SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály
JELENTÉS A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály 2009. harmadik negyedévében végzett munkájáról és tapasztalatairól A SZMM jelenleg hatályos SZMSZ-ének 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály tájékoztatási tevékenységéről negyedévente jelentést készít a felsővezetők számára. Július, augusztus és szeptember hónapokban osztályunkra összesen 1097 db írásbeli megkeresés érkezett az állampolgároktól, a társadalmi és civil szervezetektől, önkormányzatoktól. Elektronikus úton, azaz e-mail-ben 477 db megkeresést kaptunk, amely az összes érkezés 43,48 %-a. A megkeresések témakör szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Gyermekek után járó ellátások (GYES, GYED, családi pótlék, gyermekvédelmi ellátások)
6,56 %
Szociális helyzetre vonatkozó megkeresések (ellátások iránti érdeklődés, foglalkoztatási nehézségek, megváltozott munkaképességből adódó problémák, lakásügyek, távhő- és gázár-támogatás)
30,35 %
Segélykérelmek (egyszeri szociális segély, gyógyszer kiváltásához támogatás, gyógykezeléshez való hozzájárulás)
11,21 %
Nyugdíjügyek (nyugdíjba vonulás kérdése, nyugdíjszámítás, özvegyi nyugdíj feléledési ideje, nyugdíjasok segélye, méltányossági emelés)
10,48 %
Egészségügyi állapottal kapcsolatos megkeresések (betegségekkel, kezelésekkel, munkaképesség-csökkenéssel, fogyatékossággal kapcsolatos megkeresések) Egyéb megkeresések, javaslatok, állampolgári panasz, bejelentés (segítségkérés egyéni ügyekben, peres ügyekben segítségkérés, diszkrimináció, fogyasztóvédelem, esélyegyenlőség stb.) Tájékoztató kiadványok küldése kérésre (leporellók, tájékoztató füzetek)
3,46 %
10,39 %
1,55 %
1
Munkaügyi témában történt megkeresések (garantált bérminimum, Start-kártya, vállalkozások támogatása, alkalmi munkavállalói könyv, érdeklődés pályázatok után, stb.) Felnőttképzés, szakképzés, pályázatok és pályázatok eredménye utáni érdeklődés
24,45 %
1,55 %
2009. harmadik negyedévében az Ügyfélszolgálati Irodára 6720 db, osztályunkra munkatársainkhoz 1640 db, összesen 8360 db telefonhívás érkezett, amely átlagosan 130-131 hívás/napot jelent. Az Ügyfélszolgálati Irodát személyesen 1912 fő kereste fel, amely átlagosan 30-31 fő ügyfelet jelent naponta. A telefonon történt megkeresések száma növekedett, a személyes megkeresések számának kismértékű csökkenése mellett. A telefonhívások időtartama az előadott elkeseredett panaszok miatt több esetben eléri a 30 percet. A kiadványok iránti kisebb példányszámú lakossági igényeket folyamatosan teljesítjük. Az utóbbi hetekben többször is előfordult, hogy magánszemélyek kértek nagyobb tételben egyik vagy másik, adott esetben mindegyik füzetünkből, hogy a környezetükben élőknek és rokonaiknak eljuttassák. Polgármesteri hivatalok, védőnők rendszeresen kérnek 30-50 példányokat füzeteinkből, az OKJ-s képzésben részt vevő tanulók szintén ilyen mennyiségben kérik a kiadványokat. A negyedévben idősügyi konferenciára a nyugdíjasoknak szóló füzetből 100, az időseknek készített kiadványból 1800, az Újpesti Családsegítő mindenből 30, a NyOSZ 50, míg a Dél-dunántúli Munkaügyi Központ 100-100 darabot vitt el minden füzetből. Közel napi rendszerességűnek mondható, amikor telefonon kér valaki egy, vagy egy-két darab füzetet, mely megkeresések – mivel minél gyorsabb eljuttatást kér az ügyfél – nem kerülnek iktatásra, csak borítékban azonnal postázásra. Részvétel rendezvényeken Július 3. – CEEweb for biodiversity szervezésében „Társadalmi jól-lét” pán-európai piknik Szeptember 4. – Magyar Jogászegylet Fővárosi Szervezete szervezésében konferencia a közigazgatási eljárásról szóló törvény módosításáról Szeptember 19. – Egészség Liget a Millenáris Parkban a Nők Lapja szervezésében (Monitoring Titkársággal közösen) Szeptember 29. – NOE titkársága „NOE-FON” bemutatkozása – sajtótájékoztató Szeptember 30. – VI. Idősügyi Önkormányzati Konferencia
