ŐSZI ÁLDÁS.* A CZIGÁNYOK. A «Pallas» nagy lexikonáriak 4-ik kötetéből. VASÁRNAPI UJSAG

748

VASÁRNAPI UJSAG.

44. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T I CZEGEK. HABITS ANTAL

Váczi-utcza 2 4 .

hangszerész és különleges czimbalom-készitó

MAGYAR

H$T a fö- és székvárosi zeneiskola szállítója. ~9n

Budapest,

Szolid kiállítás! Jutányos árak. Árjegyzék

és

V—VI. k e r .

Hirdetések elfogadtat­ nak a kiadó-hivatal­ ban, Budapesten, IV., egyetem-utcza 4. sz. a.

M a y e r K á r o l y L. óragyára,

Budapesten, VII., Kaztnczy-u. 3.

Budapest,

Képes árjegyzékek bérmentve.

Képes

árjegyzékeket

ingyen

GANZ E S TÁRSA

K u b i n s z k y G y ö r g y fodrász'ól, B u d a p e s t , X., K r i s z t i n a v á r o s , Mészaros-u. 3 . , a legtökéletesebb és t>'\MÍ. eszközt képezik arra, hogy a bajasznak idf geo segítség nélkül, néhány perc7 amtt a legszebb formát adhassuk. A kütök minden arcz-nagysághoz pontusiin ulkalniazh tők, a feszítő erő szabályozható. Egy darab 50 kr. 60 kr. (lehtt postabélyeg is) tlóleges beküldése mellett, bérmentes szállítás. I-mtteladóknak engedmény. — Kapható a kővetkező helyeken: K e r t é s z Tódor, Dorottya-utcza ; D a n k o v s z k y I s t v á n , József-tér, s Magyarország légi öbb illatszer- és fodrászüzletében.

szám.

Knrcz Lipót és Társa

VASÖNTŐ- ÉS GÉPQYÁR-RÉSZV.-TÁRSULAT BUDAPEST. Ajánlanak m i n d e n n e m ű vas-, aczél- és

bérm.

!! bajusz -kötők!!

Részvénytársaság. 8.

és

32,972. szám alalt szabadékozva. Legújabb, s/a! ályozható

Részvénytársaság.

Dorottya-utoza

"W

IV. ker., Matvani-utcza 11. szám, I. emelet, (a Neruila-iéle üzlet melletti palota).

„HERMES" Magyar Általános Váltóüzlet

1805-ben.

bútorkereskedők, kárpitosok és díszítők BUDAPESTEN,

fiókosztály

A M a g y a r F ö l d h i t e l i n t é z e t 4o/ 0 -os a d ó m e n t e s z á l o g l e v e l e i t mint legbiztosabb tőkebefektetést ajánl­ j u k ; ezek nálunk a n a p i árfolyamon d í j m e n t e s e n kaphatók. Tőzsdei megbízásokat és minden a váltóüzlet keretébe tartozó ügyletet legelőnyösebb feltételek mellett fogana­ tosítunk. B e t é t e k e t 5 0 írttól kezdve folyó ( e h e c k ) számlára további intézkedésig 4 " ( , - k a l a d ó m e n t e s e n kamatoztatunk. Betétek 10,000 forintig f e l m o n d á s n é l k ü l felvehetők. Pénztári órák reggeli 9-től esti 5 óráig.

balra.

24.

Holtan és Schlosser

Teréz-körut 2.

Magyar Általános Váltóüzlet

HEUFFEL, legolcsóbban, legújabban és legjob­ ban készít:

sz.

„HERMES"

Legolcsóbb ezüst!

Toronyórákat

4.

j V I - V H . k.

Podmaniczky u. 2.

bérm.

7, az u d v a r b a n

fiókosztály

Váczi-utcza

Bel- és külföldi műipar, lámpa, d f s z m ű - és bőrárúk főraktára.

( V á c z i - k ö r ú t sarkán.) | (Király-utcza sarkán.)

A királyi zálogházban nagyobb részletekben vásárolt régi ezüstöt eladok, latonkint 1 írt 5 kr.-tól kezdve följebb. Úgyszintén aranyneműek, drágakövek és órák, a legol­ csóbb árakon, nálam folyton raktáron vannak. Koronaherczeg-utcza

S0T A l a p í t t a t o t t

BANK-

V . , nádor-utcza

BUDAPEST, a nagy Kristóf átellenében.

Teljesen befizetett részvénytőke 8,000.000 Itt.

kívánatra

ingyen

valamint m i n d e n n e m ű

ÉS

RÉSZVÉNY-TÁESASÁG.

hangszerek raktárát.

czim b a l m a i t

IPÁK-

KERESKEDELMI

Budapest, VII., E r z s é b e t - k ö r u t 42. sz. Ajánlja szak­ szerű tapasz­ talatai szerint javított és sajatkezüleg ké­ szített e r ő s és t i s z t a li a n s ii

TESTORY ÉS FIA

Az 1890: XIY. törvónyczikk alapján létesített

fémöntvényeket

építkezési és gépészeti c z é l o k r a vizvezető c s ö v e k e t , szi­ vattyúkat, lecsapoló é s öntöző-zsilipet, készülékeket

a

chemigrafiai

müintézete,

Budapest, IV. ker., Egyetem-tér 6. szám. Készít m i n d e n n e m ű n y o m t a t v á n y h o z szükségelt c l i c h é t az egyes esetekben megkívántató legczélszer ű b b és legolcsóbb módszer szerint diemigrafia. phototypia, autotypia, fametszet, fénynyomat, pliotolithografia, stb. wr I idéki megrendelések -»a a legpontosabban s aránylag legolcsóbban eszközöltetnek

belvizek l e e r e s z t é s é r e . — A helyi viszonyok szerint szer­ kesztett turbinákat,

őrlőhengereket

kéregöntetű

hen­

gerekkel és malomberendezési czikkeket. — Zsilipeket b á r m i l y nagyságban és b á r m i l y r e n d s z e r szerint. — A l a g csöveket,

zárkészülékeket,

cső-

és

kapu-zsilipekhez,

c z ö l ö p v e r ő g é p e k e t , a n y a g s z á l l í t ó k o c s i k a t . — Álló v a g y fekvő

gázmotorok

egy

v a g y k é t h e n g e r r e l és

nemű

zúzógépek.

minden­ 132. sz.

iííUíÜXiJLiiiüiXíiXXniíXXXXüXXl

Wasmuth

tyukszemgyűrtí A tFranklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

az

órában.

Felhívás egy alkalmi sorsje
P í r 238 d a r a b eredeti sorsjegyből "fM úgymint: 1 db 5 o/o 100 frt névért. 1860. osztr. áll. sorsj. 1 db 50 frt névért. 1864. oszlr. áll.-sorsjegy 1 « 4 o/o 100 1870. magy. áll.-sorsjegy Tiszai sorsjegy 1 « 50 « « 1 « 100 < Bécsvárosi sorsjegy 10 « Osztrák vöröskereszt sorsjegy 1 « 4»/o 100 « Magy. Jelz.-hit. sorsj. 10 « Magyar vöröskereszt sorsjegy 1 « 3 »/o 100 « Osztr. Földhitfl sorsj. 10 « Olasz vöröskereszt sorsjegy 1 «3»/olOOfrc Szerbiai államsorsj. 50 « Budapesti Bazilika sorsjegy 150 darab Magyarországi «Jó-szív» sorsjegy. A 45 havi befizetés tartatna alatt minden tag 1 4 6 h o z á s o n vesz részt.

száz millió korona ósszfőnyereménynyel

A Pénzügyi Közlöny

H a v o n k é n t i b e f i z e t é s 1 f r t 9 7 k r . o. é . - b e n . Az első és második részlet befizetése után, mely postautalványnyal is eszközöl­ hető, kapja a vevő a 2 3 8 d a r a b s o r s j e g y s o r o z a t a i t é s s z á m a i t tartalmazó

SORSJEGY-KÖNYVECSKÉT.

betüsoros tárgymutatója.

A társaság feloszlásakor, az öászes azideig ki nem sorsolt sorsjegyeket az akkori hiva­ talos árfolyamon eladják, az ezért befolyó készpénz, a nyeremények és a kamatot hajtó sorsjegvek szelvény-kamatai a tagok között e yenlően el lesznek osztva. A sors­ jegy-társaság tartama alatt, a 238 darab sorsjegyre eső n y e r e m é n y e k a sorsjegytársaság taajait illetik.

Az 1874—1892. év végéig megjelent azon rendeletek és utasításokról, melyek a kir. adóhivatalok, pénzügyigaz­ atóságok, számvevő osztályok, pénzügyőrség és a köz­

Rendkiviili

ségi adóügykezelés körébe tartoznak.

k e d v e z m é n y ü l ! Minden tagja e társaságnak a negyedik befizetése után egy

w

részlet

2ÖGO k o r o n á r ó l ~m

szóló .baleset elleni, b i z t o s í t á s i k ö t v é n y t kap, mely egy elsőrangú hazai biztosító intézet által van kiállítva és mindaddig marad érvényben, mig a befizetések a sorsjegy könyvre pontosan történnek."

Összeállította

Mátéfly Domokos. 3 x 2 4 óra minden

m. kir. adóhiv. segéd. A r a fűzve 4 0

Nagy nyeremények! Hiivoiikiiit Sorsjegy- Egyesületek 3 - 4 húzással életbiztosítással!

Havonkiiit 3—4 hozással

krajczár.

TtrmmnTTrrrrrnnrrrrrrrrrTrT

alatt eltávolít tyúkszemet.

Egy óra á r a 6 0 kr., vidékre 8 0 kr. beküldése mellett bérmentve küldetik. Magyarországi főraktár Budapest, Kiráry-utcza 12. szám, T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára.

Minden hasas ntán megküldöm

TELEGRAPH

ez. s o r s o l á s i

tudósítót.

LUSTIG MIKSA bank és váltóüzlete Alapíttatott 1885.

Budapest,

váczi-körut

Ügynökök bárhol kedveső feltételek

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.;

mellett

43.

Alapíttatott 1885.

alkalmaztatnak.

45. SZÁM. 1893. Előfizetési

feltetelek: POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt

40. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, NOVEMBER 5. egész évre 1 } félévre _

Csupán a VASÁRNAPI UJSAG

egész évre 8 frt félévre 4 •

I eeész évre ö» Külföldi előfizetésekhez a postailag Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK ! ,,. _*^ I félévre _ 012.50 meghatározott viteldíj ÍB csatolandó.

a «Krakkói akadémia privilégiumának meg­ adása I. Zsigmond által» czímű festményeit 1838-1893. fejezte be. Ezen műveivel ösztöndijat nyert, hogy a kül­ LEGNAGYOBB lengyel festő; a legérdekesebb művészi egyéniségek egyike, Matejko János földön folytathassa tanulmányait. Legelébb L Alajos, november 1-én Krakkóban megbalt. Münchenbe ment s itt időzése közben dolgozta Nevéhez a lengyel történeti festészet legfénye­ ki Bonná királynét ábrázoló tanulmányát, sebb diadalai fűzvék; alkotásainak az egész vi­ melyért a müncUeni akadémia éremmel tüntette ki. Itt Kaulbach, Schwind és Piloty tanítványa lág csodálattal adózott. Lapunk a nagy müvészszel egy-egy világhírű volt, majd még két hónapig Bécsben időzött s festményének bemutatása alkalmával már több azután sehol nem volt több külföldi akadémián, ízben foglalkozott s ezúttal róla bizonyos ke­ úgy, hogy a mivé lett, azt minden idegen hatás­ gyelettel megemlékezni ismét kötelességünknek tól menten, egyedül saját teremtő geniejének tartjuk, nemcsak azért, mert legnagyobb alko­ köszönheté. tásait a magyar képzőművészeti társulat mű­ csarnokának kiállításairól a mi közönségünk is ismeri, hanem azon vonzalomnál fogva is, mely a velünk soknemű érintkezésben volt lengyel nemzet iránt minden magyar szívében él. Matejko nemzetének a rajongásig hű fia, s történeti dicsőségének valódi apostola volt. A drámai eseményeket, melyekben hazája törté nete oly gazdag, kitűnő érzékkel tudta kivá­ logatni s ecsetjével megkapóan előadni. Matejko Krakkóban született 1838. január 30-án, igen szegény szülőktől. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, hol korán feléb­ redt benne a fesztészet iránti hajlam s jófor­ mán már mint gyermek Niémtzevics történeti tárgyú dalainak illusztrálásával foglalkozott. E hajlam annyira erősbödött benne, hogy 14 éves korában — atyjának kénytelen-kelletlen beleegyezésével — a gymnáziumot elhagyta, s a festészeti iskolába lépett. A krakkói műszaki akadémia akkor még nem igen volt alkalmas arra, hogy nagy művészeket neveljen, de Ma­ tejko önmagát képezte. Egész szenvedélylyel tanulmányozta hazája történetét s mindazon emlékeket és régiségeket, melyek azzal össze­ függtek. Daczára azonban rendkívüli buzgal­ mának, sokáig nem tudta tanárai figyelmét magára vonni. Legelső műve azon eseményt ábrázolta, midőn a szujski czár fogolyként ál­ lott III. Zsigmond király előtt. 1855-ben máso­ dik nagy festményét fejezte be, mely Valois Henriknek krakkói bevonulását tüntette föl. Ettől fogva kezdett a közfigyelem felé irányulni s első festményét 1856-ban már elfogadták a kiállításra.

M A T E J K O JÁNOS.

A

Ezentúl mind nagyobb történelmi kompozicziókkal lépett fel. így 1859-ben «Stavoolszky Logoteth sírjánál Károly Gusztávval*, aztán

MATEJKO

1861-ben Vapovszky halálát és Kázmér Jánost ábrázoló nagyobb festményeiért úgy a bírálók, mint a nagy közönség ítélete a nagy és els& rangú művészek sorába iktatta. 1862-ben önálló műtermet rendezett be, Bezután egymást követték hazafias ihlettől áthatott remekmüvei, melyek nevét nem sokára az egész, világon ösmeretessé tették. Ilyenek voltak «Or­ solyái) «Skarga szónoklata*, <(Stancsik», «Rejtán», «Vilcsek egy kolostort véd a magyarok ellen*, «A grünwaldi csata 1410-ben*, "Bran­ denburgi Albert hódolata, Zsigmond lengyel király előtt*, «Szobieszky Bécs város falainál*, stb. Ezek közül a «Skarga» czímű oly tetszést

JÁNOS.

750 aratott, hogy az 1865-iki párisi mükiállításon arany érmet nyert. 1863-ban a lengyel fölkelésben tevékeny részt kivánt venni s midőn ebben súlyos betegsége meg­ akadályozta, daczára szerény anyagi viszonyai­ nak, néhány ifjút saját költségén szerelt föl és küldött a harcztérre. Nem sokára megnősült, s oly szerencsés házasságot kötött, hogy ezáltal a mindennapi gondoktól megmentve, kizárólag művészetének élhetett. Gyors egymásutánban láttak ezután müvei világot. így : a «Sedzivoj», * Vladislav Biali»,«Lázár föltámadása», 1869-ben pedig a különösen nagy feltűnést keltett «Lublini unió 1569-ben» czímü festménye. E kép tárgya az a szövetség, mely 1569 augusz­ tus 11-én köttetett meg Lublinban Zsigmond Ágost király s a lengyel és litvániai tartományok között. A két ország között m á r különben régeb­ ben létezett egy neme a szövetségnek, melyet az oroszok és törökök elleni harczaikban kötöttek, különösen megerősödött e viszony, midőn Lit­ vánia fejedelme, Jagelló, Lengyelország király­ nőjét, Hedviget, Nagy Lajos magyar király leá­ nyát nőül vette. A terem közepén áll maga a király, a feszülettel kezében, kissé mögötte a krakói érsek, a mint az esküformulát fölolvassa, továbbá nagy, fehér szakál­ lával Ukhanszki prímás tisztes alakja, a mint az evangélium nyitott könyvét tartja; előtte térdenállva az ősz Zborovszki, egyik kezében az unió ok­ mányával, másik keze az evangéliumon, míg mel­ lette Mieleki térdel, egyik kezében az uralkodói jogart, másikban sisakját tartva, s még közelebb az előtérben a tvörös• Eadzivill berezeg, szintén tér­ delő helyzetben, jobb keze mutatóujját kivont kardja keresztvasára téve, esküszik. Jobbra a háttérben Anna királyné látható, az emelvényt s karzaton, ud­ vari nőkiséretével; a kép jobb szögletében egy ifjú apród látszik, míg mögötte Modorevszki, a költő vezet a terembe egy parasztot, hogy mint a szegény nép képviselője, a lélekemelő jelenetnek szintén tanuja és részese lehessen. Előttök látszik a térdelő két Oatrogski testvér. A kép baloldalának előterében Litvánia elaggott püBpöke igyekszik fölállani szóké­ ről s e törekvésében buzgón támogatja a mellette ülő hű Laski. Mögöttük ül Ermland ünnepelt püs­ pöke : Hosius, a mint mind a két kezét áldásra emeli föl. Széke karfára támaszkodva látszik a zord Gorka s mellette az elégületlenek vezére, Firlei mar­ sall, a mint az ünnepélyes jelenetet büszke, csaknem megvető tekintettel nézi le. Mögötte számos főúr látható, köztük Pozen herczege, esküre emelt kéz­ zel. Az alakok mindegyike arczára írva hordja lel­ két, úgy hogy azt onnan lehetetlen le nem olvasni. Egy évvel később, 1872 deczember havában, Matejko másik nagyszabású festménye, mely Báthory István lengyel királyt ábrázolja, a mint előtte az orosz békekövetek térdre borulnak, ragadta el a magyar közönséget. Téli időn pleskovi táborában ül a király, tábori széken sátra előtt, lábát medvebőrre nyugtatva, míg a kivont kardot keresztbe fektette térdein. Arczán, mely a leghűbb azonkori képek után van festve, a hős és bölcs király lelke ül. Félig lehunyt szemei a mély gondolkozót, csukott ajkai az erélyes hadvezért hirdetik. Nem látszik hatni rá, mily meg­ hunyászkodó alázattal csúszik elébe a hatalmas czár fényes követsége. Gondolkozik, mitévő legyen ? Az a követség pedig mindent elkövet, hogy a király figyelmét oda vonja arra az alázatosságra, melylyel elébe járul. Cyprián, az orosz főpap, fején koronával, arany tányéron hozza az engesztelő sót és kenyeret, s rendén valónak találja, hogy a király elé térdelté­ ben ura, a hatalmas czár zászlaját megtapossa. Mögötte a ravasz Naizcukin, mint a prédára leső jaguár félig meggörnyedve várja a király határozó szavát, s mögötte az ősz Ileczki Dömötör tartja a czár levelét, míg Olferiev Vassilev, a ki azzal fenye­ gette Báthoryt, hogy arczra borulva fog könyörögni békeért a czár előtt, most maga fetreng a porban a király lábainál. Távolabb pánczélban, sisakkal áll a legyőzött orosz hadvezér, Obolenszky herczeg. Sza­ badon van, de úgy áll, mintha meg volna kötözve. S köröskörül az orosz birodalom minden népfajából egy-egy küldött, raég a törpére nyomorodott pa­ rasztokat se véve ki. Minő ellentét ezzel szemben a király diadalmas környezete. Szélül Zamojszki Já­ nos, a pecsétőr, ki aggódva nézi, megadja-e a király, a mit ezek kérnek s a mit ő hazájára nézve jóstekin­ tettel veszedelemnek lát. Hátul Ostrogski herczeg nem látszik törődni a békekövetekkel, s térképet vizsgál. Körül a lengyel és magyar hadvezérek, mindegyik más-más kifejezéssel arczán. Középütt a király és a követség között áll III. Gergely pápa nuncziusa, Possevini jezsuita, ki a szent atya szavát veti a latba az oroszok mellett (hányszor megbán­ hatták azt azóta utódai!) s megáldja a sót és ke­ nyeret. 1889-ben Kosciuszko raclavicei diadalmas csatájának képe hozott bennünket lázba. E kép

VASÁRNAPI UJSÁG. ama fényes diadalok egyikét ábrázolta, melyek­ ben Lengyelország régi dicsősége a végleges bukás előtt még utoljára felragyogott. A lengyel nemzet ünnepelt hőse, a végzetes küzdelem leg­ fényesebb alakja, 1794 ápril 14-én kaszákkal és lándzsákkal fegyverzett 4000 népfölkelövei, minden tüzérség nélkül, a számra nézve túl­ nyomó orosz hadsereget futásra kényszerítette. A kép a diadalmámorban Kosciuszko körül cso­ portosuló lengyeleket mutatja be. A mi most már Matejko művészi egyéniségét és művészetét illeti, kétségtelen, hogy ereje főleg zseniális kompoziczióiban kulminál. Szí­ nei ragyogóak s a mi fő érdeme, alakjai a legaprólékosabb részletekig korhűek, annyira, hogy nincsen képein egyetlen gomb, egyetlen redő, melynek hitelessége kétségbe vonható volna. Alig volt festő, ki képei korának kosztümjét annyira tanulmányozta volna, mint Matejko. És például Báthory képe ebből a szempontból is rendkívül érdekes ránk, magyarokra nézve. Báthory István Erdélyből magával viszi Lengyel­ országba a magyar hadi fölszerelést és ruháza­ tot s az különösen az oroszországi háborúk alatt átalakitólag befolyásolja a lengyel had­ sereget. Viszont, különösen a mi a kosztümöt illeti, egyes lengyel formák Erdélybe kerülnek vissza s a XVI. század végén s a XVII. század­ ban, mint határozottan megkülönböztethető typusok lépnek fel. Matejko ezt az érdekes kosztüm-történeti képet világosan s a legap­ róbb részletekig híven tárja elénk. A festményeihez gyűjtött kosztüm-történeti anyagot különben tudományosan is értékesí­ tette 1879-ben kiadott könyvében, melynek czíme: «Objasmema dziesieciu tablie Ubiorow w polsce.i* (Lengyel viseleti képek.) A Báthoryt ábrázoló festményt joggal a mi történelmünkre vonatkozónak is tekinthetjük, s akkor, midőn a magyar művészek Matejkót Budapesten vendégül üdvözölték, élénken hang­ zott mindenfelől az óhaj, hogy e festménye a magyar nemzet számára megszereztessék. Nemzeti múzeumunk különben Matejkótól a várnai csata színvázlatát bírja. Matejkonak bírálói hibájául róják fel, hogy a nagy gond miatt, melyet a részletekre fordít, elhanyagolja kompozicziónak összhangját; hogy rendkívül rövidlátó lévén, sem képeinek távlata, sem színezése meg nem bízható. É s mégis, ha a részletek állítólag hibásak, honnan van az, hogy Matejko képei magukkal ragadnak mindenkit. Bizonyára a kompoziczió és a kivitel összhangiában. Midőn Matejko fényes művészi pályája véget ért, lehetetlen, hogy abból a saját magunk szá­ mára is le ne vonjuk a tanulságokat. Matejko egy kicsiny nemzet fia, melynek múltja egyike a legdicsőségesebbeknek s egy­ szersmind a legszomoruabbaknak. Az ő föllé­ pésekor hazájának még alig van művészete, nincsenek dús maecenásai, nincs anyagi ereje, hogy azt fölvirágoztassa. Matejko maga egy igénytelen, csupán lengyelül beszélő, teljesen szegény ember, minden segélyeszköz nélkül és mégis mer vállalkozni a művészetben a legne­ hezebb dolgok egyikére, a történelmi festé­ szetre. Mennyi rokon vonás a mi művészetünkkel s a mi művészeink néhány évtized előtti viszonyai­ val. É s nekünk, fájdalom, még nincs történeti festészetünk vagy nincs olyan, a minő hozzánk méltó volna, pedig soha sem volt reá nagyobb szükség mint ma, midőn pár év múlva ezer éves történetünket akarjuk bemutatni a világnak. Hogy nagy tanulmányokat tenni, nagy vász­ nakat szerény anyagi viszonyok között is lehet festeni, a lengyel festészet elhunyt nesztora megmutatta. Vajha az ő életének, művészeté­ nek és egyéniségének példája a mi művészeinkre is hatna, hiszen az ő élete méltó a követésre, mert hiszen az nemzetének művészetet s a mű­ vésznek magának halhatatlanságot, örök hír­ nevet adott. Dr. SZENDÉÉI JÁNOS.

