Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

Szíjártó Imre  A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA 

TARTALOM 

Előszó 

I. Tantárgytörténet és tantárgyi modellek  Vázlat a mozgókép­ és médiaoktatás magyarországi történetéről 

A mozgókép­ és médiaoktatás tartalmainak és didaktikai arculatának átalakulása   A mozgókép­ és médiaoktatás a világban: nemzetközi kitekintés 

A tömegkultúra értelmezései a mozgókép­ és médiaoktatásban  A mozgókép­ és médiaoktatás magyar modellje  IRODALOM 

II. A tantervi szabályozás  A mozgókép­ és médiaoktatás helye a tantervi szabályozásban 

A kereszttantervi tartalmak és a mozgókép­ és médiaoktatás  A Kerettanterv Mozgóképkultúra és médiaismeret fejezetének értelmezése  IRODALOM 

III. Tüzetes rész  A mozgókép­ és médiaoktatás fogalma  A mozgókép­ és médiaoktatás célja  A mozgókép­ és médiaoktatás szakdidaktikai alapjai  A tananyag 

A tananyag kiválasztása  A tananyag elrendezése  Tanmenet­javaslatok 

Javaslat tanmenetre: alapóraszám (8. és 11­12. évfolyam, A és B változat)  Útmutató a tanmenet használatához

Javaslat  tanmenetre:  közép­  és  emeltszintű  érettségire  felkészítő  óraszám  (A  és  B  változat)  Útmutató a tanmenet használatához  Példák a tanmenetek témaköreinek lebontására   Az óravázlat 

Az óravázlat fogalma  Szempontok az óravázlatok értékeléséhez  Óratípusok  A tanulói tevékenység típusai 

A projektmunka   A fogalomalkotás – a fogalomalkotás pedagógiai alapjai 

Példák mozgóképes és médiás fogalmak bevezetésére  A tankönyvhasználat 

Tankönyvhasználati gyakorlatok  Egy téma hatféle feldolgozása  Iskolai terepgyakorlatok a képernyőerőszakról  Vázlat a mozgóképszöveg­elemzés módszertanáról  Mikrotanítási gyakorlatok 

Példák órakezdésre  Példák az óra zárására  Néhány óravázlat­szerkezeti típus  Gyakorlatok médiareprezentációs vizsgálathoz  Néhány mikrotanítási helyzet értelmezése  Irodalmi idézetek a mozgókép­ és médiaórán  Tudáspróbák  A tanulók előzetes tudásának szerepe a mozgókép­ és médiaórán  A mozgóképkultúra és médiaismeret a szakképzésben  A mozgókép­ és médiaoktatás iskolán kívüli formái 

Pályázatok; az Országos Középiskolás Tanulmányi Verseny  IRODALOM 

IV. Módszertani ajánlások négy tanítási segédanyaghoz  1. Sulinet Digitális Tudásbázis  2. Mozgókép­ és médiaismeret feladatgyűjtemény

3. Az érettségire felkészítő komplex óraterv­csomag  4. Filmórák, médiaórák – módszertani videókazetta­sorozat  IRODALOM 

V. A mérés és értékelés  A mérés és értékelés módszertani alapjai 

Példa egy tananyag elemzésére  A számonkérés tanórai formái 

Bevezetés a kérdezéskultúrába   A vizsga  IRODALOM  VI. A mozgókép­ és médiatanár 

