Szláv civilizáció Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék
Szláv népek földrajzi elhelyezkedése
Szláv nyelvek 1. Nyugati
szlávok Szlovákok Morvák Csehek Lengyelek Kasubok (5000) Szorbok (150 000) 2. Délszlávok Szerbek Bolgáro (török eredet) Horvátok Szlovének Macedónok 3. Keleti szlávok Oroszok Ukránok Fehéroroszok Ruszinok
Szláv etnikum kialakulása Etnikum = nyelvi, földrajzi, történelmi, kulturális közös gyökerek 1. Az összetartozás tudata: későn, de előjelei korán: pl. saját írás megteremtése, 2. Közös nyelv: ószláv nyelv létezése, 3. Közös kultúra és hagyomány: szláv pogány hiedelmek és motívumok 4. Történelmileg kialakult: közös indulás,
• történelmi aspektus: már létező civilizációs környezetbe kapcsolódik be, késői megjelenés a világtörténelemben, • földrajzi aspektus: határ / kapocs Észak (barbárok) és Dél (civilizált világ), Kelet (Ázsia) és Nyugat (Európa) között, • kereszténység felvétele kb. azonos időben → Pax Slavia Christiana, → kettéágazik: Slavia Orthodoxa és Slavia Latina,
Indoeurópai eredet
A szláv elnevezés etimológiája Bizánci történetírók pl. Prokopius (6. sz.) = Sklabenoi és Antoi Jordanes (gót) Geticia (552) = Sclaveni, Venethi és
Antes
Korabeli arab források pedig a szaklab, szlávok önelnevezése: Slovene Slow szóból ered, jelentése: -- Slava = dicsőség, -- Slovo = szó (érthető nyelven beszélnek) A többiek némák = nyemec, Vagy idegenek чуждые / чужые” „csud” a finnugor népek szláv etnonimja, -- Slow = mocsár, slow + en = mocsarak közt lakó Egységes szláv elnevezés csak a 19. századtól.
A szláv népek történelmi fejlődése 1. Kezdeti korszak (kereszténység előtti) I.–VIII./IX. század 2. Kereszténység felvétele és szláv államok kialakulása (VII.–XI.) 3. Középkor (XII.–XVI./XVII.) 4. A szláv barokk (XVII.) 5. A szláv nemzetek újjászületése (XVIII.–XIX.) 6. A szláv népek államiságának újjászületése (XIX.–XX.) 7. Szocialista közösségbe való összevonás 8. Poszt szocialista korszak
A szlávok őshazája
A dunai őshaza: Pax Slavia és Bizánc között Szétvándorlás előtt, Ősszláv nyelv
A Duna szerepe a szlávok őstörténetében A Duna jelenti a szlávok őshazáját, A Duna kettős funkciója: határ, mely Pax Slavia területét elválasztja Bizánctól, és a saját nemzetet elhatárolja az idegen (akár túlvilági) nemzetektől, a Duna a szláv univerzum középpontja, a saját hely a lakott világmindenségben, ez a világmindenség középpontja, hangsúlyos szerepet kap a szláv mitológiában és folklórban.
A szláv etnikum létrejöttére vonatkozó autóhton (őshonos) koncepciók Kiválás a baltó-szláv etno-lingvisztikai közösségből I. autóhton koncepció: A szláv etnikum az indoeurópai nyelvű etnikumok epicentrumában, a Duna mentén alakul ki, ezek migrációja során Dunáról északra települnek, a Nagy népvándorlás korában (II. IV./V. sz.) – visszatérés a Dunai őshazába.
