Bereczki Máté Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

Bereczki Máté Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013. 1

TARTALOM BEVEZETÉS ......................................................................................................... 5. 1. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMA ............................. 5. 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA................... 8. 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ......................... 9. 3.1. Az iskola szervezete .................................................................................. 9. 3.1.1. Az iskola dolgozói – alkalmazotti közösség ....................................... 14. 3.1.2. A nevelőtestület................................................................................... 15. 3.1.3. Egyéb alkalmazottak .......................................................................... 15. 3.2.Kiadmányozási (aláírási) jogkör – bélyegzőhasználat .............................. 16. 4. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSÁNAK MINTÁJA ...................... 18. 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI................................................................. 33. 5.1. Iskolaközösség.......................................................................................... 33. 5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége......................... 33. 5.3. A nevelők közösségei ............................................................................... 33. 5.3.1. A nevelőtestület................................................................................... 33. 5.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei ................................................. 34. 5.3.3. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok ........................ 36. 5.4. A szülői szervezet (közösség) .................................................................. 37. 5.5. A tanulók közösségei ............................................................................... 39. 5.5.1. Az osztályközösség.............................................................................. 39. 5.5.2. A diákkörök......................................................................................... 39. 5.5.3. Az iskolai diákönkormányzat.............................................................. 40. 5.6. Az intézményi tanács ............................................................................... 41. 6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ...................... 43. 6.1. Az iskolavezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása .......................... 43. 2

6.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ........................................ 43. 6.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása................................................... 44. 6.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása ................................................... 45. 6.5. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása ........ 47. 7. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ............................................... 48. 8. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................................................................. 50. 9. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................. 53. 9.1. A működés rendje..................................................................................... 53. 9.2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával....................................................................... 56. 10. AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK ........................ 57. 11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .............................................................................................. 62. 11.1. A belső ellenőrzés feladatai.................................................................... 62. 11.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai, kötelességei és feladatai . 62. 11.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei ................................... 64. 11.4. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik64. 12. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................................. 67. 12.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai 68. 12.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók, ellenőrzési területek................................................................................ 68. 13. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE .................................. 71. 14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ................................................................................................. 74.

3

15. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ............................. 75. 15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan .................................................................. 75. 15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ..................... 77. 15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján ................................................................. 78. 16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK.............. 81. 17. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS ............................................................................ 85. 18. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ...................................... 90. 19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................................................. 96. Az intézmény szervezeti ábrája……………………………………………...100. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................................................................................ 101.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................. 102. A Bereczki Máté Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának

melléklete

4

BEVEZETÉS A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMA Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Békés megye Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkovácsházi Tankerülete Bereczki Máté Általános Iskola szakmai alapdokumentuma A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Bereczki Máté Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 5746 Kunágota, Rákóczi utca 11. 2.1.1. telephelye: 5746 Kunágota, Árpád utca 68. 2.1.2. telephelye: 5746 Kunágota, Árpád utca 75. 2.1.3. telephelye: 5746 Kunágota, Rákóczi utca 73. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 5

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 028356 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 5746 Kunágota, Rákóczi utca 11. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3. 4-8. évfolyam évfolyamok 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. integrációs felkészítés 6.1.2. iskola maximális létszáma: 258 fő 6.1.3. iskolai könyvtár együttműködésben: Települési illetékességű könyvtárral 6.2. 5746 Kunágota, Árpád utca 68. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat 6.2.1.3. 1-3. évfolyam évfolyamok 6.2.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.5. integrációs felkészítés 6

6.2.2. iskola maximális létszáma: 71 fő 6.3. 5746 Kunágota, Árpád utca 75. 6.3.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.3.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.3.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.3.1.3. Tornaterem 6.4. 5746 Kunágota, Rákóczi utca 73. 6.4.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.4.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.4.1.2. alsó tagozat 6.4.1.3. 1-3. évfolyam évfolyamok 6.4.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.4.1.5. integrációs felkészítés 6.4.2. iskola maximális létszáma: 71 fő 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 5746 Kunágota, Rákóczi utca 11. 7.1.1. Helyrajzi száma: 1627/2 7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 1968 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.2. 5746 Kunágota, Árpád utca 68. 7.2.1. Helyrajzi száma: 429 7.2.2. Hasznos alapterülete: nettó 426 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.3. 5746 Kunágota, Árpád utca 75. 7

7.3.1. Helyrajzi száma: 1881 7.3.2. Hasznos alapterülete: nettó 157 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.4. 5746 Kunágota, Rákóczi utca 73. 7.4.1. Helyrajzi száma: 1270 7.4.2. Hasznos alapterülete: nettó 408 nm 7.4.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.4.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

2.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. Az SZMSZ hatálya kiterjed: az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

8

3.

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

Az általános iskola vezetését az intézményvezető látja el. Munkáját két fő intézményvezető-helyettes, egy fő iskolatitkár segíti. Az iskola pedagógiai és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. Az

iskola

pedagógiai

kapcsolattartás

a

szervezeti

munkaterv

egységei

szerint

közti

ütemezett

rendszeres közös

szakmai

nevelőtestületi

értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

3.1.

Az iskola szervezete

Az iskola felelős vezetője az intézményvezető,

aki munkáját a magasabb

jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. A köznevelési intézmény vezetőjének fontos feladat- és felelősségi köre: az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése és irányítása. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény megfelelő szakmai munkájának megvalósítása érdekében az intézményvezető

folyamatosan

kapcsolatot 9

tart

munkatársaival.

Az

intézményvezető-helyettessekkel és a munkaközösség-vezetőkkel az éves munkatervben meghatározott időpontban tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az üléseket az intézményvezető készíti elő és vezeti le. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető:  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését,  döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,  előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet,  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét,  gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett,  tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről,  teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást,  szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, 10

a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza:  a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével; az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést,  a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiséghez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat,  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket,  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;  a közbenső intézkedéseket,  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az

intézményvezető

kötelezettségvállalás,

kötelezettségvállalási ellenjegyzés,

jogosultságát

teljesítésigazolás,

a

KLIK

érvényesítés,

utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol:

11

a) személyi

juttatások

tekintetében

a

kiadmányozás

rendjében

szabályozottak szerint, b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival. Az intézményvezető felel:  a nevelő-oktató munkáért,  a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért,  a gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  az éves beiskolázási terv elkészítéséért,  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,  a tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvrendelés elkészítéséért,  tanulmányok alatti vizsgák megszervezéséért és lebonyolításáért. Az intézményvezető-helyettes megbízatása a jogszabályban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Munkáját munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzi. 12

A vezetők helyettesítésének rendje: - Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén korlátozott jogkörrel – azonnali intézkedést, döntést igénylő ügyek – az intézményvezető által megbízott intézményvezető-helyettes helyettesíti. - Az intézményvezető tartós – két hetet meghaladó – távolléte esetén az intézményvezető

által

megbízott

intézményvezető-helyettes

teljes

jogkörben helyettesíti az intézményvezetőt. - Az

intézményvezető

és

intézményvezető-helyettesek

egyidejű

akadályoztatása esetén a helyettesítést korlátozott jogkörben – azonnali intézkedést, döntést igénylő ügyek - az intézményvezető által megbízott nevelő látja el. Az intézményvezető hatásköréből az intézményvezető-helyettesekre - tanév elején kialakított rend szerint - ruházza át: - Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának közvetlen irányítását. - A napközis csoportok oktató-nevelő munkájának közvetlen irányítását. - A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. - Az iskola és az óvoda közötti kapcsolattartást. - Alkalmanként, az intézményvezető felhatalmazása alapján, a szülői szervezet a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon képviseli az iskolát. Az intézményvezető-helyettes felelős: - a rábízott és a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, - statisztikák, beszámolók előkészítéséért és elkészítéséért, - segíti az intézményvezető vezetői tevékenységét, - figyeli a pályázatokat, koordinálja és részt vesz a pályázatírásban, 13

- figyelemmel

kíséri

a

tehetséggondozó

programban

résztvevő

tanulókat, fejlődésüket, - az intézmény működéséhez, oktató-nevelő munkájához kapcsolódó feladatok koordinálásáért. Az átruházott feladat- és hatáskörökkel megbízott személyek az éves munkatervben meghatározott vezetői megbeszéléseken szóban számolnak be az elvégzett feladatokról. 3.1.1. Az iskola dolgozói - alkalmazotti közösség Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre,

a

fenntartó

által

engedélyezett

létszámban

alkalmazott

közalkalmazottak. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozója alkotja. Az

alkalmazotti

közösségnek

jogszabályban

meghatározottak

szerint

véleményezési joga van az intézményt érintő kérdésekben. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó döntések meghozatala előtt össze kell hívni. Össze kell hívni, ha az iskola vezetősége valamely kérdés megtárgyalására elhatározta. Az alkalmazotti értekezlet össze kell

