SZTE VÁNTUS ISTVÁN GYAKORLÓ ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TANTÁRGYI PROGRAMOK

SZTE VÁNTUS ISTVÁN GYAKORLÓ ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV TANTÁRGYI PROGRAMOK

2013-2018

SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola

Helyi tanterv

Tartalomjegyzék

I. A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS CÉLJA ÉS FELADATA ..................................................................... 3 II. ÓRATERV ..................................................................................................................................................... 4 III. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................................................ 5 IV. ANGOL NYELV .......................................................................................................................................... 19 V. MATEMATIKA ........................................................................................................................................... 31 VI. TÖRTÉNELEM ............................................................................................................................................ 44 VII. TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA ....................................................................................................... 54 VIII. BIOLÓGIA ............................................................................................................................................... 59 IX. FIZIKA ......................................................................................................................................................... 63 X. KÉMIA ....................................................................................................................................................... 116 XI. Földrajz ....................................................................................................................................................... 121 XII. ÉNEK – ZENE............................................................................................................................................ 126 XIII. INFORMATIKA .................................................................................................................................... 141 XIV. TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................. 146 XV. OSZTÁLYFŐNÖKI ................................................................................................................................... 206

2


I.

Helyi tanterv

A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS CÉLJA ÉS FELADATA

A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. Tanórákba és a tantervbe beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat:  Kooperatív tanulás  Egyéni és páros munka  Csoportos munka  Prezentáció  Tanórai differenciálás heterogén csoportokban  Projektmunkák heterogén csoportokban  Portfoliók készítése  Dramatikus módszerek és technikák alkalmazása  Önellenőrzés, mások ellenőrzése  Ötletroham  Vita Alkalmassá tesszük egy tantermet arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanulás-tanítás folyamatát. A helyiséget felszereljük korszerű IKT eszközökkel. Az IKT eszközöket minden tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő tevékenységekhez:  Házi feladatok készíttetése számítógéppel  Tanulók információk projektorral  Tanulói prezentációk projektorral

3


Helyi tanterv

II.

ÓRATERV

Közismereti tantárgyak Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Angol Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismereti óraszám Szakmai óraszám Össz. óraszám

1 2 2 1 1 5 1 25 12,5 37,5

4

1 1

2 2 2 1 1

1 1 1 1

1

5 1 26 13 39

5 1 23 13 36

5 1 22 14 36


III.

Helyi tanterv

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam

Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára A szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen a magyar nyelv és az irodalom továbbra is két tárgyként szerepel, és külön osztályozzuk. Az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés” jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

5


Helyi tanterv

Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szöveg átalakításra, újságműfajok művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés új módszerek bevonásával (csoportmunka, páros munka) és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szertágazó lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés 6


Helyi tanterv

elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve mások írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

7


Helyi tanterv

3.1.MAGYAR NYELV 9. évfolyam

1 óra/hét

Évi óraszám: 37 Témakörök

Óraszámok

A kommunikáció

6 óra

A beszéd és a nyelv

2 óra

A nyelvtan alapfogalmai – a szerkezeit elemzés módszerei

29 óra

Tartalmak A kommunikációs folyamat tényezőinak és funkcióinak áttekintése. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. A tömegkommunikáció meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. Felhasznált modul: 3. (Az irodalom Beavatás témaköréből.) Beszélgetés az alapfogalmak meghatározásáról, tartalmáról. Néhány nyelvi jelenség magyarázata. Ismerkedés a szónégyzettel. A nyelvi szintek elkülönítései, nehézségei. Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények. Alaktan: szóelemek, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik. Szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. Szintagmák: a szószerkezetek fajtái. A mondatok osztályozása, az egyszerű és összetett mondat. A mondat összetevői, a mondatrészek. Jelentéstan: a hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg és a mondat, a szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Felcserélhetőség és helyettesíthetőség a különböző nyelvi szinteken. A magyar helyesírás alapelvei, szabályai. Felhasznált modul: 1-3-4-5.

A továbbhaladás feltételei A kommunikációs technikák, funkciók felismerése, alkalmazása páros, csoportos, egyéni feladatmegoldásokban. A nyelvi alapfogalmak szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. A szónégyzetes feladatok ismerete, alkalmazása. A magyar-nyelv és irodalom helyi tanterve megfelel a NAT követelményeinek.

8


Helyi tanterv

10. évfolyam

Évi óraszám: 37

Témakörök

1 óra/hét

Óraszámok

Nyelvváltozatok

12 óra

Alapvető retorikai ismeretek

7 óra

Szövegtípusok

9 óra

Helyesírás

6 óra

Könyv- és könyvtárhasználat

3 óra

Tartalmak Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Köznyelv – irodalmi nyelv A stílus maga az ember. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szövegszerkesztés eljárásai. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Írásművek hétköznapi életünkben: - személyes levél - hivatalos levél Szakmai szövegek A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. Idegen szó – magyar szó Idegen szó – nemzetközi szó Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

A továbbhaladás feltételei A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség.

9


Helyi tanterv

11. évfolyam

Évi óraszám: 37

Témakörök

1 óra/hét

Óraszámok

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

21 óra

Szépirodalmi stílus

11 óra

Helyesírás

5 óra

Tartalmak A jelentéstan, mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Stílusárnyalatok. Stíluseszközök. A szinonimák szerepe a stílusban. Egynyelvű szótárak. Stílustörés. Stílusréteg, stílusváltozatok. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A nyelvi erősítés eszközei. Eufemizmus a nyelvben. A nyelvi rétegek stílushatára. A helyesírás értelem tükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

A továbbhaladás feltételei A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése. Jártasság a szakmaitudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben.

10


Helyi tanterv

12. évfolyam Évi óraszám: 32

Témakörök

1 óra/hét

Óraszámok

Általános nyelvi ismeretek

7 óra

A magyar nyelv története

6 óra

Nyelv és társadalom

10 óra

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

9 óra

Tartalmak A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. A magyar nyelv sajátosságai. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A nyelvújítás. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvváltozatok. Nyelvünk helyzete a határon túl. Kisebbségi nyelvhasználat. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A nyelvművelésünk története és a mai eszközei. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). A szövege fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. Tudatos nyelvhasználat. Tiszta gondolat – tiszta nyelvi megformálás.

A továbbhaladás feltételei Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra. Eszközszintű írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban.

11


Helyi tanterv

3.2.IRODALOM 9. évfolyam Évi óraszám: 111 Témakörök

Beavatás

Mítosz és irodalom A Biblia és hatása az irodalomban

Eposzok régen és ma

Konfliktusos drámák

Ars poeticák

3 óra/hét Óraszámok

Tartalmak

12 óra

A beavatás fogalma, rítusai. A művészet és valóság kapcsolatai. Az irodalom műnemei – epika, líra, dráma. Novella-és verselemzési szempontrendszerek felállítása, az elbeszélői mód változatai. Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. Szemelvények a görög lírából – Szapphó költészete.

16 óra

12 óra

20 óra

19 óra

Felhasznált modulok: 1-2-3-6. Mitológiai történetek a világ és az ember keletkezéséről. A Biblia keletkezése, részei. Az Ó-és Újszövetség megismerése. Bibliai témák és műfajok sokszínűsége, továbbélése az irodalomban – utókori szépirodalmi szöveg bibliai utalásainak azonosítása, értelmezése. Biblia a képzőművészetben. Felhasznált modulok: 1-2-4-5-8. A műfaj (eposz) sajátosságai, eposzi kellékek. A homéroszi eposzok – jellemző részletek az Íliászból és Odüsszeiából. Szerkezeti–világnézeti eltérések, az emberideálok megismerése. Az időmértékes verselés. Kitekintés: a barokk eposz és a komikus eposz (Zrínyi Miklós és Petőfi Sándor művei). Felhasznált modulok: 1-2-4-5. Tragédia, drámai konfliktus, a véleménynyilvánítás és érvelés különbsége. A görög művészet és kultúra. Mítosz és drámai történet – a görög dráma (Szophoklész egy drámája). Shakespeare korának színjátszása, a reneszánsz színház. Shakespeare drámái – legalább egy mű feldolgozása. A francia felvilágosodás háttere, a francia klasszicista dráma. A tragédia ellenpontja – a komédia. Moliére komédiái – egy mű feldolgozása. Felhasznált modulok: 1-2-3-4. Költői hitvallások az ókortól napjainkig. Stílusirányzatot és egyéni törekvést tükröző ars poeticák: Az ókori Róma irodalma: Horatius. A reneszánsz stílus jellemzői, a magyar reneszánsz: Janus 12


Helyi tanterv

Pannonius. A romantika irodalmából: Petőfi feladatvállalása. A XX. század költői hitvallásai.

A csavargó alakja a művészetben

Szabadon felhasználható órák

19 óra

13 óra

Felhasznált modulok: 2-4-5-6. A csavargó toposza az irodalmi szövegekben. A középkor világképe, a középkor irodalmából: A középkori diákság A vágánsok és Villon A XIX-XX. századbeli megjelenítés. Korunk problémái – a hajléktalanok. Felhasznált modulok: 1-2-3-4-7. Szövegértési gyakorlatok, ismétlés. Filmórák – a tanult irodalmi alkotások filmes feldolgozásai, összevetés az eredeti alkotással (szabad válogatás).

A továbbhaladás feltételei A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, szabad véleménynyilvánítás. Érvelési technikák alkalmazása, vád-és védőbeszédek alkotásának képessége. Jártasság szövegelemző eljárásokban: tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának felismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése. Epikai, lírai, drámai formák és a tanult műfajok azonosítása. A különböző műfaji változások követése az irodalom különböző korszakaiban – hasonlóságok és különbségek feltárásának képessége. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben. Az olvasott művek elhelyezése a korban. Az írásbeli- és szóbeli kifejezőkészség, a szerepjáték, a rajz-és vizuális, valamint az auditív készségek fejlesztése kapott nagy hangsúlyt. Ha az iskolából más oktatási intézménybe (ahol hagyományos módszerekkel tanítanak) távozik egy tanuló, akkor is vállaljuk a felkészítését a 9. évfolyam anyagából.

13


Helyi tanterv


Témakörök

3 óra/hét

Óraszámok

Írók, költők, irányzatok

38 óra

Katona József

9 óra

Romantika a világirodalomban

16 óra

A magyar romantika irodalma Három portré

22 óra

Petőfi Sándor

12 óra

Arany János

14 óra

Tartalmak Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. A felvilágosodás stílusirányzatai. Swift: Gulliver utazásai. Rousseau filozófiája A színház és a sajtó kialakulása, fejlődése a magyar felvilágosodás idején. Bánk bán – műelemzés és értelmezés. Színjátszás a magyar romantika korában. Filmóra (Bánk bán, opera) Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából. A romantika filozófiai háttere. Romantika a képzőművészetben. Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. A reformkor eszméinek megjelenése a magyar irodalomban. Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Filmóra (A helység kalapácsa) Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. Arany elméleti munkássága. Arany és Petőfi barátsága. Vershallgatás.

A továbbhaladás feltételei A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

14


Helyi tanterv


Témakörök

Madách Imre

Világirodalom – szép-próza, líra, dráma

Portrék a magyar szépprózából

Ady Endre

Portrék a Nyugat első nemzedékéből

Babits Mihály

Kosztolányi Dezső

Stílusirányzatok, képek, formák

3 óra/hét

Óraszámok

9 óra

21 óra

20 óra

20 óra

11 óra

8 óra

11 óra

10 óra

Tartalmak Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés. Emberiségdrámák. Filmóra (Az ember tragédiája) Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. A regény műfaja. Stílusirányzatok (realizmus, szimbolizmus, impresszionizmus). Filozófiai háttér. A csinovnyik-irodalom. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula két novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája. Vajda János költészete Filmóra (Szindbád) Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. A Nyugat nemzedéke Ady köteteinek megismerése Ady publicisztikája Karinthy Frigyes két műve, köztük legalább egy szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve, néhány mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán) Juhász Gyula versei Filmóra Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Filmóra (Jónás könyve) Babits irodalomszervező tevékenysége Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Filmóra (Esti Kornél utazásai) Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). Filozófiai háttér Az avantgárd a képzőművészetben

15


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

16


Helyi tanterv


Témakörök

József Attila

Portrék a magyar irodalomból

Szerzők és művek

Világirodalom a 20. században 1.

Széppróza, líra, dráma

Világirodalom a 20. században 2.

3 óra/hét

Óraszámok

17 óra

18 óra

11 óra

10 óra

15 óra

12 óra

Kortárs magyar irodalom 8 óra Az irodalom határterületei

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

5 óra

Tartalmak Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. A szegedi évek József Attila életútjában Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Radnóti szegedi évei Németh László két műve, köztük egy esszé vagy részlete; Márai Sándor egykét műve vagy szépprózai műrészlete. Filmóra (Égető Eszter) Német László tanári munkássága Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Filozófiai háttér Filmóra (Az öreg halász és a tenger) Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor kéthárom műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus; Weöres gyerekversei, Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma. Filmóra (Isten hozta...) Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Az abszurd színház Camus filozófiája Filmóra (1984) Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes, Vas István és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet) Legalább egy regény a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Egy-két tipikus műfaj (útirajz, detektív regény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, stb.) Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója) Interkulturális jelenségek. A régió, a város kulturális hagyományai. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok.

17


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, szóbeli ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása.

18


Helyi tanterv

IV.

ANGOL NYELV 9–12. évfolyam

Célok és feladatok Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. Lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását.

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról.

19


Helyi tanterv


3 óra/hét

1. Greetings and introductions Témakör: megszólítás, üdvözlés, bemutatkozás, bemutatás Szókincs: köszönések, megszólítás, üdvözlés formái Nyelvtani fogalomkörök: személyes és birtokos névmások, a „to be” létige ragozása, névelők Beszédszándékok: bemutatás, bemutatkozás, megszólítás, köszönés, elköszönés, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, jókívánság Készségfejlesztés: beszédértés, szituáció létrehozása, kiegészítése 2. Countries and nationalities Témakör: országok, nemzetiségek Szókincs: ország- és nemzetiség nevek, családfa, rokoni kapcsolatok Nyelvtani fogalomkörök: tőszámnevek, elöljárószavak, mutató névmások Beszédszándékok: információkérés- és adás, igenlő és nemleges válasz, visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés Készségfejlesztés: írás, beszédértés, szituáció létrehozása 3. Jobs and professions Témakör: foglalkozások Szókincs: foglalkozásnevek, életkor kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: birtokos névmások Beszédszándékok: információkérés, igenlő és nemleges válaszok, visszakérdezés Készségfejlesztés: olvasás, fordítás, szituáció létrehozása és gyakoroltatása 4. Describing people Témakör: külső és belső emberi tulajdonságok Szókincs: emberek külső és belső jellemzésére használt melléknevek Nyelvtani fogalomkörök: have got ragozása, főnevek többes száma, rendhagyó képzésű főnevek Beszédszándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; igenlő és nemleges válasz Készségfejlesztés: olvasás, fordítás, szituáció létrehozása, fogalmazás magamról és családtagjaimról Kiegészítő anyag: képleírás 5. Telling the time Témakör: idő kifejezése Szókincs: idő és időviszonyok kifejezése, ruházat Nyelvtani fogalomkörök: birtokviszony kifejezése, az idő kifejezése, mutató névmások Beszédszándékok: érdeklődés, reagálás Készségfejlesztés: beszédértés, szituáció létrehozása Kiegészítő anyag: hallás utáni megértés 6 Houses and rooms Témakör: ház, lakás, otthon, iskola Szókincs: a ház és a lakás részei, tantermek elnevezése, brendezési tárgyak, bútorok Nyelvtani fogalomkörök: „there is”, „there are” szerkezet, helyhatározók Beszédszándékok: az otthon leírása Készségfejlesztés: fogalmazás az otthonról, szituációk az osztályteremben, hallás utáni szövegértés 7. Daily routine Témakör: napirend Szókincs: napirend leírásához tartozó igék, otthoni iskolai elfoglaltságokkal kapcsolatos kifejezések Nyelvtani fogalomkörök: Simple Present igeidő Beszédszándékok: jelen idejű események leírása, kötelezettségek Készségfejlesztés: fogalmazás

20

Óraszám: 5

Óraszám: 6

Óraszám: 8

Óraszám: 7

Óraszám: 6

Óraszám: 7

Óraszám: 6


Helyi tanterv

8. Free time, activities, entertainment Témakör: szabadidős tevékenységek, szórakozás, színház, mozi, rádió, tv, olvasás, fesztiválok Szókincs: szabadidős tevékenységekhez tartozó igék, „like, dislike” Nyelvtani fogalomkörök: gerund használata, „can” segédige –expressing abilities Beszédszándékok: szituáció létrehozása. tudás, nem tudás, igenlő és nemleges válasz, tetszés/nem tetszés Készségfejlesztés: fogalmazás a szabadidő eltöltéséről 9. Shopping Témakör: vásárlás Szókincs: áruféleségek, élelmiszerek, kérés, kínálás kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, a „some”, „any”, „no”, „many”, „a lot of”, „a lots of”, „a few”, „a little” használata, enquiries and requests Beszédszándékok: , kérés, kínálás, reagálás, érdeklődés Készségfejlesztés: szituáció létrehozása, gyakoroltatása Kiegészítő anyag: képleírás (bolt, piac, hentes…) 10. What are you doing at the moment? (Describing actions) Témakör: Mit csinálsz most? Szókincs: igék Nyelvtani fogalomkörök: Present Continuous igeidő Beszédszándékok: jelenidejű események, cselekvések leírása Készségfejlesztés: szituáció létrehozása, gyakoroltatása, képleírás 11. The weather Témakör: természet, időjárás, évszakok, hazánk és egy célnyelvi ország éghajlata, időjárása Szókincs: időjárással kapcsolatos kifejezések, évszakok Nyelvtani fogalomkörök: Simple Future, Present Continuous (revision) Beszédszándékok: : információkérés, adás, időjárás, évszakok jellemzése, leírása, érdeklődés, tetszés/nem tetszés Kiegészítő anyag: What do people wear in spring/sumer/autumn/winter? What can people do in spring/sumer/autumn/winter? 12. Meals, services and parties Témakör: étkezés otthon és étteremben Szókincs: hagyományos angol és magyar ételek, ételek jellemzésére használt melléknevek, étkezés étteremben, gyorsétteremben és menzán, gyümölcsök, zöldségek, húsok, konyhai eszközök, receptírás, hozzávalók, elkészítés Nyelvtani fogalomkörök: some, any, much, many, a lot, a few (revision) Beszédszándékok: kérés, kínálás, meghívás, arra reagálás, tetszés/nem tetszés, dicséret, kritika Készségfejlesztés: fogalmazás kedvenc ételről, recept leírása, éttermi szituáció 13. Places, services in our town Témakör: boltok, üzletek, szolgáltatások városunkban Szókincs: boltok, üzletek elnevezése, útba igazítás Nyelvtani fogalomkörök: „there is”. „there are” a helyi viszonyok kifejezésére, útbaigazítás lehetséges formái, felszólítás Beszédszándékok: információkérés és adás, felszólítás, felkérés lassabb, hangosabb beszédre Készségfejlesztés: térkép kiegészítése, használata, hallás utáni megértés, szituáció létrehozása 14. Equipments in music Témakör: hangszerek, és egyéb zenei eszközök Szókincs: a zene világában használt eszközök elnevezései, zenei területen található foglalkozások Nyelvtani fogalomkörök: jelen idők, must, have to should Beszédszándékok: kötelezettség, dolgok, személyek leírása Készségfejlesztés: képleírás

21

Óraszám: 8

Óraszám: 10

Óraszám: 8

Óraszám: 10

Óraszám: 10

Óraszám: 9

Óraszám: 11


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség  A tanuló legyen képes  köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni.

22


Helyi tanterv


3 óra/hét

1. Biographies and past actions Témakör: közelmúlt és régmúlt Szókincs: életút ismertetéséhez szükséges szavak Nyelvtani fogalomkörök: egyszerű múlt, rendhagyó igék, to be alakjai, dátumok, reflexive pronouns, infinitive használata Beszédszándékok: érdeklődés, érdektelenség, életút ismertetése Készségfejlesztés: Mother Teresa olvasmány Kiegészítő anyag: szövegértés ( 3 perces szöveg meghallgatása ) 2. Places to live Témakör: városi élet, falusi élet, tágabb környezetünk Szókincs: falusi és városi élet kifejező melléknevek Nyelvtani fogalomkörök: melléknév fokozása, folyamatos múlt idő Beszédszándékok: dolgok, személyek leírása és összehasonlítása Készségfejlesztés: képleírás

Óraszám: 10

3. Travelling Témakör: utazás (nyaralás itthon és külföldön, egy körutazás megtervezése) Szókincs: a hotelben és kempingben történő helyfoglaláshoz szükséges speciális szavak és kifejezések, utazás különböző járműveken, utazáshoz szükséges kellékek Nyelvtani fogalomkörök: Present Perfect, Present Perfect Cont., have to, should Beszédszándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés, telefonálás, bemutatkozás, sajnálkozás, öröm, érdeklődés, információkérés/adás, igenlő és nemleges válasz, visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre, vavaslat

Óraszám: 14

4. Health and sports, illness Témakör: egészség, egészséges életmód, betegségek, gyógymódok Szókincs: sportágak, sporteszközök és felszerelések, játékszabályok, sportsérülések nevei Nyelvtani fogalomkörök: kényszerűség kifejezése: have to, must, must not, need, need to, should, had better, can/could, may/might Beszédszándékok: érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, segítségkérés és arra reagálás, javaslat, fájdalom kifejezése, tanácsadás Készségfejlesztés: szituáció létrehozása, levélírás

Óraszám: 14

5. School and Career Témakör: oktatás és szakmai karrier (egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival) Szókincs: a brit és a magyar oktatási rendszer. Iskolák és vizsgák, álláskeresés, szakmák, követelmények és elvárások Nyelvtani fogalomkörök: főnévi igeneves szerkezetek, used to, so that, may, can any/no longer/more, still, yet Beszédszándékok: képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség Készségfejlesztés: olvasmány

Óraszám: 10

6. Theatres and Cinemas Témakör: kulturális programok Szókincs: színház, mozi, meghívás formái Nyelvtani fogalomkörök: conditional structure; „what”, „how”, „suck”, „so” használata Beszédszándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, egyetértés/egyet nem értés, tetszés/nem tetszés, dicséret, kritika, udvarias visszautasítás, bizonytalanság, igenlő és nemleges válasz, meghívás és arra reagálás Készségfejlesztés: olvasmány

Óraszám: 14

23

Óraszám: 11


Helyi tanterv

7. Books and newspapers Témakör: könyvek, újságok, magazinok Szókincs: olvasás Nyelvtani fogalomkörök: passive voice, kettős tárgyesetet vonzó igék, „do” nyomatékosító szerepe Beszédszándékok: vélemény kifejezése, nyomatékosítás, tetszés/nem tetszés, dicséret, kritika, érdeklődés/érdektelenség, érdeklődési kör Készségfejlesztés: olvasmány

Óraszám: 13

8. Biography Témakör: városunk egyik művészének életrajza, munkássága Szókincs: életút ismertetéséhez szükséges szavak Nyelvtani fogalomkörök: egyszerű múlt, dátumok Beszédszándékok: életút ismertetése, Készségfejlesztés: fogalmazás

Óraszám: 7

9. I’ a guide Témakör: idegenvezetés a lakóhelyen Szókincs: melléknevek, helyhatározók Nyelvtani fogalomkörök: helyhatározós szerkezetek Beszédszándékok: dolgok leírása, ismerés/nem ismerés, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése Készségfejlesztés: képes prospektus készítése a lakóhelyről

Óraszám: 9

10. Theatres and cinemas in your hometown Témakör: kulturális programok és lehetőségek városunkban Szókincs: színház, mozi Beszédszándékok: vélemény kifejezése, tetszés/nem tetszés, dicséret, kritika Készségfejlesztés: kiselőadás a témában

Óraszám: 9

24


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.

25


Helyi tanterv


3 óra/hét

1. Holidays Témakör: nyaralás, utazás, a különböző országok vonzó pontjai Szókincs: közlekedési eszközök, az utazás szándéka, előkészületek, utazás módja, tevékenységek egy utazás alkalmával, időjárás Nyelvtani fogalomkörök: beágyazott kérdések Beszédszándékok: meghívás, meghívás elfogadása és visszautasítása, tanács kérése, érdeklődés, információkérés és adás, öröm, bánat, sajnálkozás, remény bosszúság kifejezése Készségfejlesztés: beszédértés, fogalmazás írása, olvasás, szituáció alkotása, szöveghallgatás Kiegészítő anyag: revision 2. People Témakör: az emberek, családtagok részletes leírása, külső és belső tulajdonságok, különböző foglalkozásokhoz szükséges tulajdonságok, képességek, készségek Szókincs: belső, külső tulajdonságjegyek Nyelvtani fogalomkörök: Past Pefect, Past Perfect Cont. Beszédszándékok: elégedettség, elégedetlenség, véleménynyilvánítás, dicséret, kritika, képesség, kötelezettség, érdeklődési kör, személyek leírása, körülírás Készségfejlesztés: levélírs megadott témáról, fordítás, képleírás Kiegészítő anyag: revision 3. Sports Témakör: különböző sportágak részletes elemzése, veszélyes sportok Szókincs: sportágak, sportfelszerelések, phrasal verbs Nyelvtani fogalomkörök: reported speech, phrasal verbs Beszédszándékok: öröm, elégedettség, csodálkozás, félelem, érdeklődés, érdektenség, értékítélet, preferencia, érdeklődési kör, táma bevezetése, körülírás,példa megnevezése Készségfejlesztés: fordítás, olvasás, képleírás, szituációk kidolgozása megadott téma alapján Kiegészítő anyag: revision

Óraszám: 10

4. Health Témakör: egészség, egészséges életmód, betegségek, gyógymódok, gyógyítás, természetgyógyászat Szókincs: betegségek, gyógymódok elnevezései Nyelvtani fogalomkörök: reported speech, kérdés és felszólítás Beszédszándékok: sajnálkozás, hála, remény, bánat, félelem, kérés, tiltás, felszólítás, segítségkérés és arra reagálás, javaslat, tanácskérés és adás, segítség felajánlása Készségfejlesztés: fordítás, olvasás, képleírás, szituációk kidolgozása megadott téma alapján Kiegészítő anyag: revision

Óraszám: 10

5. Shopping Témakör: bevásárlások különböző üzletekben, osztályokon, szolgáltatások Szókincs: bevásárló központok részei, boltfajták Nyelvtani fogalomkörök: vonatkozó névmások, prepozíciók Beszédszándékok: sajnálkozás, bosszúság, öröm, elégedettség, elégedetlenség, remény, valaki igazának elismerése vagy el nem ismerése, tetszés, nem tetszés, kritika, reklamálás, tanácskérés és adás, segítség felajánlása, udvarias kérés Készségfejlesztés: fordítás, olvasás, szituációk párban, fogalmazás, reklamáló levél írása, szövegértés Kiegészítő anyag: revision

Óraszám: 7

26

Óraszám: 11

Óraszám: 10


Helyi tanterv

6. Buildings and homes Témakör: épültek, otthonok, a ház részei, felújítási karbantartási munkálatok, házépítés Szókincs: épületek típusai, a ház részei, felújítás, karbantartás Nyelvtani fogalomkörök: passive structure, főnévi igenév Beszédszándékok: dolgok leírása, véleménynyilvánítás, dicséret, kritika Készségfejlesztés: szövegértés, olvasás, fordítás, képleírás, szövegkiegészítés

Óraszám: 10

7. Idegenvezetés Londonban és Budapesten Témakör: idegenvezetés Szókincs: a városi élet jellemzői, épületek leírása, tájékozódás az időben, időjárás, éghajlati viszonyok Nyelvtani fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése, logikai viszonyok, szövegösszetartó elemek Beszédszándékok: dolgok, események, személyek, megnevezése, leírása, információkérés és adásbizonyosság, bizonytalanság, ismerés, nem ismerés, emlékezés, nem emlékezés, körülírás, példa megnevezése Készségfejlesztés: képleírás, szóbeli megnyilatkozás

Óraszám: 10

8. Cooking at home Témakör: főzés otthon Szókincs: főzés eszközei, konyhai kellékek, élelmiszerek, fűszerek, húsfélék elnevezései, főzéstechnikák Nyelvtani fogalomkörök: imperatives Beszédszándékok: dolgok megnevezése, leírása, munkafolyamatok leírása, felszólítás, tiltás, kínálás, meghívás és reagálás, reklamálás Készségfejlesztés: kedvenc étel receptje

Óraszám: 6

27


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.

28


Helyi tanterv


3 óra/hét

1. Hobbies Témakör: szabadidő eltöltése, kedvenc időtöltés, hobbi Szókincs: hobbi, szabadidő Nyelvtani fogalomkörök: gerund, verb+object+preposition+gerund, question tagssuggestionsn either…nor, either..or Beszédszándékok: érdeklődés/érdektelenség, tetszés/nem tetszés, érdeklődési kör, javaslat, ajánlat és arra reagálás, beszédszándék jelzése, visszakérdezés Készségfejlesztés: olvasás, szövegértés, képleírás, fordítás Kiegészítő anyag: revision 2. Transport Témakör: szállítás, közlekedés, közlekedési eszközök, autóvezetés Szókincs: szállítás kifejezései, autó részei, működése Nyelvtani fogalomkörök: Present Participle, Past Participle, phrasal verbs Beszédszándékok: dolgok megnevezése, leírása, események leírása, képesség, szükségesség, lehetőség, ismerés/nem ismerés Készségfejlesztés: olvasás, szövegértés, képleírás, fordítás Kiegészítő anyag: revision 3. Careers Témakör: oktatás, szakmai karrier Szókincs: munkával, munkavállalással kapcsolatos szavak, kifejezések, álláskeresés, szakmák, követelmények, elvárások, önéletrajz Nyelvtani fogalomkörök: Future Cont., Future Perfect, Future Perfect Cont., phrasal verbs Beszédszándékok: emlékezés/nem emlékezés, dicséret, kritika, lehetőség, visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, beszélési szándék jelzése, témaváltás, beszélgetés lezárása, körülírás, igenlő/nemleges válasz Készségfejlesztés: hivatalos levél, önéletrajz írása, interjú állásra jelentkezésnél Kiegészítő anyag: revision 4. Entertainment Témakör: szórakozás, szórakoztatás, kulturális programok Szókincs: színház, mozi, koncert, múzeum Nyelvtani fogalomkörök: módbeli segédigék, phrasal verbs Beszédszándékok: vélemény kifejezése, tetszés/nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, értékítélet, preferencia, események leírása Készségfejlesztés: szituáció létrehozása, képleírás, olvasás, fordítás, szövegértés Kiegészítő anyag: revision 5. Services Témakör: szolgáltatások Szókincs: posta, bank, hotel, fodrász, szabó, ruhatisztító, cipész, fényképész, órás stb. Nyelvtani fogalomkörök: causative construction, phrasal verbs Beszédszándékok: kérés, segítségkérés és arra reagálás, reklamálás, tanácsadás és kérés Készségfejlesztés: szituáció létrehozása, képleírás, fogalmazás, írása, fordítás Kiegészítő anyag: revision 6. The Environment Városunk környezetének védése, óvása, természetvédelem városunkban és környékén Témakör: természeti környezet, környezetvédelem és környezetszennyezés Szókincs: állatok, növények élőhelye, idiómák állatokkal, környezetvédelem Nyelvtani fogalomkörök: conditional structures, phrasal verbs Beszédszándékok: sajnálkozás, elégedettség, elégedetlenség, remény, bánatbosszúság, véleménynyilvánítás, szemrehányás, akarat, kívánság. esemény leírása, felszólítás, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, beszélgetés lezárása Készségfejlesztés: vitaindító beszélgetés kezdeményezése, fordítás, olvasás Kiegészítő anyag: revision 29

Óraszám: 10

Óraszám: 12

Óraszám: 12

Óraszám: 10

Óraszám: 14

Óraszám: 15


Helyi tanterv

7. Tudomány és technika Témakör: Népszerű tudományok, ismeretterjesztés Szókincs: tudomány és technika Nyelvtani fogalomkörök: suggestion Beszédszándékok: elégedettség, elégedetlenség, véleménynyilvánítás, felszólítás Készségfejlesztés: képleírás, fogalmazás, szóbeli megnyilatkozás

Óraszám: 13

8. English patient Témakör: film (egy angolul beszélő film megtekintése) Szókincs: a film témájának szókincse Nyelvtani fogalomkörök: cselekvés, történés, létezés kifejezése, esetviszonyok, szövegösszetartó elemek Beszédszándékok: értékítélet, tetszés/nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés és visszautasítás, válaszadás elutasítása, beszélési szándék jelzése téma bevezetése, beszélgetés lezárása Készségfejlesztés: fogalmazás, szóbeli megnyilatkozás, vitaindító beszélgetés

Óraszám: 10

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 30


Helyi tanterv

V.

MATEMATIKA 9–12. évfolyam

Célok és feladatok A 21. századi matematika tanítás alapvető célja az általános emberi készségek, képességek, személyiségjegyek fejlesztése, a logikus gondolkodásmód és a helyes tanulási szokások kialakítása. Ezt tapasztalatokra, megfigyelésekre, következtetésekre alapozott tanítással érhetjük el, amely során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Tanulóink így válnak kreatív, problémafelismerő és problémamegoldó gondolkodásmódú, környezetük jelenségeire érzékeny felnőtté. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez, gazdasági, pénzügyi kérdések áttekintéséhez, helyes döntések meghozatalához. A lehetőségekhez igazodva támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia kifejlődőséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. A tananyag egyes részleteinek csoport-munkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. Módszerek, eszközök A tanulói kompetenciák nagy része elsősorban egyéni foglalkoztatással fejleszthető, de a társakkal való együttműködés, a kommunikációs képesség fejlesztése szükségessé teszi a csoportmunkát is. A csoportok összetétele minden esetben a konkrét feladattól, cselekvés elvégzésétől függ. Egy-egy foglalkozásnak vannak olyan részei is, amelyben a frontális munka a legcélravezetőbb, de a közös megbeszélésnek a legfontosabb ismérve a csoporttal együtt való „építkezés”. A különböző játékoknak (betű-, szó-, számjáték, stratégiai játékok, kitalálós játék, kreativitást igénylő játékok, stb.) fontos szerepe van a tanulási folyamatban. A gondosan megtervezett játék a képességfejlesztő hatásán túl jó eszköz a tanár kezében a tanulók megismeréséhez. Annak felmérésére, hogy egy ismeretet a tanuló készség szintjén elsajátított-e, jól használhatók a „hibakereséses” feladatok, tesztek. Egy-egy tétel megsejtetése méréssel, szerkesztéssel, vagy képi megjelenítéssel, szemléltetéssel az ismeret tartós rögzülését is eredményezi (vizuális memória), s felkeltheti a tanuló igényét annak bizonyítására is. A foglalkozásokon felhasznált eszközök elsősorban az IKT eszközök (laptop, projektor), ezen kívül a tárgyak vég nélkül sorolhatók, így például játékszerek, cipőfűzők, kártya, különböző színű kockák, azonos méretű műanyag lapok, kódok, homokórák, újság stb.

