SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Liget Óvoda
Készítette: ……………………………..
Intézmény OM - azonosítója: 030869
Illés Jánosné
Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 50-11/2013. (09.01.) határozatszámon elfogadta:
Véleménynyilvánítók: …………………………………………..
……………………………………… ………………………………………….. nevelőtestület nevében névaláírás
SZM elnökei
50-11/2013. (09.01.) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. Illés Jánosné Ph. Hatályos a kihirdetés napjától: 2013. szeptember 01. Érvényes: visszavonásig A dokumentum jellege: Nyilvános Iktatószám: 50-11/2013.
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az SZMSZ jogszabályi alapjai...........................................................................................3 2. Általános rendelkezések.....................................................................................................4 3. A működés rendje..............................................................................................................5 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..............................................................7 5. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával....8 6. A telephellyel való kapcsolattartás rendje..........................................................................8 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája továbbá a vezető közötti feladatmegosztás a kiadmányozás és a képviselet szabályai.......8 8. A helyettesítés rendje.......................................................................................................13 9. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formája, rendje......................14 10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések.....................................15 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja..........................................................17 12. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.........................................................................................................................18 13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje..................19 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje..................................................20 15. Intézményi védő, óvó előírások......................................................................................20 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők.........................................21 17. Tájékoztatás, megismertetés rendje................................................................................21 18. Szülői szervezet véleményezési joga..............................................................................22 19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje........22 20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje....22 21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladta és hatáskör – munkaköri leírás minták.......................................................................................................24 22. Az óvodai felvétel, átvétel, nyilvántartás, elhelyezés – megszűnés................................24 23. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség...........................................................................25 24. Fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása...................................................26 25. Hivatali titok megőrzése.................................................................................................26 26. Telefonhasználat eljárásrendje.......................................................................................26 27. Adatkezelés....................................................................................................................27 28. Érvényességi rendelkezések...........................................................................................31 Legitimációs záradék...........................................................................................................32
2
1. AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA •
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•
1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról
•
2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)
•
368/2011.
(XII.
31.)
Korm.
Rendelet
az
államháztartásról
szóló
törvény
végrehajtásáról (Ámr.) •
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)
•
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
•
2011.
évi
CXII.
Törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról •
2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
•
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
•
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
•
1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
•
335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
•
1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
•
296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
•
44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
•
Nevelőtestületi határozatok
•
Vezetői utasítások
3
2. Általános rendelkezések Az óvoda, mint költségvetési szerv neve:
Liget Óvoda
székhelye:
Debrecen, Bartók Béla u. 78.
Telephelye:
Babits Mihály u. 2-4. Tessedik Sámuel. u. 218.
OM azonosító: 030869 Az SZMSZ aláírójának neve: Illés Jánosné Beosztása: óvodavezető Körbélyegző: Kihirdetés napja: 2013.09.01. A szervezetet képviselő döntéshozó fóruma: nevelőtestület (nem jogi személy) Nevelőtestületet képviseli: óvodavezető helyettes Véleményezési jog: Szülői Munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács Egyetértési jog: fenntartó Elfogadás: nevelőtestület Jóváhagyás: intézményvezető A felvehető maximális gyermeklétszám: Az óvoda alapító szerve:
A mindenkor hatályos Alapító Okirat szerint
Debrecen Megyei Városi Tanács VB
Az óvoda fenntartó szerve: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Az óvoda felügyeleti szerve: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Az óvoda működési köre:
DMJV közigazgatási területe
Az alapító okirat keltét, számát, az ellátandó és a szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységeket a mindenkor hatályos alapító okirat tartalmazza, - függelék Intézményünk kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az óvoda jogállása, gazdálkodási jogköre: Az óvoda önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi, gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A kapcsolattartás személyesen, a fogadónapokon, valamint gazdasági értekezleteken, telefonon, e-mailen történik. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az együttműködési megállapodás rögzíti. 4
3. A működés rendje Az óvoda három telephelyen 3-3 csoporttal működik. Engedélyezett dolgozói létszámát a DMJV Önkormányzatának mindenkor hatályos költségvetési rendelete tartalmazza. Szervezeti felépítés ábrája (függelék) Munkarend Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, a nevelőmunkát segítők pedig felmenő rendszerhez igazodó munkaidő kezdéssel. Az alkalmazottaknak kötelező a munkaidő nyilvántartás vezetése érkezéskor és távozáskor. A munkaközi szünet biztosítva van minden dolgozó számára, a mindenkori rögzített munkaidőkereten belül. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása •
heti és éves nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől-péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik.
