SZILÁGYI VILMA DR. ÉS SAS MIHÁLY DR

KÖZLEMÉNYEK

A SZEGEDI ABO RTUSZ BIZOTTSÁG KÉTËVES A D A T A IN A K ELEMZÉSE

SZILÁGYI VILMA DR. ÉS SAS M IHÁLY DR. A Szeged V árosi I. fokú T erhességm egszakítást Engedélyező B izottság (TEMEB) előtt 1974—75-ben m egjelent nők személyi, szociális és szülészeti egészségügyi ad a ta it dolgoztuk fel közlem ényünkben, részben a B izottság m u n k ájáb a n tö rté n t szem élyes részvétel alapján.* A B izottság a 4/1973. Eü. M. sz. ren d elet értelm ében 1974. ja n u á r 1-ével kezdte meg m űködését. Az em lített ren d elet előírja m inden egyes jelentkezőről „E lbírálási la p ” részletes kitöltését, am elyből a bizottságok tájékozódhatnak a jelentkező nő („kérelm ező”) m in d azon személyi, szociális és szülészeti-nőgyógyászati, illetve egyéb egészségügyi ad atáró l, am elyeknek ism erete a terhesség m egszakításának engedély ezéséh ez szükséges lehet. A nyag és m ódszer A TEMEB m űködésének első két évéből a jelen tk ezettek közül azoknak az ad a ta it dolgoztuk fel, akiknek ügyében bizottságunk h atáro zato t hozott. Az egyes „E lbírálási lapok”-n ak — m elyek csaknem kivétel nélkül értékelhetőek voltak — m inden egyes a d a tá t havi. m ajd éves táblázato k b an összesítettük. A kérelm ezők korszerinti csoportosításához a rendeletet, s nem a S tatisz tikai Évkönyvek korcsoportjait, a családi állapot m eghatározásakor az a n y a könyvi bejegyzést vettü k alapul. Iskolai végzettségnek a b efejezett legm aga sabb k ategóriát fogadtuk el (pl. 2 gim názium esetén 8 általános). A lakáshasz n álati jog, az előzetes szülészeti esem ények, v alam in t az antikoncepció k é r déseiben többnyire a kérelm ező bem ondására voltunk utalva, s ezeknél az a d a toknál term észetesen szám olni kell olyan szándékos torzítással, am it nem állt m ódunkban ellenőrizni. E red m ények A Szeged V árosi I. fokú TEMEB anyagából feldolgozásra k erü ltek 1974ből 1864. 1975-ből 1666, a két évből összesen 3530 nő adatai. A két év á tlag á ban 4,5% volt kiskorú; 76,6% a 18—35 éves, 18,9% pedig a 35 év feletti k o r csoportba tartozott. A kérelm ezők 58,8%-a volt házas, 33,0% hajadon. A fe n n m a ra d t kis hányad elvált, illetve özvegy. Teljesen iskolázatlan csak 0,2% volt anyagunkban. A 8 általános iskolai osztályt 48,4%, a középiskolát 29,8%, a szakm unkásképzőt 16,0% végezte el. Felsőfokú végzettséggel rendelkezett 5,6% (I. tábla). * A sz em ély i és szo ciális a d a to k v á z la to s ism e rte té s e a M a g y ar C salád - és N ővé d elm i T u d o m á n y o s T á rs a sá g I. K o n g re ssz u sá n , 1976. n o v e m b e ré b e n e lő a d á s fo rm á já b a n elh an g zo tt.

98

K Ö Z L E M É N Y E K

A m egjelentek 80,6%-a volt gazdaságilag aktív, 19,4%-a elta rto tt (II. tá b la). A gazdaságilag ak tív ak n ak 53,5%-a végzett fizikai jellegű és 34,3%-a szel lem i jellegű m u n k át (III. tábla).

ö n álló lakása volt a kérelmezők 41,4%-ának, 58,6% viszont nem rendel kezett önálló lakással (IV. tábla).


99

A terhességm egszakítás indokai gyakorisági sorrendben az aláb b iak : a kérelm ezők 38,6—38,3%-a nem él házasságban; egészségügyi indok 17,9—15,6%; lezajlott szülészeti esem ények 16%; harm incöt évet m eghaladó életkor 14%; önálló lakás hiánya 10% körül szerepelt. Egyéb egészségügyi-szociális indok: 3,6—4,1 % (V. tábla).

