HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

OM:034878

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA

2013

Tartalom 1

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 5 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA ............................................................ 5 1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ......................................................................... 5 1.3 INTÉZMÉNYI ALAPADATOK ................................................................................................................. 6 1.4 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) .................................... 8 1.4.1 Vezetőség ................................................................................................................................... 9 1.4.2 Pedagógusok közösségei .......................................................................................................... 10 1.4.3 Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak ............................................................ 16 1.4.4 Tanulók közösségei................................................................................................................... 18 1.4.5 Szülői szervezetek (közösségek) ................................................................................................ 21 1.5 SZERVEZETI ÁBRA ............................................................................................................................ 23

2

A MŰKÖDÉS RENDJE.................................................................................................................... 24 2.1 A TANULÓKNAK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ

BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

................................................................................................................ 24

2.2 A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ............................................................................................................. 28

2.3 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKAT .............................................................................................................................................. 30

2.4 EGYÉB FOGLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA, SZERVEZETI FORMÁI ..................................................... 32 2.5 INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .............................................................................. 36 2.6 AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................................................................ 38 2.7 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ SZÜLŐKNEK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNNYEL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓ MÁS SZEMÉLYEKNEK ..................................................................................................................................... 44

3

A VEZETŐK MUNKARENDJE ..................................................................................................... 45 3.1 MUNKAKÖRÖKHÖZ TARTOZÓ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ................................................................. 45 3.2 A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ....................................................................................... 47 3.3 KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI .................................................................................. 48 3.4 HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA........................................................................................... 51 3.5 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A

HELYETTESÍTÉS RENDJE................................................................................................................................. 51

2


2013

3.6 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................................. 52 4

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................................................................................ 56 4.1 A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................................................................................ 56 4.2 A KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................... 62

5

ELJÁRÁSRENDEK ......................................................................................................................... 69 5.1 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYI TEENDŐK KATASZTRÓFA, TŰZ- ÉS POLGÁRI

VÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE ..................................................................... 69

5.2 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE ............................................... 71 5.3 AZ ISKOLAI TANKÖNYVRENDELÉS ÉS ELLÁTÁS HELYI RENDJE............................................................ 76 5.4 AZ ISKOLAI TANULÓK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE ........................ 80 5.5 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE .......................................................................................................................................... 81

5.6 ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE ........ 81 5.7 AZ ELEKTRONIKUS-NAPLÓ KEZELÉSI RENDJE..................................................................................... 81 5.8 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................................ 85 5.9 A HIT-ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK RENDJE ......................................................... 85 6

HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ................................ 88 6.1 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK.............. 88 6.2 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT FELADATKÖRÖK ............................................................... 89

7

EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSI

TERÜLETRE, VAGY INTÉZMÉNYTÍPUSRA VONATKOZTATVA ...................................................... 90 7.1 KÖNYVTÁR SZMSZ ......................................................................................................................... 90 7.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK TÖBBI GYERMEKKEL, TANULÓVAL EGYÜTT TÖRTÉNŐ NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK SEGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA, IDŐKERETE

................................................................................................................................................... 90

7.3 EGYES INFORMATIKAI, ÉS EGYÉB ESZKÖZÖKNEK A PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

.................................................................................................................................................. 90

7.3.1 Informatikai eszközök: .............................................................................................................. 90 7.3.2 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok ....................................... 91 7.4 PEDAGÓGUS ÁLTAL KÉSZÍTETT ESZKÖZÖK TANÓRAI BEVITELÉNEK ÉS A MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK SZABÁLYOZÁSA

.............................................................................................................................. 91

7.5 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI ........................................ 92

3


2013

7.6 A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ...................................................................... 93 7.7 VAGYONI JOGOK ÁTRUHÁZÁSAKOR A TANULÓT MEGILLETŐ DÍJAZÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

.................................................................................................................................................. 94

7.8 VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG ELŐÍRÁSA ............................................................... 95 7.9 SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRŐL, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A KIADÁSOK CSÖKKENTÉSÉHEZ ......................................................................................................................................... 96

7.10 ADMINISZTRATÍV ÉS EGYES PEDAGÓGIAI FELADATOK ELŐÍRÁSA A PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE............. 96 8

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK) ........................................................ 97 8.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ....................................................................... 97 8.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA ......................................................... 97 8.3 AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI ............................................... 98

MELLÉKLETEK .................................................................................................................................... 99 1. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................................ 101 2. KÖNYVTÁR SZMSZ ............................................................................................................................ 120 FÜGGELÉK ........................................................................................................................................... 156 1.MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK ............................................................................................................ 156 2.JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ....................................................................................................................... 190 3.AZ INTÉZMÉNY PECSÉTLENYOMATAI ................................................................................................. 192

4


2013

1 BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Homoktövis Általános Iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma Célja, hogy a törvényben foglalt jogszabályok minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. A szervezeti és működési szabályzat rögzíti a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

5


2013

A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ és annak mellékleteit képező belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Rendelkezéseit azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, igénybe veszik szolgáltatásait. Előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, és (a 7.5 és 7.6. pontban meghatározottak kivételével) határozatlan ideig érvényben marad. Ezzel az ezt megelőző Szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Tartalmi működését a Pedagógiai Program alapján végzi. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik.

1.3 Intézményi alapadatok Hivatalos név:

Újpesti Homoktövis Általános Iskola

Székhelye

1048 Budapest, Homoktövis utca 100.

Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32. 6


Típus:

általános iskola

OM azonosító:

034878

2013

Köznevelési és egyéb alapfeladata: -

általános iskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, o nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

Iskola maximális létszáma: 700 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 1048 Budapest Homoktövis utca 100. Helyrajzi száma:

76539/61

Hasznos alapterülete:

nettó 4145 nm

Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

KLIK jogköre:

ingyenes használati jog

Működtető neve:

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

Működtető székhelye:

1041 Budapest, István út 14.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Szakmai alapdokumentum kelte:

2013. április 1.

Az iskola fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 7


Területi szerve:

2013

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti 04.Tankerülete 1042 Budapest, István út 15.

Működtető:

Újpest IV. kerületi Önkormányzat

Az intézményi bélyegzők lenyomatát névváltozás miatt a függelék tartalmazza.

1.4 Szervezeti felépítés, a szervezeti egységek (intézményi közösségek) Iskolánkban az alábbi intézményi közösségek működnek:

Iskolavezetőség Pedagógiai munkát végzők közössége: 

Nevelőtestület,



Szakmai munkaközösségek,



Közalkalmazotti Tanács.

Pedagógiai munkát közvetlenül segítők: 

Iskolatitkár,



Pedagógiai asszisztensek,



Rendszergazda.

8


2013

Tanulók közössége: 

Diákönkormányzat,



Iskolai sportkör.

Technikai munkát végző alkalmazott: 

Gondnok, valamint a működtető önkormányzat által biztosított további technikai munkát végző alkalmazottak.

1.4.1 Vezetőség Az iskola vezetése Az iskola vezetőségének tagjai: 

igazgató,



igazgatóhelyettesek,



munkaközösségek vezetői,



a Közalkalmazotti Tanács elnöke (vagy megbízott tagjai),



a diákönkormányzat segítő tanára.

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Közösséggel, az Intézményi Tanáccsal, a diákönkormányzat vezetőjével. Az

iskola

vezetősége

rendszeresen

tart

értekezletet

aktuális

feladatokról.

A

megbeszélésről szükség esetén írásban emlékeztető készül. A megbeszéléseket az igazgató vagy megbízott helyettese készíti elő és vezeti. Tagjai az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak, illetőségi területükön. 9


2013

1.4.2 Pedagógusok közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: 

a pedagógiai program,



az SZMSZ,



a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének,



a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók,



a továbbképzési program,



és a házirend elfogadásáról,



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, az osztályozóvizsgára bocsátásáról,



a tanulók fegyelmi ügyeiben,



az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, 10




2013

jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó értekezlet,



tájékoztató és munkaértekezletek,



nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze (az intézmény lényeges problémáinak megbeszélése, fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 1/3-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A vonatkozó jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének

elemzését,

értékelését

(osztályozó

értekezletek),

az

osztályközösségek

problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. 11


2013

A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában,

tervezésében

szervezésében

és

ellenőrzésében.

Összegző

véleménye

figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak nevelő-oktató munkájukban. Tagjai részt vehetnek a pedagógusok belső értékelésében. Döntenek működési rendjükről, munkaprogramjukról, valamint a nevelőtestület által átruházott feladatukról. Véleményüket be kell szerezni a pedagógiai program, a továbbképzési program elfogadásához, valamint minden olyan döntést igénylő esetben, mely szakmai hatáskörük alá tartozik.

12


2013

A szakmai munkaközösség tagjai évente javaslatot tehetnek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben öt munkaközösség működik, melyek felosztásáról tanév elején a nevelőtestület dönt.

A szakmai munkaközösségek feladatai 

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; véleményt mondanak az emelt óraszámú osztályok tantervének kialakításakor.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli és szóbeli kérdéseit, ezeket fejlesztik és értékelik.



Szakmai munkájuk részeként kerületi, budapesti, és országos versenyekre készítik fel a tanulókat.



Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását.



Javaslatot tesznek a tanórán kívüli tevékenységekre.



Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.



Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztás elkészítéséhez.



Konzultációk, elemzések segítségével kiválasztják a használatos tankönyveket.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

13


2013

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



Elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, foglalkozási terveit.



Beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.



Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösség véleményét az iskolában, és az iskolán kívül.



Biztosítani kell a munkaközösség vezető számára, hogy időben tájékoztatást kapjon a munkaközösséget érintő kérdésekben, elegendő mennyiségű és minőségű információ alapján végezhesse szakmai munkáját.

Közalkalmazotti Tanács Az iskolai nevelés-oktatást folytató, valamint az azt segítő dolgozók az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik. 14


A közösség érdekeit a Közalkalmazotti Tanács képviseli. Elsősorban a közalkalmazottak jóléti, szociális érdekeivel összefüggő kérdésekben kap jelentőséget. Tagjainak száma a választás időpontjában alkalmazott közalkalmazottak számától függ, melyet a jogszabályban előírt módon titkos szavazással választanak a közalkalmazottak. Megbízatása 3 évre szól, amennyiben a törvény más időpontot nem jelöl meg. A kieső közalkalmazotti tanácstag helyére a választások során póttagságot elnyertek közül a szavazatszám sorrendjében új tag lép elő. A tagok a választást követő első ülésen elnököt választanak, akinek személyére szóban tesznek javaslatot és választása nyílt szavazással, egyszerű többséggel történik. A

Közalkalmazotti

Tanács

elnökének

megbízatása

megegyezik

mandátumának

időtartamával. A Közalkalmazotti Tanács minden tagja titoktartási kötelezettséggel bír a tudomására jutott információk, adatok, tények, illetve a közalkalmazottak személyi adataira vonatkozóan. Ezeket az információkat nem hozhatja nyilvánosságra, ha az személyiségi jogokat sért. Üléseit szükség szerint, a munkáltatói előterjesztésekhez igazodva, illetve a tanács tagjainak vagy elnökének javaslatára tartja, melyet az elnök hív össze. Az elnök 15 munkanapon belül köteles összehívni a Közalkalmazotti Tanácsot, ha azt valamelyik munkáltatói előterjesztés szükségessé teszi, vagy valamelyik tagja az ok megjelölésével írásban kéri. Az összehívás írásban és szóban is történhet. Ülései csak a tanács tagjainak döntései alapján lehetnek nyilvánosak. A Közalkalmazotti Tanács minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet a munkáltatói jogkör gyakorlójától, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával kapcsolatos. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója, a Közalkalmazotti Tanács és a közalkalmazottak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében egyaránt együttműködni köteles. 15

2013


2013

Mindkét esetben úgy kell eljárni, hogy a felek egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe vegyék, s úgy működjenek, hogy a másik fél is élhessen jogaival és teljesíthesse kötelességeit. Iskolánkban a Közalkalmazotti Tanács az aktuális döntésekről a döntést követően köteles beszámolni a munkavállalóknak, félévente pedig beszámolót készít a nevelőtestület számára munkájáról.

1.4.3 .Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Közvetlen az igazgató irányítása alá tartozó, bizalmi munkát végző személy. Egyezteti, nyilvántartja az iskolavezetés programjait, ellátja a napi operatív, ügyintézői feladatokat.

Végzi

a

tanulói,

tanári

nyilvántartással,

a

levelezéssel

kapcsolatos

adminisztrációt. Intézkedik az elsősegélynyújtás ellátásáról, ha a védőnő nem tartózkodik az intézményben. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát a köznevelési törvényben meghatározott számú pedagógiai asszisztens segíti. A munkaköri leírásukban előírt feladatok ellátását, az igazgató, vagy igazgatóhelyettesek által meghatározott módon végzik. Intézményi szintű tevékenységei a következők: 

adminisztrációs munkát végez,



felügyeletet lát el,



kíséri az egyes tanulókat vagy csoportokat,



gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt,



részt vesz az általános jellegű közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésében, 16




szabadidős tevékenységet végez,



a távollévő tanárt helyettesíti az óráján.

2013

A pedagógiai asszisztens munkaterületének leírása: 

A pedagógiai asszisztens az alsó fokú nevelési-oktatási intézményekben alkalmazható középfokú szakember.



Tevékenységébe tartozik az intézmény igazgatója, illetve az osztályvezető pedagógus, vagy speciális feladatokkal megbízott pedagógus utasításai alapján a nem felsőoktatási pedagógiai végzetséget igénylő feladatok ellátása.

A

rendszergazda

biztosítja

az

iskola

számítógépes

rendszerének

folyamatos

működőképességét, az oktatáshoz és az adminisztrációs feladatokhoz szükséges állapot fenntartását. Munkáját az iskola pedagógiai programjával összhangban, a számítástechnika tanárokkal együttműködve, az igazgatónak alárendelve végzi.

Technikai munkavállaló: gondnok, portások, takarítók A gondnok munkáltatója a IV. kerület Újpest Önkormányzat Gazdasági Intézménye,a portások az Újpesti Vagyonőr és Szolgáltató Kft. alkalmazottai. Az átadott munkáltatói jogok gyakorlója a köznevelési intézmény vezetője. A takarítók a működtető által megbízott takarító vállalkozás munkavállalói. Az intézmény vezetője a gondnok esetében jogosult az átadott jogkör alapján a feladatok, a munkarend meghatározására, a szabadság jóváhagyására, a napi munka operatív szervezésére, melyet meghatározott esetekben átadhat az igazgatóhelyettesek, valamint az iskola gondnoka részére. A portások felelnek az intézmény biztonságáért. Fogadják, ellenőrzik a belépést, és elvégzik a munkaköri leírásban foglaltat feladatokat.

17


2013

1.4.4 Tanulók közösségei Osztályközösségek Legalább

egy

tanévre

alkotott

oktatásszervezési

egység.

Az

osztályközösség

tanulólétszáma a törvényben meghatározott, élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Tevékenységét a munkaköri leírása alapján végzi. Az osztályközösség döntési jogkörébe tartozik: 

az osztály képviselőjének megválasztása,



tisztségviselők választása,



küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,



döntés az osztály belügyeiben.

Tanulócsoport Azonos évfolyamra járó, de csak bizonyos tantárgyakat együtt tanuló diákok tanulócsoportot alkotnak. Véleményükkel, kérésükkel a tanulócsoport tanárához, saját osztályfőnökükhöz, illetve osztályuk diákbizottságához fordulhatnak.

Diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

18


2013

Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat vezető áll. A DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni: 

az iskolai Pedagógiai Program, valamint SZMSZ, Házirend jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

19


2013

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Tagság a belépéssel (tanulói jogviszonnyal) keletkezik és kilépéssel tanulói jogviszony megszűnésével szűnik meg. Sportköri Szabályzat alapján működik. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók teljes körű egészségfejlesztését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör minden év május 31-ig javaslatot tesz a sportkör szakmai munkájára a testnevelő tanárok, tanulók, diákönkormányzat véleménye alapján. Szakmai programját a felhasználható időkeret, valamint a személyi, tárgyi feltételek figyelembe vételével készíti el. Az ISK keretében a helyi lehetőségek, a tanulók életkori összetétele, és az igények figyelembe vételével sportcsoportok működnek, melyek célja elsősorban sportolási, testedzési és versenyzési lehetőségek biztosítása. Kiemelt feladata a tehetségek felismerése és menedzselése. Tagjainak és támogatóinak rendszeres helyi –intézményen belüli és intézmények közötti– testedzési és sportolási lehetőségek megteremtése, szervezése. A testedzés, a sportolás intézményi feltételeinek folyamatos javítása, az iskola népszerűsítése különböző versenyeken, bajnokságokon, sporttalálkozókon. Kapcsolatok kiépítése más intézményekkel, iskolai- és diáksport szervezetekkel. Támogatók, pártoló tagok megnyerése a testedzési, sportolási feltételek javításához, lehetőségek bővítéséhez, a sportkör célkitűzéseinek megvalósításához. Segítséget nyújt táborok, kirándulások, túrák, egyéb közösségi programok szervezéséhez, illetve sportprogramjuk összeállításához.