•
zárva tartás időpontja: A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint a nyári és téli zárvatatásról, illetve az ügyeletes óvodákról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
•
nevelés nélküli munkanapok rendje: Az óvoda nevelési évenként 5 napot vehet igénybe a nevelőtestületi értekezletek megtartására, szakmai továbbképzés céljára. Az éves munkatervben kerül meghatározásra a nevelés nélküli munkanapok időpontjai.
•
ügyeletek rendje: az óvoda, a fenntartó által meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt szünetel, központi ügyelet igénybe vehető.
•
nyitás zárás intézményi rendje: A nyitvatartási idő napi 11 óra, 6,30 órától 17,30 óráig.
•
az óvodai nevelési év rendje az óvodai munkaterv alapján: szeptember 1-től augusztus 31ig tart.
•
a szülők tájékoztatásának rendje a fentiekről: a nyári és téli zárvatatásról, illetve az ügyeletes óvodákról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
Az épületbe középen lehet bejutni, ahol a Bartók úti óvodában az óvodatitkár, a Babits és a Tessedik utcai óvodában egy technikai dolgozó fogadja a külső látogatót. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető illetve az óvodatitkár irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.
5
Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 és 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítési rend szerint történik a vezetői feladatok ellátása. Gyermekek benntartózkodási rendje: az óvoda nyitvatartási idejében, maximum 10 óra.
Alkalmazottak benntartózkodási rendje: Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötött munkaidejének letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek, vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus, munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével cserélheti el. Vezetők benntartózkodási rendje: Vezetői beosztás Az intézményben megnevezése való tartózkodás rendje Intézményvezető Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 6 óra 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra Intézményvezető Heti munkaideje: 40 helyettes óra. 2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 30 óra 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra 6
A vezető, illetve a helyettesek munkarendje egymáshoz igazodó. Az intézmény működési ideje alatt valamelyiküknek az óvodában kell tartózkodnia. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az óvodavezető gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatosan ellenőrzi •
az elszámolási kötelezettségeket
•
a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak való megfelelőséget
•
megvédik e a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, illetve a jogszabályoknak és intézményi dokumentumoknak megfelelő működés biztosítása. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés -
területeit
-
módszerét
-
ütemezését
Az ellenőrzési terv az óvodavezető éves munkatervének a része. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -
az óvodavezető-helyettes
-
a szakmai munkaközösség
-
a szülői munkaközösség
Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja -
a vezető-helyettest
-
a szakmai munkaközösség vezetőjét
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékeli az óvodavezető az éves beszámolóban a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
7
5. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A belépőket a technikai dolgozó az óvodavezető-helyetteshez, vagy az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőhöz illetve helyetteséhez irányítja. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatása más személyek részére az óvodavezető engedélyezésével történhet. 6. A telephellyel való kapcsolattartás rendje Az óvodákban dolgozó óvodapedagógusok között a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az egyik telephelyen dolgozókat érintik, külön is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket. Az óvoda vezetője: Hétfő - Kedd napokon (illetve amikor szükséges) a Bartók úti óvodában Szerdán (ill. amikor szükséges) a Babits utcai óvodában Csütörtök – Péntek (ill. amikor szükséges) a Tessedik utcai óvodában tartózkodik. Az óvodavezető benntartózkodása időnként kötetlen, egyenlőtlen munkaidő beosztású, az értekezletek, óvodai ünnepségek és egyéb intézményen kívüli stb. feladatok miatt. 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás a kiadmányozás és a képviselet szabályai A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: Az alkalmazotti közösség, ezen belül: • a nevelőtestület- óvodapedagógusok • a szakmai munkaközösség 8
• a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár, adminisztrátor, konyhai kisegítők, takarító, fűtő-udvarosok, A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái: • értekezletek • megbeszélések • rendezvények Vezetők közötti feladatmegosztás A vezetői pályáztatás Az óvodavezetői pályáztatás a pályázati kiírásnak megfelelően 5-10 évenként történik. Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit a három telephelyen két helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az óvodavezető felel -
