SZKV-le , SZKV-vf ,7 SZKV-zr )

Súlyos Káresemény Elhárítási Terv /rövidített változat/

ISD Dunaferr Zrt.

2013. december

SZKV-le-01-12687, SZKV-vf-01-1268,7 SZKV-zr-01-12687)

Tartalomjegyzék 1. 1.1.

A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők Más üzemeltetők veszélyes tevékenysége

2.

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA6

2.1. 2.2. 2.3.

A veszélyes anyagok A veszélyes ipari üzem azonosítása A veszélyes tevékenységre vonatkozó legfontosabb információk

3.

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS LEGSÚLYOSABB

BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA 3.1. A balesetei eseménysor leírása 3.1.1. Az 5 M3-ES PB (propán) tartály sérülése 3.1.B) Tankautó tömlő sérülése 3.1.C) Hidrogén palackok sérülése a tároló konténerekben 3.1.D) Acetilén palackok tárolása 3.1.E) Oxigén tartály és vezeték 3.1.F) Kohógáz vezeték törése 3.1.G) W CaSi porbeles huzal sérülése 3.1.H) Robbanóanyag és gyutacstároló 3.1.I) Króm-trioxid tárolása 3.1.J) QWERL N219 dresszírozó folyadék tárolása 3.1.K) VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása 3.1.L) Edzősó HS760 tárolása 3.1.M) ASKURAN EP 3992 folyadék tárolása 4.

7 9 9

11 13 13 14 14 14 14 15 15 15 15 15 15 16 16

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET

ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1. A veszélyeztetés értékelése 4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása 4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása 4.1.B) Következmény analízis 4.1.B.1. Propán tartály felhasadása 4.1.B.2. Tankautó sérülése, tömlőszakadás 4.1.B.3. Sorozatos palackrobbanás (H2) 4.1.B.4. Acetilén palackok tárolása 4.1.B.5. Oxigén tartály és vezeték 4.1.B.6. Kohógáz vezeték törése 4.1.B.7. W CaSi porbeles huzal sérülése 4.1.B.8. Robbanóanyagok tárolása 4.1.B.9. Króm-trioxid tárolása 4.1.B.10. QWERL N219 Dresszírozó folyadék tárolása 4.1.B.11. VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása 4.1.B.12. Edzősó tárolása 4.1.B.13. ASKURAN EP 3992 Folyadék tárolása 4.1.B.14 Forgatókönyv-14: PB tartály tűzben áll 4.1.B.15 Forgatókönyv-15: Tankautó tűzben áll 4.1.B.16 A dominóhatások lehetőségének bemutatása 5.

4 4

16 16 16 17 19 19 22 24 25 25 26 34 36 38 40 40 41 41 43 44 47

A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A HATÁSOK

CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG ERŐ- ÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK LEÍRÁSA 49 5.1. A védekezésbe bevont szervezetek és erők 49 5.1.A) A vészhelyzeti irányító szervezet 49 5.1.B) A védekezésbe bevonható belső erők 51 5.1.C) A védekezésbe bevonható külső erők 52 5.2. Infrastruktúra 52 5.2.A) Közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás 52 5.2.B) Külső elektromos és más energiaforrások 52 5.2.C) Vízellátás, tűzoltóvíz hálózat 53 5.2.D) A Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények 53 5.2.E) A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere 53 5.2.F) Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere 54

5.2.G) A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszere 5.2.I) A kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények 5.2.J) A helyzetértékelést és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek 5.2.K) A védekezésbe bevonható belső erők eszközei 5.2.K. 1)Egyéni védőeszközök 5.2.K. 2)Szaktechnikai eszközök 5.2.L) A védekezésbe bevonható külső erők eszközei 6.

58 58 59 59 60 60 60 63 63 64 64 64 64

A VÉDEKEZÉSI TEVÉKENYSÉGBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK

FELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK BEMUTATÁSA 8.

56 56 57 57 57

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI

HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1. A védekezésért felelős személyek 6.2. A mentési tevékenység irányításának ismertetése 6.3. Védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés 6.3.A) Észlelés, a rendellenességek jelzése 6.3.B) A védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje 6.3.C) Belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása 6.3.D) Felderítés vagy kimutatás tervezése 6.3.E) Élet és anyagi javak mentése 6.3.F) Beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése 6.3.G) Az üzemkörnyezetében szükséges segítségnyújtás lehetőségei 6.4. Az üzemi dolgozók védelmében hozott intézkedések 6.5. A súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok 7.

54 55

IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA

65 65

Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

ISD Dunaferr Zrt. Dunaújvárosi telephely

A küszöbérték alatti üzem környezetének bemutatása 1. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők 1.1.

Más üzemeltetők veszélyes tevékenysége

Az üzemen kívüli más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek szempontjából az alábbi cégek jöhetnek számításba: 





Az ISD DUNAFERR Társaságcsoport tagjai, melyek az ISD DUNAFERR Zrt. területén belül találhatóak: o

ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft.

o

ISD Kokszoló Kft.

Az ISD DUNAFERR Zrt. területén belül találhatóak, de nem a Társaságcsoport tagjai: o

Ferrecirk Vegyszergyártó és Kereskedelmi Zrt.

o

DAK Acélszerkezeti Kft.

Az ISD DUNAFERR Zrt. területén kívül találhatóak: o

Magyar Aszfalt Kft. Dunaújvárosi telephelye

o

Linde Gáz Magyarország Zrt.

o

DUNACELL Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft.

Az alábbi üzemek esetleges olyan mértékű veszélyes tevékenységének / káreseményének felderítésére, mely érintené / befolyásolná az ISD Dunaferr Zrt-t, megküldtük a fenti érintettek számára az adatigénylésünket. A beérkezett adatok minden üzem esetében lent olvashatóak, az adatigénylés során kapott dokumentumok a csatolmányok között találhatóak. ISD POWER Kft. tevékenysége: Az ISD POWER Kft. alapvető tevékenysége a hőtermelés és -szolgáltatás (ipari gőz és melegvíz formájában), villamos energiatermelés, valamint a vállalatcsoport energiaellátásának biztosítása. A Társaság által üzemeltetett technológiák - működésük természeténél és feladatuknál fogva – az ISD DUNAFERR Társaságcsoport egyéb üzemeivel elválaszthatatlanul összefüggenek. Az ISD Power felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Azonosított veszélyes tevékenység: tisztított víz előállítása, gázüzemi tevékenységek, kamragáz és kohógáz rendszer, valamint tárolótartályok. Az adatszolgáltatás alapján az ISD POWER a 219/2011. (X.20.) Korm. Rendelet szerint felső küszöbértékű veszélyes üzem. Hősugárzásának nagysága: Sérülési határ: 4,1 kW/m2 Halálozási határ: 9,8 kW/m2 Dominóövezet: 12,5 kW/m2

ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely

ISD Kokszoló Kft. tevékenysége: Az ISD Kokszoló Kft. két kokszoló blokk és a kapcsolódó szénelőkészítő, kokszosztályozó, valamint vegyi üzem működtetésével végzi tevékenységét. A kokszolható szenet a levegőtől elzárt térben fokozatos felmelegítés közben dolgozzák fel, miáltal az alábbi termékek keletkeznek: 

kohó- és öntödei koksz, ipari és háztartási koksz,



kamragáz,



kőszénkátrány,



nyersbenzol,



folyékony kén.

Az ISD Kokszoló Kft. felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Az azonosított veszélyes tevékenység: kamragáz előállítása, szállítása, illetve benzol kinyerése, tárolása és szállítása. Az adatszolgáltatás szerint az ISD Kokszoló 2013-ban készült Biztonsági jelentése alapján semminemű súlyos káreseményi hatás nem érheti el az ISD Dunaferr telephelyét. Linde Gáz Magyarország Zrt. tevékenysége: Az ISD-DUNAFERR Társaságcsoport területén belül helyezkedik el a Linde Gáz Magyarország Zrt. dunaújvárosi telephelye. A cég itt üzemelteti a jelenleg elképzelhető legmodernebb levegőszétválasztó berendezését. Alapvetően az ISD DUNAFERR Társaságcsoport ellátására, de saját piacaikra is termelnek. Tevékenységi területek: 

levegőbontás, on-site rendszeren történő forgalmazás



cseppfolyós gázok gyártása és forgalmazása (LOX, LIN, LAR)



különböző ipari gázok és gázkeverékek kiszerelése, forgalmazása



különböző gázok és gázkeverékek, élelmiszeripari és egészségügyi célra történő forgalmazása



különleges és nagytisztaságú gázok, gázkeverékek gyártása

A Linde Gáz Magyarország Zrt. felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Az azonosított veszélyes tevékenység: mélyhűtött cseppfolyós oxigén előállítása, tárolása, zárt technológiai rendszerben palack, illetve közúti tankautók töltése és forgalmazása. Adatszolgáltatás alapján a Linde Gáz Magyarország Zrt. egyéni kockázatai alapján megállapítható, hogy a számított egyéni kockázat 1E-5/év. A súlyos káresemények frekvenciái: 12 db klór gáz palack felhasadása következtében 12*45 kg, környezeti hőmérsékletű, tenzio nyomású klór gáz kikerülése pillanatszerűen, melynek toxikus következményei lehetnek: 2,33E-5/év 12 db klór gáz palack felhasadása következtében 12*45 kg, környezeti hőmérsékletű, tenzio nyomású klór gáz kikerülése pillanatszerűen, melynek toxikus következményei lehetnek: 3,32E-6/év 15B tartály katasztrofális törése következtében 95 m3, 50 baros hidrogén kikerülése pillanatszerűen, ennek következtében robbanás: 5E-7/év

Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. tevékenysége: A Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. tevékenységét tekintve felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősült a cseppfolyós klór vasúti terminálon történő fogadása, tárolása és felhasználása révén. Azonban a Cellulózgyár Kft-nél történt technológiai fejlesztéseknek köszönhetően 2006-ban megszűnt az elemi klór felhasználása, így nem tartoznak már a felső küszöbértékű üzemek közé, jelenlegi besorolásuk alsó küszöbértékű.


5



Adatszolgáltatásuk alapján a kazán üzemi oxigén tartályának felhasadása esetén 17,115 t, 15 barg nyomású cseppfolyós oxigén pillanatszerű kikerülése jelentheti az egyetlen olyan veszélyt, mely telephelyen kívül is kifejti hatását. Ezen esemény bekövetkezésének gyakoriságát 5E-07/év/m-ben határozák meg. Ferrecirk Vegyszergyártó és Kereskedelmi Zrt. Kiküldött adatszolgáltatási kérelmünkre nem érkezett válasz. DAK Acélszerkezeti Kft. Kiküldött adatszolgáltatási kérelmünkre nem érkezett válasz. Magyar Aszfalt Kft. Dunaújvárosi telephelye Kiküldött adatszolgáltatási kérelmünkre nem érkezett válasz.

Az adatszolgáltatás során beérkezett adatok, jelenlegi információink és tudásunk alapján megállapítjuk, hogy az ISD Dunaferr Zrt. esetében nem szükséges a Dominó hatás vizsgálatának elvégzése, hisz a környező üzemek esetleges súlyos kárral járó balesetei / havária eseményei nem okozhatnak súlyos károkat az ISD Dunaferr Zrt. telephelyén.

2. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA Az ISD Dunaferr Zrt. területén az alábbi üzemekben találhatók meg az alsó küszöbérték alatt tárolt veszélyes anyagok: Mű

Üzem

Veszélyes anyag

Acélmű

FAM

Mélyhűtött cseppfolyós oxigén

Robbantómű

Propán Robbanóanyagok

Nagyolvasztómű

Kohó

Kohógáz

Hideghengermű

Hengersor

Owerl N219 dresszírozófolyadék

Fémbevonó és feldolgozómű

Horganyzósor

Króm-trioxid

Karbantartási Igazgatóság

Öntöde

Askuran EP3992 (kötőanyag) Velvacoat ST701 (Fekecs)

Beszerzési Igazgatóság

2.1.

Mechanika

Edzősó HS760

Ötvözőanyag Raktár

CaSi porbeles huzal

A veszélyes anyagok

A telephelyen propán, hidrogén, acetilén, és cseppfolyós oxigén tárolása és felhasználása történik. Ezen nevesített veszélyes anyagok legfontosabb biztonsági információit az 12. sz. táblázat tartalmazza. Az egyéb felhasznált, illetve keletkezett, nem nevesített veszélyes anyagok biztonsági adatait a 13.számú táblázat tartalmazza.


6


ISD Dunaferr Zrt. Dunaújvárosi telephely 12.sz.táblázat: A nevesített veszélyes anyagok biztonsági adatai A nevesített veszélyes anyag megnevezése (a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázat alapján)

Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz Hidrogén Acetilén Cseppfolyós oxigén

Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása

CAS szám

IUPAC név

Kereskedelmi megnevezés

R mondatok, ADR szerinti osztályozás

Jelenlévő maximális mennyisége (tonna)

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

Empirikus formula

74-98-6

Propán

R12/2

6,24

50

1333-74-0

Hidrogén

R12/2

0,025

5

74-86-2

Acetilén

R12/2

0,764

5

7782-44-7

Oxigén

R8/2

51,7

200


7


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely 13.sz. táblázat: A nem nevesített veszélyes anyagok biztonsági adatai

A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése (a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázat alapján)

Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok

Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása

CAS szám

65-996-68-1

Egyéb osztályozás a fentieken kívül (II)

IUPAC név

A veszélyes anyag R. 1. melléklet 2. táblázat 1. oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása az R mondatok, és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével

Jelenlévő maximális mennyisége (tonna)

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

R mondatok

ADR osztály

Az 1. melléklet 2. táblázat 1. oszlopa szerinti osztályba sorolás

Kohógáz

R12

2

8

2,0006

10

CaSi porbeles huzal

R29

10(II)

27

50

Kereskedelmi megnevezés

Empirikus formula

Robbanóanyagok és készítmények

E típusú robbanóanyag

1.1D

5

0,6

10

Robbanóanyagok és készítmények

Villamos gyutacs

1.4B

4

0,0078

50

Oxidáló anyagok és készítmények

Króm-trioxid

R8

5.1

3

0,5

50

Mérgező

Króm-trioxid

R25

5.1

2

0,5

50

Környezetre veszélyes anyagok és készítmények

Króm-trioxid

R50/53

5.1

9(I)

0,5

100

Qwerl N219 dresszírozó folyadék

R10

3

6

1,95

5000

Oxigén

R8

2

3

1,11

50

PB motorgáz

R12

2

8

0,24

10

Kohógáz

R23, R48/23

2

2

2,0006

50 50

Kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények Oxidáló anyagok és készítmények

7782-44-7

Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok Mérgező Mérgező

10361-37-2

Edzősó HS760

R25

2

0,5

Mérgező

98-00-0

ASKURAN EP 3992

R23

2

6,6

50

Velvacoat ST 701

R11

7(b)

1,7

5000

Tűzveszélyes folyadékok


3

8


ISD Dunaferr Zrt. Dunaújvárosi telephely

Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a „Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02]” című szabályzat rögzíti. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén alsó küszöb-érték alá tartozó mennyiségben tárolt veszélyes anyagok és elhelyezkedését lásd az 1.számú mellékletben.

A veszélyes ipari üzem azonosítása

2.2.

14.sz. táblázat: ISD Dunaferr dunaújvárosi telephelyének besorolása a veszélyesség alapján Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Ʃqn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Mérgező anyagok 0,732012

Tűzveszélyes anyagok 0,858246

Ökotoxikus anyagok 0,005

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az ISD Dunaferr dunaújvárosi telephelyén tárolt veszélyes anyagok alapján meghaladja az alsó küszöb ¼-ét (> 0,25), ezért alsó küszöbérték alatti üzemnek minősül.

A veszélyes tevékenységre vonatkozó legfontosabb információk

2.3.

Jellemző technológiai paraméterek Az alsó küszöbérték alatti mennyiségben tárolt veszélyes anyagok felhasználási területeinek jellemző paraméterei. Kohógáz A kohógáz a nyersvasgyártás során képződik. A gáz fő összetevői a nitrogén, a szénmonoxid, valamint a széndioxid, emellett kevés hidrogént is tartalmaz. A két gáz tulajdonságai veszélyességi szempontból hasonlóak egymáshoz. Mindkét anyag egyszerre robbanásveszélyes, és mérgező. Amíg a kamragáz, a magas hidrogén tartalma miatt inkább robbanásveszélyes, addig a kohógáznak a mérgező tulajdonsága domináns, tekintettel a magas szénmonoxid és széndioxid tartalmára. A megtisztított kohógáz vízgőzzel gázelegyet képez, melynek összetétele folyamatos ingadozás mellett hozzávetőleg az alábbi határok közt mozog: Hidrogén:

1,0

-

5,0

térfogat %

Széndioxid

10,0

-

20,0

térfogat %

Szénmonoxid

20,0

-

25,0

térfogat %

Nitrogén

50,0

-

69,0

térfogat %

A kohógáz fűtőértéke 2800 – 3500 kJ/m3, sűrűsége 1,2 – 1,3 kg/ m3, relatív sűrűsége 0,9 – 1,1. A kohógáz robbanási határkoncentrációi: alsó: kb. 27 tf %, felső: kb. 94 tf %. A kohógáz „B” Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályú. A kohógáz hidrogén (H2) és szén-monoxid (CO) tartalma révén maga is alkalmas arra, hogy a technológiába visszavezetve hőenergia előállítására hasznosítsák. A kohógáz biztonsági adatlapját a 4.sz. mellékletben csatoljuk

Hidrogén felhasználás A Fémbevonó műben a Hűtőszakaszban a hűtő levegő mennyiséget a hőelvezetés folyamatosan szabályozza. A 7, 8, 9. zónában hőelemek, a 10. zónában optikai pirométer is szolgál a lemezhőmérséklet mérésre. Az utolsó 3 zóna kiegészítő elektromos fűtéssel van ellátva. A hűtőszakasz előmelegítésére szolgál a kemence üzembe helyezésekor. Az utolsó zónában a hőátadás javítására keringtető ventilátor van beépítve. A hűtő szakasz végén semleges gáz bevezetése is biztosított, átöblítés, illetve vészöblítés céljára. A vészöblítés automatikus. Automatikus vészöblítés történik, ha: ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv





a kemencetérben az O2 tartalom eléri az 1 %-ot



a kemence térnyomás negatív (szívás alatt van)

A védőgáz összetétele:



10. zónában:

92% N2 - semleges gáz 8% H2 - redukáló gáz A védőgázt cseppfolyós hidrogén elpárologtatásával és tiszta H2 megfelelő mennyiségű keverésével állítják elő. A hidrogén bevezetése a 2-es és a 10-es zónában lehetséges. A kemencetérben lévő túlnyomás a reakció szempontjából kedvező. A termikus előkészítés hatásfokát tovább javítja, hogy a tisztítandó acélszalag és a védőgáz ellenáramban halad egymással. Ezáltal a kemence minden pontján a lehető legnagyobb koncentrációkülönbség érhető el, így a reakció, illetve a felülettisztítás a lehető legtökéletesebb. A víz vízgőz formájában távozik a rendszerből. Ennél a felülettisztítási eljárásnál nincs környezetszennyező anyag, ellentétben a lúgos és savas felülettisztító eljárásokkal. CaSi porbeles huzal felhasználása: A lecsapolt acél átkerül az üstmetallurgiai állomásra, ahol megtörténik az acél kémiai összetételének, hőmérsékletének korrekciója, valamint gáz- és zárványtartalmának csökkentése, illetve homogenizálása. A szilárd fémhulladék beolvadását és a csapoláshoz szükséges kb. 1670-1680 oC hőmérsékletet a fémbetét és az oxigén kémiai reakciójából származó metallurgiai hő biztosítja. Többek között segédanyagként CaSi porbeles huzalt adagolnak a lecsapolt acélba a hármas számú üstmetallurgiai állomásnál. Qwerl N219 dresszírozó folyadék felhasználása: A hőkezelt tekercseket az 1700 mm széles simítóállványon dresszírozzák. A dresszírozás a hőkezelt szalag egyszúrásos nedves, vagy száraz hideghengerlése (0,8-2,0%-os alakítása), melynek célja a szakítódiagramban jelentkező folyási szakasz megszüntetése, jó mechanikai tulajdonságok beállítása, a vevői igényektől függő fényes, vagy matt szalagfelület létrehozása, a jó síkkifekvésű anyag biztosítása. A dresszírozás egyszúrásos, száraz vagy nedves hengerlés, melyet érdes hengerek között végeznek. Króm-trioxid felhasználás: A tűzihorganyzás gyártási folyamat utolsó lépése a Króm-trioxidos felület-passziválás. Kromátozó berendezés, felépítése a vizes kádéhoz hasonló. A fürdő króm-trioxid 1,2-1,3%-os vizes oldata, hőmérséklete ~50 ºC. a fürdőbe egy merítő görgő vezeti a szalagot. a merítő görgő pneumatikus hengerekkel kiemelhető, amennyiben nem kromátozott felületet kell biztosítani. a kromátozó kád ki van egészítve egy savnak ellenálló betonkáddal, amely az esetlegesen kifolyó oldatot felfogja. a kromátozó fürdőből kifutó szalag felületéről az állítható mángorló hengerek távolítják el a felesleges oldatmennyiséget. A 99%-os nagytisztaságú pikkelyes króm-trioxid veszélyes anyag, ezért csak fokozott biztonsági előírások mellett használható. A króm-trioxidot 1 m3-es zárt tartályban, sótalanított vízzel oldják fel többszöri ellenőrzés és folyamatos keverés mellett. A kromatizáló kádban az oldat töménységét kétóránként ellenőrzik.

