SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 8

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 8

Budapest

1981

MAGYAR SZÍNHÁZI

INTÉZET

!

1

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 8

Sorozatszerkesztő Főidényi F . László

ISSN

A kiadásért f e l e l

0133-9907

a Magyar Szinházi Intézet

igazgatója

Felelős szerkesztő: Főidényi F . László Készült a Magyar Szinházi Intézet sokszorositó üzemében /Budapest, 162

I . , K r i s z t i n a k r t . 57./ 2 0 0 példányban,

A/4-es o l d a l

terjedelemben

Felelős vezető: Kardos G y u l a gazdasági

igazgató

TARTALOM DR. RÉTHI SAROLTA: C s i k y G e r g e l y : A proletárok /Kisárlet a z ősbemutató rekonstrukciójára/ DR. RÉTHI SAROLTA : Jászai

5

"Elektra"-alakítása

/Rekonstrukció ás hatásvizsgálat

75

DR. RÉTHI SAROLTA: C s i k y G e r g e l y : A proletárok Ősbemutató: Nemzeti Színház. 1880. január 2 3 . /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

J

BEVEZETŐ Egy néhány óv vagy egy-két évtized előtti szinházi bemu­ tatót r e l a t i v e könnyebb rekonstruálni; r e n d s z e r i n t

rendelke­

zésre áll a k o r a b e l i sajtó elég bőséges k r i t i k a a n y a g a , előze­ t e s e k , interjúk és hasonlók; a kritikák kitérnek a d a r a b o n és a szinészek játékán kivül a rendezésre, a díszletekre, a

jel­

mezekre, - a d o t t e s e t b e n a zenére és a koreográfiára i s ,

-

és többnyire fotóanyag i s felkutatható. De egy éppen száz évvel ezelőtti bemutatót b i z o n y p r o b l e m a t i k u s a b b rekonstruálni- Maga a forrásanyag

sokkal

felkuta­

tása és feldolgozása elég k e s e r v e s , s ami meg i s j e l e n t ,

kb.

90-95 % - b a n magáról a darabról, s 5-10 %-ban a színészekről szól. A rendezésről - mely de f a c t o létezett ugyan,

a

azo^ n

de i u r e még a f o g a l m a t sem e m i i t i k s e h o l - sző sem e s i k , a díszletekről és jelmezekről i s c s a k elvétve, egy-egy

és

kriti­

kában, egy-egy mondat. Színpadkép nem maradt f e n n , m a k e t t r e ­ konstrukció nem készült, fotókat, i l l .

d a g u e r r o t y p e k e t úgy

látszik, a k k o r nem készítettek még, legalábbis színházi elő­ adásokról nem /mint ahogy t i z évvel később már i g e n / , - szem­ tanúk h o l vannak már? - s i g e n nagy probléma a z i s ,

hogy a

k o r a b e l i sajtó töméntelen kötetét végignézve, a z ember rájön, m i l y e n másképp g o n d o l k o z t a k a z a k k o r i emberek, m i l y e n mást értettek fogalmak a l a t t , m i n t mi, és egyáltalán, mennyire

nem

v o l t ügyszólván semmi köze a z a k k o r i életnek - és kultúráiétnek - a maihozís hogy 10 év a l a t t ,

1890-ig i s milyen sokat

változott mindez. /Ami a Jászai-féle Elektra-bemutató forrás­ munkái feldolgozásakor tünt

ki./

Hogy v a l a h o n n a n és v a l a h o g y a n mégiscsak megközelíthessük kitűzött célunkat és megértsük a z t , hogy miért s z i n t e bomba-

ként robbant be C s i k y

G e r g e l y A proletárok cimü müve a magyar

kultúréletbe, miért e g y e z e t t meg minden k r i t i k u s , néző és szinházelméleti szakember abban, hogy ez az e l s ő magyar tár­ s a d a l m i dráma, és hogy v a l a m i fogalmunk mégiscsak

lehessen,

m i l y e n l e h e t e t t a z előadás, - próbáljuk meg egy k i c s i t f o g l a l n i , m i t értett az a k k o r i

k o r , az a k k o r i

össze­

ember témánk

három fő komponensén: a N e m z e t i Színházon s ahhoz kapcsolód­ va a magyar drámairodalmon; C s i k y

G e r g e l y e n ; a proletárok

fogalmán?

A NEMZETI SZÍNHÁZ ES A MAGYAR 1870

DRÁMAIRODALOM

KÖRÜL

Az 1 8 7 0 - e s évek végéig, éppúgy, mint ma, a N e m z e t i Szinház elsőrendű f e l a d a t a az l e t t v o l n a , hogy e r e d e t i magyar müveket állítson a közönség elé.Igenám, csakhogy m i l y e n e k v o l t a k

ezek

az e r e d e t i magyar müvek? Lássunk erről néhány k o r a b e l i v é l e ­ ményt. B - y jelzéssel Beöthy Z s o l t e z t Írja a F e s t i Napló 1880.

január 25-1 számában: "Közönségünk, a népszínműveket

nem számitva, kétféle d a r a b o t látott, melyeket magyarokul d i ­ csértek előtte, melyekben magyar n e v e k e t h a l l o t t ,

magyar v o ­

natkozásokat v e t t észre, s m e l y e k e t hosszú időn át megszokott a magyar drámai alkotások f o l y t o n

ismétlődő mintáinak t e k i n ­

t e n i . A kaczagányos tragédiákat és a tajtékpipás vígjátéko­ k a t . M i n d e g y i k nemben találkozott j e l e s alkotásokkal a Bánk bán-tói a Trónkereső-ig s a Kérők-tői a Fenn a z ernyő-ig. M i n d e g y i k b e n látott o l y a t , mely érdeklődését

közvetetlenebbül

i s i l l e t h e t t e az általános e m b e r i motívumoknál; v a l a m i t

magából,

sajátos tulajdonságaiból és ideáljaiból. Amott a magyar

jellemet

a múltnak nagy összeütközései között, a z egyént a v i h a r a i közé s o d o r v a , a hűség és h a z a s z e r e t e t , érzet és nagyravágyás magyar t i p u s a i t ;

emitt

politika

a szabadság­

u g y a n a z t a nem­

z e t i j e l l e m e t egy későbbi k o r b a n , de a mely ránk nézve

szin­

tén múlttá l e t t , patriarchális társadalmi v i s z o n y a i v a l ,

me­

l y e k a mivelődés általános áramlataitól e l v o l t a k A kardjára támaszkodó h a z a f i eszmélye u r a l k o d o t t

szigetelve. komoly drá­

máinkban, a táblabiró-világ karrikatúrái vígjátékainkban."

írja, hogy mindkét műfajban a k a d t a k értékek, maradandó ténye­ zők, c s a k éppen a z t nem vették észre, hogy a régi eszmények­ hez újak s o r a k o z t a k , a világ egyetemes felfogása megváltozott, új törekvések, formák, Ízlések áramlata köszöntött be, mely­ ről drámai múzsánk tudomást sem v e t t . így tehát az új dráma " i d e g e n tolmácsokkal" köszöntött be színpadjainkra, dráma­ íróink p e d i g mentségül a z t ismételgették, hogy a "magyar tár­ sasélet eszmékben és formákban szegényebb, semhogy elég a n y a ­ got l e n n e képes nyújtani egy e r e d e t i magyar társadalmi drámá­ r a . " Hem pai

vették észre a közönség érdeklődését a "nyugot-euró-

társadalmi színmüvek" iránt. I t t e m l i t i , mint a magyar

társadalmi dráma úttörőjét, T o l d y Istvánt, kiről nem

szabad

m e g f e l e d k e z n i , m e r t új magyar a l a k o k szerepeltetésével, s azzal, volt

hogy a f r a n c i a dráma mestereitől t a n u l t ,

előfutára

Csikynek.

Vagy egy másik k o r a b e l i vélemény, - a "Robin" álnév

alatt

iró kritikusé a Magyarország 1880. január 2 5 - i számában. "Amit e d d i g írtak, azokban v a n sok életrevaló és elismerést érdemlő, van sok tehetség és színpad i s m e r e t , de egynek s i n c s meg a z a vonása, hogy a specziális a n y a g o t széles európai

for­

mákban adná. B i z o n y o s szükkörüség u r a l k o d i k bennük, mely vagy a z anyag kiválasztásában, vagy a kidolgozás

szellemében

nyilvánul. A szerzők f i g y e l m e úgyszólván egy p o n t r a irányul és mindegyik a z t variálja, a m i t előtte mások variáltak. B i ­ zonyos szituácziók f o l y t o n o s a n ismétlődnek, a színpad egy •ringlispiel',

a h o l minden körben k e r i n g . Megtörténik, hogy

előlép a p o l i t i k a i

s a t y r a , de ekkor meg n i n c s drámai élet a

színpadon. A karrikatúrák járnak-kelnek a szerző sodronyán, ideig-óráig mulattatják a közönséget, azután örökre letűnnek, mint használhatatlanná vált játékszerek. Akár társadalmi, akár politikai

thémákhoz f o g j a n a k , nem b i r n a k k i e m e l k e d n i a lokális

észjárás alantiságából. Kezdetlegesség ül r a j t u k . Mindenben a d o l o g könnyű végét ragadják meg. Társadalmi a n y a g u l a családi élet e l k o p t a t o t t

epizódjait karolják f e l s ha kísérletet

tesz­

nek a p o l i t i k a i

satyrával, a színpadra v i t t

konfliktus bizo­

nyos alárendelt

j e l s z a v a k körül f o r o g . I n n e n v a n , hogy a l e g -

több magyar társadalmi szinmü életbevágó hatást nem g y a k o r o l t . Nagy részük eltűnt, amint jött; egy rész megmaradt, de e z e k sem t a r t h a t n a k igényt a r r a ,

hogy összemérhetők l e g y e n e k a z

európai színműirodalom l e g j o b b termékeivel. S z i g l i g e t i

egy-két

magyar társadalmi darabjának hosszú életet b i z t o s i t az a k e ­ dély, mely a z a l a k o k rajzában nyilvánul s az a r o u t i n e , mely a színpadi hatást ügyesen kikombinálta. Ezekből áll, ami e d d i g maradandőságra t a r t h a t

számot, s e z e k b e n s i n c s meg a

világirodalmi lendület. Ujabb időben T o l d y István m u t a t o t t h i ­ vatást a r r a , hogy a magyar társadalmi szinmüvet s i k e r r e l mü-vélje. T o l d y n a k v o l t

érzéke a dologhoz;

szeme fölfedezi a

modernebb anyagot, thémái merészebbek és újabbak; de

Toldyban

nem v o l t költői erő, hogy a társadalmi anyagot mélyebbre vágó hatással és nemes v e r v e - v e l a l a k i t h a s s a . kes,

Tárgya m i n d i g érde­

de a l a k j a i n csináltság és üresség vehető észre. A l a k j a i t

nem a p s z i c h o l o g drámairó jellemző e r e j e az éleseszü p u b l i c z i s t a

h o z z a létre, hanem

s z e l l e m , mely n i n c s hijávai a szép­

i r o d a l m i érzéknek. T o l d y már átérezte a h a t a l m a s virágzásban levő modern f r a n c z i a drámairodalom hatását, érezte, hogy a s i k e r egyedüli garancziája abban áll, hogy a magyar drámairó emanczipálja magát a z e d d i g i szükkörüség alól s m e g l e l j e az érintkezési p o n t o t a közt, ami specziális s a közt, a mi e u ­ rópai s z e l l e m . T o l d y érezte e z t , de ő nem v o l t

az a nagyszabá­

sú tehetség, a k i e kettőt egybe t u d t a v o l n a f o r r a s z t a n i . föladat végrehajtása C s i k y G e r g e l y n e k v o l t

E

föntartva. És

C s i k y G e r g e l y végrehajtotta a föladatot." A

Közvélemény cimü l a p 1880. január 2 6 - i számából

kritika­

részlet: "Warum i n d e r Perne s c h w e i f e n , s i e h , d a s Gute so n a h ! " E z z e l a kérdéssel f o r d u l t

évek óta a k r i t i k a

liegt hazai

szinmtiiróinkhoz, k i k majdnem kizárólag i d e g e n légkörben, távo­ li

múltban játszó müvekkel léptek a közönség elé. Szinmüiró-

i n k a képzelet országából szedték elő többnyire légies a l a k ­ j a i k a t , és bámulatos közönnyel f o r d u l t a k e l a h a z a i talajtól, társadalmi életünktől, melyek p e d i g úgyszólván önként

kinálják

a leghálásabb anyagot

Ger­

a m e g f i g y e l n i tudó Írónak. C s i k y

g e l y h e z , k i n e k múzsája e d d i g szintén rég l e z a j l o t t

időkben

s i d e g e n földön k a l a n d o z o t t , szintén nem e g y s z e r intéztetett

a kérdés: "Warum i n d e r P e r n e s c h w e i f e n , s i e h , d a s Gute

liegt

so n a h ! " Pukánszkyné Kádár Jolán i r j a nagy müvében a Nemzeti S z i n ­ ház történetéről: "A Nemzeti megnyitása óta m i n d i g v o l t a k a franciákkal kacérkodó drámaírók. A fordulópontot C s i k y G e r ­ gely j e l z i *

"Tőle függ, - i r j a

a Magyar S z e m l e . -

hogy az út

a h a l h a t a t l a n o k , a z Aristofánesek, P l a u t u s o k , M o l i e r e * e k

és

Moretok felé v e z e s s e n , vagy a Sardouk, Dumas-k dőzsölő kövér asztalához j u t t a s s a , h o l i g e n jól táplálkozik a vér, de éhe­ zik

n

a lélek.* C s i k y azonban a Sardouk, Dumas-k dőzsölő kövér

a s z t a l a felé ment, / i r j a

Pukánszkyné./ A fejlődés nem

volt

természetes. "Túlérett civilizációk importált virágait ültet­ tük abba a t a l a j b a , melynek első megmunkálását végezte", - i r j a

Szigligeti

találóan Jászai M a r i . A magyar iró nem t u d o t t

v e r s e n y e z n i a f r a n c i a bohózatokkal és házasságtörő szalondrá­ mákkal; vagy l e t e t t e a t o l l a t , vagy utánozta őket, mint C s i k y G e r g e l y . A n e v e k e n kivül a z o n b a n nem v o l t

i t t semmi magyar.

A k r i t i k a magyar levegő után kiált, melynek hiányát nem érzi a magyar közönség; G y u l a i S z i g l i g e t i drámáit reklamálja,

me­

l y e k e t a Nemzeti Szinház e l f e l e d n i látszik. íróink " a párizsi szalonélet tükrözésében k e r e s i k a magyar vigjáték nemesebb feladatát", - k e s e r g i Beöthy Z s o l t , - "Az i g a z i magyar középés felsőbb osztály képét, t i p u s a i t , gyarlóságait, hangját, mely módosulva bár, de b i z o n y o s den sze,

hagyományok u r a l m a a l a t t min­

sajátságával megvan, hiába keressük színpadunkon." - P e r ­ Pukánszkyné megállapításaival c s a k részben l e h e t

egyet­

érteni, mert C s i k y komoly értékeket t e r e m t e t t s i g e n i s a ma­ g y a r életből merített. Ugyancsak nem k o r a b e l i szerző, hanem Galamb Sándor ja

foglal­

össze talán l e g j o b b a n a szóbanforgó k o r s z a k drámairodalmá­

nak és Nemzeti Színházának helyzetét, egyrészt a B u d a p e s t i Szemle 1942. május-júniusi füzeteiben m e g j e l e n t

tanulmányában

C s i k y G e r g e l y színmüveiről, másrészt kétkötetes müvében, mely 1937-1944-ben j e l e n t meg: A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. "Valóban a komoly hangú és témájú polgári szinmü v o l t az

\

a műfaj, amely leginkább hiányzott színpadjainkról. Valamenyn y i drámai forma közül nálunk a társadalmi szinmü fejlődött a l e g l a s s a b b a n . Ami e z e n a téren i r o d a l m u n k b a n a kiegyezésig történt, nem egyéb, mint tiszteletreméltó p r a e h i s t o r i c u m . T a ­ lán S z i g l i g e t i n e k A fény árnyai cimü ötfelvonásos d a r a b j a /1865/ a z e g y e t l e n , amely egy d a r a b i g színpadon t u d t a

tartani

magát. De a kiegyezés után feltűnt magyar polgári drámák zőit i s c s a k kísérletezőknek l e h e t

szer­

tekinteni."

Erős rövidítéssel érdemes i t t vázolni Galamb nyomán a múlt századi f r a n c i a drámastilus fő sajátságait, amely stílusnak a legnagyobb hatása v o l t Íróinkra, C s i k y r e i s .

A k o r a b e l i tár­

sadalom problémáiból kiválasztottak egy aktuális kérdést, e z t izgató mese keretébe

helyezték, mégpedig úgy, hogy egy közép­

p o n t i helyzetű j e l e n e t köré c s o p o r t o s u l j a n a k a cselekmény n o z z a n a t a i . E j e l e n e t r e n d e s e n a z utolsóelőtti felvonás végén van, s ennek előkészítésére szolgál minden előzmény, - pergő­ én g y o r s lebonyolítására p e d i g az utolsó felvonás. S o k s z o r c s a k e j e l e n e t m i a t t m e g i r t n a k látszik a z egész d a r a b . A drá­ maírók és k r i t i k u s o k grande scène-nek vagy scène à f a i r e - n e k n e v e z i k , a m i t Beöthy Z s o l t "Csinálni való j e l e n e t " - n e k ,

Riedl

F r i g y e s "Nagyjelenét"-nek fordított. E darabok állást i s f o g l a l n a k központi témájukkal k a p c s o l a t b a n , tézis-darabok, de ugyanakkor n i n c s bennük mélyértelmü problémafelvetés és megoldás.

Egyszerűen e l c s e v e g i a drámairó a véleményét egy ép­

pen szőnyegen forgó társadalmi témáról, mint p l . törvénytelen gyermek vagy a b u k o t t nő h e l y z e t e . A drámatechnika e g y i k fogása a z i s ,

francia

hogy r e n d s z e r i n t elég n a g y ­

számú epizódszereplőt v o n u l t a t f e l , viselik,

a válás, a

a k i k s o k s z o r a derűt kép­

de megmaradnak mellékalakoknak. G y a k r a n operálnak e s -

télyekkel, e z jó mód a r r a , hogy sok személyt l e h e s s e n egy színre összehozni. - A szereplők közt különleges

helyzete

v a n a r a i s o n n e u r n e k . E z mindent belátó, jószivti és bölcs, a k i személyeket összehoz és kibékít, o l d és köt a z író a k a ­ r a t a és a közönség szájaíze s z e r i n t . Az előtörténet elmondá­ sára i s jól bevált módszerük v a n . Rendesen a d a r a b elején a hősnek v a l a m i barátja érkezik meg Indiából vagy Afrikából,

a h o l éveket töltött, s i g y a valószerűség sérelme nélkül e l lehet

n e k i mondani a távolléte a l a t t

irók a maguk kiezámitottságával

történteket. - Ezek az

és a drámai forma e l e v e n megér­

zésével a f o n t o s m o z z a n a t o k a t , a f o r d u l a t o k lényeges mozgató e l e m e i t , már a darabnak jó elején - legalább futólag - érintik, előkészítik, nehogy, - amikor később már múlhatatlanul szükség van rájuk - erőltetetten előráncigáltnak h a s s a n a k .

E stilus

és irány, és a magyar társadalmi dráma első erőteljes képvise­ lője irodalmunkban A proletárok. Érdekesen f o g l a l j a össze Galamb a Nemzeti Szinház a k k o r i helyzetét

i s . I r j a , hogy a magyar polgári szinmü lassú k i a l a ­

kulása a h e t v e n e s

évek második felében a Nemzeti Szinház szá­

mára valósággal életkérdéssé k e z d e t t válni. 1875 őszén u g y a n i s megnyílt a Népszínház és hosszú tárgyalások után a N e m z e t i Szinház vezetőségének ellenzését legyőzve - magával v i t t e a népszínműveket, köztük a z éppen abban az esztendőben o l y a n nagy s i k e r t elért F a l u rosszát. A népszínművekkel a Nem­ z e t i e l v e s z t e t t e műsorának legvonzóbb d a r a b j a i t ,

s most már

valósággal e r e d e t i magyar műsor nélkül állott. Az újromantikus mesejáték, amely egy-két évig csillogó életet élt, k e z d e t t meg­ fakulni,

s a régi műsornak megteremtője és évtizedeken át táp­

lálója, S z i g l i g e t i E d e i s öregebb v o l t már annál, hogysem a régi termékenységgel d o l g o z h a t o t t

volna.

Annak jellemzéséül, hogy m i l y e n sivár h e l y z e t b e n v o l t a Nemzeti Szinház, Galamb néhány a d a t o t

akkor

h o z . Mig az u j vál­

lalkozás, a Népszínház, a magyar előadások és a z i d e g e n

dara­

bok között - jórészt éppen a népszínművek révén - legalább a z 50 ^ - o s arányt meg t u d t a őrizni, a d d i g a Nemzeti Színház ma­ gyar

estéinek^száma egyre

házi évadban - a k k o r tartott idegen

l e j j e b b o l v a d t . Az 1875/76-os s z i n ­

a szinházi esztendő húsvéttól húsvétig

- a Nemzeti műsorában, leszámítva az operákat, 110 estére még 8 1 magyar e s e t t . A népszínmű kiválása utáni

évben, 1876/77-ben p e d i g 135 i d e g e n drámai estével már c s a k 54 magyar előadás állott szemben. Még szomorúbb v o l t az 1878/79 e s évad képe; 185 drámai előadás közül e r e d e t i mü már c s a k 47 estén

szerepelt.

E z a müsorprobléma természetesen egyúttal kasszaproblé­ ma i s v o l t * E z az égető müsorgond o k o z t a , hogy a N e m z e t i S z i n ­ ház többször i s pályázatot h i r d e t e t t a várva-várt magyar tár­ s a d a l m i színműre, amelynek birtokában egyedül t u d t a v o l n a f e l v e n n i a v e r s e n y t a Népszínházzal. Azonban a pályázatokon feltűnt darabok e g y i k e sem h o z t a meg az a n n y i r a várt

ered­

ményt . Itt

egy p e r c r e e l o r e u g r u n k

C s i k y korábbi működésére. Az

Akadémia Teleki-diját k a p t a meg 1875-ben Jóslat, 1877-ben Jánus cimü drámáiért. 1878-ban Az ellenállhatatlan cimü víg­ játékáért megkapta a pénzben i s , dicsőségben i s értékesebb Karácsonyi-jutalmat. Az iró e g y i k barátja nyomban nagy öröm­ mel v i t t e

meg a h i r t

Podmaniczky F r i g y e s bárónak, a Nemzeti

Szinház intendánsának. A báró megkérdezte, hogy m i l y e n

tárgyú

és hangú a koszorúzott mü, s m i k o r megtudta, hogy v e r s e s mü és hogy s p a n y o l földön játszódik, kedvetlenül i g y szólt: - Szép, szép, de C s i k y n e k másfajta darabot

kell

irnia.

Nekünk társadalmi d a r a b r a v a n szükségünk. Ha C s i k y átlépne e térre, az ő tehetsége új életet t e r e m t h e t n e Rá fogom beszélni, hogy i r j o n

a szinháznál.

társadalmi drámát.

A jó barát elmondta e z t a n y i l a t k o z a t o t C s i k y n e k ,

mire

az f a n y a r u l válaszolt: - Van i s magyar társadalom! Újra c s a k s a b l o n o k a t , figurákat h o z n i s z i n p a d r a , ehhez semmi kedvem! Nem hogy én v a l a h a társadalmi d a r a b o t

ismert

hiszem,

irjak!

Érdekes, hogy e z t az a z iró mondta, a k i n e k két esztendő múlva s z i n r e k e r t i l t

müve, A proletárok, az első i g a z i magyar

társadalmi dráma l e t t . Mert a jó tanácsot némi vonakodás után mégis megfogadta. És e z z e l i t t i s az i d e j e áttérni magára C s i k y G e r g e l y r e . CSIKY

GERGELY

ÉLETE

ÉS:«MUKÖDÉSE

Életéről és k o r a i működéséről c s a k i g e n röviden. Pankotán született 1842. december 8-án, elődei i p a r o s és kereskedő polgárok v o l t a k , édesapja v i s z o n t vezetőállású o r v o s , a z a r a d i kórház igazgatója, müveit, vallásos, felvilágosult

hazafi.

Korán m e g h a l t , s a n y j a papnak a d t a

a fiát. De a d d i g

i s nagyon h a t o t t C s i k y r e - és később i s - gyermekkora értelmiségi, polgári környezete. Fiatalkorát- p a p i töltötte, k a t o l i k u s pap l e t t . s z e r t t e n n i papi

orvos­

neveidében

A k k o r i b a n nagy műveltségre

iskolában és környezetben l e h e t e t t

leginkább.

De ő maga i s rendkivül tehetséges és sokoldalú v o l t . Nagy lékezőt ehetséggel és rendkívüli munkabírással

em­

rendelkezett,

ráadásul óriási nyelvtudással i s : a p a p i pályához szükséges latin,

görög, héber és németen kivül m e g t a n u l t franciául,

angolul,

olaszul

veltsége v o l t ,

és s p a n y o l u l

i s . Nagy i r o d a l m i és j o g i mű­

de saját bevallása s z e r i n t

járatos v o l t

a

p o n y v a - és kalandregényirodalomban i s . /Feltehetőleg a z t v a l ­ l o t t a , amit a mai krimiolvasók: hogy i l y e n müveknél j o b b agypihentető n i n c s ! / 30 éves korában teológiai volt,

professzor

és egyházmegyei szentszéki ügyész i s : a családjogi

ügyek, házasságok és válások t a r t o z t a k hozzá, ami természete­ s e n i g e n nagy reális élményanyagot b i z t o s i t o t t n e k i , igy

- ugyan-

a másik hozzátartozó terület, a szegények ügye. Sok em­

berrel,

életformával, családi tragédiával találkozott i g y ,

a m e l y e k e t i r o d a l m i müveiben f e l i s használt. Ahogy Károly i r j a :

Szalay

a természettudományos-értelmiségi körben

kapott

élményekhez párosult e g y f a j t a jogi-népjóléti élményvilág, s mindkettő bőséges valóság- és e m b e r i s m e r e t e t b i z t o s i t o t t a leendő drámairónak. Diákkora óta t i t o k b a n i r t v e r s e k e t ,

drámákat, novellákat,

mitöbb: álnéven meg i s j e l e n t egy novelláskötete és egy v e r ­ seskötete i s . Első, nyilvánosságra került drámai müvét Jóslat cimen, jeligésen küldte be a Magyar Tudományos Akadémia Teleki-pályázatára 1875-ben, s bár ez a z újromantikus mü a jó átlagot nem h a l a d t a meg, sőt Szász Károly r o s s z kritikát irt

róla, mégis megkapta a d i j a t

"szegyenparagrafussal",

és a koszorút, - i g a z , a

mint v i s z o n y l a g l e g j o b b

mü. Nagy

tűnést k e l t e t t , mikor kiderült, hogy a jeligés d a r a b o t G e r g e l y k a t o l i k u s pap i r t a ,

a k i szerzőként t e l j e s e n

l e n v o l t . S z i g l i g e t i , a Nemzeti Szinház a k k o r i

fel­

Csiky

ismeret­

igazgatója,

indította voltaképpen útnak C s i k y t , m i n t színpadi szerzőt;

a z i n r e h o z t a még ugyanabban a z évben e z t a z első, majd aztán a következő d a r a b j a i t

i s . A közönségnél nagy s i k e r e v o l t ,

P e s t i Napló p e d i g feldicsérte a d a r a b o t

a

és támadta a Tudomá­

nyos Akadémiát, hogy m i l y e n ritkán j u t a l m a z i l y e n méltó m ü ­ v e t . A közönség i s úgy érezte, hogy megrágalmazott müvet véd meg,

azonkívül aktuális célzást i s éreztek benne. Témája

u g y a n i s akörül f o r o g , hogy a d e l p h o i j a i n a k és

papnőinek nem s z a b a d

Apollo-szentély pap­

s z e r e t n i , nősülni, férjhez­

menni, - s ebben a cölibátus, a p a p i nőtlenség e l l e n i támadást éreztek, különösen egy pap-drámairó részéről. E z p e r s z e

nem

kerülte e l C s i k y egyházi főhatóságainak figyelmét sem, s attól k e z d v e rendszeressé váltak az összeütközések egyházi feletteseivel. A következő években újabb d a r a b o k a t

irt,

- 1877-ben J a n u s .

1878-ban A mágus, u g y a n c s a k 1878-ban Az ellenállhatatlan. e z e k még m i n d i g " f e l l e g e k b e n járó", újromantikus müvek v o l t a k , a z a n t i k H e l l a s b a n , Rómában vagy Hispániában játszódtak, a lovagkorban kat kaptak

vagy a magyarok pogány Őskorában. S bár j u t a l m a ­ és közönségsikert

i s a r a t t a k , e z még mind c s a k

előkészitője v o l t C s i k y i g a z i drámai működésének és valódi nagy s i k e r e i n e k , v a g y i s a társadalmi drámáknak. S o k a n úgy vélték a k k o r i b a n , hogy ezért meríti d a r a b j a i t távoli orszá­ gokból és korokból, mert pap létére nem i s m e r i a reális életet, a közélet ferdőségeit, a társadalmi v i s z o n y o k

fonák­

ságait, e l lévén zárva a világtól. 1879-ben f e l e t t e s e i engedélyével negyedévet töltött Párizs­ ban,

hogy a helyszínen tanulmányozza a k o r legjelentősebb

irányzatát, a f r a n c i a társadalmi drámát. S ez a z időszak j e ­ l e n t e t t e életében a nagy f o r d u l a t o t , h i s z e n első társadalmi drámájának - mely egyben az első i g a z i magyar társadalmi dráma i s v o l t ban

- A proletároknak egy része már k i n t ,

Párizs­

Íródott. O t t k e z d t e m e g r a j z o l n i a f e l c s e p e r e d e t t és l e ­

züllött egzisztenciákat, a kispolgárt, a házmestert, s a r e ­ ális élet többi figuráit. Csiky a z t v a l l o t t a ,

hogy " a szinmtiirás e g y e t l e n i g a z

fel­

a d a t a a valódi élet hü visszatükrözése". Ennek határát a z o n -

ban,

párizsi t a p a s z t a l a t a i

alapján /Zolának o t t látott

Assomoir-jával k a p c s o l a t b a n / i g y határozta meg:

"A néző

fel­

lázadt érzéssel távozik a szinházból, s elkeseredését épen nem enyhíti az a reflexió, hogy az életben valósággal i g y történik, s az, a m i t maga előtt látott, nem egyéb, mint a c s u p a s z élet. A s z i n p a d n a k nem az a f e l a d a t a , son

hogy fellázít­

és elkeserítsen, hanem hogy f e l e m e l j e n és megnemesitsen."

Afcogy Galamb Sándor megfogalmazza: Ebbe a két határsorompó­ ba

s z o r u l bele C s i k y

ábrázolásának területe, - r a g a s z k o d n i a z

élet jelenségeihez, de nem menni e l a végletekig, a p u s z t a - n y e r s valóságig, - a tartózkodó r e a l i z m u s n a k e z a

jelszava

v e z e t t e C s i k y t színmüvei megalkotásában. Látszat és valóság ellentéte, álérték, hazugság s o k a t foglalkoztatták. A pro l e tárokban elsősorban a n e m z e t i érzéssel való visszaélést

és

az úri tisztesség g y a k r a n t a l m i voltát állította pellengérre. Mielőtt azonban a d a r a b r a , tartalmára, a proletárok f o ­ galmának meghatározására és a darab bemutatójára térnénk, f e ­ jezzük be néhány m o n d a t t a l a C s i k y G e r g e l y életéről és műkö­ déséről e d d i g mondottakat. Egyházi f e l e t t e s e i felháborodtak e darabján és sikerén, s a z t kívánták tőle, hogy h a g y j o n f e l a világi E r r e C s i k y nem v o l t lutheránus l e t t

irodalommal.

hajlandó, 188?-ben kilépett a papi rendből,

és megnősült. H i h e t e t l e n , hogy m i t és meny­

n y i t d o l g o z o t t és produkált

1891-ben, f i a t a l o n

bekövetkezett

haláláig, - még ha hozzászámítjuk A proletárokat

megelőző

évek újromantikus müveit, a k k o r i s c s a k másfél évtizedre j e d t drámaírói működése. E z e n idő a l a t t

35 e r e d e t i

ter­

színmüvet,

- tragédiát, drámát és vígjátékot - i r t , két prológot és egy

monológot, ezenkívül lefordított

39 színmüvet, közöttük

Szophoklész tragédiáit és P l a u t u s vígjátékait. D a r a b j a i egy kivételével mind s z i n r e dijakat,

kerültek, s közülük 1? n y e r t

különböző

- Összesen 2.000 d a r a b a r a n y a t n y e r t élete folyamán!

De ezenkívül i r t regényeket, novellákat, v e r s e k e t

i s szép

számmal. Termékenysége, sokoldalúsága és munkabírása azonban nemcsák e z e k r e t e r j e d t k i . 1888-tól haláláig a Nemzeti Szín­ háznak művészeti titkára s egyben d r a m a t u r g j a i s v o l t , - s

ahogy Pukánszkyné i r j a ,

P a u l a y n a k / S z i g l i g e t i utódának a Nem­

z e t i álén/ e g y e t l e n segítsége a rendezésben C s i k y

Gergely

v o l t . P a u l e y nem n e v e l t magának munkatársakat, mert mindent maga csinált és t e r v e z e t t rendezőként* C s i k y azonban c s a k elméleti munkássággal támogatta, m i n t drámabiráló és drama­ t u r g * C s i k y halála után a d r a m a t u r g munkája ismét rászakadt s 6 nem i s b i r t a tovább a z e m b e r f e l e t t i munkát* Ezeken

k i v t i l C s i k y titkára v o l t a K i s f a l u d y Társaságnak,

t a g j a a Tudományos Akadémia drámabiráló bizottságának, t a ­ nára a "sziniképezde" v a g y i s Színiakadémia d r a m a t u r g i a i

ós

drámatörténeti tanszakának, - e z e n minőségében hallgatói használatára 1885-86-ban m e g j e l e n t , irt,

kétkötetes Dramaturgiát

mely o l y kitűnő, hogy a mai n a p i g i s használható

és ráadásul élvezetes i s . De e z e k e n kivül f o r d i t o t t

lenne

szép

számmal tudományos müveket i s . Nem

csoda,

hogy ez az elképesztő munkatempó felőrölte e -

gészségét, ráadásul - joviális és egészséges külseje ellené­ re

- ifjúkori szívbajban s z e n v e d e t t . E z i s végzett v e l e -

49 éves korában. Elemzői és méltatói megegyeznek abban, hogy nagy tehetség v o l t , kiváló színpadi érzékkel megáldva, remek és s o k s z o r maró h u m o r r a l , ja

- a z e g y i k l e g s i k e r e s e b b iró, s megszállott­

a s i k e r e s munkának, nem a n y a g i

meth G. Béla i r j a

okokból, hanem - ahogy N é ­

- a hibátlan színpadi hatás h a j t o t t a . Ó r i ­

ási s i k e r e v o l t , h i s z e n a z t a d t a , a m i t

közönsége, a városia­

sabb, polgáriasabb réteg várt tőle: komoly társadalmi drámát, elszántan biráló beállítottság nélkül. I g e n nagy a fejlődós­ történeti s z e r e p e ; tárgykör, drámastilisztika és színpadi eljárásmód tekintetében a z t j e l e n t i a magyar drámának, amit Sardou a franciának, az európainak. Frappáns köznyelv, jól beszéltető párbeszédek, zárt cselekmény, a színpad autonó­ miája, - m i n d e r r e ő t a n i t o t t a követőit, - s nélküle elkép­ z e l h e t e t l e n Molnár F e r e n c , H e r c z e g F e r e n c , és s o k más magyar polgári drámairó. De már közvetlen utána egész s o r követője akadt, val:

k i most már meg mert próbálkozni a társadalmi drámá­

Ábrányi E m i l , i f j . Ábrányi Kornél, S z i g e t i József, M é -

r a y Horváth Károly, Beniczkyné B a j z a L e n k e , Dóczi L a j o s , Gero Károly, K a r c z a g V i l m o s , és utánuk mások i s . A DARAB TARTALMA M i v e l a harmadik fogalom, a "proletárok"-é, c s a k

akkor

tisztázható, ha a darab a l a k j a i r a h i v a t k o z h a t u n k , tehát most következzék röviden a darab

tartalma.

Szederváry K a m i l l a , a k i a z 1848-as magyar szabadságharc­ ban

az osztrákoknak kémkedett, s különben i s enyhén szólva

k a l a n d o s életet f o l y t a t o t t , most a 7 0 - e s években a főváros­ ban

abból él, hogy egy 48-as magyar szabadsághős és vértanú

özvegyének a d j a k i magát és könyöradományokat kér l e v e l e k útján. E z e k e t miatt

a l e v e l e k e t "titkára", egy szabálytalanságok

s i l e n t i u m r a itélt ügyvéd, Eosolygó Menyhért i r j a .

levelet

Ilyen

kap sok más közt Timót Pál, g a z d a g és együgyű vidéki

birkakereskedó, a k i a levélre a z z a l válaszol, hogy miután ő úri voltához illő ismeretségeket s z e r e t n e kötni, személyesen f o g j a meglátogatni a magas származású özvegyet. E l i s jön Kamillához és i t t találkozik Irénnel, a k i állitólag

Kamilla

leánya; maga Irén i s ebben a h i t b e n él, voltaképpen p e d i g egy

szegény bányász-család gyermeke, k i t a kalandornő

csak

azért n e v e l t f e l , hogy zsarolási céljaira felhasználja. T i ­ mót b e l e s z e r e t Irénbe. E z t a z o n n a l észreveszi a K a m i l l a zához bejáratos Zátonyi B e n c e , egy lezüllött

dzsentri-ivadék,

k i hazulról magas igényeket, de k i s vagyont h o z o t t , e l v e r t e , s most abból él, hogy "feleségekkel

há­

azt i s

kereskedik".

Első feleségébe, Elzába b e l e s z e r e t e t t Bankó Béni földbirto­ kos,

m i r e Zátonyi t i z e z e r koronáért - Erdélyben, a h o l ez köny

nyen ment - elvált feleségétől Bankó javára, k i azóta e l s z e ­ gényedett, most kártyázásból él és egyben tudóst játszó s a r latán. Most ugyanez a t e r v e

Zátonyinak Irénnel és Timóttal.

M i v e l i s m e r i a " s z e n t özvegy", K a m i l l a múltját, e z z e l k i z s a ­ r o l j a beleegyezését, hogy e l v e h e s s e e l h e l y e z k e d n i nem tudó f i a t a l relmes.

Irént, - a k i p e d i g egy

jogászba, Darvas Károlyba

sze­

Zátonyi t e r v e , hogy nem t e s z i valóban feleségévé,

hanem jó pénzért lemond majd róla Timót javára. Kamillával

estélyt r e n d e z t e t annak r o n g y o s

lakásán, h i t e l r e s z e r e z v e

be az ehhez szükségeseket, megnyeri tervének Elzát, első feleségét i s . a k i a n y a g i h a s z o n reményében cinkosává szegődik, s az estélyen b e j e l e n t i k - Irén kétségbeesésére - az e l j e g y ­ zést. Zátonyi úgy távolítja e l a f i a t a l D a r v a s Károlyt, hogy Timót vidéki birtokán s z e r e z n e k i állást, Irént p e d i g K a ­ m i l l a a z z a l kényszeríti a házasságra, hogy megmondja: Zátonyi i s m e r i a z ő életének z a v a r o s és törvénybe ütköző részleteit, s börtönbe j u t , ha Irén nem

hajlandó a férfihez hozzámenni.

Irén megtörve mond i g e n t . Az esküvő után Zátonyi a z o n n a l e l u t a z i k h o s s z a b b

időre,

Elzára b i z v a "feleségét", a z z a l , hogy a d j o n módot Timótnak Irénhez közeledni. Fényes lakásban h e l y e z i e l őket Kamillá­ val

együtt, - ehhez a pénzt p e r s z e már Timóttól c s i k a r t a k i ,

- s egymást érik a z estélyek. Sikerül i s Irént Timóttal h i r be k e v e r n i , a társaság nagyban pletykál róluk, a m i r e

Zátonyi

visszatér, s i g y a z elérkezettnek látja az időt t e r v e végre­ hajtására. De D a r v a s Károly közben megtudta az i g a z a t , l o t t a a pletykákat i s , és visszatérve, szemrehányást

hal­

tesz

a megdöbbent Irénnek, a k i i g y jön rá férje alávalóságára. Ráadásul a "dicső özvegy" túl sok p u n c s o t

iszik,

elszólja

magát, hogy ő nem a n y j a Irénnek, s i g y a lány látja, hogy hiába áldozta f e l magát. Elmenekül az öreg Mosolygóhoz, a k i alapjában derék ember s c s a k pazarló felesége v i t t e bűnbe annakidején, - most p e d i g sajnálja a f i a t a l lányt, k i t e d d i g i s nagyon k e d v e l t , s védelmébe v e s z i . Mosolygó magatartását látva, E l z a i s magába száll, s l e l e p l e z i Timót előtt Zátonyi aljasságát, a z t , hogy c s a k pénzét a k a r t a k i z s a r o l n i . Timót szégyelli, hogy idős ember létére s z e r e l m e s t a k a r t s

házasság h e l y e t t

játszani,

leányává f o g a d j a Irént. Zátonyi hiába

a k a r j a visszakényszeriteni magához "feleségét"; Mosolygó és D a r v a s - Irén nevében - megindítják s meg i s n y e r i k a váló­ p e r t , a gazember Zátonyi hoppon marad, Irén p e d i g Darvas f e ­ lesége

lesz.

Most már rátérhetünk a "proletárok" fogalmának tisztázá­ sára, v a g y i s a r r a ,

hogy m i l y e n más értelemben használta e z t

C s i k y , mint a m i l y e n b e n

akár a z ókori Rómában, akár p e d i g ma

használják. És hogy még a maga korában i s hányféle értelme­ zését találjuk

a z a k k o r i kritikákban és elemzésekben.

Ókori értelemben, a rabszolgatartó Rómában, proletárok alatt

a v a g y o n t a l a n szabadok alsó rétegét értették, a k i k nagy­

részt élősdi életet éltek. Ma p e d i g a tőkenélküli munkásréte­ get

n e v e z i k proietárságnak. A múlt század h e t v e n e s - n y o l c v a n a s éveiben v i s z o n t a " p r o ­

letár" megnevezés a l a t t általában o l y a n polgári rendhez

tar­

tozókat értettek, a k i k a r e n d e s v i s z o n y o k közt élő, t i s z t e s társadalmi tekintéllyel rendelkező középosztályba vagy még nem t u d t a k b e j u t n i , vagy már kicsúsztak belőle. Tehát a z o k a t , a k i k a polgárság perifériáján kivül ugyan, de annak közvet­ len

közelében éltek. Oka ennek l e h e t e t t v a l a m i

szerencsétlen*

ség, vagy ballépés, e s e t l e g ügyetlenség vagy félszegség, de i d e t a r t o z t a k a z ingyenélők, szélhámosok, k a l a n d o r o k , házasságszédelgők, zugirászok i s . C s i k y darabjában p e d i g p r o ­ letár a derék, állástalan, diplomás f i a t a l e m b e r , vagy a meg­ gazdagodott,

e s e t l e n birkakereskedő i s , nemcsak a szélhámos

"Vértanúözvegy", a házassággal üzérkedő "gavallér" vagy a s i l e n t i u m o t k a p o t t ügyvéd. C s i k y e g y i k a l a k j a , igy

Darvas

Károly

v a l l erről: "Hiába kinálom szolgálatomat, hiába mondom

a társadalomnak:

Azért t a n u l t a m , hogy h a s z n o d r a váljak, hogy

megéljek belőle... Végre i s a z l e t t e m , ami vagyok: proletár... Számosan vagyunk, k i k napról-napra tengetjük b i z o n y t a l a n lé­ tünket és élődünk a munkás társadalom testén, d o l o g t a l a n u l , i d e g e n nedvekből, mint gomba a f a törzsén." / I . f e l v . Galamb s z e r i n t

21.jel./

C s i k y a proletárrétegen v a l a m i olyasfélét

értett, mint a m i l y e t Dumas r a j z o l t a Demimonde cimü d a r a b ­ ban,

- o l y a n o k a t , k i k n e k osztálya " c s a k úszó szigetként l e ­

beg Párizs óceánján". I g e n érdekes a mü L e s déclassés /A deklasszáltak/ c i m e n 1911-ben Párizsban m e g j e l e n t fordításának előszava, - / V o l -

taképpen a deklasszált s o k k a l j o b b a n m e g f e l e l a C s i k y használt értelmezésnek/. - Az előszó f e l s o r o l j a eme

által

deklasz-

száltakat, a z állást nem találó diplomást. - a földbirtokosfiút, k i n e k lába alól elúszik a b i r t o k s koldusszegénységre ébredve, a munkától irtózva, szédelgésekből él, - vagy a k a ­ landornőt, a k i túlságosan s z e r e t t e a k a t o n a t i s z t e k e t

s kém­

kedésből élt, - öregen meg szélhámossággal z s a r o l . De az

elősző egy o l y a n tényezőre i s ,

melyet s e n k i s e h o l

utal nem

e m l i t : hogy a magyar társadálom, de elsősorban fővárosa, amely az

a m e r i k a i városok gyorsaságával fejlődött a k k o r i b a n , s ahova

a l u x u s és a felvágási vágy a z o k a t a gazdag vidéki családokat i s f e l v o n z o t t a , melyek a d u a l i z m u s előtt nem mozdultak k i hazulról, - hány érdekes, különleges figurát, t i p u s t tott

nyúj­

Csikynek.

Harsányi Kálmán e z t i r j a

1925-ben: " C s i k y G e r g e l y erkölcs-

történeti jelentősége legalább i s u g y a n a k k o r a , mint

jelentő­

sége drámánk fejlődéstörténetében. A s z i n p a d o n m i n d e n e s e t r e ő volt

az első, a k i bátran és t e l j e s e n letörölte a magyar

középosztály mosolyogva dédelgetett léháiról a megvesztegető kedvesség hamvát..." Pukánszkyné Kádár Jolán a N e m z e t i Szinház történetéről irott

könyvében jóval kevesebb elismeréssel i g y i r : "Az új

idők embere C s i k y , k i 1880 januárjában b e m u t a t o t t új darabjá­ val,

A proletárokkal a mesék görög és s p a n y o l világából

t e l e n f o r d u l a t t a l magyar t a l a j r a

hir­

lépett. Mindenki a z új

gyar társadalmi drámát üdvözölte benne. A közönség nem v e l e b e t e l n i . S e n k i sem v e t t e észre, hogy i l y e n

ma­ tudott

alakokkal

s e n k i sem találkozott B u d a p e s t e n . I g a z n a k akarták érezni. T e t s z e l e g t e k abban, hogy e z e k a kétes egzisztenciák mind p e s t i e k : ime, mi vagyunk a világváros, a bűnös B u d a p e s t . Színészeink o t t h o n o s a n mozogtak benne, h i s z e z a f r a n c i a drámák levegője v o l t . I t t cla

nem r i t t

k i P r i e l l e Kornélia frenâ­

modora, idegenszeiü szónyújtása, mint a Szigligeti-drámák

előadásánál vagy a Rang és módban. Egy pár rikitó karikatúra hálás f e l a d a t v o l t komikus színészeinknek, k i k k e l C s i k y

úgy­

szólván együtt d o l g o z o t t . G y u l a i s z a v a c s a k akadékoskodásnak

tetszett,

mikor m e g i r t a ,

hogy C s i k y k e v e s e t m e r i t az élet

tapasztalataiból, a kedély belső világából, nagyrészt o l v a s ­ mányait d o l g o z z a gel.

föl inkább kombináló, mint alkotó képesség­

Érzelmesen humoros a l a k j a i

képeken, a l a k o k o n , A nemzeti

Dickensből valók, s a b e m u t a t o t t

érzésekben kevés a sajátosan magyar vonás.

és magyaros a l a k o k és vonások iránt* mintha s z i n v a k -

ságban szenvedne, - i r j a róla Beöthy Z s o l t a Kaviár bemutatója alkalmából, - e g y e t

sem találunk, k i vérünkből való vér

lenne."

De a p e s t i közönség mégis véréből való vérnek érezte őket. Elkáp­ ráztatta technikájával, mulatságos h e l y z e t e i v e l , i v a l és f u r c s a . a l a k j a i v a l .

karikatúrá­

Mégis magyarabbnak érezte őket a

f r a n c i a drámák márkijainál és demimondejainál. S a szinészek a p e s t i utcáról szedték alakításaikhoz a vonásokat, megtehet­ ték, mert nem k e l l e t t

távoli párizsiakat a l a k i t a n i o k . A közön­

ség c s a k úgy döl az előadásokra, a d a r a b o k a t mételni, bevételeik felülmúlják a l e g j o b b

a l i g győzik i s ­

o p e r a i bevételeket,

s a z e g y i k d a r a b j a vonz még, mikor a termékeny drámairó már a másikkal l e p i meg a közönséget." Érdekes S z a l a y Károly: Humor és s z a t i r a Mikszáth korában cimü müvében a z arról szóló fejtegetés, hogy a század máso­ dik

felében e g y r e

elveszti

népesebb l e s z

a z a társadalmi réteg, amely

gazdasági bázisát és lezüllik. A k l a s s z i k u s polgári

s z a t i r a v i s z o n y l a g kevés i l y e n

lecsúszottat i s m e r , m i v e l a

n y u g a t i k a p i t a l i z m u s útja eltér a kelet-európai országokétól. Mig a n y u g a t i polgári vígjátékban az "úrhatnám polgár" típusa a jellemző, a k e l e t i

országok szatíráiban a svihák, a lezül­

lött, a dologkerülő nemes. Szigligetitől C s i k y i g össze ne

lehet­

állítani egy "mozgó képet" arról, hogyan i n d u l meg a l e j ­

tőn a birtokát vesztő nemes, s hogyan válik léhütőből, szélházi­ ból bűnöző svihákká. Most p e d i g rátérünk a k o r a b e l i kritikák és elemzések e té­ mával, mármint a proletár fogalmával foglalkozó részére, a m i v e l voltaképpen megkezdődik az előadás rekonstrukciójának kísérlete i s . Rendkívül érdekes m e g f i g y e l n i , hogy még saját kortársai között i s hányféle, s o k s z o r egymással ellentétes értelmezése

létezett e fogalomnak. "Ma e s t e került először színre C s i k y új d a r a b j a , A p r o ­ letárok. Sokat e m l e g e t e t t név az újabb időkben. Az erkölcsi és a n y a g i n y o m o r u l t a k n e v e . a k i k már •tekintélyes* k a s z t o t ké­ peznek a társadalomban, egy egész nemzetközi respublikát, jai

közé számitva a magas állású, de tönkrejutott

tag­

szédelgőtől

kezdve l e a henye munkásig s o k a t , nagyon s o k a t . Nem mind a r r a t e r m e t t semmiháziak, c s a k a v i s z o n y o k szerencsétlen alakulá­ s a i folytán, talán észrevétlenül s o d o r t a t n a k az örvénybe. N é ­ ha

urakból l e t t k o l d u s o k , kikről l a s s a n k i n t k o p i k , majd r o n ­

gyokban s z a k a d l e az egykor fényes r u h a s a z z a l lépést

tartva

k o p i k , f o s z l a d o z i k , r o n g y o l l i k a z erkölcs, a j e l l e m . Mert a nyomor p a t e n t tanítója a bűnnek. - Mások még a proletariátus táborában i s jóérzésű, jobbravaló emberek, k i k n e k c s a k az a l k a l o m hiányzik a r r a , hogy a társadalomban becsült állást f o g l a l j a n a k e l . Mások ismét müveit férfiak, k i k tudnának i s , szeretnének i s jóravaló emberek m a r a d n i , de n i n c s benne mód, hogy magokat érvényesíthessék... nem k e l l hozzá, c s a k egy kis

jellem-gyöngeség és leszédülnek, a l k u r a lépnek válogatás

nélkül m i n d e n n e l , a mi kezük ügyébe e s i k . * A c h e r o n t a movebo.* M i l y e n t a r k a tömeg! De m i l y e n félelmes i s * Mert ennek a tömegnek a t a g j a i küzdenek c s a k igazában a létért. Már c s a k a létért. Egyebök úgy i s e l v e s z e t t , s a k i a lételéért küzd, az

aztán késhegyig v i s z i a viaskodást;

hilizmus

t

'szoczializmus','ni-

, - e z e k a proletariátus küzdelmeinek megnevezett,

nyiltan bevallott alakjai,

de e z e k e n k i v t i l mennyi o l y a n küz­

delem f o l y i k , melyeknek mind u g y a n a n n y i n e v e t k e l l

adni...

