AZ EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Ercsi, 2013

AZ EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Ercsi, 2013.

Tartalom 1. 2.

BEVEZETŐ .............................................................................................................................................. 5 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ................................................................................................................................. 5 2 .1 . Al a p el v e k: ...................................................................................................................................... 6 2 . 2. A sz e rv eze ti é s mű kö dé si sza b á l yza t s ze m él yi és id ő b eli ha t á l ya ..................... 6 3. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ................................................................................................................ 7 3.1 Intézmény egységek: .................................................................................................................... 8 3.2 A feladat ellátását szolgáló vagyon: ........................................................................................ 8 3.3 A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog ......................................................... 8 3.4 A felvehető maximális tanulólétszám: .................................................................................... 8 3.5 Évfolyamok száma: ....................................................................................................................... 9 3.6 Az Alapfokú Művészeti Iskolában oktatott művészeti ágak: ........................................... 9 3.7 Az intézmény gazdálkodási jogköre, besorolása: ................................................................ 9 3.8 Az intézményi bélyegzők .............................................................................................................. 9 3.9 Ellátandó szakfeladatok felsorolása: .................................................................................... 10 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ........... 11 5. AZ ISKOLA VEZETÉSE, SZERVEZETI RENDJE, HATÁSKÖRÖK ............................ 12 5.1 Az intézmény vezetője (igazgató) ........................................................................................... 12 5.2 Igazgatótanács ............................................................................................................................. 13 5.3 Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: ................................................ 15 5.3.1 Általános iskolai intézményegység-vezető (igazgatóhel ye tte s) . . . . . . . . . . . 1 5 5.4

5.3.2 Az alapfokú művészetoktatási intézményegység-vezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 6 A helyettesítés rendje: ................................................................................................................ 17 5.4.1 Általános iskolai intézményegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 7

5.4.2 Alapfokú művészetoktatási intézményegység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 7 5.5 Az iskola vezetősége .................................................................................................................... 18 6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ....................................................................... 18 6.1 . A sz e rv eze ti és m űkö d ési sza bá l yza t ta rta l m a , sza b á l yo zá si kö r e ................ 18 6. 2 . A n ev el ő t est ü l et és a s za kma i mun ka k ö zö ssé g ek ..................................................... 20 6. 3. A mű kö dés re nd je , n yi tv a ta rt á s ...................................................................................... 23 6. 4 . A p eda g ó g i a i mun ka b el s ő ell en ő r zés é n ek r e ndj e ................................................... 30 6. 5. A b el é pés és b en nta rt ó zko d á s re nd je , a p eda g ó g ia i fel ü g y el et ......................... 32 6. 6 . A v eze tő k és a s ze rv ez eti eg ys ég e k k ö zö tt i ka pcso la t ta rt á s r en dj e , fo rmá ja , a v e ze t ő k k ö zö t ti fe l a d a tm eg o sz t á s , a sz e rve zeti eg y s ég ek .............. kö zö tti ka pcso l a tta rt á s re nd je ........................................................................................................... 33 6. 7 . A h el ye tte s ít é s r en dj e ............................................................................................................. 34 6. 8 . A v eze t ő k és a z i sko l a i sz ü l ő i sz e rv eze t k ö zö t ti ka pcso la tta rt á s ..... fo rmá ja 34 6. 8 .1 . A sz ü lő k kö zö ssé g e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4

6. 9 . 6.1 0 .

6.1 1. 6.1 2 . 6.1 3 . 6.1 4 .

6. 8 . 2 .

A t a nul ó k kö zö s sé ge i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5

6. 8 .3 .

Az is ko la k ö zö ss ég e in e k k a pcso latta rt á sa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6

6. 8 . 4.

A n e vel ő k és a t a nul ó k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7

6. 8 .5 . A n e vel ő k és a sz ü lő k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 A jó l éti c él ú pé nz esz k ö zö k fe lha sz n á l á sa .................................................................. 39 A ki em el t m un ka v ég zé sér t já ró k e re set ki eg é szít és f elo s zt á sá na k el vei .. 39 6.1 0 .1 . P ed a g ó gus o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 6.1 0 . 2.

P ed a g ó g ia i mu n kát kö z vet le n ül se g ít ő al kal m azotta k . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0

6.1 0 .3 .

T ec hn i ka i d ol goz ó k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1

6.1 0 .4 . K iz á ró o ko k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1 A k ü l ső ka pcso l a to k r e ndsz e re , fo r m á j a é s m ó dja .............................................. 41 Az ü nn epé l ye k, m eg em l éke zés ek r e ndj e , a ha g yo m á n yo k á po l á sá va l ka pcso l a to s f el a d a to k ........................................................................................................ 42 A r e ndsz e r es eg é szsé g ü g yi f el ü g y ele t és ell á t á s r e ndj e .................................... 43 In t éz mé n yi v édő , ó v ó e l ő írá so k ..................................................................................... 45

2

6.1 4 .1 .

Gy er m e k - és i fj ú sá g véd ele m . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 5

6.1 4 . 2.

Az i s ko l a do l g o z ó i na k fel a da ta i a ta nul ó - és g y er m ek ba le se t meg el ő z ésév el ka pcso l a to sa n : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 7

6.1 5 . 6.1 6 . 6.1 7 . 6.1 8 . 6.1 9 . 6. 2 0. 6. 21 . 6. 2 2 .

6.1 4 .3 . Az is ko la d ol goz ó i na k fel adat ai a tan ul ó bal es ete k e set én . . . . . . . . . . . 4 8 Re nd k ív ü l i ese m é n y , b o mba ria d ó es et é n s z ü k ség e s t e end ő k ......................... 50 A sz ü l ő i s ze rv ez et v él e mén y ez ési , eg y et é rt ési jo g a ............................................ 52 A ta n ó rá n k ív ü l i fo g l a l ko z á so k sz e rv ez eti fo r m á i ............................................... 53 A di á kö nko r m á n y za ti sze rv , a di á kk é pvis el ő k, va la mint a z isk o la i v ez et ő k k ö z ö tti ka p cso l a tta rt á s fo r m á ja és re ndj e , a . di á k ö n ko r m á n yza t mű kö d éséh ez sz ü kség e s f elt ét ele k ................................................................................ 55 A mi nd en na p i t est ed z é s f o r m á i , a z is ko la i sp o rtk ö r , va la mint a z .. isko la v ez et é se k ö zö tti ka p cs o la tta rt á s fo r m á i és r e ndj e .............................................. 56 A ta nul ó á l ta l el ő á l l íto tt do l o g va g yo ni jo g á r a vo na tko z ó d íja zá s sza bá l ya i .................................................................................................................................. 57 Az a da tk ez el és és - to v á bbí tá s int éz mén yi re n dj e ............................................... 57 Ta n k ö n yv k ö l c sö nzé s, t a nk ö n y vt á m o g a t á s , is ko la i ta nk ö n yv ell á tá s .......... 59 6. 2 2 .1 . A t a n kö n yv ell át ás kö z f elad at . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 9 6. 2 2 . 2 .

Az in gy e ne s t a n k ö ny ve ll át ás f i na n sz íro zás a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 1

6. 2 2 .3 .

Az is ko la i t a n k ö ny vr en del é s é s az i ng ye n es t a n k ö ny v ell át ás me gs ze r ve z és e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 2

6. 23 .

6. 2 2 .4 .

A t a n kö n yv e k b es ze rz é se . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 6

6. 2 2 .5 .

Jo gor vo slat , az i s kola i k ö zö ss é ge k f ele l ő ss ég e , aj ánl áso k ,

hat á r id ő k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 7 Az i nt é zmé n y l ét es í tm én ye in ek ha sz n á la ti re ndj e .............................................. 69 6. 23 .1 . A hel yi s é ge k has zn álat i re nd je . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 9 6. 23 . 2 .

6. 2 4. 6. 2 5.

6. 2 6. 6. 2 7 .

K ar ba nt a rt á s é s ká rt é rí t és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 0

6. 23 . 3. A t a nul ó k m ulas zt á sán ak i g azol ása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 0 A t é r ítés i d íj , ta n d í j be fiz et é sé re , viss za fiz et é sér e vo na tko z ó re nd el k ez ése k ......................................................................................................................... 71 Mun ka i d ő -n yi l v á nta rt á s, t ú l ó ra - els z á mo l á s .......................................................... 72 6. 2 5.1 . A m un k ai d ő - ny il ván ta rt ás ra vo nat k oz ó sza b á lyo k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2 6. 2 5. 2 . Ta nít ás i id ő k er et . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2 Juta l ma z á s : ............................................................................................................................ 75 Feg y el mi el j á rá s ................................................................................................................... 75 6.27.1.

A f e g y e l m i e l j á r á s t m eg e l ő z ő eg y e z t e t ő e l j á r á s r é s z l et es s z a b á l y a i . . . . . 7 6

6. 2 8 . Az i s ko l a do ku m ent um a ina k n yilv á no ss á g a .......................................................... 78 7. Z ÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 79 8. M ELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 81 8.1 Iratkezelési szabályzat ............................................................................................................... 81 8.1.1 Az ügyintézés és az iratkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1

8.2 8.3

8.1.2

A tanügyi nyilvántartások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 3

8.1.3

A tantárgyfelosztás és az órarend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4

8.1.4

A jegyzőkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4

8.1.5

A tanügyi nyilvántartások vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 5

8.1.6

A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 6

8.1.7

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok

kezelési rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 6 Irattári terv ................................................................................................................................... 87 Tankönyvrendelés szabályzata ............................................................................................... 88 8.3.1 A tankönyvrendelés szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 8 8.3.2

Tankönyvterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 8

8.3.3

Tankönyvtámogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 9

3

8.3.4 8.4 8.5

8.6

8.7

Tartós tankönyvek kiválasztása és kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 0

8.3.5 Ingyenes tankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1 A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata .............................................. 92 Leltározási szabályzat ................................................................................................................ 94 8.5.1 A leltár fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 4 8.5.2

A leltár céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 4

8.5.3

A leltározás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 4

8.5.4

A leltárral szemben támasztott követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 4

8.5.5

A leltározási ütemterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 5

8.5.6

A leltározás szakmai előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 5

8.5.7

A leltározási bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 6

8.5.8

A leltározásban közreműködők feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 6

8.5.9

A leltározás módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 8

8.5.10

A leltár tartalma, a leltározás bizonylati rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 8

8.5.11

Az iskola leltározási körzetei és egységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 9

8.5.12

A leltározás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 0

8.5.13

A leltárkülönbözetek megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 1

8.5.14

A leltár értékelésének szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 2

8.5.15

A leltárellenőrzés és a mérleg helyesbítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 4

8.5.16 Záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 5 Selejtezési szabályzat ............................................................................................................... 106 8.6.1 Bevezető rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 6 8.6.2

A felesleges vagyontárgyak fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 6

8.6.3

A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 6

8.6.4

A felesleges vagyontárgyak hasznosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 7

8.6.5

Feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 8

8.6.6

A selejtezési bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 8

8.6.7

A selejtezési eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 9

8.6.8

A selejtezés során használható nyomtatványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 0

8.6.9 Záró rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 0 Belső ellenőrzési szabályzat ................................................................................................... 112 8.7.1 A gazdálkodási tevékenység ellenőrzése: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 2 8.7.2

A szakmai pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: . . . . . . . 1 1 3

8.7.3

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésre jogosultak: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 3

8.7.4

Az ellenőrzés módszerei: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 4

8.7.5

Belső szabályzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 4

4

1. BEVEZETŐ Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb funkciója, hogy - a jogszabályok előírásainak megfelelően - elősegítse az intézmény életének normaszabályozását, egyúttal optimalizálja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az egyes munkaterületekre vonatkozóan az intézmény vezetője további igazgatói utasításokat (belső szabályzatokat) készít.

2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete az iskola közösségeinek egyetértésével - az alábbi szervezeti és működési szabályzatot fogadta el a következő törvények és rendeletek alapján:

Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról

Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

5

2.1. A LAPELVEK : 1. A szervezeti és működési szabályzat feladata a jogszabályok által biztosított keretek között meghatározni az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyedi működési rendjét. 2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb közalkalmazottjának, az iskola tanulóinak. E kötelezettség azokkal szemben is fennáll, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása minden iskolahasználónak közös érdeke, egyben kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg az illetékes helyettese - munkáltatói jogkörében eljárva - hozhat intézkedést; a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; a külső személyek figyelmét fel kell hívni a szabályzat betartására, s ha ez nem vezet eredményre, fel kell szólítani az iskola épületének elhagyására.

2.2. A

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZAB ÁLYZAT SZEM ÉLYI ÉS

IDŐBELI HATÁLYA

1. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. 2. b, A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

6

3. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 2451 Ercsi, Szent István u. 8-10. Az intézmény alapítója: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2451 Ercsi, Fő utca 20. Az intézmény működtetője: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény irányító (felügyeleti) szerve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 1055 Budapest Szalay u. 10-14 adószám: 15799658-2-41 Az intézmény működési területe: Ercsi város közigazgatási területe OM azonosító:

030091

Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú általános iskolai oktatás alapfokú művészeti oktatás

7

3.1

I NTÉZMÉNY EGYSÉGEK :

1. Eötvös József Általános Iskola 2451 Ercsi, Szent István u. 8-10. 2. Eötvös József Alapfokú Művészeti Iskola 2451 Ercsi, Szent István u. 8-10.

3.2

A FELADAT ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON :

1. ingatlanok az önkormányzat tulajdonában,a KIK használatában vannak a következők: 2451 Ercsi, Szent István u. 8-10. 2451 Ercsi, Bem utca 2. 2. ingóságok Az intézmény számviteli nyilvántartásában szereplő adatok szerint. A feladat ellátását szolgáló ingatlan-és ingó vagyon feletti tulajdonosi jogokat az alapító gyakorolja.

3.3

A HASZNÁLATBA ADOTT VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG

A felsorolt ingatlanok és azok berendezései, valamint az intézmény működése során beszerzett vagyontárgyak Ercsi Város Önkormányzat tulajdonában vannak, KIK használatában. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a közoktatást segítő feladatok ellátásához szabadon használhatja, de azokat nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

3.4

A FELVEHETŐ MAXIMÁLIS TANULÓLÉTSZÁM : általános iskolai oktatás:

600 fő

művészeti oktatás o zeneművészeti oktatás:

100 fő 8

3.5

É VFOLYAMOK SZÁMA : általános iskolai oktatás: művészeti oktatás:

3.6

8 12

A Z A LAPFOKÚ M ŰVÉSZETI I SKOLÁBAN OKTATOTT MŰVÉSZETI ÁGAK : Zeneművészet tanszakok: hegedű, furulya, gitár, zongora, szintetizátor, ütő, kórus, kamara, klari nét, fuvola, trombita, valamint szolfézs.

3.7

A Z INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE , BESOROLÁSA : Jogi személyiségű szervezeti egység. Tevékenységének jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, alaptevékenysége szerint többcélú, közös igazgatású közoktatási közintézmény. Az intézmény pénzügyi, gazdasági feladati ellátására Ercsi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (2451 Ercsi, Fő utca 20.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv köteles, valamint Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ( 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.)

