Zöld Liget Óvoda 1188 Budapest, Ady Endre u OM-azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Zöld Liget Óvoda 1188 Budapest, Ady Endre u. 127. OM-azonosító: 034649

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: Határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: ………………… Készítette: Herpainé Ábrányi Dóra óvodavezető Kelt: 2011. augusztus 15. Jóváhagyta:…………………………………….. Kelt:2011…………………………………

I. Bevezető rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Zöld Liget Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Zöld Liget Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A közoktatási törvény értelmező rendelkezése, a 121.§ (1) bekezdésének 19. pontja belső jogi normának minősíti. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést; b) a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok: a) Alapító Okirat, melyet Budapest Főváros XVIII. Ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata – mint fenntartó – 1089/2009. (IX. 17.) számú testületi határozatával jóváhagyott b) Jogszabályok:  az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról;  az 1992. évi XXII. törvény a Munka törvénykönyvéről;  az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról;  a 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről (Ktv. Gyv. tv. módosul)  2008. évi CV. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról  1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.  a 138/1992. (X.. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben;  a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet;  az 1999. évi LXVIII. törvény a reklámtevékenység szabályozásáról; 2

    



37/2001. (X.. 12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről; 26/1997. (IX. 3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról; 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről; 217/1998. évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről (10 § és 17 §); 24/2007.(IV.2.) OKM rendelet 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; 132/2000. évi kormányrendelet A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről; 1992. évi LXIII. törvény, A személyes adtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; 119/2003. (VIII. 14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról; 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet ONAP kiadásáról 8/2000. (V.24.) OM rendelet a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet módosításáról 1992.évi XXXVIII. Tv. az államháztartásról 303/2004. (XI.13.) Korm rendelet az európai zászló és lobogó használatának részletes szabályairól 32/2008.(XI.24.) OKM rendelet



2/2005.(III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési

      

irányelve és a SNI tanulók iskolai oktatása irányelve kiadásáról 

31/2005.(XII.22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról



12/2009.(IV.16.) EüM rendelet a tanulóifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről

c) Helyi Óvodai Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg és az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. d) Intézményi Minőségirányítási Program, mely meghatározza az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. e) Munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével.

3

II. Az intézmény általános jellemzői Budapest,XVIII.ker. Pestszentlôrinc-Pestszentimre Önkormányzat 14/1996. (I.18.) sz., a 199/1996. (II.29.) sz., a 463/ 1997.(IV. 24.) sz., a 1498/1997.(XII.18.) sz. és a 412/1999.(IV.22.)sz., a 1384/1999.(XII.16.) sz. és a 1104/2003.(XII.18.) sz. a 298/2005.(IV.28.) sz. a 380/2007.(IV.25.) sz., a 1166/2007.(XII.20.) sz., a 680/2008. (IX.4.) sz. és a 325/2009. (IV.23.) sz. és a 526/2009. (V.21.) sz. és a 761/2009.(VI.18.) sz. és az 1089/2009.(IX.17.) sz. 1225/2010.( IX.9.) sz. és a 1531/2010. ( XII. 16.) sz. és a 490/2011.(V.26.) sz. határozataival módosított 562/1994.(IV.28.)sz. határozata az Ady E. u. 127. sz. alatti óvoda alapító okiratáról egységes szerkezetbe foglalva. 1. A költségvetési szerv neve: Zöld Liget Óvoda

OM azonosító:034649

2. Székhelye: 1188 Budapest, XVIII. ker. Ady E.u.127. Telephelye(tagintézménye): 1188 Rákóczi F.u.129. 3. Az alapító neve: XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u.16. Az alapítás éve: 1952. 4. Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve és székhelye: : Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete 1184 Budapest, Üllői út 400. 5. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/ megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 6. A költségvetési szerv típusa: Csoportjainak száma: Maximális gyermeklétszám:

óvoda 5 128 fő

A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 7. A költségvetési szerv tevékenysége: (szakágazat - szakfeladat száma és megnevezése): a) Szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladatszám és megnevezés: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 4

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés b) Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-től. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján – óvodai nevelés Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 4077 m2 + 1081 m2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b./ ingóságok: Rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 10. Gazdálkodási jogkör alapján:Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el, a GESZ és az Intézmények között kötött Megállapodás alapján. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 11. Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó.

5

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabály: 137/1996.(VIII.28.) Korm.r. az 1993. évi LXXIX közoktatási törvény és a végrehajtásra kiadott 11/1994. (VI.8.) számú MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, az intézmény jóváhagyott Óvodai Nevelési Programja, alapján látja el. Az alapfeladat forrása: Normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás Feladat mutató: Az óvodai nevelést igénylők létszáma Teljesítmény mutató: férőhelyek száma A vonatkozó jogszabály: 1993. évi XXIXL Tv. A közoktatásról 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról A mindenkori költségvetési törvény 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről Helyi szociális rendelet A kiegészítő tevékenységek ( egyes szakfeladatok) forrása: Térítési díj bevétel, normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás. Feladatmutató: Az intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma Teljesítménymutató: évi élelmezési napok száma A vonatkozó jogszabály: 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról Az önkormányzat helyi vagyonrendelete Forrása: A tevékenység során a meglevő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek. Feladatmutatók: leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak A közoktatási intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el. Az óvodavezető távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli.

6

III. Az SZMSZ hatálya

A közoktatási törvény értelmező rendelkezése, a 121.§ (1) bekezdésének 19. pontja belső jogi normának minősíti. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed 

az óvoda épülete, udvara,



az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre,



az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra

Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed 

az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira,



az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg, hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed 

az óvodába járó gyermekek közösségére,



a gyermekek szülei, törvényes képviselőire,



a nevelőtestületre,



az intézményvezetőre, vezetés tagjaira,



a nevelőmunkát segítőkre,



az óvodának szolgáltatást nyújtókra,



az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre,



egyéb munkakörben dolgozókra

A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából.

7

1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2011. augusztus 15. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az óvoda szülői munkaközösségének vezetősége. 2. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója 2011.

napján

történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzatok érvénytelenné váltak.