A proletariátus a társadalom hanyatlásának e g y i k legszomorúbb jelensége. És e hanyatlás nálunk i s ijesztő mérvben t a p a s z ­ talható. C s i k y G e r g e l y az ő új színmüvének tárgyát a magyar p r o l e ­ tárok világából merítette. E z e k még nem verődtek, hogy úgy mondjuk s z e r v e s társasággá, mint másutt, i g y hát C s i k y sem hoz

be darabjába másutt meglevő, nálunk azonban még nem lé­

tező e l e m e k e t ; ezek felhasználásával t e l j e s e b b e n m u t a t h a t t a v o l n a ugyan be a proletárok kasztjának általános képét, de

nem m a r a d h a t o t t v o l n a i t t h o n , nem f o g l a l k o z h a t o t t

volna

tisztán magyar társadalmi kérdéssel, mig i g y a l a k j a i

épen

a közvetlenség folytán életerősek, i g a z a k , " /A Hon, 1 8 8 0 . január 24./ "A Proletárokban szerző o l y a n a l a k o k a t s z e r e p e l t e t ,

ami­

l y e n e k k e l , fájdalom, i g e n g y a k r a n találkozunk társadalmunk­ b a n . Élősdiek, k i k nem válogatják a z eszközöket, m e l y e k k e l nyomorult lényöket tengessék s m e l y e k segítségével

lehetőleg

a f e l s z i n e n úszszanak. C s i k y egy egész csomó i l y e n a l a k o t

mu­

t a t be s némelyeket o l y t u l a j d o n o k k a l ruház föl, m e l y e k folytán azok már nem proletárok, hanem i g a z i

gazemberek.

Szerző különben nagyon i s sötét s z i n e k k e l r a j z o l j a

alakjait

s nem utolsó érdeme, hogy kitűnő humorával gondoskodott ró­ la,

nehogy e z e n visszataszitó emberek a közönségnél erkölcsi

fölháborodást k e l t s e n e k . " /Közvélemény, 1880. június 2 6 . / "Csiky G e r g e l y új d a r a b j a h o l n a p kerül s z i n r e a Nemzeti Szinházban. Jeleztük már régebben a darab tárgyát. Az

úri

proletárok, a mások pénzéből u r a t játszó paraziták,az

ele­

gáns szédelgők s z e r e p e l n e k benne. A darab tárgya kiválóan korszerű, irója drámairodalmunknak e g y i k legkitűnőbb képvi­ selője és i g y a darab méltán nagy érdeklődést k e l t . "

/Pesti

Napló, 1 8 8 0 . január 2 3 . / " / C s i k y / Az előkelő v^ilág t a g j a i t nemcsak alsóbb rétegek e m b e r e i v e l , hanem valóságos gyanús a l a k o k k a l pótolja. A f r a k k o k közé a rongyos kabát i s o d a t o l a k o d i k , s a s e l y e m r u ­ ha foszlányokra tépve j e l e n i k meg. Az érdek s z e n n y e s e b b és bűnösebb a l a k j a i b a n i s elénk lép. Az iró nemcsak kinövéseket o s t o r o z , m e l y e k e t a hozzájok s z a b o t t r u h a e l i s t a k a r h a t a nevetségesség elől, hanem i g a z i s e b e k e t érint. A s z i n e k v e ­ gyítésében a rikitó, a hangokéban a komikum, a vonásokban a t o r z nagyobb h e l y e t f o g l a l . .

A Proletárokban C s i k y

nem

túloz, hanem egy s z i n n e l f e s t . Mintegy C o r o t szürke tájké­ p e i r e emlékeztet, melyek rendkivüli m e s t e r i v o l t u k daczára i s a művészi elem elhanyagolása haladó folyamatának képezik egy fokozatát. A proletárok mind nemcsak szegények*, k i k nem tudnak vagyont gyűjteni, nem kapnak munkát és nyomorognak,

hanem s z e m e n s z e d e t t

gazemberek. A fő személy Szedervári K a ­

m i l l a , egy f u r f a n g o s csaló, k i az emberek jóhiszeműségéből üzletet csinál. K i a d j a magát h o l egy honvéd-^rértanú özvegyé­ nek,

h o l másnak; o k i r a t o k a t h a m i s i t t a t és jegyzőkönyvet v e ­

zettet

azokról, k i k e t e g y s z e r megfogott hálójában. Jobb k e z e ,

levelezője és közvetítője egy vén prókátor, Mosolygó Meny­ hért, k i n e k fejére husz év előtt kimondták a s z i l e n c z i u m o t . Házának barátja Zátonyi B e n c e , k i atyjától nemes l e v e l e

mel­

lé c s a k igényeket örökölt s naplopó élete költségeit o l y m ó ­ dokon s z e r z i be, melyek gazságával szemben a törvény t e h e t e t ­ l e n ; úgyszólván feleségeivel k e r e s k e d i k . E l v e s z i őket, s ha v a l a k i belójök s z e r e t , jó pénzért hajlandó v i s s z a a d n i

szabad­

ságukat. I g y váltotta meg tőle Bankó Eéni i s Elzát, mikor még g a z d a g ember v o l t . De már elprédálta vagyonát s feljön P e s t r e tudósnak és kártyásnak. E z az életkeresete, a m i v e l kenyerét s z e r z i , amaz a hiúsága, a m i v e l d i c s e k s z i k . Felesé­ ge i s méltó hozzá s Zátonyi iskolájához. Pénzvágya egy való­ ságos rablótársaság szövetségébe v o n j a , mely érdekeinek egy ártatlan leány jó nevét és boldogságát a k a r j a feláldozni. Egy gyermekszerep i s van a darabban, valamennyi

között a l e g v i s z -

szataszitóbb. Mosolygó növendéke, k i nemcsak gazdája s z a v a ­ járásán gazembernek s z o k t a n e v e z n i magát, a miben még l e n n e v a l a m i komikus naivitás, hanem a koraérett vásottságnak o l y a n gazdag rendszerét m u t a t j a be, mely a jóérzést sérti. Az e l s o ­ rolt

alakokban

v a n v a l a m i r i d e g igazság, de i g e n kevés művé­

s z i enyhület. Fojtó, nehéz levegő v e s z körül bennünket, s a z o n a k i s n y i l a s o n , melyet

Irén meg D a r v a s

Károly

alakja

képez, nem látszik be a n n y i a t i s z t a kék égből, a mennyi e v i g a s z t a l a n szürkületet c s a k némileg i s megvilágíthatná. Ha az iró i g a z o l n i akarná tárgyát, bizonyára a jellegzetességre, az igazságra hivatkoznék. Ennek azonban i l y uralkodása már kockáztatja a művészi tényezők egyensúlyát. A másik b a j , mely már nem magából a realizmusból f o l y i k , hanem ennek kül­ földről hatásából, hogy a b e m u t a t o t t

képeken, a l a k o k o n ,

ér­

zésekben kevés a sajátosabb magyar vonás. Azonban másik o l d a l a i s v a n a dolognak. Mig az életkép-

festő túlságos előszeretettel időz a legszemetesebb világban, a költő, k i b e n az alapeszme megfogan s k i cselekvényében ma­ gyarázza a z t , tiszteletreméltó erkölcsi érzést tanúsit. Nem prédikálja a morált, hanem h i s z benne s részeseivé óhajt t e n ­ n i bennünket i s hitének. E h i t v e z e t i g o n d o l a t a i t és tollát. Csakhogy úgy járunk v e l e , m i n t h a végtelen sivár, köves vidé­ ken vezetne át a pihenőhöz, s mielőtt i d e j u t u n k , elkomorodva és fáradtan elvesztjük fogékonyságunkat. Pedig talán a n a p l o ­ póknak és semmirekellőknek ez az egész légiója, mely e g y e t l e n gyönge lény e l l e n küzd, csak a r r a való, hogy a nemesek d i a d a ­ lát annál erőteljesebben illusztrálja." /B - y/ v a g y i s Beöthy Z s o l t . / / P e s t i Napló, 1 8 8 0 . január 25./ "A proletárok. / I . / 'Egy t i s z t a virág k i e t l e n bozótban.' Ezt mondják Irénről, e társadalmi vigjáték legrokonszenve­ sebb lényéről, a cselekvény folyamában. De ez a kifejezés kissé túlfinom. Bátran mondhatnák: 'egy t i s z t a virág a sze­ métdombon*. A bozót, a szemétdomb egy c s o p o r t proletár, k i k mint 'gombák a f a derekán* idegen nedvből élődnek a társada­ lomban; kép nélkül szólva: a mások zsebéből élnek; kiaknáz­ zák a jó s z i v ostobaságát, a hiszékeny könyörületet, sőt a k e zökbe került ártatlanságot i s , hogy e nagy k i n c s e t haszonle­ sésből felváltsák apró-pénzre, a magok hasznára. Ezt a sze­ mét-világot s ennek önző fondorlatával szemben az önérzet és erény diadalát tünteti föl eleven s z i n p a d i képekben Csiky Gergely e legújabb d a r a b j a , mely egyszersmind első társadal­ mi szinmüve. A költő e d d i g részint a történelem magasából, részint az eszményies ó-görög világ s regényes l o v a g k o r f e l lengős légköréből mérité színmüveinek tárgyait. Most leszállt a mai társadalom alacsony rétegeihez, a r e a l i z m u s levegőjé­ be; de a mennyire leszállt a tárgy választásában, a n n y i r a fölemelkedett a - s i k e r b e n . Sem Jóslatának költői jelenései, sem Jánusának p a t e t i k u s képletei, sem Ellenállhatatlanjának klasszikái szabású komi­ k a i a l a k j a i nem bizonyiták költői erejét a n n y i r a , mint ezek a 'proletárok*, k i k n e k élődi, önhaszonleső, elvásott, e l c u d a r o d o t t életét hatással t u d t a s z i n p a d r a v i n n i , mert gúnnyal, hu-

mórral, e l e v e n ötletekkel és jellemző vonásokkal ruházta f e l •

valamennyieket• ...De

a z iró érdeme épen abban áll. hogy e kényes tárgy

nehézségeit jól t u d t a f e d e z n i a színezés

életelevenségével

s e c i n i k u s a l a k o k n a k színpadi érdekességet kölcsönzött a z által, hogy e s z e s , f u r f a n g o s

élődieknek f e s t e okét, a k i k n e k

életmóddá vált önhaszonlesésétől elég okunk v a n félteni egy körükben

növekedett, de tisztán maradt f i a t a l s z i v e t . F o ­

k o z z a a z érdeket a proletárok sokfélesége: az elvénült dornőtől kezdve, k i egy sohasem létezett nek

kalan­

'vértanú özvegyé'-

a d j a k i magát, a Dunapartról f e l s z e d e t t k i s vásott

fic­

kóig, a k i a l i g h a t a r a s z n y i s már i s s z i d j a és csókolja a nőket, v a n mindenféle: a társadalomból kilökött, ügyvédi

dip­

lomájától m e g f o s z t o t t , vagy mint ő mondja: ' h i v a t a l o s gazember*, k i t neje t e t t a piszok a l a t t

gazemberré s d i c s e k s z i k a maga gazságával; de él benne a z 'emberi', o l y élénken, mint B r e t

H a r t e nem egy elvásott életű, f e l e d h e t e t l e n alakjában; v a n tönkrement b i r t o k o s , k i kártyából élődik, dilettáns régész és • h i v a t a l t ' váró; v a n derék ifjú, k i jól bevégezte t a n u l ­ mányát, de mert n i n c s pártfogója, nem kap állást s kénytelen proletár l e n n i , noha nem a k a r

a z l e n n i ; v a n könnyüvérü a s z -

s z o n y k a , k i t u d j a , mi a r o s s z , mégis m e g t e s z i , ha szüksége v a n pénzre, de nem r o m l i k úgy meg, hogy végül egy j o b b érzés fölháborodása meg ne menthetné. Kevés magyar vígjátéknak v a n szélesebb társadalmi anyaga, mint ennek, s kevésben f o r d u l elő e n n y i

különféle személy. Természetesen, n i n c s mindegyik

egyaránt sikerülten f e s t v e ; de néhánya életteljes, érdekes és e r e d e t i . " /Fővárosi Lapok. 1880. január 24./ "Pénteken C s i k y G e r g e l y új vígjátéka először: A proletárok, mely a f r a k k o s bandát f e s t i élénk színekkel."/Hölgyek L a p j a . 1880.

január 2 5 . /

"...Az egész d a r a b b a n erős vonásokkal r a j z o l t kokkal

kitűnő a l a ­

találkozunk, melyek, fájdalom, társadalmunkban - ha

talán még nem i s e n n y i r e

romlott

állapotban - i g e n

gyakoriakká

kezdenek válni." /Közvélemény. 1880. január 24./ "...Ugy látszik, a Jóslat és az Ellenállhatatlan szerzője

c s a k látszólag marad közönyös a modern társadalom iránt* Az a s o k kitűnő részlet s a társadalmi r a j z n a k az a tisztasága, mely A proletárokban meglepőleg nyilvánul, épen a z t bizonyít­ ja,

hogy C s i k y éles szemmel vizsgálta a j e l e n k o r t

s mélyen

m e g f i g y e l t e a társadalmat, melyben é l . E mély megfigyelésbe vegyült-e s u b j e k t i v keserűség i s ,

hogy első társadalmi d a r a b ­

jául épen a magyar társadalom sötétebb oldalát k a r o l t a

fel?

L e h e t hogy vegyült, de nem akadunk f e l

tár­

rajta,

hogy i l y

g y a t választott. Jogában állott a z t v e n n i észre, a mi társa­ dalmunkban kétségkívül s z e r e p e t játszik: az úri proletárságot, az erkölcs vétkes lazaságát, a könnyelműséget, a f r i v o l delgést. SŐt kötelessége v o l t

szé­

épen e z t észrevenni, mert a

drámairó nemcsak i r o d a l m i t e t t e t ^ h a j t végre, de erkölcsi

szol­

gálatot t e s z , ha elébe t a r t j a a társadalomnak a z igazság tük­ rét. C s i k y f e l f o g t a a modern drámairó legmagasabb hivatását s épen e z a z , a mi müvének s o k k a l mélyebb, nagyobb, általáno­ sabb hatást b i z t o s i t , m i n t h a o l y tárgyat d o l g o z o t t v o l n a föl, mely derültebb ugyan, de nem áll összefüggésben komoly e r ­ kölcsi szimptómákkal. O l y a n k o r s z a k b a n , mint a m o s t a n i , h o l a közélet n e v e z e t e s szereplői egyre-másre erkölcsi halált h a l n a k a megdöbbent közvélemény előtt, h o l h a t a l m a s

parlia-

m e n t i a l a k o k , k i k n e k a polgári erények javát képviselni tott

hivatásul, egy éjen át közönséges bűnösökké

ju-.

alakulnak,

h o l a kötelességmulasztás, a könnyelmű életmód, a műveletlen szédelgés, a h a z a f i a t l a n kapzsiság valóságos fertőt t e r e m - * nek, melyből erénysorvasztó miazmák szállnak föl - : i l y e n k o r s z a k b a n a drámairó kötelességet teljesít, ha tükrét tartja

oda­

a társadalom e l t o r z u l t a r c z a elé. És a k i e j o g o s á l ­

láspontra áll, a z nem v e t h e t i szemére A proletárok szerzőjé­ nek, hogy túlsötét tárgyat választott. Magában e tárgyválasz­ tásban n y i l a t k o z i k már a z európai s z e l l e m , mely nem éri be hagyományos kisszerüségekkel, hanem a r r a tör, hogy a társa­ d a l m i élet legmélyére h a s s o n s széles k e r e t b e n m a s s z i v a n y a ­ got mutasson fői." / R o b i n . / /Magyarország, 1 8 8 0 . január 2 5 . / "...Személyei a társadalom legfelsőbb rétegéig elnyúló proletariátus köréből v a n n a k véve; szörnyen hitvány népség

a z , mely C s i k y darabjában tárt f o g l a l . Erkölcse k o p o t t a b b , mint F a l s t a f f katonáinak i n g e . De nem kevéssé m u t a t j a C s i k y drámairó erejét, hogy i l y kivivni."

h a d d a l elhatározó győzelmet

tudott

/Egyetértés. 1880. január 24./

Most néhány o l y a n k o r a b e l i kritikából idézünk a proletá­ r o k fogalmával k a p c s o l a t b a n , m e l y e k szerzői nem

értettek

e g y e t ama felfogással, ahogy C s i k y használta, - ami p e d i g meg­ e g y e z e t t kortársai nagyrészének e z z e l k a p c s o l a t o s felfogásá­ val. "Üdvözöljük C s i k y G e r g e l y t , a k i e l h a g y v a az a n t i k görög világ k l a s s z i k u s h a t a l m a i t s a távol eső s p a n y o l föld izzó légkörét, hazaérkezett s i t t h o n látjuk őt utcáinkon b o l y o n g ­ v a , a mai társadalmi élet változatos küzdelmeit A magyar közmondás a z t t a r t j a ,

megfigyelve.

hogy mindenütt jó, de l e g j o b b

o t t h o n s ez drámaírókra különösen i g y v a n . Soha s e találhat az iró az elmúlt idők félig való, félig képzelt világában hálásabb tárgyat, mint i t t h o n , a mindennapi életben, a társa­ d a l m i élet t a r k a b a r k a m o z z a n a t a i b a n . A közönség j o b b a n megérti, több érdeklődéssel f i g y e l i ,

s aztán nyújthat-e a képzelt

me­

sevilág több kigúnyolni vagy m e g s i r a t n i valót, mint a minden­ n a p i élet?! A vigjátéki és t r a g i k u s a l a k o k b a jártunkban-keltünkben csaknem b e l e b o t l u n k , s hálás, a l k a l m a s tárgy minden lépten-nyomon kinálkozik; c s a k a z iró megfigyelné s m i k r o s kopján a közönség elé idézni érdemesnek tartaná! C s i k y

Ger­

g e l y , k i e d d i g a mythologiában vagy a félig e l f e l e d e t t

törté­

nelemben k e r e s t e a l a k j a i t , most megkisérlé a z t és meggyőződ­ h e t e t t , hogy a kísérlet nem maradt s i k e r t e l e n . Mig k o t h u r n u s o s hőseit és széllel-bélelt s p a n y o l gavallérjait a közönség c s a k az udvariasság h i d e g formaságával f o g a d t a , a d d i g a szives-látás meleg t a p s a i h a n g z o t t a k f e l a proletárok szomo­ rú csőcselékónek bevonulásakor, bármily hitványak és a l j a s o k az a l a k o k , a melyek a színen m e g j e l e n t e k - mert a közönség e z e k mindenikében fölismerte a z o k n a k a n y o m o r u l t a k n a k mását, a k i k k e l i t t - o t t , az utcákon, a közhelyeken, a termekben t a ­ lálkozik. P e d i g a szerzőt épen nem l e h e t

a z z a l vádolni, hogy d a r a b -

ját rokonszenvessé I p a r k o d o t t v o l n a t e n n i . Ellenkezőleg, mint ha k e r e s v e válogatta v o l n a k i a társadalom l e g r i d e g e b b , l e g visszataszitóbb a l a k j a i t . L e f e j t róluk minden

rokonszenves

mázt, melyből még a l e g n y o m o r u l t a b b gazembernek i s j u t t a t

a

természet egy k e v e s e t némi mentségül, halvány igazolásul, az itólet enyhítéséül. Az ő a l a k j a i hitványak, s n i n c s lényük­ ben

l e g k i s e b b k e m e g s z i v e l t e t o vonás. Általában a z a megjegyzésünk, hogy e z e k a z emberek, a

kiket

i t t C s i k y bemutat, nem proletárok, hanem semmirekellő

gazemberek. A proletár nem egyéb, m i n t szegény ördög, a k i ma nem t u d j a holnap mire h a j t j a l e fejét s m i t ebédel, de nek

azért l e h e t

/ s legtöbb e s e t b e n v a n i s / becsületes

aki­ szive,

erkölcsi érzete. Az ő proletárjai csalók, s i k k a s z t o k , hamis játékosok, szédelgők. De hát ne a k a d j u n k f e l a cimen, az nem lényeges d o l o g . Azok az a l a k o k , a m e l y e k e t lom, ben

ő bemutat, fájda­

nagy bőségben előfordulnak a társadalom minden rétegé­ s eszünk ágában s i n c s kétségbe v o n n i

szinpadi jogosult­

ságukat. Kifogásunk c s a k az e l l e n v a n , hogy a l a k j a i t

a ma­

guk visszataszító ridegségökben állítja elénk, e g y e t l e n v o ­ nással sem i g y e k s z i k mérsékelni a hatást, m e l y e t

azok a kö­

zönségben k e l t e n e k . D a r a b j a sötét, visszariasztólag sötét, az élénkebb színeket egészen száműzte a képből, m e l y e t tár.

Ha tárgyát vígjátékká d o l g o z t a v o l n a f e l ,

resebb,

élvezetesebb l e t t

sokkal

elénk sike­

v o l n a müve. E z megjegyzésünk álta­

lánosságban. Azonban a szinmti, mint i l y e n e l l e n i s nem egy a l a p o s kifogásunk v a n . Előrebocsátjuk a d a r a b meséjét, s észrevételeinket azután mondjuk e l . "

/Hyppolit/

/Független

H i r l a p . 1880. január 24./ Különös, hogy ugyanazon h i r l a p ugyanazon számában e z az idézett k r i t i k a cáfolja C s i k y és a k o r proletár-fogalmát, a következő oldalán p e d i g egy "életkép" j e l e n t meg, mely sem­ m i l y e n vonatkozásban nem t a r t o z i k ugyan munkánk tárgyához, de

kitűnően b e m u t a t j a

a z t , hogy i g e n i s m i t értettek

ebben a

k o r b a n "proletár világ" a l a t t . A kritikával egyidejűleg, de attól természetesen t e l j e s e n függetlenül j e l e n t meg,

s úgy

érezzük, már c s a k a k o n t r a s z t kedvéért.is, hogy érdemes i t t e néhány s o r t közölni* 32

Szép a s s z o n y /Egy

báty .ja

kép a proletár világból/

A l f o n s i n e özvegy. Szép és ellenállhatatlan. Hozzá kőszivü.

D a l nem h a t j a meg, nagyot h a l l mindaddig, mig a z - a r a n y

nem csörög. Jéghideg a - reális Ígéretekig. De i t t o l v a d n i kezd. Bátyja, V i k t o r , a b i z o n y t a l a n existenciák nagymestere a háta mögé'dobálta a z t , a m i j e v o l t

s ma él és z s e b e l huga u d ­

varlói közt. "PezsgÖztetik." N i n c s e n a z a szép nyakkendő, a z a c s i n o s kabát, m i t e l ne t u d n a sonfordálni e z z e l a szóval - A l f o n s i n e a z t monda, hogy nekem jól állna... Vagy: - Nem a k a r l a k t e r h e l n i , de pénzért A l f o n s i n e t nem akarnám

bosszantani.

Szól s megnyílik a z imádó tárcája. V i k t o r a z imádókat két osztályba s o r o z z a . I . azok,

akik

célt érnek, I I . azok, a k i k célt nem érnek. Az elsők a kozákok a z utóbbiak a bárgyúk. Az első osztállyal beszélhet

nyiltan,

a másodikkal példabeszédben, mert félénkek, mint a madarak: a zörej e l r e p i t h e t i

őket.

Ezeknek emlékeket árul, mint v a l a m i

szentföldről jött

zarándok. A keresztfáról nem a d t a k e l a n n y i forgácsot, mint a mennyi " l e g k e d v e s e b b cipőjét" a d j a e l A l f o n s i n e n a k . drágább c i k k az imádók börzéjén a h a r i s n y a . s z a l a g , ingfodor,

cipő, c s o k o r ,

Gombostű,.hajtű,

arckép mind a vásárra kerül.

Legértékesebbek a z o l y a n arcképek, m e l y e k r e A l f o n s i n e kezével i r j a Egyszer

Leg­

saját

oda: "Kedves barátomnak"; "Örök emlékül", s t b .

azután A l f o n s i n e férjhez megy egy k u r u c

Az imádóknak és V i k t o r n a k

emberhez.

tágulni k e l l a háztól.

"Barátok c s a k szerencsében léteznek", sóhajt a szép a s z szony bátyja. X Nem állom meg, hogy u g y a n c s a k egy, témához nem tartozó, de a k o r s z a k r a , annak hangulatára és felfogására felettébb lemző h i r t

jel­

ne idézzek a z Ország-Világ 1 8 8 0 . I V . füzetéből '

/melyben egy u g y a n c s a k többször idézett

Proletárok-kritika

jelent

meg/.

"Telephon-hálózatot a k a r

egy társulat B u d a p e s t e n létesí­

t e n i . A folyamodvány, melyben a társulat engedélyt kért, már leérkezett a közlekedési minisztériumtól a fővárosi hatóság­ hoz,

mely egy bizottságot küldvén k i ez ügyben, ez 15 évre

kizárólagos s z a b a d a l m a t a d o t t

a társulatnak. A hálózat

köz­

használatra f o g bocsáttatni, de c s a k kifogástalan egyének v e h e t i k igénybe." Tüneményes, nem? Ha ma telefonelőfizető lenne

i s ez l e n n e

az a l a p e l v , v a j o n hány

Budapesten?

De térjünk v i s s z a a proletárok Csiky-féle fogalmát cáfoló kritikákhoz. A következő k r i t i k a D r . Dux Adolfé, mely - természetesen németül - a P e s t e r L l o y d b a n j e l e n t meg,

s forditásban közöl­

jük. "Legújabb müvében e l l e n b e n C s i k y e l h a g y t a a f a n t a s z t i k u s , ködös régiókat, melyekben korábbi müvei mozogtak, s két láb­ b a l u g r o t t a r e a l i z m u s talajára. Mindenféle kétséges e x i s z t e n ciát mutat be, a k i k ténylegesen a magyar társadalmi élet árny oldalához t a r t o z n a k , és úgy e z e k e t , mint néhány

erkölcsileg

épebb figurát, melyeket u g y a n c s a k a való életből v e t t , séges humorral r a j z o l j a

egész­

meg.

... Ez a rövid t a r t a l m i ismertetés elegendő ahhoz, hogy az újdonság cimének jogosultságával k a p c s o l a t b a n ébresszen. Mert "proletárok" a l a t t

kételyeket

a polgári társadalom a z o n

osztályát szokás érteni, mely ugyan létfenntartását munkájával k e r e s i meg és nem a hatósági e s i k terhére,

az ónban nem

saját

szegénygondozásnak

képes többet k e r e s n i , mint ami

létfenntartásához feltétlenül szükséges. A C s i k y színmüvé­ ben

szereplő személyek a z o n b a n egyáltalán nem t a r t o z n a k e h ­

hez

a z osztályhoz. Nem d o l g o z n a k , hanem c s a l n a k , s e z z e l h o l

többet nyernek, mint ami létfenntartásukhoz feltétlen szük­ séges, h o l p e d i g újra a f e l s z i n alá merülnek - amely pedig

egy p i l l a n a t i g o t t c s i l l o g t a k ,

Az e g y e t l e n

T

felett

- és nyomorba kerülnek.

D a r v a s Károly*, a szegény Ügyvéd

kivételével

erkölcsileg mélyen a proletárok színvonala a l a t t

állnak, lé­

vén a z o k életüket nem bűnözés, hanem kemény munka által t a r t -

ják f e n n . A gazdag Timót p e d i g természetesen u g y a n c s a k nem t a r t o z i k a proletárok közé. Kár, és meglepő i s ,

hogy à szerző nem talált

megfelelőbb

c i m e t ; mert jól felépitett drámája, mely úgyszólván

teljes

veleérzést k e l t , valóban tükörképe társadalmunk b i z o n y o s

ele­

meinek." /Dr. A d o l f Dux/ / P e s t e r L l o y d , 24. J a n n e r , 1880./ •J...Meséjét a darabnak nem a d j u k . Azon színmüvek közé

tar­

t o z i k , melyeknek meséje c s a k a szinmüiró kezében válnék é r ­ dekessé s c s a k i s drámai a l a k b a n élvezhető. A proletároknak sokan a z t vetették szemére, hogy nem proletárok, hanem élősd i e k , parasiták. S z e r i n t e m C s i k y G e r g e l y darabjában, elsősor­ ban nem a z o n kérdésre találok f e l e l e t e t , letárok', hanem a r r a , mi v i s z i őket a r r a ,

'miből élnek a p r o ­

' k i k a proletárok? Mi kényszeriti reá,

hogy más emberek gyengeségeiből, a tár­

sadalmon kivül, de a társadalomból éljenek?' E g y i k /Zátonyi/ proletár l e s z s jövedelmét a z emberi gyengeségek kiaknázhat a t l a n bányájából húzza, mert nemes szülők gyermeke, k i nem tanult,

s nem t u d semmit, de s z o k v a van&a kényelmes életmódho

gyermekkora óta s mindenáron m e g s z e r z i a fenntartásához szük­ ségest, elkerülve a büntetőtörvénykönyv zátonyait. Másik /Darvas/ t a n u l t

s tud i s ,

de n i n c s protekczió, nem t u d meg­

élni, ha egyenes u t o n jár, letér tehát a görbe útra./Saját megjegyzés: honnét v e s z i a k r i t i k u s ,

hogy Darvas görbe útra

tér? ennek a d a r a b b a n nyoma s i n c s ! / A harmadik /Mosolygó/ e lől e l v a n zárva egy Ügyvédi s i l e n t i u m

által a társadalom örök

r e . Kénytelen tehát a társadalmon kivül, de a társadalomból élni. Szedervári K a m i l l a könnyüvérü nő, k i v i h a r o s , ledér

if­

júság után kopár kikötőbe, a szégyen kikötőjébe j u t o t t , s c s a k úgy t u d megélni, hogy a z o k a t s z i p o l y o z z a , kiktől örökre e l v a n választva, a becsületeseket. Találunk o l y a t

is,

mint

a gavallér uzsorás k i üzlettel b i r , tőkével r e n d e l k e z i k , de uszorás, s i g y a társadalom őt sem a c c e p t a i j a . Vegyük már most a támadás másik oldalát. 'Nem

proletárok, de élősdiek*,

mondja a k r i t i k u s o k némelyike. I g a z . A proletár fogalma m i n ­ denhol a világon a legislegalsó néposztályt i l l e t i

meg,

mely

k o l d u s , v a g y o n t a l a n , s úgyszólván minden jogtól e l v a n zárva.

C s i k y a l a k j a i tehát nem proletárok, hanem, mint a

franczia

mondja, "déclassé"-k, r a n g t a l a n o k , társadalmon kivüliek. C s i k y a proletár magyarországi felfogásának e s e t t áldozatul, midőn a darabnak e c z i m e t a d t a . Kérdjük azonban, von-e a darab nagy értékéből c s a k legcsekélyebbet i s l e , a helytelenül

al­

k a l m a z o t t c z i m ? B i z o n y semmit. A magyar szinmüirodalom tör­ ténete minden ehhez hasonló d a r a b o t aranybetükkel

örökithet

meg, bármi l e g y e n i s c z i m e . •Annyi benne a fény, hogy árny­ oldalait

sehogy sem tudom meglátni!• monda egy néző, k i tör­

ténetesen e g y i k e v o l t

első m t i k r i t i k u s a i n k n a k . " /Szemere

Atti­

l a / /Ország Világ. 1880. I V . füzet./ Az Akadémia 1887-ben az 1882-85- évekről bennmaradt Karác s o n y i - d i j felével tüntette k i A proletárok szerzőjét. A b i rálók javaslatában a következőket o l v a s h a t j u k : " E szinmüben először kisérelte meg a szerző a magyar élet rajzát, s bár a z t kissé túlsötéten r a j z o l j a , mind lelemény, mind

jellem­

r a j z , mind t e c h n i k a i készség tekintetében leggazdagabb és legsikerültebb müve a közelebbi éveknek." V o l e n s z k y Béla, fentieket

idézve, hozzáteszi: "A társadalom rajzában kevés

a sajátos magyar v i s z o n y o k r a jellemző vonás. E z z e l a szóval: proletár, a társadalom azon e l e m e i t

s z o k t u k megjelölni, ame­

l y e k n e k jövedelme s o k k a l k i s e b b , mint amennyit

munkateljesít­

ményükkel j o g o s a n megérdemelnének. C s i k y proletárjai

ellen­

ben minden munkától irtózó társadalmi paraziták." Végül - még m i n d i g a proletárok fogalmával

kapcsolatban

- három, enyhén szólva elképess tő k o r a b e l i k r i t i k a részlete­ it

közöljük. Az e g y i k k r i t i k u s úgylátszik kórboncnokot

akart

játszani, s ráadásul biológiai képzavart produkál szinházi k r i t i k a cimén; a másik kissé meglepő kifejezéseket

használ

kritikája "megborsozására"; a harmadik végül p o l i t i k a i és emberi szempontból döbbenetes. "...A

proletárok cimü legújabb 4 felvonásos

színdarabban

szerzőt szakítani láttuk a z előbbi academicus iránynyal, h a t a l m a s és i z m o s k a r o k k a l n y u l be a nagyon i s modern •tár­ sadalom* z s i g e r e i b e , s midőn előbb c s a k kivülről, a külbőrön át tapogatá a b e t e g társadalom pulsusát, ma m i n t

drasticus

anatom már a l e f e j t e t t

bőrön keresztül e g y e n e s t

magát a z üt-

e r e t t a r t j a kezében, s éles késsel b o n c o l vagy h a s i t , s t e ­ k i n t b e l e a szívbe, hogy reálisan megmondhassa: •társadalom* b i z o n y o s

minő a

rétegének b e l s e j e - a maga valóságában

minő v e g y a l k a t a v a n azon vérnek, mely benne, habár

rothatag

állapotban, található. I g a z , hogy e z t c s a k a h o l t társadalom mai

t e h e t i , de a z , mely A proletárokban s z e r e p e l , nem i s e l e

ven,

erkölcsi élettel az nem

i s biró * társadalom'". /Magyar

Állam. Egyetemes p o l i t i k a i n a p i l a p . 1880. január 27./ " C s i k y Gergely

úgy látszik, megunta az akadémiai száraz

borostyánt s most az e g y s z e r 'Greift ist

Goethe tanácsát követte:

h i n e i n i n s v o l l e Menschenleben, und wo i h r s

packt,

e s i n t e r e s s a n t ' . I r t egy színmüvet, mely négy órát t a r t

s m i n d i g érdekes marad, a proletárokról, k i k már-már

'külön

társadalmat képeznek társadalmunkban'• C s i k y o l y szigorúan v e t t e a gondolatot, frisebb

hogy majdnem h e r m e t i c e

elzárt minden

levegőt s a néző o t t bukdácsol a sok gézengúz légkö­

rében, melynek fojtó szagát a 'vértanú özvegy' e c z e t e s üveg­ j e , a z iró felcsillámló humora és satyrája daczára hogy

alig,

elbírjuk. Alakjairól e l l e h e t mondani, m i t L e a r a k í ­

sérőiről: ' s z e m e n s z e d e t t nép s r i t k a jellemű'. A drámai k a t h a r z i s majdnem a r i c z i n u s o l a j erejével h a t a nézőre: o l y d r a s t i k u s s z e r e k e t használ a szerző. Ugyancsak marokra ja alakjait

s a f r a n c z i a d r a m a t i k u s o k glacé-keztyüjét

ösmeri. De i g y ad legalább e r e d e t i d a r a b o t , jén t e r m e t t . Nem

fog­ nem

mely a maga föld

i d e g e n mintára s z a b o t t csinálmány, hanem

társadalmunkból v e t t kép a z , melyet C s i k y erős vonásokkal e lénk r a j z o l . A modern himpellérség v a s t a g vonásokkal f e s t e t t drámája, / p . j . / /Egyetértés, 1880. január 2 5 . / A harmadik megdöbbentő k r i t i k a , melyből bőségesen idézünk majd, nem i s k r i t i k a ,

hanem egy előztes^eszmefuttatás tár­

ca-formában; a január 2 3 - i bemutató előtt, január 21-én j e ­ l e n t meg.

P e r s z e l e h e t e t t a főpróba vagy sajtópróba eredmé­

nye i s . "Proletárok. /Pénteki előadása előtt./ C s i k y Gergely

u j társadalmi d a r a b j a , a Proletárok, épen

jókor érkezik a színpadra. A proletárok n a p i r e n d e n vannak

B u d a p e s t e n . Beszélnek róluk és lövik őket. A főkapitány

prok-

lamácziőt nyomat k i ellenük, melyben i n t i a tisztességes kö­ zönséget, hogy m a r a d j o n o t t h o n , ha majd a r r a kerül a s o r , hogy a proletárok e l l e n megkezdődik a z u t c z a i

harcz. Retten­

tő küzdelem l e s z a z . A vér épen ugy f o g p a t a k z a n i , mint a p e t r o l e u m . Házak kigyúlnak maguktól, t o r n y o k leomlanak, föld megnyílik, s e s e t l e g látni f o g j u k a p o k l o t a megrepedt

asz­

f a l t o n keresztül! I l y e n t a b l e a u t igér nekünk a főkapitány p r o k lamácziója. Szemben e rémes s t y l g y a k o r l a t t a l ex-communard

F r a n k i Leo,

m i n i s z t e r megvető m o s o l l y a l k i j e l e n t e t t e , hogy

a proletárok s z e r e t i k ugyan a gesztenyét, de nem

kikaparni,

hanem megenni, s l e g y e n nyugodt B u d a p e s t , - majd tudják ők, mikor k e l l c s a p r a v e r n i a p t e r o l e u m o t . Minden más d a r a b o t féltenék hasonló disputák közt, kivéve a

Proletárokat. A Proletárok a k a r a t a ellenére a l k a l m i

darab­

bá vált, mely b e i l l i k a szituáczióba. Ha most akarnának elő­ ször bemutatni v a l a m i görög tárgyú drámát vagy egyéb, ideálisabb az

tárgyú d a r a b o t , a z t ajánlanám P a u l a i n a k , h a l a s s z a e l

előadást a k k o r r a , mikor a kedélyek l e c s i l l a p o d n a k s a h a n ­

g u l a t a l k a l m a s a b b l e s z a z aesthétikai szép élvezésére, m e l y ­ hez

a léleknek b i z o n y o s nyugalma, harmóniája k e l l . A P r o l e ­

tárokat e l l e n b e n most adatnám elő, mégha későbbre tűzték na

vol­

i s k i első előadását. Szerencsés c z i m és jellemző tárgy!

Arról a z osztályról mutat képet, mely setéten e m e l k e d i k k i a társadalom t i t k o s rétegeiből, s iszonyú mementokat vág az" emberiség szeme közé, valahányszor egy f o k k a l magasabbra t o l j a fejét. Bármint b o r z a d a közönség e rémalaktól, kíván­ csiságát nem győzheti l e v e l e szemben s mohón kapkod az a l ­ kalom után, hogy megismerkedjék mystóriumaival. A közönség ebben a részben hasonlít a h a j d a n k o r ! tudóshoz, k i fölmászott az* Aetnára s belenézett forrongó kráterébe a kitíRrés közvet­ l e n p i l l a n a t a előtt, a n n y i r a nem t u d t a fékezni kíváncsiságát, mely erősebb v o l t

benne a halálfélelemnél.

C s i k y d a r a b j a a magyar proletár-világból állit elénk a l a ­ k o k a t . Ebben hát n i n c s meg a s z o r o s a n v e t t

szoczial-demokrá-

c z i a i elem, mely n e m z e t i j e l l e g e t nem tür és általános k o z -

mopolita

s z e l l e m r e törekszik. Csikynél a mi proletárjainkra

akadunk, a k i k e t

saját társadalmunk n e v e l nagygyá s a k i k

némi közösséget t a r t a n a k a nemzetiséggel, bár részükről e figyelem

épen nem megtisztelő a n e m z e t r e nézve. C s i k y

alak­

j a i ép azért érdekesebbek, mert a magunk társadalmából v a n ­ nak véve, s nem

idegen

alakok,

de gyükeret nem v e r t e k magyar A közönség nem

k i k c s a k importálva vannak, talajban.

o l y a n a l a k o k a t f o g látni, mint az izgató

gyári munkás, k i németes magyarsággal ösztökéli s t r i k e r s a ' S t r i k e * - b e l i magyar munkásokat. Nem

fog tableaukat

kapni

munkás összeesküvésekről s p i s z k o s lebujokról, h o l bevándo­ r o l t német szoczialisták üritik a sört u n i v e r s a l i s

fővezé­

r e i k egészségére. A proletariátusnak az a szervezettsége, mely nagyobb országokban már régen bevégzett tény, nálunk még nem

létezik s időelőtti v o l n a , ha a drámairó már most

f e l akarná d o l g o z n i

a tökéletlen a n y a g o t . C s i k y érezte, .

hogy fölösleges személyzettel szaporítaná darabját, ha a proletariátus bemutatására a társadalom i l y készületlen meit

i s fölveszi drámája keretébe. Inkább a r r a

ele­

törekedett

tehát, hogy ne feltalálója l e g y e n még nem létező proletár­ elemeknek, hanem bemutatója annak a proletárságnak, mely tényleg létezik nálunk. - C s i k y d a r a b j a az u r i proletárságon alapul,

a z o n a proletárságon, mely már régi keletű Magyaror­

szágon, de bujább virágzást c s a k azóta v e t t , társadalom i s s z o r o s a b b

mióta a magyar

közelségébe j u t o t t az óriási világ-

-spekulácziónak, a z európai szédelgésnek. E z óta határozottabb jelleget

öltött és e g y i k fokmérőjévé vált a magyarországi

korrupcziónak. Mint i l y e n , megérett a r r a , rátegye kezét és f e l m u t a s s a . "

hogy a szinmtiiró

/ R o b i n / /Magyarország. 1880.

január 2 2 . / Összefoglalva a "proletárok" fogalmáról idézetteket, lát­ ható tehát, hogy e z a fogalom 1870 körül nem a z t j e l e n t e t t e , amit

az ókorban, tehát a v a g y o n t a l a n

sem amit

szabadok alsó rétegét;

ma értünk a l a t t a , a tőkenélküli munkásosztályt;

hanem általában polgári egyéneket, k i k a t i s z t e s középosztály­ ba még nem kerültek be, vagy kicsúsztak belőle, sőt lezül-

lőttek, - i g y s o k a n idesorolták a szélhámosokat, ingyenélő­ k e t , k a l a n d o r o k a t i s . Azonban ezidőtájt i s többféleképpen értelmezték e f o g a l m a t , sőt v o l t a k o l y a n o k i s szép számmal, a k i k már inkább tulajdonították n e k i a mai értelmet, - vagy legalábbis nem élősdieket, ssarolókat vagy képteleneket értettek a l a t t a ,

elhelyezkedni

hanem a t i s z t e s és szegény d o l ­

gozó osztályt. KRITIKÁK ÉS EGYÉB IDÉZETEK MAGÁRÓL A DARABRÓL Már az e d d i g i idézetek elkezdték m e g a l a p o z n i a bemutató rekonstrukciójának kisérletét. A továbbiakban még néhány idézet következik a kritikáknak és elemzéseknek magára a d a r a b r a vonatkozó részeiből, utána p e d i g már a konkrétan az előadásra vonatkozó - s a j n o s , nem túlságosan bőséges - a n y a ­ got

s o r a k o z t a t j u k f e l . Elsősorban a s z i n t e minden k r i t i k a

által e m l e g e t e t t s i k e r r e , a közönség reagálására és h a n g u l a ­ tára kerítünk s o r t ; utána a színészekről írott méltatások következnek; ezután a rendezés kerülne s o r r a , de a rendezés­ ről mint olyanról s a j n o s s e h o l egy szót sem e j t e n e k , v i s z o n t több k r i t i k a p l a s z t i k u s a n elevenít meg egyes j e l e n e t e k e t , igy ezeket

idézzük, a z z a l , hogy többnyire összeolvadnak a

díszletről, kellékről és jelmezről Írottakkal, ami u g y a n c s a k i g e n szűkös a n y a g . V i s z o n t érdekes és idetartozó a fennmaradt, kézírásos rendezőpéldánynak leírása, mely érdekes módon egyben az 1935-ös, Nemzeti Szinház-beli A proletárok-felújitás

ren­

dezőpéldánya i s v o l t . Végül p e d i g , lezárásként, a bemutató és a darab "utózöngéiről", további sorsáról l e s z szó.

röviden

Tehát először még a darabról Írottak. X X X

"A n e m z e t i szinház drámai osztálya fényes eseménnyel d i ­ csekedhetik.

Egy e r e d e t i dráma előadása A proletároké. C s i k y

G e r g e l y új társadalmi szinmüvéé. Kétkedve, aggódva,remélve néztünk az első előadás elé. Féltünk, hogy a koszorús s z e r ­ ző,

a k i e d d i g Görög- és S p a n y o l h o n mosolygó ege a l a t t

érzé

magát jól, hőseit tógába öltözteté és jambusokban beszélteté,

nem fog-e v i s s z a r i a d n i a társadalom vétkeit v i n n i színpad­

r a , nem f o g j a - e a g g a s z t a n i általános t i p u s o k 40

társadalmunk kicsinysége, nem f o g - e

h e l y e t t szerény a l a k o k a t

a l k o t n i , küzdve

az előítéletekkel, a a közönség k i c s i n y e s felfogásával, mely nem t u d j a a színpadon mozgó, s g y a k r a n kigúnyolt

alakokat

általánosságban t e k i n t e n i , de egyént k e r e s az életben, k i r e reáillik a jellemzés s az áldozatul e s e t t , közpréda

lesz.

Mindezen aggályok fölmerültek, szorongó s z i w e l léptünk a szinházba, s midőn kijöttünk, u j működési kört láttunk meg­ nyílva a magyar szinmüirodalomnak. Á j e l e n nagy sokadalma, melynek a l a k j a i t , erényeit és hibáit eddigelé c s a k és S e r i b e k merték színpadra v i n n i , szinmüiró előtt i s . C s i k y G e r g e l y

Sardouk

immár megnyílt a magyar erős, h a t a l m a s kézzel f o g o t t

tárgyához, nem egyént k e r e s e t t , kiről a l a k o t másoljon, de j e l l e m e t t e r e m t e t t , mely fájdalom s o k a k r a ráillik. Fölhasz­ nálta darabjában szinpadismerő összes tudományát, nem r i a d t v i s s z a a legradikálisabb szerektől sem, de azért óvakodott a közönségestől s f r i v o l eszközöktől. T e c h n i k a , szinpadismeret

nem v o l t

költészet,

még magyar d a r a b b a n i l y arányosan

párositva." /Szemere A t t i l a / /Ország-Világ, 1880. I V . füzet./ "...E

rövid k i v o n a t

c s a k i g e n homályos képet nyújt a d a r a b

e l e v e n menetéről, ügyes szövéséről, de kétségtelenné

teszi,

hogy szerzője rikitó színekkel d o l g o z o t t . Azért s o k k a l

jobbak

d a r a b j a a z o n részei, melyek a bohózat felé h a j l a n a k , mint a komoly drámaiak. I l y e n k o r az a l a k o k b a n működő hitvány motí­ vumok rútságát kellemetlenül érezzük. A nőkkel kereskedő fő­ hős ' D r a m a t i s c h e r sarkasmussal

Lump* marad, bármily ügyes dialektikával,

i p a r k o d i k i s emelni

a e s z t h e t i k a i értékét s bár­

m i l y nyugodt fölénnyel n y i r j a i s birkás barátja gyapját. Nyomorék balekfogó benyomását t e s z i , melynek a drámai t e l e t e t meg nem a d h a t j u k .

De másrészt örülünk C s i k y

ecsetének. K l a s s i k u s drámái s négyszáz a r a n y o s a l a k j a i i s bizonyos

tiszteletet

tisz­

széles

vígjátéka

parancsoló akadémiai száraz­

ság benyomását t e s z i k . C s i k y most megmutatta, hogy a d e t a i l nak

i s kitűnő ismerője. S ha ezúttal nem i s v o l t benne nagyon

válogatós, mégis a l a k j a i rajzéban o l y r e a l i s t i k u s erőt, o l y éles t e k i n t e t e t

árult e l , minővel a magyar színpadon nem

egyhamar találkozhatunk." / p . j . / /Egyetértés. 1880. január 25./ "Csikytől nem várta s e n k i , hogy ő l e s z a z első, k i söté-

tebb, merészebb kezelést igénylő társadalmi anyaghoz f o g nyúlni. Mert az e d d i g i modern magyar színmüvek vagy belül maradnak a családi élet szűkebb keretén, vagy c s a k p o l i t i k a i k a r r i k a t u r a k a t f o g l a l n a k egybe, ha tulmennek a háziasság egyszerű rajzán. A proletárok az első darab, h o l a társadal­ mi a n y a g egészen drámailag lép föl s erős k o n f l i k t u s b a

jön

a szereplők érzelmeivel. V a n v a l a m i meglepő benne, hogy e f e l a d a t r a épen C s i k y vállalkozott, k i e m e l k e d e t t költői lé­ l e k k e l szárnyalt Jóslatában a görög ideál nyomában, s a Jós­ l a t o t követő müveiben i s ugy j e l e n t meg a közönség előtt, mint egy általános szépségekre törekvő iró, k i nem r o k o n ­ s z e n v e z a modern i r o d a l o m m a l . . .

...A tér kétségkivül

ránézve, de a z alkotás eszközei, mindaz, a m i v e l e d d i g müveit forgalomba h o z t a , i t t

idegen szin-

i s éppúgy rendelkezésére áll,_

mint előbbi drámáiban. A színpadra t e r m e t t tehetség nem té­ ved e l a s i k e r h e z vezető ösvényen s C s i k y G e r g e l y azok közé t a r t o z i k , k i k formássá a l a k i t a n a k minden tárgyat, ami k e z e i k közé kerül." / R o b i n / /Magyarország, 1880. január 2 2 . / "...Ő aztán ugy f e l e l t

meg a kérdésre, hogy c s a k u g y a n be­

levágta csákányát a h a z a i t a l a j b a és - rá i s talált egy gaz­ dag érre. A proletárok czimü müvével ugy szólván megalapítot­ t a a magyar társadalmi színmüvet, mert a z , a m i t e d d i g e téren nyújtottak, nagyon csekélynek mondható. ...... A m i l y

érde­

k e s e n van a d a r a b meséje szőve, ép o l y kitűnően van a z egész fel

i s d o l g o z v a . Az érdekes j e l e n e t e k egymást váltják föl

s a szerző bőven c s i l l o g t a t j a jóizü humorát. A darab külön­ ben kissé h o s s z u r a i s v a n elnyújtva, a mit leginkább okoz a z , hogy a cselekmény n a g y o n l a s s a n i n d u l . Utoljára i s c s a k a z t mondjuk, a m i v e l kezdtük: Üdvözöljük kitűnő színműírónkat - i t t h o n . " /Közvélemény, 1880. január 26./ " • • . E n n y i t a tárgyról^ Nézzük a kidolgozást. Ebben C s i k y a határozott drámai t a l e n t u m valóságos bravourjával járt e l . A l a k j a i élő a l a k o k , j e l l e m e k , k i k pszichológiai t a r t a l o m m a l bírnak. A bűnök és erények képviselői e m b e r i l e g i g a z a k . Túl­ zás semmiben sem értékteleníti e l . Mindenütt a szerző finom érzéke v e g y i t i a színeket. I n n e n v a n , hogy bár a tárgy sötét,

visszataszítóvá nem válik semmi, mert egyrészt enyhíti a bűnös a l a k o k o d i o s u s voltát a lélektani indokok i g a z

egybe-

szövése, mely a e s t h e t i k a i élvezetet okoz, másrészt a bűnö­ sökkel szemben ugy állnak a jók, hogy tisztaságuk fényt v e t a kép szomorúságára. E színezés r e m e k e l t a s z i l e n c z i u m o s ü g y ­ véd, Mosolygó alakján, k i a d a r a b l e g r o k o n s z e n v e s e b b s l e g ­ hatásosabb személye. Hibáján kivül bűnbe merült ember, kiből huszévi tespedés, nyomor és gyalázat után egy ártatlan leány fájdalma p a t t a n t j a

k i a czinizmussal

takart

fiatal

becsület

szikráját. Mosolygó humort képvisel. És a z a j e l e n e t , m e l y b e n e czinikus

ember 20 évi merev d a c z után a z első t i s z t a

köny-

n y e k e t s i r j a , mindenkor gyöngye marad A proletároknak. De nem c s a k Mosolygó alakján t e t s z i k át a jobb rész. Maga az özvegy i s mutat bűnbánó l e l k e t . Kényszer a l a t t

roskadoz­

v a bocsátja Irént B e n c z e birtokába, k i k e z e i közt

tartja

jövőjét és mikor a z áldozat megtörtént, rövid

pillanatokra

ugyan, de fájdalmas önvádat érez. A l j a s lényében ugy vegyül a szeszély a bűnnel, hogy némi elnézésre t a r t h a t mentséget nem i s adhatunk n e k i . T e l j e s e b b

számot, ha

megtérést mutat

E l z a , k i már a d a r a b elején ugy lép föl, hogy nem l e h e t e t l e n n e k átalakulását. Az átalakulás j e l e n e t e ugyan, de nem h i h e t e t l e n ,

tartjuk meglepő

mert E l z a nem bűnbánó Magdolnává

l e s z , hanem bosszúálló nővé, k i lealázza a z t , a k i e l l e n régi h a r a g i n g e r l i , mely t i t k o n l o b o g benne. Érdeklődésünket t e l j e s e n b i r j a Irén, a nemes lelkű nő, k i a bün fertője fölött mocsoktalanul.áll. Áldozat, köteles­ ség, lemondás m a r t y r j a ,

de ahhoz nem ért, hogy l e l k e

tiszta­

ságát léha kényelemért d o b j a e l magától* Mennél nagyobb vét­ kekbe merül a társadalom, mennél s a j n o s a b b aberratiők vonják e l az erényt hivatásáról, annál szükségesebb, hogy a színpa­ don i l y nemes lényeket lássunk, k i k a kísértéssel nem nak

s o h a . Zátonyi B e n c z e magyar S e p t m o n t s . Par

alkusz­

excellence

képviselője a z u r i proletárságnak. A d a r a b társadalmi a n y a ­ gát - Mosolygón és az özvegyen kivül - ő képviseli leghatá^ r o z o t t a b b a n . Zátonyi Benczék tuczatszámra sétálnak a váczi u t czán. E z tetőtől t a l p i g a mai társadalmi romlottságunk

krea-

túrája, r Urnák született h e n y e ficzkó, k i n e k s e i s t e n e s e hazája; elegáns p a r a s i t a , k i a csalás ás jellemtelenság l e g tetszetősb eszközeivel küzd, hogy felszínen

maradhasson;

ügyes gazember, k i b r a v o u r r a l h a j t j a végre*a legalávalóbb becstelenségeket s e mellé u r i l a g mosolyog. Kitűnő ellenké­ pe a derék vidéki gazda, Timót Pál, k i t e l e van

ideális

becsületességgel. A b o l d o g t a l a n birkák közt növekedett föl! Erős és találó

satyra.

