LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Ikt.szám: 50-16/2013. OM: 030869

LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Liget Óvoda nevelőtestülete

Debrecen 2013.10.01.

1

TARTALOM 1. ÓVODÁNK ADATAI

4. oldal

ÓVODAKÉP – GYERMEKKÉP

5. oldal

2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI

6. oldal

2.1. Személyi feltétel

7. oldal

2.2. Tárgyi feltétel

8. oldal

3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK

9.oldal

3.1. Szükségletek szerepe

12.oldal

3.2. Tevékenységek szerepe

13.oldal

3.3. Képességek szerepe

15.oldal

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

16.oldal

4.1. Objektív feltételek

16.oldal

4.2. Szubjektív feltételek

17.oldal

5. A TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI

18.oldal

5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés

18.oldal

5.2. Gondozással kapcsolatos feladatok

21.oldal

5.3. Egészséges életmódra nevelés

22.oldal

6. A FEJLESZTÉS TARTALMA

23.oldal

6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás

23.oldal

6.2. Társas, közösségi tevékenységek – ünnepeink, érzelmi, erkölcsi, nevelés

29.oldal

6.3. Munka jellegű tevékenység

32.oldal

6.4. Szabadidős tevékenység

35.oldal

7. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

36.oldal

A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek 7.1. Anyanyelv

36.oldal

7.2. A külső világ tevékeny megismerése

38.oldal

2

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglakozások 7.3. Művészeti tevékenységek

44.oldal

7.3.1. Veres, mese

44.oldal

7.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

46.oldal

7.3.3. Ének-zene, énekes játék, tánc

49.oldal

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő tevékenységek 7.5. Mozgás

54.oldal

8. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

58.oldal

8.1. A fejlesztés módszere

59.oldal

8.2. A fejlesztés kerete

59.oldal

8.3. A nevelés időkeretei

60.oldal

9. A SZÜLŐ, GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

62.oldal

10. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

63.oldal

11. GYERMEKVÉDELEM

65.oldal

12. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 67.oldal 13. SAJÁTOS ARCULATUNK

68.oldal

14. ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

78.oldal

LEGITIMÁCIÓ MELLÉKLETEK Program megvalósításához szükséges – Nevelőmunkát segítő játékok, eszközök jegyzéke Nevelőtestületi jegyzőkönyv és jelenléti ív Szülői munkaközösségi jegyzőkönyv és jelenléti ív

3

1. ÓVODÁNK ADATAI

Neve:

Liget Óvoda

Székhelye:

Debrecen, Bartók Béla u. 78.

Telephely címe:

Debrecen, Babits Mihály u. 2-4 Debrecen, Tessedik Sámuel u. 218.

Fenntartó szerv neve:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése

Az óvoda vezetője:

Illés Jánosné

A program benyújtója:

Az óvoda vezetője és nevelőtestülete

4

ÓVODAKÉP Célunk, megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett, érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges környezetben, az egyenlő hozzáférés elvére alapozva, változatos tevékenységeket biztosító, egyéni képességeket kibontakoztató, befogadó óvodai élet megteremtése. „ Bizony, hogy játszunk, vígat, nevetőst, Ravasz kis Törpét, óriást, erőst; lesz móka, tánc és ének is vidám, Minden amit csak gyermekszív kíván; És mind azért van, játszik, zeng, zenél Kis gyermekem, hogy te boldog legyél!” /Várnai Zseni/

GYERMEKKÉP A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva, az életkorból adódó szenzitivitásra alapozva, az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve kívánjuk a leghatékonyabban megvalósítani a gyermekek fejlesztését. Szeretnénk elérni, hogy boldog, empatikus, személyiségükben fejlett, új ismeretek befogadására képes gyermekek váljanak óvodásainkból. „ A fejlődő személyiség felépítéséhez támpontok kellenek. A biztonsághoz szabadság és következetesség egyaránt szükséges.” /dr. Kozéki Béla/

5

2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 1987. óta

integrált

intézményként működünk, két telephelyen, 2013.

novemberétől három telephelyen. A Bartók Béla úti óvodát (központi) 1925-ben

alapították

a

„Hatvan

utcai Kertben", 75 férőhelyes. A Babits Mihály utcai óvoda

a „Kertvárosban" található, 1948-ban

épült, 65 férőhelyes. A Tessedik Sámuel utcai óvoda

a „Kertvárosban" található, 2013-ban

épült, 75 férőhelyes. Óvodáinkra jellemző, hogy gázfűtéses, téglaépítésű, kertségi környezetben elhelyezkedő, családias hangulatú, három osztott csoportos, melegítőkonyhás, nagy udvarral, kis gyakorlókerttel rendelkező óvoda. Mindkettőhöz szolgálati lakás tartozott, melyekből jól felszerelt tornaszoba került kialakításra. Az új óvoda tornateremmel rendelkezik. A gyermekek túlnyomó többsége a környezetünkben lévő kertes családi házakból érkezik, de a közeli lakótelepről is járnak óvodánkba. Intézményünkkel szemben a szülők segítőkészsége évek óta töretlen, az ő támogatásuk nélkül nem tudnánk gyermekeink számára biztosítani mindazt az élményt, azokat a különlegességeket, amelyek által ismereteik bővülnek, tudásuk gyarapszik, s egészségesebben fejlődnek. A tudatosan épített jó kapcsolat lehetővé teszi az inkluzív nevelés értékeinek direkt és indirekt közvetítését is.

6

Az intézmény kihasználtsági mutatói:

ÉV

GYERMEKLÉTSZÁM

KIHASZNÁLT-SÁG

2008.

150

120%

2009.

148

106%

2010.

141

101%

2011.

150

107%

2012.

146

104%

2008. júniusában a alapító Okirat szerint maximálisan felvehető gyermeklétszám 125ről 140-re változott. 2.1. Személyi feltétel Az óvoda alkalmazotti létszáma: 35 fő  1 óvodavezető  2 óvodavezető helyettes  14 óvodapedagógus  1 óvodatitkár  1 adminisztrátor  1 pedagógiai asszisztens  8 nevelőmunkát segítő dajka  3 konyhás  3 fűtő-udvaros  1 takarító

7

Óvodapedagógusok szakmai végzettsége, képesítése Az alapképzésen túli képesítések -

közoktatási vezető szociálpedagógus fejlesztő pedagógus tehetségfejlesztő játék- és szabadidő pedagógus mentálhigiénikus

Az intézmény személyi feltétele lehetővé teszi a pedagógiai programban rögzített nevelési feladatok megvalósítását. 2.2. Tárgyi feltétel Az óvoda épülete kertes házak között, egészséges környezetben helyezkedik el. Udvara a gyermekek számára ideális méretű, árnyas, ligetes. Megtalálhatók a különböző talajfelületek (homok, beton, fű, kavics). Virágos és veteményes kertjeink mellett különböző gyümölcsfáink is vannak (meggy, cseresznye, barack, nóra-bóra). Csoportszobák száma: 9. Itt történik az étkezés és a pihenés is. Egyéb funkcionális helyiségek:  gyermeköltöző, mosdó  elkülönítő- és fejlesztőszoba  tornaszoba  tornaterem  nevelői szoba  óvodatitkári iroda  melegítő konyha  felnőtt étkező,  felnőtt öltöző 8

 vezetői iroda  raktár  szertár  kazánház Rendelkezünk: projektorral, írásvetítővel,diavetítővel, CD lejátszóval, erősítővel, fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval, digitális fényképezőgéppel. Csoportszobai és udvari játékkészletünket bővítjük, pótoljuk, de szakmai eszköztárunkkal együtt folyamatos fejlesztése szükséges.

3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK

Intézményünk helyi pedagógiai programját  az eddig alkalmazott eredményes nevelési módszereink  a feltételeink, adottságaink a kialakított sajátos arculatunk  az óvodapedagógusok egyéniségének leginkább megfelelő  a szülők körében elfogadott, Tevékenységközpontú

Óvodai

Nevelési

Program

adaptálásával

és

az

óvodai Nevelés Alapprogramjának figyelembevételével dolgoztuk ki. E

program a

gyermeki

tevékenységre

épülő nevelést állítja középpontba,

amely egyezik hitvallásunkkal. Célunk tevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása.

9

Programunk

a gyermek középpontba helyezését és az óvoda

nevelési

funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Külön hangsúlyt fektetünk a gyermeki szükségletek kielégítésére, az egyenlő esélyek biztosítására, a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítására, az egyéni differenciált fejlesztésre és tehetséggondozásra. A nevelés személyiségformálás, amelyben a képességek kibontakoztatásának van központi szerepe. A program az életre nevelést a későbbi fejlődés alapjaként kezeli, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket. A nevelőtevékenységek rendszere, a nevelés eszközei:  játék és tanulási tevékenység  társas közösségi tevékenység  munkatevékenység és  szabadidős tevékenység Ezek a cselekvések jelentenek a

a

gyermek

gyermeki

öntevékenységen alapulnak, így örömforrást

számára.

A gyermekek spontán fejlődnek a játék és a

tevékenységek végzése során, illetve az óvodapedagógus tudatosan irányított fejlesztése által. Feladatunk a pedagógiai optimizmusra alapozva minél jobban megtervezni, megszervezni a gyermekek tevékenységeit úgy, hogy ezek a személyiségfejlesztés érdekében rendszert képezzenek. Biztosítását a folyamatos napirend lehetővé teszi, így érdeklődésüknek,

igényüknek

megfelelően

kapcsolódhatnak

be

a

különböző

tevékenységekbe. Ezáltal lehetőség nyílik az egyéni bánásmódra, arra, hogy a gyermeket önmagához képest megfelelően fejlesszük. Az óvoda feladata, hogy ellássa a tehetségkutatással és tehetséggondozással a korai

tanulási,

beilleszkedési

nehézségek

10

korrekciójával,

valamint

a

gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva kívánjuk a leghatékonyabban megvalósítani a gyermekek testi, lelki fejlesztését, képességeik kibontakoztatását Szeretnénk elérni, hogy egy boldog, nyugodt, tevékenységekben gazdag kisgyermekkort biztosítsunk itt az óvodában, és önálló, új ismeretek befogadására nyitott, pozitív énképű gyerekek kezdjék majd az iskolát.

Elveink megegyeznek a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programban megfogalmazott alapelvekkel:  „ Gyermekközpontúság: elvekben és a gyakorlatban  Nevelés elsődlegességének hangsúlyozása  A nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a tevékenységnek  Nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása  Esztétikus környezet megteremtése  A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése  Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés  Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra.  A gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül  A gyermekek fejlődéséhez sürgetés mentes egyéni utak biztosítása  A gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása. A gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése.  A gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése  A gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása  A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése  Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása."

11

Programunk nevelési célját a gyermekek 1. szükségleteinek 2. tevékenységeinek 3. képességeinek figyelembe vételével az egyéni adottságokból kiindulva lehetséges megoldani.

3.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Gyermekeink különböző szokásokat, élményeket, igényeket hoznak a családi környezetből magukkal, amikor az óvodánkba érkeznek. Mindannyian abban hasonlóak, hogy fejleszteni csak akkor lehet őket, ha a szükségleti hierarchia alapján testi, lelki igényeiket kielégítettük. A gyerekek érzelmi szükségleteinek különbözősége már a beszoktatás ideje alatt megmutatkozik, ezért intézményünkben lehetőség van az anyás-apás fokozatos beszoktatásra. Ez folyamatos átmenetet biztosít a család és az óvoda között, és nagymértékben tompítja a családtól való elszakadás fájdalmát. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermekek biztonságban, szeretetben érezzék magukat, vidám légkörben töltsék egész napjukat, és jól beilleszkedjenek a közösségbe. Így

a gondozás,

amely

alapvető feladatunk, hozzájárul a növekedéshez,

fejlődéshez, egészségmegőrzéshez és a helyes életritmus kialakulásához. Az érzelmi biztonság, a jó hangulat megteremtését a reggeli üdvözléssel kezdjük, ami a gyerekek számára azért fontos, mert érzik, hogy örülünk érkezéseiknek, fontosnak tartjuk őket. Ez a pár mondatos, egyéni beszélgetés alkalmat ad arra, hogy megismerjük a gyerekek pillanatnyi testi és lelki állapotát, aminek ismeretében tervezzük tovább közös napunkat. A fejlődő gyerekek életében az

étkezés - mint alapvető testi szükséglet -

12

kiemelt helyet foglal el. Az eltérő családi szokások miatt folyamatos tízóraival biztosítjuk

az optimális

időintervallumon belül

étkezést.

Gyermekeink

egy

meghatározott

bármikor étkezhetnek, a folyadékpótlást pedig egész nap

biztosítjuk számukra. A

szükségletek

életkoronkénti változásának ismeretében a délutáni pihenés

idejét középső- és nagycsoportban szükség szerint csökkentjük. A nem alvó vagy már felébredő gyerekeket arra szoktatjuk, hogy ne zavarják alvó társaikat. Ez a folyamat jó lehetőséget biztosít a tolerancia és az empátia fejlesztéséhez. A szükségletek alapvető kielégítésére, a gondozásra tehát azért fektetünk nagy hangsúlyt, mert ezzel alapozzuk meg a gyerekek egész személyiségfejlődését, így teremtünk egy olyan környezeti harmóniát, ami lehetőséget biztosit a további tudatos fejlesztésre. Az óvodapedagógus feladatai  Egészséges óvodai környezet megteremtése  Testi, lelki komfortérzet biztosítása - szeretet, biztonság, táplálkozás.  Nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkör,- minden óvodai dolgozó pozitív attitűddel forduljon a gyerekekhez  Állandó, egészséges napirend alkalmazása. 3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél érdekében A nevelési

módszereink

meghatározásakor figyelembe vettük a 3-7 éves

korú gyermekeknek azt az életkori sajátosságát, hogy a megismerési folyamat cselekvéshez társul és a gyerekek gondolati szintje is nagyrészt tevékenységhez kötött. őket.