4 5 . SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

ŐSZI ÁLDÁS.* Kis falu van a csendes Nyírségen. Szép nagy kert a falu közepében. Legyen áldott minden egyes fája, Minden egyes hajlongó fűszála ! Ez tanított minden szépre, jóra, Legyen áldott minden itt élt óra! Boldogságot, békét csak itt leltem Fagyökérkéut hozzá nőtt a lelkem. Sűrűdnek az őszi esti árnyak, Hozzám kedves, ismert hangok szállnak : A mezőn még dalolnak a lányok, A majorban lenn egy liba gágog. Most egy madár mellettem felrebben, A faluban ugat nagy ijedten Öt-hat kutya. Ott kurjant egy gyerek, Kiséri a tengeris szekeret. Ősz van ; hordják be a föld termékét. Adjon Isten nyugodalmat, békét! A természet áldott szent nyugalma Ember által ne legyen zavarva!

P É L D Á N OKÚLT. Leány: Édesanyám, férjhez kérnek. Anya: Csak menj, édes lányom, Jobb ápolód nem akadhat, Kerek e világon. Ideje is — ide s tova Elmúlt húsz esztendő, Nyárra hajló tavasz virág Legjobban kelendő. Leány: Mért küldenél ? Miért adnál ? Nem, nem, édes, — félek, Hisz azt mondják : apám, anyám Galamb-módra élnek. Mégis, hogy ha rá tekintek Halvány két orczádra, Sokszor kérdem : ilyen fanyar Asszony boldogsága ? Anya: Semmi lányom, — szerelmi bor Ha magát kiforrja, Salakja könny. Elfonnyadni Ez már asszony sorja. Leány: Látod, anyám ! Nem megyek én. Lány jobban cselekszik: Akkor oltja el a gyertyát, Mikor neki tetszik! CZÖBEL MINKA.

* Mutatványok a szerző legközelebb megjelenendő vers­ kötetéből.

A CZIGÁNYOK. A «Pallas» nagy lexikonáriak 4-ik kötetéből.

A dPallasi) nagy lexikonának most megjelent 4-ik kötetéből kiválik úgy terjedelemre, m i n t a tartalom érdekes és tanulságos voltára nézve az czikk, mely a czigányok-vól szól. De kiválik legfőkép azzal, hogy több fejezetét az irta, ki a világon legalaposabb ismerője a czigány nyelv­ nek, t. i. József főherczeg, ki kész volt fényes nevével és nagy tudományával személyesen támogatni azt a nagy vállalatot, melynek egyik üdvös czélja épen az, hogy kiszorítsa a külföld hasonló termékeit, és nemzeti szellemben terjeszsze és népszerűsítse a hazáról és népeiről való helyes ismereteket. A czigányokról szóló közlemény 3 ívnyi terje­ delmű külön melléklet; ehhez j á r u l még 3 külön képes tábla, összesen tehát közel 4 ív, a mely azonban rendes szedéssel egész kis kötet köny­ vet tenne. A czigányokról szóló különféle köz­ lemények közt első József főherczegnek a czi­ gány nyelvről irt czikke, melyben szabatosan

ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSAG.

meg van határozva a czigányok általános és hazai osztályozása. EzutánWlislockiHenrik nyújt egy hosszabb történeti áttekintést a czigányok­ ról, melyben legérdekesebb a József főherczeg telepítési törekvéseinek méltánylása, részben bírálása s a czigányokkal foglalkozó társaságok ismertetése. A czigányok történetéhez tartozik egy nagy külön színes térkép, mely érdekesen szemlélteti a 15 század elején Magyarországon me g együtt levő 4 fő czigány törzsnek a többi országokba való elterjedését és útjait. Hiányt látunk itt abban, hogy valamely zenetudósunk nem foglalkozik a czigány zenével, t. i. a mit annak szoktak nevezni, a muzsikus czigányok kenyérkeresetével. Mert a mit a mellékleten a czigány zenéről találunk, az egészen másra vonatkozik. A czigányokról szóló külön melléklet beve­ zető sorait rövid jellemzetességöknél fogva itt közöljük: «A népvándorlások árjának, melylyel kelet el­ özönlötte nyugotot, utolsó hulláma a XV. század elején folyt szélylyel Európa országain. A czigá­ nyok kis csapata volt ez. Jöttek, senki sem tudja, h o n n a n ; mentek, maguk sem tudták, hová. Megjelenésök sajátságos, fantasztikus, tüne­ ményszerű volt. Vándorlásuk okáról és czéljáról csodás regéket meséltek; a népek elhitték s kegyesen bántak velők. Kiderült, hogy ámítók voltak; rablók is lettek. Erre minden országban halálra üldözték őket. Nem tudták kiirtani. Majd humánusabb idők következtek. Czivilizálni, letelepíteni akarták őket. Ez sem sikerült. így daczolnak a műveltség hatásával s nagy részök olyan kezdetleges kultúrájú, mint félezer évvel ezelőtt. így voltak ők az új kor rejtvénye. De lényök, eredőtök, nyelvök titkait egy század óta mind több sikerrel fejtegeti a tudomány, mely a tanulmányok egyik legérdekesebb tárgyául ismerte meg őket mindenütt. De legnevezete­ sebb szerepök van Magyarországon, hol a nem­ zeti zeneművészet letéteményeseiként működ­ nek, hol a legjellemzetesebb népjelenségül tűnnek fel, s hol a nemzetgazdaság és nemzet­ gyarapodás szempontjából is mint fontos ténye­ zők jöhetnek számba. Indokolt tehát, hogy behatóan és részletesen foglalkozzunk velők, kivált kevésbbé ismert etnikus vonásaikkal.»

ságú hársfadarabka egyik oldalával titkon érinti neje meztelen bal talpát. E fatáblácskára (1. ábra) tüzes tűvel különféle alakok vannak égetve, melyeket így magyaráznak: a lánczalakú vonal azt a lánczot jelenti, mely a hitestársa­ kat egymáshoz fűzi, a két kereszt pedig a szeren­ csétlenséget jelzi; ez essék a keresztek között levő

45.

SZÁM. 1893.

40.

A külön melléklet 5 fejezetre oszlik. Az első, majdnem egy ívnyi terjedelmű, a czigány nyelv grammatikája a legilletékesebb tudóstól, József főherczegtől. Ez mintegy kivonata o nemű nagy művének; annak rendszerét nagy világossággal és áttekinthetőséggel bemutatva. A magyar czigányok nyelvéből indul ki, de mindenütt fel­ sorolja a többi nyelvjárásokban jelentkező sajátságokat is. Teljes grammatika ez, a legtö­ mörebb előadásban, de bőségesen ellátva para­ digmákkal és példákkal. Különösen az alaktan­ nak rövid és mégis kimerítő tárgyalásában nemcsak a czigány nyelvtanok közt áll egyedül, h a n e m az összes nyelvek grammatikái közt is ritkítja párját. — A czigányok életmódjáról, szokásairól, hiedelmeiről Wlislocki Henrik ír. É s ki írhatna e tárgyról avatottabban, mint ő, ki tanulmányai czéljából éveken át élt sáto­ ros czigányokkal, ki m á r egy egész könyvtárt irt össze róluk. E fejezet érdekesebb bármely regénynél. Itt e fejezetben az élet a maga teljes­ ségében, legtitkosabb sajátságaival tárul fel előttünk. Nem felesleges dolog áttekintést nyújtani az itt behatóan tárgyalt bő anyagról. Tárgyaltatnak: a sátoros és telepes czigányok közti különbség, a törzsszerkezet, a vajdaság, téli, nyári lakásuk, vándorjeleik, családi viszo­ nyaik, gyermekkoruk, szerelem és házasélet, erre vonatkozó bűbáj, amuletek, varászló aszszonyok, tűzreolvasás, a czigányaink hitében élő mythologiai lények, születés, keresztelés, húsvéti, pünkösdi, karácsonyi s más napokhoz kötött szokások, hegyek kultusza, a kézújjak jelentősége, kézből való jóslás, kártyavetés, álomfejtés, betegségi démonok, halál, temetés, istenitélet, túlvilági élet, boszorkányok. E témák némelyikéről behatóbban értekezett a szerző a «Vasárnapi Újság» előbbi évfolya­ maiban. A többiekből ez alkalommal közlünk néhány kiválóan érdekes helyet, egyúttal mutat­ ványokat is adván a «Czigány varázslás» czimű két külön képtáblának meglepően érdekes áb­ ráiból. Az esküvőről a sátorba érkezve, a férj első teendője, hogy neje hűségét magának mind­ örökre biztosítsa. E czélból egy tallérnyi nagy­

1. ábra.

751

2. ábra.

3. ábra.

SZERELMI VARÁZSLÁS.

«lyukba*, azaz pusztuljon e l ; a kigyó a csábítót jelenti, az alatta levő «torony» pedig a férj hatalmát neje felett. A táblácska másik oldalá­ val felkeléskor a férjnek felesége jobb talpát kell szintén titkon érintenie. A táblácska e másik oldalán levő rajzok közül a felül álló egy «virág», mely a szerelmet jelképezi, az alsó rajz két botot, melyeta hűtlen asszony megérdemel. Hogy boldog legyen házasélete és könnyű a szülése, a vidéki vándor czigánynő házassága első évében kosbor (Orchis) gyökeret visel mez­ telen testén vagy egy 8 szegletü hársfatáblács­ kát, (2. ábra), melyre a félholdat és 9 csilla­ got körülövező kigyó van égetve. A kigyó a betegségi démonokat jelzi, a hold és a csillagok pedig ((gyermekekben való bőséget». Hasonló czélra a nő meztelen testén szívalakú hársfa­ táblácskát (3. ábra) is visel, melyre szintén egy 9 csillagot és egy fél s egy teli holdat környező kigyó van égetve; az alatta levő lyukba sza­ márfarkszőrrel mesterségesen körülfont mogyo­ rót szorítanak. H a idővel a mogyoró kihull a lyukból, akkor az illető nő áldott állapotban levőnek hiszi magát.

4. ábra.

5. ábra.

7. ábra.

6. ábra.

8. ábra. TÜZET ELHÁRÍTÓ BŰBÁJ.

A varázsló asszonyok népünknél mint tűzreolvasók játszanak nagy szerepet, főleg a délvidé­ ken. Ott a czigányok azt hiszik, hogy a villám csak oly épületeket gyújt fel, melyekbe «még élve» j u t el, s a hol nagy bűnösök laknak. Az u. n. villámfüvet (Donnerkraut; sempervivum tectorum; czigányul: csereszrobareszke érme) a hazfedeleken növesztik, hogy megóvja az épü­ letet a villámtól. Mogyoróvesszőket is helyeznek el a házeresz alatt a villámcsapás ellen. Á szerb telepített czigányok pünkösdkor varázsló asszony által kilenczféle növényből, melyek közt csalán­ nak is kell lenni, koszorút fonatnak és azt kuny­ hóik fedelén keresztül dobatják, hogy a villám az évben ne csapjon lakásukba. Felvidéki czigá­ nyok ugyanezen czélból a varázsló asszonyok által egy fekete tyúk tojását ásatják el, melyen ke­ resztül egy új szeget szúrnak; oláh czigányok pedig új kunyhóikba a templom füstölő edényé­ ből szenet ásatnak el. Bács-Bodrogmegyében a czigány varázsló asszony az új épületbe egy téglát ás el hasonló czélból. E téglára (4. ábra), a míg az agyag még lágy, négy növényalakú idomot (csattantyú-növényt), két kígyót és egy kettős keresztet vájnak. H a tűz üt ki a szom­ szédságban, akkor e téglát kiássák és a lángba borult épületbe dobják, hogy a vész n e terjed­ jen tovább. Egy fatáblácskára is szokták a va­ rázsló asszonyok ezen alakokat tüzes tűvel be­ égetni. A táblácskát a falusi gazda az első tűzbe dobja, melyet az új házban raknak. Az erdélyi oláh czigányok is ismerik e szokást, csakhogy a táblácskára egy madár-, meg egy kígyó-alak van rajzolva, (5. ábra), vagy két kígyó, a «nap»,

egy «galamb», két kereszt és 9 pont van rá­ égetve (6. ábra); a 9 pont a «Krisztus szent vérének halála előtt kiontott 9 cseppje.» E táb­ lácskák eladása jó jövedelmi forrása a varázsló asszonynak. A telepitett erdélyi magyar czigá­ nyok házépítéskor egy bodzafacsövet ásatnak el, mely furulyaképen 9 oldallyukkal van ellátva. H a a boszorkány farkából egy szőrszál hull valamely épületre, az elébb-utóbb lángba borúi. Hogy gyújtogató hatását megsemmisítsék, a délvidéki és balkán országokbeli czigányok kunyhóik építésekor varázsló asszony által a talajba egy fatáblácskát elásatnak, melynek két végoldala háromszög forma bevágással van el­ látva s kiálló szegletei lószőrrel körültekervék. (7. ábra). A táblácska közepén egy lyukon át ten­ gelyformán egy vesszőt húznak keresztül. E lyuk körül kilencz görbe vonalat égetnek be, melyek boszorkányfarkakat ábrázolnak. Az ilyen táb­ lácskákat «bo8zorkány-bilincs»-nek (holyipakri szasztra) nevezik. Bács-Bodrogmegyében az ilyen táblákra még egy ruczalábat is rajzolnak (8. ábra). Az erdélyi oláh czigányoknál valódi rucza- vagy libalábat néhány szál lószőrre fűz­ nek és azt hasonló czélból új kunyhóikba ássák el. Ugyanis azt hiszik, hogy minden boszorkány­ nak ballába ruczalábforma, s hogy ha a boszor­ kány lószőrre lép, néhány pillanatra elveszíti erejét, s mozdulatlanul elterül a földön. Hogy az épületet tűzvésztől megóvja az em­ ber, ezenkívül még szükséges, hogy újév éjjelén, Szent György napján és azon a napon, melyen az évben az első mennydörgést hallja, a tűzhe­ lyen lobogó tűz elé álljon és arra ráolvasson, vagy varázsló-asszony által ráolvastasson. Régi időben ily czigány tüzreolvasásokat fel is irtak, és tűz esetén a czédulát a lángba dobták, hogy a tűz tovább ne terjedjen. A nagyhéten készítik a czigány varázsló aszszonyok az úgynevezett «varázsló-dob »-ot «csovachaneszkro buchlo» (9. ábra). Ez fenék nélküli dobforma fadoboz, melynek teteje vékonyra ki­ készített bőrből van, mely 9 vonással van ellátva. Ezen vonások mindegyikének külön jelentősége v a n ; a = s z e r e n c s e (bacht), b = szerencsétlenség (bibacht), c = v í z (panyi), d = t ü z (jakk), e = m e ­ nyegző (bija), f = b a r á t (narodosz), g = b e t e g s é g (naszvályipen), h = h a l á l (meriben) és i = s z e r e ­ lem (kamaben). Jósláshoz ezt a varázsló-dobot úgy használják, hogy a dób A) felét maga elé fordítja a varázsló asszony, aztán 9 vagy 21 csattantyú-magot hint a bőrre és egy kis kala­ pácscsal, vagy tenyerével kilenczszer, eset­ leg 21-szer megüti a dob oldalát. A csattantyúmagok fekvéséből aztán jósol. H a pl. a magok mind a vonalakon belül esnek, az illető személy­ nek nagy szerencséje lesz vállalataiban. Bendesen a balkéz tenyeréből jósolnak a czigánynők, mivel ez a kéz «közelebb van a szív­ hez. »Kinek kézcsuklójában (10. ábra, A) sok ráncz van, az idővel gazdag lesz. Ha beteg embernél kék szinüek e ránczok, nincs remény felgyógyu­ lására. H a a B vonal e redőkben végződik, az illető házasság révén j u t gazdagsághoz; fiatal nőkre nézve ez sok gyermeket jelent, idősebbek­ nél pedig sok örömet és boldogságot. A hüvelyk alatti kéz-ízületet (A) a chiromantiában phabajnak (alma) nevezik. H a ezen sok kis redő van, az illető ember élete rövid lesz; házasulandóknál boldogtalanságot jelent a házas életben. Ha be­ teg embereknél piros szinű ez a phabaj, akkor nincs többé remény a felgyógyuláshoz. A hüvelyk­ ujj izülete, redőinek szine is határoz a betegre nézve; ha pirosak, akkor nagy kinok közt fog meghalni; ha pedig kékes szinüek, váratlanul s könnyű halállal fog kimúlni. H a a hüvelyk izü­ letének redőjén több kisebb redő húzódik ke­ resztül, a főredőt mintegy függőlegesen keresz­ tülmetszve, akkor az illető embert sok baj és

9. ábra, VARÁZSDOB.

10. ábra. KÉZBŐL VALÓ JÓSLÁS.

752

VASÁRNAPIJJJSÁCk___

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

A LUBLINI

UNIÓ

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

1 5 6 9 - B E N . — MATEJKOJÁNOS FESTMÉNYE.

VASÁRNAPI UJSAG.

753

szerencsétlenség éri. Jót ez csak azon esetben jelenthet, ha a B vonal az A vonalba végződik, mintegy beleszakad, továbbá ha a hüvelyk főredőjét sok kis redő metszi keresztül, a C izület pedig sima, redötlen és szép domború. Ha a truszulnak (kereszt) nevezett B vonal, D vonal­ lal, az úgy nevezett kamekosztraffal (napfény) össze van kötve, az illető embert a gondolható legnagyobb szerencse éri, főleg ha a nevezett két vonal közti teret sok kis redő járja keresztül­ kasul és a mutató-újj izületei mélyen be vannak vágva; de ha egy másik vonal, E, az úgyneve­ zett szap (kigyó), a D vonalon keresztül megy, akkor irigyek aláássák szerencséjét és az illető sokat fog ellenségeitől szenvedni. De ha ezen E vonal egyátalában hiányzik és a közép-újj izü­ letei mélyek és sok kis redőtől vannak átmetszve, akkor az illető ember boldogságban, szerencsé­ ben fogja tölteni hosszú életét: házasélete is bol­ dog lesz, ha a középújj alatti tér nagyon kiemel­ kedett. Nem házasok hamar házasságra fognak lépni, ha ezen kiemelkedésen sok kisebb redő látható; ha pedig beteg embernél e helyen ilyen redők támadnak, akkor csakhamar meg fog halni. Ha a csugnyi bengeszkrónak (ördög ostora) nevezett F vonal a B és D vonalon keresztülmegy, akkor az illető ember életében sok nyomort és nélkülözést fog szenvedni, még pedig saját hibája folytán; a kiknél az F vonal a B és D vonalakat keresztülvágja, azok rende­ sen irigyek, gyűlölők és alacsonylelküek. Ha pedig az F vonal nem ér a D vonalig s ha azon­ felül még E vonallal van összekötve, az illető természetellenes halállal múlik ki; még pedig vízbe ful, ha az F feletti tér redötlen; tűzben vész el, ha ezen a helyen sok redő van. Beteg embernél ezen a helyen támadt ránczok fal épülését jelentik. Ha pedig az F vonal D-ig ér és a gyűrűs és nevetlen ujj izületein sok kis redő van, akkor az illető ember magas életkort ér el. Hosszú, vékony ujjak, melyeknek benső felén sok redő van, sok betegségre mutatnak ; rövid, vastag ujjak ellenben, ha belső oldalukon redők vannak is. állandó egészségre és testi erőre mutatnak. Minden irányban állandó boldog a czigány chiromantia tanai értelmében csak az lesz, kinek tenyere így van alkotva: A össze­ kötve B vonallal és ez utóbbi D-vel; továbbá, ha egyszersmind E vonal hiányzik és F vonal D-ig ér, azonfelül ha a C térség sima és kiemel­ kedett.

45. SZAM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSÁG.

754

13. ábra.

11. ábra.

<

m^>£cn^

tj frnroft 13. ábra.

14. Ábra. 15. ábra.

17. ábra.

18. ábra. BETEGSÉGI DÉMONOK.

idéznek elő. Minden női betegséget a Tchulo és Tcharigyi, s annak számos gyermekei idéz­ nek elő. Az ötödik Silalyi (a hideg) az emberben a hideglelést támasztja; alakjára nézve kis fehér egérke, melynek számos lába van (16. ábra). A hatodik a Bitoszo (böjtölő), nénjének, a Silalyinak férje, ki testvérei közt a legártatla­ nabb, mivel az ember testében csak csekély fő- és gyomor fáj dalmát, étvágytalanságot stb. idéz elő. Alakjára nézve sokfejű kis hernyó (17. ábra), mely gyors mozgásaival idézi elő a fájdal­ mat. Ugyanazon alakkal bírnak számos gyer­ mekei is, kik szintén kevésbbé veszedelmes be­ tegségek, mint pl. fogfájás, hasfájás, fülcsengés, lábszárgörcsök, stb. okozói. Gyermekei közül névszerint csak egy ismeretes; ez pedig a láb­ szárgörcs, a Szorkulo. A hetedik démon a Lolmiso (vörös egér), genyes daganatokat, bőrkiütéseket, pokolvart és golyvát idéz elő. A nyolczadik a Mincseszkre (női szemérembeli) szintén bőrkiütéseket okoz. A kilenczedik betegségi démon, a Poreszkoro (farkas) mindkét nemet egyesíti magában, maga A czigány nagy gondot fordít arra, hogy magát termékenyíti meg s ezt teszik számos elhalt rokonait kiengesztelje, hogy azok vissza­ utódai is. Négy macska- és négy kutyafeje, to­ térve a holtak országából, őt ne zaklassák éjjel­ vábbá madárteste és kigyófarka van (18. ábra). nappal, ne legyenek szerencsétlenségének oko­ Kolera vagy pestis, vagy állati dögvész idejében zói. Azért is, ha családjának valamelyik tagja a Poreszkoro alakját tüzes tűvel kis fatáblácsmegbetegedik, első gondja a czigánynak az, kákra égetik be. Azt hiszik, hogy minden ember hogy a varázsló asszony által megtudja, vájjon meghal, a kit a Poreszkoro első négy kutyafejé­ a beteg felgyógyul-e, vagy meghal. Ez iránt vel megnyal, az az ember pedig soha sem lesz jobban "érdeklődik, mint a beteg szenvedése egészséges, kit négy macskafejével érint . . . iránt. Csak miután erre a fontos kérdésre fele­ Lendületesen irt fejezet szól a czigányok nép­ letet nyert, engedi a czigányrokonság, hogy a költéséről és zenéjéről. Szerzőjéül tévedésből varázsló asszony kiűzze a betegségi démont a Herrmann Antal van megnevezve; pedig ezt is beteg testéből. Hogy ezt megtehesse, mindenek­ Wlislocki irta. Nagyon becses, és a magyar iro­ előtt meghatározza, hogy a betegségi démonok dalomban itt legelőször előforduló egy czigánymelyike idézi elő a jelen kórságot. Vándor- dal-gyüjtemény, eredeti czigány dallamokkal, czigányaink hite szerint 9 betegségi démon van, czigány szöveggel és magyar fordítással, egynek kik mind a Kesalyi királyné, az Ana és a Locho- kivételével Herrmann Antal gyűjtéseiből. licso király házasságából származnak. IV. fejezetül a czigányokra vonatkozó kül- és Az első a Melalo (= piszkos), ki őrjöngést, belföldi irodalom igen gazdag repertóriumát őrültséget idéz elő, ha az ember testében tanyá­ állítja össze Wlislocki. zik. Alakjára nézve kis kétfejű madárka, szine A tartalmas melléklet méltó betetőzése egy szürke. Éles körmeivel az ember «testét-lelkét» magyar czigány szógyűjtemény József főherczeg(truposz te vodji) össze-vissza marczangolja től. Mintegy 1400, kevés kivétellel tiszta czigány (11, ábra). szó, a gyakorlati élet leghasználtabb kifejezései. Őrültség elleni talizmánul a czigányok egy A főherczegnek itt közölt nyelvtana és szó­ krampusz-féle alakkal ellátott fatáblácskát is tára segítségével teljesen meg lehet tanulni a használnak (12. ábra). czigány nyelvet és a többi fejezetekben (külö­ A második démon a Lilyi (nyákos), a Melalo nösen a népköltésében) foglalt eredeti czigány felesége (13. ábra), mely mindennemű «nyákos szövegek, dalok, ráolvasok, stb. igen alkalmas betegséget* támaszt, mint köhögést, vérhast, stb. nyelvgyakorlásul szolgálhatnak, épen a tős­ Ha a Lilyi, kinek hal-alakja s hosszúhajú ember­ gyökeres népies czigányszólásokra nézve. feje van, az ember testébe hatol, kijövetelekor NONQUIS. néhány nyákos hajszálat az ember testében hagy, melyek a betegség okozói. A harmadik démon a Tchulo (kövér, vastag), A KOLOZSVÁRI SIKETNÉMA-INTÉZET. egy tövisekkel ellátott golyó (14. ábra). Ha az ember testében idetova gurul, a legnagyobb has­ Kolozsvártt október 29-én nyitották meg ünne- j fájást okozza. pélyesen az ottani siketnéma intézet új házát. A negyedik Tcharigyi (meleg, forró), a Tchulo Olyan emberbaráti intézet ez, melyet az felesége, kis hernyó (kirmori) alakjával bír, igazi humanitás teremtett és fejlesztett erőssé. melynek teste sűrű szőröcskével van fedve. (15. 1888-ban, mikor az iskolát megnyitották, csak ábra.) Az ember testébe bújva, távozásakor ott egy kétszobás bérhelyiség állott rendelkezésére, néhány szőrt hagy hátra, melyek iszonyú lázat ebben tanított egy tanár nyolcz növendéket.

