Színházi nevelési programok és a társadalmi részvételre nevelés (BethlenfalvyÁdám CzibolyÁdám

C I V IL S ZEMLE WWW.civilSzemle.hu

Xi. évfolyam 4. Szám

nnKÖZÖSSÉGEK

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

Színházi neveléSi programok

éS a tárSadalmi réSzvételre neveléS (BethlenfalvyÁdám–CzibolyÁdám

a bennünk élô alkotó felébreSztéSe – a közöSSégi mûvéSzetek útján

(KatonaKrisztina)

a kulturáliS tevékenySéget folytató nonprofit Szervezetek jellemzôi, támogatáSuk változáSa

(ReisingerAdrienn)

nnTÁRSADALOM

ÉS ÁLLAM

a kormányzáS minôSége éS a bizalom Szerepe

a civil Szektor kulturáliS SzerepvállaláSában (TóthÁkos)

nnKISEBBSÉGEK

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

a romániai magyar kulturáliS Szervezetek

erôforráSainak Szociológiai vizSgálata (DánielBotond–KissDénes)

2014/4n n n n n

C IVIL S ZEMLE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XI.ÉVFOLYAM4.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BeliaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NáraiMárta Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

MMAMagyarMûvészetiAkadémia

EmberiErôforrásokMinisztériuma,NemzetiségiésCivilTársadalmiKapcsolatokértFelelôs HelyettesÁllamtitkárság E MBERI E RÔFORRÁSOK M INISZTÉRIUMA , NEMZETISÉGI ÉS C IVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT F ELELÔS H ELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Kiadó CIVIL SZEMLE ALAPÍTVÁNY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

TARTALOM ■■ KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

BethlenfalvyÁdám –CzibolyÁdám:Színházi neveléSi programok

5

éS a tárSadalmi réSzvételre neveléS

KatonaKrisztina:a bennünk élô alkotó felébreSztéSe

– a közöSSégi mûvéSzetek útján ReisingerAdrienn:a kulturáliS tevékenySéget folytató nonprofit Szervezetek jellemzôi, támogatáSuk változáSai ■■ TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

TóthÁkos:a kormányzáS minôSége éS a bizalom Szerepe

19 37 55

a civil Szektor kulturáliS SzerepvállaláSában ■■ KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

DánielBotond –KissDénes:a romániai magyar kulturáliS Szervezetek

71

erôforráSainak Szociológiai vizSgálata ■■ SZERZÔINK

107

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

Színházi neveléSi programok éS a tárSadalmi réSzvételre neveléS Bethlenfalvy Ádám–Cziboly Ádám A2012 /13-asszínháziévadmásodikfelébenegységesszempontsormenténfelmértük, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma Magyarországon. Ennek a kutatásnakazeredményeképpen2013végénjelentmegaSzínházinevelésiprogramok kézikönyve(Cziboly–Bethlenfalvy2013).Színházinevelésiprogramalattolyan(tánc-,bábstb.)színházielőadástvagyjelenetsorttartalmazóprogramotértünk,amelyhezkapcsolódik valamilyen interaktív program, beszélgetés, előkészítő vagy feldolgozó foglalkozás. A kutatásba bevont programok esetében további négy szempontot is figyelembe vettünk,deazelőadásésazinterakciómeglétevoltakiindulókétalapszempont. Jelencikkünkbenarraszeretnénkrámutatni,hogyaszínházinevelésterületemilyen sokféle módon és témában kínál lehetőséget a társadalmi részvétel erősítésére, milyen lehetőségeket kínál diákoknak az önkifejezés, az akaratképzés fejlesztésében, illetve az egyéniéstársadalmiproblémákravalóreflektálásban. Mivel kutatásunk nem hatásvizsgálat volt, hanem a magyarországi színházi nevelési programokteljeskörűfeltérképezéséreéselsősorbanazeredményekrendszerezésére,a definíciókésafőkérdéskörökmegfogalmazásárakoncentrált,ígyaterületátfogóképét bemutatvafogunkkitérniazokraalehetőségekre,melyekkimondottankapcsolódnaka társadalmi részvétel általánosabb témájához. A cikkben a társadalmi részvétel erősítése alattelsősorbanbizonyosegyéniésközösségikészségekfejlesztésétértjük.Annakellenére,hogyakutatásunksoránnemmértünkhatást,bátranfeltételezhetjük,hogyaszínházi nevelési programoknak van társadalmi részvételt erősítő következménye, hiszen

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM több kvantitatív kutatás is erre az eredményre jutott. Például kimutatták már, hogy a komplexszínházinevelésielőadások(aszínházinevelésiprogramokegyspeciálisformája)pozitívanhatnakademokratikusattitűdre(Németh–Cziboly2003),illetveanemzetközi DICE kutatás1 kimutatta, hogy a dramatikus eszközök (köztük a színházi nevelési programok) pozitívan hatnak öt lisszaboni kulcskompetenciára, köztük a „személyközi, interkulturális és szociális kompetenciára, állampolgári kompetenciára”, illetve az anyanyelvi kommunikációra (Cziboly 2010). Kvalitatív kutatásaikban rámutattak többen is, hogy a színházi nevelési programok hatással vannak a résztvevők későbbi hétköznapi cselekvéseire is, tudják az ott tanultakat máshol is hasznosítani (Horváth 2009; Fernezelyi–Váradi2010).

miért volt szükség egy átfogó, feltérképező kutatásra? Leginkábbazért,mertakutatáselőttislátszott,hogyrendkívülimértékbenmegnőtt aszínházinevelésiprogramokszáma.Akutatásadatfelvételiidőszakaalatt298szervezetetkerestünkmeg.Akönyvben(Cziboly–Bethlenfalvy2013)legjobbismereteinkszerint valamennyi fontosabb színházi nevelési program helyet kapott: 119 szervezet és 172 program leírása mellett rövid ismertetés szerepel benne további kb. 250 határterületi programról. A leírt programokból összesen 118-at néztünk meg személyesen. Ezeket a programokat összehasonlítható szempontok mentén, közérthetően mutattuk be, ez egyrésztaszülőket,iskolákat,befogadóintézményeketsegíthetiamegfontoltválasztásban,másrésztaterületszakembereitsegítiabban,hogyszéleskörű,átfogóképetkapjanakamaihelyzetről. Nem volt mindig ennyire sok színházi nevelési program Magyarországon. 1992-ben készültelazelsőszínházinevelésiprogramaKerekasztalSzínháziNevelésiKözpontgondozásában, 1996-ban alakult a Káva Kulturális Műhely, és ezt követően sok évig e két szervezetmelletttöbb,projektszerűendolgozókistársulatvoltmégjelenamagyarszínházinevelésipalettán.Akétezresévektőlaztánafüggetlentársulatokmellettmindtöbb színház is elkezdett ilyen típusú programokat létrehozni, mára már a legtöbb magyar színháznakvanszínházinevelésiprogramja. A növekedés újkeletű: a színházi nevelési programok száma csak az elmúlt három évbennőttcsaknemduplájáraMagyarországon.Azilyenmértékűnövekedésnemzetközi viszonylatban is egyedülálló. A magyar színházi nevelési szcéna európai, sőt világviszonylatbantekintveissajátosolvasztótégely:többangolszászirányzat,valamintagermán, a skandináv és más nemzetközi gyakorlatok hatása is érződik és keveredik a magyarországihagyományokkal. A következőkben a módszertan rövid bemutatása után először a főbb (a helyszűke miatt elsősorban statisztikai) eredményeket foglaljuk össze, majd bemutatjuk, milyen javaslatokattettünknéhányalapfogalomdefiniálásáraésaprogramokkategorizálására.

6

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4.

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM módszertan Összesen298intézménytkerestünkfel,és118programotnéztünkmegszemélyesen. Akutatásbanmindenszervezetönkéntesenvettrészt. Kivételnélkülminden olyanszervezetetbevontunkakutatásba,amelyekmegfeleltekazelőremeghatározottalacsonyküszöbűkritériumainknak,válaszoltakamegkeresésünkre,azadatfelvételiidőszakbana kutatásbailleszkedőprogramjukfutott,éserrőltájékoztattakbennünket.Nemvégeztünk semmilyen szelekciót vagy válogatást a szervezetek között: aki küldött időpontokat, annak a programját meglátogattuk. Ez alapján feltehetően csaknem a teljes magyar képetlefedikakönyvbenközzétettleírások. Mindenegyesprogramkapcsánösszesenhatkülönbözőforrásbólgyűjtöttünk adatot: 1.aprogramokonrésztvevőgyerekektőlvagyfiataloktól; 2. arésztvevőketkísérőpedagógusoktól; 3. aszervezetekkelkapcsolatbanaszervezetekkapcsolattartóitól; 4.aprogramokkalkapcsolatbanaprogramokalkotóitól; 5. aprogramokmegfigyelésévelés 6. internetesmásodlagoskutatással. Minden szervezetet nemcsak ugyanazon szempontok szerint, ugyanazokkal az eszközökkelvizsgáltunk,hanemakapcsolatfelvétellépéseiésalátogatásmeneteisazonos forgatókönyvszerintzajlottak. Nem rangsoroltunk a programok között, nem minősítettünk. Ehelyett összefoglaló képet adtunk a hazai trendekről; közzétettünk statisztikai adatokkal alátámasztható eredményeketésmegfigyelésekenalapulóelemzéseketegyaránt.Nemrejtettükelsenki elől sem a múltunkat, sem a jelenünket (lásd Szerzőink c. rovatunkban Bethlenfalvy ÁdámésCzibolyÁdámbemutatkozását– megjegyzésaszerkesztőtől ),deakutatásés a könyv megírása során legjobb tudásunk szerint a lehető legobjektívebb módon, azonosmódszertanmenténközelítettünkaszakmamindenérintettjefelé. Akutatássoránateljesképrekíváncsiakvoltunk:hategyszerűkritériumothatároztunkcsakmeg,szembenazzalamásiklehetségesalternatívával,hogymárakutatáselején definíciókat alkotunk, műfaji meghatározásokat teszünk közzé. Egy még feltáratlan, nemkutatottterületenmeggyőződésünkszerintcsakazelsőmegközelítéshozhateredményeket.Megkérdeztükazösszesérintettszervezetet,őkhogyanneveziksajátmunkájukat, ők milyen definíciót adnának annak, amit csinálnak. A teljes kép ismeretében megnéztük, lehetséges-e a programokat egységes rendszerbe foglalni, valamilyen modellt felállítani. A terület széles körű feltárása, azaz jelen kutatás eredményei alapján nyolckülönfélekategorizálásratettünkjavaslatot,ebbőlakétlegfontosabbbemutatásávalésnéhánykulcsfogalomdefiniálásávalfolytatjukacikket,amitaztánaszínházinevelésiprogramokjellemzőinekismertetésekövet.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM főbb eredmények és ezek összefüggései a társadalmi aktivitásra neveléssel a színházi nevelés rendszerezése Amegfigyeltprogramokbólésaszervezetekönmeghatározásaibóliskiderül,hogya színházi nevelés nagyon tág és szerteágazó terület, sokféle képzettséggel és háttérrel rendelkezőérintettalehetőlegkülönfélébbtartalmúésformájúprogramokatértialatta. MegítélésünkszerintMagyarországonpillanatnyilaganehézségetésafélreértéseketleginkább az okozza, hogy átjárás van forma alapján, pedagógiai cél alapján vagy irányzat alapjántörténőkategorizálásirendszerekközött,illetve,hogyezeketegyszerrehasználják. AMagyarországonmeghonosítottkifejezésektöbbségének(példáulszínházinevelés, színházpedagógia,osztályterem-színház)szintemindigvanegyangolvagynémetalapja, deMagyarországonazeredetijelentésekmindenesetbenmódosultak,rendszerintkitágultak.Példáula„színházpedagógia”eredetileganémetiskolábóltükörfordítássalátvett elnevezés (Theaterpädagogik), amihez Németországban sajátos módszertan tartozik; Magyarországonviszontnapjainkbanmársokkaltágabbértelembenhasználják. Kutatásunkalapjánjavaslatottettünknéhánykulcsfogalomegységesdefiniálásáraés háromkategorizálásirendszerre,cikkünkkövetkezőrészébeneztfoglaljukössze.

alapfogalmak Javaslatunkszerintaszínházi nevelés /színházpedagógia tágterületébesorolhatómindenolyantevékenység,amelyegyüttesenmegfelelazalábbiháromkritériumnak: 1.elsődlegesenagyermek- ésifjúságikorosztályveszbennerészt; 2. elsődlegesenpedagógiaiszándékavanatevékenységvezetőinek; 3. akikdramatikuseszközökkelés /vagyszínházitartalommaldolgoznak. Javaslatunk szerint a színházi nevelési program tág műfajába sorolható minden olyantevékenység,amelyegyüttesenmegfelelazalábbiötkritériumnak: 1.elsődlegesenaköznevelésbenérintettekszámárakészült; 2. színházi,bábszínházivagytáncszínházielőadásvagyjelenetsorvanbenne; 3. pedagógiaicéljavanazalkotóknak; 4.arésztvevőkaprogramsoránannakmenetétérdembenbefolyásolóvagyazabban történtekreérdembenreflektálóinterakciókbanvehetnekrészt; 5. repertoárszerűen többször, minden alkalommal különböző csoportoknak játszott program;mindenprogramegyszerialkalom,azalkalomhozkapcsolódvaelő- ésutókövetéslehetséges. Aszakmanyelvhasználatábólkiindulvajavasoljuk,hogyhasználjukszinonimaként: •aszínházineveléstésaszínházpedagógiát; •aszínházinevelést,aszínházraneveléstésaszínházzalnevelést; •a színházi nevelési programot, a színházi nevelési foglalkozást és a színházi nevelési alkalmat.

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Megkülönböztetjük a zárt végű interakciókat a nyílt végű interakcióktól. A zártvégűinterakciókajátszószínészekvagyamoderátoráltalfeltettolyankérdések vagykérések,amelyekdramaturgiailagzártak,azelőadásmenetétérdembennembefolyásolják, a nézők reakciója szinte százszázalékosan kiszámítható. A nyílt végű interakcióknálarésztvevővalósdöntésihelyzetbekerül,vagyisvagyvalóshatássallehetazeseményekre (szavai és /vagy cselekedetei hatással vannak arra, hogyan cselekednek a karakterek vagy hogyan alakul a történet), vagy érdemben reflektálhat az előadásban történtekre,érdembengondolkodhatazelőadásáltalfelvetettproblémán.

kategorizálás forma alapján Azáltalunkjavasoltmodellakövetkező: interaktív értelmezô osztályterembáb-/tánc-

színház

felkészítőbeszélgetéssel /foglalkozással feldolgozóbeszélgetéssel /foglalkozással

komplexszínházinevelésielőadás(TIE)

Aközépsősorbanlévőszínházegykonstanselem,deehhezkapcsolódhatvalamilyen jelző, ami a színházi formára utal. A jobb oldali oszlop pedig a színházhoz kapcsolódó interaktív részt írja le. A legalsó sorban, egy külön műfajként, az interaktív részek és a színházirészekvegyítésévellétrejövőkomplexszínházinevelésielőadásáll.Aműfajokról kicsitrészletesebben: •„Interaktív” színház:azokazelőadások,amelyekkizárólagzártinterakciókatalkalmaznak.Ezeketönmagában,hanemkapcsolódikhozzáfelkészítésvagyfeldolgozás, nemtartjukszínházinevelésiprogramnak. •„Értelmező” színház: az előadást gyakran, akár jeleneten belül is többször megmegszakítjaegymoderátor,akiadarabotanézőknekértelmezivagyazértelmezést kérdésekkel segíti. A kérdések nélküli változatot „értelmező színháznak” nevezzük. A kérdéseketisfeltevőváltozatot„interaktívértelmezőszínháznak”hívjuk. •„Osztályterem-színház”:olyan,tanterembenjátszódóelőadás,amelyben – adarabotáltalában1–6szereplőadjaelő; – adarabtémájábanleginkábbagyerekeket,fiatalokatérintőmorális,társadalmivagy életkorikérdésekrőlszól; – az előadáshoz az osztálytermet nem rendezik át, a játék a standard osztálytermi kellékek(katedra,tanáriasztal,padok,tábla)között,gyakranazokfelhasználásával zajlik; – a színészek gyakran a jelenetből pontosan meghatározható szerepet kínálnak az osztálynak; – a program alacsony díszlet-, jelmez és technikaigényű, könnyen utaztatható, alacsonyköltségvetésű.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM •Komplex színházi nevelési előadás (TIE): olyan színházi nevelési program, amelyben – előadás-részletekvagyjelenetsorok,felkészítőésfeldolgozóbeszélgetésekésdramatikusmunkaformákegyarántmegtalálhatók; – jellemzőentöbbfélemunkaformát,ezekbengyakrantöbbféleszerepetésnézőpontotkínálnakarésztvevőknek; – ezenmunkaformákközöttgyakoriakaváltások; – aszínházirészekésafelkészítő /feldolgozórészeknemválnakel,hanemegyüttesenadnakkiegyszervesegészet; – aprogramkb.2-4óraidőtartamú,többnyiretanrendbevanillesztve,ésmeghatározottkorcsoportbatartozórésztvevőknekkészült. •A színházi előadást önmagában nem tekintjük színházi nevelési programnak, akkor sem, ha valamennyi jelző kapcsolódik hozzá (például interaktív értelmező osztályterem-színház).Ezekaformákönmagukbanaszínházinevelés /színházpedagógiaszélesebb területéhez tartoznak, de nem színházi nevelési programok. Ha beszélgetés vagyfoglalkozáskapcsolódikhozzájuk,akkormárszínházinevelésiprogramok. •Akomplexszínházinevelésielőadás(TIE)színházinevelésiprogram. •Akomplexszínházinevelésielőadástkivéveamodellösszeselemeszabadonkombinálható, és a feltüntetett sorrendben logikusan összeolvasandó. Ha egy szervezet eszerintamodellszerintakarjabesorolniprogramját,egyszerűencsakazösszeseleméről végig kell gondolnia, igaz-e a programra, és az összes olyan elemet, amelyet igaznaktalált,csaksorrendbenösszekellolvasnia.

kategorizálás pedagógiai cél alapján Aprogramokatazalábbifőpedagógiaicélokmenténsoroltukbe: •emberi /társadalmi kérdéseket felvető: morális,emberi,társadalmi,filozófiaikérdéseketvizsgálóprogramok; •beavató: aszínháziformanyelvértését,adarabértelmezését,aszínházműködésénekmegismerésétsegítőprogramok; •ismeretátadó: elsődlegesenaNAT-hozkapcsolódótananyagismeretátadását(példáulirodalom)vagyegyébismeretátadásátcélzóprogramok.Ennekalfajaarendhagyóirodalomóra; •prevenciós: afüggőségésaszerhasználatmegelőzésére,pszichológiaivagypszichiátriai problémák kezelésére vagy baleset- és bűnmegelőzésre szakosodott programok; •készségfejlesztő: különféle kompetenciákat (például mozgás, kommunikáció, idegennyelv)fejlesztőprogramok. Alegtöbbprogramhangsúlyosanezencélokegyikébeilleszkedik,báremellettrészbenmegvalósíthatmáscélokatis.

10

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Mintarramárkorábbanutaltunk,aszínházinevelésiprogramokatérdemesformaés pedagógiaiszándékmenténiskategorizálni,hiszenakettőegyüttárulhatelfontosinformációtaprogramrólegykívülállószámára. Mígaformaleginkábbarrólárulkodik,hogymilyenszerepet,aktivitásiformátkínálnakazalkotókanézőnek,addigapedagógiaiszándékbólkiderülazis,hogymilyencélok vezérlik őket ebben. Az emberi /társadalmi kérdéseket felvető programok erőteljesen kapcsolódhatnak olyan témákhoz, amelyek a társadalmi aktivitást erősítik. Itt érdemes megemlíteni,hogyezeknélaszínházinevelésiprogramoknálkétélesenelválómegközelítéssel dolgoznak a foglalkozásokban. A felkínált problémák kapcsán két feldolgozási móddal találkoztunk, az egyikben a felvetett probléma megoldásának lehetőségeit keresték, a másikban inkább a probléma okait vagy párhuzamait vizsgálták. Mindkettő teretnyithataproblémákravalóreflektálásnakésazilyentémákhozvalóegyéniviszonyokkialakításának. Bizonyosszempontbólabeavatócélúprogramokiselősegíthetikeztacélt,hiszena színház kifejezési formáinak, gondolkodásának megismerése elősegítheti az önkifejezés formáinakfejlődését.Példáultöbbbeavatócélúprogramalkalmazaszínésztréningbenis használtgyakorlatokat,ezekahétköznapiéletreisadaptálhatókészségeketfejlesztenek. Akövetkezőkbenaszínházinevelésiprogramokfontosabbjellemzőitmutatjukbe,majd ismétvisszatérünkatágabbképhez,ésbemutatjuk,hogymilyenmértékbenvanjelenez aterületországosszinten.

a színházi nevelési programok fontosabb jellemzői a programok tartalma és hatása A kutatásba vont programokat áttekintve a következő alapanyagok a „legnépszerűbbek”: •5program:Shakespeare:Hamlet; •4program:Shakespeare:RómeóésJúlia; •3program:Antigoné-történetkülönfélefeldolgozásokban; •3program:JanneTeller:Semmi. Természetesen egy-egy alapanyagból nagyon különböző szálakat, témákat lehet kiemelni.Tapasztalatunkszerintaprogramokfókuszábanleggyakrabbanállótémaahatalom(gyakorlás) és az ideális vezető kérdésköre, életkortól és műfajtól függetlenül. Ugyancsak többeket foglalkoztat a jövő kapcsán a kontrollált, manipulált utópia témaköreésgyakoriakajelenünketisbefolyásolótörténelmi témákatfeldolgozóprogramok.Mindezreflektálamaimagyarországitársadalmi-politikaihelyzetreis. Mígeztazalapanyagokbólnehézlennemegállapítani,aválasztotttémákbólegyértelműenkiderül,hogymilyenfontosterepeaszínházinevelésannak,hogyfiatalokatársadalomésazegyénviszonyánakproblémáivalfoglalkozzanak.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Aprogramokhatásárólalkotottvéleménytvizsgálvaötfőhatásprofilbontakozikki: •olyan programok, amelyek egy központi probléma mentén gondolkodtatnak, ezt különféle nézőpontokból járják körül, és ezáltal hatással vannak az empátiára és az önismeretre,éshelyenkéntmegkísérelikadiszkriminatívattitűdökcsökkentésétis; •olyanprogramok,amelyekakommunikációtésakreativitástfejlesztik; •olyanprogramok,amelyekszínházi,dramaturgiaiismereteketadnakát. Kisebb,deönállócsoportkéntjelentkeznekmég: •aprevencióshatásúprogramokés •bizonyosNAT-fejezetekrőlés /vagyadarabról,szerzőjérőlkonkréttudástátadóprogramok. Természetesenmindenprogramkifejthatástmindazötterületen,dehangsúlyosan csakazegyikprofilérvényesül. Afelsőháromprofilteljesenegyértelműenkapcsolódik,bárkülönbözőmódokon,a társadalmiaktivitástémaköréhez,azutóbbikettőiskapcsolódhatbizonyosmódokon,de ezáltalábannemjellemző.

mi tetszik a diákoknak? Mindenalkalommal,amikorarésztvevőkkelbeszélgettünk,ugyanaztanyolckérdést tettükfel,ebbőlazegyikazvolt,hogy„Mitetszettnektekaleginkábbamainapban?” A válaszokatlejegyeztük,abbanbizonyoskulcsszavakatkerestünk,ésezalapjánarésztvevőkaleggyakrabbanazalábbiakatemlítették: •48%:azelőadás szép,érdekes,izgalmasvolt; •46%:színészi játék; •36%:azaprobléma,amirőlgondolkodhattunk; •32%:beszélhettünk arendezővel,színésszel,ügyelővelstb.; •32%:meghallgattak bennünket,kíváncsiakvoltakavéleményünkre; •30%:partnerként kezeltekbennünket; •29%:beleszólhattunk,hogyanalakulatörténet,hogyancselekednekakarakterek; •19%:kipróbálhattuk adíszleteket,bábokat,jelmezeketstb.; •10%:nem voltunk iskolában; •7%:sokattanultunk egyadotttémakapcsán; •4%:új környezet (bejöttünkavárosba,szépnagyépületstb.); •3%:büfé, ruhatár; •3%:buli volt,haverokkalvoltunkstb. Adiákokvisszajelzésébőlkétrendkívülfontosmegállapításszűrhetőle.Azegyikaz, hogyrendkívülfontosaszínházinevelésiprogramokesetébenaminőségiszínházielőadás.Hanemelégjóazelőadásszínháziszempontból,akkoradiákoksemfognakkapcsolódnihozzá,ésezazinteraktívelemekreiskifoghatni.Másrészt,adiákoknakegyértelműenfontosazis,hogyizgalmasproblémáról,ésazőgondolataikirántinyitottsággal, partnerséget kínálva kezdeményezzenek velük interakciót a programot vezetők. Leegy-

12

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szerűsítve a dolgot, a diákok jó színházat, számukra fontos kérdéseket és partneri viszonyt igényelnek egy színházi nevelési programtól, és nem igazán izgatja őket, hogy milyenabüfévagyaruhatár.

az interakció formái Érdekesránézniarra,hogyafenticélokatmilyenformákonkeresztülvalósítjákmega programokvezetői.Azösszesprogramösszesmunkaformájaközöttazarányokakövetkezőkvoltak: Színházielőadásvagyjelenetsor

24,6%

Egészcsoportosmunka,semavezetők,semarésztvevőknincsenekszerepben(példáulfejtés)

20,7%

Programvezetőprezentál,előad

14,1%

Egészcsoportosmunka,arésztvevőknincsenekszerepben,avezetőkközüllegalábbegyigen (példáulforrószék)

8,7%

Egészcsoportosszabályjáték,gyakorlat(példáulbogozódás)

6,9%

Résztvevő(k)prezentáljákacsoportnakakiscsoportosmunkaeredményét

6,6%

Kiscsoportosmunka,semavezetők,semarésztvevőknincsenekszerepben (példáulkiscsoportosmegbeszélés)

6,2%

Egészcsoportosmunka,legalábbegyvezetőszerepben,ésarésztvevőkisszerepbelép(het)nek (példáulegészcsoportosimprovizáció)

4,8%

Kiscsoportosmunka,legalábbegyvezetőszerepben,ésarésztvevőkisszerepbelép(het)nek (példáulkiscsoportosimprovizáció)

3,6%

Kiscsoportosmunka,arésztvevőknincsenekszerepben,avezetőkközüllegalábbegyigen (példáulkiscsoportosjelenetrendezés)

1,6%

Önállómunka

1,4%

Kiscsoportosszabályjáték,gyakorlat(példáulkoncentrációsjáték)

0,5%

Párosmunka

0,3%

Azt látjuk, hogy a színházi előadás, jelenetsor mellett a programvezetői prezentáció és az egész csoportos szerep nélküli munka a legközkedveltebb munkaforma, ez a három együtt kiteszi az összes programban megfigyelt összes munkaforma csaknem 60 százalékát(!).Bizonyosformák,mintpéldáulapárosvagyönállómunka,vagyakiscsoportosszabályjátékmeglepőenalulreprezentáltak. Nehézlenneaztmondaniazinterakcióbármelyikformájára,hogyjobbanvagykevésbésegítielőatársadalmiaktivitást.Mindenesetbenérdemesafeldolgozotttémával,a megvalósításkörülményeivelésazelérnikívántcéllalösszefüggésbenvizsgálniaformát. Avezetőkrészérőlalegnagyobbbiztonsággalmegvalósíthatóinteraktívformaabeszélgetés, ami egy izgalmas emberi vagy társadalmi probléma kapcsán könnyen kimozdíthatja a megszokott iskolai paradigmából a diákokat, és egy szerepfelvételre késztető

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM játékakáraztislehetővéteheti,hogyújmódokonszerezzenektapasztalatotilyenproblémahelyzetekrőlarésztvevők. Aszokásosiskolaiműködésbőlvalókimozdításbanazisszerepetjátszik,hogyújdolgokkalkerülhetnekinterakcióbaadiákok.Aleggyakrabban,azesetek49százalékábana kellékekkel kerültek kapcsolatba a résztvevők, ezt követte az esetek 37 százalékában a díszlet,16százalékábanajelmezek.Megfigyeléseinkalapjánaprogramok85százalékábanaszínészekkel,23százalékábanarendezővelbeszélgettekvagydolgoztakarésztvevők.Atöbbialkotóvalcsakjóvalkevesebbprogrambanvoltlehetőségüktalálkozni.

mibe szólhattak bele a résztvevők? Fontoshatássallehetadiákokönkifejezéséreésakaratképzésére,hogyszándékuknak hatásalehetaszínházfiktívvilágában.Azáltalunkkutatottszínházinevelésiprogramokbanaleggyakrabbanabbaszólhattakbele,hogyancselekednekakarakterek(37százalék), és kicsit kevesebbszer abba, hogyan alakuljon a történet (26 százalék), vagy hogy milyenközpontiproblémákatvizsgáljonaprogram(21százalék).Aprogramok18százalékaezenaháromlehetőségenkívülegyébbeleszólásiformákatiskínált. Eztkiegészítőinformáció,hogyaprogramok98százalékakínáltnézőiattitűdöt,94 százalékabeszélgetést,52százalékaeljátszástvagyszerepbelépést,30százalékarendezéstés15százalékaegyébrészvételimódot.Azelőadástartalmátólfügg,deönmagában máranézőipozícióiskínálhatlehetőségetatársadalmikérdésekrevalóreflektálásra,és azönkifejezéssokféleformájátkínáljákabeszélgetés,szerepbelépésvagyrendezés.

létszám Az alkotók által megadottak alapján a „legkisebb” programon egyszerre kb. 10 fő veszrészt,míga„legnagyobbon”egyszerrekb.300.Aprogramoktöbbmintfelén25 – 32közöttiazátlagoslétszám,vagyisaprogramoktöbbmintfeleegyszerreegyosztállyal dolgozik.Aprogramokkb.20százalékadolgozikkisebbcsoportokkal,mintegyosztály, és kb. 27 százaléka nagyobb csoportokkal. Ebből a programok 5 százalékán vesz részt 100 vagy annál több fő. Összességében elmondható, hogy a színházi nevelési programoktöbbségeegyosztállyalvagykevesebbrésztvevőveldolgozik. Akisebblétszámönmagábanmégnemjelentiazt,hogytársadalmiaktivitásravaló neveléstörténik,viszontfontoselőfeltételelehet.Hiszenegykisebbcsoportbansokkal valószínűbb, hogy többen megszólalnak, érdemi beszélgetésre vagy cselekvő részvételre nyílhat lehetőség, míg egy több száz fős nézőtéren erre kisebb az esély. A programkészítőirészérőlarésztvevőklétszámánakmeghatározásábantöbbtényezőszerepet játszhat, de azt bátran állíthatjuk, hogy a kisebb létszám mögött leggyakrabbanaz érdemikommunikáció,aközösgondolkodásilehetőségmegteremtésénekszándékaáll.