20


2013

1.4.5 Szülői szervezetek (közösségek) A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK), mely az egy osztályban tanuló gyermekek szülőinek, gondviselőinek közössége. A szülői értekezleteken választják meg képviselőiket, hozzák meg a szükséges döntéseket. A választott képviselőket felhatalmazzák arra, hogy a különböző fórumokon, képviseljék őket, és döntsenek a szükséges kérdésekben. Az SZMK képviselői részt vesznek a Szülői Közösség munkájában, az ott elhangzottakról rendszeresen beszámolnak a Szülői Munkaközösségnek. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: 

a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),



a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,



saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

Az SZMK munkáját az iskola tevékenységével az osztályfőnök koordinálja. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, valamint véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

A Szülői Közösség A szülői szervezet neve iskolánkban Szülői Közösség. Tagjait az egyes osztályok szülői közössége választja meg. A vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Saját ügyrendje alapján működik. Munkáját jogszabályok alapján végzi.

21


2013

Saját tagjaiból elnököt választ, aki az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot. Ő hívja össze a Szülői Közösség és az iskola igazgatója közötti megbeszéléseket évente legalább két alkalommal. Egy hónapon belül össze kell hívnia a szervezetet, ha az osztályok képviselőinek egyharmada kéri. A Pedagógiai Programot a szülői közösséggel meg kell ismertetni. Véleményezési jogot gyakorol az SZMSZ, a Házirend, az igazgatói pályázat, és a munkaterv elfogadásakor, módosításakor, valamint a nevelési –oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos jogszabályban meghatározott esetben. Ezen túlmenően ki kell kérni a Szülői Közösség véleményét az alábbi esetekben: 

az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához,



a fakultatív hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához,



a tantárgyválasztással kapcsolatos igazgatói tájékoztató közzététele előtt minden év április 15-ig,



az első tanítási órát legfeljebb negyvenöt perccel történő korábban kezdéshez.

Javaslattételi jogot gyakorol az iskolai élet minden területén. Figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Bármely a tanulók csoportját érintő kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tárgyalási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

22


2013

1.5 Szervezeti ábra

23


2013

2 A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1 A tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanítás öt napos tanítási hetekből áll. Alapos indokkal, a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, fenntartói engedéllyel az iskola igazgatója elrendelheti a hat napos tanítási hetet.

A benntartózkodás rendje szorgalmi időszakban A délelőtti és a délutáni időszakban a foglalkozásokat 16 óráig szervezi meg az iskola. A tanulók tanítási napokon 07.30-16. 00-ig tartózkodhatnak az intézményben, kivéve az ügyeletet igénybe vevő tanulók. Hajnali és délutáni ügyeletet tartunk az arra rászorulóknak 06.30-07.30-ig, illetve 16.0017.00-ig. Ez idő alatt az azonnali döntést igénylő esetek megoldása az ügyeletes tanár joga és kötelessége. Az iskola gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmükről, ezért a belépéstől, az épület elhagyásáig terjedő időben, valamint külső programok ideje alatt felügyeletet biztosít számukra.

24


2013

Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében, melynek a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelőse. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A délutáni egyéb foglalkozások alól csak írásos szülői kérés alapján az igazgató adhat felmentést. Tanórák ideje alatt az épületből csak igazgatói vagy szülői írásos engedéllyel lehet eltávozni. A tanuló 16 óra után szülővel, gondviselővel, vagy a szülő által meghatalmazott személlyel, illetve - az ügyeletes tanárnak bemutatott szülői írásos engedély alapján- egyedül hagyhatja el az iskolát. Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Vezetői ügyeletet 07.30-17.00-ig biztosítunk. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A pedagógusok munkaidejük kötött részét az intézményben, illetve az intézményen kívüli foglalkozások helyszínén kötelesek tölteni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a nevelő a tanulókkal való közvetlen foglalkozások megtartásával tölti a tantárgyfelosztás alapján az iskolavezetés által az órarendben részletesen megjelöltek (foglalkozás/tanóra helye, pontos időbeosztása stb.) szerint. Ettől eltérni kizárólag az igazgató előzetes engedélyével lehet.

25


2013

A tanórát tartó pedagógus órabeosztása: 45 perc a tanóra ideje, a fennmaradó időben (szünetben) ellátja az ügyeletet, végzi a szükséges adminisztrációt, megszervezi a következő órát, valamint személyes kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi az aktuális ügyeket. A napközit és tanulószobát ellátó pedagógus a foglalkozás teljes ideje alatt ügyel a tanulókra, s végzi a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat. A kötött munkaidő fennmaradó részében (6-10 óra) a pedagógus a nevelő-oktató tevékenységgel összefüggő, elsősorban órai felkészüléssel, adminisztratív teendőkkel összefüggő feladatokat, valamint eseti helyettesítést és ügyeletet lát el az intézményben. A pedagógus a beosztása szerinti első foglalkozása előtt 15 perccel, ügyelet ellátása előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok kötelező programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottjai, ha a munkakörhöz tartozó feladatuk ellátása másként nem teljesíthető, kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően az intézményben illetve az intézményhez tartozó területen tölteni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét az igazgatónak vagy a helyetteseknek előzetesen be kell jelenteniük. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg a jogszabályoknak megfelelően, javaslatot tesz a napi munkaidő összehangolt kialakítására, a szabadságok kiadására.

Munkarend a szorgalmi időszakban A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák és szünetek beosztását az iskolai házirend tartalmazza. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

26


2013

A tanítási órák és egyéb foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - az igazgató vagy helyetteseik tehetnek. A bemutató órák és egyéb foglalkozások, nyílt napok, Nyitott iskola megtartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. A délutáni sávban tartott egyéb foglalkozásokat a tanév elején és félévkor meghatározott rend szerint kell kialakítani. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A leghosszabb óraközi szünetet - jó időjárás esetén - az udvaron kell tölteni. Az étkezés az iskolai munkarendben meghatározott időbeosztással történik. Eseti kivételt az igazgató adhat. Szombaton és vasárnap a benntartózkodás az iskola dolgozói és diákjai számára csak az előre megtervezett iskolai programok alkalmával lehetséges.

A benntartózkodás rendje tanítási szünetekben Tanítás nélküli munkanapokon a felmért igényeket figyelembe véve, valamint az őszi, téli, tavaszi szünetben igény esetén- a szülő külön kérésére, melyet legkésőbb a szünetet megelőző utolsó befizetési napig jelez az osztályfőnöknek - napközi ügyeletet szervezünk. Az ügyeletet több iskola közösen is megszervezheti. Az ügyelet 7.30-16.00 óráig tart. Ez idő alatt az azonnali döntést igénylő esetek megoldása az ügyeletes tanár joga és kötelessége. Az igazgató, vagy az igazgató helyettesek, a tankerületi igazgató által meghatározott rend szerint 9-12 óráig irodai ügyelet tartanak.

27


Amennyiben tanulói ügyeletet tartunk, az intézményvezető kezdeményezi a Gazdasági Intézmény igazgatójánál, hogy legalább egy takarító az intézményben tartózkodjon. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges. Az intézményvezető 

intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetén a fenntartó és a fővárosi kormányhivatal járási hivatala,



településre kiterjedő veszélyhelyzet esetén a fenntartó és járási hivatal,



fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetén a kormányhivatal vezetője és az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendelheti el a rendkívüli szünetet.

2.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolával tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban nem álló kiskorú vagy felnőtt személy csak előzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt időpontban és időtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Hivatalos ügy intézésére tanítási napokon 8 órától 17 óráig van lehetőség a titkárságon, ebéd befizetésére pedig az arra kijelölt napokon és időszakban, a gazdasági irodában, melyet előző hónap végén a honlapunkon, valamint a hirdetőtáblán teszünk közzé. Az iskola vezetőinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek, nyílt napok, és egyéb rendezvények idejét a tanévnyitó szülői értekezleteken hozzuk nyilvánosságra és az iskola honlapján megjelenítjük. Egyéb esetekben a szülők gyermekeiket a portáig kísérhetik, s a foglalkozások után itt fogadhatják őket. Ez alól kivétel a hajnali és a délutáni ügyelet, valamint az udvari játék ideje. 28

2013


2013

Reggel 07.15-ig a kijelölt terembe kísérheti a szülő gyermekét, 16 óra után pedig vagy az ügyeletes teremben, vagy az udvaron fogadhatja. Délutáni udvari játék ideje alatt is személyesen megkeresheti gyermekét. Elsős gyermekeiket reggel a szülők szeptember első két hetében, az osztályteremig kísérhetik. A tanítási illetve foglalkozási idő alatt az iskolába belépőket a portás, vagy a tanuló ügyeletes fogadja, s értesíti a keresett személyt. A keresett személy megérkezéséig a vendég az iskola előterében várakozik. Ha a keresett személy tanuló, abban az esetben a látogatónak igazolnia kell kilétét, melyet az ügyeletes egyeztet a portán található névsorral. A délutáni tanulási idő alatt 14.30-16.00-ig tanulót csak rendkívüli esetben hívnak ki a foglalkozásról. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő külső munkatársak – utazó gyógypedagógus, logopédus, védőnő, gyermekjóléti szolgálat tagja, pszichológus, orvos – az előre egyeztetett időpontokban az intézményben tartózkodhatnak. Ha a belépő személy az iskola valamely helyiségének alkalmi vagy rendszeres bérlője az előzetes megállapodás szerinti időben és helyiségekben, azok épségét és állagát megőrizve tartózkodhat bent, vagy tartózkodhatnak a bérlő által megnevezett személyek. Ez idő alatt ők vállalják a felelősséget a kiskorú személyekért, gondoskodniuk kell felügyeletükről, valamint arról, hogy ne zavarják az iskola életét. Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételre a rendezvény jellegétől függően meghívott személyek jogosultak. Az intézményben, valamint az intézményen kívül gyermekek részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem fogyasztható. Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak, amennyiben figyelmeztetés ellenére sem hagyják el az iskola, illetve az iskolai rendezvény helyszínét, az intézmény vezetése hatósági intézkedést kezdeményez. 29


2013

A tanulók felügyeleti ideje alatt az iskolában párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

2.3 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket, a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az ünnepségeken, az éves munkaterv szerinti rendezvényeken a pedagógusok kötelessége az aktív és pontos részvétel. A nemzeti ünnepek megünneplése ünnepélyek, vagy projektnapok, illetve rádiós műsorok keretében történik. Az iskolai faliújságon az ünnephez kapcsolódó dekorációt készítünk. Rádiós megemlékezések alkalmával minden osztály egy szál virággal és mécsessel tiszteleg a hősök, mártírok emléke előtt. Ünnepélyek: (Megjelenés az ünnephez méltó öltözékben.) 

- tanévnyitó ünnepély,



- október 23-i ünnepély,



- március 15-i ünnepély,



- ballagás, tanévzáró ünnepély.

Megemlékezések: 

- október 6



- február 25.

aradi vértanúk napja a kommunista és egyéb diktatúrák áldozataira való emlékezés 30




- április 16.

a holokauszt áldozataira való emlékezés



- június 4.

Nemzeti Összetartozás Napja

2013

Egyéb jeles napok:



január 21.

Magyar Kultúra Napja



április 11.

Magyar Költészet Napja



április 22.

A Föld Napja



aktuális évfordulókról történő megemlékezések

Rendezvényeink:



beíratás előtt

Iskolanyitogató foglalkozásaink a leendő első osztályosok, szüleik és óvópedagógusuk számára;



év során

nyílt napok a szülők számára Szülői Fórum



november

karácsonyi Családbarát-sulinap Márton napi vigalom



december 6.

Mikulás-járás felső tagozatban, ünnepi műsor, ajándékosztás alsó tagozatban



december 13.

Luca napi vásár Karácsonyi koncert



február:

Farsang- jelmezes felvonulás és bál a felső tagozatban, jelmezbemutató és tréfás versengések az alsó tagozaton Télbúcsúztató kiszebáb-égetés



március (április)

húsvéti Családbarát-sulinap 31




Költészet napján

Versmondó verseny,



május:

Anyák Napja ünneplés osztálykeretben



Rajzkiállítás



Kihívás napja



június:

2013

Év végi koncert Homoktövis Napok Ballagás

Egyéb, hagyományos programok továbbá az őszi múzeumlátogatás, a tavaszi osztálykirándulás, negyedik osztályban az erdei iskola, illetve minden korosztály számára szervezett gazdag kínálatú nyári táborok. Az őszi-tavaszi papírgyűjtéskor kapott pénz egy részéből kirándulás költségeit próbáljuk csökkenteni. Az évnyitó és évzáró kiemelkedő helyet foglalnak el ünnepeink között. Távozó, s az arra érdemes diákok pedig - nevelőtestületi döntés alapján - beírhatják nevüket az iskola Aranykönyvébe. Pedagógusok programjai: Pedagógus karácsony, Pedagógus nap, tanévzáró összejövetel és/vagy közös kirándulás. Kialakult hagyományaink, a közösségformálást, a társas kapcsolatokat, az iskolához való kötődést erősítik, gazdagítják, tiszteletben tartva a tanulók vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti önazonosságát.

2.4 Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: 

a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás; 32




felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás),



énekkar,



szakkör,



művészeti csoport;



az iskolai sportkör;



tömegsport foglalkozás;



a tanulmányi, szakmai, kulturális, sportverseny,



házi bajnokság,



a tanulmányi kirándulás,



az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem

2013

valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, 

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás,



Szabadidős foglalkozások.

Az egyéb foglalkozások célja A napközi otthoni foglalkozások elsődleges célja a tanórákra való felkészülés, pedagógusi megsegítés az egyes feladatok megoldása terén, s főként a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátítatása. A napközi otthon egyben a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Napközi otthoni foglalkozásokat alsó tagozaton szervezünk iskolánkban. A délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek, és délután 16.00-ig tartanak. Szülői igény esetén a napközis tanulók részére 16.00- 17.00-ig az iskola felügyeletet biztosít.

33


2013

A napközi otthoni foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő által az üzenő füzetbe beírt kérelem alapján történhet a napközis nevelő engedélyével, az igazgató előzetes jóváhagyásával. A tanulószobai foglalkozásokat – a napközi otthoni foglalkozások működési rendjét követve – a felső tagozat 5-8. évfolyamos tanulói számára szervezzük, 13.00-16.00 óráig. Célja a tanórákra való felkészülés, a tanulás segítése a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátíttatásával. Kiemelt célja a rendszeresen külön időkeretben nem megszervezhető szakkorrepetálások biztosítása. A felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálás differenciált foglalkozás, amit az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fő részvétele esetén) vagy tanulócsoportokra vonatkozóan szervezünk meg a nevelők, tanárok jelzése, továbbá a szintfelmérések eredményei alapján. Az énekkara tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az emelt szintű, illetve óraszámú ének-zene tantárgyat tanulók számára harmadik évfolyamtól a kórustagság kötelező, a nem tagozatos tanulók számára önkéntes. A szakkörök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösségvezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való elmélyülés, mely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik. Az iskolai sportkör és a tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához.

34


2013

Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A mindennapi testedzés formái: A megvalósulás a következő színtereken történik: sportkörök, a napközis szabadidős tevékenységbe beépített játékos sportfoglalkozás. Azon felső tagozatos tanulók számára, akik versenyszerűen nem sportolnak, biztosítottak a sportkörök, tömegsport foglalkozások, az egyesületek által iskolánkban biztosított edzések. A tanulmányi, kulturális, sportversenyeken, házi bajnokságokon való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, kerületi, fővárosi, és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek felelősek. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit szóbeli igazgatói utasításban kell szabályozni. Az erdei iskolai foglalkozások a nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, több napos tábor keretében. A hét folyamán egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, és csak akkor szervezhető, ha az osztály 80%-a jelezte részvételét, s vállalja a költségeket. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások egyegy tantárgy néhány órájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

35


2013

A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik vagy költségekkel jár – önkéntes. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat

szervez

(pl.:

túrák,

kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Az egyéb foglalkozások működési rendje Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt, melyet a foglalkozás kezdetét megelőző tanévben május 20-ig nyújthat be az iskola által küldött formanyomtatványon. A jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel egy évig kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások - előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapjánmegtartását az e-naplóban vezetik a pedagógusok.

2.5 Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Pedagógiai programja nyilvános, a KIR-ben, és honlapunkon, valamint nyomtatott formában az igazgató irodájában minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető.

A Pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak 1. az iskola alkalmazottai: 

az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól,



a munkaközösség-vezetőktől a munkaközösségi foglalkozásokon, 36




2013

az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon. 2. a tanulók:



az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán,



a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein,



az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen,



és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában. 3. a szülők:



a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon,



az igazgatótól a Szülői Közösség tájékoztató értekezletén,



az igazgató távollétében az igazgatóhelyettesektől,



és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában. 4. az iskolával kapcsolatban nem álló személyek:



az intézményi közzétételi listán (KIR),



az intézményi honlapon,



indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.

Ha a házirendben érdemi változás történik, akkor a tanulókat a jóváhagyást követő első osztályfőnöki órán, a szülőket a jóváhagyást követő első szülői értekezleten, valamint a honlapon, elektronikus levélben tájékoztatjuk. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor elektronikusan elküldjük a szülőknek. Az iskolai dokumentumok megtekinthetők az iskola honlapján.

37


2013

Iskolánk SZMSZ-e megtalálható a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listán, honlapunkon, valamint nyomtatott formában az igazgatói irodában.

