A LIETO ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013.
AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az iskola szervezeti felépítését, az iskola működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az iskola pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása az iskola jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az iskolai működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a művészeti iskola nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében (többször módosított: A nevelési-oktatási iskolák működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendeletében ill. a Köznevelési Törvényben 1/2012 foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a művészeti iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, valamint az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést. A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. Az iskola jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1.) Az iskola jellemző adatai Az iskola neve: Lieto Alapfokú Művészeti Iskola Az iskola rövid neve: Lieto AMI Az alapítás éve: 2004. Székhelye: 6791 Szeged, Jerney u. 21. Telephelyei: Szent István Római Katolikus Általános Iskola, 5094 Tiszajenő, Széchenyi út 28. Endre király Általános Iskola, 5092 Tiszavárkony, Latinka S. út 7. Herman Ottó Általános Iskola, 5084 Rákócziújfalu, Petőfi S. út 19-21. Az iskola típusa,alapfeladata: alapfokú művészeti iskola Munkarendje: művészeti iskola a nappali oktatás munkarendje szerint TEÁOR kód: 8520 Alapfokú oktatás 852020 Alapfokú művészetoktatás Adószáma: 18279032-1-06
Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (2007) Az iskola bankszámlaszáma: 10700433-67172810-51100005 Alapfokú művészetoktatás: Az alapfokú művészeti iskolában művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolában a tankötelezettség nem teljesíthető. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola működési köre: Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Az iskola felügyeleti szervei: Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kormányhivatalai 2.) Az iskola jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező, non-profit korlátolt felelősségű társaság által fenntartott, állami feladattal megbízott, humán szolgáltatást ellátó alapfokú művészeti iskola Az iskola fenntartója: Lieto Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Kft. 6710 Szeged, Rövid köz 4. 3.) Az iskola gazdálkodási jogköre: Önállóan működő, aki feladatait a fenntartó által biztosított pénzeszköz, illetve egyéb bevételei alapján látja el. Jogköre a fenntartó által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére, önálló bérgazdálkodásra terjed ki. Az intézmény önállóan gazdálkodó jogi személy, gazdálkodását a gazdasági iroda végzi. Feladata, hogy biztosítsa az alapfeladat ellátásához szükséges forrásokat biztosítsa. Hatáskörébe tartozik a költségvetés tervezése (feladatmutatók köre, megnevezése, keretszámok, szempontok), előirányzat-felhasználás, módosítás, üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, vagyongazdálkodás, munkaerő-gazdálkodás, készpénzkezelés, könyvvezetés, és beszámolás, adatszolgáltatással összefüggő tevékenység. A működéshez szükséges személyi és dologi kiadásainak fedezetét nagyrészt az állami normatívából, továbbá saját bevételeiből - térítési díjakból - biztosítja. Feladata elsősorban az oktatás zavartalan működtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely a munkatervre épül. A költségvetést az érvényben lévő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok illetve a fenntartó utasításai alapján kell elkészíteni. A fenntartó tulajdonában lévő, az oktatást-nevelést szolgáló eszközök és felszerelések a mindenkori eszközés felszerelésjegyzék részletezi. A telephelyeken az oktatási célokat szolgáló helyiségek bérleti szerződés keretében vannak biztosítva. 4.) Az iskola vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: Az igazgatói jogkört ellátó személyt a fenntartó a Lieto Nonprofit Kft. ügyvezetője nevezi ki. 5.) Az iskola képviseletére jogosultak: Az iskolát annak mindenkori vezetője, illetve annak helyettese önállóan és külön-külön is teljes jogkörrel képviseli, ennek keretében a szükséges nyilatkozatokat megteszi, továbbá a szükséges intézkedéseket elvégezi. 6.) A felvehető gyermekek, tanulók maximális létszáma: 504 fő Az iskola pedagógiai programja határozza meg. Az iskola fő feladata, alapdokumentumai, jogosultsága
1. Az iskola fő feladata: Alapfokú művészetoktatás Pedagógiai Program határozza meg. 2. Az iskola alapdokumentumai: Alapító okirat alapján kezdte meg jogszerű működését. Az iskola tartalmi működését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelettel kiadott, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján elkészített Pedagógiai Program meghatározza a feladat ellátás szakmai alapjait, tartalmazza a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet és óratervet, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a minősítés szempontjait és módját. A pedagógiai program törvényességi megfelelése kiemelten a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának 8. bekezdése, valamint a 3/2011 (1.26) NEFMI rendeletek alapján biztosított. Az iskola egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Az iskola egy tanévre szóló munkaterve kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású, valamint személyzeti és gazdasági feladataira. A munkaterv a feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza. A művészeti iskola munkatervét az igazgató, a tanszakvezetők, valamint a nevelőtestület határozatainak és javaslatainak figyelembevételével készíti elő megvitatásra. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. A munkaterv egy- vagy többéves programot tartalmazhat. A többéves programot tartalmazó munkatervet tanévenként – szükség szerint – ki kell egészíteni. Az igazgatóság a munkaterv, illetőleg a tanévenkénti kiegészítés egy-egy példányát a fenntartónak küldi meg. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója az október l-jei állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és a tanulócsoportok száma. A tanulók tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos indok, elsődlegesen pedagógiai szempontok alapján, és a tanszakvezető véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetőleg rendelheti el. A köznevelésről szóló tv. 40.§ (12) bek. alapján a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az iskolai minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. Ezek a dokumentumok megtekinthetők a művészeti iskola székhelyén, hétköznapokon 8 és 16 óra között, szükség szerint pedig a telephelyeken is. 3. Az iskola jogosultságai: A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt állít ki. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót: 200532 Művészeti alap és záróvizsgát szervez, azoknak eredményeit bevezeti a tanügyi dokumentumokba. 4. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok 1/2012 Törvény a Köznevelésről 27/1998. (VI.10,.) MKM rendelet Az alapfokú művészetoktatási követelményei és tantervi programjának bevezetéséről 5. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírások, feltételek A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírásokat a fenntartó által közölt, az iskolai éves költségvetés a mérvadó. Feladatmutatók: Zeneművészeti oktatásban heti 6 órában, egyéni foglalkozásban résztvevők létszáma Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág előképző, alapképző és továbbképző évfolyama (heti 4, vagy annál több óra) Hátrányos helyzetű tanulók létszáma
6 év alatti óvodások létszáma 22 év felettiek létszáma Pedagógus szakvizsga és továbbképzés - pedagógusok létszáma
AZ ISKOLA VEZETÉSI RENDJE, VALAMINT A VEZETŐI MUNKAMEGOSZTÁS SZABÁLYAI A művészeti iskola szervezeti felépítése: Igazgató: 1 fő Igazgatóhelyettes: 1 fő Tanszakvezetők: 2 fő Az iskola vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettes, tanszakvezetők, közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott tanárokra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az iskola vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az igazgató - a köznevelési törvény 54. § és 55. §-a alapján - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály külön nem határoz meg. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az igazgatóhelyettesre, a tanszakvezetőkre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen - a nevelőtestület vezetése - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, - végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási - intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves - beiskolázási terv elkészítése, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása
Az SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesülnek a köznevelési intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről -2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról -1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
-2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről -20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről -26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. Az iskola vezetősége Az igazgatói döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az igazgatóhelyettes Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, és közvetlenül irányítja az iskolát, továbbá ellátja a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, bérszámfejtés előkészítése, banki tranzakciók lebonyolítása. Önállóan és teljes jogkörrel képviseli az iskolát, ennek keretében a szükséges nyilatkozatokat megteszi, továbbá a szükséges intézkedéseket elvégezi. Tanszakvezetők A munkaközösség munkáját a tanszakvezető irányítja, akit tanévenként a tanszak javaslatára a nevelőtestület jóváhagyásával az igazgató bíz meg. A tanszakvezető feladata a tanszak munkatervének elkészítése, a munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése. A pályakezdők segítése, óralátogatás a tanszak tanárainál. A munkaközösség vezető félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 15 napos folyamatos távollét. Az igazgató és az á igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése egy kijelölt tanszakvezető feladata. A telephellyel való kapcsolattartás rendje A felelős igazgatóhelyettes gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések a telephelyen is kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. Heti rendszerességgel látogatja a telephelyeket, beszámol az igazgatónak az iskola működéséről.
Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
A nevelőtestület A nevelési-oktatási iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik - a pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
- a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók,elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; - jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következőkben részletezett rendelkezéseiről hoz döntést: - az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, - a teljes körű intézményi önértékelés periódusa. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból, meghatározott időre vagy alkalmilag, - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. Az igazgató és helyettese közvetlenül, nevelőtestületi értekezletek illetve személyes megbeszélések formájában vagy a munkaközösség vezetőkön keresztül tartja a kapcsolatot a nevelőtestület tagjaival. A nevelőtestület a köznevelési törvényben, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott jogköréből szakmai munkaközösségekre ruházhatja a véleményezési jogát az alábbi feladatok tekintetében - a tantárgyfelosztás, - a pedagógusok külön megbízásai, - az iskola felvételi követelmények meghatározása A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel az iskola igazgatója hívja össze. Tanévnyitó értekezlet
A tanév rendjéről szóló OM rendeletnek megfelelő időpontban kell a tanévnyitó értekezletet megtartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatait. Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – az igazgatóhelyettes, a tanszakvezető véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását.
Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontban két nevelési értekezletet kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok felének aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: - A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület tárgyalja a pedagógiai programra, az SZMSZ-re, a házirendre, a munkatervre, az iskolai munkára irányuló átfogó beszámolót. - A tanszakvezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközössége véleményét. Szükség esetén írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát. - A nevelőtestületi értekezlet tanulókkal foglalkozó napirendi pontjához a tanácsadási jogot gyakorló Szülői Tanács képviselőjét meg kell hívni. - A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató és az általános igazgatóhelyettes látja el. - A nevelőtestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %-a + 1 fő jelen van. - Amennyiben a testület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. - Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. - A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. - Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapot követően el kell készíteni. - A jegyzőkönyvet az igazgató írja alá. A jegyzőkönyvbe az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről igazoltan hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják.
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A tanszakvezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközössége véleményét, a meghatározott napirenddel kapcsolatban. A tantestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50%-a +1 fő tagja jelen van. Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. Az értekezlet jegyzőkönyvét az igazgatóhelyettes vezeti, vagy az arra felkért személy. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagja, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek.
A MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév rendje A tanév helyi rendjét - jogszabály figyelembevételével – az éves munkaterv határozza meg. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok: Szünetel a tanítás, illetve munka a következő napokon: Január 1., Március 15., Húsvéthétfő, Május 1., Pünkösdhétfő, Október 23., November 1, December 25-26. A tanítás nélküli munkanap lehet a tanév rendjéről szóló MKM rendeletben közölt számú munkanap, melynek pedagógiai célját a nevelőtestület határozza meg a tanév munkatervében. A tanítás nélküli munkanapokról az igazgató dönt. Az említetteken kívül tanítási szünetet – járványszünet kivételével – csak az Oktatási Minisztérium rendelhet el. Megemlékezések:
június 4. (a nemzeti összetartozás napja) - Trianon emléknap október 1. (A zene világnapja), október 6. (az aradi vértanúk), február 25. (a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja), április 16. (a holokauszt áldozatainak napja),
A székhely és telephelyek nyitva tartás rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől-szombatig, a székhely valamint a telephelyek órarendjéhez igazodik. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a telephelyek igazgatói adnak engedélyt. A hivatalos ügyek intézése a székhely irodájában történik 8 -16 óra között. Ebben az időpontban lehet tájékoztatást kérni a PP-ről, SZMSZ-ről és a Házirendről.
Az iskola munkarendje
A vezetők benntartózkodása Az intézmény nyitvatartási idején belül 8 órától 16 óráig az igazgató és helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A távozó vezető után a nyitva tartás végéig foglalkozást tartó pedagógus felel az intézmény biztonságos működéséért. Ez az órarend alapján kerül kijelölésre. Ez az intézkedés a pedagógus felelősségét és intézkedési jogkörét az azonnali döntést igénylő helyzetekre is kiterjeszti.
