három fogalom az alábbi, hétköznapi megnyilvánulásokban! „Csak beszélsz, és nem gondolkodsz!” „Kár megsértődnöd, te is tudod, hogy nem úgy gondoltam!” „Mi már fél szavakból is megértjük egymást.” „Én szó szerint ugyanígy gondolom.”

A

G O N D O L K O D Á S ,

A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

a) Készíts jegyzeteket a témáról szóló beszélgetéshez! b) Írj még néhány mondatot, amelyek a fentiekhez hasonlóan a köznapi beszélgetésekben hangozhatnak el, és valahogyan a gondolkodás és a nyelv viszonyára vonatkoznak! Naponta hallunk, mondunk a gondolkodásunkra és a beszédünkre vonatkozó mondatokat, kifejezéseket, és nem is sejtjük, hogy szavaink mögött évezredes filozófiai probléma húzódik meg: Milyen viszonyban van egymással a GONDOLKODÁS és a NYELV, ez a két – valószínűleg csak az emberi fajra jellemző – képesség? Az előttünk álló fejezetben ezt a kérdést próbáljuk meg kicsit közelebbről megvizsgálni. A két jelenség kapcsolatáról azonban komoly megállapításokat tenni meglehetősen nehéz, mert maguk a jelenségek is rendkívül összetettek, nehezen definiálhatóak, ráadásul a viszony is többféle lehet. Ilyen helyzetekben mindig jó, ha tudjuk, a jelenségek milyen értelmezését milyen viszonyba hozzuk egymással. Ezért kezdjük a fogalmak értelmezésével. Figyelmeztetés: Nem árt előre tudni, hogy – a probléma természetéből adódóan – időnként kicsit homályban fogunk tapogatózni. Viszonylag kevés lehetőségünk lesz arra, hogy kézzelfogható adatokra támaszkodjunk és megkérdőjelezhetetlen következtetéseket tudjunk levonni. De ez nem veheti el a kedvünket!

MEGOLDÁS: Lehetséges további kijelentések: Ezzel azt akarod mondani, hogy…, Gondolkodás nélkül igent mondott, Nem értem őt, mintha folyton bujkálna a szavak mögött. Stb.


A gondolkodás szó értelmezése

70. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy szóba kerüljön és tudatosodjék minden olyan jelenség, amely a gondolkodás legszűkebb értelmezésétől a legtágabbig eleme lehet a szó értelmezésének. • Négyfős homogén csoportokat hozzunk létre a feladatok megoldására, azzal, hogy az A) és a B) feladat átlagos, a C) és a D) feladat magasabb szintű intellektuális képességet és kreativitást igényel. Nagyobb osztálylétszám esetén egy-egy feladaton több csoport is dolgozhat egyszerre. • A csoportok kb. 10 percben vitassák meg a kapott kérdéscsoportot. Majd készítsenek fel valakit a csoportból a közös vélemény elmondására. • A nyilvános véleménycsere után a tanulók egyénileg írják meg a kétféle definíciót. Ugyancsak egyéni formában oldják meg a c) feladatot, majd néhány definíciót közösen is beszéljünk meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elvont fogalom értelmezése, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az A)–B) feladat kisebb absztrakciót és kreativitást igényel, mint a C) és a D)

71

72


•

1 1 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : csoportmunka, majd frontális és egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, vita 2. A gondolkodás szó értelmezése a) Vitassátok meg az alábbi kérdéseket! Különítsétek el és jellemezzétek a gondolkodás eltérő típusait! Készüljetek fel a vélemények összegzésére! A) Az alább felsorolt helyzetek gondolkodást igényelnek. Hogyan jellemezhetők azok a különféle gondolkodási műveletek, amelyekre az egyes helyzetekben szükség van? – Egy algebrafeladatot oldasz meg. – Verselemzést írsz. – Sakkjátszmát folytatsz valakivel. – A nyaralásodat tervezed. – Az óvodai emlékeidről mesélsz. – Városnézésen veszel részt egy ismeretlen városban. B) Lehetséges-e szerintetek olyan ébrenléti állapot, amikor nem gondolkodunk? – Tudsz-e öt percig nem gondolni a fehér elefántra? – Vajon mi zajlik a fejünkben, amikor azt mondjuk, hogy nem tudok szabadulni egy gondolattól vagy azt, hogy egymást kergetik a fejemben a gondolatok? – Kell-e kiváltó inger ahhoz, hogy gondolkozni kezdjünk vagy gondoljunk valamire? – Gondolkodást jelent-e az, amikor egy szép tavaszi napon azt érezzük, hogy „de jó élni”? – Gondolkodás-e a déjà vu-élmény1? C) Mi a különbség a gondolkodik valamin és a gondol valamire/valamit kifejezések között? – Hogyan szokták fordítani: „Cogito, ergo sum”2? – Indokoljátok a szokásos fordítás helyességét a Descartes-mű fordításának részlete alapján, amely egyaránt használja a gondolkodik és a gondol kifejezéseket! „[…] Végül pedig azt gondoltam, hogy ugyanazok a gondolatok, amelyeket ébrenlétünkben gondolunk, álmunkban is jelentkezhetnek, anélkül, hogy ebben az esetben csak egy is közülük igaz volna. Ezért elhatároztam, hogy felteszem: mindazok a dolgok, amelyek valaha is bejutottak elmémbe, nem igazabbak, mint álmaim csaló képei. De csakhamar láttam, hogy mialatt így mindent hamisnak akartam felfogni, szükségképpen kellett, hogy én, aki ezt gondoltam, legyek valami. S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok3 1

déjà vu-élmény: Olyan emlékezeti csalódás, amikor azt hisszük, hogy már egyszer átéltünk valamit, ami valójában sohasem történt meg.

2

„Cogito ergo sum”: latin; közkeletű magyar fordításban: „Gondolkodom, tehát vagyok.” A szállóigévé vált mondat René Descartes (1596–1650) francia természettudós, matematikus és filozófus Értekezés a módszerről (eredetileg franciául: Discours de la méthode) c. művében szerepel. A mondat francia eredetije: Je pense, donc je suis. A szállóigévé vált mondat a mű latin fordításából származik.

3

szkeptikusok: Filozófiai iskola, amely kritikusan vizsgálja, hogy az érzékek által közvetített valóság és az ily módon megszerzett tudás mennyiben feleltethető meg egyáltalán a valóságnak, illetve lehet-e bárki is birtokában a tökéletes igazságnak.

A


A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

legtúlzóbb feltevései sem képesek azt megingatni, azért úgy gondoltam, hogy aggály nélkül elfogadhatom a filozófia amaz első elvének, amelyet kerestem. […]” R. Descartes: Értekezés a módszerről. IKON Kiadó, Budapest, 1992. 42–43. o. D) Tegyük fel, hogy bizonyos értelemben egyes állatfajok és a modern számítógépek is képesek gondolkodni. Szerintetek milyen lényeges vonatkozásokban tér el az állatitól, illetve a gépitől az emberi gondolkodás? – Mennyire képesek kreatívan gondolkodni az állatok, a gépek és az emberek? – Mennyire tudják szándékosan irányítani gondolkodásukat? – Mennyire nyitottak a gondolkodási folyamataik? b) Az elmondottak alapján hogyan határoznád meg szűkebb, illetve tágabb értelemben a GONDOLKODÁS szó jelentését? Szűkebb értelmezés: Tágabb értelmezés: c) Az előbbi néhány feladatban a gondolkodásról gondolkodtunk. Idézz fel hasonló helyzeteket eddigi tanulmányaidból! Mi a véleményed erről a fajta tevékenységről?

MEGOLDÁSOK a) A) A felsorolt szituációk a közvetlen, racionális problémamegoldással kezdve a tervezésen át az általánosan vett megismerő tevékenységre irányulnak, amelynek része az emlékezet is. A gondolkodás fogalma itt a megismerés fogalmáig tágítható. A megismerés fogalmat szokás a tágabban értelmezett gondolkodásként használni. Ebbe már beletartozik például az emlékezet is. Bővebben lásd: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. 15., 16. fejezet. Web: http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek B) A kérdéscsoport arra világít rá, hogy a gondolkodás fogalma esetleg még tovább, végletesen kitágítható valamennyi, az elménkben végbemenő történésre, sőt arra is, hogy a gondolkodás – ebben a tág értelemben – nem biztos, hogy minden esetben akaratlagos. Erre az értelmezésre a relativista felfogás végletes értelmezésekor szükség lehet. (A déjà vu kifejezés megértése lehet, hogy tanári segítséget igényel.)

73

74


•

1 1 .

É V F O L Y A M

C) A feladat arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar nyelv két különböző kifejezéssel tud különbséget tenni a fogalom két jelentése között: gondol valamire (’felidéz, megjelöl valamit’) és gondolkodik (’belső, intellektuális munkát végez’). A feladat megoldása akkor járulhat hozzá a későbbiekhez, ha szóba kerül a gondolkodás – nyelv probléma együttes viszonya a külvilághoz. (Bővebben lásd: az „agyak a tartályban” problémát vagy a Mátrix c. filmet, és ezekhez Farkas Katalin – Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Budapest, 2002. 232–234. o.) D) Az ember képes szándékosan gondolkodni (elhatározhatja, hogy gondolkodni fog); gondolkodása végtelenül kreatív; képes sohasem hallott gondolatokat megérteni stb. Ezeket a tulajdonságokat érdemes itt szóba hozni, mert a nyelv legáltalánosabb tulajdonságainál is előkerülnek, és később (de itt még nem kell beszélni róla) az ún. „gondolkodás nyelve” problémánál is szükség lesz rájuk. b)

Szűkebb értelmezés (egy lehetséges variációja): A gondolkodás azt a belső munkát jelenti, amely új feladatok, új tevékenységek megoldásakor játszódik le, tehát alapvetően a konkrét problémamegoldást és az ezzel járó fogalomalkotást jelenti. Tágabb értelmezés (egy lehetséges variációja): A szűkebb értelmezésen felül ide tartozik az észlelés, az emlékezet. Ebben az értelemben inkább megismerésnek nevezzük. Végletesebb kitágítás esetén minden belső történés, ami ébredéstől elalvásig lezajlik elménkben, sőt öszszességében világnézetet, életformát is jelenthet.

c)

A gondolkodás meta jellegére hívja fel a figyelmet. Erre szintén a „gondolkodás nyelve” nyelvszerűségénél lehet majd szükség. Eddigi tanulmányaik során bizonyára sokszor kerültek olyan helyzetbe a tanulók, amikor a nyelvről kellett a nyelv segítségével megállapításokat tenni, vagy pl. verset elemezni szintén a nyelv eszközeivel.


A nyelv szó értelmezése – a nyelvi jelek

72. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatok a különböző jelfajták könnyen belátható különbségeinek meglátása felől közelítenek a nyelvi jel mélyebb megértéséhez. • A tanulók az a) és b) feladatot párban oldják meg, utána közös megbeszélés következik, amelynek a javasolt technikája eszmecsere. A (4)-es és (5)-ös alfeladatnál felmerülhetnek nyelvi nehézségek, ezért megadhatjuk a megoldásokat. A legfontosabb (hagyományosan az érettségi vizsga követelményeiben is szereplő) gondolatokat a b) feladat utáni összefoglalás tartalmazza. • A 4. feladatsort lehet frontális munkaformában végezni a tanulók által tett válaszjavaslatok megvitatásával. A válaszok nem mindig egyértelműek, ezért a nem lezárt gondolatkísérleteknek is helyt kell adni. Például általában nem igaz, hogy a nyelvi jel (pl. asztal) elhangzása vizuális értelemben vett képet idéz fel a fejünkben, de nem is zárható ki, ha erre koncentrálva „vizualizáljuk” a hallottakat. (Szóba kerülhet a „vizuális típus” – „nem vizuális típus” kérdés is.) A válaszok között

A


A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

az a)/(3)-ban leírtak felé érdemes elvinni a hangsúlyt. A letisztult válaszokat a tanulók egyénileg jegyezzék le. • A 4. c) feladatot otthoni feldolgozásra adjuk. Egy olyan összetételű csoport, amelyben fejlett absztrakt gondolkodású tanulók vannak, azt is feladatul kaphatja, hogy a következő órán magyarázza el a tanulmányrészlet lényegét, és segítsen a válaszok beírásában, ill. egyeztetésében. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kategóriaképzés, gondolatkísérletek létrehozása, autentikus szöveg megértése, összegzés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : a 4. c) feladatot a kötelező beszámolással együtt csak egy absztrakt gondolkodásban jó képességű csoportnak kell elvégeznie M u n k a f o r m á k : pár-, csoport-, frontális és egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, eszmecsere 3. A NYELV szó értelmezése a) A jelek Az alábbiakban jeleket, jelsorokat sorolunk fel. Folytassátok a megkezdett sorokat, illetve töltsétek ki az üres helyeket! Érdemes először elolvasni, megnézni minden sort. Ha szükséges, a fordításnál vedd igénybe osztálytársaid vagy tanárod segítségét! (1) láztól kipirult arc, a kutya hátán felborzolódott szőr, … (2)

(3)

(4) magyarul: gágog, angolul: ………………., németül: ……………, oroszul: ……………… (5) magyarul: ablak, angolul: …………….., németül: …..…………., oroszul: ………………. b) Ha helyesen folytattátok a sorokat, olyan jeltípusokat kaptatok, amelyek bizonyos vonásokban különböznek, másokban hasonlítanak. Válaszoljatok az alábbi kérdésekre! (1) Mi a közös az ötféle jelsorban? (2) Miben különbözik az első az összes többitől? (3) Miben hasonlít a (2) és a (4) típus? (4) Miben hasonlít a (3) és az (5) típus?

75

76


•

1 1 .

É V F O L Y A M

(5) Miben különbözik a (2)–(3) a (4)–(5)-től? c) Olvasd el az alábbi szöveget! Írd be a szöveg alapján az a) feladat egyes sorai mellé a megfelelő elnevezéseket! A JEL lényege, hogy a valóság egy érzékszervekkel felfogható darabját a valóság egy másik darabjára történő utalásként fogjuk fel. Például a lábnyomot a hóban felfoghatjuk önmagában is, vagyis egy meghatározott mélységű és formájú benyomódásként a hóban, de úgy is, hogy itt járt egy ember. Ez utóbbi esetben a lábnyom jel. A fenti (1) típusban felsorolt jeleket INDEXIKUS JELEKNEK nevezzük. A lényeges jellemzőjük, hogy a jelként érzékelt valóságdarab OKSÁGI KAPCSOLATBAN van azzal a valóságdarabbal, amire következtethetünk belőle. Tehát általában természetes módon jönnek létre, és csak az emberi tudatban működnek jelként. Ebből a szempontból nézve tulajdonképpen valaminek a tünetei, ezért SZIMPTÓMÁNAK is nevezik őket. A (2)–(5) pontban található jelek közös tulajdonsága (azon túl, hogy ezek is utalnak a valóság egy-egy darabjára), hogy emberek KOMMUNIKÁCIÓS CÉLRA használják őket. Nem az emberen kívüli természeti erők hozzák létre őket. A (2) és a (4) típusban található jelek közös vonása, hogy a szó tágabb értelmében hasonlítanak arra a valóságdarabra, amelyre utalnak. Ezért IKONIKUS (vagyis „képszerű”) jeleknek hívjuk őket. A (3) és az (5) típusban nincsen ilyen hasonlóság, vagyis az, hogy mi áll jelként a valóság egy darabja helyett, tulajdonképpen megegyezés kérdése, ezért általában EGYEZMÉNYES JELEKNEK hívjuk őket. (Használatos még a KONVENCIONÁLIS és a SZIMBOLIKUS elnevezés is.) 4. Most már közelebbről is meg kellene határoznunk, hogy mi a nyelvi jel lényege. Ennek érdekében vitassátok meg az alábbi kérdéseket! a) Vajon mi történik a fejünkben, amikor meghalljuk az asztal szót? Az alábbi lehetséges válaszok csak a vita indítását szolgálják, tehát nem a „helyes” válasz kiválasztása a feladat. Vitassátok meg az álláspontokat vagy kínáljatok az alábbiaktól különböző, önálló ötletet! – Vizuális képzeletünkben megjelenik egy általunk ismert, konkrét asztal képe. – Vizuális képzeletünkben megjelenik egy kicsit homályos valami, aminek általában négy lába és egy viszonylag nagy lapja van. (És ha majd azt halljuk, hogy Jóska asztala, akkor kiélesedik a kép.) – Olyan, mintha az agyunk készenlétbe helyezné az asztalokkal kapcsolatos minden eddigi tapasztalatát. b) Mi jelenik meg akkor, ha a hogy szót halljátok? c) Forduljunk most egy igazi nyelvtudóshoz, Ferdinand de Saussure-höz [dö szosszür], aki a következőképpen magyarázta a nyelvi jel mibenlétét. Olvasd el az alábbi idézetet! „A nyelvi jel nem egy dolgot és egy nevet, hanem egy fogalmat és egy hangképet egyesít. Ez utóbbi nem materiális hang, vagyis kizárólag fizikai valami, hanem ennek a hangnak a pszichikai lenyomata,

A


A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

annak az ábrázolása, […] érzéki jelenség, és »materiálisnak« csakis ilyen értelemben, az asszociáció másik, általában elvontabb tagjával, a fogalommal való oppozícióban mondjuk.” „A nyelvi jel […] kétarcú pszichikai entitás [létező dolog], amelyet a következő ábrával lehet ábrázolni:

fogalom

hangkép

Ez a két alkotóelem szorosan össze van kapcsolva és feltételezi egymást. […] A fogalom és a hangkép kombinációját jelnek nevezzük: a használatban azonban ez a műszó általában csak a hangképet jelöli, például egy szót (arbor [latin: ’fa’] stb.). Megfeledkeznek arról, hogy az arbort csak mint a ’fa’ fogalom hordozóját nevezhetjük jelnek, úgyhogy az érzékszervekre tartozó rész fogalma az egésznek a fogalmát is magában foglalja. […] Azt javasoljuk, hogy a jel szót tartsuk meg az egész jelölésére, a fogalom és a hangkép kifejezést pedig a jelölttel, illetőleg a jelölővel helyettesítsük; […].” „A jelölőt a jelölttel egyesítő kötelék önkényes, vagy […] még egyszerűbben azt mondhatjuk: a nyelvi jel önkényes.” (Fordította: B. Lőrinczy Éva) 4 Ferdinand de Saussure : Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, 1967. (1) Foglald össze röviden, mit ért Saussure hangkép és fogalom alatt! Milyen kifejezésekkel javasolja helyettesíteni őket? (2) Mikor válik egy hangsor jellé? (3) Mit érthet Saussure a nyelvi jel önkényességén? d) Olvasd el az alábbi szöveget, majd értelmezd padtársaddal! Ha valami továbbra sem érthető a jelekkel kapcsolatban, tegyétek fel kérdéseteket tanárotoknak! Saussure szerint a világ jelenségei absztrakt, általánosított formában leképeződnek tudatunkban. Bármely kimondott hangsor (pl. a-b-l-a-k) általánosított formában képeződik le tudatunkban, vagyis a bizonyos határok közötti kiejtési különbségek nem játszanak szerepet a megértésben. Ezek a hangképek, vagyis JELÖLŐK kapcsolatba kerülnek a valóság valamely elemének fogalmi leképeződésével, vagyis a JELÖLTtel, a kettő kapcsolatát nevezzük NYELVI JELNEK. (A hétköznapi szóhasználatban persze magát a jelölőt nevezzük jelnek.) Az esetek túlnyomó többségében a jelölő és a jelölt kapcsolata ÖNKÉNYES (EGYEZMÉNYES), vagyis a jelölő hangteste nem hasonlít arra a fizikai valóságra, amelyre utal (ezt jelöltnek vagy denotátumnak szokás nevezni). (Az önkényességnek persze fokozatai vannak, az önkényes jelek is lehetnek többékevésbé motiváltak, emlékeztethetnek némileg a jelöltre – erre példák a [hangutánzó szavak.)

4

Ferdinand de Saussure (1857–1913) genfi nyelvész. A modern nyelvészet alapjának tekintett fő műve a Bevezetés az általános nyelvészetbe (Cours de linguistique général) című gyűjtemény, amelyben előadásai olvashatók.

77

78


•

1 1 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSOK 3. a)

b)

4. a)

b)

c)

(1) Lehetséges folytatások, a közös bennük, hogy természetes, szimptomatikus jelek: a hegy mögül felszálló füstoszlop, keselyűk körözése a mező felett stb. (2) További mesterséges, ikonikus jelek rajzai (pl. egy női és egy férfi sziluett a folyosó két egymás melletti ajtaján stb.) (3) További mesterséges, egyezményes jelek rajzai (pl. a KRESZ-táblák többsége) (4) gágog, gaggle (angol), gackern (német), гоготать (orosz) stb. (5) ablak, window (angol) Fenster (német), окно (orosz) stb. (1) Mindegyik felfogható úgy, hogy önmagán túl a valóság valamely más elemére is utal. (2) A különbség az, hogy az első esetében oksági viszony van a jelölt dolog és a jelölő között (szimptóma). (3) A jelölő (vagy itt még egyszerűen „jel”) hasonlít arra, amit jelöl (ikonikus, de ezt a kifejezést a tanulóknak nem kell ismerniük). (4) Az előbbi ellentéte: a jeltest („jel”) nem hasonlít arra, amit jelöl (nem ikonikus, de ezt a kifejezést persze a tanulóknak nem kell ismerniük). (5) Az előbbiek képi jelek, az utóbbiak nyelvi jelek (a jeltest elsődlegesen hangkép, bár mi az írásos lejegyzésüket adtuk meg).

(1) Általában nem, de akaratlagosan lehet „vizualizálni”. (2) Az előzőhöz képest több esély van a vizuális megjelenésre, de általában ilyenkor sem történik meg. (3) A legvalószínűbb, hogy efféle belső folyamatokat indukálnak a nyelvi jelek. Itt majdnem biztos, hogy semmi vizuális nem jelenik meg. Valami olyan agyi impulzusról lehet szó, amelynek következtében legfeljebb olyan nyelvi környezetek jutnak eszünkbe, amikben a hogy előfordulhat. Az olvasás megkönnyítésére megadhatjuk egy-egy cédulán a következő szavak jelentését a kijelölt csoportnak: oppozíció, entitás. (1) hangkép = a hangkép pszichikai lenyomata; fogalom = elvont asszociáció; fogalom = jelölt; hangkép = jelölő (A „jel” szót az egészre javasolja megtartani.) (2) Ha a hangsor felidézi egy fogalom és egy hangkép kapcsolatát. (3) A jelölőt a jelölttel egyesítő kötelék önkényes – a nyelvi jel önkényes.

A



A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

A nyelv értelmezése – a nyelv mint jelrendszer

76. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A tanulók számára már részben ismert jelenségekről van szó, ezért viszonylag gyorsan lehet haladni, illetve lehet támaszkodni olyan rendszerszerűségre vonatkozó szabályokra, amelyek itt nem fordulnak elő. A feladat célja, hogy tudatosítsa a természetes nyelvek alaptulajdonságait: a kreativitást, a szisztematicitást és a kompozicionalitást. • A feladatokat a tanulók pármunkában vagy kis heterogén csoportokban oldják meg, a c) feladat otthoni munkának adható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerszemlélet, meglévő ismeretek és nyelvi tapasztalatok mozgósítása, általánosítási képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka vagy csoportmunka (ha szükséges, frontális egyeztetéssel) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 5. A NYELV mint jelrendszer Az alábbiakban néhány feladattal azt szeretnénk bizonyítani, hogy a nyelvi jelek a fejünkben nem kusza összevisszaságban vannak. a) Beszéld meg a padtársaddal, hányféle szabályszerűség olvasható ki az alábbi ábrából! Írjátok le a megtalált szabályokat! lát – om

kert – em

lát – od

kert – ed

lát – ja

kert – je

lát – juk

kert – jük

lát – játok

kert – etek

lát – ják

kert – jük

b) A nyelv ún. PRODUKTIVITÁSÁRÓL szóló tétel azt mondja, hogy a véges számú nyelvi eszköz (szó és szabály) segítségével elvileg végtelen számú mondatot lehet létrehozni. Sőt, elvileg akár egy mondat is lehet végtelen hosszú. (1) Próbáljátok ki, hogyan lehet egy szóból kiindulva nagyon sokféle mondatot alkotni! (Itt most, természetesen, elegendő 5-6 mondatig eljutni.)

