SZOLNOKI FŐISKOLA
VADÁSZATI ÉS VADÁSZTURISZTIKAI SZAKREFERENS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
SZOLNOK 2012.
A Szolnoki Főiskola képzési programja Vadászati és vadászturisztikai szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Vadászati és vadászturisztikai szakreferens szak b. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Diplomás vadászati és vadászturisztikai szakreferens c. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Gazdaságtudományok d. A felvétel feltétele: Bármely képzési területen alapképzésben szerzett vagy annak megfelelő diploma. e. A képzési idő: levelező tagozaton 2 félév, összesen 230 kontaktóra f. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjthető kreditek száma: 60 kredit g. A képzés során elsajátítható kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés során elsajátítható kompetenciák: a szakképzettség birtokában a vadászati és vadászturisztikai szakreferens - képes a vadászat, a vadásztatás és a vadászatszervezés területén önálló felelős vezetői munkavégzésre; - képes az ökológiai és ökonómiai szemléletű korszerű vadgazdálkodási, vadtenyésztési és nevelési technológiák figyelembe vételére a vadászat és a vadászati turizmus szervezése során; - képes környezetkímélő és fenntartható – a terület és állatállomány igényeit figyelembe vevő – erdő- és vadgazdálkodás tervezésére; - ismeri a trófeák kikészítésének és bírálatának menetét; - képes a vadászathoz kapcsolódó turisztikai, vendéglátási feladatok ellátására, vadászatok szervezésére és lebonyolítására - képes vadászattal és a vadászturizmussal kapcsolatos szervezési és gazdálkodási döntéseket előkészíteni és dönteni. A képzés során elsajátítható tudáselemek: - vadászati etika, vadbiológia és ökológia, erdészeti alapismeretek, természetvédelem, vadvédelem; - vadgazdálkodás, vadegészségtan, fegyverismeret, vadtakarmányozás; - a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési és hatósági folyamatok részletes ismerete; - vadászati turizmus piaca, utazásszervezés és termékfejlesztés;
2
-
vadászturisztikai szálláshelyek üzemeltetése; vadászati gasztronómia.
A képzés során megszerezhető szakma-specifikus tudáselemek: - apróvad-gazdálkodás, nagyvadgazdálkodás, vadászati kynológia, zárttéri vadtenyésztés, vadtakarmányozás, fegyver és lőszerismeret, élőhely-gazdálkodás, vadegészségtan és vadhús-higiénia, vadászati módok, vadászetika, trófeák kikészítése és bírálata, vadászati és vadgazdálkodási tervezés, vadföldgazdálkodás, vadkárbecslés és -elhárítás; - vadászatszervezés hazai és külföldi bérvadászoknak, vadászturisztikai termékek piaca, szálláshelyek kialakítása és gazdaságos üzemeltetése, vadászturisztikai csomagok összeállítása és értékesítése, turizmusmenedzsment; turisztikai termékek kialakítása és fejlesztése; vadhúsfeldolgozás és vadételek készítése. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakképzettség birtokában a vadászati és vadászturisztikai szakreferens alkalmas - vadászati gazdálkodási és szolgáltató egységek közép- és felsővezetői, tervező, szervező, irányítói pozíciói feladatinak ellátására, - a vadászat, vadgazdálkodás és vadvédelem állami és társadalmi szervezeteinél szakfeladatok ellátására, - a vadászat, vadgazdálkodás és vadvédelem szakigazgatási feladatainak, valamint a vadászattal kapcsolatos turisztikai feladatok megszervezésére és ellátására. h. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és főbb ismeretkörökhöz rendelet kreditértékek: Tárgyak jellege Szakmai alapozó tárgyak Szakhoz kapcsolódó ismeretek Szakmai gyakorlat Záródolgozat készítés Mindösszesen
Kontakt óraszám 62 134 30 4 230
Kredit 16 36 4 4 60
Szakmai alapozó tárgyak: mezőgazdasági alapismeretek; vadászati állattan és ökológia; természet- és vadvédelem; erdészeti alapismeretek; vadászati jog, igazgatás és etika; turizmus alapjai. Szakhoz kapcsolódó ismeretek: apróvad-gazdálkodás és zárttéri apróvadtenyésztés; nagyvadgazdálkodás és zárttéri nagyvadtenyésztés; fegyver és lőszerismeret, vadászturizmus piaca; vadászturisztikai utazásszervezés és termékfejlesztés; vadászati szálláshelyek üzemeltetése; vadászati gasztronómia; vadegészségtan és vadgazdálkodási termékek higiéniája; vadászati kommunikáció, társadalmi kapcsolatok a vadgazdálkodás és a vadászat területén; trófeák kikészítése és bírálata; vadászati és vadgazdálkodási tervezés, vadászatszervezés; élőhely- és vadföldgazdálkodás, vadkárbecslés és –elhárítás. A képzéshez 5 napos (30 óra) szakmai gyakorlat is kapcsolódik.
