Szórvány és túlélés – a Burganlandi Magyarság létkérdései (Kelemen László)
I. Bevezető: 1. A szórvány kialakulásának rövid történelmi áttekintése: Határőrtelepüléshálózat, kiváltságok, társadalmi átformálódás a 19. században, Trianon pillanatfelvétele, demográfiai és társadalmi átalakulások a 20. században 2. A szórvány jelenlegi földrajzi és demográfiai jellemzői: Az Őrségi központok, a „periféria” jellege és helyzete, a Burgenlandi Magyarság társadalomstruktúrája és demográfiai összetétele.
II. A Burgenlandi Magyarság szórványspecifikus jellemzői: 1. Kisebbség és identitás – kisebbség és Öntudat 2. Kisebbségünk és az asszimiláció 3. Kisebbségünk nyelvhasználata (tájszólás, irodalmi nyelv, kétnyelvűség)
III. Jogi, állami, hatósági helyzet. Népcsoportunk viszonya a többségi néphez valamint Magyarországhoz
IV. Az identitásőrzés szervezeti keretei 1. A Magyar Média és Információs Központ, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola valamint az egyes iskolák és egyéb kezdeményezések szerepe. 2. A médiák (rádió, TV, újságok és az Internet) kiemelt jelentősége a szórványmagyarság elérhetőségében. 3. Együttműködések és kooperációk szerepe a szórványproblematika kezelésében.
V. A Jövőkép Létszám és támogatottság, gazdasági és politikai irányvonalak, Európai Regionalizmus, határmenti együttműködések és infrastruktúrális koncepciók, a modern technológia szerepe. A centrum-periféria arányváltozásai.
I. Bevezető: 1. A szórvány kialakulásának rövid történelmi áttekintése: Határőrtelepüléshálózat, kiváltságok, társadalmi átformálódás a 19. században, Trianon pillanatfelvétele, demográfiai és társadalmi átalakulások a 20. században
Keletkezés (betelepülés) Minél inkább vissza megyünk a történelemben (és ez regionális szintén még inkább észlelhetö) annál inkább fikcionálisabbá ill. Értelmezésfüggövé vállhat a történelmi tényállás. Amit azonban tényszerü bizonyossággal elmondhatunk, az az hogy: A Lech mezei események (955) után, a magyar államrend védelmére (é késöbb stabilitásának biztosítására) a nyitott nyugati területeken un. Hatáerörtelepüléseket létesítettek. Ez a védelmi rendszer egy gyepüszerü elöterepen müködött és (ahogyan már Önöknek ismeretes lessz .. sok mai helységnév még emlékeztet az akkor „örök“, lövök“ és „szemes“ kifejezésekre. Ettöl függetlenül a 11-13 sz.i Örség sokkal kiterjetteb volt, mint ezt a ma még megtalálható néhany helységnév sugallná. (Alsó Örség – Felsö-Örség – besenyök) Nem sokára privilegizált helyzetbe jutottak és kisnemesekké nyilvánitották öket. Késöi avar (de immár a fikció dunsztkörében elmerülö) ágakat kivéve a határörök voltak az elsö telepesek. Csak késöbb (elsö hullámban a törökháboruk okozta veszteségek miatt) került sor német – és horvátnyelvüek betelepítésére. Ez felerösítette immár a kezdetektöl fogva meglévö szigetjelleget és egy mély függetlenségtudatot eredményezett.
A 19 század: Ezt az örségiek többször ki is fejezték és (nem csak a korábbi Rákóczy féle) hanem az 1848-as szabadságharcban is részzt vettek. Kiváló példa erre Szij György református lelkész aki híveivel az 1848-49-es szabadságharcban a habsburgok ellen harcolt. A 19. sz végétöl azonban a lakosság erös fogyását figyelhetjük meg (iparosodás –kézmüvesség, elaprózódott kisbirtokok stb)
Trianon pillanatfelvétele Itt csak egy számadatot közölnék 1921 8,4% - 1923 visszaesés 5,3%-ra. Közalkalmazottak, hivatalnokok értelmiségiek és részben már akkor is a majorságok bérmunkássága kivándorolt magyarországra. 1938-ban nemcsak az egyházi iskolákat államosították, hanem a magyar nyelv oktatását is megszüntették.