79

80


•

1 1 .

É V F O L Y A M

(2) Kezdjetek el egy olyan mondatot, amelyről (folytatás nélkül is) belátható, hogy végtelen hosszúságú lehet! (3) Írjatok le néhány nyelvi eljárást, szabályt, amelyekkel a produktivitást jelentősen lehet fokozni! c) Ha nehezen boldogultál az előző feladattal, nézz utána, hogyan csinálják ezt az írók a gyakorlatban! Olvass bele Esterházy Péter: Függő vagy Garaczi László: metaXa című művébe! d) Olvassátok el az alábbi szöveget! A fenti gyakorlatokban az emberi nyelvek két lényeges tulajdonságát figyelhettétek meg. Egyik az az elvi lehetőség, hogy véges számú elemből (lexémából) véges számú szabály segítségével végtelen számú és hosszúságú mondat hozható létre. Ezt a tulajdonságot A NYELV KREATIVITÁSÁNAK vagy PRODUKTIVITÁSÁNAK nevezzük. A másik alapvető tulajdonság a RENDSZERSZERŰSÉG, a SZISZTEMATICITÁS, amely lehetővé teszi bármely, szabályosan létrehozott ismeretlen mondat megértését.

MEGOLDÁSOK a)

b)

Lehetséges válaszok: a hat nyelvtani személy érvényesül mind az igei, mind a birtokviszonyt kifejező paradigmában. A toldalékmorfémák gyakorlatilag megegyeznek a megfelelő nyelvtani személyekben. A hangrendi illeszkedés mindkét sorban érvényesül. Az (1), (2), (3) feladatok az alábbiak figyelembevételével megoldhatók: – Végtelen elemből álló szóosztály alkalmazása. Pl. Az egy egy tőszámnév. A kettő egy tőszámnév. Stb. – Az és kötőszóval összetett tagmondatokból álló végtelen mellérendelő mondat. – Utalószavak alkalmazása a mindig újabb alárendelő tagmondatokban.


A nyelv értelmezése – langue és parole

78. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • Ez a modul egyik legfontosabb lépése, mivel a következő modulok tartalmának megértése részben a langue – parole megkülönböztetés megértésén alapul. Ugyanakkor a különbségtétel nem könnyű. (A két irányzat bizonytalanságai, szélsőségei is részben erre vezethetők vissza.) • A feladatot, a leírt vázlatpontokat egyéni olvasás után közös egyeztetés kövesse. Az értelmezésben segíthet, ha még néhány képi hasonlattal élünk. Például: a langue olyan, mint az elemek és szabályok raktára, és parole akkor lesz belőlük, ha onnan kivéve mondatokká „szereljük össze” őket. Vagy: a langue olyan, mint egy nyelvtankönyv + az értelmező szótár szemben például egy

A


A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

regénnyel, ami viszont parole. Tudnunk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezek a megközelítések borzasztóan leegyszerűsítőek. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : dilemmák, nyitott kérdések kezelése, alternatív megoldások elfogadása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegértés, jegyzetkészítés, közös megbeszélés 6. Langue – parole a) Olvasd el az alábbi szöveget, és készíts jegyzeteket, kérdéseket a közös értelmezéshez! Azt, ahogy a nyelvi rendszer (a nyelvi eszközkészlet és az eszközök közötti összefüggések) a fejünkben létezik, Saussure nyomán LANGUE-nak (kiejtése: [lang]) hívjuk. A langue szó franciául ’nyelvet’ jelent, de itt szakszóként használjuk. (Előfordulhat, hogy helyette egyszerűen nyelvet írunk, ha nem félreérthető.) A langue birtokában képesek vagyunk a nyelvet használni, vagyis megnyilatkozásokat, szövegeket alkotni. A langue alapján létrehozott nyelvi alkotásokat nevezte Saussure PAROLE-nak (kiejtése: [párol]). A francia parole szó magyarul ’beszédet’ jelent, de szakszóként nem az írás fogalmával áll szemben, sőt az írott nyelvi alkotások is a parole birodalmához tartoznak. Saussure azt mondja, hogy minden, ami a parole-ban megjelenik, valami langue-belin alapul (és megfordítva, minden úgy kerül be a langue-ba, hogy már előtte a parole-ban megvolt). Jegyzetek: b) Tedd fel kérdéseidet a szöveggel kapcsolatban a közös megbeszélés során!


A nyelv értelmezése – további fontos dolgok a nyelvről

79. oldal 10 PERC

Vagy otthoni feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatot – különösen, ha nem állunk jól az idővel – fel lehet adni házi feladatnak, amelyet aztán feltétlenül ellenőrizni, egyeztetni kell. Amennyiben nem házi feladatként oldják meg a diákok, akkor frontális munka javasolt irányított kérdésekkel. • A rövidre zárt, irányított megoldás azért nem okoz itt problémát, mert nem a részletes összevetés a fontos, hanem az, hogy a természetes nyelv további tulajdonságai előkerüljenek, s a későbbiekben hivatkozni lehessen rájuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : válogató olvasás, szövegértés, releváns különbségek észlelése az összehasonlítás folyamatában, rendszerezés

81

82


•

1 1 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális M ó d s ze r e k , e ljá r á s o k: olvasás, feladatmegoldás (vagy házi feladat), majd közös megbeszélés 7. Még néhány fontos dolog a nyelvről Az emberi nyelv további alapvető jellemzőire keresünk választ az alábbi táblázat segítségével. Olvasd el az interneten vagy a könyvtárban a Kenesei István szerkesztette A nyelv és a nyelvek című könyv első fejezetét! Az interneten itt találod: www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek Írd le a táblázat szerint rendszerezve a főbb különbségeket állati és emberi kommunikáció között! ↔

EMBERI NYELV

ÁLLATOK NYELVE

↔

MEGOLDÁSOK EMBERI NYELV

ÁLLATI NYELV:

kettős artikuláció

+

–

szerkesztettség

+

–

áthelyezhetőség

+

–

szándékosság

+

–

nyitottság

+

–


A viszony értelmezése

79. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A cél: elmélyedni abban, hogy a gondolkodás és a nyelv milyen sokféle viszonyba hozható egymással. A felvetett kérdések, állítások magukban hordozzák a későbbiekben felmerülő alapvető viszonyformákat, amelyek vagy egy „erősebb” változatban jelennek meg, hogy ti. az egyik feltételezi a másikat (és fordítva), vagy egy „gyengébb” változatban, hogy az egyik befolyásolja a másikat (vagy fordítva). Itt az a fontos, hogy kinyissuk a problémákat, a kínálkozó válaszokat fogalmazzuk meg, de ne tartsuk véglegesnek. A válaszokat nem kell rögzíteni, csak az előkészített érveket. • A feladat megoldását egyéni munkaformában javasoljuk első fázisban, majd ezt kövesse közös megbeszélés. A kérdéseket kettesével osszuk ki a tanulóknak.

A


A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

• A b) feladat házi feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : különböző relációtípusok felismerése, kezelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös véleménycsere 8. A VISZONY értelmezése a) Válassz ki kettőt az alábbi kérdések, problémafelvetések közül! Készíts mindegyikhez 2-3 mondatos érvelést! Ha nem tudsz dönteni, fogalmazd meg dilemmádat! A válaszaidat vitasd meg osztálytársaiddal! 1) Előbb fejben megfogalmazzuk, amit kimondunk. 2) Tud-e gondolkodni a kisgyermek, mielőtt beszélni tudna? 3) Adj össze írásban két hatjegyű számot úgy, hogy közben hangosan elmondod a Himnusz első versszakát! A siker vagy a kudarc mit mond el a gondolkodás és a nyelv viszonyáról? 4) Mi volt előbb, a gondolkodás vagy a nyelv? 5) Tud-e gondolkodni egy született siket? 6) Jobban tud-e beszélni, aki okosabb? 7) Lehetséges-e az, hogy János nagyon okos fiú, de nem tudja jól kifejezni magát? 8) Lehetséges-e az, hogy Péter olyan jól tud angolul, hogy néha már angolul gondolkodik? 9) Hogyan könnyebb beszélni? Összefüggően vagy összefüggéstelenül? 10) Arkhimédész tételét egy ritmusos, rímes versike segítségével szokták memorizálni. Miért? 1. kérdés: 2. kérdés: b) Bizonyára van egy jól bejáratott útvonalad, amely az iskolától hazáig vezet. A feladat az, hogy ezt az útvonalat most végig kell követned többféleképpen. (1) Csukd be a szemed, és gondolatban kövesd végig az utat! (2) Újra kövesd végig az útvonalat, de most minden mozzanatát fogalmazd is meg szabályos mondatokban! (Választhatsz, hogy a mondatokat magadban mondod vagy hangosan!) (3) Hívd fel valamelyik osztálytársadat, aki még nem volt nálatok, és magyarázd el neki az útvonalat az iskolától a lakásodig! (4) Írd meg, mit tapasztaltál! Segítségül adunk néhány kérdést. – Mennyi ideig tartottak az egyes változatok? – Mi okozhatta az időbeli eltéréseket? – Mikor dominált a gondolkodás, mikor a nyelv? – Használtad-e a nyelvet az (1) esetben? – Miben tért el a nyelvhasználat a (2) és (3) esetben?

83

84


•

1 1 .

É V F O L Y A M

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)

b)

(1) Általában nem igaz, de néha, bizonyos szituációkban szükségét érezzük annak, hogy magunkban szó szerint is megfogalmazzuk azt, amit el fogunk mondani. Ennek mindig speciális oka van. (Lásd később: a belső beszéd jelensége.) (2) A megismerés (gondolkodás) a kisgyermeknél a nyelvelsajátítás korai szakaszában előbbre tart, mint a beszéd, tehát lehet ilyen életkori szakasz. Később azonban az ellenkezője is bekövetkezik, amikor a nyelv meglévő kategóriái segítenek a megismerő tevékenységben. (3) A kísérlet sikere azt bizonyítja, hogy nyelv nélkül is tudunk gondolkodni, a kudarc az ellenkezőjét. A kísérletek ismétlése az előbbit bizonyítja. (4) A probléma hasonló a (2)-hoz, csak a törzsfejlődés szintjén. Valószínű, hogy a megismerés kategóriái után alakultak ki a nyelv kategóriái, de a nyelv kialakulása rendkívüli módon felgyorsította a megismerő tevékenység eredményességét. (5) Ha semmilyen más nyelv soha nem segíti a világ megismerésében, akkor valószínűleg korlátozottan tud csak gondolkodni. Ha viszont pl. jelbeszéddel kommunikálnak vele, a gondolkodása ugyanolyan szintet érhet el, mint az egészséges embereké. (6) Nem okvetlenül. A gondolkodás mint az „okosság” megnyilvánulása az úgynevezett gondolkodás nyelvén zajlik, amely nem esik egybe a beszéddel pl. a logikai formákat tekintve. (7) A probléma nagyjából ugyanaz, mint az előző. Úgy tűnik, a beszéd mint képesség bizonyos szintig, bizonyos tartalmakban elszakadhat a gondolkodás képességétől. (8) Nem lehetséges, mert általában nem nyelven gondolkodunk. Ez érvényes az anyanyelvünkre is. Ha valami angolul jut eszünkbe előbb, csupán azt jelenti, hogy viszonylag sokat használjuk az angol nyelvet, vagy azt, hogy az adott tárgy, fogalom többször fordult elő az utóbbi időben olyankor, amikor angolul kellett beszélni, vagy jelentheti azt, hogy bizonyos szerkezeti szabályok alkalmazása már nem igényli azt, hogy szabályokat „keresgéljünk”. (9) A kísérlet elvégezhető, ha van rá idő. Az eredmény az, hogy – szemben a „csípőből” adott válasszal – összefüggően könnyebb beszélni. A beszéd sajátossága, hogy a mondatok az előző mondatból valamilyen formában megismételnek egy részt, ezzel könnyítve a megértést, illetve így hagyva időt a továbblépés megformálására. (10) Amit nyelvileg is megjelölünk, az a hosszú távú emlékezet számára könnyebben elérhető. Így segíti a nyelv az emlékezést mint a gondolkodás egyik formáját. (1) Az útvonal végigkövetése gyors, képi, kevéssé fogalmazódik meg nyelvileg. A kísérlet azt bizonyítja, hogy nem nyelven gondolkodunk. (2) Az útvonalat végig lehet – akaratlagosan – követni nyelvileg is. A folyamat lassúbb lesz, és nem biztos, hogy olyan szerkezetű nyelvi megformálást kap, mintha valóban valakinek mondanánk. Az ún. belső beszédhez fog hasonlítani, amelyben nincsen szerepe az ismétlésnek (a topiknak vagy témának). (3) Ez már az ún. nyilvános beszéd, és dialógus, amelyben szerepe van az ismétlésnek és minden olyan nyelvi eszköznek, amely a megértést biztosítja. Ez a leghosszabb variáns. A gondolkodáshoz képest jelentősen megnövekszik a nyelv szerepe, illetve a gondolkodás már nemcsak az útvonal felidézésére irányul, hanem a dialógus eredményességére is.

A



A

N Y E L V

É S

A

V I S Z O N Y . . .

Kilépőkártya

81. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Ha van rá lehetőség és idő, össze lehet gyűjteni a kilépőkártyákat, és újra megvitatni a szignifikánsan jelentkező problémákat, meg nem értett fogalmakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, kilépőkártya 9. Töltsd ki a kilépőkártyát! KILÉPŐKÁRTYA 1. Melyik problémát találtad a legérdekesebbnek? 2. Igaz-e az a fejezet elején tett figyelmeztetés, hogy most bizonyos értelemben „homályban fogunk tapogatózni”? Ha igen, melyik kérdéseknél érezted ezt leginkább? 3. Maradt-e olyan fogalom, amit most sem értesz? 4. Melyik feladatot tartottad túl egyszerűnek? 5. Melyik feladat vagy probléma indította el leginkább a fantáziádat?

85

2. A GONDOLKODÁS ÉS A NYELV VISZONYÁNAK UNIVERZALISTA MEGKÖZELÍTÉSE 4 óra


A megközelítés tükröződése a köznapi beszédben

83. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a tanulók megértsék a megadott mondatokban rejlő közös tartalmat, és azt ki tudják egészíteni hasonlókkal. A közös tartalom lényege: a nyelv, amelyről elég könnyű belátni (vagy legalábbis elhinni), hogy fajspecifikus képességünk, miért nem egyforma mindenki számára, volt-e és lesz-e valamikor egyforma, és miért van az – a különbözőségek ellenére –, hogy némi tanulással át tudunk lépni egy másik nyelv világába. • A modul általánosabb célja, hogy a tanulók egy elméleti vonulatban meglássák azt a közöset, ami mozgatja az elképzelések sorozatát, és fontos, hogy képesek legyenek időt adni egy megközelítés kibontakozásának, mielőtt ellenérvekkel elvágnák a folytatást. • Az eszmecserére javasolt három kijelentés: „Előbb-utóbb úgyis mindenki angolul fog beszélni.”, „Egyszerűbb volna gondolatátvitellel kommunikálni, úgyis minden ember egyformán gondolkodik. Nem?”, Kettő meg kettő az Afrikában is, Amerikában is négy.” és egy a tanulók által írtak közül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ráhangolódás az egy irányba mutató problémafelvetésekre, szelektáló képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 1. Olvasd el a következő mondatokat! Mennyivel egyszerűbb volna az emberiség élete, ha egyetlen nyelven beszélnénk. Éljen az eszperantó! Előbb-utóbb úgyis mindenki angolul fog beszélni. Egyszerűbb lenne gondolatátvitellel kommunikálni, úgyis minden ember egyformán gondolkodik. Nem? Kettő meg kettő az Afrikában is, Amerikában is négy.

Folytasd a fenti mondatok sorát néhány saját gondolattal!

U N I V E R Z A L I S T A

M E G K Ö Z E L Í T É S

Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy az eltérő nyelveket beszélő emberek gondolkodása vagy a nyelve között van-e nagyobb hasonlóság, a válasz triviálisnak tűnik: persze, hogy a gondolkodásban hasonlítunk jobban. Főleg, ha a gondolkodás szűkebb értelméről, a problémamegoldó, racionális gondolkodásról beszélünk. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy a gondolkodás és a nyelv között nagyon szoros kapcsolat van. Következik-e a két állításból, hogy a gondolkodásnak van elsőbbsége, meghatározó szerepe? Csupán nyelvismereti kérdés-e, hogy egy gondolatot a világ bármely nyelvén el tudunk mondani? Valóban olyan nagy-e a különbség a nyelvek között? Az alábbiakban olyan elképzelésekről lesz szó, amelyek a gondolkodás meghatározó szerepéből indulnak ki, s mivel a gondolkodást fajspecifikus, univerzális (minden emberre egyformán jellemző) jelenségnek tartják, ezeket a megközelítéseket – nagyon tágan értelmezve a szót – UNIVERZALISTA megközelítéseknek nevezzük.

MEGOLDÁS: Lehetséges további kijelentések: „Szerintem nincsen olyan, hogy valaki angolul, németül vagy magyarul gondolkodik.”, „Mindenki pontosan annyit tud kimondani, amennyi a fejében van. Ezért nem érdemes mentegetnünk magunkat azzal, hogy rossz a beszédkészségünk.”


A kognitív univerzalizmus

83. oldal 35 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat célja, hogy minél több olyan jelenséget találjunk, amelyek mind a megismerő ember, mind a megismerendő valóságban univerzálisnak tekinthetők, ezért elméletileg a nyelvet is az univerzalitás irányában befolyásolhatják. A csoportok az a) feladatnál az érvek összegyűjtése után ismertetik egymással érveiket, majd ugyanígy járnak el a b) feladatnál is . A c) feladatnál egyénileg dolgoznak a tanulók, majd néhány megoldást közzétesznek. A d) feladat házi feladat lehet jó rendszerező és elemző képességű tanulók számára; előkészítését (a rajzolást) rövid idő alatt el kell végezni. Az e) feladat a többiek számára házi feladat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek gyűjtése, gondolatkísérlet, kísérlet leírás érvelésének megértése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : tanulói érdeklődés szerint szerveződjenek a csoportok az a) feladathoz M u n k a f o r m á k : csoportmunka, egyéni munka [c)–e)] és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere, vita 2. A megismerés és a nyelv a) Gyűjtsetek érveket a következő állítás mellett!

87

88


•

1 1 .

É V F O L Y A M

Az emberi kognitív (megismerő) tevékenységnek vannak olyan általános keretei, feltételei, amelyek függetlenek attól, hogy a világ mely pontján élünk, milyen kulturális közeg vesz körül bennünket. A megismerés tehát nagymértékben univerzálisnak (általánosan jellemzőnek, mindenkiben alapvetően közösnek) tekinthető. Ezt az álláspontot KOGNITÍV UNIVERZALIZMUSNAK nevezzük. Az érveket az alábbi szempontok szerint gyűjtsétek: A) Érvek az ember univerzális anatómiai, pszichikai tulajdonságai köréből B) Érvek az embert körülvevő tárgyi, természeti környezet univerzális sajátosságai alapján C) Érvek az ember szociális (társas) viszonyrendszerének univerzális sajátosságai alapján D) Érvek a tér-idő rendszer univerzális tulajdonságai alapján b) Gyártsunk elméleteket! Az a) feladatban használt érveiteket próbáljátok meg kapcsolatba hozni a nyelvvel! Vannak-e olyan általános nyelvi jelenségek, szabályszerűségek, amelyek valószínűleg a megismerés, gondolkodás általános törvényszerűségeivel magyarázhatók? Az „elméletetek” igazolására használjátok idegennyelv-tudásotokat! A saját „elméletetek” megalkotása előtt olvassátok el az alábbi példát! Az emberi megismerő tevékenységben és gondolkodásban a síkidomok közül egyesek kitüntetettebb szerepet játszanak, mint mások. Például a körnek biztosan fontosabb szerepe van, mint a háromszögnek. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a természetben sokkal több kör alakú tárgy figyelhető meg. Ilyen például a Nap, ami a Földről kör alakúnak látszik. A Hold szintén kör alakúnak tetszik, ráadásul ezt az alakját szabályos időközönként „veszi fel”. Sok gyümölcs is kerek (valójában nem kör, hanem gömb). Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy minden nyelvben kiterjedt szerepük van a körrel kapcsolatos kifejezéseknek. Bizonyítva látnánk igazunkat, ha a különböző nyelvekben a kört mint síkidomot megnevező kifejezés az elvontabb kifejezések létrehozásában is hasonlóan venne részt, vagyis a fordításokban rendre megtalálnánk a körnek megfelelő kifejezést. Valahogy így: MAGYAR

ANGOL

kör

circle

áramkör

circuit

körforgás

circulation

vérkeringés

blood circulation

körpálya

circle

körlevél

circular letter

baráti kör

circle of friends

vevőkör

circle of customers

körülfog

encircle



Írjátok le a saját „elméleteket” a fenti jelenségről! Vitassátok is meg az „elméletet”, reagáljatok az esetleges kérdésekre, ellenvetésekre! c) A nyelvet befolyásoló egyetemes jelenségek nem csak a külvilágban létezhetnek. A világot megismerő, arról számot adó ember pszicho-fiziológiai (lelki-élettani) rendszere is alapvetően hasonló. Következik-e valami ebből a nyelvre nézve? Feltételezhető, hogy a hőérzékelésünk egy skálán jelenik meg tudatunkban is. Feltételezhető-e a nyelvekben ennek megfelelő skála? Másképpen tagolódik-e ez a skála a grönlandi és a tanzániai ember számára? Válaszolj a kérdésekre az alábbi magyar skála alapján! jéghideg ← hideg ← hűvös ← langyos → meleg → forró → tűzforró d) Tegyél egy X jelet egy üres papírlap jobb felső sarkába! Majd minden gondolkodás nélkül rajzolj a lapra egy háromszöget! Szedjétek össze a lapokat! Egy önként jelentkező vigye haza őket, és készüljön fel egy következő órai előadásra az alábbi instrukciók szerint: – Képezz a háromszögekből halmazokat a hasonlóság alapján! – Jellemezd azokat a háromszögeket, amelyekből legtöbb van, majd csökkenő sorrendben a többit, és arra is gondolj, hogy milyen lehetett volna még, de egyáltalán nem volt. – A rendszerezésből vonj le következtetéseket! e) Az alábbiakban egy megfigyelést idézünk. Vonjátok le a megfelelő következtetést a gondolkodás – nyelv problémára vonatkozóan! „[…] Az alapszínnevek azok a színelnevezések, melyek egy tagból – egy morfémából – állnak, és nem pusztán a tárgyak egy meghatározott osztályára használatosak (mint például a magyar szőke, amely csak haj színét jelölheti), és nem tartoznak bele egy másik színnév érvényességi körébe (mint például a türkiz, amely a kék »alá« tartozik). Nagyszámú nyelv megvizsgálása először azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy a látszólagos nagy változatosság ellenére az alapszínek elnevezéseit az összes nyelv mindössze a következő tizenegy szín közül választja: fekete, fehér, piros, sárga, zöld, kék, barna, rózsaszín, lila, narancs, szürke. A nyelvek különböznek abban a tekintetben, hogy hány van meg bennük ezek közül az alapnevek közül (a rózsaszín például a magyarban nem alapszínnév), az elnevezések azonban egy nagyon világos összefüggés alapján rendeződnek sorba. Véletlenszerű kibontás esetén a 11 név 2048 változatot alkothatna, ehelyett a valóságban csak 33 változat fordul elő, az alábbi rendben:

piros

→

{

{

→

sárga zöld kék

→

barna

→

{

lila rózsaszín narancs szürke

{

{

{

fehér fekete

A sorban jobbra lévő színnév csak akkor jelenik meg, ha minden tőle balra lévő megvan. […] Ez a szigorú rend meglehetősen jó összhangban van azzal, amit az emberi vizuális rendszerről, az alapszínekről tudunk.” Következtetéseink:

89

90


•

1 1 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSOK 2. a)

A) Pl. testrészeink száma azonos; vannak tárgyak, amelyekre lefelé nézünk, vannak, amelyekre felfelé; a tűszúrásra fájdalmat érzünk; a mosoly pozitív érzelmet fejez ki stb. B) Pl. a víz folyik, a kő nem; vannak az erőnkhöz képest könnyű és nehéz tárgyak; bizonyos határok között változik a környezetünk hőmérséklete, miközben a miénk nem stb. C) Pl. vannak olyan társaink, akiket jobban szeretünk, mint másokat; gondoskodunk az utódainkról; ismerjük a kooperáció előnyeit stb. D) Pl. ismerjük (ha relatíve is) a közel és a távol fogalmát; tudjuk, hogy egy nagyobb tárgy eltakarhatja előlünk a kisebbet; a Nap rendszeresen felkel stb. b) A feladatban mintának megadott „elmélet”-hez hasonló megoldásokat várunk. Nem baj, ha a megadotthoz képest kevesebb nyelvi példával támasztják alá az elméletet. Csak gondolatkísérleteket várunk el. c) Nagyon egyszerű feladat, ezért időhiány esetén el is hagyható. Lényeges megérteni, hogy nem nyelvi bizonyítást várunk el, hanem egy logikai következtetést, amelyről feltételezzük, hogy nem okozna gondot a bizonyítása. A feltételezés: a magyar skála („kontinentális”) szimmetriája felborulna a két másik vidéken, és egyik, illetve másik végén alakulna ki gazdagabb lexika. d) Házi feladat egy tanuló számára, aki a következő órán előadást fog tartani a feldolgozott anyagból. Az X jel a jobb felső sarokban nagyon fontos, hogy a tanuló tudja, hogyan kell a lapot nézni. Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a háromszögek formája többnyire az egyenlő szárú, vízszintes alapon álló háromszögre fog hasonlítani, és kicsi a valószínűsége annak, hogy valamelyik csúcsán álló háromszöget rajzol valaki. A „vajon miért?”-ről lehet rövid vitát tartani. e) Következtetések: Nem a világ végtelen színgazdagsága határozza meg azt, hogy egy nyelv hány alapszínnevet választ. (Legfeljebb kb. 11-et lehet igazán alapvetőnek tekinteni.) A kiválasztott alapszínnevek rendszere szigorú rendet követ, ami szintén nem magyarázható a külvilággal. Tehát: a megismerő elmében rejlik az a meghatározó elv, ami a nyelvben az alapszínnevek kiválasztását eredményezi.