14

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM korosztály Aprogramok11százalékakészülazóvodaikorosztálynak,16százalékaalsótagozatosoknak(1–4.évfolyam),19százalékafelsőtagozatosoknak(5–8.évfolyam)és54százaléka, azaz a programok több mint fele a középiskolai korosztálynak (9–12. évfolyam) vagyidősebbeknek.Aközépiskoláskorosztálynakkészülalegtöbbprogram,alegváltozatosabbformákéspedagógiaicélokszerint.Azalkotókaztgondolhatják,hogyőkmár majdnemfelnőttek,számukrafelnőtttartalomisbemutatható,vagyisaközépiskolaikorosztállyalvalófoglalkozásnemigényelkülönösebb„plusz”szakértelmet.Emellettőkmár önálló büdzsével rendelkező, fizetőképes, potenciális nézők, akik „beszoktathatók” a színházba.Azóvodásokamásik„véglet”:afentiokokbólkiindulvaésazokatmegfordítva számukra vélhetően azért készül nagyon kevés program, mert a velük való munka speciális szakértelmet, felkészültséget igényel, másrészt nem ők, hanem pedagógusaik vagyszüleikdöntenekarról,hogyvisszajönnek-easzínházba.

a programok hossza A legrövidebb program az alkotók szerint 30 perc (félóra), a leghosszabb program 360 perc (hat óra) hosszú – utóbbi egy háromalkalmas program. Az átlagos programhossz kb. két óra (121 perc). A leggyakoribb programhosszok 60 perc, 150 perc és 180 perc. A megfigyelések mindezt visszaigazolni látszanak: a legrövidebb megfigyelt program34perc,aleghosszabb352perchosszúvolt,azátlagosprogramhossz134perc volt.Természetesensokesetbenaprogramhosszaésacélcsoportéletkoraközöttvolt összefüggés,alegtöbb30perckörüliprogramóvodásoknakvagykisiskolásoknakszólt. Azátlagosprogramhosszegyérdemiintervenciórakínállehetőséget,2óraalattegyegytéma–legyenazemberiproblémavagyszínháziforma–kapcsánlehetújmegértésrejutni,újszempontokatmegérteni.

transzferhatás Aszínházinevelésiprogramokkapcsángyakranfelmerülőkérdésaszínházakrészéről, hogy hatásos ellenszerei-e a színházi nézők öregedésének és megfogyatkozásának. Igyekeztünkennekakérdésnekisutánajárni.Arraakérdésre,hogy„Aprogramalapján kedvet kaptatok-e, hogy gyakrabban menjetek színházba?” az esetek 63 százalékában egyöntetűigen,15százalékábanegyöntetűnemvoltaválasz,22százalékbanvegyesvolt a kép (általában a résztvevők olyan típusú színházra kaptak kedvet, amilyenen éppen résztvettek,másranem).Arraakérdésre,hogy„Segített-eaprogramabban,hogyegy másikszínházielőadástjobbanmegértsetek?”arésztvevők46százalékbanegyöntetűen igent,34százalékbanegyöntetűennemetmondtak,és20százalékbannemvoltközöttükegyetértés.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ez alapján nem állíthatjuk azt, hogy a színházak számára ez az a csodafegyver, ami megoldjaaproblémáikat,deazegyértelművolt,hogyolyanelőadásokra,amelyeknekik szólnak,sőtmegisszólítjákőket,szívesenmennénekmáskorisadiákok.

robbanás a színházi nevelési programokban Aprogramokjellemzőinekbemutatásautántérjünkvisszaatágabbképhez.Aszínházinevelésiprogramokmárkorábbanemlítetthirtelenelterjedésestatisztikailagisbeigazolódottakutatássorán.Aszínházineveléstekintetébena„robbanás”a2010/2011-es évadbankövetkezettbe,amikoraszervezetekönbevallásaszerintazilyentípusúprogramokszámaazegyikévrőlamásikra109-ről200-raemelkedett.Mindeközbenaszínházakelőadásszámaradikálisannemváltozott,tehátaműsorpolitikákonbelülihangsúlyeltolódásokról,illetveazelőzőévekbenkifejezettenszínházinevelésiprogramokjátszására létrehozottszervezetek„felfutásáról”beszélhetünk.Ezaztjelenti,hogyegynagyongyorsan növekvő, ugyanakkor rendkívül fiatal területről van szó, ami jelenleg is keresi saját határait,szakkifejezéseit,eszköztárát,módszertanát. A2011 /2012-esévadban,ésnagyvalószínűséggelazaztkövetőévadokbanisezafajtatevékenység többmintszázezergyereket,fiataltérintett.Nemegymarginálisterületrőlvantehátszó,hanemegyerősödőtrendről.Mindeközbenviszontazérintettiskolák számacsakkb.20százalékkalemelkedett,ezaztjelenti,hogyvélhetőencsakaziskolák egy bizonyos köre vonható be színházi nevelési tevékenységekbe, értük viszont egyre növekszikaverseny. Többmint2000iskolátmégnemtudtakmegszólítaniaszínházak, társulatok.Azegyértelmű,hogyigennagyszámúgyerek,fiataltalálkozikszínházinevelési programmal, így ezek hatása is nagy számokban válhat érzékelhetővé. Viszont fontos figyelmeztetésahozzáférésszempontjábólaszínházinevelésiprogramokatkínálószervezetekföldrajzieloszlása. Székhely tekintetében erőteljes budapesti túlsúlyt tapasztalunk: a könyvünkben (Cziboly–Bethlenfalvy2013)szereplő117szervezetből67-nekBudapestenvanaszékhelye, ez a teljes mezőny több mint fele (igaz, közülük többen rendszeresen dolgoznak vidékenés /vagylátnakvendégülvidékicsoportokatis).Ezaztisjelenti,hogyBudapesten sokkalnagyobbeséllyeltalálkozikilyenprogrammalegyfiatal,éshogyvannakazországnakteljesenellátatlanrégióiis. Öt nagyobb kategóriába sorolhatók a szervezetek, színházak aszerint, hogy hány színházinevelésiprogramjukfut: •azokaszínházak,szervezetek,aholnincsszínházinevelésiprogram(ésgyakranszínházinevelésitevékenységsem); •azokaszínházak,szervezetek,aholnagyobbrepertoármellettegyszínházinevelési program fut. Itt az esetek többségében a program a színház számára marginális, kísérletijelleggelfutóvagyakár„megtűrt”tevékenység; •azokaszínházak,szervezetek,aholnagyobbrepertoármellettnéhány(2–4)program fut.Ezekaszínházakmáráltalábanfelismertékaterületfontosságát,gyakranaszín-

16

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ház egyik munkatársa idejének nagyobb részében ilyen programokkal foglalkozik. A színházkommunikációjábanmegjelenikaszínházinevelésitevékenység,gyakrana honlapokonisönállómenüpontjelzi; •azok a színházak, szervezetek, ahol a repertoárelőadások jelentős részéhez (5 vagy többelőadáshoz) kapcsolódikszínházinevelésiprogram.Ezekaszínházakművészetiszakmai profiljukban, arculatukban hangsúlyos helyen képviselik a színházi nevelés ügyét.Gyakrantöbbszínházpedagógussaldolgoznak.Viszonylagkevésilyenszínház vanMagyarországon; •azok a színházi nevelési társulatok, akik kifejezetten színházi nevelési programok (általábankomplexszínházinevelésielőadások,TIE)létrehozásárajötteklétre. Ezasokszínűképleginkábbarravilágítrá,hogyelsősorbannemszervezetiformától függ az, hogy készül-e, és ha igen, akkor mennyi és milyen színházi nevelési program, hanem vezetői szándéktól és a rendelkezésre álló szakértőktől, illetve bizonyos esetekbenanyagierőforrásoktól.

konklúzió Acikkünkbenbemutatottkutatáspillanatképegyrohamosanváltozóterületről.Számos olyan kérdéskör maradt, amit érdemes lenne tovább kutatni, amiről fontos volna továbbidiskurzustfolytatni.Jelenhelyzetbenmiakövetkezőháromkérdésttartjukalegfontosabbnakaszínházinevelésterületszempontjából: •Mitőlleszegyprogramhatásos? Megtudjuk-emondani,melyekazokaháttértényezők,programvezetőikészségek,tudásokvagyszemélyiségjegyek,programszerkesztési szempontok, amelyek jó eséllyel predesztinálják egy program hatásosságát, eredményességét? •Miaz,amiaszínházinevelésgyakorlatábóltaníthatóéstanulható? Egyáltalán:van-e igény arra, hogy akik a programokat vezetik, vagy abban részt vesznek (tovább)képezzék magukat? Szükség van-e egyáltalán ilyen irányú képzésekre vagy pedig végezhető a színházi nevelés „csak” színházi vagy drámapedagógusi végzettséggelis,vagyakármegfelelőképzettségnélkül? •Ésvégül:létezhet-eérdemiszakmaiegyüttműködés,közösszakmaiérdekképviselet? Megítélésünkszerintakövetkezőévekbenatovábblépéshezaszínházinevelésiszakmánakerreaháromkérdésrekellválasztkeresnie. Azátfogókutatáscéljaazvolt,hogylegyenekdefiníciók,kategorizálásiformák,amelyekegykezdődőpárbeszédalapjailehetnek,éslegyenektájékozódásipontokszakmán belüléskívül.Kitekintveaztlátjuk,hogyaterületirántiérdeklődésnemcsökkent,hanem ismertségeéselismertségetovábbnőttakönyvünk(Cziboly–Bethlenfalvy2013)megjelenése óta eltelt évben. Vannak biztató jelek, érdemi párbeszéd indult meg a szakmán belül,újfórumokjötteklétreezenpárbeszédektovábbvitelére.Azelmúltévsoránszinte minden hónapra jutott egy meghatározó esemény, műhely, konferencia. Ezzel együtt a színházinevelésitevékenységtámogatásáranemlettekújpénzügyiforrások.Ameglévő

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM államiforrásokpályázatikiíróirészbenátvettékazáltalunkjavasoltterminológiát(NKA), részben nem (EMMI), a források elosztásának szakmaisága több esetben erősen megkérdőjelezhető. Reméljük,hogyezacikkisalátámasztja,hogyaszínházinevelésiprogramokrendkívül sokat kínálhatnak az önkifejezés, az akaratképzés, illetve az egyéni és társadalmi problémákra való reflektálás, a társadalmi aktivizálódás területén. Ez leginkább akkor lehet így, ha az ez iránti igényt érzik a színházi alkotók is a pedagógusok és a szülők részéről,ésebbentudnakpartnerkéntegyüttműködnicivilszervezetekkel,iskolákkal. Aztreméljük,hogykutatásunkésafentiíráskínálelégmuníciótmindenfélszámára ahhoz,hogymegtegyealegfontosabbkezdőlépéseketezirányba.

irodalom CzibolyÁdám(2010):DICE– akockaelvanvetve.Kutatásieredményekésajánlásokatanításiszínházésdrámaalkalmazásávalkapcsolatban. Budapest:DICEKonzorcium. CzibolyÁdám–BethlenfalvyÁdám(2013):Színházinevelésiprogramokkézikönyve. Budapest:L’HarmattanKiadó. FernezelyiBori –VáradiLuca(2010):AKerekasztalSzínházfoglalkozásainakhatásaamarginalizálódófiatalokra.In:LiptákIldikó(szerk.):Mindenkinekjogavanmegszólalni. Szada:KerekasztalSzínháziNevelésiKözpont,39–46. HorváthKata(2009):Azerőszakjátszótere.In:DemeJános(szerk.):Színházéspedagógia3. Budapest:KávaKulturális Műhely&AnBlokkEgyesület,6–82. Németh Vilmos–Cziboly Ádám (2003): Hogyan hat a színházi nevelés a demokratikus attitűdökre? (Egy négyszáz gyerekrekiterjedőhatásvizsgálatismertetése).DrámapedagógiaiMagazin, 26.,(2.),34–40.

jegyzet 1A DICE (Drama Improves Lisbon Key Competences in Education) kutatás 12 országban (Csehország, Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Palesztina, Portugália, Románia, Svédország, Szerbia,Szlovénia)111programnálcsaknem450013–16évesfiatalbevonásávalvizsgáltaatanításiszínházésdráma hatásátakulcskompetenciákra(www.dramanetwork.eu).

18

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■



a bennünk élő alkotó felébreSztéSe – a közöSSégi művéSzetek útján Katona Krisztina

a murál morál mező és a pécsi Szín-tér egyesület kapcsolata Művelődésimenedzserszakoshallgatókénttalálkoztamelőszöraközösségfejlesztés fogalmával,ésazegyetemutolsókétévébengyakorlatban,testközelből,mélyvízszerűen tapasztalhattam ennek a szakmának különböző aspektusait: hátrányos helyzetű falvak kulturálisirányúfejlesztésén,valamintegyfaluközösségbenagyermekésifjúságikorosztállyalvalócsoportmunkánkeresztül. Az életemben hatalmas fordulatot jelentett, amikor 2007-ben Nicaraguában megismerhettem a közösségi falfestés módszerét. Részt vettem egy hatalmas falfestmény elkészítésében úgy, hogy előtte komolyabban sosem foglalkoztam képzőművészettel. Hihetetlen volt megtapasztalnom saját magamban egy olyan képességet, amiről nem tudtamvagynemhittem,hogylétezik.Elsőgondolatomazvolt,hogyszeretném,haezt az élményt minél többen átélhetnék, hogy ezt az érzést saját magukkal kapcsolatban minéltöbbenérezhessék.Azerősbelsőhívás»pályámraállított«:azottlátottmódszert a hazai igényekhez formálva elkezdtem alkalmazni hátrányos helyzetű csoportokkal. A közösségiművészettelvalóközösségfejlesztőmunkakereteként2007-benamódszer irántérdeklődőkkelmegalapítottukaMurálMorálCsoportot–amiazéveksoránMurál MorálMezőremódosult–,és2010-benlétrehoztukaPécsiSzín-TérEgyesületet,amia közösségfejlesztő tevékenységünk hivatalos szervezeti hátterét biztosítja. Közösségi művészetekkelvalómunkánkazéveksoránsokféleközösségrekiterjedt:zártintézetek-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19

Fotó /KatonaKrisztina

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM től (börtönök, gyermekotthonok), oktatási intézményeken (általános és középiskolák, egyetemek,főiskolák),művelődésiésközösségiházakcivilközösségeinkeresztülanemzetközicsoportokig.Aközösségiművészetekbenisegyreinkábbmintegymástkiegészítő,erősítőeszközökbengondolkodunk,éskeressükakapcsolódásipontokatafestés,a dráma,amozgás,azene,afotóésafilm,valamintegyébvizuálistechnikákközött.

közösségi művészetek a közösségfejlesztés szolgálatában a közösségi művészetről Közösségiművészetnekaközösségikontextusban,aközösségtagjainakbevonásával megvalósulóművészetitevékenységetnevezzük,melybenalapvetőazadottközösségés azalkotásfolyamatátkísérőművészekvagyfejlesztőkinterakciója,párbeszédeegymássalésazalkotásáltalakörnyezetükkel.Ezáltalaközösségtagjainaklehetőségenyílikkifejezniaközösségetfoglalkoztatótartalmakat,ésszélesebbtársadalmirétegekszámárais láthatóvátenniaztaművészeteszközeiáltal.Aközösségiművészetifolyamatoknemzeti vagy akár nemzetközi szintű változásokat is okozhatnak társadalomkritikai és tudatosságra ébresztő, az egyéneket saját képességeikben, jogaikban megerősítő funkciójuk által.Alegelterjedtebbközösségiművészetiformák:aközösségiszínház(példáulfórum színház),acirkusz,akarnevál,aközösségimédia,amurálfestés,azinstallációsalkotások, aközösségizene,atánc,alandartstb. A közösségi művészeti folyamatban többnyire nem-formális és informális nevelési módszerek kapnak szerepet, melyek segítik a csoporttagok egyenlő bevonódását, a véleménynyilvánítást,azegyüttműködést.Lehetőségetbiztosítanakarra,hogyaciviltársadalomvalamennyiszereplőjekifejezhesseönmagátésazegyéniaközösrészévéváljon.Mindezakkoralegteljesebb,haarésztvevőkazalkotásmindenfázisábabevonódnak,vagyisacsapatépítéstőlazalkotásegyéniszintjeitőlelindulvaaközösalkotásmegtervezésénkeresztülegyüttjutnakelannakelkészítéséig.(Nemaztörténik,hogyacsoportvezetőkigondolja,megtervezi,ésacsoportvégrehajtjaazutasításokat.)Aközösségi művészetekalkalmazásánáláltalábanaközösségfejlesztésésazegyénekmegerősítésea cél, a résztvevők helyzetbe hozása olyan feladatok felkínálásával, melyeket többnyire közösen tudnak csak „megoldani”. Ily módon egy nagyszabású alkotás elkészítése az egyéni képességek megnyilvánulásának és az együttműködésnek ad teret. Az effajta alkotóifolyamatokbannagyhangsúlyhelyeződikazelfogadásra,mindengondolat,ötlet éskifejeződéslétjogosultságára,afolyamatdemokratikusvoltára:acsoportenergiákegybentartásaérdekébenaközösségidöntésre.Azönkéntesésafeltételnélkülirészvétel(a részvétel ne kötődjön előzetes tudáshoz, bárki számára nyitott legyen) az előbbiekhez hasonlóanfontosalapelv.Aközösségiművészetinevelésneknematehetséggondozásáll a középpontjában, az inkább csak a folyamat velejárója, hogy valakiről kiderül, hogy jó érzékevanvalamihez,vagykülönösentehetségesenrajzol,fest,mozog,ír,énekel,zenél, vagyéppenkomponál.Sokkalfontosabb,hogymindenkielhiggyemagáról,hogyamitŐ

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tud,gondol,képzel,lát,alkot,azkülönlegesésegyedi,éséppenaztesziazzá,hogybelőleszületik.Vagyisnemattólleszvalamineklétjogosultsága,mertmegfelelaközízlésnek vagybármilyentársadalmielvárásnak,mércének,hanempusztánattól,hogyacsoporton belüli, a közösséghez tartozó és szükségesen létező, és ebből fakadóan legtisztábban születésénekközegébenértelmezhető,értékeottalegteljesebb(Katona–Uri2012:11).

a közösségi falfestésről, tapasztalatainkról a módszer gyökerei A falfestés (mural painting) őshazája Latin-Amerika, ahol minden országban, közösségbenmegvannakasajátosságai.Amimindegyikbenmegegyezik,hogyafestményeket közösen alkotják egy nagy falfelületre, és számtalan színt használnak a megfestésükre, melyeket legtöbbször a három alapszínből kevernek. Komplex közösségfejlesztő módszerként való alkalmazásuk nem mindig cél. Nicaraguában, Estelí városában például így jelennekmeg(Katona2008:8). Nekem a nicaraguai módszert volt szerencsém megismerni egy ifjúsági csere és az egyévesEVSönkéntesszolgálatomáltal 1. Nicaraguábanafalfestményekmegjelenéseszorosankötődöttazországaktuálpolitikaiésgazdaságihelyzetéhez,nemaközösségfejlesztésszolgálatában,hanemazemberek tudatformálásának eszközeként születtek művészek keze nyomán. A szandinista forradalombukásautánaFUNARTEmunkájánakköszönhetőenfunkciójukátalakult,és attól kezdve a gyerekek kreatív művészetének illetve közösségeinek támogatását szolgálják 2. Magyarországon teljesen politikamentesen, adott közösség kollektív tartalmainak kifejezőeszközeként,közösségépítésreésmegerősítésrehasználjuk.

a módszer lényege Amuralpaintingazutcaiművészetekegyolyankülönlegesformája,melyképzőművészetenalapul,ami„csak”eszközalegfőbbcél:aközösségekfejlesztésénekeléréséhez. Afestésnemigényelművészielőképzettséget,anagyméretbenvalóképimegjelenítés által kiküszöbölhetők olyan hiányosságok, melyek az iskolában megszokott kisméretű, részletezettalkotásoknálkitűnnének,ígymindenkineksikerélménytnyújtanagyméretű közösfestményelkészítése. Azalkotásfolyamatakétrészrebontható:afolyamathosszabbikrészétkitevőtémafeldolgozó, a festést előkészítő szakaszra és a folyamat kicsúcsosodását jelentő festménynek,mintfőproduktumnakazelkészítésére. Atémafeldolgozás soránacsoportvezetőkülönbözőnemformálisnevelésimódszereksegítségével(drámapedagógia,vizuálistechnikák,emberijoginevelés,környezeti

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM nevelés,globálisnevelésésegyéb,azifjúságimunkábanésközösségfejlesztésbenhasználatos civil gyakorlatok) formálja a csoportot és megpróbálja előcsalogatni a csoporttagokbólazadotttémávalkapcsolatosgondolataikat,vágyaikat,érzéseiket,vagyisvéleménycseréreösztönziőket. Komplexitásanemcsakabbanrejlik,hogysegítségévelbármilyentémafeldolgozható és a közösségi tudat tükreként egy nagy felületen megjeleníthető, hanem a művészi önkifejezésnekisnagyszerűeszköze.Ezenkívülazegészfolyamatotvégigkísérő,csoportban megvalósuló közösségi munka és alkotás fejleszti a fiatalok alkalmazkodó, együttműködésiéskommunikációskészségét,véleménynyilvánításra,gondolataikkifejezésére, érvényesítésére ösztönzi őket, mely mindenképp hozzájárul a résztvevők közösségiállampolgári részvételéhez. A módszer által kompetenciáik nemcsak közösségi szinten bővülnek,hanemavizuálisésmáskreatívművészieszközökalkalmazásávalegyéniszintenisfejlődnek.Azönkifejezésútjánönismeretük,kreativitásuk,problémamegoldókészségük is fejlődik és a témafeldolgozás-feltárás révén a világról szerzett ismereteik is bővülnek, egymásról és önmagukról alkotott képük pedig tágul, egyre holisztikusabb látásmódalakulkibennük. Afalfestéshezafestési technika,anagyfelületen,nagyméretbenközösentörténő alkotásmegismerésén,alapelveinekelsajátításánkeresztülvezetazút.Ezaztjelenti,hogy előszöregyrenagyobbméretű(A /4 –A /0)papíron,majdlepedővásznonkészülnekegyéni, kiscsoportos és egész csoportos közös festmények. A résztvevők mindvégig csak a három alapszínt (piros, sárga, kék), valamint a feketét és a fehéret használják, és abból kevernek minden további színt. Természetesen ecsettel dolgoznak (2–10 centiméteres szobafestőecsettel),ésfigurális,univerzálisszimbólumokábrázolásávalfejezikkiamondanivalójukat,arratörekedve,hogyaműmindenkiszámáraérthetőlegyen.Ezszolgáljaa plakátszerűmegjelenítést,akompozíciónéhány,aképetkitöltő,kifejezőformából,figurábólvalófelépítését. Ahogyanatermészetisamaximálistérkitöltésretörekszik,úgyaművészetekbenis tettenérhetőaz„űrtől(ürestől)valóirtózás”(horrorvacui).Amuralpaintingtechnikában isalapvetőatérminélteljesebbkitöltéseegy-egykifejezőszimbólummal,azokösszekapcsolásával,azezeketkiemelőmegfelelőháttérszínnel.Ezazelvsegítianagyformákban való gondolkodást – nem az a cél, hogy sok apró részlettel telezsúfoljuk a képet –, a képiegyensúlymegtalálását.Aplakátszerű,figyelemfelkeltőalkotásokkészítésénélezek alapvető szempontok, melyek fejlesztik a résztvevő lényeglátását, a számára legfontosabb információk összefoglalását, képekbe sűrítését. Mindez a készség az élet egyéb területeinishasznoslehetszámára,akárszóbanvagyírásbanfejezkivalamit. Döbbenetesvoltlátni,hogymicsoda,önbizalmukatporbatipró,rájuknehezedőnyomással rendelkeznek –„Én erre nem vagyok képes”, „Jó ez így?”, „Én nem tudok olyat, mint…”–,melyeklegtöbbszöraziskolaielvárások–„Eztígy kell csinálni”,„Azúgynem jó…”–vagyacsaládikörülményekhatásáraalakultakkibennük.Különösenarragondolokitt,amikorolyangyerekkeltalálkoztunk,akitesetlegezelőttmégtehetségtelennekis nyilvánítottak rajzból, és sikerült elhitetnie magával is, hogy ő nem tud rajzolni. Pedig ahhoz,hogyépésegészségesszemélyiségválhassonegygyermekből,támogatnunkkell

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM természetének,egyéniségénekkifejezését,akáraművészeteszközeivelis.Előszörtehát lassanlekellettbontaniafalakat,melyekagyerekbenépültek,ésarraösztönözni,hogy úgyfejezzekimagát,ahogyantudja,mertannáltöbbnemiskell.Látszólagkönnyűnagy felületrealkotni,mégisrengetegidőbetelt,mígagyerekekhozzászoktakatérkitöltéséhez,anagyméretűecsetkezeléshez,anagyformákbanvalógondolkodáshoz.Atechnika pontosan ezt a folyamatot hivatott támogatni: azt, hogy az a gyermek is, akinek nem adatottmegeredendőenamagasszintűvizuáliskifejezőkészség,azisfeltudjafedezni magában az értékeket, sikerélményhez jusson a saját szintjének megfelelő alkotás és a visszajelzésekáltal.Mindeztegycsoportrészekénttehetimeg,aholegymástkiegészíthetik az egyéni képességek, csökkentve ezzel az egyes ember egyéni felelősségét, mely inkábbkollektívfelelősséggéalakul.Haönbizalmanövekszik,egyrenyitottabblesz,egyre többmindentmegosztmagábólaközösséggel,amivisszatükröziszámáraasajátértékeit.Haeztmegtapasztalja,képesmásokbanismeglátniajót,éstisztelniőket. Amódszerdemokratikusjellegenemcsakacsoportrésztvevőinekteljesbevonódásábóladódik,hanemacsoportvezetőésarésztvevőkviszonyábólis:azáltal,hogymindent együttcsinálnak.Egyenrangúpartnerekkénthaladnakafolyamatbanlépésrőllépésre,a tanulásfelfedezésséválhat,aholavezetőnemmindentudó,hanemsegítő,akinekbátorítása,szeretetteljesjelenléteáltalarésztvevőképességei,önértékelésefejlődik,magabiztosabb,önállóbblesz,aközösségegyreteljesebbtagjáváválik. A koordinálást a vezetéstől sokszor csak egy hajszál választja el: nehéz megtalálnunk sajátgondolataink,kifejezésiszintünkmegosztásánakmértékét.Azt,hogymikorvanhelye a példamutatásnak, és mikor válik nyomasztóvá a gyerek számára a minta, amitől nem bátorságotnyer,hanemmegijedaszámáraelérhetetlentől.Hiszenaversenyszellemvilágábankevésolyanszituációvan,amikorazemberaztérezheti,hogyamitcsinál,azéppen akkor,úgyalegjobb,mertakkorarraképes.Általábanelégedetlenekvagyunkmagunkkal, mindigjobban,máshogyakarjukcsinálniadolgainkat,állandófeszültségetteremtveezzel magunkban.Tehátazacél,hogymegfelelőinstrukciókkal,kérdésekkelsegítve,minélkevesebbbeleszólássaléselvárássalönkifejezésreösztönözzükafiatalokat,segítsükgondolataik,kreativitásukkibontakozását.Ebbenamódszerbenennekahatárnakamegtalálásaés átnemlépésealegnehezebbfeladat.Afestéssorán,haacsoportvezetőésacsoportjól alkalmazza a tisztelet, a nyitottság, a szeretettel való megközelítés és a részvétel „törvényeit”,akkorarésztvevőkmegtanulnaktürelmesneklennimagukkalszembenésértékelni magukatazonaszinten,aholtartanak–ésebbenaközösségissegít. Ateljesbevonódás,mindenkinekarészvételeáltal„betömődnekalyukak”.Mindenki megtalálhatjaanekimegfelelőfeladatot,ésérezheti,hogyvalamibenjó,jelenlétehasznos a csoportnak. Egymás hiányosságainak a kiegészítése biztonságot is ad, mert számíthatunkmásoksegítségére,havalamitegyedülnemtudunkmegoldani. Afalfestésnélsokszormegriadnakanagyfelülettől,éselképzelnisemtudják,hogyan fogjákőkmegfesteniatervezettfestményt.Fontoslépéseatechnikánakatervrajznégyzethálósegítségévelvalóarányosfelnagyítása,melyegybenkapaszkodótnyújtazokszámára,akiknemolyantehetségesrajzolók,ugyanisígycsakmásolniukkellatervrajzot,és a vonalak, betű- és számjelölések segítségével pillanatok alatt egyszerűen fel tudják

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM vázolni azt, amire szabad másolással nem lennének képesek. Ez szokott lenni az első nagysikerélmény,amikoravázlatfelkerülafalra,ésmindenfiatalcsodálkozva,amunkájával elégedetten nézi, hogy ezt ő rajzolta. A másik nagyon jelentős élmény, amikor a festményelnyeritérbeliségét,színekkelvalótelítettségét,akkorméghihetetlenebbszámukra,hogyképesekvoltakminderre,mikornemistudnakfesteni.(Ebbenapillanatban fordulmegafejükben:„Talánegykicsiténisművészvagyok?”)(Katona2008:9 –11).Az egy másik terjedelmesen fejtegethető téma, hogy ki mit gondol művészetnek. Itt arra utalok,hogyarésztvevőkneklehetőségüknyílikönmagukramintALKOTÓRAtekinteni, felfedeznimagukbaneztazaspektust.Sokszorériamunkáinkatazakritika,hogynem elégesztétikusak,nemelégművésziek. Számunkraaművészetvalóban„csak”annakaz eszköze,hogyarésztvevőketasajátképességeiknekmegfelelőszintenahhozazélményhezjuttassuk,hogyképesekőkisnagyotalkotni,hogyérdemeslebontaniagátjaikat,és kezdeményezni. Nálunk ennek az élménynek a megélése, azaz az egyén által megtett hatalmasÚTalényeges,amitabelépéstőlazünneplésigmegtesznek.Azalkotásképességének megtapasztalása meghatározó lehet személyiségének bármilyen területen való kibontakoztatásában.Azalkotásképességemagaazéletpotenciál.Akiesztétikailagkifogásoljaazalkotásainkat,azalapvetőenennekamódszernekalényegétnemérti. A folyamat akkor teljes, ha létrejön a végső alkotások, a falfestmények nyilvános bemutatása,aközösünneplés,ahol„afalfestményekmegtestesítikatársadalommalvaló vizuáliskapcsolatot,ésazalkotástársadalomáltaliértékelése,méltatásavisszatükröződik arésztvevőben.Afolyamatígykörbeér.”(Pavone –Hopewell1999:12)Azünnepléskoraz alkotókatünnepeljük,azt,hogyképesekvoltaklétrehozniazalkotást.Azalkotásesztétikaiértékemellékes,nemfontos,hogyszép-e,sokkalfontosabb,hogylétrejött.

közösségfejlesztő, művészetpedagógus vagy művészetterapeuta? Örökkérdés,hogymitőlműködikjólegymódszer,mitőlsikeresegycsoportfolyamat, hogymikaszükségeskompetenciák,adottságok,miaz,amitmeglehettanulni,ésmiaz, ami vele született adottsága kell, hogy legyen a csoportvezetőnek /fejlesztőnek. Művészeti, illetve művészetterapeuta végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazhatja-e hitelesen a művészet eszközeit egy közösséggel? Annyi biztos, hogy fontos ismerni az általunkhasználteszközlehetőségeit,hatásait,ésahitelesalkalmazáshozelengedhetetlen,hogylegyensajátélményünkazadottmódszerről,eszközről. A közösségi művészetek esetében az elsődleges cél a közös alkotás létrehozása, az egyéni önkifejezés támogatása, amihez leginkább a csoportvezetéshez való érzék és a sajátalkotóipotenciálunkfelszabadításaszükséges,amilehetővéteszi,hogyeztmásokbaniselindítsuk.Akifejezetttartalmakraelemzőmódonnemreagálunk,nemkeresünk lélektaniösszefüggéseketazalkotóésazalkotásaközt. Magaazalkotásaktusaafontos, és lehet, hogy ez önmagában is gyógyítóan tud hatni, anélkül, hogy tudatosulna az egyénbenaváltozásfolyamata.Ahogyanmialkalmazzukaművészetet,annakjárulékos eleme lehet bizonyos lelki tartalmak kifejeződése, feloldódása, de ez – legtöbbször –

26

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM nemtudatosangenerált,vezetettéskísértfolyamat,viszont,haolyantartalmakmerülnek fel, amelyek a csoport egészére hatással vannak, azokat fel kell tudnunk dolgozni közösenis. Ahangsúlyaközösségenvan,aközöstémafeldolgozáson,aközösségalkotásáltalimegerősítésén. Saját működésemet megfigyelve arra jutottam, hogy a közösségi művészetekkel való közösségfejlesztő munkában nagyon nehéz elhatárolni egymástól a fent említett három szerepet–amihátrányoshelyzetűekkelvalómunkaeseténsokszormégaszociálismunkás szerepkörrel is kiegészül. Annak ellenére, hogy sikeres közösségfejlesztő folyamatok állnakmögöttem,érzematársadalmielvárásnyomását,aszakmaiigazolhatóság,adefiniálhatóság igényét. Ennek a területnek még nincs évtizedek óta kitaposott ösvénye Magyarországon, és néha nehéz azzal szembesülni, hogy akik véleményezik, nem tudják magukévátenniaszakmaköziszemléletetésmegérteniennekaműfajnakavalódicélját, aztatényt,hogyennekeléréséhezegyikterületmódszereisemelegendőekönmagukban.

közösségi művészetek használata hátrányos helyzetű fiatalokkal A Murál Morál Mezővel immár nyolc éve dolgozunk többnyire cigány származású, szociálisan és /vagy földrajzilag hátrányos helyzetű, illetve zárt intézetekben nevelkedő gyerekekkelésfiatalokkal.Azeddigvelüktöltöttidőalattfelismerhettük,hogymikazok ahiányosságok,melyekhátrányoshelyzetükbőladódnak,ésagyerekek /fiatalokéletében kézzelfogható nehézségeket okoznak. Ilyenek például: a figyelemzavar, a koncentrációs, az együttműködési és a verbális kifejezőkészség alacsony szintje. A rengeteg (sokszor elemifélelmekbőladódó)feszültség,melyagresszióváalakuléskülönböződestruktívformákban nyilvánul meg (szóban, tettlegességben, a környezet rongálásában). A tanult viselkedésminták, melyek újabb és újabb játszmákba vezetik őket, melyek kapcsolataik útvesztőivalójában. Azemlítettnehézségekkelküzdőfiatalokkalazértsemműködtethetőkjólaszokványos(frontális)nevelésimódszerek,mertahiányosságaikbóladódóanképtelenekmegfelelni az ilyen módszerek által támasztott elvárásoknak. Viszont jól működnek velük azokamódszerek,melyekrésztvevőközpontúakésérzékenyek,rugalmasak,demokratikusak és alkotásorientáltak. A közösségi művészetek alkalmazásával háttérbe szorul a verbalitás fontossága, a csoportos feladatmegoldás és alkotás közben szükséges véleménynyilvánítás által viszont fejleszthető. A csoportmunka során munkamegosztást, együttműködésttanulhatnak,finomodhatakommunikációjuk,ésazalkotásonkeresztül fejlődikkapcsolatteremtőkészségük.Acsoportvezetőkjelenlétévelújkommunikációsés viselkedésimintákatismerhetnekmeg,melyekformáljákatanultmintáikat. Ahhoz, hogy valóban közel kerülhessünk a fiatalokhoz, nagyon fontos, hogy ne a megváltoztatás, az integrálás szándékával közelítsünk feléjük. Ez is az elfogadás része, agressziómentes attitűd. Meg kell tanulnunk az ő nyelvüket, szükségleteiket, és olyan tevékenységekbebelevinniőket,amibenjók.Legjobb,haazötlettőlükered,ésnemszabad a közös munkát túlformalizálni, olyan elvárásokat támasztani, amiket nem tudnak

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM teljesíteni.Megerősítenicsakúgylehet,hamegtudjákélniaképességeiket,értékeiket, és mindig csak egy kicsit kitolni a határaikat, ami kihívás, de nem lehetetlen elérniük – amit meglévő képességeik mozgósításával lehetséges teljesíteniük. A fejlődés állandó megerősítőjelenlétetigényel–hosszúfolyamat,amígnálukazönbizalom,azönbecsülés olyan szintre fejlődik, és belsővé válik, hogy ne legyen szükség a külső megerősítésre. A legfontosabb,hogyazegyüttlétöröm,feltöltődéslegyen. Az alkotásorientált tevékenységnek több szempontból nagy jelentősége van: az ALKOTÁS(produktum)lehetővéteszi,hogymegtestesüljön,vagyisláthatóváváljonvalakinekabelsővilága,aképességei,azértékei.Ezokozzasokszoraközösművészetimunka nehézségét is, mert sokan nem szeretnek „lemeztelenedni”, vagyis megmutatni azt, ami bennük van. Mert a biztonságos – bizalmi – légkörben létrehozott művek mindig őszinték,ésvalódiak.Eztmindenkiérzi,akinekvoltmárrészehasonlóban, éséppenez adhateleinteokotafélelemre–önmagunkbólmegtapasztalunkvalamit,amirenemszeretnénk ránézni, vagy kitesszük magunkat a többiek véleményének. Az alkotás indirekt reflexiósfelület,amihezkapcsolódhatadicséret,amegerősítés.Mindezazalkotónakis lehetőségetadazönmagáravalórátekintésre.Éshaebbenafolyamatbanreakcióinkkal kísérjük,akkornagyonfontostükörréválhatunk.Olyanpontokonadhatunkvisszajelzést egygyereknek,egyfiatalnak,amirőllehet,hogysosemkapottmég,vagytéveselképzeléseivoltakadottkészségéről,képességéről.Azállandóankísérő,érzékenyfigyelemésa finomjelzésekrettentőenfontosaklehetnekareálisénképkialakulásában,afiatalönbecsülésének erősödésében. A módszer terápiás hatása ebben rejlik, és ebben merül ki (mindenképpinterdiszciplináris–semcsakazegyik,semcsakamásik). Azzal,hogyaművészetitevékenységKÖZÖSSÉGIszintrekerül,azalkotáslehetősége kitágul, a hatások megsokszorozódnak: minél többször osztunk meg valamit magunkból,ésfogadunkbevalamitmásoktól,annáltöbbleszköztünkazaközös,amiösszeköt bennünket. Amikor közösen alkotunk, és az egyéni részeket összekapcsolva egy nagy művethozunklétre,akkoreltűnnekaköztünklévőhatárok,ésazabizonyosmegosztott közös egy alkotásban sűrűsödik össze, és így sokkal erősebb lesz, mintha külön állna. Mindezészrevétlenülalakítjakiaközösségtudatot,azösszetartozásérzését,melyabban ismegmutatkozik,hogymegszületika„miénk”fogalma,ésazért,amiamiénk,vagyisa közösség sikeréért képesek vagyunk plusz energiákat mozgósítani, kezdeményezőbbé válunk,felszabadulakreativitásunk,aproblémahelyzeteketegyregördülékenyebbentudjuk megoldani, és csak arra gondolunk, hogy sikerüljön véghez vinnünk, amit elterveztünk.Ésafolyamatíveakkorteljes,haanagyművetbetudjukmutatniahelyiközösségnek /közönségnekvagyakáranagyobbnyilvánosságnak. Azalkotásünnepélyeskeretek közöttvalómegmutatásaolyanrítus,melybenaközösségképestágabbkörelőttvállalni önmagát,ésezáltallehetővéválikszámukraanagyobbcsoporttólérkezőelismerés. Ez teszicsakigazánbüszkévéőket! A figyelem, a szeretet, a valahová való tartozás, valaminek a létrehozása (alkotás) mindannyiunkelemiigénye,ígyahátrányoshelyzetűfiatalokéis,akikaközösségiművészeti tevékenységek által nemcsak közösségi élményt szerezhetnek, hanem az alkotásban és a biztonságot nyújtó közösségben levethetik álarcaikat, és feloldódhatnak. Az