14

hívni, ha azt az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi. Az alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha az alkalmazottak több mint ötven százaléka jelen van. Az alkalmazotti közösség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.1.2. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A

nevelési

és

oktatási

intézmény

nevelőtestülete

a

nevelési-oktatási

kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint jogszabályokban

meghatározott

kérdésekben

döntési,

véleményező

és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – törvényben meghatározott ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. 3.1.3. Egyéb alkalmazottak Az intézményvezető közvetlen munkatársa – az intézményvezető-helyettesek mellett – az: iskolatitkár. 15

Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Munkáját az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az iskolatitkár helyettesítése az intézményvezető-helyettesek feladata. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásában – a nevelő-oktató munka közvetlen ellátásán és segítésén felül – más alkalmazottak is részt vesznek. Intézményünkben egyéb (kisegítő) alkalmazottak: - gazdasági ügyintéző - fűtő-karbantartó - takarító Gazdasági ügyintéző: Munkáját munkaköri leírásának megfelelően, az intézményvezető közvetlen irányítása mellett, az intézményvezetővel való tanév elején és feladat esetén, alkalmanként - történő egyeztetés és jóváhagyás alapján végzi. A gazdasági ügyintéző helyettesítése – kivéve a fűtő-karbantartók és a takarítók munkájának koordinálása és közvetlen felügyelete - az iskolatitkár feladata. A fűtő-karbantartók és takarítók: Munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Munkájuk koordinálásáért és közvetlen felügyeletéért – átruházott hatáskörben – a gazdasági ügyintéző a felelős. 3.2.

Kiadmányozási (aláírási) jogkör – bélyegzőhasználat

A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorolja: az intézményvezető. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az – a vezetők helyettesítési rendje alapján – az intézményvezető-helyettes írja alá. 16

Az iskolában keletkezett hivatalos leveleket, iratokat az iskolát feltüntető fejbélyegzővel kell ellátni, az intézményvezető aláírása mellett az iskola körbélyegzőjét kell használni. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, - az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, - az

osztályfőnök

a

félévi/év

végi

osztályzatok

törzskönyvbe,

bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény hosszú bélyegzőnek hivatalos szövege: Bereczki Máté Általános Iskola 5746 Kunágota, Rákóczi utca 11. Az intézmény körbélyegzőjének hivatalos szövege: Bereczki Máté Általános Iskola Kunágota

17

4.

A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA

Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az intézményvezető aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 18

Pedagógus  Az évente elkészülő tantárgyfelosztásban megjelölt tanítási és tanítási órán kívüli foglalkozások megtartása. Részt vállal a hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében.  A tanítási, foglalkozási órákhoz közvetlenül kapcsolódó, azokhoz szükséges tervező, felkészülési, szervezési, ellenőrzési, értékelési munka. A helyi tanterv kiválasztásában, készítésében való közreműködés, tankönyvek, tanítási segédanyagok kiválasztása. Kísérletek, szemléltető anyagok összeállítása, előkészítése, munkaterv, tanmenetek, vázlatok készítése, a tanulók teljesítményének értékelése.  A tanulók írásbeli munkáinak, dolgozatainak folyamatos és rendszeres javítása.  A családi környezet megismerése, rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal. Szülői értekezletek, fogadóórák tartása, a szülők tájékoztatása, családlátogatás.  Ellátja a tanulók felügyeletével, kísérésével, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, elkészíti e feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumokat.  Tanulmányi és egyéb versenyek szervezése, rendezése, a tanulók versenyekre való felkészítése és kísérése.  Részt vesz az iskolai értekezleteken, rendezvényeken, ünnepségeken.  Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó ügyviteli és adminisztráció végzése. Ezen belül: a törzskönyv, a napló, a bizonyítvány vezetése, statisztikai adatszolgáltatás, az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyvének elkészítése, a továbbtanuláshoz szükséges nyomtatványok kiállítása, külön kérésre tanulói jellemzések, szakvélemények készítése, órarend készítése az alsó tagozaton.  Oktató-nevelő munkájához kapcsolódó szervező, tervező és ellenőrző munka végzése.

19

 Iskolai ünnepségek szervezése (a műsor összeállítása, betanítása), tanítás nélküli munkanapok, kirándulások, táborozások programjának összeállítása.  Olyan szociális gondozó feladatok, amelyek az iskola oktató-nevelő munkájával összefüggnek.  A rábízott szertárak és a szemléltetőeszközök kezelése, őrzése.  Az osztálya, szaktanterme díszítésének megszervezése, irányítása.  A javítóvizsgára bukott tanulók felkészülésének segítése.  A diákönkormányzat munkájának segítése.  Helyi és egyéb továbbképzéseken való megjelenés.  Közreműködés az intézmény IPR programjának megvalósításában.  Részt vesz a nevelőtestület és a munkaközösségek munkájában. Munkakörébe tartozik minden olyan – az oktató-nevelő munkájával kapcsolatos – feladat, amellyel az intézmény vezetője megbízza. Osztályfőnök  Folyamatosan szervezi, irányítja, ellenőrzi osztályának közösségi életét.  Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, évente legalább két alkalommal szülői értekezletet tart és szükség szerint családlátogatást végez. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket tanulói iskolai teljesítményéről, fejlődéséről.  Összefogja az osztályában tanító nevelők munkáját; ennek keretében: szervezi, kezdeményezi a kölcsönös információcserét, szakmai konzultációkat kezdeményez. Beszerzi, továbbítja tanulói egyéni fejlesztéséhez szükséges információkat.  Az IPR-be bevont tanulóiról egyéni fejlesztési tervet készít. 20

 Ellenőrzi tanulói rendszeres iskolába járását. A mulasztás csökkentése érdekében személyes kapcsolatokat épít ki a szülőkkel. Folyamatosan végzi a mulasztások nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációs munkát.  Figyelemmel kíséri tanulóinak családi és szociális helyzetét. Osztálya tanulóira vonatkozóan ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, elkészíti e feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumokat. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról – osztályába járó tanulókhoz kapcsolódóan – feljegyzéseket készít, a keletkező dokumentumokat gyűjti. (gyermekvédelmi füzet, irattár)  Megszervezi osztályában a felelősi diákönkormányzatának munkáját.

rendszert,

 Elvégzi a tanulók nyilvántartásával, kapcsolatos adminisztratív feladatokat. törzskönyvek, statisztikai adatszolgáltatás.) megfelelően osztálya tanulóiról összegző szolgáltat.

haladásával, értékelésével (Naplók, bizonyítványok, Az iskolavezetés kérésének értékelést készít, adatokat

segíti

osztálya

 Osztályában ellátja a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatokat, elkészíti e feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumokat.  Végzi a továbbtanulással, beiskolázással, iskolaváltással kapcsolatos feladatokat.  Rendszeresen ellenőrzi tanulóinak iskolai felszerelését. A rászoruló tanulók esetében segítségnyújtást kezdeményez.  Felkészíti osztályát az iskolai munkatervben meghatározott iskolai ünnepélyekre, rendezvényekre.  Felügyeli osztályát az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken. Munkakörébe tartozik minden olyan – az oktató-nevelő munkájával kapcsolatos – feladat, amellyel az intézmény vezetője megbízza.

21

Napközis nevelő  A tantárgyfelosztásban megjelölt óraszámban ellátja napközis nevelői feladatait.  Elkészíti napközis csoportjának éves foglalkozási tervét. Ennek alapján összeállítja a napi foglalkozási programot.  A foglalkozások teljes ideje alatt felügyel tanulóira. Ellátja a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat. Bejáró tanulók esetében a buszra szállásig gondoskodik a felügyeletről. A busz késése esetén is megvárja a buszt.  Délutáni foglalkozásokon, tanórán kívüli programokon a napközi vezető tudtával, engedélyével vehetnek részt a tanulók.  Elkészíti, csoportjának tanulóival megbeszéli a napközis csoport működési rendjét, magatartási szabályait. Megszervezi a felelősök rendszerét.  A tanulási foglalkozásokat úgy szervezi, hogy az 1-4. osztályosok teljes egészében elvégezzék a házi feladatokat és felkészüljenek a másnapi órákra. Az 5-8. osztályosok pedig a tanulási időhöz mérten készüljenek fel másnapra.  A tanulmányi munkához egyénre szabott segítséget nyújtson, szervezze meg csoportjában, hogy a diákok kölcsönösen segítsék egymás felkészülését. (tutori rendszer)  A kötetlen szabadidős programok mellett változatos, kötött programokat szervez.  Figyelemmel kíséri diákjai tanulmányi munkáját, erről rendszeresen konzultáljon az osztályfőnökökkel, nevelőkkel.  Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, szükség esetén konzultációt szervez, szülői értekezletet tart.  Ügyel arra, hogy a napközben tartott tanszereiket a tanulók rendben tartsák, másnapra megfelelően kiválogassanak. 22