Bármilyen cselekvés, mozgás felkelti figyelmüket, és utánzásra ösztönzi Tevékenységi

felfedezésnek, nevelésünk

a során

vágy

él bennük

kíváncsiságnak és minden

nap

ami az önkifejezés forrása, valamint a

a

képzeletnek

lehetőséget adunk

tevékenykedésre. 13

az alapja. az

Ezért

önállóan

óvodai

választott

Csoportjainkban változtatnak

figyelembe vesszük,

tevékenységet

a

hogy

gyerekek, ezért

a

nap folyamán gyakran

biztosítjuk

a megfelelő

időt,

helyet, eszközöket a változatos, többféle tevékenységhez. A tevékenységek ideje életkoronként különböző, kiscsoportban változtatja a gyermek leggyakrabban elfoglaltságát, míg a választott tevékenységek száma a nagycsoportra egyre szűkül és a ráfordított idő nő. A gyerekek fejlesztése során a különböző műveltségtartalmakat komplex formában jelenítjük meg a tevékenységekben. A komplex tevékenységek alatt formálódik a legsokoldalúbban a gyermek, mert ilyenkor a nevelő hatások kölcsönösek, erősítik egymást. A belső szükségletek kielégítését azonban mindig figyelembe vesszük, egész napunkat áthatja a játékosság, az önmegvalósítás és a belső aktivitás kiteljesítése. A gyerekek utánzási vágyát, a felnőttek modellszerepét akaratlanul is felhasználjuk. Lehetőséget biztosítunk a tevékenységek gyakorlására, a próbálkozásra, hiszen a sikerélmény a személyiségfejlődésben nélkülözhetetlen. A tevékenységek kialakításakor a gyerekek eddigi tapasztalataira építünk, aktívan kihasználjuk aktuális élményeiket, de megvalósítjuk a tudatos élményszerzést is. Figyelembe vesszük a csoport fejlettségi szintjét, ugyanakkor differenciálunk tevékenységek között és tevékenységen belül is. Mindig szem előtt

tartjuk

az

élményszerűség

fontosságát,

a

folytathatóságot, folyamatosságot. A

felfedezés

elengedhetetlennek

lehetősége

tartjuk

a

gyermekeinket

erősen

tudatosan megtervezett,

motiválja,

rácsodálkozást

ezért kiváltó

tevékenységeket. Egész óvodai életünket a tevékenység hatja át, amelyek tudatosan tervezve és összekapcsolva optimálisan fejlesztik a gyermeki személyiséget. Az óvodapedagógus feladata  Minél több, minél változatosabb tevékenységek biztosítása.  Megfelelő feltételek kialakítása, idő, hely, eszközök, ötletek.  A gyermeki vágyak, ötletek figyelembe vétele, az önérvényesítés támogatása  A tevékenységek egymásra épülésének pedagógiailag tudatos tervezése. 14

3.3 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében Óvodai életünkben a társadalmilag szükséges képességek fejlesztése a feladatunk.

A

képességek

egymással

kölcsönhatásban

állnak

és

számtalan

részképességből tevődnek össze, amelyek belső hierarchiát alkotnak. Ezért a fejlesztéshez nem csak a képességek szintjét, hanem a részképességek hiányát is ismernünk kell. A gyermekek képességeit megfigyelés, felmérés alapján rögzítjük, ez lehetővé teszi a fejlesztési terv elkészítését, és a rendszeres szintfelméréssel ellenőrzött tudatos fejlesztést.. A képességfejlesztés

alapja

a tevékenység.

Óvodánkban a

kooperációs és kommunikációs képességeket különösen fontosnak tartjuk. Ezek a képességek segítenek a közösségi érvényesülésben, biztosítják az egyén önkifejezését. Ebben az életkorban ezek a képességek intenzíven fejlődnek, jelen vannak a gyerekek tevékenységeiben, ezért a tevékenység nemcsak alapja, hanem célja is a képességeknek. A kommunikációs és a kooperációs képességeket ezért beszélgetést és együttműködést igénylő tevékenységekkel erősíthetjük, gyakoroltathatjuk a legjobban. Képességfejlesztési alapelveink (Dr. Delin Dr. Fráter K. értelmezésében)  Óvodáskorban tevékenységben fejlődnek a képességek.  A tevékenységeket belső indítékokra kell építeni (érdeklődés, pozitív beállítódás).  A legmegfelelőbb tevékenységet kell megszervezni a fejlesztéshez.  A tevékenységet sokszor kell gyakoroltatni ahhoz, hogy alkalmazóképes tudás alakuljon ki és stabilizálódjon az igényszint.  Egyénenként kell ismerni a képességek fejlődését (a részképességeket is).  Szükség van az aktivitásra, önállóságra, erőfeszítésre.  Figyelemmel kell lenni a fejlődés egyéni ütemére.  A figyelem nem tevékenység! 15

 Az egyéni és a mikrocsoportos fejlesztés a leghatékonyabb.  Leghatékonyabb módszerek: - mozgásos - nyelvi

szabályjátékok

- értelemfejlesztő, stb. Az óvodapedagógus feladatai  Képességfejlesztő tevékenységek folyamatos biztosítása.  Szintfelmérés.  Egyéni fejlesztési terv kidolgozása.  Differenciálás, a gyermek önmagához viszonyított fejlesztése, értékelése.  Pozitív megerősítés.  Kiemelt figyelem a HH, HHH, SNI-s gyermekek képességfejlesztésére, egyenlő esélyeinek biztosítására.  A különbözőségek elfogadására nevelés.

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A

gyermek

spontán

fejlődése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve

érvényesülnek. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen befolyásolják, mellyel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést. 4.1. Objektív feltételek: az épület; az udvar; a tárgyi és szakmai eszközök; a környezet. Pedagógiai célunk a kooperáció és kommunikáció gyakorlása, ebből adódó feladataink az objektív feltételek lehetőségekhez mért javítása, legcélszerűbb hasznosítása (nyitott csoportszobák, meghatározott időben átjárhatóság, egy nagyobb, egybefüggő téren kívül, sok kis kuckó, leválasztható rész, amely összességében átlátható).

16

Az udvar egybefüggő, különböző talajnemű, bizonyos sajátos tevékenységek végzésére alkalmas. Kertészkedés is biztosított. Tervünk a Babits utcai óvodában egy kavicsos udvarrész, a Bartók útiban pedig egy udvari foglalkoztató kialakítása, amelyhez

lehetőségeink

adottak.

A

Tessedik

utcai

óvodában

folyamatos

növénytelepítéssel, kiskert létrehozásával biztosítjuk az egészséges környezet kialakítását. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek tevékenykedtetésére elegendő eszköz álljon rendelkezésre (játékszer, munkaeszköz, tornaszer, művészeti tevékenységek alapeszközei). Eszközigényünk ezt tükrözi. A környezetünk általunk alakítható, szépíthető, amelynek formálásában a gyermekek is tevékenyen vesznek részt. 4.2. Szubjektív feltételek: a kiegyensúlyozott, derűs légkör, az óvodai dolgozók modell szerepe, az óvónőgyermek aktív együttműködése, az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő együttműködése ,és a környezetben élők hatása. Az óvodai nevelés során a legfontosabb alapelv a derűs, nyugodt, meleg, nyílt és szeretetteljes óvodai környezet kialakítása, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. A kiegyensúlyozott légkör alapfeltétele a megfelelő napirend, ami a gyermek számára egy megszokott életritmust biztosít, lehetővé teszi az elmélyült játékot . Folyamatos napirendünk miatt a délelőtti és délutáni étkezésnél csak az időtartamot határozzuk meg. Az ebédnél a középső csoport második félévében vezetjük be a naposi rendszert, addig önkiszolgálás történik, de ennek ideje a gyermekcsoport összetételétől függ.

17

Engedjük, hogy a határok és a szabályok figyelembe vételével érvényesüljön

akaratuk.

Figyelembe

vesszük elképzeléseiket,

döntsenek, növelve

önállóságukat. Ha megfelelő érzelmi kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel, nyitottá válnak, félelem nélkül elmondhatják örömüket, bánatukat, csínytevéseiket, amellyel az igazmondásra szoktatjuk őket. Kiemelkedően fontos az óvodapedagógus szerepe, mert a kisgyermeknél a példa a leghatásosabb nevelő erő. A gyermek utánzás útján tanul, nem mindegy, hogy jelenünk meg, mit és hogyan mondunk, milyen értékeket közvetítünk a gyermekek számára. A napi élet megszervezésében segítőtársunknak kell tekinteni a dajkát és a pedagógiai asszisztenst. A dajka is, mint a pedagógiai asszisztens, hat a gyermekekre, ő is nevel, tudnia kell, hogy milyen rendszer, milyen elvek alapján nevelünk, azon túl, hogy tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek. Ő is minta, kommunikációja és tevékenysége modell értékű. Hatással

van

nevelőmunkánk

alakulására

a környezetben élő emberek

véleménye, melyre figyelnünk kell, ők is erősíthetik az óvoda hírnevét.

5. TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI

5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés

A

zökkenőmentes, kiegyensúlyozott,

alapja a megfelelő szokásrendszer.

18

tevékenységekkel teli óvodai életünk

A szokások kialakítását már a gyermekek első óvodai napján elkezdjük. Alakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson nyugszik, ezért itt is kiemelt szerepe van

az

óvodapedagógus

óvodapedagógus-gyermek

példamutatásának kapcsolatnak.

A

és

a

közvetlen,

szokásalakításban

a

szeretetteljes cselekvés,

a

tevékenység az elsődleges, ami ebben az esetben is a gyermekek öntevékenységére és aktív együttműködésére épül. A szokások kialakulása a rendszeres napi gyakorláson múlik, következetességet igényel tőlünk, ezért nem tehetünk kivételt, a folyamatosságot nem szakíthatjuk meg. A kialakítás során mindig célokat tűzünk ki, feladatok elé állítjuk a gyermekeket, a végrehajtást ellenőrizzük, értékeljük. A célok kitűzésénél mindig a gyermekek életkori sajátosságait és adottságait vesszük figyelembe, mert a túlzott vagy alultervezett elvárásaink gátjai

lehetnek a

szokás

kiépülésének.

Nevelésünk

eredményeként a jól kialakított szokások szokásrendszert alkotnak - a gyermekek már automatikusan cselekednek, a cselekvés már nem kíván tőlük akarat kifejtést megkönnyítve ezzel a gyermekek mindennapi életét. A szokásrendszer kialakulása érdekében az egy csoportban dolgozók, azonos követelmények elé kell, hogy állítsák a gyermekeket.

Szokásrendszer területei:  napirend szokásai  társas, közösségi együttélés szokásai  az egészséges életmód szokásai  a tevékenységek megvalósulását elősegítő szokások.

Beszoktatás – Beilleszkedés Óvodai nevelőmunkánk

megalapozása

a

beszoktatással

veszi

kezdetét,

hiszen a gyermekek egész későbbi óvodai életére kihat a beilleszkedés minősége. 19

A

beiratkozás napjaiban

elbeszélgetünk, megismerkedünk a szülőkkel és

lehetőség szerint a gyermekekkel is. Ezt megelőzően „HIVOGATÓ” keretében bemutatjuk óvodánkat, a leendő óvodapedagógusokat, betekintést adunk csoportjaink életébe. Óvodánkban évek óta anyás-apás beszoktatás folyik. Az új gyermekek fogadására a csoportba régebben járó gyerekeket előkészítjük, hogy már az ismerkedés időszakában szeretetteljes légkör, nyugodt, barátságos hangulat várja őket. A beilleszkedés általában 1-2 hétig tart, de ennek időtartama - gyermeki és szülői igények figyelembe vételével - változhat. A gyermekek és a szülők először 2-3 órát együtt, majd fokozatosan egyedül egyre több időt tölt el a gyermek óvodánkban. Mivel egyszerre több új gyermeket is fogadunk, ezen idő alatt mind két óvodapedagógus hosszabb ideig tartózkodik intézményünkben. A pedagógusoktól ez az időszak még több gyengédséget, szeretetet, odaadást, empátiás készséget és türelmet igényel, hisz egyetlen gyermektől sem várhatjuk el, hogy azonnal bekapcsolódjon a csoport életébe. Várnunk kell a gyermekre - utánzási hajlamára építve, bizalmát elnyerve - hogy önként bekapcsolódjon a tevékenységekbe és beilleszkedjen. Ezért már a beszoktatás kezdetétől fogva énekelgetünk, mondókázgatunk, bábozunk, változatos szabadidős tevékenységeket ajánlunk fel a gyerekeknek, lehetővé tesszük számukra, hogy kedvenc játékszereiket behozhassák a csoportba. Azzal, hogy a szülők együtt

lehetnek gyermekeikkel az óvodában, így

betekintést nyerhetnek munkánkba, ami alapja lehet a harmonikus, partneri szülőpedagógus kapcsolatnak.

