Szovátán járt a turisztikai és regionális fejlesztési miniszter, Elena Udrea Lopják a rózsát

Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató

IX. évf. 72. szám 2010. április

Szovátán járt a turisztikai és regionális fejlesztési miniszter, Elena Udrea

Az utóbbi napok tévéhíradóinak fő témája az Izlandon kitört vulkán által a levegőbe lövellt vulkáni hamu, amely kiterjedt felhőkké képződve elárasztotta Európa egét, s ezzel megbénította a légi közlekedését. Itt van már fölöttünk is. Mindannyian egy jó szelet várunk, amely elsodorná innen, vagy legalább szétoszlatná. És mit ad az ég? Hát nem éppen most jelentkezett be a sokszor hívott és ideutazását már sokszor elhalasztó miniszter asszony, akit Rejtő után némelyek a médiában látottak, hallottak alapján „Szőke ciklon”-nak szoktak nevezni. A turizmus és vidékfejlesztés hazai irányítója késve érkezett, jól megvárakoztatta a fogadására összegyűlteket. A helyi önkormányzat tisztségviselői mellett jelen voltak: Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Marius Pașcan Maros megye prefektusa, Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanács elnöke, Ladányi László Hargita megye prefektusa, Borszék, Kovászna és Parajd polgármesterei, turisztikában érdekelt helyi vállalkozók továbbá az írott és elektronikus média képviselői. A miniszter asszony sem érkezett egye-

dül. A turisztikai és vidékfejlesztési tárca képviselőjét elkísérte két államtitkára (Sorin Munteanu és Tánczos Barna) valamint két tanácsosa (Luminița Kőhalmi és Olosz Szabolcs) is. A Szováta szálló Gyöngy termében ültek asztalhoz vendégek és házigazdák egy közvetlen hangú informatív jellegű beszélgetésre. Péter Ferenc polgármester, miután köszöntötte a vendégeket, vetítéses bemutatón röviden is-

mertette a település és a fürdőtelep történetét és jelenét, kiemelve a Medve-tó és környéke különlegességét a hazai és nemzetközi turisztikai palettán, valamint azokat a megvalósított, folyamatban lévő és még be nem indított projekteket, amelyek településünk fejlesztését szolgálják (PHARE-projekt – amelynek révén gyakorlatilag aszfaltozásra kerültek a fürdőtelep utcái, piskótával illetve kockakővel borították a járdáit, a tavak körüli sétányokat; SAPARD-projekt – a sípálya felé vezető Sebesvölgyi erdei út felújítása a hozzá tartozó hidakkal, átereszekkel, sáncokkal; a fürdőtelepi park átépítése; a település peremvidékén víz- és csatornahálózat bővítés a a 7-es számú sürgősségi rendelet szerint; az eddigi legnagyobb projekt városunkban, amely két ivóvíztisztító üzem felújítását és egy a korábbinál jóval nagyobb és korszerűbb szennyvíztisztító állomás építése mellett a település csaknem valamennyi 26 km esővíz- és szennyvízcsatorna és majdnen 10 km ivóvízhálózatfelújítást illetve -bővítést biztosít; „Só útja”- projekt – amely a tavak körüli természeti látványosságok megközelítését és kiemelését szolgálja; Tivoli-tó – egész évben felüdülést és szórakoztatást nyújt, de a Medve-tó védelmét is szolgálja – folyamatban van az építése; Aqva-park – egyelőre megvalósíthatósági tanulmány készült róla; turisztikai információs iroda építése; a mozi környékének fejlesztése; sportcsarnok építése a 2-es Számú Ált. Iskolánál; a város utcáinak aszfaltozása). „A turisztikában fontos, hogy ne csak egy rövid időszakban – esetünkben nyáron – működjön, ki kell terjeszteni valamennyi

évszakra. Olyan széleskörű turisztikai kínálatot kell teremteni, amely az év mind a tizenkét hónapjára képes vonzerőt biztosítani. Ezen dolgozunk, ezt szolgálják további projektjeink. Elmondhatjuk, hogy szinte valamennyi turisztikai ágazat – gyógy-, üdülő-, szórakoztató-, agro-, sí-, vadász-, bakancsos-, konferenciaturizmus stb. – megtalálta illetve készül megtalálni a helyét Szovátán. természetesen, még sok a tennivalónk. Ezekhez kérjük a turisztikai és regionális fejlesztési tárca segítségét.” „Valóban az ember szenteli meg a helyet”, mondta a miniszter a beszámoló végén, elégedetten nyugtázva a hallottakat. „Ahol megfelelő ember tevékenykedik, az eredmény is látszik. A legtöbb polgármester elsősorban ott végez fejlesztéseket, ahonnan a szavazatait kapja. Csak kevesen értik meg, hogy a jövőt kell megalapozni: először a turisztikai fejlesztésekre kell pénzt szerezni, annak eredményeit, bevételeit majd a település más részeinek fejlesztésére is fordítani. Szováta példa lehet más települések számára.” A Maros Megyei tanács alelnöke és a prefektus, felkérte a megye többi turisztikai értékkel bíró övezetének támogatására is. Partneri kapcsolatot ígért az önkormányzatoknak a szaktárca részéről. Támogatást ígért Szovátának és ennek a régiónak. Utána gyors szemlét tartott a telepen, megnézte az autóból elérhető legfontosabb látványosságokat, a teraszról megcsodálta a Medve-tót, majd Parajdra távozott. A „Szőke ciklon” szelídnek, megnyerőnek, segítőkésznek mutatkozott. mol

Lopják a rózsát E mondatra az emberek általában elmosolyodnak, szerelemtől felhevült fiatalokra gondolnak, akik a tolvajlás bűnébe esnek azzal, hogy valahol a tilosban rózsát szakítanak, hogy kedvesük majd a hajába tűzhesse. Bocsánatos bűnnek tartják, amelyet elhalványít annak a tűznek a szépsége, ami az elkövetők szívében lobog. Könnyen adják a feloldozást, mert fontosabbnak vélik azt a nemes érzést, amit szerelemnek hívnak. Elgondolkodtam, van-e a lopásnak olyan formája, amit hasonló engedménnyel kezelünk? Hirtelenjében kettőt is találtam, melyeket még csak véteknek sem tartunk általában. Csókot lopni kevesen szégyellnek, szakmát meg egyenesen érdemnek tudnak be. Hány embertől hallottam büszkén kijelenteni, hogy neki mesterétől el kellett lopnia a szakmát. A hangsúlyból kiérződött, hogy „lám, sikerült”. Ezek szerint lopni szabad? A lopást nem kíséri társadalmi elutasítás, büntetés, megbélyegzés? Úgy tapasztalom, sokakat teljesen hidegen hagy a lopás ténye, amennyiben nem személyesen őket vagy családjukat, rokonaikat, hozzájuk közelállókat károsítottak meg. Ha szóba kerül, nem helyeslik, de nem foglalkoztatja őket többet, mint egy virág leszakítása. A közösből való eltulajdonítást meg egyenesen ügyességnek tekintik, akár a csóklopást vagy egy szakma az említett módon való megtanulását. Ha már a viráglopással kezdtük, kanyarodjunk csak oda vissza. Nem minden virágtolvaj működik szerelemből. Némelyek nem egy nyíló virágot szakítanak le, hanem fél virággruppnyi rózsatövet szednek ki a földből, onnan, ahol nekik is csupán annyi a tulajdonjoguk, mint bárki más itteni lakosnak. Mindannyian tapasztalhattuk – magam is sokat cikkeztem róla –, hogy mekkora erőfeszítésekkel és költségekkel próbálta az önkormányzat vonzóbbá és szebbé tenni a fürdőtelepet. Ennek része a felújított utak mellé, és a körforgalmi rondókba ültetett sok-sok rózsatő. Egy kísérlet, hogy a Rózsák útja nevéhez méltó legyen. Lelketlen emberek – vélhetően felnőttek, sőt asszonyok – lopásukkal meggyalázzák ezt az igyekezetet, a várost, az itt élő embereket. Alig várom, hogy egyszer már tetten érjék őket, s a büntetés mellett nyilvánosságra kerüljön a nevük. Molnos Ferenc

2

önkormányzat

Szovátai Hírmondó, 72. szám 2010. április

Városházi anyakönyvi adatok Bejelentett újszülöttek: Mihály Sarolta (szülei: Mihály Árpád és Mihály Mária Magdolna); Bertalan Paula Mónika (szülei: Bertalan Attila és Bertalan Mónika); Birta Vivien (szülei: Birta Csaba és Birta Melinda); Molnár Jázmin (szülei: Molnár András és Molnár Csilla); Harkó Máté Örs (szülei: Harkó György és Harkó Krisztina Erzsébet); Drugă Alexandra Maria (szülei: Drugă Andrei és Pirău Lavinia Maria); Pál Norbert Alexander (szülei: Pál József Attila és Pál Cornelia Mirela);

Isten éltesse Őket!

Önkormányzati határozatok 13. sz. Határozat – gyűléselnök megválasztásáról a következő háromhónapos periodusra; 14. sz. Határozat – Szováta város gazdasági, környezeti és társadalmi helyzetéről szóló Polgármesteri beszámoló elfogadásáról; 15. sz. Határozat – Szováta város közvagyonának kezeléséről szóló Polgármesteri beszámoló elfogadásáról; 16. sz. Határozat – egyes gazdasági tevékenységek folytatásához végzéséhez szükséges engedélyek kiállítási feltételeinek elfogadásáról; 17. sz. Határozat – Szováta város utcabesorolásának jóváhagyásáról; 18. sz. Határozat – az Iszujka mezőgazdasági betakarodó útnak városi köztulajdonba való vételéről; 19. sz. Határozat – „A Szováta város mezőgazdasági utjainak korszerűsítése” elnevezésű projekt megvalósíthatósági és gazdasági-technikai előtanulmányainak elfogadásáról; 20. sz. Határozat – „A Szováta város mezőgazdasági utjainak korszerűsítése” elnevezésű projekt jóváhagyásáról; 21. sz. Határozat – a Vörös-tó és a Piroska-tó városi tulajdonba vételének elfogadásáról; 22. sz. Határozat – a közérdekű információkkal kapcsolatos Évi Beszámoló elfogadásáról; 23. sz. Határozat – Szováta város tulajdonát képező, lakhatási célú helyiségek bérleti díjának meghatározásáról; 24. sz. Határozat – a „Só útja” befektetési projekthez készített megvalósíthatósági tanulmány módosításainak elfogadásáról;

Emlékeztető Az elektronikai hulladékok számára egy nagy konténert helyeztek el az önkormányzat telephelyén a Bekecs lakónegyednél. Aki kimustrált háztartási gépétől, elromlott televíziójától, rádiójától, számítógépétől stb. tisztességgel szabadulni szeretne, az itt megteheti bármelyik munkanapon.