 A napköziben olyan szokásrendet alakít ki, amely támogatja pedagógiai programunk célkitűzéseink megvalósulását.  Elvégzi a tanulók nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Az iskolavezetés kérésének megfelelően csoportjáról összegző értékelést készít, adatokat szolgáltat.  Részt vesz az iskolai értekezleteken, rendezvényeken, ünnepségeken.  Olyan szociális gondozó feladatok, amelyek az iskola oktató-nevelő munkájával összefüggnek.  Feladata a rábízott szertárak és a szemléltetőeszközök kezelése, őrzése.  Az osztályfőnökkel egyeztetve részt vállal a csoportszoba (tanterem) díszítésében.  Segíti a diákönkormányzat munkáját.  Részt vesz helyi és egyéb továbbképzéseken.  Közreműködik az intézmény IPR programjának megvalósításában.  Részt vesz a nevelőtestület és a munkaközösségek munkájában. Munkakörébe tartozik minden olyan – az oktató-nevelő munkájával kapcsolatos – feladat, amellyel az intézmény vezetője megbízza. Munkaközösség-vezető Szakmai feladatai:  Az osztályokban folyó nevelési folyamat ellenőrzése, elemzése, értékelése.  A tanulók szociális, családi és kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak képességeinek feltárása.  A beiskolázás és a pályaválasztás figyelemmel kísérése, pedagógiai segítése. 23

 Kapcsolattartás és együttműködés az óvodával, alsó és felső tagozattal.  Alkotó együttműködés, - a tennivalók koordinálása - a szülői munkaközösséggel, szakmai-, napközis (tanulószobai) munkaközösségekkel, stb.  Időszakonkénti nevelési eredményvizsgálat megszervezése, lebonyolítása, elemzése, értékelése, feladatok meghatározása.  Helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása.  Az osztályozó vizsgára bocsátó bizottság munkájának segítése.  Megszervezi az adott tagozaton a munkaközösségi összejöveteleket.  Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira.  Esetenként döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben.  Az iskolai ünnepélyek (különösen tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás, stb.) szervezési munkáinak segítése.  A helyi osztályfőnöki adminisztráció tartalmi és formai elemeinek kimunkálása.  Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára, valamint - igény szerint - az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Egyéb feladatai:  Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, biztosítja a szakirodalmat.  Javaslatot tesz az intézményvezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására.  Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül, kívül.  Az egészségügyi nevelési feladatok megoldásának segítése. 24

 A tanulmányi versenyek ügyeinek intézése.  Az általános rend, fegyelem zavartalanságának biztosítása.

ellenőrzése,

az

iskolai

munka

 Az intézmény vagyoni védelme.  Az oktatói nevelői és egyéb az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kísérése, karbantartása, ismertetése.  Leltározás.  Az adott munkaközösség vezetése.  Gyermek-, ifjúságvédelmi feladatok intézésében való segítés. A munkaköri leírásban nem megjelölt eseti - soron kívüli- feladatok megoldása az intézményvezető vagy helyettese megbízása alapján. Diákönkormányzatot segítő nevelő  Folyamatos segítséget nyújt az iskola DÖK munkájához, a nevelőtestületi értekezleteken képviseli a diákok érdekeit.  Segíti az iskolaközösséget szervezésében.

saját

közösségi

életük

tervezésében,

 Segíti a DÖK működési szabályzatának elkészítését. Gondoskodik róla, segíti, hogy a DÖK a működési szabályzatban foglaltak szerint működjön.  A DÖK megbízása alapján eljár a diákönkormányzat képviseletében.  Rendszeresen tájékoztatja a DÖK tagjait a nevelőtestület tanulókat érintő döntéseiről.  Segíti az iskolarádió működését, gondoskodik a diákokat érintő információk átadásáról.

25

 Gondoskodik róla, hogy a DÖK véleményei, javaslatai a megfelelő fórumokra eljussanak.  Segíti a DÖK vezetőségét a rendezvények és a diákközgyűlés összehívásában, megrendezésében.  Az intézményvezetővel, osztályfőnökökkel együtt ügyel arra, hogy a DÖK az Nkt-ben biztosított véleményezési jogait gyakorolhassa. Intézményvezető-helyettes Az általános iskola intézményvezető-helyettese az intézményvezető általános helyettese, az intézményvezető távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes munkaköre a következő feladatokra terjed ki:  Az intézményvezető megbízása alapján részt vesz a pedagógiai munka tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, a pedagógiai program összeállításában, végrehajtásában.  Irányítja, ellenőrzi az alsó tagozat és a hozzá kapcsolódó napközis csoportok oktató-nevelő munkáját.  E munkája során együttműködik az alsós munkaközösség vezetőjével.  Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt.  A félévi nevelőtestületi értekezleten – az intézményvezetővel, a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve – elemzi, értékeli az első félév munkáját, néhány fontosabb munkatervi feladat megvalósítását. Az iskolai munka megszervezésével kapcsolatban:  Elkészíti a tantárgyfelosztást, az órarendet, ellenőrzi az alsós és a napközis órarendeket illetve munkabeosztást.  Gondoskodik a hiányzó nevelők helyettesítéséről, a helyettesítési napló pontos vezetéséről.

26

 Segíti az iskola adminisztrációs munkáját. E munkát az iratkezelési szabályzat betartásával, az iskolatitkár segítségével végzi, vele hatékony munkamegosztást alakít ki,  Az intézményvezetővel együttműködve gondoskodik jelentések, feladatok elkészítéséről, megoldásáról.

a

határidős

 Ellenőrzi a tanügyi nyilvántartások – törzslapok, naplók, tanulói nyilvántartás (beírási napló) – pontos vezetését.  Felelős az iskolai munkával kapcsolatos statisztika, statisztikai jelentések elkészítéséért.  Gondoskodik az iratok megőrzéséről. Az irattárban őrzött iratokat ötévenként felülvizsgálja és kiselejtezi azokat, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt.  Gondoskodik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben felsorolt tanügyi nyomtatványok megrendeléséről, ellenőrzi a tanügyi nyomtatványok szabályos vezetését.  Összesítő nyilvántartást vezet az intézményt érintő állami támogatások igényléséhez szükséges adatokról. A nyilvántartások alapján adatokat szolgáltat a fenntartónak a támogatások igényléséhez.  Elkészíti a túlmunkával kapcsolatos kimutatásokat, elszámolásokat, gondoskodik a helyettesítések havonkénti elszámolásáról.  Segíti a szükséges szemléltetőeszközök, berendezések megrendelését.  Bekapcsolódik az intézmény leltározási munkáinak végzésébe. Az intézményvezető-helyettesnek a következő területen van önálló aláírási joga: - A napközis csoportok és egyéb (egyéb tanórán kívüli foglalkozás) csoportok naplója (megnyitás, beírás), órarendje, tanmenete. Munkáját önállósággal és felelősséggel végezze, ügyeljen az intézményvezetővel közösen elfogadott elvek betartására, a vezetés egységére. Munkakörébe tartoznak mindazok a vezetési feladatok is, amelyekkel az intézmény vezetője alkalmanként megbízza. 27

Iskolatitkár Az iskolatitkár az intézmény ügyviteli feladatainak ellátásában az iskolavezetés első számú segítője. Elvégzi mindazokat az adminisztrációs, ügyviteli és ügyintézői feladatokat, amelyekkel az iskolavezetés megbízza.  Iratkezeléssel kapcsolatos feladatait foglaltak szerint végzi.

az iratkezelési szabályzatban

 Postázza az iskola ügyiratait, leveleit. Az érkező postát átadja az iskola igazgatójának.  Végzi az iktatással, a levelezéssel, az ügyintézéssel kapcsolatos adminisztrációs, szervező feladatokat.  Közreműködik az adminisztrációhoz, az iskola ügyviteléhez szükséges nyomtatványok, irattári anyagok beszerzésében, tárolásában.  Vezeti a tanuló nyilvántartásokat, beírja az első osztályosokat.  A törzskönyv alapján kiállítja a bizonyítványmásodlatokat vagy pótbizonyítványokat, iskolalátogatási igazolásokat.  Kiállítja a távozási bizonyítványt, jelenti az elbocsátó iskolának a tanulók beiratkozását.  Elvégzi a diákigazolványokkal és a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos feladatokat. (Igénylés, kiállítás, nyilvántartás.)  Feladata - az intézményvezetővel való egyeztetés után – a KIR rendszer folyamatos karbantartása, az adatváltozások 15 napon belüli bejelentése.  Fogadja és eligazítja az intézménybe érkező hivatalos és nem hivatalos látogatókat.  Együttműködik a megfelelő egészségügyi szervekkel a tanulók egészségügyi ellátásának megszervezésében. A balesetet szenvedett és rosszul lett tanulókat elsősegélyben részesíti, szükség esetén orvost hív, értesíti a szülőket. Az intézményvezető-helyettes útmutatása alapján elkészíti a tanulói balesetek jegyzőkönyveit. 28