20

5.2. Gondozással kapcsolatos feladataink Óvodai nevelőmunkánk alapvető feladata, megalapozó tevékenysége a gondozás. A gyerekek zavartalan fejlődéséhez, egészségük fenntartásához elengedhetetlen követelmény megfelelő gondozásuk. Célja, hogy a gyermek igényes legyen önmagával és környezetével szemben, és tanulja meg magát önállóan ellátni. Gyermekeink óvodai életét úgy szervezzük, hogy azt a folyamatosság és rugalmasság jellemezze: várakozás és sorakozás nélkül, nyugodt, kellemes légkörben végezhessék a tisztálkodással, étkezéssel, öltözködéssel, WC használatával kapcsolatos teendőiket.  A gondozási feladatokat az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt ellátja, de tervezése, irányítása az óvodapedagógus feladata.  A gondozási feladatok végzése közben bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat kialakítására törekszünk.  A gondozáshoz tartozó szokások kialakításában is a rendszeresség, a következetesség, a differenciált segítségadás, az egyéni bánásmód érvényesül, kiemelt figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekekre.  Ezen a téren is fontos a családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakításáról és követelményeiről.

21

5.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai Az egészséges életmódra nevelés elsődleges feladata a gyermekek egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életvitel megalapozása. Mindez magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Nevelési feladataink megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egészséget támogató, balesetmentes környezet kialakítása, megléte: biztonságos, a gyermekek mozgás és játékigényét kielégítő udvari játékok, megfelelő méretű, jól kialakított udvar, tiszta levegőjű (szellőztetett), megfelelő hőmérsékletű, világos, tiszta, ízléses csoportszoba, és a gyermekek egészségét védő, fejlesztő óvodapedagógus. Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb feladata a gyermekek egészségének megtartása, szervezetük edzése, ellenállóvá tétele. Mindez nem egy különálló pedagógiai feladat, hanem mindennapos, folyamatos tennivalókat takar. A gyermekek mozgásigényét maximálisan kielégítjük:  A szabadban is és a csoportszobában is különböző mozgásos tevékenységeket biztosítunk.  Sétákat, kirándulásokat szervezünk.  Mindennapi testnevelést tartunk. A mozgásöröm fenntartásával, a rendszeres testmozgás megszerettetésével az egészséges életvitelt alapozzuk meg. Ügyelünk arra, hogy minden nap elegendő időt tölthessenek a szabadlevegőn. A gyermekek óvodai életét úgy szervezzük, hogy elkerüljük egyoldalú terhelésüket, és a nap folyamán felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Megteremtjük a kellemes, nyugodt légkörű pihenés és alvás feltételeit. A gyermekek bioritmusának megfelelő napirendet próbálunk kialakítani.

22

6. A FEJLESZTÉS TARTALMA Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el, egymást átszőve, komplex módon érvényesülnek. A nevelés tervezésekor is egységben gondolkodva a tervezett tevékenységből indulunk ki. A tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért ennek tervezését is az egymáshoz való kapcsolódás jellemzi. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas, közösségi tevékenység, ünnepeink 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység. 6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás - tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves gyermekek legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége, így nevelésünk leghatékonyabb eszköze, a gyermeki személyiség legfőbb formálója. A játék lehetőséget ad a kreativitás fejlesztésére, erősítésére. Célunk olyan tulajdonságok kialakítása, amellyel az életre való felkészülést elősegítjük, hiszen a játék kicsiben maga az élet. Feladat Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk az elmélyült, tartalmas játékra. Játékirányításunk a gyermeki játék szabadságát tiszteletben tartó legyen. Fejlődjön a gyermekek értelme, érzelme, akarata, fizikai kitartása. Figyeljük a gyermek spontán élményszerzését, mert ebben a pedagógiai alaphelyzetben valóban a gyermek képességeire építve, azt alapul véve tudjuk fejleszteni.

23

A játék tehát olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat direkt és indirekt irányítási móddal a fejlesztésre. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki, ami később a társadalomba való beilleszkedést elősegítheti (az együttjátszás, az önállóság, a másik játékának tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség, stb.). A játéktevékenységek többféle élményhez kötődnek:  a tevékenység forrásaként megélt élmény,  a játék tevékenységében átélt élmény,  környezeti forrásból átélt élmény, ide értve a médiumok hatását is.

Játékfajták A gyakorló játék lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése. A gyakorlással különböző funkciók fejlődnek. A legkisebbek jellemző játéka. Az egyszerű mozgásos játékok mellett a homokszitálás, formázás, gyúrás, vízöntögetés az udvari gyakorlójáték örömteli alkalmai. A szimbolikus és szerepjáték nyújtja a legtöbb lehetőséget nevelési szempontból. A gyakorló játékban bontakozik és az óvodáskor végére teljesedik ki. Ez a játékfajta az önnevelés mellett a társas viselkedés gyakorlásának legjobb alkalma. Lehetőséget teremtünk a szimbolikus szerepjátékokhoz a feltételek tudatos alakításával, biztosítjuk a szerepjáték lehetőségét a csoportban és az udvaron egyaránt. A szerepek eljátszása közben képesek a gyerekek a cselekvések összehangolására. Megfelelő tapasztalatok és élmények

birtokában

önállóak

a

szerepek

megválasztásában, a játékszabály betartásában.

24

elosztásában,

a

játékeszközök

Barkácsolás

igénye

a

szerepjáték

mely a nagyobbak tartalmas tevékenysége.

egy magasabb szintjén fejlődik ki, Kibontakozásának lehetőségét a

csoportszobákban és az udvaron is biztosítjuk. Dramatizálás,

bábozás

a

szerepjátékot

gazdagítja.

irodalmi, esztétikai élmény, bármilyen tapasztalat, elképzelés. kifejezőeszköze

Forrása lehet

A bábjáték

igazi

a mozgás, ami vizuális élményt is jelent a gyermekeknek. A

bábjátékban közvetlenül nyilvánulnak

meg,

gátlásaik

érzelmeiket is eljátsszák, ami személyiségfejlesztő

hatású.

feloldódnak, A szerepek

saját átélését

jelzésszerű jelmezek, kellékek, díszletek biztosításával tesszük élményszerűbbé. Szülői gyűjtőmunkával, és közösen készített eszközökkel gazdagítjuk eszköztárunkat, erősítve a kreativitást, alkotókedvet, tompítva a fogyasztói társadalom negatív hatásait. Építő és konstruáló játék magáért az alkotásért

folyik, de a szerepjáték

gazdagítására is szolgál. Az alkotás igénye, öröme a kreativitás mellett értelmi és társas képességeiket is fejleszti. Kedvelt játékaik a különböző méretű és formájú faépítők, az összerakható faautók, vasúti sínek és szerelvények, s a homokban folyó építkezések. Szabályjátékok, játékféleségek.

mozgásos,

Természetes

valamint

módon

értelmi

épülnek be

funkciókat

aktivizáló

mindennapi nevelőmunkánk

folyamatába. A gyermekek a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit, a szerénységet, a mértéktartást, az eredményre törekvést. Óvodánk adottságaiból adódóan az egyes korcsoportok közösen használják az udvari játszóterületeket, amit a téli időszakban is maximálisan kihasználunk. Teljes az átjárhatóság az egy-egy udvarrészen irányító, segítő pedagógusokhoz, a testvérek együtt játszhatnak, a szabad játéknak semmi sem szab határt. Az épületen belül csak két csoport átjárhatósága biztosított (pedagógusok megbeszélése alapján játékidőben). Gondolkodunk az épületen belüli teljes átjárhatóság megoldásán, hiszen ez lehetővé tenné a kommunikáció és kooperáció gyakorlását újszerű szituációkban.

25

Az óvodapedagógus feladatai  Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült, élményt adó játék feltételeinek megteremtése interkulturális szemlélettel.  A különböző jellegű játékoknak állandó hely és elegendő idő biztosítása.  A szükséges eszközök biztosítása, helyzetek, lehetőségek teremtése.  Az egyéni élményeken túl a közös élményszerzési lehetőségek biztosítása.  A gyermeki önállóság tiszteletben tartása, a reflektív szemlélet alkalmazása. 

Folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermek játékát, segíteni annak kibontakozását.



Szülői szemléletformálás, meggyőzés a játék fontosságáról.



Együttjátszás a gyermekkel, a pedagógiai optimizmus jegyében.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés -

Egyazon játéktémában tudnak együttjátszani, elfogadják társaik elgondolásait, alkalmazkodnak a szabályokhoz.

-

Képesek létrehozni egymással összefüggő építményeket egyéni ötleteik alapján. Játékukban a szerepjáték dominál, önállóan megtervezik a helyét, a szükséges eszközöket, a szerepeket felosztják.

-

Élvezik a szabály- és versenyjátékokat, önállóan is alkotnak szabályokat. A játék és a „tanulás” összekapcsolódik óvodáskorban. Feladatunk olyan feltételek

megteremtése, hogy a gyermekek természetes

módon, játékos helyzetekben tanuljanak, s a játékosság ,mint alapelv érvényesüljön a tanulás folyamatában. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek.

26

A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás komplexen jelenik meg. A játékos feladatok fokozzák a gyermekek érdeklődését, kitartását, fejlesztik a gondolkodást. A szervezett tevékenységekben a tanulást a gyermekek fő tevékenységével, a játékkal kell összekapcsolnunk úgy, hogy a gyermekeknél magas színvonalú szellemi, érzelmi és akarati aktivitást alakítsunk ki. Juttassuk őket sikerélményhez, melyek erősítik önbizalmát és ösztönzik az újabb problémák megoldására. Azok a tanulási tapasztalatok, amit a gyermekek az óvodában szereznek, nagy hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra. Fontos, hogy később örömmel, saját belső motiváltságból tanuljon a gyermek. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. Célunk, hogy megfelelő színvonalú, a gyermekek képességeinek megfelelő tevékenységek elé állítva tapasztalatik rendeződjenek, értelmi képességeik fejlődjenek.

Képessé

váljanak

a

problémák

felismerésére

és

megoldására. A játékos elemek alkalmazása kitűnő módszer ahhoz, hogy a gyengébb teljesítményű és a gátlásos gyermekekkel is megismertessük a tanulás örömét és sikerét, melyben fontos szerepet kap a pedagógus személye, játéktámogató magatartása. Programunkban a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazítjuk a tanulási kereteket és formákat. Tanulásformák Utánzásos, minta - és

modellkövetéses magatartás - é

viselkedéstanulás

(szokásalakítás): -

Az óvodás gyermek tapasztalati síkon érzékszerveivel fogja fel környezetét, a tárgyakat, személyeket, viselkedéseket. Ez a tapasztalat cselekvésre készteti, azaz a mintákat utánozza. Ekkor alakítjuk a szokásokat. Hozzászoktatjuk a 27

gyermekeket a pontos fogalmazáshoz, a tartalmas beszédhez,

a feladat

elvégzéséhez, a szabályok betartásához. Spontán játékos tapasztalatszerzés -

A

gyermekek

tapasztalatokat

szereznek,

kísérleteznek,

felfedezik

környezetüket. A játéktevékenységben megvalósuló spontán felfedezés teszi érdeklődővé, nyitottá a gyermeket, megalapozza a hatékony tanulást. Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - Az óvodás gyermek a felnőttek útján, társalgás és beszélgetés keretében szerzi ismereteit, fejleszti képességeit. Ezáltal nevelőmunkánk a beszédfejlesztésre irányul. Hatására bátran kérdeznek, logikusan válaszolnak, képesek rövid elbeszélést mondani, egymást meghallgatni. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - A társadalmi élet és a természeti környezet körébe tartozó fogalmak alakítását állítjuk középpontba. Arra ösztönözzük őket, hogy maguk vonjanak le következtetéseket, alkossanak ítéleteket, általánosítsanak.

Gyakorlati probléma- és feladatmegoldás - Építünk azokra a játékokra, amelyek magukban hordozzák a problémát, és már megjelenésükben is tájékozódásra, megoldásokra késztetik a gyermeket. Olyan szituációkat teremtünk, amelyek felvethetik a problémát, és megoldását a gyermek szükségesnek érezheti, ezáltal szellemi aktivitásra ösztönözzük őket.

28

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben megvalósuló tanulás

- A szervezett tanulás formái kötetlen és/vagy kötött tevékenységek. Mindkettőben érvényesül a nevelői céltudatosság és tervszerűség, a pedagógiai önállóság és a játékosság. Munkánk során a kötetlenség a meghatározó, mely jól beilleszthető a folyamatos napirendbe. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).  A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése.  Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.  A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.  A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti.  A tanulás irányításában építsen a gyermekek folyamatos megfigyelésében tapasztaltakra. 6.2. Társas-, közösségi tevékenység - ünnepeink A legtöbb gyerek első közössége az óvodai csoport. Egész életére meghatározó, hogyan tudott beilleszkedni, alkalmazkodni, miként tudta saját igényeit érvényesíteni. Az óvodai szocializáció folyamatát ezért igyekszünk minél zökkenő mentesebbé tenni, segíteni a gyerekeket abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben. Már kiscsoportban hangsúlyozzuk a mi-tudatot, jelezve ezzel, hogy összetartozunk, odafigyelünk egymásra. Az egymáshoz tartozást leginkább közös tevékenységekben, 29

közös élményeken keresztül tudjuk megalapozni. Ez az egész nevelési folyamatunkat áthatja, közben új érzésekkel gazdagodnak óvodásaink, a közösségi tudat, közösségi magatartás megjelenik a mindennapjainkban. Igyekszünk kihasználni csoportjaink értékóvó, értékközvetítő szerepét, és nagy hangsúlyt fektetünk a társas illemre.

kapcsolatokra,

Peremhelyzetű gyerekeinket segítjük a beilleszkedésben,

igyekszünk

számukra barátokat keresni, hogy átélhessék az együttlét örömét, és így pozitívan befolyásolják személyiségük alakulását. Ehhez szükség esetén személyiségfejlesztő drámajátékokat is használunk. A gyerekek között kialakuló vitákat igyekszünk demokratikusan,

kudarcérzés

kialakulása

nélkül

megoldani.