3
i. A záródolgozat készítés kreditértéke 4 kredit 2. Az ajánlott tanterv Vadászati és vadászturisztikai szakreferens szakirányú továbbképzési szak óra és vizsgaterve Óraszám Tantárgy Értékelés 1.szemeszter 2.szemeszter Kredit Szakmai alapozó tárgyak Mezőgazdasági alapismeretek 8 2 K Vadászati állattan és ökológia 12 3 K Természet- és vadvédelem 8 2 K Erdészeti alapismeretek 12 3 K Vadászati jog, igazgatás és etika 10 3 K Turizmus alapjai 12 3 K Szakhoz kapcsolódó ismeretek Apróvad-gazdálkodás és zártéri 16 4 K apróvadtenyésztés Nagyvadgazdálkodás és zártéri 16 4 K nagyvadtenyésztés Fegyver és lőszerismeret 16 4 K Vadászturizmus piaca 10 3 K Vadászturisztikai utazásszervezés 10 3 K és termékfejlesztés Vadászati szálláshelyek 8 2 K üzemeltetése Vadászati gasztronómia 10 3 K Vadegészségtan és vadgazdálkodási termékek 10 3 K higiéniája Vadászati kommunikáció, társadalmi kapcsolatok a 8 2 K vadgazdálkodás és a vadászat területén Trófeák kikészítése és bírálata 12 3 K Vadászati és vadgazdálkodási 10 3 K tervezés, vadászatszervezés Élőhely- és vadföldgazdálkodás, 8 2 K vadkárbecslés és -elhárítás Szakmai gyakorlat 30 4 Gy Záródolgozat készítés 4 4 Gy 110 120 FÉLÉVI ÓRASZÁM 28 32 ÖSSZES KREDIT: K= kollokvium, Gy=gyakorlati jegy
4
3. Tantárgyi programok 3.1 Szakmai alapozó tárgyak Mezőgazdasági alapismeretek A tantárgy oktatásának célja: a mezőgazdaság, ezen belül a növénytermesztés és állattenyésztés alapjainak megismerése. Az ismeretanyag jó alapokat teremt az esetleges vadgazdálkodással kapcsolatos mezőgazdasági tevékenységek végzéséhez, összehangolásához. Az oktatás módszertana: a tananyag feldolgozása gyakorlatorientált szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: a mezőgazdasági tevékenység természeti (ökológiai) feltételei; a növénytermesztés alapjai; talajművelés módjai, eszközei; vadföldgazdálkodás célja; fontosabb szántóföldi növények és termesztésük; rét- és legelőgazdálkodás; takarmányfeldolgozás; állattenyésztési alapismeretek; takarmányozási alapismeretek; takarmányokkal szemben támasztott követelmények; vadfajok takarmányozása. Vadászati állattan és ökológia A tantárgy oktatásának a célja: A vadászható és védett vadfajok bemutatása és a vadon élő állatok ökológiája a tantárgy témája. Az oktatás módszertana: Az ismeretanyag bemutatása az előadásokon történik. Az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: A vadászható madár és emlős fajok felismerési jegyei, azok táplálkozása, szaporodása, élőhely igénye az alapja a tantárgynak. Fontos ismeretek továbbá ezeknek az állatoknak az állomány dinamikája és vadászati-vadgazdálkodási hasznosítása is. Az ökológia alapkérdései vadászható vadfajok keretében kerülnek bemutatásra. Természet- és vadvédelem A tantárgy oktatásának célja: Általános természetvédelmi ismeretek vadgazdálkodási tevékenység során felmerülő természetvédelmi kölcsönhatások és szabályzó rendszerek megismerése. Az ismeretanyag jó természetvédelmi szempontok és követelmények érvényesítéséhez a vadgazdálkodási tevékenység során.
