SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2013.
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezető rész .......................................................................................................................... 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ........................................................................... 3 1. Az intézményre vonatkozó adatok ..................................................................................... 3 2. Az intézmény típusa: .......................................................................................................... 4 3. Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................... 5 4. Az intézmény szervezeti ábrája.......................................................................................... 6 II. Az intézmény működési rendje ............................................................................................. 7 1. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama............... 7 2. A közalkalmazottak munkarendje ...................................................................................... 7 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik az intézménnyel nem állnak jogviszonyban....................................................................................................................... 12 4. Az ünnepélyek és megemlékezések rendje, valamint az iskolai hagyományok ápolása . 13 5. Tájékozódás az intézményi dokumentumokról................................................................ 15 6. Az intézmény védő, óvó előírásai .................................................................................... 16 7. Az intézmény területén történő tartózkodás szabályai szülők, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló személyek számára .......................................................................... 18 III. A vezetői munka rendje...................................................................................................... 18 1. Az iskolavezetés ............................................................................................................... 18 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: ................................ 18 3. A vezetési feladatok megvalósítása.................................................................................. 19 4. A vezetők és a vezetőket segítők közötti munkamegosztás ............................................ 22 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 23 IV. A kapcsolattartás rendje .................................................................................................... 24 1. A belső kapcsolatok rendje .............................................................................................. 24 2. A külső kapcsolatok rendje .............................................................................................. 28 V. Eljárásrendek ....................................................................................................................... 33 1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................. 33 2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése.............................. 35 VI. Hatáskörök ......................................................................................................................... 48 VII. Az iskolai könyvtár működési szabályzata....................................................................... 51 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ...................................................... 51 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ................................................ 51 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok .............................. 52 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ............................................................. 53 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................. 55 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz - éhez ............................................................... 58 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................. 61 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................. 63
I. Bevezető rész A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a, A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b, A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek – csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1. Az intézményre vonatkozó adatok a) Az intézmény neve: Rövidítve: OM-azonosító: Székhelye (címe): Tel.: E-mail cím: Honlap:
Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Radnóti Miklós Általános Iskola és AMI 030604 9090 Pannonhalma, Petőfi u. 27. . 96/470-043, tel/fax: 96/554-001 radnó
[email protected] www.pannonhalmaiskola.hu
b, Tagintézmény:
Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Fekete István Tagiskolája 8438 Veszprémvarsány, Iskola u. 16. Tel./fax: 88/589-606 Mobil: 06 30 577 7901 e-mail:
[email protected] Honlap:www.fiaik.ucoz.hu
c, Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 1055 Budapest, Szalay utca 10 Iskolánk KIK azonosítója: 077002 d, Működtető ( székhelyintézmény):
Pannonhalma Város Önkormányzata 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 10.
2. Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Alapfeladatai: - A tanulók oktatása, nevelése kötelező tanórai foglalkozások keretében - A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából a Nkt -ben meghatározott időkeretben. - 1. évfolyamtól választható a német nyelv a székhelyintézményben - 2. évfolyamtól idegen nyelv oktatása (angol, német) - A tanulók részére napközi otthonos, tanulószobai ellátás biztosítása - Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése - Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás, gyógytestnevelés, - Képesség-kibontakoztató felkészítés - Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás - Tehetség-kibontakoztató foglalkozás, valamint hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása - Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása - Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása - Bejáró tanulók ellátása - Szervezett intézményi étkeztetés - ÖKO-tevékenység - Művészeti oktatás Az intézmény jogosítványai: iskolai végzettség megszerzésének tanúsítása: általános iskolai bizonyítvány, alapfokú művészetoktatásban szerzett bizonyítvány Az intézményi működés dokumentumai Az intézmény SZMSZ-ének a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumamaihoz is. Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok: Alapító Okirat Pedagógiai Program SZMSZ Kollektív Szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Éves munkaterv Házirend Művészeti iskolai pedagógiai program
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:
Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban az alábbi dolgozók jogosultak: A mindenkori igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes.
3. Az intézmény szervezeti felépítése Az iskolavezetés Az iskolavezetést az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják: • Tagintézmény-vezető • Igazgatóhelyettes A tágabb értelemben vett iskolavezetéshez tartozik az alsós munkaközösség vezetője, valamint a felsős munkaközösség vezetője is.
4. Az intézmény szervezeti ábrája
Igazgató Tagintézmény-vezető
Igazgató-helyettes
Iskolatitkár
Az iskolai munkát segítők Diákönkormányzatot
Technikai alkalmazottak
segítő pedagógusok Munkaközösség-vezetők Könyvtáros Alsós mkv. Szakorvos Felsős mkv. Védőnő, asszisztens
Dök. vezetők ( alsó, felső)
Logopédus Gyermekjóléti Szolgálat hitoktató Ifjúságvédelmi felelős /IPR csoport/ Beosztott pedagógusok Külső oktatók, óraadók
II. Az intézmény működési rendje 1. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a, Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b, A tanítási órák időtartama: 45 perc. A napköziben és a tanulószobán a foglalkozások 60 percesek. A felsőbb évfolyamokon a 0. óra 7:00-kor kezdődik, az első tanítási óra reggel 8:00 órakor a székhelyintézményben. Kötelező tanítási órák 8:00-tól kezdődnek és 13:30–ig tartanak. Tagintézményben a tanítási órák 8:10-kor kezdődnek és 13:35-ig tartanak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. A művészeti képzésben részt vevők délután egyéni órarend szerint járnak foglalkozásra. c, Az óraközi szünetek időtartama: 10-20 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A tagintézményben az óraközi szünetek időtartama: 15-15-10-10-5 percesek. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók a folyosókon töltik, a nagyszünetben (az időjárástól függően) az udvaron, vigyázva saját és társaik testi épségére! d, Az étkezést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. e, A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az éves munkaterv rögzíti. f, A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra (kb. 20 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa.
2. A közalkalmazottak munkarendje a, Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b, Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására, a mindenkori érvényes Munka Törvénykönyv szerint.
a, A pedagógusok munkarendje a, A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b, A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c, A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d, A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e, A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket –az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával –általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre- legfeljebb 15 munkanapra- a következő esetekben lehet igénybe venni: Továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés A nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés-oktatás Ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben szorgalmi időben adják ki A pedagógus szabadságát-a 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételévelelsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapjait a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
b, A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. c, A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák/napközis foglalkozások megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.
d, A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
e, Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén –lehetőség szerint –szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet /elküldött óravázlat/ szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.
f, A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskola intézményegység-vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív dolgozók esetében az intézményvezető vagy az iskola intézményegység-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Beosztás: iskolatitkár 7.30 órától 16 óráig. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.
g, A tanórán kívüli foglalkozások szervezési formája és rendje A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a, Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.:egyházak,egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi, szakkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, művészeti iskolai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás, gyógytestnevelés ( szakszolgálat keretében). A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
h, Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a,
A napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés ,a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamon létszámtól függően szerveződik. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a napközis házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b, Tanulószoba szervezése elsősorban 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 12:35-16:00-ig. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. Tagintézményben alsós és felsős napközis csoport működik (jelentkezők létszámának függvényében módosulhat). Alsós csoport munkarendje 11:50-15:45, felsős csoport munkarendje 12:45-15:45 óráig tart. c, Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves
munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. d, Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. e, A diáksportkör (DSK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. f, A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. g, A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges . Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetett versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezető irányítja. h, Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. i, A tanulmányi kirándulások:Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni a vezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.
3. A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik az intézménnyel nem állnak jogviszonyban Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a büfé előtti térig, tagintézményben az auláig kísérhetik és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 7:30 és 15:30 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a polgármesteri hivatal bérbeadási szerződése, tagintézményben a tankerülettel kötött szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az
intézmény hivatalos munkaidejében (7:30-16:00 óra között) felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt (elsősorban a Közalkalmazotti Tanács elnökét).