Odafigyelünk

a

konfliktushelyzetek megelőzésére, rögzítjük a helyes szociális szokásokat, önállóságra, problémamegoldó viselkedésre neveljük őket. Törekszünk a nyíltságra, őszinteségre, sokszor felhívjuk gyermekeink figyelmét az empátia és tolerancia fontosságára. Óvodásaink társas kapcsolataira jó hatással van, hogy közös udvart használunk, így lehetőség adódik az eltérő korosztályok aktív együttműködésére, testvérek találkozására.

Barátságok,

játszóközösségek

alakulnak

ki,

új

tér

nyílik

a

személyiségfejlődésre. Közösségi életünkben nagyon fontosak az óvodában tartott ünnepek. Ünnepeink

nemcsak nevelési céljaink

megvalósítása

szempontjából

fontosak,

hanem azért is, mert a legszélesebb tevékenységi formákra adnak lehetőséget. Ajándékkészítés közben nagyon sok nevelési feladatot valósítunk meg, miközben sokszínűen tevékenykedünk. A gyerekek egyéni képességeinek kibontakozását, önbizalmuk, bátorságuk megerősítését segítjük elő, amikor lehetőséget biztosítunk számukra az egyéni szerepléshez. E tevékenységek végzése során nagyon fontosnak tartjuk a biztatást, dicséretet, az újabb feladatokra serkentést. Az ünnepi előkészületekkel lehetőséget biztosítunk az egyéni elképzelések megvalósítására a terem díszítésben, átrendezésben, ajándékkészítésben és az ünnepi műsor összeállításában. Az ünnepi készülődésbe, az ünneplésbe a szülőket is bevonjuk. Ez lehetőséget nyújt számukra, hogy jobban megismerjék munkánkat, egymást és reális

30

értékítélet alakuljon ki bennük óvodánkról. A közös szereplés után zenével, tánccal folytatódik az ünneplés addig, ameddig azt a gyerekek és szülők igénylik. Ünnepeinkkel fokozzuk a gyerekekben a közösségi érzést, erősítjük a hagyományokat és érzelmi életüket gazdagabbá tesszük a közösen átélt élményekkel. Ünnepek, megemlékezések óvodánkban:  Hagyományos ünnepeink (Mikulás, Anyák Napja, Évzáró, Ballagás, Gyermeknap, a

gyerekek

név- és születésnapja).  Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink (Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét).

Ezek

hagyomány,

s

közül a

leghosszabb

szülő

legalább

ünnepünk

a

Farsang,

ami

már

annyira várja, mint a gyermek.

Először a szabadban történik a farsangi hagyományok felelevenítése, a tél búcsúztatása kisze égetéssel,

kolompolással,

medve táncoltatással,

fiú - lány csúfolókkal, hujjogatással, tavasz köszöntésével. A széles nyilvánosság, szülők, nagyszülők, rokonok bevonásával udvarunkat betölti a zene, a vidámság hangulata, még a járókelők is osztoznak néhány percre ünnepi jókedvünkben. A tél elűzése után kezdődik a tavaszvárás öröme. Az előző nap szülővel-gyermekkel feldíszített csoportszobában az ünnepi asztalok mellett farsangi fánkot, illetve különböző finomságokat fogyasztanak a gyermekek. Végül a különféle jelmezbe öltözködés vidám kavalkádja, a zeneszó, a tánc tölti be az óvodát. Ez a közös esemény szülőknek, gyerekeknek egyaránt maradandó élményt jelent. Ekkor teljes igazán a csoportok közötti átjárhatóság, olyan az óvoda mint egy nagy család.

31

 Nemzeti ünnepeink (Március 15., Október 23., Május 1.)  Környezetvédelmi tevékenységünkhöz kapcsolódó ünnepeink (Víz világnapja, Föld napja, Madarak-fák napja, Állatok világnapja, Környezetvédelmi világnap stb.) Az óvodapedagógus feladatai:  Lehetőségek biztosítása minél több társas kapcsolatra  Illemszabályok rögzítése  Együttjátszás ösztönzése, gyakorlása  Konfliktusmegoldó képesség erősítése  Egymás iránti felelősségérzet kialakítása  Empátiára, toleranciára nevelés  Világképük formálása, igazságérzetük fejlesztése  Közlésvágy motiválása 6.3. Munka jellegű tevékenység Célja, hogy segítségével gyermekeink olyan készségekre tegyenek szert, amelyek

pozitívan

befolyásolják

közösségi

kapcsolataikat,

kötelességtudatukat, a munka iránti tiszteletüket. Feladata jártasságok, készségek kialakítása, melyek segítik az önmagáért, később a közösségért végzett munka teljesítését. Hozzájárul értelmi és érzelmi képességeik fejlődéséhez. A munka az óvodás gyermek számára aktív, játékos jellegű, ami gyakran nem is választható ketté a tevékenységben. Legfőbb értéke a munkához való pozitív viszony kialakításában, a munka igénylésében és a munka szeretetében van. Alapvető

követelmény

az

önállóság,

megteremtése.

32

az

öntevékeny

lehetőség

A minden korcsoportban előforduló munkatevékenység az életkorral egyre bővül, tartalmában szélesedik, a munkamozzanatok mind bonyolultabbá válnak. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan felhasználjuk nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiségfejlesztést. Fontos, hogy a munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen. Nagy

jelentősége

van

az

önkiszolgálásnak,

melyet

próbálnak a gyerekek

minél korábban önállóan végezni. Az egyik legismertebb munkaforma

a naposi munka (óvodánkban csak a déli

étkezésnél, önkéntesen alkalmazzuk). Az óvoda, a csoport életével kapcsolatos munkák: teremrendezés, élősarok gondozása,

játékjavítás-, tisztítás, ajándékkészítés,

segítés a kisebbeknek, megbízatások teljesítése. A kerti munka területei: Óvodánkban ez a munkafajta nagyon tartalmas, lehetőségei adottak. Viszonylag nagy kerttel rendelkezünk, ahol a virágok és zöldségek mellett gyümölcsfáink is vannak. A sajátos arculat kialakításához e lehetőséget használtuk ki, két kiemelt témánkban a környezet és egészségvédelem területén (bővebben a sajátos arculat részben). Tavasztól őszig lehet tevékenykedni, közben rengeteg ismeretet szereznek, megtapasztalhatják a természet, a környezet és az ember kölcsönhatását.

33

Az óvodapedagógus feladatai  Olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható, önállóan elvégezhető (óvodakertben).  Biztosítsa minden gyermek számára, hogy kedve és képessége szerint elvégezhesse

az

önmagával

kapcsolatos

és

társaiért

végzett

munkatevékenységet.  Keressen lehetőséget a szülők munkahelyi munkájának, illetve a környező kertekben folyó munka megismerésére.  Szervezze meg a családok hobbikertjeiben a gyümölcsszüret megtekintését, esetleges gyermeki segédkezést.  Folyamatosan biztosítsa és lehetőség szerint bővítse a szükséges és a gyermek számára megfelelő munkaeszközöket, azok állandó, bármikor elérhető helyét.  Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység - legyen az szabadban vagy az épületben - a gyermek számára örömöt jelentsen.  Konkrét, reális, fejlesztő értékelés nyújtása

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Gyermekeink szeretnek közösen dolgozni  Szívesen vállalnak egyéni megbízatást.  Örömmel segítenek a kisebbeknek és a felnőtteknek.  Munkájukban önállóak, igényesek.  Mások munkáját tisztelik, megbecsülik.  A munka megosztásában önállóan döntenek.  Erősödik feladattudatuk, kitartásuk.  Ismerik a környezetükben található munkafolyamatokat.

34

6.4. Szabadidős tevékenység Óvodai szabadidős tevékenységeink speciálisak, ami a gyerekek életkorából és az egész napos, többnyire szabad tevékenységválasztásból adódik. A szabadidős tevékenységre mégis odafigyelünk, hiszen ekkor tanulják meg a gyerekek, hogyan gazdálkodjanak idejükkel, ekkor kerülnek döntési helyzet elé. Mivel a délelőtti játékidőben óvodásaink felkínált tevékenységek közül választanak - egyéni elképzeléseiket

figyelembe véve - ezért

szabadidős tevékenységre,

teljesen önállóan választott időtöltésre az átjárhatóság biztosításakor, különböző rendezvényeken és kirándulásokon van lehetőség.

Ilyenkor a gyerekek éppúgy

pihenhetnek, mint kívánságaik szerint tevékenykedhetnek. Két csoportunk között megvalósítható játékidőben az óvónők egyeztetése

az

átjárhatóság , így

bizonyos

után lehetőség van a szomszédos csoportban

tevékenykedni, ami mérlegelési, döntési helyzetet eredményez. Ez pozitívan hat a személyiségfejlődésre fejlődik,

(igen jó hatással van),

a gyerekek önállósága,

akarata

lehetőség nyílik a másik csoportbeli gyerekekkel való kooperálásra.

Tervezett szabadidős tevékenységen mindhárom csoportban az jeles napokhoz

kapcsolódó

tevékenységi

napokat

értjük.

évszakokhoz, Ekkor a három

csoport közösen tevékenykedik. A tág terület, a változatos helyszín, a sokféle eszköz, más tér- és időigényes elfoglaltságokra korcsoport különböző

adnak

lehetőséget. Megvalósul a három

közös játéka, lehetőség van kézműves foglalkozásokra rendezvényekre,

stb,

kirándulásokra,

ami a gyerekek közösségi, erkölcsi nevelését

pozitívan segíti. Az óvodapedagógus feladatai  Törekedjen arra, hogy kiszélesítse a csoportszoba területét  Terasz használatának kialakítása  Új tevékenységekkel bővítse a gyermekek mindennapjait.  Félkész eszközökkel, barkácsolási lehetőséggel segítse a gyermekek fantáziájának, kreativitásának fejlődését. 35

7. KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek: 7.1. Anyanyelvi nevelés Célunk az érthető,

kifejező, hatásos és meggyőző beszéd

készségének

kialakítása. Óvodai életünkben kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést, amit a beszédfejlődés intenzitása, a szociális kapcsolatok bővülése, az információs szükséglet tágulása tesz fontossá. Az anyanyelvi fejlesztés minden óvodai napunkban szerepel, amelyet komplexen valósítunk meg. A szeretetteljes, érdeklődésen alapuló légkör elősegíti gyermekeink szóbeli közlését, önbizalmuk fejlődését. Odafigyelünk élményeikre, kérdéseik pontos megválaszolásával az ismeretbővítésen túl éreztetjük a kommunikáció fontosságát. Az óvodáskorú gyermek mintakövető tanulása miatt utánzásra méltó, követhető példát nyújt az óvoda minden dolgozója. A gyengébb kifejezőképességű, beszédgátlásos, beszédhibás, migráns, nem magyar ajkú gyermekekkel óvodánkban külön is foglalkozik anyanyelvi szakos kolleganőnk. Az óvodapedagógus feladatai  Szereteten, bizalmon alapuló felnőtt-gyermek kapcsolattal a beszédkedv megalapozása, a gátlásos gyerekek oldása pl. ölbeli játékokkal.  Empátiával, odafigyeléssel a közlésvágy, beszédöröm fokozása, motiválása , kifejezésminták adása.  Lehetőség biztosítása a folyamatos beszédre, a szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése.  A beszédszervek ügyesítése képzésgyakorlatokkal, hangutánzó-, nyelv és ajakgyakorlatokkal.  A hallás fejlesztése hangfelismerési, hangdifferenciálási játékokkal. 36

 Tudatos szókincsbővítés, meséléssel, verseléssel, bábozással, dramatizálással.  Gondolkodást, beszédet, szerialitást fejlesztő játékok alkalmazása.  Metakommunikáció használata.  Hiteles kommunikáció nyújtása.  Anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Gyermekeink szívesen beszélgetnek kortársaikkal és a felnőttekkel.  Passzív és aktív szókincsük egyaránt bővül.  Képesek másokat végighallgatni, elvárják, hogy őket is végighallgassák.  Emelkedik beszédszínvonaluk, variálják a nyelvi kifejezés eszközeit.  Tisztán ejtik a beszédhangokat.  Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a különböző idejű igeidőket és igemódokat.  Megfelelő hangerőt, hangsúlyt, hanglejtést, beszédsebességet alkalmaznak.  Képesek egy rövid történet logikai összefűzésére.  Változatos mondatszerkezeteket használnak.  Értik és jól használják a metakommunikáció eszközeit.  Betartják a beszélgetés illemszabályait.

