SZKA_210_03. A fehérvári országlátó napok

SZKA_210_03

A fehérvári országlátó napok

TANULÓI

A FEHÉRVÁRI ORSZÁGLÁTÓ NAPOK – 10. ÉVFOLYAM

3/1

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTALKOTÓ KÁRTYÁK

A Az elôkelôk

B Az egyház

C A serviensek

D Az idegenek

E A parasztok

F A törvénylátó napok fejlôdése

G A kiváltságok

A Az elôkelôk

A Az elôkelôk

B Az egyház

C A serviensek

D Az idegenek

E A parasztok

F A törvénylátó napok fejlôdése

27

28

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

TANULÓI

3/2A

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP A) Az elôkelôk A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Kik számítanak a világi elôkelôk közé a XIII. század második felében? ................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Milyen tisztségek, feladatok hárultak az elôkelôkre? ................................................................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Honnan származtak? ...................................................................................................................... .............................................................................................................................................................

TANULÓI


29

3/2B

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP B) Az egyház A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Milyen törvényi szövegekkel igazolható, hogy az egyház különleges szerepet játszott a középkori társadalomban? ............................................................................................................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Igazoljátok törvényrészletekkel a papság különleges helyzetét! ............................................ ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

30


TANULÓI

3/2C

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP C) A serviensek A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Hogyan változott a serviensek szerepe a korszakban? ............................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Milyen okokból védi ôket a király? .............................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Mikor és hogyan változott a „nemes” szó jelentése? ................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

TANULÓI


31

3/2D

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP D) Az idegenek A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Mely csoportok jogait, lehetôségeit korlátozzák a törvények? Hogyan? ............................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Mely nem magyar csoportok kapnak kedvezményeket, nemesi jogokat? ............................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Hogyan változik a külföldrôl jött elôkelôk helyzete a korban? ............................................... ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

32


TANULÓI

3/2E

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP E) A parasztok A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Hogyan változott meg a jobbágy szó jelentése? ......................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Melyik társadalmi csoportba olvadhattak be a várjobbágyok? ................................................ ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Hogyan változik a parasztok jogi helyzete a korban? ............................................................... ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

TANULÓI


33

3/2F

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP F) A törvénylátó napok fejlôdése A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Mikor kik jöhetnek, kiknek kell megjelenniük, és kiket nem hívnak? .................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Mi az országlátó napok célja, feladata? ....................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Milyen feladatokat látnak el a Rákos mezején tartott gyûlések? ............................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

34


TANULÓI

3/2G

AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTOS FELADATLAP G) A kiváltságok A források segítségével keressetek választ az alábbi kérdésekre! Milyen kiváltságok fogalmazódnak meg a törvényekben? ...................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Miért foglalkozik kevés törvény az Árpád-korban a városlakókkal? ..................................... ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................

TANULÓI


35

3/3A

JOGI FORRÁSOK A törvények fölött jobb oldalon található betûk azokra a csoportokra vagy (egyéni vagy páros feldolgozás esetén) kérdéscsoportokra utalnak, amelyek megoldásához az adott szövegben információkat találhatsz. Az 1222. évi Aranybulla

A, B, C, D, E, F, G

1. A székesfehérvári törvénynapokról a) Hogy évenként a szent király ünnepén, hacsak nem akadályoz bennünket váratlan nehéz ügy, avagy betegség, Fehérváron tartozunk ünnepelni. b) És ha mi jelen lenni nem tudnánk, a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy a mi nevünkben az ügyeket meghallgassa. c) És az összes serviensek, akik akarnak, oda szabadon eljöhetnek. 2. A serviensek személyének és birtokainak biztonságáról Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne fogassanak, vagy [azok birtokait] fel ne dúlják, hacsak elôbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték ôket. 3. A servienseknek, valamint a serviensek és az egyházak népeinek minden adó és beszállásolás alóli mentességérôl a) Úgyszintén: semmiféle adót, sem „szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után, sem az ô házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. b) Az egyházak népeitôl sem fogunk semmiféle adót szedetni. 5. A megyei igazságszolgáltatás szabályozása a) A megyei ispánok a serviensek birtokai felett se ítélkezzenek (…) 7. A serviensek és mások hadkötelezettségének szabályozása a) Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ô pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. c) Úgyszintén, ha az országon kívül megyünk is haddal, mindazok, kik ispánságokat birtokolnak, vagy tôlünk pénzt kapnak, menni tartoznak. 10. A háborúban meghalt fôtisztviselôk és serviensek fiairól a) Ha valamely fô tisztséget viselô jobbágy1 a háborúban meghal, annak fiát vagy testvérét hasonló tisztséggel kell megajándékozni. b) És ha serviens hal meg ilyen módon, annak fiát a király úgy ajándékozza meg, ahogy jónak látja. 11. Az idegenek tisztségviselésérôl Ha vendégek, tudniillik elôkelô emberek jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeljék ôket.