20. század (45 után) Itt is egy számadat Az 1951 es Népszámlálások márcsak 5251 magyar kisebbségiröl számolnak be : = 1,9% (Ma többen vagyunk) Az anyaországi kommunista rendszerváltás – a vasfüggöny komoly megpróbáltatások voltak. 1968 – as felylemények nemcsak Magyarországon hanem itt nálunk is fejlödést hoztak (BMKE – Népcsoporttörvány stb). Rendszerváltás – Magyarország világgazdaságilag is kimagasló gazdaságfejlödése, euroatlanti integrációja szinte sohasem átélt történelmi esélyt biztositanak a népcsoportunk és az európai regionalitás kibontakozása számára.
2. A szórvány jelenlegi földrajzi és demográfiai jellemzői:
Az Őrségi központok, a „periféria” jellege és helyzete, a Burgenlandi Magyarság társadalomstruktúrája és demográfiai összetétele. A Burgenlandi magyarnyelvü lakosság két harmada az ún. Örségben (Alsóör, Felsöör, Örisziget és Felsöpulyán) él. A fennmaradó 1/3 öszzesen 154 településre oszlik szét egész Burgenland területén (kiemelkednek: Boldogasszony, Nezsider és Pándorfalú). A perifériákban sajnos nem találkozunk az Örségiekhez hasonló helyi kezdeményezésekkel és így az Örségi szervezödéseknek áll feladatában vakamelyes összefogni a kisebbséget. A magyarság túlnyomó része– a Burgenlandi horvátokkal éles ellentétben – közepes nagységú településeken él. Ezen felül sem a német-, sem a horvát ajkú lakosságnál nem tapasztalhatunk olyan nagy 60 év feletti részesedést mint a magyar kisebbségnél. Kárpát – medencei viszonylatban is mi számítunk a legelöregedettebbeknek. A magyarságon belül viszont kisebb a munkanélküliek aránya és egy harmadával több felsöiskolai végzettségivel is rendelkezünk, mint a német nyelvü lakosság.
II. A Burgenlandi Magyarság szórványspecifikus jellemzői:
1.
Kisebbség és identitás – kisebbség és öntudat
a. Az idősebb generáció (főleg értelmiségiek) vallják a magyarságot, a középgeneráció ill. a fiatalok idegenkednek ettől. Ezt az identitáshiányt általában (függetlenül attól, hogy Burgenland Ausztria legelmaradottabb tartománya) a viszonylagos anyagi jólét és a gazdasági helyzet adta társadalmi stabilitással szokták indokolni. Ha azonban közelebbről szemügy
alá vesszük az őrségi társadalom szellemi összetevőit megfigyelhetjük, hogy ez a feltételezés túl általánosító, sőt megtévesztő is lehet. Itt egyfajta regionális identitástudat dominál ami abban nyilvánul meg, hogy ők elsősorban őrségiek, de ezzel nemcsak magyarságukat helyezik le másodfokra, hanem egyben identitásuk osztrák oldalát is. Ez a jelenség immár ezer év szigetjelleget tükröz. b. A második ok osztrák hatósági oldalról nyilvánul meg: míg a huszadik század 60-as 70-es évekig a korábbi hivatalnoki generáció (amely még átélte Trianont és az ezt követő kivándorlásokat Magyarországra) liberálisabb beállítottságot tanusított a Magyar Nemzeti jelképek iránt (összejöveteleken például nem ütközött aggodalomba, ha elénekelték a Magyar Himnuszt, felhúzták a Magyar Zászlót stb.) , ma az álláspont sokkal konzervatívabb. Nemzeti hovatartozásunk jelképei, nemzetidentitásunk gyökerei már az állami szuverenitást és biztonságot sértenék és nyilvános vállalásuk idegenkedést és ellenszenvet váltana ki. Ausztria bár fejlett állam, de – nemcsak az állami támogatások és hozzájárulások tükrében, hanem a kisebbség legiszlativ elfogadottságában is – észlelhetök hiányosságok.
