LIGETI CSEPEREDŐ NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA DEUTSCHER KRABBELKINDERGARTEN IN LIGET
S ZERV EZETI é s MŰ KÖD ÉSI S ZA BÁ LYZA TA
Pilisvörösvár, 2014
1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ...................................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...................................................... 4 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ............................ 4 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ................................................ 5 2. Az intézmény adatai ............................................................................................................................ 5 2.1. Az intézmény feladat ellátási rendje ............................................................................................ 5 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................................................... 6 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ...................................................................... 6 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................................ 6 3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása ......................................................................................... 11 4. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................... 11 4.1. Az intézmény vezetője................................................................................................................ 11 4.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend .............................. 12 4.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök .......................................................... 12 4.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai .............................................................................. 12 4.5. Az intézmény szervezeti felépítése…………………………………………………………………………………………13 4.6. Az intézmény vezetősége ........................................................................................................... 15 4.7. A pedagógiai munka ellenőrzése ................................................................................................ 15 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok....................................................... 16 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai........................................ 16 5.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................. 18 5.3. Teendők bombariadó és egyéb rend kívüli események esetére ................................................ 18 6. Az intézmény munkarendje ............................................................................................................... 19 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ............................................................... 19 6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .................................................................... 19 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................................ 21 6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................................ 22 6.5. Munkaköri leírás ......................................................................................................................... 22 6.6. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje ................................................ 22 7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................................. 23 7.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok ........................................................................... 23 7.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje ....................................................................... 24
2
8. Az intézményi védő-óvó előírások..................................................................................................... 25 8.1. Gyermek- és ifjúságvédelem ...................................................................................................... 25 8.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................. 26 8.3. Egyéb foglalkozások.................................................................................................................... 26 9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ........................................................ 26 9.1. Az intézmény nevelőtestülete .................................................................................................... 26 9.2. A nevelőtestület értekezletei .................................................................................................... 27 9.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .............................................................................. 27 9.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége .............................................................................. 27 10. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ...................................................... 28 10.1. Az intézményi közösség ............................................................................................................ 28 10.2. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet........................................................ 28 10.3. A nevelők közösségei ............................................................................................................... 28 10.4. Szülők közösségei ..................................................................................................................... 29 10.5. A közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje: .......................................................... 29 10.6. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje ...................................................................... 29 10.7. Az intézményi tanács ................................................................................................................ 30 10.8. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái......................................................................... 30 10.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája ............................................................................... 31 11. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok............................................................. 33 12. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................................. 33 12.1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei .............................................. 33 12.2 Az óvodai hagyományok ápolása .............................................................................................. 34 13. Záró rendelkezések.......................................................................................................................... 35
3
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17/2013.(III.1.) EMMI r.. a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 2012. évi CXVIII törvény egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelveiről” 326/2013.(VII.30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII.tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.
A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen:
A közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet, A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A mindenkori költségvetési törvény Az önkormányzat helyi szociális és vagyonrendelete
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda szervezeti és működési szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület hagyja jóvá.. Az elfogadáskor véleménynyilvánítási jogot gyakorol: szülői munkaközösség, közalkalmazotti tanács. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
4
Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezetői irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.
1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület elfogadását követően lép hatályba, és határozatlan időre szól.
2. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda Az intézmény német neve:Deutscher Krabbelkindergarten in Liget Az intézmény székhelye, címe: 2085 Pilisvörösvár, Zrínyi u.48. Az intézmény telephelyen lévő tagintézménye: Szabadság Utcai Tagóvoda Az intézmény telephelyen lévő tagintézményének címe: 2085 Pilisvörösvár Szabadságu.71. Az intézmény gazdasági szervezetének helye: 2085 Pilisvörösvár, Fő tér.1. Az intézmény vezetője: Lovász Ferencné Az intézmény típusa:óvoda-német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda Irányító szerv neve, székhelye: Pilisvörösvár Város Önkormányzata, 2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1. Létrehozásáról rendelkező okirat: Pilisvörösvár Város Önkormányzata, Képviselő Testületének 209/1992.(XII.21.) Kt. sz. Az intézmény alapító okiratának kelte: 2014.03.11. Az intézmény alapításának éve: 1981. Az Alapító okirat tartalmazza a székhely és a tagintézmény pontos működési körét
2.1. Ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése Kormányza ti funkció száma 091120 091130 096010 013350 091110 091140 041233 041231
Kormányzati funkció elnevezése Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai intézményi étkeztetés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Óvodai nevelés ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
Az intézmény, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.
5
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Város Önkormányzata által megállapított költségvetés alapján gazdálkodik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az óvodavezető felelőssége mellett. Az óvoda a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Pilisvörösvár Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a Fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az óvodavezető az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.
3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az irányító szerv által kijelölt a Gazdasági Ellátó Szervezet, Pilisvörösvár, mely az Áht. és végrehajtási utasítása, valamint a hatályos jogszabályok alapján ellátja az intézmény gazdálkodással összefüggő feladatait az Munkamegosztási megállapodásban rögzítettek szerint.
3.2.1. Gazdasági Ellátó Szervezettel (GESZ) való kapcsolattartás Költségvetési szerv megnevezése: Gazdasági Ellátó Szervezet Pilisvörösvár (GESZ) Székhelye: 2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1. Közfeladata: A közoktatási, közművelődési, könyvtári, alapfokú művészetoktatási, gyermekvédelmi, és szociális intézmények gazdasági és pénzügyi feladatainak ellátása. A GESZ ellátja a saját és az önkormányzati intézmények részére a költségvetés tervezéssel, a pénzforgalommal, a költségvetési gazdálkodással, a használatba adott vagyon kezelésével, és a kötelező információszolgáltatással kapcsolatos feladatait, továbbá munkamegosztási megállapodás alapján kezeli az óvoda pénzeszközeit.
A munkamegosztás általános szempontjai - Célja az, hogy a hatékony, szakszerű és ésszerűen takarékos intézményi gazdálkodás szervezeti feltételeit teremtse meg. A munkamegosztás nem csorbíthatja az óvoda gazdálkodási, szakmai döntésjogi rendszerét, önálló jogi személyiségét és felelősségét. - A GESZ biztosítja a szabályszerű, törvényes és ésszerű gazdálkodás feltételeit, elsősorban érvényesítési és pénzügyi ellenjegyzési jogkörének gyakorlásán keresztül és más, a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzési feladatainak ellátása során biztosítja. - A kötelezettségvállalási, utalványozási és teljesítésigazolási jogkört az intézményvezető gyakorolja. - A kötelezettség-vállalás nyilvántartása a 100.000,- Ft alatti és feletti tételek esetében is az óvoda feladata.
6
- A számviteli könyvelést a GESZ vezeti és gondoskodik arról, hogy teljesen elkülönüljenek az intézmények gazdasági eseményei egymástól. - A vagyonnyilvántartás körébe tartozó tárgyi eszközökre, készletekre vonatkozó nyilvántartást az óvoda és a GESZ külön leltározási és selejtezési szabályzatban foglaltak szerint vezetik. Az óvoda javaslatot tesz a selejtezésre, elvégzi a leltár kiértékelését. A leltárellenőri feladatokat a GESZ látja el. - A személyi juttatásokra vonatkozó nyilvántartást munkáltatói jogból adódóan minden intézmény saját maga kezeli (személyi anyagok). A bérnyilvántartást a bérokmányok alapján (kinevezés, átsorolás, munkaviszony megszüntetés) az óvoda vezeti és egyezteti a GESZ nyilvántartásaival. - A GESZ a költségvetés teljesítéséről az óvodát folyamatosan tájékoztatja. - Az energiafogyasztás és a különféle naturális adatok nyilvántartása, feldolgozása az óvoda feladata. Az óvoda által teljesített adatszolgáltatások valódiságáért saját nyilvántartási rendszerénél az óvoda vezetője, míg az egyéb pénzügyi információ szolgáltatása tekintetében a GESZ a felelős. A GESZ gondoskodik arról, hogy a gazdálkodással kapcsolatos állami, önkormányzati szabályozások eljussanak az óvodához és azok gyakorlati végrehajtását segíti. - A gazdasági eseményekhez kapcsolódó, azok során keletkezett bizonylatokat az az óvoda és a GESZ között úgynevezett átadás-átvételi könyvvel kell kézbesíteni, amelyből megállapítható, hogy a keletkezett iratot (bizonylatot) melyik intézmény mikor és kinek adta át ügyintézés végett a másik intézménynek. Törekedni kell arra, hogy a gazdasági eseményekhez kapcsolódó, azok során keletkezett számlák, bizonylatok, azok mellékletei minél rövidebb úton és a fizetési határidő lejárta előtt kerüljenek a GESZ-hez oly módon, hogy azok pénzügyi feldolgozására, teljesítésére elegendő idő álljon rendelkezésre. A számlák szükséges dokumentációval való felszerelése, a bizonykísérő lap kitöltése, a számla kontírozása (szakfeladat, részgazda, főkönyvi szám, stb.) az óvoda feladata. - Az óvoda fizetési számlával és adószámmal rendelkezik, bevallásait a GESZ készíti el. A bankszámla feletti rendelkezési jogosultságokat az erről szóló szabályzat tartalmazza. - Készpénzfizetési számlák kifizetése az óvoda házipénztárban történik a készpénz kezelési szabályzat alapján és az ott szabályozott bizonylatok felhasználásával. A pénzkezelés rendjéért az óvoda vezetője felelős.
A munkamegosztás területei a gazdálkodás során Az éves költségvetés tervezése A GESZ a költségvetési rendelet elkészítéséhez szükséges intézményi adatszolgáltatásokat tartalmilag és szakmailag ellenőrzi és az előírt határidőre továbbítja a felügyeleti szerv részére. A koncepció megtárgyalását követően a GESZ segíti a konkrét költségvetési előirányzatok kialakítását. A GESZ segíti az óvoda vezetője által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve a feltételrendszerének a meghatározását. A GESZ: - a koncepció elkészülte után, vezetői értekezleten tárgyalja az intézményekkel együtt a koncepció elveit és számait, - a koncepció képviselő-testületi megtárgyalása után a határozat szellemében segíti a konkrét elemi költségvetés kialakítását, - előkészíti a tárgyalást a fenntartó gazdálkodási osztályvezetője és az óvodák vezetői között oly módon, hogy az általa ismert információkat rendelkezésre bocsájtja, - az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének összeállításához az intézményvezetőkkel együttműködve információkat szolgáltat a fenntartó számára. A GESZ a költségvetési rendelet megalkotása után intézményenként felfekteti az előirányzatnyilvántartásokat, és egyezteti az óvodákkal. A GESZ készíti el az óvoda „C” jelű Elemi költségvetési garnitúráját, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott részletes tájékoztatás alapján.