31


Helyi tanterv

Fejlesztési követelmények A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése (kritikai gondolkodás), megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területeken bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése.

32


Helyi tanterv

A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Értékelés A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A rendszeres írásbeli felelet visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, folyamatos tanulásra ösztönöz. A témazáró dolgozat tájékoztatja a tanárt, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A csoportmunka értékelése: A tanár minden csoportban kinevez egy csoportfelelőst, aki rögzíti a kapott pontokat. Minden részfeladatnál a kapható maximális pontszám a csoportok számával egyenlő. Külön-külön adhatók pontszámok az elkészült feladat minősége, illetve a feladatmegoldás gyorsasága alapján. A két pontszám összege jelzi a csoport teljesítményét. Az óra végén vagy a legközelebbi csoportképzés előtt az adott csoport minden tagja a pontszámnak megfelelően ugyanazt a jegyet kapja. Egyéni munka értékelése: +/− értékeléssel. Ezt a tanár tartja nyílván. Csoporton belüli teljesítmény mérésére alkalmas, de adható frontális, differenciált és egyéni munka során is. Pozitív megnyilatkozás esetén + jel adható, negatív esetén −. Ha 5 jel összegyűlt, beváltható jegyre, melyet a + -ok száma határoz meg (pl. + + + − − esetén a kapott érdemjegy 3-as ). Oktatási segédanyagok, eszközök Tanári eszközök:  Zsebszámológép  Dobókockák, kártya  Laptop + projektor  Digitális tábla (internet csatlakozással)  Jogtiszta szoftverek  Testmodellek (műanyag makett-készlet, illetve házi készítésű papírtestek)  Tankönyvek, példatárak  Megfelelő számban fénymásolt dolgozatok, érettségi feladatsorok Tanulói eszközök  Zsebszámológép  Körző, vonalzó, szögmérő  Színes ceruzák  Füzet  Tankönyv

33


Helyi tanterv

9. évfolyam Évi óraszám: 111 Témakörök

Gondolkodási módszerek Halmazok

Számtan, algebra

3 óra/hét

Óraszám

10 óra

38 óra

Kiemelt kompetenciák Analógiafelismerés, kapcsolatba hozás, példakeresés A tananyag és a mindennapi valóság közötti kapcsolat felismerése Kreatív gondolkodás A célnak megfelelő gondolkodás Osztályozás és rendszerezés Hasonlóságcsoporto kba sorolás

A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Ponthalmazok ábrázolása koordinátarendszerben. Számosság, részhalmazok. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Szimmetrikus differencia. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos). Tétel és megfordítása

Általánosítás és modellalkotás Absztrakció Problémamegoldás A tudás alkalmazása, bővítése a problémahelyzetek felismerésében, megoldásában Analógiafelismerés, kapcsolatba hozás, példakeresés A tudáselemek közötti kapcsolatok keresése, felismerése és felhasználása Kritikai gondolkodás A feladat megoldásakor kérdések, stratégia és válaszok, elméletek megfogalmazása Lényegkiemelés

A hatványozás értelmezése pozitív egész, 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, normál alakja. Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám. Oszthatósági szabályok. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Számok prímtényezős felbontása. Számelmélet alaptétele. Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. (a ± b)2, a2 – b2, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Százalékszámítás. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Példa számrendszerekre.

34

Tartalmak


Helyi tanterv

Az állapotot, változást, folyamatot leíró adatok, jellemzők csoportosítása, sorba rendezése, a megoldás szempontjából lényeges elemek kiemelése

35


Függvények, sorozatok

24 óra

Geometria

34 óra

Statisztika

5 óra

Helyi tanterv

Függvényfogalom kialakítása Változó és függvényérték kapcsolata, grafikus megjelenítés, diagramok értelmezése, grafikus manipulációk felismerése Analógiafelismerés, kapcsolatba hozás, példakeresés A rendszerrel, változással vagy folyamattípussal fennálló hasonlóság felismerése, kialakítása, azokra példák keresése; A tananyag és a mindennapi valóság közötti kapcsolat felismerése;

A függvény fogalma, elemi tulajdonságai. A lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú, harmadfokú függvény. Elsőfokú törtfüggvény. Függvénytranszformációk. Függvények jellemzése. Gyakorlati példák további függvényekre. Egyenes és fordított arányosság.

Térbeli tájékozódás A térbeli intelligencia tudatos fejlesztése; Térszemlélet fejlesztése Alternatíva-állítás A feladat vagy a probléma lehetséges megoldási módjainak áttekintése; Osztályozás és rendszerezés Osztályozással kialakított csoportok közötti összefüggések, kapcsolatok feltárása, megjelenítése Analógiafelismerés,

Elemi geometria. Térelemek. Egybevágósági transzformációk. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás, és a pont körüli elforgatás és tulajdonságai. Szimmetrikus alakzatok. Thalész tétele, a kör és érintői. Vektorok. Vektorok összege, különbsége. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. Összefüggések oldalai, szögei, oldalai és szögei között. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. Négysögek, sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok.

36

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.),


Helyi tanterv

kapcsolatba hozás, példakeresés A tananyag és a mindennapi valóság közötti kapcsolat felismerése

számtani közép, medián, módusz; szórás.

Egyéb fejlesztendő kompetenciák Anyanyelven folytatott kommunikáció  Szóbeli kifejezőképesség  Írásbeli kifejezőképesség  Kommunikációértékelés Digitális kompetencia, természettudományos és műszaki kompetencia  Információkezelés- és feldolgozás  Információs és kommunikációs technológia alkalmazása  Mérés, számítás  Megfigyelés és vizsgálódás  Kísérletezés Kulturális tudatosság és kifejezőképesség  Önkifejezés  Empátia Szociális és állampolgári kompetenciák  Etikai érzék, társadalmi érzékenység, felelősségérzet  Pozitív gondolkodás  Nyitottság és rugalmasság  Társas aktivitás és együttműködés Kezdeményező- és vállalkozóképesség  Szervezőképesség  Döntésképesség A tanulni tudás képessége  Önértékelés és önfejlesztés  Tanulásszervezés  Tanulástechnikák alkalmazása A továbbhaladás feltételei: Tájékozottság a racionális számkörben. Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbségének készség szintű használata. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértékének, normál alakjának ismerete. Egyszerű egyenletek, egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. Számok prímtényezőkre való felbontása. Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével. Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köré írt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az

37


Helyi tanterv

érintő tulajdonságának ismerete. Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban. Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

38


Helyi tanterv


Témakörök

3 óra/hét

Óraszámok

Gondolkodási módszerek

6 óra

Számtan, algebra

41 óra

Függvények

13 óra

Geometria

38 óra

Valószínűség, statisztika

13 óra

Tartalmak Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv). Változatos kombinatorikai feladatok. A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, diszkrimináns, gyöktényezős alak. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek. Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. A négyzetgyök- és n-dik gyökfüggvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. Pótszögek és szögfüggvényeik. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a szögüggvények ábrázolása. A hasonlósági transzformáció fogalma. A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

39


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei: A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása. Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése. A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x  sinx és x  cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai. A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál. Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.

40


Helyi tanterv


Témakörök

3 óra/hét

Óraszámok


10 óra

Számtan, algebra

30 óra


19 óra

Geometria, mérés

40 óra


12 óra

Tartalmak Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban. Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. A parabola. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben.

41


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei: Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerű konkrét feladatokban. Az exponenciális, logaritmusos alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

42


Helyi tanterv




10 óra

Számtan, algebra

43 óra


18 óra

Geometria

43 óra


14 óra

Tartalmak Matematikai logika Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás: Számhalmazok. Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok. A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Végtelen mértani sor. Kamatos kamat, járadékszámítás. Rendszerező összefoglalás A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A hasáb és a gúla felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Adatkezelésnél osztálybasorolás. Terjedelem. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.

43


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei: Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. A megismert felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. Egyszerű klasszikus valószínűség-számítási feladatok megoldása.

VI.

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam

Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes 44


Helyi tanterv

keresőprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

45


Helyi tanterv



Az őskor és az ókori Kelet

15 óra

Az ókori Hellász

17 óra

Az ókori Róma

21 óra

A kora középkor

11 óra

A magyarság történet az államalapításig

10 óra

Tartalmak Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kirándulás a közelben található őskori lelőhelyre, vagy egy múzeum témához kapcsolódó kiállításának megtekintése A krétai és mükénéi kultúra A polisz A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma A spártai állam A görög-perzsa háborúk Piac, pénz, kereskedelem a görög világban Athén és Spárta párharca A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok Nagy Sándor birodalma A hellenizmus Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Lakóhelyünk a római korban. Kirándulás a közelben található római emlékhez. Római emlékek megtekintése egy közeli múzeumban. A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. A közelben található múzeum témához kapcsolódó kiállításának megtekintése. Bevezetés a magyar őstörténet kutatásába. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Helytörténeti áttekintés (Lakóhelyünk a római kortól az államalapításig)

46


Helyi tanterv

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

47


Helyi tanterv



Az érett középkor

10 óra

Az Árpád-házi királyok kora

12 óra

A késő középkor

8 óra

Magyarország a XIV–XV. Században

12 óra

Kora újkor (1490–1721)

11 óra

Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Az árutermelés és a pénzgazdálkodás kezdete Ipar és a kereskedelem fejlődése Nők a középkorban A virágzó középkor technikai kultúrája Az új rend megszilárdítása – társadalmi változások a XI. században Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Egy Árpád-házi királyunk részletes bemutatása. László és Kálmán törvényeinek elemzése, összehasonlítása Árpád-ház szentjeinek bemutatása Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Városunk a késő középkorban Szemelvények a kolozsmonostori egyezményből és a parasztháború dokumentumaiból A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek kora az újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Szemelvények Luther Márton és Kálvin János gondolataiból

48


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámok

Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)

16 óra

Mindennapi élet, életmódtörténet

5 óra

Tartalmak A Jagelló-kor. A török hódoltság. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Szemelvények, gondolatok Zrínyi műveiből II. Rákóczi Ferenc kiáltványa Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

49


Helyi tanterv



A felvilágosodás kora (1721–1849)

8 óra

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)

5 óra

A polgári átalakulás kora (1776-1849)

13 óra

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)

7 óra

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

10 óra

Tartalmak A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVII. századi életviszonyok. Az abszolutizmus rendszerének jellemzése Nyugat-Európában. Múzeumi óra: A 18. század tárgyainak megtekintése A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Művelődés, egyházak, iskolák. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. A Függetlenségi Nyilatkozat Gazdasági, társadalmi, politikai elméletek és programok az ipari forradalom korából A „kettős forradalom” hatása tudományra és művészetekre A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Széchenyi és Kossuth vitája A rendi országgyűlés működése A reformkori országgyűlések elemzése A reformkori magyar társadalom rétegződése és életviszonyai A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. 50


Témakörök

Óraszámok

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914)

14 óra

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)

13 óra


Helyi tanterv

4 óra

Tartalmak Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-magyar Monarchiában. Városunk fejlődése a dualizmus korában. Felekezetek a Monarchiában.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

51


Helyi tanterv


Témakörök

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931– 1945)

3 óra/hét

Óraszámok

16 óra

14 óra

16 óra

13 óra

Tartalmak Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női emancipáció. Filmhíradó részletek megtekintése, értelmezése és feldolgozása az I. világháborúról. Források feldolgozása a Párizs környéki békékről, topográfia. Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. A trianoni békeszerződés szövegének elemzése. Filmhíradó-részletek a trianoni béke lélektani hatásáról. A határon túli magyarság sorsáról képes beszámolók, riportok megtekintése, értékelése. Filmhíradók a Horty - korszakból. Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A „Sztálin” című játékfilm megtekintése és összevetése a tanult történelmi tényekkel. A második világháború egyes eseményeihez adatok gyűjtése. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Az első és második bécsi döntés szövegének értelmezése. Dokumentumfilm megtekintése. Részletek Sára Sándor „A magyar apokalipszis” c. filmjéből: visszaemlékezések a Don-kanyarra

52


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámok

A jelenkor (1945–napjainkig)

14 óra

Magyarország a második világháború után (1945–napjainkig)

15 óra

Állampolgári ismeretek

6 óra


2 óra

Tartalmak Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. Az ENSZ létrejötte, működése. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Dokumentumfilm feldolgozása az Európai Unió kialakulásáról. A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Bacsó Péter: „A tanú” című filmjének megtekintése, értelmezése, összevetése az e korszakról tanultakkal. Az 1956-os forradalom a korabeli sajtó tükrében. A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország Alkotmánya. A demokrácia alapelvei és működése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. A parlamenti demokrácia működése. Önkormányzatok, civil szervezetek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. A zeneművészeti képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása

Továbbhaladás feltételei A tanulók képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

53


VII.

Helyi tanterv

TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 12. évfolyam

Összesen: 32 óra

1 óra/hét

Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, értékeljék és tiszteljék a sokszínűséget, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. Mindennek révén alapvető módon járul hozzá az erkölcsi neveléssel kapcsolatos általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre, kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők: — Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban. — A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása. — Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben. — A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése. — Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése. — A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése. — Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése. — A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal 54


Helyi tanterv

való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése. — Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása. — Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a globális egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek felismerése a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége. — A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása. — Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre. — A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége. — Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége. — A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényében, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Alapvető etika

Órakeret 9 óra

A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka) szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások irodalmi példái.

Ismeretek, fejlesztési feladatok Az erkölcsi gondolkodás alapjai Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gyakorlat. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A

55

Kapcsolódási pontok Filozófia: Az elérhető boldogság. A szabad akarat és a rossz kérdései. Az értékteremtő ember és a hatalom. Szabadság, választás, felelősség, szorongás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Pályakezdés,


Helyi tanterv

szenvedés kérdése. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.

álláskeresés. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön.

Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó. Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit, Kulcsfogalmak/ szeretet, kiválasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősség, szándék, következmény, erény, boldogság, fogalmak jellem, önigazolás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Egyén és közösség

Órakeret 10 óra

Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kialakulásának sajátosságai Közép-Kelet-Európában. Nemzetiségi konfliktusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történetével, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete.

Ismeretek, fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok

A kapcsolatok etikája Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A jóléti társadalom. A magyar társadalom a rendszerváltozás után.

56


Helyi tanterv

Társadalmi szolidaritás Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség. A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.

A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata.

Törvény és lelkiismeret A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága.

Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; a magyarság által lakott, országhatáron túli területek.

Szavak és tettek Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Hazaszeretet Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. Többség és kisebbség Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média társadalmi szerepe. Médiareprezentáció, valószerűség, hitelesség. Médiaetika, médiaszabályozás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Kulturális és etnikai kisebbségek hazánkban. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás.

Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, antiszemitizmus, hátrányos megkülönböztetés, kisebbség; igazságosság, előítélet, sztereotípia, kirekesztés, befogadás, sokszínűség, szolidaritás, önkéntesség.

Korunk kihívásai

Órakeret 9 óra

A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és társadalom-földrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány, jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció történetében.

57


Helyi tanterv

Ismeretek, fejlesztési feladatok A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége. Bioetika Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság. Terhességmegszakítás. Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Ökoetika Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tudományos-technikai forradalom. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A globális világgazdaság fejlődésének új kihívásai és ezek hatása hazánk fejlődésére. Földrajz: globális kihívások, migráció, mobilitás. Biológia-egészségtan: környezet és fenntarthatóság. Filozófia: Az ökológiai válság etikai vonatkozása. Bioetikai állásfoglalások napjainkban.

A közösség és a korrupció problémája Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége. Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupciómegelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fogalmak fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai.

58


A fejlesztés várt eredményei év végén

Helyi tanterv

A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti vitákban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

A fennmaradó 4 óra számonkérésre használható fel.

VIII.

BIOLÓGIA

9–12. évfolyam Célok és feladatok A tanulók ismerjék meg az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. A tanulók képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Fejlesztési követelmények Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. 59


Helyi tanterv

Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Keltsük fel az érdeklődést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. 10. évfolyam Összesen: 37 óra

Témakörök

Az élővilág rendszerezése

2 óra/hét

Óraszámok

14 óra

Tartalmak Bevezetés a biológiába. A rendszerezés alapjai. Vírusok. Prokarióták. Eukarióta egysejtűek. Gombák. Zuzmók, moszatok, mohák. Harasztok, nyitvatermők. Zárvatermők. Szivacsok, csalánozók. Laposférgek, puhatestűek. Gyűrűsférgek, ízeltlábúak. Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok. Gerincesek, halak, kétéltűek. Hüllők, madarak. Emlősök.

60


Az élőlények életjelenségei

23 óra

Helyi tanterv

Növényi szövetek. A növények ásványi anyag felvétele. A növények levele, gázcsere. A növények anyagszállítása. Növényi hormonok. Növényi mozgások. Növények szaporodása. Növények egyedfejlődése. Állati szövetek. Az állatok kültakarója. Az állatok mozgása. Az állatok táplálkozása. Gerincesek táplálkozása. Állatok légzése. Állatok anyagszállítása. Gerincesek anyagszállítása. Állatok kiválasztása. Állatok szaporodása. Állatok egyedfejlődése. Az állatok hormonális szabályozása. Az állatok idegi szabályozása. Etológia.

A továbbhaladás feltétele A tanulók ismerjék az élővilág rendszerezésének és szerveződésének alapvető szabályszerűségeit, az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző szerveződési formákat. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani. A testszerveződés és az anyagcsere folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. A tanulók lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. 11. évfolyam Összesen: 74 óra Témakörök

A sejtet felépítő kémiai anyagok

1 óra/hét

Óraszámok

16 óra

Tartalmak A biogén elemek A sejtet felépítő szervetlen vegyületek: a víz Lipidek Foszfatidok, karotinoidok Szénhidrátok Fehérjék Fehérjék kimutatása Nukleinsavak

61


Helyi tanterv

16 óra

A sejtanyagcsere általános jellemzése Enzimek Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok A nukleinsavak, mint információhordozók A fehérjeszintézis A sejtek általános jellemzői A sejt szerkezeti felépítése, membránok Anyagforgalom a membránon keresztül További sejtalkotók A sejt energia-átalakító rendszere A sejtmag Sejtosztódás

Az ember önfenntartó működése

25 óra

Az ember kültakarója Mozgási szervrendszer A csontvázrendszer jellemzése A csontok összeköttetései A koponya, a törzs és a végtagok csontjai Az izmok felépítése és működése Legfontosabb izmaink Táplálkozás A tápcsatorna felső szakasza A tápcsatorna középső szakasza A tápcsatorna alsó szakasza Tápanyagok, vitaminok Légzés A légzőrendszer felépítése A légzőrendszer működése Keringési szervrendszer A vér jellemzői A vér összetétele Immunrendszer Vérerek A szív felépítése A szív működése Vérkörök Kiválasztás A vese felépítése A vese működése

Témakörök

Óraszámok

A sejt szerkezete és anyagcserefolyamatai

A hormonális rendszer és a reprodukció

17 óra

Tartalmak A hormonok általános jellemzése A neuroendokrin szabályozás Az agyalapi mirigy A pajzsmirigy A mellékpajzsmirigy A mellékvese A hasnyálmirigy A férfi nemi szervek és működésük A női nemi szervek és működésük A nemi működés hormonális szabályozása Az ember egyedfejlődése

A továbbhaladás feltételei 62


Helyi tanterv

A tanulók ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közti összefüggést. Tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. A tanulók ismerjék áttekintően az egyes szervrendszerek működését és azt, hogy a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit.

IX. FIZIKA 9.-11.évfolyam az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet 6.3.4.2 (B) változatához Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt alapvető törvényszerűségeit, a megismerés módszereit és mindezek alkalmazni képes tudásának hasznosságát igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvények harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére, olyan gondolkodás- és viselkedésmódok elsajátítására ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel az egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetében. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A természettudományok, ezen belül a fizika középiskolai oktatásának fontos célja és feladata a természettudományos tantárgyak megszerettetése. Erősíteni kell azt a meggyőződést, hogy a fizika eredményes tanulása alapvető szerepet játszik a gondolkodás és a készségek, képességek fejlesztésében, így végső soron feltétele annak, hogy a tanulók felkészüljenek a 21. század kihívásaira, a társadalomban, élethivatásukban, magánéletükben való eredményes helytállásra. Ennek érdekében a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően a 9– 12. évfolyamon a fizika tantárgy tanításának és tanulásának keretei között a természettudományos kompetencia mellett a többi alapkompetencia fejlesztése is alapvető cél és feladat. Ehhez a tananyag feldolgozása közben meg kell találnunk az ismeretszerzés és a személyiségfejlesztés helyes arányát, mert bármilyen irányú szélsőséges felfogás eltorzítaná a tanulás-tanítás eredményét. A fizika alaptudomány, amelynek saját fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak, amelyeket a többi természettudomány is felhasznál a saját gondolati rendszere kimunkálásához. Ezért vállalnunk kell a fizikai előismeretetek biztosítását a többi reál tantárgy tanításához és a harmonikusan sokrétű általános műveltség kialakításához. Vagyis a fizikának meghatározó szerepe

63


Helyi tanterv

és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanulók állnak, ezért: – figyelembe kell venni a tanulók többségére jellemző életkori sajátosságokat; – minél aktívabb szereplővé kell tenni őket a tudás megszerzésében (tanulói kísérletek, a bemutatott kísérletek közös elemzése, önálló adatgyűjtés stb.); – gondoskodni kell a többség sikerélményéről, mert ez a legfontosabb tényezője a tantárgy megszerettetésének, tehát ki kell alakítani a tantárgy iráni érzelmi és értelmi kötődést; – mivel a tanulók azt az ismeretet, gondolatot fogadják be legkönnyebben, ami jól kapcsolódik a már meglevő tapasztalataikhoz, ismereteikhez, tudásuk bővítésénél építeni kell a korábban megszerzett iskolai vagy iskolán kívüli konkrét tapasztalataikra, ismereteikre. Ez a folyamat legtöbbször kis lépésekben halad előre, ezért érdemes az egyes témákhoz kapcsolódó alapokat a téma feldolgozása előtt céltudatosan feleleveníteni, bővíteni. A tantárgyat tanító pedagógusnak meg kell ismernie a tanulók előzetes, esetleg „naiv” fogalmait, és az új, tudományos fogalmakat azok ismeretében, rendszeres visszacsatolással kell kialakítani. Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy a gondolkodás nem változtatható meg radikálisan, ezért ezek a fogalmak a tudományos ismeretek elsajátítása után is sokáig megmaradhatnak és működhetnek, a régi szemléletmód minden részlete nem tűnik el; – figyelembe kell venni, hogy a tanulók ebben az életkorban egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális) gondolkodásra. Ezt nagymértékben erősíti, fejleszti, ha azt megfigyelések, kísérletek, mérések és ezek elemzései előzik meg, valamint a későbbi gyakorlati alkalmazások igazolják helyességüket; – a tanulók ismerjék meg és gyakorolják a hagyományos és a korszerű ismeretszerzési módszereket és a korszerű eszközök alkalmazását, mert ezzel hatékonyabbá és könnyebbé tehetik munkájukat; – adjunk lehetőséget csoportmunkára, mert az jellemformáló és felkészíti a fiatalokat a felnőttkori feladatok elvégzésére. Fejlesztési feladatok A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú (csak a fizikai tartalomra figyelő), formális (csak a jelenségek, fogalmak, törvények stb. emlékezeti tudását segítő és elváró). Ezért az ismeretek megértését és alkalmazni képes szintjét kiemelt fontosságú fejlesztési feladatként kell kezelni, akár az ismeretek mennyisége és „mélysége” rovására is. Ezt a műveltségi területet az egész természettudomány és az általános műveltség részeként kell feldolgozni úgy, hogy a fizika minél több szállal kapcsolódjon ezekhez. Közös (a tanulókkal és a többi kollégával végzett) munkával el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon, és évről évre előre haladjon azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz: – biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban; felismerni a helyét és feladatait abban; ezek ismeretében önállóan és rendszerben gondolkodni, cselekedni az előtte álló feladatok teljesítésében, a problémák megoldásában; – megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket, szemléletmódot életkorának megfelelő alkalmazási szinten, és kialakul benne az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan is felhasználható) 64


–

–

–

–

–

Helyi tanterv

gondolkodásmód, ami segíti felismerni és megkülönböztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe; észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a fizikatörténet legkiválóbb személyiségeinek munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére. Jellemformáló hatása legyen annak, hogy közülük sokan a nehézségeik ellenére, meggyőződésük melletti kitartásukkal érték el eredményeiket; büszkének lenni azokra a magyar tudósokra, mérnökökre, különösen pedig a magyar származású Nobel-díjasainkra, akik a természet törvényeinek feltárásában és gyakorlati alkalmazásában kiemelkedőt alkottak; észrevenni és elfogadni, hogy a tanulás értékteremtő munka, és erkölcsi kötelessége ebben a munkában helytállni. A mai diákok többsége életük során várhatóan pályamódosításra kényszerülhet, ezért is indokolt, hogy minden tanuló ismerkedjen meg a természet legátfogóbb törvényeivel és azok sokféle alkalmazási lehetőségével, vagyis a fizikával; a csoportmunkára, projektfeladatok elvégzésére, mert a csoportos formában történő aktív tanulás, ismeretszerzés hozzájárul a tanuló reális énképének kialakulásához, fejleszti a harmonikus kapcsolatok kiépítésére való képességet, a mások iránti empátiát és felelősségtudatot, megmutatja a közösségben végzett munkánál a szerepek, feladatok megosztásának módjait, jelentőségét; eldönteni, hogy miben tehetséges és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet.

Mindezek érdekében biztosítani kell a tanulóknak, hogy: – a tananyag feldolgozása módszertanilag sokféle legyen: pl. a konkrét tapasztalatokra épülő tanulói interaktivitást az ismeretszerzésben (könyvtár, számítógép, internet, multimédiás eszközök stb.), a kompetenciaalapú oktatást, az interneten elérhető filmek, a számítógépes animációk és szimulációk bemutatását, a digitális táblák használatát stb.; – elsajátíthassák a tanulási technikák olyan – az életkornak megfelelő szintű – ismeretét és begyakorolt alkalmazását, amelyek képessé teszik őket, hogy akár önállóan is ismerethez jussanak a természeti, technikai és társadalmi környezetük folyamatairól, kölcsönhatásiról, változásairól stb.; – hozzájussanak mindazokhoz a lehetőségekhez, amelyeket megismerési, gondolkodási, absztrakciós, önálló tanulási, szervezési, tervezési, döntési, cselekvési stb. képességeik fejlesztése érdekében a fizikatanítás biztosítani tud; – mind manipulatív, kísérleti, mind értelmi, logikai feladatok segítségével legyen lehetőségük az olyan pozitív személyiségjegyek erősítésére, amelyek érdeklődést, türelmet, összpontosítást, objektív ítéletalkotást, mások véleményének figyelembe vételét, helyes önértékelést stb. kívánnak meg, és így fejlesztik azokat; – irányítással vagy önállóan, egyedül vagy csoportosan megtervezhessenek és végrehajthassanak megfigyeléseket, kísérleteket; tapasztalataikat rögzítsék, ezek elemezését, közös értékelését és az eredményeket szakmailag és nyelvileg is helyesen fogalmazzák meg. Ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat;

65


Helyi tanterv

– az ismeretszerzésnél a hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, óra, hőmérő, mérleg, rugós erőmérő, feszültség- és áramerősség-mérő stb.) és ezek korszerű változatait alkalmazhassák, felhasználják; – a fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a fizika gondolati rendszere épül. Ezekkel kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni, pl.: az anyag és ennek mindkét fajtája (a részecskeszerkezetű, ill. a mező), ezek szerkezete, valamint legfontosabb tulajdonságaik (tehetetlenség, gravitáló képesség, a kölcsönható képesség, mágneses és elektromos tulajdonság stb.); a megmaradási törvények; a tér, idő, tömeg mint alapmennyiség elemi szintű értelmezése; kapcsolatok a kémiában tanultakkal stb.; – tájékozottak legyenek a hagyományos ismeretekben és azok gyakorlati alkalmazása terén, valamint elemi szinten a modern fizika azon eredményeiről (csillagászat, elektromágneses sugarak és alkalmazásuk; atomfizika haszna és veszélye; ősrobbanás; űrkutatás stb.), amelyek ma már közvetve vagy közvetlenül befolyásolják életünket; – észrevehessék és tudatosan használják az a) anyag, test, változási folyamatok, b) ezek tulajdonságai, c) és az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó hármasát, de vegyék észre e fogalmak (a és b, illetve c) alapvetően különböző jellegét. (Az a és b ugyanis létező valóság, ugyanakkor c szellemi konstrukció, ami függ a vonatkoztatási rendszer megválasztásától.) – értsék: az energia és energiaváltozás (munka, hőmennyiség) fogalmát mint mennyiségi fogalmakat, és ezek jelentőségét az állapot és az állapotváltozás általános jellemzésében; azt, hogy bár az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok szakmailag pontatlanok, de mivel ezek célszerű, egyszerűsített kifejezések, használatuk mégis elfogadható, ha tudjuk a helyes értelmezésüket, vagyis azt, hogy mit „rejtjelezünk” velük. A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen az alábbiak fejlesztéshez járulhat hozzá: Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helyének megtalálásának, a világban való tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának és veszélyének ismerete. Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a felelések és prezentációk alkalmával. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben, a mennyiségi fogalmak jellemzésében és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző táblázatok elkészítésére, grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. 66


Helyi tanterv

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása. Mindezekre, valamint sok más fontos fejlesztésre és a sikerélmény széles körű biztosítására a legalkalmasabb módszer a gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat tiszteletben tartó, gyakorlati szemléletű, rendszerben gondolkodtató, színvonalas fizikatanítás. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. – amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. A javasolt taneszközök A természetről tizenéveseknek Fizika 9., Fizika 10., Fizika 11. (tankönyv, mozaBook, mozaWeb*); az érettségi előkészítésére Fizika 11–12. tankönyv és munkafüzet a közép- és emelt szintű érettségire készülőknek). Iskolai tanulói kísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb. Javasolt óraszámok Évfolyam

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy évi óraszáma**

9.

2

72

10.

2

72

11.

1

32

67


Helyi tanterv

Mivel a fejezetekhez javasolt tanórák számának összege nem éri el az éves óraszámot, a különbség a szabadon hagyott 10 %-ot (7 óra), az év eleji emlékeztetőt, a tanév-végi összefoglalást, ismétlést és az elmaradó tanórák pótlását szolgálja.

68


Helyi tanterv

9. évfolyam Az első találkozás a középiskolával befolyásolhatja a tanulók többségének kötődését, érzelmi kapcsolatát az új iskolához, a tantárgyhoz, erősítheti vagy gyengítheti önbizalmát és helyes önértékelését stb., ezért a 9. tanév indításánál figyelembe kell venni az alábbiakat: A középiskolák tanulói az általános iskolában a jobb eredményeket elérők közül kerültek ki és ott több volt a sikerélményük, mint a kudarcuk. Így a beilleszkedés nehézségei lehet, hogy nem az ő hibájuk (nem tanultak meg tanulni, más volt a követelményszint stb.), ezért a többség számára az alkalmazkodás, esetleg a felzárkózás csak fokozatosan lehet sikeres. Ebben az életkorban a tanulók már egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális és rendszerben) gondolkodásra, különösen akkor, ha ez a meglévő tudásukra épül, ahhoz kapcsolódik. Ezért már a mechanika tanítása közben célszerű megoldani a tanulók felzárkóztatását, (a lehetséges mértékű) azonos szintre hozását. Ezt nagymértékben segíti, ha a tanulás-tanítás folyamata (különösen az indulásnál) megfigyelésekre, kísérletekre, mérésekre, ezek elemzésére épül. Célszerű már itt elérni, hogy a tanulók tudják, hogy az emberi megismerés sok ezer éves folyamat, ami az elmúlt 150 évben felgyorsult ugyan, távolabb került a köznapi világtól, de mégis elhiggyék: a világ, annak „szerkezete, működése” fokozatosan megismerhető, megérthető, mennyiségileg jellemezhető, valamint sajátos törvényekkel, összefüggésekkel leírható. A klasszikus fizika tanítása alkalmas ezek bemutatására. A fizikában tanult ismeretek, megszerzett készségek és képességek a mindennapi életben szükségesek és jól felhasználhatók, tehát mind az egyén, mind a társadalom számára hasznosak, sokszor nélkülözhetetlenek. A tanulók döntő többsége 15 éves korában már képes erősíteni és önálló felhasználásra alkalmas szinten megérteni a viszonylagos fogalmát; tudatosítani a vonatkoztatási rendszer választásának szabadságát; megállapításaink érvényességi határát; fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét; a döntés tudatosságát; felismerni az ítéletalkotás megbízhatóságának feltételeit, tehát a konkrét tapasztalatok sokaságából lehet általános következtetéseket levonni. Fejleszthető az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képessége, tudatosítható a kettő közötti kapcsolat és különbség. Az éves órakeret javasolt felosztása A fejezetek címei

Óraszámok

1.

Minden mozog, a mozgás viszonylagos – a mozgástan elemei

18 (= 15 + 3)

2.

Ok és okozat (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika elemei

24 (= 21 + 3)

3.

Folyadékok és gázok mechanikája

8 (= 6 + 2)

4.

Erőfeszítés és hasznosság. Energia – munka – teljesítmény – hatásfok

10 (= 7 + 3)

Az évi 10% szabad felhasználású óra

7

A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása

5

Az óraszámok összege

72

1. Minden mozog, a mozgás viszonylagos – a mozgástan elemei 69


Helyi tanterv

Célok és feladatok  Tudatosan építeni a köznapi tapasztalatokra, a 7. tanévben tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (a mozgás sokfélesége, viszonylagossága; a vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, pálya, út, sebesség stb. fogalmát).  Tudatosítani, bővíteni, szakszerűbbé tenni és kísérletekkel vizsgálni a haladó mozgásokat, megfogalmazni az azokra vonatkozó ismereteket, kialakítani a sebesség- és gyorsulásvektor fogalmát; a körmozgás és bolygómozgás leírását és jellemzését.  Erősíteni és önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagos fogalmát, tudatosítani a vonatkozási rendszer választásának szabadságát, megfogalmazni az egyes megállapításaink, ítéletalkotásunk érvényességi határát.  Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránt és ezzel fejleszteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget.  Elérni, hogy a tanulók tudjanak mozgást jellemző grafikonokat készíteni és elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát; tudják alkalmazni a tanultakat. A témakör feldolgozása 1.