Szaktanári munkakörben az alábbi feladatokat kell ellátni: - a tanulókkal, csoportokkal, együttesekkel való közvetlen foglalkozás - a tananyagtervezetek, tanmenetek előkészítése, kidolgozása és érvényesítése - szakmai-pedagógusi képesítésének állandó szinten tartása és fejlesztése - a munkájához tartozó adminisztráció ellátása - a testületi értekezleteken való részvétel - a szülők fogadása előzetes megbeszélés alapján - a félévi és év végi tanszaki bemutatók, növendék-hangversenyek, versenyek lebonyolítása, a megyei és körzeti versenyeken való részvétel, közreműködés, kiállítások, tánccsoportok szereplésének megtekintése, stb. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. Az iskolában dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások, órarendek összeállításánál alapelv az iskola zavartalan feladatellátása, növendékek és pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok minden tanév elején a tanítás megkezdését megelőzően, igazodva az általános iskolai órarendekhez, az órabeosztásra kijelölt napon összeállítják órarendjüket, amelyet az igazgatóhelyettes javaslatára az iskolavezető hagy jóvá. A tanórák, foglalkozások időpontjának áthelyezését, elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles első órájának megkezdése előtt 10 perccel a foglalkozás helyszínén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a naplókat az iskolában jól hozzáférhető helyen kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt egy nappal jelezni kell az iskola vezető-helyettesének. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására a megbízást az iskolavezető adja a vezető-helyettesek és a tanszakvezetők javaslatainak meghallgatása után. Az alapfokú művészeti iskolában végzett munka speciális elvárásai: A művészeti iskola az oktató-nevelő munkát a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A tanszakok, vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő tananyagtervezés egy tanévre történik. Követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendéke személyiségét, képességét, tehetségét. A nevelő különösen ügyeljen arra, hogy növendékeit túl ne terhelje. A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkoznia a művészeti pályákra készülő tanulókkal. A főtárgy tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei fejlődését és iskolai (közismereti) előmenetelét. A pedagógusok munkarendje
A pedagógusok munkaidejéről a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A pedagógusok munkaideje heti 40 óra. 2013. szeptember elsejétől megváltozik a benntartózkodási idő (heti 38 óra), és a kötelező óra (heti 22-26). - A pedagógus munkaideje meghatározott kötelező óraszámból és az oktató-nevelő munkával kapcsolatos egyéb tennivalók ellátásából tevődik össze. - A pedagógus szabadsága évi 21 nap alap és 25 nap pótszabadság. Az alapszabadságot a munkában eltöltött idő szabja meg. A szabadságot tanítási szünetben kell kiadni. - A pedagógus a kizárólag az oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha az intézmény vezetősége konkrét feladatra kéri fel a tanítási időn belül. Az intézmény vezetője és helyettesei vonatkozásában a szabályt úgy kell alkalmazni, hogy az intézmény munkarendjében meghatározott időtartam alatt egyikük mindig elérhető legyen telefonon, vagy az oktatási intézményben tartózkodjék. - A pedagógus bármely foglalkozásának kezdete előtt 15 perccel meg kell jelennie, elő kell készülnie a foglalkozásra. - Ha a pedagógus valamilyen okból nem tudja feladatait ellátni - betegség, rosszullét, egyéb előre nem látható ok - köteles mielőbb bejelenteni az igazgatónak vagy közvetlen munkahelyi felettesének. - Amennyiben betegség miatt kénytelen távol maradni, távollétét orvosi igazolással, egyéb - állampolgári kötelességei miatt - távollétét igazolással kell igazolnia. - Halaszthatatlan családi vagy magánügyben - óráinak elcserélésével szabaddá teheti magát. Ehhez közvetlen felettesének jóváhagyása előzetesen szükséges. - Bármilyen távollét után jelentkeznie kell az igazgatónál vagy közvetlen felettesénél beszámolásra vagy a munka felvételének bejelentésére. - A pedagógus az órán vagy egyéb foglalkozásokon történt rendkívüli eseményről - baleset, rosszullét, súlyos fegyelmezetlenség stb. - köteles jelentést tenni az A pedagógus köteles a tanítási órák megkezdése előtt 15 perccel az iskolában tartózkodni, illetve a napi munkaidő keretein belül a jogszabályok szerint az iskola rendelkezésére állnia (belső dokumentumok vezetése, az igazgató által kijelölt feladatok, pályázat-írási feladatok stb.). A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30§ (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A pedagógusok előmeneteli rendszerét a Nkt 64. § határozza meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a tanszakvezetők Az igazgató az iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a mindennapi kommunikáció. Az ellenőrzés módszerei:
A tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások, a vizsgák, kiállítások, a hangversenyek, a versenyek látogatása. Dolumentumok vizsgálata. A tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Tanügyi nyilvántartások Napló Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely az iskola tantárgyfelosztásában szerepel (főtárgyi, kötelező tárgyi, melléktárgyi, kamarazene, stb.) A napló vezetéséért az illetékes szaktanár a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részeinek naprakész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel. Törzslap (anyakönyv) A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására törzslapot kell vezetni. A törzslapot a főtárgytanár a törzslapban található útmutató szerint állítja ki. Az igazgató a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslap nem selejtezhető. A törzslapban és a bizonyítványban alkalmazandó záradékok szövegét a melléklet tartalmazza. Bizonyítvány A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványt a főtárgy tanár állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt a törzslap adataival megegyezően kell kiállítani. A bizonyítványt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes és a szaktanárok írják alá, amit a tanévzáró napján kell kiosztani. Egyéb iratok, dokumentációk A beírt tanulók nevét a tanári naplók és az összesítők, a tanárok óraszámát az iskola tantárgyfelosztása tartalmazza. Az iskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket az irattárban kell megőrizni. Annak igazolására, hogy a tanuló művészeti iskolában folytat tanulmányt az igazgató iskolalátogatási igazolványt adhat ki. A statisztikai adatszolgáltatásokat külön jogszabályok állapítják meg. Beírási napló A művészeti iskolába felvett tanulók nyilvántartására szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – pedagógus, illetve nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS AZOK RENDJE Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások: Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. Tanulmányi versenyek: A tantestület a tanév során a növendékek számára versenyeket szervezhetnek, amelyek a munkatervben rögzítésre kerülnek. Az iskolai versenyek tartalmát a tanárok határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. Növendékeink részt vehetnek különböző - városi, megyei, regionális, országos szakmai versenyeken. Az iskola munkatervének - lehetőség szerint - ezeket az eseményeket is tartalmaznia kell. A kiírások közzétételéért az igazgatóhelyettes, a jelentkezéssel kapcsolatos tennivalókért a versenyben érintett főtárgyi illetve szaktanár és az igazgatóhelyettes együttesen felelős. Kulturális iskolák látogatása: Múzeum, hangverseny, színház, kiállítás és tárlatok látogatása a tanítási időn kívül bármikor szervezhető kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő program szervezésére az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények: - az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek.
Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az igazgatóhoz, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A kísérő tanárok, művészeti csoportok valamint a szakmai versenyeken, táborozásban és a továbbképzéseken részt vevő tanárok költségeihez az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA A tanulói jogviszony létesítése és következményei A tanulók felvétele A művészeti iskolába való felvételit megelőzően hangszerbemutatót és nyílt napot tartunk, tánc és egyéb művészetoktatásról, melynek időpontjáról a szülőket tájékoztatjuk a művészeti iskola telephelyein, valamint a gyerekek tájékoztató füzetébe vezetjük fel az erről szóló információt. A felvételire elsősorban az általános iskola tanulóit várjuk, illetve mindazokat, akik a következő tanév szeptember 1-ig betöltik a 6. életévüket. A művészeti iskola a két év előképző évfolyam elvégzése után a gyerekeknek ismét felvételizniük kell hangszerre és közülük csak annyit tudunk felvenni, ahány helyünk megüresedik a hangszeres szakokon és egyéb más tanszakokon. Az iskola felvételi körzete: Csongrád Megye, illetve Jász-Nagykun Szolnok Megye. Új tanuló felvételéről az igazgató – a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve – dönt. A felvétel eredményét az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására – a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményük alapján – a szaktanár tesz javaslatot. A szaktanár javaslata nélkül a felvételi bizottság nem veheti fel a tanulót. A felvételi vizsgákat június folyamán kell megtartani. Szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételit lehet tartani. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy (pl. szolfézs) osztályba sorolása eltérhet egymástól. Beiratkozás A beiratkozás szeptember első hetében történik. Minden újonnan felvett növendéknek a következő dokumentumok bemutatása szükséges: a jelentkezési lap pontos kitöltése. Külföldi állampolgár esetében a tartózkodási engedély hiteles másolata szükséges. A tanulói távolmaradás és annak igazolása A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek, stb.) maradhat távol a főtárgyi és a kötelező órákról. Az órarend szerinti foglalkozásokról a távolmaradást 8 napon belül igazolnia kell. Igazolást a szülő, az orvos adhat. A mulasztások igazolását az ellenőrző füzetbe is be kell vezetni. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek a szaktanár köteles a tanulót (szüleit) annak következményeire figyelmeztetni. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészeti iskolában igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulók munkájának értékelése A tanuló értékelésénél osztályzással a tanult tantárggyal összefüggő teljesítménye minden lényeges megnyilatkozását vesszük figyelembe. Erre félévkor, illetve a tanév végén számszerű osztályzatot kap. Ezen kívül tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként is érdemjeggyel értékelni kell. A művészeti iskola tanulóinak munkáját félévkor és a tanév végén minősíteni kell. A félévi, ill. a tanév végi minősítésnek a tanuló félévi, ill. egész évi munkáját, valamint a beszámolókon mutatott teljesítményét kell tükröznie. Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanórákon kívüli (szereplések, kiállítások, versenydíjak stb.) tanulói teljesítményeket is. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg.
A tanév végén valamennyi növendéknek bizottság előtt kell beszámolót tenni. A beszámoló után az osztályzatot a tanár javaslata alapján bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az igazgató, vagy megbízottja, tagjai: főtárgy tanára, és legalább egy, lehetőleg azonos, vagy rokon szakos tanár. Az egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy sérülés miatt a beszámolón nem tud megjelenni, s ezt orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és az anyakönyv Megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. Táncművészeti, valamint valamint képző- és iparművészeti szakokon a beszámolót csoportosan kell lebonyolítani. Ha a tanuló az első félévben mulasztásai miatt nem osztályozható, ezt a tényt a tájékoztató füzetbe be kell jegyezni. Nem bocsátható év végi beszámolóra az a tanuló, akinek a tanévi mulasztása meghaladja a törvényi maximumot. A beszámolót kivételes esetben az igazgató engedélyezheti. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul 10 alkalomnál többet mulaszt. Hosszas igazolt mulasztás esetén – amennyiben a tanuló a tantervi követelményeknek nem tud eleget tenni – az évfolyam ismétlésére lehetőséget kell biztosítani. Minősítés Előképzőben: Főtárgy és elméleti tárgyak: jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Szorgalom: példás jó változó hanyag Alapfokon és továbbképzőben: Főtárgy és elméleti tárgyak: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen Szorgalom: példás jó változó hanyag Gyakorlati tárgyak: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg (jeles) az a tanuló, aki a tantervi anyagnak maradéktalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja és alkalmazni is képes az ismereteket. Munkájában teljes önállóságra törekszik. (jó) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. (közepes) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A munkájában mutatkozó pontatlanságokat tanári segítséggel le tudja küzdeni. (elégséges) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik.
(elégtelen) az a tanuló, aki tantervi követelményeket minimális szinten tanári útmutatás után sem képes teljesíteni. Egyéb rendelkezések kell.
Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét (gondviselőjét) a tájékoztató füzet útján folyamatosan értesíteni
A félévi osztályzat a tájékoztató füzetbe, a tanév végi pedig a bizonyítványba kerül bejegyzésre. Azt a tanulót, aki főtárgyból elégtelen érdemjegyet kap, törölni kell a tanulói névjegyzékből. A kéthavonkénti értékeléstől pedagógiailag indokolt esetben (pl.: főiskolás, egyetemista növendéknél) el lehet tekinteni. Vizsgarend Javítóvizsga, különbözeti (szintvizsga), felvételi vizsga Kötelező tantárgyakból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szüleit értesíteni kell. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani. A javítóvizsga eredményét be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan, és nem ismételhető meg. A jelentkező képességeit az iskola - adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű - pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti (szintvizsga) vizsga alapján dönt. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és egy másik szakos kollega együttes javaslata alapján lehetőség van arra, hogy a tanév végén a tanuló két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót tegyen. A beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. Az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérni. Kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani. Időpontját az igazgató állapítja meg. A tanulmányi eredmény átlagának megállapítása A tanulmányi átlageredmény kiszámítását egy tizedes pontosságig kell elvégezni és a kerekítés szabályai szerint alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Tanulmányi kirándulások, táborok, külföldi utak. A tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de legalább egy főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért. Amennyiben a tanulók szereplésére sor kerül, biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A kirándulás költségeit - a szülők meghallgatásával - úgy kell megállapítani, hogy azok a családokat a legszükségesebb mértékben terheljék. A tanulóknak a kiránduláson, táborokban való részvétele önkéntes. Minden csoportos szervezés menetét és annak anyagi vonzatát az iskola vezetésével egyeztetni kell. Bemutatók, tárlatok, kiállítások, fellépési alkalmak
Az iskola az alábbi bemutatókon teremt arra lehetőséget, hogy a szülők, ismerősök a tanulók munkáját megismerhessék: hangversenyek, kiállítások, tánc és művészeti fellépések A félévi és tanév végi osztályozás A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A tanév végi osztályzatnak az egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. A félévi osztályzatot a szaktanár állapítja meg az első félév érdemjegyei alapján. A tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, valamint szolfézsból és egyéb tanszakokból bizottság előtt beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanára állapítja meg. A bizottság az érdemjegyre javaslatot tehet. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradás okát orvosi vagy szülői igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és az anyakönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 30%-át. Az osztályzatokat félévkor a naplóba és a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, a törzslapba és bizonyítványba szöveges értékeléssel és számjeggyel kell bejegyezni. Szorgalom A főtárgyi és szolfézstanulásban, valamint egyéb képző- és iparművészeti és táncművészeti tanszakon tanúsított szorgalmat is folyamatosan, havonként értékelni kell, erről a szülők az ellenőrző füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig szám és szó megjelöléssel a naplóba, a törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén “változó” minősítésnél jobb nem adható. Hat órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén “hanyag” minősítésnél jobb nem adható a tanuló szorgalmára. Félévenként legalább 3 osztályzat alapján zárható le a tanuló. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a növendék javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát 2/3-ad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. Az összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben kell tartani. A tanuló osztályzatát minden elvégzett évfolyamra meg kell állapítani. Felsőbb évfolyamba lépés A művészeti iskola felsőbb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot sikeresen elvégezte és arról bizonyítványt kapott. Tanulmányok folytatása ugyanazon az évfolyamon A művészeti tanulmányok alatt a vonatkozó törvény értelmében - összesen egy alkalommal van lehetőség arra, hogy évfolyamát megismételhesse az a tanuló, aki évfolyama tantervi anyagát önhibáján kívül ( pl. betegség ) nem tudja elvégezni. Erről a vizsgabizottság dönt. Ebben az esetben a tanuló
osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az anyakönyvbe “a(z) ….. évfolyamot engedély alapján folytathatja” záradékot kell bevezetni. A bizonyítványban áthúzásra kerül a „bizonyítvány”, helyette az „értesítő”szót tüntetjük fel. Alkalmazandó záradékok (lásd még a 11/1994.sz. MKM rendeletet) A zeneiskolai törzslapokban és bizonyítványokban, valamint a félévi értesítőben (zeneiskolai tájékoztató füzetben) a tanuló munkájáról, eredményeiről, az alábbi egységes záradékokat kell használni: 1. Hangszeres tanulmányait megkezdheti. (k.a.p.) 2. Hangszeres tanulmányait nem kezdheti meg. (k.a.p.) 3. A(z) (betűvel)...................évfolyamba léphet. (Például: harmadik (A), ötödik (B).) 4. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Bn., N., Tl., B. 5. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve]................................tantárgy tanulása alól. N., Tl., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 6. A(z)tantárgy óráinak látogatása alól felmentve.........–tól..............–ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 7. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., Tl., 8. A(z) (betűvel) évfolyamot engedély alapján folytathatja. N., Tl., B., Megjegyzés: Az a tanuló, aki évfolyama tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja. 9. A tanuló jogviszonya - kimaradással - …. óra igazolatlan mulasztás miatt, - egészségügyi alkalmatlanság miatt - térítési díj, tandíjfizetési hátralék miatt, -.........iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. Bn., Tl, B., N. 10. A beszámolón igazoltan nem vett részt. (k.a.p.) 11. A beszámolón igazolatlanul nem vett részt. (k.a.p.) 12. Igazolt mulasztásai miatt nem osztályozható. (k.a.p.) 13. Kiváló tanulmányi eredményéért igazgatói dicséretben részesül. 14. Kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretet kap............................tárgyból.(Jegy: kitűnő!) 15. ........................................fegyelmi határozat alapján kizártam a zeneiskolából. 16. Elégtelen tanulmányi eredménye miatt.....................főtárgy szakon tanulmányait nem folytathatja. (k.a.p.) 17. A hibásan bejegyzett szöveget.........................-ról.........-ra helyesbítettem. (k.a.p.) 18. A bizonyítvány.lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. 19. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett...........(törzslap) adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. B. Alkalmazott rövidítések: Beírási napló: Bn., Osztálynapló: N., Törzslap: Tl., Bizonyítvány: B.kelt, aláírás, pecsét: k.a.p.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK A tanulók jutalmazásának elvei Az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. A jutalmazás lehetőségei: Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal, a rendszeres eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásért. Igazgatói dicséret adható: - egy-egy, az iskolának dicsőséget jelentő versenyen elért kiemelkedő eredményért, - hangversenyen való szereplésért, - félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet a naplóba, a tájékoztató füzetbe, az év végi bizonyítványba és a törzslapba kell bejegyezni. Oklevél, illetve egyéb jutalom is adható. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés alkalmazható: - szóbeli figyelmeztetés - szaktanári vagy igazgatói írásbeli intés Az igazgatói írásbeli intést a körülmények mérlegelésével a szaktanár kezdeményezi. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái A tanulók tájékoztatása az alábbiak szerint történik: - az iskolai hirdetőtáblán, mely az iskola székhelyén található. - a főtárgy tanár a tájékoztató füzetben írásban értesíti. A művészeti iskola tulajdonának védelme, anyagi felelőssége Ha az iskolát kár érte, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell és a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár 100%-ig terjedhet. Elveszett hangszert a napi áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel kell pótolni. Az iskola évente teljes körű leltározást végez a leltározás szerint. A könyvtári dokumentumokat öt évente szükséges leltározni . A MŰVÉSZETI ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékosságért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi engedéllyel használhatják. Idegen személy az iskola területén csak tanári vagy igazgatói engedéllyel tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az épület kulcsainak egy példánya a tanszakvezetőknél található. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelyet nem lehet előre látni. Rendkívüli esemény, vagy bombariadó esetén intézkedést az intézmény vezetője hozhat. Akadályoztatása esetén a szabályozott helyettesítési rend alapján kell eljárni, és értesíteni az igazgatót. Halasztást nem tűrő esetben az észlelő köteles az azonnali intézkedésre, amelyről tájékoztatja az igazgatót. Bombariadó vagy tűz esetén az intézmény kiürítését a tűzriadó terv alapján kell végrehajtani. A tanulók elhelyezését átmenetileg az iskola udvarán, illetve az utcán kell megoldani. Amennyiben a rendkívüli esemény bekövetkezett, az intézmény igazgatójának kötelessége erről a fenntartót értesíteni.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: Minden újonnan felvett dolgozónak kötelező üzemorvosi vizsgálaton kell részt vennie. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok8 A Munka- és balesetvédelmi szabályzat tartalmazza az idevonatkozó rendelkezéseket. A tanuló- és gyermekbaleseteket jegyzőkönyvben nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóés gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak: gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító iskola őrzi meg. A súlyos balesetet az iskolának – telefonon, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetek megelőzése érdekében valamennyi pedagógus minden szeptemberben az első tanítási órán tűz- és balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni a tájékoztató füzetben. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanárnak kötelessége az elsősegélynyújtás, a megfelelő intézkedés, és az igazgató haladéktalan értesítése. Amennyiben a balesetet nem pedagógus, hanem egyéb munkakörbe beosztott dolgozó észleli, ugyanúgy kötelessége intézkedni.
