Szociális és gyermekvédelmi szabályozók HAJ-UTC SZOLGÁLTATÁSOK, A HAJLÉKTALANELLÁTÁSBAN IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

HAJ-UTC HAJLÉKTALANOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK, UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA A HAJLÉKTALANELLÁTÁSBAN

IRÁNYELV

Készítették: Ihnath Kata Stankovits Erika Varga Péter Zsabka Attila

HAJ-UTC.doc

Létrehozás dátuma: 2007.03.11.

15/1. oldal


Tartalom 1. Bevezetés................................................................................................................................ 3 2. Az utcai szociális ellátás célja, célcsoport ............................................................................. 4 2.1.Az utcai szociális munka.................................................................................................. 4 2.2. Célja ................................................................................................................................ 4 2.3. Célcsoport, ellátottak köre............................................................................................... 4 3. Az utcai szociális munka általános fő feladatai ..................................................................... 5 3.1. Felderítés ......................................................................................................................... 5 3.2. Szolgáltatások.................................................................................................................. 5 3.3. Ügyintézés....................................................................................................................... 6 3.4. Egyéni esetkezelés (csoportos esetkezelés)..................................................................... 7 3.5. Szakmai stábmegbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió............................................... 7 4. Meglévő hazai szabályozások ................................................................................................ 8 5. Az utcai szociális munka személyi és tárgyi feltételei........................................................... 8 5.1. Személyi feltételek .......................................................................................................... 8 5.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 10 6. Nyilvántartási és dokumentációs rendszer ........................................................................... 10 7. Az utcai szociális munka szezonális tevékenységei............................................................. 11 7.1. Utcai feladatok a nyári időszakban ............................................................................... 11 7.2. Utcai feladatok a téli időszakban .................................................................................. 12 7.3. Utcai szolgálat kapcsolatrendszere................................................................................ 13 8. Az utcai szociális munkához kapcsolódó szolgáltatások ..................................................... 14 8.1. Regionális Diszpécser Szolgálat ................................................................................... 14 8.2. Krízisautós szolgáltatás ................................................................................................. 15

HAJ-UTC.doc


15/2. oldal


1. BEVEZETÉS Az utcai szociális munka a Szt. 1999. évi módosítása után a hajléktalanok nappali melegedőjéhez kapcsolt kötelező ellátás lett, ennek fedezete azonban nem jelent meg a normatív állami támogatásban. A fenti módosítást követően a nappali melegedő kötelező feladatává vált alapfeladatain túl „– az utcai szociális munka keretén belül – az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, illetve a szükséges intézkedés megtétele helyzete javítása érdekében”. Az utcai munka költségeit a szervezetek normatív elemeket tartalmazó pályázatokon keresztül nyerhették meg, de az így megszerezhető források a folyamatos működési biztonságot nyilvánvalóan nem jelenthették. A 2003. évi Szt. módosítással (1993. évi III. tv. 65/E. §) megteremtődött az utcai szociális munka önálló normatív hozzájáruláshoz jutásának feltétele. A módosítás változást hozott a utcai szociális munka szervezésében. A törvény az utcai szociális munkát, mint speciális alapellátási feladatot nevesíti, amely, „megszervezhető önállóan, vagy családsegítő szolgálat, nappali melegedő, illetve gondozási központ keretein belül”. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. az Szt. módosításával egyidejűleg megteremtette a lehetőségét az utcai munka, mint speciális alapellátási feladat állami normatív finanszírozásának. (Lásd Költségvetési törvény 3. sz. melléklet 10. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok.) Az utcai szociális munka jelenlegi helyzetét tekintve működési engedélyt igénylő önálló normatív támogatást élvező ellátási forma. Az irányelv létrehozása azért szükséges, hogy az ellátásáról szűkszavúan rendelkező 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet mellett az utcai munkát végző szervezetek számára képezzen iránymutatást, illetve nyújtson segítséget tevékenységük ellátásához.

HAJ-UTC.doc


15/3. oldal


2. AZ UTCAI SZOCIÁLIS ELLÁTÁS CÉLJA, CÉLCSOPORT 2.1.Az utcai szociális munka Utcára, közterületre kivitt önálló, szakmai, szociális szolgáltatás ellátatlan egyének, csoportok részére. Az utcán, közterületen életvitelszerűen tartózkodó, fedél nélküli személy, személyek helyzetének,

életkörülményeinek

figyelemmel

kísérése,

a

velük

való

rendszeres

kapcsolattartás, gondozás megszervezése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, valamint krízishelyzetbe került személyek ellátása.

