Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről
2012. április
1
„Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani tudás és képesség nem tudja teljesen kiszámíthatóvá tenni a szociális történést, de jó esély a sikerre.”
2007. október 01.-től Újszász és Zagyvarékas mikro-térséget alkotott, (így kistérségi társulás formájában látja el feladatait) melynek neve Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja, melynek székhelye Újszászon található. Feladatainkat a „Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.”, valamint „A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. alapján végezzük, melyek a következőek: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - időskorúak nappali ellátása, - családsegítés, (adósságkezelési szolgáltatás ) - gyermekjóléti szolgáltatás, A kötelező feladatellátáson túl az alábbi szolgálatok is működnek: - támogató szolgálat, - közösségi pszichiátriai ellátás, - közösségi szenvedélybeteg ellátás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ellátási területe: Újszász város közigazgatási területe Zagyvarékas község közigazgatási területe Közösségi pszichiátriai ellátás vonatkozásában: Szolnok, Újszász, Zagyvarékas, Szászberek, Vezseny, Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű, Besenyszög, Tiszasüly, Nagykörű, Csataszög, Kőtelek, Hunyadfalva, Szajol települések közigazgatási területe. Az alapszolgáltatások közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását Újszász Akácfa út 90. szám alatti telephelyen biztosítjuk. Közösségi szenvedélybeteg ellátás vonatkozásában a településünkön élő rászorulókat a besenyszögi intézmény látja el, míg a Támogató szolgálatot a rákóczifalvai központ. A „Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások és ellátások infrastrukturális feltételeinek minőségi fejlesztése a Zagyva menti mikrotérségben”, ÉAOP-4.1.3/C-2f2010-0002 nyertes projekt megvalósítása alatt a Támogató szolgálat a Polgármesteri Hivatalban, míg a többi ellátás a Művelődési Házban fogadta ügyfeleit. A gazdasági osztály Önkormányzati lakásban kapott helyet.
2
2011. november 15.-én megtörténtek az új épületek műszaki átadás-átvétele, december 31.-én jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkeztünk. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló I/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet követelményeinek, valamint az esélyegyenlőségi törvényben foglalt elveknek maximálisan megfelelünk, remélhetően a szolgálatok végleges működési engedélyének kiadása nem ütközik akadályba. A szolgálatok szakmai feltételei nagymértékben javultak, az új épület, többek között kellő számú interjúszobával, konferenciateremmel bővült. Megszűntek a zsúfolt munkakörülmények, biztosítottak a tárgyi, technikai feltételek. A 2011. és az azt megelőző évre jellemző a szakmai dolgozók stabilitása, vagyis a fluktuáció – mentesség. A pályázat által szeretnénk elérni a szociális ellátórendszer oly mértékű fejlesztését, amely alapját képezi egy egységes színvonalú és széleskörű szociális alapellátásnak. A rászorulók számára lehetővé tesszük a helyben történő, szakszerű problémakezelést, korszerűbb feltételek mellett, amely a különböző életvitelű és problémájú személyek nehézségeit képes komplex módon kezelni. Tisztelt Képviselő-testület! Ezen beszámoló 2011. január 01. – 2011. december 31. időszakot öleli fel.
3
I. AZ ADOTT IDŐSZAKBAN VÉGZETT SZAKMAI MUNKA BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE 1. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A Gyermekjóléti Szolgáltatás céljai és feladatai: A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI törvény alapján látja el, valamint a kapcsolódó kormány és népjóléti miniszteri rendeletek előírásainak megfelelően végezzük. Az 1997. évi XXXI. törvény előírásainak megfelelően a települési önkormányzatok a Gyermekjóléti Szolgálatok felállításával, azok tevékenységén keresztül segítjük a gyermekek családban történő nevelkedését, veszélyeztetettségük megelőzését, valamint a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését. A Gyermekjóléti szolgálat feladatainak általános bemutatása: Az ügyfélszolgálatot a Városi Művelődési Ház egyik klubhelyiségében bonyolítottuk, egyéb szolgálatainkkal közösen. Miután nem tudtunk biztosítani külön helyiséget, arra törekedtünk, hogy a területen végzett munkánk legyen hangsúlyosabb. Elmondható, hogy az ügyfélszámunk 2011 – ben jelentősen visszaesett. A településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében egyéni esetkezelés történik családgondozás keretében. A szolgálatunk gyermeket és családját egységes rendszernek tekintve, rendszerszemléletben végzi munkáját. Szociális csoportmunkát, közösségi szociális munkát szükség szerint végez. Érdekvédelemre törekszik, annak érdekében, hogy a családok a kapott segítséggel a későbbiekben önállóan is meg tudják oldani problémáikat. A hangsúly a képessé tevésen van. A gyermeki jogokat és kötelességeket, a szülői jogokat és kötelezettségeket széles körben ismerteti, betartásukat munkájával elősegíti. Delegáltként részt vesz a térségben megszervezett szakmai továbbképzéseken. Gondoskodik arról, hogy a jelzőrendszeri értekezleteken, esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon az érintettek megjelenjenek. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival és munkatársaival hatékonyan együttműködik. A jeles napokon rendezvényeken, iskolai szünetekben szabadidős programok megszervezésében és lebonyolításában részt vesz. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóinak feladatai közé tartozik: családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok elhárítása, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, helyettes szülői ellátás szervezése és működtetése, segítő munka végzése és más szolgáltatások nyújtása, egyéb szolgáltatók által nyújtott ellátások közvetítése, közreműködés az önkormányzat, gyámhatóság tevékenységében. Ezen feladataikat, az ellátások teljesítésével - gondozással, az ellátások közvetítésével szolgáltatással, szervező tevékenységgel - szervezésével biztosítjuk. A feladatok ellátásához használt módszerek: az esetmunka, a csoportmunka, a közösségi szociális munka. Elsődlegesen a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani, a gyermek a kliens, a családot komplex rendszerként kezeljük, a családi egyensúly helyreállítására törekszünk.
4
A cél, hogy a szociális munka sajátos eszközeivel segítséget nyújtsunk a klienseknek a mindennapi életüket fenyegető gazdasági, és társadalmi negatív hatások kivédéséhez. Arra törekszünk, hogy a kliensek képessé váljanak arra, hogy a különböző problémákat önállóan, saját erejükből oldják meg, ezáltal szociális működőképességük erősödjön. Tevékenysége során a családi problémák megelőzésére, a hatósági út elkerülésére törekszünk. Jelzőrendszer működtetése a településen: A gyermekek veszélyeztetettségének észlelése, és a preventív ellátások megszervezése érdekében a veszélyeztetettségről a jelzőrendszer szakszerű működtetésével szerezünk tudomást. E védőgyűrű résztvevői: védőnők, a gyermekorvos, háziorvosok, az óvoda, - iskola gyermekvédelmi felelősei, a gyámhivatal, a pártfogó felügyelők, a rendőrség, a családsegítő szolgálat családgondozója, a nevelési tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat szakemberei, civil szervezetek. Az együttműködés kiterjed: a kölcsönös tájékoztatásra, egymás tevékenységének gyakorlati megismerésére, támogatására, kölcsönös konzultációra és tapasztalatcserére, a legmegfelelőbb ellátás biztosítása érdekében feladatok egymástól való kölcsönös átvállalására. Az együttműködés során az érintett intézmények és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai közlik egymással azokat az adatokat, panaszokat, vizsgálati eredményeket, amelyek a közös célok eléréséhez, illetve a közös feladatok legjobb ellátásához szükségesek. A jelzőrendszer tagjai rendszeresen részt vesznek a megbeszéléseken, kapcsolatunk a tagokkal nem csak a jelzőrendszeri megbeszélésekre irányul, hanem probléma esetén telefonon, vagy személyesen azonnal jeleznek. A közoktatási intézményekkel történő együttműködés azért vált kiemelten fontossá, mert a személyesebb törődés, nagyobb odafigyelés is sokat javíthat a gyermekek helyzetén. A gyermekek „beviszik” az óvodákba, iskolákba a szülők egyre intenzívebben jelentkező gondjait, a munkanélküliséget, a közműtartozásokat, az elszegényedést, a kilátástalan lakáshelyzetet. Szolgálatunk igyekszik komplex segítséget nyújtani ezen gyermekeknek és családjaiknak. Az 1. számú táblázat a jelzőrendszeri tagok által megküldött jelzések számát mutatja meg számunkra. Egészségügyi szolgáltató 8 Ebből védőnői jelzés 2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Napközbeni kisgyermek ellátását nyújtók 3 Átmeneti gondozást biztosítók Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása Közoktatási intézmény 73 Rendőrség 10 Ügyészség, bíróság Pártfogó felügyelői szolgálat 3 Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Áldozatsegítés és kárenyhítését feladatait ellátó szervezet Állampolgár 4 Önkormányzat (Jegyző), Gyámhivatal Összesen 103 5
A jelzések több esetben telefonon történnek, annak ellenére, hogy az írásban tett jelzés fontosságát hangsúlyozzuk. Minden év március 31- ig gyermekvédelmi tanácskozást tartunk, melyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését és áttekintik a gyermekjóléti alapellátás valamennyi formáját, szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálatnál családgondozói munkakörben: szakirányú szakképzettség – felsőfokú szociális alapvégzettség szükséges. A szolgálatnál 2 fő szakképzett alkalmazott dolgozik. A szolgálat szakmai vezetését Joó Andor szociális munkás látja el, aki heti rendszerességgel Újszász mellett, a zagyvarékasi gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetését is ellátja. Hetente szakmai esetmegbeszéléseket tart az ott dolgozó családgondozók részére. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait igénybe vehetik a településen élő 0-18 éves korosztályhoz tartozó gyermekek és családtagjaik, utógondozás esetén pedig a 18-24 éves korosztályhoz tartozó fiatalok. A Gyermekjóléti szolgáltatást önkéntesen vehetik igénybe a kliensek. Az ellátásban részesülők demográfiai jellemzőit a 2011- es évre vonatkozóan 2. számú táblázat mutatja meg számunkra.