2.4.A) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása Az egyes üzemegységek védelmi és jelző rendszerit az üzemi kárelhárítási tervek üzemenként rögzítik

2.4.B) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek A már kialakult havária események kezelése a technológiai utasítások, valamint a vonatkozó szabályzatok [DUNAFERR S-04-01 szabályzat (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) és a DUNAFERR S-04-03 szabályzat (Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport katasztrófavédelmi szabályzata)] betartásával történik.


10



2.4.C) A veszélyes anyagok időszakos tárolása A veszélyes anyagok időszakos tárolása csak a feltöltési és lefejtési tevékenységekhez kapcsolódnak. A tevékenységek végzése során az kötelezően betartandó Technológiai utasítások tartalmazzák a veszélyes anyag használatának és tárolásának szabályait. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a „Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02]” című szabályzat rögzíti.

2.4.D)

Kármentő területe, térfogata

Az egyes tevékenységeket üzemcsarnokokon belül végzik, melyek szilárd tér burkolattal rendelkeznek. A tárolásra szabvány tárolóedényeket és megfelelő tárolási körülményeket biztosít a Társaság. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a „Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02]” című szabályzat rögzíti.

2.4.E) A tárolással kapcsolatos műveletek Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a „Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02]” című szabályzat rögzíti.

2.4.F)Egyéb kiegészítő információk Nincs kiegészítő információ.

2.4.G) A veszélyes anyagok szállításának bemutatása a telephelyen belül ADR szállítás: az ISD DUNAFERR Zrt. közforgalom elől elzárt terület, így telephelyen belüli szállításokról beszélhetünk, amelyre nem vonatkozik az ADR. RID: egyetlen vágány kivételével a teljes belső vasúti hálózat ISD tulajdon. A RID-s anyagokat szállító vasúti szerelvények állásideje pedig nem haladja meg a 6 órát hogy bejelentés köteles legyen. A belső szállítás során bekövetkező esetleges vészhelyzetek, balesetek kezelésének eljárásrendje jelenleg egyeztetés és kidolgozás alatt van a területen lévő érintett cégekkel. ADN: a kikötő nem a telephelyen belül található, de az alapszabályzata tiltja az ADN-s rakományú hajók fogadását. Ezeket egybevéve feleslegesnek tartjuk a veszélyes anyagok telephelyen belüli szállításának bemutatását, főleg, hogy arra külön belső utasítás nincs.

2.4.H) Veszélytelenítő és mentesítő anyagok bemutatása Biztosítani kell a veszélyeztetett terület körülhatárolásához, a lokalizációs gátak készítéséhez és a csatorna lezáráshoz szükséges anyagokat. A tárgyi feltételek biztosításának rendszerét, valamint a kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározását az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport DUNAFERR S-04-01 sz. szabályzata (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) rögzíti. A létesítményi tűzoltóság eszköz- és kiegészítő eszközállományában – ami az üzemek kárelhárítási raktáraiban lévő anyag- és eszközkészletet jelenti – rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, mentesítő- és felitató anyagok. Ennek részletezését lásd a 6. fejezetben.

3. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA A felállított forgatókönyvek lefedik a telephely teljes tevékenységéből adódó összes súlyos veszélyforrást. Ez alapján elkészítettük azon elemzéseket, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének következményeit határozzák meg. A telep lehetséges veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeit az HSE SRAM, HID Safety Report Assessment Giude és az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez” című, a CPR18H számú Sdu


11



Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján határoztuk meg az alábbiak szerint: Az „Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez” című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján a QRA-ban figyelembe veendő „események” teljes köre a következő: általános (tipizált) „események”, külső hatásra bekövetkező „események”, töltéslefejtés során bekövetkező „események” és specifikus „események”.



Általános (tipizált) események. Általános (tipizált) „esemény” alatt értünk minden olyan meghibásodási okot, amelyet külön nem veszünk figyelembe, úm. korrózió, szerelési hibák, hegesztési eredetű meghibásodások és a tartály leürítő nyílásának elzáródása.



Külső hatásra bekövetkező események. Az ilyen eseményeket a szállítóeszközök esetében kell figyelembe venni. A telepített létesítményekre és a csővezetékekre jellemző, külső hatásra bekövetkező veszélyes anyagkiszabadulással járó eseményeket feltételezés szerint vagy már az általános (tipizált) „eseményeknél” figyelembe vettük, vagy egy további meghibásodási gyakoriság felvételével kell figyelembe kell venni.



Töltés-lefejtés során bekövetkező események. A töltés-lefejtés során bekövetkező „események” az anyagnak szállítóeszközről telepített létesítménybe – vagy éppen fordítva – történő átfejtésére (átadására) vonatkoznak.



Specifikus események. Ezek olyan „események”, amelyek az üzemi (technológiai) körülményekre, a technológia kialakítására, az anyagokra és az üzemi elrendezésre sajátságosan jellemzőek. Példaként említhető a megfutó reakció és a dominóhatás.

Az üzemen belül különböző rendszerekre határoztunk meg veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeket („eseményeket”). E rendszereket és a hozzájuk tartozó „eseményeket” a következő táblázatban mutatjuk be. 15.sz. táblázat: Az események összefoglaló táblázata Rendszer

Szakasz

Nyomás alatti tartályok és nyomástartó edények

3.2.1.

Atmoszférikus tárolótartályok és edények

3.2.2.

Gázpalackok

3.2.1.

Csővezetékek

3.2.3.

Szivattyúk

3.2.4.

Hőcserélők

3.2.5.

Nyomáscsökkentő berendezések

3.2.6.

Raktárak

3.2.7.

Robbanóanyag tárolása

3.2.8.

Közúti tartálykocsik

3.2.9.

Vasúti tartálykocsik

3.2.9.

Tartályhajók

3.2.9.

Az ISD Dunaferr Zrt esetében az előforduló események a raktározáshoz, PB tartályhoz és a tartálykocsik lefejtéséhez kapcsolhatók.


12



3.1.

A baleseti eseménysor leírása

3.1.1. Az 5 M3-ES PB (propán) tartály sérülése Az 5 m3-es tartály esetében csak generikus esemény feltételezhető. Ilyen esemény a tartály teljes űrtartalmának kiszabadulása a tartálypalást anyagának meghibásodása következtében, amelyből a tartályt készítették. A tartályokból történő ellenőrizetlen pillanatszerű fluidum kiáramlás elég valószínűtlen esemény, mivel a tartályok szilárd, erős szerkezetek. A baleseteket figyelembe véve – beleértve a közúti szállító járműveket is – megállapítható, hogy kiáramlások a csatlakozásoknál történtek és nem a tartályának kilyukadásának következtében. A balesetben résztvevő tartályok vagonok esetében a fluidum kilépése ritka esemény. PB tartály (0,24 tonna): „R”: 15 Cseppfolyós Propán tartály (2,00 tonna): „R”: 12/2

Nyomástartó edények spontán katasztrofális meghibásodása. A nyomástartó edények katasztrofális sérülésének értéke a „Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979.” (Table IX.1) jelentés alapján 1 x 10-6/év (4,6 x 10-5 - 6,3 x 10-7/év). Ugyanitt a nyomástartó edények súlyos meghibásodásának frekvenciája 1 x 10-5/év (6 x 10-6-2-6 x 10-3). HSE javaslata: nyomástartó edények katasztrofális meghibásodására 3 x 10 -6/év. (Irodalomjegyzék 12, 26. o). A Purple Book 3.A.2.2. megállapítása szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága 1E-6/év. A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. Érték

Forrás Cremer & Warner

Minimum

Átlag

Maximum

4,6x10-5

1x10-6

6,3x10-7

HSE

3x10-6

Purple Book

1x10-6

5x10-7

A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év.

A tartály sérülése esetén a kiáramlást a következő tényezők befolyásolják:



sérülések mérete;



a kiáramlás sebessége és időtartama;



az azonnali vagy késleltetett gyulladási valószínűség.



a tartály nyomása,

A sérülésen kiáramló propán okozta veszély



jettűz (fáklya tűz) okozta hősugárzás,



a gőztűz és


13





a robbanás okozta túlnyomás.

3.1.B) Tankautó tömlő sérülése A tartály feltöltése során propán kiáramlásával kell számolni a tömlő sérülése következtében. A csúcsesemény meghatározása során figyelembe vettük a „Guidlines for quantitative risk assessment, CPR 18E (Purple Book), szállító eszközökre vonatkozó meghatározásait (page 3.12-3.14).

3.1.C) Hidrogén palackok sérülése a tároló konténerekben A Fémbevonó üzem területén 48 db konténerben tárolt hidrogén palack biztosítja az üzem hidrogén ellátását .A palackokat 4 db 12 palack befogadására alkalmas egységekben tárolják közvetlenül az épület mellett. Hidrogén vezeték sérülésével ebben az esetben nem számolhatunk. Veszélyes szituációhoz vezethet a palackok sorozatos robbanása.

3.1.D) Acetilén palackok tárolása 10- 30 db. acetilén acél palackban üres-teli állapotban a használattól függően. A palackokat a hegesztésekhez használják. Zárt palacktárolóban, minden veszélyes létesítményrésztől 100 méternél nagyobb távolságra. Mint kockázati helyet nem vesszük figyelembe a további számítások során.

3.1.E) Oxigén tartály és vezeték Az Oxigén tartály a LINDE Gáz Magyarország Zrt. tulajdonát képezi. Típusa: T36S480, hasznos térfogata: cca. 39000 m3 (15°C; 1 bar) Beállítható max. üzemi nyomás: 36 bar. Az „ISD Dunaferr gyúlékony anyag hálózat és veszélyforrás térképen 103 raszterszámmal- a továbbiakban”R”-jelzett pont. Nyomástartó edények spontán katasztrofális meghibásodása A nyomástartó edények katasztrofális sérülésének értéke a „Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979.” (Table IX.1) jelentés alapján 1 x 10-6/év (4,6 x 10-5 - 6,3 x 10-7 /év). Ugyanitt a nyomástartó edények súlyos meghibásodásának frekvenciája 1 x 10-5/év (6 x 10-6 - 2-6 x 10-3) HSE javaslata: nyomástartó edények katasztrofális meghibásodására 3 x 10 -6/év. (Irodalomjegyzék 12, 26. o). A Purple Book 3.A.2.2. megállapítása szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága 1E-6/év. A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. 16.sz. táblázat Érték

Forrás Cremer & Warner

Minimum

Átlag

Maximum

4,6x10-5

1x10-6

6,3x10-7

HSE

3x10-6

Purple Book

1x10-6

5x10-7

A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év.

A legkedvezőtlenebb esetben a tartály köpenyének robbanásszerű felszakadása esetén a tartály környezetének hőmérséklete jelentősen lecsökken egy 100-150 m sugarú körben. Az oxigén levegőbe jutva megváltoztatja annak természetes összetételét, belélegzés esetén a 75 % fölötti oxigéntartalom ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

14



rosszullétet, szédülést, légszomjúságot és görcsöket okozhat. Cseppfolyós állapotban a bőrfelületen fagyási sérülést, a szem súlyos károsodását okozhatja. Az uralkodó szélirány miatt a telephely délkeleti része és a szélirányba eső külső területek különösen veszélyeztettek. Számítani kell a környezet lehűlésére, az épületek rombolódására, valamint fagyási és mechanikai sérülések következtében balesetekre is. Gyújtóforrás hiánya esetén is fokozott tűzveszély áll fenn a légköri oxigénfeldúsulás miatt.

3.1.F) Kohógáz vezeték törése A kohógázt a Vasmű kohói állítják elő. A kohógáz mennyisége óránként és kohónként változó, kb. 130.000–180.000 m3. A ISD DUNAFERR Zrt. társaságai a tisztítást, tárolást követően a gázt energetikai célokra használják fel. A két kohótól az ISD POWER-es átvevőpontig kb. 1000 m hosszú /nem egyenes vonalú/, 1400-2600 mm átmérőjű csővezetékekben, csőhídon történik a gáz szállítása. „R”: 84

3.1.G) W CaSi porbeles huzal sérülése A 27 tonna (nettó) W CaSi porbeles huzal („R”: 78) tárolása fedett raktárban történik. A CaSi por kiszerelése 13 mm átmérőjű fém huzalban történik (átlagosan 30 g/m) , a huzalt dobra tekercselve szállítják tárolják, fóliával védve. A veszélyes anyag összetétele Ca-29 %, Si-59 %, C-0,6 %, Al-1,2 %. A csomagolás sérülésekor a levegő nedvességtartalmával, vagy vízzel érintkező por reakcióba lép. Kis mennyiségben hidrogén, arzin, foszfin keletkezik. A szemek, bőr, emésztőszervek, légzőszervek irritációját okozhatja. Toxikológiai tulajdonságát nem vizsgálták teljeskörüen.

3.1.H) Robbanóanyag és gyutacstároló A robbanóanyagok tárolása sánccal védett raktárban történik. A raktárban - időszakonként - 600 kg E típusú robbanóanyag és villamos gyutacsok tárolása zajlik. „R”: 15.

3.1.I) Króm-trioxid tárolása Az 500 kg króm-trioxid tárolása fedett raktárban 25 kg-os zárt, fém edényekben történik Króm-trioxid: Szilárd, vörösesibolya színű, szagtalan, higroszkópos anyag. Éghető, égést tápláló, nagyon mérgező, környezetre veszélyes anyag. Az égési termék erősen mérgező toxikus füst. Olvadáspont: 196°C (elbomlik 198 °C). Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül.

3.1.J) QWERL N219 dresszírozó folyadék tárolása A kb. 2 tonna QWerl N219 dresszírozó folyadék („R”: 115) tárolása 1 m3-es IBC tartályokban történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az IBC sérülése. A kiáramló folyadék tócsát képez, tócsatűz hatásával számolhatunk.

3.1.K) VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása A kb. 2 tonna Velvacoat szuszpenziópaszta Öntödében vagy a központi anyagraktárban kerül tárolása IBC tárolóedényekben történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az tároló edény sérülése. A kiáramló folyadék tócsát képez, tócsatűz hatásával számolhatunk.


15



3.1.L) Edzősó HS760 tárolása Az 500 kg Edzősó (Bárium-klorid) történik

tárolása a Mechanikai üzemben fedett raktárban big-bag-ekben

Edzősó: Szilárd kristályos por , fehér színű, vízben oldódó anyag anyag. Belélegezve ártalmas, lenyelve mérgező anyag. Akut toxicitásra nincs adat. Környezetre nem veszélyes anyag. Olvadáspont: 750 °C. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások sérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a sérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül.

3.1.M) ASKURAN EP 3992 folyadék tárolása A kb. 6 tonna ASKURAN EP 3992 Öntödében vagy a központi anyagraktárban kerül tárolásra 1 m3-es IBC tartályokban történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az IBC sérülése mérgező folyadékok kiszabadulása. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával lehet számolni.

4. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1.

A veszélyeztetés értékelése

4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása A súlyos káresemény elhárítási terv tárgya a ISD Dunaferr Zrt dunaújvárosi telephelyének technológiájához kapcsolható feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata a Katasztrófa védelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény) és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X.20). számú Kormányrendelet) megfogalmazottak szerint. A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására az ISD Dunaferr Zrt dunaújvárosi telephely üzemeltetése során a tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a tárolás során a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű gáz-, folyadék- illetve kétfázisú kiáramlása következik be. A kiáramlott anyagok részben mérgezőek, részben tűz és környezetre veszélyesek. Az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásuk vándorló gőzfelhők, illetve különböző tüzek energia-transzportjai révén valósulnak meg. A tüzek hőenergiáját a sugárzás, a robbanások során felszabaduló kémiai energiát a keletkező nyomáshullámzás és a repeszek kinetikus energiája közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk technológiájának azon elemeit, ahol az esetleges integritás-megszűnések súlyos következményekkel járhatnak. 1.sz. ábra: A következmények meghatározásának elvi sémája (zöld szín)

Veszélyek azonosítása Mi romolhat el?


16



Következmények azonosítása

Gyakoriságok meghatározása

Milyen súlyos?

Milyen gyakran

Kockázat meghatározása Milyen nagy?

Kockázat értékelése

4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása Megfelelés az előírásoknak!

A veszély elemzés során valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani:



milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá



ez a szituáció hogyan fordulhat elő.

Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata.

Veszély definíció 2011. évi CXXVIII. Törvény szerint:



Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.



Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

A veszély természetét azon veszélyes anyagok határozzák meg, amelyek a nem rendeltetésszerű technológiai körből vagy környezetből kikerülve károsító hatást gyakorolnak a természeti környezetre és az egészségre. A következmények megállapítása azoknak a helyeknek meghatározása jelenti, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk.

A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség:


17





a technológia térbeli részletes elhelyezkedése,



a helyszínen végzett tevékenységek eljárások,



technológiai leírás,



egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása,



a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke,

A katasztrófa méreteit, a környezetre gyakorolt hatásait az alábbi tényezők befolyásolják:



az anyag tulajdonságai



az anyag fizikai hatásai



az uralkodó meteorológiai viszonyok (melyek befolyásolják, hogy milyen irányban, mekkora területet érinthet az elszabadult anyag vagy annak fizikai hatásai



a lakosság gyors riasztása és tájékoztatása



a rendelkezésre álló védőeszközök és védőlétesítmények



a mentesítés lehetőségei és



a mentő (elsősorban egészségügyi) erők felkészültsége.

A KIVÁLASZTOTT TECHNOLÓGIÁK RÉSZLETES ELEMZÉSE A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül – a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe:



A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása)



Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása)



Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása)



Hősugárzás (az 1-3 pont esetében)



Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető és mérgező gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.)



Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell.



BLEVE. Tűzben álló tartály robbanása + keletkező anyag gőz tüze.

A következmény analízis elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket (az eljárások ismertetése megtalálható a mellékletben).


18



4.1.B) Következmény analízis 4.1.B.1. Propán tartály felhasadása Objektum neve: PB tartály

Dátum: 2013. 02. 15.

Hely: ISD Dunaferr Zrt., Dunaújváros

Forgatókönyv száma: 1 3

A forgatókönyv leírása: A telephelyen egy 5 m -s cseppfolyós propán tartály található. A vizsgálatnál feltételezett esemény a tartály felhasadása, amely a propángáz szabadba jutását és robbanásveszélyes gázlevegő elegy keletkezését okozza. A következményszámításnál a tartály katasztrofális meghibásodását vettük figyelembe. A propán gőze a levegőnél nehezebb ezért gőzfelhő kialakulásával, gőztűzzel kell számolni. A tartály esetében feltételeztünk egy 50 mm-es sérülésen történő kiáramlást is. A kiáramló gáz esetében jettűz kialakulásával számolunk. Ha a jettűz a szomszédos tartályt melegíti BLEVE kialakulásával kell számolni. Adatok:                  

Propán mennyisége 5 m3, megengedett töltési szint 85%, 2125 kg; Méretezési túlnyomás: 15,6 bar; Méretezési hőmérséklet: 50 C; Üzemi hőmérséklet: (-20) – (40) C°; Engedélyezési nyomás: 15,6 bar; Alsó robbanási határérték: 2,1 térfogat %; Felső robbanási határérték: 9,5 térfogat %; A tartályon keletkezett sérülés, illetve repedés hossza és szélessége alapján az egyenértékű felület átmérőjét 520 cm-nek vettük (gázfelhő) A tartályon keletkezett feltételezett sérülés egyenértékű átmérőjét 50 cm-nek vettük (jettűz) A figyelembe vett propán hőmérséklet egyenlő a külső hőmérséklettel: 11 C° A tartály nyomása megfelel az egyensúlyi gőznyomásnak: 6,78 atm; A sérülés magassága a talajszinthez képest: 1 m; Szélsebesség: 2 m/s; A szélsebesség mérési helye a talajszinthez képest: 10 m; Páratartalom: 80%; A talaj érdessége: 9 x 10-2 m; Égéshő: 4,65 x 107 J/kg Pasquill stabilitási tényező: F.

