NAPOK VESZPRÉM
2009
A XVIII. Gizella Napok rendezői: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Csermák Antal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Eötvös Károly Megyei Könyvtár Gizella Királyné Múzeum Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény Laczkó Dezső Múzeum MTA Veszprémi Területi Akadémiai Bizottsága Művészetek Háza Pannon Egyetem Veszprémi Érsekség Veszprém Megyei Közművelődési Intézet Veszprém Megyei Levéltár Veszprémi Művész Céh Cigány Kisebbségi Önkormányzat Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat Örmény Kisebbségi Önkormányzat
Főrendező: Városi Művelődési Központ és Könyvtár
A műsorfüzetet szerkesztette: Kiadja: Tipográfia: Nyomdai műveletek: Felelős vezető:
Dr Ács Anna főmuzeológus, Gizella-díjas Perlaki Claudia irodavezető Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Nautilus Multimédia Prospektus Nyomda Szentendrei Zoltán, Gizella-díjas
Bár 2009 nem kerek esztendő, az idei Gizella Napok rendezvénysorozatát mégis a kerek évfordulók jellemzik. Egyrészt idén ünnepeljük Veszprém város és Veszprém megye közös ezer évét, a megyeiség születésének 1000 éves évfordulóját, másrészt 950 évvel ezelőtt halt meg Boldog Gizella királyné, Szent István király felesége, aki hitünk és tudásunk szerint jegyajándékul kapta Veszprémet férjétől, és akinek emlékét a mai napig híven és nagy tisztelettel őrzi városunk. Nem véletlen tehát, hogy a műsorfüzetben is olvasható programok elsősorban és alapvetően e két dátumhoz kötődnek. Anélkül, hogy bármiféle fontossági sorrendet állítanék fel a programok között, engedjék meg nekem, hogy három kiemelkedően fontos eseményre hívjam fel a figyelmüket! Az első, városunk életében ünnepi esemény a Szent Korona fogadása lesz. Nemzeti ereklyénket a Szentháromság téri szentmisét követően a székesegyház altemplomában tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Államiság több mint ezeréves jelképe emlékeztet bennünket arra, hogy mit köszönhetünk államalapító királyunknak, és arra is, hogy mit köszönhet Európa a magyarság megtelepedésének ezen a tájon. Ma már talán sokan nem tudják, de a Szent István által létrehozott közigazgatási rendszer korának legkorszerűbb vívmánya volt, amit sok európai állam is átvett tőlünk. Mint ahogy az is a feledés homályába merült, hogy a római pápától kapott jelképek tették lehetővé azt, hogy a magyar király nem valamely másik uralkodó vazallusa, hanem szabad és független királya lehetett szabad, független, keresztény országának. Ezt nem árt tudni akkor, amikor a Szent Korona Veszprémbe érkezik! De magyarságunk, magyar önazonosságunk elmélyítését szolgálja az a program is, amelyet másodikként kívánok a figyelmükbe ajánlani. A Magyarságtudományi Konferenciát első ízben, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a Veszprémi Akadémiai Bizottság várbéli székházában. „A rendezvény célja ápolni és gazdagítani a magyar kulturális és tudományos élet kutatóinak, műhelyeinek jelenkori kapcsolatait, erősíteni a – határainkon innen és túl élő – magyarság azonosságtudatának formáit és tartalmait, válaszalternatívákat felmutatni az európai kultúrák globalizálódása, az amerikanizálódás és a technikai falanszterizáció korában.”- olvasható a rendezvényről szóló invitálóban.
KÖSZÖNTŐ
A Szent Korona Veszprémben
A harmadik programelem, amire felhívnám a figyelmüket, a szombat délutánt kitöltő hagyományőrző „várjáték”. Ezzel részben megújul, kibővül és új színt kap a korábbi évek kedvelt és megszokott jelmezes felvonulása. Nem csak keresztény kultúránk és hagyományaink, hanem honfoglaló eleink tudása, régi magyar szokásaink is részévé válnak az értékőrző és értékeket bemutató programoknak a színházkerti jurta tábortól a rovásíró hagyományon át a lovagkort idéző párviadalokig. A szombati műsorfolyamot pedig mintegy „megkoronázza”a Pozsgai Zsolt tollából született, erre az alkalomra írt misztériumjáték az este hat órakor kezdődő ünnepi főműsorunkban. Természetesen érdemes alaposan átnézni ezt a kis füzetet, hiszen egy sor olyan program szerepel még benne, amely méltán tart igényt az érdeklődők figyelmére. Reméljük, sokakkal együtt tapsolhatunk majd az idei Gizella-díjasoknak, és sokak örömére szolgál a Kormorán együttes veszprémi koncertje is, vagy épp a vasárnap délutáni kisebbségi műsor s a várva-várt, bábjátékkal, játszóházakkal, tánc – és zenei produkciókkal fűszerezett kirakodóvásár is. Végül nem maradt más tisztem, minthogy tanulságokkal, jókedvvel teli szórakozást, örömteli közös időtöltést kívánjak Önöknek, és azt, hogy hitükben és magyarságukban megerősödve térjenek majd haza a 2009. évi Gizella Napok eseményeiről!