2.2. Célja Az utcán életvitelszerűen tartózkodó, vagy az ellátórendszer intézményeiből valamilyen oknál fogva kimaradó egyének, csoportok, közösségek felkutatása, szociális és mentális segítése a szociális munka eszközrendszerével. Az Utcai Szociális gondozó Szolgálat legfontosabb feladata a közvetlen életveszély elhárítása, megelőzése, a segítséget kérők megfelelő ellátóhelyre való elirányítása, illetve a tartósan utcán élő gondozottak szociális ellátórendszerbe való bekapcsolódásának elősegítése.

2.3. Célcsoport, ellátottak köre Közterületen élő fedél nélküliek, akik a szociális ellátással és segítséggel foglalkozó intézmények, intézmény rendszerek hatáskörén kívül maradtak, azokból kiestek és emiatt ellátatlanok. A hatósági, intézményi beavatkozással szemben bizalmatlan és napi szükségleteik kielégítésére önerőből, csak részben képesek. Közterületen akut életveszélyben lévők. Hajléktalanság veszélyzónájában élők: –

hajléktalan karrierrel rendelkezők

–

jelenlegi szállás lehetőségük ideiglenes

–

bizonytalan albérletben lakók

–

szívességi befogadottak,

HAJ-UTC.doc


15/4. oldal


–

lakásfoglalók

3. AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA ÁLTALÁNOS FŐ FELADATAI 3.1. Felderítés Közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek tartózkodási helyének felkutatása, beazonosítása, regisztrálása. Az utcai segítő a téli időszakban minden nap 18 és 24 óra között folyamatosan terepen tartózkodik, állandó elérhetőséggel és jelenléttel, kapcsolódva a Regionális Diszpécser Szolgálatokhoz és az országos diszpécserközponthoz, szükség esetén speciális szolgáltatások nyújtásával. Megkeresést végez lakossági, intézményi, szervezeti, karitatív tevékenységgel foglalkozó szervezetek bejelentései alapján. Félévente kötelezően elkészíti az „utcai szociális térképet”, (intézményi lefedettség, befogadó létszámok, elhelyezkedés a klientúrához képest; hajléktalan emberek tartózkodási helye, száma, rétegződésük, helyzetük, speciális igényeik, problémáik, stb.) A Szolgálat munkatársai vezetik a jogszabályban előírt illetve belső használatra kidolgozott kötelező adminisztrációt (1/2000 (I. 7.) rend. 12 melléklet. 2000/2. Szoc. Közlöny 53-56. oldal). A felderítés adatairól információt az utcai munkás csoport csak az Adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. Törvény) vonatkozó rendelkezéseinek betartásával ad ki. A felderítés az érintettek igényeinek felmérését is tartalmazza. A felderítéshez tartozik a társintézményekkel való folyamatos kapcsolattartás, szolgáltatásaik feltérképezése, megismerése is.

3.2. Szolgáltatások A potenciális rászorulóval történt kapcsolatfelvételt követően az utcai szolgálat az ügyfél érdekében a következő tevékenységeket végzi: 1. Azonnali segítségadás, krízishelyzetek feloldása– olyan beavatkozás, mely az ellátásra szoruló életveszélyes helyzetének megszüntetésére irányul HAJ-UTC.doc


15/5. oldal


2. Kapcsolatteremtés a sürgősségi beavatkozásra szakosodott intézményekkel. 3. Ártalomcsökkentés, az alapvető fizikai és mentális szükségletek kielégítése – ellátórendszer megkeresésével. 4. Rendszeres, helyhez és időhöz kötött alapszükségletet kielégítő segítségnyújtás megszervezése: étkeztetés, ruhaosztás, tűcsere, stb. 5. A szolgáltatást igénybevevők számára különböző ellátórendszerekbe való bejutás segítése, támogatása. 6. Az ellátórendszeren kívül maradók folyamatos egyéni szükségleteinek kielégítéséhez segítségnyújtás, a szükségleti cikkek eljuttatása az ellátottakhoz. 7. Rendszeres, helyhez és időhöz kötött szociális információadás, mely során az ellátott tájékoztatást kap az intézmény szolgáltatásairól, más szociális, egészségügyi, munkaügyi és egyéb ellátásokhoz való hozzájutások feltételeiről és módjáról. 8. A segítők igény esetén csoportfoglalkozásokat szervez.

