SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
OM Azonosító: 203056 H-5100 Jászberény, Hatvani út 2. Tel.: igazgatóság: 06-20/394-9349, gazdasági iroda: 06-20//393-8112 e-mail cím:
[email protected] Bankszámlaszám: 10045002-00335553-00000000 Adószám: 15832180-2-16 www.szolmusz.hu Engedélyszám: E-001300/2015
SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KLAPKA GYÖRGY SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA HÁZIRENDJE
2016.
2
Tartalomjegyzék I.
BEVEZETÉS ………………………………………………………….............................................3.oldal
II.
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE………………………………………………………………4.oldal
III.
AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE …………………………………………………………………………..6.oldal
IV.
AZ ISKOLA ÁLTAL ELVÁRT VISELKEDÉSI SZABÁLYOK ………………………………8.oldal
V.
A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ……………………………………………….8.oldal
VI.
A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA ………………………………………………………………………………………….8.oldal
VII.
A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ………………………………………….....9.oldal
VIII.
A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ………………………………………………………….....9.oldal
IX.
A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI……………………………………10.oldal
X.
TANKÖNYV ELLÁTÁS HELYI RENDJE, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE……………10.oldal
XI.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI…………………………………..10.oldal
XII.
A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS
XIII.
A TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG INTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSA, MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A TANULÓ ÁTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK …………………………………………………………………………………….12.oldal
XIV.
AZ ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK………………………………………………………12.oldal
XV.
AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALÁNAK SZABÁLYOZÁSA ………………………………………………………13.oldal
XVI.
DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK SZABÁLYAI………………………………………….13.oldal
XVII.
A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN…………………………………………………………………………….14.oldal
XVIII.
A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK…………………………….14.oldal
XIX.
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI……………………………………....15.oldal
XX.
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDDAL LAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK……………………………………………………………………………………...15.oldal
XXI.
ÜZEMI ÉS ISKOLAI GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK RENDJE………………………….17.oldal
XXII.
AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓHASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK……………………………………………………………………………………...19.oldal
XXIII.
ZÁRADÉK ………………………………………………………………………………………...20.oldal
ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI….11.oldal
3 I. BEVEZETÉS 1. A házirend célja, feladata: A házirendben foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend készítésénél a következő jogszabályok az iránymutatóak: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2. A házirend hatálya: A házirend előírásai kiterjednek az iskolával tanulói jogviszonyban lévő valamennyi tanulóra, a tanulók szüleire, az iskolai pedagógusaira és alkalmazottaira. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskolai ellátja a tanulók felügyeletét. A házirend előírásait be kell tartani az iskolával tanulói jogviszonyban lévő valamennyi tanulónak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 3. Hatálybalépése: A házirendet az iskola nevelőtestülete az Intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend a szakképzési centrum főigazgatójának aláírásával lép életbe. A hatálybalépéssel egy időben a jelenleg érvényben lévő házirend hatályát veszti. 4. A Házirend nyilvánossága: 1.) 2.)
3.)
4.)
5.)
6.)
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola honlapján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel a szülői értekezleten. Az újonnan tanulói jogviszonyt létesítő tanulókkal illetve a szülői értekezletre el nem jött szülőkkel az osztályfőnök rövidített írásos formában ismerteti meg a házirendet. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola könyvtárosától, továbbá az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, vagy tanulónak át kell adni.
5. A házirend módosítása: A házirend módosítása a 3. pontban leírtak szerint történhet. A házirend módosítását a nevelőtestület 50 % + 1 fő, az intézményi tanács és a diákönkormányzat javasolhatja írásban az igazgatónál. Az igazgató a javaslatot 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszti, majd a nevelőtestület döntéséről a javaslattevőt írásban tájékoztatja. Felülvizsgálat: évenként a tanévnyitó értekezletek alkalmával.
4 II. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév beosztása a.) A tanév rendjéről az emberi erőforrás miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként a Intézményi tanács Diákönkormányzat véleményének és a gazdálkodó szervek javaslatának figyelembevételével, munkatervben határozza meg. b.) A tanév helyi rendjében kötelezően (jogszabályi elrendeléssel) kell meghatározni: a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a tanítási szünetek időtartalmát, a megemlékezéseket, a nemzeti ünnepeket, az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját, nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját, a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját. c.) A szorgalmi idő két félévre oszlik. A szorgalmi idő befejezését követő munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat. A szorgalmi időben – az első és az utolsó tanítási nap között – tanítási óra, illetve tanítási nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el (pl.: rendkívüli esemény, elemi kár, bombariadó). Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. d.) Az iskola fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt, ha a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig várhatóan nem sikerült pótolni, úgy az igazgató kérelmezi a fenntartónál a szorgalmi idő meghosszabbítását. e.) A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. 2. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje: a.) A tanítás helye az iskola épülete, sportudvara, valamint a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye, tangazdaság, tankonyha. b.) Az iskolában folyó zavartalan nevelő-oktató munkát az iskolavezetés és ügyeletes tanár hivatott biztosítani. A hiányzó pedagógus helyettesítéséről az igazgatóhelyettes (általános) köteles gondoskodni. c.) Az elméleti oktatást – órarend szerint 730 órától 1940 óráig terjedő időszakon belül kell tartani. A napi elméleti órák, az elméleti és gyakorlati órák számát együttesen a köznevelési és szakképzési törvény határozza meg. Egy tanítási óra időtartama 45 perc. Az egyes tanítási órákat 5, 10, 15 perc szünetek közbeiktatásával kell megtartani. A tanulók iskolába történő belépése a diákigazolvány, annak hiányában az ellenőrző könyv felmutatásával lehetséges. A tanulók az első tanítási óra illetve tanórán kívüli foglalkozás előtt az iskola folyosóján, a tanterem előtt gyülekezzenek. Csengetési rend: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. (1.) 9. (2.) 10.(3.) 11.(4.) 12.(5.) 13.(6.) 14.(7.)
730 825 925 1020 1115 1210 1300 1350 1440 1530 1625 1715 1805 1855
-
815 910 1010 1105 1200 1255 1345 1435 1525 1615 1710 1800 1850 1940
Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola 715-től a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.