4. Az ünnepélyek és megemlékezések rendje, valamint az iskolai hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a, Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b, Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. c, Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvénnyel kapcsolatos feladatokat, és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság megjelenése kötelező, megfelelő öltözékben. Az iskola épületét az ünnepnaphoz méltóan és jellegének megfelelően kell díszíteni. Az ünnepélyek, megemlékezések felelőse gondoskodik a megfelelő műsorról.
Ünnepélyek, megemlékezések rendje
Ünnepély, megemlékezés neve Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanuk napjáról megemlékezés Nemzeti ünnep Karácsonyi ünnepély Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Nemzeti ünnep Holokauszt áldozatainak emléknapja Nemzeti összetartozás napja Ballagás, tanévzáró ünnepély
Ünnepély, megemlékezés időpontja Első tanítási nap Október 6. Október 23. Téli szünet előtti utolsó tanítási nap Február 25. Március 15. Április 16. Június 4. Június 3. hete (péntek)
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A hagyományok ápolása az iskolához való kötődés egyik fontos eszköze. A kialakult szokások átvétele, a magatartásformák követése hozzájárul a közösség formálásához. Hagyományápolás színterei - ünnepségek, rendezvények, évfordulók ünneplése iskolai, illetve osztálykeretben, - kulturális versenyek, - sportversenyek. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről.
Intézményi hagyományok körébe tartozó rendezvények: Rendezvény neve Erdő témahét Szent Márton témahét Egészségvédelmi témahét Kék nap Karácsony témahét Téli madárvédelem témahét Farsang Kikelet témahét Fűben fában orvosság témahét TÁMOP 3.1.4. fenntartása Radnóti napok Háromhetes projekt „Pannonhalma” Gyermeknap Madarak fák napja Öko témahét a Föld napja tiszteletére Tavaszváró délután Ifjú muzsikusok találkozója Mikulás délután
Rendezvény időpontja október november november október december január február március április május május május május április március november december
Tagintézmény hagyományos rendezvényei: Rendezvény neve Tanévnyitó ünnepély Erdei iskola 4., 6. osztály Mikulás ünnepély Karácsony Fekete István emléknap Farsang Madarak-fák napja Gyermeknap
Rendezvény időpontja szeptember október december december január február május május
Tanévzáró-ballagás
június
SZÜNETEK, TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK Az őszi, téli és tavaszi szünetet a szorgalmi időben a tanév munkarendjét szabályozó utasításoknak megfelelően kell kiadni. Tanítási szünetek:
március 15. május 1. Húsvéthétfő Pünkösdhétfő október 23. november 1.
Az iskola: munkatervben megtervezett tanítás nélküli munkanapokat összefüggően, vagy külön-külön, egyes osztályokra, illetve az egész iskolára kiterjedően is ki lehet adni. Egy tanítási évben a tanítás nélküli munkanapok száma az 5 napot nem haladhatja meg, ebből egy nap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. A tanítás nélküli munkanapok szervezett foglalkozásain mind az érintett pedagógusoknak, mind a tanulóknak részt kell venniük. A tanulók részére járó nyári oktatási szünetet egybefüggően kell kiadni. Ez megilleti azt a tanulót is, aki az utolsó tanév végén elégtelen tanulmányi előmenetele miatt osztályismétlésre vagy pótvizsgára bukott.
5. Tájékozódás az intézményi dokumentumokról Az intézmény működését meghatározó dokumentumokról megtalálhatóak: az iskola honlapján az intézmény vezetőjénél az irattárban az iskola könyvtárában
Az intézmény működését meghatározó dokumentumok nyilvánosak, azok bárki számára, bármely időpontban hozzáférhetőek az iskolai honlapon. Az intézmény vezetőjénél lévő dokumentumok, a vezetővel előre egyeztetett időpontban tekinthetőek meg. Az iskola könyvtárában lévő dokumentumok a könyvtár nyitvatartási ideje alatt tekinthetőek meg.
6. Az intézmény védő, óvó előírásai Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében a tűzjelző sziréna bekapcsolásával tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. • Rendkívüli esemény, pl.: természeti csapás, üzemeltetési zavarok és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény igazgatójának, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. • Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az épület kiürítésének időtartamáról,a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató értesíti a fenntartót. a, A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. b, A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-baleset és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztály-naplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés)
A tanulóbalesetek Bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az a munka-és tűzvédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz- baleset és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a, Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgatófeladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. b, Az iskolaorvos, védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt a vezető tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. c, Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Segíti az intézményben az elsősegély nyújtási oktatás megvalósítását. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
7. Az intézmény területén történő tartózkodás szabályai szülők, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló személyek számára Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket az iskola bejáratáig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 7:30és 15:30 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán, iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a polgármesteri hivatal bérbeadási szerződése tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.
III. A vezetői munka rendje 1. Az iskolavezetés Az iskolavezetést az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják: • Tagintézmény-vezető • Igazgatóhelyettes A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetőjének megbízása az Alapító okiratban foglaltak, s a magasabb jogszabályok alapján történik. Az intézmény magasabb vezetője egyben az általános iskolai intézményegység-vezetője. A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Megbízatása a hatályos jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. A tantestület határozatlan időre kinevezett tagja, Kollektív Szerződés szerinti járandóságok megilletik. a) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. b) Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, a tagintézmény-vezetőre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. c) Az intézményvezetőt helyettesítheti a székhelyen: a munkamegosztás rendje szerint, valamint a vezető tartós akadályoztatása esetében az általános helyettese, amennyiben a helyettes is akadályoztatva van, a Közalkalmazotti Tanács elnöke látja el a vezetői feladatokat. d) A tagintézmény vezetőt helyettesítheti a felsős munkaközösség-vezető. Amennyiben akadályoztatva van, az alsós munkaközösség-vezető látja el a vezetői feladatokat. 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: • felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért • gondoskodik az oktató-nevelő munkához szükséges feltételekről
• felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért • felelős a továbbképzési program, a beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért • előkészíti a vezetőség jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat • felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért • felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért • gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos, a rendszeres egészségügyi vizsgálatokkal, valamint a munka- és tűzvédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról • dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály, vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe • eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezettel kapcsolatban • együttműködik az egyházakkal a hit- és vallásoktatással kapcsolatos kérdésekben, teljeskörűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de képviseletre eseti vagy állandó megbízást adhat • ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházható feladatokat • a nevelőtestület vezetése • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése • a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, valamint a partneriskolákkal való együttműködés • a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezése • a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe • jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját • képviseli az intézményt 3. A vezetési feladatok megvalósítása a, Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: a tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. b, Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik.
A vezető helyettesítési rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítésére a Közalkalmazotti Tanács elnöke kap felhatalmazást. A vezetők helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedésre ad felhatalmazást.
a) Az intézmény vezetősége: a, Az intézmény vezetőinek munkáját irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét a középvezetők [ munkaközösség vezetők] segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b, Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen, minimum havonta egy alkalommal rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettes a munkaközösségek vezetői Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van, közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c, Az intézmény vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a munkaközösség-vezetők évenként egy alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d, Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége kiterjed mindazon területekre, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Egyéb közvetlen munkatársak: a munkaközösségek vezetői. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. b, Az tagintézmény-vezető Az intézményegység élén tagintézmény-vezető áll, aki felelős az intézményegység magasabb jogszabályokban meghatározott működéséért. Az tagintézmény-vezető megbízására is érvényes a nyilvános pályáztatás. • Irányítja és szervezi az intézményegység szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli a tagintézményt
• Dönt minden - a hatáskörébe tartozó - kérdésekben. • Végzi a számára előírt ellenőrzési feladatokat, gondoskodik a munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáról. • Irányítja és ellenőrzi a tagintézmény pedagógiai, szakmai munkáját. • Összeállítja és benyújtja az intézményegység költségvetési igényét. • Az intézményegység-vezetőt személyi kérdésekben egyetértési jog illeti meg. • Az általános iskolai intézményegység-vezető munkáját az alsós és felsős munkaközösség vezetők segítik. c, Igazgatóhelyettes Közvetlen felettese: az igazgató. Az igazgató közvetlen munkatársa. Részt vesz az iskola munkájának tervezésében, szervezésében, a feladatok végrehajtásában, azok ellenőrzésében és értékelésében. Munkáját az oktatásra vonatkozó jogszabályok, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és az igazgató utasítása szerint végzi. Az igazgató általános helyettese. Az igazgató tartós távolléte esetén annak teljes jogkörét gyakorolhatja.