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM önkifejezéspedigelkerülhetetlen.Azalkotásbankifejeződhetnekérzelmeik,indulataik– és így a fent említett destruktív kifejeződés helyett (érzelmeik környezetükre ártalmas módon való kifejezése) a művészet eszközeivel önmaguk és környezetük számára is békésmódonnyilvánulhatnakmeg,amireaztánrátekinthetnek,felismerhetik,aktuálisan mivanbennük.Gyógyulhatnak,ésapozitívvisszajelzésekáltalmegerősödhetnek. Nehézkijelölnünkaművészet,aterápiaésaközösségfejlesztéshatárait,nemisszerencsés egy olyan élő folyamatban, ami éppen azáltal mutatja meg a szépségeit, hogy megkérdőjelezi a tudományosan megfogalmazott /elvárt kereteket. Nemcsak ezek a határokmosódnakel,acsoportvezetőnekislekellbontaniaasajátfalait,megkelltudnia érintődniésképesnekkelllenniesebezhetőneklenniebbenafolyamatban.

a) Fiatalkorúak börtönében3 A börtön sok szempontból zárt rendszer: az ott élők-dolgozók egy sajátos szabályrendszeralapjánműködőtársadalmonkívülitársadalom,afogvatartottakkörnyezetükből kiszakítva, annak hatásaitól is „védve” vannak, a benti kapcsolatrendszerek hatása erősebbebbenazátmenetiállapotban,melyhezvannak,akikidőlegesszemélyiségváltással alkalmazkodnak,példáulbezárnak,visszahúzódnak. Zártintézetbenafogvatartottakatmegnyitniazalkotásönmagáértvalóörömére,és aztán a közös alkotásban rejlő értékekre, nem könnyű feladat, hiszen részvételük fő motívuma sokszor csak a kintiekkel való találkozás vagy a körlet monotonitásából való kiszakadás, és ennél többet nem is akarnak. A foglalkozás védőburkából kilépve pedig rögtönkapjákamegjegyzéseketarendszertöbbiszereplőjétől,amiújravissza-visszahúzzaőket.Ígyduplánerősnekkelllenniük:egyszerrenéznekszembesajátmagukkalésaz őketkörülvevő„avatatlanokkal”.Azalkotásfolyamatábanazonbaneljutnakarraapontra,amikorakörnyezetkritikájanemtudvisszahúzóerőlenni,mertmegerősödöttönbizalmukmárnemmegingatható. Ám az ellenállás mellett mindig érezhető az a feszítő vágy is, amit az önmagukból valóvalamitmegmutatás,aművészeteszközeivelvalótalálkozásjelent. Érdekesmegfigyelni,hogyazártrendszerbenmégerősebbenelőjönnekaszemélyiségben működő gátak és fékek (az erős hierarchia és a rejtőzködő „üzemmód” miatt). Vannak, akik az egyéni alkotásban érzik magukat inkább biztonságban, és nehézséget okozszámukraamássalvalóegyüttműködés,amásikvilágáhozvalókapcsolódás.Mások pedigéppakkortudnakfeloldódni,hanemnehezedikrájuka„tisztánlátszás”nyomása azegyénialkotásokban,hanemvalakiretámaszkodva,gondolataikatösszetévealkothatnak,ésvegyülnekaközösbe. Alapvetőgátatjelentazis,hogyajátékokról,anemformálismódszerekrőlésmagáról a festésről óvodás korukra asszociálnak, és azzal, hogy elültetik a gondolataikban, hogyezekatevékenységeknekikfiatalfelnőttkéntderogálnak(dedósak),hiábaisvesznekrésztbennük,sokszornemtudnakvalóbanfeloldódniajátékban. Hasikerülalkotásrabírniőket,akkormásahelyzet:aszínekkelvalómunkánakmégis csakértelmétlátják,ráadásul,hanagyposzterméretűfestményeketkészíthetnek.Nehéz islennetagadni,hogyafehérfalakésazöldruháksterilvilágábanmilyensokatjelent,ha

30

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM például olyan színt keverhetnek ki, amilyet akarnak, és a képzeletükben létezőt papírra vetvemásvilágbavarázsolhatjákmagukat.Hamarvanlátszatjaafestésnek,amibeszívesenfektetnekenergiát,haegyszermegtapasztaljákakészalkotásokoztajóérzést. Meglepő, hogy mennyire fel tudnak élénkülni, amikor egymás festményeiről adnak visszajelzéseket,osztjákmegérzéseiket,gondolataikat,melyeketazalkotásokváltanakki belőlünk.Ilyenkorjövünkrá,hogyakörnyezetingerszegénységétaképzeletükbenkompenzáljákegyérzelemgazdagfantáziavilágmegteremtésével. Dominanciarendszerbenfurcsa,hogyegyszerremindenkiegyenlőleszazalkotásban. Nehézabevonás,motiválatlanok,aztánahogyráéreznekazízére,észrevétlenülelkopika hierarchia.Élvezettelhasználjákaszíneket,inspiráljaőketamásikalkotása,megtudnak feledkezniarról,holisvannak,milyenszerepetjátszanakegyébként. Afalfestményméreténélésnarratívképivilágánálfogvanagyonjóeszközeazemlékezésnek: rátekintve az alkotóknak újra és újra eszükbe juttatja, hogy képesek voltak önmagukatfelülmúlvamaradandótlétrehozni,akörnyezetükneküzenni.Újratudatosíthatjaaziránymutatóértékeketbennük,ésgondolatébresztőkénthatahelyiközösségre –abörtönlakóiraésdolgozóiraegyaránt.Sohanemláttammégfogvatartottakmunkájához annyira aktívan kapcsolódni felügyelőket, nevelőket, vezetőket, mint amikor a 2012-espécsifalfestményünkönmegjelenőtörténetetpróbáltákmegfejteni,amikoregyegytisztnapokigfejtegette,hogymiértpontaztaszimbólumothasználtuk,hogyvajon a falon megjelenő szituáció tényleg azt akarja-e jelenteni, amit ő ért belőle, és persze, hogyőhogyanfestenémásképp. Azótaisbüszkénmutogatjákazintézetbeérkezőküldöttségeknek.Sezekbenapillanatokbanakarva-akaratlanulelismerikafogvatartottakmunkáját. Érzékelhető,hogyegyközösségiművészetiakcióképesmégegyzártintézetminden elemét is megmozgatni (parancsnokot, gazdasági, biztonsági munkatársat, nevelőket, felügyelőket, pszichológust), mivel a megvalósításhoz ugyanolyan, az egész közösséget érintő összefogásra van szükség, mint egy települési vagy intézményhez kötődő kisközösségben.

b) Pécsbányatelepen4 Míg a zárt intézeti fejlesztő munka keretei meglehetősen behatároltak, addig Pécsbányán a hátrányos helyzetű közösséggel való munkánkban az évek során megfigyelhettük, hogy ha egy civil közösségnek csak egy csoportjával (például gyerekekkel) kezdünk el foglalkozni például alkotótevékenység által, kapcsolatunk épülése az egyén háttérproblémáinak megmutatkozását is magával vonja. Egyre több ponton kíván együttműködéstacsaládokkal,hiszenatevékenységekbenvalórészvételésarészvétel milyensége szoros összefüggésben van a gyerek /fiatal családi hátterével, a családból érkező hatásokkal. A családokkal való bizalomépítéssel együtt jár az is, hogy egyre inkább tekintenek minket támogató személyeknek, és fordulnak hozzánk segítségért életvezetési, büntetőjogi, lakhatással, gyerekneveléssel vagy iskoláztatással kapcsolatos kérdésekkel,amirugalmasszerepbetöltést,azegyéntársadalmihálójánakátlátását,folyamatosismeretbővítéstésfokozottérzékenységetigényeltőlünk.Ezekolyanfontosinfor-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mációk az egyénekről, amelyek elengedhetetlenek az egyes emberek megértéséhez, egy-egyproblémáshelyzetadekvátkezeléséhez,acsaláddalvalóbizalomépítéshez,partnerséghez,amiagyerekekkelvalóhosszútávúfejlesztőmunkaalapja.Ebbenakörnyezetben a közösségfejlesztő feladatköre sokkal tágabb és összetettebb, kompetencia tekintetébenismástkíván. Nehézséget okoz például a tér nyitottsága és a programok iskola utáni, szabadidős jellege.Haegyfoglalkozást,programothirdetünk,sosemtudhatjukelőre,hogyvalóban eljön-evalaki.Ennekokaileginkábbacsaládokidőhözvalóviszonyában(ajelenhatározzamegőket,kevésatervezetttevékenységazéletükben),ésbizonyosfelelősségekneka gyerekekre való átruházásában keresendő (hirtelen takarítani, főzni kell, kistesókra vigyázni,fátvágnivagypénztkeresni13évesen).Haösszeisjönacsoport,szintelehetetlenzavartalanulvégigcsinálnunkegyfoglalkozást,ezértatervezésbebelekellkalkulálnunkafluktuációt,azavarótényezőket,ésrendkívülérzékenynekkelllennünkagyerekekaktuálisállapotára. Atelepenvalómunkaazemlítettnehézségekmiattsokkallassabbanérleliagyümölcseit,agyerekekbenlétrejövőváltozáslassúfolyamat,amihosszútávújelenlétet,kísérést igényel.Mindehhezkellegyminimálisintenzitás,amiheznemelégegyemberjelenléte. A változásokatcsakúgylehetelérni,haegyelkötelezettCSAPAThosszútávonvállaljaa JELENLÉTET.EzalapvetőaBIZALOMmegszületéséhez,amiaváltozástáptalaja. Abörtönnelellentétbenittnemcsakprojektekerejéigkövethetjüknyomonegymás fejlődését,hanemegyüttünnepelhetünk,akármérföldkőnekszámítóéleteseményeketis – például első szerelmek, lányok anyákká válása, családi krízisek, karriertörténetek stb. Amimégnagyonfontos,hogylehetőségünkvanacsaládtagokbevonásárais,amiáltal mégtöbboldalróltámogathatjukegy-egygyerekfejlődését.

csoportvezetői tapasztalatok A tapasztalatokat illetően nehéz elvonatkoztatnom saját megéléseimtől és általános következtetéseketmegfogalmazni.Aztgondolom,hogynagyonkülönlegesajándékaaz életnek, ahogyan rám talált ez a pálya. Hiszen az első élményem előtt nem is tudtam, hogylétezik,hogyvágyhatokrá. Azúttaláltmegengem.Nagyonfontosnakérzemazt, ahogyanszívenütöttezatalálkozás.Megnyíltszámomraegyelapadhatatlanforrás,amiből mindig táplálkozhatom. Mert ebben rejlik a kulcs. Attól kezdve az ÉRZÉS vezérelt, megkérdőjelezhetetlennéváltszámomra,hogyezaKÜLDETÉSEM. Az,hogyaszívemvezetett,azértisjó,mertsokszornemgondoltamátolyantényezőket (milyen terepre lépek, mitől kellene félnem, van-e elég szaktudásom, kompetenciámstb.),amiket,haátgondoltamvolna,biztos,hogynemvágtamvolnabelesemmibe. Ehelyettrengetegöröméssikerélménykísérteamunkámat,állandóváltozások,főleg a munkatársakat illetően, mert rá kellett jönnöm, hogy ez nem mindenkinek az útja, hanem az enyém, amihez útitársként csatlakoznak hosszabb-rövidebb időre emberek, aztánlehet,hogyelmennek,ésakkorújrakellépítkezni.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A közösségfejlesztésben – az emberekkel, csoportokkal való fejlesztő munkában – mindenkimindenkinekaTANÍTÓ-ja.Állandóantükrözzükegymást,ésrámutatunkolyan részeinkre,amitnemmindigkönnyűmeglátni.Ahhoz,hogymindeztcsoportvezetőként be tudjuk építeni magunkba, állandó önismereti munkára van szükség. Anélkül én is kipörögtemvolnaasajáttörténetemből.Derájöttem,hogyezhatalmaslehetőség. Talánezalegfontosabb:számítanunkkellarra,hogyhaelindulunkebbenamunkában,azrendkívülszemélyiségpróbálólesz,éscsakúgytudunkmegmaradni,haállandó kapcsolatbanvagyunkaFORRÁSSAL. AzérttudottMagyarországonisbármilyencsoporttalműködniezamódszer,mertaz emberekbenmármeglévőgondolatokra,tartalmakraépült,ésamármeglévőképességekfelébresztésénalapult.Amintmimagunkmegértettükaszínekésformákhasználatának egyszerű szabályait – ami további segítő gyakorlatok kitalálására inspirált, és elkezdtük merni, használni őket, saját gátlásaink megszűnése és sikerélményeink által megélhettükazt,ahovaagyerekeketiselakartukjuttatni.Tudtuk,hogymelyekazoka kritikuspontok,aholfokozottanszükségükvan„terelgetésre”,ésígytapasztalatitanulás útjánjólműködöttatovábbadás. Aművészettelvalóközösségfejlesztésösszetettműfaj,amitestet-lelket-szellemetteljesen igénybe vevő feladatok sorából áll (szervezés, csoportvezetés, művészi érzékenység,érzelmiintelligencia,fizikaiteherbírásstb.),aholhaegyishiányzikezekközül,akkor megbukika„produkció”.

zárófejezet Elemi kérdésekkel szeretném zárni a gondolatmenetemet, melyekre az összes említettszakterületkeresiaválaszt.Ezekakérdésekmélyek,ésnemlehetrájukegyértelmű választadni.Mindenesetrefoglalkoztatnakminket. Mikor,mitőljönelazapillanat,amikorvalakiazenergiájátnemarombolásba,hanem azépítésbefordítja? Miértelmeannak,amitcsinálunk?Mireelégazalkotásahátrányoshelyzetűfiatalokkal,hanemlehetünkszüleikhelyettszüleik? Meddigér(jen)akezünk?Holahatár? Személyiség-ésközösségfejlesztészajlikegyidőben.Melyikrefektessükahangsúlyt? Hogyan kezeljük a felszínre bukkanó egyéni történeteket? Hogyan építsük a folyamatba? Mikacsoportvezetőelengedhetetlenkompetenciái? Szeretetés /vagytisztelet? Mindaddig, amíg felmerülnek bennünk ezek a kérdések, addig biztosak lehetünk benne,hogyélőkapcsolatunkvanazzal,amitcsinálunk,ésazokkal,akikkelfoglalkozunk.

34

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM irodalom KatonaKrisztina(szerk.)(2008): Életrekeltettfalak–aMurálMorálCsoportközösségfejlesztőprojektjénekbemutatókiadványa.Pécs:Zöld-HídAlapítvány. Katona Krisztina –Uri Eszter (szerk.) (2012): HatARTalan értékek – Közösségi művészetek alkalmazása börtönök és gyermekotthonoknevelőimunkájában.Pécs:PécsiSzín-TérEgyesület. MayfieldCommunityArtsCenter(eds.)(2005):Equality–Raisetheissue.Cork:MayfieldCommunityArtsCenter. Pavone, Janet–Hopewell, Daniel (1999): Children’s Mural Workshops – Talleres de Muralismo con Ninas y Ninos. Estelí:FUNARTE.

jegyzetek 12007 januárjában Berecz Ágnes kolléganőmmel együtt megadatott számunkra az a lehetőség, hogy részt vegyünkegyképzésenNicaraguában,Estelíben,melynekacíme:„Muralpaintingasatoolforyouthempowerment”(Afalfestésmintafiatalokmegerősítésénekeszköze)volt.Aképzésenmegismerhettükamuralpainting teljesfolyamatátúgy,ahogyanEstelíbenaFUNARTE–gyerekekkreatívművészetéttámogatószervezet–már21 évehasználja.2010-benvisszatértemNicaraguábaésönkénteskéntdolgoztamaFUNARTEfalfestőműhelyeiben egyévig. 2 „A70-esévekbenNicaragualakosságaSomozadiktatúrájátólszenvedett,akinagyhatalommaléssokpénzzel rendelkezett, míg az emberek nagy része súlyos szegénységben élt. A szandinista forradalmi mozgalomnak sikerültmegdöntenieadiktátorhatalmát,habárazEgyesültÁllamokillegálisantámogatottegyellenmozgalmat, akiknek a szandinisták leverése volt a feladatuk. Ez a harc sok emberéletet követelt, sokan eltűntek. Az USA ezenkívül gazdasági blokádot hirdetett, ami további nehézségeket okozott, és még nagyobb szegénységbe taszítottaNicaragualakóit. Ezekbenazidőkbenafalfestményekanicaraguaiéletnagyonfontosrészévéváltak:ahogyanaművészetegyszeribenazemberekhitvallásának,vágyainak,aforradalomeszméjénekközvetítéséttudtaszolgálni. Aforradalomfalfestőművészeielhatározták,hogymegtanítjákagyerekeknekésafiataloknak,hogyankellfalat festeni,hogyőkiskifejezhessékvéleményüketéshallathassákhangjukat.Ígyindultakagyerekekfalfestőműhelyei1993-banEstelíben,melyekkésőbbFUNARTEnévenváltakismertté.Nemcsakfalfestményeketfestenekgyerekekkelésfiatalokkalagyerekekjogairól,hanemspeciálisoktatásiintézményekben,börtönökben,óvodákban ésaközösségekhezkapcsolódószülőkkeléscsaládokkalegyarántdolgoznak.”(MayfieldCommunity…2005:3) 3 2007 óta működünk együtt a Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettel, 2011 óta pedig a Bács-Kiskun MegyeiIntézettelis,dolgoztunkmásfiatalkorúfiúkéslányokcsoportjaival,valamintapécsibörtönbenfelnőtt férfiakkalis.Projektjeinkköztléptékváltástjelentetta2011–2012-benmegvalósult"HatArtalanértékek"c.projektünk,mellyelönkéntesekbevonásátcéloztukazártintézetiközösségfejlesztőmunkánkba.Ekkorkerültünkkapcsolatbaakecskemétibörtönnel,aVelenceiésaPécsiGyermekotthonnalis. 4 PécsbányatelepPécsegykoribányászatraépültvárosrészeinekegyike,melyabányabezárásautánegyreelszegényedő,infrastrukturálisanésgazdaságilagleépülőtelepülésrésszévált.Azüresenmaradtszoba-konyhaméretű bányászlakásokba tömegesen költöztettek be roma családokat, melyek Pécsbánya jelenlegi lakosságának 60 százalékátteszikki. Alakosságnemromatagjaiköztisvékonyazaréteg,melynemküzdgazdaságiés /vagyszociálisnehézségekkel.Továbbiproblémaamaffiaszerűenműködő,majdnemegyetlenkolompárcsaládésazottélőromáktöbbségét alkotó beás családok szembenállása. (Ezt gyermekeik közös programokba való bevonásával próbáltuk oldani.) Atelepülésrészenévtizedekenkeresztülműködöttáltalánosiskola2005-ig,amikorbezárták,deazépületazóta közösségiházkéntfunkcionál,melyetaPécsbányaiKulturálisEgyesületműködtet2011őszeótacsekélyönkormányzatitámogatásból. Amikor egyesületünkkel 2010-ben első projektünket valósítottuk meg Pécsbányán, akkor szembesültünk a működő közösségi terek és az ifjúsági szolgáltatások teljes hiányával. A Közösségi Ház kongott az ürességtől, nem töltötte be funkcióját. Odaérkezésünkkel, heti rendszerességű foglalkozásainkkal, olykor egész hétvégés programjainkkalmegnyíltagyerekekésfiatalokszámáraisaHázmintközösségitér,ésazutcahelyettezjelenthetteatalálkozásilehetőséget.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35



a kulturáliS tevékenySéget folytató nonprofit Szervezetek jellemzői, támogatáSuk változáSai Reisinger Adrienn

a kulturális nonprofit szervezetek jelentősége Bármely,kultúrávalfoglalkozószervezetlététmeghatározza,hogymilyenazországban a kultúra állapota, mekkora a kereslet a kulturális termékek, szolgáltatások iránt. Ezenszervezetekfenntartásaszempontjábólfontos,hogyazEurópaiUnióistiszteletben tartja,valaminttámogatjaakulturálisésnyelvisokszínűséget,illetvegondoskodikakontinenskulturálisörökségénekmegőrzéséről(Borzán2008).Hazánkbaneddigtöbbalkalommal végeztek már kutatást arra vonatkozóan, hogy a lakosság mennyi és milyen minőségiidőttöltkulturálódással 1.AkétezresévekelejénazMTASzociológiaiIntézete(a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából) folytatott országos reprezentatívkérdőíveskutatástMagyarországkulturálisállapotáról.Összesenhéttanulmánykötetjelentmeg.Akutatásegyiklegfontosabbmegállapítása,hogyakultúrafogyasztást a legerősebben az iskolai végzettség befolyásolja (Bárdosi et al. 2004; Dudás–Hunyadi 2005),alakóhelyésajövedelemcsakkisebbmértékbenmeghatározó.Aztiskimutatták, hogy az aktívabb kultúrafogyasztók aktívabb résztvevői is a társadalmi folyamatoknak, nagyobb eséllyel tagjai valamilyen társadalmi közösségnek (Dudás–Hunyadi 2005). Az alternatívmakrogazdaságimutatókindikátoraiközöttismegjelenikakulturálisfogyasztásnagysága(Szigetietal.2013;Tóth2014).Azeredményekugyanakkoraztisjólmutatják, hogy a kultúrafogyasztás rendkívül egyenlőtlen (Hunyadi 2005). Ha két csoportot alkotunk a társadalomból, akkor tízszeres a különbség az aktívan és szinte egyáltalán

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM nem kulturálódó rétegek között, ha több csoportot hozunk létre, a különbség sokkal nagyobb. A KSH rendszeresen végez időmérleg-kutatásokat (Kulturálódási szokásaink 2013), a 2009 –2010-es felmérésből kiderül, hogy az emberek szabadidejük több mint feléttévénézésseltöltik,ráadásulakorábbiévekhezképestegyrenagyobbarányban,ami nemkedvezakulturálisszervezetekműködésének. Akultúrafogyasztásátazátalakulókörnyezet(gazdasági,társadalmi)ismeghatározza (Bárdosietal.2004).Egyrésztváltozikatechnikaiháttér,egyretöbbolyaneszközjelenik meg, amely lehetővé teszi az otthoni kulturálódást, így ki sem kell lépni a lakásból és lehetőségeksoraállrendelkezésre(tévéfolyamatosanbővülőcsatornaésműsorkínálattal,rádió,internetstb.).Másrésztakínálatipiacisváltozik,akilencvenesévekelőttnagyrészt állami szervezetek, intézmények elégítették ki a keresletet, majd a rendszerváltás után egyre több piaci és nonprofit szervezet jelent meg (az állami szerepvállalás csökkent), sőt egyes területeken (pl. zene, média) ezen szervezetek váltak meghatározóvá (Márkus 2006). Míg 1970-ben 14 kulturális nonprofit szervezet működött hazánkban, számuk a nyolcvanas évek végére 327-re, majd 1993-ra 1399-re nőtt (Kuti 1999). A kilencvenesévekelején,ahogyanonprofitszektoregészébenis,növekedési„bumm” volt tapasztalható, jelenleg több mint 8500 kulturális tevékenységet folytató nonprofit szervezet működik hazánkban. Működési környezetüket legfőképp a lakosság kereslete határozzameg,viszont,ahogyafentiekbenláttuk,egyreinkábba„falakonbelüli”,otthonikulturálódásjellemző,amikihívástjelenthetakulturálisszektorszámára. Azelmúltévtizedekbenrendszeresenjelennekmegahazainonprofitszektorralkapcsolatban kutatások, tanulmányok, és a KSH adatgyűjtések révén részletes statisztikai adatokis.Kimondottanakulturáliscélúszervezetekrőlehhezképestviszonylagkevésfeltáró vizsgálat született. Az első jelentős áttekintés a KSH által kiadott tanulmány volt 1999-ben(Kuti1999),melybenrészletesenbemutatásrakerültavizsgáltkulturálisszervezetekhelyzeteakilencvenesévekmásodikfeléig.Atanulmánymegállapította,hogya kilencvenesévekvégéreakulturálistevékenységetfolytatószervezetekegyremeghatározóbbá váltak a szektorban, és szolgáltató szerepük folyamatosan növekedett. 2000benegynemzetközieurópaiuniósprojektkeretébenkészültegyrészletesfeltárótanulmányadebrecenikulturálisszervezetekről(Csobaetal.2000).2002-benpedigabudapestiszervezetekkörébenkészültegy411szervezetetfelölelőfelmérés(Harsányi–Kovács 2002).Akutatássoránazelemzéstvégzőkaszervezeteknégycsoportjátazonosították: 1.konkrét célra létrejött szervezetek, melyek alapítói alapvetően magánszemélyek, pl. színjátszókör,dalárda.Ezekalkotjákakulturálisszervezeteknagyrészét; 2. általábanakulturáliséletmeghatározószereplőiáltallétrejöttszervezetek,melyekpl. művészektámogatásacéljábóljönneklétre; 3. azelőzőekhezképestnagyobbméretűszervezetekazún.árnyékszervezetek,melyek jellemzőenvalamilyenkulturálisintézményttámogatnak; 4.a legnagyobb szervezetek általában állami, önkormányzati alapítású szervezetek, melyekállami,önkormányzatikulturálisfeladatokatlátnakel. MeghatározómégakulturálisszervezetekkutatásaszempontjábólMárkusEdina(2006) felmérése,akikelet-közép-európaivárosokbanvizsgáltaakulturálisszektorszervezeteit.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ahazaikulturálisnonprofitszektorkövetkezőrészletesáttekintésére(Cziboly2008)a CivilSzemle2006–2007-esÉvesCivilJelentésekapcsánkerültsor.Áttekintésrekerülteka szervezetek működési jellemzői, gazdálkodási sajátosságaik az 1995-ös, a 2000-es és a 2005-ösévekrevonatkozóan. A következő fejezetekben KSH-adatok felhasználásával (a KSH „Nonprofit szervezetek Magyarországon” éves kiadványai alapján) a kulturális nonprofit szervezetek hazai helyzetéről, támogatási formáiról lesz szó alapvetően a kilencvenes évek második felének, a kétezres éveknek és a jelen folyamatainak feltárásával (vagyis közel két évtized folyamataikerülnekelemzésre).

a szervezetek súlya a szektoron belül 2012-benösszesen65 255szervezetműködötthazánkban,ezekközül8507foglalkozottfőtevékenységkéntkultúrával,vagyisaszektorvalamiveltöbbmint13százalékakulturálistevékenységetfolytatott(1.ábra). 1.ábra.Akulturálisnonprofitszervezetekszámánakésbevételeinekaránya aszektoronbelül,1993 –2012 15 %

10 %

5%

Szektoron belüli arány

A bevételek aránya

Megjegyzés:2001-benés2002-bennemvoltteljeskörűfelmérés,ígynincsadatabevételekarányára. Forrás: KSH.

40

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

0%

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ezen szervezetek szektoron belüli súlya a rendszerváltás óta – bár igaz, hogy éves szintencsakkismértékben–folyamatosannövekszik2,számuk1993-ról2012-re3538-ról 8507-renőtt(közel2,5-szeresére,ezzelszembenateljesszektorméretecsak1,9-szeresérenövekedett).Akulturálisszervezetekszámánaknövekedésébenkétnagyobb„bumm” volt a rendszerváltás óta, az első közvetlenül a kilencvenes évek elején, 1990 és 1994 közöttazegyesületekszámakétszeresére,azalapítványokszámahétszeresérenőtt(Kuti 1999).Ekkoralapítottákamaműködőszervezetektöbbmint18százalékát.Akövetkező nagyobbmértékűalapításilázMagyarországEurópaiUnióhoztörténőcsatlakozásaután történt,aszervezetekközel30százalékátekkoralapították. A 2. ábrán megfigyelhető, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nőtt a kulturális tevékenységetfolytatóegyesületekaránya,máraelérteateljesszektorrajellemzőarányt (több mint 50 százalék). A kilencvenes évek első felében a szektor egészére jellemző közel66százalékosegyesületiaránnyalszembenakulturálisszervezetekkörébenekkor mégazalapítványokvoltaktúlsúlyban(60,5százalék).Közbenmegjelentekaközhasznú társaságokésutódaik,ígyanonprofitgazdaságitársaságokésaközalapítványokis,bár arányukaszektoregészéhezhasonlóanalacsony. 2.ábra.Akulturálisszervezetekmegoszlásajogiformaszerint,1993 –2012 1% 2% 2%

100% 100%

0%

0%

0%

0%

4% 3%

4% 3%

4% 2%

4% 2% %

48%

50%

52%

5% 2%

90% 9 0% 8 0% 80%

40% 42%

770% 0%

55%

57%

60% 50% 40% 330% 0%

60% 53% 45%

20%

44%

42%

39% 9%

37%

110% 0% 0% 11993 993 Alapítvány Ala pítvány Forrás: KSH.

1998 1998 Egyesület Egyesület

2004 Közala Közalapítvány pítvány

2006 200 6

2008 2008

201 2010 0

Közhasznú társaság / N Nonprofit onprofit g gazdasági azdasági társaság

2012 2012 Egyéb

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A kulturális szervezetek területi megoszlásáról elmondható, hogy a szektor egészéhez hasonlóan a közép-magyarországi régióban működött az elmúlt két évtizedben a legtöbb szervezet (2012-ben 38,6 százalék), azonban arányuk kismértékben csökkent az elmúlt években, köszönhetően elsősorban a fővárosban működő szervezetek aránya viszonylag nagyobb mértékű visszaesésének (1993-hoz képest 7,3 százalékponttal).A többirégióbanközelazonosakulturálisszervezetekaránya,10százalékkörüli.A3.ábraaszervezetekmegyeieloszlásátmutatja2012-ben. 3.ábra.Akulturálisszervezetekszámamegyénként,2012

Megjegyzés:AtérképetkészítettePoreiszVeronika. Forrás: KSH.

Jelentősebb a különbség az ezer főre jutó szervezetek számában; a főváros túlsúlya miattaközpontirégióbanalegmagasabbazérték,2012-ben1,12szervezetjutottebbena régióbanezerfőre.Egyhezközeliazértékezenkívülkétmásikrégióbanis,aDél-Dunántúlon(0,94)ésaNyugat-Dunántúlon(0,88).Alegalacsonyabbezazértékazészak-alföldi régióban(0,41). Említésrekerült,hogycsökkentafővárosbanműködőszervezetekarányaakilencvenesévekhezképest,továbbáfontosmegemlíteni,hogycsökkent,dekisebbmértékben amegyeszékhelyekenműködőkszámais.Átlagosanközel5százalékponttalnőttatöbbivárosbanésközségbentevékenykedőkulturálisszervezetekszáma,vagyismegállapítható, hogy ezen szervezetek egyre nagyobb arányban a kisebb településeken vannak jelen.

42

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM a szervezetek tevékenysége A kulturális tevékenységet folytató szervezeteket a KSH felosztása alapján az alábbi tevékenységcsoportokbalehetsorolni: •hírközlés,kommunikáció; •művészetitevékenység; •kulturálisörökségmegőrzése; •többcélúésáltalánoskultúra-,művészettámogatás. 4.ábra.Akulturálisszervezetekmegoszlásatevékenységükalapján,1998–2012 1100% 00% 10%

15%

22%

28%

80% 8 0%

46% 45%

60%

41% 38% 38%

40%

35%

33%

20%

32%

29%

9%

7%

5%

6%

1998 1998

2004

2008 200 8

2012 2012

0% Hírközlés, kkommunikáció Hírközlés, omm o unikáció Kulturális örökség meg"rzése meg"rzése Kulturális

M!vészeti tevék M!vészeti tevékenység enység e Töb bcélú és általános általános kultúra-, kultúra-, m!vészettámogatás m!vészettámogatás Többcélú

Forrás: KSH

A szervezetek a legnagyobb arányban (4. ábra) a kulturális örökség megőrzésével foglalkoznak (pl. műemlékvédelem, közgyűjtemények támogatása, honismeret, helytörténet, a magyar nyelv ápolása, közművelődés, népművészet és hagyományőrzés stb.). A hírközlésenbelülakiadóitevékenység,aművészetinbelülazelőadó-művészet,akul-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM turálisörökségmegőrzésénbelülanépművészet,hagyományőrzéstevékenységekalegnépszerűbbek. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy rendkívül széles körűtevékenységetfolytatnakaszervezetek(Cziboly2008),ésahogyaszektoregészére is jellemző, sok szervezet egyszerre több tevékenységet is ellát, ez már a kilencvenes években jellemző volt rájuk (Kuti 1999). Több kutatás igazolta továbbá (pl. Nárai 2008; Reisinger2010),hogykulturálistevékenységetnemcsakakulturálisszegmensbetartozó szervezetek végeznek Magyarországon. Korábbi kutatásom (a Nyugat-Dunántúlon) során megállapítottam, hogy pl. a településfejlesztő tevékenységet folytató szervezetek egyrésze(kb.5százalék)máralapításukkorkitűzöttcélkéntkulturálisfeladatokat,éskb. 40százalékukfolytatműködésesoránkulturálisjellegűtevékenységet(pl.rendezvények szervezése,falunaprendezésestb.). A fentiekben volt már szó arról, hogy a társadalom „atomizálódása” nem kedvez a kulturálisszervezeteknek,hiszenazemberekegyrekevésbémozdulnakkikulturálisszolgáltatások igénybevétele céljából. Így a szervezeteknek szembe kell nézniük egyrészt a szektorraisjellemzőnehézségekkel(ahazaiszektorfőbbproblémáiközöttemlíthetőka gyenge érdekérvényesítés, finanszírozási és menedzsment problémák stb. [Kuti 1998; Bartal 2005]), másrészt a kereslet kedvezőtlen alakulásával. Az mindenképpen pozitív, hogyakultúrávalfoglalkozószervezetekszámamégmindignő,arányukközel13százalék,éshaehhezhozzáadjukamelléktevékenységkéntkultúrávalisfoglalkozószervezeteket,akkorarányukennélakársokkalmagasabbislehet(errekonkrétadatoknemléteznek).Amiazértfontosszempont,mertbárajelenfolyamatainemkedveznekakulturális szektornak, a szervezetek tevékenységükkel hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy egyre magasabb szintű szolgáltatások nyújtásával „visszatereljék” az embereket az otthonon kívülikulturálódásvilágába.Tehetikeztazáltal,hogypéldáulkisebbtelepülésekenintenzívenbekapcsolódnakesemények,rendezvényekszervezésébe,melyeksegítikaközösségi kapcsolatok formálódását, például falunapok, fesztiválok tartása, művelődési házakban tanfolyamok,programokszervezése. Ezekazeseményekteretjelenthetnekmindazidősebb 3,mindafiatalabbgeneráció számára, hogy olyan közösségeket találjanak, akikért érdemes kimozdulni otthonról, és akikkel lehetőség nyílik a szabadidő értelmes eltöltésére akár a településen, akár más városban,faluban.Kisebbtelepülésekenezeknekaszervezeteknekemiattkiemeltenfontosszerepüklehet,hiszenkevesebbakulturálódásilehetőség.Avárosokban–főkénta nagyobbakban–vanszínház,mozi,kiállítás,múzeumstb.,afalvakbanésakisebbvárosokbannemtalálkoznakazemberekezekkelalehetőségekkel,elkellutazniahhoz,hogy ezeketigénybevegyék.Ahelybenmegtaláltközösségeztafajtakimozdulástisjobban segítheti,hiszenhavankivelelmenniszínházba,kiállításra,nagyobbvalószínűséggeljön meg a kedv is hozzá. A nagyobb városokban működő kulturális szervezetek pedig a kínálatsokszínűvétételéveltudjákmégvonzóbbátenniakultúrát. Ezenkívülkijelenhető,hogytöbbekközöttakulturálisszervezetekis„[…]egyregyakrabbankapcsolódnakbeközfeladatokellátásába[…]”alapvetően„ajólétiellátásból,szolgáltatásból való részleges állami, önkormányzati kivonulás következtében […]” (Nárai 2004:630).Ezekaszervezetek(pl.múzeumok,könyvtárakműködtetői)jellemzőentöbb

44

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM közpénzt is kapnak tevékenységükhöz és magasabb az itt foglalkoztatottak száma is a többikulturálisszervezethezképest,ezáltalkijelenthető,hogyezekaszervezetekajóléti államrészétképezik(Kákai2013). Aszervezetektovábbitevékenységelehet,hogyhozzájárulhatnakatelepüléskulturális életének megtervezéséhez, beleszólhatnak szakpolitikai döntésekbe 4 is, így közvetlenülalakíthatjákakulturáliséletjövőjét(természetesenehhezazkell,hogyadöntéshozók isteretadjanakerre). Azisfontosszempont,hogyakulturálisszervezetektevékenységükésszolgáltatásaik révénnagymértékbenhozzájárulhatnakegytelepülésvagytérségturizmusánakfellendítéséhez és fejlesztéséhez. A színes kulturális kínálat vonzóvá teheti a várost, községet egyrészt a belföldi, másrészt a külföldi vendégek számára is. Ez természetesen egy országvagyegytérségimázsátiserősítheti(Szabó-Pap2007).

a kulturális szervezetek gazdasági súlya és támogatási jellemzői Az1.ábránbemutattuk,hogyakulturálisszervezetekszektoronbelüliarányafolyamatosan nőtt a rendszerváltás óta, azonban a bevételek arányát ingadozás jellemezte (9,37és14,15százalékközött).Avizsgáltidőszaknagyrészébenaszervezetekszektoron belüli arányukhoz képest több bevételből gazdálkodhattak, 2012-ben viszont kiugróan alacsonyabevételekarányaakorábbiévekhezképest,ennekoka,hogyazelőzőévhez képesttöbbmint44milliárdforinttalcsökkentakulturálisszervezetekbevétele,elsősorbanazállamitámogatásokvisszaesésénekköszönhetően. 5.ábra.Akulturálisszervezetekösszbevétele,1993 –2012,MFt 200 200!000 !000

150!000 150!000

1100!000 00!000

50!000 50 !000

Folyó ár áron on Forrás: KSH.