Összesen
3 3 6 2 14 9
Tartós nevelt
1 1 1
Átmeneti nevelt
1 3 5 8 1 10 7 35 16 2. számú táblázat
Ideiglenes hatállyal elhelyezett
2 4 11 8 1 6 12 14 58 34
Utógondozás, szakellátásból kikerült
0-2 3-5 6-13 14- 17 0-2 Lány 3-5 6-13 14- 17 Összesen Családok száma
Védelembe vétel
Kor
Alapellátásban történő gondozás
Nem
108 60
Az alapellátás keretében gondozott gyermekekről nyilvántartást vezetünk, a velük való munkát pedig forgalmi naplóban rögzítjük. A védelembe vétel során a családgondozó feladata a gyermek gondozásának, ellátásnak szervezése és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, segítése.
6
A védelembe vétel okai: a gyermekek iskolai magatartási problémái, igazolatlan iskolai hiányzások, a szülők nem megfelelő életvitele, szülők közötti konfliktusból eredő érzelmi bántalmazás és veszélyeztetettség, gyermekelhanyagolás. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek családjánál célunk a szülők ösztönzése a gyermekükkel való rendszeres, és időszakos kapcsolattartás igénybevételére. A gyermekek gondozási helyeivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, figyelemmel kísértük fejlődésüket. A gyermekek családjait családgondozás keretében segítettük, melynek célja a család képessé tétele a gyermek visszafogadására. A Gyermekjóléti szolgáltatás területén nagymértékű növekedés látható, melynek oka elsősorban a tankötelezettség elmulasztásával magyarázható, mely maga után vonta a védelembe vételi eljárások számának emelkedését is. Munkánk jelentős részét az általános-, közép- és szakiskolások igazolatlan hiányzásairól küldött jelzésekkel összefüggő tevékenység képezi. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény 2010. augusztus 30 –ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. A új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ötven óra igazolatlan tanórai foglalkozás esetén a település jegyzője elrendeli a gyermek védelembe vételét, valamint a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. Ezáltal kialakult egy új feladatkör is, az eseti gondnokság intézménye, mely szintén a feladatkörünket bővítette. Az eseti gondnok a gyermek után járó iskoláztatási támogatás természetben történő felhasználásával foglalkozik. Erre a feladatra kijelölésre a családgondozók kerültek kijelölésre, mely tovább növelte leterheltségünket. Az eddigi tapasztalatok alapján a településen ellenállást váltott ki a törvényi változás. Egyes szülők szégyenként élik meg, hogy a szükséges dolgokat nem egyedül vásárolják meg gyermekeiknek. Ugyanakkor elmondható, hogy többségük együttműködő magatartást tanúsít az eseti gondnokkal. Eseti gondnok kijelölésére 9 családnál került sor. A Szolgálat családgondozói hetente látogatják rendszerességgel a nevelési – oktatási intézményeket.
otthonukban
a
családokat,
havi
A családlátogatás nagyon fontos szerepet tölt be a gondozás folyamatában, hiszen a családgondozó ezáltal jobban megismerheti a gyermekotthoni szokásait, szabadidős tevékenységeit, feladatait a családi munkamegosztásban, a szülők nevelési stílusát, eszközeit, a család belső kapcsolatait. A gondozásban lévő gyermekek, illetve családjaik esetében fő probléma a szülők vagy család életvitele, anyagi (megélhetési), lakhatási nehézségek, szülői elhanyagolás, családi konfliktus, gyermeknevelési, magatartási-, tanulási-, kapcsolati- és beilleszkedési nehézségek. A család nem tud valamilyen tartóssá vált állapotból „kilábalni”, sajnos ezen a Gyermekjóléti Szolgálat sem tud látványosan változtatni, de az odafigyelés, a tanácsadás, a segítő beszélgetések, közreműködés ügyintézésben, viszonylag elfogadható mederben tarthatja az életvitelüket, kevésbé érezhetik támasz nélkülinek önmagukat. Azt tapasztaljuk, hogy a hozzánk fordulók problémái egyre gyakrabban összetettek, sokszínűek, bonyolultak és nagyon elmélyültek
7
A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységének adatai 2011. évben: /halmozott adat/ S.sz Megnevezés
1. 2. 3. 4.
Információnyújtás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés 5. Családlátogatás 6. Közvetítés más szolgáltatásba 7. Első védelembe vételi tárgyalás 8. Felülvizsgálat átmeneti nevelésbe vétel 9. Felülvizsgálat védelembe vétel 10. Elhelyezési értekezleten való részvétel 11. Konfliktuskezelés 12. Szakmaközi megbeszélés 13. Esetkonferencia 14. Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés 15. Adományozás 16. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya 17. Fejlesztő ped. ellátás, pszichológiai tanácsadás ÖSSZESEN:
Szakmai tevékenységek száma:
Ellátott gyermekek száma:
572 566 400 482
253 181 162 91
732 179
108 73
11
18
10
11
9
14
2
3
67
-
6 -
7 -
2 -
42 -
-
-
2069
970
A helyettes szülői hálózatot a Szolnoki Humán Szolgáltató Központ keretén belül működő nevelőszülői telepek biztosítják. Ezen szolgáltatás keretén belüli gondozást 2011. évben a Szolgálatnak nem kellett kezdeményeznie. A szabadidő hasznos eltöltésének szükséglete, a gyermekek szocializációjában és a családok minél megfelelőbb működésében fontos szerepet tölt be, amely a szociális munkában is a prevenció egyik fontos területe. 2011-ben a szolgálat szervezési feladatait az uniós forrásból finanszírozott épületeink átépítése miatt, nehezen tudtuk megvalósítani. Ennek ellenére, a szolgálatunk többnapos napközi jellegű nyári táborozást szervezett hátrányos helyzetű gyermekek részére. Ősz végén a szolgálatunk az Újszászi Ifjúsági Klubbal közösen bekapcsolódott a helybeli fiatalok szabadidős program szervezésébe /pl.: filmklub, vetélkedők, író-olvasó találkozó, meghívott előadók közreműködésével előadások szervezése stb./ Mikro - térségünk 2011. áprilisában együttműködési nyilatkozatot írt alá a Jász-NagykunSzolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközponttal. Ennek keretén belül Észak-alföldi Regionális Szakmai Támogató Hálózat (TÁMOP-5.4.4.-09/B-
8
2009-0003) projekthez kapcsolódtunk. 2012. évben team-szupervízió fog kezdődni, amin a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakemberei is részt vesznek. További lehetőség fog nyílni egy szaktanácsadó meghívására, aki akár gyermekjóléti ellátás keretén belül az ellátás folyamatát fogja nyomon követni, illetve segítőként közreműködni. Kiemelt feladatunk, hogy a gyermekkorú lakosság körében ismertessük, népszerűsítsük a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett és lebonyolított szabadidős programokat. 1 alkalommal szerveztünk Játszóházat, melyen 15 gyermek vett részt. A programon kézműves foglalkozással, társasjátékokkal, csapatjátékokkal vártuk az érdeklődőket. A szolgálatunk tovább követte a hagyományait, három napos nyári napközis táborozást szervezett hátrányos helyzetű gyermekek részére. A táborozás költségeit intézmények, civil szervezet, és egyéni felajánlásokból tudtuk finanszírozni. Az anyagi támogatás mellett, az intézményünk dolgozói nagy segítséget nyújtottak a programok kivitelezésében. A Családsegítő Szolgálattal együttműködtünk a hátrányos helyzetű családok élelmiszersegély, valamint ruhaadomány eljuttatásában. Családgondozók szakmai továbbképzése: Alternatív konfliktuskezelés az élhető életért” 2011. április 8.-9.-10 –én, egy „AVP” elnevezésű tréningprogramon vettünk részt, mely a helyi Gimnázium épületében került megtartásra. A képzésünk célja: A szociális munkánknak olyan szintű fejlesztése, amely a manapság jelentkező egyre kezelhetetlenebb konfliktusos helyzetekre, problémákra választ tud nyújtani. „Az AVP tréning átfogó feladata, hogy a résztvevők saját élményeiken keresztül váljanak nyitottabbá az új információk befogadására, konfliktusaik kreatív, erőszakmentes megoldására. Alternatív megoldási módokat nyújtva a résztvevőknek a munkájuk során előforduló különböző jellegű konfliktusok kezelésére.” A Közép- Tisza- Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület az elnyert EMVA LEADER támogatásból ingyenesen igénybe vehető képzést tudott biztosítani részünkre.
A családgondozás során minden esetben szem előtt tartjuk, azt, hogy minden gyermeknek szüksége van a saját családjára, saját családjában történő nevelkedésre. A cél az, hogy a család vállaljon felelősséget a gyermekéért. Továbbá, hogy megértessük a szülőkkel, gyermekekkel, családtagjaikkal, hogy a problémamegoldó folyamatnak fontos része a velünk történő felelősségteljes, közös munkájuk. A szolgálatnak kiemelkedő szerepe van a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, amely nem csupán szolgáltató funkció, szorosan kapcsolódik a hatósági munkákhoz, de működése nem hatósági jellegű, hanem segítő tevékenység.
9
2. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT A Családsegítő Szolgálat feladatai: A családoknál felmerülő problémák komplex módon történő kezelése, mely magában foglalja a megelőzés érdekében tett intézkedéseket és szervezéseket, a problémák feltárását, a megoldásban való segítségnyújtást, az egyének és családok mentális gondozását. Mentális és szociális segítségnyújtás a szociális problémával veszélyeztetett vagy azzal már rendelkező, illetve a krízis helyzetben lévő egyének és családok számára. A Családsegítő Szolgálat a szakmai tevékenységet meghatározó 1993. évi III. Törvény, 1/2000.(I.7.) kormányrendelet alapján végzi. Az országos érvényű szabályzók mellett a helyi önkormányzat által alkotott rendeletek is meghatározzák feladatainkat. Az intézmény működésének sajátossága az alapfeladatain túl, az igényekre épülő, szükségleteket kielégítő, rugalmasan alkalmazkodó, segítő szolgáltatások biztosítása. Kiemelten előtérbe kerül az esetkezelések kapcsán az egyén és a környezet komplex vizsgálata, mely növeli a problémamegoldás hatékonyságát. A működés személyi és szakmai adottságai: A Családsegítő Szolgálat munkatársai: 2 fő közalkalmazotti jogviszonyban és teljes munkaidőben foglalkoztatottak. A munkatársak rendelkeznek a szükséges iskolai és szakképesítésekkel, melyek megfelelnek az egyes munkakörökhöz kapcsolódó törvényi előírásoknak. Az építkezés ideje alatt működésünk szerény keretek között, de folyamatosan megoldott volt. A technikai feltételek hiányát is sikerült pótolnunk. Nem tudtunk azonban néhány már megszokott szolgáltatást biztosítani ügyfeleinknek, (telefonálási lehetőség, internet használat) mely szintén az ügyfélforgalom visszaeséséhez vezetett. A Családsegítő Szolgálat működéséről: A családsegítésen belül megvalósuló segítő szolgáltatás a kliens önkéntes kérésére indul. A lényeg az önkéntes megkeresésen alapszik, így a segítő kapcsolat hatékonyságának alapját képező bizalom, talán könnyebben alakul ki a kliens és a segítő között. A szolgálat családgondozási feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, szervezési tevékenységet végez a település lakosai számára és érdekében. A családgondozó a feladat ellátása során tudomására jutott adatokat és információkat külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli, a segítő folyamatban illetéktelen személyekre vonatkozóan titoktartás kötelezi. A családsegítésen belül nyújtott szolgáltatások ingyenesek. A Szolgálat a családsegítő tevékenységen belül általános és speciális feladatokat lát el. Az általános segítő szolgáltatás keretében megelőző tevékenységet végez, melynek keretében észlelő- és jelzőrendszert működtet, így figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, a feltárt problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, valamint a családok életvezetési képességének megőrzésére és problémáinak megoldására, megszüntetésére törekszik.
10
A Családsegítő Szolgálat által nyújtott segítség részint preventív, részint korrektív jellegű, vagyis szolgáltatásaink révén igyekszünk megelőzni a súlyosabb problémát, „vészhelyzetek” kialakulását mindaddig, amíg erre lehetőségünk van. Súlyosabb probléma fennállásakor, már kialakult kedvezőtlen élethelyzet meglétekor pedig megpróbáljuk azt az érintettekkel együttműködve korrigálni, megpróbáljuk az egyén, a család élethelyzetét közösen strukturálni. A segítés során pénzbeli ellátás nyújtására azonban nincs lehetőségünk. A speciális szolgáltatás keretében a tartós munkanélküliek, az adósságteherrel, lakhatási problémával küszködők, szenvedélybetegek, krónikus betegek számára egyéni esetkezelés keretében biztosítja szolgáltatásait. Egyének és családok számára nyújtott szolgáltatások: • Egyéni esetkezelés, családgondozás: Folyamatos kapcsolattartás, amely a kliens és a családgondozó között létesül valamely probléma,- amely lehet mentális, szociális, stb,- megoldására, a problémás élethelyzet strukturálására, stabilizálására. A kapcsolat a probléma, az élethelyzet rendezéséig áll fenn. A segítő kapcsolatban a hangsúly az egyén problémamegoldó képességének fejlesztésén, önértékelésének javításán van. • Életvezetési és mentális tanácsadás: Ha az egyén, a család élete során adott probléma megoldásához, élete strukturálásához segítségre, tanácsra van szüksége (alternatívák felkínálása egyéni döntéshozatal segítéséhez). Segítségnyújtás eseti szociális ügyintézésben. Konkrét szociális problémában való segítő részvétel; segítés nyomtatvány kitöltésében, kérelem megfogalmazásában, stb. • Információ nyújtása: Szociális ellátásokkal kapcsolatban (önkormányzati, országos támogatásokról), jogi ügyekben stb. •
Szervezési feladatok: Rendezvények előadások szervezése, stb.
Használt cikk gyűjtése és osztása: Bárki felajánlhat használtcikkeket: ruhát, • cipőt, bútort, amire már nincs szüksége, de még használható állapotban van. Ezekből a rászorulók díjtalanul válogathatnak. • Szolgáltatás közvetítő rendszer működtetése: Lényege, hogy közvetítünk azok között, akiknek valamilyen szolgáltatásra van szükségük, illetve akik ezt el tudják látni. (munka, albérlet, adás-vétel, stb.) A nyújtott szolgáltatások, ellátások biztosítása során a családsegítő szolgálat munkatársa a család gondjainak rendezésére, mentális problémáinak megoldására, életének stabilizálására, struktúrására törekszik. A feladatok ellátásának módja: • A szolgálat feladatai végzése során mindig a kliens érdekeit tartja szem előtt, de a valódi döntéseket mindig a klienseinek kell meghoznia. •
A szolgálat által nyújtott szolgáltatások ingyenesek
11
A 2011-es évben munkánk során megfigyelhetővé vált, hogy ügyfeleink nagy része az aktív korúakból kerül ki. A kor szerinti megoszlást figyelve a 62 év felettiek száma is viszonylag magas értéket mutat. Idős, egyedül élő nyugdíjasok is egyre gyakrabban keresik meg szolgálatunkat, leggyakrabban információ, ügyintézésben való segítségnyújtás, illetve egészségügyi problémákból kifolyólag. A nemek szerinti megoszlást figyelve a nők túlsúlya érezhető.
12
Legtöbb esetben ügyintézésben kértek segítségnyújtást ügyfeleink, de magas az aránya azoknak is, akik információkérés miatt keresik fel szolgálatunkat Kiemelkedő még a foglalkoztatási és anyagi problémával rendelkező ügyfeleink száma is. Gyakori a több probléma együttes előfordulása is. Egyre elterjedtebb az elektronikus úton történő kérelembenyújtás és egyéb ügyintézés. Ezt a korszerű ügyintézési lehetőséget is előszeretettel használjuk ügyfeleink érdekében. A szociális információs szolgáltatás keretében tájékoztatjuk ügyfeleinket a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások elérhetőségéről, igénybevételének módjáról, és a velük kapcsolatos szabályokról. Amennyiben a szolgáltatás helyben nem elérhető segítséget nyújtunk a kapcsolat felvételben. Egyre gyakrabban keresnek meg minket a munkaképességcsökkenéssel kapcsolatos ügymenetekkel, kérelmekkel, eladósodással, közüzemi hátralékkal, bírósági költségmentesség, rendszeres ellátások elérésével kapcsolatban.
A segítő munka jellegét tekintve leggyakoribb az eseti segítségnyújtás. Munkánk során megfigyelhető, hogy az ügyfeleink jelentős hányada inaktív gazdasági aktivitású, ami azt jelenti, hogy regisztrált munkanélküli. Számukra fix jövedelem jár rendszeresen, az öregségi nyugdíj legkisebb összegét megközelítően. Nekik van a legkisebb esélyük munkát találni. Jellemzően alkalmi munkából egészítik ki jövedelmüket. Szolgálatunk folyamatosan figyelemmel kíséri az álláslehetőségeket, pályázati kiírásokat, hogy ezzel is segíteni tudjuk munkanélküli ügyfeleinket. Sajnos kevés ember az, akinek sikerül tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ennek oka egyrészt a nagy számban jelenlévő alacsony iskolai végzettségű szakképzetlen munkaerő. A sikertelen elhelyezkedés oka még, hogy a Szolnok és környéki munkahelyekre leginkább helybelieket vesznek fel, mert az útiköltséget nem térítik, így a kistelepülések lakói még nehezebben találnak munkahelyet. Sokszor már az is gondot okoz egy-egy családnak, hogy Szolnokra egy alkalommal beutazzanak munkát keresni vagy ügyet intézni, mert nem tudják a menetjegyet kifizetni. Az álláskereső munkanélküliek számára az önéletrajz megírásában és interneten történő beküldésben is segítséget nyújtunk.
13
Programjaink: 1. 2011-ben 2 alkalommal vettünk részt a GYÉA és az Önkormányzat együttműködésben megvalósuló élelmiszer adomány osztásában. A segélycsomagból mintegy 2785 fő részesülhetett. 2. Szolgálatunk két alkalommal a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Református Egyházzal közösen szervezett kézműves foglalkozáson nyújtott segítséget Tiszavárkonyban. 3. Nyári napközis tábort szerveztünk a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen, melynek programjai között strandlátogatás, Vadaspark látogatása valamit játszóházi foglalkoztatás szerepelt. 4. Részt vettünk a már hagyománynak számító Anyák napi rendezvény megszervezésében és lebonyolításában. 5. Az Újszász Városi Művelődési Ház szervezésében megrendezésre kerülő Magányosok Karácsonyán is aktív segítséget nyújtott szolgálatunk. 6. A Máltai Szeretet szolgálattól két alkalommal sikerült ruhaadományt kapnunk, illetve kiosztanunk a rászorultak körében. Első alkalommal 39, másodszor 42 háztartás részesült adományban. Aktív korú nem foglalkoztatottak A rendszeres szociális segélyezettek munkaerő-piaci integrációját, illetve reintegrációját megnehezíti az alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya, a klienseink nagy %-a küzd ezzel a problémával. Súlyos probléma az elhelyezkedésnél a munkavállaló életkora. A 40 év feletti korosztály elhelyezkedése kimondottan nehéz, különösen, ha hosszabb ideje nem állt alkalmazásban. A rendszeres szociális segélyezettek visszaintegrálódását akadályozó tényezők között van még: az egészségi állapot megrendülése, szenvedélybetegség, diszkrimináció, illetve a passzivitás, mint életforma. Az aktív korúak egyharmada szakmunkásképzővel vagy még annál is magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Elhelyezkedésükre életkoruk miatt kevesebb a lehetőség. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az önkormányzat által kijelölt szervvel (elsősorban a Családsegítő Szolgálat) működik együtt (kivéve az egészségkárosodott személyeket, akik erre nem kötelezettek). Az együttműködés keretében az ügyfél a Családsegítő Szolgálatnál jelentkezik, ahol nyilvántartásba veszik. A családsegítővel közösen kialakított beilleszkedést segítő programról írásban megállapodnak, és az ügyfél teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az ellátásról szóló jogerős határozat alapján az ügyfél megjelenésekor nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól. A családsegítő a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az ügyfél bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról írásban megállapodást kötnek. Figyelemmel kíséri a határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát. A családsegítő folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyesen találkoznak, amennyiben szükséges a programot közösen módosítják. A kapcsolattartásról a családsegítő esetnaplót vezet. A jegyző számára legalább évente írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, illetve jelzi, ha az adott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
14
A Családsegítő Szolgálattal az új törvényi rendelkezések értelmében, a foglalkoztatási támogatásban részesülőknek nem kell együttműködnie. Ennek az új rendelkezésnek a következménye, hogy a szolgálat forgalmi adatai 2011-ben jelentősen visszaestek. Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A szolgáltatás során a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban (ezzel párhuzamosan lakásfenntartási támogatásban) részesül. Adósságkezelési szolgáltatás kiterjedhet a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz, áram-, távhő- szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési díjtartozás), a közös költség hátralék, a lakbérhátralék valamint a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék rendezésére. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel. Az adósnak a szolgáltatás teljes időtartama alatt együtt kell működnie a tanácsadóval, aki általában a Családsegítő Szolgálatnál érhető el. 2011-ben sok háztartásban szereltek fel előrefizetős mérőt legfőképpen az E_ON hátralékkal rendelkező ügyfeleink körében. Kezdetben idegenkedtek tőle, de megszokták és megszerették az elmúlt időben. Előnyt jelent számukra, hogy saját maguk ütemezhetik a hátralékuk visszafizetését. A szolgáltató a hátralék nagyságától függően a feltöltött összeg 25, illetve 50%-át a tartozás csökkentésére írja jóvá. Ebben a formában nem jelent vállalhatatlan anyagi terhet a családoknak. Az előrefizetős mérők előnyei között tartjuk számon, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő ügyfeleink nem tudják tovább növelni meglévő tartozásukat. Amennyiben a családi költségvetés nem teszi lehetővé az előrefizetős mérő feltöltését, nem kell a több tízezer Ft-os visszakapcsolási költség terhével is számolniuk. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy az új mérő felszerelése megtanítja ügyfeleinket a feltöltésre szánt összeg tartalékolására, tervezésére. 2011-ben nem részesült egyetlen család sem adósságcsökkentési támogatásban. A rendeletben meghatározott szabályok miatt több ügyfél nem tud bekerülni a támogatottak közé, (jövedelemhatár) vagy az önrész megfizetését sem tudják vállalni. Sok esetben keresik fel a szolgálatot olyankor is amikor a szolgáltató megszüntette az ügyféllel a szerződést, és behajtó céghez irányította a tartozást. Ilyen esetekben már nem tudunk segíteni, hiszen ez olyan eljárást von maga után, amelybe az adósságkezelési szolgáltatás nem tud beavatkozni. 3. KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS A szolgáltatások működését az állam főszabályként 3 évre megkötött finanszírozási szerződések útján támogatja. Az első 3 éves periódusban a 2011-es év az utolsó szakaszt jelentette. A szolgálat továbbra is 5 fővel végzi a feladatellátást, 1 fő koordinátorral és 4 fő gondozóval. Valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelően havi 4 órában orvos konzultáns, Dr. Bagi Mária – pszichiáter segíti munkánkat. Munkatársak személyében változás nem történt.
15
Az 1/2000. évi a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló SZCSM rendelet előírásainak figyelembe vételével a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése érdekében tanulmányait a tárgyévben megkezdte. A szolgáltatás kereteit az 1993. III. törvény és az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet szabályozza. Célcsoportunk a szolnoki kistérség közigazgatási területén élő nagykorú pszichiátriai betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. Közösségi ellátást igénybe vevők adatai 2011-ben: 2011 évben megállapodás alapján ellátásban részesülő 104 fő volt. 10 fő került ki az ellátásból, melynek okai: a kitűzött célok megvalósultak (2 fő) állapotjavulásra hivatkozva kérte a szolgáltatás megszűntetését (1 fő) új lakóhelyre költözött, mely kistérségen kívüli (3 fő) intézményi elhelyezés (1 fő) együttműködés hiánya következtében (1 fő) bűncselekmény elkövetése miatt előzetes letartóztatásba helyzeték (1 fő) elhalálozás (1 fő) Klienseink életkor/nem szerinti bontásban Életkor (nők) 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90- x éves
Fő 12 50 8 4 7 3 0 1
Életkor (férfiak) 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90- x éves
Fő 4 14 0 0 1 0 0 0
Az előző évhez viszonyítva is az életkor szerinti bontást figyelembe véve a 40-59 éves korosztály igényel elsődlegesen segítséget, melyet a 18-39 éves korosztály követ.
Az ellátotti létszám településenkénti bontásba (2011.12.31-ei adatok alapján)
16
Zagyvarékas Vezseny Újszász Tószeg Tiszavárkony Tiszasüly Tiszajenő Szolnok R.újfalu R.falva Nagykörű Martfű Kőtelek Hunyadfalva Csataszög Besenyszög 0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
Beseny Csatas Hunyad Nagykö Tiszaje Tiszasü Tiszavá Vezsen Zagyva Kőtelek Martfű R.falva R.újfalu Szolnok Tószeg Újszász szög zög falva rű nő ly rkony y rékas Férfi/fő
1
Nő/fő
3
1 1
2
1
1
1
6
4
6
7
2 3
13
1 1
3
1
1
3
7
13
3 1
8
A táblázatból kiderül, hogy klienseink 17 %-a férfi, 83 %-a nő. Ez a tendencia a szolgálat fennállásától (2006) folyamatosan jellemző az ellátottaink körében. A gondozási órák tekintetében 2011-ben 4.079 órát teljesítettünk. Az ellátottakra vonatkozó néhány statisztikai adat: Egyedül él: 39 fő Családban él: 65 fő Jövedelmi viszonyaik alapján: Rokkantnyugdíjas: Rokkantnyugdíjas, de emellett dolgozik: Rokkantsági járadék, átmeneti járadék:
66 fő 4 fő 9 fő 17
Öregségi nyugdíjas: 12 fő Egyéb ellátásból él (rendszeres szociális segély, aktív korúak ellátása): 7 fő GYES-en lévő: 1 fő Munkabérből él: 2 fő Jövedelem nélküli: 3 fő Esetkezelések jellege szerint: • Állapot és életvitel felmérés: 20 óra Megismerjük és felmérjük: mindennapi életmód, lakhatás, szociális kapcsolatok, kommunikáció, problémamegoldás, betegséghez való viszonyulás, a betegség ismerete, stresszkezelés, hozzátartozókhoz való viszonyulás, gyógyszeres együttműködés. • Személyes célok, problémakezelés: 41 óra A segítő kapcsolatot mozgató célok megfogalmazása, mellyen a szociális szakaember és a kliens együtt kíván dolgozni a problémák megszűntetése érdekében. • Készségfejlesztés/rehabilitációs interakció: 1477 óra Önálló életvitelhez szükséges készségek, társas kapcsolatok kialakításához szükséges készségek fejlesztése munkavállalási, álláskeresési készségek fejlesztése stb. Munkához való hozzájutás valamint pénzbeli-természetbeni szociális ellátások igénylésének segítése. • Speciális stratégia: 1727 óra Problémamegoldó, segítő beszélgetések, gyógyszeres együttműködés segítése, öngyilkosság kockázatának kezelése. • Ügyintézés: 805 óra Hivatalos ügyek intézésben segítségnyújtás. Szociális munkacsoportokkal: 9 óra Kulturális és szabadidős programokon való részvétel, tájékoztatás nyújtása a szolgáltatásról betegcsoportoknak. Az ellátás igénybevételének módja: Az ellátás igénybe vétele továbbra is önkéntes, az igénylő/törvényes képviselője írásbeli kérelmére történik. A szolgáltatás térítésmentes. A kapcsolattartás több csatornán is működik: 1. Személyes kapcsolattartás az intézmény telephelyén, vagy a kliens lakásán, kliens által elfogadott hozzátartozó/más természetes segítő lakásán, a gondozó és ellátott kölcsönös elfogadása esetén egyéb arra alkalmas helyen történik. 2. Telefonon 3. Levélben
Az ellátás során célunk a segítő kapcsolat kialakítása, melynek során a kliens a mindennapi élethez szükséges készségeit megtartsa, fejlessze. Konfliktusait, problémáit a szociális környezetét megtartva tudja rendezni, annak érdekében, hogy a kirekesztettség, izoláció elkerülhető, csökkenthető legyen és ezáltal élettere, minél kevésbé szűküljön be. A szolgáltatás célcsoportjának szükségletei: Tapasztalataink alapján a szolgáltatás célcsoportját alkotó krónikus pszichiátriai betegek az életvitelüket jelentős mértékben befolyásoló több területet érintő szükségleteket tárnak elénk, melyek az alábbiak:
18
•
•
•
•
•
•
Pénz - elszegényedés: Többségük nehéz életfeltételek között él. Alacsony jövedelmi viszonyok jellemzőek, melynek következtében alapvető szükségleteik (lakhatás, élelem stb.) kielégítése problémát jelent. Nincsenek adekvát ismereteik az igénybe vehető ellátási, szolgáltatási típusokról, az ügyintézések folyamatáról. Önálló életvezetés: A mindennapi életvitel szervezése probléma számukra. E területre nagymértékben jellemző az inaktivitás. Az önellátás, a háztartásvezetés, a személyi és környezeti higiéne megtartása gyakori probléma. Anyagi kötelezettségeiket nem megfelelően kezelik, közüzemi tartozásokat halmoznak fel. Havi jövedelmüket hatékonyan beosztani nem tudják. Az ésszerű bevásárlás, a mértékletesség nehézséget jelent. Pénzkezelési problémáik hozzájárulnak ahhoz, hogy a hónap nagy részében a létfenntartáshoz szükséges feltételeket biztosítsák. Munka: A klienscsoport egyre inkább kiszorul a munkaerőpiacról. Szeretnének emberi méltóságukat megtartva normál munkahelyen dolgozni. A korai betegségkezdet miatt egy részüknek egyáltalán nincs munkatapasztalata, vagy csak a betegség kialakulása után munkaterápia keretében szereztek munkatapasztalatot. A tapasztalatok hiánya miatt egyrészt a félelem, másrészt az alacsony szintű motiváció nehezíti a munkavállalást. Gyakori probléma, hogy nem tudnak kiigazodni a Munkaügyi Központok rendszerében. Kevés információkkal rendelkeznek a védett foglalkoztatásról, a rehabilitációs munkalehetőségekről, az álláskeresés módjáról. Segítséget, támogatást igényelnek a munkalehetőségek keresésében, munkahely megtartásában. Családi és társas kapcsolatok: Általános probléma a kapcsolataik beszűkülése, a támogató hálózat meggyengülése, melynek következtében izolálódnak. Az őt körülvevő korábbi közösség távolságtartó, elutasító lesz velük szemben. A betegség miatt baráti kapcsolataikat elveszítik. A magány válik uralkodóvá a mindennapokban. Új kapcsolatok kiépítése problémát jelent. A családon belüli viszonyok konfliktusokkal terheltek. Gyakori a feszültség a családban, illetve a beteggel szembeni negatív érzések, indulatok. Alacsony stressz terhelhetőség, konfliktuskezelési problémák jellemzőek. A stressztényezők pedig egyre inkább növelik a relapszusok lehetőségét. További probléma a párkapcsolat hiánya. Szabadidőeltöltés: Gyakori a szabadidő-eltöltés nehézsége. Jellemzőek az egyhangú, sivár mindennapok. E terület tekintetében két csoportra oszthatóak a célcsoport tagjai. Az egyik csoportba tartozók egyértelműen megfogalmazzák, mik azok a tevékenységek, melyekkel szívesen eltöltenék az idejüket, míg a másik csoportba tartozók érdeklődési körüket nem tudják meghatározni. Jellemzően az izolálódás következtében a kulturális és közösségi életben való részvétel lehetőségeiről nincsenek információik. A velük szemben támasztott előítéletek, az alacsony önbecsülésük gyakran akadályozó tényezői a különböző programokon való részvételnek. Betegség - relapszus Problémaként említik a kórházi kezeléseket, szeretnék azt elkerülni. Hiányos ismereteik vannak betegségükről, az állapotváltozást jelző korai figyelmeztető tüneteikről. Előfordul a kontrollvizsgálatokon való megjelenés elmulasztása, a gyógyszeres együttműködés elégtelensége, melynek hátterében a nem megfelelő betegségtudat áll.
A szakmai munka során arra törekszünk, hogy a kliensről minél több információt gyűjtsünk, és szükségleteire adekvát szolgáltatást nyújtsunk a kitűzött célok elérése érdekében. A gondozási tevékenységek a szükségletek figyelembevételével az alábbiak szerint alakul:
19
Szociális körülményeik javítása érdekében közreműködünk a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezésében. Az önálló életvezetés területén feladatunk hétköznapi, praktikus, és az önkiszolgálással, önellátással kapcsolatos készségek fejlesztése, gyakoroltatása, megőrzése. Különös tekintettel a háztartásvezetésre, háztartásgazdálkodási ismeretekre, a személyi és környezeti higiénére, valamint a hatékony pénzbeosztásra. Célunk tehát az életvitellel kapcsolatos olyan ismeretek átadása, gyakoroltatása, mely az életmód, életvitel, összkép pozitív irányba való változását segíti elő. Munkavállalási céljaik elérése érdekében segítséget nyújtani, hogy leküzdhessék azokat a kihívásokat, amelyekkel munkakeresés közben szembe kell nézniük. A siker elérése érdekében elsődleges szempont a reális önismeret a munkával kapcsolatban (személyes motivációk, készségek). Feladat álláskeresési technikák megismertetése, munkavállalási készségeinek fejlesztése. Önéletrajz írás, interjúra való felkészülés, tájékoztatás a munkavállaláshoz szükséges dokumentumokról. Fontos elsajátítaniuk hogyan beszéljenek a betegségükről a munkahelyen, illetve mit tegyek, ha jelentkeznek a korai figyelmeztető tünetek. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a Munkaügyi Központtal az álláslehetőségek naprakész ismerete érdekében. Illetve a megyeszékhelyen elérhető 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) iroda szolgáltatásainak igénybe vételére motiváljuk klienseinket, akik a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását segítik lehetőség szerint a nyílt munkaerőpiacon. A családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében szükséges a kommunikációs eszköztár, konfliktusmegoldó, stresszkezelő technikák, önérvényesítés fejlesztése, a társas együttélés szabályainak elsajátítása, alkalmazkodó készség növelése. Mindezek hozzájárulnak interperszonális képességeik javításához, a társas, szociális kapcsolataik fenntartásához, erősödéséhez. Fontos számunkra a gondozási folyamatba a családtagok bevonása. A hasznos szabadidő-eltöltés megvalósulásáért fontos a kulturális és közösségi életben való részvétel támogatása. Rendszeres tájékoztatás a szabadidős programokról, lehetőségekről. Motiválás. Jövőbeni tervünk egy olyan csoportfoglalkozás elindítása, ahol játékok, gyakorlatok, tesztek, témaorientált célzott beszélgetések révén szeretnénk elérni az életmód javítása érdekében készségeik fejlődését és új ismeretek elsajátítását. A betegséghez való jobb viszonyulás elérésére érdekében pszichoedukáció megszervezése, mely a megfelelő betegségbelátás kialakulását segíti elő. Együttműködési készség javítása a pszichiáter szakorvossal, compliance javítása a relapszusok csökkentése érdekében. Szolgáltatói hálózat szerepe munkánk során: A kliensorientált szolgáltatás biztosítása érdekében a hálózatban való működés fontos a munkavégzésünk során. A gondozási folyamat tapasztalatai alapján a kliensek problémái, szükségletei sokrétűek, és adekvát kielégítésük más szolgáltatók bevonását is feltételezi. A szakmai munka során előforduló jelenség, hogy a kliens által hozott problémahalmaz más szociális szakember jelenlétét is indokolják a gondozási folyamatban, ilyenkor kettős esetvezetésre kerül sor. Mindez alapjaiban feltételezi a szakemberek-szolgáltatók közötti együttműködést a célok megvalósítása érdekében. A segítő munka eredményessége érdekében tehát elengedhetetlen együttműködnünk az ellátási területen működő hasonló szociális szolgáltatókkal. Az együttműködés célja, hogy az ellátottak és családjaik életét, életminőségét, működését alapjaiban befolyásoló problémák, jelenségek kezelése a leghatékonyabb formában történjen, és hogy klienseink problémáikra, szükségleteikre adekvát „választ” kapjanak.
20
Fontos, hogy a problémakezelésben mindenki a maga kompetenciája, és erőforrásaira tekintettel vesz részt. A szolgáltatói hálózatban való működés révén egyrészt egyre több pszichiátriai beteg válik elérhetővé, mely megkönnyíti a megkereső munkát. Ugyanis a más szolgáltatók látókörébe került pszichiátriai beteg információt kap az ellátásról, az igénybevétel lehetőségéről, szolgáltatásainkról. Majd az adott szolgáltató jelzéssel él irányunkba a kliens állapotáról, élethelyzetéről, melynek következtében a kapcsolatfelvétel megtörténik. A hálózatban való működés jelentősége számunkra még abban rejlik, hogy egyfajta jelzőrendszerként működik, mely révén a problémák időben történő észlelésével megelőzhető annak súlyosbodása. A működés hatékonyságát feltételezi, hogy az információáramlás nyílt és kölcsönös legyen a szolgáltatók között. Ezt a folyamatot a rendszeres kapcsolattartás, konzultációk, megbeszélések segítik. Leggyakoribb kapcsolataink a szociális szolgáltatók közül családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok, pszichiátriai betegek nappali ellátásának munkatársaival vannak. De munkánkat nagyban segítik a pszichiáterek, háziorvosok, gondnokok, a gyámhivatal és a munkaügyi központ munkatársai. Feladataink hatékony ellátása érdekében alkalmazzuk a szociális segítő munka fontos eszközeit, az esetmegbeszélést és a szupervíziót. Az esetmegbeszélések során a kollégákkal közösen megbeszéljük az esetvezetéssel kapcsolatos problémákat annak érdekében, hogy az esethozó segítséget kapjon személyes érzelmeinek megértéséhez, az adott probléma kreatív megoldásához. Illetve a „több szem többet lát” elv alapján pedig más szemszögből tekinthetünk ugyanarra az esetre, a probléma megoldásához új ötleteket kaphatunk. A munkavégzésünk során biztosított a szupervízió, mely szakmai személyiségfejlődésünkhöz járul hozzá. A módszer alkalmazása segítséget nyújt saját mentálhigiénénkben, munkánk minőségbiztosításában. Az esetvezetések során szembekerülünk egy-egy szakmai elakadással, melynek következtében nem tudunk előrelépni a célok megvalósítása felé. A szupervízió lehetőséget nyújt az elakadással való szembenézésre, annak megfogalmazására, valamint az akadályok leküzdésére. Az esetvezetés gyakran jár stresszel, melynek oldására szükségünk van lelki egészségünk védelme érdekében. A munkakedv, az elkötelezettség megújítására folyamatosan figyelnünk kell, mely hozzájárul a kiégés megelőzéséhez. A szupervízión minderre lehetőségünk van, mely segítségével képesek vagyunk napról napra fenntartani és újrateremteni emberi és szakmai integritásunkat. A szupervízor személye: Deákné Orosz Zsuzsanna (Abony – Humán Szolgáltató Központ Igazgatója) Figyelmet fordítunk szakmai ismereteink bővítésére, ezért törekszünk lehetőség szerint minél több továbbképzésen részt venni. Az akkreditált képzéseken való részvétellel a továbbképzési kötelezettségeknek is eleget teszünk. 2011-ben kötelezettségét 3 fő teljesítette.
21
Pályázat: 2010. negyedik negyedévében Fejlesztési pályázat benyújtása történt a szolgálat részéről, mely pozitív elbírálásban részesült, így 373.000 Ft-ot nyertünk. A támogatási időszak: 2011. január 1 - 2011. május 31. A szolgálat a képzések, továbbképzések kategóriában pályázott. Az elnyert összeget 3 területen használtuk fel: 1. Egyrészt a speciális ismeretet adó, az ellátás típusához igazodó képzési témakört magában foglaló akkreditált programon vettünk részt. (5 fő vett részt 97.500 Ft) A program címe: Gyakorlati eszköztár a pszichiátriai- és szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberek számára A képzés gyakorlatorientált volt, melynek keretében szakmai ismeretek, készségek, képességek, módszertani kompetenciák alkalmazására nyílt lehetőség. 2. Másrészt Győrfiné Kaló Eliza tanulmányainak finanszírozására. (132.000 Ft) 3. Harmadrészt a szupervízor megbízási díjának fedezetére. (144.000 Ft / 18 óra) Ellenőrzés: Mint minden évben, ebben az évben is 2011. november 16-án és 17-én a Magyar Államkincstár ellenőrzést végzett. A helyszíni vizsgálat során megállapítás nyert, hogy az FSZH által elfogadott illetve az Igazgatósághoz benyújtott és a vizsgált nyilvántartásokban szereplő adatok között eltérés megállapítására nem került sor. A szolgálat teljesítette a vállalt feladatmutatót.