Képviselői fogadóórák Kerekes Károly, Szováta-körzet parlamenti képviselője május 7-én, pénteken 10 órai kezdettel tartja következő fogadóóráit a szovátai képviselői irodájában.

Házasságot kötöttek: Simonfi Géza (Gyár utca 3/A szám) – Nagy Mária Hortenzia (Petőfi Sándor lakónegyed B/10 szám; Kiss Zoltán (Rózsák utja 50/A szám) – Csontos Zsófia (M. Eminescu lakónegyed B/8 szám); Bodó Zoltán (Sóvárad 158 szám) – Nagy Ildikó (Petőfi Sándor lakónegyed F3/17 szám); Fodor Ferenc (Hóvirág utca 8 szám) – Lukács Hajnal (M. Eminescu K3/5 szám)

Boldog házasságot!

Elhunytak: Csalóka Lázár (1928) – Illyésmező 91 szám; Lázár József (1931) – Fő út 136 szám; Kovács Ferencz (1941) – Kopac utca 34 szám; Fábián Anna (1921) – Petőfi Sándor lakónegyed D1/31 szám; Bálint János (1928) – Farkas utca 23 szám; Kalányos Ilona (1928) – Kurta utca 5 szám; Cseresznyés Ferenc (1928) – Illyésmező 91/A szám.

Nyugodjanak békében!

Születésnapra készülődve Az idén immár sokadik alkalommal kerül sor a Medve-tó születésnapjának megünneplésére. Az ünnepségsorozatra május utolsó hétvégéjén, 28-29-30-án kerül sor a városi sporttelepen. A gazdasági válság okán idén szűkösebb költségvetéssel szervezi az önkormányzat. Mégis igyekszik tartalmassá tenni.

Magadban… s bennünk

Készülőben a repertoár. A jól bevált programok most sem maradnak ki. Fellépő együttesek: Defender, Titán, Autóstop, Riff, Török Ádám és a Mini. A szombat esti főkoncertet ezúttal az ismert magyarországi együttes, a Piramis adja. A vasárnap a néptáncé és népi muzsikáé.

Sárga konténerbe a kiégett égőket! Eltűnőben vannak az üzletekből a hagyományos villanyégők. Az Európai Unió területén először a 100 wattos izzókat vonják ki a forgalomból, majd 2012-ig fokozatosan a kisebb teljesítményű izzók helyét is átvennék a kompakt fénycsövek. A kivonás oka: az energiatakarékosság. A fénycsövek a klasszikus izzók áramfogyasztásának 20-33 százalékával is beérik. Komoly aggodalomra ad okot ugyanakkor az, hogy mi lesz, ha a fénycsövek nagy mennyiségben jelennek meg a szeméttárolókban. A fénycsövek higanyt is tartalmaznak, amely innen könnyen a talajvízbe vagy a levegőbe jut. A

gyártók és forgalmazók kötelesek begyűjteni a kiégett fénycsöveket, ezért erre a célra sárga színű műanyag konténereket helyeznek el a településeken. Szovátán négyet bocsátottak a lakosság rendelkezésére a következő városrészeken: 1. a tejfeldolgozó, bútorgyár; 2. az önkormányzat telephelyén a Bekecs lakónegyednél; 3. a városközpontban az iskolaműhely udvarán; 4. a fürdőtelepen a szállodáknál; Más konténerektől könnyen megkülönböztethető. Kérjük, használják! Csakis erre a célra használják!

Szociális munka – egy lehetőség pályaválasztásra A szociális munka hívatás. A szociális munkát végzettek elhelyezkedése az adminisztrációban, a szociális intézményekben, az iskolákban, az egészségügyben, a civil és egyházi szervezetekben stb. történik. A szociális munka szakos hallgatók a következő területeken illetékesek: hátrányos helyzetű személyek, családok, csoportok és közösségek helyzetének felmérésére és kezelése, szükség esetén tanácsadás; a szociálpolitikai problémák összehasonlító elemzése; a helyi közösségek fejlesztése; az állami és a civil szociális intézmények megszervezésére és fejlesztése; az empirikus és beavatkozó jellegű kutatások megtervezése és kivitelezése; számítógépek használata az adatbázis előkészítésében és feldolgozásában; deviáns magatartásformák megelőzése és egészségnevelés. Az alapképzés három éves időtartama alatt a diákok elméleti (pszichológia, szociológia, gazdaságtan, szociális munka), módszertani (beavatkozási és kutatási módszerek) és gyakorlati képzésben (terepmunka) részesülnek. A hallgatók az egyéni, a családi, a csoport- és a közösségi-beavat-

kozási módszereken kívül olyan munka-módszereket tanulhatnak meg, amelyek lehetővé teszik a szociális intézmények fejlesztését, a kisebbségekkel való foglalkozást, szociális projektek kidolgozását és megvalósítását. Ezen kívül, felkészülhetnek a szociálpolitika, a szociológia, az egészségpszichológia, a gyermekvédelem, a drogproblémák, a deviancia, stb. területén végzett megelőzésre, fejlesztő beavatkozásokra és kutatásokra. A Babeş-Bolyai Egyetem hagyományaihoz hűen román és magyar nyelven párhuzamosan folyik az oktatás. Az alapképzést követően lehetőség van a hivatásos segítő szakemberek továbbképzésére interdiszciplináris, alkalmazott, szakmai jellegű, mesteri programok, majd doktori tanulmányok révén. A szociális munka-szakra való felvételivel, az egyes tantárgyakkal és más kérdésekkel kapcsolatos információkért az attila. [email protected] e-mail címen lehet folyamodni a szovátai Caritas-központ Családsegítő Szolgálatának szociális munkásához. Szabó Attila, szociális munkás

A fiúgyermek már egészen kicsi korban erős vonzódást érez a látóterébe kerülő eszközök iránt. Amit csak elér, igyekszik kézbe venni és használni, ahogyan a felnőttől látta. A veszélyességre hivatkozva, leginkább a szúró-vágó szerszámokat igyekezik a szülő távol tartani tőle. Ám ő már akkor azt szeretné, amitől a legjobban tiltják. Ha csak egy pillanatig nem figyelnek rá, meglepő találékonysággal megkaparintja valamelyiket, és úgy forgatja, hogy aztán ámulhat, aki látja. Ámulná is a szülő, ha nem féltené, hogy kárt tesz magában, de legalábbis a lakás bútorzatában. Ha egy kés, egy kalapács, netán egy fűrész kerül a kezébe, percek alatt válik látványossá a pusztítás, mert nem nézheti, hogy haszontalanul álljanak és porosodjanak egy szerszámos fiókban. A legtöbb fiú ezen a fejlődési korszakán előbb-utóbb túljut. Mire felnő, megnyugszik, és már csak akkor veszi kézbe a szerszámot, ha valóban szüksége lesz rá. De nem mindenki ilyen szerencsés. Van olyan, aki elől valaha sikerrel dugták el a szerszámokat, vagy csak egyszerűen a tiltásnak

engedelmeskedve, nem mert hozzányúlni. A kísértés az ilyenben megmaradt, és felnőtt korban kényszeríti, hogy faricskáljon forgáccsá, kalapáljon laposra, fűrészeljen apró darabokra valamit, amit a környezetében talál. Az ilyennek egyenesen ajándék a tavaszi nagytakarítás meghirdetése. Megragad egy fejszét, egy fűrészt, s ami bokrot és fát csak elérhet, megpróbálja azon kiélni a szenvedélyét. Persze, rendcsinálásnak álcázza, úgy tesz, mintha szépérzékét zavarná, hogy a természet tervezése és akarata alapján nő ki, majd kanyarodik erre vagy arra egy ág vagy akár egy öles fa. Neki fűrészelhetnékje van, és fűrészel is addig, amíg bele nem fárad. Ha egy motorfűrész kerül a kezébe, már hatékonyabban működik, s mire elfárad, fél erdőt is kiírtana. Ne nézzük tehetetlenül! Ne hagyjuk, hogy nyughatatlanságában fokozatosan letarolja a szemet gyönyörködtető, port fogó, hűs árnyékot, tiszta levegőt, életet adó zöldet! Szóljunk rá: „Tedd le, mert kárt teszel magadban… s bennünk!” Molnos Ferenc

Ősztől magyar rendőrképzés Harminchét helyet különítenek el magyar anyanyelvű román állampolgárok számára az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián 2010-2011-es tanév-ben. A kormány döntése értelmében a magyar nemzetiségű érdeklődők számára fenntartott helyek a következőképpen oszlanak meg: rendőrség: 15 hely, határőrség: 4

hely, csendőrség: 8 hely, börtönfelügyeleti hatóság: 3 hely, tűzoltóság: 5 hely, archívumok: 2 hely. Nyilvánvaló, csak akkor lesznek magyar anyanyelvű rendőreink, ha lesznek magyar közösségünkből való jelentkezők, akik a rendőri pályát választják hivatásul., és sikeresen felvételiznek ezekre a helyekre.

autoritatea publică locală

Szovátai Hírmondó, nr. 72 aprilie 2010

3

Despre autorizarea executării lucrărilor de construcţii (3) SECŢIUNEA a 4-a Legalitatea executării lucrărilor de construcţii

Hotărârile Consiliului Local Hotărârea nr. 13 – privind alegerea preşedintelui de şedinţă a consiliului local; Hotărârea nr. 14 – cu privire la aprobarea Raportului anual al primarului oraşului Sovata privind starea economică, socială şi de mediu a unităţii administrativ teritoriale; Hotărârea nr. 15 – cu privire la aprobarea raportului asupra situaţiei gestionării bunurilor; Hotărâre nr. 16 – cu privire la aprobarea criteriilor referitoare la eliberarea autorizaţiilor de funcţionare pentru exercitarea unor activităţi comerciale; Hotărâre nr. 17 – cu privire la aprobarea nomenclatorului stradal al oraşului Sovata; Hotărâre nr. 18 – cu privire la aprobarea includerii în domenul public al oraşului Sovata a drumurilor de exploatare agricolă din Zona Isuica; Hotărâre nr. 19 – cu privire la aprobarea Studiului de fezabilitate şi a indicatorilor tehnico – economici la proiectul „Modernizare drumuri de exploatare agricole Oraş Sovata, jud. Mures”; Hotărâre nr. 20 – cu privire la Instrumentarea proiectului „Modernizare drumuri de exploatare agricole Oraş Sovata, jud. Mures”; Hotărâre nr. 21 – cu privire la trecerea în domeniul public al oraşului Sovata a Lacului Roşu şi Paraschiva; Hotărâre nr. 22 – cu privire la aprobarea BULETINULUI INFORMATIV ANUAL privind informaţiile de interes public; Hotărâre nr. 23 – cu privire la aprobarea tarifelopr de bază la chiriile pentru spaţiile cu destinaţie de locuinţă, proprietate a oraşului Sovata; Hotărâre nr. 24 – privind aprobarea Studiului de fezabilitate care conţine modificările menţionate în nota de fundamentare ataşată proiectului tehnic al investiţiei “ Drumul sării Sovata”