Ekkor az intézetet fenntartó Kolozsvár város tanácsának egyik buzgó tagja, Szvacsina Géza városi tanácsos, nagy izgatást kezdett az inté­ zet érdekében. Magyarország társadalmához fordult. S a könyörületes társadalomnak szivé­ ben visszhangra talált a kérő szó. Naponként érkeztek a jótékony czél számára az adományok az ország minden részéből. Az első adomány 0 Felségétől a királytól jött. Az intézet, a mint vagyona gyarapodott, olyan arányban fogadott be egyre több-több növendéket. A tanárok is megszaporodtak s az intézet helyiségének is meg kellett bővülnie. 1890-ben már tervezhették, hogy az intézet, részére saját épületet emeljenek, melyben benlakást és ellátást is nyújthassanak a növen­ dékeknek. S ezt az óhajtott czélt most már meg is való-, síthatták. Kolozsvártt a Kül-közép-utczában emelkedik a szép nagy ház, e teljesen korszerű beosztású épület, a hol a siketnémákat nemcsak beszélni tanítják, hanem teljes nevelésükről, felügyeletükről és ellátásukról is gondoskodnak. 60—70 szegény siketnéma kap itt tanítást, lakást és ellátást. Az intézet háza, (melyet képben is bemutatunk,) egy négyszögbe épített, magas földszinttel biró emeletes épület. Alant vannak a közös nagy ebédlő, a konyha, a tálaló hely, az éléskamra, a cselédszoba, a mosókonyha és a pinczék. A földszinten vannak a leánynövendékek tágas hálótermei, három tanterem, egy fürdő­ szoba, egy betegszoba, iroda, igazgatói lakás és házmesteri lakás. Az emeleten vannak a fiúnö­ vendékek hálótermei, három tanterem, egy tá­ gas munkaterem, betegszoba és fürdőszoba. Az épület mögött tágas játszóhely terül, azon túl pedig nagy kerthelyiség, a hol a növendé­ keket a kertészetben is képezik. Az intézetben lakó növendékek közül négy növendék alapítványi helyen neveltetik, 29-et pedig az intézet felügyelő bizottsága segélyez az. alap részére érkezett adományokból. A tanítás­ sal jelenleg kilencz tanitó foglalkozik. Az intézet új épületének bejárata alatt a meg­ nyitás napján, október 29 én, leplezték le az oda helyezett emléktáblát, melynek felirata a kö­ vetkező : «A szerencsétlen siketnémák megmentésére létrehozta közadakozásból az emberszeretet, az. első kegyes alapítványt tette ő császári és apos­ toli királyi felsége első Ferencz József. A létesí­ tés eszméjét Kolozsvár sz. kir. város indította meg néhai Trefort Ágoston vallás és közoktatás­ ügyi m. kir. miniszter alatt. Épült Wekerle Sándor m. kir. miniszterelnök idejében, gróf Csáky Albin vallás és közoktatásügyiem, kir. miniszter támogatásával, gróf Bélái Ákos főispánsága és Albach Géza polgármestersége alatt. Miniszteri előadó Szalay Imre miniszteri tanácsos, városi előadó Szvacsina Géza városi tanácsos, ki az intézet ügyeit és a gyűjtést vezette. Ünnepélyesen megnyittatott 1893. évi október 29-ikén.»

BOMBARNAC KLAUDIUS. EGY HÍRLAPTUDÓSÍTÓ JEGYZŐKÖNYVE. REGÉNY VERNE GYULÁTÓL

Francziából fordította HUSZÁR IMRE. (6-ik közlemény.)

Az utazás egyhangúságát csak a mervi, bokharai és szamarkandi terjedelmes oázok szakít­ ják meg. Foglalatoskodjunk tehát az utasokkal, a mit annál könnyebben tehetünk, mivel könnyen végig lehet menni az egész vonaton. Az ember, a képzelőtehetsege némi megerőltetésével, egy kis városkában képzelheti magát, a melynek főutczáját épen most szándékozom bejárni. Ismételve megemlítem, emlékezet okáért, hogy a mozdony és a szerkocsi után a podgyászkocsi következett, a melynek egyik oldalán a titokza­ tos ládát helyezték el és hogy Popov fülkéje azelső kocsi tornácza mellett van. E kocsi belsejében néhány előkelő és büszke külsejű benszülöttet találok, beburkolva hosszú és élénk szinü tarka felöltőikbe, a melyek alatt hímzett csizmákat viselnek. Szép szemeik, pom­ pás szakálluk, sasorruk után Ítélve, bízvást elő­ kelő főuraknak tarthatnám őket, ha nem tud-

45. SZAM

VASÁRNAPI ÜJSÁG,

1X93. 40. ÉVFOLYAM.

A KOLOZSVÁRI SIKETNÉMA-INTÉZET.

nám. hogy kalmárok, a kik kétségkívül Taskendbe utaznak, a mely város hemzseg az ily közvetítő árusoktól. Ugyanezen kocsiban foglalt helyet a két khinai is egymással szemközt. A fiatalabbik ki­ néz az ablakon, az idősebb — egy Ta-lav-jé, vagyis koros férfiú — nem szűnik meg a könyve lapjait forgatni. Ez a 32-ed rétü kis könyv sötét szinü posztóba van bekötve, mint a kanonokok breviárumai szoktak lenni és mikor be van téve, lapjait egy kaucsuk szalag tartja össze. Csak az & meglepő rám nézve, hogy az említett kötet tulajdonosa nem jobbról balra látszik olvasni. Talán nem khinai betűkkel van a könyv nyom­ tatva ? . . . Ezt ki kell puhatolnom. Ephrinell Fulk és Bluett Horáczia kisasszony egy padon egymás mellett ülnek, beszélgetnek és számokat jegyezgetnek fel irónnal. Nem tu­ dom, vájjon a praktikus amerikai a praktikus angol nő fülébe épen ama verseket suttogja-e, a melyek annyira megdobogtatták Lydia szivét: Nec tecum possum vivere, nec sine te! * De annyit tudok, hogy Ephrinell Fulk nagyon jól el tud élni én nélkülem. Igen okosan tettem, hogy nem számítottam rá utazási szabad óráim­ ban való gyönyörködtetésem tekintetében. Ez az ördöngös yankee végkép a faképnél hagyott en­ gem — ez a leghelyesebb kifejezés — Albion sovány és szögletes leánya miatt. Átmegyek a tornáczon és az átjárón s itt va­ gyok a második kocsi ajtajában. A jobboldali szögletben Weissschnitzerdörfer báró ül. Ez a német olyan közellátó lévén, mint egy vakond, a sorokat hosszú orrával súrolva, ol­ vassa a menetrendet. A türelmetlen utazó azt el­ lenőrzi, hogy vájjon a vonat a kiszabott órában halad-e át az egyes állomásokon. Valahányszor késés mutatkozik, mindannyiszor lármát csap és fenyegeti a Grand-Asiatik részvény-társulatot. Ugyanebben a kocsiban ül a Caterna házas­ pár is, kényelmesen elhelyezkedve. A víg kedélyű férj élénk taglejtéssel beszél, néha megfogja a neje kezét, sőt átkarolja a derekát is, aztán félre­ fordítja a fejét, vagy a kocsi mennyezetére emeli szemeit s magában dörmög néhány szót. Caternáné asszonyság ilyenkor lehajtja a fejét, hátra­ dől a szögletbe és ha nem felel is férjének, min­ denesetre teljesen osztozni látszik véleményé­ ben. Abban a pillanatban, mikor tovább megyek, Caterna úr egy operette-dal refrainjét kezdi dalolni. A harmadik kocsiban néhány turkomán és három vagy négy orosz társaságában találom Noltitz őrnagyot, a ki a földijeivel beszélget. Szívesen vegyülnék a társalgásukba, ha e rész­ iben némi előzékenységet tanúsítanának irá­ nyomban. De czélszertibb némileg tartózkodó­ nak lennem; hiszen utazásunk úgyszólván csak most kezdődik. * «Nem élhetek veled, sem nélküled.» Epigrammjai. XII. 47.

Martial

Ezután az étkezési kocsiba megyek át, a mely egy harmadrészszel hosszabb a többi kocsinál. Valóságos étterem; a közepén egyetlen nagy asztal áll. Hátul az egyik oldalon az edénykamra van, a másikon a konyha. E kettőben működik a vendéglős és a szakács; mindkettő muszka származású. Az egész kocsi igen jól van beren­ dezve. Innét átmegyek a vonat hátulsó részébe, a mely tele van másodosztályú utasokkal, főleg nagyon kevéssé intelligens külsejű, lapos kopo­ nyájú, előrenyúló állú és ritka kecskeszakállú, pisze kozákorrú és nagyon barna arczszínü kir­ gizekkel. E muzulmán vallású szegény ördögök részint a Nagy-hordához tartoznak, a mely Khina és Szibéria határszélén kóborol, részint a Kis-hordához, a mely az Urai-hegység és az Aral-tó közt tanyázik. Egy második, söt még egy harmadik osztályú vasúti kocsi is valóságos palota volna a sivatagokon való tanyázáshoz és a faluk jurtáihoz (kunyhóihoz) szokott embe­ rekre nézve. Sem szalmazsákjaik, sem zsámo­ lyaik nem érnek fel a párnázott vasúti padok­ kal, a melyeken valódi ázsiai komolysággal ülnek. Ugyanabban a kocsiban foglalt helyet két vagy három nogáj is. Ezek a kirgizeknél elő­ kelőbb és előrehaladottabb tatár fajból szár­ maznak. Közülök kerültek ki a tudósok, a taná­ rok, a kik egykor a gazdag Bokhara és Szamarkand városok díszei voltak, de Közép-Ázsiában a tudomány és az ismeretek terjesztése nem elég ahhoz, hogy még a legszűkebb határok közé szorított megélhetést is biztosítsa. Ennél­ fogva a nogájok mint tolmácsok igyekeznek ér­ tékesíteni magukat. Szerencsétlenségre ez a mesterség is nagyon kevéssé jövedelmező, mióta az orosz nyelv ismerete mindinkább terjed. Most már tudom a számaim helyét és azt is tudom, hogy alkalmilag hol fogom feltalálhatni az illetőket. A mi a Pekingig való utazást illeti, e részben semmi kétségem sincs Ephrinell Fulk, Bluett Horáczia kisasszony, a német báró, a két khinai, Noltitz őrnagy és a Caterna házas­ pár felől, söt a büszke gentleman felöl sem, a kinek sovány árnyékát a második kocsi egyik szögletében pillantottam meg. Azon utasok el­ lenben, a kik nem fognak átkelni a határon, teljesen érdektelenek előttem. Hanem útitársaim közt még mindig nem látom tárczaczikkeim jövendőbeli hősét. . . Beméljük, hogy útközben fog előbukkanni. Óráról-órára, — mit mondok! — perczrőlperczre szándékozom jegyezgetni. Mielőtt az éj beállna, kimegyek a kocsi előrészén levő tornáczra, hogy egy utolsó pillantást vethessek a tájra. Egy órai szivarozás közben bevárhatom itt a kízil-arvati állomást, a hol a vonat egy kis ideig meg fog állapodni. A második és első kocsi közt Noltitz örnagygyal találkozom. Illedelmesen kitérek előle. Az őrnagy azzal az udvariassággal üdvözöl, a mely

755 általában a müveit oroszok ismertető jele. Viszonzom az üdvözlését. Találkozásunk a köl­ csönös udvariasságra szorítkozik, de a jég meg van törve. Popov e pillanatban nincs a fülkéjében. A podgyászkocsi ajtaja nyitva lévén, e körül­ ményből azt következtetem, hogy vonatvezetönk elment a gépészszel beszélni. A podgyászkocsiban a titokzatos láda még mindig a régi helyén áll. Az idö esti hatodfél óra körüljár, tehát még világosabb van, hogysem kíváncsiságom kielégí­ tését koczkáztathatnám. A vonat a Karakumon, a «fekete sivatagim" robog végig, a mely Kliinán felül Turkesztánnak azon egész részére kiterjed, mely a perzsa határszél és az Amu-Daria medre közt fekszik. Igazában a Karakuni homokja ép oly kevéssé fekete, mint a hogy nem fekete a Fekete-tenger vize, nem fehér a Fehér-tenger vize, nem vörös a Vörös-tengeré és nem sárga a Sárga-tengeré. De én imádom e színes elnevezéseket, bármily helytelenek legyenek is. A szemet^ a színek által kell lebilincselni a tájképeken. És vájjon nem tájképezés-e a földrajz'.' Ügy látszik, hogy e sivatag valaha egy nagy tómedencze volt; aztán kiszáradt, mint a hogy ki fog száradni a Kaspi-tenger is és ennek az elpárolgásnak az a magyarázata, hogy a nap sugarai hatalmasan hevítik ama területek fel­ színét, a melyek az Aral-tó és a Pamir fensík közt terjednek. A Karakóm rendkívül mozgékony futóhomokbuczkákból áll, a melyeket a nagy szelek folyto­ nos átalakításokkal és helycserével fenyegetnek. E «barkanok» — mint az oroszok nevezik — tiz-harmincz méter magasságúak. Legkevésbbé vannak megvédve az éjszaki szelek ellen, a me­ lyek azokat déli irányban igyekeznek hátra­ szorítani. Teljesen igazoltak voltak tehát a Kaspi-tavon túli vasút biztonsága iránt felme­ rült aggodalmak. Feltétlenül szükséges volt gondoskodni e vonal kellő védelméről és Annenkov tábornok zavara kétségkivül igen nagy lett volna, ha az előrelátó természet, a mely a vasút­ építésre ily alkalmas teret szolgáltatott neki, nem nyújt egyszersmind módot a barkanok vándorlásának megakadályozására. E homokbuczkák oldalán számos tövises bo­ kor tenyészik. Tamarisok, tüskék és «haloxylonammodendronok», a melyeket az oroszok ke­ vésbbé tudományos nyelven «szakszaul»-nak neveznek. E növénynek mély és erős gyökere képes megkötni a homokot, ép úgy, mint a «bippohae-rhamnoides», a mely éjszaki Euró­ pában teljesiti ugyanezen feladatot. Az orosz vasúti mérnökök a szakszaul-ültetvényeket bizonyos helyeken lebunkózott agyag­ burkolattal, a legveszélyeztetettebb helyeken pedig hatalmas karózásokkal és czövekelésekkel kötötték össze. Ez kétségkivül hasznos óvóintézkedés volt. Mindazonáltal, habár a vasút biztosítva van, az utasokról alig lehet ugyanezt állítanunk, mikor j a homok úgy röpül, mint a kartács és a szél felkavarja a talaj szikes fövényét. Nagy szeren! cse, hogy még nem érkezett el a rendkívüli hö! ség évszaka. Senkinek sem tanácsolnám, hogy június, július, vagy augusztus hónapokban utazi zék a Grand Transasiatik vonalán. Nagyon sajnáltam, hogy Noltitz őrnagy nem kívánta a Karakum jó levegőjét élvezni a kocsi tornáczán. Megkínáltam volna őt ama válogai tott «Londres»-eimből, a melyekkel kézi táskám bőven el van látva. Megmondhatta volna, vájjon azon állomások, a melyeknek neveit a menet­ rendemen olvasom: Bala-Dsem, Ajdin, Pereval, Kansandsik, Usak, érdekes pontjai-e a vonal­ nak, a mit nem vagyok hajlandó hinni. De nem tehetem, hogy pihenésében háborgassam. Pedig mily érdekes dolgokat beszélhetne, mivel törzs­ orvosi minőségében kétségkivül részt vett Skobelev és Annenkov tábornokok hadjárataiban. Valahányszor vonatunk megállapodás nélkül végigrobog egy-egy kis állomáson, a melyet csak futtában szerencséltet egy fütytyel, az őr­ nagy megmondhatná, hogy egyik vagy másik nem volt-e valami csata színhelye. Franczia nemzetiségemre hivatkozva, kérdéseket intéz­ tem volna hozzá az oroszoknak Turkesztánon át tett hadjárata iránt és nem kétkedem, hogy készséggel kielégítette volna a kiváncsiságomat. Komolyan csak ő rá számolhatok . . . . vagy Popovra. És vájjon miért nincs Popov a fülkéjében?

45. SZÁM. 1S93. 40. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

756

Talán ő sem vetne meg egy jó szivart. Ugy ta­ I e két utazó ?» — «Valószínűleg, mert még nem pasztalom, hogy a gépészszel való beszélgetése hallottam őket más nyelven beszélni.» Popovnak e felvilágosítása után meghagyom végtelenig nyúlik . . . De ime végre megjelenik a podgyászkocsi ele­ a 9-dik szám alatt Pan-Saot és a 10-dik szám jén, végig megy a kocsin, bezárja maga után az j alatt Tio-Kinget. — «A mi az amerikait illeti . . . » szólalt meg ajtót, egy pillanatra megáll a tornáczon és vissza akar vonulni a fülkéjébe . . . Egy kéz, a mely p 0 p 0 v . _ „Ephrinell Fulkot és az angol nőt, egy szivart tart az ujjai közt, feléje nyúlik. Bluett Horáczia kisasszonyt? — kiáltám. — Popov mosolyog és nem sokára összevegyül Oh! ezek felől nem mondhat nekem semmi újat. Tudom, mit tartsak felőlük.» — «Megszivarjaink illatos füstje. Úgy hiszem, emiitettem már, hogy vonat­ mondjam-e, Bombarnac úr, hogy mit gondolok vezetőnk tizenöt éve szolgálja a transkaspi én e párról?* — «Mondja meg, Popov úr.» — vasiittársulatot. Ismeri a vidéket a khinai határ­ «Azt gondolom, hogy mihelyt Bluett kisasszony szélig, sőt öt vagy hat izben már végig is uta­ Pekingbe megérkezik, nagyon könnyen Ephrizott az egész vonalon, a mely a Grand Asiatik nellné asszonyság lehet belőle.» — «Isten is megáldja e frigyet, Popov úr, mert ők valóban nevet viseli. Popov már alkalmazva volt azokon a vonato­ egymásnak vannak teremtve.* Látom, hogy e részben egy véleményen va­ kon, a melyek az 1880-ki deezemberben meg­ kezdett s 1881 novemberre elkészített és a for­ gyok Popowal. — «Hát az a két franczia . . . az a gyöngéd galomnak átadott első vonalszakaszon Mikhailov és Kizil-Arvat közt közlekedtek. Öt év múlva, házaspár voltakép kicsoda?" kérdem.— «Nem 1886 július 14-én, a legelső mozdony berobo­ mondták meg önnek?» — «Nem.» — «Legyen gott Mérvbe, tizennyolcz hónappal később Sza- nyugodt, Bombarnac úr, majd megmondják. markandba. Ma már a turkesztáni vonal össze Azonban, ha tudni akarja, a mesterségük igen

Nos hát, 8-dik számom néma szereplő lesz. Nem is hittem, hogy ily jól megsejtettem előre. — «De térjünk át a németre, mondám.» — ((Weissschnitzerdörfer báróra?* — «Ez, úgy hiszem, Pekingig utazik?» — «Pekingig, Bom­ barnac úr, és még tovább i s » . . . — «Még tovább is?» — "Úgy v a n . . . körülutazza a földet." — «A földet?" — "Harminczkilencz nap alatt. Tehát Bislandné asszonyság után, a ki ezt az utat hetvenhárom nap alatt, Bly Nelly kisaszszony után, a ki hetvenkét nap alatt és az érde­ mes Train úr után, a ki hetven nap alatt tette meg, az a német harminczkilencz nap alatt akarja megtenni?" Igaz, hogy a jelenlegi eszközök gyorsabbak, az útvonalak egyenesebbek és miután a Grand Asiatik tizenöt napnyi közelségbe hozta Pekin­ get a porosz fővároshoz, a vastag báró a régi utat Suezen és Szingaporen át felényivel meg­ rövidítheti. — «Ez sohasem fog neki sikerülni!» kiáltám. — «Miért ne?» kérdi Popov. — «Mert mindig elkésik. Tifliszben csaknem lekésett a vonatról és Bakuban a hajóról." — «De UzunAdábanmárnem késett el.» — «Mindegy, Popov

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

757

VASAKNAPI UJÖAG.

rongásig telt ház előtt. Ezenkívül itt látható, mint Kleopátra Shakespeare tragédiájából, mely szerepében most első ízben mutatja be magát a fővárosi közönségnek. Ezidei vendégszereplése általában jóval gaz­ dagabb műsorú volt, mint a tavalyi. Űj sze­ repeit: a «Gavalléria rusticana» Santuzzáját, a dLocandiera* Mirandolját és a «Váljunk el» Cypriennejét sorra bemutatta. Most Sudermann «Otthon»-át tanulja, melyet «Casa di paterna* (Az atyai ház) czím alatt Berlinben fog először eljátszani. Mindenesetre érdekes lesz meg­ figyelni, hogy a német alakkal és német darab­ ban minő hatást tud tenni a németek közt. Családi életének egyetlen boldogsága felser­ dült leánya, kit Drezdában neveltet. Férjétől, a kit Checchinek hivnak, s a ki Dél-Amerikában konzuli hivatalt visel, elváltán él. Általában zárkózott, szinte rideg kedélyű. A társaságot kerüli, az ünnepeltetés terhére van, vendégeket nem fogad. Játszik, a mennyire gyenge alkata engedi, s egészen a színpadnak él. A művészetet a művészetért szereti, nem azért, mert pénzt hajt. Ha mindennap játszanék, kétszer annyit kereshetne, de azért még sem teszi. Otthon

DUSE ELEONORA. A hírneves olasz művésznő most másodszor látogatott el hozzánk, s ujabb vendégszereplései­ vel nemcsak megtartani, de fokozni is tudta azt a hatást, a melyet első ittléte alkalmával a magyar közönségre gyakorolt. A főváros közön­ sége nem unta meg nézni, mert az eredetileg hat estére tervezett vendégszereplési sorozatot ámult héten kilenczre emelték.Ez a legfényesebb bizonyítéka a vállalkozás erkölcsi és anyagi sike­ rének. Pedig Duse ezúttal a népszínházban ját­ szik, melynek tágas nézőtere majdnem kétszer annyi embert képes befogadni, mint a város­ ligeti színköré, a hol tavaly csillogtatta bámu­ latos tehetségét. A siker és dicsőség nem volt kezdettől fogva kisérő társa Dúsénak. Hosszú munkássággal, sok tanulással, fáradságos küzdéssel kellett azt megszereznie. Egész élete a színpadon telt el. 1860-ban Vicenzában született, hol atyja hires színész volt, s leányát is a szín­ padra szánta. Már zsenge korában föllépett apróbb szerepekben. Majd hajadonná serdül­ vén, végig járta a vándor szinészkedés keserű iskoláját. Bossi társaságával beutazta nyugati Európát, s később Amerikát is; de sehogy sem

MINT GAUTHIER MAEGIT (3-IK FELVONÁS).

szerepben mutatja be a hírneves drámai mű­ vésznőt, mint a melylyel művészi pályájának alapját megvetette. Két képben mutatjuk be mint Gauthier Mar­ gitot a Dumas (iKaméliás hölgy»-éből, a melyet nálunk kétszer játszott s mind a kétszer szo-

A vonat Karakumon, a «fekete sivatagi»-on robog végig.