A propán normál légnyomáson légnemű, csak alacsony hőmérsékleten vagy nagy nyomáson válik cseppfolyóssá. A gázt általában nagy nyomáson, cseppfolyós formában tárolják. A propán színtelen és majdnem szagtalan. A propán nem mérgező, de nagy koncentrációban a levegő kiszorítása miatt fojtó hatású. Az elpárolgó propángáz jelentős hőmennyiséget használ fel, ezáltal fájdalmas hidegégést okozhat, ha emberi bőrre kerül, és ott párolog el. Különösen veszélyeztettek az érzékeny testszövetek, mint pl. a szemhéj bőre. A nagyobb kiterjedésű hidegégések életveszélyesek lehetnek. A propán éghető gáz, levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet és viszonylag kis gyújtási energiával, pl. szikrával meggyújthatók. A propán gázhalmazállapotban atmoszférikus körülmények között lényegesen nehezebb a levegőnél. Relatív sűrűsége gázállapotban 1,55 a levegőhöz viszonyítva, ezért a propángáz egyéb légmozgás hiányában lefele áramlik. A tartályban a nyomás a hőmérséklettől függ (jellemző érték 20 ºCon 7,3 bar). Sérülése esetén okozhat veszélyt a civil lakosság számára. Túlnyomás alatt cseppfolyósított propán esetében, ha a tartály sérülése a gázfázisban történik a kiáramlás kezdeti sebessége nagy. Egy 15 cm-s átmérőjű sérülés esetén pár tonna per perc értéket is elérheti. A párolgás következtében azonban lehűl a folyadék és a gőznyomás csökken. A folyadék fázisból történő propán kiáramlás esetén a gőznyomás következtében az összes folyadék kiáramlik a sérülésen keresztül. A tartályban alig történik párolgás és a hűlés is csak kismértékű. A légkörbe kilépve a folyadék egy része hevesen elpárolog magával ragadva a tartályban lévő lehűlt ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

19



propán nagy részét, mely a légköri hőmérsékleten szintén elpárolog lehűtve környezetét. A felhő gyors expanziója révén igen alacsony hőmérséklet alakul ki, ami megnehezíti, ill. lehetetlenné teszi a vészhelyzet emberi erővel történő megfékezését. A heves forrás következtében a gőzfázis tartalmaz folyadék cseppeket is. A kilépő propán gőz/aeroszol formában képez felhőt. Ebben az esetben a propán levegőnél nehezebb gázként viselkedik. A légkörbe kilépve a gőzfelhő részben felhígul levegővel, a gravitációs erő miatt szétterül és a szél következtében áramlani kezd. A felhő terjedése lassúbb, mint a levegőnél könnyebb gázok (például földgáz) esetében és mozgását a talaj lejtése, a szél iránya és erőssége ellenőrzi. Végül annyi levegő lép már be a propán felhőbe, hogy teljesen felhígul. A gáz tárolására 1 darab 5 m3 névleges térfogatú, közép nyomástartó edény szolgál. A tárolótartályba a gázt közúti tartályos gépjármű (tankautó) tölti be. Az 5 m 3 névleges térfogatú nyomástartó edény klasszikusan tárolási célokat szolgál. A hőigény függvényében töltik, gázfázisú elvétellel működik, kialakítása ennek megfelelő (folyadékfázisú elvételi csonkja használaton kívül van). Sérülése esetén okozhat veszélyt a civil lakosság számára. A propán cseppfolyósított gázként kerül tárolásra. Gőze a levegőnél nehezebb ezért gőzfelhő kialakulásával, gőztűzzel kell számolni. Esemény az 5 m3-s tartály felhasadása, amely a propángáz szabadba jutását és robbanásveszélyes gázlevegő elegy keletkezését okozza. A következményszámításnál a tartály katasztrofális meghibásodását vettük figyelembe, úgy, hogy a tartály tartalmának teljes elvesztésével számoltunk. A csúcsesemény meghatározása során figyelembe vettük a „Guidlines for quantitative risk assessment, CPR 18E (Purple Book), nyomástartó edényekre vonatkozó meghatározásait (page 3.1-3.4) és a „Joint giudance prepared at a workshop of representatives of the COMAH competent authority and the Chemical Industries Association (CIA), LPG storage vessel” meghatározásait. A meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 2 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és F Pasquill osztályt választottunk. (F2 vagy 2F). Az F2 légköri feltételek esetében a pozitív függőleges hőmérséklet gradiens megnehezíti a kialakult felhő felemelkedését. Az F2 kombináció alkalmazása nemzetközileg elfogadott érték, mely már gyakorlatilag szabványnak is tekinthető. . A terjedési modellek átlagidővel (averaging time) számolnak a maximális koncentráció és a csóva szélességének meghatározásakor. Az átlagolási idő tűzveszélyes anyagok esetében 20 s, mérgező anyagok esetében 600 s. A kiáramlás modellezése során steady-state állapotot alkalmaztunk. Ezzel azt feltételeztük, hogy az adott nyomáson és átmérőn kiáramló propán paraméterei időben nem változnak. Steady-state állapot a nyílt rendszerekre jellemző bizonyos stabilitást mutató állapot, amelynek során anyag és energia áramlik át a rendszeren (tehát nincs egyensúly), de a rendszer mérhető paraméterei alapvetően nem változnak. A nyílt rendszerben a folyamatok egy része időben nem változó, stacionárius folyamat; ha a rendszer többi jellemzője időben állandó marad, akkor steady-state állapot jön létre. A tartály a feltételezett 520 mm-es sérülésén keresztül 3 másodperc alatt ürül le (1. számú melléklet). A kiáramlás jellemző adatai közül bemutatjuk a tartályban található propán mennyiségének és nyomásának változását az idő függvényében. 2.sz. ábra: Az 5 m3-s tartály leürülésének ideje, FK7

A kiáramlás adatai 8 6 4 2 0 0

1

2

3

4

Ido (s) Mennyiség (t)

Nyomás (atm)


20



Pillanatszerű kibocsátás A lefuttatott terjedési modell alapján megállapítható (1. számú melléklet), hogy felhő mérete az ARH értéknél 44 m (távolság a forrástól) x 135 m (átmérő). A felhő középtengelyének magassága ebben a helyzetben 4 m. A gőztűz által érintett terület (ARH/2) 160 (távolság a forrástól) x 200 m (átmérő).(Lásd 3. Sz. ábra). 3.sz. ábra A gőztűz hatásterülete, tartály

50 mm-es sérülés esetén kialakuló jettűz A tárolótartályba a gázt közúti tartályos gépjármű (tankautó) tölti be. Az 5 m 3 névleges térfogatú nyomástartó edény klasszikusan tárolási célokat szolgál. A propán cseppfolyósított gázként kerül tárolásra. A tartály sérülésekor kialakuló feltételezett jettűz kialakulásának helye a tartály tetején elhelyezkedő csonkoknál legvalószínűbb. A jet kialakulása így felfelé várható. A palást sérülésekor számíthatunk BLEVE-re

Jettűz 8 bar a tartály nyomása A kialakuló jettűz hossza: 16 m. A láng átmérője: 0,85 m A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m 2 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb.3 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m2) távolsága a lángtól kb. 9 m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 13 m.


21


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely Jettűz 6 bar A kialakuló jettűz hossza: 14 m. A láng átmérője: 0,73 m.

A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m2 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 2,5 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 7 m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m2) távolsága a lángtól kb. 11 m. Jettűz 4 bar A kialakuló jettűz hossza: 11 m. A láng átmérője: 0,59 m A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m 2 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. kb. 2 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 6 m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m2) távolsága a lángtól kb. 9 m.

4.1.B.2. Tankautó sérülése, tömlőszakadás Objektum neve: PB tartály

Dátum: 2013. 02. 15.


Forgatókönyv száma: 2

A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a telephelyen a propán tartály töltésekor kialakuló a tömlőszakadás. A vizsgálatnál a következő feltételezésekkel éltünk: propán kiáramlásával számoltunk, a kiáramlás után feltételeztük a gáz begyulladását. Vándorló gőzfelhő, gőztűz, jettűz, alakulhat ki Adatok: -

Levegő hőmérséklete 20 C°, páratartalom: 80%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A propán hőmérséklete 20 C°. A tankautó üzemi nyomása: max 16 ata. A tartály nyomása: 8 bar A sérülés átmérője: 50 mm A sérülés magassága a talajszinthez képest 1 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: propán, jellemzőit lásd a DATAPROP fájlban (1. számú melléklet), mennyisége 40 m3.

Az 50 mm-es sérülésen keresztül a tankautó 2391 másodperc alatt ürül le (1. számú melléklet). Az ábrán látható a tankautó tartályban található a propán mennyiségének és nyomásának változása az idő függvényében. A terjedési modell alapján megállapítható (1. számú melléklet), hogy a felhő mérete az ARH értéknél 50 x 27 m A kialakult robbanóképes elegy mennyisége 2,28x103 kg. A gőztűz által érintett terület (ARH/2) 110 x 83 m. (Lásd 5. Sz. ábra)


22


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely 4.sz. ábra: A kiáramlás jellemzői

A kiáramlás jellemzői 25 20 15 10 5 0 0

1000

2000

3000

4000

Idő (s) Mennyiség (t) Nyomás (ata) 5.sz. ábra: A gőztűz hatásterülete

Jettűz: 16 bar A kialakuló jettűz hossza: 22 m.. A láng átmérője: 1.12 m. A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m2, 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m 2 / távolsága a


23



lángtól kb. 4 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m2) távolsága a lángtól kb. 11m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m2) távolsága a lángtól kb. 18m.

Jettűz 8 bar a tartály nyomása A kialakuló jettűz hossza: 16 m. A láng átmérője: 0,85 m A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m2 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb.3 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 9 m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 13 m.

Jettűz 6 bar A kialakuló jettűz hossza: 14 m. A láng átmérője: 0,73 m. A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m 2 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 2,5 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 7 m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m2) távolsága a lángtól kb. 11 m.

Jettűz 4 bar A kialakuló jettűz hossza: 11 m. A láng átmérője: 0,59 m A láng közvetlen közelében a hősugárzás maximuma 58,87 kW/m 2 99 % halált okoz, az acélszerkezetek torzulása várható. A 10 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (12,5 kW/m2) távolsága a lángtól kb. kb. 2 m, a 30 sec alatt harmadfokú sérülést okozó hősugárzás (4 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 6 m, a 30 sec alatt másodfokú sérülést okozó hősugárzás (2.5 kW/m 2) távolsága a lángtól kb. 9 m. A jettűz következményeként kialakuló veszélyes hősugárzás (4 kW/m 2) minden esetben a telephely területén belül marad.

4.1.B.3. Sorozatos palackrobbanás (H2) Objektum neve: Hidrogén palack tárolás

Dátum: 2013. 02. 15.



A forgatókönyv leírása: A Fémbevonó üzem területén 48 db palack került elhelyezésre épületen kívül, egy konténer tárolóban. A 48 db palack 4 db 12 palackos egységekben az épület mellett található. Feltételezésünk szerint több palack felhasadhat és sorozatos palackrobbanás feltételezhető. Palackonként 2 db különböző tömegű repeszre lehet számítani. Ezek hatását vizsgáljuk a továbbiakban.

Az acélpalackok mindegyikét 40 l névleges térfogatúnak tételezzük fel, a számítások során 200 bar töltetnyomással számolunk. Az acélpalack robbanása hatásait a mellékelt futtatás tartalmazza. (1 melléklet) A robbanás következtében – feltételezés szerint, palackonként – legfeljebb 2 db súlyos (20 kg tömegű) repesz keletkezik, mely 86,4 m/s kezdősebességgel rendelkezik. A palackonkénti repeszek számának becslése során figyelembe vettük a 14/1998 (XI.27.) GM rendelet (Gázpalack Biztonsági Szabályzat) a varratnélküli acélpalackokra vonatkozó felszakítási vizsgálat elfogadhatósági kritériumait, nevezetesen:

A felszakadás csak akkor minősül elfogadhatónak, ha az a következő feltételeknek megfelel:

-

a felszakadás legnagyobb részének hosszirányban kell futni,

-

a töretfelületek nem mutathatnak keresztirányú repedést, ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

24



a felszakadás vonalának nem szabad a palack kerületén 90°-nál nagyobb mértékben terjedni a felszakadás alkotó irányú síkjától mindkét irányban,

A fenti kritériumoknak való megfelelés esetében a repeszek száma nem lehet kettőnél nagyobb.

A trajektóriákat a hivatkozott számítás mutatja be. Látható, hogy a kezdő sebességvektor vízszintessel bezáró szöge függvényében a repeszek max. 201 m-ig repülnek, a belső dominóhatást megtestesítő találati valószínűségi változó 201 m sugarú körön belüli egyenletes geometriai eloszlást követ. A számításba veendő repeszek csak a szabadban álló tréleren tárolt palackokból származhat, az épületben tárolt palackok esetében a trajektóriák nem léteznek. Ha CPR 18H ajánlás szerint a palackok katasztrofális sérülésének frekvenciája 1E-6/év, a konténer elhelyezéstől függően max. 20 kerülhet a tárolás szerint olyan helyzetbe, hogy robbanásából származó repesz sérülést okozhat. 20 palack esetében ez az érték 2E-5/év. A keletkezett repeszek száma: 20 x 2 = 40 db.

4.1.B.4. Acetilén palackok tárolása Objektum neve: Acetilén palack tárolók

Dátum: 2013. 02. 15.



A forgatókönyv leírása: 10- 30 db. acetilén acélpalackban üres-teli állapotban a használattól függően. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a palackok sérülése esetén a kiáramló acetilén gyulladását feltételezve a kialakuló palack robbanás. A palackokat a hegesztésekhez használják. Zárt palacktárolókban, minden veszélyes létesítményrésztől 100 méternél nagyobb távolságra. Mint kockázati helyet a zárt tárolás és a ISD Dunaferr kerítésétől, a lakosságtól való nagy távolság miatt telephelyen kívüli hatással nem kell számolnunk.

4.1.B.5. Oxigén tartály és vezeték Objektum neve: Oxigén tartály és vezeték

Dátum: 2013. 02. 15.



3

A forgatókönyv leírása:. 63 m -es oxigént tartalmazó nyomástartó edény egy, a körvarratban meginduló propagálódó repedés következtében felhasad. Az eseményt követően repülő tartálydarabok trajektóriájával kell számolnunk, melyek jelentős kinetikus energiájuk folytán belső dominóhatásban manifesztálódó veszélyhelyzet- eszkalációt eredményeznek. Számítandó a nagy inerciájú repeszek repülési távolsága. Adatok:      

Levegő hőmérséklete 20 C°, páratartalom): 50%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill oszt. F. A tartály nyomása: 36,8 bara A oxigén hőmérséklete 20 C°. Tartály térfogata: 63 m3 Kiáramlott anyag mennyisége: 2318 nm3 A feltételezett sérülés : körvarrat repedés

A forgatókönyvben felmerülő probléma megoldását SuperChems 3.0 modell alkamazásával nyertük, az alábbiak szerint: A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy belső dominóhatás keletkezik az oxigén-tároló téren, mivel a nyomástartó edények telepítési távolságát meghaladó repeszhatással kell számolnunk. Az 5,5 tonna tömegű hengerpalást darab 9,5 m-re repül, eközben 1 valószínűséggel ütközik a mellette telepített tartályhoz. Az ütközés során elnyelődő kinetikus energia olyan mértékű fajlagos ütőmunkát végez, mely következtében az ütközést elszenvedő tartály is felhasad. A folyamat sorozatos tartályrobbanásokban ér véget. Mivel azonban a tartálytér 9,5 m-es környezetében nincs olyan technológiai részegység, melynek meghibásodása a QRA-ban figyelembe van véve, így a forgatókönyv további vizsgálatára nincs szükség.


25


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely Nyomástartó edények spontán katasztrofális meghibásodása.

A nyomástartó edények katasztrofális sérülésének értéke a „Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979.” (Table IX.1) jelentés alapján 1 x 10-6/év (4,6 x 10-5-6,3 x 10-7/év). Ugyanitt a nyomástartó edények súlyos meghibásodásának frekvenciája 1 x 10-5/év (6 x 10-6-2-6 x 10-3) HSE javaslata: nyomástartó edények katasztrofális meghibásodására 3 x 10-6/év. (Irodalomjegyzék 12, 26. o). A Purple Book 3.A.2.2. megállapítása szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága 1E-6/év. A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. 17.sz. táblázat Érték

Forrás Minimum Cremer & Warner

4,6x10-5

Átlag 1x10-6

HSE

3x10-6

Purple Book

1x10-6

Maximum 6,3x10-7

5x10-7

A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év.

A tartály köpenyének robbanásszerű felszakadása. illetve a csővezeték törés esetén a környezet hőmérséklete jelentősen lecsökken, A tartály esetében ez kb. egy 100-150 m sugarú körben. Az oxigén levegőbe jutva megváltoztatja annak természetes összetételét, belélegzés esetén a 75 % fölötti oxigéntartalom rosszullétet, szédülést, légszomjúságot és görcsöket okozhat. Cseppfolyós állapotban a bőrfelületen fagyási sérülést, a szem súlyos károsodását okozhatja. Az uralkodó szélirány miatt a telephely délkeleti része és a szélirányba eső külső területek különösen veszélyeztettek. Számítani kell a környezet lehűlésére, valamint fagyási és mechanikai sérülések következtében balesetekre is. Gyújtóforrás hiánya esetén is fokozott tűzveszély áll fenn a légköri oxigénfeldúsulás miatt.

4.1.B.6. Kohógáz vezeték törése Objektum neve: Kohógáz vezeték

Dátum: 2013. 02. 15.




26



A forgatókönyv leírása: A kohógázt a 2 db kohó állítja elő. A kohógáz mennyisége óránként és kohónként változó, kb. 130.000–180.000 m. Az ISD Dunaferr Zrt. társaságai a tisztítást, tárolást követően a gázt energetikai célokra használják fel. A két kohótól az ISD POWER-es átvevőpontig kb. 1000 m hosszú /nem egyenes vonalú/, 1400-2600 mm átmérőjű csővezetékekben, csőhídon történik a gáz szállítása. Csőtörés esetén a kiáramló kohógázt meggyulladhat és a törés helyén jettűz alakulhat ki. Abban az esetben, ha a vezeték törése esetén a kohógázt nem gyullad meg azonnal, a feltételezés szerint a kiáramló kohógáz robbanóképes elegyet alkothat. Gázfelhő kialakulásával szintén a gázvezeték hálózat teljes hosszában számolhatunk. A kialakuló következmények bemutatása így a teljes gázvezeték szakasz mentén érvényes. A forgatókönyvben két átmérőre számítjuk ki a terjedési modell. A 2000 mm jellemző gerincvezetékre és a legnagyobb átmérőjű 2600 mm-es vezetékre. Adatok:     

Levegő hőmérséklete 11 C°, páratartalom): 50%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill oszt. F. A vezeték nyomása 6000 Pa: (NA 2000). A sérülés átmérője (NA 2000): 2000 mm A vezeték nyomása 6000 Pa: (NA 2600). A sérülés átmérője (NA 2600): 2600 mm

A következmény analízis során azt az esetet vizsgáltuk, amikor a gázvezeték teljes szelvényben eltörik, ill. a vezetéken sérülés keletkezik. A forgatókönyv a vezetékszakasz teljes hosszára vonatkozik, mivel paraméterei a vezetékszakasz teljes hosszában megegyeznek (átmérő, nyomás, hőmérséklet, vezetékmagasság, stb.). A vezetékek bármely szakaszában bekövetkező sérülés következményei egyforma következményekkel járnak (kiáramló gáz mennyisége, kialakuló felhő jellemzői). A kohógáz vezeték törése esetén figyelembe vettük azt az esetet, amikor a gáz nem gyullad meg azonnal. Ebben az esetben a feltételezés szerint a kiáramló gáz robbanóképes elegyet alkothat. A vizsgálat során a kohógáz figyelembe vett összetétele: Hidrogén 2,7 térfogat % CO

21,2 térfogat %

CO2

18,1 térfogat %

Nitrogén

58,0 térfogat %

Az elemzés esetében a 0,1 %-s térfogat koncentráció értékig vizsgáltuk a felhők méreteit. A keverék terjedésének modellezésekor a meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 2 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és F Pasquill osztályt választottunk. (F2 vagy 2F). Az F2 légköri feltételek esetében a pozitív függőleges hőmérséklet gradiens megnehezíti a kialakult felhő felemelkedését. Az éjszakai és a kora hajnali meteorológiai állapot jellemzője. Az F2 kombináció alkalmazása nemzetközileg elfogadott érték, mely már gyakorlatilag szabványnak is tekinthető.1. A sérülés átmérője 2000 mm és 2600 mm, a sérülés 4 m magasságban van. A kiáramlási tényező éles szélű sérülések esetében 0,60-0,62, kerek jól lekerekített sérülések esetében 0,97-1. A talajfelszín érdessége nem csak a föld felszínének tulajdonságait jellemzi, hanem a kiemelkedéseket, a növényzetet és az épületeket is. Az érdesség meghatározza a turbolencia jellemzőit a határ rétegekben. Körülbelül a valós magasság 1/10- 1/30 körüli értékét kapja meg.