Tematikai egység

Minden mozog, a mozgás viszonylagos – a mozgástan elemei

Órakeret: 18 óra

Hétköznapi mozgásokkal kapcsolatos gyakorlati ismeretek. Előzetes tudás

A 7–8. évfolyamon tanult kinematikai alapfogalmak, az út- és időmérés alapvető módszerei, függvényfogalom, a grafikus ábrázolás elemei, egyenletrendezés.

A tulajdonság és mennyiség kapcsolatának, valamint különbözőségének tudatos felismerése. A kinematikai alapfogalmak, mennyiségek kísérleti alapokon történő kialakítása, illetve bővítése, az összefüggések (grafikus) ábrázolása és matematikai leírása. A A tematikai egység természettudományos megismerés Galilei-féle módszerének nevelési-fejlesztési bemutatása. A kísérletezési kompetencia fejlesztése a legegyszerűbb kézi mérésektől a számítógépes méréstechnikáig. A problémamegoldó céljai képesség fejlesztése a grafikus ábrázolás és az ehhez kapcsolódó egyszerű feladatok megoldása során (is). A tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása hétköznapi jelenségekre, problémákra (pl. közlekedés, sport).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen mozgásokat ismersz? Milyen szempontok alapján különböztetjük meg a mozgásokat? Alapfogalmak: a köznapi testek mozgásformái:

Követelmények


A tanuló legyen képes a mozgásokról tanultak és a köznapi jelenségek összekapcsolására, a fizikai fogalmak helyes használatára, egyszerű számítások elvégzésére. Ismerje a mérés lényegi

Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Informatika: függvényábrázolás (táblázatkezelő

70


haladó mozgás és forgás. Hogyan tudunk meghatározni mennyiségeket? Mivel lehet megadni egy mennyiséget?

Helyi tanterv

jellemzőit, a szabványos és a gyakorlati mértékegységeket. Legyen képes gyakorlatban alkalmazni a megismert mérési módszereket.

Hely, hosszúság és idő mérése Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő, erő mérése. Hétköznapi helymeghatározás, úthálózat km-számítása. GPSrendszer létezése és alkalmazása. Ahhoz, hogy hol vagyunk, elegendő-e azt tudni, mennyit gyalogoltunk?

Tudatosítsa a viszonyítási rendszer alapvető szerepét, megválasztásának szabadságát

Mit kell ismerni egy test helyének meghatározásához? A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. Galilei relativitási elve. Mindennapi tapasztalatok egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszerekben (autó, vonat). Alkalmazások: földrajzi koordináták; GPS; helymeghatározás, távolságmérés radarral. Mi jellemző az egyenletes mozgásra? Szemléltesd példákkal! Két test közül melyik mozog gyorsabban? Milyen mozgásról mondjuk, hogy egyenletes? Mit tudunk az egyenes vonalú mozgás pályájáról?

Értelmezze az egyenes vonalú egyenletes mozgást és jellemző mennyiségeit, tudja azokat grafikusan ábrázolni.

Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és mennyiségi jellemzői. Mikola Sándor (Mikola-cső) Grafikus leírás. Sebesség, átlagsebesség. Sebességrekordok a sportban, sebességek az élővilágban.

71

használata). Testnevelés és sport: érdekes sebességadatok, érdekes sebességek, pályák technikai környezete. Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, sebességei, reakcióidő. Művészetek; magyar nyelv és irodalom: mozgások ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek sebessége és fékútja, követési távolság, közlekedésbiztonsági eszközök, technikai eszközök (autók, motorok), GPS, rakéták, műholdak alkalmazása, az űrhajózás célja. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Galilei munkássága. Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek


Mondjunk példát változó mozgásokra! Mi jellemző a változó mozgásokra? Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata és mennyiségi jellemzői.

Helyi tanterv

Ismerje a változó mozgás általános fogalmát, értelmezze az átlag- és pillanatnyi sebességet. Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-jellegét. Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t grafikonokat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani.

A szabadesés vizsgálata. A nehézségi gyorsulás meghatározása.

Ismerje Galilei modern tudományteremtő, történelmi módszerének lényegét:  a jelenség megfigyelése,  értelmező hipotézis felállítása,  számítások elvégzése,  az eredmény ellenőrzése célzott kísérletekkel.

Milyen lesz a folyópartokra merőlegesen irányított csónak valódi pályája? Egyenes vagy görbe vonalú pályán halad-e a vízszintesen elhajított kavics?

Ismerje a mozgások függetlenségének elvét és legyen képes azt egyszerű esetekre (folyón átkelő csónak, eldobott labda pályája, a locsolócsőből kilépő vízsugár pályája) alkalmazni.

Összetett mozgások. Egymásra merőleges egyenletes mozgások összege. Vízszintes hajítás vizsgálata, értelmezése összetett mozgásként. A gyakorlatból milyen körmozgásokat ismerünk? Mi jellemző ezekre? -------Egyenletes körmozgás. A körmozgás mint periodikus mozgás. A mozgás jellemzői (kerületi és szögjellemzők). A centripetális gyorsulás értelmezése. Az emberiség történetében milyen megfigyelésekkel kezdődött a „tudomány” felé vezető út? ------A bolygók mozgása, Kepler törvényei. A kopernikuszi világkép alapjai.

Ismerje a körmozgást leíró kerületi és szögjellemzőket, illetve tudja alkalmazni azokat. Tudja értelmezni a centripetális gyorsulást. Mutasson be egyszerű kísérleteket, méréseket. Tudjon alapszintű feladatokat megoldani.

A tanuló ismerje Kepler törvényeit, tudja azokat alkalmazni a Naprendszer bolygóira és a mesterséges holdakra. Ismerje a geocentrikus és a heliocentrikus világkép kultúrtörténeti dilemmáját és konfliktusát.

Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, 72


fogalmak

Helyi tanterv

mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás. Égitestek mozgása. 2. Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig)

A newtoni mechanika elemei Célok és feladatok – A 7. tanévben megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. – Felismertetni a testek tehetetlenségének, a tehetetlenség törvényének és az inerciarendszer jelentőségét a megfigyeléseinkben, valamint a megállapításainkban. – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások vizsgálata. – A mechanikai kölcsönhatások ismeretének mélyítése és mennyiségi jellemzése; az ok-okozati kapcsolatok felismerése és viszonylagosságuk tudatosítása (pl. a hatás–ellenhatás elnevezéseknél); az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő képesség erősítése, az ítéletalkotás felelősségének tudatosítása. – A mozgás és a mozgásállapot fogalmának megkülönböztetése. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi jelenségek okainak (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. – Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás, az egyensúly a dinamika különleges esete. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében, önállóságukat a következtetésben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó által kifejtett erőhatás és az erőhatást mennyiségileg jellemző erő értelmezésével). – Kapcsolatot teremteni a földrajzban a Naprendszerről, a Földről, a bolygókról tanultakkal. A fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet. A témakör feldolgozása

Tematikai egység

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1. Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika elemei

Órakeret: 24 óra

A kölcsönhatás és a közelhatás fogalma. A távolhatás létrejöttének értelmezése. Az erőhatás és az erő fogalma, az erő mértékegysége, erőmérő, gyorsulás, tömeg, sűrűség. Az ösztönös arisztotelészi mozgásszemlélet tudatos lecserélése a newtoni dinamikus szemléletre. Az új szemléletű gondolkodásmód kiépítése. Az általános iskolában megismert, elsősorban sztatikus jellegű erőfogalom felcserélése a dinamikai szemléletűvel, rámutatva a két szemlélet összhangjára.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mi hozhat létre változást egy testen?

Követelmények Legyen képes az arisztotelészi mozgásértelmezés elvetésére. Ismerje a tehetetlenség fogalmát 73

Kapcsolódási pontok Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás,


Milyen hatás következtében változhat meg egy test mozgásállapota? A tehetetlenség törvénye (Newton I. axiómája). Mindennapos közlekedési tapasztalatok hirtelen fékezésnél, a biztonsági öv szerepe. ------A tehetetlenség, az azt jellemző tömeg fogalma és mértékegysége. Az űrben, űrhajóban szabadon mozgó testek. Mi a különbség 1 dm3 víz és 1 dm3 vas tömege között? Mi a különbség 1 kg víz és 1 kg vas térfogata között? Az anyag sűrűségének fogalma és mennyiségi jellemzője. -------

Helyi tanterv

és legyen képes az ezzel kapcsolatos hétköznapi jelenségek értelmezésére. Ismerje az inercia(tehetetlenségi) rendszer fogalmát. Ismerje a tehetetlen tömeg fogalmát. Értse a tömegközéppont szerepét a valóságos testek mozgásának értelmezése során. Tudja, hogy a sűrűség az anyag jellemzője, és hogyan lehet azt mennyiséggel jellemezni. Tudjon sűrűséget számolással és méréssel is meghatározni, illetve táblázatból kikeresni.

Ismerje a lendület fogalmát, vektor-jellegét, a lendületváltozás Miért üt nagyobbat egy és az erőhatás kapcsolatát. kosárlabda, mint egy Ismerje a lendületmegmaradás pingponglabda, ha ugyanakkora törvényét párkölcsönhatás esetén. sebességgel csapódik hozzánk? Tudjon értelmezni egyszerű A mozgásállapot fogalma és köznapi jelenségeket a lendület jellemző mennyisége a lendület. megmaradásának törvényével. A zárt rendszer. Legyen képes egyszerű számítások és mérési feladatok Lendületmegmaradás párkölcsönhatás (zárt rendszer) megoldására. esetén. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: golyók, korongok ütközése. Ütközéses balesetek a közlekedésben. Miért veszélyes a koccanás? Az utas biztonságát védő technikai megoldások (biztonsági öv, légzsák, a gyűrődő karosszéria). ------Érhet-e erőhatás rugalmas testet úgy, hogy annak alakja ne változzon meg? Az erő fogalma. A lendületváltozás és az erőhatás kapcsolata. Lendülettétel.

A tanuló ismerje az erőhatás és az erő fogalmát, kapcsolatukat és a köztük levő különbséget, az erő mérését, mértékegységét, vektor-jellegét. Legyen képes erőt mérni rugós erőmérővel. Értse az erőt mint a lendületváltozás sebességét. 74

egyenletrendezés. Technika, életvitel és gyakorlat: Takarékosság; légszennyezés, zajszennyezés; közlekedésbiztonsági eszközök, közlekedési szabályok, GPS, rakéták, műholdak alkalmazása, az űrhajózás célja. Biztonsági öv, ütközéses balesetek, a gépkocsi biztonsági felszerelése, a biztonságos fékezés. Nagy sebességű utazás egészségügyi hatásai.

Biológia-egészségtan: reakcióidő, az állatok mozgása (pl. medúza).


Helyi tanterv

Tudja Newton II. törvényét, Az erőhatás mozgásállapotlássa kapcsolatát az erő változtató (gyorsító) hatása. Az erő a mozgásállapot-változtató szabványos mértékegységével. hatás mennyiségi jellemzője. Erőmérés rugós erőmérővel. Newton II. axiómája. Milyen erőhatásokat ismerünk? Miben egyeznek és miben különböznek ezek? ------Erőtörvények, a dinamika alapegyenlete. A rugó erőtörvénye. A gravitációs erőtörvény. A nehézségi erőhatás fogalma és hatása. Tapadási és csúszási súrlódás. Alkalmazások: A súrlódás szerepe az autó gyorsításában, fékezésében. Szabadon eső testek súlytalansága. ------Kanyarban miért kifelé csúszik meg az autó? Kanyarban miért építik megdöntve az autóutakat? -------

Ismerje és tudja alkalmazni a tanult egyszerű erőtörvényeket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására, néhány egyszerű esetben:  állandó erővel húzott test,  mozgás lejtőn,  a súrlódás szerepe egyszerű mozgások esetén. Értse, hogy az egyenlete s körmozgás végző test mozgása gyorsuló mozgás. Gyorsulását (a centripetális gyorsulást) a testet érő erőhatások eredője hozza létre, ami állandó nagyságú, változó irányú, mert mindig a kör középpontja felé mutat.

Ismerje Newton gravitációs törvényét. Tudja, hogy a Az egyenletes körmozgás és más gravitációs kölcsönhatás a négy alapvető fizikai kölcsönhatás mozgások dinamikai feltétele. egyike, meghatározó jelentőségű Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: vezetés kanyarban, az égi mechanikában. út megdöntése kanyarban, Legyen képes a gravitációs hullámvasút; függőleges síkban erőtörvényt alkalmazni egyszerű átforduló kocsi; műrepülés, esetekre. körhinta, centrifuga. ------Newton gravitációs törvénye.

Értse a gravitáció szerepét az űrkutatással, űrhajózással kapcsolatos közismert

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A nehézségi gyorsulás változása a Földön. Az árapályjelenség kvalitatív magyarázata. A mesterséges holdak mozgása és a szabadesés. A súlytalanság értelmezése az űrállomáson. Geostacionárius 75

Földrajz: a Naprendszer szerkezete, az égitestek mozgása, csillagképek, távcsövek. A kerék feltalálásának jelentősége


műholdak, hírközlési műholdak. Eötvös Loránd (torziós inga) Pontrendszerek mozgásának vizsgálata, dinamikai értelmezése.

Helyi tanterv

Tudja, hogy az egymással kölcsönhatásban lévő testek mozgását az egyes testekre ható külső erők és a testek közötti kényszerkapcsolatok figyelembevételével lehetséges értelmezni. jelenségekben.

Ismerje Newton III. axiómáját, Válassz ki környezetedből erőhatásokat, és nevezd meg ezek és egyszerű példákkal tudja azt illusztrálni. Értse, hogy az kölcsönhatásbeli párját! erőhatás mindig párosával lép A kölcsönhatás törvénye fel. Legyen képes az erő és (Newton III. axiómája). A ellenerő világos megkülönbözterakétameghajtás elve tésére. Értse a rakétameghajtás lényegét. Pontszerű test egyensúlya. A kiterjedt test egyensúlya. A kierjedt test mint speciális pontrendszer, tömegközéppont. Mi a feltétele annak, hogy egy rögzített tengelyen levő merev test forgása megváltozzon? Forgatónyomaték. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: emelők, tartószerkezetek, építészeti érdekességek (pl. gótikus támpillérek, boltívek). Deformálható testek egyensúlyi állapota.

A tanuló ismerje, és egyszerű esetekre tudja alkalmazni a pontszerű test egyensúlyi feltételét. Legyen képes erővektorok összegzésére. Ismerje a kiterjedt test és a tömegközéppont fogalmát, tudja a kiterjedt test egyensúlyának kettős feltételét. Ismerje az erőhatás forgómozgást megváltoztató képességét, a létrejöttének feltételeit és annak mennyiségi jellemzőjét, a forgatónyomatékot. Legyen képes a forgatónyomatékkal kapcsolatos jelenségek felismerésére, egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Ismerje Hooke törvényét, értse a rugalmas alakváltozás és a belső erők kapcsolatát.

Pontrendszerek mozgásának vizsgálata, dinamikai értelmezése.

Tudja, hogy az egymással kölcsönhatásban lévő testek mozgását az egyes testekre ható külső erők és a testek közötti kényszerkapcsolatok figyelembevételével lehetséges értelmezni.

76


Helyi tanterv

Kulcsfogalmak/ Tehetetlenség, tömeg, sűrűség. Mozgásállapot, lendület, lendületváltozás, lendületmegmaradás. Erőhatás, erő, párkölcsönhatás, fogalmak erőtörvény, mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés. Forgatónyomaték. Egyensúly. 3. Folyadékok és gázok mechanikája Célok és feladatok – Az eddig megismert erőfogalom sajátos szempont szerinti bővítése, kiegészítő fogalmak és elnevezések bevezetése, használata (nyomóerő, nyomott felület, felhajtóerő). – A kölcsönhatások, az ok és okozati kapcsolatok vizsgálata a nyomás fogalmának megalkotásában. Tapasztalatok és kísérletek elemzése. A megfigyelő- és elemzőképesség fejlesztése. – A folyadékok és gázok nyomásával kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok értelmezése, magyarázata golyómodellel. A modellmódszer alkalmazása. – Tudatosítani a fizika mint a legáltalánosabb természettudomány érvényességi területét, és megmutatni, hogy – a sajátosságok figyelembevételével – ugyanazok a fogalmak, törvények alkalmazhatók az anyag bármely halmazállapota esetén. – Elmélyíteni az élővilág két legfontosabb életteréről (levegő, víz) szerzett eddigi ismereteinket és kiemelni ezek védelmének jelentőségét az emberiség érdekében. – Bemutatni és bővíteni a részecskeszerkezetű anyag legáltalánosabb tulajdonságait, értelmezni azok mennyiségi jellemzőit (molekuláris erők, felületi feszültség), és azok jelentőségét a természetben. – Felismertetni a gázok és folyadékok áramlását, azok létrejöttének egyszerű fizikai magyarázatát, szerepét a természetben, hasznos és káros hatását. – Arkhimédész törvényének kísérletekkel történő megalapozása és logikai úton történő felismertetése, megfogalmazása. A felhajtóerő nagyságának különféle módon történő kiszámítása. Annak tudatosítása, hogy ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatos felismerést különféle úton is elérhetjük. – A kölcsönhatás felismerése, a rendszerben történő gondolkodás erősítése. – A testet érő erőhatások együttes következményéről tanultak alkalmazása. Annak felismertetése, hogy a testek úszása, lebegése, elmerülése a folyadékokban és gázokban miért van kapcsolatban a sűrűségekkel. – A megállapítások, törvények érvényességi határának felismertetése a közlekedőedények és hajszálcsövek vizsgálata alapján. – Kapcsolatteremtés a biológiában és a földrajzban tanultakkal, illetve a környezetvédelemmel. A témakör feldolgozása Tematikai egység

Előzetes tudás


3.

Folyadékok és gázok mechanikája

Órakeret: 8 óra

A nyomás fogalma és mennyiségi jellemzése. Hidrosztatikai és aerosztatikai alapismeretek, sűrűség, légnyomás, felhajtóerő, kémia: anyagmegmaradás, halmazállapotok, földrajz: tengeri, légköri áramlások. A témakör jelentőségének bemutatása, mint a fizika egyik legrégebbi területe, és egyúttal a legújabb kutatások színtere (pl. tengeri és légköri áramlások, a vízi és szélenergia hasznosítása). A megismert fizikai törvények összekapcsolása a gyakorlati alkalmazásokkal. Önálló tanulói 77


Helyi tanterv

kísérletezéshez szükséges képességek fejlesztése, hétköznapi jelenségek fizikai értelmezésének gyakoroltatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogy lehet kimutatni, hogy a levegőnek van súlya? Miért szál fel a felhő, amikor benne vízmolekulák is vannak? Légnyomás kimutatása és mérése. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: „Horror vacui” – mint egykori tudományos hipotézis. (Torricelli kísérlete vízzel, Guericke vákuumkísérletei) A légnyomás változásai. A légnyomás szerepe az időjárási jelenségekben, a barométerek működése. A gyakorlati életben milyen eszközök működésében van jelentősége a levegő és a folyadékok nyomásának? Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás. Hidraulikus gépek. Felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban. Búvárharang, tengeralattjáró, Léghajó, hőlégballon. Molekuláris erők folyadékokban (kohézió és adhézió). Felületi feszültség. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: habok különleges tulajdonságai, mosószerek hatásmechanizmusa. Folyadékok és gázok áramlása Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: légköri áramlások, a szél értelmezése a nyomásviszonyok alapján, nagy tengeráramlásokat meghatározó környezeti hatások.

Követelmények Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenségeket.

Kapcsolódási pontok Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Kémia: folyadékok, felületi feszültség, kolloid rendszerek, gázok, levegő, viszkozitás, alternatív energiaforrások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a hajózás szerepe, a légi közlekedés szerepe.

Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit köznapi jelenségek értelmezésére. A tanult ismeretek alapján legyen képes (pl. Technika, életvitel és hidraulikus gépek gyakorlat: vízi alkalmazásainak bemutatása). járművek legnagyobb sebességeinek korlátja, Legyen képes alkalmazni légnyomás, hidrosztatikai és aerosztatikai repülőgépek ismereteit köznapi jelenségek közlekedésbiztonsági értelmezésére. eszközei, vízi és légi Ismerje a felületi feszültség közlekedési szabályok. fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt Biológia-egészségtan: a tulajdonságát, hogy minimumra Vízi élőlények, törekszenek. madarak mozgása, Legyen tisztában a felületi sebességei, reakcióidő. jelenségek fontos szerepével az A nyomás és élő és élettelen természetben. változásának hatása az Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Legyen képes köznapi áramlási jelenségek kvalitatív fizikai értelmezésére. Tudja értelmezni az áramlási sebesség változását a 78

emberi szervezetre (pl. súlyfürdő, keszonbetegség, hegyi betegség).


Helyi tanterv

keresztmetszettel az anyagmegmaradás (kontinuitási egyenlet) alapján. Miért nehezebb vízben futni, mint levegőben? Miért hajolnak előre a kerékpárversenyzők verseny közben? Közegellenállás Az áramló közegek energiája, a szél- és a vízi energia hasznosítása.

Ismerje a közegellenállás jelenségét, tudja, hogy a közegellenállási erő sebességfüggő. Legyen tisztában a vízi és szélenergia jelentőségével hasznosításának múltbeli és korszerű lehetőségeivel. A megújuló energiaforrások aktuális hazai hasznosítása.

A nyomás fogalma, mérése és kiszámítása. Hidrosztatikai nyomás, Kulcsfogalmak/ felhajtóerő, úszás, felületi feszültség, légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő, közegellenállás, szél- és vízi energia, fogalmak szélerőmű, vízerőmű. 4. Erőfeszítés és hasznosság. Energia – Munka – Teljesítmény – Hatásfok Célok és feladatok – Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. – Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy az energia az egyik legáltalánosabb fogalom és a munka az energiaváltozás egyik fajtája. – Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozások (munka; hőmennyiség) fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; egyre több területen történő felismeréssel erősíteni az energia-megmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben). – Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában; a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében. – A kísérletező, mérő, megfigyelő-, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására. – A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által. – Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. – Felhívni a figyelmet arra, hogy a testek állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással (pl. W = Em), de nem okai egymásnak. – Az elmélet és az adott kor köznapi gyakorlatának összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok (pl. Joule, Watt) munkájának, a tudományos eredményeinek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát. 79


Helyi tanterv

– Értelmezni az energiával, hővel kapcsolatos köznapi szóhasználatot, mert az szakmailag pontatlan és csak akkor nem vezet téves elképzelésre (pl. az energia anyag), ha tudjuk, mit akarunk egyszerűsítve kifejezni azzal (pl. energiatakarékosság, energiaszállítás, energiahordozó, energiatartalom, energiaterjedés, energiaelőállítás stb.). – Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál).

80


Helyi tanterv

A témakör feldolgozása 3. Erőfeszítés és hasznosság

Tematikai egység 4.

Előzetes tudás


Energia – Munka – Teljesítmény – Hatásfok

Órakeret: 10 óra

A newtoni dinamika elemei, a fizikai munkavégzés fogalma. Az energia, a munka és a hőmennyiség közös mértékegysége. A teljesítmény és a hatásfok elemi ismerete. Az általános iskolában tanult energia, energiaváltozás munka- és mechanikai-energia-fogalom elmélyítése és bővítése, a mechanikai energiamegmaradás igazolása speciális esetekre és az energiamegmaradás törvényének általánosítása. Az elméleti megközelítés mellett a fizikai ismeretek mindennapi alkalmazásának bemutatása, gyakorlása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mivel jellemezhető mennyiségileg a testek kölcsönható, változtató képessége? Milyen energiafajtákat ismertetek meg az általános iskolában? Az energia fogalma és az energiamegmaradás tétele. Mi a különbség a köznapi szóhasználat munkavégzés és a fizikában használt munkavégzés kifejezése jelentése között? Fizikai munkavégzés, és az azt jellemző munka fogalma, mértékegysége. Mechanikai energiafajták (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia). Munkatétel. A mechanikai energiamegmaradás törvénye. A teljesítmény és a hatásfok. Egyszerű gépek, hatásfok. Érdekességek, alkalmazások. - Ókori gépezetek, mai alkalmazások. Az egyszerű gépek elvének felismerése az élővilágban. Egyszerű

Követelmények A tanuló értse a fizikai munkavégzés és a teljesítmény fogalmát, ismerje mértékegységeiket. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására.

Kapcsolódási pontok Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés.

Testnevelés és sport: a sportolók Ismerje a munkatételt, és tudja azt egyszerű esetekre alkalmazni. teljesítménye, a sportoláshoz Ismerje az alapvető mechanikai használt pályák energiafajtákat, és tudja azokat energetikai viszonyai a gyakorlatban értelmezni és a sporteszközök energetikája. Tudja egyszerű zárt rendszerek példáin keresztül értelmezni a mechanikai energiamegmaradás Technika, életvitel és gyakorlat: járművek törvényét. Tudja, hogy a mechanikai energiamegmaradás fogyasztása, munkavégzése, nem teljesül súrlódás, közegellenállás esetén, mert a rendszer közlekedésbiztonsági mechanikailag nem zárt. Ilyenkor eszközök, technikai eszközök (autók, a mechanikai energiaveszteség motorok). a súrlódási erő munkájával egyenlő. Biológia-egészségtan: Tudja a gyakorlatban használt élőlények mozgása, egyszerű gépek működését teljesítménye. értelmezni, ezzel kapcsolatban feladatokat megoldani. Értse, hogy az egyszerű gépekkel munka nem takarítható meg. 81


gépek az emberi szervezetben. - Alkalmazások, jelenségek: a fékút és a sebesség kapcsolata, a követési távolság meghatározása. Energia és egyensúlyi állapot.

Helyi tanterv

Ismerje a stabil, labilis és közömbös egyensúlyi állapot fogalmát, és tudja alkalmazni egyszerű esetekben.

Energia, munkavégzés, munka; helyzeti energia, mozgási energia, Kulcsfogalmak/ rugalmas energia, munkatétel, mechanikai energiamegmaradás. fogalmak Teljesítmény, hatásfok.

82


Helyi tanterv

10. évfolyam Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismeretszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése iránt. A kerettantervi ciklus a klasszikus fizika jól kísérletezhető témaköreit dolgozza fel, a tananyagot a tanulók általános absztrakciós szintjéhez és az aktuális matematikai tudásszintjéhez igazítja. Ily módon az elektromágnesség témája nem zárul le a gimnáziumi képzés első ciklusában. A megismerés módszerei között fontos kiindulópont a gyakorlati tapasztalatszerzés, kísérlet, mérés, ehhez kapcsolódik a tapasztalatok összegzése, a törvények megfogalmazása szóban és egyszerű matematikai formulákkal. A fizikatanításban ma már nélkülözhetetlen segéd- és munkaeszköz a számítógép. Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze, hogy a fizikában tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban, energiatudatosan, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse és tudja magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni. Az éves órakeret javasolt felosztása A fejezetek címe

Óraszámok

1. Közel és távolhatás – Elektromos töltés, elektromos mező

9 (= 7 + 2)

2. A mozgó töltések elektromos tulajdonságú részecskék – egyenáram – vezetési típusok

20 (= 17 + 3)

3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények

8 (= 6 + 2)

4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei

4 (= 3 + 1)

5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei

10 (= 7 + 3)

6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások

5 (= 3 + 2)

7. Mindennapok hőtana

4 = (2 + 2)


7


5


72

1. Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és elektromos mező Célok és feladatok – A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával.

83


Helyi tanterv

– Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecskeszerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. – A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. – Az analógiák megmutatása (a gravitációs és az elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. – A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglévő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). – Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos tulajdonságú részecskékre és mezőre vonatkozó ismereteket. – Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, balesetvédelem stb.) A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás


1. Közel- és távolhatás – Elektromos töltés, és elektromos mező

Órakeret 9 óra

Erő, munka, energia, elektromos tulajdonság, elektromos állapot, elektromos töltés, elektromos kölcsönhatások, a feszültség elemi fogalma. Az elektrosztatikus mező fizikai valóságként való elfogadtatása. A mező jellemzése a térerősség, potenciál és erővonalak segítségével. A problémamegoldó képesség fejlesztése jelenségek, kísérletek, mindennapi alkalmazások értelmezésével.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Követelmények

Elektrosztatikai alapjelenségek. Elektromos kölcsönhatás. Elektromos tulajdonságú részecskék, elektromos állapot. Elektromos töltés. Mindennapi tapasztalatok (vonzás, taszítás, pattogás, szikrázás öltözködésnél, fésülködésnél, fémek érintésénél).

A tanuló ismerje az elektrosztatikus alapjelenségeket, pozitív és negatív elektromos tulajdonságú részecskéket, ezek szerepét az elektromos állapot létrejöttében, töltést, az elektromos megosztás jelenségét. Tudjon ezek alapján egyszerű kísérleteket, jelenségeket értelmezni.

84

Kapcsolódási pontok Kémia: elektron, proton, elektromos töltés, az atom felépítése, elektrosztatikus kölcsönhatások, kristályrácsok szerkezete. Kötés, polaritás, molekulák


Helyi tanterv

Vezetők, szigetelők, földelés. Miért vonzza az elektromos test a semleges testeket? A fénymásoló, lézernyomtató működése, Selényi Pál szerepe. Légköri elektromosság, a villám, védekezés a villámcsapás ellen. Coulomb törvénye. (az első mennyiségi összefüggés az elektromosságtan történetében)

polaritása, fémes kötés, fémek elektromos vezetése.

Ismerje a Coulomb-féle erőtörvényt, értse a töltés mennyiségi fogalmát és a töltésmegmaradás törvényét.

Az elektromos és gravitációs kölcsönhatás összehasonlítása. A töltés mint az elektromos állapot mennyiségi jellemzője és mértékegysége. A töltésmegmaradás törvénye.

Technika, életvitel és gyakorlat: balesetvédelem, földelés.

Ismerje a mező fogalmát, és létezését fogadja el anyagi objektumként. Tudja, hogy a sztatikus elektromos mező Az elektromos térerősség mint az forrása/i az elektromos elektromos mezőt jellemző tulajdonságú részecskék. vektormennyiség; a tér Ismerje a mezőt jellemző szerkezetének szemléltetése térerősséget, értse az erővonalak erővonalakkal. jelentését. A homogén elektromos mező. Ismerje a homogén elektromos Kieg.: Az elektromos fluxus. mező fogalmát és jellemzését. Az elektromos mező munkája Ismerje az elektromos feszültség homogén mezőben. Az elektro- fogalmát. mos feszültség fogalma. Tudja, hogy a töltés mozgatása Feszültségértékek a során végzett munka nem függ az gyakorlatban. úttól, csak a kezdeti és Kieg.: A potenciál, végállapotok helyzetétől. ekvipotenciális felületek. Legyen képes homogén elektromos térrel kapcsolatos elemi feladatok megoldására. Az elektromos (mező) mint a kölcsönhatás közvetítője. Kieg.: A szuperpozíció elve.

Töltés eloszlása fémes vezetőn. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, villámhárító, elektromos koromleválasztó. Benjamin Franklin munkássága. Segnerkerék, Segner János András. Faraday-kalitka, árnyékolás. Miért véd az autó karosszériája a villámtól? Vezetékek elektromos zavarvédelme. Az emberi test elektromos feltöltődésének következménye.

Matematika: egyenes és fordított arányosság, alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja, vektorok függvények.

Tudja, hogy a fémre felvitt töltések a felületen helyezkednek el. Ismerje az elektromos csúcshatás jelenségét, a Faraday-kalitka és a villámhárító működését, valamint gyakorlati jelentőségét.

85


A kapacitás fogalma. A síkkondenzátor kapacitása. Kondenzátorok kapcsolása. A kondenzátor energiája. Az elektromos mező energiája. Kondenzátorok gyakorlati alkalmazásai (vaku, defibrillátor).

Helyi tanterv

Ismerje a kapacitás fogalmát, a síkkondenzátor terét. Tudja értelmezni kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolását. Egyszerű kísérletek alapján tudja értelmezni, hogy a feltöltött kondenzátornak, azaz a kondenzátor elektromos terének energiája van.

Elektromos tulajdonság, elektromos állapot. Töltés, elektromos mező, Kulcsfogalmak/ térerősség, erővonalrendszer, feszültség, potenciál, kondenzátor, az fogalmak elektromos mező energiája. 2. A mozgó töltések – egyenáram Célok és feladatok – Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható kísérletek bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával. – Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecskeszerkezetű és mező) kapcsolatos tudását. – Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energiamegmaradás törvénye. – A klasszikus fizikai modellszerű gondolkodás gyakorlása a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. – Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van (pl. szupravezetés). – A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és elmélyíteni a tanultakat. – Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. – A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. – Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. – A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, az energiatakarékosság, a környezetvédelem területén és az egyén életében. – A kerettanterv az elektromosságtani fejezetekre – a hőtannal ellentétben – a korábbiaknál lényegesen kevesebb óraszámot biztosít. Ezért a tananyag megnyugtató feldolgozásához ajánlott a kerettantervi órakeretet kissé átcsoportosítani, esetleg a szabad órakeretből is a kötelező tananyag feldolgozására, elmélyítésére fordítani.

86


Helyi tanterv

A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás

1. A mozgó töltések – egyenáram – vezetési típusok

Órakeret 20

Telep (áramforrás), áramkör, fogyasztó, áramerősség, feszültség.

Az egyenáram értelmezése mint az elektromos tulajdonságú részecskék áramlása. Az elektromos áram jellemzése hatásain keresztül (hőhatás, mágneses, vegyi és biológiai hatás). Az elméleten alapuló gyakorlati A tematikai egység nevelési- ismeretek kialakítása (egyszerű hálózatok ismerete, ezekkel kapcsolatos fejlesztési céljai egyszerű számítások, telepek, akkumulátorok, elektromágnesek, motorok). Az energiatudatos, egészségtudatos és környezettudatos magatartás fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az elektromos áram fogalma, kapcsolata a fémes vezetőkben zajló elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgásával. A zárt áramkör.

Követelmények A tanuló ismerje az elektromos áram fogalmát, az áramerősség mértékegységét, az áramerősség és feszültség mérését. Tudja, hogy az egyenáramú áramforrások feszültségét, pólusainak polaritását nem elektromos jellegű belső folyamatok (gyakran töltésátrendeződéssel járó kémiai vagy más folyamatok) biztosítják. Ismerje az elektromos áramkör legfontosabb részeit, az áramkör ábrázolását kapcsolási rajzon.