Popov mosolyog.

«BOMBARNAC KLAUDIUS.»

van kötve a mennyei birodalom vasútjával és a sínpálya a Kaspi-tengertől megszakítás nélkül nyúlik el Pekingig. Mihelyt e dolgokat megtudtam Popovtól, azonnal megkérdeztem tőle, mit tud útitár­ sainkról, főleg azokról, a kik Khinába utaznak velünk, mindenekelőtt pedig Noltitz őrnagyról. — «Noltitz őrnagy sokáig élt a turkesztáni tar­ tományokban, — feleié Popov, — és most azért utazik Pekingbe, hogy ott egy kórházat rendez­ zen be orosz alattvalók számára, természetesen a czár engedelmével.» — «Nekem nagyon tet­ szik ez a Noltitz őrnagy — viszonzám és — remélem, hogy nem sokára meg fogok vele is­ merkedni.* — «0 is minden bizonynyal örülni fog ezen ismeretségnek", monda Popov. — "Is­ meri ön azt a két khinait, a kik Uzun-Adában szálltak fel a vonatra?* — «Nem ismerem, Bombarnac úr, csupán a nevüket tudom, mert fel vannak írva a podgyász-jegyzékre.* — «Mi a nevük?* — «A fiatalabbiké Pan-Sao, az idősebbiké Tio-King. Talán néhány évig Európában jártak. De nem tudnám megmondani, honnét jöttek. Azt hiszem, hogy a fiatal Pan-Sao vala­ mely gazdag család sarja lehet, mert orvosa kíséretében utazik.* — e Tio-King úr orvos?* — • Úgy van?* — • Csupán khinai nyelven beszél

olvashatóan fel van írva az úr és az asszonyság úr, nagyon meg volnék lépetve, ha ez a német podgyászára.» — «Nos hát, mi a mesterségük?* leverné az amerikaiakat és az amerikai nőket a — «Színészek, a kik Khinában fognak játszani.* dglobe trotterek», földgömbi ügetők e verse­ (Folytatása következik.) Színészek ? . . . Ez megmagyarázná ugyan nyében." Caterna úr bizonyos mozdulatait, bizonyos tag­ lejtéseit, az arcza mozgékonyságát és élénk keze­ járását, de nem magyarázza meg tengerészszó­ EGYVELEG. járásait. * A sötétben eltévedt emberek körbenjárása, - . É s nem tudja ön, milyen szakmában mű­ valamint a bekötött szemüeké is, onnan ered, mert ködik ez a két művész?" kérdem Popovtól. — az ember két lába nem egyenlő hosszúságú s különö­ «A férj első komikus.* — «Es a neje?» — «Első sen a balláb rendesen valamivel rövidebb. Rendes naiva.* — «Hova utazik ez a müvészpár?* — körülmények közt a szem kijavítja az egyenlőtlen lé­ «Sanghaiba, a hol a franczia színházhoz vannak péseket, de ha a szemet nem használhatjuk, legtöbbnyire balról jobbfelé tér el az ember útjában. Be­ szerződtetve.» kötött szemű embereken könnyű kísérletet tenni. Nagyon jól van. Színházakról, kuliszsza-tit, * Tengeri nyúl bőrökkel nagy kereskedést űz kokról, kisvárosi pletykákról fogok beszélgetni Új-dél-Wales állam. A kormány ugyanis a pusztító velük, és mint Popov monda, könnyű lesz meg­ tengeri nyulak kiirtásáért jutalmakat fizet s 7 év ismerkednem a víg komikussal és a bájos nai- alatt már 10 millió forintnál többet adott ki. Hogy vával. De vágyaim tárgyát, a regényes hőst nem e rengeteg pénznek egy része megtérüljön, a bőrö­ ket nagy csomagokban küldik az angol kalapgyáro­ az ő társaságukban fogom feltalálni. Bendesen minden hat hétben megy 1500— A mi a büszke gentlemant illeti, vonatvezetőnk soknak. 2000 csomag, egy csomagban 200 darab. A múlt nem tud róla egyebet, mint hogy málháin ez a évben mintegy 26 millió bőrt küldtek ki. czím olvasható : tSir Francis Trevellyan of Tre* Költői babona. Németország némely vidékén vellyan-Hall, Trevellyanshireből.» elterjedt hit, hogy ha a fiatal leányok egy pár vér— «Ez az úr nem felel, ha az ember megszó­ cseppet rózsabokor alá ásnak, piros arczuk lesz. lítja.*

MINT KLEOPATRA. MINT GAUTHIER MARGIT (5-IK FELVONÁS).

tudott igazi hírnévre emelkedni. A ter­ mészet nem valami túlságosan áldotta meg külső adományokkal. Nem elragadó szépség; járása vontatott, termete nem sugár, arcza nem szabályos, s ezért a színész - talentumokban gazdag Olaszor­ szágban eleintén senki sem akarta elis­ merni. Hosszú sanyarúság és megfeszített munka után az iskola, a melyet alapított: a természetesség iskolája, végre mégis diadalt aratott. A művésznő a nyolczvanas években a római «Teatro Vallon­ ban játszott s a «La femme de Claude» czimü darabban rendkívüli sikert aratott. Az ifjabb Dumasnak e darabja annak a tételnek a jogosultságát akarja bebizonyí­ tani, hogy «Tue la femme.» (Öld meg az asszonyt!). Claudené megcsalja az urát ; s a férj a csábítót nem bántja, hanem a bűnös asszonyt öli meg. A művésznő ebben a szerepben egyszerre meghódította a közönséget, mely azóta tenyerén hordja. Azóta egész koszorúkban nyújtják neki a babért, a mit azelőtt levelenként sem tudott kapni. Jelen képünk is ebben a

MINT CLAUDE FELESÉGE.

DUSE

ELEONÓRA.

olvas, vagy tanul. Hogy újságírókat nem fogad, hogy a reklámot nem keresi, hogy soha sem vesztette el még sehol az éksze­ reit, mint némely híres idegen művésznő olykor íratja magáról, azt mindenki tudja róla. Legjobban érzi magát, ha nyugton hagyják, hogy hivatásának és tanulmá­ nyainak élhessen. Pihenni az ő kedves Velenczéjében szokott, hova minden évben haza-hazatér egyszer. A színpadon, játékközben rendkívül ide­ ges és izgatott. Idegeneket a színfalak mö­ gött nem tűr meg és színészeinek is csak lábujjhegyen szabad a háttérben járniokkelniök. Senkinek sem szabad ott hozzá szólani. Különösen terheli, ha tudja, hogy valahol a fogadóban, vagy az utczán lesik és bámulják. Mikor először lépett föl, elő­ adás után az iitczai gyerekek megéljenez­ ték, de azzal nem szereztek neki örömet. Azt mondta rá, hogy nem az utczának játszik. Általában a népszerűséget nem hajhászsza, a kendőzést utálja. Semmit sem tűr, a mi nem igaz. Nem festi ma­ gát a színpadra sem, annál kevésbbé az életben. Itt is, ott is egyforma: nagy és igaz. —e.

7 58

A TEMETŐK ÜNNEPE. Halottak napját kegyelettel ülte meg az idén is a főváros közönsége. Már napokkal előbb megkezdődött a népvándorlás a temetőkbe s alig volt sír, a melynek ne jutott volna egy pár szál virág, vagy pár apró viaszgyertya. A gaz­ dagok meg pazar fénynyel ékesítették fel halottnik sírját. Az érdeklődés középpontja a kerepesitíti temető volt, mely gyönyörű emlékszobraival és síremlékeivel valóságos látványosság számba megy. A kerepesi-úti temető különben is egyike a leghatalmasabb temetőknek. Mig más világ­ városok temetőiben, mint a párisi Pére-Lachaise, vagy a berlini temetőkben alig lehet mozogni, addig itt széles fasoros utak vezetnek a temető hosszában, széltében. A két fő útnak méltó dísze és befejező része a Batthyány-mauzoleum, lépcsőzetes, erkélyes építményével és a Deákmauzoleum nagyarányú kupolájával és antik homlokzatával. Halottak napjára mind a két mauzóleumot a főváros diszíttette föl fekete drapériával, dél­ szaki növényekkel és sírlámpákkal. A Deák-mauzóleumnak a két ünnepnapon át rengeteg látogatója volt. Az emberek órákon át törték magukat, hogy megnézhessék a remek sarkofágot, mely a haza bölcsét tünteti föl, a mint a búsuló Géniusz fölébe hajol. A főváros még két sírhelyet díszített föl: a Rökk Szilárd és Szilágyi István sírjait. Klapka György sirját pedig felhantoltatta és faragott kereszttel cserélte ki a régi fej fát. Az egyes sírok feldíszítésében testületek és egyesek versenyeztek. Közéletünk jeleseinek sírjait megint fölkereste az egyetemi ifjúság és több egyesület. Halottak napján egymást érték a temetőben a zászlós felvonulások és ünnepi szónoklatok. Arany János sarkofágján több babérkoszorú feküdt, Szabóky Adolf sarkofágjára újra kiag­ gatták a temetésekor küldött koszorúk szalag­ jait. Márkus Gyula püspök sírját koszorúk hal­ maza födte. A központi papnevelőintézet növen­ dékei testületileg keresték fel és imát mondtak elhunyt igazgatójuk sírjánál. Tamássy József­ nek pályatársai csinos márvány obeliszket állí­ tottak, melynek leleplezése november elsején folyt le. Lnkácsy Sándor, anépszinház-főrende­ zője, méltatta a kitűnő magyar népszínmű-éne­ kes életét, mire a népszínházi énekkar gyászdalt énekelt. Jókai Mórné Laborfalvi Róza sírján rózsa- és babérkoszorú feküdt. A bronz-domborműbe festőileg volt odatüzve egy friss rózsákból kötött bokréta. Nagy Imrének alig begyepesedett sirját még a hervadó koszorúk tömege borította. A síron egy tubarózsákból font koszorú is volt, szalagján minden felírás nélkül. Vetter Antal bronz oroszlános szarkofágjánál két negyvennyolczas öreg honvéd állott őrt, mig a tőszomszédságában Henneberg tábornok lovas síremlékét a honvédhuszárság őrizte, melynek tisztikara pompás koszorút helyezett a sírra. Erkel Ferencz sírjához a nemzeti zeneiskola növendékei vonultak ki és az operaházi énekkar elénekelte a megboldogultnak egyike gyász­ dalát. Salamon Ferencz történetírónk sírját is koszorúk borították. Szépen volt felékesítve a Csukássi József síremléke, a Táncsics Mihály jeltelen sírja, Tréfort Ágost és az Irányi Dániel sírja, melyhez testületileg kivonult az orsz. függetlenségi és negyvennyolczas párt. Fölkereste a kegyelet gróf Batthyány Lajos, Deák Ferencz, Arany János, Kisfaludy Károly, Pauler Tivadar, Czuczor Gergely, Csányi László, Woronieczky Micziszláv, Forinyák Géza, Klapka György. Horváth Mihály, Csiky Gergely, Tors Kálmán sírjait. Az orvostanhallgatók elhunyt ta­ náraik sírjára helyeztek koszorút. A sírok fényes kivilágítása rekesztette be a temetői ünnepet. A budai részen a kir. palotai Szent Zsigmond­ kápolna kriptájában a nádor-család sírja két napon át volt nyitva a közönség előtt. Ott pihen a két utolsó nádor, József és István főherczeg s a családi koporsókra József főherczeg tétetett koszorút. A kripta díszítésére meg Alcsuthról és Fiuméből küldtek virágot. A krisztinavárosi temetőben a honvédegyle­ tek tettek koszorút a Budavára hősi megvívásá-

VASÁBNAPI UJSÁG. ban elesett honvédek iözös sírjára, a hová egész napon át sokan zarándokoltak. Itt van Döbrentey Gábor sírja is, melyet az akadémia gondoz. A budai katonai temetőben Hentzi tábornok sírja sem maradt jeltelen. A műszaki ezred, mint minden évben, most is megkoszorúzta. Alnoch ezredesnek, a ki a lánczhidat akarta felrobbantani, az idén nem jutott koszorú. Annál szebben volt feldíszítve a báró Edeklieim-Gyu­ lai lovassági tábornok ideiglenes sírkőlapja. Temetőink nevezetesebb síremlékei közül lapunk már többet bemutatott. Ezúttal ismét közöljük néhány síremlék rajzát: a krisztina­ városi temetőből Döbrentey Gábor régi írónk, a magyar tud. akadémia első titkáráét, a kere­ pesi-úti temetőből pedig Horváth Mihály és Pauler Tivadar síremlékeit, továbbá Csiky Ger­ gely és végűi a nem rég elhunyt Tors Kálmánét, melyet sírja fölé barátai és tisztelői állítottak.

DÉL-AFRIKAI LEVÉL.

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVTOLYAH.

közepes társaság, bármennyire ragyogjon is annak egyetlen csillaga. Összhang nélkül nincs kellő hatás. A fogyatékos környezet hátrány a hallgatóra, művészre egyaránt. Duse környezői közepesek. Szerepét kifogás­ talan folyékonysággal el tudja mondani mind­ egyik, alakítani csak Ando tud. Neki se jutott az isteni szikrából, de van benne értelem. Jól mozog a színpadon, fesztelen modora van, könnyen társalog, de nincs benne semmi ! melegség. Bontani soha semmit se ront, és l kitűnően tud alkalmazkodni Duse beszédjének tempójához. Dusének igen jó társ, egészben í véve pedig egy kiváló gyakorlottsággal biró I routinier, a ki sokszor részesülhet megérdem­ lett tapsokban is. Salvini, Eossi jobb erőkkel I jártak itt közöttünk, mint Duse. A mi már most őt magát illeti, szeretnék vele kissé foglalkozni, nem mint biráló, hanem mint művészetkedvelő, a ki önmagának számol he a hatásról. ítéletmondásra nincs jogom, : mert nem értvén az ő nyelvét, beszédje finomabb árnyalatainak értékéről nem szólha­ tok s aztán meg itóletmondásra egy-két elő­ adás nem is elég. Egészen egyéni benyomáso­ kat irok tehát, még csak annyit jegyezve meg, | hogy ezúttal láttam Dúsét először és pedig a ! következő sorrend szerint: «Cyprienne»,«Odettei* «Gauthier Margit*, «Nóra».

Cape-Town, 1893, októbor 4. Tisztelt szerkesztő Úr! A «Vasárnapi Ujság»-nak eddig csak melléklapjait, a «PolitikaiUjdonságok»-at és a «Világkrónikáit járattam ; most kérem, legyen szíves, részemre magát a «Vasárnapi Ujság»-ot is megküldeni egy példányban, s egyszersmind tudatni Cypriennejével nem tudtam megbarátkozni, velem, hogy, ha a három lapot együtt kapom, lesz-e Odettje megkönnyeztetett, Gauthier Margitban különbség a postabélyegre nézve. időnként a Sarah Bernhard légi könnyűsége Fölhasználom ez alkalmat, hogy egyébről is írjak kisértett, Nórája bevégzett művészi alkotás. néhány sort. Nekem ő idegenszerű Cyprienne volt. Abban Csodálkozom, hogy a politikai tudósításokban még az egyéniségéhez nem találó pajzán légkörben eddig oly kevés említés történt a belső-afrikai láttam őt először, s az első percztől azon hatás Mashona> és Matabéle-országokban folyó háborús alatt állottam, hogy ő itt idegen talajon mozog. mozgalmakról. Az angolok valószínűnek tartják, Ereztem, hogy járása, tekintete, taglejtése, be­ hogy nagy harezok fognak történni. A helyzet ko­ szédje, szóval egész lénye révén a komolyra moly voltát eléggé jellemezheti már csak az is, hogy hajlik. E jellegnek megfelelően adta Cypriennet. Láttam, hogy művésznő mozog a színpadon, a Mr. Khodes, a fokföldi gyarmat miniszterelnöke és ki rendkívüli tehetsége egész virtuozitását érvéa «British s.-african Company» életbeléptetője, a | nyesíti a maga egyéniségéhez idomított Cypriparlament üléseinek berekesztése után azonnal út­ | enne szerepében, a ki lüktető erővel viszi a nak indult, hogy személyes tapasztalatok alapján szóharezot férjével, a feleség és férj mindenben szerezzen értesülést a nevezett országokban forrongó 1 egyenlő jogainak vitatásában; de ő nekem még fegyveres mozgalmak mibenlétéről. A rnatabéle törzs se volt Cyprienne. Az én Cypriennem emlékét Európában is eléggé ismerős barbár tetteiről. E törzs- nem tudta elmosni se az ö művészete, se az zsel ezer főnyi jól felfegyverzett fehér katonacsapat idő. Azt a szerepet minálunk Molnárné terem­ áll szemben. A fehérek öt váracsba (fórt) vannak tette meg — vagy tizenöt éve — olyan környe­ elosztva s jól el vannak ugyan sánczolva ; de nagyobb zettel, a melyet bátran megirigyelhetett volna tő­ hadi műveletre nem vállalkozhatnak, mert a mellett lünk bármely első rangú műintézet. Halmi adta a férjet, Nádai az udvarló léha hogy a számuk elég csekély, váracsaik nagyon távol gavallért. Kitűnőbb művészi erőket erre a esnek egymástól a Magyarország nagyságával vete­ darabra, képzelni alig lehet. Halmi most is előt­ kedő Matabéle-ország különböző pontjain. E váratem áll szerepe kedélyi oldalát érvényre juttató csok nevei: Fort Victoria, Fort Manica, Fort Tuly, sajátos mosolyával s szemeiben a szerető szív Fort Taty és Fort Salisbunj, mely a Zambezi folyam azon aggályával, hogy hátha nem hat a gyógy­ közelében áll. Van egy erőd, a Fort Chester, a limba- szer. Andóban nincsen semmi melegség s biz­ baji hires romok közelében is. A fehér katonák tosra számít a fogással. Halminál érezted, hogy mindennel jól föl vannak szerelve ; de mi haszna, a szivébe nyilalna, ha a léha unokaöcscs kezére ha 6—7-szerte kevesebben vannak, mint a szintén kerülne a felesége; Ando a kiszáradt gavallér jól fölfegyverzett bennszülöttek, kiknek taktikabeli ügyeskedésével gyógyítja Cypriennet. Cypriennek az a baja, hogy a házasélet nem álom, fogyatkozásait elszántságuk nagysága pótolja. hogy nincs semmi titokzatos, s hogy rendszerre Erről többet most nem irhatok. beosztott nyugodt boldogsággal folynak nap­ Hazafias üdvözlettel, jaik. Tetszik neki, hogy a férje unokaöcscse Harlmann A. * legyeskedik titkon körülötte, alapjában véve azonban igen jó asszony. Azt hiszi, hogy szereti azt a léha rokont, pedig tulajdonkép csakis ártat­ lan besuhanásainak titokzatossága hat képzele­ SZÍNHÁZ. tére. A férj ügyes fogással gyógyítja ki. Kimódolja, Duse Eleonóra a népszínházban. hogy nyüt kérőül lépjen fel az unokaöcs. A vá­ lást megszavazta a törvényhozás: vegye el AdeDuse bevégezte hat előadásra tervezett föl­ már ur az imádottját! Ezzel persze megszűnik lépése első cyclusát a népszínházban. Kétszer a titokzatos, s annak nyomán lohad a Cyprienne adta Gauthier Margitot és szinre került a «Vál­ érdeklődése is és hamarosan jő aztán a teljes junk el,» «Odette,» «Fernande» és «Nóra.» kiábrándulás. Fernande és Gauthier Margit régóta lemaradt Molnárné egy bájospajzán teremtést ada darab a mi nemzeti színházunk műsoráról, a többivel kezdetétől a végjelenet utolsó perczeig. Egy kitű­ egyszer-kétszer évenként találkozunk itthon is. nően egyöntetű felfogás az, a mire én visszaemlé­ Fernandot nem néztem meg, a többiekhez von­ kezem. A Duséét nem egészen értettem meg. Az a zott a régi jó ismeretség. Be kell azonban val­ férjével nagyon is komolyan érvelő asszony, lanom, hogy minden jó ismeretség daczára se sehogy se illett a achambre separé»-be. A Duse tudtam zavartalan műélvezetet szerezni ma­ érvelése az ő lényével meggyőződésszerűleg gamnak. Nem birom a nyelvet és zavar minden egybeforrt okoskodás hatását tette reám, a Mol­ nárné szóharczának könyvek össze-vissza olva­ * Hartmann A. honfitársunk önálló iparos Fokföldön sása képezte látható forrását. Az ő CypriennejéCape-Townban. A roppant nagy távolság sem gátolja, nek naiv pajzán kedélyalapja teljesen érthetővé hogy hazájával, sőt hazája irodalmával is állandóan teszi, hogy bele ragadtatja magát férjével a fentartsa az összeköttetést. Ennek köszönheti, hogy honi nyelvét még mindig egészen jól beszéli és írja. hotelvacsorába, a Dusééhez kétely fér. Duse a Reméljük, hogy koronként ezentúl is fog küldeni tudó­ (ichambre separé» csintalan hangulatában nincs sításokat lapunknak mostani új hazájából. otthon. Mint anya gyönyörrel tud pajzánkodni

759

VASAKNAPI UJSAG.

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

gyermekeivel «Norá»-ban, mint feleség nem találja magát férjével a hotel külön szobájában. ((Odettei), «Gauthier Margit» és «Nóra» az ő eleme. A szomorúság és fájdalom kifejezésére minden árnyalat rendelkezésére áll. Levertnek lenni kitűnően tud és hatalmában van az igaz könny is. Valami különös új irányt azonban nem fedeztem fel az ő játékában. Minden igazi művész az igazság előadására törekszik. Annak a harezosául láttam Bossit húsz év előtt. Később Salvini hatalmas művészi alakját és Sarah Bernhard is annak szolgálatában áll, de Duse az igazat inkább megközelíti, mint ő. Duse nagyon sokszor el tudja velem hitetni azt, hogy valójában megtörténik vele, a mit játszik, Sarah Bernhard nagy művészi talen­ tuma mellett mindig csak színésznő a szín­ padon. A Sarah Gauthier Margitja nekem in­ kább megfelel, de egészben véve Dusének adom a babért. Duse jelentékenyebb művésznő. Jelen­ tékenyebb, mert igazabb. Azt értem alatta, hogy lelkének kizárólagos ihlete: a művészi ambiczió. Neki minden mellékes, mikor a színpadon mo­ zog. Testtel, lélekkel művészetének él. Sarah fénylő részleteket ad, s az időközök alatt a publikumon révedez vizsga tekintete. Dusének nincsenek időközei. 0 a leglelkiismeretesebb művésznők egyike. Soha se pihen. Játszik sza­ kadatlanul, s nekem úgy tűnik fel, hogy mindig az erejétől telhető legjobbat adja s mintha nem is a közönség, hanem a maga művészi szomjá­ nak kielégítése lenne nála első sorban a czél. Meleg, érző szívvel párosult nagy értelmi ereje megformálja az anyagot s mindig egészet ad.

