Zöld Liget Óvoda ZÖLD LIGET NEVELÉSI PROGRAM

Zöld Liget Óvoda Dinya Incéné – Ács Ildikó – Bucsainé Dózsa Katalin – Czétényi Dóra – Herpainé Ábrányi Dóra – Vajdáná Wallentich Éva

ZÖLD LIGET NEVELÉSI PROGRAM

BUDAPEST Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat

Zöld Liget Óvoda Helyi Nevelési Programja

ÓVODÁNK ADATAI

Neve: Zöld Liget Óvoda Címe: 1188 Budapest, Ady Endre utca 127.

Tel:295-36-98 Fax:297-32-57 e-mail: [email protected]

Tagóvoda:1188 Budapest, Rákóczi utca 129.

Tel:292-34-25 Fax: e-mail:

Fenntartója: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat A program benyújtója: Az óvoda vezetője és nevelőtestülete Budapest, 2010.

2.oldal


Tartalom ÓVODÁNK ADATAI ............................................................................................................................................. 2 1. A MI ÓVODÁNK ............................................................................................................................................... 5 1. 1.

BEVEZETŐ ....................................................................................................................................... 5

1. 2.

PROGRAMUNK KÉSZÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYE, BEVEZETÉSI RENDJE ........................ 5

2. ÓVODÁNK CÉL-ÉS FELADATRENDSZERE ............................................................................................. 11 2. 1.

NEVELÉSÜNK CÉLJA .................................................................................................................... 12

2. 2. NEVELÉSÜNK FELADATAI ........................................................................................................... 12 2. 2. 1. Egészséges életmód alakítása .......................................................................................................... 12 2. 2. 2. Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása ...................................................................................... 14 2. 2. 3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés ...................................................................................... 16 2. 3.

ÓVODÁINK CSOPORTSZERKEZETE ......................................................................................... 16

3. 1. JÁTÉK ................................................................................................................................................. 17 3. 1. 1. A játék feltételeinek megteremtése .................................................................................................... 17 3. 1. 2. Játékfajták tartalmának gazdagítása................................................................................................. 18 3.1.3. A játék irányításának lehetőségei ........................................................................................................ 19 3. 2. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE......................................................................... 20 3.2.1. A természeti és társadalmi környezet megismerése ............................................................................. 20 3.2.2. Környezetvédelem ............................................................................................................................... 21 3.2.3. Témaköreink ........................................................................................................................................ 22 3.2.4. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései ............................................................................. 23 3.2.5.Zöld napok az óvodában ...................................................................................................................... 24 3. 2. 6. A fejődés jellemzői az óvodáskor végére ........................................................................................... 26 3. 3. MOZGÁS ............................................................................................................................................. 27 3.3.1. A mozgás szerepe, hatása a gyerekek fejlődésére ............................................................................... 27 3.3.2. A különböző szervezeti formák ............................................................................................................ 27 3.3.3.A testnevelés anyaga ............................................................................................................................ 27 3. 4. ÉNEK-ZENE-ÉNEKES JÁTÉK........................................................................................................ 30 3.4.1. A zenei nevelés hatásai........................................................................................................................ 30 3.4.2. A zenei nevelés anyaga........................................................................................................................ 31 3.4.3. A gyerekek fejlődése a tevékenység során ........................................................................................... 32 3.4.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................................................ 33 3. 5 MESE- VERS ...................................................................................................................................... 34 3.5.1. A mese-vers hatásai............................................................................................................................. 34 3.5.2. A mese-vers anyag összeállításának szempontjai korcsoportonként ................................................... 35 3.5.3. Az anyanyelv fejlesztése ...................................................................................................................... 36 3.5.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................................................ 37 3. 6. RAJZOLÁS- MINTÁZÁS- KÉZIMUNKA ...................................................................................... 37 3.6.1. A rajzolás- mintázás- kézimunka hatásai ............................................................................................ 38 3.6.2. Vizuális problémák rendszere korcsoportonként ................................................................................. 39 3.6.3. Technikai eljárások, munkafogások, tevékenységi formák a gyermeki alkotó - alakító tevékenységben ...................................................................................................................................................................... 41 3. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................... 43 3.7.1. Általános munka jellegű tevékenységek .............................................................................................. 43 3.7.2. Környezetünkért végzett munka jellegű tevékenységek ....................................................................... 44 3.7.3. A munka jellegű tevékenységek hatása ................................................................................................ 44 3.7.4 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ............................................................................................. 44

3.oldal


3. 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .......................................................... 46 3.8.1. Az óvodánkban lehetséges tanulási formák ......................................................................................... 47 3.8.2. Tanulási formák megvalósulási lehetőségei az óvodában ................................................................... 47 3.8.3. A tanulási tevékenység irányítása ....................................................................................................... 49 3.8.4 Hetirend javaslat .................................................................................................................................. 51 4.

ÓVODÁNK SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEI, MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................... 52 4. 1.

ÓVODÁNK MUNKARENDJE.......................................................................................................... 52

4. 2.

ÓVODAI NAPIRENDÜNK ............................................................................................................... 52

4. 3.

ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI ......................................................................................... 53

5. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................... 54 5. 1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ....................................................................................... 54 5.1.1. A gyermek családi helyzetének felmérési szempontjai ........................................................................ 54 5.1.2. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok .......................................................... 55 5.1.3. Kapcsolat más szervekkel .................................................................................................................... 55 5. 2.

SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................................. 55

6. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ....................................................................................................... 56 6. 1

KAPCSOLAT A CSALÁDOKKAL .................................................................................................. 56

6. 2.

HAGYOMÁNYOK ............................................................................................................................. 56

6. 3.

KAPCSOLAT KÜLSŐ INTÉZMÉNYEKKEL ............................................................................... 57

7. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI .......................................................................................................... 58 8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .......................................................................................................................... 59 9. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT ................................................................................................................ 60 10. FELHASZNÁLT IRODALOM ...................................................................................................................... 61

4.oldal


1. A MI ÓVODÁNK „ A földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!” (ősi indián mondás)

1. 1. BEVEZETŐ A mai környezeti problémák miatt egyre sürgetőbbé válik a környezetbarát szemléletmód kialakítása, a megfelelő környezeti kultúra és gondolkodásmód megalapozása. Azok a tények, hogy megváltozott a természetes környezet struktúrája, fokozottabban szennyeződik a víz, a talaj, a levegő, nagyban megváltoztatja a jövő emberének életmódját, életkörülményeit és szokásait. Sajnos ez a folyamat már elkezdődött, visszafordítani nem lehet, de talán lassítani, megállítani igen. A mi óvodai nevelésünk sajátossága, hogy megpróbáljuk óvodásainkat arra nevelni, hogy ami még megmaradt a természetből arra vigyázni, az őket körülvevő környezetet, élővilágot óvni, védeni kell. Ha valamit elveszünk a természetből, azt valamilyen formában vissza is kell juttatni. Óvodáinkban, nevelőtestületünk minden tagja ezt a szemléletet vallja. Minden dolgozónk elhivatott a környezetvédelem iránt. Életmódunkban és munkánkban pozitív mintát nyújtunk a környezettudatos magatartásra és a fenntarthatóságra nevelésben. Nevelő munkánkba eddig is beépítettük a környezet megismerését, de helyi adottságaink, udvarunk kedvező elrendezése megindította fantáziánkat. Ez vezetett bennünket mindkét óvodánkban, egy-egy egyéni arculatú óvodakert létrehozásához. Az udvarokat úgy alakítottuk ki, hogy a játszóteret meghagyva, a közvetlen és közvetett megfigyelésre, tapasztalatszerzésre sok lehetőséget tudjunk kínálni. Mindkét óvodánk udvarát díszíti egy-egy természetes jellegű kerti tó, virágos-, veteményeskert, mini erdő, sziklakert. A kertek alakítása folyamatosan, szülők bevonásával történik. Munkánkat a legfontosabb, a gyerekek öröme motiválja, hiszen minden velük és értük történik óvodáinkban. 1. 2. PROGRAMUNK KÉSZÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYE, BEVEZETÉSI RENDJE 1996 óta óvodai munkaközösségünk folyamatosan foglalkozik mindkét óvodában a saját arculat kialakításával. Ezért határozott úgy a nevelőtestületünk, hogy elkészíti saját nevelési programját. A program készítésénél figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.

5.oldal


A környezetvédelem, mely összetett fogalom, óvodánkra való alkalmazását úgy valósítjuk meg, hogy az általunk nevelt gyerekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Mindkét óvoda felnőtt és szülői közössége fáradtságot nem ismerve alakította, szépítette a közvetlen belső és külső óvodai környezetet. A helyi nevelési program hosszútávon meghatározza a létrehozó testület pedagógiai munkáját. Előnyben részesítjük azokat a továbbképzéseket, melyek a környezettudatos neveléshez, a természet- és környezetvédelemhez kapcsolódnak.

6.oldal


1. 3. HELYZETKÉP Ady és Rákóczi utcai Óvodák bemutatkozása: A Főváros XVIII. Kerületében, Pestszentimrén, Ady Endre utca 127-131-ben található Óvodánk. Közel félévszázados múlttal rendelkezünk, 2002-ben ünnepeltük fennállásunk 50. évfordulóját. 1952-ben 100 gyermek részére épült a hosszú, lapos tetős épület, fedett teraszokkal. A négy csoportszobában négy homogén összetételű csoport van. Óvodásaink közül nagyon sokan vannak, akiknek szülei, nagyszülei is ebben az óvodában voltak óvodások. Kertes, családi házban élnek gyermekeink, két-három generáció együtt. Egyre nagyobb réteg igényli, hogy kertje, környezete gondozott, szép legyen. A családi házak udvarain mini parkok létesülnek, füvesítenek, örökzöld növényeket ültetnek. Óvodaudvarunkat, kertünket mi is egyre szebbé varázsoljuk. Az óvoda külső és belső környezete ideális feltételeket biztosít a gyerekek optimális fejlődéséhez, az egészséges, tevékeny életmód kialakításához, valamint a sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyerekek együttneveléséhez. A Kerületi Önkormányzat 1997-ben meghozta környezetvédelmi rendeletét. Folyamatosan ír ki pályázatot „Föld Napjá”-ra, és „Szebb, virágosabb XVIII. kerületért” címmel, melyen mi is rendszeresen részt veszünk. 2000-ben végleg elnyertük a vándorserleget. Környezetvédelmi programunkkal gyakran benevezünk fővárosi pályázatokra is. Eredményeink látványosak. Az óvoda felnőtt és szülői közössége folyamatosan sokat tesz azért, hogy esztétikai élményekben gazdag, egészségesebb környezetben éljenek óvodásaink. A Rákóczi u. 129-ben, családi házban található egycsoportos tagóvodánkat nagy kert, fás, füves terület övezi, fedett terasszal. Itt egy vegyes (3-4-5-6-7 év) életkorú csoportunk működik. 1996 kora tavaszán a Kerületi Önkormányzat Oktatási, Közművelődési és Sport Iroda munkatársával és az óvodai szaktanácsadóval együtt mértük fel, hogy a kis óvodában hogyan lehetne a környezetvédelmi nevelést beépíteni a napi életbe. (Az alapok, feltételek adottak voltak.). Azóta folyamatosan ennek szellemében dolgozunk. Napjainkban a családok egyre igényesebbek környezetükkel szemben. A környezet szeretetére, tiszteletére nevelés előtérbe helyezése a szülők körében kedvező fogadtatásra talált. Az óvodák kertjének szépítését közös „ügynek” tekintjük. A természet „zöld napjait” közösen ünnepeljük meg. Óvodánk tárgyi feltételei Az Ady utcai óvoda épületéhez két, elöl nyitott, fedett terasz tartozik. Az udvaron két fémszerkezetű, drótüveg betétes terasz található. Ez a lehetőség biztosítja, hogy jó idő esetén a gyermekek étkezése is a teraszon történhessen. Két-két csoportra jut egy mosdó, öltöző. A csoportok napirendjét ehhez a feltételhez hangoljuk. Folyamatosan igyekszünk a gyermekeink és magunk számára környezetünket minél otthonosabbá, hangulatosabbá tenni. Az épületben található egy felnőtt öltöző, mosdó. Az óvodatitkárnak, vezetőnek egyegy iroda áll rendelkezésére. Nagyméretű tálalókonyha két mosogató helyiséggel, valamint három raktárhelyiség is van az épületben. Az óvoda fűtését a pincében elhelyezett két gázkazán biztosítja. Tornaterme nincs az óvodánknak. A csoportszobákban felszerelt két-két bordásfal, alatta nagyméretű szivacsbetét a mozgáslehetőségek körét bővítik Mindkét óvoda eszköz, szakmai- és mesekönyv ellátottsága megfelelő. Az éves költségvetésből lehetőség van a bővítésre.

7.oldal


Ezeket az egyszerűség, praktikusság és takarékosság jegyében szerezzük be. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A berendezés segíti a környezetbarát szemléletmód és az egészséges életmód megalapozását. Az épületen belül energiatakarékos berendezések működnek: energiatakarékos izzók, víztakarékos wc-öblítők. Lehetővé tesszük a gyerekek mozgás- és játékigényének kielégítését; a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt eszközöket számukra könnyen hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el, figyelünk arra, hogy ne legyen az egészségre ártalmas, és ne károsítsa a környezetet. Az újonnan beszerzett udvari játékokat úgy választjuk ki, hogy környezetbarát anyagból készüljenek, megfeleljenek az előírt szabványnak. A homokozók fölé árnyékolók készültek. Intézményünk ugyanakkor megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, és lehetőségünk van a szülők fogadására is a foglalkoztató szobában.

8.oldal


1. 4. ALAPELVEINK -

-

-

Óvodánk nevelés- és gyermekközpontú, óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A gyermekeket megillető jogokat tiszteletben tartjuk az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nevelőmunkánkat a gyermeki tevékenységekre alapozzuk, kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a szabad játéknak. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések is. Közel visszük a gyerekeket a természethez, pozitív érzelmi viszonyt alakítunk ki. Differenciált bánásmódot alkalmazunk; egyéni foglalkoztatáson bontakoztatjuk ki a gyerekek képességeit, felzárkóztatunk, és fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is. Szeretetteljes légkört biztosítunk. A gyermekről mint fejlődő személyiségről gondoskodunk. Megismertetjük a gyerekekkel a világot. Elindítjuk őket az emberré válás útján. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyerekek személyiségének fejlesztése egyéni sajátosságaik, fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével. Megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása az óvodai élet során

1.5. GYERMEKKÉP -

-

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Fontosnak tartjuk a gyerekek környezettudatos nevelését. Cél: A gyerekek fejlődésének elősegítése, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása, a sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek együttnevelése, az esélyegyenlőség biztosítása.

„Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud megtartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen A szívdobogásunk.” /Birtalan Ferenc: Míg megnövök/

9.oldal


10.oldal


A nevelés keretei

2. ÓVODÁNK CÉL-ÉS FELADATRENDSZERE

11.oldal


2. 1. -

-

-

NEVELÉSÜNK CÉLJA Az óvodás korú gyermekek fejlődése és nevelése optimális feltételeinek biztosítása. Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki személyiség, egyéni készségek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú fejlesztés a gyermeki tevékenységeken és tapasztalatokon keresztül, a gyermeki személyiséghez, a gyerekek egyéni képességeihez igazodva. A gyermekeket körülvevő világ megismerése, megértése, a hozzávaló pozitív érzelmi viszony kialakulása, környezetbarát szemléletmód megalapozása, az élet tiszteletére és megóvására nevelés tevékenységeken keresztül. A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása a pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel. Az integrált óvodai nevelésben résztvevők (gyermekek, felnőttek) képviseljenek olyan morális normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetett segítése. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, valamint a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének, társadalmi integrálásának biztosítása; az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme.