Kémia: elektromos áram, elektromos vezetés, rácstípusok tulajdonságai és azok anyagszerkezeti magyarázata. Jelenségek, alkalmazások: Galvánelemek Volta-oszlop, laposelem, működése, rúdelem, elektromotoros erő. Ionos vegyületek Volta és Ampère elektromos vezetése munkásságának jelentősége. olvadékban és oldatban, elektrolízis. Vas mágneses Ohm törvénye, áram- és tulajdonsága. Tudja Ohm törvényét. Legyen feszültségmérés. Analóg és Matematika: képes egyszerű számításokat digitális mérőműszerek alapműveletek, végezni Ohm törvénye alapján. használata. egyenletrendezés, számok normálalakja, Ismerje az elektromos ellenállás Fogyasztók (vezetékek) egyenes arány. ellenállása. Fajlagos ellenállás. mindhárom jelentését (test, annak . egy tulajdonsága, és az azt Fémek elektromos vezetése. Biológia- egészségtan: jellemző mennyiség), fajlagos Jelenség: szupravezetés. Az emberi test ellenállás fogalmát, Az elektromos mező munkája áramvezetése, az áramkörben. Az elektromos mértékegységét és mérésének áramütés hatása, módját. teljesítmény. hazugságvizsgáló, Az elektromos áram hőhatása. Legyen kvalitatív képe a fémek orvosi diagnosztika és Fogyasztók a háztartásban, elektromos ellenállásának terápiás kezelések. fogyasztásmérés, az klasszikus értelmezéséről. 87


energiatakarékosság lehetőségei. Költségtakarékos világítás (hagyományos izzó, halogénlámpa, kompakt fénycső, LED-lámpa összehasonlítása)

Helyi tanterv

Tudja értelmezni az elektromos áram teljesítményét, munkáját. Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére. Tudja értelmezni a fogyasztókon feltüntetett teljesítményadatokat. Az energiatakarékosság fontosságának bemutatása.

Technika, életvitel és gyakorlat: áram biológiai hatása, elektromos áram a háztartásban, biztosíték, fogyasztásmérők, balesetvédelem. Tudja a hálózatok törvényeit Összetett hálózatok. Világítás fejlődése és alkalmazni ellenállás-kapcsolások Ellenállások kapcsolása. Az korszerű világítási eredőjének számítása során. eredő ellenállás fogalma, eszközök. számítása. Ismerje a telepet jellemző elektro- Korszerű elektromos motoros erő és a belső ellenállás háztartási készülékek, Ohm törvénye teljes áramkörre. energiatakarékosság. Elektromotoros erő (üresjárási fogalmát, Ohm törvényét teljes áramkörre. Környezetvédelem. feszültség) kapocsfeszültség, a belső ellenállás fogalma. Informatika: Tudja, hogy az elektrolitokban Az áram vegyi hatása. Kémiai áramforrások. mozgó ionok jelentik az áramot. mikroelektronikai Az áram biológiai hatása. Ismerje az elektrolízis fogalmát, áramkörök, mágneses néhány gyakorlati alkalmazását. információrögzítés. Értse, hogy az áram vegyi hatása és az élő szervezeteket gyógyító és károsító hatása között összefüggés van. Ismerje az alapvető elektromos érintésvédelmi szabályokat és azokat a gyakorlatban is tartsa be. Ismerje az elemek, akkumulátorok főbb jellemzőit és használatuk alapelveit. Mágneses mező (permanens Permanens mágnesek mágnesek). kölcsönhatása, a mágnesek tere. Az egyenáram mágneses Tudja bemutatni az áram hatása. Áram és mágnes mágneses terét egyszerű kölcsönhatása. kísérlettel. Egyenes vezetőben folyó Ismerje a tér jellemzésére egyenáram mágneses mezőjének alkalmas mágneses vizsgálata. A mágneses mezőt indukcióvektor fogalmát. jellemző indukcióvektor Legyen képes a mágneses és az fogalma, mágneses elektromos mező jellemzőinek indukcióvonalak, mágneses összehasonlítására, a fluxus. hasonlóságok és különbségek A vasmag (ferromágneses bemutatására. közeg) szerepe a mágneses hatás szempontjából. Az áramjárta Tudja értelmezni az áramra ható vezetőt érő erőhatás mágneses erőt mágneses térben. mezőben. Ismerje az egyenáramú motor Az elektromágnes és gyakorlati működésének elvét. alkalmazásai (elektromágneses daru, relé, hangszóró. 88


Helyi tanterv

Az elektromotor működése. Ismerje a Lorentz-erő fogalmát és tudja alkalmazni néhány jelenség értelmezésére (katódsugárcső, ciklotron, sarki fény).

Lorentz-erő – mágneses tér hatása mozgó szabad töltésekre.

Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és Kulcsfogalmak munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az elektromos áram hatásai (hő, kémiai, biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, / fogalmak elektromotor. 3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények Célok és feladatok – Hőtani alapjelenségek törvényszerűségeinek bemutatása és alkalmazása a gyakorlatban. A hőtani jelenségek hasznos és káros megjelenése környezetünkben, ezeknek praktikus alkalmazása, illetve ezekhez való alkalmazkodás a mindennapi gyakorlatunkban. – Az élőlények szubjektív hőérzete mint a hőmérséklet fogalmának előkészítése, majd az objektív fogalom egzakt bevezetése, mérésének hőtáguláson alapuló tárgyalása. – Megismertetni és definiálni a gázok állapothatározóit, mint a gáz adott állapotának egyértelmű jellemzőit. Törvényszerű összefüggések feltárása kísérleti úton a gázok állapothatározói között. A speciális állapotváltozások ábrázolása a p–V diagramon. Az állapotváltozások felismerése és megfigyeltetése a gyakorlati életben. – Az ideális gáz mint elméleti modell bevezetése, új (praktikus) hőmérsékleti skála (Kelvin-skála) bevezetését teszi lehetővé. – A Kelvin-skála abszolút jellege, a Kelvin- és Celsius-skála közötti kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatok megoldásánál.


3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények

Órakeret 8 óra

A hőérzet szubjektív és relatív jellege. Hőmérséklet, hőmérséklet mérése. A gázokról kémiából tanult ismeretek.

A hőtágulás tárgyalása, a jelenség mint a klasszikus hőmérA tematikai egység sékletmérésnek alapjelensége. A gázok anyagi minőségtől független nevelési-fejlesztési hőtágulásán alapuló Kelvin-féle „abszolút” hőmérsékleti skála bevezetése. Gázok állapotjelzői közt fennálló összefüggések kísérleti céljai és elméleti vizsgálata.


Követelmények

89



Helyi tanterv

Ismerje a tanuló a hőmérsékletmérésre leginkább elterjedt Celsius-skálát, néhány Milyen a jó hőmérő, hogyan gyakorlatban használt hőmérő növelhető a pontossága? működési elvét. Legyen Hőtágulás. gyakorlata hőmérsékleti Szilárd anyagok lineáris, felületi grafikonok olvasásában. és térfogati hőtágulása. Folyadékok térfogati hőtágulása. Ismerje a hőtágulás jelenségét szilárd anyagok és folyadékok Csökken vagy növekszik a táguló esetén. Tudja a hőtágulás fémlemezben vágott köralakú jelentőségét a köznapi életben, nyílás? Hogyan változik az ismerje a víz különleges edények űrtartalma a hőtágulási sajátosságát, és hőtáguláskor? szerepét az élővilágban. A hőmérséklet, hőmérők, hőmérsékleti skálák.

Gázok állapotjelzői, összefüggéseik Boyle–Mariotte-törvény, Gay– Lussac-törvények. A Kelvin-féle gázhőmérsékleti skála.

Kémia: a gáz fogalma és az állapothatározók közötti összefüggések: Avogadro törvénye, moláris térfogat

Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés, exponenciális függvény. Biológia– egészségtan: Víziállatok élete télen a befagyott tavakban, folyókban. Ismerje a tanuló a gázok alapvető Testnevelés és sport: állapotjelzőit, az állapotjelzők sport nagy közötti páronként kimérhető magasságokban összefüggéseket. (hegymászás, ejtőernyőzés), Ismerje a Kelvin-féle sportolás a mélyben hőmérsékleti skálát, és legyen (búvárkodás). képes a két alapvető hőmérsékleti skála közti átszámításokra. Tudja értelmezni Biológia–egészségtan: az abszolút nulla fok jelentését. keszonbetegség, hegyi betegség, madarak Tudja, hogy a gázok döntő repülése. többsége átlagos körülmények között (normál légnyomás, nem Földrajz: széltérképek, túl alacsony hőmérséklet) az anyagi minőségüktől függetlenül nyomástérképek, hőtérképek, áramlások. hasonló fizikai sajátságokat mutat. Ismerje az ideális gáz fogalmát, és az ideális gázok állapotjelzői között felírható speciális összefüggéseket, az egyesített gáztörvényt, és tudjon ennek segítségével egyszerű feladatokat megoldani.

Az ideális gáz állapotegyenlete. Tudja a gázok állapotegyenletét mint az állapotjelzők közt Lehetséges-e, hogy a gáznak fennálló általános összefüggést. csak egyetlen állapotjelzője változzon?

Ismerje az izoterm, izochor és izobár állapotváltozások összefüggéseit mint az állapotegyenlet speciális eseteit.

Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati Kulcsfogalmak/ hőtágulás, állapotegyenlet, egyesített gáztörvény, állapotváltozás, fogalmak izochor, izoterm, izobár változás, Kelvin-skála. 90


Helyi tanterv

4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei Célok és feladatok – Az ideális gáz állapotváltozásai törvényszerűségeinek értelmezése a gázok golyómodellje alapján. – A gáztörvények univerzális jellegének értelmezése a gázrészecskék mint szerkezet nélküli golyók egyformasága alapján. – A gázok részecskemodelljének sikeres működése mint a 19. századi atomhipotézis egyik első megerősítésének bemutatása. – A gázok belső energiájának összekapcsolása a gázrészecskék rendezetlen mozgásával. A belső energia mint a kaotikus mozgás mérhető jellemzője. – A belső energia és a hőmérséklet, a hőközlés kapcsolata, az I. főtétel megértésének előkészítése. A témakör feldolgozása 4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei

Tematikai egység Előzetes tudás


Órakeret 4 óra

Az anyag atomos szerkezete, az anyag golyómodellje, gázok nyomása, rugalmas ütközés, lendületváltozás, mozgási energia, kémiai részecskék tömege. Az ideális gáz modelljének jellemzői. A gázok makroszkopikus jellemzőinek értelmezése a modell alapján, a nyomás, hőmérséklet – átlagos kinetikus energia, „belső energia”. A melegítés hatására fellépő hőmérséklet növekedésének és a belső energia változásának a modellre alapozott fogalmi összekapcsolása révén a hőtan főtételek megértésének előkészítése.


Követelmények

Az ideális gáz kinetikus modellje.

A tanuló ismerje a gázok univerzális tulajdonságait magyarázó részecskemodellt.

A gáz nyomásának és hőmérsékletének értelmezése.

Értse a gáz nyomásának és hőmérsékletének a modellből kapott szemléletes magyarázatát.

Az ekvipartíció tétele, a részecskék szabadsági fokának fogalma. Gázok moláris és fajlagos hőkapacitása.

Ismerje az ekvipartíció-tételt, a gázrészecskék átlagos kinetikus energiája és a hőmérséklet közti kapcsolatot. Lássa, hogy a gázok melegítése során a gáz részecskéinek összenergiája nő, a melegítés lényege energiaátadás. 91

Kapcsolódási pontok Kémia: gázok tulajdonságai, ideális gáz.


Helyi tanterv

Kulcsfogalmak/ Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, átlagos kinetikus energia, ekvipartíció. fogalmak

5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Célok és feladatok – Bemutatni a testek belső energiájának rendezetlen és rendezett megváltoztatási módjait. A külső mechanikai munkavégzés és a hőközlés egyenértékűségének szemléltetése gyakorlati példákon keresztül. – A hőtan I. főtételének szóbeli és mennyiségi megfogalmazása. – Az I. főtételnek mint az energiamegmaradás általánosításának bemutatása. – A gázok tárgyalt speciális állapotváltozásainak energetikai vizsgálata az I. főtétel alapján. – A hőtani folyamatok és a „súrlódásmentes” mechanikai jelenségek lefolyásának összehasonlítása. A reverzibilitás és az irreverzibilitás fogalmának gyakorlati példákon való szemléltetése. A hőtan II. főtételének megfogalmazása. – A hőerőgépek hatásfoka, elvi korlátainak bemutatása. Az örökmozgók („tökéletes hőerőgépek”) elvi lehetetlenségének szemléltetése gyakorlati példákon. – Felhívni a figyelmet a gyakorlati életben gyakran tapasztalható áltudományos próbálkozásokra. – A főtételek univerzális – a természettudományok mindegyikére érvényes – jellegének bemutatása konkrét eseteken keresztül.



5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei

Órakeret 10 óra

Munka, kinetikus energia, energiamegmaradás, hőmérséklet, melegítés. A hőtan főtételeinek tárgyalása során annak megértetése, hogy a természetben lejátszódó folyamatokat általános törvények írják le. Az energiafogalom általánosítása, az energiamegmaradás törvényének kiterjesztése. A termodinamikai gépek működésének értelmezése, a termodinamikai hatásfok korlátos voltának megértetése. Annak elfogadtatása, hogy energia befektetése nélkül nem működik egyetlen gép, berendezés sem, sem elsőfajú, sem pedig másodfajú örökmozgók nem léteznek. A hőtani főtételek univerzális (a természettudományokra általánosan érvényes) tartalmának bemutatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Melegítés munkavégzéssel. (Az ősember tűzgyújtása, járművek fékberendezésének túlmelegedése, a világűrből

Követelmények


Tudja, hogy a melegítés lényege Kémia: exoterm és az állapotváltozás ,energiaátadás, endotem folyamatok, és hogy nincs „hőanyag”! termokémia, Hess92


érkező testek: űrhajók, meteoritok „hullócsillagok” felmelegedése stb.

Helyi tanterv

tétel, kötési energia, reakcióhő, égéshő, elektrolízis. Gyors és lassú égés, A belső energia fogalmának tápanyag, kialakítása. energiatartalom A belső energia (ATP), a kémiai megváltoztatásának módjai. reakciók iránya, Ismerje a termodinamika I. A termodinamika I. főtétele. megfordítható főtételét mint az folyamatok, kémiai Hogyan melegítheti fel a kovács energiamegmaradás általánosított egyensúlyok, a megmunkálandó vasdarabot, ha megfogalmazását. stacionárius állapot, elfogyott a tüzelője? Az I. főtétel alapján tudja élelmiszer-kémia. Hűlhet-e a gáz, ha melegítjük? energetikai szempontból Lásd szén-dioxid patron becsava- értelmezni a gázok korábban Technika, életvitel és rását! tanult speciális állapotváltozásait. gyakorlat: Folyamatos Alkalmazások konkrét fizikai, Kvalitatív példák alapján fogadja technológiai kémiai, biológiai példákon. el, hogy az I. főtétel általános fejlesztések, Egyszerű számítások. természeti törvény, amely fizikai, innováció. kémiai, biológiai, geológiai Hőerőművek folyamatokra egyaránt érvényes. gazdaságos Gázok körfolyamatainak elméleti működtetése és Hőerőgép. környezetvédelme. Ideális gázzal végzett vizsgálata alapján értse meg körfolyamatok. a hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú Földrajz: A hőerőgépek hatásfoka. működésének alapelvét. Tudja, környezetvédelem, Miért sokkal jobb hatásfokú egy hogy a hőerőgépek hatásfoka a megújuló és nem elektromos autó, mint egy lényegesen kisebb mint 100%. megújuló energia benzinnel működő? Tudja kvalitatív szinten fogalma. Az élő szervezet hőerőgépszerű alkalmazni a főtételt a működése. gyakorlatban használt Biológia–egészségtan: A favágók sok zsíros ételt hőerőgépek, működő modellek az „éltető Nap”, élő esznek, még sem híznak el, vajon energetikai magyarázatára. szervezetek miért? Energetikai szempontból lássa hőháztartása, a lényegi hasonlóságot öltözködés, állattartás. a hőerőgépek és az élő szervezetek működése között. Magyar nyelv és Tudja, hogy „örökmozgó” Az „örökmozgó” irodalom; idegen („energiabetáplálás” nélküli lehetetlensége. nyelvek: Madách hőerőgép) nem létezhet! Higgyünk-e a vízzel működő Másodfokú sem: nincs 100%-os Imre, Tom Stoppard autó létezésében? hatásfokú hőerőgép. Történelem, Ismerje a reverzibilis és A természeti folyamatok társadalmi és iránya. irreverzibilis változások állampolgári Lehetséges-e Balaton fogalmát. Tudja, hogy a ismeretek; vizuális befagyásakor felszabaduló hővel természetben az irreverzibilitás a kultúra: a Nap lakást fűteni? meghatározó. kitüntetett szerepe a A spontán termikus folyamatok Kísérleti tapasztalatok alapján mitológiában és a iránya, a folyamatok lássa, hogy különböző művészetekben. A megfordításának lehetősége. hőmérsékletű testek közti beruházás Felemelkedhet-e a földről egy termikus kölcsönhatás iránya Ismerje a tanuló a belső energia fogalmát mint a gázrészecskék mozgási energiájának összegét. Tudja, hogy a belső energia melegítéssel és/vagy munkavégzéssel változtatható meg.

93


kezdetben forró vasgolyó, hűlés közben?

A termodinamika II. főtétele.

Helyi tanterv

meghatározott: a magasabb hőmérsékletű test energiája csökken az alacsonyabb hőmérsékletűé pedig nő; a folyamat addig tart, amíg a hőmérsékletek ki nem egyenlítődnek. A spontán folyamat iránya csak „energiabefektetés” árán változtatható meg.

megtérülése, megtérülési idő, takarékosság. Filozófia; magyar nyelv és irodalom: Madách: Az ember tragédiája, eszkimó szín, a Nap kihűl, az élet elpusztul.

Ismerje a hőtan II. főtételét, annak többféle megfogalmazását és tudja, hogy kimondása tapasztalati alapon történik. Tudja, hogy a hőtan II. főtétele általános természettörvény, a fizikán túl minden természettudomány és a műszaki tudományok is alapvetőnek tekintik.

Kulcsfogalmak/ Főtételek, hőerőgépek, reverzibilitás, irreverzibilitás, elsőfajú és másodfajú örökmozgó. fogalmak 6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások Célok és feladatok – Halmazállapot-változások áttekintése. Anyagszerkezettel összefüggő energetikai elemzése. Halmazállapot-változások jelentőségének bemutatása a természetben, és a gyakorlati életben való alkalmazása (távfűtés stb.). – A víz fagyáskor bekövetkező térfogatváltozásának gyakorlati és élettani vonatkozásainak tárgyalása. Az emberi tevékenység alkalmazkodása a tapasztalt törvényszerűséghez. – A környezetünkben lévő anyagok megszokott, és szokatlan halmazállapot – formáinak bemutatása – (gáz-halmazállapotú levegő, folyékony nitrogén, szilárd szén-dioxid stb.) A témakör feldolgozása

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

6. Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapot-változások

Órakeret 5 óra

Halmazállapotok anyagszerkezeti jellemzői, a hőtan főtételei. A halmazállapotok jellemző tulajdonságainak és a halmazállapotváltozások energetikai hátterének tárgyalása, bemutatása. A halmazállapot-változásokkal kapcsolatos mindennapi jelenségek értelmezése a fizikában és a társ-természettudományok területén is.

94



Helyi tanterv

Követelmények

A halmazállapotok makroszkopikus jellemzése, energetika és mikroszerkezeti értelmezése. Miért folyik ki a víz a felfordított pohárból, és miért marad pohár alakú a benne megfagyott, de már olvadó jéghenger, ha kiborítjuk? Melegít-e a jegesedő Balaton? Hova lesz a fagyáskor elvont hő?

A tanuló tudja, hogy az anyag különböző halmazállapotait (szilárd, folyadék- és gázállapot) makroszkopikus fizikai tulajdonságaik alapján jellemezni. Lássa, hogy ugyanazon anyag különböző halmazállapotai esetén a belsőenergia-értékek különböznek, a halmazállapot megváltoztatása mindig energianövekedéssel vagy energiacsökkenéssel járó folyamat.

változások a természetben. A halmazállapot-változás energetikai értelmezése. Jelenségek, alkalmazások: a „kuktafazék” működése (a forráspont nyomásfüggése), a párolgás hűtő hatása, szublimáció, deszublimáció desztilláció, szárítás, kámfor, szilárd szagtalanítók, naftalin alkalmazása háztartásban, csapadékformák.

mennyiségi jellemzőit. Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére, a jelenségek felismerésére a hétköznapi életben (időjárás). Ismerje a forráspont nyomásfüggésének gyakorlati jelentőségét és annak alkalmazását. Legyen képes egyszerű, halmazállapot-változással járó kalorikus numerikus feladatok megoldására ..

Kapcsolódási pontok Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, konstans függvény Egyenletrendezés.

Kémia: halmazállapotok és halmazállapotváltozások, exoterm és endoterm folyamatok, kötési energia, képződéshő, reakcióhő, üzemanyagok égése, Ismerje az olvadás, fagyás Az olvadás és a fagyás elektrolízis. jellemzői. fogalmát, jellemző mennyiségeit Biológia-egészségtan: A halmazállapot-változás (olvadáspont, olvadáshő). a táplálkozás alapvető energetikai értelmezése. Legyen képes egyszerű, biológiai folyamatai, Jelenségek, alkalmazások: halmazállapot-változással járó ökológia, az „éltető A hűtés mértéke és a hűtési kalorikus feladatok megoldására. Nap”, hőháztartás, sebesség meghatározza a Ismerje a fagyás és olvadás öltözködés. megszilárduló anyag mikroszerepét a mindennapi életben. Technika, életvitel és szerkezetét és ezen keresztül sok gyakorlat: folyamatos tulajdonságát. Fontos a technológiai kohászatban, mirelitiparban. Ha a fejlesztések, hűlés túl gyors, nincs innováció. kristályosodás – az olvadék üvegként szilárdul meg, nincs Földrajz: sejtroncsolódás. környezetvédelem, a megújuló és nem Párolgás és lecsapódás (forrás). Ismerje a párolgás, forrás, megújuló energia A párolgás (forrás), lecsapódás lecsapódás, szublimáció, fogalma. jellemzői. Halmazállapotdeszublimáció jelenségét,

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, szublimáció, deszublimáció, forrás). fogalmak 95


Helyi tanterv

7. Mindennapok hőtana Célok és feladatok – A fizika és a környezetünkben előforduló hőjelenségek kapcsolatának, az ezekre vonatkozó fizikai ismeretek hasznosságának tudatosítása. – Társadalmunkban előforduló aktuális eseményeknek (megújuló energia program, gázvezetéképítés stb), háztartási tevékenységünknek elemző vizsgálata a tanult hőtani ismeretek alapján. – Önálló projektmunka tervezése, végzése és bemutatása a modern információforrások és segédeszközök (internet, számítógépes projektor stb.) felhasználásával. – A választott és kijelölt témák feldolgozásában az egyéni és csoportmunka vegyes alkalmazása. A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

7. Mindennapok hőtana Az eddig tanult hőtani ismeretek és tapasztalatok.

A fizika és a mindennapi jelenségek kapcsolatának, a fizikai ismeretek A tematikai egység hasznosságának tudatosítása. Kis csoportos projektmunka otthoni, nevelési-fejlesztési internetes és könyvtári témakutatással, adatgyűjtéssel, kísérletezés tanári irányítással. A csoportok eredményeinek bemutatása, közös céljai tanórai megvitatása, értékelése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Feldolgozásra ajánlott témák:  Halmazállapot-változások a természetben.  Korszerű fűtés, hőszigetelés a lakásban.  Hőkamerás felvételek.  Hogyan készít meleg vizet a napkollektor.  Hőtan a konyhában.  Naperőmű.  A vízerőmű és a hőerőmű összehasonlító vizsgálata.  Az élő szervezet mint termodinamikai gép.  Az UV és az IR sugárzás élettani hatása.  Látszólagos „örökmozgók” működésének vizsgálata.

Fejlesztési követelmények


Kísérleti munka tervezése csoportmunkában, a feladatok felosztása. A kísérletek megtervezése, a mérések elvégzése, az eredmények rögzítése. Az eredmények nyilvános bemutatása kiselőadások, kísérleti bemutató formájában.

Technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság, az autók hűtési rendszerének téli védelme. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő. Biológia–egészségtan: táplálkozás, ökológiai problémák. A hajszálcsövesség szerepe növényeknél, a levegő páratartalmának hatása az élőlényekre, fagykár a gyümölcsösökben, üvegházhatás, a

96


Helyi tanterv

vérnyomásra ható tényezők. Magyar nyelv és irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája (eszkimó szín). Kulcsfogalmak/ fogalmak

A hőtani tematikai egységek kulcsfogalmai.

A kísérletezési, mérési kompetencia, a megfigyelő, rendszerező készség fejlődése. A mozgástani alapfogalmak ismerete, grafikus feladatmegoldás. A newtoni mechanika szemléleti lényegének elsajátítása: az erő nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges. Egyszerű kinematikai és dinamikai feladatok megoldása. A kinematika és dinamika mindennapi alkalmazása. Folyadékok és gázok sztatikájának és áramlásának alapjelenségei és ezek felismerése a gyakorlati életben. Az elektrosztatika alapjelenségei és fogalmai, az elektromos és a mágneses mező fizikai objektumként való elfogadása. Az áramokkal A fejlesztés várt kapcsolatos alapismeretek és azok gyakorlati alkalmazásai, egyszerű eredményei a két feladatok megoldása. évfolyamos A gázok makroszkopikus állapotjelzői és összefüggéseik, az ideális gáz ciklus végén golyómodellje, a nyomás és a hőmérséklet kinetikus értelmezése golyómodellel. Hőtani alapfogalmak, a hőtan főtételei, hőerőgépek elemi szintű, de alkalmazni képes ismerete. Annak felismerése, hogy gépeink működtetése és az élő szervezetek működése is energiacsökkenéssel járó folyamat, ezért tartósan, csak energia „befektetése árán” valósíthatók meg. Mivel ezekben nem csak a cél szempontjából elengedhetetlen változások vannak, a befektetett energia jelentős része „elvész”, a működésben nem hasznosul, ezért a „tökéletes hőerőgép” és „örökmozgó” létezése elvileg kizárt. Mindennapi környezetünk hőtani vonatkozásainak ismerete. Az energiatudatosság fejlődése

97


Helyi tanterv

11. évfolyam Célok és feladatok A képzés második szakasza a matematikailag igényesebb mechanikai és elektrodinamikai tartalmakat (rezgések, indukció, elektromágneses rezgések, hullámok), az optikát és a modern fizika két nagy témakörét: a héj- és magfizikát, valamint a csillagászat-asztrofizikát dolgozza fel. A mechanikai, elektrodinamika és az optika esetén a jelenségek és a törvények megismerésén az érdekességek és a gyakorlati alkalmazásokon túl fontos az alapszintű feladat- és problémamegoldás. A modern fizikában a hangsúly a jelenségeken, gyakorlati vonatkozásokon van. Az atommodellek fejlődésének bemutatása jó lehetőséget ad a fizikai törvények feltárásában alapvető modellezés lényegének koncentrált bemutatására. Az atomszerkezetek megismerésén keresztül jól kapcsolható a fizikai és a kémiai ismeretanyag, illetve megtárgyalható a kémiai kötésekkel összetartott kristályos és cseppfolyós anyagok mikroszerkezete és fizikai sajátságai közti kapcsolat. Ez utóbbi témának fontos része a félvezetők tárgyalása. A magfizika tárgyalása az elméleti alapozáson túl magába foglalja a nukleáris technika kérdéskörét, annak kockázati tényezőit is. A Csillagászat és asztrofizika fejezet a klasszikus csillagászati ismeretek rendszerezése után a magfizikához jól kapcsolódó csillagszerkezeti és kozmológiai kérdésekkel folytatódik. A fizika tematikus tanulásának záró éve döntően az ismeretek bővítését és rendszerezését szolgálja, bemutatva a fizika szerepét a mindennapi jelenségek és a korszerű technika értelmezésében, és hangsúlyozva a felelősséget környezetünk megóvásáért. A heti két órában tanult fizika alapot ad, de önmagában nem elegendő a fizikaérettségi letételéhez, illetve a szakirányú (természettudományos és műszaki) felsőoktatásba történő bekapcsolódáshoz. Az eredményes vizsgázáshoz és a továbbtanuláshoz. 11–12. évfolyamon intenzív kiegészítő foglalkozásokat kell szervezni. A kiegészítő felkészítés része kell, hogy legyen a szükséges matematikai ismeretek, a fizikai feladatmegoldás, kísérleti készség fejlesztése. Az éves órakeret felosztása A fejezetek címe

Óraszámok

1. Mechanikai rezgések és hullámok

5

2. Mágnesség és elektromosság – elektromágneses indukció,

5

váltóáramú hálózatok 3. Rádió, televízió, mobiltelefon. Elektromágneses rezgések és

2

hullámok 4. Hullám és sugároptika

4

5. Az atom szerkezete. A modern fizika születése

4

6. Az atommag is részekre bontható! A magfizika elemei

4

7. Csillagászat és asztrofizika

3


3


2


32

1. Mechanikai rezgések és hullámok E fejezet tartalmának feldolgozása azért is fontos, mert napjainkban, az élet minden részében jelentős szerepe van az elektromos váltakozó áram, valamint az elektromágneses hullámok gyakorlati 98


Helyi tanterv

alkalmazásának, és ezek még elemi szinten sem érthetők meg a mechanikai rezgések és hullámok általános, legalább kvalitatív szintű, alkalmazni képes ismerete nélkül. Célok és feladatok – Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, (trigonometria nélküli) leírása jellemző mennyiségekkel. Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezési lehetőségét is. Ismerjék fel és tudják kvalitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás. – Tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni, és a rezgésidőt kiszámítani. – Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. – Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát. – A rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros, illetve hasznos voltát. – Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertetőjegyeinek vizsgálatánál). – Tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő-képletét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel. Értsék meg a fenti megállapítások érvényességi határát. – Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is. – Ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus. – Ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket. – Tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; ; A; c). – Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. – Ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát.

99


Helyi tanterv

– Tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), ami energiaváltozással jár; a hangforrás mindig rezgő test. – Tudjanak különbséget tenni a hanghullám, a bennünk keltett hangérzet és a hangélmény között. – Legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között, és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín; alaphang, felhang, hangsor, hangköz). – Tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel. – Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire. A témakör feldolgozása 1. Mechanikai rezgések és hullámok

Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret: 5 óra

A forgásszögek szögfüggvényei. A dinamika alapegyenlete, a rugó erőtörvénye, kinetikus energia, rugóenergia, sebesség, gyorsulás, hangtani jelenségek, alapismeretek. A mechanikai rezgések tárgyalásával a váltakozó áramok és az elektromágneses rezgések megértésének előkészítése. A rezgések szerepének bemutatása a mindennapi életben. A mechanikai hullámok tárgyalása. A rezgésállapot terjedésének, és a hullám időbeli és térbeli periodicitásának leírásával az elektromágneses hullámok megértését alapozza meg. Hangtan tárgyalása a fizikai fogalmak és a köznapi jelenségek összekapcsolásával.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan mozog a felfüggesztett rugóra erősített és nyugalmi helyzetéből függőlegesen lefelé kimozdított test? A rugóra akasztott rezgő test kinematikai vizsgálata. A rezgésidő meghatározása. A rezgés dinamikai vizsgálata.

Követelmények A tanuló ismerje a rezgő test jellemző paramétereit (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). Ismerje és tudja grafikusan ábrázolni a mozgás kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvényeit. Tudja, hogy a rezgésidőt a test tömege és a rugóállandó határozza meg, de a kitéréstől független. Tudja, hogy a harmonikus rezgés dinamikai feltétele a lineáris erőtörvény által leírt erőhatás 100

Kapcsolódási pontok Matematika: periodikus függvények. Filozófia: az idő filozófiai kérdései. Informatika: az informatikai eszközök működésének alapja, az órajel.


Helyi tanterv

érvényesülése. Legyen képes felírni a rugón rezgő test mozgásegyenletét. Egy rugóra erősített test rezgése Legyen képes az közben minek milyen energiája energiaviszonyok kvalitatív értelmezésére a rezgés során: pl. változik? tudja, hogy a vízszintes felületen Minek tekinthető a rugó és a ráerősített test rezgés közben, ha rezgőmozgást végző kiskocsinál, ha a feszülő rugó energiája nő, eltekinthetünk a akkor a test mozgási energiája közegellenállástól, a rugó csökken, majd fordítva. Ha a felmelegedésétől stb.? csillapító hatások A rezgőmozgás energetikai elhanyagolhatók, akkor a vizsgálata. rezgésre vonatkoztatott mechanikai energiamegmaradás A mechanikai energiamegmaradás harmonikus törvénye teljesül. Tudja, hogy a környezeti hatások rezgés esetén. (súrlódás, közegellenállás) miatt a rezgés csillapodik. Ismerje a rezonancia jelenségét és ennek gyakorlati jelentőségét. A hullám fogalma és jellemzői. A tanuló tudja, hogy a mechanikai hullám a rezgésállapot terjedése valamely közegben, miközben anyagi részecskék nem haladnak Hullámterjedés egy a hullámmal, a hullámban dimenzióban, kötélhullámok. energia terjed. Kötélhullámok esetén értelmezze a jellemző mennyiségeket (hullámhossz, periódusidő). Ismerje a terjedési sebesség, a hullámhossz és a periódusidő kapcsolatát. Felületi hullámok. Ismerje a longitudinális és Hullámok visszaverődése, törése. a transzverzális hullámok Hullámok találkozása, fogalmát. állóhullámok. Hullámkádas kísérletek alapján Hullámok interferenciája, az értelmezze a hullámok erősítés és a gyengítés feltételei. visszaverődését, törését. Térbeli hullámok. Tudja, hogy a hullámok Jelenségek: akadálytalanul áthaladhatnak földrengéshullámok, egymáson. lemeztektonika. Értse az interferencia jelenségét és értelmezze erősítés és gyengítés (kioltás) feltételeit. Tudja, hogy alkalmas frekvenciájú rezgés állandósult hullámállapotot (állóhullám) eredményezhet. 101


A hang mint a térben terjedő hullám. A hang fizikai jellemzői. Alkalmazások: hallásvizsgálat. Hangszerek, a zenei hang jellemzői. Ultrahang és infrahang. A zajszennyeződés fogalma.