A kérelm ezők összesen 397 egészségügyi indokot igazoltak. S zülészeti-nő gyógyászati betegségek: 59; elm e-, ideggyógyászati kórkép: 61; szív- és k e rin gési rendszer betegségei: 29; orthopédia: 17; uropoetikus rendszer betegségei: 14; k ritik u s gyógyszer fogyasztása a terhesség a la tt: 42; fertőző betegségek: 80; endokrin rendszer betegségei: 15; genetikai okok: 15; egyéb: 45. A ren d elet é r telm ében egészségügyi indikációnak szám ít az in tra u te rin eszköz (IUE) vise lése is. A m ennyiben ennek viselését a kérelm ező igazolta, az in terru p ció t m in dig ezen az alapon engedélyeztük. IU E -t viselt a két év a la tt összesen 212 sze mély (lásd IX. tábla). H a ezeknek a szám át hozzáadjuk a fentebb felsorolt 397hez ( = 609) jóval m agasabb értéket kapunk, m in t az engedélyezések 16% kö rüli átlaga. E nnek oka az, hogy számos kérelm ező egyidejűleg több indokot is igazolt (pl. endokrin betegség -f- gyógyszer szedés), s ezeket több csoportban is szerepeltettük. Más esetekben az engedélyezés nem az igazolt egészségügyi indikáció, hanem m ás indok alap ján történt. A VI. táblázat a jelenlegit megelőző graviditások, illetve in terru p ció k alap já n csoportosítja a két év a la tt m egjelent szem élyeket. A k ét év átlag áb an a nők 27,8%-a jelentkezett első terhességgel. A 2—5. terhességükkel m egszakí tá sra jelentkezettek közel azonos ará n y b an szerepeltek. — A kérelm ezők közel felének (49,4%) nem volt még korábban m űvi abortusza 1/4-ének (24,2%) volt egy, 1/7-ének (14%) két előző m egszakítása. A három vagy ennél több in te rrupción átesettek összesen 12%-ot tettek ki. A kérelm ezők csoportosítása élveszüléseik, illetve élő gyerm ekeik szám a szerint a VII. táblázaton látható. A gyerm ekkel rendelkezők között a kétg y er m ekesek szám a volt a legm agasabb. A m egjelentek 35,8%-a gyerm ektelen.

102


A kétéves anyagunkban szereplő 3530 nőnek az ak tu álisat is beleszám ítva 12 258 terhessége volt életében. Ezekből a terhességekből 4133 élő gyerm ek szár mazott, 6703 pedig interrupcióval végződött. S pontán abortusz 714, egyéb szü lészeti esem ény 708 esetben következett be (VIII. tábla).

A két év ad a ta it összesítve a teherbeesés ellen védekezett 2141 (60,7%), nem védekezett 1389 személy (39,3%). A teherbeesés ellen védekező nőknek több m int fele alkalm azta az ún. term észetes m ódszereket (úgym int n ap tári módszer, m egszakított érintkezés, hüvely öblítés), kb. 1/10-e a m echanikus és kém iai m ódszereket, vagy azok kom binációit (condom, Tim idon, С-film ; a peszszárium olyan szórványos volt, hogy az „egyéb” kategóriába került), és közel 1/3-a a korszerű m ódszereket együttesen (kom binált-, vagy m onohorm onális tabletta, in tra u te rin eszköz) (IX. tábla).

A szegedi TEMEB m űködésének ezen két éve a la tt a 3530 h atáro zat a la p já n 3194 terhességm egszakítás tö rté n t (X. tábla). Ezekből 2079-et (65,2%) a SZOTE Női K linika, 1091-et (34,1%) a Városi K órház Nőgyógyászata, 24-et (0,7%) m ás város kórháza végzett el. A következő beavatkozások fo rd u ltak elő: 2624 (82,2%) abrázió, 475 (14,9%) vacuum aspiráció, 38 (1,2%) in traam n iális fel töltés, 22 (0,6%) prosztaglandin F-jct különféle alkalm azási m ódjai és 35 (1,1%) egyéb eljárás. A m űtét során nem bizonyult terhesnek a nagykorúak közül 51 személy. A kiskorúak között ilyen nem fordult elő. 131 szem élynek volt elő reh alad o tt terhessége. K orszerinti m egoszlásban: a 3370 nagykorú közül 106-nak (3,1%), a 160 kiskorú közül 25-nek (15,6%!) a terhessége h alad ta meg a 12 hetet (utóbbi csoportban 3 személy g raviditása a 18 hetet is m eghaladta).