36


TANULÓI

13. A királyi fôtisztviselôk hatalmaskodásai ellen A jobbágyok úgy kövessék a [királyi] udvart, vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák. 19. A várjobbágyok és a telepesvendégek jogainak tiszteletben tartásáról a) A várjobbágyokat a szent királytól rendelt szabadságban kell megtartani. b) Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetbôl valók, a kezdettôl fogva nekik engedett szabadságban kell tartani. 30. Az országos tisztségek halmozása ellen Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán2, a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot. (…) Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely idôben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek, együttesen és különkülön, a jelenben és a jövôben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hûtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak. ........................................................................

Itt a jobbágy (lat.: jobagio) még nem parasztot jelent, hanem a hatalmi elithez tartozó (igen elôkelô) személyt. 2 Itt a Horvátországban és Szlavóniában a királyi hatalmat képviselô fô tisztségviselôirôl van szó. 1

Az Aranybulla 1231. évi megújításai

A, B, D, F 2. A Fôpapoknak eme törvénynapokon való megjelenési kötelezettségérôl Az egyházak fôpapjai, mind az érsekek, mind a püspökök, a szegények panaszának meghallgatására és a netalán megsértett szabadság megerôsítésére, hacsak kánonjogilag igazolható akadály nem gátolja ôket, kötelesek megjelenni. 17. A nádor bírósági jogkörérôl A nádor pedig minden ember felett különbség nélkül ítélkezzék, kivéve az egyházi személyeket és klerikusokat, valamint a házassági és hitbérügyeket és más egyházi [vonatkozású] ügyeket, amelyek bármely címen egyházi vizsgálat alá tartozóknak látszanak. 23. Az idegenek tisztségviselése ellen Az országba jövô nemes vendégeket, hacsak nem akarnak itteni lakosok lenni, méltóságokra ne emeljék, az ilyenek viszik ki ugyanis az ország gazdagságát. 31. A zsidók és szaracénok tisztségviselése ellen A pénzverde, a sókamarák és más állami hivatalok élére zsidókat és szaracénokat ne állítsanak. 32. A birtokok külföldi személyek részére való adományozása ellen a) Birtokokat nem szabad az országon kívüli személyeknek adományozni. b) Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák, vagy egyszerûen vissza kell venni azokat.

TANULÓI


37

3/3B

JOGI FORRÁSOK Az 1233. évi beregi egyezmény

B, D

1. A zsidók és izmaeliták tisztségviselése ellen a) Zsidókat és szaracénokat, vagyis izmaelitákat ezután nem állítunk kamaránk, a pénzverés, só [ügyek], adók vagy más közhivatalok élére … b) Úgyszintén egész országunkban nem fogjuk megengedni, hogy a zsidókat és szaracénokat, vagyis izmaelitákat valamely állami tisztség élére állítsanak.

2. A zsidóknak jellel való megkülönböztetésérôl Úgyszintén: intézkedni fogunk, hogy a zsidók és szaracénok, vagyis izmaeliták ezután bizonyos jelekkel különböztessenek meg, és választassanak el a keresztényektôl.1 ........................................................................ 1

A szaracénok = izmaeliták = böszörmények

9. Az egyházi személyek teljes adómentességérôl Semmiféle adót és semmiféle kamarahasznát nem vetünk ki és nem szedünk be klerikusoktól és egyházi személyektôl, és azok kiváltságai ellen, ha ilyenekkel bírnak, szándékosan nem cselekszünk. Az 1267. évi törvény

A, C, F, G Mi B. [= Béla] Isten kegyelmébôl Magyarország királya és I. [= István] ugyanazon kegyelem által a magyarok ifjabb királya és erdélyi herceg és B. [= Béla], egész Szlavónia ifjabb hercege, tudtára adjuk mindazoknak, akik jelen levelünket megtekintik, hogy Magyarország összes nemesei, akiket királyi servienseknek mondanak, hozzánk járulván, tôlünk alázatosan és hódolattal azt kérték, hogy ôket Szent I. [= István] királytól megállapított és elnyert szabadságunkban megtartani kegyeskedjünk, hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságokkal ajándékozzuk meg ôket. Mivel úgy találtuk, kéréseik és követeléseik jogosak és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal2, s az ô hozzájárulásukkal azokat teljesítendôknek véltük. (…) ........................................................................ 2

A bárók (lat.: barones) az elôkelô nagybirtokosok (a korábbi „nobiles” – nemesek). Figyelemre méltó, hogy a volt serviensek, illetve képviselôik nem tanácskoznak együtt a fôpapokkal és a bárókkal

8. A székesfehérvári törvénynapokról Úgyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, közülünk valaki tartozzék Fehérvárra menni, és minden megyébôl két vagy három nemes tartozik megjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésrôl és jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt szolgáltassunk.