Helyi tanterv

Tudja, hogy a hang mechanikai rezgés, ami a levegőben longitudinális hullámként terjed. Ismerje a hangmagasság, a hangerősség, a terjedési sebesség fogalmát. Legyen képes legalább egy hangszer működésének magyarázatára. Ismerje az ultrahang és az infrahang fogalmát, gyakorlati alkalmazását. Ismerje a hallás fizikai alapjait, a hallásküszöb és a zajszennyezés fogalmát.

Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő, hullám, hullámhossz, Kulcsfogalmak/ periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullámtörés, interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagasság, fogalmak hangerő, rezonancia. 2. Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok Célok és feladatok – Gyakorolni a részecskeszerkezetű anyag és a mező, illetve a mező-mező kölcsönhatások matematikai jellemzését. – Az energiafogalom és az energiamegmaradás kiterjesztése (a mágneses és elektromos mező energiája) Lenz-törvény felismerése a gyakorlati életben. – Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezetvédelmi szempontból. – Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal, az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. – A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére, a technika, a gazdaság és így a társadalom fejlődésére. – A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése. A téma feldolgozása

Tematikai egység Előzetes tudás

2. Mágnesség és elektromosság – Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok

Órakeret 5 óra

Mágneses mező, az áram mágneses hatása, feszültség, áram.

Az indukált és a nyugvó töltések által keltett elektromos mező közötti A tematikai egység lényeges szerkezeti különbség kiemelése. Az elektromágneses nevelési-fejlesztési indukció gyakorlati jelentőségének bemutatása. Energiahálózatok céljai ismerete, és az energiatakarékosság fogalmának kialakítása a 102


Helyi tanterv

fiatalokban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az elektromágneses indukció jelensége. A mozgási indukció. A nyugalmi indukció. Michael Faraday munkássága. Lenz törvénye.

Követelmények A tanuló ismerje a mozgási indukció alapjelenségét, és tudja azt a Lorentz-erő segítségével értelmezni. Ismerje a nyugalmi indukció jelenségét. Ismerje Lenz törvényét.

Az örvényáramok szerepe a gyakorlatban Az önindukció jelensége A mágneses mező energiája

Tudja értelmezni Lenz törvényét az indukció jelenségeire.

Az elektromos energiahálózat. A háromfázisú energiahálózat jellemzői. Az energia szállítása az erőműtől a fogyasztóig. Távvezeték, transzformátorok.

Ismerje a hálózati elektromos áram előállításának gyakorlati megvalósítását, az elektromos energiahálózat felépítését és működésének alapjait, a transzformátor jelentőségét

Ismerje az önindukció jelenségét és szerepét a gyakorlatban. Értelmezze a váltakozó Váltakozó feszültség fogalma. feszültségű elektromágneses A váltóáramú generátor elve. mező keletkezését mozgási (mozgási indukció mágneses indukcióval. térben forgatott tekercsben). Ismerje a szinuszosan váltakozó A váltakozó feszültség és áram feszültséget és áramot leíró jellemző paraméterei. függvényt, tudja értelmezni a benne szereplő mennyiségeket. Ismerje a váltakozó áram effektív hatását leíró mennyiségeket (effektív feszültség, effektív áram, effektív teljesítmény). Értse, hogy a váltakozó áramú Ohm törvénye váltóáramú áramkörben a kondenzátor hálózatban. ellenállásként viselkedik, a tekercs pedig nagyobb ellenállást képvisel, mint az egyenáramú áramkörben. Értelmezze a transzformátor Transzformátor. működését az indukciótörvény Gyakorlati alkalmazások. alapján. Tudjon példákat a transzformátorok gyakorlati alkalmazására.

103

Kapcsolódási pontok Kémia: elektromos áram, elektromos vezetés. Matematika: trigonometrikus függvények, függvénytranszformáció. Technika, életvitel és gyakorlat: az áram biológiai hatása, balesetvédelem, elektromos áram a háztartásban, biztosíték, fogyasztásmérők. Korszerű elektromos háztartási készülékek, energiatakarékosság.


Az elektromos energiafogyasztás mérése. Az energiatakarékosság lehetőségei. Tudomány- és technikatörténet A dinamó. Jedlik Ányos, Siemens szerepe. Ganz, Diesel mozdonya. A transzformátor magyar feltalálói.

Helyi tanterv

az energiatakarékosságban. Ismerje a lakások elektromos hálózatának elvi felépítését, az érintésvédelem, elektromos balesetvédelem alapjait. Ismerje az elektromos energiafogyasztás mérésének fizikai alapjait, az energiatakarékosság gyakorlati lehetőségeit a köznapi életben.

Kulcsfogalmak/ Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor, váltóáramú elektromos hálózat. fogalmak 3. Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések és hullámok Célok és feladatok – Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Kiemelni a rezgés során történő energiaváltozásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. – Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. A kölcsönhatás fogalmának mélyítése. – A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. – Megmutatni, hogy az antenna, mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. – Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. – Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. – A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. – A 21. századi kommunikáció, képalkotás, képrögzítés , a digitális technika lényegesebb elveinek és alkalmazásainak áttekintése. A fizika szerepe a kommunikációs forradalomban. A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-

3. Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések és hullámok

Órakeret 2 óra

Mechanikai rezgések és hullámok. Elektromágneses indukció, önindukció, kondenzátor, kapacitás, váltakozó áram. Az elektromágneses sugárzások fizikai hátterének bemutatása. Az elektromágneses hullámok spektrumának bemutatása, 104


fejlesztési céljai

Helyi tanterv

érzékszerveinkkel, illetve műszereinkkel érzékelt egyes spektrumtartományainak jellemzőinek kiemelése. Az információ elektromágneses úton történő továbbításának elméleti és kísérleti megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az elektromágneses rezgőkör, elektromágneses rezgések. Elektromágneses hullám, hullámjelenségek. Maxwell és Hertz szerepe. Bay Zoltán (Hold-visszhang)

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: információtovábbítás elektromágneses hullámokkal.

Az elektromágneses spektrum. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: hőfénykép, röntgenteleszkóp, rádiótávcső. Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazása. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: a rádiózás fizikai alapjai. A tévéadás és -vétel elvi alapjai. A GPS műholdas helymeghatározás. A mobiltelefon. A mikrohullámú sütő.

Követelmények


Technika, életvitel és gyakorlat: kommunikációs eszközök, Ismerje az elektromágneses információtovábbítás hullám fogalmát, tudja, hogy az üvegszálas kábelen, elektromágneses hullámok levegőben, az fénysebességgel terjednek, információ tárolásának a terjedéséhez nincs szükség lehetőségei. közegre. Távoli, rezonanciára Biológia-egészségtan: hangolt rezgőkörök között az élettani hatások, elektromágneses hullámok révén a képalkotó energiaátvitel lehetséges fémes diagnosztikai összeköttetés nélkül. Az eljárások, a megelőzés információtovábbítás új útjai. szerepe. Informatika: az Ismerje az elektromágneses információtovábbítás hullámok jogi szabályozása, frekvenciatartományokra osztható spektrumát és az egyes internetjogok és szabályok. tartományok jellemzőit. A tanuló ismerje az elektromágneses rezgőkör felépítését és működését.

Tudja, hogy az elektromágneses hullám anyag, aminek energiája van. Legyen képes példákon bemutatni az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazását.

Vizuális kultúra: Képalkotó eljárások alkalmazása a digitális művészetekben, művészi reprodukciók. A média szerepe.

Kulcsfogalmak/ Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses hullám, elektromágneses spektrum. fogalmak 4. Hullám – és sugároptika Célok és feladatok – A fény vákuumbeli terjedési sebességének mérési lehetőségei, következtetés a fény elektromágneses hullám jellegére. – A mechanikai hullámok viselkedésének ismeretére építve, kísérletileg igazolni és gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani a fény hullámtulajdonságait.

105


Helyi tanterv

– A mechanikai hullámoknál tárgyalt törési törvénynek a Snellius–Descartes-törvény formájában (szögfüggvényekkel) és a terjedési sebességekkel való megfogalmazása és egyszerű alkalmazása. – Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy gyakorlati jelentőségét (pl. száloptika). – Kísérletileg megmutatni a fényhullámok optikai rácson történő elhajlását és interferenciáját, valamint ennek felhasználását a fény hullámhosszának mérésére. – A fénypolarizáció jelenségének bemutatásával igazolni a fényhullámok transzverzális jellegét, és ismertetni a poláris fény szerepét a természetben és a technikában. – Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati jelentőségének ismertetése. A lézerfény sajátosságai, alkalmazásai. Gábor Dénes és a holográfia – Feleleveníteni a geometriai optikában korábban tanultakat: az optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). – Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a köznapi életben és a világ megismerésének folyamatában.

106


Helyi tanterv

A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Órakeret 4 óra

4. Hullám- és sugároptika Korábbi geometriai optikai ismeretek, hullámtulajdonságok, elektromágneses spektrum.

A fény és a fényjelenségek tárgyalása az elektromágneses hullámokról tanultak alapján. A fény gyakorlati szempontból kiemelt szerepének tudatosítása, hétköznapi fényjelenségek és optikai eszközök működésének értelmezése.


Követelmények

Biológia-egészségtan: A szem és a látás, a szem egészsége. Látáshibák és Történelmi kísérletek a fény korrekciójuk. terjedési sebességének Az energiaátadás meghatározására. szerepe a gyógyászati Tudja a vákuumbeli A fény mint elektromágneses fénysebesség értékét és azt, hogy alkalmazásoknál, a hullám. fény élettani hatása mai tudásunk szerint ennél nagyobb sebesség nem létezhet napozásnál. A fény szerepe a (határsebesség). gyógyászatban és A fény visszaverődése, törése új Ismerje a fény terjedésével a megfigyelésben. közeg határán (tükör, prizma). kapcsolatos geometriai, optikai Teljes visszaverődés (optikai alapjelenségeket (visszaverődés, Magyar nyelv és kábel). törés). irodalom; Elhajlás, interferencia, (optikai Ismerje a fény hullámtermészetét mozgóképkultúra és bizonyító legfontosabb kísérleti médiaismeret: A fény rés, optikai rács). szerepe. Az univerzum Polarizáció (kísérlet jelenségeket (interferencia, megismerésének polárszűrőkkel) LCD-képernyő. polarizáció), és értelmezze irodalmi és művészeti azokat. vonatkozásai, színek A fehér fény színekre bontása. Tudja értelmezni a fehér fény a művészetben. Prizma és rácsszínkép. összetett voltát. A spektroszkópia jelentősége. Vizuális kultúra: A lézerfény. a fényképezés mint Színkeverés, a színes képernyő. művészet. A fény terjedése. Árnyékjelenségek. A vákuumbeli fénysebesség.

Tudja a tanuló, hogy a fény elektromágneses hullám, az elektromágneses spektrum egy meghatározott frekvenciatartományához tartozik.


Ismerje a geometriai optika legfontosabb alkalmazásait. Értse a leképezés fogalmát, A geometriai optika modelljének tükrök, lencsék képalkotását. korlátai. Legyen képes egyszerű Képalkotás. képszerkesztésekre, és tudja Jelenségek, gyakorlati alkalmazni a leképezési törvényt A geometriai optika alkalmazása.

107


Helyi tanterv

alkalmazások: tükrök, lencsék, mikroszkóp, távcső. A látás fizikája. A hagyományos és a digitális fényképezőgép működése. A lézerfény alkalmazása: digitális technika eszköze (CDírás, olvasás). Gábor Dénes és a hologram A 3D-s filmek titka. Légköroptikai jelenségek (délibáb, szivárvány, fényszóródás, a lemenő Nap vörös színe).

egyszerű számításos feladatokban. Ismerje és értse a gyakorlatban fontos optikai eszközök (egyszerű nagyító, mikroszkóp, távcső), szemüveg, működését. Legyen képes egyszerű optikai kísérletek elvégzésére.

Kulcsfogalmak/ A fény, mint elektromágneses hullám, fénytörés, visszaverődés, elhajlás, interferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia, képalkotás. fogalmak 5. Az atomok szerkezete. A modern fizika születése Célok és feladatok – Az anyag korpuszkuláris felépítésének fizikatörténeti bemutatása. – A modellalkotás mint a fizika tudományának alapvető módszere. A legfontosabb atommodellek történeti áttekintése. – A modern fizika (kvantumfizika) kialakulásának bemutatása. A hipotézisek jelentősége és szerepe a fizika tudományának fejlődésében. – A Bohr-modell történeti jelentősége. A modell erényeinek és hibáinak bemutatása. – Áttekinteni a fotonelmélet születésének kísérleti előzményeit. Bemutatni a fény kettős természetének szemléleti problémáit, a kezdeti eredményeket és tévutakat. – A fény kettős természetének de Broglie-féle általánosítása valamennyi mikrorészecskére. Az általánosítás helyességének kísérleti bizonyítéka: elektroninterferencia-kísérletek. – Az elektron hullámtermészetéből származó következmények szemléletes tárgyalása: a bezárt elektron energiakvantáltsága, az atomi elektronok energiaszintjei, elektronpályák, mint elektronállóhullám-minták, az elektron megtalálási valószínűsége, határozatlansági reláció. – A mikrofizikai anyagszemlélet elmélyítésére kémiai, biológiai anyagszerkezeti kapcsolódási pontok fokozott kiemelése ismert példákon keresztül. (Miért stabilak az ütköző atomok, miért sárga a sárgarépa, miért színesek az őszi falevelek stb.) A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás


5. Az atomok szerkezete. A modern fizika születése

Órakeret 4 óra

Az anyag atomos szerkezete. Gázok golyómodellje. Az atomfizika tárgyalásának összekapcsolása a kémiai tapasztalatokon (súlyviszonytörvények) alapuló atomelmélettel. A fizikában alapvető modellalkotás folyamatának bemutatása az atommodellek változásain keresztül. A kvantummechanikai atommodell egyszerűsített képszerű bemutatása. A műszaki-technikai szempontból alapvető félvezetők sávszerkezetének, kvalitatív, kvantummechanikai szemléletű megalapozása. 108



Helyi tanterv

Követelmények

Az anyag atomos felépítése, felismerésének történelmi folyamata.

Ismerje a tanuló az atomok létezésére utaló korai természettudományos tapasztalatokat, tudjon meggyőzően érvelni az atomok létezése mellett.

A modern atomelméletet megalapozó felfedezések. A korai atommodellek. Az elektron felfedezése: Thomson-modell. Az atommag felfedezése: Rutherford-modell.

Értse az atomról alkotott elképzelések (atommodellek) fejlődését: a modell mindig kísérleteken, méréseken alapul, azok eredményeit magyarázza; ha a modellel már nem értelmezhető, azzal ellentmondásban álló kísérleti tapasztalatok esetén új modell megalkotására van szükség. Mutassa be a modellalkotás lényegét Thomson és Rutherford modelljén, a modellt megalapozó és megdöntő kísérletek, jelenségek alapján.

Bohr-féle atommodell.

A kvantumfizika születése. Planck hipotézise. A fény kettős természete. Fényelektromos hatás – Einsteinféle fotonelmélete. Gázok vonalas színképe. (az optikából került ide) Az elektron kettős természete, de Broglie-hullámhossz. Alkalmazás: az elektronmikroszkóp.

Kapcsolódási pontok Kémia: az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések, a változásukat előidéző kísérleti tények és a belőlük levont következtetések, a periódusos rendszer elektronszerkezeti értelmezése. Matematika: folytonos és diszkrét változó.

Filozófia: ókori görög bölcselet; az anyag mélyebb megismerésének hatása a gondolkodásra, Ismerje a Bohr-féle atommodell a tudomány kísérleti alapjait (spektroszkópia, felelősségének kérdései, a Rutherford-kísérlet). megismerhetőség Legyen képes összefoglalni a határai és korlátai. modell lényegét és bemutatni, mennyire alkalmas az a gázok vonalas színképének értelmezésére. Ismerje az energia adagosságára vonatkozó Planck-hipotézist mint a modern fizika kialakulásának első lépését. Ismerje a fény részecsketulajdonságára utaló fényelektromos kísérletet, a foton fogalmát, energiáját. Legyen képes egyszerű számításokra a foton energiájának felhasználásával. Ismerje az elektron hullámtermészetét igazoló elektroninterferencia-kísérletet. Ismerje a de Broglie109


Helyi tanterv

összefüggést mint a mikrorészecskékre vonatkozó általános törvényszerűséget. Értse, hogy az elektron hullámtermészetének ténye új alapot ad a mikrofizikai jelenségek megértéséhez. A kvantummechanikai atommodell.

Tudja, hogy a kvantummechanikai atommodell az elektronokat hullámként írja le. Tudja, hogy az atomok állandósult állapotaihoz az atomi elektronok egy-egy állóhullámmintája tartozik. Tudja, hogy a hullámtulajdonság következménye: az elektronok impulzusa és helye egyszerre nem mondható meg pontosan.

Kémia: Az atomok orbitálmodellje. Elektron állóhullámok az atomokban.

Legyen kvalitatív képe a fémek elektromos ellenállásának klasszikus értelmezéséről. A kovalens kötésű kristályok szerkezete alapján értelmezze Félvezetők szerkezete és a szabad töltéshordozók keltését vezetési tulajdonságai. tiszta félvezetőkben. Mikroelektronikai alkalmazások: Ismerje a szennyezett félvezetők dióda, tranzisztor, LED, elektromos tulajdonságait. fényelem stb. Tudja magyarázni a p-n átmenetet. Fémek elektromos vezetése. Jelenség: szupravezetés.

Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, foton, a részecskék kettős Kulcsfogalmak/ természete, Bohr-modell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, fogalmak félvezetők. Atomi elektronok állóhullám mintái.

6. Az atommag is részekre bontható – A magfizika elemei Célok és feladatok – Az atommag belső szerkezetének megismerése. Az izotópok szerepének és gyakorlati jelentőségének megismerése. Az izotópokkal kapcsolatos félelmek feloldása (nem csak sugárzó izotópok léteznek). – Az atommagot összetartó kölcsönhatások felsorolása és összehasonlítása. A magerők legfontosabb tulajdonságai. – A magstruktúra energiajellemzői: kötési energia, fajlagos kötési energia, tömeghiány és annak értelmezése. – Tájékozódás a fajlagos kötési energia görbéjén. Áttekinteni a magenergia felszabadulásának alternatívái: magfúzió, magbomlás, maghasadás. – A magenergia felszabadulása a természetben és mesterséges úton. Radioaktivitás: előfordulása, törvényszerűsége, mesterséges előállítása. Maghasadás és annak szabályozása. Magfúzió csillagokban és fúziós reaktorokban.

110


Helyi tanterv

– Nukleáris energiatermelés: atomreaktorok, atomerőművek. Az energiatermelés előnyei és hátrányai. A nukleáris energiatermelés várható jövője: biztonságos reaktorok, fúziós erőművek tervei. – A nukleáris technika alkalmazási területei: energiatermelés, nyomjelzés, orvosi diagnosztika és terápia, régészet, kutatás. – A kockázat mérhető fogalmának bevezetése. A kockázat elfogadása, ésszerű vállalása. A téma feldolgozása 6. Az atommag is részekre bontható – A magfizika elemei

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Atommodellek, Rutherford-kísérlet, rendszám, tömegszám, izotópok.


A magfizika alapismereteinek bemutatása a 20. századi történelmi események, a nukleáris energiatermelés, a mindennapi életben történő széles körű alkalmazás és az ezekhez kapcsolódó nukleáris kockázat kérdéseinek szempontjából. Az ismereteken alapuló energiatudatos szemlélet kialakítása. A betegség felismerése és a terápia során fellépő reális kockázatok felelős vállalásának megértése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az atommag alkotórészei, tömegszám, rendszám, neutronszám. Az erős kölcsönhatás. Stabil atommagok létezésének magyarázata.

Magreakciók Tájékozódás a fajlagos kötési energia grafikonon: magenergia felszabadításának lehetőségei

A radioaktív bomlás. Bomlási formák. A radioaktív

Követelmények A tanuló ismerje az atommag jellemzőit (méret, tömegszám, rendszám) és a mag alkotórészeit. Ismerje az atommagot összetartó magerők, az ún. „erős kölcsönhatás” tulajdonságait. Tudja kvalitatív szinten értelmezni a mag kötési energiáját, értse a neutronok szerepét a mag stabilizálásában. Ismerje a tömegdefektus jelenségét és kapcsolatát a kötési energiával. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia-tömegszám grafikont, és ehhez kapcsolódva tudja értelmezni a lehetséges, energiafelszabadulással járó magreakciókat: magfúzió, radioaktív bomlás, maghasadás. Ismerje a radioaktív bomlás típusait, a radioaktív sugárzás 111

Kapcsolódási pontok Kémia: atommag, proton, neutron, rendszám, tömegszám, izotóp, radioaktív izotópok és alkalmazásuk, radioaktív bomlás. Hidrogén, hélium, magfúzió. Biológia–egészségtan: a sugárzások biológiai hatásai; a sugárzás szerepe az evolúcióban, a fajtanemesítésben a mutációk előidézése révén; a radioaktív sugárzások hatása. Földrajz: energiaforrások, az atomenergia


sugárzás fajtái és tulajdonságai. Bomlás törvényszerűsége.

Mesterséges radioaktív izotópok előállítása és alkalmazása. Nyomjelzés, terápiás sugárkezelés. Maghasadás. Tömegdefektus, tömeg-energia egyenértékűség. A láncreakció fogalma, létrejöttének feltételei A szabad neutronok szerepe és szabályozása.

Az atombomba. Hasadásos és fúziós bombák.

Helyi tanterv

fajtáit és megkülönböztetésük kísérleti módszereit. Tudja, hogy a radioaktív sugárzás intenzitása mérhető. Ismerje a felezési idő, az aktivitás fogalmát és ehhez kapcsolódóan tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Legalább kvalitatíve ismerje a bomlás törvényszerűségét. Legyen fogalma a radioaktív izotópok mesterséges előállításának lehetőségéről és tudjon példákat a mesterséges radioaktivitás néhány gyakorlati alkalmazására a gyógyászatban és a műszaki gyakorlatban. Ismerje az urán-235 izotóp spontán és indukált (neutronlövedékekkel létrehozott) hasadásának jelenségét. Tudja értelmezni a hasadással járó energiafelszabadulást. Értse a láncreakció lehetőségét és létrejöttének feltételeit. Értse az atombomba működésének fizikai alapjait, és ismerje egy esetleges nukleáris háború globális pusztításának veszélyeit.

Ismerje az ellenőrzött láncreakció fogalmát, tudja, hogy az atomreaktorban ellenőrzött Szabályozott láncreakció, láncreakciót valósítanak meg és atomerőművek felépítése, működése. A nukleáris reaktorok használnak „energiatermelésre” az atomerőművekben. Értse az előnyei, hátrányai. atomenergia szerepét az emberiség növekvő energiafelhasználásában, ismerje előnyeit és hátrányait. Ismerje a Paksi Atomerőmű legfontosabb műszaki paramétereit (blokkok száma, hő és villamos teljesítménye) Legyen tájékozott arról, hogy Magfúzió. a csillagokban magfúziós Magfúzió a csillagokban. folyamatok zajlanak, ismerje a Nap energiatermelését biztosító Mesterséges fúzió létrehozása: fúziós folyamat lényegét. H-bomba, fúziós reaktorok. Tudja, hogy a H-bomba pusztító Az atomreaktor és az atomerőmű.

112

szerepe a világ energiatermelésében. Matematika: valószínűség-számítás. Exponenciális függvények.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei. Einstein; Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő, a világtörténelmet formáló magyar tudósok. Filozófia; etika: a tudomány felelősségének kérdései.


Helyi tanterv

hatását mesterséges magfúzió során felszabaduló energiája biztosítja. Tudja, hogy a békés energiatermelésre használható ellenőrzött magfúziót még nem sikerült megvalósítani, de ez lehet a jövő perspektivikus energiaforrása. A radioaktivitás kockázatainak leíró bemutatása. Sugárterhelés, sugárdózis sugárvédelem.

Ismerje a kockázat fogalmát, számszerűsítésének módját és annak valószínűségi tartalmát. Ismerje a sugárvédelem fontosságát és a sugárterhelés jelentőségét. Ismerjen legalább egy sugárdózis fogalmat.

Kulcsfogalmak/ Magerő, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radioaktivitás, magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor, atomerőmű, kockázat. fogalmak címsor.1.1. 7. Csillagászat és az asztrofizika elemei Célok és feladatok –

Bemutatni Földünk elhelyezkedését a Naprendszerben. A Naprendszer keletkezése és legfontosabb paraméterei. Az égi jelenségek fizikai értelmezése: holdfázisok, napfogyatkozás, üstökösök, meteoroitok (csillaghullás) az égen.

– A világegyetem struktúrája: csillag (esetleg bolygókkal ), csillagrendszer, galaxis csoportosulások. Méretek és azok mérési technikája. – A Világegyetem véges kora és mérete. Az ősrobbanás elmélete. Az állandó tágulás bizonyítékai. Az univerzum kezdeti állapotának kísérleti előállítása a CERN-i óriás gyorsítóban, melynek célja a fizika tudományának fundamentális kérdéskörének vizsgálata. (Alapvető kölcsönhatások, szubelemi részecskék, Higgs-bozon vizsgálata.) –

Az űrkutatás módszerei és jelentősége. Az űrhajózás rövid története, elért eredmények. A kutatás jövője, kitűzött célok. Élet lehetősége az Univerzumban.

A témakör feldolgozása Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-

7. Csillagászat és az asztrofizika elemei

Órakeret 3 óra

A fizikából és a földrajzból tanult csillagászati alapismeretek, a bolygómozgás törvényei, a gravitációs erőtörvény. Csillagok fúziós folyamatai energiatermelése. Annak bemutatása, hogy a csillagászat, a megfigyelési módszerek gyors fejlődése révén a 21. század vezető tudományává vált. A 113


fejlesztési céljai

Helyi tanterv

világegyetemről szerzett új ismeretek segítenek, hogy az emberiség felismerje a helyét a kozmoszban, miközben minden eddiginél magasabb szinten meggyőzően igazolják az égi és földi jelenségek törvényeinek azonosságát.


Követelmények

A tanuló legyen képes tájékozódni a csillagos égbolton. Ismerje a csillagászati helymeghatározás alapjait. Ismerjen néhány csillagképet, és legyen képes azokat megtalálni az égbolton. Ismerje a Nap és a Hold égi mozgásának jellemzőit, értse a Hold fázisainak változását, tudja értelmezni a hold- és napfogyatkozásokat. Tájékozottság szintjén ismerje a csillagászat megfigyelési módszereit az egyszerű távcsöves megfigyelésektől az űrtávcsöveken át a rádióteleszkópokig. Ismerje a legfontosabb égitesteket Égitestek. (bolygók, holdak, üstökösök, Miért nem gömbölyűek a kisbolygók és aszteroidák, kisbolygók, miért nem csillagok és csillagrendszerek, szögletesek a Naprendszer galaxisok, galaxishalmazok) és bolygói? azok legfontosabb jellemzőit. Legyenek ismeretei a mesterséges égitestekről és azok gyakorlati jelentőségéről a tudományban és a technikában. Ismerje a Naprendszer jellemzőit, A Naprendszer és a Nap. a keletkezésére vonatkozó A Nap belső szerkezete, fúziós tudományos elképzeléseket, és folyamatai, „energiatermelése”. ezek bizonyítékait. Ismerje az élet A Nap teljesítménye. A Földre lehetőségét a Naprendszerben. érkező napsugárzás Tudja, hogy a Nap csak egy az energiamennyisége. átlagos csillagok közül, miközben a földi élet szempontjából Miért gondolták a 19. század végén a tudósok, hogy a csillagok meghatározó jelentőségű. Ismerje a rövid életűek, és hamar kihűlnek? Nap legfontosabb jellemzőit: a Nap szerkezeti felépítését, belső, (L. Madách: Az ember energiatermelő folyamatait és tragédiája) sugárzását, a Napból a Földre érkező energia mennyiségét (napállandó). Ismerje a Nap Leíró csillagászat. Problémák: a csillagászat kultúrtörténete. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Asztronómia és asztrológia. Alkalmazások: hagyományos és új csillagászati műszerek. Űrtávcsövek. Rádiócsillagászat. Miért hatásosabbak az űrtávcsövek, mint a Földön lévők?

114

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Kopernikusz, Kepler, Newton munkássága. A napfogyatkozások szerepe az emberi kultúrában, a Hold „képének” értelmezése a múltban. Földrajz: a Föld forgása és keringése, a Föld forgásának következményei (nyugati szelek öve), a Föld belső szerkezete, földtörténeti katasztrófák, kráterbecsapódás keltette felszíni alakzatok. Biológia– egészségtan: a Hold és az ember biológiai ciklusai, az élet feltételei. Kémia: a periódusos rendszer, a kémiai elemek keletkezése. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret:


Helyi tanterv

korának nagyságrendjét, a korábbi „a csillagos ég és jövőbeni fejlődéstörténetét. alatt”. Csillagrendszerek, Tejútrendszer és galaxisok. A csillagfejlődés: Ősrobbanás. A csillagok keletkezése, szerkezete és energiamérlege. Kvazárok, pulzárok; fekete lyukak.

Legyen tájékozott a csillagokkal Filozófia: kapcsolatos legfontosabb a kozmológia tudományos ismeretekről. Ismerje kérdései. a gravitáció és az energiatermelő nukleáris folyamatok meghatározó szerepét a csillagok kialakulásában, „életében” és megszűnésében. Ismerje a csillagfejlődés főbb állomásait.

A kozmológia alapjai Problémák, jelenségek: a kémiai anyag (atommagok) kialakulása. Perdület a Naprendszerben. Nóvák és szupernóvák. A földihez hasonló élet, kultúra esélye és keresése, exobolygók kutatása. Gyakorlati alkalmazások:  műholdak,  hírközlés és meteorológia,  GPS,  űrállomás,  holdexpedíciók,  bolygók kutatása.

Legyenek alapvető ismeretei az univerzumra vonatkozó aktuális tudományos elképzelésekről. Ismerje az ősrobbanásra és a világegyetem tágulására utaló csillagászati méréseket. Ismerje az univerzum korára és kiterjedésére vonatkozó becsléseket, tudja, hogy az univerzum az ősrobbanás óta állandóan tágul. Ismerje ennek kísérleti bizonyítékait: háttérsugárzás, vöröseltolódás. Ismerje az univerzum korának és méretének nagyságrendjét.

Kulcsfogalmak/ Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, kozmikus háttérsugárzás, táguló világegyetem, Naprendszer, űrkutatás. fogalmak A mechanikai fogalmak bővítése a rezgések és hullámok témakörével, valamint a forgómozgás és a síkmozgás gyakorlatban is fontos ismereteivel. Az elektromágneses indukcióra épülő mindennapi alkalmazások fizikai alapjainak ismerete: elektromos energiahálózat, elektromágneses hullámok. Az optikai jelenségek értelmezése hármas modellezéssel (geometriai optika, hullámoptika, fotonoptika). Hétköznapi optikai jelenségek A fejlesztés várt értelmezése. eredményei a A modellalkotás jellemzőinek bemutatása az atommodellek fejlődésén. ciklus végén Alapvető ismeretek a kondenzált anyagok szerkezeti és fizikai tulajdonságainak összefüggéseiről. A fény kettős természetének fizikatörténeti problematikájának megismerése (Einstein fotonhipotézise). A mikrorészecskék kettős természetének mint a mikrovilág univerzális természeti sajátosságának elfogadása. A magfizika elméleti ismeretei alapján a korszerű nukleáris technikai alkalmazások értelmezése és ésszerű, mérlegelő elfogadása. A kockázat fogalmának ismerete és reális értékelése. A csillagászati alapismeretek felhasználásával Földünk elhelyezése az 115


Helyi tanterv

univerzumban, szemléletes kép az univerzum térbeli, időbeli méreteiről. A világegyetem szerkezetéről szóló tudományos ismeretek megerősítik a fizikai törvények univerzális jellegét. A csillagászat és az űrkutatás fontosságának ismerete és megértése. Képesség önálló ismeretszerzésre, forráskeresésre, azok szelektálására és feldolgozására. Tudományos világszemlélet megalapozása.

X.

KÉMIA

Célok és feladatok A szakközépiskolába járó diákoknak meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsődleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát. A tanulók kémia tanulásában a megértés domináljon. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A tanulók ismerjék meg az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. Fejlesztési követelmények Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint a szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. 116


Helyi tanterv

A diákoknak ismerniük kell az egészségkárosító anyagokat és ezeknek az őket veszélyeztető anyagoknak a hatásait, és el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

117


Helyi tanterv

10. évfolyam Összesen: 37 óra

Témakörök

2 óra/hét

Óraszámok

Tájékozódás a részecskék világában

16 óra

A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

21 óra

Tartalmak Atomszerkezet: Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet: Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Termokémia: Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek: A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.).

118


Helyi tanterv

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

119


Helyi tanterv


Témakörök

1 óra/hét

Óraszámok

Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó

5 óra

Legfontosabb műanyagaink

5 óra

Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

13 óra

Tartalmak Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése, hőbontása. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogó gázok). A szerves vegyületek nagy számának oka, csoportosítása. A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. A kőolaj feldolgozás aromás vegyületei. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Természetes és szintetikus eredetű műanyagok. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk. Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok: Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet – karbonsavak: A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek: A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek: A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, vizes oldatuk kémhatása, a tisztítóhatás mechanizmusa. Szintetikus mosószerek, kozmetikumok. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok: Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. 120


A biológia határán

4 óra

A teától a heroinig

4 óra

Környezeti szerves kémia

6 óra

Helyi tanterv

Kettős cukrok: maláta-, árpa-, répacukor (részletesen), biológiai jelentőségük. Cukor-, szeszgyártás. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. Papírgyártás. Tej, tojás, hús – fehérjék: A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe. Nukleinsavak: A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség. Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása .Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban.

Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.

XI.

Földrajz

9-10.évfolyam 9. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a

121


Helyi tanterv

társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődjön ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmigazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülő gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélő munkavégzést. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képességeket, pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek). Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. 9. évfolyam Évi óraszám: 74

2 óra/hét

Témakörök

Óraszámo k

Térképi ismeretek

4 óra

Kozmikus környezetünk

5 óra

Tartalmak A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek. A térkép és a valóság kapcsolata. Csongrád megye, Szeged ábrázolása. A Naprendszer

122


Témakörök

A geoszférák földrajza

Helyi tanterv

Óraszámo k

12 óra

Tartalmak A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a fölrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. Magyarország és az űrkutatás. A Föld kialakulása. A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víz típusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái 123


Témakörök

A természetföldrajzi övezetesség

Helyi tanterv

Óraszámo k

4 óra

A természetföldrajzi övezetesség hatása 14 óra a társadalmigazdasági életre

A világ változó társadalmigazdasági képe

11 óra

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok

16 óra

Tartalmak Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidék függőleges övezetessége. A függőleges és vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. A tercier és az információs szektor előretörése. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A világgazdasági pólusok A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország 124


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Tartalmak Hazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői.