2. Kisebbségünk és az asszimiláció
Sokan az asszimilációnk okaként első helyen a vegyes házasságokat említik. Alaposabban megvizsgálva azonban ez csak egy mellékjelenete egy sokkal nagyobb társadalmi átformálódásnak. De nézzük először végig az őrségi házasodási szokások történelmi alakulását Az őrségi családmodell fejlődése 3 szakaszra bontható: 1. A kezdetektől egészen a 20. század 50-es évekig a szigetjelleg dominált, igen ritka volt és um. „exotikumnak” számított, ha valaki „vidékit” vett el. Ez nem tipikus őrségi sajátosság, találkozhatunk vele másutt is, de (a nyelvsziget adta sajátosság miatt) nálunk ennek konkrét kultúra és nyelvformáló, -konzerváló kihatásai voltak. 2. 20. század 50-es – 70-es évek: átmeneti szakasz: az ekkor kötött vegyesházasságok esetében még a „vidéki” fél tanult meg magyarul.
3. A 80-as évektől kezdve ez már nem fordult elő: vegyesházasságok esetében németül beszélnek a családban. Ha az egyik fél azonban magyarországi származású, akkor magyar a használatos nyelv, éppúgy mint a hagyományos egymás-közti házasságok esetében is. (Az utóbbiakról érdekes módon azonban megjegyzendő, hogy még mindig a legtartósabb kapcsolatoknak bizonyulnak)
Ahogy következtetni tudunk tehát a vegyesházasságok nem az asszimiláció okai, hanem csupán egy jelenségük. De mi is idézte elő egyrészt a belterjesség megszünését, másrészt a vegyesházasságok esetében a német nyelv túlsúlyát Erre a következő tézisfeltevések adnak leginkább magyarázatot. a. A régi struktúrák felbomlása: A hagyományos társadalomkonstrukció kis, családi szükségleteket ellátó gazdaságokra volt felépülve. Az egyszerű emberek otthon voltak elfoglalva, mezőgazdaságból, kis kereskedelemből (néha határmenti csempészésből) és otthon végzett szakmából meg tudtak élni. Ez ma már nincs így. Kizárólag mezőgazdaságból falunként márcsak 23 család él meg (ipari mezőgazdaság). Kisiparosok gyakorlatilag nincsenek, a szatolcsüzletek sorra megszüntek, a munkavállalók fele helyben, másik fele pedig csak bécsben talál munkát (ott meg szinte kizárólag már csak a német nyelvvel érintkeznek). b. A légkör megváltozása: Az évszázadokon meglévő struktúrák felbomlása egy nyiitással járt együtt – és mint minden nyitás ez veszélyekkel is járt. Azzal a veszéllyel, hogy fel kell adni a sok évszázados hagyományainkat és integrálódni az osztrák gazdaság és társadalom vérkeringésébe. Ez szükséges volt a túlélés szempontjából. Más kérdés az, hogy ma már másként értelmezzük azt, hogy szokás és hagyományok. Nők például nem tollfosztás közben énekelnek, hanem már csak szervezetten egy énekkarban – a férfiak nem a kocsmán táncolnak, hanem táncegyüttesben (sok ember már nem a templomban imádkozik, hanem otthon…). Ezek mind a posztindustriális társadalom jelei. Már nem a szokásos életmenet részeként értelmezik a szokásaikat, hanem ráérnek, hogy kultúrával foglalkozzanak, megengedhetik maguknak szabadidejükben. Ez önmagában véve még nem negativ mozzanat, hiszen minél „fejlettebb” egy társadalom annál inkább szüksége van erre (az Európai Únió szerint a kultúra területe a jövőben az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor), de megszünt
a biztonság. Nincsen már meg a hagyományok őrzésének természetes háttere, szükség van azonban intézményekre amelyek ezt koordinálják. Intézményi szinten bár nem lehet légkört teremteni, de meg lehet felelni a 21.század társadalmi elvárásainak.
3. Kisebbségünk nyelvhasználata (tájszólás, irodalmi nyelv, kétnyelvűség)
Elmondható, hogy az idösebb és a középgeneráció föleg a tájszólást használják, a fiatal generávció pedig (annak is köszönhetöen hogy a nyelv elsajátitásának a szintere a családból egyre inkább átkerül az oktatási intézménbyekhez) már inkább az irodalmi nyelv felé orientálódik. A korhatárt ugy 30-35 év között lehet meghúzni. Differenciáltabb megközelítésben 5 féle nyelvhasználatot különböztethetünk meg: 1. 2. 3. 4. 5.