II. autóhton koncepció A baltó-szláv etno-lingvisztikai közösségből kiválva a Visztula mentén alakul ki, A Nagy népvándorlás korában a nomád népek támadásai elől először délre (a Duna-medence déli régiója) és észak-nyugatra (a mai Bajorország területéig), egy részük keleti irányba indul, két útvonalon: északon (a Balti tenger mentén) és délebben (Lengyelország mai területén keresztül) A három (déli, nyugati és keleti) szláv népcsoport szétválása
A szlávok szétvándorlása (5-6. sz. A keleti szlávoktól elvándoroltak a többiek, majd két ágra váltak
A szláv eredet forrásai A források három fő típusa: Archeológiai adatok Nyelvészeti (nyelvtörténeti) adatok A folklór és a régészet adatai
Archeológiai adatok A „prágai-kocsáki” (KKE) a legkorábbi szláv kultúra A tűzhely a lakóház sarkában = fekete v. tisztátalan sarok, antropomorf rituális temetkezési korsók: ősök elégetése, a hamvak emberformájú korsókba, ügyelve, hogy minden a helyére kerüljön, a halál utáni megtisztulás jelképe,
A „hosszú kurgánok kultúrája“ (V.–VI. / VIII.–IX. sz., Kelet Európa) a sztyeppei népek hatására, sírok fölé épített, magas és igen hosszú dombok egész nemzetségek számára,
Nyelvészeti (nyelvtörténeti) adatok
balti-szláv nyelvi közösség szláv kolonizáció és migráció irányai (széttagolódás, széttelepülés, a keleti szlávság hosszú ideig nem véglegesen települt le, hanem földről földre vándoroltak a talaj termőképességétől függően) három nyelvcsoportra szakadás (XI. századig fennáll a közös nyelv
Kurgán keresztmetszete
Dnyeper-vidéki kurgán kincsei
III. A folklór és régészet adatai (A szlávok világképe) A világkép alapja – a mezőgazdasági kalendárium: A világ 2. központja / tengelye – a világfa (az első a Duna): – összefogja a három szférát (ég, föld, alvilág) és az időt, – szintjeit szakrális vagy khtonikus (alvilági) állatok (madarak, méhek, kígyó) képviselik, – a háromfejű istenség, Triglav istenben testesül. A hármasság mint általános vonás jelenik meg.
A szláv mitológia Kezdetleges, melynek okai:
• A belső fejlődés és a környező népek fejlettsége közti aszinkrónia. más, fejlettebb népek kultúrája, világképe és mitológiája vette körül, így elkerülhetetlen az idegen elemek átvétele, • Területi tényező – nem volt állandó, rendkívül nagy kiterjedésű, ez nem kedvez az egységes világképnek. Területi tagolódás miatt különbségek hamar kialakulnak. • Mítoszokból a mitológia kialakulásához szervezett államforma kell. De állam kialakulása után rögtön a kereszténység felvétele, mely a mítoszok végét jelenti.
A szláv mitológia - külső szemmel: Prokopius bizánci történetíró írt legtöbbet a szláv mitológiáról: Egy, mindenható istent imádtak, akinek ököráldozatokat hoztak. Nem ismerték az eleve elrendelést. Folyókat, nimfákat tisztelnek, jövendölnek.
Helmold német hittérítő és a nyugati szláv törzsek krónikása egy főistenről írt, aki a többieknek parancsolt.
A szláv mitológia rekonstruálásának lehetősége: a szóbeliség (kevés írott anyag maradt fenn) → folklórhagyomány! Ennek megismerése: a 18. sz. végétől, de különösen a 19. század közepétől megélénkülő gyűjtő és kiadó tevékenység során.
Források:
Találós kérdések:az ősi metaforikus nyelv töredékeit őrzik, a babajaga, ruszalka adja föl a kérdéseket, – aki nem találja ki, azt megbüntetik. Közmondások, szólások, ráolvasások, álomfejtések Hiedelmek, tiltások, előjelek – bizonyos elhomályosult összefüggések megmaradt csökevényei. A vegetációs ciklus és a paraszti kalendárium kapcsolatai (időjóslások, a természeti jelenségek és az égitestek hatása az emberi életre, makrokozmosz-mikrokozmosz összefüggésének hiedelmei stb.) Az írásbeliség korában lejegyzett anyag: babonák, pogány szokások tiltása egyházi iratokban – ebből lehet tudni, hogy milyen elemek éltek még az archaikus világképből a kereszténység felvétele utáni időkben „Negatív megőrzés” – amit az új vallás tiltott, az őrizte a régi elemeit, töredékeit.
