Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

Kockázatokkal és tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények 2012. év


1

Bevezetés Kis-Rába menti Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a jelen dokumentummal a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendeletben előírt és meghatározott lényeges információt hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet e dokumentummal bemutatja és összefoglalja kockázataival, szavatoló tőkéjével, tőkemegfelelésével kapcsolatos legfontosabb információit, a 2012. évi magyar számviteli jogszabályok alapján készített beszámolóját alapul véve. A Takarékszövetkezet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése során a) a nem lényeges információt, és b) védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Jelen dokumentumban minden adat ezer forintban szerepel.

Kockázatkezelési elvek, módszerek Takarékszövetkezetünk kiemelt figyelmet fordított, és fordít a kockázatok figyelésére, számszerűsítésére, melynek keretében mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ne veszélyeztesse a biztonságos működést. A Kis-Rába menti Takarékszövetkezet az Országos Takarékszövetkezeti Integrációs Alap tagja. A kockázatkezelésére vonatkozó elveket és módszereket a belső tőke megfelelési értékelési folyamatokról szóló szabályzatokban rögzítettek szerint végzi.

Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

2

3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályzatokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Óvatosság elve) 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 7. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 8. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 10. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 11. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 12. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 13. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.


3

Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki:  Kockázatvállalási politika  Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság  Kockázati szerkezet  Kockázatkezelés szervezete Kockázatvállalási politika: A Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott és alkalmazott belső szabályozás tartalmazza a kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy  milyen típusú kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni,  mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem,  milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat

Kockázat típusa Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat

Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes

Hitelezési kockázat – partnerkockázat

Alacsony

Hitelezési kockázat – elszámolási kockázat

Alacsony

Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok

Nagy

Devizaárfolyam kockázat

Alacsony

Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat

Mérsékelt

Működési kockázat

Alacsony


Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés

4

Likviditási kockázat

Mérsékelt

Stratégia kockázat

Mérsékelt

A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Évente meghatározott tartalékok

Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a tőkeszükségletet: 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci- devizaárfolyam kockázat 4. Működési kockázat 5. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 6. Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) 7. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló tőkeéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A belső tőkeszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket végzi el 1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt Takarékszövetkezetünk tőkekövetelményt.

önértékelést

is

végez,

melynek

során

szintén

megállapít

Kockázatkezelés szervezete Takarékszövetkezetünk kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Kis-Rába menti Takarékszövetkezet szervezeti felépítésében a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés tevékenysége egymástól, és az egyéb szervezeti egységektől is elkülönül. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezető-főkönyvelő a felelős. A Takarékszövetkezet egy fő kockázatkezelői munkakört alakított ki a kockázatok figyelésére, elemzésére, aki részletesen beszámol az Igazgatóságnak az igazgatósági ülések Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

5

keretében. Emellett többek között még feladatát képezi a hitelezés területén a preventálás, a folyósítás előtt lévő hitelek kockázati elemzése, továbbá a működési kockázatok kezelése. A kockázat kezelő az üzleti döntések előtt elemzést végez, javaslatot tesz, bemutatva az ügylet tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatását is. A kockázatok előzetes kiszűrésben már ügyintézői szinteken lévő személyek is részt vesznek. A kockázatkezelési tevékenység az üzleti területtől elkülönülnek, irányítását és felügyeletét közvetlenül az ügyvezető-főkönyvelő látja el A 2 fő belső ellenőr irányítását a Felügyelő Bizottság látja el. A belső ellenőrzés tevékenységét önállóan, a belső ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően látja el. A kockázatokat a belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja. Az ellenőrzés megállapításairól tájékoztatja az ügyvezetést, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére félévente rendszeresen beszámol. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken:  Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések  Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása  Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása  Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés  Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása  Belső tőkeszámítással kapcsolatos feladatok megoldása A kockázati stratégiát az elnök-ügyvezető készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerül.