3.8

A Z INTÉZMÉNYI BÉLYEGZŐK 1. A bélyegző lenyomata:

9

2. A bélyegző használatára jogosult és a felhasználásért felel: Igazgató, Igazgató-helyettes(ek), Iskolatitkár 3. A fenti lenyomatú bélyegzőt az alábbi feladatokra szabad felhasználni: levelezés, határozatok, hitelesítés, megrendelők, teljesítés igazolások, tanügyigazgatási dokumentumok , vállalkozási szerződések A bélyegző használója, őrzője a használatért felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy a bélyegzőhöz ne férhessen hozzá.

3.9

E LLÁTANDÓ SZAKFELADATOK FELSOROLÁSA :

Általános Iskola: Alapfokú általános iskolai oktatás szakfeladatai

Száma

Általános iskolai nappali nevelés, oktatás

80121-4

Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

80511-3

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali általános iskolai oktatása

80122-5

aki, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121 § 29/a) pontja alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; valamint b) pontja alapján: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza 10

nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd) Oktatási célok egyéb feladatok

80591-5

Önkormányzatok elszámolásai

75192-2

Iskolai intézményi étkeztetés

55232-3

Diáksport

92403-6

Sport célok és feladatok

92404-7

Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése

92401-4

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység

92192-5

Máshova nem sorolt sport tevékenység

92602-9

Költségvetési szervek egyéb vállalkozási tevékenysége

75195-9

Alapfokú Művészeti Iskola Alapfokú általános iskolai oktatás szakfeladatai

Száma

Alapfokú művészet(zenei) - oktatás

80131-3

Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység

92192-5

4. AZ INTÉZMÉNY RENDJE

SZERVEZETI

FELÉPÍTÉSE,

MŰKÖDÉSÉNEK

Az intézmény felépítése: Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezető Eötvös József Általános Iskola

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Intézményegység-vezető

Intézményegység-vezető

Intézményegység-vezetőhelyettes

Intézményegység-vezetőhelyettes 11

Általános intézményegységvezetőhelyettes Nevelési intézményegységvezetőhelyettes Közalkalmazottak

Közalkalmazottak

5. AZ ISKOLA VEZETÉSE, SZERVEZETI RENDJE, HATÁSKÖRÖK 5.1

A Z INTÉZMÉNY VEZETŐJE ( IGAZGATÓ ) Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az intézményegység vezetők, valamint az intézményegység-vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és költséghatékony gazdálkodásért. Az igazgatótanáccsal megosztva gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály vagy belső szabályzat nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló források alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; az iskolaszékkel, érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal és a szülői szervezettel történő együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi-felelős munkájához szükséges feltételek biztosítása

Az igazgató feladatai különösen: az intézmény képviselete; külső kapcsolatok ápolása, fejlesztése, a minőségirányítási rendszer működtetése; a tantárgyfelosztás jóváhagyása; 12

az osztályok és egyéb tanulócsoportok kialakításának jóváhagyása; az ellenőrzési terv elkészítése, véleményeztetése; a továbbképzési program, terv elkészítése, véleményeztetése; kapcsolattartás a diákönkormányzattal; gondoskodás a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról; a személyi állomány feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, az intézményegység-vezetők esetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása; az intézményegység-vezetők, valamint az általános iskolai intézményegység-vezető helyettes munkájának közvetlen irányítása; a gazdálkodási feladatok felügyelete; a selejtezés, leltározás ellenőrzése. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör (az intézményegységvezetők esetében az egyéb munkáltatói jogkör) gyakorlása; a kötelezettségvállalási jogkör; az utalványozási jogkör;

5.2

I GAZGATÓTANÁCS A közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács jogköre A munkáltatói jogkör gyakorlóját megillető jogosítványok közül az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. Minden más munkáltatói jogkör az igazgatót illeti meg. Az igazgatótanács tagjai A munkavégzés folyamatossága és zavartalanságának biztosítása érdekében az igazgatótanácsnak tagja az igazgató és az intézményegységvezetők, továbbá az általános iskola intézményegység és a művészetoktatási intézményegység 1 -1 választott képviselője.

13

Az igazgatón és az intézményegység-vezetőn kívüli 1.- 1 tagot az intézményegységek nevelőtestületei titkos szavazással, egyszerű többséggel választják meg. Az igazgatótanács választott tagjainak megbízása 2 tanévre érvényes és többször meghosszabbítható. Abban az esetben, ha az igazgatótanács választott tagja megbízásáról le kíván mondani, az erről szóló nyilatkozatát az igazgatótanács elnökéhez írásban köteles benyújtani. Az elnök dönt, hogy a lemondást elfogadja vagy elutasítja, és erről a tagot 15 napon belül értesíti. Az igazgatótanács választott tagját az őt delegáló intézményegység nevelőközössége visszahívhatja. Erről az intézményegység nevelőközössége szabályosan összehívott értekezleten, a nevelőtestület tagjainak 50+1%os jelenléte esetén, titkos szavazással, egyszerű többséggel (szavazatok 50+1%-a) dönt, és erről jegyzőkönyvet készít. Az igazgatótanács elnöke Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács tagjai titkos szavazással, egyszerű többséggel választják meg. Az igazgatótanács elnökének elnöki megbízatása 2 tanévre szól, mely többször is meghosszabbítható. Az igazgatótanács elnöke az igazgatótanács tagjai közül helyettest bíz meg. Az elnök helyettesének megbízatása 2 tanévre szól. Abban az esetben, ha az igazgatótanács elnöke megbízásáról le kíván mondani, az erről szóló nyilatkozatát az igazgatótanácshoz írásban köteles benyújtani. Az igazgatótanács elnökét az igazgatótanács visszahívhatja. Erről az igazgatótanács tagjainak kétharmados jelenléte esetén, titkos szavazással, egyszerű többséggel (jelen lévők 50+1%-a) az igazgatótanács dönt, és erről jegyzőkönyvet készít. Az igazgatótanács elnökének helyettese lemondását az igazgatótanács elnökéhez írásban köteles benyújtani. Az igazgatótanács működése Az igazgatótanács egy tanévben egyszer (május elején) ülésezik. Abban az esetben, ha azt a tagok egyharmada kezdeményezi, vagy az igazgató indokoltnak tartja, az ülést az Igazgatótanács elnöke - a napirend megnevezésével -, az Igazgatótanács elnökének távolléte vagy akadályoztatása esetén, az Igazgatótanács elnökhelyettese - bármikor összehívhatja. Az igazgatótanács ülésén a tagok összefoglalják és rögzítik a tanév szakmai munkájával kapcsolatos észrevételeiket, valamint ajánlásokat 14

fogalmaznak meg az igazgató felé a jövő feladatait illetően jegyzőkönyv formájában. Az ülésről készült jegyzőkönyvet május 15-ig átadják az igazgatónak. Az igazgatótanács a jegyzőkönyv tartalmáról a soron következő nevelőtestületi értekezleten tájékoztatást ad a nevelőtestületnek. Intézményegység-vezetői pályázat esetén az igazgatótanács a jogszabályban meghatározott feladatait látja el. Erről részletesen az igazgatótanács SZMSZ rendelkezik, melynek elkészítéséért az igazgatótanács elnöke a felelős.

5.3

A Z INTÉZMÉNYVEZETŐ ( IGAZGATÓ ) KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI :

5.3.1 Általános iskolai intézményegység-vezető (igazgató helyettes)

Feladat- és hatásköre különösen: > Az igazgató közvetlen munkatársa. > Az igazgatót helyettesíti annak akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében hozott intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza. > Ellenőrzi az igazgató útmutatásainak végrehajtását, az igazgató útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében. > A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában, támogatja a végrehajtásukat. > A pedagógiai program, az SZMSZ, az intézményi munkaterv, a hatályos rendelkezések, továbbá az igazgató útmutatása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. > Kiemelt feladatot lát el az intézményben a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés területén. Ellenőrzési feladatait az SZMSZ-ben, az éves ellenőrzési tervben leírtak, az igazgató utasításai, valamint a teljesítményértékelés eljárásrendje szerint végzi. Tapasztalatait, észrevételeit az érintettekkel megbeszéli, az igazgatót tájékoztatja.

15

> Nyilvántartja az SZMSZ alapján a közvetlen irányítása alá tartozó technikai dolgozók hiányzását, gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről. > Elkészíti a közvetlen irányítása alá tartozó technikai dolgozók éves szabadságolási tervét. > Összesíti a technikai dolgozók túlmunkáját és hiányzását > Nyilvántartja a pedagógusok hiányzását és gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről. > Elkészíti a pedagógusok éves szabadságolási tervét. > Összesíti a határidőig leadott túlmunkát > Részt vesz az 5-8. évfolyam tantárgyfelosztásának, órarendjének és teremrendjének elkészítésében. > Az Ellenőrzési Tervben foglaltak alapján ellenőrzi a naplókat, ellenőrzőket, törzslapokat, nyilvántartásokat. > Vezető-helyettessel együttműködve támogatja a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai innovációk gondozását, az adaptív programok, szakmai projektek megvalósítását. 5.3.2 Az alapfokú művészetoktatási intézményegység-vezető Feladat - és hatásköre különösen: > a művészetoktatásra vonatkozó tantárgyfelosztás előkészítése; > a pedagógiai munka tervezése, szervezése, ellenőrzése a művészetoktatás területén; > tanév helyi rendjének tervezése a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet értelmében; > a munkaterv, rendezvényterv elkészítése a művészetoktatás területén; > az eszközbeszerzés megtervezése a művészetoktatás területén; > bizonyítványok, igazolások ellenjegyzése a művészetoktatás területén; > a munkaközösségek irányítása a művészetoktatás területén;

16

> a Pp, az IMIP és az intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának irányítása, ellenőrzése, a dokumentumok karbantartása, követése a művészetoktatás területén; > a szabadságolási terv elkészítése az alapfokú művészetoktatási intézményegységben alkalmazottak körében. > kapcsolattartás az szakmai egyesületekkel és az érdekképviseleti szervezetekkel a művészetoktatás területén (az igazgatóval egyeztetett tartalommal és formában); > kapcsolattartás a szülői közösséggel, iskolaszékkel az alapfokú művészetoktatási intézményt érintő ügyekben.

5.4

A HELYETTESÍTÉS RENDJE : Az igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános iskola intézményegység-vezető (igazgató-helyettes) helyettesíti. Mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános iskola intézményegység helyettesítési rendje lép hatályba.

5.4.1 Általános iskolai intézményegység Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az intézményegység-vezető helyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános iskolai intézményegység-vezető helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése nevelési általános iskolai intézményegység-vezető helyettes feladata. A felsorolt vezetők egyidejű távolléte esetén az általános iskolai intézményegységben a legtöbb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban lévő pedagógus a helyettesítésre jogosult személy. 5.4.2 Alapfokú művészetoktatási intézményegység A távollévő intézményegység-vezetőt az intézményegység-vezető helyettes helyettesíti. Abban az időszakban, amikor igazgató, intézményegység-vezető, intézményegység-vezető helyettes, nem tartózkodik az épületben, a legrégebben alkalmazásban lévő, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban lévő nevelő tartozik felelősséggel az azonnali intézkedések meghozatalában. A

17

vezetői helyettesítés felelőssége kiterjed az igazgató értesítésére, az intézkedésekkel kapcsolatos dokumentálásra is. 5.5

A Z ISKOLA VEZETŐSÉGE Az iskola operatív vezetőségének tagjai: az igazgató; az intézményegység-vezetők; intézményegység-vezető helyettesek. Az iskola operatív vezetősége konzultációs, véleményező fórum, amely döntési joggal nem rendelkezik. Az iskola operatív vezetősége rendszeresen (általában havonta egyszer, az éves munkatervben meghatározott időpontokban) megbeszélést tart, melyről - szükség szerint - emlékeztető készül. Az emlékeztető nyilvános, a titkársági iktatásban megtekinthető, a nevelőtestület tájékoztatását szolgálja a döntés-előkészítésről, a közösséget érintő információkról. Az iskola operatív vezetőségének tagjai belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak

6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6.1. A

S Z E R VE Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S ZA B Á L Y Z A T TA R TA L M A , S ZA B Á -

LY O ZÁ S I K Ö R E

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, öszszefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. 1. Az intézmény munkáját: az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, és a program végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, a minőségirányítási program, 18

valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba,- ezzel, az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A hatálybalépés napja a jóváhagyásra felterjesztéstől számított harminc nap elteltével az első munkanap. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadáskor, a jogszabályban meghatározottak szerint, egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. A KT és a munkáltató – képviselettel rendelkező szakszervezet hiányában – intézményi megállapodást készít. 2. Az iskola vezetőségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, minőségügyi vezető a szakmai munkaközösség vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, Az iskola vezetősége, az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti el és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

19

3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 6.2. A

N E VE L Ő T E S T Ü L E T É S A S ZA K M A I M U N K A K Ö ZÖ S S É G E K

1. Az iskolai közösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik. 3. A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet nevelési értekezlet munkaértekezletek

20

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, valamint a közalkalmazotti tanács és az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. 5. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. 6. A nevelők szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő legalább 5 pedagógus a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsós munkaközösség 1 – 2 Alsós munkaközösség 3 - 4. (tagjai: tanítók) Fejlesztő munkaközösség (tagjai: fejlesztő pedagógusok, tanítók és tanárok) Reál munkaközösség (tagjai: reáltárgyakat tanító pedagógusok) Humán munkaközösség (tagjai: humán tárgyat és idegen nyelvet tanítók) Informatika munkaközösség (tanítók, tanárok) Sport-szabadidő munkaközösség (tanítók, tanárok) A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

21

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató- nevelőmunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják az osztályozó, - javító, - és belső iskolai vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. A munkaközösség-vezetők munkájukat az munkaköri leírás alapján végzik. 7. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

22

6.3. A

M Ű K Ö D É S R E N D J E , N Y I T VA T A R T Á S

1. Nyitvatartási rend hétfő, szerda, péntek: kedd, csütörtök:

700 órától 1700 óráig 700 órától 2000 óráig.

Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A rendkívüli nyitva tartásra az intézményvezető eseti kérelem alapján adhat engedélyt. A technikai dolgozók ezeken a napokon is – beosztásuknak megfelelően – az épületben tartózkodnak. A szülők számára az éves munkatervben meghatározott időpontokban fogadóórát tartunk. Fogadóórán kívül szülő az iskolában csak a pedagógus írásbeli értesítésére, illetve a vezető vagy vezető-helyettes külön engedélyével tartózkodhat. Az intézmény hivatalos munkaidejében 7:30-16:00 felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2. Udvari ügyelet helyszíne: az iskola első udvara, az iskola hátsó udvara. Folyosóügyelet a tanítási órák közötti szünetekben a pedagógusok ügyeleti beosztása szerint történik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Téli, tavaszi, nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 9 és 13 óra között ügyeletet tart az irodában.

