A szláv írásbeliség kialakulása
Lőrinczné dr. Bencze Edit
A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei: ? óbolgár rúnák • ? szláv rúnák (rovásírás)
A szó és írás szakrális és mágikus jellege • latin és görög betűs glosszák: Emmerami kéziratokban (4 szó) és a Freisingi lapokon (mondatnyi szöveg)
Cirill és Metód
Cirill vs glagolita ábécé 860 körül két testvér, Konstantin, a Filozófus (= Cirill) és Metód Mihály bizánci császár parancsára dolgozza ki. 43 betűből álló írás, alapja a görög ábécé, kiegészítve új betűkkel (a görög nyelvben nem létező szláv hangokra) Nagy kérdőjelek: A cirill írás az első? Akkor a glagolita ennek titkosírása? A korábbi létező szláv ábécé csekély módosítása? Vagy a testvérek maguk állították össze a meglévő szláv és görög ábécé alapján? 885-ben V. István pápa betiltotta. Elsőként, a 9. sz. hivatalossá tették Bulgáriában, egy 44 betűs változatát használták ekkor, minden betűnek volt egy szóértéke (a szimbólum neve), és néhány szimbólumnak számértéke is
Felül a glagolita, lent a cirill írásjelek
Glagolita vs cirill írás 885 Metód halála: V. István pápa betiltja a szláv liturgikus nyelvet, Metód tanítványai bolgár területre menekülnek, 10. sz. elején Simeon bolgár cár idején Cirill betűtípusát továbbfejlesztették, kidolgoztak egy új ábécét, Görög + héber betűk + új szimbólumok, 41 betűből áll - ebből 40 önálló egy pedig egy kiegészítő jel, A glagolita írásnak két változata alakult ki: obla glagoljica, mely jelentése "kerek, kerekített" uglata vagy hrvatska glagoljica, azaz szögletes, ill. horvát glagolita írás. (ez utóbbi a modern időkig fennmaradt)
ÁBÉCÉK
Különböző stílusú cirill ábécék
A cirill írás fejlődése során sok betű merült feledésbe. Ezeket részben az óegyházi szláv nyelv, részben az óorosz használta.
Az orosz írás fejlődése
Usztáv = nagybetűs írással rajzolták a cirill betűket, Később folyóírás is 11-16. sz. iniciálék, 16. sz. nyomtatás, Két nagy reform: 1. Nagy Péter egyszerűsítették, szabályozták a betűk formáját, törölték a görög nyelv hangzóinak betűit, 2. 1918. további felesleges betűk száműzése
1564 első nyomtatott munka
Oroszországban hivatalosan, országosan a cirill írást 1708-ban vezették be, mint "orosz polgári írás, ami ma, 1918 óta, 33 betűből áll
Az írásbeliség = ábécé és a nyelv, amely a fordítás folyamatában alakult ki → elsődlegesen vallási, sok műfajú (stílusú) szövegek (példázatok: a magvetőről, Máté 13, 3–8; Márk 4, 3–8; Lukács 8, 5–8) – a népi szláv dialektus). A lexika gazdagítása a görög nyelvből: • transzpozícióval (hétköznapi szóra átvisznek a görög nyelvben létező elvont jelentéseket), • kölcsönzéssel, • tükörszavak képzésével; A mondattan bonyolultabb eszközeinek alkalmazása a klasszikus retorikából. A normarendszer kialakulása (kiejtés, helyesírás) → oktatási rendszer: az első tanítók (A Hét Szent Írástudó : Kliment, Gorázd, Naum, Angelarij és Száva, Borisz és Simeon)
893 – Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve. Szt. Simeon cár (893–927) uralkodása – a bolgár kultúra „arany százada“. A bolgár kultúra öt „ajándéka“ (elsősorban az irodalom terén): 1) A szláv írásbeliség és a szláv mint szent nyelv megvédése Rómával és Bizánccal szemben. 2) Az ábécé tökéletesítése (a cirill írásbeliség). 3) A szláv hivatalosan elismert „irodalmi” nyelv kodifikálása – az ortodox szláv népek közös nyelveként rögzítése. 4) A keresztény tartalmú szláv nyelvű fordítások és irodalom „arany kincsestárának“ megteremtése Simeon cár korában. 5) Az eredeti bolgár középkori irodalom nemzetközi elterjedése és hatása a déli és keleti szláv, valamint a morva és valahiai (román) nemzeti irodalmak fejlődésére. Csernoricez Hrabar (IX. sz. vége): За буквите (О писменех, A betűkről) – az első szláv nyelvű filológiai értekezés, a szláv írásbeliség és a szláv nyelvű istentisztelet, a Cirill szláv ábécéjének dicsérete.
