Csontváry Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

Csontváry Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

-2-

Tartal omj egyzék I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ........................................................................................................................................... 4

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA ...................................... 4 2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA ................................................................... 5 3. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, ALAPDOKUMENTUMAI ÉS JOGOSULTSÁGAI ............................................................. 6 II. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE, SZERVEZETI .............................................................................................................. 8 FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE .......................................................................................................................................................................... 8

4. SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS VEZETŐI SZINTEK .................................................................................................... 8 GAZDASÁGI KÉRDÉSEKBEN ........................................................................................................................................................................ 9

5. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ................................................................................................................................ 11 6. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ........................................................................................................................... 12 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK....................................................................................... 16

7. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ................................................................ 16 8. AZ ISKOLA CSOPORTJAI ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ............................................................................ 17 9. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE...................................................................................... 17 10. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE ................................................................................... 19 IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ...................................................................................................... 21

11. A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................... 21 12. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ....................................................................................... 22 13. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA ........................................................................................ 23 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................................................................. 25

14. A NEVELÉSI ÉV HELYI RENDJE ........................................................................................................................ 25 15. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ...................................................................................................................... 26 VI. AZ INTÉZMÉNYEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ FELADATOK ............ 30 VII. A GYERMEKEK FELVÉTELE TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA ...................................................................................................... 31

17. A GYERMEK TANULÓI JOGVISZONYA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ........................................................................... 31 18. A GYERMEK TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA .................................................................................... 32 VIII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ................................................................................................. 34

19. AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK ................................................................................... 34 20. A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE ................................................................................ 35 IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE ....................................................................... 37

21. HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPÉLYEK ...................................................................................................................... 37 X. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK............................................................................................................................................... 38

22. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .................................................................. 38 23. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK..................................................................................................................... 41 XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................................................................... 43

24. ISKOLAI ÉTKEZÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉNEK RENDJE ......................................................................................... 43 25. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ............................................................................................................................... 44 26. A DOHÁNYZÁS RENDJE ................................................................................................................................... 45 A TÖRVÉNY 2. § (4) BEKEZDÉSE SZERINT KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY TERÜLETÉN MÉG NYÍLT TÉRBEN SEM JELÖLHETŐ KI DOHÁNYZÓHELY. MINDEZ AZT JELENTI, HOGY TILOS A DOHÁNYZÁS AZ INTÉZMÉNY TELJES TERÜLETÉN, AZAZ AZ UDVARON IS, SŐT A BEJÁRATOKTÓL SZÁMÍTOTT 5 MÉTERES KÖRZETEN BELÜL IS. .............. 45 A TÖRVÉNY 3. § (1), VALAMINT 4. § (9) BEKEZDÉSÉBEN NEVESÍTETT, AZ INTÉZMÉNY FELADATKÖRÉBEN ELJÁRÓ SZEMÉLYEK, AKIKNEK BIZONYÍTHATÓAN (AZ ERRE RENDSZERESÍTETT, AZ IGAZGATÓI IRODÁBAN ELHELYEZETT FÜZETBE TÖRTÉNŐ BEJEGYZÉSSEL) ELEGET KELL TENNIÜK AZ ALÁBBI ELŐÍRÁSOKNAK: ............. 45  A DOHÁNYZÁS AZONNALI BEFEJEZÉSÉRE, ANNAK EREDMÉNYTELENSÉGE ESETÉN AZ INTÉZMÉNY ELHAGYÁSÁRA KÖTELES FELSZÓLÍTANI, TOVÁBBÁ A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖTELES KEZDEMÉNYEZNI. ....................................................................................................................................................................................... 45 EGYÉB SZEMÉLYEK KÖRÉBEN: ................................................................................................................................................................ 45

2

 A DOHÁNYZÁS AZONNALI BEFEJEZÉSÉRE, ANNAK EREDMÉNYTELENSÉGE ESETÉN AZ INTÉZMÉNY ELHAGYÁSÁRA KÖTELES FELSZÓLÍTANI.............................................................................................................................................. 45 

JEGYZŐKÖNYV FELVÉTELE A SZABÁLYSZEGÉSRŐL. ............................................................................................................ 45

SZÜKSÉG ESETÉN AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVET KÖTELES ÉRTESÍTENI: IGAZGATÓ, A KÖZVETLEN VEZETŐK JELZÉSE ALAPJÁN. .......................................................................................................................................... 45

27. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ...................................................................... 46 28. A FELNŐTT ÉTKEZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...................................................................................... 47 29. BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................................................. 48 30. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE............................................................................................................ 49 31. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .......................................................................................................................... 50 32. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS KIFIZETÉSÉNEK SZEMPONTJAI A PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE ............................................................................................................................................................... 53 33. EGYES VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL ..................................................................... 54 34. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE ............................................. 55 35. ALÁÍRÁS MINTÁK ................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...................................................................................................................................................................... 56

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE ........................................................................................ 58

3

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az elfogadás tényét a nevelőtestület 2013. év március hó 27. napján tartott nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, valamint az ahhoz csatolt jelenléti ív igazolja. 1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült:  1992. évi XXXIII. törvény: a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)  1993. évi LXXIX. törvény: a közoktatásról  2011.évi CXC. törvény: a nemzeti köznevelésről  20/2012.(VIII.31.) EMMI. rend.: a nevelési – oktatási intézmények működéséről  229/2012. (VIII.28.) Korm. rend.: a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  1997. évi XXXI. törvény: a gyermekek védelemről és gyámügyi igazgatásáról  1996. évi XXXI. törvény: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról  1992. évi XXXVIII. törvény: az államháztartásról  2011.évi CXCV. törvény: az államháztartásról  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési eljárási rendszerről  2011. évi CLXXXVIII. törvény: Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről  2003. évi CXXV. törvény: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  2007. évi CLII. Törvény: egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők:  138/1992. (X. 8.) Korm. rend.: a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  11/1994. (VI.8.) MKM rend.: a nevelési-oktatási intézmények működéséről  277/1997. (XII.22.) Korm. rend.: a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  44/2007. (XII. 29.) OKM rend.: a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  Helyi Pedagógiai program 1. 3. A szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménnyel egyéb 4

jogviszonyban állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére. A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadással, a szülői közösség egyetértési jogának gyakorlásával, a Közalkalmazotti Tanács véleményezésével és az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, melyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértésével lép hatályba, az igazgató jóváhagyása után. Helyben szokásos módon kerül nyilvánosságra. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az eddig érvényben lévő SZMSZ.

2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 2. 1.

Az intézmény neve: Rövid neve: Címe: OM azonosító: Szakfeladat száma: MÁK-nál nyilvántartott törzsszám: Típusa: A Szervezeti egység székhelye Működési, illetékességi körzet:

Csontváry Általános-és Alapfokú Művészeti Iskola Csontváry Általános Iskola Zalahaláp Iskola utca 3. 037 121 8520 589464 - általános iskola - alapfokú művészeti iskola Zalahaláp Iskola utca 3. Fenntartó által kijelölt körzet Zalahaláp és Sáska, továbbá ellátja azoknak a gyerekeknek a nevelését, gondozását, akik a szülők szabad intézményválasztási joga alapján az iskolába felvételt nyertek.

2. 2. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy, képviseli az igazgató. Önállóan működő költségvetési szerv, teljes szakmai önállósággal.

Alapítója :

Zalahaláp Községi Tanács 4/1950. számú határozata.

A fenntartó, a működtető neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 1050 Szalay u.10-14. Alapítás éve:

1950.

2. 3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Csontváry Általános – és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3.

Körbélyegző : Csontváry Általános – és Alapfokú Művészeti Iskola 8308 Zalahaláp Iskola utca 3.

5

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, az iskolatitkár a munkaköri leírásban szereplő ügyekben. A közoktatási intézmény képviselője az igazgató. Az intézmény kiadmányozási joga az igazgatót illeti meg. Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult, távollétében a helyettesítési rend betartásával az első számú helyettese a munkaközösség vezető. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az igazgatót tájékoztatni köteles. Pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével, vagy ha erről külön elvárás nem rendelkezik, egymagában ír alá. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy és minden esetben a (gazdasági vezető, KLIK) aláírása szükséges. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. Csak az így aláírt iratok tekinthetők hivatalosnak. 2. 4.