37

A társadalmi

gyakorlat

belső

összefüggéseit tükröző komplex

tevékenységek:

7. 2 A külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Célunk, hogy matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába juttassuk el a gyerekeket, ismerjenek fel mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat,

alakuljon

ítélőképességük,

fejlődjön

tér-,

sík-

és

mennyiségszemléletük. Feladatunk, hogy felébresszük a gyerekekben a matematika iránti érdeklődést, segítsük a matematikai szemlélet megalapozását. A gyerekek korai matematikai tapasztalatai és érdeklődése tudatos óvodai neveléssel, a gyerekek fejlődését biztosító módszerekkel, megerősítéssel válnak igazi tudássá. Tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A komplex tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban szerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Az egyéni képességekhez igazított feladatok sikeres megoldása erősíti a gyermekek önbizalmát, bátorságát, újabb, nehezebb teljesítményekre ösztönzi őket. Tevékenykedés

közben

a

megismerő

képességek

(érzékelés,

észlelés,

megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan helyzetek, amelyek alkalmasak arra, hogy matematikai tények, összefüggések felismeréséhez juttassuk a gyerekeket.

38

Tervezett témáink a fejlesztéshez  Minőségi eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb).  Mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb, semmi, eggyel több).  Mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás, bontás).  Tő- és sorszámlálás  Testek körberajzolása, színezése (síkformák, kör, háromszög, négyszög, illetve gömb, kocka).  Azonosság, egyenlőség megfigyelése (színezés, tépés, vágás, festékfolt)  Becslések, mérések (felület, térfogat).  Vonalak megfigyeltetése (áthúzás, beszínezés, egyenes, ferde, görbe vonal rajzolása, zárt vonalak).  Térbeli tájékozódás (nagymozgás térben, tükörben, tárgyakhoz viszonyítva, testrészek mozgatása párhuzamosan, ellentétesen, testrészek helyzetének változtatása).

A meglévő eszközkészletünk (minimat, munkalapok, mérőeszközök, logikai játékok, tükrök, testek, sík- és térformák, stb.) folyamatos fejlesztésére törekszünk, kiegészítve azokat a játék, a munka, a gyakorlati élet eszközeivel, saját készítésű tárgyakkal. Az óvodapedagógus feladatai  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).  Az időrendiség gyakoroltatása.  A gyermekek kíváncsiságának, megismerési vágyának kielégítése.

39

 Lehetőség biztosítása a felfedezés, a kutatás örömének átélésére.  A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása.  Segítségadás

olyan

tapasztalatok

szerzéséhez,

amelyben

saját

teljesítőképességüket megismerhetik.  A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Matematikai jellegű problémáról saját gondolataikat elmondják, egymás állításait megítélik, az összefüggéseket megértik, tévedéseiket javítják.  Kérdéseinket, gondolatainkat megértik, követik.  Tudnak tulajdonságok alapján válogatni, sorba rendezni, kiegészíteni, saját szempont szerint is.  Értik a mennyiségek, halmazok összehasonlításával kapcsolatos kifejezéseket.  Tudnak elrendezni, párosítani, bontani.  Azonosítanak, másolással építenek tér- és síkbeli alakzatokat.  Tudnak a térben tájékozódni (irányok, névutók használata).

Természet-társadalom-ember

Célunk a gyermeki személyiség olyan szintű fejlesztése, melynek során testileg, lelkileg egészségesen fejlődő, környezetét, hazáját szerető, azt megóvó, a világ összefüggéseit meglátó, egyéniséggé válnak gyermekeink. Ez a tevékenység komplexen helyezkedik el a nevelés folyamatában, így lehetőség adódik az élet sokszínűségének és összefüggésének feltárására. Elsődleges szerepe a többi foglalkozási ághoz viszonyítva tagadhatatlan, a gyermeki személyiség formálásában betöltött szerepe igen jelentős. Általa fejlődik a gyermekek életkorának 40

megfelelően érzelmi viszonyuk a természethez, társadalomhoz, az őket körülvevő szűkebb-tágabb környezethez. A tevékenységek által válnak képessé a világ megismerésére

és megértésére.

A sokoldalú érzékelés,

észlelés,

tapasztalás,

élménynyújtás következtében fejlődik gondolkodásuk. A környezeti nevelés a tevékenységekben jelenik meg, és azok feladatrendszerén át realizálódik. A nevelés folyamatában bővülnek ismereteik, a tevékenységek következtében tapasztalatot szereznek, összefüggéseket, kölcsönhatásokat fedeznek fel. A nevelés fontos láncszeme az óvodapedagógus, aki megláttatja a gyermekkel, hogy milyen nagy az ember felelősség a természeti és társadalmi környezetmegóvása szempontjából, személyes példamutatással jár a gyermekek előtt. Tevékenységünk során a gyermekek spontán fejlődése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. Függvényei:

- társadalmi, gazdasági környezet, - helyi lehetőségek, - életkor, - a gyermeket körülvevő felnőttek személyiség jegyei - objektív, szubjektív feltételek

A nevelési folyamat szervesen illeszkedik a környezetéhez, kölcsönhatásban áll egymással. Célkitűzéseinket, feladatainkat a gyermekek érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően alakítjuk ki. A gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből megismertetjük mindazt, ami számára érthető és hasznosítható. A fejlesztést a négyes feladatrendszeren belül kívánjuk megvalósítani.

41

Tervezett témáink a fejlesztéshez Társadalmi:-

család

-

ünnepek, ünnepélyek, néphagyomány

-

városunk nevezetességei

-

színház, könyvtár, kiállítás látogatása

-

orvos, rendőr, kereskedő, állatorvos, stb. munkája

-

testünk részei, funkciója, ápolása

-

közlekedés, közlekedési eszközök

Természeti: - évszakok, napszakok változása, hatása az élővilágra -

élő- és élettelen természet

-

környezeti elemek védelme (föld, állat, növény, víz, táj)

-

évszakonkénti megfigyelések, tevékenységek, vizsgálódások

-

védett állatok, növények megismerése

-

természetjáró séták, kirándulások (tapasztalatszerzés megfigyelés)

-

színek-árnyalatok világa a természetben

-

a természeti környezet hangjai, zörrenései, zörejei, fokozatai (fúj, reccsen, roppan, ropog, süvít, dörög, morajlik, zizzen, kelepel, stb.)

-

jeles napok megünneplése.

Az óvodapedagógus feladatai  Lehetőség biztosítása a sokoldalú tapasztalatszerzésre, önálló véleményalkotásra, következtetések, összefüggések megállapítására,kontextusos beszéd gyakorlására. 42

 Minél több élményhez juttatás a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetben.  A szabadban tevékenykedés alkalmával a természeti-társadalmi környezet megfigyeltetése, aktív és passzív szókincs bővítése.  A virág- és zöldségtermesztés feltételeinek megteremtése.  Ha lehetőség van rá, kisállatok gondozása.  A tevékenységek végzéséhez megfelelő és elegendő eszköz biztosítása.  Láttassa meg a gyermeket körülvevő környezet szépségét.  Erősítse a gyermekekben az élő- és élettelen természet védelmének fontosságát, a szülőföld és a hazaszeretet jelentőségét.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Ismerik a közlekedés alapvető szabályait.  Rendeltetésszerűen, bátran használják a tevékenységek eszközeit.  Tudják az évszakok, hónapok, napok neveit, sorrendjét.  Ismerik a körforgás és megújulás folyamatát.  Képesek a növények, állatok különböző szempont szerinti rendszerezésére  Tudják fontosabb személyi adataikat.  Becsülik, óvják a környezetet.  A gyermekeket érzelmi és értelmi feltöltődés jellemzi.

43

7.3. Művészeti tevékenységek 7.3.1. Vers, mese - Mese, vers, dramatizálás, bábozás Célunk Az irodalom megszerettetése, élmény nyújtás, személyiségfejlesztés. Óvodai életünkben minden nap lehetőség van a mesehallgatásra, hiszen ennek a korosztálynak egyik fő ismeretforrása a mese. A játékidőn belüli és az elalvás előtti mesét egyaránt fontosnak tartjuk. Gyermekeink érzelmi, esztétikai fejlődésére igen jótékonyan hat a megfelelően kiválasztott irodalmi élmény. Lehetőséget adunk gyermekeinknek arra, hogy elmondják, eljátsszák, elbábozzák kedvelt meséiket. Előnyben részesítjük a szemléltetőeszköz nélküli mesélést, hiszen ez kedvezően hat a belső képalkotásra. A mesehallgatás a délelőtt folyamán önkéntes, de arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy halk tevékenységgel, csendes játékkal ne zavarják a mesét hallgatókat. A mesehallgatás alatti szemkontaktust nagyon fontosnak tartjuk, ezért a mese alatti elhelyezkedést mindig segítjük, hiszen a gyerekeknek látniuk kell a mese mimikai megjelenítését, a mesélő érzelmi töltését.

A meséket, verseket témában, hangulatban kapcsoljuk a többi tevékenység tartalmához, hiszen a hangulati egység fokozottabban biztosítja a gyerekek számára az esztétikai élményt. Rendszeresen járunk bábszínházba, óvodánkban előadóművészeket fogadunk, az élményeket változatos formákban dolgozzuk fel, például képi ábrázolás, dramatizálás. A mindennapos mondókázásra, mesélésre jó alapot kínál a magyar népköltészet, amit a hazai és nemzetközi klasszikus irodalmi mesékkel, versekkel egészítünk ki.

44

Az óvodapedagógus feladatai 

Irodalmi művek iránti érdeklődés felkeltése.



Lehetőség biztosítása a mindennapi mesehallgatásra.



Versek, mondókák beépítése más tevékenységekbe, az egész nap folyamán.



Igényes, hiteles előadásmód.



Dramatizálás eszközeinek biztosítása (közös készítés a legjobb), a vizuális nevelés lehetőségeinek komplex alkalmazása.



Saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerekkel.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Várják, kérik a mesemondást, szeretik a verset, mondókát.  Önállóan kezdeményeznek mesélést, verselést.  Megszilárdulnak a mesehallgatás szokásai, figyelmesen, csendben hallgatják a mesét.  Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.  Van kedvelt mesehősük, játékukban észrevehetők mesei elemek.  Ismert meséket - motívumait - báboznak, dramatizálnak.  A mesében elhangzottakról beszélgetnek, érdekes szólásokat, neveket megjegyeznek.  Szeretnek meséskönyveket nézegetni, azokat óvják. Korcsoportonkénti irodalmi anyag 3-4 évesek: népi mondókák, dúdolók, hőcögtetők, tapsolgatók, hintáztatók, dajkarímek hangutánzó mondókamesék, környezetünk valóságos történetei, rövid meséi állatokról, emberekről, láncmesék

45

4-5 évesek: népi mondókák, több versszakos mondókák hangutánzó rövid mesék környezetről, felnőttek világáról szóló versek, többfázisú állatmesék novellisztikus- és realisztikus mesék rövid, ismétléssel, refrénnel tagolt vidám, ritmusváltó versek 6-7 évesek:

mondókák, kiszámolók találós kérdések tréfás beugratók felelgetők, csúfolódók szólások, közmondások, bonyolultabb szerkezetű állat- és tündérmesék terjedelmesebb realisztikus, novellisztikus mesék folytatásos mesék

7.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - Vizuális tevékenység Célunk a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látás kialakítása. A vizuális nevelés az óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamat, hiszen a gyermek az őt körülvevő világból szerez ismeretet, amit ábrázoló tevékenysége során újra megjelenít. Ezért fontosnak tartjuk a spontán vizuális hatást gyermekeink fejlődésében. Környezetünket kulturáltan, esztétikusan alakítjuk ki. Kerüljük a túlzsúfoltságot, harsány színeket, keressük a szín- és formaharmóniát. Vizuális nevelésünk a gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja, szoros kapcsolatban a többi nevelési területtel. A személyiségfejlesztést a gyermek aktivitásából fakadó játékos tevékenységekre alapozzuk, a gyermeki élményekre és tapasztalatokra építünk. A vizuális nevelés személyiségfejlesztő hatása az értelmi képességek fejlődésében mutatkozik meg, így a látás fejlesztésével gazdagítjuk az érzékelést, fejlesztjük a 46

látásélességet.

A

valóság

képekben

történő

megjelenítését,

önmegvalósítást,

önkifejezést teszünk lehetővé, kreativitást fejlesztünk. Csoportunkban mindig elérhető helyen tároljuk a képalkotó és barkácsoló eszközöket, így a nap folyamán bármikor lehetőség nyílik az alkotásra. Az érzelmeken alapuló ünnepi készülődést aktívan kihasználjuk, ajándékokat készítünk, díszítünk, „átöltöztetjük" környezetünket. Az örömteli alkotást tekintjük ideálisnak, ezt dicsérettel, bátorítással, útmutatással tartjuk elérhetőnek.

Vizuális nevelésűnk területei A szín:

színválasztás, színhasználat, színazonosítás és megkülönböztetés.

A forma:

egész és részforma, formarészlet, formaalkotás, vonallal és folttal.

A folt:

foltképzés vonalakkal és színnel.

A kompozíció:

képi elemek szétszórt elrendezésben, tájékozódás a kép síkján, térviszonylatok (verbálisan)

A ritmus:

ismerkedés a ritmusképzés legegyszerűbb formáival.

VIZUÁLIS NEVELÉSŰNK TECHNIKÁI 

Játék vízzel, homokkal



Rajzolás (pálcával homokba, ceruzával, zsírkrétával, tollal, rajzszénnel…)



Festés( ujjal, tenyérrel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, falevéllel, szivaccsal...)



Mintázás (agyaggal, plasztilinnel, só-liszt gyurmával...)



Festés üvegre, különböző papírokra, fóliákra, csempére, zacskókra.



