A Szolnoki Főiskola képzési programja Alternatív energetikai szakirányú továbbképzési szak
1. A szakképzési és kimeneti követelményei a) A szakirányú továbbképzés megnevezése: Alternatív energetikai szak b) A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Alternatív energetikai szakmérnök c) A szakirányú továbbképzés képzési területe: agrár, műszaki d) A felvétel feltétele: A képzésben okleveles agrármérnökök, okleveles mezőgazdasági gépészmérnökök, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnökök, mezőgazdasági mérnökök, mezőgazdasági gépészmérnökök, növénytermesztési mérnökök, állattenyésztési mérnökök, környezetgazdálkodási agrármérnökök, tájgazdálkodási mérnökök, illetve üzemmérnökök, továbbá az alapképzésben (BSc.) végzett mezőgazdasági mérnökök, növénytermesztési mérnökök, állattenyésztési mérnökök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök, valamint környezetgazdálkodási agrármérnökök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök (BSc) vehetnek részt. e) A képzési idő: Levelező tagozaton 2 félév, a teljes képzési idő alatt összesen 220 kontaktóra f) A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
g) A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakmérnöki szakképzettség birtokában az alternatív energetikai szakmérnökök képesek: korszerű alternatív energia-feldolgozó technológiák alkalmazására; környezetkímélő és megújuló alternatív energia-technológiák alkalmazására; üzemek, gazdaságok alternatív energia alapú ökológiai rendszerének kezelésére; megújuló energia előállításon alapuló fenntartható tájgazdálkodás ökológiai megvalósítására; az alternatív energia bázisú energetikai rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére és szaktanácsadására. A szakmérnöki szakképzettség birtokában az alternatívenergetikai szakmérnökök alkalmasak: alternatív energiaforrások hasznosítására, kistérségi, települési és vállalkozási méretű szinteken; megújuló energia előállítás és feldolgozás szakigazgatási feladatainak ellátására; alternatív energiaforrások tervezés és hasznosítás környezetvédelmi szakigazgatási feladatainak ellátására; megújuló energia alapú szolgáltató üzemek és termelő egységek szakmai irányítására. h) A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Tárgyak jellege Alapozó tárgyak Szaktárgyak Összesen
Óraszám
Kredit
66 154 220
21 39 60
Alapozó tárgyak: - Energia és környezet - Biomassza energetikai felhasználása - Környezetgazdaságtan - Napenergia hasznosítása - Globális környezeti problémák - Biomassza előállítási technológiák Szaktárgyak: -
Biomassza hasznosítási módok Szélenergia felhasználása Geotermikus energia Vízenergia hasznosítása Környezeti jog és igazgatás
Arány (%) Óraszám Kredit 30 35 70 65 100 100
Az ajánlott tanterv Alternatív energetikai szakirányú továbbképzési szak óraterve
I. félév
v Gy K Gy K K Gy
K K K Gy Gy Gy
Tantárgy Energia és környezet Biomassza energetikai felhasználása Környezetgazdaságtan Napenergia hasznosítása Globális környezeti problémák Biomassza előállítási technológiák Összesen Biomassza hasznosítási módok Szélenergia felhasználása Geotermikus energia Vízenergia hasznosítása Környezeti jog és igazgatás Szakdolgozat készítés és konzultáció Összesen Mindösszesen
ea
gy
ö
kr
5 8
10 14
15 22
4 6
Hekliné Dr. Herbály Katalin Fekete István Dr. Tóth Albert
6
10
16
4
7 7
14 14
21 21
5 5
Futó Zoltán
5
10
15
4
38
72
110
28
II. félév Dr. Kalmár Imre
9
14
23
5
Dr. Farkas Ferenc Dr. Béres András Fekete István Dr. Kőműves Lajos
9 9 6 6
14 14 10 8
23 23 16 14
5 5 4 3
-
11
11
10
39
71
110
32
77
143
220
60
Tantárgyfelelős Fekete István Dr. Farkas Ferenc
ea = előadás, gy = gyakorlat, ö = összes óraszám, kr = kredit, v = a számonkérés típusa, K = kollokvium, Gy = gyakorlati jegy