Feladatai a közismeret terén Felelős irányítója az iskolában folyó közismereti képzésnek. Irányítja az iskola pedagógiai programjának, illetve helyi tantervének elkészítésével összefüggő munkafolyamatokat. Irányítja, ellenőrzi és értékeli a munkaközösségek munkáját. Szervezi pedagógusok továbbképzését. Az iskolában folyó nevelőmunkával kapcsolatos feladatok Irányítja, ellenőrzi és értékeli a munkaközösségek munkáját. Javaslatot tesz az osztályfőnöki megbízásokra. Felelős irányítója a tanulók magatartásával, viselkedésével, külső megjelenésével összefüggő feladatoknak. Ellenőrzi és értékeli a fegyelmi helyzetet, szükség esetén intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez.
Az iskolai munka szervezésével, irányításával kapcsolatos feladatok Felelős az órarend tantárgyfelosztás alapján történő elkészítéséért. Elkészíti a helyettesítési rendet, a tanári és tanulói ügyeleti rendet és a terembeosztást. Elvégzi az oktatási munka napi szervezésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Gondoskodik a távollévő pedagógusok helyettesítéséről, ellenőrzi a helyettesítéseket és azok nyilvántartását. Összefogja a tantestület tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat. Koordinálja a tanulmányi kirándulásokat. Az ügyeleti napokon általános ellenőrzést végez, rendkívüli esemény esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. Látogatja a közismereti és az osztályfőnöki órákat.
A tanév végén átfogó értékelést készít a közismereti tantárgyak oktatásáról és a nevelési munkáról. Megszervezi a javító-, különbözeti- és pótvizsgákat. Irányítja a iskola statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségével, valamint a bizonyítványok nyilvántartásával összefüggő tevékenységeket. Ellenőrzi ezen munkafolyamatok jogszerűségét, figyelemmel kíséri az ezen tevékenységhez szükséges nyomtatványok beszerzését. Az iskola külső kapcsolatainak ápolásával összefüggő feladatok Rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, a szülői szervezetekkel. Megszervezi a szülőkkel való kapcsolattartás formáit (szülői értekezletek, fogadóórák stb.). Egyedi megbízás alapján képviseli az iskolát a különböző fórumokon, rendezvényeken. Az iskolai munkával kapcsolatos bármely kérdésről megbeszéléseket folytathat az irányító szervekkel, külső partnerekkel. Személyzeti és gazdálkodási feladatok Közvetlen felettesként irányítja, ellenőrzi és értékeli: ~ az irányítása alatt működő munkaközösségekhez tartozó pedagógusok ~ a diákmozgalmat segítő pedagógus munkáját Közreműködik a pedagógusok részvételét is igénylő leltározási és selejtezési munkák szervezésében. Aláírási joga van a munkaterületéhez tartozó belső iratok, valamint a bizonyítványok, törzskönyvek vonatkozásában. A külső levelezéssel, ügyintézéssel kapcsolatos iratokon aláírási jogát az igazgatóval együtt gyakorolja. Az igazgató távolléte esetén aláírási jogát minden ügyiraton gyakorolhatja
4. A vezetők és a vezetőket segítők közötti munkamegosztás Az igazgató • Irányítja, szervezi, ellenőrzi az intézmény pedagógiai munkáját, működési rendjét; • Meghatározza az intézmény fejlesztési irányvonalát, alakítja koncepcióját; • Megteremti az intézmény zavartalan működéséhez a feltételeket; • Rendszeresen tartja a kapcsolatot a tankerület vezetőjével. • Menedzseli az iskolát; • Havonta egy alkalommal beszámoltatja az intézményegység-vezetőt. Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezető: • Rendszeres kapcsolatot tart az anyaintézménnyel. • Havonta egy alkalommal beszámol az intézmény igazgatójának. • Végzi a tanügy-igazgatási feladatokat. A felső tagozatos munkaközösség-vezető: • Koordinálja a tagozat szakmai munkáját, a tanulók szabadidős tevékenységét. • Tagozati szinten szervezi, ellenőrzi a szakköröket, tanfolyamokat, stb. • Segíti az ügyeleti rend szervezését és ellenőrzését.
• Ösztönzi, segíti a pedagógusok szakmai fejlesztését, részt vesz az iskola koncepció kialakításában. • Szervezi a tanulmányi versenyeket, eredmény méréseket. • Ellátja a tagozat napi szervezési és működtetési feladatait. • Beosztja a helyettesítés rendjét./ tagintézményben/ • Kapcsolatot tart az alsós munkaközösség-vezetővel. • Munkájához az igazgató által megbízott pedagógusok segítséget nyújtanak. Az alsó tagozatos munkaközösség-vezető: • Feladatai tagozati szinten megegyeznek a felső tagozatos munkaközösség vezetőjével; • Kapcsolatot tart az óvodavezetővel, a beiskolázással kapcsolatban. Az iskolatitkár: • Titkári teendői /adatszolgáltatás, adatkezelés, iratkezelés, leltározás/ mellett ellátja a tanügyigazgatással kapcsolatos feladatokat; Az intézményvezető mellett a fentiek konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek: • A Szülői munkaközösség vezetősége • Diákönkormányzat • A Szakszervezet helyi titkára • Közalkalmazotti-tanács
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • tagintézmény-vezető • igazgatóhelyettes, • munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, • az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, • a tanítási óra felépítése és szervezése, • a tanítási órán alkalmazott módszerek, • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, Az ellenőrzés módszere: • óra- illetve foglalkozáslátogatás • dokumentumok vizsgálata • eredménymérések, szintvizsgálatok • egyéni beszélgetések, • szóbeli, írásbeli beszámoltatás • év végi tanulmányi eredmények értékelése, összehasonlító elemzése • helyszíni ellenőrzések Az egyes területeken végzett ellenőrző tevékenység tapasztalatairól közvetlenül az ellenőrzést követően informálni kell az ellenőrzött személyeket, megbeszélve a hibák kijavításának módját. Az ellenőrzésekről, előre meghatározott időpontokban az igazgatónak be kell számolni.
IV. A kapcsolattartás rendje 1. A belső kapcsolatok rendje a, Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • az iskolavezetőség ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
- A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. b, A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a, A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként megerősítik, vagy az igazgató javaslatára megválasztják munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására alkalmas munkaközösség-vezetőt, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. b, Az intézmény szakmai munkaközösségei: - felsős munkaközösség, alsós munkaközösség c, A szakmai munkaközösségek feladatai, javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. d, A szakmai munkaközösség - vezető jogai és feladatai: - összeállítja és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek
szerinti előrehaladást és a követelmény rendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása - Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. - A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális- és sportversenyek. - A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
c, A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus a diákönkormányzat vezetői megbeszélésén évente legalább 4 alkalommal ( vagy szükség szerint), a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. - A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárhoz fordulhatnak. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
d, A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a, Az osztályközösségek, tanulócsoportok. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 3. évfolyamtól küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatába. A Diákönkormányzat A Diákönkormányzat működése A diákönkormányzat tevékenységét az iskola keretein belül végzi, a tanulóközösség érdekeinek képviseletére. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diáktanács irányítja, munkáját az igazgató által megbízott pedagógusok segítik. A diákönkormányzat feladatai és céljai: A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatai közé tartozik a tanulói jogok képviselete. Mivel a Diákönkormányzat érdekképviseleti szerv, jogaikat és kötelességeiket a köznevelési törvény, valamint az SZMSZ is tartalmazza. Folyamatos a kapcsolattartás az iskolavezetéssel, a tantestülettel és az osztályokkal. A DÖK négy fontos jogát gyakorolhatja: • • • •
tájékoztatási jog véleménynyilvánítási jog egyetértési jog önálló javaslattevő jogkör
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői, az iskolai diákönkormányzat vagy a diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti. A DÖK céljai, feladatai: • • • • •
diákok érdekképviselete, érdekvédelem programok szervezésével tartalmas diákélet biztosítása diákok képviselete a tantestület és az iskolavezetés felé iskolai diákgyűlés összehívása jó hírnevű iskolai közélet kialakítása
Az iskolai diákönkormányzat az alábbiban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik: önálló javaslattevő jogkör, a különböző fórumok, a tanári kar és az iskolavezetés felé egyeztető tárgyalások indítványozása, lebonyolítása fegyelmi tárgyaláson részvétel, véleményezési jogkör Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat tagjai: - A DÖK vezetősége - Osztályképviselők Feladatai: o aktuális, illetve munkatervben tervezett feladatok megbeszélése o az osztályok, illetve az egyes tanulók kéréseinek ( a lehetőséghez mérten) eleget tenni o problémáik képviselete o kulturális és sport programok szervezése o a tantestület kéréseinek megvitatása, figyelembe véve az esetleges megoldásokat o folyamatos tájékoztatást ad hirdetőtáblán, iskolagyűlésen keresztül a tanulóknak Osztályképviselők: Az osztályközösségek maguk közül két képviselőt választanak. Az osztályképviselő lemondása abban az esetben történik, ha munkájával nincsenek megelégedve, illetve a DÖK vezetőségi üléseken legalább háromszor nem jelenik meg egymás után. Mandátum, szavazati jog, döntési jog: - minden osztály képviselője azonos mandátummal rendelkezik - a DÖK ülésen résztvevő-, minden osztályképviselő szavazati joggal rendelkezik - a DÖK döntéseit a jelenlévő képviselők egyszeri szavazati többséggel hozzák (50% + 1 szavazat) - titkos szavazást kell elrendelni személyi kérdéseknél, továbbá minden olyan kérdésben, ahol a jelen lévő képviselők közül legalább 3 fő kéri - a DÖK legalább 50%-os megjelenési aránynál határozatképes
2. A külső kapcsolatok rendje a, A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:
a szülői munkaközösség választmányi ülésén félévente, szükség esetén írásbeli tájékoztatón keresztül,
az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások, - a szülői értekezletek, - a nevelők egyéni fogadó órái, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, ellenőrzőben A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. - A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez fordulhatnak. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével . - A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől, osztályfőnököktől kérhetnek tájékoztatást. - Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. - A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján, - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola könyvtárában, nyitva tartás ideje alatt - az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. b, A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a, Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében). Az intézmény munkatervében rögzítetten tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. b, Szülői értekezletek, családlátogatások: Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint osztályfőnökök tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői
értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. c, A szülői fogadóórák: Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d, A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében(ellenőrző) rögzíteni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
Értékelés: Fontos a diákok önmagukhoz és egymáshoz viszonyított értékelése, ennek a célnak a fejlesztő értékelés felel meg a legjobban. A tanulói teljesítmények szintjének meghatározására a folyamatos adatgyűjtés, mérés, összehasonlítás szolgál. Az értékelés a tanuló fejlődését állapítja meg, feltárja szükségleteit, és ehhez igazítja a tanítást, segítve a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelésnek fontos motiváló feladata is van. Az értékelés lehet szöveges. Fontos azonban az is, hogy a korosztály szintjéhez képest hol tart a tanuló, erre a szülők is igényt tartanak. Erre szolgál a minősítő értékelés, ez a hagyományos osztályzatban jelenik meg.
Az értékelési funkciók meghatározása Diagnosztikus, prognosztikai funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusoknak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. A belépő 1.osztályosok mérése ezzel a módszerrel történik. Formatív funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget diáknak, szülőnek, pedagógusnak. Ezt az időszakos, negyedéves értékelésnél, illetve folyamatosan alkalmazzuk. Szummatív értékelés A tanítási-tanulási periódusok végén (félév és év végén) regisztráljuk az eredményeket, a pedagógusoknak, szülőknek, tanulónak megerősítést, visszacsatolást adva az eredményekről. Az 1. évfolyamon negyedévente szövegesen értékelünk, a második évfolyamon negyedéves, féléves szöveges értékelésre kerül sor, majd a továbbiakban osztályzatokkal értékelünk. Írásos értékelést kapnak a tanulók minden belépő, új tantárgy első félévében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók értékelése negyedévente, szöveges értékeléssel történik, aminek nyomtatványa a mellékletben található.
Az iskola értékelési rendszere szöveges értékeléskor: 5 - kiválóan teljesített 4 - jól teljesített 3 - megfelelően teljesített 2 - felzárkóztatásra szorul Az értékelés a felső évfolyamokon a hagyományos ötjegyű skálán történik. Az értékelésről tanév közben a tanár, tanító ellenőrzőt, naplót vezet, első osztályban tájékoztató füzetet. Tanév végén az értékelés a bizonyítványba kerül. Tantárgyanként havonta legalább egy jegyet kapjanak a tanulók. A munkaközösségek kompetenciája megállapodni abban, hogy milyen szintű, milyen tudást mérő érdemjegyek mekkora hangsúlyt kapnak a félévi és év végi osztályzatok kialakításában. A Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a követelményeit nyilvánosságra hozza a szülők és tanulók előtt az évnyitón, a szülői értekezleteken, írásos dokumentumok megtekinthetőségével (SZMSZ, pedagógiai program, házirend). A tanítványokat időben tájékoztatja a számonkérés tartalmáról és idejéről. A diákot előzetesen megismerteti a számonkérés követelményeivel (tanév elején, témakör kezdetekor, számonkérés előtt 1 héttel). Az írásos számonkérés anyagát kijavított állapotban 2 héten belül a tanulókhoz visszajuttatja, a tanítási órán az értékelésre és a javításra sor kerül. A szülő kérésére az írásos számonkérés anyagát meg kell mutatni. A dokumentumokat tanév végéig őrizzük. A szóbeli számonkérést szóban minősíteni kell, a hiányokra fel kell hívni a tanuló figyelmét. Az érdemjegyet mindig indoklással együtt kapja a tanuló. Iskolánkban a szöveges árnyalt értékelés megvalósítására törekszünk mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor. A szöveges értékelés a pozitívumok kiemelése után javaslatként, tanácsként fogalmazódjon meg, segítve ezzel a tanuló motiválását a jobb, alaposabb felkészülésre. A jegyek színe lehet piros, ez a témazáró jegye, lehet kék, ez egy írásbeli vagy szóbeli feleletre kapható, valamint lehet zöld, ami a tananyaghoz kapcsolódó pluszfeladat elvégzéséért, versenyen való szereplésért kapható. A tanár dönti el, hogy a zöld jegy milyen súllyal szerepel a félévi és év végi osztályzat kialakításánál. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk: Javítóvizsga:
augusztus végén, a kijelölt időpontban az éves anyag minimum
szintjének tematikáját a szaktanár kiadja a javítóvizsgára utasított tanulónak, a nyári szünet folyamán három alkalommal segíti a diákot a felkészülésben. Osztályozóvizsga:
a tantestület döntése alapján
Különbözeti vizsga:
az osztályozóvizsga időpontjában
Pótló vizsga:
egyéni elbírálás alapján igazgatói döntéssel tehető le, abban
az esetben,amennyiben a tanuló fel nem róható okból marad távol az előző vizsgák valamelyikéről és két héten belül igazolással szolgál.
c, Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a gyermekjóléti szolgálattal Pedagógiai szolgálattal való kapcsolattartás: - A Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottsághoz minden tanévben megküldjük azon tanulók nevét és a hozzá csatolt pedagógiai szakvéleményt, akik a pedagógus megítélése, megfigyelései alapján a tanulási zavar tüneteit hordozzák. Ezen túl rendszeresen figyeljük, hogy a szakértői véleményben foglaltak alapján mely tanulónak kell az adott tanévben kontrollvizsgálaton részt vennie. Szakmai kérdésekben is segítséget nyújtanak az intézmény gyógypedagógusai számára, ill. az esetleges törvényi változásokkal kapcsolatban is igyekeznek tájékoztatást nyújtani.
Logopédiai ellátás: - A tanév elején a szakszolgált logopédusa átnézi a szakértői véleményeket, valamint az 1. osztályosok körében felméréseket végez, hogy kiszűrje azon tanulókat, akik beszédhibával, vagy egyéb problémával ( pöszeség, hadarás, dadogás) küzdenek. Gyógytestnevelés: - Szakorvos javaslata alapján a tartáshibával, mozgáskoordinációs problémákkal küzdő tanulók számára a szolgálat gyógy testnevelőt biztosít. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás: - Rendszeres tájékoztatást kapunk az esetleges pedagógus továbbképzésekről, melyet a szolgáltató intézmény szervez. - Megyei- és országos tanulmányi versenyek - Bemutató órák, szakmai napok, konferenciák Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal: Folyamatos a kapcsolattartás. A gyermeket érintő bármely kérdésben (hiányzás, veszélyeztetettség, családi problémák, magántanulói státusz véleményezése) az intézmény rendelkezésére állnak. Évente 1 alkalommal tájékoztatás kérnek az intézményi hiányzásokról, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók számáról, azon tanulókról, akiket csak egy szülő nevel. Az évente megtartott megbeszélésekre meghívják az intézmény egy pedagógusát, aki képviseli az intézményt és a felmerülő problémákkal kapcsolatban segítséget, tájékoztatást, iránymutatást kap, amelyet az intézmény kamatoztatni tud. A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Pannonhalmi Járási Hivatala keretében működő gyámhatóság - tanulók hiányzásának jelentése - veszélyeztetettség jelentése
V. Eljárásrendek 1. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
a, Tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendek A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az iskola helyszínrajzát, az építmények szintenkénti alaprajzát, a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők: A bomba elhelyezés, illetve robbanás bejelentését vevő intézeti dolgozó köteles azonnal jelenteni az iskola igazgatójának, illetve az ügyeletes vezetőnek. Az iskola ügyeletes vezetőjének feladatai: - intézkedik a bombariadó jelzéséről (veszélyt jelző csengetés) - gondoskodik az udvari ajtók kinyitásáról - intézkedik a tanulók, dolgozók épület elhagyásáról
- meggyőződik, illetve megszervezi a bombariadó lefújásáig, a rendőrségi személyeken kívül mások ne menjenek be az iskola épületébe - a rendőrség részére a szükséges segítséget megadja. A tanulók, dolgozók feladata: - a jelzés észlelése után a tanórák, illetve a munka megszakítása, majd az épület elhagyása a menekülési terv alapján - a pedagógusok gondoskodjanak a legszükségesebb okmányok mentéséről, a dolgozók gondoskodjanak a munka alatt lévő anyagok mentéséről, az áramtalanításról - az épület elhagyása után gyülekezés az iskola udvarán - a bombariadó ideje alatt az órát tartó pedagógusok kötelesek a tanulóik között maradni, felügyeletet ellátni - a nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia - bombariadó miatt kieső órákat pótolni kell.
b, Fegyelmi eljárás és kártérítési felelősség Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
A fegyelmi tárgyalás menete: A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét, a tárgyaláson hivatalos minősítésben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozat főbb megállapításait. Bizonyítási eljárás lefolytatása. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle, és a szakértői vélemény. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét munkanapon belül írásban meg kell küldeni az érintett feleknek. A fegyelmi bizottság a fegyelmi büntetést a tanuló életkorának, értelmi fejlettségének, a cselekmény súlyosságának, illetve a körülmények alapos mérlegelésével hozza meg. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta 2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése
Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) Az elektronikus iratokat az iskola titkárságán lévő számítógépen elektronikus úton meg kell őrizni. A titkársági számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.
a, Az iratkezelés és irattárolás szabályai Bevezetés A Radnóti Miklós Általános Iskola és AMI - a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján, az alábbi iratkezelési és irattárolási szabályzatot alkotja. Jelen iratkezelési és irattárolási szabályzat célja pontosan definiálni, meghatározni az iskola tevékenysége, működése során keletkezett és kezelt információk irattá történő minősítésének és további kezelésének irányelveit. További cél szabályozni az előre definiált küldemények, iratok, iratkörök iratkezelési folyamatát és kezelésük módját (átvétel, postabontás, posta szétválogatása, nyilvántartásba vétel – iktatás -, ügyintézés iratkezelési teendői, tárolása és selejtezése), valamint meghatározni az iratkezelésben résztvevő személyek feladat-és hatáskörét. Alkalmazási terület, érvényesség A szabályzat előírásait az iskola teljes ügyvitelében, valamennyi oktatási fő- és alfolyamatában, támogató, kapcsolódó tevékenységeiben megvalósuló minden iratkezelési feladat végrehajtása során alkalmazni kell. Az egyes tevékenységek végrehajtása során keletkezett információk (küldemények, iratok) közül jelen szabályozás kizárólag az 1. számú mellékletben található iratcsoportokra vonatkozik. Az egyes iratcsoportokra vonatkozó irattárolási követelményeket, előírásokat a szabályozás 7. pontja tartalmazza. Felelősség, hatáskör
A Radnóti Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában végzett irat- és dokumentumkezelés során az alábbi munkakörök, illetve szerepkörök érintettek, amelyekhez kapcsolódóan felelősségek kerülnek kötelezően bevezetésre közvetlenül a folyamathoz, illetve azon belül egy-egy feladathoz. A szabályzat elkészíttetéséért az igazgató a felelős. A szabályzatról, annak kiadásáról, módosításáról, nyilvántartást kell vezetni. Módosítást bármely dokumentum felhasználó kezdeményezhet írásban az igazgatónál. A módosításról, a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettes javaslata alapján az igazgató dönt.
Iratkezelés felülvizsgálata A szabályzat éves átvizsgáltatásáért az igazgató a felelős. Az általános iskola minden alkalmazottja köteles a jelen szabályzatban foglaltakat betartani, alapvető munkaköri feladatának tekinteni, munkáját ennek megfelelően végrehajtani.
Igazgató iratkezelési feladatai Felelős az irányítása alá tartozó területen: - az Iratkezelési Szabályzat és egyéb iratkezelést, irattárolást, dokumentumkezelést szabályozó rendeletek, utasítások megismeréséért, megismertetéséért, az abban foglaltak betartásának rendszeres ellenőrzéséért, - az iratkezelési szabályok betartásáért és betartatásáért, - az iratkezeléshez szükséges munkakörülmények megteremtéséért, az egyéni és kollektív feltételrendszer biztosításáért és használatáért, - gondoskodik az iratkezelés során érintett törvényi előírások betartásáról.
Iskolatitkár, iratkezelési felhasználók feladatai Az iratkezelésben közreműködő személy csak a munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles: - a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a vonatkozó utasítása szerint használni, - a munkája elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni, - a részére előírt képzéseken részt venni, - a problémát, incidenst, veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, - minden iratkezelési incidenst köteles azonnal jelenteni a felettesének. A szabályozásban leírtak vonatkoznak valamennyi szervezeti munkatársra, akik az irattári tervben lévő bármely iratot kezelik.
Fogalmak Az iratkezelési és irattári tervben, valamint a kapcsolódó munkafolyamatokban az egyes tevekénységekhez tipizált fogalmak tartoznak, tartozhatnak, melyek egységes értelmezése érdekében a következő fogalom meghatározások válnak irányadóvá: Adat: Az információ megjelenési formája, azaz a tények, elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető közlési formája. Archiválás: olyan tárolási mód (adatkiírás, adattárolás, irattárolás), melynek célja az adatok és információk egy adott állapotának olyan hosszú — de előre meghatározott — ideig történő megőrzése, tárolása, ameddig az adott információra, az adott állapotban szükség lehet. Az elektronikus formában lévő információk, iratok esetében az archiválásnak nem célja az adatvesztés esetén történő helyreállítás. Érkeztetés: minimálisan az érkezett küldemény sorszámának, küldőjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítójának (különösen kód, ragszám) nyilvántartásba vétele. Hivatkozási szám: a beküldő vagy címzett hivatkozási alapként felhasznált azonosítója, például az iktatószáma. Iktatás: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton és az előadói íven. Iktatókönyv: az intézmény működése során keletkezett iratok nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv. Információ: Értelemmel bíró adat, melynek megjelenési formája többféle lehet, függően az adathordozótól (papír, elektronikus). Irat: valamely szervezet működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adat együttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja. Iratnak nem minősülő küldemények: a nem minősített sajtótermékek (napilapok, folyóiratok, közlönyök, hivatalos lapok stb.), a nem minősített könyvek, hivatalos kiadványok (tarifa- és árjegyzékek, katalógusok, menetrendek stb.), a reklám- és propagandaanyagok (prospektusok, szórólapok, termék- és gyártmányismertetők, ajánlati árakat tartalmazó jegyzékek stb.). Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tároló hely. Irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervezetnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos őrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Irattári terv: az iratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód. Küldemény: az irat vagy tárgy - kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét -, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el.
Másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat. Másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól elválasztható. Postabontás: a szervezethez beérkezett küldemények felbontása. Selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése. Szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása. Tárgykör: az egyes irat típusok tartalom szerinti csoportosítása. Ügykör: a szervezet vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja. Ügyintézés: valamely szervezet vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi) formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. Ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyvitel: a szervezet folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában
Iratok kezelése Iratok, küldemények átvétele Az intézményünk címére vagy annak munkatársai nevére postai vagy kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult: - az intézmény vezetője, - az iskolatitkár, - a postai meghatalmazással rendelkező személy, - az „sk. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy. Papír alapú küldemény fogadása Az Iskola címére postán érkező küldemények átvétele a postai meghatalmazással is rendelkező hivatalsegéd, illetve az iskolatitkár feladata. Ezen átvételbe kell érteni a hagyományos postai küldeményeket, csomagokat. Kiemelendő, hogy az iskolatitkár és a hivatalsegéd nem bonthat fel semmilyen küldeményt sem. Ez alól akkor sincs kivétel, ha a küldeményből nem lehet semmilyen körülmények között pontosan beazonosítani a címzettet. Minden esetben az iratot az intézmény vezetője jogosult felbontani. Azoknál a küldeményeknél, amelyeknek a burkolata sérült, vagy amelyeken a felbontás jelei megállapíthatók, rá kell vezetni, hogy "sérülten érkezett", vagy "felbontva érkezett", és e megjegyzést alá kell írni. Az ajánlott, illetve tértivevényes küldemények átadása postakönyvön keresztül történik a tértivevénnyel, illetve szükség szerint ajánlott szelvénnyel együtt.
E-mailek fogadása Az elektronikus küldemények (e-mailek) fogadása az iskolatitkár feladata, amely a levelező rendszer segítségével történik. Az elektronikus levelek iratkezelő rendszerbe történő elhelyezésére, „iktatására" fokozott figyelmet kell fordítani és lehetőség szerint kerülni kell a felesleges nyomtatást, „papírgyártást". Faxok fogadása A beérkező faxok fogadása egyedileg történik az intézménynél. Az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőrzik a faxkészüléket, a beérkező faxokat a hagyományos küldeményekhez hasonlóan kell kezelni.
Iratok iktatása Papír alapú iratok iktatása A felbontásra kerülő küldemények szelektálását követően az előírások szerinti besorolással rendelkező iratokat iktatni kell. Az iktatást az iktatókönyvben kell végrehajtani. Iktatást az irat tartalma szerint az arra jogosultsággal rendelkező iktató személy, az iskolatitkár végezhet. A beérkező iratok iktatását az eredeti irat segítségével kell végrehajtani. Az iktatás során valamennyi iktatandó iratot iktatószámmal kell ellátni. Az iktatás során az alábbi adatokat kell rögzíteni: - sorszám - beküldő cég neve - érkezés ideje - irat száma - iktatószám - irat tárgya - megjegyzés - irattárba helyezés ideje Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. Az iktatószám az év elejétől folyamatosan az alábbiak szerin épül fel: Az iktatószám felépítése a következő: Iktatószám: xxx / zzzz ahol: a xxx a sorszám, a zzzz az adott évet jelöli, Az iktatást intézményünkben attól függően, hogy milyen ügyben keletkezett, a titkárságon és a gazdasági irodában külön végzik. Elektronikus iratok és faxok iktatása A beérkező elektronikus iratok (e-mailek, csatolmányok) és a beérkező faxok iktatása a postai küldemények iktatásával azonos módon történik. Iratok ügyintézése Az irat elintézése történhet az eredeti irat továbbításával (intézkedés vagy tudomásulvétel végett), tisztázati és azzal egyidejűleg készített másolati példányokkal, sokszorosított
nyomtatvány használatával. Amennyiben intézkedés nem szükséges, ennek feltüntetésével az iratot irattárba kell helyezni.
Amennyiben az adott feladat végrehajtásában a kijelölt ügyintéző nem illetékes, akkor lehetőség van a feladat visszautalására, illetve ha az ügyintézőnek további személyeket kell bevonni a végrehajtásba, akkor lehetősége van az irat és/vagy feladat továbbítására. A kiadott iratok ügyintézésének, a kapcsolódó feladatok végrehajtásának nyomon követése, az esetleges beavatkozás, intézkedés meghatározása a intézmény vezetőjének feladata.
Kimenő iratok kezelése A kimenő és helyben kezelt iratokat az ügyintézőnek kell elkészíteni a vonatkozó szabályok figyelembevételével, tehát a kimenő és helyben kezelt iratok lehetnek úgynevezett egyedi, vagy az ügyviteli rendszerek által generált iratok. A kimenő iratok aláírására, a kiadmányozásra jogosult személyeket az illetékes vezető határozza meg. Aláírási jogosultságok a vonatkozó szabályzatoknak megfelelően előzetesen meghatározásra
kerültek. Ettől eltérni csak kivételes és egyedileg engedélyezett esetekben lehetséges. Az egyedi, postai úton továbbítandó iratokat — iktatott, nyomtatott, aláírt formában — az iskolatitkár készíti el. Minden kimenő iratról fénymásolatot kell készíteni és lefűzni. Postai továbbítás esetén az iskolatitkár gondoskodik a szükséges bérmentesítésről, valamint csatolja a küldeményhez tartozó ajánlott szelvényt, tértivevényt, az így elkészített küldeményt a hivatalsegéd adja fel a postán. A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. A kézbesítő útján továbbított (címzetthez eljuttatott) küldeményeket a kézbesítő könyvbe kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni. A kimenő faxok iktatását a szervezeti egységeknél az iktatásért felelős személy végzi a papír alapú küldeményekhez hasonlóan. A kimenő faxok elküldését, azok iktatását követően kell végrehajtani a visszaigazoló cédulát ki kell nyomtatni, majd az irattal együtt kell lefűzni.
Irattárolás - Az irattárolás rendszere Az irattárolás feladata Az irattár valódi szerepét, funkcióját akkor tölti be, ha az iratok rendszerezetten kerülnek tárolásra, így az irattárnak alkalmasnak kell lennie: -az iratok áttekinthető, biztonságos őrzésére, -az iratok gyors visszakeresésének biztosítására, -a maradandó értékű iratok átmeneti őrzésére, az őrzési idő után levéltárba történő beszállítására, illetve selejtezésére. Az iratok tárolási helyét az iratok munkafolyamatban való részvételének fázisai határozzák meg. Az irattárat olyan helyen kell kialakítani, ahol biztosítható, hogy az irattári helyiség száraz és tiszta, valamint tűztől, vízbehatolástól, kártevőktől és erőszakos behatolástól védett legyen. Kézi irattárak
A kézi irattárakban az iratokat növekvő iktatószám szerinti, iratgyűjtőkben kell tárolni. Indokolt esetben — szervezeti egység vezetőjének döntése értelmében — a növekvő sorszámozású tárolás helyett más módot is lehet alkalmazni (témánként, irattípusonként, partnerenként, stb.), de ebben az esetben is biztosítani kell a gyors és egyértelmű keresést.
Az iratgyűjtőkre a következőket kell feljegyezni: - iratok keletkezési évét, - az iratok első és utolsó iktatószámát, - iratok témáját. Selejtezés - Selejtezési eljárás: Selejtezési eljárás alá kell vonni az irattárakban tárolt iratnak minősített dokumentumokat. Selejtezési eljárást akkor kell lefolytatni, ha az iratra az ügyvitelhez már nincs szükség, és az irattárolási tervben meghatározott őrzési idő lejárt.
Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot csak iratselejtezés útján szabad az irattárból megsemmisítés, vagy nyersanyagként való felhasználás céljából kiemelni. Vannak olyan iratok, amelyek nem selejtezhetők, ezeket az irattári tervben lévő nyilvántartás külön megjelölve tartalmazza.
Nem selejtezhető iratok körébe tartoznak:
• a szervezet létesítésére, szervezetére, működésére, az iratkezelésre vonatkozó, alapvető fontosságú iratok, • a levéltári szempontból maradandó értékű iratok (a levéltári kötelezettségű iratok esetében), • az irattári tervben nem selejtezhetőnek minősített iratok. • Az irattár anyagát 5 évenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni. Ennek során ki kell választani azokat a kiselejtezhető irattári tételeket /iratokat/, amelyeknek az őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. • Az intézmény vezetője indokolt esetben elrendelheti egyes iratoknak az irattári tervben megállapított őrzési időtartamnál hosszabb ideig történő megőrzését is, ezt a körülményt a vezető aláírásával az iraton kell jelezni. A selejtezés során fokozottan figyelemmel kell lenni a különleges kezelést igénylő, fokozott
biztonsági besorolás tartalmazó (bizalmas, szigorúan bizalmas) iratok esetében.
Ilyenkor az intézmény vezetőjének kell külön meghatározni a selejtezési eljárást és az azt végrehajtó személyek körét.
- A selejtezés előkészítése
A selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárat értesíteni kell, és szakvéleményét kell kérni a selejtezendő iratok köréről. Selejtezni csak a levéltár jóváhagyásával lehet.
A selejtezési eljárást a szervezeti egységnél az irattárért felelős személy felügyeli, és a kijelölt irattári felelősök végzik első lépésként a saját szervezeti egységük selejtezési jegyzékének elkészítésével. A végleges jegyzékek alapján a kijelölt irattári felelősök elkészítik a selejtezési jegyzőkönyvet. Amennyiben az eredeti irat kivételre került és nem vételezhető vissza, a hiányzó tételeket jegyzőkönyvbe kell foglalni. - Selejtezési bizottság létrehozása, feladata
Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével.
A selejtezési bizottság feladata az irattári selejtezés irányítása, ellenőrzése, valamint a selejtezési jegyzőkönyv elkészítése. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szervezet körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatokat olyan megbízott selejtezési felelősöknek kell ellátniuk, akik az iratok ügyviteli, tudományos és történeti jelentőségével tisztában vannak. A selejtezési bizottság tagjait írásban a szervezeti egységek vezetői jelölik ki. Selejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezés alkalmával selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyv
melléklete a kiselejtezett iratok jegyzéke. A jegyzék tartalmazza: - a szervezeti egység nevét, - az iratok irattári tételszámát, - a selejtezésre kerülő iratok tárgyát, - a selejtezés alá vont iratok évszámát, - a kiselejtezett tételekből esetleg visszatartott iratok egyedi megnevezését, - a kiselejtezett iratok mennyiségét, (tárolóeszközök számát, iratfolyómétert). A selejtezési jegyzőkönyvet alá kell írni, és a szervezeti egység vezetőjének meg kell küldeni. A selejtezést csak a szervezeti egység vezetőjének engedélyezés után lehet végrehajtani. Amennyiben a szervezeti egység vezetője valamelyik irat selejtezését nem engedélyezi, azt az iratot a selejtezésre kerülő iratok közül ki kell emelni. A selejtezési jegyzőkönyvet két példányban meg kell küldeni az illetékes levéltárnak jóváhagyásra. - Az iratok átadása a levéltárnak A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait — a 1995. évi LXVI. törvény 12. § (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig, tételes átadási-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, tárolási eszközökkel ellátottan kell a levéltárnak átadni. Az átvétel időpontját az átadó szervezet és a levéltár egyetértésben állapítja meg. Amennyiben a szervezetnek a nem selejtezhető iratokra ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, illetőleg akkor, ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férőhellyel nem rendelkezik, a meghatározott átadás-átvételi határidő további öt évre külön engedély nélkül meghosszabbítható. Az átadás-átvételi határidő öt éven túli meghosszabbítását egy alkalommal, legfeljebb tíz év időtartamra a kultúráért felelős miniszter engedélyezi. - Megsemmisítési eljárás A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A selejtezési bizottság vezetője felelős azért, hogy a megsemmisítésre kerülő iratanyag azonos legyen a selejtezési jegyzőkönyvben feltűntetett iratanyaggal. A megsemmisítés módja elsődlegesen a zúzás. A megsemmisítésről a szervezet vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. - Az irattári őrzési idők és módok Az egyes iratoknál az alábbi megőrzési idők szerepelhetnek:
N: Nem selejtezhető (üzleti titok illetve ügyviteli érdek miatt a szervezetnél őrzendő irat, papír alapon tárolandó), 2, 5, 10, 15, 50 év: ennyi év elteltével selejtezhető iratok, papíron tárolandó iratok, Az egyes iratoknál az alábbi lehetőségek vannak a megőrzésre vonatkozóan: SZ: szkenneléssel digitalizálandó (eredeti aláírást tartalmazó állapotban), E: elektronikus ügyviteli rendszer által archiválandó dokumentum (elektronikus fájlként létrehozott állapotban), SZ/E: az eredeti aláírást tartalmazó dokumentumokat szkenneléssel, az aláírást nem tartalmazó dokumentumokat elektronikus fájlként csatolva vagy az ügyviteli rendszerben elektronikus adatállományként kell archiválni, P: az eredeti papír alapú dokumentum,
Egyéb iratkezelési feladatok - Intézkedések az intézmény megszűnése esetén Az intézmény megszűnése vagy feladatkörének megváltozása esetén a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény irattári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról. Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. - Intézkedések munkakör átadása esetén Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik, a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az intézményvezetőnek, vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni, melyből - az első példányt az átadó - második példányt az átvevő, - a harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja.
IRATSELEJTEZÉSI JEGYZŐKÖNYV
Tárgy: irattárában tárolt ……évi iratok selejtezése Időpont: év hónap nap
Jelen vannak (név/beosztás):
A selejtezés az 1995. évi LXVI. törvény előírásai, és a Speciális Szakiskola Iratkezelési szabályzata alapján készült. A selejtezést ... tagú bizottság végezte, figyelembe véve az illetékes vezető szakvéleményét is.
Záradék
Az iratokra ügyviteli szempontból nincs szükség. A kiselejtezett iratok megsemmisíthetők. A kiselejtezett iratok mennyisége segédletekkel együtt: iratfolyóméter. Melléklet:
db iratjegyzék
kmf.
selejt. biz. vezetője
selejt. biz. tag Ellenőrizte:
selejt. biz. tag
ÁTADÁS - ÁTVÉTELI JEGYZÉK
A Központi Irattár (levéltár) részére átadott iratokról! Az átadás kelte: Az átadó szervezeti egység neve/jele: Az átadó ügyintéző neve: Iratok azonosítói: Irattartó száma
Irattári tételszáma
Ügykör megnevezése/iratanyag tárgya
átadó irattáros
Keletkezés éve
Selejtezés éve
IRATTÁRI TERV Irattári tételszám
Ügykör megnevezése
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, - fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazg. ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 11. Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 14. Felvétel, átvétel 15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 16. Naplók 17. Diákönkormányzat szervezése, működése 18. Pedagógiai szakszolgálat 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. Gazdasági ügyek 27.
28. 29. 30. 31. 32.
Őrzési idő (év)
nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 10 10 10 10 5 5
10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5
Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai
5
5 5 5 5 3 1 2
Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, - fenntartás, - épület tervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak
VI. Hatáskörök Az intézmény vezetőjének irányító munkája kiterjed - a nevelőtestület vezetésére - a nevelő és oktatómunka irányítására, ellenőrzésére - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, a végrehajtás – szakszerű megszervezésére, ellenőrzésére - a diákmozgalommal, szülői munkaközösséggel, iskolákkal, valamint az intézmény érdekképviseleti szerveivel való kapcsolattartásra - a rendezvények megszervezésére Az intézmény vezetője ügyviteli tevékenysége során ellenőrzi a pedagógusok, ügyviteli dolgozók adminisztrációs munkáját, különös tekintettel a: - jogszabályok nyilvántartására - naplók, leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetésére - iskolai dokumentációk rendezettségére - iratok selejtezésére Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős, amely a feladatok ellátásában meghatározó tényező. Az igazgató feladatainak egy részét a helyettesével megosztja. a, Az igazgató hatásköre - elkészíti a tanulócsoportok kialakítását, beosztását - gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról - engedélyezi a bizonyítványok másolatának és az iskolalátogatási bizonyítványok kiadását - a tanulókat felmenteni egyes tantárgyak oktatása alól. Az intézmény munkáltatója a KIK. A tankerület vezetője munkáltatói kérdésekben egyeztet az igazgatóval. b, Tagintézmény-vezető hatásköre • Irányítja és szervezi az intézményegység szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli a tagintézményt • Dönt minden - a hatáskörébe tartozó - kérdésekben. • Végzi a számára előírt ellenőrzési feladatokat, gondoskodik a munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáról. • Irányítja és ellenőrzi a tagintézmény pedagógiai, szakmai munkáját. • Összeállítja és benyújtja az intézményegység költségvetési igényét. • Az intézményegység-vezetőt személyi kérdésekben egyetértési jog illeti meg. • Az általános iskolai intézményegység-vezető munkáját az alsós és felsős munkaközösség vezetők segítik.
c, Az igazgatóhelyettes hatásköre Közvetlen felettese: az igazgató Az igazgató közvetlen munkatársa. Részt vesz az iskola munkájának tervezésében, szervezésében, a feladatok végrehajtásában, azok ellenőrzésében és értékelésében. Munkáját az oktatásra vonatkozó jogszabályok, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és az igazgató utasítása szerint végzi. Az igazgató általános helyettese. Az igazgató tartós távolléte esetén annak teljes jogkörét gyakorolhatja. Feladatai közismereti téren Felelős irányítója az iskolában folyó közismereti képzésnek. Irányítja az iskola pedagógiai programjának, illetve helyi tantervének elkészítésével összefüggő munkafolyamatokat. Irányítja, ellenőrzi és értékeli a munkaközösségek munkáját. Szervezi pedagógusok továbbképzését. Irányítja, ellenőrzi és értékeli a munkaközösségek munkáját. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének bevonásával koordinálja az osztályfőnökök munkáját. Javaslatot tesz az osztályfőnöki megbízásokra. Felelős irányítója a tanulók magatartásával, viselkedésével, külső megjelenésével összefüggő feladatoknak. Ellenőrzi és értékeli a fegyelmi helyzetet, szükség esetén intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez. d, A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési- oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével, nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a, A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b, A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro-értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul, a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c, A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása. - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, e, A szülői szervezet véleményezési joga Megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Véleményezési jog:
Pedagógiai Program SZMSZ Házirend Tankönyvrendelés Iskolai kirándulások Tanév rendje Pedagógiai munka eredményessége
Az osztályok szülői munkaközösség vezetői kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség vezetősége közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.
VII. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, b) meghatározott tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, c) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel
Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.
2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt • közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. A 2013/2014. tanévtől, felmenő rendszerben az első évfolyamtól kezdődően minden tanuló ingyenesen juthat tartós tankönyvekhez. A tartós tankönyvek a könyvtár állományát képezik, melyet a tanulók a tanév elején kölcsönöznek, a tanév végén pedig megfelelő állapotban visszaszolgáltatnak. A többi évfolyamon az ingyenesség kritériumai a következők: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott d) három- vagy többgyermekes családban él, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, Mindezeket a szülő nyilatkozat kitöltésével, aláírásával és a megfelelő dokumentumok bemutatásával igazol. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartó tankerületnek, egyetértés esetén a fenntartó véglegesíti a rendelést. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.
Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.
meghatározó
rendelkezéseit
4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • •
az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni
A könyvtár szolgáltatásai a következők • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, • információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, • lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, • tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása • könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.
A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.
A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje
Az iskolai könyvtár heti 2 alkalommal, 2-2 órában tart nyitva. A nyitva tartás ideje, igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára, illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.
1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez
Gyűjtőköri szabályzat
1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.
2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.
3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk általános iskolai oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben nyolc évfolyamon történik a tanulók nevelése-oktatása. Könyvtárunk korlátozottan nyilvános, könyvtár (15 000 kötet körüli dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: iskolai könyvtárunk a Városi Könyvtár közvetlen szomszédságában. Könyvtárunk biztosítja a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét.
3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár. mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.
4.1. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: • lírai, prózai, drámai antológiák • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei • egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) • tematikus antológiák • életrajzok, történelmi regények • ifjúsági regények • általános lexikonok • enciklopédiák • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások • napilapok, szaklapok, • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: • a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k.
4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv • periodikumok: folyóiratok • térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) Egyéb dokumentumok: • pedagógiai program • oktatócsomagok 4.3. A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: • lírai, prózai és drámai antológiák • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei • klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei • közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek b) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.
2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz - éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat
1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: • • • •
név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.
Az adatokat a könyvtár számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.
2. A könyvtárhasználat módjai • • • •
helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat
2.1. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, • a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)
A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: • • • •
az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.
2.2. Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása hagyományosan történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje: szerda péntek
11.00 – 13.00 11.00 – 13.00
2.3. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • • • • • •
információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)
3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat
1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: • raktári jelzet • bibliográfiai és besorolási adatokat • ETO szakjelzeteket • tárgyszavakat 1.1.
A dokumentum leírás szabályai
A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • • • • •
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám • megjegyzések • kötés: ár • ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel
1.2.
Raktári jelzetek
A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3.
Az iskolai könyvtár katalógusa
A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv
4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat
I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • •
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről .
II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. 3. A 2013/2014. tanévtől, felmenő rendszerben az első évfolyamtól kezdődően minden tanuló ingyenesen juthat tartós tankönyvekhez. A tartós tankönyvek a könyvtár állományát képezik, melyet a tanulók a tanév elején kölcsönöznek, a tanév végén pedig megfelelő állapotban visszaszolgáltatnak. A többi évfolyamon az ingyenesség kritériumai a következők: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott d) három- vagy többgyermekes családban él, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, Mindezeket a szülő nyilatkozat kitöltésével, aláírásával és a megfelelő dokumentumok bemutatásával igazol. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartó tankerületnek, egyetértés esetén a fenntartó véglegesíti a rendelést.
4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:
NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból a ……………...-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. • …………….(időpontig) az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik, vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám
Aláírás
osztály
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) • a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) • listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról
6. Kártérítés
A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: • az első év végére legfeljebb 25 %-os • a második év végére legfeljebb 50 %-os • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os • a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
Pannonhalma, 2013. március 27.