Nem aknázza ki az úgynevezett hálás részlete­ ket, a melyekre mint valami prédára lesnek a színpadokon. Szinte látja az ember az előkészü­ letet. Nála nincs ilyen értelmű előkészület. Mikor nála hálás momentumra kerül a sor, nem
SZATHMÁRYNÉ. (1818—1893.)

A nemzeti szinház régi gárdájából, mely az intézet megnyitásában részt vett gárdához csat­ lakozott, s összeforrt vele, ismét kidőlt egy s nem maradt már több, csak Szigeti József.

Pörre Tivadar rajza. Cserna Károly rajza.

DÖBRENTEI GÁBOR SÍREMLÉKE. Cserna Károly rajza.

TÖRS KÁLMÁN SÍREMLÉKE.

PAULER TIVADAR SÍREMLÉKE.

A formálás nem mindig felel meg az író szándéklatainak, de a maga egyéniségéhez idomított anyag színrehozatalába belehelyezi tehetségé­ nek minden erejét. Sarah fölé helyezem még egy más dologért is. Nem kápráztat külső czafrangokkal. Fény, pompa, czifraság: hatásra nála ismeretlen té­ nyezők. Az egész asszony egy nagy igénytelen­ ség, a mint a színpadra kilép. Nincs rajta semmi különös. A különös csak azután követ­ kezik. Szerepének átélése ad neki jelleget. El­ pirul, halvány lesz, megfogy és sír, a mint ép szerepe hozza magával. Szellemének, lelkének működése időnként széppé s lekötőn nemessé emeli tekintetét s hangja is kellemesen csengővé lesz, a melyet pedig színpadra kilépése első perczében mindig valami disszonánczia zavar. Előadását élénk — mondhatnám állandó — taglejtéssel kiséri. Van abban egy-egy kiszámí­ tott mozdulat is, a mi azonban egészben véve nem zavar. Nem zavar pedig azért, mert a kiszámítottnak látszó részlet mellé annyi termé­ szetes sorakozik, s nevezetesen a lényeges ár­ nyalatok, arcz- és kézmozdulat tekintetében, oly hűen jellegzetes tolmácsra találnak, hogy a sok kitűnővel harmonikus egészszé olvad össze az itt-ott kiszámítottnak tetsző egyes részlet is. Az igazi művészet egészet ad. Duse ezt teszi. S van az ő egészének még egy különösen is ki­ emelendő nagy értéke. A nemes művészi izlés.

Szathmáryné okt. 28-ikán hunyta be szemét, hetvenöt éves korában. El lehet mondani, hogy teljes életét a színpadon töltötte, mert mint szinész-gyermeket, már pólyájában is kihozták a színpadra, ha ilyen pólyára volt szükség. Korán árvaságra jutva, színészek nevelték föl, s alig tudott még beszélni, mikor gyermek-szere­ peket játszott, 14 éves korától pedig már önálló szerepekben alkalmazták. Két esztendeje csak, hogy nyugalomba lépett, de ezalatt is játszott vidéken. A nemzeti színházhoz 1844-ben szer­ ződtették, azonban többször megvált tőle családi körülmények miatt; 1857-től aztán végleg itt maradt, s megteremtett magának egy új szerep­ kört a magyar tekintetes asszonyok ábrázolásásával. A vígjátékok kitűnő művésznője lett, telve eredetiséggel és humorral. Szigligeti az ő szá­ mára irta «Mama» czimű vígjátékában Mogoriné szerepét, mely nevezetessé lett a művésznő életében, mert ettől kezdve «mamá»-nak nevezte mindenki. Viszontagságos élete volt születése óta. Min­ dig küzdenie kellett az élettel; bánat, csapás egymás után sújtotta, s ezek következményei marczangolták haláláig. Ez a művésznő, ki annyi vidámságot pazarolt szerepeire, napról napra az élet nehéz gondjaival küzdött, s mikor meghalt, kevesebbje maradt a semminél, egy csomó adósság, mely mint az árnyék követte lépteit az életben. Nem az ő hibájából szár-

Paur Géza fényképe utan. HORVÁTH MIHÁLY SÍREMLÉKE. SÍREMLÉKEK A BUDAPESTI TEMETŐKBŐL.

760

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI UJSÁG.

vissza kuszált hajviselettel, azt a benyomást teszik az emberre, mintha sietve fésülködtek volna. Pedig a mesterségesen készült kúszáltság most napiren­ Paris, október végén. den van. Az okát nem tudom, de nem is értem. A kedvező időjárás daczára az őszi divat sokféle Igaz ugyan, hogy a tükörsimára fésült s kefélt haj alkotásai helyüket már elfoglalták. A félhosszú senkinek sem áll jól, de a mostani divat még a leg­ pluche vagy bársony cape, az erős szövetű angol szebb női fejet is elcsúfítja. Legyen szabad remél­ posztóból készült kabátka s a hosszú, testhez simuló nünk, hogy az őszi és téli idéuy zordon napjain esőköpeny, mindannyi jelei a közeledő téli idény­ uralkodó éjszaki szelek a mesterséges kaszálást tel­ nek, nem sokban különböznek a tavaly viselt ruhák­ jesen fölöslegessé teendik. tól. Annál nagyobb változást mutatnak az utczára, Nem sokkal jobbat mondhatok a kalapokról. Ezek színházba vagy estélyre való ruhák, melyeknek most szabad szemmel alig vehetők ki, s legjobb nagyobb része, a harangformáju szoknyák s rend­ kívül bő ujjak, az Empire-szabás teljes elejtését esetben fejdisznek nevezhetők. Miután hiutóu helyezi kilátásba. A szoknyákat most már világos aránylag csak nagyon kevoseu járhatnak, ezen furcsa szinű merveilleux vagy esetleg ennél vastagabb és csakugyan nem szép divatot a gyalog járók télen selyem béléssel készítik, miből az következik, hogy vagy pedig szeles időben nem igen utánozhatják. e bélés sokkal többe kerül, mert mihelyt alsó szegélye Hét-nyolcz éves leánykák számára fehér vagy szürke elkopik, azonnal egy egészen líj béléssel kell pótolni. széles karimájú nemez kalapokat láttam, melyek a A selyem ruhabélés fényűzése korántsem szüntette fiatal, üde arczokhoz pompásan illenek. Legújabban nagy feltűnést keltett a néhány meg a drága csipkékkel díszített jupont, sőt most már oda jutottunk, hogy minden egyes ruhához főrangú angol hölgy által kezdeményezett tiitoviromegfelelő szinű jupon szükségeltetik. Szépnek, zás. Ugyanis az angol hölgyek karjaikat kokainnagyon szépnek mondható e divat, de előbb-utóbb befecskendezések által érzéketlenné tétették, mire elviselhetetlenné fog válni, még pedig a költség aztán a különben nagyon fájdalmas tátovirozási tekintetéből, mely még a legegyszerűbb öltöny árát műtétet könnyen kiállva, karjaikon a kézcsuklótól is megdrágítja. A minap egy fekete bársonyból felfelé virág vagy egyéb alakú tátovirozásokat csinál­ készült s rózsaszínű szürahval bélelt cape-ot láttam, tattak. Miután pedig nincs oly őrült divat, mely mely fekete jet paszomány díszítésével csakugyan követőkre ne találna, néhány különcz hölgy arany rendkívül megtetszett. A cape magas, majdnem állig karpereczek helyett tiitoyirozott csokrokat visel. Mint hallom József Ágost főherczeg menyasszo­ érő gallérja azt a hatást tette reám, mintha evvel a ruha szabását akarnák eltakarni, mely azonban nyának, Auguszta bajor herczegnőnek kelengyéjét mélyen kivágott derekával csakugyan egészen más most készítik Bécs előkelő divatműhelyeiben. Az irányt mutatott. A ruha világos szürke gyapot­ estély ós fogadási öltönyök nagyobb része mesés kelméből, alján négysoru virágos selyem paszo- értékű antik point-csipkékkel lesz díszítve, melye­ mánttal beszegve, utczai öltöny gyanánt szolgál­ ket Erzsébet királyné ajándékozott unokájának. hatott, habár a bársonycape nélkül nagyon elegáns Alícc. estélyi ruhának is beillett volna. A vastagabb szövetű angol kelméket leginkább sötét színekben viselik, rendkívül bő ujjakkal és valamivel .sötétebb selyem KATONAI JÁTÉKOK PÁRISBAN. zubbony derékkal. Magától értetődik, hogy a zubbony magas gallérjával csakis a mélyen kivágott A lefolyt hetek egyik legérdekesebb eseménye derék elején látható. volt az orosz hajóraj látogatása Francziaország partjain. Valóságos politikai tüntetés volt ez; a Oly estélyeken, hol a fiatalság tánczolni is szokott, francziák egész a rajongásig menőleg ünnepelték az mindenki világos khinai krep ruhákat visel. Nagyon oroszokat, kiket a hármas szövetséggel szemben fiatal hölgyek a ruha derekát piros szegfű- vagy egyedüli szövetségesüknek tekintenek. A hajóraj rózsabimbó-csokrokkal díszítik, mely kitűnően sike­ vezetője, Avelane orosz tengernagy és társai hetekig rült virágutánzást a trouvillei kaszinó estélyein tartó lelkes ünneplések tárgyai voltak Toulonban, hozták divatba. A most említett kaszinó báljaira a hol a hadihajók állomásoznak s még inkább Paris­ jövő farsang divatját állapították meg, a mennyiben ban, hova onnan vasúton ellátogattak. Napról-napra a legelegánsabb hölgyek kizárólag khinai krep-et lakomák, ünnepélyek, üdvözletek voltak s az ünne­ viseltek, selyemruhát legfeljebb éltesebb hölgyeken peket még az sem zavarta meg, hogy épen a vendé­ lehetett látni. A józanabb felfogást mutató divat gek párisi tartózkodása alatt halt meg Franczia­ ellentéte azonban a most felkapott hajviselet. ország két nagy fia, Mac-Mahon, a volt elnök és A hölgyek otthon, estélyeken, ebédek vagy egyéb magentai hős és Gounod, a hires zeneszerző. Ellen­ feszesebb összejövetelek alkalmával teljesen össze­ kezőleg Mac-Mahon temetését, mivel az elhunyt az

PÁRISI DIVATLEVÉL.

ŐSZI KALAP FIATAL LÁNYOK SZÁMÁRA.

mázott, ő igénytelenül élt, mindig nélkülözött, s e jó asszony, a ki kilencz gyermeknek adott életet, az új és új bölcsők előtt éjjeli kézi mun­ kával keresett kenyeret, mert a szinpad neki nem termetté meg. Bámulatos, hogy mégis mennyi h u m o r a volt a szinpadon, mily rendkívüli becsvágygyal dolgozta ki szerepét, óreg napjai­ ban is megoszlott gondja a szinpad és adóssá­ gai közt. Gyűjtöttek neki többször, s mikor nyugdíjba ment, akkor is gyöngéden gondos­ kodtak róla. Nyugdija 1500 frt volt, de min­ denki tudta, hogy ebből nem jut számára semmi. Megtették a nemzeti színház tisztelet­ beli tagjának, azzal szintén 1500 frt járt. Mégis a legkeservesebb nélkülözések közt találta a rövid betegség. Kettős házasságából eredtek még e bajok. A művésznő 1818 június 21-én született Rimaszombatban. Atyja, Farkas János színész volt, s híres szép tánczáról. Kis leánya Lujza, alig három éves korában árva maradt öcscsével együtt, kit egy jószívű ember vett gyámság alá, a lányt pedig Horvát szinigazgató, a ki azonban néhány év múlva elszegényedvén, a 11 éves lány Fehér Károly szinigazgató gondjai alá került, itt nőtt fel, s megkezdte szini pályáját. Játszott mindent, mint akkor kellett. 1835-ben férjhez ment SzathmáryDánielhez, a k i 1848-ban honvéd lett s Fejértemplomnál egy ágyiílövés megölte. Az özvegyre sok adósság maradt, s ez a keserves örökség aztán nem hogy fogyott, de nőtt. 1844-ben szerződött a nemzeti színházhoz, Szigeti Józseffel együtt. Mig a vidéken élt, eltemetett öt gyermeket. 1848-ban a márcziusi napok alatt ő is szavalta a «Talpra magyart* és zászlót vitt. Ezért később büntetni akarták, de elbujdosott. Gyámoltalanságában 1850-ben másodszor m e n t férjhez Laczkóczy Ferdinánd osztrák főhadnagyhoz, a ki színtársulatot ala­ kított, melynek kudarcz lett a vége, s a házaspár Szatmártt húzta meg magát, hol a férj szerény hivatalt kapott; 1857-ben a nő újra visszajött a nemzeti színházhoz, melyet többé el sem hagyott. A két férj u t á n rámaradt terheken n e m bírt könnyíteni. Kilencz gyermekéből kettő é l : Szath­ máry Károly, ki mint vidéki színész ismeretes, és Árpád, a kolozsvári szinház tagja. Egyik fia az olasz-magyar légióban, Türr táborában meg­ sebesült és Genuában meghalt. A nemzeti színházban 1874-ben ülte meg tagsága 25-ik évét; 1891 elején pedig nyuga­ lomba vonult, a m i r á nézve azonban n e m volt nyugalom. A rendkívüli lélekerejü, jeles művésznőt októ­ ber 30-ikán kisérték örök nyugalomra. Temeté­ séről a nemzeti szinház gondoskodott. A kopor­ sóval megálltak a szinház előtt és Császár Imre mondott búcsúztatót az öreg nagy érdemű művésznő fölött, ki végre megtalálta a nyu­ galmat.

ŐSZI ÖLTÖNYÖK.

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

előkelő Szent-András orosz rendjel tulajdonosa is volt, új számúi vették be az oroszok ünnepeltetésónek hosszú progranimjába. Ebből a hosszú programmból egy kis epizódot, a Parisban az oroszok tiszteletére rendezett katonai játékokról készített részletrajzot mutatunk be olva­ sóinknak, mint önmagában i- érdekes képet. A játék a nagy kiállítási palota géptermében volt a Mars­ mezőn, természetesen előkelő s nagy közönség jelen­ létében, mert Páiis népe mindenütt óriási tömeg­ ben jelent meg, a hol esyátalán oroszok voltak. A tüntetés nem egy esetben beteges tünetekké is fajúit. A nők tömegesen jártak az idegen oroszokat megcsókolni, Avelane maga közel 20,000 üdvözlő levelet kapott, még az elemi iskolás tanulók is leveleket irtak Péteivárra ismeretlen társaiknak, sőt egy rajongó nő tetőtől talpig orosz díszbe öltözve a vendégek szeme láttára ölte magát a Szajnába, fel­ kiáltván, hogy látta az oroszokat s most már nem kell többé élnie.

A MATABÉLE HÁBORÚ. Angliának ismét háborúja van a zulukafferekkel, kiknek egykor oly sokat emlegetett fejedelme, Csetevájó, nem egy ízben verte meg az angol csapatokat s a kikkel folytatott harczban esett el az angolok táborában levő fiatal Napóleon Lajos, III. Napóleon egyetlen fia is. Dél-Afrikának e nevezetes fejedelme még m a is él, de az angolok foglya s országa teljesen meghódolt a hatalmas ellenfélnek. De a vitéz zulukaffer népnek egy másik, éjszakibb vidéken lakó törzsének fiai, a matabélék, ismét elő­ veszik az assegai dárdát s m á r hetek óta küz­ denek az angolokkal, kik őket le akarják igázni. A matabéle törzs Transvaal államtól éjszakra lakik a Zambezi és Limpops folyók között. Területük körülbelül oly nagy, mint Magyar­ országé, de ők a nagy területen nagy kisebbség­ ben vannak számban más néger fajok (másko­ rnak, becsuanak, makalakák, stb.) között. Tulaj­ donképen az ő törzsök nem tiszta zulukaffer, h a n e m különböző más törzsek keveréke. Mind a mellett kétségtelen, hogy e vidéknek egész a jelenkorig ők voltak u r a i ; s szigorú katonai szervezetük tartotta fenn tekintélyüket és hatal­ mukat. Fejedelmük valóságos keleti deszpota, ki népe fölött korlátlanul rendelkezik s tetszése szerint veheti el alattvalóinak életét is. Orszá­ gának arisztokrácziája az állandó katonaság, egy alig 15—20,000 főre menő sereg, mely azonban több százezer négert tud fegyelmezni. Ezek a katonák nem dolgoznak semmit s csak nagy ritkán foglalkoznak pásztorkodással, egye­ düli foglalkozásuk a zsákmánylás, melyet az ország határán túl is mindenfelé űznek. Eabló támadásaikon az ellenfél férfiait és öreg nőit leöldösik, a gyermekeket és fiatal nőket ellenben magukkal viszik s felavatják őket matabéléknek azáltal, hogy az assegai-al fülezimpájukban lyukat fúrnak. A fiúk, h a felnőnek, harezosokká lesznek, a leányokat szintén harezosok veszik nőül. így történik azután, hogy ma a matabéle nép, mely eredetileg tiszta zulukaffer volt, lassanként teljesen átalakult s kevert fajjá lett, bár őseinek számos szokását, mindenek fölött pedig harezmódját megőrizte. Hosszú idő óta ez a harezos osztály uralkodik az ország népén, mely szorgalmas, békés s különösen iparüző tehetségéről ismeretes. A nép megnyugodott, vagy n e m mer a harczias uralkodó osztály ellen fellépni s a mennyire a történet róluk megem­ lékezik, lázadás a matabélék ellen nem volt; de annál többször fordult elő engedetlenség a katonaság soraiban, a mikor szintén katonaság uralkodott a nagy néptömegen, de nem a nép­ tömeg, hanem folyvást a lázongó praetorianusok okozták a belzavarokat. Néhány évvel ezelőtt nagy változás érte a matabéléket. Szabad országuk a szomszéd vidé­ kekkel együtt Anglia hatósága alá került. Eégebben is volt ugyan gazdájuk a térképeken, hol ez a területet a portugálok kelet-afrikai országához számították, de valóságban a portu­ gálok csak a Zambezi partja mellett, s a tenger partok közelében bírtak egyes területeket, a matabélék eleven portugált alig láttak. Living­ stone kora óta, ki e vidéken több ízben járt, sűrűbben fordulnak meg egyes európaiak közöttök, különösen olyanok, kik a dél-afrikai boer államokból éjszak-felé a Zambezihez utaznak; de letelepedni csak a múlt évtizedben kezdtek egyesek. 1890-ben, tehát csak napjainban Afri-

761

VASÁBNAPI UJSÁG. kának addig még «szabad területén* osztozni kezdtek az európai hatalmak; földfoglaló vágyu­ kat különösen a németek költötték fel, kik Afrikában egyszerre több helyen szereztek birto­ kot. Ennél az osztozkodásnál jutott a matabélék országa Anglia hatósága alá, természetesen úgy, hogy a matabéléket meg sem kérdezték. Anglia régi gyarmatosító politikáját követve, új szervező társaság kezelésére bizta birtokait, mely társa­ ságnak hivatalos neve: "British South Africa Company* (Brit dél-afrikai társaság). Az angolok az új területtel, melyet Mashona föld-nek vagy Zambezi-knak hivnak, mely körülbelől háromszorta nagyobb Magyarországnál, sokkal jobban jártak, mint a többi osztozkodó hatalmak a nekik jutott részekkel. Már a megszál­ lás előtt megtudták, hogy e tartományban arany található; a kutatások minduntalan több kin­ cset hoztak felszínre s ma már csaknem általá­ nosan elterjedt hit, hogy Kelet-Afrikának ez a része a leggazdagabb aranytermővidékek közé tartozik; valószínűleg azonos a bibliában emle­ getett Ophir tartománynyal, mely egykor nagyon művelt lehetett, mint a nagy számmal található régi romok is látszanak igazolni. Eddig kutatá­ sok szerint az aranytermő vidék 27,000 négy­ szög angol mérföldre terjed s eddig több mint 25,000 bánya nyitására adtak engedélyt. 1887-ben 23,125 uncia aranyat ástak itt. 1890-ben 494,817-et, 1892-ben m á r 973,271-et.

régi tevékenysége és harczias hajlama nagyon megapadt. Tekintélye még m a is nagy. «Az ol­ talmazó*, «A nagy elefánt*, «Az emberevő*, «A napölő» és más furcsa melléknevei vannak. Nagy tiszteletben áll, mint rendkívül ügyes esővarázsló is, mely mesterség itt tudvalevőleg igen nagy tekintélyű. Az öreg úr még ma is egymaga népének a birája és tanácsadója, maga kezeli tömérdek barmát s nem egyszer maga fejezi le az elitélt embereket. Különben értelmes ember, s nagy emlékező tehetsége van. Valószinü, hogy maga a király nem is kezdte I volna meg az ellenségeskedést az angolokkal, de katonái, a matjakák, csaknem kényszerítették I reá. Van azonban a matabélék hűbéresei között | több törzs, melyeket az angolok megnyerhettek a maguk részére, mivel elnyomóikat gyűlölik. I Leghatalmasabb a pártok közt a bamangvató | törzs feje, Khama, ki már keresztény s általá: ban alegmüveltebb dél-afrikai fejedelmek egyike. J Műveltségéről szép tanúságot tett, midőn 1888-ban a pálinkaivást országában eltiltván, j a következőket i r t a : «Lo Ben gúla király soha sem okozott nekem álmatlan éjszakát; de a pálinka ellen küzdeni annyi, mintha a gonosz szellemek ellen kellene harczolni. Félek, hogy a fehér emberek itala veszélyesebb, mint a matabélék assegai fegyvere, mely az embernek csak testét öli meg, mig a pálinka ördögöket visz az emberbe, elpusztítja a testet és lelket egyaránt s oly sebeket ejt, melyek soha sem gyó­ gyulnak be.» Az angolok a hadjárathoz Khama 1500 főre menő katonáival s a sok önkénytessel együtt összesen csak 4—5000 ember fölött rendelkez­ nek, tehát nagy kisebbségben vannak a vitéz matabélékkal szemben. Másrészt azonban ezek a zulukafferek még most sem igen ismerik a puskát és revolvert s így legyőzetésük rövid idő kérdése, kivévén, ha a háború messze elnyúlna az esős évszakba is, mely e vidéken november hónapban szokott kezdődni. Maga az angol nép, mely az új tartomány gyors felvirágzásához nagy reményeket kötött, nagyon sürgeti a mata­ bélék teljes kiirtását, vagy legalább tönkretéte­ lét, mert azt hiszi, hogy e vidék néger népét sem lehet addig művelni, mig a harczias elem uralkodik köztük, pedig a bányák művelése benszülött munkások nélkül nagyon nehezen haladhat előre.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A Jókai Mór ötven éves írói jubileuma alkal­ mából összes műveiből kiadandó nemzeti díszkiadás ügyében a jubileumot rendező nagy bizottság által Jókai Mór tisztelőihez, így tehát az egész nemzet­ hez intézett fölhívás már megjelent. Szerkesztősé­ günkhöz lapunk jelen számának zártakor érkezett. Legközelebbi számunkban lesz alkalmunk a fel­ hívásról és a nagybecsű kiadásról tüzetesebben szólani.

Kozmaía Ferencz fényképe. SZATHMÁRYNÉ.