2. Tantárgyi programok Alapozó tárgyak ENERGIA ÉS KÖRNYEZET (Tantárgyfelelős: Fekete István) A tantárgy célja, a fenntartható fejlődési stratégiáján belül az energetika lehetséges kitörési pontjait, területeit, irányait bemutatni. Ismertetni a megújuló és a nem megújuló energiafajtákat, valamint a környezet jellemzőit, ezek tanulmányozásához szükséges alapfogalmakat. A hatékony energiafelhasználás szemléletének kialakítása, a tudatos környezetvédelem fontossága. Bemutatni a nemzetközi helyzetet, a programokat (Kiotói jegyzőkönyv, az EU éghajlat politikája, programok az EU-ban). A hazai helyzet, tendenciák, jövőképek. A fenntartható energiastratégia (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek). A környezeti hatásvizsgálatok, ennek helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Barótfi I. (szerk): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993. 2. Láng I.: Agrártermelés és globális környezetvédelem. Mezőgazda Kiadó, Bp. 2003. 3. Farkas I. (szerk.): Napenergia a mezőgazdaságban: Mezőgazda Kiadó, Bp. 2003. 4. Energiaklub tanulmányai, www.energiaklub.hu BIOMASSZA ENERGETIKAI FELHASZNÁLÁSA (Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Ferenc) A biomassza elméleti alapjai. A biomassza közvetlen hőhasznosítása. Hőenergia előállítására szolgáló biomassza. Mellékterméktüzelő berendezések. A biomassza mint folyékony energiahordozó. Biológiai eredetű folyékony energiahordozók csoportosítása és jellemzői. Biodízel és bioalkohol hajtóanyagok előállítása és felhasználása. A biogáz előállítás alapanyagai, folyamata. Biogáz termelés technológiai eljárásai. A biogáz jellemzői, előírásai és hasznosítási lehetőségei. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Láng I.: A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei. Mg. Kiadó, Bp. 1985. 2. Thyll Sz.: Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Bp. 1996. 3. Barótfi I. (szerk.): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993. 4. Gilber J.: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V Kiadó, 2005. KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (Tantárgyfelelős: Hekliné Dr. Herbály Katalin) A tantárgy oktatásának célja annak az alapelvnek a bizonyítása, miszerint sem a gazdaság, sem pedig a környezet nem szemléltethető egymástól függetlenül, hanem csak kölcsönös kapcsolatban vizsgálhatók. A környezeti problémák ugyanakkor szorosan összefüggnek a gazdaság növekedésével. A természeti erőforrások szűkössége – amelynek elemzése kiemelt részt képvisel az elsajátítandó tananyagon belül -, a környezetszennyezés, a hulladékok elhelyezésének problémái mind visszahatnak a gazdaságra. Vizsgálat tárgyát képezi az a jelenség, miszerint a gazdaság szereplői számára a környezeti problémák nemcsak általánosan, hanem közvetlenül a költségeiket, az alkalmazott technológiákat és az eredményességet számszerűsíthető módon befolyásoló formában jelentkeznek, ami a vállalkozásoknál tehát új menedzsment funkcióként jelenik meg. 1. Szakál F.: Környezetgazdaságtan I. Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék, Gödöllő, 2003.
2. Szlávik J.: Fenntartható környezet-és erőforrás-gazdálkodás. KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2005. 3. Kerényi A.: Európa természet- és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. 4. Kerekes S. – Kindler J.: Vállalati környezetmenedzsment. Aula Kiadó, Budapest, 1997. 5. Dobos T.: A környezetgazdálkodás az emberi lét alapja. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1991. 6. R., Welford: Corporate Environmental Management 1, Systems and Strategies, Earthscan Publications Limited, London, 2004. NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA (Tantárgyfelelős: Fekete István) A tantárgy célja a földünkre érkező napenergia összetételének és hasznosításának bemutatása. Az energiatudatos passzív (szoláris építészet) és az aktív alkalmazási lehetőségek (napkollektor, napelem). A szoláris rendszerek funkciói, a napsugárzási energia elnyelése, az energia tárolása, az energia leadása. A napsugárzást átalakító szerkezetek (hő- és villamos energia) fejlődésének történeti áttekintése. A napenergia hasznosítás erősségei, gyengeségei, jövőbeli lehetőségek a hazai helyzet és a külföldi tapasztalatok alapján. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Gyurkovics: A napenergia hasznosítása az építészetben. Műszaki, Bp., 1982. 2. Farkas I. (szerk.): Napenergia a mezőgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Bp. 2003. 