8

IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az intézményvezető készít el. 3. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 4. A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt. 5. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai:

Megnevezés Kollektív Szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat munkaidő-beosztás, módosítás jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi vita esetén) szociális juttatások jóléti pénzeszközök információkérés joga általában egyedi ügyekben

Közalkalmazotti Tanács véleményez kötő fél véleményező véleményező jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van minden esetben megilleti nem illeti meg

9

V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás

Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el. 1.1.Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei 1. számú egység: Zöld Liget Óvoda 1188 Budapest, XVIII. kerület Ady E. u. 127. 2. számú egység: Zöld Liget Óvoda 1188 Budapest, XVIII. kerület Rákóczi u. 129. 1.2.Az óvodavezetés szerkezete Az óvodavezetés tagjai: Óvodavezető Általános óvodavezető-helyettes Tagóvoda vezető Az intézmény vezetője, a helyettes és a tagóvoda vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tart vezetői megbeszéléseket. A kibővített óvodavezetés: 

a fentiek és



a munkaközösség-vezető,



a minőségfejlesztési csoport vezető,



a Közalkalmazotti Tanács elnöke.

A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket havi-kéthavi rendszerességgel tartja. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület véleményező, és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető ezt szükségesnek látja.

10

A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 1.3 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: 

az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét



a különös közzétételi lista kiírása, aktualizálása



a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése



a takarékos gazdálkodás,



az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat)



a nevelőtestület vezetése,



a TMB-s és SNI-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-EGYMI- vel való együttműködéssel



a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése,



a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése;



a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;



a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése



a pedagógusok továbbképzésének megszervezése,



a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; 11



a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása,



a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés;



a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;



a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;



a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.



a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése,



kötelezettségvállalás,



a munkáltatói jogkör gyakorlása, (munkaviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi és kártérítési ügyek, a közalkalmazottak minősítése a szabályozások alapján: szempontok értékelése, „Minősítési lap”)



a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint karbantartó munkájának közvetlen irányítása.

Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: 

gyakorolja a munkáltatói jogokat,



dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,



egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében



a közalkalmazott minősítése

Felelős: 

a pedagógiai munkáért,



a szakszerű és törvényes működésért, (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód)



az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,



a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,



a

nevelő

és

oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtéséért, 

a gyermekbaleset megelőzéséért,



a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

12



Rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható.

Kizárólagos jogkörébe tartozik: 

az intézmény képviselete;



a nevelőtestület vezetése;



a tanügy-igazgatási döntések meghozatala;



a munkáltatói jogok gyakorlása;



a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása;



a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása;



a kiadmányozási jogkör gyakorlása.

1.4. Az intézmény vezetése a vezetők közötti feladatmegosztás 1.4.1. Az intézményvezetőt egy általános és egy tagóvoda-vezető segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. 1.4.2. A vezető-helyettesi, tagóvoda-vezetői megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A tagóvoda-vezetői megbízás határozatlan időre, a vezető-helyettesi megbízás határozott időre szól. 1.4.3. Az óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető 

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi,



Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést,



A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában,



Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.

Felelős: 

pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezéséért,



a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért,



a szülői közösség működésének segítéséért,



helyettesítési beosztás elkészítéséért,



szabadságolási ütemterv elkészítéséért. 13



HACCP- rendszer működtetéséért



kockázatok felismeréséért, kezeléséért



bölcsőde és iskola képviselőjével való kapcsolattartásért



a Szülői Közösség működésének segítéséért



részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg

1.5. A helyettesítés rendje: 1.5.1. Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén helyettese, teljes felelősséggel az általános óvodavezetőhelyettes. 1.5.2. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. 1.5.3. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. Tartós távollétnek minősül a két héten túli időtartam. 1.5.4. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. A megbízás nevelési évre szól, délelőttös és délutános műszakrendben dolgozó két óvónő részére. 1.6. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.6.1. Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. 1.6.2. Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 1.6.3. A reggel 6.00-7.30.,illetve délután 15.30-17.00.-ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint munkát végző óvodapedagógusok. 14

Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 1. 7. A gazdasági feladatok ellátása 1.7.1. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 1.7.2. Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása a GESZ és a Zöld Liget Óvoda együttműködési megállapodásának megfelelően történik. 1.7.3. A Költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint c) a függetlenített belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. 1.7.4. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető helyettes írja alá.

15

VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1.Az intézményi közösség 

Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja.



Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak és a gyermekek és szüleik alkotják.

2. Az óvoda szervezeti egységei

16

2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: 

Óvodavezetés



Nevelőtestület



Szakmai munkaközösség



nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák)

2.2. A működést biztosítók: 

óvodatitkár



fűtő-kertész - karbantartó



konyhai dolgozók

3.A szülők közösségei 3.1. A Szülői Közösség 3.1.1. A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és

működési

rendjéről,

munkatervének

elfogadásáról,

esetleg

ügyrendjéről

tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról. A szülői közösség tagja minden szülő, akiknek gyermeke(i) az óvodánkba jár(nak). A szülők képviseletét a Szülői Közösség választmánya látja el külön-külön 2 vagy 3 szülő csoportonként, ez az óvodai választmányt. A csoport SzK tagjai alkotják a Munkaközösséget, élükön a független elnökkel. Az SZK képviselőivel, illetve a tagokkal a vezető és a helyettese tart kapcsolatot. 3.1.2. A szülői közösség véleményezési jogot gyakorol: 

a Szervezeti és Működési Szabályzat szülőket érintő rendelkezéseivel kapcsolatban



Házirend megállapításában,



a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,



az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

17

3.1.3.A szülői közösség egyetértési jogot gyakorol: 

az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának, és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatban



az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével kapcsolatban

3.1.4. Az intézményben működik a szülői közösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői közösség a gyermekek szüleinek több mint 50%-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.

18

3.2. A vezetők és a Szülői Közösség kapcsolattartási rendje 3.2.1. Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a szülői közösség véleményét ki kell kérni 3.2.2. A szülői közösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a csoport szülői közösség vezetői, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 3.2.3. A szülői közösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. 3.2.4. Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos, és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.2.5.