2.6 Az intézményi védő, óvó előírások A balesetek elkerülése érdekében az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles ismerni és betartani a szükséges óvintézkedéseket. A létesítmény és a vagyontárgyak megóvása, védelme érdekében az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért és az energiatakarékos használatáért. A helyiségek rendeltetésszerű használatának szabályait a következő szabályzatok határozzák meg: 

Házirend,



Tűzvédelmi szabályzat,



Munkavédelmi szabályzat.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az Iskola-egészségügyi Szolgálat, az orvos és a védőnő feladatait jogszabályi előírások alapján, az iskolával egyeztetett munkaterv alapján végzik. Az iskola orvosa az előre egyeztetett időpontokban (orvosi vizsgálatok, védőoltások lebonyolítása), míg a védőnő az iskola tanulói létszáma alapján megállapított óraszámban a hét több napján is az iskolában tartózkodik. A védőnő vezeti a tanulók egészségügyi nyilvántartását. Elvégzi az általa végezhető vizsgálatokat, ellátja a hozzá forduló betegeket, sérülteket, valamint orvoshoz, szakellátásra irányítja őket. 38


2013

Az egészségügyi szolgálat az alábbi vizsgálatokat végzi: A szülő hozzájárulása esetén a gyermekek fizikális vizsgálata, orvosi vizsgálat, súly, magasságmérés,

tápláltsági

állapot

megítélése, látás,

hallás,

mozgásszervi

szűrés,

vérnyomásmérés a második, negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamokon, negyedik osztálytól a pajzsmirigy tapintásos vizsgálata, hatodik évfolyamon pedig a színlátás szűrése történik. A kiszűrt tanulókat háziorvosi, vagy szakorvosi vizsgálatra irányítják, és a szülő együttműködésétől függően a leleteket bekérik. A pediculosis szűrést minden gyermeknél évente háromszor végzik el. A testnevelési csoportbesorolást a szakorvosi leletek figyelembe vételével készítik el, s a gyógytestnevelésre utalt gyermekeknél –ha kell, a szülő bevonásával- igyekeznek elérni az azon való részvételt. Az osztályfőnökökkel egyeztetett témákban részt vesznek az egészségnevelésben. Az életkorhoz kötött hatodik és hetedik évfolyamon kötelező védőoltásokat megszervezik, lebonyolítják. Az iskolafogászati ellenőrzésen minden tanuló évente egyszer, az iskolai fogorvos által megküldött időpontban részt vesz.

Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére, a házirend balesetvédelmi előírásaira, valamint a tanulók kötelességeire a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

39


2013

Megismerteti a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat és a menekülés rendjét. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a diákok aláírásukkal igazolják. Első osztályosok esetén a nyilatkozatot a szülő írja alá. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyakból- fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés-, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn.

Az oktatás megtörténtét az

osztálynaplóban kell dokumentálni. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótolni kell. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, erdei iskola stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles megtartani és adminisztrálni.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

40


2013

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirend tartalmazza, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A bezárt termek kulcsát a portán le kell adni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró portás, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. A tantermek, szaktantermek, előadók, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A szertárba a tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A diákönkormányzat a működéshez szükséges termet– az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után –pedagógus jelenlétében szabadon használhatja. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart a működtető által kijelölt munkavédelmi felelős. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

41


2013

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Kiemelt

figyelmet

fordítunk

a

magatartási

függőség és

szenvedélybetegségek

kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint az agresszió és a bántalmazás megelőzésére. Amennyiben a pedagógus ilyen viselkedésformát észlel, a gyermeket tanító kollégák, valamint az igazgató, igazgatóhelyettes bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, melyen feltárják a szóba jöhető okokat. Amennyiben a konfliktusok ismétlődnek, az igazgató értesíti az iskolapszichológust, s meghatározza azokat az időpontokat, amikor a tanuló köteles a tanácsadáson részt venni. Fokozott figyelemmel kell kísérni a szenvedélybeteg és bántalmazott tanulókat. Az iskola igazgatója figyelemmel kíséri a büfé, valamint az automaták kínálatát, hogy ne árusítsanak olyan terméket, amely nem felel meg az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, vagy amely bármi módon alkalmas lehet a tanulók figyelmének, magatartásának befolyásolására.

42


2013

Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek, illetve - ha az intézményben tartózkodik- a védőnőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi elektronikus felületen. Ha nem áll rendelkezésre elektronikus felület, jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jogszabályban meghatározott határidővel meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött és kinyomtatott/ vagy papír alapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek/gondviselőnek, egy példányt pedig meg kell őrizni. Ezeket a baleseteket ki kell vizsgálni, tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Ha a balest súlyosnak minősül, azonnal – telefonon, e-mailen, faxon, személyesen- be kell jelenteni a fenntartónak, kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Ha a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás ideje alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

43


2013

2.7 A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézmény területén tartózkodó szülők, és az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek kötelesek betartani az SZMSZ-ben meghatározott belépés és benntartózkodás rendjét. Az intézmény területére belépők nem hozhatnak magukkal állatot, valamint olyan tárgyat, eszközt, amellyel veszélyeztethetik mások egészségét, testi épségét. Tanteremben az intézményben dolgozók jelenléte nélkül nem tartózkodhatnak. Amennyiben az iskolában tartott rendezvényre érkeztek, kötelesek betartani a házirend előírásait.

44


2013

3 A VEZETŐK MUNKARENDJE Az igazgató és az igazgatóhelyettesek heti munkaideje 40 óra. Ebből tanítással lekötött munkaidő az igazgatónak 2, az igazgatóhelyetteseknek 4-4 óra. A fennmaradó időben biztosítaniuk kell a vezetői ügyeletet, el kell látniuk az iskolai munkával kapcsolatos tervezési, szervezési, ellenőrzési feladatokat, valamint képviselniük kell az intézményt a különböző társadalmi, szakmai eseményeken, kapcsolatot kell tartaniuk az iskola partnereivel, külső környezetével.

3.1 Munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása pályázat útján, illetve a köznevelési törvényben előírtak alapján, meghatározott időtartamra történik A köznevelési intézmény vezetője – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a munkavállaló kinevezésének és a munkaviszony megszüntetésének kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős: 

nevelő-oktató munka irányításáért, ellenőrzéséért,



a nevelőtestület vezetésért,



a pedagógus etika betartatásáért, 45


2013



az intézményi szabályzatok elkészítéséért,



az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért,



a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásának szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,



a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,



a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,



a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,



a fenntartóval, a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekvédelmi szervezettel, a diákönkormányzattal és a külső partnerekkel való együttműködésért,



a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért.

Az intézményvezető jóváhagyja az iskola pedagógiai programját. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

Az igazgatóhelyettesek megbízása, feladatköre Az igazgató közvetlen munkatársai: 

az igazgatóhelyettesek: felsős igazgatóhelyettes/általános helyettes/, alsós igazgatóhelyettes,



az iskolatitkár, 46




2013

ügyviteli feladatkörű pedagógiai asszisztens.

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a nevelőtestület véleményezése után az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozott időre szól. Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük, vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az igazgató és a helyettesek rendszeres munkamegbeszélést tartanak.

3.2 A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgatóhelyettesek a munkaköri leírásukban meghatározott feladatokat egymás közt megosztva végzik A felsős (általános) igazgatóhelyettes a felső tagozaton folyó szakmai munka irányításáért, a tanmenetek, munkatervek ellenőrzéséért, jóváhagyásáért felelős. Feladata továbbá a felsős tantárgyfelosztás készítése, a tanulószoba szervezése. Ő végzi az órarenddel, e-naplóval kapcsolatos adminisztrációt, a helyettesítések kiírását, nyilvántartását, a tanügyi dokumentumok rendelését, aláírását, és a kompetencia-mérés lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

47


2013

Az alsós igazgatóhelyettes az alsó tagozaton és a napköziben folyó szakmai munkáért, a tanmenetek, munkatervek jóváhagyásáért, ellenőrzéséért felelős. Ő készíti a tanítók tantárgyfelosztását, a napközi szervezését. Feladata a délutáni terembeosztás, az októberi statisztika elkészítése, valamint a különböző nyilvántartások kezelése, a beiratkozással kapcsolatos teendők megszervezése.

3.3 Kiadmányozás és a képviselet szabályai Az

intézményben

bármilyen

területen

kiadmányozásra,

a

kiadmányok

továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: 

az intézmény adatai (név, székhely címe, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím),



az irat iktatószáma,



az ügyintéző neve,



az ügyintézés helye és ideje,



az irat aláírójának neve, beosztása.

A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: 

az irat tárgya,



az esetleges hivatkozási szám, 48




2013

a mellékletek száma.

A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzővel hitelesíti.

Az intézményi bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök, a félévi és év végi érdemjegyek tanulmányi értesítőbe, törzskönyvbe, bizonyítványba való beírásakor, valamint negyedévente, a szöveges értékelések írásakor.

A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.

49


2013

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 

jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében,



tanulói jogviszonnyal,



az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,



a fenntartótól átadott munkáltatói jogkörrel összefüggésben,



az intézmény képviseletekor személyesen vagy meghatalmazott útján,



hivatalos ügyekben,



állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,



az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt,



intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során,



a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal,



más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel,



az intézmény belső és külső partnereivel,



az intézmény székhelye szerinti egyházakkal,



munkavállalói érdekképviseleti szervekkel,

50




2013

az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

3.4 Hatáskörök gyakorlásának módja Az igazgató a jogszabályban meghatározott esetekben önálló döntési jogkörrel rendelkezik Az igazgatóhelyetteseknek önálló döntési jogkörük van az azonnali döntést igénylő ügyekben, amikor az intézményvezetőt helyettesítik. Véleményezési, javaslattételi joggal rendelkeznek az iskolai élet minden területére kiterjedően. Ellenőrzik beosztottjaikat, betartatják velük az intézmény szabályait, mulasztás esetén felelősségre vonhatják őket.

3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt távollétében a felsős igazgatóhelyettes /általános helyettes/, a felsős igazgatóhelyettes távolléte esetén az alsós igazgatóhelyettes, az ő távollétében egy az intézményvezető által megbízott munkaközösség-vezető helyettesíti. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

51


2013

3.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az iskolavezetése fogadja el, és hozza nyilvánosságra. Az ellenőrzési tervtől eltérő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: 

Igazgató,



igazgatóhelyettesek,



munkaközösség-vezetők,



a munkaközösségek tagjai (választott társértékelő),



nevelőtestület tagjai külön megbízatás alapján.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői megbízatásból következően, a munkaköri leírásuknak megfelelően látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál és a szaktárgyukkal összefüggő területeken, munkaköri leírásnak megfelelően látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A tanári munka értékelésének céljai formái, szempontjai, módszerei, eszközei tantestületi konszenzuson alapulnak.

52


2013

Az ellenőrzés általános céljai



az egyéni és az iskolai célok összehangolása,



az önértékelési képesség fejlesztése,



folyamatos minőségbiztosítás,



a hatékonyság javítása miatti probléma- és konfliktuskezelés fejlesztése,

A pedagógusok értékelésének alapelvei



tényeken alapuljon,



segítő szándékú legyen,



a szakmai fejlődést szolgálja,



ösztönző hatású legyen,



személyre szóló legyen,



megfelelő légkörben történjen.

Az egyéni ellenőrzés célja



annak megállapítása, hogy a dokumentumokban meghatározottak alapján végzi-e munkáját,



valamint, az iskola célkitűzései alapján, megfelelő szakmai színvonalon látja-e el feladatait,



az esetleges hibák korrigálása, a pozitívumok megerősítése,



folyamatos fejlődés, képzés és önképzés biztosítása. 53


2013

A pedagógus munka ellenőrzésének formái



spontán megfigyelés,



tervezett megfigyelés,



kérdőíves információ,



tanulói teljesítmények vizsgálata,



óralátogatás,



interjú,



dokumentumok (osztálynapló, tanmenetek) vizsgálata, ellenőrzése.

Folyamatosan ellenőrzés területei



a munkafegyelem (munkakezdés, ügyelet, szakszerű óravezetés stb.),



a gyerekekkel való kapcsolattartás,



a munkatársi kapcsolatok minősége,



a tantermek és egyéb létesítmények színvonalának, esztétikájának megőrzése.

Szempontok a pedagógus munka értékeléséhez



kapcsolat és együttműködés a gyermekekkel,



szakmai tevékenység: szaktárgyi, módszertani felkészültség,



tanulásirányítási munka: differenciálás, tanulási technikák, gondolkodtatás,



problémakezelés, 54




közösségalakító tevékenység,



önképzés, továbbképzés,



együttműködés a kollégákkal,



együttműködés a szülőkkel,



innovációs tevékenység,



tanórán kívüli iskolai tevékenység,



megbízhatóság, pontosság,



pontos, naprakész adminisztrációs munka



különleges teljesítmény.

2013

Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal, óramegbeszélés esetén az órát látogató kollégák jelenlétében kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten értékelni és összegezni kell. A pedagógus munka értékelésének formái



nyilvános szóbeli,



zártkörű szóbeli,



írásos,



munkaértékelő interjú.

55


2013

4 A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1 A belső kapcsolattartás rendje A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével tartja a kapcsolatot az iskola közösségeivel. A kapcsolattartás fórumai: 

az igazgatói értekezlet,



az iskolavezetőségi értekezlet, megbeszélés,



nevelési értekezletek,



nevelőtestületi értekezletek, szakmai megbeszélések, konzultációk,



megbeszélések, problémamegoldó fórumok, esetmegbeszélések,



mindennapos szóbeli kapcsolattartás.

A vezetés az aktuális feladatokról, információkról az elektronikus csoportlevelezési rendszeren, értekezleteken, a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az elektronikus csoportlevelezési rendszernek minden pedagógus tagja. Az vezetőség tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel.

56


2013

Az intézményvezető és a Diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje, formái Az igazgató tájékoztatja a tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

a diákönkormányzat ülésein rendszeresen,



a diákközgyűlésen,



az iskolarádión keresztül alkalomszerűen.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban (osztályfőnökük előzetes tájékoztatása után), vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola, nevelőtestületével, osztályfőnökükkel. A működéséhez szükséges feltételeket, helyiségeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára melyeket a házirend meghatározott feltételei szerint Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni

Az intézményvezető és az Iskolai Sportkör közötti kapcsolattartás rendje, formái Az Iskolai Sportkör vezető tanára az igazgatóval, vagy helyetteseivel a tantárgyfelosztás készítésekor egyeztetnek a jelen lévő tevékenységformákról, a sportköri foglalkozások időkereteiről, a terembeosztásról. Az Iskolai Sportkör tagjai a sportkör szakmai programjával kapcsolatosan elmondhatják véleményüket és javaslattal élhetnek testnevelő tanáraik, vagy diákönkormányzati képviselőik útján.

57


2013

Az intézményvezető és a Szülői Közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: 

a Szülői Közösség ülésén,



alkalmanként írásbeli tájékoztatón,



elektronikus levelezőrendszeren keresztül értesíti a szülői szervezet.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formális útja a választott tisztségviselők által történik. Ezen kívül a munkatervben meghatározott megbeszéléseken, értekezleteken, illetve egyéni beszélgetéseken van mód a véleménycserére.

A

szakmai

munkaközösségek

közötti

együttműködés

formái

és

kapcsolattartásának rendje Területei 

Oktatási feladatok ellátása: a szaktárgyak közti kapcsolatok, átfedések, a kompetenciafejlesztés területeinek megjelenése, kereszttantervi feladatok,



nevelési feladatok ellátása: az osztályfőnöki munkaközösség és az osztályokban tanító szaktanárok együttműködése,



szakmai programok, 58




továbbképzések összehangolása,



iskolai rendezvények,



tagozatok közti együttműködés,



az iskola dokumentumainak felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése,



az éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső

2013

ellenőrzésében. Kapcsolattartásuk rendje 

Tapasztalatcsere,



konzultációk,



együttműködés a szakmai és közösségi munkában,



a tantárgyfelosztás kialakulása után a lelendő osztályfőnök az alsós osztályfőnökkel, és a fejlesztő pedagógussal közösen jelölik ki a tanulók fejlesztésének fő területeit.

A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógus munkájának segítésében 

a munkaközösségek éves munkatervükben megjelölik a pedagógus módszertaniszakmai fejlődését segítő szakmai területeket, amelyekkel a tanév során kiemelten kívánnak foglalkozni,



rendszeres szakmai megbeszéléseiken járják körül az aktuális oktatási-nevelési problémákat,



összegyűjtik a tananyag feldolgozását segítő feladatokat, módszereket, tapasztalatokat,



feldolgozzák a szakirodalom legfrissebb eredményeit,



bemutató órákon és foglalkozásokon mutatják be a továbbképzéseken vagy önfejlesztéssel tanultak eredményét,



segítik az új kollégák beilleszkedését a nevelőtestületbe.

59


2013

Pedagógusok közösségei és a tanulók közösségei kapcsolattartásának rendje Az aktuális feladatokról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat, értékelik havi magatartásukat és szorgalmukat, megtervezik programjaikat. A szaktanárok folyamatosan tájékoztatják a tanulót egyéni haladásáról szóban és írásban. Naprakész információkat kapnak haladásukról az e-naplón keresztül. A tanulót megilleti a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. Értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről is. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az osztályfőnökük előzetes tájékoztatása után.

Pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek (közösségek) kapcsolattartásának rendje Az osztályfőnökök, pedagógusok szóban és írásban tartják a kapcsolatot a szülőkkel. A kapcsolattartás szóbeli formája 

szülői értekezletek,



fogadóórák,



egyéni beszélgetések.

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A kapcsolattartás írásos formája 

e-napló,



üzenő füzet, 60




tájékoztató füzet,



ellenőrző,



elektronikus levelezőrendszer.