Tépés 47



Vágás



Ragasztás



Kollázs készítés



Mozaikkészítés



Terménykép készítés



Textilkép készítés



Fonalkép készítés



Hajtogatás



Varrás



Gyöngyfűzés



Montázskészítés



Öltögetés



Fonás



Gipszöntés



Gipszlenyomat készítés



Kasírozás



Bábkészítés (zacskó báb, fakanálbáb, terménybáb...)

Az óvodapedagógus feladatai 

Megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségeket, élményeket biztosítunk



Megteremtjük a feltételeket a gyermeki alkotó-alakító, önkifejező tevékenységhez.



Megismertetjük a gyerekeket a felhasznált eszközök, anyagok tulajdonságaival, használati lehetőségeivel, a takarékoskodás fontosságával.



Differenciáltan fejlesztjük a vizuális képességeket.



Elősegítjük a kreatív magatartásmódot.



Megalapozzuk az esztétikum iránti vonzódást, jó ízlést, a vizuális élmény befogadására való fogékonyságot.



Mások munkájának megbecsülésére nevelünk.

48



Igyekszünk elérni, hogy a szülők értékeljék gyermekeik munkáit, biztosítsanak lehetőséget az otthoni alkotásra.



Lehetőséget biztosítunk a belső feszültség alkotás általi levezetésre.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 

Fokozott önállósággal használják a megismert technikákat.



Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színüket.



Emberábrázolásukban megjelennek a részformák.



Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket.



Szívesen mintáznak, megfigyelés és képzelet után tudnak formát alkotni.



Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, téralakításban.



Felismerik a térbeli kiterjedéseket.



Biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit.



Szóban véleményt alkotnak műalkotásokról.



Önállóan és csoportosan készítenek egyszerű játékokat, maketteket, kellékeket.

7.3.3. Ének-zene, énekes játék, tánc Célunk a zene megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése, befogadásra való képesség megalapozása. A népi hagyományok megismertetése és beépítése a gyermek életébe, érzelmi életük gazdagítása. Zenei nevelésünkben Kodály Zoltán irányelveit követjük. Közös énekléseink, körjátékaink hatása rendkívül szerteágazó, művészeti, közösségi, esztétikai szempontból meghatározó. A zene által lehetőség nyílik érzelmek átélésére, kivetítésére, levezetésére. A nyelvi gazdagítás mellett az énekes játékokkal tudatos mozgásfejlesztést végzünk,

49

javítjuk a mozgáskoordinációt, erősítjük a téri érzékelést, új mozgásfajtákat ismertetünk meg. Gyakran használunk ritmushangszereket, lehetőséget biztosítunk a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képességek fejlődésére. Mindig az egyéni fejlettségre alapozunk, differenciáltan valósítjuk meg a fejlesztést, az egyéni érésnek időt biztosítunk. Megvalósítjuk gyermekeink komolyzenei élményszerzését, ezt kiscsoporttól fokozatosan vezetjük be. Középkori, reneszánsz, barokk és klasszikus zenéből egyaránt válogatunk (Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, stb.). Vigyázunk arra, hogy gyermekeink sohase éljék át kényszerként a zenehallgatást. Szakemberek

segítségével

megismertetjük

gyermekeinket

népzenei

hangszerekkel, népdalokkal gazdagítjuk zenehallgatásukat. Igyekszünk elérni, hogy zenét értő, szerető, kulturált emberekké nőjenek. Ének-zenei nevelésünk területei 

Éneklési készség hangterjedelem dalanyag



Hallásfejlesztés magas-mély reláció halk-hangos különbsége dallamfelismerés, zenei emlékezet fejlesztése dallambújtatás, belső hallás fejlesztése motívum-visszhang hangszínek megfigyelése zenehallgatás



Ritmusérzék fejlesztése egyenletes lüktetés ritmus tempókülönbségek: gyorsabb,lassabb tempó 50



Mozgás, térforma



Ütőhangszerek



Zenei formaérzék



Zenei alkotókedv

Korcsoportonkénti zenei anyag: 3-4 éves kor: 5-7 mondóka, 10-14 játékdal, 2-3 műdal Mondókahossz: 2-4 motívum Dalhossz:

8-12 ütem

Hangkészlet: sz-m l-sz-m m-r-d sz-m-r-d A játékok elsősorban kétszemélyes jellegűek, illetve egyszerű, utánzó mozgással kísért megszemélyesítő játék. 4-5 éves kor: 4-6 mondóka, 12-15 játékdal, 3-4 műdal Mondókahossz: 4-6 motívum Dalhossz:

12-16 ütem

Hangkészlet: sz-m 1-sz-m m-r-d sz-m-d sz-m-r-d d-l-sz m-r-d-1 A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó.

51

5-6-7 éves kor:

4-6 mondóka, 20-26 dal, 5-6 műdal. Mondókahossz: 6-12 motívum Dalhossz: 12-18 ütem Hangkészlet: sz-m l-sz-m sz-m-d m-r-d sz-m-r-d 1-sz-f-m-r-d m-r-d-1 m-r-d-l-sz r-d-l-sz

A játékok új térformákat, sor- és ügyességi feladatokat, esztétikus mozgást igénylő párjátékokat tartalmaznak. Az óvodapedagógus feladatai 

Élményhez juttatjuk a gyerekeket éneklés, zenehallgatás során.



Megszerettetjük az éneklést gyermekdalokkal, népi gyermekdalokkal.



Tiszta éneklésre szoktatjuk gyermekeinket.



Fejlesztjük zenei hallásukat, ritmusérzéküket, harmonikus mozgásukat, éneklési készségüket.



Megalapozzuk a zenei anyanyelvet, figyelembe vesszük a nemzeti hovatartozást.



Játékos alapra helyezzük a zenei nevelést, fejlesztjük a zenei kreativitást.



Megismertetjük a gyerekeket a népi mondókákkal, ölbeli játékokkal, dalokkal, énekes játékokkal.



A dalanyagot összehangoljuk a zenei feladattal.



Folyamatosan lehetőséget biztosítunk az éneklésre, zenei önkifejezésre. 52



Lehetővé tesszük, hogy a szülők megismerjék, milyen jellegű dalokat használunk a zenei neveléshez.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 

Örömmel, biztonsággal énekelnek egyénileg és csoportosan, belső motiváció alakul ki.



Képessé válnak zenei élmények befogadására.



Ismert dalokat szöveg nélkül tudnak dúdolni, zümmögni.



Ismerik a magas-mély hangmagasság közötti különbségeket.



Felelgetős játékokat segítség nélkül képesek játszani.



Ismerik és használni tudják a halk-hangos közötti különbségeket.



Képesek zenei fogalompárokat dinamikai különbségekkel együtt használni.



Felismerik az ismert dalokat hangszerről, dúdolásról.



Megkülönböztetnek zörejhangokat, hangszíneket.



Felismerik néhány hangszer hangját.



Megkülönböztetik a dal ritmusát és egyenletes lüktetését.



A jól ismert dalokat, mondókákat ritmusról felismerik.



Ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is.



Felismerik a normál tempótól a gyorsabbat, lassabbat.



Körbejárnak kézfogással, szép testtartással.



Ismerik az egyszerű táncos mozgásokat.



Önmaguktól tudnak térformákat kialakítani.



Képesek egyensúlyváltást kiváltó mozgásokra.



Egyszerű, játékos táncformákat esztétikusan, kedvvel végeznek.



Ütőhangszereket tudnak használni.



Kitalálnak dalokat, motívumokat.



Figyelmesen hallgatják a zenét.

53

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő tevékenységek 7.4. Mozgás - Mindennapi testnevelés Célja a gyermeki szervezet általános és sokoldalú fejlesztése, pszichikus funkciók erősítése és az egészséges életvitel megalapozása. Óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi fejlesztés. Gyermekeink egészséges testi fejlődését rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeiket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést nyújtó mozgásfejlesztéssel valósítjuk meg. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy a nap folyamán maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mert ebben a korban a gyermekek mozgásvágya a legerősebb, mozgásuk a legintenzívebben fejleszthető. A testi és szellemi fejlődés egymással szoros összefüggésben áll, ezért a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése csak megfelelő fizikai terheléssel, edzéssel érhető el. A gyermekek az összetettebb mozgást, a fokozottabb terhelést örömmel, a fizikai kielégülés boldogságával élik át. Az életkori sajátosságokból fakad, hogy a mozgás és játéktevékenység kielégítésére a gyerekeknek naponta legyen lehetőségük. A játékos és játékokban gazdag, de tervszerű és tudatosan felépített napi 20-30 perces mindennapi testnevelés időpontját a mindennapi tevékenységekhez igazodva választjuk meg. A 3-4 éves gyermekeknek kezdetben 4-5 perces jó hangulatú, nyugodt, játékos foglalkozás biztosítja a mozgás megszerettetését. Később a csoport fejlettségi szintjének és a mozgáshoz való viszonyának megfelelően emeljük 20-30 percre. Az intenzív és változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükség. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való pozitív viszonya motiválja a gyermekeket, elősegítve ezzel a rendszeres testmozgásra való igényük kialakulását.

54

A mindennapi testnevelés a szervezet általános és sokoldalú fejlesztését segíti elő:  Fejleszti a testi képességeket, a fizikai erőnlétet, a mozgáskultúrát.  A megfelelő gyakorlatokkal biztosítja a helyes testtartás kialakulását és a tartáshibák megelőzését.  Kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző és vérkeringési szervekre.  A súlygyarapodást és a szervezet fejlődése közti egyensúlyt támogatja.  A hosszanti növekedést elősegíti.  A rendszeres mozgás megszerettetésével az egészséges életvitelt megalapozza.  Alakítja a gyermeki személyiség akarati tényezőit, fejleszti az én-határ ismeretet, a kooperációt, önfegyelmet.  A mozgásos tapasztalatok fejlesztik az elvont gondolkodást, bővítik a szókincset, segítik a pozitív énkép alakulását.

A mindennapi testnevelés tervezésének legfontosabb elvei: 

Az időjárás függvényében minél több foglalkozást a szabadban tartunk.



A testi képességek fejlesztésében a differenciálás, az arányosság és sokoldalúság domináljon.



A gyakorlatok, módszerek és foglalkozási típusok tekintetében is a változatosságra törekedjünk.



A gyakorlatok nehézségi fokozatait tartsuk be.



A negatív transzfer hatását kerüljük.



Foglalkozásainkat minél több és változatosabb mozgásos és versenyjáték alkossa.

55

A mindennapi testnevelés mozgásanyaga: A. Rendgyakorlatok: Alakzatalakítás, menet megindítása, megállítása, testfordulatok. B. Gimnasztikai gyakorlatok: -szabad - társas

gyakorlatok

- pad - bordásfal - kéziszer gyakorlatok: labda, bot, karika, babzsák, szalag, kötél, zsinór, stb. C. Főgyakorlatok (alapmozgások): - járások és futások - dobások és fogások - ugrások: mélyugrás, átugrás (helyből és nekifutásból), felugrás - támaszgyakorlatok: csúszások, mászások, kúszások - talajgyakorlatok: zsugorkanyarulati átugrás guruló átfordulás előre guruló átfordulás hátra a kézállás előkészítő gyakorlatai. D. Játék: A legértékesebb mozgásanyagnak tekintjük, ezért jelentős szerepet kap a mindennapi testnevelésben. - szerep vagy utánzó játékok - futó és fogó játékok - egyéni, páros, csoportos versengések - sorversenyek - váltóversenyek. Az óvodapedagógus feladatai 

Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időn keresztül a szabadlevegőn tartózkodásra. 56



Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.



Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.



Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömöt jelentsen a gyermekek számára.



Érthető, konkrét értékeléssel támogassa a pozitív énkép alakulását.



A mozgásformák pontos megnevezésével segítse a szókincs bővítést.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 

Szeretik és igénylik a mozgást.



Testük arányosan fejlett és teherbíró.



Mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá, megfelelő ritmusúvá válik.



Cselekvőképességük gyors.



Önfegyelmük megerősödött.



Testsémájuk, oldaliságuk kialakult.



Térben jól tájékozódnak, tudják a téri irányokat.



Megértik az egyszerű vezényszavakat.



Az egyéni, csoportos és váltóversenyek szabályait pontosan betartják.



Egészséges versenyszellemük kialakult.

57

8. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

Nevelési célunk a gyermeki személyiség fejlesztése, az életre felkészítés, a kommunikáció és

a kooperáció tevékenységek közbeni

gyakorlásával. Tervezésünk elvei: -

A gyermek egyéni adottságaihoz igazodva tervezünk (különböző a fejlődési szint és az ütem)

-

Tervezésünket mindig előzze meg az anyaggyűjtés (ötlettár)

-

Vegyük figyelembe a gyermek élményeit (a gyermek, a család megismerése)

-

Építsünk az óvodapedagógus és a gyermek aktív egymásra hatására

-

Célunk legyen az alapos, többoldalú megközelítés, tapasztalatszerzés (tevékenységeket tervezünk)

-

Tervezés során a nevelés és tanulás komplex egységet alkosson (4-es feladatrendszerből kiindulva)

-

Számítsunk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra (utólagos tervezés)

-

Érvényesüljön a pedagógusok önállósága.