A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezetnek törekednie kell a kockázatok mérséklésére, így a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelést fedezetekkel biztosítja. A Takarékszövetkezet a követelés fennállása alatt folyamatos monitoringot végez, melynek keretében a biztosítékok meglétét, állagát helyszíni szemle során ellenőriz. Az ügyfél pozíció romlása esetén, valamint a fedezeti érték csökkenésének megállapításkor azonnal intézkedni kell. A kockázatkezelés folyamata - Igazgatóság hatáskörébe tartozik a limitek évenkénti felülvizsgálata és a kockázat kezeléssel kapcsolatos jelentések elfogadása. - Kockázatok jellegének számbavétele, a kockázatok meghatározása: az alapját az integráció által készített közös módszertan jelenti, melynek saját rendszerünkbe történő átalakítása után az Igazgatóság fogad el. - Kockázatok mérése, a mérési módszerek valamint a stressz tesztek kialakítása és elvégzése: követjük az Integráció által kidolgozott és felállított limitrendszert és mérési módszertant.


6

- Kockázatok és kockázati pozíciók nyomon követése: vezetői feladat keretében valósul meg. Valamennyi kockázat esetében felelős munkakörök szerint felosztásra került a kockázati monitoring és jelentés feladatkör. - Rendszeresen kockázati jelentést, elemzést készítünk az Igazgatóság részére. Kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezetek alkalmazására vonatkozó szabályok fő elvei Takarékszövetkezetünk a prudens működés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkenés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentő eszközöket az ügyletek és ügyfél kockázatosságának figyelembe vételével határozza meg. Kockázatvállalásról szóló döntési eljárásban érvényesülni-e kell az alábbiaknak: - Az aktív ügyletek létrejöttének feltétele, az ügylet kockázatával összhangban megállapított mértékű jogilag érvényesíthető fedezetek biztosítása. A kihelyezéséről szóló döntés előkészítése keretében meg kell győződni a szükséges fedezetek meglétéről. A folyósítást megelőzően pedig a biztosítéki szerződésben foglaltak érvényességéről és érvényesíthetőségéről. - Az elfogadott biztosítékokra vonatkozó elvek: a biztosíték a biztosítékot nyújtó személy tulajdonában van, aki azzal szabadon rendelkezik, eredete, továbbá pertől, tehertől és igény mentessége, vagy a fennálló terhei igazoltak, dokumentumokkal alátámasztottak és ellenőrizhetőek, likvid, és valós piaccal rendelkezik, folyamatos, tényleges értékkel bír, a fedezetek tárgyának függvényében biztosítással bír Limitek felülvizsgálata, engedélyezési folyamata 1. A kockázat kezelésére vonatkozóan felállítandó limitekre a kockázatkezelő tesz javaslatot az Igazgatóság részére. A limitekre vonatkozó döntést az Igazgatóság hozza meg. A limitek nyilvántartásáért az adott szakterület vezetője a felelős. 2. Az üzletágvezetők, kirendeltség vezetők a részükre megállapított limiteken belül hozzák meg üzleti döntéseiket. Limittúllépés esetén a szükséges intézkedéseket megteszik. 3. A limitek betartását és kihasználtságát az ügyvezető-főkönyvelő irányítása alatt az üzletág vezetők végzik. 4. Limittúllépések esetén az Igazgatóság a szükséges döntéseket meghozza.

Javadalmazási politika Takarékszövetkezetünk Igazgatósága a Hpt. 69/B-69/E §-ban foglaltak alapján, valamint a PSZÁF 1/2010. sz. ajánlásának figyelembe vételével alkotta meg Javadalmazási Politikáját, melyet a 3/2011. (VII.04.) sz. PSZÁF elnökének ajánlása, és a 131/2011. (VII.18.) korm. rendeletben foglaltak alapján módosított.