3.3. Ügyintézés Kapcsolatfelvétel az illetékes hivatalokkal, intézményekkel, közvetítés az ügyfél és az intézmények között. Szóbeli és írásbeli kapcsolat tartása a hatósági, önkormányzati, szociális segítéssel foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, kétirányú információs csatorna biztosítása az ellátottak érdekében. Az ügyintézés fontos eleme az ellátottak érdekképviselete, ilyen esetekben a segítő a hatóságoknál eljár, feljelentési ügyekben jogi tanácsadót, vagy képviselőt szerez. Szolgáltatással és egyéb ügyintézéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről. Az utcai szolgálat munkatársa segít beszerezni a személyi igazolványhoz és egyéb iratokhoz szükséges okmányokat, valamint közreműködik a rászoruló hivatali levelezésében. A szolgálat az ügyfél érdekében a társadalombiztosítás adta lehetőségeket mérlegelve közbenjár az ingyenes gyógyellátási, nyugdíjaztatási kérelmek kedvező elbírálásának érdekében. –

Munkalehetőségeket keres és ajánl a segítségért hozzá fordulónak.

–

Elhelyezési lehetőségeket keres átmeneti szállókra, szociális otthonokba, stb.

HAJ-UTC.doc


15/6. oldal


–

Segít ügyfelének utazási lehetőség megteremtésében.

Közös megegyezéssel közreműködik a szociális segélykérés folyamatában, a kapott összeg felhasználásáig, a szolgáltatást igénybevevővel kötött megállapodás alapján.

3.4. Egyéni esetkezelés (csoportos esetkezelés) Az utcai szociális munkás kizárólag az ellátott kezdeményezésére „szakmai alku” megkötése után folyamatosan dokumentált kapcsolatban, egyéni esetkezelést végez. A kontaktust a teammel ismerteti és elfogadtatja. Az ellátottat érintő fontos döntéseket csak az utcai munkás teammel történt megbeszélés alapján hoz. Az egyéni esetkezelés során egyenrangú félként, a segítséget kérő emberi méltóságát szem előtt tartva, annak önfenntartó képességét erősítve végzi tevékenységét. A segítő kapcsolatban megszülető cselekvési lehetőségekből, a rászoruló által választott döntések közül azt támogatja, amelyik elősegíti az ügyfél társadalomba való visszailleszkedését. Az egyéni esetkezelések alatt a döntések cselekvésekké alakulása közben a kezdeményezést átengedi az ellátottnak, saját motivációs szerepét megtartva. Az utcai szociális munkásnak egyszerre, egy időben maximum 12-15 esete lehet. Az esetkezelés a klienssel történt megállapodás időtartamáig, megfelelő intézményhez való irányításig, illetve azokba való elhelyezésig, vagy a team megszüntető döntéséig tart. Önkéntes segítő egyéni esetkezelést nem vállalhat.

3.5. Szakmai stábmegbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió Az utcai segítő szolgálat munkatársai heti rendszerességgel vesznek részt stábmegbeszélésen, melyeken a napi munka végzéséhez szükséges információkat osztják meg egymással, tapasztalatot és véleményt cserélnek. Az esetmegbeszélő csoportok célja az ellátottak problémáinak hatékonyabb kezelése, az alternatívák megvitatása, a beavatkozás és a döntés felelősségének megosztása. A szupervízió a segítő munkát végző szakemberek számára nyújtott rendszeres egyéni vagy csoportos megbeszélés, melynek célja a lelki egészség megőrzése, védelme, a kiégés megelőzése, kézségek és képességek fejlesztése, tudatosítása, csoportépítés külső szakember segítségével. HAJ-UTC.doc


15/7. oldal


Szociális szolgáltatást végzők munkafeltételei: A munkáltatónak biztosítania kell az utcai szociális munkát végzők számára a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, közlekedési eszközt vagy utazási bérletet. Az utcai szociális segítő közfeladatot ellátó személynek minősül.