Igen természetes, hogy az arany vonzó ereje mesés gyorsasággal csődítette ide a letelepülőket. Három év alatt csodás átalakuláson ment át minden. Van három tekintélyes város: Salisbury, Viktória és Umtali. Ezekben s más helye­ ken vannak orvosok, közigazgatási tisztviselők, vendégfogadók és üzletek, a különböző keresz­ tény felekezetek, még a «Salvation Army* (az üdv hadserege) is misszionáriusokat telepítenek i d e ; vannak kitűnő kórházak, bankok, jó postaés távirda-összeköttetés s ezenkívül ebben az évben m á r megnyílt az első vasút is Beiratól Chimoyóig. Egy szóval a pár évvel ezelőtt még csak nagyjában ismert, de teljesen vad ország m a m á r félművelté lett s egyes helyein csaknem európai élettel találkozunk. Salisburyban m á r lap is jelenik meg («The Eodasia Herald*), mely csak heti lap, de tele van hirdetésekkel, jeléül az élénk üzleti szellemnek. A matabélék az európaiak szorgalmaságát és tevékenységét természetesen n e m j ó szemmel nézték, mert az hatalmukat ássa alá, s ezen­ kívül a társaság rendőri intézkedései sok tekin­ tetben korlátozzák őket megszokott életmódjuk­ ban. Mindamellett egész mostanáig nem tört ki nyíltan az ellenségeskedés, mivel az angolok­ nak sikerült a királyt, Lo Bengulát, a maguk részére megnyerni. Ez a király, mint képünkön is látható, épen n e m művelt ember, még euró­ pai ruházatot sem h a s z n á l ; de afrikai művelt­ ségéhez képest elég okos és ravasz arra, hogy a hatalmas idegenekkel jó viszonyban maradjon s tőlük hasznot húzzon. Különben m á r 60 éves, köszvényes és nagyon kövér ember s e miatt

| í

i \ i

I

•Simon Zsuzsa*, regény, irta Herczey Ferencz. Az újabb elbeszélő irodalomnak leginkább «A dolovai nábob lánya»czimű színművével feltűnt írója egy­ másután aratja sikereit elbeszéléseivel. Első föllépése is egy nagyobb regény volt,most pedig megírta a második regényt is, mindazon szerencsés irói tulajdonok kai, melyek első föllépése óta folyvást fejlődtek, s Herczeget a legszívesebben olvasott szerzővé emelték. Fő jó tulajdona az elbeszélés vonzó módja, melylyel leköti tárgyához a figyelmet; a határozott jellemzési képesség, röviden s bizonyos leleményesseggel, a párbeszédek élénksége és tartalmassága. A mit ir, 6zínt és formát nyer, akármily rövid is. Biztos kézzel szerkeszti a cselekvényt és fejleszti odább, habár nem mindig ily biztossággal fejezi be, mint épen «Simon Zsuzsa* regénye is bizonyítja. Társadalmi kérdéseket, társadalmi képeket ötlet­ gazdagsággal választ ki, nagyobb szenvedélyeket azonban nem rajzol; elmegy egész a drámaiságig, de az indulatokat féken tartja, viharos összeütközé­ sekig nem bocsátja, a bonyodalmat egy békebiró nyugalmával elintézi. Ilyen «Simon Zsuzsa* is, melyben azt a többször vitatott társadalmi kérdést veszi elő ő is, hogy számot tarthat-e boldogságra oly nő, a ki vétkezett ? Nem állítja élire a kérdést, sőt elejétől kezdve rajta van, hogy el ne mérgesítse,

762

VASÁENAPIUJSÁG.

45. SZÁM. 1893.

40. ÉVFOLYAM.

tanár igazgató és Purjesz doktor igazgatósági titkár s egy csöndes fináléval eloszlassa. Simon Zsuzsát, kül van czifráz zárójelbe és jelentés nelkul teve. buzgalmát dicséri; a második értékesebb részben Egészen közönséges szó az, akár díszítő, akár tánczegy ezredes szép és kedves leányát Orlay Sándor beli czifrázás jelölésére. Szintén meg lett volna tudományos czikkeket találunk, melyeket Ángyán megszereti és nőül veszi. Orlay egykor szerepet vitt magyarázandó és magyarázható a 293. lapon levő tanár, Gerlóczy Zsigmond, Scheuthauer Gusztáv ta­ nár, Jordán Ferencz főorvos, Schwimmer Ernő ta­ a közéletben, de megunta a világ zaját és önzését. czikázik (a villám) és czikk (dió-, alma-, dinnyenári Petrik Ottó tanár, Takács Endre tanár, Herczel czikk stb.) is, stb. Ezek s az ezekhez hasonló csekély Már egyszer nős volt, s van egy kis fiucskája, ki Manó tanár, Laczkovich Elemér, Ostermayer Mik­ fogyatkozások azonban semmit sem vonnak le a otthon falun elhanyagoltan nő. Vágyik nyugalom, lós, Gyurmann Emil, Grossmann L., Schaflfer Ká­ , derék szótár általános értékéből, mely igen melto vágyik boldogság után s ezt föltalálni véli Simon '< nemcsnk a nyelvészek és irók, hanem minden művelt roly tanár, Nagy Béla, Mayer Géza irtak. Magyar írók élete és munkái, a tud. akadémia Zsuzsában, annak finom, gyöngéd lelkében. De a magyar ember pártolására. lány megírja neki, hogy nem lehet az övé, más A nagy nyolezad alakú s két hasábos nyomású megbízásából írta Szinnyei József, a magyar nem­ zeti múzeumi hirlapkönyvtár őre; megjelent a 21. becsületes emberé sem. Mégis férj és feleség lesz­ füzet ára 1 forint. füzete (Hl. kötet 3. füzet), mely a Fekete s a Feste­ Élet a halálban, nagyobb és kisebb halotti beszé­ tics nevek közé eső 201 írónak életrajzát foglalja nek, s boldogul élnek. Mindez szépen, sok erővel, dek és imádságok( 1854—93), irta Szász Károly, Buda­ igazi regényírói képességgel van megírva. A drámát magában : többek közt a következőket: 45 Fekete, pest, kiadja Kókai Lajos. A dunamellóki református Eéfaluy nevű festő hozza magával, a ki Zsuzsának egyház költő püspökének tizenöt nagyobb és hetven­ Félegyházi István XVI. századi költő, Feleki Mik­ távoli rokona, künn élt Parisban ledér és kicsapongó egy kisebb, részint imával záródó halotti beszédeit lós színész, Felvinczy György első magyar színigaz­ gató, Felvinczy Sándor XVII. századi író, Fényes életet, s azért jön haza, hogy itthon megölje magát foglalja magában e gyűjtemény. Vallásos ihlet hatja Elek, Ferencz József unitárius püspök, 37 Ferenczi, át mindeniket, mégis e könyv nem tisztán csak az és hogy iratai közt megtalálják egy levél fogalmaz­ egyházi irodalom becses műve. Szász Károly iro­ Ferenczy István szobrász, Ferenczy Teréz költőnő, ványát, melyből kiderül Simon Zsuzsa vészes titka. dalmi egyénisége is elég, hogy a legszélesb körben Fessler Ignácz, gróf Festetics György a Georgicon Ők évek előtt szerették egymást és vétkeztek. Apa, férj megtudja a titkot. A boldogság napja elsőté­ tül, fellegek jönnek, egy kicsit dördül is, de Orlay nem az az ember, a ki szembe száll a villámokkal is. A dráma nem fejlődik tovább ; Orlay csakugyan szereti e nőt, a ki érdemesnek mutatkozott rá, és fél elveszteni a boldogságot és ime Zsuzsa anya is! A tévedt nő boldogságra való érde­ messége tehát úgy oldatik meg, hogy milyen a férj. Itt tehát nem erkölcsileg dől el a kérdés, hanem egy adott eset bizonyos körülményei szerint kiegyenlítődik s fátyol borul a múltra. De ez a regény így is érdekes, s az újabb szépirodalom egyik legjobb műve. És hogy máris kapós olvasmány lett, mutatja, hogy a Singer és Wolfner czég rövid idő alatt két kiadást rendezett belőle. A második kiadás az «Egyetemes regény táv két kötetét foglalja el, s ezzel kezdődik meg e népszerű vállalat kilenczedik évfolyama. Az első kiadás ára 1 írt 50 kr, az "Egye­ temes regénytár» -béli két kötet, piros vászon kötés­ ben, 1 frt. Magyar Tájszótár. A m. t. akadémia megbízá­ sából szerkesztette Szinnyei József egyetemi profcszszor. Budapest, kiadja Hornyánszky Viktor, 1893. Eégóta érzett hiányt pótol a m. t. akadémia, midőn nyelvjárásaink népies szókincsét összegyűjteti és kiadatja. Volt ugyan eddig is egy kisebbszerü Tájszótár-xmk, melyet szintén a m. tud. társaság adott ki 1838-ban; de ez a meglehetősen kezdetleges munka már adatainak szűkkörű volta miatt is sok tekintetben elavult, főleg mióta a iNyelvőr» szor­ galmas gyűjtése egész nagy garmadáját halmozta össze a folyton alkotó népnyelv termékeinek. Nagyon ideje volt tehát a szétszórtan közzétett becses anya­ got földolgozni s nyelvészetünk és irodalmunk e kincstárát a jelenkori tudomány színvonalához szabva kibővíteni és rendezni. Ez épen oly szép, mint nehéz munka végzését ifj. Szinnyei Józsefre bizta az akadémia. És Szinnyei sok szerencsével teljesíti föladatát. Füzetenként teszi közzé a három nagy kötetre tervezett munkát úgy, hogy minden évnegyedben egy-egy tíz íves füzetet ad ki. Az eddig megjelent két füzetből az első az aba szótól a bitang szóig, a második pedig a bitangódzift-tól a cseres-ig terjed. Az első füzetet annak ide­ jén már ismertettük. Most a második füzetet mutat­ juk be olvasóinknak, mely újabb bizonyíték a KATONAI JÁTÉKOK PÁRISBAN AZ OROSZ TENGERÉSZEK TISZTELETÉRE. mellett, hogy a szerkesztő a lehető legszélesebb körű gyűjtés alapján szerezte be és kellő kritikával dolgozza föl a rengeteg sok anyagot. Hogy hiány, vagy tévedés ne fordulna elő a munkában, az a érdeklődést gerjeszszen, ha mikor mint egyházi férfiú, I alapítója, stb. Az eddig megjelent 21 füzetben 5203 dolog természeténél fogva lehetetlen s lehetetlen a vallás embere szól. De azonkivül is e kötet össze- j Írónak életrajza s munkáinak jegyzéke van felso­ főleg olyan szótárban, mely neme ak a szóanyag függ a közélettel, negyven év eseményeivel, az iro­ rolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkeres­ összegyűjtésére, hanem az egyes szók földrajzi elter­ dalom, a politika, az egyház nem egy kitűnőségé- ' kedő kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára 50 jedésének lehető kimutatására is törekszik. S már nek emlékével, kiknek koporsójánál Szász Károly krajezár. hol van az az ember, a ki egy-egy szónak alaki és hangoztatta a fájdalmas veszteségkor a vallás szelíd Váljunk el, Sardou és Najac szellemes vígjátékát, jelentésben' divatját az egész haza területén minden vigasztalását. A közélet e jelesei közül valók: gróf pontra nézve kipuhatolhatná ? A ki ily hiú törek­ Lónyay Menyhért miniszter, gróf Teleki József, mely nemzeti színházunk évek óta egyik legkedvel­ vésre adná magát, az egy élő nyelvnek a tájszótárát Török Pál reform, püspök, gróf Eáday Gedeon, tebb darabja, dr. Baján Miksa újra lefordította ma­ soha össze nem állíthatná s be nem fejezhetné. Arany János, Kévész Bálint debreczeni püspök, báró A különben gyér számú hibák közül a legtöbbet a Kemény Gábor miniszter, Gönczy Pál államtitkár, gyarra, abból az alkalomból, hogy Duse Eleonóra is beküldő gyűjtőknek kell tulajdonítanunk. így pl. a P. Szatmáry Károly, Mészöly Géza festő, Beöthy föllépett e vígjátékban. Kiadta Gerő és Kostyál 14S. lapon levő bogár-kérdés (furfangos kérdés) Leo, Ballagi Mór, Salamon Ferencz, Kerkápoly könyvkereskedése s ára 50 kr. nyilván bogos-kérdés helyett van; a 181. lapon Károly stb. Minden beszédben megvan Szász Károly j Testamentum és h a t levél, irta Benedek Elek. levő börtönködik nem ismeretlen jelentésű, mint a erős egyénisége, együtt a lelkipásztor és a költő, a ! szó utáni kérdőjel véli, s nemcsak a Csallóközben, ki az enyészetnél épen a jelesek koporsójánál áhitat- i A könyvecskében a szerző gyermekeihez intézett hanem Miskolcz vidékén is közdivatú és azt jelenti, tal hirdeti a krisztusi szózatot, hogy a halál nem ' •Testamentum"-ban mondja el jó tanácsait, az élet h ° g y : éjjel későn jár-kél; a 202. lapon levő butyka megsemmisülés, csak elváltozás, a halálban élet van. szabályait, szeretettel intve, hogy a századvégi világ­ ban is igyekezzenek eszmények szerint élni. A «hat nem jelentesteién, hanem vásári deszka bódéi jelent. Budapest közkórházainak évkönyve. A Rókus- \ levél* pedig egy szerelmes pár története, mely a sze­ Igen gyanús a 225. lapon levő czethal nép-etimologiai tetszhalott jelentésben. Ilyen szót csak kivéte­ kórház igazgatósága mint minden évben, úgy az !| relmeseknek egymáshoz ós a szülőkhöz írt levelében lesen ás csak valami tudákos embertől hallhatott a idén is egy gondosan és nagy szakértelemmel össze- van elmondva, s az egykori jobbágy fiu és előkelő beküldő. Mint közkeletű szót sehol sem tudná ki­ állított vaskos könyvben bocsátotta közzé a fővárosi nemes családbeli lány boldogsága megpecsételve mutatni. Ez tehát henye adat. A 229. lapon ok nél­ közkórházak egy évi történetét. A kötet első része a benne. A családi körben tanulságos és csinos olvas­ statisztikai adatokat foglalja magában, mely Mutter mány az író tulajdona, ára 50 kr, díszkötésben 1 frt.

45. SZÁM. 1892.

xxxrx. ÉVFOLYAM.

763

VASAENAPI UJSAG.

f

Lo Bengula, a matabélék királya, kedvencz kocsijában.

Előkelő matabéle asszony. Matabéle harczos.

!

Matabéle harczosok csatára indulása.

Assagait készítő kovács.

Elfogott matabélék kihallgatása. A MATABÉLÉK

4*

ORSZÁGÁBÓL.

Kharna, a bamangvato törzs feje.

45.

764

VASÁENAPI UJSÁG.

hordozó oszlop e tudományos testületben. Nem elégedett meg, mikor a tiszteleti tagok közé válasz­ tották, (ilyennek a tudományok pártolóit szokták választani), h a n e m m u n k á s tag is óhajtott lenni. Az emlékbeszéd legrészletesebben a botanika iránti szeretetével foglalkozik, a mit atyjától örökölt. Taggá választása u t á n a botanikai tudomány műveléséhez nagy hévvel és alapossággal fogott hozzá. A szent­ írás szövegében előforduló növényekről ké-zült írni nagy t a n u l m á n y t . De csak egyetlen fejezetet készí­ tett el a mézga és gyantafélékről, melyet az aka­ d é m i á b a n fel is olvasott. Az egyházi autonómia kér­ E l ő f i z e t é s i f ö l h i v á s o k . Szálai Fruzina, ismer dése és a vatikáni zsinat nagyon elfoglalták. Még egy írónő, « Versfíkt czímen egy kötet költeményt gyűj­ rövid botanikai felolvasást t a r t o t t az akadémián s t ö t t össze, mely Singer és Wolfner kiadásában jele­ egy pár emlékbeszédet híres külföldi botanikusokról. n i k meg. Előfizethetni rá Kaposvárra czímezve Több növénytani m u n k a kiadását és tudósok kutatá­ 1 frt 50 krjával, diszkötésre 2 frt 50 kr. — sát is elősegítette. Nem zárkózott el a történelmi Thália pongyolában lesz czíme egy kötet pikan­ tériának, melyre szerzője Hilarius (Hegyi Jenő) I t u d o m á n y o k méltatásától, m i n t ez beszédein is meg­ látszik. Politikai ékesszólásának a főrendiház volt n y i t előfizetést 1 frttal. Megrendelhető Pécsett a • Pécsi Napló» szerkesztőségében. — Mártonffy ! színhelye. A klasszikái zene szeretetét a zeneegye­ sületek támogatásával is k i m u t a t t a ; a Munkácsy I m r e egy kötet elbeszélésre h i r d e t előfizetést egy által festett kép pedig a festészet i r á n t i tiszteletét írtjával, Újpestről. fogja őrizni. Az emlékbeszéd még a nevelésügy te­ Uj g y o r s i r á s i r e n d s z e r . Nagy Sándor tanár, a rén kifejtett intézkedéseit, a kulturális czélokra műegyetemi könyvtár tisztje, új gyorsirási rendszert I nyújtott adományait sorolta föl, s Trefort miniszter állított össze a m a g y a r nyelv szellemében. Előnye, egyik leveléből vett idézéssel végződött: «áldozatai­ hogy k ö n n y e n m e g t a n u l h a t ó . A szerző a rendszert ért, intézkedéseiért az egész haza és nemzet elisme­ kis tankönyvbe foglalva most a d t a ki 'Nagy Sán­ rése környezi.» dor gyorsírása* czim alatt. A füzet -20 fillérért Élénk éljenzéssel fogadták az emlékbeszédet, mely Gradl A. papirkereskedésében (Budapest, hatvaniigen gondosan készült kiváló munka. Aztán Szily utcza 18. sz) r e n d e l h t ő meg, s eddig m á r h é t kiadást K á l m á n főtitkár a d t a elő a jelenteni valókat, bemu­ ért meg. tatva a schlagi könyvtárból elküldött régi latin kó­ Uj z e n e m ű v e k . «Sándor-csárdás» czim alatt Rácz dexet, melynek sorai közé magyar szavak vannak Laozi fővárosi czigányprimástól sikerült csárdást beírva, és egy régi latin-magyar szótárt, mely ama­ a d o t t ki Nádor K á l m á n zenemű kereskedése. Ara hoz volt bekötve, s m i n d kettő Zsigmond korából 80 kr. Ugyancsak Nádor kiadásában J e l e n t m e g a való, az 1 4 1 1 - 1 4 3 2 közti évekből. 2500 magyar «Tüzoltó-induló« Holéczy Istvántól. Ára 60 kr. szót őriztek m e g s a halotti beszéd és königsbergi A m ű c s a r n o k t é l i k i á l l í t á s a nov. 25-ikén nyilik töredék u t á n legrégibb nyelvemlékünk. Az aka­ démia fényképmásolatokat készíttet a régi írásokról. meg. A bejelentési határideig több m i n t 800 mű­ tárgyat jeleni ettek be hazai és külföldi mű­ A t ö r t é n e l m i t á r s u l a t nov. 2-iki ülésén, melyen vészek. E n n e k pedig legfeljebb csak felét helyezhe­ Pulszky Ferencz elnökölt, Tlmry József b e m u t a t t a : «Ki volt a vak török c s á s z á r ? " czimű dolgozatát. tik el a m ű c s a r n o k b a n . A hazai művészek nagy E szerint a XV. század első felében az oszmán­ érdeklődéssel várják a közoktatásügyi és kereske­ török uralkodóháznak egy ága költözött be hazánkba delmi miniszterek által m e g i n d í t o t t értekezletek és itt, Pesten, megtelepedett. A felolvasó kimutatja, eredményét, remélve, hogy legalább az ezredéves hogy ez a beköltözött vak török herczeg I. Murád országos kiállítás számára olyan műcsarnokot építe­ szultán fia, Saudsi bég volt s feleségével, két fiával és egy leányával 1429-vagy 30-ban j ö t t be, nek, m e l y a m a g y a r művészet mai fejlettségének hogy családja számára biztosabb menedéket keres­ megfelelve, később nagyobb szabású kiállítások sen , m i n t a milyen a byzánci császár udvara rendezésére is alkalmas lesz. volt. Egy vak török császár egyik fia, Csalopia Dávid, a régi Csanádmegyében két falut kapott P á l y á z a t n é p s z í n m ű r e . Buszt József, fővárosi Zsigmond királytól. — A tetszéssel fogadott fel­ lakos, a népszínház igazgatóságával egyetértésben olvasás után Pettkó Béla a Chernel-család levélezer koronás pályadijat t ű z ö t t ki népszínműre. A pályázat egy egész színházi estét betöltő, a magyar ! gyűjteményét ismertette. Végül Szilágyi Sándor népéletből vett darabra szól. ügynevezett paraszt­ indítványára elhatározták, hogy a társaság a műdarabok előnyben részesülnek. Az idegen kézzel irt ! veit közönség számára népszerű felolvasásokat és jeligés levéllel ellátott pályaműveket 1894. évi rendez. ápril 15-ig kell beküldeni a népszínház titkári hiva­ talához. A bírálók csak abszolút becsű m u n k á n a k ítélik m e g a dijat. A fővárosban a népszínházát illeti m e g az előadás j o g a ; a szerző, a pályadíjon kívül, a Az u d v a r B u d a p e s t e n . A király november else­ tantiémeket is élvezi. A pályanyertes népszínművet j é n reggel érkezett vissza Bécsből, hová az osztrák a jövő ó'szszel fogják bemutalni. kormányválság következtében m e n t n é h á n y napra. N é h á n y , M á t y á s k i r á l y r ó l szóló t r u f á n k s 0 felsége egyenesen Gödöllőre ment, hol egy pár r o k o n a i k . B i n d e r Jenő, a brassói állami főreáliskola napot tölt. A király az eddigi elhatározás szerint 1892—93-ik évi értesítőjébe ily czimmel érdekes dolgozatot irt, melyet most külön füzetben bocsát n o v e m b e r 8-áig marad közöttünk, a m i k o r Bécsbe, közre. A trufa szó a m a i tréfa, tréfás előadás értelmé­ majd o n n a n november 14-én Münchenbe megy ben régi n y e l v ü n k n e k egyik kölcsönszava. TrufatoJózsef Ágost főherczeg esküvőjére. A legközelebbi res-nek hívta a középkor művelődése azokat, kik általános kihallgatás pénteken volt, az utolsó nov. tréfás előadásokkal m u l a t t a t t á k a vásári s egyéb 6-án lesz. A királyné, a mióta a fővárosban van, sokadalmakat s a várurak termeiben összesereglett vendégséget. Binder a Mátyás király alakja köré m i n d e n délután kirándul a hegyekbe, a hol órákig fonódott a n e k d o t á k r a alkalmazza, s ezekből vesz sétál. többeket vizsgálat alá, kimutatva, hogy azok meg­ A k i r á l y n é l á t o g a t á s a i . A királyné ő felsége találhatók a világirodalom hagyományai közt, kele­ a nőképzö-egyesület intézetét, a magyar gazdasszo­ t e n és n y u g a t o n is, m i n t általában a mesék, anek­ doták és ötletek legnagyobb része, melyekből minden nyok országos egyesületének árvaházát s az első n é p kivette a m a g a részét. A füzet 40 krért meg­ pesti bölcsőde egylet intézetét látogatta m e g jelen­ rendelhető a szerzőnél, Brassóban. legi budapesti időzése alatt. A gazdasszonyok árva­ házában a m ú l t vasárnap délben jelent meg s Hege­ KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. dűs Sándornó alelnök üdvözölte. A bölcsödében gr. Károlyi Sándorné köszöntötte ő felségét, ki bemu­ A m a g y a r t u d . a k a d é m i a okt. 30-iki összes ülése H a y n a l d Lajos bibornok-érsek emlékének volt szen­ t a t t a t t a magának a jótékony egyesület hölgyeit és telve. Megjelent az ülésen az e l h u n y t utóda, Császka érdeklődve kérdezősködött. A nagy teremben mint­ kalocsai érsek, s egy küldöttség Kalocsáról, mely­ egy hetven apró gyermek n é h á n y elrebegett szó ben a káptalan legfőbb tagjai is képviselve voltak. kíséretében ibolyabokrétát nyújtott át. A királyné Az elnöki emelvény mellett vörös drapérián volt aztán a pólyás babák osztályát tekintette meg. Távo­ elhelyezve H a y n a l d n a k az a művészi arczképe, me­ zásakor nagy megelégedését fejezte ki. I n n e n ő fel­ lyet Munkácsy festett, s melyet Császka érsek az sége a k ö r ú t o n át az Andrássy-utra hajtatott s a akadémia képes t e r m é n e k ajándékozott. Az ülésen Zsolnay-féle majolika üzletben bevásárlásokat tett. b. Eötvös L o r á n d elnökölt. Az u j o n c z o k f ö l e s k e t é s e . Ő felsége rendeletére Fraknói Vilmos püspök m o n d t a a szép emlékezentúl az ujonczok ünnepélyesen is leteszik az beszédet. Nem kívánta egészen jellemezni a nagy­ esküt. Ez most november elsején m e n t végbe min­ emlékű főpapot, és pedig n e m a politikust és egyházi den helyőrségnél. Budapesten az összes helyőrség pályáját, m e r t nagy érdekek követelik, hogy az aka­ ujonczai a Vérmezőn jelentek meg, a hol 10 órakor démia megőrizze a semlegességet. A tudományban, az akadémiához való viszonyában is elég kiemel­ tábori mise kezdődött. Mise u t á n az egyes csapa­ kedő az alakja, m e r t n e m dekoratív rész volt, h a n e m t o k négyszögbe álltak, külön-külön szakaszokba A m a g y a r n e m z e t t ö r t é n e t e , elemi népiskolák számára í r t a dr. Baróti Lajos. A Lampel féle "Nép­ iskolai könyvek tára» egyik k ö t e t é t teszi. A haza t ö r t é n e l m é t n e m a krónikák modorában, királyok, fejedelmek sorrendjében tárgyalja, h a n e m az esemé­ nyeket a nevezetest) szereplők köré csoportosítja, s egyes epizódokban írja meg. í g y vonzóbb is, jobban is megragadja az ifjúság figyelmét, m i n t az évszámok h a l m a z á b a n . Minden egyes esemény az elbeszélés hangjáu, egyszerűn van előadva, s 37 illusztráczió is serkenti a figyelmet. Ara k e m é n y kötésben 45 kr.