Debreczenyi János
Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere
MÁJUS 7. CSÜTÖRTÖK 20.00 óra
Boldog Gizella királyné halálának 950. évfordulója alkalmából Közreműködők: a Gizella Női Kar és a Csermák Antal Zeneiskola hangszeres és énekes növendékei
7 CSÜTÖRTÖK
Gizella-napi hangverseny a Szent Mihály-Székesegyházban
MÁJUS 8. PÉNTEK 10.00-18.00
16.00 óra
35 éves a Veszprém Táncegyüttes jubileumi gálaműsor a Veszprémi Petőfi Színházban
„A kultúra, a tudomány és a nemzet helyzete a Kárpát-medencében”
17.00 óra
Akadémiai Bizottságának székházában
17.00 óra
magyarságtudományi konferencia az MTA Veszprémi Területi
14.00 óra
„Veszprém a világválság éveiben 1929-35”
a „Múltidéző” sorozat könyvbemutatója a Városháza Kossuth-termében A könyvet szerkesztette: Csiszár Miklós Bemutatja: Dr. Ács Anna Közreműködik: Kiss T. István
16.00 „Magyar Szentek és Boldogok”
a Gizella Királyné Múzeumban megemlékezés Gizella királyné halálának 950. évfordulójáról A kiállítást megnyitja: Dr. Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke
16.00 óra
„Angol kert” Deli Anett festőművész kiállítása a Dubniczay-ház Vár Galériájában Megnyitja: Marton Tamás
Zeneiskolai Zenekarok hangversenye a Csermák Antal Zeneiskolában
„Aranyalma” jótékony célú koncert a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona javára a Simonyi Zsigmond Általános Iskolában
Védnök: Debreczenyi János polgármester Köszöntőt mond: Czaun János alpolgármester
17.00 óra
„Tizenöt éves a veszprémi Zonta Club”
nemzetközi jubileumi emlékülés a Városháza Kossuth-termében Köszöntőt mond: Debreczenyi János polgármester
17.30
Kiállítás a Passaui Fotóklub alkotóinak munkáiból a VMK előcsarnokában
Megnyitja: Fenyvesi Ottó költő Köszöntőt mond: Clemens Damberger, passaui képviselő Porga Gyula, Veszprém alpolgármestere Közreműködik: Hajas Szilárd fuvolaművész Házigazda: Mátyus Károly, a Bakony Fotóklub vezetője
18.00 óra
A 2009. évi Csermák-díjak átadása a Csermák Antal Zeneiskolában
19.00 óra
A díjakat átadja: Debreczenyi János polgármester
35 éves a Veszprém Táncegyüttes jubileumi gálaműsor a Veszprémi Petőfi Színházban
8 PÉNTEK
MÁJUS 9. SZOMBAT „Boldog Gizella halálának 950. évfordulója” „Veszprém város és Veszprém megye közös ezer éve”
Kelemen Zsolt hagyományörző lovas, a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend, Szauerwein Tibor lovaskaszkadőr, Pintér Tibor színművész
15.30 óra
Felvonulás a Várba
9.15 óra
A Szent Korona fogadása az Óváros téren
Fogadja: Debreczenyi János polgármester és felesége, valamint Juliusz Janusz apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, Paskai László bíboros, Márfi Gyula veszprémi érsek és a Magyar Katolikus Püspökkar tagjai Felvonulás a várba
10.00 óra
Ünnepi szentmise és egyházmegyei zarándoklat a Szentháromság téren A Szent Korona a szentmisét követően a Szent Mihály-székesegyház altemplomában 16.00
óráig megtekinthető
Várjáték, hagyományőrző programok Családi program a Színházkertben
12.00-16.00 óráig 12.00 óra
Ismerkedés a jurta-táborral, lovaglás és íjászat
14.00 óra
Harci bemutató, lovagi torna,
párviadal Közreműködők: Kassai Lajos lovasíjász, a Vermes Törzs,
Középkori forgatag a Várban
A Tűztorony udvarán
16.00-18.00 óráig
zene és festészet Fellép: Alexander Horsch torokhang és dorombművész, Kanalas Éva sámándobos-népdalénekes, a Tűzmadár táltos dobkör Fehérholló vezetésével és Heffner Attila táltos-zenész „Múzsák Kertje” 12.00 órától Szabadtéri festészeti akció a Veszprémi Művész Céh és a zirci III.Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai és tanárai részvételével
A VárKertben Étkek és ínyencek udvara
Hagyományos ételek, vásári finomságok
A Megyei Közművelődési Intézet udvarán Rovásírás bemutató és tanítás Friedrich Klára és Szakács Gábor zenés műsora Történelmi játszóház 12.00 órától Szent István király és Boldog Gizella királyné korából
Kézműves-foglalkozások: Szent István érme és tarsolylemez készítés, táblás és ügyességi játékok Szent István korának szokásairól, hadviseléséről és művészetéről kicsiknek és nagyoknak
A Várszínpadon
A Dubniczay-ház udvarán Kézműves-bemutatók
ÜNNEPI FŐMŰSOR
foglalkozások felnőtteknek, gyerekeknek bőrözés, nemezelés, fafaragás
Köszöntőt mond: Debreczenyi János polgármester Ünnepi beszédet mond: Dr. Szendi József
Az iskolaudvaron
A 2008. évi Gizella-díjak átadása
Barantások harci bemutatója
A VEAB udvarán Ősi gyógymódok:
csontkovács és természetgyógyász jurta-rendelője
nyugalmazott érsek
„Sarolt beszélye fiának és menyének azok házassági esküvése előtt” misztériumjáték Heffner Attila zenéjére, Pozsgai Zsolt rendezésében Szereplők: Bajcsay Mária (Sarolt), Gula Péter (István) Dobra Mária (Gizella)
20.00 óra
a Kormorán Zenekar koncertje
Az Óváros téren
21.00 óra
Utcabál a Lucky Boys Shuffle Band együttessel Tartósan rossz idő esetén az ünnepi programok és koncertek helyszíne a Veszprém Aréna. A lovasprogramok elmaradnak.
9 SZOMBAT
MÁJUS
A diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend gyalogos bajvívása,
18.00 óra
MÁJUS 10. VASÁRNAP Kirakodóvásár az Óváros téren Zenés, táncos műsor és bábjáték a kisszínpadon
10.00-13.00 óráig Kisbakony Táncegyüttes
Művészeti vezető: Varga István és Vargáné Földházi Ildikó
Farkasbarkas és Rókakoma
Játszóházak, gyerekprogramok
10.00-18.00 óráig A Kabóca Bábszínház játszóháza az Óváros téri Korsós lány-szobornál Babaházikó pelenkázóval, kézműves-foglalkozások, szabadtéri játékok kicsiknek és nagyoknak
a Kabóca Bábszínház bábjátéka
Veszprém Táncegyüttes
Művészeti vezető: Molnár Gábor
Falkafolk Együttes
Balkáni népzene
15.00-17.00 óráig
Történelmi játszóház a Megyei Közművelődési Intézet udvarán
Kézműves-foglalkozások, játékok Szent István király és Boldog Gizella királyné korából
Veszprémi Fortuna Mazsorett és Tánccsoport, a Balatonfüredi Sellő Alapítvány Tánccsoportjai
13.30-15.30 óráig
Bonita Versenytáncklub
Fejtörők, ügyességi játékok nyereményekkel a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara szervezésében
Művészeti vezető: Klósz Rukk Henriett Művészeti vezető: Lunk Gabriella
Acro Dance SE
Egyesületi vezető: Tromlerné Rusz Rita
Térzene a Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekar előadásában Karnagy: Szuromi Miklós
Rossz idő esetén a program elmarad.