A megismerés törvényszerűségeinek további tükröződései a nyelvben

86. oldal 40 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja az, hogy újabb olyan nyelvi példákkal ismertesse meg a tanulókat, amelyekben a nyelvi megformálás a hétköznapi szemléletünkkel függ össze. • A feladatban szereplő példákban a térbeli viszonyokra vonatkozó néhány nyelvi kifejezés szerepel; azt figyelhetjük meg, hogy amikor a térben egymás szomszédságában elhelyezkedő tár-



gyakról beszélünk, akkor különböző szemléleti-világismereti szempontok vezérlik, hogy ezekre hogyan utalunk, valamint hogy az úgynevezett irányhármasság is a hétköznapi gondolkodásban fontos szerepet játszó szemléleti sémán alapul. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : anyanyelvi intuíciós készség, gondolatkísérletek C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka; ill. csoport- vagy pármunka [4. e)] M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vélemények egyeztetése, ütköztetése, a viták egyéni összegzése 3. A megismerés törvényszerűségeinek további tükröződései a nyelvben a) Az alábbi mondatpárok közül az első oszlopban szereplőket használjuk inkább, azokat érezzük természetesnek. Miért éppen így fejezzük ki ezeket a helyviszonyokat? A valóság diktálja ezt számunkra vagy az elménk? (1) A sámli a ház előtt van.

A ház a sámli mögött van.

(2) A kutya az asztal alatt van.

Az asztal a kutya fölött van.

(3) A leves a fazékban van.

A fazék a leves körül van.

(4) János a kocsi mellett áll.

A kocsi János mellett áll.

Foglald össze 3-4 mondatban a fenti kérdésekre adható válaszokat!

b) Az alábbi példák esetében van választási lehetőségünk, hogyan fejezzük ki az elhelyezkedéseket: az első és a második oszlop mondatai is használatosak. Szerinted miért? (5) Péter János előtt van.

János Péter mögött van.

(6) A kapcsoló a konnektor fölött van.

A konnektor a kapcsoló alatt van.

(7) Az ellenség gyűrűben van.

A gyűrű az ellenség körül van.

91

92


(8) A bolt a posta mellett van.

•

1 1 .

É V F O L Y A M

A posta a bolt mellett van.

Foglald össze válaszodat 3-4 mondatban!

c) Nézd meg az alábbi ábrát! Melyik sor a „legtermészetesebb”, a leginkább érthető a számodra? Próbáld megfogalmazni, hogy miért! Felső sor: Középső sor: Alsó sor:

d) Melyik a legtermészetesebbnek tartott sornak megfelelő raghármas a magyar nyelvben? e)

Töltsd ki a táblázatban a hiányzó helyeket! -ra

-ról -nál



mellől alá mentén

Az úgynevezett téri nyelv helyviszonyainak jelentős részét a magyar nyelv – a megismerés szabályszerűségeit leképezve – az IRÁNYHÁRMASSÁG eszközeivel fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb olyan esetragnak és névutónak, amely helyre vonatkozhat, három változata van. Ezek az illető HELY FELÉ MOZGÁSRA , az illető HELYEN TARTÓZKODÁSRA vagy az illető HELYTŐL VALÓ TÁVOLODÁSRA utalnak (pl. mellé, mellett és mellől). Hasonló hármasság az időre vonatkozó nyelvtani eszközöknél is megfigyelhető, de sokkal kevésbé általános (pl. három óráig vagy órára, három órakor és három órától vagy óra óta vagy órától kezdve). 4. A gondolkodás általánosító jellege megmutatkozik a helyviszonyok kifejezésében is. a) Tekintsd át a következő rajzot! Karikázd be azt a nyilat, amelyik egyértelműen a fa előtt, mellett és mögött van!

Innen nézed. b) Írd le a lehető legpontosabban az általunk bekarikázott nyíl helyzetét! c) Írd le az általunk bekarikázott nyíltól eggyel jobbra lévő nyíl helyzetét úgy, hogy az előzőleg leírthoz képest lehessen érzékelni a különbséget! d) Szerinted miért használnak a harci pilóták ilyen kifejezéseket: „Ellenséges gép tizenegy óránál!”? e) Vitassátok meg az alábbi kérdéseket!

93

94


•

1 1 .

É V F O L Y A M

– Ki tudjuk-e fejezni a nyelv segítségével bármely tárgy elhelyezkedését bármely másik tárgyhoz képest? – Meg tudja-e tenni ezt bárki, aki beszél egy természetes nyelvet? – Szükségünk van-e erre a nyelvi eszköztárra a mindennapi életben? f)

Foglald össze a vita fontosabb gondolatait 3-4 mondatban!

MEGOLDÁSOK 3. a)

Válaszlehetőségek például: – Óriási méretkülönbség; a kisebbik tárgy elmozdítható. – A kutya alkalmi elhelyezkedése, ill. az egész asztal nincs is a kutya fölött. – A folyadék nem tartható meg úgy, ha csak „körül” van valami és alul nincsen, a „körül” nem foglalja magában a „-ban” mozzanatot. – János személy (így alkalmasabb alany); János elmozdulhat; méretkülönbség is van. b) Válaszlehetőségek például: – János és Péter teljesen egyenrangúak. – Egyiknek sincsen konvencionálisan rögzített helye a másikhoz képest; méretük szinte azonos. – A viszony nagyon alkalmi; mindkét elem el is mozdulhat; méretbeli eltérés sem dominál. – Hasonló méret; mindkettő rögzített. Közös kulcsfogalmak: méretarány, szokásos rögzített hely, elmozdíthatóság c) Tapasztalati alapon elvárható válasz: a középső. Az indoklás: a sorozatot hajlamosak vagyunk időbeli egymásutánként, eseménysorként felfogni; a középső sorban nem kell feltételezni semmilyen előzményt vagy hiányzó mozzanatot. A felső sorban kicsit hiányzik, hogy a ☺ valóban benne volt a dobozban mielőtt kijött, az alsó sorban pedig egyszerűen hiányzik egy mozzanat, nem látjuk, hogy a ☺ kijött a második dobozból. (Ez a legrosszabb sor.) A középsőnél minden a helyén van: belemegy, benne van és kijön belőle. d) -ba, -ban, -ból e) -ra

-on

-ról

-hoz

-nál

-tól

mellé

mellett

mellől

alá

alatt

alól

?mentére

mentén

?mentéről

A példákat lehet folytatni annak illusztrálására, hogy a magyar nyelvben az irányhármasság kiterjedt, konzekvens rendszer. Lehet, hogy lesznek, akik elfogadhatónak tartják a Tisza mentére és a Tisza mentéről kifejezéseket. Ez maradhat nyitott kérdés. Annak, hogy itt problematikus a megoldás, magyarázata lehet, hogy a mentén sokkal ritkább, mint a többi viszonyrag, illetve névutó. 4. a) b) c)

A három kitüntetett (egyértelmű) helyzetű nyilat könnyen meg tudják jelölni a tanulók. Például: A fa előtt kicsit jobbra tőlem. A fa előtt kicsit tőlem jobbra levő nyíltól kicsit jobbra és közelebb (?) a fához.



d) Éppen azért, mert a pontosabb helyzet meghatározáshoz nem elegendőek a nyelvben egyszerűen adott kifejezések. Az óra számlapja fokálisan finomabb, részletesebb és vizuálisan is jól használható eszköz. Ugyanakkor egyszerűbb a pilóták számára (akik ugyanabba az irányba néznek) a testhelyzetükhöz képesti relatív irányok megadása, mint az abszolút iránymeghatározás (pl. délkelet), mert ahhoz mindig tudniuk kellene, milyen irányban áll a repülőgép. e) Természetesen minden tárgy helyzete meghatározható a geometria vagy a technika eszközeivel (pl. GPS), és ez nyelv által is kódolható. Erre a nyelvi apparátusra azonban nincsen szüksége a hétköznapi felhasználónak, ezért a nyelvben szükségszerűen működik az általánosítás.


Régi és új közlés a szövegben

90. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A nyelvi jelenség már több szempontból is ismert (az egyeztetés fogalmát a 6. évfolyamban, a szövegbeli vissza- és előreutalást pedig 10. évfolyamban vezettük be), tehát csak felidézni kell a már ismert jelenségeket. Ami új, hogy feltehetően ez a jelenség is univerzális, csak ennek már nem biztos, hogy a kognitív univerzalizmus az alapja. Itt inkább az általánosan érvényes kommunikációs funkció, a megértés biztonsága igényli a különféle jellegű ismétléseket. • A feladatokat egyénileg oldják meg a tanulók, és csak nagyon rövid időt szánjunk a megbeszélésre. A c) feladat elvégzése után néhány, különböző nyelvekre lefordított szöveget ismertessenek a tanulók, és mutassanak rá az adott nyelvnek a fentiekben tárgyalt eljárásaira, szabályaira. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : régebben szerzett ismeretek aktivizálása, összeépítése az újjal; kontrasztív nyelvszemlélet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vita 5. Az alábbi rövid szövegben kiemeltük mindazokat a részeket, amelyek valamilyen formában ismétlődnek. Kovács János 1954-ben született Kecskeméten. Akkoriban a szülővárosában még kevés iskola volt. Hatéves korában mindössze három hely közül választhatott. Szülei a lakásukhoz legközelebb lévő iskolába íratták be.

95

96


ISMÉTLŐDÉSEK: 1954-ben Kecskeméten kevés iskola hely

•

1 1 .

É V F O L Y A M

ÉS A KEVÉSBÉ FELTŰNŐ ISMÉTLŐDÉSEK: = = = = =

akkoriban szülővárosában mindössze három hely iskola

Kovács János (E/3.) = szülőváros-á-ban kor-á-ban választhatott-Ø szül-ei

a) Szerinted miért van szükség a nyelvben erre a „pazarló” eljárásra? Próbálj meg szakszerű magyarázatot adni korábbi tanulmányaid alapján! b) Fogalmazd meg a fenti szöveget egyetlen egyszerű (bővített) mondatban! Könnyebb-e így megfogalmazni és megérteni? Milyen stiláris különbség van a két változat között? Indokold is meg a válaszodat! c) Fordítsd le az eredeti szöveget egy általad ismert idegen nyelvre! Figyeld meg, hogy az a nyelv is él-e ezzel a „pazarlással”, és ha igen, eszközeiben eltér-e a magyartól!

MEGOLDÁSOK a) b)

Lásd a fentieket. Nem könnyebb, mert a kódolás és dekódolás is hosszú távolságokat kell, hogy átíveljen. Pl. a tárgy (Kovács Jánost) tíz mondatrésszel később értelmeződik, és ez nehezíti a megértést.


Beállítások az agyban

92. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatok arról az univerzalista elképzelésről szeretnének képet adni, miszerint a nyelvi képességek – legalábbis az alapstruktúrák és elvek szintjén – velünk születnek, és mindössze néhány tucat „paraméterbeállítás” segítségével az összes természetes nyelv lényegi tulajdonságai leírhatók. • Az idézett összehasonlítás értelmezésekor lehet támaszkodni a tanulók nyelvtipológiai ismereteire (l. 11. évfolyam: A nyelvek különbségei és hasonlósága). A fő kérdés itt azonban az, hogy a konzekvens eltérések a velünk született „paraméterek” eltérő „beállításainak” következményei-e? A válasz valószínűleg nem lehet egyértelmű, ezért itt a tanulóknak addig fontos eljutniuk a probléma megértésében, hogy szólnak viszonylag súlyos érvek az innátizmus (a nyelv velünkszületett voltának elképzelése) mellett. (A 12. évfolyamon A nyelv és az agy című fejezetben közelebb fognak jutni a problémához.)



K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudományos elemzések, hipotézisek értelmezése, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális, majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés, feladatlap, táblázat 6. „Beállítások” az agyban a) Olvasd el az alábbi szöveget, jegyzeteld ki a nehezen érthető részeket, hogy részt tudj venni a közös értelmezésben!

A nyelvi képesség az agyban Néhány adat agyunk képességeiről: Tárolóképesség: Fajlagos visszakeresési idő: Információ-feldolgozási sebesség: Neuronok (idegsejtek) száma az agyban:

kb. 1014 bit kb. 10 –15 sec 108 –1019 bit/sec kb. 1010

A modern kísérleti pszicholingvisztika (az a tudomány, amelyik a nyelvi képesség agyi hátterével foglalkozik) képes olyan agyi történések vizsgálatára, amelyek a beszédprodukció és a beszédmegértés mikrofolyamatait jellemzik. Mi történik agyunkban az alatt az elképzelhetetlenül rövid idő alatt, amely A kutya ugat. mondat elhangzásakor a kutya és az ugat kimondása/meghallása között eltelik? A kísérletek szerint a kutya szó meghallásakor agyunk hozzáférést nyit valamennyi tipikus folytatáshoz (pl. ugat, harap, morog, mérges stb.), és ugyanekkor lezárja az utat bizonyos folytatásokhoz (pl. káromkodik, főz, nyaral stb.). Amikor eldől a folytatás, ez a tevékenység tovább ismétlődik. A példák azt sugallják, hogy ebben az esetben a jelentések „kezeléséről” van szó, de természetesen ez a működés figyelhető meg a nyelvtan (a nyelvi formák) szintjén is. Ha például egy magyar mondatban elhangzik a sok szó, akkor agyunk máris kizárja azt a lehetőséget, hogy a névszói szerkezet feje – ami később hangzik el – többes számban legyen. A racionalizmus hagyományaira visszanyúló egyik 20. századi elmélet, az ún. INNÁTIZMUS (nyelv velünkszületettségének tana) szerint velünk születik az a képességünk, hogy rendelkezünk a nyelv alapvető struktúráival, és ez elménk megismerő apparátusán belül egy elkülöníthető modulban található. A nyelv tehát mintegy „be van drótozva” az agyunkba (mint egy új épület elkészült elektromos vezetékhálózata), és csak be kell kapcsolni a megfelelő kapcsolókat, ahogy mondják: „be kell állítani a paramétereket”. Ezek a bekapcsolások (a paraméterek beállításai) a csecsemőt, a kisgyereket érő környezeti hatások (nyelvi ingerek) hatására valósulnak meg. A vadon, magányosan felnőtt gyerekek (az ún. farkasgyerekek – irodalmi élményeidből A dzsungel könyve Mauglija ilyen) megfigyelése azt mutatja, hogy a nyelv elsajátítására vonatkozó képességünk nem működik egész életünkön át. Van egy ún. KRITIKUS PERIÓDUS, amely után az anyanyelv elsajátítása már nagyon nehéz vagy épp lehetetlen. Ez azt látszik alátámasztani, hogy valóban van valamiféle velünk született képesség, ami szükséges a nyelv elsajátításához, de azt ma még nem tudjuk, hogy ez mennyire csak nyelvi képesség.

97

98


•

1 1 .

É V F O L Y A M

b) Pszichológusok régóta végeznek megfigyeléseket az emberi civilizáción kívülre került, ún. vad gyerekekkel (vagy farkasgyerekekkel) kapcsolatban. Mára viszonylag biztosan állítható, hogy az 5–7 éves korukban megtalált gyerekeket maradéktalanul meg lehet tanítani beszélni, 13 éves kor körül még bizonyos hiányosságokkal szintén sikerülhet, de később már egyáltalán nem. Mire következtetsz ebből a megfigyelésből? c) Az innátizmus tana alapján hogyan magyaráznád, hogy egy újszülött bármely nyelvi közegbe kerülve képes az adott nyelvet elsajátítani? d) Számtalan példa bizonyítja, hogy ha a szülők különböző nyelven beszélnek gyermekükhöz, az minden nehézség nélkül elsajátítja mindkét nyelvet. És általában nem is keveri össze a kettőt. Hogyan lehetséges ez? e) A velünk született nyelvi képesség feltételezése mellett több érvet szokás felhozni. Ezek közül kettőt emelünk ki. Szerinted mennyire meggyőzőek ezek az érvek? Tudnád cáfolni valamelyiket? Válaszodat indokold is meg! (1) Az „inger szegényességére” vonatkozó érv: Egy kisgyermeket 2-3 éves koráig túl kevés inger ér ahhoz képest, hogy addigra mennyire bonyolult, gazdag nyelvi rendszert sajátít el. (2) Nagyon hasonló szinten birtokoljuk az anyanyelvünket annak ellenére, hogy az általános intelligenciánk között nagy eltérés is lehet (vagyis a kevésbé okos gyerekek ugyanúgy megtanulják az anyanyelvüket, mint az okosabbak). Tehát az intellektuális képesség a nyelv elsajátításában elhanyagolható tényező.

MEGOLDÁSOK b)

Valóban létezik ez a két „sorompó”. Valami velünk született képesség elveszik, megszűnik az egyedfejlődés során. c) Az innátizmus szerint az adott környezet nyelvének paraméterbeállításait kapcsolja be az első nyelvi ingerek után. d) Az innátizmus felfogásán belül maradva ez azzal magyarázható, hogy a gyermek egyik és másik nyelv esetében is bekapcsolja a megfelelő „kapcsolókat” az agyában, és éppen ezek segítik abban is, hogy ne keverje össze a két nyelvet. e) (1) Lehetséges érvek mellette: – A kisgyerek valóban használ számtalan olyan mondatot, amelyet sohasem hallott. – Nem hallott morfológiai szerkezeteket is létre tud hozni. – Nem fokozatosan, hanem ugrásszerűen tanul. Lehetséges érvek ellene: – Egyáltalán nem olyan kevés az az idő, amelyet a kisgyermek „nyelvtanulással” tölt. Ennyi idő alatt egy felnőtt felsőfokon elsajátít egy idegen nyelvet. – Attól függ, hogy mit nevezünk ingernek: egy kisgyermek számára minden új, ami egy nap folyamán éri. – A gyerek szinte minden energiáját a mások beszédének figyelésével, majd a saját beszédének gyakorlásával tölti.



Lehetséges kételyek: – Lehet, hogy a használat során, sok példa alapján fedezi fel a nyelvben rejlő kreativitás lehetőségeit, és önállóan kezdi alkalmazni. (2) Lehetséges érvek mellette: – Tényleg vannak olyan „nagydumás” emberek, akik még az érettségiig sem jutnak el. – Nagyon nagy problémák lennének a mindennapi kommunikációban, ha a nyelvi képesség nagyban függene az intelligencia szintjétől. Lehetséges érvek ellene: – A magasabb intelligenciájú emberek sokkal sikeresebbek az életben, márpedig az életben nyelv nélkül nehéz boldogulni. Sikerükhöz a nyelvi képességük is hozzájárul. – Csak látszólagos a nyelvi képességek hasonlósága. Az éles különbség az absztrakt nyelvhasználatban mutatkozik meg. Abban az intelligensebb emberek sokkal jobbak, és ez számtalan előnnyel jár. Lehetséges kételyek: – Nem biztos, hogy nagyon hasonló szinten birtokolunk egy nyelvet. Mik ennek a mutatói, hogyan mérhető, vannak-e nagy mintán végzett mérések? – Milyen intelligenciafajtát állítunk szembe a nyelvi képességgel?


A nyelvi univerzálék

94. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatban támaszkodni lehet a nyelvtipológiai fejezetben szerzett ismeretekre. A feladat célja, hogy megmutasson néhány példát az univerzalista kutatások eredményeiből, amelyek arra irányulnak, hogy megtalálják egy univerzális grammatika alapelveit, azaz a nyelvi univerzálékat. Az univerzálék fogalma szerintük nemcsak azért fontos, mert elmélyíti tudásunkat a nyelvről, hanem mert az első fontos lépés az ember intellektuális képességeinek megértése felé. • Az a) feladat pármunkájának elvégzése után egyeztessük a megoldási javaslatokat, amíg kialakul a végső megoldás. A halmazokba sorolás logikájának okvetlenül el kell hangzania. Ez segíti a házi feladat mindkét feladatának megoldását is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrakt jelenségek kategorizálása C é l c s o p o r t o k – d i f f e r e n c i á l á s : A házi feladatnak feladott feladatok közül a b) könnyebb, a c) nehezebb. Ezt figyelembe véve kell a feladatokat két csoportnak kiadni. M u n k a f o r m á k : pármunka, majd egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés, kutatástervezés

99

10 0


•

1 1 .