Ezekből áll a d a r a b főszemélyzete. Mellékalakok v e s z i k ők e t körül, k i k egypár vonással genre-képekké válnak. A jószí­ vű n y e l v e s szakácsnő, a régiségbuvár kártyahős, a gavallér uzsorás, a nagyralátó szabőnő nemcsak tarkítják, de j e l l e m ­ zően egészítik k i a társadalmi t a b l e a u t , melyhez

hasonló

erőst a n e m z e t i színpadon c s a k akkor látunk, ha elsőrendű f r a n c z i a társadalmi darab kerül s z i n r e . " / R o b i n /

/Magyarország,

1880. január 2 5 . / "A mint látjuk, a mese ráillik egészen párisi f a j t a ,

bu­

d a p e s t i v i s z o n y a i n k r a , s szerző i s elég merészen n y u l a tár­ s a d a l m i hangyaboly

kellő közepébe. A proletárok nemesebb és

a l j a s a b b fajtáját már nem i s l e h e t n e jobban Az első felvonás kissé hosszú v o l t ,

jellemezni.

az utolsó p e d i g e l ­

s i e t v e ; s valóságos népszínműi s t y l b e n végződött; a darab t e l j e s négy óra hosszáig t a r t o t t . A közönség m i n d a m e l l e t t jól m u l a t o t t , m e g t a p s o l t a a d a r a b meghatóbb, vagy komikusább j e ­ leneteit,

s m e g t a p s o l t a korszerű czélzásait a protekcziós,

és s i n e c u r a s élősdiekre. O l y j e l e n e t , minő p.o. a második felvonás vége, midőn Irén a cseléd sirása közben i n d u l e s ­ küvőjére, c s a k u g y a n költői, s maradandó. A n e m z e t i szinház e legújabb e r e d e t i szinmüve még nem e g y s z e r a r a t t a p s o k a t ! íme, a dráma konyhájának szakácsai láthatják, mi v a n a kö­ zönség szája izére!" / - l . - s . /

/ B u d a p e s t , 1880. január 2 5 . /

"A darab a társadalom alsó rétegében játszik s a l a k j a i m e s t e r i vonásokkal vannak a sülyedt erkölcsi világ s a meg­ r o m l o t t családi v i s z o n y o k köréből feltüntetve, mert a l e g ­ nagyobb d e p r a v a t i o j e l l e m z i az o l y a n rouékat, k i k ártatlan nőket e j t e n e k hálójukba a színlelt érzelem fogásaival, e z e -

k e t azután c s a k azért v e s z i k nőül, hogy őket másoknak a z úgy­ n e v e z e t t könnyed "erdélyi házasságok" utján elárusíthassák s a házasságbői e s z e r i n t b e c s t e l e n tőkét csináljanak. E z képezi a mü alapeszméjének magvát." /Magyar Állam. 1880. január 2 5 . / "íme a z erkölcsi szempont b i z t o s uralkodása; B e n c z e épen abban bűnhődik, a miben vétkezett, mikor első felesége tönkre alávaló t e r v e i t ;

s a beburjánzott

teszi

jó mind napfényre

bukkan azokban a s z i v e k b e n , m e l y e k e t a szerencsétlenség r o n ­ t o t t meg. E z a darabnak e g y i k érdeme, mely a mint a kifejlő­ désben mind j o b b a n előtérbe lépett, a közönségre mélyhatást g y a k o r o l t . Tetőpontját Mosolygó és E l z a nagyjelenétében éri el,

mely s o k könnyet c s a l t

k i és kitörő tetszést

ébresztett.

De a jó tulajdonságoknak egész s o r a s e g i t e t t e , támogatta h a ­ tását. A mese ép ugy, mint a d i a l o g a z ötleteknek meglepő gazdagságával h a l a d , a dráma technikája kitűnő s a cselekvény fejlesztése i s , némely csekélyebb valószínűtlenségét mítva, egészben elég szilárd; a jól r a j z o l t

leszá­

a l a k o k n a k és meg­

kapó j e l e n e t e k n e k , kaczagtató tréfáknak és költői g o n d o l a t o k ­ nak

r i t k a változatosságu során esünk e g y i k benyomásból a má­

s i k b a . Egy szóval A proletárok o l y a n d a r a b , mely bizvást meg­ érdemelte m i n d a z t a z elismerést, m e l l y e l a közönség o l y s z i v e s e n tüntette k i ; a magyar s z i n p a d gazdagodott v e l e . " /B - y /Beöthy Z s o l t / / P e s t i Napló. 1 8 8 0 . január 2 5 . / "...E

mese számos ügyes epizóddal, s o k találó a l a k k a l , a

szálaknak el-elbujtatásával o l y gazdagnak látszik, mely a közönség érdeklődését l a n k a d n i nem e n g e d t e . A túlságosan i s sötét tárgyat némileg e n y h i t i a z irónak erős és b i z t o s e r ­ kölcsi érzéke, m e l l y e l cselekvényét k i b o n y o l i t o t t a és a l a k ­ jait

f e j l e s z t e t t e . E z e k n e k egynémelyikéhez hűség szempont­

jából férhet szó: de nem egy köztilük a k o m i k a i leleménynek szerencsés példája. I l y e n különösen az öreg Mosolygó. E ko­ m i k a i tehetség n y i l a t k o z i k az életképi részletekben, melyek a d a r a b elején már biztosították sikerét. Egyszóval A p r o l e ­ tárok

valódi gazdagodása a magyar szinmüirodalomnak." /Va­

sárnapi Újság. 1880. február 1./

A Pester Lloyd

1880. január 2 4 - i számában d r . A d o l f Dux

/németül/ arról i r kritikájában többek között, hogy Erdély­ ben

köztudomásúlag minden nehézség nélkül felbontják a há­

zasságokat, s hogy C s i k y szinmüve ugylátszik, e z e k e l l e n az erdélyi házasságok e l l e n irányul, m e l y e k r e

félreérthetetlen

iróniával u t a l . Ami érdekes ellentéte annak a tendenciáank, m e l y e t évekkel korábban Jóslat cimü vígjátékának tulajdoní­ t o t t a k . Ugy vélték u g y a n i s , hogy a tény, hogy a d e l p h o i templom p a p j a i és papnői vidáman megszegik e d a r a b b a n szü­ zességi fogadalmukat, v a l a m i n t a dialógus e g y e s részei i s a k a t h o l i k u s pap-szerző protestálását kéviselik a cölibátus ellen.

I g y v o l t - e vagy sem, nem t u d n i , de hogy j e l e n l e g i da­

r a b j a a z "erdélyi házasság" e l l e n irányul, az világos, - i r ­ ja. Kritikája végén p e d i g a r r a

u t a l Dux d o k t o r , hogy a darab

kitűnő és e r e d e t i produkció, annak ellenére, hogy egyrészt a F e r n a n d e - r a , másrészt A zugügyvéd cimü vigjátékra emlékez­ t e t . Az illető hasonlóságok azonban nem utánzáson a l a p s z a ­ nak,

hanem o l y a n tényeken és vonásokon, melyek a legkülön­

bözőbb korok és országok társadalmi életében ismétlődnek. Most pedig lássunk egy - e darabnál i g e n r i t k a - r o s s z kritikát i s , melyből a proletárok fogalmánál már idéztünk. "Ez

megjegyzésünk általánosságban. Azonban a szinmü, mint

i l y e n e l l e n i s nem egy a l a p o s kifogásunk v a n . Előrebocsátjuk a d a r a b meséjét, s észrevételeinket azután mondjuk e l . ... Ez

a mese. Először i s hibásnak t a r t j u k ,

hosszuranyujtott

hogy a különben i s

darab cselekvénye l a s s a n i n d u l . Az első

és második felvonást bátran össze l e h e t n e v o n n i ; ez által a d a r a b architektúrája arányosabb l e n n e s a közönségnek s e k e l l e n e negyedfél óráig ülni egy h e l y b e n , mindinkább kime­ rült f i g y e l e m m e l és érdeklődéssel. Másodszor, Timót

alakja

nagyon i s bárgyúnak, együgyűnek v a n vázolva. E n n y i r e bamba nem l e h e t még egy - birka-kereskedő sem. N i n c s

igazolva,

hogy E l z a , az első feleség, mi érdekből szolgálja csaknem egész végig o l y odaadással Zátonyit, a k i t eléggé i s m e r t

arra,

hogy a cél elérése után őt kijátsza. Még kevésbé i n d o k o l t ,

hogy e z t a közönséges nőt e g y i k hozzá hasonló jő madárnak erkölcsi prédikációja e g y s z e r r e a n n y i r a átalakítja, hogy a z a d d i g közösen üldözött ártatlanság pártjára áll. E z a nő hasonló, vagy még n y e r s e b b modorban elégszer h a l l o t t a már életében a z o k a t az igazságokat, a m e l y e k e t az öreg Mosolygó a szeme közé dob. S h o g y a lélektanilag t e l j e s e n i n d o k o l a t ­ lan

átváltozás oldja) meg a csomót, - e z a legnagyobb hibája

a darabnak. Nem l e t t v o l n a nehéz mást, természetesebb eszkö­ zöket találni e célra. Akár Mosolygó maga n y i t h a t t a

volna

f e l Timót szemét, de e z a f e l a d a t s o k k a l inkább meg i l l e t t e v o l n a a becsületes D a r v a s t i s . Hogy e jámbor ember egész g y a ­ nútlanul f o g a d j a Timótnak k e d v e s e iránti, most már a t y a i ér­ z e l m e i t , a z c s a k a z elnagyolás hibája, m e l y e n nem akadunk fel;

a költői igazságszolgáltatás h i v e i azonban abba már a l i g

ha könnyen nyugodhatnak b e l e , hogy Szederváriné és Zátonyi összes bűnhődése abban áll, hogy nyomorult tervök e z e g y s z e r meghiúsult. Máskor egy más vállalat j o b b a n f o g sikerülni. A közönség e hibákat szívesen megbocsátotta, v a l a m i n t a sötét, r i d e g s z i n sem tartá v i s s z a attól, hogy lelkesült t a p s v i h a r r a l tüntesse k i a szerzőt minden hatásos

jelenete,

minden felvonás után. Egyébiránt kétségtelen, hogy a kitűnő j e l e n e t e k s a pompás a l a k o k , e l f e l e d t e t i k egy-egy

pillanat­

r a még a szigorúbb biró által i s a fennebb e m i i t e t t

hibákat.

Az a l a k o k , melyek benne előfordulnak, csaknem mind i g e n s i ­ kerültek: a mások jótékonyságán élősködő h a s z o n t a l a n

Szeder­

váriné, a silány mosolygó gazember Zátonyi, a gazember külső alatt

nemesen érző Mosolygó, Bankó Béni, a hamis játékos

tudós, Tulipán szabó és n e j e , B o r c s a , a n y e l v e s , de jó szivü szobalány, Jankó, a bamba házmester-fiu. Jó a l a k l e n n e E l ­ záé i s , e c i n i k u s r o m l o t t nőé, ha a szerző a végén a z t a már e m i i t e t t

i n d o k o l a t l a n f o r d u l a t o t nem a d j a jellemének.

Irén, Darvas nem v a l a m i rendkívüli a l a k o k , végre Timót e r e ­ d e t i és pompás a l a k l e n n e , ha túlozva nem v o l n a . " /Függet­ len

H i r l a p . 1 8 8 0 . január 24./ "...A tárgynak i s , a jellemzéseknek i s v a n egy-két

akhill-

- s a r k a , /némi erőltetés a f o r d u l a t o k b a n ; / de ezek feszegetéséről szívesen lemondunk akkor, midőn a n n y i életet és i l y

gondos kidolgozást kapunk a d a r a b b a n . Inkább t a p s o l u n k s tapsunk

- v a l a m i n t a közönségé - a z t j e l e n t i :

előre!" /Fő­

városi l a p o k . 1 8 8 0 . január 2 4 . / Végül néhány, későbbi időből származó idézet. "...A el,

magyar nemzet, mely S z i g l i g e t i t a k k o r i b a n v e s z t e t t e

érezte, látta, t u d t a , hogy v a n már ismét egy i g e n j e l e n ­

tékeny drámairója. Egy estén aztán a főváros közönsége való­ ságos mámorban úszott. E z A proletárok első előadásának e s ­ téje v o l t . A sajtó és közvélemény u j j o n g v a h i r d e t t e ,

hogy

C s i k y G e r g e l y nem csupán jelentékeny drámairó, hanem nagy drámairó, a k i nem csupán s i k e r e k e t szi,

a r a t , hanem előre i s v i ­

tartalmasabbá, magasabb színvonalúvá, modernebbé

teszi

az egész magyar drámairodalmat. A sajtó és a közvélemény akkor

kimondta rá, hogy a magyar drámairás terén k o r s z a k a l ­

kotó g e n i e . Később, a hűtlen és i n g a t a g u j j o n g o k e z t a mon­ dást visszavonták. De ma én erősen hiszem, hogy az v o l t i g a z , ami a 'Proletárok' estéjén k i m o n d a t o t t

az

és hogy igazság­

t a l a n türelmetlenség v o l t a visszavonás." /Kozma Andor: C s i k y G e r g e l y . Nekrológ./ /A Hét, 1891. november 2 2 . / "Nagy fejlődésről t e s z C s i k y tanúbizonyságot A proletárok jellemrajzában és technikájában. Különösen sikerült és pon­ t o s megfigyelésre v a l l a z alsóbb társadalmi osztályokból v a ­ ló egyszerű emberek r e a l i s z t i k u s r a j z a , p l . Tulipán szabó és felesége, Mosolygó, Jankó, a házmester f i u . E z e k C s i k y un. g e n r e - a l a k j a i s velük az élet valóságát és hangját v i s z i l e darabjába. A darab drámai technikája a f r a n c i a

be­

társadalmi

drámák hatását érezteti; a felvonások mindig v a l a m i meglepe­ tésszerű csattanóval végződnek, g y a k o r i a k a széles vonalú tablók, egy-egy f o n t o s eseményhez r e n d e s e n a darab n y i szereplője

valameny-

összeverődik.

. . . C s i k y szinmüvei, a f r a n c i a társadalmi dráma megmagyarosodásának e képviselői, f o r d u l a t o t művészi világfelfogásban. U j v o l t

j e l e n t e n e k a morális és

a tárgyuk, mely a 67 utáni

magyar társadalomnak h o l a z előkelő világából, h o l p e d i g gyanús existenciáinak köréből való, s ennélfogva társadalmunk nak

éjféli o l d a l a i t i s megvilágitotta. Újszerű a j e l l e m r a j z ­

ban a s z o k a t l a n r e a l i s z t i k u s erő, a z éles t e k i n t e t , s a

detaillirozás tarkasága, ami által a l a k j a i élesen különvál­ n a k egymástál, Â cselekmény vezetésében a változatosságra, meglepetésekre, s r e a l i s z t i k u s motivációra, a n y e l v b e n és a dialógusban a f e s z t e l e n társalgásszerü

természetességre

törekvés i l y határozottan és s i k e r e s e n szintén nem

mutatko­

z i k előtte magyar drámaíróban. Merész és e r e d e t i , a drámai hatásokat sürün váltogatja k o m i k a i csattanókkal, a komoly a l a k o k a t vígakkal k e v e r i , érzékenyitó j e l e n e t e i t scénák közé ékeli, - a közönség C s i k y - s t i l u s n a k el...

Előtte a 70-es

kacagtató nevezte

évek magyar közönségében, b i z o n y o s l e ­

becsülés, elfogultság és bizalmatlanság fejlődött k i a h a z a i drámai termékek iránt. C s i k y v o l t r e emelkedett

a z , a k i hamar népszerűség­

d a r a b j a i v a l ismét f e l k e l t e t t e az érdeklődést

megnyerte a b i z a l m a t n e m z e t i termékeink iránt, s nagy és erkölcsi értéket b i z t o s i t o t t házak számára." / V o l e n s z k y

és

anyagi

a Nemzeti és a vidéki szín­

Béla: C s i k y G e r g e l y

drámái. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest,

társadalmi

1917*/

"A négyfelvonásos szinmü a maga s z i n e s , e l e v e n meséjével, t a r k a figuráival, i z g a l m a s f o r d u l a t a i v a l ,

s hangjának, áb­

rázolásának magyar színpadon való újszerűségével nagyon ért­ hetően s i k e r t a r a t o t t . A közönség szívesen megbocsátotta a szélesre t e r i t e t t

expositiót, a z i t t - o t t

erőltetett indítá­

s o k a t , az a l a k o k rajzának vázlatosságát, a z elmélyités hiá­ nyát, a halkabb

és finomabb tónusok mellőzését, a nagyon i s

marokra f o g o t t ecsetkezelést s a z epizódfiguráknak majdnem t o r z b a hajló jellemzését. Oly irót i s m e r t f e l az u j C s i k y b e n , a k i érdekes mesét t u d eléje varázsolni, k i a könnyet és

mo­

s o l y t ügyesen a d a g o l j a , s a k i a görög papok, kacagányos hő­ sök és s p a n y o l lovagok

után végre a lecsúszott ügyvédet, az

állástalan diplomást, a z u r i szélhámost, a z élősködő özve­ g y e t , a szabót, a házmestert, a proletárt m u t a t j a be n e k i . - E g y i k elsőrangú sajátsága, hogy kártyáiba nem enged be­ pillantani,

s a néző sohasem t u d h a t j a előre, hogy szereplő­

i n e k sorsét minő f o r d u l a t o k o n át és hova v e z e t i . Bonyolitása váratlan és meglepő." /Galamb Sándor: C s i k y G e r g e l y vei.

Különlenyomat./

színmü­

"Újszerű v o l t

a k o r a b e l i magyar s z i n p a d o n a szereplők

i l y e n éles, megengedést, esetlegességet nem tűrő m e g f o g a l ­ mazása. J a n o v i c s , C s i k y életrajzirója idézi a szinészek közt az előadás előtt lábra kapó kételyeket és félelmeket. Ujházy Ede,

Mosolygó első megszemélyesítője b i z t o s v o l t

abban,

hogy záptojással hajigálják meg. A mü azonban elsöprő s i ­ kert

a r a t o t t . Éppen azért, mert C s i k y e d d i g nem t a p a s z t a l t

szókimondással v i t t e s z i n p a d r a

k o r a svihákjait, s kivált

azért, mert kitűnő vigjátéki j e l l e m e k e t t e r e m t e t t . Külön ér­ dekessége a cselekményvezetésnek, hogy a gazfickók i s meg­ változhatnak. K a m i l l a kém-kurtizán, börtönt vállalva zi

leple­

l e Zátonyit például. A Proletárok a l a k j a i e l e v e n e k , a b e ­

mutatkozás első p i l l a n a t a i b a n annak látszanak, aminek s z e r e t nének. C s i k y ügyel a r r a , hogy a szereplők múltját i s m e g i s ­ merjük. V i s s z a v e z e t a r r a a múltbeli p o n t r a , a h o l a f o r d u l a t történt, s hőséből az l e t t , bármily s z o r u l t h e l y z e t b e

ami. Hősei bármily a l j a s o k és

kerüljenek, egy idő után nem t u d ­

ják e l v i s e l n i a z aljasság b i z o n y o s nyomásfokát, és fellá­ z a d n a k . Visszaváltoznak azzá, a k i k bűnbeesésük előtt v o l ­ tak.

És ebben v a n reális - vagy ha ugy t e t s z i k ,

vigjátékian

o p t i m i s t a - lélektani igazság." / S z a l a y Károly: Humor és s z a t i r a Mikszáth korában. B u d a p e s t , 1977«/ Összegezve a darabról Írottakat: az idézett bizonyítéka s z e r i n t nagy meglepetést k e l t e t t ,

kritikák hogy a z a d d i g

S p a n y o l - és Görögországban játszódó, jambusokban beszélő szinmüvek szerzője e g y e t l e n

f o r d u l a t t a l a z első magyar tár­

s a d a l m i szinmü megteremtőjévé, Sardou és S e r i b e magyar meg­ felelőjévé vált. S z i n t e v a l a m e n n y i k r i t i k a dicséri szinpad» ismeretét, és a z élő a l a k o k a t ,

igaz jellemeket, a fordulatos

e l e v e n meseszövést, a z erős drámaiságot, a szerző humorát és szikrázó szellemességét. E l e m z i k és dicsérik a figurákat, a g e n r e - a l a k o k a t , a müvet változatosnak, érdekesnek, k a c a g tatónak s egyben meghatónak és költőinek minősitik. A későb­ bi

irodalmárok i s elismerően Írtak róla. C s i k y a d t a

a közönség hitét a magyar színpadi müvekben. P e r s z e

vissza akadtak

kifogások i s : hosszúnak tartották a d a r a b o t , s v o l t a k i erői tetett

fordulatokat, volt

a k i tülsötét színeket, v o l t a k i

e g y e s figurák magatartásbeli következetlenségét v e t e t t e

az

iró szemére. KRITIKÁK ÉS EGYÉB IDÉZETEK A SIKERRŐL ÉS A KÖZÖNSÉG REAGÁLÁSÁRÓL Most p e d i g következzenek a k o r a b e l i

beszámolóknak és

kri­

tikáknak a d a r a b sikerére vonatkozó részletei. "Nemzeti szinház. A proletárok. C s i k y G e r g e l y u j színda­ r a b j a került ma s z i n r e a Nemzeti szinházban. Olvasó közönsé­ günk, h o l n a p i tárczánkban nyer részletes tudósítást a műről s előadásáról; ezúttal csupán a z t jegyezzük meg,

hogy a mü

határozott nagy s i k e r t a r a t o t t . A s i k e r b e n a z előadó művészek közül kivált P r i e l l e Kornélia, Szathmáriné és Márkus

Emilia,

az u r a k közül Kovács és Ujházy v e t t e k részt. A nagy számú kö­ zönség szerzőt több i z b e n h i v t a ,

k i /mint más d a r a b j a i n a k

előadásán i s / páholyából köszönte meg a kitüntetést." /Buda­ p e s t . 1880. január 24./ "Azt

Írhatjuk a n e m z e t i színházról, a m i t régóta nem

tünk: e r e d e t i

darab a r a t o t t

tehet*

deszkáin határozott nagy s i k e r t .

Az akadémiai formák t a r t a l m a t l a n

aeráját a közönség hangos

ásitásai jelképezik, s a középkori, a f r i k a i ,

ázsiai vagy ős­

magyar világ i s h i d e g e n h a g y t a a közönséget. I d e j e ,

hogy

akadt iró, a k i végre modern tárgyba vágta fejszéjét." /Bu­ d a p e s t . 1880. január 2 5 . / "A szinház szorongásig m e g t e l t , még a z e n e k a r t i s a közön­ ség f o g l a l t a e l . A hatás felvonásról felvonásra növekedett s gyakran n y i l t

j e l e n e t közben i s kitört, s z i n t e meg-megsza-

k i t v a a játék folyamát. Minden felvonás után számtalanszor kitapsolták a £őbb szereplőket: P r i e l l e Kornélia és Vizváriné a s s z o n y o k a t , H e l v e y L a u r a és Márkus E m i l i a

kisasszonyokat,

úgyszintén H a l m i t , Újházit és Kovács Gyulát. Még többször s még z a j o s a b b a n t a p s o l t a

és h i v t a a közönség a szerzőt, k i

azonban nem j e l e n t meg a függöny előtt, hanem e g y i k páholy­ ból előrehajolva köszönt. A s i k e r o l y t e l j e s v o l t , minőre már i g e n régóta nem v o l t példa magyar

eredeti

színdarab elő­

adásánál, a n e m z e t i színház e z t l e g s z e b b estél közé

sorol-

h a t j a . " /Fővárosi Lapok. 1880. január 24./ " C s i k y G e r g e l y n e k A proletárok cimü négyfelvonásos

szin-

müve, melyet a n e m z e t i szinház január 23-án m u t a t o t t be elő­ ször, valódi örvendetes esemény s z i n i r o d a l m u n k b a n . Régóta nem t e t t e r e d e t i darab o l y s z o k a t l a n hatást, mely a l e g z a ­ j o s a b b és általánosabb elismerésben n y i l a t k o z o t t s nem korolt

o l y erős vonzóerőt, mint C s i k y drámája. E nagy

gya­ siker

oka egyfelől magában a d a r a b b a n r e j l i k , melyben egy kiváló tehetség e r e j e a mai napság legtetszetősebb társadalmi

szin-

mü terén j e l e n t k e z i k , másfelől a z előadásban, melyben meg a n e m z e t i színháznak l e g j a v a e r e j e t e s z k i magáért."

/Vasárnapi

Újság. 1880. február 1./ " C s i k y G e r g e l y n e k A proletárok cimü négy felvonásos

szin-

müve, mely t e g n a p e s t e a d a t o t t először, t e l j e s és fényes

si­

k e r t a r a t o t t a n e m z e t i színpadon. A szereplők egytől egyifc kitűnően játszottak. A közönség számtalanszor

tapsviharban

törve k i , megéljenzé ugy a színészeket, mint a szerzőt, k i egy másodemeleti páholyból élvezte a ritkább d i a d a l o k egyiké­ nek örömeit. C s i k y j e l e n l e g a legelső magyar szinmüiró. A darabról hétfői tárcánkban bővebben." /Magyar Állam. 1880. január 25./ "...A

közönség, mint már emiitők, z a j o s tetszéssel

fogadta

a kitűnő s z i n p a d i terméket, amely a t e g n a p i , második előadás­ kor a z elsőnél nem k i s e b b d i a d a l t a r a t o t t . És e d i a d a l annál többet ér, m i v e l nem c s a k dicsőséggel jár, hanem i g e n szép h a s z n o t i s h a j t , ugy hogy C s i k y n e k már e d d i g i szinmüvei i s 1

jócska vagyont képeznek. De v i s z o n t a n e m z e t i szinház i s nem a legvékonyabban bugyogó jövedelmi forrásra bukkant

Csiky

G e r g e l y s z i n i r o d a l m i működése mezején." /Magyar Állam. 1880. január 27./ " C s i k y G e r g e l y négyfelvonásos drámája, A proletárok, ma e s t e t e l j e s s i k e r t a r a t o t t . A nagyszámú közönség feszült

fi­

gyelemmel h a l l g a t t a a t i z e n e g y óráig tartó előadást. Úgyszól­ ván jelenetről j e l e n e t r e u j t a p s r i a d t

f e l , majd a színésze­

k e t , majd egy tetszetős ötletet i l l e t v e , majd a meghatottság kitöréséül. A felvonások után h o s s z a s a n és z a j o s a n h i t t a k a

szerzőt, k i egy másodemeleti páholyból h a j t o t t a meg magát. A h a n g u l a t o t j e l l e m z i , hogy a közönség és k r i t i k u s o k , az első és kitűnő előadás benyomása a l a t t ,

csupa

superlativusokban

beszéltek a darab felől. Ha egy f o k k a l alább f o g n a k i s szál­ lani,

az b i z o n y o s , hogy a játékrend b e c s e s munkával g a z d a ­

godott, mely vonzó erejét nem egyhamar f o g j a

elveszteni.

S z i v e s e n t a p s o l t u n k C s i k y kiváló tehetségének, mely csákányát ezúttal a modern világ talajába v e t e t t e

s ép o l y csillogó,

mint dus érre bukkant." / P e s t i Napló. 1880. január 24./ "Végre egy magyar

szindarab!

E hangot a lelkesedő közönség köréből h a l l o t t a m , mely kán v o l t t a p s a i v a l ,

rit­

éljenzésével, elismerésének mindennemű

j e l e i v e l bőkezűbb, mint ez e s t e C s i k y G e r g e l y és a szereplők irányában. A tetszés z a j a ép o l y általános v o l t , mint a m i l y kitörő és tartós. Kitöréseiben a meglepetés öröme, kitartá­ sában az érdekeltség folytonossága n y i l a t k o z o t t . A meglepe­ tés lelkesedése könnyen f e l e d

és még könnyebben túloz. Ama

vélemény i s , amely szájról-szájra járt, bizonyára feledést i s meg túlzást i s f o g l a l magában; de mint paradoxon, még s i n c s az igazság b i z o n y o s magjának hiján." /B - y / /Beöthy Z s o l t / , / P e s t i Napló. 1880, január 25./ "Minden várakozásunk b e t e l j e s e d e t t , a m i t C s i k y

Gergely u j

darabjához kötöttünk. A közönség nemcsak nagy méltánylattal, de

valódi lelkesedéssel f o g a d t a , mint o l y a n müvet szokás, mely

rendkivül mértékre t a r t h a t

számot. Nem

zönség rögtön eltalálta, m i l y j u t a l m a t

csodáljuk, hogy a k ö ­ t a r t o z i k adni Csiky

darabjának. A mü ugy lépett f e l , hogy meglepő arányai a z o n n a l szembe tűntek s a z o n n a l tájékoztattak m i n d e n k i t , hogy i t t több f o r o g szóban, mint többé-kevésbbé sikerült s z i n p a d i produktum. A proletárok kezdetét j e l z i . " "S li

határkő, mely a z u j magyar társadalmi szinmü /Magyarország. 1880. január 25./ / R o b i n /

C s i k y n e k valóban n i n c s oka megbánni, hogy múzsája távo­

kalandozásaiból végre hazaérkezett. D a r a b j a o l y s i k e r t

a-

r a t o t t , m i l y e n n e l e d d i g i r t müvei közül e g y i k sem d i c s e k e d ­ h e t i k s m i l y e n a n e m z e t i színházban h a z a i terméknek már rég nem j u t o t t

osztályrészül." /Közvélemény. 1880. januáit 2 6 . /

1A darab rendkivüli s i k e r t a r a t o t t . I l y nagyszabású társa­ d a l m i szinmü még nem v o l t a n e m z e t i szinpadon, sem a r r a nem emlékszünk, hogy a nemzeti szinházban drámai estén hasonló t a p s o k a t h a l l j u n k . E r e d e t i darab i l y mélyen és határozottan a legritkább esetben r a g a d t a még meg a főváros közönségét. Minden felvonás nagy hatást t e t t . A közönség egyes j e l e n e t e k ­ nél p e r c z e k i g t a p s o l t s felvonások végén v i h a r o s a n h i v t a C s i k y t , k i egy másodemeleti páholyból k i h a j o l v a köszönte a tüntetést. A szereplők egytől-egyig a legnagyobb k e d v v e l és buzgalommal játszottak. P r i e l l e , Újházi, Halmi, Helvey L a u r a , Márkus E m i l i a és E. Kovács Gyula, mint főszereplők versenyez­ t e k egymással művészetük bemutatásán, s gazdagon aratták a t a p s o k a t . A mellékszereplők szintén a legkitűnőbbek v o l t a k . A mai e s t e tapsok, kihivások, a valódi tetszés, a valódi s i ­ ker e s t j e v o l t . Egyelőre csak ezekben jelezzük a külső hatást. /Magyarország. 1880. január 24./ "Ma t e l j e s sikerről tudósíthatunk. Csiky Gergely A proletá­ rok cimü négy felvonásos szinmüve felvonásról-felvonásra az összes közönség tetszésével találkozott. Hamarjában nem i s tudnánk nyomósabb bizonyítékot f e l h o z n i Csiky d a r a b j a népszerű sége m e l l e t t , minthogy a közel t i z e n e g y óráig tartó darab mindvégig lekötötte a közönség figyelmét, érdeklődését." /Egyetértés, 1880. január 2 4 . / "A proletárok mesés s i k e r t a r a t a Nemzeti szinházban, m i ­ nek t i t k a a 'non p l u s u l t r a ' előadásban i s r e j l i k ; ezért v o n j u k mi kétségbe, hogy a darab a vidéken ugy f o g t e t s z e n i , mint i t t . " /A Szinpad, 1880. február 16./ "A nemzeti szinház mult h e t i műsora vasárnap, hétfőn és szerdán: A proletárok, mindannyiszor t e l t ház és nagy t e t ­ szés m e l l e t t . " /Hölgyek L a p j a . 1880. február 1 . / "A proletárokkal Csiky Gergely r i t k a s i k e r t a r a t o t t . A v a ­ sárnapi előadásra i s minden j e g y e l v o l t adva, a t e g n a p i r a már délben nem l e h e t e t t j e g y e t k a p n i . A közönség élénken meg­ t a p s o l t minden jelenést és a szerzőt a felvonások után több­ szörösen kihívta. Elmondhatjuk, hogy hasonló hatással e g y e t ­ l e n e r e d e t i irónk se d i c s e k e d h e t i k , hatása v e t e k e d i k a

Fourchamboultéval. Az igazgatóság, látva a közönság rendkí­ vüli érdeklődését, a r e p e r t o i r megváltoztatásával

szerdán

s a jövő hétfőn ismét A proletárokat adják. Végre megemlítjük, hogy S n i t z e r , - a N. P. J o u r n a l kesztője és j e l e s műfordító, a bécsi S t a d t - T h e a t e r

szer­

megbízá­

sából németre fordítja a d a r a b o t . " /Független H i r l a p . 1 8 8 0 . január 2 7 . / " S i k e r . . • lelkesedés... z a j o s t a p s v i h a r . • •

kihívások...

e z e n benyomásokat hoztuk magunkkal a n e m z e t i színházból, h o l ma e s t e C s i k y

G e r g e l y : A proletárok cimü színmüvét adták elő.

Szerző a h a z a i talajból merítette most tárgyát, a t a l a j n a ­ gyon hálásnak b i z o n y u l t n e k i . A d a r a b meséje i g e n ügyesen van

szőve, a j e l e n e t e k élénken f o l y n a k ,

a felvonás végek c s a t ­

tanósak s a párbeszédek legtöbb része szikrázik a szellemtől. H a z a i termék i l y s i k e r t

már rég nein a r a t o t t . Nem csekély ré­

s z e v o l t a s i k e r b e n a kitűnő előadásnak i s . A szereplők mind­ egyikén meglátszott, hogy nagy súlyt f e k t e t e t t szerepének sikerére." /Közvélemény. 1880. január 24./ "...De megmutatta e z t a z a s i k e r

i s , melyet ma C s i k y

darab­

j a elért. Bátran e l l e h e t mondani, hogy e d d i g i szinmüvei kö­ zül e g y i k

sem részesült o l y o s z t a t l a n tetszésben, mint A p r o ­

letárok. Az előadás a lehető l e g j o b b a n sikerült. Szerzőt minden felvonás után z a j o s a n megtapsolták, k i egy másodeme­ l e t i páholyból m u t a t t a magát a közönségnek. - Az előadás kü­ lönben túlságosan h o s s z u r a

nyúlt /11 óra felé v o l t vége/,

de e z e n segíteni l e h e t , mert az első és a második felvonás­ ból néhány, épen nem szükséges

j e l e n e t e t k i lehet hagyni.

Az előadás zsúfolt ház előtt f o l y t

l e . " /A Hon. 1880. január

24./ "Alig volt

a százesztendős Nemzeti Színháznak a maga egész

története a l a t t

forróbb estéje, mint a z 1880 január 2 3 - i k i .

E z e n a napon került először színre C s i k y G e r g e l y négyfelvonásos társadalmi szinmüve, A proletárok. A közönség szűnni nem akaró t a p s o k k a l

j u t a l m a z t a a kitűnő előadókat, s v i h a r o ­

san követelte, hogy a szerző i s jelenjék meg a lámpák előtt. Az a k k o r még p a p i

ruhát viselő C s i k y

azonban állása követelte

tartózkodással c s a k páholyából k i h a j o l v a köszönte meg az ünneplést." /A Százéves Nemzeti Szinház. centenáriumi műsor­ füzet, 1937./ "Azon élénk érdeklődés következtében, m e l y e t a közönségnél A proletárok cimü e r e d e t i

szinmü k e l t e t t , ugy hogy a d a r a b r a

a j o b b h e l y e k r e n d e s e n már az előadás előtti napon e l k e l t e k s i g y i g e n s o k a n nem j u t h a t t a k

óhajtott j e g y e k h e z , a z

igaz­

gatóság elhatározá a n e v e z e t t szinmüvet még e héten ismétel­ t e t n i . Ennek folytán az e h e t i drámai műsor következő válto­ zás alá e s i k : szerdán / j a n . 2 8 . / A proletárok, pénteken / j a n . 30./ Godelot h o t e l

és Egy csésze t e a . - vasárnap

1./ A nagyralátó. - hétfőn / f e b r .

2./ A proletárok."

/febr.

/Pesti

Napló, 1880. január 2 7 . / "A darab bemutatója előtt mind a szerző, mind a szereplő szinészek a l e g c s u f o s a b b kudarctól t a r t o t t a k , e h e l y e t t általános és z a j o s

sikert arattak,

olyan

aminőre S z i g l i g e t i Szökött

katonája óta nem v o l t példa a Nemzeti szinház történetében, - idézi V o l e n s z k y J a n o v i c s Jenőt. Látható, m i l y e n rendkivül változatosan illusztrálják a kritikák, hogy ez az akkor modern tárgyú darab a szorongás­ i g m e g t e l t nézőtéren felvonásról felvonásra m i c s o d a "növekvő, kitörő, v i h a r o s ,

mesés, o s z t a t l a n ,

rendkivüli, t e l j e s ,

általános, fényes, tartós, valódi" s i k e r t a r a t o t t ,

zajos,

olyat,

m e l y r e még e r e d e t i magyar színműnél nem v o l t példa, s hogy m i l y mélyen és határozottan r a g a d t a meg a főváros publikumát. A közel 4 órás d a r a b végig lekötötte a közönséget, mely szám­ talanszor

h i v t a k i t a p s v i h a r r a l a szereplőket és a szerzőt,

honorálva a "non p l u s u l t r a " előadást éppúgy, mint a mtivet, melyről c s u p a s u p e r l a t i v u s b a n

beszéltek. Határkőnek, az e l ­

ső i g a z i magyar színdarabnak nevezték, s C s i k y t

a legelső

magyar szinmtiirónak. Ami a k k o r nagy ritkaság v o l t : a követ­ kező előadásokra i s elkapkodták a j e g y e k e t , úgyhogy az i g a z ­ gatóság - megváltoztatva a műsort - más darabok h e l y e t t i s A proletárokat a d t a . Később i s a z t irták, hogy száz év a l a t t a l i g v o l t forróbb estéje a N e m z e t i Szinháznak, mint ez a be­ mutató.

KRITIKÁK ÉS EGYÉB IDÉZETEK A SZÍNÉSZEK JÁTÉKÁRÓL És most következzenek a színészek játékára vonatkozó véle­ mények. "Szedervári K a m i l l a kitűnő a l a k , P r i e l l e Kornélia ez e s t e k i f e j t e t t e csodás művészetének egész tárházát. A könnyelmű, majd bűntudatát mélyen érző proletárnő kedélyét minden á r ­ nyalatában, minden átmenetében kitűnően f e s t e t t e . - H e l v e y L a u r a k . a . E l z a jelleméből nem d o m b o r i t o t t a k i a nemesebb v o ­ násokat, melyek nélkül az utolsó felvonás j e l i e m i i s érthetetlen. - Márkus E m i l i a

meghatott

változása

s a szenvedélyesebb

kitöréseket drámai erővel a d t a v i s s z a . Vizváriné a pattogó n y e l v e s , de jószivü szakácsnét játszotta élénken, ügyesen. Szatmáriné a Tulipán szabónő k i s szerepében a r a t o t t

tapsot

és kihivást. - A férfiak közül első h e l y e n emiitjük Kovácsot. A jószivü birkás, Timót jellemét jól f o g t a f e l . Együgyűséget nem f e s t e t t e fektetett

rikitó s z i n e k k e l ,

inkább a jó s z i v vonásaira

súlyt. M e l l e t t e Újházit emeljük k i a z

elaljasodott,

de gonoszszá mégse vált proletár szerepében. H a l m i s z e r e p e a franczia

társadalmi drámák s t e r e o t y p , kéjencz u r a c s a i r a

lékeztet; o l y jól játszotta, mint a z o k a t . S z i g e t i

em­

Imre jó

v o l t mint Tulipán szabó, Hetényi i s jó a gavallér uzsorás szerepében. Vizvári e l n a g y o l t a szerepét, Nagy Imre i s egyhangú v o l t ,

ezúttal

s kivált m a s z k j a i g e n gyönge. - Az összjá­

tékról meg k e l l jegyeznünk, hogy az még a n e m z e t i szinházban i s r i t k i t j a párját." /Budapest, 1880. január 25./ " L e g j o b b a n kitüntették magukat P r i e l l e C o r n e l i a / S z e d e r ­ vári K a m i l l a / , Márkus E . /Irén/, Ujházy /Mosolygó Menyhért/, Kovács /Timót Pál/, Vizváry /Bankó Béni/, H e l v e y L a u r a

/Elza/

Szathmáryné /egy mellék-szerep: Tulipán szabóné személyesí­ tő j e / , Vizváryné /szakácsné/, s jókedvű játékukkal nagyban emelték a darab sikerét." /A Hon. 1880. január 24./ " P r i e l l e C o r n e l i a kitűnő v o l t . Nagy Imre, Halmy, Ujházy, Vizvári, Márkus E m i l i a ,

H e l v e y L . és Szatmáryné szintén i g e n

kitűntek." /Hölgyek L a p j a . 1880. január 25./

"Szóljunk még az előadásról. Régi p a n a s z , hogy a szinész nem t u d hatásosan játszani e r e d e t i darabban, mert nem j u t comme i l f a u t s z e r e p h e z . A Proletárok előadásán b i z o n y o s a n nem p a n a s z k o d t a k színészeink. T a p s o t a n n y i t k a p t a k , hogy a l e g k i s e b b mellékszereplőnek i s j u t o t t belőle. A főszerepek­ ben legkiválóbb művészeinket láttuk és e z e k valóban művészi f e l a d a t h o z j u t o t t a k . Halmi B e n c z e szerepét a z z a l a c h i k k e l / S I C ! / a d t a , amelyben ma páratlanul áll. Mindent

hibátlanul

és m i n d i g finoman e c s e t e l t . Egész végig f o l y t o n o s elánnal játszott. P r i e l l e Cornelian v o l t Gyöngéd lényében megfinomult

a főfeladat másik része.

ugyan az egész a l a k , de

jellem-

zete8sége annál m e s t e r i b b f o k o z a t o k b a n e m e l k e d e t t k i . Ujházy b r i l l i a n s tehetsége két Ízben általános elragadtatást idé­ z e t t elő. Mosolygó alakját mély humorral ruházta föl. Márkus E m i l i a költői szép Irén v o l t . Kovács G y u l a Timóth jámbor b e ­ csületességét a legjellemzőbben tüntette föl, s H e l v e y L a u r a a gúnyos Elzát elegáns pikantériájával fűszerezte. Kitűnők v o l t a k k i s szerepükben: Vizváryné, S z i g e t i Imre, Vizváry, Szathmáryné és Főidényi. A szinészek együtt jubiláltak a közönséggel." /Saját megjegyzés: a jubilálás i t t nyilván n é ­ met értelemben s z e r e p e l t , v a g y i s j u b e l n = u j j o n g a n i . / / R o b i n / /Magyar or s z ág 1880. f

január

25./

" D a r a b j a a legmodernebb nyomorúságok és nyomorultságoknak ötletekben gazdag képsorozata, erős reális színezéssel. Hatá­ sában egyenlő része v o l t érdekes meséjének, néhány

jellemze-

t e s alakjának, dialógja elevenségének s előadása gondosságá­ nak. Majd mindegyik szereplője k a p o t t n y i l t

jelenésben t a p ­

s o k a t , m e l y e k e t a k r i t i k u s i s s z i v e s e n jóváhagyhat.

Prielle

Kornélia a s s z . , k i egy d i v a t o s csalót játszott, Márkus E m i l i a k.a«, k i érzelmes leányát a d t a , Helvey k . a . f i n o m

szatirikus

tónusával, Szathmáryné a s s z . k o m i k a i eredetiségével; de l e g ­ többet Ujházy u r , egy diplomáját v e s z t e t t humoros szerepében." / P e s t i Napló. 1880. "De megérdemelték az előadók i s .

szegény ördögnek január

24./

P r i e l l e Kornélia a s s z .

Kamillát o l y gazdagon és e l e v e n e n ábrázolta, a tettetésből i g a z i hangjára való átmeneteket o l y m e s t e r i e n e m e l t e k i , t e s ­ ti

és s z e l l e m i energiájának o l y a n próbáját a d t a , hogy a kö-

zönségnek c s a k egy h a n g j a v o l t

Irányába: a föltétlen

elis­

merésé. Csupán a darab r i d e g hangjának enyhi.tósére v e t h e t n e v a l a m i v e l még nagyobb súlyt e semmiházi a l a k könnyelműségé­ re,

mintegy

a természetre hárítva a felelősség egy részét

gonoszságáért. Halmi u r /Bencze/ épp abból a z okból érdemel különös dicséretet, mert

szerepének e l l e n s z e n v e s voltát

kiváló finomsággal és könnyedséggel t u d t a gyöngíteni anélkül, hogy alapjában m e g h a m i s i t o t t a v o l n a . - Ujházy u r Mosolygó­ j a e g y i k e l e g j o b b alakításainak. E s z e r e p egészen n e k i v a n irva:

d u r v a komikumával, c z i n i k u s különösségeivel és e l n y o ­

mott érzelmességével az összhatásnak főtényezője v o l t . H e l ­ vey L a u r a k . a . Elzát játszotta, művészi s i k e r r e l

a szatiri­

kus színezetű h e l y e k e t s a darab végén a fojtó szégyen

fel­

lobbanását és hevét. Márkus E m i l i a k.a.Irénnek csöndesebb, szenvedő m o z z a n a t a i b a n sza

j o b b v o l t , mint

a kitörőkben, pátho-

i t t tompa hangokba v e s z e t t . Mulatságos g e n r e - a l a k o k a t

m u t a t t a k be Szathmáryné a s s z o n y /Tulipánná/ Vizváry /Bankó/ és S z i g e t i Imre /Tulipán/ u r a k . " /B - y / / P e s t i Napló. 1880. január ? 5 . / "...Az előadók közül különösen P r i e l l e Kornélia / S z e d e r ­ vári K a m i l l a / , H a l m i

/ B e n c z e / , Újházi /Mosolygó/ és H e l v e y

L a u r a /Bankóné/ tűntek k i ; de r a j t o k kivül a k i s e b b g e n r e s z e r e p e k i s mind j e l e s e n v o l t a k betöltve. I g y a mult k i bemutató előadás mind i r o d a l m i , mind művészeti

pénte­

tekintetben

örvendetes esemény v o l t s a C s i k y u j színmüvét azóta i s , mindig t e l t

házak m e l l e t t , többször ismételték." /Vasárnapi

Újság. 1880. február 1. 5 . s z . / "És t a p s o l u n k a z előadóknak i s , k i k mind k e d v v e l és jól játszottak. P r i e l l e Kornélia a s s z o n y kitűnően eltalálta mind­ ama vonásokat, m e l y e k k e l a proletár a s s z o n y n a k t e l j e s

életet

a d o t t , a nélkül, hogy a r e a l i z m u s ama határait átlépte v o l n a , melyen t u l az i g a z már megszűnik szép l e n n i . A diskréció mű­ vészetével tündökölni b i r t

eme c i n i k u s s z e r e p b e n i s , m e l y e t

egy-két elvétett vonás mindjárt visszataszítóvá t e n n e . J e ­ l e s ábrázolás v o l t

a H e l v e y L a u r a kisasszonyé i s . Ugy

v e g t e végig a r o s s z a t , melyben része v o l t , hogy nem

cse­

tarthat-

tuk t e l j e s e n romlottnak

s természetesnek találtuk, midőn

nyomorú szerepét e l d o b t a ; a könnyelműségnek v i g s z i n t

adott

s a cselfogásokat ugy űzte, mint v a l a m i s p o r t o t , melybe b e ­ lekerült. A z t a hatást t e t t e , amit r e s z t v e a gondolatot:

kellett,

a nézőben föléb­

kár, hogy első i z b e n nem derekabb

em­

b e r h e z ment férjhez; l e h e t e t t v o l n a belőle egészen jó nő i s . Márkus E m i l i a k . a . r o k o n s z e n v e s e n

ábrázolta az ártatlan lányt

s erélyesen az önérzetes nőt. Heve i t t - o t t

elhibázta a mér­

téket, mely a történeti dráma és a társadalmi nézőjáték patho s z a közt v a n ; de f i a t a l z a , hogy gyakran

erőknél r e n d e s e n

a buzgalom okoz­

a kellőnél többet adnak a jóból. Halminak

ép a n n y i érdeme v a n , mint az irónak, abban, hogy Zátonyi / a mozgató, tehát főszerep/ a l a k j a nem vált visszatetszővé; v i ­ dám ügyességgel és e s z e s számítással s i e t e t t

a kudarc

felé.

Újházi a keserű Mosolygó jellemének összetett szálaiból meg­ a l k o t t a a szükséges összhangot. Timót jó s z e r e p E . Kovács Gyulának; mindig érezteté, hogy ez az e l b o l o n d i t o t t együgyű ember becsületes s z i w e l

b i r s i g a z i melegség v o l t

játékában,

midőn Irént lányának f o g a d t a . A többi szereplők i s , /köztük Vizváriné a s s z o n y ,

k i a 'vértanú özvegyé'-vei, úrnőjével,

szakácsné létére ép o l y kurtán beszélget, a m i l y melegen r a ­ gaszkodik

a jó Irén k i s a s s z o n y h o z / g o n d d a l , k e d v v e l ,

játszottak, érezve, hogy midőn 'lendítnék működéseket hálássá t e s z i k . " 24./

sikerrel

a szerzőn, saját

/Fővárosi Lapok, 1880. január

/K./

"A nagy s i k e r b e n kétségkivtil sok, i g e n sok érdeme v a n a szereplőknek. Mondhatnók, e g y t o l - e g y i g kitűnően játsztak, valódi Öröme t e l h e t e t t bennök a szerzőnek. P r i e l l e

Kornélia

Szederváriné szerepében o l y minden izében k i d o l g o z o t t n a g y s z e rü alakítást m u t a t o t t

be, aminőt k e v e s e n

nagy művésznőtől. E s z e r e p n e k

láttunk a különben

és P r i e l l e Kornélia játékának

magának érdemes l e n n e egy külön tárcát s z e n t e l n i . Halmi /Zá­ t o n y i / egyéni szeretetremóltóságával enyhíteni i p a r k o d o t t s z e r e p e ridegségét. H e l v e y

L a u r a kitűnően eltalált finom v o ­

násokkal állitá elénk E l z a c i n i k u s szerepét, kifogástalan Timót v o l t Kovács G y u l a , Vizváriné jóizü szakácsné 3 Főidényi

nevettető Jankó. Újházi Mosolygójáról sem szabad

megfeled­

keznünk, melyben a derék művész ismét e x c e l l a i t .

Érzelmesen,

szépen játszott Márkus E m i l i a és Nagy I m r e i s , a két

szerel­

mes. Általában külön-külön és együttvéve, mindnyájan megér­ demelték a z elismerés megnyilvánulásait, melyekben részesül­ t e k , szivünkből t a p s o l t u n k n e k i k a közönséggel s a hazakerült szerzőnek." / H y p p o l i t / /Független H i r l a p . 1880. január 24./ " M i v e l holnap

a d a r a b r a még visszatérünk, ma c s a k az elő­

adásról a k a r u n k megemlékezni. Minden izében kitűnő v o l t . A szinószek a lehető l e g j o b b k e d v v e l játszottak s a d a r a b o t den

min­

izében érvényre emelték. P r i e l l e Kornélia a 'vértanú ö z ­

v e g y ' szerepében egész művészetét r a g y o g t a t t a . Újházi 'Mosoly­ gó*

ügyvéd szerepében n y i l t

j e l e n e t b e n i s sürü t a p s o t

aratott.