Pannon Családi Társasjáték a Kossuth utcán
A Várszínpadon
14.30 óra
Veszprémi Kisebbségi Önkormányzatok műsora Fellépők:
Halmai Zsuzsanna
Szerenád Zenekar
magyar nóták, csárdások zenekarvezető: Kalló Zoltán Henrik
Gurgen Ovszepján
a pozsonyi Operaház örmény származású magánénekese
Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület tánccsoportja magyarországi német táncok művészeti vezető: Heilingné Hauck Veronika
10 VASÁRNAP
lengyel dal hegedűn kísér: Halmai Veronika
Budapesti Szt. Kinga kórus
lengyel és magyar kórusművek a hazai németség dalai a dalkör vezetője: Fertig Erzsébet harmonikán kísér: Navratyl János
Roma Koktél Show
cigány nóták együttesvezető: Babai János Esőhelyszín: Városi Művelődési Központ (Veszprém, Dózsa Gy. út 2.)
Veszprémi Deutsch Club német nemzetiségi dalköre
Kísérő rendezvények : Május 1.
„Anno domini...” - Magyar szentek és templomok
11.00
Perlaki József üvegfestőművész kiállítása a Piarista templomban Megnyitja: Dvorszky Hedvig művészettörténész, a Katolikus Rádió munkatársa
Május 2.
„Szent Pál, a népek apostola” és „Megemlékezés Dr. Gutheil Jenőről”
11.00
kiállítás a Gizella Királyné Múzeumban Megnyitja: Dr. Szendi József, a Veszprémi Főegyházmegye ny. érseke
Május 4.
„Flórián Nap” a tűzoltók védőszentjének ünnepén
10.00
térzene az Óváros téren kiállitás és ünnepi műsor a Városházán
Május 5. 16.30
„Hetven percben a hetven éve történtekről” a sorozat záróeseménye a Dubniczay-házban 1938-39-ben, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából látványos felújítások, beruházások történtek Veszprémben, amelyek máig meghatározó látványosságai, emblémái városunknak. A rendezvénysorozat a 70 évvel ezelőtti ünnepre, munkákra emlékezik.
18.00
Száz éve ezen a napon született Radnóti Miklós magyar költő NAPLÓ-ját felolvassa: Hegyeshalmi László előadóművész Közreműködik: Barta János klarinétművész ifj. Hegyeshalmi László festőművész Bevezetőt mond: Kilián László író
Május 6. 16.00
„Civil Hangár” beszélgetés civilek és a helyi sajtó kapcsolatáról az Oliva étteremben Vendég: Péterné Rózsa Mária képviselő, társadalmi kapcsolatok tanácsnoka
KÍSÉRŐ RENDEZVÉNYEK
Május 6. 16.00
BERKENY: Veszprém városképek 1817-18-ból könyvbemutató a Laczkó Dezső Múzeumban
Bemutatja: Gopcsa Katalin művészettörténész
Május 7. 14.00
Okirat- és könyvbemutató a Veszprém Megyei Levéltárban A veszprémi káptalan 1635 és 1654 között vezetett hiteleshelyi restaurált jegyzőkönyve Bemutatja Tóbi Klára restaurátor „700 éves a közjegyzőség Magyarországon” tanulmánykötet Bemutatja: Neumann Tibor történész
Május 7-9.
XIV. Csermák Zenei Fesztivál
„Árpád-házi szentek” Somogyi Győző kiállítása a Piarista templomban Megnyitja: Dr. Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke
A rendezvényekre a belépés díjtalan.
Juhász Kitti rajza
Május 8. 16.00
Gondolatok a Magyar Szent Koronáról Nem vagyok történész, sose foglalkoztam tudományosan a Szent Koronával, sem az ún. Magyar Szent Korona-tannal, a Szent Korona mégis mindig közel állt a szívemhez. Gyermekkoromban számtalanszor elolvastam szüleim kis „Történelmi arcképcsarnok” c. könyvét s benne II. Szilveszter pápa szavait: „Én csak apostoli vagyok, de a ti királyotok valóban apostol.” Az egyházi hagyomány szerint az ezredforduló legnagyobb tudósának tartott pápa ezekkel a szavakkal adta át Asztrik apátnak a Szent István megkoronázására szánt koronát. Ezek a szavak éltek bennem akkor is, amikor 2000-ben részt vettem a franciaországi Aurillac-ban – ahol az első francia pápa szerzetesként nevelkedett – az ún. „Gerbert-napokon” (Gerbert volt a pápa szerzetesi neve). Azóta megtudtam, hogy a II. Szilveszter által adományozott korona nem azonos a jelenlegi Magyar Szent Koronával (talán még részleteiben sem), ennek ellenére a két ereklye közt az én tudatomban szoros kapcsolat van, miként egy tulajdonos és jogutódja vagy akár apa és fia közt. És ne feledjük: III. Ottó német-római császár (elhunyt 1002-ben) Gerbert apát tanítványa volt, és talán ennek is köszönhető, hogy a császár hozzájárult a keresztény magyar királyságnak, mint önálló (nem vazallus) országnak létrejöttéhez. A fentiekből jól látható, hogy a pápának és az általa képviselt katolikus egyháznak milyen nagy szerepe volt az önálló magyar állam megszületésében. A jelenlegi Szent Korona közös kincse a magyar keresztény egyházaknak és a magyar államnak: világi államfők megkoronázására szolgáló szakrális tárgy, amelyen megtalálható a teljes Szentháromság, a szent kereszt, Szűz Mária, két főangyal, nyolc apostol és négy szent vértanú – néhány, a készítők által a szentekhez méltónak tartott világi uralkodóval együtt. Ez a tény már önmagában is rávilágít arra, mennyire abszurdak az egyház és az állam teljes szétválasztására irányuló törekvések. Azt természetesen nekünk is tudnunk kell, hogy II. Szilveszter pá-
pával és III. Ottó császárral nem álmodozhatunk egy keresztény világbirodalom létrehozásáról. Annak meg egyenesen örülhetünk, hogy a püspököket és az egyéb rangosabb tisztségviselőket nem az államelnök vagy a miniszterelnök nevezi ki. Én nem csak egy iszlám, ortodox vagy protestáns államtól viszolygok, hanem egy katolikus államtól is. Ha például az állam szerepét teljesen átvenné a katolikus egyház, mi írnánk meg a büntető törvénykönyvet is és minden erkölcsi kihágást szigorú szankciókkal büntetnénk, az erkölcsöket akkor sem tudnánk tökéletessé tenni. Lehet, hogy megtelnének a templomok, kevesebb lenne a házasságtörés és az abortusz, de elvészne a szabadsággal, az önkéntesség elvével együtt az igazi szeretet, a keresztény nagykorúság és tulajdonképpen maga az erkölcs is. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell: a „laikus állam” eszménye legalább annyira torz és életképtelen, mint az iszlám vagy keresztény államé. Ez még akkor is így van, ha az egyházaktól különválasztott laikus, vagy „világnézetileg semleges” állam bálványistene előtt ma térden állva hódol a mi öreg Európánk, benne kis magyar hazánk is. Az, hogy egy francia polgármester magánemberként térdet hajt az Oltáriszentség előtt, keresztet vet és áldozik, polgármesteri minőségben azonban ezektől gondosan tartózkodik, egyenesen nevetséges. Az pedig, hogy én egy nagyalakú mellkereszttel nem léphetek be egy közhivatalba, vagy, hogy a pápát nem engedik be Róma laikus egyetemére, ez már több, mint bigottság: ez bizony a vallási türelmetlenség legsötétebb századait idézi. Én ha bemegyek egy templomba, magyar állampolgárságomat nem szoktam felfüggeszteni a templomajtóban, sem levetni a plébánián; ha viszont felkeresek egy önkormányzati hivatalt, nem vagyok hajlandó a hitemet (sőt érsek-mivoltomat sem) levetni a ruhatárban. A legtöbb ember egyszerre polgára egy államnak és tagja egy egyházi közösségnek. Ez érvényes a legtöbb államelnökre, illetve állami tisztségviselőre is. Az állam és az egyház szétválasztása már csak azért sem lehetséges, mert az élő embert nem lehet feldarabolni állampolgárra és valamely egyház tagjára.