áttekintése, a összefüggések, alapot teremt a vadászati -és
Az oktatás módszertana: A tananyag feldolgozása gyakorlatorientált szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja.
5
A tantárgy főbb ismeretkörei: A természetvédelem alapfogalmai, kialakulása. A természetvédelmi jogi szabályozás hazai és nemzetközi háttere. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények. A természetvédelmi szakigazgatás központi és regionális szervezetei. Védettségi kategóriák áttekintése. Gyakorlati természetvédelem. Faj- és élőhelyvédelmi tervek, programok. Konfliktushelyzetek és kapcsolódási pontok a vadgazdálkodás és a természetvédelem területén. Erdészeti alapismeretek A tantárgy oktatásának a célja: A hallgatók ismereteik alapján legyenek képesek munkájukat segítő elemeként használni az erdőt. Ismerjék meg az erdőnek, a vadgazdálkodásnak a tájra, mezo- és mikroklímára gyakorolt hatását. Az oktatás módszertana: A tárgy előadásokra épül, de lehetőség van a hallgatók aktív részvételére az előadások során (interaktív előadások). Az oktató az előadások során nagy hangsúlyt fektet a megadott szakirodalom és az előadások anyagának folyamatos elsajátítására, zárthelyi dolgozatokat írnak, amely részben az elméleti tudást, részben annak alkalmazását méri fel komplex feladatok formájában. A tantárgy főbb ismeretkörei: Az erdő és az emberi társadalom viszonya. Az erdei életközösség kialakulásának, fennmaradásának feltételei a mérsékelt övben. Az erdei életközösség fő elemei. Erdő és vadgazdálkodási szabályok. Erdei haszonvételek, az erdőtelepítésre, erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések, a vadgazdálkodás alapelvei. Az erdészeti és vadgazdálkodói munkák finanszírozásának rendje. Vadászati jog, igazgatás és etika A tantárgy oktatásának célja: Vadászati jog, vadászati-vadgazdálkodási igazgatás és a vadászetika megismertetése a hallgatókkal. Az oktatás módszertana: A tananyag feldolgozása analizáló, majd szintetizáló szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: A vadászati jog, igazgatás és etika alapfogalmai. A hatályos vadászait jogszabályok részletes ismertetése. A vadászattal-vadgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok ismertetése. A vadászat hatóság munkájának bemutatása. Társadalmi és érdekképviseleti szervezetek és feladatköreik a vadgazdálkodásban. Jogi esettanulmányok bemutatása. Vadászetikai ismeretek. Turizmus alapjai A tantárgy oktatásának a célja: A tantárgy célja a turizmus rendszerének, környezeti befolyásoló tényezőinek, az ezekkel való kölcsönhatásoknak, a turizmus piaci elemeinek és gazdasági tényezőinek, ezek működésének megismerése. Az ismeretanyag jó alapokat teremt a turizmus irányítási koordinációs feladatainak ellátásához: napjaink turizmusa a hazai és nemzetközi kitekintésben.