23

3. Tanítási rend Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével az alábbi termekben történik: -

tantermek tornaterem udvar sportcsarnok számítástechnika terem városi könyvtár

A tanulók 750-kor sorakoznak A tanítás kezdete: 800 A tanulók 755 órakor mennek tantermeikbe A tanítási órák 45 percesek. A tanítási órák zavartalanságát biztosítani kell. A tanórák napi és heti beosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza. A tanulók nap közbeni egyéni távozására – az 1. tanítási órán bemutatott írásbeli szülői kérés alapján – az osztályfőnök adhat engedélyt. Kérdéses, vitás esetben a vezetői engedély szükséges a hazaengedéshez. A szervezett foglalkozáson kívüli időben, az épületben és az udvaron tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskolai ünnepélyek, értekezletek, nyílt tanítási napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. 4. Közalkalmazottak munkarendje a) Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással (továbbiakban együtt nevelő-oktató munka) összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 24

A pedagógus kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni. Az intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelésioktatási intézményben kell tartózkodnia. A pedagógus, tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel köteles munkahelyén megjelenni. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit vagy a tanórák anyagát, szükség szerint kulcsait, az igazgatóhelyetteshez eljuttatni. Óracserére, esetleg tanóra vagy foglalkozás elhagyására engedélyt kell kérni, legalább egy nappal előbb az igazgatótól. A pedagógusoknak – előzetes kérés alapján – az igazgató évente legfeljebb 3 alkalommal műszakcserét engedélyezhet. A nevelő-oktató munkáját az iskolai pedagógiai program, útmutatók, az iskolai munkaterv és a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató javaslatai alapján önállóan és felelősséggel végzi. A nevelő-oktató munka tervszerű végzése érdekében szeptember 15-ig szeptember-október hónapokra, október 1-ig az egész évre szóló tanmenetet készít. A bevált tanmeneteket több éven keresztül használhatja kellő kiegészítéssel. Kéthetes eltolódás esetén a tanmenetet módosítani kell. A nevelő-oktató munka során a központilag elkészített ajánló tanmenetek felhasználása csoportok összetételének figyelembevételével történik. Mellé egy füzetbe kell megtenni az esetleges megjegyzéseket. A tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra rendszeresen felkészül, melyről az ellenőrző személyeknek számot kell adnia; o Az iskolai rend és fegyelem érdekében követi a tantestület által megállapított egységes eljárásokat o Köteles a Házirendet betartatni a tanulókkal o Nevelő-oktató munkája közben az egész osztállyal differenciáltan foglalkozik o Igyekszik alkalmat adni a tanulóknak önálló tevékenységek kifejtésére. o A tanulók képességéhez igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, választja meg a tanítási programot és taneszközt o A tantárgyával kapcsolatos szabadidő- vagy közművelődési programot szervez (mozi, színház, múzeum, könyvtár stb.), amit legalább 2 nappal előtte egyeztet az iskolavezetéssel és szükség szerint értesíti a szülőt 25

o A pedagógus rendszeresen értékeli a tanulókat. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatokat legalább két héten belül kijavítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli o A naplóban szereplő minden érdemjegyet be kell írni az ellenőrző könyvbe o A pedagógusnak minden tantárgynál helyesírási szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkát o A tanulásban elmaradt tanulók felzárkóztatása végett korrepetálást tart, melyet az erre rendszeresített naplóba bejegyez o A pedagógus a szülővel az üzenő füzeten keresztül is tartja a kapcsolatot o Köteles a naplót pontosan vezetni, a tanítás után a tanáriban leadni. Az adminisztrációt határidőre elvégezni o Naplót vagy egyéb iskolai dokumentumot csak az iskolavezetésnek történt bejelentés után lehet hazavinni o A pedagógus köteles a rábízott gyermekekről minden körülmények között teljes felelősséggel gondoskodni o A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról szükség szerint tájékoztatja a szülőket, osztályfőnököt, napközi vezetőt, igazgatót o Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, az iskola hagyományainak ápolásából, az ünnepélyek és megemlékezések, versenyek, egyéb megmozdulások rendezéséből o Folyosói fegyelem megszilárdításáért minden tanár, felelős o Az utolsó foglalkozást tartó pedagógus gondoskodik arról, hogy a tanulók az osztályt tisztán hagyják el, majd köszönés után a földszinti ajtóig kíséri el őket o Ezt követően ellenőrzi a vízcsapok elzárását, villanyok leoltását, ablakok becsukását o Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus megjelenése kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben o Felügyelet nélkül tanulócsoport nem maradhat A foglalkozások befejezésekor csak az a gyermek engedhető el, akinek gondviselőjétől erre írásban kaptunk felhatalmazást, ezért: o a tanév első hetében minden alsó tagozatos tanulóról (osztályfőnök), o tanítási vagy napközis foglalkozási szünetkor minden napközis tanulóról (napközi vezető), o iskolán kívüli program esetén minden résztvevő tanulóról, ha a program végén már nincs napközis ügyelet (a szervező pedagógus) kérni kell az erről szóló nyilatkozatot.

26

Amennyiben a gyermekért nem jönnek megfelelő időben, a pedagógusnak gondoskodnia kell a gyermek további felügyeletéről vagy hazakíséréséről. 5. Közalkalmazottak kötelességei: Az iskola minden dolgozóját titoktartási kötelezettség terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a tanulók iskolán kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomására jutottak. Az iskolában a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos. Testi fenyítést alkalmazni tilos. A munkafegyelem, a Szervezeti Működési Szabályzat és az emberi együttélés normáinak megsértése esetén a dolgozó elmarasztalása válik szükségessé. Az iskola tanulóit magáncélú munkavégzésre igénybe venni nem szabad. A közalkalmazott köteles az iskola tekintélyét megóvni. A dolgozó személyi adataiban történt változást 8 napon belül köteles bejelenteni. 6. Az iskola munkaterve Az iskola, éves munkatervét az MKM által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó közlemény alapján lehet meghatározni. A nevelőtestület aktívan részt vesz a munkaterv összeállításában, a tanévnyitó értekezleten dönt elfogadásáról. A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat: tanítási szünetek, ünnepélyek rendje, szülői értekezletek rendje, iskolai szakmai napok programja, egyéb rendezvények, pl. szakmai továbbképzés. 7. Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket vesszük figyelembe: kötelező óraszámok, órakedvezmények, az osztályfőnök saját osztályában minden tantárgyat tanít, felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot, 27

a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg feleljen meg egymásnak, arányos terhelés, egyéni kívánságok. A tantárgyfelosztást az iskola vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet - a pedagógusokkal egyeztetve - a feladattal megbízott igazgatóhelyettes állítja össze az alábbiak figyelembevételével: a tanulócsoportok heti optimális terhelése, napi egyenletes terhelés, tantárgyi speciális követelmények, tömbösítés, bontott csoportok szervezése. 8. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: A mindennapos iskolába járás alól felmentett /magán/ tanuló osztályozó vizsgáját február és augusztus utolsó hetében teheti le. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított követelményeket a tanuló az előírtnál is rövidebb idő alatt teljesítheti. Ennek az osztályozó vizsgának ideje augusztus utolsó hete. Ha a tanuló a tantervi követelményeket egy-két tárgyból nem teljesíti szorgalmi időben, akkor a javítóvizsga ideje: augusztus vége. A bukott tanulók felkészítése a tanító, a szaktanár ellenőrizhető nyári programot készít a tanulónak. Az osztályfőnökkel együtt a programot láttamoztatja a szaktanár, aláíratja a szülővel. Az iskolatitkár augusztus elején értesíti a javító vizsgára és osztályozó vizsgára kötelezett írásban. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, vagy adott tantárgy tanítási óráinak 30 %-át meghaladja, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó és javító vizsgák vizsgabizottságát az igazgató bízza meg. Elnök: igazgató helyettes vagy munkaközösség-vezető Tagok: buktató nevelő – és vele azonos szakú nevelő. 28

A javító és osztályozó vizsgán a tanulónak írásban kell számot adni azon tantárgyakból, ahol a tanterv dolgozat írást tesz kötelezővé. A tanulóknak a feladatot előre ki kell adni, legyen megfelelő idejük felkészülni Feleletek időtartama maximum 10 perc. A szóbeli feleleteknél nevelői segítséget kell biztosítani, kérdéseket a tanulóknak. A kérdéseket az őt tanító szaktanár teszi fel, vagy a bizottság vezetője. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, kaphat még egy feladatot. A javító és osztályozó vizsgáról a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke veszi fel. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, az osztályozó vizsga eredményét az osztályozó vizsga anyakönyvébe és bizonyítványba. A záradékot az igazgató és osztályfőnök írja alá. Eredmények kihirdetése a bizonyítványok kiosztásával történik Az osztályozóvizsga követelményeit a Házirend melléklete tartalmazza. 9. A létesítmények és helységek használati rendje A helyiségeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola rendjének, tisztaságának megtartása minden tanulóra, alkalmazottra vonatkozó kötelezettség. A folyosók, az osztálytermek dekorálásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok, illetve a napközis foglalkozásokat vezető pedagógusok gondoskodnak. A dekorációk megóvása valamennyi dolgozó kötelessége. 10.

Az épület egészére vonatkozó rendszabályok

Az épület rendje Az épület fő-bejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, 29

- a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

6.4.

A

P E D A G Ó G I A I M U N K A B E LS Ő E L LE N Ő R ZÉ S É N E K R E N D JE

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzését ellenőrzési terv szerint az igazgató és helyettese (i) végzik, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgató helyettes(ek) munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgató helyettes(ek) ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri leírásuk alapján) következően saját területükön végzik. A munkaközösség - vezető (k) az ellenőrzési feladatokat a munkaköri leírásuk alapján látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes igazgatóhelyettest. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszereit a pedagógiai program, valamint az intézményi minőségirányítási program (IMIP) határozza meg. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

30

1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt, az intézmény, nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, 31

(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

6.5.

A

B E L É P É S É S B E N N T A R T Ó ZK O D Á S R E N D JE , A P E D A G Ó G I A I FE L Ü -

G Y E LE T

1. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A portás feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A portás gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. Az osztálytermeket a takarító köteles nyitni és zárni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarító ellenőrzi, akiknek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása és a riasztó bekapcsolása is. 2. A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után és vezetői engedély megadása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót.

32

6.6.

A

VE ZE T Ő K É S A S ZE R V E ZE TI E G Y S É G E K K Ö ZÖ TTI K A P C S O LA T -

T A R T Á S R E N D J E , F O R M Á J A , A V E ZE T Ő K K Ö Z Ö T TI F E L A D A TM E G O S Z T Á S , A S ZE R V E ZE TI E G Y S É G E K K Ö ZÖ TTI K A P C S O LA TT A R T Á S RENDJE

A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgató helyettes (ek) segítségével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg, ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe tartozó – és át nem ruházott – feladatokat.

1. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés, a kiadmányozás, a munka- és tűzvédelem szervezése, irányítása közvetlenül irányítja az osztályfőnöki, a napközis nevelőmunkát, a szabadidő-szervező tevékenységét; A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi. 2. Hatáskörök átruházása az igazgató helyettes (ek)re: a műszaki és a kisegítő dolgozók munkájának megszervezése, irányítása, valamint ellenőrzése és értékelése, a pedagógusok szakmai ellenőrzése

33

6.7.

A

HELYETTES ÍTÉS RENDJE

Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint – az azonnali döntést nem igénylő, a kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével – az igazgató helyettes (ek) helyettesíti (k). Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) Egyidejű akadályoztatásuk esetén a megbízott szakmai munkaközösség vezető, továbbá mindegyik vezető akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, azt jelzi az igazgatóhelyettesnek, aki gondoskodik az eseti helyettesítésről. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

6.8. A

VE ZE T Ő K É S A Z I S K O LA I S Z Ü L Ő I S ZE R V E Z E T K Ö Z Ö T TI K A P C S O -

LA T T A R T Á S F O R M Á J A

6.8.1.

A

S ZÜ LŐ K K Ö ZÖ S S É G E

A szülők az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget (SZK) hoznak létre. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: o elnök o elnökhelyettes 34

Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZK elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZK választmánya. Az iskolai SZK választmányának munkájában az osztályok szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai SZK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskola SZK-nek tisztségviselőit: o elnök o elnökhelyettes Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZM választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZM választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: o megválasztja saját tisztségviselőit o megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe o kialakítja saját működési rendjét o az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét o képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében o véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a/z/ SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak o véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 6.8.2.

A

TANULÓK KÖZÖSSÉGEI

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. 35

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: o osztálytitkár o képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést,melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős.

6.8.3. 1.

AZ

I S K O L A K Ö Z Ö S S É G E I N E K K A P C S O LA T TA R T Á S A

Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg.

2.

A kapcsolattartás fórumai: o az igazgatóság ülései o az iskolavezetőség ülései o a különböző értekezletek o megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

36

Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, a tanáriban található számítógépen, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: a) az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. b) az irányításaik alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

6.8.4.

A

N E VE L Ő K É S A T A N U L Ó K

a) Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen, és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. b) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. c) A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. d) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZK - gel.

6.8.5.

A

N E VE L Ő K É S A S Z Ü LŐ K

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: o a szülői munkaközösség választmányi ülésén o a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül o az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül 37

az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten o fogadóesten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: o családlátogatások o szülői értekezletek o a nevelők fogadó órái o nyílt tanítási napok o írásbeli tájékoztatók a tájékoztató (ellenőrző) füzetben A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az SZK - hez fordulhatnak. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: o az iskola fenntartójánál, o az iskola irattárában, o az iskola tanári szobájában, o az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyettesnél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában; 38

az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői szervezet vezetőjénél; az iskola aulájában A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolában történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

6.9. A

J Ó LÉ T I C É LÚ P É N Z E S ZK Ö ZÖ K FE LH A S Z N Á LÁ S A

A jóléti célú pénzeszközök körét, konkrét tartalmát, összegének megállapítását a kollektív szerződésben, ennek hiányában a Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy mellékletében kell –akár több évre érvényesen– rögzíteni.

6.10. A

K I E M E LT M U N K A V É G ZÉ S É R T J Á R Ó K E R E S E T K I E G É S Z Í T É S FE L-

O S Z T Á S Á N A K E L VE I

A közoktatási intézmény vezetője kereset kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. A fenntartó az előző bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között. 39

Az iskolai minőségirányítási program alapján a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei a következők: (A munkatervben meghatározott feladatokon felül végzett munka értékeléséhez az alábbiakban felsorolt munka vehető figyelembe). 6.10.1. Pedagógusok 1. pedagógiai jellegű feladatok: iskolai dokumentumok elkészítése (házirend, pedagógia program stb.), végrehajtásának koordinálása, pályázatok készítése, végrehajtása, a vezetőség munkájának segítése önálló kezdeményezésekkel, ötletekkel, 2. nevelési jellegű feladatok: az 1-5. évfolyamos osztályfőnök beilleszkedéssel, és a 8. évfolyamos osztályfőnök továbbtanulással kapcsolatos feladatai, diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus munkája, munkaközösség vezetők feladatai, a tanulóknak szervezett kulturális, egyéb szabadidős tevékenységek végrehajtása, 3. oktatási feladatok: tanulmányi- és sportversenyekre a tanulók felkészítése, azokon való részvétel, iskolai (házi) versenyek, bajnokságok szervezése, 4. társadalmi munka szervezése, irányítása, részvétel.

6.10.2. Pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak pályázatok készítése, végrehajtása, kulturális és szabadidős tevékenységek szervezése a tanulóknak, tehetséggondozás területén a tanulók segítése, iskolai vetélkedők, kiállítások szervezése, a vezetőség munkájának segítése önálló kezdeményezésekkel, ötletekkel. 40

6.10.3. Technikai dolgoz ók pályázatok figyelése, készítése, társadalmi munka szervezése, részvétel, a vezetőség munkájának segítése önálló kezdeményezésekkel, ötletekkel.