103

A m űvi abortuszok szám a országos viszonylatban és Szegeden is je le n tősen csökkent az új rendelet életbelépését követő két esztendőben (XI. tábla). Az 1000 szülőképes korú nőre szám ított adatok különösen szem léletessé teszik ezt a csökkenést. A szegedi értékek a feltü n tete tt m indhárom évben kedvezőb bek az országosnál. Itt jegyzem meg, hogy a további csökkenés bizottságunk anyagában m ár nem ilyen egyértelm ű. Az elvégzett m űtétek szám a a szegedi TEMEB anyagában: 1973: 2293; 1974: 1703; 1975: 1491; 1976: 1493; 1977 első félév 738.

Az adatok értékelésekor tekintetbe kell venni, hogy az abortusz bizott ságok anyaga szelektált. T ehát jelen esetben pl. a szegedi TEMEB előtt Szeged város teljes nőpopulációjából gyakorlatilag azok a nők jelentek meg, akik g yer m eket v állalni sem m iképpen sem a k a rtak az adott időszakban. Az életkornak, családi állapotnak, iskolai végzettségnek, foglalkozásnak, lakásviszonyoknak és gyerm ekek szám ának a megelőző in terru p ció k k al és an tikoncepcióval való korrelációit Seregély vizsgálta 1966-ban. A d atait fekvőbeteg osztályok és járóbeteg rendelések közel 2500, válogatás nélküli nőbetegének kikérdezése ú tjá n kapta, ezért sa já t ad a ta in k k al nehezen haso n líth ató k össze. Az 1965—66. évi term ékenységi és családtervezési vizsgálatok (TCS—66) ad atai az ország átlagos nőpopulációjára vonatkoznak, ezért érdekes alk alm an k én ti összevetésük a TEMEB szelektált an yagának adataival. Kiinger az iskolázott ságnak és gazdasági ak tiv itásn ak inkább a női term ékenységgel való összefüg géseit vizsgálta. A szegedi TEMEB 1974—75-ös anyagában a kiskorúak — akik szám ára a m űvi vetélés fokozott szom atikus és pszichés károsodást je len th et — 4,5% -kal