Adresa Primăriei Oraşului Sovata 545500 Sovata, Str. Principală Nr. 155. Tel: 0265 – 570218 Fax: 0265 – 570524 E-mail: [email protected]

Program audienţe Primar: Péter Ferenc: Marţi – de la ora 11,00; Viceprimar: Hegyi Mihály: Miercuri – de la ora 11,00; Secretar: Domokos András: Joi – de la ora 11,00;

ART. 13 - Principiul autorizării executării lucrărilor de construcţii (1) Potrivit prevederilor art. 1 şi ale art. 2 alin. (2) din Lege, executarea lucrărilor de construcţii este permisă numai în baza şi cu respectarea unei autorizaţii de construire/desfiinţare emisă de autorităţile administraţiei publice locale, la solicitarea titularului unui drept real asupra unui imobil - teren şi/sau construcţii - identificat prin număr cadastral, în condiţiile Legii, în temeiul şi cu respectarea prevederilor documentaţiilor de urbanism, legal aprobate, a cerinţelor impuse prin certificatul de urbanism, avizele/acordurile exprimate, precum şi, după caz, prin punctele de vedere/actele administrative ale autorităţilor pentru protecţia mediului competente. (2) În conformitate cu dispoziţiile Legii, lucrările de construcţii menţionate la alin. (1) sunt operaţiunile specifice prin care: a) se realizează (edifică) construcţii de orice fel; b) se desfiinţează construcţii şi/sau amenajări asimilabile construcţiilor. ART. 14 - Autorizarea executării lucrărilor de construcţii (1)Realizarea/edificarea construcţiilor civile, industriale, agricole sau de orice natură, inclusiv a instalaţiilor aferente acestora, aşa cum sunt menţionate la art. 3 alin. (1) din Lege, se poate efectua numai în baza şi cu respectarea prevederilor unei autorizaţii de construire, emisă în temeiul Legii şi în conformitate cu prevederile documentaţiilor de urbanism şi de amenajare a teritoriului aprobate. (2) Potrivit prevederilor art. 7 alin. (1) din Lege, odată cu autorizarea executării lucrărilor de bază, prin autorizaţiile de construire/desfiinţare se autorizează şi executarea lucrărilor de organizare de şantier aferente. (3) Prin excepţie de la prevederile alin. (2), cu respectarea prevederilor art. 7 alin. (1^3) din Lege, precum şi în condiţiile prevederilor art. 26 alin. (7), se pot emite autorizaţii de construire distincte pentru autorizarea executării lucrărilor de organizare de şantier. ART. 15 - Autorizarea executării lucrărilor de desfiinţare a construcţiilor/lucrărilor (1) Desfiinţarea - demolarea, dezafectarea, dezmembrarea parţială sau totală, ori alte lucrări asemenea - a construcţiilor şi instalaţiilor aferente acestora, a instalaţiilor şi utilajelor tehnologice, inclusiv elementele de construcţii de susţinere a acestora, închiderea de cariere şi exploatări de suprafaţă şi subterane, precum şi a oricăror lucrări/amenajări, se poate face, în temeiul prevederilor art. 8 alin. (1) din Lege, numai pe baza unei autorizaţii de desfiinţare, emisă

de către autorităţile competente prevăzute de Lege. (2) În conformitate cu prevederile art. 8 alin. (2) din Lege, autorizaţia de desfiinţare se emite în aceleaşi condiţii cu autorizaţia de construire, titularul acesteia având aceleaşi obligaţii ca şi titularul autorizaţiei de construire. ART. 16 - Autorizarea executării lucrărilor de construcţii amplasate în zone asupra cărora este instituit un anumit regim de protecţie (1) Autorizaţiile de construire/ desfiinţare în vederea executării lucrărilor de construcţii în zonele asupra cărora este instituit, potrivit legii, un anumit regim de protecţie prevăzut în planurile urbanistice şi în planurile de amenajare a teritoriului, aprobate în condiţiile legii, se emit în conformitate cu prevederile art. 10 din Lege, numai cu condiţia obţinerii în prealabil a avizelor şi a acordurilor specifice din partea autorităţilor care au instituit respectivele restricţii, după cum urmează: a) pentru lucrări de construcţii care se execută la monumentele istorice, construcţiile din zonele de protecţie a monumentelor, şi în ansamblurile de arhitectură şi siturile arheologice, precum şi pentru construcţiile din zonele construite protejate, în conformitate cu prevederile art. 10 lit. a) din Lege, autorizaţiile de construire/desfiinţare se emit cu avizul conform al Ministerului Culturii, Cultelor şi Patrimoniului Naţional. În situaţia în care se autorizează executarea unor lucrări de intervenţii asupra construcţiilor monumente istorice, pe lângă avizul Ministerului Culturii, Cultelor şi Patrimoniului Naţional se vor obţine, în temeiul dispoziţiilor art. 10 lit. b) din Lege, şi avizele specifice cerinţelor de calitate a construcţiilor, potrivit prevederilor legale în vigoare; b) pentru lucrări de construcţii care se execută în zonele de siguranţă şi de protecţie a infrastructurilor de transport de interes public, precum şi în zonele aferente construirii căilor de comunicaţie, stabilite prin documentaţiile de amenajare a teritoriului şi/sau de urbanism aprobate, potrivit dispoziţiilor art. 10 lit. d) din Lege şi a legislaţiei în vigoare în domeniul transporturilor, se va obţine autorizaţia Ministerului Transporturilor şi Infrastructurii - document cu valoare de aviz tehnic; c) pentru lucrări de construcţii care se execută în perimetrele limitrofe construcţiilor reprezentând anexele gospodăreşti ale exploataţiilor agricole, delimitate prin planuri urbanistice cu respectarea distanţelor prevăzute de normele sanitare în vigoare, în care s-a instituit un regim de restricţie privind amplasarea clădirilor de locuit şi a obiectivelor socio-economice, se va obţine avizul direcţiei pentru agricultură şi dezvoltare rurală judeţene, respectiv a mu-

nicipiului Bucureşti. (2) În situaţia în care lucrările de construcţii se execută în zone în care s-a instituit un alt tip de restricţie, solicitantul va obţine avizul specific al organismelor care au instituit regimul de restricţie. (3) Avizele specifice prevăzute la alin. (1) se pot emite, potrivit legii, şi de serviciile publice deconcentrate ale ministerelor ori ale altor organisme centrale, potrivit competenţelor stabilite de legislaţia în vigoare. ART. 17 - Autorizarea executării lucrărilor în regim de urgenţă (1) În conformitate cu prevederile art. 7 alin. (16) din Lege, autorizaţia de construire/desfiinţare pentru executarea lucrărilor de intervenţie în primă urgenţă, obligatorii în cazuri de avarii, accidente tehnice, calamităţi naturale - cutremure, inundaţii, alunecări/prăbuşiri de teren sau altele asemenea ori alte evenimente cu caracter excepţional, se emite imediat de către autoritatea administraţiei publice competente potrivit Legii. Documentaţiile tehnico-economice corespunzătoare fiecărei faze de proiectare urmează să fie elaborate şi aprobate pe parcursul sau la încheierea executării lucrărilor, cu respectarea avizelor, acordurilor şi punctului de vedere al autorităţii competente pentru protecţia mediului, precum şi după caz a actului administrativ al acesteia, solicitate prin certificatul de urbanism emis, în condiţiile Legii, împreună cu autorizaţia de construire/desfiinţare. În cazul construcţiilor/instalaţiilor care prezintă pericol public, autorizaţia de construire se emite pentru executarea lucrărilor de intervenţie în primă urgenţă, pentru prevenirea/atenuarea sau reducerea globală a riscului de producere a efectelor riscurilor naturale - cutremure, inundaţii, alunecări de teren, tasări şi/sau prăbuşiri de teren etc. - ori antropice (explozii, incendii, avarii, alte accidente tehnice etc. - consolidarea/repararea elementelor structurale/nestructurale ale construcţiei - inclusiv prin introducerea unor elemente structurale suplimentare - în scopul evitării pierderilor de vieţi omeneşti sau rănirii grave a persoanelor, precum şi distrugerii unor bunuri materiale, culturale şi artistice de valoare. (2) În mod similar, potrivit prevederilor art. 7 alin. (16^1) din Lege, autorizaţia de construire se va emite în regim de urgenţă, pentru lucrările de intervenţie în primă urgenţă la construcţii monumente istorice, cu consultarea prealabilă a organismelor abilitate ale Ministerului Culturii, Cultelor şi Patrimoniului Naţional, precum şi pentru lucrările de consolidare la clădirile încadrate, prin raport de expertiză tehnică ori prin notă tehnică justificativă, în clasa I de risc seismic şi care prezintă pericol public, în condiţiile prevăzute

la art. 7 alin. (10) din Lege. (3) Potrivit prevederilor art. 7 alin. (17) din Lege primăriile pot dezafecta construcţiile, proprietate a unităţii administrativ-teritoriale, aflate în stare avansată de degradare şi care pun în pericol siguranţa publică, cu excepţia construcţiilor monument istoric, pe bază de autorizaţie de desfiinţare emisă în condiţiile art. 7 alin. (16) din Lege, cu obligaţia de a se întocmi documentaţii specifice în conformitate cu prevederile cuprinse în anexa nr. 1 la Lege. (4) Pentru dezafectarea construcţiilor aflate în stare avansată de degradare şi care pun în pericol siguranţa publică, din proprietatea privată a persoanelor fizice şi/sau juridice, primarul are obligaţia de a notifica proprietarului responsabilităţile care îi revin potrivit prevederilor Legii nr. 10/1995 privind calitatea în construcţii, cu modificările ulterioare, cu privire la urmărirea comportării în exploatare a construcţiilor şi postutilizarea acestora, implicit cu privire la siguranţa publică. Prin notificare se va atenţiona cu privire la necesitatea ca proprietarul să ia măsurile de desfiinţare în regim de urgenţă în condiţiile art. 7 alin. (17) din Lege. (5) Potrivit prevederilor art. 42 alin. (1) din Lege, autorizaţia de construire pentru lucrările de intervenţie în scopul asigurării cerinţelor esenţiale de rezistenţă, stabilitate şi siguranţă în exploatare a construcţiilor asupra cărora au intervenit factori distructivi de origine naturală sau umană se emite pentru consolidarea întregii construcţii. (6) Prin lucrările de intervenţie în primă urgenţă prevăzute la alin. (1), potrivit legislaţiei în vigoare, se înţeleg măsurile necesare care se pot realiza, după caz, prin lucrări de: a) menţinere a sistemului constructiv existent/adoptare a unor sisteme alternative corespunzătoare - constând în consolidarea/repararea elementelor structurale sau a sistemului structural în ansamblu şi, după caz, a elementelor nestructurale ale construcţiei existente şi/sau introducerea unor elemente structurale suplimentare; b) menţinere/modificare a configuraţiei şi funcţiunii existente a construcţiei/instalaţiilor aferente - constând în reducerea numărului de niveluri şi/sau înlăturarea unor porţiuni de construcţie/instalaţii care prezintă o comportare nefavorabilă la riscuri naturale/antropice sau care prezintă risc ridicat de dislocare/prăbuşire etc.; c) executare de lucrări conexe constând în lucrări de desfacere/refacere a instalaţiilor, echipamentelor, finisajelor interioare şi exterioare, învelitorilor şi altele asemenea, precum şi alte tipuri de lucrări strict necesare din zona de intervenţie; d) îmbunătăţire a terenului de fundare - dacă este cazul. (continuăm)