É V F O L Y A M

7. A nyelvi univerzálék A kutatások jelenlegi állása szerint az emberi nyelvekben abszolút (tehát kivétel nélkül érvényes) univerzális jegyek (ún. univerzálék) nincsenek, kivéve talán az olyan triviális megállapítást, hogy minden nyelvben vannak magánhangzók. Statisztikailag meggyőző arányban előforduló univerzálék azonban szép számmal találhatók. Például egy 300 nyelven elvégzett fonológiai vizsgálat megállapította, hogy a vizsgált nyelvek kevesebb mint 3%-a nem használ nazális mássalhangzókat. a) Az alábbiakban nyelvi univerzálékat sorolunk fel. A hasonlóságok alapján soroljátok őket három halmazba! (1) Az alanyi rész megelőzi a tárgyi részt. (2) A legtöbb nyelvben van főnév. (3) Rendszeres összefüggés van az állító mondatok és a nekik megfelelő kérdések alakja között. (4) A legtöbb nyelvben vannak ellentétes értelmű melléknevek. (5) Ha egy nyelvben a főneveknek különböző nyelvtani nemük lehet, akkor a személyes névmásoknak is. (6) A legtöbb nyelvben van egyes szám első személy. (7) Az alanyi részt és az állítmányi részt egyeztetni kell számban. (8) Ha az alanyi rész nyelvtani nemben egyeztetve van az állítmányi résszel, akkor a jelzői módosító is mindig egyezik nemben az alaptaggal. A halmazok:

b) Az a) pontban felsorolt univerzálékon kívül bizonyára vannak még egyéb univerzálék is. Állítsd össze nyelvi jelenségek egy olyan listáját, amelyet véleményed szerint érdemes volna megnézni még más nyelvekben is, hátha újabb univerzálékra bukkannánk!

MEGOLDÁSOK a) (1) (3) (7)

(5) (8)

(2) (4) (6)


b)

Lehetséges példák: – Van-e magázódás a nyelvek többségében, és melyik nyelvtani személyt használják erre a célra? – Átalakítható-e a nyelvek többségében a cselekvő szerkezet szenvedő szerkezetté? – Van-e a nyelvek többségében a közelre mutató mutató névmásnak távolra mutató párja? – Átalakítható-e a nyelvek többségében az alárendelő összetett mondat egyszerű mondattá?



A gondolkodás nyelve

95. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat ezúttal is egy nehezen megfogható, de valószínűleg létező jelenség megértetését célozza. Nagy valószínűséggel létezik az úgynevezett Mentalese, vagyis a gondolkodás nyelve, de csak közvetett bizonyítékaink vannak rá. Ezek a közvetett bizonyítékok egyben a természetes nyelv legalapvetőbb tulajdonságai, ezért a gondolkodás nyelve minden bizonnyal univerzális jelenség. • A feladat megoldása nagyfokú belső koncentrációt igényel. Mind az a), mind a b) feladatot először egyéni munkában végzik el a tanulók, majd a tapasztaltakat és a megoldási javaslatokat közösen beszéljük meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : befelé koncentrálás, önmegfigyelés, a közvetett bizonyítás megértése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, tapasztalat- és véleménycsere 8. A gondolkodás nyelve Térjünk vissza ahhoz a korábbi kérdéshez, hogy nyelven gondolkodunk-e! Vannak olyan esetek, amikor úgymond hangosan gondolkodunk, illetve az is előfordul, hogy magunkban motyogunk vagy teljesen hangtalanul, magunkban mondatokat fogalmazunk meg. Ha eltekintünk ezektől az esetektől (egyébként később még lesz róluk szó), akkor azt mondhatjuk, hogy a gondolkodás alapvetően nem nyelven történik. Ha viszont nem nyelven gondolkodunk, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a gondolkodás – legalábbis alapvetően – egyforma módon megy végbe minden emberben. Ha megmérnénk egy magyar és egy japán anyanyelvű ember agyi történéseit kísérő elektromos impulzusokat, amint éppen „elgondolják”, hogy kérnek egy pohár vizet, valószínűleg nagyon hasonló eredményt kapnánk. De mi a gondolkodás nyersanyaga? Mi az és hogyan néz ki, amit továbbítanánk, ha tudnánk gondolatátvitellel kommunikálni?

10 1

10 2


•

1 1 .

É V F O L Y A M

a) Az alábbi feladatoknál arra kell törekedned, hogy a nyelvet mint tényezőt mindig igyekezz kizárni, és csak a gondolkodásra koncentrálj. Minden feladatnál próbáld megállapítani, hogy a gondolkodás jellege milyen alapvető vonásában emlékeztet az emberi nyelv egy-egy jellegzetes tulajdonságára (azaz mennyire működik „nyelvszerűen”)! Segítségül felidézzük, hogy a természetes nyelv mely alapvető jellemzőiről volt szó korábban: – áthelyezhetőség – rendszerszerűség – nyitottság – kreativitás (1) Egy magányos paraszt bácsinak a róka már tíz tyúkját elvitte. Elkezd gondolkodni. A gondolatainak ez a kiindulópontja: „Ezt meg kell szüntetni!” Mivel magányos, erről senkivel nem beszél, és magában sem beszél, de végiggondolja a megoldásokat. Most te se beszélj, de te is próbáld meg végiggondolni. – Körülbelül hány gondolati utat jártál be? – Lehetne-e még több út? Például mi? – Nyelvszerűség: (2) A sakkozók sem beszélnek parti közben, de gondolataikkal ádáz csatát vívnak. – Képes-e az egyik játékos olyan lépéssorozatot, vagyis gondolatsort megérteni, amilyennel még nem találkozott? – Ha igen, miért? – Nyelvszerűség: (3) Egy detektív már minden részletet tud a gyilkosságról, de mégsem találja a megoldást. Leül, és az ismert tényeket elkezdi különböző időrendbe rendezni. Egyszer csak rájön a megoldásra. – Nyelvszerűség: (4) Képesek vagyunk gondolkodni akár a múltról, akár a jövőről, akár feltételesen bekövetkező eseményekről. – Nyelvszerűség: (5) Kell-e kiváltó inger, hogy elkezdjek gondolkodni? – Nyelvszerűség: (6) Életem végéig képes vagyok új gondolatokat „elgondolni” és megérteni. – Nyelvszerűség:



b) Az alábbiakban bemutatunk három dolgot, amelyben a természetes nyelv és a gondolkodás nyelve különbözik. Olvasd el figyelmesen a példákat, és vonj le belőle következtetéseket! (1) TERMÉSZETES NYELV: Péternek háza van. Péternek láza van.

A GONDOLKODÁS NYELVE: = ≠

„Péternek ház van a birtokában.” „Péternek láz van a birtokában.”

Következtetés: (2) TERMÉSZETES NYELV: Az oroszlán simogatása veszélyes. Az oroszlán simogatása veszélyes.

A GONDOLKODÁS NYELVE: = =

„Az oroszlánt simogatni veszélyes.” „Veszélyes, ha az oroszlán simogat.”

Következtetés: (3) Melyik nyelven lehet hazudni? IGEN

NEM

Természetes nyelv: A gondolkodás nyelve:

Következtetés: c) Olvasd el az alábbi szöveget! Jelöld a szokásos jelekkel a margón az ismert, az új, a problémás információkat! Az univerzalisták abból indulnak ki, hogy a nyelvek között igazából nincs is olyan nagy különbség, és ezt alapvetően az emberi megismerés egyetemes jellegével (a kognitív univerzalizmussal) magyarázzák. A kognitív univerzalizmus egyrészt KULTURÁLIS megalapozottságú, ami azt jelenti, hogy a sok eltérés ellenére is vannak az embert körülvevő tárgyi és szociális környezetnek nagyon hasonló elemei, és ezek az elemek nagyjából hasonló módon rendeződnek el. (Például a bennünket körülvevő tárgyak jó részének elrendeződésében – bárhol is éljünk a világban – a gravitáció játszik szerepet.) Másrészt feltehető, hogy bárhol is éljen az ember, alapvetően hasonló BIOLÓGIAI, ÉSZLELÉSI képességek születnek velünk. (Például valószínűleg hasonlóan érzékeljük a jéghidegtől a forróig tartó hőmérsékleti skálát.) Az univerzalisták szerint a nyelvi képesség, konkrétabban egy UNIVERZÁLIS NYELVTAN velünk születik, mégpedig úgy, hogy ezért az elménkben egy külön, nyelvi modul (egység) a felelős.

10 3

10 4


•

1 1 .

É V F O L Y A M

Ebbe a modulba van úgymond „bedrótozva” a nyelv, és csak a megfelelő kapcsolókat kell bekapcsolni, hogy elkezdjen működni. Arra a nehezen megkerülhető kérdésre, hogy miért van a világon több ezer nyelv, azt a választ kapjuk, hogy az univerzális szint néhány tucat ún. paraméter szintjéig érvényes, s az ezek feletti, „elhanyagolható” különbségek okozzák a természetes nyelvek változatosságát, de ezek „csak variációk egy témára”. Az ún. INNÁTISTA ELV (vagy innátizmus) szerint a nyelv eleve adott, velünk született képességünk. Nyelv és gondolkodás viszonyában ez azt jelenti, hogy a nyelv alapvetően a gondolatok reprezentálására, megjelenítésére szolgál, és csak másodsorban a kommunikációra. Ebből az is következik, hogy elvileg tudhatunk egy nyelvet akkor is, ha nem használjuk. Tény, hogy a világ nyelveiben megfigyelhetők közös vonások, és ezek jó része magyarázható a megismerés és az ember számára fontos dolgok egyetemes törvényszerűségeivel. (Például a téri nyelv aszimmetriája, az alapszínnevek megléte stb.) Az univerzálék kutatásának célja annak megállapítása, hogy milyen az a zárt eszközkészlet, amelyet az emberi nyelvek mindegyike használ. Ez valójában azt jelenti, hogy a nyelvek nem lehetnek korlátlanul sokfélék, bizonyos dolgokban nem térhetnek el egymástól. De vajon hol vannak a korlátok? A kérdést azért jogos feltenni, mert nyilvánvaló, hogy a nyelvek a rendelkezésükre álló kifejezési formák (hangok, hangsorok, szórendi variációk stb.) közül feltűnően kevéssel élnek.

MEGOLDÁSOK: Bármilyen válasz jó, ha a válaszoló meg tudja indokolni, és kérjünk is indoklást a megoldások megvitatásakor. a)

b)

(1) Az első két kérdésre várható válasz az, hogy több gondolati utat is bejártak, de valószínűleg több is van. Ebből következik a nyelvszerűség meghatározása. Nyelvszerűség: kreativitás (produktivitás). (2) Nyelvszerűség: szisztematicitás (3) Nyelvszerűség: kreativitás (4) Nyelvszerűség: áthelyezhetőség (5) Nyelvszerűség: szándékosság (6) Nyelvszerűség: nyitottság (1) A természetes nyelv logikai szerkezete nem mindig esik egybe a gondolkodás nyelvének szerkezetével. (2) A természetes nyelv bizonyos szerkezetei kétértelműek is lehetnek, a gondolkodás nyelvéi nem. (3) Természetes nyelven lehet hazudni, a gondolkodás nyelvén valószínűleg nem. (Az már feltehetően pszichológiai, pszichiátriai probléma.)




Kilépőkártya

100. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Ha van rá lehetőség és idő, össze lehet gyűjteni a kilépőkártyákat, és újra megvitatni a szignifikánsan jelentkező problémákat, meg nem értett fogalmakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, metakogníció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap 9. Töltsd ki a kilépőkártyát!

KILÉPŐKÁRTYA 1. Melyik problémát találtad a legérdekesebbnek? 2. Melyik elképzelést tudnád (tudtad) cáfolni? 3. Gondolatok, fogalmak, amelyek nagyon homályosak maradtak: 4. Melyik problémá(k)ban szeretnél még jobban elmélyedni? 5. Milyen tantárgyakkal éreztél, tapasztaltál kapcsolódási lehetőségeket a feladatok elvégzése során?

10 5

3. A GONDOLKODÁS ÉS A NYELV VISZONYÁNAK RELATIVISTA MEGKÖZELÍTÉSE 4 óra


A probléma megjelenése a hétköznapi beszédben

101. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy az előző modul problémakörével ellentétes megközelítésre hangolja át a tanulók gondolkodását. Az univerzalista megközelítéshez képest a relativista elképzelések látványosabbak, jól illusztrálhatóak. Ugyanakkor gyengébb nyelvfilozófiai relevanciával bírnak. Ezt valószínűleg megérzik majd a tanulók is, ezért néha vissza kell fogni azokat a törekvéseket, amelyek idő előtti ellenérvekkel megszakítanák egy gondolatmenet kibontakozását. • Arra is kell ugyanakkor ügyelni, hogy ennek az ellenkezője is fenyeget, hiszen a relativizmus nagyon gyakori népszerű tévhitekkel is jól megfér (etnicizmus, néplélektan stb.), amelyeket a tanulók is ismerhetnek, korrekt információk hiányában vallhatnak is. Arra is érdemes figyelni (és figyelmeztetni a tanulókat), hogy a gondolkodás nyelvi determináltságát az emberek hajlamosak összekeverni a kulturális determináltsággal. • Az általános pedagógiai cél mindkét irányzat (univerzalizmus, determinizmus) esetén, hogy a tanulók legyenek képesek türelmesen végigkövetni és belehelyezkedni olyan gondolatmenetbe, amelyről már menet közben azt gondolják, hogy könnyen cáfolható, elvethető. • Nagyon rövid közös megbeszélésre javasolunk a megadott mondatok közül kettőt kiválasztani (pl. „Szerintem csak magyarul lehet igazán jót káromkodni.”, „Ezt nem tudom lefordítani, mert nincsen rá szó a magyarban.”) és egyet a tanulók által írtak közül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : egy problémakör előzetes közelítése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere

R E L A T I V I S T A


1. Olvasd el az alábbi kijelentéseket! Szerintem csak magyarul lehet igazán jót káromkodni. Sohasem értettem, hogyan szerethet egymásba egy fiú és egy lány, ha nem ugyanaz az anyanyelvük. Az angolnak teljesen mindegy, hogy hurkát, kolbászt, virslit vagy szafaládét eszik, mindegyikre csak azt mondja, sausage. János olyan régóta él Moszkvában, hogy már oroszul gondolkodik. Ezt nem tudom lefordítani, mert nincsen rá szó a magyarban.

Írj néhány hasonló tartalmú mondatot! A természetes nyelvek sokfélesége mindenki számára szembetűnő. Minimum 4000 különböző nyelven beszél az emberiség. (Pontos számot már csak azért sem lehet mondani, mert nagyon sok esetben nem lehet eldönteni, hogy külön nyelvekről vagy egy nyelv változatairól van-e szó.) Ez a „bábeli zűrzavar” még a hétköznapi ember számára is naponta szolgáltat érdekes megfigyeléseket, vagy éppenséggel problémát okoz. Nem véletlen, hogy a nyelvészek és filozófusok egy része (szemben az univerzalistákkal) nem a hasonlóság, hanem a különbözőség felől közelít a gondolkodás–nyelv problémához. Befolyásolja-e gondolkodásunkat az, hogy milyen anyanyelven beszélünk? Be vagyunk-e zárva anyanyelvünkbe? Befolyásolja-e anyanyelvünk azt, hogy a körülöttünk lévő világot milyen kategóriákban és rendszerben észleljük? Lehet-e tökéletes megértés két különböző anyanyelvet beszélő között? És még tovább menve: lehetséges-e tökéletes megértés két, azonos anyanyelvet beszélő között?

MEGOLDÁSOK: Lehetséges további kijelentések: „A magyarok azért olyan okosak, mert nagyon nehéz nyelvük van.”, „Nem véletlen, hogy Eszter olyan gyorsan megtanult olaszul, mindig is olyan temperamentumos volt.” Stb.


Többletek és hiányok a szótárakban

101. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat a különböző nyelvek lexikai szintű látványos eltéréseiből hoz példákat, amelyekből elég könnyű arra következtetni, hogy bizonyos jelenségekről nagyon más van a fejükben is pl. az európai emberéhez képest. • A feladatot párhuzamosan 4-5 fős heterogén csoportok végzik (az osztálylétszámtól függően több csoport is kaphatja ugyanazt a feladatot), az elméleteket közzéteszik és megvitatják. • Az elméletek és a vita elemei könnyen elmehetnek abba az irányba (és ez később is így lesz), hogy a nyelvi eltérések mögött kulturális eltérések állnak, és így inkább kulturális relativizmusról

10 7

10 8


•

1 1 .

É V F O L Y A M

van szó. Ezzel nehéz vitatkozni, viszont fenntartható a nyelvi relativizmusról való értelmes vita azzal, hogy ha korlátozzuk a vitát a szinkronitásra. Vagyis csak azt a jelenséget vizsgáljuk, hogy egy nyelvbe beleszülető ember valóban láthatja nyelve miatt a világot másképpen. (Tehát nem vizsgáljuk azt, hogy egy kultúra történetileg formálja a maga képére a nyelvet, vagy azt, hogy az egyén a saját kultúrájából egy másikba átlépve képes lehet-e tökéletesen átvenni az új környezet gondolkodásmódját.) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : teória felállítása, fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés 2. Többletek és hiányok a szótárakban a) Tekintsétek át a következő, különböző nyelvekből való példákat! (1) A hopi indián nyelvben a madár kivételével mindent, ami repül, egyetlen szóval jelölnek (masa’ytaka), legyen az rovar, repülőgép vagy akár pilóta. (2) Az eszkimóknak nagyon sok szavuk van a hó különféle formáira (’hulló hó’, ’földet takaró hó’, ’latyakos hó’, ’jéggé tömörült hó’ stb.). (3) Az aztékban egyetlen szó van azokra a fogalmakra, hogy ’hó’, ’hideg’, ’jég’. (4) Az egyik ausztráliai bennszülött nyelv a következő szavakat használja a ’lyuk’ vagy ’üreg’ jelentésre: yarla

’lyuk tárgyakon’

pirti

’üreg a földben’

pirnki

’üreg a sziklában’

kartalpa

’apró üreg a földben’

yulpilpa

’sekély üreg, amelyben hangyák élnek’

mutara

’speciális lyuk lándzsákon’

nyarrkalpa

’apró állatok ürege’

pulpa

’nyúlüreg’

makarnpa

’a goannagyík ürege’

katarta

’a goanna hátrahagyott ürege, amikor áttöri a földfelszínt téli álmából felébredve’

(5) Bizonyos nyelvekben kevés a számnév: az ausztráliai bennszülöttek nyelvei például gyakran csupán néhány általános jelentésű szóra szorítkoznak („összes”, „sok”, „néhány”). b) Készítsetek néhány mondatos „elméletet” a nyelv és a megismerés viszonyáról a fent megismert jelenségek alapján!



Az elméletet írjátok is le, majd ismertessétek a többiekkel! A vitás kérdéseket szóban tisztázzátok! Az elmélet elkészítését az alábbi kérdések segítik: – Mivel magyarázhatók ezek a feltűnő lexikai eltérések? – Feltehető, hogy a példákban szereplő népek nyelvében még további „furcsaságok” vannak. Másképpen látják-e ők a világot, mint mi? Az elmélet:

MEGOLDÁS Az elmélet lényeges elemei lehetnek: a példaként hozott népek eltérnek a természeti környezetük tulajdonságai, a civilizáltság foka, az életmód alapján. Mindezek a mi megismerési kategóriáinkhoz képest a világ másfajta kategorizálását eredményezik. Az adott nyelvet elsajátító személy a nyelvében adott kategóriák alapján másképpen kategorizálja a világot. Ez akkor mutatkozik meg látványosan, ha átkerül egy másik kultúrába.


Bonyolultabb eltérések

103. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatok a nyelvek közötti eltérések szerkezeti, kategorizációs különbségeit tárgyalják. Az egyik látványos különbség az idő kategóriájának nyelvi megjelenítései közötti eltérés. • Az a) feladatot egyénileg, a b) feladatot párban oldják meg a tanulók, majd néhány megoldást közösen vitassanak meg. Hallgassunk meg néhány megoldást az egész osztály előtt. • A 4. feladatot a tanulók csoportban oldják meg, majd néhány megoldást az osztály egésze vitasson meg. A tanulók 2-3 fős heterogén csoportokban dolgozzanak. Mindegyik csoportban kell, hogy legyen legalább egy angolul tudó, aki el is tudja magyarázni a problémákat társainak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás fantázia alapján, kísérlet szövegének értelmezése, érvek gyűjtése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze (3.), olyan heterogén csoportok, amelyekben legalább egyvalaki tud angolul (4.) M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, csoportmunka, esetleg frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, kreatív írás, T-táblázat, vita 3. Bonyolultabb eltérések a) A hopi indiánok nyelvében nincsenek olyan eszközök, amelyek az idő kategóriát tudnák kifejezni.

10 9

110


•

1 1 .

É V F O L Y A M

Az, ami nekünk múlt és jelen, nekik az „objektív, létező, valós”. Ami nekünk a jövő, az nekik a bizonytalan, a feltételes, a vágyakban, álmokban vagy félelmekben létező. Ezt a furcsa eltérést figyelembe véve írj néhány mondatos fogalmazást ezzel a címmel: Álmomban hopi indián voltam.

b) Cseréld ki fogalmazásodat a pároddal! Beszéljétek meg, kinek milyen ötletei támadtak a cím kapcsán! Ha úgy érzed, jól sikerült a fogalmazásod, ajánld fel az osztály előtti felolvasásra és megvitatásra! 4. Olvassátok el figyelmesen az alábbi kísérlet leírását, majd válaszoljatok a kérdésre! „[…] A navahó indiánok nyelvében a tárgyakkal végzett cselekvést jelentő igéknél az ige töve a cselekvés tárgyának formájától és anyagától függően változik. Ez azt jelenti, hogy például a ’kézbe vesz’ kifejezés használatakor a vesz ige más-más tőváltozatát kell használni attól függően, hogy egy hosszúkás tárgyat, például egy pálcát veszünk kézbe, avagy egy más alakú tárgyat. Mivel itt egy kötelező, nyelvtani értékű osztályozást kell a nyelv elsajátítása során a gyermekeknek megtanulniuk, mely a formára vonatkozik, feltételezhető, hogy a navahó gyermekek több figyelmet fordítanak a tárgyak formájára, mint az európai nyelveket beszélő gyermekek. Ennek igazolására a következő kísérletet végezték el. Angol anyanyelvű amerikai gyermekek, illetve navahóul vagy angolul beszélő navahó gyermekek elé különböző színű és formájú tárgypárokat tettek, majd a gyermekek egy harmadik tárgyat kaptak, mely egy-egy tulajdonságban hasonlított az előzők mindegyikéhez. A gyermek feladata az volt, hogy mondja meg, a harmadik tárgy az előző kettőből melyikhez »tartozik« (például kaptak egy kék szalagot és egy piros kockát, harmadikként pedig egy kék kockát). Kiderült, hogy a navahó nyelven beszélő navahó gyermekek inkább a forma, míg az angolul beszélő navahók inkább a szín szerint csoportosítanak […]” Kenesei István (szerk): A nyelv és a nyelvek. Gondolat Kiadó, Bp., 1989. 263. o. a) Mire következtettek a fent leírt eredményből? b) Segítsenek az angolul tudók! (1) Hogyan fordítható magyarra egy mondattal a következő két angol mondat? I am working for a computer company. I work for a computer company. (2) Mi az, ami elveszik az egy mondatos fordításnál? Hogyan tehető magyarul egyértelművé a különbség a két angol mondat között?