7
Az éves költségvetési előirányzatok megváltoztatása Az óvoda előirányzat-felhasználási és előirányzat-módosítási hatáskörét szakfeladatonként önállóan gyakorolja és erről az GESZ-t folyamatosan tájékoztatja a főkönyvi könyvelésen történő keresztülvezetés és a felügyeleti szervhez teljesítendő jelentési kötelezettség miatt. Előirányzatfelhasználás esetén megjelöli egyúttal azt a kiadásnemet, amely biztosítja az esetleges előirányzat-túllépés fedezetét. Előirányzat módosítás intézményi hatáskörben pénzügyi ellenjegyzéshez kötött. Sajáthatáskörű előirányzat változások kezelése: - kiemelt előirányzatokon belüli rendezés, amelyet a GESZ az óvoda által benyújtott igény alapján folyamatosan végrehajt, - az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel emelése, módosítása, a következő esetekben történhet (mindenkori költségvetési rendelet alapján): intézményi sajátbevétel (biztosítótól érkezett kártérítés, kamatbevétel, dolgozók, ellátottak befizetései, stb.); pályázat útján elnyert pénzeszköz; egyéb meghatározott célra átvett pénzeszközök. Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, melyet az óvoda vezetője írásban kezdeményez, a 2.1 pontban leírtak alapján történik. A felügyeleti szerv által elrendelt előirányzat módosítás a felügyeleti szerv költségvetésében (tartalékon) tervezett előirányzatok átadása; a központi intézkedés miatti változások; illetve az előző évi pénzmaradvány rendezése útján történik. Az előirányzat változtatásának kezdeményezéséért az óvoda vezetője, ennek ellenőrzött végrehajtásáért a GESZ vezetője felelős.
Beszámolási-, információ szolgáltatási kötelezettség Az intézmények tárgy-negyedévenkénti időközi mérlegjelentés, időközi költségvetési jelentés benyújtására kötelezettek. A jelentéseket a Gesz készíti el az óvoda részére. A tárgy-negyedévenkénti beruházás-statisztikai jelentés készítésére az óvoda kötelezett. Az intézmények önálló évközi (féléves) és éves költségvetési beszámolóját a GESZ készíti el.. Intézményi információkra alapozva szöveges értékelést készít a gazdálkodás és a feladatellátás feltételeiről. Az óvoda vezetőjének feladata a szakmai feladatellátást bemutató szöveges beszámoló elkészítése. A pénzmaradvány kimutatása, indoklása az óvoda aktív közreműködésével történik. A GESZ köteles azon dokumentumokat, illetve nyilvántartásokat vezetni és azokat rendelkezésre bocsájtani, melyek lehetővé teszik az információ szolgáltatását. Az óvoda által teljesített adatszolgáltatások valódiságáért – a saját nyilvántartási rendszerénél – az óvoda vezetője felelős, míg az egyéb pénzügyi információs szolgáltatások tekintetében a Gesz vezetője. A GESZ kötelezettsége és felelőssége, hogy az előirányzatok felhasználásáról és a bevételek alakulásáról a tárgyhónapot követő hónap 20-ig információt szolgáltasson az intézményeknek. A GESZ meghatalmazás alapján elkészíti az intézmények általános forgalmi adó bevallását, és szükség szerint a rehabilitációs járulék bevallását, az intézmények által szolgáltatott analitikák, kimutatások alapján
A kiadások teljesítése, bevételek beszedése A kötelezettségvállalások rendje A kötelezettségvállalás olyan intézkedés, amelynek teljesítésével az intézményre különböző kondíciókkal járó fizetési kötelezettség hárul. A kötelezettségvállalásban az intézményvezető vagy az általa írásban kijelölt - a kötelezettségvállaló szerv alkalmazásában álló - személy utasítást ad a munkavégzés megrendelésére, szolgáltatás igénybevételére, áru szállítására, és ezáltal kötelezi magát arra, hogy az elvégzett munka, a teljesített szolgáltatás, megrendelt áru
8
ellenértékét kiegyenlítik. A kötelezettségvállalás a költségvetési pénzeszközök felhasználására hatást gyakorol. Az önállóan működő szerv szerződéseiről nyilvántartást vezet és folyamatosan aktualizálja. Gazdasági eseményenként az 50 ezer Ft-ot meghaladó kifizetésekre irányuló kötelezettségvállalás kizárólag írásban történhet, pénzügyi ellenjegyzésre a GESZ vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A bizonylaton megjelöli azt a szakfeladatot, amelynek terhére majd a kifizetést teljesíteni kell. Amennyiben a kötelezettség-vállalásra a GESZ szerint nincs fedezet, „nem teljesíthető fedezethiány miatt” megjegyzéssel visszaküldi az óvoda vezetőjének. Ha a kötelezettség-vállalásnak van fedezete, akkor ellenjegyzi és felvezeti saját kötelezettség-vállalási nyilvántartásába. Az utalványozás rendje Az utalványozás a kiadások és bevételek teljesítésének elrendelését jelenti. Utalványozásra az intézményvezető vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A bevételek utalványozására a teljesítés igazolását követően kerülhet sor. A pénzügyi ellenjegyzés rendje A kötelezettség-vállalás ellenjegyzésére a GESZ vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. Az ellenjegyzési jogkör gyakorlója a kötelezettség-vállalás ellenjegyzése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezet (amit megjelölt az óvoda) rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett, és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet. Meggyőződik továbbá, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Az ellenjegyzési jogkör gyakorlója, amennyiben valamilyen szabálytalanságot tapasztal, megtagadja az ellenjegyzést és ennek tényét, valamint indokait írásban közli az óvoda vezetőjével. Ennek ellenére a kötelezettségvállaló írásban utasíthatja az ellenjegyzőt ellenjegyzésre, aki köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről azonban haladéktalanul írásban értesíti az irányító szerv vezetőjét. A teljesítés igazolás rendje A teljesítés igazolása az óvoda feladata. A teljesítés igazolására az érvényesítés és utalványozás előtt kerül sor. A teljesítés igazolására jogosult személyeket az intézményvezető írásban jelöli ki. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt szakmailag igazolni és ellenőrizni kell azok jogosságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az érvényesítés rendje Az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Ha az érvényesítő a fent említett jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. E tényről azonban a GESZ haladéktalanul írásban értesíti az irányító szerv vezetőjét. Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Bevételek beszedése Az intézmény az általa beszedett intézményi ellátási díjakat köteles a fizetési számlájára befizetni, abból kifizetéseket nem eszközölhet. Minden kedvezményezett ellátási díj esetében a jogszabályoknak megfelelő dokumentációval (normatív kedvezményre való jogosultság igazolása, szülői nyilatkozat, határozat, stb.) alátámasztott nyilvántartást kell vezetnie. Az étkezők névszerinti nyilvántartása (igénylés, kedvezmények nyilvántartása, elszámolások, kimutatások készítése számla kiállítása, stb.) az önállóan működő intézmény feladata. A bérleti díjbevételekről az óvoda (a megkötött folyamatos vagy eseti szerződések alapján) köteles számlát kiállítani, és a bérleti díjak nyilvántartását vezetni. Hátralék esetén fizetési felszólítást küld a vevőnek.
9
Összeférhetetlenség egyes szabályai A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A személyi juttatásokkal (munkabérekkel) és munkaerővel való gazdálkodás (bérgazdálkodás) szabályai Az óvoda vezetője önálló munkáltatói és részben önálló bérgazdálkodási jogkört gyakorol. Pilisvörösvár Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben jutalomként a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összeg használható fel, a személyi juttatások előirányzatából származó átmeneti megtakarításból, bérmaradványból, amennyiben és amilyen mértékben a fedezet az előirányzaton rendelkezésre áll. Az önkormányzat Képviselő-testülete által a költségvetési rendelettel jóváhagyott létszámkerettel az óvoda gazdálkodik, de a szakmai létszámot ennek során nem csökkentheti. A feladatelmaradásból származó kiadási előirányzat megtakarítások felhasználására csak a Képviselőtestület engedélyével kerülhet sor. Az előirányzatokhoz viszonyított teljesítésekről szakfeladatonként bérnyilvántartást vezet az óvoda. Az ellenjegyzési jogkör gyakorlása során a GESZ biztosítja, hogy a munkaerő-, bérgazdálkodás a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és az önkormányzat Képviselő-testülete döntésének megfelelően történjen. Az óvoda készíti el a saját dolgozóival kapcsolatos munkaügyi anyagot (kinevezés, átsorolás, túlóra felhasználás kimutatása, stb.), amit részben személyi anyagként is kezel, másrészt pedig a MÁK felé küldendő bérszámfejtés alapbizonylatai lesznek. A munkaügyi anyagoknak alakilag, tartalmilag a rendeleteknek meg kell felelniük, amelyért az óvoda intézményvezetője felel. A munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási ügyek (táppénz, TGYÁS, GYED, stb.) ügyintézése, valamint a nyugdíjazáshoz szükséges dokumentumok összeállítása az óvoda feladatát képezi. A nem rendszeres személyi juttatások és a változóbér jelentése a MÁK felé az óvoda feladata. A rendszeres személyi juttatások számfejtéséhez a szükséges okmányok leadásának határidejét a MÁK határozza meg. A határidők be nem tartása, valamint a hiányosan beküldött alkalmazási okirat esetén a számfejtést a MÁK későbbi időpontban teljesíti. A személyi juttatásokhoz kötődő - jogszabály által meghatározott – adóalanyi feladatok ellátása az óvoda feladatát képezi.
