SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. A 1072.Bp.Akácfa utca 32. Bóbita Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt SzMSz-e

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A 1072.Bp.Akácfa utca 32. Bóbita Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt SzMSz-e

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvodai intézmény általános adatai 5 2.Az intézmény szervezeti 10 2.1. Szervezeti felépítési rajz 10 2.2. A szervezeti egysége 10 2.3. Az óvoda vezetősége 10 2.4. Kibővített óvoda vezetősége 11 2.5. Az óvoda dolgozói 11 3. Az óvoda vezetője 12 3.1. Az óvoda vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje 12 3.2. Az intézményvezető kiemelt feladatai 12 3.3. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei 12 3.4. Felelős 13 3.5. Az intézmény vezetője személyében felelős 13 4. Az intézmény vezetősége 13 4.1. Óvodavezető-helyettes 13 4.2. Vezetők közötti feladatátruházás 13 5. Az óvoda működésének rendje 14 5.1. A nevelési év rendje 14 5.2. Az intézmény munkarendje 16 5.3. Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások 17 5.4. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 17 5.5 Az óvodai felvétel rendje 18 5.6. A gyermek mulasztásának igazolása 19 5.7. Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai 20 6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösség 21 6.1. A nevelőtestület és működési rendje 21 6.1.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 21 6.1.2. Át nem ruházható hatáskörök 22 6.1.3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek 23 6.1.4. A nevelőtestület értekezletei 24 6.2. A nevelőtestület szakmai munkaközössége 24 6.2.1. A szakmai munkaközösség feladatai 24 6.2.2. A munkaközösség-vezető feladatai és jogai 24 6.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzése 25 7. Az óvodai közösség jogai és kapcsolattartásuk 27 7.1. Az óvodai közösség és kapcsolattartásainak rendje 27 7.1.1. A kapcsolattartás formái 27 7.1.2. Az óvodavezetőség tagjai kötelesek 28 7.1.3. A nevelők és a szülők 28 7.1.4. Az óvodavezető 28 7.1.5. Az óvodacsoportok pedagógusai 28 7.1.6. A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak 28 87.2. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 29 7.3. Az óvoda külső kapcsolatainak rendszere 33 7.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 37

Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

2

8. Az óvoda és helyiségek használati rendje 38 8.1. A helyiségek és berendezésük használati rendje 38 8.2. Karbantartás és kártérítés 38 8.3. Belépés és benntartózkodás rendje 39 8.4. Az óvoda óvó, védő előírásai 39 8.4.1 Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermek- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan 40 8.4.2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén 41 8.4.3. Az óvodapedagógus feladata 41 8.4.4 Elsősegély doboz helye 41 8.4.5 Dohányzás 41 9. Óvodai hagyományok 42 9.1. A hagyományok ápolása, ünnepek rendje 42 9.2. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeink 43 9..3. A hagyományápolás külsőségei 43 10 Egyéb rendelkezések 43 10.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 43 10.2. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 44 10.3. Tájékoztatás a nevelési programról, IMIP-ről, az SZMSZ-ről és a házirendről, valamint a közérdekű adatokról, honlapról 45 10.4. Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása 46 10.5. Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések 46 10.6. Zárórendelkezések 50 11. Mellékletek 51 1. számú melléklet A nevelőtestület működésére vonatkozó szabályok 52 2. számú melléklet Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai 55 3. számú melléklet Együtttműködési megállapodás 59 4. számú melléklet Adatvédelmi szabályzat 61 5. számú melléklet Költségvetés ellenőrzése FEUVE 74


3

Jogszabályi háttér Készült: -

-

-

-

A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. év LXXIX. Tv, A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Tv., A közalkalmazottak jogállásáról szóló, l992. évi XXXIII. Tv, A l38/l992./X.8./ korm.r. a közalkalmazottak jogállásáról szóló l992. évi XXXIII. Tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, A 11/1994./VI.8./ MKM rend. a nevelési-oktatási intézmények működéséről, A 8/2000./V.24./ OM rend. a nev-okt.int. működéséről szóló 11/1994./VI.8./ MKM rend. módosításáról, 30/2004. (X. 28.) OM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, 1997. évi XXXI. Törvény a gyermek védelméről, Az 1999. évi XLII. Törvény a nem dohányzók védelméről…, A 1999.évi LXVIII.tv.122.§.l2.bek. reklámtevékenységek szabályozása, 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3.§ (1) (2) 4§, 5§, 7§ katasztrófa védelméről, 224/2001 (XI. 21) kormány rendelet minimálbér, 81/2002 (IV. 13.) Kormány rendelete –az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendeletek módosításáról, 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőség fejlesztésről, 24/2007. (IV. 2.) OKM-rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet módosításáról. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII. 28.) Korm. rendelet, Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv., Az államháztartás működési rendjéről szóló (többször módosított) 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, Bp. Főváros VII. kerület Önkormányzatának képviselő-testülete által hozott hatályos rendeletek, 2003. évi XX. Tv. A munka törvénykönyvéről szóló XXII. Törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról (MK. 38. sz. 2003. 04. 16. ), 143/2003. (IX. 9.) Kormányrendelet: A Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (x. 8.) Kormányrendelet módosításáról (MK. 104. sz. 2003. 09. 09.), Az SZMSZ elveiben, tartalmában illeszkedik az óvoda Közalkalmazotti Szabályzatához és helyi nevelési programjához, valamint a csatolt belső szabályzatokhoz, 308/2004. (XI.13.) Korm. rend.: Az európai lobogó használatának részletes szabályairól, 2005.(XII. 25.) kormányrendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartamára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról, a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény


4

1. Az óvodai intézmény általános adatai

Az intézmény – jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratban foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - Az óvodába járó gyermekek közössége - A gyermekek szülei, törvényes képviselői - Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra.

állókra,

valamint

a

Alapító okirat 1. A költségvetési szerv neve: Bóbita Óvoda 2.Az intézmény OM azonosító száma: 034361 3.Az intézmény székhelye: 1072 Budapest Akácfa utca 32. 4.Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy. Az alapító okirat száma: 303/2008. (VI.16.) számú határozat alapján. 5. Az alapító szerv neve: Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat testülete, 1073. Erzsébet krt. 6. 6.Az intézmény fenntartó szerv neve, székhelye: Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő testülete, 1073. Erzsébet krt. 6. 7.Az intézmény irányító szerve, székhelye: Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat testülete, 1073. Erzsébet krt. 6. 8. Az intézmény irányító szervének vezetője: Polgármester

A költségvetés végrehajtására szolgáló bank és számlaszám: OTP BANK 11784009-15507170


5

9. Az intézmény típusa: Tevékenység jelleg alapján: közszolgáltató intézmény-Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete által jóváhagyott helyi nevelési program szerinti napközi-otthonos óvodai ellátás. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő. 10. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 130 fő 11. Az intézmény működési területe: Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körzetben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésre terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. 12. Intézmény szakágazati száma: 851020 I. Alaptevékenysége: 2009.09.01-től-2009.12.31-ig 80111-5 - óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés (nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és iskolai életmódra felkészítő foglalkozása, beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia- megelőző és felzárkóztató foglalkozásokat, az étkezés ideje alatti átfedési időt és a rendszeres egészségügyi felügyeletet is.)

2010. 01.01-től 851011 óvodai nevelés, ellátás-a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozások és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló nevelési tevékenységek.

80112-6 sajátos nevelési igényű, ezen belül szakértői véleménnyel rendelkező organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető mozgáskorlátozott gyermekek integrált óvodai nevelése

851012 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása-szakértői bizottsági vélemény alapján integráltan nevelhető (organikus okra visszavezethető, vagy organikus vissza nem vezethető) mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, ellátása

55231-2 -óvodai intézményi közétkeztetés

562912 óvodai intézményi étkeztetés-az óvodai ellátottak intézményi étkeztetése

II. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége: 2009.12.31-ig 75195-0 intézményi étkeztetés 80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok


2010. 01.01-től 56917 munkahelyi étkeztetés 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 6

III. Vállalkozási tevékenység: vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 13. Az intézmény gazdálkodási jogköre, előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: Az óvoda önálló jogi személy. Az intézmény, gazdálkodási szempontból részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 15. § (4) a) és (6) bekezdései szerint meghatározott) költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. Személyi irányzat felett teljes rendelkezési jogkörrel bír, a dologi előirányzattok feletti rendelkezési jogosultságát a VII. kerületi Önkormányzat Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskolával együtt gyakorolja. A pénzügyi-gazdasági feladatokat az Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét külön megállapodás szabályozza. 14. Az intézmény vagyona: Budapest VII. kerület 34317 helyrajzi számú 620m2 felépítményes ingatlan használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, stb.) állóeszközleltár szerint. 15. A vagyon feletti rendelkezési jogosultsága: Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézményvezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. A zavartalan működtetetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei –az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályiról szóló 30/2000. (XII. 23.) számú önkormányzati rendelet betartásával- hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. 16.Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete bíz meg határozott időre. 17.Az intézmény alkalmazottainak jogállása: Az intézmény alkalmazottai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény rendelkezései az irányadóak. 18.Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletét a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 36.§, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján az intézmény vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozójára átruházhatja.


7

Az óvoda alapdokumentumai -

-

Alapító okirat A Helyi Nevelési Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg, s az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Házirend Intézményi Minőségirányítási Program A munkaterv, mely egy nevelési évre szóló, s a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.

Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. A feladatmutatók megnevezése és köre

Feladatmutató megnevezése 2009.12.31-ig

Feladatmutatók köre 2009.12.31-ig

Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés: Az óvodába felvett gyermekek a gyermekek létszáma, csoportszám Óvodai (intézményi) étkeztetés:

Az óvodában étkező gyermekek

- az étkeztetést igénybevevők létszáma - éves élelmezési napok száma (nap/év) Pedagógus szakkönyvvásárlás (fő)

Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.

Pedagógus szakvizsga, és továbbképzés (fő)

Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.


8

Feladatmutató megnevezése 2010.01.01-től

Feladatmutatók köre 2010.01.01-től

851011 Óvodai nevelés, ellátás

Az intézménnyel jogviszonyban álló ellátást igénybe vevők száma

81012 Sajátos nevelési igényű gyermekek Az intézménnyel jogviszonyban álló sajátos óvodai nevelése, ellátása nevelési igényű ellátottak száma 562912 Óvodai intézményi étkeztetés

Az intézménnyel jogviszonyban álló ellátást igénybe vevők száma

Pedagógus szakkönyvvásárlás

Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, foglalkoztatott pedagógusok. (fő)

Pedagógus szakvizsga, és továbbképzés

Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, foglalkoztatott pedagógusok. (fő)


9

2. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 2.1.

Szervezeti felépítési rajz:

KT elnöke

Óvodavezető

Szülők közössége

Minőségfejlesztési Óvodavezető-hely.

Óvodatitkár

Technikai

vezető

Nevelőtestület

dolgozók 2.2.Az óvoda szervezeti egysége - óvodai vezetés - szakmai munkaközösség - közalkalmazotti tanács - nevelőtestület - a nevelőtestületet közvetlenül segítő dajkák - technikai dolgozók Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok - Alapító okirat - Helyi Nevelési Program - Házirend - Intézményi Minőségirányítási program - Éves munkaterv - Szervezeti Működési Szabályzat - Közalkalmazotti Szabályzat 2.3.Az óvoda vezetősége Az óvoda vezetőségét az óvodavezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az óvodavezető közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - az óvodavezető-helyettes, - munkaközösségi vezető, - közalkalmazotti tanács elnöke. Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját munkaköri leírása, hatályos jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a hatályos jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

10

Az óvodavezető munkáját az óvodavezető-helyettes segíti. Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezető-helyettesi megbízás visszavonásig érvényes. Az óvodavezető-helyettes és a többi beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírások, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az óvodavezetőt távollétében teljes jogkörrel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. 2.4.Kibővített óvoda vezetősége: Az óvoda vezetőségének tagjai: - óvodavezető, - óvodavezető-helyettes, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - a közalkalmazotti tanács elnöke /vagy, tagjai/, Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belsőellenőrzési szabályzatot az SZMSZ melléklete tartalmazza. 2.5.Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozói a mindenkori hatályos jogszabályok alapján közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók a fenntartó által engedélyezett létszámhatáron belül. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvoda dolgozóinak kinevezési (megbízási) rendje: A pályáztatás: A jogszabályban meghatározott közalkalmazotti munkaköröket pályáztatni kell. A pályázati felhívást: - a fenntartó honlapján - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában - Kormányzati Személyügyi Központ „KÖZIGÁLLÁS” honlapján meg kell jelentetni.


11

3. Az óvodavezető 3.1.Az óvoda vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: A pályáztatás: Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A meghatározott közalkalmazotti munkaköröket pályáztatni kell. A pályázati felhívást: - a fenntartó honlapján - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában - Kormányzati Személyügyi Központ „KÖZIGÁLLÁS” honlapján meg kell jelentetni.

Az intézményvezetői megbízás: Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő testülete adja. (A megbízás kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, az óvodaszéknek a véleményét.). A megbízással kapcsolatos vélemény nyilvánossága: Kt. 55.§ (4) bekezdése amely szerint: - Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, - A pályázattal kapcsolatosan – közoktatásról szóló törvény alapján véleményezésre jogosultak által- kialakított vélemény, - A vélemény kialításával kapcsolatos szavazás eredménye - Közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 3.2.Az intézményvezető kiemelt feladatai: - nevelőtestület vezetése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való együttműködés, - a nemzeti megemlékezések óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 3.3.Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,


12

-

egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében.

3.4.Felelős - a pedagógiai munkáért, - a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, - képviseli az intézményt. 3.5.Az intézmény vezetője személyében felelős: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - A gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, 4. Az intézmény vezetősége 4.1.Az óvodavezető-helyettes Feladata: - vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. - a nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. - közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Felelős: - pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezéséért, - a témagondozók működési feltételeinek biztosításáért, - szülői közösség működésének segítéséért. - részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. - megbízásáról a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával a vezető dönt.

4.2.Vezetők közötti feladatátruházás: Az óvodavezető akadályoztatása esetén –az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével-helyettesítését az óvodavezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető át nem ruházható hatáskörébe tartoznak /pl. munkáltatói jogkör/.


13

Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén- az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével –teljes felelőséggel az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét –ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető) pl.: külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is az óvodavezető-helyettes gyakorolja. Az óvodavezető és helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján írásban történik. A megbízás nevelési évre szól, a mindenkori délelőtti és délutáni óvodapedagógusok részére. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjednek ki. 5.Az óvoda működésének rendje: A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a működési rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben benntartózkodásának rendjét. 5.1.A nevelési év helyi rendje: Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználást, (évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, melyet az éves munkatervben tervezzünk meg) - A szünetek időtartamát, - A nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel. A nyári zárás ideje alatt kéthetente egy alkalommal –külön megállapított beosztás szerintügyeletet kell tartani. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása és leltározása a nyári hónapokban történik. Óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, s a Szülőket a fogadó óvodáról értesítjük.


14

Ügyeletet biztosítunk Szülői igény szerint ügyeletet biztosítunk a nevelés nélküli munkanapokon és a nyári zárva tartás idejére az egyik kerületi óvodában (megbeszélés alapján, többnyire a Dob utcai óvoda fogadja gyermekeinket). A mindenkori nevelési év törvényes rendje szerint az iskolai őszi és tavaszi szünet idejére összevonjuk a csoportokat / max. 25 fő/, ugyanígy összevont csoportokkal üzemelünk június 1 és augusztus 31-e között. Napirend: Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint- gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: -

nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni köteles. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.

A nyitva tartás rendje: A nyitva tartási rend értelemszerűen a munkanapokra vonatkozik. Nyitvatartási idő, Az óvoda: - reggel 6 órától-17,30 óráig fogad gyermekeket. Az óvodából a gyermekeket - a foglalkozásokat követően: o ha ebédet nem igényel 11 órától-11,30 óráig o ha ebédet igényel 12,30 órától-13 óráig lehet - délután 15 órától-legkésőbb 17,30 óráig kell elvinni. Az ügyelet reggel 6 órától 7,30 óráig, délután 16,30 órától 17,30 óráig tart. A gyermeket csak szülő, vagy gondviselő, illetve az általuk írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajka nyitja. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A bejárati ajtók 9. 00 óráig, illetve 12, 30 órától 13. 00. óráig nyitva vannak, ezt követően zárva tartjuk, 15, 00 óráig.


15

Napközbeni csengetésre, elsősorban a dajkák kötelesek figyelni. Csengetésre a dajka nyit kaput, aki a külső látogatót az óvoda vezetőjéhez irányítja. Nem hivatalos ügyekben érkezőt a dajka, az előtérnél tovább nem engedi, utánuk ajtót zár. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Ez esetben az óvoda zárása mindig legalább két személlyel történik /egyikőjük kulccsal rendelkezik/. Ilyenkor ők a felelősek a biztonságos zárás előírásainak betartásáért. Kulccsal rendelkező dajkák kötelesek intézkedni a kulcs átadásáról társuknak hiányzásuk esetén! Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8.00 órától. és l6.00 óráig az óvodavezetőnek vagy helyettesének – lehetőség szerint- az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A vezető benntartózkodásának időbeosztását havi ütemezése / belső hirdetőn/ tartalmazza. 5.2.Az intézmény munkarendje: Az intézményben 8-16 óráig felelős vezetőnek kell tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és gyermeknek az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettes készíti el - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarendet és a közalkalmazottak szabadságolási tervét. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje: Óvodapedagógus: - heti teljes munkaidő:40 óra - heti kötelező óra: 32 óra Logopédus: -

heti teljes munkaidő:40 óra heti kötelező óra: 21 óra

Fejlesztőpedagógus - heti teljes munkaidő:40 óra - heti kötelező óra: 24 óra Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

16

A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezetőhelyettes állapítja meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusoknak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását lehetősége szerint 8 óráig jelentenie kell az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. Az oktató nevelő-munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevő helyettesítési rendjét az óvodavezető-helyettes állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a vezetőt kell értesíteniük. Az óvoda zavartalan működését a „ Házirend” határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – intézményvezető előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a nevelési program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére, szülőjére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 5.3.Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások Az óvoda a nevelési program célkitűzéseivel összhangban a környezeti nevelés tevékeny megismerése érdekében szervez kirándulásokat: - a kirándulásokat tervezni kell, - a szülőkkel egyeztetni, aláíratni kell, - költségkímélő megoldást kell választani, A kiránduláshoz. 10 gyermekenként 1 fő kísérő óvodapedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani. 5.4.A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezések megrendelésére és lemondására, valamint a térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. 1. Az étkezési térítési díjakat minden hónapban a – meghirdetett időpontban – befizetési napon készpénzben kell befizetni. 2. Az étkezés lemondása: telefonon, vagy személyesen a csoportszoba elé kifüggesztett lemondófüzetbe.


