Orosz írásbeliség és irodalom a kezdetektől a 17. század végéig
Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék
Óorosz irodalom és írásbeliség
A kezdetek • Helyszíne: Bölcs Jaroszláv 1037-ben alapított kijevi Szent Szófia székesegyház, mellette hamarosan a Kijevi Barlangkolostor: görög fordítások, kódexek, egyházi szláv nyelven,
• Ilarion kijevi metropolita írása, az Elmélkedés a „törvényről” és a „kegyelemről”
• Óorosz nyelven íródott, • a Kijevi Ruszt és Bölcs Jaroszlav uralkodását dicsőíti • 12. században Kirill Turovszkij (1130-82) munkássága, ritmikus próza, • 1113 Barlangkolostor tudós szerzetesének, Nesztor szerkesztésében ismert Őskrónika, 1113-ból 1. Az őslakossági (autochton) mítosz a szlávokat a bibliai világképbe helyezi: • a Noé egyik fiának, Jáfet nemzetségéből származnak, • a babiloni nyelvkeveredés után az ősnyelvből kiváló 72 nyelv egyike a szláv nyelv (és írás) = A szlávok története a Szent történelem része 2. A szlávok letelepednek Duna mentén. 3. Kij megalapítja Kijevet.
•Kijevi Rusz egységének megteremtője, Vlagyimir Monomah (1053-1125) Intelmek című munkája: királytükör, önéletrajz, az ideális uralkodót mutatja be, (István király Intelmek) • 1185-87 Ének Igor hadáról című óorosz hősköltemény ismeretlen szerzőtől, eredeti nem maradt fenn, csak 16. sz.-i másolat, a népköltészeti epikai (szláv eposz) és az egyházi irodalmi indíttatás ötvözése Nesztor
Könyvek az óorosz korszakban
Kéziratos könyvek: • Bölcs Jaroszláv udvarában 20 orosz /görög fordító, írnok; • A kéziratokat ellátták különböző adatokkal, nevükkel, • A kijevi korszakból, 1047-1230 között 39 másoló nevét ismerjük, közülük 15 volt egyházi; • a szerzetes másolók általában névtelenül dolgoztak; • 12. sz. a könyvmásolás önálló iparág lett; • kódexek, díszes kéziratok, miniatúrákkal; • bekötés: bizánci stílus; • legrégebbi fennmaradt: Osztromir novgorodi helytartónak készült evangélium; • könyvek főként megrendelésre; • kolostorok, főurak, fejedelmek;
Könyvek a kijevi korban • az egyházi szabályzat előírta, hogy a kolostorban legyen könyvtár; • a szerzeteseknek tudniuk kellett olvasni, • saját cellájukban is tarthattak könyveket; • templomok, főleg a püspöki székesegyházak könyvtárainak az istentisztelethez használt könyvekre volt szükségük; • az 1240-ig létrejött teljes könyvállományt – optimálisan – 130-140 ezerre becsülik, • amiből mindössze 390 db maradt meg;
Az óorosz állam felbomlásától a 14.századig
Két fő téma: Pusztulás: Ének oroszföld pusztulásáról Elbeszélés arról, hogyan pusztította el Batu Rjazanyt Erős kezű uralkodó Alekszandr Nyevszkij legendája
Száműzött Danyiil könyörgése: Danyiil = erős hercegi hatalom
A moszkvai fejedelemség megerősödésének kora
(a 14. sz. második felétől a 15. sz. elejéig). Zadonscsina (15. sz.) költemény = kulikovói csatában Dmitrij Ivanovics fejedelem győzelméről 1380-ban; Zadonscsina az elesetteket siratja, a győzteseket dicsőíti. Ortodoxia más központjaival való kapcsolatok felújítása: aszketikus életmód, legendák és krónikák, kronograf: a világtörténelem eseményeiből összeállítás; Cyprianus (bolgár) = Kiprian metropolita: 1406: az első „egyetemes orosz” krónika, az orosz föld egységének eszméje, Fotyij egyetemes orosz krónikája (1418) moszkvai nagyfejedelmek feladatai a nemzet iránt; megerősödött a külföldi világi irodalmak hatása, a törökök 14. századvégi balkáni előnyomulása idején sok délszláv menekült Moszkvába,
A központosított moszkvai állam 15. sz. 2. fele – 16. sz. vége III. Iván uralkodásának hatása az irodalomra: Elterjedtek: 1. a világi témájú elbeszélések 2. külföldi az elbeszélések fordításai Mindezek terjedését segítette az a technikai fejlődés is, hogy a pergament felváltja a papír használata. (Az óorosz irodalom világi emlékei szinte teljes egészében papírra írott kéziratokban maradtak ránk.)