4. MEGLÉVŐ HAZAI SZABÁLYOZÁSOK Az utcai szociális munka végzését, működését meghatározó jogszabályok: Az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény az alapellátások között nevesíti a szolgáltatást. 1/2000. (1. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről meghatározza az alapvető tárgyi feltételeket és feladatokat és az utcai szociális munka alapvető követelményeit, szabályait. A mellékletekben található a munkakörök felsorolása, a végzettség melyekkel az ellátható és a szükségesnek ítélt szakmai létszám és a kötelező dokumentáció. 188/1999. (XII. 16.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozások engedélyezéséről pedig meghatározza a szolgálat működési engedélyének megszerzésének a normatíva igénylésének módját.

5. AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 5.1. Személyi feltételek Az utcai szociális munkát szolgálatonként 2 fő főállású alkalmazott látja el az alábbi beosztással: –

a heti törvényes munkaideje 40 óra

–

munkaidejének beosztása:

–

8 óra ügyelet

–

2 óra továbbképzés/ esetmegbeszélő/ szupervízió

HAJ-UTC.doc


15/8. oldal


–

2 óra stábmegbeszélés

–

22 óra terepmunka

–

4 óra adminisztráció

–

2 óra ügyintézés, ügyfélfogadás

Az utcai segítő 800-2400 között feladathoz alkalmazkodó munkarendben dolgozik. Tevékenységéről, az ellátottakkal kapcsolatos munkájáról – a szervezet vezetője által meghatározott időszakonként – írásos beszámolót készít. Szolgáltatási tevékenységéről nyilvántartást vezet (kivitt segély, helyszín, időpont stb.). Egyéni esetkezelésről esetlapot vezet. Az utcai szociális munkát végző személyt munkaidőből való távolléte esetén (szabadság, táppénz, szakmai továbbképzés, egyéb) a szakmai vezető által kijelölt megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező személy helyettesítheti. Személyi feltételek: –

képzettség – főállású munkatárs esetén minimum közép, illetve felsőfokú humán végzettség

–

önkéntes segítő esetén kötelező belső szakmai képzésen való részvétel, a rendszeres tevékenység megkezdése előtt

–

a munkavégzéshez az utcai gondozó csoport önálló irodával és az ehhez szükséges infrastruktúrával rendelkezik (számítógép, mobiltelefon, fax, stb.)

–

a szervezet az utazáshoz bérletet, jegyet illetve az eseti szállításokhoz gépkocsit biztosít

–

az utcai munkavégzéshez az évszaknak megfelelő védőruházatot kell biztosítani.

Az utcai szociális koordinátor Felsőfokú alapvégzettséggel,valamint szakirányú továbbképzéssel rendelkező személy. Az utcai szociális gondozó Szakképzettsége középfokú szociális asszisztens, szakirányú továbbképzéssel. Munkáját a szociális koordinátor útmutatása illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a szociális munka etikai kódexe alapján.

HAJ-UTC.doc


15/9. oldal


5.2. Tárgyi feltételek –

önálló iroda (teljes felszereltség)

–

számítógép, internet kapcsolat

–

nyomtatók, fénymásoló, vezetékes telefon és fax

–

szolgálati mobil telefon

–

szolgálati gépjármű

–

hűtőszekrény, termoszok, élelmiszer és forró tea szállítására alkalmas edények

–

raktározási lehetőség

–

évszaknak megfelelő munkaruházat alapvető gyógyszerek, kötszerek, fertőtlenítő szerek.

–

Egészségügyi készenléti doboz

6. NYILVÁNTARTÁSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER Az utcai szociális munka kötelező dokumentációját az (1/2000 (I. 07.) SzCsM rendelet tartalmazza, mely kiegészülhet a szolgálatok saját dokumentációjával. –

„Gondozási lap az utcai szociális munka számára”. Minden ügyfélről gondozási lapot vezetünk, és egy dossziéban tároljuk a kliensről készült összes feljegyzést, hivatalos dokumentumot (pl. személyi igazolvány fénymásolata, tüdőszűrő igazolás, stb.). Ebben a dossziéban található az ügyfél Beleegyező nyilatkozata az adatai kezeléshez. A rendszeresen kapcsolatot tartó kliensekről esettanulmány is készül.

–

„Egyéni nyilvántartó lap”

–

„Gondozási napló”: a kliensekkel kapcsolatos esetmunka folyamatának rögzítésére használjuk.

–

Utcai szociális térképet: félévente frissíteni szükséges. A szociális térképen szerepelnek az ügyfelek jellemző tartózkodási helyei, demográfiai adatai, szükségletei.