6.10.4. Kizáró okok: 1. Fegyelmi büntetés vagy bíróság eljárás / ha a pedagógus a hibás/. 2. Alapvető munkaköri kötelezettségek megszegése /kérés, igazolatlan hiányzás, stb. ügyeletesi munka nem rendszeres, alapos végzése/. 3. Összeférhetetlenség. 4. Nem pedagógushoz méltó erkölcsi magatartás.

6.11. A

K Ü LS Ő K A P C S O L A T O K R E N D S Z E R E , F O R M Á JA É S M Ó D JA

Az iskola munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a Tankerülettel a helyi önkormányzattal az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával A Nevelési Tanácsadóval helyi oktatási intézmények vezetőségével (Óvodák, Kossuth Lajos Általános Iskola) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal az Eötvös József Művelődési Házzal és Könyvtárral a katolikus és református egyházakkal A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága, rendszeres kapcsolatot tart fenn: Háziorvosi Rendelő orvosaival (Ercsi, Esze Tamás u.) Ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn:

41

a Családsegítő Központtal a Gyermekjóléti Szolgálattal Ercsi Város Polgármesteri Hivatal Gyámhatóságával Ercsi Város Polgármesteri Hivatal Igazgatósági Osztályával A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

6.12. A Z

Ü N N E P É LY E K , M E G E M L É K E Z É S E K R E N D J E , A HA G Y O M Á N Y O K

Á P O L Á S Á VA L K A P C S O LA TO S FE LA D A TO K

Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Kiemelt feladat, hogy az iskola ünnepélyek, megemlékezések tartalmukban és külsőségükben segítsék elő a tanulók hazaszeretetre nevelését, megismertetve velük – életkoruknak megfelelően – a Magyar Köztársaság állami ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel. A nemzeti ünnepek előtt 2 munkanappal az iskola épületét a Magyar Köztársaság lobogójával fel kell díszíteni. A nemzeti ünnepet megelőző két utolsó munkanap egyikén az iskolában ünnepségeket kell szervezni, melynek műsorát az iskola tanulói adják. Az ünnepségen az iskola minden tanulója és pedagógusa kötelezően részt vesz. A megemlékezések osztálykeretben is történhetnek. A megemlékezés előtt két munkanappal el kell helyezni az évforduló emlékeit az osztálytermekben. Az iskolai hagyományok: az elsősök fogadása, megajándékozása a tanévnyitó ünnepségen, ballagási ünnepély, házi versenyek, ünnepek (Mikulásnap, karácsony, farsang, Anyák napja), nyílt tanítási napok szervezése a szülőknek, 42

iskolai sportnap, táborozások, az osztályokban folyó munka bemutatása szakmai napok keretében, tanévzáró ünnepség. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

6.13. A

R E N D S ZE R E S E G É S ZS É G Ü G Y I FE L Ü G Y E LE T É S E LL Á T Á S R E N D JE

Tanévenként meghatározott időpontokban iskolaorvos, iskola fogászati rendelés, védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Feladataikat saját munkáltatójuk határozza meg, melyekről a tanév kezdetén tájékoztatják az iskolavezetetést. Munkájuk általánosítható tapasztalatairól az igazgatóhelyettes bevonásával tájékoztatják a nevelőtestületet, az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola a lehetőségei függvényében megvalósítja. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az iskolavezetés az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: Az intézmény diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele. A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, ill. normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévben szeptember 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be. Beadja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez.

43

Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő segítségével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálaton részt vettek – e.. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja őket, majd háziorvosi rendelőbe irányítja őket kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól.

Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. A védőnő szoros kapcsolatot tart fenn az iskolával. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás-, testmagasság- testsúlymérés, hallás – látás – szín-látás vizsgálat, vizeletvizsgálat stb.). Negyedévente elvégzi az iskola minden tanulójának tisztasági vizsgálatát. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, prevenciós és egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákon előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve, az osztályfőnöki tanmenet szerinti témákban. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő). Az iskolafogászati feladatokat a gyermek-fogorvos látja el. Minden évben elvégzi a tanulók fogászati szűrővizsgálatát. Elsősegély dobozt / kötszert/ kell elhelyezni: o

a tornateremben

o

a nevelői szobában

o

az igazgatói szobában

o

a titkárságon.

A dobozok folyamatos feltöltéséről gondoskodni kell.

44

6.14. I N T É ZM É N Y I

V É D Ő , Ó VÓ E LŐ Í R Á S O K

A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A dohányzásra kijelölt hely: a tanári szoba melletti helyiség. A nem dohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartásáért felelős: az iskolatitkár. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést (írásvetítőt, video készüléket stb.) csak a tanító, szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít, vagy észlelhetően hibás, balesetveszélyes, elektromos, vagy egyéb működtetésre alkalmatlan. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógusfelelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. Elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni a kijelölt elsősegélynyújtó helyen. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.

6.14.1.

Gyermek- és ifjúságvédelem

Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 45

Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek, tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkóztatását. A tankötelezettség teljesítésének törvényi előírásait a szülőkkel be kell tartatni, meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradáshoz, távolmaradáshoz vezettek. Ez elsődlegesen az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata. Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Az igazolatlan hiányzásról értesíteni kell az önkormányzat jegyzőjét. Az intézmény igazgatójának kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekvédelmi felelős munkájának feltételeit, és ellenőrizze munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban 1 fő félállású gyermekvédelmi felelős látja el az iskola összes pedagógusának együttműködésével. A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a gyermekkel gond van: tanulmányi eredmény romlása, családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság (napközis étkeztetésnél), rossz társaság, alkohol, drog, cigaretta fogyasztása. Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozás, beszélgetés, közös vagy egyedüli családlátogatás, majd a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján megoldást keres a felmerülő problémára. Személyes kapcsolattartás gyermekvédelmi felelős és a tanulók között: az osztályokat felkeresve tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős a tanulókat, hol, mikor, milyen problémával kereshetik fel.. A szülőket a tanév elején írásban kell értesíteni a gyermekvédelmi felelős személyéről, és hogy hol, s milyen időpontban kereshető fel. Az iskola gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások keretében tartja a városi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot. Kölcsönösen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. Az iskola földszintjén ki kell függeszteni: o

az iskolai gyermekvédelmi felelős nevét, felkereshetőségének idejét, helyét

o

Ercsi város gyermekjóléti szolgálat,

o

a nevelési tanácsadó, 46

o

a drogambulancia,

o

az ifjúsági lelki segély,

o

a gyermekek átmeneti otthona címét és telefonszámát.

A szenvedélybetegség megelőzése, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedése fokozott figyelmet és oktató-nevelő munkát igényel. Ha az intézményünk a gyerekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

6.14.2. Az iskola dolgoz óinak feladatai a tanul ógyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

és

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó és a bombariadó tervnek a rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 1. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait,

47

o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, 2. tanulmányi kirándulások, túrák előtt, 3. közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, 4. rendkívüli események után, 5. a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

6.14.3. Az iskola dolgoz óinak feladatai a tanul óbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

o a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,

o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

48

o minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy helyettesének E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesíthető dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatban iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

o A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. o A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

o A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

o Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

49

6.15. R E N D K Í VÜ LI

E S E M É N Y , B O M B A R I A D Ó E S E T É N S ZÜ K S É G E S TE E N -

DŐK

Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a) a fenntartót, b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d) személyi sérülés esetén az orvost, vagy a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület 50

kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek az osztálynapló alapján azonosítania kell! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), 51

a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza: A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv - robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:

o igazgatói iroda, o tanári szoba o iskolatitkári iroda.

6.16. A

S ZÜ LŐ I S Z E R VE Z E T V É LE M É N Y E Z É S I , E G Y E T É R T É S I JO G A

Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. 52

A közoktatásról szóló törvény, vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzat a szülői közösség részére további jogokat biztosít. 1. Véleményezési joga van: az osztályok szülői közösségeinek a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. tanulmányi kirándulás tervezett költsége), az osztályok szülői közösségeinek a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskolai szülői közösségnek az iskola és a család kapcsolattartási rendjének (szülői értekezletek, fogadóórák) kialakításában. 2. Ha az iskolaszék egyetértési jogát nem gyakorolja, akkor a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg: a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola, éves munkatervébe való felvételekor. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.

6.17. A

T A N Ó R Á N K Í VÜ LI F O G LA LK O Z Á S O K S ZE R V E ZE TI FO R M Á I

1. Napközi otthon Az iskola minden tanulójának biztosítjuk a részvételét. A csoportok kialakításának szempontjai az évfolyamok szerinti működtetés. A téli és a tavaszi szünetben, a tanítás nélküli munkanapokon, igény esetén napközis csoportok öszszevonásával napközi ügyeletet tartunk. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A tanítási órák után folyamatosan következnek a napközis foglalkozások, 16.30-ig tartanak. A napközis tevékenység az ebédeléssel (elkészített ebédelési rend szerint), levegőzéssel, pihenéssel kezdődik. A tanulási idő, egységesen 1430 órakor kezdődik minden napközis csoportban. 1545 és 1600 között uzsonnáznak a gyermekek. A fennmaradó időben napközis szabadidős foglalkozások vannak a tanulók számára. 1600-1700 óra között ismét ügyeleten vehetnek részt a tanulók.

53

2. Énekkar A szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. 3. Könyvtár Az iskolai könyvtár feladatait a Városi Könyvtár látja el. 4. Egyéni foglalkoz ás 5. Felzárkóztató foglalkozás Az arra kijelölt pedagógus tartja a gyenge képességű vagy hosszabb ideig hiányzó gyermekek felzárkóztatása végett, melyen a kijelölt tanulók részvétele kötelező. A korrepetálásba történő bevonásról a szülőt értesíteni kell. A megtartott foglalkozás idejét és a részt vett tanulók nevét az erre külön rendszeresített naplóban kell bejegyezni. Szeptember hónapban elsősorban a javítóvizsgára vagy osztályozóvizsgára utalt tanulókkal kell foglalkozni. Ebben az időszakban a vizsgák lezajlásáig a tanuló korrepetálását az a pedagógus végzi, aki őt a fenti vizsgákra utalta. 6. Logopédiai foglalkoz ások A foglalkozások időkerete 20-45 perc. Egy-egy órára a beszédhiba súlyosságától függően kettő-hat gyermek osztható be, kivételes esetekben egyéni foglalkozás lehetséges (pl. ha a súlyos beszédhiba súlyos értelmi fogyatékossággal, súlyos magatartási zavarral társul). Minden beszédjavításra szorulót hetenként két alkalommal kell logopédiai kezelésben részesíteni, a súlyosabb eseteket lehetőség szerint többször is be kell osztani. Azon tanulók helyére, akiknek beszédhibája megszűnt, új növendéket kell felvenni. A logopédiai kezelés idejét a helyi körülmények figyelembevételével (órarend, szakkör, korrepetálás) kell megállapítani, biztosítani kell a szülők és az érintett pedagógus tájékoztatását a logopédiai kezelés helyéről, idejéről. A foglalkozásokon való részvétel kötelező. 7. Tehetséggondozó csoportok Az iskola hagyományainak megfelelő (az éves munkatervben rögzített) foglalkozásokat hirdeti meg az iskola, de a tanulók és a szülők újabb szervezését is kezdeményezhetik. A foglalkozások indításáról (a SZK véleményének meghall54

gatásával) az igazgató dönt. A csoportos foglalkozások októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A tanév utolsó két hetében működésük egyéni igény szerint már szünetelhet. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 8. Sportfoglalkoz ások A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanár szervezi a szorgalmi időben. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A szakkör, az énekkar, a sportfoglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátó szakmailag és pedagógiailag felelős a szakkör, az énekkar, a sportfoglalkozások működéséért. Éves programot dolgoznak ki, melyet a pedagógiai igazgatóhelyettes hagy jóvá. 9. Iskolai tanulm ányi, kultur ális, sportversenyek Részét képezik az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a versenyeken eredményesen szereplő tanulók teljesítményét az egész iskolaközösség megismerje. 10.

Hitoktat ás

Az egyház irányítása mellett az általa kijelölt hitoktató végzi. Az iskolán kívüli foglalkozások feladata: Biztosítani a tanulók kulturális igényének fejlesztését (színház, mozi, könyvtár, múzeum, kézműves, sport, környezetvédő foglalkozások); Versenyezési lehetőséget nyújtani (komplex tanulmányi verseny, kulturális szemle, sportversenyek); Bővíteni általános tájékozottságukat (tanulmányi kirándulás, melyre minden osztálynak évenként 1-1 nap áll rendelkezésre).

6.18. A

D I Á K Ö N K O R M Á N Y ZA TI S Z E R V , A D I Á K K É P VI S E L Ő K , VA L A M I N T

A Z I S K O L A I VE Z E T Ő K K Ö ZÖ TTI K A P C S O LA TT A R T Á S FO R M Á JA É S R E N D J E , A D I Á K Ö N K O R M Á N Y Z A T M Ű K Ö D É S É HE Z S Z Ü K S É G E S FE LT É T E LE K

A diák-önkormányzati szerv saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg működési rendjét. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és mű-

55

ködési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő pedagógus közreműködésével az igazgató útján kéri meg. Az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb szerve az iskolai Diáktanács (DÖK választmány), amely 3-8. osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A Diáktanács tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. Az iskolai diákönkormányzatot a DÖK - vezető képviseli. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. Az iskolai tanulók nagyobb csoportját érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítőtanár támogatásával – az igazgatóhoz fordulhat. A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a Diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

6.19. A

M I N D E N N A P I T E S TE D Z É S FO R M Á I , A Z I S K O LA I S P O R TK Ö R , VA -

LA M I N T A Z I S K O L A VE Z E T É S E K Ö ZÖ TTI K A P C S O L A T TA R T Á S FO R MÁI ÉS RENDJE

A tanulók tanórán kívüli testnevelési és sporttevékenységét a nevelőtestület és a diákmozgalom közreműködésével az iskola igazgatója irányítja. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelésórán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Mindennapos testnevelési foglalkozást alsó tagozaton a tanítási órák, a napközi otthonban szervezett, a délutáni sportköri foglalkozások és a napközis nevelő által vezetett heti két alkalom biztosít. Felső tagozaton a hetenként tartott két mindennapos testnevelési órát a tantárgyat tanító testnevelő tanár vezeti. A tanórán kívüli elfoglaltságok összehangolásával biztosítani kell, hogy a tömegsport, iskolai sportkör foglalkozásokon a tanulók minél nagyobb létszámban vehessenek részt. 56

Iskolai sportversenyeken a tanulók csak felelős személy (iskolában dolgozó pedagógus, szabadidő-szervező, vagy az igazgató engedélyével az edző) felügyelete és irányítása alatt vehetnek részt. A sportban tehetséget mutató tanulók sportegyesületbe irányíthatók. A tanulók sportegyesületben csak az osztályfőnök tudtával sportolhatnak. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

6.20.

A

T A N U L Ó Á L T A L E L Ő Á LL Í T O T T D O LO G VA G Y O N I JO G Á R A V O -

N A T K O ZÓ D Í J A Z Á S S ZA B Á LY A I

Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő: tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg.

6.21. A Z

ADATKEZELÉS ÉS

-

TO V Á B B Í T Á S I N T É ZM É N Y I R E N D J E

Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete. 1.

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvényt előírásainak.