A gazdálkodás módja: A fenntartó döntése alapján részben önállóan működő intézményként, bérgazdálkodási jogkörrel, pénzügyi gazdasági feladatait az KLIK Tapolcai Tankerület látja el, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A gazdálkodás részletszabályait és a kötelezettségvállalás rendjét az Szervezeti Működési Szabályzata tartalmazza. Az intézményi vagyon tulajdonjoga Zalahaláp Község Önkormányzatát illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. Készpénz kezelésért felelős: iskolatitkár

3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai 3. 1.

Az alaptevékenységre és a kiegészítő tevékenységre vonatkozó jogszabályok A feladatok ellátására és irányítására, a tevékenységekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek közül kiemelkedők a következők: Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratban megállapított: 3/1.1) Nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása nappali munkarend szerint, Melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabályok a nevelésioktatási intézményeknek előírnak:

6

3/1.2) Alapfokú művészetoktatás, Melynek keretében művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. a) táncművészeti ágban - néptánc tanszakon, évfolyamok száma: 6 évfolyam (alapfok)

Székhelyen ellátott feladat:   

általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása nappali munkarend szerint az 1-4. évfolyamokon. általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása nappali munkarend szerint az 5-8 évfolyamokon, alapfokú művészetoktatás a fentiekben meghatározottak szerint. Az intézmény fő tevékenysége:

Alapfokú oktatás

852011

Az intézmény alaptevékenységei: Alapfokú oktatás 8520 Általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. 852011 Sajátos nevelésű igényű tanulók általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. 852012 Általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. 852021 Sajátos nevelésű igényű tanulók általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. 852022 Alapfokú művészetoktatás 852032 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855911 Egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Sporttevékenység, iskolai diáksport tevékenység 931204 Sportteljesítmények elismerése 931206 Szabadidősport 931301 Vállalkozási feladatok: Az intézmény vállalkozási feladatot nem folytat, de a helyiségeit az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül szabadon bérbe adhatja. A köznevelési törvény 22. § 3. bekezdésének megfelelően, ha intézmény nem sérti az alapfeladatainak ellátását anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Ezen forrást a törvény idevonatkozó értelmezésének megfelelően a költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. 3. 2. Az intézmény alapdokumentumai  Alapító Okirat tartalmazza az intézmény alapadatait és tevékenységköreit.  A Helyi Pedagógiai Program,  Házirend a gyermeki jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos szabályokat határozza meg. 7



3. 3.

Éves munkaterv az egy évre szóló feladatokat, konkrét tevékenységeket és a munkafolyamatokat tartalmazza. A Helyi Pedagógiai Program megtalálható:  Honlapon  vezetői irodában./ megtekinthető munkanapokon reggel nyolctól délután tizenöt óráig.

Az intézmény jogosultságai  Felmentés a rendszeres iskolába járás alól. Bizonyítványok és törzskönyvek kiállítása. Vizsgáztatás

II. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 4. Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységekhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál, azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék. Intézményünk kapcsolatrendszere:

8

-9-

Gazdasági kérdésekben KLIK

Központi igazgatás

Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Munka-és tűzvédelmi felelős

Közalkalmazotti Tanács Elnöke Szülői Közösség Elnöke Szakszervezet titkára

Igazgató Munkaközösség Vezető

Szakmai irányítás

Munkaközösség vezető

Művészet oktatás

néptánc tanár

Stratégia, minőségfejlesztés

Feladatok ellátása

Minőségügyi vezető Munkaközösség vezető

Logopédus Gyógypedagógus foglalkoztatása megbízási szerződés keretén belül

9

- 10 4. 2.

A szervezeti egység kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Ágazati Irányítás

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

MÁK

Kormányhivatal

Oktatási Hivatal

Csontváry Általános Iskola

Szülő

Óvoda Környező iskolák

Pedagógiai Intézet Nevelési Tanácsadó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet

Közművelődési intézmények

Gyermekjóléti Központ Gyámhivatal Családok Átmeneti Otthona

Egészségügyi hálózat

- 11 -

5. Az intézmény vezetője 5. 1.

Az intézmény vezetője: Az intézmény élén az oktatásért felelős miniszter által kinevezett magasabb vezető áll. Elérhetősége:

Zalahaláp Iskola u.3.

5. 2. Az intézményvezető jogköre  Az intézmény vezetőjének. a 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény 69. § 1.,2.3.,. bekezdése szerint feladata különösen, hogy irányítja és koordinálja az intézményben folyó mindennemű munkát és személyében felel az intézményben lévő tevékenységekért, történésekért, a megtett és elmulasztott intézkedésekért, vagyis egyszemélyi felelősséggel áll az intézmény élén, maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzésért. 5. 3.

5. 4.

A munkakör rendeltetése Alapfokú oktatás Feladatai  Felelős a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 69.§ alapján, az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásáért; a pedagógiai munkáért; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működésért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésért és ellátásáért; a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermekbalesetek megelőzéséért, a megelőző tevékenység irányításáért; a gyermekek és a közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának a irányításáért; a gyermekek és a közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; a pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő felhasználásáért, a bizonylati fegyelem betartásáért.  Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.  Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe.  Képviseli az intézményt külső szervek előtt; jogkörét – jogszabályi előírásoknak megfelelően – esetenként vagy a feladatok meghatározott körében átruházhatja helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára.  Ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, fenntartói rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat.  Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját  Elkészíti az intézmény működésére vonatkozó szabályzatokat.  Elkészíti a továbbképzés végrehajtására a középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot, illetve a továbbképzési program végrehajtására az egy nevelési évre szóló beiskolázási tervet. Gondoskodik annak jogszerű elfogadtatásáról és végrehajtásáról.

- 12  Előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti az éves munkára, a nevelési év munkatervére és az iskola belső munkarendjére vonatkozó javaslatokat, illetve megszervezi és ellenőrzi azok szakszerű végrehajtását.  Az intézmény közalkalmazottjainak élet- és munkakörülményeit illetően meghallgatja a szakszervezetek, illetve a közalkalmazotti tanács véleményét, előírás szerint egyeztet velük.  Vezeti a nevelőtestületet.  Irányítja és ellenőrzi a nevelő-oktató munkát.  Ellátja a jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási feladatokat.  Biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján – a KLIK tankerületi igazgatójával egyeztetve – az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.  Együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti, illetve a szülői szervezettel.  A munkarendhez igazodva szervezi és koordinálja a nemzeti és iskolai ünnepek méltó lebonyolítását.  A nevelő-oktató munkáról minden nevelési év végén átfogó beszámolót készít a fenntartó számára.  A jogszabályban meghatározott esetekben intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.  Közoktatási információs rendszerben valamennyi iskolás gyermek részére oktatási azonosító szám igénylése. A munkavállalók és a jogviszonyban álló gyermekek adataiban történt változásainak 5 napon belüli módosítása.  Közzétételi lista megjelenítése, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra, vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik.

6. Az intézmény vezetősége 6. 1.

Munkaközösség vezető Az intézményvezető a feladatait a munkaközösség vezető közreműködésével látja el. A megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. . A megbízás a határozott idő lejártáig, szabályszerű visszavonásig, illetve lemondásig érvényes. Az igazgató kötelező óraszámát a 2011. évi Köznevelési törvény 5. sz. melléklete tartalmazza. A vezetők megbízása visszavonható:  a vezetővel való együttműködés hiánya,  a törvényi és szakmai előírások megszegése,  ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,  ügyviteli, dokumentációs feladatok minőségi problémái,  vezetői etika be nem tartása,  adatvédelmi törvény megsértése esetén.

6. 2.

Munkaközösség vezető a munkaközösség vezető munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére. Az munkaközösség vezető felelőssége kiterjed:

- 13  A nevelőtestület vezetése  A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése.  A munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadása, vezetése, ellenőrzés.  A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése.  Az igazgatóval történő egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - likviditási terv alapján.  Felvételi határozatok kiállítása.  munkaközösség vezető munkaköri leírása tartalmazza azon jogosítványokat, amelyek körében az intézmény képviselőjeként eljárhat.  A szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés.  A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése valamint a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A munkaközösség vezető ötévenkénti beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzés tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 6. 3. A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és a javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, munkaközösség vezető , az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a szakszervezeti vezető. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát, írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az utalványozási és teljesítési, igazolási jogkörrel rendelkező vezető a 4. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre kötelezett. 6. 4.