–

Felderítést nyilvántartó lap: a terepmunka során felderített helyszíneket, kapcsolatba került ügyfelek jellemzőit, szükségleteit kell rögzíteni.

HAJ-UTC.doc


15/10. oldal


–

Nyilvántartás: A fent említetteken túl az utcai szolgálattal kapcsolatba került ügyfeleket számítógépen is nyilván kell tartani.

–

Ügyfélszolgálati napló: Az Utcai Szolgálat munkatársai vezetik az ügyfélfogadás napi nyilvántartását,

külön

igazolványokkal

adatbázisban

rendelkező

az

klienseket,

állandó akik

és

az

ideiglenes

személyesen

hajléktalan

megjelennek

az

ügyfélszolgálaton. –

Az ügyfeleknek juttatott adományok átvételi elismervényeit a szolgálat munkatársai lefűzik. Így követhető és ellenőrizhető az adományok sorsa, a munkatársak, a felügyeleti szervek és a donorok számára is.

–

A téli krízis folyamán nyilván kell tartani, hogy hány kiszállásunk volt, hány személy számára intéztünk férőhelyet, hány személyt szállítottunk intézménybe, hány fő kapott napi szintű ellátást.

7. AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA SZEZONÁLIS TEVÉKENYSÉGEI 7.1. Utcai feladatok a nyári időszakban A téli krízisidőszakon kívüli az alapvető gondozási, ügyintézési és utcai segítő tevékenységek zajlanak, kiegészítve az információk gyűjtésével, adatbázisok naprakésszé tételével, valamint a felkészüléssel a téli időszakra. Ekkor van lehetőség a továbbképzéseken, szakmai egyeztetéseken, konferenciákon való részvételre, tapasztalatcsere és kapcsolatépítés céljából. Az utcai munkásoknak lehetőségük van a társintézményeket meglátogatni, az együttműködési megállapodásokat újratárgyalni, aktualizálni. Intézmények feltérképezése

–

Önkormányzat

–

Civil szervezetek

Ki mit tud adni a rászorulóknak?

–

Egyház

Ki miben tud együttműködni?

–

Egészségügyi intézmények

–

Egyéb hivatalok, intézmények

HAJ-UTC.doc


15/11. oldal


Esetleges támogatók feltérképezése –

cégek, magánemberek adományai

–

magánemberek önkéntes munkavégzése

–

társadalmi szervezetek önkéntes részvétele a téli teajáraton

7.2. Utcai feladatok a téli időszakban Az utcán, közvetlenül fedél nélküliek részére, a téli időszakban nyújtott szolgáltatások összessége,

melyek

az

egyén

életben

maradását,

létfenntartását

illetve

egyéb

szolgáltatásokhoz való jutását segítik elő. Teajárat –

Minden nap este 18 és 21 óra között az előre meghatározott és felderített területek bejárása során a Szolgálat munkatársai meleg teát és szendvicset osztanak a rászorulóknak.

–

Szükség esetén lehetőség van azonnali krízis helyzetek feloldása a Regionális Diszpécser Szolgálat bevonásával (elhelyezés, egészségügyi ellátás, stb.)

–

A teajáraton az Egyesület munkatársait önkéntes segítők is (társadalmi szervezetek, egyházak tagjai, illetve magánszemélyek) kísérhetik.

Krízisautó –

Megyei lefedettséggel működő mobil segítő szolgálat, mely a Regionális Diszpécser Szolgálat koordinálásában működik.

–

A Krízisautó működtetésének célja, hogy a téli időszakban, napi 24 órában, az adott településen krízishelyzetbe, életét, testi és mentális épségét veszélyeztető körülmények közé kerülő fedél nélküli emberhez viszonylag rövid időn belül ki tudjanak menni az utcai szolgálat munkatársai, akik segíteni tudnak a veszélyes helyzetek kezelésében.

–

A Krízisautó tevékenysége az elsősegély jellegű élelem, ruházat, gyógyszer felajánlásától, a szociális, egészségügyi intézményrendszer működésére vonatkozó információk szolgáltatásától, a szállásokra történő szállításon, más szociális és egészségügyi

intézményekben

való

közvetítésen

keresztül,

a

folyamatos

kapcsolattartásig, gondozási kapcsolatig ívelő tevékenységi skálán valósul meg.