2013

Szülői értekezletek Az osztályfőnök az éves munkatervben meghatározottan, tanévenként három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke (az osztályfőnökkel és az igazgatóval egyeztetve) rendkívüli szülői értekezlet összehívását is kezdeményezheti. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola 3-8. évfolyamán tanító pedagógusai tanévenként – az éves munkatervben kijelölt időpontban – két alkalommal tartanak fogadóórát. Az első évfolyamon tanítók negyed és háromnegyed évben minden szülővel egyéni beszélgetést folytatnak, melyre az értékelést követő héten kerül sor. A beszélgetésre az előzőleg kiadott időpontokra egyénileg iratkoznak fel a szülők. 2. évfolyamon az első negyedévben egyéni beszélgetést, a második félévben pedig fogadóórát tart a pedagógus. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

61


2013

e-napló, ellenőrző könyv, tájékoztató, üzenő füzet A szülők naprakész tájékoztatást kapnak gyermekeik előmeneteléről az e-naplón keresztül. Üzenő füzet használata minden diák számára kötelező. Ellenőrző könyvet, tájékoztató füzetet az azt igénylő diákok számára biztosítunk Az egyéb eseményekről elsősorban az osztály elektronikus levelezőrendszerén keresztül értesítjük a szülőket. Ha a szülő írásos visszajelzésére van szükség, akkor az üzenetet ellenőrző, valamint üzenő füzet útján juttatjuk el. Amennyiben a szülő jelzi, hogy nem áll rendelkezésére internetes felület, akkor minden tájékoztatást papíralapon kap meg az iskolától. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, pedagógusaival.

4.2 A külső kapcsolattartás rendje Hivatali kapcsolatok Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

a fenntartó és működtető képviselőivel- kapcsolattartó az igazgató,



helyi oktatási intézmények vezetésével – kapcsolattartó az igazgató,



a pedagógiai szakszolgálatokkal– kapcsolattartók az igazgató, helyettesek, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus,



a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel – kapcsolattartó az igazgató,



az Iskola-egészségügyi Szolgálattal- kapcsolattartó a felsős igazgató helyettes,



a gyermekjóléti szolgálattal- kapcsolattartó a gyermekvédelmi felelős, 62




rendvédelmi szervekkel-kapcsolattartó az igazgató,



helyi egyházak képviselőivel-kapcsolattartó az igazgató.

Az iskola fenntartója:

2013


Területi szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapesti 04.Tankerülete

Működtető:

Újpest IV. kerületi Önkormányzat

Az iskola fenntartójával, és működtetőjével az intézmény igazgatója tartja a kapcsolatot.

A kapcsolattartás módjai 

a fenntartó és a működtető együttműködési megállapodása alapján,



informális megbeszélés, megegyezés szerint,



az intézmény munkatervében rögzítettek mentén.

Formája 

értekezletek,



körlevelek,



írásos és szóbeli utasítások. Az intézményvezető a tanév végén megküldi a fenntartónak az éves munkáról a beszámolót, melyben átfogó módon ad tájékoztatást az intézményi tevékenységről.

Helyi oktatási intézmények vezetőivel A kapcsolattartás módjai 

intézményvezetői értekezleteken,



levelezőrendszeren keresztül.

63


2013

Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartás A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását az EGYMI utazó gyógypedagógusai biztosítja. Munkájuk rendjét éves munkatervük alapján, a tantárgyfelosztáshoz igazodva egyeztetik az igazgatóhelyettesekkel, az iskola nevelőivel, a fejlesztő pedagógussal. A gyógypedagógus és a tanulók nevelését-oktatását végző pedagógusok rendszeresen kapcsolatot tartanak egymással, tájékoztatják egymást, esetmegbeszéléseket tartanak. A logopédiai ellátást igénylő tanulókat a szakszolgálat logopédusa látja el. Év elején felméri az elsősöket, s a kapott eredményekről beszámol az osztályfőnököknek, fejlesztő pedagógusnak. A tantárgyfelosztáshoz igazodva, tanítókkal, szülőkkel előzetesen egyeztetett időpontokban fejlesztést tart a tanulóknak. A szakszolgálat által biztosított iskolapszichológus segítheti a nevelő munkát az intézményben. A kapcsolattartó igazgatóhelyettessel egyeztetve, a pedagógusok jelzése, valamint a szülő beleegyezése után foglalkozik a gyerekekkel. Kérésre óralátogatásokat végez. Iskolánkban a szakszolgálat gyógytestnevelője látja el a gyógytestnevelésre javasolt tanulók fejlesztését. A délutáni sávban fogadja mind a saját, mind a külsős tanulókat. Kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel, testnevelő tanárokkal, tanítókkal. A különböző szakértői bizottságokkal a fejlesztő pedagógus, valamint az igazgató írásban, telefonon, a jogszabályban meghatározott rendben tartja a kapcsolatot.

A kapcsolattartás főbb formái a szakmai szolgáltató intézményekkel Az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; Az intézmény együttműködik mindazokkal a szakértőkkel, akik az iskolai szakmai munka ellenőrzését, értékelését végzik. 64


2013

A gyermekjóléti szolgálattal Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége kiterjed a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. Legfőbb feladat a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség esetén annak felismerése és lehetőség szerinti megszüntetése. A feltárás célja, hogy a problémákat minél hatékonyabban tudjuk kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Szükség esetén pedagógiai szakvéleményt készít az osztályfőnök közreműködésével. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén, amennyiben kéri, hogy magántanulóként folytathassa tanulmányait, az igazgatói döntéshez a gyermekjóléti szolgálat véleményét be kell szerezni. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján – melyet személyesen, vagy az igazgatóhelyettesek útján juttatnak el - a veszélyeztető okok feltárása érdekében a gyermekvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a szülővel, illetve családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás gyanúja, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetés esetén az igazgatóval való egyeztetés után írásban értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálattal személyesen, telefonon és e-mailben tartja a kapcsolatot. Felkérésre

részt

vesz

esetmegbeszéléseken,

jelzőrendszeri

konferenciákon,

konzultációkon. Az igazgatóhelyettesekkel, pedagógusokkal heti rendszerességgel tartja a kapcsolatot, beszámol munkájáról.

65


2013

Az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi szűrését. Az iskola munkáját e területen az Iskolavédőnői Szolgálat segíti, kijáró munkatárs biztosításával. A védőoltások időpontjáról a védőnő, az iskolafogászat időpontjáról az osztályfőnök ad tájékoztatást.

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódhatnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába. A kapcsolattartásért a munkaközösségek vezetői felelősek. Az iskolát támogató alapítvány, az „Iskola a határon” Alapítvány kuratóriumával való folyamatos kapcsolattartásért az igazgató a felelős. Részt vesz a kuratórium ülésein, rendszeresen konzultál az alapítvány vezetőjével. Részt veszünk az Újpesti Kulturális Központ programjain, melyekről levélben (papír alapú és/vagy elektronikus formában) kapunk tájékoztatást. Kapcsolattartó az igazgató és az igazgatóhelyettesek. Az Erkel Gyula Zeneiskola kijáró tanárai biztosítják a délutáni időszakban a hangszer- és szolfézsoktatást. A terembeosztást a tanárokkal egyeztetve az igazgatóhelyettes készíti. A működtető az iskola helyiségeit tanítási időn kívüli időszakokban bérbe adja, az iskola igazgatójával egyeztetve. A törvény előírásainak megfelelően az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 16 óra után számos szabadidős és sportegyesület van jelen az iskolában. 66


2013

A Kiss Lenke Kosár-suli kosárlabda, az Újpest Sport Club (Városi Sportiskola) foci, a Torony Sportegylet karate és a Megyer SC judo edzéseket tart a délutáni és esti órákban, az intézményünkben, melyen iskolánk tanulói is részt vesznek. Különféle táncokkal is megismerkedhetnek a tanulók. Az ADONIKA Mozgásművészeti Stúdió a hét minden napján fogadja az óvodás és iskolás korosztályt. Néptánc, akrobatikus rock, hip-hop oktatásra is járhatnak a gyerekek. Az intézményvezetővel, valamint a terembeosztásért felelős vezetővel személyesen tartják a kapcsolatot az oktatók.

A területileg illetékes rendvédelmi szervvel való kapcsolattartás Azt a tanulót, aki kötelező tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a rendőrség előtt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az iskolából való távollétének jogszabály által megengedett okát, a rendőr az iskola igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján. Az igazgató távollétében a tanulót a vezetői helyettesítés rendje szerint a vezetői feladatok ellátására jogosult illetve azzal megbízott intézményi alkalmazott fogadja, aki egyben az eseményről készített rendőrségi jegyzőkönyv aláírására is jogosított. Részt veszünk az „Iskola rendőre” programban. Az intézmény vezetője – szükség esetén – az iskolakerülés megelőzése érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti megbízottjával.

Helyi egyházak képviselőivel való kapcsolattartás Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett választható egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcsoktatás. Az intézményünket felkeresett egyházakkal együttműködve felmérjük a tanulók és szülők igényeit.

67


2013

Alkalmazkodva a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez- a rendelkezésre álló eszközökből biztosítva a szükséges tárgyi feltételeket, beleértve a helyiséget-, szervezzük meg a fakultatív hit-és erkölcsoktatást. Az egyházak képviselőivel személyesen, illetve elektronikus levelezőrendszeren keresztül tartja az igazgatónő a kapcsolatot.

68


2013

5 ELJÁRÁSRENDEK 5.1 Rendkívüli esemény esetén szükséges intézményi teendők Katasztrófa, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságosát jelentős mértékben zavarja, vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény 

bombariadó,



katasztrófahelyzet,



tűzeset,



terrortámadás,



egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet).

Veszélyeztető helyzet esetén a legfontosabb teendők Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyeztető helyzetet vagy annak fenyegető bekövetkeztének lehetőségét észleli (pl. bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy telefonüzenetet vesz), az eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének, vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót.

69


2013

Ha a veszélyeztető helyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásával való fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. Az épületben tartózkodókat folyamatos csengővel, tűzriadó esetén kolomppal és szóbeli közléssel kell figyelmeztetni. Lehetőség esetén ennek tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola előtti terület, valamint udvara. A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A veszélyeztető helyzetet jelző riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással való fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket kell értesíteni. Amennyiben hosszabb időt vesz igénybe a veszély elhárítása, a tanulócsoportokat a környező iskolákba kell irányítani. A veszélyeztető helyzetet jelző riadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője – a jogszabályban foglaltak szerint – pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

70


2013

Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell. A veszélyeztető helyzetek esetén a kiürítési terv a Tűzvédelmi szabályzatában található. A pedagógusok felkészítése a tanévnyitó értekezlet napján tartott tűz- baleset- és munkavédelmi oktatáson zajlik, a tanulók pedig az első tanítási napon kapnak erről tájékoztatót. A tanév elején tűz-, illetve bombariadó próbát tartunk az intézményben.

5.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás rendje Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A Szülői Közösség és a Diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben, hogy e szervezetek közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a Diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a Szülői Közösség vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 71


2013

Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni a Diákönkormányzat, a Szülői Közösség és az Intézményi Tanács véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló iskolai termet, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte annak folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 72


2013

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. A Diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni, és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a Diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet 

megrovás;



szigorú megrovás;



meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat;



áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával;



eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos;



kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.

A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása elvárható.

73


2013

A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló gondviselőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a gondviselőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a gondviselőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett bizonyítás felvételére van szükség, a fegyelmi tárgyalást feltétlenül meg kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság (a továbbiakban: a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság) folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozza vagy kizárja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

74


2013

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha 

a tanuló nem követett el kötelességszegést,



a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,



a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,



a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,



nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldi az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: 

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,



áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

75


2013

A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló 

közeli hozzátartozója,



osztályfőnöke illetve tanítója,



napközis nevelője,



felsős tanuló esetén volt tanítója,



a fegyelmi vétség sértettje,



akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

5.3 Az iskolai tankönyvrendelés és ellátás helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. határidő/dátum/esemény január 10-éig

Felelős az iskola igazgatója

Elvégzendő teendők Felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, hányan kívánnak használt

76


2013

tankönyvet vásárolni. január 10. után

az intézményi eljárásrend alapján

tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra,

várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra, vagy normatív kedvezményre január 20-áig

az iskola igazgatója

tájékoztatja a felmérés eredményéről a nevelőtestületet, az iskolai Szülői Közösséget az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.


kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

január 25-éig


meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a 77


2013

nagykorú cselekvőképes tanulót. a beiratkozás alkalmával (március vége, április eleje)

a beíratásért felelős

Az iskolába belépő új osztályok

igazgatóhelyettes

tanulói esetében a felmérést a

tankönyvfelelős

beiratkozás napjáig kell elvégezni.

a felmérés összesítését

Az iskola a felmérés alapján

követően

megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a

( január vége, február eleje)

köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, hány tanulóesetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, hány tanuló igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást a fentieken túl.

februártól

szülő, gondviselő

Az igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat.

tankönyvfelelős

A bemutatás tényét az iskola rávezeti

78


2013

az igénylőlapra. augusztus végéig

szülő, gondviselő

A kedvezményre való jogosultság igazolásához az okiratok bemutatása szükséges

március hó utolsó

tankönyvfelelős

Leadja a tankönyvrendelést.

munkanapja május 31-ig

az iskola

Közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

június 15.

tankönyvfelelős

Módosíthatja a tankönyvrendelést.

Szeptember 5.

tankönyvfelelős

A pótrendelés határideje (10% eltérés)

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója, és az igazgató által megbízott személyek a felelősek. Az iskola éves munkatervében kell rögzíteni a tankönyvfelelős nevét, aki az adott tanévben elkészíti a tankönyvrendelést és részt vesz a tankönyvterjesztésben. Az igazgató megállapodást köt a tankönyvfelelőssel. A megállapodás tartalmi elemei: 

a felelős dolgozó adatai, 79




feladatai,



határidők,



tankönyvterjesztés módja,



a KELLO által biztosított díjazás módja, mértéke.

2013

A tankönyvfelelős feladatai: 

a tankönyvrendelés elkészítése, leadása (lásd: táblázat),



a rendelés módosítása, szükség esetén pótrendelés



a könyvek átvétele,



bevételezése,



a tankönyvek kiosztása,



vissza áruzás.

5.4 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A normatív kedvezményen túl az iskolának nincs módja további kedvezmény adására.

5.5 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, 80




az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.

2013

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, valamint az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettesek számítógépén tároljuk.

5.6 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,



rá kell vezetni a kiállítás dátumát,



az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az iratkezelési szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

5.7 Az elektronikus-napló kezelési rendje Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik Az intézményünkben használt adminisztrációs szoftver által generált e-napló, a rendszer által generált azonosítóval és jelszóval bármely hálózatra csatlakozott számítógépről elérhető.

81


2013

Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatokat, határidőket, felelősöket, a Házirend szabályozza.

Az iskolavezetésnek automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos adatbeviteli és ellenőrzési feladatai vannak. Tanítók, tanárok, osztályfőnökök feladata A tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és adminisztráltatása. Szülők A szülők kizárólag saját gyermekeik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot az internetes felület eléréséhez. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben, az első szülői értekezlet alkalmával. Jelszó elvesztése esetén a teendőt a házirend szabályozza. Tanulók A tanulók kizárólag saját napló bejegyzéseikhez kapnak hozzáférési jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnök a szülőnek adja át az első szülői értekezleten. Üzemeltetési szabályok Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. Minden felhasználónak kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata és az eszközök állagának megóvása. A rendszer működtetésének felelőse az igazgató.

82


2013

Az e-napló hitelesítési rendje Havi gyakorisággal le kell menteni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott kötött munkaidőről szóló kimutatást. Az éves kimutatást CD-n kell az irattárban elhelyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani a megszabott alakiság követelményeinek megfelelően. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot a tanulói jogviszony megszűnésének eseteiben.

Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok: 

tanuló neve,



születési helye, ideje,



neme,



állampolgársága (nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, igazoló okirat megnevezése, száma),



lakóhely, tartózkodási hely címe, e-mail címe,



tb azonosító jel,



szülő, törvényes képviselő név, lakcím, tartózkodási cím, telefonszám, e-mail címe,

83




2013

a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (felvétel, köznevelési alapfeladat, szüneteltetés, megszűnés, mulasztás, kiemelt figyelmet igénylő státusz és ennek adatai, tanuló és gyermekbaleseti adatok, oktatási azonosító, magántanulói státusz adatai, magatartás és szorgalmi értékelések, tantárgyi értékelések, fegyelmi és kártérítési ügyek, diákigazolvány sorszáma, évfolyamismétlés adatai, jogviszony létesítés, megszűnés időpontja).