4

Szovátai Hírmondó, 72. szám 2010. április

aktuális

Kórházak átadása – változások az egészségügyben

– Decentralizáció! Decentralizáció! – halljuk már elég régecske a médiákban, de valós jeleit annak, hogy a jelszót a soros politikai hatalom megpróbálná valóra váltani, igazán nehéz volt mindeddig felfedezni. Persze, egy kis túlzás van a fenti megállapításomban. Aki nem felejtette el a közvetlenül rendszerváltás előtti/utáni állapotokat, az azért tapasztalja, hogy mégiscsak araszolgattunk valamerre azóta. Ha viszont onnan szemléljük a témát, hogy hol kellene – pontosabban, hol szeretnénk – tartani ennyi év után a központosított állam lebontásában, akkor jelentéktelennek tartjuk az eddig megtett utat. Most, végre, olyan kormánydöntések előkészítéséről szereztünk tudomást, amelyek valóban a helyi döntéshozók felelőssége alá helyeznek majd helyi érdekeltségű intézményeket. Konkrétabban közegészségügyi valamint oktatási intézményeket. Az új oktatási törvény kormány által készített tervezete társadalmi vita alatt leledzik, majd utána következik a parlamenti vitája. A törvénytervezetnek van néhány fontos kisebbségi vonatkozása is: a román nyelv oktatása sajátos tankönyv szerint az elsőtől a tizenkettedik osztályig, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása. De erről lesz még alkalom írni.

A penny A penny váltópénz. Egy érme, amely Nagy-Britanniában és még számos országban használatos. Olyasmi, mint a fillér vagy a bani egy kissé keletebbre. Szóval aprópénz. Valami, ami zörög a zsebben, s nem ropog, mint a zöld hasú bankó, és csak azért van ott, hogy ne mondhassuk, hogy szegénységünk akkora lett, hogy egy vasunk sincs már. Jelzőként pedig olcsót jelent, kevésbé értékest, banálist, egyszerűt, szürke hétköznapit. Ha egy kissé túlzunk, akár vacaknak is fordíthatjuk. A Penny market tehát filléres bolt lenne, ahol olcsón lehet vásárolni. Ahová kispénzzel is be le-

Most a decentralizáció egészségügyi vonatkozásairól szeretnék szólni. Április 2-án a szovátai Városházán Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosai, dr. Vass Levente, és Domokos Attila találkozott Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy és Szováta polgármestereivel és kórházmenedzsereivel. A megbeszélésen részt vett Kerekes Károly, a körzet parlamenti képviselője is. A téma a kórházak, egészségügyi központok átadása az önkormányzatok hatáskörébe. A folyamat országos szinten április 30-án kezdődik és július 1-ig végére kell jutni. Dr. Vass Levente örömmel nyugtázta, hogy e térség kórházai közül egyik sem küszködik adósságállománnyal. Sőt a szovátai azzal is dicsekedhet, hogy pillanatnyilag egyetlenként rendelkezik a megyében működési engedéllyel. Persze, önkormányzatiakat és kórházmenedzsereket rendkívül érdekel, hogy milyen anyagi háttérrel történik az átadás, mert nem mindegy, hogy a működés fenntartásához szükséges anyagi forrásokat is átutalják-e, avagy azok nélkül, koloncként sózzák a helyi közösségek nyakába. Nem véletlen, hogy Péter Ferenc polgármester leghamarább éppen arra kérdezett rá, hogy milyen százalékban vállalja az egészségügyi minisztérium illetve a kormány a kórházak finanszírozását

a továbbiakban. Dr. Vass Levente: Az egészségügyi biztosítóház finanszírozza a keretszerződésben foglaltak szerint. A teljes pénzügyi ellátást törvény fogja szabályozni. A tervezet közvitán van, lehet még hozzá észrevételeket fűzni. A minisztériumi támogatások a megyei közegészségügyi igazgatóságon (DSP) keresztül jut el a kórházakhoz, és infrastrukturális fejlesztésekre, géppark bővítésre lehet támogatásokat szerezni pályázatok útján. Ehhez, nyilván, az önkormányzatok önrésszel kötelesek hozzájárulni. Pályázatokat pedig az önkormányzatok és kórházak csakis közösen nyújthatnak be. Péter Ferenc: Elegendők-e a kórházak fenntartására azok az összegek, amelyeket a biztosítóház révén kapnak? Dr. Vass Levente: Ha nem nőnek a kiadások, akkor igen. Kerekes Károly arra kérdezett, hogy mindezen túl, miből fog állni a központosítás lebontása? Dr. Vass Levente: A kórházmenedzsereket egy vizsgarendszer keretében a polgármesterek nevezik ki. Ugyancsak nekik lehetőségük lesz, indokolt esetben, a leváltásukra is a helyi tanács döntése alapján. Tehát nem fentről ültetnek pozícióba valakiket, hanem helyi döntésen múlik majd, hogy ki vezeti az illető kórházat. Péter Ferenc: Ez egy reális de-

het menni. Ahol szinte semmiért lehet felmarkolni az árut – talán nem véletlen, hogy a market-ről nekem a markolás ugrik be. Hogy van is mit felmarkolni, széles a választék, az csak természetes. A lényeg a pennyn van, a zörgő, guruló aprópénzen, ami belépéskor még a zsebben ad hangot a jelenlétéről, de aztán valahová elgurul, mert anélkül érkezik a kijárathoz az, aki kíváncsi, hogy mitől roskadoznak odabenn a polcok. Bizony, ki lehet fordítani a zsebét, annak, aki előre megfontoltan vagy hirtelen felindulásnak engedve rászánja magát e vakmerő lépésre. „A munkabér, a munkaerő ára, cincog zsebünkben, úgy megyünk haza.” – írta a költő egykor. Mély társadalomismeretet tükröztek e sorok. Ma már ez

sem igaz. Mire haza érünk, már nem cincog ott semmi. Húsvét előtt megnyílt a helyi vásárlóközönség előtt a Penny. Az ilyenkor szokásos beetetős árleszállítást kihasználva, a fél település ott tolongott már az első napon. Az évek óta tapasztalt húsvéti vásárlási láznál ez sokkal fokozottabbnak bizonyult. Kicsi és nagy, nő és férfi, szegény és tehetősebb vásárolni akart. Fillérekért markolni, amíg csak lehet. Ürült a zseb. Sok pénzt költöttek el. Egy mai (pénz)költő talán azt írná: – Hová tettem? Hová tettem? Hiszen az imént még molnos megvolt.

centralizációnak tűnik. A miniszteri tanácsostól még megtudtuk, hogy országos szinten a kórházak tartozása egyenlő az egyévi rezsiköltségükkel. Ha egyévi víz-, csatorna- villany- és gázszámlájukat a kormány kiegyenlíthetné, felszabadulnának az adósság terhe alól. Restrikciós intézkedésekre kényszerül a minisztérium, ágyszámot csökkent, kórházakat kénytelen felszámolni. Szerencsére itt nincs ilyen gond. Itt ágyszám csökkentésre sincs szükség, hanem éppen bővíteni szeretnének. A biztosítóházzal kötendő szerződéseket a jelenlegi ágyszámra kell szabni. Kerekes Károly: Szováta fürdőváros, s mint ilyen, jogos igényei vannak a fejlesztésre. Péter Ferenc: Valóban figyelembe kell venni Szováta fürdőváros jellegét, és azt is, hogy 65 km-re van a megyeszékhelytől. Nem szabad kizárólag csak az állandó lakossággal számolni, hiszen – különösen nyáron – nagyon sok vendég tölt el itt rövidebbhosszabb időszakot. Rájuk is kell gondolni az egészségügyi finanszírozások megállapítása során. Ennyivel több pénz járna Szovátának. De a környékbeli településeken élő betegeket is kiszolgálja a helyi kórház. Sürgősséget, de legalább permanenciát kell létrehozni. Van-e koncepció minisztériumi szinten mindezek korrekt finanszírozására? Dr. Vass Levente: Alapelv, hogy a biztosítóház pénze követi a beteget. Tehát nem a lakosság száma szerint osztják egy-egy település kórházára. Ha a vidéki beteget ott kezelik, az utána járó költségmegtérítést is oda utalja a biztosítóház. Az épületfenntartásra pedig a az érdekelt települések közötti megállapodás alapján lehet méltányos kiegészítéseket találni. A minisztérium és a biztosítóház költségvetéséből fogják a sürgősségi gyógyszerszekrényeket is feltölteni. Péter Ferenc: A szomszédos települések önként nem fognak hozzájárulni. Nem teszik a már régóta működő rohammentőszolgálat és a tűzoltóság szolgálatainak igénybevétele mellett sem. Csak a megyei irányított leosztással oldódna meg ez a probléma. Tanulmány készült a kórházbővítésről a gyerekgyógyászat számára. A sürgősségi részt is új helyiséggel kell bővítenünk. Dr. Vass Levente: A rendszerben nincs pénz. Ez a legnagyobb

gondja a hazai egészségügynek. Összesen 4,6 millió egészségügyi biztosítást fizető ember van pillanatnyilag Romániában. Az egészségügyi szolgáltatások pedig mintegy 22 millió emberre szólnak. Nyilvánvaló, hogy nem elég az egészségügybe befolyó összeg. Sok éve így van már. Pénzt kell szerezni rá! Egy lehetőség erre, ha növelik az alkalmazottak és a munkaadók befizetési százalékát erre a célra. A mai vezetés a másik megoldást méltányosabbnak találta, mely szerint csupán azok és olyan mértékben fizetnek pluszszba, akik és amilyen mértékben a szolgáltatásokat igénybe veszik. Természetesen a kiskorúak, a kisnyugdíjasok, munkanélküliek, fogyatékkal élők mentesülnek az egészségügyi szolgáltatásokért való fizetés kényszere alól. Nyilvánvaló, hogy bármely választás népszerűtlen a lakosság körében, de ez utóbbi igazságosabb az anyagi terhek viselésében. A törvénytervezet szerint – ha így átjut a parlamenti vitán – 5 lej lesz a járóbeteg-rendelés, családorvosi vizsgálat, 10 lej a szakorvosi vizsgálat és az egynapos kórházi ellátás, 20 lej az egy napnál hosszabb kórházi befekvés. tehát a jogszabály szerint ezentúl a betegek is hozzá kell járuljanak a családorvosi és a szakorvosi vizsgálatok, illetve a kórházi ellátás költségeihez, de ez a hozzájárulás legtöbb 600 lej lesz egy évben. Efölött minden egészségügyi ellátás ingyenes azoknak, akiknek van egészségbiztosításuk. A részfizetős rendszer bevezetését különben tavaly vállalta a kormány, amikor a Nemzetközi Valutalappal és a Világbankkal hitelszerződést kötött. Az így befolyt összeg nem folyik valamely közös kasszába, hanem a szolgáltatónál marad, hogy a szolgáltatások javulását szolgálhassa.