2012 2012

2011 2011

2010 2010

2009

200 2008 8

2007 200 07

2006 200 6

200 20055

2004

2003

200 20022

2001

2000

11999 999

11998 998

11997 997

11996 996

11995 995

11994 994

11993 993

0

Reálértéken Reálérték ken

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Az 5. ábrán a szervezetek bevétele látható folyó áron és reálértéken. A változás ütemea2012-esévkivételévelközelazonosaszektoregészéhezképest,nominálértéken több mint 11,5-szeresére, míg reálértéken közel kétszeresére nőttek a bevételek. 2012-benközel130milliárdforintbólgazdálkodhattakakultúrávalfoglalkozószervezetek. Aszektorösszbevételébenazezredfordulóótaazállamitámogatásoknakalegnagyobb azaránya(6.ábra),jellemzően40és45százalékközöttmozog.Ehhezképestakulturális szervezetekösszbevételének60százalékáttettekiazállamitámogatásokaránya(akilencvenesévekvégénméga20százalékotsemérteel).2012-benviszontjelentősmértékűvisszaeséstörtént,2010-hezképesttöbbmint16százalékponttalcsökkentazállamtólszármazó bevételekaránya.Akilencvenesévekmásodikfelébenaszektorhozképestsokkalnagyobb arányú volt az alaptevékenységből származó bevételek aránya, gyakorlatilag ezt a bevételi fajtátváltottafelegyrenagyobbaránybanazállamitámogatás.Továbbáazismegállapítható, hogyamagántámogatásokarányakismértékbenalacsonyabb,mintateljesszektorban. 6.ábra.Akulturálisszervezetekésaszektorbevételeinekmegoszlása,1998–2012 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% egyéb gazdálkodási tevékenység alaptevékenység magán állami

10%

Kulturális szervezetek Forrás: KSH

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Szektor


2012

2010

2008

2006

2004

1998

2012

2010

2008

2006

2004

1998

0%

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Aszektoregészérejellemző,hogyabevételekjelentősrészét(49,5százalék)anonprofit gazdasági társaságok kapják, a kulturális szervezetek esetében azonban a koncentráció mértéke még magasabb (65,1 százalék 2012-ben), ez azt jelenti, hogy egy kulturális tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság átlagosan 194 millió forintból gazdálkodott. Bár az arány magasabb (65,1 százalék), az átlagos érték mégis kisebb a szektor egészéhez képest (210,5 millió forint). A jelentős aránybeli különbségcsakazezredfordulóutániévekmásodikfelétőljellemzőakulturálisszervezetekre. Az 1. táblázatból (a KSH utoljára 2006-ban készített az egyes tevékenységfajtákra részletesbevételiadatsort)választkaphatunktöbbekközöttarrais,hogyazállamibevételekarányánaknövekedésétmilyenbevételfajtaarányánakváltozásaokozta. 1.táblázat.Aszektorésakulturálisszervezetekbevételeinekmegoszlásarészletesbontásban, 1998,2004,2006(%) Bevételi típusok

1998

2004

2006

Kulturális

Szektor

Kulturális

Szektor

Kulturális

Normatívköltségvetésitámogatás

0,2

3,2

5,2

8,5

3,9

Szektor 6,5

Nemnormatívköltségvetésitámogatás

7,4

9,0

35,9

14,3

38,6

20,5

SZJA1%

0,4

0,7

0,5

0,8

0,3

0,8

Központialapoktólkapotttámogatás

3,4

3,4

3,1

3,7

1,8

6,2

Normatívönkormányzatitámogatás

0,1

0,3

1,5

0,8

0,6

0,7

Nemnormatívönkormányzatitámogatás

6,2

4,2

8,8

5,6

9,6

6,2

Költségvetésiintézménytőlkapotttámogatás

2,0

1,4

1,6

1,4

0,3

0,2

Egyébbevétel

0,0

0,0

1,0

1,3

1,1

1,2

Összes állami támogatás

19,7

22,2

57,6

36,4

56,2

42,3

Vállalatitámogatás

5,4

5,9

3,7

4,1

3,9

4,1

Lakosságitámogatás

1,2

2,0

1,5

1,9

1,3

2,3

Külfölditámogatás

0,8

5,7

0,9

4,3

1,5

5,2

Nonprofitszervezettőlkapotttámogatás

4,3

3,0

2,5

1,6

2,1

1,8

Egyébszereplőtől

0,0

0,0

0,0

0,0

0,6

0,7

Összes magántámogatás

11,7

16,6

8,6

11,9

9,4

14,1

Tagdíjbevételmagánszemélytől

0,4

2,8

0,4

2,2

0,2

2,1

Tagdíjbevételjogiszemélytől

0,1

4,8

0,1

2,2

0,0

49,2

25,3

9,6

8,5

Alaptevékenységértékesítésibevétele

1,2

4,4

12,6

22,3

Alaptevékenység összes bevétele

50,9

37,3

22,7

35,2

Alaptevékenységár-ésdíjbevétele

22,7 22,9

2,1 5,7 16,4 26,3

Pénzügyiműveletekbevétele

3,2

7,0

1,1

3,1

1,0

2,3

Vállalkozásibevétel

13,1

14,1

8,4

10,9

9,4

14,1

Gazdálkodási bevétel

16,3

21,1

9,5

14,0

10,4

16,4

Hitel-éskölcsönfelvétel

1,0

2,4

0,5

0,6

0,8

0,8

Egyébbevétel

0,4

0,4

1,1

1,9

0,3

0,1

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen Forrás: KSH.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Megállapítható,hogyanemnormatívállamitámogatásokarányanőttalegnagyobb mértékben, így a szektor egészéhez képest a kulturális szervezetek bevételei között magasabbaránybanvanjelenazállamilyenformájújelenléte.Aszektoregyikfontos– bárnemjelentősmértékű–bevételiforrásaazSZJA1százalékábólszármazóbevétele,a kulturálisszervezetekbevételeiközöttazországoshozképestalacsonyabbaránybanvan jelenazállampolgárokezenfajtatámogatása.2006-banösszesen380,4millióforintfelajánlást kaptak a kulturális szervezetek. A szektor szervezetei magántámogatásként a legnagyobbaránybankülföldről(1998-banvállalatoktólis)kaptakadományt,akulturális szervezetekesetébenakülfölditámogatásokarányaaszektoregészéhezképestsokkal alacsonyabb.Kismértékbenalakosságitámogatásokarányaiskisebbakulturálisszervezetek esetében a szektor egészéhez képest. Az adatok alapján kijelenthető, hogy 2006-igakulturálisszervezeteketinkábbavállalatokésnemalakosság,vagyegyébszereplőktámogatták.Azalaptevékenységbőlszármazóbevételekarányajelentősencsökkent(gyakorlatilagazállamitámogatásokarányánaknövekedésénekmértékével).Agazdálkodásibevételekesetébenmindországosan,mindakulturálisszervezetekesetébena vállalkozásibevételekdomináltak. Ahazainonprofitszektoregyikproblémája,hogyaszervezetekjelentősrésze(45,3 százalék) éves szinten kevesebb, mint félmillió forintból gazdálkodik, ebből következik, hogyjelentősebbmértékűberuházást,projektetnemtudnakmegvalósítani,illetvefoglalkoztatottakatsemképesekalkalmazni.Az5millióforintfelettibevételbőlgazdálkodók aránya a szektorban 2012-ben 19,7 százalék, míg a kulturális szervezetek körében 16,4 százalékvolt,2004-benmégnemvoltkülönbségakétviszonylatközött(18,4százalék és18,2százalék).Megállapítható,hogyakulturálisszervezetekközöttkismértékben,de csökkentalegnagyobbbevétellelrendelkezőszervezetekaránya. Abevételeketvizsgálvafontoskitérniarrais,hogyaszervezetekmekkoraarányban részesültekpályázatibevételben(2.táblázat).Megállapítható,hogyakulturálisszervezetek bevételeik egyre nagyobb aránya származott az elmúlt másfél évtizedben pályázati bevételekből, míg a szektor pályázati bevételein belüli aránya egyre kisebb. Továbbá kijelenthető, hogy a kulturális szervezetek pályázati aktivitása magasabb a szektorénál, 2012-benközelaszervezetekharmadakapottpályázatiútonkulturálistevékenységének finanszírozásáhoztámogatást. 2.táblázat.Akulturálisszervezetekpályázatibevételei, 1998,2006,2012 1998

2006

2012

Pályázatibevétel,MrdFt

3187,1

11070,2

13224,0

Aszektorpályázatibevételeinbelüliarány

17,0%

13,9%

10,6%

Akulturálisszervezetekbevételeinbelüliarány

7,7%

8,7%

10,3%

Aszektorbevételéhezképest

5,2%

8,9%

9,9%

Pályázatibevételtnyertkulturálisszervezetekaránya

32,3%

45,4%

31,1%

Pályázatibevételtnyertszervezetekarányaaszektorban

19,9%

32,9%

22,3%

Forrás: KSH.

48

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ahogy megállapításra került, a fővárosi kulturális szervezetek aránya csökkent az elmúlt években, úgy a budapesti szervezetek gazdasági súlya is kisebb lett (7. ábra), de mégígyismagasabbaszektoregészéhezképest.Alegnagyobbmértékbenamegyeszékhelyeken működő szervezeteknél realizálódott bevétel aránya nőtt (közel 10 százalékponttal).CzibolyÁdám2008-banaztírta,hogyakistelepülésekenműködőszervezetek leszakadóban vannak, hacsak nem történik változás a finanszírozás településtípus szerintimegoszlásában.A2012-esadatokalapjánmegállapítható,hogybárnemjelentős mértékben, de úgy tűnik, a községi szervezetek a bevételek egyre nagyobb arányával rendelkeznek,természetesenarájukesőaránymégígyisrendkívülalacsony. 7.ábra.Aszektorésakulturálisszervezetekbevételeinekmegoszlásatelepüléstípusonként, 1998,2006,2012 100% 100% 90% 9 0%

2 22%

5,81%

7,31% ,

9,7 9,72%

7 71%

2 71% 1%

6, 6,84%

8 8,7 8,75%

6, 6,09%

13,35% 5% 17 22%

11,78%

80% 80%

4,56%

19,7 9,73%

9,05% 19, 17,,39% 9%

70% 70%

16,16%

21,37%

60% 50% 40%

82,766%

7 6,7 6,766% 64,74% 74%

330% 0%

9,78% 59,7

64,70% 53,4 , 9%

20% 110% 0% 0% Kulturális K ulturális

Szektor Sze ektor

K ulturális Kulturális

ff!város !város

Sz ektor Szektor 2006 200 6

11998 998 megyeszékhely megy eszékhely

K Kulturális ulturális

Szektor Sz ektor 20122 201

többi töb bi város város

község

Forrás: KSH.

1998-banafővárosiszervezetekgazdálkodtakakulturálisszervezetekrejutóbevételekközel83százalékával(aszervezetekaránya34,5százalékvolt),aközségiszervezetek ebbenazévbenabevételekaligtöbbmint2százalékávalrendelkeztek,amegyeszékhelyekenésatöbbivárosbanazarányközelazonos(7,7és7,3százalék)volt.Nemcsakarányában,deazegyszervezetrejutóbevételbenisjelentősakülönbség(közelhússzoros)a

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM budapestiésaközségiszervezetekközött,amelyekátlagosan1,07millióforintbólgazdálkodhattak.2012-reazarányokésazegyszervezetrejutóbevételekkülönbségeisváltozott,aközségiszervezetekmárabevételek4,6százalékávalrendelkeztek,abudapestiek pedig „csak” 64,7 százalékkal. Az egy szervezetre jutó bevételek között 11,7-szeresre csökkent a különbség. A fentiek alapján elmondható, hogy talán kezd a kulturális nonprofitszektorbannémielmozdulásmegindulniaközségiszervezetekgazdaságisúlyának növekedésefelé,amiegyüttjárafővárosközpontúságenyhülésével,természetesenmegszűnésévelnem. Afentiekbenmegállapításrakerült,hogyakulturálisszervezetekkörébencsökkenta magasbevétellelrendelkezőkaránya,ezafoglalkoztatásiadatokbanisnegatívtendenciáteredményezett(3.táblázat). 3.táblázat.Foglalkoztatásésönkéntességaszektorbanésakulturálisszervezeteknél, 1998–2012(%) 1998

2004

2006

2008

2010

2012

Afoglalkoztatottakkalrendelkezőkulturális szervezetekarányaaszektoronbelül

–

13,8

12,0

11,1

11,9

11,9

Afoglalkoztatottakkalrendelkező szervezetekarányaaszektoronbelül

–

16,5

15,0

14,8

15,8

15,8

6,7

8,6

8,5

6,9

7,8

7,7

Azönkéntesekkelrendelkezőkulturális szervezetekarányaaszektoronbelül

–

–

62,3

55,5

–

63,0

Azönkéntesekkelrendelkező szervezetekarányaaszektoronbelül

–

–

60,3

53,7

–

60,9

9,6

9,4

10,4

9,9

–

12,1

Afoglalkoztatottakaránya

Azönkéntesekaránya Forrás: KSH.

Míg2004-benakulturálisszervezetekközel14százalékaalkalmazottfizetettmunkaerőt,2012-reazarány11,9százalékracsökkent(bárúgytűnikazarányazelmúltévekben stagnáló).Viszontmindegyikvizsgáltévbenalacsonyabbvoltezapotenciálaszektorban jellemzőkhözképest.Továbbijellemző,hogyaszektorbanfoglalkoztatottak7–8százalékadolgozikkulturálisszervezeteknél(ezazarányalacsonyabbaszervezetekésbevételeik szektoron belüli súlyához képest), 2012-ben összesen 11 042 fő dolgozott kulturális területen. A foglalkoztatás a szektorhoz képest kisebb arányú, viszont az önkéntesség kismértékben ugyan, de jellemzőbb a kulturális szervezeteknél. Néhány százalékponttal magasabb az önkéntes dolgozóval rendelkező szervezetek aránya, 2012-ben több mint 5300 szervezetet jelentett (az arányuk 62 százalék). A szervezeteknél tevékenykedő önkéntesekarányaisfolyamatosnövekedéstmutat,2012-benazönkéntesek12,1százalékavoltjelenavizsgáltszervezetekben,számukmeghaladtaa60ezerfőt.

50

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM összegzés Atanulmánycéljaazvolt,hogyátfogóképetadjonakulturálisnonprofitszervezetek működésiéstámogatásijellemzőirőlstatisztikai(KSH)adatokalapján.Kutatásokbizonyítják, hogy hazánkban a kulturálódási szokások átalakultak a rendszerváltás óta, továbbá azállamiszerepvállalásiscsökkent,egyretöbbpiaciésnonprofitszervezetjelentmega kínálatioldalon.Viszontnincsenekkönnyűhelyzetbenezekaszervezetek,mertalakosság egyre inkább a lakáson belüli kulturálódást helyezi előtérbe (tévé, internet), nehéz őketkimozdítani.Afőbefolyásolótényezőaziskolázottság,ésmivelennekszintjeegyre magasabb,talánvárhatómajdelmozdulásatévé,internetvilágántúlrais. Akulturálisnonprofitszervezetekegyrenagyobbarányátteszikkiaszektornak, 2012-ben azérték13százalékvolt.Ennélkisebbviszontabevételeksúlya,sőta2011-esévhezképest jelentősenvisszaesett2012-reabevételeknagysága,közel45milliárdforinttal,amifőkéntaz államibevételekvisszaesésébőladódott.Akulturálisszervezetektevékenységeiközöttmegtalálhatóahírközlés,aművészetitevékenységéslegnagyobbaránybanakulturálisörökség megőrzése.2012-benaszervezetekközel40százalékadolgozottakulturálisörökségvédelme érdekében. Megállapításra került, hogy a kulturális szervezetek a kétezres évektől nagyobb arányban kapnak állami támogatást a szektor szervezeteihez képest, legnagyobb aránybannemnormatívállamitámogatásbanrészesülnek. Egyre alacsonyabb azon szervezetek aránya, melyek többmilliós bevételből gazdálkodhatnak, ennek következtében a foglalkoztatottak aránya és súlya a szektoron belül egyrekisebb,viszontennekellentételezéseképpenazönkéntesekarányaegyremeghatározóbb. Összességében megállapítható, hogy a kulturális szervezetek egyre nagyobb részét képezikahazaiszektornak,viszontanyagitámogatottságukinkábbcsökkenőtendenciát mutat. Ezzel függhet össze, hogy az önkéntesek aránya viszont egyre nagyobb, így a lakosság támogatottsága munkájuk hozzáadott értékével egyre inkább meghatározó a szervezetekéletében.

irodalom BárdosiMónika –LakatosGyuláné –VargaAlajosné(2004): AkultúrahelyzeteMagyarországon.Találkozásokakultúrával4. Budapest:MagyarMűvelődésiIntézet. BartalAnnaMária(2005):Nonprofitelméletek,modellek,trendek. Budapest:SzázadvégKiadó. BorzánAnita(2008):AGazdaságiKaratudományszolgálatában. Perspective:RevistadeStiintasiCultura, 13.,(14.), 7–10. CzibolyÁdám(2008):Kultúraszegmens–Szubkultúrák–AcivilszektorkulturálisszegmensénekértékeléseaCivil ÉvesJelentésben.CivilSzemle,(1 –2.),105 –118. Csiszárik-KocsirÁgnes(2007):Aterületfejlesztésnéhányidőszerűdilemmája.Gazdálkodás,1.,17–23. Csoba Judit–Juhász Erika –Márkus Edina –Szabó János Zoltán (2000): Kulturális átalakulási folyamatok kelet-középeurópaivárosokban,különöstekintettelanonprofitszektorra.Magyarországirésztanulmány. Debrecen:DebreceniEgyetem.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Dudás Katalin –Hunyadi Zsuzsa (2005): A hagyományos (színház, hangverseny, kiállítás) és a modern tömegkultúra (mozi, könnyűzenei koncert) helye és szerepe a kulturális fogyasztásban. Találkozások a kultúrával 6. Budapest:MagyarMűvelődésiIntézet. GelencsérKatalin(2006): AzidőskorúakművelődéseésközösségiformáiMagyarországon. Budapest:KultúrpontIroda. HarsányiLászló –KovácsRóbert(2002): KulturálisnonprofitszervezetekMagyarországon.Budapest:NonprofitKutatócsoport. HunyadiZsuzsa(2005): Kulturálódásiésszabadidőeltöltésiszokások,életmódcsoportok.Találkozásokakultúrával7. Budapest:MagyarMűvelődésiIntézet,MTASzociológiaiKutatóintézet. Kákai László (2013): A civil társadalom és civil szervezetek társadalomtudományi, politológiai megközelítése. Budapest:EmberiErőforrásokMinisztériuma.www.civil.info.huLetöltve:2014.november30. Kulturálódásiszokásaink.(2013):Budapest:KözpontiStatisztikaiHivatal.www.ksh.huLetöltve:2014.november10. KutiÉva(1998):Hívjuktalánnonprofitnak…Budapest:NonprofitKutatócsoport. KutiÉva(1999):Kulturáliscélúnonprofitszervezetek.Budapest:KözpontiStatisztikaiHivatal. MárkusEdina(2006): Szektorsemlegességakultúraterületén.–Kulturáliscélúnonprofitszervezetekhelyzetekeletközép-európaivárosokban.Doktoriértekezés.Debrecen:DebreceniEgyetem. NáraiMárta(2004):Acivilszervezetekszerepeésjelentőségeazegyének,közösségek,illetveatársadalomszámára. Educatio,(4.),616 –634. Nárai Márta (2008): A nonprofit szervezetek helye és szerepe a helyi társadalmak életében – A nyugat-dunántúli nonprofitszektorhelyzetfeltárása.Doktoridisszertáció.Győr–Budapest:ELTETársadalomtudományiKar,SzociológiaiDoktoriIskola. NonprofitszervezetekMagyarországon1993.(1995):Budapest:KSH. NonprofitszervezetekMagyarországon1998.(2000):Budapest:KSH. NonprofitszervezetekMagyarországon2004.(2006):Budapest:KSH. NonprofitszervezetekMagyarországon2006.(2008):Budapest:KSH. NonprofitszervezetekMagyarországon2008.(2010):Budapest:KSH. NonprofitszervezetekMagyarországon2010.(2012):Budapest:KSH. NonprofitszervezetekMagyarországon2012.(2014):Budapest:KSH. ReisingerAdrienn(2009):Részvételidemokráciaéstársadalmirészvétel–elméletimegközelítések. CivilSzemle,(4.), 5 –23. ReisingerAdrienn(2010):Társadalmirészvételahelyifejlesztéspolitikában–különöstekintettelacivil/nonprofitszervezetekszerepére.Doktoriértekezés.Győr:SzéchenyiIstvánEgyetem. Reisinger Adrienn (2013): Social responsibility: the case of citizens and civil/nonprofit organisations. Tér-GazdaságEmber, (3.),75 –87. Szabó Dániel Róbert (2013): Szilánkok a kulturális események és a vidékfejlesztés kapcsolatáról. In: Ferencz Árpád (szerk.): Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia: Környezettudatos gazdálkodás és menedzsment. Kecskemét:KecskemétiFőiskola.603–607. Szabó-PapGabriella(2007): One?Two?Ormore?ThelevelsofculturalcooperationinEurope.Budapest:Kultúrpont Iroda. Szigeti Cecília –Borzán Anita –Farkas Szilveszter (2013): Alternative indicators: can socio-economic advancement be measured?Tér-Gazdaság-Ember,(3.),88 –102. Tóth Gergely (2014): Towards A New Economic Paradigm: The Parallel History of Economic Thought and the Way Forward.In:Mulej,Matjaž–Dyck,RobertG.(eds.): SocialResponsibilityBeyondNeoliberalismandCharity:Social Responsibility–ANon-TechnologicalInnovationProcess.Washington:BENTHAMSCIENCEPUBL.LTD.157–186.

jegyzetek 1A kérdéskör kapcsán érdemes kiemelni a kulturális események vidékfejlesztési vetületeit, potenciális kedvező hatásait(Szabó2013),akároktatásiszempontbólis(Csiszárik–Kocsir2007). 2 Abevételekrőlakövetkezőalfejezetbenleszszó. 3 Időskorbankiemeltenfontoslehetmegtalálniazokatazelfoglaltságokat,melyekörömetokoznakéskimozdítanaka„négyfal”közül(Gelencsér2006). 4 Anonprofitszervezetektársadalmirészvételefontoselemearészvételidemokráciának(Reisinger2009;2013).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

a kormányzáS minőSége éS a bizalom Szerepe a civil Szektor kulturáliS SzerepvállaláSában* Tóth Ákos

bevezetés „Azöntevékenyszervezeteknagyelőnyeaz,hogyolyanszükségletekre isképesekreagálni,amelyeknematöbbség,azátlagpolgár,hanem aspeciálishelyzetbenlevőtársadalmicsoportokszükségletei, hogyprofitmotívumhíjánmegbízhatóbbakapiacitörvényekszerint működőszolgáltatóknál,hogyazáltaluknyújtottszolgáltatások innovatívabbakésemberreszabottabbakatucatszolgáltatásoknál.” Kuti (1998:97)

A2008-bankirobbantgazdaságivilágválságújraráébresztetteatársadalmat,apolitikaidöntéshozókatésapiaciszereplőketarra,hogymindazállam,mindapiactökéletlen intézmény.Apiaciszereplőkinnovatívmegoldásaikkalfolyamatosanahaszonmaximalizálásratörekszenek,esetenkéntúgy,hogytevékenységükkelmásokathátrányoshelyzetbehoznak.Ilyenpiacikudarcokkialakulásakorazállambeavatkozik.Asikeresválságkezelésen felbuzdulva azonban az állami döntéshozók olyankor is beavatkoznak a piac működésébe, amikor az már nem indokolt. Tehát mind az állam, mind a piac hajlamos arra,hogytúllépjehatáskörét. *Dr.VigváriAndrásemlékére.AtanulmányaKecskemétiFőiskolaTÁMOP4.1.1.Fpályázattámogatásávalkészült.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Aharmadikszektor,melyazállamésapiacközöttiátmenetettestesítimeg,megoldáslehetapiacikudarcokésazállamibürokráciaokoztaproblémáktompítására.Ehhez azonbanminőségikormányzásraésagazdaságiszereplők(állam,piac,nonprofitszektor) közöttibizalomravanszükség. A2008-bankezdôdöttválságakultúraterületéniserősenéreztetteahatását.Aprofitorientáltkulturálisintézményekaköltségekcsökkentésével,deaminőségmegőrzésévelpróbáltakmegoldásttalálniaválságokoztakihívásokra.Azállamalegtöbbunióstagállamban azonnal csökkentette a központi költségvetés kultúrára szánt támogatását, míg a helyi és regionális önkormányzatok próbálták szinten tartani a kultúrára szánt pénzügyikeretet. Aharmadikszektorisnehezebbhelyzetbekerült,mivelazállamitámogatásokcsökkentek,apiaciszereplőkisnehezebbenadtaktámogatástebbenazidőszakban.Aharmadikszektorazonbannemcsaktámogatásokbólél.Ennekapiaciszegmensnekkülön erőssége,hogyatársadalomigényeitkielégítőcélokatfogalmazmeg,azokmegvalósításáértkreatív,önkéntesegyénekhelyiszintentevékenykednek.Nagyszerepevanebbena folyamatbanazállamáltalkialakítottintézményikörnyezetnek,valamintagazdaságiszereplők közötti bizalomnak. Éppen ezért tanulmányunkban ennek a két tényezőnek a szerepétvizsgáljuk. Azelsőfejezetbenakulturálisszektorbanmegfigyelhetőállamiszerepvállalásformáit ismertetjük.Amásodikfejezetazállam,apiacésaharmadikszektorkultúrafinanszírozásban betöltött szerepének bemutatására fókuszál. A tanulmány fő fejezetében megvizsgáljuk,hogyakormányzásminőségénekésabizalomszintjénekmilyenszerepevan acivilekkulturálisszerepvállalásában.Atanulmányazelemzésekbőllevonhatókövetkeztetésekmegfogalmazásávalzárul. Hipotézisünk,hogyakormányzásminőségeésatársadalmibizalomszintjeegyaránt elősegíti, hogy a civilek által megfogalmazott helyi kulturális igények minél magasabb szinten,minéljobbminőségbenkerüljenekkielégítésre.

az állam szerepe a kultúra területén Agazdaságifolyamatokragyakorolthatásaimiattazállamibeavatkozásmértékének ésformájának,valamintapiacönkorrekciósképességénekkérdésefolyamatosanfoglalkoztatjaakutatókat. „Azállamegytörténelmifogalom,amelyatársadalmifejlődésmeghatározottfokán jöttlétreésatársadalmi-gazdaságifejlődésalakulásánakmegfelelőenállandóanváltozik. Azállamhatalmiintézményatársadalomszerveződésénekhierarchikusformája.” (Sivák– Vigvári2012:55). AzAmerikaiEgyesültÁllamokbanakétfőirányzatképviselőitkétegyetemikutatóközpontnevévelfémjelzik.Török (2009)aChicagóiIskolaésaHarvardIskolaeltérőálláspontjátmutatjaberészletesenaversenyésszabályozásvonatkozásában.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A Chicagói Iskola megközelítésében nincs szükség állami beavatkozásra a ragadozó árak alkalmazása tekintetében, mert hosszú távon a piaci mechanizmusok hatására magától helyreáll az egyensúly, és megszűnik a ragadozó árak alkalmazásával szerzett piacielőny,mivelapiacraújonnanbelépőkszinténazalacsonyabbárakstratégiájátalkalmazva versenytársként léphetnek fel. Így nincs szükség az állam által mesterségesen megalkototttrösztellenesszabályozásraésversenykorlátozásra. A Harvard Iskola képviselői az előző szemlélet ellenkezőjét vallják. Szerintük a piac egyedülnemképessajátbelsőmechanizmusainaksegítségévelaragadozóáratalkalmazóvállalatelőnyétmegszüntetni,azújabbbelépőknemtudnakvetélytársailenniarégótaapiaconlévővállalatnak.Ezértszükségvanazállamtörvényiszabályozásformájában megtestesülőbeavatkozására. Török (2009) hangsúlyozza, hogy rövid távon a ragadozó áraknak negatív hatása lehetaversenyfolyamatokban,hosszútávonazonbanapozitívhatásérvényesül.Állítását azzal indokolja, hogy a ragadozó árak alkalmazásának hatására habár néhány piaci szereplő eltűnik, ezzel párhuzamosan ezeknek az áraknak az alkalmazása stimulálhatja a kreativitást, mely új piaci belépőket generál, ezzel újra kialakítva a versenyhelyzetet a piacon.Tehátarövidtávúkilengésekeseténnembiztos,hogyazállamnakmindenesetbenbekellavatkoznia,merthosszútávonapiacsajátmagaisképesakilengésekkorrigálására. Stiglitz(2002)szükségesnektartjaazállamaktívszerepvállalását.„Agazdaságelmélet legújabb fejleményei megmutatták, hogy amikor nem tökéletes az informáltság, vagy a piacoknemteljesek–vagyismindig,defőképpafejlődőországokban–,aláthatatlan kéz igencsak tökéletlenül működik. Ez azt is jelenti, hogy létezik olyan kormányzati beavatkozás, amely – elvben – javíthatja a piac hatékonyságát.” (Stiglitz 2002:87) Azt is hangsúlyozza,hogysokszoraproblémanemaz,hogyazállamtúlburjánzottéstúlnagyranőtt,hanemhogynemazzalfoglalkozik,amiveligazábólkellene. Akerlof–Shiller (2009) „Az állati ösztönök” című munkájukban a keynes-i elméletet igazolják sokkal robosztusabban, mint ahogy az annak idején Keynes-nek sikerült. Az államszerepérőlakövetkezőketvallják.Azemberekbenrejlőállatiösztönazoka,hogya döntéseksoránazegyénnemmindigdöntracionálisan.Azirracionálisdöntésekvezetnekapiactökéletlenműködéséhez,melyetazállamnakkellkorrigálnia.Azállamszerepe hasonlóaszülőkéhez,nelegyentúlszigorúéstúlengedékenyse.Azegyensúlyiállapotban,ahogyamagánéletbenkialakulaboldogotthon,úgyagazdaságbanazegészségesen működő piaci környezet valósul meg. Ez a szemlélet az állam aktív szerepvállalását meghatározónaktekinti.Azállamfeladataaméretésabeavatkozásformájatekintetében is az optimális egyensúlyi állapot megtalálása, mely minden országban és minden intézményikörnyezetbenmásésmás,ígynemlehetmintamodelleketkialakítani. Ezutóbbimegállapításakulturálisszektorvonatkozásábanisreleváns,mivelazuniós tagállamokkultúrafinanszírozásigyakorlatábanaztfigyelhetjükmeg,hogynincsegyetlen mintamodell,amelymindentagállámszámárasikeresenalkalmazhatólenne. Szentes(2006)akövetkezőketfogalmazzamegapiacésazállamméretérőlésszerepéről.Mígapiacspontánműködésenöveliajövedelmikülönbségeket,addigazállam