84


2013

5.8 Adatkezelési szabályzat Az Adatkezelési szabályzat intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

5.9 A hit-és erkölcstan oktatás megszervezésének rendje Március 1. és március 14. között az igazgató által kijelölt időben az egyházi jogi személy, írásban

meghatalmazott

képviselője

tájékoztatást

adhat

a

tanulóknak,

szülőknek/gondviselőknek a hit- és erkölcsoktatás megszervezésének módjáról. (Az időpontról az egyházi jogi személyt legalább 10 nappal előtte értesíteni kell.) Amennyiben az egyházi jogi személy képviselője nem tud megjelenni, az igazgató biztosítja, hogy az általuk küldött papíralapú dokumentumokat, tájékoztatókat a szülők megismerjék. Március 16. és március 31. között az iskola honlapján és elektronikus levélben az igazgató közzéteszi a kapott tájékoztató alapján azon egyházi jogi személyek megnevezését, illetve képviselőjének nevét, címét, akik vállalják az iskolában a következő tanévben a hit- és erkölcsoktatást. (Erről az igazgató értesíti az egyházi jogi személyt. ) Az igazgató hozzáférhetővé teszi, az egyházi jogi személy által megküldött oktatással kapcsolatos papíralapú dokumentumokat (tanterv, tananyag, tankönyv, oktatás módszertana). Beiratkozáskor/átiratkozáskor a fenti adatokat a szülők/gondviselők rendelkezésére kell bocsájtani. Ez alapján a szülő/ gondviselő a hit-és erkölcsoktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg nyilatkozhat, hogy erkölcsoktatást, vagy az adott egyház hit-és erkölcsoktatását választja gyermeke számára.

85


2013

Ezzel egy időben írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit-és erkölcsoktatását, amely nem tartott tájékoztatást az iskolában. (Az igazgató az ilyen igényről írásban értesíti az adott egyházi jogi személyt.) Ha a választott egyházi jogi személy nem vállalja a hit-és erkölcsoktatást, a szülő/gondviselő ismételt nyilatkozatot tehet. Amennyiben a szülő/gondviselő nem tesz nyilatkozatot, a tanuló számára erkölcsoktatást szerveznek. Hit-és erkölcstan oktatás választása esetén hozzájárul a szülő/gondviselő, hogy gyermeke nevét, osztályának megnevezését az iskola az érintett egyházi jogi személynek átadja. Beiratkozáskor a hit-és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek képviselői

is

jelen

lehetnek,

s

igény

szerint

tájékoztatást

adhatnak

a

szülőknek/gondviselőknek. Amennyiben nem tudnak megjelenni, az igazgató gondoskodik a papír alapú tájékoztatásról. A beiratkozást követő 3 napon belül az igazgató az egyházi jogi személy képviselőjének átadja a jelentkező tanulók meghatározott adatait. Az adatátadást követő 7 napon belül egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, melyek vállalták a hit-és erkölcstan oktatását, illetve amelyekről a szülők/gondviselők nyilatkoztak. A tanulócsoportok összevonhatók, és az órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tudja az adott időben megtartani a hit-és erkölcstan órát, az érintett szülők/gondviselők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy más időpontban, illetve más időpontban az iskola épületén kívül tartja az órákat.

86


2013

Az igazgató június 30-ig tájékoztatja a fenntartót a hit-és erkölcstan oktatásra létrehozott csoportok létszámáról. Az egyeztetett csoportbeosztást az iskola tanév közben nem változtathatja meg az. Amennyiben a szülő/gondviselő módosítani kívánja következő tanévre vonatkozóan választását, az erre vonatkozó szándékát minden év május 20-ig írásban közölheti az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. Amennyiben a szülő/gondviselő 2-8. évfolyamon módosítani kívánja következő tanévre vonatkozóan választását, s más hit-és erkölcsoktatást választ, a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott egyházi jogi személy határozza meg. Az iskola köteles biztosítani az előírt együttműködési kötelezettségét ( oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása ). A hit-és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik, a tanügyi dokumentumokban „Erkölcstan/Hit –és erkölcstan megnevezést kell használni. A csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az egyéb tanügyi dokumentumokban a további adminisztrációt a jogszabályban előírt módon az osztályfőnök végzi el. Az iskola köteles gondoskodni a tanulók felügyeletéről, amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről.

87


2013

6 HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. 

az igazgatóhelyettesek számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,



az igazgatóhelyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,



az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat,



az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében (KIR) az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését,



az igazgatóhelyettesek számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, különösen: o a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének o az ügyeleti rend megszervezésének o a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő azonnali teendőknek o a meghatározását.

88


2013

o az igazgatóhelyetteseknek, a szakmai munkaközösség-vezetőknek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat; o az ezzel megbízott pedagógus számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását; o a munkaköri leírásában ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat; o az egyes szervezeti egységek vezetői számára a szakmai munka végzéséről szóló intézményi beszámoló vonatkozó részének elkészítését .

6.2 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköröket: 

pedagógus munkájának véleményezése,



munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése,



intézményi, szakmai, módszertani programok összeállítása,



javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére,



tankönyvválasztás,



félévkor és év végén az 1-4. évfolyamos tanulók értékelését az alsó tagozatos, a felsős tanulók értékelését a felső tagozatos nevelői értekezletre ruházza át.

A szakmai munkaközösségek vezetői az elvégzett munkáról a nevelőtestületi értekezleten beszámolnak. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. A bizottság köteles beszámolni az elvégzett feladatokról.

89


2013

7 EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK AZ ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETRE, VAGY INTÉZMÉNYTÍPUSRA VONATKOZTATVA 7.1 Könyvtár SZMSZ Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

7.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek szervezeti formája, időkerete A sajátos nevelési igényű tanulókat iskolánkban utazó gyógypedagógus látja el az órarendhez igazodóan, a szakértői bizottság által meghatározott órakeretben.

7.3 Egyes informatikai, és egyéb eszközöknek a pedagógusok részére történő rendelkezésre bocsátása 7.3.1 Informatikai eszközök: Az e-napló használatához a nevelőtestület tagjajainak-írásos munkáltatói engedéllyelnotebook-ok vagy iskolai számítógépek állnak rendelkezésre iskolai és otthoni használatra. Ha a pedagógus munkaviszonya megszűnik, köteles a kiadott informatikai eszközt visszaszolgáltatni iskolai állományba. Egyéb IKT eszközöket előzetes feliratkozás után az iskolában bármikor használhatnak.

90


2013

7.3.2 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönvevőnél marad. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről, beszerzéséről a szakmai munkaközösségek gondoskodnak igazgatói engedélyezést követően. A tanításhoz használt személtető eszközök, anyagok médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelő feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a gondnoknak kell jelenteni, illetve a hibáseszközöket, berendezéseket le kell adni a fent nevezett alkalmazottaknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az intézkedő alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

7.4 Pedagógus által készített eszközök tanórai bevitelének és a munkahelyre bevitt dolgok szabályozása A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. A munkába járáshoz, vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat, csak az igazgató engedélyével lehet az intézménybe behozni. E szabály megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozás esetén felel. 91


2013

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során az intézmény rendelkezésére álló keretről differenciáltan, az alábbi szempontokat figyelembe véve, a munkaközösség-vezetők ajánlásai alapján, a Közalkalmazotti Tanács véleményét kikérve az iskola vezetője és helyettesei döntenek. Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: 

sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,



órai munkáját magas színvonalon végzi,



szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,



aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,



rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,



kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,



tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,



eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: 

részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,



részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,



részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.

Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, 92




2013

folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat, o Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: o következetes osztályfőnöki munkát végezés o eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, o jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, o adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi.



Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: o rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, o érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, o részt vesz az iskola arculatának formálásában, o tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.



(A Szervezeti és Működési Szabályzat ezen pontja 2013. augusztus 31-én hatályát veszti.) o

7.6 A teljesítménypótlék meghatározásának elvei (A Szervezeti és Működési Szabályzat ezen pontja 2013. augusztus 31-én hatályát veszti.) Ha a nevelő-oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van rá, a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a teljes munkaidő keretén belül, a munkakörére, beosztására a hatályos törvényben megállapított kötelező órájánál többet (maxim 7 órával többet) tanítson.

93


2013

A teljesítménypótlék számítási alapja a pedagógus a törvény által megállapított besorolási összege, amely magában foglalja a további szakképesítés hasznosításáért járó vagy a hasznosítás mértékétől függetlenül megállapított illetménynövekedés összegét. A teljesítménypótlék minimális havi mértéke a következő: A kötelező óraszám 

heti egy órával történő emelése esetén a számítási alap

5 %-a,



heti két órával történő emelése esetén a számítási alap

10 %-a,



heti három órával történő emelése esetén a számítási alap

15,5 %-a,



heti négy órával történő emelése esetén a számítási alap

22 %-a,



heti öt órával történő emelése esetén a számítási alap

29 %-a,



heti hat órával történő emelése esetén a számítási alap

37 %-a,



heti hét órával történő emelése esetén a számítási alap

45 %-a.

7.7 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő, a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben,illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg.

94


2013

A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. A tanulók által előállított termékek ellenértékét - abban az esetben, ha értékesítésre kerülnek - a tanuló, illetve a gyámja, vagy törvényes képviselője az Iskola a határon Alapítvány részére felajánlhatja

7.8 Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség előírása A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan, vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, illetőleg az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén. Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a vonatkozó törvényben a felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az a törvényben meghatározott esetekben, mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban vagyonnyilatkozat)Az iskolában vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az intézményvezető. 95


2013

7.9 Szülők tájékoztatása a szükséges eszközökről, segítségnyújtás a kiadások csökkentéséhez A szülőket a következő évben az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről legkésőbb január 10-ig kiküldött listán tájékoztatjuk, melyet aláírásával hagyhat jóvá. Egyéb tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről tanszerlistát állítunk össze, melyet év végén bizonyítványosztáskor kapnak meg a tanulók, szülők. Az első osztályosok ezt a listát beiratkozáskor kapják meg. A szülői kiadások csökkentése céljából a tanszerlista összeállításánál igyekszünk csak a legszükségesebbeket felsorolni, s ha mód van arra, hogy egy taneszközt több évig is használjanak, akkor erre felhívjuk a szülők figyelmét.

7.10 Adminisztratív és egyes pedagógiai feladatok előírása a pedagógusok részére A pedagógus köteles:  a házirendben szabályozott módon vezetni az e- naplót, 

papíralapú naplóban az egyéb foglalkozások megtartását,



valamint az e-naplóban, a tanulói nyilvántartóban rögzíteni a tanulói adatokat,



s a tanulók értékelésével kapcsolatos adminisztrációt elvégezni év közben és tanév végén.

A hit-és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató/hittantanár vezeti, de az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a további adminisztrációt tájékoztatás alapján az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el.

96


2013

8 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Közösség és a Diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület elfogadta. Az SZMSZ rendelkezései nem igényelnek többletkiadást a fenntartótól és a működtetőtől.

8.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetést követően, 2013. április 1-jén lép hatályba, és a 7.5, valamint a 7.6 fejezet kivételével visszavonásig érvényes. A 7.5 és 7.6 fejezet 2013.augusztus 31-én hatályát veszti. A felülvizsgált szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2009.év. szeptember 25 -én készített (előző) Szervezeti és Működési Szabályzat.

8.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a Diákönkormányzat, az Intézményi Tanács, vagy a Szülői Közösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

97


2013

8.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

98


2013

99


2013

MELLÉKLETEK 1.SZ. MELLÉKLET : ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

100

HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2013

OM:034878


2013

Tartalom 1.1 AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA ÉS CÉLJA .................................................... 103 1.2 AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ............................. 104 1.3 AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ................................................... 104 1.4 AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE ..................................................................... 105 1.5 A TANULÓK NYILVÁNTARTOTT ÉS KEZELT ADATAI .......................................................................... 108 1.6 AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSÁNAK RENDJE .......................................................................................... 111 1.7 AZ ADATKEZELÉSSEL FOGLALKOZÓ MUNKAVÁLLALÓK ................................................................... 112 1.8 AZ ADATKEZELÉS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA ............................................................................... 113 1.9 AZ ADATNYILVÁNTARTÁSBAN ÉRINTETT MUNKAVÁLLALÓK, TANULÓK ÉS SZÜLŐK JOGAI ÉS JOGAIK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK RENDJE ........................................................................................................................ 117

102


2013

1.1 Az Adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja Az Adatkezelési szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény



a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Az Adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,



az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,



azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,



az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,



az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,



a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,



az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése



a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

103


2013

1.2 Az Adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Homoktövis Általános Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 25-ei ülésén fogadta. A jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Közösség és a Diákönkormányzat. Jelen Adatkezelési szabályzatról az érintettek tájékoztatást kapnak év elején a Szülői Közösség ülésén, valamint a szülői értekezleteken, illetve megtekinthetik az iskola honlapján és a titkárságon.

1.3 Az Adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az

Adatkezelési

szabályzat

betartása

az

intézmény

igazgatójára,

valamennyi

munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. Az Adatkezelési szabályzatot a jóváhagyást követően létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselője – köteles tudomásul venni. A tanulói adatkezelés időtartama a beiratkozástól legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. Az Adatkezelési szabályzatot a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 104


2013

1.4 Az intézményben nyilvántartott adatok köre Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait: A Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartjuk a munkavállaló alábbi adatait: 

nevét,



anyja nevét,



nemét,



állampolgárságát,



születési helyét és idejét,



oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,



végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,



munkaköre megnevezését,



munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,



munkavégzésének helyét,



jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,



vezetői beosztását,



besorolását,



jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,



munkaidejének mértékét,



tartós távollétének időtartamát.

105




2013

Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.

A munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos adatok: 

családi állapota,



gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete



állampolgárság;



TAJ száma, adóazonosító jele



a munkavállalók bankszámlájának száma



állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma, e-mail címe,



munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen 

iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,



munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja,

 a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete,  a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma,  a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma,  a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,  az alkalmazott egészségügyi alkalmassága,  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,

106




2013

munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

 munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat az érintett hozzájárulásával. Az óraadó tanárok alábbi adatait tartjuk nyilván: 

nevét,



születési helyét, idejét,



nemét,






nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát,



lakóhelyét, tartózkodási helyét,



végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,



oktatási azonosító számát.

107


2013

1.5 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 

tanuló neve,



születési helye és ideje,



neme,



állampolgársága,



lakóhelyének,



tartózkodási helyének címe,



társadalombiztosítási azonosító jele,



nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,



szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, A tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:



felvételivel kapcsolatos adatok,



az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,



jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,



a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,



kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,



a tanulóbalesetre vonatkozó adatok,



a tanuló oktatási azonosító száma,



mérési azonosító, A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:



a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,

108




2013

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,



felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,



a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,



a tanuló diákigazolványának sorszáma,



a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,



évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,



a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,



az országos mérés-értékelés adatai.

A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek.

A Közoktatás Információs Rendszerében az alábbi tanulói adatokat tartjuk nyilván: 

a tanuló nevét,



nemét,



születési helyét és idejét,



társadalombiztosítási azonosító jelét,



oktatási azonosító számát,



anyja nevét,



lakóhelyét, tartózkodási helyét,






sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, 109




diákigazolványának számát,



jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e,



jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,



jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,



nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,



jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,



nevelésének, oktatásának helyét,



tanulmányai várható befejezésének idejét,



évfolyamát

2013

110


2013

1.6 Az adatok továbbításának rendje A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak KIR-ben nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, államigazgatási

bíróságnak, szervnek, a

rendőrségnek, munkavégzésre

ügyészségnek,

helyi

önkormányzatnak,

vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére

jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A tanulók adatainak továbbítása Valamennyi tanulói adat továbbítható 

a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,



tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek,



a magatartás, szorgalom és az előmenetel értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,



a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,



a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középiskolába történő felvétellel kapcsolatosan az érintett intézményhez és vissza,

111




2013

az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,



a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,



az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

1.7 Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézményvezető felelős. Feladata az adatok kezelésének, továbbításának elrendelése, ellenőrzése. Adatkezelői feladatok ellátásáért felelős további személyek és faladatkörük: Igazgatóhelyettesek: Kezelik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatokat, s felelősek ezek törvényben meghatározott továbbításáért. Adminisztrációs feladatokat ellátó pedagógiai asszisztens: Kezeli

a

munkaviszonyra,

munkavállalói

jogviszonyra

vonatkozó

adatokat,

a

pedagógusok személyi anyagát, a munkavállalók bankszámlájának számát, nyilván tartja a pedagógusok erkölcsi bizonyítványát. Iskolatitkár: Kezeli a tanulók és munkavállalók adatait a Központi Információs Rendszerben, nyilván tartja a Diákigazolvány igényléséhez szükséges adatokat. Karban tartja az összesített tanulói nyilvántartást. Továbbítja a tanulói balesetekkel kapcsolatos adatokat. 112


2013

Osztályfőnökök: Kezelik a tanulók személyi adatait, magatartás, szorgalom és előmenetelük értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, valamint továbbítja a szülőknek. A tanulói balesetekkel kapcsolatos adatokat a tudomásszerzés napján köteles továbbítani az iskolatitkárnak. Fejlesztő Pedagógus: Kezeli a különleges bánásmódot igénylő gyermekek adatait, nyilván tartja a szakvéleményeket, továbbítja a vizsgálatot végző intézménynek.

1.8 Az adatkezelés technikai lebonyolítása Az adatkezelés módjai Intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módjai: 

nyomtatott irat,



elektronikus adat,



elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,

Az adatkezelő lapok nyomtatott formában és/vagy elektronikusan is vezethetők. Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor,

illetve

azt

követően

keletkezik

és

a

munkavállaló

személyével

összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

113


2013

A személyi iratnak minősül: 

a munkavállaló személyi anyaga,



a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat,



a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),



a munkavállaló bankszámlájának száma,



a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: 

a közokirat, vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,



a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,



bíróság vagy más hatóság döntése,



jogszabályi rendelkezés.