Új szakorvosi rendelés Egyelőre magánorvosi rendelőben indul (de szándék van az egészségügyi biztosítóházzal való szerződéskötésre) egy új szakorvosi rendelő működtetése Szovátán. Családorvosi küldőpapírral lehet jelentkezni naponta az egészségügyi központban tüdőgyógyászati rendelésre dr. Tar Irma Gabriella tüdőgyógyász szakorvosnál. mofe

Szovátai Hírmondó, 72. szám 2010. április

hírek, információk

5

A fürdőtelep éke lett a Pacsirta villa Mikor Szovátán valami olyan épül, amivel nemcsak gazdagabbá, de szebbé is válik a településünk, természetes, hogy örülünk neki. Annál inkább örülünk, ha az valamit visszahoz abból, ami egykor itt volt és szép volt, ám az idők folyamán megkopott, megroskadt és már-már úgy tűnt, hogy örökre elveszett. Mondják, hogy múltba néző nemzet vagyunk, és ez a megállapítás találó is. Különösen nemzetünk ide szakadt részére. Tekintetünket az vonzza, ami csillog, és mi – sajátos helyzetünknél fogva – több csillogást a múltban láttunk. Nem csoda, ha folyton visszavissza nézünk. Nem csoda, ha keressük azt, ami volt, ami szép volt, ami a miénk, a mi kultúránk része volt. Ve s z t e s é g t u d a t t a l élünk. Olykor számba vesszük, mi mindent rabolt el tőlünk egyetlen, még ki sem kerekedett évszázad, és nem vagyunk boldogok az eredménytől. Szomorúan állapítjuk meg, ha nem vigyázunk eléggé, valami fontos dolog, ami pénzzel nem mérhető, kicsúszik az életünkből. Szeretnők megtartani, szeretnénk visszaszerezni, amit még lehet, hogy továbbra is otthonosan érezhessük magunkat ebben a tájban. Nem csak anyagi javainkhoz ragaszkodunk, de kulturális örökségünkhöz is. Örökségünk része a fürdőtelep sajátos képe is – a tavakkal, az erdőkkel, az épületekkel –, amelyre itteni lakosként büszkék vagyunk.

Mégsem vigyázunk kellő módon mindannyian rá. Örökösökként könnyen elprédáljuk a kapott kincseket. Könnyedén vágunk ki akárhány fát, bontunk le vagy

szabja, alakítja. Én azt mondom, hogy a jövőbe néző nemzet is vagyunk. Csak hát – sokak számára furcsán – a múlton keresztül akarunk a jövő-

alakítunk át rossz ízléssel jellegtelenné sajátos értékeket hordozó épületeket. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy miként prédál az, akinek ez nem természetes öröksége, aki más kultúrán nevelkedett, akihez nem szól az itteni táj, mert nem vált még eggyé vele, de megszerezte pénzzel vagy hatalommal, és a hely szelleme iránti alázat nélkül, teljhatalmú gazdaként, szerzeményét kénye szerint

be nézni. Nem értik, hogy miért van szükségünk erre a kitérőre. Tán nem tudják, hogy az tesz így, akitől elvettek valamit. Nem tudják, hogy úgy tervez jövőt, hogy egyszer számba veszi azt, ami volt, mert abban talál erőt és bizonyosságot. Miért mondtam el mindezt? Mert helyesnek tartom, ha úgy épít jövőt valaki, hogy tudatában van, nem vele kezdődött a világ, hogy mindennek vannak előz-

Körforgalom A Közüzemek gólyafészkes tornyú épületének lebontása után megváltozott a város ezen részének képe. A z udvar mélyén egy üzlet – Penny market – épült, előtte parkolókkal. A gólyák új tornyot kaptak. Megnyílt a tér. Az útelágazásba körforgalmat építettek. Köréje négy gyalogátkelőt is felfestettek. A körforgalom építését az önkormányzat feltételül szabta a beruházónak, hogy laz üzletnyi-

tás révén, ehetőleg ne váljon még nehezebbé a közlekedés ezen a városrészen, mint a korábbi években volt. A megváltozott városképet még szoknia kell a szemnek. A körforgalmat szoknia kell autósnak, gyalogosnak. – Kíváncsi vagyok, a nyári csúcsforgalom idején hogy szuperál – mondja Valaki. Reméljük, „szuperál”! De erre kíváncsiak vagyunk mi is.

ményei, amiket illik figyelembe venni. Mert helyesnek tartom, ha úgy teremtenek szépet, hogy az szervesen kapcsolódjon a természeti és kulturális környezetéhez. Mert helyesnek tartom, ha értékeket mentenek meg úgy, hogy nem múzeumi szerepet szánnak nekik, hanem visszaadják a használhatóságukat. A fürdőtelepen az alapokig lebontottak egy öreg villát, majd újjá építették. Eddig semmi különös, fordult még ilyen elő. Építettek még szép villát. Most azonban a régi homlokzat valamennyi elemét színben és formában megőrizve – pontosabban újjá teremtve – építettek egy minden kényelmet kielégítő modern épületet. Mint tudjuk, a 19-es és 20-as villák – a „Braszi”val szemben – ikertestvérek. Egymásnak tükörképei. Szembefordulnak egymással a hajdani építető szándéka szerint, hogy nyilvánvaló legyen: összetartoznak. A 19-est, a Pacsirta villát, a magyarországi OTP csoport megvásárolta, lebontotta és újjáépítette. Aki arra jár – biztosan megakad a szeme rajta – láthatja, milyen lett. A régi állapotában leledző ikertestvére révén, pontosan látszik, hogy miből mivé lett. – Pontosan olyan, mint a másik –mondják, akik megszemlélik mindkettőt. – Semmit sem változtattak meg rajta. De mégis más. Nagyobb, tartósabb, kényelmesebb. Míg a másikat kopottnak, megfáradtnak látjuk, erről sugárzik a frissesség. Ez

ragyog és erőtől duzzad. Mégsem kihívó. Olyan, mint egy évszázada lehetett. Belül szintén a visszafogottság, a jó ízlés, a kényelem és a tökélyre törekvés a meghatározó. A népi varrottas párnák, a korondi kerámiák, Kós Károly metszetei, a szép vonalú régi érckályha, a faoszlopok rusztikussága és még ezernyi egymáshoz hangolt apróság az otthonosság érzetét kelti és jól megfér mindazzal, ami a mai, korszerű élet kelléke. Beruházók és építők jó munkát végeztek. Szabó János az OTP Ingatlan Zrt vezérigazgatója sokat tett érte. Kovács Csaba az AF Tourism ügyvezető igazgatója jó eredménnyel vezette a munkálatokat. A magyarországi Kun Zoltán, az erdélyi Szőke Zoltánnal együttműködve készítette a tervet. Az épületbelső Göbölyös Kristóf, Kovács Csaba és Ölvedi Zsolt munkáját dicséri. A Pacsirta villa négycsillagos besorolást kapott. Tizenöt szobával, egy lakosztállyal, negyvenszemélyes étteremmel áll a turizmus szolgálatában. A működtetés szakmai vezetője Lovasi András. A Pacsirta villa nem csak az OTP alkalmazottak nyaralója, külsőket is fogad. Bővíti Szováta szálláskínálatát. De befizetett adója révén pénzt is hoz a városnak, és néhány szovátai ember számára munkahelyet is biztosít. Szebbé, vonzóbbá teszi a fürdőtelepet. – Példaértékű ez a beruházás – mondta használatba adásakor Péter Ferenc polgármester. – A Bírák villája mellett, ez a villa az, amelynek tökéletesen visszaállították az eredeti formáját. Köszönet az OTP-nek, amely a többi beruházó előtt is felemelte a lécet. Molnos Ferenc

Húsvéti rendezvények Száznál is több személy, kicsik és nagyok vettek részt a Maros megyei Családsegítő Szolgálat (CSSSZ) szovátai központja által szervezett húsvéti r e n d e z v é ny e k e n Alsó Szakadátban és Nyárádremete község egyes településein. A közös családi kézműves tevékenységre épülő tematikus napoknak a deményházi és a nyárádköszvényesi óvoda, valamint az alsó-szakadáti általános iskola adott otthont. Deményházán Kovács Margit óvónő volt nagy segítségünkre a szervezés során, Nyárádköszvényesen Bakó Piroska, Szakács Gyöngyvér és Szakács Tímea óvónők, Szovátán pedig Angi Noémi és Szitás Lukács Izabella tanítónők bizonyultak a helyi

rendezvény lelkes házigazdáinak. Minden településen kellemes hangulatban készültek az óvodások, kisiskolások és szüleik, nagyszüleik, esetenként nagyobb testvéreik kezeiben a változatos, Húsvéthoz és a tavasz évszakához kapcsolódó dekoratív elemek. A családok az együtt töltött egy-két óra alatt a tojásfestés különböző

hagyományos módszerei mellett más húsvéti asztaldíszek elkészítésével is megismerkedhettek, így születtek többek között kis és nagyméretű tojástartók nyuszika vagy kiscsibe, esetleg margaréta formájában, illetve kis tavaszi kosárkák. Szabó Attila szociális munkás

6

Szovátai Hírmondó, 72. szám 2010. április

kultúra ÍRÁSOK A ZENÉRŐL

…Amikor a könyv-bemutatóra a felkérés megérkezett, nem sejtettem, hogy feladatom ennyire bonyolulttá válik. Az Orosz Pál József könyvének olvasása közben mélyedtem bele egyre jobban, oldalról oldalra haladva a tanulmányok komplex világába, felelevenítve, újra ízelgetve a régen tanult kifejezéseket, a tudományos zenei nyelv összefüggéseit. Az első tekintetre zavaros fogalombozótot többszöri nekifutással tisztogattam, értelmeztem, fordítottam le a magam nyelvére, miközben lassan kiderült, hogy bőséges, gazdag világba toppantam. És ez a világ számomra ismerős emberekről, zeneművekről, ezekben talált összefüggésekről nyújt újabb ismereteket. Két fő fejezetre tagolta könyvét a szerző. Terjedelmes tanulmányokat közöl a XX. századi magyar zenei élet három – számunkra/

számomra – legjelentősebb személyiségéről (Bartók- KodálySeprődi) életéről, munkásságáról. Ez az első fejezet. A három zeneszerző, népdalgyűjtő, pedagógus-zseni életrajzi adatait, gazdag életművét olvasgatva a kibédi, nagyszentmiklósi, székelyföldi századforduló hangulata, a két háború, országvesztés dacára is építő, nemzetéért aggódó, útkereső, vívódó három ember egyénisége rajzolódik ki. Seprődiről megtudjuk, hogy Ősz János néptanító, mesegyűjtő unszolására iskoláztatták a nyolcgyermekes gazdacsalád elsőszülött fiát nem kis anyagi áldozatok árán. …hogy milyen meghatározó szerepe van a székely falvak Ősz Jánosainak….hogy 1909-ben (100 évvel ezelőtt) Seprődi János már felhívja a figyelmet az ének-zeneoktatás hiányosságaira.