38


IV. László király úgynevezett kun törvényei:

TANULÓI

C, D

II. törvény 8. Határozottan kimondottuk, hogy a kunok urai és nemesei mindnyájan, kivétel nélkül kötelesek seregünkbe, amelynek mi személyesen állunk élére, eljönni éppúgy, mint a többi nemes királyi szerviensek, és ha valaki közülük ezt elhanyagolja, ugyanazt a büntetést szenvedje, s ugyanazt a bírságot fizesse, amely országunk más nemeit sújtja, akik hanyagság folytán nem jelennek meg. III. András törvényei Az 1290–91. évi törvény

C, D, F, G

9. A nemesek és az erdélyi szászok hadkötelezettségérôl a) Úgyszintén: ha valamely külföldi hatalom országunk megtámadására jönne, vagy az országnak valamely része, vagy tartománya a király vagy az ország iránti engedelmességbôl, vagy függésbôl magát kivonná, vagy valamely módon elszakadni akarna, országunk nemesei és azok az erdélyi szászok, akiknek birtokai vannak, és magukat nemesek módjára viselik, mellénk állni és minket segíteni tartoznak. b) De ha egy külsô ország elfoglalására akarnánk vonulni, nem tartoznak kivonulni, csak ha felségünktôl pénzt kapnak. c) Kinyilvánítván azt is, hogy országunk nemesei és az említett erdélyi szászok kedvük vagy akaratuk ellenére, az ország sem belsô, sem külsô ügyében és dolgaiban – nélkülünk és pénz nélkül – báróink egyikével sem tartoznak menni. 10. A nemesek és erdélyi szászok mentességérôl az adó és beszállásolás alól Úgyszintén e nemesektôl és az említett szászoktól, valamint ezek népeitôl semmiféle adót vagy borravalót, vagy megszállást nem fogunk igénybe venni, sem pedig kamaránk haszna ürügyével vagy valamely más címen nem fogunk tôlük semmit behajtani. 25. Az országgyûlésnek évente leendô megtartásáról Úgyszintén: minden évben egyszer országunk összes bárói és nemesei Székesfehérvárra [ország-] gyûlésre tartoznak menni [hogy ott?] az ország állapotáról [tárgyaljanak?] és megvizsgálják a bárok tetteit, miképpen járt el ki-ki közülük a saját tisztségében, és tartották meg az ország jogait, és ki-ki érdemei szerint jutalmát vagy mulasztásai és vétkei szerint büntetését a mi és tanácsosaink ítélete szerint még aznap elvegye. Az 1298. évi törvény

B, E, F, G

23. A király mellett állandóan mûködô tanács szervezésérôl és annak hatáskörérôl Úgyszintén elhatároztuk: a) hogy a király úr udvarát méltóságteljesebben irányítsák, és Magyarországot illendôbben kormányozzák, király urunk háromhónaponként váltakozva, két-két püspököt tartson maga mellett, éspedig a rendnek megfelelôen egyiket az esztergomi, másikat a kalocsai egyháznak alárendelt püspökök közül, s ugyanannyi, illetôleg valamennyi nemest – akiket most választottunk –, s ezeket a királyi kincstárból megfelelô fizetéssel lássa el.

TANULÓI


39

33. A másoknál szolgáló nemesek, serviensek védelmérôl a) Úgyszintén elrendeltük, hogy a nemesek szolgálhassanak, akiknek akarnak, önkéntes akaratukból. c) És ha efféle nemesek elnyomásáról a király úrnak tudomására jut, az ilyen elnyomókat üldözni tartozzék, hogy ôket méltó büntetéssel sújthassa. 69. A parasztokról és jobbágyokról A parasztok teljes költözési szabadságnak örvendjenek. Továbbá egy nemes bármelyik parasztja vagy jobbágya ha akarja, miután engedélyt kapott, és a szokásos igazságos terragiumot megfizette, ura birtokáról más nemes birtokára vagy máshová, ahová jónak látja, ott-tartózkodás végett minden javaival szabadon átköltözhet.

