SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály
JELENTÉS A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály 2008. negyedik negyedévében végzett munkájáról és tapasztalatairól A SZMM jelenleg hatályos SZMSZ-ének 32. § (1) bekezdés d.) pontja alapján a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály tájékoztatási tevékenységéről negyedévente jelentést készít a felsővezetők számára. Október, november és december hónapokban osztályunkra összesen 763 db írásbeli megkeresés érkezett az állampolgároktól, a társadalmi és civil szervezetektől, önkormányzatoktól. Elektronikus úton, azaz e-mail-ben 219 db megkeresést kaptunk, amely az összes érkezés 28,7 %-a. A megkeresések témakör szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Gyermekek után járó ellátások (GYES, GYED, családi pótlék, gyermekvédelmi ellátások)
6,42 %
Szociális helyzetre vonatkozó megkeresések (ellátások iránti érdeklődés, foglalkoztatási nehézségek, megváltozott munkaképességből adódó problémák, lakásügyek, távhő- és gázár-támogatás)
23,46 %
Segélykérelmek (egyszeri szociális segély, gyógyszer kiváltásához támogatás, gyógykezeléshez való hozzájárulás)
11,27 %
Nyugdíjügyek (nyugdíjba vonulás kérdése, nyugdíjszámítás, özvegyi nyugdíj feléledési ideje, nyugdíjasok segélye, méltányossági emelés) Egészségügyi állapottal kapcsolatos megkeresések (betegségekkel, kezelésekkel, munkaképesség-csökkenéssel, fogyatékossággal kapcsolatos megkeresések) Egyéb megkeresések, javaslatok, állampolgári panasz, bejelentés (segítségkérés egyéni ügyekben, peres ügyekben segítségkérés, diszkrimináció, fogyasztóvédelem, esélyegyenlőség stb.) Tájékoztató kiadványok küldése kérésre (leporellók, tájékoztató füzetek)
13,5 %
3,4 %
8,79 %
9,3 %
1
Munkaügyi témában történt megkeresések (garantált bérminimum, Start kártya, vállalkozások támogatása, alkalmi munkavállalói könyv, érdeklődés pályázatok után, stb.) Felnőttképzés, szakképzés
22,42 %
1,44 %
2008. negyedik negyedévében az Ügyfélszolgálati Irodára 4960, osztályunkra munkatársainkhoz 2870 db, összesen 7830 db telefonhívás érkezett, amely átlagosan 124-125 hívás/napot jelent. Az Ügyfélszolgálati Irodát személyesen 1920 fő kereste fel, amely átlagosan 30-31 fő ügyfelet jelent naponta. A negyedik negyedévben, nagyobb tételszámban (min. 100 db) igényelt kiadványainkból az ORSZI, ahol folyamatosan igény van a kiadványokra, valamint azon rendezvények szervezői, melyeken a Minisztérium képviseltette magát, pl.: Szociális Expo, Babamama Expo, Regionális Rehabilitációs Állásbörze, stb. Rendszeresen igénylik kiadványainkat különböző oktatási intézmények, ahol az ott tanulókat nagyban segítik összefoglaló kiadványaink. Kisebb példányszámú igénnyel (15-30 darab között, amely mennyiség a postázása nehézkes és drága) átlagosan napi 1-2 fő érkezik az Ügyfélszolgálati Irodára vagy a koordináló munkatárshoz. Ennek írásbeli nyoma nincsen, hiszen a személyesen az osztályra érkező, vagy az Ügyfélszolgálaton a kitett kiadványokat összeszedő és elvivő ügyfelet sehol nem regisztráljuk, a kiadványok megrendelési számában viszont komolyan megmutatkozik. (Visszajáró ügyfeleink többek között háziorvosi asszisztensek, iskolatitkárok, védőnők stb.) Részvétel rendezvényeken 1. 2008. október 2-án a Parlamentben, az 5. Országos Idősügyi Önkormányzati Konferencián, amelyen az Idősbarát Önkormányzat Díjak és miniszteri kitüntetések átadása történt. 2. 2008. október 12-14. 14. Szociális Tudományos Tanácskozás, Sopron 3. 2008. november 6-án a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rehabilitációs osztálya által rendezett Regionális Rehabilitációs Állásbörze című rendezvény, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. Kiadványok terjesztése és ügyfélszolgálati tájékoztatás és tanácsadás történt. 4. 2008. november 13-án, a SZOCIÁLIS EXPO-n, a Szociális Munka Napját kísérő országos rendezvény az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. 5. 2008. november 21-23. III. Babamama Expo a Syma Csarnokban. 6. 2008. december 3-án a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által megrendezett, „Együtt a rehabilitációért” Regionális Rehabilitációs Szakmai Szeminárium, amelyen tájékoztatást kaptunk a rehabilitációs járadék bevezetése során szerzett tapasztalatokról. 7. 2008. december 5. és 12. a Magyar Televízió „Ablak” című műsorai – nyugdíj téma 8. 2008. december 8. RTL Klub Reggeli c. adása – gázár téma 9. Az Idősügyi Stratégia kommunikációs szekciójában aktív részvétel, ajánlásokkal. Ennek eredményeként felvállaltuk egy átfogó idősügyi kiadvány összeállítását.