104


szerepeltek. Ez kedvezőbb, m int A ltm a y er és Farkas adata. A különbség bizo nyára a szegedi Női K linika nagyobb felvevő területéből adódik. Farkas ta pasztalatai szerint a 16—18 éves korosztály terhességm egszakítási gyakorisága m ajdnem azonos a 19—20 évesekével. A 18—35 éves korcsoport te tte ki a m eg jelenteknek kb. 3/4 részét. Ez term észetesen következik abból a biológiai tén y ből, hogy ez a legfogam zóképesebb korosztály. M iltén yi ad atai szerint — m e lyek M agyarország nőpopulációjára vonatkoznak az 1930—68 közötti időszak ban — a pro duktív időszak egyre inkább leszűkül a házasságkötést követő 5—10 évre, a 20—29 éves korra. Az iskolázottság kérdését vizsgálva m eg állap íth atju k , hogy a teljesen is kolázatlan nők országos 1,9%-os arán y áv al szem ben bizottságunk anyagában ilyen csak 0,2% volt. U gyanakkor felsőfokú végzettséggel ren d elk ezett nálunk a nők 5,6%-a, országos átlagban 3,1%. A nélkül, hogy m esszem enő következ tetéseket vonnánk le abból a tényből, hogy bizottságunkhoz fo rd u ltak között az átlagnál jóval kevesebb iskolázatlan és több diplom ás szerepelt, an n y it m eg állap íth atu n k , hogy nem a m űveletlenség. illetve iskolázatlanság az oka a n nak, ha valaki a születéskorlátozásnak ezt a káros m ó d ját választja. A kérelm ezők 4/5-e tarto zo tt a gazdaságilag ak tív csoportba, és csak 1/5-e volt elta rto tt (tanuló, nyugdíjas, járulékos, stb.). K iem elten vizsgáltuk az egészségügyi dolgozókat, akik országosan a nődolgozók 4,8% -át teszik ki. A szegedi TEMEB előtt m egjelenteknek 8,1%-a volt egészségügyi, s ebben még nincsenek benne a tanulók, az orvosegyetem , védőnőképző, ápolónőképző isko lák hallgatói, akiknek szintén rendelkezniük kell m agasabb szintű biológiai ism eretekkel. Még ha beleszám ítjuk is az egészségügyi intézm ények nagyfokú koncentrálódását Szegeden — s ezen a pályán a dolgozók többsége: nő — a fenti adat akkor is valószínűsíti, hogy az egészségügyben sem m agasabb az á t lagnál a nők szexuális kultu ráltság a. Más részről szembeötlő, hogy — b á r a városunkhoz csatolt községek m ezőgazdasági jellegűek, s ezeknek lakosai is csak bizottságunkhoz fordulhatnak, — m ezőgazdasági dolgozó csak szórványo san jelentkezett m űvi abortu szra: a két év a la tt 45 személy, a kérelm ezők 1,6%-a. U gyanakkor országos viszonylatban az ak tív nődolgozók 18,3%-a, kö zel 1/5-e m ezőgazdasági dolgozó. Ezen ad atu n k egybehangzik azon szerzők m egállapításával, akik pozitív korrelációt ta láln ak az iparosodással eg y ü ttjáró társad alm i átrétegződés és a felelőtlen szexuális m ag atartás között, am inek egyik m egnyilvánulási fo rm ája a megelőzés helyett a terhesség m egszakítása is. Közel egyform a gyakorisággal engedélyeztük az abortuszokat az előzőleg lezajlott szülészeti esem ények m iatt, egészségügyi indikáció és 35 évet m eg haladó kor alapján. Az utóbbi csoporttal kapcsolatban meg kell em líteni azt a tapasztalatu n k at, hogy a 40 év körüli nők m ilyen gyakran ta rtjá k klim axnak havi vérzésük elm aradását, s em iatt viszonylag elő reh alad o tt terhességgel je lentkeznek interrupcióra. Az egészségügyi indikáció alap já n engedélyezett abortuszok arán y a az országos 11“ o-tól eltérően Szegeden átlagban 16,4% volt. A nyagunkban az egészségügyi indikációk közül a szülészeti-nőgyógyászati kórképek között leg gyakoribbak voltak az előzetes terhességekkel, szülésekkel kapcsolatos szövőd mények, valam in t a m yom a uteri. Az elm e-ideggyógyászati kórképek többsége schizophrenia különféle form ái, neurosis depressive és m. sacer volt. H at személy anam nézisében szerepelt az ak tu ális terhességgel és/vagy azt m egelő zően egy vagy több suicid kísérlet, és számos m ás esetben is a suicid h ajlam komoly veszélyére utalt a szakorvosi vélem ény. Szám szerűleg a legkiem elkedőbb csoportot a fertőző betegségek alkották. Ennek oka jelentős részben az 1974-ben észlelt rubeola járv án y volt. Húsz esetben viszont a terhes nő vagy férje tbc-s m egbetegedése szerepelt (ebből fertőző tüdő-tb c: kilenc). Az indikáció alap já t képező k ó rform ákat a rendelet tételesen is felsorolja, de sokat bíz az orvosi judicium ra. A nyagunk elem zéséből levont következtetéseink egybehangzóak A szódi azon vélem ényével, hogy a komoly szervi betegségben szenvedő nők kezelőorvosainak gyakrabban kell gondolniuk arra, hogy a beteg nő teherbe is eshet, és m inden lehetőt el kell követniük an n ak érdekében, hogy paciensük valam ilyen módon megelőzze a teherbeesést a szintén nem á rta lm a tla n ism ételt abortuszok helyett. M egfigyelésünk szerint különösen nagy gondot kellene for-


