Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele
Lőrinczné dr. Bencze Edit
A szláv kultúra az európai kultúra szerves részévé válásának alapvető feltételei és körülményei: a korabeli európai államokhoz hasonló államiság, szellemi színtér és „nyelv” a kulturális környezettel való kommunikációra, a kereszténység felvétele, a szláv írásbeliség, a szláv kultúra szakralizációjának eszköze.
1. Az első szláv államok keletkezése
1.Közép Európában: Szamo Fejedelemsége (623–658), Fredegar frank történetíró (7. sz.) Historia Francorum c. krónikája alapján, Samo = fegyverkereskedő, az avarok elleni harc során választják vezérüknek …. Amikor a szlávok katonasággal támadtak az avarok ellen, Samo (...) velük együtt vonult. Az avarok elleni harcban olyan bátorságról tett tanúbizonyságot, hogy megcsodálták, és rengeteg avar esett el a szlávok kardja által. A szlávok, felismerve Samo képességeit, megválasztották királyuknak, s ő harmincöt évig uralkodott. Uralkodása alatt a szlávok sok hadjáratot vezettek az avarok ellen, és bátorságának, képességeinek köszönhetően a szlávok mindig legyőzték az avarokat. Samonak 12 felesége volt a venetek törzséből, akiktől 22 fia és 15 lánya született.“
Prokopios bizánci történetíró Justinianus császár (Kr. u. 527-565 idejében így írt a szlávokról: „Egy istenük van, a villám alkotója, akit minden dolgok legfőbb urának tartanak, akinek bikákat áldoznak és más szertartásokat végeznek. Ha halál vagy betegség fenyegeti őket, vagy ha háborúban veszélybe kerülnek, megfogadják, hogy ha kikerülnek belőle, életükért áldozatot mutatnak be istenüknek. De a folyókat, tündéreket és más isteneket is tisztelik. Egymástól szétszórtan, szegényes kunyhókban élnek és gyakran váltogatják lakhelyüket. Az ellenséggel szemben mindig gyalog mennek hadba, pajzzsal és kopjával, páncélt nem viselnek. Kinézetben sem különböznek egymástól. Termetükben és hatalmas erejükben különböznek másoktól, bőrük és hajuk se nem fehér, se nem szőke vagy fekete, inkább kissé barna. Életmódjuk nyers és kényelem nélküli. S szegények, de nem rosszindulatúak.“
Karantánia fejedelemség (7. sz. közepétől – 8. sz. közepéig) alpokbeli szlávok állami szervezete,
Conversio Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karantánok megtérése, 871):
a mai osztrák Karintia és a Dráva-vidék területén, Krni vár, 745-ben kezdődik a lakosság megtérítése és elveszíti önállóságát 820-as évektől – Nagy Károly birodalmának része,
Nagy Morva Birodalom első említése – 822 – egy évszázaddal Szamo fejedelemség szétesése után ugyanazon a területen, 833 Mojmír fejedelem a fejedelemség területéhez csatolt egy másik közép-európai szláv állami kezdeményt, a nyitrai Pribinai hercegséget (a mai ny-szlovákiai és észak-magyarországi területeken) Nesztor Őskrónikája szerint: A morvák (morávok) megkeresztelése (a IX. század elejétől) – bajor-német és itáliai térítői missziók eredményeképpen,
Rasztiszlav fejedelemsége (846-870) Frankellenesség, frank egyháztól való függetlenedés, 862 III. Mihály bizánci császártól hittérítők kérése, 863 Cirill és Metód érkezése, hittérítés, ószláv nyelvű liturgia, cirill írásbeliség, Szvatopluk (871-895) harcok a keleti frankok ellen, környező szláv törzsek meghódítása, 885 Metód halála után tanítványai kiűzése, latin kereszténység, 895 Szvatopluk halála Utána testvérharcok, szláv népek elszakadásai, külső támadások, a 907 Birodalom bukása,
2. Dél Európában, a Balkánon: Három etnikai és kulturális összetevő: őslakos trákok
szláv törzsek (5. századtól)
hét nemzetsége, türk (török) óbolgár törzsek Aszparuh kán vezetésével 681,
681 – az első Bolgár állam 864/5 – a kereszténység hivatalos felvétele,
883 – a szláv írásbeliség
A „könyvszerető” Simeon bolgár cár (885-927) udvarában, Preszlavban jelentős irodalmi központ alakult ki. A szláv könyvkultúra kész irodalmi nyelvet és kész szövegmintákat szolgáltatott az elinduló orosz művelődésnek.
Könyvek típusai: szertartásokhoz szükséges könyvek, korabeli tudományos, vagyis teológiai, egyházjogi, ókeresztény művek, hasznos ismereteket, tanulságokat nyújtó világi – történelmi, földrajzi, természetrajzi – irodalom lefordítása szláv nyelvre.
3. A kelet-európai síkságon (a közép-európai állami képződményekkel egy időben).
Kijevi Rusz 882 – Kijev és Novgorod körül élő
keleti szláv törzsek egyesülnek a katonai „varjag” Rjurik- dinasztia vezetésével Kijev égisze alatt.
988 – kereszténység felvétele Vladimir herceg uralkodása idején és egyidejűleg a cirill írásbeliség elterjedésének kezdete, de Sokáig kettős hit,
2. A kereszténység felvétele A hatalom, államiság megszentelése (legitimitása) = védelem a többi keresztény állammal szemben. A társadalmi viszonyok stabilizálása. A szűk értelemben vett kultúra szimbólumai és nyelvezete az egyházhoz kötődik (az építészeti stílusok, az ikon-festészet kánonja, az irodalmi műfajok normatív és egységesítő jellege).
I. (Szent) Vlagyimir (978-1015) = Fényes Nap 988 kereszténység felvétele
Oroszok megkeresztelése Kijevben a Dnyeper vizében
Oroszország része lesz a Bizánci nemzetközösségnek
a keleti kereszténység közös gyakorlata, a konstantinápolyi egyház elsőségének az elismerése, a bizánci császár fennhatóságot gyakorol a teljes orthodox kereszténység felett, az óorosz egyház függő helyzete, Kijev és az egész Oroszország metropolitája a gyakorlatban Konstantinápoly kinevezettje hit abban, hogy a birodalom iskoláiban, kolostoraiban és műhelyeiben élő irodalmi formák, művészi technikák egyetemes értékűek, méltóak az utánzásra”.
Vlagyimir fia, Bölcs Jaroszlav (1019-1054) a megújuló besenyő támadások miatt kénytelen volt a császársággal szorosabbra fűzni kapcsolatait. ekkor alakult meg a kijevi metropolita, ezután mindig a konstantinápolyi pátriárka küldött metropolitát Kijevbe, A metropolita az egyházi fennhatóságon kívül a császár hűbéri hatalmát is képviselte s az udvar kívánságai rajta keresztül érvényesültek. Kötelessége: a „barbár” néppel elsajátíttatni a „római” (kelet-római) jogrendet és kultúrát. Két esetben kísérlet a függetlenedésre (11-12- sz.) Bizánc kísérlete a görög nyelvű szertartásra.
A kijevi Szent Bölcsesség temploma (Bölcs Jaroszlav)