Ugyanazon az ösvényen Bartók és Kodály is tépelődik, vívódik, megoldásokat keres. Az első magyar népdalgyűjtemény kiadásánál szembekerülnek a polgáriasodó Magyarország zenei műveletlenségével, felületességével. A „Gondolatok Bartók Béla tevékenységéről” fejezet olvastán világosan kiderül, hogy nem kihátrálnak a feladatok útvesztőjéből, hanem tettre készen, alapos munkával a változtatás szándékával dolgoznak. A fejezet alcímekre, rövid részecskékre bontva igen olvasmányos. Itt található a teljes bartóki életmű rövid részekre tagolt, zamatos összegezése. Ugyanazt a szerkesztői eljárást találjuk a Kodály és Székelyföldi népdalok kapcsolatának kutatásában is. A 22 oldalas, 9 alcímmel ellátott tanulmány olvastán kiderül, hogy Kodály – a népdalok szerelmese, értő gyűjtője – miért nem „népdalfeldolgozásokat” ír, hanem ennél sokkal magasabb szintű zenei szintézist a népdalismeret fényében; hogy a monumentális kórusművei: Öregek, Jézus és a kufárok, a festészet és irodalom zenei nyelvi megjelenítésének ragyogó példái; hogy a székely népdalok népszerűsítésével egy nagyon mély magyarságtudatot népszerűsít… És ezzel csak néhány

gondolatébresztő motívumot ragadtam ki a kezünkben tartott könyv említett fejezeteiből. Ha másért nem, enynyiért már megérte kézbevenni! A második rész Miért szép? címmel rövid, 6-8 oldalas írásai közül a legnépszerűbb, legmegragadóbb fejezete a Himnusz című. Nem azért, mert a Bartók kórusművei avagy Kodály Ave Maria, Esti dal vagy éppen a Pergolesi Stabat Mater kisoratóriumról szóló eszmefuttatások kapcsán nem merült volna fel számos termékeny gondolat olvasással gyötört fejemben… Hanem: a Himnusz olyan kérdésekre ad választ, olyan hiánypótló írás a Minden Magyarok legbensőségesebb énekéről, amire most nagyobb szükségünk van, mint bármikor. Most – mondom –, mert lassanlassan kialakult, újrafogalmazódott az erdélyi magyarok eme naptárhoz fűződő ünnepe, a Magyar Kultúra napja évente január 22-én. A mi ezredfordulónk óta ez az ünnep formát öltött, egyre nagyobb érdeklődő közönséget vonz. Égető szükség volt tehát az Orosz Pál József könyvében megjelent szeretett magyar himnuszunkkal kapcsolatos történeti és zeneesztétikai elemzésre. Fontos tudni, hogy 1844-ben az 50 arany pályadíj csábítására 13 himnusz született. Pontosabban: 12 kísérlet és egy remekmű, az Erkel Ferencé. A tanulmány egyben remek korrajz a forradalom előtti Magyarország, a fejlődő magyarságtudat, Erkel Ferenc és a dalárda-mozgalom kapcsolatáról. A Himnusz szövegének összehasonlító elemzése a 80. zsoltár szövegével, a fellelhető párhuzamok

mentén történő eszmefuttatás is ínyencfalat az igényes olvasó számára. Mindez akkor nyer igazi értelmet, mikor a szerző a párhuzamvonással bebizonyítja azt, amit mindnyájan sejtettünk, akik szeretjük, értékeljük és énekeljük e remekművet: hogy Himnuszunktól a pesszimizmus végtelen távol áll, hogy minden sora annak az embernek az optimizmusát jelzi, aki felismerte, hogy a magyar nép történelmi zivatarokat megélt századaiban csakis az isteni akarat érvényesült. A nemzethalál víziót is az Isten adta szabadság törheti meg. Ugyanaz az optimista hit hatja át a Miért szép? minden elemző bemutató írását is. Orosz Pál József szerző és a Neki segítő Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, ezen belül Buzogány Árpád hiánypótló írást tettek az asztalra. Nagy erénye a könyvnek, hogy nemcsak a vájtfülűek társadalmában nyerő; hanem a zenei képzettség nélküli olvasókat is megnyeri olvasmányos, könnyed stílusa. Ha annyi idő és pénz állna a szerzők rendelkezésére, amennyi nincs, akkor sikeres kiegészítője lehetne a könyv mellékleteként egy olyan adathordozó (CD), amelyiken az elemzett zeneművek hallgathatók lennének… és hogyha ezeket az előadásokat ráadásul a szerző – Orosz Pál József – karnagy remekül éneklő kórusa adná elő, akkor a századfordulós Erdély felbecsülhetetlen könyvcsodájaként kerülne be e kötet a történelembe. Haáz Sándor zenetanár

Kis tehetségek „nag y ” vetélkedője Szovátán Ilyenkor, tavasz kezdetén megszoktuk, hogy évente rangos rendezvényre gyűl össze a környék óvodás „aprósága” a szovátai Domokos Kázmér Művelődési Központban. Idén, immáron ötödik alkalommal, március 27-én, szombaton délelőtt szervezték meg a nagyon szép seregszemlét. Maros Megye Tanfelügyelősége és Szováta körzet Óvónők Pedagógiai Köre szervezésében került sor a Kis tehetségek vetélkedőjére. Az idén a szervező munka dandárját a szovátai 1-es, 2-es, 3as és napközis óvodák pedagógus közösségei mellett, az illyésmezei, nyárádremetei és sóváradi óvodapedagógus közösségek vállalták magukra. A verseny koordinátora Fülöp Judit pedagógiai körvezető volt. A Szováta körzethez tartozó pedagógus közösség Nagykendtől Nyárádremetéig pontosan 1o7, tehetséges gyereket tudott felvonultatni, színpadra állítani. A gyerekek négy műfajban mérték össze tudásukat, tehetségüket. A háromtagú zsűri feladatait Bajusz Katalin, Márton Zoltán és dr.Orosz-Pál József látta el. Nekik nagyon nehéz dolguk volt, sokszor hajszálon múlt egy-egy díj odaítélése, olyannyira fel voltak készülve és készítve a kis lurkók. Így vált az idei megmérettetés a kis tehetségek nagy versenyévé. Tíz helységből érkeztek a részvevők. Annak ellenére, hogy nem mindenki nyerhette el az első dí-

jakat, határozottan kijelenthetjük, hogy ennek a napnak mindenki nyertese volt. A hallgatóság csodálhatta a sok tehetséges apróságot, az óvónők a sikerek kapcsán visszakaptak valamicskét a befektetett energiából. A legtöbbet a szereplő gyerekek nyertek, attól függetlenül, hogy milyen helyezést értek el. Megízlelték a művészi élmény, a szereplés nagyszerűségét. Minden gyerek hazavitt egy szép oklevelet és egy szépen hangzó népi furulya ajándékot. Kedves gyerekek köszönjük ezt a szép napot nektek, köszönjük a felkészítő óvodapedagógusoknak is, akik ötletes, szép munkát végeztek. Köszönjük a szervezőknek a gördülékennyé oldott verseny lebonyolítását. A feszültséget olyannyira sikerült feloldani, hogy a gyerekek fölösleges szorongás nélkül, otthonosan mozogtak a színpadon. A feszültségoldás három nagy mesterét Fülöp Juditot, Csonta Margitot és Kálmán Ildikót szeretném kiemelni és megdicsérni. Köszönjük a Domokos Kázmér Iskolaközpontnak a hangosítást. A rendezvény egyetlen támogatója a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szováta körzet, Óvónők Pedagógiai Körének a közössége volt. A sok tehetség közül a legjobbak: Versmondás: I. Lőrincz Zsanett, Szováta, Felkészítő óvónő: Duska Orsolya és

Tőkés Katalin; II. Gagyi Hilda, Sóvárad, Felkészítő óvónő: Balogh Klára; III. Kacsó Dávid, Nyárádremete, Felkészítő óvónő: Szász Ibolya III. Varga Evelin, Gyulakuta, Felkészítő óvónő: Simon Ildikó, Nádi Marica ; Összesen: 8 gyerek versenyzett, 4-en dicséretben részesültek. Ének I. Katona Mónika, Nyárádremete, Felkészítő óvónő: Majos Erika; II. Molnár Flóra, Gyulakuta, Felkészítő óvónő: Lukács Márta; III. Balog Brigitta, Deményháza, Felkészítő óvónő: Kovács Irén III. Dósa Biborka, Szováta, Felkészítő óvónő: Csizmadia-Bandi Anna; Összesen: 6 gyerek versenyzett, 2-en dicséretben részesültek. Népmese I. Kiss Boglárka, Szováta, Felkészítő óvónő: Fülöp Andrea; II. Kacsó Izabella, Nyárádremete, Felkészítő óvónő: Majos Erika III. Máté Boróka, Kend, Felkészítő óvónő: Vajda Csilla Ottilia; III. Keresztes Bence, Erdőszentgyörgy, Felkészítő óvónő: Görög Izabella, Döngölő Annamária; Összesen: 6 gyerek, 2-en dicséretben részesültek Énekes játék I. Szováta, 3-as számú Óvoda, Felkészítő óvónő: Nagy Júlia Anita; II. Nyárádremete, Felkészítő