Karbantartás, felújítási tevékenység Az óvodák a jóváhagyott dologi kiadásaikból a szükséges karbantartásokat a dologi előirányzaton belül, fontossági sorrendben, az ütemtervük figyelembevételével kötelesek megoldani. Idegen kivitelezővel történő szerződéskötésre az óvodavezetője a GESZ pénzügyi ellenjegyzése mellett jogosult. Év közben a működést veszélyeztető, rendkívül sürgős kiadás esetén az intézmények vezetői a veszélyelhárítás érdekében kötelesek intézkedni a gazdaságosság szem előtt tartásával (szükség szerint a fenntartó műszaki illetékesével egyeztetve). A rendkívüli kiadásokat elsősorban az éves költségvetés terhére (többletbevételből, dologi kiadásokból) kell megoldani.
A belső ellenőrzés szabályai a pénzügyi-gazdasági feladatokra vonatkozóan A belső ellenőrzést Pilisvörösvár Város Önkormányzatának döntése alapján belső ellenőri tevékenységet végző szervezetek látják el, akik a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és az éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az óvoda ellenőrzési feladatai: gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások ellenőrzése, elemzése, értékelése,
10
az aláírási jog gyakorlása, a kötelezettségvállalás, és az utalványozás során a szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának, szabályszerűségének vizsgálata, a beosztott vezetők és dolgozók írásban és szóban történő beszámoltatása, tájékozódás a konkrét feladat végrehajtásának helyzetéről, a szükséges vezetői beavatkozás lehetséges irányairól, elkészíti és aktualizálja a FEUVE szabályzatot, melyben foglaltaknak biztosítania kell, hogy az egyes folyamatok megszakítás nélkül ellenőrzésre kerüljenek, továbbá biztosítania kell
az ellenőrzési eredmények hasznosítását, a visszacsatolást, a hiba megszűntetését, illetve az ismétlődések megakadályozását, az óvodavezetője az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról nyilvántartást vezet.
Pénzkezelés Az óvoda házipénztárt üzemeltet, az arra vonatkozó szabályokat a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzben történő kifizetésekért és az elszámolás teljesítéséért az óvoda vezetője által kijelölt személy a felelős. Ellátottak és alkalmazottak által fizetendő térítési díjakat, bérleti díjakat az intézmény szedi be és a beszedés napján befizeti a saját fizetési számlájára, ezekből kifizetéseket nem eszközölhet. Térítési díjak, szolgáltatási díjak beszedésére csak szigorú számadási követelményeknek megfelelő szoftverrel előállított bizonylat vagy az ÁFA törvény által elismert szigorú számadású nyomtatvány használható. A beszedett összegekről készített jelentést az intézményvezető köteles ellenőrizni, és aláírásával ellátni. Az intézmények dolgozói részére a rendszeres bér-, és bérjellegű kifizetések teljesítése lakossági folyószámlára, illetve postai úton, lakcímre történő kiutalással kerül sor. A bakszámla feletti rendelkezés a Bankszámlaszerződés alapján történik.
3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát nem működtet. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148.§-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. A rendszeres gyermekvédelmi határozattal rendelkező gyermekek 100%-os étkezési támogatást
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.
11
A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár, tagóvoda vezető/tagóvoda bélyegzője/
4.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az óvoda vezetőjét egy heti vagy annál hosszabb távollét esetén teljes jogkörrel és feladattal az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Döntéseit csak az értelemszerűen halaszthatatlan ügyekben hozza meg. Két hétnél hosszabb távollét esetén haladéktalanul tájékoztatni kell az önkormányzat jegyzőjét. Az óvodavezető helyettese köteles gondoskodni a helyettesi feladatok maradéktalan ellátásáról. Ha erre egyéb lehetőség nincs, a helyettesi feladatokkal beosztott pedagógust kell megbíznia. Az óvodatitkár helyettesítése, feladatainak ellátása távollétében az óvodavezető és a helyettes /ek/ feladata. Az óvodavezető helyetteseinek távolléte esetén egyedileg dönt a helyettesítés módjáról, a helyettesítő vagy helyettesítők személyéről. Az óvoda nyitva tartása alatt a vezető, vagy a helyettese az intézményben tartózkodik. Az óvodavezető tartós távolléte esetén, a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a vezető által intézkedéssel megbízott személy helyettesít, aki felel az óvoda biztonságos működéséért. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt és helyettesét, ill. a tagóvoda vezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
4.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat Az óvodavezető-helyettes számára – a szóbeli egyeztetést követően – az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. Az alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. Munkaidő beosztás, nyilvántartás. Ellenőrzések az ellenőrzési terv alapján.
4.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az óvodavezető közvetlen munkatársai: az óvodavezető-helyettes/ek/ tagóvoda-vezető, az óvodatitkár. Az óvodavezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az óvodavezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A tagóvoda vezetőt, óvodavezető helyetteseket a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az óvodavezető bízza meg. Tagóvoda vezető, óvodavezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A tagóvoda vezető, óvodavezető helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az óvodavezető által rájuk bízott feladatokért. Az óvodavezető helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény
12
vezetőjével egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő óvodavezető helyettes hatáskörébe tartozik. Az óvodatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakör és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az óvodatitkár helyettesítését ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.
4.5. Az intézmény szervezeti felépítése Engedélyezett létszám
Megnevezés
Létszám
Intézményvezető
1
Intézményvezető helyettes
2
Tagintézmény vezető
1
Óvodapedagógus
17
Pedagógiai asszisztens
3
Óvodatitkár
1
Óvodai dajka
11
Fűtő-karbantartó
1,5
ÖSSZESEN:
37,5
Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti vázlat tartalmazza
13
Az intézmény szervezeti vázlata
14
4.6. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezető munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.
Az intézmény vezetőségének tagjai:
az óvodavezető, a tagóvoda vezető az óvodavezető helyettes/ek/, a szakmai munkaközösségek vezetői Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a KT. tagjaival. A KT. tagjaival való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. Az óvodavezető felelős azért, hogy a KT. jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a KT. képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a KT.véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető, helyettes, óvodatitkár aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
4.7. A pedagógiai munka ellenőrzése
Az intézmény ellenőrzésének rendje Külső ellenőrzés Belső ellenőrzés Pedagógiai szakmai, Oktatási Hivatal Fenntartó Jegyző
Törvényességi
Hatósági
Oktatási Hivatal Fenntartó Jegyző
Oktatási Hivatal
Egyedi jogorvoslati Jegyző
Szakmai pedagógiai Óvodavezető Óvodavezetés Munkaközösség Óvodapedagógus Gyermekvédelmi felelős
Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az óvodavezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az óvodavezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, az éves munkaterv teremti meg. A munkaköri leírásokat változás esetén felül kell vizsgálni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: a tagóvoda vezető az óvodavezető helyettes/ek/, a munkaközösség vezetők, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az óvodavezető helyettes/ek/ és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk /2.sz. melléklet, munkaköri leírás minták/ továbbá az óvodavezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az
15
intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az óvodavezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A nevelési év során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden nevelési évben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: foglalkozások ellenőrzése (óvodavezető, óvodavezető helyettes/ek/, munkaközösség-vezetők), a napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ - ben előírtak betartásának ellenőrzése a kötött munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a nevelési év munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). különös közzétételi lista
Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
16
A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, a nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai program nyilvános, megtekinthető a vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvodavezetői munkaidőben reggel 8 órától délután 16 óráig tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban
A házirend Az óvoda házirendje a gyermekekre, szülőkre és az intézmény minden alkalmazottjára vonatkozik. Az intézményi házirend tartalmazza a gyermekek jogait, szülők jogait és kötelességeit, valamint az óvoda rendjének, a gyermekek életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, melyre az óvodapedagógusok ügyelnek. A házirendet a nevelőtestület fogadja el, a szülői közösség véleményezi, az óvodai beíratáskor minden szülő kézhez kapja, megismerheti. A házirend nyilvános.
Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet a közalkalmazotti tanács véleményét. A munkaterv egy példánya a vezetői irodában elérhetően a nevelőtestület rendelkezésére áll. A nevelési év helyi rendjét az intézmény weblapján és az óvodai hirdetőtáblán is el kell helyezni.
17
Különös közzétételi lista Az intézmény vezetője, mint a közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a különös közzétételi listában szereplő adatok, pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről az óvoda honlapján. A különös közzétételi lista személyes adatokat nem tartalmaz. A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda különös közzétételi listája tartalmazza kormány 229/2012.(VIII.28). rendeletének 230§-ában előirt adatokat A közzétételi lista nyilvános, megtalálható az óvoda irodájában és a honlapon.
5.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az óvodában elektronikus úton előállított nyomtatványok papíralapon tárolt adatként kezelendők, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, vonatkozó adatbejelentések a óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és gyermek lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az óvodavezető helyettes/ek/) férhetnek hozzá. 5.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje a következő: - az óvodavezető,vagy óvodavezető helyettes/ek, - tagóvodában, tagóvoda-vezető aláírása - az intézmény bélyegzője, - iktatás, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok részére létrehozott iktatóba.
5.3. Teendők bombariadó és egyéb rend kívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője és az óvoda dolgozói, a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 5.3.1.Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:
18
Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az óvodatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az óvodai csengő szaggatott jelzésével történik Az óvoda épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a játszótér. A felügyelő óvónők a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a csoportokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó gyermekeket haladéktalanul megszámolni, a gyermekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a csoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik.
6. Az intézmény munkarendje 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője, tagóvoda vezető vagy helyettese/i /közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia az alatt az időszak alatt amelyben a gyermekek, az intézményben tartózkodnak.
6. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Óvodavezető Munkaköri feladatait a mindenkori jogszabályokban megállapított óraszámban és kötetlen munkaidőben látja el. Heti kötelező óraszáma: 6 óra /2013.08.31-ig/ Heti kötelező óvodai foglalkozásainak száma: 8 óra /2013.09.01-től/ Óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető Csoportot vezetnek. Munkaidejüket az óvodavezető munkaidejével összehangolva állapítjuk meg. Heti kötelező óraszámuk: 24 óra /2013.08.31-ig/ Heti kötelező óvodai foglalkozásainak száma: 22óra /2013.09.01-től/ Közalkalmazotti Tanács elnöke Munkaidő-kedvezménye: heti munkaidejének 15%-a Közalkalmazotti Tanács tagjai Munkaidő-kedvezménye: heti munkaidejének 10%-a. Óvodapedagógusok Munkaidejük: heti 40 óra ebbőlkötött munkaidő: heti 32 óra Az óvoda egyéb közalkalmazottai Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak. Egyéb kisegítők. Munkakörükkel kapcsolatos feladataik ellátását heti 40, Fűtő- karbantartók heti 30 órában végzik.