3. http://www.napenergia.freeweb.hu 4. http://www.omgk.hu/MGUT1/napener1.html/Napenergia hasznosítás 5. http://www.napelemek.hu/ GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK (Tantárgyfelelős: Dr. Tóth Albert) A tárgy oktatásának legfontosabb célja, hogy a hallgatók legyenek tisztában azokkal a legjelentősebb világproblémákkal, amelyek a földi létet alapjaiban veszélyeztetik. A tárgy összegző jellegű, éppen ezért széleskörűen alapoz a tárgyakban már elsajátított részismeretekre. Ugyanennyire fontos annak ismerete, hogy a Kárpát-medence térségére, benne hazánkra – miként hatnak azok a folyamatok, amelyek döntően meghatározzák Magyarország jövőbeni környezeti állapotát. A legfontosabb vizsgálandó tematikai egységek: a globalizáció folyamata, területei, a felismert világproblémák, világmodellek, világkonferenciák, hazánk környezeti jövőképe. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Rakonczai J.: Globális környezeti problémák. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003. 2. Kerényi A.: Általános környezetvédelem – Globális gondok lehetséges megoldások. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1995. 3. Kerényi A.: Környezettan – Természet- és társadalom globális szempontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003. BIOMASSZA ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK (Tantárgyfelelős: Futó Zoltán) A hallgatók a tantárgy keretein belül megismerkednek az energia előállítás céljaira alkalmas növények termesztésének technológiáival, megismerik a főbb növények energetikai szerepét, jelentőségüket. A tantárgy több fő témakörre oszlik. Elsőként a hallgatók megismerik a biodiesel céljára felhasználható növények technológiáit, majd hasonló módon kerül ismertetésre az etanol célú, a biogáz célú és a hőenergetikai célú növények technológiai ismertetése. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Bocz E.: Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, 1992.
2. Sárközi F.: Amit a napraforgóról és a repcéről tudni kell. Agroinform Kiadó, 1996. Szaktárgyak BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSI MÓDOK (Tantárgyfelelős: Dr. Kalmár Imre) A biomassza alapú megújuló energiahordozók nagy választékban állnak rendelkezésre hazánkban. A bemenő anyagféleségtől, a biogáz-előállítási technológiától és a technológiai megvalósítástól függ a biogáz-előállító létesítmények biogáz hozama, ettől függ a gazdaságos üzemeltetés, a megtérülés és a versenyképesség. A tantárgy az egyes biomassza-féleségek biogázüzemi lebontási technológiáját és megvalósítási lehetőségeit tárgyalja. Tartalma: biomassza alapú biogáz-előállítási alaptechnológiák, biogáz hozamot befolyásoló technológiai paraméterek, tényezők, biomassza alapú kapcsolt energia-előállítási technológiák és létesítmények. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Kissné Quallich E.: Biogáz. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Budapest, 1983. 2. Sembery P- Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, 2004. 3. Bai A. (szerk.): A biogáz előállítása – Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest, 2005. SZÉLENERGIA FELHASZNÁLÁSA (Tantárgyfelelős: Dr. Farkas Ferenc) A szél mint energiaforrás. Magyarországi szélviszonyok. A szélerőgépek munkavégzése. A szélerőgépek üzemi jellemzői és műszaki felépítésük. A szélenergia hasznosítási lehetőségei és üzemi tapasztalatai. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Tóth L.-Honti V.: Környezetkímélő energiaforrás a szélmotor. Mg. Könyvkiadó. Bp. 1986. 2. Lédács Kiss A.: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1985. 3. Barótfi I. (szerk.): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993. 4. Gilber J.: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V Kiadó, 2005. GEOTERMIKUS ENERGIA (Tantárgyfelelős: Dr. Béres András) A geotermikus energia eredete és előfordulása. Hazánk geotermikus adottságai. Hévízbeszerzés és kezelés. Zárt és nyitott hévízhasznosító rendszerek. A hévízhasznosítás lehetőségei. Hévízelhelyezés a hasznosítás után. Hő- és vízgazdálkodás. A hévízhasznosítás hazai problémái. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Balogh J.-Kontra J.: Termálvíz hasznosítás. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Bp. 1986. 2. Karai J.: Energiatakarékossági lehetőségek üveg- és fóliaházaknál. OMIKK Energiagazdálkodási Füzetek. 1993/16. 3. Sembery P.: Energiatakarékosság a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Bp. 1989. 4. Barótfi I. (szerk.): Energiafelhasználói kézikönyv. Környezettechnika Szolgáltató Kft. Bp. 1993.
VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSA (Tantárgyfelelős: Fekete István) A megújuló energiaforrások területén Európában és az egész világon a vízerőmű a legfontosabb elektromosáram-termelő technológia, mind az üzembe helyezett kapacitást, mind a megtermelt energia mennyiségét illetően. A tantárgy célja a vízenergia-felhasználás történeti áttekintése, hasznosításának bemutatása. A vízerőművek alkalmazásának előnyei, hátrányai. Műszakilag hasznosítható vízerőpotenciál fogalma, a kinyerhető energia nagysága. Erőmű típusok, turbina kialakítások. A kisvízerő-hasznosítás lehetőségei a privatizáció, az önkormányzatok önálló gazdálkodása és az energiaárak tükrében. A vízenergia-hasznosítás jövőbeli lehetőségei a hazai és a külföldi területeken. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Kacz K.-Neményi M.: Megújuló energiaforrások. 1998. Mezőgazd. Szaktudás Kiadó, Bp. 1998. 2. Balázs Gy.: A víz, az élet forrása - a vízi energia felhasználása 3. http://www.kekenergia.hu/viz.html 4. http://vizienergia.lap.hu/ KÖRNYEZETI JOG ÉS IGAZGATÁS (Tantárgyfelelős: dr. Kőműves Lajos) A tantárgy főbb témakörei: a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmak és alapelvek elsajátítása; a környezeti elemek védelmének elemzése; a környezet védelmét szolgáló állami tevékenységek ismertetése; a környezetvédelem gazdasági alapjainak megismerése; a környezetvédelmi igazgatás alapjainak bemutatása; a felelősségérzet megfelelő kialakítása a környezetvédelemért, az 1995. évi LIII. törvény és a 2003. évi LXXXIX törvény elemzése. Kötelező és ajánlott irodalom 1. Környezetvédelmi jogszabályok gyűjteménye 2. Bándi Gy.: Környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 1. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2002. 3. Bánkuti A. et. al.: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 7. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. 4. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár sorozat 8. Budapest, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001.
3. Az értékelés és ellenőrzés rendszere, módszerek, eljárások Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. A tantárgyfelelősök minden félév elején a tanterv előírásaival és az oktatás rendjét szabályozó tanulmányi- és vizsgaszabályzattal összhangban meghatározzák az ellenőrzés rendjét, és ezt a hallgatók számára közzéteszik. A tervezett írásbeli dolgozatok időpontját az oktatók – a félévközi egyenletes terhelés érdekében – a szakon folyó képzésért felelős oktató által koordinált egyeztetési eljárás alapján ütemezve, a tantárgy haladási tervében határozzák meg. A vizsgákat a vizsgaidőszakban az oktatók által kijelölt és a hallgatókkal egyeztetett vizsganapokon szóban és/vagy írásban kell letenni. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a hallgató irodalom-feldolgozó készségét és az
elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása. A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése, komplex szóbeli záróvizsga a szaktárgyak ismeretköréből. A záróvizsga eredménye A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga. Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81-5,00; jeles 4,51-4,80; jó 3,51-4,50; közepes 2,51-3,50; megfelelt 2,00-2,50.
4. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje A korábban szerzett ismeretek elismeréséről a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról szóló törvény 58. §-a rendelkezik, mely szerint a korábban felsőoktatásban szerzett ismereteket, amennyiben azok legalább hetvenöt százalékban megegyeznek, el kell ismerni. A hallgató írásbeli kérelmét a fakultás tanulmányi osztályára nyújthatja be, amely kérelmet a fakultáson működő Kreditátviteli Bizottság – az intézményi Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban foglaltak figyelembe vételével – véleményez, illetve elbírál.
5. A képzés személyi háttere Név Szakfelelős: Dr. Farkas Ferenc Dr. Tóth Albert Dr. Kalmár Imre Dr. Kőműves Lajos Hekliné Dr. Herbály Katalin Dr. Béres András Futó Zoltán
Beosztás főiskolai tanár főiskolai tanár főiskolai tanár jogtanácsos főiskolai tanár c. főiskolai tanár főiskolai docens
Fekete István Vas Ferenc
főiskolai docens főiskolai adjunktus
Tudományos fokozat Ph.D. CSc. Ph.D. Ph.D. Ph.D. Ph.D. (védés után van, avatás 2007. június)