58

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM túlzottbeavatkozásadiktatórikus,elnyomóésfenntarthatatlanhelyzetteljár.Azerőscivil társadalomlehetamérlegnyelve,apiaciésakormányzatikudarcokenyhítője.Nemaz államméreteakritikuskérdés,hanem,hogyaműködésemennyirehatékony,átlátható ésdemokratikus.Nemazállamibeavatkozásindokoltságaakérdés,hanemamértékésa módamegoldásazállamésapiacszerepénekkombinálására. Láthatjuk,hogyazállamésapiacszerepétaszakmaeltérőenítélimeg.AChicagói Iskolaszemléletétőleltekintvemindenismertetettszakirodalomfontosszerepetszánaz államnak, mivel a láthatatlan kéz a legtöbb esetben, Stiglitz szavaival élve, tökéletlenül működik. Az állam beavatkozása is járhat azonban veszélyekkel, amikor az állam nem azzal foglalkozik, ami a feladata, működése nem átlátható, tevékenysége nem számon kérhetőés /vagynemdemokratikus.Améret,azazazállamikiadásokcsökkentéséreszámos lehetőség van, és erre törekedni is kell, azonban számos olyan gazdaságilag hatékonyországisvan,amelyekbenmagasabbaGDP-arányosállamikiadás. Akultúraterületénazállamszerepesokkaldominánsabbmásgazdaságiágazatokhoz képest,melynekokaiésabeavatkozásformáiakövetkezők. A jogi szabályozások, azon belül a szellemi tulajdon védelme a művészek számára nyújt védőhálót. Ennek a biztonságos intézményi környezetnek a kialakítását az állam tudjagarantálni.Azokbanazországokban,aholezmagasszintű,ottsokkalnagyobba kulturálisterületentevékenykedőktermelékenysége,ésakulturálisszektorGDP-hezvaló hozzájárulása is. Tehát gazdasági megfontolásból is fontos az állam szabályalkotó tevékenysége. Azállamaktívszerepvállalásamellettszólóérv,hogyakulturálisjavakjelentősrésze közjószág, így azoknak mindenki számára költségmentesen elérhetőnek kell lenni. Ezt főkéntazállamiközpénzekbőllehetfinanszírozni. Akulturálisjavakmásikjelentősrészeameritokratikusjószágok 1 csoportjábatartozik, mely javak egyik fő sajátossága, hogy az egyének az egyéni preferenciáik és döntési folyamataiksoránnemtudjákmindenesetbentökéletesenmegítélni,hogyazadottkulturális produktum vagy szolgáltatás milyen kulturális értéket képvisel, és azok milyen mértékbentudjákkielégíteniaszükségleteiket.Tehátazállamszerepeittismeghatározó,hiszenadöntéshezszükségesinformációtazállamáltallétrehozottszakmaitestületek és művészeti tanácsok saját értékrendjük alapján megfogalmazzák, és ezáltal támpontotnyújthatnakafogyasztóknak. A Baumol-hatás vagy más néven a költségkór szintén az aktív állami szerepvállalás mellettszólóérv.Enneklényege,hogyazévszázadokalattakulturálisjavakésszolgáltatásokbekerülésiértékefolyamatosannő,mígakibocsátásközelváltozatlanmaradt.Az 1966-ban megjelent tanulmány a következő példával illusztrálja a költségbetegséget. Bizonyos esetekben a korábban feltételezett klasszikus közgazdaságtani elmélet, mely szerint a fizetésekben bekövetkező növekedés termelékenységnövekedéssel párosul, nemálljamegahelyét.Egyklasszikuszenemű,példáulegyBeethovenvonósnégyeselőadásáhozazeneműmegírásátkövetőentöbbévszázaddalis4zenészrevanszükség,sőt a zenemű hossza is közel azonos kell hogy legyen. Tehát a zenészek termelékenysége nemváltozottmeg,afizetésükazonbannőtt,főkénta19.századtólkezdődően.Eztaz

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM ellentétet,vagyis,hogyafizetéseknövekedésévelazenészektermelékenységenemnő, neveziBaumolésBowen(1966)költségbetegségnek.Amegnövekedettköltségeketaz államvagy közpénzekbőltámogatja,vagyolyan szabályokatalkot,melyekkelmotiváljaa magánszektoradakozókedvét. Akultúramindenkiszámáraelérhetővététele–azazakultúrademokratizálódása –is indokoljaazállamiújraelosztást.Azállamajövedelemkülönbségekmiattazalacsonyabb jövedelműekszámáraaközpénzekfelhasználásávalteszielérhetővéakultúrát.Gondoljunkittazingyenesvagykedvezményesbelépőjegyekre,köztérifesztiválokravagyatelevíziókulturálisműsorokatsugárzóprogramjaira(színházielőadások,országjáróműsorok, kulturálisésturisztikaiprogramajánlók). Akultúrátanemzedékeknemtudjáktökéletesenátörökíteni,eztakövetkezőKodály Zoltán -idézetismegerősíti: „Kultúrátnemlehetörökölni.Azelődökkultúrájaegykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” 2 Ebben a folyamatban az archiválást végző állami finanszírozású intézmények szerepe kulcsfontosságú. Végülakulturálisjavakésszolgáltatásokfogyasztásasoránszámosesetbenkapcsolt szolgáltatásokistársulnak,melyekjelentősmértékbenmegnövelhetikabevételeket.Ha egy tevékenység vagy szolgáltatás más területeken is gazdasági és társadalmi hatást eredményez, túlcsordulásnak (spill over effect) nevezzük. Az állam általában a negatív túlcsordulásokeseténavatkozikbeaktívanafolyamatokba.Például,amikoraszabadtéri koncertek, fesztiválok hangterhelését ellenőrzik, nehogy az túllépje a megengedett határértéket.Akultúraterületénesetenkéntazállamapozitívexternhatásokerősítése érdekébenszinténaktívszerepetvállal.Eznemaztjelenti,hogyakapcsoltszolgáltatásokatnyújtócégek (étterem,kávéház,szálloda,múzeum,shop) államitulajdonbanvannak. Ahangsúlyaszemléletmódonkellhogylegyen.Azállamnakérdeke,hogypéldáuladókedvezményekenkeresztülalacsonyabbjegyárakatbiztosítva(esetenkéntgazdaságiértelembenvéveveszteségesenis) vonzóvátegyenegy-egykulturálisintézménytésannak szolgáltatásaitafogyasztókszámára,hiszenaszínház-,múzeum- vagyfesztivállátogatás során,vagyazokutánazemberekegyébszolgáltatásokatisigénybevehetnekésvesznek is. A plusz szolgáltatások megvásárlása sok magáncéget tart fenn, a cégek adói pedigazállamszámárajelentenekpluszbevételeket. Láthatjuk,hogyazállamközpénzekfelhasználásánalapulóaktívszerepvállalásanem kérdésesakultúrafinanszírozásában.Emellettazonbanegyrehangsúlyosabbanmegjelenikazazigény,hogyazállamafejlettintézményikörnyezetbiztosításávalegyarántjáruljonhozzáakulturálisszektorkulturálisésgazdaságiértelembenvéveishatékonyműködéséhez.Azállammáramárnemképesakulturálisszektorcsakközpénzekbőltörténő finanszírozására. Így az állam a privatizáció, a lottónyeremények, a szponzoráció és mecenatúra,valamintanonprofitszervezetekhatékonyműködéséhezszükségesintézményifeltételek(kiszámítható,kikényszeríthetőésátláthatójogikörnyezet) megteremtésévelegyretöbbterületenvonjabeamagánszektorésazún.harmadikszektorszereplőitakultúrafinanszírozásába.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Tanulmányunkbanerrealegutoljáraismertetettterületrefókuszálunk.Azazmegvizsgáljuk, hogy a kormányzás minősége, az állam és a társadalom közötti bizalom szintje milyen módon alakítja a civil szektor kulturális szerepvállalását. Az állam azáltal, hogy minőségiintézményikörnyezetetbiztosít,növeliazállamésatársadalomközöttibizalmi szintet,egyúttalnagyobbteretengedannak,hogyacivilekakínálati(kulturálistermékek ésszolgáltatásoklétrehozása,donáció,önkéntesség) ésakeresleti(kulturálistermékekés szolgáltatásokfogyasztása) oldalonegyarántaktívszerepetvállaljanakakultúraközvetlenésközvetettfinanszírozásában.

kultúrafinanszírozási formák a gyakorlatban Ebbenazalfejezetbenakultúrpolitikaegysajátoseszközét,akultúrafinanszírozásánakfajtáitmutatjukbe.Akultúraésakulturálisjavakfinanszírozásánakmódjaazértfontoskérdés,mertaznagymértékbenmeghatározza,hogymilyenleszaszületendőkulturálisproduktumértéke,milyenfunkciótfogazbetölteni(Throsby2001).Akultúrafinanszírozásánakháromnagycsoportjátkülönböztetimegaszakirodalom.Akultúratámogatásaszármazhatazállamtól,apiaciszereplőktőlvagyazún.harmadik(tercier)szektortól, melyet legtöbbször a nonprofit szektorral azonosítanak (Klamer et al. 2006). Az államtólszármazótámogatásokközvetlenvagyközvetettmódonfejthetikkihatásukat. Közvetlenállamitámogatásalattakülönfélepénzügyitámogatásokat,aművészetidíjakatésösztöndíjakat,valamintalottónyereményekutánfizetettadókkulturálistevékenységekretörténőfelhasználásátértjük.Haatámogatásokjelentősrészeazállamtólszármazik,tehátazállamafőforráselosztó,akkorakulturálisintézményeknekésaművészeknekminőségiésmennyiségiértelembenismegkellfelelniükakormányzatiszervek ésakultúrpolitikaáltaltámasztottkövetelményeknek. A közvetett állami támogatás elsősorban az adókedvezményeken keresztül fejti ki hatását. Az adókedvezmények vonatkozhatnak a kulturális jószág árába beépített adó mértékére,vagyakulturálisintézményszámáratámogatástnyújtójogivagymagánszemélyre,akiezértadókedvezménybenrészesül. A kultúra finanszírozásának másik formája a piaci alapokon történő támogatás. Lényege,hogyakulturálisintézményekésaművészekolyanproduktumokathoznaklétre,melyeketértékesítenekapiacon.Ezatevékenységteljesenmásszemléletetkövetel meg,mintamikorakulturálisintézmények,művészekállamitámogatásértnyújtanakbe pályázatot.Haakulturálisszfératúlzottankormányzatitámogatásfüggő,akkorazadományozó kedv elapad, ha pedig a piaci alapú szemléletmód domináns, akkor az állam vonulkifokozatosanakultúrafinanszírozásából.Ezutóbbifolyamathosszútávonakkor lehetsikeres,haanyugatitípusúprivatizációszemléletébenvalósulmegakulturálisszférapiacialapokrahelyezése. Akultúrafinanszírozásánakharmadikformájaazún.harmadik (thirdsector) szektor tevékenységénkeresztülfejtikihatását.Atámogatásérkezhetmagánszemélyektőlvagy magántulajdonú intézményektől pénz, munka vagy időráfordítás formájában. Meghatá-

62

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM rozó eszköze ennek a támogatási formának az önkéntesség. Európában történelmi hagyományaivannakamecenatúrának,melytevékenységetmafőkéntazalapítványok végzik. Legnagyobb hagyománya a liberális megközelítésű kultúrafinanszírozásban van, deakoordináltkultúrafinanszírozásiszemléletetalkalmazótagállamokbanisegyrenépszerűbbezatámogatásiforma. Az1.táblázataháromgazdaságiszereplő(állam,piac,harmadikszektor) kultúrafinanszírozásbanbetöltöttszerepvállalásánakelőnyeitéshátrányaitfoglaljaössze. Azállamitámogatások legfőbbelőnye,hogyegydemokratikusországbanatámogatásokodaítélésedöntőenszakmaiszempontokalapjántörténik,ezértpártatlan,igazságosésobjektív,viszontazún.haverokkapitalizmusában (cronycapitalism) ezekazelőnyöknemérvényesülnek,mertcsakahatalmonlévőkkörerészesülatámogatásokból. Az államtól származó támogatások pozitívuma, hogy kiszámíthatóvá teszi a kulturális intézményekműködésétésaművészetiprojektekmegvalósíthatóságát.Hátránya,hogy egyidőutánatámogatástakulturálisszféraszereplőiautomatikusnakveszik,ígymegjelenhetazún.potyautasjelenség,ezáltalcsökkenhetaművésziteljesítményésagazdaságihatékonyság. A piac esetén a kultúrát támogató személy vagy vállalat a saját ismeretségi köréből választjakiatámogatandóművészszemélyét,melyazállamitámogatáshozhasonlóan függőségeteredményez.Sokszoratámogatóanyagihasznotisvárazaktívszerepvállalásától,ezértháttérbeszorulhataművésziségfontossága. 1.táblázat.Akultúrafinanszírozásiformákelőnyeiéshátrányai Állami támogatás (szabályozás, kollektív javak, a kultúra mindenki számára elérhetôvé tétele)

Piaci alapú támogatás (magánjavak, ár)

Harmadik szektor támogatása (ajándékozás, közösségi javak)

+

–

+

–

+

–

pártatlan, igazságos

elhanyagoló

szabadság

függőség

társadalmi

kizárás

objektív

személytelen

hatékonyság

egyenlőtlenség

közösségi

kirekesztő

bürokratikus

bürokratikus

vállalkozói szemlélet

instabilitás

nagylelkűség

adományozás könyörületből

támogató

nemhatékony

elitista szemléletre valóhajlam

pénzközpontúság

felelősség

függőség

függőség

tárgy-és célközpontúság

anonimitás, személytelenség

szabadság

szabadság

Forrás: Klameretal.(2006:61)

A harmadik szektor tekintetében is megfogalmazhatunk előnyöket, de hátrányokat is. A harmadik szektor (third sector) elnevezést az Amerikai Egyesült Államokban használjákanonprofitszektorra.„Ezazelnevezésarrautal,hogyagazdaságelsőésmásodik

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM szektora – a piaci és az állami – mellett, azok működését részben kiegészítve, részben korrigálva,egyharmadikszektoristevékenykedik,amelynekszervezeteinemprofitcélokatkövetnek,ugyanakkorazállamtólisfüggetlenek,ésintézményesültségük,szervezeti stabilitásuk miatt nyilvánvalóan az informális szférától is elkülönülnek.” (Kuti–Marschall 1991:63) A civilektől induló kezdeményezések azért lehetnek hosszú távon sikeresek, mert a résztvevők könnyebben tudnak azonosulni azokkal a célokkal, amelyeket ők maguk, vagy hozzájuk hasonló értékeket képviselő személyek fogalmaztak meg. A civil kezdeményezéseksikeréhezszükségvanarra,hogyazállammegbízzonezenszervezetektevékenységében,ésegyúttalbiztosítsaszámukraaműködéshezszükségesminőségi intézményikörnyezetet.Ahátrányokközülazállamtólésapiactólegyarántvalófüggőségetemeljükki,melynagymértékbenmegnehezíthetianonprofitszervezetekműködését,miveltöbbigénynekkellegyszerremegfelelni.Ezakettősfüggőségmotiválótényezőisegyben,miveltöbblehetőségvananyagitámogatásokmegpályázására,azállamiés a piaci szemlélet együttes alkalmazása növelheti a kreativitást, elősegítheti a kitűzött célokmegvalósítását. Láthatjuk,hogyazegyesfinanszírozásiformákhátrányaiegymásiktámogatásiforma előnyeivelellensúlyozhatóak.Ahárommodellegyüttesalkalmazásaezértmindenkultúrafinanszírozási gyakorlatban megtalálható, jelentős eltérések az egyes formák arányai közöttjelentkeznek.

a kormányzás minőségének és a bizalom szintjének szerepe a civil szektor kulturális szerepvállalásában A tanulmány fő fejezetében arra vállalkozunk, hogy az uniós tagállamok kulturális szektorait összehasonlítva megvizsgáljuk, hogy azokban az országokban, ahol magas a kormányzásminőségeésbizalomvanagazdaságiéletszereplőiközött (állam,piac,harmadikszektor),ottmagasabbacivilszektorkulturálisszerepvállalása. Az elemzéshez 11 uniós tagállam vonatkozásában rendelkezünk egymással összehasonlítóstatisztikaiadatokkal.Sajnosakulturálisszektorlegtöbbterületénazegyesországok nem egységes statisztikai mérési módszert alkalmaznak, vannak olyan országok, aholbizonyostársadalmikérdéseket,mintabizalomszintjenemmérik,vagyhamérik, akkorsemszolgáltatjákkiazadatokatanemzetközistatisztikaiszervezeteknek. Célkitűzésünkellenéretanulmányunkbanezértnemtudjukminda28unióstagállamraelvégezniazösszehasonlítóelemzést.Korábbikutatásainkeredményeialapjánvannak hasonlótípusúországok,melyekkulturálisszektoraiközöttnagyahasonlóság.Ígyazonosproblémákkalküzdenekaposztszocialistaországok,azuniósátlagalattteljesítenek a legtöbb vizsgált változó tekintetében a mediterrán országok, a skandináv országok pedigmindenterületenmintaországoknaktekinthetők.Akoordináltkapitalistaországok közülFranciaországteljesítalegjobban,aliberálisberendezkedésűországokközülNagyBritanniateljesítményekiemelkedő.Németországekételőbbimodelltsajátosanötvözve

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM alakítjasajátkulturálisszektorát(Tóth2013).Azösszehasonlítóelemzéseksoránvizsgált változókakövetkezők: 1.egyfőrejutóGDP 2005-ösbázisáronszámolva,14év(2000–2013)átlagátalkalmazzuk.Amutatóvalaztvizsgáljuk,hogymilyenkapcsolatvanegyországgazdagságaés akormányzásminősége,azaktívönkéntesrészvételkulturálisszervezetekben,valamintaháztartásokkulturálisésszabadidőskiadásaiközött; 2. WorldwideGovernanceIndicator (WGI):amutató6(elszámoltathatóság,politikaistabilitás,közszektorminősége,kormányzatiszabályozásminősége,ruleoflawminősége,korrupciómértéke) dimenzióbanmériakormányzásminőségét.A2.táblázat13 év(2000–2012)átlagáttartalmazza.Előszörvettükazegyesdimenziók13évrevonatkozószámtaniátlagát,majdadimenziókatisátlagoltuk; 3. a társadalom tagjai egymás iránti bizalmának szintje (OECD) megmutatja, hogy az emberek mennyire bíznak egymásban, a kormányban és a gazdasági szereplőkben. Adatokkal2007–2008-bólrendelkezünk; 4.aktívönkéntesrészvételművészeti,zeneivagyoktatásiszervezetekben (WorldValue Survey)mutatómegmutatja,hogyatársadalomhányszázalékaveszrésztönkéntesenkulturálisszervezetekmunkájában.CsehKöztársaság,Szlovákiaadatai1999,Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Finnország adatai 2005 –2009, Németország,Hollandia,Lengyelország,Szlovénia,Svédországadatai2010 –2014; 5. háztartások kulturális és szabadidős kiadásai (Eurostat) mutatóval azt szemléltetjük, hogyegyadottországbanegyévalattaháztartásokmennyitköltenekkultúráraés szabadidőstevékenységre.2005-ösadatokkalrendelkezünk. Fontoshangsúlyozni,hogyazeredményekazországoktöbbségéreigazak,demivel mindazintézményekminőségét,mindabizalomszintjétmutatóindexekszubjektívváltozókésnehézazokmérése,ezértezenkorlátoktudatábanszabadakutatásieredményeketelfogadniésabbóltovábbikövetkeztetéseketlevonni. A2.táblázatalapjánegyértelműenmegállapítható,hogyamagasabbgazdaságiteljesítménnyel rendelkező országokban (Franciaország, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Svédország) a háztartások kulturális és szabadidős kiadásai is magasabbak.Kivételnélkülezekbenazországokbanátlagfelettiakormányzásminőségének szintje,azemberekaktívönkénteskulturálisszerepvállalásamagasabb,ésatársadalombanmagasabizalomszintje. Aposztszocialistaországok (CsehKöztársaság,Magyarország,Lengyelország,Szlovénia, Szlovákia) az előző csoportnak az ellentéte, mert minden változó vonatkozásában átlagalattiakazeredményeik.Szlovéniaazaktívkulturálisszerepvállalástekintetébenteljesít jobban, de a 9,4 százalékos értékkel éppen eléri a jól teljesítő országok legalacsonyabbértékét. Mostnézzükmeg,hogyastatisztikaipróbaeredményeialapjánmilyenmegállapításokatfogalmazhatunkmeg.A3.táblázatkorrelációsvizsgálateredményeiegyértelműen mutatják,hogyavizsgáltváltozókegyüttmozognak.Alegerősebbkorrelációazegyfőre jutó GDP és a háztartások kulturális és szabadidős kiadásai között van. Szintén nagyon erősakapcsolatakormányzásminőségeésatársdalombizalmiszintjeközött.

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 2.táblázat.11unióstagállamstatisztikaimutatói(gazdaságiteljesítmény,kormányzásminősége, bizalom,kulturálistársadalmiszerepvállalás)

Ország

Egy főre jutó GDP 2005-ös bázisáron számolva átlag 2000–2013 (USD) a

WGI 2000 –2012 átlag b

Bizalom szintje 2007–2008 OECD a

Aktív önkéntes részvétel mûvészeti, zenei vagy oktatási szervezetekben World value Survey WvS (%) c

Háztartások kulturális és szabadidôs kiadásai 2005 (EUR /év) d

CsehKöztársaság

21655

0,8

55,7

3,4

607

Franciaország

29494

1,2

55,8

11,3

945

Finnország

30595

1,9

85,5

9,4

1234

Hollandia

35723

1,7

79,7

12,8

1378

Lengyelország

15082

0,6

47,4

6,0

415

Magyarország

16432

0,9

46,8

1,9

493

Nagy-Britannia

32453

1,5

68,9

21,5

1501

Németország

32411

1,5

61,1

8,2

1334

Svédország

32728

1,8

83,7

12,1

1275

Szlovénia

23620

1,0

52,9

9,4

884

Szlovákia

17557

0,7

47,0

2,0

390

medián

29 494

1,2

55,8

9,4

945

Forrás: aOECD,bWorldBank,cWorldValueSurvey,dEurostat.

Haegyországbanmagasakormányzásminősége,akkormagasabizalomszintjeis,atársadalomnagyobbaránybanveszrésztönkéntesenkulturálisszervezetekmunkájában (kínálatioldal).AmagasabbegyfőrejutóGDP-velrendelkezőországokbanaháztartásokkulturális és szabadidős kiadásai is magasabbak (keresleti oldal). Tehát a kormányzás minősége és a gazdaságiteljesítményegyaránthatássalvanaciviltársadalomkulturálisszerepvállalására. 3.táblázat.Korrelációanalíziseredményei változók

Korreláció

GDP-WGI

0,91

GDP-WVS

0,76

GDP-bizalom

0,83

GDP-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,96

WGI-WVS

0,63

WGI-bizalom

0,95

WGI-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,90

WVS-bizalom

0,59

WVS-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,84

Bizalom-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,81

Forrás: a2.táblázatadataialapjánvégzettsajátszámítások.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Azegyesváltozókközöttikapcsolaterősségétismegvizsgáltuk,melyeredményeket a4.táblázattartalmazza. 4.táblázat:Aváltozókközöttikapcsolaterősségénekvizsgálata(R 2) változók

R2

kapcsolat

GDP-WGI

0,83

erős

GDP-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,93

erős

WGI-bizalom

0,91

erős

WGI-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,81

erős

GDP-WVS

0,58

közepes

GDP-bizalom

0,68

közepes

WVS-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,70

közepes

Bizalom-háztartásokkiadásaikulturálisésszabadidőstevékenységre

0,66

közepes

WGI-WVS

0,40

gyenge

WVS-bizalom

0,35

gyenge

Forrás: a2.táblázatadataialapjánvégzettsajátszámítások.

ErőskapcsolatvanazegyfőrejutóGDPésakormányzásminőségeközött,azaz,ha egyországbankiszámíthatóakormányzattevékenysége,akkoragazdaságjobbanteljesít,ezáltalbiztosítottazanyagifedezetaminőségikormányzásrais,példáuljobbanmeg lehetfizetniakormányzatiszektorbandolgozókat,ígycsökkenthetőakorrupciószintje. Aköltségvetésnagyobbbevételelehetőségetbiztosítarra,hogyakultúraállamitámogatásaismagasabblegyen. SzinténerőskapcsolatállfennazegyfőrejutóGDPésaháztartásokkulturálisésszabadidős kiadásai között. Ez nem meglepő, hiszen több pénzből többet lehet költeni. Örvendetes,haazemberekakultúráraésszabadidőstevékenységreistöbbetköltenek ésnemcsakafogyasztóitársadalomáltalgeneráltszükségleteiketelégítikki. Hipotézisünk szempontjából meghatározó eredmény, hogy a kormányzás minősége és a társadalom bizalmi szintje között is szoros a kapcsolat. A minőségi kormányzással rendelkezőországokbanatársadalminormákkalösszhangbanhozzákmegatörvényeket, így azok kikényszeríthetősége eredményesebb. Ezekben az országokban alacsonyabbakorrupciószintje,átláthatóbbakormányzatműködéseésakormányzatmunkája számonkérhető.Tehátnagyobbabizalomakormány,apiacésacivilszektorszereplői között. Atanulmánytervezésekoraztfeltételeztük,hogyabizalomésazaktívönkénteskulturális szerepvállalás között szoros lesz a kapcsolat. A vizsgált mintán végzett elemzés eredményealapjánezakapcsolatgyenge,azazabizalommértékejelentősennembefolyásolja az egyének kulturális szervezetekben végzett önkéntességét. Talán ez részben azzal magyarázható, hogy aki önkéntesen csatlakozik egy szervezethez, az a szervezet tevékenységét és célkitűzéseit veszi figyelembe a döntési folyamatban és már eleve megvanabizalomaszervezetiránt.

68

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM összefoglalás Atanulmánybanegyújmegközelítésbentárgyaltukacivilszektorkulturálisszerepvállalását. Arra kerestük a választ, hogy a kormányzás minősége és a társadalom bizalmi szintje befolyásolja-e a civilek önkéntes kulturális szervezetekben való aktív részvételét, valamint a kulturális kiadásaik mértékét. 11 uniós tagállam vonatkozásában végeztünk összehasonlító elemzést, majd az eredményeket statisztikai próbával is ellenőriztük. Megállapításainkakövetkezők: a) azokban az országokban, ahol magas a kormányzás minősége, ott aktívabbak az önkéntescivilekakulturálisszervezetekben; b) akormányzásminőségepozitívanhatatársadalombizalmiszintjére; c) abizalomszintjecsakkismértékbenjátszikszerepetacivilekönkénteskulturálisszerepvállalásában; d) erősakapcsolatakormányzásminősége,abizalomszintjeésaháztartásokkulturális ésszabadidőskiadásaiközött. Összegzésként elmondható, hogy az összehasonlító elemzés, a korrelációanalízis és az R2 -próba eredményei a vizsgált mintán megerősítik hipotézisünket, hogy egy adott országbanagazdaságiteljesítménymelletakormányzásminőségeésatársdalomtagjai egymásirántibizalmánakszintjeegyarántmeghatározóacivilszektorkulturálisszerepvállalásánakmértékében.

irodalom Akerlof,GeorgeA–Shiller,Robert.J.(2009): AnimalSpirits:HowHumanPsychologyDrivestheEconomy,andWhyIt MattersforGlobalCapitalism. Princeton:PrincetonUniversityPress. Baumol, William J.–Bowen, William G. (1966): Performing Arts: The Economic Dilemma. New York:The Twentieth CenturyFund. Eurostat(2011):CulturalStatistics.EurostatPocketbooks. Luxembourg. Klamer, Arjo–Petrova, Lyudmilla –Mignosa, Anna. (2006): Financing the arts and culture in the European Union. Brussels:DirectorateGeneralInternalPoliciesoftheUnion,EuropeanParliament. KutiÉva(1998):Hívjuktalánnonprofitnak.Nonprofitkutatások.7.Budapest:NonprofitKutatócsoport. Kuti Éva –Marshall Miklós (1991): A nonprofit szektor fogalma. Egy definíciós vita, és ami mögötte van. Esély, (1.), 61–69. Sivák József–Vigvári András (2012): Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába. Budapest:Complex Kiadó. Stiglitz,JosephE.(2002):Aglobalizációésvisszásságai.Budapest:Napvilágkiadó. SzentesTamás(2006):Azállamszerepeafelgyorsultglobalizációkorában.Köz-Gazdaság,(1.),15–45. Throsby,David(2001):EconomicsandCulture.Cambridge:CambridgeUniversityPress. Tóth Ákos (2013): KultúrafinanszírozásazEurópaiUniótagállamaibanésMagyarországon. Budapest:Akadémiai KiadóZrt. TörökÁdám(2009):ShouldEconomistsLikePredationOrNot?Competitio,(2.),90–98. VigváriAndrás(2000):Közpénzügyek,önkormányzatipénzügyek.Budapest:KJKKerszöv. http: //www.oecd-ilibrary.org/sites /soc_glance-2011-en /08 /01 /index.html;jsessionid=32gu3ig8g45aa.x-oecd-live02?itemId= /content /chapter/soc_glance-2011-26-en&_csp_=7d6a863ad60f09c08a8e2c78701e4faf

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM http: //info.worldbank.org /governance /wgi /index.aspx#home http: //stats.oecd.org /Index.aspx http: //www.worldvaluessurvey.org/WVSOnline.jsp http: //www.citatum.hu /szerzo /Kodaly_Zoltan

jegyzetek 1A meritokratikus javak közé azok a jószágok sorolhatók, amelyekről a közvélemény vagy a döntéshozók úgy vélik,hogyafogyasztásuknembízhatóteljesmértékbenazegyénipreferenciákra.Azállambeavatkozikazért, hogyelősegítseazilyenjavakirántiszükségletkialakulását,mertfeltételezi,hogyafogyasztóknemtudjákpontosan megítélni a meritokratikus javak értékét, ezért sok esetben lemondanának róluk. A közgazdaságtan a preventív funkciót betöltő védőoltást, vagy a kötelező iskolába járás korhatárát szokta példakánt említeni (Vigvári2000).Akultúraterületérőlpéldakéntanemzetiünnepeketvagyakötelezőolvasmányokatemlíthetjük. 2 http: //www.citatum.hu /szerzo /Kodaly_Zoltan

70

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

a romániai magyar kulturáliS Szervezetek erőforráSainak Szociológiai vizSgálata Dániel Botond–Kiss Dénes

bevezető Aromániaimagyarkulturálisintézményrendszerelsőfelméréséretöbbminttízévvel ezelőtt,2003-bankerültsor.Azótatöbbjelentőskutatásismegvalósult,amelyaromániaimagyarnonprofitszférátvagyannakegy-egyspeciálisszegmensétvizsgálta(rendszerintifjúságivagyszociálisszervezeteket),viszontaromániaimagyarkulturálisszervezetekújabbfelmérésemégváratmagára. Tanulmányunk apropóját az adta, hogy 2014 nyarán másodelemeztük a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2009-es kutatásának adatbázisát. A kutatás eredményeisegítségévelelsőkörbensikerültleírniaromániaimagyarnonprofitszektorszervezetiformákszerintiszerkezetétésméretét(területi,települési,tevékenységszerintiösszetételét), erőforrásokkal való ellátottságát, mindezeket romániai és nemzetközi összehasonlító kontextusban. A másodelemzés során ezeket az eredményeket egészítettük ki. A különbözőtevékenységekszerintialszektorokközülazötlegnagyobbathasonlítottuk összeegymással. Jelentanulmánybanaromániaimagyarnonprofitkulturálisszervezetekerőforrásokkal való ellátottságát a többi alszektorral való összehasonlító elemzésben vizsgáljuk 2009-es adatok segítségével. Célunk, hogy kiegészítsük a romániai magyar kulturális intézményrendszerrel kapcsolatos tudásunkat, újabb (még ha nem is friss) adatokkal járuljunkhozzámegismeréséhez.Felkívánjuktárniaromániaimagyarkulturálisszerveze-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tekerőforrássokkalvalóellátottságát,éskiszeretnénkemelniazalszektorsajátosságaita nonprofitszfératöbbialszektoraihozképest. Írásunkelejénszámbavesszükazeddigmegvalósultkutatásokat,azokmódszertanát, eredményeit és hiányosságait, majd bemutatjuk saját kutatásunk célját, célcsoportját, módszereit. A romániai magyar kulturális szervezetek erőforrásainak vizsgálatát néhány alapjellemző (szervezetek száma, területi eloszlása, jogi háttere) bemutatásával kezdjük, majdegymásutánvizsgáljukaszervezetekinfrastrukturálisellátottságát(székhely,irodai infrastruktúra, gépkocsival való ellátottság), pénzügyi erőforrásait (éves költségvetését, bevételi forrásait), humán erőforrásait (alkalmazottak száma, iskolai végzettség szerinti összetétele,önkéntesekszáma),végülpedigmásintézményekkelvalókapcsolatait.

előző kutatások tanulságai Azerdélyimagyarkisebbségiintézményrendszertvizsgálókutatásbóltöbbismegvalósultmárazelmúltévtizedekben.Ezekháromszempontszerintosztályozhatók:először is annak alapján, hogy a teljes kisebbségi intézményrendszert vizsgálják-e, vagy csupán annaknonprofitkeretekközöttműködőrészét,másrészt,hogyakisebbségiintézményrendszer(vagynonprofitszféra)egészétvizsgálják-e,vagyvalamelysajátostevékenységű szegmensét,végülaszerint,hogymilyencéllalkészültek.Ezutóbbiszempontszerinttalálunkolyankutatásokat,amelyekelsősorbanazintézményekadatbázisánakösszeállítását tűzték ki célul, és olyanokat is, amelyek mélyebben vizsgálják a kisebbségi szervezetek, intézményekműködését. Azelsővizsgálatokcéljaelsősorbanazerdélyimagyarcivilszervezetekszámbavétele, a civil szektor növekedésének dokumentálása volt. Mivel a kutatások finanszírozói a továbbielemzésbennemvoltakérdekeltek,avégcéltanyersadatok,aszervezetekadatbázisaijelentették,ígyezekakutatásoknemvagycsakaligléptektúla„leltárkészítésen” (KissD.2006).Anonprofitszféraegy-egysajátosszegmensétmélyebbenvizsgálókutatások később kezdődtek, és elsősorban az ifjúsági szférára koncentráltak (Barna 2004; Toró –Székely 2012), a közelmúltban pedig a szociális szféra szisztematikus vizsgálata is elkezdődött(Dániel2014). A magyar jellegű kulturális intézményrendszerrel kapcsolatos első jelentősebb kutatásraaNemzetiKulturálisÖrökségMinisztériumamegbízásábólkerültsor2003nyarán. Avizsgálatcéljaazvolt,hogyminélteljesebbstatisztikaiképetalakítsunkkiaszóbanforgó intézményekről, áttekinthető és ellenőrizhető adatbázist hozzunk létre a magyar támogatáspolitikaszámára.Akutatáskoncepciójánakegyiksajátosújításavoltakutatás kulturális intézményekre korlátozása, így ez volt az első jelentősebb adatgyűjtés, amely nemazerdélyimagyarkisebbségiintézményrendszerteljesegészét,hanemcsupánegy jólmeghatározottszegmensét,akulturálisintézményeketcéloztameg.Azelőzőkutatások közös vonása a leltárkészítés mellett, hogy a kisebbségi intézményrendszert „civil” intézményekegyüttesekéntképzeltékel,feltehetőenazemlékezetekbenmégelevenen élőtotálisállami(azazromán)intézményrendszerrelszemben.Ekutatásokhozképesta