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
-
a takarékos gazdálkodásért
-
a pedagógiai munkáért
-
az óvoda ellenőrzési rendszerének működéséért, minőségfejlesztésért
-
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
-
a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
-
a gyermekbalesetek megelőzéséért
-
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
-
a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért
-
a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért
-
a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért
-
a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért
-
a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért
-
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosításáért 9
-
a
munkavállalói
érdekképviseleti
szervekkel,
a
szülői
szervezetekkel
való
együttműködésért -
a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért
-
a
Gazdasági
egységgel,
mint
önállóan
gazdálkodó
intézménnyel
kötött
együttműködési megállapodás és az előírt szabályzatok betartásáért -
az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet a jogszabály, vagy Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe
-
a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben
-
az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőségek figyelembe vételével, hogy a képviseletre maghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat
-
a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátásáért
-
a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, adminsiztrátor munkájának közvetlen irányításáért.
Az óvodavezető gazdálkodási feladatai -
az éves költségvetés megtervezése, a felhasználás irányítása
-
az önálló bérgazdálkodással kapcsolatos teendők ellátása
-
az óvoda fenntartásával, karbantartásával és felújításával kapcsolatos munkák felmérése, megrendelése, a munka ellenőrzése
-
az új eszközök, berendezési tárgyak, játékok beszerzése
-
selejtezés elrendelése, leltározás
-
a térítési díjak csökkentésére beadott kérelmek felülvizsgálata, döntés, határozat elkészítése
-
az étel minőségének, mennyiségének és kiosztásának ellenőrzése
-
bevételeket, kiadásokat befolyásoló feltétel és követelményrendszer megtartása
Bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer: Az intézmény saját bevételeinek döntő százalékát a térítési díjak adják. A mindenkori térítési díj összegét, mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
10
Az ellátottak törvényi előírás alapján normatív, illetve közgyűlési rendelet, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 148.§ alapján rászorultsági támogatásban részesülhetnek. A beszedett bevételek után az Általános Forgalmi Adóról szóló törvényben meghatározott ÁFÁ-t kell beszedni. A térítési díjakat az adott hónapban, előre kell beszedni. Az előre megállapított időidőpontokról a szülők a hirdetőtáblán keresztül értesülhetnek. A beszedett összegeket 24 órán belül – kizárólag az OTP-n keresztül – a költségvetési elszámolási számlára kell befizetni. Gondoskodni kell arról, hogy 1 hónapon túli hátralék ne keletkezzen. Az intézmények a saját bevételeket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartott készpénzfizetési számla kiállításával szedik be. A térítési díj elszámolást minden hónapban egyeztetni kell a gazdasági egység területi ügyintézőjével. Selejtezés alkalmával az értékesítésből beszedett bevételeket szintén számla alapján kell beszedni és befizetni a költségvetési elszámolási számlára, az OTP-n keresztül. Kiadásokat befolyásoló feltétel– és követelményrendszer Az intézményi kiadási előirányzatok feletti rendelkezés az intézményvezető jogköre, melynek eszköze a kötelezettségvállalás. Kötelezettségvállalás: az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselnie kell. Kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, amelynek betartásáért köteles felelősséget vállalni. Az intézményvezető tartós, költségvetési évet meghaladó időtartamú kötelezettséget nem vállalhat. Kötelezettségvállalás csak írásban történhet, a munka-megállapodásban rögzített kiadásokra. A kötelezettségvállalást az ellenjegyzés követi, melyet a gazdasági egységen megbízott dolgozó végez. A kötelezettségvállalás lehet: -
alkalmazási okirat
-
megrendelés 11
-
szerződés
A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével – olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A számla beérkezését követően az elvégzett munka, a szállított, anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését a számlán az intézményvezetőnek igazolnia kell. Az igazolást megelőzően felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezt követően a leigazolt és felszerelt számlát kifizetés céljából továbbítja a gazdasági egységre. Az intézményvezető a kiadási részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, kivéve az alábbi részelőirányzatokat: -
rendszeres személyi juttatások