2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

57

3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: -

igazgatóhelyettes

-

iskolatitkár

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: -

igazgatóhelyettes,

-

iskolatitkár

-

osztályfőnök,

-

napközis nevelők,

-

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan -

igazgatóhelyettes

-

iskolatitkár

a tanulók adatait továbbíthatja: -

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató;

-

a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúsági felelős;

-

a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az iskolának, a

58

szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár;

7.

-

a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár

-

a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához történő felvétellel kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök) bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök) beírási napló (vezetésért felelős: iskolatitkár) osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök) napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolvány nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az iskolatitkár a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

6.22.

T A N K Ö N Y VK Ö LC S Ö N ZÉ S ,

TANKÖNYVTÁMOGATÁS,

I S K O LA I

TANKÖNYVELLÁTÁS

6.22.1. A tankönyvellátás közfeladat. Az iskolai tankönyvellátás megszervezését a közoktatási törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. törvény szabályozza. 59

A tankönyvellátás a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ában meghatározott művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló olyan közfeladat, amelyben a tankönyvek előállítása és a tanulókhoz történő eljuttatása piaci viszonyok között valósul meg. A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni. A tankönyv ugyanis olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. Ezáltal minden szülőnek gondoskodnia kell arról, hogy gyermekének az iskola által megkívánt tankönyv rendelkezésére álljon. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes (könyvtári állományból kölcsönözhető, használt tankönyv) tankönyvellátásban részesüljön. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben tankönyveket biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója írásban tájékoztatja a diákönkormányzatot, a szülői közösséget és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátást a tankönyvfelelős (munkaköri feladataként), és a tankönyvforgalmazó biztosítja. A tankönyvpiac korlátozásának fontos eszköze a tankönyvjegyzék kiadása Az oktatási miniszter által kiadott tankönyvjegyzékre azok a könyvek kerülhetnek fel, amelyeknek beszerzési ára nem haladja meg a miniszter által meghatározott összeget. A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló akkor élhet e jogával, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az iskolánkban alkalmazott tankönyvet- a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni vagy lehetőséget biztosítunk használt tankönyvek könyvtári kikölcsönzésére.

60

Amennyiben az iskola a tankönyvrendelésbe olyan könyveket vont be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai közösség, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Ilyen döntés is csak akkor hozható, ha ez nem sérti az érintett tanulók jogait (az ingyenesség elvét). A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata A költségvetési hozzájárulás felhasználásánál a közoktatási törvény 19. §ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Egyeztetési és tájékoztatási kötelezettség A tankönyv megvásárlásának sajátossága, hogy a költségeket kifizető szülők döntését az iskola határozza meg. Indokolt ezért, hogy a tankönyvrendelés öszszeállításában szerepet kapjanak a tankönyv tényleges felhasználói. A törvény értelmében a tankönyvellátás rendjéről, tankönyv megvásárlásához nyújtott támogatások felhasználásának módjáról, a tankönyvrendelésről, a rendelés teljesítéséről az iskola csak az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértése illetve a vélemények kikérése után dönthet. Minden iskolának törvényi kötelezettsége, hogy írásban értesítse, hirdetményben vagy más módon tájékoztassa a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. A tájékoztatás és az egyeztetések elmaradása mulasztásos törvénysértés. 6.22.2. Az ingyenes tank önyvellátás finanszírozása a) Állami normatív hozzájárulás a tanulók ingyenes tankönyvellátásához A Magyar Köztársaság éves költségvetésében került meghatározásra a tanulók ingyenes tankönyvvásárlásához igényelhető állami normatív hozzájárulás fajlagos összege. A hozzájárulást a helyi önkormányzat csak az ingyenes tankönyvellátásra igazoltan jogosult tanulók létszáma után igényelheti. b) Az önkormányzat által igényelt állami normatíva A tankönyvtámogatás összege a fenntartók útján jut el az iskoláig. A fenntartónak úgy kell felosztani az állami hozzájárulást, hogy az ingyenesség a törvényben megnevezett tanulói csoportok számára biztosított legyen.

61

Törvénysértő, ha a tankönyvcsomag árának a normatívát meghaladó részét kifizettetik az ingyenességre jogosult tanulókkal, illetve szüleikkel c) Önkéntes fenntartói hozzájárulás Az iskolafenntartó további pénzekkel is hozzájárulhat a költségvetés által biztosított összegekhez, és ekkor lehetősége van az iskolának arra, hogy olyan könyveket rendeljen, amelyeket egyébként nem tudna ingyenesen hozzáférhetővé tenni. d) Az tankönyvtámogatás felhasználása Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével a nevelőtestület dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról. (Az állami támogatás nem a tanulónak jár, hanem az iskolának.) A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás teljes költségeinek átvállalására és csökkentésére, tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, munkafüzet, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. 6.22.3. Az iskolai tankönyvrendelés és az ingyenes tankönyvellátás megszervezése a) Az iskolai tankönyvrendelés Az iskolai tankönyvrendelés elkészítése a tanulókat, a szülőket és természetszerűen a nevelőtestületet érintő igazgatási tevékenység. A tankönyvrendelés elkészítésénél igen fontos követelmény, hogy figyelembe vegyék az iskola helyi tantervét és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. Az iskola nem készíthet olyan tankönyvrendelést, amely mellett nem biztosítható a jogszabályok végrehajtása. Úgy kell meghatározni az iskolai tankönyv-támogatási szabályokat, hogy a tankönyvek beszerezhetők legyenek az iskola számára rendelkezésre álló forrásokból, továbbá az ingyenesség a megnevezett tanulói csoportok számára biztosított legyen. A fenntartó jogosult és köteles ellenőrizni a tankönyvrendelést, és amennyiben nem valósítható meg a törvény előírása, utasítania kell az igazgatót annak átdolgozására. b) A tankönyvcsomag összeállítása A tankönyv ellátás biztosítására adott összegek nem tanulóra, nem osztályra és nem évfolyamra szólnak. A tankönyvcsomag együttes értéke 62

nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az iskola a tankönyvrendelésbe olyan könyveket vont be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskola szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat egyetértésével teheti csak azt meg. Ilyen döntés is csak akkor hozható, ha ez nem sérti az érintett tanulók jogait. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 14. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel-, egyetértési joggal rendelkezik. c) Az ingyenes tankönyvellátás Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveket. A könyvtári állományba vétel után a tanuló kikölcsönzi a tankönyveket. A tankönyv az iskola tulajdonát képezi, a tanuló csak használja azt. A kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. d) A támogatottak köre Családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül - valamennyi iskolatípus valamennyi évfolyamán - ingyenesen kell biztosítani a tankönyvhöz való hozzájutást a tartósan beteg, a sajátos nevelési igényű, a három vagy többgyermekes családban élő szülő által nevelt tanulónak. Ingyenesen kell biztosítani a tankönyvhöz való hozzájutást az egy és kétgyermekes családokban élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvez-

63

ményben részesülő nappali tagozatos 1-8. évfolyamra járó tanulók részére. Az érintett körbe tartozó tanulóktól az iskola nem kérhet hozzájárulást a tankönyvek megvásárlásáért. e) További támogatások az egy- és kétgyermekes teljes családoknak: A normatív kedvezmények kielégítését követően az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon kell elbírálni. f) Napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon rendelkezésére, a tanítási órákra történő felkészüléshez azoknak a tanulóknak, akik nem tudnak családi körülmények között felkészülni, illetőleg akiknél a tankönyvek megvásárlására a szülői ház nem képes. Természetesen a napközibe járó, illetve a tanulószobát igénybe vevő tanulóknak a tanórai foglalkozásokon is biztosítani kell a tankönyveket. g) Az igényfelmérés Az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, és felméri, hogy: a törvényi előírások alapján hány tanulónak kell biztosítania térítésmentesen a tankönyveket (a továbbiakban: normatív kedvezmény), hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni az előző tanév vége előtt nyilvánosságra hozott jegyzék alapján, hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, mennyien kívánnak használt tankönyvet vásárolni,

64

a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A véleményt természetesen írásban kell kikérni, és dokumentálni kell az írásos válaszokat. h) Igénybejelentés, a jogosultság igazolása A tanuló illetve a szülő az iskolában - a család szociális vagy anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igénylést az iskola által meghatározott időben, az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint: tartósan beteg (szakorvos igazolja), sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot, igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, ta65

nulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. i) A tankönyvkölcsönzés Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani (tartós tankönyv). A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Ha az ingyenességre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel jut hozzá a tankönyvekhez, a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonba kapja. Ugyanakkor az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A kölcsönzött tankönyv addig az időpontig marad a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Összefirkált, agyonhasznált tankönyveket egyáltalán nem lehet kölcsönözéssel kiadni a könyvtárból (le kell selejtezni). A tanulóktól beszedett vagy megvett használt tankönyveket nem lehet ingyenes tankönyvellátás címén kiadni a jogosultaknak (az iskola nem tud elszámolni a normatív támogatással). 6.22.4. A tankönyvek beszerzése a) A szülő, mint megrendelő és vásárló A szülő anyagi helyzetétől függően köteles biztosítani a gyermeke oktatásához szükséges tankönyveket, de nem kötelezhető arra, hogy minden esetben új tankönyveket szerezzen be. A törvény értelmében a támogatottak körén kívül eső szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vá66

sárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskola a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével listát ad ki számára azokról a tankönyvekről, amelyek elengedetlenül szükségesek gyermeke oktatásához. A szülőnek meg kell rendelni a tankönyveket az iskolától. Az iskola által biztosított formanyomtatványon megjelöli, melyik tankönyv beszerzését vagy kölcsönzését kéri az iskolától gyermeke számára, és melyiket kívánja más úton megszerezni. b) A tankönyv beszerzése, a tankönyvellátási szerződés Az iskolai tankönyvellátás feladatait végzi: a tankönyv-felelős: megrendelés, listakészítés, dokumentálás, tankönyvek átvétele, bevételezés (a könyvtár közreműködésével), utánrendelés, elszámolás, a tankönyv árának beszedése, és a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az évi tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá meg kell határozni a tankönyvpiac rendjéről szóló tv. 8/A §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. c) Elismervény és számla Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára tételes elismervényt kell adni a tankönyvek egységáráról, darabszámáról és a kifizetett összegről. (A kereskedelmi és adótörvények szerint) Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára kérésre számlát kell kiadni, a munkáltatói vagy más iskolakezdési támogatás igazolása céljából (a munkáltató címére). Az tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. 6.22.5. Jogorvoslat, az iskolai k özösségek felelőssége, ajánlások, határidők a) Jogorvoslati lehetőségek A nevelési-oktatási intézmény a tankönyvellátással kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározottak szerint- írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A tanuló, a szülő az iskola jogellenes döntése vagy in67

tézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül élhet jogorvoslati jogával, amelyet a jegyzőhöz kell benyújtania. A jegyző döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. b) A szülői szervezet és a diákönkormányzat felelőssége Az iskolai szülői szervezet, a diákönkormányzat felelőssége is, hogy az iskolai tankönyvellátás a jogszabályoknak megfelelően legyen megszervezve, hiszen egyetértési és véleményezési joggal rendelkeznek sok kérdésben. Az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőinek feladata, hogy részt vegyenek a tankönyvellátás folyamataiban, jogszabálysértés esetén kezdeményezzék a rendelkezések betartását az iskolavezetésnél, ha ez eredménytelen, akkor a fenntartónál (jegyzőnél), ha ez sem vezet célhoz, akkor a képviselőtestületnél. Amennyiben az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatban panasz érkezik a szülői szervezethez (pl. az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulóktól az iskola hozzájárulást kér a tankönyvek beszerzéséhez), de a szervezet nem vállalja el az ügyet, akkor nem képviseli a gyermekeik érekében eljáró szülőket, nem működik a törvényben beépített társadalmi kontroll. c) Jogszabályban előírt határidők A szülők, illetve a tanulók tájékoztatása az ingyenesség feltételeiről: november 15. előtt két héttel. Normatív kedvezményen túli további kedvezmények kihirdetése: november 15. előtt. A tanulói igények felmérése: november 15-ig. Az iskolai közösségek tájékoztatása a felmérés eredményéről: november 30-ig. A tanulói igény bejelentése: az iskola által meghatározott időben. A szülők, illetve a tanulók tájékoztatása az igénybejelentés időpontjáról: az igény bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása: december 15-ig. A szülők illetve a tanuló értesítése a támogatás módjáról: december 15. után. Az állami költségvetési hozzájárulás megállapítása: december 31ig. 68

A tankönyvrendelés elkészítése: február 15-ig. A tankönyvrendelés nyilvánosságra hozatala: a tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt. A tankönyvellátás rendjének elkészítése: február 15-ig. A tankönyvellátás rendjének nyilvánosságra hozatala: február 15. után. Tankönyvellátási szerződés megkötése: február utolsó munkanapja. Szülők, illetve a tanulók tájékoztatása a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól: a tanév vége előtt. A könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek listájának közzé tétele: legkésőbb június 10-ig - a helyben szokásos módon.

6.23.

AZ

I N T É ZM É N Y L É T E S Í T M É N Y E I N E K H A S ZN Á LA TI R E N D JE

6.23.1. A helyiségek használati rendje a) Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. b) A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. Amennyiben a felügyeletet nem pedagógus biztosítja, a vezetőségnek köteles bejelenteni. c) A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni.

69

d) A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a dolgozónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor meg kell semmisíteni a leadott példányt. 6.23.2. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a vezető helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A vezető helyettes feladata a kár felmérése és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 6.23.3. A tanulók mulasztásának igazolása Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés stb.). A hiányzás okát ez esetben is jelezni kell. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának felderítéséről. Az iskola minden, a tanuló mulasztására vonatkozó adatot köteles dokumentálni. A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat évente. A szülői igazolás módja a tájékoztató füzetbe való bejegyzés. Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 napra adhat. Hoszszabb idejű távolmaradást az igazgató engedélyezhet. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő első nap be kell mutatni. 70

6.24.

A

T É R Í T É S I D Í J , T A N D Í J B E FI ZE T É S É R E , VI S S ZA FI ZE T É S É R E V O -

N A T K O ZÓ R E N D E LK E Z É S E K

A Kt. szabályozza a térítési díjakat. Iskolánkban a gyermekélelmezésért és az önköltséges szakkörökért térítési díjat kell fizetni. Az önkormányzat képviselő-testülete minden évben két alkalommal felülvizsgálja a nyersanyagnormát, s az áraknak megfelelően módosítja a térítési díjakat. A befizetés készpénzben (az élelmezésvezető által meghatározott napokon) történhet. Napközis kérelmet a meghatározott létszámkereten belül a szülő a tanév során bármikor kérhet, a felmérés ideje a tanév vége. Ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem kéri a napközit (betegség stb.), a szülő köteles bejelenteni az élelmezés vezetőjének. A hiányzás első napján - mivel lemondani már nem tudta az élelmezésvezető - az ebéd az iskolából hazavihető. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetéseként a következő hónapra elszámolja. Ha a térítési díjak beszedésétől számított 30 napon belül nem fizet a szülő, hivatalosan fel kell erre szólítani. Ha akkor sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, ezt jelezni kell az önkormányzat megfelelő szakigazgatása felé. A térítési és tandíjakat félévente előre kell személyesen vagy átutalási postautalványon befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola igazgatója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik tartósan 2 hónapot igazoltan hiányzik.

71

6.25.