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 2003-as másik lényeges újítása az volt, hogy kiterjedt a magyar vonatkozású állami és önkormányzatiintézményekreis,amelyeketazelőzőévekkutatásigyakorlatanemtekintett„magyar”kutatásiterepnek(Csata –KissD.–KissT.2004). Amásikjelentőskutatás,amelyazerdélyimagyarkulturálisszervezeteketisvizsgálta, akolozsváriszékhelyűNemzetiKisebbségkutatóIntézet2009-esfelmérésevolt.Ezamár említett„leltárkészítő”kutatásokatkövette,hiszenelsősorbanennekisazadatbázisépítésvoltafőcélja,viszontaromániaimagyarnonprofitszervezetiszféraméreténésszerkezeténtúlrészletesenfoglalkoztunkacivilszervezetektevékenységekszerintitípusaival, valamint a működésükhöz szükséges anyagi, infrastrukturális, humán és kapcsolati erőforrásaikkal is. Továbbá a romániai magyar nonprofit szektort elhelyeztük az európai országoknonprofitszektorainakpalettáján,ígypróbáltukkimutatniannaksajátosságait (Kiss D. 2010). Ugyanakkor a kutatás csupán a jogi bejegyzéssel rendelkező nonprofit szervezetekrekorlátozódott,nemateljeskisebbségiintézményrendszertvizsgálta. A2003-askutatásalkalmávalErdélybenakulturálisintézményekfelmérésekétrégióra osztva történt. A csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások KözpontjaMarosésBrassómegyékreiskiterjesztettSzékelyföldön(összesennégymegyében)végezteazadatgyűjtést,aMaxWeberTársadalomkutatásértAlapítványkeretében pedigatöbbitizenegymegyébenmértünkfel.Azadatfelvételre2003júniusában-júliusábankerültsorkétlépésben.Azelsőfázisbankülönbözőintézmény-nyilvántartásokfelhasználásával egy listát állítottunk össze. A kérdezőbiztosok ezeket az intézményeket látogattákmeg,ésazadatgyűjtéssoránmindenszervezettőltovábbiszervezetekneveit éselérhetőségeitkérték.Amásodikütembenazelsőadatgyűjtéssoránelnemértésaz időközben feltárt intézményeket látogatták meg. A kutatás során az intézmények magyar jellegének megállapításakor a kutatási koncepció inkluzív volt: kiterjesztettük a kutatást olyan nem magyar intézményekre is, amelyek bizonyos mértékben a magyar kultúrátisszolgálják(pl.magyarállománnyalisrendelkező,amúgyrománállamikönyvtárak,múzeumok)(Csata–KissD.–KissT.2005).A2003-askutatásakulturálisésaformális szervezeti szempont közül az utóbbi dimenzió feltárására helyezte a hangsúlyt, ennek eredményekéntegygazdagempirikusadatbázisszületettakulturálisintézményrendszer működéséről,szervezetistruktúrájáról,erőforrás-potenciáljairól,továbbáegyrészletesleltárkészültazoktevékenységeirőlis(Miklós2005). A 2009-es kutatásunk alkalmával adatbázisunkat a 2003-as kutatás során összeállított Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa, valamint különböző pályázati adatbázisok alapján állítottuk össze, hólabda módszerrel egészítettük ki és telefonos adatfelvételsoránellenőriztükle.Azelemzésbeajogiszemélyiséggelvagyszármaztatott jogiszemélyiséggelrendelkezőszervezetekkerültekbe.Aszervezetekmagyarjellegének megállapítására mutatóként a tagság nemzetiség szerinti összetételét, illetve a tagság szervezetiügyvitelsoránalkalmazottnyelvhasználatáthasználtuk.Ezenkívülakapcsolatfelvételsoránelmondtuk,hogymagyarszervezeteketvizsgálunk,ígycsakazokaszemélyekválaszoltakakérdésekre,akikszervezeteiketmagyarnaktartották,ésígyrelevánsnak gondoltákamegkeresést(KissD.2010).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A 2003-as kutatás nagyban hozzájárult az erdélyi magyar kulturális intézményrendszermegismeréséhez,melyneksoránfeltártukakulturálisintézményrendszerméretétés szerkezetét,valamintaszervezetekgazdálkodását,forrásbevonásigyakorlatát.Azintézményeketnégytágabbintézménykategóriánbelülösszesen16típusbasoroltuk.Ezeka következők voltak (zárójelben az altípusokkal): közgyűjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum, egyéb gyűjtemények), kiadók /sajtó (könyvkiadó, sajtó, elektronikus média [rádió,televízió],honlap),művészetiintézményekéscsoportok(színház,zeneművészet, táncművészet, irodalmi kör, képző-, ipar-, fotó- és népművészeti alkotóműhelyek, filmművészeti alkotóműhelyek, ismeretterjesztő, honismereti /helytörténeti szervezetek), valamint komplex tevékenységű kulturális intézmények. A kulturális intézmények működtetőihátterétvizsgálvapedigmegkülönböztettükaköltségvetésiintézményeket, alapítványokat, egyesületeket, gazdasági szervezeteket, egyéb társadalmi szervezeteket ésegyébnembejegyzettszervezeteket.Ezutóbbikétcsoportbanegyházihátterűszervezeteket,oktatásiintézményeket,helyiRMDSZésEMKEszervezetekettalálunk,valamint nagyobbszervezetekfiókszervezeteit(Csata–KissD.–KissT.2005). Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszeren belül 894 intézményt sikerült felmérni,ezek15,6százalékáttettékkiaközgyűjtemények,12,1százalékátakiadókésasajtó,28,5százalékátakülönbözőművészetiintézményekéscsoportok.Akomplextevékenységűkulturálisszervezetekcsoportjábakerültazintézményeknagyrésze,43,9százaléka.Belső-Erdélybenazintézmények15,1százalékaműködikköltségvetésiintézményként,15,5százalékaalapítványként,31,5százalékaegyesületként,4,8százalékagazdasági szervezetként,11,8százalékaegyébtársadalmiszervezetként,illetve21,2százalékaegyéb nembejegyzettszervezetként.Székelyföldönezekazarányoknémiképpmáskéntalakultak: 27,6 százalék volt a költségvetési intézmények aránya, 19,1 százalék az alapítványi, 28,9százalékazegyesületiformábanműködőintézményaránya,4,4százalékagazdaságiszervezetek,6,9százalékazegyébtársadalmiszervezetekés13,1százalékazegyébbe nemjegyzettszervezeteké(Csata–KissD.–KissT.2005). A kutatás ugyanakkor nemcsak válaszokat adott az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerhelyzetére,hanemtovábbikérdéseketisfelvetett.MiklósIstvánezekközül két dilemmát emelt ki, úgy gondolja, hogy a kutatás módszertanából adódóan kettős torzításlépfel.Egyrésztaformalizáltszervezeteketmagasabbrangúaknakképzeljükaz informális szervezeteknél, holott tevékenységükben akár fordított helyzet is fennállhat. Két szférát különböztet meg, amely a térségi kulturális élet két különböző dimenziója. Egyikhezaszolgáltatófunkciójúkulturálisintézményektartoznak,másikhozazeseményszervezőfunkciójúintézmények.UgyanakkorvéleményeszerintSzékelyföldönazúgynevezett kulturális élet jelentősebb részét a kisebb formalizáltságú lokális intézmények és csoportokműködtetik(Miklós2005).Másrésztazelemzéseksoránanagyobbköltségvetéssel rendelkező, pályázatokat író szervezeteket egyértelműen sikeresebbnek tartjuk alacsonyabb költségvetéssel rendelkező társaiknál, holott különbségek vannak a szervezetekközöttabbanatekintetben,hogyfontosnaktartják-eagazdálkodástésforrásbevonást, hogy költségvetési pénzből gazdálkodnak-e vagy sem, illetve hogy piaci törvényekszerintműködnek-evagysem(Miklós2005).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Szintén fontos kérdést vetett fel a komplex szervezetek helyzete. Kérdéses ugyanis, hogyezekaszakosodottkulturálisintézményekhiányátmutatják-e,vagyakomplexitás az intézmények fejlődésével nő, azaz a korábban egy tevékenységterülettel rendelkező intézmények további tevékenységterülettel bővíthetik profiljukat (például könyvtárat létesít,kiadványokatadki).Ilyenszerűintézménylehetakomplexintézmények12,8százaléka, azok, amelyek második tevékenységként ezeket a területeket emelték ki. Ezt a hipotézistalátámasztjaazatény,hogyakomplexintézményekinkábbvárosokrajellemzőek, mint falvakra, viszont a kérdést még nem sikerült eldönteni. Szintén a komplex intézményekközésorolhatjukaművelődésiházakatis(Csata–KissD.–KissT.2005). A2009-eskutatásunkfőkövetkeztetéseazvolt,hogyazelemzettnonprofitszektor méretébenkisebb,mintaztaromániaimagyarnépességnagyságaindokolná.Azaktív magyarszervezetekszámaRomániában835 –1034közöttlehetett.Azezerkörüliszervezet az összes aktív romániai szervezet kevesebb, mint 2 százalékát tette ki. A szektor elsősorbankulturális-közművelődésijellegűfeladatokellátásátvégzi,amagukatfőtevékenységükalapjánelsődlegesenkulturálisszervezetkéntmegnevezőszervezetekaszektor több mint felét alkotják, és e szervezettípus aránya növekedőben van (az Erdélyi MagyarCivilSzervezetekértAlapítvány2006-osfelmérésénekeredményeihezviszonyítva).Mindeközbenfizetettmunkaerőtinkábbajóvalkisebbszámúszolgáltatószervezetektudnakalkalmazni.Azerdélyimagyarnonprofitszektorműködésébenelsősorbana romániaiésamagyarköltségvetésiforrásokra,valamintkülföldiadományokratámaszkodik(KissD.2010). Agyengepontokközülmegkellemlíteni,hogya2009-eskutatásbanagyobbeséllyel kerültekbeazokaszervezetek,amelyekpályázatitevékenységgelrendelkeztek,illetvea szokásosnál magyarabb civil szférát sikerült megragadni mind a tagság, mind a nyelvhasználatértelmében.Továbbávalószínű,hogyaszórványbantevékenykedőszervezeteketnagyobbaránybantudtukfelmérni,mintatömbmagyarvidékenműködőket(KissD. 2010).Azerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisszervezetekvizsgálatakorugyanakkor azt is láttuk, hogy az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális mező lényegesen nagyobb,mintamita2009-eskutatáseredményeimutattak,akáraszervezetekszáma, akáraszervezetekáltalfoglalkoztatottszemélyekszámaalapjánhatározzukmegamező méretét(Dániel2014).Azeredményekalapjánúgytűnik,hogyazokakutatások,amelyekcélzottananonprofitszektoregy-egyszegmensétvizsgálják,nagyobbhatékonysággalérikelaszervezeteket,mintazáltalánosanateljesnonprofitszektorfeltárásátcélzó kutatások.Emiattfelmerülagyanú,hogya2009-esfelméréseseténisakulturálisszervezetekethatékonyabbanértükel,mintamástevékenységűszervezeteket. A2009-eskutatássorán,mivelacéltovábbraiselsősorbanazadatbázis-építésvolt, nemsikerültmegválaszolnia2003-asvizsgálatfolyamánfelmerültdilemmákat,kérdéseket.Ígytovábbrasemkaptunkválasztakomplexkulturálisszervezetekhelyzetére,valamintnyitvamaradtazamódszertanikérdésis,hogyanlehetneaformalizáltságésaköltségvetésméretekritériumainakelsődlegességébőladódótorzításokatkivédeni.Ésmivel akutatásiadatoknemkerültekmélyebbelemzésre,nemtudjukaztsem,hogyakulturálisszervezetekanonprofitszektortöbbiszervezetéhezképestmilyenmértékbenvannak

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ellátvaakülönbözőerőforrásokkal,vannak-ekülönbségekanonprofitszféraegyestevékenységekszerintiszegmenseiközött?

a vizsgálat célja, módszerei Jelenvizsgálatunkban,2014nyarán,afentihiányosságokegyrészétpróbáltukorvosolni. Annak ellenére, hogy a 2009-es kutatás adatai már ötévesek, még tartogattak olyan elemzési lehetőségeket – éspedig a különböző tevékenységű alszférák összehasonlítását–,amelyeksegíthettekaromániaimagyarnonprofitszféramélyebbmegismerésében. Ezértavizsgálatsoránalegnépesebbötalszférát,akulturális,azoktatási-kutatási,a szociális,asportésszabadidős,valamintagazdaság-,település- ésközösségfejlesztéssel foglalkozó alszférákat hasonlítottuk össze egymással, azért, hogy ezek sajátosságait megismerjük. A2009-eskutatásadatbázisábanszereplő1140esethelyettígy767szervezetteldolgoztunk.Ezekeloszlásaakövetkező: 1.táblázat.Avizsgálatbabekerültszervezetekeloszlása Szervezet típusa

Esetszám

Arány

468

61,0%

1

Kulturális

2

Sportésszabadidős

74

9,7%

3

Oktatás,kutatás

96

12,5%

4

Szociálissegítségnyújtás

65

8,5%

5

Gazdaság-,település-ésközösségfejlesztés

64

8,3%

767

100,0%

Összesen Forrás:sajátszerkesztés.

Mivelegymeglévőadatbáziselemzésérőlvanszó,avizsgálatbabekerültszervezetek körénekdefiniálásateljesenmegegyezika2009-eskutatásdefinícióival:jogibejegyzéssel rendelkező, önmagukat magyar szervezetnek tartó, túlnyomóan magyar tagsággal és magyarnyelvűügyvitellelrendelkezőerdélyinonprofitszervezeteketvizsgáltunk.Atevékenységiterületkiválasztásaönmeghatározásosmódszerreltörtént,acsoportokataszerint határoztuk meg, hogy a válaszadók szerint mely tevékenységet tartják szervezetük elsődlegestevékenységének. Azeredményekértelmezésekor,ezekösszevetésekorazelőzőkutatásokeredményeivelésaromániaimagyarkulturálisintézményrendszerleírásakorazonbanazelőzőektől eltérőelméletimodellthasználtunk.Enneksegítségévelúgygondoljuk,hogypontosabban értelmezhető a kisebbségi intézményrendszer és a különböző tevékenységalapú alrendszerekszerkezete,főlegamiaműködtetőihátteretilleti. AmodellalapjátanonprofitszektorEversésLavilleáltalmegalkotottmodelljeképezi (Evers–Laville 2004). A nonprofit szektor meghatározásakor Evers és Laville három fő

80

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM dimenziósegítségévelosztályoztaatársadalombanlétezőszervezeteket,intézményeket: aformális /informális,anonprofit /profitorientáltésaköz /privátdimenziókmentén.Ezek alapján az állam, a piac és a közösség jól elkülönültek egymástól, metszéspontjaikban pedigkülönbözővegyesszervezeteket /intézményeketlehetfelismerni.Aharmadikszektor Evers és Laville szerint egy köztes szektor, amelyben vegyesen találjuk a különböző jellemzőjű önkéntes /nonprofit szervezeteket. A modell nagy előnye, hogy nagyon jól értelmezhetőek a köztes jellegű szerveződések, mint a szociális vállalkozások, önkormányzatok közszolgáltató intézményei, a nonprofit szektoron belül is megtaláljuk az informális szervezetek, a közintézmények (pl. iskolák) támogatására létrejött, azok által létrehozottegyesületeket,piaciszolgáltatásokatisnyújtónonprofitokat. Amodellsegítségévelakisebbségiintézményrendszerisjólmegjeleníthető.Ebbena modellbenhelyevanazönkormányzati,államiintézményeknekésanonprofitszervezeteknekegyaránt.Azelőzőkutatásokeredményeinekfeldolgozásakorazonbanszükségét éreztüknéhánypontosításnak.Azerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisintézményrendszervizsgálatakoraszociálisszféráttermészetéttekintvetársadalmimezőkéntértelmeztük,belsőszerkezeténekleírásakorpedigkétdimenzióthasználtunk:aszervezetek formalizáltságátésprofesszionalizálódásukfokát.Ezekalapjánaszociálismezőbenelhelyeztükajogibejegyzésselnemrendelkezőinformálisszervezeteketéscsoportokat,valamint a jogilag bejegyzett szervezeteket is. Különbséget tettünk a szervezetek között abbanis,hogymennyirefontostevékenységükaszociálissegítségnyújtás/szolgáltatás.Ez alapjánmeghatároztukacsupánmásodlagosanszociálistevékenységetfolytatószervezeteket, az elsődlegesen szociális tevékenységű szervezeteket, illetve a professzionalizálódott(államiakkreditációvalrendelkező)szociálisszolgáltatószervezeteket,amelyeka hierarchiacsúcsánálltak(Dániel2014). Jelen vizsgálatban ezt a két modellt igyekeztünk társítani annak érdekében, hogy a harmadikszektorbelsőváltozatosságátisletudjukírni.Azalábbiábrán(1.ábra)látható, hogy a másodlagosan egy adott tevékenységet folytató szervezetek a külső körben helyezkednekel,azelsődlegesenazadotttevékenységetfolytatókpedigegybelsőkörben.Aformalizálódásésprofesszionalizálódásirányátegynyíllaljelöltük,amelyazállam ésapiacfelémutat,ezzelkívánjukaztérzékeltetni,hogyaprofesszionalizálódottszervezetekbenerősebbazállamiéspiacilogika,működés.Ezaszociálisszolgáltatószervezetekenlátszikalegjobban,deazoktatásiszervezeteknélismegtalálható.Mindkétesetbena szervezetekkénytelenekprofitorientáltan,piaciszolgáltatókéntműködni,illetveegysor bürokratikus folyamatot működtetni a szervezeten belül, amely a közintézményekhez tesziőketegyreinkábbhasonlóvá–gondolunkittaklienseknyilvántartására,szolgáltatási standardoknak való megfelelésre – legyen szó szociális szolgáltatás biztosításáról, vagymondjukakkreditáltfelnőttképzésekműködtetéséről. A kulturális intézményrendszer vizsgálatakor ezen modell segítségével már sikerül megtalálnunkazoknakakevésbétipikusszervezeteknekahelyétis,amelyeketa2003-as vizsgálat során az egyéb társadalmi szervezetek kategóriába soroltunk. Ide az egyházi hátterűszervezetek,azoktatásiintézmények,helyiRMDSZésEMKEszervezetektartoz-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tak,amelyekneknemakulturálisazelsődlegestevékenységük,mégisjelentősszereplőia kulturálisintézményrendszernek. 1.ábra.Anonprofitszektorhelyeatársadalomban

Forrás: Evers–Laville(2004)alapjánsajátszerkesztés.

A modell segítségével a 2014-es vizsgálat alanyai is jól körülírhatók. Míg a 2003-as kutatásateljeserdélyimagyarkulturálisintézményrendszerleírásáravállalkozott,addiga 2009-escsupánabejegyzettnonprofitszervezetekvizsgálatára.Így,amikorezenadatokatfelhasználva,akülönbözőtevékenységűszervezetekcsoportjaithasonlítjukösszeés ezáltal próbálunk a kulturális szervezetekről következtetéseket levonni, csupán a kulturális intézményrendszer egy sajátos szegmensét vizsgáljuk: azokat a jogi bejegyzéssel rendelkező nonprofit szervezeteket, amelyek elsődlegesen kulturális tevékenységet folytatnak.

az erdélyi magyar nonprofit kulturális szervezetek erőforrásainak vizsgálata A2003-askutatássorán894kulturálisintézménytsikerültmegtalálni,amelyekközel fele(47-48százaléka)működiknonprofitkeretekközött.Ezmintegy420–430szervezetetjelent.A2009-esfelmérésalkalmávalmégtöbbolyanszervezetettaláltunk,amelyek

82

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM elsődlegestevékenységekulturálisjellegű,számszerint468-at.Aszervezetektöbbsége Székelyföldön,KolozsésBiharmegyékbenműködik(2.ábra). 2.ábra.Aromániaimagyarnonprofitkulturálisszervezetekterületieloszlása

Forrás: sajátszerkesztés.

Anonprofitkulturálisszervezetek47,8százalékavároson,59,5százalékafalunfejtiki tevékenységét.Döntőtöbbségükegyesületként(60,9százalék)vagyalapítványként(19,7 százalék),egytizedükpedigszövetségként(7,1százalék)vagyszármaztatottjogiszemélyiségűszervezetként(3,4százalék)működik.Anembejegyzettszervezetekarányanagyon alacsonyvolt(mivelakutatássoránelsősorbanajogibejegyzésselrendelkezőszervezeteketkerestük),csupán7,7százalék,további1,3százalékazegyébtársadalmiszervezetek csoportjábatartozik.

infrastrukturális ellátottság A szervezetek infrastrukturális jellegű működési feltételeire vonatkozóan a kutatás soránaszékházra,afontosabbirodaifelszerelésekreésagépjárműretértünkki. A 2003-as kutatás során az erdélyi magyar kulturális intézményrendszert alkotó intézményekközeltízszázaléka(9,5százalék)voltabbanaszerencséshelyzetben,hogy sajáttulajdonúingatlannalrendelkezett(Csata–KissD.–KissT.2004).Aszékelyföldiintézményekről ugyanakkor nem találunk ezzel kapcsolatos információkat (Miklós 2005). Az erdélyi szervezeteknél mért arány szinte egybeesett a Kárpát-medencei magyar intézményrendszeren belüli hasonló aránnyal, amely 9,4 százalék. A legtöbb intézmény

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM működéseszámáravalamilyenhelyiegyházbiztosítotthelyet,helyiséget(32,8százalék),a helyi önkormányzat a szervezetek 16,8 százaléka számára, az állam 8,8 százalékuk számáranyújtottműködésiteret(Csata–KissD.–KissT.2004).Atanulmánynemtartalmazta különanonprofitszervezetekadatait,ugyanakkorakutatásszerzőkáltaliskiemelthiányossága volt, hogy viszonylag kevés kategóriával dolgoztak, így az ingatlanhasználatra vonatkozó kérdésre kapott válaszok negyede az „egyéb” kategóriába került. Ezen válaszokfeldolgozásábólazderültki,hogyErdélybenazösszeskulturálisintézmény10,2százalékavalamelyikszervezetivezetővagytagmagánlakásánműködik,további2százalék pedig ugyancsak magánlakást bérel. Ezen kívül többször jelentek meg a helyi RMDSZ szervezetekműködésihelyszíntbiztosítószervezetként(2százalék)(Csata–KissD.–KissT. 2004). A2009-eskutatásbanmárfinomítottunkaválaszlehetőségeken,ígypontosabbválaszokatkaptunk.Asajáttulajdonúszékhellyelrendelkezőszervezetekarányaalacsonyabb volt,mintnéhányévvelazelőtt(azonbanfontosmegjegyeznünk,hogyakkornemcsaka nonprofit szervezeteket vizsgáltuk), 7,7 százalékuk tartozott ebbe a csoportba. A legtöbbjük (31,7 százalék) önkormányzati tulajdonú székhelyen fejti ki tevékenységét, a második leggyakoribb esetben pedig (27,2 százalék) a szervezet vezetőjének vagy valamelytagjánakmagánlakásaképeziaszékhelyet.Egyházitulajdonúingatlanbanaszervezetek13,5százalékának,másalapítványtulajdonábanlévőingatlanban5,6százalékának, bérelt lakásban 4,5 százalékának, állami tulajdonú helyiségben pedig a szervezetek 1,9 százalékánakvanaszékhelye. A teljes adatbázist tekintve az eredmények azt mutatták, hogy az erdélyi magyar nonprofitszervezetekviszonylagritkán,azesetekkevesebbminttizedében(9,6százalék) működnek saját tulajdonban lévő székházban. Ehelyett a legelterjedtebb megoldás az, hogy a szervezet valamelyik tagjának magánlakásában van a szervezet székhelye (25,0 százalék), vagy a helyi önkormányzat biztosít ingatlant a működéshez (24,5 százalék). Mindezekmellettmégkétintézménynekvanfontosszerepeacivilszervezetekműködésiterénekbiztosításában,azegyházaknak(16,5százalék),valamintazRMDSZhelyiszervezeteinek,amelyekaz„egyéb”kategórianagyrészétalkotják. Akülönbözőtevékenységűszervezeteketösszehasonlítvaúgytűnik,hogyakülönböző szervezettípusok esetén különböző profilok rajzolódnak ki. A szociális tevékenységű szervezetek azzal tűnnek ki, hogy náluk a legmagasabb a saját tulajdonú, valamint az egyházi hátterű székhellyel rendelkező szervezetek aránya. Mindkét esetben mintegy kétszerese a szervezetek átlagának. Az oktatási, kutatási szervezetek esetén szintén magasasajáttulajdonúszékházzalrendelkezőszervezetekaránya,viszontatöbbiszékhelytípusmárkiegyensúlyozottabbanvanjelen.Ezenkétcsoporthoztartozószervezetek ugyanakkor viszonylag ritkábban működnek önkormányzati tulajdonú székhelyen (14, illetve11százalék,mígateljesátlag26százalékkörülvan).Ahelyiönkormányzatokfőleg a kulturális és a sport-, szabadidős szervezetek esetén jelennek meg hangsúlyosabban. A kulturális szervezetek közel harmada működik önkormányzati tulajdonú székházban, mígasport- ésszabadidőstevékenységűszervezetekeseténezazarány27százalék.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 2.táblázat.Anonprofitszervezetekszékhelyénektípusaaszervezetektevékenységeszerint(%) szerhelyi alapít- valamely állami bérelt vezet önkorványi tag egyház tulajmagán- egyéb tulajmánytulaj- magándon lakás dona zat don lakása

n.v.

összesen

kultúra,közművelődés

7,7

1,9

31,7

13,5

5,6

27,2

4,5

6,4

1,5

100

sport,szabadidô

4,1

4,1

27,0

6,8

2,7

31,1

5,4

16,2

2,7

100

oktatás,kutatás

15,8

4,2

13,7

18,9

13,7

18,9

6,3

8,4

0,0

100

szociálissegítségnyújtás

18,5

1,5

10,8

29,2

7,7

20,0

6,2

4,6

1,5

100

gazdaság-,településésközösségfejlesztés

9,4

4,7

18,8

15,6

4,7

28,1

10,9

7,8

0,0

100

összesen

9,4

2,6

26,1

15,0

6,4

26,0

5,5

7,6

1,3

100


Az önkormányzati és egyházi szerepvállalás a szervezetek székhelyének biztosításában jelentősen függ attól, hogy az egyes szervezetek milyen településeken működnek. Már az előző eredményekből is látszott, hogy az önkormányzat és az egyház szerepe különösenfalunválikfontossá,aholasajátésazalapítványitulajdonbanlévőszékházak ritkábbak (Kiss D. 2010), viszont a településtípus mellett hasonlóan jelentős az etnikai tényezőis.1 Atömbbenélőmagyarokazállamiésönkormányzatiintézményekjelentős részétnemcsakhogysajátintézménykénthasználhatják(KissD.2010),hanemugyanakkor jelentős támogatást is kapnak ezek részéről. Az eredmények azt mutatják, hogy a székelyföldönműködőszervezetek44,4százalékaolyaningatlanbanműködik,amelyeta helyiönkormányzatbocsátottarendelkezésére.Ezzelszembenmásmegyékbencsupán a szervezetek 12–22 százaléka működik önkormányzati tulajdonú székhelyen. A saját tulajdonban tevékenykedő szervezetek aránya Szeben, Temes és Hunyad megyében a legmagasabb,ottaholamagyarságszámarányaalegkisebb,amierős,szórványközpontként működő szervezetekre utal. Az egyház szerepvállalása a működéshez szükséges székhely biztosításában Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó és Arad megyék által alkotott csoport esetén tűnik a legjelentősebbnek. Azokban a megyékben, ahol a magyarság aránya 5–10 százalék között található, a magyar nonprofit szervezetek 28 százalékaműködikegyházitulajdonúingatlanban.Ugyanakkorezazarányateljesvizsgáltszervezetikörbencsupán17százalékkörüli. A nonprofit szervezetek irodai felszereltségét illetően elsősorban a kommunikációs infrastruktúrárakoncentráltunk,különrákérdezveatulajdonlásmellettahasználatilehetőségekre.Akulturálisszervezetekmindeneszköztekintetébenasajáttulajdonúeszközök esetén jelentősen el vannak maradva az átlagtól. A hozzáférésük viszont valamivel jobb,mintazátlagé,ezpedigvalamennyivelcsökkentiazelmaradást.Amintaztkésőbb islátnifogjuk,aszociális,valamintazoktatással,kutatássalfoglalkozószervezetekalegjobbanfelszereltek.

86

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3.táblázat.Anonprofitszervezetekszékhelyénektípusaetnikaiarányokszerint(%) szerhelyi alapít- valamely állami bérelt vezet önkorványi tag tulajegyház magán- egyéb tulajmánytulaj- magándon lakás dona zat don lakása

n.v.

összesen

Hargita,Kovászna, Marosegyrésze

6,6

1,8

44,4

8,5

3,0

24,5

5,1

6,0

0,0

100

Szatmár,Bihar,Szilágy, Kolozs,Marosegyrésze

10,4

2,3

11,7

20,6

8,6

26,4

8,1

8,1

3,7

100

Máramaros,BeszterceNaszód,Fehér,Brassó, Arad

6,1

4,4

21,9

28,1

6,1

18,4

3,5

11,4

0,0

100

Szeben,Temes,Hunyad

21,3

5,3

13,3

14,7

13,3

22,7

1,3

5,3

2,7

100

Összesen

9,4

2,7

25,1

16,6

6,6

24,4

5,9

7,5

1,8

100


4.táblázat.Akulturálisszervezetekinfrastrukturáliseszközökkelvalóellátottsága(%) 2003

2009 teljes

2009 kulturális

saját

használat

nincs

saját

használat

nincs

saját

használat

számítógép

41,6

32,9

25,5

45,2

37,2

17,5

48,0

34,8

17,3

nyomtató

34,6

31,5

33,8

37,1

39,9

23,0

41,8

37,0

21,2

fénymásoló

21,9

33,7

44,4

26,5

40,6

33,0

31,8

38,9

29,3

58,7

27,1

47,8

25,1

31,4

44,7

23,9

internetcsatlakozás

36,8

nincs

telefon

30,0

47,4

22,6

18,6

47,5

33,9

22,8

44,0

33,2

mobiltelefon

17,1

14,1

68,8

20,0

45,2

34,8

22,1

43,3

34,6

fax

22,5

34,4

43,1

14,5

43,4

42,1

20,9

40,2

38,9

személygépkocsi

14,0

12,5

73,5

8,26

21,74

70,0

9,7

21,4

68,9

Forrás: Csata –KissD. –KissT.(2004;2005),sajátadatok.

Sajnálatos tényként állapítható meg, hogy a 2009-es adatok tanulságai szerint az erdélyi magyar nonprofit szervezetek körülbelül egyharmada egyáltalán nem rendelkezett az alapvető kommunikációs eszközökkel, és közel negyedének nem volt internetcsatlakozása.Alegteljesebbaszámítógéppelvalóellátottság,alegritkábbpedigaszervezetekrendelkezéséreállószemélygépkocsi. Aszervezetekeszközökkelvalóellátottságánakvizsgálatakorkülönválasztottukazirodai infrastruktúrát és a személygépkocsit. Előbbiekből egy indexet készítettünk és úgy hasonlítottukösszeakülönbözőtípusúszervezeteket.2

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 3.ábra.Azerdélyimagyarnonprofitszervezetekirodaieszközökkelvalóellátottsága 7,7,0 0 1,5

2,4

2,5

5,0 5, 0 2,1

4, 4,0 0 3, 0 3,0

2,6

2,9 3,3 1,9

2,0

2,9

3,0

2, 2,0 0 1,1,0 0

1,0

2,8

,1 3,1 3

14 ,

1,8

2,1

Össz esen Összesen

2,1

Gazdaság-, Gaz daság-, tel településepülés- és közösségf közösségfejlesztés ejl e esztés

6,0 6, 0

Saját

Hozzáfér Hozzáfér

Szociális segítségnyújtás Szociális

Oktatás, Oktatás, kutatás kutatás

SSport, port, sza szabadid"s badid"s tevékenységek tevékkeenységek

K Kultúra, ultúra, közm közm!vel"dés !vel"dés

0, 0 0,0

Nem Nem rrendelkezik endelkeezik


Az eredmények azt mutatták, hogy a legjobban felszerelt szervezetek az oktatás, kutatás,valamintaszociálissegítségnyújtásterületénműködőszervezetek.Ezekátlagosankörülbelül3-3sajáteszközzelrendelkeznek,éstovábbi2-3eszközhözvanhozzáférésük.Alegkevesebbsajáteszközzelasport- ésszabadidőstevékenységetfolytatószervezetek, valamint a gazdaság-, település- és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek rendelkeznek(átlagosan1,4,valamint1,8eszközzel). A2003-asfelméréseredményeiszerintazerdélyikulturálisintézmények14,0százalékarendelkezett sajátgépjárművel, további12,5százalékapedigmásokjárművéthasználhattaszükségesetén(Csata–KissD.–KissT.2004).Atanulmánybólnemderülki,hogya nonprofit hátterű kulturális intézmények esetében milyenek voltak ezek az arányok, a székelyföldi kutatás eredményeit bemutató tanulmányban pedig egyáltalán nem tértek kiagépkocsihasználatra(Miklós2005).A2009-esfelmérésünkeredményeiaztmutatták, hogyanonprofithátterűkulturálisszervezetek8,3százalékarendelkezettsajátgépkocsival és további 21,8 százalékuk fért hozzá ingyenesen autóhoz. Ez az arány átlagosnak

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mondhatóazerdélyi(beleértveaSzékelyföldetis)magyarnonprofitszervezetekközött (ateljesszervezetikör9,7százalékarendelkezettsaját,21,1százalékapedighasználatban lévőgépkocsival).Alegjobbanellátottakaszociálisszervezetek,amelyekközelnegyede rendelkezik saját, és további ötöde ingyenesen rendelkezésre álló gépkocsival. A többi szervezeteseténátlaghozközeli,30százalékkörüliagépkocsihozvalóhozzáférés,csupánasajátautóésahasználatbanlévőautóközöttiarányokváltoznak.Asajátautóval valórendelkezésazoktatássaléskutatássalfoglalkozószervezetekeseténjelentősmég, ezek14,9százalékánakvansajátautója. 4.ábra.Azerdélyimagyarnonprofitszervezetekgépkocsivalvalóellátottsága(%) 1100,0 00 0,0 90,0 90 0,0 80,0 80 0,0 554 5,4 54 ,

70,0 70 0,0 70,0 0, 60,0 60 0,0

73,6

70,2

714 ,

96,2 6,

50,0 50 0,0 40,0 40 0,0 21,5

30,0 30 0,0 14,9

Saját Forrás: sajátszerkesztés.