Az

óvodai

SZK

elnökével

az

óvodavezető,

csoportszintűn

ügyekben

az

óvodapedagógus, az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezetőhelyettes tart kapcsolatot. 3.3. Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. 3.3.1. Minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke óvodapedagógusaival, illetve az intézmény vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek óvodapedagógusaival szóban, telefonon, vagy írásban előre kell egyeztetni. Az óvoda a szülő kérésére fejlesztési javaslatot készít az iskolába lépést megelőző, ill. az iskola megkezdését követő hat hónapon belül.

19

4. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével),

feladatának

megváltozásával,

nevének

megállapításával,

költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. c) Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

20

5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület 5.1.1. A Közoktatási törvény alapján meghatározott döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 5.1.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: 

a foglalkozási, illetve nevelési program és módosításának elfogadása;



a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;



az óvoda éves munkatervének elkészítése;



az óvodamunkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;



a házirend elfogadása;



a foglalkozási, illetve a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;



arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át;



jogszabályban meghatározott más ügyek.

5.1.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: 

az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során;



az óvodavezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; (Ktv. 56§)



az

óvoda

költségvetésében

szakmai

célokra

rendelkezésre

álló

pénzeszközök

felhasználásának megtervezésében; 

az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában;



jogszabályban meghatározott más ügyekben.

5.1.4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 

Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart.



A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.

21

5.1.7. Az óvodavezető szükség esetén – a napirend 3 nappal előbb történő közlésével rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet: 

az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi,



a nevelőtestület egyharmadának kérésére,



szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta.

5.1.8. A nevelőtestületi értekezletet – annak témájától függően – a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő. 5.1.9. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. 5.1.10. A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló SZK képviselőjét. 5.1.11. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, tagóvoda-vezető helyettes, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. 5.1.12. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: 

a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van;



a nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza;



a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet;

A nevelőtestület kétharmados többsége dönt az alábbi kérdésekben: 

a Helyi Nevelési Program elfogadása, módosítása,



Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása,



Közalkalmazotti Tanács /elnök, tagok/ választás,



éves munkaterv,



továbbképzési terv,



szakmai munkaközösségi terv.

A nevelőtestület titkos szavazással is dönthet, amennyiben a kétharmados többség így szavaz. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

22

5.1.13. A nevelőtestületi értekezletekről jelenléti ívet, tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.1.14. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 5.1.15. Az intézmény nevelőtestülete – feladatkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: 

a Helyi Nevelési Program elfogadását,



a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását,



a házirend elfogadását,



a munkaterv elfogadását,



az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását,



a beszámoló elfogadását.



mérés, értékelés elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.

A nevelőtestület a következő jogköreinek gyakorlását átruházza a szakmai munkaközösségre: A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösségek vezetői az évzáró nevelőtestületi értekezleten számolnak be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. A szakmai munkaközösség létrehozásának feltétele, hogy minimum 3 fő pedagógus kezdeményezze. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.

23

Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a Közoktatási törvényben és a végrehajtási rendeletben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait. 5.2 Szakmai munkaközösségek 5.2.1. Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. 5.2.2. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására és koordinálására munkaközösség vezető választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 5.2.3. A szakmai munkaközösség célja: 

a Helyi Nevelési Program és Intézményi Minőségirányítási Program célkitűzéseinek SNI, TMB célkitűzéseivel kiegészítve- megvalósításában való aktív részvétel,



az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása,



a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése,



a nevelőmunkánk hatékonyságának növelés, minőségének fejlesztése,



új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása,



a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése.

5.2.4. A szakmai munkaközösség feladatai: 

fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,



szakmai, módszertani kérdésekben segíti az intézmény munkáját, javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, különös tekintettel a TMB-s és SNIis gyermekek nevelésével kapcsolatosan,



javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére,



támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,



összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,



végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet a Helyi Óvodai Program módosítására,



házi bemutatókat szervez,



részt vesz a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben.

24

5.2.5. A munkaközösség vezető feladata és jogai: 

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és a külső szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a belső értékelő szakmai munkáért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez.



Értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az óvodavezetőnél.



Összeállítja a Helyi Óvodai Program és az intézmény éves munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.



Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről.



Javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására és kitüntetésére.

5.2.6. A minőségfejlesztési csoport A minőségfejlesztési csoport megbízását a nevelőtestület határozata alapján az óvodavezető adja. A csoport vezetőjének megbízása határozott időre szól. A minőségfejlesztési csoport működésének szabályait a csoport Szervezeti és Működési szabályzata és az IMIP tartalmazza. A csoport tagjai munkájukat határozott idejű megbízás alapján végzik. A team vezetője és tagjai munkájának díjazása az oktatási miniszter 3/2002.(II. 15.) OM rendelete 9 § alapján történik. A csoport összlétszáma nem haladhatja meg a 4 főt. A minőségfejlesztési csoport munkáját éves munkaterve szerint végzi, mely munkaterv az IMIP-pel és az intézmény éves munkatervével kompatíbilis, annak szerves része. A csoportvezetőnek beszámolási kötelezettsége van az intézményvezető felé A csoport munkáját minden nevelési év végén a csoportvezető értékeli a nevelési év záróértekezletén. A minőségfejlesztési csoport megbízása tartalmazza: 

a csoport feladatait



a nevelőtestület elvárásait



a csoport tagjainak díjazását, támogatását. 25

A minőségfejlesztési csoport az alábbi tevékenységeket folytatja: 

partnerkapcsolatok működtetése;



a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése, mérése, elemzése;



az információk alapján intézkedési tervek készítése;



a folyamatos fejlesztés (PDCA- ciklus) működtetése;



intézményi irányított önértékelés végzése négyévente, mely az egész alkalmazotti közösségre kiterjed;



munkatársak teljesítményének megerősítése, javítása, ösztönzése továbbképzéseken keresztül;



a nevelőkkel szembeni minőségi elvárások megfogalmazása, s azok betartatása;



a minősítési szempontok, és értékelésük megfeleltetése a teljesítményértékelési szempontokkal, értékeléssel.