19
Az óvodában dolgozó közalkalmazottak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a. a kötött óraszámban ellátott feladatokra, b. a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.
6.2.1.1. A kötött óraszámban ellátott feladatok az alábbiak A pedagógusok a kötött munkaidejüket csoportban a gyermekek nevelésével-oktatásával töltik.
6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott kiemelt feladatok a következők tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (munkaközösség-vezetői,) ellátása, gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, segítés az arra rászorulóknak, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel munkatársi, nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, ismeretszerző kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése, óvodai ünnepségeken és rendezvényeken, iskolalátogatásokon való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, nevelői szoba rendben tartása, csoportszobák, folyosó rendben tartása és dekorációjának kialakítása, faliújság aktualizálása, folyamatos figyelemmel kísérése, munkavédelmi, tűzvédelmi, valamint baleset megelőzési és elsősegélynyújtással kapcsolatos oktatáson való részvétel, r) munkadélutánok szervezése, azokon aktív közreműködés, s) hospitálás, t) továbbképzések tapasztalatainak átadása u) foglalkozásokat előkészítő és befejező tevékenység Vezető- helyettes, tagóvoda-vezető és munkaközösség-vezető esetén kiegészülnek a feladatok a munkaköri leírásban foglaltakkal. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)
6.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok1 meghatározása A pedagógusok a munkaidő foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az óvodában kötelesek ellátni: a 6.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az b,d,f,h,i,k,m,g,p, pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: 1
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.
20
a 6.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül b,d,f,h,i,j,k,m,g,p,u, pontokban leírtak. Családlátogatások, kapcsolattartás a szülőkkel Pályázatok figyelemmel kísérése, írása, végrehajtása, elszámolással kapcsolatos teendők elvégzése Adminisztrációs feladatok naprakész vezetése: csoportnapló, mulasztási napló, jegyzőkönyvek, személyiséglapok, stb. Önképzés, szakirodalom tanulmányozása Kapcsolattartás társintézményekkel / iskolák, óvodák, hivatal, gyermekvédelmi munkatársakkal, stb. / Konzultáció szakemberekkel Eszközvásárlás Városi rendezvényeken való részvétel Anyaggyűjtés / éves anyaghoz, ünnepi műsorokhoz, stb./
Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes állapítja meg az intézmény nyitva tartásának függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2. A pedagógus köteles 5-10 perccel munkaideje megkezdése előtt a munkahelyén (illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, óvodatitkárnak, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a vezetői irodában.2 6.3.3. Rendkívüli esetben a pedagógus az óvodavezetőtől vagy az óvodavezető helyettestől kérhet engedélyt a csoportszoba, az intézmény elhagyására. a munkaidő elcserélését az óvodavezető, óvodavezető- helyettes engedélyezi. 6.3.4. A pedagógusok számára – a kötött óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az óvodavezető helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.5. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy a gyermekek fejlődését rendszeresen értékelje, valamint a szülőket rendszeresen tájékoztassa fejlődésük mértékéről, az eredményesebb nevelés érdekében elvégzendő feladatokról.
6.3.6. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
2
Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.
21
A végrehajtási rendelet értelmében az intézményvezető a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában, munkaidő nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötött és nem kötött órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt foglalkozások konkrét idejét a havi programok illetve egyes óvodai programok feladatkiírása tartalmazza. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. .A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés rendelhető el, egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.
6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az óvodavezető és az óvodavezető helyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az óvodavezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a intézmény-vezető helyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik.
6.4.1.Munkaközi szünet, pihenőidő Hat órát meghaladó munkaidő esetén, minden alkalmazott részér, 20 perc munkaközi szünetet biztosítunk 12 és1430-óra között. .
6.5. Munkaköri leírás Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. /2. sz. melléklet munkaköri leírás minták/
6.6. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda üzemeltetése a jegyző által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Az intézmény: nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig tájékoztatjuk a szülőket .
22
Az ügyeleti ellátásra vonatkozó igényeket a zárás előtt 15 nappal az óvodatitkárnak kel összegyűjtenie és továbbítani. A nyári zárva tartás ideje alatt külön megállapított beosztás szerint, hetente egy alkalommal, 9-13-ig ügyeletet kell tartani az adminisztratív munkák elvégzése céljából. Az ügyeleti beosztást a szabadságok figyelembevételével az óvodavezető készíti el. A nyitvatartási idő, napi 11 óra 630-1730óráig. Az óvoda vezetőjével történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján ettől eltérő időben (rendezvény, szülői értekezlet …) is. Csoportösszevonásra reggel és délután kerülhet sor, a gyermeklétszám, az óvodapedagógusok kötött munkaidejének figyelembevételével. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező fűtő-karbantartó nyitja és délután a munkarend szerinti technikai dolgozó zárja. A személyre szóló munkarend beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását a nyári zárás időtartamát a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben nem haladhatja meg az öt munkanapot. Az időpontról pedig legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően kell a szülőket tájékoztatni. A nevelés nélküli munkanapokon az óvoda zárva tart az ügyeletről azonban gondoskodunk. Az ügyeleti igényeket a hirdetőtáblán közzétett nyilatkozaton a szülőnek írásban kell jelezni. A nyilatkozatok beszerzése az óvodapedagógusok feladata, akik azt legkésőbb 2 nappal a zárva tartás előtt leadják az óvodatitkárnak, aki iktatás után jelzi az ügyeleti igényeket a vezetőnek.
7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 7.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 7.1.1.Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a központi épületen a nemzetiszínű lobogót kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 7.1.2.Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját 9-1230-ig ill. du. 131430 –ig a nyitvatartási időben is zárva kell tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani az üresen hagyott termeket és egyéb helyiségeket.
23
A karbantartó, dajka feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A csoportszobák, egyéb helyiségek zárását az épület nyitvatartási ideje után a dajkák ellenőrzik, akiknek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. 7.1.3.Belépés benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. Idegenek az épületbe csak az intézményvezető, vagy helyettes ill. tagóvoda-vezető tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről az intézményvezető telefonon értesíti a vendéglátót. Szakemberek, pedagógushallgatók előre bejelentkezés alapján látogatást tehetnek az intézményben. Szülők, előzetes megbeszélés alapján, gyermekük csoportjában megfigyelhetik a gyermekek tevékenységét. Az engedélyt minden esetben a vezető adja meg. 7.1.4.Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a vezető helyettes javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.
7.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 7.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az óvoda zárásakor az arra kijelölt dolgozónak gondoskodnia kell az előírt áramtalanításról, a gáz- és vízcsapok elzárásának ellenőrzéséről, a riasztó üzembe helyezéséről. Az óvodának: Zrínyi u. 9 db, Szabadság u. 9 db kulcsa van. Ezek a dajkák, karbantartók, óvodavezető és tagóvoda-vezető használatában vannak, akik felelősek azok rendeltetésszerű használatáért, megőrzéséért. Az óvoda dokumentumainak megőrzésére kijelölt helyiségnek 2 db kulcsa van, melyek az óvodavezető és az óvodatitkár használatában vannak. A melegítőkonyha berendezésének, felszerelésének megóvásáért elsősorban a dajkák a felelősek. 7.2.2. A gyermekek helyiséghasználata A gyermekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a foglalkozási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel vagy engedélyével használhatják. 7.2.3. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az óvodapedagógusok engedélyéhez kötött. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az vezető aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a dolgozónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor meg kell semmisíteni a leadott
24
példányt. Minden 5.000 Ft-nál nagyobb értékű oktatási segédeszközt a pedagógus, pedagógiai asszisztens, karbantartó nyilvántartási füzetben vesz át. Az átvételt aláírók felelősek a rendeltetésszerű használatáért. 7.2.4. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a vezető-helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban szándékosan előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A gyermekek által szándékosan okozott károkról a vezető köteles a szülőt értesíteni. A vezető-helyettes feladata a kár felmérése és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 7.2.5. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az óvoda parkolóját is – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló3 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Dohányzásra kijelölt hely: Zrínyi utcai óvoda: Hunyadi utcai bejárat kapujától 5 méterre Szabadság Utcai Tagóvoda: Szabadság utcai bejárat kapujától 5 méterre
8. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 8.1. Gyermek- és ifjúságvédelem 3
Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását. Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Az intézmény vezetőjének kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekvédelmi felelős munkájának feltételeit, és ellenőrizze munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat óvodánkban gyermekvédelmi felelős látja el az óvoda összes pedagógusának együttműködésével. A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a gyermekkel gond van: családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság. Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozás, beszélgetés, közös vagy egyedüli családlátogatás, majd a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján megoldást keres a felmerülő problémára. A szülőket a nevelési év elején írásban kell értesíteni a gyermekvédelmi felelős személyéről, hol s milyen időpontban kereshető fel. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások keretében tartja a gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot. Kölcsönösen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. Az óvodában ki kell függeszteni: a gyermekvédelmi felelős nevét, Pilisvörösvár város gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, felkereshetőségének idejét, helyét
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
25
8.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az intézmény vezetőinek feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amelyek a baleseteket, vészhelyzeteket kizárják. Pedagógus felügyelete nélkül csoport nem maradhat. Minden balesetveszélyes eseményt (pl. lógó elektromos vezeték vagy kapcsoló, ablaktörés, sérülést okozható pad, szék, tárgy, kiálló szög stb.) a dolgozó köteles azonnal jelenteni a vezetésnek, vagy az óvodatitkárnak, aki utasítást ad a karbantartónak a házilag javítható munkák elvégzésére. A technikai dolgozók a munkájuk során észlelt bárminemű rendellenességet kötelesek jelenteni a vezetésnek, és amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt azonnal meg kell szüntetni (pl. betört ablakból kiszedni az üvegszilánkokat, kiszakadt kapcsolót szigetelő szalaggal leragasztani, kiömlött folyadékot feltörölni stb.). Valamennyi dolgozó baleset esetén elsősegélyt kell nyújtson, a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon azonnal megszüntetni. A vezetést azonnal értesíteni kell, amennyiben szükséges, orvost, mentőt kell hívni. A gyermek szüleit értesíteni kell, ha lehet, ő kísérje el vagy menjen gyermeke után az orvoshoz. Az óvodapedagógus vagy dajka néni kíséri el a gyermeket orvoshoz, haza vagy a mentővel. Az óvodavezetőnek minden balesetet ki kell vizsgálnia. Tisztáznia kell a kiváltó okokat, az elkerülés lehetséges módjait, a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A legkisebb sérülést is be kell írni a sérülési naplóba, amely a munkavédelmi felelősnél található.
8.3. Egyéb foglalkozások Az intézmény együttműködik az egyházzal. A gyermekek hitoktatáson való részvételét a szülők kezdeményezhetik, az óvoda a lehetőséget biztosítja Az oktatás idejének és helyének meghatározásánál figyelembe kell venni a szülők véleményét. A gyermekek szervezett hitoktatását az egyház által kijelölt személy végezheti.
9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 9.1. Az intézmény nevelőtestülete 9.1.1. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 9.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 9.1.3. Az intézmény pedagógusai az óvodai könyvtárban megtalálják a munkájukhoz szükséges szakkönyveket és egyéb kiadványokat. Továbbá használhatják munkájukhoz a nevelői szobában található számítógépet.
26
9.2. A nevelőtestület értekezletei 9.2.1.A nevelési év során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
évnyitó, évzáró nevelési értekezlet tájékoztató és munkaértekezletek (szükség szerint) nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
9.2.2.Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. Szükség esetén az óvodavezető is rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a főállású pedagógusok 75%-a jelen van; 9.2.3. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az óvodavezető adhat felmentést.
9.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 9.3.1. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok óvodapedagógusának megbízására. A munkaközösség – az óvodavezető megbízására – részt vesz az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében. 9.3.2. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása - legfeljebb öt éves határozott időtartamra- az óvodavezető jogköre . 9.3.3. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít az év végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.
9.4.A szakmai munkaközösségek tevékenysége 9.4.1.A nevelők szakmai munkaközösségei
27
9.4.2. Az óvoda nevelőtestülete az éves munkaterv készítésénél meghatározza azt a három nevelési területet, amelyből szakmai munkaközösséget alakít az adott év folyamán. A munkaközösség tevékenységének megszervezésére, irányítására munkaközösség-vezetőt választ a nevelőtestület. 9.4.3. A munkaközösség feladatai: - házi bemutatók szervezése; - a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel; - kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése; - szakmai, módszertani kérdésekben segíti az óvoda munkáját; - részt vesz az óvodai nevelő-oktatómunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - egységes követelményrendszer kialakítása; - szervezi a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújt a nevelők önképzéséhez; - javaslatot tesz a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására; - segíti a pályakezdő pedagógusok munkáját. - elkészíti középtávú programját, ennek alapján az adott nevelési évre vonatkozó konkrét munkatervet, amelyet az óvodavezető és a munkaközösség tagjainak lead; - szorgalmazza, irányítja, segíti az intézményben az innovatív, publikatív tevékenységet, megvalósítását folyamatosan elemzi, értékeli; - a meglévő szakirodalmat figyelemmel kíséri, beszerzésükre javaslatot tesz, a már meglévő szakirodalmak feldolgozását az óvodapedagógusok ön- és továbbképző munkájában segíti. 9.4.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja vagy a vezető bízza meg.
10. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 10.1 Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az alkalmazottak, a szülők és a gyermekek alkotják. Az intézményi közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
10.2. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét
10.3. A nevelők közösségei 10.2.1.A nevelőtestület 10.2.2.A nevelőtestület a nevelési –oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 10.2.3. A nevelőtestület d ö n t é s i jogkörébe tartozik: a. a pedagógiai program elfogadása, b. az SZMSZ elfogadása
28
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések beszámolók elfogadása a továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a házirend elfogadása a váltott munkarend mellett, ha az óvodapedagógusok igénylik, más munkarend szerint is dolgozhatnak (pl. nyugdíjazás előtt állandó délutánosi beosztás kérése); h. nevelési értekezlet számának, témáinak meghatározása; i. az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j. csoportok szervezési elveinek megállapítása k. a szülőkkel, való kapcsolattartás elveinek meghatározása, l. jogszabályban meghatározott más ügyek. c. d. e. f. g.
10.2.4. a) a pedagógus pedagógiai továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi, anyagi elismerésében; b) a helyettes megbízásakor, hiányzás esetén ezen munkakör ellátásáról a nevelőtestület által véleményezett személy gondoskodik; c) az óvodapedagógusok munkabeosztásában, megbízásai megállapításában; d) szakmai célokra rendelkezésre álló pénz felhasználásában; e) a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.
10.4. Szülők Közössége A szülők az óvodában a köznevelési tv-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében közösséget hozhatnak létre (Nkt.73 § (1)). Erről minden nevelési év első, összevont szülői értekezletén döntenek. Ekkor választják meg a képviseletükben eljáró Szülők Közösségének elnökét is. Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét az óvodai Szülői Közösség elnöke látja el. Az egy csoportba járó gyermekek szülei választanak képviselőket az óvodai Szülői Közösség tagjai közé.
10.5.. A közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje:
A kapcsolattartás pontos idejét, a felelősét, az óvoda éves munkaterve, valamint az egyes közösségek munkatervei tartalmazzák. Nevelőtestületi értekezlet nevelési év nyitásakor, zárásakor. Nevelési értekezlet egy alkalommal, a munkatervben meghatározott témában. Munkamegbeszélések havonta kétszer. Csoport szülői értekezlet évi két alkalommal. SZMK választmányi ülések két alkalommal.
10.6. Tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje A tagóvoda-vezető minden héten egy alkalommal beszámol az óvodavezetőnek a tagóvodában folyó munkáról. (Különös tekintettel az óvodában folyó pedagógiai tevékenységre.) Vezetői megbeszélés 2 havonta van, melyen részt vesznek a tagóvoda-vezetők, az óvoda vezetőhelyettese, az óvodatitkár, a KT tagjai. Ezeken a megbeszéléseken a pedagógiai munkán és a
29
továbbképzéseken kívül az óvoda gazdálkodásával, költségvetésével kapcsolatos kérdések is megbeszélésre kerülnek. A havi változásjelentést (hiányzás, szabadság, betegség, helyettesítés stb.) írásban, minden hónap utolsó napján jelenti az óvodavezetőnek a tagóvoda-vezető. A tagóvodákban történt rendkívüli eseményeket a tagóvoda-vezető köteles haladéktalanul jelenteni az óvodavezetőnek.
10.7. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint óvodánkban jól működik a szülői szervezet és a Közalkalmazotti Tanács az intézmény nevelőtestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.
10.8. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 10.8.1. Szülői értekezletek A csoportok szülői értekezletét a csoportvezető óvodapedagógusok tartják. Az óvoda nevelési évenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az óvodavezető, az óvónők vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze./ha a szülői közösség 5o%-a kéri/ Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hívhat össze. 10.8.2. Fogadóórák Az óvoda valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart fogadóórát a szülővel való előzetes egyeztetés, bejelentkezés alapján. A fogadóórák időtartama legfeljebb 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az intézményvezető döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke óvónőjével, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.
10.8.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézményvezető, az óvodapedagógusok eleget tesznek tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy írásban történhet. Az óvónők írásban, de elektronikus úton is tájékoztathatják a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 10.8.4. Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az óvodavezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az óvoda honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben, előre jelzett időpontban – az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes/ek/ adnak tájékoztatást. A házirendet minden szülő számára a beiratkozáskor illetve a házirend átadjuk. A lényeges változásokat a hirdetőtáblán ill. a honlapon közzétesszük.
30
10.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, Gazdasági Ellátó Szervezettel (GESZ ) más köznevelési intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel; a Gyermekjóléti Szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival.
Kapcsolattartás egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel 10.9.1. Kapcsolattartás a fenntartóval: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, az SZMSZ és a pedagógiai program azon rendelékezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltséget hárul, egyetértési jogot gyakorol, A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló adása, dokumentum átadás jóváhagyás céljából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 10.9.2. Gazdasági Ellátó Szervezettel (GESZ ) való kapcsolattartás Az munkamegosztási megállapodás szerint. 10.9.3. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek:- szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.
31
A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján. - Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. (Logopédiai ellátás) - A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. 10.9.4. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, Az óvodavezető kapcsolatot tart az intézményt támogató szervezetekkel: - Szent Márton Óvodai Alapítvány - Ligeti Cseperedő Alapítvány 10.9.5. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. 10.9.6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. - Az óvodát a szakmai szervezetekben és a közművelődési intézményekben az óvodavezető képviseli. - A helyi német nemzetiségi szervezetekkel az óvodavezető, óvodavezető helyettes a tagóvodavezető és a német munkaközösség vezető tartja a kapcsolatot
32
10.9.7. Kapcsolattartás az egészségügyi szolgáltatóval Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető és a tagóvodavezető feladata. Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal. Az óvoda szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az óvoda vezetője biztosítja az alábbi személyekkel: gyermekorvos, védőnők, gyermekfogászat üzemorvos Segítségükkel az óvodavezető megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A körzeti védőnők, ha rendkívüli esemény (pl. fertőző betegség) nem indokolja, évente 3 alkalommal tesznek látogatást az óvodában és ellenőrzik a gyermekek higiéniáját, fejlődését. Ezen kívül évente egyszer szűrővizsgálatra –mely magába foglalja a látás és hallásvizsgálatot- hívják be a szülőket a gyermekkel együtt, melynek eredményével kell jelentkezni a gyermekorvosnál. A gyermekorvos évente egyszer vizsgálja a gyermekeket a szülők jelenlétében az orvosi rendelőben. A vizsgálatok eredményét rögzíti a gyermekek óvodai egészségügyi törzslapján. Fogászati rendelésre egy évben egyszer visszük el a gyermekeket a rendelő intézetbe,csak szűrés és ismerkedés miatt. Fogászati kezelésre a gyermekeket a szülő viszi el. A felnőttek alkalmassági vizsgálatát az üzemorvos végzi, a vele kötött szerződés alapján. 10.9.8. Az intézmény figyelemmel kíséri a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésével és
megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a Nkt. 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
11. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A gyermek hiányzás igazolása A gyermekek hiányzással kapcsolatos szabályozása a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A szülő köteles a gyermek távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az óvónők a nevelési év végéig kötelesek megőrizni.
12. Az intézményi hagyományok ápolása 12.1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A hagyományápolás célja: Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a gyermekek nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a
33
gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. Kiemelt feladatunk a német nemzetiségi nevelés. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre,
rendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a gyermekek számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és gyermekek részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.
12.2. Az óvodai hagyományok ápolása 12.2.1.Ünnepségeket, megemlékezéseket óvodai és csoportközösségekben tartunk. Az óvodai ünnepségeken az intézmény valamennyi dolgozója köteles megjelenni, ha ezt egyéb óvodai munkával kapcsolatos feladat nem akadályozza. 12.2.2.Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések a hagyományoknak megfelelő formában és módon történnek. Rendszeres óvodai ünnepélyek: - Almabál - Márton nap - Télapó, Mikulás - Karácsony - Farsang - Március 15. - Húsvét - Anyák napja - Évzáró - Gyermeknap A rendszeres óvodai ünnepélyeken kívüli megemlékezéseket az éves munkaterv tartalmazza. 12.2.2. A csoportközösségben tartott megemlékezések előkészítéséért, szervezéséért az illetékes óvodapedagógus(ok) felelős(ek). 12.2.3.Az ünnepélyeken, megemlékezéseken az óvoda dolgozói és a gyermekek az alkalomhoz illő módon jelennek meg. 12.2.4. Az intézmény közösségével kapcsolatos hagyományok: szakmai napok szervezése (a pedagógiai munkaterv és a szakmai munkaközösségi program ütemezése alapján) nevelési évenként 2-3 alkalommal; továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása havonta 1 alkalommal; dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról a) nevelési évenként a pedagógiai munkaterv ütemezése szerint kétszer, b) helyettes vezetők, óvodapedagógusok a nevelési feladatok tervezésekor értékelésekor nevelési évenként kétszer. pályakezdő és belépő dolgozók köszöntése munkahelyi szinten, a patronálóik kijelölését a helyettes vezetők végzik; távozó dolgozók, nyugdíjba menő közalkalmazottak búcsúztatása (óvodavezető, alkalmazottak); közös ünnepélyek szervezése: névnap kirándulással egybekötött nőnap, pedagógusnap közösségi szinten nyugdíjasok napja nevelési évenként egy alkalommal intézményszinten
34
-
nyugdíjasok köszöntése az óvodai ünnepnapokon (nyugdíjas felelősök kijelölése).
13. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a KT véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint óvodavezetői utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.
Pilisvörösvár 2014. április. 09. Lovász Ferencné intézményvezető
35
1.sz. melléklet
LIGETI CSEPEREDŐ NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA OM: 032950
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
36
37
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők: Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős. Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen. Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük. Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé. Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat. Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására. Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről. Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére. Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén. A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges.
2. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK 1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3. 22/2013.(III.22.).EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.. 4. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 5. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 6. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 7. 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 8. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 9. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 10. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 11. Az óvoda SzMSz-e
38
A szabályzat célja: Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.
2011. évi CXII. törvény információszabadságról
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
E törvény alkalmazása során:
érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy; személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
3. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS Az Nkt. 41. § (1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Nyilvántartja: a pedagógus oktatási azonosító számát, a pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és a heti munkaidejének mértékét.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve
39
TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEORszáma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma személyi juttatások a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
A felsorolt adatokat az óvodavezető, mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
4. A KÖZALKALMAZOTTI ADATKEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetéséért az óvodavezető felel. Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért óvodavezető, az intézményi nevelőmunkát segítő közalkalmazottak tekintetében a vezető-helyettes, a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető-helyettes vezeti.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást az óvodavezető vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére. Az óvodatitkár az adatok kezelését, archiválását a vezető utasítása alapján végzi. 40
Az óvodatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának. A személyi iratra csak olyan megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni: a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében.
41
5. AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA 5.1. A GYERMEKEK NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETŐ ADATAI Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván: A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, oktatási azonosító száma.
5.2. A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSÉRE TOVÁBBÍTÁSÁRA JOGOSULTAK Az óvodavezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős, az óvodatitkár. Az óvodavezető, a vezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőnek. Az óvodatitkár nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető és az általa kijelölt ügyintéző. Az óvodapedagógusok vezetik és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek.
42
5.3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA A gyermek adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható. A gyermek, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban.
6. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
43
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
7. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ, ADATVÉDELMI NYILATKOZAT Infotv. 20. § (1) bek. alapján az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.
A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje 1. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező. 2. Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 3. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
Az adatkezelés jogalapja Főszabály szerinti két jogalap létezik: az érintett hozzájárulása illetve a jogszabályi felhatalmazás.
44
A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érintetti hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás írásban adható meg. Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes. Törvény illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői és közalkalmazotti engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
8. ADATVÉDELEM Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a rendszergazda, a papíralapú nyomtatványok esetében az óvodatitkár, a gyermekek adatainak estében az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően.
9. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatal azonosító számot ad ki.
45
A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OMazonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az óvoda vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását. A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
A KIR nyilvántartás a gyermek nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, tartalmazza. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A gyermekek nyilvántartásában adatot az óvodai jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
46
Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott
nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát.
Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adatés lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
10. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.
47
11. A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról.
12. A SZABÁLYZAT HATÁLYA A Szabályzat hatálya kiterjed az intézményvezetőjére, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e Szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
13. ILLETÉKESSÉG Az óvoda vezetője:
biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését biztosítja a szabályozás megismerhetőségét ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető - panaszok esetén
Az óvodavezető - helyettes biztosítja munkaterületén a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését kezdeményezést tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és az óvodavezető elé terjeszti azt engedélyezésre
Óvodatitkár személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi adatokat ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodavezető felé a szabályozás előírásainak megvalósulását kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére
Óvodapedagógusok betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését
48
14. JOGSÉRELEM ESETÉN AZ ELJÁRÁS RENDJE A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatósághoz – és a bírósághoz – lehet fordulni. Az adatvédelem és az információszabadság terén a NAIH jár el.
A jogérvényesítés formái: Tiltakozás személyes adat kezelése ellen Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz. Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Bírósági jogérvényesítés Ha az óvoda adatkezelésében az érintett a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik.
Az ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1.SZÁMÚ MELLÉKLETE. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.
Az Adatkezelési Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza.
Pilisvörösvár, 2013. 03. Lovász Ferencné intézményvezető
49
A szabályzat tartalmát megismertem, tudomásul vettem. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
Név
Beosztás
50
2.sz. melléklet Munkaköri leírás minták 1. Óvodavezető helyettes Munkáltató neve: Munkakör megnevezése: óvodavezető helyettes Munkakört betöltő neve: Kötelező óraszám a megbízás idejére: /heti óvodai foglalkozásainak száma/22 óra Heti munkaidő: 40 óra Az óvodavezető távollétében, illetve akadályoztatása esetén teljes joggal és felelősséggel helyettesít. Intézkedéseiről és a felmerült problémákról minden esetben tájékoztatja az óvodavezetőt. Feladatait az óvodavezető közvetlen irányításával, illetve munkamegosztással önállóan végzi. A nevelő-oktató munka megszervezésénél ügyel a munkarendre, a helyettesítésekre. Elkészíti a munkaidő-beosztást, megszervezi a helyettesítéseket, túlóra- és szabadság-nyilvántartást vezet. Szabadságtervet készít, és azt ellenőrzi. Segíti a selejtezések előkészítését és a leltározások lefolytatását. Ellenőrzi az egészségügyi feladatokat, a védő-óvó intézkedések és előírások betartását. Az óvoda dolgozóinak kitüntetéséhez, jutalmazásához, munkavégzésük értékeléséhez véleményezési joggal rendelkezik. Részt vesz a munkaterv előkészítésében. Segíti a vezető ellenőrzési munkáját. Ellenőrzi a pedagógiai adminisztráció határidejének betartását minden csoportban. A vezetővel megosztva részt vesz a szülői értekezleten, nyílt napokon. Ellenőrzi az udvari élet tartalmas megszervezését. Irattározza a pedagógiai munkával összefüggő dokumentumokat. Megszervezi az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket. Kapcsolatot tart társintézményekkel, szülőkkel, részt vesz a városi rendezvényeken. Az SZK működésével kapcsolatos feltételek megteremtéséért felelős. Figyelemmel kíséri a takarékosságot ( energia, víz, papír-írószer stb.). Elvégezteti a felelős megbízottakkal a munkavédelmi szemlét, a balesetvédelmi jelentést, a tűzvédelmet, figyelemmel kíséri az elsősegély felszerelés állapotát, megszervezi azok feltöltését. Felelős az óvoda vagyoni állományának megőrzésében. A nevelő-oktató munkát segíti eszközök, felszerelések rendeltetésszerű használatát ellenőrzi, részt vesz a szükséges eszközök, anyagok beszerzésében. Részt vállal a továbbképzések megszervezésében. Beszámolási kötelezettséggel az óvodavezetőnek tartozik. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az ebben foglaltakat ismerem, tartalmát megértettem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Munkaköri leírás érvényességének kezdete: Pilisvörösvár, ………………………………. óvodavezető
……………………………. óvodavezető helyettes
51
2. Tagóvoda-vezető Munkáltató neve:
Munkaköri leírás
Munkakör megnevezése: Tagóvoda vezető Munkakört betöltő neve: Kötelező óraszám a megbízás idejére:/ heti óvodai foglalkozásainak száma/24 óra Heti munkaidő: 40 óra A tagóvodában intézkedik a felmerült problémákról, melyekről minden esetben tájékoztatja az óvodavezetőt. Feladatait az óvodavezető közvetlen irányításával, illetve munkamegosztással önállóan végzi. Az óvoda dolgozóinak kitüntetéséhez, jutalmazásához, munkavégzésük értékeléséhez véleményezési joggal rendelkezik. Részt vesz a munkaterv előkészítésében. Segíti a vezető ellenőrzési munkáját. Ellenőrzi a pedagógiai adminisztráció határidejének betartását minden csoportban. Bemutató foglalkozások előkészülete során szakmai segítséget nyújt. Figyelemmel kíséri és segíti az SZMK munkáját, bevonja az óvoda napi életébe. Ellenőrzi és szervezi a technikai dolgozók munkáját. A nevelő-oktató munka megszervezésénél ügyel a munkarendre, a helyettesítésekre. Elkészíti a munkaidő-beosztást, megszervezi a helyettesítéseket, túlóra- és szabadság-nyilvántartást vezet. Szabadságtervet készít, és azt ellenőrzi. Segíti a selejtezések előkészítését és a leltározások lefolytatását. Ellenőrzi az egészségügyi feladatokat, a védő-óvó intézkedések és előírások betartását. Megszervezi az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket. Kapcsolatot tart társintézményekkel, szülőkkel, részt vesz a városi rendezvényeken. Figyelemmel kíséri a takarékosságot ( energia, víz, papír-írószer stb.). Elvégezteti a felelős megbízottakkal a munkavédelmi szemlét, a balesetvédelmi jelentést, a tűzvédelmet, figyelemmel kíséri az elsősegély felszerelés állapotát, megszervezi azok feltöltését. Jelzi a szükséges javítási munkákat. Részt vesz a szülői értekezleteken, nyílt napokon. Naponta ellenőrzi az étkezést, az étel mennyiségét. Ellenőrzi az udvari élet tartalmas megszervezését. Irattározza a pedagógiai munkával összefüggő dokumentumokat. Felelős az óvoda vagyoni állományának megőrzésében. A nevelő-oktató munkát segíti eszközök, felszerelések rendeltetésszerű használatát ellenőrzi, részt vesz a szükséges eszközök, anyagok beszerzésében. Részt vállal a továbbképzések megszervezésében. Beszámolási kötelezettséggel az óvodavezetőnek tartozik. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az ebben foglaltakat ismerem, tartalmát megértettem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Munkaköri leírás érvényességének kezdete: Pilisvörösvár, ………………………….. ……………………………… óvodavezető
………………………………. tagóvoda vezető
52
3. Óvodapedagógus Munkaköri leírás Munkáltató megnevezése: Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus Munkakört betöltő neve: Kötelező óraszám: heti 32 óra Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettes: óvodavezető Jogállása: Munkáját a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv., CXC.tv a nemzeti köznevelésről, az azt kiegészítő végrehajtási rendelet az intézményi SZMSZ szerint köteles az óvodavezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Beszámolási kötelezettséggel az óvoda vezetőjének tartozik. Alapvető feladata: a gyermekek nevelése. A gyermekek fejlődésének segítése és fejlesztése. Kötelessége és joga a köznevelési törvényben foglaltak szerint közreműködni. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az idevonatkozó jogszabályok határoznak meg. Kötelessége: - A munkafegyelem és a közösségi együttműködés formáinak betartása; - Tervszerű felkészülés naponta a nevelőmunkára. Feladatai: - Folyamatosan képzi magát, továbbképzésekre jár; - Felkészül, és részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken; - Bemutató foglalkozást szervez, tart; - Képességfejlesztő foglalkozásokat vezet; - Egyenrangú, összehangolt munkát végez az óvoda többi dolgozójával; - Az egész óvodát érintő feladatokból részt vállal; - Aktívan részt vesz a nevelőtestület munkájában; - Értékelést végez; - Folyamatosan együttműködik a családokkal; - Szülői értekezletet, nyílt napot, fogadóórát tart; - Családlátogatást végez, közös ünnepeket, kirándulásokat szervez; - Kapcsolatot tart társintézményekkel; - Adminisztrációs feladatait naprakészen végzi / csoportnapló, mulasztási napló, fejlődési napló, szülői értekezlet jegyzőkönyve, stb. /; - A gyermekeket felügyelet nélkül nem hagyhatja! / még rövid időre sem!!!/; - A foglalkozásokra lelkiismeretesen felkészül, a szükséges eszközöket elkészíti, használat után azokat a helyére teszi. - Jelzi, ha az eszközök fogyóban vannak, hogy azok pótlásáról a vezető gondoskodni tudjon. A csoportban dolgozó két óvónő együttesen felel a gyermekekért, egyformán felelősek a feladatok elvégzéséért, a foglalkozások megtartásáért, a gyermekek testi-, szellemi fejlődéséért. - Felel azért, hogy az udvari élet, az ott folyó játék, illetve tevékenység teljes értékű legyen. A változatos tevékenységekhez, az időjárás függvényében megfelelő eszközöket, helyet kell biztosítani. - A játéktevékenység fejlődését többféleképpen kell motiválni. - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felderítésén túl feladatuk a gyermekvédelmi megbízottal együttműködve minden lehetséges segítség megadása. - Az ünnepek és ünnepélyek megszervezésében, lebonyolításában aktívan vegyen részt. - Köteles a csoport dajka nénijét tájékoztatni a csoportban folyó oktató-nevelő munkáról. - A Pedagógiai Program beválásának értékelésében, esetleges módosításának kidolgozásában. Köteles a védő- óvóintézkedéseket betartani, a gyermekekkel betartatni, és azt dokumentálni.
53
Az óvoda működésével, ügyvitelével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – teendőket a vezető, illetve a tagóvoda-vezető útmutatása szerint végzi. - Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja, óvja. - Kötelező óraszámán belül csak a vezető engedélyével lehet távol az óvodától. - Beszámolási kötelezettséggel az óvodavezetőnek tartozik. Helyettesítési feladat: Óvodapedagógus helyettesítése Helyettesítő munkakör: óvodapedagógus Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az ebben foglaltakat ismerem, tartalmát megértettem és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Munkaköri leírás érvényességének kezdete: Pilisvörösvár, -
……………………. óvodavezető
……………………. munkavállaló
54
4. Óvodatitkár
Munkaköri leírás
Munkáltató neve: Munkakör megnevezése: Óvodatitkár Munkakört betöltő neve: Munkaideje: heti 40 óra Jogállása: Munkáját a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv.,azt kiegészítő végrehajtási rendelet,a CXC.tv a Nemzeti Köznevelésről, az azt kiegészítő kormányrendelet, az intézményi SZMSZ szerint köteles az óvodavezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Beszámolási kötelezettséggel az óvoda vezetőjének tartozik. Feladatai: - Munkáját a központi épületben végzi, közvetlenül az óvodavezető mellett. - A levelezéseket legépeli, iktatja, postázza. - A különböző értekezletek jegyzőkönyveit, az éves tervet, meghívókat stb. legépeli. - Az óvodavezető által előkészített személyzeti munkát végzi, pl.: munkaszerződések, átsorolások, munkaviszony megszüntetések stb. elkészítése. Figyeli a szerződések lejártát, a költségvetésbe tervezett, esedékessé váló személyi kifizetések dátumait. - Végzi a mindennapi ügyviteli adminisztrációt. - A számlákat naprakészen kezeli, könyveli. - Leltározási ütemtervet készít, majd ez alapján elvégzi a leltározást a vezető helyettes és a tagóvoda vezetők segítségével. - Szükség szerint elvégzi a selejtezést. - Havonta a változásjelentést és a helyettesítési elszámolást az illetményhivatal felé jelenti. - Intézkedik az aktuális garanciális szervizelés és karbantartás elvégzéséről. - A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat szervezi, havonta az elszámolást elvégzi. Az élelmezésvezetővel kapcsolatot tart az étkezéssel kapcsolatos ügyekben. - Vezeti a központi épületben az étkezési nyilvántartást, a napi létszámjelentést. Hónap végén lezárja az étkezők nyilvántartását, és a szülőktől beszedi a térítési díjat, a hivatal felé jelentést készít. - Részt vesz a tárgyi eszközök megteremtésében, beszerzésében. - Vezeti az analitikus nyilvántartásokat. - Elvégzi a postai ügyintézést. Leveleket fogad, felad, iktat, stb. - A Gazdasági Ellátó Szervezettel kapcsolatot tart. - Vezeti a rovatelszámolás, az átutalásos számlákat naprakészen vezeti, kezeli és átadja a GESZ dolgozójának. - Segít a költségvetés előkészítésében. Év közben folyamatosan figyelemmel kíséri annak állását, végrehajtását. - Negyedévente ellenőrzi a GESZ nyilvántartása alapján az óvoda költségvetésének egyenlegét. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat ismerem, magamra nézve kötelezőnek elismerem. Pilisvörösvár, ………………………. óvodavezető
……………………………. óvodatitkár
55
5. Dajka
Munkaköri leírás
Munkáltató neve: Munkakör megnevezése: Óvodai dajka Munkakört betöltő neve: Munkaideje: heti 40 óra Jogállása: Munkáját a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv,CXC.tv a Nemzeti köznevelésről, és az azt kiegészítő végrehajtási rendelet, az intézményi SZMSZ szerint köteles az óvodavezető illetve a tagóvoda-vezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Beszámolási kötelezettséggel az óvoda vezetőjének, illetve tagóvoda-vezetőjének tartozik. Munkáját a gyermekek érdekében legjobb tudása szerint végzi. Délelőtti és délutáni műszakban / heti váltásban / dolgozik. A munkaidő beosztást az éves munkaterv tartalmazza. Állandó feladatai: - Az óvoda helyiségeit tisztán tartja; - Naponta végez fertőtlenítő takarítást, portalanítást; - Szükség szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében; - Étkezéskor tálal, ételt oszt, segíti az étkezést /köpenyt vált/, leszedi az edényeket; - Azonos nevelési stílussal segíti a szokások kialakítását, beszélget a gyerekekkel; - Szükség szerint segít a balesetek megelőzése érdekében az udvari hintáknál, mászókáknál; - Részt vesz a csoportok mindennapi életében, kirándulásokon, sétákon; - Ágyaz, segíti a gyermekek lefektetését és felkeltését / vetkőzés, öltözés/; - Türelmes, halk, szeretetteljes hangnemet használ a gyermekekkel. -
Időszakos feladatai: Az óvoda textíliáit kimossa, vasalja, javítja, a virágokat, növényeket gondozza; Ablakot tisztít, ajtókat, bútorokat, játékeszközöket fertőtlenít, lemossa; Elvégzi az évi nagytakarítást; Szervezett oktatáson /egészségügyi minimumtanfolyamon/ kell elsajátítania mindazon ismereteket, melyek közegészségügyi szempontból szükségesek.