17

Hiányzás esetén az étkezést le kell mondani a szülőnek/gondviselőnek az erre rendszeresített „lemondó” füzetbe történő bejegyzéssel. A bejegyzést teheti szülő/gondviselő, vagy az óvodapedagógus, amennyiben a lemondást a szülő/gondviselő telefonon jelenti be. Telefonon lemondás esetén ezt a tényt meg kell jegyezni a lemondó füzetben. A lemondást minden nap 10 óráig kell regisztrálni az óvodai előtérben elhelyezett lemondó füzetbe. A lemondás a következő naptól érvényes, és a következő hónapban írható jóvá. A teljes hét lemondása a megelőző hét pénteki napján, 10.00. óráig történhet. A kerületi fenntartású oktatási-nevelési intézményekbe járó gyermekek részére biztosított térítésmenetes juttatásokról szóló 1/2002.(01.25.) számú önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet 9. § az alábbi (3) számú bekezdéssel egészül ki: (3) A gyermek óvodai hiányzását, a várható hiányzási napok meghatározásával gondviselője köteles az óvodának bejelenteni, legkésőbb az első hiányzási nap 10 óráig. Ennek elmulasztása esetén a gondviselő a hiányzási napokra jutó napi háromszori étkezés teljes költségét köteles az óvodának megtéríteni, az adott nevelési év végéig. 3. A lemondott étkezéseket túlfizetésként kell kezelni, és a következő havi étkezési díjaknál kell beszámítani. 4. A lemondott étkezés jóváírására a bejelentést követő második naptól van lehetőség . 5. Befizetett és lemondott étkezési díj visszafizetésére csak akkor kerülhet sor, ha jóváírásra nincs lehetőség (pl.: óvoda/iskolaváltás esetén) 6. Étkezési térítési díjkedvezmények: A) Normatív kedvezmények (mértékük a mindenkori jogszabály szerint- a jogszabály vonatkozó paragrafusa kifüggesztésre kerül: gyermeköltözőkben - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - három- vagy többgyermekes családok részére - tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén B) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat 1/2002. (I.25.) rendeletének 2. § f, 9.§ és 10.§-ai alapján (a rendelet vonatkozó paragrafusai kifüggesztésre kerültek: gyermeköltözőkben) Amennyiben az Erzsébetvárosi Önkormányzat rendelete alapján részesül a kérelmező étkezési térítési díjkedvezményre, úgy az étkezés lemondásának elmulasztása a jogosultság (ingyenesség) elvesztésével jár az adott nevelési év további időszakára. 7. Egy gyermek csak egy kedvezményben részesülhet. 5.5.Az óvodai felvétel rendje Az óvoda 3 éves kortól (feltétel még a szobatisztaság), az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, az adott nevelési évben legfeljebb 8 éves korig –Nevelési Tanácsadó és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével- vehető igénybe, fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekeket, ezen belül szakértői véleménnyel rendelkező organikus okra vissza nem vezethető mozgáskorlátozott gyermekeket Amennyiben a sajátos Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

18

nevelési igényű neveléshez szükséges feltételek biztosítottak: a gyermek óvodai neveléséhez, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez szükséges speciális eszközök biztosítása a szakértői bizottság által meghatározottak szerint. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az óvodai felvételnél előnyben kell részesíteni. A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel rendelkező, vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú. Az óvoda – a fenntartó által meghatározottak szerint – az óvodai jelentkezés helyét, idejét, és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. A felhívásban külön ki kell térni az ötödik életévet betöltött gyermekek – az iskolai életmódra felkészítő óvodai foglalkozásokon való részvétel miatt – kötelező óvodai beíratására is. A nyilvánosságra hozatal módja: -

óvodai faliújság,

A szülő gyermekének óvodai felvételét, annak harmadik életévének betöltése után kérheti, az óvoda által megjelölt időpontban helyen és módon. Ettől – indokolt esetben – az óvoda vezetőjének hozzájárulása alapján el lehet térni. Az ötödik életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni, illetve az óvoda köteles felvenni az óvodai nevelési év első napjától az óvoda iskolai életmódra felkészítő foglalkozásaira. Ha gyermek belép a tanköteles életkorba, az óvoda, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek fejlettségi szintje miatt javasolhatja a vizsgálatok időtartamára a gyermek további óvodai elhelyezését addig, míg megállapításra kerül, szükséges –e sajátos iskolai nevelésben oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az óvodai felvételi, vagy átvételi kérelem, vagy az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő gyermek felvételi kérelmének elbírálásakor írásban értesíteni kell a szülőt, és az előző óvoda vezetőjét. Az óvoda döntését határozatban foglalja, ha a jelentkezést részben, vagy teljesen elutasítja. A határozatot meg kell indokolni, valamint a dokumentumnak tartalmaznia kell a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is. A kötelező felvételt biztosító, illetve a kijelölt óvoda a fenntartó által kapott nyilvántartás, és szakértői vélemény, illetve határozat alapján a felvett gyermekekről nyilvántartást vezet. Ha a gyermek évközben óvodát változtat a nyilvántartás továbbiakban- az átadó óvoda értesítése alapján- az átvevő óvoda feladata. A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a nyilvántartások alapján köteles értesíteni a fenntartót, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.


19

5.6.A gyermekek mulasztásának igazolása A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a foglalkozást tartó óvodapedagógus köteles bejegyezni az óvodai nap megkezdését követően. A gyermek havi mulasztásait az óvodapedagógusnak a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. - A szülő előzetes kérése alapján a gyermek - az óvodapedagógus engedélyével három napig terjedően, - az óvodavezető engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. - a gyermek előzetes engedélykérés nélkül nem maradhat távol az óvodától. - a szülő minden esetben köteles bejelenteni a mulasztás okát az óvodapedagógusnak. A szülő/gondviselő a mulasztó gyermek óvodába jövetelének első napján, de legkésőbb öt napon belül – 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi igazolással - igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az óvodapedagógusnál kell bemutatni. A gyermek napjai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő kötelező foglalkozásról hét napnál többet igazolatlanul mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a fenntartót. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról, és annak következményeiről. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az óvodapedagógus, az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles a „ Feljelentés igazolatlan óvodai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni, és az óvoda vezetőjének leadni, valamint az óvoda gyermekvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermekvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. 5.7.Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai - Megszűnik az óvodai elhelyezés, - ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet van igazolatlanul távol, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább két ízben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire, - ha a gyermek tanköteles életkorba lépett, s az óvoda igazolja az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket nem vették fel iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.


20

-

nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, ha a gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, ha az óvodai elhelyezés megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell a gyermek szülőjét, mely ellen a szülő jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület és szakmai munkaközösség: A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4.§(1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. 6.1.A nevelőtestület és működési rendje: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program egységes megvalósítása, - ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. 6.1.1.A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - az óvodaszékre, illetve - óvodai szülői szervezetre. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az óvoda éves munkatervének elkészítése, - az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása, - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

21

- az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az óvoda működése vonatkozásában, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében, - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban, - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, - egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy szakkönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezett erre biztosítja), - s gyermekek számára 7. életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint - az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben, - egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik. - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - meghatározza a vezetői pályázattal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az óvodaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat nevelés nélküli munkanapként. 6.1.2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület át nem ruházható jogkörei: - nevelési program és módosításainak elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat és módosításainak elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása.


22

6.1.3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az óvodában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy -

-

a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és kötelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskor gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat ( döntést követő 3. nap), - naptári határnapokat ( minden hónap 30-ig)


23

6.1.4. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelési év tervezett értekezletei az alábbiak: - nevelési évnyitó értekezlet, - félévi értekezlet, - nevelési évzáró értekezlet, A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 6.2. A nevelőtestület szakmai munkaközössége: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 6.2.1.A szakmai munkaközösség feladatai: -

Fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet a HOP, IMIP, Házirend módosítására, jutalmazási szempontokra, felvállalja a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatokat,

6.2.2.A munkaközösség vezető feladatai és jogai: -

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumon kívül. állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,


24

-

részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a nevelési program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, részt vesz a mozgáskorlátozott és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok ellátásában, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra javaslatot tesz.

6.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja: A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: -

-

Fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tevékenységekkel szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a nevelésoktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: -

Az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, az ellenőrzési terv –alapja az intézményi MIP-je- az óvodai munkaterv része. az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.


25

Rendkívüli ellenőrzést kérhet: -

Az óvodavezető-helyettes, A szakmai munkaközösség, A szülői szervezet (közösség),

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógusa javaslatot tehet. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját a nevelési év során legalább egy alkalommal értékeli. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: - vezető-helyettest, - szakmai munkaközösség vezetőt, mentort, - gyermekvédelmi felelőst, - szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal megbeszéljük, észrevételeit szóban és írásban is megteheti. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: - szóbeli beszámoltatás - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az óvoda, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza, és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzése, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

26

Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: -

a dolgozói teljesítményértékelés, valamint a teljes körű intézményi önértékelés során is.