7

A Takarékszövetkezet a javadalmazásra vonatkozóan a szabályok kialakításánál és a nyilvánosságra hozatalnál élt a jogszabályokban biztosított arányosítás lehetőségével, tekintettel arra, hogy a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot, és nincs olyan vezető tisztségviselője, vagy munkavállalója, akinek az intézménytől, vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot. A javadalmazási politika célja: A Takarékszövetkezet tisztségviselői, vezetői, munkavállalói részére világos, átlátható, pontosan tervezhető juttatási rendszer biztosításával kapcsolatos irányelvek meghatározása, amely összhangban kell, hogy álljon a Takarékszövetkezet hosszú távú érdekeivel, kockázatvállalási és kockázatkezelési elveivel. Alapelve: A javadalmazási politika nem ösztönözhet túlzott kockázatvállalásra, nem jutalmazható a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati étvágyat meghaladó kockázatvállalás. A javadalmazási politikában a hosszú távú érdekeknek kell elsőbbséget adni. A Takarékszövetkezet Igazgatósága felelős a Javadalmazási Politika kialakításáért és felülvizsgálatáért, míg a Felügyelő Bizottság felel a javadalmazási politika végrehajtásáért, melyet a belső ellenőrzésnek legalább évente felül kell vizsgálnia. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság operatív irányítását el nem látó tagjai készítették el és terjesztették az Igazgatóság elé. A Javadalmazási Politika személyi hatálya Általános személyi hatály A Javadalmazási Politika munkavállalójára kiterjed.

a

Takarékszövetkezet

minden

munkaviszonyban

álló

Kiemelt személyi kör A Kormányrendelet 4. § a) bekezdése alapján: - a Takarékszövetkezetet vezető első számú vezetőjeként az elnök-ügyvezető - a Takarékszövetkezet szervezeti egység vezetését ellátó igazgatósági tagként (belső igazgatósági tag) az ügyvezető-főkönyvelő - kockázatkezelő Kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek: - hálózat vezető - hitelágazat vezető - betétüzletág vezető - kirendeltség vezetők Egyéb funkciót ellátó munkavállalók - vezető belső ellenőr - vezető informatikus - területi vezetők A dolgozói munkavégzéseket azzal ismerjük el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló alanyi jogon kap, függetlenül a teljesítménytől (személyi alapbér, béren kívüli juttatások, költségtérítések, oktatás, képzés). Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

8

A teljesítmény növelése érdekében a munkavállalók részére meghatározott díj került kifizetésre, melynek maghatározása évente történik. A Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 %-t, ezért külön javadalmazási bizottságot nem hoztunk létre. Az ügyvezetők részére teljesítmény javadalmazásként az adott év üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítására prémium került meghatározásra, melynek mértéke maximum az éves bér 10 %-a lehet. A prémium feltételek területei: - a nem teljesítő hitelek részarányának változása, - a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, - a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, - az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutató helyességét könyvvizsgálói minősítéssel rendelkező független szakértő, írásbeli igazolása alapján állapítjuk meg. A prémium feltétel megállapításához figyelembe veendő mutatók kiszámításához használt adatokhoz alapesetben legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni. A 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatóit is figyelembe lehet venni. A teljesítmény javadalmazás kifizetése készpénzben történik.

Összesített adatok Kiemelt személyi kör Kockázatvállalásra személyek:

43 325 lényeges

hatást

gyakorló

Egyéb funkciót ellátó munkavállalók Összesen

46 907 12 235 102 467

Javadalmazás típusa szerint Állandó javadalmazás Nem állandó javadalmazás Teljesítményjavadalmazás Összesen


91 257 3 701 7 509 102 467

9

Az üzleti év során kötött új munkaszerződés megkötéséhez kapcsolódó prémium kifizetésre és végkielégítésre nem került sor.

Prudenciális szabályok alkalmazása A Kis-Rába menti Takarékszövetkezet nem kötelezett számviteli konszolidációra és nem tartozik összevont alapú felügyelet alá.

A Kis-Rába menti Takarékszövetkezet tőkemegfelelése A szavatoló tőke összetétele

A szavatoló tőke elemeinek alakulása Jegyzett tőke Visszafizetett szövetkezeti részjegy Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve Jegyzett, be nem fizetett tőke Immateriális javak , a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével Nem pü.i ingatlan-vagyoni értékű jog Ált. KCT adótartama Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya

113 590 2 400 7 042 429 168 1 294 67 059 50 051 35 646 0 17 376 0 5 005 0

ALAPVETŐ TŐKE Alárendelt kölcsöntőke Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése JÁRULÉKOS TŐKE Levonások előtti szavatoló tőke Tőkemódosítás a PIBB miatt Limit túllépések tőkekövetelménye Egyéb korrekciók +,-

679 069 5 080 121 561 0 126 641 805 710 0 0 0

SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója)

805 710

A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetén szenderd módszer


10

Partnerkockázati kitettség – eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer Működési kockázat – alapmutató módszer A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok felölelik a következőket - A Takarékszövetkezet kockázati stratégiáját - A lényeges kockázatok meghatározását és értékelését - A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározását, a belső tőkemegfelelés számítását - A belső tőkeszükséglet változásának figyelését - A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelményeket - A kockázatkezelés szervezeti felépítését A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy  a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza);  a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre;  hatékony kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejlessze. A belső tőke számítás két fő részre bontható: - kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét, - un. tőkepuffert és stressz tesztek alapján számolt tőkepuffert számszerűsíti.

Kockázatok tőkekövetelménye, tőkemegfelelés Kockázatok tőkeszükséglete összesen ebbből: hitelezési kockázat működési kockázat egyéb Tőkepuffer értéke Összes tőkeszükségelt a 2. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató az 1. pillér alatt Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt


411 267 320 323 89 000 1 944 83 006 494 273 15,67% 13,04%

11

Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye Kitettségi osztályok a sztenderd módszernél A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: -

központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, vállalkozással szembeni kitettség, lakossággal szembeni kitettség, ingatlannal fedezett kitettség, késedelmes tétel, fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, értékpapírosítási pozíció, kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy egyéb tétel.

A kitettségek besorolásánál a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. Korm. Rendeletben meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni. A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke: - eszköz esetén annak könyv szerinti értéke - kitettségnek minősül mérlegen kívüli kötelezettségvállalások estén a nyilvántartás szerinti érték egyedileg képzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal számított értéke Kitettségi osztályok szerinti kockázati osztályok tőkekövetelménye Tőkekövetelmény kitettségi osztályonként Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetekkel Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek fedezett kötvény formájában fennálló kitettség értékpapírosítási pozíció ) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tételek SA módszer szerinti tőkekövetelmény


Kitettség Mérlegtétel

Kitettség Mérlegen kívül

2 225 334 9 549 314 237

3 787 237 1 331 205 1 123 446 1 352 319 399 824

708 349 11 251 500

3 986 217 106 355 694 110 178

686 964

Kockázattal Tőkekövesúlyozott telmény kitett. érték 1 910

153

825 734 1 080 898 736 441 568 299 256 584

66 058 86 469 58 915 45 465 20 527

534 206 4 004 072

42 736 320 323

12

Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriákra vonatkozó adatok

Megnevezés

Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti érték

Bruttó 2 225 334 9 549 314 237 3 791 223 1 548 311 1 479 140 1 462 497 399 824 708 349 11 938 464

Nettó 2 225 334 9 549 314 237 3 791 223 1 545 665 1 465 197 1 458 315 247 722 708 349 11 765 591

Hitelkockázatmérséklés figyelembe vétele utáni összes kitettség értéke

Szavatoló tőkéből levont kitettség értéke

3 629 067 9 549

0 0

3 498 172 1 080 898 981 921 1 169 884 220 793 708 349 11 298 633

0 0 0 0 0 0 0

Hitelezési és felhígulási kockázat Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatban való megállapítása Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

13

kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.

esetében elismert

Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében  miként nő az értékvesztés és céltartalék-képzés, és  miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja a 5 %-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: Mérlegen kívüli tételek lehívása A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. Ingatlan fedezetek romlása Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. Késedelmes tételek növekedése A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek különkülön 2 %-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve  50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez  100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