1

Twinning project in Hungary by Riso (Denmark), SRAM (Safety Report Assessment Manual), stb. ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

27


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely 18.sz. táblázat: A felszín típusai A felszín típusa Sima felszín

Víz felszín, burkolt útfelület

Az érdesség értéke (m) 0,001

Fű

0,01

Sima föld

0,03

Mezőgazdasági terület

Repülőtér, szántóföld, fű

0,1

Megművelt terület

Üvegházak, nyílt, bozótos terület, szétszórt házak

0,3

Lakóterület

Sűrűn elhelyezkedő, de alacsony házak, erdős terület, ipari terület nem túl magas akadályokkal

1,0

Városias terület

Város magas épületekkel, ipari terület magas épületekkel

3,0

A terjedési modellek átlagidővel (averaging time) számolnak a maximális koncentráció és a csóva szélességének meghatározásakor. Az átlagolási idő tűzveszélyes anyagok esetében 20 s, mérgező anyagok esetében 600 s. A kiáramlás modellezése során steady-state állapotot alkalmaztunk. Ezzel azt feltételeztük, hogy az adott nyomáson és átmérőn kiáramló kevert gáz paraméterei időben nem változnak. Steady-state állapot a nyílt rendszerekre jellemző bizonyos stabilitást mutató állapot, amelynek során anyag és energia áramlik át a rendszeren (tehát nincs egyensúly), de a rendszer mérhető paraméterei alapvetően nem változnak. A nyílt rendszerben a folyamatok egy része időben nem változó, stacionárius folyamat; ha a rendszer többi jellemzője időben állandó marad, akkor steady-state állapot jön létre. A vizsgált koncentrációt 52 másodperc alatt áll be. A következmény analízis eredmény alapján a következő megállapításokat tehetjük: A 2000 mm-es vezeték esetén a csóva 18,5 m-re a forrástól ér földet, a koncentráció térfogat százaléka 25,5. Ebben a távolságban a CO koncentrációja 5,4%. A földet érés a csóva (kör alakú) első érintkezése a talajjal, melyet a levegő belépés okozta jet átmérő növekedése okoz és nem a közép tengely gravitáció okozta elhajlása. A csóva először 46,7 m-re roskad meg (átmenet a félkör alakú keresztmetszetről a fél ellipszis alakú keresztmetszetre), ahol a térfogat koncentráció 13,1%. A forrás közeli jet modell 1247 mben vált át a passzív diszperziós terjedési modellre, a mivel felhő sebessége, a kiáramlás momentuma eléggé lecsökken.



A felhő mérete a felső robbanási határ (FRH) értékénél (65 tf%) 4 m (hossz) x 3,3 m (átmérő), a középtengely magassága 4 m-ben található.



A felhő mérete az alsó robbanási határ (ARH) értékénél (40 tf%) 9 m (hossz) x 4,91 m (átmérő), a középtengely magassága 4 m-ben található.



A felhő mérete az alsó robbanási határ felénél (ARH/2) értékénél (20 tf%) 25 m (hossz) x 10,4 m (átmérő), a középtengely magassága 4 m-ben található.

A CO gáz mérgezésének hatását a SLOT (specified level of toxicity) és SLOD (significant likelihood of death) értéke alapján mérjük fel. A SLOT olyan koncentrációként határozható meg, amely:



Súlyos veszélyt jelent majdnem mindenkire, aki a területen tartózkodik;



Az érintett lakosság jelentős része orvosi kezelésre szorul;



Néhány ember súlyosan megsérül, hosszabb ideig tartó kezelésre szorul;



A különösen érzékeny emberek meghalhatnak.


28



A SLOT érték az 1%-s halálozási értéket jeleníti meg (LC1), a SLOD érték pedig az 50%-s (LC50) értéket adja meg. A CO esetében a mérgezés okozta veszélyes terhelés a következő képlettel határozható meg:

Tc xt n

ahol: T  mérgezés okozta veszélyes terhelés (ppm perc) c  koncentráció (ppm) t  a mérgezés hatásának időtartama (perc) n = a CO esetében a kitevő értéke egy (1) A CO IDLH értéke 1200 ppm. A SLOT érték 40125 ppm perc, a SLOD érték pedig 57000 ppm (1 ppm  1,15 mg/m3). A következő táblázatban adjuk meg a különböző időpontokhoz tartozó koncentráció értékeket. 19.sz. táblázat: Koncentráció értékek időarányosan t (perc) SLOT

1

5

10

30

40 125

8 025

4 013

1 338

669

334

0,046144

0,009229

0,004614

0,001538

0,000769

0,000385

c (térfogat %)

4,0125

0,8025

0,40125

0,13375

0,066875

0,033438

c (ppm)

57000

11400

5700

1900

950

475

0,06555

0,01311

0,006555

0,002185

0,001093

0,000546

5,7

1,14

0,57

0,19

0,095

0,0475

c (ppm) c (kg/m3)

SLOD

c (kg/m3) c (térfogat %)

60

120

A fenti értékek és az 1. számú melléklet táblázata alapján SLOT esetében SLOT Idő (perc)

Koncentráció (%)

A vízszintes központi tengely elmozdulása (m)

A középtengely magassága (m)

A felhő átmérője (m)

1

4

27

4

11,3

5

0,8

250

9

119

10

0,4

600

10,4

293

20.sz. táblázat: terjedési felhő paraméterei A10 percest terjedési felhő mérete az alábbi térképen került bemutatásra.


29



Az 1 perces kitettség értékénél a felhő mérete 27 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól). A felhőnek az adott koncentráció esetében 4 m-s magasságban 11,3 m az átmérője. SLOD Idő (perc)

Koncentráció (%)




1

5,7

16

4

7,2

5

1,14

156

7,5

74

10

0,57

380

9,9

183

21.sz. táblázat: terjedési felhő paraméterei A SLOD esetében az 1 perces kitettség értékénél a felhő mérete 16 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól). A felhőnek az adott koncentráció esetében 4 m-s magasságban 7,2 m az átmérője.

Nyílttéri robbanás elemzése: A kialakult robbanóképes elegy mennyisége 93 kg. A gáz mennyisége a robbanó képes elegyben 47 kg. A CO reakcióképessége alacsony (a reakcióképesség ebben az esetben kifejezi a láng felgyorsulására való hajlamosságot). Alacsony reakció képességű gázok esetében amennyiben az energia tartalom kisebb, mint 8 x 108 J, akkor a gőzfelhő robbanásból eredő nyomáshullám hatása elhanyagolható.

E = M x Hc = 47 x 1,016 x 107 = 47,8 x 107 J


30


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely ahol, M: A CO mennyisége a robbanóképes elegyben (kg). Hc: Égéshő (J/kg)

Esetünkben a kohógáz felhő robbanását nem kell figyelembe venni. A feltételezhetően kialakuló jettűz következmény analízisét mutatjuk be az alábbiakban. A 2000 mm-s sérülés esetén a modellezett jettűz hossza 5,7 m, átmérője 0,4 m. A láng közvetlen közelében (0,17 m) a hősugárzás legnagyobb értéke 59 kW/m2. Ez az érték az ott tartózkodók halálát okozza 99 % valószínűséggel, 30 másodperc alatt. Az átlagos ruházat meggyullad 10 másodperces expozíciós idő alatt. Az acél szerkezetek deformálódnak. A 14,2 kW/m2 hősugárzás érték az ott tartózkodók halálát okozza 1-10 % valószínűséggel, 30 másodperc alatt a lángtól 1,3 m-ig. Az 5,3 kW/m2 hősugárzásig tartó tartomány másodfokú égési sérüléseket okoz a lángtól 3 m-ig (3,75 m), 10 másodperc alatt. A fentiekben bemutatott stready state modell a vizsgált rendszer atmoszférikushoz közeli állapota miatt (60 mbar túlnyomás) rendkívül konzervatív megközelítés. A csővezeték teljes hosszában tárolható 12637 m3 kohógáz (16428 kg) tartalma nem ürül le. A törés következtében 500 kg kohógáz szabadul ki a légkörbe 2 másodperc alatt (kezdeti kiáramlási sebesség 399, kg/s). Ezután a vezeték és a környezeti nyomás kiegyenlítődik és ezért több anyag a nyomás különbség miatt nem lép ki. Feltételezzük azonban, hogy a nyomásfokozó ventilátor a baleset bekövetkezésétől számított 10 percig még működik. A vezetékbe történő maximális betáplálás mennyisége 60000 m3/óra. A ventilátor leállásig a vezetékbe betáplált kohógáz mennyisége 10 perc alatt 10000 m3 kohógáz vagyis 13000 kg. Ehhez a mennyiséghez adódik a vezeték leürüléskor kiáramló 500 kg kohógáz. A 10 perces időtartam alatt kiáramlott kohógáz mennyisége 13500 kg értékűre adódik. Az így kapott tömegáram mennyisége 13500 kg/600 s=22,5 kg/s. A CO mennyisége a kiáramló gázkeverékben 21,2 térfogat százalék. Megállapítható, hogy a kilépő CO térfogat áram értéke 22,5 kg/s x 0,212 = 4,77 kg/s értékű. A kockázat elemzés során ezt az értéket vesszük figyelembe. A 2600 mm-s vezeték esetén a csóva 16,8 m-re a forrástól ér földet, a koncentráció térfogat százaléka 31,5. Ebben a távolságban a CO koncentrációja 7%. A földet érés a csóva (kör alakú) első érintkezése a talajjal, melyet a levegő belépés okozta jet átmérő növekedése okoz és nem a közép tengely gravitáció okozta elhajlása. A csóva először 45,2 m-re roskad meg (átmenet a félkör alakú keresztmetszetről a fél ellipszis alakú keresztmetszetre), ahol a térfogat koncentráció 17,2%. A forrás közeli jet modell 1685 mben vált át a passzív diszperziós terjedési modellre, a mivel felhő sebessége, a kiáramlás momentuma eléggé lecsökken.



A felhő mérete a felső robbanási határ (FRH) értékénél (65 tf%) 5 m (hossz) x 4 m (átmérő), a középtengely magassága 4 m-ben található.



A felhő mérete az alsó robbanási határ (ARH) értékénél (40 tf%) 12 m (hossz) x 6,4 m (átmérő), a középtengely magassága 4 m-ben található.



A felhő mérete az alsó robbanási határ felénél (ARH/2) értékénél (20 tf%) 36 m (hossz) x 16 m (átmérő), a középtengely magassága 4,2 m-ben található.

A CO gáz mérgezésének hatását a SLOT (specified level of toxicity) és SLOD (significant likelihood of death) értéke alapján mérjük fel. A SLOT olyan koncentrációként határozható meg, amely:



Súlyos veszélyt jelent majdnem mindenkire, aki a területen tartózkodik;



Az érintett lakosság jelentős része orvosi kezelésre szorul;



Néhány ember súlyosan megsérül, hosszabb ideig tartó kezelésre szorul;



A különösen érzékeny emberek meghalhatnak.

A SLOT érték az 1%-s halálozási értéket jeleníti meg (LC1), a SLOD érték pedig az 50%-s (LC50) értéket adja meg.


31



A CO esetében a mérgezés okozta veszélyes terhelés a következő képlettel határozható meg:

Tc xt n

ahol: T  mérgezés okozta veszélyes terhelés (ppm perc) c  koncentráció (ppm) t  a mérgezés hatásának időtartama (perc) n = a CO esetében a kitevő értéke egy (1)

A CO IDLH értéke 1200 ppm. A SLOT érték 40125 ppm perc, a SLOD érték pedig 57000 ppm (1 ppm  1,15 mg/m3). A következő táblázatban adjuk meg a különböző időpontokhoz tartozó koncentráció értékeket. 22.sz. táblázat: Koncentráció értékek időarányosan t(perc) SLOT

1

5

10

30

40 125

8 025

4 013

1 338

669

334

0,046144

0,009229

0,004614

0,001538

0,000769

0,000385

c (térfogat %)

4,0125

0,8025

0,40125

0,13375

0,066875

0,033438

c (ppm)

57000

11400

5700

1900

950

475

0,06555

0,01311

0,006555

0,002185

0,001093

0,000546

5,7

1,14

0,57

0,19

0,095

0,0475

c (ppm) c (kg/m3)

SLOD

c (kg/m3) c (térfogat %)

60

120

A FENTI ÉRTÉKEK ÉS AZ 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATA ALAPJÁN SLOT ESETÉBEN 23.sz. táblázat: terjedési felhő paraméterei SLOT Idő (perc)

Koncentráció (%)




1

4

39

4,3

18

5

0,8

330

10,6

162

10

800

12

12

402

Az 1 perces kitettség értékénél a felhő mérete 39 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól). A felhőnek az adott koncentráció esetében 4,3 m-s magasságban 18 m az átmérője. 24.sz. táblázat: terjedési felhő paraméterei SLOD Idő (perc)

Koncentráció (%)




1

5,7

22

4

9,5

5

1,14

209

9

103

10

0,57

500

11,5

248


32



A SLOD esetében az 1 perces kitettség értékénél a felhő mérete 22 m (a vízszintes tengelyelmozdulása a forrástól). A felhőnek az adott koncentráció esetében 4 m-s magasságban 9,5 m az átmérője.

Nyílttéri robbanás elemzése: A kialakult robbanóképes elegy mennyisége 204 kg. A gáz mennyisége a robbanó képes elegyben 102 kg. A CO reakcióképessége alacsony (a reakcióképesség ebben az esetben kifejezi a láng felgyorsulására való hajlamosságot). Alacsony reakció képességű gázok esetében amennyiben az energia tartalom kisebb, mint 8 x 108 J, akkor a gőzfelhő robbanásból eredő nyomáshullám hatása elhanyagolható.

E = M x Hc = 102 x 1,016 x 107 = 103,6 x 107 J ahol, M: A CO mennyisége a robbanóképes elegyben (kg). Hc: Égéshő (J/kg)

Esetünkben a kohógáz felhő robbanását figyelembe kell venni. A kialakult robbanó képes elegyben a CO mennyisége 102 kg. A SAVE által szolgáltatott jellemző túlnyomás értékek az alábbiak: 25.sz. táblázat: túlnyomás hatásai Túlnyomás Pa 3 x 104

1 x 104

Hatás

Távolság (m)

bar 0,3

Az épületek és berendezések súlyos sérülése

0,1

Az épületek javítható sérülése, a lakások vakolatának megsérülése

13

3000

0,03 Sérülést okozó üvegkárok

43

1000

0,01 Üvegkárok

130

Amennyiben azt tételezzük fel, hogy a felhő olyan területen terül el, ahol láng gyorsulása nagy a sok akadály miatt (csővezetékek, épületek, stb.) akkor az adott reakció képesség mellett a paraméterek felső határát (upper limit) kell figyelembe venni. A robbanóképes elegy meggyulladásakor (nyílt téri robbanás) kisebb sérülések érik az épületeket és a vezetékeket 1E4 Pa értéknél, 13 m sugarú körön belül. Sérülnek a tetők, betörhetnek a mérőműszerek üvegei, esetleg néhány vezeték eltörik. Az üvegcserepek okozhatnak emberi sérülést. A legtöbb ablak betörik 3000 Pa értéknél 43 m távolságon belül. Üvegkárok jelentkeznek 130 méteren belül.


33



Túlnyomás kiértékelése y = 130403x-1

Túlnyomás (Pa)

30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 0

100

200

300

400

500

600

700

800

900 1000

Távolság (m)

Amennyiben nem várható a láng nagyfokú gyorsulása, akkor az adott reakció képesség mellett a paraméterek alsó határát (lower limit) kell figyelembe venni. A robbanóképes elegy meggyulladásakor (nyílt téri robbanás). Az üvegcserepek okozhatnak emberi sérülést. A legtöbb ablak betörik 3000 Pa értéknél 14 m távolságon belül. Üvegkárok jelentkeznek 43 méteren belül. A feltételezhetően kialakuló hidrogén jettűz következmény analízisét mutatjuk be az alábbiakban. A 2600 mm-s sérülés esetén a modellezett jettűz hossza 7,3 m, átmérője 0,5 m. A láng közvetlen közelében (0,23 m) a hősugárzás legnagyobb értéke 59 kW/m2. Ez az érték az ott tartózkodók halálát okozza 99 % valószínűséggel, 30 másodperc alatt. Az átlagos ruházat meggyullad 10 másodperces expozíciós idő alatt. Az acél szerkezetek deformálódnak. A 14 kW/m 2 hősugárzás érték az ott tartózkodók halálát okozza 1-10 % valószínűséggel, 30 másodperc alatt a lángtól 1,6 m-ig. Az 5,2 kW/m2 hősugárzásig tartó tartomány másodfokú égési sérüléseket okoz a lángtól 4 m-ig (r=4,2 m), 10 másodperc alatt. A fentiekben bemutatott stready state modell a vizsgált rendszer atmoszférikushoz közeli állapota miatt (60 mbar túlnyomás) rendkívül konzervatív megközelítés. A csővezeték teljes hosszában tárolható 12637 m3 kohógáz (16428 kg) tartalma nem ürül le. A törés következtében 600 kg kohógáz szabadul ki a légkörbe durván 1 másodperc alatt (kezdeti kiáramlási sebesség 675,4 kg/s). Ezután a vezeték és a környezeti nyomás kiegyenlítődik és ezért több anyag a nyomás különbség miatt nem lép ki. Feltételezzük azonban, hogy a nyomásfokozó ventilátor a baleset bekövetkezésétől számított 10 percig még működik. A vezetékbe történő maximális betáplálás mennyisége 60000 m 3/óra. A ventilátor leállásig a vezetékbe betáplált kohógáz mennyisége 10 perc alatt 10000 m 3 kohógáz vagyis 13000 kg. Ehhez a mennyiséghez adódik a vezeték leürüléskor kiáramló 500 kg kohógáz. A 10 perces időtartam alatt kiáramlott kohógáz mennyisége 13600 kg értékűre adódik. Az így kapott tömegáram mennyisége 13600 kg/600 s=22,66 kg/s. A CO mennyisége a kiáramló gázkeverékben 21,2 térfogat százalék. Megállapítható, hogy a kilépő CO térfogat áram értéke 22,66 kg/s x 0,212 = 4,8 kg/s értékű.

4.1.B.7. W CaSi porbeles huzal sérülése

Objektum neve:

Dátum: 2013. 02. 15.




34



A forgatókönyv leírása: A 27 tonna CaSi porbeles huzal („R”: 78) tárolása fedett raktárban történik. A csomagolás sérülésekor a levegő nedvességtartalmával, vagy vízzel érintkező por reakcióba lép. Kis mennyiségben hidrogén, arzin, foszfin keletkezik. A szemek, bőr, emésztőszervek, légzőszervek irritációját okozhatja. Toxikológiai tulajdonságát nem vizsgálták teljes körűen.

A 27 tonna (nettó) W CaSi porbeles huzal („R”: 78) tárolása fedett raktárban történik. A CaSi por kiszerelése 13 mm átmérőjű fém huzalban történik (átlagosan 300 g/m) , a huzalt dobra tekercselve szállítják tárolják, fóliával védve. Egy dobon kb. 5200 m huzal, 1560 kg CaSi por található. A veszélyes anyag összetétele Ca-29 %, Si-59 %, C-0,6 %, Al-1,2 %.

6.sz. ábra: A CaSi por tárolásának jellemzői 1.


35



7.sz. ábra: A CaSi por tárolásának jellemzői 2. A csomagolás sérülésekor a levegő nedvességtartalmával, vagy vízzel érintkező por reakcióba lép. Kis mennyiségben hidrogén, arzin, foszfin keletkezik. A szemek, bőr, emésztőszervek, légzőszervek irritációját okozhatja. Toxikológiai tulajdonságát nem vizsgálták teljes körűen. A vízzel a por erős reakcióba léphet, felrobbanhat. A szállítás és tárolás során a CaSi por szabadba csak abban az esetben következhet be, ha a szállítás során történő baleset miatt nagyon éles tárgy, nagy erőbehatással a fém huzal elvágja. A ebben az esetben sem számolhatunk nagy mennyiségű anyag szabadba kerülésével, mert a sérülést okozó eszköz a huzalt összenyomja, így a „teljes szelvényű” sérülés valószínűsége kicsi. Ha a sérülés mégis bekövetkezik a legrosszabb esetben is csak tárolt mennyiség kikerülésének töredékével számolhatunk. Ha a feltételezzük, hogy a sérüléskor a huzalban lévő anyag akadály nélkül a szabadba kerül, akkor a minden feltekercselt huzal sérülésénél max. 1,5 m-es szakaszból kerülhet ki gravitációsan a CaSi por. Ez azt jelenti hogy 1 huzal kör sérülésekor 1,5 m x 300 g/m , azaz 450 g por kerülhet a szabadba. Ha azt feltételezzük hogy tíz huzalkör sérül meg a fenti feltételekkel, akkor kb. 5 kg CaSi por szabadba kerülésével számolhatunk. A mérgező gázok illetve a robbanóképes elegy képződéséhez ( heves reakció) nedves közeg, esős, párás idő szükséges. Ez csak szállítás közben valósulhat meg. Annak, hogy az kb. 5 kg porból keletkező mérgező gázok, a keletkező robbanóképes elegyből származó robbanás, a tűzből származó hősugárzás hatása az ISD Dunaferr területén kívül terjed, szállítási útvonalat, a meteorológiai körülményeket, a szigorú szállítási szabályokat és technológiát figyelembe, kis valószínűségű.

