2009. június
Szőlőtermesztők figyelmébe
Rovatvezető: Dr. Zanathy Gábor egyetemi docens
Biodinamikus szőlőtermesztés a gyakorlatban Látogatás a Weninger Pincészetben Dr. Zanathy Gábor BCE Kertészettudományi Kar, Szőlészeti Tanszék A biodinamikus gazdálkodás megosztja a hazai termesztőket. Szőlészeink egy része őszinte érdeklődéssel, áttérési szándékkal fordul a szellemtudományos alapokon nyugvó termesztési módszer felé. Mások idegenkedéssel fogadják ezt a spirituális ökotermelési irányzatot; sarlatánságnak tartják, jobb esetben egyszerű reklámfogásnak minősítik. Régóta foglalkoztatott, milyen is lehet a gyakorlatban a biodinamikus szőlőtermesztés. A szűk hazai körből úti célul a balfi Weninger Pincészetet választottam. Weningerékkel való találkozás előtt a vonaton magam is áttekintettem az antropozófia – az „embertől való bölcsesség” – elméleti alapjain nyugvó biodinamikus szőlőtermesztés lényegét. Olvasmányaimból megtudtam, hogy a biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner 1924-ben Koberwitzben, „Mezőgazdasági Kurzus” címmel tartott előadássorozatára épül. Ennek gyűjteményes kiadványa, „A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapjai” részletesen tárgyalja, hogy az élő szervezeteket – beleértve a talajt is – nemcsak anyagi természetű, hanem a Földből és a kozmoszból származó hatások is érik. Az ipari eredetű, környezetkárosító anyagok azonban gyengítik ezeket az immateriális hatásokat. E gazdálkodási mód hívei ezért elutasítják a szintetikus szereket; biodinamikus
76
készítményeket használnak, amelyek a Föld és a kozmosz erőit közvetítik. Kiemelt hangsúlyt helyeznek az agrokemikáliáktól „halottá” vált talaj „életre” keltésére, a szerves trágyák, komposztok használatára. Nyolcféle biokatalizátor jellegű készítményt fejlesztettek ki: hat oltóés két permetező anyagot. Nézetük szerint a kívánt hatás ezek együttes használatával érhető el. Az oltószerek alapanyagát állati szervekben érlelt gyógynövények adják, az oltóanyagok ezért az állat „energiáival” is feltöltődnek. A biodinamikus gazdák a trágyakészítés, komposztálás során cickafark (jelölése a vonatkozó szakirodalomban: 502), kamilla (503), csalán (504), tölgyfakéreg (505), pitypang (506), és macskagyökér (507) készítményekkel irányítják a szerves anyagok bomlási folyamatait. Meggyőződésük szerint az így kezelt trágya képes átadni a preparátumok jótékony hatásait a talajban lakó élőlényeknek, a növényeknek, a növényeket fogyasztó állatoknak és az embernek is. Joly, a biodinamikus szőlőtermesztés nemzetközi hírű szaktekintélye, Az ég és föld szülte bor című kötet szerzője azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szőlő igen kevés komposztot igényel; szerinte a jó borminőség záloga az életteli, de tápanyagban szegény szőlőtalaj. A biodinamikus termesztők a humusz és a kvarcliszt preparátumokat a tehénszarv tülök részében készítik, amely felfogja, s magához
vonzza a külvilágból érkező energiákat. A humuszpreparátumot (jele: 500) szarvasmarha trágyából készítik. A megtöltött szarvakat az őszi napéjegyenlőség idejében helyezik a talajba, és csak a tavaszi napéjegyenlőség beköszöntével hantolják ki. Tartalmát vízben feloldják, „dinamizálják”. Ezzel azonban 15 óráig, illetve egészen addig várniuk kell, míg a föld teljesen a napciklus leszálló ágának a hatása alá nem kerül. A humuszpreparátumot talajpermezőként használják a talajélet élénkítésére, a gyökér- és a hajtásnövekedés serkentésére, valamint a növény ellenálló képességének a fokozására. A készítmény levelekre nem kerülhet! Ügyelni kell a pontos adagolására is, mert a preparátum túlzott mennyiségben burjánzó vegetatív növekedést indíthat el. A kvarcpreparátum (jele: 501) alapanyagaként kvarcot, azaz hegyikristályt használnak. Tavasszal a kiürített tehénszarvakba kvarclisztet öntenek, majd nyárra ismét elássák. Felhasználás előtt a kvarclisztet – az 500-as jelű készítménnyel egyező módon – dinamizálják: henger alakú edényben gyors mozdulatokkal keverve örvényt keltenek, majd hirtelen irányt változtatva folytatják a műveletet. A dinamizálás lényege a keverés ritmusa, amely létrehozza az egységet a víz és a szilárd anyag között. A kvarcpreparátumot napkeltekor juttatják ki a szőlő lombozatára. A kvarcliszt segíti a fény és a hő „alászállását”, de képes átadni a