105

dítan i a fogam zóképes korú nők gyógyszeres kezelésére; bizonyos k ritik u s gyógy szereket csak nagyon indokolt esetben kapjanak. B izottságunk anyagában nem rendelkezett önálló lakással a m egjelentek közel 60%-a. Egy részüknek m ás indok alap já n engedélyeztük a terhesség m eg szakítását, de még így is a m űvi abortuszok 1/10-ének indoka Szegeden kizárólag az önálló lakás hiánya volt. M agyarországon egyedül ez az ok 1974-ben 13 067 terhességm egszakítást eredm ényezett. M ivel a lakás h ián y a leggyakrabban a fiatal, gyerm ektelen házaspárokat érinti, ebben a osoportban igen sok nőnek az első g rav id itása végződik interrupcióval. Ennek különösen káros volta m egkérdő jelezi a jelenleg érvényben levő lakáselosztási elvek helyességét. A bizottságunk előtt 1974—75-ben m egjelent nők összes terhességeinek kb. fele in terrupcióval végződött, és csak m inden harm ad ik g rav id itás ered m é nyezett élő gyerm eket. A dataink kb. m egegyeznek Pohánka és T örök adataival, akik 1964—70 között 50—72% -nak ta lálták a vetélési gyakoriságot az ország különböző területein. Szabady is a TCS—66 során az 1960—80-as időszakban a 100 nőre jutó becsült term ékenységből több interrupció v al számol, m in t élveszüléssel. A ndo rka és m tsai szerint a m űvi abortusz az összes születésszabá lyozó m ódszer közül a legrosszabb, ezért visszaszorítása szükséges. Thán, illetve Kóbor és m tsai statisztik ai m ódszerekkel bizonyítottak összefüggést egyrészről az interrupciók, m ásrészről a veszélyeztetett terhességek, különösen pedig a koraszülések között. M iltényi 13 888 szülés terhesgondozói, és 9671 szülés k é r dőíves ad a tain ak feldolgozásából ju t ugyanerre a konklúzióra. Szakolczay ad atai szerin t az élve szülésen és m űvi vetélésen átesetteknek csak 55% -a hoz v ilág ra é re tt élve szülöttet; a 3—4 féle szülészeti esem ényen átese tt terh esek 40% -a vetéli el spontán m agzatát, és csak 47% -a szül 2500 g feletti újszülöttet. Várbíró (cit: Szakolczay) szerint az idegrendszeri károsodások halm ozottan fo rd u ln ak elő az alacsony szülési súly függvényében. A m űvi vetélések ilyen m ódon m á r a következő generációra is igen kedvezőtlenül h atn ak ki. S ajá t anyagunkban a m egjelentek 27,8%-a, több m in t 1/4-e jelen tk ezett első terhességgel, s ezek a terhességek csaknem m ind m űvi abortusszal is vég ződtek. Szám szerűen nem nagy csoport, de külön érdekes feldolgozás an y ag át képezhetnék a négynél több terhességen átesett nők. Nem ritk a közöttük a tíz nél nagyobb szám ú graviditás, de a kétéves anyagban egy szem élynek 21, egy m ásiknak pedig 32, az ak tu álisat megelőző g raviditása volt m á r (utóbbinak korábbi szülészeti esem ényei: 10 interrupció, 13 spontán abortusz, 9 élve szülés; 10 élő gyerm eke van). Azt az adatot, hogy a jelentkezettek 12%-a esett át három vagy több in te rrupción, fen n tartással kell fogadni. A B izottság m űködése során szerzett szem é lyes tap asztalatok a rra utalnak, hogy ez az arán y feltétlen ü l m agasabb. A nők egy része szokványosán sz ak íttatja meg terhességét, szexuális életform ájukhoz ez hozzátartozik. U gyanakkor sokan közülük restellik, és abortuszaikból n éh á nyat letagadnak, m int a rra konkrét ad a tain k is vannak, b á r a TEMEB ad m i nisztrációja nem teszi lehetővé az ism ételt m egjelenés m egbízható m eg állapítását. A nyagunkban a kétgyerm ekesek ará n y a a legm agasabb. Ez a tény n em csak abból következik, hogy az új abortusz rendeletn ek közism erten egyik sark alato s po n tja a két élő gyermek, hanem a kétgyerm ekes családm odell e lte r jedtségéből is. M iltényi és Szabady szerint a m űvi abortusz legalizálása elsősor ban az 1—2 gyerm ekes családok szám át növelte. A csády a KSH 1958—60-as ad atfelv ételére hivatkozik közlem ényében: az idősebb nők átlag terv e 2,6—2,7 gyerm ek, a fiatalab b ak é m ár csak 2,2. Az 1975. évi H aw aii konferencián m agyar előadók beszám oltak 5000 m agyar h ázaspárnak a gyerm ekek szám ára és nem ére vonatkozó preferenciáiról. A házasság előtt két gyerm eket terv ezett az összes vizsgált eset 62,7%-a. Pongráczné és S. M olnár közvélem énykutatása szerin t a m egkérdezettek országosan egyöntetűen ideálisnak ta rtjá k a három gyerm ekes családot — általánosságban —, de S. M olnár szerint ez nem egyezik meg a sa já t tervezett családnagysággal. A bizottságunknál m egjelentek 35,8%-a gyerm ektelen, azonban csak 27,8% -ának nem volt még előzetesen terhessége. A kettő közötti különbség abból adódik, hogy a nők 8% -a átesett m ár valam ilyen, produk tiv itással nem járó, ám a későbbi p ro d u k tiv itást várhatólag károsan befolyásoló szülészeti esem ényen.