5 A nappali rendszerű iskolai oktatás délelőtti és délutáni időszakban, a levelező és esti oktatás délelőtti, délutáni és esti időszakban kerül megszervezésre. A helyi körülmények alapján – indokolt esetben – az igazgató ettől eltérően is meghatározhatja a szünetek időtartalmát. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, étkezésére, a helységek szellőztetésére szolgálnak. Tagintézményünkben nincs szervezett étkeztetés, iskolai menza. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését, melyet a tanári ügyelet lát el. Az iskola nyitvatartási ideje: 600 – 1940 óráig. Az iskolavezetés, tantestület, ügyintézők ügyfélfogadási rendje, fogadóórái a bejáratnál kifüggesztve megtekinthető. A tanuló lehetőleg 10 perccel a tanítás előtt jelenjen meg! A tanítás ideje alatt – kivéve a lyukas órákat – csak engedéllyel hagyhatja el az iskola területét! A tanuló az előírt felszerelést hozza magával! d.) A gyakorlati képzés szervezhető – a jogszabályban előírt feltételek esetén – iskolai vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen. A gyakorlati képzés munkarendje a különböző képzési formák, szakmák óraterveiben meghatározott gyakorlati idő figyelembevételével tanévenkénti munkarend kialakításával (személyi órarend, munkarend) történik, a köznevelési és szakképzési törvény előírásai alapján. A gazdálkodó szervezetnél folytatandó üzemi gyakorlatok kezdetének, illetőleg befejezésének alkalmazkodnia kell – eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája a.) A tanulók részvétele A tanuló tanórán kívüli foglalkozáson iskolai keretek közt, vagy az iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoportok, sportegyesületek stb.) munkájában az igazgatóhelyettes (általános) engedélyével – amennyiben az oktatási időt is érinti – az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók és a szülők igénye szerint biztosítjuk, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen ré b.) Kezdeményezők köre A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a diákönkormányzat, a tanulók, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az Intézményi tanács, továbbá más – az iskolán kívül működő szervek, szervezetek kezdeményezhetik. c.) Tanórán kívüli tevékenységek köre Tanórán kívüli iskolai foglalkozásnak tekinthető a tanulószoba, a szakkör, az érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap. A szülők kezdeményezésére, az egyházak szervezésében a tanítás rendjéhez igazodva szervezhető hitoktatás intézményünkben, ehhez igény szerint az iskola termet és oktatástechnikai eszközöket biztosít. d.) Tantárgyi korrepetálások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezető javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. Érettségi vizsgára, szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában elmaradást mutató tanulók részére lehet szervezni. e.) Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az illetékes igazgatóhelyettes hagyja jóvá. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. f.) Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása
6 Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az iskola igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév elején tervezett osztálykirándulások időpontját minden tanév elején október 1-jéig be kell jelenteni írásban az igazgatóhelyettesnek (általános) előzetes engedélyezés végett. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervnek, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része lehet. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen, a tanulók és szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak a figyelembe vételével lehet megtervezni és szervezni. Két vagy többnapos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető. A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulásra indulás előtt a tanulóknak balesetvédelmi oktatást kell tartani, amit formanyomtatványon dokumentálni is szükséges. Kötelező tanulmányi jellegű kirándulás akkor szervezhető, ha az a pedagógiai programban szerepel. Ebben az esetben az intézményünk fedezi a felmerülő költségeket. A nem tanulmányi jellegű kiránduláson való részvételre a tanuló nem kötelezhető, s az azon szerzett ismeretek hiánya miatt nem érheti hátrány a részt nem vevőket. g.) Külföldi utazások Tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai: Tanítási idő alatt, vagy azon kívül a tanuló, szorgalmi időben a közalkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, külföldi továbbképzésben, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az iskola igazgatójának engedélye szükséges. A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára a tanulók részére a tanításból való távolmaradást az igazgató az érvényes jogszabályok szerint jogosult engedélyezni. h.) Sportkör Az iskolában működő iskolai sportkör (ISK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. A működési szabályzat megtekinthető az ISK vezetőjénél. i.) Hagyományőrző tevékenységek:
Vannak olyan hagyományos rendezvények, amelyek minden hasonló iskolában minden évben megrendezésre kerülnek: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, szalagavató, alapítványi bál, ballagás, állami (nemzeti) ünnepek, emléknapok. Iskolánkban a tanulók és nevelők részvételével megrendezésre kerülő események: diáknap, megemlékezés a névadóról a német testvériskolák fogadása, visszalátogatása, tanulmányi kirándulások csoportos színházlátogatások. A tanulók rendezésben való aktív részvétele a sikerélmények adása mellett elősegíti sokoldalú fejlődésüket.
III. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE A tanulók és a közalkalmazottak minden esetben kötelesek betartani az iskola belső rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Kötelesek megóvni a berendezési és felszerelési tárgyak épségét. Az iskola épületét címtáblával, zászlókkal, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. a.) Osztálytermek, szaktantermek, mérőtermek
Az osztálytermek és szaktantermek elsősorban az elméleti oktatás célját szolgálják. A tanítási idő után e tantermek felhasználhatók a tanítási órákon kívüli tevékenységre is.
7
Az osztálytermek és szaktantermek, berendezéseik és felszereléseik megóvása érdekében azokat a tanítási órákon kívüli – az óraközi szünetekben is – folyamatosan zárva kell tartani. Az osztálytermekben, szaktantermekben, mérőteremben elhelyezett eszközöket, felszereléseket, műszereket stb. a tanulók csak szaktanár irányításával használhatják.
b.) Tankonyha, tanétterem, asztalos tanműhely, Electrolux Lehel Kft. Tanműhely A gyakorlati oktatás célját szolgálja, a gyakorlati oktatás során a munkavégzés a szakoktató irányításával történhet a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartásával. c.) Szertárak
A szertárakat a helyi adottságok figyelembevételével lehetőleg szakmánként kell kialakítani. Egy-egy szertár kezelésével pedagógust kell megbízni (szertáros), aki anyagi és fegyelmi felelősséggel őrzi a szertári anyagot, az illetékes szakmai munkaközösség tagjainak bevonásával gondoskodik azok rendbetartásáról, tematikus csoportosításáról, a hozzáférhetőségről. A szertáros megbízása az illetékes szakmai munkaközösség hatáskörébe A szertárakban tanuló csak a szaktanár (szakoktató) jelenlétében tartózkodhat. A szertári anyagok, eszközök szállítása – a szertárból az osztályterembe és vissza – csak tanári felügyelettel történhet.
d.) Könyvtár
A könyvtár nyitvatartási rendjét – a könyvtáros javaslatának figyelembevételével az igazgató határozza meg, a vonatkozó jogszabály szerint. A könyvtárat a tanulók csak a könyvtáros jelenlétében vehetik igénybe, a diákigazolvány felmutatásával. A könyvtár berendezéséért és a könyvtári állományért a könyvtáros anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik.
e.) Tornaterem, kondi-terem és sport udvar A tornaterem és a kondi-terem az iskola tanórai és tanórán kívüli testnevelését, sportját szolgáló létesítmény.