Pályaképek: mozgókép­ és médiatanárok közelről  IRODALOM 

VII. A pedagógiai innováció a mozgókép­ és médiaoktatásban 

Utószó – A mozgókép­ és médiaoktatás fejlesztésének útjai

Előszó 

A  hetvenes  évek  közepén  egy  punkzenei  szaklap  rövid  gitártanfolyama  a  következőképpen hangzott: „Itt látsz egy rajzot. Egy akkordot ábrázol. Aztán látsz még egyet  –  ez  a  második  akkord.  Megmutatjuk  a  harmadikat  is.  Most  pedig  alapíts  zenekart!”  A  mozgóképkultúra  és  médiaismeret  tanításának  módszereit  áttekintő  jegyzetünk  nem  biztat  hasonló  gyors  sikerrel,  hiszen  a  tantárggyal  kapcsolatos  iskolai  munka  alapos  tudást  és  körültekintőbb  előkészületeket  igényel.  Még  az  sem  biztos,  hogy  a  tantárgy  tanításának  fogásait  efféle  jegyzetekből  el  lehet  sajátítani,  hiszen  egyrészt  minden  tanulócsoport  sajátos  módszereket igényel, másrészt pedig az osztálytermi gyakorlat során számtalan olyan nevelési  helyzet adódhat, amelynek megoldásához semmiféle kézikönyv nem ad tanácsot. Jelen könyv  tehát csupán azoknak a jellegzetes és visszatérő problémáknak a listáját adhatja meg, amelyek  a tantárgy történetének legújabb, immár bő évtizede tartó szakaszában felszínre kerültek. Az  országban  vannak  olyan  pedagógusok,  akik  a  tantárgyat  a  Nemzeti  alaptanterv  első  változatának megjelenésétől kezdve, esetleg régebb óta tanítják. Ezek a kollégák a könyvet a  tantárgypedagógiai  ismeretek  hozzávetőleges  összegzéseként  olvashatják.  Vannak  továbbá  középhaladók  vagy  kezdők  –  nekik  abban  nyújthatunk  segítséget,  hogy  elkerüljenek  néhány  olyan hibát, amelyet a kevésbé tudatos tanárok elkövetnek a pályájuk kezdetén. 

A  mozgóképkultúra  és  médiaismeret  tanításának  módszertana   első  fejezete  a  tantárgyat történeti és nemzetközi összefüggésben mutatja be. A magyar tantervi szabályozás  áttekintése és értelmezése után folyamatosan haladunk az osztálytermi gyakorlat, a tanár napi  tevékenysége  felé.  A  gondolatmenet  legkisebb  mértékegységét  azok  a  mikrotanítási  gyakorlatok  jelentik,  amelyek  tapasztalati  bázisául  valós  tanórai  helyzetek  szolgáltak.  A  könyv  a  mozgókép­  és  médiaoktatás  elvi  és  gyakorlati  kérdéseit  valamennyi  fejezetben  igyekszik  általános  didaktikai  alapokról  megközelíteni,  hiszen  a  tantárgy  egyszerre  igényel  különleges  módszertani eszköztárat, ugyanakkor tanítása  nem  lehet eredményes a pedagógia  különböző  szakterületeinek  ismerete  nélkül.  A  mozgókép­  és  médiakultúra  tanításának  módszertana tehát tulajdonképpen alkalmazott pedagógia, a szakdidaktikák egyike. A tantárgy  sajátos  tartalma  és  folyamatosan  megújuló  szellemisége  ugyanakkor  gazdagíthatja  a  tanári  mesterség valamennyi területre érvényes, közös készletét.  A  kötetben  felhasznált  tapasztalatokat  középiskolai  tanárként,  megyei  pedagógiai  intézeti  szaktanácsadóként,  több  segédanyag  szerzőjeként  szereztem  az  elmúlt  másfél  évtizedben.  Ez  alatt  az  idő  alatt  sok  órát  nézhettem  meg  az  ország  több  területén,  a  tanártovábbképző  tanfolyamok  résztvevőitől  folyamatosan  gyűjtöm  továbbá  a  tanterveket,

tanmeneteket,  a  zárótanítások  óravázlatait,  a  tanítási  gyakorlatokhoz  készült  anyagokat  és  a  szemléltetőeszközöket.  Sok  tanulsággal  szolgáltak  számomra  azok  a  módszertani  szemináriumok is, amelyeket tanári pályára készülő diákoknak tartottam, hiszen a tantárggyal  kapcsolatos  elképzeléseimet  olyan  fiatal  szakemberek  előtt  kellett  képviselnem,  akik  az  iskolaügyet  a  katedra  másik  oldaláról  egyetemistaként  kezdik  szemlélni.  Mindezek  az  anyagok  és  tapasztalatok  a  jelen  jegyzettel  együtt  remélhetőleg  hozzájárulnak  a  mozgóképkultúra  és  médiaismeret  tantárgy  szakmódszertanának  továbbfejlesztéséhez,  végső  soron pedig a magyar oktatásügy színvonalának emeléséhez.  *  Köszönettel  tartozom  mindazon  kollégáimnak,  akik  rendelkezésemre  bocsátották  írásos anyagaikat, illetve akiknek az óráin tapasztalatokat gyűjthettem. A nevüket feltüntettem  a  könyv  megfelelő  helyein.  Köszönöm  Hartai  Lászlónak,  a  könyv  lektorának  rendkívül  értékes észrevételeit.  A szerző