MI UJSÁG?

45.

SZÁM. 1893.

40.

SZÁM. 1893.

40.

765

VASAKNAPI UJSAG.

ÉVFOLYAM.

ÉVFOLYAM.

osztva a magyar, n é m e t és t ó t ajkú ujonczok. A tisztek az ezred zászlója körül gyülekezve, először német, aztán magyar és tót nyelven figyelmeztették a legénységet az eskü fontosságára, a z t á n ugyancsak három nyelven fölolvasták az esküt, m e l y e t a legény­ ség u t á n a m o n d o t t . A bosnyák zászlóalj a K o r á n r a t e t t esküt. A katonai ü n n e p é l y r e r o p p a n t t ö m e g gyűlt össze. A csapatok fölött hg. Lobkovicz főpa­ rancsnok szemlét t a r t o t t . R u d o l f t r ó n ö r ö k ö s s í r j a . H a l o t t a k n a p j á n a, bécsi kapuczinusok sírboltját is feldiszítették. Hatal­ m a s kandeláberekben égő gyertyák világították m e g a koszorukkal és virágokkal elhalmozott sarkofagokat, Rudolf trónörökös kőkoporsója elé fekete lepellel bevont imazsámolyt helyeztek el. Stefánia főherczegnő, a trónörökös özvegye és kis leánya, Erzsébet főherczegnő pompás koszorúkat t e t t e k a megboldo­ gult trónörökös koporsójára. A sírbolt két n a p i g nyitva volt a közönség előtt. A budai honvédszobor m e g k o s z o r ú z á s a . Halot­ tak napján, e hó 2-án délelőtt leplezték le a buda­ vári honvédszobron azt a szép érczkoszorút, melyet magyar hölgyek készíttettek Zala Györgygyei a szo­ bor talapzatára. A tért földíszítették s nagy ünneplő­ közönség sereglett össze. A régi honvédek, a függet­ lenségi pártbeli képviselők nagy s z á m m a l j e l e n t e k m e g s ott volt m é g sok képviselő m á s pártokból is, köztük gr. Apponyi Albert is. A szoborra K o s s u t h nővére, Buttkayné asszony is k ü l d ö t t egy szép ko­ szorút, Kossuth legkedvesebb virágaiból, feliratos szalaggal. Az egész koszorú apró bokrétákból állt, úgy hogy szét lehetett szedni, és az ü n n e p é l y u t á n teljesen szét is szedték emlékül. Délelőtt 11 órakor kezdődött az ü n n e p é l y ; a bu­ dai dalegyesület a H i m n u s z t énekelte, s aztán Kreith Béla gróf. a hölgybizottság nevében á t a d t a a höl­ gyek érczkoszorúját a főváros k i k ü l d ö t t é n e k : Gerlóczy Károly polgármesternek. Gerlóczy köszönettel vette át a díszítő koszorút. Bartók Lajos szavalta el ezután az ünnepélyre írt k ö l t e m é n y é t s végül a budai dalkör a Szózatot énekelte el. Az ünnepiesség mindvégig a legpéldásabb r e n d b e n folyt le és a Hentzi-szobor környékére nagy számban felvonult rendőrségnek m i dolga sem akadt. J u b i l á l ó a k a d é m i k u s . Dr. Török József debroczeni főiskolai tanár, a ki tavaly ü n n e p e l t e 5 0 éves orvostudori jubileumát, e h ó b a n érte m e g aka­ démiai tagságának ötven éves fordulóját. Az a k a ­ démia elnöksége a t u d ó s társaság régi tagját levélüdvözölté, felsorolva a jubiláló akadémikus hasznos munkálkodását s a n n a k e r e d m é n y e i t . A levélben az akadémia elnöke az intézet jó kívánságainak is kifejezést adott. Budapest és József főherczeg jubileuma. A főváros közgyűlése nagy lelkesedéssel fogadta el az indítványt, hogy József főherczeg h o n v é d p a r a n c s ­ noki jubileuma alkalmával a főváros közönsége is ü n n e p e t üljön és a nevezetes n a p emlékére n a g y o b b alapítványt tegyen. A tanács erre vonatkozólag a következőkben állapodott m e g : József főherczeghez a főváros törvényhatósága a j u b i l e u m k o r föliratot intéz, melyet nagyobb k ü l d ö t t s é g élén R á t h Károly főpolgármester nyújt át. A főváros tiz honvéd-árva részére alapítványt tesz a Józseffiu-árvaházban, úgy hogy a törvényhatóság előterjesztésére József főherczeget fogja megilletni a kijelölés joga. Az alapítványi helyekre nemcsak budapesti, h a n e m m á s illetőségű honvéd-árvák is f o l y a m o d h a t n a k . B a r o s s G á b o r s í r j á n á l . Az iparos ifjak országos egyesületének ötven tagja utazott el B u d a p e s t r ő l Illavára, hol Baross Gábor n é h a i miniszternek a a templom kriptájában levő koporsóját h a l o t t a k n a p ­ j á n ünnepélyesen megkoszorúzták. Verseny sakkfeladványokkal. A würzburgi sakk-egylet által rendezett s n e m rég eldöntésre került nemzetközi feladványtornában a h á r o m l é p é ­ ses feladványokra nézve az első dijat Schindler F e r d i n á n d dr. bokivwaldi feladványszerző n y e r t e meg. Jeles feladványszerzőnek elismerték Ehrenstein Mór hazánkfiát. E h r e n s t e i n i t t elért sikere annál nevezetesebb, m e r t a versenyen számos kiváló európai feladványszerző vett részt. A versenybírá­ lóknak ugyanis n e m kevesebb, m i n t harminczh á r o m alkotás közül kellett választaniuk és így honfitársunk szerzeményével a második helyet bizto­ sította magának. K i t ü n t e t é s b e n részesültek m é g Schwede Konstatin dr., erfurti és Weinheimer Rezső, bécsi feladványszerzőknek m u n k á i .

A KAPURTHALAI MAHARADZSA.

A k a p u r t h a l a i m a h a r a d z s a . E m l í t e t t ü k már l a p u n k b a n , hogy Kelet-India egyik fejedelme, a kapurthalai maharadzsa európai kőrútjában Buda­ p e s t e t ^ meglátogatta, s pár napig i t t időzött s ez alatt O felsége is fogadta, s udvari ebédre is hivata­ los volt. Ez alkalommal — bár utólagosan — érdekes­ nek tartjuk b e m u t a t n i az exotikus fejedelem arczképét. A maharadzsa 21 éves fiatal ember, s egyik feleségével i n d u l t el útjára, a legfíatalabbal, ki 16 éves és különös kedvencze a maharadzsának. Otthon m é g h á r o m felesége van, kik mindnyájan 18—20 év között vannak. A maharadzsa, kinek hivatalos czíme: Rajah i Rajgan de Kapurthala, igen rokonszenves egyéniség. Arczát sötét körszakáll köríti, arezbőre kissé barna és csak világos turbánja, melyet európai ruházatá­ hoz visel, emlékeztet arra, hogy a távol keletről keresett fel] b e n n ü n k e t . Angolul, francziául tisztán beszél és rendkívül érdeklődik m i n d e n iránt, a mit lát és hall. Kedélye nagyon megnyerő, sohasem haragszik. M o h a m e d á n vallású lévén, szakácsát mindig magával viszi, m i n t h o g y a «tisztátlan* álla­ tok húsának élvezetét vallása tiltja. Mindegyik angol lap feljegyzi róla, hogy életmódja nagyon rendszeres, reggel fólkilenczkor kel föl és éjfélkor fekszik, nap­ közben leginkább t a n u l n i szokott. A maharadzsa négy napig időzött Budapesten, s i n n e n Bécsen keresztül, hol feleségével találkozott, tovább utazott hazájába. B u d a p e s t i czim- és l a k j e g y z é k . E nagy terje­ delmű kézikönyvnek kinyomatása m é g e hónak első felében kezdődik meg. A kiadótársulat a legmeg­ bízhatóbb adatokkal szándékozván azt ellátni, úgy magán- m i n t közérdekből kívánatos, hogy e törek­ vést m i n d e n k i közvetetlen tudósításokkal támo­ gassa s megkönnyítse az által, hogy saját lakásának vagy üzletének pontos czímét, — mely a könyv­ ben díjtalanul közöltetik, — a szerkesztőségnek ^IV., egyetem-uteza 4. sz.) t u d o m á s á r a juttatja.

városa pedig egyik leghívebb polgárát. Temetése okt. 29-én az egész város legnagyobb részvétele mellett m e n t végbe. A temetésen résztvettek a buda­ pesti h o m e o p a t h a orvos-egyesület küldöttsége, a városi hivatalok és az összes egyesületek testüle­ tileg. MEZÖSSY LÁSZLÓ, a Hegyalja egyik birtokosa, messze vidéken ismert öreg úr, meghalt Tolcsván. A politikával, gazdasággal sokat foglalkozott, a hír­ lapokba gyakran irt, legutóbb a költészetet is ápolta, s nem egyszer lépett föl m i n t képviselőjelölt. A régi világ táblabirái közül m a r a d t meg az újabb nemze­ déknek, s 84 éves korában érte utói a halál. A szabadságharezban ő is fegyvert fogott, később Zemp­ lénben telepedett le, s gazdálkodottt. Ezelőtt négy évvel egy füzet jelent meg tőle e czim a l a t t : «Egy öreg táblabíró eszméi a felelős k o r m á n y és az autonómikus megyékről » A vármegye régi fényéért való busongás, a teljes függetlenségért való lelkesedés sugallták a vén kuruez-nak (így nevezték odahaza) ezt az írását. I r t több szakmunkát. Közel ismeret­ ségben állott Andrássy Gyula gróffal s számos epi­ zódot élt át a gróffal, melyeket jóízűn t u d o t t el­ mondani. Báró MESZNIL VIKTOR, a főrendiház tagja, Mosonmegye volt alispána, meghalt Budapesten, 80 éves korában. A fővárosi úri körök nagyrabecsiilt tagja volt az öreg úr, m i n d jelleméért, m i n d sok ismere­ téért. Családja a m ú l t század végén kapta m e g a magyar honosságot. Mesznil Viktor fiatal korában Vasmegye jegyzője v o l t ; majd az udvari kanczelláriának lett titkára. A negyvenes években egyik vezére volt azoknak a fiatal mágnásoknak, a kik liberális és nemzeti irányú politikájukkal az ellenzéket kép­ viselték a főrendiházban. A szabadságharcz u t á n visszavonult a közügyek teréről mindaddig, míg az alkotmány vissza nem á l l í t t a t o t t ; a hatvanas évek elején alispánja volt Mosonmegyének. Az utolsó pár év alatt m á r n e m vett részt a közügyekben, de mindig éber figyelemmel volt irántuk. E l h u n y t a k még a közelebbi napok a l a t t : Nagyóhaji báró SZVETENAY ANTAL, lovassági tábornok, a 12 hadtest parancsnoka, Nagy-Szebenben, 62 éves korában. — NÉMETHI AOOSTON, sajóládi plébános, élete 78-ik évében, Sajó-Ládon. Az elköltözött ez idén töltötte be papságának 50-ik évét, — VÁRADY MÓRICZ, kegyes tanitórendi aranymisés pap, a rózsa­ hegyi társház főnöke és főgimnáziumi igazgató, okt. 31-én, Rózsahegyen. — Báró MAASBURO SÁNDOR, 1848—9-iki honvédfőhadnágy, élete 70-ik évében, Szentesen. GLIGORESCÜ ÁOOSTONNÉ, szül. Meszéna Claudia bárónő, 37-ik évében, Budapesten. — Özv. KUBEK SÁNDORNÉ, SZ. Gaál Terézia, Békési Gyula tankerü­ leti főigazgató anyósa, 58 éves, Debreczenben. — Szuszics LEÖNA, Jankovich Aurél, volt bácsmegyei főispán volt felesége, a bácsmegyei Pacséron. — DESITS KORNÉLIA, a soproni Orsolya zárda fejedelem­ asszonyának nővére, ötven éves, Röjtökön. — Özv. CSÁSZÁR JÓZSEFNÉ, szül. Tar Zsuzsanna. 60 éves, Budapesten. — Kemecsei KEMECHEY ANNA, Kemechey J e n ő hírlapíró 17 éves húga, Királyhelmeczen.

SAKKJÁTÉK. 1802.

Szerkesztői

mondanivalók.

Tarnovics Milena. Nem tudjuk, fordítás-e vagy szabad átdolgozás, de akár egyik, akár másik, a ballada meséjén meglátszik a népi phantázia alakító nyoma. A szenvedé­ lyes, szerelmes Jány, ki véreit elárulja kedvesének, de kiköti apjának és testvéreinek életét, s midőn kedvese ezeket sem kíméli meg, kését szeretője szivébe szúrja: egy jól szerkesztett tragikai cselekvény központja. A kidolgozás azonban kevésbbé sikerült. A ballada másik főalakja, a ráez leány szeretője, a magyar honvéd, elmosódott alak; mi, ha szerző hiven fordította a szerb népkölteményt, a m ű tendentiájáliól magyarázható. Nagyobb baj azonban ennél, hogy a fordítás vagy át­ dolgozás nyelve és verselése nagyon fogyatékos. E miatt a balladát nem közölhetjük. Őszszel. Temetőben. Virágaim. A két első elég hang­ zatos, elég csinos ; csakhogy nagyon is taposott úton halad. Az utolsó, rnely tele van tömve a virágnyelvből szedett unalmas magyarázatokkal, leggyöngébb s az a furcsaság is előfordul benne, hogy az ifjú az imádott leánytól kapott s most már ..hervadt virágok gazdag leltarában ínég napraforgót is őriz, pedig ez, tányér nagyságú virágával — innen népies neve: tányérrózsa, aligha emléktárgynak való apróság. Aphorizmák. A sok között csak egyet találunk, mely­ ben figyelemreméltó gondolat van; de ez is nehézkesen, esetlenül kifejezve. A többi formailag és tartalmilag egyaránt gyönge s életbölcseség helyett, olykor példát­ lan naivságot tolmácsolnak. Dal. Minek van. Meghajol a . . Nem valami sokat érnek. Indulóra. Alkalmi vers, melyet abban a körben, melynek szólt, teljesen élvezhettek, méltányolhattak, de a mely a nagy közönséget hidegen hagyná.

KEPTALANY.

A tVasárnapi Ujság» 43-ik számában közölt kép­ talány megfejtése : Az utolsó kuruez világ. Heti Nap

naptár,

KatholVetts

november

»-.* protratáns

5 J. » 84 Imre hg. jl 23 Imre 6i H. Lénárd hv. Lénárd 7 K. Engelbert p. vt. Engelberl 8, S. Gottfried pk. Gottfried 9, C. TWadar vt. Tivadar 10! P. Ávell András h. Lntter Márton 11 S. Márton p. hv. Márton Boldvaltoiás. # Újhold 8-án

hó.

Oőrőff-Oro9M

Izraelita

24 C 23 Proklus 26 25 Marczián 127 Ií8 26 Demeter Í29 27 Nesztor 30 R. Ch. 2S Neonilla 20 Anasztázia 1 kisl. 30 Zenáb 2 8. Told 1 óra 57 pk. d. u.

számú feladvány. Düben H.-tól. felelős szerkesztő: N a g y DSlklós. ÍL. Egyetem-tér 6. szám.i

(I. dijat nyert feladvány.) SÖTÉT.

HALÁLOZÁSOK. Dr. AKIN KÁROLY, a tud. akadémia tagja, termé­ szettudós, m e g h a l t okt. 31-én F i ú m é b a n , hol saját kezével vetett véget életének. Nevét alig ismerik, az akadémiában egyszer-kétszer fordult meg, n e m is élt régen m á r Magyarországon. Tudós ember volt, de izgatott, n y u g h a t a t l a n természet. Mikor az aka­ démia tagul választotta, székfoglalójában támadást intézett az akadémia ellen, melyet vádolt, hogy n e m áll feladata magaslatán. Á Lipótvárosban 1877-ben W a h r m a n n ellen képviselőjelöltül is fölléptették. Aztán Konstantinápolyba m e n t bankigazgatónak, azután Parisban, L o n d o n b a n s ki tudja m é g merre járt, m e r t egész hányatás volt élete, tehetsége elzül­ lött, nyomorba j u t o t t . F i ú m é b a rövid idő előtt érke­ zett, s járt-kelt m i n d e n irodába valami állásért, de a különös e m b e r t visszautasították m i n d e n ü t t . Október utolsó napján aztán cziánkálival megmér­ gezte m a g á t egy fogadóban. Akin (Kohn) most 63 éves volt, s az akadémia 1868-ban választotta tagjai közé. Dr. AROENTI DÖME, a híres h o m e o p a t h a orvos, meghalt Váczon, 84 éves korában. A homeopat h i á t — hasonszenvi gyógymódot — ő alapította m e g Magyarországon, s külföldön szintén tekintély volt. A múlt évtizedekben a főrangú világban is igen kedvelték. Az orvosi irodalom több m u n k á t köszön­ h e t neki. t A különféle betegségek hasonszenvi gyó­ gyításáról" czimű munkája több kiadást ért, sőt n é m e t fordításban is megjelent; egy másik műve a szembetegségek hasonszenvi gyógyításával foglalko­ zott. A boldogult jószívűsége szinte h a t á r t a l a n v o l t ; & szegények igaz jótevőjüket veszítik el benne, Vácz

B á l i s e l y e m s z ö v e t e k e t méterenkint 4 5 krtól 11 frt 6 5 krig, valamint fekete, fehér és szines selyemszöveteket is méterenkint 4 5 krtól 11 frt 6 5 krig — sima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damaszolt stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különböző szín s árnyalatban) póstabérés vámmentesen szállít: H e n n e b e r g f G . (cs. kir. udv. szállító) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimz. levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó.

„The Mutual" new-yorki életbiztosító társaság. a

b

c

d

e

f

g

VILÁGOS.

Világos indul a a harmadik lépésre matot mond. Az 1 7 9 1 . számú feladvány Fridlizius J.-tól.

megfejtése

Megfejté*. Világot.

Sötét.

Tüágo:

a.

Sötét.

1. Hh4-f3 . Kd5-e6 : (a) 1. . . . ___ _ Kd5—c4 (b) 2.HÍ3—eőf K. t sz. 2. Hb7—a5f— Kc4—d5 3. Hb7—c5 (f) t. sz. 3. Hf3—gő stb. i. V v. H mat. VUágot.

b.

A legújabb biztosítási szerződés, melyet a iMutuala a t. közönségnek ajánl, az • öt százalékos K ö t e l e z v é n y mely a biztosítottat csekély díjfizetés mellett feljogosítja, hogy a kedvezményezettnek egy a biztosított összeg után 20 éven át folyó •évi 5 -ot t e v ő é l e t j á r a d é k o t ! biztosithasson. A tőke 20 év múlva szintén a kedvezményezettnek tulaj­ donába megy át, mig ellenben, ha az utóbbi időközben esetleg elhalálozna, úgy a töke utódainak azonnal kifizettetik. Közelebbi felvilágosításokkal és prospectnsokkal szolgál

a oMagyarországi vezérigazgatóság» B u d a p e s t , Bécsi-nteza 5 .

Sutét.

1. — — . . . — Kd5—e6 2. Hf3—g5 + . . . Ke6—fó 3. Vb8—f4 f stb. H e l y e s e n f e j t e t t e k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Ung-Tarnóczon: Németh Péter. — Kecskeméten: Balogh Dienes. — A festi sakk-kör.

A • B u d a p e s t i czim- é s l a k j e g y z é k * még e h ó első felében fog sajtó alá kerülni. Mindazonáltal a lakás-és üzletváltozásokra vonatkozó tudósítások, melyek még a kinyomatás napjáig a szerkesztőségbe (IV., egyetem-uteza 4.) beérkeznek, díjmentesen fel­ vétetnek.

766

45.

VASÁENAPI UJSÁG

SZAM. 1893.

40.

ÉVTOLTAM.

fc5. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM. tügy szerété Isten e világot, hogy az ö egyetlenegy szülött Fiát adná, hogy minden, va­ laki hiszen ö benne, el ne veszszen, hanem örök életet vegyen». János, Evan. 3, 16.

A .Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható :

ÜJ KÉPESKÖNYV.

Legjobb é s L e g h i r n e v e s e b b Pipere H ö i g y p o r

Ezek Krisztus szavai.

Itniutatós a szemléletre, gondolkodásra, számo­

A legnagyobb és leggazdagabb biztosító társaság a világo

N

Biztosítéki alap 1 8 9 3 j a n u á r 1-én

Rlispot

PARIS

CH. —

FAY, ILLATSZERES

l . n t h k rF i« l « , S

— FARM-

lásra és beszélésre. SJVa—7 é v e s g y e r m e k e k s z á m á r a .

kiadó

Tervezte és kidolgozta B o h l i y

Magyarországon. Tetszés szerinti időtartam. Legmérsékeltebb kamatláb. Kölcsön a /* értékig. Fizetés készpénzben. Tényleges eset és teherállás köz* lése kéretik

31.

Több mint 4 0 0 kép harminczhat színezett táblán. H a r m a d i k k i a d á s . — Á r a k ö t v e 3 frt.

H.lí•..v

hogy rossz gyomrukat kireperálják és újra jól emészszenek és erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a ezélt ottlion kényelemn n n f t T m T n s a n u használata által, ben, kevés költP KrSIN-KfjH melya; ete/t megseggel elérik a M* *"" •*•"» « w » i emészteni segít • és a gyomort rövid időn tökéletesen helyreállítja. — Az én pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üveg ara 1 frt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.

f ö1dbir t ok okra

Használatul a családban, hisdedovodákban, siketnóma-intézetekben és az elemi oktatás első fokán.