M U N K A I D Ő - N Y I L VÁ N TA R T Á S ,

T Ú LÓ R A - E LS ZÁ M O L Á S

6.25.1. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok a) A munkaidő-nyilvántartás tartalma: A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: a kötelező órák túlórák helyettesítések kimutatását. b) A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: A nyilvántartás vezetése az 1.1. pontban foglalt adatokkal pedagógusonkénti bontásban heti rendszerességgel történik. A nyilvántartás: az ellátott tanítási órák a tanórán kívül tevékenységek, az egyéni foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál. 6.25.2. Tanítási időkeret Óradíj megállapítása Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre a jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. A pedagógus a munkakörére előírt kötelező óraszámán felüli többlettanítási órák számát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont által meghatározottak szerint, a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. Óradíj állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát, azonban nem állapítható meg óradíj azokra a tanítási órákra, amelyekkel az időkeretet azért lépte túl a pedagógus, mert a kieső napok miatti óracsökkentés nagyobb volt, mint az adott tanítási napokra tervezett órák száma. Legfeljebb heti két óra erejéig nem állapítható meg óradíj abban az esetben, ha a szaktanítást végző pedagógus a tantárgyfelosztásban rögzített kötelező óraszám feletti tanítási órák teljesítésével lépi túl a tanítási időkeretet, 72

azonban azért nincs lehetőség a heti két óra külön díjazás nélküli egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, szabadidős foglalkozás elrendelésére vonatkozó előírások végrehajtására, mert ezeket a foglalkozásokat a pedagógus a kötelező órájának teljesítése keretében látja el. 2. Az óradíj kiszámítása a) pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám 27 óra alatt: Az óradíj egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének az ún. osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott – óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati intézményi – munkakörre előírt kötelező óraszám 4,33-mal történő szorzata adja. Ez a rendelkezés alkalmazandó, ha az óradíjat vezetői megbízással rendelkező részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményt, továbbá az R. 15. § (2) bekezdésének d) és f)–g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)–c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni. b) pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát: A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a 15. § (2) bekezdésének d) és f)–g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)–c) és e) pontjában meghatározott pótlékok (továbbiakban számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel. Amennyiben a pedagógus a munkáltató elrendelése alapján más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni.Ha a pedagógus a munkáltató általi elrendelés alapján a heti pihenőnapján tanít és kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal, nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni. Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját – a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében – a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. 73

Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb napi kettő órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. Átfedési időnek nevezzük azt az időt, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a Kt. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat az óvodapedagógusoknak kettő órán keresztül közösen kell ellátniuk. c) Teljesítménypótlék alkalmazása esetén Az óradíj számítására vonatkozó ismertetett szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a pedagógus a Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül – a rendes munkaidőn belül – további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott munkakörre előírt kötelező óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege alapján kell meghatározni. Amennyiben ebben az esetben eléri vagy meghaladja a 27 órát, akkor az R. 16. § (3) bekezdés szabályai szerint a pedagógus óradíja a számítási alap egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. Teljesítménypótlék alkalmazásakor a tanítási időkeretet a megállapodásban foglaltak szerint megemelt kötelező óraszám figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a pedagógus teljesített óráinak száma a tanítási időkeretet meghaladja, a többlettanítási, többletfoglalkozási órák díjazásánál a megállapodás keretében ellátott egyéni foglalkozások, szabadidős foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások közül a heti két órát meghaladó foglalkozásokat lehet figyelembe venni. 3. Egyéb szabályok Amennyiben a pedagógus a tanítási időkereten felül, a teljes munkaidőn belül – figyelembe véve a külön díjazás nélkül ellátott órákat is – a két hónap időtartama alatt nyolcvanhat óránál többet tanít, több foglalkozást tart, a nyolcvanhat órát meghaladó tanítás, foglalkozás után járó, az előbbiekben ismertetett, az R. (2)–(5) bekezdés és a (7) be-

74

kezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Azonban a pedagógust az óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg, ha az általa teljesített tanítási órák, foglalkozások száma meghaladja a teljes munkaidőt. A teljes munkaidőt a tanítási időkeret számításánál figyelembe vett tanítási napok alapján kell számítani. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. A számításnál figyelmen kívül kell hagyni azokat a tanítási napokat, melyekkel a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján a tanítási időkeretet csökkenteni kell. Nem alkalmazhatók azonban ezen szabályok akkor, ha a pedagógus a munkaidő-beosztásából követhetően a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidőben látja el. Ebben az esetben a munkáltatónak – a Munka Törvénykönyve 147. § (2) bekezdése alapján – a pótlék mértékét ötven százalékban kell megállapítania, azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása esetén a pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

6.26.

J U T A LM A Z Á S :

Amennyiben az intézmény költségvetésének a törvény által előírt kiemelt munkavégzésért járó keretösszege a fenntartó által biztosított és felhasználható, odaítéléséről az igazgató dönt az igazgató-helyettesek véleményének meghallgatása után. Az értékelés alapja a kibővített iskolavezetőség által kidolgozott ún. sávos értékelési rendszer. A dolgozók értékelését az intézmény vezetőjének egyeztetnie kell a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet tagjaival.

6.27. F E G Y E L M I

ELJÁRÁS

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindí75

tásának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de SZMSZ 2013 A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

6.27.1. A fegyelmi elj árást részletes szab ályai

megelőző

egyeztető

eljárás

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 76

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás –lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

77

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

6.28.

AZ

I SK O LA D O K U M E N TU M A I N A K NY IL V Á NO SS Á G A

Az iskola azon dokumentumai, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján nyilvánosságra kell hozni, az alább felsorolt helyeken tekinthetők meg: Pedagógiai Program: az iskola fenntartója, az iskola irattára, az iskola igazgatója, az iskola honlapja. SZMSZ igazgató tanári szoba Kt. vezetők Házirend igazgató tanári szoba DÖK hirdetőtáblája osztályfőnökök porta

78

7. Z ÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítés elfogadása és jóváhagyása

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület ___________________-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Kelt: __________________, ________________________

_____________________

_____________________

aláírás

aláírás

P.H.

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Diákönkormányzat- a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a Diákönkormányzat képviselői tanúsítják.

Kelt: __________________, ________________________

_____________________

_____________________

aláírás

aláírás

P.H.

79

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Közösség - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a Szülői Munkaközösség vezetője tanúsítja.

Kelt: __________________, ________________________

_____________________

_____________________

aláírás

aláírás

P.H.

80

8. M ELLÉKLETEK 8.1

I RATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján intézményünk iratkezelési szabályzatát az alábbiak szerint határozzuk meg. A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások 8.1.1 Az ügyintézés és az iratkezelés 1. iratok átvétele a) Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja, b) A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. c) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői közösség, a Közalkalmazotti Tanács és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. 2. iratkezelés a) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. b) A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. c) Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. d) Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének a nevelési-oktatási intézményen belüli rendelkezések szerint kell átadni. e) Az iratnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelésioktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. f) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Táv81

beszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. g) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. h) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 3. irattár a) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. b) Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. c) A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. d) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. e) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelésioktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a d) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak. 82

8.1.2 A tanügyi nyilvántartások A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló a) Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott - alkalmazott vezeti. b) A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. c) Ha az intézmény testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló nevelését is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A foglalkozási napló A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. A törzslap a) Az iskola a tanulókról - a felvételt követő harminc napon belül - nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni - a teljes tanulmányi időre kiterjedően - a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. b) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzeti és etnikai kisebbség nyelve vagy más idegen nyelv, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell elfogadni. c) Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. d) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a)-b) pontban foglaltak szerint kell kiállítani. 83

A bizonyítvány a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. c) Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján - kérelemre - pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. d) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló: írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. e) A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. 8.1.3 A tantárgyfelosztás és az órarend a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével - hagyja jóvá. b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. 8.1.4 A jegyzőkönyv a) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli 84

esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. b) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 8.1.5 A tanügyi nyilvántartások vezetése a) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. b) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Alapfokú művészetoktatási intézményben a szaktanár, illetve a főtárgyat oktató tanár vezeti az egyéni foglalkozási naplót, a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt. c) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. d) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. e) Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az alapvizsgáról és az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. f) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt a d) - e) pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.

85

8.1.6 A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése a) Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. b) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. c) Az iskola nyilvántartást vezet: az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. 8.1.7 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje a) Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. b) A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. c) Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. d) Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

86

8.2

IRATTÁRI TERV

Irattári tételszám – Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Intézménylétesítés, - átszervezés, - fejlesztés

nem selejtezhető

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

Személyzeti bér- és munkaügy

50 év

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jkv.

10 év

Fenntartói irányítás

10 év

Szakmai ellenőrzés

10 év

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10 év

Belső szabályzatok

10 év

Polgári védelem

5 év

Munkatervek, jelentések, statisztikák

5 év

Nevelési – oktatási ügyek Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10 év

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

Felvétel, átvétel

20 év

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5 év

Naplók

5 év

Diákönkormányzat szervezés, működése

5 év

Pedagógiai szakszolgáltatás

5 év

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5 év

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5 év

Gyakorlati képzés szervezése

5 év

Vizsgajegyzőkönyvek

5 év

Tantárgyfelosztás

5 év

Gyermek- és ifjúságvédelem

3 év

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1 év

Gazdasági ügyek Ingatlan-nyilvántartás-, kezelés – fenntartás, épületrajzok, használatbavételi engedélyek, helyszínrajzok Társadalombiztosítás

határidő nélküli 50 év

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

5 év

Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5 év

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5 év

87

8.3 T ANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYZATA 8.3.1 A tankönyvrendelés szabályai Az iskola igazgatója minden év február hó 15-ig elkészíti az iskolai tankönyv-és segédkönyvrendelést (a továbbiakban tankönyvrendelés). A pedagógust megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, ruházati és más felszereléseket. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület meghatározza, hogy tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv illetve ajánlott és kötelező olvasmány vásárlására fordítsák. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék véleményét. 8.3.2 Tankönyvterjesztés Az igazgató a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozza az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét (a továbbiakban: tankönyvterjesztés rendje). A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni és a tankönyvterjesztés rendjét úgy kell kialakítani, hogy minden tanuló – kivéve, aki szorgalmi időben, átvétellel kerül az iskolába – a tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési áron hozzájuthasson az iskolai tanulmányaihoz szükséges tankönyvekhez, segédkönyvekhez. A tankönyvterjesztés rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia egy alkalmazottat, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az alkalmazottal kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt az alkalmazottat is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a beszerzé88

si árba épített terjesztési költségnek – a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan kötött megállapodás alapján – az iskolát megillető része. 8.3.3 Tankönyvtámogatás A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója minden év november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolai könyvtárból segédkönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást, a felmérés eredményéről tájékoztatást ad. Az iskola – a gyermekek védelméről szóló törvény 18.§-ánek (4.) bekezdése alapján – kezdeményezi a tankönyv –és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását a iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A felmérés eredményéről a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot december 15-ig tájékoztatja, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A nevelőtestület minden év december hó 30-ig – a közoktatásról szóló törvény 118.§-ának (5.) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint – meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt. 89

8.3.4 Tartós tankönyvek kiválasztása és kezelése Tartós tankönyv az a tankönyv, amelyik tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy több tanuló több tanéven keresztül alkalmazza. (Lehet elektronikus és képi ismerethordozó is, ha tartalmánál fogva megfelel a követelményeknek.) A tartós tankönyveken kívül az erre előirányzott huszonöt százalékot ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására fordíthatja az iskola. A tankönyvrendelésbe olyan könyveket is fel lehet venni, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, amennyiben azzal az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat egyetért. Az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni az iskolai könyvtárból tartós tankönyvet, segédkönyvet. A felmérés eredményéről a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot december15-ig tájékoztatni kell. A nevelőtestület minden év december 30-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az iskola részére jutó összeg legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani. Ezeket az iskolai könyvtár állományába kell venni. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós könyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tartós tankönyvek rendelése a tankönyvrendelés szabályai szerint történik. A tartós tankönyvek nyilvántartása: -

egyedi végleges nyilvántartás (szótárak, kötelező olvasmányok) időleges brosúra nyilvántartás (a tartós tankönyvek rongálódása, elhasználódása és elavulása miatt)

Az iskolai könyvtár állományába került könyvek csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A kölcsönzés ideje: egy tanítási év (több évig használható tankönyv esetén is) A kártérítés módjai: - Az elveszett dokumentum pótlása - Egy év használat után 50% megtérítése Az iskolában használt minden tankönyvből ajánlatos egyet állandóan az iskolai könyvtárban tartani, hogy más szakos tanárok, más tankönyvből tanítók és a könyvtárpedagógus is utána tudjon nézni, hogy a tanulók mit és miből tanulnak. Hasznos, ha az adott iskolában nem 90

használt tankönyvekből is szereznek be a munkaközösségek számára, azok igénye szerint. A tartós tankönyvek elhelyezése az állomány többi részétől elkülönítve legyen, a többitől külön kezelendő. 8.3.5 Ingyenes tankönyv A 2004. évi LXXVII. törvény módosította a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényt. Új rendeletet adott ki az oktatási miniszter, a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Ennek értelmében az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő -

Tartósan beteg vagy fogyatékos, Három vagy többgyermekes családban élő Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív követelmények)

A megvalósítás lehetőségei: -

Az iskolából való kölcsönzés A napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele A tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján

A normatív kedvezményre való jogosultságot az OM közleményben leírt módon kell igazolni: -

-

-

Tartósan beteg, három vagy többgyermekes családban élő gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – családtámogatási kifizetőhely által – kiállított igazolással, Ha a családi pótlékra való jogosultság a tartósan beteg gyermek esetében a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal kell igazolni.

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni. (Ez a munkatankönyvekre és a munkafüzetekre nem vonatkozik.)

91

8.4 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A DÖK elsődleges célja 

a diákok képviselete, minden fórumon és érdekük, jogaik megvédése



a DÖK összefogja a diákságot, és véleményüket továbbítja a tantestület és az iskolavezetés felé



a DÖK magára vállalja számos iskolai rendezvény megvalósítását

A diákönkormányzat felépítése 

A legfelsőbb döntéshozó fórum a közgyűlés, amely a tagokból áll.



Az operatív döntéshozó fórum az osztályképviselőkből álló diáktanács

Tisztségviselők 

Elnök: a közgyűlés választja meg, a megbízása egy évre szól. A közgyűlésnek és a vezető tanárnak is köteles beszámolni.



Titkár

Ülések 

A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal, lehetőleg október hónapban kell tartani.



DÖK ülést havi egy alkalommal kell tartani, melyek témái: aktualitások, jövőbeni tervek, beszámolók.

Nyilvánosság 

A diáktanács ülései általában nyilvánosak, de bármely szavazati joggal rendelkező lépviselő javaslatára a testület dönthet a nyilvánosság korlátozásáról.

Képviselet 

A diákönkormányzat képviselete az elnök, vagy a diáktanács által konkrét ügyben megbízott személy jogosult.



A képviselő a képviseletet követő első diáktanács-ülésen köteles beszámolni tevékenységéről.

Joggyakorlás 

A házirend elfogadásával illetve módosításával egyetértési jogot a diáktanács gyakorolja.

92



A diáktanácsnak döntési jogköre van saját működésében, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásában, egy tanítás nélküli munkanap programjában.