H a l m i 'Zátonyit* legkitűnőbb s z e r e p e i közé számithatja. Kovács G y u l a i s i g e n sikerült c h a r g e o t

mutatott

be. De majdnem az

egész s z i n l a p o t l e k e l l e n e l m u n k . Az e s t sikerében o s z t o z ­ kodott

még Szathmáryné a s s z . , H e I v e i L a u r a , Márkus E m i l i a ,

Vizváriné, S z i g e t i Imre,

Vizvári, s t b . " /Egyetértés. 1880.

január 24./ Összegezve a f e n t i e k e t : a kritikák s z i n t e egyhangúan d i ­ csérik az összes szereplőt, elsősorban P r i e l l e Cornéliát, U j házyt, H a l m i t

és H e l v e y

Laurát, - de a k i s e b b szereplőket i s ,

Szathmárynét, Vizvárynét, Vizváryt, S z i g e t i Imrét, k i k a

genre-

alakokból remek figurákat formáltak. Márkus Emiliát és Nagy Imrét azonban többen gyengének találták. De általában a z t irják, hogy remek Összjátékot és jókedvű játékot produkáltak v a l a ­ mennyien, s hogy a szereplők közt v o l t a k a Nemzeti legkiválóbb művészei. A FENNMARADT KÉZÍRÁSOS RENDEZŐPÉLDÁNY A bemutató rekonstrukciójához a legnagyobb szükség v o l t a ­ képp a rendezésre, d i s z l e t r e ,

j e l m e z r e , kellékre vonatkozó

kritikákra vagy kritikarészletekre l e n n e . S a j n o s , ezekből

alig

a k a d , ahogy már e m i i t e t t e m . Mindenekelőtt tehát az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti osztályán található zőpéldányról beszéljünk.

rende­

E z kézzelirott, vaskos

kötet, mely érdekes módon nemcsak

az 1880-as bemutató Idején szolgált P a u l a y

rendező számára,

hanem a Nemzeti Szinház 1925» október 1 6 - i felújításán i s , m i k o r i s a rendező H e v e s i Sándor v o l t , de a g y a k o r l a t b a n

a

rendezés n a g y o b b i k részét Horváth Árpád végezte. Meglehetősen nehéz biztonságosan megkülönböztetni Paulay E d e beirásait, és a felújításkor H e v e s i és Horváth Árpád beirásait. Általában Paulay

színes, többnyire kék ceruzával e l ég k e v e s e t jelölt be,

többnyire c s a k betűket, - de van p e r s z e , a h o l utasításokat i s . Horváth Árpád irása merész és kemény, H e v e s i Sándoré k i s e b b és áHóbb. I t t - o t t

helyszínrajzok i s találhatók, de e z e k e n i g e n

nehéz k i i s m e r n i magát az embernek, o d a v e t e t t és nem t u l vilá­ gos vázlatok c s a k . A szereposztáshoz o d a i r t nevekből kiderül, hogy Márkus E m i l i a , a k i a bemutatón Irént játszotta, most, 45 évvel később, Kamillát, - Zátonyit Ódry, Timótot B a r t o s , D a r v a s Károlyt H a r a s z t o s , Elzát Vizvári M a r i s k a ,

Tulipánt

Gabányi, Borcsát Iványi Irén. A többi nemigen olvasható, vagy n i n c s melléje i r v a ,

- de más forrásokban természetesen r e n d e l ­

kezésre áll. Horváth Árpád sokhelyütt a s t i l u s o n i s j a v i t ,

modernizál.

Például, a h o l a "vértanú férjről" szóló levelekről beszél Ka­ m i l l a és Mosolygó. Az e r e d e t i : Mosolygó: /jegyzőkönyvét v e / Nem

néz­

l e h e t . . . máskor i s bitót i r t u n k . . . rájönne a t u r p i s ­

ságra. Javítva: Nem l e h e t . . . máskor i s akasztófát i r t u n k . . . rájönne. A válasz e r e d e t i j e : K a m i l l a : Maradjunk tehát a bitó­ nál.

J a v i t v a : Maradjunk hát az akasztófánál. Vagy: d o l g o t

h e l y e t t munkát adok. Vagy: Kár v o l t

adok

v e l e a hordárt fárasztania

h e l y e t t : Kár v o l t a hordárért. Vagy: ügylátszik a birkáitól t a n u l t a a s t i l u s át h e l y e t t : Micsoda b i r k a s t i l u s ! E z e k a javí­ tások mind Horváth Árpád írásával vannak H e v e s i inkább játékutasitásokat

bejegyezve.

i r t b e l e , p l . : M. /Mosolygó/

rettentő f a n y a r képet vág, köszörüli a torkát. K a m i l l a ránéz s mosolyogva kezébe a d j a a korsót. Vagy: Egy gépies m o z d u l a t ­ tal be

a s p a n y o l f a l mögé dobná /a tányért a c s o n t o k k a l / de eszé­ T

j u t s megáll. Vagy: m i k o r i m ó t először jön Kamillához s

k e r e s i Szedervári K a m i l l a vértanú özvegy őnagyságát, K a m i l l a

azt

feleli:

Én vagyok. H e v e s i b e i r t a : Ebben benne a "vértanú

özvegye à l a 1880." K a m i l l a életmódjukat vázoló monológjához o d a i r t a "A legrégibb i s k o l a " , / a szöveg u g y a n i s p a t e t i k u s és o s t o b a . / Vagy Irén beléptekor utasitás: Most kezdődik a "gyen­ géd a n y a "

szerepe.

Vannak j e l e n e t e k , m e l y e k e t t e l j e s e n töröltek, p l . az első felvonás 18. és 19. jelenetét, a z estély előkészületeit. Vagy Darvas és Irén jelenetében i s elég s o k a t huzta^tfŐleg D a r v a s szövegéből, meglepő módon éppen a

"proletár-monológból".Ugyan­

c s a k törölték Bankó és Timót ismerkedési jelenetét. A 30. j e ­ lenetből r e n g e t e g e t húztak, és érdekes módon be v a n r a g a s z t v a egy

másformátumu p a p i r P a u l a y Írásával, mely összefoglalja a z t ,

ami

a jelenetből megmaradt.: A második felvonás második

jelene­

téből i s sok maradt k i , megint Irén és D a r v a s párbeszédéből, k i t u d j a miért. Darvas szerepéből a l i g maradt v a l a m i . Az Ötö­ dik

jelenetből E l z a és Bence párbeszédéből u g y a n c s a k s o k kima­

r a d t . Ugylátszik, a felujitás i g e n jelentős hányadát törölte a darabnak, - i g a z , az e r e d e t i előadás 4 órás v o l t , amit a k o r a b e l i kritikák f e l i s róttak a d a r a b n a k . P e d i g , ahogy lát­ juk de

ebből a rendezőpéldányból, már P a u l a y i s húzott a darabból, jóval k e v e s e b b e t , mint a felujitás. - A 7. J e l e n e t b e n ,

ahol

Bencze felajánlja Timótnak nejét, Irént, t e l j e s e n önálló beszé­ det

i r t b e l e H e v e s i , p e r s z e kitűnő stílusban. - A kötet végén

p e d i g megint helyszinvázlatok találhatók, m e l y e k e t azonban azonosítani nem

lehet.

KRITIKÁK ÉS EGYÉB IDÉZETEK A RENDEZÉSRŐL, DÍSZLETEKRŐL, KELLÉKEKRŐL ÉS JELMEZEKRŐL Most p e d i g következzenek a kisszámú,

rendezésről-diszletről

-jelmezről-kellékről némi f o g a l m a t adó kritikarészletek. "...Kezdődik a cselekvény Szedervári K a m i l l a / P r i e l l e

Kor­

nélia/ a s s z o n y r e n d e t l e n lakásán, h o l a r o n g y o s , r o s k a t a g , ko­ p o t t bútorok összevissza állnak, a z ablakfüggöny l e v a n s z a ­ kadva, a képek és tükör üvegei eltörve; p o r o s , p i s z k o s minden. E g y i k asztalnál a nő vacsorál és sört i s z i k a cserép kancsóból /az

utolsó pohár tegnap tört e l / , a másik asztalnál meg Mosoly-

gó, a k i c s a p o t t vén fiskális /Újházi/ b o n t o g a t j a a k a p o t t l e ­ v e l e k e t , melyek némelyikében pénz v a n /könyöradomány/, másiká­ ban p e d i g visszautasítás /goromba ...Ez

nagy nyugtalanságot

mert mindjárt i t t

szó/.

okoz a 'vértanú özvegyé'-nek,

az öt óra s a lakás borzasztóan r e n d e t l e n .

Van lótás-futás, hogy leporolják a bútorokat, elrakják a gya­ nús irományokat

s felszögezzék a függönyöket. De h o l v e s z n e k

szöget. Irén látott egyet tegnap a l e v e s e s tálban! Előkeresik s a szobát, ahogy l e h e t , rendbe hozzák. S jön Timót Pál. *. .Mulatságos kép az estélyre való előkészület. Semmi s i n c s , tehát mindent t e r e m t e n i k e l l . A házmestertől /Sánta/ kölcsön kérik a fiát /Főidényi/ livrés i n a s n a k ; másoktól kölcsönöz­ nek p o h a r a t , evőeszközt, theát, h i t e l r e

hozatnak b o r t , s meg­

hívják a közel lakókat vendégeknek; Bankó Béni tönkrejutott kártyás földes u r a t /Vizvári/ és nejét / H e l v e y L a u r a / ,

Tuli­

pán szabómestert és bárdolatlan feleségét / S z i g e t i Imre és Szathmáryné/, sőt D a r v a s Károlyt i s /Nagy Imre/, e kenyértelen ifjú ügyvédet, k i Irént

szereti.

...Nagydiszü t e r m e t látunk a harmadik felvonásban. E z a Zátonyié, k i a Timót pénzén él. E g y i k szobában kártyáznak, a másikban énekelnek, Mákonyiné p e d i g /Györgyné/, k i több nő­ e g y l e t elnöke, t a g o k a t t o b o r z . " /K./ /Fővárosi Lapok, 1 8 8 0 . január 2 4 . / "A darab a z o n n a l jól i n d u l s a m e l l e t t

az első felvonás

egy t e l j e s e n k i k e r e k i t e t t , találó életkép. Szedervári K a m i l ­ la

lakában vagyunk. A r o n g y o s bútorzat, a zsibárustól

Üvegjét v e s z t e t t

szedett,

ócska aczélmetszetek, a földre lekérődző

krajczáros ablakfüggöny a z o n n a l megösmertetnek a t u l a j d o n o s ­ sal.

S ő maga o t t ül a pamlagon, s most költi e l a szatócstól

h o z o t t ebédjét. Kés és v i l l a

helyét k e z e pótolja, a tányért

a szatócs p a p i r j a . Utolsó p o h a r a c s a k az imént tört e l ,

s

egy öblös cserépedényből k e l l m e g i n n i a sörét. C z o n d r a az ö l ­ tözete, erős pirositó r u t i t j a

arcát. Szedervári K a m i l l a

egyet­

l e n vagyona a hamis okmányok, melyek segélyével l o p j a k i má­ sok zsebéből a pénzt. ...Izgatottság f o g j a e l a vértanú özvegyét. Legalább i s

száz f o r i n t értékűnek t a r t j a Timót Pál látogatását. Megin­ dul

a tisztogatás, a vén Mosolygónak i s segítenie k e l l .

Szel­

lőznek, p o r o l n a k . Az Özvegy tompult i d e g e i galvanizáltan

mo­

zognak. Sürög, f o r o g , lármázik, a b l a k o t n y i t , hányja a p a laczkból az e c z e t e t a padlóra, hogy szobájában előbbkelő illat rab

áradjon. E k k o r érkezik meg a birkakereskedő, k i t a d a ­

hősei mindannyian drámai áldozatmarhának s z e m e l t e k k i .

K a m i l l a azonnal a

'vértanú özvegye' l e s z ;

gyengéd,

szelid,

s z e m e i b e n nemes lemondás, mely a pirositó tüzénél kétszeresen megható. Timót Pált egészen l e b i l i n c s e l i a z előkelő hölgy. ...Az estély előkészületei megint sikerült

genre-képre

szolgáltatnak a l k a l m a t . Pühöz-fához s z a l a d az özvegy kölcsön­ ért, i t t tányért, evő eszközt, o t t lámpát petróleummal együtt kér kölcsönbe. A mészáros, a fűszeres i s ostromállapotba t é ­ tetik.

Az a l a t t B o r c s a szolgáló a bérét, a házmester a lakás­

pénzt követeli. Kamillában fölébred a boheme g e n i e j e és győze­ d e l m e s k e d i k végre az e z e r akadályon. Az estélyre m e g j e l e n n e k azok, kiktől a derék ezredesné a lámpát, teritőt, p o h a r a t , stb.

kölcsönözte: Tulipán szabó és n e j e . Ott v a n Bankó Béni

ci-devant

földbirtokos, ugyanaz, k i n e k Bencze a feleségét e l ­

a d t a , most hivatal-aspiráns, régész s

ünnepi b a n k e t t e k r e n ­

des

tartja.

t a g j a . Üres óráiban a makaó-bankot

. . . L e h e t e t l e n elmondanunk a sok e p i s o d i s t i k u s vonást, m e l y l y e l a szerző a d u r v a k o n f l i k t u s t élvezhetővé t u d j a

tenni.

Pel-feltűnik a s z i n e n a n y e l v e s , jószivü szolgáló, B o r c s a a l a k j a , Mosolygó, a vén prókátor, k i bár Írásban v e t t e , hogy gazember, a hamis okmányok között még nem kérgesedett

meg

egészen* S o r t e s a s z i v e , mint az álla, ütött-kopott ember, de

megváltásra képes. De a n n y i r a elnyütte már a bün, a nyo­

mor, hogy most valószínűleg a pohárka köményest i s jobban s z e r e t i . A darabnak e g y i k legpompásabb g e n r e - a l a k j a . Majd Tulipán, a müveit szabó i s betánczol, s viszjkmár a z áldo­ zatot

esküvőre.

...Irén c s a k most t u d j a meg, sok ti

m i l y gálád játékszer v o l t

má­

kezében; a visszatérő D a r v a s keserű szemrehányásaiból ér­ c s a k meg helyzetét. Ékszereit odadobja Bencze lába elé.

Távozni a k a r a házból, h o l már mindenki Timót kedvesének t e ­ k i n t i . A z a j r a a rikitó ruhába öltözött kit

'özvegy' i s előjő,

a 'punch' egy kissé sodrából k i h o z o t t s most s z i d n i

d i e z t a lányt, k i t a porból magához e m e l t ,

kez­

könyörületből

fölnevelt." / p . j . / /Egyetértés. 1880. január 2 5 . / Tehát s a j n o s e z a z egész, konkrétumokra vonatkozó anyag minimális, - a rendezésről semmi sem található a kritikákban, c s a k következtetni tudunk rá egyes j e l e n e t e k leírásából, s a szereplőkről Írottakból, - ugyanigy c s a k a kisszámú

helyszin-

leirások adnak némi f o g a l m a t a díszletekről, kellékekről és jelmezekről. X X X

E z z e l végére i s értünk v a l a m e n n y i felkutatható

forrásanyag­

nak, k o r a b e l i és későbbi kritikának, elemzésnek. Magának e n ­ nek a z anyagnak a z alapján kíséreltük meg,

amennyire

lehetett

rekonstruálni a bemutatót, megvilágítani előzményeit, körül­ ményeit, légkörét, a kapcsolódó problémákat. Tökéletesen nem sikerülhetett, de nem s z a b a d e l f e l e j t e n i ,

hogy egy k e r e k száz

esztendővel ezelőtti bemutatóról már e n n y i i s m e r e t e t felépí­ t e n i i s elég nagy szó. A DARAB "UTÓZÖNGÉI" /KORABELI ÉS KÉSŐBBI S I K E R E . FELÚJÍTÁSAI. 1945 UTÁNI ELŐADÁSAI/ Befejezésül röviden a d a r a b "utózöngéiről", sikeréről,

fel­

újításairól, fordításairól. Elsősorban a Nemzeti Szinház k o r a beli

iratanyagából állapitható meg néhány érdekes a d a t . Az

1880/81. évadban, Podmaniczky F r i g y e s intendáns jelentése s z e r i n t , magyar d a r a b C s i k y Gergelytől 2 7 - s z e r / a következő l e g g y a k o r i b b S z i g l i g e t i 12, Almás! Tihamér 11, K i s f a l u d y r o l y 7 előadással/ a d a t o t t . - A legtöbbet jövedelmezett

Ká­ 10

drámai előadás közül A proletárok ötödik h e l y e n áll. - Pod­ maniczky az 1 8 8 1 / 8 2 . szinházi évadról szóló jelentésében proletárokat a z o n darabok közt e m l i t i , melyekről előre tudták s b i z o n y o s a k v o l t a k abban, hogy ellenállhatatlan vonzerőt

fognak t u d n i g y a k o r o l n i . Ugyanebben a jelentésben i r j a , mig

bogy

a többi iré d a r a b j a i 1 - 9 - s z e r mentek, sőt S z i g l i g e t i 7

d a r a b j a összesen 9 - s z e r , a d d i g

Csikynek

4 d a r a b j a 25-ezör.

Az 1883/84-es évadban p e d i g C s i k y 6 d a r a b j a 2 1 - s z e r került színre, mig a többi 1 - 2 - s z e r , mely

kivéve Madách Tragédiáját.

13-szor.

1881.

december 1-én B e n i c z k y

Ferenc

kormánybiztos átiratot

intéz'Paulay Edéhez, mint a drámabiráló bizottság elnökéhez, a drámabiráló bizottság feloszlatása és C s i k y G e r g e l y n e k

dra­

maturggá való kinevezése tárgyában. December 3 1 - e l megszűnt a drámabiráló bizottság, s azontúl az u j művészeti titkári á l ­ lás betöltője, C s i k y Írásbeli bírálatot a d az u j színdarabok i r o d a l m i becse

tekintetében, másrészt a rendezők adnak vé­

leményt s c e n i k a i szempontból, aztán az igazgató dönt. De C s i k y 1891-ben

m e g h a l t , s elhunytávala Nemzetinél s z e r v e z e t t

"művészeti titkári" állás megürült. A proletárok nagy s i k e r v o l t , a bemutató évében 2 2 - s z e r adták, ami a k k o r i b a n

h i h e t e t l e n n e k tünő szám v o l t . A 25*- elő­

adást 1881. április 24-én tartották, m i k o r i s D a r v a s t nes

már Gye-

játszotta. Az 50. előadást p e d i g 1895 október 14-én t a r ­

tották. 1900-1925 közt nem ment a d a r a b . U j betanulás v o l t a rendezőpéldánynál már e m i i t e t t

1925. október 1 6 - i felujitás

mely egyben a darab 6 1 . előadása v o l t . Természetesen r e n d e l ­ kezünk t e l j e s

szereposztásával. E z a felujitás Pukánszkyné

s z e r i n t fakónak b i z o n y u l t ugyan, de Galamb Sándor kedvezően irt

erről a felújításról, m e l y e t i g e n jelentékenynek minősí­

t e t t . H e l y e s e l t e , hogy a szereplőket a 45 évvel korábbi r u ­ hákban játszatták, s nagyon dicsérte a most Kamillát

játszó

Márkus Emiliát, Bencze szerepében Ódry Árpádot, Újházi h i r e s szerepében Rózsahegyi Kálmánt, s Timótként Horváth Jenőt. A Nemzeti Színház százéves fennállása alkalmából ünnepi magyar c i k l u s s a l a d o t t volt

számot százévi működéséről. E z tűkre

l e g j e l l e g z e t e s e b b s i k e r e i n e k . Csiky Gergelyt A prole­

tárok képviselte /1937. I X . 24./, mely Pukánszkyné

szerint

e k k o r i s s z i n t e érthetetlenül a v u l t n a k t e t s z e t t . E z a véle­ mény szerintünk v i s z o n t azért érthetetlen, mert 1950-51-ben

Ingyenélők, 1954-63 közt p e d i g Mákvirágok c i m e n Magyarorszá­ gon 5-5 felújítást ért meg a darab B u d a p e s t e n és több vidéki városban. S o r o l j u k f e l okét. /Az u j c i m e k e t nyilván az e r e d e ­ t i c i m ma már félreérthető v o l t a

indokolta./

Ingyenélők VJdám Szinház. 1 9 5 0 . V I . 9. Uj betanulás. Rend. Apáthi I m r e , diszlet

Neogrády Miklós, j e l m e z Köpeczi Bócz István.

Pécsi Nemzeti Szinház. 1 9 5 0 . I X . 19- /Bem. Kaposvár/ Rend. Szendrő József. Kecskeméti K a t o n a József Szinház. 1 9 5 1 . I I I . 4. /Bem.

Szolnok/

Rend. Dr. Székely György. Győri K i s f a l u d y

Szinház. 1 9 5 1 . I X . 1. /Bem.

Pálos Miklós, d i s z l e t

Sopron/. Rend.

Pásztor Béla.

Kecskeméti K a t o n a József Szinház, 1951. X I . 1 4 . Átd.: Békés István. Rend. Békés András, d i s z l e t

Pagonyi János. / U j

bet./ Mákvirágok S z e g e d i Nemzeti Szinház. 1954. V . 2 2 . Rend. Ádám Ottó, let

disz­

Sándor Sándor.

Állami Déryné Szinház, 1 9 5 7 . I I . 1 0 . /Bem. ; Rend. Kalmár T i b o r , d i s z l e t

Szombathely/,

R a j k a y György, j e l m e z Rimanóczy

Yvonne. Kaposvári C s i k y G e r g e l y Szinház, 1 9 5 7 . I X . 2 0 . Rend. M i s z l a y István, d i s z l e t

Bures Jenő.

B u d a p e s t i K a t o n a József Szinház, 1 9 6 1 . I . 13« Rend. Ádám Ottó, d i s z l e t Fábri Zoltán, j e l m e z N a g y a j t a y Teréz. M i s k o l c i N e m z e t i Szinház, 1963. I X . 2 0 . Rend. N y i l a s s y j e l m e z Mészáros M a r g i t , d i s z l e t

Judit,

Ütő E n d r e .

A Nemzeti Szinház 1965-ben m e g j e l e n t történetének a d a t összeállitása s z e r i n t sen

1 3 7 - s z e r került

A proletárok a Nemzetiben a d d i g össze­ szinre.

Végül néhány szót arról, hogy m i l y e n n y e l v e k r e és m i k o r fordították l e A proletárokat. Érdekes mindenekelőtt egy l e ­ vél,

melyet 1 8 8 2 . június 17-én d r . S i l b e r s t e i n

A d o l f intézett

báró Podmaniczky F r i g y e s intendánshoz, kérve, hogy e n g e d j e meg A proletárok előadását a p e s t i

német szinházban. A z z a l

i n d o k o l t a kérését, hogy a magyar n e m z e t i költészet

külföldön

való terjesztéséhez szükséges - s ő e l i s érte, - hogy a p e s t i német szinház egy-két jó magyar d a r a b o t évente a d j o n eló,

különben a b i r o d a l m i német színpadok át nem

Bécsben p e d i g , - i r t a , etni

veszik.

- gyűlölik a m a g y a r t s nem fognak s i ­

magyar d a r a b o t s i k e r r e v i n n i *

A proletárok úgyis letű­

nőben v a n már a N e m z e t i műsorából, kár nem éri a szinházat, a szerzőnek p e d i g k i m o n d o t t a n előnyös l e n n e , a h a z a f i a s c é l ­ ról nem i s beszélve. Podmaniczky v i s z o n t

a merev elutasítás

álláspontjára h e l y e z k e d e t t . Ugy látszik, a német n y e l v r e való forditással nem v o l t

szerencséje a d a r a b n a k , - h i s z e n már a

bemutató után, ahogy e g y i k sajtóközleményben k e z d t e egy bécsi müforditó f o r d i t a n i ,

olvashattuk,

- ténylegesen azonban

c s a k 195?-ben fordították németre. Az első n y e l v , a m e l y r e fordították, a c s e h v o l t ,

- 1889-ben

Brábek P e r e n c fordította l e , s még az évben b e m u t a t t a a prá­ g a i c s e h n e m z e t i szinház. /Brábek egy ezirányu l e v e l e

megta­

lálható Intézetünk kézirattárában./ C s e h r e egyébként újra lefordították 1959-ben. Dánra 1892-ben fordították, franciá­ r a jóval később, - először L e s Prolétaires cimen a Revue de H o n g r i e - b e n hozták, 1909-1910-ben, majd könyvformában megje­ l e n t L e s déclassés cimen, P a u l B e r t de l a B u s s i e r e

fordítá­

sában, 1911-ben, Párizsban, i g e n kitűnő bevezetővel. 1946-ban törökre, 1954-ben perzsára, ugyancsak 1954-ben szlovákra fordították A proletárokat.

1. / BEÖTHY Z s o l t : Színműírók és szinészek, 1878-1881. Bp. 1882.

Athenaeum.

2. / CSIKY G e r g e l y : A proletárok. Szinmü négy

felvonásban.

Bp. 1882, Athenaeum R.T. 1 6 2 . p. 3. / CSIKY G e r g e l y : A proletárok. Szinmü 4 f e l v . /Bem. Nem­ z e t i Szinház 1 8 8 0 . j a n . 2 3 - Rendező: Paulay E d e . / Rendezőpél­ dány, kézzelirott. / F e l u j . Nemzeti Szinház, 1925- o k t . 1 6 . Rendező: H e v e s i Sándor./ 373* P4. / CSIKY, Grégoire: L e s déclassés. Pièce e n q u a t r e

actes.

T r a d u i t e du H o n g r o i s par P a u l B e r t de l a Bussière. P a r i s 1911,

Honoré Champion Libraire-Éditeur. - Bibliothèque

H o n g r o i s e de l a Revue de H o n g r i e V. 5. / D r a m a t u r g i a .

Az Országos Szinész-iskola

növendékeinek

használatára Összeállította C s i k y G e r g e l y . 1-2* füzet. Bp. 1885-1886, Athenaeum. 6. / GALAMB Sándor: A magyar dráma története 1867-től 1896i g . I - I I . k. Bp. 1937, 1944, M. Tud. Akadémia kiadása. 7. / GYULAI Pál: D r a m a t u r g i a i d o l g o z a t o k .

I I . k. 1864-1881.

Bp. 1908, F r a n k l i n Társulat. 575. p . 8. / GYULAI Pál k r i t i k a i

dolgozatainak ujabb

gyűjteménye,

1850-1904. Bp. 1927, MTA. 2 6 3 . p. 9. / Magyar I r o d a l m i L e x i k o n , I - I I I .

Bp. 1 9 6 3 , Akadémiai

Kiadó. 10. / A magyar szinházak műsora, 1949-1969. I - I I . k. Bp. 1970, Magyar Szinházi Intézet. 11. / NÉMETH G. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. A r o m a n t i k a után. Bp. 1971, Szépirodalmi Kiadó. 12. / A proletárok felújítása. A százéves N e m z e t i Szinház, 1937.

Centenáriumi műsorfüzet.

1 3 - / A proletárok. Néhány adat összeállítása a Magyar házi Intézet

kézirattárában.

Szin­

14. / PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Nemzeti Szinház százéves története. I - I I . sulat. / I I .

köt. Bp. 1938. 1940, Magyar Történelmi Tár­

köt. cime: I r a t o k a N e m z e t i Szinház történetéhez./

1 5 . / SZALAY Károly: Humor és s z a t i r a Mikszáth korában. Bp. 1977,

Magvető. 585. p .

16. / Szinházi k i s l e x i k o n . Főszerk. Hont P e r e n c . Bp. 1 9 6 9 . Gondolat• 17. / SZINNYEY József: Magyar irók élete és munkái. I I . k. Bp. 1893, Hornyánszky. 18. / VOLENSZKY Béla: C s i k y G e r g e l y társadalmi drámái. Böl­ csészdoktori értekezés. Bp. 1917. Szerző kiadása, P r i t z n y .

74 p . NAPILAP- ÉS FOLYÓIRATCIKKEK. -KRITIKÁK.

-TANULMÁNYOK

19. / C s i k y G e r g e l y . - Vasárnapi Újság. 1891. nov. 2 9 . 38. évf.

40. s z .

2 0 . / DUX, A d o l f : " D i e P r o l e t a r i e r "

/A proletárok/. - P e s t e r

L l o y d . 2 4 . Jänner 1880. 2 7 . évf. 2 4 . s z . 21. / GALAMB Sándor: C s i k y G e r g e l y szinmüvei. K l n y . a Buda­ p e s t i Szemle 1 9 4 2 . májusi és júniusi füzeteiből. 22. / GALAMB Sándor: Szinházi S z e m l e . - N a p k e l e t . 1 9 2 5 . november. ŒII. évf. I X . s z . 23. / HYPPOLIT: A proletárok. - Független H i r l a p . 1 8 8 0 . j a n . 24. I I I .

évf. 2 4 . s z .

24. / I r o d a l o m évf.

és művészet. - B u d a p e s t . 1880. j a n 2 4 . 4.

24. s z .

25. / /K/: A proletárok. - Fővárosi Lapok. 1880. j a n . 2 4 . 17. évf. 1 9 . s z . 26. / KOZMA Andor: C s i k y II.

G e r g e l y /nekrológ/. - A Hét. 1 8 9 1 .

évf. 4 7 . s z . nov. 2 2 .

27. / Művészet. - Magyar Állam. 1 8 8 0 . j a n . 2 5 . 2 8 . / Nemzeti Szinház. - P e s t i Napló. 1880. j a n . 2 5 . 29. / Nemzeti Szinház. - Vasárnapi Újság. 1880. f e b r . 1.

27. évf. 5. s z . 30. A proletárok. - B u d a p e s t . 1880. j a n . 2 5 . 4. évf. 2 5 . s z .

3 1 . /A proletárok. - Egyetértés. 1880. j a n . 25. 14. évf. 25. s z . 32. / A proletárok. - Független H i r l a p . 18éo. j a n . 2 3 . 33. / "A proletárok". - A Hon. 1 8 8 0 . j a n . 24. 18. évf.

21.sz.

34. / A proletárok. Művészet. » Független H i r l a p . 1 8 8 0 . j a n . 27.

III.

évf. 2 7 . s z .

35. / A proletárok. - Közvélemény. 1880. j a n . 26. I V . évf. 26. s z . 36. / A proletárok. - Magyar Állam. 1880. j a n . 23. 31. évf. 37. / A "Proletárok". - Magyarország. 1880. j a n . 2 2 . I I . évf. 22. s z . 38. / A "Proletárok" első előadása. - Magyarország. 1880, j a n . 24. I I . évf. 2 4 . s z . 39. / A Proletárok. - P e s t i Napló. 1880. j a n . 23- 3 1 . évf. 40. / A "Proletárok". - A S z i n p a d . A Magyar Színész Egyesület H i v a t a l o s Közlönye. 1880. j a n . X I I . évf. 4. s z . 41. / ROBIN: A Proletárok. - Magyarország. 1880. j a n . 2 5 . II.

évf. 2 5 . s z .

4 2 . / SZEMERE A t t i l a :

Szinház. - Ország-Világ, 1 8 8 0 . IV.füzet.

4 3 . / Szinház. - Hölgyek L a p j a . 1880. j a n . 2 5 . I V . évf. 4 . s z . 44. / Szinház. - Hölgyek L a p j a ,

1880. f e b r . 1. I V . évf. 5 . s z .

4 5 . / Szinház és művészet. - P e s t i Napló. 1880. j a n . 24. 46. / Szinház és művészet. - P e s t i Napló. 1880. j a n . 2 7 . 47. / Szinház és z e n e . - Közvélemény, 1880. j a n . 2 4 . I V . évf. 24. s z . 48. / Szinház, művészet. - Egyetértés, 1880. j a n . 2 4 .

•

24.sz.

T a r t a l o m j egyzék

Bevezető

7,0.

A N e m z e t i Szinház és a magyar drámairodalom 187o

körül

9 o.

C s i k y G e r g e l y élete és működése

15.o.

A darab tartalma

2o.o.

#

A "proletárok" fogalma 187o-ben, p r o és k o n t r a 22.0* Kritikák és egyéb idézetek magáról a darabról 4-o.c Kritikák és egyéb idézetek a sikerről és a közönség reagálásáról

51*0.

Kritikák és egyéb idézetek a színészek játékáról 57 .o A fennmaradt kézírásos rendezőpéldány

61.o.

Kritikák és egyéb idézetek a rendezésről, díszletek­ ről, kellékekről és jelmezekről A d a r a b "utózöngéi" / K o r a b e l i és későbbi felújításai, 1945

utáni előadásai/

63.0. sikere, 66.0.

Mely n y e l v e k r e fordították l e a d a r a b o t és m i k o r Forrásjegyzék

68.0

7o.o.

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakitása Ősbemutató: N e m z e t i Szinház, 1890, december 30, /Rekonstrukció és hatásvizsgálat/

A magyar színháztörténet

jelentős p r e m i e r j e i

közül e z az

ősbemutató nemcsak azért f o g l a l e l kiemelkedő h e l y e t , éppen az e g y i k legnajgyobb a n t i k

mert

szerző e g y i k leghíresebb mü­

vét állitotta először magyar s z i n p a d r a ; mégcsak nem i s azért, mert a legnagyobb magyar t r a g i k a

sok s i k e r e s

és r e m e k b e s i k e ­

rült szerepmegformálása közül talán ez v o l t a legnagyobb és legjelentősebb, és számára a l e g k e d v e s e b b ; hanem elsősorban azért, mert Jászai csodálatos alakitása s ennek megfelelő sikere

e z t a kétezernégyszázéves tragédiát a Nemzeti Szinház

repertoár-darabjává t e t t e , amelynek előadása jó i d e i g házak, előre e l a d o t t

jegyek mellett

telt

ment. Márpedig azóta sem

g y a k o r i szinházi tünet ókori tragédiáknál, - különösen nagy­ jelentőségű v o l t egyetlen t e l t

viszont

közel 100 évvel ezelőtt, amikor még

ház i s kimondott szenzációt j e l e n t e t t .

A NEMZETI SZÍNHÁZ / k o r a b e l i

müsorpolitika. görög k l a s s z i k u s o k /

M i n d i g i s természetes v o l t , Magyarországon a k l a s s z i k u s ja,

hogy a Nemzeti Szinház v o l t

drámák és tragédiák fő istápoló­

szinpadraállitója, még akkor i s , ha az általunk felidé­

z e t t k o r s z a k b a n o t t h o n t a d o t t többek között az a k k o r úttörő­ én modern f r a n c i a társadalmi drámának, vígjátéknak, sőt n é ­ hány évvel korábbi időpontig a népszínműnek i s . De már ligeti

Szig­

- akiről Jászai M a r i nagyon szépen ír naplójában, -

1876-ban az Antigonéval megkezdte a Szophoklész-drámák bemu­ tatását, éppen Jászai M a r i v a l Antigoné szerepében, mely u g y a n c s a k nagy s i k e r e v o l t

ugy a Nemzetinek, mint

Jászainak

személy s z e r i n t . S z i g l i g e t i elsősorban a színházat és a szí­ nészt szolgálta jó drámákkal, az írót és irói értéket másodsorban nézte. Az Antigonét, - mely Jászai s z e r i n t

csak szere­

p e i n e k "alfája" v o l t , nem Szophoklész, hanem Jászai kedvéért

játszatta. E z z e l

szemben utóda, P a u l a y , a k i n e k Jászai a z

Elektrát, s z e r e p e i

"ómegáját" köszönhette, a szinház e g y i k

főfeladatát az i r o d a l m i ártékek közvetítésében látta, mi elgondolásai v o l t a k . Ahogy Pukánszkyné i r j a :

irodal­

"A szinház

világirodalmi és régi n e m z e t i értékek közvetítője l e s z , tása a köztudatban most már e r r e s p e a r e és Molière m e l l e t t nak

hiva­

a térre i s k i t e r j e d . S h a k e ­

a világirodalom nagy

klasszikusai-

egész sorát h o z z a s z i n r e ; ami Szigligetinél d a r a b

volt

csupán vagy Jászai-szerep, az nála rendszerré bővül: a

Szig­

l i g e t i-előadta Antigonét az egész Oedipus-trilógia, majd az E l e k t r a követi." Pukánszkyné s z e r i n t

i s csoda v o l t ,

hogy

Jászai műsor-darabbá t e t t e az Elektrát s előadásaihoz már elő­ vételben elkapkodták a j e g y e k e t . U g y a n c s a k az 1890. év, E l e k t r a éve, h o z t a meg Jászai másik legnagyobb diadalát, Medeát is,és G r i l l p a r z e r Ar any gy ap j u -1 r i 1 ó g i á j á t az ő kivéte­ l e s művészete t a r t o t t a o l y soká Azt

szinen.

a tényt, hogy a Nemzeti a k k o r i igazgatója,

szerette

a ciklusos

zett

klasszikus

ból,

- a korabeli

napilapja

Paulay,

előadásokat, s hogy már többizben r e n d e ­

c i k l u s t ókori vagy modern remekírók drámái­ sajtó minden, színházzal i s foglalkozó

és folyóirata kommentálta, túlnyomóan helyeslően.

Az 1890-es év vége felé számos k o r a b e l i o l v a s h a t u n k a szóbanforgó év végére t e r v e z e t t

sajtótermékben ciklusról, már

előzetes híradásokban i s . Néhány példa: " K l a s s z i k u s

esték a

n e m z e t i szinházban. A n e m z e t i szinház az i d e i évet három klasszikus ször R a c i n e

estével f e j e z i be. Dec. 29-én s z i n r e kerül elő­ Iphigenia Aulisban

czimü tragédiája, m e l y e t

P a u l a y Ede fordított l e m a g y a r r a ; 30-án l e s z S o p h o k l e s

Elekt

r a - j a C s i k y G e r g e l y fordításában és végre 31-én l e s z a Göthe Iphigenia Taurisban

darabjának bemutatója, a m e l y e t d r . C s e n

g e r i János fordított l e . A nagyon érdekes d a r a b o k a t a jövő év elején ismételni fogják." /Egyetértés, 1890. d e c . 16./ Ugyané l a p d e c . 2 8 - i számából kiderül, hogy a N e m z e t i b e n

a

három darab mind először kerül bemutatásra, másrészt, hogy " a h a v i bérlet 24, 25 és 2 6 - i k számát képezik." "A n e m z e t i szinházban az i d e i évet három k l a s s z i k u s

darab előadásával

f e j e z i k be... Dec- 30-án l e s z az E l e k t r a

bemutató előadása,

m e l y e t Sophokles e r e d e t i j e után C s i k y G e r g e l y f o r d i t o t t l e . " /Kis lap

Újság, 1890. d e c . 16./ Ugyenezen l a p d e c . 16./ Ugyanezen d e c . 25-1 számából: "A n e m z e t i szinházban folyó hó 2 9 ,

30 és 31-én szinrekerülendő görög tárgyú tragédiák együtt egy külön c y c l u s t

képeznek, m e l y r e a tanuló ifjúság

kedvez­

ményei mind a három estén érvényesek. A kérvények a s z o k o t t módon intézendők a z igazgatóhoz." Még egy előzetes: "A zeti tek

szinházban a z év végére különös nagy műélvezetet

nemtervez­

a ház látogatói számára, k i k o l y nagy s z e r e t e t t e l és be^

csüléssel csüggnek az ország első müintézetén: bemutatnak ne­ kik

három elsőrangú c l a s s i c a l

d a r a b o t , amelyek eddigelé nem

v o l t a k a műsoron; és p e d i g : R a c i n e Iphigeniaját

t

Sophocles

Electráját és Gőtének I p h i g e n i a T a u r i s b a n cimü drámáját. Mind a három darab az Atridáknak i r o d a l m i nagyhirü 'családi rencsétlenségéből' m e r i t i tárgyát és i g y v a n

sze­

közöttük némi

összefüggés, ugy, hogy összeállittatásuk és egymás nyomában való előadatásuk irdokolhatóJ*/Nemzet. 1890. d e c . 30./ Már nem előzetes, hanem magával a c i k l u s s a l és a müsorpolitikával foglalkozó néhány kritikarészlet szint dat

következik, ré­

a z egyetértők, részint a rosszallók, - és néhány mon­

a c i k l u s másik két müvére vonatkozó kritikákból i s , a

R a c i n e - és Goethe-müvekéről, hogy i g y jobb

összehasonlítási

a l a p o t , k o n t r a s z t o t k a p j u n k az Elektrára vonatkozó kritikák­ hoz . "A nemzeti szinház a z idén i s , mint az elmúlt években, m e g t a r t j a az évzáró k l a s s z i k u s estéket. Ma v o l t

az első e s t e

és s z i n r e került R a c i n e - n a k I p h i g e n i a Aulisban''cimü, öt vonásos szomorújátéka, m e l y e t Holnap következik S o p h o k l e s

v

Paulay f o r d i t o t t

fel­

l e magyarrra.

Elektrája,, holnapután p e d i g

Goethe Iphigeniája. Mind a három e g y s z e r s m i n d újdonság i s a n e m z e t i szinházban. - R a c i n e tragédiája i g e n l a s s a n melegí­ tette

f e l a közönséget. C s a k a harmadik

felvonástól, K l y -

t e m n e s t r a nagy jelenetétől kezdve beszélhetünk tetszésről, sikerről. De ezentúl i s mindvégig c s a k K l y t e m n e s t r a a l a k j a s h e r o i k u s fájdalma k e l t e t t

érdeklődést. Szóval, K l y t e m n e s t r a ,

h e l y e s e b b e n Jászay M a r i mentette meg az előadás sikerét. R a c i n e I p h i g e n i a j a a f r a n c i a k l a s s z i c i z m u s n a k nem a l e g s z e ­ rencsésebb müve, de o l y a n h a t a l m a s K l y t e m n e s t r a m e l l e t t , m i ­ l y e n n e l a magyar színpad j e l e n l e g d i c s e k e d h e t i k , m i n d i g ér­ demes végignézni a d a r a b o t . Jászai különben egész megjelené­ sében és alakításában izról-izre a n t i k v o l t ,

s hitünk s z e r i n t

nemcsak jól magyarázta, de h e l y e s ösztönénél fogva kissé meg i s korrigálta a f r a n c i a

földön született

Klytemnestrát."

/Egyetértés. 1890. d e c . 2 8 . / Ugyané l a p d e c . 31-1 számából: "A n e m z e t i szinházban a k l a s s z i k u s ban

esték másodika s o k k a l

job­

sikerült, mint az első. I g a z i remekmüvet a d t a k elő, So­

p h o k l e s Elektráját, mely e d d i g magyar s z i n p a d o n még nem került s z i n r e . És előadták a remekműhöz méltóan, ami ezúttal nem i s v o l t nehéz, mert a tragédiát eleitől végig úgyszólván egye­ dül Jászay M a r i játszta, a k i p e d i g embere a t r a g i k a i

etilnek,

főleg a z a n t i k tragédiának. Végre a közönség i s l e l k e s e b b v o l t , mint tegnap." "A n e m z e t i szinház a z év utolsó három estéjét a görög v i ­ lág kultuszának s z e n t e l i . Az Atridák megkapó mithoszának há­ rom, egymással Összefüggésben lévő mozzanatát három különböző kor ban,

és nemzet költői által m u t a t j a b e . Ma a z Ifigénia

Aulis-

R a c i n e d a r a b j a került s z i n r e . Racinenál c s a k a nevek gö­

rögök, a l a k j a i rokokó-korabeli udvaroncok. Agamemnonban, mi­ kor

K a l c h a s jóslata s z e r i n t leányát k e l l feláldoznia, mert kü-

lömben nem v i h a t j a meg Tróját, v a j m i könnyen győzi l e a hadve­ zéri kötelességérzet, az a t y a i s z e r e t e t e t .

a s e r e g fellázadásától való félelem Achilles

s z e r e l m e arája, I f i g e n i a iránt

s z o r o s a n a f r a n c i a társadalmi törvények keretén belül mozog. I f i g e n i a és E r i f i l e

f o g o l y hercegnő ugy vetélkednek, félté­

kenykednek és ármánykodnak A c h i l l e s

szerelméért, mint a

Bourbonok korából való udvarhölgyek. K l i t e m n e s t h r a meg éppen­ séggel anyós-tipus a L a j o s o k korából. A közönség, mely egé­ s z e n megtöltötte a házat, a k l a s s z i c i z m u s fenkölt nyugalmával hallgatta ta

a d a r a b o t , P a u l a y szépen gördülő jámbusaiban

tisz­

élvezetet talált. H e g y e s i Mari nemes és szép I f i g e n i a v o l t

s amit még e d d i g nem i g e n t a p a s z t a l t u n k nála, i g a z szenvedély-

l y e l t u d o t t kitörni E r i f i l e

e l l e n , k i t Pái Szeréna nagyon gyön­

gén személyesített. R a c h e l n e k e s z e r e p e inkább i l l e t t e

volna

Jászai M a r i t , k i Klitemnesztrát látható kedvetlenséggel szotta."

ját­

/Budapest, 1 8 9 0 . d e c . 30./

Más véleménnyel v o l t

Jászai eme szerepléséről a Nemzet

k r i t i k u s a d e c . 3 0 - i kritikájában. "A harmadik felvonás azon jelentében, h o l C l y t e m n e s t r a A c h i l l e s

segítségéért

esedezik,

Jászai M a r i , a királyné személyesitője, a gyermekéért

remegő

a n y a szeretetének egy h a t a l m a s kitörésével fölrázta a közön­ séget eddigelé egészen c o n t e m p l a t i v magatartásából. A t a p s , mely a távozó mtívésznőt kisérte, o l y hosszú v o l t , hogy meg­ állította a z előadást. A s i k e r főrésze egyáltalán Jászait illeti

ez e s t e .

Rendkivül hatásos játékával és fölötte fényes,

korhű jelmezével ő v o n t a magára a nézők érdeklődését és r o ­ konszenvét; a tetszés nyilvánításainak legnagyobb része tehát szintén feléje

fordult."

"A három k l a s s z i k u s

drámai előadás másodikául ma ment

S o p h o k l e s z : Elektrája, a k i legsikerültebben d o l g o z t a f e l a három nagy görög drámairó közül e tárgyat: Agamemnon király leányának bosszúját, a t y j a meggyilkolása m i a t t , saját anyján, a királynén s ennek második férjén, A e g i s t h o s o n . Hármas elő­ adás, hármas szerzők, s müveikben a hármas egyság: e n n y i t a ­ lálkozása közt a k l a s s z i k u s

tényezőknek mégis száműzetett v e ­

s z e d e l m e s társuk, a k l a s s z i k u s ott

unalom, mely náluk o k v e t l e n

kisért a chablonszerü előadásoknál; ám ha megfelelő be­

mutatásban részesülnek, erős művészi k e z e k közt: a

szertelen

méretű drámai alkotások c s a k a legmegrázóbb hatást k e l t i k föl, középszertivei soha nem érik be. /b.k./ / P e s t i Napló, 1890. d e c . 31./ "Tegnap áldoztunk a Khárisoknak. Mert n i n c s

Sophoklesnek

o l y a n sötét indulatú tragédiája, melyben o t t ne v o l n a a grá­ ciák bája i s . A n e m z e t i színház személyzete az ó-gorög s z i n p a d i remekek ötödik darabját m u t a t t a be t e g n a p : a Sophokles Antigonéja, Oedipósz Kolónószban s Aj ásza és Euripidész K y k l o p s z a után a S o p h o k l e s Elektráját, melynek hősnője

szi­

vét egy napfényes és egy sötét világ f o g l a l j a e l : a testvér­ szeretet

és a z anya-gyülölet. A remek tragédiát t e g n a p annak

j e l e s magyar műfordítója: C s i k y G e r g e l y lemezte

i s m e r t e t t e és

jel­

l a p u n k tárcájában. Mi tehát ezúttal a hatás és az

előadás megírására szorítkozhatunk. Először i s meg k e l l d i ­ csérnünk a közönséget, mely a modern Ízléstől o l y távol eső, egyszerűen fenséges és megindítóan b o r z a l m a s

a n t i k tragédiára

ép o l y nagy számmal j e l e n t meg, mint a f r a n c i a újdonságok b e ­ mutatásaira. S nemcsak m e g j e l e n t , is

hanem nagy érdekkel nézte

a három egység szigorú keretében mozgó régiséget, a hősnő

játékát p e d i g tömérdek kihívással és ujjongó éljenzéssel j u ­ t a l m a z t a . " /k./ /Fővárosi Lapok, 1890. d e c . 31./ "A n e m z e t i leghatalmasabb

színházban ma a hármas görög c i k l u s középső, darabját adták, S o p h o c l e s t , melynek e l e m i

erején, megrázó hatásán évezredek sem r o n t h a t t a k semmit. Mek­ k o r a ellentét a t e g n a p i és mezbe b u j t a t o t t

mai e s t között! R a c i n e görög

simanyelvü, h i d e g érzésű, mesterkélt

jel­

alakjai

hogy eltörpültek a Sophocles-éi m e l l e t t ! Az Atridák családjá­ nak

tragédiájából a legborzasztóbb mozzanat a f i u és a leány

bosszúja atyjukért a g y i l k o s anyán és szeretőjén." /Budapest, 1890. A

itt

d e c . 31./ P e s t e r L l o y d 1891. j a n . 7 - i , németnyelvű kritikájából

c s a k e g y e t l e n mondat: "A n e m z e t i

szinház, hála ennek az

Elektrának, o l y a n vonzerejű d a r a b b a l g a z d a g o d o t t , mely mellé színészi alakítás szempontjából sem állitható e g y e t l e n modern alkotás sem." "A n e m z e t i

szinházban ma e s t e adták a görög c i k l u s

utol­

só darabját: Göthe Ifigeniáját, mely nagyon szegény külső cselekményben, de annál gazdagabb mély és erős érzésekben. E z e k lüktetnek minden alakjában, különösen a hősnőben, k i a testvéri s z e r e t e t

áldásos hatalmát! érzékiti. Páy Szerénán

látszott a nagy gond, a komoly törekvés, m e l l y e l e m e g f e l e l n i a k a r t , de c s a k i t t - o t t ,

szerepnek

p l , a párkák dalánál s i ­

került az i g a z i hangot eltalálnia. Egészben c s a k árnyéka v o l t Göthe fényes alakjának. Mihályfi O r e s t e s t őrjöngésében ugy mint felocsudásában megkapón a d t a . S z a c s v a y , mint T o a s ,

Pin­

mint A r e a s megálltak helyüket, de Horváth P y l a d e s e

tel­

tér,

j e s e n elhibázott v o l t . " / B u d a p e s t ,

1891. J a n . 1./

I g e n érdekes a z összefoglaló k r i t i k a , sel

melyet

-p-e jelzés­

szignált a k r i t i k u s A Hét cimü folyóirat 1891. j a n . 4 . - i

számában, " C l a s s i c u s esték a n e m z e t i Arról i r , hogy a n e m z e t i

színházban" cim a l a t t .

igazgatója s z e r e t i a c i k l u s o s előa­

dásokat, de a közönség nem, - két történelmi c i k l u s már megbukott, most mégis u j a b b a t estére terjedő c i k l u s b a n : R a c i n e

régebben

akart.Előadták egy három Iphigenieját,

Szophoklész

Elektráját, s Goethe-nek Iphigénia T a u r i s b a n cimü drámáját. E z a csoportositás legalábbis meglepőnek t e t s z i k , véli a k r i t i k u s . A három darab közt mindössze a n n y i a rokonság, hogy mind a három abból a c l a s s i c u s családi szerencsétlenségből m e r i t i tárgyát, amely szerencsétlenség ártatlan előidézője a királyok királya v o l t , a k i egész családjának nagy veszedelmé­ r e , nem v o l t elég u d v a r i a s A r t e m i s

i s t e n a s s z o n y iránt. De ez

a három darab egyébként három külön világ."Az első e s t e meg­ j e l e n i k előttünk A c h i l l e s ;

pár szót mond, s e g y s z e r r e ráis­

merünk: h i s z ez X I V . L a j o s , a k i épp most hóditotta meg má­ s o d s z o r a Franche-Comté-t! A második e s t e látunk egy Elektrát, a k i már igazán a z Agamemnon lánya. A harmadik e s t e végre t a ­ lálkozunk egy P y l a d e s s e l ,

a k i régi ismerősünk: h i s z e z a

derék Herder, a kitűnő H e r d e r ! Mi közük e z e k n e k egymáshoz? Vagy a z egész csoportositás c s a k azért történt, hogy a z "öreg S o p h o c l e s " , zik

- mint az " E l e v e n ördög"-ben komázva n e v e ­

- levágja a másik kettőt, ami a z általános várakozáshoz

képest be i s következett? Higyjük a j ó b b a t - ajánlja a k r i ­ t i k u s . Az egész c i k l u s c s a k a r r a való v o l t , hány a g o l t a b b tr^umfusa

a másik két e l ­

előadást c s a k azért mutatták be, hogy

Elektra

annál fényesebb l e g y e n . És ez sikerült. Az Élektra-

-előadás, hála a Jászai M a r i a s s z o n y

csodálatos művészetének,

váratlan szinházi eseménnyé nőtte k i magát. Már az i g a z , c s a k a titánok ivadékai t u d h a t t a k ugy gyűlölködni, átkozódni, t o m b o l n i a haragtól, u j j o n g a n i örömükben, kétségbeesni és jajveszékelni, - mint e z a különös asszony, /A Jászai játéká­ ról Írottakról később számolunk b e . / I l y e n szinmüvészi

siker­

r e még nem v o l t példa a N e m z e t i Szinházban. Ezért a z Élektra-előadásért bizonyára köszönet i l l e t i

meg a z igazgatóságot.