Veszprém, 2009. április 7.
Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek
OLVASMÁNYOK fotó: Szelényi Károly
Ezenkívül az államnak és az egyháznak számtalan közös feladata van. Ezek közé tartozik például a közös kulturális értékek megőrzése és gyarapítása, a bűnözés megelőzése, az élet minden területén (így például a sportpályákon, munkahelyeken és szórakozóhelyeken is) szükséges jó erkölcsök megőrzése. Ugyancsak közös érdek a polgárok vallási igényeinek kielégítése. Tévedés azt gondolni, hogy ez kizárólag az egyházak feladata. A vallásgyakorlástól, az egyházi szolgálat minőségétől nagy mértékben függ a polgárok hangulata, életvitele, a legkülönbözőbb állampolgári kötelességek teljesítése. Vallás nélkül az élet elszürkül, az erkölcsök eldurvulnak, az állam helyzete belpolitikailag, sőt gazdaságilag is meggyengül. Amelyik állam közömbös polgárainak hitével és hitből fakadó erkölcseivel szemben, az előbb-utóbb közömbössé válik magukkal a polgárokkal szemben is. Kivonul az egyházak támogatásából, majd kivonul az oktatásügy, az egészségügy és a közbiztonság ügyének finanszírozásából is. Ezek után már csak azt nem érti a polgár: minek egyáltalán az állam, mire jó a kormány, a parlament és a többi közszolgálati intézmény, minek kell egyáltalán adót (sőt: mindig magasabb adót...) fizetni. Magyarországon ezek a kérdések napjainkban egyre aktuálisabbak. Az egyház körülbelül olyan szerepet tölt be a társadalomban, mint a só a húslevesben. Só nélkül íztelen a leves, egyház nélkül élhetetlen a társadalmi élet. Nem kell túlsózni az ételt, nem kell túladagolni az egyházi szolgálatot sem a társadalomban. De ahogy a só nem iktatható ki az ételből, ugyanúgy nem iktatható ki az egyház sem az államból. Az egyház jelenléte nélkül a halhatatlan lélekkel és egyedi tulajdonságokkal rendelkező ember előbb-utóbb „piaci értékké”, engedelmes „munkaerővé” és még engedelmesebb „fogyasztóvá” silányul. Nincs tehát más megoldás, mint az egyetlen és minden magyar polgár számára közös kincsnek, a Magyar Szent Koronának tiszteletéből és tanításából kiindulva, a kölcsönös tisztelet jegyében, újra megkeresni az optimális kapcsolatot: dialógust és együttműködést az egyház és az állam között.
A koronaőrök Veszprémben A Magyar Koronaőrök Egyesülete 1991-ben alakult vitéz Vitéz József vezetésével. Az egykori koronaőrök a rendszerváltást követő években és a Szent Korona Magyarországra történő hazahozatala nyomán elérkezettnek látták az időt egy koronaőrző szervezet, a koronaőrség újjáélesztéséhez, felállításához. Az akkoriban hazánkban állomásozó orosz csapatoktól és a politikai visszarendeződéstől tartva azonban az állami vezetők nem merték felvállalni a koronaőrség reguláris keretek között történő visszaállítását, de elvi támogatásuk mellett, egyesületi formában segítették annak létrejöttét. A világháború előtt katonaként szolgáló koronaőrök pénzt gyűjtöttek, felkutatták a régi szabásmintákat, és megvarratták az őrség díszegyenruháját. A hagyományoknak megfelelően díszőrséget álltak egyházi rendezvényeken, Úrnapi- és Szent Jobb Körmeneteken, majd a Nemzeti Múzeumban a Szent Korona mellett. Fegyelmezett és impozáns megjelenésüknek köszönhetően egyre több és több felkérést kaptak, így állami rendezvényeken való részvételre is. Ennek keretében, hagyományt teremtve, 1998-tól egyedüli civilként jelentek meg a Szent Koronát kisérve a honvéd, majd a rendőrtisztek- és tiszthelyettesek avatásán. A szervezet a katonai hagyományok felkutatásában, ezek publikálásában, konferenciák szervezésében teljesedik ki. A Szent Korona menekítésénél a koronaőrök becsülettel helyt álltak, akár az összes többi magyar katona, bárhova is sodorta őket a háború szele. A lezajlott eseményekre így emlékeztek: 1944. november 6-án a politikai és a háborús helyzet olyan bizonytalanná vált, hogy a koronaőrök döntést hoztak a veszélyben lévő Budai Vár elhagyására. A Szent Korona ideiglenes tárolási helyének Veszprémet találták a legalkalmasabbnak. A Vár tövében, a - mai Jókai utcában található - Nemzeti Bank aranykészlet tárolására szolgáló föld alatti páncéltermébe települtek át. Pajtás Ernő