A tornaterem és a kondi-terem használata során mindenkor be kell tartani a rendeltetésszerű használatra előírt követelményeket (biztonság, állagmegóvás, egészségvédelem). A tornateremben és a kondi-teremben a tanulók csak a testnevelők (sportcsoportvezető) adhat utasítást. A gyakorlatokat csak a testnevelő tanárok (sportcsoportvezetők) jelenlétében végezhetik a tanulók.
A tornaterem és a kondi-terem más célra történő igénybevételéhez az igazgató engedélye szükséges. A sportudvar és felszereléseinek használatára vonatkozó szabályok megegyeznek a tornaterem és a kondi-terem használatára vonatkozó előírásokkal. f.) A testnevelést és a sportot kiszolgáló helyiségek (öltözők, mosdók) használata A tornateremhez kapcsolódó öltözők, mosdók rendjének és tisztaságának megőrzéséről, a rendeltetésszerű használatukról a testnevelő tanárok (sportcsoportvezetők) kötelesek gondoskodni. Az iskola testnevelésre és sportra szolgáló létesítményeit – amennyiben az iskola nevelő-oktató munkáját nem zavarja – a jogszabályokba előírtaknak megfelelően, az igazgató előzetes engedélyével, sportrendezvények céljaira más intézmények, sportegyesületek, üzemek és a lakosság is igénybe veheti. g.) Raktárhelyiségek
A raktárakban anyagok és eszközök tárolása csak a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásával történhet. A raktárhelyiségeknek biztonságosan zárhatónak kell lenni. Rendszeres zárva tartásukért a raktáros a felelős. A raktárban az iskola oda be nem osztott dolgozói, tanulói csak a raktáros jelenlétében tartózkodhatnak.
h.) Az iskolai helyiségek használatának átengedése nem iskolai oktatási célokra Az átengedésről a nevelőtestület az Intézményi tanács véleményének meghallgatásával dönt. Külső szervekkel a használatra kötött megállapodásokban rögzíteni kell, hogy az iskola helyiségeinek és létesítményeinek használatára vonatkozó szabályok a külső használóra is kötelezőek javaslata alapján dönt. i.) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
Belépés azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel a portás közreműködésével történik.
8
Az iskola területén, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel csak hivatalos ügyintézés címén tartózkodhatnak az ügyfélfogadás és a fogadóórák rendjében foglaltak szerint, valamint az iskola hivatalos kérésére, illetve a különböző tanfolyamok hallgatói tanfolyami oktatás alatt.
IV. AZ ISKOLA ÁLTAL ELVÁRT VISELKEDÉSI SZABÁLYOK A vonatkozó szabályok betartása mind AZ ISKOLA TERÜLETÉN, mind az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN kötelező.
Az iskola területén és az iskolán kívüli rendezvényeken tilos a dohányzás. Az iskola területén és az iskolán kívüli rendezvényeken tilos a kártyázás és mindenféle szerencsejáték. Az iskola területén és az iskolán kívüli rendezvényeken tilos az alkohol és a drogfogyasztás, illetve a drogok terjesztése.
Hivatalos iskolai rendezvényeken (tanévnyitó, tanévzáró, iskolai ünnepségek) a tanulók megjelenése kötelező, a rendezvényre érkezés az általános szabályok szerint (legkésőbb 10 perccel a rendezvény megkezdése előtt). Megjelenés az előírás szerinti öltözékben: fehér blúz, vagy ing, illetve sötét szoknya, vagy nadrág.
V. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A köznevelési törvény 45. és 46. §-a tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit. Ezek gyakorlásával, végrehajtásával kapcsolatosan feltétlenül figyelembe kell venni: az egyenlő bánásmód elvét, követelményeit a titoktartásra és az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. A tanulók és szülők jogairól és kötelességeiről részletes felvilágosítást, tájékoztatást a tanulók és szülők számára az iskolavezetés és az osztályfőnökök az ügyfélfogadás illetve a fogadóórák rendje szerint adnak.
A tanulói jogok az alsó fokú oktatásból beiratkozottakat az új tanév első napjától, a más intézményből átvett tanulókat a beiratkozást követő naptól illetik meg. A született adottságoknak, képességeknek megfelelő oktatáshoz való joggyakorlás lehetőségét biztosítjuk. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók illetve a tanulásban egyéb okok miatt akadályoztatott tanulóink tanítási időszakban intézményünk gyermekvédelmi felelősétől, illetve az osztályfőnöktől kérhetnek segítséget. A tagintézményünkben hozott döntések, határozatok ellen jogorvoslattal lehet élni, melyet a fenntartónak címezve az iskola igazgatójának kell benyújtani. A levelezéshez való jog a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kívüli időben illeti meg a tanulót. A médiákhoz való fordulási jog előzetes egyeztetés nélkül, de teljes erkölcsi és jogi felelősség mellett megilleti a tanulót, illetve szülőjét (gondviselőjét). A tanulókat megilleti a névviselési jog, amennyiben ebben akadályozzák, illetve sérelem éri segítségért az osztályfőnökhöz fordulhat. A tanulók javasolt öltözéke a szélsőségektől mentes, kulturált öltözék, külsejük legyen ápolt és gondozott. A tanulót nem illeti meg az önbíráskodás joga. Sérelem esetén forduljon segítségért a pedagógushoz, vagy az iskola vezetőségéhez. Amennyiben a családi élethez való joggyakorlásban a tanulót sérelem éri, az osztályfőnökhöz forduljon jogorvoslásért. A törvényileg szabályozott egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítását az esélyegyenlőségi terv szerint garantáljuk. Ha a tanulót fizikai, vagy lelki erőszak éri forduljon a legközelebbi pedagógushoz illetve az osztályfőnökéhez. A tanulónak joga van iskolán kívüli szervezetekben tevékenykedni, amennyiben az nem akadályozza a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését. Lehetőségeink függvényében, a jogszabály előírásainak megfelelően biztosítjuk tanulóink részére a vendégtanulói jog létesítését, gyakorlását.