Tájszólás Tájszólás irodalmi nyelvvel keveredve irodalmi nyelv Tájszólás ill. Irodalmi nyelv a némettel keveredve Német nyelv föleg tájszólási kisegítö szavakkal
III. Jogi, állami, hatósági helyzet. Népcsoportunk viszonya a többségi néphez valamint Magyarországhoz Ausztriában az egyes népcsoportok támogatásának megvan a kialakult intézményi rendszere. Az erre illetékes szerv a Kancellári Hivatal Alkotmányjogi Osztálya. Az osztrák kisebbségek helyzetét az alkotmányon túl (amely a mai napig minden egyéb osztrák népcsoportra kitér, csak a Magyar kisebbséget nem említi!) az 1967-es népcsoporttörvény szabályozza, kifelé azt a látszatot keltve, hogy Ausztria teljes egészében megfelel a nemzetközi
elvárásoknak. A kulisszák mögé tekintve azonban a mindennapok másként mutatkoznak: a. Ausztriában az egyes népcsoportoknak gyakorlatilag nincs beleszólási joguk a kisebbségpolitikába. Törvénytervezetek, jogszabályok előzetes konzultáció nélkül születnek és így sokszor információhiányból eredő egyoldalúságot is tükröznek. Nem vagyunk olyan helyzetben, mint a Magyarországot körülvevő országok többsége, ahol a magyarságnak nemcsak politikai képviselete, hanem koalíciós kormányszerepe is van. Burgenland ill. Ausztria még egyszerű hivatalnokkal sem rendelkezik tartományi vagy állami szinten, amely a Magyar Népcsoportból került volna ki. Az osztrák hatóságok felé az érdekképviselet un. Nemzetiségi Tanácsokon keresztül érvényesül. Ez a testület, amely tagjait az egyes kisebbségek delegálják, évente maximum kétszer tanácskozik, egyedüli jogosultsága pedig a kancellári hivatal oldaláról szűkösen rendelkezésre állított erőforrások felosztása. b. Adminisztratív protekcionizmus: Az éves támogatások keretösszege, bár évről évre előre ismeretes, de sokszor csak utólag döntik el, hogy valójában mit is támogatnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy intézmény rákényszerül arra, hogy anyagait (amennyiben van) előre felhasználja – abban a reményben, hogy ezt utólag majd el fogják fogadni. A támogatások preferenciái viszont évről évre változnak, nem lehet előrebecsülni sem. c. Kollektív jogok: Szinte elképzelhetetlen, hogy az anyanyelv hivataloknál történő használatának joga Ausztriában csak egy évvel ezelőtt lett törvénybe iktatva. Hasonlóan alakult a kétnyelvű falutáblák felállítása is – erről már az 1955-évi államszerződés rendelkezett, de csak 2000-ben állították fel. Ennek 2001-ben történő alkotmánybírósági módosítása, amely a kétnyelvű helységnévtáblák felállításának a küszöbét 25%-ról 10% százalékos kisebbségi létarányra csökkentette is páratlan vitákat és elleéállást váltott ki az egyik meghatározó osztrák kormánypárt részéről. Számos egyéb törvénynél mint pl. az óvoda- és iskolatörvénny hasonló volt a helyzet. Az Európa-tanács nyelvchartájának ratifikálása az osztrák Szövetségi Gyűlés által 2001 májusában csak egy újabb láncszem ebben a gyűjteményben ebből a burgenlandi őshonos (autochton) helyi lakosság teljes egészében kimaradt.
d. Sajnos el kell mondanom, hogy Magyar oldalról sem túl rózsás a kép. Abból a folyamatból például, amely az egyes alapszerzödések megkötésével kezdödött és végül a státusztörvényben látta beteljesülését az Ausztriai Magyarság szintén teljes egészében kimaradt.
IV. Az identitásőrzés szervezeti keretei 1. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, az MMIK Magyar Média és Információs Központ, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola valamint az egyes iskolák és egyéb kezdeményezések szerepe Alapjában az aktivitásokat ill ennek intézményi szintjét 4 csoportba lehet osztani 1. 2. 3. 4.
A BMKE és égisze alá tartozó egyesületek tevékenysége Az MMIK feladatköre Az egyes egyházak müködése A Burgenlandi Magyarok népföiskolája és a független szervezödések
Ad 1: ide tartoznak : Alsóöri néptáncegyüttes Öriszigeti néptáncegyüttes Felsööri Szeberényi Lajos Citerazenekar Felsöpulyai szinjátszótársulat BMKE Magyar Intezete Ad 2.