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

8 óra

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai. Fejlesztési lehetőségeink helyi és globális szinten.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

125


Helyi tanterv

XII.

ÉNEK – ZENE

9-12. évfolyam Célok és feladatok A középiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A középiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. A 9–12. évfolyamon – az általános iskolai képzéshez képest – nagyobb hangsúlyt kap az énekes és generatív tevékenységekhez kapcsolódó befogadói kompetenciák fejlesztése. A zenei nevelés legfontosabb célja ekkor már a zene önálló értelmezésének segítése. Cél, hogy a tanulók a zenei műalkotások megismerése révén helyesen tájékozódjanak korunk kulturális sokszínűségében, értelmezni tudják a zene különféle funkcióit, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepét. Elvárás, hogy zenei dokumentumok gyűjtésével fejlődjön rendszerezési és feldolgozási készségük, képesek legyenek önálló vélemény, értékelés megfogalmazására. A zenehallgatás feladata elsősorban a tájékozódás, az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és véleményalkotásra késztetés. Szerepe a művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése. A zenepedagógiai tevékenység részben a tanulók iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve zenei gyakorlatára épül. Támogatja a közös zenei élményeken, hangversenyeken, táncházakban való részvételt. Fejlesztési követelmények Éneklés Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés – tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával – a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. Zenei írás-olvasás A szakközépiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének alaposabb ismerete a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs hangok és az ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei.

126


Helyi tanterv

Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, formai összefüggéseinek észlelését, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás ezzel együtt egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányul. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. Középiskolában a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Ezek tudatosítása révén megállapíthatók a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzői: különbségiek és összefüggéseik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Az ének-zene tantárgy a fejlesztési területek, nevelési célok közül az alábbiak megvalósításához járul hozzá hatékonyan: – erkölcsi nevelés (az emberi kapcsolatok normáinak és szabályainak elfogadása és a cselekvés mércéjévé tétele); – nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete); – állampolgárságra és demokráciára nevelés (önmaguk elhelyezése a közösségben, a szabályok fontosságának megértése, a tanulótársak, a szűkebb-tágabb közösség önkéntes aktivitással történő segítése); – az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességek, a társakkal való együttműködés képessége, a mások iránt érzett felelősség és empátia); – testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia); – médiatudatosságra nevelés (választékosság, fejlett ízlésvilághoz tartozó szelekciós képesség, motiváció az értékes médiatartalmak befogadására). Tárgyi feltételek  Szaktanterem pianínóval vagy zongorával  Ötvonalas tábla  Ritmushangszerek  Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók  Számítógép internetkapcsolattal  Hangtár, hozzáférhető hanganyag

127


Helyi tanterv

9. évfolyam Összesen: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1 óra/hét Órakeret 10 óra

Zenei reprodukció – Éneklés

Korábbi években megszerzett kompetenciák, ismeretek, zenei élmények, népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési készségek. Az éneklési készség fejlesztése a tanult dalanyagon keresztül. Dalkincsbővítés, hangképzés. Stílusos, kifejező éneklés helyes énektechnikával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


Éneklési készség fejlesztése: Beéneklő gyakorlatok az óra eleji ismétlés, az alkalmazó rögzítés anyagához kapcsolódóan. Éneklés szöveggel, az anyag nehézségétől függően szolmizálva is, g-f” hangterjedelemben. Kifejező előadásmód, helyes frazeálás.

Magyar nyelv és irodalom: szövegelemzés, költői képek, szimbólumok.

Többszólamú éneklési készség fejlesztése: Egyszerű két-, esetleg háromszólamú művek/műrészletek/kánonok, népdalfeldolgozások megszólaltatása.

Idegen nyelv: énekes anyag eredeti nyelven. Etika: dalanyag tartalmának üzenete.

Zenei anyag: 4-5 népdal, népzenei anyag: A magyar népzene történeti rétegei Paksa Katalin felosztása szerint (Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 2008.) Jeles napok, ünnepi szokásdalok (Magyar Népzene Tára II.) Táncházak dalai 4-5 mű, műrészlet a középkor, a reneszánsz és a barokk zenetörténeti korszak szemelvényeiből válogatva.


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Jeles napok, ünnepi szokásdalok. Táncházak dalai. Táncház, koncert, névnapköszöntő, nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, évfordulók.

Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 7 óra

Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények. Fejlett formaérzék, hangszínhallás. A tanulók ismerik a hangszerek és énekhangok, a zenei együttesek hangszínét, alapvető jellegzetességeit. 128


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Helyi tanterv

A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének értelmezése. Énekstílusok megkülönböztetése, énekes és hangszeres előadásmódok egyező és eltérő vonásainak feltárása, vélemény, értékelés megfogalmazása. Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás készségének fejlesztése.



Intellektuális munka: Partitúrakövetés. A zene stiláris és formai elemzése. Jellem- és karakterábrázolás. Zeneszerzők életpályája, alkotói tevékenysége. A zene szerepének (kommunikatív, szórakoztató, közvetítő, relaxáló, preventív, terápiás stb.) meghatározása. Énekstílusok megkülönböztetése, énekes és hangszeres előadásmódok egyező és eltérő vonásainak feltárása, önálló vélemény, értékelés megfogalmazása.

Magyar nyelv és irodalom: a zene irodalmi kapcsolódásai. Jellem- és karakterábrázolás. Önálló véleménynyilvánítás, értékítélet.

Ismeretszerző tevékenység önálló vagy csoportos gyűjtőmunka keretében. Témakörök: Zene és nyelv: – prozódia; – vokális művek eredeti nyelven és magyar fordításban. Zene és vizuális kultúra: – képek, tárgyak, építmények.


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései.

Elemzés, jellem- és karakterábrázolás, zeneszerző-portré, alkotói tevékenység. A zene kommunikatív, szórakoztató, közvetítő, relaxáló, preventív, terápiás stb. funkciója. Énekstílus, előadásmód.

Zenei befogadás II. Zenehallgatás

Órakeret 15 óra

A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszerezésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés, szintetizálás véleményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése. A zenehallgatás célja elsősorban a tájékozódás, az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és véleményalkotásra késztetés. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények ZENEHALLGATÁSI ANYAG Az osztály énekes tevékenységeihez, valamint a befogadói 129

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a zene irodalmi


Helyi tanterv

kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan, többféle előadásban is: Népzene: Források: Kallós Archívum, Bartók Archívum, Pátria CD-rom, Magyar Népzenei Antológia DVD-rom, Magyar Népzene 1-2. (szerk. Rajeczky Benjamin), Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje – CD melléklet 1-10. stb. Zeneirodalmi szemelvények a középkor, a reneszánsz és a barokk kor zenéjéből: Gregorián énekek Lassus, O.: Matona mia cara (Zsoldos szerenád) Monteverdi, C.: Arianna – Lamento d'Arianna Monteverdi, C.: Lasciatemi morire – madrigál Bach, J. S.: h-moll szvit Bach, J. S. János-passió Bach, J. S.: d-moll toccata és fúga, BWV 565 Händel, G. F: Júdás Makkabeus – oratórium, részletek Corelli, A.: La Folia Purcell, H.: Dido és Aeneas – Dido búcsúja

kapcsolódásai. Jellem- és karakterábrázolás. Önálló véleménynyilvánítás, értékítélet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései.

Populáris zenei szemelvények: CÍM

SZERZŐ

ELŐADÓ

Azért vannak a jó barátok

Máté Péter–S. Nagy István

Máté Péter

Zene nélkül mit érek én

Máté Péter

Máté Péter

Ezüst eső

Omega–Várszegi Gábor

Omega

Gyöngyhajú lány

Presser–Adamis

Omega

Nemzeti dal

Tolcsvay László–Petőfi Sándor

Tolcsvay László

Szállj fel magasra

Gallai Péter–Köves Miklós

Piramis

Levél a távolból

Szörényi–Bródy

Fonográf

Mondd, hogy nem haragszol

Szörényi–Bródy

Fonográf


Zeneszerzők, műfajok, formák, ismeretek a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódva.

A fennmaradó 4 órát hangversenyeken, operaelőadásokon, illetve egyéb zenei vonatkozású eseményeken való részvételre fordítjuk (pl. a Zene Világnapja, Éneklő Ifjúság, a Magyar Kultúra Napja).


1 óra/hét

130


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Helyi tanterv

Órakeret 10 óra









Zenei anyag: 4-5 népdal, népzenei anyag: A magyar népzene történeti rétegei Paksa Katalin felosztása szerint (Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 2008.) Jeles napok, ünnepi szokásdalok (Magyar Népzene Tára II.) Táncházak dalai 4-5 mű, műrészlet a bécsi klasszika korának szemelvényeiből. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás


Jeles napok, ünnepi szokásdalok. Táncházak dalai. Táncház, koncert, névnapköszöntő, nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, évfordulók.


Órakeret 7 óra

Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények. Fejlett formaérzék, hangszínhallás. A tanulók ismerik a hangszerek és énekhangok, a zenei együttesek hangszínét, alapvető jellegzetességeit. A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének értelmezése. Énekstílusok megkülönböztetése, énekes és hangszeres előadásmódok egyező és eltérő vonásainak feltárása, vélemény, értékelés megfogalmazása. Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás készségének fejlesztése. 131


Helyi tanterv





Ismeretszerző tevékenység önálló vagy csoportos gyűjtőmunka keretében. Témakörök: Zene és történelem: – Biblia és zene; – görög és római mitológiai történetek a zenében; – magyar és világtörténelmi események. Zene és nyelv: – prozódia; – vokális művek eredeti nyelven és magyar fordításban, magyar szöveggel. Zene és vizuális kultúra: – képek, tárgyak, építmények. Zene és előadóművészet: – előadóművészi életpályák; – énekstílusok összehasonlítása; – énekes és hangszeres előadásmódok összevetése.




Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései.



Órakeret 15 óra

A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult zeneművek részleteinek felismerése. A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszerezésével. Zenében való tájékozottság, értékalkotás. Elemzés, szintetizálás véleményalkotás folyamán. Érvelés és vitakultúra fejlesztése. A zenehallgatás célja elsősorban a tájékozódás, az összefüggések, a zenei fejlődés láttatása, az önálló gyűjtőmunkára és véleményalkotásra késztetés. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 132



Helyi tanterv

Zenehallgatási anyag: Az osztály énekes tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan, többféle előadásban is: Népzene: Források: Kallós Archívum, Bartók Archívum, Pátria CD-rom, Magyar Népzenei Antológia DVD-rom, Magyar Népzene 1-2. (szerk. Rajeczky Benjamin), Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje – CD melléklet 1-10. stb. Zeneirodalmi szemelvények a bécsi klasszika korának zenéjéből: Haydn, J.: Vonósnégyesek. Haydn, J.: Teremtés (Die Schöpfung) – részletek Mozart, W. A.: Requiem – részletek Mozart, W. A.: Varázsfuvola – részletek Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia, Op. 125. zárótétel Beethoven, L. van: VII. szimfónia, A-dúr II. tétel Populáris zenei szemelvények: CÍM Sárga rózsa Az utcán Felkelt a napunk… Miért hagytuk, hogy így legyen Requiem Ha én rózsa volnék Mama kérlek A hetedik Kulcsfogalmak/ fogalmak

SZERZŐ Szörényi L.–Szörényi Szabolcs Szörényi–Bródy Szörényi–Bródy

ELŐADÓ

Szörényi–Bródy Karthago–Szigeti Szörényi–Bródy Bródy János

Illés együttes Karthago Koncz Zsuzsa Koncz Zsuzsa Hobo Blues Band

Póka–József Attila

Magyar nyelv és irodalom: a zene irodalmi kapcsolódásai. Jellem- és karakterábrázolás. Önálló véleménynyilvánítás, értékítélet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései.

Illés Illés együttes Illés együttes


A fennmaradó 4 órát hangversenyeken, operaelőadásokon, illetve egyéb zenei vonatkozású eseményeken való részvételre fordítjuk (pl. a Zene Világnapja, Éneklő Ifjúság, a Magyar Kultúra Napja). A tanulók képesek tanévenként 4-5 népzenei, valamint 4-5 műzenei idézetet részben kottából, részben emlékezetből, csoportosan előadni. Képesek kifejezően, egységes hangzással, tiszta intonációval énekelni, és A fejlesztés várt új dalokat megfelelő előkészítést követően, hallás után megtanulni. eredményei Képesek egyszerű két- és háromszólamú kórusműveket vagy azok az első kétéves ciklus részleteit, kánonokat, népdalfeldolgozásokat megszólaltatni. végén Felismerik a műfajok, a formák, a zenei kifejezések és a zenei eszközök közötti összefüggéseket. Ismerik és értelmezik a kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket. 133


Helyi tanterv

A zenei korszakokból kiválasztott zeneművek közül 18-20 alkotást/műrészletet ismernek és felismernek. A zenei műalkotások megismerése révén helyesen tájékozódnak korunk kulturális sokszínűségében. Alapvető ismeretekkel rendelkeznek a zenetörténet (kronológia), a társművészetek és az ének-zene kapcsolódásáról. Zenei ízlésük finomodik, különbséget tudnak tenni az eddig tanult korszakok zenei stílusai, valamint a különféle énekstílusok, énekes és hangszeres előadásmódok között. Képesek véleményformálásra.

11. évfolyam Összesen: 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai








Többszólamú éneklési készség fejlesztése: Egyszerű két-, esetleg háromszólamú művek/műrészletek/kánonok, népdalfeldolgozások megszólaltatása. Zenei anyag: 4-5 népdal, népzenei anyag: A magyar népzene történeti rétegei Paksa Katalin felosztása szerint (Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 2008.) Jeles napok, ünnepi szokásdalok (Magyar Népzene Tára II.) Táncházak dalai 4-5 mű, műrészlet a zenetörténeti stíluskorszakok szemelvényeiből válogatva. További művek az aktuális tevékenységhez kapcsolódóan: – szalagavató bál, ballagás 134



– – – –

Helyi tanterv

táncház, koncert, névnapköszöntő, nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, évfordulók.



Előzetes tudás


Jeles napok, ünnepi szokásdalok. Táncházak dalai. Ballagás, szalagavató bál, táncház, koncert, névnapköszöntő, nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, évfordulók.


Órakeret 7 óra

Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények. Fejlett formaérzék, hangszínhallás. A tanulók ismerik a hangszerek és énekhangok, a zenei együttesek hangszínét, alapvető jellegzetességeit. A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének értelmezése. Énekstílusok megkülönböztetése, énekes és hangszeres előadásmódok egyező és eltérő vonásainak feltárása, vélemény, értékelés megfogalmazása. Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás készségének fejlesztése, valamint önálló beszámoló készítése IKT-eszközökkel.





Ismeretszerző tevékenység önálló vagy csoportos gyűjtőmunka keretében, az infokommunikációs technológia (IKT) alkalmazásával. Témakörök: Zene és történelem: – Biblia és zene; – görög és római mitológiai történetek a zenében; – magyar és világtörténelmi események; – történelmi portrék. Zene és irodalom: – bibliai, mitológiai történetek; – mese; – költészet; – elbeszélés, regény; – dráma. 135

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései. Informatika: információgyűjtés az internet segítségével.


Helyi tanterv

Zene és nyelv: – prozódia; – vokális művek eredeti nyelven és magyar fordításban, magyar szöveggel. Zene és környezetünk: – állatok; – növények; – természeti környezet. Zene és matematika: – arányok; – szimmetria, aszimmetria, párhuzam, tükrözés; – számsorok. Zene és vizuális kultúra: – képek, tárgyak, építmények. Zene és mozgás: – tánc, balett, musical. Zene és előadóművészet: – előadóművészi életpályák; – énekstílusok összehasonlítása; énekes és hangszeres előadásmódok összevetése.




Prezentáció készítése.



Órakeret 15 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények Zenehallgatási anyag: Az osztály énekes tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan, többféle előadásban is: Népzene: Források: Kallós Archívum, Bartók Archívum, Pátria CD-rom, Magyar Népzenei 136

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a zene irodalmi kapcsolódásai. Jellem- és karakterábrázolás.


Helyi tanterv

Antológia DVD-rom, Magyar Népzene 1-2. (szerk. Rajeczky Benjamin), Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje – CD melléklet 1-10. stb.

Önálló véleménynyilvánítás, értékítélet.

Zeneirodalmi szemelvények a romantika korának zenéjéből: Schuber, F.t: Erlkönig, Op. 1. D. 328. Mendelssohn-Bartholdy, F:: Szentivánéji álom, Op. 21. Berlioz, H.: Fantasztikus szimfónia – részletek Brahms, J.: Akadémiai ünnepi nyitány Brahms, J.: Ein deutsches Requiem – részletek Erkel F.: Hunyadi László – részletek Erkel F.: Bánk bán – részletek Liszt F.: Transzcendens etűdök: La Campanella Liszt F.: Két hangversenyetűd: Erdőzsongás, Manók tánca Schumann, R.: Frauenliebe und -leben – dalok a ciklusból Schumann, R.: Karnevál – tételek Verdi, G.: Requiem – részletek Verdi, G.: Rigoletto – részletek Verdi, G.: Nabucco – Rabszolgák kórusa Wagner, R.: A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány és más részletek Populáris zenei szemelvények: Cím Európa Iskolatáska Miénk itt a tér Szólj rám, ha hangosan énekelek Ugye, mi jó barátok vagyunk Te majd kézenfogsz és hazavezetsz Valaki mondja meg Várj, míg felkel majd a nap Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szerző Varga Miklós–Varga Mihály Hajdú–Demjén Presser–Adamis Presser

Előadó Varga Miklós Bergendy együttes LGT

Presser–Dusán

LGT LGT, Zorán, Demjén

Presser Presser–Adamis

Presser Gábor Presser Gábor

Lerch–Demjén

V'Moto-Rock

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései. Informatika: információgyűjtés az internet segítségével. Prezentáció készítése.



12. évfolyam

137


Helyi tanterv

Összesen: 32 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai










Zenei anyag: 4-5 népdal, népzenei anyag: A magyar népzene történeti rétegei Paksa Katalin felosztása szerint (Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 2008.) Jeles napok, ünnepi szokásdalok (Magyar Népzene Tára II.) Táncházak dalai 4-5 mű, műrészlet a romantika korának szemelvényeiből válogatva. További művek az aktuális tevékenységhez kapcsolódóan: – ballagás, szerenád, – táncház, – koncert, – névnapköszöntő, – nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, – évfordulók. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Jeles napok, ünnepi szokásdalok. Táncházak dalai. Ballagás, szerenád, táncház, koncert, névnapköszöntő, nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek, évfordulók.


138

Órakeret 6 óra


Előzetes tudás


Helyi tanterv

Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények. Fejlett formaérzék, hangszínhallás. A tanulók ismerik a hangszerek és énekhangok, a zenei együttesek hangszínét, alapvető jellegzetességeit. A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének értelmezése. Énekstílusok megkülönböztetése, énekes és hangszeres előadásmódok egyező és eltérő vonásainak feltárása, vélemény, értékelés megfogalmazása. Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerezés és feldolgozás készségének fejlesztése, valamint önálló beszámoló készítése IKT-eszközökkel.





Ismeretszerző tevékenység önálló vagy csoportos gyűjtőmunka keretében, az infokommunikációs technológia (IKT) alkalmazásával. Témakörök: Zene és történelem: – Biblia és zene; – görög és római mitológiai történetek a zenében; – magyar és világtörténelmi események; – történelmi portrék. Zene és irodalom: – bibliai, mitológiai történetek; – mese; – költészet; – elbeszélés, regény; – dráma. Zene és nyelv: – prozódia; – vokális művek eredeti nyelven és magyar fordításban, magyar szöveggel. Zene és vizuális kultúra: – képek, tárgyak, építmények. Zene és előadóművészet: – előadóművészi életpályák; – énekstílusok összehasonlítása; – énekes és hangszeres előadásmódok összevetése.

139

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései. Informatika: információgyűjtés az internet segítségével. Prezentáció készítése.






Helyi tanterv


Órakeret 13 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények Zenehallgatás: Az osztály énekes tevékenységeihez, valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan, többféle előadásban is: Népzene: Források: Kallós Archívum, Bartók Archívum, Pátria CD-rom, Magyar Népzenei Antológia DVD-rom, Magyar Népzene 1-2. (szerk. Rajeczky Benjamin), Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje – CD melléklet 1-10. stb. Zeneirodalmi szemelvények a századforduló és a XX. század zenéjéből: Ravel, M.:: Bolero Debussy, C.: 3 Nocturne (Felhők, Ünnepek, Szirének) – részletek Puccini, G.: Turandot – részletek Orff, C.: Carmina Burana Stravinsky, I.: A katona története – részletek Gershwin, G.: Rhapsody in Blue Bartók B.: A kékszakállú herceg vára – részletek Bartók B.: Concerto Kodály Z.: Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra Kodály Z: Psalmus Hungaricus Lajtha L.: VII. Szimfónia („Forradalom”, 1957) – részlet Balassa, S.: A harmadik bolygó – részletek Populáris zenei szemelvények:

140

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a zene irodalmi kapcsolódásai. Jellem- és karakterábrázolás. Önálló véleménynyilvánítás, értékítélet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: zeneirodalmi alkotások történelmi összefüggései. Idegen nyelv: eredeti nyelvű zenei példák megértése. Vizuális kultúra: zeneirodalmi alkotások művészettörténeti összefüggései. Informatika: információgyűjtés az internet segítségével. Prezentáció készítése.


Cím Apám hitte Ne várd a májust Volt egy tánc Könnyű álmot hozzon az éj Nézz az ég felé Ha itt lennél velem Ilyenek voltunk


Helyi tanterv

Szerző Presser, Zorán–Dusán, Presser Bródy János Leonard N. Cohen-Dusán

Előadó

Várkonyi–Miklós Lerch István–Horváth Attila Republic együttes Kovács Ákos

Charlie

Zorán Zorán Zorán

Charlie Republic Ákos



A fejlesztés várt eredményei a második kétéves ciklus végén

A tanulók képesek tanévenként 4-5 népzenei, valamint 4-5 műzenei idézetet részben kottából, részben emlékezetből, csoportosan előadni. Képesek kifejezően, egységes hangzással, tiszta intonációval énekelni, és új dalokat megfelelő előkészítést követően, hallás után megtanulni. Képesek egyszerű két- és háromszólamú kórusműveket vagy azok részleteit, kánonokat, népdalfeldolgozásokat megszólaltatni. Felismerik a műfajok, a formák, a zenei kifejezések és a zenei eszközök közötti összefüggéseket. Ismerik és értelmezik a kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket. A zenei korszakokból kiválasztott zeneművek közül 35-40 alkotást/műrészletet ismernek és felismernek. A zenei műalkotások megismerése révén helyesen tájékozódnak korunk kulturális sokszínűségében. Alapvető ismeretekkel rendelkeznek a zenetörténet (kronológia), a társművészetek és az ének-zene kapcsolódásáról. Zenei ízlésük kifinomul, különbséget tudnak tenni a különféle énekstílusok, énekes és hangszeres előadásmódok között. Képesek véleményformálásra.

XIII.

INFORMATIKA 9. évfolyam

Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az 141


Helyi tanterv

iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése, de az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a kulcskompetenciákkal, mely magába foglalja:  A társadalom információs technológiainak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten.  Az információs technológiák használatához szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben.  Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait.  Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai modellezése során.  A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is.  Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Továbbá együttműködésre is nevel, hiszen nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére.  Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra.

142






Helyi tanterv

Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. Ezért az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe. A számítógép, mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Ezzel döntési, lényeg-kiemelési és problémamegoldó képességet fejlesztünk.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hátasainak (pl. játékfüggőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az ekereskedelemről. 143


Helyi tanterv

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.

144


Helyi tanterv


1 óra/hét

Témakörök

Óraszámok

Az informatika alapjai

7 óra

Az operációs rendszer használata

Kommunikáció hálózaton

Dokumentum készítése számítógéppel

Táblázatkezelés

A könyvtárhasználat

4 óra

5 óra

13 óra

6 óra

2 óra

Tartalmak Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű számítógépek. Analóg és digitális jelek. Windows intéző használata. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Tömörített állomány létrehozása, és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram fogalma. Diagramfajták. Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, szolgáltatásai. Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok. Dokumentumértékelés Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok.

A továbbhaladás feltételei Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat.

145


Helyi tanterv

XIV.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9–12. évfolyam

A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános műveltséget 146


Helyi tanterv

elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 9. évfolyam Óraszám:

180 óra/év 5 óra/hét

147


Helyi tanterv

Ajánlás az éves óraszám felosztásához Témakör 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Óraszám

Sportjátékok (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Atlétika jellegű feladatok (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Önvédelem és küzdősportok (Egészségkultúra, prevenció: 2 óra) Úszó és úszás jellegű feladatok (Egészségkultúra, prevenció:3 óra) Egészségkultúra, prevenció (szétosztva a sportágak között)


Előzetes tudás

Sportjátékok

35 óra 30 óra 25 óra 30 óra 15 óra 20 óra 25 óra

Órakeret 35 óra

Az életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban, gyakorlásban A csapatjátékos tulajdonságainak ismerete. Sportszerű, szabálykövető magatartás.

148


Helyi tanterv

A két választott labdajátékra vonatkozóan: új játékfeladatok, szituációkban a technikai, taktikai és szabályismeretek bővítése, tudatos alkalmazása. A sportjátékban alkalmazott speciális A tematikai egység képességek fejlesztése. nevelési-fejlesztési A játékfeladatok magasabb gondolkodási szinten történő céljai megoldása (szabálykövetés, csoportkonszenzus, ellenfél tisztelete). Egészségkultúra és prevenció: 5 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Legalább két labdajáték választása kötelező MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásanyaga. Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések; ugrások páros, egy és váltott lábbal: a játékban való eredményes felhasználás érdekében. Az alapmozgások nagyszámú variációja irány-, és sebességnöveléssel. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése, cselek labdával és a nélkül. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával: a labda fogása, kezelése fokozódó lendületben, változó magasságokban, futás közben labdavezetés gyors irány és ritmusváltással. Bonyolultabb kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok. Bemelegítés labdával, részleges tanári irányítással, az önálló bemelegítésre való felkészítés. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendülettel, magasságban, távolságban biztonságosabban végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek: Kisebb, de azonos létszámú, egymás elleni csapatjáték félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. A speciális feladatok megoldása: feldobás, alap és oldalvonalbedobás, Büntetődobás utáni támadás-védekezés. Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabbra-távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal. Labda nélkül: Gyorsfutások közben a társ futómozgásának követése. Indulócselek. A kapus mozgástechnikája. Labdával: alaphelyzetek, alapmozgások, támadó-, ill. védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok: 2-3-4-es csoportokban, 1-2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Induló-, és átadócsel mindkét oldalra. 149

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás.

Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.


Helyi tanterv

Kapura lövések. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel. Támadó technika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadás befejezések lerohanásból, rendezetlen védelem ellen. Test – test elleni játék. Védekezési taktika: Vegyes védekezés alkalmazása.4:2 elleni védekezési rendszer. Labdarúgás Technikai elemek alkalmazása növekvő eredményességgel, együttműködéssel. Fokozó kitartással, lendületben variációkkal, csökkenő hibaszázalékkal. A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú átadások talajon vagy levegőben. Induló-, futó-, átadási és lövő cselek védővel szemben. Fejelések társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és a minőség javulásával. Posztok betöltése: kapus, védő, támadó. Röplabda Technikai feladatok optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal folyamatosságban, csökkenő hibaszázalékkal. A labdához igazodást, mélységlátást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra játszott labdával. Célba ütések és érintő továbbítások mozdulatlan társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai. 2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen. Védekező feladatok, biztosítás, helyezkedés. Versengés és együttműködés a labdajátékokban, a szabályok begyakorlásával, játékvezetési kísérletek. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartása. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Játék rövidített játékidővel, gyakorlás, osztálymeccsek. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezések során. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, megegyezésen alapuló játék.

150



Helyi tanterv

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 30 óra

Részlegesen önálló balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kar és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása zenével. Előzetes tudás A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbek, segítségre szorulók számára feltétel nélküli segítségadás. Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép kialakítása. A gyakorlás során segítség adása, elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. A kreativitás fejlesztése, szabadabb, differenciáltabb részvétel a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, sport-, történelmi-, és néptáncok mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, testtartás A tematikai egység továbbjavítása. nevelési-fejlesztési A test térbeli, időbeli, és dinamikai érzékelésének, valamint a céljai koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészi előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más kultúrája iránti tisztelet. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 5 óra Ismeretek fejlesztési/követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok: Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül, zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatással: hát-, has-, függesztő öv izomerősítésével. Az izommunka jellege szerint: nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító; arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedő gyakorlatok. Variálási szempontok: mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és a kartartás változtatásával a kéziszerek– súlyzó-, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával.

151

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye


Helyi tanterv

Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő gyakorlatok a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás /dobbantás/gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztése a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelésével. Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés az esztétikus mozgás, és a helyes testtartás elősegítésére. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, kontrollal. Torna – iskolai sporttorna: Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok-talajtorna Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás , cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában differenciáltan variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában differenciáltan a variációkban az elemek nehézségében és mennyiségében, egyénre szabott segítségadással, társak/tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára: Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, lebegőtámasz, lebegő felkartámasz, felkarfüggés, alaplendület támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, támlázás, fellendülés előre beterpesztéssel támasz-ülőtartásba, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás- kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, ellendülés, alálendülés, térdfellendülés, kelepforgások, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás- kéz-, és lábfüggések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, homorított leugrás.

152

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont.


Helyi tanterv

Szertorna lányok számára Gerenda: állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggoló-támaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton gyakorlás támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz,függésből lendítés,átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba,fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés,guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás.

Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás. Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembe vételével. Az 5-8.osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első, második ív növelése. Felguggolások, homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához. A tanulói önállóság növelése. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal, a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituáció: a szabályok, pontozás, gyakorlása. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5-8 osztályban tanultak, követelmények bővítése, tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztés alkalmazása.Célirányos előkészítő, és rávezető gyakorlatok a testtartás, forgásbiztonság stb. elősegítése céljából. A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformáinak ismétlése, új összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított s guggoló-állások, lépő és kilépő állások, támadó és védő állások, lebegő és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések kéz és lábtámaszok, ujj-, és kartarások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások Fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások, egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz.

153

Ének-zene: ritmus és tempó


Helyi tanterv

Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, nyakkal stb.), változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Aerobik mindkét nem számára, a helyi tanterv szabályozása szerint. Előkészítő és rávezető gyakorlatok: a sportági jellegnek megfelelően (dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék). Az 5-8 osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása. Aerobik bemutatók osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi, személyi, tárgyi feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettantervvel összehangolható Történelmi (néptánc) táncok gyakorlása Előkészítéskor kiemelt jellemző a néptánc gyakorlása során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás, a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott táncmotívumok és motívum füzérek. Sporttáncok gyakorlása Csoportos táncformák: szabad választás a helyi tanterv szerint. (pl. Majorette ) Néptánc gyakorlása: A magyar néptánc kincs legegyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (Dráma és tánc kerettanterv kapcsolata). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás, dudálás, cifra variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars: fareör lépések, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok, páros és négyes fogással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: a helyi lehetőségek függvénye (Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.) ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS Szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban, hibajavításban. A saját test elfogadása, változásainak követése, félelmek, szorongások átélése, tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának, esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. 154

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk Földrajz: Magyarország tájegységei

Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.


Helyi tanterv

A gyenge, esetleg sérült társ segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára kedvező és kedvezőtlen hatása. Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret 25 óra

A térdelő-, és állórajt technikája, a fokozó-, és repülőfutás összehangolt kar és lábmunkája. A rövid és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás: guggoló technika Kislabda hajítás beszökkenéssel. Lökő mozdulat oldalfelállásból, lendületvétellel.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját nevelési-fejlesztési teljesítményhez, önismeret fejlesztése. Az egyéni /saját/teljesítmény túlszárnyalása, ösztönzés. céljai Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban alkalmazhatóság érdekében. Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 5 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok Képességfejlesztő gyakorlatok Az 5-8.osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Iramfutások. Kitartó futás (aerob állóképesség), a távnak megfelelő egyéni iram kialakítása. Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség növelése. A sportági technika gyakorlása. Futások 30-60 méteren. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprint számokban. A váltófutás botátadási technikája és szabályai: váltótávolság, segédjelek alkalmazásával. Gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid,- közép-, és hosszútávfutás technikái közötti különbség. Játékok, versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójáték. Egyéni sor-, és váltóversenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai 155

Ének-zene: ritmus gyakorlatok Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2max, állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.


Helyi tanterv

Az 5-8.osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban. Egylépéses sorozatelugrás, kétlépéses sorozatfelugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó-, és a lendítő láb, a kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív talajfogással. Az egyéni nekifutás távjának kijelölése. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépés es íves nekifutással. A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, teljesítményre törekvés nélkül. Játékok, versenyek. Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással.(érintő ugrások). Egyéni sor-, és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai. Különböző szerekkel változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása. Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal. Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmussal. A lekészítés technikája, a beszökkenés szerepe. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy-, és kétkezes vetési technikák megismertetése. Az ideális hajítási szög elérése az egyes dobásfajtáknál. Játékok és versenyek Kislabda-hajító és egyéb más szerrel végrehajtható versenyek helyből és nekifutásból. Dobóiskolai versengések. Bemelegítés gyakorlása a futások, ugrások és dobások végzése előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismeret. Az állórajt szabályai, a köríven futás szabályai, a repülőrajt ismerete. Az állóképesség fejlesztésének módszerei. A nekifutás jellemzői távol-, és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak ismerete távol-, és magasugrásnál a sérülések elkerülése érdekében. Az ideális kirepülési szög elérése dobásoknál, ugrásoknál. A magyar olimpiai futó-, ugró-, és dobóeredmények ismerete Kulcsfogalmak/ Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, lépéshossz, irambeosztás, fogalmak 156


Helyi tanterv

lépésfrekvencia, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 30 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismeret.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló és önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének és ellenállásának növelése a szabadtéri nevelési-fejlesztési foglalkozásokkal. céljai. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás kialakítása. Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 5 óra Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi, tárgyi feltételek függvényében legalább négyféle sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok és helyi lehetőségek adta egyéb szabadidős, alternatív sportok. Az egyén által élethosszig űzhető sportok lehetőségeinek bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás: laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés szabályai. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása, betartása. Felkészülés speciális körülményekre: táborozásra, túrázásra. Technika és taktika gyakorlása Minimális hely és eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szelleme és a személyes biztonság figyelembe vétele. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakozása a közösségi tevékenységek során. A sportban átélt élmények átfordítása a mindennapi életre, a 157

Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.