H Hozzáfér ozzáfér

3,2

9,7 Össz Összesen esen

Kultúra, K ultúra, közm közm!vel"dés !vel"dés

5,6 SSport, port, sza szabadid"s badid"s tevék tevékenységek keenységek

8,3

23,1

14,9

254 54 5, 4 ,

Gazdaság-, Gazd daság-, tel településepülés- és közösségf közösségfejlesztés feejlesztés

10,0 10 0,0 0, 0,0 0

21,1

20,8 0,

Szociális Szociális segítségnyújtás

21,7

Oktatás, O ktatás, kuta kutatás tás

20,0 20 0,0

Nincs Nincs

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM pénzügyi erőforrások Apénzügyierőforrásoknál2009-benaszervezetekpénzbevételéneknagyságát,valamintbevételüknekapénzforrásokszármazásaszerintiszerkezetétvizsgáltuk.A bevételek nagyságánakindikátorakénta2007.éviteljesköltségvetésmértékéthasználtuk,aszervezetekpénzbelibevételeinekeredetérevonatkozóanpedig13lehetségesforrásrakérdeztünk rá. Két dolgot szerettünk volna megtudni: az egyes forrásokból volt-e bármilyen mértékű bevétele a szervezetnek, illetve melyik forrás volt a legjelentősebb a szervezet működéseszempontjából.Ilymódonaleggyakoribbésalegfontosabbforrásrólpróbáltunkmegképetalkotni.2014-ben,azösszehasonlítóvizsgálatsorán,ezenkívülmegvizsgáltuk azt is, hogy mennyire összetett és változatos a szervezetek jövedelemszerkezete, hányféleforrásbóljutnakbevételhez. Akulturálisszervezetek(n= 459)költségvetésiadataiaztmutatták,hogykevésolyan szervezetvan,amelyikpénzforráshozegyáltalánnemjuthozzá.Alegtöbbszervezetaz évi10 000 –50 000lej(körülbelül666 000 –3 333 000forint)közöttiösszeggelgazdálkodók között van, ezeket pedig szinte azonos arányban az 1000 –5000 lej (66 000 – 333 000 forint) és az 5000 –10 000 lej (333 000 –666 000 forint) közötti költségvetésű szervezetekkövetik(5.ábra). 5.ábra.Akulturálisszervezetekeloszlásaazévesköltségvetésméreteszerint(lej,%) 0,,4 4 4% %

0,22% 0 ,22%

113,94% 3,94%

33,92% ,92% 12,,4 22% 12 %

% 0,,4 4 4% 2,83% 2,83% 5,66% 5,66%

119,39% 9,39%

22 22,66% ,66%

Nem vvolt Nem olt bevétele bevétele 11000 000 ala tt alatt 11000–5000 000–5000 között 5000–1 5000–10 0 000 között 10 10 000–50 000 között 000–100 50 000–1 00 000 között 1100 00 000–1 000 000 között 1 000 000–5 000 000 között 110 0 000 000 fölött Nem N em tudja Nem válaszol N em válasz ol

18,08% 18,08% Forrás: sajátszerkesztés.

Azösszehasonlítóvizsgálateredményeiaztmutatják,hogyakárcsakazinfrastrukturális felszereltségesetén,apénzügyierőforrásokmértékeesetébenisazoktatás-kutatásésa

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szociális tevékenységet folytató szervezetek rendelkeznek több erőforrással (χ2 = 33,447; p= 0,006). Amint azt a 6. ábrán is látjuk, az említett két kategórián belül a szervezetek körülbelülfele10 000lejfölöttiévesköltségvetésselrendelkezik,mígatöbbikategóriában ezek az arányok jóval alacsonyabbak (40 százalék alattiak). A különbségek a különböző típusú szervezetek között elsősorban a magasabb költségvetési kategóriáknál jelentős, ugyanisabevétellelnemrendelkezőszervezetekésazévikevesebb,mint1000lejbőlgazdálkodószervezetekarányahasonlóakülönbözőtevékenységűszervezetekközött. 6.ábra.Anonprofitszervezetekévesköltségvetésénekösszehasonlítóvizsgálata tevékenységiterületszerint(lej,%)

14,4 ,%

16,3% 6,3%

4 0% 4,

4 0% 4,

14,1%

5,4 , 154%

294% 9,4 , 43,6%

1 000 000 lej lej fölött 1000 llej ej ala tt 1000 alatt Forrás: sajátszerkesztés.

4 , 154%

44,9%

40,7%

32,3%

2% 21,2%

Szociális Sz zo ociális segítségnyújtás

SSport, port, sza szabadid"s badid"s tevék tevékenységek keenységek

Kultúra, K ultúraa, közm közm!vel"dés !veel"dés

4 1% 4,1%

14,8%

30, 0,6%

O ktatás, kuta tás Oktatás, kutatás

114 ,%

16,3% ,

28,7% ,,7%

6, 26,0% 6

32,9%

4,5%

30,7% ,7%

0, 40,8% 0

37,1% ,

2,0%

110 0 000–1 000 000 llej ej között N em vvolt olt bevétel Nem bevételee

6,1%

7,,7% Összesen Össze esen

5,5% 5,

Gazdaság-, Gaz daság-, tel településepülés- és közösségf közösségfejlesztés feejlesztés

5,0%

1000–10 1000–10 000 lej lej között

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A bevételek nagyságrendje szerinti kategóriákat összehasonlítva azt találjuk, hogy mígazalsóésközépsőkategóriákeseténaszervezetekeloszlásanagyjábólhasonlóés követiaszervezetekáltalánoseloszlását,addigaleggazdagabbszervezetekközött(1millió lej fölötti éves költségvetésű szervezetek esetén) sokkal kiegyenlítettebb arányban találhatóakmegakülönbözőtevékenységűszervezetek.Ebbenacsoportbanakulturális szervezetek már csak 32,7 százalékban szerepelnek (míg a többi kategóriában 60–66 százalékközött),azoktatási,kutatásitevékenységűszervezetek24,5százalékkal,aszociálisszervezetek22,4százalékkal,dealeggazdagabbszervezetekközöttasport- ésszabadidős tevékenységű szervezetek is 14,3 százalékkal képviselik magukat. A gazdaság-, település- és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek aránya ebben a költségvetési kategóriában6,1százalék. A kulturális szervezetek bevételének eredetével kapcsolatosan az derült ki, hogy az erdélyimagyarnonprofitkulturálisszervezetekközöttaleggyakoribbbevételiforrásnak ahazaiforrásbólszármazó,pályázatiútonelnyerttámogatásokbizonyultak:aszervezetekközelháromnegyedenyertvalamilyenmértékűtámogatástromániaipályázatiforrásból. Gyakoriság szempontjából ezt a szponzori támogatások, a hazai magánszemélyek adományai és a 2 százalékos adófelajánlások követik. A legfontosabb bevételi források listájátahazaipályázatiforrásokvezetik,a„máskülföldiforrások”(valószínűsíthetőena magyarországipályázatipénzekéstámogatások)ésaszponzoritámogatásokelőtt.Alista végén az egyházi támogatások találhatók, mivel csupán a szervezetek 0,9 százaléka számárajelentettékezekalegfontosabbbevételiforrást. 5.táblázat.Aszervezetekbevételiforrásaiéslegfontosabbbevételiforrásai(%)

Pénzügyi források

Kulturális szervezetek (n= 468)

minden szervezet (n=724)

volt bevétele

legfontosabb bevételi forrás

volt bevétele

legfontosabb bevételi forrás

Pályázatitámogatásokhazaiforrásból

74,6

39,6

65,6

31,4

Szponzorálások

66,8

13,6

58,1

11,5

Hazaimagánszemélyekadománya

64,2

7,0

56,5

7,6

2%-osadófelajánlás

59,6

6,5

51,5

1,7

Államitámogatásokpályázatiúton

45,6

14,8

35,1

10,9

Sajátrendezvények,szolgáltatásokbevétele

38,0

5,5

28,4

3,7

Tagdíjak

37,4

4,5

31,9

5,2

Pályázatitámogatásokmáskülföldiforrásból

35,1

17,3

27,9

13,4

Külföldimagánszemélyekadománya

20,8

1,9

18,0

1,9

Egyházitámogatások

18,9

0,9

15,7

2,1

Államitámogatásokalanyijogon(nempályázatiúton)

16,8

6,4

8,7

2,1 2,3

Másforrásokból

12,7

2,5

8,9

Sajátgazdaságitevékenységbevétele

10,2

1,9

7,3

1,5

PályázatitámogatásokEU-sforrásból

8,7

4,0

10,2

4,7


CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Az összehasonlító vizsgálat során a három leggyakoribb bevételi forrás esetén nem találunk különbséget a szervezetek között, azonban a 2 százalékos adófelajánlások, a külföldi magánszemélyektől származó adományok, a külföldi pályázati támogatások, egyházitámogatások,valamintazEU-sforrásokbólszármazópályázatokeseténigen. A2százalékosadófelajánlásokaszervezetek60,5százalékaszámárajelentenekbevételiforrást.Aszervezetekközöttazoktatás-kutatásésaszociálistevékenységűszervezetekvannakfelülreprezentálva,előbbiekközelháromnegyedénél(74,4százalék),utóbbiak többmintkétharmadánál(69,6százalék)jelenikmegezabevételiforrás.Ezzelszemben asport- ésszabadidős,illetveagazdaság-,település- ésközösségfejlesztéstevékenységet folytató szervezetek sokkal ritkábban támaszkodhatnak kétszázalékos adófelajánlásokra (47,5, illetve 52,6 százalék) (p= 0,007). Mindez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy az oktatási szervezetek között nagyon sok az iskolai egyesület, alapítvány, akik a gyerekek szülein keresztül nagyon sok adófelajánlást tudnak gyűjteni, míg a szociális tevékenységűszervezetekszámáraszívesenadományoznakazemberek. Azoktatásiésaszociálistevékenységűszervezetekszinténfelülreprezentáltakakülföldimagánszemélyektőlszármazóadományok,valamintakülföldipályázatitámogatások esetében is. Míg a külföldi pályázatok inkább az oktatási szervezeteknél jelennek meghangsúlyosabban,addigakülföldimagánszemélyekadományaiaszociálisszervezeteknél. Az egyházi támogatások szintén a szociális szervezeteknél jelennek meg a leghangsúlyosabban (p= 0,000). Míg a szociális tevékenységű szervezetek 41,7 százaléka jelezte,hogyvanegyházitámogatásbólszármazóbevétele,addigatöbbiszervezetcsupán 12–19 százaléka. Ennél a bevételi forrásnál erőteljesen alulreprezentáltak a gazdaság-,település-,közösségfejlesztéstevékenységűszervezetek. Asport- ésszabadidőstevékenységűszervezetekazzaltűnnekki,hogyalulreprezentáltak mind a 2 százalékos adófelajánlás, külföldi pályázatok és a külföldi magánszemélyektőlérkezőadományoktekintetében,mindpedigazEU-sforrásokbólszármazópályázatok esetében. Az EU-s forrásoknál ugyanakkor az oktatási, kutatási és a gazdaság-, település-,közösségfejlesztéstevékenységűszervezetekfelülreprezentáltak(p= 0,004). Alegfontosabbforrások eseténazalacsonyesetszámokmiattmárnehezebbszignifikáns különbségeket találni, azonban három bevételi forrás esetén mégis találtunk ilyet. A külföldipályázatokazoktatáséskutatástevékenységűszervezetekesetébenszignifikánsannagyobbaránybanjelennekmeg,mintlegfontosabbbevételiforrás(26,5százalék, míg az átlag csupán 16,6 százalék), ugyanakkor a sport- és szabadidős, valamint a gazdaság-, település- és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezetek esetén a külföldi pályázatok csupán a szervezetek 7 százalékának jelentenek elsődleges bevételi forrást. A szponzorálásasport- ésszabadidős,valamintaszociálisszervezeteknélszámítjelentősebbforrásnak(azoktatáséskutatáseseténpedigkevésbéjelentősnek),ugyanakkora külföldimagánszemélyekadományai,mintlegfontosabbforrásaszociálisszervezeteknél jelenikmeghangsúlyosan(10,6százalék,miközbenazátlagcsupán3százalék). Végülkíváncsiakvoltunkarrais,hogyazegyesterületekenvan-ekülönbségaszervezetekközöttabban,hogymennyirekomplexaforrásbevonóképességük,hányféleforrásttudnakmozgósítaniaszervezettevékenységénekfenntartására.Azáltalunkvizsgált

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM öttevékenységikategóriábanajövedelemforrásokszámanormáleloszlástkövet,a767 szervezetátlagosan4,2típusúbevételiforrásttudmozgósítani.Aszervezetek5,4százalékanemsoroltfelegyetlenforrástsem,alegtöbbforrást,számszerinttizenkettőtpedig egyetlenegy szervezet (az esetek 0,13 százaléka) nevezett meg. A legtöbb szervezet öt különböző forrásra támaszkodik. Az átlagot leginkább a kulturális szervezetek átlaga határozzameg(4,2pont).Azoktatásiéskutatási,valamintaszociálistevékenységűszervezetekazátlagnáltöbb(4,5;valamint4,8),mígasport- ésszabadidős,valamintagazdaság-, település- és közösségfejlesztés tevékenységű szervezetek inkább az átlagnál kevesebbforrástjelöltekmeg(3,7;valamint3,8).Akülönbségstatisztikailagisszignifikáns (F=3,039;p= 0,017). A kulturális szervezetek infrastrukturális és pénzügyi erőforrásai között szoros kapcsolatottalálunk.Amagasabbbevétellelrendelkezőszervezetekszignifikánsantöbbeszközzel rendelkeznek (n=393; F=17,256; p= 0,000), és a bevételi struktúrájuk is komplexebb, ugyanis a kevesebb bevétellel rendelkező szervezetek általában kevesebb típusú bevételiforrásttudnakmozgósítani(n=393;F=33,105;p= 0,000). Hasonlóan,mígabevételnélküliés1000lejalattiköltségvetésselrendelkezőszervezetek 5,6 –5,6 százaléka rendelkezik csupán saját gépkocsival, és ez az arány az 1000 – 10 000 lej közötti bevételű szervezeteknél is csupán 2,9 százalék, addig a 10 000 – 1 000 000lejközöttiköltségvetésűszervezetek13,3százaléka,azennélisnagyobbbevétellelrendelkezőknekpedig43,8százalékarendelkeziksajátautóval(n=386; χ2 = 41,863; p= 0,000).Mindezenkülönbségekazöttevékenységtípushoztartozószervezetekmintájánésateljesvizsgáltszervezetikörreisszignifikánsak.3

humán erőforrások Azerdélyimagyarnonprofitszervezetekhumánerőforrássalvalóellátottságávalkapcsolatosanakutatássoránaszervezetekalkalmazottainakszámát,azokiskolaivégzettségét, valamint a szervezetek által foglalkoztatott önkéntesek számát kérdeztük. Egy későbbikutatássoránazonbanbebizonyosodott,hogy2009-bennemsikerültaromániaimagyarnonprofitszektorfoglalkoztatásipotenciáljátpontosanfelmérni.4 Ezértmost sem a foglalkoztatottak számával, sem pedig a különböző tevékenységű szervezetek közöttimegoszlásávalnemfoglalkozhatunk,csupánkéteredménytemelnénkkiakutatástanulságaiközül.Azegyikilyeneredményazvolt,hogyazelértszervezetekközöttaz összesalkalmazottataszervezetek13,5százalékaalkalmazta,amásikpedig,hogyakét legjelentősebbalkalmazószektoraszociális,valamintazoktatási-kutatásiszektorokvoltak.A 2009-esadatokszerintazalkalmazottakkörülbelül70százalékadolgozottekét típusbatartozószervezeteknél. Akulturálisszervezetekeseténviszonylagbátrabbanfogalmazhatunkazalkalmazottak számát illetően, mivel van esély arra, hogy jobb arányban sikerült megtalálni őket, mint a többi területen tevékenykedő szervezetet. A 2009-es adatok szerint az erdélyi magyarnonprofitkulturálisszervezetek155személynekadtakmunkát,közülük115sze-

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM mélyteljesállásban,44pedigrészmunkaidőbendolgozottaszervezeteknél.Továbbáazt isláttuk,hogyezeketaszemélyeketakulturálisszervezetek14,3százalékaalkalmazza,a szervezetek döntő többségének nincs alkalmazottja. A szervezetek viszonylag kisméretűek,csupán0,4százalékuknakvantöbbmint16alkalmazottja,1,3százalékuk6–15,8,5 százalékuk1 –5alkalmazottalműködik.Sajnoskorábbifelmérésekbőlnemrendelkezünk összehasonlítóadatokkal,csupánazttudjuk,hogyanyugat- ésközép-erdélyirégióban lévő kulturális intézmények (beleértve az állami hátterűeket is) 32,6 százalékának volt foglalkoztatottja 2003-ban, legtöbbjük egy-két alkalmazottal működött (Csata –Kiss D.– KissT.2004). 6.táblázat.Akulturálisszervezetekeszközeinekésbevételiforrásainakszáma költségvetésikategóriákszerint szervezetek száma

eszközök átlagos mennyisége

szórás

bevételi források átlagos száma

szórás 2,148

Nemvoltbevétele

18

1,2

2,431

1,4

1000lejalatt

57

1,0

1,817

2,8

2,150

1000 –10 000lejközött

172

1,5

2,012

4,1

1,657

10 000 –1 000 000lejközött

130

2,4

2,291

5,2

1,837

1 000 000lejfölött

16

5,3

1,922

6,2

2,007

393

1,9

2,267

4,2

2,111

Összesen Forrás: sajátszerkesztés.

A 2009-es kutatás eredményei továbbá azt mutatták, hogy a vizsgált szervezetek (n= 835)túlnyomótöbbségének(81százalék)nincsegyetlenalkalmazottjasem,11százalékának 1–5 alkalmazottja, 3 százalékának 6 –15 alkalmazottja, 1 százalékának 16–50 alkalmazottja és kevesebb mint 1 százalékának több mint 50 foglalkoztatottja volt. A területeketösszehasonlítvaaztlátjuk,hogyaszociálisszervezetekközelfelerendelkezik alkalmazottakkal, és a kisebb (csupán 1 –5 személyt alkalmazó) szervezetek mellett jelentős a több alkalmazottat foglalkoztató szervezetek aránya is. Hozzájuk hasonlóan mégazoktatási,kutatásiterületentevékenykedőszervezetekközötttalálunkolyanokat jelentősebbarányban,amelyektöbbalkalmazottatisfoglalkoztatnak.Atöbbiterületena nagyobbszervezetekarányaelenyésző. A 2009-es kutatás során a nonprofit szervezeteknél dolgozók iskolai végzettségét tekintveaztláttuk,hogyazalkalmazottaktöbbmintfelefelsőfokúvégzettségű,harmada középfokúéscsak15százalékarendelkezikennélalacsonyabbvégzettséggel.Azösszehasonlító vizsgálat eredményei ugyanakkor azt mutatták, hogy az alkalmazott humán erőforrásiskolaivégzettségszerintiösszetételekülönbözőszerkezetetkövetakülönböző tevékenységűszervezetekesetén(7.ábra). A kulturális szférában egyáltalán nem találunk olyan alkalmazottat, akinek ne lenne legalább középfokú végzettsége, a felsőfokú végzettségűek aránya 70,8 százalék, a

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM középfokúvégzettségűeképedig29,2százalék.Ezekazarányokösszhangbanvannakaz előzőkutatásokeredményeivelis.A2003-askutatásalkalmávalakérdéstkisséeltérően operacionalizáltuk,dehasonlóeredményeketkaptunk.Akulturálisintézményekalkalmazottai főleg felső- és középfokú végzettségűek voltak: felsőfokú végzettségű alkalmazottjaazintézmények68,7százalékának,középfokúazintézmények62,8százalékának volt,ezzelszembenalapfokúvégzettséggelrendelkezőalkalmazottakkalcsupánazintézmények13,3százalékarendelkezett.Ebbőlaztakövetkeztetéstvontukle,hogyakulturális intézményi szféra elsősorban a felső- és középfokú végzettségűek számára nyújt megélhetést.Ezazeredményérthető,mivelaszóbanforgóintézményeknekcéljaikeléréséhezelsősorbanvalamilyenkulturális„szakszemélyzetre”vanszükségük,akikazesetek többségében valószínűleg felsőfokú végzettségűek. Az alacsonyabb képzettségű segédszemélyzetalkalmazásáracsakabbanazesetbenkerülhetsor,haazintézmények anyagilehetőségeieztlehetővéteszik(Csata –KissD.–KissT.2004),illetvevalószínűlegaz állami,önkormányzatikulturálisintézményekeseténakisegítőszemélyzettartozhatide. 7.ábra.Azerdélyimagyarnonprofitszervezetekalkalmazottainakszakmaivégzettsége(%) 1100,0 00 0,0 90,0 90 0,0 80,0 80 0,0

6,7 6 ,7 7 29,2 9,

3,,0 11,1 25,5

284 84 8, 4 ,

15,0 5,

11,1

33,3

70,0 70 0,0

33,0 3,

60,0 60 0,0 384 84 8, 4 ,

50,0 50 0,0 40,0 40 0,0 30,0 30 0,0

70,8

60,0

77 7,,8

714 ,

52,0

20,0 20 0,0

33,1

10,0 10 0,0

Fels"fokú Fels"fokú Forrás: sajátszerkesztés.

Középf Középfokú okú

Összesen Össz esen

Gazdaság-, Gaz daság-, tel településepülés- és közösségf közösségfejlesztés eejlesztés

Szociális segítségnyújtás Szociális

O ktatás, kuta tás Oktatás, kutatás

szabadid"s badid"s tevék tevékenységek keenységek SSport, port, sza

Kultúra, K ultúra, közm közm!vel"dés !vel"dés

0,0 0, 0

Kev Kevesebb esebb mint középf középfokú okú

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Azoktatásiéskutatásiterületenhasonlóanmagasanképzetthumánerőforrásttalálunk,akárcsakagazdaság-,település- ésközösségfejlesztésteréntevékenykedőszervezetekesetén.Utóbbiaknáltöbbolyanszemélyttalálunk,akikneknincslegalábbközépfokú végzettsége, de ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya itt a legmagasabb. A sport- és szabadidős tevékenységű szervezeteknél a felsőfokú végzettségűek aránya alacsonyabbésegyarántjelenvannakaközépfokúésazalacsonyabbiskolaivégzettségűekis.Aszociálisszféraviszontspeciálishelyzetbenvan.Láttuk,hogyezalegnagyobb foglalkoztatóazösszestevékenységiterületközül.Aprofesszionalizálódottszociálisszervezetek pedig különböző szociális szolgáltatásokat biztosítanak, amelyben egyaránt szükség van a különböző iskolai végzettségű személyekre a segítő szakemberektől a szakápolókon, nevelőkön át egészen a kisegítő személyzetig. Így a szociális szféra által alkalmazottszemélyekesetébenigenváltozatosképetkapunk.Csupánazalkalmazottak harmadarendelkezikfelsőfokúvégzettséggel,38,4százalékaközépfokúvégzettséggelés 28,4százalékaennélalacsonyabbiskolaivégzettséggelbír. Az önkéntesek fontos szerepet töltenek be a nonprofit szervezetek működésében. A kulturális intézmények számára különösen fontosak, főleg, ha azoknak pénzhiány miattnemállmódjukbanalkalmazottatmegfizetni.2003-banateljesKárpát-medencei magyar intézményrendszerhez képest Erdélyben nagyobb szerep jutott az önkénteseknek:azönkénteseknélkültevékenykedőszervezetekarányajelentősenkisebb(12,8százaléka19százalékhozképest).EzazaránySzékelyföldhözképestisalacsonynakszámít, hiszen ott az önkéntes segítők nélkül működő intézmények aránya 16 százalékos volt. Továbbáazttapasztaltuk,hogyáltalábanazanyagiésemberierőforrásokkalrosszabbul ellátottszórványtelepülésekennagyobbazönkéntesekszáma(a20százaléknálkevesebb magyarlakójútelepülésekintézményeinekcsak6,5százalékánálnincsenekönkéntesek). Erdélyben a kisvárosok állnak ebből a szempontból jól (7,3 százalék), ám tudjuk, hogy Székelyföldtőleltérőenerégióbanakisvárosoknagyrészeegyúttalszórványtelepülésis (Csata –KissD.–KissT.2004). A 2009-es kutatásunkban már az önkéntesek számát is sikerült meghatározni. Az adatbázisba került szervezetek körülbelül 15 ezer önkéntes rendszeres segítségére számíthatnak. Ezek közül 11 952 személy önkénteskedik azon szervezeteknél, amelyek a 2014-es összehasonlító vizsgálatunkba bekerültek. Ezen önkéntesek közel kétharmada (64,9 százalék) végez önkéntes munkát a kulturális szervezeteknél (7. táblázat). A többi szervezet pedig szinte hasonló arányban osztozik meg az önkénteseken, mindegyik szférábankörülbelül1000 –1100önkéntesttaláltunk. Bárlátszólagúgytűnik,hogyagazdaság-,település-ésközösségfejlesztés,akulturális és a szociális tevékenységű szervezetek valamivel több személy rendszeres önkéntes munkájáraszámíthatnak(16 –17személyszervezetenként),asport- ésszabadidős,illetve az oktatás-kutatás területen tevékenykedő szervezetek valamivel kevesebb, 11 –13 személyre. A szervezetek között tevékenységtípus szerint nincs szignifikáns különbség abban,hogyhányönkéntesttudnakfoglalkoztatni(F=1,477;p= 0,207).

100

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 7.táblázat.Azerdélyimagyarnonprofitszervezetekönkéntes-foglalkoztatásipotenciálja tevékenységiterületekszerint szervezetek száma kulturális sport- ésszabadidős

szervezetek aránya

önkéntesek száma

önkéntesek aránya

átlag

459

61,11%

7760

64,93%

16,91

74

9,85%

1011

8,46%

13,66

oktatás,kutatás

92

12,25%

1056

8,84%

11,48

szociális

62

8,25%

1007

8,43%

16,24

gazdaság-,településésközösségfejlesztés

64

8,52%

1118

9,35%

17,47

összesen

751

100%

11 952

100%

15,91


Azönkéntesbevonásiképességetsemaszervezetekbejegyzésihelyeszerintitelepüléstípusa,sempedigaszervezetekalkalmazottainakszámávalmértméretenembefolyásolja.5 A kulturális szervezetek esetén (n=389) viszont azt találtuk, hogy a nagyobb költségvetésűszervezetekátlagosantöbbönkéntesttudnakfoglalkoztatni,mintakisebb költségvetésű szervezetek (F=2,489; p= 0,043). Ez az eredmény ellentmond a 2003-as kutatás alapján megfogalmazott azon kijelentésnek, mely szerint a kulturális intézmények esetében különösen akkor fontosak az önkéntesek, amikor az intézményeknek pénzhiány miatt nem áll módjukban alkalmazottat megfizetni, ugyanis azt látjuk, hogy legalábbis a nonprofit hátterű kulturális szervezetek esetén a nagyobb költségvetésű szervezetektudnaktöbbönkéntestbevonnitevékenységeikbe. 8.táblázat.Azönkéntesekszámánakvizsgálataakülönbözőköltségvetésikategóriákszerint akulturálisszervezetekesetén szervezetek száma

önkéntesek átlagos száma

Nemvoltbevétele

18

17,8

1000lejalatt

56

12,9

1000–10 000lejközött

170

14,2

10 000–1 000 000lejközött

130

20,7

1 000 000lejfölött Összesen

15

27,1

389

16,8


Az adatbázis többi szervezete esetén (n=341) a költségvetés mérete szerint nem találtunkszignifikánskülönbséget(F=1,572;p= 0,181).

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM a nonprofit szektor kapcsolódása más intézményszférához – a kulturális szervezetek kapcsolati tőkéje A szervezetek kapcsolati tőkéje szintén erőforrásaik részét képezi. A kapcsolataik rendszereugyanakkoraztisjelzi,hogyanonprofitszektorszereplőiazintézményikörnyezetükközülmilyenmásszereplőkkelvannakegyüttműködésben,milyenazintézményibeágyazottságuk(KissD.2010).Acivilszervezetekegymásközöttikapcsolataithorizontális, míg más intézményekkel való kapcsolatait vertikális kapcsolatoknak nevezzük. A kutatássoránmindkéttípusúkapcsolatvizsgálatáralehetőségvolt,báracivilszervezetekegymásközöttikapcsolataitnemvizsgáltákannyirarészletesen,hogyrákérdezzenek arra is, hogy milyen típusú tevékenységet folytató szervezetekkel van kapcsolatban a válaszadószervezet.Ezérteztmélyebbennemtudjukelemezni,csupánazokatahasonlóságokat és különbségeket, amelyek a különböző tevékenységű szervezetek között fennállnakazegyesintézménytípusokhozkötődőkapcsolathálójukterén. A teljes adatbázisban szereplő szervezetek a leggyakrabban más civil szervezetekkel vannak kapcsolatban (a szervezetek háromnegyede jelölte be ezt a lehetőséget). Az önkormányzatokkal való kapcsolatokat a szervezetek valamivel több mint kétharmada (68,7százalék),azegyházzalvalókapcsolatokatvalamiveltöbb,mintfele(53,2százalék), gazdaságiszervezetekkelvalókapcsolatokatvalamivelkevesebb,mintnegyede(23,6százalék),politikaipárttalvalókapcsolatukatpedigvalamiveltöbb,mintegyötöde(22,8százalék)jelöltemeg.Ezenkívülegyébtípusúintézményekkelaszervezetek16,1százaléka ápolkapcsolatot. Akulturálisszervezetekeseténazttaláltuk,hogyleginkábbmáscivilszervezetekkelés a helyi önkormányzatokkal ápolnak kapcsolatokat, ugyanakkor jelentős közöttük azon szervezetekarányais,akikazegyházakkaliskapcsolatbanvannak.Másterületenműködő szervezetek esetén is hasonló arányokat találunk, azonban van néhány érdekes különbségis(9.táblázat). 9.táblázat.Azerdélyimagyarnonprofitszervezetekkülönbözőintézményekkelvalókapcsolatai helyi önkormányzat

civil szervezet

kulturális

71,3%

73,8%

sport-,szabadidős

70,3%

65,2%

gazdasági szervezet

politikai párt

57,0%

19,5%

23,5%

15%

25,8%

26,6%

15,3%

10,2%

egyház

egyéb

oktatási,kutatási

51,8%

79,6%

45,7%

28,0%

20,0%

22,8%

szociális

63,9%

80,0%

75,4%

22,8%

22,0%

20,0%

gazdaság-,település-, közösségfejlesztés

79,4%

68,3%

45,2%

40%

19,3%

10,3%

Összesen

69,0%

73,8%

53,6%

23,4%

21,8%

15,5%


Ezen különbségek közül három esetben beszélhetünk statisztikailag is szignifikáns különbségekről. Látható, hogy a gazdaság-, település- és közösségfejlesztő tevékenysé-

102

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM getfolytatószervezetekazátlagnálerősebbenkötődnekazönkormányzatokhoz,aszociális, illetve az oktatási-kutatási szervezetek valamivel gyengébben (χ2 = 16,824; p= 0,002). Ugyanígy az egyházakhoz inkább a szociális szervezetek kapcsolódnak erősebben, a sport és szabadidős tevékenységű szervezetek a legkevésbé (χ2 = 37,477; p= 0,000).Agazdaságiszervezetekkelvalókapcsolatokeseténpedig–ahogyvárhatóis –agazdaság-,település-ésközösségfejlesztésselfoglalkozószervezetekvannakfelülreprezentálva(χ2 = 14,025;p= 0,007). Szintén szignifikáns különbséget találtunk a különböző tevékenységű szervezetek között abban a tekintetben is, hogy mennyire változatos kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.Aszervezetekátlagosan2,4-féleintézménnyelápolnakkapcsolatokat,azonbanaszociálisszervezetek,valamintagazdaság-,település-ésközösségfejlesztésselfoglalkozószervezetekennéltöbbféle(2,7;illetve2,5),azoktatáséskutatás,valamintasportésszabadidős tevékenységűszervezetekviszontennélkevesebbféle(2,2;illetve1,8)intézményikapcsolatotjelöltekmeg(F=5,132;p= 0,000).Akulturálisszervezetekesetébenátlagosan2,4típusú kapcsolatot találtunk. Az erdélyi magyar nonprofit szervezetekre nem jellemző változatos kapcsolatrendszer, csupán 5 százalékuk jelölt be öt- vagy hatféle intézményi kapcsolatot. A többségükkét(27,9százalék),illetveháromtípusú(27,1százalék)intézménnyelvankapcsolatban,csupánegyfélekapcsolatotemlített18,6,négyfélétpedig13,6százalékuk. Bárakapcsolattípusokszámanemfeltétlenüljelentiazt,hogyegyszervezetnekvalójában több kapcsolata van más intézményekkel, mégis egyfajta (ha nem is a legjobb) mutatójalehetannak,hogymekkorakapcsolatitőkévelrendelkeznek.

következtetések Tanulmányunkban a romániai magyar nonprofit kulturális szervezetek erőforrással való ellátottságát vizsgáltuk. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2009-es kutatásának adatbázisát másodelemeztük, összehasonlítottuk a romániai magyarnonprofitkulturális,oktatásiéskutatási,szociális,sport- ésszabadidős,valamint gazdaság-,település- ésközösségfejlesztésselfoglalkozószervezeteket. Megtudtuk, hogy a romániai magyar kulturális szervezetek az átlagnál valamivel kisebbaránybanrendelkezneksajáttulajdonúszékházzal,leginkábbönkormányzatiingatlanokbanműködnek,vagyvalamelytagmagánlakásán.Azönkormányzatszerepvállalása, támogatása ugyanakkor elsősorban a tömbmagyar vidékeken jelentős. Infrastrukturális ellátottságtekintetébenakulturálisszervezetekmindeneszköztekintetébenjelentősen elmaradnakazátlagtól,amiasajáttulajdonúeszközöketilleti,viszontazingyeneshozzáférésükvalamiveljobb,mintazátlagé,ezpedigösszességébencsökkentialemaradásukat.Pénzügyierőforrásaikmegfelelnekateljesromániainonprofitszektoregészeátlagának. Leggyakrabban hazai forrásból származó, pályázati úton elnyert támogatásokból, szponzoritámogatásokból,hazaimagánszemélyekadományaibólés2százalékosadófelajánlásokbólműködnek.Alegfontosabbbevételiforrásaikahazaipályázatiforrásokésa „máskülföldiforrások”(valószínűsíthetőenamagyarországipályázatipénzekéstámoga-

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 103


KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tások).Aztisláttuk,hogymagasanképzetthumánerőforrássaldolgoznak,báralkalmazásipotenciáljukkisebb,mintaszociálisvagyazoktatásiéskutatásitevékenységűszervezeteknek. Önkéntesbevonási képességük megfelel az átlagnak, és úgy tűnik, hogy a nagyobb költségvetésű kulturális szervezetek képesek több önkéntest foglalkoztatni. Intézményeskapcsolataikvizsgálatasoránúgytaláltuk,hogyleginkábbmáscivilszervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal ápolnak kapcsolatokat, ugyanakkor jelentős közöttükazonszervezetekarányais,akikazegyházakkaliskapcsolatbanvannak. Akülönbözőtevékenységűszervezetekösszehasonlításaáltalsikerültaztismegtudnunk,hogymindinfrastrukturális,mindpedigpénzügyierőforrásoktekintetébenaszociális és az oktatással-kutatással foglalkozó szervezetek jobban ellátottak, mint a többi szervezet. Az egyes szervezettípusok jelentősen különböznek egymástól bevételi forrásaik szerkezetében és intézményes kapcsolataik szerkezetében is. Ugyanakkor nincs közöttükkülönbségabbanavonatkozásban,hogymennyiönkéntesttudnaktevékenységeikbe bevonni. A szociális szervezetek közel fele rendelkezik alkalmazottakkal, és az oktatással,kutatássalfoglalkozószervezetekközöttisjelentősazokaránya,akiknekvannakalkalmazottaik.Ezzelszembenakulturálisszervezeteknélviszonylagkevésszervezet rendelkezikalkalmazottakkal,akikviszontáltalábanmagasiskolaivégzettségűek. Aziskiderült,hogyaszervezetekkörébenazinfrastrukturáliséspénzügyierőforrásokmértékeközöttszoroskapcsolatvan,azerőforrásokbangazdagabbszervezetekáltalábantöbbféleerőforrástekintetébenisjobbanállnak. Bárazáltalunkelemzettadatokmárnemfrissek,hiszenötévvelezelőttkerültekfelvételre,úgygondoljuk,hogyelemzésükáltalmégissikerültnagymértékbenhozzájárulnia romániaimagyarkulturálisintézményrendszer,ésfőkéntannaknonprofitszegmensének megismeréséhez,valamintárnyaltabbképetkaptunkaromániaimagyarnonprofitszektorról,éssikerültfeltárnunkazegyesalszektorokközöttikülönbségeket.