De miért k e l l e t t ehhez a z t a másik két d a r a b o t

i s elrögtö­

nözni? - tűnődik a k r i t i k u s . Ugyancsak i g e n érdekes és sokmindenre kiterjedő d r . A d o l f S i l b e r s t e i n kritikája a P e s t e r L l o y d 1890. d e c . 3 1 - i számá­ ban,

s később bővebben idézünk belőle. I t t c s a k a n n y i t , hogy

véleménye s z e r i n t , a m i l y e n j o g g a l kifogásolta a z előzőkben R a c i n e müvének szinrevitelét, annál korlátlanabbul dicsérheti a N e m z e t i Szinház igazgatóságát az E l e k t r a

szinrehozásáért

s a jó Ízlésért, melyet a szophoklészi tragédia tanúsítottak. Nem

tudja,

rendezésénél

hogy az E l e k t r a v a l a m e l y német u d ­

v a r i színpadon répertoire-darab-e és hogy mely nagy szinésznő játssza. De az b i z t o s ,

hogy az E l e k t r a

a mi k o r u n k számára

i s t e l j e s mértékben színpadjogosult mü, mely mindenütt a legnagyobb érdeklődést és hatást érheti e l , a h o l a címszere­ pet

valóban jól be l e h e t

tölteni, - véli a k r i t i k u s .

"A n e m z e t i szinházban a z év végén r e n d e s e n

klasszikus

előadásokat r e n d e z n e k , ókori és modern remekírók Ezúttal a hellén k l a s s z i k u s

tragédia szellemének hódoltak, s

elég tarkán válogatták össze f r a n c i a ,

német és görög költők

müveiből. S o p h o k l e s Elektrája / C s i k y G e r g e l y képezte a közvetlen e r e d e t i

müveiből.

fordításában/

görög s z e l l e m e t és t r a g i k a i

erőt."

/Vasárnapi Újság, 1891. j a n . 4./ "Ma

a harmadik k l a s s z i k u s

tárgyú dráma, Göthe

Iphigenia

T a u r i s b a n c . tragédiája került s z i n r e . - E z előadás az évvel együtt a három drámai estét i s b e f e j e z t e ;

nem v o l t meddő k í ­

sérlet, h i u galvanizálása egy divatját mult i r o d a l m i a s művé­ s z i Ízlésnek; sőt gazdag eredményű felujitása a z elévülhetet­ len eszthetikai

örökszépnek, a legnemesebb művészet, a régi

tragédia oltárán t e t t áldozat. Gyümölcse ennek c s a k terméke­ nyítő l e s z a közönség fogékony ízlésére, kedélyét

fölemelve

gyönyörködtető, mig n e m z e t i színházunk mondhatni nagy v i z s ­ gáját t e t t e

l e s i k e r r e l a legkomolyabb, legelőkelőbb művészi

képesítettségnek; számos zseniális epizód, több kiváló a l a ­ kítás e m e l k e d e t t k i s köztük felülmúlhatatlan hivatottság és erővel, a legritkább t r a g i k a i nagyszerűséggel E l e k t r a ,

Já­

s z a y M a r i alakításában. P a u l a y a szinház igazgatásában ez

ideális czólu előadásokkal a fényes sikerükkel u j a b b a n i s tetézte érdemeit s értük elismerésre méltó, buzgalma végett a jövő Bzinházi évek érdekében i s . " /b.k./ / P e s t i Napló, 1891.

j a n . 1./

"Legvégül p e d i g mind a három estéért adózzunk elismeréssel a szinház igazgatóságának, amely e r i t k a

élvezetre az a l k a l ­

mat szolgáltatta és e három estével a legméltóbban zár­ ta

be a z esztendőt." /Nemzet, 1891. j a n . 1./ A k o r a b e l i sajtóidézetek tehát bizonyítják, hogy

Paulay

mueorpo1itikájávai k r i t i k u s o k és közönség többnyire egyetér­ tett;

ha a c i k l u s o k összetételét nem i s m i n d i g helyeselték,

de az értékes k l a s s z i k u s müvek szinrehozatalát annál inkább. MAGÁRÓL A DARABRÓL /Szinrehozási körülmények, fordítás/ Akadtak érdekes megjegyzések magával Szophoklész remek­ müvével k a p c s o l a t b a n

i s , a premier

után. Az Erdélyi Híradó,

miután Jászai M a r i 1891. tavaszán Kolozsvárott vendégszere­ p e l t a darabbal,

kereken

t i z kulturális notabilitást kért f e l

Írjanak kritikát a z előadásról és Jászai alakításáról. E h e ­ lyütt c s a k e g y e t l e n megjegyzést említenék ezekből, mégpedig Hegedűs Istvánét, a k i s z e r i n t len

a fenséges tragédiának

egyet­

h e l y e igazán bántó: hogy midőn Oresztész a királyi p a l o ­

tában megöli a n y j u k a t , E l e k t r a vad dühhel bekiált: sújts még e g y s z e r , ha t u d s z ! E z megakadályozza a kibékülést és m a g a s z t o s megnyugvást a tragédia végén, - A e s k y l o s

/sic!/

trilógiájában Oresztész az anyagyilkosság után őrjöngésbe c s a p , - Elektrának legutolsó s z a v a i s f a g y o s

és k e g y e t l e n ,

-

i r j a Hegedűs. Ugyancsak i d e kapcsolódik az Egyetértés k r i t i k u s a , a k i egyik helyen a z t i r j a ,

hogy a darab ösBzefügg Szophoklész egy

másik tragédiájával, az Eumenidákkal, melyben Elektrának és Oresztésznek btinhődniök k e l l véres tetteikért. Tehát a t r a ­ gédia c s a k bevezetés egy nagyobb tragédiához, de magában véve is

fenséges egész, az a p j a halálán és saját nyomorán kesergő

királylány, az Oresztész hazatértét váró testvér, a bosszúért lihegő E l e k t r a hányódó lelkének h a t a l m a s

rajzánál

fogva.

A Hét 1891, 2. számában arról i r a k r i t i k u s , hogy a z E l e k t r a második előadására már n a p o k k a l az előadás előtt lehetett

nem

j e g y e k e t k a p n i , ami ékesen szóló tanúsága annak, hogy

a N e m z e t i Színháznak már rég nem v o l t

a k k o r a pénztári

sike­

r e , mint a m i l y e n r e e z z e l a k l a s s z i k u s

darabbal t e t t s z e r t . A

k r i t i k u s szeretné, ha ebből a jelenségből a közönség kiváló­ an f e j l e t t

müizlésére l e h e t n e következtetni, "de minden a r r a

mutat, hogy e z t a szenzációs eredményt nem az i s t e n i

Sophoc-

l e s n e k , hanem Jászay M a r i a s s z o n y phenomenális sikerének

kell

tulajdonítani. Az újságok leirták, a a k i k a p r e m i e r e n o t t v o l ­ tak

elbeszélték, hogy a nagynevű t r a g i k a

ebben a darabban

c s o d a d o l g o k a t müvei, hogy ugy jajveszékel, átkozódik, u j j o n g , tombol és gyászol, mint ez még'noch n i c h t

da gewesen', - k ö ­

vetkezésképp e z t a n e v e z e t e s dolgot meg nem nézni

lehetetlen

annak, a k i B u d a p e s t e n v a l a m e l y e s társaságban f o r o g , s a k i hozzá a k a r szólni a conversatiók közös tárgyaihoz, ama t h é mákhoz, amelyekről mindenütt beszélnek." S a j n o s ,

- állapítja

meg a k r i t i k u s , - azok, a k i k e célból csodájára járnak Jászay Mari a s s z o n y n a k , legnagyobb részt ugy jönnek k i a színházból, hogy nem tudják, m i t láttak; s " E l e k t r a c s o d á i é i n ^ nagy töme­ ge tudna ugyan egyet-mást mondani azokról az első minőségű jajveszékelésekről, melyeknek hallgatója v o l t , de annál k e v e ­ sebbet arról, hogy tulajdonképpen mi i s v a n ebben az Elektrá­ ban."

Aztán

arról i r a k r i t i k u s , hogy a nézők nagyrésze

ért a k l a s s z i k u s

nem

i r o d a l o m h o z , s a párisi Odéon-szinház m i n ­

tájára conférence-okat k e l l e n e

rendezni, vagyis

felolvasáso­

kat a d a r a b előtt. "Ha E l e k t r a előadását G y u l a i Pálnak vagy Beöthy Z s o l t n a k i l y conférence-a vezetné be: a nézők nagy tömege nemcsak a Jászay M a r i a s s z o n y alakitását

csodálná

meg, hanem bizonyára jóval több élvezetet találna magában a d a ­ rabban i s , s jóval több okulást meríthetne ezekből az Ünnepi estékből, mint i g y . " Ugyancsak A Hét következő, 1891. 3- számában i s szó v a n a darabról. Mégpedig épp arról, hogy még mindig és mindenütt c s a k Elektráról v a n szó, előadásain ismét t e l e v a n a n e m z e t i s ugy látszik l e s z a következőkön i s , mert egyelőre az "ó-kori sensatiós dráma előadására nem

lehet

j e g y e k e t k a p n i . S mond-

ják még, hogy a föld méhe nem r e j t láda, mely e z e r esztendőkig v o l t lett

k i n c s e k e t ! íme egy k i n c s e s

a földbeásva! C s a k k i k e l ­

k a p a r n i onnan, s a r a n y a i újból meghozzák interesüket.

Mint a Ptolemeusok gabonája, mely e z e r évekig h e v e r a s i r b o l t b a n e l t e m e t v e , s mikor onnan ismét termo t a l a j b a kicsirázik és kalászokat h a j t :

ime, a sokáig f e l e j t e t t

sensatiós darab i s , visszaadatván rendeltetésének, terméssel f i z e t i

jut, ó-kori

gazdag

a z ügyes vállalkozók fáradságát. E z t csinál­

ják utána a s o l i d és tartós S o p h o c l e s n e k : Dumas, E c h e g a r a y vagy Sudermann!" Dr.

Adolf S i l b e r s t e i n ,

dalmi a l a k j a ,

- a maga korának i s m e r t

- már e m i i t e t t ,

iro­

kiváló elemző kritikájában

h o s s z a n értekezik a d a r a b b a l és előadásával k a p c s o l a t o s p r o b ­ lémákról i s , m e l y e k e t i t t azonban röviditve és tömöritve

em­

iitünk c s a k . N e k i i s az a véleményé, hogy a három előadás v á ­ ratlanul

érte a közönséget s problémákat o k o z h a t o t t még a

müveit nézőknek i s . Szükséges l e t t

volna i t t a francia v

riasságra, m e l l y e l ezeken a "conférence *okon,

udva­

szabadeloadá-

sokon, s z e l l e m e s beszélgetéseken világosítják f e l a közönsé­ get

az i r o d a l m i irányzatok és események f o n t o s a b b szempont­
jairól és vonásairól. Itt nálunk i s akadnak férfiak, a k i k s z e l l e m e s és t a r t a l m a s beszélgetéssel világosítanák f e l a kö­ zönséget, és v a n közönség, a k i s z i v e s e n t a n u l n a Egy

szórakozva.

i l y e n k o n f e r e n c i a megvilágíthatta v o l n a a problémákat,

melyek abból adódtak, hogy a trilógiát R a c i n e , S o p h o k l e s és Goethe müveiből állitották össze. Mert p l . K l y t e m n e s t r a Sophokles

müvében a z z a l

i n d o k o l j a férje meggyilkolását,

hogy a férj megölte leányukat, Iphigeniát, - m i g egy n a p p a l előbb, R a c i n e müvében, a " m e g g y i l k o l t " I p h i g e n i a vidám eskü­ vőt ünnepelt a görög tábor legerősebb hősével. E z o l y a n r i kitó d i s s z o n a n c i a , mely feltétlen magyarázatot k i v a n , külön­ ben

a néző megzavarodik," - i r j a a k r i t i k u s . U g y a n i l y e n rikí­

tó d i s s z o n a n c i a a z i s , hogy még a Sophokles-rajongókat

i s e l ­

i j e s z t i a mü végén a z , hogy o t t az egész egy mészárlás! komé­ diává válik, a n y a és mostohaapa e l e s n e k a g y e r m e k i csapások nyomán, a két testvér o l y a n g r i m a s z o k a t vág, m i n t egy s z a b a d ­ jára e r e s z t e t t

hiénapár, - i l y e n brutálisan nem végződhet egy

a n t i k tragédia. A természetes i t t a z , hogy most már a t e s t ­ vérpárra h u l l v i s s z a az i s t e n e k bosszúja, s e z t a megoldást kívánja a közönség erkölcsi érzéke, - fejcsóválva el

hagyják

a szinházat. Athénban annakidején v i s z o n t szünet követke­

z e t t s utána az O r e s t e s ,

mely az anyagyilkosság bünhődéséről

szól. S o k k a l szebb és emelkedettebb l e t t lógia, mint á Racine»-Sophokles—Goethe E z z e l együtt megállapítja S i l b e r s t e i n ,

v o l n a egy a n t i k

tri­ 1

müvekből összefércelt '. hogy az Elektra-előadás

nagy nyeresége a szinháznak, - e l e m z i a kristálytiszta tragé­ d i a s z e r k e z e t e t , a jellemzés művészies voltát, a mély érzelme­ ket,

a női figurák eltérő egyéniségét. Különös módon u g y a n a z t

mondja, a m i t

a P e s t i Napló k r i t i k u s a :

hogy E l e k t r a egy női

Hamlet, s hogy a mükénéi királylány előképül szolgált a dán királyfihoz. S i l b e r s t e i n n e k ugyanez a véleménye, - mindkét alaknál a szülők iránti k e g y e l e t á vezérmotivum,

mindkettőnél

megvan a mély erkölcsi érzék, és mindkettő lángbetükkel deti,

hir­

hogy vérre a l a p o z o t t u r a l o m vér által vész e l . ' C s a k a z

Elektrában található brutális gyilkossággal nem l e h e t külni, - de s a j n o s , a

Sophokles-féle

ró része e l v e s z e t t V é g ü l k i c s i t

kibé­

Orestes-trilógia zá­

gúnyosan m e g j e g y z i ,

hogy

másnap - a z a z Goethe I p h i g e n i a T a u r i s b a n előadásának napján - a közönség újra megmentve látja majd Agamemnon lányát, k i m i a t t ma /Elektra-előadáskor/ a p j a és a n y j a meghalt, - s mindez "ok nélkül", h i s z tegnapelőtt, Racine-nál, egészsége­ s e n , menyasszonyként

tért haza A r g o s z b a * S éppolyan f e l i s m e ­

rés történik majd Oresztész és I p h i g e n i a , mint ma Oresztész és E l e k t r a között. Az Átridák családjában mindez nem c s o d a , a nézőket z a v a r j a meg.

Silberstein szerint

csak

azonban a követke­

ző e s t e megvilágítja a közönségnek Goethe valódi jelentőségét a f r a n c i a u d v a r i szinmüirással és az időben és térben némileg korlátozott ókorral szemben. A d a r a b b a l k a p c s o l a t b a n végül három érdekesség. Az e g y i k , hogy a P r e s s b u r g e r Z e i t u n g 1891. márc. 7-én, Jászai első po­ z s o n y i Elektra-vendégszereplésével k a p c s o l a t b a n , s o k egyéb közt arról i s i r , hogy az E l e k t r a szüzleány-kórusai

modern

zene nélkül maradtak, m i v e l Mendelssohn nem vállalta azok megkömponálását. S e h o l másutt n i n c s nyoma annak, hogy e z e k e t

meg akarták zenésittetni, - ugyanezen c i k k a z o n b a n az A n t i ­ goné-előadás megzenésítéséről i s megemlékezik, mely kb. egy évtizeddel korábban v o l t . A másik, hogy mulatságos d o l g o k r a

i s bukkan a z ember. A

Magyar Szemle 1 8 9 1 . május 1 0 - i számában egy Bubicsné

Ipolyi

G i z e l l a nevíi hölgy, - k i feltehetően a d d i g nem s o k a t

foglal­

kozott

ókori i r o d a l o m m a l és mitológiával - hosszú és roman­

t i k u s c i k k b e n p a n a s z o l j a e l , micsoda csalódás v o l t n e k i , hogy " a régi H e l l a s z ragyogó fénye, mosolygó derült világnézete után vágyva", s i e t e t t megnézni a tragédiát, szemlélni benne az i g a z i ,

a t i s z t a emberit,

- s hogy előadás után m i l y e n

lódottan távozott, mert szivét "megrázta az a rémitő vedély, mely E l e k t r a lényéből felé tört". S h o s s z a n

csa­

szen­ elemzi,

hogy s z e r i n t e hogyan k e l l e t t v o l n a Elektrának v i s e l k e d n i e . . . A harmadik, ami emlitésreméltó, u g y a n c s a k humoros,

csak­

hogy ez nem a k a r a t l a n humor, mint a z előbbi, hanem szándékos. Rákosi Jenő a Képes Családi Lapok

1891. június 1 4 - i számában

egy v e r s e s paródiát t e s z közzé az Elektráról, amely nem

túlsá­

gosan Ízléses ugyan, de i g e n mulatságos. Még elő i s adták a Népszínházban. A "mykenei udvarban" játszódik, v a g y i s egy budapesti

nagy ház udvarában, s hősei s hősnői: a házmester­

család és a cselédség köréből kerülnek k i . A paródia nyomrólnyorara követi a tragédiát. E l e k t r a házmesterleány, a k i a lép­ csőházban l e z u h a n t

apjáért a k a r bosszút állni, az édesanyján.

A nevelő jön Oresztész hamvvedrével, v a g y i s a z öreg legény a kancsóval, melyben Oresztésznek fél füle és jának a p i t y k e j e v a n . E l m o n d j a , hogy Oresztészt

csizmadia­ lajbi-

verekedésért

e l v i t t e a rendőrség, Klütaimnésztra örül a munkakerülő fiá­ tól való megszabadulásnak. - E l e k t r a gyűlöli anyját azért i s , mert a z elcsábította tőle a cipész A i g i s z t h o s z t . Oresztész meg­ j e l e n i k , a mulatságos v i t a után t e l j e s a happy-end: A i g i s z t h o s z e l v e s z i Elektrát, Püladész Khrüzothemiszt, a z Öreglegény

/Ne­

velő/ p e d i g a házmesternét. És a "mü" h e j r e t y u t y u t y u v a l vég­ ződik. Végül - ahogy egyes kritikák nagy dicsérettel már e m i i t e t ­ ték, s még o l v a s u n k Csiky Gergely

9o

i s róla, - megjegyzendő, hogy a müvet

kiválóan fordította magyarra, s hogy ez v o l t a

magyarországi ősbemutató. Miután s a j n o s ,

sem k o r a b e l i

zőpéldánnyal, sem k o r a b e l i sugópéldánnyal nem nem állapítható meg,

rende-

rendelkezünk,

hogy a darabból h u z t a k - e , s ha i g e n , m i t

és m e n n y i t . A kritikák sem i r n a k erről egy szót

sem.

RENDEZÉS K o r a b e l i v e l nem, de későbbi sugópéldánnyal kettővel i s t a ­ lálkozhatunk az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti osztályán. Csakhogy e z p e r s z e

nem s o k a t

s e g i t a z o n , hogy a z

ősbemutató idejéről i l y e n nem maradt. Az e g y i k : n y o m t a t o t t példánya a műnek, m e l y e t 1890-ben a K i s f a l u d y Társaság j e l e n t e ­ t e t t meg,

és kézzel beleírva található: 1910. f e b r . 23* I«

Várszínház, - a szereplők m e l l e t t p e d i g kétféle is, val irt

szereposztás

kézzel beírva. Ami azért érdekes, mert a halvány ceruzá­ b e i r t szereposztás a z e r e d e t i , 1890-es bemutatóé, a melléje viszont

a z 1920-as felujitáséf kivéve hogy Garamszeghy h e ­

l y e t t Beregi

s z e r e p e l Oresztészkónt. A b e i r t dátum v i s z o n t

a

d a r a b Hugo v o n Hofmannsthal-féle átdolgozása bemutatójának évét j e l z i

a Nemzetiben, 1 9 1 0 - e t , - de az i g a z i bemutató dá­

tuma / d e c . 1 7 . / ' h e l y e t t

a f e b r . 2 3* s z e r e p e l , - arai e s e t l e g

l e h e t e t t a próbák megkezdésének i d e j e . De azért v a l a h o l

fel­

tehetően tévedés van, - azonban nem érdemes részletesebben f o g l a l k o z n i v e l e , t e k i n t v e , hogy egyrészt mindenképpen későbbi és nem ősbemutató-korabeli sugópéldány, másrészt t a r t a l m i l a g i s , egy-egy s z a v a s

érdektelen

bejegyzés található benne a l i g

olvashatóan halvány ceruzával, i t t - o t t

egy-egy utasitás, de

semmi érdekes. Van még egy sugópéldány, e z géppel i r o t t , a Hofmannsthal-féle átdolgozást t a r t a l m a z z a ,

de 1934-ből származik,

s a benne található bejegyzés s z e r i n t a Páy Szeréna által e l ­ v e s z t e t t példány pótlására késztilt, - de ebben még

egyetlen

szó utasitás vagy bejegyzés sem található, s u g y a n c s a k min­ denképpen későbbi. I g e n nagy szükség l e n n e tehát a r r a , hogy a kritikákban talál­ j u n k a rendezésre, a díszletekre, a j e l m e z e k r e és kellékekre vonatkozó felvilágosításokat, v a g y legalábbis utalásokat. S a j ­ nos li

azonban ugy tűnik - m i v e l h o g y e z nem a z első multszázadbe­ bemutató, melynek k o r a b e l i k r i t i k a - és sajtóanyaga ugyanezt

b i z o n y l t j a , - bogy annakidején c s a k a d a r a b r a játékra f e k t e t e t t hangsúlyt a k r i t i k a ,

és a szinészi

a rendezésre s a z

előbb e m i i t e t t többi tényezőre p e d i g úgyszólván ügyet sem v e t e t t * Az igen nagyszámú kritikában és elemzésben a l i g talá­ l u n k egy-két h e l y e n

egy-egy szót, - e z e k e t

i t t természetesen

közöljük, de ezeknél több s a j n o s a l e g k i t e r j e d t e b b kutatómun­ kával sem v o l t felfedezhető. P e d i g egy bemutató rekonstrukció­ jához e z e k volnának talán a l e g f o n t o s a b b adalékok. "A rendezésre gond v o l t . Az ó-görög dráma j e l e n e t e i rászati jellegűek a szemnek, s e z t nem egy j e l e n e t b e n

szob­ elég

élénken éreztették. Szóval E l e k t r a színrevitele u j érdem a müigazgatás érdemei sorában." /Fővárosi Lapok. 1890. d e c . 31./ /Német nyelvről f o r d i t v a / : "Fenntartás nélkül dicsérhetjük n e m z e t i színházunk igazgatóságát azért a jó Ízlésért, m e l y e t a Sophokles-tragédia inszcenálásánál m u t a t o t t . Minden beállí­ táson látszik a szaktudás; a z a n t i k királyi p a l o t a a dombos háttérrel, a női kórus bűbájos, festőién t a r k a drapirozásu öl­ tözete, a k a r b e l i hangok elosztása, a tartóedények e l h e l y e ­ zése s a kellékek használata,. végül C s i k y kitűnő fordítása, mely minden, az ókor költői sajátosságaival szembeni hűsége mellett

sem v e s z t i

előkészület v o l t

szem elől a mai hallgatót, - mindez kiváló

ahhoz, hogy a nem remélt s i k e r t

elérjék."

/ P e s t e r Lloyd. 1890. dec. 31./ S a j n o s , mindössze ez a két rövid idézet t a r t a l m a z z a

tehát

m i n d a z t , ami a k o r a b e l i sajtóban a rendezésről található, és még i t t i s a második egyéb elemeket i s t a r t a l m a z ,

dísz­

letről, jelmezről, kellékről. DÍSZLET, KELLÉK

.

Tehát a díszletről f e n t i kritikából c s a k a n n y i t

tudunk,

hogy dicsérően e m l i t i "az a n t i k királyi palotát dombos háttér­ rel",

s a kellékekről, hogy u g y a n c s a k dicséri " a tartóedé­

nyek elhelyezését és a kellékek használatát". A kellékekről egyébként s e h o l e g y e t l e n

szó sem e s i k e z e n kivül, kivéve, hogy

sokhelyütt megemlítik az "Oresztész hamvait tartalmazó" h a -

l o t t i urnát, mely i g e n nagy s z e r e p e t h a m w e d e r - j e l e n e t ében. De részletek Díszletről még e g y e t l e n mondat: "A d i s z l e t ,

helyen

játszott Jászai h i r e s sehol.

található' e g y e t l e n

rövid

elől Agamemnon házával s mögötte My kéne

városával, jó festvény." /Fővárosi Lapok, 1890. d e c . 3 1 - / V a r g a Mátyás, a kiváló díszlettervező, makettben elkészí­ t e t t e az ősbemutató Élektra-diszletét, melynek fényképe mellék­ l e t e n látható. Nem

konkrét forrásokra a l a p i t v a készült, hanem

elsősorban a műből i n d u l t k i , főleg azonban utánérzés és saját fantáziája i h l e t t e . Azonban könnyen elképzelhető, hogy való­ ban

i l y e n , vagy legalábbis nagyon hasonló v o l t . JELMEZ A k a r jelmezéről a n n y i t

tudunk, amennyit f e n t i

Pester

L l o y d - k r i t i k a megemlit. A Fővárosi Lapok 1890. d e c . 3 1 - i kritikája p e d i g a z t i r j a ,

hogy "Felekiné a s s z o n y , a p i r o s

ruhás királyné gyászruhás lányával, Elektrával szemben a külső ellentétet képezte." Mielőtt rátérnénk a r r a , a m i t

Jászai M a r i jelmezéről

irtak

különböző k r i t i k u s o k , tekintsük meg a z Intézetünk fényképgyűjteményében található, E l e k t r a - j e l m e z e s képeket, i l l e t v e még előbb a B a j o r

Jászai Mari-fény­

Gizi-Muzeumban található

j e l m e z t , övet, s a r u t és urnát ábrázoló fényképet. A r u h a f e ­ k e t e anyagból készült, tépett, - a színésznőről készült képe­ ken a ruhából többhelyütt kivillanó fehér vászoning nem maradt f e n n . Az öv ezüstös hatású fémből készült, türkizszinü kövek­ k e l k i r a k v a . Az u r n a sötétbarna terrakotta-féleségből készült, szép mintákkal. A s a r u

sötétbarna.

A három álló felvételt S t r e l i s k y , D o r o t t y a - u t c a i

fényké­

pész készítette, feltehetően a p r e m i e r utáni időkben, 1 8 9 1 ben.

A képre "Jászay M a r i " v a n nyomva mindhárom e s e t b e n , de

évszám nem s z e r e p e l . Mind a három műtermi felvétel, - ami márcsak azért i s b i z t o s , mert ebben a z időben még nem

voltak

meg a t e c h n i k a i lehetőségek s z i n p a d i képek készítésére. Ezért i s külön érdekességgel b i r a n e g y e d i k , földön az u r ­ nával kuporgó felvétel. Az ember h a j l i k rá, hogy e z t i s m ü -

t e r m i felvételnek t e k i n t s e , a hátteret p e d i g f e s t e t t n e k . T ü ­ z e t e s e b b megfigyelés azonban a z t m u t a t j a , hogy az

oszlopnak

i g e n sötét az árnyéka; az ajtó nem i l l e s z k e d i k p o n t o s a n a k e ­ r e t b e ; a lépcsők részei sem i l l e s z k e d n e k össze hézag nélkül; végül j o b b o l d a l o n egy váza s a r k a s annak árnyéka i s látszik. Mindez a r r a v a l l ,

hogy ez már színpadi felvétel. M i v e l a z

a r c i s idősebb e z e n a képen, mint

a másik hármon, s a z o k k a l

ellentétben i t t öv s i n c s Jászain, tehát úgyszólván b i z t o s r a vehető, hogy ez egy később készült és nem műtermi, hanem szinpadi

kép.

Ugyanis

az első s z i n p a d i felvétel Magyarországon 1903-ban

készült, az Éjjeli menedékhely Budai Szinkör-beli bemutatójá­ ról,

- de 1907-től kezdve már bőven rendelkezünk s z i n p a d i f e l

vételekkel, p l . H e v e s i 1 9 0 8 - a s Ember M i v e l e z t a Jászai-felvételt

tragédiája-rendezéséről.

a z Intézet Somló Sándor leányá­

tól vásárolta, a k i /mármint a z apa/ 1902-1908 közt v o l t a Nemzeti igazgatója, i g y j o g g a l tételezzük f e l , hogy a felvé­ t e l 1905-1906-ból származhat. Jászai jóval tovább e szerepet

játszotta

/ 1 9 1 0 - i g / , tehát feltételezésünk nyilván j o g o s .

A n n y i t tudunk e z e k s z e r i n t a Nemzeti

Élektra-diszletéről,

amennyi e képen s z e r e p e l , s a z nem s o k . Még a z t sem t u d j u k , c s a k feltételezzük, hogy Kéméndy, vagy S p a n n r a f t Ágoston müve v o l t . E n n y i tehát, amit a z előbbi, díszletekről mondottakhoz hozzátehetünk. A jelmezekről többet i r n a k a k o r a b e l i kritikák, mint díszletekről vagy a kellékekről. I t t azonban még egyet mes megemlíteni elöljáróban: Jászai M a r i , a k i f a l u s i

a érde­

asztalos

éhező, analfabéta, a g y o n k i n z o t t gyermekéből iszonyú nehéz s o r s o n át küzdötte f e l magát a művészet csúcsára, ifjú korá­ tól h i h e t e t l e n energiával és csillapíthatatlan

tudásszomjjal

t a n u l t , mégpedig r e n g e t e g e t és rengetegfélét. T a n u l t minden­ kitől, akitől l e h e t e t t , és o l v a s o t t és képezte magát minden szabad idejében. I g y több n y e l v e t

megtanult

- köztük a gö­

rögöt épp k l a s s z i k u s s z e r e p e i , elsősorban az E l e k t r a kedvé­ ért, - s t a n u l t művészettörténetet, történelmet,

kosztümtör­

ténetet i s . Nemcsak c i v i l ruháit t e r v e z t e sajátmaga, de s o k -

e

szor jelmezeit

i s . M i k o r m e g h a l t , festményeit, emléktárgyait,

bútorait és könyveit a h i r e s Ernst-muzeum aukcióján bocsátot­ ták árverésre, mégpedig 1926- d e c . 9-én. Igén érdekes

olvas­

mány a tételenkénti felsorolás, p e r s z e s o k a szinházi v o n a t ­ kozású. I g y s z e r e p e l

például a könyvek közt két jelmeztörté­

net : 363* tétel. R a c i n e t , M. A . Í Le costume h i s t o r i q u e . c e n t s planches, avec des n o t e s e x p l i c a t i v e s . j e l m e z , magyarázó j e g y z e t e k k e l . / P a r i a ,

Cinq

/ A történelmi

Didót, 1888. 4 r .

Szöveg és táblák szétszedve és 6 t o k b a szétosztva ugy,amint a z o k a t Jászai M a r i használta. / A teljességért nem

szavato­

lunk./ 416.

tétel. V e c e l l i o ,

Caesaré: Costumes a n c i e n s e t modernes.

/Régi és modern j e l m e z e k . / P a r i s , Didót, 1859- 8 r . 2 kötet. De ha már a hagyatékról beszélünk, két tétel feltétlen emlitendő még, - egyiktik 75.

s z o r o s a n az Elektrához kapcsolódik:

tétel. Nagy födeles váza, keménycserép, tojásdad testén

f e k e t e a l a p o n fehér j e l e n e t e k

az E l e k t r a

görög tragédiából.

Födelében f e l i r a t : Emlékül Jászai M a r i n a k Ditróiné E . M. Ko­ lozsvár, 1891. ápr. 29. Jelzése: F r a n k - K i s s János festésze­ téből. Seszták János. A másik a 1 5 . tétel: G r i l l p a r z e r F e r e n c /1792-1871/ a r c ­ képe. A k e r e t e n levő réztáblán következő felírással: Meiner g e w a l t i g e n Medea, M a r i e Jászay. Olymp. F r a n z 1892.

Grillparzer,

/Ennek a tételnek az érdekessége a z , hogy nem

sajtó­

vagy gépelési h i b a , hogy G r i l l p a r z e r 1871-ben meghalt, a kép dedikációja p e d i g 1892-ből való. Márcaak azért sem, mert a Medea Nemzeti Szinház-beli ősbemutatója 1887-ben v o l t , szintén G r i l l p a r z e r halála után. A rejtélyt két k u l c s

tehát segít­

ségével s i k e r t i l t megfejtenem: egyrészt 1892-ben v o l t a Nem­ z e t i h i r e s bécsi vendégszereplése a Kiállítási Szinházban, a h o l Jászai a Medeával szédületes s i k e r t nos

aratott,

- ez a z o ­

a dedikáció évével; másrészt az "Olymp", - v a g y i s hogy

G r i l l p a r z e r már a z Olympoazról hódolt Jászainak. Tehát

nyil­

vánvaló, hogy a bécsi vendégszereplés alkalmával k a p t a o t t a Grillparzer-képet, feltehetően a színház intendánsától, a

f i k t i v dedikációval együtt./ Éa most tárjunk v i a s z a a kritikákban Jászai jelmezéről Írottakhoz. A P e a t i Napló 1890. d e c . 3 1 - i azámában a k a e g y e t l e n mondata v o n a t k o z i k

kriti­

e r r e : "Jászay megjelenése már

festőileg jellemző v o l t a sötét ruhában, m e l y e t a r a n y

öv t a r ­

t o t t derekán, s a l e b o n t o t t f e k e t e h a j j a l , mely homlokát árnyazta."

- Az Erdélyi Hiradó 1891. május 2 - i számában, Jászai

kolozsvári Elektra-vendégszerepléséről i r t kritikában /mely­ hez

előbb e m i i t e t t váza kapcsolódik/, a z t i r j a :

"A költő

Elektrája királyi nő, a z Atridák büszke s a r j a , k i nem a k a r j a a t y a i örökségétől m e g f o s z t v a t e n g e t n i életét, férj nélkül megvénülni. Büszke s a r j ,

büszke n ő . E z e n jellemvonásai Jászay

Marinál elhalványultak. Miért ölt ő magára a n n y i r a köznapi öltözetet, mikor testvére C h r y s o t h e m i a királyi ruhában jár? N i n c s királyi gyászöltözet? És még e z t a köznapi ruhát i s miért h a n y a g o l j a

ugy e l magán? H a m l e t e n sohasem láttam s z e ­

gényes ruhát. Dus fürtjeit miért kuszálja, tépi egy o l y a n nő, k i n e k b o s s z u - t e r v e i közt i s fel-feltűnik a férjhezmenés e s z ­ méje? Vagy Jászay M. éppen a nők lélektanát nem i s m e r i ? ö l ­ tözködése tévedés. F e l e d t e a z t , hogy n e k i egy bosszúálló k i ­ rályi nőt k e l l a d n i a , a k i azért minden izében királyi marad." Itt

k e l l e n e voltaképp m e g e m l i t e n i a h i r e s " B u d a p e s t i

le-Ügy" , a névtelen, gonosz k r i t i k a

Szem­

jelmezzel kapcsolatos

nősíthetetlen megállapításait, - de e r r e inkább e z e n ügy

mi­ em­

lítésekor térünk majd k i . JÁSZAI MARI JÁTÉKA a / Jászai az Elektráról a bemutató előtt Mielőtt a kritikákra térnénk, érdemes t e l j e s

egészében

idemásolni Jászai M a r i lávaforróságu vallomáaát e szerepről, melynek a p r o p o s - j a

az v o l t ,

hogy A Hét cimü folyóirat s z e r ­

kesztője, K i s s József - a költő - felkérte a tollforgatóként i s i s m e r t művésznőt, i r j o n újra v a l a m i t a lapjának. A Hét 1890.

nov. 2 3 - i számából idézünk:

"Jászai M a r i Elektráról. A Nemzeti színháznál ez idő s z e r i n t

sűrűn f o l y n a k a pró-

bák Elektrából, S o p h o k l e s h a l h a t a t l a n színmüvéből, mely C s i k y G e r g e l y fordításában deczember első felében kerül SZÍR re

s melynek czimszerepét Jászai M a r i fogja'eljátszani* Hogy

a nagy művésznő m i l y rajongó lelkesedéssel f o g l a l k o z i k

szere­

1

pével, miként azonosítja magát a z z a l a 'vén leánnyal , a k i t S o p h o k l e s a n n y i közvetlenséggel éa r e a l i s m u s s a l r a j z o l t , tanúságot t e h e t a következő levél, m e l y e t e l a p o k tőjéhez intézett, midőn a r r a kérte, hogy

arról

szerkesz­

'A Hét*-nek ismét

i r j o n v a l a m i t . A t i s z t e l t művésznő meg f o g j a nekünk bocsáta­ n i * a z indiscretiót, m e l y e t elkövettünk, midőn leveléből a következő részt l e n y o m a t j u k : 'Fájdalom, - i r j a

- ezúttal l e k e l l mondanom óhajának

jesítéséről. E l t e k i n t v e attól, hogy csak

a l a k í t a n i

a l k o t n i

tel­

nem,

tudok, n i n c s az én f e j e m b e n

jelenleg

több, e g y e t l e n gondolatnál, n i n c s s z i v e m b e n több e g y e t l e n egy érzésnél. Nem vagyok képes másra eszmélni, másról beszélni, mint e z Egyről. E g y e t l e n érzés, de e z megér egy életet. Ezért érdemes v o l t

születni. Nem

zúgolódom többé e m i a t t

a tény m i a t t . S z e r e l m e s vagyok! S z e r e t e k o l y erővel, hogy e z e r lángoló szívnek a tüzét ér­ zem a mellemben. Szerelemem tárgyában élek. Egy v a g y o k v e l e . S z i v e m az Ő mellében v e r ,

vérem a z Ő e r e i b e n f o r r ,

- ó, ho­

gyan f o r r ! Csak a z t tudom g o n d o l n i , a m i t Ő gondol, c s a k a z t mondani, amit Ő n y e l v e m r e ad és a z t érezni, amit Ő érez. Nem vagyok többé én, én Ő vagyok. Soha, esküszöm Önnek utolsó órámra, m e l y r e némi r e s p e k ­ t u s s a l gondolok, soha s e n k i t , semmit nem s z e r e t t e m máig ugy, mint ma Elektrát! Elektra!! Oh, nagy S o p h o k l e a , imádva t i s z t e l e m s z e n t n e v e d e t , hogy megtanítottál i g y s z e r e t n i . C s a k egy i l y teszi

e g é s z

e g é s z

érzés

emberré... még az a s s z o n y t i s .

Elektráé v a g y o k . Maga E l e k t r a vagyok. Nem r a a világból c s a k ez az egy ember. E z ám az

létezik számom­ e g é s z

em-

ber,

e z a vén leány!

De egész embert

i s követel magának* Engem fölszivott

ma­

gába, és minél inkább e l r a g a d , annál kegyetlenebbül elgyötör, - de én annál inkább imádom. Kinzása nagyobb gyönyör a legéde­ sebb ölelésnél* Tüzlángot k e r g e t a c s o n t j a i m b a n , forró könnyek özönét s i r j a a szemeimből. L e s z e d i a csontjaimról a h u s t ,

elsorvaszt

és a saját elkínzott, kiéheztetett, sovány testének formá­ ját a d j a rám. Külsőmet i s magához s z a b j a . R a p i d e Oly

fogyok*

s z o r o s a n átölelt, hogy nem j u t belőlem egy g o n d o l a t

sem máénak. O l y s z o r o s a n átölelt, hogy m e g f o j t , de nem b á ­ nom,

c s a k a d d i g ne, oh Teremtőm, a földre b o r u l v a imádom n e ­

vedet, csak addig b i r j a k v e l e ,

mig odáig e l j u t u n k együtt, -

a küzdtérig* Önök elé, hogy tanúságot t e g y e n e k rólam, m i s z e ­ rint

érdemes küzdelemben estem e l és egy áldást

kiáltsanak

utánam. Most I s t e n Önnel uram! Én ismét E l e k t r a vagyok.

1

M

És még egy, néhánysoros vallomás ugyanerről, - d r . H o f f ­ mann F r i g y e s h e z , jóbarátjához intézett e g y i k leveléből, 1890* szept.

27-én:

" . . . M i t Sappho - levegő, - limonádé, - savó - semmi E l e k t ­ rához képest! Ha véletlenül k a l a p v a n a fején, vegye l e , mikor e z t a szót k i e j t i !

E l e k t r a ! Nem

játsztam e d d i g semmit.

Most kezdem a színészetet Elektrával! Oh, édes drága mem,

E l e k t r a ! Soha s e n k i t

és semmit nem

szerel­

s z e r e t t e m ugy, mint

most Elektrát! És ha b e l e nem h a l o k - hát szinésznővé

tesz.

E z a s z e r e p a véremmel táplálkozik, mióta tanulom, az én s z i v e m dobog a mellében s a z enyémben a z övé! Ah, F r i t z ,

ne

ejtsük egy évszázadban Sappho nevét Elektrával. Az szép l e ­ het

németül, de e z t , f o r d i t e a

l e még a magyar után ötvenszer

más-más n y e l v r e , és mikor már Sapphonak rongya sem v o l n a t a ­ lálható, E l e k t r a még m i n d i g fényes csillagként r a g y o g éa gyújt, mint ime engem 2000 óv után!" b/ Kritikák közvetlen a bemutató után A P e s t i Napló 1 8 9 0 . d e c . 31-1 számából idézzük a Jászai játékáról Írottakat: "Jászay Mari Elektrája o l y t r a g i k a i zordonságban e m e l k e d e t t k i ezredéves sírjából, a m y t h o s z i k o r

ködéből, hogy a megdöbbentő látvány a n e m z e t i szinházban példátlan tetszésriadalra r a g a d t a a közönséget. Mert a l e g ­ ritkább művészi élvezetet l a nyújtotta Jászay

ábrázolásában

e s z e r i n t e természetlen leány, k i anyján l e s z vérengző, de irtózatossága forrásául mégis a határtalan s z e r e t e t

szolgál,

m e l y e t a t y j a és testvére iránt táplál, s melyet a n y j a mérge­ z e t t meg. E z a rokonvonás a leány Elektrában a m e g c s a l t nő Medeával, k i g y e r m e k e i t g y i l k o l j a l e s t e s z i hasonlóvá Jászay e két kiváló alkotását ugy, hogy Elektrájában i s a z a s s z o n y i vonást ölti f e l a leányosság h e l y e t t , lyességét a l i g i s b i r h a t

mely e k k o r a szenvedé­

meg. A mint a mykenei nők k a r a előtt

a t y j a megölését és a n y j a férjhezmenetelét a bűntárshoz e x ­ ponálja s a bosszúra i z g a t s anyjával szembeszáll, mindaddig mig

O r e s t e s fivére haláláról értesül: merő gyűlölet, s ádáz

könnyeiben s i n c s csillapulás; c s a k midőn O r e s t e s élve v i s s z a ­ végtelen örömében, a testvérszeretet paradoxként hangzó,

tér, de

valóban óriási gyöngédségében, mely szüntelen ismétlődve

tör k i : i t t j e l e n i k meg a drámában a leány; s mondjuk

meg,

sem az éktelen dühe artikulátlan sikoltásai, sem a fájdalom zokogása o l y szivrázó hatást nem t e h e t e t t ,

mint midőn i t t a

valódi érzelem árad t u l lelkén s végre s z i v e

legtermészete­

sebb hangját szólaltathatja meg: a s z e r e t e t e t .

S h a a művész­

nő rendkívüli f e l a d a t a e s z e r e p b e n az elismerés rendkivüli jelzőire méltó: e j e l e n e t valóban csodálatos hatású v o l t , m i ­ dőn a sötét gyászu leány ölelő k a r o k k a l o s t r o m o l j a testvé­ rét, s mint egy oroszlán, v a d szökésekkel r o h a n keblére, s z i n ­ t e e l t i p o r v a őt. - Minthogy E l e k t r a n ő : nem tétováz tépelőd­ ve, üzi.

hanem folyvást a t e t t r e tör, mint romboló

szenvedélye

Jászay főleg e z t f e j e z t e k i , de több művészi n y u g h e l y

még j o b b a n emelné kitörései súlyát, pihentetvén a közönséget is,

mig kevesebb r e a l i z m u s k e v e r v e mozgása p l a s z t i k a i ará­

nyosságába, kerülése a aok földön ülésnek, guggolásnak:

tel­

jessé tenné a klasszikái f o r m a tisztaságát. E z apró f o g y a t ­ kozásokat u j előadások elenyésztetik, a tanulmányra érdemes alkotás fennmarad." Az Egyetértés 1890 d e c . 31-1 számából: " . . . E z t loc

a mélysé-

g e s , háborgó lelkivilágot tárta ma elénk Jászai M a r i kiváló művészi egyéniségének t e l j e s erejével és o l y a n külső rel,

siker­

a m i l y e n t régóta nem láttunk a n e m z e t i szinházban, Sophok-

l e s z Elektrája Jászai M a r i előadásában o l y a n eseménye l e t t n e m z e t i szinháznak, a m i l y e n e g y k o r az A n t i g o n e

a

volt."

A Nemzet 1890. d e c . 3 1 - i számából: "A c l a s s i c a i

sorozat

második darabját, S o p h o c l e s Electráját ma láttuk a n e m z e t i * színházban. E darab czimszerepében a r a t j a Jászai M a r i életé­ nek legnagyobb

és legfeltűnőbb sikerét. Soha s z e r e p e nem v o l t ,

melyben otthonosabbnak

érezte v o l n a magát; soha f e l a d a t a k é ­

pességeinek megfelelőbb nem v o l t ; és talán a z t i s hozzá t e h e t nők, hogy a l i g v o l t még alakítása, m e l y e t a l a p o s a b b a n t a n u l ­ mányozott és gondosabban készitett v o l n a elő. Mindezek f o l y ­ tán talán ma e s t i sikerét i s e d d i g i pályája fénypontjának l e ­ het

tekinteni." Kevésbé v o l t e l r a g a d t a t v a a Budapest cimü l a p k r i t i k u s a ,

a k i 1890. d e c . 31-én e z t i r j a :

"Jászai M a r i mint E l e k t r a

sze­

r e p e magaslatára csupán két mozzanatban e m e l k e d e t t : mikor a h o l t n a k vélt O r e s t e s t f e l i s m e r i , mialatt

és imája A p o l l o segélyéért;

fivére g y i l k o l j a anyját; e l l e n b e n vergődése a földön

és lármás siránkozása, mikor O r e s t e s halálhirét, m a j d hamv­ vedrét hozzák, túllépett a t r a g i k u s fenségének határán." A Fővárosi Lapok 1 8 9 0 . d e c . 3 1 - i számában /k/ szignóju k r i t i k u s e z t i r t a Jászairól: "Jászai Mari a s s z o n y ábrázolá­ sáról nehéz föladat röviden i r n i . Azt l e h e t rőla mondani, hogy Elektrában ugy erő, mint kifejezés és minden k i s részletre kiterjedő művészi kidolgozás tekintetében fölülmulta magát. Egy f e j j e l nőtt megint. Agamemnon e k i n o s a n panaszló s gyötrel­ mekben vivódó leánya, k i i d e g e n a családi o t t h o n b a n s r a b s z o l ­ ga a z a p a i örökben, c s a k i l y megrázó művészettel gyújthatja föl a mai néző közönség lelkesedését. Már első h a n g j a , midőn maga még nem látható, az a p a i o s z l o p o s tornácú házból kihallatszó mély nyögése jellemzően eltalált k e z d e t e v o l t gyásza és i n d u ­ l a t a i festésének. Midőn

szörnyű sorsáról p a n a s z k o d o t t a

mykónei nőknek, midőn várta távol járó testvére: O r e s t e s n e k hazatértét, hogy a n y j u k o n : Klytemnestrán megbosszulhassák

nemes a p j o k meggyilkolását, s midőn v e l e bánó anyjával bát­ r a n szembe szállt: már e j e l e n e t e k i s - s z a v a l a t b a n

és p l a s z ­

t i k a i ábrázolásban - mélyen meginditóak v o l t a k . Hát mikor hallá a megtévesztő elbeszélést, hogy O r e s t e s kokban szerencsétlenül e l p u s z t u l t . J a j o n g o t t

a versenyjáté­ és f e t r e n g e t t

a k i n b a n . De bosszújától nem tágitott, sőt s z e l i d

nővérét i s

nógatta a szövetkezésre, s mint lenézte e z t a galamb lelkű vonakodót. Midőn a k h o l k i s z i a k hozták O r e s t e s hamvvedrét, ez az E l e k t r a m i l y e n szivtépő bánattal szoritá a z t szivéhez s mint ámult e l , midőn O r e s t e s lálhíre c s a k

fölfedezte magát, hogy az ő h a ­

cselvetés, ő él s bosszúra jött; a fájdalmak

lányából a z örömnek m i l y féktelen éldelője l e t t . M i n t a z a j ­ ló hullám, ugy hányta-veté az öröm, e g y i k

karból a másikba.

S hogyan h a j o l t meg háromszor a t i s z t e s öreg előtt, k i O r e s t e s t a bosszúra fölnevelte, s hogyan s a r k a l t a elszánt fivé­ rét a gonoszok megbüntetésére! Mindezt látni

kellett."

A Hét cimü folyóirat 1891. j a n . 4 - i , 1. száma i g y i r : "Az ó-kori tragédiák hősnőinek e n n y i r e

tökéletes személyesitője,

mint e nagy művésznő, n i n c s i s ma az egész világon, talán nem i s v o l t . A r r a született, hogy a nagy mesék a l a k j a i t

elevenít­

s e meg előttünk, s hogy a gigászi szenvedélyek h a n g j a i v a l ismertessen

meg bennünket. S ez a nagy művésznő Electrá-jában

e m e l k e d e t t fényes pályája zenithjére, ennél jobb

szerepet

már nem találhat magának, a mint E l e c t r a sem találhat nála jobb ábrázolót. Ahogy j a j g a t o t t

és k e s e r g e t t , ahogy O r e s t e s t

a földön ülve s i r a t t a , ahogy a h o l t n a k u j j o n g o t t örömében: e z t látni k e l l ,

hitt

Orestes

láttára

l e i r n i nem l e h e t . Mindez

r e t t e n e t e s e n szép v o l t . Magától értetődik, hogy h a t o t t i s . " S i l b e r s t e i n d r . a P e s t e r L l o y d - b a n - természetesen németül - ezeket

irja

az alakitásról: " S o p h o k l e s egyedüli

interpretálója ma i s c s a k Jászai a s s z o n y v o l t .

kongeniális

Összehasonlit-

h a t a t l a n magasságban állt a többi szereplő f e l e t t . Egy

ilyen

tökéletesen, az utolsó árnyalatig k i d o l g o z o t t

eddig

szerepet

még tőle sem láttunk. E z egy Dawison, egy R o s s i t r a g i k a i s t i l u s a v o l t , női változatban. Mindenütt a j e l l e g z e t e s e n , a hang és érzelem valódiságán v o l t a hangsúly. Már megjelenése a ma-

ga

komor egyszerűségében, hervadó, de határozott vonásaival,

a mélyen homlokába hulló, vállait körülröpködő koromfekete hajjal,

komor t r a g i k u s h a n g u l a t o t k e l t e t t . És m i l y e n

plasz­

t i k u s pózokat t u d f e l v e n n i ez a művésznő, m i n t h a a g i p s z m u ­ zeumot tanulmányozta v o l n a előbb! Néha p e r s z e k i c s i t kélt, ugy kuporog és nyúlik végig a földön, mint

mester­

'Hamlet

'Egérfogónál' - vagy táncol mint egy őrjöngő, mikor

1

1

az

Orestest'

f e l i s m e r i . Az i l y e n túlzások magyarázata talán abban k e r e s h e ­ tő,

hogy csodaszép orgánumának - melyből különös módon hiány­

z a n a k a legfelső sistergő, éles, nazális hangok, - i l y e n

moz­

d u l a t o k k a l k e l l utánasegitenie. Ennek ellenére azonban m i l y e n nagy ennek a fémeserejü hangnak a r e g i s z t e r e ! Tud kérni, h í ­ z e l e g n i , könyörögni, t u d zokogni és p a n a s z k o d n i , de t u d a z ­ tán h a r a g u d n i , dühöngeni, gúnyolni, tönkrezuzni, tud e m e l k e d ­ ni,

és Önmagát v i s s z a f o j t a n i , tud kifejezésben és r i t m u s b a n

változni, - úgyhogy s z i n t e a z t l e h e t n e mondani, hogy Jászai a s s z o n y a szerepét egy kifejező z e n e i r e c i t a t i v o b a n mondja e l anélkül, hogy a z énekelgetéssé f a j u l n a . A tisztán terméézetes érzelmi hangok e l r a g a d o k , elementáris erejűek. Örülünk látni, hogy az Elektrával Jászai asszony művészete csúcsára c/

Jászai M a r i a z E l e k t r a

érkezett."

bemutatójáról

Emlékirataiban, ebben a z i g e n érdekes és különleges könyv­ ben,

többször i s i r Elektráról. I t t most c s a k a bemutatóról

s a közvetlen utána következőkről Írottakat

idézzük.