Együttmüködési keretek oktatási intézményekkel Együttmüködések osztrák és magyar intézményekkel Digitalizálás és adatbankrendszer Könyvtári tevékenység Tudományos kutató- és kutatást elösegítö munkák Szerkesztöi feladatok Rendezvények stb.
Ad 3
kat., ev., ref.: Alsóöri nöi énekkar Öriszigeti énekkar Felsööri ifj. Olvasókör néptáncegyüttese És szinjátszótársulata
Ad 4
Burgenlandi Magyarok Népföiskolája felsöörött alsóöri szinjátszótársulat Alsoöri férfi énekkar Alsóöri otthon múzeum
2. A médiák (rádió, TV, újságok és az Internet) kiemelt jelentősége a szórványmagyarság elérhetőségében Nagy gond számunkra a célcsoportorientált identitásmegőrzés, sokkal inkább a médiák (rádió, TV, újságok ill. az internet) szerepe lenne a meghatározó, mivel rendezvények szintjén földrajzilag igen nehéz összehozni az érdeklődőket. Ezen a téren azonban sajnos deficitum tapasztalható (pl. az egyetlen magánrádiótól amely naponta magyar nyelvü híreket is közöl megvonták az állami támogatást és 2002 júliusától nem müködik már. az osztrák állami rádióadó /ORF/ burgenlandi rádióadásaiban heti fél órát, a TV-ben pedig negyedévenként fél órát biztosítanak számunkra). Föleg az szórványifjúság elérésének szinte egyetlen lehetösége csak újságok és az interneten keresztül adott. (www.umiz.at) Sokszor az a vád ér bennünket, hogy ez azért van így mert nem vagyunk eléggé öntudatosak, nem lépünk fel követelőzően – a burgenlandi horvátok sokkal magabiztosabban, határozottabban állnának ki jogaikért … igen, rendelkeznek is a megfelelő horvát kisebbségi hivatalnoki létszámmal, mint tartományi, mint állami szinten. Míg a karintiai szlovén kisebbség például a 20. század 50-es éveitől rendelkezett kétnyelvü gimnáziummal és ki tudott képződni egy értelmiségi réteg, amely ma hivatalnoki döntéshozatali jogokat élvez – a burgenlandi Magyar népcsoportnak csak 1992-óta biztosítják a kétnyelvü gimnáziumi képzést.
3. Együttműködések és kooperációk szerepe a szórványproblematika kezelésében.
Kis (sokszor 1 személyes) szervezetként nem lehet felvállalni szórványmagyarsági feladatköröket. Az együttmüködések és kooperációk tehát nagy-, söt döntö mértékben hozzájárulnak a kultúrmunka eredményességéhez. Itt föleg az egyes egyházakat ill. az oktatási intézményeket említeném, de éppúgy az osztrák intézményeket, hivatalokat ill. a burgenlandi horvátok kezdeményezéseit. Ezen felül igen fontos az is, hogy az emberek lássák, hogy milyen gazdag kultúrális élet folyik a határon túli magyarság egyéb régióiban, a kölcsönös megismerés és tapasztalatcsere motiváló hatású és igen meg tudja könnyiteni a helyi kultúrmunkát.
V. A Jövőkép Létszám és támogatottság, gazdasági és politikai irányvonalak, Európai Regionalizmus, határmenti együttműködések és infrastruktúrális koncepciók, a modern technológia szerepe. A centrum-periféria arányváltozásai.
a. Népszámlálás: Aki csak felületesen foglalkozott a Burgenlandi Magyarsággal gyorsan azt állítja, hogy állandóan fogyunk. Ha azonban a hivatalos népszámlálások eredményeit megnézzük kiderül, hogy a 20-ik század 50-es éveitől – kisebb, nagyobb hullámzásokkal – gyakorlatilag stagnálunk (míg az egyéb osztrák kisebbségek létszáma csökken). Azt azonban nem lehet vitatni, hogy a kárpátaljai magyarság körében mi vagyunk a legelöregedettebbek. A korfa alapján azonban ennek kihatásai csak a következő (2011-es) népszámlálásnál fognak mutatkozni. A kérdés itt úgy fog megfogalmazódni, hogy addig Magyarország várható EU csatlakozásának és a határok fellazulásának köszönhetően ellensúlyozni tudja e majd a nyomokban már ma is meglévő migráció ezt a determináltságot. A jelenleg épp folyamatban lévő népszámlálásról még nem rendelkezünk adatokkal. Ezért nem is bocsátkozok becslésekbe.