Minőségfejlesztési körök (adott feladatra szerveződött csoportok) A minőségfejlesztési munka során feltárt problémák megoldására, feladatok, intézkedések végrehajtására szerveződő csoportok. Minőségi körök szervezésére a minőségfejlesztési csoportvezető tesz javaslatot, tagjait határozott időre az intézmény vezetője bízza meg. A minőségi körök: 

megválasztják vezetőjüket



munkatervet készítenek



munkájukat a minőségfejlesztési csoportvezető folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén segítséget nyújt

A minőségfejlesztési körök munkáját - feladatuk befejezése után - a minőségfejlesztési csoport vezetője értékeli. Az értékelő megbeszélésen az intézmény vezetője is részt vesz.

5.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg.

26

6.1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület 

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai: 

óvodavezetőség ülései,



a különböző értekezletek,



megbeszélések, pedagógiai eszmecserék, szakmai munkaközösségek együttműködése. Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg.

Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán értesíti az óvodapedagógusokat Az óvodavezetőségének tagjai kötelesek: 

az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásba egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. 6.2. Az óvodapedagógusok és a szülők Az óvodavezető: az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról az SZK ülésein és a szülői értekezleteken tájékoztatja a szülőket. Az óvodai csoportok pedagógusai: 

az óvodai csoport szülői értekezletén,



fogadóórán, alkalmi beszélgetésen,



valamint a hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket.

A nevelési évben minden csoport legalább 2 szülői értekezletet tart (év elején, év végén), amelyen az óvónők csoportszinten tájékoztatják a szülőket mindennapi életükről, tevékenységükről.

27

A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A szülő a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, stb eljárást kezdeményezhet az óvodavezetőnél, a fenntartónál, jegyzőnél, OHnál minden olyan esetben, amikor nem állapítható meg a jogaiban sértettek köre, személye. A szülőnek saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igénybejelentés során jogában áll igénybe venni az oktatásügyi közvetítő szolgálatot.

6.3. Kapcsolattartás a tagintézménnyel A tagintézménnyel a kapcsolattartás folyamatos. Az óvodavezető a munkatervben meghatározott napon munkaidejét a Rákóczi utcai óvodában tölti. A tagóvoda vezetője folyamatosan tájékoztatást ad az intézményben folyó munkáról. Alkalmazotti, nevelőtestületi vezetőségi értekezletek megtartása az Ady Óvodában van. Munkatársi értekezletek a helyi speciális feladatok tükrében óvodánként vagy intézményi szinten történik. Tagóvodában a tagóvoda vezetője tartja az óvodavezetővel előzetesen megbeszéltek alapján.

28

VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát, harmadrészt, szempontokat szolgáltat a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítéléséhez, valamint a minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez. 1. Szervezése 1.1. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője felelős. 1.2. Az ellenőrzési tervet az óvoda vezetője készíti el a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség vezető javaslatai alapján. 1.3. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni, mely része az éves munkatervnek. 1.4. A tervezett, bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Erről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: 

óvodavezető-helyettes



tagóvoda-vezető



szakmai munkaközösség-vezető



SZK képviselői

1.5. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során.(írásban) 1.6. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

29

2. Az ellenőrzés általános követelményei: 

segítse elő az óvoda feladatkörében a nevelés minél teljesebb megvalósítását



a nevelési terv követelményeinek megfelelően kérje számon a pedagógustól az eredményeket,



segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a közös tulajdon védelmét,



legyen a fegyelmezett munka eszköze,



támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, hibákat, hiányosságokat is,



segítse a vezetői utasítások végrehajtását,



járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

3. Az ellenőrzést elsősorban az óvodavezető végzi, egyes nevelési terület ellenőrzésébe bevonható: 

óvodavezető-helyettes



gyermekvédelmi felelős



szakmai munkaközösség-vezető



minőségfejlesztési csoportvezető

4. Az ellenőrzés területei 

pedagógiai,



szervezési,



időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések;

5. Az ellenőrzés formái 

foglalkozások látogatása,



beszámoltatás,



eredményvizsgálatok, felmérések,



a pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése. 30

VIII. A működés rendje és a nyitvatartás 1. Általános szabályok 1.1. Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői közösség véleményét. 1.2. A nevelési év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. 1.3. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: 

az óvodai foglalkozás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,



a nyári zárás időtartamát,



a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,



a nevelőtestületi értekezletek időpontját,



a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

1.4. Az óvodai foglalkozás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. 2. A gyermekek fogadása, a foglalkozás rendje, az ügyeleti rend 2.1. Az óvoda nyitvatartási rendje 2.1.1. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. 2.1.2. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. Az óvoda nyári zárva tartásáról jogszabályban előírtak szerint legkésőbb február 15-ig a szülőket hirdetmény formájában tájékoztatni kell. Az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el.

31

2.1.3. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása elsősorban a nyári hónapokban történik 2.1.4. Óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, s a szülőket a fogadó óvodáról értesítjük.

2.2. A nevelési munkanap rendje: 2.2.1. Nyitvatartási idő (hétfőtől péntekig): 

napi 11 óra reggel 600-1700-ig hétfő-péntek

2.2.2. Az óvodát reggel a munkarend szerint ügyeletre beosztott óvodapedagógus, dajka és a karbantartó nyitja. 2.2.3. Szülői igényeket figyelembe véve 600-1700-ig fogad óvodánk gyermekeket, ezen idő alatt óvodapedagógus foglalkozik velük. Csoportösszevonás: reggel 600-700-ig 1 csoport A nyitvatartási idő a szülői igényeknek és fenntartói döntésnek megfelelően változhat. 2.3. Ügyeleti rend Ügyeletet tartunk 

fenntartói előírás szerinti ügyintézés céljából nyári záráskor,



Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapon, melyen szülői igény szerint – meghatározott időben 600-1700 óráig – ügyeletet biztosítunk.

Összevont óvodai feladatellátás: 

A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején összevont óvodai feladatellátás működik (max.25 főig),



valamint június 1. és augusztus 31. között

32

IX. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 1. A látogatás rendje 

A gyermeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.



Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be.



A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő egyeztetés szerint történik.



Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.



Nem hivatalos ügyben érkezőt a dajka az előtérnél tovább nem engedi.



Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezhet. Ez esetben az óvoda zárása mindég legalább két személlyel történik (egyikőjük kulccsal rendelkezik) Ilyenkor ők felelnek a biztonságos zárás előírásainak betartásáért.



Kulccsal rendelkező dajkák- hiányzásuk esetén - kötelesek intézkedni a kulcs társuknak történő átadásáról.

Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen: Minden természetes személy, aki nem áll - közalkalmazotti, vagy - egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az óvodával. Az idegenek közül speciális idegennek minősül az óvoda nevelésében álló gyermek szülője, törvényes képviselője – a továbbiakban szülő - aki e mivoltának kellő igazolása után tartózkodhat az intézmény erre kijelölt területén. 2. Szankciók: 

Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után - az óvoda bármely közalkalmazottja jogosult és köteles!



Az engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. 33

X. Igénybe vehető egyéb szolgáltatások 1. A fenntartó által biztosított ingyenes szolgáltatások:  Fejlesztőpedagógus  Pszichológus  Gyógytestnevelő  Logopédus  Gyógypedagógus (SNI-s gyermekek esetében) Logopédiai segítséget kaphatnak a gyerekek, gyógytestnevelő foglalkozik a rászorulókkal. Szükség szerint fejlesztő pedagógus és pszichológus. Heti egy alkalommal, segíti a gyermekek egyéni fejlesztését, a részképesség hiányok korrigálását. Valamint gyógypedagógus – a sérülés specifikumának megfelelően- segít a gyermekek fejlesztésében. A szakemberek a felmérést és a terápiát a szülői beleegyező nyilatkozat alapján végzik. 2. Hit és vallásoktatás 

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes.



Az óvoda együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal.



Az illető egyház igénye szerint a megfelelő létszámú foglalkozáshoz helyiséget biztosít az intézmény nevelési rendjéhez igazodva.



A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

3. Kirándulások, helyszíni foglalkozások 3.1.

A

pedagógiai

program

célkitűzéseivel

összhangban

“Külső

világ

tevékeny

megismerésére” kirándulásokat, helyszíni foglalkozásokat szervez az intézmény. 3.2. A kirándulás engedélyezéséről az intézményvezető dönt. 

a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás tartalmi és szervezési kérdéseit,



költségkímélő megoldást kell választani,

3.3. A kiránduláshoz 10 gyermekenként legalább egy fő kísérőt (óvónő, dajka,) kell biztosítani 4. Egyéb, programok, rendezvények szervezése Szülői igény szerint lehetőség van rá. 34

A szülők tájékoztatása a programokról, (projektekhez kapcsolódó helyszíni foglalkozás, kirándulás, séta, színház, múzeum-látogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás, családos program stb.) az egyeztetés, megbeszélés, a szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzése a nevelési év elején történik. A szülő év elején, egy nevelési évre érvényes nyilatkozatot ad arról, hogy gyermeke részt vehet-e az óvoda által szervezett külső (kirándulások) és belső (művészek, együttesek) programokon. Amennyiben a szülő nem járul hozzá a gyermekének a csoport programján való részvételéhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A nevelési év első szülői értekezletén a szülők megszavazhatják, hogy mennyi az a legmagasabb összeg, amelyet az év során a különböző programokra ki tudnak és akarnak fizetni. / Kt. 114.§ (4) /

35

XI. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok Az intézmény épületét címtáblával és a Magyar Köztársaság címerével, nemzeti és EU lobogóval kell ellátni. 1. Az intézmény létesítményeiről és vagyonáról az alapító okirat rendelkezik. 2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok: Az intézmény minden dolgozója felelős: 

a közösségi- és magántulajdon védelméért;



az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért;



az energia-felhasználással való takarékosságért;



az intézmény dolgozóinak mindent meg kell tenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. Úgy kell kialakítani a gyermekek környezetét, hogy abban az esetleges balesetforrások a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöbölhetők legyenek.

3. Az óvodában folytatható reklámtevékenység 3.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az óvodában a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. 3.1.1.Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: 

egészséges életmód,



környezetvédelem,



kulturális tevékenység.



sporttevékenység,

feltéve, hogy a nevelési program szellemének megfelel. 3.1.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az óvodavezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:

36



a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;



a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;



a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az óvoda őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az óvodavezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 3.1.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az óvodavezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: 

a nevelőtestület,



a szülői közösség

bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: 

a pedagógusoktól,



a szülőktől,

érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 3.1.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai 

újságok terjesztése,



szórólapok,



plakátok,



szóbeli tájékoztatás, stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az óvodavezető által kiadott engedély határozza meg. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra.

37

Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes, kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése. Hivatali titok megőrzése Az óvoda minden alkalmazottja köteles a hivatali titkot megtartani, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Óvodánk esetében: hivatali titoknak minősülnek a következők: 

amit a jogszabály annak minősít,



a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok



a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok



továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

11.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az óvoda dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: 

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az óvodavezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.



Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon.



A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

38



A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire.



Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek időelőtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében, működésében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés

nem

a

nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 

A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ó szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

39

XII. Intézményi védő, óvó előírások Gyermek- és ifjúságvédelem Feladatok, kötelezettségek:  Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, a hátrányos helyzet feltárásában, megszüntetésében- figyelembe véve az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét.  Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkóztatását.  Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a Gyermekjóléti szolgálattól.  Az óvoda vezetőjének kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekvédelmi felelős munkájának feltételeit, és ellenőrizze munkáját.  A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a gyermekkel gond van: családi élet negatív változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság.  Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozás, beszélgetés, közös vagy egyedüli családlátogatás, majd a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján megoldást keres a felmerülő problémára.  A szülőket a nevelési év elején írásban kell értesíteni a gyermekvédelmi felelős személyéről, és hogy hol s milyen időpontban kereshető fel.  Az óvoda gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások keretében tartja a kapcsolatot a kerületi gyermekjóléti szolgálattal.  Kölcsönösen tájékoztatják egymást tapasztalataikról. Az óvodában ki kell függeszteni: -

az óvodai gyermekvédelmi felelős nevét, felkereshetőségének idejét, helyét

- a kerületi Gyermekjóléti Szolgálat, - a Nevelési Tanácsadó, - a gyermekek átmeneti otthona címét és telefonszámát. Az óvoda kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve 40

- gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:- személyekkel, intézményekkel és - hatóságokkal. Az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői, vagy más ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni. Az óvoda a további intézkedés szükségessége esetén javaslatot kér a Gyermekjóléti Szolgálattól a gyermekvédelmi rendszer keretein belüli intézkedésekre. Az óvoda a Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn, a gyermekvédelmi felelős óvónő által. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: -

a szolgálat értesítése – ha az óvoda a beavatkozását szükségesnek látja,

-

esetmegbeszélés – az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,

-

a Gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának óvodában való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

-

előadásokon, rendezvényeken való részvétel az óvoda kérésére.

1. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. 

Az intézmény vezetőinek feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amelyek a baleseteket, vészhelyzeteket kizárják.



Minden balesetveszélyes eseményt (pl. lógó elektromos vezeték vagy kapcsoló, ablaktörés, sérülést okozható pad, szék, tárgy, kiálló szög stb.) a dolgozó köteles azonnal jelenteni az óvodavezetésnek.



Az intézmény technikai dolgozói a munkájuk során észlelt bárminemű rendellenességet kötelesek jelenteni az óvodavezetésnek, és amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt azonnal megszüntetni (pl. betört ablakból kiszedni az üvegszilánkokat, kiszakadt kapcsolót szigetelő szalaggal leragasztani, kiömlött folyadékot feltörölni stb.).



Az óvoda valamennyi dolgozója baleset esetén elsősegélyt kell nyújtson, a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon azonnal megszüntetni.



Az óvodavezetést azonnal értesíteni kell, amennyiben szükséges, orvost, mentőt kell hívni.



A gyermek szüleit értesíteni kell, ha lehet, ő kísérje el, vagy menjen gyermeke után az orvoshoz.



A pedagógus kíséri el a gyermeket orvoshoz, haza, vagy a mentővel.

41



Az óvoda vezetőjének minden balesetet ki kell vizsgálnia, ami az óvodában történt. Tisztáznia kell a kiváltó okokat, az elkerülés lehetséges módjait, a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A legkisebb sérülést is be kell írni a sérülési naplóba, amely az óvodatitkári szobában található.

2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 2.1. Minden óvodapedagógus feladata, hogy:  a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,  azok elsajátításáról meggyőződjék, továbbá  ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért:  minden nevelési év kezdetén, kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Ennek megtörténtét a pedagógusok a csoportnaplóban rögzítik. Minden dokumentáció vezetése kék színnel írandó, a megbeszéltek alapján a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó hivatkozások zöld színnel történnek. Más szín (fekete, piros, ceruza, stb.) használata TILOS. Javítani egy határozott vonallal áthúzva lehetséges, fölé írva a helyes bejegyzés, megcsillagozva: jav., aláírás.  Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat, az óvodapedagógus köteles a használati utasítás szerint alkalmazni a játékokat.  Ha gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus köteles elsősegélyben részesíteni. 2.2.Az óvoda vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: 

az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;



az óvoda területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

42

2.3.A pedagógusok feladata, hogy: 

haladéktalanul jelezzék az óvodavezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az óvodavezető felelős,



gondoskodjanak a gyermekek biztonságáról



udvaron, séták során a gyereklétszám arányában elegendő számú felnőtt felügyeljen.

2.4.Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: 

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,



a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, a munkavégzéshez szükséges eszközeiket mindig zárják a gyermekek elől, illetve a veszélyforrást jelentő anyagokat (pl: tisztítószer, festék, hígító ) körültekintően használják, és a munka végeztével gondosan zárják el.

43

3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 3.1. Az óvodavezető feladatai: Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; 

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek

-

haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e

-

tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 

Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának,

-

gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.



Lehetővé

teszik

az

óvodai

szülői

szervezet

részvételét

a

gyermekbalesetek

kivizsgálásában. 

Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

3.2. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodavezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az óvodavezető utasítására:

-

közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

-

e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

-

jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,



Súlyos balesetekkel kapcsolatban: -

a balesetet azonnal jelenti az óvodavezetőnek, illetve az óvodavezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

-

közreműködik a baleset kivizsgálásában.

-

közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában és a gyermekbalesetek

kivizsgálásában 44

-

intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre, az óvodavezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

3.3.Nem pedagógus alkalmazott feladata: -

az óvodavezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

4.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani az óvoda dolgozóinak és a szülőknek is. Valamennyi dolgozónak érvényes egészségügyi nyilatkozattal, és munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkezni. 4.1. Az óvodánkba járó gyermekek intézményen belüli szűrését, ellátását a fenntartó és a Házi Gyermekorvosi Szolgálat közötti megállapodás alapján a gyermekorvos és védőnője látja el. Az orvossal és a védőnővel együttműködve az óvodavezető előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. (évente egyszer általános orvosi vizsgálat). Az óvónők a szükséges iratokat (törzslap, beutalók) figyelemmel kísérik és biztosítják a szülő és az orvos közötti információcserét. Amennyiben a szülő a gyermek vizsgálatához nem járul hozzá, arról írásban kell nyilatkoznia.

4.2.Az óvodavezető feladata biztosítani az egészségügyi munka feltételeit. Az óvoda dolgozóinak rendszeres egészségügyi ellenőrzése az év során 1 alkalommal kötelező. Az óvodavezető, és távollétének esetén helyettesének feladatai az egészségügyi ellátás terén: 

az óvodai alkalmazottak esetén gondoskodni a jogszabály szerinti egészségügyi alkalmassági vizsgálat meglétéről, folyamatos karbantartásáról.



biztosítani az óvodában az orvosok és védőnő munkafeltételeit.



gondoskodni a gyermekek kötelező orvosi vizsgálatainak megszervezéséről.



szükség szerint a vizsgálathoz szükséges dokumentációkat előkészíteni .



gondoskodni az óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítésről. 45

4.3. A dolgozók egészségvédelmi szabályai 

Az óvoda konyhájában csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.



Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek.



Az intézménybe ittasan és kábítószer hatása alatt állva belépni tilos!



Az étkezés igénybevétele a törvényi előírásoknak megfelelően történik.



A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevést és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni.



Ételt, ételmaradékot az óvodából kivinni tilos. A maradék tárolása az eü. szabályoknak megfelelően történik.

4.3. Munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése. 4.4. .Időszakos orvosi vizsgálatok megszervezése. 4.5. A szülőktől elvárt egészségügyi szabályok: 

Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat.



Az óvoda területén tilos a dohányzás és szeszes ital fogyasztás.

46

XIII. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén 1. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Az óvodavezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: -

az érintett hatóságokat,

-

a fenntartót,

-

a szülőket;

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. 2. Rendkívüli esemény (a bombariadón kívül): Az intézmény rendes működését átmenetileg, vagy tartósan akadályozó vagy megzavaró esemény, amelyet előidézhet előre nem látható természeti esemény (vis major) vagy előre nem tervezhető emberi tevékenység, függetlenül attól, hogy konkrét veszélyhelyzetet idéz-e elő. Ha a rendkívüli esemény veszélyhelyzetet is előidéző vészhelyzetről beszélünk. Vészhelyzet esetén a bombariadóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 3. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amelyet a tűzriadó tervnek megfelelően kell végrehajtani. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az óvodavezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 4. Bombariadó esetén követendő eljárás: 4.1. Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után riasztó jelzést kell leadni. 4.2. A riasztás jelzésének módja: folyamatos kolompolás. 4.3. Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után azonnal és mérlegelés nélkül értesíteni kell az intézkedésre jogosultak egyikét.

47

Azonnal

intézkedésre

jogosultak

köre:

az

óvodavezető,

óvodavezető-helyettes,

akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendnek megfelelő személy. 4.4. A kiürítés időtartama: 5 perc 4.5. A kiürítés módja: Az épület teljes és azonnali kiürítését haladéktalanul megkezdik, a dolgozók elsőként a gyermekekkel vonulnak ki. 4.6. A kivonulás rendje: A gyerekek későbbi elhelyezéséről – a Kapocs Utcai Általános Iskolával kidolgozott együttműködés alapján –az óvodavezető intézkedik. 4.7. A kivonulással egy időben az intézkedésre kijelölt személy értesíti a rendőrséget és a fenntartót. 4.8. Az intézkedésre jogosult személy utolsónak hagyja el az épületet miután meggyőződött annak kiürítéséről. 4.9. A rendőrség helyszínre érkezéséig a kertész-karbantartó ügyel arra, hogy az épületbe senki ne lépjen be.

48

XIV. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai Az óvodát külső kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az óvodavezetés tagjaival és más személyeknek is eseti megbízást adhat. 1. A fenntartóval való kapcsolat: Rendszeres munkakapcsolatban állunk a fenntartóval. A tájékoztatás módja: telefon, fax, levél, e-mail, szóbeli és írásos tájékoztatás. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, tanügy-igazgatási jelentéseinket, valamint a nevelőtestület által elfogadott munkatervet és a beszámolót. 2. Egyéb kapcsolataink:  Humánszolgáltatási Iroda 

Oktatási, Közművelődési, Sport és Ifjúsági Bizottság



Nevelési Tanácsadóval



Szakértői Bizottsággal



Gyermekjóléti Szolgálat



SOFI, EGYMI



Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény



Fővárosi Pedagógiai Intézet



a kerület iskolái, óvodái



egészségügyi szolgálat



az óvodához legközelebb álló bölcsődék



egyházak (katolikus, református)



Kulturális intézmények

A kapcsolattartás formái és módja:  közös értekezletek tartása,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken részvétel,  módszertani bemutatók tartása,  közös ünnepélyek rendezése  társintézmények rendezvényeinek látogatása,  napi szakmai tájékozódás telefonon vagy személyesen,  sérülés specifikumnak megfelelő utazó gyógypedagógus biztosítása és fogadása. A NEFMI, a KSH és a Fővárosi Önkormányzat stb. által kért adatok közvetlenül az adatkérőhöz kerülnek továbbításra. 49

XV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Óvodai ünnepélyeink: 

édesanyák köszöntése,



nagycsoportosok búcsúztatása

2. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: 

Mikulás,



karácsony



farsang,



húsvét,



gyermeknap.

Az ünnepekkel kapcsolatos szabályozásokat az éves munkaterv tartalmazza. 3. Csoporton belül ünnepeljük a gyermekek születés –és névnapját. 4. HOP-hoz kapcsolódik a Zöld Napok megünneplése: 

március 22. a Víz világnapja



április 22. a Föld Napja



május 10. Madarak és fák napja



június 5. Környezetvédelmi világnap



október 5. Állatok napja

5. Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése szintén munkatervnek megfelelően történik.

50

6. Az óvoda közalkalmazottai részére szervezett rendezvények: 

tanulmányi kirándulás, pedagógusnap



karácsonyvárás, névnapok megünneplése

7. A szülők részére szervezett fórumok: 

szülői értekezlet nevelési évenként legalább kétszer.



fogadóóra szülői igény alapján, előzetes bejelentkezéssel bármikor kérhető



karácsonyi, húsvéti barkács délelőttök, délutánok csoportonként



karácsonyi játék délelőtt csoportonként



nyári Családi Nap

51

XVI. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A Ktv. a gyermek és a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek nevelését érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az óvoda nevelési programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Ezeket a szülők helyben tanulmányozhatják. Az óvodavezető irodájában található: 

Helyi Óvodai Program



Intézményi Minőségirányítási Program



SZMSZ,



Házirend



Munkaterv

Az óvodatitkári szobában is megtalálható: 

SZMSZ,



Házirend

A Házirend egy példányát minden szülőnek átadjuk. A különös közzétételi lista megtalálható a honlapon és nyomtatott formában a faliújságon Az óvodai törzskönyv megtalálható a vezetői iratszekrény külön dossziéjában, mely tartalmazza továbbá: -

az alapító okiratot,

-

a hivatalos szervek ellenőrzési jegyzőkönyveit,

-

a vezetői pályázat anyagait

Évente egy alkalommal az óvodavezető szervezett formában ismerteti a dokumentumok tartalmát. A szülők szóbeli tájékoztatást is kérhetnek az óvodavezetőtől, vagy helyettesétől a dokumentumok tartalmát illetően. 52

XVII. Aláírási és pecséthasználati jogkör 1. Az óvodát elhagyó dokumentumok aláírására egy személyben az óvodavezető jogosult. 2. Az óvodavezető távolléte esetén az óvodavezető-helyettesnek van aláírási jogosultsága. 3. Az óvoda cégszerű aláírásakor az aláírók: 

óvodavezető



óvodavezető-helyettes,

4. Saját területükön aláírási joga van az óvodavezető-helyettesnek, és az óvodatitkárnak. 5. Az óvodai pecsét használatára is a fentiek ill. esetenként az óvodavezető által megbízott óvodai közalkalmazottak jogosultak. 6. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni.

53

XVIII. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Szabályzat a kiemelt munka elismerésére (A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. számú törvény 118.§.(10)-(12).bekezdés.) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 1. A kiemelt munkavégzés feltétele, a kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai pedagógus munkakörben 1.1. A pedagógiai munka színvonala, eredményessége: 

a tervezésben megjelenő a gyermekcsoportra, illetve az egyénekre szabott feladatok megvalósításának szintje, eredménye



a gyermekcsoport légköre, a gyermekek érzelmi, biztonságérzeti állapota, kiegyensúlyozottsága, gondozottsága, az optimális környezet és egyéb feltételek biztosítása.



a gyermekek testi, szellemi fejlődéséhez szükséges családos, kulturális és sport programok szervezése és lebonyolítása a csoportban.



A gyermekek fejlődése érdekében a szülőkkel kialakított eredményes, segítőkész, partneri kapcsolat kiépítése, fenntartása.



Az önképzés során szerzett korszerű ismeretek, módszerek, eljárások megjelenése a pedagógiai munkában.



Az intézményen belüli és kívüli rendezvények (családos programok, versenyek) előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, a gyermekek felkészítésében való aktív részvétel, együttműködés.

54

Továbbá: 

a gyermekekkel való beszéd- és bánásmódja,



csoportszoba esztétikus, célszerű dekoráltsága,



viselkedésben és szemléletben az empátia és tolerancia megnyilvánulása,



fegyelmezési, büntetési és jutalmazási módszerei,



munkamódszerének határozottsága, céltudatossága,



a munkához való hozzáállása, a meghatározott cél megvalósításának készsége és minősége.

1.2.Továbbképzés és önképzés területén. 

részt vesz-e szakmai továbbképzéseken,



az ott hallottakat hasznosítja-e, átadja-e,



olvas-e szaklapokat, szakkönyveket,



tájékozott-e, fogékony-e az új módszerek iránt,



vállal-e szerepet az informatikai program megvalósításában,



vállal-e átképzést, vagy újabb diploma megszerzését az intézmény érdekében,



hogyan viszonyul az új módszerek kidolgozásához.

1.3.A kapcsolattartás területén: 

részt vesz-e a szakmai közösségek munkájában (önállóan szervez, segít vagy nem vesz részt),



segíti-e az új kollégák, a pályakezdők munkáját,



a hagyományok, a kapcsolatok ápolásában vállal-e szerepet,



vállal-e részt az intézmény szervezeti életét kialakító



segíti-e a jó munkahelyi légkör kialakítását, megőrzését,

2.Nem pedagógus-munkakörben: 

pontos, precíz munkavégzés



részt vesz továbbképzéseken



tájékozott-e az új technika és technológia iránt



rugalmasan kezeli a változásokat



óvodai rendezvényeken való közreműködés



segíti-e a jó munkahelyi légkör kialakítását, megőrzését 55

3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megítélésének rendje Javaslattételi lehetőséggel élhet:

3.1. 

minden munkavállaló a kidolgozott elvek alapján,



vezetőség,



egyéni önértékeléssel, mint pályázattal,



szakszervezet,



közalkalmazotti tanács. A javaslattételi kötelezettség a szakmai munkaközösségre vonatkozik (pedagógusok

3.2.

esetében), amelyet a munkaközösség-vezető készít el a tagok véleménye alapján. Kereset-kiegészítésre csak az a munkavállaló javasolható, aki a felsorolt feltételek

3.3.

minimum 50%-ának megfelel. A többlet munkavégzésért járó kereset-kiegészítés kihirdetése az évnyitó nevelési

3.4.

értekezleten történik. Ezt megelőzően egyeztetésre kerül sor a benyújtott javaslatok alapján a javaslattételi joggal rendelkezők és az óvodavezető között. Az elosztás differenciáltan történik. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre való jogosultság csak a

3.5.

közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra terjed ki. Pályakezdőknél a várakozási idő 1 év.

3.6.

Kizáró ok: -

hatályos fegyelmi büntetés,

-

a nevelési év során történt igazolatlan távollét vagy igazolatlan késés.

56

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület által történt elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendje, az intézményi gazdálkodás szabályai stb. önálló szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.

57

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvoda vezetőjének előterjesztése után az alkalmazotti kör 2011. augusztus 15. napján elfogadta. 4.A fenntartói jóváhagyás időpontja:………………………………………………………… 5. Érvényesség: A fenntartó jóváhagyásával a kihirdetés napján válik érvényessé, és amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, határozatlan időre szól. Ezzel

a

korábbi

módosított SZMSZ hatályát veszti.

Budapest, 2011. augusztus 15.

............................................ Herpainé Ábrányi Dóra óvodavezető

58

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette:Herpainé Ábrányi Dóra óvodavezető Alkalmazotti közösség elfogadásának ideje: 2011. 08. 15. Szülői szervezet véleményezte és egyetértett: 2011. 08. 15. SZMK/Szülői szervezet képviselője:

Nagy Varga Zsuzsanna név

…............................................... aláírás

Fenntartóhoz benyújtás ideje: 2011.08. 19. Fenntartói jóváhagyás : …..................................................... Ughy Attila polgármester Hatálybalépés: Érvényesség: Határozatlan idő Felülvizsgálat: Törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján

……….……………………… óvodavezető

Budapest, 2011. 08. 15.

Ph.

NYILATKOZAT 59

A Szülői Közösség képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt magasabb jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogunkat korlátozás nélkül gyakorolhattuk, és a Szülők Közösségét érintő pontokhoz egyetértésünket adtuk.

Budapest, 2011. augusztus 15.

........................................................ Szülői Közösség vezetője

60