14

Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél  önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek  vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek  lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Hitelintézetekkel szembeni kitettségek  A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni.  A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100 %-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztés elszámolását feltételezve. Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szóló megközelítések és módszerek A követelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és a várható megtérülés összege között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. Ha a minősítés során a követelés könyv szerinti értéke magasabb a várható megtérülésnél, úgy a Takarékszövetkezet értékvesztés számol el. Kintlévőségek minősítés menete 1. A vállalkozói, lakossági, önkormányzati és egyéb követelések minősítését havonta végezzük, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetésre nem kerül. A bankközi betéteket, befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, készleteket negyedévente minősítjük. 2. A Takarékszövetkezet az egyszerűsített minősítés alá az tizenötmillió forint alatti követeléseket sorolja, a tizenötmillió forint feletti követelések minősítése egyedileg történik. 3. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó tételek esetén a minősítési kategóriába történő besorolás alapja a törlesztési késedelem mértéke. 5. Az egyedi minősítésű tételek minősítési kategóriájának megállapításkor minden esetben azt vizsgáljuk, hogy az adott tétellel kapcsolatosan milyen mértékű lehet a várható, jövőbeni veszteség, a figyelembe véve a behajtással kapcsolatos költségeket, a fedezetek érvényesítésének költségeit is. Ezt követően a valószínűsíthető veszteségből levonásra kerül az adott tételhez kapcsolódó fedezet értéke, figyelemmel a fedezetek becsült, mobilizálhatósági értékére. A valószínűsíthető veszteségnek, a tétel fennálló teljes értékéhez viszonyított mértéke alapján határozzuk meg a tétel minősítési kategóriáját.


15

Minősítési kategória meghatározása Problémamentes követelések Azon kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételek, amelyek esetében az adós tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme o vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, o lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg. Külön figyelendő követelések Azon kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételek, amelyek esetében az adós tőke és kamat fizetési vagy törlesztési késedelme o vállalkozói hitelek esetében a 16-60 napig, o lakossági hiteleknél a 31-60 napig terjed. Átlag alatti követelés Azon követelések, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 61-90 napig terjed ki. Kétes követelés Azon követelések, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 91-365 napig terjed ki. Rossz követelés Azon követelések, amelyek esetében a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme 365 napot meghaladja. A Takarékszövetkezet az elszámolható értékvesztés mértékét az alábbiak szerint határozza meg a bruttó könyv szerinti érték százalékában: 1.) Egyszerűsített eljárással minősített tételeknél: Problémamentes minősítésű követelések 0% Külön figyelendő minősítésű követelések 10 % Átlag alatti minősítésű követelés 30 % Kétes minősítésű követelés 70 % Rossz minősítésű követelés 100 % 2.) Egyedileg minősített tételeknél az értékvesztés meghatározása úgy történik, hogy az értékvesztés állománya és az eszközök bruttó könyv szerinti értékének hányadosa az alábbi sávokon belül kell lenni-e. Külön figyelendő minősítésű követelések 1- 10 % Átlag alatti minősítésű követelés 11- 30 % Kétes minősítésű követelés 31- 70 % Rossz minősítésű követelés 71-100 %

A kitettség földrajzi –legalább országonkénti- megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet.


16

A kitettségek gazdasági ágazat szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Ágazat megnevezése Mezőgazdaság, Bányászat Feldolgozó ipar Villamos energia Vízellátás, szennyvíz Építőipar Kereskedelem, gépjárműgyártás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Egyéb tevékenységek Összesen

Összeg 458 084 177 003 66 483 1 500 35 722 516 536 146 345 90 486 108 177 0 318 950 31 014 159 202 2 109 502

% 21,72 0 8,39 3 0 1,69 24,49 6,94 4,29 5,13 0 15,12 1,47 7,55 100

Átlag 11 746 9 834 22 161 1 500 5 954 8 609 29 269 18 097 5 409 12 267 3 101 13 267 10 290

A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként:

Kitettségi osztályok Központi kormányok és központi bankok (nem jellemző)