2. 2. NEVELÉSÜNK FELADATAI 2. 2. 1. Egészséges életmód alakítása Célunk: Az óvodáskorú gyermek testi, lelki, szellemi és szocializációs fejlődéséhez az alapvető feltételek biztosítása. Az egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása: testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Feladatunk: - A helyes életritmus kialakítása, melyet a családdal együtt kívánunk megvalósítani. - Segítse az integrált óvodai nevelés során, hogy a sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek elsajátíthassák a beszédet nem igénylő, saját szükségleteikkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési, önkiszolgálási szokásokat. - A nevelés során az óvónő vegye figyelembe az ép és kevésbé sérült területeket, melyek megerősítésével, a gyerekek sikerélményhez juttatásával bővül a fejleszthetőség lehetősége, mely nagyban függ a gyermek mentális állapotától. - Az egészséges életmódra nevelés területei: - gondozás - testi nevelés - egészségvédelem-edzés

12.oldal


2. 2. 1. 1. Gondozás Célunk: Óvodásaink a saját személyükkel kapcsolatos teendőiket óvodáskor végére egyre önállóbban végezzék (testápolás, öltözés, étkezés). Feladatunk: A nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkör biztosítása. Tiszta, rendezett esztétikus környezet megteremtése, a gyermek életkorának megfelelő eszközökkel felszerelve. Bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat nélkülözhetetlen ebben a folyamatban. A gyermekeknek tanítjuk, gyakoroltatjuk velük a napi élethez szükséges szokásokat az önkiszolgálásban, segítjük önállóságuk fejlődését. Az egyéni fejlettséghez igazodunk, és annak megfelelően segítünk, a fokozatosság elvét figyelembe véve. A gondozási feladatok elvégzését az óvodapedagógus a gondozást segítő többi munkatárssal együtt, munkánkat összehangolva végezzük. 2. 2. 1. 2. Testi nevelés Célunk: A gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés), természetes mozgásigényének kielégítése. A gyermek egészségének, testi épségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Feladatunk: Céljainkhoz a feltételek biztosítása, sokféle mozgáslehetőség az udvaron, csoportszobában. A mozgás az egészséges életmód alapja, mely a gyermeki szervezet fejlődését kedvezően befolyásolja. A csoportszobában korlátozottak a mozgáslehetőségek, ezért igyekszünk minél több időt a szabad levegőn tölteni. A nagyméretű játszóudvar különböző tornaszerei biztosítják a testi fejlődést. Testi képességek fejlesztése (a gyermeki célirányok fejlesztése mozgással, edzéssel). Az eszközök használata szabályokhoz kötött, a gyermekekben tudatosítjuk, hogy a baleseteket megelőzzük. A pihenéshez megteremtjük a nyugodt légkört (friss levegő, pizsama, altatódal, mese, egyéni igények: kispárna, alvóka, stb.). Egyéni alvásszükségletet figyelembe vesszük. Egy óra nyugodt pihenés után biztosítjuk a feltételeket a csendes tevékenységhez, jó idő esetén játék az udvaron. 2. 2. 1. 3. Egészségvédelem, edzés Célunk: Az egészséges életvitel igényének kialakítása, egészséges környezet megteremtése. Feladatunk: A gondozás, testi nevelés és a mozgásfejlesztés megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására. A környezet tisztán tartása, környezettudatos anyaghasználat (környezetbarát tisztítószerek), tudatos takarékosság, és ennek tanítása a gyerekeknek.

13.oldal


Egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A környezet tisztántartása, szükség szerinti fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való szervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. Mindezek szükségesek az egészség védelméhez, a betegség megelőzéséhez. Betegségek megelőzése, az egészség kisebb eltéréseinek korrekciója (szükség esetén szakemberek bevonása - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - orvos, védőnő, gyógytestnevelő, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus). Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek óvodába lépésekor tájékozódunk esetleges betegségeiről, egyéni érzékenységéről. A gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A gyermekekben igyekszünk kialakítani azokat a szokásokat, amelyek saját testi épségük megőrzését, valamint társaik testi épségének védelmét szolgálják. A gyermek testi épségének a védelme és a baleset megelőzése minden óvónő feladata. A levegő, a víz, a napfény együttes hatásával, a nyári hónapokban az udvari pancsolómedence és a kerti zuhanyzók használatával fokozzuk a gyermekek edzettségét. 2. 2. 2. Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása Célunk: A gyermek biztonságérzetének, önbizalmának erősítése, a gyermeki személyiség társas lénnyé formálása, a közösségi tudat, magatartás kialakítása, pozitív kapcsolat kialakítása a gyermek és a felnőtt között. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek egyenlő társként való befogadása a közösségbe, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, melyek segítségével ezek a gyerekek eligazodnak a világban. Feladatunk: A gyermek bevezetése az óvodai életbe. Nyugodt, derűs, szeretetteljes, családias légkör kialakítása. Felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása, a gyermek egyéni fejlesztése. Az együttélés szabályainak kialakítása a gyermekcsoportban, a különbözőség elfogadására és tiszteletére nevelés. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknek a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és a kommunikáció elősegítése. A közösség természetes tagjaként képességeiknek megfelelő feladatokkal való ellátása. A szociális érzékenység fejlődésének, a gyerekek éntudatának kialakulásának segítése. Teret engedünk a gyerekek önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. 2. 2. 2. 1. A gyermek befogadása az óvodai életbe

14.oldal


A fokozatosság elvét érvényesítjük. A gyermek óvodai előjegyzésekor, májusban, a szülő a gyermekkel együtt jön az óvodába, ismerkedünk egymással. Lehetőséget kínálunk arra, hogy a nyár folyamán szülő, gyermek közösen ismerkedhessen az óvodával. A gyermek kiválaszthatja óvodai jelét. Lehetőséget kínálunk az „anyás beszoktatásra”. Javasoljuk a folyamatos hozzászoktatást az óvodai élethez. Az első napokban mindkét óvónő együtt van a csoportban, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átmenetet. Kiscsoportban a beszoktatás egész éves folyamat. A nyári szünetről visszatérő gyermekeket segítjük abban, hogy minél előbb visszaszokjanak az óvodai életbe. Szeretetteljes légkör segíti, hogy ez minél előbb sikerüljön. A gyermek biztonságérzetét sok szeretettel, kedvességgel, türelemmel alakítjuk ki. A napi együttélés során fokozatosan teremtjük meg az együttélés alapszabályaihoz való alkalmazkodást. Az óvodai élet tevékenységeinek segítségével a gyermekeket megtanítjuk alkalmazkodni, elfogadni, tolerálni, önmagukat megvalósítani, úgy, hogy eközben ne sértsék társaik szabadságát. Ehhez szükséges a gyermekkel közvetlenül foglalkozó felnőttek elfogadó, gondoskodó, segítő, példamutató magatartása. Az óvodapedagógus és az óvoda többi dolgozójának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű a gyermekek számára. A szabadon választott tevékenységek ideje alatt a gyermekek maguk választhatják meg társaikat, ezzel is segítjük a társas kapcsolatok alakulását. Sokféle közös, örömteli tevékenységet biztosítunk, hogy a gyerekek ráérezzenek a közösség erejére. A játék és egyéb tevékenységek során a gyerekekkel megismertetjük önmagukat és képességeiket, segítjük őket abban, hogy figyelmesek legyenek, segítséget nyújtsanak egymásnak, tudjanak kompromisszumot kötni és el tudják fogadni a másságot. Megláttatjuk velük a különbséget az ügyesek és a még ügyesebbek között, közben fejlődik bennük a versenyszellem, a kudarctűrés, a fegyelem, a türelem.

15.oldal


2. 2. 3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Célunk: A gyermek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységvágyára építve megismertetni őket a szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezettel, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek fejlesztése a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével. Feladatunk: Lehetőséget nyújtani tapasztalatszerzésre, melyben megfigyelésük, emlékezetük és gondolkodásuk fejlődik. A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítani. Fejleszteni az anyanyelvet és alakítani a kommunikáció különböző formáit - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével). Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermeknél megteremteni az egyéni hiányosságok leküzdéséhez szükséges feltételeket, ezzel lehetővé tenni a sikeres életvezetés kialakítását. A gyermekek megismerését, a fejlődésük nyomon követését, fejlesztésük tervezését rögzítjük. 2. 3. ÓVODÁINK CSOPORTSZERKEZETE A Rákóczi utcai óvodában egy vegyes életkorú csoport van. 7-8 iskolába menő gyermek helyére leggyakrabban 3 évesek kerülnek. Az Ady utcai óvodában négy csoport működik. Szempontjaink az Ady utcai óvodában az óvodai csoportok kialakítása során: -

Mindkét óvónő 3-4 évig együtt maradjon a gyerekekkel, saját csoportszobájukban. A közel azonos korú gyermekek egy csoportba járjanak. Minden évben egy teljes csoportmozgás van, a tiszta nagycsoport helyébe kiscsoportosok kerülnek. A másik három csoportban minimális a mozgás.

16.oldal


3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 3. 1. JÁTÉK A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melyet minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégíteni. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait a játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. „A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.”(ONOAP) Célunk: Minden tevékenységünket hassa át a szabad, önfeledt játék. A gyermek személyiségének fejlesztése komplex módon a játékos tevékenységeken keresztül. Feladatunk: A játékhoz szükséges alapvető feltételek (hely, idő, eszközök, élményszerzés) megteremtése. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermek bevonása a tudatosan tervezett játéktevékenységekbe szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel. 3. 1. 1. A játék feltételeinek megteremtése Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítsunk a különböző játékfajtákhoz. -Nyugodt, derűs légkör: Megteremtése mindig a mi feladatunk, ezért engedjük, hogy a gyermek szabadon dönthesse el, hogy kivel, mikor, hol, milyen játékkal szeretne játszani. Utat engedünk a gyermek fantáziájának, lehetőséget adva a szemlélődésre, válogatásra, egyedüllétre, a tárgyak kreatív használatára. Nyitottak vagyunk a gyerekek játékába való bekapcsolódásra, ha a gyermek, gyerekek vagy a helyzet ezt megkívánja. A kisgyermek erősen függő viszonyban van a felnőttekkel, eleinte különösen igényli az óvónő gyöngédségét, közelségét. -Szükséges hely biztosítása: A csoportszobák elrendezése lehetővé teszi, hogy minden játéktevékenységnek állandó helye legyen. Van babaszoba, építősarok, vizuális tevékenységekhez kijelölt hely, mesesarok, fodrászat és egyéb szerepjátékok helye, ahol biztosítva vannak az adott tevékenységekhez szükséges eszközök. A gyerekek a játéktevékenység tartalmától, eszközigényétől függően szabadon változtathatnak játszóhelyet, ha szükséges, a játékeszközöket átvihetik egyik helyről a másikra A játékteret elképzelésüknek megfelelően átalakíthatják és visszarendezhetik.

17.oldal


Az óvodaudvaron is sokfajta játék áll a gyerekek rendelkezésére, szinte minden olyan tevékenységhez adva vannak a feltételek, mint a csoportszobában. A nagy tér lehetővé teszi a nagymozgásos játékokat is. A játékhoz szükséges idő: A gyerekek tevékenységének legnagyobb részét a szabad játék tölti ki, ennek megfelelően alakítjuk ki napirendünket is. Fontos szempont, hogy a gyerekeknek legyen idejük az elkezdett játéktevékenységet befejezni. Törekszünk arra, hogy - az időjárás függvényében - minél több időt biztosítsunk a szabadban történő játéktevékenységre. Eszközök: A játékeszközök megválasztásánál figyelembe vesszük, hogy esztétikusak, variálhatóak, motiválóak legyenek. Segítse kreativitásukat, jó minőségűek legyenek és lehetőségeinkhez mérten természetes alapanyagból készüljenek. Az eszközök a gyerek számára mindig elérhető helyen legyenek! Az udvari játékok a gyerekek mozgásigényét elégítik ki és fejlesztik mozgáskoordinációjukat, valamint testi erőnlétüket. Élményszerzés: Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy a játékszituációk kialakulásához, azok továbbfejlesztéséhez megfelelő élményben részesítse a gyermekeket. Ezért gyakran sétálunk, látogatunk el az óvoda közvetlen környezetében lévő üzletekbe, orvosi rendelőbe, piacra, stb. 3. 1. 2. Játékfajták tartalmának gazdagítása Játékfajták:      

Gyakorlójáték Szerepjáték (szimbólikis-szerepjáték) Dramatizálás, bábozás Konstrukciós játék Barkácsoló játék Szabályjáték

-Gyakorlójáték: Játék közben a gyerekek megismerik a tárgyak, eszközök különböző tulajdonságait, így a cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömszerzés ösztönzi a cselekvés többszöri megismétlését, amely ritmikusan jelentkezik. A kisebb gyermekek jellemző tevékenysége, de nagyobbaknál is tapasztalható, főleg új eszközzel való ismerkedésnél. Mintát adunk a játékeszközök helyes használatához, és ösztönzünk a cselekvés többszöri megismétlésére. Ezzel elősegítjük a szem-kéz koordináció fejlődését, valamint segítjük a kezesség kialakulását. -Szerepjáték (szimbólikus-szerepjáték): Már a legkisebbeknél is megjelenhet, melynek mozzanatait a családból hozzák be először a gyerekek. Mindig a pozitív vagy negatív élményen alapszik, ezek lényeges motívumait egyéni módon jelenítik meg a vállalt szerepen keresztül. A nagyobbaknál egyre aprólékosabb az élményfeldolgozás, játékukban már az érzelmek dominálnak. Fontosnak tartjuk, hogy egyenrangú partnerként kapcsolódjunk be a játékba. Ráirányítjuk a gyerekek figyelmét az eszközök szimbolikus használatára és „mintha” helyzetek megteremtésére. Tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az indirekt irányítás lehetőségét.

18.oldal


-Dramatizálás, bábozás: Az óvodában a bábozás először az óvónő előadásában jelenjen meg, majd segítségünkkel, végül a gyerekek önállóan jelenítik meg irodalmi élményeiket. Egy-egy irodalmi mű többszöri bábozásával, dramatizálásával fejlődik emlékezőképességük, kreativitásuk, aktivitásuk. Átélik az átváltozás örömét. -Konstrukciós építőjáték: A konstrukciós játékhoz gazdag eszköztárat biztosítunk. A gyermek élje át az alkotás örömét. Lehetőséget adunk, hogy egy-egy építmény megmaradjon, biztosítva ezzel a másnapi folytatást. A gyerekek konstruáló tevékenységét ötletekkel, kiegészítő eszközökkel bővítjük. Fejlődik kreativitásuk, fantáziájuk, finommotorikájuk. -Barkácsoló játék: A barkácsolásnak mindig meghatározott célja van, mindig maradandót alkotnak a gyerekek, amelyeket utána bármely játéktevékenységben felhasználhatnak. Különböző díszeket, ajándékokat, használati tárgyakat barkácsolhatunk a gyerekekkel együtt. Ehhez mutatunk be különböző technikákat. Felhasználunk a természet adta alapanyagokból is. -Szabályjáték: A gyerekek korának megfelelő nehézségű szabályjátékot választunk. Fontos a szabály, annak betartása megfelelő viselkedést igényel a gyerek részéről. Hatására kialakul a versengési szellem, tolerancia, közösségtudat, szabálytudat. Fejlődnek az értelmi képességek. Gyakorlására lehetőség van a különböző társasjátékok, ügyességi játékok, versenyjátékok, körjátékok, logikai készséget fejlesztő játékok során. Ügyelünk a fokozatosság elvének betartására, egyszerűbbtől a nehezebb felé haladunk. 3.1.3. A játék irányításának lehetőségei Figyelembe véve, hogy a játék lehetőséget teremt a gyermek egész személyiségének fejlesztésére. Mindig figyelemmel kísérjük a gyerekek egyéni és társaik felé irányuló játékkezdeményezéseit, őszinte érdeklődéssel követjük, úgy, hogy a gyerekek állandóan érezzék önálló elgondolásaik megbecsülését, támogatását. A gyerekek érzelmi biztonságuk tudatában azt is érzékeljék, hogy ha valamire szükségük van, az óvó néni kisegíti őket. Éreztetjük a gyerekekkel, hogy a játékukat komolyan vesszük, tiszteletben tartjuk játékhelyüket, a felépített várat, a berendezett szobát. A szabad játéknak engedünk teret, de ha szükségét látjuk, egy-egy eszköz vagy ötlet ajánlásával próbáljuk a megrekedt játékot tartalmilag továbblendíteni. A gyerekeknek lehetőségük van eldönteni, hogy a felkínált lehetőséggel élnek-e vagy sem, döntésüket mindig tiszteltben kell tartani.