 Közreműködik a leltározási munkákban. Munkáját közvetlenül az intézményvezető irányítása mellett végzi. Munkakörébe tartozik minden olyan – adminisztrációs, ügyviteli és ügyintézői – feladat, amellyel az intézményvezető megbízza. Gazdasági ügyintéző Személyügyi: - távolléttel kapcsolatos papírok és ügyintézés - adózással kapcsolatos ügyintézés - személyügyi iratok, illetményváltozást érintő papírokkal kapcsolatos ügyintézés Gazdálkodási: - pénzforgalom bonyolítása - havi beszerzések intézése - utazási költségtérítések elszámolása - pénzügyi számlák kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjével kapcsolatos feladatok - tárgyi eszközök nyilvántartása - beszállítókkal, partnerekkel való kapcsolattartás Ügyvitel: - postázási feladatok ellátása - vagyonvédelemmel kapcsolatos ügyintézés Tankönyvellátással kapcsolatos feladatok. Takarítók és fűtő-karbantartók munkájának közvetlen irányítása, koordinálása. Munkakörébe tartozik minden olyan – munkaköréhez kapcsolódó – feladat, amellyel az intézményvezető megbízza.

29

Takarító Feladata és kötelessége az iskolai nevelő-oktató munka technikai szintű segítése, a munkakörébe tartozó feladatok gondos elvégzése. Feladatai:  Az iskola és környezetének takarítása, rendben tartása.  Gondoskodik a tantermek, kiszolgáló helyiségek, az udvar, az utca tisztán tartásáról.  Rendszeresen tisztán tartja a tantermeket, folyosókat, WC-ket, ablakokat, udvart, utcát, portalanít, nagytakarítást végez.  Naponta feltakarítja a tantermeket, folyosókat, felmossa azok padozatát, letöröli a tanulói és tanári asztalokat, kiüríti a szemeteseket, elmossa a piszkos edényeket.  Naponta lesöpri a járdákat, összetakarítja a szemetet az udvaron és az utcán.  A függönyöket, terítőket, textíliákat kimossa, szőnyegeket takarítja. hűtőszekrényt tisztán tartja, takarítja.  Reggel nyitja, délután zárja az iskola épületét. Az épület zárásakor ellenőrzi a nyílászárók állapotát, felel azért, hogy az ablakok és ajtók zárt állapotban legyenek.  Felel az intézmény vagyonának megőrzéséért. Tanítási napokon reggel a kialakított rend szerint nyitja az iskola épületét, délután az iskolai foglalkozások befejezését követően zárja az épületet. Munkaideje naponta – rugalmasan a tanórák, iskolai rendezvények időpontjához igazodik. Munkáját közvetlenül a gazdasági ügyintéző irányítja, felügyeli. Munkakörébe tartozik minden olyan, az iskola működéséhez kapcsolódó feladat, amellyel az intézményvezető megbízza.

30

Fűtő-karbantaró A fűtő-karbantartó feladata, kötelessége az iskolai nevelő-oktató munka technikai szintű segítése, a munkakörébe tartozó feladatok gondos elvégzése. Feladatai:  Naponta bejárja az iskola épületeit, nincs-e szükség valahol hiba elhárítására. (Pl. csapok, nyílászárók, szennyvízrendszer, fűtésrendszer, stb. állapotának ellenőrzése.)  Az iskola berendezésének állapotát rendszeresen ellenőrzi: - A kisebb javításokat elvégzi. - Ha a hibát nem tudja kijavítani, akkor jelzi felettes vezetőjének. - Rendben tartja, illetve rendszeresen ellenőrzi az épület zárására szolgáló kulcsokat, hiány esetén jelez az iskola igazgatójának. - Az épület villamossági berendezésein és az arra csatlakozó fogyasztókon olyan karbantartás, csere, tisztítás elvégzése, amihez nem kell a burkolatot megbontani, vagy amelyet a készülék használati utasítása megenged.(Pl. fénycsövek, izzók cseréje.) Köteles a karbantartási naplóban az elvégzett karbantartási munkákat rendszeresen rögzíteni.  Rendszeresen gondoskodik a létesítménynél található csapadék vízelvezetők tisztításáról, különösen ősszel. (Faleveleket összegyűjti, víznyelőket kitisztítja, felszíni vízelvezető csatornákat kitakarítja.)  Ősszel a lehullott falevelet összegereblyézi, összegyűjti.  Téli időben az iskola épületei előtti járdákon és az iskola udvarainak járdáin a havat feltakarítja, gondoskodik a csúszásmentességről.  Fűtési szezonban gondoskodik az iskola tantermeinek, helyiségeinek megfelelő hőfokának biztosításáról.(Rendszeresen ellenőrzi a hőmérsékletet, beállítja a termosztátokat.) Iskolai szünetekben felügyel a fűtési rendszer fagymentességére.  Hulladékszállítás gondoskodik.

alkalmával

a

31

nagy

szeméttárolókat

kiürítéséről

 Segédkezik az osztálytermek dekorációjának elhelyezésében, kivitelezésében. (Pl. képek, szemléltetőeszközök falra történő rögzítése, faliújság elkészítése, stb.)  Leltárilag felel a kiadott szerszámokért, anyagokért.  Tervezi a munkájához szükséges anyagok beszerzését, a beszerzéssel kapcsolatban előzetesen egyeztet az iskola igazgatójával. Munkaideje naponta – rugalmasan a tanórák, iskolai rendezvények időpontjához igazodik. Munkáját közvetlenül a gazdasági ügyintéző irányítja, felügyeli. Munkakörébe tartozik minden olyan, az iskola működéséhez kapcsolódó feladat, amellyel az intézményvezető megbízza.

32

5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI

5.1.

Iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

5.2.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az

iskolai

alkalmazottak

közösségét

az

intézménnyel

közalkalmazotti

jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik.

5.3.

A nevelők közösségei

5.3.1. A nevelőtestület - A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. - A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. - A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban 33

megfogalmazott esetekben. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: 

tanévnyitó értekezlet



tanévzáró értekezlet



félévi és év végi osztályozó értekezlet



nevelési értekezlet



nevelőtestületi értekezlet

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 5.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában 34

folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Alsó tagozatos szakmai munkaközösség  Felső tagozatos szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a

költségvetésben

rendelkezésre

álló

szakmai

előirányzatok

véleményezése, felhasználása, - a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, - javaslattétel az iskola vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére, 35

- a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, - a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az intézményvezető bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 5.3.3. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg.

36

5.4.

A szülői szervezet (közösség)

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (Szülői Munkaközösség= SZMK) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (Osztály SZMK) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői szervezeti tagság a tanulói jogviszonnyal automatikusan keletkezik, és a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik. Az osztály szülői szervezet feladata az osztályban tanuló diákok tanulmányi munkájának és közösségi tevékenységének támogatása, segítése, érdekeik képviselete, az osztály közösséggé válásának elősegítése, melynek érdekében együttműködik

az

iskola

vezetésével,

az

osztályfőnökkel

és

a

diákönkormányzattal. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség élén a választmány áll. A választmány a szülői munkaközösség legfőbb döntéshozó, véleményező, javaslattevő fóruma. Az iskolai szülői szervezet választmányába az osztályok saját szülői szervezetükből 22 képviselőt delegálnak. Az iskolai szülői munkaközösség nevében a választmány gyakorolja a szülői szervezetet megillető jogokat. Az iskolai szülői szervezet választmánya vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmánya saját jogkörében eljárva megválasztja tisztségviselőit (elnök, helyettes, felelősök), kialakítja működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. 37

Az iskolai szülői munkaközösség választmánya szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az első, alakuló ülést minden tanévben szeptember hónapban meg kell tartani – az alakuló ülésen valamennyi delegált köteles megjelenni. Az ülésekről emlékeztető készül, melynek egy példányát az elnök az iskola részére is megküldi. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola vezetőjével tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola vezetője tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskola feladatairól, tevékenységéről, a tanulói jogok

érvényesüléséről,

illetve

az

iskolában

folyó

pedagógiai

munka

eredményességéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - az

iskola

megszüntetésével,

átszervezésével,

feladatának

megváltoztatásával kapcsolatos fenntartói döntéshez, az iskola szabályzatainak elfogadásához, valamint az igazgató megbízásához, megbízásának visszavonásához kapcsolódó egyetértési, véleményezési jog; - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, kötelezettségeik teljesítésében; - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal, valamint az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésben. 38

5.5.