VI. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának közvetlen fóruma a diákközgyűlés, amely évente egy alkalommal – a diáknapon – kerül megtartásra. Emellett a véleménynyilvánítás lehetőségei és színterei: osztálygyűlés, évfolyamgyűlés szükség szerint szervezve, tanulók nagyobb csoportjának (25 %) kezdeményezése alapján fegyelmi tárgyalásokon való részvétel diákönkormányzat képviselője révén képviselet iskolavezetési, nevelőtestületi értekezleten osztálytitkára révén képviselet az osztály szülői értekezletén részvétel az Intézményi tanács munkájában
9
A diákönkormányzat a tanulók, tanuló közösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. Jogkörét köznevelési törvény alapján gyakorolja. VII. A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA 1.)
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az iskolában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
2.)
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, továbbá az elektronikus naplón és az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatják.
3.)
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az Intézményi tanáccsal.
4.)
A továbbtanuláshoz igényelt információt osztályfőnököktől, illetve a tanulmányi előadótól lehet kérni, ők nyújtanak segítséget e témakörben.
5.)
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója az Intézményi tanács ülésein, iskola honlapján az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják
6.)
A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. írásban az ellenőrző könyvben, elektronikus naplóban
7.)
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjairól az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatja az iskola a szülőket.
8.)
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az Intézményi tanáccsal.
9.)
A különböző iskolai dokumentumokról való tájékoztatás az iskola könyvtárában elhelyezett szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, minőségirányítási program, házirend alapján történik. A tájékoztatásra kijelölt személy az iskola könyvtárosa, a könyvtár nyitvatartási rendjében meghatározott időpontokban.
VIII. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1.) A tanuló távolmaradását, mulasztását, késését igazolni kell. 2.) A mulasztás igazolható: orvosi igazolással (a rendelésen való indokolt megjelenés elfogadható igazolás), a szülők előre, az ellenőrzőbe történt bejegyzése alapján az osztályfőnök igazolhatja a tanuló mulasztását, mely nem haladhatja meg egy tanévben a három napot, hatósági és egyéb alapos indok miatti távolmaradást igazoló okirattal, iskolai, társadalmi, sport vagy kulturális rendezvényeken való részvétellel, melyre előzőleg engedélyt kapott az osztályfőnöktől, szakoktatótól, három napon túli távollét esetén az igazgató engedélyével. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő osztályfőnöki órán be kell mutatni a gyakorlati oktatásról való mulasztás igazolását a gyakorlati munkahelyen is be kell mutatni, A szülő vagy a tanuló köteles bejelenteni a tanuló osztályfőnökének és szakoktatójának, ha beteg. Igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, késés, ha a tanuló nem tud felmutatni orvosi, szülői vagy a fentiekben felsorolt igazolást.
10 Az igazolt és igazolatlan késéseket összegezni kell, amennyiben az eléri az egy tanórai foglalkozás idejét, ez egy igazolt vagy egy igazolatlan órának számít. A vidékről bejáró tanulók részére, a szülő kérésére az osztályfőnök az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel indokolt esetben engedélyezheti a 15 percet meg nem haladó későbbi érkezést illetve a hamarabbi távozást. A tanár a saját tanítási órájáról elengedheti a tanulót. A különböző versenyekre való felkészülés esetén egyéni elbírálás alapján igazgatói engedéllyel felkészülési idő biztosítható. A tanuló bármilyen távolmaradása esetén a tananyagot köteles pótolni. A tanuló tanítási óráról való mulasztását, késését az órát tartó tanár az elektronikus naplóba, gyakorlati oktatásról való mulasztást, kését a tanár és a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az osztályfőnök az e-naplóba jegyzi be. A gyakorlati oktatásról való hiányzást a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkoztatási naplójába bejegyzi. 4.) A felnőttoktatás esti és levelező tagozatán tanulók esetében megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban 20 tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. 3.)
IX. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI Az iskola saját bevételeinek terhére szociális ösztöndíjat nem állapít meg. 1.)
Amennyiben a fenntartó lehetőséget teremt szociális ösztöndíj adására, abban kérelmére az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részesülhet.
2.)
A szociális ösztöndíj, támogatás megállapításának és felosztásának elveit a rendelkezésre álló anyagi lehetőség függvényeként a diákönkormányzat képviselőinek egyetértésével az iskola igazgatója tanévenként állapítja meg. A szociális ösztöndíj, támogatás összegét a tanuló tanulmányi eredménye, magatartása illetve szociális helyzete figyelembevételével az osztály diákbizottság egyetértésével az osztályfőnök állapítja meg és az iskola igazgatója hagyja jóvá.
3.)
Szociális ösztöndíjban és támogatásban a „Klapka” Alapítvány is részesítheti a tanulót, amelyre pályázni kell. A pályázatot a diákönkormányzat és az osztályfőnök javaslata alapján a kuratórium bírálja el.
X. TANKÖNYV ELLÁTÁS HELYI RENDJE, A NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE, AZ ELOSZTÁS RENDJE
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket a jogszabályok szerint biztosítjuk. Ingyenes tankönyv rendelésével, vagy, ha rendelkezésre áll, iskolai könyvtárból való kölcsönzés útján. Az iskola könyvtárosának legkésőbb május 31-ig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet az iskolai könyvtárban rendelkezésre állnak és kölcsönözhetőek. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével, az igazgatóhelyettesek irányításával a tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést véleményezzék. A tankönyvfelelős megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó egyetértő nyilatkozatát.
Az iskola anyagi források hiányában nem alanyi jogon járó további tankönyvtámogatást nem állapít meg. Ha az anyagi lehetőségek biztosítani fogják, a tankönyvtámogatásra rendelkezésre álló keretet a tanulók között fel kell osztani, és elsősorban a tankönyvvásárlás támogatására kell fordítani. A szociális helyzet után előnyben kell részesíteni azt, akinek tanulmányi eredménye és közösségi munkája kiemelkedő, egyéb iskolai tevékenységet is folytat (tanulmányi és sport versenyek). A támogatás konkrét összegére az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős véleményének kikérése után az igazgató tesz javaslatot a nevelőtestületnek. XI. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI
1.)
A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi, vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét.
11 2.)
Az egyéni dicséretek fajtái: a.) osztályfőnök, szaktanári, szakoktatói dicséret, b.) gyakorlati oktatásvezetői dicséret, c.) igazgatói dicséret, d.) nevelőtestületi dicséret. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért utolsó éves tanuló, illetve aki közösségi cselekedetével elismerést szerzett az iskola közösségének miniszteri dicséretre javasolható.
3.)