ezredes, a koronaőrség parancsnoka, a koronaőrök kíséretében szállíttatta a Szent Koronát Veszprémbe. Egy hónap után, a körülmények kedvezőtlen alakulása miatt kénytelenek voltak továbbmenni. Kőszeg majd Velem elérése után el kellett hagyniuk az országot, végül a Szent Koronával amerikai hadifogságba estek. Pajtás ezredes választása azért esett Veszprémre, mert a város kiváló földrajzi, infrastrukturális és védelmi lehetőségekkel rendelkezett. Nem volt elhanyagolható szempont ugyanakkor az sem, hogy a beosztott koronaőri állomány a jutasi altiszti iskolából került ki, s így jelentős helyismerettel is rendelkezett. „Az altisztek mintha haza érkeztek volna Veszprémbe.” „Erős akarat minden akadályt legyőz – Erős akarat csak Erős hitből fakad.” – állt a jelmondat a jutasi iskola bejárata felett, amely mottó csontjukig beleívódott az ott tanuló katonákba - ötven esztendő elteltével, nyolcvan évesen is látni lehetett a járásukban és megalkuvást nem tűrő viselkedésükben. Utódukként, huszonévesen életre szóló, kikerülhetetlen példát adtak számunkra. Hennel Sándor A Magyar Koronaőrök Egyesületének alelnöke
Vitéz Vitéz József emlékére ajánlva
OLVASMÁNYOK
Veszprém város és Veszprém megye közös ezer éve Első királyunk uralkodásának korai éveiben egy olyan oklevelet bocsátott ki, amelyben négy várat: Veszprém, Fehérvár, Kolon (Zalavár közelében) és Visegrád várát és ezeknek megyéit a veszprémi Szt. Mihály–székesegyház alá rendeli. Továbbá a veszprémi Szt. Mihály – egyháznak adományozza a Veszprém megyében fekvő Kér (Hajmáskér) falut, a Fejér megyei Ősi falut (amely később aztán Veszprém megyei), egy másik Kér falut (ma: Sárszentmihály), Berény (nem tudjuk azonosítani) és Füle falvakat, a Kolon (azaz Zala) megyében fekvő Marcalfőt (Sümeg körül) és a Visegrád megyei Szentendrét. Az oklevél tehát a már létező veszprémi püspökség joghatósági területének kijelöléséről és a püspökség birtokokkal történő megadományozásáról szóló adománylevél volt. Korát és jelentőségét tekintve, hagyományosan alapítólevélnek is tekinthető, bár ez nem pontos megállapítás. Ahogyan Gutheil Jenő kifejti: az uralkodó egyetlen szóval sem említi, hogy ő alapította ezt a püspökséget. Tudnunk kell még azt is, hogy városunk nevének első ismert említése is éppen ebből az oklevélből való, maga a hely, a település azonban annál régibb. Szent István eredeti oklevele – az utókor legnagyobb sajnálatára – nem maradt fenn. „Korabeli hírek” szerint Veszprém 1276-os ostromakor és a székesegyház kifosztásakor ellopták, de kalandos úton megkerült, később megint nyoma veszett, Gutheil szerint, az 1380-as tűzvészben. A középkorban és az újkorban is gyakorlat volt a fontos okleveleket a királlyal vagy valamelyik hiteleshellyel átíratni és jogilag is így megerősíteni. A magyar történelem nagyon sok becses forrása hasonló módon, áttételesen, átiratokban maradt az utókorra. Ez a Szt. István – féle adománylevéllel is megtörtént, méghozzá többször, illetve többszörösen. Végül is így maradt fenn az eredeti oklevélnek a szövege, egy 1257- re keltezett, de alighanem 1289 - 1311 körül alkotott átiratban, mely legalább a negyedik átirat volt addig. Ez az oklevél máig fennmaradt, a Veszprémi Érseki Levéltár őrzi. Az átirat szerint az eredeti oklevél keltezése: 1009. Ez a mostani millennium alapja. A történettudomány megállapítása szerint lehetséges ugyan, hogy az eredeti oklevél nem 1009-es, hanem 1002-es keltezésű volt, ez azonban mit sem von le az oklevél tartalmi hitelességéből és a jubileum jogos mivoltából. Somfai Balázs
OLVASMÁNYOK Szent István király oklevelének 13. századi átirata a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban
A Gizella-kápolna alapításának mondája Mikor a pogányok Veszprémre rontottak, csak Gizella királyné volt odahaza. Az ura, Szent István király kinn járt az országban, sereget gyűjteni. De mikor neszét vette a bajnak, sereg nélkül is otthon termett. A várba persze a város laposa felől már nem lehetett bejutni, mert az ellenség minden járt utat elállt. Került hát Szent István a meredek szirtek felé. Tudta, hogy a felesége itt egy kepesztetőn (kapaszkodón) szokta az ebédvizet a völgyből meghordatni. Csakhogy annyi ideje se volt már, hogy a lováról leszálljon: a pogányok észrevették és megrohanták. A felesége a nagytemplomba éppen érte imádkozott. Mikor a riadalomra kifutott, Szent István már nekiugratott a sziklának. Mivel a megrémült királyné sietségében a fényes feszületet is magával hozta, ezzel kezdett integetni, hogy az ura a lovát merre fordítsa. Így a meredek gyalogjárót szerencsésen megtalálta ugyan, de a pogányok mégis utolérték volna, ha közben el nem hányja palástját, kardját, erszényét, aranyláncát. Míg aztán a pogányok a drágaságain marakodtak, meg míg a lova aranypatkóját a sziklából feszegették, Szent István szerencsésen fölért a feleségéhez. Ennek hírére a pogányok annyira megrémültek, hogy maguktól elkotródtak. Oda, ahonnan Gizella királyné a kereszttel integetett, Szent István még aznap kápolnát építtetett. A kis kápolna megmaradt egészen mostanáig, meg-meg az a nyom is látható, amelyből üldözői annak idején az aranypatkót kifeszegették. Pintér Dénes gyűjtése Magyar Népköltési Gyűjtemény Bp. 1906.