A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a munkaközösség vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat.

6. 5.

A vezetők helyettesítési rendje

Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén, a munkaközösség vezető egyéb esetekben a következő beosztású munkatársa: Közalkalmazotti Tanács Elnöke. Az intézményvezető tartós távolléte esetén (30 napot meghaladó) a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Utalványozási jogkörrel rendelkezik: igazgató

- 14 Teljesítési jogkörrel rendelkezik:

Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Szakszerű és törvényes működés Célszerű és takarékos gazdálkodás Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Gyermek- és ifjúságvédelem

Munkaközösség vezető

Feladatot ellátó vezető igazgató igazgató

Egyéb/helyettes, ellenőr stb. Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető megbízott helyettesítő

Megjegyzés kiadmányozáshoz folyamatos

Gyermekbalesetek megelőzése Egészségügyi vizsgálat megszervezése Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetése Pedagógiai program végrehajtása, ellenőrzése Éves munkaterv elkészítése, értékelése Beiskolázási feladatok lebonyolítása Pedagógus továbbképzései program és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolása Álláshelyek betöltése, kinevezés határozott időre Álláshelyek betöltése, kinevezés határozatlan időre Megállapodások

Megbízott pedagógus igazgató

kijelölt helyettes

4 héten túli tartós hiányzás esetén 2 héten túli tartós hiányzás esetén 2 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel az azonnali intézkedést kívánó veszélyeztetettség felmerülése folyamatos

kijelölt helyettes

folyamatos

igazgató

Munkaközösség vezető

folyamatos

Munkaközösség vezető igazgató Munkaközösség vezető igazgató,8.oszt. Munkaközösség osztályfőnöke vezető igazgató Munkaközösség vezető

folyamatos

igazgató

Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető

folyamatos

Munkavállalót terhelő felelősség megállapítása Munkavállaló kártérítésével kapcsolatos intézkedés Közalkalmazottak besorolás, nyilvántartások Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése

igazgató

Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető

4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos

igazgató megbízott pedagógus

igazgató

igazgató igazgató igazgató

igazgató igazgató igazgató

4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén

8 héten túli tartós hiányzás esetén 8 héten túli tartós hiányzás esetén

2 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli, 2 hét tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén

- 15 -

Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Szabadságok tervezése, ütemezése Szünetek alatti ügyelet biztosítása Munkarend szervezése, ellenőrzése Tanügyigazgatási feladatok Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész vezetése Szabályzatok, dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése Tűz- és munkavédelmi előírások betartása Leltározás, selejtezés Épület és vagyontárgyak védelme Intézmény képviselete Biztosítja a gyermekek részvételét városi eseményeken

Feladatot ellátó vezető munkaközösség vezető, munkaközösség vezető, munkaközösség vezető, igazgató

Egyéb/helyettes, ellenőr stb.

Megjegyzés kiadmányozáshoz

igazgató

folyamatos

igazgató

folyamatos

igazgató

folyamatos

munkaközösség vezető, munkaközösség vezető,

folyamatos

munkaközösség vezető, munkaközösség vezető,

folyamatos

munkaközösség vezető, igazgató munkaközösség vezető, igazgató munkaközösség vezető, igazgató munkaközösség vezető, igazgató munkaközösség vezető, munkaközösség igazgató vezető,

folyamatos

igazgató igazgató igazgató

igazgató

folyamatos

4 héten túli tartós hiányzás esetén

folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos

- 16 -

- 16 -

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 7. 1.

Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató- nevelőmunkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógus az iskolai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi védelem szempontjából. A pedagógus joga, hogy a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket kedvezményesen látogassa, továbbá megilleti, hogy hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom vásárlásához. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmai munkáját, melynek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét.

7. 2.

Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

- 17 -

7. 3.

- 17 -

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, mely a vezetői irodákban találhatók. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

8. Az iskola csoportjai és kapcsolattartásának rendje Az iskolák alaptevékenységüket osztály és csoportkeretben végzik. Az iskolába felvehető gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott. A gyerekek napközis csoportba való beosztását koruk, fejlettségi szintjük, illetve az adott körülmények határozzák meg. Ez nevelési évenként a szükségletek és a lehetőségek figyelembe vételével változhat. Erről az igazgató dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével. A gyermekcsoport létszámának alakulása Az iskolai csoport törvényben megállapított maximális létszáma 25 fő. A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények és a gyermekek elláthatóságának figyelembe vételével az igazgató dönt .

9. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 9. 1.

A szülői szervezetek és a Szülői Munkaközösség (SZM) A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre, melyben a szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van.

- 18 -

- 18 -

9. 2.

A szülői közösséggel való kapcsolattartás Az SZM-el a kapcsolatot az igazgató, az osztályokban megválasztott SZM tagokkal az osztályfőnökök tartják. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A SZM taggyűlését az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatási kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A SZM elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

9. 3.

A szülői szervezet különös joga, hogy megismerjék és tájékoztatást kapjanak az intézmény Pedagógiai Programjáról, SZMSZ-éről, Házirendjéről, a gyermekük folyamatos fejlődéséről. Véleményezési, egyetértési jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési jog: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Véleményezési és egyetértési jog: Házirend és a Munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően. A szülői szervezet részére az igazgatónak a fenti dokumentumokat úgy kell átadni, hogy a véleményalkotásra legalább 7 nap rendelkezésre álljon. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

9. 4.

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a köznevelési törvénynek megfelelően - a gyermekekről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart a pedagógus vagy az igazgató vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. A pedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt a szülő is és a pedagógus is kezdeményezheti.

9.5

A szülők írásbeli tájékoztatási rendje a gyermekekkel kapcsolatos döntésekről: Határozat iskolai felvételről.

- 19 -

- 19 -

Határozat iskolai jogviszony szüneteltetéséről. Határozatban foglalt felmentés a rendszeres iskolába járás alól. Határozat tanuló jogviszony megszűnéséről, áthelyezésről. Gyermekek fejlettségéről szakszolgálatnál kérhető vizsgálathoz. A szülők egyéb írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik. Be kell szerezni az iskolának szülő írásbeli nyilatkozatát minden olyan döntéshez, amely eredményeként a szülőt fizetési kötelezettség terheli. A szülői szervezet meghatározhatja a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési oktatási intézmény által szervezett nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

10. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 10. 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. 10. 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:  a fenntartóval: intézmény átszervezése, megszüntetése, az intézmény tevékenységi körének módosítása, az intézmény nevének megállapítása, az intézmény pénzügyi gazdálkodási tevékenysége, az intézmény ellenőrzése, az intézményben folyó szakmai munka értékelése. Kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló, egyeztető tárgyalás, a fenntartó rendelkezésének végrehajtása.  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tapolcai tankerülete: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegű tevékenységek. Kapcsolattartás formái: rendezvények, versenyek, szolgáltatások.  Veszprém Megyei Kormányhivatallal,  a helyi óvodával  a Tapolca városban működő általános és középiskolákkal,  a gyermekvédelmi hatóságokkal  a Nevelési Tanácsadóval: a gyermekek fejlődésével kapcsolatos speciális szükségleteinek biztosítása. Kapcsolattartás formái: esetmegbeszélés, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, logopédiai, gyógypedagógiai ellátás.  EGYMI-vel: a gyermekek fejlődésével kapcsolatos speciális szükségleteinek biztosítása. Kapcsolattartás formái: esetmegbeszélés, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, logopédiai, gyógypedagógiai ellátás.

- 20 -

- 20 -

 a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Fejlesztő Központtal: a gyermekek fejlődésével kapcsolatos speciális szükségleteinek biztosítása. Kapcsolattartás formái: esetmegbeszélés, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, logopédiai, gyógypedagógiai ellátás.  a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. Kapcsolattartás formái: a gyermekjóléti szolgálat értesítése, esetmegbeszélések, gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, előadásokon, rendezvényeken való részvétel.  közművelődési intézményekkel: kulturális és sport tevékenység biztosítása. Kapcsolattartás formái: telefonos egyeztetés, plakát elhelyezés, rendezvényeken való részvétel.  az egyházak szervezeteivel: szülői igények szerint hitoktatás biztosítása az intézményekben.  munkavédelmi ellenőrrel: munkavédelmi szabályok ismertetése, balesetmegelőző tevékenység. Kapcsolattartás formái: munkavédelmi oktatás megtartása, balesetek jelentése.  az intézményt támogató alapítványokkal: az intézmények anyagi és tárgyi támogatása. Kapcsolattartás formái: a kuratóriumok elnökeivel rendszeres konzultáció.  a település önkormányzatával: az intézmények sikeres és eredményes működése érdekében. Kapcsolattartás formái: rendezvényeken való részvétel, képviselői fogadóórákon való részvétel, telefonos egyeztetés.