6
Az oktatás módszertana: Az alkalmazott oktatási forma az előadás. Az előadás az új ismeretkör elsajátítását segíti. Az egyes témakörök ismertetésénél a szakmai sajtó anyagait is felhasználjuk, a napi szakmáról szóló információkat is beépítjük a képzésbe. Motiváljuk a hallgatót a szakmai lapok olvasására. A tantárgy főbb ismeretkörei: A turisztikai ágazat működésének elvei és jellemzői, a turizmus szereplőinek jellemzői, a turizmus hazai és nemzetközi megnyilvánulásainak jellegzetességei. A turizmus rendszere, alrendszereinek működése és összefüggései. A turizmus intézményrendszere. 3.2. Szakhoz kapcsolódó ismeretek Apróvad-gazdálkodás és zárttéri apróvadtenyésztés A tantárgy oktatásának a célja: A zárttéri és a szabadterületi apróvad (fácán, fogoly és mezei nyúl) gazdálkodás elméleti és gyakorlati ismereteinek, technológiáinak, szervezési és gazdálkodási sajátosságainak elsajátítása. A vadászattal kapcsolatos döntések tenyésztési alapjainak megismertetése. Az oktatás módszertana: Az ismeretanyag bemutatása az előadásokon történik, terepi gyakorlat egészít ki. A tantárgy főbb ismeretkörei: A fácán és a fogoly zárttéri nevelésének alapszabályai, a kibocsátás, az élőhelyen való gondozás. A szárnyasvad keltetése. A mezei nyúl szabad területi gazdálkodása, zárttéri tenyésztése és azok korlátai. Nagyvadgazdálkodás és zárttéri nagyvadtenyésztés A tantárgy oktatásának célja: a hazai nagyvadfajok ismertetése (állományviszonyok, állománydinamika, biológiájuk) a szakszerű és fenntartható vadgazdálkodás szemszögéből. Az ismeretanyag jó alapokat teremt a nagyvad-gazdálkodási tevékenység szakirányításában csakúgy, mint a gyakorlati kivitelezés terén végzett tevékenységek folytatásához, összehangolásához. Az oktatás módszertana: a tananyag feldolgozása gyakorlatorientált szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: A vadállomány szabályozásának alapjai. Populációdinamikai alapfogalmak. Hazai nagyvadfajok populációdinamikai jellemzői. A hazai nagyvadfajok állományjellemzői, állományuk alakulása. Nagyvad-gazdálkodás jellemzői. Zárttéri nagyvadtartás alakulása. Nagyvad-gazdálkodási modellek, a modellezés lehetőségei. A nagyvadállomány szabályozásának szempontjai (ivararány, korszerkezet, trófeagazdálkodás). Fenntartható nagyvad-gazdálkodás.
7
Vadászturizmus piaca A tantárgy oktatásának a célja: A tantárgy oktatásának alapvető célja a keresletközpontú gondolkodásmód alkalmazási készségének a kifejlesztése a turizmus, vadászturizmus területén. A tárgy ismeretanyaga elsajátításának eredményeként a hallgatók megismerik a vadászturisztikai szolgáltatások piacát, valamint képesek lesznek mind regionális, mind helyi, mind fejlesztési, mind szolgáltatási szinten a piaci jelenségekre adekvát operatív intézkedési terv kidolgozására vadászturisztikai vállalkozások tekintetében. Az oktatás módszertana: Az alkalmazott oktatási forma az előadás. Az előadás az új ismeretkör elsajátítását segíti. Az egyes témakörök ismertetésénél a szakmai sajtó anyagait is felhasználjuk, a napi szakmáról szóló információkat is beépítjük a képzésbe. Motiváljuk a hallgatót a szakmai lapok olvasására. A tantárgy főbb ismeretkörei: A vadászturizmus, mint turisztikai termék jellemzői. A termék elemei. A vadászturizmus kínálati sajátosságai. A vadászturizmus kereslete. A vadászturisztikai vállalkozások piacbefolyásoló munkája. A vadászturisztikai vállalkozások működése. A menedzsment sajátosságai a vadászturisztikai vállalkozásoknál (HR, logisztika, pénzügy, marketing). A vadászturizmus nemzetközi piaci jellegzetességei. Vadászturisztikai utazásszervezés és termékfejlesztés A tantárgy oktatásának célja: Elméleti és gyakorlati szinten elsajátítani a vadászturizmus utazásszervezési és értékesítési ismereteit. A teljes vadászturisztikai utazásszervezés munkafolyamatainak megismerése belföld, beutaztatás és kiutaztatás tekintetében. Továbbá kiemelt cél az ügyfélszolgálati irodai