Javaslattevő joga van az intézmény működési rendjével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatban.

Pénzügyek 

A diáktanács a költségvetés keretei között jogosult a szükséges döntések meghozatalára.

Kapcsolattartás 

A külső kapcsolattartás az elnök feladata.

Döntéshozatali rend 

A diáktanács akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezők többsége jelen van.



A diáktanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

Mellékletek 

A tagok névsorát a mindenkori 1. Melléklet tartalmazza.



A programok rendjét a mindenkori 2. Melléklet tartalmazza.

1. Mellélket Tagok

Elnök: DÖK titkár: TAGOK

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

DÖK segítőtanár: 2. Melléklet Programok Szeptember Október November December Január

    

Február Március Április Május Június

93

8.5 L ELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

A ...................................................................... iskola vagyonának számbavétele és a leltározási kötelezettség végrehajtása érdekében alábbi szabályozást adom ki. 8.5.1

A leltár fogalma

a) A leltár olyan tételes kimutatás, amely az iskola eszközeinek és forrásainak, valóságban is meglevő állományát - mennyiségét és értékét - a leltározás időpontjára vonatkozóan tartalmazza. b) A Leltározási Szabályzatban meghatározott esetekben leltárnak tekinthető a szabályszerűen ellenőrzött és szükség szerint helyesbített - a főkönyvi könyvelés adataival egyező - analitikus nyilvántartás is. 8.5.2 A leltár céljai az iskola készleteinek, vagyonának számbavétele az éves beszámoló valódiságának alátámasztása a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának és egyezőségének ellenőrzése a vagyon védelme, a felelősök elszámoltatása. 8.5.3 A leltározás fogalma a) A leltározás az iskola kezelésébe vagy használatába adott, illetve a tulajdonát képező befektetett - és forgóeszközök, valamint azok forrásainak (aktív és passzív vagyonrészek), továbbá az iskola birtokában levő idegen eszközök valóságban meglevő állományának (mennyiségének) megállapítása. b) A leltározáshoz tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet (hiányok és többletek) megállapítása és rendezése is. 8.5.4 A leltárral szemben támasztott követelmények a) A leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza az iskolának a leltár napján meglevő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. b) A leltárnak teljes körűnek kell lennie, vagyis az iskola valamennyi (saját tulajdonú és használatban levő) eszközét és forrását tartalmaznia kell. c) A leltárnak valódinak kell lennie, vagyis a leltározás során ténylegesen fellelt mennyiségi - és értékadatokat kell kimutatnia.

d) A leltárnak világosnak kell lennie, vagyis leltározási körzetenként és egységenként, ezen belül fajta és típus, méret és minőség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia az eszközöket. e) A leltárnak áttekinthetőnek kell lennie, vagyis a leltárral kapcsolatban készült okmányokon javítást csak szabályszerűen, a hibás bejegyzés áthúzásával és fölé írással szabad eszközölni, és a javítást végző személynek a “javította” jelzéssel és aláírásával kell a javítást igazolni. A javítást minden esetben úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adat, feljegyzés is olvasható, utólag ellenőrizhető legyen. 8.5.5 A leltározási ütemterv a) A leltározás feladatainak összehangolása érdekében minden évben a leltározást megelőző ............. nappal (héttel) leltározási ütemtervet kell készíteni. b) A leltározási ütemtervet az iskola gazdasági igazgatóhelyettese (vezetője) készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. c) A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: mire terjed ki a leltározás a leltározási bizottság elnökének, tagjainak megnevezését a leltárellenőrök nevét a leltározási körzetek, egységek nevét, a leltárfelelősök nevét a leltározás időpontját (nap, óra) a leltározók nevét a leltár kiértékelésének határidejét a záró jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét az eltérések rendezésének határidejét a nyilvántartásokban. 8.5.6 A leltározás szakmai előkészítése A leltározást megfelelő módon elő kell készíteni. Ennek érdekében a leltárfelvétel előtti időszakban a következők a feladatok: rendezni kell a készleteket, egy helyre kell csoportosítani az azonos főkönyvi szám alá tartozó anyagokat, rendezni kell a nyilvántartásokat és azokat naprakész állapotba kell hozni,

95

biztosítani kell a mennyiségi felvételhez a mérőeszközöket, be kell szerezni a leltározáshoz szükséges nyomtatványokat, selejtezni kell a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszközöket. A selejtezést úgy kell lebonyolítani, hogy annak könyvviteli rendezése még a leltározás megkezdése előtt elvégezhető legyen. A leltározás megkezdésekor a naprakész nyilvántartásoknak már a selejtezés miatt csökkentett készlet adatait kell tartalmaznia. el kell különíteni az idegen tulajdont képező eszközöket, 8.5.7 A leltározási bizottság a) A leltározási bizottság tagjait a leltározási ütemtervben kell kijelölni. b) A leltározási bizottság három tagból áll: a bizottság vezetője a bizottság tagja a leltározandó körzet, egység leltárfelelőse. c) A leltárbizottság valamennyi tagja felelős a leltározási szabályok és utasítások betartásáért, a leltár valódiságáért. 8.5.8 A leltározásban közreműködők feladatai a) Az iskola igazgatója elkészíti és jogszabályi változás esetén módosíttatja az iskola Leltározási Szabályzatát jóváhagyja az éves leltározási ütemtervet ellenőrzi a gazdasági vezető és a dolgozók leltározással kapcsolatos teendőinek szabályszerűségét leltárhiány esetén az érintett dolgozókat felelősségre vonja. b) Az igazgató helyettes figyelemmel kíséri a leltározással kapcsolatos jogszabályok változásait, és erről a Leltári Szabályzat módosítása végett az igazgatót tájékoztatja elkészíti az iskola éves leltározási ütemtervét felelős a leltározás lebonyolításának előkészítéséért, a szükséges feltételek biztosításáért, a leltározásban résztvevő dolgozók felkészítéséért

96

ellenőrzi a leltározás szabályszerűségét felelős a bizonylati rendért, a leltár ellenőrzés végrehajtásáért, az értékelés helyességéért, a leltári hiányok és többletek kimunkálásáért. c) A leltárellenőr (a Polgármesteri Hivatal munkatársa) feladata az igazgatóhelyettes által kapott útmutatás alapján a leltározási munka irányítása, lebonyolítása, ellenőrzése felelős a leltározási szabályok maradéktalan betartásáért a leltározás során ellenőrzi a valóságnak megfelelő, teljes körű leltárfelvételt felelős a leltári nyomtatványok kezeléséért, a nyomtatványok helyes kitöltéséért bármilyen szabálytalanság vagy a leltározás során észlelt eltérés esetén a leltárellenőrnek a gazdasági vezetőt haladéktalanul értesíteni kell. d) A leltárfelelős köteles a rábízott leltári körzet, egység részére átadott készletekkel hiánytalanul elszámolni köteles a gazdasági vezetőnek haladéktalanul jelenteni, ha a részére átadott készletekkel kapcsolatban bármilyen rendellenességet észlel a leltárhiányért anyagi felelősséggel tartozik a gazdasági igazgatóhelyettes (vezető), illetve a leltárellenőr utasításai és a leltározási ütemterv szerint köteles: a rábízott leltári körzet, egység leltárfelvételét előkészíteni, a leltározást a leltárellenőr által megjelölt sorrendben, kihagyás nélkül végezni a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozót kell a leltárfelelősnek tekinteni. e) Az iskola dolgozói Az iskola minden dolgozója köteles: a Leltározási Szabályzat előírásait megtartani a leltározási ütemterv szerint a leltárfelvételen megjelenni, a leltározást segíteni, a leltárellenőr utasításait végrehajtani.

97

8.5.9 A leltározás módja a) A leltározás történhet: mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés stb.),melynek során a leltárt utólag hasonlítják össze a nyilvántartásokkal. egyeztetéssel (főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások és más bizonylatok összevetése). rovancsolással, melynek során a nyilvántartások alapján kerül megszámlálásra az eszközök mennyisége. b) A leltár okmányain a leltározás módját rögzíteni kell. 8.5.10 A leltár tartalma, a leltározás bizonylati rendje a) A leltárnak tartalmaznia kell: az iskola megnevezését a leltározási körzet vagy egység megjelölését a bizonylatok sorszámát a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltár fordulónapját a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, mennyiségi egységeit, egységárát és összértékét a leltárkülönbözetek (hiányok és többletek) kimutatását a leltározásért felelős és a számadásra kötelezett dolgozók aláírását. b) A leltárívek kitöltési szabályai A leltárokat nyomdailag előállított lapszámozott nyomtatványokon kell felvenni. A nyomtatványokon minden rovatot értelem szerint ki kell tölteni, az üresen maradó rovatokat át kell húzni. A leltározás bizonylatait írógéppel vagy tollal szabad kitölteni. A leltárfelvétel során alkalmazandó nyomtatványokat .......... példányban kell kitölteni. A leltározás lezárását követően a leltárhoz kapcsolódó valamennyi bizonylatot irattárazni kell, s azokat legalább 10 évig meg kell őrizni. c) A leltárfelvétel során alkalmazott bizonylatok, nyomtatványok A leltárakat nyomdailag előállított, lapszámozott nyomtatványon kell felvenni. A leltárnyomtatványokat szigorú számadással kell kezelni, azokról nyilvántartókönyvet kell vezetni, amelyből bármikor ellenőrizhető a vé98

telezett és a leltározáshoz felhasznált leltárívek elszámolása. A leltárt minden esetben 2 példányban kell elkészíteni A leltározással kapcsolatos bizonylatok fajtái az alábbiak: a leltárfelvételi jegy, amelyben egy eszköz adatai szerepelnek, a leltárfelvételi ív, amelyen több eszköz is felsorolható, a leltárösszesítő, amelyen a leltárfelvételi jegy, leltárfelvételi ív adatait kell összesíteni, amely egyeztetésre kerül az analitikus nyilvántartásokkal. A leltározás során alkalmazható nyomtatványok Készletek leltárfelvételi íve Leltárfelvételi ív és összesítő készletek felvételére Leltárfelvételi jegy ingatlanok (épületek, építmények, telkek) felvételére d) A leltározási jegyzőkönyv A leltározás után záró jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a leltározott egység megnevezését, a leltár kezdési és befejezései időpontját, az ellenőrzésre feljogosítottak ellenőrzéseinek időpontjait, a leltározási bizonylatokkal történő elszámolást, a rontott bizonylatok tételes felsorolását, a leltározással kapcsolatos kifogásokat, a leltározásban részt vett személyek saját kezű aláírását. 8.5.11 Az iskola leltározási körzetei és egységei a) Irodák Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda I. Titkárság b) Tanári szoba Dohányzó helyiség ..........................................

99

c) Tantermek ............................ osztályterem ............................ osztályterem ............................ osztályterem ............................ osztályterem d) Szaktantermek, szertárak e) Egyéb helyiségek Leány öltöző helyiség Fiú öltöző helyiség Leány zuhanyzó Fiú zuhanyzó 8.5.12 A leltározás szabályai a) A mérleg elkészítéséhez minden évben a mérleg fordulónapját követő ............ napon belül a nyilvántartások egyeztetésének végrehajtásával a leltározást el kell végezni. b) A tárgyi eszközök és készletek esetében a Szabályzatban a következőkben meghatározott időszakonként a leltározást mennyiségi felvétellel is biztosítani kell. c) Befektetett eszközök leltára Immateriális javak az immateriális javakat az analitikus nyilvántartások alapján a mérleg fordulópontja szerinti értékben kell szerepeltetni a leltárban. Tárgyi eszközök A beszerzéskor folyó kiadásként elszámolt 30.000,- Ft alatti, csak mennyiségben nyilvántartott tárgyi eszközöket évenként kell mennyiségi felvétellel leltározni. Az ingatlanokat mennyiségi felvétellel évenként kell leltározni. A gépeket és berendezéseket mennyiségi felvétellel évenként kell leltározni. A beruházásokat a nyilvántartásokkal történő egyeztetéssel évenként kell leltározni.

100

A beruházásra adott előlegeket a mérlegkészítés fordulónapját megelőző ..... hónap ...... napjáig egyeztetéssel kell leltározni. A más intézményektől bérbe, kölcsönbe vett tárgyi eszközöket leltározásnál intézményenként külön leltárfelvételi ívekre kell felvenni, és az ív egy példányát meg kell küldeni a bérbe, kölcsönbe adónak. A használaton kívüli tárgyi eszközöket a leltárban külön kell felvenni. d) Forgóeszközök leltára Készletek A raktári készleteket (anyagok, termények, fűtőanyagok, tartalék alkatrészek stb.) évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni.

A dolgozók részére személyi felelősség mellett kiadott és személyi nyilvántartásban szereplő eszközöket évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. A dolgozóknak a munkahelyre, illetve a leltár felelősöknek a szertárakba kiadott szakmai eszközöket évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. A könyvtári állomány leltározását az érvényes rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. e) Követelések a leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen (adósonként) tartalmazza a követelések értékét. f) Pénzeszközök a pénzeszközök leltározását minden évben december 31 - ével el kell végezni. 8.5.13 A leltárkülönbözetek megállapítása a) A leltárban szereplő adatokat ........ munkanapon belül egyeztetni kell az analitikus nyilvántartások adataival. b) Ha az egyeztetés során hiány vagy többlet adódik a gazdasági igazgatóhelyettes (vezető) köteles ezt haladéktalanul az igazgatónak jelenteni, és ........ munkanapon belül a különbözőséget kivizsgálni. A kivizsgálásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: a leltárkülönbözet értékét, mennyiségét a leltárfelelős nyilatkozatát 101

a különbözetet előidéző okokat a felelősség megállapítását. A gazdasági vezető a jegyzőkönyv alapján kezdeményezi az iskola igazgatójánál a felelősségre vonást, a kártérítés megállapítását. Az igazgató ..... munkanapon belül írásban hozott határozattal dönt a dolgozót terhelő leltárhiány megtérítésének összegéről és határidejéről. 8.5.14 A leltár értékelésének szabályai a) Az értékelés fogalma és módja Az értékelés az intézmény aktív és passzív vagyonrészeinek, valamint alapok (álló- és forgóeszközök és ezek forrásai) forint értékének meghatározása a mérlegkészítés alkalmával. Az értékelés többféle módon történhet. A leltározás során teljes értékkel akkor szabad értékelni, ha a készletek, eszközök a vonatkozó előírásoknak és eredeti rendeltetésüknek megfelelnek. A csökkentett értékű készleteket és eszközöket a teljes érték megfelelő hányadában, de leginkább hulladék, illetve haszonanyag áron kell értékelni. b) Az állóeszközök és készletek értékelése Az állóeszközöket a könyvviteli nyilvántartásokkal egyező nettó értékben kell értékelni, az állóeszközök nettó értékét, azok könyv szerinti bruttó értéke és a könyvvitelben kimutatott értékcsökkenés figyelembevételével kell megállapítani. A vásárolt készleteket összességükben, a mérlegben ténylegesen beszerzési áron kell értékelni, vagyis a beszerzési ár alkalmazásával a készletszámlákon levő könyv szerinti értéket kell alapul venni. A rendeltetésszerű használatra alkalmas, munkahelyre, használatra kiadott, továbbá a raktárnak használt állapotban visszaszolgáltatott fogyóeszközöket, valamint tartalék alkatrészeket – tekintet nélkül használhatósági fokukra – az egyedi érték 50 százalékában kell értékelni, kivéve az érték nélkül csak mennyiségben nyilvántartott használt fogyóeszközöket. A munkahelyre kiadott vagy raktáron lévő új és használt göngyölegeket – függetlenül elhasználódásuk mértékétől – betétdíjas áron kell értékelni. c) A csökkent értékű készletek értékelése A következő esetekben kell csökkent értékűnek minősíteni: az intézménynél bekövetkezett olyan rongálódás esetében, amelynek következtében a készlet már nem alkalmas a beszerzéskor vagy előállításkor megjelölt eredeti rendeltetésre (pl. raktározás során keletke102