(3) Vizsgáljátok meg a következő angol mondatot! [I have been looking for my key for half an hour]1, [but I haven’t found it yet].2 Aprólékosan leírjuk, mi minden van ebben a mondatban: – A mondat első fele: ’Fél órával ezelőtt elkezdtem a kulcsom keresését, de eme cselekvést még nem fejeztem be, és most is tart.’ – A mondat második fele: ’A megtalálásra irányuló cselekvés már tart egy ideje, de még nem fejeződött be.’ A mondat fordítása így hangzik: Fél órája keresem a kulcsomat, de még nem találtam meg. Vitassátok meg, hogy elveszik-e valami a fordításkor az angol eredetiből! Válaszotokat indokoljátok is meg! c) Nyissatok vitát ezzel a címmel: Más időstruktúra működik egy angol és egy magyar ember fejében? Először mindenki egyénileg írja le a saját érveit, majd beszéljétek meg közösen a problémát! Jegyezzétek le egymás érveit is! ÉRVEK AZ „IGEN” MELLETT

ÉRVEK A „NEM” MELLETT

Saját érveim: Mások érvei:

MEGOLDÁSOK 3. a)

4. a)

b)

Az instrukciónak megfelelő elemeket várunk el. (Pl. ilyen elemek várhatók a fogalmazásokban: jövőbeli terveimet senki nem vette komolyan; boldog voltam, mert a másnapi matek dolgozatot egyáltalán nem kellett reális fenyegetésnek vennem stb.)

A kísérlet azt bizonyítja, hogy a nyelvnek van szerepe a csoportosításban. Tehát itt kapunk egy pozitív megerősítést a relativisták javára. (A negyedik modulban azonban teszünk egy „leleplezést”. Ugyanis a kísérletnek van folytatása, amely azt bizonyítja, hogy a gazdag formakultúrában élő, angolul beszélő európai gyerek is forma szerint csoportosít. Ezt itt nem kell elárulni.) (1) Fordítás: Én egy komputeres cégnél/nek dolgozom. (2) Ami a magyar fordításból nem derül ki: ebben a pillanatban végzem a munkát a cégnél (ez az első mondat jelentése, amelyben ún. progresszív igealak van) vagy a cég munkatársa vagyok (ez a második mondat fordítása: az egyszerű jelen időnek ún. habituális értelmezése van, rendszerességet fejez ki).

111

112


c)

•

1 1 .

É V F O L Y A M

(3) Nem veszik el semmilyen tartalmi elem, de nem igeidőkkel operál a magyar nyelv. A magyar változatban kitüntetett elemek: Fél órája keresem a kulcsomat, de még nem találtam meg. A vita kimenetele lehet nyitott, eldöntetlen. Tény, hogy az angolban az idő nyelvi tagolása kidolgozott, pregnáns rendszer, a magyarban ugyanez elnagyoltabb, és nem képes maga az igeidő-rendszer ugyanazon időstruktúra kifejezésére. (Más eszközökkel, természetesen, minden időkonstelláció kifejezhető magyarul is.) Nehéz eldönteni, hogy ez a gondolkodásban, megismerésben okoz-e eltéréseket.


A magyar nyelvvel sem egyszerű a helyzet

105. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat ezúttal azt mutatja meg, hogy a magyar nyelvben is vannak más nyelvekre nehezen fordítható, más gondolkodásban nehezen értelmezhető jelenségek. A tanulság az előző, az angol nyelvi időstruktúra problémájának „párja” a magyar helyviszony kidolgozottsága. Az eltérő helyviszony-struktúrára vonatkozó gondolkodásbeli eltérés kérdése itt is nehezen megválaszolható, nyitott probléma maradhat. • Az egyéni munkát – ha szükséges – követheti közös megbeszélés. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kontrasztív szemlélet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, fordítás, közös megbeszélés 5. A magyar nyelvvel sem egyszerű a helyzet a) Fordítsd le az általad ismert idegen nyelvre a következő mondatokat! Az autó beállt a két fa közé. Az autó a két fa között áll. Az autó kijött a két fa közül. b) Próbáld meg lefordítani a következő névutókat is: mellől, alól, mögül, elől! c) Milyen sikerrel jártál? Mi a következtetésed? d) Az előző feladatban az angol mondatok esetében arról vitatkoztatok, hogy más időstruktúra van-e egy angol ember fejében, mint a miénkben. Az ott levont tanulságok alapján válaszolj arra a kérdésre, hogy milyen helystruktúra van egy magyar ember fejében!



6. Egy angol anyanyelvű barátod arra kért, hogy magyarázd el neki, hogyan működik a magyarban az ún. ALANYI (határozatlan tárgyú) és a TÁRGYAS (határozott tárgyú) RAGOZÁS. Elég jól beszéli már a nyelvünket, úgyhogy nyugodtan beszélhetsz hozzá magyarul. Viszont a nyelvtani szakkifejezések területén nagyon képzetlen, ezért ezeket a szakkifejezéseket igyekezz elkerülni a magyarázatban. Magyarázd meg a jelenség lényegét az alábbi két mondatpéldáján! Látok a sarkon egy fekete autót. Az autót most megközelíti egy kalapos ember. 7. Tekintsd át az alábbi táblázat segítségével, hogy hogyan lehet megnevezni a nagyszülőket magyarul és svédül! MAGYAR

SVÉD

nagyszülő

Ø

nagyapa apai

anyai

nagyanya apai

anyai

Ø farfar

Ø mofar

farmor

mormor

a) Tegyük fel, hogy a fentiek alapján valaki ezt a következtetést vonja le: A nyelvi példák azt bizonyítják, hogy a magyarok tisztelik legjobban a nagyszülőket, mivel mindegyiket meg tudják nevezni, sőt két szinten is találunk összefoglaló neveket, ami arra utal, hogy erős családi összetartást feltételezünk még a nagyszülők körében is. Bezzeg az északi svédek ridegen elkülönítve, négy elem matematikai kombinációival nevezik meg a nagyszülőket. És semmi összetartás. b) Írj néhány mondatos szakszerű kritikát a fenti következtetésről!

MEGOLDÁSOK 5.

b)–c) A probléma a Hová? és a Honnan? kérdésekre adott válaszokkal lesz, ugyanis a magyarban az ezekre a kérdésekre válaszoló névutók egyszerre több helymozzanatot sűrítenek magukban. d) A tanulságok hasonlóak, mint az angol időstruktúra kapcsán folytatott vitánál voltak. 6. A megoldás lényege: Az első mondatban először történik említés a fekete autóról, tehát akkor még ismeretlen. A második esetben már éppen azért ismerem, mert az előző mondat ismertté tette számomra, ezért használok tárgyas (határozott) ragozást. 7. A kritika lényege: érzelmi viszonyok kiolvasása a szemantikai mező tagolásából teljesen tudománytalan. Ha bármiféle gondolkodásbeli különbséget keresünk, akkor ahhoz az kellene, hogy a két nyelvben még számos példán ugyanezt a megoldást lássuk. A különbség akkor az lehetne, hogy a magyarok egy ilyen hierarchikus mező minden tagját „szeretik” egy konkrét lexikai elemmel elnevezni, míg a svédek bizonyos szinteket körülírással fejeznek ki. Ezek az eltérések viszont inkább belső, nyelvi rendszerbeli törvényszerűségek.

113

114



•

1 1 .

É V F O L Y A M

A nyelvtani nem kérdése

108. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A nem nyelvi megjelenése részben biológiai megalapozottságú, részben nem. Ez utóbbi esetben felmerülhet a kérdés, hogy a biológiai nemmel nem rendelkező tárgyak, fogalmak milyen alapon sorolódnak be valamelyik nyelvtani nembe. Vajon a nyelvtani nemeket használó beszélők másként látják-e ugyanazt a tárgyat, mint azok, akik nem használnak nyelvtani nemeket? • Az osztályt két különböző képességű részre osszuk az alábbi szempontok szerint. A tanulók 3-4 fős homogén összetételű csoportokban oldják meg a feladatokat. Majd frontálisan tegyék közzé a csoportok az eredményeiket. Fontos, hogy az A) feladatok eredményei előbb kerüljenek megvitatásra, mint a B) feladatoké. A B) feladat ugyanis számos lehetséges választ tartogathat az A)-ban felvetődött kérdésekre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, hipotézisállítás, kísérlettervezés Célcsopor t – dif ferenciálás A) gyengébb érvelési képességűek B) fejlett logikai képességűek M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, vita 8. Nemek a nyelvben Sok nyelvben (pl. a franciában, a németben, az oroszban) vannak NYELVTANI NEMEK. Azt mondhatnánk – mi, magyarok, akiknek a nyelvében nincs nyelvtani nem –, hogy a biológiai nemmel is rendelkező élőlények esetében belátjuk, hogy van értelme a szavakon is feltüntetni a nemet. De mitől hímnemű az asztal vagy nőnemű a tenger? Hát még a szerelem, a vakbélgyulladás, a szándék és a többi? Egy orosz, francia vagy német vajon másképpen néz, gondol egy „nőnemű” tárgyra, mint egy „hímneműre”? Lehet, hogy mi, magyarok, ezért kevesebbet vagy mást tudunk, gondolunk, érzünk egy-egy tárgyról? A) Az alábbiakban két szélsőséges, merész álláspontot olvashattok. Vitassátok meg, indokolhatók-e ezek valamilyen módon! Ha igen, hogyan? (1) Szerintem semmilyen problémát nem okozna, ha akármelyik érintett nyelvből egyik pillanatról a másikra eltörölnénk a nyelvtani nemet. (2) Szerintem a magyar nyelv is gazdagabb lenne, ha bevezetnénk a nyelvtani nemet.



B) Képzeljétek el, hogy lepottyan az űrből a Földre egy ismeretlen eredetű és anyagú, furcsa formájú tárgy, aminek természetesen még nincsen földi neve. Úgy tűnik, ez a helyzet jó kiindulás lenne egy kísérlet elvégzésére. A kísérlet azt a kérdést vizsgálná, hogy egy tárgy elnevezésekor befolyásolja-e valami, és ha igen, akkor mi az új név nyelvtani nemét. Írjátok le ezekre a kérdésekre a feltételezett válaszaitokat (azaz a hipotéziseiteket)! Tervezzétek is meg azt a kísérletet, amellyel a hipotézis igazolható vagy elvethető! A hipotézis: A kísérlet körülményei, feltételei: Igazolódik a hipotézisünk akkor, ha: El kell vetnünk a hipotézisünket akkor, ha:

MEGOLDÁSOK A) (1) Mivel a nyelvtani nemek nem pusztán a lexika szintjén jelentkeznek (pl. külön ragozási sorokat alkotnak, egyeztetési kötelezettséggel járnak, „visszaköszönnek” a névmásokban is stb.), a nyelvi rendszer nagy részének borulásával járna. Ilyen fokú mesterséges változtatást egy nyelv nem bír el. (2) A válasz lényegileg megegyezik a fentivel. B) Egy lehetséges megoldás: A hipotézis: Szerintünk azoknak az embereknek, akik anyanyelvükben használnak nyelvtani nemeket, a megismerési rendszerükben a tárgyakkal kapcsolatban vannak olyan tulajdonságkomplexumok, amelyek alapján egyértelműen el tudják dönteni, hogy valami hímnemű vagy nőnemű. (Hasonlóan jó megoldás lehet az, ha feltételezik, hogy valahogy kitalálnak egy nevet, és az olyan nemű lesz, amilyenek a hozzá legjobban hasonló már létező szavak.) A kísérlet körülményei, feltételei: Az űrből érkezett tárgyat megmutatjuk 100 francia anyanyelvű embernek, és megkérjük őket, hogy nevezzék el. Az elnevezéskor nem szabad ismert francia szavakat felhasználni, tehát egy új hangsor kell, és hozzá a nemet eldöntő névelő. A megmutatást és az elnevezést egymástól függetlenül kell elvégezni. Kontrollcsoportként 100 magyar embert arra kérnénk meg (szintén egymástól függetlenül), hogy nézzék meg a tárgyat, és mondják meg, hogy hímnemű vagy nőnemű névvel lehetne-e elnevezni. Igazolódik a hipotézisünk akkor, ha: A francia emberek túlnyomó többsége valamelyik nemet választja a kettő közül, és 50-50 % körüli megoszlás jön ki a magyaroknál. El kell vetnünk a hipotézisünket akkor, ha: Egyik csoportnál sem mutatkozik szignifikáns különbség valamelyik nem javára; vagy a franciáknál nem, de a magyaroknál valami oknál fogva eldől a kérdés valamelyik oldalra.

115

116



•

1 1 .

É V F O L Y A M

„Melyik nyelv jobb a másiknál, melyik mire való?”

110. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A nyelvi relativizmus szemlélete (főleg, ha híján van minden tudományosságnak) sokszor téved kényes területre azzal, ha a nyelvek között értékkülönbséget is lát. A feladat erre szeretne rávilágítani. • Az a) feladatot frontális véleménycserében ajánlott megoldani, de az összefoglalásokat minden tanuló magának írja fel, és nem szerencsés ezeket ellenőrizni. • A b) és a c) feladat otthoni munkának adható; arra szolgálnak, hogy szélesebb körben is tapasztalatokat gyűjtsön a tanuló ebben a problémában, és esetleg ütköztesse véleményét. (Az esetleges külső vitákra éppen a megelőző két feladat elvégzése készíti fel.) A feladatok megbeszélésére a következő órák valamelyikén sort keríthetünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés, vitakészség, kényes kérdések kezelésének technikája C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere, viták, feladatmegoldás, házi feladat 9. „Melyik nyelv jobb a másiknál, melyik mire való?” a) Vitassátok meg az alábbi közkeletű vélekedést! Újra és újra felbukkan az az elképzelés, hogy a magyarok azért adtak olyan sok Nobel-díjast a világnak, mert egy nehéz, bonyolult nyelvvel áldotta meg őket az Isten. „Nehéz és bonyolult” nyelvünk más nyelvekhez képest jobban fejleszti bal agyféltekénket, amely köztudottan a racionális, problémamegoldó gondolkodásért felelős. (1) Szerintem a többségi vélemény így foglalható össze: (2) Az én személyes véleményem: b) A közfelfogás szerint bizonyos nyelvek alkalmasabbak bizonyos funkciókra, mint mások. Így például: az olasz nyelv – éneklésre, a francia nyelv – csevegésre, a görög nyelv – ábrázolásra, az angol nyelv – arra, hogy csúnyákat mondjunk, a német nyelv – arra, hogy mondjunk is valamit.



Végezz közvélemény-kutatást családod, barátaid vagy akár idegenek körében arról, hogy igaznak tartják-e a fenti állításokat! Összegezd a véleményeket! c) Azt is kérdezd meg, hogy „mire való” a magyar nyelv! Összegezd a véleményeket!

MEGOLDÁSOK A feladat természeténél fogva nincsen konkrét megoldás. Támpontok a megoldáshoz: – Egyik nyelv sem jobb a másiknál. – Egy nyelv sajátosságaiból nem szabad nemzetkarakterológiát csinálni. – A szélsőséges (teljesen tudománytalan) nézetek vezethetnek előítéletekhez. – Az egyes nyelvekhez valóban tapad a közvéleményben bizonyos funkció, de részletesebb vizsgálatkor rengeteg ellenérv található. (Pl. a világ jelentős dal- és operaköltészete a német nyelvhez is köthető.)


Értjük-e egymást mi, magyarok?

111. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • Az a) feladatnál lehet támaszkodni a szociolingvisztikai ismeretekre, mivel itt alapvetően társadalmi, földrajzi különbségekből adódó megértési zavarokra gondolunk, amelyek hozzájárulhatnak az ún. idiolektusok kialakulásához. Eltérő lehet az egy nyelvet beszélők nyelve akkor is, ha formailag azonos kijelentéseik mögött nem pontosan ugyanaz a tartalom van. • Az a) feladatot pármunkában oldják meg a tanulók, majd beszámolnak az eredményről. A b) és c) feladatot is pármunkában oldják meg közvetlenül egymás után, s csak utána közlik következtetéseiket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : következtetések levonása kísérletből C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatlap, eszmecsere, vita 10. Értjük-e egymást mi, magyarok? a) Keressetek három olyan szituációt, amelyben jogosan merül fel az a probléma, hogy az egy nyelvet beszélők sem okvetlenül értik egymást! (1) szituáció: A megértés nehézségének oka: (2) szituáció: A megértés nehézségének oka:

117

118


•

1 1 .

É V F O L Y A M

(3) szituáció: A megértés nehézségének oka: b) Lehetséges, hogy a legegyszerűbb dolgok sem egyértelműek? (1) Rajzolj le egy fát!

(2) Nézzétek meg egymás rajzát, és fogalmazzátok meg a lényeges különbségeket! (3) Gondoljátok végig, milyen válaszok adhatók arra a kérdésre, hogy értjük-e egymást! Szerintetek ugyanazt gondoljuk mindnyájan, amikor a fa szót halljuk?

MEGOLDÁSOK a)

b)

Lehetséges szituációk: (1) A kutató fizikus elkezd mesélni a portásnak legújabb eredményeiről (tudáskülönbség egy szakterületen). (2) Péter diákzsargonban meséli el egy koncert eseményeit nagypapájának (rétegnyelvi különbség). (3) Csángóföldi néni mesél egy budapesti manökennek (földrajzi különbségek). A kísérletből levonható következtetés lényege: Amit egyformán mondunk, nem valószínű, hogy pontosan ugyanazt jelenti. Tehát abszolút értelemben nem működik a megértés. Ha a relativizmust szélsőségesen fogjuk fel, akkor két ember akkor sem érheti meg egymást tökéletesen, ha egy nyelven beszélnek.


A nyelv mint „ujjlenyomat”

113. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat arra világít rá, hogy az egy nyelvet beszélők ugyanazt az összetett eseménysort vagy jelenséget nem pontosan ugyanúgy ragadják meg nyelvileg még akkor sem, ha a rendelkezésre álló feltételek, körülmények közel azonosak is. A nyelv rendkívül gazdag szinonimitást kínál, ami lehetővé teszi a legapróbb szemléleti (stb.) különbségek tükröződését a nyelvi produkciókban. A beszéd tehát bizonyos értelemben ujjlenyomatszerű. A feladat nagyon egyszerű kísérlettel próbálja mindezt igazolni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : következtetés kísérletből C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni [a), e)], pármunka [b)–c)], frontális [d)] M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás, szavazásos véleménynyilvánítás, elemzés



11. A nyelv mint „ujjlenyomat” a) Írj néhány mondatos leíró jellegű fogalmazást ezzel a címmel: A tanári asztal b) Hasonlítsd össze a padtársadéval a fogalmazásodat! Állapítsátok meg, hogy a megegyező vagy az eltérő elemek vannak-e többségben! TÖBB A HASONLÓ ELEM, PÉLDÁUL...

TÖBB A KÜLÖNBÖZŐ ELEM, PÉLDÁUL...

c) Gyűjtsetek indokokat, vajon miért nem egyeznek meg szó szerint a fogalmazások! d) Bonyolítsatok le egy gyors szavazást! Hányan mondják azt, hogy az osztályban van két tökéletesen egyforma fogalmazás? VAN

NINCS

e) Írd le, szerinted hogyan fokozható a valószínűsége annak, hogy ne legyen két egyforma fogalmazás!

MEGOLDÁS Nagy valószínűséggel elvárható, hogy nem lesz pontosan megegyező két szöveg. Ennek valószínűsége növelhető, ha hosszabb leírást kérünk vagy bonyolultabb eseménysort kell leírni. A b) pontnál az várható, hogy több a különböző elem. A szavazásnál [d) pont] pedig az, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy van két teljesen egyforma fogalmazás. Lehetséges indokok a c) pontnál: a leírás sorrendjében nem ugyanazt tartják fontosnak; más „asztalélményből” indulnak ki; másképpen látják a színeit; más szinonimaválasztási preferenciáik vannak akár a lexika, akár a szerkezet terén stb.


A „nyelvi börtön”

114. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • Minden felnőtt embernek van egy kialakult nyelvi képességszintje. Ez harmonikus esetben éppen elegendő arra, hogy az intellektusának megfelelő gondolatokat kifejezze. Probléma akkor keletkezik, amikor – általában rossz önismeret következtében – valakinek mind az intellektuális képes-

119

12 0


•

1 1 .

É V F O L Y A M

ségei, mind a nyelvi képességei meglehetősen alacsony szinten állnak, és az érintett személy nem érti, hogy például miért nem tudja letenni az angol nyelvvizsgát. Ez a „nyelvi börtön” enyhébb fokozata. Súlyosabb fokozat az, amikor valamilyen okból a nyelvi és intellektuális, mentális képességek szintje erősen eltér, és így a belül feszülő gondolatok, érzelmek nem tudnak megfelelő nyelvi formát ölteni. • Az a) feladat házi feladat, a b) feladatot az a)-val együtt közösen beszélje meg az osztály. A c) feladat otthoni munka. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tudásalkalmazás művészi szövegnél C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kreatív írás, vita, közös megbeszélés, házi feladat 12. A „nyelvi börtön” A nyelv börtön is lehet. Ha valaki felnőtt korában is csak rendkívül korlátozott szinten beszéli anyanyelvét, a gondolatai, érzelmei nem tudnak kifejezési formát találni. Ez óriási belső feszültségeket és pszichés károsodást okozhat. a) Olvasd el Spiró György Csirkefej című drámájából az APA rövid monológját! A szituáció már ismerős lehet: a FIÚ sok év után váratlanul hazajön látogatóba a nevelőintézetből. Az ANYA a többszöri el- és visszaköltözés után most éppen otthon van.

APA Az anyád most itt van – már elég rég visszajött – most itt van – visszajött – és itt van – legalább főz, nem? – most rúgjam ki? – akkor mi van? – legalább amíg itt van – főz, nem? – Most mi van? Most mi van b…meg? Mér nem mondasz neki valami – az anyád neked – az istenit. (Csönd) Nincs is semmi – közöttünk – visszajöhet, micsináljak – hova menjen – folyton kirúgják – hát hova menjen – főzzön – nem érdekel – csináljon amit akar – menjen férjhez – ha akad olyan állat – de folyton visszajön – nem jön össze neki. (Nevet) Kinek kell egy ilyen vén csaj? – Nem megy az úgy – ő csak hiszi – hát én nem szólok bele – férfiba még nem öreg az ember – ha ennyi idős – még nem is vagyok negyven – én még akármit – mi? Ez a legjobb kor. – Hozzám most tizenhattól negyvenötig minden nő passzol – de én már vigyázok – én már megtanultam – mit lehet és mit nem lehet. (Csönd) Most mit ülsz – anyád főz – bemegyek. (Kis csönd) Majd gyere be – biztosan kell kaja, mi? – Hát majd gyere. (Bemegy a lakásába, becsukja az ajtót) Írj 8-10 mondatos fogalmazást az alábbi címmel! Mi mindenre „nincsen szava” az Apának? b) Szerinted minden magyar ember képes-e letenni egy angol nyelvű középfokú vizsgát, ha kellő ideje és pénze van rá? Válaszodat indokold is meg! c) Olvasd el az alábbi szöveget! Jelöld a margón, a szokásos módon az új, az ismert és a problémás információkat!



Egy adott nyelvet az anyanyelvi beszélői is különbözőképpen használják. Eltérések lehetnek a kiejtésben, a szókincsben, de még a nyelvtanban is. Különbözünk egymástól abban, hogy összesen hány szót tudunk használni vagy abban, hogy bizonyos területeken milyen gazdag a szókincsünk, de abban is, hogy egy-egy kifejezésen mit értünk. Eltérések mutatkozhatnak a nyelvtan szintjén is olyan értelemben, hogy bizonyos nyelvtani szerkezeteket valaki sokkal kevesebbszer (vagy akár soha) nem használ, míg másokat az átlagosnál gyakrabban. Ezek a jelenségek mind megfigyelhetők a parole-ban, s joggal feltételezhetjük, hogy nincsen két ember, aki egyformán beszél egy nyelvet. Ezt a jelenséget, vagyis a nyelv egyéni használati módját IDIOLEKTUSNAK hívjuk. Nyelv és gondolkodás viszonyát tekintve az idiolektus jelenségét úgy kell értelmeznünk, hogy az egyénileg különböző módon elsajátított és használt nyelv visszahat az egyén gondolkodásmódjára, világlátására, problémamegoldó képességére. Szélsőséges esetekben a nyelvi képességünk szűkre zárhatja gondolkodásunk kereteit vagy ellenkezőleg: szárnyakat adhat gondolatainknak.