A szakma legjobbjainak jutalmát a ballagási ünnepségen, tanévzáró, tanévnyitó ünnepély alkalmával a tanulóközösség előtt az igazgató adja át. Az iskola legjobb tanulói, sportolói, a kiemelkedő kulturális munkát végzők elismerésére a tanévzáró, illetve ballagási ünnepségen kerül sor a szülők jelenlétében.
4.)
A jutalmazásra javaslatot tehet: a nevelőtestület bármely tagja, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, gazdálkodó szerv vezetője, az Intézményi tanács tagjai.
5.)
Dicséretek, elismerések bejegyzése: az ellenőrző könyvbe: dicséretet, az osztálynaplóba valamennyi elismerést
6.)
A jutalmak anyagi fedezetét az iskolai költségvetés, és a „Klapka” Alapítvány biztosítja.
XII. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI Ha a Házirendben foglalt kötelezettségeinek a tanuló nem tesz eleget, annak rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, akkor fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben részesülhet.
Ha a Házirendben foglalt kötelezettségeinek a tanuló nem tesz eleget, annak rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, akkor fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben részesülhet.
A tanulók felelősségre vonásának formái és fokozatai: -
Szaktanári szóbeli és írásbeli figyelmeztetés
-
Gyakorlatioktatás-vezetői figyelmeztetés, intés
-
Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés
-
Főigazgatói/igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás
-
Fegyelmi útján való felelősségre vonás (Az eljárás illetve a megelőző egyeztető eljárás rendjét az SZMSZ tartalmazza. A fegyelmi büntetés lehet:
-
megrovás
-
szigorú megrovás
-
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
-
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába
-
eltiltás az adott iskolában (tagiskolában) a tanév folytatásától
-
kizárás az iskolából.
Az igazolatlan mulasztás következményei:
1-4 igazolatlan óra - osztályfőnöki figyelmeztetés
5-9 igazolatlan óra - osztályfőnöki intés
10-14 igazolatlan óra - igazgatói figyelmeztetés
15-19 igazolatlan óra - igazgatói intés
20-24 igazolatlan óra - igazgatói megrovás
25-30 igazolatlan óra- nevelőtestületi megrovás
Az igazolatlan órák esetén a törvényi elvárásnak megfelelően értesítési kötelezettséggel élünk.
12
XIII. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, TOVÁBBÁ A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI 1. A fenntartó határozza meg a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. A térítési díj és tandíj befizetése két részletben, az első félévben szeptember 15-ig, a második félévben január 31-ig történik. 2. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából hiányzik,vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről a tagintézmény-vezető dönt. 3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót a meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló –tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. XIV. AZ ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulók munkavédelmi oktatása: Az iskola tanulóit munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Osztályfőnöki óra: az első órán ismertetni kell a munkavédelmi és tűzvédelmi alapfogalmakat, az iskolai munkavédelmi szervezetét, a magatartás szabályait az iskolába és az iskola rendelkezése folytán végzett munka esetén, valamint a házirendet, elsősegélynyújtást, a kártérítés tanulókra vonatkozó részét, a tűzvédelmi és vagyonvédelemmel kapcsolatos szabályokat, külön kiemelten a mérések, szakköri foglalkozások, testnevelési órák vonatkozásában. Az anyag elsajátításáról visszakérdezéssel kell meggyőződni, amit az oktató aláírásával igazol. A mérőszobában a méréseknél az első foglalkozáson a mérési feladatok során felmerülő baleseti, esetleges tűzveszélyekről és a magatartási szabályokról oktatást kell tartani. A jellemző veszélyforrásokat jelentő bemutató méréseknél (kísérleteknél) a tanár utaljon a veszélyforrásokra, veszélyhelyzetekre. Térjen ki a baleset, egészségkárosodás, tűz vagy közvetlen veszély esetén a szükséges intézkedésekre, az elsősegélynyújtásra. Szakköri foglalkozásoknál az első foglalkozás alkalmával ismertetni kell a foglalkozások tervét, az annak megfelelő munkavédelmi és tűzvédelmi, valamint magatartási szabályokat. Testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a gyakorlatok, a feladatok ismertetésekor, illetve bemutatásakor ki kell térni a jelentősebb veszélyhelyzetekre, azok megelőzésére, a már megtörtént baleset esetén a tennivalókra. Kirándulások, szakmai kulturális, ODK táborozások, társadalmi munkák megkezdése előtt ismertetni kell a programmal kapcsolatos magatartási szabályokat és az esetleges baleseti lehetőségeket. Ki kell hangsúlyozni, hogy a balesetek milyen módon előzhetők meg. A programban résztvevők az elhangzottakat tudomásul vétel végett az oktatási jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják. Tanműhelyi csoportos oktatás esetén munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat- a nappali és felnőttoktatásban, felnőttképzésben részt vevőket egyaránt- minden tanév megkezdésekor, más feladatra, műveletre vagy más munkahelyre történő beosztáskor, a munkakörülmények jelentős változása esetén. Ezen oktatást a tanműhelyekben rendszeresített oktatási naplóba vagy oktatási kartonra kell vezetni. Tanműhelyi csoportos oktatás esetén úgy a gyakorlati, szakmai, mint az elméleti munkavédelmi oktatást a csoportot oktató szakoktatónak kell megtartani és dokumentálni. A szakmai programból fakadóan a bemutató oktatás alkalmával a témához kapcsolódó baleseti veszélyforrásokat, azok megelőzését úgy elméletileg mint gyakorlatilag be kell mutatni, illetve oktatni kell. A gyakorlati foglalkozás közben felmerülő munka- és tűzvédelmi veszélyforrásokra azonnal ki kell térni, ha szükséges soron kívül oktatással kell biztosítani a balesetmentes tevékenységet. A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzésért, annak munka- és tűzvédelmi vonatkozásáért a munkáltató a felelős. A védőfelszerelések, eszközök, védőruházat biztosításának módját a gazdálkodó szervezetnél az azonos munkahelyen és munkakörben foglalkoztatott dolgozókra meghatározott módon kell a tanulók számára is biztosítani.
13 Elsősegélynyújtó dobozokat ki kell helyezni: gazdasági irodában, a tornateremben vagy szertárban. Az elsősegélynyújtó felszerelés helyét a közelben elhelyezett táblával kell jelölni. Áramütéses baleset esetén – ha nem történt eszméletvesztés, akkor is – a sérültet a kórház rendelőintézetébe kell szállítani kivizsgálás, illetve megfigyelés céljából. XV. AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALÁNAK SZABÁLYOZÁSA
1.)