Tálalókonyhai feladatai: Részt vesz az ételadagolásban, valamint a fehéredények mosogatásában; Tisztán tartja a tálalóhelyiséget és annak felszerelését, higiéniájáért felel; Ételmintát tesz el. Helyettesítési feladat: óvodai dajka helyettesítése. Helyettesítő munkakör: óvodai dajka. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat ismerem, magamra nézve kötelezőnek elismerem. Munkaköri leírás érvényességének kezdete: Pilisvörösvár, ………………………… óvodavezető
……………………. munkavállaló
56
6. Fűtő-karbantartó
Munkaköri leírás
Munkáltató megnevezése: Munkakör megnevezése: Fűtő-karbantartó A munkakört betöltő neve: Munkaideje: heti 40 óra Jogállása: Munkáját a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a CXC.tv.a Nemzeti Köznevelésről az azt kiegészítő végrehajtási rendeletek, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint köteles az óvodavezető illetve a tagóvoda vezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Beszámolási kötelezettséggel az óvoda vezetőjének illetve a tagóvoda vezetőjének tartozik. Feladatai: - Gondoskodik az óvoda fűtéséről az időjárásnak megfelelően. - A kazánt az előírásoknak megfelelően üzemelteti, karbantartja, a kazánházat rendben tartja. Az általa nem megoldható problémákat haladéktalanul jelzi az óvodavezetőnek, illetve a tagóvoda-vezetőnek. - Az épület és a berendezési tárgyak állagában bekövetkezett kisebb hibákat köteles javítani /pl.: bútorok, játékok/. - Karbantartási munkákat az épületben és az udvaron elvégzi, ezekhez beszerzi a szükséges eszközöket /Pl.: zárcsere, neoncsövek beszerzése, cseréje, mosdók javítása stb./. - A tűzvédelmi előírásokat betartja. - A tűzjelző kijelzőről napi nyilvántartást vezet. - Szükség esetén a központi óvodába levelet visz a folyamatos munka érdekében, a beszedett ebédpénzt feladja a VOLKSBANK-ban. - Télen a járdákról eltakarítja a havat, biztosítja a járdák, lépcsők csúszásmentességét. - A balesetveszélyes helyzeteket köteles azonnal megszüntetni, illetve azokat jelezni az óvodavezetőnek, illetve a tagóvoda vezetőnek. - Gondozza az udvart: söpör, gereblyéz, locsol, füvet nyír, a homokozókat naponta felássa, rendbe tartja a fákat, bokrokat, sövényt; virágokat ültet, gondozza, gyomtalanítja azokat. - Szükség szerint lefesti a fából, fémből készült udvari játékokat. - Beszerzi a fűnyíróhoz szükséges üzemanyagot. - Elvégzi az udvari játékszerek karbantartását. - Naponta kiviszi, illetve használat után az épületbe a helyére teszi azokat az udvari játékokat, melyek nincsenek rögzítve, pl.: kisautók, kerékpárok, rollerek, mászókák alá a szivacsszőnyeget, műanyag játékokat, stb. - A kukákat, szemeteseket kiüríti, fertőtleníti. - A tisztítószer és egyéb eszközök, felszerelések beszerzésében segít. - Az épület állagában esetlegesen bekövetkezett meghibásodásokat azonnal jelzi a vezetőnek, melyet lehetőség szerint el is hárít. - Évente részt vesz a munkavédelmi, tűzvédelmi oktatáson, valamint a munka alkalmassági vizsgálaton. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat ismerem, magamra nézve kötelezőnek elismerem. Jelen munkaköri leírás érvényességének kezdete: Pilisvörösvár, ………………………… óvodavezető
……………………….. munkavállaló
57
7..Gondozó- takarító
Munkaköri leírás
Munkáltató megnevezése: Munkakör megnevezése: Gondozó,takarító A munkakört betöltő neve: Munkaideje: heti 40 óra Jogállása: Munkáját a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a CXC.tv.a Nemzeti Köznevelésről az azt kiegészítő végrehajtási rendeletek, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint köteles az óvodavezető illetve a tagóvoda vezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Beszámolási kötelezettséggel az óvoda vezetőjének illetve a tagóvoda vezetőjének tartozik. Munkáját a gyermekek érdekében legjobb tudása szerint végzi. Délelőtti és délutáni műszakban / heti váltásban / dolgozik. A munkaidő beosztást az éves munkaterv tartalmazza. Állandó feladatai: Az óvoda helyiségeit tisztán tartja; Naponta végez fertőtlenítő takarítást, portalanítást; Szükség szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében; Étkezéskor tálal, ételt oszt, segíti az étkezést /köpenyt vált/, leszedi az edényeket; Azonos nevelési stílussal segíti a szokások kialakítását, beszélget a gyerekekkel; Szükség szerint segít a balesetek megelőzése érdekében az udvari hintáknál, mászókáknál; Részt vesz a csoportok mindennapi életében, kirándulásokon, sétákon; Ágyaz, segíti a gyermekek lefektetését és felkeltését / vetkőzés, öltözés/; Türelmes, halk, szeretetteljes hangnemet használ a gyermekekkel. Időszakos feladatai: Az óvoda textíliáit kimossa, vasalja, javítja, a virágokat, növényeket gondozza; Ablakot tisztít, ajtókat, bútorokat, játékeszközöket fertőtlenít, lemossa; Elvégzi az évi nagytakarítást; Szervezett oktatáson /egészségügyi minimumtanfolyamon/ kell elsajátítania mindazon ismereteket, melyek közegészségügyi szempontból szükségesek. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat ismerem, magamra nézve kötelezőnek elismerem. Jelen munkaköri leírás érvényességének kezdete: . Pilisvörösvár, ………………………… ……………………….. óvodavezető munkavállaló
58
8.Pedagógia asszisztens
Munkaköri leírás
Munkáltató neve: Munkakör megnevezése: Munkakört betöltő neve: Munkaideje: heti 40 óra Jogállása: Munkáját a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv,CXC.tv a Nemzeti köznevelésről, és az azt kiegészítő végrehajtási rendelet, az intézményi SZMSZ szerint köteles az óvodavezető illetve a tagóvoda-vezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Beszámolási kötelezettséggel az óvoda vezetőjének, illetve tagóvoda-vezetőjének tartozik. Feladatai: - a gyermekek szabadidős tevékenységének segítése, felügyelete a pedagógus irányítása mellett, - a gyermekek fogadása az óvodában, felügyelete és segítése az étkezésnél, a testápolásnál és öltözködésnél, - oktatási eszközök előkészítése, - közreműködés z óvónő segítése az óvodai foglalkozások lebonyolításában, - az osztályterem díszítése, - közreműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus munkájában, - adminisztrációs feladatok ellátása, - A rendszeres munkaköri feladatain túlmenően minden esetben köteles ellátni azokat a tennivalókat, melyekkel az óvodavezető megbízza - Követelmények a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatottal szemben. - tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, - járuljon hozzá egészséges fejlődéséhez - rendelkezzen megfelelő kommunikációs és együttműködési készséggel, - munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a türelem, az együttérző képesség. Az óvoda munkarendjét és a törvényi előírásokat ismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat ismerem, magamra nézve kötelezőnek elismerem. Jelen munkaköri leírás érvényességének kezdete:. Pilisvörösvár, ………………………… óvodavezető
……………………….. munkavállaló
.
59
3 számú melléklet A belső ellenőrzésről Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban Ávr.), továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) alapján Pilisvörösvár Város Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott szakfeladatok belső ellenőrzési feladatait külső erőforrás bevonásával látja el. A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett – s ezt évente igazoló – személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása. A feladatellátás részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és Pilisvörösvár Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (a továbbiakban: Mötv. ) 2013.január1. napjától hatályos rendelkezései (119. – 120. §.), és a jelenleg hatályos Mötv. 119. § (3) bekezdés alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében, hogy az ellenőrzött szerv működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén. A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet. A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja: − −
Pilisvörösvár Város Önkormányzat és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása, az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.
60
A fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége. A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik. A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre. Az éves belső ellenőrzési terv elkészítésénél az ellenőrzés fókuszába került a költségvetési szervre vonatkozó jelentősebb változások, mint például az átszervezés, előző években történt intézményi összevonás, megszűnés, átalakulás, stb. A belső ellenőrzés fókuszában a pályázati támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzése, az európai uniós forrás támogatásával megvalósuló fejlesztések vizsgálata, a pályázati rendszer kialakítása, működtetése áll. Az éves ellenőrzési tervben szerepeltetve van a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartásokkal kapcsolatos egyezőség, a központi költségvetési támogatások ellenőrzése. A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel. A jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi feladatára, a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi módosítás – Mötv. 119. § – folytán az általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása. Az egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Ber. alapján kerülnek ellátásra. Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével történik, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység –
bármely helyiségébe beléphet,
–
számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
–
kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél –
államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
–
személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
61
A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.
62
Nyilatkozat A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat és annak mellékletei elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Pilisvörösvár 2013. …………………………………. a Szülői Közösség Elnöke Nyilatkozat A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda közalkalmazotti tanácsának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat és annak mellékletei elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Pilisvörösvár 2013. …………………………………. Közalkalmazotti Tanács Elnöke
Nyilatkozat A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelékezéséhez, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, egyetértési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. Pilisvörösvár, 2013. ……………………………… Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke
Nyilatkozat A Ligeti Cseperedő Német Nemzetiségi Óvoda SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelékezéséhez,a fenntartó, a működtető egyetértési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. Pilisvörösvár, 2013.
P.h.
……………………………. Polgármester
63