Összes kitettség értéke

Átlaga

Darab

2 225 334

17

130 902

9 549

3

3 183

314 237

2

157 119

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások

3 791 223

36

105 312

Vállalkozások

1 548 311

106

14 607

Lakosság

1 479 140

834

1 774

Ingatlannal fedezett követelések

1 462 497

288

5 078

Késedelmes tételek

399 824

330

1 212

Egyéb tételek Összesen

708 349

Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények


11 938 464

1616

17

A kitettségi osztályok éven belüli, 1-5 év, 5 éven túli csoportosítása Ügyfélkategória Önkormányzatok Nem pénzügyi vállalk. Lakosság Egyéni vállalkozók Egyéb Összesen

Hátralévő futamidő Éven belül

1-5 év között

5 974 894 300 49 155 146 798 24 978 1 121 205

5 éven túl

3 575 279 902 114 312 37 499 6 000 441 288

0 1 002 254 1 425 310 226 293 0 2 653 857

A késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettséget 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória – Br. PBBS Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Lakosság Egyéni vállakozók Egyéb Összesen

Összeg eFt 0 112 046 214 327 165 647 48 680 0 326 373

Az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget Céltartalék állomány eFt Ügyfél kategória Függő kötelezettségekre képzett célt. Általános kockázati céltartalék Összesen

Nyitó állomány 643 48 062 48 705

Képzés

Záró állomány 558 50 051 50 609

Felszabadítás

1 185 50 051 51 236

1 270 48 062 49 332

Értékvesztés állomány eFt Ügyfél kategória PBBS Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Lakosság Egyéni vállalkozók Egyéb szektor Egyéb eszközök Összesen


Nyitó állomány

0 55 750 142 490 140 383 2 107 10 198 250

Tárgy évi visszaírás

Előző évi visszaírás

0 73 359 75 151 50 816 24 335

0 47 410 54 997 49 471 5 526

0 33 180 38 848 36 879 1 969 10

1 136 149 646

102 407

72 038

Képzés

Záró állomány

0 48 519 123 796 104 849 18 947 0 1 136 173 451

Változás összesen

0 -7 231 -18 694 -35 534 16 840 -10 1 136 -24 799

18

A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet.

Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.

Hitelezési kockázat-mérséklés Elismerhető hitelkockázati fedezetet alkalmazó hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia 1. A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elveit A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. 2. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elveit és pontjait Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításakor mindazokat az értékképző tényezőket, körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az adott követés teljes megtérüléséig, a felajánlott fedezet jellege, likviditása és érvényesíthetőségének kockázata alapján befolyásolják a követelés megtérülését. A Takarékszövetkezet a fedezetek piaci értékének megállapításához az alábbi módszereket és bizonylatolási rendet alkalmazza:


19

- Értékbecslés: bizonylata a felsőfokú szakvizsgával rendelkező ingatlan, műszaki és egyéb értékbecslő által készített jelentés és okmány ( legfeljebb 1 évig fogadható el) - Értékpapír fedezet: az értékpapír fedezetéről készült letéti igazolás, engedményezése, annak Takarékszövetkezetünknél letétbe helyezése - Készpénz: A takarékszövetkezetünknél történő elhelyezése, engedményezése. - Állami és bankgaranciák: szabályszerűen kiállított dokumentum alapján. Takarékszövetkezetünk a biztosítékok meglétét, értékállóságát folyamatosan ellenőrzi. A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése során a fedezetek meglétét, állapotát és érvényesíthetőségét kell vizsgálni. A fedezetek felülvizsgálatára és újraértékelésére éves gyakorisággal kerül sor, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. Év közben soron kívül felül kell vizsgálni a fedezetet, ha rendkívüli helyzet következik be (csődeljárás, felszámolás, prolongálás) A felülvizsgálat során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - a felülvizsgálat legyen összhangban az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni tartozásainak a minősítésével. - a felülvizsgálat során meg kell győződni arról, hogy az ügyfél biztosítékként elfogadott ingatlan és ingó vagyontárgyak állagmegóvása, értékállósága érdekében a szükséges intézkedéseket végrehajtotta. Erről évente egy legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzés keretében is meg kell győződni. - A biztosítékul szolgáló árbevétel engedményezése alapjául szolgáló szerződés feltételeinek a megvalósulását folyamatában rendszeresen ellenőrizni kell. - Az ügyfél vállalkozását érintő szervezeti változása esetében a kijelölt dolgozó köteles részt venni a hitelek, garanciák megosztása során a mögöttes biztosítékok szerződés szerinti megosztásában is. Az elismert biztosítékok fő típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Takarékszövetkezetünk tőkekövetelmény mérséklőként: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok - a Takarékszövetkezetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, - központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 4. hitelminősítési besorolású, - hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású, - vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású, - tőzsde indexben szereplő részvény vagy átváltoztatható kötvény, vagy - monetáris arany. 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet,