A tanulók közösségei

5.5.1. Az osztályközösség Az

azonos

évfolyamra

járó,

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választhatja meg:  osztálytitkár,  felelősök,  két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, 5.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkör megalakulásához a tanulói létszám minimum 10%-a szükséges. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola vezetőjének az adott tanévet megelőző

tanév

végéig

bármely

tanuló,

szülő,

nevelő,

illetve

a

diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

39

A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola vezetője által felkért nagykorú személy. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola vezetőjének egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.5.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatnak a jogszabályban meghatározottak szerint döntési, javaslattételi, véleményezési joga van. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 40

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményvezető bízza meg. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot

segítő

nevelő, valamint

a

diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről,

az

iskolai

munkatervről,

a

tanulói

jogok

helyzetéről

és

érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

5.6.

Az intézményi tanács

Az iskolában a 2011. évi CXC. törvény 97§ (27) bekezdése alapján intézményi tanács alakult. E törvény rendelkezései szerint az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni. Az intézményi tanácsba minden érdekelt fél egy-egy tagot delegál. Az intézményi tanács tagjainak megválasztása és megbízása Az intézményi tanács tagjainak

megválasztása a delegálásra jogosult

szervezetek szervezeti és működési szabályzata alapján történik. 41

A választás előkészítéséért az intézményvezető a felelős. Ha az intézményi tanács szülői, nevelői illetve önkormányzati képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az intézmény vezetője a felelős. Az intézményi tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a feladat ellátására. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács saját ügyrend alapján működik. Az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el. Az intézményi tanács jogköre Az intézményi tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

42

6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA

6.1.

Az iskolavezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.

6.2.

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 43

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein és nevelőtestületi értekezleteken

rendszeresen

tájékoztatják

egymást

a

munkaközösségek

tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

6.3.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az intézményvezető: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, - az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök: - az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak rendszeresen szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

44

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

6.4.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az intézményvezető: - a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évente kétszer, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal, - a helyben szokásos módon az aktualitásnak megfelelően rendszeresen, - időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,  az osztályfőnökök:  az osztályszülői értekezleten,  ellenőrző útján írásban. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási napok, 45

 a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjáról az iskola a megszokott módon tájékoztatja, illetve értesíti a szülőket. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézményvezetőtől, valamint az intézményvezető-helyettestől

intézményvezetői,

intézményvezető-helyettesi

fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 46

 az iskola honlapján,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az intézményvezetőnél és intézményvezető-helyetteseknél, A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 6.5.

Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása

Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – ügyrendjüknek megfelelően – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. Az intézmény működéséről az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

47

7. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola vezetője által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola vezetőjének az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára.

A

szakmai

programra

vonatkozó

javaslatát,

az

annak

megvalósításához szükséges felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

48

Az

iskolai

sportkör

foglalkozásaihoz

az

iskola

biztosítja

az

iskola

sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sport eszközeinek használatát. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.

49

8. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének

állandó

munkakapcsolatban

kell

állnia

a

következő

intézményekkel: Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor utca 32. A területileg illetékes tankerülettel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkovácsházi Tankerülete 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 176. A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testületekkel és polgármesteri hivatalokkal: Kunágota Község Önkormányzata 5746 Kunágota, Rákóczi u. 11., Dombiratos Község Önkormányzata 5745 Dombiratos, Széchenyi u. 42. A megyei pedagógiai intézettel és pedagógiai szakszolgálattal: Békés Megyei Pedagógiai Intézet és Pedagógiai Szakszolgálat 5600 Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3. A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálattal: Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezőkovácsházi Tagintézménye 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 6. A beiskolázási körzethez tartozó óvodákkal: Kunágota-Almáskamarás-Dombiratos Óvoda Társulás 5746 Kunágota, Rákóczi u. 9. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. 50

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot

tart

fenn

az

alábbi

intézményekkel,

szervezetekkel,

gazdálkodókkal: Az iskolát támogató Kunágotai Gyermekekért Közalapítvánnyal 5746 Kunágota, Rákóczi u. 11., Német Nemzetiségi Önkormányzattal 5747 Almáskamarás, Dózsa György u. 54. A területileg illetékes rendőrkapitánysággal: Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság 5800 Mezőkovácsháza, Árpád u. 196/198. Az alábbi közművelődési intézményekkel: Községi Könyvtár (Kunágota) 5746 Kunágota, Árpád u. 69., Művelődési ház (Kunágota) 5746 Kunágota, Rákóczi u. 13., Mezőkovácsházi Városi Könyvtár 5800 Mezőkovácsháza, Árpád út 162. Az alábbi társadalmi egyesületekkel/ szervezetekkel: Kunágotai Testedző Egyesület 5746 Kunágota, Virág u. 11., Kunágotai Polgárőrség Közhasznú Szervezet Kunágota, Rákóczi u.13., Vöröskereszt Helyi Szervezete 5746 Kunágota, Rákóczi u. 6., Összefogás Kunágotáért Alapítvány 5746 Kunágota, Bethlen u.120. 51

Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: katolikus egyház, református egyház, hit gyülekezete A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézményvezető rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosokkal, védőnőkkel, fogorvossal. Rendelőintézet: 5746 Kunágota, Rákóczi u. 47., 65., Egészségház: 5746 Kunágota. Dózsa u. 70., Fogorvos: 5746 Kunágota, Rákóczi u. 5/b. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (5746 Kunágota, Rákóczi u. 6.). A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős.

52

9. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 9.1. A működés rendje  Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel fél nyolctól délután négy óráig tart nyitva.

Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint

a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt.  A nyitvatartási idő alatt az iskolában nevelői ügyelet működik. Reggel fél nyolctól a délelőtti tanítás befejezéséig a délelőtt tanító nevelők az ügyeletesek. Az ügyeletes nevelők fél nyolcra érkeznek az iskolába. Munkájukat az év elején kialakított, nevelőtestületi ülésen egyeztetett ügyeleti rend szerint szervezik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben és udvaron a tanulók magatartását, az épületek és udvar rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.  A délutáni foglalkozás ideje alatt a foglalkozást tartó nevelők az ügyeletesek, minden foglalkozást tartó nevelő - a foglalkozás teljes ideje alatt – felelős csoportja rendjéért.  A nevelő munkájának megkezdése előtt úgy köteles megjelenni az iskolában, hogy a szükséges eszközöket elő tudja készíteni és a foglalkozást pontosan meg tudja kezdeni.

53

 A pedagógusok a tantárgyfelosztás és a hatályos jogszabályi előírások alapján elkészített munkaidő-beosztásuk szerint kötelesek az iskolában benntartózkodni és feladataikat elvégezni. Iskolánkban a munkaidő-beosztás havi időkeretben történik.  Minden iskolai szintű rendezvényen, minden oktatással, neveléssel foglalkozó tanácskozáson az iskola valamennyi nevelőjének megjelenése kötelező.  Amíg a gyermekek az intézményben tartózkodnak, biztosítjuk a vezetői feladatok ellátását. Az intézményvezető évente – az órarendhez igazodva – elkészíti a vezetők benntartózkodásának rendjét.  A központi iskolában a vezetők távolléte idején az ügyeletre beosztott pedagógus, az újtelepi és az Árpád úti épületben pedig a foglalkozási idő teljes tartama alatt az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény

működési

körében

szükségessé

váló

halaszthatatlan

intézkedések megtételére.  Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások munkarendjét a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva és a nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 54

 Minden iskolai szintű rendezvényen, minden oktatással, neveléssel foglalkozó tanácskozáson az iskola valamennyi nevelőjének megjelenése kötelező.  Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg.  A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az

osztályfőnöke

(távolléte

esetén

az

intézményvezető

vagy az

intézményvezető-helyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt.  Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik fél nyolc és fél négy között.  Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza.

55

9.2.

Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

 Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.  A nyitvatartási időben ügyintézés céljából a gazdasági iroda 8 és 15 óra között, a titkári iroda 8 és 12 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeket.  Az iskolába érkező külső személyeknek a gazdasági irodában, a titkári irodában vagy a nevelői szobában be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek.  A fenntartó képviselőit és a hivatalos személyeket az intézményvezető fogadja.  A tanórák látogatására külső személyeknek az intézményvezető ad engedélyt.  Az iskolai rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni.

 Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek az épületnek a tanulók által használt részeiben (udvar, folyosó, tanterem) csak a nevelők, az iskolatitkár vagy a gazdasági vezető engedélyével tartózkodhatnak.

56

10.

AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – egyéb (tanórán kívüli) - rendszeres foglalkozásokat szervezzük:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  képességfejlesztések,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  versenyek, vetélkedők, bemutatók,  évente legalább egy alkalommal tanulmányi kirándulás (iskolai vagy osztályszinten). Az iskola alkalomszerűen, a lehetőségeknek és az aktualitásnak megfelelően szervez:  múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozásokat,  szabadidős foglalkozásokat (pl. kirándulás, színházlátogatás, klubdélutánok, tábor, stb.). A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél, kínálatának kialakításánál és bővítésénél, kiemelt szempontunk, hogy a foglalkozások hatékonyan szolgálják pedagógiai programunkban és az IPR keretében megfogalmazott céljainkat. 57

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A napközi otthon/tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba/tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik. Egy tanítási évre szól. A szülői igények felmérése írásban, május hónapban történik. A napközi otthon/tanulószoba működésének rendjét a munkaközösségek állapítják meg és azt a napközis tanulók házirendjében rögzítik. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirendhez igazodik. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozások vezetője és szervezője felel a foglalkozáson részt vevő tanulók felügyeletéért, az iskolai házirend, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért, annak megszervezéséért. Rendszeres foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy 58

tanévre szól. A felvett tanulók egy évig kötelesek a foglalkozásokra eljárni. Indokolt esetben a szülők kérésére a nevelő felmentheti a tanulót a tanórán kívüli foglalkozások látogatása alól. A tanórán kívüli foglalkozások vezetői éves munkaprogram alapján dolgoznak. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport

és

kulturális

megszervezéséért,

a

versenyeket, résztvevő

vetélkedőket tanulók

felkészítéséért

munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

59

szervez.

A

versenyek a

szakmai

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára évente legalább egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulásokon való részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy változatosabb programokat tudjanak tanulóinknak biztosítani. A községi önkormányzat – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók tízórait és ebédet, illetve tízórait igényelhetnek. Alkalomszerűen szervezett egyéb foglalkozások: Múzeumi,

kiállítási,

könyvtári

és

művészeti

előadáshoz

kapcsolódó

foglalkozásokon való részvétel – ha ez költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Az iskola a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. kirándulások, színházlátogatás, klubdélután, tábor, stb. ). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 60

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére a községi könyvtárban iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az egyéb foglalkozások megtartásának helye és eszközei: A

tanulók

az

iskola

létesítményeit,

illetve

eszközeit

(pl.

tanterem,

sportlétesítmények, számítógép stb.) – előzetes egyeztetés után, engedéllyel, tanári felügyelet mellett – használhatják. A szükséges eszközöket az iskola lehetőségeihez mérten biztosítja (alapvető eszközök). Az eszközhasználat csak a mindenkori előírásoknak megfelelően történhet. A

tanulók

az

iskola

létesítményeit,

illetve

eszközeit

(pl.

tanterem,

sportlétesítmények, számítógép stb.) – előzetes egyeztetés után, engedéllyel, tanár illetve megbízott felnőtt felügyelete mellett – használhatják.

61

11. AZ

INTÉZMÉNYBEN

FOLYÓ

BELSŐ

ELLENŐRZÉSRE

VONATKOZÓ SZABÁLYOK 11.1. A belső ellenőrzés feladatai  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az

iskolavezetés

számára

megfelelő

mennyiségű

információt

szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 11.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai, kötelességei és feladatai

A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 62

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: - Az

ellenőrzést

végző

dolgozó

a

belső

ellenőrzést

köteles

a

jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. - Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

63

11.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az

ellenőrzés

módjára

és

megállapítására

vonatkozóan

írásban

észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

11.4. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Intézményvezető - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; - ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; - összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Intézményvezető-helyettesek - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és 64

ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját; o a

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

módszereit

és

eredményességét; o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők - Folyamatosan

ellenőrzik

a

szakmai

munkaközösségbe

tartozó

pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a

nevelő

és

oktató

munka

eredményességét

(tantárgyi

eredménymérésekkel). Gazdasági ügyintéző - folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki szabályok betartását, ennek során különösen: o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; o az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, o a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, o a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, - folyamatosan ellenőrzi a kisegítő dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat 65

elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős.

66

12. A

PEDAGÓGIAI

(NEVELŐ

ÉS

OKTATÓ)

MUNKA

BELSŐ

ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órák mellett kiterjed a tanítási órákon kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének

megszervezéséért

és

hatékony

működtetéséért

az

intézményvezető a felelős. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az iskolában alkalmazott módszerei:  a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások látogatása  írásos dokumentumok vizsgálata  tanulói munkák vizsgálata  beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzés ideje: Folyamatosan történő ellenőrzés  tanítási órákon történő oktató-nevelő munka,  intézmény nevelési célkitűzéseit segítő tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek. Időszakos ellenőrzés  Az iskolavezetés döntése alapján minden területen alkalomszerűen. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Biztosítja a hiányosságok időbeni feltárását.

67

12.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 12.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók, ellenőrzési területek Ellenőrzésre jogosult dolgozók:  intézményvezető,  az intézményvezető-helyettesek,  a munkaközösség-vezetők,  munkaközösségi tagok külön megbízás szerint. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének terve az éves munkaterv része, melyet az intézményvezető készít el.

68

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (közösség). Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek munkáját.

Az

ellenőrzési

intézményvezető-helyettesek

tevékenységüket

előzetes

feladategyeztetés alapján, valamint a vezetői feladatmegosztás szerinti területeken végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a

szaktárgyukkal

összefüggő

területeken

látják

el.

Tapasztalataikról

folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt. Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az

ellenőrzés

módszerei:

beszámoltatás

és

célvizsgálat,

amelynek

megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Kiemelt ellenőrzési területek és szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, 69

- a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. - IPR-rel kapcsolatos feladatok elvégzése, dokumentumok ellenőrzése - az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán. Pedagógusok minősítése: A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását – külön jogszabályi előírás alapján - a kormányhivatal szervezi. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

70

13.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok, tartós tankönyvek rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. A 20/2012. EMMI rend. 163.§(1) bekezdésének megfelelő általános feladatok:  elősegíti az iskola pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában rögzített célok helyi megvalósítását,  biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat,  gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,  rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatára való felkészítésében,  részt vesz, illetve közreműködik az intézményben folyó könyvtári, közművelődési tevékenységekben. Az iskolai könyvtári feladatokat a Községi Könyvtár (Kunágota), mint kettős funkciójú könyvtár látja el az Alapító Okiratában és Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők javaslatának figyelembevételével történik. A Gyűjtőköri Szabályzat az SZMSZ mellékletét képezi. 71

Az iskolai könyvtár főbb szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe a tanulók és azok csoportjai az 1997. évi CXI. a kulturális javak védelméről szóló törvény alapján, az iskola pedagógusai fenntartói döntés alapján. A könyvtár szolgáltatásainak és igénybevételének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Könyvtárhasználati és Tankönyvtári szabályzat tartalmazza. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei: 

Gyűjtőköri szabályzat



Könyvtárhasználati Szabályzat



Könyvtáros-tanár munkaköri leírása



Állomány-nyilvántartási szabályzat



Tankönyvtári szabályzat

Egyéb rendelkezések:  Az iskolai könyvtár a Községi Könyvtár szerves része.

72

 A Községi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának szerves részét képezik az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok.  Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni.  A Szervezeti és Működési Szabályzat aktualizálása, karbantartása a könyvtár igazgatójának a feladata, melyet az iskola vezetőjével egyeztet.  A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó jóváhagyását követően el kell helyezni: - a könyvtárban és az iskolában, - a két intézmény honlapján.

73

14. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a község háziorvosaival, fogorvosával. A megállapodásnak biztosítania kell a tanulók egészségügyi állapotának rendszeres ellenőrzését, szűrését. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az osztályfőnökök és pedagógusok az orvosokkal és a védőnőkkel együttműködve figyelemmel kísérik az egészségügyi szempontból veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

74

15. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. 15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

 A nevelőknek és az intézmény valamennyi dolgozójának feladata a tanulók egészségének, testi épségének megóvása, gyermekbalesetek megelőzése. 75

 Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.  Az

osztályfőnököknek

feltétlenül

foglalkozniuk

kell

a

balesetek

megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: o A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. o Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. o A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.  A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját

az

osztálynaplóba

be

kell

jegyezni.

A

nevelőnek

visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a 76

szükséges ismereteket.  A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.  Az iskola vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 15.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Tanítási és foglalkozási idő alatt az iskola felel a tanulók testi épségének a megóvásáért. Tanítási és foglalkozási idő alatt a tanulók az intézmény épületét csak rendkívül indokolt esetben – szülői kérésre – hagyhatják el. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményvezetőnek, a gyermek szülőjének.

77

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 15.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján  A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.  A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

78

 A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.  A

intézményben

nevelési-oktatási

bekövetkezett

tanuló-

és

gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.  A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.  A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az

oktatásért

üzemeltetésében

felelős lévő

miniszter

által

elektronikus

vezetett,

a

minisztérium

jegyzőkönyvvezető

rendszer

segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg

nincs

lehetőség,

jegyzőkönyvet

kell

felvenni.