"Az emberek engem erősnek és keménynek t a r t a n a k . A külsőm és modorom után Ítélnek. Az igazság a z , hogy érzékenyebb és alázatosabb s z i v e t s o h a nem találtam az enyémnél. Az alázat és a hála a l e l k e m lényege. E z t b e l e v i t t e m a színészetembe is;

mint a szegfű magával hozza a z illatát. Az én Elektrám,

ahogyan én játszom, a legmeghatóbb n a i v a minden n a i v

szerep

közt. Mennyi élet, mennyi dicsőség és boldogság t e r m e t t

nekem

Elektrából! E l e k t r a nélkül üres maradt v o l n a az életem. Cso­ dálatos v o l t mindjárt a z első előadás. Nem v o l t egészen ház és mindenki c s a k tisztességet várt, de nem a n y a g i

telt

sikert.

A közönség már az első és második felvonás után s z o k a t l a n u l élénken v i s e l k e d e t t . A n e g y e d i k felvonás után p e d i g , m i k o r k i ­

lo*

t a p s o l t a k , nem értettem meg, hogy mi történt: a közönség felugrált, kiabált

és i n t e g e t e t t . A lárma o l y nagy v o l t , hogy

i j e d t e n kérdeztem Nagy Imrétől, a k i O r e s t e s t játszotta: Az Istenért, mi történt? I i i e z ? - E z , f e l e l t e Nagy I m r e , - e z , barátnőm, h a r m i n c előadás. L e t t az

belőle h a t v a n a Nemzetiben és

egész országban kétszáz. A második előadás után elküldte

P a u l a y a szinház nézőterének tervrajzát: r a j t a minden h e l y áthúzva, a z a z e l a d v a . P a u l a y a következőt j e g y e z t e rá: Mint a Nemzeti Szinház történetében páratlan e s e t n e k tanújele, a levéltárba teendő. Az előadás napján semmiféle j e g y nem v o l t kapható és a pénztár egész nap zárva v o l t . P a u l a y E d e s k . E t e r v r a j z n a k másolata Íróasztalom fölött függ berámázva. E z az

én nemesi o k l e v e l e m . " /53. o l d . / "Csodálkozással, később utálattal h a l l o t t a m , a m i n t az em­

b e r e k 'a nagy siró jelenetemről* vagy 'a nagy kacagó ről'

jelenetem­

beszéltek. Nekem a j e l e n e t , a hatás sohasem v o l t cél.

Az én Medeám és Elektrám azért v o l t szép és i g a z , mert fájt nekem az ő h a r a g j u k . " / 5 2 . o l d . / "A nemzet 1891-ben aranyból való babérkoszorút t e t t a f e ­ j e m r e . Az E l e k t r a h a t o d i k előadása alkalmával." / 2 9 . o l d . / "Dicsőségemről sohasem tudtam e l h i n n i , hogy abszolút ér­ dem j u t a l m a . Például: az a r a n y babérkoszorúnak sem tudtam örülni, mert a z a Z i c h y Jenő gyűjtötte, a k i ,

félek, a z t h i t ­

t e , hogy J u s t h Z s i g a kedvéért k e l l engem m e g j u t a l m a z n i a .

Nem

b i r t a m s z a b a d u l n i attól a gondolattól, hogy Z i c h y Jenő J u s t h nak

a k a r t r a j t a m keresztül k e d v e s k e d n i a z z a l az a r a n y k o s z o ­

rúval. Nem

i s becsültem meg. Pelét a z o n n a l l e v e l e k r e

téptem

és Földes Imre Császár katonái cimü darabjának előadása után szétosztottam a Magyar Szinház szinészei között."/46. o l d . / Itt

érdemes m e g e m l i t e n i , hogy Jászai M a r i több m e g j e l e n t

kötete közül A tükröm cimüben található egy rövid, 1892-ben irt

eszmefuttatás, "Az Elektra-ház" cimen. Ebben arról az

álmáról i r , hogy k i s telkén felépit egy a n t i k templomot, s z e r e p e i freskójával, s o t t a d j a elő Elektrát s többi s z e ­ repeit.

d/ Kritikák a bemutatót követő esztendőből A Nagyváradi H i r l a p ti

1891* f e b r . 15-1 számában a budapes­

előadásról j e l e n t meg k r i t i k a .

" I d e s t o v a második hónapjá­

ba lépünk az E l e k t r a uralmának. Második hónapja kormányozza már a s z i v e i n k e t e z a csodálatos királynő, ez a gyászruhás gö­ rög leány. - M i l y e n bűvös szó l e t t

nekünk e g y s z e r r e ez a kö­

zönséges név, m i l y e n d e l e j e s erővel v o n z z a a közösséget lia

lakhelyére, a művészetek templomába, - A k i még nem

Tha­ látta

Jászay Mari művészetét, a z nem i s t u d h a t j a , hogy mi a z , m i ­ k o r egy művésznő kiáll s z a v a l n i a s z i n p a d deszkáira és f ö l ­ gyújtja a s z i v e k e t , könnyeket c s a l látta Elektrát s i r n i ,

a szemekbe. A k i még

nem

z o k o g n i ; fájdalmában magát a földhöz v e r *

n i , majd ismét fölállani s mint egy istennő bosszúért

kiálta­

n i a t y j a g y i l k o s a i n a k fejére - az hiába kérdezi tőlünk, hogy; m i t láttatok o t t a n ? Legfölebb a z t n y e r h e t i válaszul: - S i r tunk ugy mint ő, s a szivünk v e l e együtt esküdött bosszút A i g i s t h o s e l l e n . Oda m e n j e t e k , h a ösmerni akarjátok a z t a hősnőt, a z t e l m o n d a n i nem l e h e t , a z t látni k e l l . - ...A gyönge a r r a , h o g y a z t a lélekrázó j e l e n e t e t a művésznő a z t a l a k i t a n i

toll

ugy l e f e s s e ,

amint

képes. I t t e m e l k e d i k föl Jászay

Ma-,

r i művészete a legmagasabb p o n t r a . " 1891. áprilisában Jászai Mari a z E l e k t r á v a l vendégszere­ p e l t Kolozsvárott, az o t t a n i n e m z e t i s z i n p a d o n , - erről, ahogy már emiitettük, a z Erdélyi Híradó t i z különböző kritikát kö­ zölt. /Erdélyi Hiradó, 1 8 9 1 . épr. 2 7 , 28, és m á j . 2 - i száma./ Természetesen a t i z kritikából c s a k egyes kritikák e g y e s rész­ leteit

Idézzük Jászai játékáról.

"A tegnap e s t i

előadás t e l j e s e n meggyőzött arról, hogy

S o p h o k l e s Jászay M. a s s z o n y b a n o l y a n tolmácsra talált, a mely­ nél hüebbet, j o b b a t ő maga kortársai között i s a l i g

találha­

t o t t . Az i h l e t e t t müvééznő l e l k e t e l j e s e n átértette, átérez­ t e a z i s t e n i költő szellemét. K i tanította Jászay M.

asszonyt

reá? K i a v a t t a be az a n t i k világ szellemébe? Bizonyára X., nem Y., hanem a legtisztább művészi i h l e t ;

nem

a szellem

congenialitása. Jászay Elektrája a l e g j o b b kommentár, a

me-

l y e t v a l a h a a d t a k S o p h o k l e s Elektrájáról, a l e g h a t a l m a s a b b

drámai alkotások e g y i k e , a mely v a l a h a művésznőnek

sikerült."

/ S z a m o s i János./ ..."Jászay játéka e hatást elenyésztette, mert megmagya­ rázta, m i t s z e n v e d e t t ; megértette, hogy az a sok jajszó, az a s o k k e s e r v egy hősnő erős szivéből m i l y nagy szenvedések által v o l t

k i s a j t o l v a ; megértette jóval töbl?, mint 2000 év

múlva: m i t s z e n v e d e t t E l e k t r a . A z t a hamvvedret, melybe e l t e ­ m e t n i l e n n i vélte életének hosszú napok és hosszú éjek által e g y e t l e n aspiratiójává: éltető só reményét, ugy s i r a t t a

levegőjévé vált bosszú

utol­

e l , a sirás, zokogás, fuldoklás,

s z a g g a t o t t sóhajtás, tördelt panaszszó, v i s s z a f o j t o t t könnyek mohó nyelése, a porba omlott királyi büszkeség földretiport vergődése, egy ölyvtől m a r d o s o t t madár vonagló röpkedésére emlékeztető mozdulatok, taglejtések o l y f r e n e t i k u s s a i közben: mely nem v o l t

görög, nem v o l t

plastikus,

Niobe megkövült fájdalmának képe, hanem v o l t sziv és...

nem

volt

emberi, v o l t a

közvetlen beszéde, v o l t a szenvedély viharzó a közönség megérté. E l e k t r a

tombolá-

lángolása

feltámadt, élt, h a t o t t

és

beköltözött a köznapi ember szivébe, lelkébe. Érezte a dráma megrázó hatását. Kérdés: Jászay tolmácsolta, hogy E l e k t r a m i t s z e n v e d e t t , de vájjon v i s s z a a d t a - e , hogy

h o g y a n

szen­

v e d e t t ? És e kérdés felvetése idézte f e l a polémiát. Királyi nő v o l t - e

a z , k i a porban f e t r e n g e t t

és onnét félig görnyedt

állásban h a l l g a t j a , kitörő fuldoklását kezével gyúrva v i s s z a , a z t a szomorú h i r t , melynek hatása a következő epizódban o l y megrendítő siratásban hág tetőpontra. Tehát hogyan s z e n v e d e t t ? Hát b i z o n y o l y a n formán, mint az öreg P r i a m u s . Csak e l k e l l olvasni

a jó öreg Homerosnál, hogy mint f e t r e n g e t t

hogy még a porban testének nyomát l e h e t e t t o l y a n formán, mint A k h i l l e s , tét s z e r e t e t t

a földön;

látni. Hát

bizony

k i meghurczolja a Hektor

Patroklosa s i r j a

holttes­

körül. Hát b i z o n y o l y a n

for­

mán, mint s z e n v e d e t t Jób. De hát görög e z ? Ne feledjük, hogy a p l a s t i k a i művészetek hatását nem szabad a görög drámában kitört szenvedélyek hatásával összetéveszteni. Midőn

Elektra

a királyi ház a j t a j a előtt ül; midőn a lépcsőn g u g g o l , midőn a földön h e v e r , midőn a z öreg nevelő előtt kétszer i s l e h a j o l ,

hogy lába porát megcsókolja annak a férfiúnak, k i n e k i megmen ti

a testvért, a z a z : meg a Felopidák egész családját, k i ­

rályi becsületét, m e l y e t b e s z e n n y e z e t t K l y t e m n e s t r a : mind azt

az Elektrát magyarázták, szólaltatták, jelenítették meg

szivünkben, k i könyörtelenül kláltá: sújts még e g y s z e r ! S o p h o k l e s gyönyörű p a n a s z s z a v a i t eldeklamálhatta v o l n a száz moduláczióval: mindez e g y e t l e n fájdalomról beszélt; de a z által mérette meg a fájdalmat a közönség minden egyes tagjá­ val,

hogy a fájdalmat akczióvá t e t t e . " /Hegedűs István/

"Sophokles Elektráját Magyarországon a n n y i ember

olvasta

át ebben az évbèn, a mennyi bizonyára nem t i z év a l a t t .

És

ezért Sophokles s z e l l e m e homlokon csókolja e z t a művésznőt. - Egyért minden magyar ember szivének büszkén k e l l azért t u d n i i l l i k , hogy nemzetünknek egy

igazi,

éreznie,

első rangú

tragikája v a n . " /Sándor József./ "Jászay M a r i a s s z o n y n a k Electráját a b u d a p e s t i n. szinház­ ban

a 1 0 - i k előadás alkalmával láttam először és tegnap a

kolozsvári n. szinházban. Azon műélvezet, m e l y e t Jászay mű­ vészi felfogása és előadása által nyújt a közönségnek, hazánk művésznői f e l e t t

az első h e l y e t v i v t a k i magának és mondhat­

nám, hogy azon a téren páratlanul, egyedül áll ma. Megjegyzé­ sem az általam látott két előadásra a z , hogy az összbenyomást véve a l a p u l ,

a tegnapi

'Elektra*

s o k k a l kerekdedebb,

kidol­

g o z o t t a b b v o l t , mint a B u d a p e s t e n látott előadás. Művészeté­ nek

fénypontját képezi - mely a l e g s z e b b és leghatásosabb

j e l e n e t - a h a m w e d e r r e l való j e l e n e t , a művészet

legmaga­

sabb fokán áll, s ez mindkét előadás láttakor e l r a g a d o t t .

u

/ B o r n e m i s s z a Károly./ "Az a következetes h a n g u l a t , a mely gőgből és reményből, kétségbeesésből és bosszuszomjból egy egyöntetű j e l l e m min­ taképét oly remekül t u d t a kidomborítani, minden dicséreten felül áll és meg vagyunk győződve, hogy az a férfi, a k i az athéni s z i n p a d o n játszotta E l e k t r a szerepét, h a Jászay Mari a s s z o n y t láthatta v o l n a e s z e r e p b e n , őszintén e l i s m e r t e na,

hogy előadása és személyesítése

mek."

/Finály H e n r i k . /

vol­

tökélyesen h e l y e s és r e ­

A kolozsvári k r i t i k u s o k közül Hám Sándor e l i t élő vélemé­ nyét Jászai jelmezével k a p c s o l a t b a n már idéztük. De kritikájából más részleteket

i s idézni. "...A

érdemes

bosszúállás

tehát az ő j e l l e m b e l i páthosza, mely u r a l k o d i k többi összes jellemvonásain. - Elektrát szenvedélyes démonná t e s z i a b i z ­ tos

t u d a t , hogy Agamemnon anyjának és A e g i s t h u s n a k

áldozata.

Igy

tehát kitűnően f o g t a f e l Jászay M. e s z e r e p e t , melyet

legnagyobb következetességgel játszott végig. Az a

a

gondolat,

hogy a t y j a g y i l k o s a i még élnek, mint tüzkigyó f u t k o s

lelke

mélyén, megmérgezi nyugalmát, boldogságát, több: erkölcsi ér­ zését, s már testvérei* közül i s c s a k a z t s z e r e t i / O r e s t e s t / , a k i a bosszúra n e k i segitő k e z e t nyújt, a vonakodó mistől p e d i g

Chrysothe-

félmegvetéssel válik e l . íme a szenvedélynek

szélsőbb f o k a . E l e k t r a azon ritkább j e l l e m e k közé

leg­

tartozik,

kik

nem előttünk fejlődnek, hanem bevégzett páthosszal lép­

nek

elénk. Az egyforma m a g a s l a t o n álló s z e r e p p e d i g

hezebbek e g y i k e . És Jászay M a r i ?

Remekül v i t t e

bevégzett páthosz ha nem e m e l k e d h e t i k

a legne­

keresztül. A

i s többé, de annál több­

ször és annál élesebben nyilvánulhat. S Jászay M a r i n a k nemcsak kitörései v o l t a k l e l k i állapotának hü tükrei, de l e t h a r g i k u s p e r c z e i b e n i s egy A e t n a állt előttünk, mintegy készülődve, hogy

forrongó láváját kiöntse. Az orkántól felkorbácsolt

t e n g e r hullámainak m a g a s l a t a i volt

és mélységei vannak, - i l y e n

kitöréseinek viharában és töprengéseinek csendjében.

- / I r a jelenetről, a h o l E l e k t r a földre b o r u l a r a b s z o l g a - n e ­ velő előtt./ E z a c s e n d e s lyel

teli,

jelenet

ép o l y mély és szenvedély-

m i n t az az őrjöngő fájdalom, m e l y l y e l O r e s t e s n e k

ál-

h a m v a i t s i r a t j a . - /Öltözködését birálja./ De Jászay M. té­ vedése nemcsak az öltözködésben, hanem m o z d u l a t a i b a n i s n y i l ­ vánult. Első megjelenésekor sem v o l t a r c z a o l y a n , minőnek l e n n i e k e l l e t t v o l n a . Én a z t h i t t e m , z a v a r o d o t t

lélek üli

d u l t vonásait, s szemeiből inkább egy b o m l o t t elmét ki,

olvastam

mint a bosszú démonát. S csalódásomban s o k s z o r megerő­

sítettek m o z d u l a t a i . a fönség; p e d i g

A földön fetrengő alakból néha hiányzott

láttam már a z t o t t i s megőrizve, O r e s t e s h a ­

lálhírekor sikerült e z t l e l k e t rázó vijjogásával pótolnia.

Abban a j e l e n e t b e n , mikor O r e s t e s álhamvainál f u l d o k o l , s mikor O r e a t e s f e l i s m e r t e t i magát, arczjátéka, h a n g j a , moz­ d u l a t a i , - mind remek v o l t . De c s a k e d d i g , örömének kitöré­ s e tánczban, a k a r ölelésében: tévedés v o l t . M á r lejtése sem i l l e t t

fájdalmas alakjához; az erős páthosz i t t

komikum­

ba c s a p o t t át. De hát a bosszú g o n d o l a t a hova l e t t ? Az agyá­ ban forgó véres t e r v v e l hogy i l l i k

össze a táncz? Vagy egy

p i l l a n a t r a m e g f e l e d k e z e t t róla? E l e k t r a

létezésének a l a p j a

a d a r a b b a n a bosszú; a mely p i l l a n a t b a n erről m e g f e l e d k e z e t t , lélektanilag lehetetlenné vált. De a lélektani okon kivül i s nagyon megvédhette v o l n a őt e túlzástól királynői s z e r e p e . E z t Jászay M. f i g y e l m e n kivül h a g y t a ; s i g y örömének kitöré­ s e kisszerű v o l t ,

a lélekállapot kifejezése közönséges, egy

szóval más, mint a m i t S o p h o k l e s világa megkiván." Visszatérva a b u d a p e s t i k r i t i k u s o k r a , - ugyancsak kifogá­ sokat hangoztat

"Luczián" aláirásu k r i t i k u s a Magyar Szemle

1892 j a n . 3 1 - i számában, - p e r s z e c s a k azután, hogy a l e g ­ mélyebb elismerés zászlaját m e g h a j t o t t a a művésznő előtt. Ir

"színpadunk e h a t a l m a s női titánjáról, k i n e k ösmeretlen

mélységű temperamentuma nap nap után o l y alkotásokkal l e p meg bennünket, melyekről könnyebb a z ódai föllengzés, mint az o b j e k t i v k r i t i k a hangján szólani." "Van-e lágy, s z e l i d

érzés,

emberi k e b e l b e n f o g a n t a t o t t , melyet hangjának bája f e s t e n i nem tudna? S v a n - e a k e b l e t duló szenvedélyeknek o l y bősz v i h a r b a , mit minden rettenetességével együtt kifejezésre

jut­

t a t n i nem tudna? Tud-e s z i n p a d i költő képzelete az emberi érzések o l y régióiba e l k a l a n d o z n i , hová őt nagy művésznőnk követni ne tudná? A l i g hihetjük. És e z képezi a z ő erejét, az ő nagyságát. E z e m e l i őt s z i n p a d i s i k e r e k

tekintetében

R i s t o r i mellé, h a ugyan nem fölé. M e r t tudnunk k e l l , hogy a z o k a t az a k k o r d o k a t , m e l y e k e t Jászay a j k a i h a l l a t n a k , mély és valódi érzés t e r e m t i meg

0

Az izzó szenvedélyhez, mely mű­

vészi lelkét áthatja, a t a l e n t u m gigászi megnyilvánulásaihoz, a f i n o m müérzékhez i g a z műgond szegődik. Kevés művésznő v a n , k i a z árnyalatokban a n n y i finom vonást t u d érvényre

juttatni,

mint ő. De azért egy-egy alakitásnál s különösen Elektránál

llo

néha a művészi harmónia rovására eső elnagyzoláaokkal i s t a ­ lálkozunk* Oresztész jöttekor bizonyára féktelen Öröm v e s z erőt Elektrán, s Jászay e z örömöt o l y elementáris erővel juttatja

kifejezésre: s z e r t e l e n ugrálásokkal, tánezczal,

keringéssel, s z i l a j

ölelkezésekkel, melyeknek együttes f o r g a ­

t a g a már i g e n közel érinti a szép innenső határát, h a ugyan át nem lépi. Zökkenéet

érzünk kedélyvilágunkban, mert bármily

művészi b r a v o u r r a l v a n i s megteremtve e jelenés, éreznünk k e l l , hogy E l e k t r a sötét, komoly lénye még i l y lökésétől sem utánozhatja a bachansnők f u r i a i Végül, röviddel a p r e m i e r r o s i lapok

indulatroham

örömkitöréseit."

után j e l e n t meg egy h i r a Fővá­

1891. j a n . 17-1 számában: "Jászai M a r i

Elektrájáról a bécsi l a p o k b a n , i t t e n i

asszony

levelezőik utján, mind­

u n t a l a n j e l e n n e k még meg tudÓBitások, mi a müvéaznŐ nagy s i kerének bizonyítéka. Tegnap a Neue F r e i e P r e s s e i r t e l i s m e ­ réssel róla, dicsérve P a u l a y

Ede igazgatót i s a k l a s s z i k u s

ciklusért. A c i k k b a n különösen az v a n Jászai M a r i

asszony

érdeméül b e t u d v a , hogy m e s t e r i alakítása t e l j e s e n e r e d e t i , nem v o l t előtte semmi m i n t a , m e l y e t tanulmányozott Játékának merész r e a l i z m u s a , m e l y l y e l ugy meg

volna.

t u d j a rázná

hallgatóságát, némi művészi mérséklést mégis e l b i r n a ,

teszi

hozzá a levelező." e/ A " B u d a p e s t i Szemle-ügy." Erről az "ügy"-ről marosak azért i s meg k e l l külön emlé­ k e z n i , mert óriási p o r t v e r t f e l és i g e n s o k a t főleg a k k o r i b a n ,

i r t a k róla

- de emlegették még évtizedekkel később i s .

I t t most természetesen c s a k az ügyről s a k o r a b e l i állásfog­ lalásokról emlékezünk

meg.

A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, a G y u l a i Pál ál­ t a l s z e r k e s z t e t t Budapesti

Szemle 1891. februári, 1 7 0 - i k

szá­

mában " S p e c t a t o r * aláírással közölt egy " N y i l t levél a s z e r ­ kesztőhöz" cimü,/Jászai M a r i a s s z o n y

Elektrája/ alcimü Írást,

mely valóban döbbenetes, alpári hangú támadást t a r t a l m a z o t t a nagy tragikával s alakításával szemben. T e l j e s

egészében

nem reprodukáljuk, de bőséges részleteket annál i s inkább, hogy a reagálásokat

és ellentámadásokat

megérthessük.

A névtelenség homályába burkolózó " k r i t i k u s " előbb a s i ­ k e r r e l i r , majd f e l t e s z i a kérdést, örömmel k e l l - e Jászai M a r i t azon u j irányban, m e l y b e n E l e k t r a

üdvözölni

alakítása

által h a l a d és a közönséget azon elragadtatásáért,

mellyel

e művészi alkotásnak hódol? "Érzésem és Ízlésem egyaránt a z t s u g a l l j a , hogy nem. Mi­ nél j o b b a n tombolt

fölöttem, E l e k t r a előadásán, a k a r z a t s

minél jobban c s a t t o g t a k a földszinten körültem

' a tapsoló

t e n y e r e k , a n n y i v a l nagyobb szorongással éreztem, hogy i t t a köfcizlés megtántorodott." Nem

a k a r távoli kérdések

fejte­

getésébe elmélyedni, c s a k a jó Ízlésre h i v a t k o z i k , melynek a s z i n p a d o n u r a l k o d n i a k e l l , s h i v a t k o z i k Jászai k b . . t i z

évvel

korábbi Antigone-alakitására, mely s z e r i n t e a művészileg szép­ r e törekedett, nyugodt v o l t

és méltóságos, h a n g j a még

kitörésekben i s csengő és t i s z t a , m o z d u l a t a i

indulat

plasztikusak.

" M i l y e n ellenkező v a l a m i ez az E l e k t r a . M i l y e n kevés egy­ szerűség, m i l y e n s o k e x t r a v a g a n t l a . - Nem

örömest

követem

e l a z t a gyöngédtelenséget, hogy azon külső változásokat r i n t s e m , melyeket

e t i z évi idő a művésznő megjelenése

é-

tekin­

tetében o k o z o t t . Bizonyára nem i s követném e l , h a játéka a z t tanusitaná, hogy ő maga számot v e t e t t e z e k k e l . De

egyenesen

az ellenkezőjét t a n u s i t j a . A művésznő szántszándékkal látszik o l y a n művészi fogásokhoz szegődni,

a melyek e z t a változást

minél jobban szembeszökővé tegyék. Szembeszökővé mozdulataiban,

öltözetében,

hangján és szavalatán egyaránt. - Nem

elég,

hogy az a f e k e t e l e b e r n y e g , melybe magát b u r k o l j a , nem palás­ t o l h a t j a e l termetének o l y d o m b o r u l a t a i t , a m e l y e k e t

Antigone

fehér leplének még nem k e l l e t t r e j t e g e t n i e ; a művésznő, kü­ lönben i s túlságosan számos földreomlásai közben k e r e s v e k e ­ r e s i az o l y a n h e l y z e t e t ,

melyben a f e j és a felső t e s t a

földre l a p u l , a hátsó testrész p e d i g a magasba e m e l k e d i k .

Az

a rész, mely nála már i l y e n mesterséges h e l y z e t nélkül sem épen

a l e g p l a s z t i k a i b b . M i l y e n nem e s z t h e t i k a i hatású idom-

t a l a n tömeg a z , a mi o t t a földön h e n t e r e g . - Nem annak a l e b e r n y e g n e k k o r a i t minduntalan

elég, hogy

fityegő r o n g y a i a lábak i d o m t a l a n

bocs­

feltárják: a művésznő, felvonás kezdetén,

a függöny

emelésekor, tehát előkészülten, e bocskoroknak

krétaporos széles t a l p a i t , m i n t két ágyút, szögezi a nézők­ re.

És i l y e n h e l y z e t b e n marad m o z d u l a t l a n u l , egy negyed órá­

ig,

- Vagy, ha számot v e t a művésznő magával, v a j o n nem v e -

szive

észre, hogy a z a szökdelés, m e l y l y e l O r e s t e s

életben­

létén való öröme kitörésekor a szintéren i d e - o d a robog, meg­ d o b o g t a t j a a padlót és p o r t v e r föl - súlyának következményeként? - Nem v e s z i - e

természetes

észre, hogy arczjátékában,

kivált a dacz kifejezésénél a kellő határok megtartására

tel­

j e s e n öntudatos művészi mérséklettel k e l l most már ügyelnie * m i v e l e határon t u l a g r o t e s z k és a t o r z kezdődik? - Nem v e ­ szi-e

észre, hogy a szenvedélyek magas skáláin h a n g j a a túl­

ságos erőltetés m i a t t , rikácsolóvá l e s z , túlságos rohamosság m i a t t

s z a v a l a t a pedig a

érthetetlen hangzavarrá

tolul

össze?

- Nem v e s z i - e még a z t sem észre, mennyire visszataszító és illem-sértő mez nélkül h a g y n i vállát és hón-alját, hogy

kar­

jának f o l y t o n o s m a g a s r a emelésekor o l y részeket tárjon a né­ ző elő, a melyeket a természet épen nem szánt a köz-szemlére•••

•••

Majd arról i r , hogy mindez b i z o n y nem

okozhat örömöt, e z

nem az örökszép k u l t u s z a s nem a klasszikái s z e l l e m müvelése, sőt m i n t h a szándékosan hajhászná a z t ,

ami sérti a nemes Íz­

lést. És hogy Jászai M a r i eltért saját művészi hagyományától, s

ennek oka c s a k i d e g e n befolyásban keresendő, melynek okát

nem i s nehéz megtalálni. "Azok a hosszú, l a p o s lépések, az a z ön-dobálás, azok a g y o r s f e j m o z d u l a t o k és az a sörényrázás, az a lelapuló f e k ­ vés a földön, az a z oda-borulás a más k a r j a i közé, az a r o ­ hamos s z a v a l a t . . . mind-mind S a r a h B e r n h a r d t . Az 6 merész fogá­ sai,

az ő eredetisége, az ő különczködése. Csakhogy az ő

finomsága nélkül és a z ő... karcsúsága nélkül. De ez a kü­ lönbség épen elég a r r a , hogy ami o t t n o n - c h a l a n c e , i t t lomposság l e g y e n belőle, a mi amott c s a k különczség, i t t

eltor­

z u l j o n , s a mi amott merészség, i t t e l nem fogadható túlzás­ sá váljék." Végül k i f e j t i , 114

szükséges, hogy v a l a k i rámutasson az u j

irány ferdeségeire, mert a férdesegeknek hamarabb akadnak követői, mint a z önálló alkotásnak, s hogy nem óhajt Jászai Elektrájáról kimeritő birálatot nyújtani s nem i s szól ezért alakításának a z o n vonásairól, "melyeket a z ő erőteljes

tehet­

sége és h a t a l m a s színészi temperamentuma, e z a b e r r a t i o

mel­

lett

i s szerencsésen megmentett. H i s z e n az elismerésben e z ­

úttal ugy i s v a n része elég." Mintha nem l e t t v o l n a elég ez a z a l a n t a s h a n g u támadás, G y u l a i Pál, a szerkesztő, c s i l l a g te

alatt

a következőket fűz­

hozzá: "Minden megjegyzés nélkül közöljük e s o r o k a t , m e l y e k e t

épen nem t a r t u n k igazságtalanoknak, sőt a z t hisszük, hogy Jászai Mari Elektrája még más b a j b a n i s s z e n v e d : E l e k t r a lemének nem elég s z a b a t o s fölfogásában. E l e k t r a

jel­

elkeseredett

nő, a k i áhitja az atyjáért veendő bosszút, de e g y s z e r s m i n d nemes szivü s bosszúvágyának i s k e g y e l e t a forrása. Legerő­ sebb fölindulásaiban sem hóbortos vagy e l v a d u l t , hanem c s a k érzéseitől e l r a g a d f c t t királyi nő, a k i s o h a sem vetkőzik k i egészen nőiségéből. E z t nem mindig t a r t o t t a szem előtt a mű­ vésznő s e r r e b e f o l y t a z o n sajátsága i s , hogy nála a l e l k i fájdalom kifejezésében könnyen túlsúlyra kap a t e s t

lázas

idegessége. Épen azért legsikerültebbnek t a r t j u k egész E l e k t ­ rájában a z t a j e l e n e t e t , midőn a gyászhirtől lesújtva, oda b o r u l testvére vélt hamvvedréhez

és e l s i r a t j a :

'Oh

szeretett

O r e s t e s e m emléke t e ' s t b . I t t nemcsak az átmenet v o l t a lé­ l e k t a n i , hanem a lélek fájdalmának kifejezése i s mély, benső és t i s z t a ,

a m e l y e t nem z a v a r t meg a t e s t

idegláza. S z e r k . "

A B u d a p e s t i Szemle következő, 171. számában a következő " N y i l a t k o z a t " j e l e n t meg:

"A B u d a p e s t i Szemle februári szá­

mában Jászai M a r i a s s z o n y Elektrájáról i r t ' N y i l t levél a szerkesztőhöz' czimü álnevű c z i k k némely kifejezéseit, a mint közvetlen és közvetett forrásból értesültem, a művésznő olyanoknak találta, melyek őt, mint nőt i s sérthetik?

ennek

ellenében, mint felelős szerkesztő, k i j e l e n t e m , hogy a bírá­ l a t n a k nem v o l t

sértő szándéka s h a a művésznő a z a a l magát

nőiségében sértve érzi, őszintén sajnálom s e t e k i n t e t b e n

tőle minden vonakodás nélkül bocsánatot kérni l o v a g i a s kö­ telességemnek ismerem. B u d a - P e s t , 1891. február 17. G y u l a i Pál,

A B u d a p e s t i Szemle szerkesztője." A "közvetlen források" Jászai M a r i G y u l a i h o z intézett l e ­

v e l e i v o l t a k , a "közvetettek" p e d i g a közfelháborodásnak

ama

a sajtóban i s lecsapódó kifejezései, melyekről alábbiakban számolok beJászai M a r i levelezése 400 o l d a l a s kötetben j e l e n t

meg,

s természetesen r e n g e t e g közötte a szinházi vonatkozású,

szin­

házi emberekkel váltott levél. I t t található annak a négy levélnek a szövege i s , m e l y e k e t Jászai j o g o s felháborodásában G y u l a i Pálhoz intézett e z ügyben, 8 m e l y e k e t a z , ahogy mon­ d a n i szokás, nyilván "nem t e t t teljes

a z a b l a k b a " . Az első l e v e l e t

szöveggel, a másik hármat kihagyásokkal közlöm, lévén

rendkivül érdekesek. 1./ "1891. f e b r . 2. B u d a p e s t , Méltóságos G y u l a i Pál urnák Budapesten. Méltóságos u r ! Nagyságos tanár u r és Nagytekintetü

Szerkesz

tő U r ! Az én k r i t i k u s o m . / ? / k i f e l e d e t t nagybecsű cikkéből egy i g e n hálás részletet, m e l y e t e z e n n e l felajánlok n e k i . Min­ d e n i k halántékomon v a n u g y a n i s egy-két t u c a t ősz hajszál, mely 10 év előtt még nem v o l t nek

ott.

A Tud. Akadémia közlönyé­

olvasóit ez a fogyatkozás i s b i z o n y o s a n a n n y i r a

fogja

érdekelni, mint a csipőm szélessége, vagy a bocskorom

talpa

és a hónom a l j a . Az utóbbit ugyan v i s s z a k e l l tőle vennem, m i n t rá nézve h a s z n a v e h e t e t l e n t , mert o t t semmi s z e n n y

nincs

a számára, miután, t e k i n t e t t e l éppen g y a k o r i görög öltözéke­ i m r e , ez a h e l y o l y hófehér, mint egy c a r r e r a i márványszo­ boré. Sőt v i s s z a k e l l tőle kérnem a f a r o m a t i s , magasröptű k r i t i k a i tollának még e z sem szolgálhat a l a p u l , miután szé­ lessége - még e d d i g - szintén nem h a l a d j a meg az e l f o g a d o t t szépségű k l a s s z i k u s hölgyekét, mint p l . :

a m i l o i Vénuszét.

Pardon,, Méltóságos és Nagyságos Ur, hogyha talán e

frivol

névvel szemérmét sértettem. Dehát nem i s Önnek szól ám e z , hanem nagytekintélyű közlönye kritikusának, a k i v e l meg

kell

ismerkednem, mert a cipőm talpán kivül, m e l y e t n e k i meghagy-

h a t o k , még több o l y a n tulajdonságom v a n , m i k k e l 10 év előtt még nem b i r t a m és m i k e t meg

k e l l vele

i s m e r t e t n e m . Kérem

ezért Nagyságos, Méltóságos és Tekintetességedet, hogy nevét ti v e l e m közölni kegyeskedjék. Jászai M a r i . 2. /'1891,

Budapest.

Hát nem f e l e l a T e k . u r ? - a r r a a k a r i n g e r e l n i , hogy d u r ­ va

l e g y e k és aztán mondhassák q u i t t e k vagyunk?

I g y nem szá­

molunk. ... Kérem, hogy mondja meg a nevét annak a nyomorult gyáva, j e l l e m t e l e n rongynak,

a k i a s s z o n y i v o l t o m a t álnév

a l a t t u g a t j a , de kiállani fél, mert s z i m a t o l o m már, hogy nem férfi, hanem szoknyás! Szoknyás a nyomorult, még p e d i g kétszeresen: az e g y i k s z o k n y a diktálta, a másik s z o k n y a k i i r t a , - Hát Ön mi? A k i k i a d t a ? Ön? A k i t az egész világ ugy i s m e r , mint a k i c s a k a tehetetlenséget s z o k t a előretolni és a

tehetséget mindenütt, minden a l a k b a n gyűlöli. - Különben

nekem mindegy, - én s o h a , sem az ön, a k i már elég gátat v e ­ tet

utamba az életben, - emlékszik Antigonéra? - de az ön és

a z önhöz hasonló nagyságok dacára élek, sőt vagyok, nem s z o r u l v a a z életben

s e n k i

pártfogására. S o h a ! Nekem

mindegy, én semmitől sem r i a d o k v i s s z a , m i t v e s z t h e t e k , de megtudom, hogy k i az a maga dugdosott

petiteje.

Meglehet,

hogy egy nagyot kacagok, vagy e g y e t köpök mikor megtudom, mert

én nem akarok egyebet megtudni,

mint

a z t , hogy nem-e

egy b i z o n y o s egyéntől jött ez a s z e n n y , - a k i r e gyanakszom. Ha nem a z , a k k o r e g y e t füttyentek rá és önnek hagyom a k e d v e s t . Jászai." 3. /"1891.

február 3. B u d a p e s t .

Nagyságos U r ! Miután komolyan kezd beszélni erről a s z e n y n y e s dologról, tehát én i s ugy: először i s k i j e l e n t e m , hogy kritikaszámba nem veszem

a z t a hülyeséget, ami a z ön lapjá­

ban e l l e n e m okádtatott, hanem a l e g a l j a s a b b

orvtámadásnak

személyem, mint a s s z o n y e l l e n ; másodszor, hogy semmiféle elégtételre nem számitok, i l y e n r e nem s z o r u l t a m . Ha semmit sem érek, p u s z t u l j a k a föld színéről, h a p e d i g v a n v a l a m i értékem, a z t nem az ön közlönye

f o g j a nekem a d n i ,

vagy v i s s z a a d n i . 11 éves koromtól f o g v a marakodom a z élettel

-

egyedül, egy dühödt kutyától meg n e m i j e d e k , c s a k álljon szembe v e l e m , íme, e z a z , a m i t akarok

Kérem azért,

a tőlem j e l e n l e g ön iránt telhető t i s z t e l e t t e l , hogy már c s a k azért i s u t a s i t s o n ellenségemhez e g y e n e s e n , hogy ne l e g y e k kénytelen többé önnél magánál a l k a l m a t l a n k o d n i , a k i h e z semmi közöm s i n c s . Azért a d j a át l e v e l e m e t a dühös kutyának, a k i a m e l l e t t , hogy gonosz és a l j a s ,

még mindenekfölött

tudatlan

i s , mert különben tudná, hogy a görög Öltözéknél szó sem l e h e t m e z t e l e n vállakról i s , h o l o t t a ruhát c s a k i s maguk a vállak tartják és semmi egyéb. E z a személy tehát - mert a z t sem h i s z e m , hogy férfi - t u d a t l a n , o s t o b a , hazug

és gonosz

és én t u d n i akarom, hogy k i , mert szembe a k a r o k állni v e l e . Teljes tisztelettel

Jászai."

4 . / " l 8 9 1 . február 5. B u d a p e s t Tehát Ön a z t állitja, hogy a szinésznő közpréda? Mi az

Önök t u l a j d o n a i vagyunk k e g y e l e m r e ? Jó, a k k o r önök meg a

m i e i n k . Marakodjunk. Ön a z t mondja, Ön t e h e t v e l e m , amit én a z t mondom, c s a k a n n y i t , amennyit eltűrök. E n n y i t

akar,

nem

tűrök e l és elégtételt v e s z e k azon, a k i magára v e s z i a z t a szennyet,

amit a legutolsó z u g l a p i s szégyelhetne. ...

Egész pályámon üldözött, g o n o s z , r o s s z ember, egy törekvő, munkás a s s z o n y t , a k i segitség nélkül j u t o t t

oda, a h o l v a n ,

és a k i Önnek soha nem vétett. ... Nekem n i n c s méltóságos és nagyságos cimem, a m i t féltek, könnyű s z i w e l megyek világgá, ha

k e l l , - o l y a n fővárosból, melynek legnagyobb

közlönye i l y e n szolgálatot n i ám

tesz

Mert

tekintélyű

n e m ,

nem

te

n e

*"

velünk, a m i t k i n e k t e t s z i k . Jó i s v o l n a ! Majd c s a k

kölcsönösen, jóurak! Önöket védi a törvény? Én meg védem gam az útonállók e l l e n . / M i t i r j a nekem, hogy

ma­

'tisztelettel',

mikor nem i g a z ! / Jászai." Hát e levelekből G y u l a i valóban értesülhetett Jászai köz­ v e t l e n reagálásáról. De a közvetett reagálásokban sem v o l t hiány, bár v o l t a k , a k i k egyszerűen recenzálva a B u d a p e s t i Szemle szóbanfo*gó számát, c s a k tömör k i v o n a t b a n , állásfog­ lalás nélkül, közölték a kritikát. /Fővárosi Lapok, 1891. f e b r . 1./ De ehhez az ügyhöz kapcsolódik a Jászai M a r i t

és

Elektráját elemző e g y i k l e g j o b b tanulmány, Rakodczay

Pálé,

"Jászai M a r i mint E l e k t r a " cimen, mely a z o n n a l monográfiában i s m e g j e l e n t , de melyből c s a k szemelvényeket v a n helyünk k ö ­ zölni. Először a "csodáról"ir, m e l y e t Jászai müveit: hogy még a B u d a p e s t i Szemle

i s , mely e z t addig s o h a s e t e t t e ,

i r szí­

nészről. Utána a szinészet lényegét e l e m z i , Önálló teremtői voltát. Utána részleteiben cáfolja végig a kritikát. Hogy i s játszhatna Jászai Antigoné stílusában Elektrát, e z t a t e l ­ j e s e n más figurát? Jászai "tökéletes teremtői egyéniség és f

ujitó". I r a szoborszerüről 'és festőiről Jászai játékában. " F e k e t e lebernyegében, ' t o p p a n c s ' - s a r u i b a n /mik S p e c t a t o r u r a t ugy bosszantják/, m i l y festői, de mindig élethű állásokat vált, midőn C h r y s o t h e m i s t a gyilkosságra rávenné! K i e g y e n e s e ­ dései, hajlongésai, háttal, félháttal állása m i n d i g

plaszti­

kusak. Hát ökonomikus s mégis o l y képzeletdus kéz és karjá­ téka, midőn O r e s t e s t

és a nevelőt f e l i s m e r i ! Mutatóujja egy

szobrász vésőjével ér f e l ,

oly klasszikus alakzatokat

v e l e a levegőbe. Társnői között egy m e g e l e v e n e d e t t - s z o b o r benyomását k e l t i ;

rajzol

karyatid-

de nem tovább, mint ez a z élethű­

séghez viszonyítva lehetséges.

Jászai a kísérletező géniek

osztályából való". Ezután arról i r , hogy minden i g a z i mű­ vészet próbaköve a r e a l i z m u s , i r Jásaai prózaiságáról, mely költői, e l e m z i egyes m o z d u l a t a i t , g e s z t u s a i t . "Hát áldozzf" mondja C h r y s o t h e m i s n e k . O l y a n nyugodt megvetés, e g y s z e r s m i n d szánakozó elnézés v a n sajátságos fejmozdulatában, hogy ez a mozdulat

nem szülhet más hangsúlyt, mint a m e l l y e l Jászai

M a r i a fönebbi s z a v a k a t k i e j t i . "

"A mimika a t i t k a

M a r i és minden nagy művész játékának. Az embert

nem

Jászai annyira

hangjában, hanem egész, külső magatartáséban képzeljük e l . Aki

a szenvedélyeket

nem a k a r j a , az

t e s t i l e g elképzelni nem t u d j a ,

vagy

nem színész. - Abban a külsőben, ahogy Já­

s z a i Elektrája m e g j e l e n t , benne van j e l l e m e s a h a n g j a , a b e ­ széde sem l e h e t többé más. Feketében lép föl, hanyagon, te ra,

t o p r o n g y o s a n . Nem

szin­

fésülködik, h a j a kócosan csügg vállai­

a r c a sápadt, magatartása p o n g y o l a . I g y dülöngél az ajtó

félfájához támaszkodva. I g y demonstrál pompaüző a n y j a e l l e n , midőn ettől l e h o r d v a d a c o s a n leül a p a l o t a lépcsőjére és bujában összekuporodik.

M

Ezután arról i r , m i c s o d a frappáns

k o n t r a s z t v o l t Khrüszothemisz lágy, s z e l i d , fehér-arany meg­ jelenése és E l e k t r a

sötét, sápadt, vésztjósló madár -külseje

közt, s hogy ez megadta az expozició kulcsát. Majd arról i r , hogyan a l a k u l h a t o t t k i a szinésznőben Elektrának ez a képe, mozgása, dicséri fantáziája működését. "Fantáziájának műhe­ l y e a t e s t i megjelenés, a mimika. Bámulatos és világos pél­ dáját m u t a t j a

ennek àzon j e l e n e t b e n , h o l O r e s t e s

állítólagos

hamvvedrét átveszi. L e b o r u l a k e g y e l e t e s tárgy fölé s előtte térdelve hozzá beszél h a l k a n , nagyon h a l k a n . Miért? Mert a h i r , hogy O r e s t e s e n i n c s többé, e l v e t t e

hangját. Kezével a

hamvvedert cirógatja, fél hozzá érni i s . E z a m i m i k a i állapot. Jóformán ebből a mérsékelt kézjátékből fejlődik az a r e t t e n e ­ t e s j e l e n e t , melyet

Jászai Mari eljátszott; egy borzasztó

jelenet

melynél az embernek kedves h a l o t t a i mind eszébe j u t n a k . Ott térdel a rémes hamvveder előtt, melybe

a néző végre

való­

ban beleképzeli Orestés hamvait. Mereven térdel o t t , nem mozdul. - I l y e n magatartással és h a l k s z a v a i v a l belebeszéli magát egy iszonyú zokogásba, melyben a s z a v a k a t végre c s a k tagonként juk,

keverve

hall­

fuldokló csuklásokkal. Zokogása v a l a m i rendkívüli

u j és természetes. Megvan benne minden fázis az egyszerű elérzékenyedéstől a h a l k zokogáson, jajgatáson áthaladva a gyermek szívszaggató nyöszörgéséig, melyben a hangzók összekeverednek, a n y e l v c s a k nagynehezen gügyög, v o n t a t o t t a n , panaszosan,

félig

érthető s z a v a k a t , s a száj a z t a borzasztó karikírozott elhúzó­ dást m u t a t j a , mint e z t a halálnak t e t s z i k r a j t u n k mikor s z a v a i n k a t , a r c u n k a t k e d v e s e i n k

megcselekedni,

koporsója m e l l e t t valójuk­

bői k i f o r g a t j a . I g e n , i t t néhol Jászai érthetetlenül beszél /de c s a k p i l l a n a t r a / . Az akadémikus kapaszkodott,

'Budapesti

Szemle

f e l e j t v e , vagy tán nem i s tudva,

szi intentio r e j l e t t

1

p e r s z e ebbe

m i l y nagy művé­

Jászai Mari ilyetén beszédében;

Ha v a l a ­

k i , ugy ő tisztán beszél, a E g r e s s y óta hozzá hasonlóan magyar színpadon nem " a v a i t

a e n k i . De az életben a szónál s o k s z o r

többet f e j e z k l a hangegyveleg. S z e r t ,

a h o l a szónál k i f e j e -

jezőbb az ínartikulált beszéd, o t t egy valódi 1

deklamálni.'

"Egyszerre c s a k f u l d o k o l v a

művész sem f o g

'kap torkához, I n a r t i k u ­

lált, s z a k a d o z o t t jajgatásban tör k i , haját tépi, de

mindig

egy h e l y b e n térdelve... A k i e z t látta, nem f e l e j t i soha. S z nem játék v o l t , hanem maga a valóság. Nagy művészet, ha Jászai igazán e l s i r a t t a O r e s t e s t , még nagyobb, h a ő maga c s a k külsőleg sirt

és az egész nézőtért fuldokló

zokogásra kényszeritette.

Mind a kettő v o l t . ő i s s i r t , de még inkább egy b i z o n y o s t e r v ­ re

alapította, hogyan f o g sírhatni." Később; "Testvérét i g y még

nem s i r a t t a e l a színpadon s e n k i . Testvérét! Hány érzéki r a j o n ­ gás nem sikerült Jászainak h a j d a n , mikor a s z e r e l m e t a k a r t a ját s z a n i ! És ma talán először t u d o t t igazán n a i v

lenni.""Csupán

a kedvességet magát soha nem t u d t a elénk varázsolni. De a s z e n ­ vedés közepette öröme m i l y bájos, megható, k e d v e s ! Midőn O r e s test

fölismeri, k a r j a i b a zárja, meg kissé e l t o l j a ,

hogy jobban nézhesse. Majd e l e r e s z t i ,

igazgatja,

táncra perdül, néhány

társnőjének nyakába u g r i k és m e g f o r g a t j a . Vájjon a s z a v a l a t àlapja-e ennek a nagyszerű játóknak, vagy a mozgás?..." Majd l e i r j a Jászai játékát a nevelővel, s O r e s t e s felismerésének j e ­ lenetét. A tanulmányt i g y f e j e z i be: "Az emberek r e n d e s e n a z t mondják, hogy nem mennek tragédiába, mert az élet úgyis eléggé szomorú. M i l y e n csodálatos! Most meg divattá l e t t Sophokles d a ­ rabjára tódulni és Jászaival együtt s i r n i . " A Fővárosi Lapoknak már 1891. f e b r . 12-1 száma bőséges k i v o ­ n a t o t ad Rakodczay eme 15 nyomtatott o l d a l n y i müvéből, melyet azonaan nem a n n y i r a tanulmánynak t e k i n t , mint félig nak, félig Jászai Mari lyesli

a

vitairat­

általános dicsőítésének. A l a p nem h e ­

B u d a p e s t i Szemle

kritikáját, s jobb s z e r e t e t t v o l n a

valódi bírálatot o l v a s n i o t t ; de a z t sem h e l y e s l i , zúdulás i t t - o t t már az i r o d a l m i k r i t i k a

hogy a f e l ­

szabadságát sérti, s cá

f o l j a i s egyes dolgokban R a k o d c z a y t : n i n c s i g a z a abban s z e r i n t e hogy a B u d a p e s t i Szemle sohse i r színészetről, bár tény hogy c s a k ritkán, - de G y u l a i régebbi k r i t i k u s i

működése m u t a t j a ,

hogy a színészetet i g e n i s önálló művészetnek t a r t j a , c s a k nem­ i g e n j u t i d e j e kritikákra, másra meg nem b i z z a . Rakodczay te

füze­

"nagy kapósságra számíthat, mert ugyanazt a nagy e l r a g a d t a

tást f e j e z i k i é a táplálja, melyet Jászai M a r i a s s z o n y Elektrá­ jának az egész színházi közönségben sikerült felgyújtani." Miután rövid, i t t 11

még közlön Jászai köszönőlevelét.

1891. február 11. Budapest T i s z t e l t Rakodczay Ur! Kedves pályatársam! Amennyi s z e r e t e t t e l és jósággal ön megírta a z t a 'stúdiumot' ,

o l y hálás és forró szívvel mondok én köszönetet. P e d i g utálom e z t : 'köszönetet

mond

a n i ' ,

ez semmi. De mit tegyek a d d i g , mig

v a l a m i alkalmam nyílik önnek megszolgálhatni, t e t t e l bebizonyí­ t a n i hálámat! Nem kívánom ugyan, hogy az enyémhez hasonló a l k a ­ lom kerüljön rá, akkor inkább érje be k i s e b b viszonzással, de kérem az I s t e n t , hogy erőt és tehetséget a d j o n , hogy ön iránt tartozó hálámat leróhassam. Addig c s a k i g y , üres szóval, bár l e l k e m egész melegével köszönöm. Maradván tisztelő szolgálója, pályatársa Jászai." Két aktualizáló megjegyzés kívánkozik i d e : az e g y i k , hogy ugylátszik a k r i t i k u s o k k a l és a kritikával nemcsak ma v a n b a j , r é ­ gen i s v o l t ; a másik, hogy akkor ugylátszik a nyomdai átfutási idő " v a l a m i v e l " rövidebb v o l t , mint most. Ugyanis február elején, a p r e m i e r

után egy hónappal j e l e n t

Szemle, t e k i n t v e , hogy

leg­

meg a Bud a p e s t i

februári szám, - ugyanakkor Jászai reaw

gáló l e v e l e i i s február legelejéről származnak, - u g y a n e r r e r e ­ agált Rakodczay tanulmánya i s , de lévén Jászai köszönő

levele

f e b r . 11., a Fővárosi Lapok ismertetése a tanulmányról f e b r . 1 2 - i dátumú, tehát Rakodczay nemcsak megírta a tanulmányt, h a ­ nem az meg i s j e l e n t február első t i z n a p j a

alatt...