2
10. Részvétel az Idősügyi Tanács ülésein, amelyek közül a soproni kihelyezett ülésen közreműködést és téma-ajánlatokat kértünk az Idősügyi Tanács tagjaitól, illetve az általuk képviselt szervezetektől leendő idősügyi kiadványunk összeállításához. Összegző értékelés A negyedik negyedévben a korábbi időszak átlagához képest emelkedett a szociális helyzetre vonatkozó megkeresések, a nyugdíjügyekben történő érdeklődések, illetve a felnőttképzéssel/szakképzéssel kapcsolatos kérelmek száma. Kis mértékben csökkent az egészségügyi állapottal kapcsolatos megkeresések illetve a gyermekek után járó ellátások iránt érdeklődök száma. Októbertől folyamatosan érdeklődtek a TÁMOP 2.1.1 „Lépj egyet előre” projektben sikeresen részt vevők a „megélhetési támogatás kifizetése” iránt. Nehezményezték, hogy képzési és vizsgakötelezettségeiknek eleget téve jóval később kapják az őket megillető támogatásukat. Abban az esetben, ha képviselőjük (pl. kisebbségi önkormányzati képviselő) lépett fel igényeik érvényesítése érdekében, ők azt nehezményezték, hogy az FSZH-t telefonon nem lehet elérni, valamint azt, hogy az illetékes felsővezetővel nem tudnak kapcsolatba lépni (FSZH főigazgatója, képzési főigazgató helyettes). Ilyen esetekben telefonon, illetve e-mailen keresztül tájékoztatást kértünk az FSZH Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóságától, de nem minden esetben kaptunk érdemi választ. Decemberben az örkényi romák szerették volna felkeresni miniszter asszonyt, mivel szeptemberben ígéretet kaptak arra, hogy a 60 napos határidő októberi lejártát követően a támogatás kifizetésre kerül, ám azt december 18-án még nem kapták meg. E napon írott, telefonon egyeztetett e-mailre az FSZH a mai napig érdemben nem válaszolt. Álláspontunk szerint a képzésben résztvevőket a megélhetési támogatás kifizetésének feltételeiről a képző intézmények, vállalkozások nem tájékoztatták, a kifizetés elmaradásáért az FSZH-t, illetve minisztériumunkat tették felelőssé. A jövőben célszerű az FSZH kommunikációját a képző szervezetek és a képzésben résztvevők irányában erősíteni. Ezt az teszi különösen indokolttá, hogy több képzésre a források kimerülése miatt nem kerül sor, nem pedig azért, mert a minisztérium nem biztosít rá forrást, fedezetet. Több egyéni munkáltató jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a minisztérium felső vezetőinek nyilatkozatát, különösen akkor, amikor pályázati lehetőségekről beszélnek, amelyek a munkahelyek megtartására, illetve új munkahelyek teremtésére vonatkoznak. Az elhangzott nyilatkozatokon kívül semmi további konkrétumot nem tudhatnak meg. A jelzések szerint az illetékes munkaügyi kirendeltség a hivatkozott pályázatokról vagy még nem hallott, az esetlegesen a későbbiekben kiírásra kerülő pályázatok lebonyolítása több hónapot is igénybe vehet. Célszerű lenne a pályázati lehetőséggel kapcsolatos minisztériumi kommunikációs tevékenységünket erősíteni. Ez lehetséges az illetékes szakfőosztályok útján vagy folyamatos, osztályunkat történő tájékoztatás útján. Sajnálatosan a jelenleg kiírásra kerülő pályázatokban nincsenek konkrét minisztériumi személyi elérhetőségek telefonszámmal megjelölve, ahogyan ez korábban történt. Ügyfélszolgálati Irodánk továbbra is az Akadémia u. 3. szám alatti épületben működik. Érdemi információkkal továbbra sem rendelkezünk új ügyfélszolgálati hely létesítése vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a munkatársak ingázása, illetve a bonyolult telefonon történő elérhetőség, mivel osztályunkról közvetlenül az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársai nem kapcsolhatók. Ezt az utóbbi időben több ügyfél is nehezményezte. Információink szerint a telefonos alközpontok elhelyezkedése miatt nem lehetséges a közvetlen, mellék útján történő kapcsolás. Ugyanez a helyzet áll fenn az Alkotmány utca és Hold utca vonatkozásában is. Folyamatosan tapasztaljuk, hogy az Alkotmány utcában személyesen megjelenő ügyfeleket a portaszolgálat a Hold utca 1. sz. alá irányítja, holott személyes ügyfélfogadást az Akadémia u. 3. szám
3
alatt található Ügyfélszolgálati Irodában tartunk. (Munkaügyi témájú tájékoztatási-tanácsadási tevékenységet osztályunkon nem is tudunk végezni.) Sajnálatosan a minisztérium szakfőosztályai – a tévesen oda érkező hívások esetében – is a titkárságunk közvetlen elérhetőségét adják meg azzal, hogy ott található az ügyfélszolgálat. Egy munkatársunk előrehozott öregségi nyugdíjba vonulása miatt pályázatot hirdettünk 2008. december 8. napjától megüresedő álláshelyére. A minisztériumhoz 86 pályázat érkezett, melyek közül olyan pályázó, aki a minisztérium összetett tájékoztatási és tanácsadási feladatainak ellátásra alkalmas lett volna, nem volt, ezért a pályázat eredménytelennek nyilvánítottuk. Az állampolgárokat széles körben foglalkoztató kérdések 1. Az ápolási díj rendszerének 2008-ban ismertetett tervezett átalakításával, a modellkísérlet eredményeivel kapcsolatban érdeklődtek az év végén elsősorban a már ápolási díjban részesülők közül. Felmerült az az észrevétel is, hogy az év elején nagy publicitást kaptak az ápolási díj továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelések, és sok érintett számított valamilyen fejleményre. Most több hónap után nagy csend övezi a kérdést, és a reménykedők nem tudják, hogy mire számítsanak. Keveslik az egyedi levelekre adott válaszokat, és szélesebb körű tájékoztatást szeretnének kapni arról, hogy a fejlesztések miért torpantak meg, a modellkísérletek állásáról miért nem adunk tájékoztatást. Információ hiányában csak arról tudunk tájékoztatást adni, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok egyelőre nem teszik lehetővé a rendszer gyökeres átalakítását 2. Sok megkeresés érkezett a minisztériumhoz jogorvoslat reményében, amiért a szociális rászorultsági alapon igényelhető üdülési csekk iránti kérelmet a Nemzeti Üdülési Alapítvány elutasítja. Az Alapítvány az önálló jövedelemmel nem rendelkezők, valamint a különböző okokból hátrányos helyzetben lévő személyek szociális üdültetésének támogatására törekszik, ennek megvalósításához azonban csak korlátozott forrásokkal rendelkezik. Ezért az üdülési csekkhez pályázat útján juthatnak hozzá az adott társadalmi célcsoportok tagjai, az igénylési feltételeket minden évben konkrétan meghatározzák a pályázati kiírásban. 3. Valószínűleg a zordabb téli időjárásnak köszönhetően megnövekedett azon segélykérelmek száma, melyek kifejezetten tüzelő vásárlással, illetve közüzemi díjtartozások rendezésével kapcsolatban várnak segítséget. Az ilyen kérelmeket továbbítottuk a lakóhely szerint illetékes önkormányzathoz, kérve vizsgálják meg a lakásfenntartási támogatás nyújtásának lehetőségét. 4. 2009. január 1-jétől változtak a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó munkavégzési szabályok. Ezért az év utolsó hónapjaiban megnőtt az érdeklődés ebben a kérdésben. Többen az utóbbi évek béremelkedési mutatói után érdeklődtek, mivel úgy ítélték meg saját maguk is kiszámíthatják azon kereseti összeghatárt, ami rokkantsági nyugdíj folyósíthatóságukat érintheti. Sokan – még szakemberek és jogászok is – félreértik, vagy nehezen értelmezik a kereseti korlátnak a minimálbérrel való kapcsolatát: Tny. 36/D. § (1) „A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.” Természetesen a helyes értelmezésről megadjuk a megfelelő felvilágosítást.
4
Többen jelezték, hogy nem tudják kiszámítani a bonyolultnak tűnő számítással a kereseti korlátot és ez súlyos következményekkel veszélyezteti őket (a rokkantsági nyugdíj megszüntetése). Ilyen megkereséseket a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálataihoz irányítottuk. Volt, aki ezek után arra panaszkodott, hogy a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatnál sem segítettek neki a konkrét kiszámításban. 5. Ügyfélszolgálatunkra több észrevétel érkezett a nyugellátás méltányosságból történő megállapításával kapcsolatosan. A telefonálók nehezményezik, hogy azok a személyek is részesülhetnek nyugellátásban, akik aktív életük során nem szereztek megfelelő hosszúságú szolgálati időt, ezért saját jogon nyugellátásra nem jogosultak. Igazságtalannak érzik, hogy a méltányosságból nyugdíjban részesülők gyakran közel azonos összegű nyugellátásban részesülnek, mint azok, akik megszerezték az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt. Vélemények szerint a nyugdíj méltányosságból történő megemelése is igazságtalan, mert a rendszeresen kért és kapott emelésekkel utol lehet érni annak a nyugdíjnak az összegét, melyet ily módon soha nem emelnek. 6. A 13. havi nyugdíj módosításának elfogadása (2008. november 25.) körüli napokban erőteljes volt az érdeklődés az új szabályok iránt. Különösen a rokkantsági nyugdíjasok adtak hangot a 13. havi nyugdíj esetleges megvonása miatti félelmeiknek. Ugyancsak számos esetben érdeklődtek olyan személyek a jogosultságukról, akik 2009-ben töltik be a 62. életévüket. A jogszabály szerinti felvilágosítást megadtuk. 7. Fokozódott az érdeklődés december végén a minimálnyugdíj és a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatban, gyakori kérdés volt továbbá az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságukat még ez évben elérők részéről az, hogy egy későbbi időpontban történt igénybevétel esetén milyen szabályok vonatkoznak rájuk. A jogszabály szerinti felvilágosítást ebben az esetekben megadtuk. 8. Telefonon történt érdeklődés során merült fel az a probléma, miszerint egy korhatár alatti özvegyi nyugdíjas, aki a rokkantsága jogán részesül az ellátásban, a soros felülvizsgálaton rehabilitációs járadékra jogot adó minősítést kapott, ám a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nem állapíthatta meg a részére az új ellátást, mivel annak jogosultsági feltételei kizárják, hogy más tb-ellátásban részesüljön. Tekintettel arra, hogy mind a rokkantsági nyugdíj mellett, mind pedig a rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék mellett is folyósítható valamilyen formában az özvegyi nyugdíj, méltánytalan ebből a lehetőségből a rehabilitációs járadékosok kizárása. Így nemcsak egy lehetséges magasabb ellátástól, hanem a rehabilitációs járadékhoz kapcsolódó orvosi és munkaerő-piaci rehabilitációs szolgáltatásoktól is elesik az illető. A jogalkotási megoldást kívánó problémát a szakfőosztályunknak jeleztük. 9. Megszaporodtak a hitel- és közüzemi díjtartozással kapcsolatos levelek és telefonok. Sokan kérnek segítséget tőlünk a bankkal vagy a közműszolgáltatóval kapcsolatos vitájukhoz. Kérik a közreműködésünket tartozási ügyeik rendezéséhez. Emelkedett azon segítségkérések száma, ahol már végrehajtási stádiumban van az ügy. Hatáskör hiányára hivatkozva a jogszabályi lehetőségek ismertetésén kívül konkrét segítséget nyújtani nem áll módunkban. Többen érdeklődtek a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban. 10. Az ügyfélszolgálaton és írásban is több megkeresés érkezett a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Ezen problémákat már az elmúlt években jeleztük, de megoldás ez idáig nem született. Az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint: „ A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
5
munkanap pótszabadság illeti meg. E rendelkezéssel kapcsolatosan több panasz érkezett, mely szerint a munkáltató nem biztosítja az apa részére a gyermek után járó pótszabadságot, ha az anya gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy egyáltalán nem dolgozik. Ezekben az esetekben arra hivatkozik a munkáltató, hogy az anya vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében. A munkáltató nem minden esetben fogadja el hivatkozásunkat, hogy a pótszabadság igénybevétele a szülők döntésén, illetőleg nyilatkozatukon alapszik. Mindezek elkerülése érdekében javasoljuk e rendelkezés módosítását az alábbi módon: „A szülők döntése alapján a munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után…. pótszabadság illeti meg.” 11. Az Mt. 138 §.(1). bekezdése szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt szülési szabadság illeti meg, az (5.) bekezdés pedig azokat az eseteket határozza meg, amikor fizetés nélküli szabadság illeti meg a szülőt. A törvény nem tartalmazza, hogy a szülési szabadság, illetőleg a fizetés nélküli szabadság iránti igényt milyen módon (írásban, szóban) jelentse be a szülő. Nem tartalmaz a törvény előírást arra sem, hogy a fizetés nélküli szabadság iránti igényt mikor kell bejelenteni. Kérdésként merült fel, ha az apa igényli a fizetés nélküli szabadságot, mert GYED-et kíván igénybe venni, mennyivel előtte kell munkáltatójának bejelentenie igényét. Több esetben, utólag merült fel problémaként, hogy a munkavállaló nem kérte írásban a fizetés nélküli szabadság kiadását, illetőleg nem jelezte igényét, ezért megkérdőjeleződött a biztosítási jogviszonya. Egy ügyfélnek amiatt utasították el a gyermekgondozási segély megállapítása iránti igényét, mert nem csatolta a munkáltató igazolását a fizetés nélküli szabadságról. Az ügyfél indoka az volt, hogy az Mt. szerint nem kell írásban kérni a fizetés nélküli szabadság kiadását, mivel arra alanyi jogon jogosult a dolgozó. A különböző eljárási gyakorlat miatt javasoljuk, az eljárás mielőbbi szabályozását. 12. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény lehetővé teszi, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt a szülő korlátlan időtartamban folytathasson kereső tevékenységet. Gyakori problémaként merül fel, hogy az eredeti munkáltató visszautasítja a GYES-ben részesülő kismama visszavételét arra hivatkozással, hogy majd a fizetés nélküli szabadság lejártát követően tud eredeti munkahelyére visszamenni. E magatartásukkal nem teszik lehetővé a munkavállalónak, hogy a fizetés nélküli szabadságát döntése szerinti időben megszakítsa. Sajnos nem tartalmaz a törvény egyértelmű rendelkezést arra sem, hogy a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszakítása után köteles a munkavállalót visszavenni. A fizetés nélküli szabadság megszakításával kapcsolatban kérdésként merül fel az is, hogy mennyivel előbb kell a munkavállalónak bejelenteni, ha a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani. A felmerülő problémák miatt véleményünk szerint szükséges lenne e kérdésnek a szabályozása is.
13. Növekvő számú telefon hívást kaptunk olyan személyektől, akik azt nehezményezték, hogy a Dunántúlon több olyan személyt ismernek, akik Nyugat-Európában dolgoznak, munkát vállalnak és itthon is jogosulatlanul felveszik a munkanélküli ellátást. Példának hoztak fel olyan babyszittereket, akik a fapados repülőgépekkel jönnek haza a Munkaügyi Központba lejelentkezni, amely az álláskeresési járadék vagy segély folyósításának feltétele, majd rögtön utaznak vissza. Az állampolgárok fokozottabb és mielőbbi támogatás felhasználási ellenőrzéseket javasolnak. Budapest, 2009. január dr. Veres Gábor osztályvezető
6