Mobiltelefont a tanulók bejelentés nélkül hozhatnak az iskolába, amelyet csak a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások kivételével használhatnak, az órák és a foglalkozások alatt néma üzemmódban kell elhelyezniük a táskában.
2.)
Iskolába a tanulók nagy értékű tárgyakat, nagyobb összegű készpénzt lehetőleg ne hozzanak, mert azokért az iskola felelősséget nem vállal.
3.)
A tanulók az iskolába kerékpárral járhatnak, amelyek a tanulói kerékpártárolóba helyezhetnek el lezárt állapotban. Az iskola a kerékpárokért felelősséget nem vállal.
4.)
Az iskola területére tilos balesetveszélyt okozó idegen tárgyak, szúró, vágó, ütő eszközök, robbanó, vagy tűzveszélyes anyagok behozatala.
5.)
A foglalkozásokra (tanítási órákra) a pedagógusok által csak a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben felsorolt dolgok, illetve az SZMSZ-ben meghatározott eszközök vihetők be.
XVI. DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK SZABÁLYAI A tanulók közösségei Az osztályközösség 1.) 2.)
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök 1.) 2.)
3.) 4.)
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az Intézményi tanács. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak az iskola tanuló is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat 1.) 2.) 3.) 4.)
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el.
14 Az iskolai diákközgyűlés 1.) 2.) 3.) 4.)
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni, melyre a szülőket is meghívjuk. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév áprilisában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
XVII. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN
1.)
2.)
3.) 4.)
A tanuló kötelessége hogy életkorához, fejlettségéhez továbbá iskolai elfoglaltsághoz igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásban. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságra vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes (az osztályfőnök kijelölése és feladat meghatározása alapján) portások (a reálmunkaközösség-vezető koordinálásával, az osztályfőnökök kijelölése alapján) A portaszolgálatot a 10. és 11. osztályok tanulói adják. a.) Hetesek feladatai: A hetesek megbízása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
b.) Tanulói portás feladatai: A portaszolgálat 725-től 1300 óráig tart. 5.) 6.)
köszönti az iskolába érkező felnőtteket, majd útbaigazítja őket; zárva tartja az iskola kapuját, és a tanulókat csak akkor engedi ki, ha az órát tartó nevelő lekísérte őket; segíti a felnőtt portás, illetve a portán ügyeletet teljesítő pedagógus munkáját ha gyanús idegeneket lát az iskola területén, akkor értesíti a biztonsági őrt, a felnőtt portást vagy a legközelebbi nevelőt; a portásfülkét csak engedéllyel hagyhatja el.
Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Indokolt esetben a kijelölt tanulók – az 1.pontban foglaltak figyelembevételével – felnőtt dolgozó irányításával közreműködnek az iskola udvarának és környezetének rendbetételében. (pl.: nagymértékű havazás, illetve ősszel a lehullott nagy tömegű levelek eltakarítása esetén).
XVIII. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
1.)
Lehetőségeink, adottságaink függvényében biztosítjuk tanulóink részére a tantárgy és pedagógus választási jog gyakorlását. Amennyiben eltérő a tanuló, a szülő (gondviselő) és az intézmény (pedagógusok) véleménye, abban az esetben a nevelőtestület döntése az érvényes.
15 2.)
3.) 4.)
Az iskola igazgatója – a pedagógiai program alapján – minden év április 15-ig elkészíti és hirdetmény útján közzéteszi a választható tantárgyakat. Ezzel egy időben jelzi a felkészítés szintjét. A tantárgyak kiválasztásánál az igazgató kikéri az Intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét. A tanulók május 20-ig adhatják le a tantárgy és felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntéseit, amelyeket az iskola összesít. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a tantárgyválasztás megváltoztatása iránti kérelmét írásban nyújtja be az igazgatónak, aki a lehetőségeket mérlegelve engedélyezi azt.
XIX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Osztályozó vizsga: Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti követelményei a pedagógiai program helyi tantervének tantárgyi követelményrendszereivel azonosak.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek
osztályozó vizsga formája írásbeli x x
Matematika
x
Tantárgy megnevezése
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika
x
Biológia – egészségtan
x
Fizika
x
Kémia
x
Földrajz
x
Ének-zene vagy Vizuális kultúra
szóbeli x x az írásbeli eredménytelensége esetén x x az írásbeli eredménytelensége esetén az írásbeli eredménytelensége esetén az írásbeli eredménytelensége esetén az írásbeli eredménytelensége esetén
x a gyakorlati eredménytelensége esetén
Informatika Testnevelés és sport Szakmai tárgyak
gyakorlati
x x x
x
az írásbeli eredménytelensége esetén
A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51 §-ának (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi számára. A nevelőtestület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletben foglalt értesítési kötelezettségének. Különbözeti vizsga: különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak, illetve az iskolánk helyi tantervében szereplő tananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van másik iskolatípusból érkezik (pl. szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba)
Javítóvizsga: javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.
16 Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte.
Pótló vizsga: pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Szintvizsga: Az iskolánkban oktatott szakmák szakmai és vizsgakövetelményei szerint szintvizsga szervezhető, vagy nem szervezhető. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezi, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók vizsgára bocsátásának feltétele a szintvizsga eredményes teljesítése. Ebben az esetben az adott szakképesítést tanuló részére a szintvizsga letétele kötelező. A szintvizsga időpontját az iskola évente állapítja meg, a kamarával való egyeztetés után. A vizsga előtt 1 hónappal a gyakorlati oktatásvezető tájékoztatja a tanulókat a vizsga időpontjáról, a szakoktatók pedig a szintvizsga követelményeiről. A szintvizsga eljárási rendjét és követelményeit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a Nemzeti Agrárkamara gyakorlati szintvizsga szabályzata tartalmazza, amelynek elérhetősége intézményünk honlapján megtalálható.
II. Vizsgák időpontjai, vizsgaidőszakok:
Különbözeti vizsga: szaktanárral egyeztetett időpontban Osztályozó vizsga: félévi: a félévi osztályozó értekezlet utáni 2. hét, év végi: az év végi osztályozó értekezlet utáni 2. hét Szintvizsga: külön ütemterv szerint Független vizsgabizottság előtti vizsga: az első félév, valamint a tanév utolsó hete Javító vizsga: augusztus 15. és 31. közötti időszakban külön ütemterv szerint Pótló vizsga: az egyes vizsga nemeknek megfelelően külön ütemterv szerint
Vizsgákra való jelentkezés határideje, módja:
A vizsgatípustól függően az éves munkaterv, vagy külön ütemterv szerint. A vizsgák időpontjáról és a vizsgára való jelentkezés módjáról tájékoztatást adnak az osztályfőnökök és az iskola titkársága. Emellett a beosztás megtekinthető a hirdetőtáblákon is.
III. Vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendje
Az osztályozó és a különbözeti vizsga szakmai gyakorlat, informatika és testnevelés tantárgyakból gyakorlati vizsga, a többi tantárgyból írásbeli vizsga. A javítóvizsga típusa közismereti és szakmai elméleti tantárgyak esetén: írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati.
A vizsgák követelménye a NAT által meghatározott és a helyi tantervben szereplő, az arra a tanévre vonatkozó tananyag. A vizsga feladatlapok különböző típusú feladatokat tartalmaznak, melyek a tanultak felidézését, alkalmazását és értelmezését igénylik. Az egységes javítást és értékelést a tantárgy szakmai munkaközösség-vezetője által adott útmutató biztosítja. Az elbírálás szempontjai: a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége a felelet logikus felépítettsége a tanuló fogalmazásmódja, stílusa Az írásbeli vizsga eredményét legkésőbb1 héten belül a tanulóval közölni kell. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon a vizsgázó tantárgyi eredményét jeles, jó, közepes, elégséges és elégtelen osztályzatokkal kell minősíteni.
17 XX. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDDAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
A tanulók pályaalkalmassági, könnyített és gyógytestnevelési, rendszeres orvosi vizsgálatát az iskolaorvosi szolgálat végzi. Az iskolaorvosi szolgálat meghatározott rendelési időben (de. 800 – 1200 óráig illetve 1300 – 1500 óráig) sürgősségi ellátást is végez. Az iskolaorvosi szolgálat nyilvántartás vezet a rendszeres ellátást igénylő tanulókról és így az osztályfőnökökkel egyeztetve végzi ezen feladatát. Az iskolaorvos, iskolavédőnő megelőző céllal előadásokat tart a tanulók számára. A tanulót ha egészségi állapota indokolja az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák az iskolánkban megszervezettek. A mindennapi testedzés formái: egyrészt a kötelező tanórai foglalkozások, másrészt a tanórán kívüli foglalkozások, illetve az iskolai sportköri foglalkozások keretében a tanulók részére biztosított. Az egészséges életmód elvárásainak megfelelően az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken tilos: szeszesital fogyasztása, a dohányzás a 18 éven aluliaknak, a nagykorúak csak a tanulók számára kijelölt helyen dohányozhatnak, kábítószer behozatala, terjesztése, fogyasztása.
A tagintézményünk által szervezett egészségügyi ellátásról, annak időpontja előtt 3 nappal az osztályfőnök írásban tájékoztatja a szülőt (gondviselőt). Amennyiben nem kívánják azt igénybe venni, legkésőbb 1 nappal az esedékesség előtt írásban azt jelezzék az osztályfőnöknek. Amennyiben az ellátás elmaradása veszélyezteti a tanuló egészségét, úgy annak „magánúton” történő pótlását a szülő (gondviselő) 1 héten belül igazolja (az ellenőrzőben orvosi igazolással) az osztályfőnöknél.
XXI. ÜZEMI ÉS ISKOLAI GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK HÁZIRENDJE A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Electrolux Lehel Kft. tanműhelyének üzemi házirendje Az üzemi házirend előírásainak megtartása valamennyi tanuló számára kötelező, azok megszegése fegyelmi vétségnek minősül! Gyakorlati foglalkozások rendje: Munkarend
A tanuló munkakezdés előtt 5 perccel munkaruhában köteles megjelenni a munkahelyén.
1.)
Az ebédelés csoportosan történik az üzem által meghatározott időben. A tanulók kötelesek az üzemi étkezde rendjét betartani és kultúrált módon étkezni. A munkaidő végén a tanulók kötelesek elvégezni a szerszámaik, munkaeszközeik karbantartását, munkahelyük takarítását.
2.) 3.)
A gyakorlati oktatás 6 óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb 22 óráig tarthat. A tanulók éjszakai munkára nem oszthatók be. A munkaidő kezdésének illetőleg a befejezésnek alkalmazkodni kell az Electrolux Lehel Kft. munkarendjéhez. A munkaidő a gyakorlati oktatás során a képzés típusának megfelelően a helyi tantervben meghatározottak szerint 6-8 óra.
A tanulóknak munkaidő után tisztálkodniuk kell és az üzemből csak utcai ruhában távozhatnak. Az öltözői, mosdók tisztaságára és rendjére minden tanulónak kötelessége ügyelni. A tanuló köteles ellenőrző könyvét, munkanaplóját vagy foglalkozási füzetét minden nap magával vinni a munkahelyre. A munkanapló, foglalkozási füzet vezetése minden tanuló számára kötelező. A tanuló munkaidőn túl munkát nem vállalhat, nem túlórázhat, munkaidőt előre ledolgozni tilos!
Foglalkozásokról való távolmaradás, mulasztások igazolása 1.)
A tanuló munkahelyét szakoktatója, tanára engedélye nélkül nem hagyhatja el.
18 2.)
A gyakorlati foglalkozásról indokolt esetben – a szülő előzetes személyes vagy írásbeli kérése alapján a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati oktatási napról, a szakoktató legfeljebb három gyakorlati oktatási óráról adhat távolmaradási engedélyt. Ettől eltérő távolmaradások engedélyezése az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. A tanulók gyakorlati képzéséről való mulasztásával kapcsolatos tudnivalókat az iskolai házirend tartalmazza.
Az üzemi, munkahelyi mulasztását a szakoktatónál, tanárnál, majd az osztályfőnöknél kell igazolni.
Tilalmak 1.) Tilos az üzem területére bevinni: szeszes italt értékes személyi tárgyakat, valamint minden olyan eszközt, amely a biztonságos munkavégzést veszélyezteti. 2.) Tilos a dohányzás. Tanműhelyi és személyi tulajdon védelme 1.)
A tanműhelyben lévő gépek, berendezések megóvása, karbantartása minden tanuló kötelessége.
A tanműhelyből történő bármiféle eszköz eltulajdonítása fegyelmi vétségnek minősül. A gondatlanságból, szándékos rongálásból vagy eltulajdonításból származó károkat a tanuló köteles megtéríteni. Minden tanuló köteles tiszteletben tartani mások személyi tulajdonát.
Munkavédelem, elsősegélynyújtás
A tanuló munkahelyén csak a munkaterületére rendszeresített munkaruhában dolgozhat. A munkaruha épségéről, tisztaságáról minden tanuló köteles gondoskodni.