A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeinek, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. Minőségfejlesztés az intézményben Az óvodában folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az óvoda ennek érdekében elkészítette a Minőségirányítási Programját és folyamatos, önértékelésen és teljesítményértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásáért felelős személyek neveit. Az óvodában folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségirányítási vezető -

-

Az óvodavezetés munkájában a vezetőség tagjaként vesz részt. Feladatát a munkaköri leírás részletezi. Feladata a Minőségirányítási Programban meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti körnek, illetve a minőségirányítási vezetőnek. Tevékenységéről beszámol az alkalmazotti közösségnek; évente 1 alkalommal a nevelési évzáró értékelő, nevelőtestületi értekezleten.


27

7. Az óvodai közösségek jogai és kapcsolattartásuk

7.1. Az óvodai közösség és kapcsolattartásainak rendje Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. 7.1.1. A kapcsolattartás fórumai: - Az óvodavezetőség ülései. - A különböző értekezletek. - Megbeszélések. A fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról a felnőtt öltőzőkben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóban és írásban is értesíti a pedagógusokat. 7.1.2. Az óvodavezetőség tagjai kötelesek: Az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni kell az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik, az óvoda vezetőségével. 7.1.3. A nevelők és a szülők: Az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatni kell a szülőket. (szülői értekezleteken, az óvoda hirdetőtábláin) 7.1.4. Az óvodavezető: A szülői munkaközösség választmányi ülésén és óvodai szülői értekezleten, az előtérben elhelyezett hirdető táblán keresztül, és alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül -tájékoztatja a szülőket. 7.1.5. Az óvodacsoportok pedagógusai: - Az óvodai csoport szülői értekezletén. Egyéb: fogadóórákon alkalmi megbeszéléseken, illetve a gyermeköltözőben elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket. 7.1.6.A gyermekek egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: -

Családlátogatások Szülői értekezletek


28

-

Fogadó órák Nyílt napok Faliújságok Óvodai rendezvények A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az óvodai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével, nevelőtestületével.

A szülők és más érdeklődők, az óvoda nevelési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről, minőségirányítási programjáról az óvoda vezetőjétől, annak fogadóóráján kérhetnek tájékoztatást. Az óvoda nevelési programja, házirend, minőségfejlesztési program nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: -

Az óvoda fenntartójánál, az óvoda irattárában, az óvoda vezetőjénél, a telefonos helyiségben (nagyoldal).

7.2.A szülői közösség, és a kapcsolattartás rendje. A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a vezetők és az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartási rendjét. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje: Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata, hogy - önállóan, illetve a vezető-helyettes bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a


29

a) vélemény nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson - az óvodai nevelési év rendjéről, - a nevelési intézményben folyó hit- és vallásoktatás meghatározásával kapcsolatban, - a fenntartó óvodai intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtt, - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - a minőségirányítási program végrehajtásáról, b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakoroljon: - nevelési program, intézményi minőségirányítási program, házirend elfogadásával kapcsolatban, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján-, - a Kt. 3. számú mellékletének meghatározott maximális létszám túllépésére vonatkozó kérelemre vonatkozóan, - a csoport létszámhatárok túllépésekor, ha az szervezési okok miatt indokolt, - az adatkezelési szabályzat elkészítésekor, c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - óvodaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, - nevelőtestület összehívását, - egyes kérdésekben az érdemi válasz adást, d) egyéb jogával, így hogy - figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógia-nevelési munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselje tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, - az óvodaszék hiányában megillető jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit –amennyiben van előírt határidő- a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintet szerveknek. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében a vezetők részéről, - értekezletek, ülések - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek, - a szülői munkaközösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,


30

A szülői szervezet tisztségviselői Nevelési év elején értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, fogadóóráiról, Az intézményvezető feladata a szülői szervezettel (közösséggel) való együttműködés, A szülői szervezet együttműködési megállapodást hoz létre. A vezetők és az óvodaszék közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata az óvodaszékkel való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli -

az intézményvezetőt, valamint az óvodaszék vezetőjét.

Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata az óvodaszék jogainak gyakorlásához szükséges: -

információs bázis megadása, az óvodaszék működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása.

Az információs bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodaszék jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorláshoz szükségesek. A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles az óvodaszék működéséhez az óvodán belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. (Az intézmény költségvetésén keresztül a fenntartónak kell biztosítani az óvodaszék működéséhez szükséges kiadások fedezetét.) Az óvodaszék vezetőjének feladata Az óvodaszék feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: -

segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.

Az óvodaszék részletes feladat és hatáskörét a saját szervezeti és működési szabályzata határozza meg.


31

Az óvodaszék- kapcsolattartás szempontjából – kiemelt feladata, hogy a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: -

-

az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, (az óvodaszék saját hatáskörben dönt arról, hogy miképpen alakítja ki álláspontját a vezetői programról), az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben;

b) egyetértési jogot gyakoroljon -

az óvodai nevelési program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz, házirend és ezen szabályzat elfogadásakor/ módosításakor, a vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor, a gyermekek részére adható szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, a maximális csoportlétszám legfeljebb tíz százalékkal történő túllépése kérdésében, intézményi dokumentumok jóváhagyásakor.

c) véleményt nyilvánítson -

az intézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben, fenntartói döntések meghozatalánál, így különösen az intézmény - megszüntetése, - átszervezése, - feladatának megváltoztatása, - nevének megállapítása, - vezetőjének megbízása és a megbízás visszavonása tárgyában,

-

óvodai munkaterv elkészítésénél, az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására, a nevelési program elfogadása, a minőségirányítási program elfogadása, valamint az intézmény és az önkormányzat közötti feladatok ellátásáról szóló megállapodás megkötése vonatkozásában,

d) szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását, (ez az óvodaszék és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze, a kezdeményezésről a nevelőtestület dönt), e) szükség esetén korlátozásokat állapítson meg a szülőkre háruló kiadások tekintetében. A kapcsolattartás formái: Az óvodaszék és a vezetők kapcsolattartási formái: -

szóbeli személyes megbeszélés, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések,


32

-

- óvodaszék képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása az óvodaszék ülésére, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az óvodaszék jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az óvodaszék jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), az óvodaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, az óvodaszék által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

Az óvodaszék tisztségviselői: Az óvodaszék aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket az óvodaszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet az óvodaszék köteles nyilvánosságra hozni.

7.3.Az óvoda külső kapcsolatainak rendszere A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: A fenntartóval, A helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal, Művelődési Irodával, Gyermekjóléti Szolgálattal, EPSZK-val, Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola (kiemelkedően gazdasági területen) Helyi oktatási intézmények vezetőségével, Bölcsődével, A helyi nevelési tanácsadóval, Egészségügyi szolgálattal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az óvodavezető a felelős. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az óvodavezető vagy óvodavezetőhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők nevét, beosztását az óvoda éves munkaterve rögzíti. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény minőségirányítási programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között.


33

Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: -

az intézmény átszervezése az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi- gazdálkodási tevékenységre (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbaleseteket megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, az intézményi nevelési program jóváhagyása tekintetében, az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: -

szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló átadása, dokumentum átadás jóváhagyás céljából, egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakítanak ki. A kapcsolatok lehetnek: -

szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolat formái: -

egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, rendezvények, versenyek.


34

A kapcsolat rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: -

-

a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen.

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: -

a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: -

a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérése, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.


35

A kapcsolattartást az intézményvezető, illetve az intézményben a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személy köteles ellátni. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.


36

7.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a Nevelési Programban megfogalmazottak teljesítésére, az intézmény zavartalan működése érdekében kapcsolatot tart fenn, illetve együttműködik intézményekkel, szervezetekkel az alábbiak szerint: Kapcsolat Kapcsolattartó Formája, módja rendszeres, rendkívüli Fenntartó, óvodavezető/ - megbeszélés önkormányzat óvodavezető-helyettes - értekezlet - írásbeli, szóbeli, telefonos tájék tájékoztatás Jegyzői Gyámóvodavezető rendszeres, rendkívüli hatóság óvodavezető-helyettes - tájékoztatás gyermekvédelmi felelős - esetmegbeszélés személyesen, írásban, telefonon Gyermekjóléti óvodavezető rendszeres, rendkívüli szolgálat óvodavezető-helyettes - tájékoztatás gyermekvédelmi felelős - esetmegbeszélés személyesen, írásban, telefonon Egészségügyi óvodavezető rendszeres, rendkívüli szolgálat óvodavezető-helyettes - tájékoztatás gyermekvédelmi felelős - szűrés, vizsgálat - megbeszélés személyesen, írásban, telefonon Társintézmények Óvodavezető/ rendszeres, rendkívüli / bölcsődék, óvodák, óvodavezető-helyettes - megbeszélés iskolák / - értekezlet megbízott óvodapedagógus - tájékoztatás szóban, írásban Közművelődési óvodavezető/ intézmények óvodavezető-helyettes (könyvtár, színházak, megbízott óvodapedagógus stb. ) stb.

rendszeres, rendkívüli - tájékoztatás - esetmegbeszélés személyesen, írásban,telefonon

Társadalmi szervezetek

rendszeres, rendkívüli - rendezvény - tájékoztató - konzultáció - megbeszélés személyesen, írásban, telefonon rendszeres, rendkívüli - tájékoztató - konzultáció - tanfolyam személyesen, írásban,telefonon rendszeres, rendkívüli - vizsgálat, nyomonkövetés - tájékoztatás - megbeszélés szóban, telefonon személyesen, írásban

óvodavezető/ óvodavezető-helyettes megbízott óvodapedagógus

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók

óvodavezető/ óvodavezető-helyettes

Pedagógiai Szakszolgálat

óvodavezető/ óvodavezető-helyettes

munkaközösség-vezetők


37

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az óvodában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 8.Az óvoda és helyiségek használati rendje

8.1.A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyilvántartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - A helyiségben tartózkodás rendje, - További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az óvodavezető engedélyéhez kötött. Az elektronikus berendezések üzemeltetése csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény gépét saját használat céljából kivinni engedély alapján lehet, ha az óvoda érdeke ezt kívánja meg. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az óvodavezető és óvodatitkár együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az óvodatitkárnak kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönző személynél marad. 8.2.Karbantartás és kártérítés A csoportszobák, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvoda dolgozói felelnek. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket az óvoda dolgozója köteles a vezető-helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni az irodába. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak kell téríteni.