- 21 -

- 21 -

IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

11. A nevelőtestület és működési rendje 11. 1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagjainak meg kell felelniük a köznevelési törvény képesítési előírásainak. Tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a Pedagógiai program céljait és feladatait, az intézményre bízott gyermeke magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a Pedagógiai Program, SZMSZ és a Házirend elfogadására. 11. 2. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megszegése fegyelmi vétséget von maga után. A nevelőtestület döntési jogköre:  a pedagógiai program elfogadásáról,  az SZMSZ elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  a továbbképzési program elfogadásáról,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

- 22 -

- 22 -

 a házirend elfogadásáról,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,  a tanulók fegyelmi ügyeiben,  az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. 11. 3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. 11. 4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

12. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 12. 1. Munkaközösségek a.

A munkaközösségek célja A köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése szerint : „nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.” A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Szakmai munkaközösség  a szakmai munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre a szakmai munkaközösség vezetőt, aki szakmai programot dolgoz ki. Cél: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel segítik az intézményben folyó nevelőmunkát. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az igazgató felé. A munkaközösség vezető kötelező óraszámából heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít.

b.

A szakmai munkaközösség feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát.

- 23 -

- 23 -

 javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  véleményezési jogköre van a pedagógusok továbbképzésére,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  az intézménybe újonnan kerülő pedagógus számára megfelelő mentort biztosítanak, segítik beilleszkedését, figyelemmel kísérik munkáját,  összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,  részt vesz a gyermekek mérési feladatainak ellátásában,  támogatja az innovatív kezdeményezéseket,  részt vesz a pályázatok megírásában. c.

A munkaközösség vezető jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezető további feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét,  összeállítja a munkaközösség éves programját,  beszámol a nevelőtestületnek a végzett munkáról,  szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak a feladataik ellátásában, felelős a szakmai munkáért,  részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében és értékelésében  értekezleteket hív össze,  bemutató foglalkozásokat szervez.  Adminisztratív feladatokat lát el,(helyettesítés és statisztika )

d.

Munkaközösség és az igazgató közötti kapcsolattartás A szakmai munkaközösséggel, illetve azok vezetőjével való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az igazgató. A vezető ennek megfelelően:  részt vesz a munkaközösségek nevelési év eleji, nevelési év végi foglalkozásain,  igény szerint részt vesz a munkaközösség által szervezett megbeszéléseken, foglalkozásokon,  jóváhagyja a munkaközösség vezető által elkészített munkatervet, értékelést.

13. A nevelőtestület feladatainak átruházása 13. 1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása Véleményezési, egyetértési, döntési jogkörét saját döntési jogkörében átruházhatja a szakmai munkaközössége vezetőjére. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, illetve vezetőikre. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek.

- 24 -

13.2.

- 24 -

Nevelőtestület által átruházott jogkörök Az igazgató jogkörébe utalja a beiskolázási terv évközi módosítása, konferencián való részvétel jóváhagyása. A szakmai munkaközösségre ruházza át a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatban, a köznevelési törvényben meghatározott véleményezési jogkörét.

- 25 -

- 25 -

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

14. A nevelési év helyi rendje 14. 1. A nevelési év rendjének meghatározása Nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 14. 2. A nevelési év rendje és annak közzététele A nevelési év helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját  a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját,  a szünetek időpontját a fenntartói döntés alapján  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A nevelési év helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat a pedagógusok az első hónapban ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 14. 3. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a nevelési évben 710 – 1600-ig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje 800 – 1600 tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Az iskolai nevelés a köznevelési törvény szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes iskolai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának óra időkeretét. (Hatálya: 2013. szeptember 1. napjától) 14. 4. Az iskola munkarendje, nyitva tartása  Az iskola 5 napos (hétfőtől péntekig) 47 órás munkarenddel üzemel. Eltérő az iskolai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.  Az iskola dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák.  Az iskola egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthat, melyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermekek részére „ügyeletet" kell biztosítani.  A gyermekek napi tevékenységét az osztály-és csoportnaplóban kell rögzíteni.  A nevelés nélküli munkanapok száma évente a fenntartó által meghatározott.

- 26 -

- 26 -

14. 5. Fakultáció Hit és vallásoktatáshoz az intézmény vezetője az iskolai foglalkozásoktól elkülönítetten biztosítja az időt és helyet az alapfeladat ellátásának sérülése nélkül. 14. 6. Az iskolánkban dolgozó közalkalmazottak munkarendje Az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. Legfontosabb pontjai:  A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt pedagógus és más közalkalmazott foglalkozik, ügyeletet lát el.  Munkarendjük változhat: szorgalmi időben nyári szabadságolás ideje alatt a tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. Befolyásolja: szülői igények hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) egyéni kérések figyelembe vétele továbbképzéseken való részvétel továbbtanulás.

15. Az intézmény munkarendje 15. 1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy a helyettesítési rendnek megfelelő személyek heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat 6. 5. pontjában rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

- 27 -

15. 2.

- 27 -

A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását az igazgató készíti el, és hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkavédelmi felelőse tartja. A vezetőség tagjai tesznek javaslatot- a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A hétvégi osztály és csoport kirándulásokért szabadnap adható. Az igazgató ügyeljen:  az egyenletes terhelés megvalósítására,  valamint a törvényes előírások a helyettesítésekről, az anyagi térítésről szóló szabályokra. Az alkalmazottak személyes adatai csak a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából vezethetők. Adattovábbításra csak az intézmény vezetője jogosult. Az alkalmazottak bent tartózkodásának rendje: Az alkalmazottak feladataikat a munkaköri leírások alapján végzik. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, ami a kötelező órákból valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztens, a takarító, a karbantartó munkaideje heti teljes 40 óra. Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet az munkaközösség vezető állapítja meg, melyben figyelembe veszi az intézmény zavartalan feladatellátását. Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, pontosan az intézményben megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek, vagy a vezető helyettesnek, akik a helyettesítésről intézkednek. A jelentés elmulasztása súlyosan gondatlan magatartásnak minősül. Az iskola házirendje A házirend az iskolai élet szervezeti kerete, mely a szülő felé jogokat és kötelességeket, a gyermekek iskolai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

15. 3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan működése és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagiskola vezetők állapítják meg - az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógus köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban az intézményben megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőleg szakszerűen kell helyettesíteni. 15. 4. A munkaidőkeret csökkentése  állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás),  legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála esetén,

- 28      

- 28 -

kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, munkaszüneti nap miatt kiesett idő, a szabadság időtartama, szoptatási munkaidő-kedvezmény ideje, munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés) meghatározott munkavégzés alóli felmentés (mentesítés) időtartama

Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje: Hivatalos távollétnek minősülnek – amely alatt a munkáltató a pedagógust az iskolai foglalkozások alól mentesíti – az alábbiak:  a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken és az oktató-nevelő munkával összefüggő értekezleten, nevelés nélküli munkanapokon történő részvétel,  gyermekek kísérése a munkáltató kirendelése alapján országos és regionális sport- és kulturális versenyekre, iskolák között zajló sportversenyekre. Amennyiben ezek oktatási napokra esnek, és időtartamuk legalább 4 munkaóra. 15. 5. A munkaidő nyilvántartása vezetésének szabályai A nevelési-oktatási intézmény a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 7. §.(1) bekezdése alapján Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai 2013.09.01-től jelenléti íven történik. 15. 6. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje A Közalkalmazotti Tanács tervében megfogalmazott követelmények, és a jogok a dolgozók és a fenntartók együttműködését, kötelezettségét határozzák meg. Iskolatitkár feladata és jogköre Az iskolában a gazdasági, - ügyviteli, - adminisztrációs feladatok ellátását heti 40 órában végzi. Munkáltatója az igazgató, feladatát az igazgató utasítása alapján végzi. Felelős a rábízott munkák határidőre történő, pontos elvégzéséért. A feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. Takarító feladata és jogköre: Feladata az igazgató irányításával  gyermekek reggeli ügyeletében való részvétel,  az iskola épületének folyamatos, rendszeres tisztán tartása.  Őszi,téli,tavaszi szünetben a nagytakarítás, függönymosás,ablaktisztítás elvégzése.  Nyári szünetben a felújítások utáni nagytakarítás. Elvégzi:  a vezető által munkakörébe utalt feladatokat, külön díjazásért az egyéb, nem feladatkörébe tartozó feladatokat is. A Karbantartó munkabeosztását az iskola teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat heti szükség szerinti