Helyi tanterv

saját és a környezet javára. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, fogalmak egyensúlyérzék, bátorság, vakmerőség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önvédelmi és küzdő sportok

Órakeret 15 óra

Páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelem fajtái. A grundbirkózás szabályai, mozgástechnikái. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben. Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben magas fokú jártasság elérése. A tematikai egység A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az nevelési-fejlesztési önuralom megerősítése, a társak tiszteletére, és a szabályok céljai elfogadására szoktatás. Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 2 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel és állampolgári ismeretek: azonos testalkatú tanulókkal végeztessük. keleti és magyar Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játék a küzdésekhez. harcművészet Az 5-8 osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, Biológia-egészségtan: továbbfejlesztése. A testi és pszichés képességek megerősítése a izmok, ízületek bonyolultabb feladatok elvégzésére. mozgékonysága, Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító, lenyomó-emelő gyakorlatok, anatómiai ismeretek, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani testi és lelki harmónia szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társsal vagy önállóan. Etika: a másik ember Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és tiszteletben tartása változó körülmények között, a képességek figyelembe vételével. Előzetes tudás

Grundbirkózás A 7-8 osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások, gyakorlása cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharc-technikák, állástechnikák, önvédelmi fogások, a 7-8 osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel, bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. Önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 158


Helyi tanterv

Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus mozgások ismerete. Eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok: tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda. A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. Konstruktív megoldások, ellentmondásos helyzetek tudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, Kulcsfogalmak/ önismeret, tisztelet, tus, ippon fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 20 óra

Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt, 25 m. mellúszás, 150 m hátúszás és /vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítmény értékelése. Passzív társ vízből mentése. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak ismerete, betartása.

Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, a monotónia tűrés erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása. A tematikai egység Az erőközlés gazdaságossá tétele a víz alatti és feletti úszás nevelési-fejlesztési folyamán, a pihenés nélkül megtett táv növelése két úszásnemben. céljai A levegővétel automatikus és optimálissá tétele a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás rekreációs és prevenciós előnyei. Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 3 óra Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az úszásoktatás a helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait az úszás óraszámával kell növelni. MOZGÁSMŰVELTSÉG Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben. Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló helyzetből.

159

Fizika: közegellenállás, a víz tulajdonságai, felhajtóerő, és vízszennyezés, Newton, Arkhimédész törvényei.


Helyi tanterv

Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és csoportosan. Ugrások társ/ak/ segítségével. Egyénileg, párban és csoportban szerrel és szer nélkül végezhető, nagy vízbiztonságot igénylő alkotó játékok. Sor-, és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges /pl. csak lábmunka/ vagy teljes alkalmazásával. Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő gyakorlatok eszközzel, eszköz nélkül. Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül, vagy különböző eszközök segítségével /aquafitness/. Magasabb szintű kondicionális képzés az 1-8. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszás nemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, az úszás monotóniájának tűrése. Úszások 800, 1000, 1200 m-en választott technikával. Szabályos rajtok (fejesugrás, vízből rajtolás) és az úszás összekötése optimális sebességtartással. Az úszásnemnek megfelelő és szabályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célba érés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés úszásra-szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerűsített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül). Iskolai versenyek könnyített szabályokkal Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem. Úszó, gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.). Tájékozódás a vízben – vízből mentés. Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról. Tárgyak vonszolása vízben. Mentőugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A vízből mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tanuló számára a legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása. A pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek széle körű ismerete. Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének ismerete a rutin megszerzése. Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, használata, a hibajavítás megértése.

160

Biológia-egészségtan: személyi higiénia, testápolás.


Helyi tanterv

A saját test mozgatása vízben, víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése, leküzdése. Vizes vetélkedők, játékok, társak és csoport irányítása, asszertív és aktív részvétel. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós forduló, vízből mentés, mentőugrás.

Egészségkultúra, prevenció

Órakeret: 25 óra

Légző, relaxációs, testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna, törzsizom erősítő, és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokásmódok. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, levezetés, a szervezet lecsillapításának jelentősége. Tudatos baleset megelőzés, a veszélyes helyzetek és fenyegetettségek elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. Fájdalomtűrés (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információk rendszerezése. Az óraszám szétosztva a sportágak között. Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítás, nyújtás, lendítések stb.) Fizikai felkészülés a sérülésmentes sportolásra. Stretching gyakorlatok bemelegítő és légző jelleggel. A sportági területeken tanult speciális melegítések ismétlése Edzés, terhelés. A keringési rendszer terhelése, megfelelő munkapulzusérték mellett és a pulzus idősoros mérése.(nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.) Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, növelése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés-a főbb izomcsoportok gyakorlatai.

161


Helyi tanterv

Gyakorlás, az edzettség fejlesztése, egyszerű edzéstervek. Edzés korszerű /alternatív/eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenése az edzésmódszerekben, aktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzés: változatos gyakorlatokkal.

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg összehasonlításos ellenőrzése. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok. A fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartása. A technikai tökéletesítés a saját technika javítása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, fenntartása, állandó gyakorlás a tanár felügyeletével, társak kontrollja, hibajavítás. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes végrehajtása,, a helytelen javítása. A gerinckímélet ismerete, fontossága. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés a legjobb teljesítmény elérésére, a sikerélményre, a kudarc elfogadására. A saját test elfogadása, változásainak követése. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámainak felismerése, kezelése.


Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, helyes testtartás, gerincvédelem.

162


Helyi tanterv

10. évfolyam Óraszám:

180 óra/év 5 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztásához Témakör

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Óraszám

Sportjátékok (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák (Egészségkultúra, prevenció:5 óra) Atlétika jellegű feladatok (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Önvédelem és küzdősportok (Egészségkultúra, prevenció: 2 óra) Úszó és úszás jellegű feladatok (Egészségkultúra, prevenció: 3 óra) Egészségkultúra, prevenció


Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési és fejlesztési céljai

35 óra 30 óra 25 óra 30 óra 15 óra 20 óra 25 óra

Órakeret 35 óra Az életkornak megfelelő technikai, taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, szabálykövető magatartás. A két kötelezően választott labdajátékra vonatkozóan: az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Egészségkultúra és prevenció: 5 óra Sportjátékok

163


Helyi tanterv

Ismeretek/fejlesztési követelmények Két kötelezően választott és gyakorolt labdajáték a helyi adottságoknak megfelelően. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok. Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok: a 9. évfolyamon tanult mozgásanyag továbbfejlesztése. Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal, a játékban való eredményes használatra. Az lapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára való reagálás optimuma. A helyezkedés, a helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért folyó harcban: cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséért. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával. A labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban; a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebben, változó magasságokban; futás közben labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltással és ritmusváltással. Az adott sportjáték technikáinak gyakorlása a testnevelési játékokban: kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai és taktikai elemek és szabályismeretek mellett. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb kooperatív és kreatív testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás) A sportjátékokra való előkészítés stratégiai jellegű is, az életre való felkészítésben jelentős szerepe van. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra: részleges tanári irányítással ismételt gyakorlással, tudatosítással. Önálló bemelegítés: sportjáték-specifikus futóugrómozgások; labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatása; labdavezetések variációi helyben és haladással, páros mikro csoportos labdás gyakorlatok; bemelegítő testnevelési játékok labdával és labda nélkül. Az adott sportjátékok technikai és taktikai gyakorlatainak tökéletesítése, alkalmazása, új variációkban, szituációkban.

164

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, valószínűség számítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgy és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.


Helyi tanterv

Kosárlabdázás Technikai elemek: fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek: Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben, emberfogás, területvédekezés, ötletjáték támadásban. Speciális feladatok megoldása (feldobás, alap és oldalvonal bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal. Labda nélkül: gyorsfutások közben a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: alaphelyzetek, lapmozgások, támadó. ill. védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es csoportokban. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések mindkét oldalról, bevetődésből. Taktikai elemek növekvő eredményességgel, együttműködéssel. Támadó taktika: zárás, leválás, támadás befejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások, beállós játék, test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációkban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal. A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú átadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi-, szélességi játékhelyzetek kialakításával. Induló-, futó-, átadási és lövő cselek védővel szemben. fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével. Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel.

165

Fizikamozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.


Helyi tanterv

Röplabda Technikai elemek végrehajtása optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal. A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra, vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok-játékszabályok begyakorlása-játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított, játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő önállósággal és tudatossággal. Szabályok begyakorlása előidézett játékszituációkkal. Játék egyszerűsített és fokozatosan betartott szabályokkal. Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. A katolikus intézmények diáksportolói számára rendkívül fontos az évente megrendezésre kerülő KIDS játékokon való részvétel, illetve a Ciszter-, Ferences- és a Piarista Kupák. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult stratégiák: támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-, és hátrányos játékszituációk. Az animáció alkalmazása a játék továbbfejlesztésében. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása, az életkorra jellemző érzelmi önkontroll. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyei, jelentősége. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, prpblémaorientált taktikai megoldások, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék.

166



Előzetes tudás


Helyi tanterv


Órakeret 30 óra

Önálló, balesetmentes gyakorlás. A tanult torna mozgáselemek önálló bemutatása. Aerobik kar-, lépésgyakorlatok zenére.(alaplépések, haladások) A kötél biztonságos mozgatása, a szabályok érthető megfogalmazása. Segítségadás, a gyengébbek számára. Alapismeretek a sportág versenyrendszeréről. Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák szerepe a reális énkép kialakításában. A segítség elfogadása és adása, mások bátorítása. Az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, sporttáncok, néptáncok segítségével. A feszes, megtartott esztétikus testmozgás további javítása, a koordinált mozgás és az erőkifejtés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok, koreográfiák, művészeti előadások ritmikailag, plasztikailag pontosabbá tétele. A saját nemzeti kultúra iránti igény erősítése, az ismeretek bővítése a sportág hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése, megszilárdítása. Egészségkultúra és prevenció: 5 óra

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok, rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, tempóban, zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal: mély hát-, és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Az izommunka jellege szerint: nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító, minden testrészre kiterjedő gimnasztikai gyakorlatok. A gyakorlatok variálása: mozgásütem, kiinduló helyzet és kartartás, változtatásával, kéziszerek (súlyzó, bordásfal, medicinlabda, pad) alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőközlés megkülönböztetése. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok a tanuló számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség- fejlesztő gimnasztikai gyakorlatok. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának, az egyensúlyozás továbbfejlesztése. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő gyakorlatok. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, a 9-ik osztályban elért követelmény szint fejlesztése. 167

Kapcsolódási pontok Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.


Helyi tanterv

Torna-iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren: új mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok-talajtorna Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék mindkét irányba, vetődések átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, alapformában és differenciáltan variációkban. Esztétikus és harmonikus előadásmód: feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása. Az elemek mennyiségi és minőségi kidolgozása. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren, vagy szereken, egységes alapformában, differenciált variációkban az elemek mennyiségi és minőségi kidolgozásában segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással történik. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás-terpeszülés,harántülés, nyújtott támasz,hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek, támaszban, felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás- kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás- kéz-lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás egyik láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton gyakorlás.– támaszok,harántülés, térd függés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra 168

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúly érzékelés, izomérzékelés, elsősegély


Helyi tanterv

függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna-szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembe vételével. A 9.-ik évfolyamon tanultak továbbfejlesztése. Az első és a második ív növelése. Felguggolások-homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrás, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működése, növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, hibajavítás beépítése külső kontrollal. Versenyeztetés: órai, iskolai szinten: a 9-ik évfolyamon tanultak továbbfejlesztése. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5-8-9 osztályban tanultak gyakorlása. Kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése: az esztétikus, szép nőies mozgások elősegítésére. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok (testtartás, tágasság, forgásbiztonság). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái, ismétlése, új összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított és guggoló állások, lépő és kilépő állások, támadó és védő állások, lebegő-, és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj-, és kartartások és mozgások, (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámom) statikus és dinamikus törzs-, és lábmozgások. Fő mozgások alapformáinak ismétlése, és új összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség. Labdagyakorlatok: Fogások, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára a helyi tantervben meghatározottak szerint A sportági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, 169

Ének-zene: ritmus és tempó.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk


Helyi tanterv

lazaság, ruganyosság, és ritmusérzék. Testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével,és egymással. Az 5-8-9 évfolyamon tanult alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve. Aerobik bemutatók osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez igazodó tánc, amely a Tánc és Dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Kiemelt jellemző a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és férfi szerep jellegzetessége, a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei.

Sporttáncok gyakorlása: Csoportos táncformák: a helyi tanterv választási lehetősége. pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga: feldobások, twirling 1-3 szint, botok cseréje. Néptánc gyakorlása A magyar néptánc kincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és Tánc kerettantervben kidolgozottakban is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása,, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás-dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars: fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: Gúla, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások átélése, feloldása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránt érzett felelősségvállalás. A gyengébb, sérült társak segítése, az erősebbek elismerése. A divat, és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlentényezőinek felismerése(önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a 170

Földrajz: Magyarország tájegységei Etika:társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem.


Helyi tanterv

magyar élsportolók eredményeinek ismerete.


Szaknyelvi kifejezések, elem, vezényszó RG motívum, táncmotívum


Előzetes tudás


Órakeret 25 óra A térdelő-, és állórajt technikája, a fokozó és repülőfutás összehangolt kar-, és lábmunkája. A rövid-, és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó bot átadással. Távolugrás guggoló technika. Kislabdahajítás: beszökkenéssel, lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is. Atlétika jellegű feladatok

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló biomechanikai törvényszerűségek tudatos alkalmazása. Az egyéni teljesítmény növelése, ösztönzés. Az atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében.

Egészségkultúra és prevenció: 5 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai. az 5-8-9 osztályban végzett futóiskolai gyakorlatok erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok, iramfutások, kitartó futások,(aerob állóképesség növelése,az egyéni iram kialakítása). Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusváltások könnyített magasságokon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség fejlesztése, módszerei. A sportági technika gyakorlása. Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikája, a váltótávolság kialakítása (segédjelek alkalmazása), a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid-, közép-, és hosszútávfutás technikai megkülönböztetésének ismerete. A tartós futás technikai kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok, versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni sor-, és váltó versenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések 171

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmus gyakorlatok Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max, állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret Ének-zene: ritmus. Informatika: táblázatok, grafikonok.


Helyi tanterv

A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8-9.évfolamokban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése koordináltabban, nagyobb erővel, kiterjedéssel, tudatosabban. Egylépéses sorozatelugrás illetve kétlépéses sorozatfelugrás. A sportági technika gyakorlása. Az ugrás előtti három, lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb, a lendítő láb és a kar mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutó távolság kimérése. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íves nekifutással. A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése, rögzítése. A magasugró technikák megismerése, teljesítményre törekvés nélkül. Játékok, versenyek Magasugró versenyek egyéni nekifutással (érintő ugrások). Távolugró versenyek helyből, nekifutással. Egyéni sor és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal, szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel végrehajtott változatos dobásformák egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és dobó mozdulattal. Hajítás nekifutással öt lépés dobóritmusban. A lekészítés technikája, az impulzus mérés, beszökkenés szerepe. A háttal felállás technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból, súlygolyóval, medicinlabdával. Az egy és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásfajtáknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok, versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versengések helyből és lendületszerzéssel. súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások dobások végzése, a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávfutás állórajtra vonatkozó szabályai, a köríven futás, a repülőrajt ismerete. 172


Helyi tanterv

A savasodás jellegzetes hatásainak és annak a teljesítőképességre gyakorolt hatásai. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete a magas-, és távolugrásnál. Az ugrószámok szabályainak ismerete, a sérülések megelőzése szempontjából. Az ideális kirepülési szög a jobb teljesítmény elérése szempontjából. A dobások főbb szempontjainak és az azokkal kapcsolatos balesetvédelmi ismeretek. A magyar olimpiai futó-, ugró és dobóeredmények ismerete Reakcióidő, mozdulat-, mozgásgyorsaság,; lépéshossz, lépésfrekvencia; irambeosztás, pihenőidő, ugróláb, lendítő láb, Kulcsfogalmak/ felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; fogalmak súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 30 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek A tematikai egység űzésére. nevelési-fejlesztési céljai A szervezet edzettségének és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Egészségkultúra és prevenció: 5 óra Ismeretek/fejlesztési követelménye Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Földrajz: időjárási ismeretek, A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy tájékozódás, térképhasználat. választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Az 5-8-9-ik osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és helyi lehetőségek adta egyéb alternatív szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés: Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés -– laza tanári kontroll mellett. A környezettudatos viselkedés alapelvei, a közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. 173


Helyi tanterv

Felkészülés és együttműködés a különböző táborozási lehetőségek, speciális túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása A minimális hely és eszközigényű sportmozgások megismerése, sokoldalú, balesetmentes elsajátítása és élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportágban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének, és a személyes biztonságnak szem előtt tartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó sportolás számára felelős döntésekhez szükséges képességfejlesztés. Az egyéni képességek kibontakoztatása a közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség: a sportban szerzett tapasztalatok átültetése az élet más területeire a saját és a környezet javítására. Információk átadása, a megélt élmények, táborozási tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, fogalmak egyensúlyérzék, bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 15 óra

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelem fajtái A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelemben.

Az egyén védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az nevelési-fejlesztési önuralom erősítésére, céljai A társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás. Egészségkultúra és prevenció: 2 óra Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük Előkészítő és rávezető játékok, gyakorlatok. Az 5-8-9. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amelyek bonyolultabb feladatok elvégzésére is alkalmassá teszik a tanulót. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító, lenyomó-emelő gyakorlatok, 174

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra, ősi magyar harcművészet. Biológiaegészségtan:


Helyi tanterv

esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, az egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társsal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok a tanulása a saját képességek figyelembe vételével.

izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testilelki harmónia.

Grundbirkózás A 9-ik osztályban tanult fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, biztonságos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok tanulása, gyakorlása, alkalmazása. A z egyensúlyhelyzetek kihasználása: mögé kerülések, kiemelések, állásból, térdelésből, földharcban.

Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 9. osztály anyaga szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel, bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A küzdelmek során önálló megoldások, kreatív alkalmazások, támogatása az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Küzdőfeladatok eszközökkel: tornabot, súlyzó, gumikötél, medicin labda. A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése, az ellentmondásos helyzetek tudatos kezelése. Sportszerűség, sikerélmény, sikerorientáltság, kudarctűrés képessége. Sportszerű magatartás mellett érvelés a felmerülő vitákban. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, fogalmak önismeret, tisztelet, tus, ippon. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 20 óra

Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízben, víz alatt. Mellúszás:25 m, hát vagy gyors úszás150 m-en, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítmény értékelése. Passzív társ vízből mentése kis távolságon. Balesetvédelmi utasítások az uszoda és a fürdő szabályainak ismerete, betartása.

175


Helyi tanterv

Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, ennek során a monotónia tűrés erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása. Az erőközlés gazdaságossá tétele a vízben és a víz alatti úszás során, A tematikai egység a pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben. nevelési-fejlesztési A vízben mozgások során a levegővétel automatikussá és optimálissá céljai tétele a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása. Egészségkultúra és prevenció: 3 óra Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelménye Az úszásoktatás a helyi lehetőségeken és döntéseken alapuló választás. Ha a helyi tantervben nem szerepel, úgy más tematikus Fizika: terület óraszámait kell megnövelni. közegellenállás, a víz tulajdonságai, MOZGÁSMŰVELTSÉG felhajtóerő, és Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben. vízszennyezés. Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó Newton és kiinduló helyzetből. Arkhimédész Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és törvényei. csoportosan. Ugrások társak segítségével. Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető nagy vízbiztonságot igénylő játékok. Alkotó játékok. /gúlaépítés / Sor és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges vagy teljes alkalmazásával. Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül- a technikát előkészítő izomfejlesztő gyakorlatok eszközzel, eszköz nélkül. Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével (aquafitness). Magasabb szintű kondicionális képzés a 9.osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása,az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, a monotónia tűrése. Úszások 800-1000-1200 m-es távon választott technikával. Szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás), és az optimális sebességmegtartás. Az úszásnemnek megfelelő szabályos fordulók. (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra- szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerűsített versenyek edzésen /fejesugrás nélkül pl./ Iskolai versenyek könnyített szabályokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem Úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés). Tájékozódás a vízben , vízből mentés. Víz alatti gyakorlatok-tárgyak felhozása növekvő távolságról. Tárgyak vonszolása, húzása vízben. Mentőugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. 176

Biológia-egészségtan: személyi higiénia, testápolás


Helyi tanterv

Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A vízből mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tanítvány számára a legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása, a fizikai, szellemi, érzelmi hatás pozitív lehetőségeinek ismerete. A tanuló teljesítőképességének (határainak átlépésének) növelésének lehetősége: önismeret, önfejlesztés. Az úszás preventív rekreációs előnyeinek ismerete, az élethosszig fenntartható rutin megértése. A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos menetének ismerete. A szakkifejezések, és vezényszavak ismerete, a hibajavítás megértése. A saját test mozgatása a víz alatt és a vízben, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Vizes vetélkedőkben, játékokban-a társak és a csoport irányítása a közös érdekek figyelembe vételével – asszertív, aktív részvétel. Kulcsfogalmak, Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, fogalmak átcsapós forduló, vízből mentés, mentőugrás


Egészségkultúra, prevenció

Órakeret: 25 óra (szétosztva)

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. Előzetes tudás A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége szerepe. Tudatos baleset megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása a szervezetre, egészségvédelemre. A fájdalom tűrése (oxigénadósság, savasodás). A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: MOZGÁSMŰVELTSÉG ismeretek az emberi Bemelegítés test működéséről, Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, aerobterhelés, nyújtások, lendítések stb.) gerincferdülés Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. 177


Helyi tanterv

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték, stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram tervezés. Testépítés: a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében: egyszerű edzéstervek. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzés változatos mintákkal: 4-6 feladattal. Motoros tesztek-központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, a testösszetétel mérése, összehasonlító adatrögzítése. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikák tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására gerinctorna gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítése, nyújtása. A gerinctorna lényegének ismerete, szerepe a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtái. Törekvés az önmagához mért legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására. A saját test elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásainak felismerése, a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, Kulcsfogalmak/ intenzitás, ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes fogalmak testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló 178


Helyi tanterv

továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 179


Helyi tanterv

1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (45 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

180


Helyi tanterv


180 óra/év 5 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztásához

Témakör 1. 2. 3. 4. 5. 7.

Óraszám

Sportjátékok (Egészségkultúra, prevenció: 6 óra) Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák (Egészségkultúra, prevenció: 5 óra) Atlétika jellegű feladatok (Egészségkultúra, prevenció: 6 óra) Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek (Egészségkultúra, prevenció: 6 óra) Önvédelem és küzdősportok (Egészségkultúra, prevenció: 2 óra) Egészségkultúra, prevenció

Tematikai egység/ fejlesztési cél

36 óra 35 óra 34 óra 35 óra 15 óra 25 óra

Órakeret 36 óra A helyi tantervben meghatározottak szerint választott labdajátékokban a 910. osztályos technikai –taktikai és egyéb feladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazása. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Előzetes tudás Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. A legalább két választott labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi A tematikai egység és minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A céljai többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Egészségkultúra és prevenció: 6 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Sportjátékok

Legalább két labdajáték választása kötelező. Lánycsoportok esetében 20 óra átcsoportosítható a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységére.

MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok. Az önszervezés gyakorlása. Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás, játékszervezés. Szituációk, feladatok megoldása, önálló egyéni/társa döntéshozatal, a sportszerűség, tolerancia és empátia 181

Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.


Helyi tanterv

szem előtt tarása. A tevékenységhez tarozó felszerelések, berendezések önálló használat, rendben tartása megóvása. A lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazás – játékvezetési gyakorlat. Labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető szabálytalanságok elkerülését segítő gyakorlatok, megbeszélések. A labdajátékokban a test-test elleni játékszabályok engedte megoldások gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, a háló és a labda hibás megérintése, az emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. A labdajáték-specifikus időhatások betartásának gyakorlatai. A szabályok képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, az elkövetett vétség önálló jelzése. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok betartásával, néhány játékvezetői nonverbális jel használatával. Az eredmény jegyzésében és a jegyzőkönyv vezetésében szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek A labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése, osztálymérkőzéseken, házibajnokságokban, diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már tanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan: cselezések, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó-, védő láb-, és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás, kosárra dobás. Játékok párban, csoportban, a variációk önálló felhasználása. Taktikai továbbfejlesztés Védekezési formák: területvédelem, emberfogásos védekezés, gyakorlása és önálló alkalmazása. Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációkban. Önálló játék (streetball, egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása. Variációk a tanult technikákkal kisebb taktikai egységbe ágyazottan. A taktikát előkészítő futó- fogójátékok, test-test elleni küzdelem. Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből illetve hátrányból támadások. Játékszituációk ismétlése 1-2 beállóval, lerohanás rendezetlen 182

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás. Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.


Helyi tanterv

védelem ellen. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszer esetén. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Labdarúgás A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása. A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal. a labdakezelés biztonságának fokozása, Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is. Felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos szerelések, cselezések gyakorlása. változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazása, a labda céltudatos irányítása. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások különböző távolságról. Gólszerzés a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. A csapatrészek összjátékának megvalósítása. Röplabdázás Az oktatás menetét meghatározó tényező: a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen rövid, a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonsága, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése az élvezhető folyamatos játék elérése érdekében. tanult támadási technikák gyakorlása, felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával, talajról. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. A feladás technikájának gyakorlása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A sáncolás gyakorlása, elsajátítása. Labdamentések továbbfejlesztése. „Röptenisz” szabadon választott, vagy kötött, vagy meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, csillagalakzat mint alapvédekezési forma tanulása. Ütő, sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való helyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű alkalmazása a kooperatív játékokban, feladatokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere, 183


Helyi tanterv

egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, típusok tudatos alkalmazása. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. A sportjátékok transzferhatásainak felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban a konstruktív konfliktusmegoldás. A sportjátékok történeti ismerete, tájékozottság a témában. A személyes biztonság, a társak biztonságának védelme, a baleset megelőzés fontossága. A sport és környezettudatosság összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék.


Órakeret 35 óra

Előzetes tudás

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítségadással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes tartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség, minőségi okai, következményei. A képességek fejlesztése gyakorlással, kis tanári segítséggel aktív tevékenység versenyszituációkban is. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros, és társas feladatokban.


A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembe vétele. A közös tervezés kivitelezés a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő gördülékenykönnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Egészségkultúra és prevenció:5 óra

184


Helyi tanterv

Ismeretek/ fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon tanultak gyakorlása bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése. A gyakorlatok variálási szempontjai: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és az antagonista izmok arányos és harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás. Kéziszerek: thera band, gyógylabda, homokzsák stb. alkalmazása 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásával, gyakorlatsorok összeállítása. Összetett, komplex fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése. Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődését figyelembe véve. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban kiválasztott egy szeren a minimális követelményszint tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok, talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak, mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalra, kézenátfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése. Akrobatikus gyakorlatok-összefüggő gyakorlatsorok 185

Kapcsolódási pontok Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás. Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.


Helyi tanterv

Gyakorlás során az egyéni teljesítőképesség, az esztétikus és harmonikus előadásmód, (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás jelenik meg. Hibajavítás, ismétlések. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és kiscsoportos gyakorlatok összeállítása, bemutatása. Szertorna gyakorlatok A 9-10.évfolyamon tanultak gyakoroltatása. Az elemek mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése, nehézségi fokának emelése differenciáltan és egyénre szabottan is. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára A 9-10. évfolyamon tanultak ismétlése, továbbfejlesztése, új elemek tanulása. Korláton – terpeszülés, haránt ülés, nyújtott támasz és hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámaszok, lebegő felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek felkartámaszban és függésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, Gyűrűn – kéz- lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támaszok, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára. Gerendán – állások térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás, egy láb át és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, lendület előre – hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás. Bemelegítés: egyénileg összeállított mozgássorozat. A segítségadás technikái felelős külső kontrollal, tudatos hibajavítás a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus szép és nőies mozgásokat, alakformálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság és forgásbiztonság növelése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztás, bővítési lehetőség. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9-10. osztályban begyakorolt előkészítő tartásos és mozgásos 186

Művészetek: az esztétika fogalma


Helyi tanterv

elemek, a fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok Egyszerű keresztezett áthajtások, ugrások fordulatok, áthajtás közben is, kötélforgatások, test körül és test köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok: Karikaforgatások, átadások, egyik kézből a másikba, testkörül és test köré, ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, dobások és elkapások, áthajtások pörgetések, körzések talajon és levegőben, függőleges és vízszintes síkban. Minimum 10 -12 elemből álló gyakorlatsor összeállítása. Aerobik A sportági jelleg: dinamikus-statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság, ritmusérzék, előkészítő és rávezető gyakorlatai. Alapvető kritériumok: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. Páros, csoportos koreográfiák: optimális tanári irányítással. Aerobik bemutatók osztály és iskolai szinten. Részvétel egy egyszerű csoportos aerobik gyakorlatban. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi feltételekhez igazodó tánc. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat és Sporttánc Szövetség rendszeréhez igazodó rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, blues, modern swing stb) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és /vagy keringő, 5-6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánc-kincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és Dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és /vagy alföldi és /vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikája, harmonikus 187

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás


Helyi tanterv

esztétikájának átélése, tudatos felvállalása. A divat és média által közvetített kedvező és kedvezőtlen tényezők szétválasztása.(értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás: a gyengébb, a sérült társ segítése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembe vételével, stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek. Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus Kulcsfogalmak/ egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, fogalmak sporttánc. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 34 óra

Térdelő-, álló és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés, és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A tematikai egység A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai nevelési-fejlesztési a korosztályos előírások szerinti alkalmazása, betartása. céljai Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. Mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Egészségkultúra és prevenció:6 óra Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, a segédvonalak kijelölése. versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályokon, gáton, 3-4 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. 188

Biológiaegészségtan: szénhidrátlebo ntás.

Fizika: hajítások, energia. Történelem,


Helyi tanterv

Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és távolugró technika jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazásaVálasztás a magasugró technikák közül: 5-7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozatszökdelések: 1-3 lépéses sorozatelugrás, 2-4 lépéses sorozatfelugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.

társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története.

Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosításának szükségessége. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. A „gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb eredmény elérése, a siker átélése, a kudarc elfogadása, és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyéni reakcióidő, mozdulat és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító, ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés

189



Előzetes tudás

Helyi tanterv


Órakeret 35 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életvitelhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társa vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok A tematikai egység megszerzése. A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, nevelési-fejlesztési az iskolai létesítményen belüli és tágabb környezetben levő lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos céljai életviteléhez újabb sportágak megismerése. Családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Egészségkultúra és prevenció: 6 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: MOZGÁSMŰVELTSÉG élettan. A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel- játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartava. Sportolás közben a rutinok megerősítése: a környezet védelme, a zöldfelület megóvása, a tájhasználat, energia és vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek, a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötél, asztalitenisz, lengőteke, 190


Helyi tanterv

tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportágak területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.) Egy választott alternatív sportágban a világ elit teljesítményeinek ismerete. Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, Kulcsfogalmak/ újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és épített fogalmak környezet-használat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 15 óra

Biztonsági követelmények és a küzdéssel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó illetve a grundbirkózás alaptechnikái szabályai.

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének A tematikai egység kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a nevelési-fejlesztési személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak céljai tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Egészségkultúra és prevenció: 2 óra Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények pontok Történelem, MOZGÁSMŰVELTSÉG társadalmi és A küzdéseket előkészítő és rávezető játékok, gyakorlatok. állampolgári Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. ismeretek: ókori olimpiák, hősök, Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: távolkeleti kultúrák, Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások, csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: 191


Helyi tanterv

A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás, ismerete, megértése, alkalmazása. Az érzelem és feszültségszabályozás: az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, fogalmak sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 25 óra Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat Előzetes tudás megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és relaxációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorláshoz szükséges készségek és kompetenciák A tematikai egység továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, céljai rekreációra kész fizikai és mentális állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Beépítve a sportágak óraszámába. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egészségkultúra, prevenció

MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban, és gyakorlatban egyaránt. 192

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek,


Helyi tanterv

Edzés, terhelés Jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem /idő, ismétlésszám/, intenzitás/sebesség, gyakorlatsűrűség,megfelelő ellenállás/ terhelés, pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközökkel és anélkül. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei: az aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram tervezés. Hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, gimnasztikai labda, erőgépek stb. A koordinációt fejlesztő eljárások, a szabadidő megtervezése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek: központi előírás szerint.

erő, munka.

Az egészséges test és lélek megóvása. A munkahelyi és egyéb ártalmak ellensúlyozására: a helyes testtartás, az egészséges lábboltozat, a helyes légzés, gyakorlatai,az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozása. A sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai: a relaxáció tudatos alkalmazása. A testi-lelki harmónia fejlesztésének alternatív lehetőségei. A testtartásért felelős izmok erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés élménye (flow). A sportágak gyakorlásához illeszkedő bemelegítési eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és az ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincártalmak és sérülések ismerete, elkerülése, gerinckímélet. A stressz elleni tudatos védekezés. A növekvő teljesítmény, a sporteredmény objektív elismerése, a másik ember teljesítményének pozitív elismerése. A tudatos terhelés, mérés, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. A saját és a társak egészséges életmódja iránti felelősségvállalás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallum, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos jelenlét.


150 óra/év 5 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztásához

Témakör

Óraszám 193


1. 2. 3. 4. 5. 7.