Összegző értékelés A harmadik negyedévben nagymértékben emelkedett a szociális helyzetre vonatkozó megkeresések száma, különös tekintettel a lakáshitelek rendszerének változására, illetve a segélykérelmek száma. A segélykérelmek esetében nagy számban kaptunk nyugdíjasoktól is egyszeri segély kérelmet, amelyeket továbbítottunk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak. Szeptember hónapban ugrásszerűen megnőtt a beérkező megkeresések, elektronikus levelek, illetve az Ügyfélszolgálati Irodára érkező telefonhívások száma. Az állampolgárok intenzív érdeklődést mutattak a költségvetés tervezésével kapcsolatban napvilágra kerülő információkkal kapcsolatban. Ezekhez kapcsolódóan többen egyéni javaslataikat, elképzeléseiket vázolták fel. Szeptember hónapban elkészült az Információk Időseknek c. kiadványunk, amelyet az utolsó pillanatig pontosítottunk, majd az október 1-jei Idősek Világnapja rendezvényen a meghívott vendégek ajándékként kapták meg. (Kiadványunk után igen nagy érdeklődés mutatkozik a nyugdíjas szervezetek részéről.)
2
A munkaügyi tárgyú megkeresések körében egyre több az olyan panaszoknak a száma, melyek arra vonatkoznak, hogy a munkáltató felmond a dolgozójának, de a kilépéskor szükséges papírokat nem adja át, a munkabért nem fizeti ki. (Ezekről részletek a következő 11.,12. pontban.) Az állampolgárokat széles körben foglalkoztató kérdések 1. A gyermekek után járó normatív étkezési térítési díjkedvezményre való jogosultság igazolásával kapcsolatban érkezett megkeresés. A szülő azt sérelmezte, hogy a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermeke után az intézmény a jogosultság érvényesítéséhez kérte a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról szóló, szakorvos által kiállított orvosi igazolást. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. törvény 148.§/5/ bekezdésének d). pontja szerint a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 50%os mértékű étkezési térítési díjkedvezményre jogosult. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdése szerint azonban, „A Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése szerinti normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni.” A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett a) 18 éven aluli, b) 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint c) tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. (2) Az (1) bekezdés szerinti gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. (3) Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a rendelet csak a gyermekek számával kapcsolatosan ír elő nyilatkozattételi kötelezettséget és nem határozza meg, hogy a normatív kedvezményre való jogosultságot hogyan kell igazolni, a gyakorlatban többféle módon kérik az intézményvezetők a jogosultság igazolását. Az egységes joggyakorlat céljából szükségesnek tartanánk a rendeletben meghatározni a normatív kedvezményre jogosító bizonyítékok körét (pl. a MÁK által kiállított hatósági igazolás, vagy a családi pótlék folyósításáról szóló szelvény, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló határozat). 2. A nyugdíjkorrekció 2009-es lépéseinek második átütemezését már sokan nem hallották, vagy elkerülte a figyelmüket a számos megszorító intézkedés bejelentése mellett, és többen nehezményezik, hogy szeptemberben nem kapták meg. Több rokkantsági nyugdíjas kifogásolta a nyugdíjkorrekciós törvényben 2010-re ígért nyugdíjrendezés elmaradását és kisebb számban, de kritikusan szóba került az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatának megígért elmaradása is. 3. Az 50+ korosztályt erősen megviselik a nyugdíjkorhatár-emelési szabályok, mivel rendkívüli nehézségekről számolnak be az elhelyezkedési esélyeiket illetően. Intenzíven érdeklődnek a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségekről és kétségbe esnek, amikor meghallják azok szigorodását is.