40


TANULÓI

3/3C

JOGI FORRÁSOK Az 1405. évi városi törvények

D, G

2. Milyen módon szabad az idegen kereskedôknek az országon belül posztót árulni Elrendeltük azonkívül, hogy idegen kereskedôknek bármely városban posztót levágni és rôfönkint eladni, sôt, egyszerre hat végnél kevesebbet eladni semmikor, még vasárnapokon se legyen szabad, ha ugyanazoknak a kereskedôknek van hat vagy ennél több darab posztójuk 1. § Ha pedig hatnál kevesebbjük van, álljon jogukban és szabadságukban azokat egészben eladni vagy elcserélni. 4. Hogy a polgárok, a hospesek és a városi népek fellebbezésének helyt kell adni Továbbá a polgároknak együttesen és egyenként, a hospeseknek és bármely városunk, valamint valamely nevezetesebb városhoz csatolt szabad község lakosságának szabadságában álljon bármely ítéletet, melyet bíráik és esküdt polgáraik hoztak, tárnokmesterünkhöz vagy annak a városnak a bíróságához fellebbezni, amelynek szabadságával az ilyen város vagy szabad község él.1 ........................................................................ 1

A hospestelepülések, kialakuló városok gyakran valamely más város, az úgynevezett anyaváros jogrendszerét vették át.

12. A szabad városoktól a tárnokmesterhez2 s innen, ha szükséges, a király személyes jelenléte elé kell fellebbezni Ezenfelül, ha azoknak a városoknak a polgárai, melyeket újonnan létesítettünk, és amelyeket más városok szabadságaival láttunk el, bíráik és esküdtjeik ítéletében és határozatában megnyugodni nem akarnának, megannyian ahhoz a városhoz, amelynek szabadságával élnek, vagy tárnokmesterünkhöz fellebbezhetnek. ........................................................................ 2

A tárnokmester a királyi udvartartás vezetôje és az uralkodó jövedelmeinek – köztük a városokból származóknak – a kezelôje lett. 1405-ben e törvénycikk valamennyi város fellebbezési fórumaként nevezi meg a tárnokmestert, s megalakul az úgynevezett tárnoki ítélôszék.

Zsigmond 1405. évi úgynevezett III. dekrétuma

E, G 10. Hogy a parasztok ügyeiben ítéletet elsôsorban a földesuraktól kell kérni Aztán megállapítjuk, hogy ha országlakosaink közül valakinek akármilyen rendû vagy rangú, a fôpapoknak, báróknak, nemeseknek vagy más rendû embereknek a jobbágyai vagy parasztjai ellen valami joga vagy keresete van vagy lesz, aziránt elôször és elsôsorban azoknak földesurai elôtt kell törvényesen föllépni. 1. § És ha e falusiak vagy parasztok urai az igazságszolgáltatást megtagadják, vagy annak eszközlésében késedelmeskednének, akkor hívja az ilyen földesurakat az igazságszolgáltatás megtagadása címén annak a megyének az ispánja vagy alispánja vagy szolgabírái elé törvényesen perbe, amelyben az igazságszolgáltatás megtagadása megtörtént.

TANULÓI


41

11. Hogy a királyi városok polgárait elsôsorban saját bíráik elé kell idézni Ugyancsak elrendeltük, hogy hasonlóképpen, ha bármely rangú és rendû országlakosunknak van vagy lesz a mi királyi polgáraink ellen valami keresete, ez iránt a maga rendjén és törvényesen a mi királyi bíráink és esküdt polgáraink elôtt lépjen föl, ott, ahol és amely helyen ama polgárainkat beperlik, vagy ama tisztek és bírák elôtt is, akiket felségünk e királyi városaink tisztségeinek és bíróságainak a kormányzásával megbízni jónak látta, akik is kötelesek lesznek azok részérôl törvényt és igazságot szolgáltatni. II. Ulászló 1495. évi II. dekrétuma

F 25. Az országgyûlésrôl vagy az országlakosok egybegyülekezésérôl. És miképpen kell mind a királynak, mind tanácsosainak és a többi bárónak meg másoknak az országgyûlésen viselkedniök Minthogy az országlakosok egybegyûlésérôl készült … cikkelyben nincs szó arról, s nem világlik ki belôle, hogy milyen módot és rendet kelljen tartani a királyi felség és a fôpap, báró urak és ôfelsége tanácsosai meg az országgyûlésre sereglô többi országlakosok között; 2 § (…) megtörténik, hogy az országgyûlés a saját és a többi országlakos nem csekély költségére hosszúra nyúlik, hogy a csekélyebb módú és szegény nemesek, magukat elunván, eltávozni vagy pedig haszontalanul és fölöslegesen költekezni, s ekként a költségekben szerfölött kimerülve, végre saját kárukkal hazatérni kénytelenek.3 ........................................................................ 3

