SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály
JELENTÉS A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály 2009. első negyedévében végzett munkájáról és tapasztalatairól A SZMM jelenleg hatályos SZMSZ-ének 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály tájékoztatási tevékenységéről negyedévente jelentést készít a felsővezetők számára. Január, február és március hónapokban osztályunkra összesen 1084 db írásbeli megkeresés érkezett az állampolgároktól, a társadalmi és civil szervezetektől, önkormányzatoktól. Elektronikus úton, azaz e-mail-ben 577 db megkeresést kaptunk, amely az összes érkezés 53,22 %-a. Az előző negyedévhez képest a megkeresések 29,62%-kal nőttek, míg az e-mailben történő megkeresések száma több mint duplájára emelkedett. A megkeresések témakör szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Gyermekek után járó ellátások (GYES, GYED, családi pótlék, gyermekvédelmi ellátások)
5,81 %
Szociális helyzetre vonatkozó megkeresések (ellátások iránti érdeklődés, foglalkoztatási nehézségek, megváltozott munkaképességből adódó problémák, lakásügyek, távhő- és gázár-támogatás)
22,98 %
Segélykérelmek (egyszeri szociális segély, gyógyszer kiváltásához támogatás, gyógykezeléshez való hozzájárulás)
13,74 %
Nyugdíjügyek (nyugdíjba vonulás kérdése, nyugdíjszámítás, özvegyi nyugdíj feléledési ideje, nyugdíjasok segélye, méltányossági emelés)
11,63 %
Egészségügyi állapottal kapcsolatos megkeresések (betegségekkel, kezelésekkel, munkaképesség-csökkenéssel, fogyatékossággal kapcsolatos megkeresések) Egyéb megkeresések, javaslatok, állampolgári panasz, bejelentés (segítségkérés egyéni ügyekben, peres ügyekben segítségkérés, diszkrimináció, fogyasztóvédelem, esélyegyenlőség stb.) Tájékoztató kiadványok küldése kérésre (leporellók, tájékoztató füzetek)
3,87 %
11,99 %
5,45 %
1
Munkaügyi témában történt megkeresések (garantált bérminimum, Start kártya, vállalkozások támogatása, alkalmi munkavállalói könyv, érdeklődés pályázatok után, stb.) Felnőttképzés, szakképzés
23,89 %
0,64 %
2009. első negyedévében az Ügyfélszolgálati Irodára 5279 db, osztályunkra munkatársainkhoz 3042 db, összesen 8921 db telefonhívás érkezett, amely átlagosan 124-132 hívás/napot jelent. Az Ügyfélszolgálati Irodát személyesen 1712 fő kereste fel, amely átlagosan 27-28 fő ügyfelet jelent naponta. A telefonon történt megkeresések száma kis mértékben növekedett, a személyes megkeresések számának kismértékű csökkenése mellett. A telefonhívások időtartama az előadott elkeseredett panaszok miatt több esetben eléri a 30 percet. Az első negyedévben nagyobb tételszámban kiadványok kiadására nem került sor. Január hónapban a nyomdász szabadsága miatt a nyomdai munkálatok nem történhettek meg, erről előzetes értesítést nem kaptunk, így nem tudtunk még december folyamán „előre dolgozni”. A nyomdász, szabadságáról visszatérve megállapította, hogy a nyomdában tárolt színes papírokat a helyettesítés alatt szétkapkodták, így a nyomdai munkálatok ismét álltak március közepéig, míg a sürgősséggel megrendelt színes papírok megérkeztek. A kisebb példányszámú lakossági igényeket az első darabok elkészültével már elkezdtük teljesíteni, április hónap folyamán az utólagos teljesítés miatt nagy valószínűséggel nagyon nagy példányszámban fognak fogyni füzeteink, leporellóink. A február 21-22-i hétvégén megrendezésre került Babymarkt börzére gyermekekkel kapcsolatos kiadványainkból 200-200 példányt vittünk ki. Részvétel rendezvényeken 1. február 21- 22.: 8. Babymarkt Baba- Gyermek Expo és Babaruhabörze. Helye: SPORTMAX II. Budapest, Csörsz u. 14-16. 