Belgiumi alapítványi tőke

Rozsnyay Mátyás, gyógyszerész.

czimre „ G e l d m a r k t " kiadóhiva­ talához B e r l i n b e S . 1 4 . — Felvilágosítások díjmentesen adatnak.

művegyészeti laboratóriuma Aradon. Kapható Budapesten: Török József ur gyógyszertárában és minden magyarországi gyógyszertárban.

'ffffTftTTfffffff

r

w czipész-üzletenibeii

nftfc:^

ANDRÁSSY GYULA

v

^

^

Kapható Ausztr.-Magyarorsz. gyógyszertáraiban és drogistainál

Derék P r y m - í é l e refurm-kapcaok., több mint 6 hón. használat után.

Hézag és ráncz mindenfelé.

Tapad még mindig, ránéz és hézag nélkül, mintha új lenne

Prym-féle szabadék. reform-kapcsok!! nem hajladoznak a nem engednek, nem nyílnak ki maguktól. Minden mé­ rés nélkül pontosan egymással szemben állnak, tehát egyenlőtlen föl" Tarráa és ferde derékállás ki Tan zárva. Házi, m o s h a t ó é s dolgozó-ruháknál épen nélkülözhetet­ l e n e k . Mosás ós vasalás nem árt nekik. A d e r é k még* e y y s z e r a n n y i i d e i g * t a r t , a még munka és eröa mozgás alkalmával Is meg­ tartja jó állását. Tartósságra olcsóbb, minden más záró-készüléknél, mintán a derék elhasználása után mindig ujolag lefejthető ;• az újra alkalmazható. Minden takarékos asszony tehát v e g y e n olyat 20 kralO z á r é r t B varrja valami régi derékra. Bámulatos lesz az a s z é p á l l á s é s o d a t a p a d á s , melyet ezáltal a d*>rék ismét nyerni fog. Kávarrés könnyű, minden lapocskához mellékelt varrást utasítás szerint.

..v-oS""^ FÖ letét: Kwizda Ferencz János osztr. cs. és k. s román k. udv. száll. ker. gyógysz. Kornenbnrgban, Bécs mellett. Magyarországi főraktár Bpest Török József gyógysz.

egyéves

Tessék a fönnebbi védjegyre ügyelni, s a vételnél határozottan kifejezni:

részére szükséges lábbeliek kiállítására. Huszár-csizmák, h o n v é d és közös had­ seregbeli b a k a - c s i z m á k és bakancsok, i i z é r s é g i é s mindennemű e g y e n l á b b e l i e k , a lehető legjobb minőségben, lehető jutányos áron gyorsan és pontosan készíttetnek.

Derék az eddigi kapcsokkal, cauj án 4 heti használat után.

30 év óta u d v . i s t á l l ó k b a n , valamint k a t o n a i és p o l g á r i n a g y o b b i s t á l l ó k b a n in, használatban; n a g y o b b e r ő f e s z í ­ t é s e k e l ő t t é s u t á n e r ő s í t é s ü l ; továbbá flozamodások, r á n d u l á s o k , a z i n a k m e r e v s é g e s más ily alkalmaknál; képesiti a lovat k i v á l ó t e l j e s í t m é n y e k r e i d o m l t á s n á l .

mindennemű lábbeliek készítése mellett különö­ sen berendeztem magamat az

GRÓF

terén.

Magyarországi vezérigazgatóság.

házban lévő

kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható

:<>%

B u d a p e s t , B é c s i - u t c z a 5. s z á m .

Budapest, Muzcuui-könit 5. sz.

A «Franklin-Társulat»

Csak a P r y m - f é l e szabadok. reform-kapcaokkal lehet ezt elérni I

Biztosit az ember életére minden módozat szerint. Táblázatokkal ós bővebb felvilágosításokkal szolgál a

«>v

EZREK MENNEK CARLSBADBA,

20 millió forint

kívánja, hogy a derék ebie­ kéi és ránéz nélkül tapadjon!

Messze, kiható talál intim/ a divat

9 0 7 millió >^V) frank. S ^ J

• K U T Y Á I VEGYÍTVE

V* * ^

Minden hölgy

Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek.

laJiU.fM

Olvasd az Uj-testamentumot.

767

VASÁRNAPI UJSAG.

Kwizda-féle Restitutionsfluid. ÍTífTtTfTffTTTlTíníT

t T T t T TTT

I M>~ Kapható minden jobb szabókellék- és rövidára-üzletb«n. Tessék •Indig határoztttan kéről:

Lőrincz István.

LIEBIG

hus- kivonatát.

Alkalmas húsleves pillanat alatti kószitósóre, levesek, főzelékek, m á r t á s o k é s m i n d e n n e m ű h a s é t e l e k j a v í ­ tására. Kitllnő erősítő szer betegeknek és Üdülőknek.

LÉDERER BÉLA.

I

GRÓF ANDRÁSSY 1867-IKI ACZÉLMETSZETÜ ARCZKÉPÉVEL.

A v a l ó d i s á g és Jóság Igazo- ^ 7 ^ > j£.»^i lisául főleg tessék figyelni a I s T ^ - ^ * ? f e l t a l á l ó névírására 47 -*

MÁSODIK KÖTET. 1869—1871.

Életblztosito-Részvény-Társaság (Algemeene Maatscnappij Yan Levensverzekering en Lijírente)

Képek, Laterna magica számÁra, sciopticon és köd­ fátyolkép keszülékek.üvegre történő levonatra, minden nagyságban ajánl Hesse műintézet), Lipcsében.

Á r a fűzve 4 f r t .

AZ ELŐBB MEGJELENT:

3 marliamérleg

E L S Ő KÖTET. 1847—1868.

1000 kilós kartával és 2 d. 4000 klginos hídmér­ leg skálás sulymérövel, vas állvány és traversekkel, mind uj és jó állapotban, a Bugányi és Társa czégtől, erősen építve minden gyár, gőzmalom, szeszégető, gaz­ daság, serfőzde és község részére pénzbírság terhe mellett hatóságilag előírva, magyar hitelesítéssel, ha­ láleset miatt igen olcsón egyenkint is eladó Sopbie H e m m e r földbirtokosnő, W i e n . III. Hetzgasse 2 3 . földszint, ajtó 4. szám.

GRÓF ANDRÁSSY 1848-IKI ACZÉLMETSZETÜ ARCZKÉPÉVEL. Á r a fűzve 3 f r t .

A legelőnyösebb feltételek és módozatok mellett köt biztosításokat

az ember életére.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkeres­ kedésben kapható:

— 1 8 9 2 év végéig —-

A bélyeg és jogilletéki szabályok betűsoron tára.

1% millió korona biztosítós köttetett. Magyarországi vezérképviselőség:

Budapest, IV., Koronaherczeg-ntcza 20. szám. Igazgató:

Tolnay min.

Lajos

tanácsos, országgy.

képviselő.

1850. évtől 1892. év deczember végéig terjedő időben megjelent tör­ vény, rendelet és döntvényekre nézve, különös tekintettel a még érvényben lévő tételekre. Összeállitá:

HOKINKA

RIKÁRD.

A vezér-képviselőség mindennemű kérdésre szívesen szolgál felvilágosítással. Beferencziákat ad:

Bíróságok, törvényhatóságok, hivatalok, egyházak, kir. közjegyzők, ügyvédek, községek, pénzintézetek s magánosok használatára.

a Magyar Általános Hitelbank.

Ara fűzve 4 frt.

I t a l á n o ts a r» k e d v e l t ! "W» CBAB-APPI,EBLOSSOMS

A.

s> >ú -ji &4é^ • ^j?

r-

v—^

W^^Msá Wf• á^MíS

kék .bai,

i p a

.„

áR^srV-:" ScaraS''

••>•>< _^ii>jlíl*J 1 ™

AUÁ } »

(v
\ L/' \

Ks a CROWN L A V E N D E R SAI/TS

(KoTona-Levenrtula-só.) Kzen pompás, új szagoló só és kiválóan kelle­ mes, minden bűzt eloszlató szer, mindenfelé frissitÖ luxus-czikknek tekintetik. Kapható min­ den jelentékeny illatszer-üzletben.

Evenkinti eladás: 500,000 üvegcse. Crown P e r í \ i m e r y Co., 177, New Bond Street, London.

Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 51425. ez. V/15.

Irodai helyiségeink folyó évi október hó 28-tól kezdve társulatunk

V., Külső váczi-út 76. szám alatt levő központi telepének igazgatósági épületébe helyeztettek át. •J^* Kábelhálózatunkhoz való csatlakozások iránti jelentkezések i r o d á n k o n kívül a

Ganz és Társa CZég Gizella-téren íevó városi irodájában is elfogadtatnak.

Magyar villamossági részvény-társulat. Telefon-szám 1200.

Versenytárgyalási hirdetmény. A hodrogi 9. számú úgynevezett vajdácskái uj átvágás létesítése czéljából 214.036-9 m 3 szárazban foganatosítandó földmunkára és 137,352 m" kotrási munkára, továbbá a bodrogi 8. számú átvágás bővítése és mélyítése czéljából mintegy 51,403-3 m 3 szárazban létesítendő földmunkára és 51,732-3 m 3 kotrási munkára a földmivelésügyi m. kir. minisztérium tanácstermében f. é v i n o v . 1 3 - á n d é l i 1 2 ó r a k o r megtartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hir­ dettetik. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó tervezetek, valamint a kötendő szerződés tervezete és az annak kiegészítő részét képezendő általános és rész­ letes építési feltételek, nemkülönben az ajánlati feltételek a s.-a.-ujhelyi ma­ gyar kir. folyammérnöki hivatalnál megtekinthetők. Budapest, 1893 október 18-an.

Földművelésügyi minisztérium.

768

VASÁENAPI UJSÁG.

45. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T I CZEGEK. HABITS ANTAL

Az 1890: XIV. törvényozikk alapján létesített

hangszerész és különleges czimbalom-készítö

M A G Y A R IPAR- É S K E R E S K E D E L M I BANK­ RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Budapest, V., nádor-utcza 4. sz.

ttr a fő- és székvárosi zeneiskola szállítója. ~mi B u d a p e s t ^ V I I . , E r z s é b e t - k ö r a t 42. sz. Ajánlja szak­ szerű tapasz­ talatai szerint javított és sajátkezüleg ké­ szített e r ő s és t i s z t a

hangszerek raktárát.

Szolid kiállítás! Jutányos íi «i ii jr ii árak. C Z i m b a l m a i t j Árjegyzék kívánatra

valamint m i n d e n n e m ű

| ingyen

és

berni.

TESTORY ÉS FIA Váczi-utcza 24. B U D A P E S T , B#~ A l a p í t t a t o t t

fiókosztály

V I - V H . k.

Teréz-körut 2.

(Váczi- k ö r ú t sarkán.)

(Király-utcza sarkán.)

bútorkereskedők, kárpitosok és diszitők BUDAPESTEN, I V . ker., H a t v a n i - u t c z a 11. s z á m , I. emelet, (a Neruda-féle üzlet melletti palota).

Képes

árjegyzékeket

óragyára, Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

K n b i n s z k y G y ö r g y fodrász ól, Budapest, I , Krisztinaváros. M é s z á r o s - u . 3 . , a legtökéletesebb és egyed, eszközt képezik arra, hogy a bajusznak idegen segítség nélkül, nehany perez amit a legszebb formát adhassuk. A kötők minden arcz-nagysághoz pontosan alkalmazh tők, a feszítő erÖ szabályozható. Egy darab 50 kr. 60 kr. {lehet postabélyeg is) előleges beküldése mellett, bérmentes szállítás. Ismételadóknak eDgedmény, — Kapható a következő helyeken: K e r t é s z T ó d o r , Dorottya-utcza ; D a n k o v s z k y I s t v á n . József-tér, s Magyarország legtöbb illatszer- és fodrászüzletében.

..HERMESMagyar Altalános Váltóüzlet

Képes árjegyzékek bérmentve.

UU.Ü.I i

Részvénytársaság.

Budapest, Dorottya-ntcza

8. szám.

iUiXXUUU.U.lUlUiUU.

Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s több oldalulag ki­ tüntetett sósborszesz-készitményem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi időben kitéve, elhatároztam, hogy azo­ kon czimjegyeimet módositom s arra kék nyomatban saját házam külső alakját veszem föl, bejegyeztetvén azt egyszersmind védjegy­ ként a budapesti iparkamaránál.

KLEWIACKEL JÓZSEF (Casino sörcsarnoka). I. kér., K r i s z t i n a - t é r 3. szám. A legújabb igényeknek eleget teendő, áldozatokat és fáradságot nem kiméivé, iparkodtam helyiségei­ met a legdíszesebben s mai követelményeknek megfelelőleg berendezni. Díszes ebédlő helyiség, külön szobák, valamint a fényesén világított és berendezett pincze-helyiségekben teke-pálya áll a nagyérdemű közönség s mélyen tisz­ telt vendégeim szórakoztató mulatságára. — Kitűnő ételek és italokról, valamint pontos ki szolgálatról kellőleg gondoskodtam s továbbra is főtörekvésem lesz, úgy a n. é. közönség, valamint m. tisztelt vendé­ geim követelményeit minden tekintetben kielégíteni. S#~ V a s á r - é s ü n n e p n a p o k o n z e n e . ~9d Lakodalmak és tánczmulatságok rendezésére gyö­ nyörű t á n c z - t e r e m és hozzá tartozó mellékhelyi­ ségek állanak a nagyérdemű közönség rendelkezésére.

SOSBORSZESZ

általánosan elismert kitűnő háziszer; különösen a b e d ö r z s ö l é s k e n ő - g y u r ó - g y ó g y m ó d n á l ( m a s s a g e ) igen jó hatású. Ajánl­ ható egyszersmind f o g t i s z t i t ó s z e r ü l is, a mennyiben a f o g a k f é n y é t elősegíti, a f o g l m s t e r ő s í t i és a s z á j t i s z t a , s z a g t a l a n í z t nyer a szesz elpárolgása után, úgyszintén f e j m o s á s r a is a h a j i d e g e k erősítésére, a f e j k o r p a k é p z ő d é s m e g a k a d á l y o ­ z á s á r a és a n n a k m e g s z ü n t e t é s é r e .

Nedves falek szárazzá tételét

asphalttal Benkö Rezső,

czipőraktára.

K ü l s ő V á c z i - ú t 7 2 . sz.

tyukszemgyűrű cm órában.

~m

V pár 1 pár 1 pár ] pár 1 pár 1 1 1 1 1

Hölgyeknek: zergebör topán magas szárral... posztó, orosz lakkal . . . _. keztyübőr, lakkal gombos angol topán . . . . . . fűzős korcsolya-topán _ . . . —

pár pár pár pár pár

frt . « « «

Nagy n y e r e m é n y e k !

Havonkint

23.

MŰVEI.

z ALKALOMMAL a november elsején elhalt jeles lengyel festőtől, Matejkótól, kinek életraj zát múlt heti számunkban közöltük, néhány kitűnő művet mutathatunk be olva­ sóinknak. Megérdemli a mester, hogy újból visszatérjünk reá, mert hisz a lengyel művészet egén mint igazi meteor tűnt fel, hogy örök időkre bevilágítsa a lengyel nemzeti festészet­ nek még egyenetlen útjait. Ha valakiről, Matejkóról méltán el lehet mondani, hogy a szó szo­ ros értelmében nemzeti volt, mert a cseh szü­ lőktől származó, de teljes lélekkel lengyellé vált mester, lengyel hazája történetében, s ennek megkapó mozzanataiban találta meg a bőséges anyagot, mely művészi lelkét megihlette s újabb meg újabb nagy alkotására serkentette. A tör­ téneti mozzanatokhoz való SZÍVÓS ragaszkodá­

E

Csupán a VASAKNAPI UJSAG jl "félévre £ " é ™_ ?4 ÍT«

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

sának köszönhette, hogy mikor a krakkói gymnáziumot és a krakkói festészeti akadémia két évfolyamát végezve, a bécsi akadémiára ment, ott nézet-eltérés miatt összekoezczanása volt igazgatójával, Euben Keresztélylyel, ki akkor a történelmi tanfolyamot vezette. Matejko ugyanis azt a pillanatot akarta megörökíteni, mikor Kázmér király, a lengyelek legszerencsétlenebb királya, a Krakkótól mintegy órányira fekvő Bielany kolostor magaslatáról nézi, miként ost­ romolják a svéd csapatok a lengyel fővárost. Ez a kép igazi gyöngy abban a sorozatban, melyet a mester Lengyelország dicsőítésére festett. De a kép fogalmazványa az igazgató tetszését nem tudta megnyerni, s a feszült viszonynak az lett a következménye, hogy Matejko kénytelen volt a bécsi akadémiát elhagyni. így járt annak ide­ jén Makart is, és miként ez, Matejko is Mün­ chenbe ment Pilotyhoz, e kitűnő tanítóhoz

szám.

Havonkint

3-4 Sorsjegy- Egyesületek 3—4 húzással húzással életbiztosítással! Felhívás egy alkalmi sorsjegy-társaságba való belépésre, mely társaság áll 50 résztvevő tagból és

J0F

238 d a r a b e r e d e t i

sorsjegyből

1 db 5«o 100 frt névért. 1860. osztr. áll. sor.sj. 1 db 50 frt névért. 1864. osztr. áll.-sorsjegy 1 « 4»/o 100 « « Tiszai sorsjegy 1 « 50 « « 1870. magy. álL-sorsjegy 100 . Bécsvárosi sorsjegy 10 « Osztrák vöröskereszt sorsjegy «4»/olOO « Magy.Jelz.-b.it.sorsj. 10 « Magyar vöröskereszt sorsjegy «3o/0100 • Osztr. Földhitel sorsj. 10 « Olasz vöröskereszt sorsjegy «3o/olOOírc Szerbiai államsorsj. 50 « Budapesti Bazilika sorsjegy 150 darab Magyarországi «Jó-szív» sorsjegy

SORSJEGY-KÖNYVECSKÉT. A társaság feloszlásakor, az összes azideig ki n e m sorsolt sorsjegyeket az akkori hiva­ talos árfolyamon eladják, az ezért befolyó készpénz, a nyeremények és a kamatot hajtó sorsjegyek szelvény-kamatai a tagok között e> yenlően el lesznek osztva. A sors­ jegy-társaság tartama alatt, a 238 darab sorsjegyre eső n y e r e m é n y e k sorsjegy^ ^ H társaság tagjait illetik. R e n d k i v i i l i k e d v e z m é n y ü l ! Minden tagja e társaságnak a negyedik részlet befizetése után egy

wr 2 0 0 0 k o r o n á r ó l -»s 3 x 2 4 ára minden

alatt eltávolít tyúkszemet.

Egy óra ára 6 0 kr., vidékre 8 0 kr. beküldése mellett bérmentve küldetik. MagyaL Budapest, Király Török József

szóló .baleset elleni, b i z t o s í t á s i , , k ö t v é n y t kap, mely egy elsőrangú hazai biztosító intézet által van kiállítva és mindaddig marad érvényben, míg a befizetések a sorsjegykönyvre pontosan történnek. M i n d e n húzás után m e g k ü l d ö m

TELEGRAPH)

oz. s o r s o l á s i

tudósítót.

LUSTIG MIKSA b a n k és v á l t ó ü z l e t e Alapíttatott 1885.

Suilapest,

vácxi-körtit

Ügynökök bárhol kedvező feltételek mellett

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.)

43.

Alapíttatott 1885.

alkalmaztatnak.

REJTAN A VARSÓI ORSZÁGGYŰLÉSEN 1772-BBN- — Matejko

5.— egész ^éyTe évre _ 2.50

Külföldi előfizetésekhez a pOBtailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

és geniális mesterhez, a kinek a jelen mű­ vésznemzedék sok tagja volt a tanítványa és a ki felismerte Matejkóban a hazája története iránt érzett határtalan szeretetét, és a nagy mester a fiatal növendék lelkesedését nemcsak hogy nem nyomta el, hanem még élesztette, művészi pályája útjait egyengette és bevezette abba a csarnokba, melyből Matejko a halhatat­ lanság babérkoszorújával tért vissza. Mikor Matejko később Krakkóban letelepedett, csak akkor kezdett róla a világ beszélni, bár hírneve nem lassanként támadt, hanem egy­ szerre állott elő és egyszerre hódított. A párisi 1867-iki kiállításon mutatta be híressé vált festményét, «Kejtan a varsói országgyűlésen 1772-ben» czimü művét, melynek eredetije a bécsi udvari képtár dísze. Ezen történelmi fest­ ményen mutatkozik Matejko kiváló ereje és finom megfigyelő képessége. Egy egész megromlott tár-

H a v o n k é n t i b e f i z e t é s 1 f r t 9 7 k r . o. é . - b e n . Az első és második részlet befizetése után, mely postautulványnyal is eszközöl­ hető, kapja a vevő a 2 3 8 d a r a b s o r s j e g y s o r o z a t a i t é s s z á m a i t tartalmazó

5 6.— 7.— 6.50 6.—

frt 3.50 • 4.50 « 4.50 . 4.50 « 4.50 Gyermekczipök és csizmák nagy választékban, olcsó árak mellett.

Muzeum-körut

MATEJKO

}

száz m i l l i ó k o r o n a ö s s z f ő n y e r e m é n y n y e l

czipő-raktár

l*raknak: fin. zergebör topán vichsbörrel borítva orosz lak topáa, angol varrott .. magas szárú bagaria topán gombos angol topán .__ . . . _. angol bergsteiger fűzős topán...

IV. kerület,

feltételek : VASÁRNAPI UJSAG és \ egéüz éxre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyfltt félévre _ 6

A 45 havi befizetés t a r t a m a alatt minden tag 1 4 6 h ú z á s o n vesz részt.

b e l s ő b o l t h e l y i s é g 2 0 . sz. A legjobb h í r n é v n e k ö r v e n d ő

Budapesten,

ElSfiieteii

40. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , N O V E M B E R 12.

4 6 . SZÁM. 1893.

úgymint:

Wasmuth

Budapest, Haris^ ^ ^ ^ ^ ^ bazár

Egy nagy üveg ára 9 0 kr., egy kisebb üveg ára 45 kr. BRÁZAY KÁLMÁN

Védjegy 19. és 2 0 .

elvállalja legjutányosabban

GAIZ IZIDOR

benn.

!! bajusz -kötők!!

HEUFFEL,

Hirdetések elfogadtat­ nak a kiadó-hivatal­ ban, Budapesten, IV., egyetem-ntcza 4. sz. a.

és

32,972. szám alatt szabadékozva. Legújabb, szabályozható

A királyi zálogházban nagyobb részletekben vásárolt régi ezüstöt eladok, latonkint 1 fit 5 kr.-tól kezdve följebb. Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság. Úgyszintén aranyneműek, drágakövek és órák, a legol­ A Magyar Földhitelintézet 4o/0-os adómentes csóbb árakon, nálam folyton raktáron vannak. z á l o g l e v e l e i t mint legbiztosabb tőkebefektetést ajánl­ j u k ; ezek nálunk a n a p i árfolyamon d í j m e n t e s e n kaphatók. K o r o n a h e r c z e g - n t c z a 7, az u d v a r b a n balra Tőzsdei megbízásokat és minden a váltóüzlet keretébe tartozó ügyletet legelőnyösebb feltételek mellett fogana­ tosítunk. B e t é t e k e t 5 0 írttól kezdve folyó ( c h e c k ) számlára további intézkedésig 4 o / 0 - k a l a d ó m e n t e s e n kamatoztatunk. Betétek 10,000 forintig f e l m o n d á s legolcsóbban, legújabban és legjob­ ban készít: n é l k ü l felvehetők. Pénztári órák reggeli 9-től esti 5 óráig. M a y e r K á r o l y L.

Toronyórákat

ingyen

„HERMES"

Legolcsóbb ezüst!

~»J

Holtam és Schlosser

fiókosztály

Podmaniczky u. 2.

1805-ben.

Bel- és külföldi műipar, lámpa, díszmű- és bőráruk főraktára.

Teljesen befizetett részvénytőke 8,000.000 írt. V - V I . ker.

Váczi-utcza 24.

a nagy Kristóf átellenében.

festménye.