tevékenység teljes körű megismerése, a külföldi fizetőeszközök vételére és eladására vonatkozó ismeretek elsajátítása, valamint a vasúti, légi és hajózási ismeretek megszerzése. Az oktatás módszertana: Az oktatás interaktív előadásokra épül. A hallgatók az előadásokon megszerzett elméleti anyagot szemináriumokon egyéni illetve csoportos munkában, gyakorlati formában tovább mélyítik. A tantárgy főbb ismeretkörei: Az utazásszervezés fogalma, kialakulása, történeti visszatekintés. A referensekkel szemben támasztott követelmények. Általános bevezetés, vadászturizmussal foglalkozó utazási irodák Magyarországon. A magyar lakosság utazási szokásai, vadászturizmusban résztvevők, utazók szokásai, trendek. Magyarország fő vonzerői a vadászturizmus szempontjából. Az utazásszervezés jogi szabályozása, rendeletek. Az utazásszervezés munkafolyamatai, belföldi vadászturizmus, beutaztatás, kiutaztatás. Konkrét ajánlat és kalkulációkészítés, forgatókönyv készítés. Programfüzet összeállítás szabályai. Közlekedési alapismeretek. Utasbiztosítások. Termékfejlesztési döntések, szervezési és gazdálkodási aspektusok.
8
Vadászati szálláshelyek üzemeltetése A tantárgy oktatásának célja: a vadászati turisztikai szuprastruktúrán belül a vadászházak, vadászati szálláshelyek kialakításával szemben támasztott követelmények megismerése. Olyan korszerű, a vadászati szálláshelyek üzemeltetésének napi gyakorlatában alkalmazható ismertek nyújtása, amely birtokában a hallgató kellő rálátással bír a szálláshelyszolgáltatás folyamatainak feltételét jelentő tárgyi és humán erőforrások szervezési és gazdálkodási jellemzőire, a tevékenység sajátosságaira, a szálláshelyszolgáltatás kínálatának alakítására. Az oktatás módszertana: a tananyag feldolgozása gyakorlatorientált szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott, hazai és nemzetközi példaanyagra alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: Szálláshelyszolgáltatás, mint tevékenység meghatározása, végzésének feltételei. A szálláshelyek engedélyeztetési és üzemeltetési feltételei, kategorizálásuk. A szálláshelyek rendeltetés szerinti csoportosítása. A szálláshelyszolgáltatás folyamatai. Elszállásolás, ellátás és egyéb szolgáltatások a vadászházakban. A vadászházak osztályozása szolgáltatásaik alapján. Értékesítés, vendégfogadás, a tartózkodás menedzselése. Housekeeping. Vadászházak speciális feladatai: vadászebek ellátása, lovak ellátása, egyéb, vadászathoz alkalmazott állatokkal és felszerelésekkel kapcsolatos teendők. Vadászati szálláshelyek termékfejlesztése. A vadászati szálláshelyek gazdálkodása – férőhelygazdálkodás, jövedelmezőségi kalkulációk. Vadászati gasztronómia A tantárgy oktatásának célja: megismertetni a gasztronómia sajátos világát . A vadász gasztronómia történeti áttekintése után az ételkészítési alapok megismerésével képessé váljanak képzésbe bekapcsolódók a vadhús ételek elkészítéséhez kapcsolódó jellegzetes technológiai ismérveinek alkalmazására. Az oktatás módszertana: a tananyag feldolgozása gyakorlatorientált szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott, hazai és nemzetközi példaanyagra alapozott szemléltetés támogatja, majd a gyakorlati ismeretek bemutatása, elsajátítása a tankonyhában történik. A tantárgy főbb ismeretkörei: vadászati gasztronómia történeti áttekintése, vadhús sajátosságai, vadhús kezelési sajátosságai, a fűszerezés-ízesítés sajátosságai a vadétel készítésben, a vadhús előkészítési feladatai, vadhúsból készült ételcsoportok: hideg-meleg előételek, levesek, főételek bemutatása, vadhúsok helye az étrendben Fegyver és lőszerismeret A tantárgy oktatásának célja: Fegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatos ismeretek átadása. A hallgatók elsajátítják a fegyverek tartásával és viselésével kapcsolatos szabályokat. Megismerik a sörétes, golyós és marok lőfegyverek szerkezeti, műszaki jellemzőit és a szakszerű, biztonságos használatát.