- 29 -

- 29 -

beosztásban,illetve az igazgatóval egyeztetve végzi. munkájáról nyilvántartást vezet,melyet az igazgató ellenjegyez. A munkaközösség vezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. 15. 7. Az ellenőrzési ütemterv az iskolai munkaterv része Az ellenőrzés kiterjed  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés fajtái  Tervszerű, a munkatervben rögzített szempontok alapján.  Alkalomszerű ellenőrzés célja: a problémák feltárása, megoldása érdekében. eredményesség mérése, a napi felkészültség felmérésének érdekében. A munkaközösség vezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés tapasztalatait, majd a feladatok meghatározását az ellenőrzöttel ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel értelmezni, értékelni kell. 15. 8. A gyermekek iskolai életrendje A gyermekek intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

- 30 -

- 30 -

VI. AZ INTÉZMÉNYEN KÍVÜL TÖRTÉNŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ FELADATOK

16. 16. 1. Pedagógiai feladatok  Könyvtárlátogatás  Kulturális rendezvények  Testi neveléssel kapcsolatos rendezvények, Iskolai nap, sportrendezvények  Egyéb rendezvények szervezése a csoportok számára az intézmény éves munkatervében meghatározott rend szerint kötelező a pedagógusok számára. A rendezvényekre való kitérés, és annak tartalma alatt köteles a balesetvédelmi szabályok betartására és betarttatására.    

A szülői szervezet által kezdeményezett kirándulások várható költségeiről a szülőket előzetesen tájékoztatni kell. A kirándulások, utazások szervezésekor figyelembe kell venni a 214/1996. Kormányrendelet előírásait. 6/1995.(III.22.) vízben fürdés szabályainak rendeleteit. Az iskolán kívüli programokat az igazgató engedélyezi!

16. 2. Az intézményben a nevelőtestület által szervezett rendezvényeken a nevelőtestület részvétele kötelező, az egyéb alkalmazottak bevonásáról az igazgató dönt.

- 31 -

- 31 -

VII. A GYERMEKEK FELVÉTELE TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA 17. A gyermek tanulói jogviszonya és következményei 17.1.

Tanulói jogviszony létesítése A fenntartó az iskolai beíratás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt, vagy hirdetményt tesz közzé helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal. A szülő az iskolai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét beíratni a fenntartó által közzétett közleményben meghatározott időpontban. Az iskolai beiratkozáskor fel kell mutatni:  a gyermek személyazonosságára alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót  a lakcímet igazoló hatósági igazolványt  szülői személyi azonosítót  lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója Nkt. 45. §. 10. bek. szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be, illetve a felvett, vagy átvett gyermek nem a nevelési oktatási intézmény felvételi körzetében van. Az iskola a felvett gyermeket nyilvántartja, ha a gyermek iskolát változtat további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola törli az iskolába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek iskolai jogviszonya az Nkt. 45. §. 2. bek. szerint megszűnik.

17. 1. Az iskolai jelentkezés A beírás idejét a fenntartó szervek határozzák meg. A beírás helyéről, idejéről a szükséges okmányok bemutatásáról az igazgató dönt. A jelentkezés körülményeiről hirdetés útján értesül az érdekelt szülő, a felvétel eredményéről határozatot kap, melynek átvételét aláírásával igazolja. 17. 2. A gyermek napközbeni ellátása A gyermeket elsősorban abba az iskolába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az iskolai felvételről, átvételről az igazgató dönt. Ha az iskolába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az igazgató több iskola esetén az iskola fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az iskola – beleértve a kijelölt iskolát is – köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles iskolába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A kijelölt iskola, ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító iskola – ha a gyermek betöltötte a hatodik életévét – nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

- 32 -

- 32 -

17. 3. A gyermekek felvétele A felvételek biztosításáért, elvégzéséért a jogszabályok betartásáért az igazgató felelős.  A gyermek felvételére a törvény, valamint a megfelelő jogszabály az irányadó, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.  Sajátos nevelési igényű gyermekek felvétele szakértői vélemény alapján történik.  Ha a gyermek iskolát változtat, a további nyilvántartása, az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola törli az iskolások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabály szerint megszűnt.

18. A gyermek távolmaradása és annak igazolása 18. 1. A gyermekek távolmaradásának okát a szülőnek kell jelentenie: A nevelési év alatt, tanköteles, egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen, a szülő, vagy jogi személy kérésére az igazgató engedélyezheti (max. 2 hét) Bejelentési kötelezettsége van, ha több hétre egészségügyi, családi okok miatt hiányzik. Betegség miatti hiányzás után orvosi igazolással látogathatja újra az iskolát a gyermek. 18. 2. A felvételi és mulasztási napló az osztályba, csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti. Naprakész vezetéséért az osztályfőnök illetve a csoportban dolgozó pedagógusok a felelősek. 18. 3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások A gyermek hiányzását a pedagógus mulasztási naplóba jegyzi be. A hiányzásokat szülői és orvosi indok esetén az pedagógus mérlegeli, és annak függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását a pedagógus nem fogadja el. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az pedagógus a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Ha gyermek az iskolából egy igazolatlan órát mulaszt,a szülőt értesíteni kell a tényről, egyben felhívni a jogsértés következményeire, felelős az osztályfőnök, vagy csoportvezető pedagógus. Ha a gyermek az iskolából egy nevelési évben 10 óránál többet igazolatlanul mulaszt, akkor a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. 247. § c) pontja szerint az igazgató szabálysértési tényállást állapít meg és értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, illetve a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az iskolával közösen intézkedési tervet készít, melyben meghatározza a gyermeket veszélyeztető, és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzetet, meghatározza annak megszüntetési módját. 18. 4. Megszűnik az iskolai elhelyezés – a Nkt. 53. §. 1. bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az iskolából igazolatlanul 10 napnál tovább van távol, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanköteles diák szülei kötelezettek új közoktatási intézményt keresni 15 napon belül. 18. 5. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján felmentett tanköteles korú gyermek az iskolába járás alól nem mentesíthető.

- 33 18.6.

- 33 -

Iskoláztatási támogatás Az Nkt. 52. §. 1. bek. szerint, ha a gyermek szülője iskoláztatási támogatásra jogosult . Az iskola vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul távol maradt. Értesíti a jegyzőt, ha a gyermek iskolai elhelyezése megszűnik.

- 34 -

- 34 -

VIII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 19. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 19. 1. Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. Az épület lobogózása folyamatos, a karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles,  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 19. 2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót az ügyeletes tanár, technikai dolgozó köteles csukva tartani. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott egyéb helyiségeket. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület nyílászáróinak ellenőrzésére. A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani. 19. 3. A látogatás rendje Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. A gyermekeket kísérő szülők kivételével az iskolával jogviszonyban nem álló személyek az őt fogadó alkalmazottnak vagy az iskola vezetőjének jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az iskolában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az igazgatóval történt egyeztetés szerint történik. Az iskolai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az igazgató engedélyezi. A gyermeküket kísérő szülők a bejárati ajtóig kísérhetik diákjainkat. 19. 4. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A nevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlan vagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - a gazdasági vezetővel egyeztetve - az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.