19.oldal


3. 2. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Az óvodai nevelési folyamatban meghatározó szerepet játszik a megfelelő színvonalú környezeti kultúra kialakítása. Olyan szokások, szokásrendszerek és viselkedési formák megalapozására ad lehetőséget, amelyek meghatározzák a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A szűkebb és tágabb környezet sokszínű mozgásos és érzékszervi felfedezésén keresztül gyarapodnak a gyerekek tapasztalatai. Kialakul a környezet értékeihez, esztétikájához, a természethez és az emberi alkotásokhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyuk, megtanulják azok védelmét, az értékek őrzését. Megismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, ezek szeretetét és tiszteletét. A környezeti nevelés aktivitásra nevel, lehetőséget ad ok-okozati összefüggések meglátására, arra, hogy a gyermek érezze, szükség van rá, valamint megtapasztalja azt, hogy tettének következménye van. A környezet tevékeny megismerése közben matematikai tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek a környező valóság formai, téri és mennyiségi viszonyairól is, alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Programunk legfőbb sajátossága, hogy a gyerekek közvetlen közelében alakítottuk és alakítjuk ki a legjellemzőbb természeti társulásokat. Pl.: erdő, tó, virágoskert, sziklakert, borókás, stb. Célunk: A környezet megszerettetése, felelősségérzet kialakítása a természeti és társadalmi környezet iránt, a természet óvására nevelés, környezettudatos magatartás megalapozása. A „Zöld Óvoda” kritériumrendszerében foglaltak megvalósítása. Feladatunk: A gyerekeket körülvevő környezet érdekes és lényeges vonásainak feltárása a gyerekek életkorának megfelelő szinten. A gyerekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyerekek tapasztalatainak és ismereteinek gyarapítása közben sokoldalú személyiségfejlesztés. 3.2.1. A természeti és társadalmi környezet megismerése A tevékenységeket mindig az évszakhoz rendelve, a környezeti nevelés témájából kiindulva tervezzük meg. Mivel kiemelten foglalkozunk a környezeti neveléssel, így számunkra természetes, hogy minden napunkat áthatja az ezzel való foglalkozás. A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve, minden délelőtt adunk egy-egy kis feladatot, megfigyelési szempontot (differenciáltan), melynek eredményét mindig megbeszéljük. Feltételek: Mindkét óvoda füves udvarral rendelkezik, van veteményes- és virágoskertünk, kis tavunk, sziklakertünk. Itt mindig folyamatos megfigyelésre, tevékenykedésre nyílik lehetőségünk a gyerekekkel együtt. A csoportszobákban természetsaroknak is alakítottunk ki helyet. A természetsarok évszakonként változik. Az egész év során folyamatosan gyűjtjük a gyerekekkel a terméseket, köveket, kagylókat, leveleket, tollakat, stb. a séták, kirándulások alkalmával. Ezek nap mint nap eszközei a gyerekek tevékenységeinek, bármikor kézbe vehetik, nézegethetik, játszhatnak velük.

20.oldal


Itt találhatóak az akváriumok, terráriumok, madárkalitkák is, ahol a gyerekek közvetlenül figyelhetik meg az állatok életét, fejlődését. Télen kezdjük a gyerekekkel a hajtatást, csíráztatást, rügyeztetést, itt napról napra figyelhetik meg a növények fejlődését. A csírázott magvakat cserépbe ültetjük (búza, bab, kukorica) és figyeljük, a változást. A gyerekek folyamatosan gondozzák a növényeket, és tavasszal, amikor elkezdődik a kerti munka, folytatásként elültetik a veteményes- és virágoskertbe a palántáikat. 3.2.2. Környezetvédelem Célunk: A gyerekek természet iránti megismertetése, annak óvására nevelés.

szeretetének

megalapozása,

környezetünk

Feladatunk: Megfelelő helyet, élményeket biztosítani a gyerekeknek, melyek környezetük felfedezésére, rácsodálkozásra, tapasztalatszerzésre ösztönzi őket. A környezet zöld napjainak megünneplése. Már óvodás korban meg kell alapoznunk a gyerekek természet iránti szeretetét. Nélkülözhetetlen a helyes modell, példa állítása, hiszen a gyermek elsősorban utánozva tanul. Az a gyermek, aki megbarátkozik a természet szépségeivel, értékeivel, később természetes módon védi is ezeket. Első és legfontosabb az élőlények szeretete, óvása, gondozása. Törődéssel, szeretettel fordulunk a természet felé. Óvodáinkban kiemelt szerepe van a kertgondozásnak, a csoportszobákban is sokféle növény él. Többféle állatot is tartunk. Így a gyerekek személyes tapasztalatszerzés útján sajátíthatják el ezek gondozását. Munkájuk eredményeként gyönyörködhetnek bennük. Kertünk gazdag élővilág: madarak, rovarok kedvelt helye. Megismerésükhöz jó lehetőséget biztosít. Sétáink során ellátogatunk olyan közelben lakó emberekhez, akiknél különböző háziállatokat figyelhetünk meg. Kirándulásokat szervezünk olyan helyekre (Állatkert, Arborétum, Botanikuskert, Vadaspark, Medveotthon), ahol a gyerekek különleges állatokkal, növényekkel ismerkedhetnek meg. Mindig az egyéni sajátosságokat figyelembe véve adunk megfigyelési feladatokat. Érdekességekkel ismertetjük meg a gyerekeket, így alakítjuk ki a pozitív viszonyt élővilágunkkal. Folyamatosan gyarapítjuk a környezeti neveléshez, a környezet- és egészségbarát szemléletre ható könyveket, folyóiratokat, szakirodalmat. A tárgyi feltételek megteremtésekor a természetes alapagyagból készült eszközök kerülnek előtérbe, ugyanígy foglalkozásainkon is főleg ezeket az anyagokat használjuk. Igyekszünk úgy hatni a gyerekek szemléletmódjára, hogy felismerjék, milyen káros hatással van a hulladék környezetünkre. Ezt kísérletekkel, megfigyelésekkel támasztjuk alá: pl. szemét ültetése befőttesüvegbe, itt látható, mi az, ami lebomlik a földben. Szorgalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést - ez részben már megvalósult: a papírt külön gyűjtjük, a MÉH-be szállítjuk, a befolyt összeget kirándulásra fordítjuk, a komposztálható ételmaradékot, falevelet a komposztálóba, a többi ételmaradékot külön edénybe gyűjtjük. A szülők által összegyűjtött és behozott műanyag palackokat zsugorítás után elszállítjuk. A munkahelyről hozott, az óvoda működése során rontott, használt papírokat újból felhasználjuk rajzolásra, hajtogatásra. A környezet „zöld napjainak” megünneplésekor kiemelten foglalkozunk a természet védelmének fontosságával. Munkánkba a szülőket is bevonjuk: munkadélutánt, közös kirándulásokat szervezünk.

21.oldal


3.2.3. Témaköreink Témaköreink:  Család  Közvetlen környezet  Közlekedés  Testünk  Évszakok, napszakok, a természet változásai  Növények  Állatok-madarak, rovarok, halak, kertben élő kisállatok  Környezetalakítás Család, családtagok, felnőttek munkája: Beszélgetünk a családról, különböző helyzeteket teremtünk a gyerekeknek, melyben eljátszhatják a családot, megbeszélve, hogy kik tartoznak ide, hol laknak-címük-, a családtagok munkája. Itt beszélünk az óvodánkban hagyományos munkadélutánról, amikor a szülőkkel együtt alakítjuk, szépítjük udvarunkat. Közvetlen környezet: Sétálunk, kirándulunk óvodánk környékén. A gyerekeknek egyénre szabott feladatot adunk, differenciált megfigyelési szempontot, mely eredményét az óvodába visszatérve beszélünk meg. Megismerjük az óvoda helyiségeit, elsétálunk a közelben lakó gyerekek háza felé, meglátogatjuk a beteg csoporttársakat. Közlekedés: Elsétálunk olyan útrészhez, ahol közlekedési lámpa van, itt gyakoroljuk a biztonságos közlekedést, megbeszélve, melyik szín mit jelent. A gyerekek fejlettségi szintjéhez mérten adunk feladatokat, és így beszéljük, meg, hogy mit láttunk. Megfigyeljük, lehetőség szerint ki is próbáljuk a közlekedési eszközöket. Az udvari játék során használjuk az óvodai kreszpályát, a jelzőtáblákat és gyakoroljuk a kerékpárral való közlekedést. Testünk: Tudatosítjuk a gyerekekben a testápolás szükségességét, az orvos gyógyító munkájának fontosságát. Saját testrészeiket, érzékszerveiket és azok funkcióit játékos feladatokkal, gyakorlatokkal ismertetjük meg. Nagy szerepe van a tapintásnak, a szenzitív és a mozgásos játékoknak. Évszakok, napszakok, a természet változásai: Saját tapasztalásaikon keresztül hívjuk fel a figyelmüket az évszakok ciklikus változásaira. Megfigyeljük az évszakok időjárását, jelenségeit, színeit, hangulatát. Minden évszakban nagy sétát teszünk a közeli erdőben, kertünket is végigjárjuk, megfigyelve, mi történik a hőmérséklet-változás hatására a növényekkel, állatokkal. A gyerekek fejlettségi szintjét figyelembe véve adunk magyarázatot. Növények: Megfigyeltetjük a környezetünkben ( csoportszobában, kertben, a közeli réten, erdőben) élő növényeket, megismertetjük a gyerekekkel ezek gondozását. Folyamatosan figyeljük a változásokat, a növények fejlődését, érését.

22.oldal


Állatok: Megfigyeljük a közeli környezetünkben élő állatokat (kutya, macska, ló, szarvasmarha), azok jellemzőit, viselkedésformáit, gondozásukat. Az óvodában élő állatokat folyamatosan figyeljük meg, a gyerekekkel együtt gondozzuk őket (etetés pl.: halak, madarak, rovarok, teknősök, csigák). Megláttatjuk a gyerekekkel az évszakok változásának hatásait az állatokra, különös tekintettel a téli madáretetésre (madárkalács készítés). Környezetalakítás: Környezeti nevelésünkben nagy szerepe van az óvodakertünknek. A gyerekekkel együtt alakítjuk, szépítjük azt. Mindennap úgy készülünk az udvarra, hogy ott valamit megfigyelünk, „dolgozunk”. A belső környezetünk, a csoportszobák, öltözők díszítésébe is bevonjuk a gyerekeket, aktívan részt vesznek a környezet rendjének megőrzésében. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra, differenciált feladatadásra. Ősszel: Termények, virágmagok gyűjtését végezzük a gyerekekkel. Együtt tesszük el ezeket télire, megbeszélve az őszi zöldségek, gyümölcsök jellemzőit, felhasználási és tárolási módját. A kertünkben termett gyümölcsből befőttet készítünk. A gyerekek mossák, válogatják, a nagyok szeletelik is. Ezt télen együtt fogyasztjuk el. A tó téliesítését is ebben az évszakban végezzük. Itt a gyerekek csak szemlélődnek, mi pedig elmondjuk a tevékenység szükségességét. Télen: Már csak a pihenő kertet láthatjuk, de naponta megfigyeljük a tavat, ha befagyott, léket törünk, a gyerekek megtekinthetik a halakat. Kertünkben több madáretető is van, ilyenkor ezekbe is helyezünk el madáreledelt, készítünk madárkalácsot. Élvezzük a tél örömeit: szánkózunk, hógolyózunk, hóembert építünk. Megbeszéljük, hogy mi történik télen a növényekkel, állatokkal. Tavasszal: Előkészítjük a kertet a veteményezésre, palántázásra. Kis csoportokban dolgozunk, a már felásott földet elgereblyézik a gyerekek, majd elszórják a magvakat, a csoportszobában nevelgetett palántáikat is egyénileg ültetik el, a kicsik segítséggel. Megfigyeljük a természet változását, ébredését. Folyamatosan figyeljük meg és gondozzuk a kertünket. Nyáron: A korán érő növények terméseit takarítjuk be, ilyenkor érik a csoportszobából kikerült búza, bab, stb. 3.2.4. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései A környezet tevékeny megismerése közben sok lehetőség van a matematikai összefüggések megfigyeltetésére (nagyságbeli és térbeli viszonyok, tárgyi-, alaki-, formai viszonyok, tér-, sík- és mennyiség szemlélet). Fontos, hogy mindig, minden tevékenység során felhívjuk ezekre a gyermek figyelmét. Folyamatosan végzünk összehasonlítást, válogatást, kísérletek alkalmával becslést, mérést, számlálást. Megismertetjük velük a különböző geometriai formákat és sokféle tevékenységet nyújtunk (építés, nyírás, vágás) a geometriai ismeretek alkalmazásához.

23.oldal


A matematikai megismerő- és problémamegoldó tevékenység élményt jelent a gyerekek számára; ezzel hozzájárul a gyermekek motiváltságához. A matematikai jellegű tevékenységek útján is fejlődik a gyermekek közösségi érzése (a társak munkájának megfigyelése, gondolataik követése, segítségnyújtás), önismerete, önbizalma, a gondolatok tevékenységgel és szóval történő kifejezésének képessége. A gyermekek előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, tudnak és mernek véleményt mondani, kérdezni, növekszik türelmük önmagukkal és társaikkal szemben, kitartóbbakká válnak, nő figyelmük tartóssága, erősödik akaratuk és önfegyelmük. A gyermekek természeti- és társadalmi környezetükből szerzett ismereteiket játékukban felhasználják, folyamatosan gyakorolják. 3.2.5.Zöld napok az óvodában Március 22.: A víz világnapja Ezen a napon kiemelten foglakozunk, beszélgetünk, kísérletezünk a vízzel, vízről. A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve olyan kísérleteket végzünk, melyeket ők is el tudnak végezni, meg tudnak érteni (különböző ásványvizek ízének, illatának összehasonlítása). Együtt tevékenykedve mutatunk rá arra, milyen fontos az ember számára a víz, mi mindenre használjuk, miért kell vigyáznunk rá. Esetenként videofilmet is megnézünk, könyveket nézegetünk, s amikor lehetőségünk van rá, kirándulunk egy közeli tó élővilágának megfigyelésére, de most már bizonyos mértékig erre óvodáink tavai is lehetőséget adnak. Április 22.: A Föld napja Már évek óta hagyomány óvodánkban e napon a szülőkkel szervezett munkadélután, melyre ők is eljönnek, és tevékenyen segítenek intézményünk szépítésében. Ezen kívül hagyomány már az, hogy minden gyermek reggel egy-egy virágpalántával érkezik, melyet (ki-ki a sajátját) elültetünk virágoskertünkbe. Nagy becsben állnak ezek a virágok, a gyerekek nagy figyelemmel kísérik palántájuk fejlődését, folyamatosan gondozzák is azokat. A tevékenységet lefényképezzük, a gyerekek lerajzolják, sőt az ügyesebbek a későbbi, folyamatos változást is megjeleníthetik. Ekkor beszélgetünk Földünk védelméről, a növények (erdők) szerepéről, és a témához kapcsolódó filmeket nézünk. Május 10.: Madarak és fák napja E napon kirándulunk. Itt természetes környezetükben figyelhetjük meg és hallhatjuk énekelni a madarakat. Gyakorolhatjuk a „kulturált kiránduló” szerepét: kirándulás előtt mindig megbeszéljük, hogyan viselkedünk az erdőben (nem kiabálunk, nem szemetelünk). A gyerekeknek különböző megfigyelési feladatokat adunk, figyelembe véve fejlettségi szintjüket. Ezeket másnap beszéljük meg, esetleg már ott a kiránduláson, feladattól függően.

