SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (Miskolc, Dayka G. u. 4.)
2013
Tartalomjegyzék Általános rendelkezések
7.o.
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma, jogszabályi alapja
7.o.
1.2 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
7.o.
1.3 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága 2. Az intézmény általános jellemzői
7.o.
2. 1 Az intézmény alapadatai
9.o.
2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje
9.o.
2.3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői
10.o.
2.4. Intézményi alkalmazottak jogállása
11.o.
3. Az intézmény jogállása, szervezeti felépítése
13.o.
3.1. Az intézmény szervezeti felépítése
13.o.
3.2. Az intézmény szervezeti egységei - intézményi közösségek
14.o.
3.3 Vezetők, vezetőség
14.o.
3.3.1 Az intézmény vezetője
14.o.
3.3.2 Az Igazgatótanács
15.o.
3.3.3 A vezetőség tagjai - az igazgató közvetlen munkatársai
16.o.
3.3.4 A vezetők közötti feladatmegosztás
17.o.
3.3.5 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladatés hatáskörök 3.3.6 A vezetők helyettesítésének intézményi rendje
19.o.
3.4 Gazdasági szervezet felépítése és feladata
20.o.
3.5 Intézményi bélyegzőhasználat rendje
20.o.
3.6 A kiadmányozás szabályai
20.o.
3.7 A képviselet szabályai
21.o.
3.8 A belső ellenőrzés
21.o.
3.8.1 A belső ellenőrzés célja, területei
21.o.
3.8.2 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének rendje
22.o.
4. Az intézményi közösségek
24.o.
4.1 Az intézmény nevelőtestülete
24.o.
4.2 A szakmai munkaközösségek
25.o.
4.2.1 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai
26.o
4.2.2 A teljesítménypótlék és az ezt meghatározó elvek
27.o.
9.o.
19.o.
2
4.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, egyéb foglalkoztatottak
27.o.
4.4 Szülői szervezet – szülői közösségek
28.o.
4.5 A tanulók közösségei
28.o.
4.5.1 Diákkörök
28.o.
4.5.2 Diákönkormányzat
29.o.
4.5.3 A diákközgyűlés
29.o.
4.5.4 Az osztályközösség
29.o.
5. A kapcsolattartás formái és rendje az egyes intézményi közösségek között
31.o.
5.1 A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
31.o.
5.2 A nevelőtestület értekezletei
31.o
5.3 A munkaközösségek és kapcsolatrendszerük
32.o.
5.4 A szülők tájékoztatásának formái
32.o.
5.5 Kapcsolattartás a diákönkormányzattal
33.o.
5.6 A diákok tájékoztatása
34.o.
5.7 Az iskolai sportkörök, kapcsolat az iskolavezetéssel
34.o.
5.8 Külső kapcsolatok rendszere
35.o.
5.8.1 A Magyarországi Evangélikus Egyház - az intézmény fenntartója
35.o
5.8.2 A vezetők és az Igazgatótanács közötti kapcsolattartás formája, rendje
36.o.
5.8.3 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás
36.o.
5.8.4 A gyakorlati képzés kapcsolatrendszere
37.o.
5.8.5 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgálattal 5.8.6 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal 5.8.7 Az iskola működését érintő egyéb kapcsolatok
37.o.
6. Az intézményi működés rendje
41.o.
6.1 A tanév helyi rendje
41.o.
6.2 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, a szolgáltatást igénybe vevők jogai és kötelességei 6.3 Az Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete
41.o.
6.3.1 Az egyéb foglalkozások célja
44.o.
6.3.2 Az egyéb foglalkozások működési rendje
45.o
6.3.3 Az egyéb foglalkozások időkerete
45.o
6.3.4 Egyéb foglalkozások az általános iskolában
45.o.
6.4 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, az intézményi hagyományok 6.4.1 Ünnepélyek és hagyományápolás az általános iskolában
46.o. 47.o.
39.o. 39.o
43.o.
3
6.5 Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége
48.o.
7. Az intézmény dolgozóinak munkarendje
49.o.
7.1 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje
49.o.
7.2 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása
49.o.
7.3 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása
49.o.
7.4 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások
50.o.
7.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
51.o.
7.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje
51.o.
7.7 Munkaköri leírás-minták
52.o.
8. A tanulók intézményben tartózkodásának rendje
53.o.
9. Az intézményi működés egyéb területei
55.o.
9.1 Az intézményben tartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 9.2 Intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje
55.o.
9.3 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges intézményi teendők meghatározása 9.4 Katasztrófa, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 9.5 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás 9.6 Az iskola dolgozóinak feladata tanulói balesetek esetén
56.o.
9.7 A pedagógus által készített, használt pedagógiai eszközökre vonatkozó védő, óvó előírások 9.8 A pedagógusok használatába kerülő, munkához szükséges informatikai eszközök meghatározása 9.9 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 9.10 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 9.11 Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje
61.o.
10. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos eljárások
68.o.
10.1 A tanulók jutalmazásának elvei
68.o.
10.2 Tanulói tevékenység díjazás megállapításának szabályai
68.o.
10.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás és a fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás részletes szabályai 10.4 Munkaruha kihordási ideje
68.o.
11. Iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata
73.o.
12. Záró rendelkezések
92.o.
13. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
93.o.
55.o.
58.o. 59.o. 60.o.
61.o. 61.o. 62.o. 66.o.
72.o.
4
Jegyzőkönyv az intézményi dokumentumok jóváhagyásáról
95.o.
Jelenléti ív a nevelőtestületi értekezletről
98.o.
1.sz. melléklet: A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola adatkezelési szabályzata
105.o.
1.sz. Függelék: Az SZMSZ alapjául szolgáló fontosabb jogszabályok
115.o.
2.sz. Függelék: Munkaköri leírás-minták
118.o.
5
A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a jogszabályokban szabályozott magatartások, az intézményre vonatkozóan meghatározott előírások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben.
6
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a jogszabályokban szabályozott magatartások, az intézményre vonatkozóan meghatározott előírások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A szervezeti és működési szabályzat az intézményben kialakított cél- és feladatrendszer, ehhez kapcsolódó eszközök és eljárások, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A fentiek alapján a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Összeállítására az elfogadáskor hatályban lévő jogszabályok figyelembevételével került sor, melyek tételes felsorolását tartalmazó jegyzék az SZMSZ 1. sz. függelékében került elhelyezésre. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra; az intézmény vezetőire, dolgozóira, az intézményben működő szervezetekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre, mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit,
létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvények ideje alatt.
7
1.3 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánossága Az SZMSZ a nevelőtestület általi elfogadást követően, a fenntartói jóváhagyás időpontjával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Előzetesen lebonyolításra kerülnek mindazok az egyeztetések, melyeket a jogszabály előír, illetve amelyet az egyházi előírás nevesít: igazgatótanács,
szülői
szervezet,
diákönkormányzat.
(Az
intézményben
iskolaszék,
intézményi tanács nem működik.) Az SZMSZ rendes felülvizsgálatára négyévente kerül sor, felülvizsgálatát jogszabályi előírás, illetve jogszabályváltozás esetén el kell végezni. Módosítását írásban kezdeményezheti az intézmény nevelőtestülete – legalább egyharmados támogatottsággal -, az igazgatótanács, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, amelyre vonatkozó igényt írásban kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Jelen SZMSZ nyilvános; megtekinthető és elérhető a tanulók, szülők, munkavállalók és érdeklődők számára az intézmény honlapján (www.klevai.hu) és munkaidőben az iskola titkárságán. A dokumentum elhelyezésre kerül az igazgatói irodában és az iskolai könyvtárban.
8
2. Az intézmény általános jellemzői 2. 1 Az intézmény alapadatai Az intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Székhelye: 3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 4. OM azonosítója: 200002 Telephelye: 3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 6. (általános iskola intézményegység) Alapítója és fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház Alapító okiratának kelte (utolsó módosítás): 2012. december Az intézmény alapításának időpontja: 2001. Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény – összetett iskola – melyben általános iskola, gimnázium, szakközépiskola működik. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. 2.3 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Intézmény alapfeladata: általános iskola nevelés-oktatás gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskola nevelés-oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Az intézményben vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelés folyik. A szakközépiskolai nevelés-oktatás jellemzői: Szakközépiskolai ágazat: Pedagógia Szakmacsoport: Oktatás OKJ szerinti szakképesítések: 54 140 01 Gyógypedagógiai asszisztens (2013. szeptemberétől felmenő rendszerben: Gyógypedagógiai segítő munkatárs) Az intézmény tevékenységei - A tevékenységek TEÁOR szerinti besorolása: 85.20 Alapfokú oktatás 85.31 Általános középfokú oktatás
9
85.32 Szakmai középfokú oktatás 85.41 Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás 85.59 M.n.s. egyéb oktatás 56.29 Egyéb vendéglátás 91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység 93.11 Sportlétesítmény működtetése 85.52 Kulturális képzés 85.51 Sport, szabadidős képzés 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 94.91 Egyházi tevékenység 86.90 Egyéb humán- egészségügyi ellátás 47.99 Egyéb nem bolti piaci kiskereskedelem 81.10 Építményüzemeltetés 85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező intézmény. Az Igazgatótanács által előzetesen jóváhagyott éves költségvetést a Magyarországi Evangélikus Egyház hagyja jóvá. A fenntartó által jóváhagyott költségvetés kiadási és bevételi előirányzatai felett az igazgató teljes jogkörrel rendelkezik. A Magyarországi Evangélikus Egyház a fenntartásában működő intézmény számára ingyenesen rendelkezésre bocsátja a tulajdonában álló és a Miskolc Megyei Jogú várostól használatra átvett ingatlanokat és vagyontárgyakat. Az intézmény vezetője a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, kizárólag a fenntartó hozzájárulásával. Az intézmény szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. Az intézmény működésében stabilitásának sarokpontja a szakmai és gazdasági feltételek megléte. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyonról évente beszámolót ad a fenntartónak. A gazdasági stabilitás a fenntartó által meghatározott keretek között, a jóváhagyott költségvetésen belül, tervezett, előrelátó, takarékos gazdálkodással biztosítható. Az étkeztetés biztosítása az intézményben: A tanulók és munkavállalók étkezését intézményi konyha látja el, melynek működtetésére szolgáltatási szerződés alapján kerül sor. Az étkezés 10
díját – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabály és intézményi határozat rögzíti. 2.4. Intézményi alkalmazottak jogállása Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye valamint a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó, figyelembe véve az általános iskolában foglalkoztatottak esetében a Miskolc M.J. Város Önkormányzata és a MEE Országos Presbitériuma által megkötött Közoktatási megállapodásban meghatározottakat. A pedagógusokra és pedagógus munkát segítő alkalmazottakra vonatkozik - a jelenleg hatályos - Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 122. pontjának (1) bekezdése. (Továbbiakban a mindenkori hatályos, oktatásra-nevelésre irányadó jogszabály) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a hatályos polgári jogi szabályozás az irányadó. A munkáltatói jogkör gyakorlója az intézmény vezetője. Az intézményben foglalkoztatottak alkalmazása a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint történik. A pedagógusokra vonatkozóan az egyházi előírások az alábbiak: Határozatlan időre szóló vagy egy évnél hosszabb határozott idejű pedagógusi munkakörre nyilvános pályázatot kell kiírni. Pedagógusnak rendezett életvitelű, elkötelezett keresztyén, egyházhoz hű, lehetőség szerint evangélikus jelöltet lehet megválasztani, aki vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét. Az intézményekben csak olyan személy alkalmazható, aki teljesíti az adott álláshoz egyházi és állami jogszabályokban előírt feltételeket. Azonos feltételekkel rendelkező jelöltek közül előnyben kell részesíteni az evangélikust. Az intézmény pedagógusa határozatlan idejű kinevezése alkalmából hivatali esküt tesz. Az alkalmazottak kötelessége, hogy feladataikat legjobb tudásuk szerint végezzék, szakmai felkészültségüket állandóan fejlesszék, az egyházi és állami előírásokat megtartsák Az alkalmazottak joga, hogy részt vegyenek az egyházi és világi szervezetek, illetve testületek munkájában, valamint szervezett továbbképzésekben. Az alkalmazásra vonatkozóan további helyi szabályozást az intézmény nem alkalmaz. Az intézményben alkalmazottak létszáma: Az intézményben alkalmazottak – ezen belül a pedagógusok - létszáma a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül meghatározásra, melynek konkrét számait évente az igazgatótanácsi jóváhagyást követően a fenntartó fogadja el. A számok kialakítása során a hatékony és takarékos, észszerű és a feladatokhoz igazodó munkaerő-gazdálkodási törekvések az irányadóak. 11
Az alkalmazottak felelősségi köre: A munkaköri leírások - az SZMSZ függelékei – tartalmazzák valamennyi munkakörhöz tartozó feladat-és hatásköröket, a felelősségi szabályokat. A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók nevelése érdekében. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési törvény, az iskolai belső dokumentumok, a munkaterv, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Az iskola törekvése arra irányul, hogy az intézményben munkáját felelősséggel ellátó pedagógus élethelyzetéhez a stabilitást, a kiszámíthatóságot biztosítsa.
12
3. Az intézmény jogállása, szervezeti felépítése Az intézmény önálló jogi személyként működő, egyházi fenntartású, világnézeti alapon szerveződő köznevelési intézmény. 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti ábra tartalmazza:
13
3.2. Az intézmény szervezeti egységei - intézményi közösségek A köznevelési intézmény vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti egységei: -
Vezetők, vezetőség
-
Gazdasági szervezet
-
Pedagógusok közösségei nevelőtestület, szakmai munkaközösségek
-
Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, egyéb foglalkoztatottak (technikai dolgozók)
-
Szülői szervezet
-
Tanulók közösségei
3.3 Vezetők, vezetőség Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel látja el az iskola igazgatását. Az intézmény vezetőségének tagjai az igazgatóhelyettesek, köztük a gazdasági vezető, valamint e körbe tartozik az intézményi igazgatótanács. A vezetőség tagjai meghatározott esetekben a munkaközösségek vezetői is. Az iskola nagysága és kiterjedt feladatköre az iskolavezetés hatékony összmunkáját igényli. 3.3.1 Az intézmény vezetője Az intézmény élén intézményvezető áll. Az intézményvezető megválasztása a fenntartó feladat- és hatásköre. A fenntartó által kiírt nyilvános pályázat vagy meghívás alapján, az igazgatótanáccsal való egyeztetést követően kell az intézményvezetőt megválasztani. A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire
vonatkozó
kérdések
tekintetében
jogkörét
jogszabályban
előírt
egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 14
Az egyházi törvény 19. § (1)-(2) bekezdése határozza meg az intézményvezetőre vonatkozó elvárásokat, a köznevelési intézményekre speciálisan nevesítve az alábbi feladatokat és felelősségi területeket: Az intézményvezető: felelős a tanulók keresztyén szellemű neveléséért, felelős az elfogadott pedagógiai program és tanterv megvalósításáért, dönt a tanulók felvételéről, előkészíti a nevelőtestület döntéseit. Az intézményvezető megbízása: Az intézmény vezetőjét az intézmény fenntartója választja az igazgatótanáccsal való egyeztetést követően, a hatályos jogszabályi előírások és a Magyarországi Evangélikus Egyház belső szabályozása szerinti, az Egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvényben meghatározott eljárás szerint öt évre és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogkört. Az intézmény vezetője az intézmény határozatlan időre, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusa. Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 3.3.2 Az Igazgatótanács A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Igazgatótanácsa az egyházi előírások alapján létrehozott és működő, hivatalbóli és választott tagokból álló testület, amely az iskola működését segíti és támogatja, valamint ellátja a számára törvényben rögzített, illetve a fenntartó által átruházott feladatokat. Az igazgatótanács összetételének meghatározásáról és tagjainak megválasztásáról a fenntartó gondoskodik. Az igazgatótanács választott tagjainak mandátuma 6 év, létszáma 13 fő. Az igazgatótanácsnak hivatalból tagja az intézmény vezetője és az intézmény lelkésze és a gazdasági vezető. Az igazgatótanács elnökét – az igazgatótanács tagjai közül - a fenntartó választja meg. Az igazgatótanács feladatai és hatásköre: Gyakorolja a fenntartó határozatával ráruházott jogokat az intézmény fölött. A beszámoló benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a fenntartót az intézmény helyzetéről, és az igazgatótanács éves munkájáról.
15
Véleményezi az intézmény szakmai programját és valamennyi szabályzatát, melyről a döntéshozót tájékoztatja. Megtárgyalja és véleményezi az intézmény állománytábláját, költségvetését, zárszámadását, s azt a fenntartó elé terjeszti. Ellátja az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban a törvény, illetve a fenntartó által ráruházott feladatokat. Az intézmény állománytáblájában szereplő álláshelyre szóló nyilvános pályázat kiírása és a pályázat útján történő alkalmazás esetén véleményezési jogköre van. Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, szükség esetén az országos iroda bevonásával kivizsgálja az intézményvezetői döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát, segíti a személyi és tárgyi feltételek megteremtését, fejlesztését, különös tekintettel az intézmények e törvényben meghatározott céljaira. Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, közreműködik a feltételek megteremtésében. Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak kialakítását. Az Igazgatótanács saját tagjai közül Intéző Bizottságot hoz létre, az ülések közötti időben gyakorolja az Igazgatótanács által leadott hatáskört, sürgős esetben döntést hozhat, döntéseiről azonban be kell számolnia az Igazgatótanács következő ülésén. 3.3.3 A vezetőség tagjai - az igazgató közvetlen munkatársai Az
igazgató
közvetlen
munkatársai
munkájukat
munkaköri
leírásuk,
valamint
az
intézményvezető irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A szűkebb iskolavezetés tagjai az igazgató mellett az igazgatóhelyettesek és a gazdaságvezető. Az igazgatóhelyetteseket az igazgató bízza meg, az állami és egyházi előírások megtartásával. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az egyházi törvény rendelkezése szerint a intézményvezetőhelyettesi munkakör létrehozásáról a fenntartó dönthet. Az intézményvezető-helyettes megbízása határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az
16
igazgatóhelyettes felel az igazgató által rá bízott feladatokért. A vezetők közötti munkamegosztásban speciális helyet foglal el a gazdasági vezető. A tágabban értelmezett vezetőségbe a munkaközösségek vezetői is beletartoznak. Ügyek meghatározott körében az általuk vezetett munkaközösségek tagjainak véleményét jelenítik meg az igazgató felé. Szakmai állásfoglalásuk a pedagógiai program, azon belül is a helyi tanterv összeállításánál irányadó. 3.3.4 A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettesek bevonásával, a köztük kialakított feladatmegosztással látja el. A feladatok megosztását az elnevezés is jelöli. A megbízott igazgatóhelyettesek munkaterületenként: -
általános igazgatóhelyettes
-
nevelési igazgatóhelyettes
-
tanügyigazgatási és szakképzési igazgatóhelyettes
-
általános iskolai intézményegység igazgatóhelyettese.