2011 év fontos feladata volt, hogy a további működés érdekében sikeresen pályázzunk és újabb 3 évre köthessünk finanszírozási szerződést. A pályázat benyújtása megtörtént. Változatlanul 80 feladatmutatót igényeltünk. Az eredmény pozitív és negatív hatását is érzékeltük. A pályázat befogadást nyert, de a finanszírozás teljes összegének csökkentése miatt csak 40 feladatmutató megítéléséről született döntés az országban működő szinte valamennyi szolgáltatás számára. A pályázati eredmény érzékenyen érintette a szolgálatot mind a munkatársak, mind pedig a kliensek tekintetében. Az új finanszírozási időszak tehát változások bevezetését teszi szükségessé. 4. ÉTKEZTETÉS A szociális alapszolgáltatások közül a leggyakrabban igénybe vett ellátás az étkeztetés, mely elsősorban az idős lakosság támogatását szolgálja. A szociális törvény 62.§ (1) alapján az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. Jogosultsági feltételként jövedelemi helyzet nem határozható meg. A fentiek kiegészülnek az önkormányzat helyi rendeletének azon rendelkezésével, ami előírja, hogy az ellátást különösen a 65 év feletti életkorúak részére kell biztosítani. A szociális étkezetés igénybevételének módja jogszabály szerint történt. 2011. évtől megszűnt a családi jövedelem alapú térítési díj megállapítás. A továbbiakban az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díjat az igénylő saját jövedelme alapján állapítottuk meg.
22
Szociális étkeztetésben részesülők száma az alábbiak szerint alakult 2011. évben: Az étel elvitelének esetében: Előző év (2010) XII. 31-én az ellátottak száma: 67fő Tárgyév XII. 31-én az ellátottak száma: 74fő Az étel lakásra szállítása esetében: Előző év (2010) XII. 31-én ellátottak száma: 57fő Tárgyév XII. 31-én az ellátottak száma: 57fő Rendelt ebédek száma: Összesen:43807 adag
28 980 adag
Személyi feltételek: A házi segítségnyújtásban dolgozó szakemberek szállítják lakásra az ebédet. 1 főt alkalmaztunk megbízási szerződéssel. Tárgyi feltételek: A munkavégzésünkhöz szükséges új kerékpárok vásárlására ebben az évben is sor került, illetve a régi kerékpárok karbantartása is megtörtént. Az ételesek szállítására használt táskákat részben kicseréltük, kapott anyagból hat új táska került megvarratásra. Az ételhordók cseréje folyamatban van. 5. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: A szociális alapszolgáltatások másik ellátási formája házi segítségnyújtás, melynek keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében a szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: • az alapvető szükségletek kielégítését, • az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, • az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás keretében az ellátott fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése a cél, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával és fejlesztésével. A szolgáltatás során a gondozó az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik. Feladatai közé tartozik: - elvégezni az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatokat, - közreműködni a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, - közreműködni a háztartás vitelében, - segítséget nyújtani a környezettel való kapcsolattartásban, - segíteni a szociális ellátásokhoz való hozzájutást, - szükség esetén segíteni a bentlakásos szociális intézménybe történő bejutást.
23
A fentiek alapján kiemelten segítik a házi segítségnyújtásban részesülőt: • szükségleteinek megfelelő szociális, illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, a személyi higiénia fenntartásához, • élelemhez jutáshoz, • orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, • hivatalos ügyek intézéséhez. Azoknak az ellátottaknak, akiknek havi jövedelme alacsony, a lehetőségeket figyelve, hozzásegítettük anyagi (átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, gyógyszersegély) és természetbeni (közgyógyellátás, élelmiszer és ruhanemű) támogatáshoz. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. A gondozási szükségletet 2011. évben az intézmény igazgatója állapította meg. A 2011. évben kiadott gondozási szükségletek határozatlan idejűek, és csak állapotváltozás esetén kell felülvizsgálni. A házi segítségnyújtás fontos szakmai követelménye a prevenció az egészség megtartásának, a betegségek kialakulásának a megelőzése, a kuráció a kialakult betegségek felismerése és gyógyíttatása és a rehabilitáció a megromlott egészségi állapot helyreállítása. Az egyre korosodó ellátottak körében ennek a „hippokratészi hármas”-nak a megtartása nem könnyű feladat. Ezért is tartjuk szükségesnek a háziorvosokkal, kezelőorvosokkal a kapcsolattartást. A házi segítségnyújtást igénybevevőinek térítési díjat kell fizetniük, jövedelmi viszony alapján. A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A házi segítségnyújtásban részesülők száma az alábbiak szerint alakult 2011. évben: Előző év (2010) XII. 31-én az ellátottak száma: 72fő Tárgyév XII. 31-én az ellátottak száma: 71fő Az életkor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy intézményünk ellátotti körét a 70 évnél idősebbek alkotják. Ebben a korban mind fizikálisan, mind mentálisan segíteni kell az időseket, és kollégáimmal azon dolgoztunk, hogy ezt legjobb tudásunk szerint tegyük. Az ápolási feladatok elvégzésekor a gondozó egészségi állapotának a megvédése elsődleges. Az ehhez szükséges védőfelszerelések (gumikesztyű, szájmaszk, köpeny) a dolgozók rendelkezésére állnak. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. 2011.-ben két ellátott esetében kértük az otthonápolási szolgálat segítségét.
24
Személyi feltételek: 8 fő főállású és egy fő 4 órás gondozó látja el az idős emberek gondozását. A dolgozók a munkakörük betöltéséhez szükséges elméleti tudást megszerezték. 2011-ben két gondozónő fejezte be tanulmányait. A kötelező kredit pontok megszerzéséhez szükséges továbbképzésen 4 fő vett részt. Vezető gondozók folyamatosan figyelemmel kísérik a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igényeket, rendszeresen tájékoztatják a célcsoportot, kapcsolatot tartanak fenn más szociális, illetve egészségügyi intézményekkel.
6. IDŐSKORÚAK NAPPALI ELLÁTÁSA: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65/F.§ (1) bekezdése mely a nappali ellátást határozza meg, a következőképpen fogalmaz: „A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.” A klub engedélyezett férőhelyének száma: 15 fő Az intézményünk nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően határoztuk meg. Munkanapokon 7.30 – 15.30 óráig biztosítjuk a klubban jelenlévők szabadidejének hasznos eltöltését, szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezését és a szakellátáshoz való hozzájutást. Igény szerint közreműködtünk hivatalos ügyek intézésében, életvezetésben és tanácsadással is segítettük klubtagjaink mindennapjait. A klubban folyó munka célja: • a hiányzó családi gondoskodás pótlása, • mentális gondozás, • a tétlenséggel járó káros hatások kivédése, • az egészségi állapot figyelemmel kísérése (vérnyomás-, vércukorszint-, testsúlymérés) • az idős ember szociális helyzetének javítása, izolációjának (elmagányosodás) kivédése, • az életvitelhez szükséges feltételek meglétének figyelemmel kísérése, • jó légkör biztosításával derűt, kiegyensúlyozottságot teremteni a tagok körében. A különböző programokon, foglalkozásokon való részvétel önkéntes, az ellátást igénybe vevő részére az általa kedvelt, érdeklődésének, képességeink, készséginek legmegfelelőbb foglalkozási formákat igyekeztünk biztosítani. A fentiek alapján elmondható, hogy történt fizikai, szellemi-kulturális, szórakoztató, mentális, manuális és egyéni foglalkoztatás is. A mentálhigiénés tevékenység célja a lelki egyensúly, lelki egészség védelme. Ennek megvalósítása egyéni, illetve kiscsoportos segítő beszélgetések formájában nyilvánult meg. Próbáltunk változatos, színes elfoglaltságot biztosítani számunkra. A heti ütemtervek tartalmazzák a naponkénti tervezett témákat. Legkedveltebbek a manuális, ill. fizikai elfoglaltságot jelentő tevékenységek. A világ eseményei iránti érdeklődés fenntartása érdekében újságokat olvastunk, TV-t néztünk. Nyáron kirándulásokat szerveztünk gyógyfürdőkbe, 2011-ben is ellátogatunk Tápiószentmártonba a Hurkatöltő fesztiválra. Névnapok, ill. születésnapok köszöntése mellett szívesen részt vettek minden olyan rendezvényem, amit városi szinten szerveztek. Klubjaink tárgyi és technikai felszereltsége elfogadható. Rendelkezünk TV-vel, CD-s rádiómagnóval, DVD lejátszóval, fényképezőgéppel, a papír-írószer utánpótlása szükség szerint történik. 25