9
Az oktatás módszertana: A tananyag feldolgozása analizáló, majd szintetizáló szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. Az oktatás során gyakorlati lövészetre is sor kerül. A tantárgy főbb ismeretkörei: A fegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatos alapfogalmak. Fegyverekkel és lőszerekkel foglalkozó hatályos jogszabályok ismertetése. A sörétes lőfegyver felépítése működése, szakszerű használata. A golyós lőfegyver felépítése működése, szakszerű használata. A marok lőfegyver felépítése működése, szakszerű használata. Lőtéri gyakorlat. Vadegészségtan és vadgazdálkodási termékek higiéniája A tantárgy oktatásának a célja: A vadászat vadgazdálkodás kapcsán a hallgatóknak ismerni kell az állategészségügyi alapfogalmakat. Az egyes vadon élő állatokat érintő betegségek tárgyalása mellett szót kell ejteni azok megelőzési lehetőségeiről is. Fontos része a tantárgynak a vadhús és annak a feldolgozását érintő higiéniai kérdések elemzése is. Az oktatás módszertana: Az ismeretanyag bemutatása az előadásokon történik, amit gyakorlati bemutató egészít ki. A tantárgy főbb ismeretkörei: A vadegészségtan alapfogalmai, a betegség fogalma. A vadon élő állatoknál előforduló vírusos, baktériumos és gombák okozta betegségek, mérgezések. A vadhús, mint élelmiszer feldolgozásának a körülményei, higiéniai feltételei. Állatról emberre terjedő fertőző betegségek. Vadászati kommunikáció, társadalmi kapcsolatok a vadgazdálkodás és a vadászat területén A tantárgy oktatásának célja: A hallgatók a tárgy hallgatása során megismerik a vadászati kommunikáció, a vadászat nyelvének kialakulását. A magyar vadászati hagyományok, a vadászat kulturális vonatkozásainak bemutatása segíti a vadászattal, vadászturizmussal kapcsolatos szemléletmód alakítását. Az oktatás módszertana: Az ismeretanyag bemutatása az előadásokon történik. A tantárgy főbb ismeretkörei: A vadászati kommunikáció alakulása a különböző történelmi korszakokban. A vadásznyelv időbeni változása és szerepe a vadászatban. A vadászsajtó alakulása és szerepe a vadászatban (hazai és nemzetközi példák bemutatásával). A magyar vadászirodalom története. A vadászat a képzőművészetben és a zenében. A vadászati oktatás és a tudományos kutatás. A vadászati hagyományok ápolása (vadászlegendák, vadászünnepségek, vadászhimnusz). Vadászati gyűjtemények, agancsbemutatók és vadászkiállítások (itthon és külföldön). A magyar vadgazdálkodás kiemelkedő személyiségei (arcképcsarnok). Trófeák kikészítése és bírálata A tantárgy oktatásának a célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a trófeát viselő egyedek rangsorolásával, minősítésével, valamint a bírálat szabályaival. A képzés során a hallgatók elsajátítják a trófeák kikészítésének legfontosabb módszerei.