24.oldal


Június 5.: Környezetvédelmi világnap Ez az „ünnep” a gyerekek számára még nehezen érthető, de megpróbáljuk az ő szintjükre levinni és a szülőket is bevonjuk a tevékenységünkbe. Ekkor beszélünk környezetünk védelméről, tisztán tartásának fontosságáról (Ne szemeteljünk!) Részben már megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés is óvodáinkban: papírt gyűjtünk és a MÉH-be szállítatjuk, a komposztálható ételmaradékot, falevelet (kivéve: diólevél) a komposztálóba, a többi ételmaradékot pedig a moslékos vödörbe tesszük, a műanyag palackokat pedig összezsugorítjuk és elszállítjuk. Munkánkba a szülőket is bevonjuk, mutassanak gyermekeiknek példát, ha tehetik ezen a napon ne autóval jöjjenek az óvodába. Szeptember 22.: Autómentes Világnap Ezen a napon arra biztatjuk a szülőket, hogy hagyják otthon az autót, és gyalog, rollerrel, kerékpárral, stb. jöjjenek óvodába. A csoportok között versenyt hirdetünk: akiknél létszámarányosan a legtöbben érkeznek autó nélkül, egy oklevelet kapnak. Október 5.: Állatok napja Lehetőségeinkhez mérten kirándulást szervezünk az Állatkertbe vagy más olyan helyre, ahol állatok élnek. Itt nyílik lehetőségünk olyan állatok megfigyelésére, melyek közeli környezetünkben nem élnek. Indulás előtt felkészítjük a gyerekeket a kirándulásra, mi mindent figyelhetünk meg. Ekkor szoktunk állatokat is örökbe fogadni, próbáljuk a gyerekeknek is elmagyarázni, hogyan segítünk ezzel. Az állatok fényképe egész évben a faliújságon látható. Élményeinket az óvodában beszéljük meg, a gyerekek le is rajzolják. Részt veszünk a Magyar Madártani Egyesület szervezésében a „Madarász-ovi” programban, melynek köszönhetően lehetőségünk van évente több kirándulásra és diavetítésre.

25.oldal


3. 2. 6. A fejődés jellemzői az óvodáskor végére           

Kialakul pozitív viszonyuk a természet iránt, és ezt viselkedésük is tükrözi a környezet megbecsülésében, szeretetében. Tudják nevüket, a családtagok nevét, szüleik nevét, saját lakóhelyük címét. Ismernek közvetlen környezetükben növényeket, állatokat, részt vesznek gondozásukban, védelmükben. Meg tudják különböztetni a házi- illetve vadon élő állatokat. Ismerik az évszakokat és jellemzőiket, időjárási elemeket, az évszakra jellemző növényeket. Ismerik testrészeiket, érzékszerveiket és azok funkcióit. Ismerik és betartják a gyalogos közlekedés elemi szabályait, meg tudják nevezni a járműveket. Tudnak összehasonlítani mennyiség, nagyság, szín, forma szerint, ismerik az ide vonatkozó relációkat. Tudnak halmazokat képezni és bontani. Rendelkeznek matematikai tapasztalatokkal, ismeretekkel környezetükben. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével.

26.oldal


3. 3. MOZGÁS Célunk: A gyerekek mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció kialakítása, a testmozgás szükségességének tudatosítása. Az egészség megóvása, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartása. Feladatunk: A mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése. Kialakítani a gyerekekben a rendszeres mozgás iránti igényt. Testi képességeik, fizikai erőnlétük fejlesztése. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek fejlesztése a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével. 3.3.1. A mozgás szerepe, hatása a gyerekek fejlődésére A mozgás alapozó szerepe miatt a legfontosabb életszakasz a 3-10 éves kor. Magába foglalja az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének megalapozását, a testi-lelki harmónia kialakítását, az alapvető fizikai képességek és mozgáskészségek fejlesztését, a versenyszellem kibontakoztatását, a testedzés, a sportolás, a versengés megkedveltetését. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához. A torna, a mozgásos játékok, a mozgáskultúra fejlődése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, a személyiség akarati tényezőinek alakulását valamint a társakra való figyelést. A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja a növekedést, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és az izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez, növeli a gyerekek erejét, ügyességét, gyorsaságát és állóképességét. A mozgásban való együttműködés hozzásegít a közösségi élet alakulásához is. 3.3.2. A különböző szervezeti formák A tornának, mozgásos játéknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán és szervezett formában, az óvodai nevelés minden napján lehetőséget biztosítunk. A mindennapi testnevelés napi egy alkalommal, kötött formában jelenik meg. Középpontjában a mozgásos játék áll. Ez a gyermek számára az aktív pihenés egy formája. A játék ismételhető és időarányában a leghangsúlyosabb tevékenység. Heti egy alkalommal kötelező jellegű mozgásos tevékenységet tartunk minden csoportban. Az időjárástól függően a csoportszobában vagy a szabadban. Ezen kívül minden nap lehetőséget biztosítunk a szabadon választott mozgásos tevékenységek gyakorlására szobában és szabadban, spontán vagy szervezett formában, eszközökkel és eszközök nélkül. Lehetőség nyílik az egyéni fejlesztésre is, figyelembe véve a gyerekek egyéni szükségleteit, képességeit. 3.3.3.A mozgásfejlesztés anyaga Szervezett tevékenységeinken változatos gyakorlatokat tervezünk. A mozgásfejlesztő játékokat úgy állítjuk össze, hogy azok ne legyenek se túl könnyűek, se túl megerőltetőek, a gyerekek életkorának és képességeinek megfeleljenek.

27.oldal


A mozgásos tevékenység anyag-összeállításának ajánlása korcsoportonként: Kiscsoportban: Játékok: Szerep- vagy utánzó játékok, futójátékok sorban, körben, szétszórtan Szabályjátékok: Fogójáték szerepvállalással, körben, házzal, egy fogóval Szervezési gyakorlatok: Állás zárt lábbal, egyenes testtarással, néhány másodpercig mozdulatlanul. Állóhelyben megadott irányba fordulás. Járás, futás, megállás gyakorlása. Kör alakítása kézfogással valami körül. Gimnasztika: Szabad gyakorlatok, kétféle kéziszer gyakorlat. Járás: Természetes járás egyenesen és különböző irányokba. Speciális járás lábujjon és térdemeléssel. Ütemérzék fejlesztő járás tapssal, dobbantással. Futás: Kötetlenül egyenesen és különböző irányokba, körben, szétszórtan, irányváltoztatással, tárgyak és személyek ki- és megkerülésével. Többféle testhelyzetből történő indulással, megállás után helyezkedjenek el azonos és különböző testhelyzetekben. Fussanak egy-két akadályon át. Versenyfutás 10-15 m távon. Támasz, függés: Csúszás, kúszás, mászás talajon előre, oldalt, kéziszerrel. Átbújás szerek alatt. Mászás egy, majd két különböző szeren vízszintes és függőleges irányban. Gurulás a test hossztengelye körül. Egyensúlygyakorlatok: Talajon, 50-100 cm széles vonal között kúszva, mászva, természetes járással. Egyensúlyozás 30 cm magasságig emelt szeren. Egyensúlyozás kéziszerekkel. Ugrás: Kéziszeren át páros lábbal. Labdagyakorlatok: Ismerkedés a labdával, gurítás, feldobás, elkapás, labdakezelés. Középső csoportban: Játékok: Utánzó játékok, futójátékok több csoportban, párokban, egy és két sorból, körből. Szabályjátékok: Fogójátékok szétszórtan átfutással, ház nélkül, egy fogóval. Sorverseny dobással kiegészített feladatokkal, különböző kiinduló és befejező testhelyzetekből történő indulással és érkezéssel. Labdajátékok a labda hordásával, átadásával. Szervezési gyakorlatok: Sorakozás felrajzolt vonal mögött. Kör alakítása oszlopból, és szétszórt elhelyezkedésből. Gimnasztika: Szabad-, társas és kéziszer gyakorlatok, padgyakorlatok. Járás: Természetes módon egyesével, párokban kézfogással, kézfogás nélkül, egymáshoz alkalmazkodva. Hullámvonalban, átlóirányban, oldalt, hátra, különböző kartartásokkal. Körben és szétszórtan, rövidebb, hosszabb lépéssel váltakozva, lábujjhegyen, számolásra. Futás: Természetes módon, kötetlenül, a járásnál megismert alakzatokban, akár 3-4 akadályon át. Versenyfutás 15-20 m távon haránt terpeszállásból indulva. Támasz, függés: Mászás négykézláb irányváltoztatásokkal. Átbújás különböző magasságú szerek alatt a csúszás, kúszás, mászás váltakozásával egyenként és párosával. Mászás át-, fel-és lekülönbözőképpen felállított szerekre meghatározott támasz- és fogáskereséssel, 20-30 cm magasról leugrással. Csúszás padon karhúzással és -tolással. Gurulás a test hossztengelye körül. A kézállás előgyakorlataként rézsutos mély fekvőtámasz különböző szereken. Járás függőállásban érintőmagas szeren kézzel és lábbal előre, hátra, oldalt. Hátsó függőállásban lábmozgások végzése.

28.oldal


Egyensúlygyakorlatok: Járással, futással 10-20 cm távolságra lévő vonalak, padok között, vízszintes és rézsutos szereken, magas térdemeléssel, kartartásokkal, 2-3 kéziszer átlépése, utánlépéssel előre és oldalt. Ugrás: Helyből távolba és magasba, páros lábról guggolóhelyzetbe. Sorozatban páros és egy lábon 4-5 akadályon át. Mélyugrás 30-40 cm magasból guggolótámaszba. Kéztámasszal padra le- és felugrás. Nekifutással távolra- és magasra ugrás egy lábról két lábra és egy lábra. Dobás: Különböző dobóeszközök megfogása, elengedése, elkapása. Babzsák csúsztatása 3-4 m távolságra, különböző testhelyzetekből. Célbadobás egykezes felső dobással vízszintes és függőleges céltárgyakra. Babzsák, kislabda távolba dobása kisterpeszmajd haránt terpeszállásból. Labdagyakorlatok: Gurítás különböző testhelyzetekből. Feldobás és elkapás különböző testhelyzetekben, különböző feladatok elvégzése (járás, futás) közben. Nagycsoportban: Játékok: Szerep- vagy utánzó játékok. Fogójátékok fogásmódok változtatásával. Szabályjátékok: Fogójátékok egy és több fogóval. Váltóversenyek, labdajátékok dobással és célzással. Gimnasztika: Szabad-, páros-, társas-, padgyakorlatok legalább hatféle kéziszerrel, különböző alapformákban. Járás: Természetes módon, irányváltoztatással, csigavonalban, nyolcas alakzatban. A talp külső élén, guggolásban, feladatokkal ütemre, dobszóra, zenére. Ugrás: Távol- és magasugrás néhány lépés nekifutással. Mélyugrás max. 80 cm magasból. Felugrás szerre (ugrószekrény) térdelésbe, guggolásba, tetszés szerinti leugrással. Futás: Természetes módon, kötetlenül a járásnál megismert alakzatokban. Versenyfutás 30 m-es távon állórajttal. Támasz, függés: Mászás a hely- és helyzetváltoztatás különböző formáival. Mászás akadályokon át. Talicskázás combfogással. Gurulás a test hossztengelye körül. Kézállás a lépő láb magasra lendítésével és távoli kilépéssel, pillanatnyi fellendülés után talajérés egy lábra. Lajhármászás. Egyensúlygyakorlatok: Különböző szereken járással, fordulatokkal. Dobás: Kétkezes alsó- és felső dobás különböző nagyságú és súlyú labdával. Dobás távolba kislabdával 2 m magas kötél felett, vízszintesen és függőlegesen 4-6 m-ről egykezes alsó- és felső dobással célba. Labdagyakorlatok: Labdavezetés járás, lassú és gyors futás közben, két párhuzamos vonal között, mellett. Labda előre dobása után a felpattanó labda elkapása. Labdaátadás 3-4 m távolságra lévő társnak egy és két kézzel. Vegyes csoport: A szűk hely miatt a csoportot kettéosztjuk, a kis- és középső csoportosokkal foglalkozunk egyszerre, életkoruknak megfelelő nehézségi fokú gyakorlatokat választva a fenti anyagból. A nagycsoportosokkal a nagycsoportos anyag szerint haladunk.

29.oldal


3.3.4.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére         

A mozgásos tevékenységekben szívesen és kitartóan vesznek részt. Önfegyelmük, figyelmük, szabálytudatuk, egészséges versenyszellemük alakul. Fejlődnek az alapvető fizikai képességek és mozgáskészségek. Térben biztonságosan tájékozódnak, mozognak. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Megértik az egyszerű vezényszavakat. Tudják a megismert mozgásos játékokat a szabályok magyarázata nélkül eljátszani. Állórajtból kiindulva 20-30 m-t futnak. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével.

3. 4. ÉNEK-ZENE-ÉNEKES JÁTÉK Célunk: A zene, az éneklés megszerettetése, zenei ízlés és kreativitás alakítása, a zenei anyanyelv megalapozása, az éneklési kedv felkeltése, a közös játék örömének megéreztetése. Az énekes népi játékok, és a kortárs művészeti alkotások megismertetése. Feladatunk: A zenei érdeklődés felkeltése. Zenei hallás, éneklési készség, ritmusérzék, a harmonikus szép mozgás fejlesztése, zenei ízlés és esztétikai fogékonyság formálása. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek esetében az emberi beszéd és énekhangok fokozott differenciálása. Az óvodába kerülő kisgyermek az új környezetben, ismeretlen felnőttek között szorongást érezhet. Ezt a szorongást oldhatja az óvó néni énekével, ölbeli játékokkal, énekes játékokkal, népi gyermekdalokkal. A zenei anyagot a gyerekek életkorának és egyéni képességeinek figyelembevételével választjuk ki. Különböző hangszerekkel ismertetjük meg a őket. A zenehallgatás során figyelembe vesszük óvodásaink nemzetiségi, etnikai hovatartozását. A gyermek utánozva tanul, ezért a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik mindennapi tevékenységének. 3.4.1. A zenei nevelés hatásai      

Az ének, zene, játék, pozitívan hat a gyermekek érzelmeire, kiegyensúlyozottabbá válnak tőle, oldja belső feszültségüket. A dalok különböző érzelmeket keltenek, melyek által a gyermekek érzelemvilága színesebbé, elmélyültebbé válik. Közösségformáló ereje van, a közös éneklés, játék örömet szerez a gyerekeknek. Hatással van az értelmi képességek fejlődésére is (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek, stb…) A zene által kiváltott érzelem motiválja a gyermekek cselekvését. Környezetünk hatásainak, zörejeinek felismerése differenciált megfigyelésre szoktatja a gyerekeket, ismereteiket bővíti.

30.oldal


3.4.2. A zenei nevelés kiválasztásának szempontjai       

A felhasználandó anyagot Forrai Katalin: Ének az óvodában című könyvéből, Gryllus Vilmos daloskönyveiből, valamint Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című gyűjteményéből válogatjuk. A zenei anyagot az igényességet szem előtt tartva, a gyerekek életkorának és képességeinek figyelembevételével választjuk ki. Szem előtt tartjuk az anyag kiválasztásában az arányosságot, a gyerekek nemzeti, etnikai hovatartozását. Igényesen kiválasztott kortárs művek megismertetésével is bővítjük a gyerekek ismeretanyagát. Zenei anyagunkhoz tartozik a hangszerek megismertetése, pl. a triangulum, dob, cintányér, xilofon, furulya. A gyerekek zenei élményét gazdagítjuk hangszeres játékkal, élő zene hallgatásával. Zenei anyagunk gyakran merít a környezettel kapcsolatos témájú (állatokról növényekről, évszakokról szóló) mondókákból, dalos játékokból, dalokból. Az éneklés örömét igazán a mozgás adja meg (egyszerű táncos, játékos mozdulatok). Az anyagunkat ezért úgy állítjuk össze, hogy nagy része mozgáshoz, játékhelyzethez kapcsolódjon.

A zenei anyag összeállításának ajánlása korcsoportonként: Kiscsoportban: -

5-6 mondóka 3-4 szó-mi hangterjedelmű dal, dalosjáték, 3-5 lá-szó-mi hangterjedelmű dal, dalosjáték, 1-2 mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2 szó-mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 1 dó-lá-szó hangterjedelmű dal, dalosjáték, ritmus: tá,ti-ti mozgás: kéz-lábmozgás, körforma alakítása, állás-indulás, ismétlődő játékos mozdulatok.

Középső csoportban : -

4-5 mondóka 3-4 szó-mi hangterjedelmű dal, dalosjáték, 3-5 lá-szó-mi hangterjedelmű dal, dalosjáték, 1-2 szó-mi-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 3-4 mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 3-5 szó-mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2 mi-ré-dó-lá, hangterjedelmű dal, dalosjáték, 1-2 dó-lá-szó, hangterjedelmű dal, dalosjáték, Ritmus : tá, ti-ti ( szinkópa ) Mozgás: kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgás.