A

jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás 79

határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.  Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen

– azonnal bejelenti

az intézmény

fenntartójának.  A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, - a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, - a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 80

16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  Aki a veszélyről értesül, köteles azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, távolléte esetén a helyettesítőnek.  Az intézkedésre jogosult felelős vezető az intézményvezető, az intézményvezető távolléte esetén a helyettesítő személy: 1. Az intézményvezető távolléte esetén helyettesítő az intézményvezetőhelyettes, 2. az

intézményvezető-helyettes

távolléte

intézményvezető által megbízott személy,

81

esetén

helyettesítő

az

 A vezető – a vezető helyettese távolléte illetve akadályoztatása esetén, halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt. Rendkívüli esemény észlelése esetén a szükséges intézkedések: 1. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskola épületeiben szaggatott csengőhang- jelzéssel, a tornateremben szaggatott sípszó- hang jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, 2. és haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzvédelmi szabályzat mellékletében található Tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. A Tűzriadó terv az épületek folyósólyának falán - jól látható módon megtalálható. Rendkívüli esemény esetén hozott intézkedésekről az intézményvezető sürgősen tájékoztatja a fenntartót. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 

tűz esetén a tűzoltóságot,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



személyi sérülés esetén a mentőket,



az intézmény fenntartóját.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 82

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia és jelentenie kell a „Tűzriadó terv”-ben kijelölt személynek! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), 83

 a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

84

17. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.  A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.  Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.  A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az intézményvezető a felelős.

 A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

 A fegyelmi eljárás megindításáról a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy a szülő azt a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

 A fegyelmi eljárást – a megindítástól számított harminc napon belül – egy 85

tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.  A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.

 A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek.  A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. - Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. - A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.  A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló 86

kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.  A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést. - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, - a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, - nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.  A

tanulói

fegyelmi

ügyekben

–

a

fegyelmi

eljárásban

és

a

döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás  A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez

elvezető

események

feldolgozása,

értékelése,

valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.  A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel 87

gyanúsított tanuló szülőjének figyelmét fel kell hívni figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A szülő értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

 Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

 Harmadszori kötelességszegés esetén az egyeztető eljárás alkalmazását a fegyelmi jogkör gyakorlója elutasíthatja.

 A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.  Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.  Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola vezetője tesz javaslatot az érdekelt feleknek.

 Ha az egyeztető eljárás során a kötelességszegő és a sértett fél írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell 88

függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő kiskorú szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

 Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

89

18.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért - hatályos jogszabályok előírásait betartva - az iskola az intézményvezető a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola vezetője megnevezi a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértékének elismerésének elveit. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése, a támogatás elve, elosztás rendje: a 16/2013.(II.28) Emmi rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről – törvényi előírás alapján történik.

Az

iskola

vezetője

minden

év

január

10-ig

–

az

osztályfőnökök

közreműködésével - felmérni, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a 90

tankönyvellátást

az

iskolai

könyvtárból,

könyvtárszobából

történő

tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatja a szülőket – az osztályfőnökök közreműködésével - arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az intézményvezető – az osztályfőnökök közreműködésével – felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az emberi erőforrások minisztere által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tanuló osztályfőnökének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 91

(A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvfelelős az írásos felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével.

Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét.

92

A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. Az írásos felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai

diákönkormányzatot,

és

kikéri

a

véleményüket

az

iskolai

tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

Az iskola vezetője a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt.

Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermekének mi módon igényli a tankönyvellátást. A szülő nyilatkozhat arról, igényli az iskolai könyvtárból 93

történő tankönyvkölcsönzést, vagy gyermeke részére az összes könyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon (pl. használt tankönyvvel)

kívánja

megoldani.

A

szülői

igényeket

az

iskola

a

tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt felméri. Az iskola vezetője kezdeményezi a tankönyvellátás támogatását a fenntartónál azon tanulók részére, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk, valamint az ingyenes tankönyvre vonatkozó jogosultságuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. Az iskolai könyvtártól kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek meg kell térítenie. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez, melyet a foglalkozás/csoport vezetője kölcsönöz ki. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás 94

tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve –állapítja meg. A tankönyvek kiválasztásának elvei: - A tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének! - A tankönyv több éven át használható legyen. - A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek. A tankönyvek kiválasztásának módja: - Minden

iskolatípusban

a

munkaközösségek

felelőssége

a

tankönyvválasztás a tankönyvválasztás elsődlegesen a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből történik. -

tankönyvrendelést kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával készítjük el. 95

19. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az osztályok együttműködnek az ünnepélyek, kirándulások, játékok, közösségi célú rendezvények szervezésében. A rendezvények szervezésébe bevonjuk partnereinket.

Hagyományos iskolai ünnepélyeink, megemlékezéseink: ­

tanévnyitó ünnepély,

­

karácsony,

­

farsang,

­

március 15.,

­

ballagás,

­

tanévzáró

­

költészet napja

­

ünnepség 1956 tiszteletére

­

megemlékezés névadónkról

Osztálykeretben tartott ünnepségeink, megemlékezéseink: ­

október 6.

­

október 23.

­

Mikulás

­

február 25. (Kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja)

­

április 16. (Holokauszt áldozatainak emléknapja)

­

anyák napja

­

június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja)

96

Hagyományos rendezvényeink: ­

Sportnap (gyermeknap)

­

Márton-napi rendezvény

­

Karácsonyi játszóház

-

Jótékonysági rendezvény a Kunágotai Gyermekekért Közalapítvánnyal közösen

Hagyományos helyi versenyeink: ­

Sportversenyek (labdarúgás, mezei futás, Bereczki-kupa)

­

Varga Tamás matematikaverseny

­

Versmondó verseny (a költészet napjához kapcsolva)

­

Mesemondó verseny

­

Helyi szaktárgyi versenyek

­

Rajzversenyek

­

Közlekedésbiztonsági verseny (KRESZ verseny)

­

A magyar nyelv hete

­

Német nyelv hete

­

Természettudományi versenyek

­

Helytörténeti vetélkedő

Hagyományos területi versenyek - Sportversenyek - Vers- és prózamondó verseny - Közlekedésbiztonsági-verseny - Rajzpályázatok - Elsősegély-nyújtó verseny - LADIK-vetélkedő - Kazinczy verseny 97

- Német nyelvi versenyek (Német vers- és prózamondó versenyek, Német„Ki tud többet” vetélkedő, „Ki mondja szebben?”) - Ki mit tud? Hagyományosan szervezett kulturális programjaink - Színház- és bábszínház látogatások - Gyermeknapi programok - Osztály- és iskolai kirándulások (részvétel kulturális programokon) Egyéb hagyományos tevékenységeink: - Iskolarádió működtetése - Iskolaújság szerkesztése - Iskolai honlap szerkesztése - Hulladékgyűjtés (Környezetvédelmi nap) Az iskolai rendezvények részletes programját, időpontját és felelőseit az éves munkaterv tartalmazza. Hagyományok az öltözködésben: Ünnepi viselet lehetőleg: lányoknak sötét szoknya, fehér blúz, a fiúknak sötét nadrág, fehér ing. A ballagó nyolcadikosok ruházatát a tanulók a szülőkkel együtt választhatják meg. Hagyomány a tanulók jutalmazásában:  Tanév végén a legjobb eredményt elért tanulóinkat könyvjutalomban részesítjük.

98

-

A 1. osztályosok közül jutalomkönyvet az kap, akinek a magatartása és szorgalma példás, és minden tantárgyból kiválóan teljesített minősítése van.

- Az 2-4. osztályosok közül jutalomkönyvet az kap, akinek a magatartása és szorgalma példás, és a tantárgyakból a jeles osztályzatok mellett legfeljebb egy jó osztályzata van. - Az 5-8. osztályosok közül jutalomkönyvet az kap, akinek a magatartása és szorgalma példás, és a tantárgyakból a jeles osztályzatok mellett legfeljebb két jó osztályzata van.  Emlékplakettet kaphat az a 8. osztályos tanuló, aki 1-8. osztályig minden tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt ért el.  A nevelőtestület tárgyjutalomban részesítheti azt a nyolcadik osztályt végző tanulót, aki tanulmányai alatt kitűnt tanulmányi, közösségi, sport munkájával,

versenyeken

elért

eredményeivel,

vagy magatartása,

szorgalma miatt megérdemli.  A nevelőtestület elismerő oklevélben részesítheti azt a tanulót, aki tanulmányi, közösségi, sport munkája, versenyen elért eredménye a tanév során kiemelkedő volt, vagy magatartása, szorgalma miatt megérdemli.