10
Az oktatás módszertana: A tananyag feldolgozása gyakorlatorientált szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását korszerű vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: Nagyvadtrófeák jellemzése, nagyvadtrófeák kikészítése, trófeák montírozása, a vadásztrófeák és a trófeák bírálata, egyes vadfajok trófeabírálati képlete és a bírálat lépései, trófeabírálatra vonatkozó jogi szabályok. Vadászati és vadgazdálkodási tervezés, vadászatszervezés A tantárgy oktatásának a célja: A rövid, közép és hosszú távú vadgazdálkodási tervek készítési módszertanának elsajátítása. Az apró és nagyvadas jellegű vadászterületek gazdálkodásának tervezési eljárásainak megismerése, mely által hallgató képessé válik a vadállomány-hasznosítás elveinek alkalmazására a vadászatszervezés során. Az oktatás módszertana: Az ismeretanyag bemutatása az előadásokon történik. A tantárgy főbb ismeretkörei: Körzetterv, üzemtervezés, rövid távú tervek, vadgazdálkodási jelentés, alkalmazott módszertan a tervezésben, alkalmazott ökológia a tervezésben, vadállomány hasznosítás - apró és nagyvad vadászatok szervezése. Élőhely- és vadföldgazdálkodás, vadkárbecslés és –elhárítás A tantárgy oktatásának célja: Élőhely- és vadfölgazdálkodás, vadkárbecslés és -elhárítással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Megismerik a hallgatók a vad és környezetük közötti interakciókat. Az oktatás módszertana: A tananyag feldolgozása korszerű szemléletű előadások során folyik, az ismeretek átadását vizuális technikára alapozott szemléltetés támogatja. A tantárgy főbb ismeretkörei: Erdei élőhelyek ismertetése. Mezei élőhelyek ismertetése. Vízi élőhelyek ismertetése. A növénytermesztés alapjai. Vadkárelhárítás, és -megelőzés lehetőségei. Terménybecslés, mezőgazdasági kárbecslés. Vadkárbecslés szántóföldi kultúrákban. Vadkárbecslés réten és legelőn. Vadkárbecslés kertészeti kultúrákban. Vadkárbecslés erdőterületen. A vad által okozott kár becslése belterületen. Példák bemutatása élőhelyfejlesztésre és vadkárbecslésre. Vadkárszámítási feladatok gyakorlása. 3.3. Szakdolgozati konzultáció A tantárgy oktatásának célja: szakmai és módszertani támogatást nyújt a szakdolgozat elkészítésében. A főiskola tanszékei a szak képesítési követelményeinek megfelelő, a képzés tudományági és üzleti területének megfelelő szakdolgozati témákat írnak ki. A témára jelentkezett hallgató számára konzulenst jelöl ki a szakfelelős tanszék. A hallgató számára ajánlott a témát a gyakorlatban is művelő szakembert felkérni külső konzulensnek. A szakdolgozattal szemben elvárt, hogy tükrözze a hallgató felkészültségét, a szakterület és irodalmának kiváló ismeretét, a hallgató önálló elemzését, értékelését, véleményét.