Még két adalék ehhez a z egész Ügyhöz. Az e g y i k A Hét f e b r . 8 - i számában j e l e n t meg /!/, - "Sophokles l e v e l e Elektrához", - mely " k e l t E l y s i u m b a n , 1891. február havában." O l y a n

szelle­

mes, mulatságos és helytálló, hogy legszívesebben az egészet közölném; de i g e n hosszú, s i g y kénytelen vagyok egy-egy s z e m e l ­ vénnyel megelégedni. "Kedves S l e k t r a ! B i z o n y , kétezer és négyszáz éve már i n n e n -onnan, édes húgom annak, hogy téged az én fantáziám, a z Ó-hel­ lén mondákból v e t t vonásokból m e g a l k o t o t t . Egészen más v o l t a k ­ k o r a világ s mások v o l t a k akkor a z emberek, mint ma." "Te, é-

d e s hugom, O r e s t e s öcséddel egyetemben, a i t t a r t o d a becsület e l e n g e d h e t e t l e n követelményének, hogy lemészároljátok szülő ar­ n y a t o k a t , - a k i v i s z o n t nem t a r t j a v a l a m i t i t k o l n i való i s z o n y a ­ tosságnak, hogy kedvesével egyetemben lemészárolta h i t e s férjét, a t i atyátokat* B e Zeuszban b o l d o g u l t

édesanyátok i s k e g y e s k ö ­

telességének t a r t o t t a annak idején, vallási áldozatul lemészá­ r o l t a t n i egyik testvérkédet. C s i n o s egy család vagytok t i l e l ­ kem, a mai fogalmak s z e r i n t , - a n n y i t mondhatok. De a mi két és félezer év előtti szemünkben c s a k a f o r m a b e l i szépség v o l t az ideál, s a lényegbeli széppel, - melynek neve jóság - nem i g e n törődtünk. A lényegben mi c s a k a nagyszerűt kerestük, l e t t lé­ gyen bár az véres és iszonyú." " V a l l j u k be, mi ős-emberállatok v o l t u n k , ősindulatokkal, ős-gondolatokkal, ős-vadsággal, ős-fan­ táziával szép é s nemes formák között." Aztán arról beszél, hogy ahhoz, hogy megértsék Elektrát és szerzőjét, érteni k e l l a k o r t is,

amelyben éltek. Épp ezért Szophoklész megdöbbent, hogy müve

egy

modern színésznő ábrázolásában f o g

m e g j e l e n n i egy modern

b u d a p e s t i s z i n p a d o n . Félt, hogy a tudósokkal ellentétben a tö­ meg nem érti és unalmasnak találja majd. De nem i g y történt, l e i r j a , hogy érte, az iróért és Elektráért r a j o n g a tömeg, c s a k a legtudálékosabb k r i t i k a lép f e l ,

a z i s Jászai e l l e n .

Amivel

őellenük i s fellép, bár őket - lévén k l a s s z i k u s o k - nem közvet­ lenül támadja. "...Az úgynevezett classicitás imponál n e k i ; de az e l e v e n hus é s vér, amiből t e a l k o t v a vagy, a láng, amely ben­ ned volt

ég, az a csodálatos őserő, mely téged j e l l e m e z s mely meg­ a mi körünkben és f o k o z o t t mérvben az én phantazlamban,

az a Szemle criticusára nézve ijesztő és r u t ; a z t meg nem érti, ahhoz agyoniskolázott lelkéből hiányzik a fogékonyság, agyonszabályozbtt itélőtehetségéből a mérték. Mert beszéljünk c s a k Jászai Mariról, a t e alakodban. Az-e ő, a k i n e k én téged Az."

Leirja

r

alkottalak?

hogy tanúság e m e l l e t t a tömeg mély érdeklődése és

elragadtatása, m e l l y e l az irtóztató történetet kiséri, - ami l e h e t e t l e n l e n n e , mármint hogy megértse és élvezze, h a E l e k t r a személyesitője óriási értelemmel és s z e r t e l e n erővel nem s z u g ­ gerálná neki a z emberi lélek azon ősi állapotát, amelyben a b o s z s z u érzelme még mindenek f e l e t t

fenséges és nagyszerű, mig a

gyermeki szelíd érzelem a r o s s z a n y a iránt l a , még c s a k hitvány gyöngeség. "Nagyszerű történet a t i e d

édes hugom és e m b e r i . -

de ős-emberi; a mai köznapi felfogás s z e r i n t

bestiális* De ha

már elhatározzák, hogy ma i s eljátsszák, akkor sitődnek üvölteni és f o r o g n i k e l l . ráznit

a t e személye-

mint a förgeteg; meg k e l l

meg k e l l vadítani a közönséget, hogy a z t egy estére k i ­

vetkőztesse mai tiszteletreméltó lágyságából s fölébressze ben­ ne a z ős-embert, k i az i s z o n y a t o s fátumban látja és érzi a nagy­ szerűt és nem a szépen gördülő v e r s e k b e n classicus

omlásaiban." I r j a ,

és a r u h a redőzetének

hogy rendkivüli erőt és önfelál­

dozást követelő játék k e l l ehhez, - s Jászaié i l y e n . Ha nem ne a z , akkor

len­

Szophoklészt vén bolondnak néznék, s az Elektrát

otromba vadságnak. E l e m z i Jászai csodálatos játékát, mely e l e v e n valósággá t e t t e

a versekbe

zárt ős-vadságot, s e l r a g a d t a a kö­

zönséget. A k r i t i k u s v i s z o n t i r v a s z e r e t t e őket, de megeleve­ nítve megrémült tőlük, s l e s z i d t a helyettük i g a z tolmácsolójukat,

Jászait, aprólékos hibákat h a j s z o l v a f e l a nagyszerű

ala­

kításban. Jászai testének gömbölyüségeire h a r a g s z i k , - p e d i g női t e s t

a

minden része egyenjogú tényező a plasticában. Megbot­

ránkozott, mint egy szemérmes segédlelkész, b i z o n y o s

testi

me­

zítelenségeken, p e d i g az a n t i k szépészet a mezítelenségeket

ép­

pen nem perhorrescálja, - és i g y tovább. S z e r i n t e Jászai és Sarah B e r n h a r d t

között c s a k az az egy Önkéntelen hasonlóság v a n ,

hogy mind a kettő művészi ideálja a z igazság. Éppen e k i c s i ­ nyes, de éles gáncsoskodások mutatják, hogy a s z e r a l e b e l i

kriti­

kus előtt gyűlöletes az egész alakítás, mely feltárta s a betűk közül a színpadra v i t t e a müvet, - tehát Jászai "érettünk s z e n ­ v e d e t t . A szemle

b a n d z s a l mészáros, - Jászai M a r i r a néz, de

minket üt. Ám, hadd üssön. Két és félezez év sem v o l t

képes

bennünket agyonütni. Hogy tudna hát egy vérszegény meddő k r i ­ tika,

melyet

túlharsognak az őszinte és ős-szenvedélyek megérté­

sére

képes, lüktető vérű emberek t a p s a i ? Add át hő üdvözlete­

met Jászai Marinak. HU alkotód Szophoklész. A másolat hitelé­ ül K - s . " B ponthoz utolsókónt emliteném a P r e s s b u r g e r Z e i t u n g 1891. máro. 7-én m e g j e l e n t , németnyelvű, J . B . - v e l j e l z e t t , tanulmány-

nak

i s beillő, hosszú és k i v á l ó kritikáját és elemzését J á ­

s z a i alakításáról / o t t a n i vendégjátéka alkalmából, de b u d a p e s t i játéka alapján/, mely egyben felháborodott és éles ellentáma­ dás a B u d a p e s t i

Szemle k r i t i k u s a eilen« Ebből azonban valóban

c s a k rövid k i v o n a t o t adunk / 1 orditásban/. "Színházi unikum"-nak n e v e z i Jászai alakítását s a z t , hogy óriássikerü

repertoire-darabbá t e t t e a z E l e k t r á t . L e i r j a a

Szemlében megjelent

kritikát a szenzációs alakításról, s annak

hangját minősíthetetlennek n e v e z i , t e l j e s e n függetlennek az alakítás lényegétől, n e v e l e t l e n n e k és t o r z n a k .

Felháborítónak

t a r t j a , hogy e g y vezető l a p i l y e t e n g e d j e n meg magának. A s z a k ­ értő pozsonyi közönség v i h a r o s tetszéssel f o g j a j u t a l m a z n i , ami a s z i n p a d i z s e n i s a j n o s e g y e t l e n és múlékony j u t a l m a . Jászai már több városban játszotta Elektrát s mindenütt furorót

kel­

t e t t v e l e , Pozsonyban annál inkább i g y l e s z . H a l l a t l a n e s e t a z i r o d a l m i kritikában egy szinész külső megjelenését kritizálni az alakítás h e l y e t t , de végképp érthetetlen e z a hangnem i l y e n óriástehetségü művésszel szemben, k i ráadásul nem engedte magát a legcsábítóbb ajánlatok ellenére sem külföldre szerződtetni. Még revolverező zuglapnak i s szégyenére válnék, nemhogy a T u ­ dományos Akadémia lapjának. Undorodik attól, hogy a névtelen c i k k legmarkánsabb részeit idézze és e z z e l lebecsülje egyben a fővárost i s , s annak vezető i r o d a l m i lapját. Ahhoz n i n c s j o ­ ga s e irónak, s e szerkesztőnek, hogy i l y e n kifejezéseket

hasz­

náljon egy művésszel szemben és hogy e z m i l y e n fájdalmasan érint­ hette

Jászai M a r i t . Meditál azon, hogy más országban, h i r e s

színésznőkkel szemben h i r e s k r i t i k u s o k sose vetemedtek v o l n a effélére, - f e l i s s o r o l j a a z o k a t , k i k n e k külseje

e l l e n lehe­

t e t t kifogás, de óriási teljesítményeiket elemezték e

nem meg­

jelenésüket. .., Rengeteg példát hoz a r r a i s , hogy e g y i k

művész

i g e n i s hathat a másikra bármely művészeti ágban. - E l e m z i a különbséget i s Antigoné és E l e k t r a lénye ós természete közt, természetes hát, hogy nem játszhatók egyformán. "A s i k e r b e , mely ma színpadunkon a z Elektrát követi, s mely B u d a p e s t e n t e g ­ nap

ós tegnapelőtt ós minden nap egyforma erővel tombol, szé­

gyenletesen b e l e f u l l a d n a k 'Spectator

1

u d v a r i a t l a n megjegyzései,

mert a művészetben as igazság mindentlegyőz, - Igazságtalan ás

n e v e l e t l e n kritikákat i s . " KRITIKÁK A TÖBBI SZÍNÉSZ JÁTÉKÁRÓL Több h e l y e n , de i g e n k e v e s e t i r n a k a többi színészről, ami

é r t h e t ő , h i s z e n a darab maga i s elsősorban E l e k t r a szerepére é p ü l t , másrészt a f i g y e l e m ós a s i k e r a n n y i r a Jászaira k o n c e n t ­ rálódott, hogy a többieknek nem sok j u t o t t Rendkivül jellemző e r r e , hogy az 1 8 9 1 - i

belőle. kolozsvári vendég­

szereplését méltató t i z h e l y i kritikából összesen egy emlékezik meg róluk, e g y e t l e n mondat erejéig: "Ha a többi szereplőkről a n n y i t mondunk, hogy méltó környezetet a d t a k a főalaknak, e l é g ­ gé megdicsértük." Egyetértés, 1890. d e c . 31.: " E l e k t r a m e l l e t t a többi s z e r e p mind jelentéktelen. A mykenei nők e r e d e t i l e g a k h o r u s t a g j a i s c s a k a nemzeti szinház szczenirozásában j u t o t t a k egyéni s z e r e p ­ léshez. Az előadásnak javára vált, hogy e k i s s z e r e p e k i s mind jól v o l t a k betöltve és többek között H e g y e s i Mari, Fái Szerén i s hozzájárultak a stilszerü előadáshoz. Jobban kiemelkedő kok

ala­

még O r e s t e s és a nevelője, továbbá C h r y s o t h e m i s és K l y t a e m -

n e s t r a , a k i k n e k v a n egy-egy megjátszható jelenetük s a z t Mihályf i / O r e s t e s / , S z a c s v a y / a nevelő/, A l s z e g i Irma / C h r y s o t h e m i s / ós Felekyné / K l y t a e m n e s t r a / jól meg i s játszték. Különösen S z a c s v a y t k e l l megdicsérnünk, k i ma szépen mondta e l az olympi játék lefolyását és O r e s t e s költött halálát, s e z z e l némileg f e l e d t e t t e t e g n a p i Agamemnonját." Nemzet, 1890. d e c . 3 1 . : "A többi szerepekben, melyek mint mondtuk c s a k másodranguak, h e l y e s játék által tUntek k i : F e l e ­ kyné az imposans K l y t a e m n e s t r a ; S z a c s v a y , a hü nevelő; Mihályfi

a komoly lelkű O r e s t e s ; és A l s z e g i a szende C h r y s o t h e m i s . A

mykenei nők chorusában láttuk H e g y e s i t , Fái Szerénát, Rákosi S z i d i t és Szacsvaynét, k i k hibátlan szabatossággal mondták r ö ­ vid,

magyarázó stropháikat. Nem k e l l külön bizonygatnunk,

hogy

az egész előadás nagy mértékben sikerült." P e s t i Napló. 1890 d e c . 31.: "Az egész közreműködés dicsére­ t e s v o l t , s o k h e l y t kiváló. Felekyné v e r v e - v e l f e j e z t e k i K l y ­ taemnestra n y e r s erélyét; A l s z e g i Irma, m i n t Chrysothemis az

elég

száraz párbeszédet testvérével i g e n szépen t e t t e nyá­

jassá, gyöngéddé, a l a k j a i s költői v o l t . A

.nők karában. H e g y e s i

M a r i . Fái Szeréna. Rákosi S z i d i , Szacsvayné, Maroth!. Soar H. v e t t e k részt, tehát a l e g j o b b a n v o l t betöltve. S z a c s v a y most művészi festéssel a d t a elő O r e s t e s halálát, Mihályfi, Császár, Horváth szintén s i k e r e s e n működtek közre." B u d a p e s t . 1890. dec. 31.. "Nemes és erőteljes v o l t O r e s t e s szerepében. S z a c s v a y mai játéka magasan a lett

Mihályfi

tegnapi f e ­

állott. A sok zordon a l a k közt a görög világ derűjét A l ­

s z e g i I r m a képviselte, k i n e k minden u j a b b fellépése rohamos e melkedést mutat. Horváth / P y l a d e s / , Felekiné / K l y t e m n e s t r a / , Császár / A e g i s t h o s / , Hegyesi

Mari, Fáy Szeréna, Maroth! Margit,

Rákosi S z i d i / a mikénei nők k a r a /

megállották helyüket. A nagy

számú ós előkelő közönségre mély és erős hatással v o l t az elő­ adás." Fővárosi Lapok. 1890. d e c . 31.: "Mihályi O r e s t e s e a dikció egyszerű hevével vált k i . S z a c s v a y /nevelő/ jó a l a k és értelmes elbeszélő v o l t . De K l y t e m n e s t r a gonosz hitestársát: A e g i s t h o s t b i z o n y nem erős h a n g r a és szavalóra bízták Császárban. Jó hogy halála előtt c s a k egy j e l e n e t e van. Egyéb jót nem mondhatunk ró­ l a . Felekiné a s s z o n y , a p i r o s ruhás királyné gyászruhás leányá­ v a l , Elektrával szemben a külső ellentétet képezte. Midőn O r e s ­ t e s elámitásra

szánt halálhírét beszélték előtte, a z t kifejező-

l e g h a l l g a t t a . És midőn f i a benn a házban megöli, kiáltása: am!

fiam!' e l v o l t

találva. Cs.-né A l s z e g i I r m a asszony

*fí-

szép

szelíd alakú nővér, de h a l k beszéde megóhajtatá velünk az ő-kori színpad

szócsövét. Azon át megértettűk v o l n a . V a l a m i n t

a mykónai

nők sok szép beszédét i s , k i k n e k élén Hegyesi M a r i asszony állt i g a z i Diána-fejjel." Végül a P e s t e r L l o y d németnyelvű kritikájából, 1890. d e c . 31. "Az előadás többi szereplője mélyen Jászai a s s z o n y a l a t t Mihályi urnák alighanem

az O r e s t e s a leggyengébb s z e r e p e

maradto ç

-i -

l y e n egyhangúan, i l y e n kevés modulációval beszélni talán e g y e t ­ l e n szerepében sem h a l l o t t u k még. S z a c s v a y ur a n a g y j e l e n e t e t i g e n világosan és hatásosan mondta e l , egyébként azonban ez a 'nevelő', a k i voltaképp egy öreg s z o l g a , t u l r o b u s z t u s és t u l

ur-jellegü v o l t . A l s z e g i a s s z o n y Chrysothemise nem egy bájos pillanatot

s z e r z e t t a nézőknek, különösen a második dialógusban,

hiányzik belőle azonban a véghatás kiváltásának képessége. F e ­ le kíné a s s z o n y jól eltalálta a gőg hangját, és i g e n bensősége­ s e n mondta e l imáját i s , de tökéletesen hiányzott belőle a z i d e ­ ális olvadékonyság. Nagyon jól s z e r e p e l t e k a karvezetők: Fái k i s a s s z o n y . Hegyesiné a s s z o n y és Rákosi a s s z o n y . " JÁSZAI ALAKÍTÁSÁNAK

SIKERE

I t t kizárólag a s i k e r t szerepelnek

leiró és méltányoló kritikarészletek

majd, - először a közvetlen premier után m e g j e l e n ­

t e k , majd a h e t e k k e l

és hónapokkal későbbiek.

a / Közvetlen a premier utáni kritikák "...talán ma e s t i sikerét i s e d d i g i pályája fénypontjának l e h e t t e k i n t e n i . Az első fölvonás után háromszor, a második u tán h a t s z o r ,

a negyedik után hétszer és végül ismét háromszor

hivták a lámpák elé. És sikerének mértékét nem i s a kihivások száma, hanem a lelkesedés j e l z i ,

m e l l y e l f o l y t o n éljenezték.

E g y e s e s e t e k b e n a művésznő megállt egy egész p e r c z i g a függöny előtt és ez idő a l a t t éljen. F o l y t o n

szüntelen h a r s o g o t t

a t a p s és a v i h a r o s

a s z i n p a d o n v o l t , mert e darabban c s a k egy i g a z i

s z e r e p v a n : az Övé; és f o l y t o n f o k o z t a

játékának hatását, e z z e l

p e d i g a közönség lelkesedését i s , egész az elragadtatásig. Az urna-jelenet se a l a t t

után és O r e s t e s n e k E l e c t r a által való felismerteté­

o l y izgalom v e t t erőt a földszinten, a m i l y e n n e K a nem­

z e t i szinházban eddigelé még tanúi nem v o l t u n k . A művésznő egé­ s z e n e r e d e t i szerepfelfogását, melyet minden traditionális elem mellőzésével, t e l j e s e n saját lelkéből merített és m e l l y e l nyos t e k i n t e t b e n közelebb állt az ó-görög színművészet realisticájához, a közönség t e k i n t e t b e

bizo­

sajátos

sem v e t t e , talán meg sem

látta: csupán játékát csodálta és acclamálta a művésznőnek; k i a hatás nagysága a l a t t

maga i s egészen meglepettnek látszott. "

/Nemzet, 1890. dec. 3 1 . / "Végül kifejezzük a z t a reményünket, hogy E l e k t r a , a mai nagy s i k e r után Ítélve, a t e r v e z e t t k l a s s z i k u s estélen

kivül i s mű­

s o r o n f o g maradni. /Egyetértés. 1890. d e c . 31./ /Németből fordítva/ "Nem

emlékszünk a r r a , hogy a nemzeti

színházban v a l a h a i s negáltunk v o l n a o l y a n f a j t a s i k e r t ,

ami­

l y e t ma a győzelemkoronázta a n t i k k e l t ő i mii, s annak egyik

leg­

h i v a t o t t a b b interpretáltja, Jászay Mari a s s z o n y a r a t o t t . Az

el­

ső felvonás után három, a második után öt, a negyedik után hát kihivás, tomboló tetszésvihar és általános éljenzés közepette! - e z z e l , mutató mut and i ,

még Sophokles i s t e l j e s e n elégedett

l e h e t e t t v o l n a életében, az időszámításunk előtti ötödik,

'arany'

évszázadában az athéni köztársaságnak.És e n n y i r e tökéletesnek t a ­ lán még Jászay a s s z o n y se képzelte a hatást, amilyennek az ma b i z o n y u l t . Alapjában véve s e n k i t

sem l e p t e k meg az események

jobban, mint a közönséget magát. Talán inkább kiváncsiságból, és mert o l y sokat h a l l o t t a k Jászai rajongásáról az Elektráért, telt

meg zsúfolásig a nézőtér. De s e n k i n e k nem l e h e t e t t

sejtel­

me a sok és mély kedélyhullámzásról, amely reá várt." / P e s t e r L l o y d , 1890. dec. 3 1 . / M

A

számtalan kihivás, f r e n e t i k u s t a p s , ismételjük, a l i g a -

k a r t véget érni, s o l y intenzív v o l t a t e l t házban, minő c s a k a legkiválóbb művésznők r i t k a osztályrészéül j u t . / P e s t i Napló, 1890. d e c . 31./ "Mindezt látni k e l l e t t . A közönség a z elragadtatás hevületét érezte, s k i t a p s o l t a a művésznőt ez e s t e

legalább i s huszonöt­

ször. V i h a r o s a n éljenezte, midőn Elektrának i l y

szenvedélyes

életet adott színpadunkon." /Fővárosi Lapok, 1890. d e c . 3 1 . / b / A következő h e t e k és hónapok kritikái "A tetszésnek valóságos orkánja v o l t

a z , m e l l y e l a művésznőt

az egyes j e l e n e t e k után a lámpák elé hivták, összesen vagy h u ­ szonötször. I l y e n művészi s i k e r r e még nem v o l t példa a n e m z e t i szinházban." /A Hét, 1891. 1« s z . j a n . 4./ "A nemzeti szinházban az E l e k t r a t e g n a p i előadására mér egy n a p p a l előbb ugy elkapkodták a j e g y e k e t , hogy a tegnap r e g g e l i pénz tár nyitáskor e g y e t l e n j e g y sem v o l t kapható. Ezentúl a gö­ rög tárgyú darabok szétválasztva fognak s z i n r e kerülni és E l e k t r a legközelebbi ismétlése hétfőre, január 12-re v a n kitűzve. R a c i n e I p h i g e n i a j a . melynek előadása már s o k k a l kerekdedebb v o l t ,

szin­

tén élénk hatást t e t t , főleg Jászai M a r i asszony dühöngő K l y temnestrája által." /Fővárosi Lapok. 1891. j a n . 7./

/Németből fordítva/ "A nemzeti színházban ma a második

tel­

j e s estén át t a r t o t t a Jászai a s s z o n y hasonlíthatatlan E l e k t r a j a szenvedélyes gyűlöletének és szenvedélyes szeretetének b ű ­ völetében a v a l a m e n n y i h e l y e t a legfelső erkélyig megtöltő kö­ zönséget. A zsúfolt ház

valamennyi sora v e r s e n y z e t t

egymással

az ovációkban a nagy művésznő előtt, a k i n e k minden felvonásvég után p e r c e k i g k e l l e t t

a r i v a l d a előtt maradnia, hogy látható

elégtétellel f o g a d j a az e l r a g a d t a t o t t közönség háláját, melynek tetszésnyilvánításai eme művészi teljesítmény magasságát kíván­ ták elérni. Különösen mély és elementáris hatást k e l t e t t

a hős­

nő a negyedik felvonás lélegzetelállító felismerési jelenetében amikor mindenkinek az v o l t az érzése, hogy o l y a n alakítást élve a m i l y e t b i z o n y csak i g e n kevés k o r a b e l i színpad t u d n a nyújtani. - A nemzeti színházban a j e g y e k e t a mai Elektra-előadásra már tegnap elkapkodták. A darabot hétfőn ismétlik." / P e s t e r

Lloyd.

1891. j a n . 7./ "...A

főszerepben p e d i g Jászai Mari e g y i k legkitűnőbb

alko­

tását méltányolhatta a közönség, s méltányolta i s a l e g z a j o ­ sabb an.VVasárjiaj)^

1891. j a n . 4./

"A Nemzeti szinházban, a h o l a héten megismételték a három a n t i k tragédiát, csoda történt. Jászay M a r i Elektrában föltá­ m a s z t o t t egy múmiát s abba

művészetével hosszantartó életet

l e h e l t . Sophokles hasonczimü tragédiájának

alig volt

még o l y

főszereplője, mint ő, a k i a címszerepben fenséges és megrázó játékával ismételten e l r a g a d t a a közönséget, mely tetszésének nagy kitüntetések m e l l e t t adott kifejezést." /Színészek L a p j a , 1891. 2. s z . j a n . 10./ "Ragyogó, művészi esemény t a r t j a k e l l e m e s i z g a l o m b a n a fő­ városnak müélv után vágyó közönségét. Jászay Mari h a l l a t l a n d i a dalokat arat

Sophokles remek tragédiájában s Elektrája valóban

o l y művészi alkotás, melyhez foghatót e nemzedék nem

látott.

Valahányszor a darabot adták, mindig zsúfolt ház v a n , s a l i g tudunk rá e s e t e t , hogy k l a s s z i k u s darab egymás után a n n y i s z o r szinrekerült v o l n a , o l y aránylag rövid Idő a l a t t . A nagy művész nő iránti lelkesedés most abban nyilvánul, hogy a r a n y babérko­ szorúra indítanak gyűjtést; az előkelő nevek, melyek az Íven

s z e r e p e I n e k j két sagtelenné t e s z i k a s i k e r t . " /Magyar

Szemle,

1891. j a n . 25. / "Jászai Mari asszonynak a r a n y koszorút fognak

átnyújtani;

melyre gróf Zichy Jenő buzgón f o l y t a t j a a gyűjtést. A gyüjtői v e n ez a f e l i r a t Marinak

olvasható: » Nagy drámai művésznőnknek. Jászai

az E l e k t r a fenomenális alakítása alkalmából hódolatunk

látható kifejezését akarván a d n i . egy Ünnepélyességgel átadandó emléknek megszerzésére aláírunk.

9

Az aláírók közt az előkelő

társaság legjobb hangzású n e v e i olvashatók." /Magyar Bazár, 1891. f e b r . 1./ "A legkiválóbb színművészeti eseménnyé emelkedett E l e k t r a előadása a nemzeti színházban. Jászai Mari a s s z o n y kitűnő

tra­

g i k a i ábrázolásában. S z o f o k l e s tragédiáját, s benne a j e l e s művésznőt, most mindenki a k a r j a látni. A darabot h e t e n k i n t két­ s z e r , háromszor játszák, de ugy látszik, minél többször ismét­ l i k , annál nagyobb az érdeklődés. A j e g y e k e t már napok

előtt

lefoglalják. J a n . 29-én szintén szorongásig megtelt a szinház s a negyedik felvonás n a g y j e l e n e t e után újra kitört a hosszú t a p s v i h a r , m e l l y e l Jászai Mari iránt s z o k t a k i f e j e z n i elismeré­ sét a közönség. A vasárnapi előadásra a jegyek máris mind l e vannak f o g l a l v a . "/Vasárnapi Újság, 1891. f e b r .

1./

"Aranykoszoru Jászai Mari asszonynak. A Nemzeti szinházban E l e k t r a előadására még mindig c s a k nagy üggyel-bajjal l e h e t j e ­ gyet k a p n i . A közönség folyvást t a p s o l j a Jászai Mari E l e k t r a ját. Az elismerésnek szép jelét nyújtották át az e hó 1 5 - i elő­ adáskor a művésznőnek, egy a r a n y koszorút, melyet a szinház több előkelő látogatója készíttetett és g r . Z i c h y Jenő nyújtott át felvonásközben a színpadon, a nemzeti kaszinó nevében. / V a ­ sárnapi Újság,. 1 8 9 1 . márc. 2 2 . / /Németből f o r d i t v a / "Hogy egy rendkiyül tehetséges, fantázia dus színésznő, egy művésznő, a k i t színpadunkon mély t i s z t e l e t ­ t e l köszöntünk, a z ország első színházában soha nem s e j t e t t f e l tünést k e l t az ókor egy a n t i k , a modern közönséget a l i g

érdeklő

tragédiájának főszerepében; hogy ez a szinház két hónap óta, ahányszor Jászai Mari a s s z o n y az Electrát játssza, az utolsó helyig

megtelik és hogy a közönség áramlása a pénztárhoz a

nai

mapig nam esőkként, annak ellenére, kogy a tragédiát h á ­

r o m s z o r h e t e n t e műsorra tűnik; e z jelentőségteljes momentum a aagyar

színháztörténetben, s Jászai a s s z o n y

Blectrajátmelyet

mi n a fogunk m e g i s m e r n i - a z ő drámai teljesítményeinek helyezi, 1891.

és szinházi unikummá t e s z i . " / P r e s s b u r g e r

csúcsára

Zeitung,

márc. 7./

" • • • a fővárosi sajté egyhangú elismeréssel adózott a fénye­ s e n sikerült előadásnak, a e g y i k előadás a másikat követte

telt

ház előtt. - Minden magyar ember szivének büszkén k e l l éreznie, hogy nemzetünknek egy i g a z i ,

első rangú tragikája v a n . " / E r ­

délyi Híradó. 1891. ápr. 2 7 . / OTÓZÖNGÉK Ezek

i s több c s o p o r t r a osztandók. E g y i k c s o p o r t , a / a l a t t ,

későbbi kritikát t a r t a l m a z Jászai

alakításáról, b / a l a t t

a

h i r e s nagyváradi előadás és m á s , ezidőbeli visszhangokról szá­ mol be, s c / a l a t t

a z t idézi, amit később Jászai i r t a z E l e k t ­

ráról és a színészetről általában? e z a három c s o p o r t még J á ­ szai

életéből, korából való. A másik és egyben utolsó két c s o ­

p o r t , d/ a l a t t

a h i r e s szinházi emberek, rendezők, irők, s t b .

által évtizedekkel később Jászai Mariról és Élektra-alakitáeáról Írtakat idézik f e l szemelvényekben, e/ a l a t t

pedig r ö ­

v i d e n a d a r a b további magyarországi sorsáról számolunk b e . a / Későbbi k r i t i k a Jászai M a r i Voltaképp c s a k egy i l y e n dig

Élektra-alakitásáról

kritikát sikerült találni, mégpe­

1901-ből, a B u d a p e s t i H i r l a p 1901. ápr. 1 8 - i számában,

"Irodalom

és művészet" a l a t t ;

"Jászai M a r i , a láreszeihez

visz-

szatért papnő a N e m z e t i Szinházban ma leghíresebb és valóban legtökéletesebb szerepét, a z Elektrát játszta, a páholyok l e ­ számításával minden zugában megtölt nézőtér előtt. A páholyok nem érdeklődtek E l e k t r a viszontlátása iránt. A v e s z t e s nem E l e k t r a benne. Mérnők állítani, hogy ma Európában n i n c s e n m ű ­ vésznő, a k i ebben a s z e r e p b e n

Jászai M a r i v a l v e r s e n y r e

kel­

h e t n e . E művésznő lénye ugy át v a n h a t v a Agamemnon árvájának minden gondolatától és indulatától, hogy a legparányibb hézag sem marad alakításában, a mely a k l a s s z i k u s stílusnak és a realisztikus

azinjátszásnak o l y geniális vegyitéke, hogy a

v e g y i t e k összhangos, egységes alkotássá, a kétezeréves d a r a b modern szenzációvá és elsőrendű színpadi műélvezetté

lesz*

Két d o l g o t szeretnénk e mindenek csodálatára méltó Elektráról kiemelni*

A z t a gazdagságot, a m e l y l y e l a s z e r e p nagy koncep­

cióját apró d i s z s z e l

érdekesebbé és változatosabbá t u d j a

tenni

a művésznő. Sokasága a z i l y geniális, jellemző, p l a s z t i k u s a n szép, meghatóan n a i v

és i g a z vonásoknak tündöklik fényes já­

tékán. Teszem vergődése egy stádiumában a z ülve való lamentáció,

valóságos b i b l i a i kép* Játéka / a z ember játéknak

szinpadi nyelven/

nevezi

a h a m v v e d e r r e l ; a z a hihetetlenül szép moz­

d u l a t , m e l y l y e l a z u t a t áldja, a m e l y e n Oresztész jött; a z a térdre hullás és a föld porának fejével kétszer való illeté­ s e , a m i v e l a régi s z o l g a iránt háláját k i f e j e z i . Mindez o l y beszédes, mint maga S z o f o k i e s z n e k

fenséggel t e r h e l t

dikciója*

És sok m á s , temérdek más, a z z a l a természeti erők ellenállhatatlanságával versengő kitörés, a m e l y l y e l - gondolom a h a r ­ madik felvonás végén - a p a l o t a lépcsőin f e l r o h a n . Mindez o l y fényt, tüzet, ragyogást, o l y pompát ád sötét játékának, m i n t agy

f e j e d e l m i f e k e t e bársonyruhán a p a z a r u l rája h i n t e t t g y é -

mántdisz. A mi azonban mindennél - p e r s z e v e l e együtt - b e c s e ­ sebb, a z a következő* Jászai M a r i ebben a szerepében, a görög leány e mértéktelen k e s e r v e i n e k

kiapadhatatlan

csodásan magyar lélek, a minőt a l i g

rajzában o l y

l e h e t ilynemű s z e r e p e k b e n

színpadunkon látni. Megszólalása, dikciójának hanghordozása, sírása, jajgatása, öröme, kétségbeesése, nyomorúságában való nyöszörgése, - mind ismerős hang annak, a k i a magyar nép e z i n d u l a t i h a n g j a i t i s m e r i . A h a l o t t a t sirató a s s z o n y o k jajszavát ismerjük f e l , stilizálva, megnemesitve, művészi f e l a d a t

szol­

gálatában, a tökéletesség formáiban. K i m o n d h a t a t l a n élvezet, a k i n e k magyar s z i v e , magyar füle és magyar s z e r e t e t e v a n hozzá." Érdekes m e g j e g y e z n i , hogy Jászai M a r i Emlékirataiban ugyan­ ebben a z évben, 1901-ben /közelebbi dátum nélkül/ a következő­ ket i r j a :

n

U j r a játszottam Elektrát a Nemzeti Színházban. í z ­

léstelen ünneplés* A s z e r e p e n

nagyot javítottam* A második

felvonás végével sohasem v o l t a m megelégedve. Most megtaláltam a t e h e t e t l e n kétségbeesésnek l e g n a i v a b b

hangját* Most már e z t

a jelenetet

l a f i x i r o z h a t o m . Előadás után: újra rámborul a

szürke semmi, melyből kfizködve törtetek k i , k i , k i . De a szür­ ke p o r magának köretei, már e l i s n y e l derékon felül. Már c s a k a f e j e m v a n k i belőle, amely meglát i s érez. Hovatovább már c s a k szánalmat érzek saját magam és marakodó k u k a c t e s t v e r e i m iránt." Erről több mindenre g o n d o l a z ember. Az e g y i k , hogy 11 év­ v e l a z őrületes sikerű bemutató után még m i n d i g talál javíta­ n i és szépitenivalót a szerepén, - ekkor 51 éves... A másik, hogy most már nem örül a s i k e r n e k . A h a r m a d i k p e d i g , hogy az utolsó néhány mondat döbbenetes erővel idézi f e l B e c k e t t : Óh, azok a szép napok!...-ját. - m i k o r a hősnőt mindinkább e l ­ l e p i a homok, már c s a k a f e j e látszik k i , - érdekes eljátszani a g o n d o l a t t a l , hogy vájjon e z t a s z e r e p e t Jászai M a r i hogyan játszotta v o l n a

el?...

b/ A h i r e s nagyváradi előadás Szinháztörténe t i l e g

jelentős esemény lévén, erről külön k e l l

megemlékezni, aminthogy több leírás i s maradt róla, többek kö­ zött Jászai saját tollából i s . 1897.

júniusában Jászai Nagyváradon vendégszerepelt

több

szerepében, - m i n t L u c r e z i a B o r g i a , S t u a r t Mária, Niobé. Ugyan­ a k k o r , ahogy maga i s l e i r j a , gyűjtött a felállítandó Mátyás­ s z o b o r javára, elsősorban a z újságírók közt. A k i k n e k

egyike

f e l v e t e t t e , hogy nem k e l l e n e g a r a s o k a t gyűjtögetnie a szobor javára, h a náluk eljátszana Elektrát, szabadtéren, görög szín­ padon, a vadregényes Hhédey-kertben. Jászai, a k i n e k régi álma v o l t egyszer a szabad

ég a l a t t , a s z a b a d levegőn játszani ked­

v e n c szerepét, boldogan és gondolkodás nélkül i g e n t mondott, - a nagyváradiak pedig felkapták és mesés gyorsasággal meg i s valósították a z ötletet, úgyhogy másfél hónappal később, a u ­ g u s z t u s 15-én, l e i s z a j l o t t e z a h i r e s előadás. Amely a z európai szinház történetének i s nagy eseménye v o l t , lévén jóval meg­ előzte R e i n h a r d t hasonló kísérleteit. Ami a z egész város össze­ fogásának és erőfeszítésének v o l t

köszönhető. Az újságírók

szervezték a z egészet, és egy Rlmanóozy Kálmán nevű f i a t a l , t e ­ hetséges építész vállalkozott a görög színpad megépítésére.

A l a p o s előtanulmányokat végzett, és kiváló tudósok r e k o n s t r u k ­ ciós t e r v e i alapján építette f e l fából, gipszből és k u l i s s z a vászonból. Két leírást i s idézünk róla, - de nézhetjük e m e l ­ lett

a z előadásról f e n n m a r a d t , i t t szereplő képet i s . Az e g y i k

leírás: "Húsz méter hosszú v o l t . Hátul e m e l k e d e t t a Felopidák palotája, homlokzatán az oroszlán-kapuval. Lépcsők v e z e t t e k

fel

a bejáratához. J o b b r a és b a l r a páros k o r i n t h u s i o s z l o p o k áll­ tak. ve:

Elől, j o b b r a

és b a l r a , egy-egy g i p s z s z o b o r v o l t

elhelyez­

A p o l l o és S o p h o k l e s , P e l e r nagyváradi szobrász müvei. A

s z o b r o k kerül a n t i k kandeláberekben magas lángú tüz égett. A r r a már nem j u t o t t pénz, hogy amfiteátrálisan emelkedő néző­ teret

építsenek. A padok s i k területen, egymás mögött v o l t a k

e l h e l y e z v e . I g y aztán a hátul ülők nem h a l l o t t a k jól. Ugy a s z i n p a d r a , mint a nézőtérre ráborultak

a Rhédey-kert

évszá­

z a d o s fái." - A másik leírás: "Mig a z újságírók s z e r v e z k e d t e k , Rimanóczy Kálmán, egy tehetséges f i a t a l

épitész a l a p o s előta­

nulmányokat végzett és C o l l i n s , A g a t a r k h o s z és Dörpfeld nyomán építette meg a h a t a l m a s színpadot. A központi rész tizenöt és fél méter hosszú, Öt méter széles és 1.20 méter magas v o l t , négy lépcsőfok v e z e t e t t a hátsó nagyszínpadra. Nyolc méter gas

k o r i n t h o s z i o s z l o p o k állottak a z óriás s z i n p a d két

A két o s z l o p c s a r n o k b a n Szophoklész és Apollón s z o b r a i

ma­

oldalán. /Peller

F e r e n c váradi szobrász alkotásai./ A háttérben az " a r a n y b a n és öldöklésben egyaránt g a z d a g " királyi p a l o t a . A nézőteret a kré­ tai

építészetre emlékeztető kőfalak határolták, amelyekbe h a ­

t a l m a s fáklyákat h e l y e z t e k . Az épitkezés az utolsó

pillanatig

t a r t o t t , - Jászai már 12-én lejött Váradra, de a szabadtéri színpadon egyáltalán nem próbálhatott." - A két leirás némileg eltér, - e g y i k sem k o r a b e l i , - a z előbbi L e h e l István 1931-ben m e g j e l e n t könyvéből, a másik K e l e m e n István 1972-ben m e g j e l e n t cikkéből való. Váradot valóságos Élektra-láz f o g t a e l , - a z o n n a l nagy

saj­

tókampány i n d u l t Jászai Ígérete után, s a z a k k o r Váradon ját­ szó a r a d i társulat felajánlotta közreműködését. Az előadást Ballá Kálmán r e n d e z t e , a k i mindenben megfogadta Jászai taná­ c s a i t . Oresztész szerepére Mihélyfy Károlyt hivták l e B u d a p e s t -

ről,

a Nemzetitől. A Nevelőt K e s z t l e r E d e , A i g i s z t h o s z t

Ballá

Kálmán, Klütaimnésztjrát L u b r i n c z J u l i a alakította. Jászai k ü ­ lönös gondot f o r d i t o t t a kórusra a e z c a a k u g y a n nagyszerű l e ­ h e t e t t , mert még a 2. mükénéi nő szerepét i s Paulayné, Adorján B e r t a alakította* A u g u s z t u s 15-én, vasárnap délután 4 órakor kezdődött a s elő­ adás, - a z e g y i k forrás s z e r i n t három és félezer, a másik rint

sze­

több mint háromezer néző részvételével, - a szabadtéri

E l e k t r a minden társadalmi réteget megmozgatott* A k o r a b e l i

saj­

tóból idéz a z e g y i k forrás: " F e n t a kék ég, l e n t a zöld pázsit, köröskörül a h a t a l m a s fák l o m b j a s u s o g o t t . . . O t t állott a z egy­ szerű szürke s z i n p a d , a k o r i n t h o s z i o s z l o p o k büszkén e m e l k e d t e k a magasba és m e g j e l e n t az a csodálatos a s s z o n y . . . a k i l e l k e s e ­ désével és buzgalmával a művészi tökéletesedés magaslatára j u ­ t o t t . A d a r a b megszakítás nélkül f o l y t

l e . Jászai minden mozdu­

l a t a , minden s z a v a a művészi nagyság jellegét v i s e l t e . . . j e l e n e t e i fölségesek v o l t a k , lett

Erősebb

és a k i látta őt o t t a z o s z l o p m e l ­

összegörnyedve siránkozni szomorú s o r s a fölött, bizonyára

sohasem f e l e j t i

el."

Kéttucatnyi h e l y s z i n i tudósitó, - köztük külföldiek i s ,

-

e l r a g a d t a t v a i r t a k róla. H e l t a i Jenő i g y i r t : "Vége v o l t a z elő­ adásnak és akkor természetesen még m i n d e n k i a helyén ült és várta, mi f o g történni. Az egész d o l o g o l y s z o k a t l a n , o l y ü n n e p i e s v o l t , hogy a közönség s z i n t e ugy,

érezte: ez nem végződhet

mint más r e n d e s színielőadás, egyszerű tapsolással és h a ­

zatéréssel. Maga Jászai M a r i i s ugy érezte, hogy v a l a m i t v á r ­ nak

még tőle: talán megindoklását az egész előadásnak, talán

magyarázatot, v a l a m i Ígéretet a jövőre. S a t a p s v i h a r elülté­ vel

Jászai-Elektra előre lépett s l e l k e s k i s beszédet rögtön­

zött arról, hogy talán egy u j B a y r e u t h l e h e t még Nagyváradon..." Egyébként a z újságok még h e t e k i g f o g l a l k o z t a k e z z e l a rendkí­ vüli vállalkozással. Az "Uj Idők" 1897. aug. 22-1 száma többek között i g y i r t : "A nézők tomboltak lelkesedésükben, Jászai vai

megremegtették a s z i v e k e t

és a z urnajelenetnél, mikor

sza­ fel­

i s m e r i Oresztészt, a hallgatók mintegy megkövülve ültek: a h a ­ t a l m a s játék benyomása a l a t t m i n d e n k i hevült, m i n d e n k i fázott.••

Ugy ünnepelték Jászai M a r i t a z o n a napon, mint a régi Görög­ országban a z o l i m p u s i

versenyek

győzteseit. Az i g a z . hogy a z

egyszerű olajfaágat súlyos ezüst-koszoru pótolta, de ez már a modern fölfogás d o l g a « a mely mindenben a r e a l i z m u s n a k

hódol*

A z t mondta Jászai m e g i n d u l t hangon, m i k o r I s t e n t u d j a , hányad­ s z o r h i v t a k i a közönség: kezdet

'Kérem az I s t e n t , hogy e z a nap c s a k

l e g y e n Nagyvárad történetében. Kérem az I s t e n t , hogy

e z a város o l y a n művészi nevezetességre emelkedjék, mint Bayreuth

})

a külföldön. •

/Érdekes megemlíteni, hogy e z t az ezüstkoszorut Jászai e l ­ v i t t e Cenkre és ideálja, Széchenyi István koporsójára t e t t e l e . Az a r a n y k o s z o r u

sorsáról már beszéltünk; babérkoszorúit v i s z o n t

r e n d s z e r i n t a z éléskamrájában h e l y e z t e e l és megfőzte főzelékben* Nem v o l t

krumpli­

sztártermészet; Összesen két szinházi

léket őrzött meg, - a nézőtéri a l a p r a j z o t , melyet

em­

emiiettünk,

a z E l e k t r a második előadásáról, m e l y r e minden j e g y e l k e l t ,

s

P a u l a y ráirt, - és a z t a Bánk bán-szinlapot, a m e l y e t a k o l o z s ­ vári Nemzeti Szinház százéves j u b i l e u m a

alkalmával fehér s e ­

l y e m r e nyomtak az ő számára. Koszorúkat, s z a l a g o k a t , hozzá i r t v e r s e k e t , s t b . nem t e t t e l * / Egyébként i g e n érdekes, amit Jászai maga i r t a nagyváradi előadásról, - szokás s z e r i n t Ő v o l t az e g y e t l e n , a k i nem e l r a g a d t a t v a tőle. L e i r j a ,

m e n n y i r e vágyott i l y e n

volt

szabadtéri

előadásra, - de a l i g b i r t a lábán állni, s egész erejét össze k e l l e t t s z e d n i e , hogy a torkát szorongató sirást Ugy

lenyelje.

érezte, a fényes nap p i r o n g a t j a , hogy hogy merészelt kilép­

n i parányi, f e s t e t t világából i d e ? "Egész előadás a l a t t

remeg­

tem, mint egy szentségtörő. Körülöttem a z e l e v e n lég, mely h a ­ jamat

l e n g e t t e , és előttem ünnepi ruhában és ünnepi

hangulat­

ban háromezer ember* Ijedtség szállt meg, mert éreztem, hogy o l y a t várnak tőlem, a m i t g y o t t mindig a s z a b a d

nem b i r o k a d n i . " L e i r j a , m e n n y i r e v á ­

ég a l a t t

tízezer embernek játszani. M i ­

k o r Nagyváradon felvetették az ötletet, nem t u d o t t nemet mon­ d a n i , lévén egyrészt régi vágya, másrészt a Mátyás-szobor ügyét nagyon előrevihette v e l e * És c s a k utólag jött rá, hogy nem ó-görög színpadon, ó-görög stílusban a k a r t ő játszani.

"Nem,

nem arról álmodoztam én, hogy ó-görög s t y I b e n

játszhassam.

Azt c s a k koriózömképpen l e h e t n e , iszonyú költséggel és g o n d d a l föleleveníteni. Az ó-görög színészek k o t h o r n u s t

kötöttek lába­

i k r a , mely egy a r a s s z a l t o l d o t t a meg őket hosszában, azután ehhez a nagyságukhoz arányzó m t i f e j e k e t t e t t e k vállaikra, mely f e j e k n e k a r c a egyúttal a személyesített egyén lelkületét

is,

többé-kevésbé v i s s z a a d t a . I g y alakúk a nagy aréna legtávolabbi nézőjének i s elég nagynak látszott. Az álarc szájában egyút­ t a l k u r t a szócső v o l t a l k a l m a z v a , mely h a n g j u k a t ,

éppúgy,

kellő f o k i g hatványozta* I l y e n előadásra nem vágyódhattam. A drámai művészet i n t i m , k i s színházakban f e j l i k

és tökéletese­

d i k . Az ő-görög szini-előadás visszaesés v o l n a a művészet t e ­ n

rületén. Mire vágyott tehát voltaképpen? "Ugy játBzani e g y ­ s z e r , hogy l e v e s s e k minden mázt, minden festéket. Oly közel férkőzni a természethez, m i n t c s a k lehetséges* Az elé a birő elé állani, a k i n e k nem merünk h a z u d n i . Sajátmagamat

akartam

megmérni egy i l y e n kérlelhetetlen m i l i e u - b e n , a természetben. Mi maradna belőlem, ha minden apparátustól megfosztom magamat, mely a parányi berámázott szÍnpadon engem nagyobbnak mutat a valóságnál, és nekem k e d v e z ? E z v o l t

a z én vágyaim célja. E z

magyarázata." Nyíltan b e v a l l j a , hogy görög színpadon játszani a gör^g külső r e k v i z i t u m o k nélkül felemás és stílustalan, - és hogy s o k a háromezer néző, mert a hátulülők c s a k akkor

hall­

ják Elektrát, h a torkaszakadtából kiabál. Tehát k e r e k e n elité11 a görög dráma visszagörögösitését. A görög dráma c s a k ugy élhet tovább, h a modern színpadon modernül játsszák; ami benne Örök emberi és örök művészi, i g y válhat c s a k a z emberiség örök kincsévé. Ő i g y játszotta Elektrát s általános s i k e r e bizonyí­ t o t t a , hogy i g a z a v a n . c / Jászai M a r i később az Élektrárólj és a színészetről általában A m i l l e n i u m i ünnepek alkalmából s o k külföldi l a p tekinté­ l y e s szerkesztője i s B u d a p e s t e n tartózkodott, köztük D r . Lan­ d a u e r , a B e r l i n e r Börsen-Courir főszerkesztője, a k i színház­ hoz értő és színházzal s o k a t foglalkozó újságíró v o l t . Két kollégájával, a H o r d d e u t s c h e A l l g e m e i n e Zeitünk főszerkesztő­ jével, d r . L a u s e r r e l és a z a n g o l F e l b e r m a n n a l együtt feltűnt

n e k i k a s Elektra-plakát, s elképedtek, hogy a nagy német k u l turvárosok gazdagon szubvencionált a z i n p a d a i n s z i n t e sohse elő­ f o r d u l d tragédia hogy kerül egy k i s nemzet színházába, barbár n y e l v e n , előttük i s m e r e t l e n színészekkel? És - ahogy H e v e s i Sándor később leírta - "gonosz kiváncsiságből, hogy m u l a s s a n a k egy

l e h e t e t l e n próbálkozáson, e l m e n t e k a z előadásra. És az

előadás végén kijöttek lenyűgözve, összezúzva, fölmagasztosul­ v a , álmélkodva és e l r a g a d t a t v a , lelkük mélyén egy o l y a n r e n d ­ kívüli és páratlan élmény örökre beégetett

élményével, hogy

egyikük a legelső b e r l i n i újságban terjedelméé c i k k e t ről a mulatságnak t e r v e z e t t kirándulásról, amelyből

irt er­

életének

legnagyobb és l e g h o s s z a b b l e l k i utazása l e t t , mert b e i s m e r t e , hogy ő, német ember létére sohasem v o l t még Szophoklész hazá­ jában, sohasem látta Ó-Görögországot, sohasem látott görög tragédiát, a m e l y e t minden fönségével és félelmetességével, e gész borzalmával és bravúrjával c s a k B u d a p e s t e n i s m e r t

meg."

Mindhárman beküldték előadás után névjegyüket Jászaihoz, hogy kifejezhessék határtalan elragadtatásukat. Az e g y i k a z t mond­ ta:

"Császárt látni jöttünk, és a művészet királynőjét talál­

t u k i t t . " A másik s z e r i n t náluk előadhatatlannak tartották a z Elektrát,

s őt soha e g y e t l e n modern dráma sem rázta meg ugy,

mint ez az a n t i k tragédia. I g y i r t

aztán róla: "Hiába k u t a t o k

szinházi élményeim g a z d a g tárházában, i l y e n h a t a l m a s benyomást még nem t e t t rám előadás. E z t a csodát egy t r a g i k a művészete v i t t e végbe, egy tragikáé, a k i n e k a nevét olvasóink legnagyobb része még nem i s h a l l o t t a . Jászai! A név különösen h a n g z i k , de a világnak hozzá k e l l majd s z o k n i a . S o p h o k l e s m i n t szinmüiró, E l e k t r a mint k a s s z a d a r a b ! E z t c s a k

divatos

c s o d a magya­

rázhatja meg, s az a c s o d a Jászai M a r i művészete!" Az alakí­ tás részletes elemzését e z z e l f e j e z t e be: "S h a mégis előre­ h a j o l v a , lélegzetünket v i s s z a f o j t v a lessük a sovány cselekményü tragédia menetét, h a lázasan fölfigyelünk Elektrára, a k i i d e g e n éa tőlünk meg nem

értett n y e l v e n szól hozzánk: ez a

csodás hatás c s a k ennek a z e g y e t l e n és páratlan színészi egyé­ niségnek az érdeme." És m i t i r t

Jászai a naplójába

erről a z estéről?