38

8.3.Belépés és benntartózkodás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - A gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógus felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - A gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozására szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dadusai tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - A gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézményben, valamint, - minden más személy. - A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Egyéb esetekben: -

-

A gyermeket a kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyeket az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak a konyhai személyzet tartózkodhat. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: A szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve, A meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodásról.

8.4. Az óvoda óvó, védő előírásai A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,


39

hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 8.4.1.Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermek- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: az egészségesük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell a csoportnaplóban. Az óvoda házirendjében kell maghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk (balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját). Óvodai illetve csoportos kimozdulásról a szülőket tájékoztatni köteles az óvodapedagógus és írásos belegyezésüket kell kérnie. A nevelők az óvoda teljes nyitvatartási idejében kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegőrzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az óvoda csak megfelelő jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékokat használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetet vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Az óvoda dolgozói házi készítésű, vagy használatú elektromos berendezéseket az óvodába nem hozhatnak be. Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, melyek a gyermekek és a dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodába történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni. Az óvodába csak olyan élelmiszert lehet a közétkeztetésen kívül behozni, melyet olyan üzletből vásároltak, melynek élelmiszer eladására és/vagy előállítására hatósági engedélye van. Az innen származó élelmiszer számláját az óvodapedagógus köteles a fogyasztástól számított 3 napig őrizni. Ez az előírás vonatkozik csoportokban tartott ünnepségekre szülő/gondviselő által behozott élelmiszerekre is. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 8.4.2.Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén: A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az óvoda vezetőjének., illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően


40

gondoskodik baleset jelentéséről. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt, kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket, végre kell hajtani. Az intézményvezető jelöli ki azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos óvodai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon, jegyzőkönyvet kell felvenni. - A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az óvoda igény szerint biztosítja a szülői szervezet képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 8.4.3.Az óvodapedagógus feladata: Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Tervezni kell: a csoportnaplóban a gyermekek egészségi és testi épsége védelmére vonatkozószabályokat, szokás-szabályrendszert, foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, balesetvédelmet. az elvárható magatartásformák tartalmát, dokumentálja a megvalósítás tényét. 8.4.4.Elsősegély doboz helye: Minden nevelési év elején (szeptember 01-én) kifüggesztjük a csoportok hirdetőtábláján. 8.4.5. 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdése értelmében, óvodában nem jelölhető ki dohányzóhely, a dohányzással szemben a nulla tolerancia elvét érvényesítve teljes dohányzási tilalmat rendel el. Az intézmény területét dohányzás céljából elhagyni tilos, ez azt jelenti, hogy az intézmény dolgozói munkaidőben a lépcsőházban és az utcán sem dohányozhatnak.

9.Az óvodai hagyományok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

41

9.1.A hagyományok ápolása, ünnepek rendje Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket az éves munkatervben határozzuk meg. A gyermekek műsorral ünnepelnek ezen óvodai ünnepek alkalmával: -

Bóbita napok Nagycsoportosok búcsúja

A gyermeki élet hagyományos ünnepei - Mikulás – közös óvodai szintű - Adventi készülődés –nyílt nap a szülőkkel - Karácsony – csoportos - Farsang – csoportos - Bóbita napok, - nyílt nap a leendő óvodásainknak - Gyermeknap – óvodai szintű Húsvét- csoportos, nyílt nap a szülőkkel Megemlékezés: -

Március 15 – csoportonként

Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név vagy születésnapjának megemlékezésével. Népi hagyományok ápolása „Munkadélutánok” szervezésével csoporton belül illetve óvodai szinten, melyet az éves program tartalmaz.

9.2.A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeink: - Takarítási világnap - Állatok világnapja - Víz világnapja - Föld napja - Madarak és fák napja - Környezetvédelmi és a takarítási világnap Kirándulások, séták, sportnapok szervezése munkaterv szerint történik.


42

9.3.A hagyományápolás külsőségei Ünnepi öltözetet a következő alkalmakkor kérünk: - Karácsony - Anyák Napja - Nagycsoportosok búcsúja - Bóbita Napok Az ünnepi öltözet az óvoda dolgozóira nézve is kötelező. Az óvoda épületének bejáratánál a kormányrendeletekben meghatározott méretű nemzeti színű, tőle balra az európai zászlót kell kitűzni. A lobogók kihelyezéséről, cseréjéről a vezetőhelyettes óvodapedagógus kell, hogy gondoskodjék. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is 10. Egyéb rendelkezések 10.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény í 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Az óvodába járó gyermekek intézményen belül egészségügyi gondozását /a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján/ az óvoda orvosa és védőnő látja el. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: - az óvoda orvos - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens, Betegségre gyanús, lázas, hasmenéses gyermeket nem szabad bevinni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni /Mentőket hívni!/ Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Ez annak az óvodapedagógusnak a feladata, akinek műszakjában a gyermek megbetegedett. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

43

Az óvoda dolgozóinak rendszeres egészségügyi ellenőrzése az év során egy alkalommal megtörténik, tartós betegállomány esetén és különleges alkalmakkor rendkívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt venni. 10.2.Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Bombariadó, katasztrófa helyzet esetén a tűzriadó tervben foglaltak szerint fegyelmezetten a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet. A rendőrséget haladéktalanul értesíteni kell telefonon, a 107-es telefonszámon. Az intézménybe érkező gyanúsnak látszó csomag, levél, küldemény érkezése esetén az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell eljárni. Gyanús küldemény esetén értesítendő: Rendőrség központi ügyelete: 107, 112 vagy Fővárosi Polgári Igazgatóság: 3247-1405 Hangos szóval be kell mondani: - A pontos helyet, - az óvoda címe, neve: Bóbita Óvoda 1072 Bp. Akácfa utca 32. - a bejelentés vételének pontos idejét, - kiket és mit veszélyeztet, - a jelentő személy saját neve, - a jelentésre igénybe vett telefon száma - megkérdezni ki vette. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető a szomszédos iskolával és bölcsödével dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén, ha az időjárás fedett helyet követel, a gyermekek elhelyezése az alábbi helyeken történik: Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

44

Jó idő esetén a környező játszóterekre visszük a gyermekeket. A rendőrség utasításait mindenki köteles végrehajtani! A rendőrség engedélye után lehet ismét az óvoda területére lépni. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően -

-

Haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket, Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen: - A tűz, - Az árvíz, - A földrengés, - A bombariadó. - Egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Egyéb intézkedést követő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 10.3.Tájékoztatás a nevelési programról, IMIP-ről és az SZMSZ-ről és a házirendről, valamint a közérdekű adatokról, honlapról A következő dokumentumok az intézmény telefonos helyiségében találhatóak meg: Az óvoda nevelési programja, SZMSZ-e, Házirendje, - IMIP hitelesített másolatban. Ezeket a dokumentumokat a szülők a helyszínen tanulmányozhatják, illetve az Óvoda honlapján: www. bobitaovoda .hu Szóbeli tájékoztatást /is/ kérhetnek az óvodavezetőtől vagy helyettesétől e dokumentumról. Az óvoda hirdetőtábláján közöljük a dokumentumok elhelyezését. Évente egyszer az óvodavezető szervezett formában ismerteti a dokumentum tartalmát / évnyitó szülői értekezleten/ Az Óvodai Törzskönyv megtalálható a vezetői iratszekrény külön dossziéjában, mely tartalmazza továbbá: - az alapító okiratot, - a hivatalos szervek ellenőrzési jegyzőkönyveit, - a vezetői pályázat anyagait - az iratkezelési szabályzatot.