- 35 -

- 35 -

20. A helyiségek és berendezésük használati rendje 20. 1. Az alkalmazottak helyiség használata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, azt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 20. 2. A gyerekek helyiség használata A gyerekek az iskola helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógus felügyelettel használhatják - a házirend betartásával. 20. 3. A berendezések használata A számítástechnikai eszközök, és fénymásolók használatának rendje Az iskolatitkár irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult:  iskolatitkár  igazgató  munkaközösség vezető Az irodában elhelyezett számítógép használatára jogosult:  igazgató  munkaközösség vezető  a minőségirányítási támogató szervezet tagjai  iskolatitkár  Közalkalmazotti Tanács vezetője  Iskolai alapítványok kuratóriumának tagjai Feltétele: a számítógépek használatához szükséges képzettség megléte, illetve az igazgatóval való előzetes egyeztetés. A fénymásoló használatára az iskolaigazgatóval való egyeztetést követően minden pedagógus jogosult, amennyiben az anyag az iskolai nevelési, működési feladatokhoz kapcsolódik. A használatot dokumentálni kell. Az informatikai eszközök használatánál követelmény – a takarékossági szempontok betartása. A gépek kíméletes, szakszerű használata. Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni az igazgatót, munkaközösség vezetőt. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. 20. 4. Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős az iskolai helyiségek, berendezések, udvari felszerelések balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a használó köteles jelenteni az igazgatónak, munkaközösség vezetőnek. A karbantartófüzetbe fel kell jegyezni az észlelt hibákat.

- 36 -

- 36 -

Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. Kártérítési felelősség a Munka Törvénykönyve 2012. évi I. törvény 179-190. §. szerint kerül alkalmazásra.

- 37 -

- 37 -

IX. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 21. Hagyományok, ünnepélyek 21. 1. A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések a pedagógiai programban vannak rögzítve. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik.  a középületek fellobogózásának 132/2000.(VII.14.) Korm. rendelet,  Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok a pedagógiai programban vannak rögzítve.  Nemzeti ünnepről megemlékezés  Csoport megemlékezések: intézményenként változó, munkatervben rögzített.  Iskolai ünnepek, évfordulók népszokások, hagyományok.  Iskolai ünnepélyek, rendezvények megtartása Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, Anyák Napja, Évzáró. Az éves feladatterv alapján megemlékezés a környezetvédelem jelen napjairól: Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja, Állatok világnapja.  Egyéb helyi szokásokat, hagyományokat tükröző szokások népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódóan, népi kézműves technikák kiállítása, bemutatása.  Őszi, téli, tavaszi kirándulások múzeum, színház, bábszínház, könyvtár, kiállítás látogatása. A megoldás módjait, eszközeit az osztályfőnökök, a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. A nyilvános ünnepségek kivételével az iskolai eseményeken kép és hangfelvétel készítése nem engedélyezett. A nyilvános rendezvények alkalmából intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők, érintettek előzetes írásos hozzájárulásával lehetséges.

- 38 -

- 38 -

X. INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK 22. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 22. 1. Általános előírások: A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, - a szülő és szükség esetén más szakember bevonásával – gondoskodni kell. Az intézményben olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák kialakítására. A gyermekekkel az iskolai nevelési év, valamint szükség szerint például az első foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése,  fejleszteni kell a gyermek biztonságára törekvő viselkedését. Higiéniás szabályok:  A tálaló és melegítő konyha működtetése a HACCP kézikönyve szerint, a mosdó helyiségek (WC-k) működtetése, ellenőrzése törvényi előírások szerint. 22. 2. Az iskola egészségvédelmi szabályai A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, tisztasági szűrését – mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást – az intézmény biztosítani köteles az iskola-egészségügyi ellátás keretében. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az iskola működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás,). Az iskolában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. A pedagógusnak addig gondoskodnia kell a gyerek lehetőségen belüli elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az iskolát teljes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek, betegség után csak orvosi igazolással jöhet iskolába. Fertőző megbetegedés esetén az iskolát azonnal értesíteni kell a további megbetegedések megelőzése érdekében.

- 39 -

- 39 -

22. 3. Balesetek megelőzése 20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet 169. §. alapján A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a pedagógusok a gyermekeket életkoruknak megfelelően balesetmegelőző oktatásban részesítik. A nevelési tervükben évszakonként rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek betartása kötelező!  az iskola épületében, játszóudvaron  séták során  kirándulásokon  utazáskor  rendezvényeken, könyvtárban. Gyermekbaleset megelőzés szabályai: Biztosítani kell a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset megelőzés szempontjaira. Az intézményben balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására alkalmas környezetet kell teremteni. Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését (20/2012. EMMI rendelet XVII. fejezet alapján). Az iskola csak megfelelőségi, szabvány jellel ellátott játékot vásárolhat. A játékot használó pedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást gondosan áttanulmányozni és betartani. A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a karbantartó, takarító, pedagógus rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot köteles jelezni az igazgatónak, munkaközösség vezetőnek, és a veszélyforrás megszüntetéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani. Az iskola épületének állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról. Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézményben nem használhatnak. 22. 4. Gyermekbalesetek Gyermekbalesetek ellátásával kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok betartása a 20/2012. EMMI rendelet XVIII. fejezete szerint. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást más észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a munkaközösség vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. Ha a gyermeket baleset éri az pedagógusnak kötelessége az alábbi szabályok szerint eljárni:  horzsolásos balesetek, ütésből származó sérülések helybeni elsősegélynyújtás, a szülő tájékoztatása,  nyílt törések, életveszélyes sérülés esetén azonnal mentő hívás és a szülő értesítése,  életveszélyt nem jelentő, de orvosi baleseti ellátást igénylő sérülés esetén a szülő értesítése és közös döntés a további intézkedésről,  minden balesetet köteles jelenteni az igazgatónak, részt venni kivizsgálásában és a jegyzőkönyv elkészítésében,  a hasonló balesetek megelőzése érdekében számára meghatározott intézkedések betartása, ennek dokumentálása a csoportnaplóban.

- 40 -

- 40 -

Gyermekbalesetek jelentése  A gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének, egy példányt a nevelési-oktatási intézményben meg kell őrizni. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.  A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának.  A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos a gyermekbaleset, ha  a sérült halálát  valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását  életveszélyes sérülést, egészségkárosodást  súlyos csonkulást (végtagok, részeik elvesztése)  beszélőképesség elvesztését, feltűnő torzulást, bénulást illetve elmezavart okozott.  A nevelési intézményeknek lehetővé kell tenni a szülői szervezetek képviselője részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásába.  Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére. 22. 5. Dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzése Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt saját költségére teljes körű munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, azt követően évente időszakos és szükség szerint soron kívül munka alkalmassági, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal a munkáltató költségére igazoltatni. 22. 6. Felnőtt balesetek A balesetet az azt észlelő dolgozó köteles jelenteni az iskola intézkedésre jogosult vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában. A felnőtt balesetekről az előírt nyomtatványokon jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálását a munkavédelmi felelős végzi.

- 41 -

- 41 -

23. Gyermekvédelmi feladatok Az iskola, és alkalmazottainak gyermekvédelmi feladatait a  közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a gyermekvédelemről szóló 1997.évi XXXI. törvény,  a 11/1994. (VI.8.) MKM. sz. rendelet szabályozza,  2003. évi CXXV. tv. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról,  119/2006. (V.15.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) kormányrendelet módosításáról – halmozottan hátrányos helyzet megállapítása.  57/2006. (III.21.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet módosítása.  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLIII. törvény. Az iskola közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az iskola a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A pedagógus, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az igazgató útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az iskola minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az igazgató: felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős koordinálja és segíti a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai:  tájékoztatja a szülőket, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal.  A pedagógusok jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatás keretében megismeri az otthoni környezetet.  Gyermekbántalmazás, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.  Anyagi veszélyeztetés esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.  A hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja a szülőket a fontosabb gyermekvédelmi intézményekről, címük, telefonszámuk megjelölésével.

- 42 -

Gyermekjóléti Szolgálat: Kapcsolattartó:

- 42 -

a gyermekvédelmi felelős

Pedagógusok:  Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni környezetében, a gyermekek kedélyállapotában beállt változásokat, fejlődési megtorpanásaikat  Családlátogatás, fogadóóra keretében törekszenek az okok feltárására.  Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek.  Fokozottabb segítségadással, törődéssel segítik a gyermek lelki problémáinak feldolgozását.  Egyéni fejlesztési terv alapján segítik az ingerszegény környezet miatt hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését.  Egyenlő fejlődési esélyt biztosítanak minden gyermek számára.  Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására.