"1897.

s z e p t . 22« M i l y e n kedvetlenül mentem tegnap játszani és mekko­ r a ünnepem l e t t ragadtatását Azt

belőle» Először Glttckmann h o z t a a b e r l i n l e k e l ­

és aztán jöttek a névjegyek* És végre Ők maguk.

mondták, hogy császárt látni jöttek és a művészet

király­

nőjét találják* Meg aztán: hogy ők előadhatatlannak hitték Elektrát a szárazsága m i a t t

és ime, soha modern tragédia ugy

nem rázta meg őket, m i n t tegnap e z E l e k t r a *

M i l y e n gyönge v a ­

gyok én! I l y e n külső biztosításra v a n szükségem, hogy h i g y j e m , hogy érek v a l a m i t . Természetesen a z intézet fejének s e h i r e , s e hamva nem v o l t * Még két h e l y e t

Ő nem

ünnepelt*

n

idézünk Jászai Emlékirataibői, a h o l az E l e k t ­

ráról i r * "1905. nov. 2 6 . A h a j a m elől már c s u p a fehér, mert egy

év óta nem f e s t e m . Amióta Elektrára többé nem k e l l a f e k e ­

t e h a j . Csak ennek a z egy s z e r e p n e k kedvéért f e s t e t t e m , mert e z t nem játszhattam parókával." /Megjegyzendő, hogy ahogy már i r t u k i s , jóval tovább játszotta Elektrát./ "1909. ápr. 2 5 . Kikürtölték a z újságokban, hogy Elektrát vasárnap ötvenedszer játszom. Felrázzák a feltűnést és kihivják a z erőszakos tüntetést

keresőket

és a barbár lármát, hogy

t i z f o r i n t t a l több l e g y e n a kasszában. És meg van mérgezve az

én c s e n d e s , magasztos ünnepem, amelyen Elektrát elimádko­

zom. " Jászai különböző könyveiben nagyon s o k a t

i r t a színészetről

- I t t most, igazán c s a k mutatóba, - néhány kevés idézet, fő­ l e g Szinész és közönség cimü előadásából, m e l y e t 1913-ban a Magyar Társadalomtudományi Egyesületben t a r t o t t . /Egyébként például a K i s f a l u d y Társaság i s tagjává választotta

irodalmi

működése alapján./ ..."A fölmagasztaltatás és lenézetés végletei között dobál­ j a pályánkat velünk együtt a s o r s u n k : vagy kifogják a l o v a k a t a kocsinkból, vagy a vidéki polgár nem a d j a k i nekünk a kiadó hónapos szobáját. Mind a kettő megtörtént v e l e m . - M i n t h a c s a k acéllá a k a r n a e d z e n i a s o r s u n k , ugy dobál tüzbe-vizbe. M e r t acélidegekre v a n szükségünk, az b i z o n y o s . Ugy hány-vet a mi f u r c s a ,

r e n d s z e r b e nem foglalható pályánk imádtatás és l e ­

nézetés, ünneplés és megaláztatás, bőség és nyomor között,

m i n t h a a r r a a k a r n a megtanítani, hogy s e e l ne b i z s u k magunkat, se kétségbe ne essünk, de mind a kettőnek az érzése benne ráljon a z érzékeny i d e g e i n k b e n ,

mert e r r e

vib­

i s , a m a r r a i s szük­

ségünk v a n a pályánkon. - A társadalom velünk valő bánásmód­ j a bármily b i z a r r , t e l j e s e n ránk i l l i k ,

t e l j e s e n megfelel a

színészet mivoltának; mert semmi más hivatás művelői és müvei kőzött n i n c s , nem i s l e h e t

akkora

különbség, m i n t színészek

és azok munkál között. Ismétlem: az emberi minemüségnek

olyan

határtalan skálája semmi más egy ugyanazon foglalkozás k a l a p ­ j a a l a t t meg nem fér, azon egyszerű okból, mert minden egyéb pályához k e l l v a l a m e l y

q u a l i f i c a t i o , c s a k a színészethez sem­

m i . - . . . e g y e t l e n pályára sem h a l m o z t a k a n n y i gyalázatot, m i n t a színészetre, mert h i s z e n a k a p u i tárva-nyitva állnak. Csoda-e, h a megtéveszt bennünket ez a megfordított pálya, mely a z z a l kezdődik, a m i v e l a többi végződni s z o k o t t : t a p s s a l , virággal, ünnepléssel. A szinészet a kezdők Eldorádója. Az e l ­ ső föllépés a legnagyobb ünnep. - Minden más pályán munkálko­ dónak, korával és haladásával növekszik a tekintélye, munká­ jának megbecsülése és szavának súlya; a színész -

megforditva;

a korával v e s z t i a z értékét és l e s z belőle a legszánalmasabb fogalom: vén színész. E z z e l f i z e t az éretlen dicsőségért,

mely­

l y e l a színpad elkápráztatta ifjúságát. - Minden egyéb pályá­ hoz v a l a m e l y

létra v e z e t tudásból vagy gyakorlatból, c s a k a

színészethez - semmi. A k i járni és beszélni t u d , s z i n p a d r a léphet és kevés ember v a n , a k i nem h i s z i magáról, hogy jó szinész v o l n a . " Egy könyvhöz i r t előszavából: "Nagy s z e r e n c s e mindnyájunk­ r a , hogy l e g g o n o s z a b b ellenségünk, a tréma, c s a k később s z o ­ k o t t j e l e n t k e z n i * Művészi öntudatunk teljességében. Mikor már fényes művészi mult áll a hátunk mögött. Mikor már v a n m i t féltenünk, mert v a n m i t vesztenünk!" d/ Évtizedekkel későbbi Írások h i r e s emberek tollából Jászai Mariról és Élektra-alakitásáról Jászai Mariról könyvtárra valót i r t a k össze, - p e r s z e hogy nem idézhető i t t mindenből. De néhány kiválóság cikkéből vagy könyvéből mégis c s a k közlünk szemelvényeket, lehetőség s z e r i n t

Jászai Elektra-kosztümje a B a j o r G i z i múzeumban

kronologikus sorrendben. P e d i g H e v e s i Sándornak 1926. október 17-én a s U j Időkben m e g j e l e n t cikkét /nem

t u d n i . Jászai temetésén mondott gyászbe­

szédének szövege-e e z , vagy sem/ a z első szótól az utolsóig l e k e l l e n e Írni, o l y csodás, - de s a j n o s , hosszú, i g y c s a k k i s része kerül i d e . •••"Soha Elektrát i g y nem játszották a világon. A h o l pró­ bálták, nem sikerült. A bécsi B u r g t h e a t e r b e n mindössze két­ s z e r vagy háromszor l o b o g o t t f e l a szerencsétlen királyleány bosszúvágya, a Comédie F r a n c a i s e - b e n i s a l i g

többször. A ma­

g y a r Elektra-előadás nagy világirodalmi esemény v o l t , mert egy kétezernégyszázéves i d e g e n költőnek magyar színpadon o l y a n sikerét t e r e m t e t t e meg, minőre a világ szinpadtörténetében s o h a nem v o l t nek

példa. Tudják, mi a z , hogy egy görög tragédia, amely­

föltevései közül e g y e t l e n e g y s i n c s meg minálunk, amelynek

legmélyebb gyökerei e l s o r v a d t a k , mert elhamvadt a h i t , amely v a l a m i k o r fűtötte, e l a v u l t

a törvény, amely v a l a m i k o r megokol­

t a , p o r b a o m l o t t az o l y m p u s i világ, amely v a l a m i k o r mögötte s u ­ gárzott, - tudják-e mi a z , hogy egy i l y e n elsüllyedt, h o l t n a k hitt,

ismeretlenné vált műremek, kétezernégyszáz év után egy

k i s országban, egy i d e g e n nép színpadán o l y a n s i k e r t

arasson,

amely b e l e v i s z i , belenöveszti, b e l e o n t j a a z egész társadalom életébe. Az Elektra-láz h a r m i n c h a t évvel ezelőtt a legmagasabbrendü művészi láz v o l t , amely egy nemzet szinházi közönsé­ gét e l f o g h a t j a . A görög királyleány bejárta az egész a k k o r i Magyarországot s a l e l k e k

mind odaomoltak hozzá. Fiók-Élektrák

támadtak a vidéken, a k i k f e l u t a z t a k P e s t r e ,

lemásoltak minden

vonást, szivükbe zártak minden h a n g o t , elsajátítottak minden árnyalatot. A f e k e t e rongyokba öltözött ó-görög

királyleány

fölvette a v e r s e n y t a d i v a t o s Európa minden drámairodalmi a l a k ­ jával. Tudják-e, hogy ez miféle s i k e r ? E z nem színházi s i k e r , - e z c s a k annak látszik. E z nem a z a s i k e r ,

amelyet a d i v a t

t e r e m t , ez nem az a s i k e r , a m e l y e t költők és primadonnák áhit a n a k , ez nem a z a s i k e r , amelybe a közönség b e l e s z o k o t t szé­ dülni. E z nem i s szinházi s i k e r v o l t - e z egy történelmi lanat

pil­

v o l t . O l y a n p i l l a n a t , amelyben nem minden nemzedéknek

1*5

része. O l y a n p i l l a n a t , amikor a sok évezredes múlt e g y ­

van

szerre

föltámad és p a r a n c s o l n i k e z d a gőgös j e l e n n e k , amikor

századok sziklakoporsóiról l e p a t t a n n a k a z idők z á r a i és rég e l t e m e t e t t h a l o t t a k élni, járni és beszélni kezdenek, mert m e g j e l e n t egy nagy varázsló; amikor a f e k e t e betűk

kieleve­

nednek a b e p o r o s o d o t t könyvekből éa fehér hússá és p i r o s vér­ ré változnak.• • Amikor e l f e l e d e t t

igék újra testté válnak -

és a közönséges, a m i n d e n n a p i , a triviális élet e g y s z e r r e c s a k megáll, v i s s z a f o j t j a a lélegzetét, megmerevíti a tekintetét, mert érzi, hogy moat kijelentést f o g h a l l a n i . Ami az E l e k t r a előadáson történt, nem v o l t

szinház, - s a k i a oaodát véghez­

v i t t e , nem v o l t színésznő. T r a g i k a v o l t - és a t r a g i k a nem színésznő, - hanem papnő

A Comédie Française ma i s a r r a

h i v a t k o z i k , hogy a z övé v o l t a világon a z utolsó

tragikus:

Mounet S u l l y . M i még büszkébben u t a l h a t u n k a r r a , hogy volt

miénk

a világon a z utolsó t r a g i k a . A n n a k a hegyláncnak a l e g ­

magasabb csúcsain, amely a mai színpadot összeköti a z a n t i k amfiteátrummal, k i a l u d t a k a z utolsó tüzek, - de minálunk. A v i lág színpadának utolsó templomi fáklyája magyar s z i n p a d o n l o b ­ bant k i . " Szász Károly: Színésznők cimü könyvében, 1926-ban, s o k e gyéb közt e z t i r j a Jászairól: "Elektrával s z i n t e

lázba e j t e t t e

a közönséget, s mindenki ugy törekedett h a l l a n i E l e k t r a

emész­

tő gyötrelmének h a n g j a i t , mint máskor a világjáró h i r e s

opera­

énekesnők fényes áriáit. Mi f i a t a l o k valóságos extázisban tom­ b o l t u n k , s e k k o r vált Jászai M a r i a legünnepeltebb magyar szí­ nésznővé. " Galamb Sándornak a N e m z e t i Szinház 1930. évi zsebkönyvében m e g j e l e n t Jászai-tanulmányából valók a következő idézetek: •••"Különösen egy-két kifejező m o z d u l a t a v o l t

csodálatraméltó.

A h i r e s u r n a - j e l e n e t b e n letérdepelt, a z urnát magához szorítót ta

és e l k e z d t e finoman s i m o g a t n i . Az v o l t a benyomásunk, hogy

a r é g i k i s O r e s t e s éledt f e l emlékezetében, a k i t v a l a h a

annyi­

s z o r dajkált. E z a f i n o m kézjáték, e z a gyöngéd cirógatás a n y n y i r a E l e k t r a bánatára összpontosított minden f i g y e l m e t , hogy elfelejtettük O r e s t e s halálhírének hamis voltát, e l az o t t j e -

lenlévő O r e s t e B t , és együtt könnyeztünk Elektrával. £ s z e r e pében különben még egy emlitésreméltó kifejező m o z d u l a t a v o l t . Maga l e i r j a

e g y i k tanulmányában, hogy amikor egy f i a t a l

szí­

nésztársa, Benedek L a j o s m e g h a l t , ennek ifjú;özvegye a r a v a ­ talnál egy önkéntelen és e g y r e ismétlődő mozgással

fejezte

k i keserűségét. Ökölbe szorított kezét r i t m i k u s a n éa e g y r e elhalóbban felső lábszárához ütögette, mintegy t e h e t e t l e n lá­ zongásának öntudatlan kifejezéséül. Az életet

szinészszemmel

figyelő Jászai a z o n n a l e l k a p t a e z t a m o z d u l a t o t , s O r e s t e s halálhírének vétele után ő i s i g y ábrázolta a fájdalmat.** "Jászai M a r i nemcsak t r a g i k a i tehetség, hanem t r a g i k u s

jellem

I s v o l t . A k i emlékiratait, e z t a s o k h e l y e n k e l l e m e t l e n és pályatársaival szemben g y a k r a n igazságtalan müvet végigolvas­ s a , a z előtt egy l e l k e gyökeréig t r a g i k u s temperamentum

bonta­

k o z i k k i . Egy önmagával örökösen h a r c b a n álló, egy önmaga g y a r ­ lóságai m i a t t mélységesen fájdalmas lélek. S meg k e l l n e k i bo­ csátanunk a másokkal szemben való g y a k r a n súlyos igazságtalan­ ságait, mert önmagával szemben igazságos v o l t . " Jászai M a r i h o z e g y i k legközelebb álló ember a f i a t a l L e ­ h e l István v o l t , a k e r e s z t f i a . Jászai M a r i utolsó s z e r e p e c i ­ mü,

1931-ben m e g j e l e n t könyvében r e n g e t e g érdekeset i r meg

Jászairól, amiből egy-kettőt i t t reprodukálunk: Nagyon szép Jászai hitvallása:"Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: s z e r e t n i . Nem

a z , hogy a z embert

sze­

r e t i k , hanem a z , hogy a z ember s z e r e t h e t ! E z a z élet értelme. Szeretni valakit, felolvadni

benne, érte élni, v e l e

élni, vá­

gyódni, vágyódni, vágyódni utána: e z az élet értelme." - L e ­ h e l l e i r j a , hogy Jászai t a n u l t

a végkimerülésig, - ez v o l t a

legemésztőbb szenvedélye. Szophoklesért görögül t a n u l t ,

Ra­

c i n e - ért franciául és Grillparzerórt németül. És m i n d e z t egy­ szerre,

30 és 40 éves k o r a közt. Ha nem játszott vagy próbált:

tanult.

Sohse v o l t gazdag barátja, c s a k szegény, o l y a n o k , a k i k

s o k a t t u d t a k , tanárok, művészek. M e g h i v t a őket ebédre és tőlük, amit c s a k l e h e t e t t :

tanult

n y e l v e k e t , i r o d a l m a t , történelmet

és természetrajzot. R e j t e t t vágyai közt ez i s l a p u l t

lelke

mélyén: női polihisztorrá válni. A p o l i h i s z t o r i gőg m e g v o l t

benne. Ha elámultak: h a l l a t l a n tudásán, a tudós ember álszerénységével mondtat Csalc e g y e t mem

obligát

tudok b i z t o s a n , a z t . hogy

tudok semmit. - Túlságosan emberi v o l t , ellentétek s e l ­

lentmondások dúltak benne. Rettentően t u d o t t gyűlölni, tehát rettentően t u d o t t s z e r e t n i I s . Nagyon következetlen v o l t . A szinházban m i n d i g v e s z e k e d e t t , de a szinház javáért

éa nem

saját érvényesüléséért. Nem v o l t sztár-természet. Toporzékolt, h a a színészek nem játszottak jól körülötte, a h e l y e t t , hogy a z z a l v i g a s z t a l t a v o l n a magát, hogy gyenge környezetben ő még jobban fog ragyogni. Hajbakapott déken minden r i p a c s o t

partnerével, rendezővel, v i ­

órákig tanított. Alapvető tulajdonaága

a jóság v o l t , amely minden hibáját és szertelenségét

ártalmat­

lanná e n y h i t e t t e . Adakozó v o l t a mániákus pazarlásig, vagyono­ k a t költött a z o k r a , a k i k e t s z e r e t e t t lül.

és jótékony v o l t

erőn f e ­

Adni t u d o t t , e l f o g a d n i nem. Minden kétlakisága és pózolá-

s a m e l l e t t és ellenére, a t e l j e s emberiesség remek példánya volt. Játszani, játszani, játszani! E r r e s a r k a l l t a v a l a m i

belső

kényszer k i s g y e r e k korától késő aggkoráig. S z i n s s z n e k született o l y a n fatális teljességgel, m i n t M i c h e l a n g e l o

szobrásznak vágy

K a n t gondolkozónak. Mi még h a l l o t t u k E l e k t r a panaszdalát és örömrivalgását• M i n d i g ugy h a t o t t , m i n t h a először látnánk. Elemezhetetlenül nagyszerű v o l t m i n d i g , nagyszerű és u j , mint a naplemente, a v i h a r vagy a t a v a s z i virágzás. Jászai minden szerepére ugy készült, m i n t h a a z utolsó s z e ­ repe

l e n n e , amelyben még e g y s z e r meg k e l l m u t a t n i a ,

mit tud.

Az E l e k t r a kedvéért még görögül i s t a n u l t , hogy minél mélyebb­ r e h a t o l h a s s o n a görög s z e l l e m lényegébe. Görögül t a n u l t , görög művészettörténetet b u j t , görög i r o d a l m a t f a l t , göröggé a k a r t l e n n i , tetőtől-talpig. És m i k o r mint E l e k t r a a színpadra lé­ p e t t , nem v o l t más, mint a legjászaimaribb Jászai M a r i , a k i magára öltötte a b o l d o g t a l a n görög királyleány r o n g y a i t . J a j ­ g a t o t t és u j j o n g o t t , ahogy az I s t e n a d t a n e k i , k i j a j g a t t a

és

k i u j j o n g t a magát, ahogy c s a k t u d t a . És mivé vált e z a jajgatás és ez az ujjongás? A művészetté f o k o z o t t és n e m e s i t e t t emberi fájdalommá és örömmé. Minden m o z d u l a t a és s z a v a

belenyilallott

a szembe és a szívbe. És e z nem v o l t

a z élet ábrázolása éa

nem v o l t a z élet eszményesitése. Mindenekelőtt azonban nem v o l t a görög dráma levegője. F e l f o k o z o t t élet v o l t e z , a z élet

lényege. Jászai Mari nem t e t t

e g y e b e t , minthogy sajátma­

gát, zabolátlan életimádatát, t e l h e t e t l e n h a r c i

készségét,

mindazt, ami benne süritetten emberi v o l t , beleélte S o p h o k l e s örökemberi s z a v a i b a . Egy mondatban: Jászai játéka agyba és szívbe markolő intenzitás v o l t . Semmi más. - S i k e r e ban

Elektrá-

példátlan a világ színháztörténetében, m a rendőrségnek

kellett

k i v o n u l n i a a szinház pénztárához, o l y a n nagy v o l t

a

tolongás, P e s t e n és vidéken több mint 2 0 0 - s z o r játszotta e z t a s z e r e p e t . E l m e n t v e l e mindenhova, a h o l valamiképpen színpa­ dot

l e h e t e t t összetákolni, csűrben, vendéglőben, magánházban,

Az általános Elektra-lázra i g e n jellemző az az a n e k d o t a , ame* lyet

a k k o r i b a n minden újság h o z o t t : E g y vidéki színigazgató

Elektrát h i r d e t t e ,

h e l y b e l i nagysággal a címszerepben s a

színésznő neve mellé odanyomatta, hogy: " a k i látta Jászai Ma­ rit

ebben a s z e r e p b e n . " Külföldi impresszáriók

ajánlatokat

t e t t e k a művésznőnek. Eldöntetlen kérdés, hogy e z e k n e k a z a jánlatoknak miért nem l e t t

f o g a n a t j a . H i s z e n ezért még nem k e l

l e t t v o l n a német <'színésznővé l e n n i e Jászai M a r i n a k , mint

amit

a bécsi vendégszereplése után kivántak tőle. /Közbevetőleg: Pukánszkyné i r j a ,

hogy a Nemzeti bécsi vendégszereplésekor Já­

s z a i G e r t r u d i s t , Évát, Medeát játszotta, s n e k i v o l t a l e g n a ­ gyobb egyéni s i k e r e , méltán v e r s e n y z e t t a z o t t vendégszereplő S a r a h B e r n h a r d t t a l és D u s e - v a l , sőt a bécsiek nagy tragikaját, C h a i r l o t t a W o l t e r t i s felülmulta. Csábították, l e g y e n német s z i nésznővé, de Jászai t a n t o r i t h a t a t l a n maradt./ Visszatérve L e ­ hel

István könyvére, i r j a ,

hogy a sajtó d i c s h i m n u s z a i közé C

e g y e t l e n támadó hang vegyült: "A B u d a p e s t i Szemle hírhedtté vált kritikája, mely természetesen névtelenül j e l e n t meg " S p e c t a t o r " álnév a l a t t . E z a k r i t i k a éppoly rosszindulatú, m i n t bárgyú, éppoly k i c s i n y e s , mint Ízléstelen." Részletezi e z t a kritikát, majd i r j a , az

hogy a z E l e k t r a - v i t a legmagasabb hulláma

a tanulmány, m e l y e t Rákosi Jenő i r t a B u d a p e s t i H i r l a p 1891

f e b r . 5-1 számába /melyet s a j n o s nem sikerült megszereznem. R.S./, K i j e l e n t i ,

hogy G y u l a i Pál "megfertőztette vállalatát"

1*9

e z z e l az o s t o b a förmedvénnyel, amely " E l e k t r a

bocskoraival,

r o n g y a i v a l h o z a k o d i k elő s a színésznő t e s t e e g y e s részeinek méreteit hánytorgatja illetlenül". Ezután behatóan e l e m z i Já­ s z a i M a r i Antigonéját és Elektráját, s mindkettőt, éppen vég­ l e t e s ellentétességük alapján, a s z i n i ábrázolás netovábbjaként állitja minden k o r Ítélete elé. A tanulmány utolsó mondata i g e n jellemző a r r a a p a r o x i z m u s r a , amelytől a z

Elektra-rajongók

át v o l t a k h a t v a : "Bocsánat, hogy gondolatom kifejezése végett a j k a m r a veszem: a Messiást, hogy szembe köpték, e z őt c s a k j o b b a n m a g a s z t a l t a . Szégyen a z o n maradt, a k i elkövette". L e h e l István könyvéből még három érdekes mondat. Az e g y i k , hogy 1891-ben I b s e n P e s t e n járt és megnézte az Elektrát, ope­ raházi diszelőadás keretében. E l v o l t r a g a d t a t v a és magával t e Jászai Mari képeit. - A másik, hogy mikor ötvenedszer szotta

vit­

ját­

Elektrát, újra hosszú tanulmányokat i r t a k róla. Végül

egy

idézet egy levélből, m e l y e t Jászai 25 éves korában i r t

egy

barátnőjének: "Az e g y e t l e n , ami megédesiti a z életet: a

szeretet

és ha a z ember magánál i s gyöngébb és szánandóbb fér­

g e k k e l egy k i s jót

tehet."

J a n o v i c s Jenő, a kolozsvári szinház. v o l t igazgatója, A F a r ­ k a s - u t c a i szinház cimü, 1941-ben m e g j e l e n t könyvének e g y i k f e ­ jezetét s z e n t e l i Jászai M a r i n a k . I r j a ,

hogy e szinház örök d i ­

csősége, hogy Jászai Mari i n n e n i n d u l t

segédszinésznőként, - s

három év múlva már a p e s t i N e m z e t i Szinház deputációja jött érte. "Kivételes nagy ember v o l t Jászai M a r i . Kivételes v o l t , mint ember, és kivételes v o l t , mint szinész. Ma már a l i g v a n mértékünk, a m e l l y e l az ő e m b e r i és szinész-nagyságát

megmérni

tudnók." Jászai s z e r i n t " a s z i n p a d nem a z élet hü ábrázolása, a s z i n p a d több, m i n t az élet. Magasabbrendü élet. Az élet j a ­ v a . A jóból és a rosszból a j a v a . A legtöbb, a m i r e a z ember képes. Fölemelkedik abba a világba, amelybe vágyunk és a m e l y ­ től o l y a n távol élünk. Én m i n d i g a r r a törekedtem, hogy a z em­ b e r e k e t fölemeljem abba a magasságba, ahová s z e r e p e i m engem i s r a g a d t a k . A l e g i g a z a b b a t adtam, a z t a z énemet, amely a l e g ­ többet ért bennem. Az v o l t a m a színpadon, a k i a z életben s z e ­ r e t t e m v o l n a l e n n i . S i k e r e i m bizonyítják, hogy a z emberek s z i -

vesén röpültek velem a megálmodott, i g a z világba." S újra J a n o v i c a : "A Jászai M a r i masszív, nagyvonalú, az egész k o r r a rádöbbentő, egy nemzet fájdalmát s z o b o r b a öntő grandiozitása m e l l e t t eltörpül a mai k o r finoman árnyaló, törékenyen cizellá ló, a maga nemében szintén elragadó s z i n p a d i játéka." "Néhány hónapi megszakítással ötvenhárom évig egyfolytában tündökölt a Nemzeti Szinház élén." "Hogy v o l t a k e m b e r i

fogyatkozásai?

Hogyne. S z e r t e l e n v o l t . " "Mint iró i s kivételes v o l t , t e s e n őszinte. Semmit sem h a l l g a t

döbbene­

e l , s e n k i t sem kiméi. Önma­

gát legkevésbé. Bölcs és tisztánlátó. Forrongó kedély,

lehig­

g a d n i , meghunyászkodni, h i t e t változtatni élete végső p e r c e i ­ ben sem hajlandó." "Csodás harmóniába o l v a d t s z i n p a d i művé­ s z e t e élete folyásával* Hősnő v o l t

a profán életben i s .

Egye­

n e s , szókimondó, becsületes, igazságért késhegyig harcoló, h a ­ zugságot gyűlölő, gyöngéd, a szegényt és n y o m o r u l t a t minden javával támofeató ember v o l t . C s a k kiválasztottakra lelkének k i n c s e i t . Utálta a képmutatást, lobogó

pazarolta

temperamentum­

mal Üldözte a tehetségtelenséget. Csak egy tekint.élyt

ismert

e l : a z emberi nagyság és s z e l l e m i kiválóság felsőségét." Nagy ugrással áttérünk a felszabadulás után m e g j e l e n t mü­ v e k r e . Néhány s z a v a s összefoglalás Csathó Kálmán: I l y e n e k n e k láttam őket cimü, 1957-ben m e g j e l e n t "Régi Nemzeti SzinháziArcképalbum"-a Jászai Mariról szóló fejezetéből: Kisfiú korá­ ban látta először Jászait játszani, mégpedig a nagyváradi Rhédey-kertben, az Elektrában. Óriási hatást t e t t rá, lenyű­ gözte, m e g k i n o z t a és e l r a g a d t a . Nagyszerű és fenséges v o l t , de v o l t benne v a l a m i nyomasztó és félelmetes, mint a z égiháboruban. "Ami elidegenített tőle, az talán nem i s az ő, hanem annak a két, m i t o s z o k homályából k i b u k k a n t őslénynek a z i d e ­ genszerűsége v o l t , a k i k e t megszemélyesített: Elektráé és

Me-

deáé", - i r j a később. "De e z t a két ősemberi a l a k o t c s a k

ma­

gára k e l l e t t

öltenie, h i s z e n a l i g különbözött tőlük. Ő maga i s

a m i t o s z o k hónából s z a k a d t i d e : őslény v o l t . Különös, s z e r t e ­ l e n , félelmetes, k i - és beszámíthatatlan tünemény; egészen más mint az-*a sok nagy művész, a k i t ismerünk, s a k i végeredmény­ ben mind o l y a n , mint a s o k millió átlagember. Jászai embernek

Varga Mátyás rekonstruált É l e k t r a - d i s z l e t makettje

l a más v o l t , művésznek i a . Mert nemcsak ugy egyszerűen 'nagy művész

9

v o l t . hanem lángész: alkotó géniusz* Z s e n i . "

Önmagát

játszotta bennük, azért i s fűződik legnagyobb s i k e r e i n e k

em­

léke éppen e z e k h e z a s z e r e p e k h e z . E z e k n e k minden túlzott,

szer­

t e l e n , sőt e m b e r f e l e t t i i n d u l a t a , érzése, korlátokat nem i s ­ merő h a r a g j a , gyűlölete, s z e r e l m e és bosszúvágya, de még f é ­ l e l m e , ravaszsága, féktelen vadsága i s mind o l y a n , mint a z övé:

Jászai Marié, az asszonyé v o l t

a magánéletben."

Kárpáti Auréltól c s a k néhány szót idézünk: "Multszázadbeli színjátszásunk t r a g i k a i fejlődésvonala az ő művészetében ért l e g m a g a s a b b r a . Amit K a n t o m é e l k e z d e t t , L a b o r f a l v i Róza t a t o t t : benne tetőzik. Csodálatos emberábrázoló lángelme az

foly­ volt,

a n t i k és k l a s s z i k u s tragédiák sötét ragyogású hősnőinek

páratlan életrekeltője. Nemcsak h a z a i ,

hanem európai v i s z o n y ­

l a t b a n i s kivételes emberi és művészi jelenség." /Nagy magyar színészek, s z e r k . Gyárfás Ivl. és Hont F . Bp, 1957./ Megragadó olvasmány Péchy B l a n k a könyve i s Jászai Kariról/1958/ - de könyvéből már

c s a k néhány rövid idézetre k e l l

tozódnunk. "A szinész nagyságának l e g h i t e l e s e b b ha

korlá­

bizonyítéka,

alakításai f e l e j t h e t e t l e n élménnyé kristályosodnak a néző

emlékezetében. Egy-egy szerepének részletei elmosódhatnak legtöbbször e l i s mosódnak, - de a színészi játék néhány kü­ lönleges p i l l a n a t a világosan f e l b u k k a n évek, sőt évtizedek távlatából i s . Háromnál több évtizede már, hogy Jászai M a r i eltűnt a Nemzeti Szinház színpadáról, de a k i k látták például Elektráját, most i s meg tudták m u t a t n i nekem, hogyan k u p o r ­ g o t t egy a l a c s o n y lépcsőfokon, amikor O r e s t e s t s i r a t t a .

Tekin­

t e t e a levegőbe v e s z e t t , gépiesen ütögette felsőcombját, s himbálta felsőtestét." "Jászai M a r i a kapcsolatteremtés szorkányosabb m e s t e r e v o l t . Atmoszférája, mindjárt

legbo-

színpadra

lépése pillanatában, szerteáradt rivaldán I n n e n és t u l .

Herczeg

F e r e n c s z e r i n t , láthatatlan azálakat bocsátott szivéből v a l a ­ mennyi néző szivébe, 8 mindvégig pórázon t a r t o t t a

közönségét."

"Szivet-fület üditő tisztasággal beszélt. Nála a l e g f o j t o t t a b b suttogás, a legféktelenebb toporzékolás közben sem s i k k a d t e l a sző e g y e t l e n árva h a n g j a sem. Az érthetőséget nem

hangerő­

ig?

v e i , hanem makulátlan kiejtéssel, tökéletes hangsúlyozással és a szöveg tartalmának félreérthetetlenül világos tolmácso­ lásával érte e l . " "Klytemnestrát, a bövérü g y i l k o s

királynőt,

a k i m i a t t o l y s o k vér f o l y t a z Atridák balvégzetű családjában, szívből gyűlölte, mégis három különböző tragédiában k e l l e t t rázolnia / R a c i n e : I p h i g e n i a ; H o f m a n n s t h a l : E l e k t r a ;

áb­

Leconte

de L y s l e : E r y n n i s e k / . " Mielőtt e z t a z idézetet befejeznénk, néhány közbevetett

szó.

A munka elején megemlékeztünk Jászai nagysikerű Klütaimnésztra alakításáról R a c i n e Iphigéniájában, h i s z e n a z t egy n a p p a l az E l e k t r a előtt, ugyanabban a c i k l u s b a n m u t a t t a be a N e m z e t i . Ami Hofmannsthal Elektráját i l l e t i ,

erre

vonatkozóan egy p e r c ­

r e u g o r j u n k v i s s z a Csathó Kálmán előbb e m i i t e t t melyben m e g i r j a , h o g y ;

könyvére,

Elektrát ebben Török Irma játszotta, Já­

s z a i p e d i g Klütaimnesztrat, - de nagyon f e l v o l t

háborodva,

hogy Elektrát más játssza, mert saját tulajdonának mint élete legnagyobb sikerét. Nem

tekintette,

a k a r t a , hogy más

Elektra

lépjen a Nemzeti közönsége elé, mig ő él. P e d i g Török Irmának kiugró s i k e r e v o l t , gött. /Nem

- mire Jászai megsértette a s z i n f a l a k

véve tudomásul, hogy 1910-ben, e darab

s a k o r - m e l y e t Váradi A n t a l f o r d i t o t t

mö­

bemutatá­

- ő k e r e k e n 60 éves v o l t . /

Host p e d i g térjünk v i s s z a a r r a , mit i r Péchy B l a n k a Jászainak a L e c o n t e de Lysle-féle Elektrában a l a k i t o t t Kiütaimnésztra­ járól. / E z t a d a r a b o t 1913-ban mutatták be, Ivánfi Jenő

for­

dításában./ " E z utóbbiban, ugy mondták, felülmulta előbbi nagy­ szerű Klytemnestra-alakitását

i s , jóllehet h e l y z e t e ezúttal n e ­

hezebb

v o l t , mert a modern mü és az u l t r a m o d e r n rendezés bo­

nyolult

stilusprobiémákat v e t e t t

f e l . Belezsúfoltak ebbe a

görög sorstragédiába m i n d e n f a j t a trükköt, amit a formakeresés ama lázas és k u s z a korszakában k i a g y a l t a k . S e tobzódó modern­ ség közepette Jászai görög sortstragédiához illő pátosszal, szenvedéllyel, realitással játszott, s mégsem r i t t

k i a keret­

ből. Őserejti a n t i k királynője érdekesebb v o l t minden újfajta s z i n p a d i effektusnál. Hátborzongatóbb meghalás! j e l e n e t e t nem láttam. O r e s t e s n y i l t

soha

s z i n e n o s z t j a a tragédia büntető i -

gazságát, szemünk láttára öli meg t u l a j d o n anyját, a t y j a för­ t e l m e s gyilkosát. Minden rokonszenvünk Orestesé, s mégis ugy

x54

félünk szúrásra e m e l t kezétől, m i n t h a a magunk húsába készül­ ne

mártani pengéjét. Miért? Mert az egész emberi f a j örök h a ­

lálfélelme k a p o t t dermesztőn őszinte hangot e nagy természetű a s s z o n y rettegő rimánkodásában, kétségbeesett

élniakarásában.

Az előadás végén c s a k Jászai nevét v i s s z h a n g o z t a a nézőtér. H a s z t a l a n hívták. Megengedhetetlennek t a r t o t t a ,

hogy az a

sze­

replő, a k i a darab folyamán meghal, feltámadjon s h a j l o n g j o n a függöny előtt." Befejezésül néhány sző Bálint L a j o s :

V a s t a p s cimü, 1969-ben

m e g j e l e n t könyvéből. "...Az ő i g a z i területe a nagy tragikáé. Az E l e k t r a

és a Médeia világa. Ahol a z ő fékezhetetlen s z e n v e -

délyessége és viharzó súlyossága p o n t o s a n e g y b e e s e t t a dráma­ iró jellemelképzelésével. Elektrájának, Oresztész vélt halá­ lának hírére kitörő bánata még legellenkezőbb nézőjét i s l e ­ b i l i n c s e l t e és megrázta. I g e n , a régi i s k o l a harsogása v o l t ez,

de mögötte az i n d u l a t n a k és érzéseknek o l y a n fokozódása,

amely e l f e l e j t e t minden idegenséget. Minden szavában és mozdu­ latában az örökkévalóság igényével a l k o t o t t

szobormű. P e r s z e

a szinészi alkotásnak a z z a l a korlátozottságával, hogy a m ű ­ vész életéhez kötött - s a z z a l múlik e l . " e/ Röviden a darab további magyarországi sorsáról Az ősbemutató 1890-es szereposztásában a darab a z első év­ adban 16 előadást ért meg, ami akkor r e n g e t e g v o l t . A 2 5 - i k előadás 1 8 9 3 . január ?6-án, az 5 0 - i k előadás 1900. március 11-én v o l t ,

lényeges változás nélkül. 1901-ben K l y t e m n e s t r a

szerepét Páy Szeréna v e t t e át. Később a Nevelőt Bakó és Aigiszthoszt

Ivánfi játszotta.

Az Operában 1891. április 22-én adták c s a k a d a r a b o t , e gyétlen a l k a l o m m a l , - nyilván ez v o l t

a z az előadás, a m e l y e t

I b s e n látott, és elragadtatásában magával v i t t e Jászai képeit. Az Elektrát Jászai Mari s z i n t e husz k e r e k éven át játszot­ t a , 1890. d e c . 30-tól 1910. j a n . 1 7 - i g , - ez a l a t t a z idő a latt

6 6 - s z o r ment a Nemzetiben - vidéken körülbelül 2 0 0 - s z o r

játszotta. De a Nemzetiben 1904. nov. 14* és 1908. d e c . 2 1 . között, négy évig, nem került s z i n r e , és 1910-ben e g y s z e r ,

utoljára.

- 1909-ben még négyszer,

A d a r a b 1910-1920 között nem került s z i n r e .

/Viszont

1910-ben mutatták be a Hugo v o n Hofmannsthal-féle Elektrát./ Ambrus Zoltán igazgatása idején az a n t i k tragédiák közül, melyek P a u l a y óta s z e r v e s részeivé váltak a n e m z e t i színházi műsornak, az Elektrát újították f e l , továbbra i s C s i k y

Ger­

g e l y fordításában, 1920. január 23-án. A rendező Ivánfi Jenő v o l t , Elektrát P a u l a y E r z s i

játszotta, O r e s t e s t

Garamszeghy,

Klytemnestrát Fáy Szeréna. E z v o l t egyébként a d a r a b

67-ik

előadása a Nemzetiben. H e v e s i Sándor i s játszott ókori k l a s s z i k u s o k a t igazgatása idején. 1924. október 27-én m u t a t t a be u j betanulásban a z Elektrát /és 1928-ban az Antigonét i s . / E z a darab. 8 2 - i k elő­ adása v o l t . A rendező Rádai Dénes v o l t , E l e k t r a H e t t y e y A r a n ­ ka, Oresztész Abonyi Géza, Klütaimnésztra Páy Szeréna. Azon­ ban az E l e k t r a m i n t műsordarab meghalt Jászaival, s Harsányi Kálmán leplezetlenül meg i s i r t a kritikájában: "Bármennyi l e ­ gyen i s S o p h o k l e s n e k e b o r z a l m a s tragédiájában a szépség, mely méltó a r r a ,

hogy Örökre hirdettessék, mi, m a i emberek,„

- h a c s a k t e l j e s e n rabbá nem t e t t az önáltatás, - már nem t u ­ dunk egész szivünkkel gyönyörködni benne... a mi etikánk, b a r ­ bároké, kevésbé barbár, mint a z övék v o l t . " E n n e k ellenére 1931. A

z

február 24-én ujabb betanulásban mutatták be a d a r a b o t . E l e k t r a e d d i g i utolsó bemutatója a Nemzetiben az 1 9 3 8 .

június 1 0 - i , Németh A n t a l igazgatása a l a t t , C s e n g e r y János fordításában. A rendező Németh A n t a l ,

játékmester B o t h Béla

v o l t . E l e k t r a szerepét Tőkés Anna játszotta, Khrüszothemiszt Szörényi Éva, Oresztészt Timár József, Kiütaimnésztrat Szabó Margit.

FORRÁSJEGYZÉK Könyvek BÁLINT L a j o s : Mind c s a k szinház. - Bp. 1975. Szépirodalmi Könyvkiadó, 2 8 1 . p . /Jászai Maxi, 7-16. p./ BÁLINT L a j o s : V a s t a p s . - Bp. 1969. Szépirodalmi Könyvkiadó, 278. p . /Jászai M a r i , 9-19. p./ BEÖTHY Z s o l t : Szinházi esték. - Bp. 1 8 9 5 , Hornyánszky. 265. p. CENNER Mihály: Jászai M a r i . /Adattár./ - Bç. 1 9 5 7 . Színháztu­ dományi és Filmtudományi Intézet - Országos Színháztörté­ n e t i Múzeum. 1 6 . p . /Színháztörténeti füzetek 6. s z . / CSATHÓ Kálmán: I l y e n e k n e k láttam őket. Régi N e m z e t i Szinházi arcképalbum. - Bp. 1957. Magvető Könyvkiadó. 328. p. / J á ­ s z a i M a r i , 116-138.p./ GALAMB Sándor: Jászai M a r i . /A Nemzeti Szinház és Kamaraszín­ házának zsebkönyve. S z e r k . Mészáros Sándor László. - Bp. 1930, May János n y . I . évf. 221. p . /Jászairól 22-29- p . / GYULAI Pál k r i t i k a i d o l g o z a t a i n a k u j a b b gyűjteménye, 1 8 5 0 1904, - Bp, 1 9 2 7 . MTA. F r a n k l i n . 4 2 5 . p. GALSAI Pongrác: B a j o r G i z i játékai. Bp. 1971. Magvető K. 249. p . HOFMANNSTHAL, Hugo v o n : Elektra-átdolgozásának gépelt példá­ nya a z Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti O s z ­ tályán. JÁSZAI M a r i : Az előszó. /A s i k e r . Műkedvelők és szinipályára készülők kézikönyve. Összeáll.: Dezső József, a Bp. N e m z e t i Szinház t a g j a . Bp. 1907. 7 1 . p./ JÁSZAI M a r i Emlékiratai. Sajtó alá r e n d e z t e : L e h e l Bp. é.n. K i r . Magy. E g y e t e m i nyomda. 236. p .

István.

JÁSZAI M a r i írásai. Emlékezések - Napló - Tanulmányok. Válo­ g a t t a és a bev. tanulmányt i r t a : D e b r e c z e n i F e r e n c . Bp. 1955."Müveit N é p T u d . és I s m . t e r j . Kiadó, 483. p. u

JÁSZAI M a r i l e v e l e i . Sajtó alá r e n d e z t e : K o z o c s a Sándor. Bp. 1944, d r . Pintér Jenőné Váll. 400 p. JÁSZAI M a r i : Szinész és közönség. - Bp. 1914. P e s t i Könyv­ nyomda R t . 2 4 . p . JÁSZAI M a r i : A tükröm. - Bp. 1909, József K i r . h e r c e g Szanatórium Egyesület kiadása 245. p.

JÁSZAI M a r i hagyatéka. /Az Ernst-Muzeum aukciói, X X X I I I . / Bp. 1926, Ernst-Muzeum kiadása. Aukció; 1926. d e c . 9125. p . KÁRPÁTI Aurél: Jászai M a r i . /Nagy magyar színészek. S z e r k . Gyárfás Miklós és Hont F e r e n c . - B p . 1957. B i b l i o t h e c a . 489. p . - /Jászairól 1 9 1 - 2 4 3 . p./ LEHEL István: Jászai M a r i utolsó s z e r e p e . - Bp. 1931- Lampel R. 2 4 1 . p. PÉCHY B l a n k a : Jászai M a r i . - Bp. 1958. Magveto, 1 8 1 . p . PÉTERFY Jenó: D r a m a t u r g i a i d o l g o z a t a i . /Magyar I r o d a l m i R i t ­ kaságok I I . s z . / - Bp. 1 9 3 2 . K i r . M . E g y e t e m i Ny. 1 6 0 . p . PÉTERFY Jenő D r a m a t u r g i a i d o l g o z a t a i . Negyedik s o r o z a t . A ' a g y a r I r o d a l m i Ritkaságok, X I X . s z . / - Bp. 1 9 3 2 . K i r . E g y e ­ t e m i Ny. 136. p . PÉTERPY Jenő összegyűjtött munkái. I I . kötet. K i a d . a K i s f a ­ ludy Társaság. - Bp. 1 9 0 2 . F r a n k l i n Társulat. 506. p . PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Nemzeti Szinház százéves történe­ t e . I - I I . köt. Bp. 1938, 1940. Magyar Történelmi Társulat 581+878. p. RAKODCZAY Pál: Jászai Mari m i n t E l e k t r a . Tanulmány. - Bp. 1891, S i n g e r és W o l f n e r . 15- p. SALAMON Ferenc: D r a m a t u r g i a i d o l g o z a t o k I - I I . k. K i a d . a K i s ­ f a l u d y Társaság, Bp. 1 9 0 7 . F r a n k l i n . 447 + 5 2 6 . p. SOPHOKLES: E l e k t r a . Nyomtatott sugópéldány az OSzK Színháztör­ téneti Osztályán. Bp* Ï890, K i s f a l u d y Társaság. SZAMOSI János: A női j e l l e m e k S o p h o k l e s tragoediáiban. T a n u l ­ mányvázlat c ~ Kolozsvár 1 8 7 5 , S t e i n J 3 . K .Egyetemi nyom­ dász. 24* p* SZÁSZ Károly s Színésznők. Vázlatok a s z i n p a d világából. - Bp. 1 9 2 6 ? , Lampel R. Wodianer F . és F i a i . /Jászai M a r i : 16-33.p./ Napilap-és folyóiratcikkek és tanulmányok, sajtóközlemények / M i v e l a n a p i l a p - és folyóiratcikkek és -közlemények g y a k r a n szerző ás c i m nélkül s z e r e p e l n e k , e z e k b e n az e s e t e k b e n a sző­ ve gkezdő szó s z e r i n t kerülnek b e l e a z a b c - r e n d b e . / Aranykoszorú Jászai Mari a s s z o n y n a k . /Vasárnapi Újság. 1 8 9 1 . márc. 2 2 . /

/bk/ Szinház és művészet. Nemzeti Szinház. / P e s t i Napló. 1890. d e c . 31./ /bk/ Szinház és művészet. N e m z e t i Szinház. / P e s t i Napló. 1 8 9 1 . j a n . 1./ Bubicsné I p o l y i G i z e l l a : E l e k t r a /Magyar Szemle. 1891. máj.10./ E l e k t r a . /A kolozsvári előadásról a következő k r i t i k u s o k i ^ t a k : Szamosi János, Hegedűs István, Sándor József, F e r e n c z i Zoltán b r . B p r n e m i s s z a K a r o l y , Gyarmathy Miklós, Pinály H e n r i k , N. Bölöny József./ /Erdélyi Híradó. 1 8 9 1 . ápr. 2 7 . / "Elektra" 1891.

előadása a n e m z e t i szinházban. /Vasárnapi Újság. febr.

1./

E l e k t r a Nagyváradon. / U j Idők. 1897* a u g . 22./ E l e k t r a . . . még m i n d i g . /A Hét, 1891. j a n . 18./ Felolvasások. E l e k t r a második előadása. /A Hét, 1 8 9 1 . j a n . 1 1 . / Fővárősi szinházak. /Szinészek L a p j a , 1 8 9 1 . j a n . 1 0 . / Hám Sándor: E l e k t r a .

/Erdélyi Híradó. 1 8 9 1 . máj. 2 . /

H a z a i i r o d a l o m , művészet. /Fővárosi Lapok. 1891. f e b r .

1./

Hétről-hétre. /Magyar Szemle, 1891. j a n . 2 5 . / H e v e s i Sándor: E l e k t r a . /Uj Idők, 1926. o k t . 17./ J . B.: F r a u Marie Jászai a l s " E l e c t r a " . / P r e s s b u r g e r Z e i t u n g . 1891. márc. 7./ J a n o v i c s Jenő: Jászai M a r i . /Részlet A F a r k a s - u t c a i színházból, annak Jászai Fariról szóló f e . i e z e t e . / / U j Idők. 1941.ápr727./ Jászai M a r i . / B u d a p e s t i H i r l a p .

1901. ápr. 18./

Jászai M a r i a s s z o n y . /Fővárosi Lapok. 1 8 9 1 . j a n . 1 7 . / Jászai M a r i Elektráról. /A Hét. 1890. n o v . 23./ "Jászai M a r i mint E l e k t r a " . /Fővárosi Lapok. 1891. f e b r . 1 2 . / /k./:

" E l e k t r a " . /Fővárosi Lapok. 1890. d e c . 3 1 . /

K r i t i k a a harmadik ciklus-előadásról. /Nemzet, 1 8 9 1 . J a n . 1./ K-s.:

Levél Elektrához. /A Hét. 1891. f e b r .

8./

Luczián: Jászai M a r i . /Magyar Szemle. 1 8 9 2 . j a n . 31*/

Magyar S a l o n . 1 2 . , 13. és 1 4 . kötet /1890-1891/ Mai bemutató előadások. /Nemzet, 1890. d e c .

31./

M i k o l a Árpád: " E l e k t r a " . /Nagyváradi H i r l a p . 1 8 9 1 . f e b r . 1 5 . / Művészet és i r o d a l o m . /Magyar Bazár. 1891. f e b r . 1./ A nemzetiben...

/Egyetértés. 1890. d e c . 28./

A n e m z e t i szinház.

/Egyetértés, 1890. d e c . 3 0 . /

A n e m z e t i szinházban. /Egyetértés, 1 8 9 0 . d e c . 3 1 • / A n e m z e t i szinházban. /Vasárnapi Újság, 1891. j a n . 4./ A n e m z e t i szinházban. / K i s Újság, 1 8 9 0 . d e c . l 6 . / A n e m z e t i szinházban. / K i s Újság, 1 8 9 0 . dec. 2 5 . / A n e m z e t i szinházban. /Fővárosi Lapok, 1891. j a n . 7*/ -p-e.: C l a s s i c u s esték a n e m z e t i szinházban. /A Hét, 1891. j a n . 4./ Rákosi Jenő: " E l e k t r a " . Paródia. /Képes Családi Lapok, 1 8 9 1 . j u n . 14./ S p e c t a t o r : N y i l t levél a szerkesztőhöz. /Jászai M a r i a s s z o n y Elektrája./ / B u d a p e s t i Szemle, 1 8 9 1 . f e b r . 1 7 0 . s z . / S i l b e r s t e i n , D r . Adolf: K l a s s i s c h e T r i l o g i e I I . / P e s t e r ' L l o y d , 1890. d e c . 31./

"Elektra".

Szinház és művészet. /Egyetértés, 1 8 9 0 . dec. 1 6 . / Szinház és művészet. /Nemzet, 1890. d e c . 30./ T h e a t e r und K u n s t . / P e s t e r L l o y d , 1 8 9 1 . J a n . 7./ Tudomány, i r o d a l o m és művészet /Budapest, 1890. d e c . 30./ Tudomány, i r o d a l o m és művészet / B u d a p e s t , 1890. d e c . 3 1 . / Tudomány, i r o d a l o m és művészet / B u d a p e s t ,

1 8 9 1 . j a n . 1./

X A Magyar Szinházi Intézet gyűjteményei: Fotótár, Kézirattár, Plakattár, és Szinházi e m i e k e k gyűjteménye, v a l a m i n t a B a j o r G i z i Múzeum gyűjteménye.

Tárta lom je gyéé k Bevezető A Nemzeti Szinház / k o r a b e l i müsorpolitika,görög

77. o#

klasszikusok/ Magáról a darabról /szinrehozási körülmények,

77.o.

forditás/ Rendezés D i s z l e t . kellék

86.0. 91. o# 92.o.

Jelmez Jászai Mari játéka a/ Jászai a z Elektráról a bemutató előtt b/ Kritikák közvetlen a bemutató után c / Jászai M a r i a z E l e k t r a bemutatójáról

93•o. 97«o. 97*o. 99.o# lo4.o.

d/ Kritikák a bemutatót követő esztendőből e/ A "Budapesti Szemle-ügy" Kritikák a többi szinész játékáról

lo6.o. 111.o. 127.o.

Jászai alakításának s i k e r e a / Közvetlen a premier utáni kritikák b/ A következő hetek és hónapok kritikái

129#o. 129.o. 13o.o#

TJt ózöngék a/ KésőbDi k r i t i k a Jászai Mari Élekfera-alakitásáról b/ A h i r e s m g y v á r a d i előadás c / Jászai Mari később az Elektráról, és a színészetből általában d/ Évtizedekkel későbbi irások h i r e s emberek tollából Jászai Mariról és Élektra-alakitásáról e/ Röviden a darab további magyarországi

133 • o •

sorsáról Forrásjegyzék

133.0. 135*o. 14-0. o.

143.0. 155.0. 157.0.

1 8 - F t