-
gázenergia szolgáltatás díja
-
villamos energia szolgáltatás díja
-
Víz- és csatornadíja
-
Gyógyszer- vegyszer beszerzése
A gazdasági folyamatokra vonatkozó FEUVE – rendszer működésének szabályozása részeként a szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje mellékletként található. Tanügyi- igazgatási feladatok elvégzése -
az óvoda törzskönyvének vezetése
-
a gyermekfelvétel megszervezése, lebonyolítása
-
a gyermekcsoportok kialakítása
-
a pedagógusok és dajkák beosztása, munkarendjének kialakítása
-
a gyermekek mulasztási naplójának ellenőrzése
-
az éves statisztika elkészítése
-
a beiskolázás megszervezése, a lebonyolítás segítése
-
a munka- és balesetvédelmi oktatás ellenőrzése
-
a nyári ügyeleti rend elkészítése
-
a belső ellenőrzése
Az óvodavezető-helyettes • Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. • A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. 12
• Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a gondnok, valamint a munka- és tűzvédelmi felelős munkáját. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját. Felelős: -
a házi továbbképzések megszervezéséért
-
a szakmai munkaközösség működésének segítéséért
-
a helyettesítési beosztás elkészítéséért
További feladatait részletesen a munkaköri leírás határozza meg. Kiadmányozás és a képviselet szabályai Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Kiadmányozási joggal rendelkező személy: óvodavezető helyettesek Képviselet Óvodavezető helyettesek képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Szakmai munkaközösség vezetők képviseleti joga: A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken.
8. A helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető-helyettesek látják el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). 13
A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, s a vezető-helyettes helyett. A vezető-helyettesek váltott műszakban dolgoznak. Ha a fentiek közül egyik sem tartózkodik az óvodában, a legidősebb határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező óvodapedagógus jogosult intézkedni. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 9. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái, rendje Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot. A szervezet jogainak gyakorlásához biztosítja az intézmény: • Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos iratok), a hozzáférés biztosítása. • Közvetlenül rendelkezésre bocsátja azokat a dokumentumokat, melyek az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek Az óvodai szülő munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a Szülői Munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 15 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. Az óvodapedagógus a csoport szülői munkaközösségének képviselőjét szükség szerint, tájékoztatja. A Szülői Munkaközösség véleményezési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzatnak: -
a gyermekek fogadásának
-
a vezetők intézményben való benntartózkodás rendjének
-
az idegenek belépés – és benntartózkodás rendjének
-
a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjának
-
a külső kapcsolatok rendszere formájának
-
az ünnepségek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben
-
a rendszeres eü. felügyelet és ellátás rendjének kialakításában 14
-
a házirend megállapításaiban
-
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
-
a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
-
az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
-
a munkatervnek a szülőket is érintő részében
10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkörök gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából jár el. A nevelőtestület döntési jogkörét nem ruházhatja át a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásánál. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntéseit, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70.§-a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja -
a pedagógiai program
-
az SZMSZ 15
-
a házirend
-
a munkaterv
-
az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés
-
a beszámoló
-
esélyegyenlőségi terv
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 15 nappal átadja a munkaközösségek vezetőjének, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz: -
a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által előkészítendő munkatervhez,
-
a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A
nevelőtestületi
értekezlet
levezető
elnöki
feladatait
az
óvodavezető-helyettes,
akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető láthatja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: -
a jegyzőkönyvet a megbízott jegyzőkönyvvezető vezeti
-
az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni
-
az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá
-
csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A
határozóképesség
meghatározásakor
figyelmen
közalkalmazotti jogviszonya szünetel.