A tervezést komplexen értelmezzük, vagyis a nevelés tervezése (tevékenységek és az azokkal összefüggő feladatok) komplex módon összekapcsolódik a tanulás tervezésével - minden mindennel összefügg elve. A tervezés alapjának a természet-társadalom-ember témaköreit, tevékenységeit kiegészítve az aktuális ünnepekkel gondoltuk az éves tervünk felépítését. A konkrét megvalósítást heti intervallumra bontjuk. A tevékenységek tervezése közben lehetőséget biztosítunk, illetve elősegítjük a kommunikációs és kooperációs készségek gyakorlását. 58

Egyszerre, többfajta tevékenység, azaz választási lehetőségek biztosításával a gyermekek önállóságának, ízlésének, egyéni elképzeléseinek engedünk teret. A tervezés és a megvalósítás során rugalmasan alkalmazkodunk az adott helyzethez, a lényeg, a cselekvés, a tapasztalatszerzés fontossága. 8.1. A fejlesztés módszerei A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Az óvodapedagógus döntheti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy tervezett tevékenység keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. Fontos, hogy a gyermek a cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen,

tapasztaljon, tanuljon, és a környezetében meglévő problémával

foglalkozzon. A tehetséges gyermekek fejlesztése kreatív problémamegoldásra ösztönzéssel történik.. 8.2. A fejlesztés kerete A teljes

nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési

helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba illeszkedő tanulási folyamat részei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés - komplex tevékenységek rendszere, kötetlen kezdeményezések és tervezett tevékenységek - Óvodánkban osztott csoportokban, felmenő rendszerben dolgozunk, az óvodapedagógusok döntése és a szülők igénye alapján.

59

8.3. A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható

óvodai életet,

biztonságot,

állandóságot nyújt. Célunk, hogy a napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemezze. A napirenden belül a legtöbb időt a játék kapja, mint legfőbb gyermeki tevékenység, de ügyelünk a tevékenységek közötti helyes arányokra is (szabadlevegőn való tartózkodás, gondozás, pihenés, stb.. ). A napirendet az évszakok váltakozásának és a gyermekek fejlődésének figyelembevételével módosítjuk. A szokásrendszer kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirend időkeretei TEVÉKENYSÉGEK

IDŐTARTAM

Játék és szabadidős tevékenység Étkezés, pihenés

5 óra 3 óra

Öltözködés, tisztálkodási tevékenység

1,5 óra

Tervezett tevékenységek naponta

35 perc

Az egyes tevékenységek időtartama változtatható a körülmények, a váratlan események hatására.

60

Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet segíti elő a gyermekcsoportban. Számukra biztonságot, nyugalmat ad a tevékenységek viszonylag állandó helye és időtartama. Tervezésénél szempontunk a helyi körülmények, szokások és a gyermekcsoport összetétele. A hetirend is rugalmasan kezelendő, hiszen másképp alakul beszoktatás idején, nevelési év elején és végén, illetve az iskolára alkalmassá tétel vége felé. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A mindennapi tevékenységek között speciális helyet foglal el a hetirendben megjelölt mozgás, mindennapi testnevelés, a vers, mese, és az anyanyelvi nevelés. Az utóbbi sehol nem szerepel külön, mert nem egy tevékenységre korlátozódik, hanem komplexen az óvodai nevelés teljes egészét áthatja. Az óvodapedagógus dönt a szervezés formájáról, hogy kezdeményezést vagy tervezett tevékenységet választ célkitűzései megvalósításához. Az ő döntéskörébe tartozik a mindennapi testnevelés keretén belül a testnevelés foglalkozás tervezése is.

A tevékenységek időtartamát illetően a fokozatosságra törekszünk a gyermekcsoport összetételétől függően. Minél kisebbek a gyermekek és minél közelebb vagyunk a nevelési év kezdetéhez, annál rövidebb idejűek a tervezett tevékenységek. A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata, csak a tornaszoba használatának idejében kell a többi csoporttal egyeztetnie.

61

9. A SZÜLŐ, GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A kapcsolattartás célja: az óvoda nyitottságának fenntartása,

a szülőkkel

együttnevelés elvének hatékonyabb érvényesítése a gyermek fejlesztése érdekében, szemléletformálás. feladata: -

tájékozódás a gyermekről, szokásairól, egyéni sajátosságairól, a szülő nevelési elképzeléseiről

- ismerje meg a szülő az óvoda nevelési elveit, összhang kialakítása - a szülők ismerjék meg a gyermek adott életkori sajátosságait - reális tájékoztatás a szülő felé - nyílt, őszinte légkör jellemezze a kétirányú kapcsolatot formái:

- bemutatkozó nyílt délelőtt - beilleszkedés - családlátogatás (ha szükséges ) - szülői értekezletek - fogadóóra - óvodai rendezvények - nyilvános ünnepségek - családi kirándulások - közös tevékenységi napok - írásos információk

62

Szülői munkaközösség

Feladata -

az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartás, információ áramlás megvalósítása, képviselje a gyermekek, szülők érdekeit, nyújtson segítséget a szervező, együttműködő munkához.

10. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

Az óvoda és az iskola A kapcsolattartás célja: zökkenőmentes átmenet biztosítása az óvodából az iskolába, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése. Feladata:

- egymás iránti kölcsönös nyitottság biztosítása - az óvoda és a szülők ismerkedjenek meg az iskola nyújtotta lehetőségekkel (módszer, tagozat)

Tartalma:

- a leendő elsős nevelők részt vehetnek a nagycsoportosok szülői értekezletén, ahol tájékoztatást adhatnak az iskola profiljáról - a nagycsoportosok többször ellátogatnak az iskolába, ismerkednek az iskolai élettel - visszajelzést

kapunk a

volt

óvodásaink

beilleszkedéséről,

eredményeiről - az iskolában megrendezett „játszó hét” keretében szülők, óvónők, óvodások, volt óvodások, tanítók ismerkednek egymással

63

Az óvoda és a közművelődési intézmények

A kapcsolattartás célja: esztétikai-érzelmi élménynyújtás, művészeti nevelés, tartalmas szabadidős tevékenység biztosítása. Feladata:

- a gyermekek sokoldalú fejlesztése - a különböző művészeti ágak megismerése, megszerettetése, helyes viselkedési, öltözködési szokások kialakítása - értékítélet alkotás képességének fejlesztése.

Tartalma:

- színház, bábszínház, mozi látogatás - kiállítások megtekintése - kézműves házak foglalkozásain részvétel - múzeumok látogatása

Rendszeres intézményi kapcsolataink  Vojtina Bábszínház  Déri Múzeum  DE Agrárcentrum  Sportcsarnokok  Csokonai Színház  Könyvtárak  Tímárház

Ezen kívül előadóművészek is gyakran ellátogatnak óvodánkba, különböző zenés – táncos – verses - néphagyományokat bemutató szórakoztató műsorokkal.

64

Óvoda és egészségügyi intézmények

A kapcsolattartás célja: a gyermekek egészségének megőrzése, védelme, figyelemmel kísérése, szakszerű tanácsadás. A védőnő munkaterv alapján jár óvodánkba. Megelőző munkát végez, hasznos tanáccsal látja el a dolgozókat, ezzel is segítve nevelőmunkánkat. Évenként van fogápolási szűrés illetve tanácsadás. Az ÁNTSZ ellenőrzései révén őrködik intézményeink tisztasága, higiénéje felett, a fertőzések, járványok megelőzése érdekében. Nevelést segítő speciális kapcsolataink  Városi Pedagógiai Szakszolgálat  Logopédiai Központ  HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet  DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja 11. GYERMEKVÉDELEM A legtöbb gyermek életében az óvodai gyermekvédelem az első jelzőrendszer, ezért az óvodapedagógiai programunk részét képezi az a gyermekvédelmi gondoskodás, amely az 1997 évi XXXI. gyermekek védelméről szóló törvény, rendelkezéseire épül. Célja: - a hátrányos helyzetben élő, vagy szociálisan veszélyeztetett gyermekek védelmének megszervezése, - a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése, - a szülők segítése szülői kötelességeik teljesítésében.

65

- az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése -a kialakult előítéletek lebontása, kialakulásának megelőzése A célok megvalósítása érdekében a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok, az óvodánk gyermek- és

ifjúságvédelmi

felelőse,

valamint

az

óvodavezető

együttműködve, egymást, segítve látják el a feladatokat. A csoportos óvónők feladata  Befogadó környezet megteremtése  Felmérni, folyamatosan figyelemmel kísérni a csoportjukba járó gyermekek, illetve azok családjának helyzetét, az abban bekövetkező negatív változásokat  Az észlelt problémákat ( viselkedés változás, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet) jelezzék a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, illetve az óvodavezetőnek.  Biztosítsa az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az óvoda szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét.

A gyermekvédelmi felelős feladatai  A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek figyelemmel kisérése, folyamatos megbeszélések a csoportos óvónőkkel.  Kísérje figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését esélyeinek biztosítását.  Együttműködés és szemléletformálás a munkatársak és szülők körében.  Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti intézményekkel.

66

12. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ

GYERMEKEK

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

 A helyes ”énkép” kialakításának elősegítése, építve a gyermek erősségeire, pozitív tulajdonságainak kiemelésével, befogadó környezet biztosításával  A testi fejlettség kompenzálása prevenciós tornával, néptánccal  Vitaminszükségleteik pótlása „Zöld napok” keretén belül  Szülői értekezlet és fogadóóra alkalmával a szülők nevelési ismereteinek bővítése (konkrét nevelési helyzetek megbeszélése),az inkluzív nevelés értékeinek közvetítése  Kiemelt figyelemfordítás az egyéni élménynyújtásra, tapasztalatszerzésre, motiválhatóságuk fejlesztése  Kommunikációs - és kooperációs készségük fejlesztése  Baráti – és társas kapcsolataik kialakításának elősegítése  Érdeklődő magatartás a szülő felé  Szükség szerinti családlátogatás.

67

13.

SAJÁTOS ARCULATUNK

Babits Mihály utcai Óvoda „Béke vagy Te sport A népeket egymáshoz fűző szép szalag” (Pierre de Coubertin) Óvodánk egyik sajátosságát a szülők által megfogalmazott „családias, egészségvédő – vissza a természethez óvoda” jellemzi a legjobban. Gyermekeinket havonta akár többször is „kimozdítjuk” az óvodából. Megismertetjük velük

az óvoda közvetlen környékét,

gyermekek

életkorának

városunk nevezetességeit, ellátogatunk a

megfelelő,

szinte

valamennyi

rendezvényre,

sportversenyekre, rajzpályázatokra nevezünk be. Óvodánk ezen kiegészítő programjai mind a gyermekek, mind a szülők körében igen kedveltek, népszerűek. Jellegzetességünk belső munkaközösségünk munkájának eredménye. Évekkel ezelőtt a gyermekek testi és egészségbeli állapotát és a szülők igényeit felmérve döntöttünk úgy, hogy kiemelten a

„Harmonikus testi fejlesztés és egészséges

életvitel megalapozása” témakörével foglalkozunk. is,

Döntöttünk emellett azért

mert megvalósításához feltételeink adottak: csendes, nyugodt, kertségi övezet,

tiszta levegő, ideális csoportlétszám, tornapálya, fákkal telepített, parkos, árnyas udvar, változatos – füves, homokos, aszfaltos – talaj, veteményes-virágoskert

és

elsősorban óvónőink elszántsága, célokkal való azonosulása. Első

feladatunk

óvodánk

egészségpedagógiájának

korszerűsítése

volt.

Egészségmegőrzésünk elméletébe és gyakorlatába más kiindulópontot választottunk. A hangsúlyt az egészség megtartására, annak fejlesztésére, az egészséges életvitel megalapozására fektettük. Mindez pszicho higiénés elemeket is tartalmaz, hiszen az egészség a lelki, érzelmi egyensúlyt, a „belső békét” is magába foglalja.

68

Egészségmegőrző munkánk célja: a gyermekek egészségének fenntartása, fokozása és hogy képességet érezzenek egészségük fejlesztésére. Egészség megőrzési programunk fontos része az egészségnevelés, ami Székely Lajos megfogalmazásában: „ Az egészség megvédésével és megedzésével kapcsolatos tervszerű, szervezett, célirányos személyiségfejlesztés” és a nevelés minden mozzanatában jelen van. Egészségnevelésünk célja  A pozitív egészség fogalmának kialakítása a gyermekekben: kialakítani bennük azt, hogy az egészségért folyamatosan tenniük kell.  Növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett.  Gyermekeinket az életöröm, a fittség, jó közérzet, kiegyensúlyozottság, a fizikai, pszichikai és szociális alkalmazkodó képesség jellemezze. Tisztában vagyunk azzal, hogy óvodai egészségnevelő munkánk továbbfejlesztése, kiegészítése – és csak szükség esetén lehet korrekciója – a családban folyó egészségfejlesztésnek. Ezért tájékozódunk a gyermekek otthoni testi-lelki egészségvédelméről, az egészséges életmód normáiról, következetességeiről. Igény esetén tanácsokat adunk, irányt mutatunk a szülőknek. A tudatformáló

tevékenységek során a gyermekek egyre több alapvető

ismeretet szereznek szervezetük működéséről és az egészségvédelem alapkérdéseiről. Programunk területei A gyermekek egészséges testi fejlesztése -

Prevenciós tartásjavító gyakorlatok és speciális lábtorna beépítése a mindennapi testnevelésbe

-

Ovis relaxációs gyakorlatok végzése

-

Mozgáskultúra fejlesztése: különös tekintettel a népi gyermekjátékokra és néptáncra.

69

-

Sportversenyeken való részvétel.