Az igazgatóhelyettesek főbb feladatai: Az általános igazgatóhelyettes: -
az igazgatót távolléte esetén helyettesíti,
-
irányítja, ellenőrzi a tanulmányi munkát, és az azzal kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
-
megszervezi a pedagógusok napi és tartós helyettesítését, vezeti a helyettesítési naplót,
-
előkészíti a tantárgyfelosztást, az órarend összeállítását, a teremrendet,
-
ellátja a beiskolázási feladatokat, előkészíti a felvételi döntést,
-
elkészíti a túlórák nyilvántartását, elszámolását,
-
elkészíti az oktatással kapcsolatos iskolai statisztikai jelentést.
Nevelési igazgatóhelyettes: -
a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve előkészíti a tanulmányi versenyeket,
-
irányítja a diákönkormányzatot,
-
ellenőrzi a tanulók szabadidős iskolai és iskolán kívüli közösségi tevékenységét,
-
gondoskodik az ünnepségek előkészítéséről, megszervezéséről
-
szervezi és ellenőrzi az ügyeleti rendet, 17
-
kiemelten együttműködik az osztályfőnöki munkaközösséggel
Szakképzési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes: -
gondoskodik az intézményi alapdokumentumok hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő rendelkezésre állásáról,
-
biztosítja a normatíva igénylést és elszámolást megalapozó tanügyi dokumentumok hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő rendelkezésre állását,
-
részt vesz az érettségi és szakmai vizsgák előkészítésében, a vizsgák jogszabályoknak megfelelő lebonyolításában,
-
az intézményben folyó szakképzést koordinálja,
-
ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos előírásokban foglaltak betartásának ellenőrzését,
-
végzi az egyes tanulókra vonatkozó határozatok jogszabályi megfeleltetését.
Általános iskolai intézményegység igazgatóhelyettese: -
koordinálja és bonyolítja az általános iskolában folyó napi feladatellátást,
-
ellátja az általános iskolai beiskolázáshoz, beíratáshoz kapcsolódó feladatokat,
-
irányítja az általános iskolai munkaközösség-vezetők tevékenységét,
-
végzi az ünnepségek, rendezvények, versenyek szervezésével járó teendőket.
-
Biztosítja az intézményegység dokumentációs rendjét.
Az általános iskola részéről az intézményegység vezetője, az igazgatóhelyettes, az általános iskola ügyeit az igazgató felügyelete mellett végzi. Az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért hétfőtől péntekig 7.20 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkáját az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el. Gazdasági vezető: A gazdaságvezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti gazdálkodási tevékenység körébe tartozó feladatokra. E feladat körében: -
felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért,
-
a pénzügyi fegyelem megtartásáért,
-
elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, 18
-
gondoskodik
az
adatszolgáltatásról
az
állami
és
egyházi
előírásokban
meghatározottak szerint, -
munkavállalók meghatározott körében (ld. Szervezeti ábra) utasítási jogköre van,
-
tevékenységét az Evangélikus Egyház által alkalmazott könyvvezetési és beszámoló készítési rendszer alkalmazásával köteles ellátni.
3.3.5 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat-és hatáskörök Az igazgatóhelyettesek 3.3.4 pontban leírt feladat megjelölése a meghatározott területre vonatkozóan jelentik az előzetes egyeztetést követő eljárás jogát, a napi feladatellátás szintjén a hatáskört. A stratégiai döntések meghozatala a leadott feladatkörben is az igazgató kompetenciája. Az egyéb jelentkező esetekben igazgató feladat leadására megbeszélést követően, az elvégzendő tevékenység jellegéhez igazodóan kerül sor. Az általános iskolai igazgatóhelyettes hatáskört nem ad le. Eseti feladat- illetve hatáskör átruházásról – tartós távolléte esetén vagy eseti távollétében azonnali intézkedést igénylő esetben – az igazgató dönt. 3.3.6 A vezetők helyettesítésének intézményi rendje Az igazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes járhat el az igazgató hatáskörébe tartozó ügyekben. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az őt helyettesítő általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a nevelési és szakképzési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesek látják el, őket a munkaközösség-vezetők helyettesítik. Az általános iskolai intézményegység-vezetőt távollétében a munkaközösség vezetője helyettesíti. A helyettesítés során hatáskörrel a napi ügyek szervezésében rendelkezik, egyéb ügyekben az intézmény igazgatóját, távolléte esetén az általános igazgatóhelyettest tájékoztatja, utasítása alapján jár el.
19
3.4 Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetője és kijelölt helyettese(i) kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdasági vezető irányítása alatt működik a gazdasági szervezet. Alkalmazottai a gazdasági ügyintéző, könyvelő és a pénztáros. Munkájukat a gazdasági vezető közvetlen útmutatásával végzik, neki beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Feladatellátásuk során minden az intézmény önálló költségvetési jogállásából következő pénzügyi-számviteli valamint munkaügyi teendőt ellátnak, többek között nyilvántartások elkészítése, munkabérekkel kapcsolatos ügyintézés, adatszolgáltatások, ki és befizetések kezelése. A munkájukat az intézményi szabályzatok alapján végzik, melyek rendelkezésre állásáról, hatályos jogszabályoknak való megfeleléséről a gazdasági vezető gondoskodik. A Feladatellátásuk során használni kötelesek a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és működtetett LIBRA rendszert. 3.5 Intézményi bélyegzőhasználat rendje Az intézményi bélyegzők használatára az igazgató jogosult. Munkaköri leírásukban nevesített ügyekben, illetve az igazgató távollétében az igazgatóhelyettesek (általános, nevelési és szakképzési), az általános iskolai ügyekben az intézményegység vezetésével megbízott igazgatóhelyettes, valamint gazdasági vonatkozású ügyekben a gazdasági vezető jogosult a bélyegzők használatára. A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben használhat bélyegzőt, valamint az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. 3.6 A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője, illetve az általa konkrétan feljogosított intézményi dolgozó írhat alá. Vonatkozik ez az elektronikus levelekre is. 20
Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános igazgatóhelyettes. 3.7 A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézményvezető a képviseleti jogát az általa kijelölt személyre ruházhatja át. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a jelen SZMSZ helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjedhet ki: -
Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal összefüggésben.
-
Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, az egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel.
-
Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra.
-
Az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.
3.8 A belső ellenőrzés 3.8.1 A belső ellenőrzés célja, területei Az ellenőrzés célja, hogy biztosítson kellő mennyiségű, és minőségű információt az intézményi tevékenység teljes körére vonatkozóan. A szerteágazó feladatellátás és tevékenység átfogó belső ellenőrzési rendszer működtetését igényli mind vertikálisan, mind horizontálisan. A működtetése a fenntartói tevékenység részeként is megjelenik, és az intézményi élet minden területére kiterjedően meghatározott rendszerességgel jelenik meg az feladatellátás egy-egy szegmensére vonatkozóan.
21
A napi feladatellátást is magában foglalja a belső ellenőrzés rendje, a gazdasági, adminisztrációs, pedagógiai-szakmai, de munkaügyi területen is. A munka tartalmáról és színvonaláról, az intézmény belső működéséről kapott visszajelzések és ennek keretében – a hibák okainak feltárása és a javítás lehetőségeinek kidolgozása együttesen járul hozzá a hatékonyság növeléséhez. A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős, belső ellenőrzési terve alapján, abba illeszkedve történik. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. A tervben nem szereplő, eseti ellenőrzésekről is dönthet az igazgató, melyet az ellenőrzési célhoz igazodóan előzetesen nyilvánosságra hoz, amennyiben az nem veszélyezteti az ellenőrzés eredményességét. Ennek lehetősége esetén az előzetes bejelentéstől el lehet térni. 3.8.1 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: -
igazgatóhelyettesek,
-
a munkaközösség-vezetők,
-
az osztályfőnökök,
-
a pedagógusok.
Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területeken ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási és elektronikus napló vezetését. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: -
tanítási órák ellenőrzése
-
a digitális napló folyamatos ellenőrzése,
-
az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, 22
-
az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
-
a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
Az ellenőrzés előzetes egyeztetést követően történik, az általánosan fentebb leírt feltételek mellett. Az általános iskolai intézményegységben minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a naplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az
SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az
osztályfőnöki,
tanári
intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Óralátogatások az óralátogatási lapon meghatározott szempontok alapján, a pedagógusok által
készített
iskolai
dokumentumok
ellenőrzése,
tanórán
kívüli
tevékenységek,
versenyeredmények, a feladatok határidőre történő teljesítése, ügyeletesi munka, országos méréseken elért eredmények összehasonlítása az előző mérések eredményeivel ugyanazon tanulók esetében.
23
4. Az intézményi közösségek 4.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézményben munkaviszony keretében pedagógusmunkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban
meghatározott
kérdésekben
döntési,
egyebekben
véleményező
és
javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a
tanulók
magasabb
évfolyamba
lépésének
megállapítása,
a
tanulók
osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az egyházi előírások szerint a nevelőtestület joga továbbá, hogy érdemi információkat kapjon, és testületi véleményt alkosson az iskola belső életét és külső kapcsolatait érintő minden fontos kérdésben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására különös eljárásban, egyedi, iskolavezetési döntést követően kerülhet sor. E körben szakmai feladatokkal kapcsolatos döntések kerülhetnek,
24
melyek azonnali intézkedést igényelnek. Ellátás esetén a megbízott az igazgatónak beszámolni köteles, aki a nevelőtestület további tájékoztatásáról gondoskodik. 4.2 A szakmai munkaközösségek A
nevelési-oktatási
intézményben
legalább
öt
pedagógus
hozhat
létre
szakmai
munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Kiemelt jelentőséggel bír a pedagógusok, különösen is a pályakezdők, tartós, évekig tartó távollét után visszatérő pedagógusok munkájának segítésében. Erre a feladatra a munkaközösség – tagjaiból - konkrét személyt is kijelölhet. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: -
magyar nyelv és irodalom
-
történelem
-
idegen nyelvi (angol, német, francia, latin)
-
matematika
-
természettudományos (kémia, fizika, biológia, földrajz)
-
testnevelés
-
osztályfőnöki
-
pedagógia
-
művészetek (ének és rajz).
-
hitoktatók munkaközössége
Az intézmény szakmai munkaközösségeinek jogköre és tevékenysége: -
összeállítják a helyi tantervet,
-
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják követelmény, mérési és értékelési rendszerüket, javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésében történő részvételére, véleményezik a pedagógus álláshelyek betöltését,
25
közreműködnek a tankönyvrendelésben, lebonyolítják a tantárgyi tanulmányi versenyeket, a tantárgyi napokat, összeállítják a felvételi és az érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, szemléltető eszközök, taneszközök beszerzésére, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. A szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető vezeti. E minőségében a megbízott pedagógus az intézmény kibővített vezetőségének tagja. Feladatai körében: Összeállítja a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez. Ellenőrzi
a
munkaközösségi
tagok
szakmai
munkáját,
munkafegyelmét,
észrevételeiről tájékoztatja az iskolavezetést. A munkatervhez értékelést készít a munkaközösség tevékenységéről. 4.2.1 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (2013. augusztus 31-ig hatályos) A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét az iskola igazgatója állítja össze a munkaközösségek közreműködésével. A juttatás differenciáltan, az előzetesen meghatározott szempontok szerint kerül odaítélésre. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi. A befektetett munkáját széleskörű eredményei visszaigazolják, Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, jó színvonalú közösségalkotó tevékenységet folytat.
26
Tanórán kívüli tevékenységet végez, részt vállal az iskolai rendezvények, diákprogramok előkészítésében és lebonyolításában. Részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, Hozzájárul az iskola arculatának formálásához. A kereset-kiegészítés megállapítása figyelembe veszi a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A keresetkiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy tanítási évre szól. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésből azt a pedagógust: akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója, ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. 4.2.2 A teljesítménypótlék és az ezt meghatározó elvek (2013. augusztus 31-ig hatályos) A munkáltató és a pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező óra legfeljebb heti hét órával megemelésre kerül. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg alapján kell megállapítani. A teljesítménypótlékok havi mértékét a Közoktatásról szóló tv. 1. sz. mellékletének Negyedik része tartalmazza. 4.3 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, egyéb foglalkoztatottak Az igazgatót, intézmény vezetését adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak segítik. Iskolatitkár, oktatási ügyintézők és kisegítő alkalmazását indokolja a többcélú intézmény nagysága, a szerteágazó feladatok jellege. Az iskolatitkár az intézmény egészére vonatkozóan végzi munkáját. A gimnázium és szakközépiskola valamint az általános iskola vonatkozásában egy-egy oktatási ügyintéző bonyolítja az adminisztrációs feladatokat, adat és iratkezelést. A két intézmény közötti és külső kapcsolattartást az oktatási kisegítő végzi.
27
Feladatellátásuk során saját munkaköri leírásukban meghatározottak szerint járnak el, munkájukat az igazgató irányítja, az általános iskolai feladatellátás tekintetében a napi feladatellátás szintjén az oktatási ügyintézőt az általános iskolai igazgatóhelyettes is utasíthatja. Az intézményben – az ügyviteli és gazdasági dolgozókon kívül – az egyéb technikai foglalkoztatottak az oktatástechnikus, portás, a karbantartók és takarító és konyhai kisegítő személyzet, akik feladatukat a gazdasági vezető közvetlen irányításával végzik, munkaköri leírásukban meghatározott tevékenységi területeken. 4.4 Szülői szervezet – szülői közösségek Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülő joga, hogy a szülői szervezet munkájában, a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen. A szülői szervezet jogszabályban meghatározott esetekben véleményezési joggal rendelkezik. Kiemelt területe ennek az iskolai alapdokumentumok jóváhagyás előtti véleményeztetése. Az intézményi életbe sok területen bekapcsolódik, delegáltja részt vehet a szóbeli érettségi vizsgákon. A szülői szervezet munkáját az elnök irányítja. Tevékenységét saját eljárásrendje határozza meg. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A közösségek legkésőbb szeptember végéig két-két képviselőt választanak, akik az osztály szülői közösségét képviselik meghatározott fórumokon. Az osztályokban szülői munkaközösség működik, melynek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek képviselőit az iskola igazgatója tanévenként összehívhatja, tájékoztatást adva az intézmény munkájáról. Az osztályok szülőinek képviselői választják a szülői érdekképviseleti tagot az iskola igazgatótanácsába. A szülői szervezet - a jogszabályban meghatározott ügyek körén túl - további ügyekben véleményezési joggal nem rendelkezik. Az intézmény kiemelt feladatának tekinti a szülőkkel való kapcsolattartást, a tájékoztatás folyamatosságát, melyet a hagyományos formákon túl - az elektronikus napló is támogat. 4.5 A tanulók közösségei 4.5.1 Diákkörök 28
Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját
közösségi
életük
tervezésében,
szervezésében,
valamint
tisztségviselőik
megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 4.5.2 Diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy – jelenleg a nevelési igazgatóhelyettes – segíti. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ, házirend meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diáktanács (IDT) áll. Az IDT hetenként tart információs megbeszélést, és havonta egy alkalommal tematikus ülést. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – működéséhez kapcsolódóan használhatja. A jogszabályban meghatározott ügyek körén kívül az iskolai diákönkormányzatot az SZMSZ nem ruház fel további ügyekre vonatkozóan a véleményezési joggal. 4.5.3 A diákközgyűlés Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A küldötteket az igazgató és az IDT titkára tájékoztatja az aktuális iskolai kérdésekről, válaszol a tanulók kérdéseire. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató
által, illetve
a
diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Az összehívásért és a megszervezésért a nevelési igazgatóhelyettes felelős. 4.5.4 Az osztályközösség
29
Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: - megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, - küldöttet delegálhat az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására.
30
5. A kapcsolattartás formái és rendje az egyes intézményi közösségek között Az egyes intézményi közösségek a folyamatos feladatellátásuk során kapcsolatot tartanak fönn egymással. Ennek módját, idejét az aktuális feladatok valamint az intézményi közösség, szervezeti egység jellege, feladatellátásának köre és rendje határozzák meg. 5.1 A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az iskola, mint többcélú, közös igazgatású intézmény, igényli az intézményegységek közötti folyamatos és jól strukturált kapcsolattartást. Ennek részét képezi az igazgatóhelyettesek feladat-meghatározása, és az ennek alapján kialakított napi működés. Az általános iskola igazgatóhelyettesese napi egyeztetést folytat az igazgatóval. Az igazgató távollétében ez az általános igazgatóhelyettesre hárul. Az általános iskolai igazgatóhelyettes távollétében az igazgató jár el. Az intézmény igazgatótanácsának az általános iskolai igazgatóhelyettes tagja. Szakértői testület az iskolában nem működik, speciális szakértelmet igénylő ügyben a szakmaiságot az igazgató a szükséges szakember meghívásával biztosítja mind az igazgatótanács ülésein, mind a nevelőtestületi értekezleteken. Az igazgatóhelyettesek és igazgató heti rendszerességgel, illetve sürgős feladat esetén azonnal egyeztetnek. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők és a gazdasági vezető segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. 5.2 A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet (jogszabályban rögzítettek szerint) félévi és tanév végi osztálymegbeszélések őszi és tavaszi nevelési értekezlet aktuális információs értekezlet (hetenként, előzetesen meghirdetett időpontban). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a felmerülő, az intézmény egészét érintő lényeges kérdések megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint az 31
intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. 5.3 A munkaközösségek és kapcsolatrendszerük Az intézményvezetés tagjai az alábbiak szerint tartanak kapcsolatot a munkaközösségekkel: Igazgató: magyar és osztályfőnöki; Általános igazgatóhelyettes: természettudományos és, matematika; Nevelési igazgatóhelyettes: idegen nyelvi, testnevelés és osztályfőnöki; Szakképzési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes: történelem, művészetek, pedagógia. A munkaközösségek értekezleteit a munkaközösség-vezető hívja össze, a munkaközösség egészét érintő ügyekben. Tervezetten a tanév során két alkalommal kerül sor értekezletre. Ezek eredményéről összegző jelentés készül az igazgató felé, mely az intézményi munkát értékelő beszámoló részét képezi. A munkaközösség-vezetőket az igazgató nevezi ki. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezetők a hatékony intézményi munka érdekében rendszeresen konzultálnak egymással, programjaikat egyeztetik. További feladatot a munkaközösségek részére az SZMSZ nem állapít meg. 5.4 A szülők tájékoztatásának formái Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a napló, ellenőrző, illetve digitális napló vezetésével tesznek eleget alapvető tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az általános, a tanuló előmeneteléhez kapcsolódó tájékoztatást az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzéssel teszi meg. Nem alapesetben, tanulmányi eredményhez kapcsolódó figyelemfelhívás, igazolatlan hiányzás, magas (száz órát elérő) igazolt hiányzás, fegyelmi vétség esetén hivatalos levélben értesíti a szülőket. Tájékoztatási kötelezettsége van a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. Ezen kívül az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) alkalmával, illetve szükség vagy szülői megkeresés esetén, lehetőség szerint előre egyeztetett időpontban.
32
A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként három alkalommal tart szülői fogadóórát. Ezek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A szülők a tanév végén tájékoztatást kapnak a következő tanévi tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Az osztályfőnök biztosítja részükre mindazokat az információkat, amelyek segítséget jelenthetnek a szülői kiadások csökkentéséhez. Ennek körében az iskola alapítvány részéről történő támogatási lehetőségről, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről. Szülők tájékoztatása az általános iskolában: Az osztályfőnök az üzenő vagy tájékoztató füzetbe írással értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a tájékoztató füzet segítségével tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.
5.5 Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt
33
A véleményeket írásos vagy jegyzőkönyvi formában szükséges rögzíteni. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A Diákönkormányzat - a szervezeti szabályzatának megfelelően - rendszeresen ülésezik, az ott elhangzottakról a nevelési igazgatóhelyettes tájékoztatja az iskola vezetését.
A DÖK és DT
működéséhez szükséges helyiséget az iskola biztosítja. A rendezvényeik számára szükséges helyiségeket - díjmentesen - igazgatói engedéllyel használhatják. Az osztályközösségek tájékoztatása a diákönkormányzat tevékenységéről osztályfőnöki órán, iskolarádión, honlapon keresztül történik.
5.6 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A tájékoztatás során szem előtt kell tartani a vonatkozó adat- és információtartalommal kapcsolatos jogszabályi előírásokat. A diákok tájékoztatása az általános iskolában: A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából havonta minden tárgyból legalább egy osztályzat ajánlott. A heti egy órás tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) időben tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A házirendet és az etikai kódexet minden tanulóval és szülővel ismertetjük a tanév elején az osztályfőnöki órán illetve szülői értekezleten, és megtalálható a tantermekben. 5.7 Az iskolai sportkörök, kapcsolat az iskolavezetéssel A pedagógiai programunk 2012. szeptember 1-től felmenő rendszerben heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyeket az órarendbe iktatva osztálykeretben igyekszünk biztosítani. 34
Ugyanakkor a feltételek hiánya miatt – élünk a köznevelési törvényben biztosított lehetőséggel: legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással váltható ki. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A szakmai program – az egészségfejlesztés szempontjait is figyelembe véve tartalmazza, hogy az iskolai sportkör keretei között mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. Az iskola felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen foglalkozás megszervezését igénylik. A felmérésnél figyelembe veszi, hogy hány tanuló kívánja kiváltani a mindennapos testnevelést az ISK keretében végzett sportolással. Az iskolai sportkör szakmai programjára az iskolavezetés felé a testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján tesz javaslatot. Az iskolában működő sportkör szakosztályai: labdarúgás, kézilabda, röplabda, torna, atlétika. 5.8 Külső kapcsolatok rendszere Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek –iskolára háruló - egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel, melyek az intézmény életének elengedhetetlen szegmensét képezik. A kapcsolatok egy része hivatali, míg vannak szakmai és más hálózati partnerek is. A kapcsolatok egy részét a köznevelés hierarchikus felépítése determinálja, melyek szintjén elkülönül az egyházi és állami szerv. 5.8.1 A Magyarországi Evangélikus Egyház - az intézmény fenntartója A fenntartó jogait és kötelességeit presbitériumán keresztül gyakorolja, biztosítja az intézmény folyamatos működésének feltételeit. Ennek során: biztosítja és ellenőrzi a szakmai működés és gazdálkodás törvényességét, a szakmai munka eredményességét és hatékonyságát, az intézmény egyházi jellegét, jóváhagyja az intézmény valamennyi szabályzatát, amennyiben állami és egyházi jogszabály eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető felett munkáltatói jogkört gyakorol,
35
biztosítja a feladatellátáshoz szükséges létszám és végzettség szerinti személyi feltételeket. A fenntartóval való kapcsolattartásért az intézmény vezetője a felelős. Ennek során folyamatosan figyelemmel kíséri az intézménybe érkező fenntartói megkereséseket, tájékoztatásokat, ezeket végrehajtja, az intézményt bevonja az Evangélikus egyház kapcsolati rendszerébe. Részt vesz, illetve biztosítja az intézmény részvételét a fenntartó által szervezett intézményvezetői, intézményi találkozókon. Segíti a fenntartói működést. 5.8.2 A vezetők és az Igazgatótanács közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskola Igazgatótanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Ebből következően: az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az Igazgatótanács felé az iskola működéséről. Az Igazgatótanács vezetőjét, tagjait meg hívja az intézmény meghatározó eseményeire. Az Igazgatótanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az Igazgatótanács működési rendje határozza meg. A hivatali rendben az intézmény kapcsolatot tart fönn a működése során megjelenő szervezetekkel, ezek körében a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával, Járási Hivatallal, az Oktatási Hivatallal. A kötelező adatszolgáltatáson túl – az igazgató megkeresésére - szakmai tájékoztatással segítik az iskolai működést. 5.8.3 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével
kapcsolatos
feladatokat.
Az
ifjúságvédelem
az
intézmény összes
dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
36
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás több esetben jogszabályi előíráson alapuló kötelezettsége az iskolának. (igazolatlan hiányzás, magántanulói státuszhoz vélemény kérése stb). Ezeken túlmenően az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Intézményünk segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 5.8.4 A gyakorlati képzés kapcsolatrendszere Pedagógiai szakközépiskolaként intézményünk szakképzést folytat az alapító okiratban meghatározottan, oktatás szakmacsoportban. Ehhez kapcsolódóan a gyakorlati képzés külső helyszíneken, együttműködési megállapodásokban részletezettek szerint történik. Ezek minden év szeptember 15-vel kerülnek aláírásra és alapozzák meg a tanévre vonatkozó gyakorlati képzési lehetőséget. A helyszínek óvodák, általános iskolák, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását biztosító intézmények. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a pedagógia szakmai munkaközösség vezetője látja el. A szakképzés vonatkozásában jó a munkakapcsolat a Borsod – Abaúj - Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A szakképzés feladatai magukkal hozzák a kapcsolattartást az NMH Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságával, vizsgaszervezési, verseny lebonyolítási, szakmai tanácsadási területeken. 5.8.5 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kapcsolat az iskolaegészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgálattal A kapcsolati körbe az iskolaorvos, a védőnő, az iskola-fogászat, közvetve az ÁNTSZ Miskolc M.J. Városi hivatala (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve) tartozik.
37
Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Miskolc M.J. városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost szakmai területen segíti a védőnő, az operatív feladatokban az iskolatitkár. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év elején egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának időpontjairól előzetesen az iskolavezetést és a nevelőtestületet értesíti. Az iskolai védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat
megelőző
ellenőrző
méréseket
(vérnyomás,
testsúly,
magasság,
hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezetéssel az iskolatitkáron keresztül. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. A megadott időpontokban a diákok rendelkezésére áll Munkaidejét munkáltatója határozza meg, az iskolavezetéssel egyezteti. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel. Az iskolafogászat feladatait szerződés alapján látja el. Tevékenysége az iskola tanulóinak fogászati szűrésére irányul, melynek idejét, beosztását az iskolavezetéssel az iskolatitkáron keresztül egyeztetni köteles. Különös figyelemmel kell a Gyermek- és Ifjúságvédelmi törvény betartását biztosítani. Kiemelt feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzését segítő programokban való részvétel.
38
5.8.6 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja a pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók vonatkozásában A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei A kapcsolattartás együttműködési megállapodás alapján, informális megbeszélés, megegyezés szerint, valamint az intézmény munkatervében rögzítettek mentén történhet. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki az intézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük, mentesítésük meghatározása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; 5.8.7 Az iskola működését érintő egyéb kapcsolatok Intézményünk szakmai kapcsolatot ápol a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeivel a város általános és középiskoláival, kollégiumaival, felsőoktatási intézményekkel. Kiemelkedik e körben a Miskolci Egyetemmel való szakmai és partneri 39
együttműködés, ami megjelenik az iskolai ballagás egyetem épületében való lebonyolításától a hallgatók mentorálásáig számos területen, de a régió más, pedagógusképzésben érdekelt felsőoktatási intézményeivel (Eger, Nyíregyháza, Debrecen) is folyamatos a kapcsolattartás. Az intézményben ezt a feladatot az igazgató, igazgatóhelyettesek, szakmai munkaközösségek vezetői koordinálják. Az iskola kapcsolatrendszerében kulturális, művészeti területen a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, a Miskolci Galéria, Miskolci Nemzeti Színház, Művészetek háza, Alliance Francaise, Herman Ottó Múzeum jelennek meg, de az aktuális tevékenység bővítheti a kulturális partnerek körét, melynek összefogását a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Iskolánk testvériskolai kapcsolatokat is ápol, Németországban, Finnországban rendelkezünk partnerintézményekkel, melyek révén tanulói gyakorlat és pedagógus tapasztalatcsere is megvalósul.
40
6. Az intézményi működés rendje 6.1 A tanév helyi rendje A tanév rendjét a mindenkori tanévrendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. Ennek alapján készíti el az intézmény működésének saját helyi rendjét, az éves munkatervet, melyet a nevelőtestület fogad el és a fenntartó hagy jóvá. Ebben kerülnek rögzítésre a központilag előírt események az ott megadott időpontokkal és ezt egészítik ki a iskolai rendezvények, vizsgák, ünnepségek, melyeket az egyenletes terhelés, szervezhetőség követelményére tekintettel határozunk meg. A jóváhagyott munkatervet ismertetjük az első tanítási héten a diákokkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel.
6.2 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, a szolgáltatást igénybe vevők jogai és kötelességei Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket egyházi jelképpel – kereszttel – kell ellátni. Az intézmény nyitva tartása Szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 20.00 óráig. Az általános iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától 20:00 óráig van nyitva. Ügyfélfogadási nap szerdán van. Az intézmény tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt – eseti kérelmek alapján. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
-
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
-
az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
-
a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit, informatikai eszközeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az előadótermekbe, szertárakba, számítástechnikai termekbe, szaktantermekbe és a könyvtárba a tanulók csak a szaktanár vezetésével vagy jelenléte esetén léphetnek be, ezeket a helyiségeket szünetekben zárva kell tartani. A zárás és nyitás kizárólag a szaktanár feladata. A tantermek rendjéért az ott tartózkodó tanulók és az órát tartó tanárok felelősek. 41
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A tanítási órák zavarása tilos! Kivételt szükség esetén csak az igazgató tehet. Látogatásra engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv, rendezvényterv tartalmazza. Az egyéni tanulói foglalkozások csak szertárban, vagy csoport-teremben tarthatók legkésőbb 17.00 óráig, az igazgató előzetes írásbeli engedélyével. A tanítás idejében 7.45 – 15.00-ig ilyen célra helyiséget igénybe venni nem lehet. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek kötelesek betartani az intézményi alapdokumentumokban meghatározott intézményhasználati rendet, az elvárható magatartás szabályait.
A
tanulók
jogainak,
kötelességeinek
részletes
szabályozása
az
itt
meghatározottakon kívül a házirendben történik, melynek betartása kötelező. Az intézménnyel kapcsolatba kerülőket megilleti a megfelelő tájékoztatás joga az őket illető információk körében, melyet biztosít az intézményi dokumentumok nyilvánossága, az iskolai honlap, a fenntartó elérhetőségének biztosítása. A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. A helyiségekből tárgyakat csak a leltárfelelős engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az ügyeletes nevelő gondoskodik a visszavitelről. Az általános iskolában az egyes tantermek speciális használati rendjére vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetőek, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat – technika tanterem, számítástechnika, kémia, fizika, rajz szaktantermek, tornaterem. A DÖK számára biztosított helyiség megfelelő használatáért a diákönkormányzat munkáját segítő tanár felelős. A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát a tanulókkal ismertetni kell az első foglalkozás alkalmával. A tanév eső napján, a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatáson ezekre az eszközökre is ki kell térni. Az iskolába behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. A dolgozók és a tanulók értékes tárgyaikat az iskolatitkár irodájában adhatják le, aki páncélszekrényben őrzi azokat. Ezekért a tárgyakért az iskola felelősséget vállal. A leadott tárgyról elismervényt kell adni (név, tárgy, átvétel dátuma, elvitel időpontja). 42
6.3 Az Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás; felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport; az iskolai diáksportkör; tömegsport foglalkozás; a tanulmányi, szakmai, kulturális, sport verseny, házi bajnokság, gyógytestnevelés, könnyített testnevelés a tanulmányi kirándulás, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás Az intézmény felnőttoktatást nem folytat. 6.3.1 Az egyéb foglalkozások célja A napközi otthoni foglalkozások elsődleges célja a tanórákra való felkészülés, pedagógusi megsegítés az egyes feladatok megoldása terén, s legfőként a hatékony önálló tanulás módszertanának elsajátítatása. (Részletező leírása az általános iskolánál) A napközi otthon egyben a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét az iskolavezetés határozza meg. A napközi otthoni foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetébe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével, az igazgató előzetes jóváhagyásával. A tanulószobai foglalkozásokat részletező leírása az általános iskolánál. Célja a tanórákra való
felkészülés, a tanulás segítése a hatékony önálló tanulás
módszertanának
elsajátíttatásával. Kiemelt célja a rendszeresen külön időkeretben nem megszervezhető szakkorrepetálások biztosítása. 43
A felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére szervezzük, valamint folyamatos a sajátos nevelési igényű tanulók részére. A szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók. Tételes felsorolásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való tudományos igényű elmélyülés, mely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik. A tanulók önképzőköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. Az önképző diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működhet, vezetője az igazgató által megbízott pedagógus. Közösségépítő, művészeti önkifejező szerepén túl meghatározó jelentőségű az iskolai rendezvények programjában valamint az egyházi alkalmakon való szolgálatban Az iskolai diáksportkör és a tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához. A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló – orvosi javaslatra – az igazgató által felmentést kaphat az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A könnyített testnevelésben részt vevő tanulókkal a testnevelő differenciáltan foglalkozik.
44
A tanulmányi, szakmai, kulturális, sport versenyeken, házi bajnokságokon való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. Kiemelt jelentőségű az evangélikus oktatási intézmények számára meghirdetett programokon való részvétel. Az országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettes(ek) felelősek. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben anyagilag elérhető módon való megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének kérdéseit igazgató és osztályfőnökök egyeztetik. 6.3.2 Az egyéb foglalkozások működési rendje Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés módját az iskolavezetés határozza meg. Az egyéb foglalkozásokon a tanuló jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt. A jelentkezés legalább félévre szól, és a jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások megtartásra előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót köteles vezetni a foglalkozásvezető pedagógus. A tanórán kívüli foglalkozásokat az intézményegységek tanulói számára a közös részvétel lehetőségének figyelembevételével szervezzük. 6.3.3 Az egyéb foglalkozások időkerete Az egyéb foglalkozások időtartamát (órakeretét) és helyszínét (tantermét) az igazgató és helyettese(i) rögzítik a tantárgyfelosztás alapján, a tanórán kívüli órarendben, a terembeosztással együtt. 6.3.4 Egyéb foglalkozások az általános iskolában Az általános iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és a tagintézmény vezetője, helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 45
A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Művészeti képzés folyik az iskolánkban, zenei oktatás, néptánc és festészet, ami a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény keretén belül valósul meg. A felzárkóztatások, korrepetálások, fejlesztő órák célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. szaktárgyi szakkörök sportszakkörök: röplabda, kosárlabda, foci, darts 6.4 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, az intézményi hagyományok ápolása, Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepségeinket méltósággal rendezzük, képessé téve a tanulókat arra, hogy az ünneplés igénye bennük is formálódjon. Az ünnepségek az állami ünnepekhez, az egyházi év ünnepeihez kötődnek, megemlékezéseket a jogszabályban előírtak szerint tartunk, de fontos eseménye az iskola életének a tanévhez kapcsolódó különféle ünnepségek (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás) megrendezése. Az ünnepségek lebonyolítása a tanév eleji osztályfőnöki munkaközösségi megbeszélésen meghatározottak szerint alakul. A ballagás, szalagavató két-két pedagógus szervezésében kerül lebonyolításra, míg egyéb esetben iskolánk hagyománya szerint egy-egy osztály szervez a műsort az osztályfőnök, magyart tanító pedagógus és meghatározott esetben az iskolalelkész bevonásával. A hagyományápolás külsőségei: -
az épületen elhelyezett nemzeti lobogó
-
az intézmény helyiségeiben elhelyezett kereszt
-
az intézmény zászlója
-
a Magyarország címere (osztálytermekben és külön az ünnepségeken)
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: -
lányoknak: fekete szoknya, fehér blúz, bordó színű selyemsál a Luther-rózsával,
46
-
fiúknak: sötét nadrág, fehér ing, bordó színű nyakkendő a Luther-rózsával.
6.4.1 Ünnepélyek és hagyományápolás az általános iskolában -
Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói az Etikai kódex, a házirend és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Az ünnepségek helyszíne a színpados terem vagy a Belvárosi Evangélikus templom. Az színpados teremben tartott ünnepségeket (a terem befogadó képessége miatt) két részletben adjuk elő: külön az alsó, majd a felső tagozat tanulóinak. Ilyenek például: a karácsonyi műsor, a farsang és a március 15.-i műsor. A tanévnyitó és tanévzáró ünnepséget és a ballagást az általános iskola udvarán tartjuk (jó idő esetén). Egyéb megemlékezések az iskolarádión keresztül történnek: október 6., reformáció napja, a magyar kultúra napja, stb. Az egyházi ünnepeket a gimnázium működési rendjéhez igazítva tartjuk.
-
Egyéb iskolai szintű rendezvény: az egészségnap, DÖK nap, nyílt nap, Christmas Party (a felső tagozatos tanulóknak)
-
Osztályszintű rendezvények: Mikulás napi klubdélután, anyák napja
-
A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését, tudásuk megmérettetését, a helyes versenyszellem kialakítását célozza. A tanulók intézményi, városi, megyei és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.
-
Hangverseny-, mozi-, színház- és múzeumlátogatásra van lehetőség, melynek keretében a tanulók bővíthetik kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteiket, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az általános iskolás korosztály számára. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségek a szülőt terhelik.
-
A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves része, melynek során a tanulók bővíthetik ismereteiket, tudásukat. Az osztályfőnökök szervezik meg, és kísérő tanár segítségével bonyolítják le a tanulmányi kirándulást. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségek a szülőt terhelik.
6.5 Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető. 47
Nyomtatott formában, az alább felsorolt helyek nyitva tartási illetve fogadási idejében tekinthetők meg:
az iskola titkárságán (valamennyi feladatellátási helyen)
az iskola könyvtárában,
az iskola irattárában,
A pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak az iskola alkalmazottjai: – értekezleteken, egyéb más megbeszélt módon az iskolavezetéstől – a munkaközösség-vezetőktől a munkaközösségi megbeszéléseken a tanulók: –
az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán
–
a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein
–
az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen
–
és egyéb más a pedagógusokkal megbeszélt formában
a szülők: –
a tanároktól, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon
–
az igazgatótól a szülői választmányi tájékoztató értekezletén
–
és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában
az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: – az intézményi közzétételi listán (KIR) – az intézményi honlapon –
indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.
48
7. Az intézmény dolgozóinak munkarendje 7.1 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottjainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. Alkalmazásuk alapesetben a Munka törvénykönyve alapján történik, heti 40 órás, teljes munkaidőben. 7.2 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 7.3 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok napi munkaidejét – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjai határozzák meg. A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál az arányos és egyenletes feladatelosztás biztosítása meghatározó szempont. Az iskolai könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül
49
végzett
felkészülésre,
könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá
a
pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A kötelező óraszámban ellátott feladatok, valamint a munkaidő többi részében ellátott feladatok, mint munkaköri feladatok a munkaköri leírásokban kerülnek meghatározásra. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. (Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) 7.4 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.
50
A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 7.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása nem biztosítható. 7.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a Munka törvénykönyve határozza meg. Munkaköri leírásukat közösen készíti el az igazgató és a gazdaságvezető, melynek szempontja a napi munkarend összehangolt kialakítása, a munkaterhelés egyenletes alakítása, az intézményi feladatok gördülékeny ellátása. Az ezek nyomán meghatározott munkaidő-beosztás betartása a dolgozó kötelessége. A munkavállalók szabadságának kiadása a nevelési-oktatási intézmény működési rendjéhez igazodóan, valamint lehetőség szerint, a jogszabályi előírásra tekintettel, a dolgozói igényekhez is igazodóan történik. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető írásos utasításával, és annak írásban rögzített elfogadásával történhet. Az általános iskola intézményegységben a porta szolgálatot külső cég látja el reggel 7 órától délután 17 óráig.
51
7.7 Munkaköri leírás-minták – az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet munkába lépést követően megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnöki, illetve egyes kapcsolódó munkaköri feladatok leírását külön készítjük el.
52
8. A tanulók intézményben tartózkodásának rendje Az oktatás és a nevelés a heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a teremrendben kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7 óra 45 perckor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óra 45 percig be kell fejezni. A tanítási órák kezdetét, végét és az óraközi szüneteket a csengetési rend jelzi. Az óra végi kicsengetés előtt 5 perccel figyelmeztető jelzés hangzik el. Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 20 perc. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, dolgozatírás és fakultáció esetén. A tanítási idő után, tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában 17.00 óráig. A szabadidős rendezvényeket az igazgató külön engedélyezi. Az általános iskolában a tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben (745 ) kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, alsó tagozatban az egész napos oktatásban délutáni órákban is. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Minden szünet legalább 10 perces, a tízórai, uzsonna és az udvari szünet 15 perces. A versenyeken részt vevő tanulókat megillető kedvezmények az általános iskolában: Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha az intézményegység vezető az igazgatóval egyeztetve ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Iskolai versenyen résztvevő tanuló egy órával (60 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. A középiskolai intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslatára, az intézményegység vezető az igazgatóval egyeztetett döntése alapján. A nyílt
53
napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az osztályfőnök ezekben az esetekben a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.
54
9. Az intézményi működés egyéb területei 9.1 Az intézményben tartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A portán történő bejelentkezéssel és kísérettel az igazgatóhoz, igazgatóhelyettesekhez, gazdasági vezetőhöz: a fenntartó képviselője, más intézmény képviselője, szülő. A portán történő névszerinti bejelentkezéssel: az alkalmazottak családtagjai, az iskola volt tanítványai (szükség esetén ezt igazolni köteles), a tanárjelölt egyetemi hallgatók (szükség esetén igazolással). Más, az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak az igazgató, vagy távolléte esetén igazgatóhelyettes engedélyével meghatározott helyen és ideig tartózkodhatnak. Más intézmények tanulói, illetve a tanulók nevelésével oktatásával kapcsolatba nem hozható személyek az épületbe nem léphetnek be. Mindezekért a portás, illetve az ügyeletes tanár fegyelmi felelősséggel tartozik. 9.2 Intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Az intézmény biztonságos működéséhez, működtetéséhez az alapvető intézményhasználati rendet minden érintettnek kötelessége betartani, az intézményvezetés részéről pedig betartatni. Ehhez a szükséges tárgyi és személyi feltételek az iskolában teljes körűen adottak, kiemelhető e körben az általános iskolai biztonsági szolgálat működtetése. A pedagógia munka biztonságos körülményeit a technikai működésre vonatkozó szabályzatok meghatározzák, a kapcsolódó vizsgálatok, bejárások eredményei rögzítik. Az intézmény helyiségeinek, eszközeinek balesetmentes használatára vonatkozó szabályozás a házirendben található. A biztonságos működés tárgyi feltételei mellett a személyi biztonság körülményeit mind a tanulók mind a pedagógusok számára adottak. Az intézményben a pedagógus, mint hivatalos személy végzi a munkáját, az ehhez kapcsolódó jogállás szerint. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje: Az iskola feladata, hogy közreműködjön a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel,
55
intézményekkel, hatóságokkal. Ha veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, a gyermekjóléti szolgálatok segítségét kéri az iskola. Az iskola vezetője gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz, A tanulókat és a szülőket a tanév elején írásban tájékoztatni kell (ellenőrző könyv, osztályfőnöki óra) a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatkörébe tartozik különösen: Tájékoztatás a kapcsolódó jogokról, a szolgáltatás igénybe ételéről A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével A gyermekjóléti szolgálattal kapcsolattartás A tanulók anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezése A veszélyeztetett tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, felvilágosításra, szemléletformálásra szülők, pedagógusok és tanulók körében, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. 9.3 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges intézményi teendők meghatározása Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságosát jelentős mértékben zavarja, vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény lehet: -
bombariadó
-
katasztrófahelyzet
-
tűzeset
-
illetéktelen behatolás
-
egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet)
A rendkívüli események megelőzése érdekében az igazgató a tűz- és munkavédelmi feladatokkal ellátott alkalmazottal együtt esetenként, valamint az iskola épületének karbantartási feladatait végző dolgozói, a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben szokatlan, a biztonságot előreláthatóan veszélyeztető jelenség vagy arra
56
utaló jelek nem
tapasztalhatók-e. Amennyiben ellenőrzésük
során rendellenességet
tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Jogszabályi kötelezettsége alapján az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Veszélyeztető helyzet esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyeztető helyzetet vagy annak fenyegető
bekövetkeztének lehetőségét észleli az eseményt azonnal bejelenti az iskola
legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót. A veszélyeztető helyzetet jelző riadó az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén ennek tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola udvara, az iskola előtti terület. A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A veszélyeztető helyzetet jelző riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos. Ha a veszélyeztető helyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásával való fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A veszélyeztető helyzetet jelző riadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A kiesett tanítási időt az iskola vezetője – a jogszabályban foglaltak szerint – pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell. A veszélyeztető helyzetek esetén a teendők részletes meghatározása az intézmény alábbi dokumentumaiban szabályozottak: 57
Tűzvédelmi szabályzat Vészhelyzeti cselekvési terv. 9.4 Katasztrófa, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 6.§ (1)a) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: -
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
-
a tűz,
-
a robbanással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell -
a fenntartót,
-
tűz esetén a tűzoltóságot,
-
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
-
személyi sérülés esetén a mentőket,
-
egyéb
esetekben
az
esemény
jellegének
megfelelő
rendvédelmi,
illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolai csengővel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk, a teendők a rendkívüli helyzeteknél leírtakkal megegyeznek.
58
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e tanuló az épületben. A teendők körében megjegyzendő, hogy árvízi veszély esetén az iskolában tartózkodó tanulók biztonságos hazajuttatását – a tanítás megszakításával – is lehetővé kell tenni, illetve a hazajutni nem tudó tanulók számára az elhelyezésről gondoskodni szükséges. 9.5 A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz, baleset, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl.: osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézményhez kiküldött munkavédelmi felelős. A 59
tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók alá írásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 9.6 Az iskola dolgozóinak feladata tanulói balesetek esetén A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által a megbízott személy végzi. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért baleset vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívatnia,
-
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.
Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok alapján: -
a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani
-
a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni; a jegyzőkönyv egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg
-
a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, a súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni
Az iskolai nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
60
9.7 A pedagógus által készített, használt pedagógiai eszközökre vonatkozó védő, óvó előírások A pedagógusok az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket a tanítási órákra csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök korlátozás nélkül használhatók. 9.8 A pedagógusok használatába kerülő, munkához szükséges informatikai eszközök meghatározása Az intézmény pedagógusai munkájuk ellátásához az intézmény területén igénybe vehetik az audiovizuális és egyes informatikai eszközöket. A tartós használat esetén a tanév elején a kölcsönzés szabályzata szerint veszik át az oktatástechnikustól, illetve informatikustól, a használatra vonatkozó kioktatást, és dokumentálást követően. Eseti használtkor az igazgató engedélyezi az igénybevételt, melyet átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítenek, a szakembertől kapott használatra vonatkozó tájékoztatás után. A nevlői szobában elhelyezett informatikai és sokszorosító eszközöket a pedagógusok szabadon igénybe vehetik. A sokszorosításra egységes egyéni limit kerül meghatározásra. 9.9 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: -
el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,
-
az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,
-
az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,
-
az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.
A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 61
9.10 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott
elektronikus
kapcsolatban
elektronikusan
előállított,
hitelesített
és
tárolt
dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: -
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
-
az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya
-
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista,
-
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések
-
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes(ek) férhetnek hozzá. Az elektronikus-napló kezelési rendje Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik Az intézményünkben használt, helyi szerveren tárolt adminisztrációs szoftver által generált enapló három úton érhető el: a helyi intézményi hálózathoz csatlakoztatott számítógépen keresztül, hozzáférési jogosultságot kapó felhasználók által távoli asztal eléréssel az erre a célra üzemeltetett intézményi gépen keresztül, a jogosultságot kapó intézményi dolgozók által a korlátozott tartalmú és korlátozott hozzáférésű internetes kezelőfelületen keresztül, a rendszer által generált azonosítóval és jelszóval (szülők, tanulók) Iskolavezetés: Automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatai vannak. 62
Iskolaadminisztráció, iskolatitkárság: Aktualizálás a tanulók, az osztályok adatainak és ezek kapcsolatainak naprakész adminisztrációja. A szülői és tanulói azonosítók kezelése. Tanárok, osztályfőnökök: Tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és adminisztráltatása. Szülők: A szülők kizárólag saját gyermekeik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot az internetes felület eléréséhez. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az iskolatitkártól személyesen vehetik át az intézményben, tanévkezdéskor. Rendszerüzemeltető feladatköre E-napló felelős szakmai kompetenciája: -
Az elektronikus napló informatikai rendszerének teljes felügyelete.
-
A tantárgyfelosztás, az órarend bevitele, a tanulók osztályokba, csoportokba rendezése.
-
Kapcsolattartás a szoftverfejlesztőkkel.
-
A változások közvetítése és szükség esetén ezek képzéseken való átadása.
-
Problémák kezelése.
-
Az adminisztrációs mulasztások kiszűrése és az intézményvezetés tájékoztatása ezekről.
Rendszergazda feladatai: - (külső szolgáltató bevonásával) -
Az elektronikus napló iskolai hálózaton (wifi, vezetékes) való zavarmentes működésének biztosítása, a felmerülő problémák javítása.
-
A hálózat karbantartása.
-
A tanári laptopok e-napló kezelésének biztosítása.
-
Együttműködés az e-napló felelőssel.
Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatok, határidők, felelősök HATÁRIDŐ
FELELŐS
adatainak augusztus 31.
iskolatitkár
FELADAT Év eleji feladatok Elsős
tanulók
rögzítése rendszerben
63
HATÁRIDŐ
FELADAT Javítóvizsgák
FELELŐS
eredményei augusztus 31.
igazgatóhelyettes
alapján a csoportok, osztályok névsorának aktualizálása A tantárgyfelosztás rögzítése a augusztus 31.
igazgató, e-napló felelős
rendszerben Tanulói adatok ellenőrzése, szeptember 15.
osztályfőnökök, e-napló felelős
aktualizálása Az
órarend
rögzítése
a szeptember 15.
igazgatóhelyettes, felelős
rendszerben Végleges
e-napló
csoportnévsorok szeptember 15.
iskolatitkár
rögzítése a rendszerben Év közbeni feladatok Adatváltozások rögzítése
folyamatos,
a
bejelentést osztályfőnökök, e-napló felelős
követő 5 munkanap Tanulók
osztály, folyamatos, a cserét követő 5 igazgatóhelyettes,
csoportcseréinek rögzítése
munkanap
Haladási napló vezetése
folyamatos, a tanóra napján, osztályfőnökök
e-napló
felelős
de legkésőbb a követő max 5 munkanap Értékelési napló
osztályfőnökök,
folyamatos
tanítók,
tanárok Helyettesítések
szervezése, folyamatos
igazgatóhelyettes
adminisztrálása Hiányzási napló
osztályfőnökök,
folyamatos
tanítók,
tanárok Heti biztonsági másolat
minden hét péntek 17.00 óráig e-napló felelős, rendszergazda
Havi mentés
minden
hó
utolsó e-napló felelős, rendszergazda
munkanapján Napló ellenőrzések
folyamatos, havi
igazgató, igazgatóhelyettesek
rendszerességgel A félév és az évzárás feladatai Javasolt
magatartási, osztályozó konferencia napja, osztályfőnök 64
HATÁRIDŐ
FELADAT
FELELŐS
feladatok délelőtt
szorgalmi ellenőrzése Javasolt
érdemjegyek osztályozó konferencia előtti tanítók, tanárok
rögzítése
nap
Naplók záradékolása
Tanévzáró értekezlet utáni nap osztályfőnökök
Utolsó mentés
Tanévzáró értekezlet utáni nap e-napló felelős 16.00 óráig
Végleges fájlok archiválása, Tanévzáró értekezlet utáni nap e-napló felelős CD lemezen történő rögzítése Végleges fájlok archiválása, június utolsó munkanapja
igazgató,
nyomtatott állapotban
iskolatitkár
Üzemeltetési szabályok Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. Minden felhasználónak kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata és az eszközök állagának megóvása. A rendszer működtetésének felelőse az igazgató. A dokumentumot hitelesített elektronikus aláírással a – jogszabályban meghatározott alakiság szerint – az igazgató látja el. Az e-napló hitelesítési rendje Amennyiben az adatok kizárólag az e-naplóban kerülnek rögzítésre (nincs hagyományos napló vezetés), havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola
65
körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani a megszabott alakiság követelményeinek megfelelően. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot a tanulói jogviszony megszűnésének eseteiben. A rendszer elérésének lehetőségei Az intézmény épületében elhelyezett e-napló fájlt tartalmazó szervert az iskola valamennyi hálózatra kötött gépéről közvetlenül el lehet érni. Az e-napló által kötelezően nyilvántartott adatok -
tanuló neve
-
születési helye, ideje
-
neme
-
állampolgársága (nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, igazoló okirat megnevezése, száma)
-
lakóhely, tartózkodási hely címe, e-mail címe
-
tb. azonosító jel
-
szülő, törvényes képviselő név, lakcím, tartózkodási cím, telefonszám, e-mail címe
-
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok
Az általános iskola intézményegységben elektronikus naplót nem használunk. 9.11 Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A feladat operatív ellátója az általa megbízott tankönyvfelelős. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 66
Az iskola a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Az igazgató – a nevelőtestület, az iskolaszék, a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérve – minden év január 25-ig meghatározza a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvrendelés rendjéről a tanulók szüleit az iskola a hirdetőtáblán és a honlapján tájékoztatja a szülőket. A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskola május 31-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel a tankönyvfelelős feladata. A tankönyvrendelés módosítására a jogszabályban meghatározott ideig van lehetőség. A módosításnak már tartalmaznia kell a belépő új évfolyamok tanulóinak pontos rendelési adatait is. A tankönyvtámogatás vonatkozásában a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése határozza meg, kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdése, hogy várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. További kedvezmény nyújtására szociális rászorultság jelenthet alapot, amelyet a fenti jogszabályok ugyan nem nevesítenek, de megalapozzák a támogatást. Az összege egyedi elbírálás szerint kerül kialakításra. A könyvtári tankönyvek megvásárlására hároméves használati idő eltelte után van lehetőség, az ár a gazdaságvezető javaslatára, jelentős kedvezménnyel kerül kialakításra.
67
10. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos eljárások 10.1 A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazhatja. Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki: - eredményes, kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Jutalmazásra a diákközösségek, az osztályfőnök és a szaktanár tehet javaslatot. Az iskolában elismerésként írásbeli (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi) dicséretek adhatók, illetve a tanulók könyvvel vagy könyvutalvánnyal jutalmazhatók. 10.2 Tanulói tevékenység díjazás megállapításának szabályai Szervezett tanulói foglalkozásokon a tanuló által előállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíti a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló által hozzáadott értékkel arányos juttatás illeti a tanulót, ebben az esetben az intézményvezető és a diák közötti egyedi megállapodás alapján fizet az iskola. Rendszeres bevétel keletkezése esetén polgári jogi szerződés keretei között szükséges szabályozni. 10.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás és a fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás részletes szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás
lefolytatását
megelőző
egyeztető
eljárást.
Az
egyeztető
eljárás
célja
a
68
kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 69
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet -
megrovás;
-
szigorú megrovás;
-
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat;
-
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával;
-
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos;
-
kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos.
A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 70
Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett bizonyítás felvételére van szükség, fegyelmi tárgyalást feltétlenül meg kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság (a továbbiakban: a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság) folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozza vagy kizárja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha -
a tanuló nem követett el kötelességszegést,
-
a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
-
a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
-
a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,
-
nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldi az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: 71
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló -
közeli hozzátartozója
-
osztályfőnöke illetve tanítója
-
napközis nevelője
-
felsős tanuló esetén volt tanítója
-
a fegyelmi vétség sértettje
-
akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.
10.4 Munkaruha kihordási ideje Az intézményben folyó iskolarendszerű szakképzés munkaruha biztosítását nem igényli.
72
11. Iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata A könyvtár státusza az Alapító okiratban: az oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységeken belül, mint iskolai könyvtári tevékenységet lát el. Szakágazati besorolása: TEÁOR száma: 9101 – Könyvtári, levéltári tevékenység Iskolai könyvtár működtetése Intézményi előzmények, jogelődök: Középiskolai tagozat az 1920-ban Eperjesről Miskolcra érkező Evangélikus Tanítóképző utódaként működik. Az Evangélikus Egyház 2001-ben folytathatta az intézmény működtetését. A közben lezajló történelmi események, államosítás következtében a korabeli állományt teljes egészében elvesztette az intézmény könyvtára. A kezdetben tanítóképzés profilú iskola, mindig a leányoktatás és a pedagógia köré szerveződött, így lett óvónőképző és leánygimnázium is. A könyvtári tulajdonbélyegzők feliratai hűen mutatják az említett változásokat: Állami Kossuth Óvónőképző Miskolc Miskolci Kossuth Leánygimnázium Ifjúsági Könyvtára Kossuth Zsuzsanna Leánydiákotthon Állami Kossuth Általános Leánygimnázium Miskolc Kossuth Gimnázium Könyvtára Evangélikus Kossuth Gimnázium Könyvtára Az általános iskolai tagozat története is régre nyúlik vissza. Két egykori intézményből született meg. 1875- ben Állami Polgári Leányiskola és1909-ben indul a Állami Polgári Fiúiskola,amelyek 1963-ban 3. Sz. Általános Iskola és 4. Sz. Általános Iskola néven él tovább, majd 1970-ben összevonásra kerül a két intézmény. Neve: 4. Sz.Istvánffy Általános Iskola lesz. Korábbi könyvtári tulajdonbélyegzők: Állami Polgári Leányiskola Tanári Könyvtára Miskolcz Miskolci M. Kir. Ált. Polgári Leányiskola Igazgatósága III. Sz. Állami Általános Iskola Miskolci M. Kir. II. Sz. Állami Polgári Fiúiskola Igazgatósága IV. Sz. Állami Általános Iskola
73
2011. szeptember 1-jével a néhai 4. Sz. Istvánffy Gyula Általános Iskola telephelye lett az Evangélikus Kosssuth Lajos Gimnáziumnak, s ettől a naptól az intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok Az intézmény két helyszínen működtet könyvtárat, egyik a középiskolában (székhely), a másik az általános iskolában (telephely) található. 1.1. Azonosító adatok A székhely könyvtár elnevezése: Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Könyvtára Ovális bélyegzőjének felirata: Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Könyvtára Miskolc Székhely címe: 3525 Miskolc, Dayka Gábor u.4. A telephely könyvtár elnevezése: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola Könyvtára Ovális bélyegzőjének felirata: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola Könyvtára Miskolc Telephely címe: 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 7. A könyvtárak fenntartójának neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház Az intézmény fenntartójának címe: 1085 Budapest, Üllői út 24. 1.2. Szakmai állapotok, jellemzők: Középiskola: A könyvtár a főépület alagsorában helyezkedik el. Nem rendelkezik külön olvasóteremmel és raktárral. A könyvtári helyiségében 3-4 fő tud asztal mellett dolgozni. A könyvtárból nyílik a hittanterem, ahol egész osztály tanulóinak könyvtári óra tartható, amennyiben az órarendi beosztás megengedi. A könyvtárnak nincs külön raktárhelyisége. A könyvtáros munkakört 1 fő alkalmazott látja el. A könyvtár a szorgalmi időszak minden tanítási napján nyitva tart. Az állomány teljes mértékben szabadpolcos elhelyezésű. A könyvtár internet-kapcsolattal, 1 db számítógéppel, nyomtatóval, a hittanterem DVD-CD lejátszóval, VHS lejátszóval, televízióval rendelkezik. A könyvtárban nincs kazettalejátszó, fénymásoló. Általános iskola:
74
A könyvtár az iskola alsó tagozati épületében az 1. emeleten található. A könyvtár nem rendelkezik külön olvasóteremmel. A szabadpolcos térben van lehetőség húsz tanuló leültetésére, ebből nyílik egy belső raktárhelyiség, ami zömében a tartós tankönyveknek ad otthont. A könyvtárosi teendőket 1 fő informatikus könyvtáros – tanító végzettségű főállású könyvtáros pedagógus látja el. Az állomány teljes mértékben szabadpolcos elhelyezésű. A könyvtár hét minden napján nyitva tart. A könyvtár internet-kapcsolattal, 1 db számítógéppel és 2 db mini laptoppal, 1 db VHS lejátszóval és 1 televízióval rendelkezik. A könyvtárban nincs nyomtató, DVD-, CD- és kazettalejátszó, valamint fénymásoló. 1.3. Az iskolai könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja a nevelőtestület, a diákközösségek javaslatainak figyelembevételével s a könyvtárostanár szakmai irányításával. 1.4. Az iskolai könyvtár kapcsolatai A könyvtárak működését szakmai szolgáltató tevékenységükkel, továbbképzésekkel, rendezvényekkel segíti Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Szakmai Intézet és Médiatára, a Miskolci Nevelési, Logopédiai, Pályaválasztási Tanácsadó és Pedagógiai Intézet, az evangélikus iskolai könyvtárosok köre, az Evangélikus Országos Iroda, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc Városi Könyvtár, a könyvtári munkaközösségek, a báziskönyvtárak. 2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. Arra kell törekedni, hogy a könyvtár fejlesztésére tervezett kerettel a könyvtárostanító, könyvtáros úgy rendelkezhessen, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola igazgatója gondoskodik a napi munkához szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok megrendelése a könyvtárostanító, könyvtáros feladata. A szakkönyvek beszerzését a munkaközösségekkel egyeztetve a könyvtárostanító, könyvtáros végzi a könyvtár részére, könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanító, a könyvtáros a felelős, a könyvtári keretből csak beleegyezésével lehet dokumentumot 75
beszerezni. Az éves fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a Pedagógiai Programban meghatározott dokumentumszükséglet figyelembevételével történik. 3. Az iskolai könyvtár feladata Küldetésnyilatkozat: Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa kíván lenni. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, de mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkori érvényes könyvtári jogszabályok, rendeletek, szabványok szerint működik. Forrásközpontként, információs központként próbál helyt állni. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve, valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. Tevékenységével a következőket képes és hivatott segíteni: az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatás minőségének fejlesztése, az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. 3.1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; - tanórai foglalkozások tartása; - egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása; - könyvtári dokumentumok kölcsönzése. 3.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása; - informatikai szolgáltatások biztosítása (lehetőség szerint); - tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól; - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése; - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében; 76
- közreműködés az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos feladatok megszervezésében, lebonyolításában. Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből, segédkönyvekből, nyilvántartja és a kölcsönzést lehetővé teszi. 4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, ezért a gyűjtőköri szabályzat rögzíti az egyes állományrészek
speciális
sajátosságait.
A
dokumentumok
kiválasztása,
pedagógiai
felhasználása ill., ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanító, könyvtáros és a nevelőtestület együttműködésével történik. A Gyűjtőköri Szabályzatot elfogadása előtt országos szakértővel kell véleményeztetni. 5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 5.1. A gyarapítás 5.1.1. Szerzeményezés A beszerzendő dokumentumok kiválasztásától a ténleges beérkezésig tartó folyamat. A szerzeményezés magában foglalja a dokumentumok kiválasztását, beszerzését, beérkezését. 5.1.2. Tájékozódás A szaktanári, tanulói igények közelítése a gyűjtőköri leíráshoz, hogy a szerzett dokumentumok valós eszközként működjenek az oktatási-nevelési feladatok megoldásában. 5.1.2.1. Tájékozódás segédletei -gyarapítási tanácsadók (Új könyvek-KELLO rendelések esetén) -folyóratok, napilapok dokumentumismertetései -ajánló bibliográfiák -kiadói katalógusok, kereskedői tanácsadók -könyvesboltokban való tájékozódás 5.1.3. A beszerzés forrásai 77
Az iskolai könyvtár állománya vétel és ajándék útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: eseti megrendeléssel, a dokumentum megtekintése alapján készpénzes vagy átutalásos fizetéssel. Az ajándékba kapott dokumentumokat az állományba vétel előtt a gyűjtőköri előírásoknak meg kell feleltetni, felesleges dokumentumokkal az állomány nem terhelhető. A gyűjteménybe nem illő művek elajándékozhatóak, jutalmazásra felhasználhatóak. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. Tulajdonbélyegzővel előírásoknak megfelelően el kell látni. 5.1.4. A gyarapítás nyilvántartásai Rendelési lapok gyűjtése. Külön nyilvántartás nincs hozzá. 5.1.5. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdaságipénzügyi iratok (számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése a gazdasági vezető feladata. A számlák hátoldalán a nyilvántartásba vett dokumentum célhelyét, a nyilvántartásba kerülés egyedi azonosítóját, idejét fel kell tüntetni, és a nyilvántartásba vevő könyvtárosnak alárásával, könyvtárbélyegzővel kell ellátnia. 5.1.6. A dokumentumok állománybavétele A dokumentumokat a nyilvántartásba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével az állomány-nyilvántartási szabvány szerint (könyvekben: címlap verzóján, 17. oldalon, utolsó számozott oldalon) leltári számmal és raktári jelzettel. 5.1.6.1. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: egyedi címleltárkönyv. A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető, a fenntartó bélyegzőjével hitelesíteni kell. 5.1.6.1.1. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumok a csoportos leltárkönyvben is bevezetésre kerülnek az általános iskola könyvtárában. Ez a nyilántartás lehetőséget ad arra, hogy az állomány egésze darabszám és érték alapján megállapítható legyen. A csoportos leltárkönyv nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás. 5.1.6.2. Időleges nyilvántartás
78
Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három illetve öt évre) szerez be. Az időleges nyilvántartás formái: brossúra kiadványok, periodika. 5.2. Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: - a gyarapítás minőségétől, - az iskola szerkezeti és profil váltásától, - a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, - a dokumentumok tárolásától, fizikai védelmétől, - a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás (avulás, fölöspéldányok); - természetes elhasználódás (fizikai állapot); - hiány (kölcsönzési forgalomban elveszett vagy kölcsönzésben nem jelent meg). 5.2.1. Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. 5.2.1.1. Elavult dokumentum kivonása A dokumentum kivonása annak értékelése alapján történhet, amennyiben tartalmi elavulás jellemző rá. A kivonáshoz a könyvtárostanító, könyvtáros kikéri a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét, de önállóan dönt az elavult dokumentumok mennyiségének mértékéről. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: -
ha
a
benne
lévő
ismeretanyag
tudományos
szempontból
túlhaladottá
vált,
tévesinformációhoz juttatja a tanulókat, - ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetőek. 5.2.1.2. Fölösleges dokumentumok kivonása Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: 79
- megváltozik a tanterv; - változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke; - módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete; - a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket; - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. 5.2.2. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni. 5.2.3. Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: - elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény); - kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés); - állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli). A könyvtár használata közben megengedett hiány a 3/1975 KM-PM rendelet szerint. 5.3. A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtárostanító, könyvtáros javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtárostanító, könyvtáros hatáskörébe tartozik, nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. A tervszerű állományapasztás, megtérített követelés esetén a befolyt értéket, térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. 5.4. A kivonás nyilvántartásai Jegyzőkönyv: A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv, valamint törlési jegyzék alapján történik, melyeknek tartalmazniuk kell a kivezetés okát, és a dokumentumok azonosító adatait. Ügyirat: az időleges nyilvántartású dokumentumok címét és darabszámot feltüntető irat, amelyet a könyvtáros tanító, könyvtáros készít el, az igazgató jóváhagy. 5.5. A könyvtári állomány védelme
80
A könyvtárostanító, könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – felelős. Időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások egyeztetésével. A könyvtár helyiségében csak a könyvtáros jelenlétében lehet tartózkodni, amennyiben a könyvtáros
nem
tud
jelen
lenni,
írásbeli
igazgatói
engedéllyel,
részleges
anyagifellősségválalással lehet ott más a tantestületből. 5.5.1. Az állomány ellenőrzése (leltározása) A könyvtár revízióját leltározási ütemterv alapján az iskola igazgatója rendeli el. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért az igazgató a felelős. Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. Csak a leltározáson átesett dokumentumok kölcsönözhetőek. A leltározás közben könyvtári szolgáltatás nincs. 5.5.1.1. Az állományellenőrzés típusai - jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli; - módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; - mértéke szerint: teljes körű vagy részleges. Az időszaki leltározás közül minden második részleg is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20 %-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, amit minden tanév végén ellenőrizni kell. Az időszaki leltározás időpontja az állomány nagyságától függően: -10000 könyvtári egység alatt 2 évente, -10001-25000 könyvtári egység között 3 évente. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. Soronkívüli állományellenőrzést kell tartani, ha - az állományt valamilyen rendkívüli károsodás éri, -az iskola igazgatója valamely okból elrendeli azt, -egyszemélyes könyvtár sestén személycsere történik. 5.5.1.2. A leltározás lebonyolítása A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania, az igazgató köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. 5.5.1.3. Az ellenőrzés lezárása A leltározás befejezésével jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni 81
- a leltározás jellegét (időszaki vagy soron kívüli), - a leltározás számszerű végeredményét, - az egyedi nyilvántartású dokumentumok esetében a hiányzódokumentumok jegyzékét, illetőleg az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állománynyilvántartásból. 5.6. Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumot senki sem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók, tanuló-, és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A szaktanárok számára létesített letéti állományokat névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el, melyet a takarítási célokra adható ki. A kulcsok csak indokolt esetben (vis major, betegség) adhatók ki az iskola igazgatójának. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes
részarányos
anyagi
felelősséggel
tartozik.
Felelősségének
idejét
rövid
jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 5.7. Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. A könyvtárból való távozás előtt a helyiségeket áramtalanítani kell. A könyvtár bejáratánál kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tűz esetén nem szabad használni vizet az oltáshoz. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, hőmérséklet). Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). 5.8. Az állományvédelem nyilvántartásai 5.8.1. Az állományellenőrzési nyilvántartások 82
- leltározási ütemterv; zárójegyzőkönyv és mellékletei. 5.8.2. Kölcsönzési nyilvántartások Használható nyilvántartások: osztályonkénti és dolgozói nyilvántartás. A számítógépes nyilvántartás még nem üzemel. 5.8.3. A könyvtárhasználati szabályzat A könyvtár használatára vonatkozó szabályokat és a könyvtár szolgáltatásait a Könyvtárhasználati Szabályzat tartalmazza, amely az Iskolai Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. sz. melléklete. 6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A könyvtári állomány csanem 99,8 %-ának elhelyezése szabadpolcon történik. Az általános iskolában a Matematika-fizika és a Rajz szaktermekben vannak kihelyezett letétek. A középiskolában minden kölcsönzés egyénileg történik. 6.1. A könyvtári állomány egységei: kézi és segédkönyvtár, ismeretközlő irodalom, szépirodalom, muzeális könyvek, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok, folyóiratok. A könyvtári állomány mellett párhuzamosan működik a tankönyvek gyűjteménye, azaz tankönyvtár. Az állomány raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben van elhelyezve. A muzeális dokumentumok elkülönítve helyezkednek el. 6.2. Letéti állományok A szaktanárok által igényelt és a könyvtárostanár jóváhagyásával kiemelt letéti állományok a szaktantermekben vannak elhelyezve. Ezekről a könyvtár nyilvántartást készít, az állományellenőrzések során leltározza azokat. Az ilyen dokumentumokért a szaktanárok anyagilag felelősek. 7. A könyvtárostanár munkaköri feladatai Az iskolai könyvtárat a törvényben előírtaknak megfelelő könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Munkaköri feladatait Munkaköri leírása tartalmazza. 8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai
83
Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a Könyvtárhasználati Szabályzat rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: -a használatra jogosultak körét, -a használat módjait, -a könyvtár szolgáltatásait, -a könyvtár rendjét, -a könyvtári házirendet. 8.1. A könyvtár használói jogköre Az iskolai könyvtárat a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanulói, pedagógusai, és más dolgozói használhatják. A könyvtár használata ingyenes. 8.2. A könyvtárhasználat módjai: - helybenhasználat, - kölcsönzés, - csoportos használat. Minden olvasó, aki betartja a Könyvtárhasználati szabályokat jogosult a kölcsönzésre. A kikölcsönzött dokumentumokról – kölcsönzés és visszavétel - nyilvántartást kell vezetni. A kölcsönzések kölcsönző füzetbe kerülnek rögzítésre, ott az olvasó aláírásával kötelezi magát, hogy a könyvtár szabályait betartja. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. A könyvtár órarendszerű tanítás számára nem vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. 9. Gyűjtőköri szabályzat A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai: - 3/1975. (VIII. 17) KM-PM rendelet - 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról - 5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról 84
- az iskola Pedagógiai Programja (külön csatolva) 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 2. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból 3. A könyvtár fő gyűjtőköre 4. A könyvtár mellék gyűjtőköre 5. A gyűjtés tartalmi összetétele, mélysége Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Figyelembe kell venni az iskolán kívüli források lehetőségét, valamint a könyvtárhasználók szociális helyzetét is. A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempontok szerint gyűjtjük. Az
iskolai
könyvtáros
a
folyamatos,
tervszerű
és
arányos
állományalakítást
a
munkaközösségek véleményének egyeztetésével, az iskola vezetésének jóváhagyásával, a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott gyűjtőköri elvek szerint végzi. A gyűjtőköri szabályzat szerint gyarapított könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők - az iskola szerkezete és profilja - nevelési és oktatási célja - helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere - tehetséggondozási és felzárkóztatási programja A
Kossuth
Lajos
Evangélikus
Általános
Iskola,
Gimnázium
és
Pedagógiai
Szakközépiskolának általános iskolai intézményegységében nyolc évfolyam működik. A középiskolai tagozaton, négy évfolyamon gimnáziumi és pedagógiai szakközépiskolai képzés folyik. Érettségi utáni szakképzésként az OKJ szerint zajlik oktatás. Iskolánk többcélú, evangélikus értékeket közvetítő intézmény. Célunk az alapkészségek fejlesztése, az általános, széleskörű műveltséget megalapozó, középiskolai továbbtanulásra felkészítés. Továbbá feladatunk a sikeres kétszintű érettségi vizsgának és felsőfokú tanulmányok előkészítése. Mindezek a Biblia szellemében, a lutheri tanok szerint, keresztyén szellemiségű nevelésen és oktatáson keresztül zajlik. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint számos tanórai foglalkozást szervez és tart, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, ill. kiegészítő 85
ismeretek átadása céljából. Tervünk olyan készségek fejlesztése, amely élethosszig tartó tanulás motiváltságának kialakításával, az önálló ismeretszerzés felé vezet, mely a könyvtáros tanár mellett, az egész nevelőtestület feladata. A gimnáziumi tagozatainkon általános tantervű, nyelvi (angol vagy német) és humán tagozatos képzés, biológiai képzés választható. Iskolán kívüli forrásként kiemelkedő fontosságú a Miskolc Városi Könyvtár és Információs Központ, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, amellyel jó munkakapcsolata van a könyvtárunknak, tanulóink rendszeresen vesznek részt könyvtárbemutatókon, több esetben szervezünk közös programot, és diákjaink egy része szívesen kölcsönöz tőlük. A pedagógus kollégák szakirodalmi igényeinek kielégítésére, rendelkezésre áll a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Szakmai Médiatára, ahol könyvtárközi kölcsönzésre, ill. az Interneten elérhető adatbázisok használatára is lehetőség nyílik. A könyvtárhasználóink családjainak mindennapi megélhetése sokat változott az elmúlt években, s mindez a magas könyvárakkal együtt indokolja, hogy egyre többen szeretnének, intézményünk tagjaiként tankönyveket, kötelező irodalmat a könyvtárból kölcsönözni. Sajnos, az említett okok miatt, a könyvtár is korlátozott számban tudja beszerezni a szükséges kiadványokat. A könyvtár a fenti szempontok figyelembe vételével igyekszik biztosítani a hátteret az oktatónevelő munkához, gyűjtőköre ennek megfelelően alakult ki. Állományunk, anyagi lehetőségeinkhez mérten átgondoltan gyarapszik: jelenleg több mint 12 000 dokumentumunk van a gimnáziumi és közel 10 000 könyvtári egység az általános iskolai könyvtárban. A könyvtárban az egyes állományrészek összessége alkotja a könyvtári gyűjteményt, amely minden olyan ismerethordozót tartalmaz, amely a korszerű nevelő-oktató munkát segíti. 2. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból Írásos, nyomtatott és kéziratos dokumentumok: könyv, periodika, brosúra, tankönyv, segédkönyv, kéziratok. Audiovizuális dokumentumok: CD, hangkazetta, videokazetta, DVD Elektronikus dokumentumok: CD-rom Periodikumok: folyóirat 3. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok - az általános és a szaktárgyak szaktudományainak összefoglaló segédkönyvei, kézikönyvei, segédletei, - a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források, 86
- a tantervek által meghatározott tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok - a házi és ajánlott irodalom, -a vallásos szemléletet és életvitelt elősegítő szép- és ismeretközlő művek. - a világ- és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői művei, - a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, - tanári segédkönyvek, kézikönyvek, - az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, - iskolatörténeti dokumentumok, az iskola kiadványai, az iskola tanárainak és nevelőinek szellemi termékei, - az iskolában folyó munkát szabályozó és támogató jogszabályok, tervezési és oktatási segédletek, kiadványok, - a könyvtári szakirodalom és segédletek. 4. A könyvtár mellék gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok (A nyomtatott dokumentumokra és az audiovizuális ismerethordozókra kiterjesztve) - a pedagógia határtudományainak összefoglaló munkái, - a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók. - a tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást elősegítő dokumentumtípusok. 5. A gyűjtemény tartalmi összetétele, mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szakterület irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait középszinten gyűjti elsősorban. A felsőszintű szakirodalom beszerzése csak nagyon indokolt esetben, erős válogatással, többnyire hiánypótlással történik.
KÉZIKÖNYVEK Tartalom
A gyűjtés mélysége
Példányszám
alapfokú általános lexikon, enciklopédiák
válogatva
2-20 pld.
nem alapfokú általános lexikonok és enciklopédiák a teljesség igényével 1-2 pld. a tudományok alapszintű elméleti és történeti teljességre törekedve 1-2pld. összefoglalói, fogalomgyűjtemény, monográfia
87
a tudományok középszintű elméleti és történeti a teljesség igényével 1-2 pld összefoglalói, fogalomgyűjtemény, monográfia a tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket tematikus
1-2 pld.
tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, teljességgel enciklopédiák egy- és többnyelvű szótárak- különös tekintettel az a teljesség igényével 3-15 pld. oktatott idegen nyelvekre szemléltetéshez szükséges művészeti albumok
válogatva
1-2 pld.
Tartalom
A gyűjtés mélysége
Példányszám
házi és ajánlott olvasmányok
teljesség igényével
3-15 pld.
átfogó irodalmi antológiák
kiemelten
1-2 pld.
tananyagban szereplő szerzők művei
kiemelten,
1-2 pld.
SZÉPIRODALOM
teljességre törekedve a tananyagban nem szereplő szerzők művei
válogatással
1-2 pld.
tematikus irodalmi antológiák
válogatással
1-2 pld.
regényes életrajzok, történelmi regények
erős válogatással
1-2 pld.
gyermek- és ifjúsági irodalom
kiemelten,
1-2 pld.
teljességre törekedve az iskolában oktatott nyelvek irodalma idegen erős válogatással
1-3 pld.
nyelven
SZAKIRODALOM A gyűjtés mélysége
Tartalom a
tananyaghoz
szakkönyvek
közvetlenül
kapcsolódó tematikus
Példányszám 1 pld.
teljességgel
88
az emelt óraszámú formában tanított tantárgyakhoz tematikus közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek
teljességgel
a tananyaghoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek
válogatva
az emelt óraszámú formában tanított tantárgyakhoz tematikus
1 pld.
1-1 pld. 1 pld.
közvetve kapcsolódó szakkönyvek
teljességgel
a tanulókat érintő pályaválasztási és felvételi
teljességre törekedve 1 pld.
kiadványok helytörténeti vonatkozású művek (iskola, város, válogatva
1-4 pld.
megye) az iskolára vonatkozó művek vallásos
szemléletet
és
teljességgel életvitelt
bemutató válogatva
1-2 pld. 1-25 pld.
dokumentumok, hittannal kapcsolatos művek, énekes könyvek, Biblia
KÉZIRATOK A gyűjtés mélysége
Tartalom
Példányszám
Az iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával teljességre törekedve 1-3 pld. vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai
PEDAGÓGIAI GYŰJTEMÉNY Tartalom
A gyűjtés mélysége
Példányszám
pedagógiai kézikönyvek
teljességgel
1-2 pld.
pedagógiai szakkönyvek
válogatva
1-2 pld.
tantárgyi módszertani segédkönyvek
teljességre törekedve 2-3 pld.
pedagógiához
kapcsolódó
tudományágak erősen válogatva
1-2 pld.
szakkönyvei az
iskola
igazgatási,
működtetéséhez gazdasági,
nélkülözhetetlen tematikus jogi,
1 pld
ügyviteli teljességgel
89
dokumentumok az iskola speciális feladatainak (pl. gyermek- és tematikus ifjúságvédelem) ellátásához és intézményeinek
1 pld
teljességgel
működtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek, szabályzatok A KÖNYVTÁROS SEGÉDKÖNYVTÁRA A gyűjtés mélysége
Tartalom
Példányszám
a tanított tantárgyak kurrens és retrospektív tematikus teljességgel 1 pld. tájékoztatási segédletei, módszertani kiadványai
Könyvtárhasználattan módszereinek segédletei
teljességgel
1pld.
az iskolai könyvtárra, feldolgozó munkára teljességgel
1 pld.
vonatkozó szabályzatok, táblázatok, módszertani segédletek, frissességre törekedve a könyvtári szakirodalom folyóiratai
válogatva
1 pld.
TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK: TANKÖNYVTÁR Tartalom
A gyűjtés mélysége
az iskolában használatos tankönyvek
kis
Példányszám
példányszámban 1 pld.
teljességgel az iskolában használt tartós használatú nagy tankönyvek
példányszámban 1-25 pld.
teljességgel, igény szerint
az egyes tantárgyak érettségi-felvételi teljesség igényével
2-12 pld.
segédletei
NEM HAGYOMÁNYOS DOKUMENTUMOK A gyűjtés mélysége
Tartalom tantárgyak
oktatásához
rendszeresen válogatva
Példányszám 1-1 pld. 90
felhasználható nem hagyományos dokumentumok
PERIODIKUM A gyűjtés mélysége
Tartalom
a tantárgyi program követelményeihez kapcsolódó válogatva
Példányszám 1 pld.
napilapok, ismeretterjesztő szakirodalom, irodalmi
folyóiratok,
pedagógiai
módszertani
lapok, könyvtári szakirodalom.
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó művek: - az egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve, ha kézikönyvként is használhatóak, - kizárólag szórakoztató célú irodalmi, zenei stb. alkotások, - túlságosan részletkérdéseket tárgyaló felsőszintű szakirodalom, könyvritkaságok, - tartalmilag elavult dokumentumok. 10. Zárórendelkezés Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtár szolgáltatásait igénybevevőkre és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban valamilyen tevékenységet végeznek. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Módosítását, kiegészítését a jelen szabályok felülvizsgálatát akkor kell elvégezni, ha jogállásában, feladatrendszerében, felépítésében alapvető változások következnek be. Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe, amelyet mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: a könyvtárban, az iskola honlapján, az igazgatói titkárságon.
91
12. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ a nevelőtestület általi elfogadását követő fenntartói jóváhagyással lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgálat szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a korábbi, 2007-ben készített és 2007. március 19-én jóváhagyott SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A
SZMSZ
felülvizsgálatára
jogszabályváltozás
esetén,
sor
vagy
kerül ha
jogszabályi
módosítását
előírás
kezdeményezi
alapján, az
illetve
intézmény
nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az igazgatótanács, illetve a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Miskolc, 2013. év március hó 21. nap ……………………………………………… igazgató P.H.
92
13. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 1. Nevelőtestület 2. Igazgatótanács 3. Szülői szervezet 4. Diákönkormányzat 5. Fenntartó
93
Legitimációs záradék 1.
A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka G. u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát az intézmény nevelőtestülete 2013. március 21-én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadásáról döntött. (Jegyzőkönyv és nevelőtestületi névsor aláírásokkal csatolva.)
Kelt: Miskolc, 2013. március 21.
……………………………… nevelőtestület képviselője
……………………………… nevelőtestület képviselője
94
Jegyzőkönyv az intézményi dokumentumok jóváhagyásáról Készült a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola nevelőtestületi értekezletén, 2013. március 21–én. Tárgy: Az intézmény alapdokumentumainak módosítása, ezen belül: házirend, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Jelen vannak az iskolavezetés részéről Fellegvári Zoltán igazgató, Szmetankó Lászlóné, Kajor Béla és Dr. Nagymáthé Sarolta igazgatóhelyettesek, valamint a tantestület tagjai – jelenléti ív szerint. Fellegvári Zoltán igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a napirendet. Bevezetésként tájékoztatta a tantestületet a napirendi pontok indokáról. A nevelőtestületi értekezletet a fenti tárgyban az indokolta, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CIX. törvény megjelenését követően megjelenő rendeletek együttesen alapjaiban alakították át a nevelő-oktató munka intézményi környezetét, valamint a pedagógiai szakmai körülményeket. A pedagógiai program módosításának elemeit Szmetankó Lászlóné, Beluzsárné Torkos Erzsébet és Kajor Béla igazgatóhelyettesek ismertették. Szmetankó Lászlóné a pedagógiai program nevelési részét mutatta be, majd Beluzsárné Torkos Erzsébet és Kajor Béla az általános iskola, gimnázium és szakközépiskolai helyi tanterveket meghatározó elvekről beszéltek. A helyi tanterv összeállítására a rendeletben kiadott kerettantervi előírások alapján került sor. A helyi tantervi szabályozás egyebekben a köznevelésről szóló törvény vonatkozó előírásainak megfelelően került átvizsgálásra és átdolgozásra. Az intézmény szakmai programjának átdolgozása a nevelőtestületi értekezlet időpontjában nem teljeskörű, mivel a szakközépiskolai kerettanterv nem jelent meg, ezért az ennek megfelelő átdolgozás ezt követően történhet meg. A szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó előírások olyan jelentős mértékben változtak az utóbbi időszakban, hogy az SZMSZ teljes felülvizsgálatára sor került- mondta el Dr. Nagymáthé Sarolta igazgatóhelyettes.
95
Ezt követően részletesen ismertette az új módon szabályozott területeket. Szmetankó Lászlóné a házirend tartalmi és jogi szempontok szerinti átvizsgálásának eredményeit mutatta be a nevelőtestület felé. Fellegvári Zoltán igazgató elmondta, hogy a fenti dokumentumok közzététele a nevelőtestületi értekezletet megelőzően az intézményben megtörtént, a véleményalkotásra jogosultak éltek jogszabályban biztosított jogukkal. A nevelőtestület részéről az intézményi dokumentumokhoz érkezett észrevételek további egyeztetésre kerültek, melyek nyomán ezek egy része beépültek a dokumentumba. Az ismertetés után Fellegvári Zoltán Igazgató szavazásra kérte fel a tantestületet. A nevelőtestület külön-külön szavazott az egyes intézményi dokumentumokkal kapcsolatban, melynek eredményeként a nevelőtestület a módosított házirendet, szervezeti és működési szabályzatot és pedagógiai programot elfogadta.
kmf Jegyzőkönyv hitelesítők:
………………………………………… …………………………………………
96
Jelenléti ív a nevelőtestületi értekezletről
97
98
99
Legitimációs záradék 2. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka G. u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát az intézmény igazgatótanácsa 2013. április 3. napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. Az igazgatótanács jelen szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseivel egyetért. Kelt: Miskolc, 2013. április 3. ……………………………………………… igazgatótanács elnöke
100
Legitimációs záradék 3. A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka G. u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát a szülői szervezet 2013. március 22. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, a meghatározott rendelkezésekkel egyetért. Kelt: Miskolc, 2013. március 22. ……………………………………………… szülői szervezet elnöke
101
Legitimációs záradék 4. A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka G. u. 4.) szervezeti és működési szabályzatát az intézmény diákönkormányzata 2013. március 22. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, a meghatározott rendelkezésekkel egyetért. Kelt: Miskolc, 2013. március 22.
……………………………………………… diákönkormányzat elnöke
102
Legitimációs záradék 5. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 32.§ (1) i) pontja, valamint Az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 7. § (1) b) pontjában meghatározottak alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház, mint a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka G. u. 4.) fenntartója, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit jóváhagyja.
Kelt: Budapest, 2013.
hó
nap
……………………………………………… fenntartó képviselője
P.H.
103
1. sz. melléklet
A Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola (3525 Miskolc, Dayka G. u. 4.) adatkezelési szabályzata
2013.
104
Szabályzat típusa: Adatkezelési szabályzat, mely a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. Az adatkezelési szabályzat a vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásaira tekintettel készül. A jogszabályok tételes felsorolását a SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. 1. Intézményi alapadatok Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Intézmény székhelye, címe: 3525 Miskolc, Dayka Gábor u.4. Intézmény OM-azonosítója: 200002 Intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház Intézmény vezetője: Fellegvári Zoltán Intézményvezető-helyettesek:
Dr. Nagymáthé Sarolta igazgatóhelyettes Szmetankó Lászlóné igazgatóhelyettes Kajor Béla igazgatóhelyettes Beluzsárné Torkos Erzsébet igazgatóhelyettes Briczky Jánosné gazdaságvezető
2. Az adatkezelési szabályzat célja -
2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról törvény végrehajtásának biztosítása. -
Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése.
3. Az adatkezelési szabályzat hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá valamennyi munkaviszonyban álló alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. E szabályzat szerint kell ellátni a -
a munkaviszonyban alkalmazottak alapnyilvántartását, valamint a munkaviszonyban alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését, valamint
-
a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését.
105
E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a munkaviszonyban álló alkalmazott jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a munkaviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
4. Alapelvek alapfogalmak Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg munkaköri leírásukban nevesített módon. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 4.1 Adatvédelem Az adatvédelem szűkebb értelemben a személyes jellegű adatokat védi attól, hogy illetéktelen személyek megismerjék kiértékeljék vagy megváltoztassák azokat. 4.2 Adatbiztonság Az adatbiztonság magában foglalja az adatok és a programok műszaki eredetű, hanyagságból eredő vagy célzatos megváltoztatása ill. törlése ellen foganatosított összes védőintézkedést. Ide tartozik az illetéktelen hozzáféréssel szembeni biztonság is. 4.3 Az intézményi adatok nyilvántartásának módja Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: -
nyomtatott irat,
-
elektronikus adat.
Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, 106
valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. 4.4 Személyi irat Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszonyban alkalmazott jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: -
a személyi anyag iratai,
-
a jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.
5. A munkaviszonyban alkalmazottak alapnyilvántartása Az intézmény a munkaviszonyban alkalmazott személy: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) TAJ számát, f) adószámát, g) vallási hovatartozás (egyházi fenntartású intézmény miatt) h) gyermekeinek születési idejét, i) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, j) oktatási azonosító számát (amennyiben releváns), k) pedagógus igazolvány számát tartja nyilván. Az intézmény az óraadói státuszban foglalkoztatott személy: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) TAJ számát, 107
f) adószámát, g) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, h) oktatási azonosító számát, i) pedagógus igazolvány számát tartja nyilván. Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a gazdasági ügyintéző feladata. 5.1 A munkaviszonyban alkalmazottak személyi anyagának tartalma -
az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,
-
a pályázat vagy szakmai önéletrajz,
-
az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata,
-
a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,
-
iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata, a kinevezés és annak módosítása,
-
átsorolások,
-
a vezetői megbízás és annak visszavonása,
-
az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,
-
a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat.
5.2 A pedagógus igazolvány A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. 6. A tanulók adatainak nyilvántartása Nyilvántartott adatok: -
tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének
-
címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén
-
való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,
-
szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
-
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok,
-
a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése,
-
vizsgaadatok,
-
a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, 108
-
a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
-
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére
-
vonatkozó adatok,
-
a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
-
a tanuló oktatási azonosító száma,
-
a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: -
összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
-
törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
-
bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),
-
beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár),
-
osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök).
A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.
7.
A köznevelés információs rendszere
1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 109
4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől 110
számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7.1 A Taninform iskolaadminisztrációs rendszer A Taninform rendszer tartalmazza a tanuló alapadatait és tantárgyi osztályzatait. A rendszerhez szükséges belépési adatokat és jogosultságokat az arra megbízott személy állíthatja be. A Taninform iskolaadminisztrációs rendszert a Magyarországi Evangélikus Egyház tartja fenn, így felé intézményünknek felé adatszolgáltatási kötelezettsége van. 8. Az adatok továbbítása Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: -
fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
-
sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek,
-
iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
-
a diákigazolvány − jogszabályban meghatározott − kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,
-
az iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
-
az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
-
a
családvédelemmel
foglalkozó
intézménynek,
szervezetnek,
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, -
a fenntartó felé.
Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 111
9. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletében, az hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A közoktatási törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Az intézmény a vallási felekezetre vonatkozó adatokat bizalmasan kezeli. 10. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás A szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az
adatok
személyazonosításra
alkalmatlan
módon
feldolgozhatók,
iskolánként
csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók. 112
11. A diákigazolvány Az intézmény a tanuló részére − kérelemre − diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. A diákigazolvány kezelését a vonatkozó jogszabály határozza meg. 12.Záró rendelkezések Az Adatkezelési szabályzatot jogszabályváltozás, az intézmény vagy a fenntartó adataiban bekövetkezett változás esetén módosítani kell. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős. A szabályzat módosításával kapcsolatos eljárásban az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Kelt: Miskolc, 2013. év március hó 20.
Fellegvári Zoltán igazgató P.H.
113
1.sz. Függelék Az SZMSZ alapjául szolgáló fontosabb jogszabályok
A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról szóló 2011. évi CCVI. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről
és
a
köznevelési
intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 114
az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a
munkavédelemről
szóló
1993.
évi
XCIII.
törvény
egyes
rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) 115
SZMM rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről
116
2.sz. Függelék Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követően kézhez kap, átvételét aláírásával igazolja. (A munkaköri leírás minták a legfontosabb munkaköri feladatok összefoglalását tartalmazzák.)
117
Tanár Általános szakmai feladatok 1. A pedagógus munkáját az iskolai SZMSZ a Pedagógiai Program szem előtt tartásával széleskörű módszertani szabadsággal, az intézmény igazgatójának vagy az SZMSZ szerinti vezető általános irányítása és ellenőrzése mellett végzi. 2. Amikor iskolai feladatokat lát el, hivatalos személynek minősül, közfeladatot ellátó személy. Ilyen minőségben a BTK fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. 3. A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania. 4. A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjaként megillető jogait. 5. Továbbképzésben vesz részt a jogszabályban meghatározottak szerint. 6. Munkahelyére időben, a tanítási órája vagy foglalkozása előtt 15 perccel érkezik. 7. Adminisztrációs
munkáját
pontosan,
határidőre,
az
iskolai
dokumentumokban
meghatározottak szerint végzi (napló, tájékoztató füzet, félévi, év végi statisztika). Adminisztrációs munkája során betartja a következőket: Az osztálynaplóban, bizonyítványban, anyakönyvben a rontást záradékolással kell javítani. A tanulók osztályzatait az osztálynaplóban és a tájékoztató füzetben folyamatosan vezeti. Az iskolai munka folyamatosságának és zavartalanságának érdekében törvényben, kollektív szerződésben meghatározottak szerint túlmunkára, helyettesítésre kötelezhető. 8. Amennyiben munkáját betegsége, vagy váratlanul felmerült alapos indok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az iskola igazgatóját, vagy helyettesét időben értesíti. Távolmaradás esetén - a szakszerű helyettesítés érdekében - a szükséges dokumentumokat /tankönyv, tanmenet/ időben a helyettesítő rendelkezésére bocsátja. 9. Leltári felelőssége értelmében, a nevére írt leltári készletért, anyagi felelősséggel tartozik. A tanévre vonatkozó ütemterv alapján a leltározásban részt vesz. 10. Elvégezi mindazon a munkakörén kívül eső, végzettségének megfelelő eseti, egyszeri feladatokat, amellyel az igazgató, illetve az általa kijelölt vezető megbízza (térítés ellenében). Szakmai feladatai részletesen: 11. Munkáját tanmenet szerint végzi, amit évente az osztálynak megfelelően aktualizál. A munkatervben meghatározott határidőre készíti el, melyet a jóváhagyással megbízott személlyel engedélyeztet. A tanmenet alapja az iskola helyi tanterve. 12. Ügyeleti munkáját az iskolai dokumentumokban meghatározott módon látja el. 118
Az ügyeletet az ügyeleti rend szerint beosztott nevelők látják el. Ügyeleti munkáját 7:20-kor kezdi és az óraközi szünetekben folyamatosan látja el 13. Az első tanítási napon tűz-,baleset- és munkavédelmi oktatást tart az osztályának, a tájékoztató füzetbe beíratja és aláíratja a tanulókkal. 14. Osztálykirándulás, erdei iskola, iskola épületen kívüli foglalkozások előtt balesetvédelmi oktatást tart, aláíratja a jegyzőkönyvet a tanulókkal. 15. Részt vesz az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. (Ünnepélyek, megemlékezések, sport- szabadidős és egyéb tevékenységek). 16. Támogatja a DÖK munkáját. 17. Részt vesz a tankönyvek kiválasztásában, tankönyvlistáját határidőre összeállítja, leadja. 18. Az utolsó tanítási óra, illetve a délutáni foglalkozások után gondoskodik arról, hogy a tanulók rendben hagyják a tantermeket. 19. Tanulói baleset estén az SZMSZ-ben leírtak szerint jár el. 20. Tanítási órák után köteles a naplót a nevelői szobában a kijelölt helyre elhelyezni. Rendkívüli esetben vezetői engedéllyel a naplót haza lehet vinni, ekkor a napló helyére behelyezett papíron fel kell tüntetni dátummal, hogy kinél van a napló. 21. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről. Szülői értekezletet, fogadó órát tart az éves munkaterv szerint. 22. Felkészül a tanórákra, foglalkozásokra, előkészíti azokat. 23. A tanulók sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. 24. Irányítja és értékeli a gyermekek, tanulók munkáját, minősíti a teljesítményüket. 25. A tanulók füzeteit, munkafüzeteit rendszeresen ellenőrzi. 26. A témazáró felméréseket időben jelzi a tanulóknak. 27. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrzi, az esetleges hibákat kijavítja, vagy a közös ellenőrzés során a tanulókkal kijavíttatja. 28. A tantárgyi témazáró felméréseket a szaktanár 1 évig köteles megőrizni. 29. Fejleszti a hátrányos helyzetű tanulókat, gondozza a tehetségeket. További – egyedileg meghatározott – feladatok:
Jelen munkaköri leírás ……… év ………………… hónap ……. napján lép életbe, és módosításáig illetve a munkajogi jogviszony megszűnéséig érvényes. 119
Tanító A munkakör célja Az iskola alsó tagozatán az alapvető feladat a gyermekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, az alapkészségek fejlesztése; az egészséges életmódnak
megfelelő
szokások,
követelmények
megismertetése,
gyakoroltatása
a
gyermekekkel; a tanulók életkornak megfelelő foglalkoztatása a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) és az iskola pedagógiai programjának szellemében. Alapvető felelősségek és feladatok A tanító felelős a rábízott tanulók tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért; jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény továbbá végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai tartalmazzák. Következetesen betartja a pedagógus etika normáit. Osztályában a tantárgyfelosztáson meghatározott tantárgyakat tanítja. Napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat az osztályában tanító nevelőkkel, és a napközis/egész napos iskolai munkarendnek megfelelően egyeztet az aznapi tevékenységekről. Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választása során tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a nevelőtestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket. Folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. Mindezek érdekében konzultál a szakmai munkaközössége vezetőjével. Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a tanulóknak az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkoztatására, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. Tanórai
munkáját
a
tanulók
adottságainak,
haladási
tempójának
megfelelően
differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni
segítségnyújtással
biztosítja
továbbhaladásukat.
Szükség
esetén
–
a
fejlesztőpedagógussal együtt – szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai
120
differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – elsajátítsa a helyi tanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket. A tanulók tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani. Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek, valamint a Nat kulcskompetenciák komplex fejlesztését. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit állandó, tudatos megfigyeléssel, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatásokkal és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. A
tanulás
megszerettetésére,
a
szellemi
erőfeszítésekben
rejlő
örömforrások
felfedeztetésére, a tanulók spontán érdeklődésének fenntartására, fejlesztésére törekszik munkája során. Felelős azért, hogy a tanulók tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. Egyéb foglalkozások keretében tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően.
121
A tanítási órákon és az egyéb foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. Tiszteli a tanuló emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek segítéséről. Ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (rendszeres iskolába járásra való felszólítás, feljelentés, segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés stb.). Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal. Részt vesz az általa tanított tanulókat érintő szülői értekezleteken, osztályozó értekezleteken, esetmegbeszéléseken, problémamegoldó fórumokon, évfolyam- illetve osztályszintű megbeszéléseken. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az osztályt, illetve az egyes tanulókat érintő – kérdésről rendszeresen tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a tájékozató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, szükség szerint részt vesz a tankönyvek kiosztásában, meghatározza a szükséges füzetek és íróeszközök körét. Szervezőmunkát végez a szülői szervezet megalakításában. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. A tanító, mint a nevelőtestület tagja részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghatározásában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével – a megbeszéltek szerint a tanulók életkorától függően műsorok betanításával – járul hozzá. Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi és helyettesítési teendők ellátása. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit 122
és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Szükség szerint kapcsolatot tart az óvodával valamint a felső tagozaton tanító kollégáival. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, kihasználja az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket. Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola programjainak kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi. További – egyedileg meghatározott – feladatok:
Jelen munkaköri leírás ……… év ………………… hónap ……. napján lép életbe, és módosításáig illetve a munkajogi jogviszony megszűnéséig érvényes.
123
Osztályfőnök munkaköri leírása
1.
Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a
Pedagógiai Program hatáskörébe utal. 2.
Munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján látja el.
3.
Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére,
egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük fejlesztésére. 4.
Kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal, logopédussal, gyermekvédelmi
felelőssel. 5.
Munkája során figyelembe veszi a diákönkormányzat programját, felelősséggel vesz
részt annak szervezésében. 6.
A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogathatja
osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain, előzetes egyeztetés alapján. 7.
Szükség szerint családlátogatásokat végez.
8.
Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek fejlődését a gondviselőkkel
megbeszéli. 9.
7-8. osztályban tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a továbbtanulással kapcsolatos
teendőkről, segítséget nyújt felvételi jelentkezéshez. A továbbtanulással járó adminisztrációt elvégzi. 10.
A szülőket tájékoztató füzet útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos
információhoz hozzájussanak. 11.
Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket
aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. 12.
A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli.
13.
Pontosan végzi a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket, vezeti a
dokumentumokat (törzskönyv, napló, bizonyítvány, tájékoztató füzet, statisztika, kérdőívek kiosztása, begyűjtése, értékelése) 14.
Folyamatosan ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseit, egyezteti a
napló és a tájékoztató füzet bejegyzéseit. Az eltéréseket javítja, az esetleges osztályzatok hiányosságát jelzi a szaktanárnak. 15.
Havonta értékeli az osztályába járó tanulók magatartását, szorgalmát, az iskola
közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel.
124
16.
Osztályterme dekorációjának, rendjének kialakítása, a bútorok és tanulói eszközök
állapotának megőrzése folyamatos feladata. 17.
Az iskolai munkaterv, osztályfőnöki tanmenet szerint előkészíti a tanulmányi
kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz.
125
Szakképzési és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes
· gondoskodik az intézményi alapdokumentumok hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő rendelkezésre állásáról · ellenőrzi a normatíva igénylésel és elszámolással kapcsolatosan a normatíva igénylést megalapozó tanügyi dokumentumok hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő rendelkezésre állását · részt vesz az érettségi és szakmai vizsgák előkészítésében, a vizsgák jogszabályoknak megfelelő lebonyolításában, ellátja vizsgáztatási díjak és díjazások számfejtésének érettségi dokumentumok alapján történő ellenőrzését · ellenőrzi az intézményben folyó szakképzés alapdokumentumnak megfelelő folytatását · részt vesz az intézményi szakképzési stratégia kialakításában · látogatja (ellenőrzi és értékeli) a szakmai és szakmai előkészítő tantárgyak tanítási és gyakorlati óráit, ellátja a gyakorlatvezetői és hospitálási díjak számfejtésének tanügyigazgatási dokumentumok alapján történő ellenőrzését · ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos előírásokban foglaltak betartásának ellenőrzését · közreműködik a tanulók fegyelmi ügyeiben történő eljárás előkészítésében és lebonyolításában · közreműködik a tantestületi értekezletek, munkaközösségi megbeszélések, osztályozó- és munkaértekezletek előkészítésében · segíti és ellenőrzi a megjelölt (történelem, művészeti és szakmai) munkaközösség munkáját · látogatja a tanítási órákat; részt vesz a tanügyi nyilvántartások ellenőrzésében · ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét · elvégzi az egyes tanulókra vonatkozó határozatok jogszabályi megfeleltetését · munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója alkalmanként megbízza.
126
Nevelési igazgatóhelyettes -
Kidolgozza és aktualizálja az intézmény minőségirányítási rendszerét, részt vesz
ennek
működtetésében,
ennek
során
koordinálja
az
iskolai
minőségirányítási körök tevékenységét, és ennek eredményéről a tantestületnek rendszeresen beszámol. -
Segíti, ellenőrzi és értékel a nevelés folyamatát,a tanórán kívüli tevékenységi formákat
-
Megszervezi a diákönkormányzati szervek működését.
-
Ellátja a diákmozgalommal kapcsolatos nevelési feladatokat.
-
Gondoskodik a tanulói közösségek, diákönkormányzati szervek jogainak érvényesüléséről.
-
Irányítja a diákönkormányzati nap és a Kossuth napok programjának összeállítását, megszervezését.
-
Rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a diákmozgalom helyzetéről, aktuális feladatairól.
-
Ellátja a gimnáziumi képzéshez kapcsolódó iskolai és országos meghirdetésű tanulmányi versenyek lebonyolítását és felügyeletének megszervezését.
-
Ellátja az iskola tehetséggondozási tevékenységének koordinálását.
-
Felügyeli az iskolai rendezvények, ünnepélyek, iskolai műsorok, programok lebonyolítását.
-
Segíti és ellenőrzi a magyar, az idegennyelvi és az osztályfőnöki munkaközösség munkáját, rendezvényeiket látogatja.
-
Közreműködik a nevelőtestületi értekezletek szervezésében, lebonyolításában.
-
Segíti és felügyeli a tanulmányi kirándulások szervezését.
-
Felügyeli a tanári ügyeleti rendszer működését.
-
Ellátja a szülői értekezletek előkészítését.
-
Közreműködik az érettségi lebonyolításában.
-
Látogatja a tanítási órákat, részt vesz a naplók, anyakönyvek, osztályfőnöki dokumentumok ellenőrzésében.
-
Közreműködés az intézményi fejlesztési tervek elkészítésében.
-
Munkája során kapcsolatot tart az iskola tanáraival, a feladatköréhez kapcsolódó információkat rendelkezésükre bocsátja. 127
-
Munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója alkalmanként megbízza.
128
Általános igazgatóhelyettes · Az iskola igazgatóját – távolléte esetén – teljeskörűen helyettesíti, · Az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén aláírási jogkörrel rendelkezik, · Összehangolja és nyilvántartja a iskolai helyettesítéseket és óracseréket , · Előkészíti a túlórák számfejtését, és ellenőrzi annak adatait, · Gondoskodik az intézményi alapdokumentumok rendelkezésre állásáról, részt vesz a naplók, anyakönyvek, osztályfőnöki dokumentumok ellenőrzésében, · Elkészíti a tantárgyfelosztást és órarendet, · Összeállítja az intézményi statisztikát és gondoskodik a statisztikai jelentések továbbításáról, · Ellátja a beiskolázással kapcsolatos feladatokat, és a felvételi eljárás lebonyolítását, · Megszervezi az iskolai belső vizsgákat (javító, osztályozó), · Felügyeli a tanterembeosztás elkészítését, · Közreműködés a fejlesztési tervek elkészítésében, · Közreműködik az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításában, · Közreműködik a tanulók fegyelmi ügyeiben történő eljárásban · Segíti és ellenőrzi a természettudományos munkaközösség munkáját, · Látogatja a tanítási órákat, · Ellenőrzi az SZMSZ és házirend szabályainak betartását, · Kiadja a bizonyítvány másodlatokat, felügyeli az intézményi irattárat, biztosítja a nyomtatványok rendelkezésre állását, · Megszervezi a tizenkettedikes tanulók részére a továbbtanulással kapcsolatos tudnivalók eljutását, · Munkája során kapcsolatot tart az iskola tanáraival, a feladatköréhez kapcsolódó információkat rendelkezésükre bocsátja, · Munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója alkalmanként megbízza.
129
Munkaközösség-vezető Az iskolavezetés munkájának segítése terén: 1. Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez. 2. Összeállítja a munkaközösség éves programját. 3. A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. 4. Kezdeményezi és aktívan részt vesz a az iskolai rendezvények hatáskörébe tartozó részének megszervezésében, lebonyolításában, menedzselésében. 5. Aktívan hozzájárul az általa vezetett munkaközösség médiában való megjelenéséhez. 6. Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, erről informálja a munkaközösség tagjai. 7. Figyelemmel kíséri a munkaközösségét érintő iskolai szaktárgyi versenyeket. 8. Kezdeményezi és részt vesz az iskolai egységes, objektív értékelésben, mérésében. 9. Az ellenőrzések, óralátogatások – az éves ütemtervben rögzítettek szerint tapasztalatai alapján értékeli a szaktanárok munkáját. 10. Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról, béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről. 11. A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített iskolavezetésnek, főleg szakmai szerepet tölt be. Az iskolai munka területén: 1. Évi 3-4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló továbbképző és ellenőrző jellegű. 2. Ellenőrzi az adott tanévre a munkatervben meghatározott dokumentumokat, munkaközösségéhez tartozó pedagógusok osztálynaplóit, szakköri naplóit,választható tárgyak naplóit, tantárgyi, szakköri, választható tárgyak tanmeneteit. 3. A szaktantermekbe telepített eszközök használatáról információt gyűjt. 4. Az alsó és felső tagozaton megszervezi és ellenőrzi az ügyeleti beosztást. Szertárfelelős feladatai 1. Leltár alapján felelős a szertár berendezési tárgyaiért. 2. A berendezési tárgyak esetleges meghibásodása esetén gondoskodjon a megfelelő javításukról, ill. cseréjükről. 3. Gondoskodjon a terem esztétikussá tételéről. 4. Az újonnan megjelenő tájékoztatók alapján tegyen javaslatot a szaktanterem fejlesztésére. 5. Gondozza és bővítse a szertárban lévő szemléltető eszközöket. 130
Gazdaságvezető Közvetlen felettese az intézmény vezetője. Közvetlen alárendelt munkaterületek: - könyvelés - számlaellenőrzés - pénztár Munkaköri feladata: Az intézmény gazdasági feladatainak irányítása, szervezése, ellátása
.
Feladatkörének, hatáskörének részletes leírását az alábbiak tartalmazzák. Kidolgozza (elkészíti): - a belső szabályozó utasításokat, - a nem szabvány ügyviteli nyomtatványokat, - az iratkezelési szabályzatot, - a szállítók és közületi vevők folyószámláinak vezetését és rendezését szolgáló munkamódszert és elvégezteti az idetartozó feladatokat, - a számviteli feladatok ellátásnak munkamenetét, - elvégzi a negyedéves és éves zárási, valamint a leltárutasítás szerinti munkákat, - az éves beszámolómérleget, eredmény-kimutatást és a kiegészítő mellékletet, ezzel kapcsolatban érvényesíti az új számviteli törvény alapelveit, - a folyamatos működéshez szükséges felvételi és visszafizetési javaslatot, - a pénzügyi tartozások és követelések nyilvántartását, - az állami költségvetéssel, családvédelmi és szociális kötelezettséggel kapcsolatos befizetési kötelezettségek és kiutalási igények nyilvántartását, és ezeket pénzügyileg rendezi, - a helyiség és egyéb bérleti szerződések nyilvántartását, a díjakat határidőre befizeti, illetve beszedi.
131
Közreműködik: - minden olyan döntés kialakításában, amely a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik. - a szállítási szerződések megkötésében, - a selejtezési javaslat kidolgozásában, - az energiagazdálkodás és környezetvédelmi feladatok ellátásában, - a munkaszervezési javaslatok kidolgozásában, - a költséggazdálkodási javaslat kidolgozásában, - munkaerő létszámjavaslat kidolgozásában, - a számítástechnikára vonatkozó javaslat kidolgozásában, a számlarend, a számlatükör, a bizonylati rend, a könyvvezetés kialakításában, a számviteli törvény érvényesítése által, - a bizonylati, a leltározási, az önköltség-számítási és árképzési szabályzatok kidolgozásában, - a leltárelszámolásban, a leltárhiány megállapításában, közlésében és a kártérítésre való kötelezés kiadásában, - az elszámoltatással kapcsolatos utasítások kiadásában, - az egyéb juttatások megállapításában. Hatásköre: a./ Javaslattételi hatásköre, amely kettős: egyrészt javaslatot előterjesztő vezető, másrészt pedig az irányítása alá tartozó munkaszervezet
az elfogadott javaslat végrehajtója
A gazdasági vezető javaslatot tesz: - a belső ügyviteli folyamatokat szabályozó szakmai utasításra, - a változások folyamatos nyilvántartására, - a gazdasági események számviteli követésére, - a szállítók és közületi vevők folyószámláinak vezetésére, rendezésére,
132
- a havi, negyedéves és éves zárási, valamint a leltárutasítás szerinti munkák elvégzésére, főkönyvi kivonat elkészítésére, éves beszámoló jelentés, mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet a számviteli alapelvek érvényesítésével, - az elszámoltatással kapcsolatos utasítás kiadására, - a havi zárásra, - a házi pénztárkeret megállapítására, - a helyiség és egyéb bérleti szerződések nyilvántartására, a díjak határidőre való befizetésére, illetve beszedésére, - a biztosítási szerződések megkötésére és pénzügyi feladatainak elvégzésére, - az intézmény által foglalkoztatott kisiparosok, magánszemélyek igazolt ellenőrzött követeléseinek pénzügyi rendezésére, - az adók levonására, - az adatszolgáltatás teljesítésére, - a beszerzésekre vonatkozó szerződések pénzügyi teljesítésére, nyilvántartására. b./ Véleményező hatásköre - egyes esetekben a dolgozók közösségével együtt és - az érdekképviseleti szervben való részvétel útján érvényesül. c./ Döntési hatáskör A gazdasági vezető az alábbi kérdésekben dönthet: - ellenőrzött jelentések alapján, a készletváltozások rendezésével nyilvántartásával kapcsolatban, - a folyószámlák vezetése ügyében. - a szállítói számlák és szállítólevelek egyeztetése, tartalmi és számszaki helyesség ellenőrzése ügyében, - az intézményi pénztár működtetése ügyében, - bérekkel kapcsolatos ügyekben,
133
- a dolgozókat terhelő levonások, követelések rendezésében, - az állami költségvetéssel kapcsolatos befizetések illetve igények rendezése ügyében, Információt szolgáltat: a felettese utasítása szerint. Ellenőrzi: - az intézmény érdekeinek érvényre juttatását, - az ellenőrzési rendelkezések szabályzatba foglalását, - az adatok valódiságát, - a bizonylati fegyelem megtartását, - a gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabályok megtartását, - a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket, - a belső szabályzatok elkészítését, aktualizálását, megtartását. Felelős: - a jogszabályi, a hatósági és alapítói előírások szakterületén valómegtartásáért, - az intézmény belső pénzügyi rendjének kialakításáért, ezen belül: - az intézmény bevételeinek és kiadásainak nyilvántartásáért, - a fizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítéséért, - a leltározási kötelezettség teljesítéséért, - az anyag és eszköznyilvántartásért, - a gazdálkodási és pénzügyi tervek elkészítéséért, - a létszám- és bérgazdálkodásért, - az éves beszámoló elkészítéséért.
134
Rendszergazda
I. Munkáltató jogkör gyakorlója:
II.
igazgató
Munkafeltételek:
A munkavégzés helye:
munkáltató székhelye
Munkaidő:
heti 40 óra átlagában napi 8 óra
III. Közvetlenül beosztott munkakör(ök):
nincs
IV. Képzettségi követelmények: Szükséges iskolai végzettség: V.
informatikai szakirányú egyetemi/főiskolai
A munkakör fő célkitűzése:
Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a számítástechnika munkaközösség tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi.
Folyamatos feladatai Általános feladatok Az iskola informatikai rendszerének használati szabályzata (ISZ) kidolgozása, folyamatos aktualizálása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. 135
Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika munkaközösséggel folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük
Hardver Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy a szakmai igazgatóhelyettesnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról.
136
Szoftver Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata. Az ISZ-ben rögzített módon biztonsági adatmentést végez. Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Hálózat Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel.
137
Időszakos feladatai
Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében.
138
Oktatástechnikus
-
A stúdióban lévő AV eszközöket szakszerűen tárolja és nyilvántartja. Az eszközöket a szaktanároknak kikölcsönzi. Ez lehet tartós kihelyezés (maximum egy tanítási év) vagy időszaki (maximum 1 hónap). A kölcsönzésekről nyilvántartást vezet.
-
A rábízott AV eszközöket köteles a szaktudásának megfelelően karbantartani, azokon a stúdió lehetőségein belül kisebb javításokat elvégezni. Ha egy eszköz házilag nem javítható – felettese egyetértésével – intézkedik annak szakszervizben történő javíttatásáról.
-
A diákönkormányzat illetékeseivel együtt működik az iskolai média működtetésében, biztosítja a technikai hátteret.
-
Iskolai rendezvényeken a gimnázium technikai eszközeivel biztosítja a rendezvény megtartásához szükséges technikát, szükség esetén segít annak működtetésében.
-
Az iskolai fénymásoló gépeket felügyeli, a stúdióban elhelyezetteket kezeli. Kapcsolatot tart a szerződött szakszervizekkel.
-
Jelzi a felettesének, ha úgy látja, hogy a feladatait nem tudja valamilyen neki fel nem róható okból ellátni. Ilyen esetben együttműködik a megoldás megszervezésében.
-
A gimnázium érdekében – szaktudásának megfelelően – kisebb javításokat végez.
-
Munkája során köteles fokozottan betartani a tűz- és munkavédelmi szabályokat, illetve figyelmeztetni felettesét, ha valamilyen eszközt veszélyesnek talál, és az eszköz használatát, kölcsönzését beszünteti.
-
Felelős a stúdióban tárolt eszközök szakszerű tárolásáért, működtetéséért, valamint az állaguk megóvásáért.
Általános rendelkezések:
A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére.
139
Iskolatitkár
Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a titkár részben önálló munkával,
-
részben vezetői, vezetőhelyettesi vagy gazdasági vezetői irányítással oldja meg. Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási,
-
illetve szövegszerkesztési feladatokat. Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési
-
érzékkel végzi. Együttműködés a szülőkkel Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Az egyes jogok biztosítása Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. Részletes szakmai feladatok Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési feladatok -
Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait.
-
A gépírási, számítógép-kezelési feladatokat megfelelő módon és sebességgel látja el
-
Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket.
-
Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait.
Ügyviteli tevékenységek -
Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat.
-
Ellátja a postázási feladatokat. Ennek keretében kezeli a bélyegeket, a bélyegek elszámolását elkészíti.
-
Kezeli a szakmai folyóiratokat, közlönyöket, egyéb szakmai kiadványokat.
-
Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat.
-
Intézi a tanulók adminisztrációs jellegű ügyeit.
Titkári feladatok Ellátja az adminisztrációs, szervezési munkákat. 140
Feladatellátása során alkalmazza: - a kommunikációs alapismereteket, - az irodatechnikai alapismereteket, - a protokoll szabályait. Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. Közreműködik az anyag és eszközbeszerzések lebonyolításában. Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. Informatikai feladatai Tevékenysége során a helyi informatikai szabályzat szerint jár el. Közreműködik
a
KIR-rel
kapcsolatos
adatszolgáltatások
teljesítésében.(KIFIR,
TANINFORM) Igazolványokkal, bizonyítványokkal, biztosításokkal kapcsolatos feladatok 1.Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, és kiadási feladatokban. 2. Ellátja a diákigazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, kiadási feladatokat. 3. Gondoskodik az igazolványok őrzéséről. 4. Az intézményvezető utasításra ellát egyes bizonyítványkezeléssel kapcsolatos feladatot. Tankönyvekkel kapcsolatos feladatai 1. Az intézményvezető utasítására ellátja a tankönyvmegrendeléssel, a tankönyv kiosztással, és a kedvezményes tankönyvekkel kapcsolatos egyes feladatokat. 2. Kezeli a tankönyvtámogatás iránti kérelmeket. Adminisztrációs feladatok 1. Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Érkező, távozó tanulókkal kapcsolatos feladatok 2. Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyilvántartások, dokumentumok megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak. 3. Tanulók igazolásainak nyilvántartása (iskolaváltozás, iskolalátogatási igazolás,stb.) 4. Közreműködik az október 1-i statisztika elkészítésében. 5. Részt vesz a tanév előkészítésében, lezárásában: tantárgyfelosztás, osztályozó és javító vizsgák 6. Továbbítja a végzős tanulók jelentkezési lapjait. 7. Intézi az első osztályosok beíratását. 8. Együttműködik az iskolaorvossal, fogorvossal és védőnővel.
141
Gazdasági ügyintéző Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a ………….. részére könyvelés céljából. Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.). A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. Munkaügyi feladatai részeként: o
új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő
egyeztetést követően, o
kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról,
hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o
munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően
elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, o
elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok,
dokumentumok elkészítéséről, o
havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes
dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére o
folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását,
o
az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb.
elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére
142
o
gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról Részt
vesz
az
iskola
vagyonának
leltározásában,
selejtezésének,
hulladék
hasznosításának lebonyolításában. Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. A menzavezető távollétében helyettesíti a menzavezetőt, feladatait ellátja.
143
Takarító
1.
az gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban
2.
napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat
felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát 3.
napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket
4.
gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást
5.
a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat
6.
mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az
épület állandó tisztán tartását 7.
szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a
villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét 8.
napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli
esetben az asztalok lapját fertőtleníti 9.
kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet
rendszeres ürítése, tisztítása 10.
porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát
11.
szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat
12.
nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének
súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását 13.
a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető
utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását 14.
a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál
alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak 15.
a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel,
elektromos energiával 16.
folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a
biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek
144