4.1.B.8. Robbanóanyagok tárolása Objektum neve: Robbanóanyag tároló

Dátum: 2013. 02. 15.




36



A robbanóanyagok tárolása sánccal védett raktárban történik. A raktárban 600 kg E típusú robbanóanyag és villamos gyutacsok tárolása zajlik. „R”: 15

Robbanóanyag raktár A robbanóanyag raktárak 0,3 m tégla ill. betonblokk falazatú „doboz” jellegű épületek, Tetejük monolit vasbeton . A raktárakat védősánc védi. A raktárak épületszerkezetének csillapítási tényezője C1=0,9. A védősánc csillapítási tényezője C2=0,7. Az eredő csillapítási tényező C=0,63 A tárolt robbanóanyagok TNT egyenértékét 1-nek vettük.

25.sz. táblázat: Tároló épület jellemzői és 8.sz.ábra: A robbanás okozta túlnyomás értékek Épület jele A fal anyaga

A tető anyag

0,30

Monolit vasbeton

Robbanószer Mennyisége (kg) Robbanóanyag

Tégla

600 8

Gyutacs

robbanás okozta túlnyomás értékek 10 000

1 000

Túlnyomás (kPa)

KÜ

A fal vastagsága

100

10

1

0 0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

Távolság (m)


37


ISD Dunaferr Zrt. Dunaújvárosi telephely 5.sz. ábra: A robbanás hatásterülete

1 %-os halálozás 1 %-os halálozás

21 kPa övezete

4.1.B.9. Króm-trioxid tárolása Objektum neve: Króm-trioxid tároló, méregraktár

Dátum: 2013. 02. 15.



A forgatókönyv leírása: A gyártáshoz szükséges anyagok fogadása a szabad területen történik. A raklapok emelése targoncával illetve kézi emelővel zajlik. A Króm(VI)-oxid szállítása 25 kg-os fém tárolóedényben történik, acélpánttal lezárva. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások sérülése. A finom porszemcsék felhőt alkothatnak a légmozgás elszállíthatja. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a légmozgás szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. A mérgező anyag esetében vizsgálni kell a mérgező porok terjedését. Adatok:   

Levegő hőmérséklete 20 C°. A forrás magassága 0 m. A talaj érdesség: 1 m

A tárolt mérgező szilárd anyagok a következők



Króm(VI)-oxid: Szilárd, vöröses ibolyaszínű, szagtalan, higroszkópos anyag. Éghető, égést tápláló, nagyon mérgező, környezetre veszélyes anyag. Az égési termék erősen mérgező toxikus füst. Olvadáspont: 196°C (elbomlik 198 °C).


38



Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások sérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. A króm-oxid kristályos vagy por alakú. Ezért a továbbiakban a króm-oxid csomagolás sérülését vizsgáljuk meg. 9.sz ábra: A króm-trioxid(„R” 3 ) elhelyezkedése és rakodásának helye Google térképen

Króm-trioxid tároló

A króm-oxidot 25 kg-os csomagolásban szállítják fém tárolóedényben, acélpánttal lezárva. A forrás modellben figyelembe vett anyag mennyisége:



Az anyag mennyisége 25 kg



A hatóanyag koncentrációja 99%



A csomagolásból kiszabadult anyag mennyisége 10%, mivel feltételezzük, hogy a sérült csomagolásból nem szabadul ki a teljes anyagmennyiség.



A belélegezhető anyag nagysága kisebb, mint <10 μm, mivel az ennél nagyobb részecskék nem kerülnek be lebegve a légkörbe és nem lélegezhetőek be. Feltételezzük, hogy a részecskék 50%-a kisebb 10 µm értéknél.

A fentiek alapján a forrás modell nagysága: 25 kg x 0,99 x 0,1 x 0,5= 1,24 kg

A forgatókönyvet a további elemzés során nem vesszük figyelembe az alábbi két ok miatt:



A CPR 15 szerint zárttérben nem kell a por terjedésével számolni. A forgatókönyv az sabadtarületet a raktár környezetét veszi figyelembe. A tároló minden oldalról zárt. A szabadban tartózkodás ideje rendkívül kicsi, a raklapon szállított védőfóliával védett, zárt 25 kgos tárolóedények sérülése, a tárolási és technológiai szabályok súlyos megsértésekor következhet be.


39





Nem alakul súlyos baleseti veszély, ha a tárolt króm-trioxid 50 tonnánál kevesebb. Ebben az esetben a vizsgált esemény tűz, mérgező füst kialakulása és az el nem égett mérgező anyagok kiszabadulása. A füstbe kerülő króm-oxid mennyisége a tárolt anyag 10%-a.

4.1.B.10. QWERL N219 Dresszírozó folyadék tárolása Objektum neve: Hengermű (R115)

Dátum: 2013. 02. 15.



A forgatókönyv leírása: A kb. 2 tonna QWerl N219 dresszírozó folyadék („R”: 115) tárolása 1 m 3-es IBC tartályokban történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az IBC sérülése. A kiáramló folyadék tócsát képez, tócsatűz hatásával számolhatunk.

Adatok:   


A kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában zárt térben található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárban kezdetben bezárt levegő mennyisége. A zárt épület tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzemen kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Esetünkben a épület ISD Dunaferr területén való elhelyezkedése kizárja a lakosság érintettségét a 1 m3 IBC-ék sérülése esetén. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik.

4.1.B.11. VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása Objektum neve: Öntöde (R115)

Dátum: 2013. 02. 15.



A forgatókönyv leírása: A kb. 2 tonna Velvacoat szuszpenziópaszta Öntödében vagy a központi anyagraktárban kerül tárolása IBC tárolóedényekben történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az tároló edény sérülése. A kiáramló folyadék tócsát képez, tócsatűz hatásával számolhatunk.

Adatok:   


A kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában zárt térben található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárban kezdetben bezárt levegő mennyisége. A zárt épület tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzemen kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Esetünkben a épület ISD Dunaferr területén való


40



elhelyezkedése kizárja a lakosság érintettségét a 1 m3 IBC-ék sérülése esetén. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik. Ha a tárolás a Központi anyagraktárban történik, az IBC sérülése esetén szabadtéren kialakuló tócsával, és tócsatűz kialakulásával számolhatunk. A Központi veszélyesanyag tároló a ISD Dunaferr belső területén helyezkedik el távol az üzemhatártól. A 1 m3 tócsa égéséből származó 8 illetve 4 kW/h hősugárzás lakosságot érintő hatásával nem számolhatunk.

4.1.B.12. Edzősó tárolása Objektum neve: Edzősó tároló, Mechanikai üzem

Dátum: 2013. 02. 15.



A forgatókönyv leírása: Az 500 kg Edzősó (Bárium-klorid) tárolása a Mechanikai üzemben fedett raktárban big-bag-ekben történik. A gyártáshoz szükséges anyagok fogadása a szabad területen történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások sérülése. A finom porszemcsék felhőt alkothatnak a légmozgás elszállíthatja. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a légmozgás szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. A mérgező anyag esetében vizsgálni kell a mérgező porok terjedését.

Adatok:   


A tárolt mérgező szilárd anyagok a következők Edzősó: Szilárd kristályos por , fehér színű, vízben oldódó

anyag. Belélegezve ártalmas,

lenyelve mérgező anyag. Akut toxicitásra nincs adat. Környezetre nem veszélyes anyag.. Olvadáspont: 750 °C . Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások sérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. Az edzősó kristályos vagy por alakú. Ezért a továbbiakban az edzősó csomagolás sérülését vizsgáljuk meg. A forgatókönyvet a további elemzés során nem vesszük figyelembe , mert a CPR 15 szerint zárttérben nem kell a por terjedésével számolni. A forgatókönyv az szabadterületet a raktár környezetét veszi figyelembe. A tároló minden oldalról zárt. A szabadban tartózkodás ideje rendkívül kicsi, a big-bagben szállított kikerülése a tárolási és technológiai szabályok súlyos megsértésekor következhet be. A tárolási és rakodási hely nagy távolságban van a ISD Dunaferr területének határától, üzemen kívüli mérgezéssel nem számolhatunk.

4.1.B.13. ASKURAN EP 3992 Folyadék tárolása Objektum neve: Öntöde vagy központi anyagraktár,

Dátum: 2013. 02. 15.

Hely: ISD Dunaferr Zrt. Dunaújváros



41



A forgatókönyv leírása: A kb. 6 tonna ASKURAN EP 3992 Öntödében vagy a központi anyagraktárban kerül tárolásra 1 m3-es IBC tartályokban történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az IBC sérülése mérgező folyadékok kiszabadulása. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával lehet számolni.

Adatok:   


Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a tárolt mérgező anyagokat tároló tartályok, edények, kádak esetleges sérülése. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával kell számolni az épületen belül és/vagy az épületen kívül. Az épületben történő kiáramlás összegzése a Purple Book 4.6.3 és 4:C.7 fejezete szerint:

1.

A kiáramlás során azt feltételezzük, hogy az épület éppen marad a baleset következtében. Ha

nem ezt tételezzük fel, akkor a kibocsátás esetében a gőzfelhő szabadon terjedne. 2.

Folyamatos kiáramlás esetén a levegőbe kilépőanyag forrás erőssége megegyezik az épületen

belül lévő anyagforrás erősségével, esetünkben a tócsa párolgási értékével. 3.

Az épület térfogata és a légcsere értékét csak a hirtelen kiáramlás (instantaneous) esetében

veszi figyelembe a Purple Book. Tócsa párolgás esetében nem erről van szó.

Az EPA (USA) Risk management program guidence for offsite consequence analysis, April 1999 a következő megállapításokat teszi: Mérgező folyadék kibocsátása zárt térben. Össze kell hasonlítani a szabadon szétterülő tócsa nagyságát és a zárt térben kialakulható tócsa nagyságával. A kisebb tócsa nagyságra kell a meghatározni a párolgási sebességet. Az épületből kiáramló anyag (párolgási sebesség) mennyisége a tócsapárolgási sebessége szorozva egy 0,1-s tényezővel. Két oka van a párolgási sebesség csökkentésének. Először az épületen belül a párolgási sebesség jóval alacsonyabb, mint szabad téren. Ennek az oka, hogy a szélsebesség közvetlenül befolyásolja a párolgási sebességet. Másodszor az épület ellenállást jelent a felhő terjedésének útjában. Épületen belül használható a konzervatív 0,1 m/s szélsebesség. A csökkentő tényező megállapítása S.R. Porter Risk mitigationin land use planning: Indoor release of toxic gases HSE anyag alapján történt. Az ASKURAN EP 3992 jellemzően az Öntödében van jelen. A Központi anyagraktárba akkor kerül tárolásra, ha nagyobb mennyiségben történik az anyag rendelése. A Raktárban fedett helyen, kármentővel ellátott területen történik az anyag tárolása. Az IBC sérülése esetén kiterjedt tócsa kialakulásával, nagy párolgási felülettel nem számolhatunk. A Központi veszélyesanyag tároló a ISD Dunaferr belső területén helyezkedik el távol az üzemhatártól. A tócsa párolgásából származó mérgező felhő lakosságot érintő hatásával nem számolhatunk.


42



4.1.B.14 Forgatókönyv-14: PB tartály tűzben áll Objektum neve: PB tartály,

Dátum: 2013. 09. 05.

Hely: ISD Dunaferr Zrt. Dunaújváros


A forgatókönyv leírása: A Dunaferr területén1 db 5 m3-es PB tartály került elhelyezésre. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a tartályok bármilyen okból történő tűzbenállása miatt kialakuló BLEVE. Adatok: 

A gáz mennyisége 5 m3, megengedett töltési szint 85%, 2125 kg



Üzemi hőmérséklet: (-20) és (+40) C°



A tartály üzemi nyomása: max 16 bar.;



A kiáramlott anyag: propán



Szélsebesség: 2 m/s



A szélsebesség mérési helye a talajszinthez képest: 10 m;



Páratartalom: 40%;



A talaj érdessége: 9 x 10-1 m;



Égéshő: 4,65 x 107 J/kg;



Pasquill stabilitási tényező: F.

Tűzben álló, éghető cseppfolyós gázt tartalmazó tartályban a tűz égéshője hővezetés útján jut a folyadékfázissal nedvesített belső felületen keresztül a tartály belsejébe. Az ott tárolt anyag entalpiájának, tömegének és az eltelt időnek függvényében a gáz melegszik és azonnal forrni kezd. A tárolt anyag párolgáshőjének és a tartály nyomásának függvényében nagy mennyiségű gáz szabadul fel, aminek következtében a tartálynyomás nő. Ha a tartály biztonsági szeleppel/ szelepekkel van ellátva, úgy az/azok megnyitnak, a rajtuk keresztül szabadba távozó gőz halmazállapotú anyag azonnal meggyulladva jettüzet formál, mely intenzíven melegíti a tartály gőzfázissal érintkező felső részét. A folyadékfázissal érintkező tartályfelület lassabban a gőzfázissal érintkező gyorsabban melegszik. A folyamat előrehaladtával ez a felület nő és 30-40 perc múlva a hőmérséklet elérheti a 400-600 ºC-t. (A pébétűz lánghőmérséklete 2000 ºC). Egyrészt az állandóan emelkedő nyomás, másrészt az acélanyag folyáshatárának csökkenése miatt a tartály egy idő múlva 1 valószínűséggel felrobban. Ha nincs biztonsági szelep, a robbanás hamarabb következik be. A tartály integritásának megszűnése következtében a kvázi egyensúlyi állapot azonnal megszűnik, az éghető anyag a keletkezett résen égő állapotban kivetődik. A 200-400 m magasságban formálódó tűzgömb élettartama rövid (néhány 10 sec.), viszont az anyagban kötött kémiai energia nagy teljesítményű hősugárzásban enyészik el. (A robbanáskor felszabaduló, nyomáshullámzásban realizálódó energia kismértékben csökkenti a tűzgömb sugárzásának teljesítményét). Ez a folyamat a BLEVE. A fentiekből következik, hogy a BLEVE csak nagy teljesítményű, adott esetben hosszú ideig tartó külső tűzben jön létre; alacsony égéshőjű, utánpótlás nélküli tüzek BLEVE-t nem tudnak okozni. A pébétárolás során fellépő nagy teljesítményű tüzek a technológiai rendszer súlyos meghibásodásából származtathatók: ezekben adott a magas égéshő (lánghőmérséklet), adott az utánpótlás, továbbá a folyadék- és gázfázisú csőrendszerrel összekötött tartályok esetében megvalósulnak a tűzben állás feltételei is.

/S/A/V/E/ II Username: AGEL-CBI Ltd Radiation: BLEVE ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

43



Parameters: Heat of Combustion Explosive Mass Results: Diameter Fireball Duration Fireball 1% Fatalities Damage 1% Fatalities Radiation

4.65E7 J/kg 2125 kg 78.16 6.245 64.61 75.92

m s m m

A BLEVE következtében kialakult tűzgömb átmérője 154 m, élettartama 11 s. Az épületek károsodása miatti 1%-os halálozási arány távolsága a forrásponttól 65 m. Az 1%-os halálozási arány távolsága hősugárzás esetében 76 m.

1. ábra: A BLEVE hősugárzás által érintett terület, tűzben állás, R=75 m


44



4.1.B.15 Forgatókönyv-15: Tankautó tűzben áll Üzem neve: ISD Dunaferr Zrt.

Dátum: 2013.09.05.

Hely: Tankautó lefejtő Forgatókönyv száma: 15 3 A forgatókönyv leírása: Az ISD Dunaferr Zrt.területén1 db 5 m -es tartály került elhelyezésre. A konzervatív feltételezés szerint egy 40 m3-es tartálykocsi jelenlétével számolunk. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a 40 m3-es tartály töltésekor a tartálytöltést végző tankautó bármilyen okból történő tűzbenállása miatt kialakuló BLEVE. Adatok: 

A kiáramlott anyag térfogata: 40 m3,



A kiáramlott anyag mennyisége: 17 tonna



Üzemi hőmérséklet: (-20) és (+40) C°



A tankautó üzemi nyomása: max 16 bar.;



A kiáramlott anyag: propán



Szélsebesség: 2 m/s



A szélsebesség mérési helye a talajszinthez képest: 10 m;



Páratartalom: 40%;



A talaj érdessége: 9 x 10-1 m;



Égéshő: 4,65 x 107 J/kg;



Pasquill stabilitási tényező: F.

Tűzben álló, éghető cseppfolyós gázt tartalmazó tartályban a tűz égéshője hővezetés útján jut a folyadékfázissal nedvesített belső felületen keresztül a tartály belsejébe. Az ott tárolt anyag entalpiájának, tömegének és az eltelt időnek függvényében a gáz melegszik és azonnal forrni kezd. A tárolt anyag párolgáshőjének és a tartály nyomásának függvényében nagy mennyiségű gáz szabadul fel, aminek következtében a tartálynyomás nő. Ha a tartály biztonsági szeleppel/ szelepekkel van ellátva, úgy az/azok megnyitnak, a rajtuk keresztül szabadba távozó gőz halmazállapotú anyag azonnal meggyulladva jettüzet formál, mely intenzíven melegíti a tartály gőzfázissal érintkező felső részét. A folyadékfázissal érintkező tartályfelület lassabban a gőzfázissal érintkező gyorsabban melegszik. A folyamat előre haladtával ez a felület nő és 30-40 perc múlva a hőmérséklet elérheti a 400-600 ºC-t. (A pébétűz lánghőmérséklete 2000 ºC). Egyrészt az állandóan emelkedő nyomás, másrészt az acélanyag folyáshatárának csökkenése miatt a tartály egy idő múlva 1 valószínűséggel felrobban. Ha nincs biztonsági szelep, a robbanás hamarabb következik be. A tartály integritásának megszűnése következtében a kvázi egyensúlyi állapot azonnal megszűnik, az éghető anyag a keletkezett résen égő állapotban kivetődik. A 200-400 m magasságban formálódó tűzgömb élettartama rövid (néhány 10 sec.), viszont az anyagban kötött kémiai energia nagy teljesítményű hősugárzásban enyészik el. (A robbanáskor felszabaduló, nyomáshullámzásban realizálódó energia kismértékben csökkenti a tűzgömb sugárzásának teljesítményét). Ez a folyamat a BLEVE. A fentiekből következik, hogy a BLEVE csak nagy teljesítményű, adott esetben hosszú ideig tartó külső tűzben jön létre; alacsony égéshőjű, utánpótlás nélküli tüzek BLEVE-t nem tudnak okozni. A pébétárolás során fellépő nagy teljesítményű tüzek a technológiai rendszer súlyos meghibásodásából származtathatók: ezekben adott a magas égéshő (lánghőmérséklet), adott az utánpótlás, továbbá a folyadék- és gázfázisú csőrendszerrel összekötött tartályok esetében megvalósulnak a tűzben állás feltételei is.

/S/A/V/E/ II Username: AGEL-CBI Ltd


45



Radiation: BLEVE Parameters: Heat of Combustion Explosive Mass Results: Diameter Fireball Duration Fireball 1% Fatalities Damage 1% Fatalities Radiation

4.65E7 J/kg 17000 kg 153.6 10.72 129.1 181.8

m s m m

A BLEVE következtében kialakult tűzgömb átmérője 154 m, élettartama 11 s. Az épületek károsodása miatti 1%-os halálozási arány távolsága a forrásponttól 130 m. Az 1%-os halálozási arány távolsága hősugárzás esetében 182 m.

2. ábra: A BLEVE hősugárzás által érintett terület, tűzben állás, R=182 m


46



4.1.B.16 A dominóhatások lehetőségének bemutatása Különbséget kell tenni az eszkaláció és a dominóhatás között. A dominó hatás jelentése szerint egy üzemben történt súlyos baleset hatása érint egy másik, szomszédos létesítményt. Az eszkaláció jelentése szerint egy kisebb sérülés következtében kialakult esemény idővel súlyosabbá válik és más területekre is kiterjed a vizsgált üzemen belül más, a kiinduló helyzetnél veszélyesebb szituációt kialakítva. A raktár közelében nincs más veszélyes létesítmény ezért a továbbiakban az eszkaláció lehetőségét tárgyaljuk. Az eszkaláció meghatározásában az időtényező a döntő. A kialakult veszélyhelyzet azonnal vagy fokozatosan átterjedhet más területekre.

Azonnali hatás

Fokozatos hatás

Repeszhatás

Tűz továbbterjedése

BLEVE

Hosszabb ideig tartó hősugárzás

Gőztűz

Mérgező gázok terjedése

Túlnyomás

Az azonnali hatás esetében nincs idő veszélycsökkentő intézkedés meghozatalára, míg a fokozatosan, időben elnyúló veszélyes események esetében hozhatók intézkedések az eszkaláció megakadályozására. A kockázat elemzés szempontjából az időtényező határozza meg, hogy az eszkaláció során kialakuló eseményeket külön-külön kell kezelni, vagy együttes hatásukat kell vizsgálni. Az alábbi mátrixban mutatjuk be azokat a kombinációkat, ahol az eseményeket külön vagy együttesen kell kezelni.