zett korróziós kár, romlás, penészedés, fakulás, molyosodás, szennyeződés stb.); állóeszközök selejtezése vagy értékesítése következtében visszamaradó tartalék alkatrészek, tartalék tartozékok, ha eredeti rendeltetésszerűnek megfelelően már nem használhatók (nem értékesíthetők); a leértékelést a felügyeleti vagy más hatóság a készletek eredeti rendeltetésre való alkalmatlansága miatt elrendelte. d) A hulladék értékű készlet értékelése Hulladék értéket kell számolni, ha az eszközök vagy készletek egy részét az intézmény kiselejtezte, de a kiselejtezett eszközök bármely okból a mérlegkészítés időpontjában még az intézmény kezelésében, illetőleg tulajdonában vannak. Ugyanez vonatkozik az állóeszközök selejtezésénél visszamaradó bontási anyagokra is. A kiselejtezett készleteket – függetlenül attól, hogy azokat az intézmény eredeti állapotban tárolja-e vagy sem – a mérlegben hulladék-, illetve haszonanyag áron kell értékelni. e) Az érték nélküli készlet értékelése Érték nélkül kell felvenni a más intézménytől vagy más személytől kölcsönvett eszközöket, a belföldi telkeket, földterületeket, a más intézmény tulajdonát képező birtokjogon belül átvett eszközöket, az intézmény tulajdonában levő, de másnak kezelésében vagy használatban adott eszközöket, az intézményi szakkönyvtárak állományát, behajthatatlan követeléseket. f) Egyéb eszközök és források értékelése A szállítók követelését az elfogadott és az egyeztetés alapján rendezett, könyv szerinti értékben kell a mérlegben kimutatni. A mérlegben csak olyan követelés szerepelhet, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént, amelyet az adós nem kifogásol. Az intézmény házipénztárának pénzkészletét a – mennyiségi felvétellel alátámasztott – pénztárnyilvántartás adataival egyező értékben kell a mérlegbe felvenni. Az állóeszközök alapját, a forgóeszközök alapját, valamint az egyéb alapokat a mérlegbe könyv szerinti mértékben kell felvenni.

103

8.5.15 A leltárellenőrzés és a mérleg helyesbítése a) A leltárfelvétel és a feldolgozás ellenőrzése A leltárfelvétel ellenőrzését folyamatosan és megosztva kell ellátni: a leltározó egységen belül folyamatosan a felvétel során a leltárellenőr részéről, a leltározási dokumentáció összeállítása során szúrópróbaszerűen a belső ellenőrzés részéről A leltárellenőrzések tényét és megállapításait az ellenőrzést végzőnek a leltárbizonylatok kell rögzíteni. A leltár-feldolgozási munka során a begyűjtött leltárfelvételi bizonylatokat ismételten ellenőrizni kell. Ennek során vizsgálni kell, hogy a leltározási körzet részére kiadott leltárfelvételi bizonylatok hiánytalanul visszakerültek-e, és a felvételi jegyek, ívek olvashatók-e, a menynyiségi adatok helyesek-e. b) A megállapított mérlegek helyesbítése A mérlegek helyesbítésénél a következő alapelveket kell betartani: a helyesbítésre csak önrevízió vagy a költségvetési ellenőrzés alapján kerülhet sor, a helyesbítésnél azokat az előírásokat kell alapul venni, amelyek a hiba elkövetésének időszakában érvényesek voltak, a helyesbítő tételeket a hiba feltárása alkalmával mindig úgy kell elszámolni, hogy a számadásokban jogcímüknek megfelelően szerepeljenek. Az önrevízió során feltárt hibákat a feltárás időpontjában kell könyvelni, s az így feltárt hibákról nyilvántartást kell vezetni, ezt a költségvetési ellenőrzés megkezdése alkalmával az eljáró revizorok rendelkezésére kell bocsátani. A költségvetési ellenőrzés által az éves mérlegben megállapított hibákat a revízió befejezésének negyedévében legkésőbb a negyedéves könyvviteli zárlat alkalmával kell könyvelni. Az önrevízió és a költségvetési ellenőrzés által feltárt hibák helyesbítésénél a számlakeretbe foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.

104

8.5.16 Záró rendelkezések a) A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen szabályzat .............. év ....................... hónap ........... napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. b) A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az igazgatói titkárságon és a tanári szobában. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

Kelt: ................................, ............. év ........................ hónap ........... nap

P.H.

................................................ igazgató

105

8.6 S ELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT A ............................................................................... iskola felesleges vagyontárgyainak hasznosításával és selejtezéssel összefüggő feladatait az alábbiak szerint szabályozom. 8.6.1 Bevezető rész a) A Szabályzat hatálya kiterjed az iskola tulajdonát képező tárgyi eszközökre és készletekre. b) A Szabályzat hatálya nem terjed ki: az ideiglenesen átvett vagyontárgyakra az építményeknek nem minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására, a feleslegessé vált irattári anyagok selejtezésére. c) Az iskolán belül a feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésével összefüggő feladatok ellátásáért a gazdasági vezető a felelős. d) A Selejtezési Szabályzat folyamatos felülvizsgálata az esetleges jogszabályok alapján a gazdasági vezető feladata. 8.6.2 A felesleges vagyontárgyak fajtái Felesleges vagyontárgynak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek: az iskola tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek eredeti rendeltetésüknek már nem felelnek meg feladatcsökkenés, átszervezés vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak a szükséges készletek mennyiségét lényegesen meghaladják rongálás, elhasználódás miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak szavatossági idejük lejárt 8.6.3 A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása a) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítását vagy selejtezését az iskola bármely dolgozója kezdeményezheti a gazdasági vezetőnél. b) A gazdasági igazgatóhelyettes vezető köteles a feleslegessé vált eszközöket a leltározás megkezdése előtt ........ nappal jegyzékbe foglalni.

106

A jegyzéknek tartalmaznia kell: az eszköz megnevezését, nyilvántartási számát, mennyiségét az eszköz nyilvántartási árát a feleslegessé válás okát a hasznosítás módjára szolgáló javaslatokat (értékesítés vagy selejtezés) ....... Ft feletti egyedi értékű vagyontárgy esetében szakértői véleményt a feleslegessé válásról az értékesítés esetén javaslatot az értékesítés módjára és árára. c) A feleslegessé vált eszközök jegyzékét az iskola igazgatója vizsgálja felül, és ad engedélyt az értékesítési vagy selejtezési eljárás megindítására. d) Annak érdekében, hogy az értékesítési vagy selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. e) A feltárt felesleges vagyontárgyak során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni, és csak ezután lehet selejtezni. 8.6.4 A felesleges vagyontárgyak hasznosítása a) A felesleges vagyontárgyak hasznosításának módjáról, az értékesítési árról, a fizetés határidejéről és módjáról a gazdasági igazgatóhelyettes javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. b) Minden értékesített eszközről számlát kell készíteni, és az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásokon át kell vezetni. c) A felesleges vagyontárgyak hasznosítása az alábbi módokon történhet: Bérbeadással bérbeadás esetén a bérlővel szerződést kell kötni. Térítés ellenében történő átadással, amely történhet: nyilvántartási értéken vagy nyilvántartási érték felett, ebben az esetben az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni a nyilvántartási érték alatt, csak a selejtezési bizottság írásos nyilatkozata alapján lehetséges. Térítés nélküli átadással: Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak a vonatkozó jogszabály alapján lehet. 107

Magánszemélyek részére történő értékesítéssel: A feleslegessé vált vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítése előtt az értékesítést napilapban, illetve hirdetőtáblán (a helyben szokásos módon) meg kell hirdetni, ha: o a vagyontárgy értéke a ................... Ft-ot vagy o azonos típusú eszközök esetén a ...... db-ot meghaladja. A meghirdetett eszközök, vagyontárgyak értékesítése csak a hirdetést követő ...... nap után történhet meg. Az iskola dolgozója magánszemélynek minősül, így a Szabályzat rendelkezéseit rá is alkalmazni kell, azonban az értékesítésnél egyéb magánszemélyekkel szemben - ha az értékesítésre kerülő vagyontárgyért azzal megegyező vételi árat kínál - előnyben kell részesíteni. Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni, az értékesítést ki kell számlázni. e) Az alábbi vagyontárgyak magánszemélyek részére nem értékesíthetők: .................................................................................…. ...................................................................................… .................................................................................….. 8.6.5 Feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezése a) Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző ....... napon belül selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. b) A selejtezést az igazgató által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani.

8.6.6 A selejtezési bizottság a) A selejtezési bizottság tagjait az igazgató az iskola dolgozói közül jelöli ki. Megbízatásuk visszavonásig érvényes. b) A selejtezési bizottság három főből (elnök és két tag) áll. c) A selejtezési bizottság elnöke felelős a selejtezés szabályszerű lefolytatásáért. Amennyiben a selejtezés során bármilyen rendellenességet tapasztal, 108

azt köteles haladéktalanul a gazdasági igazgatóhelyettesnek (vezetőnek) jelezni. 8.6.7 A selejtezési eljárás a) A selejtezési bizottság a selejtezést az igazgató által jóváhagyott felesleges vagyontárgyak jegyzéke alapján köteles végezni. b) A selejtezési bizottság a jegyzék alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, illetve a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékben felsoroltakkal c) A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési jegyzőkönyv képezi a selejtezés elszámolásának bizonylatát, Külön kell jegyzőkönyvet felvenni a tárgyi eszközök, illetve a készletek selejtezéséről, A selejtezési jegyzőkönyvet ...... példányban kell elkészíteni. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az iskola nevét a selejtezés időpontját a selejtezési bizottság tagjainak nevét és aláírását a selejtezésre kerülő eszköz: o nyilvántartási számát, o megnevezését, o darabszámát, o beszerzési árát, o

értékcsökkenését,

o továbbfelhasználásra való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, o ajánlott értékesítési árát a leselejtezett eszköz megsemmisítésére vonatkozó javaslatot (öszszetörés, elégetés, darabolás, elszállítás stb.). d) A selejtezés során a selejtezési bizottság valamennyi tagjának jelen kell lennie. e) 7A selejtezés során messzemenően szem előtt kell tartani a szigorú takarékosság elvét. 109

f) Amennyiben a selejtezésre kerülő eszköz egyedi értéke meghaladja a .........Ft-ot a selejtezést csak szakértő szerv szakvéleményére alapozva lehet megállapítani. g) Azokat a vagyontárgyakat, amelyek hasznosítására a selejtezési bizottság szerint nincs lehetőség, a selejtezési bizottság előtt meg kell semmisíteni, vagy haladéktalanul a szemét - (roncs) telepre kell szállítani. Az anyagként értékesíthető kiselejtezett eszközöket, illetve a selejtezett anyagokat a hulladékhasznosító telepen kell értékesíteni. Azokat a kiselejtezett eszközöket, amelyekből az iskola működéséhez szükséges anyagok vagy alkatrészek termelhetők ki, szét kell bontani, és a kitermelt anyagot vagy alkatrészt be kell vételezni. h) A selejtezés lezárását követően a selejtezési jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat ..... munkanapon belül az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokban a számlarendnek megfelelően át kell vezetni. 8.6.8 A selejtezés során használható nyomtatványok a) A tárgyi eszközök selejtezéséhez a következő nyomtatványokat kell használni: Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladékok jegyzéke Megsemmisítési jegyzőkönyv b) A készletek selejtezéséhez a következő nyomtatványokat kell használni: Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve Selejtezett készletek jegyzéke Készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke Leértékelt készletek jegyzéke Megsemmisítési jegyzőkönyv 8.6.9 Záró rendelkezés a) A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára.

110

Jelen szabályzat .............. év ....................... hónap ........... napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. b) A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az igazgatói titkárságon és a tanári szobában. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

Kelt: ................................, ............. év ........................ hónap ........... nap

P.H.

_______________________ igazgató

111

8.7 B ELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT A belső ellenőrzés területei 8.7.1 A gazdálkodási tevékenység ellenőrzése: a) Állóeszköz gazdálkodás ellenőrzése: évente félévente átfogó E témakörben ellenőrizendő, hogy a meglévő, valamint a fejlesztési elhatározások alapján létrejött állóeszközök kihasználtsága optimális-e, hatékony-e a pénzeszközök felhasználása. Vizsgálandó a feladatellátással le nem kötött, szabad kapacitás optimális felhasználási lehetősége. b) Létszám- és bérgazdálkodás ellenőrzése: folyamatos E témakörben az ellenőrzés arra terjed ki, hogy intézeti szinten és szervezeti egységeken belül (adott esetben, egy feladatkörben) a munkaerő foglalkoztatása hatékonyan szervezett-e. A munkafeltételek, munkakörülmények javultak-e, vizsgálandó, hogy a jelenlegi differenciált bérezéssel, jutalmazási és anyagi ösztönzési rendszerrel lehet-e jól, a korábbiaknál jobban mozgósítani a dolgozókat az intézményi célok megvalósításában. c) Készlet- és energiagazdálkodás ellenőrzése: folyamatos A beszerzések a meglévő készletek figyelembe vételével történte, érvényesül-e a megfelelő takarékosság, hasznosításra kerülnek-e az elfekvő készletek, lehet-e célszerűbb energiahordozót választani, a világítási és tüzelési technika tökéletesítése eredményez-e megtakarítást. Vizsgálandó, hogy a takarékossági intézkedési tervek hogyan kerülnek megvalósításra. d) Működési bevételek ellenőrzése: havonta A fő cél, hogyan lehet a működési bevételek fokozásával intézményi hatáskörben megnövelni a költségvetés bevételi és kiadási oldalát. A vagyontárgyak tárolására és őrzésére szolgáló helyiségek biztonságos zárásától folyamatosan gondoskodnak-e. A vagyonmegállapító leltározásokat rendszeresen ellenőrzik-e. 112

A selejtezések végrehajtásánál és a felesleges vagyontárgyak hasznosításánál eleget tesznek-e a szabályszerűségi követelményeknek.

8.7.2 A szakmai pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése. Pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata. A nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez. A tanulók szaktárgyi gyakorlati tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése. A tanóravédelem elvének érvényesülése. Az anyakönyvek, haladási gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése. A napközis nevelőmunka hatékonysága. A szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, laboratóriumok, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata. A túlóraátalányok pontos megállapítása. A tanulók balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatása. Az oktató-nevelő munka gazdasági hátterének biztosítása. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 8.7.3 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésre jogosultak: Az igazgató Az igazgatóhelyettesek A munkaközösség-vezetők A munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.

113

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgató helyettest. 8.7.4 Az ellenőrzés módszerei: A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása. Írásos dokumentumok vizsgálata. Beszámolás szóban, írásban. 8.7.5 Belső szabályzatok Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

114