45

10.4.Intézményen belüli reklámtevékenység szabályozása Szabályozzuk, hogy nevelési–oktatási intézményünkben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám - a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, - társadalmi tevékenységgel, közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel vagy eseménnyel /pl. könyv, gyermekprogramjai/ , illetve - az oktatási tevékenység reklámjára, valamint - az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére, - alkalmanként / nevelőtestületi véleményezéssel/ engedünk olyan reklámtevékenységet, mely az óvodás gyermekek egészségével /pl. szájápolás/, óvodai /és tágabb/ környezetünk védelmét szolgálja, s helyi nevelési programunk szellemének megfelel. A reklám tevékenység engedélyeztetése: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges, az engedély visszavonására bármikor ő a jogosult. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, szülőktől, a gyermektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: - házi videó, kerületi kábeltelevízió, - kerületi és óvodai újság, - szórólapok, plakátok, - szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 10.5.Gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések Az intézmény kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel – és követelményrendszere, folyamata és kapcsolatrendszere Az intézmény gazdálkodásának alapját az Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének mindenkori éves rendeletében jóváhagyott elemi költségvetés képezi. Az intézmény elemi költségvetésének előirányzati keretszámait a fenntartó és egyben felügyeleti szerv a Magyar Köztársaság éves költségvetésben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között állapítja meg, elkészítéséhez szempontokat ad és jóváhagy. A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának folyamata, a költségvetési ciklus 4 fázisai: - a döntés-előkészítő szakasz, amely a költségvetési évet megelőző évben zajlik le (tervezés időszaka) - a döntési szakasz (a fenntartó önkormányzat képviselő-testületének költségvetési rendelete) - a döntés végrehajtási szakasz, amelynek időtartama egybeesik a költségvetési évvel, Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

46

- a döntés-végrehajtás ellenőrzésének, beszámoló elkészítésének szakasza, amelynek ideje a költségvetési évet követő esztendőre tevődik. Az elemi költségvetés tervezésekor az intézmény vezetője köteles áttekinteni a jogszabályi változásokból , a feladatváltozásokból adódó, valamint a szakmai munka fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges kiadásokat. Az elemi költségvetés magába foglalja: - a kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként és ezen belül részletes előirányzatonként, - a kiadások és bevételek szakfeladatonkénti részletezését, - a személyi juttatásokat és a létszámösszetételét, - a költségvetési feladatmutatókat és a költségvetési mutatószámokat. Az intézmény minden bevétele és kiadása az elemi költségvetés része. Kiemelt előirányzatok: kiadási előirányzatok, bevételi irányzatok. Kiadási előirányzatok: - működési kiadások (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú támogatások, kiadások) - felhalmozási kiadások (beruházási kiadások, felújítási kiadások, egyéb felhalmozási kiadások) Bevételi előirányzatok: költségvetési támogatás, működési bevételek, felhalmozási bevételek, átvett pénzeszközök: működésre, felhalmozásra Kiadási előirányzatok keretei között tartás követelményrendszere, folyamata. Az intézmény kiadási előirányzatának működési kiadásainak legnagyobb hányadát a személyi juttatások adják ki, ezért a bérelőirányzat tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani: - a magasabb fizetési fokozatba lépők felmérésére, - a jubileumi jutalomra jogosultak felmérésére, - a várható felmentésekkel kapcsolatos kiadásokra, - a tervezett gazdasági évben magasabb fizetési osztályba –jogszabályban meghatározottak alapján- lépők felmérésére. A bérelőirányzat pontos tervezéséhez elengedhetetlen a közalkalmazottak fizetési osztály/fokozatba sorolásának (legalább 2 évenkénti) felülvizsgálata, mely az intézményvezető és a titkárnő feladata. A tervezés szakaszában üres álláshelyeket a betöltendő munkakörnek megfelelő osztály 9. fokozatának megfelelő közalkalmazotti illetménnyel kell tervezni. Az előirányzatok keretek között tartását szolgálja az előirányzatok teljesítésének havi értékelése, melyet a titkárnő végez és eltérések esetén kezdeményezi az intézményvezetői szintű beavatkozást. A bevételek tervezésekor kiemelt fontosságú a valósághű gyermek létszámok számbavétele, mely a tényleges beírt gyermekekre alapul és a reális gyermek létszám tervezése. A tényleges beírt gyermekekre vonatkozó adatkért a titkárnő felelősséggel tartozik. A gyermekek létszámára vonatkozó adatokat havonta kell felülvizsgálni és rögzíteni. A költségvetés tervezésekor figyelembe vett gyermek létszám gazdasági évben történő csökkenését a Művelődési Iroda felé írásban jelenteni kell, hogy a Polgármesteri Hivatal arra illetékes irodája az állami normatívát vissza tudja utalni, illetve, hogy a túltervezésből adódó többletbevétel időarányos összegével az intézmény előirányzatát csökkentse. Az intézmény vezetője az elvárható takarékosság mellett felelős az intézmény számára meghatározott előirányzatok indokolt felhasználásáért, az igénybevett szolgáltatás Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

47

mennyiségéért, mértékért, az előirányzatok hatékony és gazdaságos felhasználásáért, teljesítéséért, jelen szabályzatban, továbbá az egyéb gazdálkodási dokumentumokban rögzítettek betartásáért. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások és dokumentumai tartama: Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az intézmény terhére fizetési, számlázási, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik: - megbízás, - megrendelés, - megrendelés visszaigazolása, - szállítási és vállalkozási szerződés, - bérleti szerződés, - közalkalmazotti jogviszony létrehozó, módosító és megszüntető jognyilatkozat, - a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, melyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik. A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen: - közalkalmazotti kinevezési okirat, - átsorolás közalkalmazotti jogviszonyba, - közalkalmazotti megszűntető okirat, - közalkalmazotti elszámolólap, - megbízási szerződés A kötelezettségvállalás dokumentumainak tartalmaznia kell: - a szerződő felek adatait, - a szerződés tárgyát, - a szerződés időtartamát, - a szerződés teljesítési és anyagi feltételeit, - a szerződés felmondásának feltételeit, - a szerződés nem teljesítésének jogi és egyéb követelményeit, - a szerződést kötő felek aláírását, Kötelezettséget vállalni csak írásban, pénzügyi szakképesítésű dolgozó ellenjegyzése után lehet, akinek az ellenjegyzés, mint feladat a munkaköri leírásában szerepel. Az intézményben kötelezettségvállalásra jogosultnak a kötelezettség vállalása előtt a célszerűség és a hatékony gazdálkodási szempontokra tekintettel kell lennie, ezért: - az üres álláshelyek betöltésénél törekedni kell, hogy a tervezett fizetési osztály/fokozatba tartozó közalkalmazottal létesítsen az intézmény jogviszonyt, - a belső helyettesítés elrendelésénél a nevelési, oktatási munka színvonalának sérelme nélkül teljesüljenek a gazdaságossági szempontok, - a költségvetésben megadott létszám nem léphető túl, - vizsgálni kell, hogy a költségvetési számításokban szerepel-e a kötelezettségvállalással járó kiadások, - vizsgálni kell, van-e fedezet a kötelezettségvállalással járó kiadásra, időarányosan teljesültek-e a tervezett bevételek, A dologi kiadási előirányzatok túllépésének elkerülése érdekében az intézmény minden alkalmazottja köteles a maga területére nézve az ésszerű takarékosság érdekében: - az elektromos készülékeket használat után haladéktalanul kikapcsolni, - használaton kívüli helyiségekben a világítást kikapcsolni, Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

48

-

mosdókban és egyéb vizes helyiségben meggyőződni arról, hogy a csaptelepek elzárásra kerültek-e használat után, a csaptelepek meghibásodását azonnal jelenteni az arra illetékes vezetőnek, hogy a javításról gondoskodhasson, az intézmény berendezéseit, eszközeit csak az intézmény érdekében és az arra illetékes személyek használhatják.

Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - Jogszabályi háttér megváltozása, - A fenntartó, - A nevelőtestület, - Az óvoda vezetője, - A szülői munkaközösség óvodai vezetősége,


49

10.6.Záró rendelkezések A Bóbita Óvoda jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti Működési Szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után az óvoda alkalmazottai 2009. 09. 21. napján megtartott határozatképes rendkívüli ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. A Közalkalmazotti Tanács a Szülői Szervezet számára jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jog korlátoz nélkül érvényesült, ezt aláírásukkal igazolják: ………………………….. Kt elnök …………………………… szülői szervezet képviselője Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti Működési Szabályzat az Erzsébetváros Önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyásával válik érvényessé és lép hatályba. Egyidejűleg az előző Szervezeti Működési Szabályzat hatályát veszti. Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti Működési Szabályzat felterjesztésének napja. 2009. 09.23. ………………………………………….. Intézményvezető


50

11. Mellékletek


51

Bóbita Óvoda

1. sz. melléklet

Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK


52

1. sz. melléklet A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési és véleményezési és javaslattevő jogkörét a Kt. 56-57.§-ai, valamint a R.29. §-a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. Értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvodavezetője hívja össze. Rendkívüli értekezlet összehívásáról a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik az óvodavezető. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések - A nevelőtestület értekezleteit az óvodavezető készíti elő. A testület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: - a nevelési program - az SZMSZ - a házirend - IMIP - a munkaterv - az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés - a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőnek. - a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint - a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogkört gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét is.


53

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető-helyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszeri szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: - a jegyzőkönyvet a testület egy megbízott tagja vezeti, - az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni, - az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és 2 hitelesítő írja alá, - a jelenléti ívet csatolni kell hozzá. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszeri többséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület 2/3-nak, az alkalmazotti közösség értekezletének határozat képességéhez az óvodában dolgozók 2/3-nak jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról /vagy elutasításáról / a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.