99

Az intézmény szervezeti ábrája

100

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Bereczki Máté Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, az intézményi tanács véleményének kikérésével, a fenntartó egyetértésével, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, a nevelőtestület elfogadó határozatával született meg.

A Bereczki Máté Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület 2013. év 11. hó 29. napján tartott ülésén egyhangúlag elfogadta. Kelt: Kunágota, 2013. november 29. Gazdagné Gál Margit intézményvezető

101

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Bereczki Máté Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Általános rendelkezések 1.1.Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Irányadó jogszabályok:

-

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

-

2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 41.§.

-

1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról, (Kjt.) 83/B83/D.§-sai és az 5. számú melléklet

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM. Sz. rendelet. számú melléklete

-

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvből (Ptk. 83.§ é 84.§)

-

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvből (Btk.) 177/A § és 177/B §

-

229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet

102

b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:

-

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása;

-

az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

-

azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart,

-

az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,

-

az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

-

az iratkezelés szervezeti rendjének meghatározása,

-

az iratkezelés felügyeletének meghatározása,

-

a kiadmányozási iratkölcsönzési jogosultságok rögzítése,

-

a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

-

az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. Összefoglalva e szabályzat célja, hogy meghatározza az intézményben

vezetett

nyilvántartások

adatvédelem

működésének

alkotmányos

elveinek,

az

rendjét,

valamint

adatbiztonság

biztosítsa

az

követelményének

érvényesülését, megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. 1.2.Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az

adatkezelési

szabályzat

betartása

az

intézmény

vezetőjére,

valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

103

b) Az

adatkezelési

szabályzat

az

SZMSZ

melléklete,

a fenntartó

jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a Nemzeti Köznevelési törvény 41.§-a rögzíti. a) A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat

vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. b) A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító

számát, pedagógus - igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1.Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai Nemzeti köznevelési törvény alapján a következő alkalmazotti adatokat tartja nyílván: a) - neve (leánykori neve), neme - születési helye, ideje 104

- anyja neve - TAJ száma, adóazonosító jele - lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma - családi állapota - gyermekeinek születési ideje - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) -

legmagasabb

iskolai

végzettsége

(több

végzettség

esetén

valamennyi) -

szakképzettsége

-

iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

-

tudományos fokozata

-

idegennyelv-ismerete

-

a korábbi, jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,

-

a munkahely megnevezése,

-

a megszűnés módja, időpontja

-

a közalkalmazotti jogviszony kezdete

-

állampolgársága

-

a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány

c)

d)

száma, kelte -

a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

105

e) -

a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

-

e szervnél a jogviszony kezdete

-

a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma

-

címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

-

a minősítések időpontja és tartalma

-

személyi juttatások

-

a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és

f)

g)

időtartama h) -

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

i)

A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

106

2.2.A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A Köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok:

a) A gyermek adatai -

a tanuló neve,

-

születési helye és ideje,

-

neme,

-

állampolgársága,

-

állandó lakásának és tartózkodási helyének címe,

-

telefonszáma,

-

nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.

b) A szülő/törvényes képviselő adatai - vezeték- és keresztneve, valamint az édesanya leánykori neve, -

állandó lakásának és tartózkodási helyének címe,

-

telefonszáma.

c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: -

felvételivel kapcsolatos adatok,

-

az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

-

jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

-

tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

-

kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,

-

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

-

a tanuló oktatási azonosító száma,

-

mérési azonosító. 107

d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: -

a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,

-

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

-

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

-

a tanuló diákigazolványának sorszáma,

-

a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,

-

évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

-

a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,

-

az országos mérés-értékelés adatai.

e) egyéb adatot az érintett hozzájárulásával lehet nyilvántartani.

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például tanulók 50%-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és

igazolásához

szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1.A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő

igazgatási

tevékenységet

108

végző

közigazgatási

szervnek,

a

munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2.A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Nemzeti Köznevelési Törvény 41-44.§-a rögzíti. Ennek legfontosabb és az intézmény leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére: a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma

a

tartózkodásának

megállapítása

céljából,

a

jogviszonya

fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben közölt adatok; b) a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között: a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai

szakszolgálat

intézményeitől

a

nevelési-oktatási

intézménynek, illetve vissza c) az érintett csoporton/osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai 109

ellenőrzés végzőjének: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok. d) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a

gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából: a neve, születési

helye

és

ideje,

lakóhelye,

tartózkodási

helye,

társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője,

törvényes

képviselője

lakóhelye,

tartózkodási

helye

és

telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok. e) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából: a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok. f)

a tankönyvforgalmazókhoz a tanulók neve és osztálya (külön törvényben meghatározott körben és célból)

g) a fenntartó részére az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban

biztosított

kedvezményekre

való

igényjogosultság

(pl.

ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 110

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, iskolatitkárt hatalmazza meg írásos formájában. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az intézményvezető személyes feladatai, felelőssége: − a 2.2. fejezet a) és b) c) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, − a 3.2. fejezet a) és b) c) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, − a 2.1. és 2.2. fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, − a 3.1. és 3.2. fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, − a 2.2. fejezet f) g) e) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

111

Intézményvezető-helyettes: - a munkaköri leírásában meghatározott felosztás szerint felelős a 2.2 fejezetben meghatározott adatok kezelésért és továbbításukért. Iskolatitkár: - tanulók adatainak kezelése a 2.2 a) b) e) szakaszai szerint, - adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben. - a 2.2 d szakaszában meghatározott tanulói balesetek nyilvántartásának vezetése, az adatok jogszabályban előírt továbbítása - az iskolai weblap szerkesztésével kapcsolatban:  beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg

a

honlapon

(a

csoportképeken

szereplő

személyektől

hozzájárulást kérni nem szükséges),  a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. Osztályfőnökök: - a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, - a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani az iskola igazgatójának. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős/osztályfőnökök: - a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás. Iskolaorvos, védőnő: - a 2.2 fejezet a) és b) szakasza

112

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1.Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: - nyomtatott irat, - elektronikus adat, - az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 113

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az intézményi titkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

5.3.1.

Személyi iratok

Személyi irat minden- bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett- adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - a közalkalmazott személyi anyaga, - a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, - a

közalkalmazotti

jogviszonnyal

összefüggő

egyéb

iratok

(pl.

illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - a közalkalmazott bankszámlájának száma, - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

114

5.3.2.

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető,

amelynek alapja: - a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés.

5.3.3.

A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek

jogosultak:

-

az intézmény vezetője és helyettesei,

-

a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, Tbellenőr, revizor, stb.),

-

5.3.4.

saját kérésére az érintett közalkalmazott. A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: - az intézmény vezetője, helyettesei, - az adatok kezelését végző munkaügyi feladattal megbízott titkár és a megbízott helyettese. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az 115

adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.5.

A személyi anyag vezetése és tárolása

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás. A Közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat

a

KIR

–

jogszabályban

meghatározott

–

működtetője,

a

pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: 116

 a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor,  a közalkalmazott áthelyezésekor,  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor,  ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért a személyügyi ügyintéző a felelős. A rendszeres ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. 5.4. A tanulók személyi adatainak vezetése 5.4.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek - az intézményvezető - az intézményvezető-helyettes - osztályfőnökök - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - az iskolatitkár. Az

adatokat

védeni

kell

különösen

a

jogosulatlan

hozzáférés,

megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat

117

továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.4.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás - törzskönyvek - bizonyítványok - osztálynaplók - a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.4.3. Az összesített tanulói nyilvántartás – Beírási napló Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy- igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: - a tanuló neve, osztálya, - születési helye és ideje, anyja neve, apja neve, szülők elérhetősége, - állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, - a tanuló általános iskolájának megnevezése, - felvétellel, záradékkal kapcsolatos záradékok, 118

- oktatási azonosító szám - TAJ szám. A nyilvántartást az intézményvezető utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.5.

Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők

jogai és érvényesítésük rendje 5.5.1. Az

érintettek

tájékoztatása,

kérelem

az

érintett

adatainak

módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes

adatainak

kezeléséről, valamint

kérheti

személyi

adatainak

helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. 119

A közalkalmazott, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.5.2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

120

c) a tiltakozási jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezeléstbeleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is- megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen- annak közlésétől számított 30 napon belül- az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.5.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. 6. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelős miniszter felel. 121

2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, 122

j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatit és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény 123

egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d)végzettségére

és

szakképzettségére

vonatkozó

adatokat:

felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű 124

igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás

keretében

azonosítás

céljából

a

személyi

adat-

és

lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes

személy

természetes

személyazonosító

adatainak

és

lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR 125

működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7.

Titoktartási kötelezettség

a)

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában,

hivatásánál

fogva

harmadik

személyekkel

szemben

titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

b)

A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat

közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. c)A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

126