Helyi tanterv

Sportjátékok (Egészségkultúra, prevenció:5 óra) Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák (Egészségkultúra, prevenció:5 óra) Atlétika jellegű feladatok (Egészségkultúra, prevenció:5 óra) Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek (Egészségkultúra, prevenció:6 óra) Önvédelem és küzdősportok (Egészségkultúra, prevenció:4 óra) Egészségkultúra, prevenció


36 óra 20 óra 29 óra 30 óra 10 óra 25 óra

Órakeret 36 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9-10-11. osztályok technikai, taktikai versenyszabályainak ismerete, alkalmazása. Sportszerű, csapatelkötelezett, játékszerepnek /posztnak/ megfelelő Előzetes tudás viselkedés. Játékvezetési gyakorlat megszerzése. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok, empátia és tolerancia a társak elfogadásában. A választott két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. A technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi növelése. A tematikai egység Az egyéni fizikai, és jellemvonások fejlesztése, a csapatok nevelési-fejlesztési eredményességéhez szükséges képességek erősítése. céljai A többféle labdajáték transzfer hatása a más sportmozgásokra. Megküzdés a feszültségekkel. Egészségkultúra és prevenció:5 óra Sportjátékok

Ismeretek/ fejlesztési követelmények


Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható. Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok. Az önszervezés gyakorlása. Csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás, és játék szervezés. Tanári irányítást nélkülöző: csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás, játékszervezés (támadás-védekezés), értékelő megbeszélések. Szituációk, feladatok önálló megoldása, a sportszerűség szem előtt tartásával. A sportolási tevékenységhez tartozó berendezések, létesítmények, felszerelések megóvása, rendben tartása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazásajátékvezetési gyakorlat. Labdával, vagy labda nélkül elkövethető szabálytalanságok 194

Fizika: mozgások, gravitációk, forgatónyomaték, pályavonal. hatás-ellenhatás


Helyi tanterv

elkerülése. A test-test elleni játék több lehetőségének modellálása.(kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) A mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. a képzettségnek megfelelő önkontrollos játék, a vétség önálló jelzése. Röplabda: a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó szabálymegkötések, a labda és a háló hibás érintése, a területelhagyás értelmezése. A labdajáték –specifikus időhatások betartásának gyakorlatai. Önálló játékvezetés, a lényeges versenyszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jelzés használatával. Jegyzőkönyv vezetési gyakorlat. Versenyhelyzetek Az alap és játékismeretek alkalmazás, megmérettetése osztály-, házibajnokságokon, korosztályos diákolimpián és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása. A 9-10-11-ik évfolyamban tanult technikák és taktikák alkalmazása játék közben. Cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás; labdavezetések-elfogások, támadó-védő kar-, és lábmozgások; összetettebb átadások, kötetlen átadási formák; lepattanó labda megszerzése, indulás, átadás, kosárra dobás. A taktikai, technikai variációk önálló és kreatív felhasználása párban és/vagy csoportban. Taktikai továbbfejlesztés Védekezés: terület, ember-, vegyes védekezés. Játék emberhátrányos, emberelőnyös-, azonos létszámú csapattal. Önálló játék (streetball; egész pályás 5:5 ellen) Kézilabdázás A tanult technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk a már megtanult technikákkal, kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb falapformái cselekvésbiztosan végrehajtva. Szélsők, átlövők, beállók, kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása, (kapusmozgások),játék közben. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások, létszámbeli előnyök, ill. hátrányokból támadások, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés gyorsindítás esetén, védekezési taktika (6:0, 5:1,4:2). Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Összetett variációkban alkalmazott megoldások. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben. (felívelés, letámadás, visszatámadás) 195

Matematika: térgeometria, gömbtérfogat: valószínűségszámítás


Helyi tanterv

Pontos cselezések, szerelések, változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták a labda céltudatos irányítása. Fejelések fajtái, szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások, gólszerzés. Taktikai továbbfejlesztés Területvédekezés, szoros és követő emberfogás, védelmi rendszerek ismerete. Támadási variációk. Csapatrészek összjátéka, koordinált együttműködése. Röplabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonsága, tudatos és pontos helyezése, folyamatos játék. Támadási technikák, felső egyenes nyitás, felugrásból is. A feladás technikája alkar és kosárérintéssel egyaránt. Nyitásfogadások változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. Taktikai továbbfejlesztés Védekezés: különböző állásrendek, csillagalakzat. Ütő és sáncoló játékos melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való helyezkedés. 4:2-es és 5:1-esvédekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Támadás közbeni helycserék, helytartási szabályok. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A megszerzett sportági ismeretek magasabb szintű kreatív alkalmazása. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása, a játékvezetői jelzések ismerete. A transzferhatások felismerése az egyéni fejlődés szempontjából. A csapatjátékon belüli konfliktusok kezelése, megoldása. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek, tájékozottság. Baleset megelőzés fontossága: személyes és társak biztonságának védelme. A sport és a környezettudatosság összekapcsolása, jövőorientáltság. Kulcsfogalmak /fogalmak


Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék.

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása mozgásbiztonsággal, szükség esetén kis segítségadással. Esztétikus, feszes, fegyelmezett tartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség: okai, 196

Órakeret 20 óra


Helyi tanterv

következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segédlettel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációkban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas gyakorlatokban.

A tematikai egység nevelési - fejlesztési céljai

A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a torna jellegű és táncos sorozatok során a már ismert, és új elem és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és a kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembe vétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Egészségkultúra és prevenció:5 óra

Ismeretek,/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok: a korábbi évfolyamokon tanultak folyamatos ismétlése, az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése. A gyakorlatok változatos variálása (mozgásütem, kiinduló helyzet és kartartás stb.). Az aktív és passzív izomnyújtás. Kézi-szerek alkalmazása, 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önálló gyakorlatok, gyakorlatsorok kiválasztása, összeállítása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan egyénre szabottan. Az ízületi lazaság fokozása: gimnasztikai, stretching gyakorlatokkal. A gimnasztika eszközeivel: erőgyakorlatok, anaerob állóképesség, egyensúly-, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése történik. Mászások, függeszkedések. az egyéni fejlődés kontrollja. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint a 9-10-11. osztályban választott egy, vagy egy másik szeren, a korábbi követelményeken túlmutató mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok: tarkó-, fej-, kézállások, mérlegállások, spárgák, hidak. 197

Kapcsolódási pontok Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana


Helyi tanterv

Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások, fejen-, kézenátfordulások, billenések, vetődések, átguggolások, átterpesztések, dőlések és felállások az elemek nehézségi fokának továbbfejlesztése, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – összefüggő gyakorlatsorok Az esztétikus harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, spicc), az egyéni optimum, bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Akrobatikus gyakorlatok, társas – talajtorna elemek önálló, kreatív összeállítása, párokban kisebb csoportokban. Szertorna gyakorlatok Az egyénre szabott, az előző évfolyamok mozgásanyagára épült elemek mennyiségi és nehézségi fokának megjelenítése. Szertorna-gyakorlás tornaszereken fiúk számára: a 9-10-11 évfolyamok mozgásanyaga. Korlát: támaszok ülések, függések, beterpesztések, támlázás, fellendülések, leugrások stb. Nyújtó: lendületek, fordulatok, forgások, billenés, leugrások stb. Gyűrű: alaplendület, függések, támaszok, húzódás-tolódás, átfordulások, leugrások stb. Szertorna, gyakorlás lányoknak Gerenda: állások, térdelések, ülések, támaszok, szökdelések, lábtartás cserék, fordulatok, leugrások stb. Felemáskorlát: támaszok, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés, kelepfellendülés, térd fellendülés, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrások stb. Bemelegítés: egyénileg összeállított mozgássor. Segítségadás, tudatos hibajavítás. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Művészetek: az esztétika fogalma

Ritmikus gimnasztika Az esztétikus szép és nőies mozgásformák, a testtartás, tágasság, forgásbiztonság, ritmusérzék, önálló zeneválasztás, önállóan tervezett gyakorlatrészek páros és csoportos előadásmódban. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9-10-11. osztályokban begyakorolt előkészítő és mozgásos elemek ismétlése, új összetett mozgásformák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Áthajtások, ugrások, fordulatok, forgatások, kötéldobások és elkapások, körzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások átadások, átdobások, elkapások, áthajtások, pörgetések talajon és levegőben. 10-12 elemből álló elemkapcsolat. Aerobik A spotági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, 198

Ének-zene: tempó, ritmus


Helyi tanterv

lazaság, ruganyosság, ritmusérzék. Testtartás, szinkron a zenével, rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. Aerobik bemutatók osztályon belül, iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal.

Művészetek: romantika, modernitás

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez igazodva. Sporttáncok gyakorlása A magyar Divat és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, a helyi tantervben rögzített koreográfiák, motívumkapcsolatok, tanulásának rendszere: pl. sztepp, show, break, salsa, diszkó, blues stb. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és /vagy keringő 5-6 motívumból álló koreográfia bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánc kincs egyszerűbb motívumai,és azok kapcsolatai a Tánc és Dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és /vagy erdélyi tánc megtanulása gyakorlása, bemutatása. Egyéb torna jellegű táncos mozgásformák Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása, hibajavítás megértése. A nemnek megfelelő dinamikus, esztétikus, harmonikus mozgás felvállalása. Értékfelismerés, önértékelés: a divat a kedvező és kedvezőtlen hatásainak szétválasztása. A saját és a társ testi épsége iránt érzett felelősségvállalás. Aktív részvétel bemutatók, sportrendezvények szervezésében. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus fogalmak egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység


Órakeret 29 óra

Térdelő-, álló-, repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Bottechnikák a váltófutásban. Lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei. Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek 199


Helyi tanterv

alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése,a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása. A futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai. Motiváló eljárások az egyéni teljesítmények javítására. Mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepe. Egészségkultúra és prevenció:5 óra Kapcsolódási Ismeretek/fejlesztési követelmények pontok

nevelési-fejlesztési céljai

MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás Versenyszerű végrehajtás, 4x100 m-es váltófutás, gátvételi technika. Középtávfutás, folyamatos futás, tájékozódási futás. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika. Versenytempó, irambeosztás. Állóképesség fejlesztés. Folyamatos futás közbeni tájékozódás. Ugrások Távolugrás: homorító és guggoló technika. Magasugrás: átlépő, flop technika. A nekifutás távolságának kimérése. Versenyek.

Biológiaegészségtan: szénhidrátlebontás Fizika: hajítások, energia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története.

Dobások A különböző dobásformák törzsizmokra gyakorolt erősítő hatása. Hajítás lendületből, lökő mozdulat, vető mozdulat fordulatból. Az optimális kidobási szög, sebesség és magasság. , SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása, a nekifutás módosítása. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti ismereti. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. A „gyorsabban, magasabban, erősebben” jelmondat értelmezése. Az önmagához mérhető legjobb teljesítmény elérése, a siker és a kudarc átélése, elfogadása. Az élettani különbözőségek ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás, korrekció, holtpont, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt és flop technika, ötlépéses ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés. Órakeret 30 óra Az adott alternatív sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom, baleseti kockázatok, balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, mérlegelése, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetekben végezhető egyéni, Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

200


Helyi tanterv

társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága, a pihenőidő jelentősége. A rekreációs életvitelhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás megszervezése. A felnőtt kor A tematikai egység sportos életviteléhez újabb sportágak ismerete, családi és csoportos nevelési-fejlesztési öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendszerezési céljai ismeretek megszerzése. Az iskolai létesítményen belül és tágabb környezetében levő lehetőségek kihasználása sportolásra. Egészségkultúra és prevenció: 6 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: MOZGÁSMŰVELTSÉG élettan A hely tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák, veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyozása, edzés a természet erőivel: játszóterek, szabadidőközpontok bevonása, jégpálya készítése. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában, az energia, a vízhasználat, a hulladék gyűjtés területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Többfunkciós eszközök bevonása, egyszerű saját készítésű eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása.( ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és a folyadékfogyasztás a szabadtéri sportolás során. Környezettudatos magatartás: az egyén és a természet kapcsolata a sportolás folyamán. A táborozási eszközrendszer, megismerése, jártasság szerzése: tájfutás, tájoló, térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb. Egy választott alternatív sportágban a világ elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalma/ fogalmak

Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás, környezettudatos természet- és az építettkörnyezet-használat.

201



Helyi tanterv

Önvédelmi és küzdősportok

Órakeret 10 óra

Egészségkultúra és prevenció:4 óra Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás fogásból. A dzsúdó illetve a grundbirkózás alaptechnikái szabályi.

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének A tematikai kiteljesítése. egység nevelésiKüzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, fejlesztési céljai különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek kezelése. Egészségkultúra és prevenció: 4 óra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető játékok: tolások, húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása. Alaphelyzetek, erős fogások, emelések, mögékerülések, kiemelések, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikája. Egyéni és csapatversenyek játékos formában, páros küzdelmek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák.

Dzsúdó A 9-10-11. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, gurulások, szabadulások különböző fogásokból. Támadás elhárítási módszerek. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete,, támadás-elhárítási ismeret, megértése, alkalmazása. Érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, fogalmak sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Egészségkultúra és prevenció

Órakeret 25 óra

Egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. 202


Helyi tanterv

Relaxációs, terhelés, edzési és a test épségét megőrző eljárásokból megoldások ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmeket érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepe a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Az élethosszig tartó optimális mozgás, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal A tematikai egység történő gyakorlásához szükségességes készségek és kompetenciák nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése. céljai Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszere. Ismeretek,/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágpecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, egyénileg, párban. A tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések elkülönítése szóban és gyakorlatban. Edzés, terhelés Szervezettség, időbeosztás, mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés párban, csoportban szerekkel és szerek nélkül. A fizikai fittség típusai, a fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram tervezés. Hagyományos és alternatív eszközök használata: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. Edzésfolyamatok: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszertani eljárások. Motoros tesztek központi előírás szerint. A szabadidő megtervezése, egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozás vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra tervezett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi, iskolai és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés. A stresszoldás gyakorlatai, a relaxáció: a tudatos jelenlét (fullness) módszer elsajátítása. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek 203

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció. Fizika: egyszerű gépek, erő, munka


Helyi tanterv

tudatos alkalmazása: az izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése. A testi-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások, a terhelésfokozás ismerete. A sport szerepe az egészséges alvásban: az ébrenlét és az alvás egyensúlya. A gerincsérülések, ártalmak elkerülésének, elsősegély ellátása vagy a gerincsérülttel való helyes bánásmód ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény (a saját és másik ember) objektív elismerése. Az egészséges mozgásra fordított szabadidő társakkal, a közös élmény egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Sportág-specifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétlése, tartós ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, Kulcsfogalmak/ progresszív relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, fogalmak relaxáció, tudatos jelenlét.

204


Helyi tanterv

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. A fejlesztés várt Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. eredményei a két A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi évfolyamos ciklus képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak végén megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. 205


Helyi tanterv

Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

XV.

OSZTÁLYFŐNÖKI

Célok és feladatok Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének, tevékenységének fontos színtere. Fontos és sajátos szerepet tölt be az erkölcsi nevelésben. Célja:  a tanulók mindenoldalú, harmonikus fejlesztése, hozzájárulás személyiségük kialakításához,  az osztály közösséggé formálása, az iskolai hagyományok ápolása, az iskolai csoportszellem kialakítása,  alapvető ismeretek megszerzése olyan területeken, amiket nem fednek le a tanítási órák és hagyományos tananyaguk. 9. évfolyam Évi óraszám: 36 Témakörök

1 óra/hét

Óraszámo k

Önismeret

6 óra

Tanulás tanulása

5 óra

Tartalmak Az iskola, a képzési forma és célok bemutatása. A tanulók bemutatkozása, lakóhelyük bemutatása. Célkitűzések megfogalmazása. Eszményképek, szerepük az önnevelésben. A szándék, a kitartás, a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményhez, az erre önként jelentkező tanulók önvallomásához. Megfelelő képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeret fejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, javaslatok. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, önellenőrzés képessége, optimális fizikai állapot, megfelelő 206


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Társas kapcsolatok

3 óra

Konfliktuskezelés

2 óra

Lelki egészség (mentálhigiéné)

2 óra

Testi egészség

4 óra

Viselkedéskultúr a

4 óra

Tartalmak környezet stb.) Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrálóképesség, kreativitás stb.) Célszerű az osztályt ezzel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különböző tantárgyak speciális tanulási metodikájába érdemes bevonni a szaktanárokat. Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok teremtő ereje. Az ODB és a spontán kialakuló kiscsoportok együttes jelenléte az osztályban. Feszültségek, érdekellentétek, rivalizálás. Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók. Az önismeret-fejlesztésre építve feldolgozható téma. A problémák felvethetők a tanulók saját osztályában és másutt megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható kérdőívek tapasztalataival. A konfliktus, mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstrukció konfliktuskezelés feltételei: önismeret, saját tapasztalatok hasznosítása, megfelelő kommunikációs kézség, empátia, tolerancia. Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni a saját konfliktusaikat, konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos tapasztalataikat. Jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A serdülőkor, mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza. Az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok szülőkkel, pedagógusokkal). Képességeink és korlátaink ismerete, önnevelési készség, gátlások leküzdése E témakörre valamennyi másikban is van utalás, és természetesen az összekapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó témacsoporttal. Az egészségmegőrzés igényének megőrzése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései. A pszichés zavarok testi jelei. Alapvető személyi higiéné. Saját testünk működésének ismerete. A sersülés testi sajátosságai, serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete. Kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése, az egyéni életviteli jellemzők összegyűjtése kérdőíves vizsgálat keretében. Mindennapi kommunikáció. Köszönések és megszólítások zűrzavara. 207


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Élet a családban

3 óra

Jelenismeret

3 óra

Aktuális feladatok

4 óra

Tartalmak Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás „szabályi” nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség. Udvariassági formulák. A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolat című témakörhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes szerepjáték formájában gyakorolni. A családi élet értéke. Családi hagyományok, ünnepek, évfordulók. A gyermek szerepe a családban. Külső tényezők hatása a család szokásaira. Külső környezeti hatások (levegő, víz, zaj, szennyezés). Háztartási környezetvédelem. Célszerű a témák feldolgozását a tanulók élményeivel, környezetükből hozott példákkal indítani. Szűkebb pátriánk múltja, hagyományi, jelen problémái. A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok. E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű eseményeiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet megszűnésével eltűnnek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt válaszok. A felmerülő témákról zajló viták a nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segítik. Az osztályközösség formálódásához, de a tanulók sokoldalú megismeréséhez is fontosak a közös tevékenységek, az együttes szereplés különböző formái. Az ezekre való felkészülés, közös előkészületek felszínre hozzák a másutt nem ismerhető értékeket (negatívumokat is). A 9. évfolyam közös szereplési lehetőségei az elsősök bemutatkozása, a Mikulás, a farsang, esetleg más eseményekre való felkészülés, egy része feltétlen órakeretben valósítható meg.

208


Helyi tanterv


1 óra/hét

Óraszámo k

Önismeret

4 óra

Tanulás tanulása

2 óra

Társas kapcsolatok

4 óra

Konfliktuskezelés

4 óra

Tartalmak Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak mások. A serdülő „saját én” keresése. Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása, elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége, módjai. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeret fejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. Tanulási szokások, módok, technikák. Az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása, tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása. Folyamatos ellenőrzés. Munka a tankönyvekkel, hagyományos és új információhordozókkal. (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek, számítógépes hálózat stb.) A 9. év végi eredményekkel felszínre hozott problémák feltárása, a hiányosságok felszámolásához szükséges segítség nyújtása. Az osztályban tanító szaktanárok véleményének kikérése és hasznosítása. A család, mint elsődleges mikroközösség. Szükség van-e hátországra, családra? A család történelmileg kialakult funkciói. Különböző életkorúak együttélése a családban, sajátos problémáik, ezek tolerálása, kezelése. Nemzedéki konfliktusok, szülő – gyerek konfliktusok, ezek kezelése, feloldásának lehetősége. Távol a családtól (élet a kollégiumban) A problémák felvethetők a tanulók saját, családjukban megélt problémáik mentén, vagy fiktív felvetések alapján. A beszélgetés motiválható különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével. Önismeret, saját tapasztalatok tanulmányinak hasznosítása, saját felelősség belátása. Egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembe vevő magatartás). Együttműködési képesség. Esettanulmány, a közvetlenül, vagy közvetve érintettek érzelmeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása. Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai. A tanulók saját élményei alapján feltárni saját konfliktusaikat, konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos tapasztalataikat. Ezek 209


Témakörök


Helyi tanterv

Óraszámo k

2 óra

Tartalmak eredményes vagy eredménytelen volta alapján új, jobb megoldások keresése. Jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata. Képességeinknek, ambíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés. Az alulterhelés és túlterhelés veszélyei. A szorongás, stressz , feszültség, fáradtság oldásának „technikái”. A kudarcok tűrése, tanulságainak feldolgozása. Különösen szoros kapcsolatot az önismereti, tanulás tanulási, konfliktuskezelő témakörrel.

210


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Testi egészség

4 óra


4 óra

Élet a családban

2 óra

Pályaorientáció

2 óra

Jelenismeret

2 óra

Tartalmak Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra. (környezeti ártalmak, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.) Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyi higiéné, egészséges életmód) Balesetek megelőzése (balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok, segítségnyújtás baleseteknél). Szenvedélybetegségek. A téma indítható az országos egészségügyi adatok ismertetésével. Az egészséges életvitel szokásainak és az avval ellentétes gyakorlat összehasonlítása. Utalás az egészségügyi napon tapasztaltakra. Meghívott előadó a szenvedélybetegségek témában. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (vendégség, vendégfogadás, szórakozó helyen, iskolában, otthon, közlekedési eszközökön). Civilizációs szokások. Más idejének tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, megfelelő hangerő). Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott figyelem idősekkel, betegekkel. A testi és lelki erőszak kerülése, elutasítása. A mindennapi érintkezés szabályit érdemes szerepjáték formájában is gyakorolni. A különböző korszakok népek, generációk udvariassági szabályait irodalmi szemelvények, filmrészek segítségével szemléltethetjük. Alapvető közlekedési ismeretek. Az egészség és környezet közötti kapcsolat. Energiafajták a háztartásban. Környezetkímélő és gazdaságos energiahasznosítás. (fűtés, világítás, főzés, tárolás) Családi gazdálkodás. Költségvetés készítés és szempontjai. A téma feldolgozását a tanulók élményeivel, környezetükből hozott példákkal kezdeni. Építeni kell élményikre, tapasztalataikra. (Föld napja, víz napja stb.) Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után. A jövőbeli munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Az alkalmazotti minőségben végzett munka. Hasznos lehet a diákok véleményét írásban kérni a munkáról, a kapcsolódó szülőktől szerzett tapasztalatokról. A választott pálya követelményeinek összevetése saját személyiségjegyekkel. Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete hazánkban. Vitaindítóul újságcikkek, TV vagy rádióadások szolgálhatnak. A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és 211


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Tartalmak visszahúzó szerepe. Történelmi események és személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Hazánk jelenlegi állapota, belátható jövője. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan ítéli meg az elmúlt éveket. E témakör kapcsán megkísérelhetjük a felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit, a jelen időszerű eseményeiről, jelenségeiről. A felmerülő témákról zajló vitát az egymással ellentétes nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíti.

212


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Felelős állampolgár nevelése

2 óra

Aktuális feladatok

4 óra

Tartalmak A civil társadalom kialakulása. Az emberek egyenlőségének elismerése, faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása. Az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelem keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható, pl. a jog, a demokrácia fogalma, annak jelenlegi értelmezése, aktuális megvalósításának buktatói. A 10. évfolyam osztályfeladatainak előkészítése, próbálása, értékelése.

213


Helyi tanterv


Témakörök

1 óra/hét

Óraszámo k

Konfliktuskezelés

5 óra


2 óra

Testi egészség

4 óra


6 óra

Tartalmak A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó konfliktusokat eredményező formái. A „másság” elutasítása, bűnbakképzés az egyén felelőssége a jelenségek kialakulásában. A kiközösítettek cselekvési tere, lehetőségei. Az agresszivitás, mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai: frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb. A demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás. Érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra. A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió és TV adások. Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátíthatók. Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a művészet, mint a lelki egészség megőrzésének, a feszültség oldásának a hatékony eszköze. Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte megnyilvánulására, Ennek feltétele az igény egymás meghallgatására, a bizalom, a diszkréció. Szexuális kultúra. A szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok. Felelősségvállalás egymás iránt – a fogamzásgátlás formái és kockázatuk. A gyorsan váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, fertőzésveszély). Nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései. AIDS. Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Alkoholizmus, drogfüggőség kezelése (szociális, egészségügyi intézkedések) A speciális egészségügyi témákhoz, a szexualitást érintő kérdésekhez célszerű meghívott előadót (orvos, védőnő) felkérni, akik felkészültek a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. Az egyéni problémák megbeszélését igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. Közlekedéskultúra. Tájékozódás ismeretlen városban, országban. A közlekedési szabályok ismerete és betartása. Magatartási követelmények gyalogosok, utasok, járművezetők számára. Agresszivitás a közlekedésben. Közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. Közlekedési szabályok megszegésének, balesetokozásnak 214


Témakörök

Élet a családban

Helyi tanterv

Óraszámo k

3 óra

Pályaorientáció

4 óra

Jelenismeret

2 óra


2 óra

Globális problémák

2 óra

Aktuális

5 óra

Tartalmak hatósági és jogi következményei. Tömegközlekedés. Mivel a tanulók jelentős része szerez, ill. a közel jövőben tervez jogosítványszerzést, különösen célszerű foglalkozni a járművezetőkre vonatkozó viselkedési szabályokkal, azzal a veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitása jelent. Fontos téma a kerékpárosok, gyalogosok felelőssége is a közlekedésben. Hasznos szakértő előadó felkérése. Családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Életcélok és megvalósításuk feltételei. Tervszerűség, együttműködés. A családi szabadidős tevékenység tervezése, szervezése. A gyermekvállalás előfeltételei. Káros szenvedélyek a családban. Környezetkímélő gépkocsi-használat, gépkocsi ápolás. A témák tárgyalásához alapul szolgálnak a 9-10. évfolyam hasonló témái. Az életkornak megfelelően a családi élet gazdasági kérdései, tervezési lehetőségek és szükségletek kerülnek előtérbe. A káros szenvedélyek témához célszerű előadót hívni. Tájékozódás a munkaerőpiacon. Piacképes és nem piacképes tudás (az idegen nyelv és az informatika kiemelt jelentősége konvertálható tudás, a rugalmasság, a kreativitás fontossága. Pályázatkészítés gyakorlati kérdései, szakmai önéletrajz. Továbbtanulási lehetőségek, esélyek. A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához célszerű külső szakértőt hívni. Szűkebb pátriánk jelene, problémái, lehetőségei. Gazdasági bűnözés. Maffiák, szervezett bűnözés. Oktatási reform, változás a középfokú oktatásban. A témák tárgyalásánál a tanulók, ill. családok tapasztalataiból induljunk ki. Támaszkodhatunk szakértő előadóra. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés. Kézség a tanulásra, önszerveződésre. Kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése. A diákjogok megismerése, gyakorlásuk lehetősége, akadályai. Célravezető lehet a Diákjogi Charta kézikönyvében található esetek feldolgozása. Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet-közép európai régió sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései. A fiatal korosztály számára különösen lényeges a személyes felelősség felismerése, a saját cselekvési tér megtalálása (pl. környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység megválasztása, különféle szervezetekhez, csoportokhoz való csatlakozás) Az év során megoldandó közös feladatok előkészítése, 215


Témakörök feladatok

Helyi tanterv

Óraszámo k

Tartalmak szervezése, gyakorlása.

216


Helyi tanterv


1 óra/hét

Óraszámo k

Társas kapcsolatok

2 óra

Konfliktuskezelé s

2 óra


2 óra

Testi egészség

2 óra

Viselkedéskultú ra

3 óra

Tartalmak Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályok ismerete, szerepük tisztázása. (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb.) Az egyéniség sajátos színei, felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben. A harmonikus társas kapcsolathoz szükséges tulajdonságok (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, segítőkészség stb.) Iskolán és családon belüli kötődések (pop együttesek, vallási közösségek, szekták stb.) az ifjúsági szubkultúra hatásai. Saját élményen kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek. Demokrácia az osztályban, az iskolában. (közös szabályok alkotása és működtetése, diákönkormányzat, hierarchikus struktúrák, a felelősség megosztása és vállalása) Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Az agresszivitás lehetséges okai. A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió és TV adások. Élmény képesség, érzelmi jelenlét. Pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége. Érzelmeink vállalása. Az emberi kapcsolatok értékként való kezelése, elfogadása. Védekezés a lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szemben. Ha az osztályban sikerül oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte megnyilvánulására. Ennek feltétele a bizalom, a diszkréció. Bizonyos személyes témák megbeszélése történhet kiscsoportokban. Az abortusz körüli viták. (Mikor kezdődik az élet? ) Az optimális családtervezés lehetősége. Szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás. AIDS. Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakítása, megelőzése, gyógyítása. Alkoholizmus, drogfüggőség. Betegekkel, sérültekkel szembeni magatartás. A speciális egészségügyi témákhoz, a szexualitást érintő kérdésekhez célszerű meghívott előadót (orvos, védőnő) felkérni, akik felkészültek a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. Megfigyelési szempontok alapján megnézett filmek megbeszélése jó vitaindító lehet. A tömegközlekedés (illem) szabályai. A kultúrált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkába állás, bemutatkozás, kapcsolat a munkatársakkal. Kultúrált vállalkozási magatartás. Hatásos vitaindító lehet egy-egy aktuális baleseti hír. A munkahelyi viselkedés témája előkerül a pályaorientáció című 217


Témakörök

Helyi tanterv

Óraszámo k

Élet a családban

3 óra

Pályaorientáció

4 óra

Jelenismeret

2 óra


2 óra

Globális problémák

2 óra

Aktuális feladatok

8 óra

Tartalmak témakörben is. Környezetkímélő és gazdaságos energiahasznosítás (fűtés, világítás, főzés, tárolás) Családi költségvetés készítésének szempontjai. A piac alakulása, azok összehasonlítása. Háztartással kapcsolatos ügyintézés. A téma tárgyalásához alapul szolgálhatnak az előző évek hasonló témái. Az életkornak megfelelően a családi élet gazdasági kérdései, tervezési lehetőségek és ezek szükségessége kerül előtérbe. Megismerkedés a továbbtanulási lehetőségekkel (felsőfokú, középfokú) és a közvetlen munkába állás lehetőségei. Tájékozódás a munkaerőpiacon, a felvételi statisztikákban. A legfontosabb munkajogi ismeretek. A munkanélküliség problémája. Pályakezdőket megillető ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevételének módja. A felsőfokú oktatásról célszerű, ha volt diáktárs tart tájékoztatót. Az elképzeléseket próbáljuk a reális lehetőségekhez közelíteni. A legfontosabb munkajogi kérdésekről, a munkanélküli ellátásokról való tájékoztatáshoz hívjunk szakértő előadót (pl. munkaügyi hivatal) Szűkebb pátriánk eredményei, lehetőségei, problémái. Az önkormányzat. Állami oktatáspolitika, tanulmányi támogatások. Lakóhelyünk gazdasági, kulturális fejlődése, eredményei. Az első választók megismertetése lehetőségeikkel. Igény az erkölcsös és kultúrált politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. Ellenpéldák. A tévedés belátásának készsége, ésszerű (nem elvtelen) kompromisszumra való alkalmasság. Konszenzuskeresés. A napi politikai események megismerése, azok értékelése, véleményezése, követendő, elrettentő példák. Honvédelem és erőszakmentesség. A fegyveres testületek átalakulása. A katonai alkalmasság, a szolgálatot megtagadók megítélése. A fegyveres testületek, mint vonzó elhelyezkedési lehetőség. Kölcsönös igények, a vállalás felelőssége. A 12. évfolyam speciális feladatainak előkészítése, szervezése, gyakorlása órakeretben.

218


Helyi tanterv

Felhasználható irodalom: Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában (Tankönyvkiadó) Boros László: Érték – iskola – család ( Akadémia Kiadó) Aronson E.: A társas lény (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Dögei Ilona. Tizenévesek iskolai, illetve tanár-tanuló konfliktusai Galnai Katalin: Drámajátékok (Tankönyvkiadó) Szekszárdi Júlia: Konfliktusok (Iskolapolgári Alapítvány) Buda Béla: Empátia – a beleélés lélektana Mohás Lívia: Ki tudja, mi a siker (Móra) Holt J. : Iskolai kudarcok (Gondolat) Czeizel Endre: A tizenévesek gondjai (Kossuth) Szöllősi Zsuzsanna: Az egészségmegőrzés kultúrája Kézikönyv osztályfőnököknek Köves Julianna: Illik tudni. A kultúrált viselkedés szabályai. (Minerva) Halák László: Illemkocka (Kossuth) Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? (Móra) Popper Péter: Belső utak könyve (Magvető) Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek (Tankönyvkiadó) Deese J. – Deese E.K. : Hogyan tanuljunk Lukács István: A tanulás tanulása (Kézikönyv osztályfőnököknek) Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan Duckel J. : Üzleti illemkódex (Park Kiadó) Kárpáti György: Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Szabó Imre: Tájékoztató pályakezdőknek a munkába állásról (Fővárosi Munkaügyi Központ) Szabó Ildikó: Politikai élmények a politikai szocializációban (Új Pedagógiai Szemle) Szabó Ildikó – Szekszárdi Ferencné: Az osztálytükörtől a falfirkáig. Módszerek nem csak osztályfőnököknek (ALTERN füzetek) Friss Péter: Tégy a gyűlölet ellen! Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma (Históra 1992.) Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Fromm E. : A szeretet művészete (Helikon) Liskó Anna: Kudarcok középfokon Dr. Ferencsik E. : Hogyan működik a sex? (Sub Rosa) Dr. Marcell István: Korunk réme az AIDS (Sub Rosa) Szász Jánosné: A mindennapok esztétikája (Kézikönyv osztályfőnököknek) KRESZ Linkerman B.: A jó fellépés titka Felsőoktatási tájékoztató Felsőoktatási statisztikák Hankiss Elemér: A társadalmi csapdák néhány típusa (Magvető) Hortobágyi Katalin: Környezeti nevelés, környezetvédelem (Kézikönyv osztályfőnököknek) Pawek R.: Osztályközösség – iskolai demokrácia (Kézikönyv osztályfőnököknek) Regele Péterné: Társas kapcsolatok (Kézikönyv osztályfőnököknek) Rauschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia (Gondolat) Pál Lajos – Szűcs Pál: Munkaerő-piaci Kézikönyv (Struktúra Kiadó)

219

SZTE VÁNTUS ISTVÁN GYAKORLÓ ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TANTÁRGYI PROGRAMOK

Recommend Documents