1.)
Miden tanuló köteles a munkaterületére előírt egészségvédelmi, tisztasági, közlekedési és balesetelhárítási szabályokat betartani.
2.)
Munkaközben a munkavégzéshez előírt védőeszközök, védőfelszerelések használata kötelező.
3.)
Ha a tanulót baleset éri, azonnal köteles jelenteni szakoktatójának, illetve közvetlen felettesének.
A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája iskolai gyakorlati képzőhelyeinek Házirendje a gyakorlati képzést végző munkahelyen Az iskolai gyakorlati képzőhelyek házirendjének megtartása valamennyi tanuló számára kötelező, azok megszegése fegyelmi vétségnek minősül! Gyakorlati foglalkozások, szakmai alapozás oktatásának rendje: Munkarend
A gyakorlati oktatás 6 óra előtt nem kezdődhet és legfeljebb 22 óráig tarthat. A tanulók éjszakai munkára nem oszthatók be. A munkaidő kezdésének illetőleg a befejezésnek alkalmazkodni kell az Electrolux Lehel Kft. munkarendjéhez. A munkaidő a gyakorlati oktatás során a képzés típusának megfelelően a helyi tantervben meghatározottak szerint 6-8 óra.
2.)
A tanuló munkakezdés előtt 5 perccel munkaruhában köteles megjelenni a munkahelyén.
3.)
A munkaidő végén a tanulók kötelesek elvégezni a szerszámaik, munkaeszközeik karbantartását, munkahelyük takarítását.
A tanulóknak munkaidő után tisztálkodniuk kell és a munkahelyről csak utcai ruhában távozhatnak. Az öltözők, mosdók tisztaságára és rendjére minden tanulónak kötelessége ügyelni.
A tanuló köteles ellenőrző könyvét, munkanaplóját vagy foglalkozási füzetét minden nap magával vinni a munkahelyre. A munkanapló, foglalkozási füzet vezetése minden tanuló számára kötelező.
19 A tanuló munkaidőn túl munkát nem vállalhat, nem túlórázhat, munkaidőt előre ledolgozni tilos!
4.)
Foglalkozásokról való távolmaradás, mulasztások igazolása 1.)
A tanuló munkahelyét szakoktatója, tanára engedélye nélkül nem hagyhatja el.
3.)
A gyakorlati foglalkozásról indokolt esetben – a szülő előzetes személyes vagy írásbeli kérése alapján a gyakorlati oktatásvezető egy gyakorlati oktatási napról, a szakoktató legfeljebb három gyakorlati oktatási óráról adhat távolmaradási engedélyt. Ettől eltérő távolmaradások engedélyezése az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. A tanulók gyakorlati képzéséről való mulasztásával kapcsolatos tudnivalókat az iskolai házirend tartalmazza.
Az üzemi, munkahelyi mulasztását a szakoktatónál, tanárnál, majd az osztályfőnöknél kell igazolni.
Tilalmak 1.)
Tilos a gyakorlati képzőhely területére bevinni: szeszes italt értékes személyi tárgyakat, valamint minden olyan eszközt, amely a biztonságos munkavégzést veszélyezteti.
2.)
Tilos a dohányzás.
A gyakorlati képzőhelyi és a személyi tulajdon védelme 1.)
A gyakorlati képzőhelyen lévő gépek, berendezések megóvása, karbantartása minden tanuló kötelessége.
A gyakorlati képzőhelyről történő bármiféle eszköz eltulajdonítása fegyelmi vétségnek minősül. A gondatlanságból, szándékos rongálásból vagy eltulajdonításból származó károkat a tanuló köteles megtéríteni. Minden tanuló köteles tiszteletben tartani mások személyi tulajdonát.
Munkavédelem, elsősegélynyújtás 1.)
Minden tanuló köteles részt venni a munkahelyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi oktatásban és az ott elsajátítottakat betartani.
2.)
A tanuló munkahelyen csak a munkaterületére rendszeresített munkaruhában dolgozhat. A munkaruha épségéről, tisztaságáról minden tanuló köteles gondoskodni.
3.)
Minden tanuló köteles a munkaterületére előírt egészségvédelmi, tisztasági, közlekedési és balesetelhárítási szabályokat betartani.
4.)
Munka közben a munkavégzéshez előírt védőeszközök, védőfelszerelések használata kötelező.
5.)
Ha a tanulót baleset éri, azonnal köteles jelenteni szakoktatójának, illetve közvetlen felettesének.
XXII.
AZ ELEKTRONIKUS NAPLÓ HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
1. 2.
Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót használ. Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülő/gondviselő egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. A szülő/gondviselő – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. A tanulók félévi osztályzatát az iskola –az elektronikus napló mellett –a szülővel/gondviselővel az értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül is írásban közli. Az elektronikus naplóhoz a szülők/gondviselők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést igényelhetnek. A hozzáférést az osztályfőnököknél lehet kérni. Az elektronikus naplót a pedagógusok, a szülők/gondviselők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják. Abban az esetben, ha a szülő/gondviselő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e - naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül írásban történik. Az
3.
4. 5. 6. 7. 8.
20 osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe (ellenőrzőbe) a tanuló feladata. A bejegyzéseket a szülőnek láttamoznia kell XXIII. ZÁRADÉK A házirend jóváhagyásának eljárási szabályai: Intézményi tanács-véleményezés Diákönkormányzat-véleményezés Nevelőtestület-elfogadás Fenntartó-jóváhagyás, amennyiben a házirend olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fenntartóra vonatkozóan többlet kötelezettséggel jár. Legitimációs záradék A házirend személyi és időbeli hatálya A Szolnoki Műszaki Centrum Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája házirendjét a nevelőtestület felülvizsgálta és módosította: 2016.augusztus 23-án. Jelen házirend a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum főigazgatójának valamint rá átruházott hatáskörben a tagintézmény vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba 2016. szeptember 1-én és ezzel az ezt megelőző házirend érvénytelenné válik. Ratifikációs záradék Az iskola házirendjének betartása a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Klapka György Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája minden diákjának, pedagógusának, munkavállalójának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek alapvető kötelessége. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadta el, amelynek során az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolta, amit jelen aláírásukkal megerősítenek. Jászberény, 2016.augusztus 23.
(Tamás Zoltán) igazgató
Jóváhagyta: ( Hicsó György) főigazgató
(Garamvölgyi Mihály)
( Német Tiborné)
intézményi tanács elnöke
DÖK- segítő tanár