Az munkavállalók személyi anyagának vezetése, tárolása A személyi iratokba való betekintésre és kezelésre az alábbi személyek jogosultak: 

az intézmény vezetője és helyettesei,



az adminisztrációs feladatot végző pedagógiai asszisztens



az iskolatitkár. A személyi iratokba való betekintésre jogosult továbbá:



a vonatkozó törvény szerint jogosult személy (adóellenőr, revizor, stb.),



saját kérésére az érintett munkavállaló.

114


2013

A munkavállalók személyi anyagának vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban elektronikusan is vezethető. Az elektronikusan vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: 

a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor



a munkaviszony megszűnésekor



ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Az anyag karbantartását

az intézményvezető utasításai és az munkavállalók munkaköri

leírása alapján a adminisztrációt végző pedagógiai asszisztens és az iskolatitkár látja el. A tanulók személyi adatainak vezetése, tárolása A tanulók személyi adatainak kezelői: 

az intézmény vezetője,



az igazgatóhelyettesek,



az osztályfőnök, 115




az adminisztrációs feladatot végző pedagógiai asszisztens,



az iskolatitkár.

2013

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: 

összesített tanulói nyilvántartás,



törzskönyvek,



bizonyítványok,



e-napló



a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

Az összesített tanulói nyilvántartás célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügyigazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: 

a tanuló neve, osztálya,



a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,



születési helye és ideje, anyja neve,



állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,



a tanuló általános iskolájának megnevezése.

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért ő felel. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

116


2013

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A törzskönyv, bizonyítvány és az e-napló naprakész vezetéséért, a benne szereplő adatok pontosságáért az osztályfőnök, valamint az osztályban tanító pedagógusok a felelősek. A személyi anyagok, a szolgálati titok védelme A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

1.9 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és jogaik érvényesítésének rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

117


2013

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, feldolgozott adataikról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha 

a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;



a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett 118


2013

személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

119


2013

2.SZ MELLÉKLET A HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

120

HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

OM:034878


2013

Tartalom 1

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ AZONOSÍTÓ ADATOK .............................. 124

2

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, FELADATAI .................................. 125 2.1 A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA ............................................................................................... 125 2.2 ALAPFELADATOK ........................................................................................................................... 125 2.3 KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK................................................................................................................. 126 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA, AZ ÁLLOMÁNNYAL KAPCSOLATOS

3

FELADATOK ............................................................................................................................................... 127 3.1 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA ........................................................................................ 127 3.2 AZ ÁLLOMÁNY GYARAPÍTÁSA ......................................................................................................... 127 3.3 AZ ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA .................................................................................................. 128 3.4 AZ ÁLLOMÁNY APASZTÁSA (TÖRLÉS) .............................................................................................. 130 3.5 A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY VÉDELME ............................................................................................... 132 3.6 AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE (LELTÁROZÁS) .................................................................................. 133 3.7 A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSA............................................................................................ 134 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................ 135

4

1.SZ. MELLÉKLET: GYŰJTŐ KÖRI SZABÁLYZAT ................................................................ 137 1.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK: ........................................................................................................... 137

2.

A GYŰJTEMÉNY FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI: ............................................................................. 138

3. A GYŰJTÉS TERJEDELME, MÉLYSÉGE ................................................................................................. 139 4. A GYŰJTEMÉNY ÖSSZETÉTELE FORMAI SZEMPONTBÓL:...................................................................... 139 5. GYŰJTEMÉNY SZERVEZÉSE ............................................................................................................... 140 2.SZ. MELLÉKLET: A HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .............................................................................................................................................. 143 1. AZ ISKOLA SZERKEZETE:................................................................................................................... 143 2.

A KÖNYVTÁR SZEREPE AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN ................................................. 143

3.

A KÖNYVTÁROS FELADATAI ....................................................................................................... 143

4.

. A SZAKTANÁROK FELADATAI .................................................................................................... 149

122


2013

SZ. MELLÉKLET: KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT ......................................... 150

3. 1.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR HASZNÁLÓI KÖRE: .................................................................................. 150

2.

BEIRATKOZÁS ............................................................................................................................ 150

3.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT MÓDJA................................................................................................ 150

4.

NYITVATARTÁSI REND ................................................................................................................ 152

4.

SZ. MELLÉKLET: KATALÓGUSOK SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA.......................... 153

5.

SZ. MELLÉKLET: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT ......................................................... 155

FÜGGELÉK ........................................................................................................................................... 156 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai ................................................... 156

123


1 AZ

ISKOLAI

KÖNYVTÁRRA

2013

VONATKOZÓ

AZONOSÍTÓ ADATOK Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi A könyvtár neve:

Homoktövis Általános Iskola Könyvtára

A könyvtár címe:

1048 Budapest, Homoktövis utca 100

Elérhetőségek:

233-3769 igazgató@homoktovis-altisk.sulinet.hu

A könyvtár fenntartójának neve:


A könyvtár jellege:

Zárt

A könyvtár tárgyi és személyi feltételei: Alapterülete:

100 m2

Helyiségek száma:

1

Szabad polcon van az állomány 100 %-a Technikai felszereltsége:

5 darab számítógép internet használattal

Könyvtáros:

1 részmunkaidős könyvtáros tanár

A könyvtár használata ingyenes 124


2013

2 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, FELADATAI 2.1 A könyvtár működésének célja 

Szakszerűen gyűjtött, elhelyezett, és feltárt állományával segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását, és fejlődését.



Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében, tantervi program szerint szervezi, és a nevelő testülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését.



Széleskörű lehetőséget kínál az olvasás fejlesztése, a csoportos, és egyéni tanulás technikájának elsajátítására.

2.2 Alapfeladatok 

Elősegíti az iskola pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását.



Gyűjteményének folyamatos fejlesztése a gyűjtőköri szabályzat figyelembe vételével.



Az állomány feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.



Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.



Könyvtárhasználati tanórák, könyvtárra épülő szakórák tartása a könyvtárban.



Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.



A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzését is.



A fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltatása. 125


2013

2.3 Kiegészítő feladatok 

Tanórán kívüli, egyéni és csoportos foglalkozások tartása. Például: a délutáni szabadidős tevékenységekhez és aktuális iskolai és egyéb jeles napokhoz kapcsolódóan.



Számítógépek, informatikai szolgáltatások biztosítása. Például: napi rendszerességgel napi kutatómunkához, szakköri tevékenységhez stb.

126


2013

3 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA, AZ ÁLLOMÁNNYAL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1 Az iskolai könyvtár gazdálkodása A tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát fordítja az iskola a könyvtári állomány fejlesztésére. Ebből az összegből –a törvényi előírásnak megfelelően- tankönyvet, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányokat, elektronikus adathordozón rögzített tananyagot, kis példányszámú tankönyvet vásárolunk. Ezek az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerülnek. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros felelős, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

3.2 Az állomány gyarapítása A könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik.

3.2.1 Vétel A vásárlás történhet: 

Jegyzéken megrendelve átutalással



A dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel.

127


2013

3.2.2 Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód, független a könyvtári költségvetéstől. Az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket, a gyűjtőkörbe nem tartozó könyvek elcserélhetőek, jutalmazásra felhasználhatóak.

3.3 Az állomány nyilvántartása 3.3.1 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak másolatát a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A számlára rákerül az egyedi leltári szám.

3.3.2 A dokumentumok nyilvántartásba vétele A dokumentumok leltárba vétellel egy időben könyvtári tulajdonbélyegzővel, leltári szám feltüntetéssel és raktári jelzet jelöléssel kerülnek bevételezésre. Leltári nyilvántartásunk jelleg szerint végleges, formai szempont szerint egyedi.

3.3.3 Végleges nyilvántartás A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül végleges nyilvántartásba vesszük. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele is egyben. Az iskolai könyvtár nyilvántartása számítógépes

3.3.4 Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartama (legfeljebb 3 évre) szerez be. 128


2013

Az időleges nyilvántartás formái: összesített, Összesített: ún. brosúra nyilvántartásba kerülnek: 

brosúrás,



alkalmi műsorfüzetek,



tankönyvek,



segédkönyvek,



módszertani segédanyagok,



jegyzetek, pótlapok,



tervezési, oktatási segédletek,



tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok.

3.3.5 Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely a „leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható legyen” Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervezeti gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze.

129


2013

3.4 Az állomány apasztása (törlés) 3.4.1 Az elavult dokumentum selejtezése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik, a szaktanárok véleményszerzésének figyelembe vételével. Helyismereti dokumentumokat elavulás címén a törvényi szabályozásnak megfelelően nem selejtezünk.

3.4.2 A fölösleges dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: 

megváltozik a tanterv,



változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,



megváltozik a tanított idegen nyelv,



módosul vagy megváltozik az iskola profilja,



a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket,



csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állomány.

3.4.3 Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek szétestek, használatra alkalmatlanná váltak. Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. Mindig mérlegelni kell, mi az olcsóbb megoldás, új példány beszerzése, vagy köttetés. Az eleve megőrzésre került dokumentumokat nem selejtezzük elhasználódási címen sem.

130


2013

3.4.4 Hiány miatti selejtezés Csökken az állomány nagysága, ha a dokumentum: 

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz stb.),



olvasónál maradt (behajthatatlan),



állományellenőrzésekor (leltár) hiányzott.

Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásában még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak.

3.4.5 A törlés folyamata A nyilvántartásból történő kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivont fölös példányokat felajánljuk az iskola dolgozóinak térítésmentesen.

3.4.6 A kivonás nyilvántartása Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató, vagy igazgatóhelyettes aláírásával ellátott és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A törlési jegyzék tartalmazza a nyilvántartási számot, a szerzőt, a címet és az árat.

131


2013

3.5 A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel,

a

használat,

a

nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítani kell.

3.5.1 Az állomány jogi védelme A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartásba kell venni. A könyvtáros felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha: 

bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait



kötelességszegést követett el



leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket

Csökkenti a felellőséget, ha a könyvtárba a könyvtáros távollétében más személyek is bemehetnek, a megbízottakon kívül. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és elvesztéséért. Tanulók esetében a szülő a felelős. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát illetve jogviszonyát csak az estleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

132


2013

3.5.2 Az állomány fizikai védelme A könyvtár kóddal ellátott zárral rendelkezik. A terem kulcsa a könyvtárostanárnál van, a pótkulcs pedig az irodai zárható kulcstartó szekrényben található. Fokozottan be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. Távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és ártalmatlanítani kell. A könyvtárban kézi tűzoltó készüléknek lennie kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára.

3.6 Az állomány ellenőrzése (leltározás) A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. A leltár menetének részletes kidolgozását a működési szabályzatban rögzíteni kell. A könyvtáros csak közreműködő lehet a leltározásban.

3.6.1 Az állományellenőrzés típusai: 

jellege szerint: időszaki, soron kívüli,



módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi,



mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.

3.6.2 A leltározás folyamata: 

Előkészítése: Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni.



További feladatok: Raktári rend megteremtése, nyilvántartások felülvizsgálata.



Az ellenőrzés módszere: A dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése. 133


2013

3.6.3 Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyvet a könyvtáros, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben szereplő hiány illetve többlet okait a könyvtáros köteles megindokolni. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásokból, ha azt a jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója engedélyezi.

3.7 A könyvtári állomány feltárása 3.7.1 Raktári jelzetek A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell tagolni, és a dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzésekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetőségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja. 

Kézikönyvek – ETO jelzet szerint



Ismeretközlő művek – ETO jelzet – író neve szerinti betűrend



Szépirodalom – Író neve szerinti betűrend



Tankönyvek – Tantárgyak szerint – cím szerinti betűrendben

3.7.2 A könyvtár katalógus rendszere Iskolai könyvtárunk számítógépes katalógussal rendelkezik 134


2013

4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iskolai könyvtár az iskola szerves része Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési szabályzatának mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. A szabályzat gondozása a könyvtáros-tanár feladata, aki köteles 

a jogszabályok változása esetén, továbbá,



az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatokat tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata megtekinthető az iskola honlapján, valamint.

Az iskolai könyvtár SZMSZ-ének mellékletét képezi: 

A könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata,



A Könyvtár-pedagógiai Program,



Az iskolai könyvtár működési szabályzata,



Katalógusszerkesztési szabályzat,



Tankönyvtári szabályzat. 135


Működési szabályzatot készítette:

2013

Ujszigetiné Erdős Katalin iskolai könyvtáros

Budapest, 2013. 03. 25.

136


2013

1.SZ. MELLÉKLET: GYŰJTŐ KÖRI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár állományának tervszerű fejlesztését az iskola alapvető nevelési, oktatási célkitűzései, szociokulturális háttere, az intézmény könyvtári környezete, és az iskolai könyvtár jelenlegi helyzete határozza meg.

1. Pedagógiai alapelvek: 

Az ismeretek kialakítása, megértése, alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása,



Az önálló véleményformálás képességének kialakítása,



Az önismeret fejlesztése /pályaorientáció/,



Egyéni tanulási módszerek kialakítása,



Esztétikum iránti igény kialakítása, fejlesztése,



Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának, hagyományainak megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása,



A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása,



Az európai és nemzetközi törekvések megismerése, más népekkel szembeni tolerancia, az emberi jogok védelme,

Az alapelveknek megfelelően iskolánk alapvető célkitűzése: Felhasználásra alkalmas tudást nyújtó, gyermekeket szerető, jogaikat tiszteletben tartó, egyéni

adottságaikat

figyelembevevő,

önmegvalósításukat

biztosító

oktatás-nevelés

megteremtése. 137


2013

Az iskola körzetében közművelődési könyvtár nem található, ezért is igen fontos a könyvtári munka és szolgáltatás színvonalának emelése. Célunk, hogy mind több gyerek éljen azokkal a lehetőségekkel, melyet az iskolai könyvtár kínál.

2. A gyűjtemény fejlesztésének alapelvei: A gyűjtőkörnek igazodnia kell az iskolában folyó oktató-nevelő munkához, a műveltségi területek követelményrendszeréhez. Az állományfejlesztés fő irányát az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó szakirodalom, ismeretterjesztő irodalom gyűjtése szabja meg. Bővíteni kell az elektronikus információhordozók körét is. Ebből adódóan az állomány fő gyűjtőkörébe e feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak. 

Kézi segédkönyvek,



Házi olvasmányok,



Tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztő és szépirodalom,



Tantárgy metodikai segédanyagok,



Tanítást-tanulást segítő elektronikus ismerethordozók,



Tankönyvek, tanári segédkönyvek,

A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. A tananyagon túlmutató ismeretszerzési lehetőségeknek az iskolai könyvtár csak részlegesen tud megfelelni.

138


2013

3. A gyűjtés terjedelme, mélysége Az iskolai könyvtár értékorientáltan, folyamatosan, tervszerűen, arányosan és válogatva gyűjti a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett dokumentumokat. Tartalmilag lefedi a tantervekben meghatározott ismeretköröket, de egyetlen területen sem törekedhet teljességre.

4. A gyűjtemény összetétele formai szempontból: Írásos nyomtatott dokumentumok: 

könyv,



időszaki kiadvány,



tankönyv,



kéziratok.

Audio dokumentumok 

Hangkazetták,



Cd,

Audiovizuális dokumentumok 

Videofilm,



DVD,

Digitális dokumentumok 

CD-ROM

139


2013

5. Gyűjtemény szervezése Könyvtári állomány Teljességgel kell gyűjteni: 

általános- és szakirodalom,



általános- és szakenciklopédiák,



kézikönyvek,



fogalomgyűjtemények,



szótárak.

Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni: 

Az iskola követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalom,



Munkáltató eszközként használatos dokumentumok,



Helytörténeti művek.

Válogatással: 

Tananyagon kívüli ismeretterjesztő irodalom

Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni: 

nemzeti antológiák, 140




házi és ajánlott olvasmányok,



népköltészeti irodalom,



teljes életművek.

2013

Válogatással: 

antológiák,



gyermek és ifjúsági irodalom,



részleges életművek,

Pedagógiai irodalom. Teljességgel kell gyűjteni: 

pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák,



fogalomgyűjtemények,



tehetséggondozás, felzárkóztatás módszertani irodalma,



műveltségi területek módszertani szakirodalma,



gyűjtemények, művek.

Válogatással: 

tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai,



oktatási intézmények tájékoztatói,

Könyvtári szakirodalom Teljességgel kell gyűjteni: 141




könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédlet,



könyvtárügyi jogszabályok,



könyvtárhasználat-tan módszertani segédlete.

2013

Válogatással: 

kurrens jellegű tájékoztatási segédeszközöket.

Hivatali segédkönyvtár: A teljesség igényével kell gyűjteni: 

Az iskola irányításával, gazdálkodásával, ügyintézésével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek, jogi és szabálygyűjtemények.

Kéziratok: A teljesség igényével kell gyűjteni: 

Az iskola pedagógiai dokumentációt,



Pályázati munkát,



Iskolai újság.

Audio-digitális gyűjtemény: A teljesség igényével kell gyűjteni: 

A tantervi követelményekhez igazodó zenei, irodalmi CD-ket,



Értékes irodalmi művek filmadaptációit.

142


2013

2.SZ. MELLÉKLET: A HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Az iskola szerkezete: Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként 2-3 párhuzamos osztállyal. Az iskola nevelési- oktatási céljai a Pedagógiai Programunkban meghatározottak. A tantárgyi követelményrendszer az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai Program fogalmazza meg.

2.A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye.

3.A könyvtáros feladatai A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlat közeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés.