A tárgyalások elhúzódásával az elôkelôk elérték, hogy a tömegesen megjelent köznemesség nagy része hazatért, s így az erôviszonyok a fôurak és a fôpapok javára változtak meg. Az idôtartam szabályozása így a köznemesi érdekeket védte.

II. Ulászló 1498. évi úgynevezett kisebb dekrétuma – III. dekrétum

F 1. A közönséges vagy országos gyûlést Rákos mezején minden harmadik évben meg kell tartani; és azok büntetése, kik az országgyûlésre el nem jönnek Hogy a királyi felség a most közvetlenül egymásután következô négy év tartama alatt az összes országlakos, tudniillik mind a fôpapok, mind a bárók és a többi nemesek és birtokos emberek részére évenkint hirdessen és tartson Szent György vértanú napján a Rákos mezején közönséges gyûlést. 1. § Az ilyen módon tartandó gyûlést pedig tizenöt nap alatt be kell fejezni. 2. § Ennek a négy évnek elteltével pedig, az ezután mindenkor következô jövô idôkben ezt a közönséges gyûlést minden harmadik évben kell az említett módon megtartani. 3. § Amely fôpap és báró úr vagy más országlakos pedig a gyûlés elsô napjára eljönni és tizenöt napon át ott maradni nem akarna, az olyat, ha fôpap vagy báró, nyolcszáz aranyforintot tevô kétszáz nehéz girával4, ha pedig elôkelô, középrendû vagy alacsonyabb helyzetû nemes, akkor négyszáz aranyforintot tevô száz girával sújtsák, melyeket a királyi felség elengedhetetlenül hajtson be. ........................................................................ 4

Nehéz gira = nehéz márka. Súlya esetenként változott.

II. Ulászló 1504. évi V. dekrétuma

F Mivel gyakran meg szokott történni, hogy az országlakosok az országgyûlésekrôl vagy közönséges egybegyülekezésükbôl, midôn ez zavarosan végzôdött, szétmennek, …

42


TANULÓI

4. § Azért ennek a veszélynek a megszüntetése és kiirtása végett mindenekfölött azt határozták: hogy ha az idôk folyamán az országot oly nehéz szükség és veszedelem fenyegeti, hogy másképpen nem lehetne segíteni, hanem csak ha a királyi felség a Rákosmezôre, tudniillik a szokásos helyre közönséges országgyûlést hirdetne, akkor ha azon a királyi felségnek az ország ilyen veszedelmének elhárítására és eltávoztatására valami segélyt vagy adót ajánlanának vagy szolgáltatnának, azt a fôpap és báró uraknak meg az ország többi nemeseinek közös egyetértésével kell megajánlani és szolgáltatni, és ennek a segélynek vagy adónak a fizetése alól senkinek sem szabad magát kivonni vagy azt magától elhárítani.

TANULÓI


43

3/4

ÉRTÉKELÔ LAP a) A saját csoport munkájának értékelése A csoport betûjele: ................................. 1. Ma ......................................................... tudta a legjobban kiemelni a forrásokból a szükséges információkat. 2. Ma ......................................................... figyelt a leginkább másokra. 3. Ma ......................................................... tudott a leghatásosabban érvelni álláspontunk kialakítása során. 4. Ma ......................................... volt a leghatékonyabb a társadalom táblai ábrázolása során. 5. Ma mindannyian jók voltunk .................................................................................................... 6. Legközelebb jobban kell ügyelnünk arra, hogy ...................................................................... b) A saját munka értékelése Név: ................................................................................................................................................... Szempontok Figyelmesen elolvastam a szöveget. Grafikusan is kiemeltem a kérdések, feladatok szempontjából fontos részleteket. Átgondoltam, hogyan építsem fel mondandómat, hogy csoporttársaim/párom a lehetô legjobban követni tudják. Figyelmesen meghallgattam a többieket/páromat. Rákérdeztem arra, amit nem értettem. Az új információkról jegyzeteket készítettem magamnak.

igen

részben

nem

SZKA_210_03. A fehérvári országlátó napok

Recommend Documents