11
Az oktatás módszertana: A témaválasztást követően a hallgató témavázlatot, irodalomjegyzéket és ütemtervet ad le konzulensének. Elvárt a konzulensekkel való folyamatos konzultáció. 4. Az értékelés és ellenőrzés rendszere, módszerek, eljárások Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások megszerzéséből, a kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán történő prezentációjából tevődik össze. A tantárgyfelelősök minden félév elején a tanterv előírásaival és az oktatás rendjét szabályozó Tanulmányi- és vizsgaszabályzattal összhangban meghatározzák az ellenőrzés rendjét, és ezt a hallgatók számára a tantárgyi programokban közzéteszik. A tervezett félévközi számonkéréseket és követelményeket a tantárgyi programban határozzák meg. A vizsgákat a meghirdetett vizsganapokon szóban és/vagy írásban kell letenni. A záródolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati problémára irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a hallgató által elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét és a hallgató irodalom-feldolgozó készségét. A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése - a szakdolgozat előírásoknak megfelelő elkészítése a konzulens iránymutatása mellett - a bírálók által elfogadott és az előírt mellékletekkel felszerelt záródolgozat határidőre történő benyújtása A záróvizsga részei: - a záródolgozat prezentációja - a záródolgozat megvédése - komplex szóbeli záróvizsga A záróvizsga eredménye: - a záródolgozatra a bírálók által adott érdemjegy, a dolgozat bemutatására és védésére adott érdemjegy, valamint a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga. Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag (STA) és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: - kiváló (4,81-5,00) - jeles /4,51-4,80) - jó (3,51-5,50) - közepes (2,51-3,50) - megfelelt (2,00-2,51) 5. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje A korábban szerzett ismeretek elismeréséről a 2005 évi CXXXIX. törvény (felsőoktatási törvény) 58. §. 7. bekezdése rendelkezik, mely szerint be kell számítani a korábban szerzett ismeretanyagot, ha az összevetett ismeretek legalább 75 %-ban megegyeznek. A hallgató írásbeli, tematikával alátámasztott kreditátviteli kérelmét a Neptun rendszeren keresztül nyújtja be.
12
6. Az oklevél kiadásának feltétele: A Vadászati és vadászturisztikai szakreferens oklevél kiadásához egy idegen nyelv legalább a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti B2 szintű nyelvvizsgával egyenértékű igazolt ismerete szükséges. 7. A képzés személyi háttere Szakfelelős tanszék: Turizmus - Vendéglátás Tanszék Szakfelelős: Dr. Szabó Attila főiskolai docens Alapozó tantárgyak: Mezőgazdasági alapismeretek – Dr. Dencső István főiskolai docens Vadászati állattan és ökológia – Habil. Dr. Gál János Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar tudományos főmunkatársa Természet- és vadvédelem – Tóth László Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre Erdészeti alapismeretek – Bagaméry Gáspár erdőmérnök, Szolnoki Főiskola nyugalmazott oktatója Vadászati jog, igazgatás és etika – Habil. Dr. Marosán Miklós Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar egyetemi docense Vadászturizmus piaca – Dr. Szabó Attila Szolnoki Főiskola főiskolai docense Szaktantárgyak: Apróvad-gazdálkodás és zárttéri apróvadtenyésztés – Kasuba András Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség titkára Nagyvadgazdálkodás és zárttéri nagyvadtenyésztés – Dr. Király István Tolna Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség titkára Fegyver és lőszerismeret – Habil. Dr. Marosán Miklós Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar egyetemi docense Vadászturizmus piaca – Dr. Szabó Attila Szolnoki Főiskola főiskolai docense Vadászturisztikai utazásszervezés és termékfejlesztés – Kalmárné Rimóczi Csilla Szolnoki Főiskola tanársegédje Vadászati szálláshelyek üzemeltetése – Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola főiskolai tanárra Vadászati gasztronómia – Bakos Róbertné Szolnoki Főiskola mestertanára Vadegészségtan és vadgazdálkodási termékek higiéniája – Habil. Dr. Gál János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar tudományos főmunkatársa Vadászati kommunikáció, társadalmi kapcsolatok a vadgazdálkodás és a vadászat területén – Dr. Köller Joachim Nimród Vadászújság szerkesztője Trófeák kikészítése és bírálata – Kasuba András Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség titkára Vadászati és vadgazdálkodási tervezés, vadászatszervezés – Kelemen József Fauna Idegenforgalmi, Mezőgazdasági és Kereskedelmi ZRt. intézője Élőhely- és vadföldgazdálkodás, vadkárbecslés és -elhárítás – Habil. Dr. Marosán Miklós Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar egyetemi docense Szakmai gyakorlat - Dr. Szabó Attila Szolnoki Főiskola főiskolai docense Záródolgozat - Dr. Szabó Attila Szolnoki Főiskola főiskolai docense
13