- 43 -

- 43 -

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 24. Iskolai étkezési díjak befizetésének rendje 24. 1. A térítési díjak megállapítása az érvényben lévő rendelkezések alapján történik. Az étkezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása az óvodatitkár munkakörébe tartozik. A térítési díjak befizetésének, visszafizetésének rendjét a házirend tartalmazza. A díj mértéke: 50 %-os kedvezményre jogosult  tartósan beteg,  3 és több gyermekes,  sajátos nevelési igényű 100 %-os kedvezményre jogosult  a rendszeres gyermeknevelési kedvezményben részesülő gyermek  napi háromszori étkezés csak a napközibe felvett és oda rendszeresen járó gyermeknek jár. Hiányzás esetén az étkezés lemondható illetve igényelhető minden nap 9 óráig személyesen és telefonon:  az óvodavezetőnél  óvodatitkárnál. A bejelentés 24 órás eltolódással lép életbe és a következő havi befizetésekor kerül elszámolásra. Lejelentés elmulasztása esetén térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. 24. 2. Térítési díj visszafizetése iskolából való távozás esetén utólagosan igényelhető, a befizetési bizonylatok bemutatásával.

- 44 -

- 44 -

25. Rendkívüli események Rendkívüli esemény, bombariadó esetén a Tűzvédelmi Terv szabályai határozzák meg a szükséges teendőket. Az iskola minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az igazgató dönt a szükséges intézkedésről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az igazgató intézkedik, akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése az épülethez legközelebb eső épületben, a Kultúrházban történik. Rendkívüli eseménykor a hozott intézkedésről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót, illetve telefonon értesíti a hatóságokat és a szülőket. Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít:  tűz,  árvíz,  földrengés  bombariadó  egyéb veszélyes helyzet, amely a nevelőmunkát nehezítő körülmény.

- 45 -

- 45 -

26. A dohányzás rendje Tilos a dohányzás az intézmény teljes területén, azaz az udvaron is, sőt a bejáratoktól számított 5 méteres körzeten belül. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: törvény) 2012. január 1-től hatályos előírásai alapján intézményünk a következő szabályzatot alkotja: A törvény 2. § (4) bekezdése szerint közoktatási intézmény területén még nyílt térben sem jelölhető ki dohányzóhely. Mindez azt jelenti, hogy tilos a dohányzás az intézmény teljes területén, azaz az udvaron is, sőt a bejáratoktól számított 5 méteres körzeten belül is. A tilalom nemcsak a munkavállalókra, hanem az intézmény területére belépő egyéb személyekre (szülők, vendégek, szolgáltatók, stb.) is vonatkozik. A dohányzási tilalmat jelző feliratot („AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ TERÜLETÉN ÉS A BEJÁRATTÓL SZÁMÍTOTT 5 MÉTERES TÁVOLSÁGON BELÜL TILOS A DOHÁNYZÁS!”) az intézmény kerítésén levő bejáratokhoz (annak hiányában az épület bejárataihoz) szembetűnő módon ki kell helyezni jelen szabályzat kiadását követő 2 héten belül. A törvény 3. § (1), valamint 4. § (9) bekezdésében nevesített, az intézmény feladatkörében eljáró személyek, akiknek bizonyíthatóan (az erre rendszeresített, az igazgatói irodában elhelyezett füzetbe történő bejegyzéssel) eleget kell tenniük az alábbi előírásoknak: 1. A szabályok megszegése esetén az ellenőrzést végző által tett intézkedések Az intézmény munkavállalóira vonatkozóan: 

a dohányzás azonnali befejezésére, annak eredménytelensége esetén az intézmény elhagyására köteles felszólítani, továbbá a fegyelmi eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni. Egyéb személyek körében:



a dohányzás azonnali befejezésére, annak eredménytelensége esetén az intézmény elhagyására köteles felszólítani.



Jegyzőkönyv felvétele a szabályszegésről.

2. Az intézményben a hatóságon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosult személyek a következők:  

Igazgató Munkaközösség vezető

Az előzőek akadályoztatása, hiányzása esetén a Közalkalmazotti Tanács vezetője, a helyettesítés rend szerint meghatározott megbízottak. Szükség esetén az egészségügyi államigazgatási szervet köteles értesíteni: igazgató, a közvetlen vezetők jelzése alapján.

- 46 -

- 46 -

Jelen szabályzatot minden munkavállalóval meg kell ismertetni, ennek tényét a mellékelt „Nyilatkozat” aláíratásával kell igazoltatni.

27. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál;  a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, valamint a pedagógiai program tartalmával nem ellentétes.  a környezettudatos magatartási formák, a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti,  az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti,  a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályokba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény területén reklámanyag, tájékoztató elhelyezése – amennyiben társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti az igazgató személyesen ad engedélyt. Ügynökök, üzletkötők az iskola területén kereskedelmi tevékenységet csak az igazgató engedélyével folytathatnak. Az intézményben készült fotók és videofelvételek interneten, közösségi portálon való megjelentetése csak az érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges. Az intézményben a multimédiás eszközök használatát a Házirend szabályozza.

- 47 -

- 47 -

28. A felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok 1. A munkahelyi étkeztetés minden dolgozó számára biztosított fizetési fegyelem betartása mellett. 2. Az alkalmazottak a hozott élelmiszert az erre a célra kialakított étkező-konyhában fogyaszthatják. 3. Az étkezést igénybe nem vevők a kintről behozott ételt csak saját tároló edényeikbe szállíthatják, illetve melegíthetik meg az iskolában. 4.

Az ételt elfogyasztásig a személyzeti hűtőben lehet tárolni.

5. Az edények elmosogatása az iskolai mosogatókban az ÁNTSZ és a HACCP rendszer előírt higiénikus szabályai betartásával. 6. Az ételt a tanítási órák közti szünetekben fogyaszthatják el. 7. A gyermekcsoport étkezését oly módon kell megszervezni, hogy 2 fő a gyermekekkel kapcsolatos déli teendők elvégzésére biztosított legyen. 8. Az étkezést igénybe nem vevő dolgozók részére mindennemű közétkeztetésből származó étel fogyasztása szigorúan tilos! 9. Ételhulladékot az arra szerződéssel rendelkező személy a mindenkori hulladékra vonatkozó szabályok betartásával, zárható és rendszeresen fertőtlenített edényben szállíthat ki. Felelőse az óvodai konyha dolgozója. 10. Az étkezési szabályok megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. A fenti szabályzat az SZMSZ mellékleteként visszavonásig érvényes.

- 48 -

- 48 -

29. Belső Ellenőrzési Szabályzat A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész működési rendszerét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, és fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az igazgató a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden dolgozója felelős a maga területén. A belső ellenőrzést az éves munkatervben kell meghatározni. Ez tartalmazza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését, az elvárható eredményességi mutatókat. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az eseti ellenőrzésekről az igazgató dönt. Tartalmát tekintve:  a pedagógiai munkára  gazdálkodásra  a munkáltatásra és tanügyigazgatásra Az ellenőrzés elvei:  feddhetetlenség  együttműködés  a tervszerűség  a folyamatosság  a következetesség  szakszerűség Az ellenőrző személy feladata:  a törvény előírásainak megfelelően jár el  hatásköre a megbízásig tart  ellenőrző tevékenységét tervezetten végzi  a tervet elemzés előzi meg  az ellenőrzésről tárgyszerű, valóságnak megfelelő feljegyzést készít, melyet az ellenőrző és az ellenőrzött személy is ellát kézjegyével  a korrekt tájékoztatás az ellenőrzés megkezdéséről  rendelkezik a további intézkedésről az ellenőrzés eredményétől függően  az esetleges összeférhetetlenséget bejelenti a megbízónak  az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatja  amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedés megtétele érdekében a vezetőnek átvételi elismervény ellenében átadja.  az ellenőrzés során a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe veszi  a tudomására jutott információkat titoktartási kötelezettség megtartásával kezeli Az ellenőrzési feladatok megosztását a szervezeti felépítés és a vezetői szintek határozzák meg.

- 49 -

- 49 -

A belső ellenőrzési folyamat legfőbb elemei:  a belsőellenőrzés tervezés előkészítése, elemzése  a belsőellenőrzés tervezése  az ellenőrzésre való felkészülés  az ellenőrzés végrehajtása  a belsőellenőrzés dokumentumának elkészítése  az ellenőrzési megállapítások hasznosítása, intézkedések elrendelése  utóvizsgálat Az ellenőrzés mindig a jobbítás szándékával történik. Segíti a feltárt problémák megoldását, út a reális önértékeléshez, s állandóan fejleszti az önellenőrzés képességét.