106


Irodalm i adatok szerint az abortusz legalizálása visszavetette a fogam zás gátlás gyakorlatát, bár a rendelkezésre álló eszközök választéka, az egészségügyi k u ltu rá ltsá g és propaganda óriásit fejlődött. M iltén yi szám ításai szerint, míg egy szülés (terhesség + gyerm ekágy + szoptatás) 1 1/2—2 éves in fekundin idősza kot eredm ényez, ez az időszak egy interrupció v al kapcsolatban csak 4—5 hónap, te h át szerinte az interrupciók szaporodásával kapcsolatban em elkednie kell a produktív női életszakban lehetséges összes teherbeesések szám ának. Ez még fontosabbá teszi a fogam zásgátlás hatékonyságának és elterjedésének fokozását. A korszerű fogam zásgátlóval szem ben tám aszto tt követelm ények Szontágh és Sas összefoglalása szerint a következők: az alkalm azási mód legyen egyszerű, a szer olcsó, hozzáférhető, biztonságos; ne legyen illuziórontó, káros m ellék h atása és genetikailag ártalm as. Ha pedig alkalm azási ideje a latt mégis terhesség következnék be, a m agzatot ne károsítsa. Jelenleg m ár rendelkezünk olyan m ód szerekkel, am elyeknek több tulajdonsága m egközelíti az ilyen ideális fogam zás gátlót. Ennek ellenére az abortusz-bizottságokhoz forduló nők közül sokan nem alkalm aznak kontracepciót, b ár legnagyobb részük eleve tisztáb an van azzal, hogy gyerm eket vállalni nem tud, vagy nem akar. B izottságunk anyagában sa ját bevallása szerint nem védekezett a teh erb e esés ellen átlagban a nők 39,3%-a. Ezt az érték et igen m agasnak tek in th etjü k K iinger (cit: Surányi) adataihoz képest, m etyek szerint az országban a 35 év a latti nők közül kontracepciót alkalm azott 1958-ban 58%, 1966-ban 68%, 1974ben 75%. V iszonyítási alapul ism ertetjük még kivonatosan a KSH m odern fogam zásgátlási eljáráso k ra vonatkozó adataiból az országos legalacsonyabb és legm agasabb, valam int a Csongrád megyei értékeket. 1974-ben 17—49 éves korú, kontracepciót alkalm azó 100 nő közül — ta b le ttá k a t (Infecundin, Bisecurin, vagy C ontinuin) szedett G yőr-Sopron m egyében 9,0; F ejér m egyében 18.6: Csongrád m egyében 16,7 — in tra u te rin eszközt használt F ejér m egyében 0,3: H ajd ú -B ih ar m egyében 9,9; Csongrád m egyében 5.9 — a két m odern eljárás együttes elterjedtsége (Ibi -j- IUE): G yőr-Sopron m egyében 11,0; Csongrád m egyében 22,6. É rdekesen alakult a m ódszerek m egoszlása a szegedi TEMEB anyagában, ahova a fogam zásgátlást alkalm azó nők közül lényegében a sikertelenül véde kezők kerültek. B izottságunk anyagában a m odern fogam zásgátló eljáráso k at 1974-ben a védekező nők 26,5%-a, 1975-ben 36,2%-a alkalm azta. A m agas arán y és az em elkedés valószínűleg a m odernebb eljáráso k térh ó d ítását tükrözi v áro sunkban. Az alkalm azott IUE túlnyom ó többségében S zontágh-féle eszköz volt. Egyéb eszközök elterjedtsége anyagunkban nem volt m egbízhatóan m eg állap ít ható. H orm onális tab letták között egyarán t szerepelt a B isecurin és Infecundin. A lkalm azóik gyakran elism erték, hogy rendszertelenül szedték. A ta b letta sze désének néhány hónapos, orvosi ja v a lla tra történő szüneteltetése a latt teherbe esettek a „nem védekezett” csoportban szerepelnek. Megjegyzendő, hogy ezek nek jelentős része nem volt tisztában azzal, hogy a szedés szünetében a védő hatás is szünetel. A C ontinuint Csömör és m tsai a n u llig rav id ák esetében ta r t já k leghatásosabbnak. V élem ényük szerint előző graviditáson, különösen szü lésen átesetteknél a cervikális fak to r elégtelensége bizonytalanná teszi h atáso s ságát. B izottságunknál is a C ontinuint szedő nők többsége a laktálók közül k erü lt ki. Ebben szerepet játszik az is, hogy jelenleg a gyak o rlatb an a laktációs időt tekintik a C ontinuin fő alkalm azási indikációjának. K ívánatos volna — m int azt A szódi is javasolta — kom binálása m ás m ódszerekkel, a biztonságos ság fokozása érdekében. 1592 szem ély ad a ta it elem eztük családi állap o tu k szerint is. A vizsgált 1592 nőből a 939 házasnak 26,3%-a (247 személy), a 653 egyedülállónak pedig 61,8%-a (393 személy) nem alkalm azott kontracepciót. Az utóbbiak m agasabb ará n y a talán abból adódik, hogy graviditásaik egy része alk alm i kapcsolat e re d ménye. Az 1974—75 évben a Szegedi Városi TEMEB 3530 h atáro zata alap já n 3194 terhességm egszakítás történt. 1975-ben m ár a m egszakítások 14,9%-a a k ím élete sebbnek ta rto tt, cervixet és m ucosát kevésbé károsító vacuum aspirációval történt.