1. kép Egyesfüggönyből átalakított szálvesszős metszésű tőkék kozmosz hatásait is. A biodinamikus gazdák az említettek mellett növényi kivonatokkal, így például csalánból, zsurlóból készült főzetekkel is permeteznek. A technológiában a különleges anyagok használata mellett fontos az egyes műveletek időzítése is! A munkát a csillagképekhez, illetve a holdfázisokhoz igazodva végzik, ugyanis nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyes holdszakaszok hatásainak. Megfigyeléseik szerint a fogyó hold elsősorban a gyökérnövekedést serkenti; a szőlőnél ez az időszak alkalmas a metszésre, a szüretre, a gyomnövények kezelésre és a növényvédelmi jellegű beavatkozásokra. Az újhold, mint neve is sejteti, a szövetek megújhodásának kedvez. Növekvő hold alatt a növényi nedvek erőteljesebben emelkednek felfelé, ez élénkebbé teszi föld feletti részek növekedését. Ezt az időszakot érdemes kihasználni oltásra és a takarónövények vetésére. A telihold vonzásában a legintenzívebb a tápanyagok felvétele, ekkor ajánlatos tápanyag-utánpótlást végezni, de ilyenkor érdemes begyűjteni a gyógynövényeket is. A kozmikus erők kiszámításában a holdszakaszok mellett lényegesek az asztrológiai csillagképek is. A csillagképek és a Hold járásához igazított Vetési Naptár Maria Thun nevéhez fűződik.
Még messze nem értem biodinamikus tanulmányaim végére, mikor a 14-es helyi buszjárat bekanyarodott velem Balfra. Balf Soprontól 7 km-re, a Fertő-tó déli csücskénél megbúvó település. E csendes, falusias jellegű településen alapított pincészetet Franz Ludwig Weninger osztrák borász 1997-ben. Fia, Franz Reinhard 2000ben vette át a gazdaság irányítását. Őt faggattam – németül – a biodinamikus termesztés műhelytitkairól.
✎✎ Mekkora felületen, milyen kialakítású ültetvényekben folytatják a biodinamkus gazdálkodást? A szőlőbirtok nagysága jelenleg 24 ha. Ültetvényeink a Fertő-tóra és nádasaira néző, délkeleti lejtőn helyezkednek el. A borvidék jeles fajtája, a Kékfrankos mellett Syrah, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc és Pinot blanc fajtákkal is foglalkozunk. A biodinamikus termesztés lényegében mindegyik szőlőfajtával megvalósítható, de az érzékenységükben jelentkező különbségek – a hagyományos gazdálkodáshoz hasonlóan – nálunk is érvényesülnek. Az idősebb, 1997ben vásárolt szőlőterületünk széles sortávolságú; 3,2 x 1,2 m-es térállásban létesült. Egyesfüggöny művelésű tőkéit 80 cm-es törzsmagasságú, szálvesszős metszésmódra alakítottuk át (1. kép). Az új telepítésű szőlők szintén középmagas törzsűek, de közepes sortávolságúak (2,2 x 0,9 m). Itt tőkénként két szálvesszőt hagyunk, s azokat ívelten kötjük le (2. kép). A támrendszer törzstámasztó, szálvessző rögzítő huzalból és három hajtástartó huzalpárból áll. A karók, oszlopok kizárólag fából készültek, egyedül a törzskötöző műanyag, amit rövidesen lecserélünk. Az ültetvények átállítása két lépésben történt: 2004-ben biogazdálko-
2. kép Új telepítésű, közepes sortávolságú ültetvény
77
2009. június