20

3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizető kezesség Elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat - központi kormányzat és központi bank - regionális kormány és helyi önkormányzat - multilateriális fejlesztési bank - hitelintézet és befektetési vállalkozás - vállalkozás, ideértve a hitelintézet és befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és a Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozást, ha - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. - Garantiqa Hitelgarancia Zrt, AGHVA Zrt A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: - az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, - a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, - a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeti csoporttal szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gazdasági társaságban meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, - olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. A takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadja el. A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontása

Csoportosítás (a HKR szerint)

Minősítés kategória

1 ( AAA – AA-) központi kormány és központi bank,

4 (BB+BB-) x

Hitelintézet és befektetési vállalkozás

x

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

x


2 (A+A-)

3 (BBB+BBB-)

5 (B+B-)

6 (CCC+CCC-)

21

A kockázattal súlyozott kitettség értéke az elismert biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett, teljes kitettség értéke

Kitettségi osztály

Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézmények Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal szembeni kitettség Késedelmes tételek Összesen

Fedezett összes kitettség eFt

Fedezett, összes ÉrtékveszPénzügyi Garancia kitettség tés biztosítékok koc. mérs. Tét.csökk.

9 549 314 237 1 548 311 1 479 140 1 462 497 399 824 5 213 558

9 549 314 237 2 646 359 211 13 943 284 455 4 182 231 938 152 102 26 929 172 873 1 216 770

1 507 26 191 2 764 30 462

0 1 184 947 1 154 551 1 223 613 220 793 3 793 453

Kereskedési könyv A Takarékszövetkezetnek kereskedési könyvi tétele nincs. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók Részvényekben lévő kitettség Megnevezés Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Banküzlet Vagyonkezelő és Hasznosító Zrt

Mérleg szerinti érték 45 419

Garantiqa Hitelgarancia Zrt

100 100

Nem ismerünk olyan információt, amely alapján a befektetések után értékvesztés elszámolását indokolná. 2012. évben a részvényekből értékesítés nem történt, ebből eredménye nem volt a Takarékszövetkezetnek. Kamatkockázat A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. Takarékszövetkezetünknél a banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik.


22

A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Súlyozott pozíció alakulása: Időszak / Devizanem

HUF (mFt)

EUR (ezer EUR)

CHF (erer CHF)

I. negyedév

120,824

1,095

1,463

II. negyedév

117,527

0,915

1,426

III. negyedév

94,193

-6,266

-0,091

IV. negyedév

79,819

-5,032

-1,864

Értékpapírosítás Értékpapírosításra Takarékszövetkezetünk nem számít tőkeszükségletet.

Partnerkockázat Takarékszövetkezetünknek származtatott tőkekövetelményt nem kell számolnia.

ügyletei nincsenek,

ezért

partnerkockázatra

Működési kockázat Takarékszöveteztünk a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerével határozza meg. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell meghatároznia a z irányadó mutatót az alábbiak szerint: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni.


23

Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Az alapmutató módszere szerint a működési kockázat tőkekövetelménye évente egyszer változik. A PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokról szóló PM rendelet szerint a mutatót az auditált eredmény alapján kell számolni, a tőkekövetelményt akkor kell megváltoztatni, amikor a mérleg szerinti eredmény is bekerül a szavatoló tőkébe. A működési kockázat tőkekövetelmény összege 2012. évre: 88,57 millió forint.

Beled, 2013. május 14.



24

Kis-Rába menti Takarékszövetkezet

Recommend Documents