Eszkalációs (másodlagos) esemény

Robbanás

Jet/tócsa tűz

Gőztűz

Mérgező anyag kibocsátás a

Nagyobb veszélyesség i övezet

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Nagyobb veszélyesség i övezet

Külön

Külön

Külön

Külön

Robbanás

Esetlegese n nagyobb halálozási szám

Esetlegesen nagyobb halálozási szám





Jet/tócsa tűz

Külön

Külön

Külön

Külön

,Külön

Külön

Gőztűz

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Külön

Mérgező anyag kibocsátás a


Külön





Kezdeti esemény

BLEVE

Tűzgömb

BLEVE

Külön

Tűzgömb


47



A Dunaferr esetében a feltárt veszélyhelyzetekre a fenti mátrix alapján az alábbi meghatározások érvényesek. BLEVE-BLEVE A BLEVE kialakulását tartós tűzben állás okozza, ezért egy olyan másodlagos esemény kialakulásához, mely szintén BLEVE az szükséges, hogy repeszhatás vagy hősugárzás következtében tócsa vagy jettűz alakuljon ki. A kialakuló másodlagosan BLEVE-hez jelentős idő kell.

BLEVE- Tűzgömb Cseppfolyósított gázokat tároló nyomástartó edények repeszhatás következtében megsérülhetnek és tűzgömb alakulhat ki. A repeszek származhatnak előzőleg kialakult BLEVE-ből, mely azonban idővel előbb alakult ki. Elvileg, ha a két esemény közel egy időben zajlik le a két hősugárzási mező egyszerre jelenhet meg. A Dunaferr területén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE- Robbanás A forgatókönyv hasonló a BLEVE-Tűzgömb forgatókönyvéhez, azzal a különbséggel, hogy a két esemény időben jól elkülönülten következik be. A Dunaferr területén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE- Jet/Tócsa tűz A jet vagy tócsa tűz kialakulását a főleg BLEVE-ből származó repesz okozza. Figyelembe véve, hogy a tócsa tűz kialakulásához idő kell, amely idő alatt a 10-20 másodperces BLEVE hatása megszűnik, a két esemény külön kezelhető. A Dunaferr területén ez az esemény nem fordulhat elő.

BLEVE- Gőztűz Kialakulása hasonló a BLEVE-Robbanás forgatókönyvéhez azzal a különbséggel, hogy nem alakul ki kárt okozó túlnyomás. A Dunaferr területén ez az esemény nem fordulhat elő.

Tűzgömb- Minden más másodlagos esemény Hatása valamivel kisebb, mint a BLEVE esetében. A kialakuló forgatókönyvek megegyeznek a BLEVE esetében leírtakkal. A Dunaferr területén ez az esemény nem fordulhat elő. Robbanás-Minden más másodlagos esemény

Robbanás olyan sérüléseket okozhat, mely megakadályozza a menekülést. Robbanás előfordulhat a robbanószereket gyártó és tároló létesítményekben. A bemutatott számítások igazolják, hogy nincs belső eszkalációs hatás.


48


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely Jet/Tócsa tűz- Minden más másodlagos esemény

Ha a tűz mérete elég nagy, okozhat másodlagos eseményt, de időben elhúzódó hatása miatt nem alakulhat ki szinergia. A következmény analízis során tócsatűz alakulhat ki esetében. A tócsa tüzek nem jelentenek veszélyt a lakosságra. A Dunaferr területén ez az esemény nem fordulhat elő.

Gőztűz- Minden más másodlagos esemény

A helyzet hasonló a jet/tócsa tűz hatásához

Mérgezés- Minden más másodlagos esemény Mérgezés, csak a mérgező égéstermékek keletkezésekor alakulhat ki. A mérgező füst maximálisan 30 perces hatása alatt nem okoz másodlagos eseményt.

Összefoglalóan elmondható, hogy a Dunaferr területén nem alakulhat ki olyan súlyos esemény, melyet nem vettünk figyelembe.

5. A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG ERŐ- ÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK LEÍRÁSA 5.1.

A védekezésbe bevont szervezetek és erők

5.1.A) A vészhelyzeti irányító szervezet Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport katasztrófavédelmi szabályzatot alakított ki (alapazonosító: 5/2008. sz. szabályzat; IIR azonosító: S-04-03) A szabályzat célja az üzemszerű működéstől eltérő katasztrófahelyzetnek nyilvánított események káros következményeinek minimalizálása érdekében működtetett ügyeleti rendszerre és szervezetre vonatkozó rendelkezések egységes szerkezetbe foglalása. A szabályzat taglalja az üzemzavar, valamint a munka-, tűz-, sugárvédelmi-, közegészségügyi- és környezetvédelmi szempontból esetleg kialakuló katasztrófahelyzet megelőzéséhez szükséges lépéseket, illetve szabályozza a katasztrófahelyzetnek nyilvánított események bekövetkezésekor, az értesítési és cselekvési kötelezettségeket, annak érdekében, hogy a bekövetkezett katasztrófa következményei a lehető legkisebbek legyenek. Katasztrófahelyzetnek tekintenek minden olyan mértékű veszélyhelyzetet, illetőleg bekövetkezett eseményt, melynek előfordulásakor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította és a szükséges intézkedéseket elrendelte. Ugyancsak katasztrófahelyzetként (kvázi katasztrófahelyzet) kezelik azokat a vészhelyzeteket (az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport ügyeleti rendszere, 6/2005. számú Szabályzata /SZIR azonosító: S-04-01/ meghatározott vészhelyzetek), melyeket az ISD DUNAFERR Zrt. igazgatósága vagy a vezérigazgató annak nyilvánít, és elrendeli az ezzel kapcsolatos ISD DUNAFERR Zrt.-n belüli intézkedéseket.


49



A lehetséges katasztrófahelyzetek előzetes felmérésén alapuló életmentési, kármentési, kárelhárítási tevékenységre veszély-elhárítási (katasztrófavédelmi) alaptervet alakítottak ki, amely tartalmazza a vállalati kompetenciákat és hatásköröket, valamint a szükséges intézkedéseket és a külső kapcsolatrendszert. Cselekvési boríték tartalmazza a katasztrófa elhárításában részt vevők nevét és az értesítés sorrendjét. Tartalmazza továbbá: 

Azoknak a nevét és elérhetőségét, akik a katasztrófa elhárítása szempontjából bármilyen kompetenciával, cselekvési lehetőséggel, döntéshozási képességgel rendelkeznek.



Azokat az eszközöket és elérhetőségüket. melyek szükségesek lehetnek a katasztrófa következményeinek elhárításához, enyhítéséhez.



Azokat a konkrét beosztáshoz szabott feladatokat, melyeket a beosztást betöltőnek a katasztrófa következményeinek elhárítása, enyhítése érdekében meg kell tennie.



Az ISD DUNAFERR Zrt. adott szervezeti egységének térképét. A lehetséges menekülési útvonalak feltüntetését.



A katasztrófa típusonként kötelezően elvégzendő feladatok felsorolását.



A katasztrófával kapcsolatos jelentés tartalmi követelményeinek leírását.

A katasztrófának nyilvánított helyzetben a Katasztrófavédelmi Bizottság irányítja, koordinálja és ellenőrzi a katasztrófa elhárításához szükséges intézkedéseket, a Katasztrófavédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint. A Katasztrófavédelmi Bizottság vezetője a cégvezető. Tagjai: 

Biztonsági és védelmi igazgató,



Termelési és működési vezérigazgató-helyettes,



Stratégiai műszaki vezérigazgató-helyettes.



Biztonsági igazgató,



ISD POWER Kft. ügyvezető igazgatója,



ISD Kokszoló Kft. ügyvezető igazgatója,



Minőségügyi és környezetvédelmi igazgató,



Munka és egészségvédelmi igazgató.

Az ISD DUNAFERR Zrt.-hez tartozó szervezeti egységek azon vezetőit és beosztottaikat, akik szakmai feladatkörükkel, jellegüknél, felkészültségüknél fogva, a rendelkezésükre álló anyagi eszközeik igénybevételével képesek végrehajtani azokat a konkrét intézkedéséket, melyekre a Katasztrófavédelmi Bizottság utasítja őket a katasztrófa elhárítása érdekében, operatív végrehajtóknak tekintik. Az ISD DUNAFERR Zrt. ügyeleti rendszeréhez kapcsolódóan egyhetes váltásban katasztrófa-védelmi készenlétet üzemeltet. A készenlétet a Katasztrófavédelmi osztály munkatársai adják. A mentés irányításának, vezetésének szintjeit a bekövetkezett vészhelyzet súlyossága határozza meg, e szerint lehet: a./ Megyei szintű operatív irányítás b./ Körzeti, helyi szintű operatív irányítás (Helyi Védelmi Bizottság elnöke, polgármester) c./ Vállalatcsoport szintű operatív irányítás (Vezérigazgató, ill. megbízottja) Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport a vészhelyzetek és a rendkívüli események megelőzése érdekében szabályzatot alakított ki (alapazonosító: 1/2008. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-01).


50



A szabályzat célja a munka-, tűz-, sugár-, közegészség- és környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események megelőzése annak érdekében, hogy a bekövetkező baleset, tűzkár, sugárveszély és környezetszennyezés a lehető legkisebbek legyenek. A munka-, tűz-. sugár-, közegészség- és környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események megelőzését, illetve a bekövetkezésekor betartandó intézkedések és cselekvéssorozatok meghatározását a VRE-terv (vészhelyzetek és rendkívüli események megelőzési és reagálási terve) tartalmazza. A Szabályzat környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetnek tekinti a 6/2005.sz. (S-04-02) szabályzatban (Az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság és az DUNAFERR társaságcsoport ügyeleti rendszere) rögzítetteket, az alábbiak szerint. Környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetnek minősítenek minden olyan vészhelyzetet, melynek során a nem előírás szerinti működés következtében jelentős mennyiségű olyan anyag kerül, vagy kerülhet ki a környezetbe, amely ott átmenetileg súlyos problémát (balesetet, halált, egészségkárosodást), megmaradó és/vagy nagykiterjedésű szennyezést okozhat, amelynek felszámolása nehéz és/vagy költséges. A DUNAFERR rendszerében ilyen vészhelyzetet okozó esemény: 

–

amelyet a környezetvédelmi főosztály munkatársai a környezeti tényezők azonosítása során vészhelyzetként azonosítanak az eddigi tapasztalatok, vagy a jelenlévő anyagok tulajdonságai és/vagy mennyisége alapján; amelyet jogszabály, vagy egyéb a társaságot érintő hatósági előírás annak azonosít.

5.1.B) A védekezésbe bevonható belső erők Az ISD DUNAFERR Zrt. ügyeleti rendszeréhez kapcsolódóan egyhetes váltásban katasztrófa-védelmi készenlétet üzemeltet a nap 24 órájában. A készenlétet a Katasztrófavédelmi osztály munkatársai adják. A vészhelyzet következményeinek elhárításában az üzem dolgozói, polgári védelmi alapegységek, a részvénytársaság más telephelyeiről és a törzsgyárból vezérelt szakemberek, valamint külső szakipari vállalatok vesznek részt. A lokalizálást és a kárelhárítást elsősorban az esemény helyén jelen lévő dolgozók végzik. A megfelelő helyismeret, a szennyezést okozó anyagok tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen a kármentesítés eredményes elvégzéséhez. A kárelhárítási szervezetbe minden potenciális veszélyt jelentő helyszínről 3–5 dolgozó bevonása szükséges. A lokalizálás megkezdését végzők a továbbiakban a tényleges kárelhárítást is elvégzik, esetleg bevonva a kárelhárításba más munkahelyekről beosztott dolgozókat. Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport az együttműködési tervét ügyeleti rendszer formájában alakította ki. Az együttműködési tervet (ügyeleti rendszert) magába foglaló szabályzat célja, hogy az üzemzavar-, valamint a munka-, tűz-, sugárvédelmi-, közegészségügyi-, és környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események bekövetkezésekor, az értesítési teendőket szabályozza annak érdekében, hogy a bekövetkezett káresemény következménye a lehető legkisebb legyen. A szabályozás hatálya kiterjed az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport dunaújvárosi telephelye kerítésen belüli társaságaira, és a telephelyen belüli – nem az ISD DUNAFERR Társaságcsoporthoz tartozó – bérlőkre, szerződéses vállalkozókra, beszállítókra, speditőrökre és vendégekre is, valamint az ISD DUNAFERR Társaságcsoport dunaújvárosi telephelyén, az ISD DUNAFERR egységes energiaellátó rendszeréhez kapcsolódó minden gazdasági társaságra (tulajdonosi szerkezettől függetlenül). Az ISD Dunaferr Zrt. a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot működtet, az ISD DUNAFERR Társaságcsoport gazdálkodói szervezetekkel közösen működtetéshez és fenntartásához. A közös fenntartású és működtetésű létesítményi tűzoltóság az egy időben készenléti szolgálatot ellátó legkisebb létszám 10 fő kivonuló és 1 fő híradó ügyeletes főfoglalkozású tűzoltót alkalmaz.


51



5.1.C) A védekezésbe bevonható külső erők Az elsődleges feladatokban az állami szervek, mentők, tűzoltók, polgári védelem, rendőrség részvétele szükséges. Riasztásuk a biztonsági szolgálat útján történik. Vészhelyzet esetén az alábbi szervezetek, illetve egységek segítsége vehető igénybe: - Dunaújvárosi Rendőrkapitányság állománya; - Országos Mentőszolgálat; - Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség; - Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága - Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat és Katasztrófavédelmi Mobil Labor - Szerződés alapján külső fuvarozók és vállalkozók. A vészhelyzeti riasztást követően a telephely akadálymentes közlekedésének biztosítását a biztonsági szolgálat intézi, a mentéshez szükséges helyszínrajzokat, biztonsági adatlapokat, további helyi információt a jelenlévő legmagasabb beosztású vezető bocsátja az érkező külső erők részére. Az ISD Dunaferr Zrt.-nél S-04-01 ,ill. az S-04-02 szakmai szabályzatok alapján kell az informálódás, tájékoztatás csatornáit működtetni.

5.2.

Infrastruktúra

5.2.A) Közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás Az ISD DUNAFERR Zrt. területén belül található az ISD POWER Kft. telephelye, melynek feladata a vállalatcsoport energiaellátásának biztosítása. Továbbá a közműellátás (gáz- víz- és energiaellátás, csapadékvíz- és szennyvízelvezetés) az ISD POWER Kft. másik fő tevékenysége. Az energiatermelés során a folyékony és gáznemű energiahordozókkal (fűtőolaj, kohógáz, kamragáz, földgáz) táplált kazánokban gőzt termelnek, a turbinák révén különböző nyomásszintű gőzt és villamos energiát termelnek és szolgáltatnak. Szolgáltató szerepüknek megfelelően ellátják a gyárterület üzemeit gőzzel, meleg vízzel, turbólevegővel, villamos energiával, és egyéb más üzemek és a város részére is teljesítik víz- és távhőellátási szolgáltatásokat. A közvetlen energiatermeléshez a Társaság nyolc gőzkazánból és egy forróvíz-kazánból álló erőművet üzemeltet. Fő technológiái: vízelőkészítés és vízkezelés, technológiai gőz előállítás és szolgáltatás, melegvíz előállítás és szolgáltatás a gyári és a városi fűtési rendszerhez, villamos energia előállítás és szolgáltatás, turbólevegő szolgáltatás a kohók részére. Az előállított termékek: szűrtvíz, lágyvíz, sótalanított víz, ipari gőz, fűtési melegvíz, villamos energia, turbólevegő.

5.2.B) Külső elektromos és más energiaforrások Az ISD DUNAFERR Zrt. villamos energiával való ellátása 120 kV-os, 10 kV-os és 3 kV-os nagyfeszültségű hálózatokon történik. A hálózat javarészt az 50-es években lett létesítve. 1999 óta folyamatosan történik a mérő és a telemechanikai rendszer cseréje. Az ISD DUNAFERR Zrt. a dunaújvárosi OVIT-DÉDÁSZ alállomással 4 db 120 kV-os távvezetéken keresztül kapcsolódik, a vállalatcsoport külső forrásból átlagosan 40-70 MW-ot igényel. Az ISD POWER Kft. a 120 kV-os rendszerre a II. sz. csatoló épületben, valamint, Oxigén (4.5. főtrafó) kapcsolódik, ahol 3, illetve 2 120/10 kV-os transzformátor üzemel. Az üzemek a 10 kV-os, 3 kV-os és 0,4 kV-os rendszerekre vannak rákapcsolódva. Az ISD Power Kft. villamos üzemének a feladata az ISD DUNAFERR Zrt. területén működő társaságok technológiai berendezéseinek megfelelő mennyiségű és minőségű villamos energiával történő ellátása, középfeszültségű (10 kV-os és 3 kV-os) szinten, a fennálló szerződéseknek megfelelően. Ehhez kapcsolódik a 10 kV-os és 3 kV-os elosztó hálózat üzemeltetése és karbantartása. A villamos üzem kezelésébe tartozik, a vállalatcsoport belső területének a 120, 10 és 3 kV-os nagy és középfeszültségű hálózata és a Kft. kezelésében levő technológiai berendezések 0,4 kV-os erőátviteli és világítási villamos rendszere. ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

52



A kazánokban termelt gőz kb. 20-40%-a villamos energiatermelésre fordítódik. A villamos energiatermelést a kalorikus üzemhez tartozó öt turbógenerátor látja el. A generátorok turbinái kondenzációs és elvételes-ellennyomású rendszerűek. A generátorok 10kV-os hálózatára csatlakoznak, és részt vesznek a fogyasztói körzet villamos energia ellátásában. Az erőműi 3kV-os és 0,4kV-os háziüzem a 10kV-os hálózatáról technológiai és biztonsági

5.2.C) Vízellátás, tűzoltóvíz hálózat A tűzcsapok nyilvántartása, időszakos ellenőrzésének lebonyolíttatása, karbantartásának, javításának megrendelése a munkabiztonsági vezető feladata. A tűzoltóvíz ellátását elsődlegesen az iparivízhálózat, másodlagosan az ivóvíz-hálózat biztosítja. A telephely vízvezeték hálózata körvezeték rendszerű, az esetleges tűzoltás céljára föld felett, föld alatti tűzcsapokat is telepítettek.

Vízellátás Az ISD DUNAFERR Zrt. vízellátását az ISD POWER Kft végzi. A Társaság a vízigényes kohászati technológiákhoz, valamint az energiatermeléshez szükséges vízmennyiséget a Dunából szivattyús vízkiemeléssel biztosítja, majd nyomócsöveken továbbítja a felhasználási helyekre. A nyomócsöveken feladott vizekből történik az egyes fogyasztók közvetlen ellátása. Ez az ún. primer rendszer. A primer rendszerben fel nem használt víz a 12 000 m 3-es víztároló medencén átfolyva az ún. III. sz. szivattyútelepen szétosztva kerül a termelőegységekhez. Ugyancsak a III. sz. szivattyútelepre folynak vissza az ún. használtvizek (technológiákban hőszennyezett vizek) is ismételt szétosztásra. A III. sz. szivattyútelepről ellátott vízfelhasználásokat ún. szekunder rendszernek nevezzük. A dunai szivattyútelepekről érkező Duna víz egy része hűtővízként hasznosul, másik része további kezelést igényel. A kezelés során szűrtvíz, lágyvíz, sótalanított víz keletkezik. Hűtővízből legnagyobb fogyasztó az I. kondenzációs turbina és a IV-V.sz. turbófúvók, illetve a IV. turbina olajhűtői. Az ISD POWER Kft. az ipari vizet saját víztechnológiai rendszerében kezeli, ahonnan a kazánok ellátásán túlmenően az ISD DUNAFERR Társaságcsoportnál és egyéb társaságoknál (Linde, Papíripari Vállalat) jelentkező lágyvíz és sótalanított víz igények kielégítése is történik. A vízlágyító a primer és szekunder rendszerről egyaránt ellátható nyersvízzel. A lágyítás meszes előlágyításból és Na-ciklusú ioncserélésből áll.

5.2.D) A Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Az ISD Dunaferr Zrt. veszélyhelyzeti vezetési létesítményének helye: Cégvezetői tárgyaló (igazgatósági épület I. emelet 133. sz.) o

Felszerelése:

o

Vezetékes telefon

o

Fax

o

Internet

o

Videokonferencia beszélgetéshez szükséges eszközök;

Az ISD DUNAFERR Zrt. és ISD DUNAFERR Társaságcsoport területén lévő épületek, technológiák, infrastruktúrák lehetséges veszélyhelyzeti pontjait veszély-elhárítási (katasztrófavédelmi) térképen tüntették fel. Az ISD Dunaferr Zrt. területét pontosan és használható formában bemutató térképeket elektronikus formában mellékeljük a jelen dokumentációhoz.