Műfaji, tematikai változatosság: • Világi műfajok előretörése: útleírás, a levelezés, az európai irodalomból érkező vándor-témák feldolgozásai
•Nagy havi olvasmányok (Великие Четьи Минеи) 12 kötete, • a különféle évkönyvek (Voszkreszenszki, Pátriárkai, Képes évkönyv). • a Fokozatok könyve (1563) IV. Iván és elődei dicsőítő életrajzát tartalmazza. • A korszak fontos alkotói: az útleírásáról híressé vált tveri kereskedő, Afanaszij Nyikityin, a tudós filológus Makszim Grek (1480-1556), az egyházi írók közt pedig Nyil Szorszkij (1433-1508) és Joszif Volockij (1439-1515). • Hangsúlyos lesz: a publicisztika: Ivan Pereszvetov elbeszélései, a vita műfaja: egyházi és a világi hatalom viszonyáról, a levél: IV. Rettegett Iván levelezése (indulatos, patetikus) Andrej Kurbszkij herceggel (visszafogott) • Műfajegyveleg: „Domosztroj”- etikai kódex és szabály gyűjtemény.
A 16. sz. a kultúrában és irodalomban 1. A kultúra és az irodalom egységesítésének százada. 2. 1564: Moszkvában Ivan Fjodorov irányításával megindul a könyvnyomtatás. 3. A XVI. század első két évtizedében kezd kialakulni az orosz állam eredetének elmélete. 4. A XV. és XVI. század eretnekmozgalmai „ ellenállóbbá” tették a világi kultúrát is. 5. Kialakul az életrajz mint műfaj. 6. Összességében befejezetlen művekről szól a XVI. század irodalma, nem egyszer keveredik bennük több irodalmi műfaj eleme. IV. Rettegett Iván
Saját orosz reneszánsz 16. sz. Makarij metropolita
Művelt írók csoportosultak körülötte, Az ő szerkesztő műhelyében készült el a kor vallási-irodalmi enciklopédiája, a „Csetyji Minyei” (havi olvasmányok), 12 ívformátumú fóliánskötet, több mint 27.000 oldal, az orosz földön található „összes olvasott könyveket” gyűjtötte egybe és íratta át munkatársaival. több változatban húsz évig készült, A lépcsőzet könyve: gesta: cárok és metropoliták élete, az 1547. és 1549. évi zsinatok: történelmi személyiségek és helyi csodatevők szentté nyilvánítása, Nyikon évkönyv: kor történelmi enciklopédiája, 16 ezer miniatúrával,
17. század
átmeneti korszaknak tartja a szakirodalom: • még jelen vannak a korábbi évszázadok műfajai, • de már sok új vonás, • a világi irodalom térhódítása, • irodalom témája: egyházszakadás, Pl . Avvakum (óhitűek, raszkolnyikok vezetője) Önéletírása • megjelennek az elbeszélések: pl. kópénovella versek: Szimeon Polockij (1629–1680) a verselésben hoz újat Jurij Križanić „Politikai gondolatok” : az orosz uralkodó és az orosz nép hivatásáról beszél = műveltség felvirágoztatása az állam feladata!
Könyvek/irodalom a 17. században
Oktatási könyvek (bukvarok): olvasás-írás begyakorlására új anyagot is tartalmaztak, Első képes bukvar: 1694, Karion Isztomin neve alatt Kéziratos azbukovnyikok megjelenése: grammatika, imádságok, bibliai elbeszélések, az erényes élet szabályai, a középkor európai tananyaga (trivium, quadrivium), az újabb tudományok (számtan, földrajz, természetrajz, történelem) elemei Az orosz történelem első rendszerezése, Fjodor Gribojedov „Isztorija” c. tankönyve (1669)