-

Rendszeres egyéni, váltó és csoportversenyek szervezése a sportpályán a szabadidő keretében.

Edzés:  Egész napos ismeretszerző, környezetvédő, túrajellegű programok úgymint: o Hortobágyi természetvédelmi séta o Bánki vagy Pallagi lovaglás o Kirándulás a Fancsikai- vagy Vekeri-tóhoz  Rövidebb távú ismeretszerző séták o Óvodánk környékének bejárása különböző célokkal (növények, állatok, közlekedés, stb. megfigyelése) o Minden ősszel a gyalogló nap alkalmából túra a Nagyerdőre o Botanikus-kerti, Állatkerti séták Táplálkozás  Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása o Kertünkben zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények termesztése, megismerése, azok felhasználása a gyermekek aktív közreműködésével. o Korszerű táplálkozás alapanyagainak megismertetése felhasználásuk közben. Teljes kiőrlésű lisztből készült sütemények sütése. o Napi rendszerességgel gyümölcs fogyasztás. o Heti rendszerességgel étrend-kiegészítő zöldség és gyümölcssaláták készítése. o Bioélelmiszerek megismertetése

70

Szülők körében végzett egészségpropaganda: -

Munkaközösségünk programjának ismertetése a szülői értekezleten

-

Egészségnevelő előadások szervezése orvos, illetve védőnő meghívásával

-

Helyes

táplálkozás

propagálása:

a

szülők

bevonása

az

ételek

alapanyagának beszerzésébe, biovásár szervezése. -

Szabadidős programok ajánlása: a városi és különböző intézményi programok felkutatása, propagálása a szülők körében.

-

Szülők bevonása sportversenyek, kirándulások lebonyolításába.

-

Kihívás napján közös sportolás a szülőkkel.

Terveink  Udvari játékok további fejlesztése  Újabb füves és kavicsos terület kialakítása  Tornaterem felszereltségének bővítése  Idegen nyelv beindítása  Gyógynövények termesztése, fogyasztása  Korszerű táplálkozásról belső használatú receptkönyv készítése  Csoportok közötti ovi-olimpia rendezése

71

Bartók Béla úti Óvoda „A természet hatalmas, az ember parányi Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel” (Szentgyörgyi Albert) Környezetvédelemre nevelésünk célja a környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítása, melyet óvodáskorban kell elkezdenünk. A természetben való cselekedtetést fontosnak tartjuk, mert a személyes tapasztalás útján szerzett ismeretek tartósabbak, jobban szolgálják az életre felkészítést. Óvodánk sajátos arculatának kialakításában meghatározó szerepe volt az óvoda környezetének és épületének.

Kertségi környezetben található, téglaépület nagy

udvarral, kerttel körbevéve, ahol megtalálhatók a különböző talajnemek. Sok fa, bokor és sövény teszi hangulatossá és egészségesebbé a környezetet. Volt bőséges hely a konyhakert és a virágoskert kialakítására, sziklakert építésére, amely kedves színfoltja az udvarnak. Az adottságok és alakító,

szépítő munkánk eredményeként igen sokrétű és

változatos tevékenykedésre van lehetőségük gyermekeinknek. A

tevékenységek

lehetővé

teszik, hogy a gyerekekkel megláttassuk az

ok-okozati összefüggéseket, az évszakok változásainak hatását a növény és állatvilágra és természetesen az emberre is. A gyakorlókertben

végzett munkatevékenységek lehetőséget adnak a

gyermekeknek arra, hogy figyelemmel kísérjék a növények fejlődését az elültetett magtól a

betakarításig.

Megfigyelhetik

az

elmúlást,

az

újjászületést, a

természetben az óvodánk udvarán is. Az udvari élet kiegészítéseként igen sokat sétálunk és kirándulunk közeli és távoli helyekre a gyerekek fejlettsége és érettsége függvényében, mindig valamilyen céllal. Ezáltal még gazdagabb tapasztalatszerzésre nyílik lehetőségük a gyerekeknek.

72

Megkülönböztetett tevékenységeket,

figyelemmel

végezzük

óvodánkban

azokat

a

melyek a természet-társadalom és az ember összefüggéseit,

kölcsönhatását szemléltetik, vizsgálják. Kialakítjuk a gyermekekben a természet iránti szeretetet, megbecsülést, illetve a környezetük megóvására, védelmére, környezettudatos viselkedésre neveljük őket. Ehhez elengedhetetlenül fontos személyes példamutatásunk, természetszeretetünk és lelkesedésünk, ami hatással van a gyerekekre. Ezeknek a tulajdonságoknak a fokozását, az elméleti és gyakorlati ismeretek felelevenítését,

továbbfejlesztését segíti elő

„Környezetkultúrára nevelés”

az

munkaközösség,

óvodánkban több éve működő mely

fontos

segítője

és

iránymutatója e szép munkának.

Kiemelt feladatainkat a természet ünnepeihez kapcsolódóan végezzük.

Jeles napok: 

Állatvédelmi nap

Október 4.



Víz világnapja

Március 22.



Föld napja

Április 22.



Madarak és fák napja

Május 10.



Környezetvédelmi világnap

Június 5.

1. Akvárium telepítés,

folyamatos tisztítás, halak,

csigák, teknősök életének,

fejlődésének megfigyelése -

Kísérlet – a giliszta munkájának figyelemmel kísérése, földdel töltött üvegládában

-

Madáretető, madáritató készítése, kihelyezése, eleséggel feltöltése

-

állatok megfigyelése az óvoda udvarán, állatkertben, családi házaknál (haszna, életmódja, szaporodása, csoportosításuk).

73

2. Tócó-patak vizének megfigyelése (élővilága, tisztasága): -

a vízzel való takarékoskodás fontosságának erősítése

-

kísérletek végzése során megfigyeljük, hogy a víz nélkülözhetetlen az élővilág számára

-

kirándulás a Vekeri- és a Fancsikai-tavakhoz. Megfigyelések a tavak mentén élő növényvilágról – sás, nád, gyékény, fűzfa, hínár – ezek gyűjtése, felhasználása (síp, hajó, kosár, játék és használati eszközök).

3. Az óvoda udvarának -

takarítása, parkosítása, a kipusztult fák, bokrok pótlása a szülők segítségével

-

konyhakert, virágoskert gondozása (egynyári és évelő virágok, növények ültetése, ápolása)

-

papírgyűjtés

-

újra papír készítésének ismertetése

-

a föld kettős jelentésének megbeszélése • ahol az élőlények élnek, amely a világegyetem része • illetve a termőföld, melyet megművelünk és a táplálékunk egy részét adja.

4. Kirándulások szervezése az erdőkbe: közel – távol: -

gyakoroljuk a kirándulás folyamán a helyes viselkedési szokásokat (nem szemetelünk, nem tördeljük a fák-bokrok ágait, csak azt gyűjtjük, amit a természet elenged, tüzet rakni csak az arra kijelölt helyen lehet, stb.)

-

megfigyeléseket

végzünk

a

madarakról,

kicsinyeikről,

fészkükről,

tojásaikról, táplálékaikról -

fényképfelvételeket készítünk az érdekes állatokról, eseményekről és a képekből kiállítást rendezünk óvodánkban.

74

Ezek a fontosabb állomásai tevékenységünknek, melynek során törekszünk arra, hogy minél több élményhez juttassuk a gyerekeket,

s a közös tevékenységek

eredményeképpen belsővé válik, belülről fakad a szép és jó iránti igényük. Tudatosítjuk bennük, hogy a környezetük általuk alakítható, formálható, ezért törekedjenek minél szebbé tenni és védeni azt.

Terveink  Környezetbarát játékok folyamatos bővítése  Kerítés mellett sövény telepítésének folytatása az utcai por felfogására  Gyógy bokrok, cserjék beszerzése, majd termésük felhasználása  Évente fa vásárlása, elültetése udvarunkon, gondozása, s fejlődésének folyamatos megfigyelése.  Sziklakertünk folyamatos szépítése  Örökzöldek cseréje, pótlása, külső-belső környezetünk szépítése.  „Zöld Óvoda” programban vállaltak maximális teljesítése, a cím megtartása, örökös tagság elérése  „Madárbarát-óvoda” címnek való megfelelés fenntartása

75

Tessedik Utcai Óvoda „Lám-lám, milyen szépséges is tud lenni a világ, csak az a baj, hogy az ember ritkán néz fel.” Halász Margit A Tessedik utcai újonnan induló óvodában kiemelt feladatunk a környezettudatos egészségnevelés. Célunk,

hogy az óvodánkba járó gyermekek a mindennapokban gyakorolják a

környezet- és egészségvédő tudatos tevékenységet, átéljék a mozgás örömét, megtanulják felelősségteljesen élvezni a természeti szépségeket. Környezettudatosan nevelünk, hogy ökológiai lábnyomunk minél kisebb legyen: -

Kreatív tevékenységeink során példát mutatunk az újrafelhasználás terén.

-

Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, használjuk a közeli gyűjtőszigetet, papírt gyűjtünk.

-

Komposztálunk, a naposok minden nap a komposztgyűjtőbe viszik a rendszeres gyümölcsfogyasztás hulladékát, megfigyelik az udvaros bácsi fűnyírását, takarítását, a komposztáló használatát.

-

Esővizes tárolókat létesítünk, hogy tapasztaljuk a víz körforgását, a vizet felhasználjuk kertünk locsolására.

-

Nagy ablakainknak köszönhetően megbeszéljük, érezzük, használjuk a napfény fűtő hatását, az árammal tudatosan takarékoskodunk.

-

Előtérbe helyezzük a gyaloglást, kerékpározást, közösségi közlekedést.

-

Fogmosás közben mindig elzárjuk a csapot, az étkezés közben megmaradt vizet virágaink ápolására használjuk.

-

Az óvoda udvarának szépítésébe bevonjuk a szülőket, közösen dolgozunk a szép környezetért.

76

Alapozzuk, védjük egészségünket: -

Minden nap fogyasztunk zöldséget, gyümölcsöt, előnyben részesítjük a hazánkban termett idénygyümölcsöket.

-

Kiskertet hozunk létre, ahol termesztgetünk, kóstolgatunk. Természetesen nem használunk vegyszereket.

-

Megtanuljuk az egészséges és egészségtelen ételek hatásait, egészséges alapanyagokból süteményt sütünk, beszélgetünk a gyógynövényekről, vitaminokról, ezek hatásairól.

-

Almát szüretelünk, másnap almanapot szervezünk, almás ételeket készítünk, fogyasztunk.

-

Sokat levegőzünk, mozgunk és kihasználjuk óriási, jól felszerelt tornatermünket, minden nap alaposan átmozgatjuk testünket.

-

Az udvaron biztosítottak a lehetőségek izomzatkímélő füves mozgásra. Aszfalt utunkat triciklizésre, motorozásra, rollerezésre használjuk.

-

Közlekedési napot szervezünk közlekedési fogalmakkal, táblákkal ismerkedünk.

-

A nagycsoportosok rendszeresen látogatják az egyetemi sportpályát.

-

Kirándulásokat szervezünk, hogy óvodásainkban kialakuljon az igény környezetünk megismerésére, szeretetére. (Megtapasztalhatják a domborzati viszonyok különbözőségét.)

-

A közeli patak élővilágát rendszeresen figyeljük.

-

Lelki egészségvédelmünk érdekében mentálhigiénés játékokat játszunk.

-

Ovis receptkönyvet állítunk össze.

-

Só-szobát hozunk létre, hogy segítsük egészségünk megőrzését.

77

14. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A program működőképességének vizsgálata:  A vezetett dokumentumok megfelelőek-e.  Belső erőforrásaink mennyire segítik a célmegvalósítást - a fejlesztés irányának meghatározása.  A valóság és az elérni kívánt állapot közötti okok feltárása.  A gyermekek fejlődésének rögzítése és fejlesztésének megtervezése. Módszerei: -

megfigyelés, beszélgetés, elemzés,

-

mérés

78

Legitimációs záradék A Pedagógiai Program módosítását készítette: Az intézmény nevelőtestülete Debrecen, 2013.09.27.

………………………………. Buzás Gáborné a nevelőtestület nevében

Az óvoda Pedagógiai Programban foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az óvoda közalkalmazotti tanácsa: Debrecen, 2013.09.27.

…………………………….. Hortóné Létai Viktória KT elnöke

A Szülői Munkaközösség, a Liget Óvoda Pedagógiai Programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” Az óvodában működő Szülői Munkaközösség Debrecen, 2013.09.27.

................................ Radócz Sándorné Szülői Munkaközösség elnöke

……………………………….. Dr. Vargáné Dr.Csobán Katalin Szülői Munkaközösség elnöke

…………………….. Simkovics Edina Szülői Munkaközösség elnöke Az óvoda 50-14/2013 (09.27) számú határozatával elfogadott SZMSZ a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörében 50-17/2013 (10.01) számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője. Ph Debrecen, 2013. 10.01.

........................................................... Illés Jánosné óvodavezető 79

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A helyi pedagógiai program érvényessége:

…………2013.10.01.………-től

visszavonásig

Az Óvodai Helyi Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai: -

törvényi változás miatt

-

testületi javaslat alapján ( a nevelőtestület több mint felének indítványozása esetén)

A program módosításának előírásai: -

a testület 2/3-os többségi szavazata alapján, 4 év elteltével felülvizsgálni szükséges. A nevelőtestület vagy változatlan formában elfogadja, vagy módosítást kezdeményez.

80