107

A h atározatok és elvégzett m űtétek közötti különbség 336. Ez a különbség az I. és II. fokú bizottság, vagy a m űtétet végző intézet elutasításából, illetve a kérelm ező interrupciós szándékának m egváltoztatásából adódik. Az utóbbi k ate góriába 108 olyan személy tartozott, akiknek a Bizottság a m ű tétet engedélyezte, de azon nem jelentek meg, vagy szándékukat visszavonó nyilatkozatot tettek. A m ű téten meg nem jelentek egy részének lap ján fiatal terhesség szerepelt: közülük többen bizonyára nem voltak terhesek, s ha am en o rrh o eáju k spontán rendeződött, ezt nem k ellett külön jelezniük. A terhességüket m egtartók között feltűnően sok volt a gyengébb, vagy egyenesen rossz szociális körülm ények között élő és sokgyerm ekes nő. T apasztalataink egybehangzanak C zeizelnek a differenciális term ékenységre, valam in t V ígvári-n ak és B á n ki-n a k a terv ezett családnagyságra vonatkozó adataival. A 12 hetes kort m eghaladó terhességek szám a 131, az összes kérelm ező 3,7%-a (Szendi és Lakatos 1961-ben közölt, 23 300 Békés megyei terhességm eg szakítást elemző ad a taib an 0,3%). Szám szerűleg talán nem tű n ik soknak, de sok, ha tek in tetbe vesszük, hogy míg a nagykorúak között csak 3,1% -ban, addig a kiskorúak között — akiknek szám ára még a korai in terru p ció is kom olyabb következm ényekkel já rh a t — 15,6%-ban fo rd u lt elő. Az 1970-es évek első felé ben Farkas a SZOTE Női K linika anyagában is 14,1%-nak ta lá lta a 18 év alattiak között a 12 hetet m eghaladó terhességeket. Az adatok összehasonlítása kor azonban figyelem be kell venni, hogy a K linika m indig felvevője volt az elő reh aladottabb graviditásoknak. A szegedi TEMEB kétéves anyagának elem zésekor úgy láttuk, hogy az új ab o rtu sz-rendelet lehetőségeivel a kelleténél g y akrabban élnek — és a terhesség megelőzése helyett sokszor visszaélnek — pontosan azok a nők, ak ik életüknek még pozitív családtervezési szakasza előtt állnak. Ahhoz, hogy a ren d elet az ered eti elvárásoknak m egfelelően szolgálja az új népesedéspolitikai elveket, tá r sadalm i m éretű tu d a tfo rm álásra van szükség. IRODALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