143


2013

A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Fontos a könyvtáros-tanárral való rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétel merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív hozzáállás. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert tudásanyagainak. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és –átadásra – szóban és írásban egyaránt. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári 144


2013

eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrás alapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. A helyi tantervhez igazodva kell összeállítani a könyvtári órákat. Alsó tagozatban a tanulási képességek fejlesztése tematikájának részeként. Felső tagozatban a szaktantárgyak tananyagához kapcsolódóan. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtárpedagógiai stratégiáját. Könyvtárhasználati ismeretek kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központos gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Dokumentumismeret és –használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja a könyvtár alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek)

és

modern

ismerethordozókat.

Tudja

használni

a

megismert

dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, cím- és adattárak, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző, médiákban megjelent könyv-, video-, CDújdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen

kézikönyvtári

forrásokat

(lexikonok,

szótárak,

adattárak,

forrásgyűjtemények, összefoglalók). 145


2013

Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés,

lényegkiemelés,

cédulázás),

forráselemzést,

önálló

információszerzést.

Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni

a

könyvtár

tájékoztató

segédeszközeit.

Legyen

képes

hagyományos

dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével

(katalógusok,

bibliográfiák,

kézikönyvek)

kiselőadást,

tanulmányt,

irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusát (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). Időtervek, órakeretek szervezése A könyvtári foglalkozásokat előre ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata.

146


2013

Könyvtárhasználati ismeretek elsajátításának tematikája az 1-8. évfolyamokon Évf. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Tartalom Ismerkedés a könyvtárral. Mesélés rajzolás. Beiratkozás

Fejlesztési cél Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait,fogadja el a könyvtári viselkedési normákat.

Tájékozódás a könyvek tartalma felől. A könyv főbb adatainak megismerése. A könyv és az újság különbözősége.

Ismerje a tanult dokumentumtípusok tartalmi és formai sajátosságait. Tudja lejegyezni a könyv főbb adatait.

Állományrészek a könyvtárban. A kézikönyvtár alapvető részei (lexikonok, enciklopédiák, szótárak)

Tudjon betűrendes tájékozódáson alapuló kézikönyvben eligazodni.

A könyvtár gyűjtőköre, dokumentumok a könyvtárban. Információszerzés, adatgyűjtés.

A megszerzett információt legyen képes felhasználni. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Szokjon hozzá az ismeretközlő irodalom, kézikönyvek használatához. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét Feladatai megoldásához tudja önállóan használnia megfelelő segédkönyveket. Igazodjon el a raktári rendben Tudjon a dokumentumokból szabályosa idézni, és a forrásokra hivatkozni.

Ismerkedés a magyar nyelvészeti szótárakkal. A katalógus fogalma,jelentősége a könyvtári tájékozódásban. Ismertterjesztő művek keresése szabadpolcon, szakjelzet alapján. Írástörténet, könyvtörténet, A bibliográfia fogalma. Egyszerű téma feldolgozása (forrásválasztás, feldolgozás, hivatkozás forrásra). Könyvtári hálózatok. Magyarország híres könyvtárai. OSZK

Tapasztalatai alapján lássa, a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Ismerje meg és használja lakóhelye közkönyvtárát is.

Értékelés: A tanulókat szóban értékeljük, nagyon fontos az elvégzett munka megbeszélése. Az értékelés mindig pozitív, célja a könyvtár és az olvasás megszerettetése. A tanulók könyvtári órán végzett munkája, az adott tantárgy keretén belül érdemjeggyel is kifejezhető.

Óraszám 2

2

2

2 2

2

2

2

147


2013

Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: 

Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai,



Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök,



Audiovizuális anyag, számítógépest infrastruktúra (Internet, adatbázis, multimédia),



A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök.

A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: 

önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés,



változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék),



eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés),



egyénihez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák),



életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

148


2013

4. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. Ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére.

149


2013

3.SZ. MELLÉKLET: KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1.Az iskolai könyvtár használói köre: Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatás igénybevétele díjtalan.

2. Beiratkozás Kölcsönözni csak beiratkozás után lehet. Tanulók esetében a beiratkozás szülői engedélyhez kötött. Adatok: 

az olvasó neve,



osztálya,



lakcíme.

3.A könyvtárhasználat módja Helyben használat A könyvtáros-tanárnak szakmai segítséget kell nyújtania az információhordozók közötti eligazodásban, információk keresésében, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 150




olvasótermi, kézikönyvtári állomány,



külön gyűjtemények / folyóiratok /.

2013

Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudatával lehet kivinni. Kölcsönzési idő tanuló esetében 2 hét, pedagógus esetében a szükséges időtartam. A tanulók egyszerre maximum három dokumentumot kölcsönözhetnek. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával okozott kárért. Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal pótolni. A tanulók tanulói jogviszonyát illetve a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.

Csoportos használat Az osztályok részére a könyvtáros-tanár, a szaktanárok foglalkozásokat tartanak. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell nyújtani a szakórák megtartásához. A szakórák megtartására a nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. Egyéb szolgáltatások 

információ szolgáltatás,



tartós tankönyvek kölcsönzése,



zenehallgatás, 151




internethasználat,



könyvtárhasználati órák tartása.

2013

1. Nyitvatartási rend Az iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók minden tanítási napon igénybe tudják venni. Heti nyitvatartási idő: 11 óra

152


2013

4.SZ. MELLÉKLET: KATALÓGUSOK SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Iskolánkban számítógépes adatbevitellel történik a feltáró munka. A könyvtár a számítógépes nyilvántartás mellett mintakatalógus építését is tervezi. Az adatokat rögzítő számítógépes nyilvántartásnak tartalmaznia kell: 

a raktári jelzetet,



a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat,



tárgyszavakat.

A könyvtár a számítógépes állományfeltárás alapján a következő katalógusok kiépítését és szerkesztését végzi: 

betűrendes, leíró katalógus,



szakkatalógus,



tárgyszó katalógus.

A számítógépes nyilvántartáson a következő adatok szerepelnek: 

a mű címe /alcíme,/



a mű szerzője,



a megjelenés helye, ideje,



a kiadás sorszáma, 153




a közreműködők felsorolása /szerkesztő, illusztráló stb./,



a könyv terjedelme, mérete,



sorozat címe,



raktári jelzet,



Cutter szám,



leltári szám,



ISBN szám,



ISSN szám,



a beszerzés éve,



tárgyszavak,



a kötés típusa,



a dokumentum beszerzési ára,



megjegyzés.

2013

A katalógus folyamatos gondozást igényel. A katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata.

154


2013

5.SZ. MELLÉKLET: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT 1. A tanulók számára ingyenesen kiadott tankönyvek külön gyűjteményt alkotnak. 2. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tartós tankönyveket kapják meg használatra. 3. Ezeket a tankönyveket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönözik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok szerint használják. 4. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. 5. A tankönyveket annyi időre lehet kikölcsönözni, ahány évre a tankönyv szól, illetve a szaktanári javaslat alapján addig, amíg a meghosszabbítás lehetséges. 6. A megrongálódott, vagy elveszett tankönyvet a tanulók kötelesek pótolni. A rongálódás mértékét a könyvtáros állapítja meg. 7. A tankönyvek nyilvántartása 

Az iskola tulajdonát képező tankönyvekről egyszerűsített, időleges nyilvántartás készül, a tankönyvekbe az iskola bélyegzője kerül. Ezeknek a tankönyveknek nincs könyvtári, leltári, azonosítási számuk.



A 25 %-on vásárolt dokumentumok könyvtári állományba kerülnek,



szótárak, atlaszok, egyéb segédkönyvek, házi olvasmányok egyedi nyilvántartásba,



tartós tankönyvek időleges brosúra nyilvántartásba. 155


2013

FÜGGELÉK 1.Munkaköri leírás-minták

Tanító Név: Munkakör: Beosztása: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkaidő: Munkabeosztás: Munkajogi jogviszony típusa: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Megbízás időtartama: A beosztás belső kapcsolatrendszere: 

Közvetlen felettese a tagozatvezető igazgatóhelyettes



Szakmai koordinátora a munkaközösség-vezető



Szakmai munkaközösség(ek) tagja

156




2013

Szoros kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, az osztályában tanító pedagógusokkal, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársakkal.

Feladatai az iskolai szervezetben: 

Hosszú és rövid távú tanítási terveket készít,



tanítványait képességeik szerint felkészíti a helyi tantervben meghatározottak elsajátítására,



a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja,



mindent megtesz a tanulóbalesetek megelőzésére, szükség esetén eleget tesz intézkedési és bejelentési kötelezettségének,



a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokban együttműködik kollégáival, a gyermekvédelmi felelőssel,



együttműködik a nevelőtestület különböző szakmai csoportjaival / szakmai munkaközösségek, minőségi körök, projektcsoportok, eseti szerveződések stb./,



részt vesz az értekezleteken, megbeszéléseken, belső továbbképzéseken,



elvégzi az intézmény jóváhagyott éves munkatervéből adódó ráháruló feladatokat,



közreműködik az iskola kulturális és sportrendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában,



anyagilag felel a számára kiadott eszközökért, azok rendeltetésszerű használatáért,



a jogszabályban és az intézményi továbbképzési tervben meghatározott továbbképzésben részt vesz,



önképzéssel fejleszti szakmai tudását, figyelemmel kíséri a szakterületén bekövetkezett változásokat, újdonságokat, 157




2013

tanítás nélküli munkanapokon beosztható a végzettségének megfelelő egyéb feladatok ellátására,



következetesen képviseli a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrendet,



beosztható az intézmény rendeltetésének megfelelő óraszámmal kifejezhető feladatok elvégzésére: helyettesítésre, korrepetálásra, szakkörvezetésre, ügyeleti feladatok ellátására stb.,



ellátja a feladatkörével járó adminisztrációs tevékenységet,



a tanulókat kíséri, felügyeli, ellenőrzi a tanítás nélküli munkanapokon, és az iskolán kívüli egyébe elfoglaltságok alakalmával.

Feladatai a pedagógiai folyamatban: 

Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja saját szaktárgyainak tanmenetét, foglalkozásainak tervezetét,



tanóráira s tanórán kívüli foglalkozásira rendszeresen felkészül, gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő tevékenységekre, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására,



tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat,



szükség esetén időben vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő fejlesztésben részesüljön,



gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökre való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet, 158




2013

igyekszik elérni, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a NAT követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket,



a gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú ismeret-átadással szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről, amennyiben az általa használt eszköz meghibásodik, haladéktalanul jelzi az eszköz leltárfelelősének,



rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, és a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatokat a következő órára kijavítja,



a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével érhet el,



fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét,



biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek,



a tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában, feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése.

159




2013

felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is,



tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez /a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően,



a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait,



gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről, ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez. /segélyezés, gyámügyi intézkedés/. Ennek érdekében együttműködik az iskola gyermekvédelmi felelősével,



munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs feladatokat,



szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a naplóba és a tájékoztató füzetekbe,



a tanév során a munkatervben rögzítettek szerint szülői értekezleteket, fogadó órákat tart,



előre tervezhető távolléte esetén gondoskodik arról, hogy a tanóra/foglalkozás anyagának vázlata, a szükséges taneszközök a helyettesítő pedagógushoz eljussanak,



köteles elvégezni mindazon, munkakörén kívül eső végzettségének megfelelő eseti feladatokat, amellyel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza.

Felelőssége: Felelős a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a munkatervekben megfogalmazott feladatok megvalósulásáért. 160


2013

Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésre bocsátott eszközök nem rendeltetésszerű használatáért. Hatásköre: A rábízott tanulócsoport vezetése, értékelése. A nevelőtestület tagjaként véleményezési, javaslattételi, döntési jogköreit gyakorolja. A használt taneszközök megválasztása a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben rögzítettek szerint. A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: 

.......................................................



.......................................................

További – egyedileg meghatározott – feladatok: 

..........................................................



..........................................................

A teljesítményértékelés módja 

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját.



Munkájában nyomon követhető legyen tanulóinak sokirányú fejlesztése és fejlődése a tanévek folyamán.



Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyermekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.



Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit.



......................................................................................................................................

161




2013

Jelen munkaköri leírás ............ év ............................. hónap ........ . napján lép életbe, és módosításáig illetve a munkajogi jogviszony megszűnéséig érvényes

............................., ........ év ............................... hónap ................. nap PH

...................................................... munkáltató

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. ............................., ........ év ............................... hónap ................. nap ...................................................... munkavállaló

162


2013

Tanító, munkaközösség-vezető Név: Munkakör: Beosztása: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkaidő: Munkabeosztás: Munkajogi jogviszony típusa: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Megbízás időtartama: A beosztás belső kapcsolatrendszere: Közvetlen felettese a tagozatvezető igazgatóhelyettes. Az általa vezetett munkaközösség szakmai koordinátora, vezetője. Szakmai munkaközösség(ek) tagja. Szoros kapcsolatot alakít ki a napközis nevelővel, a szülőkkel, az osztályába betanító szaktanárokkal, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársakkal. 163


2013

Feladata munkaközösség-vezetőként: 

Az azonos feladatokat ellátó, azonos vagy szakmailag összekapcsolható szakokat tanító pedagógusok munkacsoportjának szakmai vezetőjeként irányítja a munkaközösség munkáját,



összefogja a munkaközösség tagjait, munkájukat beilleszti a nevelőtestületbe, a csoport szakmai feladatait tervezi, szervezi, értékeli. Tevékenységét összehangolja a többi munkaközösségével és az intézmény céljaival,



részt vesz a pedagógiai program hatékonyság vizsgálatában,



megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja csoportja éves munkaprogramját,



véleményezi a tanmeneteket, majd továbbítja szakmai felettesének,



személyes példaadással szorgalmazza a szakmai ismeretek ön- és továbbképzéssel történő gazdagítását. Szakmai segítséget kér a szaktanácsadóktól,



irányítja munkaközösségei tagjainak megjelenését a kerületi és fővárosi továbbképzésekre. A képzéseken résztvevőket beszámoltatja a munkaközösségnek,



figyelemmel kíséri a pótlandó taneszközöket és felszereléseket. Jelzi a szertárfejlesztési igényt az iskolavezetésnek. Felelős a szakleltárért,



biztosítja a folyamatos és gyors információáramlást a tagok körében és az iskolavezetés és a munkaközösség között,



a pályakezdő pedagógusokra és új dolgozókra kiemelt figyelmet fordít; szakmai és emberi segítséget nyújt a beilleszkedéssel és pályakezdéssel járó nehézségek leküzdésében,



adminisztrációs teendőit, jelentési kötelezettségeit határidőre és a kért minőségben ellátja, 164




módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez,



kezdeményezi, és figyelemmel kíséri az egységes és objektív értékelés, mérés

2013

gyakorlatát. Törekszik az egységes követelményrendszer kialakítására, 

részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi, segíti ebben kollégáit is,



részt vesz az iskolai, kerületi és országos eredménymérések tapasztalatainak összegzésében, elemzésében, javaslatot tesz a hiányosságok felszámolására,



irányítja, összefogja az iskola szaktárgyi versenyeinek megszervezését, lebonyolítását,



szorgalmazza a kerületi és magasabb szintű versenyekre a tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését,



órát látogat, értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre, elmarasztalásra,



részt vállal a nevelőtestületre háruló egyéb feladatokból; ügyelet, rendezvények, helyettesítés, tábori beosztás, ellenőrzési feladatok.



javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra,











mindent megtesz a tanulóbalesetek megelőzésére, szükség esetén eleget tesz intézkedési és bejelentési kötelezettségének, 165




2013






















önképzéssel fejleszti szakmai tudását, figyelemmel kíséri a szakterületén bekövetkezett változásokat, újdonságokat,



tanítás nélküli munkanapokon beosztható a végzettségének megfelelő egyéb feladatok ellátására,












a tanulókat kíséri, felügyeli, ellenőrzi a tanítás nélküli munkanapokon, felügyeletüket vállalja a tanulmányi versenyeken.

166


2013

Feladatai a pedagógiai folyamatban: 

Megtervezi, elkészíti, és jóváhagyásra benyújtja saját szaktárgyainak tanmenetét,



tanóráira s tanórán kívüli foglalkozásira rendszeresen felkészül, gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő tevékenységekre, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására,



Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat.



Szükség esetén időben vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő fejlesztésben részesüljön,



Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökre való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet.



Igyekszik elérni, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a NAT követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket.



A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú ismeretátadással szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről, amennyiben az általa használt eszköz meghibásodik, haladéktalanul jelzi az eszköz leltárfelelősének.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására.

167




2013

A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, és a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatokat a következő órára kijavítja.



A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével érhet el.



Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét.



Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.



A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában, feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése.



Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is.



Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez /a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően.



A tanítási órákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.



Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről, ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez. 168


2013

/segélyezés, gyámügyi intézkedés/. Ennek érdekében együttműködik az iskola gyermekvédelmi felelősével. 

Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.



Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a naplóba és a tájékoztató füzetekbe.



A tanév során a munkatervben rögzítettek szerint szülői értekezleteket, fogadó órákat tart.



Előre tervezhető távolléte esetén gondoskodik arról, hogy a tanóra anyagának vázlata, a szükséges taneszközök a helyettesítő pedagógushoz eljussanak.