3. kép Takarónövények minden sorközben dásra tértünk át, majd 2006-ra álltunk át a biodinamikus szőlőművelésre. Ez egyértelműen több feladatot jelent számunkra. Az átállás a teljes felületen sikeresen megvalósult. Az ellenőrzést és a tanúsítást a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi, de tevékenységünk lényegében az osztrák biodinamikus irányelveknek is megfelel. ✎✎ Milyen szőlészeti jellegű problémákkal kellett megküzdeniük? Gondot jelentett számunkra a termés elhúzódó biológiai beérése. A viszonylag magas mustfok elérése ellenére a magvak nem barnultak be időben, s késett a fenolos anyagok kialakulása is. A szőlő még júliusban, augusztusban is erőteljesen növekedett. Az intenzív hajtásnövekedést vélhetőleg a rendszeres mechanikai talajművelés váltotta ki, mely minden alkalommal megindította a nitrátok fokozott feltáródását. Ez serkentette a vegetatív növekedést, de késleltette a beérés folyamatát. A megoldás kulcsa a talajművelési rendszer megváltoztatásában, takarónövények alkalmazásában rejlett (3. kép). A sorközbe vetett növények felveszik a feltáródó nitrogént, ily módon mérséklik a szőlő növekedési erélyét. A növényzet e mellett árnyékolja, védi a talajt, s növeli a humuszkészletet. Takarónövényként egyébként mustárt, haj-
78
dinát, fehér- és vörösherét és körömvirágot használunk. Arra törekszünk, hogy három szintet alkotó, minden szinten virágzó növényállományt hozzunk létre. Sorközönként váltva, kétévenként törjük fel, s vetjük újra a zöldtrágya növényeket. Erre azért van szükség, mert idővel felszaporodnak a nagy vízfogyasztású fűfajok (4. kép). Sorközeink mindössze két hétig maradnak takarónövény nélkül. A száraz nyári időszakban a mechanikai soralja művelés szélességének növelésével tud-
juk valamelyest szabályozni a takarónövényzet vízfogyasztását. Vegyszeres gyomirtást természetesen nem végzünk, a sorokat kizárólag mechanikailag kezeljük. Ez nem teljesen problémamentes, ugyanis a soralja művelők viszonylag lassan dolgoznak, s a régebbi, kevésbé szabályos telepítésű ültetvényben sérüléseket okozhatnak. A közepes sortávú szőlőben a soraljaművelő adaptereket az erőgép mindkét oldalán működtetjük, de ez a munkavégzés során az átlagosnál jóval nagyobb figyelmet követel. Joly szerint már a telepítéstől el lehet kezdeni a takarónövényes technológiát, de véleményem szerint az itteni körülmények közt csak a szőlő harmadik éves korától célszerű takarónövényeket vetni. Sok fejtörést okozott számunka a kocsánybénulás rendszeres fellépése is. Ez az élettani betegség szorosan összefügg a szőlőtőkék magnézium-ellátottságával. Elvégeztük a talaj és a levél, pontosabban a levélnyél analízisét, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a talajban magas ugyan a Mg-tartalom, de ezt a növény nem képes felvenni. A megoldást a szerves anyag használata jelentette. Évente egy alkalommal juttatunk ki komposztot az ültetvényekbe. A talaj szervesanyag-tartalmának növelésével és a takarónövények használatával kiegyenlítetteb-
4. kép Felszaporodnak a nagy vízfogyasztású fűfajok
5. kép Biodinamikus szerves trágya bé vált a szőlő víz- és tápanyag-ellátottsága, s az analízisek adatai szerint valamelyest emelkedett a levelek magnézium tartalma is. ✎✎ Úgy tudom, a biodinamikus szőlőtermesztésben fontos az állattartás és a saját készítésű szerves trágyák felhasználása. Így igaz, mi magunk is tartunk juhokat. Előnyös volna, ha a birkák a szőlőben legelhetnének, (egyúttal trágyázhatnák is területet), de attól tartunk, hogy nagyon lerágnák a hajtásokat. Valójában hektáronként egy tehén tartása lenne a legkedvezőbb, de erre nem tudunk vállalkozni. Trágyaszerként legjobb volna biodinamikus tartásból való szerves trágyát felhasználni. Mi „bio” minősítésű alapanyagot vásárolunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból, de az irányelveinknek megfelelően, itt helyben kezeljük (5. kép). Igen nagy hangsúlyt fektetünk a szőlő számára kedvező talajállapot kialakítására. A szerves anyagokat illetően arra törekszünk, hogy a venyige helyben maradjon, s a lehetőség szerint a borászati melléktermékek is szőlőben kerüljenek felhasználásra. ✎✎ Mi az alkalmazott növényvédelmi technológia lényege? Steiner útmutatásait többféle felfogás szerint valósíthatjuk meg.