Várjáték, hagyományőrző program
Pozsgai Zsolt és Heffner Attila első közös munkája 1996-ban a Barbárok Rockopera volt. Ezt az apokaliptikus Jelenések Könyve Rockoratórium követte. Most, Veszprém város felkérésére megírt és koreografált hagyományőrző játékukkal, egy különleges, egész délutános időutazásra hívják az érdeklődőket. Mintegy ezer évvel korábbi időbe röpítenek, arra az ünnepi napra, amikor a még kamasz éveiben járó Gizella királyné, lovagjai és udvarhölgyei kíséretében megérkezik a Királynék Városába, ismerkedik új hazája népével és kultúrájával, elfoglalja jövendő lakhelyét, a veszprémi várat. A játék déli 12 órakor a Színházkertben veszi kezdetét. A jurta tábor és lovagi torna helyszínén már gyülekeznek a házasságot és a német vitézek beáramlását is vegyes érzelemmel fogadó magyar nemzetségfők, lovagok. Egyesek tiszteletüket kívánják tenni Vajk - István és Gizella előtt, míg mások inkább megvívni kívánnak a bajor testőrség hírhedt lovagjaival. A Lovagi Torna kezdetéig a táborba érkezők megtekinthetik a korhűn berendezett jurtákat, kipróbálhatják a barantás fegyvereket és viseleteket, gyerekek és felnőttek lovagolhatnak, íjászkodhatnak is. 14 órától az időutazás valósághűségéről a mai magyar hagyományőrzés legkiválóbbjai gondoskodnak. Kassai Lajos lovasíjász Sárkánytánc c. világszáma mellett a felvidéki VERMES Törzs és Kelemen Zsolt harcművész lovasíjász produkcióját is megtekinthetjük. A régió barantásai, íjászai, hagyományőrzői is közreműködnek több tucatnyian – magyar oldalról, a bajor- német udvartartást pedig a Diósgyőri Aranysarkanytyús Lovagrend udvarhölgyei és lovagjai alakítják, de a székesfehérvári Szauerwein Tibor harcművész-óriás páncélos-lovas produkciójával is színre lépnek. Izgalmas, zenés, korhű viseletben bemutatott, cselekményben és meglepetésben bővelkedő, eredeti lovas-showt láthatunk mint-
írás talán legkiválóbb tudói, Friedrich Klára és Szakács Gábor zenés rovásírás-tanító műsorával ízelítőt kaphatunk a rovásírás tudományából is. A Vár utca végén, az ünnepi zajtól távolabb, az udvaron felállított sátrakban hat különleges képességű gyógyító, és egy kiváló csontkovács várja az érdeklődőket természetgyógyászati tanácsadással, kezeléssel, diagnosztizálással. Aki pedig e sokmindent kipróbálva és megtekintve megéhezik, korabeli ételeket kóstolhat a Várkert Fogadó udvarán. Az intenzív két órás programmal azonban még nem ér véget a nap! A Szentháromság téri színpadon, a Gizella Napok 18 órakor kezdődő ünnepi műsorának végén, egyben a hagyományőrző program méltó zárásaként Heffner Attila zenéjére, Pozsgai Zsolt rendezésében egy különleges misztériumjátékot tekinthetünk meg: Sarolt beszélye fiának és menyének azok házassági esküvése előtt (részletek az Arvisura rovásírásos meséiből). Közreműködők: Bajcsay Mária (Sarolt), Gula Péter (Vajk-István), Dobra Mária (Gizella), a nap sámándobosai, zenészei, énekesei, előadói és a teljes udvartartás. Heffner Attila
OLVASMÁNYOK
egy másfél órában. A színházkerti viadalt és lovasbemutatót - lóról - vezényli és kommentálja Pintér Tibor színművész, a Lovas Színház vezetője. A torna zárultával az időutazás a várban folytatódik. 16 órakor Gizella és István kíséretében, dobszóra, de most már lovak nélkül, mindannyian felvonulunk a várba, ahol számtalan különleges zenei produkció, harci bemutató, gyermekműsor, kézművesek, korhű gyógyítók, rovók, tudók várnak a királyi párra és valamennyiünkre a különböző várudvari helyszíneken. Hagyományőrzőink színe-java megmutatja magát és ősi kultúránkat az új királynőnek. A Tűztorony alatti kis színpadon koncertet ad Alexander Horsch torokhang és dorombművész, Kanalas Éva sámándobos-népdalénekes, a Tűzmadár Táltos Dobkör, Fehérholló vezetésével, valamint Heffner Attila táltos-zenész is. Párhuzamosan az Aranysarkantyúsok gyalogos lovagkori produkcióját, a barantások harci bemutatóját is megnézhetjük a különböző várbéli teraszokon, udvarokon, ahol a gyerekek történelmi labirintus játékban vehetnek részt és megvívhatnak a német óriás-lovagokkal is. A kapualjakban, az utcákon ügyes kezű mesterek, helyi kézművesek tanítanak saját mesterségükre, s a rovás-
Sarolt beszélye fiának és menyének Az erre az alkalomra született színpadi játékban a zene és ének ölelésében Sarolt fejedelemasszony, István anyja megáldja az esküvő előtt álló párt, és útravalóul ellátja fiát a Hun és Magyar Törzsszövetség krónikájának számító Arvisura könyveiből való intelmekkel és ismeretekkel. A világ keletkezéséről, Kürt vezér mondájáról, a medvetor fontosságáról beszél neki, hogy István ne felejtse el soha, semmilyen kereszt alatt, hogy hova tartozik. Ez egyben Gizella beavatása is férje népének őstörténetébe. A szövegek és mondák részletei a magyar őstörténet alapkönyvéből, az Arvisurából származnak. Pozsgai Zsolt „Amikor a világ még meg sem volt, a mennyekben már ott trónolt Numi Tórem, az Isten-öreg, a legfelsőbb Égi Atya. Nem született égi lánytól, sem a magas fenyőfától, hiszen ő mindenkor megvolt, kipattant egy nagy Szikrából! Ő mindenkor megvolt és meglesz az idők végezetéig, aki aranysugarú napjával az évszakokat megnyitja. Ha nappalt hoz, akkor megvilágosodik. Ha éjjelt hoz, akkor besötétedik. Ha szelet fúj, Ata-Isisnek, az ősistennek a szitáján, akkor eső lesz, havazik. Ha kell, akkor jeget fagyaszt az ősvízben és a kősziklák tetején. Ha jár az égi Teremburán, akkor megdörög a felső ég. Ha megharagszik, az ő nyila és hasító mennyköve sújt a földre, és a turujsas szárnyazott nyila hét ölnyire hatol az erdők alá, hogy azok megremegnek belé. Hozzá száll a füst, a mennyekbe törekvő minden hang. Feléje iparkodik a hegyóriás, és egyetlen szavával megteremtette ezt a gyönyörűséges világot. A mindenség fölött szétterül Numi-Tórem óriás sátorlepedője, annak hetedik egében lakik az összes Égi Családjával együtt. Legalsó a Kék Sátorég, amely aranytűvel jó erősen meg lett varrva. Ezeken a kis lyukakon világít át éjjel az aranyég sátorának fénye az égi-kék mezőn, mint ezernyi gyémánt ablak, az Isten-öreg aranyvirága, a megszámlálhatatlan csillag.”
A kultúra, a tudomány és a nemzet helyzete a Kárpát-medencében Hagyományteremtő szándékkal szeretnénk gazdagítani a veszprémi Gizella Napok kulturális és tudományos programjait. Ezért indítjuk útjára 2009-től a kétévente megrendezésre kerülő magyarságtudományi konferencia-sorozatot, s a páratlan években közzé tesszük az elhangzott előadások szerkesztett változatait, önálló tanulmánykötetben. A rendezvény célja: ápolni és gazdagítani a magyar kulturális és tudományos élet kutatóinak, műhelyeinek jelenkori kapcsolatait, erősíteni a – határainkon innen és túl élő – magyarság azonosságtudatának formáit és tartalmait, válaszalternatívákat felmutatni az európai kultúrák globalizálódása, az amerikanizálódás és a technikai falanszterizáció korában. Vajon miért is fontos nekünk Veszprémben mostanság a magyarság sorskérdéseivel foglalkozni? Veszprém városa a magyarság történetében több mint ezer esztendős múlttal rendelkezik, s az Árpád-kortól kezdődően mélyen beleivódott a helyi közösség azonosságtudatába a Gizella-kultusz, amely a rendszerváltás utáni időszaktól ismét élő hagyomány. Mindehhez természetes módon hozzátartozik a magyarság – határainkon inneni- és túli – létének, sorsának kérdése. A XX. század nagy felelősséggel író és cselekvő tudósa Bibó István, akinek a magyarság sorsával kapcsolatos gondolatai napjainkban is érvényesek: „A magyarságtudomány olyan tudományszak, olyan tudománycsoport, melyet igen nehéz nemzetközi értelmű idegen szóval visszaadni. Többet, mélyebbet sejtet, és kevesebbet, szűkebbet foglal magában, mint a magyar vonatkozásoknak többé-kevésbé minden tudományszakban objektív, tudományos módon érvényesíthető szempontját. Inkább meghatározott, szorosabban a magyar nemzethez kötött tudományokat, tudományos részterületeket és tudományos problémákat szoktunk magyarságtudomány név alatt összefoglalni: magyar nyelvtudo-
35 éves a Veszprém Táncegyüttes Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a Veszprém Táncegyüttes. Ebből az alkalomból két előadást tartanak május 8-án 16 és 19 órakor a Petőfi Színházban. A bemutató hagyományosan a Gizella Napok rendezvénysorozatba illeszkedik, a hivatalos megnyitó előestéjének kiemelkedő programja. A Veszprém Táncegyüttes fennállásának 35 éve alatt több mint 1500 alkalommal lépett közönség elé műsorával. Ebből 106 hazai településen, külföldön pedig 32 ország 140 váro sában zajlott. Fellépett az együttes Kanadában, Tajvanon, Izraelben, Egyiptomban, Európa legtöbb országában Portugáliától Svédországig, Máltától Angliáig. Több nemzetközi díjat nyert: 2004-ben a lengyelországi Zakopane-ban kategória győztes lett. A következő évben Litvániában elnyerte a fesztivál fődíját. 2007-ben Palma de Mallorcán tánc kategóriában első díjat nyert 36 ország versenyében. Állandó zenekaruk szintén díjat nyert Zakopanéban és Litvániában. Három Gizella-díj, egy Pro Urbe-díj és egy Pro Comitatu-díj fémjelzi útjukat. A kilencvenes évek közepétől Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt művészeti együttese. Balatonföldvári, szekszárdi, körmendi fesztiválokon kapott különböző elismeréseket az együttes. Ötvennégy koreográfus 120 koreográfiát készített az elmúlt évtizedek alatt, melyekben ötvennégy zenész közreműködött. Művészeti vezetőként dolgozott Szeitl Éva, Pádár Géza, Hortobágyi István, Kovács József. Jelenleg az együttest Molnár Gábor irányítja. Öt éve a Barátok Zenekar muzsikál. Az együttest a Veszprém Táncegyüttesért Alapítvány működteti.Kiemelt támogatója Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Kovács József
OLVASMÁNYOK
mányt, néprajzot, folklórt, magyar történettudományt, művelődéstörténetet és irodalomtudományt, a magyar népi jelleggel, a magyar lelki alkattal való foglalkozást, s mindezt úgy, hogy különös hangsúly és jelentőség kerül a magyar népre, értve ezen mindenekelőtt a magyar parasztságot. Mindezek magukban még mindig az objektív érvényesség igényével felvethető és többé-kevésbé megválaszolható problémák. A magyarságtudomány összetartó alapkérdését azonban nem ebben az objektív érvényességben szokták látni, hanem abban a kifejezetten vagy hallgatólagosan feltételezett jelentőségben, mellyel e kutatások az ország, a nemzet, a magyarság életének, történeti alakulásának a szempontjából bírnak. Ezt fejezték ki úgy, hogy a magyarságtudomány sorstudomány. Nem kétséges, hogy vannak tudományos kérdések, melyeknek tisztázása közösségek sorsának alakulására és alakítására kihat. Ezek azonban főleg társadalomtudományi kérdések, nem pedig a nemzeti jelleg kérdései. Minden sorskérdésnek, minden politikai kérdésnek van tudományos aspektusa is és viszont. Jól megragadni azonban csak akkor lehet ezt a kölcsönös viszonyt, ha világosan megszabjuk a sors és a tudomány egymáshoz való viszonyát. Fel kell tehát vetnünk azt a kérdést, hogy eléggé tiszta és végiggondolt-e a magyarságtudomány vagy a magyarságtudományok fokozott nemzeti jelentőségét valló előfeltevés.” Ez a bibói program 2009 májusában ismét és különlegesen aktuális. A nemzeti sorsunkat ért negatív jelenségek; a gazdasági, a politikai és az erkölcsi válságok igencsak megviselik – határainkon innen és túl – a közösségeinket. Ezért is bízunk abban, hogy a konferencián elhangzó közel 60 tudományos előadás eredményei közelebb visznek bennünket közös nemzeti sorsunk jobbításához. Garaczi Imre
BERKENY János Sámuel: Veszprém városképek 1817-18-ból
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében sok érdekes városkép ábrázolás van. Ezek közül kiemelkedik az a három tollrajz, amelyet Berkeny János Sámuel (1765–1822) ismert térképrajzoló, három különböző pontból készített Veszprémről. Ezekből a Berkeny-városképekből készült most el egy zsebkönyv méretű könyvecske, amely bemutatja a három városkép reprodukcióját, pausz-betéten jelezve az egyes nevezetes veszprémi épületeket. A Berkeny-rajzok mellett mindegyik képből fekete-fehér kiemelt nagyításokban egyes részletek láthatók az ábrázolásokból: egyrészt jellegzetes veszprémi házak, másrészt kedves zsánerképek, amelyek a kort is érzékeltetik. Az egyedi, kifejezetten veszprémi jelentőségű különleges kiadvány színes címlappal és színes betétekkel lehet kedves ajándék, vagy gyerekeknek kifestő könyv.