Köteles elvégezni mindazon, munkakörén kívül eső végzettségének megfelelő eseti feladatokat, amellyel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza. Felelőssége: Felelős a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a munkatervekben megfogalmazott feladatok megvalósulásáért. Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésre bocsátott eszközök nem rendeltetésszerű használatáért. Hatásköre: Munkaközösségének szakmai vezetése. A munkaközösség tagjainak ellenőrzése, értékelése, javaslattétel jutalmazásra illetve elmarasztalásra. A rábízott tanulócsoport vezetése, ellenőrzése, értékelése. 169


2013

A nevelőtestület tagjaként véleményezési, javaslattételi, döntési jogköreit gyakorolja. A használt taneszközök megválasztása a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben rögzítettek szerint. A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: 

.......................................................



.......................................................


..........................................................














......................................................................................................................................




............................., ........ év ............................... hónap ................. nap PH

...................................................... munkáltató 170


2013

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. ............................., ........ év ............................... hónap ................. nap ...................................................... munkavállaló

171


2013

Szaktanár – osztályfőnök Név: Munkakör: Beosztása: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkaidő: Munkabeosztás: Munkajogi jogviszony típusa: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Megbízás időtartama: A beosztás belső kapcsolatrendszere 

közvetlen felettese a tagozatvezető igazgatóhelyettes,



szakmai koordinátora a szaktárgyi munkaközösség vezetője,



az intézmény szervezeti kultúrájának megfelelően tagja a megfelelő szakmai munkaközösségeknek,



együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal,az iskolai munkát közvetlenül segítő munkatársakkal, a fejlesztő pedagógussal, a DÖK-öt segítő tanárral, 172




tanulószobát vezető tanárokkal,



különösen együttműködik a szülőkkel.

2013











mindent megtesz a tanulóbalesetek megelőzésére, szükség esetén eleget tesz intézkedési és bejelentési kötelezettségének,
























tanítás nélküli munkanapokon beosztható a végzettségének megfelelő egyéb feladatok ellátására, 173


2013












a tanulókat kíséri, felügyeli, ellenőrzi a tanítás nélküli munkanapokon, felügyeletüket vállalja a tanulmányi versenyeken.

Feladatai a pedagógiai folyamatban szaktanárként: 

Elkészíti szaktárgya(i) éves tanmenetét,



részt vesz munkaközösségének szakmai munkájában, az éves munkaterv alapján.



a tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő pedagógusoknál és a tárgyukat először tanítóknál kötelező (3 év),



az órarendben és a csengetési rendben meghatározott időben és a kijelölt helyen megtartja tanítási óráit, foglalkozásait,



pedagógiai munkáját korszerű szaktárgyi és pedagógiai felkészültséggel végzi, összhangban az iskola pedagógiai programjával,



óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, törekszik egyéni fejlesztésükre,



gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására,



gondot fordít a tehetséggondozásra, diákjait felkészíti a kiírt versenyekre,



joga és kötelessége diákjai munkájának folyamatos, rendszeres és tárgyilagosságra törekvő ellenőrzése és értékelése, 174




2013

munkájához használja az intézményben lévő oktatástechnikai eszközöket, javaslatot tehet azok bővítésére,



gondját viseli szaktanterme állapotának.



Köteles elvégezni mindazon, munkakörén kívül eső végzettségének megfelelő eseti feladatokat, amellyel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza.



Feladatai a pedagógiai folyamatban osztályfőnökként:



Felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása.



Elkészíti osztályfőnöki tanmenetét,



együttműködik osztályának szülőközösségével,



együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, tanulószobát vezető tanárokkal,



figyelemmel kíséri tanítványai családi és személyes problémáit, szükség esetén intézkedést kezdeményez,



határidőre elvégzi az osztályfőnöki feladatkörrel járó adminisztrációs tevékenységet, statisztikai adatok szolgáltatását,



rendszeresen egyezteti a naplót és az ellenőrzőket,



a gyerekek minden iskolai tevékenységét értékeli, igyekszik kialakítani bennük a reális önértékelés igényét,



havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását, szorgalmát,



tájékoztatja a szülőket a tanulók szaktárgyi előmeneteléről, a nevelés eredményeiről,



évente legalább három alkalommal szülői értekezletet, kéthavonta fogadó órát tart, 175




2013

felkészíti és felügyeli az osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire,



törekszik az osztályközösségen belüli hagyományok kialakítására,



szervezi osztálya szabadidős tevékenységét,



az iskolai programokban való részvételre ösztönzi az osztályközösséget,



igyekszik kialakítani a tanulókban az osztályterem rendezettsége, esztétikus díszítése iránti igényt,



felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra.

Felelőssége: Felelős a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a munkatervekben megfogalmazott feladatok megvalósulásáért. Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésre bocsátott eszközök nem rendeltetésszerű használatáért. Hatásköre: A rábízott tanulócsoport vezetése, értékelése. A nevelőtestület tagjaként véleményezési, javaslattételi, döntési jogköreit gyakorolja. A használt taneszközök megválasztása a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben rögzítettek szerint. A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: 

.......................................................



.......................................................


..........................................................

176




2013

..........................................................














......................................................................................................................................




............................., ........ év ............................... hónap ................. nap PH

...................................................... munkáltató

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. ............................., ........ év ............................... hónap ................. nap ...................................................... munkavállaló 177


2013

Felsős igazgatóhelyettes –általános helyettes Név: Munkakör: Munkajogi jogviszony típusa: Beosztása: Előírt végzettsége: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkaidő: Munkabeosztás: Megbízás időtartama: Besorolása: FEOR száma: Általános feladatleírás: Munkáját az igazgató utasításai alapján önállóan tervezi, szervezi és ellenőrzi. Az igazgató kijelölése alapján levelezést folytat. Aláírási joggal rendelkezik, amelynek érvényesítésével a vezetőt távollétében képviseli. Az igazgatót akadályoztatása esetén alkalmanként helyettesíti az SZMSZ-ben leírtak szerint. Az igazgató távollétében a vezetői helyettesítési rendben foglaltak szerint teljes felelősséggel és jogkörrel bír. Intézkedéseiről köteles rendszeresen tájékoztatni közvetlen felettesét. Ellenőrzi az

178


2013

igazgató utasításainak végrehajtását. Az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében felmerülő ügyekben. Hivatali titoktartási kötelezettség terheli. A beosztás belső kapcsolati rendszere: Közvetlen felettese az igazgató. Az alsós igazgatóhelyettessel együtt az iskolavezetés tagja. Beosztásából adódóan felettese a felső tagozatos tanároknak, vezetői helyettesítés esetén valamennyi dolgozónak. Együttműködik a gazdasági főelőadóval és az ügyviteli dolgozókkal. A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: A felső tagozatos igazgatóhelyettes a Köznevelési törvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben, valamint a Munka Törvénykönyvében és a Kjt-ben foglaltak szerint, ezen túlmenően az intézményi SzMSz-ben leírtak szerint köteles munkáját végezni. Beosztásából adódó konkrét feladatai: 

Részvétel az iskola pedagógiai programjának, éves munkatervének megalkotásában.



A felső tagozaton tanító tanárok és az ott tanuló diákok munkájának irányítása, szervezése.



Tantárgyfelosztás, órarend, ügyelet készítése.



E-napló adminisztrátori feladatainak elvégzése.



Terembeosztások készítése. 179


2013



Az ellenőrzések tervezése.



A foglalkozások, tanórák rendszeres látogatása, ellenőrzése, értékelése. A pályakezdő és új tanárok tájékoztatása, munkájának segítése, szakmai tanácsadás.



Adatszolgáltatás a helyi és az országos statisztikákhoz.



Helyettesítési rend kialakítása.



Helyettesítések kiírása.



Túlóra, helyettesítés nyilvántartása.



Tanmenetek, munkatervek ellenőrzése, jóváhagyása



Az adminisztrációs fegyelem betartása és betartatása: ellenőrzési naplók, törzslapok, bizonyítványok vezetésének ellenőrzése.



A vezetőtársakkal való megegyezés szerint a szakmai munkaközösségek munkájának segítése, ellenőrzése, értékelése.



Iskolai rendezvények megszervezése.



Munkaértekezletek megtervezése és megtartása a tagozaton.



Osztályozó- és javítóvizsgák, szülői értekezletek és fogadóórák megszervezése.



Az országos kompetenciamérés helyi előkészítése, a hozzákapcsolódó adatszolgáltatás, a lebonyolítás előírásoknak megfelelő megszervezése.



Tanulószoba szervezése.



Tanügyi nyomtatványok rendelése.



Pályázatok figyelése. Pályázati dokumentáció készítése.



Javaslattétel nevelési értekezletek témáira, továbbképzési koncepció kialakítására.



Javaslat a munkavállalók értékelésére, jutalmazására. 180


2013



A vezetőkkel való megállapodás szerint kapcsolattartás az iskola külső partnereivel.



Probléma- és konfliktuskezelés a tagozaton.



Esetenként az igazgatótól átruházott hatáskörben a tanév közben érkező tanuló felvétele és osztályba sorolása.

Aláírási, ellenőrzési, értékelési jogköre: A Kötelezettségvállalás rendjében szabályozottak szerint, továbbá 

tanulói jogviszony igazolása.



tanügyi dokumentumok aláírása.



az iskola címére érkező küldemények átvétele, a nem névre szólók felbontása.

Elvárások a beosztással kapcsolatban: 

A közoktatás működését alapvetően befolyásoló hatályos törvényi előírások ismerete.



A közoktatás időszerű folyamatainak, tendenciáinak ismerete, nyomon követése.



A felső tagozaton folyó munka teljes áttekintése.



Az intézmény pozitív megítélésének gazdagítása személyes példamutatással (szakmai felkészültség).



Az igazgatóval és a vezetőtársakkal való korrekt együttműködés, a vezetői döntések végrehajtása és végrehajtatása. A döntések képviselete.



Korrekt kommunikáció, tájékoztatás felettesének és a vezetőtársaknak.



Igényesség, alaposság és megbízhatóság a munkavégzésben.



Részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten.



Továbbképzés, önképzés. 181


2013

A feladat végzéséhez szükséges kompetenciák: 

Vezetéselméleti ismeretek és vezetési gyakorlat



Az iskola iránti elkötelezett vezetői magatartás, felelősségtudat, feladatorientáltság.



Kooperációs készség, rugalmasság, önállóság, probléma- és

konfliktuskezelési

készség. 

Szellemi és fizikai állóképesség.



Tanulási, fejlődési készség és képesség.



Önállóság a tervezésben, szervezésben, ellenőrzésben, értékelésben és döntésben.

Felelősségi köre: A munkakörében végzett feladatok elvégzéséért, az általa irányított tagozat szakmai munkájáért felel. A rábízott értékekért anyagi felelősséggel tartozik.

Jogköre: Javaslattételi joggal rendelkezik az iskolai élet minden területére kiterjedően. Az intézményvezető teljes jogkörű helyettesítése az azonnali döntést igénylő ügyekben. Ellenőrizni, felelősségre vonni beosztottjait, a szabályokat betartatni velük. Szempontok teljesítményének értékeléséhez: 

A vezetői feladatok minőségi végrehajtása.



A vele szemben támasztott elvárások teljesítésének mértéke. 182




2013

A feladat végzéséhez szükséges kompetenciák megléte.

Budapest, ............év ....... hónap ......................... nap PH

...................................................... igazgató

A munkaköri leírást tudomásul vettem: ...................................................... munkavállaló

183


2013

Alsós igazgatóhelyettes Név: Munkakör: Munkajogi jogviszony típusa: Beosztása: Előírt végzettsége: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkaidő: Munkabeosztása: Megbízás időtartama: Besorolása: FEOR száma: Általános feladatleírás: Munkáját az igazgató utasításai alapján önállóan tervezi, szervezi és ellenőrzi. Az igazgató kijelölése alapján levelezést folytat. Aláírási joggal rendelkezik, amelynek érvényesítésével a vezetőt távollétében képviseli. Az igazgatót akadályoztatása esetén alkalmanként helyettesíti az SZMSZ-ben leírtak szerint. Az igazgató távollétében a vezetői helyettesítési rendben foglaltak szerint teljes felelősséggel és jogkörrel bír. Intézkedéseiről köteles rendszeresen tájékoztatni közvetlen felettesét.

184


2013

Ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását. Az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében felmerülő ügyekben. Hivatali titoktartási kötelezettség terheli. A beosztás belső kapcsolati rendszere: Közvetlen felettese az igazgató. A felsős igazgatóhelyettessel együtt az iskolavezetés tagja. Beosztásából adódóan felettese az alsó tagozatos tanítóknak, vezetői helyettesítés esetén valamennyi dolgozónak. A feladat ellátására vonatkozó szabályozók: Az alsós igazgatóhelyettes a Köznevelési törvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben, valamint a Munka Törvénykönyvében és a Kjt-ben foglaltak szerint, ezen túlmenően az intézményi SzMSz-ben leírtak szerint köteles munkáját végezni. Beosztásából adódó konkrét feladatai: 

Részvétel az iskola pedagógiai programjának, éves munkatervének megalkotásában.



Az alsó tagozaton tanító tanárok és az ott tanuló diákok munkájának irányítása, szervezése.



Tantárgyfelosztás, órarend, ügyelet készítése.



E-napló adminisztrátori feladatainak elvégzése.



Terembeosztások készítése.



Az ellenőrzések tervezése.

185




2013

A foglalkozások, tanórák rendszeres látogatása, ellenőrzése, értékelése. A pályakezdő és új tanárok tájékoztatása, munkájának segítése, szakmai tanácsadás.



Adatszolgáltatás a helyi és az országos statisztikákhoz.



Helyettesítési rend kialakítása.



Helyettesítések kiírása.



Túlóra, helyettesítés nyilvántartása.



Tanmenetek, munkatervek ellenőrzése, jóváhagyása



Az adminisztrációs fegyelem betartása és betartatása: ellenőrzési naplók, törzslapok, bizonyítványok vezetésének ellenőrzése.



A vezetőtársakkal való megegyezés szerint a szakmai munkaközösségek munkájának segítése, ellenőrzése, értékelése.



Iskolai rendezvények megszervezése.



Munkaértekezletek megtervezése és megtartása a tagozaton.



Osztályozó- és javítóvizsgák, szülői értekezletek és fogadóórák megszervezése.



Napközis csoportok szervezése, beosztása.



Tanügyi nyomtatványok rendelése.



Pályázatok figyelése. Pályázati dokumentáció készítése.



Az iskolai honlap gondozása.



Javaslattétel nevelési értekezletek témáira, továbbképzési koncepció kialakítására.



Javaslat a munkavállalók értékelésére, jutalmazására.



A vezetőkkel való megállapodás szerint kapcsolattartás az iskola külső partnereivel. 186




.Probléma- és konfliktuskezelés a tagozaton.



Esetenként az igazgatótól átruházott hatáskörben a tanév közben érkező tanuló

2013

felvétele és osztályba sorolása. Aláírási, ellenőrzési, értékelési jogköre: A Kötelezettségvállalás rendjében szabályozottak szerint, továbbá 

tanulói jogviszony igazolása.



az iskola címére érkező küldemények átvétele, a nem névre szólók felbontása.

Elvárások a beosztással kapcsolatban: 

A közoktatás működését alapvetően befolyásoló hatályos törvényi előírások ismerete.



A közoktatás időszerű folyamatainak, tendenciáinak ismerete, nyomon követése.



A tagozaton folyó munka teljes áttekintése.



Az intézmény pozitív megítélésének gazdagítása személyes példamutatással (szakmai felkészültség).



Az igazgatóval és a vezetőtársakkal való korrekt együttműködés, a vezetői döntések végrehajtása és végrehajtatása. A döntések képviselete.



Korrekt kommunikáció, tájékoztatás felettesének és a vezetőtársaknak.



Igényesség, alaposság és megbízhatóság a munkavégzésben.



Részvétel valamennyi nevelőtestületi és munkaértekezleten.



Továbbképzés, önképzés.

187


2013

A feladat végzéséhez szükséges kompetenciák: 

Vezetéselméleti ismeretek és vezetési gyakorlat



Az iskola iránti elkötelezett vezetői magatartás, felelősségtudat, feladatorientáltság.



Kooperációs készség, rugalmasság, önállóság, probléma- és

konfliktuskezelési

készség. 

Szellemi és fizikai állóképesség.



Tanulási, fejlődési készség és képesség.



Önállóság a tervezésben, szervezésben, ellenőrzésben, értékelésben és döntésben.

Felelősségi köre: A munkakörében végzett feladatok elvégzéséért, az általa irányított tagozat szakmai munkájáért felel. Anyagi felelősség az általa kezelt értékekért Jogköre: Javaslattételi joggal rendelkezik az iskolai élet minden területére kiterjedően. Az intézményvezető teljes jogkörű helyettesítése az azonnali döntést igénylő ügyekben. Ellenőrizni, felelősségre vonni beosztottjait, a szabályokat betartatni velük.

Szempontok teljesítményének értékeléséhez: 

A vezetői feladatok minőségi végrehajtása.



A vele szemben támasztott elvárások teljesítésének mértéke. 188




2013

A feladat végzéséhez szükséges kompetenciák megléte.

Budapest, ............év ....... hónap ......................... nap PH

...................................................... igazgató

A munkaköri leírást tudomásul vettem: ...................................................... munkavállaló

189


2013

2.Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)



A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)



A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)



A 2013.évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról



A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet



A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: 

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények



Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény



A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény



A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény



A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény



A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 190




2013

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény



A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény



A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény



Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény



A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény



Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet



Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet



A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet



A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet



A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet



A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)



A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet

191




2013

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet



Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet



A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet



az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

1. Az intézmény pecsétlenyomatai

192

HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

Recommend Documents