16
kívül
kell
hagyni
azt,
akinek
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztései elképzelések támogatásról (vagy elutasításról) a nevelőtestület titkos szavazása határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással is hozhatja. 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. Az óvodák közelében lévő általános iskola képviselőjével az óvodavezető, s a gyermekeket leadó óvodapedagógus együttműködik az iskolába távozó gyermekek beilleszkedésének megkönnyítése, s felkészültségük visszajelzése érdekében. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelmi intézményekkel, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás, megállapodás az óvodavezető feladata. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető állapodik meg a kapcsolattartás módjáról. A fentiek alapján az óvodavezető kapcsolatot tart: Az egészségügyi szolgáltatókkal -
Óvodaorvos-védőnő – éves ütemterv alapján,
havonta
-
Gyermekfogászat –
évente egyszer
előzetes egyeztetés alapján
Az egyházak képviselőivel - megállapodás alapján
hetente
HBM-i Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet
szükség szerint
HBM-i Ped.Szakszolgálat szükség szerint Közeli általános iskolák képviselőjével Tájékoztató kiadványok, megbeszélések 17
alkalmanként
Gyermekvédelmi intézménnyel Esetmegbeszélések, internet
alkalmanként szükség szerint
Fenntartóval
folyamatosan
Alapítvány kuratóriumával
szükség szerint
12. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás módjai: •
Ünnepségek, rendezvények
Az intézmény hagyományai érintik •
a gyermekeket
•
a felnőtt dolgozókat
•
a szülőket
A hagyományápolás érvényesül a •
gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével
•
az intézmény belső dekorációjával
Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái •
pólón
•
leveleken
•
meghívókon
Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: -
karácsony
-
anyák napja
-
évzáró (ballagás)
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodákban: -
szüreti karnevál 18
-
Mikulás
-
Karácsony
-
farsang
-
húsvét
-
gyermeknap
Az anyák napja, az évzáró a szüreti karnevál és a farsangzáró nyilvános. Ezekre meghívjuk a szülőket és más vendégeket is. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belüli közös megemlékezés történik a gyermekek név – és születésnapjáról. Népi hagyományok ápolása körében történik -
jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése
-
népi kézműves technikákkal való ismerkedés
Tanulmányi kirándulások, séták, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. 13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösség feladata Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje Intézményünk
mindhárom
telephelyén
egy-egy
munkaközösség
működik.
Minden
munkaközösségnek az adott telephelyen dolgozó óvodapedagógusok a tagjai. Havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint tartanak munkaközösségi foglalkozást (munkatervben meghatározottak szerint). Hozzájárulnak a minőségi munkavégzéshez. Szervezik és bonyolítják a szakmai napokat. A munkaközösségek folyamatos hospitálással, a továbbképzéseken szerzett ismeretek, illetve rendezvényeken szerzett tapasztalatok átadásával, emelik a szakmai munka színvonalát. A munkaközösség-vezetők részt vesznek az ellenőrzés tervezésében, és végrehajtásában.
19
Kapcsolattartás rendje: •
Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása vezetői megbeszéléseken a munkaközösség tevékenységéről
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről a mindenkor érvényes eü. törvénynek megfelelően. Ha egy gyermek betegségre gyanús, vagy beteg, a következő módon kell eljárni: -
Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.
-
A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni.
-
Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.
-
Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.
15. Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy -
a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja
-
ezek elsajátításáról meggyőződjék
-
ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye
Ezért: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást bérmelyik dolgozó észleli, köteles 20
azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető-helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Az óvoda dolgozói munkájukat a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával kötelesek végezni. 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: •
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
•
a tűz,
•
a robbantással történő fenyegetés
Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a Tűzriadó Terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető gondoskodik a közeli iskolában a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, valamint a dolgozókkal történő megismertetéséért, évenkénti felülvizsgálatáért a mindenkori tűzvédelmi megbízott a felelős. 17. Tájékoztatás, megismertetés rendje Az óvodavezető titkárságán kell elhelyezni, az óvodavezető által hitelesített másolati példányban: -
az óvoda helyi nevelési programját 21
-
Szervezeti és Működési Szabályzatát
-
Házirendjét
A szülők az óvodavezetőtől vagy a helyettesétől, vagy a szakmai munkaközösség vezetőjétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást – előzetes egyeztetés alapján - a dokumentumokról, illetve az óvoda hirdetőtábláján is kifüggesztett Házirendből folyamatosan tájékozódhatnak. Az óvodai beíratások előtt a szülők tájékoztatására az óvodavezető intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet, majd a Házirend kivonatát a szülők megkapják. Közzétételi listában szereplő dokumentumok a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggõ értékelésének nyilvános megállapításait
és
idejét,
a
köznevelési
alapfeladattal
kapcsolatos
–
nyilvános
megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események idejét, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 18. A szülői szervezet véleményezési joga •
Az szülői szervezet véleményét ki kell kérni:
•
A fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor
•
Az SZMSZ elfogadásakor
•
A köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, megbízás visszavonása előtt
•
Az intézményi munkaterve elfogadásakor
19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 22
A hitelesítés eszközei: aláírás, pecsét, keltezés Az ügyiratok kezelőjének felelősei: óvodavezető, óvodatitkár Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott
elektronikus
kapcsolatban
elektronikusan
előállított,
hitelesített
és
tárolt
dokumentumrendszer alkalmazása a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást intézményünk nem használ. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, • a gyermeki jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött fontos adatok írásbeli tárolása, hitelesítése is hasonló módon történik. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá 20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az ügyintézőnek legkésőbb az ügy befejezésével egyidejűleg meg kell határoznia (papír alapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálnia az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesülését. Az irattárban a papír alapú ügyiratokat - biztosítva azok gyors és hatékony visszakereshetőségét, selejtezését, valamint átadás-átvételét – az iratkezelési szabályzatban meghatározott rendben kell tárolni. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt és archivált adatállományok, elektronikus dokumentumok utólagos olvashatóságát, visszakereshetőségét, használatát a megőrzési idő lejáratáig biztosítani kell. 23
A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. 21. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatáskör – munkaköri leírás minták A vezetők hatásköre, jogkörei Az intézmény vezetésére adott megbízás magasabb vezetői beosztásnak minősül, ezért azt nyilvános pályázat útján kell betölteni. A magasabb vezető által ellátott hatáskörök a Kjt. és a Munkatörvénykönyv értelmében •
kinevezés, felmentés,
•
jutalom, felelősségre vonás elrendelése,
•
kirendelés más.
Leadott munkáltatói hatáskörök az óvodavezető- helyettesnek •
a szabadság tervezése, kiadása,
•
a közalkalmazottak teljesítményértékelése,
•
jutalom,
•
a
közalkalmazott
továbbképzésének
javaslata
(a
nevelőtestület
és
Közalkalmazotti Tanács véleményezése alapján), •
a munkavégzés ellenőrzése,
•
a munkakörhöz kapcsolódó feladatok meghatározása, módosítása.
22. Az óvodai felvétel, átvétel, nyilvántartás, elhelyezés – megszűnés Az óvodába a gyermek a harmadik életévének betöltése után, a nevelési év folyamán – ha a létszám engedi – bármikor felvehető. Az óvodavezető köteles felvenni a körzetes, tanköteles korú gyermeket, ameddig erre a maximális létszámkeret lehetőséget ad. Ha a létszám engedi, és az óvoda minden három éves körzetes gyermek igényét kielégítette, két és félévesen is felvehető.
24
A felvételről, átvételről a szülőt, illetve az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. A felvett gyermeket az óvoda tartja nyilván. Törli a nyilvántartásból akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Ha a gyermek egy nevelési évben hét napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a jegyzőt. Igazolt a hiányzás, ha a gyermek beteg volt és az a Házirendben meghatározottak szerint igazolta. Az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermek egy nevelési évben tíz napot meghaladóan igazoltatlan hiányzása esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt kell értesíteni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (4) bekezdése értelmében. 23. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség (2007. évi CLII. Tv.) Intézményünkben a vezetőnek és a két helyettesnek kell nyilatkozatot tennie, két évente, először 2008. évben, június 30-ig. Új vezető illetve helyettes kinevezése esetén a beosztás létrejöttét megelőzően, a kinevezés megszűnése után harminc napon belül köteles teljesíteni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelős. Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatni, és nyomtatvánnyal ellátni. Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül, meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást nem láthat el. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős a kötelezetett írásban felszólítja, hogy nyolc napon belül kötelezettségének tegyen eleget. Ha önhibáján kívül nem tett eleget, akkor az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül, illetve ha elmulasztja, akkor a vagyon nyilatkozattétel megtagadásának kell tekinteni. Vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni példányonként különb borítékban, nyilvántartási számmal ellátva kell őrizni (1 példányt a munkáltató, 1 példányt a kötelezett) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. 25
Ha
a
vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettség
megszűnt,
vagy
a
kötelezett
új
vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. 24. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. A hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét Az óvoda a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülő azon jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban részesülhessen gyermeke. Helyéről és időpontjáról a SZM véleményét be kell szerezni. 25. Hivatali titok megőrzése Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. 26. A telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.