HAJ-UTC.doc


15/12. oldal


7.3. Utcai szolgálat kapcsolatrendszere Kapcsolattartás, együttműködés: Az utcai szociális munka hatékonyságához nélkülözhetetlen a kapcsolattartás az ügyféllel és együttműködés más társszervezetekkel. Ez az utcai szociális munka esetében különösen így van, hiszen alapvetően maga a szolgáltatás kerül a terepre. A naprakész és megbízható információ, mely segíti az ellátottaknak a szociális és egészségügyi ellátórendszerek elérhetőségét.

Teajárat

Hajléktalanokkal foglalkozó

Karitatív szervezetek

társintézmények

Utcai szociális szolgálat Önkormányzat Regionális diszpécserszolgálat Krízisautó

Egészségügyi intézmények, Eü. centrum

Regionális módszertan

HAJ-UTC.doc


15/13. oldal


8. AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

8.1. Regionális Diszpécser Szolgálat Célja: Az adott régióban a hajléktalanok ellátásában részt vevő és a kapcsolódó intézmények szolgáltatásairól folyamatos, naprakész információadás, a krízishelyzetbe vagy annak közelébe került hajléktalan emberek hatékonyabb ellátása, elhelyezése érdekében. Az intézményi, lakossági felajánlásokat is koordinálja az adott régióban. Diszpécser Szolgálat legfontosabb feladatai: –

az utcáról érkező hívások fogadása, rögzítése

–

az adatbázisban lévő konkrét információk közvetítése

–

az ellátó rendszerre vonatkozó általános információk közvetítése

–

elhelyezéssel kapcsolatos krízishelyzetek megoldása

–

adományok, lakhatási felajánlások közvetítése

–

a fedél nélkül élő emberek helyzetére, az ellátórendszer működésére vonatkozó általános információk közvetítése

–

a különböző adatbázisokban (pl. kapcsolódó intézmények) szereplő konkrét információk közvetítése

–

a közterületen krízishelyzetbe került hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentések fogadása és erre történő aktív reagálás (pl. krízisautó)

–

éjjeli menedékhelyek, átmeneti szállások férőhelyeinek nyilvántartása a régióban

–

utcai megkereső szolgálat munkájának koordinálása, megszervezése

–

téli krízisellátások tevékenységének koordinálásában való részvétel

A Diszpécser Szolgálat munkatársai a téli időszakban (november 1. – március 31. között) napi 24 órában várják a fedél nélkül élő emberek, a velük együttműködő szociális munkások, egészségügyi és egyéb intézményekben dolgozók, valamint a lakosság telefonhívásait kritikus helyzetbe került hajléktalan emberekkel kapcsolatban.

HAJ-UTC.doc


15/14. oldal


8.2. Krízisautós szolgáltatás A Krízisautó működtetésének célja, hogy a téli időszakban napi 24 órában az adott település közigazgatási területén krízishelyzetbe, életét, testi és mentális épségét veszélyeztető körülmények közé kerülő fedél nélküli emberhez viszonylag rövid időn belül ki tudjanak menni olyan képzett és tapasztalt szociális munkások, akik segíteni tudnak a veszélyes helyzetek megoldásában. Annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe kerülő hajléktalan emberekről tudomást szerezzünk, fel kell hívni a lakosság figyelmét a szolgáltatásokra, újságcikkekben, tévéműsorokban együtt működni a helyi RFK-val, a Mentőszolgálattal. A Krízisautó tevékenysége az elsősegély jellegű élelem, ruházat, gyógyszer felajánlásától, a szociális,

egészségügyi

intézményrendszer

működésére

vonatkozó

információk

szolgáltatásától, bizonyos esetekben a szállásokra történő szállításon, más szociális és egészségügyi intézményekbe való közvetítésen keresztül, a folyamatos kapcsolattartásig, gondozási kapcsolatig ívelő tevékenységi skálán valósul meg. A Krízisautó alapfelszereltsége: 1. speciális lámpák, reflektorok, 2. „túlélési felszerelések”, fóliázott derékaljak, takarók, paplanok, polifoamok, 3. készenléti egészségügyi doboz, 4. élelmiszer. A Krízisautó program segíti az utcán, közterületen élő hajléktalan emberekkel kapcsolatos krízishelyzetek kezelését.

HAJ-UTC.doc


15/15. oldal

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók HAJ-UTC SZOLGÁLTATÁSOK, A HAJLÉKTALANELLÁTÁSBAN IRÁNYELV

Recommend Documents