Szláv istenségek Három réteg
A mitológia hármas tagolódású
1. Fő istenségek: Funkciók: hivatalos kultusz és szentély / ábrázolás főként fa és kőszobrok,
Szvarog – Ég atya, tőle származnak a többi istenek Dazsbog – Erős férfiú, Szvarog fia, napisten, Perun – mennydörgés hadi istene, viharisten,a szláv panteon főistene, Volosz / Velesz – a termékenység istene, állatok bőségéért felelős, Szventovit – hadi főisten, Sztribog – a gazdagság elosztója, a szelek atyja (Igor ének) Perun
Szvarog
2. Középszintű istenségek : tevékenységek, helyi jelleg (ritkán antropomorf) Mokos – egyedüli női istenség, termékenység
Belbog és Cernobog: fény és sötétség istenei, jó-rossz, fekete-fehér
3. Alacsonyszintű mitológiai lények: nem perszonifikált, nem emberi, általában rosszindulatú lények, vízi szellemek, erdei lények, vagy a holtak kultuszához kapcsolódik. Démonok vámpír (упырь) öngyilkosok , kikimora elátkozott / anyák által meggyilkolt lánygyermekek lelkei, tisztátalan helyen épült házakban kísértenek. Mokos kultuszának maradványa
– Helyi szellemek/démonok – védő/ártó szerep o vízi (folyók, tavak) szellemek (vízbefúltak lelkei), o tündérek (vila) o ruszalka : erdei, mezei nimfa (keleti szlávok), o erdei lények: lesij (orosz), leszy, laskowiec (lengyel), o mezei szellemek (az utolsó kalászkéve rituáléja) o házi szellemek: domovoj (orosz), skrzat (lengyel), – Kétéltű lények – egyszerre emberi és túlvilági megjelenés: o Boszorkányok: vedma (orosz, cseh), wiedźma (lengyel) – sorsszerű vagy önkéntes állapot, o Varázslók (koldun, czarnoksiężnik) o Farkasember – volkolak,
Hut: madárfejű szárnyaskígyó, betegségektől, csapásoktól védő háziszellem
Kulturális hősök Lengyel: Krak – Krakkó alapítója és a lengyelek első királya: legyőzte és megölte az emberpusztító sárkányt a mai Krakkó város helyén. Cseh: Krok ősatya három lánya: Kázi, a gyógyító és jósnő, Tetu (Tetka), a szellemek kultuszának alapítója, Libuše – a bölcs, a csehek bírája, aki Přemysl szántót választotta csehek uralkodójául és megjósolta Prága alapítását. Keleti szláv: Kij – Kijev megalapítója, kovács Rjurik, Szineusz és Truvor – a keleti szláv államiság alapítói. 980 – Vlagyimir kijevi herceg: az első, az állam egyesítését erősítő, végleges szláv pogány panteon,
de
988 – a kereszténység felvétele a kijevi Ruszban és a pogány hiedelme üldözése kéthitűség a nép körében
Tudományos eredetmagyarázat Nesztor kijevi szerzetes: Őskrónika (1113) 1. Az őslakossági (autochton) mítosz helyett — elhelyezi a szlávokat a bibliai világképbe: • a Noé egyik fiának, Jáfet nemzetségéből származnak, • a babiloni nyelvkeveredés után az ősnyelvből kiváló 72 nyelv egyike a szláv nyelv (és írás) = A szlávok története a Szent történelem része 2. A szlávok letelepednek Duna mentén. 3. Kij megalapítja Kijevet.