b. Európai regionalizmus: Sokan hangoztatják ezt a kifejezést, de mi is rejlik jelenleg már mögötte a Burgenlandi Magyar népcsoport számára ? Számos vonatkozásban már ma is észleljük ennek kihatásait: 1. Infrastruktúra kelet nyugativá tétele (autóutak, vasúti összeköttetések fejlesztése) 2. Határon túli együttműködések az oktatás, a kutatás, a kultúra, a bűnüldözés területén stb. 3. Migráció és munkavállalás könnyebbé tétele (határmenti sáv) 4. Kétnyelvü munkaerőkereslet (minden szinten). A szóban forgó – és nyilván még gyermekcipőben járó – regionalizmus eszmélye a jövőben pozitiv keretfeltételeket teremthet a burgenlandi magyarság számára is. c. Egyéb makrótényezők: Magyarország világgazdaságilag is kiemelkedő gazdasági fejlődése, Magyarország várható Európai Úniós csatlakozása a közeljövőben, az Európai Únió súlyponteltolódásai (centralizáció és egyben régiók fejlesztése, felértékelése) megteremtik egyrészt azokat a közgazdasági keretfeltételeket, amelyben mint Ausztriának, mint az egyénnek konkrét érdeke is fűződik a Magyar nyelv és ezzel együtt a Magyar kultúra megőrzéséhez. d. Technológia: A modern számitástechnika, a telekommunikáció és az internet átalakítják a hagyományos kommunikációs csatornákat és feloldják a munkaműveletek helyhez kötöttségét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – egy könyvtár példáját véve – a honlapon történő médiakeresés és online távkölcsönzés eszközeivel a szórványmagyarságból adódó földrajzi távok megszünnek. Ezen felül az interaktiv E-learning, E-reading (nemzetközi cégek gyakorlatából a kultúra területére adaptálva), Chat, Newsletter, digitális adatbankok az egyes folklóregyüttesekről, rendezvényekről stb. (kép, hang és video formában) is a jövö fö irányvonalai közé tartozna. Tervbe van véve például egy kutatói online-fórum létrehozása amely számára a mai Burgenland területének 1000 éves történelmének feldolgozása, forrásanyagok fordítása, digitalizálása és online rendelkezésre bocsátása az is szerepel.
Fennmaradási esélyeink Bizonytalan helyzetekben az ember sokszor találkozik igen szélsöséges álláspontokkal. Sokan azt állítják, hogy ugyis ki fogunk halni – és ismét sokan azt , hogy a magyaroknak valójában csak most kezdödik a fénykoruk. Szerintem a realitást egy kicsit higgattabban kell látni (nem fekezte fehérre festeni, hanem a megfelelö szürke árnyalatot megtalálni) Szerintem fennmaradunk , de átalakulunk.
Ennek a mozzanatait a következö összefüggésekben látnám:
1.
A nyilván még gyermekcipöben járó európai regionalizmus kibontakozása (EU költségvetés 35%-a). Ez nemcsak az államközi határokat lazítaná fel, hanem egyben a nemzetállami eszmét (és ez a félelem osztrák oldalról megvan) is háttérbe szorítaná
2.
Felerösödö nemzetközi kooperációk szintjén (Kárpátmedence gazd. fejlödése, rendezvények nemzetköziesedése, hálózati együttmüködések, stb.)
3.
Az Autochton jelleg háttérbe szorulása és inkább a „tágabb kulturkörhöz való tartozás” elötérbe kerülése. A kérdés itt az, hogy ennek még a nyelv lessz-e az elsödleges meghatárzó eleme ?
4.
Minél fejletteb egy társadalom (posztindusztriális szakasz) annál inkább szüksége van helyi és regionális identitástudatra. Ennek történelmi gyökerei nálunk adottak, csak ki kell fejleszteni azt a stratégiát, hogy ezt hogy tudjuk átültetni a 21 sz. Társadalmi elvárásainak megfelelöen.