5.2.E) A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere Az ügyeleti szolgálat értesítése mindenkor telefonon történik a Zrt. Termelésellenőrzési- és Irányítási Osztály felé, ahol az éppen dolgozó diszpécser gondoskodik az ügyeletes értesítéséről, illetve a megbízott szakember(ek) gépkocsival történő helyszínre szállításáról. Az elhárítást és kivizsgálást mindenkor az említett S-04-02 számú szabályzatban rögzítettek szerint, az eseményre vonatkozó hivatkozások és elfogadási kritériumok alapján végzik. ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

53



A telephelyi kárelhárítási alaptervben személyre szólóan, a technológiákban illetve műveleti utasításokban munkahelyre vonatkozóan meghatározottak a feladatok. Minden ISD Dunaferren belüli és kívüli, a telephelyet érintő rendkívüli eseményt és vészhelyzetet minden üzemi dolgozó és a telephelyen tevékenykedő külső társasági alkalmazott a legmagasabb beosztású felettesének köteles jelenteni, aki azt továbbítja a Vészhelyzeti Tervnek megfelelően. A rendkívüli esemény jelentése során meg kell adni a következő információkat: - rendkívüli esemény típusa, helye, - rendkívüli esemény feltételezett oka, - a rendkívüli esemény következtében fellépő veszélyhelyzet, - veszélyeztetett személyek adatai, - bejelentő neve és a hely, ahol tartózkodik.

5.2.F) Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere A telephely dolgozóinak riasztása a művezető vagy megbízottjának feladata, azonban a közvetlen veszélyben forgó személyek értesítése minden a vészhelyzetről információval bíró egyén kötelessége. Az érintett dolgozók értesítése telefonon, mobil telefonon, hordozható adó/vevő rádión, vagy szóbeli értesítéssel történik. A Polgári védelmi Alapterv és a telephelyen a helyi sajátosságoknak megfelelően készített Tűzriadó Terv teljes körűen szabályozza a dolgozók riasztására és védekezési feladataikra vonatkozó kötelezettségeket. A veszélyhelyzetben történő riasztásért a műszakonként kijelölt dolgozók a felelősek. Munkaidőn túl a Központi Diszpécserszolgálat feladata a riasztás és értesítés végrehajtása, a riasztási értesítési jegyzékek alapján. A telefonhálózaton a veszélyhelyzetre és a vezetők magatartására teendő közlemények és utasítások közölhetők a nyílt kommunikáció szabályai szerint az érintett dolgozóval, vagy vezetővel.

5.2.G) A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszere Normál időszaki kommunikáció telefonon, mobil telefonon, robbanásbiztos kézi adó/vevő rádión vagy futárral működtethető. A telefonhálózat általános meghibásodásakor további jelzés és segítségkérés a hordozható kézi adó/vevő rádión keresztül van lehetőség. A telefonhálózat és rádió egyidejű hírközlésre alkalmatlanná válása esetén a futár útján történő kiértesítést lehet igénybe venni. A vezetők, középvezetők részére programozott gyorshívó számmal rendelkező mobil telefon biztosított. Az ISD Dunaferr Zrt. területén dolgozó munkavállalók gyors riasztása, tájékoztatása veszélyhelyzetek (külső-belső) kialakulásánál az alábbi módon történik: A./ Ügyeleti Szolgálat útján; B./ médiákon keresztül (helyi, országos); C./ sziréna rendszeren keresztül.

A./ Az Ügyeleti Szolgálat a riasztás vétele és annak tartalmáról történő visszaellenőrzés után a Riasztási Tervben szereplő személyeket azonnal értesíti, akik a további feladatokat meghatározzák. B./ a médiákon keresztül történt riasztás esetén az „A” pontban leírtak lépnek érvénybe. C./ Az ISD Dunaferr Zrt.-ben hagyományos, motoros szirénarendszer van letelepítve:

Motoros szirénák: Elhelyezési helyük: -

Öntöde üzem épületén

-

ISD POWER Kft. igazg. épületén ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

54


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely -

Tűzállóanyag-gyártó üzem igazg. épületén

-

Szénmosó üzemépületén

-

I. szivattyútelep üzemépületén

A szirénák csak helyi riasztásra alkalmasak, működtetésük kézi úton történik A katasztrófariadó leadott jelzése: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang. A katasztrófariadó feloldása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

5.2.H) A távérzékelő rendszerek Tűzjelző rendszerek A központi irodaépületek, a kábelalagút, illetve a központi vezénylő területén teljes körű intelligens tűzjelző rendszer működik. Optikai füstérzékelők és hőérzékelők vannak elhelyezve. A menekülési útvonalakra és a pánikveszélyes helyekre kézi jelzésadók vannak telepítve. Tűz, vagy hő észlelésekor, illetve egy kézi jelzésadó működésbe hozatalakor a központ riasztójelzést (hangjelzést) ad. A hangjelzés érkezésekor (a kezelésre kioktatott személyeknek) azonnal meg kell győződni a riasztás valódiságáról, a tűz pontos helyéről és végre kell hajtani a Tűzjelző rendszer kezelési, ellenőrzési utasításában leírtakat. A tűzjelző rendszerek időszakos ellenőrzésének, karbantartásának javításának elvégeztetése a villamos üzemvezető helyettes feladata. A kohó és kamragáz hálózat hibaérzékelő, jelző és értesítési rendszere A gáztartók adatainak gyűjtését számítógépesített mérő és adatgyűjtő rendszer látja el. Ennek központi egysége két független UNICO 100-as mérési egység. Az összegyűjtött adatok a Gázdiszpécser irodájában elhelyezett számítógépek monitorain folyamatosan nyomon követhetők. A rendszer a normálistól eltérő adatokra, eseményekre kép és hangjelzéssel figyelmeztet. Az elektronikus rendszer mellett üzemben van az analóg mérési és adatrögzítési rendszer is. Ez folyamatosan papírra rögzíti a mért paraméterek értékét. A csőhálózaton számos ponton történik térfogatáram, nyomás és hőmérsékletmérés, amelyeket a fenti rendszerek jelenítenek meg. A nyomásfokozónál a gáz CO koncentrációját is mérik. A meghibásodások gyorsabb érzékelése érdekében 10 új kézi mérőműszert (CO) szereztek be. Amennyiben a Gázüzem egy munkatársa, vagy a diszpécser hibát észlel köteles a Gázirányító Szolgálat Működési Szabályzata szerint eljárni és a hiba elhárítását azonnal megkezdeni, felettesét tájékoztatni, riasztani.

5.2.I) A kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Kollektív védelem eszközei: Minősítéssel nem rendelkező életvédelmi építmények Hely

Befogadóképesség (fő)

Minősítés(oszt.)

II. sz. (a két hengermű között)

1500

-

V.- sz. (Profil üzem végénél)

1000

-

VIII. sz. (Radiológiai labor mellett)

1000

-

XI. sz. (DBK. Kokszoló Kft. igazg. ép.alatt)

300

-


55


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely Befogadóképesség (fő)

Hely

XIII. sz. ( Konverter igazgatóság

Minősítés(oszt.)

600

-

alatt)

Mind összesen:

4400 fő

Az ISD DUNAFERR menekülési útvonalai északi és déli szél esetén az 1.sz. mellékletben kerültek csatolásra.

5.2.J) A helyzetértékelést és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Az ISD Dunaferr Zrt. veszélyhelyzeti vezetési létesítményének helye: Cégvezetői tárgyaló (igazgatósági épület I. emelet 133. sz.) Felszerelése: o

Vezetékes telefon

o

Fax

o

Internet

o

Videokonferencia beszélgetéshez szükséges eszközök;

ISD DUNAFERR Zrt. Központi Diszpécser Iroda elérhetősége (13-11) Diszpécser szolgálat informatikai rendszere valamint a rendelkezésre álló híradó eszközök o

vezetékes és mobil távbeszélő készülék,

o

telefax,

o

elektronikus eszközök,

o

EDR rádió

o

MOLARI rendszer.

5.2.K) A védekezésbe bevonható belső erők ISD DUNAFERR Zrt. Létesítményi Tűzoltóság (44-10) Üzemi Mentőszolgálat (41-04) Vagyonvédelmi Diszpécser (26-07)


56



A Létesítményi Tűzoltóság kárelhárításban alkalmazható saját felszerelésén kívül, a folyamatosan termelő üzemekben, környezetvédelmi célból ún. „Kárelhárítási raktárak” kerültek kialakításra, melyek a következőket tartalmazzák:            

4 db lapát, kéziszerszámok; 5 db csatornanyílás lezárására alkalmas gumilap; 6 db zsák; olaj felitató anyag (homok,2 m3); 1 db szivattyú; 2 db 120 l-es tartály, hordó; védőfelszerelés; porral oltó készülék; korlát elemek; kötél, műanyag szalag; akkumulátorról működő mobil fényforrás (villogó fényt bocsát ki); figyelmeztető táblák.

A Kárelhárítási raktárak az alábbi gyártóművekben találhatók: 1. 2. 3. 4. 5.

Nagyolvasztómű Acélmű Meleghengermű Hideghengermű Fémbevonómű

A zárt raktárak készleteihez a kárelhárítási feladatokat végzők férhetnek hozzá, a műszakos üzemvezetés engedélyével.

5.2.K. 1)Egyéni védőeszközök Az ISD Dunaferr területén rendelkezésre álló egyéni védőeszközök listáját üzemenként a 6.sz. melléklet tartalmazza.

5.2.K. 2)Szaktechnikai eszközök ISD DUNAFERR Zrt részére rendelkezésre állnak az egyes technológiai folyamatok biztonságos üzemeltetéséhez, védekezéshez, és káresemény elhárításhoz kapcsolódó speciális szaktechnikai eszközök. Ezen eszközök használatát a technológiai utasítások, az gyes üzemek Üzemi kárelhárítási tervei és az ISD Dunaferr Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzési és kezelési terve tartalmazza.

5.2.L) A védekezésbe bevonható külső erők eszközei A védekezésbe bevonható külső erők a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága és a Polgári védelem erői számára a védekezéshez, vészhelyzet elhárításhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak.


57



6. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1.

A védekezésért felelős személyek

A kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, telefonszáma:

Beosztás

Név

Telefonszám

Biztonsági és védelmi igazgató Munka- és egészségvédelmi igazgató Munkabiztonsági főosztályvezető Foglalkozás-egészségügyi és mentőszolgálat főosztályvezető

Szergej Kljucskin Móróné Dr. Zupkó Tímea

06/25/584-505 06/25/581-733

Volein Gábor Dr. Tiszamarti Miklós

06/25/584-525 06/25/583-084

Karbantartási igazgató Környezetvédelmi főosztályvezető Biztonsági főosztályvezető Sugárvédelmi szolgálatvezető Létesítményi tűzoltó parancsnok Katasztrófavédelmi osztályvezető

László Ferenc Meskál László Dr. Juhász Ferenc Németh Pál Markovics László Csikós Sándor

06/25/581-996 06/25/584-434 06/25/584-774 06/25/584-577 06/25/584-762 06/25/581-204

A védekezésbe bevonható egyes belső szervezetek központi elérhetősége: 

Létesítményi tűzoltóság 44-10



Mentőszolgálat 41-04



Rendészet 26-07



Diszpécserszolgálat 13-11

Az egyes üzemek üzemi kárelhárítási szervezeteibe beosztott személyek neve, beosztása, telefonszáma az üzemi kárelhárítási tervekben szerepel. A kárelhárításba bevonandó illetékes hatóságok elérhetősége: 

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. Levélcím: 8001 Székesfehérvár, Pf.: 81 Tel.: 06 (22) 514-000, 06 (22) 315-370 Fax: 06 (22) 313-275



Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levélcím: 8002 Székesfehérvár, Pf.:137 Tel.: 06 (22) 514-300 Fax: 06 (22) 313-564



Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 13. Tel.: 06 (22) 511-720, 06 (22) 314-090


58


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely Fax: 22 / 511-727



Dunaújvárosi, Adonyi, Ercsi, Sárbogárdi kistérségi népegészségügyi intézet 2400 Dunaújváros Városháza tér 1. Tel.: 06 (25) 411-226, 06-(25)-413-919 Fax: 06 (25) 413-919



Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1-2. Tel.: 06 (25) 412-211 Fax: 06 (25) 410-404



Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága 2400 Dunaújváros, Tűzoltó út 1. Tel.: 06 (25) 410-022



Dunaújvárosi Rendőrkapitányság 2400 Dunaújváros, Szent György u. 1. Levélcím: 2401 Dunaújváros, Pf.: 111. Tel.: 06 (25) 510-510



Dunaújváros Mentőállomás 2400 Dunaújváros, Kossuth Lajos utca 2/C. Tel.:06 (25) 411-011



6.2.

Általános elérhetőségek: o

Tűzoltóság: Tel: 105

o

Rendőrség: Tel: 107

o

Mentők: Tel: 104

A mentési tevékenység irányításának ismertetése

A mentés irányításának, vezetésének szintjeit a bekövetkezett vészhelyzet súlyossága határozza meg, e szerint lehet: a./ Megyei szintű operatív irányítás b./ Körzeti, helyi szintű operatív irányítás (Helyi Védelmi Bizottság elnöke, polgármester) c./ Vállalatcsoport szintű operatív irányítás (Vezérigazgató, ill. megbízottja)

6.3.

Védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés

A munkavédelmi szabályokat „Az ISD DUNAFERR Zrt. Munkavédelmi Szabályzata” című, 7/2005. számú szabályzata rögzíti (IIR azonosító: S-11-01). A tűzvédelmi szabályokat „Az ISD DUNAFERR Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata” című, 6/2005. számú szabályzata rögzíti (IIR azonosító: S-13-01).


59



A szennyezett terület biztosítását az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport szabályzatai [DUNAFERR S-04-01 szabályzat (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) és a DUNAFERR S-04-03 szabályzat (Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport katasztrófavédelmi szabályzata)] és az egyes üzemegységekre vonatkozó Üzemi kárelhárítási tervek rögzítik.

6.3.A) Észlelés, a rendellenességek jelzése Az ISD Dunaferr Üzemi Kárelhárítási Terve szerint az eseményt észlelő köteles azonnal a mentés általános szabályai szerint eljárni, és értesíteni az Üzemi Mentőszolgálatot, a Létesítményi Tűzoltóságot, informálni közvetlen vezetőjét, aki a Társaság, gyártómű ügyeleti szolgálatát értesíti. A jelzést a gazdasági társaságok ügyeleti szolgálatai: 

azonnal dokumentálják, a hanganyagot rögzítik és az eseménytől függően a mentőket, tűzoltókat – amennyiben ez még nem történt meg – azonnal értesítik,



az információ ismeretében a gazdasági társaságok ügyeleti szolgálatai tájékoztatják a Zrt. ügyeleti szolgálatát

6.3.B) A védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje Az ISD Dunaferr Zrt. és Leányvállalatai vészelhárítási/katasztrófa elhárítási/ alaptervében szereplő mozgósítás szabályai alapján a polgári védelmi szervezetek riasztását, berendelését és készenlétbe helyezését úgy kell megszervezni és gyakoroltatni, hogy az minden helyzetben biztosítsa - munkaidő alatt és munkaidőn túl - akár magasabb mozgósítási készenlétbe helyezési fokozat elrendelése nélkül is a részükre meghatározott normaidőn belül a megalakítási helyre történő beérkezést. A munkavállalók és az érintett védelmi szervek riasztását a Diszpécser Szolgálat végzi és a vészhelyzet súlyosságának megfelelő sorrendben és módon értesíti az érintett feleket.

6.3.C) Belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport az együttműködési tervét ügyeleti rendszer formájában alakította ki (alapazonosító: 6/2008. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-02). Az együttműködési tervet (ügyeleti rendszert) magába foglaló szabályzat célja, hogy az üzemzavar-, valamint a munka-, tűz-, sugárvédelmi-, közegészségügyi-, és környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események bekövetkezésekor, az értesítési teendőket szabályozza annak érdekében, hogy a bekövetkezett káresemény következménye a lehető legkisebb legyen. A szabályozás hatálya kiterjed az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport dunaújvárosi telephelye kerítésen belüli társaságaira, és a telephelyen belüli – nem az ISD DUNAFERR Társaságcsoporthoz tartozó – bérlőkre, szerződéses vállalkozókra, beszállítókra, speditőrökre és vendégekre is, valamint az ISD DUNAFERR Társaságcsoport dunaújvárosi telephelyén, az ISD DUNAFERR egységes energiaellátó rendszeréhez kapcsolódó minden gazdasági társaságra (tulajdonosi szerkezettől függetlenül).

Végrehajtó munkakörök, szerepkörök Az ISD DUNAFERR Zrt. ügyeleti szolgálat hármas funkciót lát el: 

Az ISD DUNAFERR Zrt. – mint önálló társaság – ügyeleti szolgálatának feladatait,



a Társaságcsoport szintű ügyeleti szolgálati feladatokat,



a DUNAFERR Társaságok ügyeleti tevékenységének ellátását szerződés alapján

Az ISD DUNAFERR Zrt. Termelésellenőrzési osztálya az ügyeleti szolgálat központja, melyet a 24 órás ügyeleti személyzet, a hírközlő- és személyszállító eszközökkel való ellátottság teszi alkalmassá a központi funkció szerepkörének ellátására. A Társaságok által megbízott és döntési jogkörrel rendelkező


60



ügyeletet ellátó vezetőit, szakterületi vezetőit az említett S-04-02 számú szabályzatban rögzítetteknek megfelelően értesíti, illetve munkájuk hatékony elvégzését segíti. Funkcionális tevékenysége ellátása során: 

Fogadja és rögzíti a rendkívüli esemény bejelentést.



Értesíti, és szükség esetén helyszínre szállítja az intézkedésre jogosult vezetőt.



Súlyosnak minősített esemény bekövetkezésekor tájékoztatja az ISD DUNAFERR Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesét, a Biztonsági és védelmi igazgatót, illetve más Társaság esetében az ügyvezető igazgatót.



Súlyos munkabaleset-, tűzesemény-, közegészségügyi rendkívüli esemény és polgárvédelmi esemény bekövetkeztekor a munka- és katasztrófavédelmi igazgató, illetve képviselője szabályzata szerint kell eljárni.



Energiaellátási üzemzavarok és nem a társaságcsoport tagjai által okozott vízszennyezés esetén az említett S-04-02 számú szabályzatban rögzítetteknek megfelelően értesítik a fogyasztókat és segítik az ISD POWER Kft. műszaki ügyeleti szolgálatát, valamint a környezetvédelmi főosztályt.



Rendészeti és vagyonvédelmi rendkívüli esemény vagyonvédelmi és rendészeti diszpécser szolgálattal.

bekövetkeztekor

együttműködik

a

Az ISD DUNAFERR Zrt. Ügyeleti Szolgálat és az ügyeletes vezető fő feladatai 

A Zrt. és a Társaságcsoport szintű ügyeleti információs rendszer működtetése



Az Ügyeleti Szolgálat működési feltételeinek folyamatos biztosítása



Az ügyeleti szolgálatok felkészültségének folyamatos ellenőrzése.



Az azonnal szükséges intézkedések meghozatalának biztosítása (szakterületi vezető értesítése)



A Zrt. területén működő, telephelyet bérlő, feladatokat végző idegen gazdasági társaságokat érintő rendkívüli események, veszélyhelyzetek elhárításához az intézkedésre jogosult- és képes szervezetek, szakemberek és vezetők riasztásának, értesítésének és beszállításának biztosítása (a szerződésben foglaltak szerint).



A mentési és kárelhárítási feladatok koordinálása, a szakterületi vezető instrukciói alapján.



Szükség esetén intézkedés kezdeményezése a mentésben résztvevők, illetve az érintett területeken az ivóvíz és élelem ellátásával kapcsolatban.



Az események jogszerű és precíz dokumentálása.



A termelési vezérigazgató-helyettes, és a Biztonsági és védelmi igazgató tájékoztatása



A szakhatóságokkal való együttműködés



A törvény szerinti jelentési kötelezettségek teljesítése.

További résztvevők, melyek feladatkörét az említett S-04-02 számú szabályzat rögzíti: 

Vagyonvédelmi és rendészeti diszpécser



Szakterületi vezető (Zrt., Társasági)

A Társaságcsoport gazdasági társaságainak ügyeleti szolgálata Az említett S-04-02 számú szabályzat szerint a többségi tulajdonú gazdasági társaságoknak biztosítaniuk kell – a tulajdonosi célok elérése, valamint a törvényi kötelezettségek teljesítése érdekében – az ügyeleti feladatok ellátását. A gazdasági szervezetek, a lehetőségekhez igazodva, de a feltételeknek történő megfelelés kötelezettségével, önállóan döntik el, milyen módon oldják meg ezen feladatok ellátását, az ügyeleti ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

61



szolgálatok működtetését. Saját ügyeleti szolgálatot működtetnek, kapcsolódó feladatként látják el meghatározott munkakörű dolgozók, vagy szerződést kötnek egy másik gazdasági szervezettel, és mint szolgáltatást veszik igénybe az ügyeleti feladatok ellátását. A gazdasági szervezetek e szakmai szabályzattal összhangban bármely megoldást választhatják, de a vonatkozó törvények kötelezettségeit teljesíteniük kell. A társasági ügyeleti szolgálatok a társaságok ügyvezetésének hatáskörében működnek és a termelési zavarok vonatkozásában önálló intézkedési jogkörrel rendelkeznek. A társaságok ügyeleti szolgálatai állandó munkakapcsolatban vannak egymással. Szükség esetén a társasági ügyeleti szolgálat az ISD DUNAFERR Zrt. Ügyeleti Szolgálatán keresztül tájékoztatja a termelési vezérigazgató-helyettest, illetve a Biztonsági és védelmi igazgatót. Az ügyeletes (Zrt., társasági) szükség szerinti beszállítását az ISD DUNAFERR Zrt. Ügyeleti Szolgálata és a vagyonvédelmi és rendészeti diszpécser végzi.