26
27. Adatkezelés a.). Az Adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. b.) A Szabályzat alapját képező jogszabályok -
2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B–D §-ai és az 5. számú melléklete - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41-43§. c.) A Szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. Ezen szabályzat szerint kell ellátni – a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), továbbá – a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). A Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, hiszen az annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
d.) A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért - Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 27
- Az óvodavezető helyettes az óvodapedagógusok munkakörével összefüggő adatkezelésért tartozik felelősséggel. A gyermekek nyilvántartható és kezelhető adatai - A gyermekek személyes adatai a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. - A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a) a
gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének,
tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok da) felvételivel kapcsolatos adatok, db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd) a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, dg) a gyermek oktatási azonosító száma, dh) mérési azonosító. e) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Minden további adat a szülő írásbeli hozzájárulásával tárolható. f.) Az adatok továbbítása Az adattovábbításra az óvodavezető jogosult. A gyermek adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodától: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, 28
d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. - Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. g.) Az adatkezelés intézményi rendje 1.
Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor
tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz. 2. A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető veszi fel. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. 3. Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 4. Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus csoportnaplót vezet. 5. A felvételi és mulasztási, valamint a foglalkozási napló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrényben zárja el. 6. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus. 7. A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az óvodavezető. 29
8. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt a mindenkor érvényben lévő irattári terv alapján. 9.
A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében
gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. 10. A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. h.) Titoktartási kötelezettség 1. Az óvodavezetőt, az óvodavezető-helyettest, az óvodapedagógust, valamint a nevelési munkát közvetlenül segítő dolgozókat hivatásuknál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 2. A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 3. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 4.
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a
nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az óvodavezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az óvodavezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus. 6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 7. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. i.) Közérdekű adatok megismerésének módja A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 30
1. Közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. 2. Az intézményvezető az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül eleget tesz a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek. Ez a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható, a határidő meghosszabbításáról az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. 3. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. 4. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt a törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot. 5. Az intézmény elektronikus közzétételi kötelezettségének a 229/2012 (VIII.28.) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott információs rendszer ( közoktatási információs rendszer- KIR) felé történő adatszolgáltatás teljesítésével tesz eleget. 28. Érvényességi rendelkezések: A felülvizsgálat rendje, ideje: - A hatályba lépéstől számított 4 évenként - Törvényi változás esetében
31
Legitimációs záradék
A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette: Az intézmény nevelőtestülete Debrecen, 2013.09.01.
………………………………. Buzás Gáborné a nevelőtestület nevében
Az óvoda SZMSZ-ében foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az óvoda közalkalmazotti tanácsa: Debrecen, 2013.09.01.
…………………………….. Hortóné Létai Viktória KT elnöke
A Szülői Munkaközösség, a Liget Óvoda SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” Az óvodában működő Szülői Munkaközösség Debrecen, 2013.09.01.
................................ Radócz Sándorné Szülői Munkaközösség elnöke
……………………………….. Dr. Vargáné Dr.Csobán Katalin Szülői Munkaközösség elnöke
Az óvoda 50-11/2013 (09.01) számú határozatával elfogadott SZMSZ a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörében 50-11/2013 (09.01.) számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője. Ph
Debrecen, 2013. 09.01.
........................................................... Illés Jánosné óvodavezető
32