30. Az iratkezelés szervezeti rendje 335/2005. (XII.29.) Kormány rendelet 3. §. 3. bek. meghatározza a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeit. Az iratkezelés szervezete és felügyelete: Intézményben az iratkezelési feladatok ellátása – szervezeti tagozódásnak megfelelően vegyes iratkezelési szervezetben történik:  Részben központilag – C.5230-152/A. soros-folyószámos iktatókönyvben az intézményre vonatkozó általános iratok, melynek vezetése az iskolatitkár feladata.  Az iratkezelés módja hagyományos, iktatókönyvben történik. Az intézményben az iratkezelés felügyeletét a mindenkori igazgató látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Az intézmény vezetője évente ellenőrzi az iratkezelés szabályainak betartását és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséről. Az intézményvezető ezen felügyeleti jogát átruházhatja. Ezen átruházás csak írásban, az átruházott feladatok, hatáskörök, felsorolásával történhet. Az igazgatót tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében a munkaközösség vezető helyettesíti. Az iratkezelés további rendelkezéseit az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.

- 50 -

- 50 -

31. Adatkezelési szabályzat I. Az alkalmazottak adatai 1. Az intézményben az alkalmazottakról nyilvántartott adatok lehetnek:  név, születési hely és idő, állampolgárság;  lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám;  munkaviszonyra, közalkalmazotti viszonyra vonatkozó adatok. A munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok az alábbiak:  iskolai végzettség, szakképesítés, erkölcsi bizonyítvány  munkában eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat (az érintett hozzájárulásával). 2. Az adatok kezelésére jogosultak:  az alkalmazottak tekintetében az igazgató,  az igazgató a Klebelsberg I:K.Tapolcai Tankerülete. 3. Az alkalmazottak adatai továbbíthatók: a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

II. A szakértői és Nevelési Tanácsadói vizsgálatban részesült gyermekek adatai 1. A nyilvántartott adatok lehetnek:  a gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének (tartózkodási helyének) címe;  a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;  a gyermek csecsemőkori fejlődésével kapcsolatos adatok (anamnézis)  a gyermek iskolai fejődésével kapcsolatos adatok;  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok. A többi adat (az érintett hozzájárulásával). 2. A gyermekek adatai továbbíthatók: a) A fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv és nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat.

- 51 b) c) d) e) f) h)

- 51 -

A sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek és vissza. Az iskolai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának. Iskolaváltás esetén az új iskolának. A szakmai ellenőrzés végzőjének. A gyermek iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek.

III. Adatkezelés az intézményben 1. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a pszichológust, az orvost hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkozási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az értekezleteken a pedagógus közösség tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésekre. 2. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik Azokra az esetekre: a) Ha a gyermekek adatait a II./2. pontban meghatározott célokból továbbítja az intézmény. b) Ha a gyermekek személyes adatait pedagógiai célú rehabilitációs feladatok ellátásához továbbítja az intézmény c) Ha az intézmény az alkalmazottak személyes adatait a foglalkoztatással, juttatásokkal, kedvezményekkel, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével, nemzetbiztonsági okokból, a kötelező nyilvántartások vezetése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. 3. Az adattovábbításra jogosult Az adattovábbításra az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más közalkalmazott jogosult. 4. Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 5. Az adatok statisztikai célú felhasználása Az alkalmazottak, a gyermekek jelen szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, de statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon kell azokat átadni.

- 52 -

- 52 -

IV. A Közoktatás Információs Rendszere 1. Központi nyilvántartás A közoktatás információs rendszere a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszerébe az intézmény köteles adatot szolgáltatni. 2. Közalkalmazotti nyilvántartás A Közoktatási Információs Iroda annak, akit pedagógus munkakörben, illetve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben foglalkoztat az intézmény, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását (név, születési adat, azonosító szám, végzettség, munkahely címe, típusa, OM azonosítója), akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetteken kívül – csak az egyes, foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának az ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított 5 évig lehet kezelni (kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba).

- 53 -

- 53 -

32. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés kifizetésének szempontjai a pedagógusok részére A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismeri el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló minőségi munkavégzést A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítéléséről az iskolavezetés és a közalkalmazotti tanács javaslatának figyelembevételével az igazgató dönt. Kizárhatja az igazgató a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézményvezetője. 1. Szakmai munkája, pedagógiai felkészültsége, nevelőtestületben elfoglalt szerepe, szülőkkel való kapcsolattartása, pozitív illetve tartósan kiemelkedő. 2. Az intézményben szervezett programok, ünnepek alkalmával ötleteivel, újító kezdeményezéseivel, szervezési feladatok lebonyolításával aktívan hozzájárul a rendezvény sikeréhez. 3. Munkaközösség vezető. 4. Pályázati lehetőségeket keres és pályázatokat ír az iskola pedagógiai, szakmai munkájának segítésére. 5. Az alapítvány hatékony működésében vezető szerepet vállal, vagy munkájával aktívan hozzájárul az alapítvány eszköztárának, és vagyonának gyarapításához  információ a szülők felé  támogatók, szponzorok keresése 6. Helyettesítést, túlórát szívesen vállal, integrált gyermeket nevel csoportjában. 7. Az iskola működése, jó hírnevének széleskörű erősítése érdekében szívesen vállal feladatokat.  szakmai publikációk  bemutató foglalkozásokat vállal  versenyekre való felkészítés  gyermek csoportjával iskolán kívüli programokon való felkészítés, részvétel  könyv -és folyóirat-terjesztés 8. Gyakornok segítése, mentori feladatok ellátása 9. Folyamatosan részt vesz a tehetségfejlesztésben felzárkóztatásra szoruló gyermekek nevelésében 10. Nyugdíj előtt állók munkájának elismerése

és

tehetséggondozásban,

a

- 54 -

- 54 -

33. Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről A 2007. évi CLII. Törvény 1. §. meghatározza: Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban vagyonnyilatkozat) Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a 3. § értelmében az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan, vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Vagyonnyilatkozatot tesz: Intézményvezető. A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége:  Beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően  Beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül  Beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az 5. § előírása szerint köteles tenni. A vagyonnyilatkozatot közszolgálatban álló személy esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyi anyagtól elkülönítve és elzárva őrzi. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A kötelezettség teljesítését a 8. § határozza meg. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének a 9. §- ban foglalt jogkövetkezményei vannak. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. (10§ (1) bekezdés) Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani. (10. § (2.) bekezdés) A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni. (10. § (3.) bekezdés) A vagyonnyilatkozat formai követelményeiről a 11., 12., 13. .§ rendelkezik.

- 55 -

- 55 -

A vagyongyarapodás vizsgálatát a 14., 15., 16. § előírása szerint hatósági eljárás keretében történik. Az őrzésért felelős a 14. § (1) bekezdés szerinti meghallgatást követően- a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével- az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.

34. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési, kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak vonatkozó adatbejelentések,  a gyermekek jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és gyermekek listája,  az október 1-jei állapot statisztikai jelentése Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a munkaközösség vezető) férhetnek hozzá.

34. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje A Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program, Házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat az év eleji szülői értekezleten kerülnek ismertetésre. A dokumentumok nyilvánosan elérhetők munkanapokon 8 órától 16 óráig a vezetői irodákban és azokkal kapcsolatban az érintettek az igazgatótól tájékoztatást kérhetnek. A Házirendet a gyermekek iskolai felvételekor is a szülők kézhez kapják, illetve a folyosókon kihelyezve elolvashatják.

- 56 -

- 56 -

- 57 -

- 57 -

- 58 -

- 58 -

Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete 1. számú melléklet

Szabálytalanságok kezelésének rendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapesetei:  a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)  a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy:  a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,  a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,  szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:  megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)  keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése az igazgató feladata.

- 59 -

- 59 -

3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a munkaközösség vezetőjét. Amennyiben az adott ügyben a munkaközösség vezetője az érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Ha a munkaközösség vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával.

- 60 -

- 60 -

5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője:  nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,  figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,  a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata:  a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;  egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;  nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;  a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

- 61 -

- 61 -