A gazdasági szervezetek ügyeleti szolgálatának elsődleges feladata a termelés előírás szerinti, zavartalan menetében bekövetkező zavarokra történő gyors és eredményes intézkedéssorozat meghozatala, valamint munka-és közlekedési baleset esetén azonnali intézkedések és döntések meghozatala, katasztrófák, veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, elhárításában részvétel az alábbiak szerint: 

A bekövetkezett esemény, felmerülő probléma, kialakult krízishelyzet gyors és objektív, szakszerű értékelése.



A környezetet károsító veszélyhelyzetek elhárításában részvétel a Szabályzatban előírtak szerint.



Konzultáció a szakemberekkel a hiba megszüntetésével kapcsolatban.



A termelési zavarok elhárítása.



Az élet és vagyonmentés megkezdése.



A gazdasági szervezet vezetőjének értesítése.



Az érintett gazdasági szervezetek tájékoztatása.



Szükség esetén segítségkérés a többi gazdasági szervezettől.



Az ISD Dunaferr Zrt. ügyeletének tájékoztatása, értékelés, helyzetfelmérés.



A termelési zavar kapcsán kialakult, vagy esetleg kialakuló veszélyhelyzet tisztázása.



A szolgálat során bekövetkező események, illetve intézkedések naplóban rögzítése. A bejelentett balesetek baleseti naplóban rögzítése.



Energiahordozókkal kapcsolatos zavar bejelentésének fogadása és azonnali továbbítása az ISD Dunaferr Zrt. Ügyeleti Szolgálatra.



Az ISD Dunaferr Zrt. Ügyeleti Szolgálata értesíti az érintett területek ügyeleti szolgálatait.

szükségességének

megállapítása,

illetve

végrehajtásának

A riasztás és tájékoztatás módja A minősített rendkívüli események és vészhelyzetek elhárításának folyamatát az alábbiakban ismertetjük. Az eseményt észlelő köteles azonnal a mentés általános szabályai szerint eljárni, és értesíteni az Üzemi Mentőszolgálatot, a Létesítményi Tűzoltóságot, informálni közvetlen vezetőjét, aki a Társaság, gyártómű ügyeleti szolgálatát értesíti. A jelzést a gazdasági társaságok ügyeleti szolgálatai: 

azonnal dokumentálják, a hanganyagot rögzítik és az eseménytől függően a mentőket, tűzoltókat – amennyiben ez még nem történt meg – azonnal értesítik,


62


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely 

az információ ismeretében a gazdasági társaságok ügyeleti szolgálatai tájékoztatják a Zrt. ügyeleti szolgálatát

Az elhárításhoz szükséges riasztások végrehajtása, a Zrt. ügyeleti szolgálat részéről: 

mentők, tűzoltók riasztásának kontrolálása



szakterületi ügyeletes értesítése



vagyonvédelmi és rendészeti diszpécser értesítése (amennyiben a Zrt. ügyeleti szolgálata kapott az eseményről elsőként információt)



a kijelölt szervezetek, szakemberek értesítése



rendőrség értesítése az intézkedésre jogosult szakterületi vezető döntése alapján

A Zrt. ügyeleti szolgálat részt vesz a mentés, kárelhárítás koordinációjában, szükség esetén intézkedik a mentésbe és kárelhárításba bevonható személyek és eszközök mozgósításáról az illetékes szakterületi vezető szabályzata alapján. Eleget tesz az előírt bejelentési kötelezettségeknek. A felelős területi vezető, illetve szakterületi vezető elkészíti az esemény tapasztalatait összegző jelentést, és gondoskodik annak megfelelő irányítási szintekhez történő továbbításáról.

Veszélyhelyzeti események és azok kezelésének módja Az ügyeleti szolgálat értesítése mindenkor telefonon történik a Zrt. Termelésellenőrzési- és Irányítási Osztály felé, ahol az éppen dolgozó diszpécser gondoskodik az ügyeletes értesítéséről, illetve a megbízott szakember(ek) gépkocsival történő helyszínre szállításáról. Az elhárítást és kivizsgálást mindenkor az említett S-04-02 számú szabályzatban rögzítettetek szerint, az eseményre vonatkozó hivatkozások és elfogadási kritériumok alapján végzik.

6.3.D) Felderítés vagy kimutatás tervezése Az ISD DUNAFERR Zrt. rendkívüli események kezelésére vonatkozó alábbi szabályzatai rögzítik a felderítés és a kimutatás tervezését: Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport a rendkívüli események kezelését szabályzatokban rögzítette, az alábbiak szerint: 

Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése; Szabályzat (alapazonosító: 1/2008. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-01),



Ügyeleti rendszer; Szabályzat (Együttműködési terv) (alapazonosító: 6/2005. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-02; MM azonosító: VIII/10),



Katasztrófavédelmi szabályzat (alapazonosító: 5/2008. sz. szabályzat; IIR azonosító: S-04-03).



Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzési és kezelési terve kiemelt jelentőségű feljegyzés (KJF-S-04-01-01)

6.3.E) Élet és anyagi javak mentése Az ISD Dunaferr Zrt és a területen lévő leányvállalatai által kialakított védelmi szabályzatok, védelmi, vészelhárítási és kárelhárítási tervek elsődleges célja a biztonságos munkavégzés, vészhelyzet esetén az élet védelem biztosítása a káresemény lokalizálásával az érintettek mentésével, a kár elhárításával és a normál körülmények visszaállításával. Az ISD Dunaferr Zrt. és Leányvállalatai vészelhárítási/ katasztrófaelhárítási/ alapterve alapján a teljes bevetési készenlét fenntartása az elrendelés visszavonásáig (az életmentési és kárelhárítási feladatok befejezéséig) tart. A meghatározott feladatok végrehajtása után a polgári védelmi erők kivonásra kerülnek és megkezdik a személyi állomány és felszerelés kiegészítését, pótlását, a technikai eszközök feltöltését. Az ISD Dunaferr Zrt. Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzési és kezelési tervében rögzítésre kerültek az súlyos balasetek jellegének megfelelő egyes életvédelmi és vészhelyzeti teendők.


63



6.3.F) Beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése A szennyezett terület biztosítását az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport szabályzatai [DUNAFERR S-04-01 szabályzat (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) és a DUNAFERR S-04-03 szabályzat (Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport katasztrófavédelmi szabályzata)] és az egyes üzemegységekre vonatkozó Üzemi kárelhárítási tervek rögzítik.

6.3.G) Az üzemkörnyezetében szükséges segítségnyújtás lehetőségei Az I ISD DUNAFERR Zrt. Munka és Katasztrófavédelmi Igazgatóság Munkaegészségügyi Főosztályával kötött szerződés alapján tesz eleget a foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység ellátási kötelezettségének. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos szabályozást az ISD Dunaferr Zrt. Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A Munkabiztonsági Osztály folyamatosan figyelemmel kíséri az elsősegélynyújtó felszerelések, készítmények fogyását és szavatossági idejének lejártát. Gondoskodik a lejárt készítmények cseréjéről, illetve a felhasználtak pótlásáról. Az ISD DUNAFERR Társaságcsoport területén belül külön üzemi mentőszolgálat működik, amelyet a Társaságok közösen finanszíroznak az ISD DUNAFERR Zrt.

6.4.

Az üzemi dolgozók védelmében hozott intézkedések

A munkavédelmi szabályokat „Az ISD DUNAFERR Zrt. Munkavédelmi Szabályzata” című, 7/2005. számú szabályzata rögzíti (IIR azonosító: S-11-01)

6.5.

A súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok

Az ISD Dunaferr Zrt és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport a vészhelyzetek és a rendkívüli események megelőzése érdekében szabályzatot alakított ki. A szabályzat célja a munka-, tűz-, sugár-, közegészségés környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események megelőzése annak érdekében, hogy a bekövetkező baleset, tűzkár, sugárveszély és környezetszennyezés a lehető legkisebbek legyenek. A munka-, tűz-. sugár-, közegészség- és környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események megelőzését, illetve a bekövetkezésekor betartandó intézkedések és cselekvéssorozatok meghatározását a VRE-terv (vészhelyzetek és rendkívüli események megelőzési és reagálási terve) tartalmazza. Az ISD Dunaferr Üzemi Kárelhárítási Terve meghatározza minden feltárt baleseti lehetőségre, vészhelyzetre a megfelelő lokalizációs műveletet, illetve a lokalizáció eszköz- és személyszükségletét. Egy esetlegesen bekövetkezett súlyos baleset követően, a normális élet és munkarend visszaállítása a katasztrófa méretétől, a védekezés elrendelt módjától, a keletkezett károktól, a helyi viszonyoktól és a körülmények alakulásától függően, összehangolt intézkedéseket követel. A súlyos baleset (esetleg katasztrófahelyzet) elhárítása után annak megfelelően, hogy előzetesen milyen rendszabályok kerültek bevezetésre, a védekezés módjaként az alábbi feladatokat kell végrehajtani: 

a szállítási és forgalomirányítási feladatok megszervezését, - a kárfelszámolási, kárrendezési feladatok megszervezését, - az ideiglenes helyreállítási munkák megtervezését,



a mentesítés, fertőtlenítés végrehajtását, - a közművek beüzemelését,



a társaságok működési feltételeinek megteremtését,



az eredeti műszaklétszámok engedélyezését a technológiában, - a folyamatos tájékoztatás megszervezését,



a veszélyelhárítás során felmerült költségek elszámolását.


64



7. A VÉDEKEZÉSI TEVÉKENYSÉGBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK FELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK BEMUTATÁSA A magasabb mozgósítási készenlét feltételeinek megteremtését, a katasztrófa elhárításban való közreműködés érdekében, az alapállapot időszak során kell végrehajtani a polgári védelmi szervezetek felkészítését, rendszeres továbbképzését is. A szennyezett terület biztosítását az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport szabályzatai [DUNAFERR S-04-01 szabályzat (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) és a DUNAFERR S-04-03 szabályzat (Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport katasztrófavédelmi szabályzata)] és az egyes üzemegységekre vonatkozó Üzemi kárelhárítási tervek rögzítik. A területen csak a kárelhárításra kijelölt és oktatásban részesített személyek tartózkodhatnak. A belépési tilalmat csak a védelemvezető oldhatja fel. Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport az üzemeken átívelő együttműködési tervét ügyeleti rendszer formájában alakította ki (alapazonosító: 6/2008. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-02). Az együttműködési tervet (ügyeleti rendszert) magába foglaló szabályzat célja, hogy az üzemzavar-, valamint a munka-, tűz-, sugárvédelmi-, közegészségügyi-, és környezetvédelmi szempontból lényeges vészhelyzetek és rendkívüli események bekövetkezésekor, az értesítési teendőket szabályozza annak érdekében, hogy a bekövetkezett káresemény következménye a lehető legkisebb legyen. A szabályozás hatálya kiterjed az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport dunaújvárosi telephelye kerítésen belüli társaságaira, és a telephelyen belüli – nem az ISD DUNAFERR Társaságcsoporthoz tartozó – bérlőkre, szerződéses vállalkozókra, beszállítókra, speditőrökre és vendégekre is, valamint az ISD DUNAFERR Társaságcsoport dunaújvárosi telephelyén, az ISD DUNAFERR egységes energiaellátó rendszeréhez kapcsolódó minden gazdasági társaságra (tulajdonosi szerkezettől függetlenül).

8. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA 8.1.

A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos célkitűzések

Az üzemben integrált irányítási rendszer működik, a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság irányítási rendszer (MEBIR) az ISD DUNAFERR általános irányítási rendszere része. Magában foglalja a ZRT. tevékenységével kapcsolatos MEB kockázatok kezelését. Ez magában foglalja a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységet, a felelősséget, a kialakult gyakorlott, az eljárásokat, az erőforrásokat, a MEB politika megvalósítását, a felülvizsgálatát és fenntartását. Mint a vállalat működéspolitikai nyilatkozatában olvasható, „A vállalat a munkahelyi egészség és biztonság területén a kockázatok minimalizálására, csökkentésére törekszik, ezért a munkavédelem területén a folyamatos változás, folyamatos fejlesztés válik a mindennapok gyakorlatává. A fejlesztés a meglévő munkakörülményeket, munkakörnyezetet meghatározó állapot fenntartása mellett a vállalat valamennyi munkatársának elkötelezettsége, felkészültsége növelésével elérhető kultúra váltásra fókuszál.”

8.2.

Szervezet és személyzet


65



A Társaság biztosítja, hogy az Integrált Irányítási Rendszert egy hatékonyan együttműködő szervezet működtesse a felelősségek, jogkörök, feladatkörök egyértelmű meghatározásával. A Társaság vezetőinek és munkatársainak feladatait, felelősségét és hatáskörét az adott beosztásra vonatkozó

munkaköri leírások, valamint az egyes folyamatokat, tevékenységeket leíró Kézikönyv és az egyéb dokumentumok határozzák meg. MEBIR feladatköröket az alábbiakban ismertetjük:

8.3 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése A Társaság gondoskodik az Integrált Irányítási Rendszer folyamatainak meghatározásáról, a szabályozások megtervezéséről és működőképességének fenntartásáról, a célokból adódó tevékenységek, feladatok megfogalmazásáról és azoknak konkrét programokban való megjelenítéséről. Az integrált irányítási rendszert érintő változások kezelését a Társaság megtervezi, tartalmazva az új vagy a megváltozott folyamatok meghatározását, az alkalmazandó szabályozásokat, a szükséges feltételeket és erőforrásokat. Az ISD DUNAFERR. a jogszabályokban előírtaknak megfelelően, az Integrált Irányítási Rendszert működtett, melynek szerves részei a Társaság szintű és a belső szabályzatok, eljárási és munkautasítások, technológiai eljárások és műveletek, amelyek tartalmazzák az adott tevékenység, folyamat, művelet biztonságos elvégzésének feltételeit, a folyamatok során fellépő veszélyeket és ártalmakat. Az ellenük való védekezés módját, az esetleges üzemzavarokat, havária eseteket és azok elhárítására teendő intézkedéseket. Az azonosított veszélyek kockázatértékeléséről szóló jelentést az ügyvezető hagyta jóvá. A veszélyazonosítást és kockázatértékelést a MEBIR vezető, az üzemvezető, a foglalkozásegészségügyi orvos, és a munkavédelmi képviselő évente felülvizsgálja. Az Irányítási team az éves értékelő ülésén áttekinti a felülvizsgálatról készített jelentést és megvitatja az intézkedési javaslatokat. A felülvizsgálati jelentést és az intézkedési tervet az ügyvezető hagyja jóvá. Amennyiben két felülvizsgálat között új technológia vagy termék alkalmazásának, bevezetésének igénye merül fel, illetve a technológia vagy a munkakörnyezet megváltozik, akkor az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a MEBIR vezetőt. Amennyiben a változás eredményeképpen valamely új veszély azonosítható, vagy meglévő megszűnik, illetve kockázatának mértéke változik, a MEBIR vezető értékeli a beállt állapotot, elvégzi az ismételt kockázatértékelést és kezdeményezi a vezetés képviselőjénél az Irányítási team összehívását. A változásról a MEBIR vezető „Információs űrlap”-ot vesz fel, melynek intézkedési rovatában az Irányítási team által meghatározott feladatokat jegyzi fel. A meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzését követően a kitöltött „Információs űrlap”-ot átadja a minőségirányítási főmunkatársnak.

8.4.

Üzemvezetés

Lásd a 8.1 – 8.6 fejezetekben részletesen kifejtve.

8.5.

A változások kezelése

A Társaság dokumentációs rendszere a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság irányítási rendszer Kézikönyvében meghatározott dokumentum fajtákat használja fel tevékenységének szabályozása így a változások kezelése során is.


66



A minőségirányítási főmunkatárs, a MEBIR vezető bevonásával a Társaság, valamint a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tevékenységével kapcsolatos jogszabályok változását azonosítja, nyilvántartásba veszi és a számítógépes hálózaton rögzíti.

Védelmi tervezés

8.6.

Az ISD Dunaferr Zrt. technológiájának szabályszerű folyamatos üzemmenetét, jogszabályoknak való megfelelését számos belső dokumentáció biztosítja. Az ISD Dunaferr ISO 9001:2008 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszerrel, az ISO 14001:2004 szabvány követelményeinek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerrel és az OHSAS 18001:1999 szerinti irányítási rendszerrel rendelkezik. Az ISD Dunaferr Zrt. rendelkezik az alább felsorolt szabályzatokkal és utasításokkal: 1. Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzési és kezelési terve 2. Tűzvédelmi Szabályzat 3. Munkavédelmi Szabályzat 4. Emelőgép Biztonsági Szabályzat 5. Sugárvédelmi Szabályzat 6. Üzemi Kárelhárítási Terv 7. Vagyonvédelmi és rendészeti szabályzat 8. A kockázatértékelés és kockázatkezelés folyamata A veszélyhelyzetek kezelésére részletes vezetői utasítások, illetve belső szabályozási tervek kerültek kidolgozásra. Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport a rendkívüli események kezelését szabályzatokban rögzítette, az alábbiak szerint: Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése; Szabályzat (alapazonosító: 1/2008. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-01), Ügyeleti rendszer; Szabályzat (Együttműködési terv) (alapazonosító: 6/2005. sz. szabályzat; SZIR azonosító: S-04-02; MM azonosító: VIII/10), Katasztrófavédelmi szabályzat (alapazonosító: 5/2008. sz. szabályzat; IIR azonosító: S-04-03), Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzési és kezelési terve kiemelt jelentőségű feljegyzés (KJFS0401-01), Tűzvédelmi Szabályzat (alapazonosító: 6/2007. sz. szabályzat, IIR azonosító: S-13-01). Az ISD DUNAFERR kárelhárítási terveket üzemegységenként állított össze, az alábbi bontásban.: 







Zsugorítómű, ezen belül: o Ércelőkészítő és Darabosító üzem o o

Ércelőkészítő üzemrész Darabosító üzemrész

o o

Villamos üzem Gépészeti üzem

Nagyolvasztómű o o

Kohó üzem (nyersvasgyártás) Salakfeldolgozó üzem

o o

Villamos üzem Gépészeti üzem

Acélmű o Konverter üzem (acélgyártás) o FAM üzem o o

Salaktörő üzem Energetika üzem

o o o

Daru üzem Villamos üzem Gépészeti üzem

Meleghengermű o Kemence üzem o o

Hengersor üzem Kikészítő üzem ISD DUNAFERR Zrt. - Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

67


ISD Dunaferr Dunaújvárosi telephely o o

Gépészeti üzem Villamos üzem

o

Darukarbantartó üzem



Lőrinci Hengermű



Hideghengermű

–

8.7.

o o

Pácoló üzem Hengersor üzem

o o

Hőkezelő üzem Kikészítő üzem

o o o

Gépészeti üzem Villamos üzem Fémbevonómű

Lemezalakítómű

Belső audit és vezetőségi átvizsgálás

A belső szabályzatokban rögzített ellenőrzési módszerek elsődleges célja, hogy összevesse a meglévő helyzetet a normatív követelményekkel. Az ellenőrzések a rendszerre, a folyamatokra és az állapotokra terjednek ki. Belső audit A Társaság belső auditok keretében igazolja, hogy az Integrált Irányítási Rendszere megfelel az ISO 9001, ISO 14001 és az MSZ 28001 (OHSAS 18001) szabványok követelményeinek. A minőségirányítási főmunkatárs felelősége a dokumentumok tárolása, előző auditjelentésekhez hozzáférés biztosítása. a helyszíni auditot. A hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések megfelelőségének ellenőrzését az auditor és a minőségirányítási főmunkatárs közösen végzi, szükség esetén bevonva a KIR vezetőt, illetve a MEBIR vezetőt. Ha a hiba megszüntetése érdekében hozott helyesbítő tevékenység megfelelő volt, az auditor lezárja az „Információs űrlap”-ot. Ellenkező esetben új helyesbítő tevékenységet kezdeményez. A belső audit lefolytatása során a folyamatot követő formanyomtatványok kitöltése megtörténik. A minőségirányítási főmunkatárs az auditok lezárását a „Belső audit kiértékelése” formanyomtatványon, az auditok nyomon követését a „Belső audit terv és nyilvántartás” formanyomtatványon végzi. Az auditok eredményeit audit jelentésben összegzi. Amennyiben az ügyvezető vagy a vezetés képviselője szükségesnek tartja, soron kívüli auditot rendelhet el, melynek végrehajtása megegyezik a tervezett belső audit végrehajtásával.


68

SZKV-le , SZKV-vf ,7 SZKV-zr )

Recommend Documents