óvónő: Majos Erika; II. Havadtő, Felkészítő óvónő: Koncz Emma; III. Gyulakuta, Felkészítő óvónő: Lukács Márta; III. Szováta, Felkészítő óvónő: László Judit, Csizmadia-Bandi Anna; Összesen: 7 csoport versenyzett. Két csoport dícséretben részesült. Ez a műfaj mozgatja meg a legtöbb gyereket. Összesen 87 gyerek szerepelt és élvezte a színpadi környezetet. Felelősséggel tartozik minden pedagógus azért, hogy a felbukkanó tehetségeket ápolja, formálja és vigyázzon arra, hogy ne vesszenek el. Bár ne lenne igazam, de az az érzésem, hogy nem fordítunk elég gondot a tehetséggondozásra. Milyen jó lenne ebben az egyre személytelenebbé váló oktatási rendszerünkben egy kissé személyesebbé tenni az oktatást, a tehetséggondozást! Üdvös lenne iskolai szinteken is hasonló versenyeket szervezni. Ha valaki nyomon követi a szovátai körzeti versenyek helységek szerinti megoszlását, akkor feltűnhet, hogy bizonyos években 15, vagy annál is több helységből voltak részvevők. Ez a szelekciónak a következménye, ugyanis a körzeti verseny, jelen esetben a szovátai megmérettetés, már a harmadik színrelépés. Ezért változik a helységek száma. Az idén csak tíz helységből jutottak be a

körzeti szakaszra a versenyzők. Örömmel állapítottam meg, hogy az elmúlt évekhez képest jelentős előrelépés történt a műfajok előkészítése és bemutatása terén. Ilyen előrelépés az a tény, hogy a kis versenyzők már kellő hangmagasságban, tiszta intonációval lépnek színpadra. Az énekes játékokat már nem vezetik a színpadon a pedagógusok, hanem a gyerekek magukra, önfeledten játszanak. Nagy változatosságot tapasztaltunk a repertoár összeállításánál is. Nem ismétlődött egyetlen vers, egyetlen ének, egyetlen mese sem. Sőt az énekes játékoknál is, összesen 45 énekes játékot mutattak be a gyerekek, és csupán csak kettő ismétlődött meg. Milyen nagy és örvendetes teljesítmény. Így az egész versenyt egy nagy változatosság jellemezte. Ehhez is csak gratulálni tudunk. Örvendetes volt az is, hogy minden versenyző és versenyző-csoport népviseletben volt. (Talán, ha lehetne megjegyezni, hogy a fiúk harisnyája ne mindig nőttére legyen méretezve, jobb lenne.) Ha jól gazdálkodunk a legifjabb generációval (is), akkor nem érheti olyan nagy károsodás anyanyelvünket, zenei anyanyelvünket, művészetünket, népművészetünket és nemzeti kincseinket. Vigyázzunk hát a tálentumokra, bánjunk velük okosan, úgy ahogy megérdemlik. dr.Orosz-Pál József

élő emlékezet 100 éves fényképek Szovátafürdőről

macskaköves út kötötte össze Szovátával(Iszujka). A bekecsalji falvak hálás gazdái két kőemlékoszlopot is állítottak, a munkálatokat kezdeményező Darányi Ignác miniszternek, Sándor János főispánnak és a kivitelezőmunkákban oroszlánrészt vállaló Garda János főerdésznek. Fürdővárosunk számára a legfontosabb munkálat a fürdőtelep környékének erdősítése volt. A Medvetó kialakulásakor, a mai fürdőtelep környékét még kopár domboldalak vették körül. A táj sivárságát tovább fokozták a hegycsuszamlások sebhelyei. Ekkor erdősítik kialakítva a fürdőtelep mai képét a Fekete-tó főlötti kopár mezőt, a Kis-Cseresznyéshegyet, a Tivoli szálló környékét, a mai Sándor János villa és a Teleki Oktartási Központ közötti hatalmas kopár mezőt stb. Aktív szerepet vállal helységünk közéletében. Tagja, a legnagyobb magyar tragika,Jászai Mari kezdeményezte közkutat megvalósíó

„Kútépítő bizottság”-nak (Máris forrás). A fürdőtelep természeti értékeinek megóvása szempontjából a legjelentősebb megvalósítása a Medvetó és környékének védett területté való nyilvánítása volt. Az erre vonatkozó előmunkálatokat és a javaslatot Schafarzik Ferenccel együtt készíti el(később a főgeologus, akárcsak Lengyel Béla vagy Kalecsinszky Sándor, a Medve tóról írja akadémiai székfoglalóját). 1905-re építi fel villáját,( A képen baloldalon) a Vysolyi villa szomszédságában. A villa, a mai Kereskedelmi Bank fölötti részen volt. Nyaralója építéséhez csak környezetbarát anyagokat, követ és fát, használ. A virágágyásokkal övezett villát szépkivitelű, ízléses fakerítés vette körül A villa legfőbb érdekessége, a mai Tivoli utca bejárata előtti kanyarban lévő, az Aranybánya patakából szabadeséssel elvezetett vízzel táplált, szőkőkút volt Józsa András

Hú s z é v e tör té n t Március 20-án múlt húsz éve annak, hogy retrográd erők űgyködése nyomán, Marosvásárhelyen heves etnikai összetűzésre került sor. Ma már semmi kétség, a bukaresti fő szervezők egyszerre több féle célt is követtek, amikor pogromot indítottak a szabadságot szerintük túl nagy lendülettel vevő magyarság ellen. Ezek egyike volt csupán a magyarság elhallgattatása, aspirációinak megtörése, nemcsak nemzeti, de fizikai létében való veszélyeztetése is. Hogy nem pontosan az lett a végeredmény, amit terveztek, két tényezőn múlott: 1. A Maros megyei magyarság megvédte magát; 2. A magyar vezetők józansága, amellyel sikerült visszafogniuk a további székelyföldi magyar tömegek részvételét a nyilt konfliktusban, ezzel megakadályozva annak eszkalálódását, ami számunkra sokkal súlyosabb következményekkel járt volna.

Nekünk, szovátai magyaroknak is jónéhány tanulsággal szolgáltak az akkori események. Megtapasztalhattunk ellenségről és barátról olyan dolgokat, amiket csak ilyen vérre menő helyzetben adatik megismernünk. Egyértelművé vált, hogy a többségi nemzethez tartozó polgárok – néhány kivételtől eltekintve – nem ismerik el velük egyenrangúnak, azonos jogokra és kötelességekre érdemesnek az itt élő magyart. Egyértelművé vált, hogy ebben az országban igen jelentős politikai erők, ha alkalom adódik, nemcsak kiterjesztésre váró kisebbségi jogainkra törnek, hanem az életünkre is. Egyértelművé vált, hogy nem minden – előtte, utána hangoskodó – szovátai hős igyekezett felférni azokra a buszokra, amelyek a marosvásárhelyi magyarok megsegítésére indultak. Egyértelművé vált, hogy néhá-

7

Petelei István és Szováta

A GARDA VILLA

1873-ban rendezték a Szováta határához tartozó közbirtokossági területek jogi helyzetét, Marosszék 127 székely településére telekkönyvezve a hatalmas erdőbirtokot. A székely közbirtok legfőbb gondnoka a főerdész volt. Az első világégést megelőző években ezt a jelentős tisztséget Garda János, erdőmérnök töltötte be. Munkásságának számos nyoma ma is jól látható a Székhavasán. Tervszerű telepítésekkel pótolta az előző időszak tarvágásainak sebhelyeit. A XX.század elején. a székelység megsegítését célzó állami intézkedések, „A székely akció” keretében lezajlott munkálatok legjelentősebbike volt a bekecsi legelők rendbetétele. Az állatállomány feljavítására istállókat, személyzeti szállásokat építettek a Bekecsen (Legelői ház). Szomszédságában vajgyár létesült, mely naponta friss vajjal és egyéb tejtermékekkel látta el nemcsak Szovátát, hanem a közeli városokat is. A tejüzemet

Szovátai Hírmondó, 72. szám 2010. április

nyan, akik Marosvásárhelyig a vezetők szerepében tetszelegtek, az éjszaka folyamán észrevétlenül leléptek, magyarán faképnél hagyták az utasításaiknak mindaddig magukat alávető szovátai embereket. Egyértelművé vált, hogy komoly veszélyben, ha az nyilvánvalóan és hirtelen ér bennünket, még sokan össze tudunk fogni. A fűrész fogának ellent tudunk állni, csak a rozsda lassúbb pusztítása ellen nem találjuk az egységes, közös megoldást. Mindezekkel együtt emlékezzünk! Az akkori események, felemelő érzéssel is szolgáltak. Emlékeztetőül idézzük fel, amit marosvásárhelyi személyiségektől az elmúlt húsz év során többször hallottunk: „a szovátaiak segítsége nélkül, ‘90 márciusa után magyarul nem lehetne beszélni Marosvásárhelyen”.. molnos

Petelei neve nem ismeretlen a szovátaiaknak, szovátai nyaralóhelyiségéről mindannyian hallottak már, és egyesek még irodalmi munkáit is olvasgatták. Újságíró és szerkesztő is volt, több száz cikkben kutatta a vidék felemelkedésének a lehetőségét, rengeteg úti jegyzetet készített. Nem egy fiatal tehetséget fedezett fel, az irodalom iránt elkötelezett volt. A szovátai nyaralóhelyét azért hagyja az Erdélyi Irodalmi Társaságra, hogy abban üdülőhelyet rendezzenek be az erdélyi írók számára. Petelei, mint novellista teljesen új utakon indult el, ő volt az, aki az erdélyi kisvárosokat az irodalom számára felfedezte, hétköznapjaival, benne élő embereivel együtt. Az 1890-ben kapott szélhűdés után visszavonul Marosvásárhelyre, a hátralevő két évtizedét szinte Szovátán és Remeteszegen élte le. Ha az írásba belefáradt, akkor kertészkedett, asztaloskodott, fúrt-faragott. Petelei Erzsébet, az unokahúga írja le, hogy híres székely kapuját is maga díszítette, és nagyon szép kisszékeket faragott. Nyaralójába hívta ez idő alatt nyári szórakozásra például Jakab Ödönt, különszobát, és bőséges halvacsorákat ígérve neki (Petelei István levele Jakab Ödönnek, Petelei István irodalmi levelezése, Bukarest, 1980. 169. o.). Másik levelében így ír Szovátáról: „Ez aztán a kiállítás, illatnak, madárszónak, virágnak kiállítása, mezőn, erdőn!” A szovátai telket 1894-ben veszik meg, egyszerű székely házikónak írja le Petelei. Telkestől, mindenestől együtt csupán párszáz forintba került. Nyáron tervezi ott lakni, mivel olyankor a havasok fenségesek, sőt bagoly is akad sok! 1895-ben a felesége, Zsuzsika Budapestre megy kezelésre, ezidő alatt, mint az leveleiből kiderül, Petelei csak az újonnan szerzett szovátai nyaralójukat készíti, csinosítgatja. Vidáman ír feleségének a tavak széltől való fodrozódásáról, a hegyoldal tavaszodásáról. A szakácsasszonya, aki gondoskodik róla egy bizonyos Szőcsné, a kapufaragója pedig Simon Miklós. A telket bekerítette, hagyott helyet gyümölcsösnek, valamint zöldséges kert-

nek is, el is vetette amit lehetett. A három szoba elkészült, aktívan részt is vett a munkában, közben a szakácsasszonya pityókalevest, és tejfölös pityókát készít neki. A székelykapura a felesége rendel egy kis székely versikét a már említett Jakab Ödöntől, aki el is küldi a következő sorokat: „Vándor, ez a kapu nem akar kizárni, Csak azt mutatja, merre kell bejárni.” A kaput faragó székelyről még hallunk egyéb leveleiben is, amikor Jakab Ödönnek ajánlja munkára. A hónapi bére 130 – 160 forint, ezért egész nap mér, farag és épít igen pontosan. A Petelei kapuja valósággal gyönyörű lett, a leírása szerint: „ez a Miklós bá valósággal ritka ember. Találékony, ízléssel, páratlan ügyességgel bír.” A nyaralója emlékezetére 2002. szeptember 14-én avatják fel 150ik születési évfordulóján Szovátán a Petelei emléktáblát a Fő út 172.