Az idősek klubjában az együttélés szabályait belső rendelkezés a házirend írja elő. Szakmai létszám: 1 fő szakképzett szociális gondozó végzi tevékenységét. 7. JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az időskorú, valamint a fogyatékos személyek részére biztosított olyan ellátási forma, amelynek segítségével a fenntartható az ellátást igénybevevő saját lakókörnyezetében történő biztonságos életvitele, továbbá megelőzhetők olyan sorozatos krízis helyzetek, amelyek a későbbiekben bentlakásos intézményi elhelyezést indukálhatnak. A szolgáltatás a segítő munka jellegéből adódóan szorosan összefügg, és ezért ráépül a házi segítségnyújtásra. A házi segítségnyújtásban dolgozó gondozók szakmai tapasztalatait és tudását felhasználva folyamatos készenléti rendszerben működik. Az alap szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő mentális és fizikai állapota olyan legyen, amely lehetővé teszi a rendszer adekvát használatát. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az ellátott részére biztonságot nyújt, oldja a magánytól és a tehetetlenségtől való szorongás és félelem érzését. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésével a szociális gondozó számára lehetőség nyílik arra, hogy azonnal, vagy nagyon rövid idő alatt a szolgáltatást igénybevevő lakásán segítséget nyújtson egy – egy kialakult krízishelyzet megoldásában. Ellátottak köre: Újszász és Zagyvarékas közigazgatási területe Ellátást igénybe vevők: Újszász: 71 fő Zagyvarékas: 30 fő Riasztások száma: 129 alkalom
A 100 db készüléket béreljük a MULTI ALARM ZRT-től, akik megfelelő műszaki és technikai hátérrel rendelkeznek, megbízható és jól szervezett munkakapcsolatunk van velük. A gondozók részére a tárgyi feltételek biztosítottak, készenléti táska, melyben alapvető gondozást segítő eszközök találhatóak, (vérnyomásmérő, vércukormérő, koleszterinszint mérő, lázmérő, elsősegélynyújtáshoz szükséges kötszerek stb.) mobiltelefon. A feladatellátáshoz saját gépkocsit használnak a gépkocsivezetők. Kötelező tevékenységek: • az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő 30 percen belüli megjelenés, • a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele, • a segélyhívás továbbításához, kezeléséhez szükséges műszaki rendszer működtetése, • szakmai központ/ok működtetése legalább 40 kihelyezett készülékkel és legalább két szociális gondozó készenléti rendszerben való foglalkozatásával. Szakmai létszám: 8 fő gondozónő megbízási szerződéssel, illetve önkéntes munkával. A készenléti ügyelet 24 órás, nappal a házi segítségnyújtásban dolgozó szakképzett gondozónők vállalták az ügyeletet, éjszaka tiszteletdíjas gondozók ügyelnek.
26
II. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLAT KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETEKKEL: • Kistérségi Tanács tagjai • Kistérségi Iroda dolgozói • Polgármesteri Hivatalok • Gyámhivatalok • Oktatási intézmények gyermek-és ifjúságvédelmi felelősei • Pedagógiai szakszolgálat • Szolnoki Rendőrkapitányság • Rendőrőrs • Védőnők • Gyermekorvos és háziorvosok • Művelődési Ház és Könyvtár • Polgárőr egyesület • Civil szervezetek • Munkaügyi központ • Alapítványok • Esély Szociális Közalapítvány • Máltai Szeretetszolgálat • Kisebbségi Önkormányzat helyi szervezete • Háziorvosok, kezelőorvosok • Kórházak • Otthonápolási szolgálat • Pszichiátriai gondozó • Bentlakásos intézmények • Egyház • Pártfogói felügyelet • Gyermekjogi, Betegjogi, Ellátottjogi képviselő • Kistérségi társintézmények • TEGYESZ III. TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK: Az elmúlt évben az intézmény tárgyi feltételei folyamatosan javultak. A dolgozóknak a munkavégzéshez szükséges tárgyi eszközök rendelkezésre állnak. Az új dolgozók kivételével minden alkalmazott szolgálati kerékpárt kapott. A szakembereknek, külön számítógép áll a rendelkezésére, önálló nyomtatási lehetőséggel, valamint egyéb, kisebb elektronikai /kutyariasztó/ és számítástechnikai / Pen drive / kiegészítők is. A helyiségek berendezése, belső környezete alkalmas teret biztosít az adminisztrációs tevékenységre, az ellátottak/hozzátartozóik várakozására, fogadására, egyéni beszélgetésre. A szolgálat irodatechnikai feltételei (telefon, fax, számítógép, nyomtató; fénymásoló használat lehetősége) és berendezése (zárható iratszekrények) biztosítják az adatvédelmi szabályoknak megfelelő adat, és információkezelést. 2010-ben szolgálatunk szakkönyvállománya sokat gyarapodott, a munkatársak folyamatos szakmai ismereteinek bővítése céljából.
27
IV. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA A mikrotérség 2009. évtől önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik, öt kötelező és két önként vállalt feladatot lát el. A 2011. évi módosított költségvetése 109.058 eFt bevételi és kiadási előirányzatot tartalmazott. A költségvetési főösszeg az eredeti előirányzathoz képest 7,56 %-al növekedett. A vizsgált évben a működés zavartalan volt, a feladatellátás színvonala javuló tendenciát mutatott. BEVÉTELEK ALAKULÁSA
Egyéb saját bevételek ÁFA bevételek, visszatérülések Hozam- és kamatbevételek Tám.értékű műk. bev. EÁPA-tól Tám.értékű műk. bev. TKTársulástól Működési célú pénzeszköz átvétel Felügyeleti szervtől kapott támogatás
Forrás: a mikro-térség 2011. évi költségvetési beszámolója
A fenti diagramon jól kivehető, hogy az intézményi bevételeknek több mint felét az állami normatív támogatás teszi ki. A saját működési bevételt az ellátottak térítési díjai, a kamatbevételek és az áfa-visszaigénylés jogcímei adják, mely a bevételek 25,7 %-át tette ki. A bevételek 19,6 %-át az önként vállalt feladatok (közösségi ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) FSZH-s támogatásai adják, melyek tehermentesítik a működési költségek viselését. A mikrotérség éves térítési díj bevétele 23.421 eFt volt. A Zagyvarékasi Nappali Ellátás házi segítségnyújtás szakfeladata térítésmentes, az Idősek klubjában az ott étkezőknek pedig nem kell tartózkodási díjat fizetniük. 2011. évi térítési díj bevételek (ezer Ft) szakfeladat Újszász Zagyvarékas összesen házi segítségnyújtás 992 992 szociális étkeztetés 13 361 7 439 20 800 nappali ellátás 45 45 szállítás 1 584 1 584 23 421 ÖSSZESEN Forrás: a mikro-térség 2011. évi költségvetési beszámolója
28
KIADÁSOK ALAKULÁSA A mikrotérség működési kiadása 105.003 eFt volt. Ezen belül a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok időarányosan (99,79%) teljesültek. A dologi kiadások összege 37.800 e Ft volt. A dologi kiadások között a készletbeszerzések időarányosan teljesültek. Igyekeztünk csak a nagyon szükséges készletek beszerzésére szorítkozni. A szolgáltatások között a közüzemi díjak és a vásárolt élelmezés a jelentős tételek. A különféle dologi kiadások között 143,75%-ra teljesült az egyéb dologi kiadások sor. Ezen a soron két szakfeladat dolgozóinak továbbképzése került elszámolásra. A közösségi pszichiátriai ellátás dolgozóinak költsége teljes összegben fejlesztési póttámogatásból teljesült, míg a szociális gondozók kötelező kredit rendszerű tanfolyamait az intézménynek kellet biztosítania. A jelenleg folyó/futó ÉAOP-4.1.3/C-2f-2010-0002 azonosítószámú pályázat előre nem kalkulált egyéb költségei elérték az 1 millió Ft-os nagyságrendet. Ezek különböző közüzemi csatlakozások, bírságok, melyeket az intézménynek kellett kifizetnie a vállalt pályázati önerőn felül. Az intézmény felhalmozási kiadása 4.260 e Ft volt. 160 e Ft értékben egy laptop került beszerzése a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás koordinátora számára, melynek forrása 75%-ban FSZH fejlesztési póttámogatás, 25%-ban önerő volt. A pályázati önerőbe 4.100 e Ftot fizettünk be tavaly. Az intézmény költségvetésben engedélyezett létszámkerete 32 fő, üres álláshely nincs. A beszámoló készítésében segítséget nyújtottak: szakmai vezetők, illetve gazdaságvezető.
Kérem a képviselő - testületet beszámolóm megvitatására, illetve elfogadására.
Ú j s z á s z , 2012. április 10.
Farkas Józsefné igazgató
29