Összefoglalás

116. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A tanulók egyénileg olvassák el a szöveget, használják a szokásos jelöléseket, majd tegyék fel kérdéseiket az osztály előtt. Hagyjunk időt a kérdések megvitatására. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, absztrakciós képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, feladatmegoldás 13. Olvasd el az alábbi szöveget! Használd a szokásos jelöléseket a margón! Az univerzalista megközelítés ellenpólusa az a felfogás, amely nem a nyelvek egyetemes jegyeiből indul ki, hanem eltéréseiből, és arra a következtetésre jut, hogy a nyelvi különbségek megismerési különbségeket okoznak, és alapvetően meghatározzák gondolkodásunk szerkezetét is. Ez a nézet a 18. század végi német romantikának a nyelvek és kultúrák változatosságát előtérbe helyező gondolatvilágában gyökerezik, és az ún. SAPIR–WHORF-HIPOTÉZISBEN fogalmazódik meg legteljesebben. Az elképzelés egyik alapelve szerint (amelyet NYELVI DETERMINIZMUSNAK hívunk) bizonyos értelemben be vagyunk zárva anyanyelvünkbe, anyanyelvünk szókincse és szerkezete meghatározza, hogy a valóság elemeit és azok szerkezetét milyen módon érzékeljük, és milyen gondolkodási mintákat követünk. Ezek szerint még érzékelni is csak azt tudjuk a minket körülvevő világból, amit meg tudunk nevezni, amit anyanyelvünk segítségével meg tudunk ragadni. Amit érzékelni tudunk, azt is anyanyelvünk „szemüvegén át” látjuk. Az elméletben foglalt má-

12 1

12 2


•

1 1 .

É V F O L Y A M

sik alapelv szerint (amelyet NYELVI RELATIVIZMUSNAK nevezünk), nincs két olyan nyelv, amely egyformán tagolná a világot. A két (egymástól tulajdonképpen nehezen elkülöníthető) alapelvből az következne, hogy az angol és a magyar ember sohasem értheti meg egymást teljesen, hiszen különböző anyanyelvükön keresztül ismerték meg a világ dolgait, így asszociációik, fogalmi kategóriáik, megoldási és következtetési stratégiáik alapvetően különböznek. A relativista megközelítéssel rokon az a gondolat, mely szerint a tökéletes megértés két ugyanazon anyanyelvet beszélő között sem biztos, hogy lehetséges. Mind a szókincsbeli (pl. szaknyelvi szókészletek), mind a szerkezeti (pl. a tudományos szövegek bonyolult szerkezetei) eltérések zavarhatják a megértését. Tegyél fel öt kérdést a szöveggel kapcsolatban! (Olyan is lehet, ami nem vált világossá a szöveg alapján, de olyan is, ami még érdekel a témával kapcsolatban.)


Levél

117. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A tanulók levelet írnak egymásnak (ki lehet sorsolni párokat vagy választhatnak a tanulók). A levél témája: a modullal kapcsolatos szubjektív élmények, amelyek vonatkozhatnak a felmerült ismeretekre, a megértés nehézségeire, a kételyekre stb. A levélre válaszolni is kell, amelyben ütközhetnek a vélemények, segíthetik egymást a megértésben stb. • Előre tegyük világossá, hogy olyan értelmű szubjektivitás ne legyen a levélben, ami miatt ne szedhetnénk be néhányat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflexió, metakogníció, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : levél 14. Gondold végig mindazt, amiről ebben a modulban szó volt, és írj egyik osztálytársadnak egy szubjektív hangú levelet. A levélben bátran írd le saját élményeidet, kételyeidet, kritikádat. Te is kapsz majd levelet valakitől, amire vagy levélben, vagy személyesen kell majd reagálnod.

4. KÖZÉPÚT, KOMPROMISSZUMOK, TÉNYEK 2 óra


Eddigi tapasztalatok felidézése

119. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy az előző két modulban felmerült kételyek, nyitott kérdések, „túlzások” közül néhányat felidézzünk, és ezzel befogadó készséget teremtsünk a reálisabb megközelítések számára. Előre lehet bocsátani, hogy ebben a modulban már nem lesznek szélsőségek; többékevésbé igazolható állításokat teszünk gondolkodás és nyelv viszonyáról. • Nagyon rövid megbeszélésre javasolt a megadott mondatok közül kettőt kiválasztani (pl. „Túl sok nekem a bizonytalanság!” „Elhiszem, hogy ez a probléma nagyon bonyolult, de azért csak lehetne valami biztosat is mondani!”) és egyet a tanulók által írtak közül. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kételyek megfogalmazása, nyitottság a kompromisszumokra C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés 1. Olvasd el az alábbi mondatokat! Az rendben van, hogy a „szerszámosládában” felismerem egy szerszámon, hogy az mire használható, de az a szerszám mitől lett éppen olyan? Túl sok nekem itt a bizonytalanság! Elhiszem, hogy ez a probléma nagyon bonyolult, de azért csak lehetne valami biztosat is mondani!

Elképzelhető, hogy a fenti mondatok megfordultak a fejedben az eddigi témák tanulmányozása során. Milyen további kérdések és kételyek merültek még fel benned? Az előző két témánál valószínűleg többször volt az az érzésed, hogy mindkét irányzat (az univerzalizmus és a relativizmus) hajlamos túlzásokba esni, de legalábbis nem könnyű egy-egy állításukat elfogadni. A következőkben megpróbálunk a realitás talaján maradni. Visszatérünk néhány gondolatra, hogy reálisabb következtetéseket vonjunk le, illetve újabb feladatok, kísérletek segítségével talán szerényebb, de megalapozottabb állításokra jussunk a gondolkodás és a nyelv viszonyát illetően. Ezúttal kevesebb lesz az új információ (és talán a homály is), viszont alkalmad lesz kipróbálni megszerzett tudásodat néhány szakszöveg olvasásakor.

12 4


•

1 1 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: Lehetséges további kijelentések: Most kinek higgyek, az univerzalistának vagy a relativistának?, Érdekes, de elég homályos!, Szerintem néha ugyanabból a tényből az ellenkezőjét képesek kihozni.


Az evolúció és az információs társadalom

119. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladatot házi feladatként oldják meg a tanulók, hogy legyen idejük az elmélyült gondolkodásra, összefüggő szöveg alkotására. • A feladat a két elméleti vonulat (univerzalizmus, relativizmus) alapgondolatainak felismerését várja el egy modern jelenség, az informatika világának vizsgálatával. • Mivel elég nehéz feladatról van szó, segíthetünk azzal, hogy elmondjuk: az emberi tudás forrását és kifejlődését két alapvetően különböző módon lehet elképzelni. Az egyik (ez mutat rokonságot a relativizmussal) szerint a tudás a tényleges beszédből, a társas interakcióból származik, tehát kívülről jön, ezért centripetális felfogásnak nevezik. Ezzel ellenkező (és ezért az univerzalistákéval rokon) felfogás belső kiindulású, a belső erők kibontakozását, az önkifejlődést helyezi előtérbe. (Ez volna a centrifugális felfogás.) Ezt a kettősséget kellene a feladatban a tanulóknak megtalálniuk az informatika világában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megszerzett ismeretek alkalmazása egy új jelenségre, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írásbeli szöveg alkotása, házi feladat, közös megbeszélés 2. Az evolúció és az információs társadalom Feltételezhetjük, hogy az evolúció során a nyelv és gondolkodás egymással kölcsönhatásban fejlődött, de ennek a fejlődésnek lehettek kitüntetett pillanatai; például ilyen lehetett az írás kialakulása. Vajon ma, az úgynevezett információs társadalom világában nem ilyen kitüntetett korszakot élünk-e át? Írd le gondolataidat erről a kérdésről! Térj ki arra is, hogy a témánk (gondolkodás és nyelv) szempontjából mi a lényeges különbség az informatika világának két főszereplője, a felhasználó (például az internetező) és a fejlesztő (például az internetes oldalak készítői) között!

K Ö Z É P Ú T ,

K O M P R O M I S S Z U M O K ,

T É N Y E K

MEGOLDÁS Fő gondolatok: – az internetes oldalak lehetőségei szinte „újfajta nyelvnek” tekinthetők, – az internetes oldalak, fórumok „nyelve” kevésbé lineáris, a keresztutalások (linkek) miatt, – az újfajta „nyelv” ugyanúgy alakíthatja a gondolkodásunkat, mint ahogy a hagyományos beszélt nyelv és az írás alakíthatta, – a fejlesztők (például az internetes oldalak készítői, az új internetes lehetőségek feltalálói) a nyelvet is megújítják azzal, hogy új lehetőségeket vezetnek be, ilyenre korábban csak a könyvnyomtatás feltalálása, a távirat és a telefon feltalálása stb. volt példa, – az információcsere sebessége is felgyorsul, már képeket is lehet földrészeken keresztül azonnal („valós időben”) cserélni, ez is befolyásolhatja a nyelvhasználatunkat és gondolkodásunkat. (Természetesen az a vélemény is elfogadható, hogy az internetes kommunikációnak nincs lényeges hatása a nyelv és a gondolkodás viszonyára, ha a tanuló érvel mellette.)


Egy kísérlet meghamisítása

121. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat azt a célt szolgálja, hogy egy egyértelműnek vett relativista elképzelést miként tesz differenciáltabbá a kísérlet folytatása. Általában érdemes tudatosítani, hogy a kísérleteknek mennyire körültekintőeknek kell lenniük, és a látványos eredményeket is kontroll alá kell vetni. • A tanulók egyéni munka keretében visszakeresik az előző modul megfelelő feladatát (4.), és leírják módosítási javaslataikat. Néhányat közkinccsé téve megállapodásra kell jutni a lényeges változtatásban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : egy következtetés felülvizsgálatának képessége, általában a tudományos korrektség fogalmának megértése, önkorrekciós képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, közös megbeszélés 3. Egy kísérlet meghamisítása Lapozz vissza az előző rész 4. feladatához! Az ott leírt kísérlet (a navahó indián gyermekekkel) nem ért véget ott, ahol a kísérlet leírását megszakítottuk. Most folytatjuk: „[…] kiderült azonban az is, hogy azok az angol nyelvű fehér gyermekek, akiknek a környezetére magas fokú formakultúra jellemző, szintén hamarabb kezdenek forma szerint csoportosítani. […]”

12 5

12 6


•

1 1 .

É V F O L Y A M

a) Mennyiben módosul most a következtetésed? b) Melyek azok a feladatok az előző részben, amelyeknél hasonló módosítást éreznél indokoltnak?

MEGOLDÁS a)

b)

Az eltérően működő percepciót nem okvetlenül csak a nyelv okozza. Az ok kulturális is lehet. Tehát nem először jutunk arra a következtetésre, hogy nyelvi relativizmus helyett inkább kulturális relatvizmusról lehet beszélni. Pl.: 2., 3. a)


Megértheti-e egymást angol és magyar?

121. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja az egyetemes kifejezhetőség fogalmának bevezetése, illusztrálása. A nyelvek közötti átjárás a legtöbb esetben viszonylag könnyű és nagy pontossággal megtehető. Ez különösen igaz pl. a gazdasági, politikai vagy éppenséggel hétköznapi élet elemi szituációira. Extrémebb helyzetek esetében is lehetséges az átjárás, csak esetleg áttételesebben. • A feladatokat a tanulók egyénileg oldják meg, majd közösen megbeszélik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kontrasztív szemlélet, paradoxonok felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés 4. Megértheti-e egymást angol és magyar? Egy futballmérkőzés vitatható eredménye miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség óvást nyújt be az UEFA-hoz (az Európai Labdarúgó Szövetséghez). Az óvás szövegét – a részletesen kifejtett indoklással együtt – szakfordító fordítja le angol nyelvre. a) Gondolkodjatok el azon, szerintetek megérthetik-e az óvást teljes mértékben az illetékesek? Válaszotokat vitassátok meg, majd indokoljátok is! Teljes mértékig Részben igen Nem, csak töredékesen

K Ö Z É P Ú T ,


T É N Y E K

b) Keressetek olyan szituációkat, funkciókat, (1) amelyekben a nyelvek közötti „átjárás” könnyű és egyértelmű! (2) amelyekben nehéz, de azért nem lehetetlen! c) Beszéljétek meg, hogy az alábbi történetben rejlik-e valamiféle paradoxon! Ha igen, micsoda? Benjamin Whorf, nyelvész és antropológus az amerikai indián törzsek nyelvét kutatta. Kutatásaiból olyan példákat hozott, amelyekkel a nyelvi relativizmust gondolta bizonyítani. Angol nyelven el is magyarázta azt, hogy például mit jelent egy hopi indián számára az, ahogy mi a jövő időt használjuk. d) Olvassátok el és beszéljétek meg az alábbi szöveget! Az agykutatások bizonyították, hogy valóban vannak az agynak olyan területei, amelyeknek fontos szerepük van a nyelvi viselkedésben. (Ezekről bővebben lesz szó 12. osztályban.) Azt azonban nem sikerült bizonyítani, hogy ezek a területek más folyamatokban nem vesznek részt. Az egyes nyelvek valóban mutathatnak látványos eltéréseket. Ezek az eltérések azonban többnyire kulturális eredetűek, és inkább beszélhetünk KULTURÁLIS RELATIVIZMUSRÓL, mint nyelviről. Ezért van például az, hogy kevesebb magyarázkodást igényel két különböző európai nyelvet beszélő fizikus között egy-egy atomfizikai fogalom tisztázása, mintha ugyanezt egy hopi indiánnal kellene valamelyiküknek megtennie. Egy idegen nyelv elsajátítása bizonyos fokig az adott kultúra elsajátítását is jelenti, de a mindennapi sikeres kommunikációhoz nincsen szükségünk arra, hogy ezt száz százalékosan megtegyük. Általában igaz az, hogy egy adott nyelven megfogalmazott tartalom bármilyen másik nyelven is megfogalmazható (bár néha hosszabb magyarázat szükséges hozzá). Ezt hívjuk az EGYETEMES KIFEJEZHETŐSÉG elvének, és persze az az alapja, hogy a gondolkodás az emberi faj minden egyedében azonos módon működik. Tehát inkább beszélhetünk KOGNITÍV, mint nyelvi univerzalizmusról.

MEGOLDÁSOK a)

b)

c)

Feltehető, hogy teljes mértékig. Mert itt egyrészt elemi feltétel a teljes és pontos megértés, másrészt az adott témakörben mindkét fél járatos, szakértő. A két nyelv kifejezőkészlete az adott témában nem áll messze egymástól. (1) Pl.: egy csapatban játszó, különböző nemzetiségű játékosok kommunikációja; egy szállodai házirend lefordítása; útbaigazítás adása stb. (2) Pl.: egy különleges nemzeti étel leírása; annak elmondása, milyen érzéseket váltott ki bennem, amikor megláttam egy szivárványt; elmagyarázni, miben különbözik Beethoven és Mozart zenéje stb. Paradox a történet. A nyelvi relativizmus (sőt determinizmus) által hirdetett akadályokat maga a szerző oldja meg azáltal, hogy képes lefordítani vagy elmagyarázni más nyelven a számunkra „érthetetlent”.

12 7

12 8



•

1 1 .

É V F O L Y A M

„Szakértők” és köznapi beszélők

123. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A kerekasztal-beszélgetést előző órán kell megszervezni, a feladatokat elosztani. Nagyon fontos, hogy minden résztvevőnek valóban legyen egy „szakterülete” (pl. nagyon járatos a lovaglásban), és a moderátor is legyen tisztában a feladatával, vagyis egyrészt inspirálja a beszélgetőket arra, hogy érveiket, ha alkalom nyílik rá, hozzák „szakterületükről”, de a közös témától se térjenek el. • A feladat érdekes, de nagyon kétes kimenetelű lehet, és a vitakészség, ill. az eszmecserére való képesség fejlesztésén kívül igazából egy könnyen belátható, triviálisnak is mondható tanulsága van: a nyelvi munkamegosztás jelensége. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : vitakészség, megfigyelőkészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, egyéni munka [d)] M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felkészülés, közös megbeszélés 5. „Szakértők” és köznapi beszélők Bizonyára tapasztaltátok már, hogy egy hosszabb társasági beszélgetésben akár 4-5 különböző téma is előkerül. Néha az az ember érzése, hogy nem nagyon tud hozzászólni, máskor viszont maga viszi a szót. A társalgás akadálytalanul folyik akár egész este. a) Tervezzetek meg egy kerekasztal-beszélgetést! A csoport minden tagja mondja meg, hogy mi az a téma, amelyben leginkább szakértőnek érzi magát! (Bármilyen téma lehet.) Válasszatok egy vitavezetőt (moderátort)! Keressetek egy olyan témát, amely egyikőtöknek sem szakterülete! A moderátornak az lesz a feladata, hogy ügyeljen arra, hogy egyikőtök szakterülete felé se csúszszon el a beszélgetés. De azt sem szabad megakadályoznia, ha a résztvevők felhasználják a közös beszélgetésben szaktudásukat. A kerekasztal-beszélgetésre a következő órán kerül sor, de hogy készülni tudjatok, jegyezzétek fel az alábbiakat! A téma: 1. vitázó: „Szakértői” területe: 2. vitázó: „Szakértői” területe: 3. vitázó:

K Ö Z É P Ú T ,


T É N Y E K

„Szakértői” területe: 4. vitázó: „Szakértői” területe: 5. vitázó: „Szakértői” területe: b) Játsszátok el a kerekasztal-beszélgetést! c) Elemezzétek a beszélgetést a következő szempontok szerint! – Kinél hogyan mutatkozott meg a „szakértőség”? – Megmaradt-e mindig a beszélgetés a fő témánál? – Az, hogy valaki egy bizonyos témában „szakértő”, inkább zavarta-e vagy elősegítette a fő téma megtárgyalását? – Voltak-e a „szakértőség” miatt elakadások a beszélgetésben? Ha igen, hogyan hidalták át ezeket a szereplők? – Mindig mindenki kristálytisztán értett-e mindent? Ha esetleg nem, ez zavarta-e a beszélgetést? d) Foglald össze 4-5 mondatban a beszélgetés tanulságait!

MEGOLDÁSOK d) Legfontosabb gondolatok: Egy meghatározott témájú beszélgetés globálisan megmaradhat az adott témánál. A „szakértőség” jó esetben nem zavarhatja meg a beszélgetést sem azzal, hogy elviszi más irányba, sem azzal, hogy a többiek számára érthetetlen elemek kerülnek a beszélgetésbe. A „szakértőség” – jól felhasználva – előreviheti, új megvilágításba helyezheti a problémát, a megértési nehézségeket pedig minimális magyarázatokkal lehet áthidalni. Ezek a kis kitérők nem mellékvágány érzetét kell, hogy keltsék, hanem azt, hogy megérte a kis kitérő, mert segítette a fő probléma jobb megértését. Az is megengedett minden beszélgetésben, hogy bizonyos részek egy-egy szereplő számára kicsit homályban maradjanak. Ez természetes velejárója egy ilyen típusú beszélgetésnek.


Még néhány olvasmány gondolkodás és nyelv viszonyáról

125. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat célja, hogy a tanulók a már megszerzett ismereteiket, készségeiket felhasználva szakmai szövegeket legyenek képesek feldolgozni, és azokban további új ismereteket felfedezni. • A három különböző nehézségű szöveget képességeiknek megfelelően osszuk szét a tanulók között. A szövegeket önállóan olvassák el. Majd próbálják megválaszolni a szöveghez kapcsolódó kérdéseket.

12 9

13 0


•

1 1 .

É V F O L Y A M

• Az olvasás és a feladatmegoldás után jöjjenek létre háromfős csoportok, amelyekben A), B) és C) feladatot megoldók dolgozzanak együtt. Beszéljék meg közösen a szövegeiket, oldják meg a maradék, esetleg kérdéses feladatokat közösen. A feladatot nem kell frontálisan megbeszélni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megszerzett ismeretek alkalmazása, szakmai szöveg megértése, lényegkiemelő képesség Célcsopor tok – dif ferenciálás Háromféle, tudásszint szerint homogén csoport annak figyelembevételével, hogy a három feladat egyre nehezebb. Az A) feladathoz elegendő a szöveg irányított kérdésekkel történő megértésének képessége. A B) feladattal olyan tanulók foglalkozzanak, akik képesek absztrakt tartalmú szövegek önálló megértésére és következtetések levonására. A C) feladat szövege nehéz és szerteágazó; olyan tanulók dolgozzák fel, akiknek nem okoz gondot a közös téma szem előtt tartása és az altémáknak a fő témával való összekötése. Majd háromfős heterogén összetételű együttműködő csoportok. M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „mozaik” módszer 6. Még néhány olvasmány gondolkodás és nyelv viszonyáról A) Az absztrakt nyelvhasználat előnyei a) Olvasd el az interjúrészletet! Majd válaszolj a kérdésekre! Egy rádióműsorban elhangzott beszélgetésből idézünk. A műsorvezető egyik beszélgetőpartnere Pléh Csaba pszichológus, akadémikus, a gondolkodás és nyelv viszonyának egyik legnagyobb magyar szakértője. MŰSORVEZETŐ: […] mégis mit mond a szociolingvisztika vagy a pszicholingvisztika nyelv és gondol-

kodás kapcsolatáról? P. CS.: […] Az 50-es, 60-as évek bevett társadalomtudományi modellje az volt, hogy az emberek gon-

dolkodásmódja nyelvüknek megfelelően különbözik. […] Ma már nem hiszünk ilyen egyszerűen ebben. Azzal együtt, hogy én a nyelvvel foglalkozom, és mindig azt védem, hogy az emberek életbeli sikereit a nyelvi helyzetük […] befolyásolja, általánosságban mégsem mondanám, hogy a nyelv determinálja a gondolkodást. Egyre uralkodóbb az utóbbi két évtizedben egy egyetemlegességi álláspont, mely szerint a nyelvek különbségei tulajdonképpen nemigen befolyásolják a gondolkodás különbségét. Hadd mondjak egy nagyon egyszerű példát. Ha a nyelvek különbségei befolyásolnák a gondolkodás különbségeit, akkor mi, magyarok nagyon durva, furcsa nép kéne legyünk, hiszen mi nem teszünk különbséget élő és élettelen dolgok között. […] Mondok egy másik példát ugyanerre. Az indoeurópai nyelvekben megkülönböztetjük azt, hogy valami élő bőr vagy az állatról levett bőr. Az angolban a skin és a leather különbözik, a magyarban mind a kettő bőr. Most gondolja el, hogy ha a nyelv tényleg befolyásolná a gondolkodást, akkor ez azt jelentené, hogy mi, magyarok el vagyunk kötelezve arra, hogy ne különböztessük meg az élő állatot a holt állattól, az élő embert a halott embertől és így tovább. Szeretnénk remélni, hogy nem így van. Tehát a nyelv nem determinálja a gondolkodást. MŰSORVEZETŐ: Na de visszahat rá.