A c sá d i G y.: D em o g rá fia 1964. 7. 384. A n d o r k a R . és m tsai. : D em o g ráfia 1974. 17. 63. A ltm a y e r P., F a rka s М .: E lő a d ás. V ilm on G y. e m lé k ü n n e p é ly 1975. A s z ó d i I . : M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1971.34.537 A s z ó d i I .: M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1977.40.71. A r v a y S .: N ép eg észség ü g y 1951. 32. 511. C zeizel E. : O rv o si H e tila p 1976. 117.1743 C sö m ö r S. és m ts a i: O rvosi H etilap 1977. 118. 87. D e m o g rá fia i É v k ö n y v 1973. D e m o g rá fia i É v k ö n y v 1974. F a rka s М .: M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1976. 39. 216. F a rka s M. és m ts a i: D e m o g rá fia 1974. 17. 236. H a w a ii k o n fe re n c ia 1975. D e m o g rá fia 1975. 18. I f f y L. : M a g y ar N ő o rv o so k la p ja 1964. 27. 55. K iin g e r A .: D e m o g rá fia 1964. 7. 394. K ó b o r J . és m ts a i: M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1969. 32. 334. K o n ts e k В .: M ag y ar N ő o rv o so k L a p ja 1964. 27. 197. M iko lá s М .: D em o g ráfia 1973. 16. 70. M ilté n y i K .: D em o g ráfia 1964. 7. 73. M ilté n y i K .: D em o g ráfia 1970. 13. 413. M iltén y i K ., S za b a d y E.: D e m o g rá fia 1964. 7. 303. S. M olnár E .: D e m o g rá fia 1976. 19. 212. N ép eg é szség ü g y S u p p l.: 1976. 17. 1. P o h á n k a ö ., T ö rö k I.: O rvosi H e tila p 1975. 116. 243. P o n g rá cz Т .-n é, S. M olnár E .: D em o g rá fia 1975. 18. S e r e g é ly G y. : E g észség ü g y i F e lv ilá g o sítá s 1968. 9. 152. S ta tisz tik a i É v k ö n y v 1973. S ta tisz tik a i É v k ö n y v 1974. S ta tisz tik a i É v k ö n y v 1975. S u r á n y i S .: D em o g rá fia 1975. 18. 521. S za b a d y E.: D em o g rá fia 1964. 7. 373. S za b a d y E.: D e m o g rá fia 1969. 12. 417. S za b a d y E. : D e m o g rá fia 1972 . 1 5 . 202 . S z a k o lc z a y G y.: D em o g rá fia 1976. 19. 55. S ze n d i B., L a k a to s I.: M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1961. 24. 354. S z e v e r é n y i М., L a m p é L. : O rvosi H etilap 1976. 117. 2731. S zo n tá g h F., S as М .: M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1967. 30. 193. T h á n N. és m ts a i: M ag y ar N ő o rv o so k L a p ja 1969. 32. 328. V e re s L. és m ts a i: M a g y ar N ő o rv o so k L a p ja 1977. 40.224. V íg v á r y L., B á n ki C s.: O rvosi H e tila p 1976. 117. 2309.

108


А Н А Л И З Д А Н Н Ы Х СЕГЕДСКОЙ КОМИССИИ ПО АБОРТУ ЗА ДВА ГОДА Резюме В своем сообщении авторы анализирую т данные 3530 просьб по прерыванию беременности, обсуж денны х в 1974— 75 гг. Сегедской город ской комиссией первой инстанции по разрешению прерывания беременно сти. Новое постановление по аборту способствовало выраженному сниж е нию количества прерываний за первые два года. Проведенные операции: в 1973 г. 2293, в 1974 г. •— 1703, в 1975 г. — 1491. Распределение исследо ванных случаев следующее: незам уж ние женщины — 33,0% , бездетные женщины — 35,8% и женщины в первой беременности — 27,8% : большин ству этих женщин вероятно предстоит еще положительное планирование семьи. Средняя доля женщин, которые не применяли никаких противоза чаточных средств — 39,3% : 26,3% женщ ин, ж ивущ их в браке и 61,8% оди ноких женщин. Уровень образования женщ ин, просящ их прерывание бе ременности, выше среднего (неграмотные — 0,2% , окончившие высшую ш колу — 5,6% ); среди них такж е и удельный вес женщин, работаю щ их в области здравоохранения, показался очень высоким (8,1% ). И з мотивов р аз реш ения нуж но подчеркнуть неимение самостоятельной квартиры: 10,8% !

A N A L Y SIS OF THE D A T A OF THE SZEGED ABORTION COM ISSION FOR TWO YEARS

S u m m a ry A uthors analyze in th e ir com m unication the d ata of 3530 petitions concer ning in te rru p tio n of pregnancy judged by the I. D egree M unicipal Commission for A uthorization of In terru p tio n of Pregnancy of Szeged in 1974—1975. The new abortion decree contributed to an explicit decline in the n u m b er of in te r ruptions d uring the first tw o years. O perations carried out: 1973: 2293, 1974: 1703, 1975: 1491. 33,0 per cent of cases exam ined referred to u n m arried girls, 35,8 p er cent to childless w om en and 27,8 p er cent to fem ales being p reg n an t for the first tim e, so th e ir m ajority is surely before a positive fam ily planning. On the average 39,3 p e r cent did not use any contraceptive: 26,3 p er cent of w om en living in m arriag e and 61,8 p er cent of single fem ales. The educational level of w om en requesting in te rru p tio n of pregnancy w as h ig h er th an the average (illiterates 0,2 per cent, g raduates 5,6 per cent) an d am ong them also the share of health w orkers w as very high (8,1 per cent). Among the m otives of a u th o ri zation th e lack of independent flat should be stressed: 10,8 p er cent!

SZILÁGYI VILMA DR. ÉS SAS MIHÁLY DR

Recommend Documents