szám alatti épületén, mely Bocskai Vince szobrászművész háza jelenleg (Népújság, LIV. évfolyam 215. sz. 2002. szeptember 16. hétfő). Emlékét azelőtt is ápolták, és így a város szellemi színvonalának fejlődéséhez jelentősen hozzájárult az 1969-ben alakult Petelei István irodalmi kör. Havonként egyszer tartottak nyilvános ülést, melyen nemcsak a helyi szellemi foglalkozásúak, hanem nagyobb városokból meghívott előadók is szerepelni szoktak. Az irodalmi kör egyik természetes feladata, hogy a legifjabb tollforgatók útját egyengesse. A nyilvános előadások műsorában, a felnőtt előadók mellett, rendszeresen szerepeltek a helyi ifjúság irodalomkedvelő tagjai is (Árvay Árpád: Városi Múzeum Szovátán. In: ELŐRE, 1971, Június 30.). Szolláth Hunor

8

szabadidő, sport

Szovátai Hírmondó, 72. szám 2010. április

Sudoku (28) A négyzetrács üres négyzeteibe úgy kell beírnunk a hiányzó számokat 1-től 9-ig, hogy minden sorban, oszlopban és a kis négyzetekben is egyetlen szám se ismétlődjön. Készítette: Sebe Zoltán

2 8 8 7

9

8

4

Kisebb-nagyobb, mint... (4)

A mellékelt ábra a tengert jelképezi, amelyen világítótornyok vannak elhelyezve. A tornyok rendeltetése, hogy megvilágítsák a hatósugarukba eső sort és oszlopot. Minden világítótorony annyi – egy négyzet méretű – hajót világít meg, amennyit a tornyon feltűntetett szám jelöl. Határozza meg a hajók 4 helyzetét, tudva azt, hogy hajó hajóval és hajó világítótoronnyal 1 még sarkosan sem 2 érintkezhet! A tengeren 13 hajó található. 4

Az ábra min den sorában és minden oszlopában az 15-ig (is) terjedő pozitív szám egyszer szerepel. Az előre megadott számok és jelek segítségével töltse ki a hálót, tudva azt, hogy:

Készítette: Sebe Zoltán

7 1

Világítótornyok (26)

6

8

2

4

3 4

1

^

„<” - kisebb mint...;

1 ^

„>” - nagyobb mint...

3

Készítette: Sebe Zoltán

> >

A civilizációs folyamat a kisebbségek nézeteinek fokozatos átvételéből áll.

Foci

Eléggé foghíjason bonyolódik a szovátaiak számára a megyei labdarúgó bajnokság. Az egyik benevezett csapat visszalépése okán páratlanná váló mezőnyben

minden fordulóban valakinek állnia kell, és a sors úgy hozta, hogy Szováta kezdte a sort. Később különböző okokból elhalasztották a Nyárádszeredával hazai pályára tervezett meccset, majd az idegenbelit Szászrégennel. Így aztá három mérkőzéssel játszottak kevesebbet a mieink némely ellenfelünknél. Talán ez is hozzájárult, hogy csapatunk jelenleg a tabellán az ötödik helyen áll. De persze, elsősorban a játékon múlik a rangsorban elért helyezés, hiszen vereségek is tarkították a tavaszi idényünket. Általában az a jellemző, hogy egy-egy remek, eredményes meccs után belefutunkszinte kötelező módon belefutunk a vereségbe.

Ezt nem tudom mással magyarázni, mint a hozzáállással. A bő mellénnyel való pályára vonulás rendszerint megbosszulja magát. De lássuk, mi is történt az utóbbi időben: A 4. fordulóban Marosvásárhelyre látogattunk a Gaz metanhoz. A listavezető otthonában jó mérkőzést vívtunk. az első félidőt uraltuk, a másodikban már a házigazdák ragadták magukhoz a kezdeményezést. A 0-0-ás végeredmény jól tükrözte a pályán mutatott erőviszonyokat. Marosvásárhelyt úgy megszerettük, hogy a következő fordulót is ott játszottuk. A Kinder `9293-as korosztályával, amely a Gaz metannal 1-1-es eredményre volt

1

v

1

6

Beszólás:

>

képes, jó játékkal egy 5-0-ás győzelmet sikerült összehoznunk. Na ezek után jött az említett bő mellény. A marosorosziak itthoni pályán négy góllal húztak el mellettünk, mire észbekaptunk, hogy le kellene vetni azt a mellényt. Két góllal sikerült utánuk kapaszkodnunk. Csupán ennyire telt az erőből, időből. A 0-4 nem boldogította a meccsre kilátogató szurkolókat sem. Nyilvánvalóvá vált, hogy túlságosan könnyen kapunk gólokat, és kapunkat sűrűn látogatják meg a potyák. Legutóbb, április 14-én kupamérkőzésen Búzásbesenyőn értünk el 1-0-ás eredményt.

< 5 Bűvös négyzet (26) Meghatározások: 1. Madárféle (Crex crex). 2. Balaton---. 3. Megbőget. 4. Valódi. 5. Virginia ...., amerikai családterapeuta. Készítette: Dósa Márta

Fábián Róbert

Feliratok kutyás házak kapuján:

Ta v a s z i f u t ó v e r s e n y Az értelmi szerzői a versenynek, akik név szerint: Bokor Jenő, Rád Sándor (elhunyt), Szász László (elhunyt) és Szekeres Gerő a marosvásárhelyi események emlékére szervezték meg 1991-ben első alkalommal. A szándékuk az volt, hogy bebizonyítsák azt, amit mindnyájan tudunk, hogy a sport nem tesz különbséget a nemzetek közt, hanem összekovácsol nemzeteket. A eredeti versenytáv 15 km-es szakaszt foglalt magába, aztán lerövidült 6 km-re, majd néhány éve 4 km-re csökkent. Immár második évtizede szervezzük mi, fiatalabbak. A ma már országos szintű rendezvény helyet kapott az Országos Atlétikai Szövetség versenynaptárában, és több alkalommal vált nemzetközi szintűvé azáltal, hogy más országokból is részt vettek sportolók. Ez évben a versenyzők XVI. alkalommal állhatnak rajthoz a 4 km-es táv megtételéhez a Medve-tó teraszánál április 17-én. A gazdasági válság miatt idén a marosvásárhelyi Szász Albert emlék-versennyel egybekötve kerül

megszervezésre. Összesen 310 versenyző vett részt, amiből 294-en fejezték be a versenyt. Eredmények: Az Open győztese (a leggyorsabb) Farkas Lajos – Nagyvárad Gyerek III. korosztályban: Fiúk: 1. Török Dávid – Marosvásárhely; ... 3. Kacsó Károly Róbert – Szováta; Lányok: 1. Karácsony Orsolya – Székelyudvarhely; Gyerek II. korosztályban: Fiúk: 1. Herman Péter – Medgyes; … 3. Kacsó Domokos – Szováta; Lányok: 1. Duta Melisa – Medgyes Gyerek I. korosztályban: Fiúk: 1. Szabó Tamás – Nagyvárad; Lányok: 1. Irimie Marie – Karánsebes; Junior III. korosztályban: Fiúk: 1. Vers Marius – Medgyes; Lányok: 1. Sebestyén Ionela – Tasnád; … 4. Hajdu Sándru Edina – Szováta; Junior II. korosztályban: Fiúk: 1. Botor Zsolt – Medgyes; Lányok: 1. Malmeac Tania – Re-

sicabánya; Ifjusági és szeniorok: Fiúk: 1. Farkas Lajos-Nagyvárad; Lányok: 1. Danci Liliana – Resicabánya; Veterán 30-39 évesek: Férfiak: 1. Szász Attila – Marosvásárhely; … 4. Kulcsár Zoltán – Szováta; 5. Adorján Csaba – Szováta; Nők: 1. Herman Maria – Medgyes; 2. Kulcsár Anna-Mária – Szováta; Veterán 40-49 évesek:

Férfiak: 1. Zolnai Andrei – Medgyes; Nők: 1. Mariana Aurica – Balázsfalva; Veterán 50-59 évesek: 1. Suciu Alexandru – Tasnád; Veterán 60-69 évesek: 1. Molnár János – Tekerőpatak; Veterán 70év felett: 1. Mircea Bogdan – Sebes; A legidősebb :Petcu Traian – Konstanca; Legfiatalabb: Máté Botond – Szováta. Kulcsár Zoltán

Bodri 6 másodperc alatt gyorsul százra. És Te? ▶▶▶ Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen hitre. És ezt a kutyák is tudják. ▶▶▶ Csöpike sem vegetáriánus! ▶▶▶ Kutya : Betörő - 15 : 0. ▶▶▶ Nyugi, csak az eleje harap! ▶▶▶ Amputációt és alakformálást vállalok. Próbáld ki. Gyere be csengetés nélkül! ▶▶▶ A kutyák szabadon mozognak, Ön szabadon dönt! ▶▶▶ Kedves betörő! A kutya mindenkit beenged, a gond kifelé jövet kezdődik. ▶▶▶ Ne félj a kutyától! Ha csengetés nélkül jössz be, előbb lőlek le, minthogy a kutya megharapna! ▶▶▶ A farkaskutya veszélyes, a másiktól meg még én is félek!

Felelős kiadó: Szováta Város Polgármesteri Hivatala, Péter Ferenc polgármester Szerkeszti: Molnos Ferenc, Grafikai szerkesztő: Siklodi Zsolt. Lapszámunk munkatársai: Dósa Márta, Fábián Róbert, Hajdú Attila, Haáz Sándor, Józsa András, Kulcsár Zoltán, dr. Orosz-Pál József, Sebe Zoltán, Szabó Attila, Szolláth Hunor.