K Ö Z É P Ú T ,


T É N Y E K

P. CS.: Az életbeli sikerre hat vissza. MŰSORVEZETŐ: Az, hogy egy gyermek milyen nyelvet beszél, az, hogy mennyire tudja elvontan kife-

jezni magát, nem hat vissza a gondolkodására? P. CS.: Ezt ravaszabbul fogalmazzuk ma meg. Mi úgy gondoljuk, hogy bármilyen gyerek, például egy írás nélküli kultúrában felnövő gyerek is képes absztrakcióra. Minden kultúrában megvan az absztrakció lehetősége. A kultúrák […] és a nyelvi kultúrák is különböznek abban, hogy milyen helyzetekben várják el az absztrakciót. A mi kultúránk, azt is lehetne mondani, hogy parazita kultúra. Mi a gyermekektől, saját magunktól, mindenkitől azt várjuk el, hogy minden helyzetben absztraktak tudjunk lenni. MŰSORVEZETŐ: Vagyis úgy tudjuk kifejezni magunkat, hogy függetlenül a konkrét helyzettől általában is érthető legyen, amit mondunk? P. CS.: Pontosan. Ha mondjuk afrikai gyerekeket vizsgálunk, akkor kiderül, hogy ők is képesek ugyanolyan absztraktak lenni, mint az írni-olvasni már tudó tízéves európai gyerekek, csak igen ritka helyzetben használják ezt az absztrakciót. Amikor erre tényleg elkerülhetetlenül szükség van, mert másképpen nem tudnak a helyzet akadályain túllépni. És amikor bevisszük a gyermeket az iskolába, akkor az első két évben javarészt arra tanítjuk, hogy hogyan szűkítse a figyelmét a helyzet bizonyos aspektusaira. Hogyha olvasnak egy történetet […], hogy tanítja meg a tanító néni arra, hogy ne a teljes gazdagságával mondja vissza a történetet, hogy „ezt akkor hallottam, amikor már papa kinn volt a kertben” és így tovább. „Nem, most azt kérdeztem, hogy hova ment el Jancsi, tessék erre válaszolni.” Azt tanítjuk a gyermekeknek, hogy az elvonatkoztatást és a kontextustól való függetlenedést mindig tudják érvényesíteni. És ebben a tekintetben igaz, hogy a nyelvszokás visszahat. De én nem azt mondom, hogy a gondolkodásra, mert a gondolkodás lehetőségeiben mi mint emberek egyformák vagyunk. MŰSORVEZETŐ: Hanem? P. CS.: Hanem az absztrakció használatára, a használati szokásokra. Életünkben a siker kulcsa azonban a használati szokásokban keresendő, azok alkalmazkodásában a különböző helyzetekhez. MŰSORVEZETŐ: És hátrányban vannak azok… P. CS.: …akik mindig szeretnék földhözragadtan tudni, hogy miről is van itt szó. b) Meghatározza-e a gondolkodást az, hogy milyen nyelven beszélünk? c) Hogyan kell érteni azt, hogy „az életbeli sikerre hat vissza” a nyelvi képesség? d) Mit ért Pléh Csaba azon, hogy a miénk „parazita” kultúra? e) Milyen lényeges különbség van egy európai és egy afrikai gyerek nyelvhasználata között? f)

Milyen gondolkodásbeli és nyelvi képességet fejleszt a magyar iskola Pléh Csaba szerint?

B) Jobban emlékszem, ha megnevezem? a) Olvassátok el az alábbiakban idézett kísérleteket! […] Ezek a kísérletek abból a feltevésből indultak ki, hogy minden jelenség kifejezhető, leírható minden nyelven, csak egyes nyelvekben könnyebben (például egyetlen szóval), míg más nyelvekben csak bonyolultabban (például összetett szerkezettel). A kifejezésnek ezt a könnyűségét az ingerek kódolhatóságának nevezték el, s azt vizsgálták, hogy milyen megismerési folyamatokat befolyásol a

13 1

13 2


•

1 1 .

É V F O L Y A M

kódolhatóság. […] Az egyik legjellegzetesebb vizsgálatban különböző színárnyalatú színes lapokat használtak, melyek közül azokat nevezték jól kódolhatóaknak, melyekre a személyek habozás nélkül rövid neveket adnak, nagy egyetértéssel egymás között. A kódolhatóság szempontjából jellemzett színekkel azután emlékezeti kísérleteket végeztek. A személyek feladata az volt, hogy miután néhány színes lapot mutattak nekik, igen sok (120) különböző árnyalatú színes folt közül válasszák ki azokat, amelyeket előzőleg kaptak. A kísérlet tanúsága szerint, ha igen rövid idő után kellett felismerni a színeket, a kódolhatóság nem befolyásolta a teljesítményt; ha azonban hosszabb idő telt el a szín felmutatása és felismerése között, akkor a jobban kódolható színekre jobban emlékeztek. Kiderült az is, hogy a kódolhatóság hatását növeli a feladat nehezítése is: nagyobb a kódolhatóság szerepe, ha a felismerési helyzetben sok egymáshoz nagyon hasonlító színből kell választani. E hatások mögött egy érdekes mechanizmust tételezhetünk fel: ha a feladat nehéz, illetve a megjegyzési idő hosszú, a nyelvben adott osztályozás sémák úgy segítik a teljesítményt, hogy a személy az ingert „fejben” megnevezi, s a neveket jegyzi meg. Felismeréskor azt az árnyalatot választja ki könnyebben, melynek a nevét (is) megjegyezte, s melyre most is ugyanezt a nevet mondaná; éppen ezek a jól kódolható színek. A fentihez hasonló kísérletek alapján a pszichológusok a nyelvi relativizmus egy módosított, enyhített formáját fogadják el. Eszerint … […] Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek b) Fejezd be a gondolatot! C) Miért motyogunk? a) Olvasd el az alábbi, ismerős helyzetek leírását! – Egy nehezebb matematikai feladat megoldása közben az ember önkéntelenül is elkezd magában motyogni. (Ez néha „ki is hallatszik”.) – Ha látunk pl. az utcán egy érdekes dolgot, amiről azonnal eldöntjük, hogy el fogjuk mesélni valakinek, máris elkezdjük magunkban nyelvileg is megfogalmazni. – Kínos helyzet vár ránk valaki előtt másnap. Már ma elkezdjük magunkban szó szerint fogalmazgatni a holnapi mondandónkat. A fenti jelenségek arra utalnak, hogy – akkor is, ha nem vagyunk dialógushelyzetben – gondolataink nyelvi formát öltenek. Gondolkodás és nyelv ezekben a helyzetekben a lehető legszorosabban összekapcsolódik, ugyanakkor biztos, hogy a gondolataink nyelvi kódra történő átváltása nem mindig történik meg, vagyis a szó szoros értelmében nem nyelven gondolkodunk. Az alábbiakban megnézzük, hogy ez a BELSŐ BESZÉD valójában milyen kapcsolatban van a gondolkodással. b) Olvasd el az alábbi tanulmányrészletet! […] Vizsgáljuk meg először a gondolkodás közben folyó belső beszédnek mint nyelvi produkciónak a jellemzőit. Nem elég itt azt hangsúlyoznunk, hogy a belső beszéd hangtalan beszéd, szerkesztési módja is eltér a hangos beszédétől. Számos megfigyelés utal arra, hogy a belső beszédre egyfajta „távirati stílus” jellemző. A távirati jelleg itt főként azt jelenti, hogy a belső beszédben az „ismert” és „új” információ közül csak az új fogalmazódik meg. Ez könnyen levezethető abból, hogy a belső beszéd másodlagos származék a nyílt, kommunikatív beszédhez képest, s a kommunikatív beszéd

K Ö Z É P Ú T ,


T É N Y E K

szerveződésének is általános jellemzője, hogy mondandónkat aszerint is szervezzük, hogy mit tételezünk fel ismertnek a hallgatónál. A belső beszéd kutatásának számunkra legérdekesebb problémája az, hogy vajon milyen feladatokban lép fel a belső beszéd; mindig, minden helyzetben a gondolkodás megvalósítójának kell-e tekintenünk? […] A kísérletezők abból indulnak ki, hogy a belső beszéd esetén valamilyen feladathelyzetben az agyi beszédmozgató központok izgalma, sőt különösen nehéz helyzetekben maguknak az artikulációs izmoknak a fokozott működése figyelhető meg. A kísérletek egy része ezeket az idegrendszeri folyamatokat próbálja feladatmegoldás közben nyomon követni modern elektrofiziológiai módszerekkel. Közvetett kísérleti eljárásokat is alkalmaznak: ilyenkor passzivitásra kényszerítik (például a személyt megkérik, hogy a nyelvét szorítsa a fogai közé) vagy aktívan lefoglalják valamilyen más, automatizált nyelvi feladattal (például számsor mondásával vagy egy ismert vers felmondatásával). A közvetett módszerek alapfeltevése az, hogy ha a fő feladathoz szükség van a belső beszédre, akkor a hangképző rendszer és az azt irányító agyi központok lefoglalása más feladattal ronthatja a teljesítményt. Az akadályoztatással kapcsolatos kutatások egyik fontos eredménye, hogy a passzív akadályozás csak gyermekeknél nehezíti a „fejben” történő feladatmegoldást, míg az aktív akadályozás felnőtteknél is nehezíti a feladatmegoldást, bár az idő múlásával egyre kevésbé – feltehetően azért, mert a zavaró feladatot a személy egyre inkább automatikusan végzi. Jellegzetesen nyelvi gondolkodást igénylő feladatok, például számtanpéldák megoldásánál azt tapasztalták, hogy az akadályozás hatása ugyancsak fokozatosan csökken. Mivel ezek szinte egyértelműen csak verbálisan megoldható feladatok, feltételezhetjük, hogy a személyek fokozatosan leállítják beszélőszerveik láthatatlan, de jelen lévő minimális működését, s náluk egyre inkább pusztán központi, agyi folyamatokban nyilvánul meg a belső beszéd. (Tulajdonképpen a felnőtt–gyermek különbségek is ezt támasztják alá.) A beszélőszervek aktivitását vizsgálva pedig az derül ki, hogy a nyelvi feladatoknál a feladat nehézségével párhuzamosan nő a beszélőizmok tevékenysége, vagyis a nehezebb feladatoknál a belső beszéd egyre jobban közelít a külső, nyílt beszédhez. […] Gondolkodás és beszéd kapcsolata szempontjából különösen érdekes az, hogy mi a szerepe a belső beszédnek a jellegzetesen nem nyelvi feladatok megoldása közben, például ha a kísérleti személyeknek egy ábra hiányzó részeit kell megtalálniuk. Megállapították, hogy a beszélőizmok csak nehezebb feladatoknál léptek működésbe; ezzel párhuzamosan a személyek arról számoltak be, hogy egyszerűbb feladatoknál mintegy „odalátták” azonnal a hiányzó részt az ábrába, míg nehezebb esetekben áttértek az ábrák részletes összehasonlítgatására, közben megnevezve magukban bizonyos tulajdonságokat. […] Forrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek c) A tanulmány ezen a ponton azt mondja, hogy a fentiekből két fontos következtetésre lehet jutni. Mi lehet ez a két fontos következtetés? (1) (2)

13 3

13 4


•

1 1 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSOK A) b) Az utóbbi két évtizedben egyre uralkodóbb az az álláspont, hogy a nyelvek különbségei nemigen befolyásolják a gondolkodás különbségét. c) Aki inkább képes az absztrakt nyelvhasználatra, általában sikeresebb az életben. Általában: aki nyelvi képességeivel jobban tud alkalmazkodni a szituációkhoz, sikeresebb. d) Mi azt várjuk el a gyerekektől és magunktól is, hogy minden helyzetben tudjunk absztraktak lenni. e) Egy afrikai gyerek sokkal ritkábban használ absztrakt nyelvet. f) A kontextustól való függetlenedés és az absztrakció képességét, ill. az ennek megfelelő nyelvhasználatot. B) A válasznak a tanulmányrészlet alábbi folytatásának lényegi elemeit kell tartalmaznia: „Eszerint a nyelv osztályozási sémái akkor befolyásolják a megismerési folyamatokat, ha az egyén e készen kapott sémáknak megfelelően névvel látja el az ingereket, »átkódolja őket nyelvi formába«, s a továbbiakban e neveket tárolja, illetve ezekkel végez műveleteket. Ez két szempontból is »enyhíti« az eredeti nyelvi relativista felfogást: a nyelvnek a megismerésre gyakorolt hatásából a segítést, s nem a korlátozást emeli ki, másrészt – a pszichológus számára – azt hangsúlyozza, hogy a nyelv hatása az egyéni megismerési folyamatokra csak a nyelv egyéni, belső felhasználása, a beszéd révén valósulhat meg, s nem valamilyen »absztrakt« meghatározottság. Végül a harmadik pont: mai szemléletünk szerint itt nem is annyira a relativizmus, az egyes nyelvek különbségei érdekesek, hanem univerzális összefüggések – pszichológiai szempontból az az általános elv, hogy a nyelvi sémák a beszédátkódoláson keresztül befolyásolják a megismerést, a nyelv szempontjából pedig az, hogy számos területen ezek a nyelvi sémák csak kevéssé térnek el az egyes nyelvek között, s mint láttuk – sokszor nem is nyelvi eredetűek.” C) A két következtetést a tanulmány alábbi részlete tartalmazza: „A feladatmegoldás közben az aktív hangképzés a feladatok nehéz pontjainál jelenik meg, egyébként pedig maga a belső beszéd is fokozatosan visszaszorul, redukálódik pusztán az agyi központok izgalmára. Ez feltehetően egy lehetséges fejlődési folyamatot is tükröz: a beszéd fokozatosan válik a gondolkodás eszközévé, összehasonlítás, tervezés, megoldás eszközévé, s eközben belső beszéddé válik, mely formáit tekintve maga is egyre redukáltabb lesz. A másik fontos konklúzió, hogy a beszéd nem kizárólagos útja a feladatmegoldó gondolkodásnak. A legtöbbet vizsgált vizuális feladatmegoldásban a »szemléletes« gondolkodás és a beszédben gondolkodás váltogatják egymást; ez a váltakozás úgy is tekinthető, mint az egyidejű egészek (ilyen a szemléletes-képi gondolkodás) váltakozása. A kettő arányában igen nagy egyéni eltérések vannak. Ezt egyébként nemcsak a kísérleti pszichológia támasztja alá, hanem a nagy alkotók önvallomásai is, melyekből kiderül, hogy az alkotó gondolkodás – sokszor igen absztrakt területeken, például az elméleti fizikában – is gyakran vizuális-szemléletes formában valósul meg. Az e rész elején felvetett kérdésre a pszichológia tehát azt válaszolja, hogy a beszéd a gondolkodás igen fontos eszköze, de nem mindig beszédben gondolkodunk.”

K Ö Z É P Ú T ,



T É N Y E K

Irány az egyetem!

129. oldal Otthoni, önálló feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat házi feladat. Az a kérdés, hogy egy tudományos igényű, meglehetősen nehéz szövegből megérti-e a tanuló azokat a részeket, amelyek elvileg már ismerősek számára, ill. az ismeretlen információkból ki tudja-e következtetni a helyes megoldást. A feladatot ellenőrizhetjük, de nem szükséges, maradhat ez a feladat teljes mértékig önálló munka. • A teszt nem készít fel a fejezetzáró feladatlapra, akár el is hagyható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tájékozódás a világhálón, szövegértés, lényegkiemelés, ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 7. Irány az egyetem! a) Keresd meg az interneten Pléh Csaba előadását, amelyet a Mindentudás Egyetemén tartott Nyelvében gondolkodik az ember? címmel! b) Ellenőrizd tudásodat az előadáshoz kapcsolódó teszt kitöltésével! (Az interneten a megoldásokat is megtalálod, de azokat csak később használd teljesítményed ellenőrzésére!) (1) Alapvetően mely tudományterület felől közelíti meg a gondolkodás kérdését az előadás? matematika kognitív pszichológia szociológia (2) A gondolkodás belső szerkezetének természetét illetően mely felfogást képviseli az előadás? strukturális-logikai asszociatív az előző kettő együttes megléte (3) Válaszd ki az előadó tudományos meggyőződését leginkább tükröző állítást a nyelv és gondolkodás kapcsolatát illetően! a nyelv határozza meg a gondolkodást a világ leképezésének sajátos önfejlődései vannak, a nyelv azonban befolyásolja, mi válik számunkra fontossá egy adott kultúra beszélőiként a gondolkodás határozza meg a nyelv működését

13 5

13 6


•

1 1 .

É V F O L Y A M

(4) Mi nem befolyásolja a beszélőt a kétértelmű szavakat tartalmazó mondatok megértésében? a beszélő által ismert idegen nyelvek száma asszociatív hálózatok nyelvtan (5) Az előadás alapján miért fontos a téri nyelv vizsgálata? mert tudnunk kell, mi hol van mert a téri nyelv kialakulása nem önkényes mert a nyelvben aszimmetria van a forma és a téri viszonyok kódolásában (6) Melyek a nyelvben a legkorábban megjelenő téri ragok? a MESTERSÉGES ragok a FORRÁS ragok a CÉL ragok (7) Mely fejlődési rendellenesség vizsgálatának eredményei utalnak a nyelv és a gondolkodás viszonyára? siketség Williams-szindróma Dawn-szindróma (8) Az előadás alapján melyik választ jellemzi együttesen e három állítás: kifejeznek belső eseményeket, utalnak a külvilágra és irányítják a társak viselkedését? mesterséges ragok nyelvi jelek retorika (9) Melyek a legkönnyebben elsajátítható nyelvi elemek a magyarban? névutók segédigék ragok (10) Van-e összefüggés a nyelv és a megismerés között? nincsen, amint azt a parietális lebenyről rendelkezésre álló ismeretek mutatják nyelv és megismerés egymással összefüggésben fejlődnek a tudomány mai állása szerint e kérdésre még nem tudjuk a választ (11) Mi alapján bontja korszakokra Donald az emberré válás folyamatát? az agykoponya térfogata alapján az embercsoportok rokonsági rendszerei alapján az egyes korszakok reprezentációs rendszerei alapján (12) Az előadó szándéka szerint mit segít megértenünk az előadásban szereplő Swift-idézet? hogy az emberi gondolkodás szimbólumokban történik hogy az irodalom mindig segíti a megértést hogy egyszerűbb lenne szavak nélkül kommunikálni

K Ö Z É P Ú T ,


T É N Y E K

(13) Nyíri véleménye szerint elsődlegesen miben gondolkodunk? szófajokban képekben szavakban (13+1) Az előadás alapján mit mutat, hogy a magyar újság szó az angolban newspaper, a franciában journal, a németben Zeitung? a magyar újság hangutánzó szó a magyar nem indoeurópai nyelv a szavak eltérnek a mentális képektől 8. Olvasd el az alábbi szöveget! Használd a szokásos jelöléseket a margón! A különböző nyelvek egymástól eltérő rendszerekben ragadhatják meg a világ jelenségeit, és ebből könnyen adódhat az az elképzelés, hogy a különböző nyelveket beszélő emberek másképpen ismerik meg a világot és másképpen gondolkodnak. Azonban minél több kutatást végeznek ezen a területen, egyre inkább az derül ki, hogy a különbségek inkább KULTURÁLIS természetűek, és ha tapasztalunk a gondolkodásban eltéréseket, azok nem a nyelvek különbözőségéből adódnak. Ennek legfontosabb bizonyítéka, hogy egy bizonyos tartalom bármely nyelven kifejezhető valahogyan. (Annak, hogy nem tudnánk esetleg lefordítani navahóra Hegel A szellem fenomenológiája című művét, KÖZVETLENÜL nem a navahó nyelv az oka.) Bármely természetes nyelven belül megfigyelhető az IDIOLEKTUS (az egyéni nyelvváltozat) jelensége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például egy esztergályos és egy akadémikus vagy egy tolvaj és egy bíró más nyelvet beszélnének. A kölcsönös „lefordíthatóság”, a megértés lehetősége egy nyelven belül még inkább működik, pusztán arról van szó, hogy bizonyos vonatkozásokban egy beszélőközösségben vannak mindennapi nyelvhasználók és vannak „szakértők”. (A szerepek a helyzettől függően fel is cserélődhetnek.) Ezt szokás NYELVI MUNKAMEGOSZTÁSNAK nevezni. Nyelv és gondolkodás – ahogyan a törzsfejlődés során is – egymást feltételezve, együtt fejlődik a nyelvelsajátítás során. (Erről a 12. osztályban még bővebben lesz szó.) Bizonyos fázisokban a gondolkodás „vezet”, míg másokban a nyelv kialakult kategóriarendszere segíti a megismerési folyamatokat. Bizonyítható összefüggés figyelhető meg gondolkodás és nyelv között azokban az esetekben, amikor a hosszabb távú EMLÉKEZÉST a MEGNEVEZÉS, a nyelvi átkódolás segíti. Kísérletileg igazolt tény az is, hogy az úgynevezett BELSŐ BESZÉD alkalmazása segíti a FELADAT MEGOLDÁSÁT. Mind az emlékezés, mind a feladatmegoldás esetében a nyelv segítő szerepét a gondolkodásban többé-kevésbé akaratlagosan vesszük igénybe (hiszen ki is kapcsolható anélkül, hogy a feladatmegoldás sikertelenségre lenne ítélve). Mindez azt mutatja, hogy a nyelvnek nemcsak a társas kapcsolatokban, az egymással való kommunikációban és így a munkamegosztásban van szerepe, hanem az egyéni tevékenységeinkben is.

13 7

13 8


•

1 1 .

É V F O L Y A M


Felkészülünk a fejezetzáró dolgozatra

132. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A cél, hogy minél intenzívebb „cserebere” alakuljon ki. Ezért érdemes időt hagyni rá, pl. úgy, hogy más órával cserélve két hét maradjon a felkészülésre. Ajánlatos „bejuttatni a keringésbe” egy tanári verziót, amely, természetesen, legjobban kell, hogy hasonlítson az „éles” változatra. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : releváns kérdések megfogalmazásának készsége, nagyobb ismeretegység átlátásának képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni és pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 9. Felkészülés a fejezetzáró dolgozatra a) Egy lapra készíts öt feladatot az egész fejezetből! b) Egy másik lapon dolgozd ki a megoldásokat! c) Ezután cserélj feladatlapot valamelyik osztálytársaddal, kérd el tőle a feladataidra adott válaszokat, és vessétek össze a te megoldásaiddal! d) A csereberélést tovább lehet terjeszteni az osztályban. (Az általad készített feladatlapra és a saját megoldásaidat tartalmazó lapra írd rá a neved!)