54

Bóbita Óvoda

2. sz. melléklet

Szervezeti és Működési Szabályzatához

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai


55

2. sz. melléklet

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai A közoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény 118. §. (10) bekezdése alapján a közoktatás vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve –a helyettesítést kivéve- az átmeneti többletfeladatok ellátását így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló kötelező órán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható- a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére- egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A minőségfejlesztési team vezetője 300%, a tagok 200% illeti meg. Az intézményvezető döntése alapján adható a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés. A kereset kiegészítés feltételei az alábbiak: E kereset-kiegészítés odaítélése a kritériumrendszer figyelembevételével, a Közalkalmazotti Tanács elnökével való egyeztetés után történik. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai Az értékelés alapelvei: az elfogadott szempontok alapján, a tényanyag ismeretében, megfelelő légkörben, személyre szólóan történjen. Az értékelés célja: hogy ösztönző hatású legyen, hogy a HOP és az IMIP tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú - adott esetben a pedagógusok, az óvodai alkalmazottak szabadidejét is igénybe vevő - végzésének elismerését erősítse. Intézményünkben ezen kereset-kiegészítés odaítélése differenciáltan történik az alábbi kritériumrendszer szerint. Minőségi pedagógiai munka: - MIP működtetése, Minőségfejlesztő vezető és a minőségi kör tagjai (A törvény által előírt %-ban),


56

-

A Nevelési Program és a Minőségirányítási Program megvalósítása érdekében tett erőfeszítések, Pedagógiai és módszertani műveltség, Az ismeretek komplex módon történő átadása, Az ismeretek nyújtásában a tapasztalatszerzés, megismerés, közvetlen megfigyelés módszerének alkalmazása, Egyéni és kiscsoportos formában szervezett célirányos fejlesztő tevékenység, Hátrányos helyzetű gyermekekkel való eredményes foglalkozás.

Szakmai és magatartásbeli szempontok: - Gyermekközpontú szemléletmód. - Kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal – dajkák, óvodavezetővel is ! - Magas fokú empátiás készség és tolerancia. - Szakmai igényesség, folyamatos önképzés, rendszeres részvétel a továbbképzéseken. - A 120 órát meghaladó pedagógiai továbbképzéseken, vagy szakterületén szervezett képzésen való részvétel és sikeres abszolválása,. - Emberi és szakmai segítségnyújtás az arra rászoruló munkatársak és szülők részére. - Munkafegyelem. - Pedagógiai etika, - Példaértékű munka-, és adminisztrációs fegyelem. - A munkaköri leírásban foglaltak tartósan magas színvonalon való teljesítése. - Közreműködés támogatók, szponzorok felkutatásában, a velük való kapcsolattartásban. Többletmunka vállalása: - Bemutatók, nyíltnapok tartásának vállalása, színvonalas teljesítése, - Pályázatok kidolgozásában való részvétel, - A gyermekek óvodán kívüli tevékenységének szervezése, lebonyolítása, - Munkaközösség vezetése, munkaközösségi munkában való részvétel. - Az óvodai jeles napok, ünnepélyek, belső rendezvények megszervezésében, kivitelezésében való alkotó közreműködés. - Kiemelkedő közösségteremtő tevékenység (gyermekekkel, nevelőtestülettel, alkalmazotti körrel, szülőkkel való együttműködés). - A csoportszobán kívüli közös helyiségek esztétikus, színvonalas dekorálásának szervezése, kivitelezése, az óvoda arculatának minőségi kialakításában végzett tevékenység. - Az óvoda kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep, intézményünk magas színvonalú képviselése a kerületi rendezvényeken és a helyi médiákban. - Intézményünk illetve alapítványunk bevételeinek gyarapításában való aktív részvétel. - Az óvodai innováció elősegítése szakmai, tárgyi feltételeinek javításáért végzett munka. Átlagon felüli munkateljesítmény: - Részvétel az óvodai közös ünnepségek, műsorok lebonyolításában, - Önállóság, kezdeményezőkészség az óvodai környezet / csoportszobák, - helyisége, udvar/ szebbé tétele.


57

Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben: - Fegyelmi büntetésben részesült. - Igazolatlanul távol maradt. - Rendszeresen késett, munkakezdése illetve befejezése pontatlan volt - Ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 munkanapot. - Pedagógushoz, óvodai alkalmazotthoz méltatlan, kirívó magatartást tanúsított.

Az Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete által 2000. 06. 25-én jóváhagyott kerületi pedagógus minőségi bérpótlék odaítélésének szempontjai a fentiekben meghatározott kritériumok figyelembevételével történik. Odaítélésért az intézmény vezetője felel, javaslattétel után az óvodavezetője dönt (nevelési évenként az aktuális feladatok a hangsúlyokat áthelyezheti).


58

Bóbita Óvoda

3. sz. melléklet

Szervezeti és Működési Szabályzatához

Együttműködési megállapodás


59

Együttműködési megállapodás, mely létrejött az Bóbita Óvoda (1072. Akácfa u. 32.) nevelőtestülete és az óvoda szülői képviselete között. 1. A megállapodást megkötő szülői képviselet az Akácfa Óvoda gyermekek közösségeit képviseli. 2. A megállapodást megkötő szülői képviselet, az óvoda 130 gyermekének szüleit képviseli, melynek valódiságát a csoport szülői értekezleti jegyzőkönyvek igazolják. 3. A megállapodást kötő szülői képviselethez az előző pont szerint az óvoda gyermekinek több mint 50%-a tartozik, ezért jogosult az óvoda valamennyi gyermekének, illetve szüleinek óvoda ügyeiben való képviseletére. 4. a megállapodást megkötő felek megegyeznek abban, hogy a gyermekek nagyobb közösségének (melynél a gyermekek 20%-át, legalább 1 csoport gyermekközösséget tekintenek. 5. a szülői képviselet előzetes bejelentés alapján térítésmentesen használhatja az óvodavezető által kijelölt helyiséget, berendezést, ha ezzel az óvodai nevelést és oktatást nem akadályozza. 6. A szülői képviseletére, az óvoda vezetésével, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásra a minden nevelési évben újraválasztott Szülői Közösség vezetője, vagy akadályoztatása esetén a vezetőség más tagja jogosult. 7. Az óvoda vezetősége és nevelőtestülete, köteles a magasabb jogszabályokban meghatározott módon és kérdésekben a Szülői Közösség jogkör gyakorlásait biztosítani. 8. Az óvodában működő szülői szervezet jogkörei: Döntési jogkör: -

Saját működésével kapcsolatban a nevelőtestület véleményének kikérésével A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében Hatáskörei gyakorlásával kapcsolatban A Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásában

Döntési jogkör: -

Saját működésével kapcsolatban a nevelőtestület véleményének kikérésével A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében Hatáskörei gyakorlásával

10. Ezen együttműködési megállapodás hatályba lépése után az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elválaszthatatlan részévé válik, és annak mellékletét képezi. 11. Az együttműködési megállapodás módosítását bármely fél kezdeményezheti. A módosítás kezdeményezése után 30 nappal a megállapodást kötő felek képviselői kötelesek tárgyalást kezdeni az új megállapodásról. 12. Ezen megállapodás a Szülői Szervezet egyetértésével a nevelőtestület döntése alapján az óvoda fenntartójának jóváhagyása után lép életbe. A megállapodást megkötő felek nevében:

………………………….. A Szülői Szervezet vezetője Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

………………………….. Az óvoda vezetője 60

Bóbita Óvoda

4. sz. melléklete


Adatvédelmi Szabályzat A személyes adatok védelme és személyi iratnyilvántartás és kezelés biztonsága érdekében az alábbi vezetői utasítás irányítja az intézmény működését.


61

4. sz. melléklet 1. ADATVÉDELMI JOG ÉS FELELŐSSÉG A szabályzat célja: Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: - a közalkalmazotti nyilvántartására, - a gyermekek adatainak nyilvántartására, - a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára, - az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére, - titoktartási kötelezettségre, - a biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására. A Szabályzat jogszabályi alapja: - 1992. évi LXIII: Törvény: A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról (módosítás: 2003. évi XLVIII. Törvény) - 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról a 2033. évi LXI. törvény módosításait figyelembe véve - 1993. évi XLVI. Törvény: A statisztikáról - 233/2001. (XII. 10.) Kormányrendelet: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról. Általános eljárási szabályok: Minden közalkalmazott, aki munkavégzés során, vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős: - az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért, - a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért, - azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására ne juthasson. Titoktartási kötelezettség: - Az óvodapedagógust, a nevelést segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, a családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettsége függetlenül a foglakoztatási jogviszonyától, annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. - A titoktartás kötelezettsége alól a szülő írásos felmentése mentesítheti a nevelőt. - Nem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a kiskorú szülőnek tájékoztatása, ha az adott információ átadásával a gyermeket nem hozza hátrányos helyzetbe. - A titoktartás kötelezettség nem vonatkozik a nevelőtestületi értekezletre, a nevelők egymásközti, a gyermekek érdekében történő esetmegbeszélésekre. - A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesztnek a nevelőtestületi és gyermekvédelmi értekezleten. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény értelmében kezelhető, és továbbíthatóak.