irodalom Barna Gergely (2004): Erdélyi magyar ifjúsági szervezetek szervezetszociológiai elemzése. Erdélyi Társadalom, (2.), 85 –113. Csata Zsombor–Kiss Dénes–Kiss Tamás (2004): Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerről. Erdélyi Társadalom,(1.),133–162. Csata Zsombor–Kiss Dénes–Kiss Tamás (2005): Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerről. In: Blénesi Éva– MandelKinga –SzarkaLászló(szerk.):Akultúravilága.Ahatárontúlimagyarkulturálisintézményrendszer. Budapest:MTAEtnikai-nemzetiKisebbségkutatóIntézet,50–75. Dániel Botond (2014): Az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra szociológiai jellemzői. Civil Szemle, (1.), 81 –107. Evers, Adalbert–Laville, Jean-Louis (2004): Defining the third sector in Europe. In: Evers, Adalbert–Laville, Jean-Louis (eds.):ThethirdsectorinEurope.Cheltenham–Northampton:EdwardElgar,11 –42. http: //www.untag-smd.ac.id /files /Perpustakaan_Digital_ 2 /NON%20PROFIT%20ORGANIZATION%20The%20Third%20Sector%20in%20Europe.pdf KissDénes(2006):Azerdélyimagyarcivilszféráról.CivilSzemle,(2.),139 –155. KissDénes(2010):Romániaimagyarnonprofitszervezetek2009 –2010.Aszervezetekadatbázisánakbemutatásaésa nonprofitszektorszociológiaielemzése.MűhelytanulmányokaRomániaiKisebbségekről,(37.),Kolozsvár:NemzetiKisebbségkutatóIntézet.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 105

KISEBBSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KissTamás(2012):A2011-esromániainépszámlálástanulságaiéskövetkezményei.ProMinoritate,(3.),9–26. MiklósIstván(2005):Forrásbevonásigyakorlataszékelyföldikulturálisintézményekesetében.In:BlénesiÉva –Mandel Kinga –SzarkaLászló(szerk):Akultúravilága.Ahatárontúlimagyarkulturálisintézményrendszer. Budapest:MTA Etnikai-nemzetiKisebbségkutatóIntézet,76–92. ToróTibor–SzékelyTünde(2012):ErdélyiIfjúságiJelentés.Kolozsvár:IntegratioAlapítvány, www.youthreport.ro/_files /YouthReport_HU.pdf

jegyzetek 1A2011-esromániainépszámlálásvéglegeseredményeialapjánRomániában1millió227ezermagyarnemzetiségűszemélyél.KissTamásszerintErdélybenademográfiaitrendek„regionálisszétfejlődésének”lehetünktanúi. A demográfiai mutatók ugyanis azt mutatják, hogy három részre szakadt az erdélyi magyarság. A magyarság fogyása Erdély szinten egyértelmű, mértéke és a többségi nemzethez viszonyított arányában azonban nagy különbségekvannak(KissT.2012).Aszékelyföldimegyékbenamagyarságlélekszámánakcsökkenéseviszonylag alacsony(6,3–7,5százalékközötti),felearomániaiátlagnak(ami12,17százalék),arányapedigstabilnakmondható(73,8–84,6százalék),sőtHargitamegyébenkisséemelkedettis.Apartiumimegyékbenamagyarságfogyása azországosátlagnakfelelmeg(11,1–12,1százalék),arányaibanvévepedigtartaniképesazeddigi(2002-es)etnikai arányokat (23–35,1%). A belső-erdélyi megyék esetén (Kolozs, Beszterce) a népességfogyás már nagyobb, 15–20 százalék közötti (a magyarság aránya pedig 5,9–17,4 százalék), míg a „végeken” már 22–43 százalék közötti,azországosátlagduplája-triplája.Amagyarságarányaezekbenamegyékben10százalékalatti.Vizsgálatunkbanamagyarságarányaésanépességfogyásmértékeszerinttehátnégycsoportbaosztottukamegyéket(aszórványtmiademográfiaimutatókalapjániskettéosztottuk),ezeketacsoportokathasonlítottukössze. Marosmegyesajátoshelyzetbenvan,mivelmegyeszintenamagyarságfogyása8,52százalékos,arányapedig 11,95 százalékos, azonban a megye egy része gyakorlatilag Székelyföld része, míg másik része már szórvány. Ezértúgydöntöttünk,hogyamegyétkétrészreosztjuk,a70százalékfölöttimagyarnépességűtelepüléseket azelsőcsoportbaaszékelyföldimegyékhez,mígatöbbitelepüléstamásodikcsoportbaKolozsésBeszterceNaszódmegyékhezsoroltuk.Avizsgálatsoránugyanisaztakartukmegtudni,hogyamagyarságarányaatelepülésenhogyanbefolyásoljaazönkormányzattámogatását,szerepvállalásátakulturálisszervezetekműködését illetően. 2 Azindexbenmindahéteszköz(számítógép,nyomtató,fénymásoló,internetcsatlakozás,telefon,mobiltelefon, fax)egyenlősúllyalszerepelt,ésegy-egypontotért.Azindexmaximálisértékeígy7pontvolt. 3 Érvényesvolta633-asmintán(F=33,076;p= 0,000eszközökszáma;F= 66,007;p= 0,000forrásokszáma)ésa teljesvizsgáltszervezetikörre(743)is(F= 44,418;p= 0,000eszközökszáma;F= 80,910;p= 0,000forrásokszáma esetén). 4 A 2009-es kutatás első eredményei szerint a megkérdezett nonprofit szervezetek összesen 677 személynek nyújtottakállandójellegűmunkahelyetéstovábbi216személytfoglalkoztattakrészmunkaidőben(KissD.2010). Azonbanazerdélyimagyarnonprofithátterűszociálisszféravizsgálatakor,2013-banlegalább1500főállásúszemélyt találtunk, csupán a szociális tevékenységű szervezetek alkalmazásában. A legnagyobb foglalkoztató a GyulafehérváriCaritasvolt540személlyel,őtkövetteaSzatmáriCaritas200személlyel,aDiakóniaKeresztyén Alapítvány165személlyelésaDévaiSzentFerencAlapítvány102személlyel(Dániel2014).Láthatjuktehát,hogy csak a négy legnagyobb szociális szervezet alkalmazottainak számát összeadva több alkalmazottat számlálhatunk,minta2009-eskutatásáltalmegjelölt893fő. 5 Aszervezetméretévelkapcsolatosantehátnemtaláltunkszignifikánskapcsolatotazalkalmazottakszámaésaz önkéntesekszámaközött.Bárazáltalunkvizsgáltöttevékenységiterületheztartozószervezetekesetén(n=751) voltegynagyongyengekorrelációskapcsolat(r= 0,074;p= 0,046),ateljesadatbázisonvégzettvizsgálateztnem támasztotta alá (n= 885; r= 0,007; p= 0,848). A szervezetek működési helyét vizsgálva semmilyen szignifikáns különbségetnemtaláltunk,semamagyarságarányáttekintve,sematelepüléstípusaszerint.Bárakülönbség eléglátványosazonkategóriajavára,aholamagyarságszámaránya16 –35százalékközöttvan(ittaszervezetek átlagosan 24,1 önkéntest foglalkoztatnak, míg a többi térségben 15,6–17,0 személyt), de a statisztikai vizsgálat nemmutatottkiszignifikánskülönbséget(n=885;F=0,429;p=0,732).Atelepüléstípusaszerinthasonlóhelyzetet találunk. Bár látszólag városban nagyobb a szervezetek önkéntes-foglalkoztatási képessége (átlagosan 22,1 önkéntestvonnakbeaszervezettevékenységébe),mintvidéken(ittcsupán14,1személyt),akülönbségstatisztikailagmégsemszignifikáns(n= 885;F=1,171;p= 0,279).

106

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS bethlenfalvy ádám–cziboly ádám

Színházinevelésiprogramokésatársadalmirészvételrenevelés Jelencikkünkbenarraszeretnénkrámutatni,hogyaszínházinevelésterületemilyensokfélemódonéstémábankínállehetőségetatársadalmirészvételerősítésére,milyenlehetőségeketkínáldiákoknakazönkifejezés,azakaratképzésfejlesztésében,illetveazegyéni éstársadalmiproblémákravalóreflektálásban. A 2012 /13-as színházi évad második felében egységes szempontsor mentén felmértük, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma Magyarországon. Ennek a kutatásnakazeredményeitbemutatvavesszükvégig,hogymelyekazokazelemeiaszínházi nevelési programoknak, amelyek kiváltképp alkalmasak a társadalmi aktivitásra való nevelésben. Színházinevelésiprogramalattolyan(tánc-,báb-stb.)színházelőadástvagyjelenetsort tartalmazó programot értünk, amelyhez kapcsolódik valamilyen interaktív program, beszélgetés,előkészítővagyfeldolgozófoglalkozás. Kulcsszavak: színházinevelés,színházpedagógia,drámapedagógia,társadalmiaktivitás, akaratképzés,önkifejezés,társadalmiproblémák Bethlenfalvy Ádám színész-drámatanár,1998–2012közöttaKerekasztalSzínháziNevelésiKözponttagja,kétévigabirminghamiBigBrumTIECo.színházinevelésitársulatdrámatanára.Négy évenátaMagyarDrámapedagógiaiTársaságnemzetközikapcsolatokértfelelősvezetőségitagja, 2008–2010közöttadrámapedagógianemzetköziernyőszervezetének,azIDEAEurope-nakvezetőségitagja.Tanítottszámosiskolában,tanárképzésbenéstovábbképzésben,egyetemenésfőiskolán,valaminttöbbszínjátszócsoportotvezetettmár.Drámatanáritapasztalataimellettprojektvezetőikészségeiisjelentősek. E-mail: [email protected] Cziboly Ádám kulturálismenedzserésdrámatanár,1999–2011közöttaKávaKulturálisMűhely vezetésébentöltöttbestratégiaiszerepet.KezdeményezőjeésprojektvezetőjevoltaDICEkutatásnak(www.dramanetwork.eu),ami12országban111programnálcsaknem4500fiatalbevonásával vizsgáltaatanításiszínházésdrámahatásátakulcskompetenciákra.Legjobbtudásunkszerinta témábanezavizsgálatvolteddigalegnagyobbésalegkomplexebbavilágon.Dolgozottmárdrámatanárként, kutatásvezetőként, érdekérvényesítésben nemzeti és brüsszeli színtereken, trénerkéntéstanácsadóként. E-mail: [email protected]

ádám bethlenfalvy–ádám cziboly

Educationaltheatreandeducatingtowardscivicengagement Inthisarticlewepresentthevarietyofmethodsandthemesthatarepresentincurrent education theatre practice in Hungary that offer great potential to students for selfexpression,forempowermentandreflectionofsocialandpersonalproblems. Inthesecondhalfofthe2012 /2013theatreseasonweconductedanationalsurveyto mapupallexistingeducationtheatreprogramsinHungary.Wepresentthefindingsof

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 107

SZERZÔINK /AUTHORS this research and at the same time point at those aspect of the field that are offer specialpotentialinciviceducation. Wedefineeducationaltheatreprogramsascontainingsomeformoftheatre(including movement, puppet, etc.) and also some interactive program elements, discussions of participatorysessions. Keywords: educationaltheatre,theatreineducation,civicengagement,empowerment, self-expression,socialissues Ádám Bethlenfalvy has worked in theatre in education companies as actor-teacher, director, facilitator in Hungary and Great Britain since 1998. He taught in schools, worked in the teacher training and has led youth theatre groups. He has been International Liaison Officer for the HungarianDrama /TheatreEducationAssociationbetween2006–2010,hewasamemberofthe coordinating committee of IDEA (International Drama /Theatre Education Association) Europe. Ádám Bethlenfalvy is currently the chair of the Brussels based OMC expert group on Creative Partnerships. E-mail address: [email protected] Ádám Cziboly wasprojectmanagerof14largerinternationalprojectsandanotherapprox.150 smallerprojectsinthepasttenyearsasthestrategicleaderofKávaDrama /TheatreinEducation Association. He led a Comenius Multilateral Project called “DICE” with the participation of 12 countries,thefirstin-depthresearchintotheimpactofdramaandtheatreeducationmethodson Lisbon key competencies. He worked in the field of advocacy for drama education both in HungaryandatEUlevelinBrussels.Hehasorganizedandalsoparticipatedinmasterclassesof dramaeducation,facilitateddramaprojectsandtrainingsfororganizationsaswell. E-mail address: [email protected]

katona krisztina

Abennünkélôalkotófelébresztése– Aközösségimûvészetekútján A tanulmány áttekintést ad a művészeti eszközökkel való személyiség- és közösségfejlesztés lehetőségeiről, a közösségi művészetek közösségekkel való használatának, különösenhátrányoshelyzetűcsoportokkalvalóalkalmazásánaksajátosságairólaközösségfejlesztés alapelvei mentén. Röviden bemutatja a Pécsi Szín-Tér Egyesület és közösségi művészetimunkacsoportja,aMurálMorálMezőeddigimunkáját,küldetését,célcsoportjait,azáltalukhasználtfőbbmódszereket.Aközösségifalfestésmódszerérőlrészletesebb leírástad. Kulcsszavak: közösségfejlesztés,közösségiművészet,falfestés,MurálMorálMező,Pécsi Szín-TérEgyesület,hátrányoshelyzetűfiatalok,börtön,alkotás,kreativitás,cigányok Katona Krisztina művelődésiésfelnőttképzésimenedzserkéntvégzett2006-banaPécsiTudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán. 2004 –2008 között a pécsi Zöld-HídAlapítványÖko-Kuckójábandolgozottkörnyezetvédelmioktatóként.

108

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS 2007-ben részt vett a „Mural painting as a tool for youth empowerment” nevû ifjúsági cserén Nicaraguában, mely után Magyarországra adaptálta a közösségi falfestés módszerét. 2007 óta alkalmazza a közösségi falfestést és más közösségi művészeteket (dráma, mozgás, zene, reart) főkénthátrányoshelyzetűgyerekekésfiatalokcsoportjaivalpécsiésbaranyaiközösségekben(ifjúságiklubok,iskolák,börtönök,gyermekotthonok),azországmástelepülésein(Kecskemét,Velence, Miskolc, Baja, Kaposvár, Budapest, Sásd, Kémes) és nemzetközi projektekben. 2010 –2011-ben egy évig EVS önkéntesként dolgozott a nicaraguai FUNARTE-nál, akik a mural painting módszer kidolgozói. 2011 –2012-ben a „HatArtalan értékek” nevû önkéntes ifjúsági projekt vezetőjeként tapasztalatot szerzett önkéntesek mentorálásában, mentorok képzésében, gyermekotthonokban ésfiatalkorúakbörtönébenélőfiatalokkalvalóközösségfejlesztőmunkában.2007ótaönkéntesen dolgozik a pécsi fiatalok börtönében mint közösségfejlesztő, és 2010 óta működik a Pécsbányai Közösségi Ház művelődésszervező közösségfejlesztőjeként. 2012-ben a közösségi falfestés Magyarországon való meghonosításáért és a hátrányos helyzetű fiatalokkal végzett közösségi munkájáértamagyarországiAmerikaiNagykövetség„Aktívállampolgár”-díjjaltüntetteki. E-mail: [email protected]

krisztina katona

Awakeninmeingredients– communitythroughtthearts The study gives review about the possibilities of personal and community developing, the specific use of community arts with disadvantaged groups according to the main principlesofcommunitydeveloping.ItintroducestheworkofColour-SpaceAssociation ofPécsandit’sworkinggroup,MuralMoralFieldingeneral.Itgivesdetaileddescription ofthemuralpaintingmethodusedbyMuralMoralField. Keywords: community developing, community arts, mural painting, Mural Moral Field, Colour-Space Association of Pécs, disadvantaged youth, prison, creation, creativity, gypsies Krisztina Katona degreed as cultural manager and adult educator in 2006 at Adult Education and Human Resource Management Faculty of University of Pécs. Between 2004–2008 she workedasenvironmentaleducatorintheEco-CornerenvironmentaleducationalroomatGreenBridgeFoundationinPécs. In 2007 participated in a youth exchange called „Mural painting as a tool for youth empowerment“inNicaragua,wichinspiredhertoadaptthemuralpaintingcommunitydevelopingmethod to Hungary. She uses mural painting and other community arts (drama, dance and movement, music,Reart-techniques)since2007withdisadvantagedgroupsofchildrenandyouthinPécsand Baranya County (communities as youth clubs, schools, prisons, orphenats), in other Hungarian cities (Kecskemét, Velence, Miskolc, Baja, Kaposvár, Budapest, Sásd, Kémes) and in international projects. In 2010 –2011 she has spent one year long European Voluntary Service at FUNARTE in Nicaragua,wherethemuralpaintingmethodwasinvented.In2011 –2012asleaderofavoluntaryyouth project of Colour-Space Association of Pécs called „Borderless values“ she experienced mentoringofvolunteers,trainingofmentorsandcommunitydevelopingworkinorphenatsand prisonsofyoungprisoners.Since2007sheworksasvoluntarycommunitydeveloperwithyoung

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 109

SZERZÔINK /AUTHORS boys in the prison of Pécs. Since 2010 she is present in Pécsbányatelep and works as cultural managerandcommunitydeveloper. For adaptation of the mural painting method to Hungary and for her community work with disadvantagedyouthin2012sherecievedthePrizeof„ActiveCitizen“fromtheAmericanEmbassy ofHungary. E-mail adress: [email protected]

reiSinger adrienn

Akulturálistevékenységetfolytatónonprofitszervezetekjellemzői, támogatásukváltozásai Tanulmányomcélja,hogyrövidáttekintéstadjonakulturáliscélúnonprofitszervezetek működéséről,támogatásijellemzőirőlarendszerváltásóraelteltidőszakravonatkozóan, alapvetőenstatisztikai(KSH)adatokalapján.Acélaz,hogymegismerjükakulturálisszervezeteksúlyátaszektoronbelülésazonosításrakerüljenekazokakülönbségek,melyek meghatározóakaszektoregészéhezképest.Azalábbitématerületekkerülnekelemzésre: a szervezetek száma, jogi formái, tevékenységi formái, területi jellemzői, bevételeik folyóáronésreálértékenvizsgálva,abevételekösszetétele,támogatásiformák,foglakoztatásésönkéntesség. Az elemzés során arra törekedtem, hogy minél hosszabb idősorok segítségével mutassambeatendenciákat,azonbannemmindentémaköresetébenvoltlehetőség1993és 2012közöttiidőszakraelemzéstkészíteni.Nemmindenévkerültbeleazelemzésbe,jellemzőenakövetkezőévekadataikerültekfelhasználásraéselemzésre:1998,2004,2006, 2008,2010és2012. Kulcsszavak: kultúra,nonprofitszektor,kulturáliscélúnonprofitszervezetek,támogatás Reisinger Adrienn PhD (1981,Győr)közgazdászkéntvégzett2005-benaSzéchenyiIstvánEgyetemen,PhDfokozatotazEgyetemRegionálisésGazdaságtudományiDoktoriIskolájábanszerzett 2010-ben.JelenlegaSzéchenyiIstvánEgyetemKautzGyulaGazdaságtudományiKaránakegyetemi adjunktusa,aholrésztveszaStatisztika,aKözösségitervezéséstechnikái,aNonprofitgazdaságtan és a Közösség és gazdaságtan című tárgyak oktatásában. A szerző kutatási területei a civil /nonprofitszervezetekhelyifejlesztésbenbetöltöttszerepénekvizsgálata,atársadalmifelelősségvállalásésrészvételelméletiésgyakorlativonatkozásainakelemzése. E-mail: [email protected]

adrienn reiSinger

Thecharacteristicsoftheculturalnon-profitorganisations andthechangesoftheirdonations Theaimofmystudyistogiveashortdescriptionabouttheoperationandincomesof thenonprofitorganisationsdealingwithculture,theperiodoftheanalysesisthetwo decadeafterthesystemchangebasedondatafromtheCentralStatisticsOffice(CSO).

110

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS TheaimistoknowtheratiooftheseorganisationsinthenonprofitsectorinHungary and to mark those factors which are different from the whole sector. The following topics are shown: the number of the organisations, legal forms, type of activities, regionalcharacteristics,incomes,typeofincomes,employmentandvoluntarism. InmyanalysesItriedtoshowaslongperiodasIcan,buttherearesometopicswhich donothavedataineveryyearfrom1993until2012.Datawhichwereusedmainlyrefer tothefollowingyears:1998,2004,2006,2008,2010and2012. Keywords: culture, nonprofit sector, nonprofit organisations dealing with culture, donation Adrienn Reisinger PhD (1981,Győr)graduatedasaneconomistattheSzéchenyiIstvánUniversityinGyőrin2005,shegotthePhDdegreein2010attheUniversityDoctoralSchoolofRegional and Economic Sciences. Now she is working at the University at the Kautz Gyula Faculty of Economics as an university assistant professor. She teaches Statistics, Social planning and its methods, Nonprofit Economics and Community and economy. Her research areas are the followings: the role of the civil /nonprofit organisations in the local development processes; the theoreticalandpracticalbackgroundofthecitizen /socialparticipationandthepersonalandsocial responsibility. E-mail address: [email protected]

tóth ákos

Akormányzásminőségeésabizalomszerepeacivilszektorkulturálisszerepvállalásában A piacközpontú (liberális) és az állam aktív szerepvállalását előnyben részesítő (koordinált) uniós tagállamokban egyaránt az állam a kultúra legjelentősebb támogatója. A támogatásformájábanazonbanjelentőseltérésekfigyelhetőkmeg.Akoordináltkultúrafinanszírozási modellt alkalmazó országokban az állam közvetlen anyagi támogatása magas, a rendelkezésre álló keretösszeg elosztása központi irányelvek alapján történik. Ezzel szemben a liberális modellt preferáló országokban többnyire alulról, a helyi civil csoportoktól induló kezdeményezések generálják azokat a kulturális eseményeket, melyeket az állam, a magánszektor és maguk a civilek együtt finanszíroznak. A túlzott állami támogatás negatívuma, hogy kiszorítja a magánkezdeményezéseket, míg a magánszektordominanciájaeseténazállamvonulkifokozatosanakultúratámogatásából.Nincsegyetlenmintamodell,melynekalkalmazásabiztossikerteredményez,viszont vannakolyantényezők,melyekelősegíthetikazoptimálisegyensúlymegtalálását. Atanulmánybanaztvizsgáljuk,hogyakormányzásminősége,azállamésatársadalom közöttibizalomszintjemilyenmódonalakítjaacivilszektorkulturálisszerepvállalását. Kulcsszavak: kultúrafinanszírozás, civil szektor, Európai Unió, kormányzás minősége, bizalom Tóth Ákos PhD,főiskolaidocens,KecskemétiFőiskola.Főkutatásiterületeakultúrafinanszírozása,azonbelülazállamszerepénekvizsgálataésaposztszocialistaországokkultúrafinanszírozásánakátalakulása.

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 111

SZERZÔINK /AUTHORS Aszerzőaktívanzenél(klarinét,szaxofon,tárogató),ígyakultúraterületénekműködésétbelülről isismeri. 2005 óta kultúraközi kommunikáció témakörben a Duale Hochschule Baden-Württemberg Villingen-Schwenningen,Németországfelsőoktatásiintézménymeghívottvendégoktatója. 2007ótaazAssociationforCulturalEconomicsInternationalszakmaiszervezettagja. E-mail: [email protected]

ákos tóth

Theinfluenceofqualityofgovernanceandtrustontheroleofthecivilsectorinculture ThemainfinancialsupporteroftheculturalsectoristheStatebothintheliberal(market-oriented) and the coordinated (dominance of the State) countries. However the formoftheStatesupportandinterventionvaries.Amongthosecountries,inwhichthe coordinated cultural financing model is dominant, the central government gives direct subsidy for the actors of the cultural sector and determines the tasks. In the liberal countries the cultural demand is mostly generated locally, the role of the State is to createtheinstitutionalbackgroundfortheefficientfinancialandculturaloperation.The State,theprivateandthecivilsectoralltakeactiveroleinthefinancingofculture. NeithertheStatenorthemarketisaperfectinstitution.IftheStateisdominantinthe financingofculture,itcancrowdouttheprivatesectorandviceversa.Sotheoptimal balancebetweentheStateandtheprivatesectorhastobecreated.Thebalancecanbe theactiveroleofthethirdsectorinthisprocessasitisindependentfrombothentities. Inthisarticlethefocusisonhowthequalityofgovernanceandtheleveloftrustinthe societyhaveinfluenceontheactiveroleofthecivilsectorinculture. Keywords: financing of culture, civil sector, European Union, quality of governance, trust Ákos Tóth PhD, associate professor, Kecskemét College, Hungary. The author’s main research interests are the financing of culture, the role of the state in the financing of culture and the transitionofthefinancingofcultureinthepost-socialistcountries. Theauthorisanactivehobbymusician,playstheclarinet,thesaxophoneandthetárogató. He has been teaching as an invited lecturer cross-cultural communication at Duale Hochschule Baden-WürttembergVillingen-Schwenningen,Germanysince2005. HehasanactivemembershipintheAssociationforCulturalEconomicsInternationalsince2007. E-mail address: [email protected]

dániel botond–kiSS dénes

Aromániaimagyarkulturálisszervezetekerőforrásainakszociológiaivizsgálata A romániai magyar kulturális intézményrendszer első felmérésére több mint tíz évvel ezelőtt,2003-bankerültsor.Azótatöbbjelentőskutatásismegvalósult,amelyaromániaimagyarnonprofitszférátvagyannakegy-egyspeciálisszegmensétvizsgálta,viszont aromániaimagyarkulturálisszervezetekújabbfelmérésemégváratmagára.

112

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS Vizsgálatunkcélja,hogyújabb(méghanemisfriss)adatokkaljáruljunkhozzáaromániai magyar kulturális intézményrendszer és általánosabban az erdélyi magyar nonprofit szektormegismeréséhez.EnnekérdekébenaNemzetiKisebbségkutatóIntézet2009-es kutatásának adatbázisát másodelemeztük, összehasonlítottuk a romániai magyar nonprofit kulturális, oktatási és kutatási, szociális, sport- és szabadidős, valamint gazdaság-, település- ésközösségfejlesztésselfoglalkozószervezeteket. Tanulmányunkban a romániai magyar nonprofit kulturális szervezetek erőforrással való ellátottságát vizsgáljuk. Eredményeink azt mutatják, hogy az erdélyi magyar kulturális szervezetekazátlagnálkisebbaránybanrendelkezneksajáttulajdonúszékházzaléssaját irodai infrastruktúra szempontjából jelentősen el vannak maradva az átlagtól. Pénzügyi erőforrásaikmegfelelnekateljesromániaimagyarnonprofitszektorátlagának,leggyakrabban hazai forrásból származó, pályázati úton elnyert támogatásokból, szponzori támogatásokból,hazaimagánszemélyekadományaibólés2százalékosadófelajánlásokból működnek, a források közül a hazai pályázati források és a „más külföldi források” (leginkábbmagyarállamitámogatások)alegfontosabbak.Magasanképzetthumánerőforrással dolgoznak, önkéntesbevonási képességük pedig megfelel az átlagnak. Leginkábbmáscivilszervezetekkelésahelyiönkormányzatokkalápolnakkapcsolatokat. A kulturális szervezetekkel kapcsolatos eredmények mellett, a kutatás segítségével, árnyaltabbképetkaptunkaromániaimagyarnonprofitszektorról,éssikerültmegismernünkazegyesalszektorokközöttikülönbségeketis. Kulcsszavak: nonprofithátterűkulturálisszervezetek,szervezetierőforrások,nonprofit szektorösszehasonlítóvizsgálata,erdélyimagyarnonprofitszervezetek Dániel Botond szociológus, óraadó tanár a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar

Szociológia és Szociális Munka Intézetében. Doktori tézisét a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemenmagyarnyelvenvégzettszociálismunkásokmunkaerő-piacielhelyezkedéséről,szakmaiéletpályájárólírta.Kutatásiterületei:fiataldiplomásokmunkaerőpiaconvalóelhelyezkedése,karrierútjai;szociálismunkásokéletpályája;nonprofithátterű szociálisszervezetekvizsgálata. Email: [email protected] Kiss Dénes szociológus,előadótanáraBabeş–BolyaiTudományegyetemMagyarSzociológiaésSzociálisMunkaIntézetében.Kutatásiterületeiavidékszociológia,vallásszociológia,valamintazerdélyimagyarnonprofitszektor. Email: [email protected]

botond dániel –dénes kiSS

SociologicalanalysisoftheresourcesoftheHungarianculturalorganizationsinRomania The first comprehensive research about the Hungarian cultural institutional system in Romaniawasrealisedmorethantenyearsago,in2003.Sincethenmultipleresearches

CIvIl SzEmlE ■ 2014/4. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 113

SZERZÔINK /AUTHORS had been made about the Hungarian nonprofit sector in Romania, or some of its segments,hoveweranewerdatacollectionabouttheHungarianculturalorganizations isstillawaited. Thegoalofourinvestigationistocontributewithneverdata(evenifnotveryfresh)to theunderstandingoftheHungarianculturalinstitutionalsysteminRomaniaandmore general to the Hungarian nonprofit sector in Romania. To this end we have made a secondaryanalysisofthedatacollectedin2009bytheRomanianInstituteforResearch onNationalMinorities,wehavecomparedthecultural,educationalandresearch,social, sport and leisure, as well as the economic and community development organizations oftheHungariannonprofitsectorinRomania. InourstudyweexaminetheresourcesoftheHungarianculturalnonprofitorganizations inRomania.Theresultsshowthattheculturalnonprofitorganizationsarelesslikelyto own a private office than the average nonprofit organizations, and in term of office infrastructurearesignificallylaggingbehind.Theirfinancialresourcescorrespondtothe averageoftheHungariannonprofitsectorinRomania,theirmostfrequentsourcesof income are grants from national sources, sponsorship, private donations from local citizens and donation of two percent of personal income tax. Out of the different sourcesthemostimportantarethegrantsfromnationalsourcesandtheotherforeign funds(mainlygrantsfromtheHungariangovernment).Theculturalorganizationswork withhighlyqualifiedhumanresources,theirabilityofraisevolunteerscorrespondstothe average. They build up institutional relationships mainly with other nonprofit organizationsandwithlocalgovernements. Beside the results about the cultural nonprofit organizations, with the help of the research,wehavegotamoredetailedpictureabouttheHungariannonprofitsectorin Romania,andwemanagedtogettoknowthedifferencesbetweenvarioussub-sectors. Keywords: nonprofitculturalorganizations,organizationalresources,comparativestudy ofthenonprofitsector,HungariannonprofitorganizationsinRomania.

Botond Dániel isasociologist,associateteachingassistantattheFacultyofSociologyandSocial Work of the Babeş–Bolyai University. He wrote his PhD thesis about the insertion to the labour market and the professional career of the Hungarian social work graduates of the Babes-Bolyai University.Hisfieldsofresearchare:theinsertiontothelabormarketandcareerpathsofyoung graduates,careerpathsofsocialworkers,nonprofitsocialorganizations. E-mail address: [email protected] Dénes Kiss isasociologist,lecturerattheFacultyofSociologyandSocialWorkoftheBabeş– BolyaiUniversity.Hisfieldofresearchareruralsociology,sociologyofreligionandtheHungarian nonprofitsectorofRomania. E-mail address: [email protected]

114

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2015-BEN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006-00000000-23902934 CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

KÉRJüK TÁMoGASSA SZEMÉLYI JöVEDELEMADóJA

1 százalékával a

C IVIL S ZE MLE folyóiratot kiadó Civil Szemle Alapítványt! Adószám: 18116629-1-41

Támogatását köszönjük! Honlapunk: Civil Szemle Alapítvány www.civilszemle.hu

1%

n n n n n n n n n nnn „… a színházi nevelési programok rendkívül sokat kínálhatnak az önkin fejezés, az akaratképzés, illetve az egyéni és társadalmi problémákra való n reflektálás, a társadalmi aktivizálódás területén. Ez leginkább akkor lehet n így, ha az ez iránti igényt érzik a színházi alkotók is a pedagógusok és a szün lők részéről, és ebben tudnak partnerként együttműködni civil szervezen tekkel, iskolákkal.” (Bethlenfalvy Ádám–Cziboly Ádám) n n nnn „Amikor közösen alkotunk, és az egyéni részeket összekapcsolva egy n nagy művet hozunk létre, akkor eltűnnek a köztünk lévő határok, és az a n bizonyos megosztott közös egy alkotásban sűrűsödik össze, és így sokkal n erősebb lesz, mintha külön állna. Mindez észrevétlenül alakítja ki a közösn ségtudatot, az összetartozás érzését, mely abban is megmutatkozik, hogy n megszületik a »miénk« fogalma, és azért, ami a miénk, vagyis a közösség n sikeréért képesek vagyunk plusz energiákat mozgósítani, kezdeményezőbn bé válunk, felszabadul a kreativitásunk, a problémahelyzeteket egyre görn dülékenyebben tudjuk megoldani, és csak arra gondolunk, hogy sikerüljön n véghez vinnünk, amit elterveztünk. És a folyamat íve akkor teljes, ha a nagy n művet be tudjuk mutatni a helyi közösségnek/közönségnek vagy akár a n nagyobb nyilvánosságnak. Az alkotás ünnepélyes keretek között való megn mutatása olyan rítus, melyben a közösség képes tágabb kör előtt vállalni n önmagát, és ezáltal lehetővé válik számukra a nagyobb csoporttól érkező n elismerés.” (Katona Krisztina) n nnn „A civilektől induló kezdeményezések azért lehetnek hosszú távon siken resek, mert a résztvevők könnyebben tudnak azonosulni azokkal a célokn kal, amelyeket ők maguk, vagy hozzájuk hasonló értékeket képviselő szen mélyek fogalmaztak meg. A civil kezdeményezések sikeréhez szükség van n arra, hogy az állam megbízzon ezen szervezetek tevékenységében, és egyn úttal biztosítsa számukra a működéshez szükséges minőségi intézményi n környezetet.” (Tóth Ákos) n n n n n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n

Színházi nevelési programok és a társadalmi részvételre nevelés (BethlenfalvyÁdám CzibolyÁdám

Recommend Documents