31.oldal


Nagycsoportban: -

3-4 mondóka 2 szó-mi hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2 lá-szó-mi hangterjedelmű dal, dalosjáték, 1-2 szó-mi-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 1–2 mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2-4 szó-mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 6-8 lá-szó-mi-ré-dó hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2-3 mi-ré-dó-lá, hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2 ré-dó-lá,-szó, hangterjedelmű dal, dalosjáték, 2 mi-ré-dó-lá-szó, hangterjedelmű dal, dalosjáték, Ritmus : tá, tá, szinkópa,(tim-ri-ti) Mozgás: bonyolultabb játékok, párcsere, hidas, kapus, fogócska, sorgyarapító, fogyó, ugró.

Vegyes csoportban: Mindhárom korcsoportra külön tervezünk a fenti zenei anyagból, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlettségét. 3.4.3. A gyerekek fejlődése a tevékenység során Ahhoz, hogy az óvodás gyerekek az éneklést megszeressék, kedvük legyen énekelni, figyelembe kell vennünk a fokozatosság elvét. A kiscsoportba kerülő gyermek az új környezetben ismeretlen felnőttek, gyerekek között félelmet, szorongást érezhet. Érzelmi biztonságát, nyugalmát először az óvónő adhatja meg. Szép énekével, mondókáival, játékával -ringató, höcögtető, simogató, arc-, kéz-, ujj-játék, lovagoltató stb. Az ezekhez kapcsolódó gyermekben indul el az éneklési kedv kialakulása. Olyan játékokat választunk először, amelyeket ülve, állva is el tudunk játszani utánzó mozgással. Ezt követi körbejárás, egyszerű szerepcserejáték. Hallásfejlesztés: -magas -mély reláció ( pl. állathangok utánzásával ) -halk -hangos különbségének felismerése, térben való jelzése -motívum -visszhang ( egyszerű dallamfordulatok visszaéneklése ) Ritmusérzék fejlesztése: -egyenletes lüktetés ( játékos mozdulatokkal ) -gyors -lassú különbsége ( mozgással jelzik )

32.oldal


Középső csoportban a dalok már hosszabbak, a körjátékokat bonyolultabb mozgásokkal egészítjük ki, de a kiscsoportban alkalmazott utánzó mozgások is jelen vannak még. Hangszerek használatával ismerkednek. Hallásfejlesztés: -magas -mély reláció ( térben jelzik ) -halk -hangos különbségének felismerése, ők is énekelnek, tapsolnak, beszélnek halkanhangosan, -dallam felismerése dúdolásról, -hangszínek megfigyelése ( zörejek, hangok megkülönböztetése, felismerése, a természet, -környezet hangjainak, zörejeinek megismertetése ) Ritmusérzék fejlesztése: -egyenletes lüktetés játékos mozdulatokkal, járással, tapssal -dalok, mondókák ritmusának kiemelése, -gyors -lassú különbségének érzékelése gyors -lassú beszéddel, énekkel, mozgással Nagycsoportban már többszereplős játékok is megjelennek komplikáltabb mozgással. Alkalmazzuk a párválasztás, csoportos fogócska, sorgyarapodó, hidas játékformákat is. Nagyobb, szerepet kap az egyéni éneklés, zenélés. Hallásfejlesztés: -magas -mély reláció, dal kezdőhangjának váltását átveszik. -halk -hangos, gyors- lassú fogalompárok megkülönböztetése, együttgyakorlása. -dallamfelismerés kezdőmotívumról, ritmusról -dallambujtatás belsőéneklésnél is folyamatos tempótartás gyakorlása -motívum visszhang egyénileg is -hangszínek megfigyelése. ( :zaj iránya távolsága) Ritmusérzék fejlesztése: -egyenletes lüktetés és ritmus különbsége. -ritmus: dallamfelismerés ritmusról -gyors -.lassú tempótartás gyakorlása Vegyes csoportban a korcsoportnak megfelelő hallás- és ritmusérzék fejlesztést a fenti anyagból választjuk. 3.4.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére       

Örömmel vesznek részt énekes játékokban: Ismernek néhány egyszerűbb népitánc elemet. Ismernek hangszereket, azok hangját felismerik. Ritmusérzékük kialakul, egyszerűbb ritmusokat képesek visszaadni. Egyszerű ritmushangszereket tudnak használni. Szívesen hallgatnak élő és hangszeres zenét. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével.

33.oldal


3. 5

MESE- VERS

Célunk: Az irodalom megszerettetése, irodalmi ízlés alakítása. A mese-vers kezdeményezéseken keresztül a gyerekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, beszédkedvük felkeltése, szókincsük gyarapítása, az anyanyelv fejlesztése. Feladatunk: Az óvónő élményszerű előadásmódjával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az irodalmi műveken keresztül a valós és a képzeletbeli világ megismertetése. 3.5.1. A mese-vers hatásai Az óvodás korú gyermekek irodalmi nevelésében vannak olyan domináns gyermekirodalmi műfajok, amelyek megfelelnek életkori jellemzőiknek, és ezáltal kiteljesítik személyiségüket. A művészi értékű gyermekirodalmi alkotások, valamint a klasszikus és kortárs irodalmi művek az esztétikum, az esztétikai hatások segítségével biztosítják a gyermeki személyiség sokoldalú formálását. Óvodáskorban a személyiségfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze a népmese is, mely tartalmi és formai kifejezőeszközeivel gazdagítja a gyermekek esztétikai, etikai, közösségi érzelmeit, fejleszti értelmi képességeiket, formálja realisztikus világképüket, bővíti kommunikációs eszköztárukat. A mesébe belefeledkező gyermek beleképzeli magát a hős körülményeibe, belehelyezkedik lelkivilágába. A mese hősével együtt élő gyermekben kifejlődik a beleérző, beleélő képesség, az empátia. A mese mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus valóságra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A népmesék mondanivalójából, a szereplők viselkedéséből, jellemvonásaikból tanulják meg a gyermekek a becsületesség, igazság, őszinteség, bőkezűség stb. erkölcsi fogalmak lényegét, ezekből ismerik meg a kapzsiság, a hazugság, a butaság stb. negatív töltésű erkölcsi kategóriákat. A gyermekversek is elsősorban érzelemkeltő erejükkel fejtik ki erkölcsnevelő hatásukat. A népi mondókák, versek nemes érzelmeket keltenek, gyengédségre, kulturált beszédre és magatartásra ösztönöznek. A versek segítségével a környezet, a szülőföld tájainak szeretete is mélyül a gyermekekben. Az irodalmi nevelés mindemellett az értelmi fejlődésre is hatást gyakorol. Fejleszti a gyermekek figyelmét, emlékezetét, képzeletét, gondolkodását és beszédét. Az irodalom jelentős szerepet játszik a képzelet: a reproduktív és a produktív fantázia fejlesztésében. A megjelenítő óvónői bemutatás és a prózai alkotás érzékletes nyelvezete által formálódik a gyermekek reproduktív fantáziája. A mese segít a produktív képzelet fejlesztésében is, hiszen a gyerekek a mese hallgatásakor produktív képzeletükre támaszkodva, emlékképeik anyagából új belső képeket képesek alkotni. Dramatizáláskor a szöveg előadása reproduktív jellegű, de a szerep adta lehetőségek, a különböző jellemek megformálása a gyermekek produktív fantáziájának termékei. Az óvodás korú gyermekek beszédének fejlődése didaktikus összefüggésben van gondolkodásuk fejlődésével. A gyermekirodalomnak ebből következően kiemelkedő szerepe van a gyermekek anyanyelvi nevelésében. A népi mondóka, népmese stb. a leghatásosabb eszközei a beszédkészség kibontakoztatásának, a kifejezőkészség fejlesztésének, a szókincs gyarapításának. A népi mondókák, versek mondogatása biztosítja a tiszta hangképzés, a helyes artikuláció, a magyar nyelv hangsúlyviszonyai és a különböző beszéd- és előadástechnikai eszközök gyakorlását.

34.oldal


A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással, ábrázolással való kombinálása az önkifejezés egyik módja. 3.5.2. A mese-vers anyag összeállításának szempontjai korcsoportonként Nagy gondot fordítunk óvodásaink nyelvi képességeinek fejlesztésére. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók ejtése, megfelelő artikulációja. A versekben, mesékben lévő új kifejezésekkel, szavakkal bővítjük a gyermekek szókincsét. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, a szabad önkifejezésre, ezért igyekszünk minél több alkalmat biztosítani erre. A 3-6, 7 éves korú gyermekeknek bemutatható irodalmi alkotások között elsődlegesek a népköltészet remekei. A népi gyermekköltészet valamennyi műfaji csoportja kedvelt az óvodáskorban. Ebben az életkori szakaszban a gyerekek szívesen mondogatnak a természeti jelenségekhez, az állatokhoz, a mindennapi környezet jelenségeihez kapcsolódó egyszemélyes mondókákat: naphívogatókat, esőüdvözlőket, állatcsalogatókat. Igen népszerűek a csoportos játékok dramatikus jellegű párbeszédes műfajai. A szerepcserélő csoportos játékok és az ezekhez nélkülözhetetlen kiszámolók kielégítik a gyermekek ritmus- és szókedvelését. A fogyó-gyarapodó csoportos játékok a szöveg, a dallam, a mozgás együttesével keltenek bennük esztétikai érzelmeket. Kezdetben képeskönyvet nézegetünk a gyerekekkel, rövid állatmeséket, népmeséket mesélünk, kis verseket, mondókákat mondogatunk. Később mesetárunk gyarapodik összetettebb szerkezetű mesékkel, verses mesékkel, klasszikus és modern írók műveivel. Nagycsoportban már a több szereplőt felvonultató tündérmesék és novellák is megjelennek. Olyan elbeszéléseket is megismertetünk a gyerekekkel, amelyek a tágabb világról, emberi és természeti jelenségekről szólnak. Kiscsoportban: - vigasztalók, simogatók, höcögtetők, stb. (a beszoktatásnál van nagy szerepük) - mondókák - halmozó-és láncmesék - rövid versek a természetről - állatokról szóló rövid nép- és műmesék Ebben az életkorban még az utánzásnak (hangutánzás, felnőtt utánzása) és a gyakori ismételgetésnek van nagy szerepe. A gyerekek figyelmét elsősorban a dallam, a ritmus kelti fel. A versanyag kiválasztásában a ritmikusság, a zeneiség a legfőbb szempont. Tudjanak elmondani 5-6 mondókát, 3-4 rövid verset. Középső csoportban: - nehezebb mondókák, kiolvasók - állatokról szóló nép-és műmesék - tréfás hangulatú mesék, versek - jól pergő verses mesék - rövid elbeszélések a gyerekeket körülvevő világból - népköltészeti alkotások, költők művei Tudjanak 2-3 kiolvasót, 6-7 (rövidebb) verset emlékezetből idézni. Egy-egy mese, vers, elbeszélés részletét tudják elismételni.

35.oldal


Nagycsoportban: - összetettebb szerkezetű mondókák, mozgásos játékot kísérő kiszámolók - találós kérdések, tréfás mondókák, felelgetők, csúfolók, - több szereplőt felvonultató tündérmesék, novellák - folytatásos elbeszélések, történetek - bonyolultabb, több cselekményszálon futó nép- és műmesék - a gyerekköltészet igényes alkotásai - verses mesék - több versszakos versek a természeti –és társadalmi környezetről - tréfás versek Nagy szerepet kap a dramatizálás, a kellékeket a gyerekek elképzelései alapján folyamatosan bővítjük. Legyenek képesek rövidebb meséket vagy meserészleteket önállóan elmondani, eldramatizálni. Tudjanak 2-3 kiolvasót, 6-8 verset emlékezetből elmondani. Vegyes csoportban: Mindhárom korcsoportra külön tervezünk, ciklikusan változnak korcsoportonként az új anyagok. Ami a kiscsoportosoknak (középsősöknek) új, az ismétlésként jelenhet meg a középső- és nagycsoportban. 3.5.3. Az anyanyelv fejlesztése Célunk: A gyerekek személyiségének anyanyelv által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájuk, önkifejezésük színvonalasabbá tétele. Feladatunk: Az anyanyelv fejlesztése - beszélő környezettel, szabályközvetítéssel, helyes mintaadással – az óvodai nevelés valamennyi tevékenységében. A gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknél a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének segítése, a beszédértés, a szájról olvasás fejlesztése, a beszédérthetőség javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermekek a különféle tevékenységek közben a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyaik fejlődése során sajátítanak el. A beszéd a gyermekek környezetükkel való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A beszéd által erősödik a gyermekek biztonságérzete, növekszik tájékozottságuk, gazdagodnak ismereteik. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeiket, fejleszti esztétikai érzéküket, előkészíti őket irodalmi élmények befogadására. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyerekek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. E biztonságot nyújtó, derűs közegben a gyerekek megnyílnak, kialakul beszédkedvük. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának pedig alapvető feltétele az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata.

36.oldal


Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Beszédünkkel példát mutatunk a gyerekeknek, a gyakori nyelvi játékokkal, meséléssel, meséltetéssel, gazdagítjuk szókincsüket, fejlesztjük kifejezőkészségüket. 3.5.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére          

Igénylik a mesehallgatást, vannak kedvenc történeteik. Önállóan is mondanak meséket, ismételgetnek verseket. Szívesen dramatizálnak, önállóan használva az eszközöket. Képesek egy megkezdett történetet folytatni. Használják a nyelvi, stilisztikai eszközöket. Ismerik a népmesei szófordulatokat, megértik azok jelentését, ezáltal szókincsük gazdagabb. Az irodalmi játékokhoz szükséges eszközök elkészítésében szívesen és aktívan részt vesznek. Szívesen nézegetik a könyveket, vigyáznak is azokra. Gondolkodási műveleteik fejlődnek, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével.

3. 6. RAJZOLÁS- MINTÁZÁS- KÉZIMUNKA A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység, melynek során a gyermek a világról szerzett ismereteit érzékletes képi úton rögzíti. Erre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek. Az ábrázolás a gyermek első alkotótevékenysége. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiségfejlesztésének. A gyermek által alkotott minden építmény, tárgy vagy rajz információt hordoz a gyerek belső világáról. Ezt úgy fogjuk fel, mint személyiségük egy-egy kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, örömeik, fantázia- és élményvilágaik, képzeteik, fogalmaik vetítődnek ki, s amelyekből jelzéseket kapunk személyiségük irányultságáról, képi megjelenítő alkotó képességük fokáról. A gyermeki alkotások a belső képek gazdagodását segítik. A gyerekek nagy többségénél már óvodáskorban kialakul egy csak rá jellemző képi kifejezésmód, vizuális nyelv. Célunk: A vizuális kultúra mind mélyebb elsajátíttatása. /A vizuális képességek: a látás, a vizuális gondolkodás és a láttatás képessége és ezek tárgyiasult formái együttesen alkotják a vizuális kultúrát./ Gyermeki igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és esztétikai élmények befogadására. Feladatunk: - A gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében minél több megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőséget, élményt biztosítani.