2. január 10. Duna TV Híróra – energiaár támogatás 3. január 20., MR 1 Napközben – házi gondozás, házi ápolás 4. január 27. MR 1 Napközben – családtámogatás 5. március 16. MTV – felvétel a Közpénz c. műsorba (adás: április 4.) Összegző értékelés Az első negyedévben nőtt a beérkező segélykérelmek (főleg lakásrezsi és lakáshitel törlesztésből adódó problémák miatt), a munkaügyi témában, illetve a gyermekek után járó ellátásokkal kapcsolatos megkeresések száma. Előző jelentésünkben már jeleztük, hogy október óta folyamatosan érdeklődnek a TÁMOP 2.1.1 „Lépj egyet előre” projektben sikeresen részt vevők a „megélhetési támogatás kifizetése” iránt. Nehezményezték, hogy képzési és vizsgakötelezettségeiknek eleget téve jóval később kapják az őket megillető támogatásukat. Különösen március hónapban nyilvánult meg élénk érdeklődés az elmaradt, kifizetetlen képzési támogatások ügyével kapcsolatban. Több levélíró és telefonáló elmondta, anyagi tartalékaikat már felélték, s egyetlen reményük az ígért, a munkaügyi szerv által szerződéses kötelezettségben vállalt képzési támogatás részükre történő mielőbbi utalása.
2
Ilyen esetekben a megkereséseket a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatójához továbbítottuk, kérve egyben minden egyedi ügyről is tájékoztatását, ugyanis az FSZH Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóságától nem minden esetben kaptunk érdemi választ. Élénk érdeklődés mutatkozik minisztériumunk felsővezetőinek sajtótájékoztatásai iránt a munkahelyteremtő és munkahelymegtartó támogatások témakörében. Többen nehezményezték, hogy a szűkszavú tájékoztatókon kívül egyéb érdemi információt az érdeklődők nem tudtak szerezni, mivel a pályázatok későbbi lebonyolításában érintett regionális munkaügyi kirendeltségek sem rendelkeztek mindig érdemi információval. Továbbra is aktuális legutóbbi jelentésünkben megfogalmazott azon igény, hogy a pályázati lehetőséggel kapcsolatos minisztériumi kommunikációs tevékenységünket célszerű volna erősíteni a pályázatok kiírásában érintett szervezeti egységeinkkel. Minisztériumunk Alkotmány utcai telefonközpontja és portája a minisztérium Ügyfélszolgálati Irodája iránt érdeklődő személyeket és telefonokat a Hold utcába irányítja. A Hold utcai portán megjelenő állampolgároknak, illetőleg az osztály titkárságára telefonálóknak nehéz megmagyarázni, hogy a minisztérium egyik épületében miért nem tudják, hogy az Ügyfélszolgálati Iroda hol található helyileg, illetve miért adnak meg rendre téves telefonszámot. Ügyfélszolgálati Irodánk továbbra is az Akadémia u. 3. szám alatti épületben működik, bár információk hangzottak el először március 1-i, majd április 1-i, Hold utca 1. szám alatti épületben történő elhelyezésre, ahol közösen működnénk a fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálattal is, viszont ebben tényleges lépések jelentésünk keletkezéséig még nem történtek. Többen miniszter asszony jubileumi jutalmával kapcsolatosan Miniszter Asszonynak gratulációikat fejezték ki, illetve segítséget kértek saját, vagy hozzátartozójuk jubileumi jutalomra történő jogosultságának megállapításában, illetve annak kifizetésében. Ezekben az esetekben tájékoztattuk a levélírókat, illetve a telefonon érdeklődőket – Jogi Főosztályunkkal előzetesen egyeztetve –, hogy a jubileumi jutalom kifizetésére kizárólag a közszférában van jogszabályi lehetőség. A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve ezen, korábban törzsgárdának nevezett juttatást nem ismeri. Az állampolgárokat széles körben foglalkoztató kérdések 1. Az elemzett időszakban nőtt a segélykérelmek száma, ahol a rezsitartozások megfizetésén túl már a lakáshitel-tartozás megfizetéséhez is segítséget kérnek az állampolgárok. Különösen érzékenyen érintette a devizahiteleseket a törlesztő részletek változása, s többen lakhatási feltételeik megőrzése érdekében, utolsó lehetőségként fordulnak minisztériumunkhoz anyagi támogatás reményében, amely elősegítheti megemelkedett törlesztő részleteik megfizetését. 2. Több lakáshitel-tartozással rendelkező személy nehezményezte, hogy a pénzintézetek csak külön eljárási díjak megfizetése esetén engedélyeznék az előtörlesztés lehetőségét. Egy előtörlesztés akár 50-100.000,- Ft-os többletkiadást is eredményezne számukra, s nem értik, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között miért ragaszkodnak ezen külön eljárási díjak megfizetéséhez a pénzintézetek. Mindegyik szerződő fél érdeke lenne a tartozás összegének csökkentése, amely éppen az adós ilyen irányú törlesztési lehetőségét nehezíti meg vagy teszi lehetetlenné. A felvetéssel együtt több betelefonáló állampolgár rosszallását fejezte ki az egyik bank azon alkalmazottai iránt, akik reklámfeliratokkal ellátott (kék) szolgálati autóval rendelkeznek, amelyeket hétvégeken magáncéljaikra is használhatnak. Megítélésük szerint át kellene gondolni a pénzintézeteknek a céges autók használatának rendszerét. Javaslatuk szerint az ilyen járművek számának csökkentése költségmegtakarítással járna, ami a meghirdetett betéti kamatok mértékének növelését is eredményezhetné más bankkal, bankokkal szemben.
3
3. Több állampolgár jelezte, különösen azok, akik elektromos energia felhasználásuk során eddig is takarékoskodtak, hogy villanyszámlájuk 2009. évben ugrásszerűen emelkedett, mivel az áramszolgáltató cégek villamosenergia-rendszerhasználati díjakat is felszámolnak a tényleges energiafogyasztás mellé. A különböző tartalmú villamosenergia-rendszerhasználati díjakat azoknak is meg kell fizetnie, akik esetében tényleges fogyasztás nincs. Az elektromos áramszolgáltató szervek ügyfélszolgálati kft-i a tényleges jogszabályhelyekre hivatkoznak, viszont tartalmilag nem indokolják, miért is kell a fogyasztónak elosztói alapdíjat fizetnie abban az esetben, ha tényleges fogyasztása nincs. A panaszt továbbítottuk a KHEM ügyfélszolgálati irodájához. 4. Felfokozott az érdeklődés a nyugdíjrendszert és a családtámogatási rendszert érintő változások iránt. Sokan éles kritikát fogalmaznak meg a 13. havi nyugdíj átalakítása kapcsán, különösen, amióta napvilágra kerültek a teljes megszüntetést célzó tervek. Észrevételeikben elmondják, hogy ez a juttatás milyen fontos része a jövedelmüknek. Némelyeknél csak a karácsonyi ajándékozást könnyíti meg, de sokan vannak, akik a téli tüzelőt ebből veszik meg és ilyenkor tudják feltölteni a háztartásukban keletkezett évközi hiányokat. Elmaradása, különösen, ha ilyen hirtelen történik, hogy már a novemberit sem kaphatják meg, sokaknak okoz anyagi nehézséget. Egyesek az átmenet nélküli bevezetéssel kapcsolatban alkotmányossági aggályokat is megfogalmaznak. Hasonló fogadtatásban részesül a szeptembertől esedékes nyugdíjkorrekciós intézkedések tervezett elhalasztása is. 5. Megnőtt azon állampolgári megkeresések száma, amely a magánnyugdíjpénztári tagságból adódó várható nyugdíjak összegével foglalkozik. Aggodalommal tölti el az érintetteket a magánnyugdíjpénztári betétek összegének jelentős csökkenése, melyet többen későbbi biztonságos nyugellátásuk veszélyeztetéseként fognak fel. Az ilyen jellegű megkereséseket a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások Főosztályához továbbítjuk érdemi válaszadásra, mivel a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos jogalkotási és tájékoztatási feladatok a PM feladat- és hatáskörébe tartoznak. 6. A jogalkalmazó szervek és az ügyfelek részéről is kérdésként merült fel, hogy az alábbi két törvény alkalmazása során miért nem egységes a jövedelemszámítás irányadó időszaka. Jövedelemszámítás időszaka a szociális rászorultságtól függő ellátások esetén: Az 1993. évi III.tv (Szociális tv.) 10.§ (2) bekezdése szerint a jövedelemszámítás időszaka: a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (2) bekezdése szerint a jövedelemszámítás időszaka: A jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Célszerű lenne, ha illetékes szakfőosztályaink a jogszabályok módosítása során erre is figyelemmel lennének.
4
7. Az egységes jogalkalmazás érdekében a lakosság észrevételei ugyancsak szükségesnek tartanánk mind a Szociális Törvényben, mind a Gyermekvédelmi Törvényben meghatározni a nem hasznosítható vagyon fogalmát is. 8. Új elemként jelent meg az ápolási díjban és rokkantsági nyugdíjban részesülők részéről az őstermelői tevékenység végzése. Többen szerény jövedelmüket őstermelő tevékenységgel kívánják kiegészíteni, mivel a munkaerő-piacon 4-6 órás munkalehetőséget nem találnak. Ugyanakkor eltérő információkat kaptak arról, hogy amennyiben ápolási díjban vagy rokkantsági nyugdíjban részesülnek, vagy más szociális rászorultságtól függő ellátások jogosultjai lehetnek, akkor ezen ellátások mellett végezhetnek-e őstermelői tevékenységet. Az érdemi válaszadás során egyeztettünk Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztályunkkal, és tájékozattuk az érintett állampolgárokat tényleges lehetőségeikről. 9. Az állampolgároktól, illetve kisebbségi önkormányzatoktól több megkeresést kaptunk a gyermekétkeztetési kedvezmények körében a nyári gyermekétkeztetési támogatásokkal kapcsolatban. Azt elismerik, hogy a szociálisan rászoruló családok gyermekeinek nyáron is kell étkezniük, és étkeztetésükhöz az önkormányzat támogatást biztosít, de több esetben a természetben nyújtott támogatással a rászorultak visszaélnek. Elmondták, hogy a nyári hónapokban biztosított konzerveket a rászorultak árulják, illetőleg a gyermekek azzal játszanak. Ez a jóérzésű állampolgárokban ellenérzést vált ki, holott mások ténylegesen is éheznek, amikor rászorulónak tekintett állampolgárok a támogatással visszaélnek. (Hajdúhadház) 10. A gyermeket vállaló szülők részéről aktív érdeklődés volt tapasztalható a gyermekgondozási díj és a terhességi-gyermekágyi segély tervezett változtatásával kapcsolatban. Március végétől fokozódott az érdeklődés, amikor a lakáscélú kedvezmények várható változása is megjelent a köztudatban. A szociálpolitikai támogatás tervezett eltörlése, s annak időpontja hatást gyakorolt a gyermekvállalási kedvre, ezért többen aziránt érdeklődtek, hogy a már megfogant gyermek után az ellátórendszer változása milyen hatással lehet. 11. Mosonmagyaróvár környékéről több telefonhívást kaptunk, kérve a munkaügyi központok fokozottabb ellenőrzését az álláskeresési segély és álláskeresési járadék megítélésében, illetve folyósításában. A telefonáló állampolgárok előadták, hogy többen márkás személygépkocsikkal úgy jelennek meg a szükséges havi jelentkezésre a munkaügyi központban, hogy azt követően indulnak ausztriai munkahelyükre. Elmondásuk szerint több esetben a munkaügyi központ dolgozói is atrocitásokba keveredtek az ilyen „munkanélküliekkel”, amennyiben várakozniuk kellett a jelentkezéssel kapcsolatos regisztráció megtétele idejére. Nehezen értik meg az állampolgárok, hogy hogyan lehetnek jogosultak munkanélküli ellátásra azon magyarországi munkanélküli személyek, akik napi ingázással Ausztriában vállalnak a magyarországinál jóval kedvezőbb díjazású munkát. A telefonálók szerint az ellenőrzések fokozásával az ilyen jellegű visszaélések megelőzhetők lennének.
Budapest, 2009. április dr. Veres Gábor osztályvezető
5