Gopcsa Katalin
A napokban elhagyja a sajtót Veszprém város több ezer idegenforgalmi levelezőlapja, amelynek az a célja, hogy a veszprémiek levelezésükben minél gyakrabban használják. A levelezőlap ugyanis szép fényképfelvételt közöl a városról, néhány szóval felhívja a címzett figyelmét Veszprém idegenforgalmi értékeire, a kirándulás és itt nyaralás előnyeire is. A hatóság arra kéri Veszprém város lakosait, hívják ismerőseiket Veszprémbe kirándulni és nyaralni. Akik pedig hívásukra idejönnek, azokat kérjék meg, hogy hozzák el az idegenforgalmi levelezőlapot is, mutassák be azt az Idegenforgalmi Irodánál, ahol a feladó nevét tartalmazó szelvényt levágják és megőrzik. Azok részére, akik legtöbb idegent hívtak Veszprémbe, akiknek tehát legtöbb szelvényük lesz, a város két értékes jutalmat ad. Az I. díj nyertese 50 P, a másodiké 30 P értékű árut vásárolhat bármelyik veszprémi iparosnál vagy kereskedőnél s a város ezt az 50, illetve 30 P-ős számlát helyette kifizeti. Fel tehát a nagy versenyre! A levelezőlap ára csak négy fillér lesz és minden könyvkereskedésben, trafikban kapható. Veszprémvármegye, 1933. április 2.
(részlet a „Veszprém a világválság éveiben 1919–35” című kötetből)
OLVASMÁNYOK
Veszprém város díjat ad propaganda-levelezőlapjai két leglelkesebb terjesztőjének
Radnóti Miklós 1909–1944 A szobám falán három „családi kép” van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik „nem bennfentes” látogatóm, de Aranyról is sokan kérdezik: a nagybátyád? Vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők... Radnóti Miklós levele, 1942 májusa (részlet)
Kazinczy Ferenc 1759–1831 A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek, s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője. /…/ A mi nyelvünk anya, leány s ismert rokon nélkül úgy áll a több nyelvek között, mint a főnix az ég madarainak számában; s emiatt, s azért is, hogy minden új nyelvek közt maga ez zengheti el egész tisztaságában a görög és a római lant mennyei zengzeteit, valamint azért, hogy ez a görög nyelv bájait, a rómainak méltóságát, az olasznak hevét, a franciának könnyűségét, az angolnak és németnek erejét igen nagy mértékben már most is utolérheti, méltó, hogy ha bennünket a halhatatlanok végzése valaha egy idegen győző járma alá hajtana is, azt ez a győző, ha nem barbarus, védelembe vegye, fenntartsa, virágzásra juttassa, s mi ezt a nyelvet szeretni tartoznánk, ha ily szép és a maga nemében egyetlen nem volna is, mert a mienk. Vizsgáljuk, mely szerek által gyarapodhatik: elmélkedjünk, tanuljunk, s tekintsük, mit csináltak mások, s mi használ nékünk. A maradék tanúja lesz tetteinknek; rettegjük ítéletét. Kazinczy Ferenc: Orthológus és Neológus nálunk és más nemzeteknél 1819.
Gizella-díjasok 1992
Géczi János író, költő, szerkesztő, biológus Ircsik József (1932–1986) festőművész Márton Antal (1919–1995) kanonok, múzeumszervező Dr. Palágyi Sylvia régész
1993
Hegyeshalmi László színházigazgató, galériatulajdonos Dr. Körmendy József (1911–2005) püspöki levéltár-igazgató Dr. Lackovits Emőke néprajzkutató, muzeológus Veress D. Csaba történész
1994
Kovács József koreográfus, művészeti vezető Szőllősi Mihály (1912–1996) apát-kanonok Zágon Sándor (1915–2001) vasúti főtiszt, néptáncoktató
1995
Dr. Gáty istván főorvos Kováts Péter tanár, hegedűművész Ruttkay Gyula építész Tímár Vera főmunkatárs, a finn kapcsolatok szervezője
1996
Liszt Ferenc Kórustársaság Pintér Tibor (1927–1999) népművelő, előadóművész Tősér Gábor(1932–1988) a Petőfi Színház osztályvezetője Veress B. Zsuzsanna népművelő, köztisztviselő
1997
Dr. Balassa László építészmérnök, a város műemlékeinek védője Dr. Prasznovszky Mihály irodalomtörténész A Gizella c. rockopera alkotói: Kovács Attila zeneszerző Asztalos István szövegíró Vándorfi László rendező
Bojtor Károly (1933-1999) festőművész Hermann Kruse a bottropi testvérvárosi egyesület elnöke Spányik Éva színművész
1999
Somody Zsuzsa a Veszprém Televízió szerkesztője Szelényi Károly fotóművész Szentendrei Zoltán a Prospektus Nyomda ügyvezető igazgatója Veszprém Táncegyüttes
2000
Molnár Jánosné tanár, helytörténész Nagy Károly népművelő Dr. Kiszelyné Czibik Tünde táncpedagógus Dr. Geiszt Jakabné múzeumi népművelő
2001
Gyulaváriné Lovassy Klára a Magyar Építőipari Múzeum igazgatója Tóth Mária a Lovassy László Gimnázium kórusainak vezetője Háli József sportvezető
2002
2004
Csóka Karola a Gizella Királyné Múzeum igazgatója Perlaki Róbert a Veszprémi Petőfi Színház szcenikai vezetője Szegedi László a Veszprém Televízió ügyvezető főszerkesztője
Kormos Ernő a Balaton Bútorgyár igazgatósági elnöke Kun László a VEDAC ügyvezető igazgatója Dr. Bodor Endre ny. tanszékvezető egyetemi tanár
2005
2003
2006
Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár Horváth Éva újságíró Sz. Csordás Éva előadóművész Kungl József megyei sportfőorvos
Dr. Ács Anna főmuzeológus Bándi László helytörténész Erdélyi Ágnes karvezető Dr. Sokoray Béla ny. főállatorvos Mészáros Gyula okleveles erdőmérnők Zalavári István okleveles építőmérnök Villa Medici Szálloda és Étterem
2007
Balogh Elemér író Fuják József erdőmérnök, ny. bankigazgató Veszprém Város Vegyeskara
2008
Somfai Balázs középiskolai tanár, levéltáros Dr. Tóth Dezső okleveles könyvtáros, tanár, helytörténeti kutató Uglik László a Veszprém Táncegyüttes táncosa
OLVASMÁNYOK
1998