37.oldal


-

-

Az alkotó-alakító tevékenységhez megteremteni a feltételeket: megfelelő légkör, hely, idő valamint megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz és anyag (természetes anyagok, szövőkeret, mintázólap, mintázófa stb.). A gyermekeket megismertetni az eszközökkel és az anyagokkal, azok tulajdonságaival, továbbá a technikai eljárásokkal, munkafogásokkal. A gyermekek képi plasztikai kifejező nyelvének fejlesztését egyéni érettségi szintjükhöz igazodó differenciált fejlesztéssel valósítjuk meg. Fejlesztjük a vizuális képességeket: képi gondolkodás, megjelenítő és konstruáló képesség. Elősegítjük a kreatív magatartás érvényre jutását, megteremtjük a kreatív magatartás kibontakozásának feltételeit. A mű- és népművészeti alkotásokban való gyönyörködéssel és a szép környezet biztosításával megalapozzuk a gyermekek esztétikum iránti vonzódását. Múzeumlátogatásokat szervezünk, ahol a népi kultúra tárgyi emlékeivel, illetve a festészet remekműveivel találkozhatnak a gyerekek. Különös gondot fordítunk a gyermekmunkák elhelyezésére és tárolására

A tevékenység feltételei: Szubjektív: óvónői felkészültség Objektív: tárgyi feltételek, hely, idő, eszköz. 3.6.1. A rajzolás- mintázás- kézimunka hatásai A vizuális nevelés személyiségfejlesztő hatása megmutatkozik az értelmi képességek formálásában: a látás fejlesztésével gazdagítja az érzékelést, a látásélesség fejlődését, a valóság képekben történő reprezentálódását; a forma, a méret és a tárgyak elhelyezkedésének felfogása jelentősen fejleszti a tér észlelésének képességét, a kifejezés, megjelenítés tárgyával kapcsolatos előző emlékképek felidézésével az emlékezetet fejleszti; a megfigyelt és elképzelt jelenségek "újraalkotásával" új megfogalmazásokkal formálja a képzeletet. A szép látványra - mely lehet természeti jelenség, művészeti alkotás - a gyermekek önkéntelenül felfigyelnek, rácsodálkoznak, s az óvodapedagógus tudatos munkája nyomán szándékos figyelmük is fejlődik az önkéntelen figyelem fejlődésével együtt. A gondolkodás fejlesztését szolgálják az esztétikai ítéletek megfogalmazásai, azok szóbeli kifejezései. A formai, aránybeli összefüggések felismerése és megértése, valamint a tevékenység közben felmerülő problémamegoldás helyzetei, új megoldási módok keresése is hozzájárul a gondolkodás fejlődéséhez. A problémamegoldó képesség az alkotó-alakító tevékenység útján fejleszthető a leghatékonyabban. A vizuális megismerést átszövik a gondolkodás műveletei: a gyermekek analizálnak, szintetizálnak, különbséget tesznek, általánosítanak, ítéletet alkotnak, következtetnek. A különböző vizuális tapasztalatok sorában meg kell említeni a negatív tartalmakat hordozó esztétikai minőségek látványát - mint a rút, a diszharmonikus -; ezek a nemtetszést váltják ki a gyermekekben, segítve őket a differenciált megítélés, az ízlés formálásában. A gyerekek szociális érzelmeinek kiteljesedésében is szerepet játszik a vizuális nevelés: a kisebb-nagyobb csoportokban végzett megfigyelések, közös felfedezések és az együttes alkotó tevékenységek mind gazdagítják ebben - a közös élmény hatásfokozó sajátossága révén. A gyerekek akarati fejlődésében is szerepet játszik a vizuális nevelés: a kezdetben tevékenysége célját gyakran váltogató kiscsoportos akarati cselevése játékos tevékenységben nyilvánul meg, majd később ez a tevékenység határozott célt kap, és a megvalósításban egyre

38.oldal


inkább kitartó. Ily módon a feladattudat, feladattartás képessége is nyomon követhető a nagyobbak alkotó-alakító munkája során. A gyermekek önállósodását is fejleszti az egyre magasabb szinten elsajátított vizuális kifejezési technikák sora, melyekből önállóan tud választani és célját megvalósítani. Igen hatékonyan kibontakoztatható képesség a kreativitás. Abban az esetben azonban, ha nem kap lehetőséget a kibontakozásra, elsorvadhat. A képalakítás, a plasztikai munkák, az építés segítik a kéz finom mozgásának fejlődését, tökéletesedését, ezzel a szenzomotoros koordinációt: az érzékelés és a mozgás összerendeződését. E funkció megfelelő fejlettsége előfeltétele az iskolai írástanulásnak. A sokféle eszköz használata segíti az izomzati és csontrendszeri fejlődést - tehát a testi fejlesztést szolgálja. A vizuális nevelés keretében sokféle technikai eljárással, eszközhasználattal ismerkednek meg a gyerekek. Az eszközök használata összpontosított figyelmet, összehangolt mozgást igényel. 3.6.2. Vizuális felfedezési lehetőségek korcsoportonként Kiscsoport: a. A képalakítás vizuális problémái - Színválasztás, színhasználat, színazonosítás és színmegkülönböztetés, színösszehasonlítás. - Egész és részforma, formaalkotás vonallal, folttal. - Foltképzés vonalakkal, színekkel. - Kompozíció képi elemek szétszórt elrendezésében, tájékozódás a kép síkján. - Ismerkedés a ritmusképzés legegyszerűbb módjával (szín- és foltritmus). b. A plasztikai munkák vizuális problémái - A képlékeny anyag tapintással megismerhető tulajdonságai (nyomkodható, gyúrható, a térben alakítható). - A képlékeny anyag alakítása nyomán a létrejött térformákba valaminek a „belelátása”. - A téri forma és az azt létrehozó mintázási technika és munkafogás közötti összefüggés. - Díszítés (nyomképzés, applikálás) a képlékeny anyagba. - Faktúra: felületi minőségek sokfélesége. c. Az építés vizuális problémái - A tárgyak térbeli helyzete, egymáshoz rendelésének egyszerű lehetőségei, soralkotás, ritmusképzés. - Színhasználat, színválasztás. - Rész- és egész formák a térben. - Arányok, összehasonlítás (kisebb-nagyobb, stb.) A befogadás időszakában a gyerekek spontán érdeklődésére alapozunk és kihasználjuk az eszközök motivációs szerepét, a nagyméretű, sokszínű kréták, ceruzák, élénk színű festékek, stb. általában a meglepetés erejével hatnak a gyerekekre. Megtapasztalják, hogy kezük munkájával örömet szerezhetnek szüleiknek és az őket körülvevő felnőtteknek. Ebben az időszakban kiemelt szerepet kap a technikák megismertetése. (Akár az olló használatával történő vágás is.)

39.oldal


Összefoglalva: célunk a pozitív kapcsolat kialakítása a gyerekekben az ábrázolási tevékenységhez. Középső csoport: a. A képalakítás vizuális problémái (az előzőeken túl) - Vonalfajták és vonalminőségek. - Színkeverés, színegyüttesek, színállandóság. - Tagolt forma, formaképzés színfoltokkal. - Képelemek elrendezése az egyvonalas sorakoztatás felé. b. A plasztikai munkák vizuális problémái (az előzőeken túl) - Formai jegyek megjelenítésének problémái (emberi alak, állatfigura, stb.) - Téri formák közötti arányviszonyok. c. Az építés vizuális problémái (az előzőeken túl) - Egyszerű forma, összetett forma, formacsoport, összeillesztésének sorrendje és módozatai. - Az építmény mérete és funkciója. - A térelemek elrendezése.

az

építőelemek

Továbbra is kiemelkedő pozitív érzelmi hozzáállás erősítése, technikák tanítása, tökéletesítése. Az eszköztár bővül, a technikák változatos módon gyakorlásának kiemelt szerep jut. Nagycsoport: a. A képalakítás vizuális problémái (az előzőeken is túl) - Formák gazdagítása újabb részformákkal, valamint a formák díszítése, a formák karakterjegyeinek kifejezése. - Színritmus, formaritmus. - Egyéni színkedvelés, színmegfigyelések kifejezése, díszítés színnel. - Egyéni témák megjelenítése, a fő és mellékalakok, valamint a környezeti elemek jelölésével, egyéni és közös kompozíciók. - Térkifejezés a kép síkján. b. A plasztikai munkák vizuális problémái (az előzőeken is túl) - Karakteres formák létrehozása. - Térbeli formák létrehozása. - Díszítés változatos alapanyagokon az ismert és újabb formaelemekkel és elrendezéssel. - Arányviszonyok finomodása. c. Az építés vizuális problémái (az előzőeken is túl) - Több térrészlet összekapcsolása, statikai viszonylatok (stabilitás, alátámasztás) - Gazdagodó formavilág az építményekben, a valóságos formák leképezése (makett) d. A műalkotások nézegetése során felmerülő vizuális problémák - A téma, a mű tartalmi üzenete. - Téri vagy síkkompozíció, a mű kompozíciós rendje, fő és mellékalakok a műben, kiemelés, alárendelés.

40.oldal


- A mű meghatározó színvilága, a színek hangulatkifejező értéke. - A felület minősége: szobrok, plakettek, érmék felületének tapintással történő érzékelése. A technikák már kisebb mértékben bővülnek, megjelenik a varrás, a technikák egyre önállóbb alkalmazása is megfigyelhető. A technikák összekapcsolása révén egyre aprólékosabb, precízebb, nagyobb odafigyelést igénylő munkák kerülnek előtérbe. Vegyes csoport: Hasonló témát tervezünk mindhárom korcsoportnak, a különbség a nehézségi fokban, a segítségnyújtásban és a technikák eltérésében mutatkozik meg. 3.6.3. Technikai eljárások, munkafogások, tevékenységi formák a gyermeki alkotó - alakító tevékenységben -a ceruza tartása kb. 40-os szögben, az ujjhegytől kb.2 cm-re, lehetőleg laza, könnyed ceruzafogással történjék (ugyanez vonatkozik a színes ceruzára, filctollra is) -a zsírkréta (olajpasztell vagy viaszkréta) használható vonalas rajzok készítésére - hasonlóan a ceruzához -, de foltképzésre különösen alkalmas. Ilyenkor oldalára fektetve, lazán képezhet foltot a gyermek a zsírkrétával. Célszerű kissé érdes felületen használni, erre a közönséges rajzlap is megfelel. -a táblakréta festett fatáblán, betonon, aszfalton -ezek híján nagy , érdes papírfelületen használható. Lehetőleg színes krétát használjanak a gyermekek. -fapálcika, kihegyezett műanyag-pálca, kiszáradt golyóstoll, esetleg szög alkalmas viaszkarc készítésére zsírkrétával lealapozott, sűrű temperával befestett és megszáradt alapon. -az ecset többféle vastagságú változatában használható: a vastag ecset nagyobb felületeken történő festéshez, fiatalabb óvodás gyermekek részére különösen alkalmas, a vékony ecset vonalas megoldásokhoz, díszítéshez a nagyobbak részére igen jó. Természetesen a nagyobbak is használhatnak vastag ecsetet is. Az ecsetnél a kéztartás meredekebb: kb. 45os szögben, lazán fogjuk. -az olló megválasztásának fő szempontjai: a gyermek kezének megfelelő méretű és jó felépítésű, stabil és kellően éles legyen! -a festéshez leggyakrabban a temperát használjuk óvodában. Ha előre kikevert állapotában adjuk a gyermekeknek, pépes sűrűségű legyen -de tubusos formájában is használható. A vízfesték használatára is megtaníthatjuk a gyermekeket, miután a festés technikáját megismerték. -az ecsettál (vagy vizesedény) ne legyen túl kicsi és biztonságosan lehessen elhelyezni az asztalon -az ecsettörlő kellő nedvszívással rendelkező textilből készüljön és rendszeresen tisztántartható legyen. -törlőszivacs vagy törlőkendő szükséges a festésnél esetelegesen kiömlő víz vagy festékoldat felitatásához, ragasztó-, agyagnyomok letörléséhez -nyomódúcot házilag is készíthetünk, sőt a nagyobbak csoportjában a gyermekek is megtervezhetik és az ügyesebbek esetleg el is készíthetik (burgonya, radírgumi, linóleum stb.)

41.oldal


-a papírféleségek sokféle fajtáját használhatjuk: Lágypapírt (selyem-, tafetpapír) hajtogatás, tépés, nyírás, gyűrés céljaira, rajzlapot rajzolás, festés, viaszkarc technikáihoz, kartonpapírt, hullámpapírt plasztikai alakításhoz, építéshez és még számtalan ötlet alapján használhatunk. -ragasztó főleg a papírok, textilek összeillesztéséhez szükséges. Ennek többféle változata kapható kereskedelmi forgalomban. (Legcélszerűbb-mert gazdaságos, illetve mindig annyit készíthetünk, amennyire előreláthatólag szükségünk lesz-a tapétaragasztó.) -textilek számtalan fajtája, minősége ismeretes. Felhasználási módjai is a legkülönbözőbb plasztikai alkotásoktól a képalakításig szinte megszámlálhatatlanok. A stílusegység megteremtése igen fontos szempontja az egyes textilek társításának. Papírral vagy más karakterű anyaggal pedig nem szerencsés kombinálni. Főleg a természetes alapanyagú textil használata javasolható óvodai felhasználásra (vászon, pamut, gyapjú stb.). A textil varrásához középméretű vagy hosszabb tű (laza szerkezetűhöz tompa végű), szükséges, lehetőleg nagy befűzőlyukkal. Batikoláshoz pamut vagy selyem textil a legalkalmasabb. -szövőkeret a gyermekhez méretezett, a vetülékfonalat kellően differenciáló fakeret -váltási lehetőséggel. -mintázólap szükséges a képlékeny anyagok plasztikai alakításához, amelynek méreteit a rendelkezésre álló asztalfelületek célszerű felosztása nyomán határozhatjuk meg. Felülete lehetőleg sima legyen. -mintázófa lehet bármilyen hegyes, lapos, fűrészesre kiképzett és méreteiben a gyermek kezéhez igazodó faeszköz, amely alkalmas az agyag vagy más képlékeny anyag díszítésére, jelek és formák, formarészletek bekarcolására, benyomkodására. -agyag, lisztgyurma, viasz az optimális alakíthatóság állapotában a plasztikai alakítás legalapvetőbb anyaga. Tárolása olyan körülményeket igényel, ahol megőrizheti képlékenységét. Száradása esetén pedig vízzel történő összegyúrással válik ismét alakíthatóvá. A lisztgyurma főleg a kisebbek alakító tevékenységének lehet alapanyaga színessége, könnyen alakíthatósága teszi alkalmassá egyszerű formák (gyümölcsök, sütemények stb.) készítésére. Mivel nincs kellő tartása, szobrok készítésére nem alkalmas. -az alkotó-alakító tevékenység gazdag lehetőségeit nyújtják a növényi eredetű természetes anyagok: termések, magvak, szár- és gyökérrészek, levelek, virágok, ágak. Hasonlóan a kavicsok, üres kagylóhéjak, csigaházak. A mintázás alaptechnikái: lapítás, gömbölyítés, hengerítés, kúpos nyújtás, sodrás az óvodában leginkább alkalmazhatók. Ezekhez társulnak azok a munkafogások, melyek segítségével a végső forma kialakul: bemélyítés, kerekítés, összeillesztés, kicsípés, kihúzás, nyomatkészítés, a formához kapcsolódó részlet megjelölése karcolással és így tovább. A rajzolás, mintázás, kézimunka óvodánkban minden korosztályban kötetlenül, egyéni és mikrocsoportos formában folyik. Tapasztalatunk azt bizonyította, hogy így a legsikeresebb az egyéni fejlesztés és felzárkóztatás menete. A téma feldolgozása 1-2 hetes gyakorlási idővel a gyermekek egyéni fejlődéséhez alkalmazkodva, tehát differenciáltan folyik, gondosan ügyelve arra, hogy ezen idő alatt minden gyermek megvalósíthassa azt.

42.oldal


A spontán ábrázolás lehetősége egész nap folyamán esztétikus és választékos eszközkínálattal, nyugodt körülményeket ( megfelelő nagyságú helyet és időt ) biztosítva, a gyerekek rendelkezésére áll teremben és kertben egyaránt.

3.6.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére           

A rajzolás, mintázás, kézimunka számukra kedves, örömteli tevékenységgé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik. Kezük ügyesedése lehetővé teszi az egyre tökéletesebb önkifejezés megvalósítását ábrázoló tevékenységükben Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre precízebb; apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. Ismerik az ábrázolási technikákat azokat képesek önállóan is alkalmazni. Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit térben és síkban egyaránt. Ismerik az ábrázolás anyagait, azokat biztonsággal, önállóan választják és használják. Megismerkednek a népművészettel, a népi használati eszközökkel, kézműves technikákkal, népi motívumokkal Emócionális emlékképük van képzőművészeti alkotásokról. Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására, a természetben és a tárgyi környezetben egyaránt. Felfedezik az egyszerűség és a funkcionalitás értékét. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével.

3. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Célunk: A gyerekek szívesen végezzenek munka jellegű tevékenységeket önmagukért, társaikért, a felnőttekért és a környezetükért. A gyermekek feladattudatának, felelősségérzetének kibontakoztatása a munkán keresztül. Feladatunk: A gyerekek feladattudatának, kitartásának, felelősségérzetének alakítása. A munkához szükséges alapvető feltételek biztosítása. Az óvónő gondolja végig, hogy az elvégzendő feladat ne terhelje túl a gyerekeket sem pszichésen, sem fizikailag, váljon a gyermek örömmel, szívesen végzett aktív tevékenységévé. Biztosítsa a gyermekek számára a cselekvő tapasztalás lehetőségét. Ehhez megfelelő méretű, mennyiségű és minőségű eszközt biztosítson az óvónő. 3.7.1. Általános munka jellegű tevékenységek Önkiszolgáló munka: A gyerekek saját személyükkel kapcsolatos munkáját jelenti. Ebben nagy jelentőséget kap a felnőttek segítő, irányító tevékenysége. Területei: -testápolás, -étkezés, -öltözködés.