„A” FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP A GONDOLKODÁS ÉS A NYELV CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. A gondolkodás és a nyelv univerzalista és relativista megközelítésének tanulmányozása során találkoztunk az alábbi fogalmakkal, kifejezésekkel. Különböző okok miatt mindegyikük jobban köthető az egyik irányzathoz, mint a másikhoz. Írd be a kifejezéseket a táblázat megfelelő helyeire! innátizmus, empirizmus, a gondolkodás nyelve, racionalizmus, nyelvjátékok, „Angol és magyar nem érthetik meg egymást.”, determinizmus, az alapszínnevek szabályos előfordulása, nyelvi univerzálé, a nyelv: „szerszámosláda” UNIVERZALIZMUS

RELATIVIZMUS

10 pont

2. A nyelvi jelek döntő többségéről azt állítottuk, hogy a jelölő és a jelölt közötti viszony egyezményes (önkényes). a) Megtehetnéd-e azt, hogy holnaptól a kutyát macskának, a macskát pedig kutyának hívod? Indokold is meg az álláspontodat! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2 pont b) És ha egy lakatlan szigetre kerülnél egy kutya és egy macska társaságában? Megtehetnéd-e ugyanezt? Válaszodat indokold is meg! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2 pont c) Valamikor az 1970-es években pályázatot hirdettek idegen szavak magyarítására. A spray magyar megfelelőjeként az első díjat a permet nyerte el. Vajon miért nem használjuk ezt a szót ebben a jelentésben máig sem? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2 pont Összesen: 6 pont

3. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és válaszolj a kérdésekre! „[…] vajon hogyan lehetséges nyelvi jelentés – azaz hogyan lehetséges az, hogy nyelvünk szavai, mondatai valamit kifejezzenek? Ezt tekinthetjük egy általánosabb kérdés speciális esetének: hogyan lehetséges az, hogy bármi jelentsen vagy kifejezzen valamit, avagy bármi valamiről szóljon? Ezt a funkciót ugyanis a nyelven kívül még számos más dolog is betöltheti: képek, ábrák, grafikonok, zászlók, KRESZ-táblák, hangjegyek és így tovább. Valahányszor valamiről azt mondjuk, hogy jelent vagy kifejez valamit, vagy hogy valamiről szól, a reprezentáció egy esetével van dolgunk. A reprezentációnak két szereplője van: a reprezentáló dolog és a reprezentáció tárgya. Látjuk, hogy a reprezentáló dolog sokféle lehet – mi a helyzet a reprezentáció tárgyával? Úgy tűnik, hogy ez lényegében akármi lehet: például a nyelv reprezentálhat fizikai tárgyakat, tulajdonságokat, tényeket, érzelmeket, érzéseket, hangulatokat, absztrakt fogalmakat, magát a nyelvet, sőt nem létező dolgokat is. […]” Az idézet a jel problémakörét kezdi tárgyalni. Erről te is tanultál, de nem egészen ezzel a szókészlettel. Dolgozd át a szöveget úgy, hogy az általad használt szakkifejezéseket használod! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 10 pont

4. Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az alkalmazott nyelvészet egyik ágát úgy nevezik, hogy kriminállingvisztika, vagyis bűnügyi nyelvészet; ez a nyelvészeti tudást hasznosítja különböző bűnügyek felderítéséhez. (Nem tévesztendő össze a grafológiával, amely az íráskép elemzésével szintén segíthet a bűnügyek felderítésben.) Ha például rendelkezésre áll egy névtelen levél, akkor a kriminállingvisztikai szakember meg tudja állapítani, hogy az írója körülbelül hány éves, férfi vagy nő, vidéki vagy városi és körülbelül milyen szintű az iskolai végzettsége. Ez önmagában természetesen kevés egy személy azonosításához, de segítséget jelenthet a nyomozóknak. Szerencsés esetben például azt is valószínűsítheti egy szakértő, hogy kényszer hatása alatt írták-e az adott szöveget. Az egyik „paraméter”, amit a bűnügyi nyelvész vizsgál egy ismeretlen eredetű szövegben, az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok aránya. Ha túlnyomó többségben mellérendelőket talál, akkor nő, ha alárendelőket, akkor férfi az elkövető. a) Szerinted a nyelv univerzalista vagy determinista elképzelését támasztja alá a kriminállingvisztika léte? Válaszodat indokold is meg! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 5 pont b) Tervezz meg egy kísérletet, amellyel ellenőrizni lehetne a fenti szövegben leírt eljárást az elkövető nemének meghatározását illetően! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 5 pont Összesen: 10 pont

5. Ha gondolkodás és nyelv viszonya szóba kerül (akár egy társasági beszélgetésben is), talán a leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy nyelven gondolkodunk-e. Írja erről a kérdésről eddigi tudásod alapján öt bő vázlatpontot! 1. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 4. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................

5. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 10 pont Feladatlap összpontszáma: 46 pont

„B” FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP A GONDOLKODÁS ÉS A NYELV CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. A gondolkodás és a nyelv univerzalista és relativista megközelítésének tanulmányozása során találkoztunk az alábbi fogalmakkal, kifejezésekkel. Különböző okok miatt mindegyikük jobban köthető az egyik irányzathoz, mint a másikhoz. Írd be a kifejezéseket a táblázat megfelelő helyeire! innátizmus, empirizmus, a gondolkodás nyelve, racionalizmus, nyelvjátékok, „Angol és magyar nem érthetik meg egymást.”, determinizmus, az alapszínnevek szabályos előfordulása, nyelvi univerzálé, a nyelv: „szerszámosláda” UNIVERZALIZMUS

RELATIVIZMUS

10 pont

2. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre! „[…] vajon hogyan lehetséges nyelvi jelentés – azaz hogyan lehetséges az, hogy nyelvünk szavai, mondatai valamit kifejezzenek. Ezt tekinthetjük egy általánosabb kérdés speciális esetének: hogyan lehetséges az, hogy bármi jelentsen vagy kifejezzen valamit, avagy bármi valamiről szóljon? Ezt a funkciót ugyanis a nyelven kívül még számos más dolog is betöltheti: képek, ábrák, grafikonok, zászlók, KRESZ-táblák, hangjegyek és így tovább. Valahányszor valamiről azt mondjuk, hogy jelent vagy kifejez valamit, vagy hogy valamiről szól, a reprezentáció egy esetével van dolgunk. A reprezentációnak két szereplője van: a reprezentáló dolog és a reprezentáció tárgya. Látjuk, hogy a reprezentáló dolog sokféle lehet – mi a helyzet a reprezentáció tárgyával? Úgy tűnik, hogy ez lényegében akármi lehet: például a nyelv reprezentálhat fizikai tárgyakat, tulajdonságokat, tényeket, érzelmeket, érzéseket, hangulatokat, absztrakt fogalmakat, magát a nyelvet, sőt nem létező dolgokat is. […]” a) Melyik – általad is ismert – témakörrel foglalkozik a szöveg? ....................................................................................................................................................... 2 pont b) Milyen – általad ismert – kifejezésekkel lehet azonosítani a szöveg következő kifejezéseit? reprezentáló dolog: ........................................................................................................................ a reprezentáció tárgya: ................................................................................................................... 4 pont Összesen: 6 pont

3. Olvasd el az alábbi szöveget, amely egy osztrák városban történt különleges esetről számol be! Írj az esetről egy 8-10 mondatos „szakértői” véleményt! Kezdd a megvizsgálandó kérdések megfogalmazásával! Majd a lehetséges válaszokat is említsd meg! Egy valószínűleg nem teljesen beszámítható anya bezárta három lányát egy sötét lakásba, és csak élelmiszerrel látta el őket időnként. A három lány 7, 11, 13 évesek volt, amikor anyjuk bezárta őket, és csak hét év múlva szabadultak ki egy bejelentés nyomán. Amikor megtalálták őket, egerekkel játszadoztak. A pszichológusok a híradás idejéig nem tudták szóra bírni őket. A szörnyű esetnek volt egy nyelvi következménye is. A három lány a kiszabadulásukkor egymás között olyan nyelven beszélt, amelyet senki más nem értett. ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 10 pont

4. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre! „[…] A cél az, hogy a lehető legtöbbfajta nyelvet vonják be a vizsgálatba. Minden nyelvcsalád fő ágaiból kiválasztanak nyelveket, amennyiben persze ismerjük ezeket az ágakat. […] Nem volna helyes minden családból mondjuk öt nyelvet kiválasztani – tudva , hogy például az indo-csendes-óceáni nyelvcsaládot több mint 700, míg a dravida nyelvcsaládot csak körülbelül 20 nyelv alkotja. Statisztikailag kifejezve, az új-guineiai nyelvek alkotnák szükségszerűen a minta körülbelül 20%-át. […] Ilyen okok miatt még a legnagyobb felmérések is jelentős korlátok között mozognak. Egy amerikai, fonológiai univerzálékat tanulmányozó kutatásban például az adatbázist 317 nyelv alkotta – az összes ismert nyelvnek kevesebb mint 10%-a. Ennek ellenére a felmérés rengeteg értékes információval szolgált a kutatók számára.” a) Milyen jelenségek kutatásának nehézségeiről szól a szövegrészlet? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 2 pont b) Milyen feltételei vannak annak, hogy értékelhető eredményekhez jussunk? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3 pont Összesen: 5 pont

5. Pléh Csabának a Mindentudás Egyetemén tartott előadása után – amellyel te már megismerkedtél – lehetőség nyílt kérdéseket feltenni. Az alábbiakban a tudós néhány válaszát idézzük. Találd ki, mi lehetett a kérdés! a) Kérdés: .......................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... Válasz: Sok példa támasztja alá azt, hogy a mai embernél a gondolkodás fejlődése határozza meg a nyelvet, pl. a siketnémák, akik más jelrendszereket tanulnak, és ugyanolyan gondolati mintákat fejlesztenek ki, mint a beszélők. Ezzel együtt az emberi gondolkodás keletkezésében sok tízezer évvel ezelőtt alapvető jelentősége volt annak, hogy kialakult a beszélt nyelv, ez biztosította ugyanis, hogy az egyes emberek fejében levő gondolatok gyorsan átkerüljenek mások fejébe is. b) Kérdés: .......................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... Válasz: Az eltérések alapvetően befolyásolják gondolkodásunk tartalmait. Ugyanakkor mind a környezet, mind az idegrendszer szerveződésének számos invariáns vonzata van, ennek köszönhetően gondolkodásunk szerveződése többé-kevésbé egyetemes. […] c) Kérdés: .......................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... Válasz: Másképpen fog gondolkozni, mint a negyven évvel ezelőtti gimnazisták. Csakhogy ne feledjük, hogy negyven évvel ezelőtt a lakosságnak csak kis százaléka volt gimnazista. Nem szabad az egész népességre egy kiemelt réteg egykori helyzetével történő szembeállításokat alkalmaznunk. Ezzel együtt izgalmas kérdés, hogy a képi kultúra előtérbe kerülése mennyire fogja megváltoztatni szokásrendszerünket. Nem tudjuk, olyan ez, mint a könyvnyomtatás feltalálása. 9 pont Feladatlap összpontszáma: 40 pont

JAVÍTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ „A” FEJEZETZÁRÓ FELADATLAPHOZ Az „A” variáns nehezebb, önállóbb gondolkodást, szövegértést és véleményformálást igényel, mint a „B”. Ezzel együtt elképzelhető az „A” és a „B” feladatlapok kombinálása saját belátás szerint.

1. feladat

Univerzalizmus – relativizmus

KB. 3 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat kulcsszavak besorolásával, rendszerezésével gondoltatja át a fejezet lényeges problémáit. Az áttekintés ráhangolja a tanulót a témára, ezzel talán segíti a többi feladat megoldásában is. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerező készség, fogalmi tisztánlátás, globális értés P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A feladatra adható maximális pontszám: 10 pont; jó helyre került elemenként 1-1 pont.

MEGOLDÁS UNIVERZALIZMUS

RELATIVIZMUS

innátizmus

empirizmus

a gondolkodás nyelve

nyelvjátékok

racionalizmus

determinizmus

az alapszínnevek előfordulási szabályszerűségei

„Angol és magyar nem érthetik meg egymást.”

nyelvi univerzálé

a nyelv: „szerszámosláda”

2. feladat

Érvelés

KB. 5–10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A feladat a megszerzett tudás önálló, kreatív alkalmazását várja el. • Az alkalmazandó tudás tartalma: A nyelvet társadalmilag birtokoljuk, használati szabályait is a beszélőközösség érvényesíti. Az egyéni beavatkozás a tulajdonképpeni langue-ba ritkán sikerül, azt a beszélőközösség vagy szentesíti, vagy nem. Előfordulhat egy társadalom kulturális, tudományos, politikai életében, hogy a közvetlen környezete ugrásszerűen „megelőzi”, ezért éppen a

É R T É K E L É S I

Ú T M U T A T Ó

kulturális, tudományos, politikai életben a kommunikáció a beszélőközösségek között akadályokba ütközik vagy az elmaradt fél továbbfejlődése (az adott környezetben) lehetetlenné válik. Ilyen – nagyon ritkán előforduló – esetekben a nyelv befogadhatja a kívülről jövő beavatkozást. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvelés P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A feladatokban az érvelés módját, az érvelésben felhasznált ismereteket, példákat díjazzuk. Alfeladatonként 2–2 pont adható; összesen 8 pont.

MEGOLDÁSOK a)

b) c)

Elvileg megtehetné, de semmi értelme nem volna, mert csak értetlenkedést váltana ki a beszélőközösségben. Az egyezményesség azt is magába foglalja, hogy a jelek használatáról az egész közösség hasonlóan gondolkozik. Ettől esetleg úgy térhetünk el, hogy a beszélőközösséget néhány főre szűkítjük, és ebben a körben új megegyezést hozunk a kutya és a macska jeleket illetően. Egy-egy személyre szűkült beszélőközösség már bármit megtehet a megegyezést illetően. Tehát akár meg is teheti, hogy fordítva nevezi el az állatokat. A beszélőközösség nem fogadta be a külső beavatkozást annak ellenére, hogy az idegen eredetű szót magyarra szerették volna cserélni. A konkrétabb okot csak sejteni lehet: 1. semmilyen gondot nem jelentett az emberek számára a spray beillesztése a beszélt nyelv rendszerébe; 2. a permet legalábbis a beszélők egy részében már más célra foglalt szó, talán éppen ellenkező érzeteket kiváltó dolgokra (pl. nem lenne jó rézgáliccal permetezni magunkat).

3. feladat

Átdolgozás

KB. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat szövege néhány bevezető mondatot tartalmaz Kelemen János egyik nyelvfilozófiai tanulmányából. A tanulónak – az eltérő fogalomhasználat ellenére – fel kell ismernie, hogy elemi szemiotikai ismeretekről van szó. A kulcsfogalmak a „reprezentáció”, „reprezentáló dolog” és „a reprezentáció tárgya”. A tanulónak ezeknek a fogalmaknak a megőrzésével, de más terminológiával kell egy szövegvariánst készítenie. A szöveg forrása: Farkas Katalin – Kelemen János: Nyelvfilozófia. Áron Kiadó, Budapest, 2002. 210–211. o. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megszerzett ismeretek felismerése szinonim terminológiában, szövegalkotás ismert terminológia birtokában P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A feladatra összesen 10 pont adható – az alábbi megoldás figyelembevételével.

15 1

15 2


•

1 1 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS (EGY LEHETŐSÉGE) „Hogyan lehetséges az, hogy a valóság egy darabja a valóság egy másik darabját felidézze, arra utaljon? Ezt a funkciót ugyanis a nyelven kívül számos más dolog megteheti. Valahányszor ilyen jelenséggel van dolgunk, tulajdonképpen arról van szó, hogy jellel állunk szemben. A jelnek két összetevője van: a jelölő és a jelölt. Jelölt bármi lehet: fizikai tárgy, fogalom stb., de akár maga a nyelv is.”

4. feladat

Kriminállingvisztika

KB. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat a) pontja egy nagy dilemma elé állítja a tanulót. A gondolkodás elmehet a nyelv mint „ujjlenyomat”, vagyis a relativizmus irányába. De bármilyen út bejárása elfogadható, ha az a saját rendszerén belül konzekvens. (A problémában segít elmélyedni Nagy Ferenc könyve: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, 1980.) M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érvek relevanciájának megítélése, ismeretek alkalmazása, egy eljárás módszerének kritikai szemlélete, nyelvi rendszerszemlélet P o n t o z á s , é r t é k e l é s : Az a) feladatrészre 5 pont, a b) feladatrészre pedig 3 pont adható, összesen tehát 8 pont adható a feladatra. Értékeljük a kimondott tételmondatot, ami mellett a tanuló érvel, az alátámasztó érveket, a gördülékeny fogalmazást. A kísérlet megoldásánál díjazzuk külön az ötletességet és a pontosságot.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG a)

b)

A kézenfekvőbb megoldás az, hogy a relativistákat igazolja, hiszen a különbségekre koncentrál még akkor is, ha a különbségek feltárásában meg sem közelítheti az ujjlenyomatszerűséget, legfeljebb tendálhat afelé. Ha a vizsgálatba minél több nyelvi paramétert vonnak be, és a paraméterek kombinációit is rendszerezik, akkor kellő mennyiségű szöveg (és kontrollszöveg) alapján, kizárásos alapon hatékonyan behatárolható a szöveg alkotója. Az univerzalistákat erősítheti az a tény, hogy azonosan működő biológiai, pszichológiai meghatározottságok lecsapódhatnak a nyelvhasználatban, és ez visszafelé vizsgálva bizonyos „elkövetői” köröket be tud határolni. Bizonyára itt is legjobb kompromisszumos megoldást keresni, illetve látni az eljárásban: a kategoriális és egyedi jegyek kimutatása együtt segítheti az eredményességet. Összegyűjtünk az évfolyamról legalább 10–10 irodalomdolgozatot ugyanazzal a címmel, és megszámolom – nemek szerint – az alá- és mellérendelő összetett mondatokat. Ha lehet, még nagyobb mintán érdemes elvégezni a kísérletet.


5. feladat

Ú T M U T A T Ó

Vázlatírás

KB. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat azt méri, hogy a tanuló mennyire értette meg a problémával kapcsolatos leggyakrabban előforduló kérdést, és mennyire tudja relatíve elhatárolható egységekre bontani a mondanivalóját. M é r t k é s z s é g e k k é p e s s é g e k : lényeglátás, áttekintőképesség, tömörítő képesség, vázlatkészítés P o n t o z á s , é r t é k e l é s : Vázlatpontonként 2–2 pont adható; összesen tehát maximálisan 10 pont adható a feladatra.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG (1) Valószínűleg nem gondolkodunk teljes mértékig a nyelv segítségével; a gondolatok nyelven való megfogalmazása minden esetben több időt vesz igénybe, mint a puszta elgondolásuk. (2) A nyelvi szerkezetek felépítése nem mindig esik egybe a gondolatok logikai szerkezetével. (3) Amikor egy általunk nem tökéletesen ismert nyelven beszélünk, nem a gondolkodás esik nehezünkre (az érintetlen marad), hanem önmagunk kifejezése. (4) A gondolkodást könnyű nyelvszerűen, a nyelv mintájára elképzelni (erre utal számos hétköznapi kifejezésünk, pl.: magamban mondom, hangosan gondolkodom stb.); gondolataink akkor kapnak igazán formát, amikor megfogalmazzuk (és kimondjuk) őket. (5) Néha nehezen választható külön a kettő – például az ún. belső beszéd esetében, ami segítheti a gondolkodást és a hosszú távú emlékezetet, de tulajdonképpen sohasem kötelező a nyelvre való átkódolás. JAVASOLT ÉRTÉKELÉS 0–9 pont

elégtelen

10–20 pont

elégséges

21–28 pont

közepes

29–37 pont

jó

38–46 pont

jeles

15 3

JAVÍTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A „B” FEJEZETZÁRÓ FELADATLAPHOZ A „B” variáns könnyebb, kevésbé vár kreatív gondolkodást, konkrétabb válaszokat igényel, de nem mellőzi az önálló gondolatkísérlet kifejtését sem. (Ezzel együtt az „A” és a „B” feladatlapok kombinálása a tanár belátására van bízva.)

1. feladat

Univerzalizmus – relativizmus

KB. 3 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat kulcsszavak besorolásával, rendszerezésével gondoltatja át a fejezet lényeges problémáit. Az áttekintés ráhangolja a tanulót a témára, ezzel talán segíti a többi feladat megoldásában is. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerező készség, fogalmi tisztánlátás, globális értés P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A feladatra adható maximális pontszám: 10 pont; jó helyre került elemenként 1-1 pont.

MEGOLDÁS UNIVERZALIZMUS

RELATIVIZMUS

innátizmus

empirizmus

a gondolkodás nyelve

nyelvjátékok

racionalizmus

determinizmus

az alapszínnevek előfordulási szabályszerűségei

„Angol és magyar nem érthetik meg egymást.”

nyelvi univerzálé

a nyelv: „szerszámosláda”

2. feladat

Szövegértés

KB. 5-7 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A feladat idézett szövegrészlete megegyezik az „A” feladatlap 3. feladatáéval. Itt nem igénylünk szövegalkotást. A szöveg egésze alapján a tanulónak fel kell ismernie a használt fogalmi keretben a tanult témát és kifejezéseket.


Ú T M U T A T Ó

M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megszerzett ismeretek felismerése szinonim terminológiában P o n t o z á s , é r t é k e l é s : Az feladatra a) részére 2 pont, a b) részére pedig 4 pont (a két helyes válaszért 2–2 pont), tehát összesen maximálisan 6 pont adható.

MEGOLDÁS a) b)

A jelekről szóló problémakör reprezentáló dolog = jelölő; a reprezentáció tárgya = jelölt

3. feladat

Szakértői vélemény

KB. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A hírrel kapcsolatban nincsen több információ. (Annyit az egyértelműség kedvéért rögzíthetünk, hogy mindhárom lány beszélte a német nyelvet, mielőtt anyjuk bezárta volna őket.) Ez bizonyos értelemben szabad kezet ad a megoldásban. Összefüggő, rövid szöveget várunk el, a szakmaiság nem mellőzhető. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ismeretek alkalmazása, fantázia, szakmai szövegalkotás P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A feladat jó megoldásáért maximálisan 10 pont adható. A formai és a szakmai követelményeket egyaránt értékeljük

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG Lényeges gondolatok, amelyek elvárhatóak valamilyen formában a „szakértői” véleményben: – A tárgyi-kulturális közeg végletesen beszűkült körülöttük. – A problémamegoldó gondolkodás szükségszerűsége erősen redukálódott. – A „beszélőközösség” teljesen izolálódott a szélesebb közösségtől. – Lehetőség nyílt az egyezményes jelek szűk körben történő megalkotására. Kérdések is megfogalmazhatók: – Vajon csak második nyelvként alakították ki sajátos nyelvüket, és most is tudnak „rendesen” németül vagy nem? – Ha nem tudnak németül, megtaníthatók-e újra tökéletesen? – Különbözik-e a megtaníthatóság szempontjából pl. a legkisebb és a legidősebb lány? – A legkisebb a bezáráskor még csak az első ún. nyelvi sorompón volt túl (6–7. év), a legidősebb már a másodikon is (13. év).

15 5

15 6


4. feladat

•

1 1 .

É V F O L Y A M

Univerzálék kutatása

KB. 5 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A szövegrészlet a nyelvi univerzálék kutatási nehézségeiről szól. A szöveg forrása: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 112 o. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szakszöveg értése, tanult problémakör felismerése ismeretlen szövegben P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A feladat a) részére 2 pont, a b) részére 3 pont adható. A feladatért maximálisan 5 pont jár.

MEGOLDÁSOK a) b)

Nyelvtipológiai kutatások, a nyelvi univerzálék kutatása. Sokfajta nyelvből kell mintát venni. Nagy mennyiségű minta kell nyelvenként is. Nyelvcsaládonként arányosan kell mintát venni.

5. feladat

Kérdések rekonstruálása

KB. 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó A kérdések sokféle formában elfogadhatóak, ha azokra valóban az idézett szövegek az adekvát válaszok. M é r t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szakmai szöveg megértése, kérdések rekonstruálása P o n t o z á s , é r t é k e l é s : A kérdések megfelelő rekonstruálásáért kérdésenként 3–3 pont adható. A feladatra maximálisan 9 pont adható.

MEGOLDÁSOK (A Z EREDETI KÉRDÉSEKET ADJUK MEG) a) b) c)

A nyelvünk határozza meg a gondolkodást, vagy a gondolkodás az elsődleges, és a nyelvünk csak ezt tükrözi? Hogy lehetséges az, hogy rengeteg ember gondolkozik hasonlóféleképpen, ha minden ember más, és minden ember különbözik a másiktól? Másképpen fog-e gondolkozni a felnövekvő nemzedék, amely kevesebbet olvas, ideje nagy részében tévét, számítógépet néz?


JAVASOLT ÉRTÉKELÉS 0–8 pont

elégtelen

9–17 pont

elégséges

18–24 pont

közepes

25–33 pont

jó

34–40 pont

jeles

Ú T M U T A T Ó

15 7

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 3-4 NYELVTAN. Tanári útmutató

Recommend Documents