3
4. Egész évben számos kritikai észrevétel hangzott el a minimálnyugdíj emelésének elmaradása miatt. Ha 2010-ben is így lesz, komoly társadalmi kritikával kell szembenéznünk (ápolási díj, gyes, fogyatékossági támogatás, stb.). Nemcsak az ellátások reálértékének jelentős csökkenése okoz problémát, hanem az is, hogy ha a minimálnyugdíjhoz kötött jövedelmi stb. határértékek nem nőnek, akkor egy szerény mértékű nyugdíjemelés/béremelés miatt is elveszthetik eddigi jogosultságukat számos szociális ellátás tekintetében. 5. A beérkező megkereséseket elemezve megítélésünk szerint, komolyan veszélyeztetik a jogbiztonságot a nagyszámú, jelentős kihatású jogszabály-változások, amelyek egyre kevesebb időt hagynak a felkészülésre és egyre kevésbé áttekinthetők. Különösen fájdalmas volt az érintett kisnyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíj novemberi részletének azonnali eltörlése, mivel sokan ebből kívánták megoldani a tüzelőbeszerzéseket és a karácsonyi ajándékozásokat (bár a tény már régóta ismert, de a pénzügyi hiány most fog jelentkezni, ezért is különösen figyelik a novemberi emelési híreket). De nagyon nehéz értelmezniük az érintetteknek a nyugdíjkorhatár, az előrehozott öregségi nyugdíj szabályainak változásait, a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályait és azok évközi változását. A sok változás követése jelentős kihívás elé állítja a munkáltatók ezzel foglalkozó szakembereit is. Nem ritka, hogy könyvelők, jogászok, munkaügyesek, stb. fordulnak hozzánk segítségért, kérve az állásfoglalásunkat, értelmezésünket egy-egy ügyben. 6. Több esetben fordultak hozzánk olyan panasszal, hogy több éve rokkantsági nyugdíjban lévő személy ellátását megvonták a szigorított orvosszakértői vizsgálatok következtében. Ez súlyos megélhetési és életvezetési krízist okozott náluk, mivel bár egészségkárosodásuk 40-50% alatti, de azért munkaerőpiaci esélyeiket jelentősen rontja, hogy évek óta kiestek a munkavégzésből, függetlenül attól, hogy volt munkaterületük változó követelményeit ismerik. 7. Változtak a nyugellátásban részesülők méltányossági emelésének és egyszeri segélyezésének a jogosultsági feltételei is. Sajnálatos módon a vonatkozó jogszabály megjelenése előtt már egy hónappal mindennemű média foglalkozott a témával. Jelentősen megkönnyítené a tájékoztatási munkánkat, ha: - vagy hangsúlyoznák hasonló esetekben, hogy tervezetről szólnak a híradások - vagy lerövidítenék a média tájékoztatása és a jogszabály hatályba lépése között eltelt időt. Az állampolgári bizalom a tájékoztatásunk hitelességét illetően ellenkező esetben megcsappan. 8. 2009. szeptember 1-jétől – a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. módosítása kapcsán – az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, munkanélküli járadékban, valamint álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személyek is jogosultságot szerezhet a gyermekgondozási díjra. A módosítás kapcsán azonban nem lett pontosan rendezve az, hogy, ha a gyermekgondozási díj megállapításra, folyósításra kerül, az álláskeresési támogatások folyósítását a jogosultaknak mely időponttól szükséges szüneteltetni. További problémát jelent az a tény is, hogy az egészségbiztosítási ellátások megállapításáról az ügyben illetékes szervek határozatot nem hoznak, így az igénylő a megállapítás tényéről csak az ellátás folyósítása kapcsán szerez tudomást. Vagyis nem kizárt az, hogy a két ellátás együtt kerül folyósításra, ami egyébként az elsődleges jogalkotói szándékkal – mely szerint két rendszeres pénzellátás együtt nem folyósítható – ellentétes. A probléma megoldása érdekében egyeztettünk az illetékes jogalkotó osztállyal (Pénzbeli Ellátási Osztály), ahol a problémát szem előtt tartva, a következő módosítás alkalmával megpróbálják rendezni a hivatkozott ellentmondást. 9. A rendelkezésre állási támogatás megállapítása kapcsán keresett meg minket több önkormányzat is azzal, mely szerint tudomásuk van róla, hogy a korábbi házastársak annak érdekében válnak el jogilag egymástól – a közös háztartást fenntartva –, hogy a munkaviszonyban nem álló, rendszeres pénzellátásban nem részesülő házastársnak az ellátás megállapítható legyen. Mivel így az egy főre
4
jutó jövedelem kiszámításakor a korábbi házastárs jövedelmét nem kell, illetve nem lehet figyelembe venni, amely egyébként kizárná a jogosultságot. Ugyanez a probléma jelentkezik az élettársi viszonyban élőknél, hiszen e körülményt nem kötelesek bejelenteni, így a rendszeres pénzellátás megállapításakor egyedülállóként kerülnek elbírálásra. 10. A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Kormányrendeletben foglaltak értelmezése kapcsán rengeteg jegyzői megkeresés érkezett 2009. augusztusában. Bár időközben a felmerült kérdésekkel kapcsolatos minisztériumi véleményt több fórumon is megjelentettük, a visszatérő értelmezési problémákra szükséges felhívni a figyelmet. A törlesztőrészlet több mint 20%-os növekedésének igazolásához a pénzintézet által e célra kiállított külön igazolás csak abban az esetben kell, ha sem az érintett bankszámlakivonatok, sem a csekkszelvények, sem pedig a havi törlesztőrészletről kiállított számla nem áll rendelkezésre! A hitel típusától, megnevezésétől függetlenül minden olyan kölcsön lakáscélúnak tekinthető, amelyet lakásvásárlásra, -építésre, -felújításra használtak fel abban az esetben, ha e felhasználás kétséget kizáróan megállapítható. Ilyenkor a kérelemhez becsatolandó dokumentumoknak nemcsak a törlesztőrészlet megemelkedését kell igazolniuk, hanem a lakáscélú felhasználás tényét is. A kistelepülések jegyzői a Kormányrendelet megjelenése utáni hetekben tömegesen jelentkeztek telefonon annak reményében, hogy a krízissegéllyel kapcsolatos véleményüknek hangot adhatnak: legfőképp azt kifogásolták, hogy jegyzői hatáskörbe került a jogosultság elbírálása. A szinte teljes munkanélküliséggel küzdő aprófalvak nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatainak dolgozói egyébként is konfrontálódnak az ügyfelekkel, amelyet a krízissegély-kérelem esetleges elutasítása tovább nehezít. 11. Szeptember hónapban tovább növekedett az olyan megkeresések száma, ahol arról számolnak be, hogy a munkáltató felmond a dolgozójának, viszont a munkaviszony tényleges megszűnésekor az ún. kilépő papírokat nem adja ki. Ezek hiányában a volt dolgozó ha talál másik állást, nem tud munkába állni, illetve a Munkaügyi Központban sem tudja magát munkanélküliként regisztráltatni. Többen már a munkaügyi bírósághoz fordultak, s a bíróság december-januárra tűzte ki a tárgyalást, amely azt jelenti, hogy az érintett személyek több hónapig ellátatlanok lesznek. Figyelemmel arra, hogy jelen stádiumban a munkaügyi bíróság végzése/ítélete hozhat megoldást az érintett személynek, ezért csak együttérzésünket tudjuk kifejezni az ilyen megkeresést megfogalmazóknak. 12. Megnőtt azoknak a száma is, akik augusztus-szeptember havi fizetésüket nem kapták meg. A munkáltatók egyrészt a körbetartozásra hivatkoznak, mely alapján nem tudnak fizetni, másrészt többen arra hivatkoznak, hogy a Munkaerőpiaci Alapból való támogatásokat szeptember 1. napjával a minisztérium beszüntette. Ezen indok főleg a megváltozott munkaképességgel dolgozó munkavállalók körében váltott ki felháborodást. Utóbbi esetben Foglalkoztatási Főosztályunkkal egyeztettünk, s tájékoztattak bennünket, hogy a meglévő foglalkoztatottak esetében nem helytálló a munkáltató ilyen irányú fizetés-elmaradásának indokolása, mivel szeptember 1-től csupán az újonnan befogadásra kerülő munkavállalók esetében történt ideiglenes korlátozás. 13. Az őszi mezőgazdasági munkák megkezdésével összefüggésben előbb az almaszürettel, majd a szőlőszürettel kapcsolatos, családtagok, barátok, kollégák segítő munkájával kapcsolatban érkezett több megkeresés, amely arra irányult, hogy ki kell-e nekik az AM-könyvet váltani, illetve mi a teendő esetleges Munkaügyi Felügyelőségi ellenőrzéskor. Ezek a családtagok, barátok nem pénzért segítenek egymásnak, tehát a munkavégzést nem honorálja munkabér, vagy ellenszolgáltatás jellegű juttatás. Munkajogászunkkal történt konzultációt követően javasoltuk az ilyen megkeresésekre, hogy rögzítsék írásban, hogy ellenszolgáltatás nélkül segítenek, s ezt két tanú írja alá, így a teljes bizonyító erejű magánokirat szolgálhat az esetleges munkaügyi ellenőrzés során a tevékenység igazolására. 14. Több GYES-en levő anyuka, illetve munkáltató is megkeresett minket a GYES melletti alkalmazás szabályainak értelmezésében. Több kisgyermekes anyuka, figyelemmel a gazdasági helyzet
5
változására, úgy döntött, hogy gyermeke 1-2 éves korában visszamenne dolgozni annak ellenére, hogy korábban munkáltatója felé úgy nyilatkozott, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt kizárólag a gyermekneveléssel kíván foglalkozni. A munkáltatók kérdése arra irányult, hogy mi van abban a helyzetben, ha határozott időre, a távollevő GYES-es munkavállaló helyére már vettek fel más munkaerőt. A munkáltatók nehezen értik meg, hogy a GYES-ről visszatérő szülőt foglalkoztatniuk kell. 15. Az eltelt időszakban több panasz érkezett írásban, illetve telefonon a munkaügyi kirendeltségek, regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és az orvosszakértők munkájára. A munkaügyi központok vonatkozásában a panasz a nagy zsúfoltságra, az esetleges több napos várakozásra irányult, míg a nyugdíjbiztosítás oldaláról az egyszeri segélykérelmek hosszú elbírálási idejére jön a legtöbb jelzés. Az orvosszakértőket érintően nehezményezik a berendelt „betegek”, hogy az orvosok nem nézik meg a frissen bemutatott orvosi leleteket, ha ezt kérik, emelt hangnemben, utasítják el, vagy nem vizsgálják meg a felülvizsgálatra érkezőket. Az ilyen jellegű panaszokat az adott intézmény vezetőjének, vezető munkatársának minden esetben jelezzük. Többen panaszolták, hogy a téli tüzelőt jelenleg kedvezményesen tudnák megvásárolni, viszont ehhez pénzük nincsen, kölcsönt nem kapnak, mivel a 13. havi juttatás megszűnt, ezért a nyugdíjasok számára az egyetlen forrás az évi egyszeri segélyezés lehetősége. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a hosszabb ügyintézést a nagyszámú kérelmek feldolgozásával, illetve a Ket. változásaival indokolták. 16. Több alkalommal is jeleztük a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos jogalkalmazási problémákat (pl. a gyermek után járó pótszabadságról szóló rendelkezés egyértelmű megfogalmazása, a fizetés nélküli szabadság iránti kérelem igénylésének szabályozása). Mivel az ez irányú megkeresések száma nem csökkent, javasoljuk a második negyedévi jelentésünkben leírtak megfontolását. Budapest, 2009. október
dr. Veres Gábor osztályvezető
6