43.oldal


Környezet rendjének megőrzése: A gyerekek közvetlen környezetének általuk is megvalósítható rendjének megőrzése. Óvoda épületén belül: játékok; foglalkozási eszközök, csoportszoba öltöző rendje. Az óvoda udvarán: játékok; kerti szerszámok rendje, az udvar tisztaságának megőrzése. Naposi munka: Eleinte (középső csoportban) önként vállalva, később (nagycsoportban) megbízatásként jelenik meg. A naposi munka fejleszti a gyerekek figyelmét, feladattudatát, közösségi érzését. A naposok kezdetben az étkezésnél tevékenykednek, később feladatkörük kibővül. Alkalomszerű munka: kisebb megbízatásokat jelent, melyek a nap folyamán bármikor jelentkezhetnek. Általa a gyerekek önállósága fejlődik. Közösségért végzett munka: magába foglalja a naposi munkát, alkalomszerű munkát és a környezet rendjének megelőzését. Erősíti a csoport szokásrendjét. 3.7.2. Környezetünkért végzett munka jellegű tevékenységek -Környezet rendjének megőrzése. -Állatgondozás. -Növénygondozás. -Kerti munka, kertgondozás. -Tó gondozása. Mivel kiemelten foglalkozunk a környezeti neveléssel, ezek a munka jellegű tevékenységek „A természeti és társadalmi környezet megismerése” című fejezetben vannak részletesen kifejtve. 3.7.3. A munka jellegű tevékenységek hatása -A játékosságon keresztül szerettetjük meg a munkát. -Erősödik a folyamatos munka iránti igény, a folyamatos munkavégzéssel alakítjuk szokásainkat, -Elsajátítják az eszközök helyes használati módját a felnőttek utánzásával, segítségével, -Fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük. -Közösségi nevelő hatása van: fejlődik az együttműködés képessége; a kötelességteljesítés egyik eszköze; a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. -A konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mért értékelése személyiségfejlesztő hatású. 3.7.4 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  

A gyerekekben a felnőtt cselekvésének utánzásával kialakul a szükséges belső késztetés arra, hogy szívesen végezzenek munka jellegű tevékenységet. Szívesen vállalnak, és önállóan végzik el az alkalomszerű feladatok, megbízatásokat.

44.oldal


    

Ha naposságot vállalnak, azt örömmel és igényesen végzik el. Segítenek társaiknak, figyelmeztetik egymást, ha gondozatlanok. Figyelnek és vigyáznak környezetük rendjére. Óvják a környezetükben lévő növényeket és segítenek az állatok gondozásában. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekeknek a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével.

45.oldal


3. 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A fejlődés egész folyamatát figyelembe véve a tanulás fontos személyiségalakító tényező. A tanulás alatt valósulnak meg azok az ismeretelsajátítási formák, amely révén a gyermek olyan ismeret, tudás, képesség birtokába jut, amellyel addig nem rendelkezett. Az óvodások fiziológiai és pszichés állapotának dinamikus egységét, azaz a személyiségük sokoldalú fejlődését, fejlesztését segíti elő az óvodai folyamatos tanulás. Mindezt nem lehet behatárolni időre, napra, tárgyra, hanem áthatja az óvodai élet egészét. A gyermek minden tevékenységében valamilyen tanulási formát valósít meg vagy az óvodában, vagy akár a természeti-társadalmi környezetbe kilépve. A tanulási tevékenység célja: Olyan készségek, képességek kialakítása, amelyeknek gyakorlása és fejlesztése által fejlődik a gyerekek gondolkodása, és amelyek révén pozitív irányú teljesítmény-, viselkedés-, tudásbeli változások jönnek létre. A gyermeki szükségleteknek, igényeknek megfelelő modern nevelési eljárásokkal segítjük elő a gyerekek tudásának, kompetenciájának megvalósulását, és a környezettudatos magatartás megalapozását. Feladatunk: - A tanulási tevékenység feltételeinek (előzetes ismeret, tapasztalás, gyakorlás) biztosítása, és ehhez a támogató-terepi-környezet folyamatos fenntartása. - Valósághű, pontos ismeretátadás játékos módon, a gyerekek életkorának és világképének megfelelően. - Értelmi képességek, a megismerő funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, megfigyelés) fejlesztése. - A meglévő ismeretek fokozatos bővítése, alkalmazása, rendszerezése. - Problémamegoldó, kreatív, logikai gondolkodás fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek fejlesztése a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével. Feladataink megfogalmazásánál a gyermekek életkori sajátosságából fakadó természetes kíváncsiságára alapoztunk, melyek kielégítését a kérdéseikre adott válaszokkal, a játékos cselekedtetésekkel, tapasztalatszereztetéssel valósítjuk meg. A gyermeki kompetencia fejlesztésére a tapasztalati-, szabadtéri nevelésben, - az élménypedagógiában – találunk megoldást. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek nevelése, egyéni fejlettségükhöz mérten, a differenciált bánásmód elve alapján, tevékenységközpontú módszerekkel történjen. A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását.

46.oldal


3.8.1. Az óvodánkban lehetséges tanulási formák -

Utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) Spontán játékos tapasztalatszerzés Cselekvéses tanulás Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás

A tanulási formák közül, egy-egy tevékenységben több is jelen lehet, nem határolhatók el egymástól, egymásra épülnek, a gyermeki kompetenciát erősítik. 3.8.2. Tanulási formák megvalósulási lehetőségei az óvodában Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások kialakítása) A gyeremeki személyiségfejlődés legfontosabb eszköze az utánzás, az utánzásos tanulás. A kisgyermekek utánzással sajátítják el a beszédet, az eszközök használatát, a mozgás-, illetve a különböző viselkedésformákat. Az élet minden pillanatában jelen van, a gyermekek akarvaakaratlanul (szándékosan vagy spontán) átveszik a körülöttük lévő személyek szokásait, kifejezésmódjait és viselkedés-megnyilvánulásait. Mivel az egymástól eltanult dogok lehetnek negatívak is, így nagyon fontos a pozitív magatartásformák megerősítése (a dicséret). A konkrét, személyre szabott értékelés az egyes gyerekek személyiségfejlődését segítik elő a kívánt szokások kialakításával. Az utánzásos tanulás leginkább a szerep- és a dramatikusjátékokban figyelhető meg, amikor a szerepet vállaló óvodások úgy csinálnak „mintha” valaki más bőrébe bújnának. Lemásolják, amit mások tesznek, de tárgyak funkcióit (pl.: malomkerék) is és az állatok viselkedését is utánozhatják. Jó fejlesztőjáték erre pl.: a „Szobrocskáim…” és az „Óvodás Activity” Mozgásos játékoknál a gyerekekkel utánoztatjuk az állatok mozgását (pl.: nyuszi ugrás; sánta róka; csikórúgás stb.), így játékos utánzással sajátíthatják el a mozgáselemeket. Vizuális tevékenységnél, mikor egy új technikát szeretnénk elsajátítani, vagy valamely eszköz használatára adunk új ismeretet, mindig először bemutatjuk a cselekményt. Zenei nevelésben is többszöri bemutatást követően, hallás után tanulják meg az új énekes játékokat az óvodások. A verseket, meséket is hallás után jegyzik meg. Ezzel biztosítjuk a tapasztalatot az új ismeretről, majd a gyermekek gyakorolják tevékenységükben, aholis újraélik a bemutatott mintát. Így fejlődik a megfigyelőképességük és az emlékezőtehetségük, mert vissza kell emlékezniük a látottakra-halottakra. Utánzásos tanulás az is, ha új ismeretet nyújtunk egy másik személy megfigyeltetése révén. Az óvodánk minden dolgozója környezetkultúrájával tudatosan törekszik a pozitív modellnyújtásra, környezettudatos szemléletünkkel pedig ahhoz járulunk hozzá, hogy a gyerekek folyamatosan motiváltak lehessenek a környezetünkről való ismeretszerzésben. Amikor a gyermekek már nem mindenkit utánoznak, csak azt a személyt, akit modellül választanak, modellkövetéses tanulásnak nevezzük. Ennek legfőbb indítéka a szeretet, melyhez megteremtjük a szeretetteljes légkör feltételeit. A gyermekek érzelmileg azonosulnak a modellel, és ez készteti őket az adott viselkedés utánzására.

47.oldal


Az értelmi- és az érzelmi nevelés együtt jár, egymást erősítik. A modellkövetéses tanulásban fejlődik az empátiás készség, erősödik az azonosulás képessége. A szociális tanuláskor a közösségi szokásrendszerek megalapozása és kialakítása zajlik, amelyek közvetlenül hatnak azokra a szociális képességekre (pl.: tolerancia; türelem; kooperáció; segítőkészség stb.), amelyek segítik az egyes gyermekek közösségükbe való beilleszkedését. Spontán játékos tapasztalatszerzés A spontán (indirekt) tapasztalatszerzés a tanulásnak az a formája, amelyben a gyerekek önmaguk fedeznek fel valamit, úgy, hogy közben nem kérdeznek, nem kapnak segítséget hozzá. Az óvodásokat ösztönös kíváncsiságuk vezérli, megismerési vágyuk hajtja őket abban, hogy megismerhessék a körülöttük lévő élő- és élettelen világot. Explorációs (kutakodó) tevékenységük által szereznek hasznos tapasztalatokat. Saját maguk kísérletezhetnek, ahelyett, hogy kész ismereteket kapnának. Cselekvéses tanulás Óvodáskorban a gyermekek tanulását a közvetlen szemlélet, az utánzás irányítja. Nagyfokú tettrekészségük (aktivitásuk) vezérli őket abban, hogy bármely cselekvést önként kipróbálhassanak. A kevésbé aktív óvodásokat társaikkal és saját példánkkal ösztönözzük arra, hogy minél több elemi környezetvédelmi (munkajellegű) tevékenységben vegyenek részt ők is. Alkotás- és cselekvésvágyuk kielégítése közben egy sor manipulatív képességre is szert tesznek, mellyel kézügyességük (finommotorikájuk) is fejlődik. Átélik az „én csináltam” örömét, ami az önbizalmukat nagyban erősíti. A gyeremeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodások nagyfokú közlésvágya tükrözi a világról már megszerzett ismereteit. Csillapíthatatlan kíváncsiságuk a kérdéseikben is megnyilvánul, mely kérdésekre valós választ várnak, mert mindent tudni akarnak. A beszélgetés az egyik leggyakrabban alkalmazott tanulást elősegítő módszerünk, mert a napszakok bármely szituációjában megragadható az ismeretek nyújtására. Szeretetteljes, oldott légkörben bátran kérdezhetik az óvodapedagógusokat a gyerekek. Válaszainkkal elemi ismeretekhez, az ismeretek pontosításához, de további motiváltsághoz is juttatjuk őket. Kérdéseikre kérdéssel felelni már a problémamegoldó gondolkodásukat is fejleszteni tudjuk. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Szimulált, gyakrabban természetes közegben, szervezett körülmények között történik, amihez meghatározott eszközöket/kellékeket is használunk. Játékos szituációt teremtve észrevétlenül juttatjuk újabb tapasztalatokhoz a gyerekeket. Az óv.pedagógus kezdeményezésére, megfelelő motiváltságban, az előzetes ismereteket segítségül hívva jön létre az érzéki tanulás. Ez a nagyon gyakran alkalmazott tanulási forma az óvodások sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, amelynek során a külvilágból érkező ingerek érzékelése-észlelése történik.

48.oldal


Itt meghatározó szerepe van az ép érzékszerveknek és az érzékszervi észlelés fejlesztésének. A gyakorlatban ismétlő jelleggel próbálgatjuk a tapintást, a látást, a hallást, a szaglást és az ízlelést fejlesztő szenzitív játékokat. Gyakran, 2 havonta szervezünk kirándulásokat, terepi tapasztalást. Meggyőződésünk, hogy nincs hatásosabb tanítási-tanulási módszer az irányított megfigyelésnél, ami a gyermekek szándékos figyelmét fejleszti. Nevelőik példája által rácsodálkozhatnak a képekről megismert valós élővilágra és a saját tapasztalataik révén, élménygazdag körülmények között fedezhetik fel annak sokféleségét. Gyakorlati problémamegoldás A gyerekeket direkt módon hozzuk olyan helyzetekbe, ahol valamilyen feladat megoldására ösztönözzük őket. Ezek a feladatok részei lehetnek egy-egy közös tevékenységnek, de előfordulhat spontán is a nap bármelyik pillanatában. A gyakorlati problémák felkínálása egyénre szabottak, amelyekkel teret engedünk a további kutakodásra, kíváncsiskodásra, vizsgálódásra, próbálkozásra és a nevelő jelenlétében zajló kísérletezgetésre. A kapott feladatokat együtt, egymás segítségével (kooperatívan) is megoldhatják, ám a támogató-megerősítő segítséget ehhez az óvodapedagógustól kapják meg. Semmit sem teszünk meg a gyerekek helyett, a megrekedt feladatmegoldást inkább kérdésekkel lendítjük tovább, hogy saját logikájukat is használhassák. A problémamegoldás képességét és a minél többoldalúbb kreativitást kétkedésre késztetéssel, provokatív kérdéseinkkel segítjük. Sajátélmény felhasználásával tesszük lehetővé, hogy a speciális élethelyzetekben megszerzett tudásukat a mindennapi élet tevékenységeire azt átalakíthassák. Az óvodások észrevétlenül sajátítják el a matematika alapjait, hiszen a cselekvésre épülő tapasztalatszerzéssel a problémaérzékenységük és az értelmi képességeik – főleg a logikai gondolkodásuk- fejlődik leginkább. A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása játékos formában, az óvodások igényeinek, ötleteihez igazodva történik. A gyermekek sokszor egymástól is tanulnak. Közös és egyéni tevékenységekben tényeket, összefüggéseket fedeznek fel, miközben fontos képességeik fejlődnek. Létrejön az un. „önfejlődés” a társakkal végzett feladatvégzés során, ami tényleges tudást eredményez. A tanulás tanulását a felfedező, alkotó légkör biztosításával és az önállóság, a próbálkozás lehetőségeinek felkínálásával érjük el minden óvodásunknál. 3.8.3. A tanulási tevékenység irányítása -Fokozatosság elve: A könnyebbtől haladunk a nehezebb felé, inkább kevesebb ismeretet nyújtunk a gyerekek számára, de azt többféleképpen közelítjük meg. -Differenciálás: Amelyik gyermeknél észrevesszük, hogy valamilyen szinten megrekedt, egyéni foglalkoztatással az adott szintről fokozatosan, önmagához mérten zárkóztatjuk fel, figyelembe véve egyéni sajátosságait. A kimagasló képességű gyerekek tehetséggondozására is figyelmet fordítunk.

49.oldal


-Motiváció elve: A motiváció mindig érzelmekben gazdag, élménnyújtó, cselekvésre késztető legyen. -A gyermekeket mindig problémahelyzetek elé állítjuk, hogy fejlődjön logikus gondolkodásuk. -Törekszünk arra, hogy észrevegyük, mikor mi iránt érdeklődik a gyermek. -Kezdeményezéseire reagálunk, kíváncsiságukat ébren tartjuk, érdeklődésüket továbblendítjük. -Kérdéseikre igyekszünk minél pontosabb válaszokat adni. -Az új dolgok iránti érdeklődés felkeltésénél törekszünk a játékosságra. -Lehetőség szerint minden spontán szituációt, adódó helyzetet kihasználunk, ötletet felhasználunk. -Biztosítjuk a gyerekeknek az érzékszervi tapasztalati lehetőséget, mindent megtapogattatunk, megkóstoltatunk stb. -A tanulási tevékenységben teljeskörű ismeretnyújtásra törekszünk. A tevékenységekben megvalósuló tanulás jellemzői az óvodáskor végére  Amikor egy-egy új ismeret a tapasztalatok és az ismétlő gyakorlások révén rögzül, belsővé válik a gyermekekben.  Az új viselkedésforma fokozatosan függetlenedik a külső forrástól és beépül a személyiségbe, a gyermek értékrendszerének részévé válik.  Az erkölcsi normák, a szokások, a szabályok, az önkontroll és a lelkiismeret kialakulása is ezzel a mechanizmussal magyarázható.  A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.  Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.  Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.  A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.  A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

50.oldal

Egyéni (a fejlesztésnek megfelelően)

November 1. – Május 31.

Tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán

Tevékenységek formái

7-15 perc

Tevékenységek időtartama

Kötetlen vagy kötött

Kötött

Kötetlen

A környezet tevékeny megismerése Mese-vers Ének-zene-énekes játék Rajzolás-mintázás-kézimunka

3-4 évesek

Mese-vers

5-6-7 évesek

Mikrocsoportos (A környezet tevékeny megismerése)

Október 1. – Május 31.

15-25 perc

Frontális (Mozgás + óvónői megítélés)

Szeptember 15. – Május 31.

25-35 perc

A környezet tevékeny megismerése (benne a környezet mennyiségi és formai összefüggései) Ének-zene-énekes játék Rajzolás- mintázás- kézimunka

Mozgás (mindennapos testnevelés)

4-5 évesek

Javasolt – óvodáink heti rendjére-homogén és heterogén csoportokra a tanulási folyamat szervezeti és időkereteire


3.8.4 Hetirend javaslat

51.oldal


4. ÓVODÁNK SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEI, MŰKÖDÉSI RENDJE 4. 1. ÓVODÁNK MUNKARENDJE -Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, az óvoda többi dolgozója a jogszabályban meghatározott heti óraszám szerint dolgozik, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. - Az intézmény teljes nyitvatartási idejében, amíg gyermek tartózkodik az óvodában, óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. -A sajátos, személyre szóló feladatokat az éves munkatervünk tartalmazza. -A heti –és napirendet rugalmasan kezeljük, a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, dokumentáljuk. 4. 2. ÓVODAI NAPIRENDÜNK

Időtartam 6:00-10:30

10:30-11:30

11:30-13:00

13:00-14:30 14:30-17:00

Tevékenység -

Érkezés, Folyamatos reggeli, Különböző játéktevékenység, Kötött, és/vagy kötetlen tevékenységek, Mindennapos testnevelés, Készülődés az udvarra, testápolási tevékenységek, Játék, mozgás a szabadban, Szabadban megvalósítható kezdeményezések, Készülődés az ebédhez, ebéd, Testápolási tevékenységek, Mese, Pihenés, alvás egyéni szükséglet szerint, Folyamatos ébredés, csendes, nyugodt tevékenység, Testápolási tevékenységek, Folyamatos uzsonna, Szabad játék, Hazamenetel

Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. a tevékenységek között harmonikus arányokat alakítunk ki, szem előtt tartjuk a játék kiemelt szerepét. A napiés hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, összhangban az azonos oldalon lévő szomszéd csoporttal.

52.oldal


Napirendünk magába foglalja a mindennapi testnevelést, melyet játékba integrálva az időjárástól függően a szabadban vagy a csoportszobákban tartunk. A csoportok a napirendet rugalmasan kezelik; időkeretein belül alkalmazkodnak egymáshoz

4. 3.

ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Az óvoda dolgozói Ady utcai óvoda

Rákóczi utcai óvoda

Összesen

Pedagógus

9 fő

2 fő

11 fő

6 fő

2 fő

8 fő

Nevelést dajka

segítő

Óvoda titkár

1 fő

Fűtő/kertész

1 fő

Munkatársak száma 17 fő

1 fő 1fő

2 fő

5 fő

22 fő

Az önkormányzat által Külső szakemberek! foglalkoztatottak Gyógytestnevelő

1 fő

1 fő

Fejlesztő pedagógus

1 fő

1 fő

Pszichológus

1 fő

1 fő

Logopédus

1 fő

1 fő

Gyógypedagógus

1 fő

1 fő

Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus, aki a dajkával szorosan együttműködve végzi a gyermekek nevelését.

53.oldal


5. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 5. 1. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Célunk: Gyermekvédelmi szempontból felmérni óvodánk gyermekeit, kiszűrni a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekeket, segítséget nyújtani fejlődésükhöz. Feladatunk: Az óvodai nevelésnek megfelelően megadni minden lehetőséget a hátrányok csökkentéséhez, és lehetőségeinkhez mérten kompenzálni ezeket a családgondozás és az egyéni bánásmód keretein belül. Alapelveink: -

a gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatása, jogaik tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításával a gyermekek személyiségének különleges védelme a család elsődleges joga és kötelessége a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása, az óvoda csak kiegészítő szerepet tölt be, a családdal együttműködve tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, amelyek segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak a titoktartási kötelezettség minden, családokat érintő kérdésben érvényesül.

A Gyermekvédelmi és Közoktatási Törvény értelmében a gyermekek neveléséért, gondozásáért elsősorban a család a felelős. A magánélet tisztelete nagyon fontos a szülők és a gyerekek felé is. Nevelőtestületünkben megbízás alapján egy óvodapedagógus látja el a gyermekvédelmi feladatokat. Minőségi munkavégzés érdekében folyamatosan képzi önmagát szakkönyvekből, tanfolyamok, tapasztalatcserék útján. Évente elvégzi az aktuális felméréseket, speciális feladatait az éves munkaterv rögzíti. Munkáját minden évben a tanévzáró-nyitó értekezleten értékeli; az ügyek intézéséről az óvoda vezetőjének folyamatosan beszámol. 5.1.1. A gyermek családi helyzetének felmérési szempontjai -

Az óvoda, a csoportok gyermeklétszáma Egy-két gyermekes családok száma Három vagy több gyerekes családok száma Csonka családban neveltek száma Hátrányos helyzetűek száma Veszélyeztetett gyerekek száma A családok szociális helyzetének ismerete

54.oldal


5.1.2. A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok -

Nevelési hiányosságok A gyermek személyiségét sértő megnyilvánulások (verés, durvaság) Italozó szülők Rossz lakásviszonyok Egészségügyi okok

A hátrányos helyzetben lévő családok segítése egyrészt a személyes kapcsolat kialakítása révén ügyeik intézésében való együttműködést jelent, másrészt térítési díjkedvezmény megadását (a körülmények mérlegelése után). A gyermekvédelmi munka fő feladatát a megelőzés jelenti, amely során lehetőségeinkhez mérten megakadályozzuk a „veszélyeztetett” állapot kialakulását. A legsúlyosabb esetben történik meg a veszélyeztetett gyermek nyilvántartásba vétele, melynek során az Önkormányzat Gyám- és Gyermekvédelmi csoport és Családsegítő Szolgálat segítségét vesszük igénybe. A Rendszeres Nevelési Segélyben részesülő családok gyermekei 100 % étkezési támogatásban részesülnek. 5.1.3. Kapcsolat más szervekkel -

Gyermekjóléti Szolgálat Kerületi Nevelési Tanácsadó Gyámhatóság Családsegítő Szolgálat Óvodaorvos, védőnő Gyermek fogászat

5. 2. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK -

Az iskolába menő gyerekeket logopédus szűri minden évben, a beszédhibás gyerekek egyéni fejlesztését az Ady utcai bázisóvodában végzi. A hanyag tartású, lúdtalpas gyerekek korrekciójával hetente egy alkalommal képzett gyógytestnevelő foglalkozik. Fejlesztő pedagógus foglalkozik azokkal a tanköteles gyerekekkel, akiknek szükségük van a felzárkóztatásra. Heti egy alkalommal pszichológus foglalkozik a szülőkkel, óvodapedagógusokkal együttműködve. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek számára gyógypedagógus biztosítása.

55.oldal


6. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 6. 1

KAPCSOLAT A CSALÁDOKKAL

Célunk: Jó partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel, elvárásaik, elégedettségük, elégedetlenségük megismerése Feladatunk: A megismert igényeket lehetőségeinkhez mérten kielégíteni.        

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, ezért szorosan együttműködünk a családokkal. Nyitottak vagyunk a szülők felé. Jó kapcsolat a bizalom kialakítása érdekében. Az óvoda életébe aktívan bevonjuk a szülőket, lehetőleg minél több tevékenységben vegyenek részt. A kapcsolattartás színterei: szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, közös programok. /Ezek rendje az éves munkatervünkben szerepel./ Tiszteletben tartjuk a családok szokásait, sajátosságait, segítségnyújtásunkat ezekhez igazítjuk. Nevelőmunkánkról folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, elfogadjuk jó ötleteiket, javaslataikat. A nevelőtestület a szülői képviseletet ellátó Szülői Közösség tagjaival évente egy alaklommal nyilvános összejövetelt szervez, melyen értékelik közös munkájukat, megbeszélik soron következő feladataikat.

6. 2. HAGYOMÁNYOK Gyermekek fogadása az óvodában: Az újak be-, a már beóvodázottak visszaszoktatása. Szüret: Október 15-től folyamatosan szervezzük. Már minden évben hagyomány az élő népzenével, táncmulatsággal egybekötött szüreti bál. Emléktábla koszorúzás: A Rákóczi utcai óvoda falán az adományozó emlékére elhelyezett emléktáblát minden évben megkoszorúzzuk. Az ünnepségre vendégeket hívunk, a gyerekekkel emlékműsorral készülünk. Advent: A karácsonyi készülődés bevezetéseként adventi koszorút készítünk. Minden héten egy-egy gyertyát gyújtunk, versikét mondunk a gyermekekkel. Mikulás: Verssel, dallal, kis ajándékokkal készülünk a Mikulás köszöntésére. A Kapocs utcai iskolások ezen a napon kis műsorral kedveskednek óvodásainknak. Karácsony: A karácsonyi készülődés elmaradhatatlan mozzanata a mézeskalácssütés és ajándékkészítés. Az ünnep megőrzi családias jellegét, mivel az óvónők saját maguk alakítják ki az ünneppel kapcsolatos csoportszokásokat.

56.oldal


Ilyenkor látogatjuk meg a nyugdíjas otthon lakóit, nekik is ajándékkal, műsorral kedveskedünk. Farsang: A télbúcsúztatást vidám mulatsággal, jelmezbállal ünnepeljük, furfangos versengéssel, saját magunk készített kiszebáb égetéssel. Húsvét: Tojásfestés, tojásfa készítése, nyuszizás. A kertben elrejtjük a húsvéti meglepetéseket, ezeket a gyerekekkel együtt kutatjuk fel. Március 15.: A nemzeti ünnepen saját készítésű kokárdát viselünk. Ezen a napon mindig elsétálunk a közeli Hősök terére, ahol kis zászlóink elhelyezésével emlékezünk meg a régmúlt eseményeiről. Anyák napja: Erre az alkalomra meghívjuk az édesanyákat és nagymamákat. A gyerekek műsorral és saját maguk készített ajándékkal köszöntik őket. Gyermeknap: Szülőkkel együtt közös program szervezése az óvoda udvarán (bográcsolás, közös játékok) E napon különleges meglepetésként szolgálhat a fagyizás. Apák napja: Közös kerti mulatságot szervezünk a családok közreműködésével (szalonnasütés, bográcsolás, versengés, stb. ) Évzáró, ballagás: Az évzáró műsorában a gyerekek ízelítőt adnak a tanév során elsajátított mesékből, versekből, dalos játékokból. Az iskolába készülő gyermekeket elbúcsúztatjuk. 6. 3. KAPCSOLAT KÜLSŐ INTÉZMÉNYEKKEL  Az óvoda vonzáskörében lévő bölcsődékkel elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás. Ez az egyik lehetősége annak, hogy az óvodába kerülő gyerekek szülei már jó előre megismerhessék az óvoda nevelési programját, és kölcsönösen megismerkedhetnek a gyerekek és leendő óvónőik.  Az óvoda közelében lévő iskolákkal kölcsönös a kapcsolattartás: megfelelő tájékoztatás.  Minden közeli iskolából meghívjuk a leendő elsős tanítókat szülői értekezlet keretében történő bemutatkozásra.  Március 15-én a nagycsoportosokkal részt veszünk az iskolások /Kapocs iskola/ ünnepségén.  Nagycsoportosokkal óralátogatás a közeli iskolában.  Kapcsolatot tartunk kerületünk öko-iskolájával.  Rendszeresen találkozunk, és tapasztalatot cserélünk egy Zöld Óvodával Pásztón. Folyamatosan keressük a további kapcsolatépítési lehetőségeket.  A kerület művelődési intézményeiben előadásokat, rendezvényeket látogatunk. Plakátjaikkal, szórólapjaikkal a szülőket tájékoztatjuk.  Könyvtárlátogatás a nagycsoportosokkal.  Nevelési Tanácsadóval: problémás gyerekek szűrése, szakirányú felzárkóztatása, tanácsadás beiskolázással kapcsolatos kérdésekben, stb. Pszichológus, fejlesztő pedagógus alkalmankénti előadása szülői értekezleteken.

57.oldal


 A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének enyhe rendellenességével küzdő) gyermekek részére az Egyesített Gyógypedagógiai Módszertani Intézettel (EGYMI).

7. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A gyermek felvételét a mindenkori idevonatkozó törvényeknek megfelelően végezzük.

58.oldal


8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Helyi Óvodai Programot készítette: A Zöld Liget Óvoda nevelőtestülete Alkalmazotti közösség elfogadásának ideje: 2010. Szülői szervezet véleményezte:. 2010. SZMK/Szülői szervezet képviselője: Nagy Varga Zsuzsanna …............................................... aláírás

Fenntartóhoz benyújtás ideje: 2010. 05. 10. Fenntartói jóváhagyás Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete …....................../2010.( .) sz. határozata /

…..................................................... dr. Mester László polgármester Hatálybalépés: 2010. Érvényesség: Határozatlan idő Felülvizsgálat: Törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján

p.h.

Korábbi jóváhagyások Határozatszámai:

……….……………………… óvodavezető

411/1999. (IV. 22.) 602/2001. (VI. 28.) 344/2002. (VI. 25.) 362/2003. (IV. 17.)

59.oldal


9. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: Határozatlan Az Óvodai Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: - Szülői igények változása - Testületi javaslat A módosítás- döntés előkészítő szervei: - Nevelőtestület - Szülői Közösség A program módosításának előírásai: - 80%-os szülői egyeztetés - A nevelőtestület 2/3-os többségi szavazata alapján.

60.oldal


10. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Magyar Közlöny, 71. sz., 1996. 2. 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról 3. Óvodai nevelés programja OPI Bp., 1998. 4. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN sorozat Bp., OKI1996. 5. Pereszlényi Éva- Porkolábné Balogh Katalin: Játék- Mozgás- Kommunikáció Óvodai program Alcius Bt. Bp., 1996. 6. Füstifecskék Napköziotthonos Óvoda helyei nevelési programja Bp., 1998. /Soros Alapítvány támogatásával 7. Pereszlényi Éva: Az óvodák szakmai fejlesztése BTF, Bp., 1994. 8. Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat, Bp., 1978. 9. Kovács György- Bakos Éva: Játék az óvodában Debrecen, 1995. 10. Button- Smith: Hogyan játsszunk gyermekeinkkel? Gondolat, Bp., 1986. 11. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp., 1994. 12. Környezetvédelemre nevelés a közoktatásban Konferencia, 1996. 13. Horváth Györgyné- Lengyel Jánosné: Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel Médiamix Kiadó és Reklámügynökség, 1993. 14. Napról napra- a mi kalendáriumunk Debrecen, 1992 15. Falvai Károly: Ritmikus mozgás- énekes játék OPI, Bp., 1990.

61.oldal


16. Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musika, Bp., 1974. 17. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Zeneműkiadó, Bp., 1982. 18. Bakonyiné Vince Ágnes- Nagyné Kasza Ilona: Mozgás- öröm a szabadban Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermekneveléi Szakosztály gondozásában Multigráf GMK, 1989. 19. Dr. Fejes Erzsébet- Kanczler Gyuláné Dr.: Mesélő természet Alex typo, Bp., 1994. 20. Porkolábné Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program /Kudarc nélkül az iskolában/ Volán Humán Okt. Sz., 1997. 21. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodás gyermek fejlettségének megállapításához Szolnok JNSZM. Pedagógiai Intézet, 1983. 22. Helyi nevelési program Terézvárosból OKKER

62.oldal

Zöld Liget Óvoda ZÖLD LIGET NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents