SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY. Előterjesztés. - a Közgyűléshez -

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-S85i FAX: +364 2 52 4-5 86 E-MAIL: [email protected]

Ügyiratszám: 962/2013.05 Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita

Előterjesztés

- a Közgyűléshez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013 - 2018. évi

Helyi Esélyegyenlőségi Programjának

elfogadására

············..·.. ~~~~hé~................·..........··

alpolgármester

Dr. Krizsai Anita Szociális és Köznevelési Osztály vezetője

törvényességi ellenőrzést végző személyek aláírása

. . . . . . . . . . . . . . . J.l~. .

! ................

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző ~,_

k,1

!uY

Pni,,-

q ......................(......................................................

Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinet vezetője Az előterjesztést véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

WWW.NYIREGYHAZA.HU

(b

NY

REGYHÁZA

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42 524-586 E-MAIL: [email protected]

Tisztelt Közgyűlés!

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §-a értelmében a község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2006-ban, az 54/2006. (111.29.) számú határozatával elfogadta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (lV.16.) Korm. rendelet (2012. március 1. napjával hatályát vesztette) 11. § (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani, vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. Ennek alapján Önkormányzatunk elkészítette a város 2011-2016 évi Esélyegyenlőségi Programját, melyet a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadott el. Az Ebktv. 31. § (6)-(7) bekezdései alapján - figyelemmel a 64/A. §-ra - 2013. július l-jétől a települési önkormányzat és annak jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő - társulás esetén valamennyi települési önkormányzat - hatályos esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait és eljárását, felülvizsgálatának módját, és az elkészítésében részt vevőkkel szembeni követelményekre vonatkozó részletes szabályokat a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XI1.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) határozza meg. Az Ebktv. és a R. rendelkezései alapján, a helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet, mely az esélyegyenlőségi mentori hálózatot is működteti. Önkormányzatunktól, a Szociális és Köznevelési Osztály két csoportvezetője és egy ügyintézője vett részt az ingyenes képzésen. A R. 6. § (1) bekezdése értelmében a telepÜléSi önkormányzat Vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi

programot. AR. 6. § (3) bekezdése alapján, ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat

módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A R.-ben

meghatározott helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait figyelembe véve új helyi

esélyegyenlőségi elkészítése vált szükségessé.

A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben

meghatároztuk a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a

mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított

képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, esélyegyenlőtlenségi

problémáit.

WWW.NYIREGYHAZA.HU

NY

REGYHÁZA

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOG Ú VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42 524-586 E-MAIt: [email protected]

A helyzetelemzés elkészítése során felhasználtuk az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeiR), a Központi Statisztikai Hivatal adatait, valamint a helyi szinten rendelkezésre álló (önkormányzati adatok, az önkormányzat és a Nyitöt által fenntartott intézmények adatai, civil szervezetek és egyházak adatai) adatokat, nyilvántartásokat, továbbá a rendőrség, ügyészség, a KLEBElSBERG Intézményfenntartó Központ által szolgáltatott adatokat. Az intézkedési tervben a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan esélyegyenlőségi területenként, célcsoportonként meghatároztuk a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket. A Helyi Esélyegyenlőségi Program készítése során áttekintettük az Önkormányzat stratégiáit, fejlesztési terveit, koncepció it, és gondoskodtunk a Helyi Esélyegyenlőségi Program és azok összhangjának megteremtéséről.

A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az tervezetet elfogadni szíveskedjen!

előterjesztést

megtárgyalni és a mellékelt határozat

Nyíregyháza, 2013. június 20. Tisztelettel:

WWW.NYIREGYHAIA.HU

W

NYíREGYHÁZA

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY

NyíREGYHÁZA M EGYEl JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

HQl NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-585; FAX: +36 42524-586 E-MAIL: [email protected]

Melléklet a 962/2013.05 számú előterjesztéshez

HATÁROZAT- TERVEZET

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

..../2013. (VI. 28.) számú

határozata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013 - 2018. évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának

elfogadásáról

A Közgyűlés

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013 - 2018. évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának meghatározásáról Esélyegyenlőségi

szóló

előterjesztést

megtárgyalta,

és

a

határozat

mellékletét

képező

Helyi

Programot és mellékleteit elfogadja.

Nyíregyháza, 2013. június 28.

A határozatot kapják: 1.} A Közgyűlés tagjai 2.} A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetöi

WWW.NYIREGYHAZA.HU

R E G Y H Á Z A

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018


HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)

7

BEVEZETÉS A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK CÉLOK

7 7 12 12

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE)

13

1. Jogszabályi háttér bemutatása ....................................................................................................... 13 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ..........................13 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ..........14

2. Stratégiai környezet bemutatása................................................................................................... 15 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ...............................................................................................................................15 2.1.1 Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012. 15 2.1.2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011. 16 2.1.3 Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) 2008. 16 2.1.4 Idősügyi Program 2008. 2012. 16 2.1.5 Fogyatékosügyi program 2005. 17 2.1.6 Gyermekvédelmi beszámoló 17 2.1.9 NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepció 2010. 18 2.1.10 Közfoglalkoztatási terv 2009, 2010. 18 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ..18 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása .................................................19

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ....................... 21 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet .......................................................................................................................21 a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 23 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 24 c) közfoglalkoztatás 24 d) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 26 e) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 27 Forrás: Háztartáspanel kutatás 2008. 27 f) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 27 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ..........................................................................................28 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ..............................................................................29 a) bérlakás-állomány 29 b) lakhatást segítő támogatások 30 c) eladósodottság 32 d) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 32 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete .............................................................................................................34 a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 34 b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) 35 c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 35 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ..................................................36 „Az orvos nemcsak azokért a betegekért felelős, akiket ismer, hanem azokért is, akiket nem ismer". 36 a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 36 d) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 40 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ................................................................................42

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ..................................................................43 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ................................................................................................................................................................................................44

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................ 45 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) ........................................................................................45 a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 46 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 47 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 48 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 49 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................................................................................................49 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése........................................................................................52 a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok 52 c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi – szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 53 d) gyermekjóléti alapellátás 54 e) gyermekvédelem: gyermekvédelmi szakellátás feladatainak biztosítása 57 f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 57 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége .......................................................................58 a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 59 b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 60 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek 61 d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 61 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 61 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ................................................................................................................................................................................................62

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................ 63 Mi a nő? ..............................................................................................................................................................................63 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ..................................................................................63 a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 64 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 65 c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 66 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 66 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) .....................................................67 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ....................................................................68 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .....................................................................................69 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) .............................................................................................................................................................................72 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben ...............................................................................................................73 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ....................................................................................................................................74 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ................................................................................................................................................................................................75

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................ 76 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) .......................................................................................................................................76 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete ................................................................................................................83 a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 83

3

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 84 c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 84 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ............................................................................................................................85 a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 85 b) idősek informatikai jártassága 87 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen ......................................................................................................................................................................87 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ................................................................................................................................................................................................88

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................... 90 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái .....90 a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 91 b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 93 b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 95 c) munkahelyek akadálymentesítettsége 96 d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 96 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 97 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ................................................................................................................................................................................................97

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ....................................................................................... 97

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................... 98 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) 99 Nyilvánosság .................................................................................................................................................................100 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................................................102

1. A HEP IT részletei.................................................................................................................................. 102 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...............................................................................................102 A beavatkozások megvalósítói ...........................................................................................................................105 Jövőképünk ....................................................................................................................................................................108 Az intézkedési területek részletes kifejtése...............................................................................................108

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................................................................................................................................................ 140 3. Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................................ 157

HEP Sablon 1. számú melléklet ................................................................................................................................157

1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA AZ ÉV VÉGÉN 2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLANDÓ NÉPESSÉG 3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÖREGEDÉSI INDEX 4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BELFÖLDI VÁNDORLÁSOK 5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TERMÉSZETES SZAPORODÁS A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

161 162 163 163 164 164

3.2.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA, 15-64 ÉVESEK SZÁMA 164 3.2.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA KORCSOPORT SZERINT 164 3.2.3. SZÁMÚ TÁBLA - A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS A 180 NAPNÁL RÉGEBBEN REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ÉS ARÁNYA NEMENKÉNT 165 3.2.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS A 18-29 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA NEMENKÉNT 165 3.2.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONYAN ISKOLÁZOTT NÉPESSÉG 167 3.2.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 167 3.2.7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELNŐTTOKTATÁSBAN TANULÓK LÉTSZÁMA ÉS A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN VÉGZETTEK 167 4


3.2.8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FELNŐTTOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMA KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁBAN 3.2.9. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – A FOGLALKOZÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ESÉLYÉNEK HELYI POTENCIÁLJA -

168

VÁLLALKOZÁSOK

168 168 169

3.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLYBEN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 3.3.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - JÁRADÉKRA JOGOSULT REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 3.3.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT- RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYBEN ÉS FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA

3.4.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁS ÁLLOMÁNY 3.4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VESZÉLYEZTETETT LAKHATÁSI HELYZETEK, HAJLÉKTALANSÁG 3.4.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁSFENNTARTÁSI ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK 3.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE 3.6.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – ORVOSI ELLÁTÁS 3.6.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK SZÁMA 3.6.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG

169 170 171 171 172 172 172 173 173

4.1.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VÉDELEMBE VETT ÉS VESZÉLYEZTETETT KISKORÚ GYERMEKEK SZÁMA 173 4.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 174 4.1.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – KEDVEZMÉNYES ÓVODAI - ISKOLAI JUTTATÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA, ARÁNYA 174 4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZETBEN ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETE, 175 ESÉLYEGYENLŐSÉGE 4.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – VÉDŐNŐI ÁLLÁSHELYEK SZÁMA 175 4.3.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BÖLCSŐDÉK ÉS BÖLCSŐDÉBE BEÍRATOTT GYERMEKEK SZÁMA 176 4.3.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDI NAPKÖZIBEN ENGEDÉLYEZETT FÉRŐHELYEK SZÁMA 176 4.4.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 177 4.4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 2. 178 4.4.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 3. 178 4.4.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI LÉTSZÁM-MEGOSZLÁS 180 4.4.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TANULÓ SZÁMA 182 4.4.7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ADATAI 182 4.4.8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLA SZEMÉLYI FELTÉTELEK 182 4.4.9. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN BEFEJEZETTEK A NAPPALI OKTATÁSBAN 182 4.4.10. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLAI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE - TELEPHELYI BONTÁSBAN 184 4.4.11. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – KOMPETENCIAMÉRÉSI ADATOK 203 4.4.12. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ PROGRAMOK 213 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

214

5.1.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A NŐK KÖRÉBEN 5.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ NŐK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI 5.2 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ

214 214

SZOLGÁLTATÁSOK

214 215 215 215 216

5.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDTERVEZÉS, ANYA- ÉS GYERMEKGONDOZÁS TERÜLETE 5.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK 5.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KRÍZISHELYZETBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK 5.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐK SZEREPE A HELYI KÖZÉLETBEN AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

216

6.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA NEMEK SZERINT 216 6.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A FOGLALKOZTATÁS TERÉN 217 6.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - 64 ÉVNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ÉS NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ IDŐSKORÚAK SZÁMA 217 6.3.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 218 6.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - AZ IDŐSEKET, AZ ÉLETKORRAL JÁRÓ SAJÁTOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT CÉLZÓ 218 PROGRAMOK A TELEPÜLÉSEN A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

219

7.1.1 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAIBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA

219 5


7.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK SZÁMA 7.1.3. TÁBLÁZAT - FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZVÉTELE A FOGLALKOZTATÁSBAN 7.3.1. TÁBLÁZAT – AKADÁLYMENTESÍTÉS 1. 7.3.2. TÁBLÁZAT – AKADÁLYMENTESÍTÉS A FOGLALKOZATÓKNÁL

219 219 222 223

6


Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2006‐ban (54/2006. (III. 29.) számú határozatával) elfogadta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt 2011. június 30‐ig kell felülvizsgálni és módosítani vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A fenti hivatkozott jogszabály meghatározta a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárását, valamint az elkészítés szempontjait. Ennek alapján Önkormányzatunk elkészítette a város 2011‐2016 évi Esélyegyenlőségi Programját, amelyet a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadott el. Az Ebktv. 6. § (1) bekezdése alapján a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni a megadott szempontok szerint. Az Ebktv. 31. § (4) bekezdése alapján kétévente kell felülvizsgálatot tartani, viszont a (6)–(7) bekezdései alapján a települési önkormányzat, illetve a társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a települési önkormányzat illetve a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A fentiek alapján egy új a korábbiaktól átfogóbb, a jelenlegi jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő esélyegyenlőségi program készült. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az Esélyegyenlőségi program szerkezetét tekintve 2 fő részre osztható: helyzetelemzésre és annak alapján intézkedési tervre.

A település bemutatása Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megye székhelye Nyíregyháza, a nyíregyházai kistérség központja, hazánk észak‐ keleti határa közelében helyezkedik el. Nyíregyháza 1990 óta megyei jogú város, mely lakossága megközelíti a 120 ezret, ezzel a népesség tekintetében az ország hetedik legnagyobb városa. Nyíregyháza, mint megyeszékhely társadalmi és gazdasági jelentősége a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló. 2 Közigazgatási területe 274,54 km . A város központi részébe tömörül a népesség 20 %‐a, valamint itt koncentrálódnak a közfunkciót betöltő, kereskedelmi és szolgáltató intézmények. A belváros köré nagy népsűrűségű lakótelepek épültek (Jósaváros, Örökösföld, Érkert), amelyek a város területének 4%‐án a lakosság 26%‐áttömörítik. A kertvárosias és a falusias jellegű területeken él a lakosság 43%‐a. Sok esetben ezek a városrészek a városon belüli migráció nyertesei, ezért korstruktúrájuk általában fiatalos. Az

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Hosszú‐távú településfejlesztési koncepció

7


elsősorban lakófunkciót betöltő városrészeken belül kirajzolódnak kedvezőbb társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókkal rendelkező területek (pl. Sóstógyógyfürdő, Korányi kertváros, Sóstói úti villanegyed), valamint beazonosíthatók kedvezőtlenebb folyamatokkal jellemezhető városrészek (pl. Hímes, Tokaji úti kertváros). A legtöbb családi házas övezetben lehetőség és igény van az intenzívebb beépítésre annak ellenére, hogy a lakások átlagos alapterülete lényegesen meghaladja a városi átlagot. A város szociális szempontból leginkább veszélyeztetett, szegregált területei a Huszártelep és a Keleti lakótelep. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban: IVS) szerint a két, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátumon kívül egy olyan – nem egybefüggő – terület is azonosítható (Ókistelekiszőlő), amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált és szegregálódó területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Az ipartelepek együttes területe megközelíti a 6 km²‐t. A város peremterületein több nagyobb bevásárlóközpont épült. A településen megtalálhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok, illetve a csatolt település részeken a kertvárosi övezetek, valamint Nyíregyháza területéhez tartozik még számos tanyavilág (58 bokortanya) a sajátos képével. Nyíregyháza kedvelt üdülőhelyén, Sóstógyógyfürdőn található a népszerű és Európa hírű Állatpark, Tófürdő, a Parkfürdő, a Fürdőház, Aquarius Élményfürdő, a Sóstói Múzeumfalu és természetesen a csodálatos gyógyhatású Sóstó. Ezek összessége teszik a térséget turisztikailag vonzóvá. Demográfiai adatok A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2012. január 1‐én 117.658 fő. A népesség 14,9%‐a gyermekkorú (0‐14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 83.816 fő a 15‐64 év közöttiek száma (71,2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugyanis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65–X évesek) emelkedik. A Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a mértékük kissé eltérő. 1. számú ábra A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyében (%), január 100%

9

9

100% 11,1

12,4

13,9

80%

60%

11,2

11,2

62,2

64,6

12,7

13,3

14

66,6

67,6

69,2

80%

65

67,5

60%

70,2

71,6

71,2

40%

40%

20%

20%

26

23,5

18,7

16

26,5

24,2

20,7

19,1

16,8

1980

1990

2000

2005

2012

14,9

0%

0% 1980

1990

2000

2005

2012

Város

0-14

15-64

Megye

65-

0-14

15-64

65-

Forrás: KSH, 2012.

8


A változásokat jól mutatja, hogy a gyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében, összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal. A nemek közötti arányszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya az életkor előrehaladásával növekszik. Míg a 18‐54 éves nők arányszáma az állandó népességhez viszonyítva 27,75 %, a 18‐59 éves férfiak arányszáma 29,91 %, addig a 60 év feletti korosztályban a nők aránya az állandó népesség 12,31 %‐a, a férfiaké az állandó népesség 7,81 %‐a. 2. számú ábra Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, 2012. év elején

Férfiak –14

15–64

65–

Nők

0% Forrás: KSH, 2012

20%

40%

60%

80%

100%

A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011‐ben 93 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat. Nyíregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63). 3. számú ábra 2 Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején Fő 140 120 Férfiak

Nők

100 80 60 40 20 0 1980

1990

2001. II. 1.

2011

Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011.

2

Öregedési index:száz gyermekkorúra jutó időskorú személy 9


Foglalkoztatottsági mutatók Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyében 2012‐ben a relatív mutató3 15,5 % volt, Nyíregyházán 9 %. A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve elmondható, hogy a gazdasági változások a város lakóit is jelentősen sújtják, a foglalkoztatási problémák növekedtek az elmúlt években. A gazdaságilag aktív népességből (15‐64 év közötti lakónépesség) a nyilvántartott álláskeresők számának 2007. december (5,3 %) és 2012. december (8,94 %) között folyamatos emelkedése történt. Az országos tendenciát követve Nyíregyháza hasonló képet mutat a munkaerő‐piac szempontjából hátrányos helyzetű csoportokat illetően. A szakképzetlenek, a tartósan nyilvántartott álláskeresők, a 25 év alattiak és az 50 év felettiek, a pályakezdők, illetve a diplomások tartoznak a veszélyeztetett célcsoporthoz. A különbség az országos átlaghoz képest, hogy a térségben – amely az egész megyére vetítve igaz – nagyobb arányt képviselnek ezek a rétegek. A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti vizsgálatából megállapítható, hogy 2007‐ben a 26‐30 év közötti korosztályban, míg 2011‐ben a 36‐40 év korosztályban a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma. A nők és a férfiak foglalkoztatottsága között eltérés mutatkozik. 2011. évben a nyilvántartott álláskeresők 54,24 %‐a nő, 45,76 %‐a férfi volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2007‐től 2011‐re közel megkétszereződött. Míg 2007‐ben a 18‐29 éves korosztály 2,3 %‐a volt nyilvántartott pályakezdő álláskereső, addig 2011‐ben ez az arány 4,12 %‐ra emelkedett. Jelentős emelkedés (3,7 %‐ra) 2009‐ben történt, vélhetően a gazdasági válság hatására (1. számú melléklet 3.2.4. számú táblázat). 4. számú ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása nemek szerint 2007‐től 2011‐ig

4 000

3 300

3 381

3 643

3 729

3 331

3 146

3 500 3 000

2 478

2 381

2 339 2 078

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2007

2008

2009 nő

férfi

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (év végi adatok)

2010

2011

A Háztartáspanel kutatás 2012 évi felmérése vizsgálta a gazdasági aktivitást. A városban mért ráta meghaladja az Észak‐Alföldi régió és a megye értékeit. Ugyanakkor 2012‐ben mind a régióban, mind a megyében kedvezőbb helyzet mérhető, mint a megelőző években. Nyíregyháza város helyzete javult ebből a szempontból 2010‐hez képest, 2012‐ben az országoshoz képest is kedvezőbb volt.4 3

Relatív mutató : nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel” nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, 2012 4

10


70 60 50 40 30 20 10 0

6663,764,2

A foglalkoztatottság aránya (%)

56,754,557,2

EU-27

Ország

Város 2008

Forrás: Háztartáspanel kutatás 2012.

57,2 54,954,5

2010

49,9 46,7 44

Régió

5. számú ábra

42,1 42,245,6

Megye

2012

Infrastruktúra Az ezredfordulón Nyíregyháza megyeszékhely funkciójából adódóan jelentős, meghatározó szerepet tölt be a térségben, a közigazgatási, a gazdasági, a társadalmi élet minden területén. Ezzel együtt a helyi lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférését a megyei átlagot meghaladóan biztosítja. Nyíregyháza megközelíthető közúton, vasúton, légi úton. A város kiemelt szerepkörét másfél századdal ezelőtt a vasúthálózat építése indította meg, jelenleg észak‐kelet Magyarország legjelentősebb vasúti csomópontja. A városban a 40.000 vonalkapacitású digitális telefonközpont minden távbeszélő igény (mennyiség, minőségi) kielégítésre lehetőséget ad. A távbeszélő fővonalak száma több mint 36.000, ebből 31.000 egyéni. A város mindhárom Magyarországon működő mobilhálózat rendszerrel lefedett, a mobiltelefonok száma az országos tendenciákhoz hasonlóan erőteljesen növekszik. Hírközlési kapcsolatok ‐ közületi távközlési és adatátviteli szolgáltatások ‐ tekintetében a város jó helyzetben van. Nyíregyházán mintegy 30 ezer lakásban kiépített kábel tv hálózat teszi lehetővé a műholdas adások széleskörű választékát, és az Internet hozzáférést. A helyi rádió és televízió adásai 30 km‐es körzetben foghatók. Több kereskedelmi tv és rádió működik a térségben. A vezetékes vízellátás kiépítése 1961‐ben kezdődött meg. A Nyírségvíz Zrt. mélyfúrási kútjaiból látja el a várost 482 km hosszú vezetéken. A háztartások 98 %‐a bekapcsolódott az ivóvízhálózatba. A szennyvízhálózat kiépítettsége még néhány perem‐, illetve külterületen hiányos. A lakások több mint 70 %‐ a rákötött a szennyvízelvezető hálózatra. 2012. évben Nyíregyháza és térségében több mint 13 milliárd forint értékű szennyvíz‐beruházási program csatornaépítése indult. Az Európai Unió által támogatott fejlesztés Nyíregyháza mellett Kálmánháza, Kótaj és Nyírpazony teljes szennyvíz‐elvezetését és tisztítását oldja meg. A projekt megvalósításával száz százalékos mértékű lesz a szennyvíz‐hálózat kiépítettsége a 120 ezer lakosú megyeszékhelyen, további több mint nyolcezer ingatlan köthetnek rá a vezetékrendszerre. Az építési munkálatok befejezésének határideje 2013 vége. Nyíregyháza lakói a nádfedeles tanyától a tetőteres családi házig, a kétszintestől a 14 emeletes társasházig, összességében több mint 50 ezer lakásban laknak. A lakásállomány korát tekintve igen kedvező, a lakások a 70 %‐a 30 évesnél fiatalabb, és csak tizedrésze épült 1944. előtt. A lakások szobaszám alapján kirajzolódó lakásszerkezet kedvező változásokat mutatott az utóbbi 10 évben. Az épített lakások átlagos alapterülete 91 m2 felett volt. Jelenleg a lakásállományból a 2 szobás lakások arányát meghaladja a 3 és több szobásoké (47,8%). A lakások 7,3 % (3214 db) külterületen található. Nyíregyháza terület‐felhasználási karakterére jellemző vonás a kiterjedt tanyavilág. Az elmúlt évtizedben a lakásellátás szempontjából kedvező változások történtek. A lakónépesség számának kismértékű csökkenése, a háztartások számának növekedése, a lakásépítés ‐ változó, de relatív kedvező ‐ 11


volumene mellett a lakások száma meghaladta a háztartások számát. Így a háztartások és lakások számának különbségén alapuló mennyiségi lakáshiány nincs a városban. Mindezek mellett bár a városban közel 3000 az üres lakás, még előfordul egy lakásban több háztartás kényszerű együttélése is. Nyíregyházán 1929 db önkormányzati tulajdonú lakás van, a ki nem elégített igénylők száma jelenleg mintegy 1500 fő. 5

Értékeink, küldetésünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város erősíteni kívánja elkötelezettségét az esélyegyenlőségi politikát megalapozó általános etikai értékek, és a demokratikus közösségek számára mértékadó alapelvek iránt. (Az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás, a tisztességes bánásmód, az erőszakmentesség, a partnerség, a sokszínűség, a különbségek elfogadása, a tolerancia, az előítéletektől való mentesség.) A program gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtése a cél, hanem további fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás is. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén – önkormányzat koordinálásával ‐ az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban meghatározott intézkedések megvalósítására. Az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Ezért az Esélyegyenlőségi Program kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő‐piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) átfogó célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával kinyilvánítja elkötelezettségét az alábbi célok megvalósítása iránt:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elve,  a diszkriminációmentesség,  szegregációmentesség,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések megtétele.  a köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 5

Könyvészeti adatok Nyíregyháza 12


A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP intézkedési terve (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés‐értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.),  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.),  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.),  a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény,  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv),  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,  a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény),  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), 13


 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.),  Magyarország Alaptörvénye előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/2001. (III.1.) KGY rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról A rendelet alapján támogatás nyújtható a magántulajdonban levő lakóházon/épületen szükséges olyan munkálatok elvégzésére, amelyek a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítására szolgálnak. A támogatás mértéke kamatmentes kölcsön, mely összege 400.000 forint.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2006. (IV.27.) KGY rendelete az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról A rendelet meghatározza az önkormányzati tulajdonú lakások, lakrészek bérlet útján történő hasznosításának feltételeit, a lakbérek mértékét.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város 13/2011. (III.11.) számú önkormányzati rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzati közművelődési feladatairól A Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Törvény) felhatalmazta a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések meghatározására és a helyi feladatok ellátására helyi rendeletet alkossanak. Ez a felhatalmazás egyben szabályozási kötelezettséget is jelent, mert a város polgárainak a művelődéshez való joga csak a helyi művelődési lehetőségek megfelelő biztosításával érvényesülhet. A Törvény céljainak megfelelően Nyíregyháza közművelődésének szinten tartása és jövőbeni fejlődése érdekében fontos rendeletben rögzíteni, hogy az előirt kötelező önkormányzati közművelődési feladatok közül melyeket, milyen szervezeti kereteken belül és mennyi anyagi ráfordítással látjuk el.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az 54/2011.(XII.16.) számú önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról A Gyvt. alapján az ellátó rendszer működtetéséről az állam és az önkormányzatok kötelesek gondoskodni, hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelősségét is. A rendelet célja, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozza Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén működő intézményrendszert a rendszeres, illetve a nem rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokkal széles körben támogassa a szociálisan rászoruló családokban élő gyermekeket.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2012.(XII.14.) számú önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Az Szt. a szociális ellátás feltételeinek biztosítását az állam központi szervein kívül a helyi önkormányzatok feladataként állapítja meg, lehetővé téve, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapítson. A törvény felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy az egyes ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. A rendelet teljes körűen, részletesen tartalmazza az állampolgárok által igénybe vehető, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a korábban külön rendeletben szabályozott adósságkezelési szolgáltatás és a lakbér hozzájárulási támogatás szabályait.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2013. (II.15.) számú önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról Az Szt. 2011. január 1‐től hatályos 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre 14




kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás döntése alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szabályozza rendeletében a közös fenntartású intézményekre vonatkozó előírásokat. Az önkormányzat 2011‐ben két rendeletben külön szabályozta a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő ellátások formáit, valamint külön azokat az ellátásokat, melyeket az Önkormányzat más fenntartóval kötött ellátási szerződés keretében biztosít. Tekintettel arra, hogy az Szt. 92/B. § (1) bekezdése és a 92/C. § (1) bekezdése alapján a fenntartó kötelezettsége az intézményi térítési díj konkrét összegben történő megállapítása a helyi rendeletben a társulás keretében ellátott szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak szabályozhatóak. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2013. (V.31.) önkormányzati rendelete a nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakók lakbértámogatásáról A rendelet alapján a gyermeket nevelő háztartások, gyermektelen házastársak élettársak, egyedülálló lakásigénylők is kaphatnak lakbértámogatást, melynek mértéke havi 10.000.‐, illetve 17.000.‐ forint lehet.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során a korábban készült stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat tekintettük át, és gondoskodtunk a programok közötti összhang megteremtéséről. Tekintettel arra, hogy a koncepciók, beszámolók jelentős mértékben tartalmazzák a jelenlegi programban tárgyalt célcsoportok bemutatását, helyzetük elemzését, előfordul átfedés más programokban megjelenített adatokkal, elemzésekkel. 2.1.1 Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012. A közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben megfogalmazódott, hogy alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása, és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért Nyíregyháza közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat‐ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012‐ig ‐ a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében ‐ a közoktatás‐fejlesztési stratégia prioritásai között szerepelt az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Ennek megvalósítása elsődlegesen a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltoztatásával, a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagításával lehetséges. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a hátrány hatásainak csökkentése. A cél a roma és a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. Az Intézkedési Tervben megfogalmazódni, hogy a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1‐4. évfolyamokon. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása is. 15


2.1.2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy egységes dokumentumba foglalja a rászorulók részére biztosított szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A törvény által meghatározott kötelező elemei a koncepciónak a) a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer jól kiépített. A folyamatosan változó struktúrában működő szolgáltatásokkal az Önkormányzat célja a lakosság részéről felmerülő szükségletek kielégítése a lehető legracionálisabb módon. Természetesen a társadalmi és gazdasági változások jelentősen befolyásolják a lehetőségeket, ugyanakkor éppen a változások következményeként megjelenő problémák jelentős részének kezelése az ellátórendszerre hárul. 2.1.3 Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) 2008. Az IVS‐ben megfogalmazottak szerint a dokumentum célja „nem egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítunk a stratégia egyes elemeinek összhangjára, a város fejlődésének egyik bázisát jelentő agglomerációs együttműködésekre, valamint a negatív környezeti hatások kompenzálására.” Az IVS akcióterületei:  Belváros és Búza téri piac környéke  Huszár lakótelep  Érkerti lakótelep  Örökösföldi lakótelep  Tiszavasvári út menti laktanyák. Az IVS része az anti‐szegregációs terv, amelynek célja, hogy csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű és roma lakosság száma és aránya úgy, hogy egyetlen szegregátum lakóinak száma se növekedjen, javuljon a hátrányos helyzetű és roma lakosság életminősége és lakáskörülménye, különösen a szegregált területeken élők esetében. Az IVS felülvizsgálatára 2013. évben kerül sor. 2.1.4 Idősügyi Program 2008. 2012. Nyíregyháza Megyei Jogú Város, mint „Idősbarát Önkormányzat” (2006‐ban nyerte el a díjat) az időskorú polgárok iránti elkötelezettségét nemcsak az idősüggyel kapcsolatos stratégiák megfogalmazásával, az ágazati koordináció elősegítésével igyekszik megvalósítani. A Város életével kapcsolatos legfontosabb döntések során kiemelt figyelmet fordítunk azok idősekre gyakorolt hatásaira, s igyekszünk minden döntésünkkel a korosztály speciális helyzetét is figyelembe venni. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely az idősek helyzetén javít, ösztönözni kívánjuk a piaci szektor ez irányú felelősségvállalását, kezdeményezéseit is. Szándékunkban áll kitüntetéssel elismerni az idősek életét segítő innovatív, illetve segítő kezdeményezéseket, programokat. A program elkészítésével nem az volt a célunk, hogy meghatározzuk, mire van szükségük az időseknek, hanem lehetőséget szeretnénk teremteni, hogy ők maguk fogalmazzák meg igényeiket, esélyük legyen a 16


részvételre, a helyi ügyek közös alakításába. Ugyanakkor az önkormányzatnak komoly szerepe van a stratégiai irányvonalak kijelölésében, a partnerség segítésében, az erőforrások hatékony elosztásának tervezésében, a programok és folyamatok koordinálásában, valamint az eredmények értékelésében. Az időskorúak a társadalom népes részét alkotják, és nem lehet egységes, homogén csoportként kezelni e korosztályt. Ennek megfelelően az idősekkel foglalkozó programoknak is többféle csoportra kell irányulnia, színes szolgáltatási csomagot alkotva. Az idősek jólétét elősegíteni csak közös együttműködés, partnerség szellemében lehet a leghatékonyabban, mely során minden szereplő aktív és erőforrásait a közös cél érdekében tudja hasznosítani. Az idősek nem szeretnek a szociális ellátás számára nyűggé válni. Új életformát követelnek. A mai középkorosztály már más lesz, mint a mostani idősek, számukra új perspektívát kell találni. A családi láncok kihullnak, az alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság miatt egyre többen lesznek, akiket nem tudják gyermekeik, unokáik segíteni idős korukban. Vannak olyanok ‐ leginkább a friss nyugdíjasok, akik nem mennek nyugdíjasklubba, mert nem tartják magukat „nyugdíjasnak”. 2.1.5 Fogyatékosügyi program 2005. A programba átfogóan került meghatározásra a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhítésével és a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításával összefüggő feladatok. A fogyatékosügyi program célja, azoknak a feladatoknak a számbavétele, amelyeket a város önkormányzatának a kötelező feladatai ellátása körében el kell végezni, hogy a törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen. Ugyanakkor megteremtve ezzel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. 2.1.6 Gyermekvédelmi beszámoló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése alapján a települési önkormányzat minden év május 31‐ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete részletesen meghatározza a települési önkormányzat által készítendő értékelés tartalmi követelményeit. A beszámolóban többek között demográfiai mutatók, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosításának formái, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása, bűnmegelőzési tevékenység és a civil szervezetekkel történő együttműködés szerepel. 2.1.7 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gazdasági Programja 2011‐2014. A Gazdasági Program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés‐támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A Program részletesen mutatja be a kiindulási pontot, amely alapja volt a program tervezésének, és a mai ismereteink szerint határozza meg a program végrehajtásának feltételrendszerét. 2.1.8 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hosszú‐távú Településfejlesztési Koncepciója 2000., 2011. A Program célja az üzleti‐szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztése, elektronikus kommunikációs hálózatok, E‐ business rendszerek, a befektetések ösztönzése, az üzleti infrastruktúra tágabb értelmezésű javítása, a város elérhetőségének növelésével, valamint olyan innovatív környezet megteremtése, amely biztosítja az alkalmazott kutatás‐fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. 17


2.1.9 NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepció 2010. 2005‐ben alakult meg a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás a nyíregyházai kistérség településeinek részvételével, annak érdekében, hogy a településfejlesztés, oktatás, egészségügy, szociális és gyermekvédelmi területen a feladatellátás hatékonyabban valósuljon meg. A Társulásban ellátott feladatok megszervezése az elmúlt évek folyamán folyamatosan változott. A szociális és gyermekvédelem területén szoros együttműködés valósult meg a Társulást alkotó települések között, több alap és szakosított ellátást a Társulás fenntartásában levő intézmények működtetnek. A NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepciójának az általános célja, azon alapelvek célok és értékek meghatározása, amelyeket a nyíregyházai kistérség a szociális szolgáltatások biztosítása és fejlesztése során követ. Cél volt, hogy készüljön egy olyan dokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, a szolgáltatás fejlesztésének irányvonalairól, valamint, hogy a szociális szolgáltatást biztosító intézmények a kistérségben összehangoltan, valós szükségletekre reagálva működjenek, erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás, előtérbe kerüljön a szektorsemlegesség elve a szociális szolgáltatások biztosítása során. 2.1.10 Közfoglalkoztatási terv 2009, 2010. Az Szt. 2000. évi módosítása tartalmazta és vezette be az önkormányzatok feladataként a foglalkoztatás megszervezését, s ezzel együtt a szociális szolgáltatóval történő együttműködést (beilleszkedési program). Az aktív korú, hátrányos munkaerő‐piaci helyzetű személyek ellátórendszere 2009. évtől differenciálódott, a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szorosabb együttműködése, közcélú munka megszervezése, közfoglalkoztatási terv készítése kötelezővé vált. A közfoglalkoztatási terv készítése a települési önkormányzatok feladata volt. A Tervben az önkormányzatok negyedéves ütemezésben meghatározták azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívántak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez a munkaügyi központ kirendeltsége összefoglaló adatokat, információkat szolgáltatott, előrejelzéseket készít az álláskeresési ellátást kimerítő, vagy a már tartósan álláskeresők és várhatóan aktív korúak ellátására jogosult a 2008. évben álláskeresőként nyilvántartott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek létszáma és iskolai végzettség, szakképzettség szerinti várható összetételéről. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében a települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz, Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírpazony és Nyírtura települések önkormányzatai társult formában látnak el egyes feladatokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között, a települések polgárainak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a források teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a térségi együttműködés biztosítása érdekében. A települési önkormányzatok szociális és egészségügyi ellátások megszervezésére, a Társulás és tagtelepüléseinek összehangolt fejlesztésére, térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, 18


szervezésére, intézmények fenntartására vállaltak kötelezettséget a társulás megállapodás kereti között. Ennek keretében az esélyegyenlőség biztosítása fontos cél. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a társult feladatellátás keretében ezt azzal segíti elő, hogy két intézményét is a Társulás fenntartásába adta – a szociális és szakosított ellátásokat biztosító Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ, valamint a gyermekjóléti alapellátásokat biztosító Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ ‐, illetve ellátási területüket a társulás több településére kiterjesztette, ezzel segítve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést más települések lakosai részére is. Ezen ellátások a gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családok átmeneti otthona ellátás, a gyermekek átmeneti otthona ellátás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás, a közösségi ellátás, a támogató szolgáltatás, valamint az idősek tartós bentlakásos intézményi ellátása. A törvényi előírásnak megfelelően a társulás valamennyi tagja, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is megalkotja és elfogadja helyi esélyegyenlőségi programját. A fent említett közös feladatellátás biztosítja, hogy a társulás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjai összhangban legyenek, egymáshoz kapcsolódjanak.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Életminőség 2008‐2012 Nyíregyháza Háztartáspanel kutatás Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008‐ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az un. háztartáspanel módszertanát követi. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. Sajátossága, hogy azonos lakossági mintán, azonos kérdőívvel próbálja feltárni a változásokat, úgy, hogy a kérdezők ugyanazokat a háztartásokat keresik fel meghatározott időközönként. A véglegesített kérdőív több nagy blokkban vizsgálta a város lakóinak életkörülményeit, ezek a következők: ‐ a háztartások jellemzői (háztartás összetétele, lakhatás körülményei, problémák, háztartások felszereltsége, jövedelmek), ‐ gazdasági aktivitás (munkavégzéssel kapcsolatos jellemzők), ‐ egészségi állapot (egészségi állapot megítélése, tartós betegségek), ‐ társas kapcsolatok (családi és emberi kapcsolatok jellemzői, kiterjedtsége, intenzitása) ‐ idősek helyzete (a 65 éves, illetve annál idősebb lakosok helyzete), ‐ támogató rendszerek‐szociális problémák (a természetes és mesterséges védőháló jellemzői, segélyezés, vélemények a segélyezési rendszerekről, szociális ellátásról), ‐ Szociális Osztály működése (ügyfelek és véleményük), ‐ biográfia (a megkérdezettek személyes jellemzői). A városban 2008‐ban zajlott le az első felmérés, amelyet 2010 első félévében, illetve 2012‐ben követett a második és harmadik adatfelvétel. Helyi statisztikai adatok Az Önkormányzat számára saját adatok is rendelkezésre állnak, részben a Polgármesteri Hivatal adatállománya révén, részben a saját illetve társulás által fenntartott intézményei útján. 19


Egyéb adatbázis A HEP készítéséhez rendelkezésünkre állt az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR adatbázis), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa. Ez utóbbi hivatal megkeresésünkre az általunk feltett valamennyi kérdésre válaszolt, munkánkat nagymértékben segítette.

20


3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők közé a munkaerő‐piaci aktivitás mellett az alacsony iskolai végzettség, a roma származás, a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység és a lakókörnyezet sorolható. A legnépesebb hazai nemzetiség Magyarországon a cigányság. A 2001‐ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján országosan 190 ezren vallották magukat cigánynak, míg a reprezentatív cigányvizsgálatok eredményei alapján a kutatók 1971‐ben 320 ezer fő körülire, 1993‐ban 468 ezer körülire, 2003‐ban pedig mintegy 570 ezerre becsülték a romák számát. Ez az ország teljes népességéhez viszonyítva közel 5,5 százalékos arányt jelentett. Kutatói becslések a romák számát 2010‐es évekre 650–750 ezer közé teszik.6 2011. október 1‐jei népszámlálás során 315 ezren vallották magukat cigány (roma) nemzetiséghez tartozónak, mintegy másfélszer annyian, mint 2001‐ben.7 A roma lakosság életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem roma népességé. A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az országban. Az ország több megyéjében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 3 százalék alatt marad, Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyében 8 százalék. Nyíregyházán a becslések szerint a roma lakosság aránya 8‐10 %‐ra tehető. A településen két olyan szegregátum található, ahol nagy létszámú roma lakosság területileg koncentráltan él. A Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep területi nagysága, lakosságszáma eltérő, a lakosság demográfiai jellemzői, szociális mutatói azonban hasonlóak. Általánosságban a gyermek és fiatalkorúak magasabb aránya, iskolázatlanság, munkanélküliség, a rendszeres jövedelem hiánya, a nem megfelelő lakáskörülmények komplex problémahalmazként vannak jelen a telepeken. A nagyarányú munkanélküliség, a csökkenő életszínvonal, a mindennapos megélhetésért folyó küzdelem, valamint az állandó kudarcélmény végső soron gátja az integrációnak. Ennek a folyamatnak a visszafordítása, megállítása, a célcsoport többségi társadalom felé való közelítése érdekében szükséges olyan beavatkozásokat eszközölni, melyek hatékonyan képesek a jelenlegi deficiteket csökkenteni, s hosszú távú alternatívát kínálnak az akcióterületen élő lakosság számára a társadalmi‐gazdasági hátrányok leküzdése terén. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6‐700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő‐piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük „megrendítő”. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni – az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül – pontosan mégsem lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész életükben távol tartja őket a társadalom egészétől. 8 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A Háztartáspanel kutatás eredményei alapján 2008‐ban Nyíregyháza városában a háztartások havi nettó jövedelmének átlaga 177.000 forint volt, 2010‐ben 184.047 forint, 2012‐ben pedig 178.766 forint. 2008‐hoz képest enyhe növekedés, míg 2010‐hez viszonyítva enyhe csökkenés mérhető. 6 Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia 2011‐2020 7 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás 2011 8 IVS, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – 2011‐ 2020) 21


A háztartási jövedelmek és a háztartásban élők száma alapján számítható az egy főre jutó jövedelem, melynek átlaga a városban 2008‐ban 69.552 forint, 2010‐ben 68.504 forint, míg 2012‐ben 74.458 forint volt. 2010‐hez képest az átlagjövedelem 8.7 %‐al nőtt a városban. Mivel a városban mért átlagjövedelem alatt élt a lakosok 57 %‐a 2010‐ben és 2012‐ben is, látható, hogy az átlag nem „középen” van, ezért minden egyes alkalommal figyelembe kell venni a mediánjövedelmet, amely valódi középértéket mutat, azaz kétfelé osztja a lakosokat a jövedelem alapján. 2010‐ben a medián érték 62.500 forint, míg 2012‐ben 66.666 forint volt. A medián értéke szerényebb mértékű (6,6 %), de határozott növekedést mutat. Mivel 2012‐re vonatkozóan az infláció mértéke 5.7 % volt, várható, hogy a jövedelmek reálértékben enyhén növekedtek, illetve szinten maradtak. 6. számú ábra Jövedelmi helyzet Mutatók 2008 2010 2012 Átlagjövedelem 69.552 68.504 74.458 Átlag alatti 46.082 44.512 47.943 jövedelmek átlaga Átlag feletti 101.879 100.577 108.512 jövedelmek átlaga Éltető Frigyes‐index9 2.21 2.25 2.26 Forrás: Háztartáspanel kutatás 2012.

A jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutatott 2008 és 2010 között. A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, hogy a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya a társadalomban. Ez a folyamat megállt 2012‐ben, nőtt a jómódúakhoz, és a felső középréteghez sorolhatók aránya, erősödött a városi középréteg, a szegénységben élők aránya kissé mérséklődött. A Háztartáspanel kutatás eredményei alapján a jövedelmi helyzet változásának megítélése szempontjából elmondható, hogy a városban alapvetően minden társadalmi rétegben domináns a rossz közérzet. A szegények körében 80 % vélekedik úgy, hogy anyagi helyzete rosszabb lett 2010 és 2012 között, míg a legtehetősebbek körében ugyanez az arány 46 %. 2010‐ben mindössze 6,7 % érzékelt javulást, ez kedvezőbb 2012‐ben, hiszen 14 % vélte úgy, hogy helyzete javult, igaz ez a csoport szinte kizárólag jómódúak köréből került ki. A Háztartáspanel vizsgálat 2010. évi adatai alapján az egy gyermekkel rendelkező párok szegénységi mutatója 15,6%, két gyermekkel ez már 18,3%‐os, három gyermek esetében 22,2%. Az egyedülálló szülők esetében, függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevelnek, ez az arányszám 31,4%. Az országos adatokkal összehasonlítva az látható, hogy csakis az egy gyermekkel rendelkezők esetében magasabb a szegénységi arány a gyermekes családokban az országos átlaghoz képest, a többi esetben közel azonos mértékű. Ha a gyermekes háztartásokat a jövedelmi kategóriák mentén elemezzük, azt látjuk, hogy Nyíregyházán a szegény háztartások 77,6%‐ában nevelnek gyermeket, és tőlük nincs messze elmaradva az alsó‐ középosztály, ahol a háztartások 61,2%‐ában van gyermek. Innentől kissé drasztikusabb csökkenés tapasztalható: míg a középosztálybeli háztartások 37,5%‐ában van gyermek, addig a felső középosztálynál ez már 23,3%, a jómódúak körében pedig csupán 11,6% ez az arány. Látható tehát, hogy a legtöbb gyermekes háztartás a szegények között található. 10 (Fábián, 2008) 9 Éltető Frigyes‐index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával veti össze. Teljes jövedelemegyenlőség esetén a mutató értéke 1. Az Éltető Frigyes‐index változása azt jelenti, hogy az átlag feletti és az átlag alatti jövedelmek közötti különbség nőtt, azaz a tehetősebbek jövedelme erőteljesebben növekedett, mint az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőké. 10 Fábián Gergely : Jövedelmi helyzet – Háztartáspanel kutatás 2008. 22


3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő‐piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a Mötv‐ben és az Szt‐ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő‐piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve 2007‐től jelentős változás mutatható ki. A gazdasági válság hatására a foglalkoztatási problémák növekedtek. Míg 2007‐ben Nyíregyházán a nyilvántartott álláskeresők száma 4 459 fő, addig ez a szám 2011‐re 6 875 főre emelkedett, azonban 2010‐ hez (6 974 fő) viszonyítva enyhe mértékű csökkenés látható. A regisztrált álláskeresők korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy arányuk 2011‐ben 36‐40 évesek között a legmagasabb, holott az az a korosztály, aki a gazdasági aktivitás szempontjából a legaktívabbnak tekinthető. (1. számú melléklet 3.2.2. számú táblázat) 7. számú ábra Nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportonkénti bontásban, 2011. 7,32

0,42 2,78 13,73

10,91 20 éves és fiatalabb 21‐25 év 12,99 10,85

26‐30 év 31‐35 év 36‐40 év 41‐45 év 46‐50 év 51‐55 év

12,07

14,07

56‐60 év 61 év felett

14,87

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (decemberi zárónapi adatok)

Jelentős problémát jelent a nyilvántartott munkanélküliek közül a tartós munkanélküliek (180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma) magas aránya. 2007‐ben az összes regisztrált munkanélküliek 50,9 %‐a volt tartós munkanélküli, míg 2011‐re ez az arány enyhe növekedést mutatott, 51,75 %. A nemek közötti különbségeket megfigyelve elmondható, hogy a férfiak aránya csekély mértékkel, de magasabb, mint a nőké (2011. évben férfiak: 53,93 %, nők: 49,14 %). 23


8. számú ábra 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2007‐től 2011‐ig, nemek szerinti bontásban 2 147

2 500 1 909

2 012

1 752

2 000

1 747

1 546

1 342

1 300 1 500

982

971 1 000 500

0 2007

2008

2009 nő

2010

2011

férfi

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (decemberi zárónapi adatok)

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettség alapvető hatással van a későbbi foglalkoztatási lehetőségekre is. Nyíregyházán 2001 és 2011 között az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők száma jelentős mértékben csökkent (2001‐ben: 6 822 Fő, 2011‐ben: 3 086 fő), ugyanakkor az általános iskolát végzettek száma emelkedett (2001‐ben: 91 711 fő, 2011‐ben: 98 750 fő). Ezen adatokból megfigyelhető egyfajta pozitív fejlődés az alapfokú iskolai végzettség megszerzése tekintetében, azonban megállapítható, hogy foglalkoztatásuk igen alacsony, hiszen a nyilvántartott álláskeresők jelentős arányát a 8 általánosnál alacsonyabb, illetve 8 általános végzettséggel rendelkezők alkotják. 2007‐ben a nyilvántartott álláskeresők 26,05 %‐a, 2011‐ben 23,47 %‐a 8 általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett. (1. számú melléklet 3.2.5. számú és 3.2.6. számú táblázat) Az Önkormányzat ‐ a célcsoport bevonása, közvetítése a képző szervezetek felé ‐ tevékenysége révén hozzájárul az alacsony iskolai végzettségű személyek képzéséhez, illetve foglalkoztatásához. Ennek a jelentősége abban áll, hogy az egyén izolációjának csökkentéséhez is hozzájárul. A Háztartáspanel kutatás rámutatott arra, hogy a barátok számának alakulását 3 tényező határozza meg: az egyén iskolai végzettsége, szubjektív egészségi állapota, valamint családi állapota, tehát olyan szocio‐demográfiai háttérváltozók, melyek magának az életminőségnek is meghatározó tényezői.11 (Huszti, 2008‐2010) c) közfoglalkoztatás Nyíregyháza, mint megyeszékhely a munkanélküliség szempontjából kedvezőbb helyzetben van a megyéhez képest. Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megye a munkanélküliség nagyságát tekintve szinte a rendszerváltás óta a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik. A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig a gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, amely átmenetileg, vagy tartósan jövedelemhiányt okoz. A tartós munkanélküliség anyagi veszteséggel jár és elszegényedéshez, társadalmi kirekesztettséghez vezet, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő. Szociológiai kutatások bizonyítják, hogy a tartósan 11

Huszti Éva : Társas kapcsolatok Családi, rokoni, baráti kapcsolatok Nyíregyháza lakói körében 2008‐2010. 24


munkanélküli személy társas‐társadalmi kapcsolatai beszűkülnek, önértékelése romlik, gyakran mentális problémákkal küzd. A munka világából tartósan kiszorultak egy része számára az elsődleges munkaerőpiac továbbra sem tud megfelelő munkát biztosítani. Kiemelkedő szerep jut ezért az átmeneti jellegű foglalkoztatásként a közfoglalkoztatásnak, melyet ki kell egészíteni olyan programokkal, melyek segítik a munkaerőként való alkalmazásukhoz szükséges képességek kialakítását a szociális munka módszereivel. A közfoglalkoztatási program célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Nyíregyházán a közfoglalkoztatási tevékenységet a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. végzi. Tevékenységük során elsősorban hagyományos önkormányzati közfoglalkoztatás keretében indítanak közfoglalkoztatási programokat. 2012. évben, a 2011. évről áthúzódó programokkal együtt tizenegy hosszú időtartamú közfoglalkoztatási pályázat keretében 1.887 főt, egyéb foglalkoztatási célú pályázat keretében 44 főt, összesen 1931 főt foglalkoztattak. Négy közfoglalkoztatási programot napi 6 órás munkaidővel, hét programot 8 órás munkaidővel indítottak. 2012. évben nőtt a közfoglalkoztatásban a munkaidő hossza. Míg 2011. évben, a közfoglalkoztatásban dolgozók jelentős számban napi 4 órában dolgoztak, addig, 2012‐ben már csak 6 és 8 órás programok voltak, 4 órás rövid időtartamú közfoglalkoztatási programot nem indítottak. A foglalkoztatási programokban résztvevők között a korábbi évekhez hasonlóan, 2012‐ben is, kiugróan magas volt az alacsony iskolai végzettségűek, (az iskolai végzettséggel nem rendelkezők, valamint a csak 8 általánost végzettek) aránya (51 %). Az alacsony iskolai végzettségűek között közel azonos számban találhatók nők és férfiak. A szakmával rendelkezők között több a férfi, viszont a középfokú és felsőfokú végzettek között magasabb a nők aránya. A közfoglalkoztatási programok teljesítéséhez, jelentős segítséget nyújtanak a NYÍRVV különböző területei mellett, az önkormányzati intézmények: oktatási, nevelési, szociális, kulturális, egészségügyi intézmények (iskolák, óvodák, bölcsődék, szociális intézmények), önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, civil szervezetek, akik valamely közfeladat ellátását végzik, továbbá a nemzetiségi önkormányzat, egyéb intézmények, szervezetek, egyházak, egyház által fenntartott intézmények, akik mint foglalkoztató helyszín lehetőséget nyújtanak a nagy létszámú közfoglalkoztatott elhelyezéséhez, munkával történő ellátásához. A szociális gazdaságot életre hívó folyamatok közül a legjelentősebb a tartós munkanélküliség12 jelenléte, a munkanélküliek magas száma, mint az egyik legégetőbb gazdasági és társadalmi probléma. A munkanélküliség kialakulásának hátterében a kapitalista gazdaság jelenlegi működésének sajátossága áll. A gazdaság alapvető célja nem a szükségletek kielégítése, hanem a profit folyamatosan fenntartható bővülése. Ez megakadályozza, hogy a munka a társadalmi integráció széles körben érvényesülő formája lehessen. Ugyanakkor a munkaerő‐piacon kívül rekedt, egyre szélesebbé és differenciáltabbá váló csoport visszaillesztése a munkaerő‐piacra elengedhetetlen szükséglete a gazdaságnak. Milyen alternatívák léteznek a klasszikus, 8 órás, általánosan jellemző bérmunkával és a kettős gazdasággal szemben. Létezik a foglalkoztatás és a segélyezés között, a piaci szektor és a támogatott szektor között egy harmadik szektor, melyet szociális gazdaságnak neveznek. Ez alatt ebben a vonatkozásban olyan helyi kezdeményezéseket értünk, amelyek célja a nehezen elhelyezhető emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra.13 Egy szövetkezet teljesítményét nem elsősorban a befektetett tőke hozama, hanem a tagoknak nyújtott szolgáltatás alapján értékelik. Olyan személyek is létrehozhatják és működtethetik, akik egyébként nem férhetnek hozzá a munkaerőpiachoz. Képesek hatékonyan integrálni a kirekesztett csoportokat a munkába a társadalomba. Munkahelyet teremtenek és fenntartható és szolidaritásra alapozott növekedést ösztönöznek, így fokozzák a munkaerőpiac rugalmasságát. A szociális gazdaság részének minősülnek más emberközpontú vállalkozásokkal együtt, mint az egyesületek, alapítványok.

12

Tartós munkanélküli: aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapig a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt. A munkanélküliségi ráta adatait lásd a mellékletben. 13 Lásd bővebben: Dr. Frey Mária (szerk): Szociális gazdaság kézikönyv, OFA Budapest, 2007. 25


9. számú ábra Szociális szövetkezetek száma és megyénkénti megoszlása

Forrás: http://www.szoszov.hu/tudastar

A kutatások rámutattak arra, hogy hazánkban kevésbé ismert a szövetkezet, mint nonprofit társasági forma, de lehetőséget látnak benne elsősorban a helyi gazdasági problémák kezelésére. 2007‐2009‐ben pályázati formában segítették a szociális szövetkezetek szerveződését, de a működtetés, működtethetőség gyakorlatára viszonylag kevés tapasztalat áll a rendelkezésre.14 A szövetkezeti gondolat (még inkább ennek gyakorlata) tehát rendkívül fontos társadalmi integrációs elmélet és gyakorlat. Kiteljesedése esetén a kor kihívásaira korszerű szociális választ adhatna, segítségével azok az értékek válhatnának meghatározóvá, amelyek a történelem során progresszíveknek bizonyultak. A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége adatai alapján a szociális szövetkezetek száma 2011. júniusában 276 db volt, melyből 259 db működött. A Kormány 2012‐től új típusú szociális szövetkezetek kialakítását támogatja. A szövetkezeti törvény módosításával lehetővé vált, hogy a természetes személy tagjain kívül jogi személy is tagja legyen a szociális szövetkezetnek, így helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása is. d) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok Európában mindenütt hátrányos helyzetben vannak a munkaerő‐piacon. Az elmúlt évtizedben jelentősen romlott az alacsony iskolai végzettségű fiatalok helyzete. Magyarországon a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 42 %‐a nem talál munkát, amely az Európai Uniós átlaghoz viszonyítva rosszabb. A munkaügyi szervezet által indított és támogatott képzések iránt a kirendeltségen folyamatosan nagy az érdeklődés, különösen, amikor az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak. A 25 év alatti nyilvántartott álláskereső fiatalok foglalkoztatását, a munkaerőpiacra történő átmenet megkönnyítését célzó képzések tekintetében megállapítható, hogy a munkaerő‐piaci képzésbe történő bekapcsolásukra minden évben sor 14

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati programjai 26


került. A pályakezdők, fiatalok kiemelt hátrányos helyzetű csoportként van definiálva az Unióban és Magyarországon egyaránt. Ez kiemelt figyelmet és elbánást jelent adott esetben. Azaz: a munkaerő‐piaci programokon belül külön célcsoportként vannak jelen, a foglalkoztatási támogatásokban a pályakezdőknek külön támogatás (munkatapasztalat‐szerzés) áll rendelkezésre, továbbá előnyük van a képzésekben, elsősorban a felvételiken eredményesebben szerepelnek. e) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás megvalósulásának helyszínei elsősorban a saját fenntartású önkormányzati intézmények ‐ oktatási, nevelési, szociális, kulturális, egészségügyi intézmények (óvodák, bölcsődék, szociális intézmények), önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok (THG), illetve civil szervezetek, akik a valamely közfeladat ellátását megállapodás alapján végzik,– így az Önkormányzat jelentős részt vállal a célcsoport foglalkoztatásában. A Háztartáspanel 2008‐as kutatása során összehasonlító elemzés készült a város és a Huszár lakótelep jellemzőire vonatkozóan. A munkavégzéshez kötődő jövedelemtípusokat elemezve megállapítható, hogy például a közmunka és közhasznú munka keretében a városi átlagtól lényegesen magasabb a Huszár lakótelepi átlag. 10. számú ábra Az egyes jövedelemtípusok jellemzői Munkavégzéshez kötődő jövedelemtípusok (%) 70 60 50 40 Város

30

Huszártelep

20 10 0 Főállású alkalmazotti jövedelem

Alkalmi munka

Közmunka, közhasznú munka

Forrás: Háztartáspanel kutatás 2008.

f) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés nem csak az egyes ember méltóságát, egzisztenciáját, önbecsülését érintő jelenség, hanem számos egyéb következménye miatt a társadalmi integráció megvalósulására is káros. Foglalkoztatási diszkriminációs ügyekben a legtöbb jogsértés a roma kisebbséghez tartozás miatti hátrányos megkülönböztetés, a női nemhez tartozás, az anyaság, a terhesség és a fogyatékosság miatt történik. 27


3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Mötv. szerint a helyi önkormányzatok a helyi közügyek teljességét kötelesek ellátni. Helyi közügynek minősül a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek a megteremtése. E hatáskörnek része a szociális szolgáltatások, valamint pénzbeli és természetbeni ellátás biztosítása. A Mötv. 13. § (1) bekezdése 8. pontja tartalmazza az önkormányzat azon feladatait, melyeket működése során biztosítania kötelező. Az ellátási kör szabályait az Szt., és a Gyvt. tartalmazza. Mind az egyén, mind kisebb‐nagyobb közösségei számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben időlegesen vagy véglegesen nem tudnak magukról gondoskodni. Életvitelük mások közreműködése, segítsége nélkül már nem tartható fenn a megszokott szinten. A szociális és (gyermekjóléti) gondoskodás feladata, hogy feltárja ezeket a helyzeteket, s azokra ‐ az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartva ‐ a biztosított jogi keretek között megfelelő megoldásokat találjon. A gondoskodást ‐ pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint szociális szolgáltatások ‐ a jogszabály nagyrészt helyi közösségi szintekre, a települési önkormányzatokhoz rendeli, megengedve annak lehetőségét, hogy az ellátás biztosításához kiválasztható legyen a leghatékonyabb szervezeti forma (saját intézmény, társulás, szolgáltatás vásárlása). A szociális szolgáltatások rendszerének kiépítésében részt vállalhatnak az önkormányzatokon, állami szerveken kívül az egyesületek, alapítványok, egyházi jogi személyek, ezek intézményei, egyéni vagy társas vállalkozók. Az Szt. szabályozza az állam által biztosított egyes szociális ellátások, szolgáltatások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra (pénzbeli, természetbeni) való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Ezek részben pénzben és/vagy természetben nyújtható szociális ellátások, részben pedig szociális szolgáltatások lehetnek. A szociális szolgáltatások két nagy csoportja a törvény szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó alapellátások és a szakosított ellátások. Mind a pénzbeli és természetbeni, mind pedig a szociális szolgáltatások szociálisan rászorultaknak járnak, és megállapításuknál a háztartás egy főre jutó jövedelmének nagysága a meghatározó. A pénzbeli és a természetbeni segélyek járhatnak rendszeres és eseti jelleggel (néhány segélyfajta mindkét módon is adható). A segélyrendszerben kiemelt szerephez jut az időskorúak teljes anyagi ellehetetlenülésének megakadályozása (időskorúak járadéka), a túlzott lakásterhek enyhítése (pl. lakásfenntartási támogatás), az egészségi állapot teljes leromlásának megakadályozása (pl. közgyógyellátás), az aktív korúak ellátása, a váratlan sorscsapások okozta krízis enyhítése (pl.: átmeneti segély, temetési segély). (Lásd: A HEP Sablon 1. számú melléklet 3.3.3., 3.4.3., 3.6.2., 3.6.3. számú táblázatot). 11. számú ábra Segélytípusok bemutatása Segélytípusok a támogatás Segélytípusok a juttatás módja szerint gyakorisága szerint Pénzbeli Természetbeni ‐ lakásfenntartási támogatás, Rendszeres ‐ ápolási díj, ‐ aktív korúak ellátása ‐ közgyógyellátás, (foglalkoztatást helyettesítő ‐ egészségügyi szolgáltatásra való támogatás, rendszeres szociális jogosultság, ‐ adósságkezelési szolgáltatás segély), ‐ időskorúak járadéka ‐ lakásfenntartási támogatás Átmeneti ‐ átmeneti segély ‐ átmeneti segély, ‐ temetési segély ‐ köztemetés 28


Az Szt. 2013. január 1. napján hatályba lépő módosításával a szociális igazgatási hatáskört gyakorló szervek köre kibővült a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalaival. A települési önkormányzatok hatáskörébe maradtak azon ellátások biztosítása, melynek elbírálásához szociális rászorultság vizsgálata szükséges. Az Szt. felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy az általuk nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat, a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletükben határozzák meg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeit az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat az Szt., illetve a helyi sajátosságokat figyelembe véve Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/2012.(XII.14.) önkormányzati rendeletében határozza meg. 12. számú ábra Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat biztosítja Segélyfajták a támogatás Segélyfajták a juttatás módja szerint gyakorisága szerint Pénzbeli Természetbeni Rendszeres ‐ ápolási díj (Szt. 43/B. §‐ában ‐ lakásfenntartási támogatás, ‐ közgyógyellátás (Szt. 50. § (3) foglalt méltányos) ‐ aktív korúak ellátása bekezdésében foglalt méltányos), (foglalkoztatást helyettesítő ‐ adósságkezelési szolgáltatás, támogatás, rendszeres szociális ‐ lakhatást segítő támogatás segély), ‐ lakásfenntartási támogatás ‐ lakhatást segítő támogatás Átmeneti

‐ átmeneti segély ‐ temetési segély

‐ átmeneti segély, ‐ köztemetés

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás‐állományt és a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás‐állomány „A 2011‐es népszámlálás adatai szerint a települési önkormányzatok tulajdonában 119 ezer lakás állt, ebből 106 ezer lakott és 13 ezer üres. Ez arányosan a teljes lakásállomány 2,7%‐a. 2010‐ben a teljes népesség 3,6%‐a bérelt önkormányzati lakást: a legalsó jövedelmi decilisbe tartozók több mint 11%‐a, a második decilisbe tartozók 5,5%‐a él ilyen lakásokban , de valamennyi jövedelmi tizeden belül voltak, akik önkormányzati lakásban éltek. Az olcsó bérlakások iránti kereslet folyamatosan nő, a reménytelen kilátások ellenére mintegy 45 000 lehet azoknak a családoknak a száma, akik szociális bérlakás várólistáján vagy pályázatokon rendszeresen szerepelnek. 2011‐ben a lakott lakások 7,6%‐a (közel 300 ezer lakás) volt félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. 200 ezer lakott, komfort nélküli vagy szükséglakás van Magyarországon, ugyanennyiben nincs vízöblítéses WC, és közel 900 ezer lakás nincs csatornahálózatra kötve. Emellett 60 ezer háztartás él olyan lakásban, ahol egy főre 10 m2‐nél kevesebb lakóterület jut, és 160

29


ezer háztartás zsúfolt, vagyis egy lakószobára több mint 2 fő jut. A lakásállomány 70%‐a energetikai szempontból elavultnak tekinthető.”15 Nyíregyházán az önkormányzati tulajdonú lakások száma 2012‐ben 1.929 db. volt. Az önkormányzati bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a lakások 66 %‐a összkomfortos, 15 %‐a komfortos, 9 %‐a félkomfortos és 10 %‐a komfort nélküli. Az önkormányzati bérlakások szobaszám szerinti bontását tekintve a lakásállomány 49,4 %‐a egy szobás, 29,2 %‐a két szobás, a három vagy annál több szobás ingatlanok aránya 4,09 %. A bérlakások 88 %‐a szociális alapon meghatározott lakbérrel hasznosított. Az üres lakások száma 2012 évben 160 db, melynek 50 %‐a felújítás alatt áll, a többit jellemzően műszaki állapota miatt nem lehet kiutalni. A bérlakások jelentős hányada, 25,14 %‐a Nyíregyháza két szegregátumában, Huszár telepen (299 db.) és a Keleti lakótelepen (129 db.) található. A Keleti lakótelepen a lakások, melyek jellemzően komfort nélküliek, téglából és panelből épített egyszintes, döntően 4 lakrészes házakban kerültek kialakításra. A telepen a közműszolgáltatások közül a vezetékes ivóvíz és elektromos áram elérhető, azonban a lakások jelentős hányada nem, vagy nem hivatalosan használja ezeket a szolgáltatásokat. A Huszár telepen a lakásállomány több mint 2/5‐e alacsony komfortfokozatú, és infrastrukturális ellátottságuk is elmarad a nyíregyházi átlagtól különösen a szennyvízcsatorna tekintetében (41,6%). A folyamatosan zajló közművesítés ellenére a lakók jelentős része díjhátralékai miatt nem tudja használni a közösségi infrastruktúrát. A lakások 38%‐a egy‐, illetve kétszobás. A laktanya egyszintes épületeiből kialakított lakások jelentős része 36 és 42 m² közötti, alacsony komfortfokozatú szükséglakás. A Türr István Képző és Kutató Intézet (továbbiakban: TKKI), Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata (továbbiakban: RNÖ), a Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola, a Human‐Net Alapítvány és a NYÍRVV Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek 2011. december 19. napján Nyíregyháza Megyei Jogú Város foglalkoztatási, lakhatási problémáinak enyhítésére, segítve a társadalmi felzárkózási feladatok megoldását. A program keretében felújításra került a Nyíregyháza, Viola u. 5. szám alatti ingatlan, mely Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdonában és a NYÍRVV Nonprofit Kft. üzemeltetésében van. A TKKI elvárása volt, hogy a felújítással kapcsolatos Bizalom és Munka mintaprogramban résztvevő felnőttek előnyt élvezzenek a bérlők kijelöléseknél. A programba sikeresen 29 főt vontak be. A levezényelt beruházás során háromszor két hetes turnusokban alkalmazták a lakásigénylőket, akik többnyire segédmunkás munkakörben segítettek a felújításban. b) lakhatást segítő támogatások Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a településen lakó polgárai számára a jogszabályban (Szt.) foglalt kötelező lakhatási támogatásokon (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás) felül további támogatást biztosít a szociálisan rászoruló személyek részére, tekintettel arra, hogy 2012. január 1‐ jétől helyi lakásfenntartási támogatást nem lehet megállapítani. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a jogszabályi változások következtében 2012. február 1. napjától bevezette a lakhatást segítő támogatást, mely olyan családoknak nyújt továbbra is támogatást, akik nemcsak jövedelmüket tekintve vannak hátrányosabb helyzetben, hanem pl.: három vagy több gyermekesek, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan munkanélküliek stb.. A lakhatást segítő támogatás mértéke minden esetben 1.200,‐Ft, a folyósítás időtartama megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatás időtartamával, tekintettel arra, hogy a lakhatást segítő támogatás önállóan nem állapítható meg. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. 15

Hegedűs József‐Horváth Vera (Városkutatás Kft)‐Koltai Luca (Habitat for Humanity, Magyarország) : Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012 (Gyorsjelentés) 30


Önkormányzatunk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/2012. (XII.14.) önkormányzati rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. Az adósságkezelési szolgáltatásnak két formája van, az adósságkezelési tanácsadás, és adósságcsökkentési támogatás. Nyíregyházán az adósságkezelési tanácsadást a Human‐Net Alapítvány – továbbiakban: Tanácsadó ‐ (4400 Nyíregyháza, Körte u. 41/a.) végzi, az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket a Tanácsadóhoz lehet benyújtani. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai is módosultak 2012. évben. Legjelentősebb változás, hogy 2012. január 1‐jét követően, ha az ügyfél (kérelmező) nem tesz eleget a jogszabályban foglalt együttműködési kötelezettségeinek; akkor 48 hónapon belül, ha az adósságkezelési szolgáltatása megszűnt – kivéve az együttműködés hiányát‐, akkor a lezárástól számított 24 hónapon belül nem részesülhet ismét adósságkezelési szolgáltatásban. 2011. december 31‐ig a fenti időtartam 24 illetve 12 hónap volt. A diagram szemlélteti a jogszabályi változásokat. 13. számú ábra Adósságcsökkentési támogatás 2011‐2012‐ben Adósságcsökkentési támogatás 1383

1400 1200 379

1000 800 600 400 200 0 2011

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

2012

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) számú Kormány rendelet 2005. február 1. napjától lehetőséget biztosított a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó gyermeket nevelő és jövedelmi helyzetük alapján rászoruló személyek részére az albérlet megfizetéséhez albérleti támogatás nyújtására, ami központi és önkormányzati támogatást jelentett. A kormányrendelet figyelembe vételével Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbe vett lakások hasznosításáról és a nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakók lakbértámogatásáról szóló 3/2005. (II. 17.) önkormányzati rendelete lehetővé tette, hogy a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévő, érvényes albérleti szerződéssel rendelkező, háztartásukban gyermeket eltartó, szociális bérlakást igénylők albérleti támogatást kapjanak. A rendeletet a Közgyűlés 6/2008 (II. 12.) önkormányzati rendeletével módosítva kiterjesztette az albérleti támogatásra jogosultak körét. A módosítás értelmében nem csak gyermeket nevelő háztartások kaphatnak támogatást, hanem gyermektelen házastársak élettársak, egyedülálló lakásigénylők. 2009. január 01. napjáig az állam által adott legfeljebb 7.000‐Ft‐ból és az önkormányzat által biztosított legfeljebb 10.000‐Ft‐ból állt az albérleti támogatás havi összege. A központi támogatás 2008. december 31‐ei megszűnése miatt a Közgyűlés az 53/2008. (XII. 16.) önkormányzati rendelettel módosította a fenti rendeletet és – változatlan jogosultsági feltételek mellett ‐ lehetővé tette, hogy az önkormányzat nyújtson akár 17.000‐Ft/hó összegű albérleti támogatást, így a rászorultak nem érzékelték a központi támogatás kiesését. A szociális bérlakást igénylők 40%‐a él albérletben, azonban a támogatásból az érintettek 5%‐a részesül. Ennek a legfőbb oka az, hogy a bérbeadók nem tesznek eleget nyilatkozattételi kötelezettségnek, amit a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé kell megküldeni. 31


Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 15/2006. (IV.27.) önkormányzati rendelet 47. §‐a alapján a 41.§.(2) bekezdés b.) pontjában meghatározott lakbérövezetben élők lakbértámogatást kaphatnak, ha a háztartás a jövedelmének több mint 12 %‐át lakbérre költi. A támogatás odaítélésről a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság dönt. c) eladósodottság „A lakhatási költségek egyre nagyobb terhet jelentenek a legtöbb családnak. A lakhatási költségek háztartások kiadásain belüli aránya 23%‐ról 27%‐ra növekedett, az alacsonyabb jövedelműek körében ezek az arányok még rosszabbul alakulnak, a jelzáloghitellel rendelkező családok jövedelmüknek akár 47%‐ át is lakásukra költik. A magyar családok közel egyharmadának gondot okoz a lakhatás megfizetése. A szegénység növekedésével a fűtés nehézsége is egyre nagyobb kört érint. Míg 2009‐ben a lakosság 20%‐a nem volt képes megfelelően fűteni a lakását, addig 2012‐ben már 27%‐uk. Sajnos a fagyhalál továbbra is leginkább a rosszul fűtött lakásokban szedi áldozatait, 2011‐ben a különösen nagy hideg miatt elhunytak 57%‐a otthonában halt meg (132 fő).”16 Városukban az önkormányzati lakások bérlőinek nagy része kevés jövedelemmel rendelkezik, nehéz szociális körülmények között él, ezért a lakbér és üzemeltetési költségfizetési kötelezettségüknek nehezen tudnak eleget tenni. A bérlők 70%‐ának van valamilyen összegű tartozása. A cél az, hogy minél több bérlővel kössenek részletfizetési megállapodást, illetve vonják be adósságkezelési programokba. A Háztartáspanel vizsgálat eredményei szerint a fűtési költségek kifizetése a lakások 42 %‐nál jelent nehézséget. Ez a relatíve magas arány a szolgáltatóknál jelentkező díjhátralékban is megmutatkozik. d) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nyíregyháza településszerkezeti és ebből kifolyólag társadalmi‐gazdasági kuriózumát a várost a nyugati oldalról körülvevő 70 egyéb belterületi, illetve külterületi lakott hely jelenti, amelyek közül 34 neve és eredete alapján bokortanyának tekinthető. Kialakulásuk a XVIII. századi tirpák népesség sajátos életformájának köszönhető, akik tavasztól őszig a termőföld közelében kialakult szálláshelyeken laktak, vagyis az épületek nem állandó itt tartózkodásra készültek. A tanyák funkciója megváltozott, szerkezetüket és az ott lakók életmódját tekintve jelenleg már nagy heterogenitást mutatnak. Egy‐egy bokor 10‐15, de nem ritkán 40‐50 házat is tartalmaz, amelyek egy, vagy több utca, utcacsoport mentén helyezkednek el. A bokrok alapvetően falusias jellegű épületcsoportok, bár változatos házelrendezésük az utcák mellé szerveződött házcsoport mellett egyaránt mutathat halmaz, illetve egymástól távolabbra, izoláltan épített házak csoportjai által meghatározott struktúrát is. A külterületi lakott helyek kategóriájába tartozik Nyíregyháza két nagy üdülőterülete, Császárszállás és Nagyszállás is, ezek mellett a településrendezési terv előirányozza a bokortanyák falusi turizmusának fejlesztését. A bokortanyák idegenforgalmi funkcióját erősíti, hogy két épületet országosan védett műemlékké nyilvánítottak, emellett Rókabokor településszerkezete helyi szinten védett. A város ökológiai rendszerében fontos szerepet játszó bokortanyás övezet kiterjedése 221,1 km², ez a város teljes közigazgatási területének több mint 80%‐a, viszont a népességnek mindössze 7,7%‐a él ebben a városrészben. A külterületen található lakások több mint fele 35 évesnél idősebb, míg a belterületen az arány fordított, de összességében a tanyás térségekben is jelentős számú építkezés folyt. A lakások átlagos mérete nagyobb a városi átlagnál, de tendenciának tekinthető, hogy a hasonló alapterületű belterületi lakásokhoz képest a

16

Hegedűs József‐Horváth Vera (Városkutatás Kft)‐Koltai Luca (Habitat for Humanity, Magyarország) : Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012 (Gyorsjelentés) 32


külterületen kevesebb szobát alakítanak ki. Ami a Bokortanyák övezetét még megkülönbözteti a többi városrésztől, az a lakásállomány komfortossága és infrastrukturális ellátottsága. A lakásállomány több mint 1/4‐e komfort nélküli, a szennyvízhálózat kiépítése a legtöbb esetben nem is lenne gazdaságos, így az ingatlanok többsége házi ülepítőt használ. A külterületi településrészek több mint 2/3‐ában szervezett szemétgyűjtés és ‐ szállítás történik. A bokortanyás településforma az elsődleges oka a város mozaikos szerkezetének, ami a közszolgáltatások egyenlő színvonalon történő ellátását nagymértékben megnehezíti a humán szolgáltatás, a kiskereskedelmi ellátás és az elérhetőség szempontjából egyaránt. A városrész területe fontos szerepet tölt be Nyíregyháza közlekedési rendszerében is, hiszen zömében itt épültek/épülnek ki a belterületet tehermentesítő elkerülő útvonalak, országos közutak, autópálya‐ csomópontok. A város nyugati és délnyugati bokortanyáihoz 1997‐től, a keleti és délkeleti területekre 2000‐ től helyi járatokon lehet eljutni. A külterületeken lakók tömegközlekedésében az elmúlt évek legjelentősebb változása az ún. H viszonylatok beindítása. Az új járatok révén a korábban helyközi járatokkal kiszolgált külterületek nagy része bekapcsolódott a helyi járatok hálózatába. Hazánkban továbbra is több mint tízezer ember él hajlék nélkül. A nemzetközi szakirodalom a hajléktalanság négy fő csoportját különbözteti meg a lakhatáshoz való viszony alapján. Az elégtelen lakhatásban élők, a bizonytalan lakhatásban élők, a lakástalanok és a fedél nélküliek csoportját17, ezzel szemben a hazai szociális jogi szabályozás elsősorban a számosságát tekintve legkisebb, de legnagyobb kiszolgáltatottságnak és veszélynek kitett csoportját a fedél nélküli (utcán és menhelyeken élő) hajléktalanság kezelésére rendel intézkedéseket. A hajléktalanság kezelésével kapcsolatban a kétezres évek elején megdőlt az a nézet, mi szerint csak menhelyekkel, melegedőkkel, étkeztetéssel lehetséges e helyzeten változtatni. A programok komplex segítségnyújtást, foglalkoztatást, rehabilitációt, közösségi integrációt és lakhatást tartalmaznak, esélyt adva a krízisbe került embernek arra, hogy el tudja tartani saját magát. A hajléktalanság jellemzően városi jelenség, így városunk megyeszékhelyként komoly feladatot kell vállaljon a segítségre szorulók gondozásában. Nyíregyházán évek óta 300‐400 főre tehető a fedél nélküliek száma. Az utcai szociális munkát végző Periféria Egyesület 2012‐ben 247 fővel került kapcsolatba. Ebből 58 fő volt az új kliens. Jellemzően már nemcsak az utcán élők, hanem a hajléktalansággal veszélyeztettek, az átmeneti lakhatással rendelkezők, a szívességi lakáshasználók is segítségért fordulnak az egyesülethez. A kor szerinti megoszlás szerint a 40‐59 évesek képviseltetik magukat. Az utcai életvitel tartós felszámolásának elsősorban a szakosított ellátási formák felé közvetítést (átmeneti szálló, hajléktalanok otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona), illetve a lakhatásba jutást tekintjük. Az egyesület legnagyobb számban az éjjeli menedékhely felé tudja közvetíteni ügyfeleit (117 alkalom) szakosított ellátási formákba jóval kisebb arányba jutnak be a hajléktalanok (hajléktalanok otthona: 2 fő, idősek otthona: 8 fő, önálló lakhatásba 10 fő). 18 A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő Oltalom Szeretetszolgálat Önkormányzatunkkal kötött ellátási szerződés keretében a hajléktalanellátás valamennyi szolgáltatását (népkonyha, nappali melegedő 100 férőhely, szenvedélybetegek nappali ellátása 30 férőhely, éjjeli menedékhely 100 férőhely, átmeneti szálló 18 férőhely, hajléktalanok otthona 50 férőhely) biztosítja. A szolgáltatásoknak elsősorban az élethelyzetből adódó kiszolgáltatottságot, kirekesztődést, valamint ezek hátrányos pszichés hatásait kell csökkenteniük. Az életet veszélyeztető ártalmak csökkentése mellet komoly feladat a rehabilitáció komplex előkészítése. E területen nem elégséges a területre szakosodott ellátórendszerek erőforrása, a segítő rendszerek (közfoglalkoztatás, lakhatás segítése, mentális – szociális segítségnyújtás, speciális szolgáltatások, közösségi integrációt segítő programok) összehangolt együttműködése segíthet olyan komplex programok létrehozásában, mely javítja a célcsoport helyzetét. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2008. február 1‐től önkormányzati rendelet megalkotásával lehetővé tette, hogy lakhatási támogatásban részesüljenek azok a hajléktalanok, akik a segítők mentorálásával képesek támogatott lakhatás fenntartására. 17 18

European Tipology of homelessness and housing exclusion (ETHOS, 2005) www.feantsa.org Periféria Egyeület 2012 évi szakmai beszámoló 33


Kihívást jelent továbbá a lakhatási kirekesztődés megelőzése, vagyis olyan intézkedések kezdeményezése, melyek a fent említett lakhatásban élő, de hajléktalansággal veszélyeztetett csoportok önállóságának, lakhatásának megőrzésére irányulnak. Városunkban a Human Net Alapítvány által végzett adósságkezelési szolgáltatás, a bérlakás programok, a lakásfenntartási támogatás, valamint a szegregált lakónegyedek szanálására irányuló programok, valamint az un. Albérlők háza segít megakadályozni a további lecsúszást. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet‐egészségügyi jellemzői stb.) „Továbbra is elmondható, hogy a roma népesség lakáshelyzete lényegesen rosszabb, mint az átlagnépességé. Ez a lakhatási kirekesztettség különböző formáiban jelenik meg: rosszabb (sokszor kritikus) lakásminőség, perifériális elhelyezkedésű lakások és területi koncentráció, melyek gyakran párosulnak illegális vagy bizonytalan jogviszonnyal. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) 2011‐es felmérése szerint a roma népesség 8%‐a rossz minőségű (romos) lakásokban él; 30%‐uknak nincs hozzáférése közművesített vízellátáshoz, harmaduknál nincs közművesített szennyvízelvezetés, és óriási részük (81%‐uk) fával fűt. A roma háztartások zsúfoltabbak az országos átlagnál, egy lakóra átlagosan 21 négyzetméter lakóterület jut. A roma népesség fele (52%) él olyan háztartásban, amelynek elmaradása van valamilyen fizetési kötelezettségében, legtöbb esetben a víz‐ vagy áramszolgáltató felé.”19 (Hegedűs, 2012) Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) szerint Nyíregyháza területén két, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, valamint egy olyan – nem egybefüggő – terület, amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált (Huszár lakótelep és Keleti lakótelep) és szegregálódó (Ókistelekiszőlő) területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. 20 Huszártelep A Huszártelep egy része telepszerű szegregátumnak is tekinthető, ahol zömmel hátrányos helyzetű lakosok élnek. A telep közúton történő megközelítése kifejezetten kedvezőtlen, vagyis a társadalmi kirekesztettség térben is manifesztálódik. Minthogy korábban laktanyaként funkcionált, a Huszártelep építészete korban és stílusban viszonylag egységes, az épületek elrendezése azonban – hasonlóan a lakottságukhoz – zsúfolt. Ezzel némiképp kontrasztban áll a nagy és rendezetlen központi üres terület. 19

Hegedűs József‐Horváth Vera (Városkutatás Kft)‐Koltai Luca (Habitat for Humanity, Magyarország) : Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012 (Gyorsjelentés) 20 Az Anti‐szegregációs tervben azon területeket/szegregátumokat kell feltüntetni, ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya minimum 50%. Amennyiben ilyen területtel (területekkel) a város rendelkezik, akkor az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Anti‐szegregációs fejezetében kell bemutatni a szegregátumok helyzetét és az ezen területe(ke)n tervezett beavatkozásokat. Amennyiben a városban szigorú értelemben vett – tehát a szegregációs mutató 50%‐os értékét meghaladó – szegregátum nem található, azonban rendelkezik a város olyan egybefüggő területtel, amelyen megítélése szerint szegregációs folyamatok zajlanak, ezt is fel kell tüntetnie az adott városrészek elemzésénél. A szegregált területek kijelölésének megkönnyítése érdekében a KSH az adatszolgáltatása részeként megküldi az IVS‐t készítő városok részére a városi szegregátumokat tartalmazó kartogramot. A kartogramon a KSH megjelöli azokat a területeket, ahol a szegregációs mutató 50% vagy a feletti értéket vesz fel (definíció szerint ezek a szegregátumok), illetve azokat a területeket, ahol a mutató 40‐50% között van. Ez utóbbi területek bár a szegregációs küszöb alatt maradnak, erősen leromlott városi területnek számítanak. Mindkét esetben csak akkor jelöli ki a KSH a szegregátumot, ha a kritikus terület lakosságnagysága meghaladja ‐ 2001‐es népszámlálási adatok alapján ‐ az 50 főt. (OTM antiszegregációs közlemény 2008.)

34


A lakosságot a 0‐14 év közöttiek magas aránya jellemzi A 15‐64 éves korosztály viszonylag magas aránya (64,7%) ellenére gazdasági aktivitásuk rendkívül alacsony. A lakásállomány (616 db) több mint 2/5‐e alacsony komfortfokozatú, és infrastrukturális ellátottságuk is elmarad a nyíregyházi átlagtól különösen a szennyvízcsatorna tekintetében (41,6%). A folyamatosan zajló közművesítés ellenére a lakók jelentős része díjhátralékai miatt nem tudja használni a közösségi infrastruktúrát. Ebben a városrészben a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, számuk meghaladja a 250‐et. Az önkormányzat ezért lakáspolitikáját, valamint ingatlanbefektetési politikáját úgy alakítja, hogy azok semmilyen körülmények között ne járuljanak hozzá a Huszártelepen kialakult szegregátum területi bővüléséhez és/vagy lakosságának növekedéséhez, hanem lehetőség szerint e politikáknak a lakosság szegregáltságának oldását, a szegregáltan élő lakosság számának csökkenését kell elősegíteniük. Az infrastrukturális ellátottság ellentmondásos: jóllehet kiépített a gáz‐, villany‐ és szennyvízcsatorna‐ hálózat, de a lakossági rákötések aránya már nem ennyire kedvező, a közüzemi tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a szolgáltatásokat. A lakások mindegyikébe be van vezetve az elektromos áram, a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya (86,9%) elmarad a városi átlagtól, 50,6%‐uk csatlakozott a szennyvízcsatorna hálózatra, hálózati gázzal pedig a lakások 41,5%‐a rendelkezik. A telep utcáinak 70%‐a szilárd burkolatú. Keleti lakótelep A Keleti lakótelep néven ismert szegregátum az Orosi út jobb oldalán található. A korábban a település peremén elhelyezkedő utcáin változó mértékben – 1‐3 km‐rel – továbbnőtt a város, ami miatt vállalkozásokkal, gazdasági funkciójú telephelyekkel, lakóparkokkal körülvett „zárványtelep” alakult ki, amely néhány utcára koncentrálódik. Ezek a Tüzér, Gerliczky, Károlyi, Csáki, Tarcsay utcák, amelyek közül csak a Tüzér utca szilárd burkolatú. A telep 129 önkormányzati tulajdonú, komfort nélküli lakást foglal magában, amelyek téglából és panelből épített egyszintes, döntően 4 lakrészes házakban kerültek kialakításra. A telepen a közműszolgáltatások közül a vezetékes ivóvíz és elektromos áram elérhető, azonban a lakások jelentős hányada nem, vagy nem hivatalosan használja ezeket a szolgáltatásokat. A telepen élők részére valamennyi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosított. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működő 7. számú Házigondozói körzet biztosítja a házigondozást, valamint a nappali ellátás is hozzáférhető a 9. számú Idősek Klubja működése révén. A közeli örökösföldi lakótelepen a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja a 16. számú Aprajafalva Bölcsőde, a családsegítést és az adósságkezelési szolgáltatást a Human‐Net Alapítvány végzi.21 Az Orosi út északi oldalán is található néhány, leromlott állagú, hátrányos helyzetű családok által lakott ház. Ezek az épületek azonban döntően magántulajdonban vannak és – a gazdasági kereskedelmi egységek Orosi út északi oldalán tapasztalható intenzív terjeszkedése okán – számuk egyre csökken. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A város szociális szempontból leginkább veszélyeztetett, egyértelműen szegregált területei a Huszártelep és a Keleti lakótelep. A lakosság korosztályos megoszlására az idősek alacsony aránya jellemző, aminek hátterében a magas természetes szaporodás és a kedvezőtlen környezet‐egészségügyi feltételek állnak. A népesség alacsony iskolai végzettsége és kedvezőtlen aktivitási mutatói azt jelzik, hogy mind fizikai, mind szociális beavatkozásokra fokozottan szükség van. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Ókistelekiszőlő Borbánya és Kistelekiszőlő a 4. számú főút bevezető szakasza (Debreceni út) és a Kállói út között elhelyezkedő 7,4 km² kiterjedésű kertvárosias, illetve falusias lakóterület. A nagyméretű telkekre épített 21

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2008 35


földszintes vagy emeletes, tetőtér‐beépítéses házak dominálják a településképet. A közös terek és a valódi városrész‐központ hiánya jellemzi a területet. A városi átlagnál alacsonyabb a foglalkoztatottsági, míg magasabb a munkanélküliségi és az eltartottsági ráta, aminek hátterében a relatíve alacsony képzettségi szint áll. A jellemzően kertvárosi jellegű, családi házas beépítésű, „alvó” funkciójú városrészben sok újépítésű ház található, a roma származásúak aránya nem kiugróan magas a lakosság körében. A népszámlálási adatok és a szociális szolgáltatók, családsegítők információi alapján azonban Ókistelekiszőlő területén található néhány utca (Kisdiófa, Százados, Folyóka, Szeder, Korong és Palánta utcák), amelyek városperemhez közelebbi részein néhány, elsősorban roma lakosság által lakott, magántulajdonú, „szocpolos” ház található. Azonban nem alakult ki egybefüggő, telepszerű környezet, jelenleg utcánként néhány leromlott állapotú ház található, amelyet hátrányos helyzetű családok laknak. Az utcák egy részében a közmű‐infrastruktúra még hiányos: nincs vízvezeték‐hálózat kiépítve a Rezeda utca egy rövid szakaszán, valamint hiányos az utcák egy részének pormentesítése. A szennyvízcsatorna‐hálózat hiányosságait a térségi szintű szennyvízprogram keretében felszámolják. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés „Az orvos nemcsak azokért a betegekért felelős, akiket ismer, hanem azokért is, akiket nem ismer". a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi statisztikák és kutatások eredményeinek elemzése kapcsán levonható az a következtetés, hogy az egészség komplex hatások eredményeként jön létre, – vagy vész el –, melyek között meghatározó szerepe van a velünk született öröklött tulajdonságokon kívül az életmódnak és a környezeti hatásoknak. A gyógyítás nagyon fontos tényező az egészség gyors, eredményes és hatékony helyreállítása érdekében, de az egészség nem a gyógyításban keletkezik, és nem ott tűnik el. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők %‐os megoszlását az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készített diagram szemlélteti. 14. számú ábra Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők aránya

11% 19%

43%

27%

egészségügyi ellátás

környezeti hatások

genetikai tényezők

életmód

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló 2011

Az egészségi állapotot elsősorban tehát az életmód határozza meg (43%‐ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). 36


Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat. Az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: - A város demográfiai helyzete - Az egyént körülvevő gazdasági környezet - A mindennapi élet tevékenységet övező természeti és épített környezet - Az egyén és családja szociális helyzete - A lakókörnyezet biztonsága, a közbiztonság - A lakosság életmódja - A mentálhigiénés helyzet Az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség az idő előtti elhalálozás veszélye. Ennek fő oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. Az egyén örökölt tulajdonságai, képességei, készségei és egészségmagatartása mellett, lakóhelye is komolyan befolyásolja egészségi állapotát. A lakóhelye közelében lévő egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és színvonala természetesen megszabja, hogy egy betegség fellépése milyen következményekkel járhat. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, de nem elhanyagolható a megelőzésben és rehabilitációban, az egészségfejlesztésben végzett szerepe sem. Az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően az önkormányzat biztosítja a feladat és hatáskörébe tartozó közfeladatok közül az egészségügyi alapellátást, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzáférést a város és kistérség területén élők számára. Nyíregyházán jelenleg 45 felnőtt háziorvos, 27 gyermek háziorvos, 22 fogorvosi és 9 iskola‐ fogászati praxis látja el az alap egészségügyi ellátást. Egy felnőtt háziorvosra kb. 2000 felnőtt, egy gyermek háziorvosra kb. 730 gyermek ellátása hárul. A külterületek ellátását a városban rendelő háziorvosok biztosítják a helyszíneken lévő orvosi rendelőkben. Feladataik ellátását a háziorvosi körzetekben 51, gyermekorvosi körzetekben pedig 27 körzeti ápolónő segíti. Az iskolaorvosi praxisok száma 30, melyek közül 26 iskolai körzetet gyermek háziorvosok látnak el. Központi háziorvosi és fogászati ügyeleti ellátás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltak szerint az egészségügyi alapellátás megszervezésének a felelőse a települési önkormányzat. Az egészségügyi alapellátás ügyeleti ellátása, fő szabály szerint a napi munkarenden kívül bekövetkező, sürgősségi esetekben, az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevétele lehetőségének biztosítását jelenti a lakosság részére, a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosok bevonásával. A háziorvosok közreműködési kötelezettségét a 43/1999.(III. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés d) pontja írja elő. E kötelezettséget megerősíti az Önkormányzat és a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező házi orvos között létrejött megállapodás is. A nyíregyházi központi orvosi ügyelet ellátási körébe már korábban bevontuk a Nyíregyházai kistérség (Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírpazony, Kótaj, Sényő, Napkor, Nyírtura) valamint Apagy és Nyírtét települések háziorvosait és ezzel megerősítettük az ügyeleti ellátást. Az ügyelet működési rendje jelenleg e kibővített területeken is, hétköznapokon este 18 órától reggel 8 óráig tart, míg a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon, folyamatos ügyeleti ellátást biztosít. Nyíregyháza város közigazgatási területére vonatkozóan e jól működő rendszer továbbfejlesztéseként, munkanapokon történő nappali orvosi ügyeleti ellátás működtetését javasoljuk bevezetni a nappali ügyeleti rendnek megfelelően hétfőtől‐péntekig, munkanapokon 8 órától – 18 óráig terjedő időszakban, Nyíregyháza közigazgatási területére vonatkozóan. Az ügyeleti ellátás az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság szervezeti keretein belül működik. A nappali ügyelet körébe elsősorban azok az esetek tartoznak, amelyek vizsgálatát vagy ellátását a bejelentés során szerzett információk alapján valószínűleg 1 órán belül el kell kezdeni, de nem a 37


mentőszolgálat kompetenciájába tartozik. A nappali ügyelet teendőit az Ügyeleti Szabályzat tartalmazza. A nappali orvosi ügyeletben természetesen olyan közreműködő szerződéssel rendelkező orvosok dolgoznak, akik nem a területi ellátási kötelezettséggel működő alapellátásban tevékenykednek. Területi védőnői szolgálat A területi ellátást végző védőnők körzetbeosztás szerint foglalkoznak a nővédelemmel, a várandós anyák gondozásával, a gyermekágyas időszakban a tanácsadással. Feladataik még a 0‐6 éves korú gyermekek gondozása, az óvodások ellátása, az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, valamint a családgondozás. Ellátják az egyén és a közösség egészségfejlesztés kompetenciájukba tartozó területeit, gondoskodnak egészségvédelmével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az ellátandó körzetek szociális összetétele között jelentős különbségek mutatkoznak. 2008‐tól a hátrányosabb helyzetű területeket ellátó védőnők (öt fő) közgyűlési határozat alapján anyagi kiegészítésben részesülnek. 22 A járó‐és fekvőbeteg szakellátás A fekvőbeteg ellátás kiemelt feladatai közé tartozik a nagy népegészségügyi betegségek szakmai kompetenciájának megfelelő ellátása, mely elsősorban a sürgősségi és intenzív ellátás minél jobb elérhetőségére és minőségére vonatkozik. A kistérség településeinek fekvőbeteg‐ellátását a nyíregyházi megyei szintű kórház látja el. A kórház két telephelyen, a Szent István úton és a Sóstói úton működik. A kórház gondozói hálózatában tüdőgondozás, onkológiai gondozás, bőr‐ és nemi beteg gondozás, pszichiátriai és addiktológiai gondozás és szűrés, valamint 1999 júliusától drogambulancia található. Probléma, hogy nem megfelelő a gondozók kapcsolata az egészségügy többi szintjével, nincs meg a szükséges kommunikáció a betegek követésére és a szűréshez való részvétel ösztönzésére. Az utóbbi években folyamatosan nő az onkológiai és az onkoradiológiai, illetve a pszichiátriai gondozásban résztvevők száma. A kórház fekvőbeteg ellátásának szakmai palettája igen széles. Harminc különböző osztályon, 1695 ágyon folyik a fekvőbeteg ellátás. A megyei kórház szakrendeléseit és szakambulanciáit a jogszabályoknak megfelelően közvetlenül, a háziorvos, illetve a szakorvos beutalója alapján kereshetik fel a betegek. A szakellátásban részesülők 30 – 32 %‐a nyíregyházi. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az egészségmagatartás magába foglalja az egészségmegőrző aktivitásokat, melyek közé tartozik a szűrővizsgálatokon való részvétel is. Magyarországon jogszabályi háttérrel rendelkezik a szervezett, célzott szűrés. A szűrés a célzott populáció nyilvántartásán, behívásán és nyomon követésén alapul, ezért mindenki számára egyenlő esélyt biztosít, ami a szűrések elmaradása esetén csökken. Ez a társadalmilag nagyon érzékeny tevékenység a közvélemény figyelmének a fókuszába került, az elvárások – különösen az utóbbi időben – magasra nőttek. A behívásra kerülő lakosokkal intenzív kommunikációt kell folytatni, és azokra a csoportokra kell fókuszálni, akik rendszeresen elmulasztják vagy elutasítják a szűrővizsgálaton való megjelenést. Kérdőíves felmérések alapján azt tapasztalták, hogy kevésbé mennek el a szűrésre az idősebb korosztályok tagjai, az egyedül, illetve a négy főnél nagyobb háztartásban élők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a gazdaságilag inaktívak, az alacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők. Ők azok, akiknek a behívólevél esetleg nem elegendő a döntéshez és egyénileg történő meggyőzés kell ahhoz, hogy a szűrésen részt vegyen. Ehhez kellene a településen olyan egyén, akiben ezek az asszonyok megbíznak, elfogadják a tanácsát.

22

Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás működéséről szóló beszámoló 2011 38


Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megye

15. számú ábra Emlőszűrésen megjelentek száma és aránya a Sz‐Sz‐B megyei ÁNTSZ adatai alapján 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 behívott 32 533 26 445 23 101 24 112 23 010 11 675 24755 40637 létszám megjelent 21 733 20 097 14 117 15 603 14 171 8052 17187 17187 létszám megjelenési 66,8 75,9955 61,11 64,71 61,59 68,96 69,4284 42,294 arány (%) visszahívott 2238 2518 1124 823 343 335 509 228 létszám visszahívási 10,3 12,53 7,96 5,27 2,42 2,11 2,76 3,16 arány (%) női emlőrák okozta 85 103 89 88 86 92 94 91 halálozások

Forrás: Sz‐Sz‐B megyei ÁNTSZ 2009

16. számú ábra A szűréseken megjelenők száma

Forrás: Sz‐Sz‐B megyei ÁNTSZ 2009

Elmondható, hogy a szabolcsi nők messze a legmotiváltabbak a szűrővizsgálatokon való részvételben, ugyanakkor a roma nők megjelenési aránya egy egészségfelmérés alapján 2004‐ben mindössze 25 % volt. „A cigányság egészségi állapotára vonatkozó felmérések ritkák, az egyik kutatás egy, a Borsod‐Abaúj‐ Zemplén Megyében a megye roma népessége felzárkóztatási programját előkészítő projekt keretében zajlott 2002 tavaszán. A minta 1500 háztartásból állt, közel 6%‐os arányban reprezentálta a megye roma háztartásait. A mintavétel alapjául a megye egyes települései roma népességszámára vonatkozó becslés szolgált. A kutatás célcsoportja a 19‐34 év közötti roma népesség volt. A kutatás tartalmazott egy, a megye háziorvosainak reprezentatív mintáján lefolytatott véleményvizsgálatot is.

39


A kutatás során igazoltnak látták, hogy a 19‐34 éves korú roma népesség számtalan betegségcsoport esetében a teljes népességhez képest igen magas arányban beteg. A betegségcsoportok együttes és magas előfordulási gyakorisága orvosi szempontból indokolhatja e népesség rövidebb átlagos életkorát. A betegségek előfordulási gyakoriságainak ingadozásai tehát kizárólag a romák korával, nemével, gazdasági aktivitásával és lakókörülményeivel függnek össze, azaz a nem és kor kivételével a romák szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Tehát elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett deprivált körülményei tehetők felelőssé a magasabb arányban előforduló betegségekért; azaz a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenekelőtt gazdasági és szociális feladat.”23 A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi összefogással az egészségért” – befektetés a jövőbe című pályázatot nyújtott be a TÁMOP‐6.1.2. pályázati felhívásra. A pályázat témája összefoglalóan egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok. A pályázat két fő része az egészségfejlesztő iroda létrehozása és egészségfejlesztő programok megvalósítása a kistérség területén. A pályázat összköltsége: 124.089.761,‐Ft (100 % támogatottság). A Bíráló Bizottság döntése alapján a pályázat tartalék listára került. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Korai gondozásban, fejlesztésben azok a három‐ötéves gyermekek vesznek részt, akik fogyatékosságuk miatt nem kapcsolódhatnak be az óvodai nevelésbe. Az ötödik életév betöltése után, ha a gyermek súlyos fogyatékossága miatt nem tudja a tankötelezettségét teljesíteni, a fejlődését segítő fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség a képzési kötelezettség, amely a tankötelezettség fennállásának végéig tart. Ezen ellátási formák egy része valósul csak meg a közoktatás rendszerében, a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása keretében (korai gondozási és fejlesztő központ, konduktív pedagógiai ellátás). Megvalósulhat otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló gondozó otthonában, rehabilitációs intézményben vagy nappali intézményben nyújtott gondozás keretében. d) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az állam és az önkormányzat közötti feladatmegosztásban az elmúlt években az önkormányzatokra egyre nagyobb teher hárult. Mindeközben az önkormányzati forrásszabályozási és támogatási rendszer az elmúlt években nem változott. A helyi önkormányzatok tárgyévi bevételének közel kétharmada az államháztartás különböző alrendszereitől kapott közvetlen vagy átengedett támogatás. Az önkormányzatok költségvetésének mintegy 60 %‐át a humán közszolgáltatások teszik ki (oktatás, egészségügy, szociális ellátás). A jogszabályok által meghatározott finanszírozási feltételrendszer miatt az önkormányzatok a központi költségvetésből egyre kevesebb hozzájárulást kapnak a kötelező feladataik ellátásához, így növekvő mértékben saját forrásból kell kiegészíteni az állami normatív támogatásból, és az ellátottak térítési díjából befolyó bevételeket. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok állami finanszírozásának csökkenése ellensúlyozására egyik lehetőség a nem állami szervezetek bevonása a szociális szolgáltatások terén. 23

Program javaslat Svájci –Magyar Együttműködési Program 8. prioritása „Humánerőforrás‐ és társadalomfejlesztés/Egészségügy” keretében Népegészségügyi fókuszú alapellátás‐szervezési modellprogram megvalósíthatósági tanulmány 40


Mindezen folyamatok eredményeként városunkban olyan szociális ellátórendszer alakult ki, melyben az önkormányzaton (társulás) kívül az egyházak és a civil szervezetek is jelen vannak szolgáltatóként. Az intézményhálózat működtetése során a folyamatosan változó jogszabályi és gazdasági környezet hatásaira tekintettel kell kialakítani a legmegfelelőbb struktúrákat, koordinálni a város területén működő szolgáltatásokat. A szociális szolgáltatások célcsoportjai: a családok, az időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és a hajléktalan személyek. A szolgáltatástervezés során a demográfiai, társadalmi jellemzőkön kívül a földrajzi, elhelyezkedési feltételeket (tanyás településrészek), az egyes városrészek jellemzőit is figyelembe kell venni. A városban a lakosság által elérhető szociális szolgáltatásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A természetes támogatórendszerek mellett egyre nagyobb szerepe van az önkormányzatnak és az intézményeknek. A háztartáspanel kutatás eredményei alapján a lakosság is egyre inkább számít a mesterséges támogatórendszerek által nyújtott segítségre. 17. számú ábra Szociális problémájának megoldásában kinek a segítségére számíthat – az igen válaszok aránya, 2008‐ 2012 (%) 100 90

91,492,293,1

80 70

60,260,8 53

60 50 40

34,8

27,727,8

30

24,626,1 20,3

20

25,8

22,4 18,7

13,9

7,9 7,8

10 0

Családtagok

Barátok

Ismerősök

2008

Forrás: Háztartáspanel kutatás 2012

Hivatal

2010

Szociális szolgáltó

Nem számíthat segítségre

2012

Az adatokból jól látható, hogy a városlakók elsődlegesen a család segítségét veszik igénybe szociális problémák esetében, csak ezután következnek a barátok, ismerősök, illetve a mesterséges védőháló elemei, azaz az önkormányzat, illetve az egyes szociális szolgáltatók, bár arányuk közel sem elhanyagolható. Több esetben növekvő értékek mutatkoznak. Kiemelendő, hogy nemcsak a természetes védőháló esetében (barátok) látható növekedés, hanem a polgármesteri hivatal, illetve a szociális szolgáltatók esetében is, mindkét esetben 6‐7 százalékponttal nőtt a „bizalom”, vagy legalábbis az a remény, hogy a mesterséges védőháló szereplői is tudnak segíteni a problémák megoldásában.24 24

Háztartáspanel kutatás 41


3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai A közművelődési, a múzeumi és könyvtári terület számos, a társadalmi felzárkózás szempontjából hasznos programot működtethet, melyek a kulturális hátrányok, az iskolai lemorzsolódás csökkentését szolgálhatják. A nem formális és informális tanulási lehetőségeket, tanórán kívüli szabadidős programokat kínáló kulturális és sport intézményrendszerre alapozott programok hatása a nem formális és informális tanulás támogatásában, a társadalmi befogadás és aktív részvétel erősödésében várható. Ezzel elősegítik a gyermekek, tanulók személyiségfejlődését, kreatív képességeinek kibontakoztatását, hátrányainak kompenzálását, miközben hatékonyan fejlesztik a különböző kompetenciáikat, és javítják fizikai erőnlétüket is. Olyan közösségi központok és szociális foglalkoztató és képző centrumok létrehozása a cél, amelyek a romák számára segítik a tanulás és a munka világába történő belépést. A közösségi központok tevékenysége ki kell, hogy terjedjen az állampolgári felelősségre, a háztartási és gazdálkodási ismeretekre, a kertkultúra ismereteire, a személyi és környezeti higiéniára, az egészséges életmódra, a felelős családtervezésre, így a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás megelőzésére, a tanulás és képzés fontosságára, a kulturális értékek ismeretére és elsajátítására is. Aki a városba érkezik, nem csalódik. A história és irodalom iránt érdeklődők ellátogathatnak a Jósa András Múzeum nemrégiben felújított épületébe, ahol megtekinthetik a város szülötteinek – Benczúr Gyulának és Krúdy Gyulának –emléket állító tárlatot, a hajdan itt állomásozó huszár ezred relikviáit, a gazdag aranyleleteket, köztük az Újfehértón talált kincseket. A Kállay‐gyűjtemény Kállay Kristófnak, a máltai lovagrend szentszéki nagykövetének értékes hagyatékát illusztrálja. A látnivalók sorában említést érdemel a Tuzson János Botanikus kert, és az Alpár Ignác tervezte épületek sora, így a Megyeháza, a Korona Szálló, valamint a Móricz Zsigmond Színház. A természet szerelmesei folytassák útjukat Sóstógyógyfürdőre, ahol az egyes földrészeket átívelő bemutatónak lehetnek szemtanúi a Nyíregyházi Állatparkban. A jelentős fejlesztések eredményeként olyan állatokkal dicsekedhet, melyek csak itt, Nyíregyházán láthatók. A sóstói parkban tett séta után fáradalmainkat a Tófürdőben, a Parkfürdőben, a Fürdőházban vagy az Aquarius Élményfürdőben pihenhetjük ki. A termál, élmény és gyermekvilágból álló multifunkcionális fürdő a családi programok alkalmas helyszínéül szolgál. Kialakításával, szolgáltatásaival több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását biztosítja. Északkelet‐Magyarország egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma a Múzeumfalu, mely több mint kéttucatnyi népi ihletésű portájával kápráztatja el vendégeit. Valamennyi boltja, vendéglője, szolgáltatója működés közben csodálható meg felszereléseivel, termékeivel. Nyáron a gyerekek örömét szolgálja a Csi‐hu‐hu városnéző kisvonat, az egykori villamost idézi az omnibusz, de a környéket bringóhintóval vagy kölcsönzött kerékpárral is felfedezhetjük. A tavon vizibiciklire vagy csónakba szállhatunk, a panorámában a kilátóból gyönyörködhetünk. A városba látogatót minden évszakban színvonalas programok várják. Országosan ismert esemény a Vidor Fesztivál (2002 óta minden szeptemberben megrendezésre kerül Vidámság és Derű Országos Seregszemléje), melyet 2007‐től Happy Art Fesztiválra kereszteltek át. Elsősorban színházi seregszemle, amellyel párhuzamosan több száz kísérőprogram biztosítja más művészeti ágak (bábszínház, film, képzőművészet, zene, irodalom) képviselőinek a megjelenését, illetve a látogatók számára a komplex kulturális élményt korhatártól függetlenül. A város főtere (Kossuth tér) az ország legnagyobb ingyenes világzenei koncertsorozatának ad helyet. E rendezvény az ország legrangosabb kulturális fesztiváljai közé tartozik, az ország keleti felének egyik legjelentősebb – hazai és külföldi látogatók számára egyaránt színvonalas szórakozást biztosító – turisztikai attrakciója. A Nyíregyházához közeli települések is bekapcsolódnak a rendezvénysorozatba (pl. Kisvárda, Ibrány, Mátészalka, Balkány, stb.), a rendezvény látogatottsága – programjaival együtt – évről‐évre nő.), a Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál, a Nyírség Nemzetközi Néptánc fesztivál és a Mikulás Szépségverseny. 2012‐ben került először megrendezésre a „Hello Nyíregyháza” című rendezvény, mely a köszönésről, a mosolygásról, a toleranciáról 42


és a vidám tavaszról szól és egész napos programsorozatot kínál virágvásárral, lufis üdvözlettel, gyermekvetélkedőkkel, koncerttel a városlakók számára. A Helló Nyíregyháza a turisztikai szezon kezdete is, melyre közel 8‐9000 városlakó látogat el.25 A helyi lakosság számára is több létesítmény és közösségi tér nyújt szabadidős, rekreációs lehetőségeket:  Bujtosi Szabadidő Csarnok,  közművelődési intézmények (Váci Mihály Művelődési Központ, Alvégesi Művelődési Ház),  Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,  Móricz Zsigmond Színház,  Szabadtéri Színpad,  Júlia Fürdő (36‐52ºC hőmérsékletű termálvízzel), Tófürdő, a Parkfürdő, a Fürdőház, Aquarius Élményfürdő  sportpályák, játszóterek. A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy (a parkfenntartásba bevont területek nagysága kb. 12,5 hektár), állapotuk jó, viszont az elérhetőség szempontjából térbeli eloszlásuk kedvezőtlen: a városrész középső területein gondozott zöldfelületek és terek állnak a lakosság rendelkezésére, az északi területeken a zöldterületek a lakótelepi házak között helyezkednek el, míg a déli, délkeleti utcák esetében helyenként hiányoznak ezek a nyílt közösségi terek. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a helyi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások megkötéséről szóló 126/2012. (V.31.) számú határozat alapján a 28161/7 helyrajzi számú, a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. kizárólagos tulajdonában álló, Nyíregyháza, Tüzér u. 2‐4. I/104. szám alatti irodahelyiséget biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére. Ezen felül a helyi önkormányzat a közüzemi díjakat (villany, víz, csatorna, fűtés), valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat ellátja, és ezek költségeit finanszírozza, biztosítja továbbá a működéshez szükséges tárgyi feltételeket. A megállapodás alapján a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátásához évente költségvetési támogatást nyújt, melynek 2013. évi összege 1,5 millió forint. Több projektben partner szervezetként vesz részt a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Ezek közül kiemelendő a Keleti lakótelepen és a Huszár lakótelepen megvalósuló hazai és nemzetközi programok,  így 2008‐2011 között az URBACT II. RegGov munkacsoportjában a Helyi Támogató Csoport (Local Support Group) tagja volt a szervezet,  aktív szereplője az ÉAOP‐2009‐5.1.1.B projektnek, amelyben a Helyi Támogató Csoport tagja.  konzorciumi partnerként részt vett a TÁMOP‐5.3.6‐11/1 azonosítószámú, Komplex telep‐program (komplex human szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című pályázat kidolgozásában, illetve nyertes pályázat esetén szakmai megvalósítóként is közreműködik. 25 www.nyitot.hu

43


3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A mélyszegénységben élő és roma lakosság ‐ jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, képzettségi szintje rendkívül alacsony. Az alacsony ‐ közép‐ felsőfokú oktatásban való részvételük iskolai végzettségűek aránya magas a nyilvántartott elősegítése, álláskeresők között. ‐ tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása Magas a 180 napnál régebben regisztrált ‐ aktív korú roma lakosság munkaerő‐piaci munkanélküliek száma. esélyeinek növelése, ‐ munkahelyek, munkalehetőségek teremtése a közfoglalkoztatásban és a piaci szektorban, ‐ foglalkoztathatóság javítása, ‐ munkaerőpiacra való visszavezetés ‐ közmunkaprogramokban való részvételük elősegítése A szegregátumokban nem épültek ki megfelelő ‐ az ifjúsági és szabadidős programok szervezése az közösségi terek minősége és kihasználtsága nem akcióterület nagyarányú fiatalságának jelenthet megfelelő. megfelelő kulturális és közösségi szórakozást, A Huszár telepen az infrastrukturális ellátottság ‐ a terület társadalmi‐gazdasági leszakadásának ellentmondásos (kiépített a gáz‐, villany‐ és megállítása a lakókörnyezet és az életminőség szennyvízcsatorna‐hálózat, de a lakossági rákötések átfogó és fenntartható javításával aránya már nem ennyire kedvező, a közüzemi ‐ közüzemi tartozások csökkentése, ezáltal tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a infrastrukturális lehetőségek kihasználásának szolgáltatásokat). növelése Jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság ‐ a hátránykompenzáló oktatási programok aránya. kialakítása és végrehajtása óvodától a felnőttképzésig, az érintett közösség belső erőforrásainak átfogó fejlesztése, ‐ a szegénység újratermelődését csökkentő tényezők fejlesztése Lakó‐ és ipari övezetek váltakoznak egymás mellett. ‐ a lakosság fokozatos integrálása a város egyéb területeire, telepről való elköltözés segítése, támogatása A telepszerű utcákban a lakásállomány ‐ lakásminőség, lakáskörülmények javítása jelentős része félkomfortos vagy komfort nélküli, lakáskörülmények nem megfelelőek. A közbiztonsági helyzet nem megfelelő.

‐ bűnözés és önkárosító magatartás formák visszaszorítása ‐ polgárőrség működtetése a területen Rossz a mélyszegénységben élő és roma lakosság ‐ a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi állapota. egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

44


4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység „A gyermekek helyzetével, az ő jóllétükkel való foglalkozás azért is alapvető, mert egy ország állapota valójában azon mérhető le, mennyire vannak jól a gyermekek.” (UNICEF) 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § a) pontja értelmében gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §‐a szerinti kiskorú. A Ptk. 12. §‐a alapján kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek felnőttként mennyire lesznek boldogok, egészségesek, jól képzettek, mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire lesz erős az önbizalmuk, önbecsülésük. A demográfiai trendek a csökkenő születések, a növekvő elöregedés világosan mutatják, hogy a jövőben a szegénység és kirekesztődés problémáját hatékonyabban kell kezelni. A hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítása, a szegénység átörökítésének megakadályozása kulcskérdése a társadalmi felzárkózásnak. A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2012. január 1‐én 117.658 fő, a gyermekek aránya 19,8 % (23.358 fő). A gyermekek 20 % ‐a 0‐3 éves, 16 %‐a óvodáskorú, 64 %‐a iskoláskorú. 18. számú ábra Gyermekek száma 2000‐2012 között Nyíregyházán Életkor 2000 2005 2010 2012 0‐3 éves 4910 4531 4861 4645 4‐6 éves 4124 3346 3375 3668 7‐14 éves 12035 10755 9478 9216 15‐18 éves 7120 6661 6397 5829 28.189 25.293 24.111 23.358 Gyermek (kiskorú) 45


összesen Gyermekek aránya az összlakossághoz viszonyítottan

25 %

21,7 %

20,4 %

19,8 %

Forrás: KSH, 2012

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 32.778 család él Nyíregyházán. A gyermekes családok (21.999) többsége egy gyermeket nevel (54 %), kétgyermekes a családok 36 %‐a, három vagy több gyermeket a családok 10 %‐a nevel Nyíregyházán. A családok 30%‐a egyszülős, amelynek 10 %‐ában az édesapa neveli gyermekét. A családokat sújtó egyik legjelentősebb probléma a munkanélküliség, ami hatványozottan növeli a gyermek nélkülözésének kockázatát. A nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma Nyíregyházán 7330 fő 2012‐ ben, a relatív mutató 9 %. Statisztikai adatok alapján a nyilvántartott álláskeresők 23 %‐a 8 általános végzettséggel vagy 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A Gyvt. alapján a veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekjóléti szolgáltatás, mint alapellátás a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ adatai szerint a gyermekek veszélyeztetettségének hátterében leginkább a megélhetési, lakhatással összefüggő problémák, a szülők vagy a család életvitele illetve a gyermeknevelési problémák állnak. 19. számú ábra Gyermekek veszélyeztetettségének okai (halmozott adat) Sorszám Megnevezés Kezelt problémák száma 2010 2011 2012 1. Anyagi (megélhetési, lakhatással 611 922 569 összefüggő, stb.) 2. Gyermeknevelési 453 549 436 3. Gyermekintézményekbe való 278 315 247 beilleszkedési nehézség 4. Magatartászavar, teljesítményzavar 330 433 306 5. Családi konfliktus 324 313 295 6. Szülők vagy a család életvitele 519 456 348 7. Szülői elhanyagolás 253 229 285 8. Családon belüli bántalmazás (fizikai, 94 74 126 szexuális, lelki) 9. Fogyatékosság, retardáció 44 37 42 10. Szenvedélybetegségek 163 156 127 11. Összesen 3069 3485 2781 Forrás: Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ 2013.

46


A gyermekjóléti központ feladata az észlelő‐jelzőrendszer működtetése, amelynek tagjai a védőnői hálózat, gyermekorvosok, rendőrség, ügyészség, oktatási‐nevelési intézmények, civil szervezetek, pártfogói felügyelet stb. A jelzőrendszer tagjai évente megrendezett konferencián számolnak be és foglalják össze tevékenységük eredményeit. A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát 2012. december 31. napjáig a település jegyzője tartotta nyilván. A jegyző védelembe vette a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével védelembe lehet venni továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. 2011‐ben a nyíregyházi gyermekek közel 2 %‐át (421 főt) vette védelembe a Gyámhatóság. (Ez az adat nem azt jelenti, hogy Nyíregyházán 2011‐ben 421 gyermek volt védelembe véve, hiszen az előző évek eseteit évente felülvizsgálja a Gyámhatóság, melyek halmozott adatokat mutatnak.) Az esetek túlnyomó többségében magatartási okokból, iskolában zajló deviáns viselkedés miatt (amelynek hátterében sok esetben sorozatos iskolai kudarcok, súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények állnak), anyagi okok és iskolakerülés miatt veszik védelembe a gyermekeket. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részben törvényi szinten (Gyvt.) részben helyi szinten (rendeletben) meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal segíti a rászoruló gyermekeket és családjaikat. A támogatások fedezetét ennek megfelelően részben Magyarország mindenkori költségvetési törvényének mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulás, részben az önkormányzati saját forrás biztosítja. A családok számára több segély típusú ellátás jelent segítséget. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege (a támogatásra az a gyermek jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 % illetve 140 %‐át) és a vagyoni helyzet függvényében, továbbá a jogszabályokban meghatározott egyéb jogosultsági feltételek teljesülése esetén állapítjuk meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek szociális helyzete alapján jogosultak  gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1‐8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő ingyenes étkezésre, a középiskolás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló 50 %‐os étkezési‐díj fizetési kedvezményre,  természetbeni juttatásra kétszer egy évben (azon gyermekek, fiatal felnőttek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1‐jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1‐jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatásban részesülnek fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet‐utalvány formájában), valamint  ingyenes tankönyvellátásra. Nyíregyházán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma évenként kisebb eltéréseket mutat, 2012‐ben számuk 5 675 fő volt. 47


c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 54/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) szabályozza a gyermekek jogán járó helyi juttatásokat. Az Ör. 1. §‐a értelmében rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %‐át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen, ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül, a gyermek átmeneti gondozása esetén, egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig, alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű, célzott és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a támogatást elsősorban alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek, tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is megállapítjuk a jogosultak részére. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 2012‐ben 3572 esetben állapítottunk meg. 20. számú ábra Gyermekvédelmi támogatások 2008‐tól 2012‐ig Év rendszeres gyermekvédelmi rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek támogatásban részesítettek száma (gyermekek száma) száma (esetek száma) 2008 4 650 2 362 2009 5 229 3 982 2010 5 603 3 997 2011 5 839 3 186 2012 5 675 3 572 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi rendeletünkben került szabályozásra a helyi autóbusz közlekedési támogatás, mely alapján a nyíregyházi lakóhellyel (állandó lakcím) rendelkező, alap‐, vagy középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek igénye szerint helyi járatú autóbusz közlekedési támogatásra jogosult. A jogosult, illetve szülője, vagy más törvényes képviselője által beszerzett bérletigazolvány és bérletjegy ellenértékének 30 %‐át, a lejárt bérletjegy átadása ellenében a tanintézet házipénztárából a szülő, vagy más törvényes képviselő nyilatkozatában meghatározott személy kezeihez kell kifizetni. 2012‐ben helyi rendeletben új támogatási formaként került bevezetésre az üdültetési támogatás, mely értelmében a nyíregyházi lakóhellyel (állandó lakcím) rendelkező, nyíregyházi székhelyű alapfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy tartósan beteg, vagy akinek szülője három vagy több kiskorú gyermekről gondoskodik évente egy alkalommal 10.000 Ft összegű üdültetési támogatásra jogosult, melyet a Nyíregyháza Megyei Jogú Város fenntartásában levő önkormányzati gyermeküdülőben (Szigliget) történő üdüléshez lehet felhasználni. 2012 nyarán 164 nyíregyházi általános iskoláskorú tanuló részesült üdültetési támogatásban. Önkormányzatunk a kezdetek óta csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Éves szinten 239 hallgatót támogat az önkormányzat havi 2.000‐2.500 Ft‐os 48


támogatással, amelyet a Minisztérium egészít ki. Az ösztöndíj elméletileg három forrásból épül fel: települési önkormányzatok által nyújtott támogatás; a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. A Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Önkormányzat azonban a 2011. és 2012. évi pályázati fordulóban nem nyújtott megyei kiegészítő támogatást a települések által támogatott pályázóknak. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rászoruló családok esetében kiemelkedően fontos az intézményi étkeztetés. Az ingyenes hozzáférés az utóbbi években folyamatosan bővült, minden évben egy évfolyammal többet fogadott be a rendszer. 2011‐ től a bölcsődétől a nyolcadik általános végéig biztosított az ingyenes hét közbeni étkezés a rászorulónak tekintett gyerekek számára, illetve több gyermek 50 %‐os kedvezményben részesült. Nyilvántartásunk szerint bölcsődében, óvodában és általános iskolában összesen 5.444 gyermek részesült kedvezményes vagy ingyenes étkeztetésben. Az intézményi étkeztetés mellett fontos a nyári szünidő alatt történő étkeztetés biztosítása. Önkormányzatunk szinte minden évben – lehetőségeihez mérten megszervezte a nyári gyermekétkeztetést. 2012‐ben pályázati forrás igénybevételével támogattuk a rászoruló gyermekeket. A 23/2012. (IV.18.) NEFMI rendelet alapján meghirdetett pályázat keretében 1292 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermek számára biztosítottuk a napi egyszeri meleg ételt 2012. június 25‐től 2012. augusztus 31‐ig terjedő időszakban 49 munkanapon keresztül. A pályázati úton elnyert támogatás összege 27.855.520,‐Ft volt, amely teljes egészében fedezte a kiadásokat. 2013. évben a 30/2013. (IV.30.) EMMI rendelet alapján meghirdetett pályázat keretében Nyíregyháza Megyei Jogú Város nyári szünidő alatt történő étkeztetés biztosítására 14.016.888,‐Ft összegű támogatást nyert. A támogatási összegből 892 fő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermek számára biztosítjuk a napi egyszeri meleg ételt 2013. június 17‐től 2012. augusztus 30‐ig terjedő időszakban 54 munkanapon keresztül 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat célja a gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. A célcsoportba valamennyi gyermek beletartozik, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek. Leginkább az anyagi veszélyeztetettség ismert, amelynek gyakoriságát a mai gazdasági, társadalmi változások növel(het)ik. Több kutatás, elemzés kimutatja, hogy a gyermekkorban elszenvedett hátrányok alapvetően meghatározzák a későbbi lehetőségek körét, ezért fontos a minél korábbi életszakaszban történő segítségnyújtás, hátránykompenzálás. 49


21. számú ábra Heckman‐görbe: A különböző életkorban történő fejlesztések, befektetések megtérülése

A gyermekjólét biztosítása komplex feladat; nem szűkíthető le a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosítására, az oktatás, a tanulási lehetőségek megteremtése, a szülők foglalkoztatási helyzetének javítása, a megfelelő lakáskörülmények, az egészségügyi ismeretek bővítése és ellátás stb., nyújtása szerves része a gyermekjólétnek. Az Önkormányzat alapelve a szolgáltatások szervezése során az egyenlő esélyű hozzáférés mindenki számára, ez jelenti a szolgáltatások létét illetve az ellátotthoz minél közelebb történő igénybevétel lehetőségét. A Huszár telepen a szolgáltatások egy része helyben elérhető, más része hozzáférhető, ugyanúgy, mint a Keleti lakótelepen élők számára is. A Huszár lakótelepen az Önkormányzat mellett számos civil szervezet és egyház működtet szolgáltatásokat (Periféria Egyesület, Human‐Net Alapítvány, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Türr István Képző és Kutató Intézet, NYITÖT fenntartásában lévő bölcsőde, idősek nappali ellátása, egyházi fenntartású óvoda, általános iskola). Többségüknek a Huszárvár Szociokulturális Szolgáltató Központ ad otthont. A védőnői hálózat évtizedek óta kiépült Nyíregyháza város területén, különös figyelmet fordítva elsősorban azokra az anyákra és gyermekeikre, akik veszélyeztetve vannak külső vagy belső körülmények által. Neményi Mária26 szerint a védőnők a legközvetlenebb, legtoleránsabb csoportja az egészségügyi teamnek, akik a cigányság ellátásában tevékenykednek. Feladatuk a primer prevención belül a saját munkaterületükön az egészségnevelés, amelynek célja egyéni és közösségi szinten az egészség megőrzése, az egészségkultúra színvonalának növelése, az erre irányuló képességek és készségek, a magatartás fejlesztése, az egészség károsodás elkerülése. A legjelentősebb módszerük a cigány gyermek és családja meglátogatása otthonukban. A családlátogatás során a magánélet legbelső (intim) szférájába kerül. A roma családokat látogató védőnőnek felkészültnek kell lennie, hiszen speciális és komplex problémahalmazzal kerül szembe. Ismernie kell a roma lakosság életviteli eltéréseit, kulturális másságát, szociális hátrányait, rossz egészségi állapotát, valamint az azt befolyásoló tényezőket. A szakmai tudáson kívül pedig rendelkeznie kell pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel is. 26

Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben 50


Jelenleg a védőnők a telepen élő gyermekeket rendszeresen látogatják, de nincs kihelyezett fogadó helyiség. Az ÉAOP‐5.1.1/B a Huszár lakótelep területi és társadalmi reintegrációja pályázat keretében a megüresedett, korábban a családsegítő szolgáltatás számára nyitvaálló helyiségekben olyan szolgáltatóház kerül kialakításra, ahol a hét meghatározott napjain különböző, jelenleg még a telepen nem elérhető szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ezek védőnői szolgáltatás, rendőrség, jogi szolgáltatás, közösségfejlesztő programok. A Huszár lakótelepen évtizedek óta működik az önkormányzati fenntartású bölcsőde, mint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító gyermekvédelmi intézmény. A bölcsődéskor hatásai meghatározóak a későbbi életkorban és az óvodai élet konfliktusait is jelentősen redukálják. A gyerekek tanítása, nevelése játékos formában és a fokozatosság elvét betartva történik. A bölcsődei munka eredményeként a szülők szemlélete is folyamatosan változik. A bölcsőde 24 férőhelyes, 80‐90 %‐os kihasználtsággal működik. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ három központja működik a városban, 1997‐től a gyermekvédelmi törvény megszületése óta működik a telepen ez az ellátási forma. Ellátási területükhöz tartoznak a környező tanyabokrok is. A lakótelepen 207 családot és 378 gyereket gondoz a szolgálat nyolc családgondozója. A gyermekjóléti szolgálat elsőként jelent meg a Huszár lakótelepen 1997‐ben, ők üzemeltették a roma közösségi házat (akkor még nem a Huszárvárban, hanem a Dália utcában). A gyermekjóléti szolgálat az általános feladatok mellett a Huszár‐telepen speciális problémákkal találkozik. A mélyszegénységen túl, illetve annak következményeként gondot okoz az iskolai hiányzások magas száma, az eladósodottság, a díjhátralékos családok. A Huszár‐telepen szabadidős, közösségi programokat szervez a Periféria Egyesület (pl.: kirándulások szervezése a telepi gyerekek számára, drámapedagógia stb.), továbbá a telepen lévő iskolával, védőnővel szorosan együttműködve végzi tevékenységét. A Periféria Egyesület ellátási szerződés keretében biztosítja a gyermekek alternatív napközbeni ellátását. Az Egyesület gyermekprogramjának elsődleges célja a hátrányos helyzetben lévő, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segítségnyújtás. A szolgáltatás célcsoportjai elsősorban az óvodás korú gyermekek és az általános iskolai korosztály. A családsegítés 1993‐tól működik a telepen. Az elmúlt, közel 20 év alatt többféle formában (önkormányzati, egyesületi keretek között, alapítványi fenntartásban) végezte tevékenységét a Családsegítő Szolgálat, de minden szervezeti probléma ellenére folyamatos volt az ellátás. Jelenleg a Human‐Net Alapítvány végzi a családsegítést, futtat több programot a telepen élők problémáinak kezelése érdekében. 2010. január 1. és 2011. október 31. között tanodaprogramot valósítottak meg pályázati forrásból, amelynek célja a városi iskolákba integrált tanulók támogatása volt. Az Alapítvány üzemelteti a „Huszárvár” Szociokulturális Szolgáltató Központot, amely 2009‐ben nyitotta meg hivatalosan a kapuit. Az épületben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Human‐Net Alapítvány, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ és a Periféria Egyesület kaptak elhelyezést (korábban a telepen különböző helyeken működtek). 2010. január 1. és 2011. október 31. között tanodaprogramot valósítottak meg pályázati forrásból, amelynek célja a városi iskolákba integrált tanulók támogatása volt. 2012. februártól a Huszárvár területén a „Bizalom és Munka” modellprogram keretein belül megkezdte működését a TKKI Pont (TKKI ‐ Türr István Képző és Kutató Központ). A TKKI által alkalmazott munkatársak a többi szolgáltatóhoz hasonlóan napi szinten jelen vannak a szegregátumban.

51


A szociális szolgáltatások közül étkeztetés, nappali ellátás és házi segítségnyújtás biztosított, amely szolgáltatások a Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működnek a lakótelepen levő telephelyen. Az oktatási‐nevelési intézmények közül óvoda és általános iskolai oktatás biztosított helyben a telepen. 2007‐ben bezárásra került a telepen működő, kb. 100 gyermeket oktató általános iskola. A Huszár telepen egy egyházi fenntartású általános iskola és egy óvoda működik. Az általános iskolában a 2011/2012‐es tanévben 17, a 2012/2013‐as tanévben 22 gyermek kezdte meg tanulmányait. A Huszár telepen, valamint a Keleti lakótelepen élő gyermekek többsége azonban az elmúlt években végbement integrálási törekvések eredményeként a város egyéb területein lévő iskolákban folytatják tanulmányait. Összességében elmondható, hogy a szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek számára az egészségügyi‐, a szociális‐, a közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosított. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése „A statisztikai adatok alapján a gyermekek 26 %‐a hátrányos helyzetű. Hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt védelembe vettek, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, tanuló, akinek szülője óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A rendelkezésre álló adatok szerint 2012/2013. tanévben:  az óvodáskorúak közül 982 fő HH (151 fő HHH)  általános iskolások közül 2193 HH (434 HHH)  a középiskolás korúak közül 3042 fő HH, ezen belül 349 fő halmozottan hátrányos helyzetű.”

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok Nyíregyházán a védőnői ellátást az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság biztosítja, mely jól kiépült rendszerként funkcionál, városunkban valamennyi gyermek hozzájut a védőnői szolgáltatáshoz. A védőnői körzetek a település egészét lefedik. Az elmúlt években a védőnői álláshelyek száma nem változott, 38 területi és 25 iskolai védőnő tevékenykedik városunkban. A leterheltség szempontjából elmondható, hogy Nyíregyházán a jogszabályban meghatározott maximum létszám alatt van az egy védőnőre jutó gyermekek száma (a jogszabály szerint egy védőnő maximum 250 gyermeket láthat el). Az elmúlt éveket vizsgálva egy védőnőre átlagosan 198 gyermek jutott. Más a helyzet természetesen az iskolai védőnők tekintetében a feladatellátás jellegéből fakadóan is. Egy iskolai védőnőre átlagosan 966 iskolás korú gyermek jut. (1. számú melléklet 4.3.1. számú táblázat) 22. számú ábra Védőnői ellátottság Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Területi+Iskola Területi+Iskola 2008 38+25 195+980 2009 38+25 202+965 2010 38+25 202+952 2011 38+25 197+980 2012

38+25

195+956

Forrás: Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság 52


b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) „A 0‐18 évesek aránya a teljes hazai népességnek csupán 1/5‐e, azonban ennek a korosztálynak az egészségi állapota különösen nagy jelentőségű, mivel a felnőtt népesség egészségi állapota (fizikai és lelki teherbíró képessége) nagyrészt ebben az életkorban alapozódik meg. Magyarországon egyre kevesebb gyermek születik, de ők nagy valószínűséggel hosszabb életre számíthatnak. Az agy és a szervezet fejlődése az élet korai szakaszában meghatározza a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban. A gyermek fejlődésének minden egyes szakasza előkészíti, megalapozza a következőt. Ezért nagyon fontos akkor kezelni az egészségi rizikókat, amikor azok nagy valószínűséggel fellépnek, vagyis korai és jól célzott beavatkozásokra kell fókuszálni, melyek költséghatékonyabbak is a későbbi támogatásnál. A kisgyermekkori fejlődés problémái szorosan összefüggenek a felnőttkori nem‐fertőző betegségek‐kel. Az újszülöttek több mint 90%‐a 2500 gramm feletti súllyal születik, és döntő többségük fejlődése később is problémamentes. Az elmúlt években 8‐9% között volt azoknak az aránya, akik korán (a 37. terhességi hét előtt, 2500 gr alatt), vagy ezen belül nagyon kis súllyal (1000 gr alatt), esetleg méhen belüli sorvadás következményeképpen születtek. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az alacsony születési súly és egyes, a felnőttkori, népegészségügyi szempontból fontos krónikus betegségek (szívérrendszeri betegségek, cukorbetegség) között is összefüggés mutatható ki. A koraszülés azonban csak részben vezethető vissza egészségi okokra, nagyobb szerepe van az anya alacsony iskolázottságának, rossz életkörülményeinek, egészségtelen életmódjának (táplálkozás, dohányzás, kedvezőtlen személyi/szexuális higiéné), és a megelőző művi vetéléseknek. Mintegy 10‐15 ezer 0‐4 éves korú kisgyermek szorul korai fejlesztésre, terápiára valamilyen elváltozás miatt, holott a szakirodalom és a nemzetközi összehasonlító adatok szerint ennek a számnak majd‐nem kétszerese lenne a fejlesztésre szorulók száma hazánkban, tehát a problémák beazonosítása, szűrése, majd diagnosztizálása még elmarad a kívánatostól. Ezzel együtt az előbbi létszám fele, csak kb. 6 ezer gyermek kerül ellátásba, tehát a rászorulók akár 30‐50 %‐a ellátatlan, nem jut időben az ellátáshoz. A gyermekek megalapozott és egészséges életkezdetét elsősorban az alábbiak befolyásolják:  a szülők társadalmi helyzete, szocio‐ökonómiai környezete, iskolázottsága, életmódja, egészségi állapota és elsősorban a várandós anyát érő környezeti hatások, gyermek gondozásában, nevelésében, ápolásában való jártassága, ismerete, tudatossága együttműködő képessége a szakemberekkel, stb.;  az anyát és gyermekét ellátó rendszerek, intézmények elérhetősége, egyenlő esélyű hozzáférhetősége, szolgáltatásainak minősége.”27 A házi gyermekorvos alapellátási tevékenységét, valamint a védőnő a gondozási feladatait önállóan végzi, azonban a két szolgáltató tevékenysége egymást kiegészíti. Mindkét ellátás feladatait jogszabályok és szakmai szabályok határozzák meg, melyek betartása kötelező. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi – szociális ‐ oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Nyíregyházán korai fejlesztés 0‐5 év közötti gyermekek, a fejlesztő nevelés (oktatás) az 5‐7 év közötti gyermekek részére történik. 27

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség‐és Szervezetfejlesztési Intézet : Népegészségügyi fókuszú alapellátás‐ szervezési modellprogram 2011. 53


Nyíregyházán jelenleg két intézmény végez korai fejlesztést és fejlesztő nevelést, ill. fejlesztő nevelés‐ oktatást. A Down Egyesület Egységes Pedagógiai Szakszolgálata: Csodavár Korai Fejlesztő és Gondozó Centrum és az ÉFOÉSZ Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Egyesülete. A városban jelenleg 70 gyerek veszi igénybe ezt a szolgáltatást, a rendelkezésünkre álló adatok szerint azonban erre akár 6‐7‐szer több gyermeknek lenne szüksége. A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum komplex koragyermekkori intervenciót valósít meg, szolgáltatásai egyedülállóak a régióban. Az intézménybe járó gyermekek 70%‐ban nehéz anyagi körülmények között élnek, az anyák nem tudnak visszatérni a munka világába, ezért a társadalmi szegregáció szempontjából is veszélyeztetetté válnak. A Központ a komplex ellátás keretében felvállalja a diagnosztikát, valamint minden fejlesztési területet lefed. Nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, ezért a „rizikóbabák” időben történő korai intervenciója is helyet kap. A gyermekekkel a foglalkozás szakértői vélemény alapján történik, azonban az ebben szereplő fejlesztési területek és óraszám sokszor nem elegendő, ezért pluszfoglalkozásokat biztosítanak a gyermekeknek. A tényleges fejlesztési feladatokon kívül a komplex ellátás keretében kiemelten foglalkoznak a családgondozással és a szakmaközi kommunikációval. A szakemberek a következő kompetenciaterületeket fedik le: Tanulásban akadályozottak pedagógiája, Értelmileg akadályozottak pedagógiája, Autisták pedagógiája, Pszichopedagógia, Szurdopedagógia, Szomatopedagógia, Logopédia, Pszichológus, Gyógytornászok (DSGM, Vojta), TSMT terapeuta, Delacato terapeuta, Zeneterapeuta, Szociális munkás. Ennek megfelelően az intézményben jelen van az egyéni és csoportos gyógypedagógiai fejlesztés, a zeneterápia, a Vojta és DSGM terápia, a pszichológiai tanácsadás és a különböző szenzoros terápiák. ÉFOÉSZ Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Egyesülete az Önkormányzat által biztosított ingatlanban biztosítja a korai fejlesztést, amely olyan (pár hetes kortól 5 éves korig) eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programját jelenti, amely a komplex diagnosztikai vizsgálatot a gyógypedagógia és mozgásfejlesztést, valamint a különböző terápiás eljárásokat foglalja magába. Célcsoportjuk: akik kisebb vagy jelentősebb lemaradást mutatnak egy vagy több területen ‐ mozgás, értelem, látás, hallás, beszéd, kommunikáció, érzelmi, szociális és viselkedésbeli eltérések ‐, valamint olyan diagnosztizált állapot, amely fejlődési lemaradást mutat. d) gyermekjóléti alapellátás Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége a gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti elhelyezése) biztosítása. A jogszabályban meghatározott feladatok részben a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő intézmények szervezeti kereteiben, részben ellátási szerződések útján biztosítottak. Gyermekjóléti szolgáltatás A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: NYITÖT) fenntartásában levő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatást Nyíregyháza és Nyírpazony területén, a gyermekjóléti központi feladatait (utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat, kórházi szociális munka) Nyíregyháza területén biztosítja. Az intézmény szervezeti keretében működik a Családok Átmeneti Otthona és 2013. február 1. napjától a Nyíregyházi Gyermekek Átmeneti Otthona. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ feladatai a 2012. jogszabályi változások következtében tovább bővültek. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 74. § (1) bekezdése szerint 2013. január 1‐től az óvodai nevelés kivételével az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési alapfeladatot ellátó intézmény 2013. január 1‐jével ‐ a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (továbbiakban: KLIK) történő beolvadással ‐ az állam fenntartásába került. Tekintettel az Nkt. rendelkezésére, mely szerint a közfeladat‐ellátás átadásra került a KLIK részére 2013. január 1‐jével, Nyíregyháza Megyei Jogú Város vonatkozásában a fenntartásában működő Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona alapító okiratának módosítása volt szükséges, mivel nevelési ‐ oktatási feladatokat ellátó és gyermekjóléti alapellátásként átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként működött. Az iskola szervezeti keretében 16 férőhelyes 54


Gyermekek Átmeneti Otthona a jogszabály alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szervvé alakult 2013. január 1. napjától 2013. január 31. napjáig, 2013. február 1‐től pedig a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában levő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ telephelyeként működik tovább. Ezzel a változással Nyíregyházán egy intézmény keretében működik valamennyi gyermekjóléti alapellátási forma, ez szakmailag és várhatóan gazdaságilag is hatékonyabb működést eredményez. A családok gondozása során a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása során az intézmény kollektívája több mint tízezer alkalommal jár el a családok ügyeiben, miközben a „gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap‐rendszeren is gondos adminisztrációs munkát végeznek. Tevékenységükre jellemző adatok: tízezres nagyságrendben családlátogatás, közvetlen információnyújtás és tanácsadás, többezres nagyságrendben segítő beszélgetés, közvetítés más szolgáltatásokba, részvétel a szakellátás illetve a gyámügyi igazgatás eljárásaiban, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásaiban. A családgondozók leterheltsége évről évre nő csak a gondozási teendőket figyelembe véve is. Az egyéb prevenciós feladatok, gyermekfoglalkozások, csoportfoglalkozások a gondozási esetszámokon felüli elfoglaltságok szintén növekedést mutatnak. Gyermekek napközbeni ellátása 2012. január 30. napjáig az önkormányzati fenntartású bölcsődék az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működtek. A 245/2011. (XII.15.) számú közgyűlési határozat döntött a strukturális változásokról. Ennek alapján 2012. január 31‐től a bölcsődék a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működnek. A bölcsődék folyamatosan magas kihasználtsága (beíratott és gondozott gyermekekhez viszonyítottan egyaránt) a férőhelyek növelését és egyúttal az intézmények infrastrukturális fejlesztését is igényelték. 23. számú ábra Bölcsődei férőhelyek fejlesztése Nyíregyházán 2006‐2010. között Bölcsőde neve

2006. 01.01. férőhely 60 15 40 50 40 50 60 60 60 435

2006.évi változás

5. Őzike 6. Napsugár 7. Hóvirág 8. Nefelejcs + 10 9. Micimackó 10. Katica + 10 12. Babaház + 20 14. Bóbita 16.Aprajafalva Változás +40 Összes 475 létszám Forrás: Nyíregyháza MJV Önkormányzata

2007. évi változás

2008. évi változás

‐ 18 + 40

‐ 18 457

+40 497

2010. évi változás +16 +5+4 +18 +20 + 10 +18 +26 +20 +18 + 155 ‐

2010. 2011. évi 2012. évi évi dec. változás változás 31 76 24 40 120 +10 50 78 +26 106 80 78 +28 652 706 716

A Társulás keretében fenntartott bölcsődéken kívül a Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. által fenntartott bölcsődében és 2012. márciustól a Nyíregyházi Városi Református Egyház fenntartásában működő Mustármag bölcsődében biztosított a nappali ellátás ezen formája, jelenleg összesen 826 férőhelyen. Nyíregyházán több családi napközi kezdte meg működését az elmúlt években. Valamennyi nem állami fenntartásban működik (lásd a 2. számú melléklet). A gyermekek alternatív napközbeni ellátását ellátási szerződés keretében a Periféria Egyesület biztosítja. Az alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az 55


óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. Az Egyesület gyermekprogramjának elsődleges célja a hátrányos helyzetben lévő, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segítségnyújtás. A szolgáltatás célcsoportjai elsősorban az óvodás korú gyermekek és az általános iskolai korosztály. A programok helyszínei a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Huszárvár. A programok között nyári szünidei programok, iskolai felvilágosító program, egészségügyi prevenciós foglalkozások védőnők bevonásával, játszóházi foglalkozás, stb. szerepelnek. A gyermekek átmeneti elhelyezése Nyíregyházán a családok átmeneti otthonaiban és egy gyermekek átmeneti otthonában történhet. Az anya‐gyermek illetve szülő‐gyermek együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonában lehetséges. A Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona segítséget nyújt a szülőnek gyermeke ellátásához, gondozásához, neveléséhez, közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében, biztosítja éjszakai, nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétet szolgáló helyiségeket, textíliával történő ellátást, szükség szerint ruházatot, élelmiszert, szülők munkavégzése esetén gyermekfelügyeletet, jogi, pszichológiai, fejlesztő pedagógiai szolgáltatást. A családok átmeneti otthonában elhelyezést igénylők négy csoportba sorolhatók, melyek általános jellemzőik alapján jól elkülöníthetők egymástól:  fiatal szülők és gyermekeik,  bántalmazott nők és gyermekeik,  szociális okok miatt otthontalanná vált gyermekes családok,  várandós kismamák, szülészetről kikerült anyák gyermekükkel. A Családok Átmeneti Otthona tehát segíti a szülőt az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságuk megszüntetésében. Az átmeneti gondoskodás ‐ a Gyvt. szerint – legfeljebb 12 hónapig tart, mely egy alkalommal hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az intézmény adatai szerint a családok általában 12+6 hónap időtartamban veszik igénybe az ellátást. A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában levő 36 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonában ellátott családok hasonlóan a fentiekhez összetett problémákkal küzdenek. Kiemelkedő a bántalmazás elől menekülő anyák és gyermekeik száma. Az intézményben átlagosan eltöltött idő itt is a maximális időtartamig (12+6 hónap) terjed. A gyermek átmeneti elhelyezése a Nyírségi Többcélú Kistérségi Tárulás fenntartásában működő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretei között működő Gyermekek Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Kollégium u. 54.) történik. A Gyermekek Átmeneti Otthona célja, hogy teljes körű ellátást biztosítson a krízishelyzetben lévő és számos más problémával küzdő gyermekek számára, ezzel is megelőzve a családból való kiemelésüket. Az otthon 16 férőhellyel működik. Széles korhatárú befogadásra ad lehetőséget, mely 6‐18 éves korig terjedhet, s a testvéreket sem kell elszakítani egymástól. Az átmeneti gondoskodás ‐ a Gyvt. szerint – legfeljebb 12 hónapig tart, ha ez alatt az idő alatt nem szűnik meg a gondozásba vétel alapjául szolgáló ok, úgy az átmeneti gondozás 6 hónappal meghosszabbítható. Egy gyermek átlagosan 7‐8 hónapot tölt az intézményben, sőt nem ritka a 12 hónapot meghaladó időtartam sem. 56


A statisztikai adatok szerint a jellemző bekerülési okok a következők:  családi konfliktusok,  válás okozta krízisek (új apuka, anyuka),  szülő (szülők) tartós betegsége, kórházi ápolása,  szenvedély betegségek,  munkanélkülivé, hajléktalanná válás,  kommunikációs zavarok a szülő‐gyermek viszonyban,  kamaszkori krízisek. A gyermekek átmeneti elhelyezését nyújtó szolgáltatásokat 4.3. f) pontban részletezzük. e) gyermekvédelem: gyermekvédelmi szakellátás feladatainak biztosítása Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége 2009‐től az otthont nyújtó és az utógondozói ellátás biztosítása. Korábban a feladat címzettjei a megyei önkormányzatok voltak. A szolgáltatás biztosításához szükséges feltételekkel – személyi, tárgyi, elhelyezési – ők rendelkeznek. Nyíregyháza kötelezettségének a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Önkormányzattal megkötött ellátási szerződéssel tett eleget 2011. december 31. napjáig. A szerződés alapján 274 nyíregyházi illetőségű gyermek tartós elhelyezését biztosította a megyei önkormányzat. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § alapján 2012. január 1‐től a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények alapítói és fenntartói jogai és kötelezettségei általános és egyetemleges jogutódlással az állam, illetve a törvényben meghatározott szervekhez kerültek. A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában a jogutód a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ lett. A Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Önkormányzat a fenntartásában működő intézmények egy részének fenntartói jogát 2011‐ben átadta a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásába. A 274 gyermekből 62 főt a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működő Szent Lukács Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban láttak el. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény alapján 2013. január 1‐vel a törvény erejénél fogva az államra száll át a települési önkormányzat tulajdonában átvett feladatot ellátó szociális, gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni jog, kivéve az önkormányzati tulajdonban szellemi és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat. A törvény 1. §‐a rendelkezik az átvett feladatról. Átvett feladat többek között a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzatunk feladat ellátási kötelezettségének ellátási szerződéssel tett eleget (Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ, Szent Lukács Görög katolikus Szeretetszolgálat), az ellátási szerződéseket közös megegyezéssel megszüntettük 2012. december 31. napjával. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízis veszély és lehetőség egyszerre. Caplan (1964) meghatározása szerint olyan helyzet, amelyben a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni, melyek sokszor váratlanul, többnyire külső forrásból jönnek, fenyegető közelsége mindennél fontosabbá válik az egyén számára, a szokásos problémamegoldó eszközökkel sem elkerülni, sem megoldani nem tudja. A krízis intervenció célja a korábbi egyensúly helyreállítása, minimális célja a katasztrófa‐elhárítás. Gyermekvédelemben kiemelt szerepe van a gyermekjóléti szolgáltatásnak, amely természetes támogatórendszerként preventív és korrektív egyaránt. Korrektív ellátásként a családok és gyermekek

57


számára szolgáltatásokat és intézményi ellátást nyújtanak. Az intézmények közül kiemelkedő szerepe van a családok és gyermekek átmeneti otthonainak. Az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés keretében a Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Szervezete működteti a „Félutas‐ Kiléptető Házat”, melyek a Regionális Kríziskezelő Központokhoz és Családok Átmeneti Otthonaihoz kapcsolódva lehetőséget nyújtanak a bántalmazott anyák és gyermekeik számára lakhatásuk további megoldásához. A krízisközpontban eltöltött maximum 30 nap, és az átmeneti otthonban eltölthető maximum másfél éves időtartam nem minden gondozott számára elegendő problémáik és lakhatásuk megoldásához, de azoknak is segítség nyújtható, akik különböző támogatásokkal (pénzbeli, mentális, stb.) és egyénre szabott segítségnyújtással rövidebb idő alatt, akár már 4 hónap alatt is képessé válnak az önálló életvitelre és így az otthonból kikerülhetnek. A „Félutas” Kiléptető Házakra azon családok pályázhatnak, akik minimum 4 hónapja a Családok Átmeneti Otthonában laknak, elő‐ takarékossággal, munkahellyel rendelkeznek, gyermekeiket maximálisan ellátják, gondozzák, illetve olyan kikerülési tervük van, amely a család sikeres reintegrációját biztosítja. A jövőben indokolt lehet előzetes szükséget felmérés alapján ilyen típusú intézmények létrehozása. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének feltételei az elmúlt években jelentősen javultak (intézmények elhelyezésével, tárgyi feltételek javulásával, rehabilitációs óraszámok, időkeret növelésével, fejlesztő szakemberek, gyógypedagógiai asszisztensek alkalmazásával). 2012‐ig az Önkormányzat fenntartásában, jelenleg működtetésében egy önálló gyógypedagógiai intézmény működik, a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola. Az intézmény elsősorban enyhe fokú értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatását, szakképesítés megszerzésére vonatkozó felkészítését látja el. Az oktatott szakmák körét bővíteni szükséges, valamint gondot jelent, hogy nem rendelkezik az iskola kollégiumi háttérrel. A középsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint az autista tanulók iskolai oktatását Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon látja el. A városban élő testi, érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekek többsége a megyei, regionális vagy országos beiskolázású gyógypedagógiai intézményekben folytatja tanulmányait, illetve részesül ellátásban. Az utóbbi időben egyre kifejezettebb szülői igény, hogy a fogyatékos gyermekek a helyi általános iskolák valamelyikében integráltan tanulhassanak. A Gárdonyi Géza Általános Iskola a szülői igényekre reagálva testi, érzékszervi fogyatékos, asztmás, szívbeteg, súlyos beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelését, oktatását és speciális fejlesztését is felvállalta. A feltételek további javítása, az iskola külső‐belső akadálymentesítésének megoldása feltétlenül indokolt. Évente 15‐20 fogyatékos gyermek tanul 6‐8 további általános iskolában. Az integrált nevelésükhöz szükséges speciális eszközök, felszerelések gyakran hiányoznak, beszerzésük rendkívül költségigényes. A szakember‐ellátottság sem teljes, nem épült még ki – a megyei szinten szervezhető – utazó gyógypedagógusi hálózat. A városban három középfokú gyógypedagógiai intézmény működik. Az egyik a már említett Göllesz Viktor Speciális Szakiskola. A másik a START Szakiskola és Speciális Szakiskola, ahol az egészségkárosodott (belgyógyászati‐, mozgásszervi‐, idegrendszeri) és fogyatékos, tanulásban korlátozott tanulók oktatását, szakképzését és rehabilitációját látják el. Harmadikként a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány fenntartásában működik a Szakképző, Speciális Szakképző Iskola és Kollégium. A 14‐25 éves korú egészségkárosodott (látás‐hallás‐mozgás‐, enyhén 58


értelmi fogyatékos) fiatalok általános művelését (9‐10. évfolyam) és 4‐6 szakmában szakmai oktatását, képzését végzi. Az intézmény országos beiskolázású, 1997‐ben kezdte meg működését egy komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató program keretében. Az iskola létesítésekor nem valósult meg a teljes beruházási terv, így mára már „kinőtte” az épületet. Az egyes épületegységek eredeti rendeltetésének megfelelő használatához legalább 6 tanterem megépítésére lenne szükség. A rehabilitációs tevékenységéhez a tárgyi feltételek további fejlesztésére, és speciális szakemberek alkalmazására van szükség. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 86/2011. (V.31) számú határozata alapján az addig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvodai intézményhálózatot a továbbiakban 4 székhellyel, 15 tagintézménnyel és 16 telephellyel működtette tovább. Az óvodák 4 szervezeti egységbe integrálódtak. Megnevezésükhöz a székhelyintézmények eredeti elnevezése mellett a földrajzi elhelyezkedésnek megfelelő égtájak nevét alkalmazták. Ennek alapján az intézmények nevei az alábbiak szerint módosultak: EszterIánc Északi Óvoda, Gyermekek Háza Déli Óvoda, Tündérkert Keleti Óvoda, és Búzaszem Nyugati Óvoda. 2012‐ben a Nyíregyháza, Dália u. 1. szám alatt lévő, korábban a Gyermekek Háza Déli Óvoda telephelyeként működő óvoda átkerült a Hajdúdorogi Egyházmegye fenntartásába, mint Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola. Fentiek alapján, Nyíregyházán jelenleg összesen önkormányzati fenntartásban 4 óvoda 15 tagintézménnyel és 15 telephellyel (34 feladat ellátási hely) működik. Nem önkormányzati fenntartású óvodák Nyíregyházán:  Egyházi fenntartású óvodák ‐ Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (180 fh.) ‐ Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola (120 fh.) ‐ Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda (50 fh.) ‐ Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda (60 fh.) ‐ Bethlen Gábor Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (75 fh.)  Alapítványi fenntartású óvoda ‐ Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (25 fh.) Az önkormányzati óvodák összevonásoknál fontos szempont volt az esélyegyenlőség megtartása illetve növelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek gondozása, a korábbi programok, rendezvények megtartása. Természetesen a beolvadt tagintézmények megtartották egyéni sajátosságaikat, szakmai önállóságukat, valamint általános nevelési alapelveiket. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodákban 2010/2011‐es tanévben a szülői nyilatkozatok alapján a gyermekek közül 270 óvodás, 593 általános iskolás és 368 középiskolás volt halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A 2011/2012‐es tanévben a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodában 270 fő, míg az általános iskolában 459 fő, a középiskolában 340 fő volt. A 2008‐as tanévben az intézmények alapító okirataiba szakfeladatként bekerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI), így minden intézmény fogadhatja őket, és a nyilvántartás is pontosabbá vált. A 2010/2011‐es tanévben, az óvodákban 38 fő, az általános iskolások körében 273 fő, míg a középiskolában 354 fő sajátos nevelési igényű tanuló volt. A 2011/2012‐es tanévben sajátos nevelési igényű gyermek az óvodák tekintetében 44 fő, általános iskolában 269 fő, míg középiskolában 323 fő volt. 59


Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2011/2012‐es és 2012/2013‐as nevelési évben az óvodákba jelentkező minden gyermeket fel tudtak venni és ez által az óvodások intézményes nevelése biztosított. A feltételek megfelelőek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodába járó gyermekek száma a 2010/2011‐es nevelési évben 4245 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 270 fő. A 2011/2012‐es nevelési évben az óvodába járó 4358 gyermekből 270 halmozottan hátrányos helyzetű, mely az összes óvodába járó gyermek 6,2 %‐át jelenti. Nyíregyháza minden önkormányzati fenntartású óvodája rendelkezik intézményi esélyegyenlőségi programmal, melyet rendszeresen felülvizsgálnak. A gyermekvédelmi feladatokat a gyermek‐és ifjúságvédelmi felelős látja el. A gyermekvédelmi felelősök, illetve az intézményvezetők ‐ azokban az óvodákban ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya ‐ külön figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az óvodáztatási támogatás feltételeiről. Igény esetén segítséget nyújtanak a szükséges nyomtatványok kitöltésében. Jelentős eltérés a város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nem tapasztalható. A közoktatási infrastruktúra‐fejlesztési célok arányos mértékben tükrözik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A fejlesztésre szoruló gyermekek számára (városi szinten 93 fő) az óvodapedagógus, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki az iskolaérettségi szint elérése érdekében. A Nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának logopédus szakemberei valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI utazó logopédusai az óvodákban kialakított logopédiai szobákban végzik a kiszűrt gyermekek logopédiai fejlesztését. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését, közösségi életbe történő bevonását, a beilleszkedést elősegítő, rehabilitációs célú foglalkozások megvalósítását továbbra is megfelelő színvonalon látja el minden érintett intézmény. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma (44 gyermek) továbbra sem haladja meg az országos átlagot, területi koncentráció nem mutatható ki. Nyíregyháza óvodáiban minden típusú sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megfelelő színvonalon történik. A gyógypedagógiai fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI szakemberei biztosítják. Az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 25%‐a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A szülők valós igényeihez igazítva biztosított a városban a napközis (iskolaotthon, napközi, tanulószoba) ellátás. Ez elsősorban azokban az iskolákban fontos és indokolt, ahol nagyobb számban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. A 2250 fő hátrányos helyzetű tanuló 72 %‐a napközis ellátásban részesül. A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek kb. 25 % vesz részt. A nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola programokon 41 %‐os arányban a hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 51 fő vett részt, melynek 90,1 %‐ban halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A Tanoda programban a Kodály Zoltán Általános Iskola, a Bem József Általános Iskola valamint annak Kazinczy Ferenc Tagintézménye vett részt. A gyógypedagógiai nevelésben‐oktatásban részt vevő nevelési‐oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése‐oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve, alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A sajátos nevelési igényű gyermekekről a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Szakértői és Rehabilitációs 60


Bizottság és az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készít szakvéleményt, illetve kijelöli azt az óvodát, iskolát, ahol a gyermek különleges gondozása történik.28 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Hátrányos megkülönböztetésről és a gyermekek jogellenes elkülönítéséről nincsenek információink, a bölcsődei, óvodai és iskolai intézmények, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a családsegítő szolgáltatások és juttatások segítik a hátrányos helyzetbe került és SNI gyermekek, gyermekes családok életkörülményeinek mielőbbi javulását és a gyermekek egészséges fejlődését, a gyermekek érdekeit és esélyegyenlőségét tartva szem előtt. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása abban az intézményben történik, amely rendelkezik a befogadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Ilyen a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény és a Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI. Szegregált gyógypedagógiai oktatás a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben folyik, mivel ebben az iskolában teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezést lehetővé teszi. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az 1. számú mellékletbe a 4.4.14. számú táblázatban foglalt adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén működő (KLIK, egyházi civil szervezet által fenntartott) iskolákban az elvégzett kompetencia mérés eredménye az országos átlagot meghaladja. A városban az adatot szolgáltató iskolák közül a Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény kompetencia mérésének adatai nem érik el az országos adatot, bár az eltérés csekély mértékű. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A gyermekjóléti szolgáltatás esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak a fogyatékos gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből és eseti gondozásból áll, ami a fogyatékos gyermekek érdekeit, minőségi életvitelét és fejlődését szolgálják. Az óvodai nevelésben a fogyatékos gyermekekkel gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus foglalkozik. Az általános iskolai oktatásban a fogyatékos gyermekek számára elérhető a gyógypedagógiai oktatás. Hátránykompenzáló juttatások (kiemelt családi pótlék, fogyatékossági támogatás stb.) a fogyatékos gyermekek és gyermekes családok státuszára (többlet teherviselés) az oktatási intézményekben történő részvétel céljából minden jogosult számára egyenlő feltételek mellett elérhetőek, a törvény által szabályozott keretek között. A családok számára jelentős kedvezmény, hogy a három vagy több gyermekesek, a tartósan beteg gyerekeket nevelők, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a rendszeres gyermekvédelmi 28

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének felülvizsgálatáról 2012 61


kedvezményben részesülő gyermekek számára biztosított az ingyenes tankönyvellátás illetve étkezési, térítési díj kedvezmény. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Nyíregyházán nem azonosítottak teljes körűen a ‐ Nyíregyházán lakó, óvodai nevelésben nem hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos részesülő (3‐5 éves gyermekek), illetve tanulói helyzetű gyermekek száma, tekintettel arra, hogy a jogviszonnyal nem rendelkező nappali szülők csak abban az esetben nyilatkoznak, ha a iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik gyermekük már intézménybe (óvoda, iskola) jár. felkeresése az illetékes szervezet szakemberének rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi nemzetiségi önkormányzatok, és civil szervezet segítőinek bevonása, ‐ meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást, fel kell mérni, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak, be kell vonni a meggyőző munkába az érintett szakembereket, a védőnőt, a szociális munkást, a nemzetiségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat, meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak, ‐ tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető gyermekvédelmi ellátásokról Nem minden óvodás korú, halmozottan hátrányos ‐ a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben, gyermekek óvodai bevonása érdekében holott az intézményes nevelési feltételei adottak, a egészségügyi, szociális és közoktatási területen férőhely kihasználtság lehetővé teszi valamennyi dolgozó szakemberek együttműködése tervezést beíratott gyermek óvodai nevelését. igényel, a gyermekek felkutatása, és mielőbbi integrációja céljából Az önkormányzati és a nem önkormányzati ‐ az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) óvodák és iskolák között jelentős (egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben eltérés mutatható ki a hátrányos helyzetű és a a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetű gyermekek számának aránya közötti arányában. különbség csökkentése ‐ a köznevelési törvény az óvodai és iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezések maradéktalanul történő betartása, ‐ szükséges az iskolai körzethatárok rendszeres, esélyegyenlőségi szempontú felülvizsgálata A család működését zavaró és akadályozó tényezők ‐ szabadidős programok szervezése, biztonságos, közül a családok anyagi problémái kiemelkedőek. A kulturált színterek működtetése, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, ‐ a hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal szeretet hiányából adódó gyermekkori foglalkozó szakemberek továbbképzése, a 62


magatartászavarok kialakulása miatt a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, veszélyeztetett gyermekek száma megemelkedett. személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében ‐ veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése A gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények ‐ pályázati felhívások figyelése, az infrastrukturális infrastrukturális feltételei folyamatosan javulnak, de fejlesztéseket támogató, valamint a programok, szükség van a felülvizsgálatokra, korszerűsítésre, szolgáltatások biztosítását segítő pályázatok írása, valamint a különböző programok, szolgáltatások benyújtása fejlesztésére, amelyekhez az állami finanszírozás nem elegendő

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége "Amikor a nők megtalálják önmagukat, a világ egyensúlyra lel" Pozsgai Nikoletta Mi a nő? élettárs barát

Feleség

anya

családfő

„Háztartási alkalmazott ”

Lelki társ

beosztott

„szingli” nagymama

Felelős vezető

Bántalmazott?

Főállású anya

Gyerek?

„Statisztikai adatok is igazolják azt, amit amúgy is tudunk: a nők helyzete igencsak ellentmondásos ma Magyarországon. Míg ugyanis életesélyeik sokkal jobbak, mint a férfiaké; az oktatásban sokkal aktívabbak, ugyanakkor jóval leterheltebbek, s anyagilag legalábbis jóval kevésbé elismertek, mint az erősebbnek kikiáltott nem. Magyarországon egyébként a nők egyenjogúsága nagyjából olyan, mint a közép‐kelet‐ európai régióban.29” 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége „Az Egyenlô Bánásmód Hatósághoz a 2011‐es évben mintegy 1000 panasz érkezett. A kérelmezők védett tulajdonságát tekintve leggyakrabban anyaságuk, terhességük (42 esetben), egészségi állapotuk (56 29

Az erősebb "gyengébb" nem ‐ Nők helyzete 2010, Magyarország www.vg.hu 63


esetben), életkoruk (38 esetben), fogyatékosságuk (114 esetben), nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozásuk (118 esetben) miatt érzik úgy, hogy velük szemben sérült az egyenlő bánásmód követelménye. A diszkrimináció egyes területeit tekintve változatlanul a foglalkoztatás, a munkaerő‐piac (20 kérelemnek helyt adó döntés) és az áruk forgalma illetve szolgáltatások igénybevétele (10 kérelemnek helyt adó döntés) a legfertőzöttebb területek.”30 A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Pedig a nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás‐érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség: pazarlás. A társadalmi csoportok – így a férfiak és nők – közötti egyenlőtlen hatalom‐megosztás az erőforrások egyenlőtlen felhasználásához vezet: a rendelkezésre álló potenciálok parlagon hagyásával egyenértékű.31 A nemek egyenlőségének elemzését, vizsgálatát az is nehezíti, hogy a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, stb. – sem kérik kellő részletességgel ezen adatokat. Azonban a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elő, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős‐ és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők foglalkoztatását alapvetően befolyásoló tényező, hogy kisgyermekes anyáról van‐e szó. A kisgyermekes szülők munkavállalását nehezíti a munkahelyek hiánya, az atipikus foglalkoztatási formák mellőzése. Kevés a részmunkaidős és a távmunka, a rugalmas munkaidő alkalmazása. A kisgyermekes anyák a megnövekedett családi feladatok, a „láthatatlan munka” mellett akkor tudnak nagyobb eséllyel helytállni a munkahelyükön is, ha azok rugalmas lehetőségeket tudnak ajánlani számukra addig, amíg a gyermek kicsi. Ez több odafigyelést igényel mindkét féltől, a munkaadóktól és a munkavállalóktól is. Nyíregyházán 2007‐ben a munkavállalási korú férfiak 5,05 %‐a volt munkanélküli, míg a nők 5,33 %‐a, 2011‐ re ez az arány a férfiaknál 7,66 %‐ra emelkedett, a nők esetében pedig 8,38 %‐ra. Ha csak a női munkanélküliek arányát vizsgáljuk, megállapítható, hogy 2007. és 2011. között városunkban 2,95 %‐al emelkedett a munkanélküli nők aránya. (1. számú melléklet 5.1.1. számú táblázat) 24. számú ábra Foglalkoztatás és munkanélküliség nemek szerint 2007‐2011 között Év 2007 2008 2009 2010 2011

Munkavállalási korúak száma Férfiak Nők 41 120 43 769 41 153 44 758 33 829 51 927 41 067 44 581 41 050 44 482

Férfiak 2 078 2 339 3 381 3 331 3 146

Munkanélküliek % Nők 5,05 2 381 5,68 2 478 9,99 3 300 8,11 3 643 7,66 3 729

% 5,43 5,53 6,35 8,17 8,38

Forrás: TeIR, KSH

30 31

Egyenlő Bánásmód Hatóság 2011 beszámoló http://www.egyenlobanasmod.hu/cikkek/beszamolok Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához SZMM 2010. 64


Az alábbi diagram is jól mutatja (országos adatokat tartalmaz), hogy a 15‐64 év közötti, munkavállalás szempontjából aktív korosztályból a nők foglalkoztatási rátája több mint 10 %‐al alacsonyabb a férfiakénál, bár a 2012. április‐júniusi adatok enyhe mértékű növekedést mutatnak az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva. 25. számú ábra A foglalkoztatási ráta alakulása (15‐64 évesek) A f o g l a l k o z ta t á s i r á ta a la k u l á s a ( 1 5 ‐ 6 4 é v e s e k ) % 6 1 ,9 6 2 ,3 80,0 6 1,2 5 1 ,7 5 2 ,2 5 0 ,5 60,0 40,0 20,0 0,0 fé r fi nő 2 0 1 2 . á p r ili s ‐j ú n i u s 2 0 1 2 . m á rc iu s ‐ m á j u s 2 0 1 1 . á p r il is ‐ jú n iu s Forrás: KSH MEF

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nyíregyházán számos civil és egyéb oktatási, képző és továbbképző iskola, szervezet működik és valósít meg olyan programokat, melyeken való részvétellel különféle OKJ‐s és egyéb szakmákat szerezhetnek az egyének. Arra vonatkozóan, hogy ezeken a képzéseken milyen arányban vannak jelen a nők, pontos adattal nem rendelkezünk, ez függ attól is, hogy milyen szakma megszerzésére irányul a képzés. 2012 júliusában indult a „Nő az esély” – ezer roma nő képzése (TÁMOP 5.3.1.B‐1) elnevezésű kiemelt program, amely 1000 roma nő szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzését és foglalkoztatását tűzte ki céljául. A másfél milliárd forintos, európai uniós finanszírozású programot a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve valósítja meg. A program felhívja a figyelmet a roma nők fokozottan hátrányos helyzetére, illetve iskolai és munkaerő‐piaci esélyeik növelésének fontosságára. Hangsúlyozza, hogy a roma nők szakképesítésekhez juttatása, kompetenciáik fejlesztése, támogatott foglalkoztatásban való részvétele egyértelműen elősegíti a társadalmi integráció felgyorsulását. A program általános céljai között szerepel a foglalkoztathatóság növelése, a társadalmi integráció, illetve a roma nők társadalmi foglalkoztatásának és befogadásának javítása. A program céljai közé tartozik a roma nők szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzése, szociális és gyermekjóléti intézményekben való foglalkoztatása, közösségmérése, illetve közösségfejlesztése, komplex felmérése és felzárkóztatása. A projekt közvetlen célcsoportjába tartoznak azok a munkaerőpiacon jelenleg hátrányos helyzetben lévő roma nők, akik álláskeresők vagy inaktívak, elavult szakmai végzettségűek, illetve legalább 8 osztályos általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A közvetett célcsoportba tartoznak a projektben résztvevők családtagjai, valamint a szociális és gyermekjóléti munkahelyek, illetve ezek alkalmazottjai is. A képzésbe kerülők megélhetési támogatást kapnak, és ingyenes utazás biztosítanak számukra a képzés helyszínére. A további képzések várhatóan tavasszal indulnak. 2013. január 21‐én a TKKI Nyíregyházi Igazgatóságán elsők között indult el a „Nő az esély” kiemelt projekt óvodai dajka képzése, tizenkilenc hallgató részvételével. Az elméleti ismeretekre két oktató, egy óvodapedagógus és egy diplomás ápoló készítette fel a résztvevőket. A sikeresen zárult elméleti képzést 65


követően a tanulók gyakorlatban, szakemberek (óvónők és dajkák) irányításával sajátítják el a szakma alapjait három óvodában. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettség már önmagában is olyan tényező, mely rontja az egyén munkavállalási esélyeit. Ha ehhez még hozzáadódik az is, hogy az alacsony iskolai végzettségű személy a „gyengébb” nemhez tartozik, elhelyezkedési lehetőségei tovább csökkenhetnek. Az alacsony iskolai végzettségű nők a munkaerő‐piacon nehezen tudnak elhelyezkedni, számukra a közfoglalkoztatás jelenthet esélyt a munkavégzésre. Nyíregyháza egyik szegregált lakóterülete a Huszár telep, ahol többségében roma közösséghez tartozó családok élnek, a népesség 60 százaléka 18 éven aluli gyermek. A lakások 50 %‐a egészségre ártalmas állapotú. A telepen lévő háztartásokban a városi átlag jövedelem 50 százalékából élnek a családok. Az egy főre eső átlagos jövedelem 31.000 Ft. A jövedelmi adatok is mutatják, hogy a családok többsége az abszolút szegénység szintjén él, naponta küzd a létfenntartás biztosításáért, közüzemi számlákat nem képes kifizetni, az élelem vásárlásán túlmutató kiadásokat segélyekből, kölcsönökből fizeti ki. A jövedelmek legfőbb típusai: családi pótlék 72 %, önkormányzati segélyek 58 %, GYES 41 %. A telepen élők probléma esetén elsődlegesen a családra számítanak, és ezt követi a szociális rendszer. Az egészségi állapotot a telepen élők 28 %‐a jónak, 45 %‐a elfogadhatónak, 20 %‐a rossznak és 3 %‐a nagyon rossznak minősíti, az emberek 54 %‐ ának visszatérő betegsége van. A telepen élők közel 50 %‐a halogatja az orvoshoz fordulást. Jelentős szerepe van ebben annak, hogy sem felnőtt, sem gyermek háziorvosi rendelő nincs a telepen. A fentiekben leírt szociális és gazdasági problémák hatására számos esetben a nők a megélhetés egyedüli eszközeként prostitúciós tevékenységet vállalnak. A Periféria Egyesület 1997‐től 2004‐ig az utcai szociális munka eszközeivel segítette a város területén utcai prostitúcióból élőket. A jogszabályi változások miatt a közterületi prostitúció háttérbe szorult Nyíregyházán, ezzel párhuzamosan a nők Svájcban és Hollandiában folytatták ezt a munkát. Ezen okok miatt a probléma látenssé vált a szakemberek számára. A probléma megoldására szemlélet‐ és attitűdformáló közösségi programok, klubfoglalkozások, egyéni esetmunka megvalósítását tervezzük, amelyek eredményeként hosszú távon a prostitúció elkerülését, normakövető jövőkép kialakítását célozzuk. Tapasztalataink szerint e módszerek alkalmazása révén lehet elérni a probléma megszűnéséhez szükséges változásokat. A projekt interprofesszionális együttműködésen alapul, ahol a különböző szakmai területek szakemberei együtt járulnak hozzá a célok megvalósításához. A szakmai tevékenység team munkában történik, szociális munkások, pszichológus, pedagógus, egészségügyi szakemberek részvételével. A projekt szociális munkán alapul, az egyéni esetmunka és a közösségi szociális munka jelenik meg a megvalósítás során módszerként.32 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hazánkban a nők foglalkoztatottságában az elmúlt években kedvezőtlen helyen állt, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya hazánkban a legkisebb volt. A gyermekvállalást követően a nőknek/anyáknak sokszor esélyük sincs arra, hogy a munkahelyre visszatérhessenek, hiszen annyi idő alatt, amíg az édesanya otthon van gyermekével ‐ ha még testvér is születik, csak nő ez az idő ‐, sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul. Előfordul, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vesznek részt annak reményében, hogy a gyermekgondozási segély („Gyes”) lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra. Természetesen mindehhez szükséges, hogy gyermekeik számára biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája. Ha mégis sikerül visszatérni az eredeti munkahelyükre, bérezésük jelentősen alacsonyabb az ugyanolyan korú, képzettségű, ugyanannyi szakmai tapasztalattal rendelkező férfi kollégáikhoz képest. Periféria Egyesület: Szegénységben élő roma nők társadalmi helyzetének javítása egészségügyi és szociális

32

szolgáltatásokkal Nyíregyházán Projekt időtartama: 2013. április1‐ 2014. szeptember 30.Projekt helyszíne: Nyíregyháza, Huszártelep 66


Magyarország kormánya komoly lépéseket tett az elmúlt két évben, hogy segítse a nők életét, munkaerő‐ piaci jelenlétüket a gyerekneveléssel egyidőben, a családi adórendszer bevezetésével, amely elismeri a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. A 2012. júliusában hatályba lépett új Munka Törvénykönyve megteremtette azt a keretrendszert, ami elengedhetetlenül szükséges egy rugalmasabb, családbarát munkaerőpiac kialakulásához. Várhatóan tovább növeli majd az anyák elhelyezkedésének esélyeit a 2013. januárban életbe lépett Munkahelyvédelmi Akcióterv. Ugyanis ennek segítségével a munkaadói járulékkedvezmény érdekeltté teszi a munkaadókat, hogy minél nagyobb arányban foglakoztassanak kisgyermekes nőket. A kisgyermekesek mellett 2,3%‐kal bővült azon anyák foglalkoztatási rátája is, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6‐11 éves, s így megfeleződött e csoport lemaradása az uniós átlagtól. Azon anyáknak, akiknek a legfiatalabb gyermeke már elérte a 12 éves kort, több mint ¾‐e dolgozik, a foglalkoztatási rátájuk 4,1%‐kal magasabb, mint az uniós átlag. 5.2 A munkaerő‐piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Nyíregyházán kilenc „saját fenntartású” (a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretei között működő), egy civil és 2012‐től egy egyházi fenntartású bölcsőde működik. Az elmúlt években, városunkban folyamatosan a rendkívül magas kihasználtság volt jellemző a bölcsődékben. Azonban a több helyszínen megvalósuló infrastrukturális fejlesztés, a férőhelyszám bővítés, az új, egyházi fenntartású bölcsőde építése és a jogszabályi változások eredményeként ma már nem kell várakozási időre számítani a bölcsődei elhelyezés tekintetében, mely jelentős segítséget és biztonságérzetet teremt a munka világába visszaállni szándékozó kisgyermekes anyák számára. 26. számú ábra A NYITÖT fenntartásában lévő bölcsődék kihasználtsága Bölcsőde neve Engedélyezett Kihasználtság a Kihasználtság a férőhelyek száma (fő) gondozott gyermekekhez beíratott viszonyítva (%) gyermekekhez viszonyítva (%) 5. Őzike 76 73,78 98,52 6. Napsugár 24 59,15 86,38 7. Hóvirág 40 76,64 99,46 8. Nefelejcs 120 73,55 97,95 130 59,45 81,88 9. Micimackó 50 72,98 101,08 10. Katica 104 63,63 88,88 12. Babaház 106 61,39 87,44 14. Bóbita 80 61,94 93,61 16. Aprajafalva 106 62,65 82,89 Összesen 716 66,29 91,13 Forrás: Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ 2013.

A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Fontos vizsgálni azonban, hogy érvényesülnek‐e azok az alapelvek, melyek szerin előnyt kell élvezzen az a gyermek, akit egyedülálló szülője nevel, akivel együtt a 67


családban nevelt kiskorú gyermekek száma a három főt meghaladja, aki családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja, akit – gyámhatósági határozat alapján – gyámként kirendelt időskorú hozzátartozója nevel,akinek a szülője jövedelmi helyzete miatt az ellátásáról nem vagy nehezen tud gondoskodni. Erre vonatkozó információkat az alábbi táblázat mutatja, mely alapján elmondható, hogy az elmúlt években átlagosan a bölcsődei férőhelyek 24 %‐ra szociális szempontok figyelembe vétele alapján vettek fel gyermekeket. 27. számú ábra A nyíregyházi bölcsődékbe szociális szempontból felvett gyermekek száma Év

Bölcsődék száma

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyermekek aránya a bölcsődei a bölcsődébe férőhelyek beírt számához gyermekek viszonyítva számához viszonyítva

2008 2009 2010 2011 2012

10 10 10 10 11

565 570 592 746 824

1127 1182 1103 1115 1087

146 146 169 185 170

25,84 24,56 28,54 24,79 20,63

12,95 12,35 15,32 16,59 15,63

Forrás: TEIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Városunkban 4 családi napközi működik 28 férőhellyel, az engedélyezett férőhelyek száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Az engedélyezett férőhelyek számához viszonyítva a családi napköziben gondozott gyermekek száma csekély mértékkel ugyan, de kevesebb (2011‐ben 28 férőhelyen 25 gyermeket gondoztak), mely adat azt mutatja, hogy városunkban az igényekhez viszonyítva elegendő a családi napközikben a férőhelyek száma. Nyíregyházán jelenleg 4 (összesen 34 feladat ellátási helyen) önkormányzati fenntartású (férőhelyek száma összesen: 4007 fő), 5 egyházi fenntartású (férőhelyek száma összesen: 485 fő) és 1 alapítványi fenntartású (férőhely száma: 25 fő) óvoda működik. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma az elmúlt öt évben átlagosan 71 gyermek/év, ez azonban nem jelentett tényleges elutasítást, hiszen ezekben az esetekben a gyermekeket más feladat ellátási helyre irányították, óvodai ellátásuk biztosított volt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2012/2013‐as nevelési évben az óvodákba jelentkező minden gyermeket fel tudtak venni és ez által az óvodások intézményes nevelése biztosított. Az óvodák nyitva tartási ideje alkalmazkodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához. A nyári zárás ideje alatt a városrészekben több kijelölt óvoda gondoskodik az óvodás gyermekek ellátásáról, amelyről a szülők minden év februárjában kapnak tájékoztatást. A kijelölt óvodák meghatározásakor figyelmet fordítanak arra, hogy olyan intézmény is legyen, amely szükség esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról is gondoskodik. A nők munkaerő‐piaci és családi feladatainak összeegyeztetését nehezíti, hogy Nyíregyházán nem jellemző a civil szervezeteknél, egyházaknál, alapítványoknál, vállalkozásoknál és a közintézményekben sem a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatás és a távmunka alkalmazása, a családbarát munkahelyek kialakítása. 5.3 Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe Nyíregyházán a területi ellátást végző védőnők (38 védőnő) körzetbeosztás szerint foglalkoznak a nővédelemmel, a várandós anyák gondozásával, a gyermekágyas időszakban a tanácsadással. Feladataik 68


még a 0‐6 éves korú gyermekek gondozása, az óvodások ellátása, az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, valamint a családgondozás. Ellátják az egyén és a közösség egészségfejlesztés kompetenciájukba tartozó területeit, gondoskodnak egészségvédelmével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A területi védőnők a házi gyermekorvossal együttműködve a védőnői tanácsadóban dolgoznak. A várandós anyák gondozása a Micimackó Bölcsőde (Nyíregyháza, Stadion u. 8/a.) egyik épületrészében kialakított terhes tanácsadóban történik. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Családon belüli erőszak a történelemben mindig is létezett, ám többnyire tabu témának számított szinte mindegyik társadalomban. A jelenség minden emberi kultúrában, civilizációban előfordul, etnikai, vallási és társadalmi osztályoktól függetlenül mindenhol létezik. A figyelem először a feminista‐polgárjogi mozgalmak megjelenésekor irányult a problémára, az 1960‐as, 1970‐es években az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat‐Európában. A családon belüli erőszakos cselekményeket "nők elleni erőszaknak" nevezték el, utalva arra, hogy az áldozatok döntő többsége nő, míg az erőszak gyakorlója az esetek legnagyobb részében a férfi. A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a jelenségre, mint valamely családi problémára, mely nem rá tartozik. A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai‐, szexuális‐, érzelmi‐, lelki‐ erőszakként, a bántalmazott személy pénzügyi‐, baráti‐, családi‐kapcsolatának korlátozásaként jelentkezhet. A különböző erőszak‐formákat, uralmi‐formákat az erőszakos magatartások módszere (fizikai‐, lelki‐, szexuális erőszak), gyakorisága (rendszeres, eseti) és nagysága (tettleges becsületsértés, könnyű testi sértés vagy akár emberölés) alapján lehet elhatárolni. Az erőszak széles skálán mozoghat kezdve a nem személyre irányuló erőszak‐formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása) egészen a legsúlyosabb fizikai sértésekig (erőszakos közösülés, emberölés). A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. A Nyíregyházi Járási Ügyészség adatai alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város szűken vett közigazgatási területén 2011 évben 6024, míg 2012 évben 6115 bűncselekményt regisztráltak. Ezek közül ún. személy elleni erőszakos cselekmény 2011‐ben 509, míg 2012‐ben 548 volt. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi statisztikai rendszer ezen belül családon belüli erőszakos cselekményként 2011 évben 94‐et, míg 2012 évben 115‐öt tart számon. A statisztikai rendszer adataiból az nem állapítható meg pontosan, hogy a cselekmények alanyai, illetve a cselekmények jellege alapján mit lehet családon belüli erőszakos cselekménynek tekinteni. Az erőszakos cselekmények tekintetében meg kell említeni azt, hogy az ügyészség, illetve a rendőrség látókörébe nem csak a bűncselekménynek minősülő magatartások kerülnek. Az ügyészségnek kötelessége évente ún. általános ügykönyves vizsgálatot tartania. Ennek során nagy mennyiségben vizsgálják meg azon rendőri intézkedések iratait, melyek a későbbiekben bűncselekmény, vagy szabálysértés vizsgálatát nem vonták maguk után. Az ügyészség vizsgálati jelentésében egyebek mellett megállapította azt, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság nagy gondot fordít arra, hogy a családi viták tárgyában érkezett bejelentéseket helyszíni intézkedéssel kivizsgálják, intézkedjenek. Pontosabb képet az ügyészség értelemszerűen a bűncselekményt is megvalósító magatartások során kaphat a családon belüli erőszak körében. Jellemző bűncselekmények: legnagyobb számban testi sértés, személyi szabadság megsértése, magánlaksértés, közterületen garázdaság, illetve a verbális erőszak körében a zaklatás. Itt említendő meg az, hogy a családon belüli erőszakra jellemző módon az alap erőszakos cselekmények bizonyítása, nyilvánosságra kerülése sok esetben nem történik, történhet meg, ugyanakkor a későbbiekben kiskorú veszélyeztetése bűntette keretében elhúzódó hatása felmerülhet. 69


Az alanyi kör mind az aktív, tehát elkövetői, mind a passzív, tehát sértetti oldalon változatos. A legjellemzőbb természetesen a sokak által kizárólag családon belüli erőszakkal azonosított házastársak közötti cselekmény. Emellett kisebb számban, de jelentős mennyiségben fordul elő a szülők által gyermekük sérelmére, illetve talán legkisebb számban a gyermekek által szülők sérelmére megvalósított cselekmények. A házastársak közötti cselekmények között a legnagyobb a férfi elkövetők aránya, a többi elkövetési formában a nemek közötti arány talán némileg kiegyenlítettebb. Az elkövetésre okot adó körülmények meglehetősen sokrétűek, általában egymással párhuzamosan jelennek meg. Alapvetően számít az elkövető egyéni beállítottsága, indulatkezelő képessége. A társadalmi, szociális tanultsági alapok látszólagosan számítanak, ugyanakkor magas látencia az egzisztenciálisan, vagy intellektuálisan jobb helyzetű családokban magasabb, így nem jelenthető ki teljes bizonyossággal az, hogy szociális vagy képzettségbeli problémákhoz lehetne kötni a családon belüli erőszakot. Ténykérdés, hogy a változó, egyre több problémát hozó egzisztenciális nehézségeket okozó helyzetek felerősítik a családon belüli erőszak felmerülésének lehetőségét. Az ilyen jellegű erőszakos cselekmények tekintetében a családi környezet szokásrendszere, az ilyen jellegű cselekmények elfogadottsága szintén meghatározó lehet. Emellett sajnálatos módon valamennyi alap problémakört fogja össze, erősíti fel, sok esetben az alkohol hatása. A családon belül erőszak sok más deviáns magatartáshoz hasonlóan önmagában nem kezelhető a büntetőjog eszközeivel, de ezen a téren a szokásosnál talán több nehézséggel találja magát szemben a büntető jogalkalmazó. Sajnálatos módon, a családon belüli erőszak még akár a sértettek részéről is, de a tágabb környezet nagy részéről mindenképpen a mai napig elfogadott reakció konfliktus helyezetek megoldására. A közösségek összezárnak, ilyen módon bizonyítékot szerezni rettenetesen nehéz, ami a látencia magas számára utal. Ezt erősíti meg az is, hogy a sikeres bizonyítások esetén nagyon sok esetben derül ki az, hogy a feltárt cselekmény nem egyszeri volt, nem egyszer évekre visszanyúló előzményt lehetett kimutatni. A sértettek sok esetben csak az adott bántalmazás, erőszakos cselekmény abbahagyására kérik a hatóság segítségét, míg a további bizonyításban való részvételtől elzárkóznak, nemegyszer azt akadályozzák. Ennek oka lehet alapvetően a félelem. Nem csak az elkövetőtől, hanem annak hiányától is. A gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények esetén sok esetben a másik szülőtárs, családtag is kétkedéssel fogadja az állításukat, így teljesen természetesen nem merik vállalni a büntetőeljárás során már azt az állításukat, amit adott esetben az erőszakot feltáró pedagógus előtt még elmondtak. Gyermek‐szülő viszonylatban a bántalmazott általában időskorú szülő esetében pedig egyéb indokok hiányában is fellép az erőszakos cselekmény ellenére is meglévő szülői szeretet. A jogkövetkezmények tekintetében nyilvánvalóan, hogy tett arányosan kell eljárni, így kisebb, közepesebb súlyú cselekmények esetén magára a problémára a büntetőjog nem tud választ adni. Az esetek többségében azért nyilván nem lehet véglegesen kiszakítani környezetéből az elkövetőt. A probléma alapjának orvoslása nélkül ugyanakkor a csekélyebb jogkövetkezmények sokszor csak olajat jelentenek a tűzre, hatásuk időben elenyészik. A Nyíregyházi Járási Ügyészség gyakorlatában ezért arra törekednek, hogy a kisebb tárgyi súlyú cselekmények esetén az elterelés valamely módját, így közvetítői eljárást, vagy vádemelés elhalasztását válasszák, amely a büntetés helyett a környezet folyamatos megfigyelését, illetve az alap probléma lehetőség szerinti megoldását helyezi előtérbe. 70


A Nyíregyháza Rendőrkapitányság által megadott adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a családi viszályokhoz történő rendőri riasztások száma. Míg 2008‐ban 365 riasztás volt, addig 2012‐ben ez a szám 455 esetre emelkedett, mely 24,65 %‐os emelkedést jelent, ami jelentősnek mondható. 28. számú ábra Családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények megoszlása Nyíregyháza Rendőrkapitányság illetékességi területén 2012. évben Bűncselekmény megnevezése

Sértett Nő Férfi

Könnyű testi 142 27 sértés Súlyos testi 23 5 sértés Kiskorú 0 0 veszélyeztetése Garázdaság

Összesen

Fiatal‐ Gyermek‐ korú korú

Elkövető

Nő Férfi

Összesen

Fiatal‐ Gyermek‐ korú korú

Elkövetés helyszíne Köz‐ Magán‐ terület terület

13

2

184

6 133

4

0

143

42

101

3

0

31

3

26

0

0

29

13

16

17

41

58

10

48

0

0

58

5

53

36

13

2

0

51

2

46

1

0

50

44

6

6

0

0

0

6

0

6

0

0

6

0

0

8

0

0

0

8

0

8

0

0

8

1

7

Magánlaksértés 21

0

0

0

21

0

21

0

0

21

0

21

Kényszerítés

1

0

0

1

2

0

1

0

0

1

0

1

Szemérem elleni erőszak

0

0

0

4

3

0

1

2

0

3

0

3

Önbíráskodás

6

0

1

0

7

0

7

0

0

7

5

2

Rongálás

4

2

0

0

6

1

5

0

0

6

4

2

Rablás

1

0

0

0

1

0

1

0

0

1

1

0

Rágalmazás

1

0

0

0

1

0

1

0

0

1

1

0

140

3

3

0

146

2 144

0

0

146

67

79

0

0

1

1

2

0

2

0

0

2

0

2

1

1

0

0

2

1

1

0

0

2

1

1

Zsarolás

0

1

0

0

1

1

0

0

0

1

0

1

Lopás Erőszakos közösülés Közveszély okozás Kitartottság

1

10

0

0

11

9

2

0

0

11

2

9

2

0

2

0

4

0

3

1

0

4

2

2

0

1

0

0

1

0

1

0

0

1

0

1

1

0

0

0

1

0

1

0

0

1

0

1

Kerítés

0

0

1

0

1

1

2

0

0

3

0

1

394 62

43

49

548

36 460

8

0

504

165

307

Tartás elmulasztása Személyes szabadság megsértése

Zaklatás Kiskorú elhely.megvál. Becsületsértés

Összesen:

Forrás: Nyíregyháza Rendőrkapitányság

Fenti táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy melyek azok a bűncselekmény típusok, melyeket leginkább nők ellen követnek el. Ilyenek a könnyű testi sértés, súlyos testi sértés, garázdaság, személyes 71


szabadság megsértése, magánlaksértés, zaklatás, lopás, erőszakos közösülés. Ezek közül kiemelkedő a könnyű testi sértés, melyet 2012. évben 142 női sértettel szemben követték el, a zaklatás, mely 140 nő sérelmére elkövetett bűncselekmény volt, valamint a garázdaság, melyet 36 nő szenvedett el. Az adatokból az is megállapítható, hogy a bűncselekmények döntő többségét a férfiak követték el a nőkkel szemben. Összegzésként elmondható, hogy a büntetőeljárások mellett ugyanakkor nagy szükség van olyan komplex segítségre, amely képes kezelni az elkövetők, az alapproblémák, illetve az elkövetői magatartások sokszínűségét. Tapasztalati tény az, hogy a családon belüli erőszak esetében a megoldás hosszútávon büntetőjogon kívüli, folyamatos figyelemmel kísérésen alapuló, az adott kör egyéni problémáinak megoldására törekedő eljárásokban keresendő. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Nyíregyházán három családok átmeneti otthona működik. A családok átmeneti otthona szolgáltatásait a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) és a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában levő 36 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Csillag u. 4‐6.) biztosítja (szolgáltatásaikat korábban részleteztük). A Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Szervezetének fenntartásában működik az Anya‐ Gyermek Segítőotthon. Az intézmény 1998. július 1‐jén kezdte meg működését, 30 férőhellyel. Elsősorban bántalmazott anyák és gyermekeik számára nyújt átmeneti védelmet. Az otthon az egész ország területéről fogad családokat. Intézményben az ellátás célja, hogy az otthontalanná vált szülő kérelmére gyermekével együtt tudják elhelyezni, abban az esetben, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket e miatt el kellene választani a szülőjétől, családjától. Intézmény segítségét igénybe vehetik:  Háztartáson belüli erőszakot elszenvedett nők és gyermekeik.  Életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső anyák és gyermekeik.  Válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyák. A Segítőotthon átmeneti jellegű ellátást nyújt lakóinak legfeljebb 12 hónapig, ha a probléma megoldása folyamatában ez idő alatt nem nyújt biztonságos kilépési lehetőséget további 6 hónapig az anya és gyermeke számára otthonszerű elhelyezés formájában. Az intézmény 24 órás folyamatos ellátással működik. Ezen belül:  Biztosítja az anya és gyermeke együttes lakhatását és szükség szerinti ellátását.  Biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását, befogadja otthontalanná vált anyját.  Segítséget nyújt az anyának gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez.  Az anyának jogi, pszichológiai és szociális segítséget biztosít.  Közreműködik – a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködve – az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében.  A szülő munkavégzése és indokolt távolléte esetén, intézmény segítséget nyújt az anyának gyermeke ellátásához, gondozásához, illetve segíti az anyát a megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásba. Ugyancsak a Magyar Vöröskereszt szolgáltatásai közé tartozik a Krízisközpont. A szolgáltatás 2005. február 01.‐től működik. A program 2011. decemberéig modellkísérleti jelleggel működött, azóta törvényi szabályozás szerint, pályázati keretből. Férőhelyeinek száma: 4 fő. Kiterjedt szolgáltató funkciójával az egész Észak‐ Alföldi régióból (Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megye, Hajdú‐ Bihar Megye, Jász‐ Nagykun‐ Szolnok 72


Megye), de szükség esetén az egész ország területéről fogad háztartáson belüli erőszak áldozatait. A krízis ellátás időtartama 30 munkanap. Igénybe vevők köre:  krízis helyzetben lévő várandós anya,  krízishelyzetben lévő anya gyermekkel,  egyedülálló krízishelyzetben lévő nő. A Krízisközpont az anyaotthonnal egy épületben, mégis elkülönülten található. Az anyaotthon közös helyiségeit a krízisközpont lakói ugyanolyan formában és módon használhatják, így a társalgó, konyha, ebédlő, játszószoba. A krízisközpontot az anyaotthonnal egy folyosó köti össze. Nyíregyházán összesen 106 férőhely biztosítja a krízishelyzetben lévő anyák, családok átmeneti elhelyezését, élethelyzetük átmeneti megoldását. Ez a férőhelyszám azonban mégsem bizonyul elegendőnek, hiszen a Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthonában átlagosan 6 család vár bekerülésre és tekintettel arra, hogy a családok döntő többsége a jogszabály által megengedett másfél év időtartamban veszi igénybe az ellátást, ezért a várakozási idő megközelítőleg fél év. A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában levő Családok Átmeneti Otthonában átlagosan 11 család van várólistán, melynek közel egyharmada nyíregyházi lakos, a többi várakozó a régió területéről tevődik össze. A Vöröskereszt Anya‐ Gyermek Segítőotthonában a várakozók száma 10‐20 fő, melyből megközelítőleg 20 %‐os a nyíregyházi várakozók aránya (az ország teljes területéről fogad családokat). A Krízisközpontban a szolgáltatás jellegéből fakadóan 1‐2 hét a várakozási idő. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A közéleti részvétel többrétegű fogalom. Sokféle magatartást foglalhat magába, így a politikai döntéshozók megválasztásában való közvetlen, állampolgári részvételt, a döntések formális és informális fórumain való jelenlétet, a döntések közvetett befolyásolását pártokon, lobbi‐csoportokon keresztül, és a civil társadalmi szervezetek munkájában való részvételt is. A nők közéleti szerepvállalását vizsgálva érdemes ezért több metszetben is megnézni, miképpen vesznek részt a politika alakításában és a döntések meghozatalában. Nyíregyházán a közszférában – közoktatás és felsőoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás – és a kereskedelemben lényeges magasabb a nők aránya – mintegy 75‐80 % –, mint a férfiaké. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozó főállású munkavállalók 75,8%‐át a női dolgozók teszik ki. Annak megvizsgálására, hogy Nyíregyházán milyen arányú a nők szerepe a helyi közéletben az 1. számú melléklet 5.6. számú táblázatában meghatározottak alapján a Nyíregyházi Járásbíróság, Debreceni Ítélőtábla, Nyíregyházi Járási Ügyészség és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése női tagjainak számát vettük alapul. A Nyíregyházi Járásbíróság vezetői között az elmúlt öt éves időszakban közel azonos számú (4‐4 fő) férfi és nő dolgozott, ez az arány 2012‐ben kis mértékben a nők javára tolódott el (2012‐ben 3 férfi és 6 nő dolgozott vezetői munkakörben). Tekintettel arra, hogy Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megye és így Nyíregyháza is a Debreceni Ítélőtábla33 illetékességi területéhez tartozik, ezért „A nők szerepe a helyi közéletben” című 1. számú melléklet 5.6. 33

Az ítélőtábla elbírálja ‐ törvényben meghatározott ügyekben ‐ a helyi bíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A kijelölt törvényszékeken működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. Az 5 ítélőtábla a törvényszékek és a Kúria közötti szintet jelenti, létrehozataluk célja a korábbi Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése volt. A törvényszékek vagy a Fővárosi Törvényszék határozatai elleni fellebbezéseket az ítélőtáblák 73


számú táblázathoz a Debreceni Ítélőtáblától is gyűjtöttünk adatokat. A Debreceni Ítélőtábla vezetőinek nemek szerinti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt öt évben nem volt változás, az Ítélőtáblánál 4 férfi és 6 nő dolgozik. A Nyíregyházi Járási Ügyészségen a kérdezett időszakban egy vezetőügyész, négy vezető‐helyettes és két csoportvezető dolgozik. A vezetők közül 2008 és 2009 években négy férfi és három nő volt, ezt követően napjainkig a vezetésben öt férfi és kettő nő vesz részt. Ez az ügyészi állomány. Az írnoki, tisztviselői állomány vezetését irodavezetőként a kérdezett időszakban két női beosztott látja el. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésében, a képviselők nemek szerinti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a férfiak száma jelentősen magasabb. Ez magyarázható azzal az országos szinten is megfogalmazható jelenséggel, hogy a nők kevésbé kívánnak és tudnak bekapcsolódni a bizonytalanságokkal terhelt, nem átlátható és olykor konfliktusosabb közegbe. Általánosságban elmondható, hogy a közélet szereplőitől azt várja el a társadalom, hogy azok aktívan vegyenek részt a döntésekben, amelyek az ország sorsát alapvetően befolyásolják, legyen szerepük a közvélemény formálásában, folyamatosan képviseljék az általuk fontosnak tartott érdekeket és értékeket, az írott és az elektronikus sajtóban egyaránt. Ha ezeket a kritériumokat a közszereplés kritériumaiként fogadjuk el, azt látjuk, hogy paradox módon a nők egyre kevesebb szerephez jutnak. Azonban Nyíregyházán a Helyi Esélyegyenlőségi Program készítésekor gyűjtött adatokból nem egyértelműen ez a kép rajzolódik ki. Az adatok alapján elmondható, hogy városunkban a nők szerepe a helyi közéletben, vezetői munkakörökben és az önkormányzat által fenntartott intézményekben is kedvező, számuk olykor meghaladja a férfiak számát. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A Program előző fejezeteiben többször mutattunk be adatokat, jellemzőket a nők helyzetére vonatkozóan. Utalunk a mélyszegénységben élő, a gyermeket családban vagy egyedül nevelő nők vagy az egészségügyi ellátás kapcsán a szűrőprogramokon résztvevő nők helyzetére. A családokat érintő valamennyi társadalmi probléma érinti a nőket. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata különböző szolgáltatásaival segíti a nők elhelyezkedését (gyermekjóléti alapellátások, pénzbeli és természetbeni támogatások), az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést stb. A nők munkába állását segíti az az intézkedés, amely alapján a bölcsődei ellátásért gondozási díj bevezetésére nem került sor. Helyi rendelet alapján a fogyatékos gyermeke(i)t nevelő szülők (elsősorban az édesanya) magasabb összegű ápolási díjban részesülnek. Programok útján a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) nők számára nemcsak az Önkormányzat, hanem a civil szervezetek is támogatást nyújtanak (képzések, szemlélet‐ és attitűdformáló közösségi programok, klubfoglalkozások, egyéni esetmunka, egészségvédelem stb.) bírálják el. Harmadfokon jár el az ítélőtábla azokban a büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék járt el. Az elnök vezetésével működő ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

74


5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Magas a munkanélküliek aránya a nők között. ‐ munkaerő‐piaci esélyek növelése a nők körében. ‐ a nők részére képző, átképző programok szervezése, közmunkaprogramokba történő foglalkoztatás, részvétel elősegítése ‐ a foglalkoztatók ösztönzése a nem szokványos foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka, rugalmas munkaidő) alkalmazására, a nők képzettségének megfelelő elhelyezkedés biztosítása Magas a nőkkel szemben elkövetett ‐ a nők biztonságérzetének fokozása, rájuk bűncselekmények száma. irányuló bűncselekményekkel szembeni védelmük növelése ‐ a bűncselekményeket előidéző okok feltárása, hatásának mérséklése, a nők elleni bűnözés megelőzése, prevenciós tevékenység végzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, a családon belüli erőszak megelőzése, a bűnismétlés megelőzése ‐ megfelelő számú férőhely biztosítása a Családok átmeneti otthona és az anyaóvók családok átmeneti otthonaiban és az férőhelyszáma nem elegendő. anyaóvókban. Nincs pontos adat a nők képzési programokban való ‐ teljes körű, vagy reprezentatív vizsgálat részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők végzése a nők körében a képzési elhelyezkedési lehetőségeiről. programokban való részvételükre, továbbá az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetőségeire vonatkozóan ‐ a civil szervezetek, egyházak, alapítványok, A piaci szektorban a vállalkozások gazdasági vállalkozások közreműködésével érdekeltsége ellen hat a családbarát szolgáltatások családbarát munkahelyek létrehozása. – a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, Közintézményekben a családbarát stb.‐ bevezetése. Nincsenek családbarát munkahelyek lehetőségeinek feltárása munkahelyek. 75


6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége „… az idősödés kérdései a társadalom egésze számára jelentenek kihívást, és az egész társadalmat teszik próbára” Simone de Beauvoir 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) „Korunkban több idős ember él a Földön, mint bármikor ezelőtt, és arányuk alakosság egészéhez viszonyítva tovább növekszik. Ezek az idős felnőttek nagymértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez.” – fogalmazódott meg az UNESCO 1997‐es, Hamburgi Nyilatkozatában. A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker – és egyben a legnagyobb kihívás is. E kihívásra reagálva Magyarországon is szükséges az időspolitika kialakítása. Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik – idősödik. E változások ráirányítják a figyelmet a társadalmi szolgáltató‐ellátó rendszerek hosszú távú fenntarthatóságára. A társadalmi és demográfiai változások hatására új szükségletek és új keresletek jelennek meg, melyre mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági és szolgáltatói szinten szükséges reagálni. Időszerűvé vált a társadalmi szemlélet formálása, a meglevő védelmi‐szolgáltató rendszerek hozzáigazítása a demográfiai és a családi struktúrákban bekövetkezett változásokhoz, valamint mindazon intézkedések elindítása is, amelyek hozzásegítik a társadalom tagjait az aktív, biztonságos és méltó időskorhoz. Az Európai Parlament és Tanács 2012. évet az Aktív Idősödés és a Nemzedékek Közötti Szolidaritás Európai Évének nyilvánította. A kezdeményezés fókuszában az állt, hogy az Európai Unió időseinek száma az elmúlt 40 év alatt majdnem megduplázódott. Az Európai Unió AGE Platform nevű idősügyet képviselő szervezete kezdeményezésére a 2013 – 2020 közötti időtartamra szólóan az „Idősbarát EU irányába” címmel három fő területet jelöltek ki:  idősek foglalkoztatásának elősegítése,  környezet kialakítása (épített környezet, tömegközlekedés, infokommunikációs technológiák, és turizmus,  szociális szolgáltatások, szociális védelem. Az életkor meghosszabbodásával a népesség egyre nagyobb arányát alkotó generáció mind erőteljesebb társadalmi hasznosságának előmozdítása fontos feladat, megkerülhetetlenül fontos cél. Fontos, hogy a ma még fiatalabb generáció tagjai számára és a most idős generáció számára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő. A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, nem elegendő egy‐egy részterület fejlesztését kitűzni célul, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra átfogó változtatásokkal, stratégiailag fel kell készülni. Az „időskor” értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), ugyanakkor például a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi saját magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen azt értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Magyarországon általában a nyugdíjazás időpontjától számítódik – társadalmi szinten – idősnek az ember. A nyugat‐európai országokban, általánosságban 65–70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. E felosztásban: ‐ a 60–74 év közöttiek az idősödők, ‐ a 75–89 évesek az idősek, ‐ a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek –őket hívjuk a magyar nyelvben egyszerűen „aggoknak”.34 34

Idősügyi Nemzeti Stratégia 76


29. számú ábra A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve 100% 90%

18,5%

20,1%

22,5%

26,2%

81,5%

79,9%

77,5%

73,8%

2020

2030

2040

2050

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0-64 évesek aránya

65-x évesek aránya

Forrás: A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve (Hablicsek László)

Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik – idősödik. E változások ráirányítják a figyelmet a társadalmi szolgáltató és védelmi rendszerek hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságára. Az ellátó szolgáltató rendszerek fejlesztése csak akkor lehet hatékony, ha sikeresen igazodik a társadalmi‐családi strukturális változásokhoz, a szükségletekhez, a gazdasági adottságokhoz. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008‐ban készítette el az Idősügyi Programot, amelynek a célja az volt, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére különböző fejlesztési irányvonalak meghatározásával. A Program felülvizsgálatára 2012. októberben került sor, az ott összegyűjtött adatokat, információkat használjuk e fejezet kidolgozásánál. A népesség összetételében lezajló demográfiai változások megyénkben és városunkban is szembetűnőek. Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4 %‐ot a megyében, és közel 8 %‐os a növekedés a városban. 30. számú ábra A 60 éven felüliek aránya Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyében és Nyíregyháza városban 25 20 19,47 18,47 17,2 16,5 15,2 15 14,3 Megye(%) 13,3 Város(%) 11,5 10 5 0 1980 1990 2000 2010 Forrás: KSH 77


31. számú ábra Az öregedési index alakulása 143,3

160 140

116,6

120

98,1

93,3

83,3

100 80 60 40

Nyíregyháza

SzabolcsSzatmárBereg megye

ÉszakAlföld

Budapest

0

Ország

20

Forrás: KSH, 2010

Családi állapot Az idős generáció családi állapot szerinti összetétele egészen más, mint az össznépességé. A legjelentősebb eltérés a házasok és volt házasok, illetve a nőtlenek és hajadonok arányában mutatható ki. 2011‐ben Nyíregyháza 15 éves és idősebb lakosságának 48%‐a élt házasságban, amitől viszonylag kisebb lemaradást jelent a nőtlenek és hajadonok együttesen mért 32%‐os aránya. Az özvegyek és elváltak súlya egyaránt 10% körüli. Ezek az arányok 1980‐hoz viszonyítva igen számottevő változást mutatnak, hiszen akkor még a 15 éves és idősebb népesség több mint kéthármada házas volt. 32. számú ábra Nyíregyháza 15 éves és idősebb népessége családi állapot szerint Férfiak Nők Év eleje nőtlen házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált 1980 8 618 26 830 923 1 101 8 258 26 791 5 249 2 361 1990 10 949 26 560 1 110 2 007 9 810 26 887 6 148 3 818 2001.II.1 15 062 26 048 1 296 2 927 13 911 26 178 7 772 5 339 2011 16 257 23 607 1 367 3 991 15 425 24 113 8 340 7 128 Forrás: KSH, 2011

A családi állapot szerinti struktúra nemek és kor szerint lényeges különbséget mutat. A férfiak körében ugyanis jóval markánsabban jelenik meg a nőtlen forma, mint a nőknél a hajadon családi állapot. A nőknél viszont az özvegy családi állapot súlya többszöröse a férfiakénak. Bár az özvegység nem köthető életkorhoz, és nem áll rendelkezésre korcsoportos megoszlás a családi állapot vonatkozásában, vélhetően ez utóbbinak oka a férfiak nagyobb halandósága. A statisztikai adatok szerint a nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek hányada, 80‐84 éves korára már közel négyötödük marad házastársa halála miatt egyedül (Szabolcs ‐ Szatmár – Bereg megye 87 %, Nyíregyháza 85 %). 78


A családi állapot – egyedül vagy házastárssal, családdal történő együttélés ‐ meghatározó az idős ember szubjektív jólétének meghatározásakor. Az Életminőség – Háztartáspanel kutatás szerint az időskorúak előnyben részesítik problémáik megoldása során a házastársat, másodsorban leánygyermeküket, fiúgyermeküket, illetve annak feleségét. Ezen kapcsolatok kimerülése esetén a testvér, a szomszédok és a barátok következnek. 33. számú ábra Betegsége esetén kihez fordulna? 35

házastárs

35

élettárs

29

30

gyermek

25

unoka

21

20

szülők tastvér

15

egyéb rokon

10 5 0

4

1

1

4

5 0

0

3

barát munkatárs szervezet képviselője

65+

egyéb

Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2008 – 2010.

A fenti ábra jól tükrözi, hogy elsősorban a természetes támogató rendszerek segítségében bíznak az idősek, s meglepő a mesterséges támogató rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanság. Az összlakosság szintjén ez a bizalmatlanság nem jelenik meg, sőt a 2008‐2010 évi vizsgálat eredményeit összevetve bizonyos szintű növekedés mutatható a szociális szolgáltatókkal szembeni bizalom vonatkozásában. Iskolázottság A népesség iskolázottsági szintje, ezzel együtt az időskorúaké is folyamatosan emelkedik. E szerint az előző generációkhoz képest magasabb iskolai végzettségű népesség tölti be fokozatosan az életkori korcsoportokat. Az idősek életkörülményei Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével és színvonalával lehet jellemezni. Lakás, lakhatás Az egyes társadalmi csoportok a különböző városrészekben eltérő arányban vannak jelen. A helyi szociológiai kutatás alapján jól meghatározhatóak azok a területek, ahol nagyobb arányban élnek idősek. 79


34. számú ábra Az idősek aránya Nyíregyháza egyes körzeteiben

Hímes Józsaváros I Belváros Bokortanyák Oros Borbánya Huszártelep

1

Sóstó Nyírszőlős Újkistelekiszőlő Ókistelekiszőlő Kertváros Józsaváros II 0

10

20

30

40

Örökösföld

Forrás: Patyán László: Időskorúak Nyíregyházán 2008.

A 2001‐es népszámlálás adatai szintén ezt támasztják alá. „A 65 év felettiek részaránya legmagasabb a Nyugati ipartelepen, Sóstógyógyfürdőn, a Déli ipartelepen, a belvárosban és Felsőpázsiton. Átlagon felüli még a hagyományos beépítésű belső lakóterület, Érkert, Jósaváros, a Sóstói úti villanegyed, a Hímes, a Temető környéki kertvárosias rész.”35 A lakások nagyságát, ellátottságát, állapotát, a lakókörnyezet minőségét, valamint a lakhatás költségeit vizsgálva az alábbiak jellemzők városunkban36. Az egyedül élő időskorúak 62%‐a kétszobás lakásban él, majdnem harmaduk pedig három szobás, vagy annál nagyobb lakást birtokol. A két idős emberből álló háztartások 41%‐a három szobás, vagy annál nagyobb lakásban él. Az időskorúak relatív lakásnagysága komoly lakásfenntartási terheket ró a 65 év feletti korosztályra. A lakások több mint a fele távhővel fűtött, tíz százaléka egyedi hagyományos rendszerű fűtéssel van ellátva. Az idősek 14%‐ának megítélése szerint a lakás hibája nehezíti életvitelüket. 11% gondolta úgy, hogy lakása szűkös (teljes minta átlaga: 9,5%), 14%‐ukat zavarja a szomszédság, a teljes minta átlagának mintegy kétszerese az aránya azoknak, akik szerint zavaró a lakókörnyezet, 10%‐uk szerint nagy hibák vannak a lakásban (pl. lyukas a tető), a teljes minta arányának másfélszerese a vandalizmus miatt panaszkodó idősek aránya. Az egyedül élő idősek 44,7% ‐ a nagyon megterhelőnek tartja a lakhatással kapcsolatos kiadásait. A kétszemélyes háztartásban élő idősek esetében 28% ez az arány. A fenti jellemzők jól mintázzák az időskorúak lakhatással kapcsolatos érzékenységét, valamint a lakhatási költségek relatív súlyának okait.

35 36

Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői 2011 Patyán László: Időskorúak életminősége 2008‐2010. 80


35. számú ábra Lakással összefüggő kiadások megítélése és a lakhatási támogatás mértéke (%) 50 40

47

41,7 28

30

28

23,5

20 0

10

9,7

8,3

10

egyszemélyes 65+kétszemélyes 65+

Nagyon megterhelő a lakásfenntartás

1 felnőtt egy gyermek

teljes minta átlaga

Lakhatási támogatást kapott az elmúlt évben


A táblázat az egyszemélyes időskorúakat tartalmazó háztartások egyenlőtlen helyzetét mutatja. Ennek a hozzáférési egyenlőtlenségnek számos oka lehet, az egyik például a relatív lakásnagyság, amit a helyi rendelet preferál. Az idősek nagyobb lakása, illetve a magasabb jövedelem (nyugdíj) így kizárhatja a célcsoportot a támogatásból. 36. számú ábra Lakással kapcsolatos állítások megítélése (%) 52,1 47,8 46,2 40

43

Egy személyes 65+

Banki hitele van

Előfordult, hogy nem tudott fizetni kétszemélyes 65+

1416,11211,7 Félre tud tenni

25 26,7 20

22,2 21,3 18,7 18,2 Probléma fűteni

60 50 40 30 20 10 0

60 év fölötti háztartásfő


minta átlaga

A lakhatással kapcsolatos költségek megítélésében az idősek a fűtéssel kapcsolatos terheket tekintik a legnagyobbnak. Valószínűleg a költségek fedezésének egyik módja a fűtés korlátozása egyes helyiségekre, amennyiben erre lehetőség van. A fizetésképtelenség mindezek ellenére a vizsgált csoportok esetében 20% körül mozog, életkortól függetlenül. A banki hitelek igénylése minden negyedik időskorú háztartást érint (ebbe tartoznak a közös teherviselések a gyermekekkel is). A lakhatási terhek közül a hónap végi fizetésképtelenség az aktív korúakat tartalmazó és a gyermeket nevelő háztartások esetében fordul elő sokkal gyakrabban. Az egy felnőttből és két gyermekből álló családok esetében 50%, két felnőtt és négy gyermek esetében 71,4%, a többgenerációs családok esetében 50%‐os az esetenként fizetésképtelen háztartások aránya. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete Az időskorúak speciális helyzetét fogyasztási preferenciáik, az időskorú háztartások mérete (egy és kétfős háztartások magas aránya), valamint háztartási bevételeik jellemzői határozzák meg. 81


A legfőbb jövedelemforrás az időskorúak számára a nyugdíj. A foglalkoztatással kapcsolatos adatok tanúságai szerint a nyugdíj (nyugdíjas kor) utáni munkavállalás kifejezetten a magas iskolai végzettségű csoportok esetében gyakori. Megyénkben 2011. január 1‐én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 161.764 fő volt. Ebből nyugdíjban részesült 131.646 fő (81,4 %), nyugdíjszerű ellátásban 30.118 fő (18,6 %). A nyugdíj átlagos összege 80.963,‐ Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké 71.352,‐ Ft37 volt. A háztartáspanel kutatás során (2008 – 2010) a nyugdíjak drasztikus változásával nem kellett számolni, de folyamatosan emelkedtek a megélhetés költségei. A megkérdezett időskorúak véleménye szerint jövedelmi helyzetük romlott. Az időskorúak jövedelmük zömét az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és az egészségügyi ellátásra költik. Az időseket azok a költségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az idősek legneuralgikusabb kiadása még mindig a lakhatással kapcsolatos kiadások köre. 37. számú ábra Időskorúak fogyasztással kapcsolatos vélekedéseinek átlaga 2008 – 2010 4 3,5 3

3,69

3,63 2,93

2,84

2,5

3,86

3,61 2,5

2,63

Jövedelmem jelentős része gyógyszerre megy el Nagyon meg kell néznem, mit veszek az élelmiszerboltban

2

A megélhetés komoly gondot okoz

1,5 1

Jövedelmem jeletős része lakáskiadásokra megy el

0,5 0

2008

2010


Idősek életminősége Boerhave holland orvos kétszáz éve ezt írta az ideális emberi létezésről: „Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát. Ezeket a késői öregségig meg kell tudni őrizni.” Az öregedés folyamata olyan szükségszerűség, amelynek minden ember személyes résztvevője és a kihívások sorozatával mindenki saját személyisége révén küzd meg. Az időskori személyiség fő dimenziói az aktivitás és a hangulat, mindkettő erősen korrelál az életelégedettség szintjével. Az „Aktív idősödés” 2012 riport38 ‐ az idősek életkörülményeit vizsgálja az Európai Unió országaiban. A felmérés az egyes országok elégedettségét az egészség (health), munka (work), mindennapi életkörülmények (day to day activities), személyes kapcsolatok (personal relationships) mutatók vonatkozásában hasonlítja össze. Magyarország szinte valamennyi területen elmarad az EU 27 átlagától. Életkori megoszlást tekintve az 55 év felettiek elégedettségi mutatói szintén alatta maradnak az uniós átlagnak, amelyet az alábbi táblázat adatai szemléltetnek. 37

Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások 38

Special Eurobarometer – Active Ageing 2012 82


38. számú ábra

Forrás: Special Eurobarometer – Active Ageing 2012

Az idősek szubjektív jólétének mutatóit kutató Giczi Johanna szerint a korábban feltételezett változók közül a lakóhely minősége és az egészségi állapot nem befolyásolja az idős emberek hangulatát. A legerősebb változók sorrendben a házastárs elvesztése, a szegénység, illetve a szegénységtől való félelem, a gyermekeik jövője miatti aggodalom voltak. (Giczi; 2008) A helyi kutatás során vizsgálták az idősek „hangulatának”, szubjektív életminőségének 2008 és a 2010 évek közötti változását is (Patyán; 2010). Az eredmények szerint az idősek saját helyzetükkel kapcsolatos megítélése nem változott lényegesen, mely főként a nyugdíj – adta jövedelembiztonsággal magyarázható. A kutatás a szubjektív életminőséget négy fő változócsoport mentén elemezte (fogyasztás, akadályozottság, elidegenedés, részvétel). A vizsgálat eredményi szerint lényegesen nem változtak a fogyasztási szokások, és az elidegenedés érzése39 sem erősödött városi idős korosztály körében. A városi idősek örvendetesen magas pontszámokat adtak az idősek társadalmi megbecsültségével és a család támogató szerepével kapcsolatos állításokra. 6.2 Idősek munkaerő‐piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek foglalkoztatására hatással vannak az aktív korúakra vonatkozó munkaerő‐piaci lehetőségek is, hiszen, ha egy gazdaságban nagy munkaerőigény van, akkor az időseknek is jobb esélyei vannak arra, hogy a nyugdíjuk mellett dolgozzanak. Az 59 év feletti idősek korcsoportjában 2010. évig nagyon kevés volt azon személyek száma, akik az illetékes munkaügyi kirendeltségeknél regisztráltatták magukat, így legálisan munkához, valamint a kirendeltség által szervezett képzésekhez szerettek volna jutni. 2011. évi jogszabályi változások következtében a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerbe történő regisztrálásának feltételei módosultak, melyre tekintettel a korcsoportból sokan regisztráltatták magukat. Az idősek, illetve az idősödő emberek alacsony havi jövedelmükre (nyugdíj) tekintettel szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet, erre azonban akkor kapnak/kaphatnak esélyt, ha olyan szaktudással, és sok éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amely az adott munka elvégzéshez elengedhetetlen. 39

Fő kérdések: Gyakran félek egyedül.; A modern világ dolgaiban nehezen tudok eligazodni. 83


További ösztönzés lehet a munkáltatók számára az, hogy Magyarországon bevezetésre került azon jogszabályi rendelkezés, mely szerint az 55 év feletti személyeket foglalkoztatók 50%‐os társadalombiztosítási járulékcsökkentésben részesülnek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Számos európai államban az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, valamint a szociális szolgáltatások területén dolgoznak önkéntes segítők, leggyakrabban a helyi közösség, vagy a rászoruló érintettek köréből. Az önkéntes munka így emeli a közszolgáltatások társadalmi megbecsültségét, presztízsét. Az önkéntes segítők számos olyan programban tudnak humán erőforrást biztosítani, amely nem igényli a szakember magas szintű tudását, felkészültségét. Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában hasznosítani lehetne az idős, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait. A fizetett munkától való visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről az intézmények szakdolgozóinak leterheltsége is csökkenthető lenne. Az idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. Sok szolgáltató azt gondolja, ha azt hirdeti, hogy az intézmény nyitott, akkor majd beszállingóznak az önkénteskedni vágyók. A valóságban azonban ez nem így van. Ki kell alakítani az önkéntes munka helyét, presztízsét, funkcióját a szervezetben, toborozni kell a segítőket, fel kell őket készíteni a munka végzésére, támogatni kell őket a mindennapokban. Az önkéntes munka nem ingyenmunka, hanem olyan tevékenység, melynek a szociális szolgáltatás részévé kell válnia. Az idősek aktív társadalmi szerepvállalása leginkább önszerveződéseikben érhető tetten. A nyugdíjas szervezetek, egyesületek az idősek számára legkedveltebb társadalmi szerveződések, s e szervezetek lehetnek a döntéshozók partnerei a helyi ügyek egyeztetésében. Számos olyan program működik hazánkban, ahol e szervezetek segítséget, támogatást nyújtanak időskorú társaiknak, tanácsadást tartanak, segítenek a legrászorultabbaknak, így az idősek támogatásának olyan szegmensét képezik, melyet formális, intézményes eszközökkel nem lehetséges lefedni. Nyíregyházán tervezzük a „Kortárs‐nyugdíjas egészségre figyelők társasága” megalakítását, önkéntes munka szervezését az egészségügyi alapellátásban. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az emberek döntő többsége egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy az idősebb korosztállyal szemben is megvalósulhat diszkrimináció, a jelenséget egyáltalán nem problémaként tartják számon, és más védett tulajdonságokkal (pl. etnikai hovatartozás, fogyatékosság, vallási vagy világnézeti meggyőződés stb.) ellentétben alábecsülik az ilyenfajta megkülönböztetés elleni fellépés fontosságát. Ezen a területen nagy a látencia, és jellemzően nem élnek az érintettek azon jogukkal, hogy panaszukkal a kompetens szervezethez, hatósághoz forduljanak. Célunk a szükséges információkhoz történő hozzáférés elősegítése, figyelemfelkeltés.

84


6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősek arányának növekedése a szociális szolgáltatások (alap‐és szakosított szolgáltatások) iránti igény növekedését eredményezik. A szolgáltatások szervezésénél elsődleges alapelv az otthoni, saját lakókörnyezetben történő ellátás. Az alapszolgáltatások rendszerén belül elsősorban az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás és a nappali ellátás szolgálják az idős lakosságot. A statisztikai adatok szerint ezen szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben veszik igénybe országos, regionális és megyei szinten egyaránt. 39. számú ábra Szociális alap és szakosított ellátásban részesülők országos, regionális és megyei szinten 2000‐2011 között Területi egység 2000 2005 2008 2011 szociális étkeztetésben részesülők ország 98.158 106.702 107.803 155.091 Észak‐Alföldi régió 15.236 19.312 20.583 32.264 Sz‐Sz‐B. megye 6.215 8.693 9.902 15.489 házi segítségnyújtásban részesülők ország 40.292 45.130 48.120 87.941 Észak‐Alföldi régió 7.226 8.571 8.746 23.176 Sz‐Sz‐B. megye 2.935 4.030 4.407 11.787 nappali ellátásban részesülők ország 39.917 39.742 37.964 37.066 Észak‐Alföldi régió 7.669 7.553 7.739 8.122 Sz‐Sz‐B. megye 3.886 3.690 3.597 4.010 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezésben részesülők ország 72.183 81.425 84.444 88.886 Észak‐Alföldi régió 10.939 12.555 12.786 13.542 Sz‐Sz‐B. megye 4.217 4.989 5.219 5.666 Forrás: Idősügyi Program Nyíregyháza 2012.

Helyi szinten az ellátások nyújtásában önkormányzati (társulás keretében), egyházi és nem állami szervek vesznek részt. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ hosszú évek óta szervezi a különböző szolgáltatásokat. Az intézmény jelentős strukturális változásokat követően 2012. tavaszától nemcsak az alapszolgáltatások, hanem a szakosított ellátás biztosításában is részt vesz.

85


A házi segítségnyújtást ‐ amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani ‐ 7 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; jelenleg 600 fő a működési engedély szerint ellátható személyek száma. A város területén több szolgáltató működik, elsősorban egyházi fenntartásban, akik szintén felvállalták a segítségnyújtás e formáját. A Központ a házi segítségnyújtás mellett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is biztosít, valamint otthoni szakápolás és hospice csoportot működtet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ szervezetén belül működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban működő készülékek száma jelenleg 135 db, mely Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén élő ellátottaknál van kihelyezve. A társult településeken jelenleg 96 db kihelyezett jelzőkészülék működik, amelyek segélyhívásait az Intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat. 2013. július 1‐től a szolgáltatás biztosítása állami feladat. Az otthoni szakápolás célja azon betegek szakápolási feladatainak ellátása, akik részére a háziorvos, vagy a fekvőbeteg‐szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvos a szakápolást elrendeli. Az otthoni hospice 2010. május 1‐től működik, amelynek célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. A nappali ellátás jelenleg 7 telephelyen biztosított. Az idősek klubjai az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. A klubokban kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is nyújtson tanácsadást, támogassa az önszerveződő közösségek működését, és szabadidős tevékenységek szervezését. Időskorban krízis helyzetet okozhat a nyugdíjazás, az élettárs‐hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, az önálló életvitel feladása. Az idősek körében végzett munka alapja az egyéni állapot, valamint a szükséglet felmérés, és az így elkészülő gondozási terv. A nappali ellátásban a mentális és szociális szakemberek együttesen tudják segíteni a rászoruló embereket. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ a nappali ellátást igénybevevő idős személyek részére biztosít étkeztetést (napi egyszeri meleg ételt) saját konyhával. A 3. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Csaló köz 11‐ 13.) hétvégi és ünnepnapi meleg étkezés, a 7. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Dália u. 1.) a reggeli és a vacsora is biztosított. Az étkeztetést Önkormányzatunk a város területén 2011. októberétől a Nyíregyháza ‐ Városi Református Egyházközséggel kötött ellátási szerződés keretén belül biztosítja. Az idősellátásban jelentős szerepe van a tanyagondnoki szolgáltatásnak. A szolgáltatást a város területén illetve a város környéki tanyák területén a Human‐Net Alapítvány és a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (Joób Olivér Szeretetintézmény) biztosítja. A szakosított ellátások keretébe tartozó idősek otthona ellátása strukturálisan szintén a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központban biztosított. A szolgáltatás két telephelyen, a Pacsirta u. 29‐35. szám (43 fő) és a Rozsnyai u. 8/a. szám alatt (20 fő) működik. A város legrégibb bentlakásos intézményét a Szivárvány Idősek Otthonát, 2011. októberétől a Nyíregyháza‐ Városi Református Egyházközség ellátási szerződés keretében működteti. 86


b) idősek informatikai jártassága Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos on‐line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségből. Az infokommunikációs technológia és az ilyen eszközök használata sokat segít az időskorúak informálásában, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésében. A városi háztartások 73%‐ában volt Internet szolgáltatás 2010‐ben, míg a csak időseket tartalmazó háztartások esetében ez a ráta az előbbi fele, 34% volt. Mobiltelefon a háztartások 91%‐ában volt elérhető, de már az idős háztartások 70%‐a is rendelkezett mobil szolgáltatással. Az idősek iskolai végzettsége emelkedik, várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. A 2008‐as koncepcióban megfogalmazott feladatok (idősek klubjában internet‐szobát kialakítása, számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamok szervezése), mivel csak részben valósultak meg, továbbra is szükséges a lehetőségeket keresni. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata fokozott figyelmet fordít a generációk közötti kapcsolat erősítésére, különböző programok megvalósításán keresztül. A város évek óta pályáztatással forrást biztosít a generációk egymás közötti karácsonyi programját megvalósító szervezetek számára. Jellemző az óvoda és idősek klubjai közötti programszervezés, együttműködés, de elő kell mozdítani az általános és középiskolás korú gyermekek, az oktatási intézmények és az idősek közötti kapcsolatot. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2008. évi Idősügyi Programja célként fogalmazta meg a tanulási lehetőségek megteremtése, a megfelelő információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat megszervezését. 2009‐2011 években évente 4‐5 alkalommal megrendezésre kerülő üléseken különböző témakörökben (egészségügyi, lelki egészségvédelem, szociális szolgáltatások stb.) előadások, ismertetők hangzottak el. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ az Akadémia működésének keretében számos időseknek szóló, valamint az idős embereket aktívan bevonó programsorozatot valósított meg. A rendezvény sorozat nagy sikerére tekintettel célszerűnek tartjuk az Akadémia működtetését. Az Önkormányzat 2012. májusában létrehozta, megújította az Idősügyi Tanácsot, mely az önkormányzat mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület. Feladata az idős állampolgárok életkörülményeinek javítása, az őket érintő problémák feltárása, megismerése és lehetőségek szerinti megoldása, vélemények, és információk cseréje, valamint a különböző célok és törekvések megismertetése és egyeztetése. A Tanács feladatait éves munkaterv alapján végzi. Nyíregyházán működik a Szépkorúak Sportja Klub. Ez 2008‐ban indult 14 fővel, ma összesen 280 fős a tagság. A Városi Stadionban május 2‐től minden csütörtökön 9‐12 óra között ingyenes használata biztosított különböző pályáknak (jóga, teke, tenisz stb.).

87


6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Szükséges az idősödő és idős emberek Alacsony az idősödő és idős emberek foglalkoztatási szintjének javítása: foglalkoztatása. ‐ a 45 év felettiek foglalkoztatási arányának növelésével, a szenior foglalkoztatás fejlesztésével, a munkaerőpiacról való korai kikerülés megelőzésével ‐ a nyugdíjba kerülés korcentrumának növelésével, a rugalmas, az atipikus, a munkavégzési aktivitásnak megfelelő munka‐ és jogi környezet kialakításával ‐ a munkaerőpiacra való visszatérés elősegítése az információs technológiai képességek és készségek elsajátításával, mindenki számára hozzáférhető képzések/átképzések rendszerének fejlesztése, a felnőttkorban való képzés módszertanának fejlesztése, ‐ egyéni szinten az időskorra való felkészüléshez szükséges aktivitás elősegítése, támogatása, a karrierépítéshez hasonló módon - idősek foglalkoztatását segítő szervezetek közreműködése, a foglalkoztatást támogató és elfogadó jellegű gazdasági és társadalmi magatartási minták, jó gyakorlatok bővítése és fejlesztése Nem megfelelő az időskorú lakosság tanulásának ‐ információs‐kommunikációs technológiai elősegítése. ismereteik fejlesztése, ‐ az alternatív, tanulási lehetőségekhez történő hozzáféréssel, a képzések támogatásával, élethosszig való tanulás lehetőségének megteremtésével, ‐ e‐learning, e‐információ és az e‐szolgáltatások továbbfejlesztése, elérésükhöz történő hozzáférés és hozzájutás támogatása, célzott programok az idősek számára a digitális tudás fokozása érdekében. Alacsony az idősek részvétele az önkéntes ‐ az idősödő, valamint az idős emberek bevonása az munkában. önkéntes munka világába, mellyel az idősödő generáció tudásának elismerése és hasznosítása is megvalósul Kevés azon programok száma, amelyek a ‐ az idősödés folyamatának pozitív bemutatását a társadalom egésze számára pl.: programok generációk közötti szolidaritás erősítenék. szervezése a fiatal generációnak, melyeken keresztül a folyamatot megismerik, ‐ programok szervezése pl.: óvodák és idősek klubja együttes programszervezése a kapcsolatok 88


erősítése céljából az egészség megőrzéséért történő felelősségvállalás erősítése az egyén részéről is ‐ az egészségtudatos magatartás és az időskorra történő felkészülés támogatása, ‐ a sport és a mozgás jó hatásaira tekintettel a rendszeresen sportoló idősek, és a szeniorsport támogatása, ‐ a lelki egészség védelmének erősítése, különösen a depresszió elleni küzdelem, a szorongásos tünetek megelőzése, kezelése, a veszteségek feldolgozásának területén, megkülönböztetett figyelemmel az idősödés „elnőiesedésére” ‐ az elsődleges prevenció erősítése, szűrőprogramokon való részvétel biztosítása, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása és a Alacsony az idősek anyagi biztonsága, ‐ kötelező nyugdíjbiztosítás mellett ösztönözni kell az önkéntes kiegészítő rendszerekben való életminősége. részvételt, ‐ erősíteni kell az öngondoskodás szemléletét, - indokolt és szükséges a munkaerőpiacon maradás, illetve az oda való visszatérés ösztönzése, - emberi jogok érvényesülését és az emberi méltóság megőrzését támogató környezet megerősítése a közbiztonság növelésével ‐ idősbántalmazások kezelése megelőzéssel, enyhítéssel, szakszerű ellátással, felvilágosítással Nem elegendő azon szolgáltatások száma, ‐ a szolgáltatások fejlesztése járuljanak hozzá a amelyek integrált egészségügyi és szociális rekreáció és a rehabilitáció lehetőségeihez, valamint a readaptációhoz, szolgáltatásokat nyújtanak. - szolgáltatásokhoz és az ellátásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek csökkentése, ‐ az idős emberek esélyegyenlőségének biztosításához fokozott figyelmet szükséges fordítani – tanácsadással és megfelelően kifejlesztett szerkezetekkel – a lakások szükség szerinti átalakíthatóságára és biztonsági felszerelésekkel történő ellátottságára Magas kockázatú csoportok (75 év feletti, egyedül élő, helyi közösségben izolálódó, kapcsolatok nélküli, rossz egészségi állapotban lévő, mentálisan hanyatló, települési hátrány miatti, szociálisan rászoruló, alacsony jövedelmű) idősek elérése célzott programokkal, a kockázatok csökkentése (önkéntes programok, közösségfejlesztő programok, személyes szolgáltatások célzása, veszélyhelyzetek megelőzése).

Nem megfelelő az idős korosztály egészségi állapota.

89


7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége „Semmit a fogyatékkal élő emberekről a fogyatékkal élő emberek nélkül”40 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. A fogyatékossággal élő emberek számára fontos, hogy megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékossággal kapcsolatos problémák (egészségügyi ellátásuk, oktatásuk, foglalkoztatásuk, a társadalomban való részvételük, beilleszkedésük, rehabilitációjuk) nem tekinthetők egyéni problémának. Sokak szerint a fogyatékossággal élő személyek problémái ma már ugyanolyan kihívást jelentenek a világ számára, mint a túlnépesedés vagy a tömeges szegénység. Mindezek csak világméretű összefogással, nemzetek közötti együttműködéssel, az erőforrások összehangolásával, a tapasztalatok megosztásával, a megoldást elősegítő programokkal orvosolhatók. Számos nemzetközi dokumentum, jogszabály41 kívánja elősegíteni a fogyatékos emberek tekintetében is az emberi, a polgári jogok érvényesülését. A nemzetközi jogi törekvésekből, valamint a normális életfeltételekért és az önálló életvitel biztosításáért küzdő mozgalmak nézeteiből fogalmazódtak meg és fejlődtek szemléletformáló erővé azok az alapelvek, amelyek ma már a társadalmi cselekvést formálják. Ezek közül a két legfontosabb a normalizáció és az integráció, ezen túlmenően fontos az önrendelkezés, önállóság, autonómia, participáció (részvétel), prevenció és rehabilitáció elve. A normalizációs42 elv azt jelenti, hogy minden sérült vagy értelmileg akadályozott ember számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. Az integráció az emberi kapcsolatok, a másik integritásának kölcsönös elismerése, a közös alapértékek és jogok alapján működnek. A társadalmi integráció az állampolgárrá válásra vonatkozik, különös tekintettel a törvényes jogokra, igényekre, valamint az egyéniség fejlődéséhez, a személyiség éréséhez és a teljes élethez szükséges feltételek megteremtésére. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás nagy kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ezen elvek érvényre juttatása nemzetközi és hazai szinten egyaránt fontos. A fogyatékossággal élő személyek számát egyes ENSZ források több mint 500 millióra, más források 650 millióra teszik világszerte. Európában – a European Disability Forum adatai szerint – 50 millió fogyatékos ember él.43

40 A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása Európa esélyegyenlőségi stratégiája 41

ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat (1948), Európai Szociális Charta (1961), 1981 a Fogyatékosok Nemzetközi Éve, 1983‐1992 a Fogyatékosok Évtizede, Amszterdami Szerződés 1997, Madridi Nyilatkozat 2002 42 Nirje,Bengt‐Perrin,Burt:A normalizációs elv és félreértelmezései)1998 ÉFOÉSZ kiadásában Bp 90


Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor került sor, ez utóbbi szerint országos szinten 577 ezer fő volt a számuk, ez a népesség 5,7%‐át tette ki. Az adatfelvétel ‐ a KSH szerint is ‐ alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, így a létszám 600 ezer főre becsülhető. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8%). A fogyatékos személyek 17%‐a születése óta szenved fogyatékosságban. A fogyatékos személyek körén belül: – a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6%, – értelmi fogyatékosok aránya megközelítőleg 10%, – a vak és gyengénlátó emberek aránya 14,4%. – hallás‐, beszédzavar‐fogyatékosságban kb. 10%‐uk szenved. – Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6%. 44 A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Nyíregyházán a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban részesülők száma a következőképpen alakul. 40. számú ábra A fogyatékossági támogatásban részesülők megoszlása Nyíregyházán Év

Vakszemélyi Látási Mozgásszervi Értelmi Hallási járadékos fogyatékos fogyatékos fogyatékos fogyatékos

Autista Halmozottan fogyatékos

2 008

76

445

606

78

72

1

38

2 009

74

450

649

81

72

1

35

2 010

72

462

652

85

72

2

29

2 011

70

460

653

85

71

3

32

449

650

84

71

4

31

2 012 65 Forrás: Magyar Államkincstár

A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl az egyes fogyatékossági csoportokban különböző mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. Az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékos emberek a munkavállalók egyik legjelentősebb és leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerő‐piaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet, illetve ha valaki 43

http://www.un.org/esa/socdev/enable/diswpa01.htm http://www.un.org/disabilities/convention/facts.shtml A hivatkozások megtalálhatóak az Értelmei Fogyatékossággal élők helyzetének jogi aspektusa és az Új Polgári Törvénykönyv tervezete című kiadványban 44 Az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat) 91


már gazdaságilag aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy vissza tud menni korábbi munkahelyére. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek anyagi szűkössége elsősorban a munkaerő‐piaci lehetőségek korlátozottságára vezethető vissza. Nem jutnak a megélhetésüket biztosító foglalkoztatáshoz, munkához, így nincs más lehetőség számukra, mint a társadalombiztosítási és az önkormányzati szociális támogatások igénybevétele. A munkaerőpiacon való részvétellel (normál vagy védett munkahelyen) pénzbeli és nem pénzbeli járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami pozitív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenően a munka elősegíti a személyiség fejlődését, meghatározott statust és elismertséget biztosít. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítás járulékot fizetnek, önálló életvitelre képesek stb. A gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos népesség között már 1990‐ben is jelentős volt a különbség, s ez a 2001‐re sem változott. A népszámlálás évében a fogyatékos embereknek mindössze 9 %‐a dolgozott, míg ez az arány a nem fogyatékos népességnél 38 % volt. Az Európai Unióban a fogyatékos emberek 40‐50 %‐a (a súlyosan fogyatékosok 30‐40 %‐a) foglalkoztatott személy. 45 A fogyatékossággal élő személyek iránti munkaerő‐piaci kereslet igen alacsony, amelynek okai 46 a) az érintettek alacsony foglalkoztathatósági szintje  hiányos végzettség, képzettség,  megkopott kulcsképességek,  elbizonytalanodott személyiség, b) munkáltatók alacsony befogadási készsége  jelentős különbség a kereslet és kínálat között,  félelem a többletfeladattól és költségtől,  sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció. Az aktív korú fogyatékos emberek munkavállalási esélyei azért rosszabbak a népesség egészénél, mert jóval alacsonyabb az iskolai végzettségük. Míg a fogyatékos emberek 70%‐a maximum 8 általános osztályt végzett el, addig a nem fogyatékos személyek esetében ez az arány 50%‐os. Felsőfokú végzettséggel a fogyatékos emberek 5%‐a, míg a nem fogyatékosok 10%‐a rendelkezik. A foglalkoztatás célja, hogy a fogyatékos emberek minél „teljesebb, hasznosabb tagjai legyenek a társadalomnak”. Ehhez három alapelv kapcsolódik szorosan: ‐ a prevenció: a fogyatékos állapot romlásának megelőzése, ‐ az integráció: a fogyatékos emberek kapcsolatainak erősítése más emberekkel és intézményekkel, ‐ a rehabilitáció: a fogyatékos emberek képességének növelése arra, hogy állapotukat és képességeiket javítsák. A foglalkoztatás rendszerében jelentős szerepe van a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének, védett munkahelyeknek (pl.: Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft.), a fogyatékossággal élő személyek képzését biztosító intézményeknek (Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és EGYMI, Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat, Start Szakiskola), átképzést vállaló intézményeknek, tanácsadó szolgálatoknak, valamint a fogyatékkal élők részére ellátást nyújtó civil szervezeteknek, akik ellátottjaik részére helyben végezhető munkákat szerveznek. 45 46

Gere Ilona: Foglalkozási rehabilitációs stratégia In: Háló XIV. évfolyam 1. szám 2008. január Bánfalvy Csaba: Fogyatékosság és szociális hátrány In: Illyés (Szerk.) 2000 92


b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nyíregyháza területén számos szociális intézmény segíti a fogyatékkal élőket és családjaikat. Az Szt. alapján a tipikusan fogyatékkal élőket segíti a fogyatékos személyek nappali ellátása és a támogató szolgáltatás. Természetesen az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idősek nappali ellátása keretében is vannak látás, hallás, mozgássérültek, vagy halmozottan fogyatékos személyek, akiknek az ellátása magas szakmai felkészültséget igényel. A 2003. év óta bevezetett támogató szolgáltatás igen elterjedt. A NYITÖT által fenntartott Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ mellett számos nem állami (alapítványok, egyesületek) és egyházi szervezet vállalta e formában a fogyatékos személyek ellátását. 2008‐ban jelentős változás történt e szolgáltatás működtetése és finanszírozása terén. A 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet alapján a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás biztosítása pályázati rendszerben történik. Egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthat be pályázatot. A finanszírozás alaptámogatásból és teljesítménytámogatásból áll. E jogszabályi változás következménye volt a támogató szolgálatok integrálása. 2007‐ben bevezetésre került a szociális rászorultság fogalma, ami a támogató szolgáltatás esetében azt jelenti, hogy a súlyosan fogyatékos személy47 a szolgáltatást ‐ személyi segítést és szállító szolgáltatást is‐ ingyenesen veheti igénybe. A nappali ellátás (a NYITÖT által fenntartott Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ mellett számos nem állami és egyházi szervezet biztosítja ezt a formát is Nyíregyházán) a napközbeni tartózkodásra, a társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére szolgálnak, ezen kívül a szociális foglalkoztatás megvalósulásának helyszíne. A szociális foglalkoztatás jogi szabályozásának bevezetése előtt is történt foglalkoztatás az intézményekben, bár ez kiszámíthatatlanabb volt. Amennyiben az elkészített árut nem lehetett értékesíteni, telített volt a piac vagy nem volt rá igény, akkor megszűntek a foglalkoztatások. A szociális foglalkoztatás támogatott formái: munka‐rehabilitáció és fejlesztő felkészítő foglalkoztatás. A munka‐rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő‐ felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés. A fejlesztő‐felkészítő foglalkozás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerő‐piacon történő önálló munkavégzésre. 2012. december 31‐ig a NYITÖT fenntartásában működött a szakosított ellátások közül a Kék Szirom Lakóotthon, amely ellátottak részére életkorúknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít. A városban több egyéb fenntartásban működő lakóotthon biztosít tartós bentlakásos elhelyezést a fogyatékkal élők részére. Tartós bentlakásos elhelyezést biztosít még a fogyatékosok otthona intézmény. A Nyíregyháza‐Városi Református Egyházzal kötött ellátási szerződés alapján az Egyház működteti a Szivárvány Idősek Otthona szervezeti keretében levő 30 férőhelyes fogyatékosok otthonát. A jogszabályi változások alapján a jövőben a támogatott lakhatás (állami feladat) segíti majd a fogyatékkal élők mindennapjait. Ezen ellátás keretében lakhatási szolgáltatást, esetvitelt, kísérő támogatást, valamint szükségletfelmérés alapján étkeztetést, ápolást, fejlesztést szükséges biztosítani. Ilyen ellátás jelenleg nem működik a város területén, a fogyatékkal élők integrációja érdekében azonban meg kell keresni annak lehetőségét, hogy támogatott lakhatás működjön a város területén.

47

Súlyosan fogyatékos: az 1993. évi III. törvény 65/C § (5) bek. alapján a fogyatékossági támogatásban, a vak személyi járadékban illetve a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy 93


Számos program valósul meg az intézményekben, szolgáltatások során. Kiemelendők ezek közül a nemzetközi projektek, amelyek során európai szakemberekkel együtt tapasztalatcsere, jó gyakorlatok gyűjtése, kapcsolatépítés valósul meg:  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a civil szervezetek bekapcsolásával 2006. szeptember 07‐10. között egy találkozót szervezett, „Egyenlő eséllyel Európában”, Összefogás az akadálymentesség és a hátrányos helyzetben lévők esélyegyenlőségének előmozdítására a testvérvárosi kapcsolatok keretében. A találkozó megvalósítására, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az EU Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóság értesítése szerint a Town Twinning (DG EAC n 25/05 „Az Aktív Európai Polgárságért” Testvérvárosi tevékenységek támogatása a polgárok találkozója) pályázatán támogatást nyert, mely a rendezvény szervezéséhez és a résztvevő városok útiköltségéhez nyújtott hozzájárulást.  HU‐RO: a Magyar‐Román határon átnyúló együttműködési program egyik alkotó eleme fogyatékossággal élő személyek segítését végző szervezetek találkozója, szakmai tapasztalatcsere és kulturális rendezvényen szervezése volt (Speciális Olimpia Szatmárnémetiben, közös szakmai nap Nyíregyházán).  Az „Európa a Polgárokért”, az 1.2. intézkedés ‐ a testvérvárosok közötti tematikai hálózat kiépítése – program keretében valósul meg a „From Integration to Inclusion” projekt. A projekt vezetője Iserlohn városa, a partnervárosok pedig Nyíregyháza és a lengyel Chorzow városa. A projekt keretében három konferencia megszervezésére kerül sor (kettő lezajlott: Iserlohnban és Nyíregyházán). A tanácskozás középpontjában az információcsere, és azoknak az intézkedéseknek a tapasztalatcseréje, melyek elősegítették a fogyatékkal élő emberek bekapcsolását a hétköznapokba (az oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás területén). Nyíregyháza elnyerte a Hozzáférhető Város díjat 2012‐ben. Az Európai Bizottság által 2010‐ben kezdeményezett Európa Díjra az Akadálymentes Városokért (Access City) hazánkból négy város, Kaposvár, Szolnok, Pécs és Nyíregyháza pályázott 2010‐ben és 2011‐ben. Ugyan egyik város sem kapott helyezést, a benyújtott pályázatok komoly akadálymentesítési törekvésekről tettek tanúbizonyságot. A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, amely mindkét évben tagja volt az Európa Díj az Akadálymentes Városokért nemzetközi zsűrijének, úgy döntött, hogy díjat alapít azoknak a városoknak, amelyek elkötelezettek a hozzáférhető városi környezet megvalósítása, az esélyegyenlőséget kiemelten kezelő várospolitika folytatása és a fogyatékos emberek helyi szervezeteivel való szoros együttműködés kialakítása mellett. A Tanács a négy magyarországi város munkáját ismerte el az akadálymentesítés és egyenlő esélyű hozzáférés területén. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Helyi szinten a 46/2012. (XII.14.) önkormányzati rendelet alapján az önkormányzat méltányossági jogkörben magasabb összegű ápolási díjat állapít meg annak a személynek, aki halmozottan fogyatékos személy ápolását végzi. Halmozottan fogyatékos az, akinek Szt. 41. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább kétfogyatékossága van. 2012‐ben átlagosan 60 fő részesült e támogatási formában. Szintén a helyi rendelet alapján lakhatást segítő támogatás állapítható meg, ha a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül vagy súlyosan fogyatékos. A támogatás összege havonta 1200 Ft. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fizikai, érzékszervi és értelmi fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítása, mely megkönnyíti a közlekedést, a tájékozódást és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben az érintett személyek fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. Megkülönböztetünk fizikai (az épített környezetre 94


vonatkozó), illetve infokommunikációs (az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó) akadálymentesítést. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata nagy erőfeszítéseket tesz az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek és közterületek valamint az azokon belül nyújtott szolgáltatások tervezésére, megvalósítására és biztosítására. A mozgásukban korlátozottak részvételét elősegítő fizikai akadálymentesség mellett a többi fogyatékos csoport számára infokommunikációs eszközökkel, így többek között a gyengén látók számára kontrasztos színhasználattal, tapintható információkkal biztosítjuk az épületek teljes körű használhatóságát. Ezen területen elért eredményeink közül néhány példa: a) Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Az épület Nyíregyháza központjában áll, a megye legnagyobb nyilvános könyvtára. Az akadálymentesítés munkáira épület 2002‐ben kezdődött korszerűsítése, bővítése nyújtott lehetőséget. A meglévő adottságok miatt a könyvtárba való bejutás a főbejáratnál korlátlifttel, a nyugati oldali fronton azonban szintben is lehetséges. Az egyes szintek közötti közlekedést akadálymentesített személylift biztosítja. Az épület, díjazás nélküli elismerésben részesült „Az év akadálymentes épülete 2005” pályázaton. b) Esély Centrum Az Esély Centrum‐elnevezésű komplexum, amely az Európai Unio Phare, és a Magyar Köztársaság támogatásával, mintegy 1,5 milliárd forintos beruházás eredményeként valósult meg. A 2006. szeptember 1‐től működő Esély Centrum közel 3000 m2 területen helyezkedik el, négy fő épületből áll, területén 132 db parkolóhely található. A centrum speciális megoldásokkal, különleges eszközökkel teljesen akadálymentesen került kialakításra, amely nem csak a fizikai, hanem info‐ kommunikációs akadálymentesítést, térben elhelyezett információs táblák, piktogramok – siketek és nagyothallók tájékozódását segíti elő( pl.:a konferencia terem beépített indukciós hurokkal ellátott, infrasugaras induktív tolmácsrendszer van beépítve, 200 db normál fejhallgató, 200 db fejhallgató nagyothallók részére). A létesítmény „Az év akadálymentes épülete 2006” pályázaton megosztott első helyezéssel elnyerte az „Az év akadálymentes épülete” címet. c) Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az iskola 1973‐ban átadott, mostanra már igen elavult oktatási épületét, a beruházás során átalakítással, bővítéssel és rekonstrukcióval tették a mai kor követelményeinek megfelelővé. A meglevő oktatási épület, az új tornacsarnok és környezete teljes körű akadálymentesítéssel valósult meg, új akadálymentes főbejárat és mellékkijáratok kialakításával, szintenkénti akadálymentesített WC‐k valamint a tornacsarnokban akadálymentes zuhanyozó létesítésével, lift beépítésével, továbbá a meglevő közlekedőterületek és bejárati ajtók átalakításával, vakok és csökkentlátók számára vezetősávok kialakításával, akadálymentes korlátok felszerelésével és információs jelzések elhelyezésével. Az iskola udvarán, az intézményi létszámnak megfelelően 18 db új gépkocsi parkoló lett létesítve, amelyek közül 2 db a mozgáskorlátozottak számára van kialakítva és fenntartva. A középületek, intézmények akadálymentesítettségét az 1. számú melléklet 7.3.1. számú táblázat szemlélteti. A táblázatból kitűnik, hogy a vakok és gyengénlátók helyzete a tájékozódás és közlekedés tekintetében a leghátrányosabb. A középületek közül az igazságszolgáltatás, ügyészség és rendőrség épületei (indukciós hurokerősítő‐rendszerrel felszerelt terek kivételével) szolgálják teljes mértékben a fogyatékossággal élő emberek tájékozódását és mozgásuk segítését. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A nyíregyházi Polgármesteri Hivatal (2013‐tól a Járási Hivatal is itt kapott elhelyezést) európai szintű ügyfélcentrummal rendelkezik (2010 tavaszától üzemel). A fogyatékos személy számára is akadálymentesen megközelíthető, modern ügyfél hívórendszerrel, külön mozgáskorlátozottak számára 95


kialakított, kerekesszékkel könnyen megközelíthető ügyfélablakkal ellátott komplexumban egy helyen intézhető el szinte valamennyi okmányokkal kapcsolatos, szociális és adóügyek. Információs pult és mozgáskorlátozottak részére kialakított illemhelyiség szolgálja az ügyfelek érdekeit. A nyirhalo.hu weboldalon a szükséges nyomtatványok elérhetők elektronikusan is. Egyes ügycsoportok on‐line rendszeren keresztül elintézhetők, néhány on‐line rendszerben megindítható, jelentős részében azonban még személyes megjelenés útján bonyolíthatóak, többségében azonban előre egyeztetett időpontban. Az Önkormányzat több területen –szociális, oktatás és képzés, foglalkoztatás, kultúra – biztosít szolgáltatásokat a fogyatékos személye számára. Ezek a  korábban említett támogató szolgáltatás: a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátást célozza meg, szállító szolgáltatással és személyi segítéssel,  nappali ellátás: fogyatékos személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletekre és megfelelő feltételek esetén a munka‐ rehabilitációs és fejlesztő‐felkészítő foglalkoztatásra,  korai fejlesztésben, gondozásban azok a három‐ötéves gyermekek vesznek részt, akik fogyatékosságuk miatt nem kapcsolódhatnak be az óvodai nevelésbe. Az ötödik életév betöltése után, ha a gyermek súlyos fogyatékossága miatt nem tudja a tankötelezettségét teljesíteni, a fejlődését segítő fejlesztő felkészítésben vesz részt. Ezen ellátási formák egy része valósul csak meg a közoktatás rendszerében, a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása keretében (korai gondozási és fejlesztő központ, konduktív pedagógiai ellátás),  jelnyelvi tolmácsszolgálat: 2003. januárban alakult a Tolmácsszolgálat. Tevékenységük során a hallássérült emberek számára kommunikációs akadálymentesítést végeznek, nem csak jelnyelven kommunikáló ügyfeleknek segítenek, hanem igény szerint nagyothallóknak és beszédfogyatékosoknak is, akár orális tolmácsolással – azaz szájról olvasási képet mutatva – akár jegyzetelő tolmácsolással, igény szerint. A hivatali tolmácsolásokon kívül évek óta lát el pódiumtolmácsolásokat (színházi előadások, kulturális rendezvények) amivel a hallássérültek bevonhatók a halló világ által természetesen megismerhető színházi világba, szélesítve ezzel tájékozottságukat, látókörüket. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A fogyatékosakat foglalkoztató civil szervezetek intézményeinek akadálymentesítettségét mutatja az 1. számú melléklet 7.3.2. számú táblázat. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közterek, közutak kialakítása során kiemelt figyelmet fordít az Önkormányzat az akadálymentesítésre. Az önkormányzat városüzemeltetési feladatait ellátó szervezet 2003‐tól valamennyi gazdasági év üzleti tervében szerepelteti a közterületek (járdák), csomópontok akadálymentesítését a rendelkezésre álló forrás erejéig. Az eltelt 9 év során több száz helyszínen, minden évben 20‐50 helyszínen jelentkeznek feladatok. A nagy gyalogos forgalmat bonyolító járdák mentén a kiemelt szegély lesüllyesztésével és vakvezető kövek térburkolatok elhelyezésével biztosítjuk a kerekes székkel történő közlekedést, és a vakok és gyengén látók megállítását az úttestre való lelépés előtt. Járdafelújítások során nem csak kimondottan a járdát, hanem több esetben a közintézmények előtti közterület is felújításra került, mozgáskorlátozott rámpával együtt. A vakok és gyengén látók közlekedésének segítése érdekében 11 db jelzőlámpás csomópont ki hangosítása valósult meg az elmúlt években. Az elmúlt évben a műszaki átadást követően újabb helyszíneken kerül ki hangosításra a csomópont (Bocskai u. – Kiskörút jelzőlámpás csomópont, illetve az Országzászló tér ‐ Szarvas u. – Iskola u.). A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, utazásuk megkönnyítése érdekében a Szabolcs Volán Zrt. az elmúlt időszakban 45 db alacsony padlós, a kerekesszékkel utazók részére rámpával is felszerelt autóbuszt állított forgalomba Nyíregyháza város helyi járatain, mely a helyi járatokon foglalkoztatott járművek 52 %‐a. A 45 beszerzett autóbuszból 39 db rendelkezik vizuális kijelzővel, mely a következő 96


megállóról ad információt a hallássérültek utazását is megkönnyítve, illetve 10 db rendelkezik hangos utas tájékoztatással is. Az alacsony padlós autóbuszokat a nagy utasforgalmú törzsvonalakon – illetve azokon a vonalakon, mely egészségügyi intézményt érint – foglalkoztatják közel teljes üzemidőben. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A fogyatékos személyek kevésbé tudnak élni jogaikkal (állapotuk miatt), ezért minden módon szükséges a különleges bánásmód, és hogy a lehetőségekhez képest előnyben részesüljenek. Ilyen módon érvényesülhet az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Ha a fogyatékos személy integrált foglalkoztatása nem valósítható meg, úgy számára a munkához való jogát speciális munkahelyek kialakításával, működtetésével kell biztosítani. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek ‐ adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése a Nem állnak pontos adatok rendelkezésre a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt fogyatékkal élők számára vonatkozóan. Nem befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális készülnek elemzések, értékelések. területeken ‐ a fogyatékosok lakásainak akadálymentes A jelenlegi intézmény hálózat nem szolgálja az kialakítása, új lakhatási formák bevezetése integrációt, inkluziót. Kevés a lakóotthoni ellátás, nincs támogatott lakhatás. A fogyatékosok lakásának akadálymentesítése nem megoldott. Fogyatékos személyek foglakoztatása nem ‐ nyílt vagy védett munkahelyeken történő megoldott. Alacsony a foglalkoztatottak aránya foglalkoztatás Inaktív a fogyatékos személyek kulturális, ‐ pályázatok révén különböző programok társadalmi, sport élete. szervezése, biztosítása Diszkrimináció a társadalom részéről ‐ tudatformálás programok, média útján A fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a ‐ együttműködések kialakítása és számának növelése a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek közötti együttműködések hazai és a nemzetközi szervezetek között száma kevés.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for‐profit szereplők társadalmi felelősségvállalása “Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is — valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.” (Albert Schweitzer) Nyíregyházán a nem állami, civil szervezetek sokasága jellemző. Gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak: a civil lét lehetőség az önszerveződésre, közös célok elérésére, embertársaink megsegítésére, az érdekek érvényesítésére, közösségi ügyekben való részvételre, az önkormányzati feladatellátásban történő részvételre. A civil szervezetekben való részvétel tagsági vagy önkéntes alapon történhet. Az önkéntesség, más néven voluntarizmus azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. Nagyon fontos eleme az önkéntességnek a tudatosság, a választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek.

97


Az önkéntesség olyan cselekvést jelent, amiért nem kapunk – persze nem is várunk ‐ ellenszolgáltatást, mégis hasznot nyújt a tágabb közösség számára. Nem – vagy legalábbis nem elsősorban azért csináljuk, hogy közvetlen személyes hasznot hajtsunk belőle.

Az önkéntesség nem túl elterjedt a szolgáltatások biztosítása során. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptembertől bevezette, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Várhatóan ennek hatására növekedni fog a másokkal szembeni szolidaritás, empátia és tolerancia nemcsak a fiatalok körében, hanem a környezetükben is. A Nyíregyházán működő szolgáltatások közül leginkább a hajléktalan ellátásban találkozunk önkéntes munkával. Meg kell említeni azonban, hogy pl.: téli időszakban, nagy hidegben valamennyi szervezet felsorakozik az önzetlen, viszont juttatásokat nem váró segítségnyújtók közé. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területén azonban több szervezet részt vesz a feladat megvalósításban. Ellátási szerződések keretében biztosított a hajléktalanok utcai ellátása, a családsegítés, a szenvedélybetegek átmeneti elhelyezése, a gyermekek alternatív napközbeni ellátása. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a helyi önszerveződő közösségeket. A 24/2008. (IV.29.) önkormányzati rendelet alapján a Közgyűlés elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe vonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, a közbiztonság mértékének növelése, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, szórakozása, sportolása, egészségvédelme érdekében. Az önkormányzat éves költségvetései rendeletében meghatározott keretösszeg alapján támogatja a szervezeteket (pályázati úton). Ezen kívül az Első Nyírségi fejlesztési Társaság, valamint a Nyíregyházi Civil Fórum működését is támogatja az Önkormányzat, az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Az esélyegyenlőségi programot a település a helyben szokásos módon közzéteszi. Az esélyegyenlőségi program öt évre készül. Időarányos megvalósítását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. Az esélyegyenlőségi program előkészítésébe, áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni. A Program az Önkormányzat honlapján (www.nyirhalo.hu) közzétételre kerül, így az állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos 98


ellenőrzése. Nagyon fontos feladat annak segítése, hogy egyre több ember számára nyíljon meg a lehetőség arra, hogy csak a saját egyéni érdekeit és boldogulását szem előtt tartó fogyasztóból a döntéseiért, a környezetéért, és a közösségért felelősséget vállaló tudatos állampolgárrá váljon. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megvalósulásáért az egész helyi társadalom felelősségét, kontroll szerepének tudatosítását kiemelten szükséges kezelni.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT‐ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A HEP Fórum feladatai: ‐ az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő‐testületének rendszeres tájékoztatása, ‐ annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették‐e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása, ‐ a HEP IT‐ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, ‐ az esetleges változások beépítése a HEP IT‐be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő‐testületi döntésre, ‐ az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, ‐ a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület szereplőinek részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

99


Romák/ mély‐ szegénységben élők esély‐ egyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esély‐ egyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esély‐ egyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esély‐ egyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője,

Gyerekek esély‐ egyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy‐egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. 100


A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere felel. - Feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program, o figyelemmel kíséri, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP‐ben foglaltakat, o támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához, o kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT‐ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen, - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek, - felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT‐ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, - az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak, - az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT‐t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat‐megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési 101


önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP‐t, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető ‐ felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT‐ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT‐t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel ‐

‐ ‐ Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők

‐

‐ ‐ ‐

A mélyszegénységben élő és roma lakosság képzettségi szintje rendkívül alacsony. Az alacsony iskolai végzettségűek aránya magas a nyilvántartott álláskeresők között. Magas a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma. A szegregátumokban nem épültek ki megfelelő közösségi terek, minősége és kihasználtsága nem megfelelő. A közszolgáltatási intézményekhez való hozzáférés az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő. Jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya. Lakó‐ és ipari övezetek váltakoznak egymás mellett. A telepszerű utcákban a lakásállomány jelentős része félkomfortos vagy komfort nélküli, lakáskörülmények nem megfelelőek.

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

Oktatáshoz való hozzáférés biztosítása. Munkaerő‐piaci esélyek növelése, munkalehetőségek teremtése. Ifjúsági és szabadidős programok szervezése. Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése. Hátránykompenzáló erőforrások fejlesztése. A roma lakosság fokozatos integrálása a település más területeire. Lakáskörülmények javítása. Közbiztonság javítása. Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése.

102


‐ ‐

‐

‐

‐

Gyermekek

‐ ‐

Idősek

A közbiztonsági helyzet nem megfelelő. Rossz a mélyszegénységben élő és roma lakosság egészségügyi állapota.

Nyíregyházán nem azonosítottak teljes körűen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Nem minden óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben Az óvodák és iskolák között jelentős eltérés mutatható ki a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányában. Magas a veszélyeztetett gyermekek száma. A gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények infrastrukturális feltételei folyamatosan javulnak, de szükség van a felülvizsgálatokra, korszerűsítésre, valamint a különböző programok, szolgáltatások fejlesztésére, amelyekhez az állami finanszírozás nem elegendő

‐ Alacsony az idősödő és idős emberek foglalkoztatása. ‐ Nem megfelelő az időskorú lakosság tanulásának elősegítése. ‐Alacsony az idősek részvétele az önkéntes munkában. ‐ Kevés azon programok száma, amelyek a generációk közötti szolidaritást erősítik. ‐ Nem megfelelő az idős korosztály egészségi állapota. ‐ Alacsony az idősek anyagi biztonsága, életminősége ‐ Nem elegendő azon szolgáltatások száma, amelyek integrált egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtanak.

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek óvodai nevelésbe történő bevonása. Az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának aránya közötti különbség csökkentése. Veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése, veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése. pályázati felhívások figyelése, az infrastrukturális fejlesztéseket támogató, valamint a programok, szolgáltatások biztosítását segítő pályázatok írása, benyújtása Szükséges az idősödő és idős emberek foglalkoztatási szintjének javítása. E‐learning, e‐információ és az e‐ szolgáltatások továbbfejlesztése, elérésükhöz történő hozzáférés és hozzájutás támogatása, célzott programok az idősek számára a digitális tudás fokozása érdekében. Az idősödő, valamint az idős emberek bevonása az önkéntes munka világába. Az egészségtudatos magatartás és az időskorra történő felkészülés támogatása. Erősíteni kell az öngondoskodás szemléletét. 103


‐

A szolgáltatások fejlesztései járuljanak hozzá a rekreáció és a rehabilitáció lehetőségeihez, valamint a readaptációhoz.

‐

Munkaerő‐piaci esélyek növelése a nők körében. A nők biztonságérzetének fokozása, rájuk irányuló bűncselekményekkel szembeni védelmük növelése. Megfelelő számú férőhely biztosítása a családok átmeneti otthonaiban. Adatok pontos, nemek szerinti bontásban való gyűjtése, azok dokumentálása. Teljes körű, vagy reprezentatív vizsgálat végzése a nők körében a képzési programokban való részvételükre, továbbá az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetőségeire vonatkozóan. A civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállalkozások közreműködésével családbarát munkahelyek létrehozása. Közintézményekben a családbarát munkahelyek lehetőségeinek feltárása.

‐ ‐ ‐

‐ ‐ Nők

‐

‐

‐

Fogyatékkal élők

‐

‐ ‐ ‐

Magas a munkanélküliek aránya a nők között (8,38 %). Magas a nőkkel szemben elkövetett bűncselekmények száma. Nem elegendő a családok átmeneti otthona férőhelyszáma. Nincs pontos adat a nők képzési programokban való részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről. A piaci szektorban a vállalkozások gazdasági érdekeltsége ellen hat a családbarát szolgáltatások – a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, stb.‐ bevezetése. Kevés a családbarát munkahely.

Nem állnak pontos adatok rendelkezésre a fogyatékkal élők számára vonatkozóan. Nem készülnek elemzések, értékelések. A jelenlegi intézmény hálózat nem szolgálja az integrációt, inkluziót. Kevés a lakóotthoni ellátás, nincs támogatott lakhatás. A fogyatékosok lakásának akadálymentesítése nem megoldott. Fogyatékos személyek foglakoztatása nem megoldott. Alacsony a foglalkoztatottak aránya Inaktív a fogyatékos személyek kulturális, társadalmi, sport élete. Diszkrimináció a társadalom részéről A fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködések száma kevés.

‐

‐

‐

‐

‐ ‐

‐ ‐ ‐

Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A fogyatékosok lakásainak akadálymentes kialakítása. Szociális foglalkoztatás, nyílt vagy védett munkahelyeken történő foglalkoztatás. Pályázatok révén különböző programok szervezése, biztosítása. Tudatformálás programok, média útján. Együttműködések kialakítása és számának növelése a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek között.

104


A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt Célcsoport beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1.

2.

Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők

1. Oktatáshoz való hozzáférés biztosítása. 2. Munkaerő‐piaci esélyek növelése, munkalehetőségek teremtése. 3. Ifjúsági és szabadidős programok szervezése. 4. Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése. 5. Hátránykompenzáló erőforrások fejlesztése. 6. A lakosság fokozatos integrálása a település más területeire. 7. Lakáskörülmények javítása. 8. Közbiztonság javítása. 9. Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

Az intézkedésbe bevont szereplők és partnerek – kiemelve a felelőst Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Felnőttképző Központok, KLEBELSBERG Intézményfenntartó Központ Nyíregyháza, egyházak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, vállalkozások. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyházak. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., civil szervezetek, egyházak. Nevelési‐oktatási intézmények vezetői, dolgozói, KLEBELSBERG Intézményfenntartó Központ Nyíregyháza, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházak, civil szervezetek. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Rendőrség, polgárőrség, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság, Jósa András Oktatókórház.

Gyermekek

1. Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan.

1. Nevelési‐oktatási intézmények vezetői, KLEBELSBERG Intézményfenntartó Központ Nyíregyháza, pedagógusok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, védőnők, Nyíregyháza 105


2. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek óvodai nevelésbe történő bevonása 3. Az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának aránya közötti különbség csökkentése. 4. Veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése, veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése. 5. Pályázati felhívások figyelése, az infrastrukturális fejlesztéseket támogató, valamint a programok, szolgáltatások biztosítását segítő pályázatok írása, benyújtása.

Idősek

1. Szükséges az idősödő és idős emberek foglalkoztatási szintjének javítása. 2. E‐learning, e‐információ és az e‐ szolgáltatások továbbfejlesztése, elérésükhöz történő hozzáférés és hozzájutás támogatása, célzott programok az idősek számára a digitális tudás fokozása érdekében. 3. Az idősödő, valamint az idős emberek bevonása az önkéntes munka világába. 4. Az egészségtudatos magatartás és az időskorra történő felkészülés támogatása. 5. Erősíteni kell az öngondoskodás szemléletét. 6. A szolgáltatások fejlesztése járuljanak hozzá a rekreáció és a rehabilitáció lehetőségeihez, valamint a readaptációhoz.

Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2. Óvodák vezetői, helyi nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, védőnők, egyházak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 3. Nevelési‐oktatási intézmények vezetői, KLEBELSBERG Intézményfenntartó Központ Nyíregyháza, pedagógusok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 4. Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ, oktatási‐nevelési intézmények, pedagógusok, rendőrség, gyermekorvos, védőnő, civil szervezetek, egyházak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 5. Oktatási‐nevelési, gyermekjóléti intézmények, civil szervezetek, egyházak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 1. Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Felnőttképző Központok, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2. Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Felnőttképző Központok, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 3. Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Felnőttképző Központok, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények. 4. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság, Jósa András Oktatókórház. 5. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, polgárőrség,rendőrség. 106


6. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális szolgáltatást nyújtó intézmények.

Nők

1. Munkaerő‐piaci esélyek növelése, munkalehetőségek teremtése a nők számára 2. A nők biztonságérzetének fokozása, rájuk irányuló bűncselekményekkel szembeni védelmük növelése. 3. Megfelelő számú férőhely biztosítása a családok átmeneti otthonaiban és az anyaóvókban. 4. Adatok pontos, nemek szerinti bontásban való gyűjtése, azok dokumentálása. Teljes körű, vagy reprezentatív vizsgálat végzése a nők körében a képzési programokban való részvételükre, továbbá az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetőségeire vonatkozóan. 5. A civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállalkozások közreműködésével családbarát munkahelyek létrehozása. Közintézményekben a családbarát munkahelyek lehetőségeinek feltárása.

Fogyatékkal élők

1. Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. 2. A fogyatékosok lakásainak akadálymentes kialakítása. 3. Szociális foglalkoztatás, nyílt vagy védett munkahelyeken történő foglalkoztatás. 4. Pályázatok révén különböző programok szervezése, biztosítása. 5. Tudatformálás programok, média útján. 6. Együttműködések kialakítása és számának növelése a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek között.

1. Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, vállalkozások. 2. Rendőrség, polgárőrség, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. 3. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Szervezete, civil szervezetek, egyházak 4. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyházak, Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Felnőttképző Központok 5. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállakozások 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyházak, Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Felnőtt‐ képző Központok 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. 3. Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, civil szervezetek, vállalkozások. 4. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 107


Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális szolgáltatást nyújtó intézmények. 5. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális szolgáltatást nyújtó intézmények. 6. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, egyházi, valamint civil szervezet fenntartásában működő szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, nemzetközi szervezetek és képviselőik. Jövőképünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának legfontosabb célja, a Nyíregyházán élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést és a társadalmi szolidaritást. Olyan település kívánunk lenni, amely kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára. Célunk, hogy az önkormányzat tudatos intézkedéseinek hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetőségei javuljanak. A program célja akkor valósulhat meg leginkább, ha együttműködés révén – önkormányzat koordinálásával ‐ az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban meghatározott intézkedések megvalósítására. Az intézkedési területek részletes kifejtése Mélyszegénységben élők és a romák Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

„Tudással a munka világába” A nyilvántartott álláskeresők jelentős arányát a 8 általánosnál alacsonyabb, illetve 8 általános végzettséggel rendelkezők alkotják, 2011‐ben arányuk 23,47 %. Az alacsony iskolai végzettségűek számának 10 %‐os csökkentése. R.: Felzárkóztató és oktatási programok létrehozása. K.: Alacsony iskolai végzettségűek 30 %‐os bevonása az oktatási‐ képzési programokba. H.: Az alacsony iskolai végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők között 10%‐al csökkenjen. ‐ Oktató, felzárkóztató programok feltérképezése ‐ Oktató, felzárkóztató programok megszervezése ‐ Hiányszakmákban képzések szervezése ‐ Integrálás az iskola világába ‐ Elhelyezkedés ösztönzése ‐ Elhelyezkedési lehetőségek, munkahelyek biztosítása

108


‐ alacsony iskolai végzettségűek ‐ önkormányzati dolgozók ‐ oktatási, felnőttképzési intézmények Résztvevők és ‐ civil szervezetek felelős ‐ munkaügyi központ Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ iskolák Partnerek ‐ munkaügyi központ ‐ civil szervezetek ‐ felnőttoktatási intézmények R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: programok megszervezése, elindítása mutatók és annak K.: az alacsony iskolai végzettségűek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe dokumentáltsága, H.: az alacsony iskolai végzettségűek hány százalékának sikerült befejezni a forrása képzést (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

„Foglalkoztatás‐biztosabb megélhetés” A nyilvántartott munkanélküliek közül a tartós munkanélküliek aránya 2011‐ben 57,51 %. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek arányának 20 %‐al való csökkentése. R.: közmunkaprogramokba történő foglalkoztatás, részvétel elősegítése K.: a tartós munkanélküliek 10 %‐nak, a képzettségének megfelelő elhelyezkedés biztosítása H.: a tartós munkanélküliek arányának 20 %‐al való csökkentése, folyamatos foglalkoztatottságuk biztosítása ‐ tartós munkanélküliek feltérképezése ‐ munkalehetőségek feltérképezése ‐ közmunkaprogramok szervezése ‐ elhelyezkedés ösztönzése ‐ munkalehetőség folyamatos biztosítása ‐ a mikro‐ kis és középvállalkozások állami támogatásával ösztönözni a munkanélküliek foglalkoztatását ‐ munkanélküliek ‐ vállalkozók, for‐profit szervezetek ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat 109


‐ munkaügyi központ Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ Partnerek ‐ civil szervezetek ‐ vállalkozók R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: a munkanélküliek és a foglalkoztatók aktiválása, közelítése a célnak mutatók és annak megfelelően dokumentáltsága, K.: a tartós munkanélküliek hány százalékának sikerült elhelyezkednie forrása H.: a tartós munkanélküliek hány százalékának sikerül a munkaerő‐piacon hosszú (rövid, közép és távon elhelyezkednie hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők (munkanélküliek, foglalkoztatók) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



„Hasznos szabadidő‐eltöltés” A szegregátumokban nem épültek ki megfelelő közösségi terek minősége és kihasználtsága nem megfelelő. Az ifjúsági és szabadidős programok szervezése, a szegregátum lakosságának bevonása. R.: a lakosság, elsősorban a fiatalság figyelmének felkeltése a hasznos szabadidő eltöltés fontosságára, igények felmérése K.: ifjúsági és szabadidős, lakosság kultúráját támogató programok szervezése, a lakossági erőforrások kihasználása H.: a szegregátumokban élő lakosság 50 %‐ának részvétele az ifjúsági és szabadidős programokban ‐ igények felmérése ‐ fiatalság figyelmének felkeltése a hasznos szabadidő‐eltöltés fontosságára ‐ a lakosság kultúrájához igazodó és egyéb programok szervezése, egyházi ünnepek megünneplése ‐ a programokon való részvétel ösztönzése ‐ játszótér kialakítása ‐ lakosság ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ vállalkozók ‐ egyházak Felelős: önkormányzat 110


Partnerek

‐ ‐ ‐ ‐

civil szervezetek önkormányzat vállalkozók egyházak

R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: a lakosság hány százalékát lehet bevonni a programokba, mennyien érzik a mutatók és annak szabadidő hasznos eltöltésének fontosságát dokumentáltsága, K.: hány partnert, szervezetet lehet bevonni a programok szervezésébe forrása H.: megvalósult programok száma, résztvevők száma (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők (partnerek, lakosság) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



„Életminőség javítása az infrastrukturális lehetőségek kihasználásával” A telepen kiépített a gáz‐, villany‐ és szennyvízcsatorna‐hálózat, de a lakossági rákötések aránya már nem ennyire kedvező, a közüzemi tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a szolgáltatásokat. A terület társadalmi‐gazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával. R.: adatgyűjtés a közüzemi tartozással rendelkezők pontos számára vonatkozóan K.: az itt elő lakosság rendszeres pénzellátásának biztosítása, munkalehetőség biztosításával H.: közüzemi tartozások csökkenése, megállapodások kötése a szolgáltatókkal, ezáltal infrastrukturális lehetőségek kihasználása ‐ adatok gyűjtése ‐ szociális juttatások biztosítása ‐ munkahelyek teremtése, aktív korú lakosság közmunkaprogramba történő bevonása, ezáltal rendszeres pénzellátáshoz való hozzájutás ‐ megállapodások kötése közüzemi szolgáltatókkal ‐ a lakosság részéről a szolgáltatások igénybe vétele ‐ lakosság ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ vállalkozók ‐ munkaügyi központ ‐ közüzemi szolgáltató vállalatok Felelős: önkormányzat 111


‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ Partnerek ‐ civil szervezetek ‐ vállalkozók ‐ közüzemi szolgáltatók R.: 0,5 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: mennyi idő alatt és milyen pontos adatokat lehet gyűjteni a problémára Eredményességi K.: a lakosság hány százaléka rendelkezik munkaviszonnyal, rendszeres mutatók és annak jövedelemmel dokumentáltsága, H.: a lakosság hány százaléka nem rendelkezik közüzemi tartozással, hány forrása százalék csatlakozott rá a szolgáltatásokra (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől, a résztvevők valamint fenntarthatósága motiváltságától. Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők (partnerek, lakosság) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



„Egyenlő esélyt mindenkinek” A szegregátumokban jelentős a halmozottan hátrányos lakosság aránya. Hátránykompenzáló oktatási programok kialakítása és végrehajtása óvodától a felnőttképzésig, ezáltal a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság arányának csökkentése. R.: halmozottan hátrányos helyzetű lakosságra koncentrálódó nevelési‐oktatási programok, képzések megszervezése K.: oktatási programok kialakítása, humán szolgáltatások nyújtása az óvodától a felnőttképzésig a lakosság minél szélesebb körének bevonásával H.: a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság arányának csökkentése ‐ adatok gyűjtése a halmozottan hátrányos lakosság arányának pontos meghatározására ‐ nevelési‐oktatási programok szervezése, humán szolgáltatások szervezése ‐ programok lebonyolítása ‐ az érintett közösség belső erőforrásainak átfogó fejlesztése ‐ halmozottan hátrányos helyzetű lakosság ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ oktatási‐nevelési intézmények, pedagógusok ‐ felnőttképzési intézmények Felelős: önkormányzat

112


‐ önkormányzat ‐ óvodák, iskolák Partnerek ‐ civil szervezetek ‐ felnőttoktatási intézmények R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: hány nevelési‐oktatási program, képzés kerül megszervezésre mutatók és annak K.: óvodákban, iskolákban, felnőtt képző központokban hány program zárul dokumentáltsága, H.: a halmozottan hátrányos helyzetűek száma mennyivel csökken a lakossághoz forrása viszonyítva (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől, a résztvevők valamint motiváltságától. fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők (partnerek, lakosság) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



„Tegyünk az élhető környezet megteremtéséért” A Huszár telepi szegregátumra jellemző, hogy lakó‐ és ipari övezetek váltakoznak egymás mellet. A lakó‐ és gazdasági funkciók térbeli elkülönítése, az itt élő lakosság fokozatos integrálása a város egyéb területeire. R.: az itt élő lakosság hozzásegítése, erőforrásaik fejlesztése az integrált lakókörnyezetben való beilleszkedéshez. K.: a lakosság jövedelmi viszonyait a munkaképes korúak foglalkoztathatóságának javításával, munkaerőpiacra való visszavezetésükkel kell javítani, mely kitörési lehetőséget biztosít a telepről való elköltözésre H.: a szegregátumban élő lakosság 10%‐a integrált környezetbe költözzön el, ezáltal elősegítjük a szegénység újratermelődésének megelőzését ‐ beilleszkedést segítő programok szervezése ‐ foglalkoztatottság növelése ‐ rendszeres jövedelemhez jutás elősegítése ‐ önkormányzati bérlakásban vagy ún. albérlők házában való elhelyezés, ‐ albérleti támogatás nyújtása ‐ saját tulajdonú ingatlan megszerzésének elősegítése ‐ a kiköltözések után üresen maradt önkormányzati tulajdonú lakásokba új beköltöztetés nem történik ‐ szegregátumban élő lakosság ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ ‐ vállalkozók Felelős: önkormányzat 113


Partnerek

‐ ‐ ‐ ‐

önkormányzat munkaügyi központ civil szervezetek vállalkozók

R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: az integrált környezetbe való beilleszkedést segítő, szervezett programok Eredményességi száma mutatók és annak K.: a munkanélküliek hány százalékának sikerül elhelyezkednie, ezáltal dokumentáltsága, rendszeres jövedelemmel rendelkeznie forrása H.: a telepeken élő lakosság hány százaléka tud elköltözni a város egyéb (rövid, közép és területeire hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a fenntarthatósága résztvevők motiváltságától. ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése Kockázatok ‐ elhelyezkedési lehetőségek hiánya és csökkentésük ‐ résztvevők (partnerek, lakosság) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



Partnerek

„Legyen az otthonunk a lakásunk” A Huszár telepen a lakásállomány jelentős része (35,6 %‐a) félkomfortos vagy komfort nélküli, lakáskörülmények nem megfelelőek. Meg kell szüntetni a méltatlan lakáskörülményeket, biztosítani kell a lakások – különös tekintettel az önkormányzati lakások – komfortjának megteremtését. R.: a lakások komfortfokozatának, állapotának felmérése, a felújításokhoz szükséges lehetséges források feltérképezése K.: felújítási munkálatok elkezdése, a lakások komfortfokozatának emelése H.: a félkomfortos vagy komfort nélküli lakások 10 %‐át legalább komfort fokozatú állapotba hozni ‐ az épületek állapotának (külső‐belső) feltérképezése ‐ lehetséges források felkutatása (önkormányzati, pályázatok) ‐ vállalkozások bevonása ‐ tervek, költségvetés készítése ‐ kivitelezési munkálatok elkezdése ‐ lakások felújítása ‐ a Huszár telepen élő lakosság ‐ önkormányzat ‐ vállalkozók ‐ civil szervezetek, támogatók Felelős: önkormányzat ‐ ‐

önkormányzat vállalkozók 114


‐

civil szervezetek, támogatók

R.: 2 év Határidő(k) pontokba K.: 3 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: meghatározni mennyi azon lakások száma, amelyek komfortfokozata alapján mutatók és annak felújításra szorulnak dokumentáltsága, K.: hány lakásban sikerül a felújításai munkálatokat elkezdeni forrása H.: felújított lakások száma (rövid, közép és hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől. fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük ‐ anyagi forrás hiánya ‐ pályázatok, támogatók feltérképezése eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)




„Ne bántsunk, hogy ne bántsanak” A telepeken a közbiztonsági helyzet nem megfelelő, magas a bűnelkövetők aránya. A telepen élő bűnelkövetők számának csökkentése és az általuk elkövetett bűnözési esetek (a telepen, vagy a telepen kívül) számának csökkentése. R.: a lakosság figyelmének felkeltése a bűnözés negatív hatásaira, programok szervezése K.: a bűncselekményeket előidéző okok feltárása, hatásának mérséklése, a gyermek‐ és fiatalkori bűnözés megelőzése, prevenciós tevékenység végzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, a családon belüli erőszak megelőzése, a bűnismétlés megelőzése. H.: a telepeken a bűnözés, bűnelkövetők számának csökkentése, biztonságérzet fokozása ‐ civil szervezetek bevonásával prevenciós programok szervezése ‐ fiatalok részére szabadidő eltöltési alternatívák nyújtása ‐ nevelési‐oktatási intézményekben figyelem felkeltése a bűnözés negatív hatásaira ‐ rendőrség által bűnmegelőzési programok szervezése a területen ‐ polgárőrség szervezése ‐ rendőri tevékenység fokozása a területen ‐ lakosság ‐ civil szervezetek ‐ oktatási‐nevelési intézmények ‐ önkormányzat ‐ polgárőrség ‐ rendőrség ‐ egyházak Felelős: önkormányzat 115


‐ civil szervezetek ‐ oktatási‐nevelési intézmények ‐ önkormányzat Partnerek ‐ polgárőrség ‐ rendőrség ‐ egyházak R.: 6 hónap Határidő(k) pontokba K.: 1 év szedve H.: 2 év R.: prevenciós programok szervezésének száma Eredményességi K.: bűncselekmények áldozatainak segítését és védelmét szolgáló mutatók és annak tevékenységek, programok száma dokumentáltsága, H.: bűnelkövetők és bűnözési esetek aránya mennyivel csökken a kiinduló forrása helyzethez képest (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a valamint fenntarthatósága résztvevők motiváltságától. ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése Kockázatok ‐ elutasítás a lakosság részéről – figyelem felkeltése a problémára és csökkentésük ‐ résztvevők (partnerek, lakosság) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



„Egészségben‐betegségben” Rossz a telepeken élő mélyszegénységben élő és roma lakosság egészségügyi állapota. A lakosság jobb egészségi állapotának elérése. R.: a lakosság figyelmének felkeltése az egészséges életmód és a prevenció fontosságára K.: szűrések szervezése, gyermek‐ és felnőtt háziorvosi praxis kialakítása a Huszár telepen H.: javul a lakosság egészségügyi állapota, a lakosok jelentős része részt vesz a szűréseken ‐ egészségügyi felvilágosító programok szervezése a nevelési‐oktatási intézményekben ‐ az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, a figyelem felkeltése prevenció fontosságára ‐ szűrések szervezése ‐ védőnői tevékenység fokozása ‐ gyermekorvosi és háziorvosi praxis kialakítása ‐ lakosság ‐ oktatási‐nevelési intézmények ‐ civil szervezetek ‐ védőnők ‐ házi‐ és gyermekorvosok ‐ önkormányzat Felelős: önkormányzat 116


Partnerek

‐ ‐ ‐ ‐ ‐

oktatási‐nevelési intézmények civil szervezetek védőnők házi‐ és gyermekorvosok önkormányzat

R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 3 év Eredményességi R.: egészségmegőrző, figyelem felkeltő programok szervezésének száma mutatók és annak K.: szűrések szervezésének száma dokumentáltsága, H.: a lakosság hány százaléka vesz részt a prevenciós programokon, szűréseken, forrása mennyivel javul a lakosság egészségügyi állapota (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a valamint résztvevők motiváltságától. fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők (partnerek, lakosság) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Gyermekek Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)




„Az adatok pontos nyilvántartása segíti a szükséges intézkedések megvalósulását” Nyíregyházán nem azonosítottak teljes körűen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, tekintettel arra, hogy a szülők csak abban az esetben nyilatkoznak, ha a gyermekük már intézménybe (óvoda, iskola) jár. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek naprakész nyilvántartása. R.: a résztvevők érdekeltté tétele az adatszolgáltatásra, adatok nyilvántartására K.: óvodai nevelésben nem részesülő (3‐5 éves gyermekek), illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik felkeresése, figyelmének felkeltése az adatszolgáltatás fontosságára, pedagógusok bevonása, adatok gyűjtése H.: a nyilvántartások folyamatos vezetése, karbantartása, naprakész információk alapján támogatások igénylése, a szülők 90 %‐a nyilatkozik ‐ tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel ‐ pedagógusok aktív részvétele az adatok gyűjtésében ‐ érintett szakemberek összefogása ‐ adatok gyűjtése, folyamatos nyilvántartása ‐ támogatások igénylése, pályázatokon való részvétel ‐ szülők, gyerekek ‐ nevelési‐oktatási intézmények vezetői ‐ pedagógusok ‐ civil szervezetek ‐ egyházak 117


‐ ‐ ‐

helyi nemzetiségi önkormányzatok védőnők önkormányzat Felelős: önkormányzat ‐ nevelési‐oktatási intézmények vezetői ‐ pedagógusok ‐ civil szervezetek ‐ egyházak Partnerek ‐ helyi nemzetiségi önkormányzatok ‐ védőnők ‐ önkormányzat R.: 6 hónap Határidő(k) pontokba K.: 1 év szedve H.: 2év Eredményességi R.: a hátrányos helyzetről, halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozott szülők, mutatók és annak gondviselők száma dokumentáltsága, K.: begyűjtött adatok pontossága forrása H.: nyilvántartások vezetése, karbantartása (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ a tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a résztvevők valamint motiváltságától. fenntarthatósága nem nyilatkoznak a szülők – a szülők motiválttá tétele nincs elegendő humán erőforrás a nyilvántartás vezetésére – humán erőforrások Kockázatok biztosítása és csökkentésük nem megbízható az adatok pontossága – naprakész, pontos nyilvántartás eszközei vezetése Szükséges erőforrások Tárgyi, humán erőforrások biztosítása Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

„Három évesen óvodába járni” Nem minden óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben, holott az intézményes nevelési feltételei adottak, a férőhely kihasználtság lehetővé teszi valamennyi beíratott gyermek óvodai nevelését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. R.: a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek óvodai bevonása érdekében egészségügyi, szociális és közoktatási területen dolgozó szakemberek figyelmének felkeltése, együttműködése K.: a gyermekek felkutatása, és mielőbbi integrációja céljából H.: a hároméves korú gyermekek óvodai nevelésben vesznek részt, az óvodák kihasználtsági mutatói egyensúlyba kerülnek ‐ egészségügyi, szociális és közoktatási területen dolgozó szakemberek figyelmének felkeltése, együttműködése ‐ azon halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, akik csak ötévesen kezdenék meg óvodai nevelésüket, integrációjuk ‐ óvodai körzethatárok felülvizsgálata 118



‐ ‐

gyermekek bevonása az óvodai nevelésbe az óvodák kihasználtsága egyensúlyba kerül

‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

szülők, gyermekek óvodavezetők helyi nemzetiségi önkormányzatok civil szervezetek védőnők egyházak önkormányzat

Felelős: önkormányzat ‐ óvodavezetők ‐ helyi nemzetiségi önkormányzatok ‐ civil szervezetek ‐ védőnők Partnerek ‐ egyházak ‐ önkormányzat R.: 3 hónap Határidő(k) pontokba K.: 6 hónap szedve H.: 1 év Eredményességi R.: a cél érdekében bevont szakemberek, szervezetek száma mutatók és annak K.: a célcsoportba tartózó gyermekek, családok száma dokumentáltsága, H.: a beíratott gyermekek száma, óvodák kihasználtsági mutatóinak száma forrása (rövid, közép és A fenntarthatóság függ a tárgyi és humán feltételektől, a résztvevők hosszútávon), motiváltságától. valamint fenntarthatósága Humán, tárgyi feltételek hiánya – szakemberek széleskörű bevonása a cél Kockázatok érdekében és csökkentésük A szülők nem együttműködőek – szülők motiválttá, érdekeltté tétele eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)


„Egyenlő bekerülési lehetőség biztosítása a város összes óvodájába, iskolájába” Az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) óvodák és iskolák között jelentős eltérés mutatható ki a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányában. Az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának aránya közötti különbség csökkentése. R.: pontos adatok gyűjtése az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben tanuló hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számáról K.: a köznevelési törvény az óvodai és iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezések maradéktalanul történő betartása H.: csökkennek a különbségek az önkormányzati és a nem önkormányzati 119


(egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben tanuló hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetésben, szükséges az iskolai körzethatárok rendszeres, esélyegyenlőségi szempontú felülvizsgálata ‐ adatok gyűjtése ‐ körzethatárok figyelemmel kísérése ‐ az Integrált Pedagógiai Rendszer tovább folytatása az érintett Tevékenységek intézményekben (a beavatkozás ‐ egyéni fejlesztések, fejlesztő pedagógusok, gyermekvédelmi felelősök tartalma) pontokba bevonásával szedve ‐ a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenlő arányú oktatása az önkormányzati és nem önkormányzati intézményekben ‐ szülők, gyermekek ‐ nevelési‐oktatási intézmények vezetői ‐ pedagógusok ‐ helyi nemzetiségi önkormányzatok Résztvevők és ‐ civil szervezetek felelős ‐ egyházak ‐ önkormányzat Felelős: önkormányzat ‐ nevelési‐oktatási intézmények vezetői ‐ pedagógusok ‐ helyi nemzetiségi önkormányzatok ‐ civil szervezetek Partnerek ‐ egyházak ‐ önkormányzat R.: 6 hónap Határidő(k) pontokba K.: 1 év szedve H.: 3 év R.: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek pontos Eredményességi arányának meghatározása az önkormányzati és nem önkormányzati iskolákban mutatók és annak K.: az óvodák, iskolák többsége betartja a köznevelési törvény az óvodai és dokumentáltsága, iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseket forrása H.: a HH és HHH gyermekek aránya közel azonos az önkormányzati és nem (rövid, közép és önkormányzati fenntartású iskolákban hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ a tárgyi és humán feltételektől, a jogszabályi fenntarthatósága környezettől, a résztvevők motiváltságától. Humán, tárgyi feltételek hiánya – szakemberek széleskörű bevonása a cél Kockázatok érdekében és csökkentésük Az iskolák nem együttműködőek – iskolák motiválttá, érdekeltté tétele, eszközei jogszabályok betartatása Szükséges erőforrások Tárgyi, humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

„A gyermekek védelme mindenekelőtt” A család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó gyermekkori magatartászavarok kialakulása miatt magas a veszélyeztetett gyermekek száma. (2012‐ben 2781 esetben kellett a családgondozóknak 120


beavatkozni gyermekveszélyeztetettség kapcsán)




Partnerek

A veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése. R.: a hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése, veszélyeztetett gyermekek felkutatása, prevenciós programok szervezése K.: szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése H.: veszélyeztetettségi tényezők kialakulásának megelőzése, hatásuk enyhítése, veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése ‐ a gyermekjóléti szolgálat dolgozói figyelemmel kísérik a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, felhívja a jelzőrendszer tagjait,jelzési kötelezettségük teljesítésére ‐ a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés keretében nyújtott személyes gondoskodást ‐ szabadidős, kulturális programok szervezése, szülők személyiségfejlesztését célzó programok lebonyolítása, kompetenciák fejlesztése ‐ veszélyeztetettségi okok csökkentése ‐ gyermekek, szülők ‐ családgondozók ‐ oktatási‐nevelési intézmények dolgozói ‐ pedagógusok ‐ rendőrség ‐ gyermekorvos ‐ védőnő ‐ civil szervezetek ‐ egyházak ‐ önkormányzat Felelős: önkormányzat ‐ családgondozók ‐ oktatási‐nevelési intézmények dolgozói ‐ pedagógusok ‐ rendőrség ‐ gyermekorvos ‐ védőnő ‐ civil szervezetek ‐ egyházak ‐ önkormányzat

121


R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 3 év R.: szakemberek továbbképzéseinek száma, felkutatott veszélyeztetett Eredményességi gyermekek száma mutatók és annak K.: szabadidős programok száma, személyiségfejlesztő, prevenciós programok dokumentáltsága, szervezése, családgondozói tevékenységek száma forrása H.: veszélyeztetett gyermekek száma csökken (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, a tárgyi és humán feltételektől, a jelzőrendszer valamint fenntarthatósága tagjainak aktív részvételétől, a résztvevők motiváltságától. a résztvevők nem együttműködőek – motiválás Kockázatok a jelzőrendszer tagjai nem teljesítik kötelezettségüket – jogszabályi előírások és csökkentésük betartatása eszközei anyagi, humán erőforrások hiánya – erőforrások biztosítás Szükséges erőforrások Anyagi, tárgyi, humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve


Partnerek

„A finanszírozás lehetőségeinek feltérképezése” A gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények infrastrukturális feltételei folyamatosan javulnak, de szükség van a felülvizsgálatokra, korszerűsítésre, valamint a különböző programok, szolgáltatások fejlesztésére, amelyekhez az állami finanszírozás nem elegendő. Különböző források programok, szolgáltatások feltérképezése, amelyek hozzájárulnak az intézmények infrastrukturális fejlesztéséhez. R.: az intézmények infrastrukturális adottságainak feltérképezése, szükségleteinek felmérése K.: források, programok, lehetőségek feltérképezése H.: pályázatok benyújtása a cél érdekében és megvalósítása ‐ pályázati felhívások figyelése, ‐ az infrastrukturális fejlesztéseket támogató, valamint a programok, szolgáltatások biztosítását segítő pályázatok írása, ‐ pályázatok benyújtása ‐ pályázatok megvalósítása ‐ különböző programok, szolgáltatások fejlesztése ‐ infrastrukturális feltételek javítása ‐ nevelési‐oktatási intézmények vezetői ‐ civil szervezetek ‐ egyházak ‐ helyi nemzetiségi önkormányzatok ‐ önkormányzat Felelős: önkormányzat ‐ nevelési‐oktatási intézmények vezetői ‐ civil szervezetek ‐ egyházak ‐ helyi nemzetiségi önkormányzatok ‐ önkormányzat

122


R.: 1 hónap Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 3év Eredményességi R.: adatok gyűjtése, felmért szükségletek száma mutatók és annak K.: programok, pályázati lehetőségek száma dokumentáltsága, H.: nyertes pályázatok száma, korszerűsített intézmények forrása (rövid, közép és A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől, a résztvevők hosszútávon), motiváltságától. valamint fenntarthatósága nincs pályázati lehetőség – lehetőségek felkutatása Kockázatok nincs elegendő humán erőforrás – humán erőforrások biztosítása és csökkentésük Elutasított pályázat – magas színvonalú, szakmailag megalapozott pályázatok eszközei benyújtása Szükséges erőforrások Anyagi, tárgyi, humán erőforrások biztosítása Nők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



Partnerek

„Női „kézzel” is lehet hatékonyan dolgozni” Magas a munkanélküliek aránya a nők között (8,38 %) A női munkanélküliek arányának 5 %‐al való csökkentése. R.: a nők részére képző átképző programok szervezése, közmunkaprogramokba történő foglalkoztatás, részvétel elősegítése K.: a foglalkoztatók ösztönzése a nem szokványos foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka, rugalmas munkaidő) alkalmazására, a nők képzettségének megfelelő elhelyezkedés biztosítása H.: a női munkanélküliek arányának 5 %‐al való csökkentése, folyamatos foglalkoztatottságuk biztosítása ‐ női munkanélküliek feltérképezése ‐ részükre képző, átképző programok szervezése ‐ munkalehetőségek feltérképezése ‐ közmunkaprogramok szervezése ‐ elhelyezkedés ösztönzése ‐ munkalehetőség folyamatos biztosítása ‐ a mikro‐ kis és középvállalkozások állami támogatásával ösztönözni a női munkanélküliek foglalkoztatását ‐ munkáltatók ösztönzése a részmunkaidő, esetleg távmunka feltételeinek megteremtésére ‐ munkanélküliek ‐ vállalkozók, for‐profit szervezetek ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ ‐ civil szervezetek 123


‐

vállalkozók

R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: a női munkanélküliek részére szervezett képzési programok kialakítása, a Eredményességi foglalkoztatók aktiválása, közelítése a célnak megfelelően mutatók és annak K.: a munkáltatók hány százalékát sikerült ösztönözni rész‐ és rugalmas dokumentáltsága, munkaidő alkalmazására forrása H.: a női munkanélküliek hány százalékának sikerül a munkaerő‐piacon hosszú (rövid, közép és hosszútávon), távon elhelyezkednie valamint fenntarthatósága A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők (munkanélküliek, foglalkoztatók) inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



Partnerek

„Védjük a családok összetartóját, a nőt” Magas a nőkkel szemben elkövetett bűncselekmények száma. 2012‐ben összesen 394 bűncselekmény elkövetése esetén volt a sértett fél nő. A nőkkel szemben elkövetett bűncselekmények számának csökkentése. R.: a lakosság figyelmének felkeltése a bűnözés negatív hatásaira, önvédelmi felvilágosító programok szervezése a nők részére K.: a bűncselekményeket előidéző okok feltárása, hatásának mérséklése, a nők elleni bűnözés megelőzése, prevenciós tevékenység végzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, a családon belüli erőszak megelőzése, a bűnismétlés megelőzése. H.: a nők elleni bűnözés számának csökkentése, biztonságérzetük fokozása ‐ civil szervezetek bevonásával prevenciós programok szervezése ‐ a nők önvédelmi képességét fejlesztő programok szervezése ‐ a lakosság figyelem felkeltése a bűnözés, a családon belüli erőszak felismerésére, megelőzésére ‐ a rendőrség fokozottabb figyelmének felkeltése a célcsoport védelmére ‐ rendőrség által bűnmegelőzési programok szervezése ‐ polgárőrség szervezése ‐ lakosság, bántalmazott nők ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ polgárőrség ‐ rendőrség ‐ egyházak Felelős: önkormányzat ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ polgárőrség ‐ rendőrség 124


‐

egyházak

R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: önvédelmi, prevenciós programok szervezésének száma Eredményességi K.: bűncselekmények áldozatainak segítését és védelmét szolgáló mutatók és annak tevékenységek, programok száma dokumentáltsága, H.: a nők ellen elkövetett bűnözési esetek aránya mennyivel csökken a kiinduló forrása helyzethez képest (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a valamint fenntarthatósága résztvevők motiváltságától. Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)




„Diszkrét biztonság” Nem elegendő a családok átmeneti otthona és anyaóvó férőhelyszáma. Jelenleg Nyíregyházán összesen 106 férőhely tudja fogadni a krízishelyzetben lévő családokat, anyákat, azonban mégis vannak várakozó családok és a várakozási idő viszonylag hosszú. Nyíregyházán biztosított legyen a krízishelyzetben lévő anyák, családok átmeneti elhelyezése, élethelyzetük átmeneti megoldása. R.: a már átmeneti elhelyezésben részesülő családok „képessé tétele” az önálló életvitelre – ezáltal rövidebb időt töltenek az átmeneti otthonokban, hamarabb szabadul fel férőhely K.: állami és pályázati forrásból ösztönözni a civil és egyházi fenntartókat a már meglévő családok átmeneti otthonainak a férőhely‐bővítésére, új intézmények létrehozása H.: Nyíregyházán 30 fővel bővül a férőhelyek száma, ezáltal a várakozási idő lerövidül ‐ programok szervezése az átmeneti gondozásban részesülőknek, ezen belül életvezetési, jogi, pszichológiai tanácsadás nyújtása ‐ civil és egyházi fenntartók ösztönzése a férőhelybővítésre ‐ már meglévő átmeneti elhelyezést nyújtó otthonainak a férőhely bővítése ‐ új otthonok, férőhelyek létrehozása, ezáltal a bekerüléshez szükséges várakozási idő lerövidítése ‐ átmeneti elhelyezést igénybe venni kívánó családok, anyák gyermekeikkel, várandós kismamák ‐ civil szervezetek ‐ egyházak ‐ önkormányzat ‐ vállalkozások Felelős: önkormányzat 125


‐ ‐ ‐ ‐

Partnerek

civil szervezetek egyházak önkormányzat vállalkozások

R.: 1,5 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 3 év R.: életvezetési, jogi, pszichológiai tanácsadás nyújtásának száma, programok Eredményességi megvalósításának száma mutatók és annak K.: állami, pályázati források előteremtésének lehetőségei, mennyi a dokumentáltsága, rendelkezésre álló forrás, mennyi civil, egyházi fenntartót sikerül bevonni a cél forrása érdekében (rövid, közép és H.: új férőhelyek száma, családok átmeneti otthonainak száma hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a fenntarthatósága résztvevők motiváltságától. ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése Kockázatok ‐ a szolgáltatást már igénybe vevők önálló életre való feltételei hiányoznak – és csökkentésük lehetőségeik feltérképezése, önálló életvitelük elősegítése eszközei ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

„Problémakezelés a pontos adatok tükrében hatékonyabb” Nincs pontos adat a nők képzési programokban való részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről Pontos adatok álljanak rendelkezésre a nők képzési programokban való részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők foglalkoztatásáról. R.: a munkaügyi központok, oktató és felnőttképző központok ösztönzése az adatok nemek szerinti bontásban történő gyűjtésére, azok pontos dokumentálására K.: az adatok gyűjtésében, dokumentálásában az érintett partnerek közreműködőek H.: pontos adatokkal rendelkezünk a nők képzési programokban való részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők foglalkoztatásáról


‐ Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

‐ ‐ ‐ ‐ ‐

jogszabályi vagy egyéb eszközökkel a partnerek ösztönzése az adatok gyűjtésére, dokumentálására az adatok pontos, nemek szerinti bontásban történő dokumentálása megkezdődik havi bontásban pontos adatok mutathatók ki a problémára vonatkozóan, ezáltal a szükséges intézkedések pontosabban beazonosíthatóak nők önkormányzat munkaügyi központ 126


‐ ‐ ‐

civil szervezetek egyházak oktató‐ és felnőttképző központok Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ ‐ civil szervezetek Partnerek ‐ egyházak ‐ oktató‐ és felnőttképző központok R.: 6 hónap Határidő(k) pontokba K.: 1 év szedve H.: 2 év R.: jogszabályok, ösztönző programok létrehozása a partnerek adatgyűjtése Eredményességi céljából mutatók és annak K.: az adatok gyűjtése, dokumentálása megkezdődik dokumentáltsága, H.: pontos adatok állnak rendelkezésre, ezáltal azokból következtetések és forrása beavatkozási lehetőségek meghatározhatóak (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ a humán feltételektől a jogszabályi kötelezettségtől, valamint fenntarthatósága tárgyi feltételektől, a résztvevők motiváltságától. ‐ résztvevők, partnerek inaktivitása – motiválás, ösztönzés Kockázatok ‐ jogszabályi környezet hiánya – jogszabályalkotás fontosságának és csökkentésük kezdeményezése eszközei ‐ tárgyi, humán feltételek hiánya – feltételek megteremtésének elősegítése Szükséges erőforrások

Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása, jogszabályi háttér megteremtése.

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)



„Családbarát munkahelyek létrehozása” A piaci szektorban a vállalkozások gazdasági érdekeltsége ellen hat a családbarát szolgáltatások – a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, stb.‐ bevezetése. Nincsenek családbarát munkahelyek. A nők számára legyen lehetőség rugalmas munkaidőben, családbarát munkahelyen dolgozni. A civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállalkozások közreműködésével családbarát munkahelyek létrehozása. Közintézményekben a családbarát munkahelyek lehetőségeinek feltárása. R.: civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállalkozások ösztönzése a rugalmas munkaidő, távmunka bevezetésére K.: cél elérését célzó állami támogatások, pályázatok feltérképezése a családbarát munkahelyek kialakítása érdekében H.: a civil szervezeteknél, egyházaknál, közintézményekben rugalmas munkaidő bevezetése, távmunka lehetőségének megteremtése ‐ a munkáltatók figyelmének felkeltése a probléma fontosságára ‐ munkáltatók ösztönzése a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, távmunka lehetőségeinek feltérképezésére, bevezetési lehetőségeinek megvizsgálására 127


‐ ‐

állami támogatások, pályázatok feltérképezése rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, távmunka bevezetése a foglalkoztatóknál

‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

nők önkormányzat civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállalkozások Felelős: önkormányzat


‐ önkormányzat ‐ civil szervezetek, Partnerek ‐ egyházak, ‐ alapítványok, ‐ vállalkozások R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 3 év R.: azon foglalkoztatók (civil szervezetek, egyházak, közintézmények) számának Eredményességi meghatározása, ahol a családbarát foglalkoztatás megvalósítható mutatók és annak K.: a célt szolgáló állami támogatások, pályázati források számának dokumentáltsága, feltérképezése forrása H.: létrehozott családbarát munkahelyek száma, rugalmas munkaidő (rövid, közép és bevezetésének száma hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a fenntarthatósága résztvevők motiváltságától. Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők, partnerek inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Idősek Intézkedés címe:

„Idősen is dolgozni akarok!”


Alacsony az időskorúak foglalkoztatottsága.


A 45 év felettiek foglalkoztatási arányának növelésével, a szeniorfoglalkoztatás fejlesztésével, a munkaerőpiacról való korai kikerülés megelőzésével a munka világába visszacsatolni a nyugdíjkorhatárt még el nem érő, munkaképes idősödő embereket. R.: Felzárkóztató és át‐továbbképző programok létrehozása. K.: Minél széles körben bevonni az időseket az oktatási‐ képzési programokba. H.: A munkaképes idősösők aránya a nyilvántartott álláskeresők között 10%‐al csökkenjen.

128


‐ Felzárkóztató és át‐továbbképző programok feltérképezése ‐ Felzárkóztató ás át‐továbbképző programok megszervezése ‐ Hiányszakmákban képzések szervezése ‐ Integrálás a munka világába ‐ Elhelyezkedés ösztönzése ‐ Elhelyezkedési lehetőségek, munkahelyek biztosítása ‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók ‐ oktatási, felnőttképzési intézmények Résztvevők és ‐ civil szervezetek felelős ‐ munkaügyi központ Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ iskolák Partnerek ‐ munkaügyi központ ‐ civil szervezetek ‐ felnőttoktatási intézmények R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: programok megszervezése, elindítása mutatók és annak K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe, dokumentáltsága, H.: az idősek hány százalékának sikerült befejezni a képzést, illetve hány forrása százalékuknak sikerült visszakerülni a munka világába (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

„Mi is az az intenet?” Az infokommunikációs technológia és az ilyen eszközök használatának még nem teljes mértékben terjedt el az idős, idősödő emberek körében, ez azonban sokat segít az időskorúak informálásában, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésében. A számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése. R.: Informatikai alapismereteket nyújtó programok szervezése. K.: Minél széles körben bevonni az időseket az képzési programokba. H.: Minimalizálni az informatikai ismeretekkel nem rendelkező idősek számát. ‐ Informatikai alapismereteket nyújtó programok feltérképezése ‐ Informatikai alapismereteket nyújtó programok megszervezése ‐ Informatikai alapismereteket nyújtó programokban való részvétel elősegítése 129


‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók Résztvevők és ‐ oktatási, felnőttképzési intézmények felelős ‐ civil szervezetek Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat Partnerek ‐ civil szervezetek ‐ felnőttoktatási intézmények R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: programok megszervezése, elindítása mutatók és annak K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe, dokumentáltsága, H.: az idősek hány százalékának sikerült befejezni a képzést, illetve hány forrása százalékuknak sikerült elsajátítani az ismereteket. (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban



„Idősek önkéntesen” Az idősödő generáció tudását nem kellő elismerése. Az idősödő, valamint az idős emberek bevonása az önkéntes munka világába, mellyel az idősödő generáció tudásának elismerése és hasznosítása is megvalósul. R.: Önkéntes munkalehetőségek, valamint az idős emberek szaktudását igénylő programok szervezése. K.: Minél széles körben bevonni az időseket az önkéntes munkába, programokba. H.: Minimalizálni az önkéntes munkában,és a progrmaokban nem résztvevő idősek számát. ‐ Önkéntes munkalehetőségek, valamint az idős emberek szaktudását igénylő programok programok feltérképezése ‐ Önkéntes munkalehetőségek, valamint az idős emberek szaktudását igénylő programok programok megszervezése ‐ Önkéntes munkalehetőségek, valamint az idős emberek szaktudását igénylő programok programokban való részvétel elősegítése ‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók ‐ oktatási, felnőttképzési intézmények ‐ civil szervezetek ‐ Emberi Erőforrás Minisztérium Felelős: önkormányzat 130


‐ önkormányzat ‐ civil szervezetek ‐ felnőttoktatási intézmények R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: Önkéntes munkalehetőségek, valamint az idős emberek szaktudását igénylő mutatók és annak programok megszervezése, elindítása dokumentáltsága, K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a munkába, programba, forrása H.: az idősek hány százalékának sikerült önkéntes munkát végezni, milyen (rövid, közép és mértékben volt hasznosítható az idősek szakmai tapasztalata,tudása. hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Partnerek


„Nem lehet elég korán kezdeni.” Az idősek ösztönzése az egészségtudatos magatartásra, a sport és a mozgás jó hatásainak megtapasztalása által, ne „féljenek” mozogni. Prevenció és egészségmegőrzés. R.: Az elsődleges prevenció erősítése, szűrőprogramokon való részvétel biztosítása, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása. K.: Minél széles körben bevonni az időseket a szűrő‐sport programokba. H.: Minimalizálni azon idősek számát, akik nem vettek részt ilyen programokon. ‐ Szűrő‐sport programok feltérképezése ‐ Szűrő‐sport programok megszervezése ‐ Szűrő‐sport programokban való részvétel elősegítése

‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók Résztvevők és ‐ kórházak felelős ‐ civil szervezetek Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat Partnerek ‐ kórházak ‐ civil szervezetek R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: programok megszervezése, elindítása Eredményességi K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a programokba, mutatók és annak H.: az idősek hány százalékán végezték el a szűrésket, illetve mindennapi dokumentáltsága, életükben szerepet játszik‐e a rendszeres sport. forrása (rövid, közép és 131


hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől.

‐ ‐

forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés


„Nem csak a húszéveseké a világ” A generációk közötti együttműködés “ingatag”. Tudatosítás, generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal. R.: A generációk közös programszervezése (pl.: óvodák és idősek klubja együttes programszervezése) a kapcsolatok erősítése céljából K.: Minél széles körben bevonni a generációkat programokba. H.: Minimalizálni azok számát, akik nem vettek részt ilyen programokon. ‐ Közös programok feltérképezése ‐ Közös programok megszervezése ‐ Közös programokban való részvétel elősegítése

‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók Résztvevők és ‐ nevelési, oktatási intézmények felelős ‐ civil szervezetek Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat Partnerek ‐ nevelési, oktatási intézmények ‐ civil szervezetek R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: programok megszervezése, elindítása mutatók és annak K.: milyen széles kört sikerült bevonni a programokba, dokumentáltsága, H.: a programok lezárását követően hány esetben maradt meg hosszabb távon forrása az egymásra figyelés, erősödtek‐e a generációk közötti kapcsolatok. (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. 132


Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

„Biztonságos és élhető nyugdíjas évek” Nem biztonságos környezet és nem megfelelő életminőség. Kötelező nyugdíjbiztosítás mellett ösztönözni kell az önkéntes kiegészítő rendszerekben való részvételt, erősíteni kell az öngondoskodás szemléletét, a közbiztonság javítása. R.: Az öngondoskodásra ösztönző, és „védd magad” programok, biztonság technikai szemináriumok szervezése K.: Minél széles körben bevonni az időseket programokba. H.: Minimalizálni azok számát, akik nem vettek részt ilyen programokon. ‐ Programok feltérképezése ‐ Programok megszervezése ‐ Programokban való részvétel elősegítése

‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók Résztvevők és ‐ rendvédelmi szervek, polgárőrség felelős ‐ civil szervezetek Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat Partnerek ‐ rendvédelmi szervek, polgárőrség ‐ civil szervezetek R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: programok megszervezése, elindítása mutatók és annak K.: milyen széles kört sikerült bevonni a programokba, dokumentáltsága, H.: a programok lezárását követően hány esetben tudasult az öngondoskodás forrása fontossága, javult‐e a közbiztonsághoz való hozzáférés. (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú

„Szolgáltatások hálójában” A szolgáltatásokhoz és az ellátásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek csökkentése. Az idős emberek esélyegyenlőségének biztosítása a szolgáltatások, és ellátások eléréséhez. R.: Az idős emberek felkutatása a településén, tájékoztatása a szolgáltatásokról, illetve az ellátásokról, azok igénybevételének lehetőségéről, módjáról. K.: Minél széles körben bevonni az időseket a szolgáltatásokba, ellátásokba. 133


időegységekre bontásban

H.: Minimalizálni azok számát, akik bár jogosultak lennének (és szükségük is lenne rá) nem tudnak a szolgáltatásokról, ellátásokról


‐ Az ellátás nélküli idősek felkutatása ‐ Az idősek igényeinek a felmérése, a szolgáltatások továbbfejlesztése céljából ‐ Lecsökkenteni azon idősek számát, akikhez nem jutottak el a szolgáltatások, vagy nem veszik igénybe az ellátásokat ‐ idősek, idősödők ‐ önkormányzati dolgozók Résztvevők és ‐ egyházak felelős ‐ civil szervezetek Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat Partnerek ‐ egyházak ‐ civil szervezetek R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: Az idős korosztály széles körű tájékoztatása az igénybe vehető mutatók és annak szolgáltatásokról, ellátásokról, dokumentáltsága, K.: Ellátott idősek számának növekedése, forrása H.: Mennyivel nőtt az ellátottak száma. (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Fogyatékkal élők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

„Számok, adatok bűvöletében” Nem állnak pontos adatok rendelkezésre a fogyatékkal élők számára vonatkozóan. Nem készülnek elemzések, értékelések. Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. R.: A fogyatékos emberek felkutatása a településén, fogyatékosok és hozzátartozóik tájékoztatása a szolgáltatásokról, illetve az ellátásokról, azok igénybevételének lehetőségéről, módjáról. K.: Minél széles körben bevonni a fogyatékosokat a szolgáltatásokba, ellátásokba. H.: Minimálisra csökkenteni azok számát, akik bár jogosultak lennének (és szükségük is lenne rá) nem tudnak a szolgáltatásokról, ellátásokról. ‐ Az ellátás nélküli fogyatékosok felkutatása ‐ A fogyatékosok és hozzátartozóik igényeinek a felmérése, a szolgáltatások továbbfejlesztése céljából ‐ Csökkenteni a fogyatékosok számát, akikhez nem jutottak el a szolgáltatások, vagy nem veszik igénybe az ellátásokat. 134


‐ fogyatékosok, hozzátartozóik ‐ önkormányzati dolgozók Résztvevők és ‐ egyházak felelős ‐ civil szervezetek Felelős: önkormányzat ‐ egyházak Partnerek ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: Az fogyatékosok tájékoztatása az igénybe vehető szolgáltatásokról, mutatók és annak ellátásokról, dokumentáltsága, K.: A fogyatékos ellátottak számának növekedése, forrása H.: Minimálisra csökken az ellátás nélküliek száma. (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe:

„Lakható lakások!”


A jelenlegi intézmény hálózat nem szolgálja az integrációt, inkluziót. Kevés a lakóotthoni ellátás, nincs támogatott lakhatás. A fogyatékosok lakásának akadálymentesítése nem megoldott.


A fogyatékosok lakásainak akadálymentes kialakítása. R.: A fogyatékos emberek lakásainak felkutatása, állapotuk felmérése, a felújításhoz szükséges anyagi források feltérképezése a településén. K.: A szükséges átalakítások megszervezése, munkálatok megkezdése. H.: A feltérképezett lakások igényeknek megfelelő, nagyszámú átalakítása.



Partnerek

‐ a lakások állapotának feltérképezése ‐ lehetséges források felkutatása (civil, önkormányzati, pályázatok) ‐ vállalkozások bevonása ‐ tervek, költségvetés készítése ‐ kivitelezési munkálatok elkezdése lakások átalakítása ‐ a fogyatékosok és hozzátartozóik ‐ önkormányzat ‐ vállalkozók ‐ civil szervezetek, támogatók Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ vállalkozók ‐ civil szervezetek, támogatók 135


R.: 2 év Határidő(k) pontokba K.: 3 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: meghatározni az átalakításra váró lakások száma mutatók és annak K.: hány lakásban sikerül az átalakítási munkákat elkezdeni dokumentáltsága, H.: átalakított lakások száma forrása (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi, gazdasági és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük ‐ forrás hiánya ‐ pályázatok, támogatók feltérképezése eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe:

„A munkában ne legyen hátrány a „hátrány.”


Fogyatékos személyek foglalkoztatottak aránya.

foglakoztatása

nem

megoldott.

Alacsony


Fogyatékos személyek, minél nagyabb arányszámban történő foglakoztatása. R.: fogyatékosságnak megfelelő munka lehetőségek feltérképezése. K.: a fogyatékos személy képzettségének megfelelő elhelyezkedés biztosítása H.: a fogyatékos személyek folyamatos foglalkoztatottságának biztosítása

a

‐ fogyatékos személyek feltérképezése ‐ munkalehetőségek feltérképezése Tevékenységek ‐ elhelyezkedés ösztönzése (a beavatkozás ‐ munkalehetőség folyamatos biztosítása tartalma) pontokba ‐ a mikro‐ kis és középvállalkozások állami támogatásával ösztönözni a szedve fogyatékosok foglalkoztatását ‐ munkanélküliek ‐ vállalkozók ‐ civil szervezetek Résztvevők és ‐ önkormányzat felelős ‐ munkaügyi központ Felelős: önkormányzat ‐ önkormányzat ‐ munkaügyi központ Partnerek ‐ civil szervezetek ‐ vállalkozók R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: a fogyatékos személyeket foglalkoztató szervezetek, vállalkozások aktiválása Eredményességi K.: a fogyatékos személyek hány százalékának sikerült elhelyezkednie mutatók és annak H.: a fogyatékos személyek hány százalékának sikerül a hosszú távon foglakozást dokumentáltsága, biztosítani forrása 136


(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei


‐

foglalkoztatók hiánya, forráshiány – foglalkoztatók, pályázatok, támogatók feltérképezése ‐ résztvevők (fogyatékos személyek, foglalkoztatók) inaktivitása – motiválás, ösztönzés

Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

„A kultúra és a mozgás szabadsága.” Inaktív a fogyatékos személyek kulturális, társadalmi, sport élete.

Kulturális, társadalmi és sport programok szervezése fogyatékos személyek részvételével. R.: a fogyatékos személyek kulturális, társadalmi és sport programok iránti igényeinek felmérése K.: a fogyatékos személyek szabadidős tevékenységét támogató programok szervezése, a lakossági erőforrások kihasználása H.: a fogyatékos személyek nagyarányú részvétele a szabadidős programokban ‐ igények felmérése ‐ a fogyatékos személyek fogyatékossági típusához igazodó programok, társadalmi események szervezése ‐ a programokon való részvétel ösztönzése ‐ fogyatékos személyek és a lakosság ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat Résztvevők és ‐ vállalkozók felelős ‐ egyházak Felelős: önkormányzat ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat Partnerek ‐ vállalkozók ‐ egyházak R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: a fogyatékos személyek hány százalékát lehet bevonni a programokba mutatók és annak K.: hány szervezetet, szolgáltatót, partnert, lehet bevonni, ösztönözni a dokumentáltsága, programok szervezésébe, lebonyolításában forrása H.: megvalósult programok száma, résztvevők száma (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

137



„Mindenki egyenlő” Diszkrimináció a társadalom részéről. A fogyatékkal élők társadalmi elfogadottsága emelkedik. R.: a társadalom figyelmének felkeltése a fogyatékkal élő személyek problémáira a szakma és a média útján K.: egészséges és fogyatékkal közös programok szervezése, H.: a fogyatékos személyekkel szembeni társadalmi elfogadás növekszik

‐ társadalom figyelmének felkeltése a fogyatékkal élő személyek problémáira ‐ a fogyatékkal élő személyek fogyatékossági típusához igazodó programok, társadalmi események szervezése ‐ a programokon való részvétel ösztönzése ‐ fogyatékos személyek és a lakosság ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat Résztvevők és ‐ vállalkozók felelős ‐ egyházak Felelős: önkormányzat ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat Partnerek ‐ vállalkozók ‐ egyházak R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év R.: a társadalom és a fogyatékkal élő személyek hány százalékát lehet bevonni a Eredményességi programokba mutatók és annak K.: hány szervezetet, szolgáltatót, partnert, lehet bevonni, ösztönözni a dokumentáltsága, programok szervezésébe, lebonyolításában forrása H.: megvalósult programok száma, résztvevők száma, társadalmi elfogadottság (rövid, közép és növekedése hosszútávon), valamint A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása. Intézkedés címe:

„Nemzetközi összefogás”

138



A fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködések száma kevés.

Együttműködések kialakítása és számának növelése a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek között R.: a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek figyelmének felkeltése, feltérképezése K.: pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése közös programok szervezése érdekében, elektronikus rendszer, interaktív honlap kialakítása H.: a kialakult kapcsolatok erősítése, fenntartása, tapasztalatok átadása ‐ figyelem felkeltés, ‐ szervezetek feltérképezése Tevékenységek ‐ pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtása (a beavatkozás ‐ elektronikus rendszer, interaktív honlap kialakítása tartalma) pontokba ‐ a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek szedve bevonásával programok szervezése ‐ tapasztalatok átadását elősegítő workshopok szervezése, lebonyolítása ‐ fogyatékkal élő személyek ‐ nemzetközi szervezetek ‐ civil szervezetek Résztvevők és ‐ önkormányzat felelős ‐ vállalkozók ‐ egyházak Felelős: önkormányzat ‐ civil szervezetek ‐ önkormányzat ‐ nemzetközi szervezetek Partnerek ‐ vállalkozók ‐ egyházak R.: 1 év Határidő(k) pontokba K.: 2 év szedve H.: 4 év Eredményességi R.: hány hazai és nemzetközi szervezetet lehet bevonni a programokba mutatók és annak K.: pályázatok, szervezett programok száma, elektronikus rendszer, interaktív dokumentáltsága, honlapon regisztrált szervezetek száma forrása H.: megvalósult programok száma, résztvevők, részt vevő szervezetek száma (rövid, közép és hosszútávon), A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől. valamint fenntarthatósága Kockázatok ‐ forráshiány – pályázatok, támogatók feltérképezése és csökkentésük ‐ résztvevők inaktivitása – motiválás, ösztönzés eszközei Célok ‐ Általános megfogalmazás és rövid‐, közép‐ és hosszútávú időegységekre bontásban

Szükséges erőforrások Tárgyi, anyagi és humán erőforrások biztosítása.

139


2. Összegző táblázat ‐ A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét erőforrások határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1.

„Tudással a munka A nyilvántartott világába” álláskeresők jelentős arányát a 8 általánosnál alacsonyabb, illetve 8 általános végzettséggel rendelkezők alkotják.

Az alacsony iskolai végzettségűek számának 10 %‐os csökkentése.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012.

2.

„Foglalkoztatás‐ biztosabb megélhetés”

A nyilvántartott munkanélküliek közül a tartós munkanélküliek aránya 2011‐ben 57,51 %.

A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek arányának 20 %‐al való csökkentése.


Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012. Közfoglalkoztatási terv 2009.

‐ Oktató, felzárkóztató programok feltérképezése, ‐ Oktató, felzárkóztató programok megszervezése, ‐Hiány szakmákban képzések szervezése, ‐ Integrálás az iskola világába, ‐ Elhelyezkedés ösztönzése, ‐ Elhelyezkedési lehetőségek, munkahelyek biztosítása. ‐ tartós munkanélküliek feltérképezése ‐ munkalehetősége k feltérképezése ‐ közmunkaprogra mok szervezése ‐ elhelyezkedés ösztönzése ‐ munkalehetőség folyamatos biztosítása ‐ a mikro‐ kis és középvállalkozáso

Nyíregyháza R.: 1 év Megyei Jogú Város K.: 2 év Önkormányzata H.: 4 év

R.: programok Tárgyi, anyagi és megszervezése, humánerőforrások elindítása biztosítása. K.: az alacsony iskolai végzettségűek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe H.: az alacsony iskolai végzettségűek hány százalékának sikerült befejezni a képzést


R.: 1 év Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év H.: 4 év Önkormányzata

R.: a Tárgyi, anyagi és munkanélküliek és humánerőforrások a foglalkoztatók biztosítása. aktiválása, közelítése a célnak megfelelően K.: a tartós munkanélküliek hány százalékát sikerült elhelyezkednie H.: a tartós munkanélküliek hány százalékának sikerül a munkaerő‐piacon


140


3.

„Hasznos szabadidő‐ eltöltés”

k állami támogatásával ösztönözni a munkanélküliek foglalkoztatását R.: 1 év és Integrált ‐ igények Nyíregyháza Városfejlesztési felmérése Megyei Jogú Város K.: 2 év Stratégia 2008. H.: 4 év ‐ fiatalság Önkormányzata a figyelmének Nyíregyháza felkeltése a Megyei Jogú Város hasznos Szolgáltatástervez szabadidő‐eltöltés ési koncepciója fontosságára 2003. 2005. 2008. ‐ a lakosság 2011 kultúrájához igazodó és egyéb programok szervezése, egyházi ünnepek megünneplése ‐ a programokon való részvétel ösztönzése ‐ játszótér kialakítása

A szegregátumokba n nem épültek ki megfelelő közösségi terek minősége és kihasználtsága nem megfelelő.

Az ifjúsági szabadidős programok szervezése, szegregátum lakosságának bevonása.

A telepen kiépített a gáz‐, villany‐ és szennyvízcsatorna ‐hálózat, de a lakossági rákötések aránya már nem ennyire kedvező, a közüzemi tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a szolgáltatásokat.

A terület Integrált társadalmi‐ Városfejlesztési gazdasági Stratégia 2008 leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség és átfogó fenntartható javításával.

hosszú távon elhelyezkednie R.: a lakosság hány Tárgyi, anyagi és százalékát lehet humánerőforrások bevonni a biztosítása. programokba, mennyien érzik a szabadidő hasznos eltöltésének fontosságát K.: hány partnert, szervezetet lehet bevonni a programok szervezésébe H.: megvalósult programok száma, résztvevők száma


R.: mennyi idő Tárgyi, anyagi és alatt és milyen humánerőforrások pontos adatokat biztosítása. lehet gyűjteni a problémára K.: a lakosság hány százaléka rendelkezik munkaviszonnyal, rendszeres jövedelemmel H.: a lakosság hány százaléka nem rendelkezik közüzemi tartozással, hány százalék csatlakozott rá a szolgáltatásokra

A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől, a résztvevők motiváltságától.

4.

5.

„Életminőség javítása az infrastrukturális lehetőségek kihasználásával”

„Egyenlő

esélyt A

Hátránykompenzá

Nyíregyháza

‐ adatok gyűjtése R.: 0,5 év Nyíregyháza ‐ szociális Megyei Jogú Város K.: 2 év juttatások H.: 4 év Önkormányzata biztosítása ‐ munkahelyek teremtése, aktív korú lakosság közmunkaprogra mba történő bevonása, ezáltal rendszeres pénzellátáshoz való hozzájutás ‐ megállapodások kötése közüzemi szolgáltatókkal ‐ a lakosság részéről a szolgáltatások igénybe vétele R.: 1 év ‐ adatok gyűjtése Nyíregyháza

R.: hány nevelési‐

Tárgyi, anyagi és A fenntarthatóság

141

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 mindenkinek”

szegregátumokba n jelentős a halmozottan hátrányos lakosság aránya.

ló oktatási programok kialakítása és végrehajtása óvodától a felnőttképzésig, ezáltal a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság arányának csökkentése.

6.

„Tegyünk az A Huszár telepi élhető környezet szegregátumra megteremtéséért” jellemző, hogy lakó‐ és ipari övezetek váltakoznak egymás mellett.

7.

„Legyen

Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011

a halmozottan Megyei Jogú Város K.: 2 év hátrányos H.: 4 év Önkormányzata lakosság arányának pontos meghatározására ‐ nevelési‐oktatási programok Közoktatási Esélyegyenlőségi szervezése, Intézkedési Terv humán szolgáltatások 2008. 2012. szervezése ‐ programok lebonyolítása ‐ az érintett közösség belső erőforrásainak átfogó fejlesztése

A lakó‐ és gazdasági funkciók térbeli elkülönítése, az itt élő lakosság fokozatos integrálása a város egyéb területeire.

az A Huszár telepen a Meg kell szüntetni Integrált

‐ beilleszkedést R.: 1 év Nyíregyháza segítő programok Megyei Jogú Város K.: 2 év szervezése H.: 4 év Önkormányzata ‐ foglalkoztatottság növelése ‐ rendszeres jövedelemhez jutás elősegítése ‐ önkormányzati bérlakásban vagy ún. albérlők házában való elhelyezés, ‐ albérleti támogatás nyújtása ‐ saját tulajdonú ingatlan megszerzésének elősegítése ‐ a kiköltözések után üresen maradt önkormányzati tulajdonú lakásokba új beköltöztetés nem történik R.: 2 év ‐ az épületek Nyíregyháza

oktatási program, humánerőforrások függ az anyagi, biztosítása. képzés kerül tárgyi és humán megszervezésre feltételektől, a K.: óvodákban, résztvevők iskolákban, motiváltságától. felnőttképző központokban hány program zárul H.: a halmozottan hátrányos helyzetűek száma mennyivel csökken a lakossághoz viszonyítva

R.: az integrált Tárgyi, anyagi és környezetbe való humánerőforrások beilleszkedést biztosítása. segítő, szervezett programok száma K.: a munkanélküliek hány százalékának sikerül elhelyezkednie, ezáltal rendszeres jövedelemmel rendelkeznie H.: a telepeken élő lakosság hány százaléka tud elköltözni a város egyéb területeire


R.: meghatározni Tárgyi, anyagi és A fenntarthatóság

142

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 otthonunk lakásunk”

a lakásállomány jelentős része (35,6 %‐a) félkomfortos vagy komfort nélküli, lakáskörülmények nem megfelelőek.

a méltatlan Városfejlesztési lakáskörülmények Stratégia 2008 et, biztosítani kell a lakások – különös tekintettel az önkormányzati lakások – komfortjának megteremtését.

8.

„Ne bántsunk, A telepeken a hogy ne közbiztonsági bántsanak” helyzet nem megfelelő, magas a bűnelkövetők aránya.

A telepen élő bűnelkövetők számának csökkentése és az általuk elkövetett bűnözési esetek (a telepen, vagy a telepen kívül) számának csökkentése.

9.

„Egészségben‐ betegségben”

A lakosság jobb Megyei Jogú Város egészségi Szolgáltatástervez állapotának ési koncepciója elérése. 2003. 2005. 2008. 2011

Rossz a telepeken élő mélyszegénységbe n élő és roma lakosság egészségügyi állapota.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójának 2011.

állapotának (külső‐belső) feltérképezése ‐ lehetséges források felkutatása (önkormányzati, pályázatok) vállalkozások bevonása ‐ tervek, költségvetés készítése ‐ kivitelezési munkálatok elkezdése lakások felújítása ‐ civil szervezetek bevonásával prevenciós programok szervezése ‐ fiatalok részére szabadidő eltöltési alternatívák nyújtása ‐ nevelési‐oktatási intézményekben figyelem felkeltése a bűnözés negatív hatásaira ‐ rendőrség által bűnmegelőzési programok szervezése a területen ‐ polgárőrség szervezése rendőri tevékenység fokozása a területen ‐ egészségügyi felvilágosító programok szervezése a nevelési‐oktatási intézményekben ‐ az egészséges

Megyei Jogú Város K.: 3 év H.: 4 év Önkormányzata

mennyi azon humánerőforrások függ az anyagi, lakások száma, biztosítása. tárgyi és humán amelyek feltételektől, a komfortfokozata résztvevők alapján felújításra motiváltságától. szorulnak K.: hány lakásban sikerül a felújításai munkálatokat elkezdeni H.: felújított lakások száma

R.: 6 hónap Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 1 év H.: 2 év Önkormányzata

R.: prevenciós Tárgyi, anyagi és programok humánerőforrások szervezésének biztosítása. száma K.: bűncselekmények áldozatainak segítését és védelmét szolgáló tevékenységek, programok száma H.: bűnelkövetők és bűnözési esetek aránya mennyivel csökken a kiinduló helyzethez képest



R.: Tárgyi, anyagi és egészségmegőrző, humánerőforrások figyelem felkeltő biztosítása. programok szervezésének száma K.: szűrések


143

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 életmód és táplálkozás terjesztése, a figyelem felkeltése prevenció fontosságára ‐ szűrések szervezése ‐ védőnői tevékenység fokozása gyermekorvosi és háziorvosi praxis kialakítása

szervezésének száma H.: a lakosság hány százaléka vesz részt a prevenciós programokon, szűréseken, mennyivel javul a lakosság egészségügyi állapota

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1.

2.

Nyíregyházán nem azonosítottak teljes körűen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, tekintettel arra, hogy a szülők csak abban az esetben nyilatkoznak, ha a gyermekük már intézménybe (óvoda, iskola) jár.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek naprakész nyilvántartása.

„Három évesen Nem minden óvodába járni” óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vesz részt az óvodai nevelésben, holott az intézményes nevelési feltételei adottak, a férőhely kihasználtság

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése.

„Az adatok pontos nyilvántartása segíti a szükséges intézkedések megvalósulását”

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Gyermekvédelmi beszámoló


‐tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel ‐pedagógusok aktív részvétele az adatok gyűjtésében ‐érintett szakemberek összefogása ‐adatok gyűjtése, folyamatos nyilvántartása támogatások igénylése, pályázatokon való részvétel egészségügyi, szociális és közoktatási területen dolgozó szakemberek figyelmének felkeltése, együttműködése azon halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, akik

R.: 6 hónap Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 1 év Önkormányzata H.: 2év

R.: a hátrányos Tárgyi, humán helyzetről, erőforrások halmozottan biztosítása hátrányos helyzetről nyilatkozott szülők, gondviselők száma K.: begyűjtött adatok pontossága H.: nyilvántartások vezetése, karbantartása

A fenntarthatóság függ a tárgyi, gazdasági és humán feltételektől, a résztvevők motiváltságától.

R.: 3 hónap Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 6 hónap H.: 1 év Önkormányzata

R.: a cél Tárgyi, humán érdekében bevont erőforrások szakemberek, biztosítása szervezetek száma K.: a célcsoportba tartózó gyermekek, családok száma H.: a beíratott gyermekek száma, óvodák kihasználtsági mutatóinak száma

A fenntarthatóság függ a tárgyi és humán feltételektől, a résztvevők motiváltságától.

144

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 lehetővé teszi valamennyi beíratott gyermek óvodai nevelését.

3.

„Egyenlő bekerülési lehetőség biztosítása a város összes óvodájába, iskolájába”

Az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) óvodák és iskolák között jelentős eltérés mutatható ki a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányában.

Az önkormányzati és a nem önkormányzati (egyházi, civil) fenntartású nevelési intézményekben a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának aránya közötti különbség csökkentése.


csak ötévesen kezdenék meg óvodai nevelésüket, integrációjuk óvodai körzethatárok felülvizsgálata gyermekek bevonása az óvodai nevelésbe az óvodák kihasználtsága egyensúlyba kerül adatok gyűjtése R.: 6 hónap Nyíregyháza körzethatárok Megyei Jogú Város K.: 1 év figyelemmel H.: 3 év Önkormányzata kísérése az Integrált Pedagógiai Rendszer tovább folytatása az érintett intézményekben egyéni fejlesztések, fejlesztő pedagógusok, gyermekvédelmi felelősök bevonásával a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenlő arányú oktatása az önkormányzati és nem önkormányzati intézményekben

R.: a hátrányos Tárgyi, humán helyzetű és a erőforrások halmozottan biztosítása hátrányos helyzetű gyermekek pontos arányának meghatározása az önkormányzati és nem önkormányzati iskolákban K.: az óvodák, iskolák többsége betartja a köznevelési törvény az óvodai és iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseket H.: a HH és HHH gyermekek aránya közel azonos az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású iskolákban

A fenntarthatóság függ a tárgyi és humán feltételektől, a jogszabályi környezettől, a résztvevők motiváltságától.

4.

„A gyermekek A család A veszélyeztetett Közoktatási Esélyegyenlőségi védelme széteséséből, a gyermekek

a gyermekjóléti szolgálat

R.: 1 év Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év

R.: szakemberek Anyagi, továbbképzéseine humán

tárgyi, A fenntarthatóság függ az anyagi, a

145

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 mindenekelőtt”

nevelés, számának gondozás, csökkentése. törődés, szeretet hiányából adódó gyermekkori magatartászavaro k kialakulása miatt magas a veszélyeztetett gyermekek száma. (2012‐ben 2781 esetben kellett a családgondozókna k beavatkozni gyermekveszélyez tetettség kapcsán)

Intézkedési Terv Gyermekvédelmi beszámoló

dolgozói figyelemmel kísérik a településen élő gyermekek életkörülményei t és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelm i vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, felhívja a jelzőrendszer tagjait, jelzési kötelezettségük teljesítésére a kialakult veszélyeztetetts ég megszüntetésér e irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozój a személyes segítő kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezéséb

Önkormányzata

H.: 3 év

k száma, erőforrások felkutatott biztosítása. veszélyeztetett gyermekek száma K.: szabadidős programok száma, személyiségfejlesz tő, prevenciós programok szervezése, családgondozói tevékenységek száma H.: veszélyeztetett gyermekek száma csökken

tárgyi és humán feltételektől, a jelzőrendszer tagjainak aktív részvételétől, a résztvevők motiváltságától.

146


5.

„A finanszírozás A gyermekjóléti lehetőségeinek ellátásokat feltérképezése” biztosító intézmények infrastrukturális feltételei folyamatosan javulnak, de szükség van a felülvizsgálatokra, korszerűsítésre, valamint a

Különböző források programok, szolgáltatások feltérképezése, amelyek hozzájárulnak az intézmények infrastrukturális fejlesztéséhez.


Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012.

en, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásáb an, illetve kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapszolgáltatás ok, különösen a családsegítés keretében nyújtott személyes gondoskodást szabadidős, kulturális programok szervezése, szülők személyiségfejlesz tését célzó programok lebonyolítása, kompetenciák fejlesztése veszélyeztetettség i okok csökkentése ‐ pályázati felhívások figyelése, ‐ az infrastrukturális fejlesztéseket támogató, valamint a programok, szolgáltatások biztosítását segítő pályázatok írása,

R.: 1 hónap K.: 2 év H.: 3év Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

R.: adatok gyűjtése, felmért szükségletek száma K.: programok, pályázati lehetőségek száma H.: nyertes pályázatok száma, korszerűsített intézmények

Anyagi, tárgyi, humán erőforrások biztosítása


147

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 különböző programok, szolgáltatások fejlesztésére, amelyekhez az állami finanszírozás nem elegendő.

‐ pályázatok benyújtása ‐ pályázatok megvalósítása ‐ különböző programok, szolgáltatások fejlesztése ‐ infrastrukturális feltételek javítása

III. A nők esélyegyenlősége ‐ női munkanélküliek feltérképezése ‐ részükre képző, átképző programok szervezése ‐ Közoktatási Esélyegyenlőségi munkalehetősége Intézkedési Terv k feltérképezése ‐ 2008. 2012. közmunkaprogra Közfoglalkoztatási mok szervezése ‐ elhelyezkedés terv 2009. ösztönzése ‐ munkalehetőség folyamatos biztosítása ‐ a mikro‐ kis és középvállalkozáso k állami támogatásával ösztönözni a női munkanélküliek foglalkoztatását ‐ munkáltatók ösztönzése a részmunkaidő, esetleg távmunka feltételeinek megteremtésére ‐ civil szervezetek a Magas a nőkkel A nőkkel szemben Nyíregyháza elkövetett szemben Megyei Jogú Város bevonásával bűncselekmények Közbiztonsági prevenciós a elkövetett programok bűncselekmények számának Koncepciójának

1.

a „Női „kézzel” is Magas lehet hatékonyan munkanélküliek aránya a nők dolgozni” között (8,38 %)

2.

„Védjük családok összetartóját, nőt”

A női munkanélküliek arányának 5 %‐al való csökkentése.



R.: a női Tárgyi, anyagi és munkanélküliek humánerőforrások részére szervezett biztosítása. képzési programok kialakítása, a foglalkoztatók aktiválása, közelítése a célnak megfelelően K.: a munkáltatók hány százalékát sikerült ösztönözni rész‐ és rugalmas munkaidő alkalmazására H.: a női munkanélküliek hány százalékának sikerül a munkaerő‐piacon hosszú távon elhelyezkednie



R.: önvédelmi, Tárgyi, anyagi és prevenciós humánerőforrások programok biztosítása. szervezésének

A fenntarthatóság függ az anyagi, tárgyi és humán feltételektől, a

148

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 száma. 2012‐ben csökkentése. összesen 394 bűncselekmény elkövetése esetén volt a sértett fél nő.

3.

„Diszkrét biztonság”

2011.

szervezése ‐ a nők önvédelmi képességét fejlesztő programok szervezése ‐ a lakosság figyelem felkeltése a bűnözés, a családon belüli erőszak felismerésére, megelőzésére ‐ a rendőrség fokozottabb figyelmének felkeltése a célcsoport védelmére ‐ rendőrség által bűnmegelőzési programok szervezése polgárőrség szervezése Nem elegendő a Nyíregyházán Nyíregyháza ‐ programok Nyíregyháza R.: 1,5 év családok átmeneti biztosított legyen Megyei Jogú Város szervezése az Megyei Jogú Város K.: 2 év otthona és a krízishelyzetben Szolgáltatástervez átmeneti H.: 4 év Önkormányzata anyaóvó lévő anyák, ési koncepciója gondozásban férőhelyszáma. családok átmeneti 2003. 2005. 2008. részesülőknek, Jelenleg elhelyezése, 2011 ezen belül Nyíregyházán élethelyzetük életvezetési, jogi, összesen 106 átmeneti pszichológiai férőhely tudja megoldása. tanácsadás fogadni a nyújtása krízishelyzetben ‐ civil és egyházi lévő családokat, fenntartók anyákat, azonban ösztönzése a mégis vannak férőhelybővítésre várakozó családok ‐ már meglévő és a várakozási idő átmeneti viszonylag hosszú. elhelyezést nyújtó otthonainak a férőhely bővítése ‐ új otthonok, férőhelyek létrehozása, ezáltal a

száma K.: bűncselekmények áldozatainak segítését és védelmét szolgáló tevékenységek, programok száma H.: a nők ellen elkövetett bűnözési esetek aránya mennyivel csökken a kiinduló helyzethez képest

résztvevők motiváltságától.

R.: életvezetési, Tárgyi, anyagi és jogi, pszichológiai humánerőforrások tanácsadás biztosítása. nyújtásának száma, programok megvalósításának száma K.: állami, pályázati források előteremtésének lehetőségei, mennyi a rendelkezésre álló forrás, mennyi civil, egyházi fenntartót sikerül bevonni a cél érdekében H.: új férőhelyek száma, családok átmeneti otthonainak száma


149


4.

„Problémakezelés a pontos adatok tükrében hatékonyabb”

Nincs pontos adat a nők képzési programokban való részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről

Pontos adatok álljanak rendelkezésre a nők képzési programokban való részvételéről, az alacsony iskolai végzettségű nők foglalkoztatásáról.


Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 2012. Közfoglalkoztatási terv 2009.

5.

„Családbarát munkahelyek létrehozása”

A piaci szektorban a vállalkozások gazdasági érdekeltsége ellen hat a családbarát szolgáltatások – a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, stb.‐ bevezetése. Nincsenek családbarát munkahelyek.

A nők számára legyen lehetőség rugalmas munkaidőben, családbarát munkahelyen dolgozni. A civil szervezetek, egyházak, alapítványok, vállalkozások közreműködésével családbarát munkahelyek létrehozása. Közintézményekb en a családbarát munkahelyek lehetőségeinek feltárása.


Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008.

bekerüléshez szükséges várakozási idő lerövidítése ‐ jogszabályi vagy Nyíregyháza R.: 6 hónap egyéb eszközökkel Megyei Jogú Város K.: 1 év a partnerek Önkormányzata H.: 2 év ösztönzése az adatok gyűjtésére, dokumentálására ‐ az adatok pontos, nemek szerinti bontásban történő dokumentálása megkezdődik havi bontásban pontos adatok mutathatók ki a problémára vonatkozóan, ezáltal a szükséges intézkedések pontosabban beazonosíthatóak ‐ a munkáltatók Nyíregyháza R.: 1 év figyelmének Megyei Jogú Város K.: 2 év felkeltése a Önkormányzata H.: 3 év probléma fontosságára ‐ munkáltatók ösztönzése a rugalmas munkaidő, 4‐6 órás foglalkoztatások, távmunka lehetőségeinek feltérképezésére, bevezetési lehetőségeinek megvizsgálására ‐ állami támogatások, pályázatok feltérképezése rugalmas munkaidő, 4‐6

R.: jogszabályok, Tárgyi, anyagi és ösztönző humánerőforrások programok biztosítása. létrehozása a partnerek adatgyűjtése céljából K.: az adatok gyűjtése, dokumentálása megkezdődik H.: pontos adatok állnak rendelkezésre, ezáltal azokból következtetések és beavatkozási lehetőségek meghatározhatóa k


R.: azon Tárgyi, anyagi és foglalkoztatók humánerőforrások (civil szervezetek, biztosítása. egyházak, közintézmények) számának meghatározása, ahol a családbarát foglalkoztatás megvalósítható K.: a célt szolgáló állami támogatások, pályázati források számának feltérképezése H.: létrehozott családbarát munkahelyek száma, rugalmas munkaidő bevezetésének száma


150

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 órás foglalkoztatások, távmunka bevezetése a foglalkoztatóknál

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1.

„Idősen is dolgozni akarok!” Alacsony az időskorúak foglalkoztatottság a.

2.

3.

„Mi is az internet?”

„Idősek önkéntesen”

az Az infokommunikáció s technológia és az ilyen eszközök használatának még nem teljes mértékben terjedt el az idős, idősödő emberek körében, ez azonban sokat segít az időskorúak informálásában, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésében.

‐A 45 év felettiek foglalkoztatási arányának növelésével, a szeniorfoglalkozta tás fejlesztésével, a munkaerőpiacról való korai kikerülés megelőzésével a munka világába visszacsatolni a nyugdíjkorhatárt még el nem érő, munkaképes idősödő embereket

Idősügyi Program 2008. 2012. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011

A számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése.


idősödő, Az idősödő Az generáció tudását valamint az idős nem kellő emberek bevonása az elismerése.

Felzárkóztató és Nyíregyháza R.: 1 év át‐továbbképző Megyei Jogú Város K.: 2 év programok H.: 4 év Önkormányzata feltérképezése ‐ Felzárkóztató ás át‐továbbképző programok megszervezése ‐ Hiányszakmákban képzések szervezése ‐ Integrálás a munka világába ‐ Elhelyezkedés ösztönzése ‐ Elhelyezkedési lehetőségek, munkahelyek biztosítása R.: 1 év Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év ‐ Informatikai H.: 4 év Önkormányzata alapismereteket nyújtó programok feltérképezése ‐ Informatikai alapismereteket nyújtó programok megszervezése ‐ Informatikai alapismereteket nyújtó programokban való részvétel elősegítése

R.:programok Tárgyi, anyagi és megszervezése, humánerőforrások elindítása biztosítása. K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe, H.: az idősek hány százalékának sikerült befejezni a képzést, illetve hány százalékuknak sikerült visszakerülni a munka világába


R.: programok Tárgyi, anyagi és megszervezése, humánerőforrások elindítása biztosítása. K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a képzésbe, H.: az idősek hány százalékának sikerült befejezni a képzést, illetve hány százalékuknak sikerült elsajátítani az ismereteket.


Önkéntes Nyíregyháza R.: 1 év Idősügyi Program ‐ munkalehetősége Megyei Jogú Város K.: 2 év 2008. 2012. k, valamint az idős Önkormányzata H.: 4 év emberek Nyíregyháza

R.: Önkéntes Tárgyi, anyagi és munkalehetősége humánerőforrások k, valamint az idős biztosítása. emberek


151

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 önkéntes munka világába, mellyel az idősödő generáció tudásának elismerése és hasznosítása is megvalósul.

Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011

4.

5.

„Nem lehet elég Az idősek korán kezdeni.” ösztönzése az egészségtudatos magatartásra, a sport és a mozgás jó hatásainak megtapasztalása által, ne „féljenek” mozogni.

Prevenció és egészségmegőrzés .


„Nem csak húszéveseké világ”

Tudatosítás, generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal


a A generációk a közötti együttműködés “ingatag”.

szaktudását igénylő programok programok feltérképezése ‐ Önkéntes munkalehetősége k, valamint az idős emberek szaktudását igénylő programok programok megszervezése ‐ Önkéntes munkalehetősége k, valamint az idős emberek szaktudását igénylő programok programokban való részvétel elősegítése

szaktudását igénylő programok megszervezése, elindítása K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a munkába, programba, H.: az idősek hány százalékának sikerült önkéntes munkát végezni, milyen mértékben volt hasznosítható az idősek szakmai tapasztalata,tudás a.


‐ Szűrő‐sport programok feltérképezése ‐ Szűrő‐sport programok megszervezése ‐ Szűrő‐sport programokban való részvétel elősegítése

R.: 1 év Nyíregyháza Közös programok Megyei Jogú Város K.: 2 év H.: 4 év feltérképezése Önkormányzata ‐ Közös programok megszervezése ‐ Közös programokban való részvétel elősegítése

R.: programok megszervezése, elindítása K.: az idősek hány százalékát sikerült bevonni a programokba, H.: az idősek hány százalékán végezték el a szűrésket, illetve mindennapi életükben szerepet játszik‐e a rendszeres sport. R.: programok megszervezése, elindítása K.: milyen széles kört sikerült bevonni a programokba, H.: a programok lezárását követően hány

Tárgyi, anyagi és A fenntarthatóság humánerőforrások függ az anyagi, biztosítása. tárgyi és humán feltételektől.


152


6.

„Biztonságos és Nem biztonságos élhető nyugdíjas környezet és nem évek” megfelelő életminőség.

Kötelező nyugdíjbiztosítás mellett ösztönözni kell az önkéntes kiegészítő rendszerekben való részvételt, erősíteni kell az öngondoskodás szemléletét, a közbiztonság javítása.

Idősügyi Program 2008. 2012. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciója 2011.

R.: 1 év Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év H.: 4 év Önkormányzata ‐ Programok feltérképezése ‐ Programok megszervezése ‐ Programokban való részvétel elősegítése

7.

„Szolgáltatások hálójában”

Az idős emberek esélyegyenlőségé nek biztosítása a szolgáltatások, és A ellátások szolgáltatásokhoz eléréséhez. és az ellátásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségein ek csökkentése.


R.: 1 év ‐ Az ellátás nélküli Nyíregyháza idősek felkutatása Megyei Jogú Város K.: 2 év ‐ Az idősek Önkormányzata H.: 4 év igényeinek a felmérése, a szolgáltatások továbbfejlesztése céljából ‐ Lecsökkenteni azon idősek számát, akikhez nem jutottak el a szolgáltatások, vagy nem veszik igénybe az ellátásokat


R.: 1 év ‐ Az ellátás nélküli Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év fogyatékosok Önkormányzata H.: 4 év felkutatása ‐ A fogyatékosok és hozzátartozóik igényeinek a

esetben maradt meg hosszabb távon az egymásra figyelés, erősödtek‐e a generációk közötti kapcsolatok. R.: programok megszervezése, elindítása K.: milyen széles kört sikerült bevonni a programokba, H.: a programok lezárását követően hány esetben tudasult az öngondoskodás fontossága, javult‐ e a közbiztonsághoz való hozzáférés. R.: Az idős korosztály széles körű tájékoztatása az igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátásokról, K.: Ellátott idősek számának növekedése, H.: Mennyivel nőtt az ellátottak száma.



V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1.

„Számok, adatok Nem állnak pontos Adatok gyűjtése, nyilvántartások bűvöletében” adatok a rendelkezésre a vezetése fogyatékkal élők társadalmi egyenlőtlenségeke számára vonatkozóan. Nem t érintő, azt

R.: Az fogyatékosok tájékoztatása az igénybe vehető szolgáltatásokról, ellátásokról,

Tárgyi, anyagi és A fenntarthatóság függ az anyagi, humán tárgyi és humán erőforrások feltételektől, a biztosítása. résztvevők motiváltságától.

153

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 készülnek elemzések, értékelések.

2.

3.

befolyásoló Fogyatékosügyi foglalkoztatási, Program 2005. egészségügyi és szociális területeken.

felmérése, a szolgáltatások továbbfejlesztése céljából ‐ Csökkenteni a fogyatékosok számát, akikhez nem jutottak el a szolgáltatások, vagy nem veszik igénybe az ellátásokat. ‐ a „Lakható lakások!” A jelenlegi A fogyatékosok Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakások intézmény hálózat lakásainak Szolgáltatástervez állapotának nem szolgálja az akadálymentes kialakítása. ési koncepciója feltérképezése integrációt, lehetsé 2003. 2005. 2008. ‐ inkluziót. Kevés a ges források 2011 lakóotthoni felkutatása (civil, ellátás, nincs Fogyatékosügyi önkormányzati, támogatott Program 2005. pályázatok) lakhatás. A ‐ vállalko fogyatékosok Integrált zások bevonása lakásának Városfejlesztési ‐ tervek, akadálymentesítés Stratégia 2008. költségvetés e nem megoldott. készítése ‐ kivitelezési munkálatok elkezdése lakások átalakítása ‐ fogyatékos Fogyatékos „A munkában ne Fogyatékosügyi személyek személyek, minél Program 2005. legyen hátrány a feltérképezése nagyabb „hátrány.” ‐ arányszámban Közfoglalkoztatási munkalehetősége történő Terv 2009. k feltérképezése foglakoztatása. Fogyatékos ‐ elhelyezkedés személyek ösztönzése foglakoztatása ‐ munkalehetőség nem megoldott. folyamatos Alacsony a biztosítása foglalkoztatottak ‐ a mikro‐ kis és aránya. középvállalkozáso k állami támogatásával ösztönözni a fogyatékosok foglalkoztatását

K.: A fogyatékos ellátottak számának növekedése, H.: Minimálisra csökken az ellátás nélküliek száma.

Nyíregyháza R.: 2 év Megyei Jogú Város K.: 3 év Önkormányzata H.: 4 év

R.: meghatározni az átalakításra váró lakások száma K.: hány lakásban sikerül az átalakítási munkákat elkezdeni H.: átalakított lakások száma

Tárgyi, anyagi és A fenntarthatóság humán függ az anyagi, erőforrások tárgyi és humán biztosítása. feltételektől, a résztvevők motiváltságától.

R.: 1 év Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év Önkormányzata H.: 4 év

R.: a fogyatékos személyeket foglalkoztató szervezetek, vállalkozások aktiválása K.: a fogyatékos személyek hány százalékának sikerült elhelyezkednie H.: a fogyatékos személyek hány százalékának sikerül a hosszú távon foglakozást biztosítani


154

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 4.

„A kultúra és a Inaktív a Kulturális, mozgás fogyatékos társadalmi és személyek szabadsága.” sport programok kulturális, szervezése társadalmi, sport fogyatékos élete. személyek részvételével.

Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011 Fogyatékosügyi Program 2005.

R.: 1 év ‐ igények Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év felmérése H.: 4 év ‐ a fogyatékos Önkormányzata személyek fogyatékossági típusához igazodó programok, társadalmi események szervezése ‐ a programokon való részvétel ösztönzése

5.

„Mindenki egyenlő”

Diszkrimináció társadalom részéről.

a A fogyatékkal élők társadalmi elfogadottsága emelkedik.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011 Fogyatékosügyi Program 2005.

R.: 1 év ‐ társadalom Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év figyelmének H.: 4 év felkeltése a Önkormányzata fogyatékkal élő személyek problémáira ‐ a fogyatékkal élő személyek fogyatékossági típusához igazodó programok, társadalmi események szervezése ‐ a programokon való részvétel ösztönzése

6.

„Nemzetközi összefogás”

A fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködések száma kevés.

Együttműködések kialakítása és számának növelése a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és a nemzetközi szervezetek között

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervez ési koncepciója 2003. 2005. 2008. 2011 Fogyatékosügyi Program 2005.

R.: 1 év ‐ figyelem Nyíregyháza Megyei Jogú Város K.: 2 év felkeltés, ‐ szervezetek Önkormányzata H.: 4 év feltérképezése ‐ pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok

R.: a fogyatékos személyek hány százalékát lehet bevonni a programokba K.: hány szervezetet, szolgáltatót, partnert, lehet bevonni, ösztönözni a programok szervezésébe, lebonyolításában H.: megvalósult programok száma, résztvevők száma R.: a társadalom és a fogyatékkal élő személyek hány százalékát lehet bevonni a programokba K.: hány szervezetet, szolgáltatót, partnert, lehet bevonni, ösztönözni a programok szervezésébe, lebonyolításában H.: megvalósult programok száma, résztvevők száma, társadalmi elfogadottság növekedése R.: hány hazai és nemzetközi szervezetet lehet bevonni a programokba K.: pályázatok, szervezett programok száma, elektronikus



Tárgyi, anyagi és A fenntarthatóság humán függ az anyagi, tárgyi és humán erőforrások feltételektől, a biztosítása. résztvevők motiváltságától.

155

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 ‐ 2018 benyújtása ‐ elektronikus rendszer, interaktív honlap kialakítása ‐ a fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek bevonásával programok szervezése ‐ tapasztalatok átadását elősegítő workshopok szervezése, lebonyolítása

rendszer, interaktív honlapon regisztrált szervezetek száma H.: megvalósult programok száma, résztvevők, részt vevő szervezetek száma

156


3. Elfogadás módja és dátuma Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és …………/2013. (VI.28.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek: HEP Sablon 1. számú melléklet 2. számú melléklet Dátum Aláírás 157


HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) elkészítését támogató SABLON‐t és Mellékletét a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja készítette az ÁROP‐1.1.16.‐2012‐2012‐0001 azonosító számú „Esélyegyenlőség‐elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása”című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából. Az elkészítésben részt vettek: Arató Ferenc, Bigazzi Sára, Cserti‐Csapó Tibor, Híves Tamás, Kokas Dóra, Lakatos Szilvia, Orbán Anikó, Orsós Anna, Szauer Csilla, Szemenyei Mariann, Torda Ágnes, Trendl Fanni, Varga Aranka, Vég Zoltán Ákos. Az elkészült kézirathoz kiegészítő megjegyzéseket tettek a TÜRR KKI esélyegyenlőségi mentorai.

A következő oldalakon elhelyezett táblák és a hozzájuk tartozó magyarázatok azt szolgálják, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) helyzetelemzése számszerű adatokkal alátámasztott legyen. A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek a HEP elkészítésének alapját képezik. Az adatok összegyűjtéséhez segítséget nyújtott a TeIR adatbázis (https://teir.vati.hu), valamint a helyi önkormányzat és partnereinek adatai. A mellékletben elhelyezett táblák egy részének (címük zölddel kiemelt) kitöltése jogszabályban előírt kötelezettség az önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak megalkotása során, és egy része pedig javasolt a részletes elemzés megalapozásához. Az alábbi adattáblák Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata HEP HE‐éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013. április 15. ‐ 2013. május 31. A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal.

158

HEP SABLON 1. számú melléklet

Táblák HEP SABLON 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA AZ ÉV VÉGÉN 2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLANDÓ NÉPESSÉG 3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÖREGEDÉSI INDEX 4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BELFÖLDI VÁNDORLÁSOK 5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TERMÉSZETES SZAPORODÁS A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

158

161 162 163 163 164 164

3.2.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA, 15-64 ÉVESEK SZÁMA 164 3.2.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA KORCSOPORT SZERINT 164 3.2.3. SZÁMÚ TÁBLA - A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS A 180 NAPNÁL RÉGEBBEN REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ÉS ARÁNYA NEMENKÉNT 165 3.2.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS A 18-29 ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA NEMENKÉNT 165 3.2.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONYAN ISKOLÁZOTT NÉPESSÉG 167 3.2.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT 167 3.2.7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELNŐTTOKTATÁSBAN TANULÓK LÉTSZÁMA ÉS A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN VÉGZETTEK 167 3.2.8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FELNŐTTOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMA KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁBAN 168 3.2.9. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – A FOGLALKOZÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ESÉLYÉNEK HELYI POTENCIÁLJA 168 VÁLLALKOZÁSOK 3.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLYBEN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 168 3.3.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - JÁRADÉKRA JOGOSULT REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 169 3.3.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT- RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYBEN ÉS FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 169 3.4.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁS ÁLLOMÁNY 170 3.4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VESZÉLYEZTETETT LAKHATÁSI HELYZETEK, HAJLÉKTALANSÁG 171 3.4.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁSFENNTARTÁSI ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK 171 3.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE 172 3.6.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – ORVOSI ELLÁTÁS 172 3.6.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK SZÁMA 172 3.6.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 173 A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG

173

4.1.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VÉDELEMBE VETT ÉS VESZÉLYEZTETETT KISKORÚ GYERMEKEK SZÁMA 173 4.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 174 4.1.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – KEDVEZMÉNYES ÓVODAI - ISKOLAI JUTTATÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA, ARÁNYA 174 4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZETBEN ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETE, 175 ESÉLYEGYENLŐSÉGE 4.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – VÉDŐNŐI ÁLLÁSHELYEK SZÁMA 175 4.3.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BÖLCSŐDÉK ÉS BÖLCSŐDÉBE BEÍRATOTT GYERMEKEK SZÁMA 176 4.3.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDI NAPKÖZIBEN ENGEDÉLYEZETT FÉRŐHELYEK SZÁMA 176 4.4.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 177 4.4.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 2. 178 4.4.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI 3. 178 4.4.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI LÉTSZÁM-MEGOSZLÁS 180 4.4.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TANULÓ SZÁMA 182 4.4.7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ADATAI 182 4.4.8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLA SZEMÉLYI FELTÉTELEK 182 4.4.9. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN BEFEJEZETTEK A NAPPALI OKTATÁSBAN 182 4.4.10. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLAI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE - TELEPHELYI BONTÁSBAN 184 4.4.11. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – KOMPETENCIAMÉRÉSI ADATOK 203 4.4.12. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ PROGRAMOK 213 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

214 159

HEP SABLON 1. számú melléklet 5.1.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A NŐK KÖRÉBEN 5.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ NŐK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI 5.2 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ

214 214

SZOLGÁLTATÁSOK

214 215 215 215 216

5.3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDTERVEZÉS, ANYA- ÉS GYERMEKGONDOZÁS TERÜLETE 5.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK 5.5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KRÍZISHELYZETBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK 5.6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐK SZEREPE A HELYI KÖZÉLETBEN AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

216

6.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT – NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA NEMEK SZERINT 216 6.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A FOGLALKOZTATÁS TERÉN 217 6.3.1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - 64 ÉVNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ÉS NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ IDŐSKORÚAK SZÁMA 217 6.3.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 218 6.4. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - AZ IDŐSEKET, AZ ÉLETKORRAL JÁRÓ SAJÁTOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT CÉLZÓ 218 PROGRAMOK A TELEPÜLÉSEN A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

219

7.1.1 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAIBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA

7.1.2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK SZÁMA 7.1.3. TÁBLÁZAT - FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZVÉTELE A FOGLALKOZTATÁSBAN 7.3.1. TÁBLÁZAT – AKADÁLYMENTESÍTÉS 1. 7.3.2. TÁBLÁZAT – AKADÁLYMENTESÍTÉS A FOGLALKOZATÓKNÁL

219 219 219 222 223

160


A település bemutatása 1. számú táblázat ‐ Lakónépesség száma az év végén

lakónépesség

2007 (fő)

116.874 fő

2008 (fő)

117.597 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

100,62 % 117.832 fő 100,20 % 117.852 fő 100,02 % 117.658 fő 99,84 %

2012 (fő)

n.a. fő

Lakónépesség számának változása (%)

n.a. %

Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A lakónépesség számának változása (%) számítási módja: pl.: (2008 ‐as "fő" adat osztva a 2007 ‐es "fő" adattal)×100 vagy 2009‐es "fő" adat osztva a 2008 ‐ as "fő" adattal×100. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását.

161


2. számú táblázat ‐ Állandó népesség állandó népesség száma, 2011. nő férfi 0‐2 évesek 0‐14 éves nők 0‐14 éves férfiak 15‐17 éves nők 15‐17 éves férfiak 18‐54 éves nők 18‐59 éves férfiak 60‐64 éves nők 60‐64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

119.104 fő 63 323 fő 53,17 % 55 781 fő 46,83 % 3 291 fő 2,76 % 8 479 fő 7,12 % 8 863 fő 7,44 % 1 958 fő 1,64 % 1 995 fő 1,68 % 33 052 fő 27,75 % 35 627 fő 29,91 % 4 299 fő 3,61 % 3 428 fő 2,88 % 10 362 fő 8,70 % 5 868 fő 4,93 %

Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van‐e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak‐e. Az életkor szerinti bontásban való állandó népesség számossága szintén segít az esélyegyenlőség különböző célcsoportjának beazonosításában.

162


3. számú táblázat ‐ Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0‐14 éves korú állandó lakosok Öregedési index (%) száma (fő) száma (fő) 2007 14 775 18 022 81,99 2008 15 163 17 802 85,18 2009 15 625 17 798 87,79 2010 15 823 17 623 89,79 2011 16 230 17 342 93,59 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0‐14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen ez az index – ugyanúgy mint a többi – egyéb összefüggésben is vizsgálandó. Vagyis például a gyerekek alacsony számossága nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 4. számú táblázat ‐ Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás

2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR

2 315 2 192 2 088 1 884 1 875

elvándorlás 2 406 2 164 1 861 1 835 1 800

egyenleg ‐ 91 28 227 49 75

A belföldi vándorlásokat úgy tudjuk kiszámolni, hogy az odavándorlásból kivonjuk az elvándorlást. Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni.

163


5. számú táblázat ‐ Természetes szaporodás

Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2007 1 203 1 203 0 2008 1 188 1 201 –13 2009 1 187 1 191 –4 2010 1 081 1 253 –172 2011 1 063 1 158 –95 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát. Amennyiben össze kívánjuk vetni országos vagy más település adatával, akkor a természetes szaporodást szükséges ezrelékben kiszámolni.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2.1. számú táblázat ‐ Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15‐64 évesek száma 15‐64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2007 43 769 41 120 84 889 2 381 5,4 2 078 5,1 4 459 5,3 2008 44 780 39 816 84 596 2 478 5,5 2 339 5,9 4 817 5,7 2009 44 652 39 643 84 295 3 300 7,4 3 381 8,5 6 681 7,9 2010 44 676 39 566 84 242 3 643 8,2 3 331 8,4 6 974 8,3 2011 44 377 39 439 83 816 3 729 8,4 3 146 8,0 6 875 8,2 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (év végi adatok) A %‐ot kell értelemszerűen számolni, pl.: nyilvántartott nő álláskeresők osztva a 15‐64 éves nők számával×100 Megjegyzés: teljes 15‐64 éves népességgel lehet csak számolni a javasolt "gazdaságilag aktív 15–64 éves népesség" helyett mivel ez az adat nem található a TeIR‐ben. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen. 3.2.2. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2007 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő száma összesen 4459 4 817 6 681 6 974 6 875 fő 194 176 234 227 191 20 éves és fiatalabb % 4,4 3,65 3,50 3,25 2,78 fő 694 683 1 012 1 090 944 21‐25 év % 15,6 14,18 15,15 15,63 13,73 26‐30 év fő 744 743 947 920 893 164


% 16,7 15,42 14,17 13,19 12,99 fő 738 808 1 076 1 050 967 31‐35 év % 16,6 16,77 16,11 15,06 14,07 fő 575 661 939 1 003 1 022 36‐40 év % 12,9 13,72 14,05 14,38 14,87 fő 461 526 768 813 830 41‐45 év % 10,3 10,92 11,50 11,66 12,07 fő 479 533 687 731 746 46‐50 év % 10,7 11,06 10,28 10,48 10,85 fő 448 508 728 746 750 51‐55 év % 10,0 10,55 10,90 10,70 10,91 fő 124 174 279 378 503 56‐60 év % 2,8 3,61 4,18 5,42 7,32 fő 2 5 11 16 29 61 év felett % 0,04 0,10 0,16 0,23 0,42 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (decemberi zárónapi adatok) A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges‐e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni. 3.2.3. számú tábla ‐ A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2007 2 381 2 078 4 459 1 300 971 2 271 54,6 46,7 50,9 2008 2 478 2 339 4 817 1 342 982 2 324 54,16 41,98 48,25 2009 3 300 3 381 6 681 1 909 1 747 3 656 57,85 51,67 54,72 2010 3 643 3 331 6 974 2 147 1 752 3 899 58,93 52,60 55,91 2011 3 729 3 146 6 875 2 012 1 546 3 558 53,96 49,14 51,75 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (decemberi zárónapi adatok) A százalékos arányok kiszámolása arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Ennek kiszámolását úgy történik, hogy például az adott évben 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli férfiak számát (fő) elosztjuk az összes regisztrált munkanélküli férfiak számával és megszorozzuk százzal. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. Ez esetben is figyelembe kell venni a nemek közötti különbséget, illetve a területi és országos arányokat. 3.2.4. számú táblázat ‐ Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18‐29 éves népesség száma nemenként év 18‐29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2007 10 352 10 129 20 481 255 2,5 220 2,2 475 2,3 2008 9 967 9 853 19 820 229 2,3 221 2,24 450 2,27 2009 9 676 9 577 19 253 373 3,85 336 3,51 709 3,68 2010 9 462 9 365 18 827 414 4,38 341 3,64 755 4,01 165


2011 9 274 9 161 18 435 397 4,28 363 3,96 760 4,12 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (decemberi zárónapi adatok) A százalékos arányok kiszámítása hasonló az előző táblázat számítási módjához. Megjegyezzük, hogy ebben a táblában a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól származó adatok vannak, melyek havi és negyedéves bontásban érhetők el. A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő‐piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.

166


3.2.5. számú táblázat ‐ Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15‐X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem év száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezők 15‐x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 98 533 53 200 45 333 91 711 48 267 43 444 6 822 6,92 4 933 9,27 1 889 4,17 2011 101 836 55 470 46 366 98 750 53 094 45 656 3 086 3,03 2 376 4,28 710 1,53 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés A HEP Sablon és mellékletei összeállításának időpontjában csak a 2001. évi népszámlálásból állnak rendelkezésre települési adatok, várhatóan 2013 folyamán nyilvánosságra kerülnek a 2011. évi népszámlálási adatok is. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15‐X évesek számát csak úgy lehet kiszámolni, hogy a legalább általános iskolát végzettek számát ki kell vonni a teljes 15 évesnél idősebb népesség létszámából. Ez az adatsor használható a foglalkoztatottság résznél, de a HEP több más fejezeténél is fontos alap‐ adatsor. 3.2.6. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott Év álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2007 4 459 87 1 075 2008 4 817 115 1 224 2009 6 681 134 1 567 2010 6 974 153 1 707 2011 6 875 117 1 497 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (decemberi zárónapi adatok) Az adattábla számszerűen adja meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül milyen létszámban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. A táblázat adatai alkalmasak arra, hogy tervezhetővé tegyék a beavatkozások mértékét, milyenségét. 3.2.7. számú táblázat ‐ Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő 2008 28 n.a. 2009 37 8 2010 0 0 2011 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% n.a. 21,6 0 0

Ez az adat arra mutat rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Amennyiben az alacsony iskolázottság probléma a településen, és eközben a felnőttoktatás ezen a területen nem jelenik meg, akkor a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Ha a településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. 167


3.2.8. számú táblázat ‐ Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában gimnáziumi szakközépiskolai szakiskolai középfokú felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő % fő % fő % 2007 1694 0 0 1149 2008 1756 21 0 951 2009 1614 130 0 864 2010 1651 302 n.a. n.a. 2011 1608 706 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Ez a két adatsor – éppúgy, mint a 3.2.7 táblázat adatai ‐ csak érintőlegesen kapcsolódik ehhez a fejezethez, azonban alkalmas arra, hogy számszerűen is kimutassuk, hogy a munkaerő‐piaci hátrányokat okozó alacsony iskolázottság javítására vonatkozó felnőttoktatásba milyen létszámban, arányban vonódnak be a településen élők. Tekintettel arra, hogy a fenti táblázathoz megjelölt adatforrások nem tájékoztatnak arról, hogy a felnőttoktatásban résztvevők valóban a település lakói‐e, illetve, hogy a település lakói melyik településen veszik igénybe ezt az oktatási szolgáltatást, javasoljuk a táblázat adatait az önkormányzati adatgyűjtéssel pontosítani. 3.2.9. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja ‐ vállalkozások

regisztrált Kis‐ vendég‐ vállalkozások kereskedelmi látóhelyek száma a üzletek száma településen száma

befizetett iparűzési adó (ft)

2007

20 035

3 158

2008

23 197

3 078

940 4.445.950 927 4.618.839

2009

23 386 23 955 23 953

3 023 3 025 2 930

916 5.054.568 n.a. 935 n.a. 891

2010

2011 Forrás: TEIR, T‐Star, önkormányzat adatai, KSH (2008‐2010‐ig a Regisztált vállalkozások gfo02 szerint, 2011‐től GFO11 szerint)

Meg kell vizsgálni a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő lélekszámának alakulásához, és szakképzettségi szerkezetéhez. 3.3.1. számú táblázat ‐ Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 5075 1528 30,11 2008. 2. negyedév 4438 1317 29,67 2008. 3. negyedév 4464 1296 29,03 2008. 4. negyedév 4481 1317 29,39 2008. átlag 4614 1364 29,56 2009. 1. negyedév 5763 1851 32,11 2009. 2. negyedév 6092 2075 34,06 2009. 3. negyedév 6388 2068 32,37 2009. 4. negyedév 6379 2026 31,76 2009. átlag 6155 2005 32,57 2010. 1. negyedév 7297 2438 33,41 168


2010. 2. negyedév 6526 1827 27,99 2010. 3. negyedév 6515 1839 28,22 2010. 4. negyedév 6707 1739 25,92 2010. átlag 6761 1960 28,98 2011. 1. negyedév 7833 2067 26,38 2011. 2. negyedév 7074 1666 23,55 2011. 3. negyedév 7019 1872 26,67 2011. 4. negyedév 6507 1324 20,34 2011. átlag 7108 1732 24,36 2012. 1. negyedév 8037 1249 15,54 2012. 2. negyedév 7184 774 10,77 2012. 3. negyedév 7322 640 8,74 2012. 4. negyedév 6857 642 9,36 2012. átlag 7350 826 11,23 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ki kell számolni, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül hány %‐a részesült álláskeresési járadékban (korábban munkanélküli segély, keresetpótló támogatás). Ezeket az adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak‐e támogatáshoz. 3.3.2. számú táblázat ‐ Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2007 4 459 4273 95,83 2008 4 817 4149 86,13 2009 6 681 6300 94,29 2010 6 974 5454 78,2 2011 6 875 5208 75,75 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH E táblázatban a százalékos megoszlást úgy számoljuk ki, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak létszámát (fő) elosztjuk a nyilvántartott álláskeresők számával, majd megszorozzuk százzal. Az elemzés során a táblázat adatait idősorosan is figyelni kell, vagyis hogy nőtt vagy csökkent a járadékra jogosultak aránya. Emellett a kapott adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak‐e támogatáshoz. 3.3.3. számú táblázat‐ Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől helyettesítő rendszeres szociális helyi önkormányzati nap munkaviszonyt nem támogatás segélyben részesülők rendelet alapján tudtak igazolni és az FHT (álláskeresési jogosultságtól elesett megvonták a támogatást támogatás) 15‐64 munkanélküliek fő fő évesek %‐ában %‐ában 2007 2712 3,19 nem releváns nem releváns 2008 3492 4,12 2238 46,46 nem releváns nem releváns 2009 3902 4,62 3176 47,53 nem releváns nem releváns 2010 5810 6,89 3786 54,28 nem releváns nem releváns 2011 6484 7,73 4343 63,17 nem releváns nem releváns 169


Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településen a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő‐piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak (3.2.1 tábla ‐ 15‐64 évesek száma) és a munkanélküliek számával (3.2.1 tábla ‐ nyilvántartott álláskeresők száma). Az elemzés során ki kell emelni, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Figyelembe kell venni, hogy 2011 január 1‐től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1‐től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012‐től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra. 3.4.1. számú táblázat ‐ Lakás állomány szociális egyéb lakáscélra használt db összes lakásállomány bérlakás állomány lakásállomány nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma


2007 49 515 n.a. 2008 50 269 n.a. 2009 50 747 1968 2010 51 003 2221 2011 51 193 2210 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok



Kérjük, gyűjtse össze az önkormányzati illetve a rendelkezésre álló adatbázisokból a település lakásállományára vonatkozó adatokat. Vizsgálni szükséges, hogy az egyes kategóriákban mennyi a szociális követelmények szempontjából nem megfelelőnek minősíthető lakások száma. Javasoljuk a táblázatban megjelölt számszerű adatok mellett azt is beazonosítani, hogy a lakásállomány hány családot, hány háztartást érint. Ezzel összefüggésben lehet azt is – további, pontosító adatgyűjtés segítségével ‐ vizsgálni, hogy a vizsgált családok közül mennyinek nincs munkajövedelme, hány család él alacsony komfortkörülmények között, illetve hogy hogyan gazdálkodik az önkormányzat a bérlakás állománnyal (mennyi üres bérlakás van például) stb. Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg.

170


3.4.2. számú táblázat ‐ Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

117

464 (ebből 220 főt az Oltalom Szeretetszolgálat lát el.)

2009

79


2010

71


2011

75


2012

105


Forrás: önkormányzati adatok, Periféria Egyesület Hajléktalanok száma: azok száma, akikkel az Utcai Szociális Munka Északi és Déli szolgálat kapcsolatba került az adott évben. Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma: közterületen élők száma, akik a közterületen élés miatt fokozottan veszélyeztetettek, valamint olyan „kialakított” lakhatásban élők száma, ahol a lakhatás minősége miatt veszélyhelyzet merül fel (pl. romos ház) A táblázat elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az adott helyzetszám hozzávetőlegesen hány főt érint. Azt is vizsgálni kell, hogy hány esetben került az önkormányzat szociális bizottsága elé veszélyeztetett lakhatási helyzet problémája az elmúlt években. A vizsgálat további részében figyelemmel kell lenni arra, hogy miként alakul a hajléktalanok száma a településen. A hajléktalanok létszámát szükséges a szöveges kifejtésben pontosítani (szállón, közterületen, anya‐gyermek otthonban, lakásukat elvesztők akik ideiglenes elhelyezést kaptak stb. hajlék és fedélnélküli). Az önkormányzati adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.4.3. számú táblázat ‐ Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma száma 2007 3863 395 2008 4233 647 2009 4169 1008 2010 3559 898 2011 4143 2206 Forrás: TeIR, KSH Tstar Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyújt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. 171


3.5. számú táblázat ‐ Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen:

Telepi lakások száma a településen:

2008

435

2009

431

2010

431

2011

431

2012

432

A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva

A telep/ek megközelíthetősége:

Úthálózat van, egyszerű megközelíthetőség

A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, Nincs létesítmények (kérjük, sorolja fel, van‐e a közelben ‐ és ha igen milyen távolságra ‐ szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) Forrás: helyi adatgyűjtés

A fenti táblázatban megadott adatok alapján elsősorban az a kérdés, hogy miféle változások vannak a területen. E mellett a két zárókérdés szöveges kifejtése azt jelzi, hogy a telepi, szegregátumi viszonyok során az egyenlő hozzáférés milyen mértékben sérül, vagyis itt is a település többi részéhez javasolt viszonyítani. A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Csak felnőttek részére Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi házi gyermekorvosok által szervezett háziorvosi szolgáltatások száma ellátott szolgálatok száma szolgálatok száma 2008 70 43 27 2009 71 44 27 2010 71 44 27 2011 72 45 27 2012 72 45 27 Forrás: Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság Az orvosi, egészségügyi ellátást, illetve annak változását mutatja be a táblázat, mely szintén lényeges adat az adott település infrastruktúrájának és szolgáltatásainak vonatkozásában. 3.6.2. számú táblázat ‐ Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2007 5 104 2008 4 522 2009 2 584 2010 2 696 2011 4 685 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére ‐ egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához ‐ az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó 172


hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon. 3.6.3. számú táblázat ‐ Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 957 2009 896 2010 909 2011 720 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1.1. számú táblázat ‐ Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Megszűntetett esetek 18 év alattiak Veszélyeztetett kiskorú száma a 18 év alatti száma a Védelembe vett 18 gyermekek száma* védelembe vettek népességben év alattiak száma* közül* 2008 183 22 174 486 12 018 2009 218 21 989 443 10 411 2010 195 21 680 431 9 078 2011 114 21 295 421 9 386 n.a. 2012 498 88 9 311 Forrás: TeIR, KSH Tstar, * az adatokat a Szabolcs‐Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Gyámhivatal szolgáltatta A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője ‐ a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével ‐ védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan ‐ magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelemben érintett szakemberek gyakran eltérően értelmezik a veszélyeztetettség fogalmát és a mértékét is, ezért a helyzetelemzés szöveges részében javasolt mindezt részletesebben elemezni.

173


4.1.2. számú táblázat ‐ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Ebből Rendszeres Rendkívüli beteg Kiegészítő tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi fogyatékos gyermekvédelmi beteg kedvezményben támogatásban gyermekek támogatásban fogyatékos részesítettek részesítettek száma száma részesítettek száma gyermekek száma száma 2008 4 650 n.a. 13 n.a. 2 362 2009 5 229 n.a. 16 n.a. 3 982 2010 5 603 n.a. 16 n.a. 3 997 2011 5 839 n.a. 17 n.a. 3 186 2012 5 675 n.a. 12 n.a. 3 572 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az elemzés során az eljárás objektív és szakmai standardoknak történő megfelelését javasolt szövegesen is értékelni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1‐én, illetve november 1‐én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai ‐ iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 50 %‐os 50 %‐os Ingyenes mértékű Ingyenes mértékű Ingyenes Nyári Óvodáztatási étkezésben kedvezményes tankönyv‐ étkezésben kedvezményes támogatásban étkeztetésben résztvevők étkezésre ellátásban étkezésre résztvevők részesülők részesülők száma jogosultak részesülők jogosultak száma száma száma iskola 1‐8. száma száma száma 1‐8. óvoda évfolyam óvoda évfolyam 2008 901 479 1 238 1 207 7 298 nem releváns ‐ 2009 925 458 1 501 1 037 7 581 199 1302 2010 1 043 449 1 829 950 7 912 207 1099 2011 1 086 472 2 060 794 7 914 209 ‐ 2012 1 013 478 2 046 744 7 604 230 1292 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A helyzetelemzés során annak a vizsgálata is javasolt, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak‐e a támogatásokhoz. A támogatások mindegyikét hivatalos iratokkal kell igényelni, igazolni. A mélyszegénységben élő személyek, családok gyakran megfelelő papírok, jövedelemigazolás vagy egyéb okok miatt nem jutnak hozzá szolgáltatásokhoz.

174


4.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban

Átmeneti nevelésbe vétel

Tartós nevelésbe vétel

Ideiglenes hatályú elhelyezés

település egésze

2010

32

2011

29

2012

16

2010

6

2011 2012

‐ 2

2010

34

2011 2012 2010 2011 Családi pótlék/ iskoláztatási 2012 támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt 2011 2012

32 28 ‐ ‐ ‐ 55 52

Forrás: Önkormányzati adatok, Szabolcs‐Szatmár‐ Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Gyámhivatal

A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap‐ vagy szakellátás látókörébe. Az adatokat a helyi gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat és a gyámhivatal segítségével kell megadni. A helyzetelemzés során a gyermekvédelmi jelzőrendszer törvényben szabályozott működésének a feltételeit is vizsgálni szükséges. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Területi+Iskola Területi+Iskola 2008 38+25 195+980 2009 38+25 202+965 2010 38+25 202+952 2011 38+25 197+980 2012 38+25 195+956 Forrás: Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság A fenti táblázat adatait szükséges összevetni a védőnők által ellátottak számával, arányával és a védőnői körzetben élő 0‐3 év közötti gyerekek számával. Ebből látható a védőnői leterheltség, illetve, hogy valamennyi gyermek hozzájut‐e a védőnői szolgáltatáshoz. Esetenként a védőnők a vizsgált település mellett további településeken is ellátnak védőnői feladatokat. Ilyen esetekben szükséges az adatgyűjtést a védőnők információival kiegészíteni, hogy pontosan látható legyen a védőnői leterheltség. A leterheltség megállapításához figyelembe kell venni, hogy a jogszabály szerint a védőnő maximum 250 gyereket láthat el, illetve, hogy országos átlagban 300 gyerek ellátása jut egy védőnőre.

175


4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos által háziorvosi praxis/ok esetek száma ellátott esetek száma ellátott esetek száma száma 2008 0 563 013 194 298 0 2009 0 598 793 198 534 0 2010 0 580 162 197 207 0 2011 0 592 558 179 327 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A hátrányos helyzetű településeken jellemzően alig van gyermekorvos, amennyiben a háziorvos látja el ezt a feladatot, akkor a táblázat utolsó oszlopát kell kitölteni. 4.3.3. számú táblázat ‐ Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

Bölcsődék száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 10 1127 2009 10 1182 2010 10 1103 2011 10 1115 2012 11 1 087 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

146 146 169 185 170

565 570 592 756 824

A bölcsődei felvételnél vizsgálni kell, hogy érvényesül‐e az az alapelv, hogy előnyt kell élvezzen az a gyermek, akit egyedülálló (élettárssal nem rendelkező hajadon, nőtlen, elvált vagy özvegy családi állapotú) szülője nevel; akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma a három főt meghaladja; aki családgondozásban részesül, és fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége; akinek szülője orvosilag igazolt betegsége miatt az ellátást biztosítani nem vagy csak részben tudja; akit – gyámhatósági határozat alapján – gyámként kirendelt időskorú (a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt elért) hozzátartozója nevel; akinek a szülője jövedelmi helyzete miatt (mert családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg) az ellátásáról nem vagy nehezen tud gondoskodni; akinek családjában az egy főre jutó jövedelem alacsony. 4.3.4. számú táblázat ‐ Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes Családi napközeiben gondozott engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma gyermekek száma száma 2008 7 n.a. 7 2009 14 n.a. 14 2010 28 n.a. 15 2011 28 n.a. 25 2012 28 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

176


A családi napköziben ‐ a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva ‐ legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. A rendeletben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van. A családi napközit felmérő elemzésekor nem csak a férőhelyek számát érdemes kiemelni, hanem a kihasználtságot is – ezért került bele a helyi adatgyűjtésre támaszkodó kiegészítő oszlopként a gondozott gyermekek száma is a táblázatba. 4.4.1. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda feladat ellátási helyek száma

34

Hány településről járnak be a gyermekek

14

Óvodai férőhelyek száma

4517

Óvodai csoportok száma

162 (önkormányzati fenntartású óvodákban)

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h‐tól ...h‐ig):

6.30‐tól 17.30‐ig

A nyári óvoda‐bezárás időtartama: ()

5 hét

Személyi feltételek

Hiányzó létszám

Fő

Óvodapedagógusok száma

310

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

307

1

Gyógypedagógusok létszáma

6

Gyógypedagógiai asszisztens

1

Óvodatitkár

16,5

Dajka/gondozónő/gyermekfelügyelő

156

Kisegítő személyzet (karbantartó, udvaros, konyhai kisegítő)

26,5

0,5

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Amennyiben a településen több óvoda működik, úgy a táblázatot intézményenként szükséges kitölteni. Az óvodai telephelyek adatait, fenntartói háttértől függetlenül, minden óvoda esetében szükséges megadni. Óvodai telephelye egy tagintézménynek is lehet külön, telephely alatt a legalább egy külön óvodai csoporttal rendelkező, külön épületben vagy épületrészben működő óvodák adatai kell megadni. A kapott adatokat szükséges összevetni az adatelemzés során a Köznevelési törvény valamint Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal. 177


4.4.2. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű

Fő

2008.

51

0

2009.

79

0

2010.

79

0

2011.

111

0

2012.

35

0

2013.

30

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A korábbi években csak a 3 éves kort betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kellett előnyben részesíteni az óvodai felvétel során, míg 2014‐től minden 3 éves gyermeknek kötelező óvodába járni. Kérjük, a helyhiány miatt elutasított gyermekek szociális hátterét is jelölje a szélső oszlopban. (HH/HHH) 4.4.3. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai 3. Óvodai Óvodai Óvodába beírt Óvodai Óvodai 3‐6 éves korú gyermek‐ gyógypedagógi férőhelyek feladat‐ellátási gyermekek gyermekek csoportok ai csoportok száma* helyek száma száma száma száma száma 2008 4438 168 4227 44 3745 3 2009 4550 170 4265 44 3744 3 2010 4588 170 4203 44 3821 3 2011 4620 188 4991 41 4137 3 2012 4497 177 4551 40 3901 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés * A létszámba a 7 éves gyermekek is szerepelnek, ezért magasabb a beírt gyermekek száma. A fenti adatok a Bethlen Gábor Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, a Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és az önkormányzati fenntartásban lévő óvodák által szolgáltatott adatok összességét tartalmazzák.

178


4.4.4. számú táblázat ‐ Az óvodai ellátás igénybevétele 2012‐2013. év Székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Telephely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma Az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

3 éves

4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen

265 7

280 16

2077 14

219 20

6 0

2847 57

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

18

42

29

28

0

117

3

0

2

4

0

9

457 8

599 3

597 11

505 14

32 1

2190 37

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

93

152

148

158

6

557

9

23

19

19

0

70

218

285

303

261

13

1080

3

3

4

11

1

22

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

47

89

88

84

6

314

5

16

24

24

4

73

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással. 179


4.4.5. számú táblázat ‐ Óvodai létszám‐megoszlás Székhely:

Búzaszem Nyugati Óvoda

Létszám

hh fő

hh arány %

hhh fő

211

38

18,01

1

sajátos nevelési sajátos nevelési igényű igényű gyermekek aránya a hhh arány % gyermekek csoport összlétszámához létszáma viszonyítva 4,76

8

3,79

Gyermekek Háza Déli Óvoda

195

20

10,2

2

1

9

4,61

Eszterlánc Északi Óvoda

168

19

11

1

0,59

1

0,59

Tündérkert Keleti Óvoda

235

32

13

5

0,2

0

0

Bethlen G. Gimn., Ált. és Szakk. Isk. Óvoda

71

19

27

0

0

0

0

Szent Miklós Görögkat. Óv. Ált. Isk. és Gimn.

163

6

21,79

0

0

2

8

Waldorf Ált. Isk. Gimn., Óvoda

10

1

0,1

0

0

10

100

Összesen

1053

135

12,82

9

0,85

30

2,85

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

138

6

3

3

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

2

0

0

0

Tagóvoda vagy telephely

Búzaszem‐Aranykörte

220

47

21,36

9

4,09

1

3,7

Búzaszem‐Városmajor

163

40

24,54

3

1,84

0

0

Búzaszem‐Gyermekkert Tagint.

101

14

13,86

0

0

0

0

Búzaszem‐Benczúr Teleph.

103

10

9,71

0

0

0

0

Gyermekek Háza D. Óv. Tagóvodái

833

287

34,45

44

5,28

6

0,72

Eszterlánc Északi Óv.‐Tagint.+Telephely

988

204

20.64

15

1,5

10

1,012

Tündérkert Óvoda‐Kikelet Tagóvoda

223

49

22

15

7

1

0

Tündérkert Óvoda‐Ligeti Tagóv.

102

12

11

0

0

0

0

Tündérkert Óvoda‐Margaréta Tagóv.

221

82

37

24

11

1

0

Tündérkert Óvoda‐Nefelejcs Tagóvoda

67

19

28

3

4

1

0

Tündérkert Óvoda‐Százszorszép Tagóvoda

155

51

33

1

1

1

0,64

Tündérkert Óvoda‐Élet úti Telephely

49

10

20

1

2

0

0

Tündérkert Óvoda‐Koszorú úti Telephely

43

42

98

29

67

0

0

Összesen

3268

867

26,53

144

4,4

21

0,64

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

320

88

21

1

180

HEP SABLON 1. számú melléklet A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

33

10

2

1

!

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A táblázatban az óvodai csoportok létszáma mellett a hátrányos helyzetű gyerekek létszámát és arányát, illetve utóbbi csoportból a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát és arányát is meg kell adni.

181


4.4.6. számú táblázat ‐ Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 5‐8 Általános iskola 1‐4 általános iskolások napközis tanulók évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók száma száma száma száma fő fő fő fő % 2010/2011 5 205 4 658 9 863 5 931 60,13 2011/2012 5 145 4 556 9 701 5 943 61,26 2012/2013 4 602 4 201 8 803 4 158 47,24 Forrás: TeIR, KSH Tstar A nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) résztvevők és a napközisek száma 4.4.7. számú táblázat ‐ Általános iskolák adatai általános iskolai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok száma a feladat‐ száma gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1‐4 1‐4 5‐8 5‐8 évfolyamon összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 180 169 349 5 4 9 137 2011/2012 182 174 356 5 4 9 131 2012/2013 179 172 351 4 6 10 132 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.8. számú táblázat ‐ Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 31 0 Szaktanítást végző tanítók száma 271 0 Szaktanítást végző tanárok száma 364 0 Gyógypedagógusok létszáma 30 0 Gyermekvédelmi felelős 45,5 0 Iskolaorvos 10,5 0 Iskolapszichológus 3,5 1 Kisegítő személyzet 60,5 1 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.9. számú táblázat ‐ A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 1 511 2011/2012 1 351 2012/2013 603 * Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok *

a 2012/2013‐as adatok nem a TeIR KSH Tstar adatbázisából lettek legyűjtve, hanem helyi adatgyűjtés alapján került felvezetésre, azonban nem minden iskola töltötte ki a fenti táblázatot 182


A 8. évfolyamot elkezdett tanulók számát kell összevetni a 8. évfolyamot eredményesen elvégzettek számával a nappali rendszerű oktatásban. Ez az adat mutatja az intézmény lemorzsolódási mutatóit, melyeknek munkaerő‐piaci kihatásai nagy mértékben vannak.

183


4.4.10. számú táblázat ‐ Iskolai ellátás igénybevétele ‐ telephelyi bontásban 2012‐2013. tanév

Kodály Zoltán Általános Iskola

Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat meg‐ nevezése

Létszám

Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

1. évfolyam A osztály

Ének

29

29

4

1

HHH HH tanulók tanulók aránya az Halmozottan aránya az osztály hátrányos osztály létszámához helyzetűek létszámához viszonyítva létszáma viszonyítva

0,003

0

Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma

SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

0

0

0

SNI tanulók számából a Évismétlők hhh tanulók száma száma

0

Magán‐ tanulók száma

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

0

0

0

1. évfolyam B osztály

Ének

30

30

3

3

0,1

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

27

27

2

3

0,111

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

27

26

3

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0


Ének

27

27

5

3

0,11

0

0

2

0,074

0

0

0

0


Ének

28

28

4

1

0,035

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

27

27

3

3

0,111

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

26

26

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

28

12

2

2

0,333

1

0,035

0

0

0

0

0

2


Ének

28

16

2

6

0,21

2

0,071

1

0,035

1

0

0

3


Ének

18

0

2

1

0,055

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

27

0

2

1

0,037

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

26

0

1

3

0,115

0

0

0

0

0

2

0

0


Ének

25

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Ének

20

0

1

1

0,05

0

0

0

0

0

0

1

0


Ének

25

0

4

3

0,12

0

0

0

0

0

0

1

0

Összesen:

418

248

46

31

1,714

3

0,106

3

0,109

1

2

3

5

2012‐2013. tanév

Bem József Általános Iskola



Létszám

Napközis

Bejáró



‐

28

‐

2

8

HHH HH tanulók tanulók aránya az Halmozottan aránya az osztály hátrányos osztály létszámához helyzetűek létszámához viszonyítva létszáma viszonyítva 28,00%

‐

‐



‐

‐

SNI tanulók számából a Évismétlők hhh tanulók száma száma ‐



184

HEP SABLON 1. számú melléklet 1. évfolyam B osztály

‐

28

‐

4

3

10,00%

1

3%

‐

‐

‐

1. évfolyam C osztály

‐

27

‐

1

12

44,00%

‐

‐

‐

‐

‐


‐

30

‐

4

7

23,00%

‐

‐

‐

‐

‐


‐

25

‐

3

7

28,00%

1

4%

‐

‐

‐


‐

30

‐

‐

4

13,00%

‐

‐

‐

‐

‐


‐

30

‐

1

6

20,00%

‐

‐

‐

‐

‐


‐

32

‐

1

5

15,00%

2

6%

‐

‐

‐


‐

31

‐

1

8

26,00%

2

6%

1

3%

‐


29

18

2

5

17,00%

1

3%

1

3%

1


28

13

5

4

14,00%

‐

‐

‐

‐

‐


27

16

2

8

28,00%

1

4%

2

7%

‐


nyelv

25

1

1

3

12,50%

2

8%

‐

‐

‐


nyelv

26

1

4

3

12,00%

‐

‐

‐

‐

‐


nyelv

27

4

‐

3

11,00%

1

4%

‐

‐

‐

6. évfolyam D osztály

26

5

2

10

38,00%

1

4%

4

15%

‐


29

‐

3

1

3,00%

‐

‐

1

4%

‐


26

‐

5

1

4,00%

‐

‐

‐

‐

‐


nyelv

20

‐

‐

6

32,00%

‐

‐

2

11%

‐


nyelv

27

‐

2

3

11,00%

‐

‐

1

4%

‐


28

‐

1

6

21,00%

‐

‐

1

4%

‐


nyelv

29

‐

2

2

7,00%

‐

‐

‐

‐

‐


nyelv

26

‐

1

5

19,00%

‐

‐

1

4%

‐

Összesen:

634

58

47

120

4,365

12

0,42

14

0,55

1



0

2

2012‐2013. tanév

Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény



Létszám

Napközis

Bejáró



23

23

1

10


43,5

1

4,3



1

4,3


0

0

185


24

24

1

14

58

4

16,7

2

8,3

0

2

0

6


22

22

3

12

55

2

9,1

4

18,2

0

0

0

3


22

22

1

12

55

1

4,5

2

9,1

0

0

0

2


21

21

6

10

48

2

9,5

1

4,8

0

0

0

3


22

21

1

12

55

0

0,0

1

4,5

0

0

1

0


20

19

3

10

50

3

15,0

3

15,0

0

0

1

4


22

22

1

11

50

2

9,1

4

18,2

0

0

0

3


24

16

2

15

63

4

16,7

0

0,0

0

1

0

6


24

13

3

11

46

3

12,5

1

4,2

0

1

0

4


22

7

3

14

64

3

13,6

3

13,6

0

0

0

4


23

10

2

8

35

0

0,0

4

17,4

0

0

0

0


20

3

4

4

20

0

0,0

2

10,0

0

0

0

0


22

7

4

9

41

2

9,1

1

4,5

0

0

0

3


21

2

1

8

38

1

4,8

2

9,5

0

0

0

1


19

0

1

10

53

0

0,0

1

5,3

0

0

0

0

Összesen:

351

232

37

170

48

28

8,0

32

9,1

0

4

2

41




1

6

2012‐2013. tanév

Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény



Létszám

Napközis

Bejáró



Nincs

17

17

2

7

HH tanulók HHH tanulók aránya az Halmozottan aránya az osztály hátrányos osztály létszámához helyzetűek létszámához viszonyítva létszáma viszonyítva

41

2

12

0

0



1


Nincs

22

22

2

7

32

1

5

0

0

0

0

0


Nincs

21

21

2

10

48

2

10

0

0

0

0

0


Nincs

21

21

1

9

43

3

14

1

5

0

0

0


Nincs

26

26

2

10

38

1

4

0

0

0

0

0


Nincs

26

25

3

8

31

1

4

0

0

0

0

0


Nincs

21

20

4

3

14

2

10

0

0

0

0

0


Nincs

21

21

4

15

71

1

5

1

5

0

0

1

186

HEP SABLON 1. számú melléklet 5. évfolyam A osztály

Nincs

24

9

1

9

38

2

8

0

0

0

0

0


Nincs

24

5

5

10

42

2

8

0

0

0

0

0


Nincs

23

9

1

10

43

1

4

0

0

0

0

0


Nincs

23

8

4

9

39

2

9

0

0

0

0

0


Nincs

16

1

1

5

31

2

13

0

0

0

0

0


Nincs

20

1

2

6

30

2

10

0

0

0

0

0


Nincs

22

1

1

4

18

2

9

0

0

0

0

0


Nincs

14

0

1

8

57

3

21

0

0

0

0

0

Összesen:

341

207

36

130

38

29

9

3

2

2012‐2013. tanév

Móricz Zsigmond Általános Iskola



0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

11%

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

33%

0

0

0

1

0




0

0

0

0

0

0

1

3%

40%

3

10%

0

7

22%

1

3%

0

11

42%

3

27

3

7

275

18

0

17

94%



Létszám

Napközis

Bejáró



angol‐ testnevelés

30

0

0

14

46%

0


matematika‐ informatisk

30

0

0

9

30%


angol‐ testnevelés

30

0

0

12



31

0

0


német‐ testnevelés

26

26



27

3.évfolyam E osztály

18


187


német‐ testnevelés

28

25

0

5

18%

1

3%

1

3%

0

0

0



28

25

1

5

18%

1

3%

1

3%

0

0

0

4.évfolyam E osztály

24

24

0

20

83%

12

50%

0

0

0

2

0



29

22

1

4

13%

1

3%

0

0

0

0

0

5.évfolyam C osztály

testnevelés

25

16

0

11

44%

1

4%

0

0

0

0

0

5.évfolyam D osztály

német

27

17

1

7

26%

1

4%

0

0

0

0

0



30

4

0

6

20%

0

0

0

0

0

0

0


testnevelés

28

9

0

15

53%

4

14%

1

3%

0

0

0


német

27

6

1

4

14%

1

4%

0

0

0

0

0



28

0

0

7

25%

0

0

0

0

0

0

1


testnevelés

29

0

1

8

27%

1

3%

2

7%

0

0

0


német

25

0

1

8

32%

0

0

0

0

0

0

0



31

0

1

2

6%

0

0

0

0

0

0

0


testnevelés

28

0

0

9

32%

0

0

0

0

0

0

0


német

29

0

1

1

7%

0

0

0

0

0

0

0

Összesen:

608

219

11

189

31%

36

6%

6

1%

0

4

1

2012‐2013. tanév

Arany János Gimnázium , Általános Iskola és Diákotthon Szabó Lőrincz Tagintézménye

188




Létszám

Napközis

Bejáró



25

25

3

12







48



23

23

3

12

52,17



24

24

5

10

41,6



23

23

5

15

65,21










Összesen:



2012‐2013. tanév

Arany János Gimnázium és Általános Iskola.







Létszám

Napközis

Bejáró



közokt

28

2

7

25

0

2

7%

30


Úszó

28

0

8

28

0

28


Úszó

23

4

6

26

3

13%

1

4%

24

189

HEP SABLON 1. számú melléklet 1. évfolyam D osztály

Kézműves

29

3

0

0

0

1

3%

30


közokt

27

3

17

62

0

1

26


Úszó

28

1

9

33

0

1

3%

29


Kézműves

29

2

3

11

0

29


közokt

27

10

8

29

3

11%

1

3%

28


Úszó

25

2

15

65

0

25


Kézműves

27

2

9

33

2

7%

27


közokt

30

5

6

20

0

30


Úszó

27

5

16

61

3

11%

27


Kézműves

28

1

4

14

0

28


közokt

26

2

12

46

2

7%

2

26


Számtechn

25

25

6

11

45

3

12%

2

25


normál

28

23

5

14

50

0

28


közokt

28

11

10

11

39

1

3%

28


Számtechn

25

9

4

7

28

0

1

4%

26


normál

26

6

3

12

46

2

7%

1

1

26


közokt

28

7

17

60

0

28


Számtechn

26

4

10

41

2

8%

26


normál

25

7

17

68

0

2

8%

1

1

26


közokt

28

8

4

14

1

3%

1

3%

29


Számtechn

26

5

7

26

0

1

3%

27


normál

22

2

5

22

0

1

4%

23

Összesen:

25

669

74

103

235

35

22

3%

12

2%

6

2

679



0

1

2012‐2013. tanév

Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény



Létszám

Napközis

Bejáró



29

29

1

13


45%

1

3%



0

0


0

1

190


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


27

27

5

11

41%

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


26

25

2

10

38%

2

8%

0

0

0

0

0

2


26

26

5

6

23%

1

4%

0

0

0

0

0

1


28

28

3

6

21%

2

7%

1

3%

0

0

0

2


26

26

4

12

46%

2

8%

0

0

0

0

0

2


20

18

5

9

45%

4

20%

1

5%

0

0

0

4


26

17

3

6

23%

4

15%

0

0

0

0

0

4


28

20

4

9

32%

1

3%

0

0

0

0

0

1


30

16

7

8

27%

1

3%

2

6%

1

0

0

1


23

0

4

3

13%

2

9%

0

0

0

0

0

2


24

0

8

10

42%

0

0%

1

4%

0

0

2

0


31

0

12

4

13%

2

6%

0

0

0

0

0

2


28

0

8

7

25%

0

0%

0

0

0

0

0

0

Összesen:

372

232

71

114

22

5

0

1

2

22



2012‐2013. tanév

Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény







Létszám

Napközis

Bejáró



angol kéttannyelvű

21

21

0

7

33

3

14

0

0

0

2

0

2


normál

17

17

1

8

47

5

29

1

6

0

0

0

2



19

19

0

7

37

1

5

0

0

0

0

0

1


191



17

17

0

4

24

0

0

0

0

0

0

0

0


normál

16

16

0

14

87

8

50

1

6

0

0

0

0


normál

14

14

0

8

57

4

29

0

0

0

0

0

0



normál

20

13

1

9

45

3

15

0

0

0

1

1

1



normál

27

12

1

13

48

7

26

2

7

0

1

1

7



normál

18

0

0

5

28

3

17

1

5

0

1

0

0


normál

15

0

0

6

40

3

20

1

6

0

1

0

0


normál

13

0

1

6

46

3

23

1

8

0

1

0

0


normál

11

0

1

8

73

7

64

4

36

3

0

0

0

Összesen:

208

129

5

95

47,08333

47

24,33333

11

6,16666667

3

7

2

13



2012‐2013. tanév

Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény







Létszám

Napközis

Bejáró



Német

30

2

5

16

1

3


Angol

32

4

3

9


Német

26

1

4


Angol

19

1

6

31


Angol

22

6

27

2


Német

31

31

1

6

19


Angol

30

30

2

7

23


Német

29

29

2

2

7


Normál

24

21

1

12

50

2

8

3


Német

25

24

4

3

12

192


Normál

23

22

3

12

52

3

13

1

4

3


Német

27

2

7

26


Normál

28

3

12

43

3

11

1

4

1

1

3


Német

23

1

5

22

1

4

1

4

2


Normál

22

1

6

27

1

5

1

5

1

2


Német

19

2

2

10


Normál

28

1

11

39

3

11

1

4

3

Összesen:

438

158

30

106

14

5

1

1

1

18





2012‐2013. tanév

Móra Ferenc Általános Iskola





Létszám

Napközis

Bejáró



általános

25

25

1

13

52

3

12

0

0

1

3


általános

26

26

0

6

23

1

4

0

0

1

1


testnevelés

26

26

1

13

50

2

8

0

0

2


általános

26

26

2

10

38

1

4

0

0

1


általános

25

25

0

13

52

2

8

0

0

2


általános

30

30

0

7

23

2

7

0

0

2


testnevelés

27

27

0

15

56

4

15

0

0

5


általános

31

31

1

8

26

1

3

0

0

1

2


általános

24

24

0

11

46

3

13

0

0

1

3


informatika

27

27

1

7

26

1

4

0

0

1


testnevelés

26

26

1

15

58

5

19

0

0

5


angol

31

31

2

10

32

1

3

0

0

1


általános

23

23

0

13

57

3

13

2

9

3


informatika

31

31

1

8

26

3

10

0

0

4

193

HEP SABLON 1. számú melléklet 4. évfolyam C osztály

testnevelés

28

28

0

14

50

4

14

1

4

4


angol

30

30

0

8

27

1

3

0

0

2


általános

22

18

0

10

45

5

23

1

5

5


informatika

28

12

0

8

29

2

7

0

0

1

2


testnevelés

25

11

0

11

44

5

20

0

0

5


angol

28

25

2

7

25

1

4

1

4

1

1


általános

24

5

0

11

46

3

13

1

4

3


informatika

26

6

1

4

15

1

4

0

0

2


testnevelés

27

5

1

6

22

0

0

0

0

0


angol

31

9

2

4

13

1

3

0

0

1

2


általános

26

0

0

10

38

5

19

3

12

1

5


informatika

30

0

1

8

27

2

7

0

0

2


testnevelés

28

0

0

9

32

3

11

0

0

4


angol

30

0

2

5

17

1

3

1

3

1


általános

26

0

1

13

50

3

12

1

4

1

4


informatika

28

0

3

7

25

2

7

1

4

1

3


testnevelés

24

0

0

2

8

0

0

1

4

0


angol

30

0

1

6

20

0

0

0

0

0

Összesen:

869

527

24

292

71

13

1

1

1

80

2012‐2013. tanév

Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény

HHH tanulók Halmozottan aránya az hátrányos osztály helyzetűek létszámához létszáma viszonyítva


HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

1

8

44

1

6

0

0

0

0

10

50

1

5

0

0

0



Létszám

Napközis

Bejáró


18

0


20

0





2

2

0

2


194


21

0

0

7

33

0

0

0

0

0

0

0


19

0

0

7

37

3

16

0

0

0

0

4


20

0

0

9

45

1

5

0

0

0

0

2


20

0

0

5

25

1

5

0

0

0

0

2


29

0

0

12

41

2

7

0

0

0

1

3


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


30

20

1

12

40

5

17

1

3

0

1

7


29

24

0

12

41

3

10

0

0

0

0

4


22

16

0

10

45

4

18

5

23

1

0

5


20

0

1

13

65

3

15

1

5

0

0

4


25

0

1

12

48

4

16

0

0

0

0

6


25

0

0

7

28

3

12

1

4

1

0

4


31

0

0

12

39

2

6

0

0

0

1

3


30

0

0

16

53

1

3

0

0

0

1

2

Összesen:

359

60

4

150

42

34

9

8

2

2

6

50

2012‐2013. tanév

Móricz Zs. Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény






1

*

1

2




Létszám

Napközis

Bejáró



nincs

23

23

0

16

70%

1

4%

0

0


nincs

9

9

0

3

33%

0

0%

1

11%

0


nincs

23

23

0

19

83%

9

39%

0

0


nincs

26

26

0

18

69%

3

12%

0

0


nincs

25

25

1

17

68%

6

24%

0

0


nincs

25

25

1

16

64%

6

24%

1

4%

0


nincs

10

10

0

8

80%

5

50%

1

10%

0

1


nincs

22

22

0

10

45%

4

18%

0

0


nincs

27

27

0

12

44%

4

15%

1

4%

1

195

HEP SABLON 1. számú melléklet 4. évfolyam C osztály

nincs

15

15

0

10

67%

4

27%

5

33%

0

1

1


nincs

24

19

1

16

67%

3

13%

1

4%

0


nincs

22

13

0

10

45%

3

14%

1

5%

1

2


nincs

13

8

0

12

92%

5

38%

0

0

1


nincs

23

12

0

12

52%

4

17%

0


nincs

24

12

1

11

46%

4

17%

0

0

0


nincs

17

8

0

13

76%

4

24%

0

0

1


nincs

29

5

2

17

59%

0

0%

0

0


nincs

29

5

1

14

48%

0

0%

1

3%

0


nincs

11

3

0

8

73%

1

9%

0

0


nincs

22

5

1

11

50%

1

5%

2

9%

0


nincs

23

9

0

10

43%

1

4%

0

0

Összesen:

442

304

8

263

60%

68

15%

14

3%

2

4

7

2012‐2013. tanév

Bethlen Gábor Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Telephely1 (szükség Tagozat szerint, töröljön vagy meg‐ Létszám szúrjon be plusz nevezése sorokat)

Napközis

Bejáró



SNI HHH tanulók Sajátos SNI tanulók tanulók Halmozottan aránya az nevelési aránya az számából hátrányos osztály igényű osztály a hhh helyzetűek létszámához tanulók létszámához tanulók létszáma viszonyítva létszáma viszonyítva száma



Évismétlők száma


1.o

16

16

8

5

31%

0

0

0

0

0

0

0

16



2.o

23

20

7

11

43%

0

0

0

0

0

0

0

23



3.o

12

8

4

9

75%

0

0

0

0

0

0

0

12



4.o

25

25

10

10

40%

0

0

1

4%

0

0

0

25



5.o

23

16

10

11

47%

0

0

0

0

0

1

1

22



6.o

26

7

8

7

27%

0

0

0

0

0

0

0

26



7.o

13

6

2

7

54%

0

0

1

7%

0

0

0

13

196



8.o

30

1

9

7

23%

0

0

1

3%

0

0

0

30


Összesen:

168

99

58

67

42,5%

0

0

3

4,6%

0

1

1

167

2012‐2013. tanév

Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Telephely1 (szükség Tagozat szerint, töröljön vagy Napközis/ meg‐ Létszám szúrjon be plusz tanulószoba nevezése sorokat)

Bejáró








20

20

3

3

0,15

0


21

21

3

3

0,14

0

0

0

0

0

0

0

0


21

21

3

5

0,23

1

0,047

0

0

0

0

0

0


26

26

6

5

0,19

0

0

0

0

0

0

0

0


26

26

3

6

0,23

0

0

0

0

0

0

0

0


22

19

4

6

0,27

1

0,045

0

0

0

0

0

0


23

22

1

7

0,30

1

0,043

0

0

0

0

0

0


20

19

1

5

0,25

1

0,05

0

0

0

0

0

0


22

21

6

5

0,23

0

0

0

0

0

0

0

0


22

15

2

5

0,23

0

0

1

0,045

0

0

0

0


21

17

4

5

0,238

1

0,047

1

0,047

0

0

0

0


31

14

4

7

0,225

0

0

1

0,032

0

0

1

0


21

8

0

4

0,19

0

0

2

0,095

0

0

0

0


18

5

3

4

0,22

0

0

1

0,055

0

0

0

0

1

0,055

0

0

0

0

0


18

2

3

4

0,22

0

0

Összesen:

332

0

0

0

0

0

0

2012‐2013. tanév

Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény

197


HH tanulók Halmozottan aránya az osztály hátrányos létszámához helyzetűek viszonyítva létszáma



0

0

4

0

0

0

0

3

0

0

0

0

0

6

0

0

0

0

0

4

HHH tanulók aránya az SNI osztály tanulók létszámához létszáma viszonyítva


SNI tanulók számából a Évismétlők hhh száma tanulók száma



Létszám

Napközis

Bejáró



normál

18

17

0

14

11/78,5%

3

16,6%

0

0

0



normál

13

12

0

8

6/46,15 %

2

15,3 %

0



normál

15

13

0

12

7/46,6 %

5

33,3%



normál

19

18

0

13

10/52,63%

3

15,7%



normál

15

14

0

11

5/33,3%

6

40%

1

6,6%

0

1

0

7



normál

16

14

0

13

11/68,75%

2

12,5%

0

0

0

0

0

3



normál

19

0

0

10

7/36,8%

3

15,7%

1

5,2%

0

0

1

4



normál

16

0

0

13

11/68,75%

2

12,5%

0

0

0

0

0

3


Összesen:

131

88

0

94

68/51,9%

26

19,84%

2

1,52%

0

0

1

34

2012‐2013. tanév

Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium


Napközis

Bejáró








35

34

2

5

0,143

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


35

35

6

3

0,086

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


35

35

5

1

0,029

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


35

35

9

7

0,200

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0

198


32

32

4

0

0,000

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


28

28

3

2

0,071

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


32

32

5

1

0,031

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


28

26

3

3

0,107

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


24

24

2

1

0,042

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


31

31

7

9

0,290

2

0,0645

0

0,0000

0

0

0

0


32

32

6

2

0,063

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


32

31

5

8

0,250

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


26

24

3

5

0,192

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


26

26

6

7

0,269

0

0,0000

0

0,0000

0

0

1

0


29

29

0

1

0,034

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


32

28

3

8

0,250

0

0,0000

0

0,0000

0

0

1

0


21

12

4

5

0,238

0

0,0000

0

0,0000

0

1

0

0

5. évfolyam E osztály

23

7

3

7

0,304

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


24

4

10

8

0,333

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


26

9

2

7

0,269

1

0,0385

0

0,0000

0

0

0

0

6. évfolyam E osztály

30

0

4

2

0,067

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


33

0

5

1

0,030

0

0,0000

0

0,0000

0

0

0

0


23

1

5

8

0,348

1

0,0435

0

0,0000

0

1

1

0


26

0

7

6

0,231

1

0,0385

0

0,0000

0

0

0

0

Összesen:

698

515

109

107

0,153

5

0,0072

0

0

0

2

3

0

2012‐2013. tanév Telephely1 (szükség Tagozat szerint, töröljön vagy meg‐ Létszám szúrjon be plusz nevezése sorokat) 1. évfolyam A osztály

‐

6

Napközis

Bejáró

6

1

Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény BTMN‐s SNI HHH tanulók HH tanulók Sajátos SNI tanulók tanulók tanulók száma/ Hátrányos aránya az Halmozotta nevelési aránya az számából aránya az aránya za helyzetűek osztály n hátrányos igényű osztály a hhh osztály osztálylétsz létszáma létszámához helyzetűek tanulók létszámához tanulók létszámához ámhoz viszonyítva létszáma létszáma viszonyítva száma viszonyítva viszonyítva ‐



‐

8

8

1

4

50 %



‐

11

11

3

2

18 %

1/12,5%

2/18 %


Évismétl ők száma

Magán‐tanulók száma

199



‐

7

7

1

2

29 %

1

14 %



‐

7

7

1

‐

‐



‐

9

1

2

2

22 %



‐

8

‐

1

3

37,5 %



‐

13

‐

3

1

8 %


Összesen:

‐

69

10

13

14

20 %

1/14%

‐

1/11 %

2/25 %

3/23 %

10/ 14,5%

2012‐2013. tanév

Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény


Napközis

Bejáró








9

9

2

3

9



10

10

5

1

10



14

14

6

10

0

14



9

9

1

6

0

9



8

7

2

4

1

8


10

8

2

4

1

10

1


11

9

0

10

1

11

1



15

15

3

13

1

15


200


17

9

1

13

5

17

2


Összesen:

2012‐2013. tanév

Jókai Mór Református Átalános Iskola


Napközis

Bejáró








29

29

2

1


27

27

6

4


29

29

3

2


22

22

4

4


27

27

2

3


27

27

1

2


27

27

4

3


30

30

5

4

1


30

30

3

1


25

25

3

4

1


29

29

6

9


30

30

4

4

1


28

28

6

4


25

24

4

4

1


28

21

4

3

1

1


24

22

0

1


23

13

3

9

1


22

18

1

2

1

2


15

9

3

5


17

5

2

4


21

7

7

3

1


24

8

2

2

1


20

3

2

4

1

1

1

201


22

3

3

4


21

1

7

5

1

1

Összesen:

622

495

87

91

4

4

9

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR Megjegyzés: az adatokat nem minden nyíregyházi iskola bocsájtotta rendelkezésünkre A fenti táblázatot intézményenként szükséges kitölteni, és egyéb – releváns információkat tartalmazó – oszloppal lehet bővíteni. A táblázat nem csak az intézményen belüli oktatásszervezésről ‐ szegregáció/integrációról ‐ nyújt pontos képet, hanem a tartalmi szolgáltatások, illetve eredmények is megjelennek benne.

202


4.4.11. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok Kodály Zoltán 2010 Általános Iskola Országos Iskola Országos kompetencia‐mérés átlaga átlag eredménye Szövegértés 6. évfolyam 1652 1483 8. évfolyam – – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1601 1498 8. évfolyam – – 10. évfolyam Bem József 2010 Általános Iskola Országos Iskola Országos kompetencia‐mérés átlaga átlag eredménye Szövegértés 6. évfolyam 1595 1483 8. évfolyam – – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1594 1498 8. évfolyam – – 10. évfolyam Bem József Általános Iskola 2010 Gárdonyi Géza Tagintézmény

2011

2012

2013

HHH Országos Iskola tanulók átlag átlaga átlaga

HHH tanulók átlaga

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1572 1750

1465 1577

1645 1745

1472 1567

1529 1712

1486 1601

1675 1738

1489 1612

2011

2012

2013



Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1544 1680

1456 1577

1496 1565

‐

1472 1567

1560 1673

1486 1601

1487 1746

‐

1489 1612

2011

2012

2013

203


Országos kompetencia‐mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam



Iskola Országos átlaga átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1578 1605

1483 1583

1548 1605

1465 1577

1508 1634

na na

1472 1567

1656 1749

1498 1622

1558 1738

1486 1601

1479 1689

1489 1612

Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény Országos kompetencia‐mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

2010

2011

2012

2013

HHH Országos tanulók átlag átlaga


Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1528 1622 0

1483 1583 0

1480 1579 0

1465 1577 0

1445 1575 0

1328 1544 0

1660 1700 0

1498 1622 0

1458 1653 0

1486 1601 0

1461 1668 0

1367 1715 0

Iskola átlaga


1472 1567 0

0 0 0

0 0 0

1489 1612 0

0 0 0

0 0 0

Móricz Zsigmond Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Virág.u.65.

2010

2011

2012

2013

204





Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga


1510 1654

1483 1583

1546 1629

1465 1577

1518 1598

1387,5 1276

1472 1567

1568 1681

1498 1622

1642 1657

1486 1601

1516 1666

1385 1147

1489 1612

Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szabó Lőrinc Tagintézmény Országos kompetencia‐mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

2010

2011


2012

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

2013



1552 –

1483 –

1529 –

1498 –

2010

Arany János Gimn. és Általános Isk. (székhely)

2011

2012

2013

205


Országos Iskola Országos Iskola kompetencia‐mérés átlaga átlag átlaga eredménye Szövegértés 6. évfolyam 1461 1483 1468 8. évfolyam – – 1518 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1469 1498 1445 8. évfolyam – – 1794 10. évfolyam

Országos átlag

Iskola átlaga

1465 1577

1398 1528

1486 1601

1433 1645

HHH HHH Országos Iskola tanulók tanulók átlag átlaga átlaga átlaga 1228 1472 1398 1567 1264 1489 1526 1612

Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény Országos kompetencia‐mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

2010

2011

2012

2013




Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1512 –

1489 –

1568 1559

1348 1457

1355 1453

1472 1567

1488 –

1498 –

1457 1599

1339 1539

1366 1514

1489 1612

Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű

2010

2011

2012

2013

206


Tagintézmény Országos kompetencia‐mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam




Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1642 –

1483 –

1539 1668

1465 1577

1602 1700

1480 1601

1472 1567

1717 –

1498 –

1456 1694

1486 1601

1639 1716

1510 1608

1489 1612

Arany János Gimnázium, Általános Iskola 2010 Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény Országos Iskola Országos kompetencia‐mérés átlaga átlag eredménye Szövegértés 6. évfolyam 1601 1483 8. évfolyam 1546 1583 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1524 1498 8. évfolyam 1621 1622 10. évfolyam

2011

2012

2013



Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1580 1634

1465 1577

1529 1653

1306

1472 1567

1549 1612

1486 1601

1498 1653

1341

1489 1612

Móra Ferenc Általános Iskola

2010

2011

2012

2013 207






Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

1567 –

1483 –

1559 1621

1465 1577

1497 1637

1191 1414

1472 1567

1518 –

1498 –

1555 1662

1486 1601

1518 1634

1272 1409

1489 1612

Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Országos kompetencia‐mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

2010

2011

2012

2013


Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga


1513 –

1483 –

1514 1649

‐ ‐

1433 1537

1301 1495

‐ ‐

1424 –

1496 –

1505 1661

‐ ‐

1447 1578

1281 1542

Országos Iskola átlag átlaga


Móricz Zs. Ált. Isk. Vécsey Károly Tagintézmény Országos kompetencia‐mérés eredménye

2010 Iskola Országos átlaga átlag

2011 Iskola átlaga

Országos átlag

2012 Iskola átlaga

2013


HHH tanulók átlaga 208


Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Bethlen Gábor Gimnázium Általános és Szakképző Iskola Országos kompetencia‐ Iskola átlaga mérés eredménye

1516 1616

1483 1583

1476 1715

1465 1577

1367 1531

1023 1326

1472 1567

1602 1683

1498 1622

1471 1867

1486 1601

1336 1573

1215 1386

1489 1612

2010 Országos átlag

2011 Országos átlag Iskola átlaga

Iskola átlaga

Szövegértés 6. évfolyam 1579 1483 8. évfolyam 1756 1583 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1552 1498 8. évfolyam 1697 1622 10. évfolyam Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 2010 Országos Iskola átlaga Országos átlag Iskola kompetencia‐mérés átlaga eredménye

2012 HHH tanulók Országos átlaga átlag

Iskola átlaga

2013 HHH tanulók átlaga

1515 1613 1663

1465 1577 1617

1482 1594 1711

1472 1567 1603

1621 1650 1620

1486 1601 1635

1573 1624 1692

1489 1612 1632


Iskola átlaga


2013 Iskola átlaga HHH tanulók átlaga 209


Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

1527 1614 ‐ 1509 1641 ‐

1483 1583 ‐

1515 1590 ‐

1465 1577

1591 1636 ‐

n.a n.a ‐

1472 folyamatban 1567 folyamatban ‐ ‐

1498 1622 ‐

1476 1688 ‐

1486 1601 ‐

1557 1616 ‐

n.a n.a ‐

1557 folyamatban 1616 folyamatban ‐ ‐

Móricz Zsigmond Általános 2010 Iskola Váci Mihály Tagintézmény e Országos Országo kompetencia‐ Iskola átlaga s átlag mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 1374 1483 8. évfolyam – – 10. évfolyam ‐ ‐ Matematika 6. évfolyam 1687 1498 8. évfolyam – – 10. évfolyam ‐ ‐ Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

2010

2011

2012

2013

HHH Iskola tanuló átlaga k átlaga

Iskola átlaga

Ország os átlag

Iskola átlaga


Országos átlag

1425 1564 ‐

1465 1577 ‐

1349 1452 ‐

1167 1304 ‐

1472 1567 ‐

‐‐‐ ‐‐‐ ‐

‐‐‐ ‐‐‐ ‐

1571 1649 ‐

1486 1600 ‐

1489 1577 ‐

1332 1643 ‐

1489 1612 ‐

‐‐‐ ‐‐‐ ‐

‐‐‐ ‐‐‐ ‐

2011

2012

2013 210


Országos kompetencia‐mérés eredménye

Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Jókai Mór Református Általános Iskola Országos Iskola átlaga kompetencia‐mérés eredménye

Iskola átlaga

Országos átlag

1557 –1666 1748

1483 –1583 1620

1536 –1645 1731

1498 –1622 1613


Szövegértés 6. évfolyam 1557 8. évfolyam – 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 1540 8. évfolyam – 10. évfolyam Waldorf Ált. Isk., Gimn., Óvoda Országos kompetencia‐mérés Iskola átlaga eredménye

– 1498 – 2010 Országos átlag

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag


Iskola átlaga


1503 1608 1781

1465 1577 1617

1544 1651 1690

‐ ‐ ‐

1472 1587 1603

1514 1599 1787

1486 1601 1635

1550 1654 1689

‐ ‐ ‐

1489 1612 1632


Iskola átlaga

1483

Iskola átlaga

Iskola átlaga


Iskola átlaga

2013 HHH tanulók átlaga

1522 1616

1465 1577

1560 1641

1472 1567

1495 1637

1486 1601

1532 1632

1489 1612

Iskola átlaga

2011 Országos átlag Iskola átlaga


2013 Iskola HHH átlaga tanulók átlaga

Szövegértés 211


6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

1444 –

1483 –

1613

1620

1442

1498

–

– 1585

1613

1413 1602 1515

1465 1577 1617

1467 1350 ‐

‐ ‐ ‐

1472 1567 ‐

‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

1372 1558 1515

1486 1601 1635

1397 1503 ‐

‐ ‐ ‐

1489 1612 ‐

‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Megjegyzés: az adatokat nem minden nyíregyházi iskola bocsájtotta rendelkezésünkre A kompetenciamérés adatait telephelyenként és iskolánként kell megadni és nem csak az országos átlaghoz viszonyítani, hanem a térségi, járási adatokhoz, az egyéb tanulói mutatókkal együtt (pl. továbbtanulás, érettségit adó szakközépiskolába felvettek aránya stb).

212


4.4.12. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok tehetségg ondozó programb Nyári HH/ an részt táborban HHH vevő HH/ részt vevő tanodai tanulók HHH HH/ HHH program létszám tanulók tanulók tanév létszám a létszáma létszáma 2008/2009 3 3 239/74 294/29 2009/2010 3 3 255/69 310/43 2010/2011 41 278/19 442/68 337/41 2011/2012 19 274/22 304/77 283/31

Alapfokú művészetoktatá s 823 818 815 850

HH/ HHH tanulók létszáma 246/50 366/41 364/48 423/55

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A táblázatot a helyi, települési viszonyoknak megfelelően korrigálható vagy kiegészíthető a helyben működő és elérhető programoknak megfelelően.

213


A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat ‐ Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak Munkanélküliek korúak száma férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2007 41 120 43 769 n.a. n.a. 2 078 2 381 2008 41 153 44 758 n.a. n.a. 2 339 2 478 2009 33 829 51 927 n.a. n.a. 3 381 3 300 2010 41 067 44 581 n.a. n.a. 3 331 3 643 2011 41 050 44 482 n.a. n.a. 3 146 3 729 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés, KSH

A nők munkaerő‐piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújthatnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. Pontosabb képet kapnánk a kérdésről, ha a rendelkezésre álló adatok között lenne, hogy az érintett csoportból (férfiak és nők is) hányan nevelnek gyermeket, hányan nevelnek 15 évesnél fiatalabb gyermeket, hány gyermeket nevelnek, illetve hányan egyedülállók. A helyi adatgyűjtés természetesen a partnerekkel való együttműködésben valósulhat meg. 5.1.2. számú táblázat ‐ Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Év munkanélküli nők száma 2007 2 381 2008 2 478 2009 3 300 2010 3 643 2011 3 729 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés, KSH

A táblázat adataiból jól látható, hogy adott településen miként áll összefüggésben a nők iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága. A kapott adatok segíthetnek a foglalkoztatást segítő programok, képzések hatékonyabb szervezésében. 5.2 számú táblázat ‐ A munkaerő‐piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő férőhelyek férőhelyek száma családi 3 év alatti száma családi működő összesen napközik gyermekek napközikben bölcsődék száma száma száma a településen önkormányzat egyéb i 2007 3 559 10 475 50 n.a. n.a. 525 2008 3 600 10 515 50 1 7 572 2009 3 561 10 520 50 2 14 584 2010 3 473 10 542 50 4 28 620 2011 3 291 10 706 50 4 27 783 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés, KSH

214


Pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb. A nők munkaerő‐piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen. 5.3. számú táblázat ‐ Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe védőnők száma 0‐3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként (területi) 2008 38 3653 195 2009 38 3646 202 2010 38 3591 202 2011 38 3430 197 2012 38 3441 195 Forrás: Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság

A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától. 5.4. számú táblázat ‐ A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása Év bírósági ítélet családi viszályhoz 2008 365 ‐ 2009 352 11 2010 407 52 2011 445 40 2012 455 55 Forrás: Nyíregyházi Járásbíróság

Megjegyzés: „A hozzátartozók közötti erőszakot alkalmazó távoltartásról” szóló 2009. évi LXXII. törvény 2009. október 01. napján lépett hatályba, ezért 2008. évi adatokat nem tudunk közölni. A távoltartás iránti (1‐2 kivételtől eltekintve) nők és gyermekek szerepelnek kérelmezői státuszban. A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. A helyi rendőrség és bíróság számszerű adatai tükrözhetik, hogy a bántalmazottak milyen mértékben mernek, illetve tudnak jogi segítséget kérni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy leggyakrabban a rendőrség riasztására is csak végső esetben kerül sor. Teljes körű vizsgálatot a témában annak jellegéből adódóan lehetetlen végezni, de egyes részterületek tanulmányozása segítheti a problémák feltárását, segíthet a megoldási lehetőség megtalálásában. 5.5. számú táblázat ‐ Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Férőhelyek Nem önkormányzati Nem önkormányzati önkormányzati önkormányzati száma (egyházi, alapítványi) (egyházi, alapítványi) családok átmeneti anyaotthon a 215


2008 2009 2010 2011 2012

otthona a településen 40 40 40 40 40

település 50 km‐es körzetében

anyaotthon a településen

anyaotthon a település 50 km‐es körzetében

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

66 66 66 66 66

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). Jellemzően ezen intézményeknél (a férőhelyek hiánya miatt főleg a téli időszakban) várólistás rendszer működik, ezért a férőhelyek száma mellett a jelenleg várólistán lévők számának szerepeltetésével pontosabb képet kapunk a témában. 5.6. számú táblázat ‐ A nők szerepe a helyi közéletben Városi bíróság, Képviselőtestület ügyészség és Közgyűlések tagjai tagja ítélőtáblák vezetői Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi nem nem 12 13 28 2008 7 releváns releváns nem nem 12 13 28 2009 7 releváns releváns nem nem 13 14 20 2010 2 releváns releváns nem nem 13 14 20 2011 2 releváns releváns nem nem 12 16 20 2012 2 releváns releváns Forrás: Nyíregyházi Járásbíróság, Debreceni Ítélőtábla, Nyíregyházi Járási Ügyészség, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzői Kabinet

A táblázat adatainak vizsgálatánál az arányokat (férfi/nő) szükséges figyelembe venni.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban összes nyugdíjas részesülő férfiak száma részesülő nők száma 2007 13 752 20 804 34 556 2008 13 599 20 707 34 306 2009 13 381 20 386 33 767 2010 13 187 19 933 33 120 2011 13 018 19 929 32 947 Forrás: TeIR, KSH Tstar 216


Az adatelemzés során azt kell figyelembe venni, hogy vannak‐e ellátatlan (nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás) időskorúak, és ha igen, akkor milyen arányban. 6.2. számú táblázat ‐ Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti Regisztrált Tartós 55 év feletti tartós regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma száma (egy éven túl) száma száma fő

2007 2008 2009 2010 2011

fő

%

fő

fő

%

4 459 124 2,78

2 271

n.a.

4 817

179 3,72

2 324

n.a.

6 681

290 4,34

3 656

n.a.

6 974

394 5,65

3 899

n.a.

6 875

532 7,74

3 558

n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR, KSH

A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő‐piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Ennek alapján, ha a helyi, vagy területileg illetékes munkaügyi központtól arról kérünk adatokat, hogy hány fő regisztrált munkanélküli van az adott településen és ezek közül hányan 55 év felettiek, illetve a tartós munkanélküliek között mekkora az 55 év felettiek aránya, és az adatok alapján az arányok az idősebb korosztály felé tolódnak el, akkor állíthatjuk, hogy őket jobban érinti a foglalkoztatás terén fellépő hátrányos megkülönböztetés. 6.3.1. számú táblázat ‐ 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % 2007 14 775 512 3,46 2008 15 163 472 3,11 2009 15 625 490 3,14 2010 15 823 498 3,15 2011 16 230 450 2,77 Forrás: TeIR, KSH Tstar A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére: A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg‐gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is.

217


6.3.2. számú táblázat ‐ Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 81 2009 57 2010 46 2011 45 2012 43 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1‐jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%‐át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%‐át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%‐át. 6.4. számú táblázat ‐ Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 2008

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 165

(Idősek Akadémiája őszi, tavaszi, Karácsonyi ünnepség, előadások, kézműves foglalkozások, megemlékezés nemzeti és egyházi ünnepekről, kirándulások)

188 (Idősek Akadémiája őszi, tavaszi, Kazinczy emlék program előadásokkal, 2009 2010

vetélkedővel, kirándulással; „Mese mindenkié” program, Karácsonyi ünnepség, kézműves foglalkozások, előadások, megemlékezés nemzeti és egyházi ünnepekről)

194

(Idősek Akadémiája őszi, tavaszi, „Nyugdíjasokkal nem csak a nyugdíjasokért”program előadásokkal és kézműves foglalkozásokkal; Karácsonyi ünnepség, megemlékezés nemzeti és egyházi ünnepekről, )

2011

165

2012

184 (Idősek Akadémiája őszi, tavaszi; Ezüst Majális, Ezüst karácsony, Ki‐Mit‐Tud, Kékestetői kirándulás, múzeum látogatás, botanikus kert látogatás, előadások, megemlékezés nemzeti és egyházi ünnepekről, részvétel nyugdíjas találkozókon, részvétel versmondó versenyen )

(Idősek Akadémiája őszi, tavaszi; Karácsonyi ünnepség, előadások, kirándulás, múzeum látogatás, megemlékezés nemzeti és egyházi ünnepekről, )

Forrás: Helyi adatgyűjtés Megjegyzés: A fenti táblázatban szövegesen írt programok nagy részben a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ szervezésében valósultak meg. Az adatgyűjtés célja, hogy a helyi önkormányzattól, vagy helyi civil, állami vagy egyházi szervezettől információkat kapjunk kifejezetten az idősebb korosztályt megcélzó programok, speciális programok számáról. (pl. informatikai képzés, dalkör, nyugdíjasklub, stb.)

218


A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1.1 számú táblázat ‐ Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 3 658 120 2009 96 3 526 2010 94 3 275 2011 n.a. 87 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 7.1.2. számú táblázat ‐ Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 32 n.a. 89 2009 31 n.a. 94 2010 31 n.a. 132 2011 34 n.a. 137 2012 32 n.a. 138 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A település civil és egyházi intézményeivel mindenképpen szükséges a kapcsolatfelvétel, az ellátásban kialakult arányok és a nem állami szolgáltatók jövőbeni tervei együttesen alakítják az elérhető szolgáltatás adott és jövőbeni minőségét. Fontos szempont, hogy a civil és egyházi fenntartók más települések lakosait is ellátják, tehát a helyi esélyegyenlőségi tervben a településen lakókat célszerű szerepeltetni. Feltehetően korábban létrejött és folyamatos együttműködést és a fejlesztések összehangoltságát tapasztalják a szakértők. 7.1.3. táblázat ‐ Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkozatási forma, bár nem kizárt, hogy fogyatékos személy is foglalkozatásra kerül a rendszerben. A foglalkoztatást szervező nem tartja nyilván a fogyatékos személyeket, ezért az adatszolgáltatás illetve a foglalkoztatásba bevont fogyatékosok száma nem vizsgálható. Ennek ellenére megkísérelhető az adatgyűjtés a következők szerint. Aktuális jogszabály: ‐ 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. - 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

219


Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában Non profit Gazdasági foglalkozatott szervezet vállalkozás (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

n.a.

45

n.a.

2008: 37 2009: 37 2010: 37 2011: 36 2012: 36 n.a.

20

n.a.

1200

n.a.

Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma

n.a.

n.a.

n.a.

Nyílt munkaerő‐piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma

n.a.

n.a.

n.a.

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő‐felkészítésben résztvevők száma munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma

Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma

Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével.

Ilyen adatokkal rendelkezik a Munkaügyi Központ, ahol a fogyatékos személyek kiválthatják az úgynevezett rehabilitációs kártyát. Adatot szolgáltathat a helyi önkormányzat, a foglalkoztatást biztosító civil szervezet, egyházi fenntartású foglalkoztató intézmény. Gazdasági szereplők esetében támpont a rehabilitációs hozzájárulás csökkenése vagy kiváltása fogyatékos személyek foglalkoztatásával, a korábban említett rehabilitációs kártya éppen ezeknek a vállalkozói kedvezményeknek a jogosságát igazolja.

220


7.2. táblázat ‐ Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények A lehetséges kedvezmények igénylése és rendszeres használata nem feltétlenül az önkormányzat bevonásával történik. Így az adatgyűjtés korlátozott. Nem nyilvántartott, hogy hányan élnek a tömegközlekedésben elérhető kedvezményekkel, az adókedvezménnyel. Vannak olyan természetbeni ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek. 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás Fogyatékos személyek száma Időskorúak járadéka n.a. Aktív korúak ellátása n.a. Rendszeres szociális segély 3 Lakásfenntartási támogatás 3 Ápolási díj 15 Temetési segély n.a. Átmeneti segély n.a. Természetbeni ellátás: n.a. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP‐től. 57 Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás n.a. Energia felhasználási támogatás 2 Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás 35 Rokkantsági járadék 37 Rokkantsági ellátás 225 152 Rehabilitációs ellátás Személygépkocsi átalakítási támogatás n.a. Közlekedési kedvezmény 12 Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány 10 Forrás: helyi adatgyűjtés

A helyi önkormányzatok nem tartják nyilván, hogy a pénzbeli illetve a természetbeni ellátásban részesülők fogyatékos emberek‐e, mert itt a szociális rászorultság az elsődleges. Egyes ellátásoknál kérnek orvosi igazolást az igénylőtől, de itt az ápolási és gondozási szükséglet mértéke a fontos, nem pedig a diagnózis vagy a fogyatékosság. A más jogszabály alapján nyújtott ellátásoknál a MÁK a folyósító, ezért az adat tőlük szerezhető be. Javaslat: Reprezentatív kérdőíves felmérés az érintettek körében, hogy milyen ellátásokat vesznek igénybe. Érdekes lehet az a kérdés is, hogy ismerik‐e egyáltalán a lehetőségeiket.

221


7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség‐, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők‐ és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény. Ilyenek a kontrasztos színekkel készült táblák, tapintható információk, hallható segítség, jelnyelvi segítség, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramok, feliratok. Aktuális jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól Igen/nem

Lift

Rám‐ pa

nem

nem

nem

Egyes intézmén yekben van

felsőfok

igen

nem

igen

igen

fekvőbeteg ellátás

igen

nem

igen

igen

oktatás i intézm ények középfok

nem

járó beteg igen szakellátás

nem

igen

Tapin Jel‐ t‐ Induk nyelv Hangos ‐ciós ható i tájékoz huro infor‐ segít‐ ‐tatás máci k ség ó

Egye s intéz nem mény ekbe n van Egye s intéz nem mény ekbe n van


alapfok

Egész‐ ségügy i intézm ények

Vak‐ vezető sáv

Mozgás‐ korláto‐ zottak részére mosdó

nem

Egyéb

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

Mozg ássérü lt parkol ó, kapas zkodó k, piktog

nem

nem

nem

222


ram

alapellátás

nem

nem

Egye s kulturális, művelődési intéz nem mény intézmények ekbe n van Egye s önkormányzati, intéz nem közigazgatási mény intézmény ekbe n van igazságszolgáltatási, igen igen rendőrség, ügyészség

szociális ellátást nyújtó igen intézmények

nem


igen

Egye s intéz nem mény ekbe n van Egye s intéz nem mény ekbe n van

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem


Igen

nem

nem

nem

nem

nem

igen

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

Mozg ássérü lt parkol ó, kapas zkodó , piktog ramok

igen

igen

nem

nem

nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem válasszal). 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Igen/nem

Lift

A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege:

Mozgás‐ korláto‐ zottak részére mosdó

Vak‐ vezető sáv

Rám‐ pa

Tapin Jel‐ t‐ Induk nyelv Hangos ‐ciós ható i tájékoz huro infor‐ segít‐ ‐tatás máci k ség ó

Egyéb

223


Mozgáskorlátozottak Szabolcs‐Szatmár‐ Bereg Megyei igen Egyesülete‐közhasznú szervezet „Nefelejcs” Fogyatékos Személyek

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Igen

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

Nem

Nappali

Ellátást

Nyújtó

Intézmény – Szociális alapellátás Patrónus

Egyesület

Lakóotthon, Gyertyaöntő

műhely

szociális foglalkoztatás

START

igen

igen

igen

igen

‐

igen

igen

igen

Mozg ássérü lt parkol ó, kapas zkodó , piktog ramok

igen

nem

igen

igen

nem

nem

nem

nem

‐

Rehabilitációs

Foglalkoztató

és

Intézményei Nonprofit Kft.

Szent Kamill „Életet az Életnek”

Közhasznú

Alapítvány Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál.

A munkahelyek akadálymentesítettségéről alig lehetséges az adatgyűjtés, mivel a többsége vállalkozás formában működik. Kérjük, adja meg, hogy a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítő eszközök közül melyek állnak rendelkezésre (Igen/nem‐es válasszal). Foglalkoztatónként külön sorokat szükséges nyitni. 224


2. számú melléklet Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Nyíregyházán Feladat megnevezése

tanyagondnoki szolgáltatás

étkeztetés

házi segítségnyújtás

Intézmény neve Alapszolgáltatások Human‐Net Alapítvány (3 szolgálat)

Fenntartó neve

Human‐Net Alapítvány (ellátási szerződés) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Kertvárosi Ágostai Hitvallású Intézmény (2 szolgálat) Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Nyíregyházi Szociális Gondozási NYITÖT Központ Kálvineum Idősek Otthona Nyíregyháza‐Városi Református Egyházközség Oltalom Szeretet Szolgálat Magyarországi Evangélikus Egyház (népkonyha működtetése) (ellátási szerződés) Boldog Évek Közössége Egyház Boldog Évek Közössége Egyház Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Kertvárosi Ágostai Hitvallású Intézmény (13. számú választási Evangélikus Egyház körzet) 285 fő Városi Református Egyházközség Nyíregyháza ‐ Városi Református Jókai Idősek Klubja (327 fő) Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Regionális Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Szociális Központ (131 fő) Jogi Személy Baptista Szeretetszolgálat Kelet‐ magyarországi Humán Szolgáltató Központ (126 fő) Nyíregyházi Szociális Gondozási NYITÖT Központ Ágostai Hitvallású Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Kertvárosi Egyház (ellátási Intézmény (13. számú választási Evangélikus szerződés) körzet) 39 fő Városi Református Egyházközség Nyíregyháza ‐ Városi Református Jókai Idősek Klubja (225 fő) Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Regionális Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Szociális Központ (144 fő) Jogi Személy Baptista Szeretetszolgálat Kelet‐ magyarországi Humán Szolgáltató Központ (549 fő) Alétheia‐ Nyíregyháza Szociális Alétheia Szociális Szolgáltató Szolgálat (19 fő) Központ Nyíregyháza‐Örökösföld Nyíregyháza‐Örökösföld Görögatolikus Egyházközség ‐ Görög Görögkatolikus Egyházközség Tűz Szeretetszolgálat Nyíregyháza Sóstói Református Nyíregyháza Sóstói Református Egyházközség Házi segítségnyújtó Egyházközség Szolgálat

225


jelzőrendszeres házi Nyíregyházi segítségnyújtás Központ

Szociális

Gondozási NYITÖT

közösségi ellátás

Szociális

Gondozási NYITÖT

Nyíregyházi Központ Talentum Központ

Közösségi

Szolgáltató Talentum Európai Kiemelkedően Alapítvány „Part” Alacsonyküszöbű ellátás Adelante Alapítvány

Fejlődésért Közhasznú

Nyírszőlősi Evangélikus Gyülekezet

Filadelfia Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Gondozási NYITÖT

támogató szolgáltatás Nyíregyházi Szociális Központ Szent Kamill Rehabilitációs Központ

utcai szociális munka

nappali ellátás

Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány ÉFOÉSZ ÉFOÉSZ (ellátási szerződés) Szivárvány Támogató Szolgálat (72 Keleti Szivárvány Alapítvány fő) „Önálló Életvitelért” Támogató Mozgáskorlátozottak Szabolcs‐ Szolgálat (31 fő) Szatmár‐Bereg Megyei Egyesülete Támogató Szolgálat Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐ (24 fő) Szatmár‐Bereg megyei Szervezete Kálvineum Idősek Otthona Nyíregyháza ‐ Városi Református Egyházközség Aranyalma Integrált Nappali ellátást Együtt az Úton Közhasznú Nyújtó Intézmény Alapítvány Utcai Szociális Munka Északi Szolgálat Periféria Egyesület (ellátási Utcai Szociális Munka Déli Szolgálat szerződés) Nyíregyházi Szociális Gondozási NYITÖT Központ (idősek 181 fh, fogyatékosok 35 fh) Ágostai Hitvallású Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Kertvárosi Egyház (ellátási Intézmény (idősek, 13. számú Evangélikus szerződés) választási körzet) Kék Nefelejcs Nappali Intézmény Mozgáskorlátozottak Szabolcs‐ (fogyatékosok) 36 fő Szatmár‐Bereg Megyei Egyesülete (ellátási szerződés) Szent Kamill Rehabilitációs Központ Szent Kamill Életet az Életnek (fogyatékosok 30 fh) Közhasznú Alapítvány Oltalom Szeretet Szolgálat (hajléktalan nappali melegedő) Magyarországi Evangélikus Egyház Oltalom Szeretet Szolgálat (ellátási szerződés) (szenvedélybetegek) Szent Anna Nappali Ellátást Nyújtó Omnis Alapítvány Intézmény (60 fő) Szent Rita Nappali Intézmény (pszichiátriai, szenvedélybeteg, fogyatékos) (104 fő)

226


Szent István Nappali Intézmény (fogyatékos) (28 fő) Szent József Védőotthon (fogyatékos) (21 fő) Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja (80 fő) Oltalom Szeretetszolgálat (szenvedélybeteg 30 fh) Irgalmas Samaritánus Központ (ÉNO 20 fh) Aranyalma Integrált Nappali ellátást Nyújtó Intézmény (idős 50 fh, fogyatékos 48 fh) TESZ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Nyíregyházi SM Centrum (25 fh) családsegítés

Együtt Veled Alapítvány Nyíregyháza ‐ Városi Református Egyházközség Magyarországi Evangélikus Egyház Nyíregyháza ‐ Kertvárosi Református Egyházközség Együtt az Úton Közhasznú Alapítvány A Tevékeny Szeretetközössége

Magyar Sclerosis Multiplex Betegekért Alapítvány Human‐Net Alapítvány Városi Human ‐ Net Alapítvány (ellátási Családsegítő Szolgálat (családsegítés, szerződés) adósságkezelés) Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ NYITÖT

gyermekjóléti szolgáltatás Nyírségi Többcélú Kistérségi gyermekek Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ napközbeni ellátása ‐  5. sz. Őzike Bölcsőde (76 fh.) Társulás bölcsőde  6. sz. Napsugár Bölcsőde (24 fh.)  7. sz. Hóvirág Bölcsőde (40 fh.)  8. sz. Nefelejcs Bölcsőde (130 fh.)  9. sz. Micimackó Bölcsőde (50 fh.)  10. sz. Katica Bölcsőde (104 fh.)  12. sz. Babaház Bölcsőde (106 fh.)  14. sz. Bóbita Bölcsőde (80 fh.)  16. sz. Aprajafalva Bölcsőde (106 fh.) Mustármag Bölcsőde (60 fh) Nyíregyháza‐Városi református Egyházközség Hétszínvirág Bölcsőde (50 fh) Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft Hétszínvirág Családi Napközi (7 fh) Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti gyermekek Nonprofit Kft napközbeni ellátása – családi napközi Gyöngyszem Magyar‐angol Családi Szivárványtenger Nonprofit Kft Napközi (7 fh)

227


gyermekek napközbeni ellátása – alternatív napközbeni ellátás gyermekek átmeneti elhelyezése – gyermekek átmeneti otthona gyermekek átmeneti elhelyezése – családok átmeneti otthona

Kicsik Vidám Háza Családi Napközi (7 fh) Kicsik Vidám Háza II. Angol ‐ Magyar Családi Napközi (7 fh) Periféria Egyesület

Szeretethang Gyermekjóléti Közhasznú Egyesület Szeretethang Gyermekjóléti Közhasznú Egyesület Periféria Egyesület (ellátási szerződés)

Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ Gyermekek Átmeneti Otthona Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi intézményeiben Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ Oltalom Szeretet Szolgálat

NYITÖT Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Önkormányzat (ellátási szerződés) NYITÖT Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés)

Szakosított ellátások Tartós bentlakást nyújtó intézmények hajléktalanok otthona Oltalom Szeretet Szolgálat (50 fh) Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) idősek otthona Nyíregyházi Szociális Gondozási NYITÖT Központ (63 fh) Szivárvány Idősek Otthona (262 fh) Nyíregyháza ‐ Városi Református Egyházközség Tóth András Szeretetotthon (27 fh) Emlékezünk Alapítvány EMMAUS Evangélikus Magyarországi Evangélikus Egyház Szeretetotthon (100 fh) Főegyházmegyei Papi Szociális Debrecen ‐ Nyíregyházi Otthon (74 fh) Egyházmegye Kálvineum Idősek Otthona (50 fh) Nyíregyháza ‐ Városi Református Egyházközség Szent Katalin Szeretetotthon (98 fh) Kék Nefelejcs Alapítvány Tündérkert Szeretetotthon (15 fh) „LEBOK” Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. István Szeretetotthon – Irgalmas Nyíregyháza ‐ Kertvárosi Samaritánus Központ (25 fh) Református Egyházközség pszichiátriai betegek Anna Szeretetotthon – Irgalmas Nyíregyháza ‐ Kertvárosi otthona Samaritánus Központ (14 fh) Református Egyházközség Szivárvány Idősek Otthona fogyatékos személyek (pszichiátriai betegek otthona 33 fő) Nyíregyháza ‐ Városi Református (fogyatékos személyek otthona 30 Egyházközség (ellátási szerződés) otthona fő) Anna Szeretetotthon – Irgalmas Nyíregyháza ‐ Kertvárosi Samaritánus Központ (12 fh) Református Egyházközség ÉLIM Evangélikus Egészségügyi Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermekotthon (50 fh) Magdaléneum Fogyatékosok Magyarországi Református Egyház

228


Református Ápoló, Gondozó Otthona Zsinati Iroda (84 fh) lakóotthoni ellátás Kék Szirom Lakóotthon Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szent Kamill Rehabilitációs Központ Szent Kamill Életet az Életnek (13 fh) Közhasznú Alapítvány Patrónus Egyesület Lakóotthona (8 Patrónus Egyesület fh) Magdaléneum Fogyatékosok Magyarországi Református Egyház Református Ápoló, Gondozó Otthona Zsinati Iroda (2x8 fh) Szakosított ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények) szenvedélybetegek Reménység Szenvedélybetegek Kék Nefelejcs Alapítvány (ellátási átmeneti otthona Átmeneti Otthona (30 fh) szerződés) hajléktalanok átmeneti szállása Oltalom Szeretet Szolgálat (18 fh) Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) éjjeli menedékhely Oltalom Szeretet Szolgálat (100 fh) Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) időskorúak Szivárvány Idősek Otthona (30 fh) Nyíregyháza‐Városi Református gondozóháza Egyházközség (ellátási szerződés) otthont nyújtó ellátás Gyermekvédelmi intézményeiben Szociális és Gyermekvédelmi és utógondozás Főigazgatóság

229

SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY. Előterjesztés. - a Közgyűléshez -

Recommend Documents