Minden biodinamikus szövetség a saját olvasatában váltja valóra a steineri alapelveket; mi az „agroökológiai” értelmezés alapján dolgozunk. Allopatikus, homeopatikus és a biodinamikus kezeléseket egyaránt alkalmazunk. A gombás betegségek ellen a biotermesztésben is engedélyezett szerekkel, rézzel és kénnel permetezünk. Arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb hatóanyag mennyiséggel védjük meg a szőlőt a betegségektől. A
fémréz felhasználásunk 2007-ben például mindössze 0,5 kg/ha volt. A tavalyi évben azonban a csapadékos nyári időjárás miatt összesen 2,8 kg rézre volt szükség hektáronként. Kénfelhasználásunk évente mintegy 20 kg/ha. A lisztharmattal és a szürkerothadással szembeni ellenálló képesség fokozására a kálium-bikarbonát tartalmú VitiSant is felhasználjuk, 20 kg/ha/év mennyiségben. A növényvédelem hatékonyságát szakszerű zöldmunkákkal segítjük elő: eltávolítjuk az alsó leveleket, és kitörjük a fürtzónában, s a közvetlen fölötte képződő hónaljhajtásokat. A fürttermés szabályozására 2008-ban, az amúgy is alacsony átlagos terméshozam (37 q/ ha) miatt nem volt szükség. A szőlőmolyok elleni védelmet feromon légtértelítésre alapozzuk. A molykártétel általában nem haladja meg a gazdasági kárküszöb értéket, ezért nincs szükség további kezelésekre, Bacillus thuringiensis készítmények bevetésére. A fitofág atkák ellen nem védekeznünk. Kezdetben fontolóra vettük a ragadozó atkák telepítését, de a helyi állomány felmérése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ez teljesen felesleges. Az ültetvényben egyébként hektáronként öt madárodút helyezünk el, s ezek rendszeresen lakóra is találnak (6. kép). A
6. kép Franz Reinhard Weninger birtokán rendszeresen lakóra találnak a madárodúk
79
2009. június környék igen gazdag természetes élőhelyekben. Ez persze nem kizárólag előnyökkel jár. A Fertő-tó közelsége miatt ősszel rendszeresen riasztanunk kell a seregélyeket. A szőlőtábla mellett erdő húzódik, s a szélső 10-15 sorban rendszeres az őzkár. ✎✎ Hogyan végzik a misztikummal övezett homeopatikus és a biodinamikus kezeléseket? Homeopátiás eljárásokat, különböző gyógynövényekből (csalánból, kamillából, zsurlóból) készült főzeteket, és természetesen biodinamikus preparátumokat is felhasználunk. A komposztáló preparátumokat (502–508 jelzésűeket) a biodinamikus szövetség közösen állítja elő, de az „információk” közvetítését szolgáló 500 és az 501-es jelűeket helyben készítjük. Ezekből igen csekély mennyiség, hektáronként mindössze 1-2 g szükséges. A humuszpreparátummal alapvetően a szőlő növekedését serkentjük. A kvarcpreparátum legfontosabb sze-
80
repe viszont az, hogy átadja a napból érkező információkat, és elősegítse a termés beérlelését. Ennek megfelelően a humuszpreparátumot a virágzásig, illetve a napfordulót megelőzően, míg a kvarcpreparátumot ez után juttatjuk ki. A biodinamikus készítményeket nem keverjük a hagyományos szerekkel, hanem külön gépekkel juttatjuk ki a szőlőbe. Ismerek azonban olyan termelőt is, aki együtt permetezi ki a kétféle csoportba tartozó hatóanyagokat. Az egyes műveleteket alapvetően a holdállás figyelembevételével hajtjuk végre. 24 hektáron nehézségekbe ütközik az egyes műveletek optimális időben való végrehajtása, de természetesen törekszünk arra, hogy a munkákat lehető legkedvezőbben időzítsük. A növényvédelmi kezeléseknél a hold járása mellett a növényvédelmi előrejelzést is figyelembe vesszük. Egyszerűbb a holdnaptár megvalósítása a pincemunkálatok ütemezésében. Teliholdnál a boroknak
mindig telt, intenzív illata van; ilyen holdfázisban palackozva aromagazdag jellegüket a palackban is jól megőrzik. Fejtés során az illatanyagok megőrzésére törekszünk, ezért ezt mindig újhold idején végezzük, amikor a bor zárt, reduktív jellegű. ✎✎ Alkalmaz szaktanácsadókat? A korábbiakban számos szaktanácsadót kellett felkérni többek közt a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás, majd az átállások tervezéséhez. Az átállás technológiáját egyébként Uwe Hofmann, a neves német szaktanácsadó segítette. A biodinamikus szőlőtermesztés véleményem szerint az ültetvény harmonikus egyensúlyának a kialakulása után már nem szorul folyamatos szaktanácsadásra. Hosszabb távon nem akarok szaktanácsadóktól függeni, teljesen önállóan kívánok gazdálkodni. Sok sikert kívánok ehhez! Képek: A szerző felvételei