62

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatik kezeléséért az óvodában felelősséggel tartozik: - az óvodavezető, - az óvodavezető-helyettes, - óvodatitkár, ügyintéző, - a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagba betekinteni, ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az óvoda nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni. Az óvodatitkár, ügyintéző felelőssége: - köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak személyi adatait a megfelelő iratokra 8 munkanapon belül rávezesse, - a dolgozó által igazolatlan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését 3 munkanapon belül rögzítse, - a munkáltatói döntés alapján az adat kezelést haladéktalanul ellássa, - köteles gondoskodni arról, hogy személyi irat megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul, valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa a vezetőt. Teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelőséggel rendelkező személyek jogosultsága kiterjed: - az adatrögzítésre, betekintésre, feldolgozásra, másolatkészítésre, tárolásra, és jogszerű továbbításra, - a kötelezettség kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra, - adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, csak vezetői engedéllyel történik. Az intézmény teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - óvodatitkár Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az iratanyagokba. A közalkalmazottak betekintési és adatváltozási joga, felelőssége: - A közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kaphat, - Jogosult megismerni, hogy adatait kinek, milyen célból és terjedelemben továbbítják, - Ezért személyzeti adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni az óvodában, melyet 5 évig meg kell őrizni, - A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, aktuálisak legyenek, - Akkor kérheti helyesbítését, kijavítását, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal,


63

-

A közalkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az „adatlapon” dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

2. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK A személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala: Személyes adat kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli –és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait más érdekek nem sérthetik Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, szükséges. A közalkalmazottal, szülővel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. A személyi adatok igazolása, megalapozása: A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező munkatárs vezetheti. A személyügyi adatokra megállapítást akkor tehetünk, ha azt a következők alapozzák meg: - eredeti közokirat vagy a közjegyző által hitelesített másolat, - a közalkalmazott, szülő írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - a bíróság vagy hatóság döntése, - jogszabály rendelkezés A gyermekek előjegyzésénél az adatok rögzítése csak hivatalos okirat alapján történhet. A szülőnek az előjegyzési füzetbe nyilatkozni kell a gyermek gondviselőjéről. Az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az adatok jogellenes kezelésével okozott kárt köteles megtéríteni. A személyi irat fogalma és fajtái: Személyi irat minden adathordozó, amely a –közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt, gyermekeknél az előjegyzéstől az óvoda befejezéséig, illetve azt követően keletkezik, adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi irat fajtái: - személyre vonatkozó iratok, - közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok, - egyéb jogviszonnyal kapcsolatos iratok, - a közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok. A személyi anyag iratai: Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

64

-

alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, esküokmány, végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai, minősítés, értékelés iratai, kinevezés, besorolás, átsorolások, vezetői megbízások, hatályos fegyelmi ügyek iratai, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai, az áthelyezésről rendelkező iratok, a közalkalmazotti igazolás másolata

Közszolgálati jogviszony egyéb iratai: Juttatásokkal kapcsolatos iratok: - kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom, - díjak és más elismerések, címek, - eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, - tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás és juttatás, - tanulmányi elhelyezés, egyéb jóléti ügyek. Közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok: - pályázat, alkalmassági igazolások, nyilatkozatok, - szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, - kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, - fizetés nélküli szabadság (GYÁS, GYED, GYES, lakásépítés, ápolás stb.) - szabadidő, eltérő munkarend megállapítás, - munkakör, munkakörbe nem tartozó magbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más iratok: - katonai szolgálat, felkérések, - további jogviszony engedélyezése, ill. elutasítása. A közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok: - szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem, - munkaképesség csökkenés, - a munkaviszonyba és a közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, - besorolással kapcsolatos adatok, - munkavégzés alóli mentesség igazolása, - közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, - nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, - iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, - nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, - ügykezelői vizsga, egyéb képzettség, - szakértői okirat másolatai. Illetménnyel összefüggő iratok: - személyi jövedelemadó iratai, - a társadalombiztosítás, a fizetési letiltás iratai.


65

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre: 1.Személyes adatok: - neve (leánykori neve) - születési helye, ideje, - anyja neve, - lakóhelye (lakcím, tartózkodási hely, telefonszám), - állampolgársága, - családi állapota, - gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete) 2. Képesítések: - Legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi) - Szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek) - Iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései, - Munkakörre jogosító okiratok adatai. 3. Munkaviszonyok: - Korábbi munkaviszonyok időtartama, - Munkahelyek megnevezése, - Beosztások, besorolások, - A megszűnés módja. 4. Közalkalmazotti jogviszony adatai: - Közalkalmazotti jogviszony kezdete, - Erkölcsi bizonyítvány száma, kelte, - Szakvizsga adatai, - Jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítás alapjául szolgáló idő, -

5. Az intézményi munka jellemzői: Az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztika számjele, Az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete, Közalkalmazott besorolása, időpontja, Vezető megbízás, FEOR-szám, Címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, Minősítések időpontjai, Hatályos fegyelmi büntetés.

6. Személyi juttatások adatai 7. Munkából való távollét adatai: - Jogcíme, időtartama 8. Közalkalmazotti jogviszony megszűnése: - Időpont, mód, végkielégítési adatok 9. A közalkalmazott további, különleges adatai: - Munkavégzés ideje, túlmunka, - Munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és jogosultsága, - Szabadság, - Kifizetések és azok jogcímei, - Juttatások és azok jogcímei, - A többi adat az érintett hozzájárulásával. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

66

10. A közalkalmazott tájékozódási joga: a személyes adatai kezeléséről kérhet tájékoztatást, valamint az adatkezelés céljáról, jogalapjáról. 11. Az óvodába járó gyermekek nyilvántartott adatai: - A gyermek neve, születési helye, ideje, állampolgársága - Állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése száma - Szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma - A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos íratok (tanügyi nyilvántartó, csoportnapló, személyiséglap, mérés- értékelőlap) - Az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen:  Felvétellel kapcsolatos adatok  A gyermek magatartásra, fejlődésével kapcsolatos adatok  Sajátos nevelési igényű fogyatékosságra vonatkozó adatok  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok  A gyermekbalesetre vonatkozó adatok  A gyermekek azonosító száma, Taj száma  Nyilvántarthatók azok az adatok, amelyek a jogszabályban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetőek, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményekre való jogosultsága (szociális, étkezési támogatások) A szülőnek be kell jelentenie a gyermekével kapcsolatos adatok változását: gondviselő személyében történt, lakcím, stb.

3. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE Elkülönített gyűjtőszámú iktatás: A személyi iratok iktatása, az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályzata szerint történik, csoportosítva, név szerinti iratgyűjtőben tárolva. A számítógépes adat nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy ezekhez a nyilvántartásokhoz csak a személyügyi feladatokat ellátó munkatársak férjenek hozzá. A személyügyi iratok nyilvántartása: A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását – a későbbi törölhetőség miatt – ceruzával kell vezetni. A hatályát vesztett fegyelmi büntetés végleges törléséről, az óvodatitkár köteles gondoskodni. Az alapnyilvántartásból véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyi adatait végleges áthelyezéskor vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor.


67

A személyi iratok átadásakor az intézménynél marad a lezárt tartalomjegyzék másolata és az átadólevél. A személyzeti iratok tárolása: Az intézmény személyzeti iratanyagának kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helységekben történhet. A munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten, a gazdasági irodában. A személyi anyag irattárolása, őrzése: A közszolgálati jogviszony megszűnése után a személyi iratokat az intézményi irattárban kell elhelyezni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyvételi és iratkezelési szabályzat rendelkezik. A „régi anyag” személyzeti iratanyaga áthelyezése előtt a tartalomjegyzéken fel kell tüntetni az irattárózás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat – ha a jogviszony nem jön létre – vissza kell adni a korábbi munkáltatónak. A gyermekek adatait tartalmazó iratokat a nevelési évek végén az óvónőknek le kell adni a munkatervben meghatározott személynek aki a kijelölt helyen biztosítja a megfelelő irattárózást, a raktározott iratok megtekintése csak a vezető és a felelős személy tudatával történhet. Az adatvédelem előtti személyi iratok kezelése: Az adatvédelmi törvény hatályba lépése előtt keletkezett és tárolt személyi iratokat – kivéve a kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt és az utolsó, 2 évnél nem régebbi önéletrajzot, „régi anyag” elnevezéssel zárt irattári anyagként, 5 évig el kell helyezni az irattárban. Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje: Adattovábbításra jogosult: az óvoda vezetője, illetve az általa meghatalmazott vezető, vagy más alkalmazott. A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok átadhatók: - Pedagógiai szakszolgálat intézményeitől az óvodába, illetve vissza Az óvoda fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok átadhatóak: - Szülőknek, - A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek - Az iskoláknak A magatartás, a gyermek értékelésével kapcsolatos adatok átadhatóak: - Nevelőtestületen belül - Az érintett szülőknek - Óvodaváltozás esetén az új óvoda vezetőjének adhatóak át Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

68

Az adatok továbbíthatók: - A fenntartónak VII. Önkormányzat - Bíróság, rendőrség, ügyészség - Államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére - Családvédelemmel, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézménynek a gyermek veszélyeztetésének feltárása, megszüntetése céljából - Egészségügyi intézmények (orvosnak, védőnőnek) a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása, segítése céljából A többi adat átadása, nyilvántartása, a szülő, az érintett írásos hozzájárulásával történhet. - A gyermekek személyes adatainak csak pedagógiai célú rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek és ifjúságvédelmi célból, - Büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetjük. - Az alkalmazottak személyes adatainak csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, nemzetbiztonsági okokból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. Közalkalmazotti adatváltozások: A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokat 8 napon belül írásban köteles bejelenteni, okirattal igazolni: - Név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe, - Családi állapot, - Eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), - Iskolai végzettség, szakképzettség, - Tudományos fokozat, - Állami nyelvvizsga, - Iskolai végzettség, szakvizsga, stb. Az óvodatitkár 3 napon belül, a bejelentett adatváltozást köteles a személyi iratra rávezetni. A kinevezési, átsorolási okiratokra a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat mellett a munkakör FEOR számát is fel kell tüntetni. Adathelyesbítés: A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyi adatot törölni kell ha: - A kezelése jogellenes, - Az érintett jogszabály alapján kéri, - Az adatkezelés célja megszűnt. 4. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉYNEK RENDJE: a személyi adathordozók védelme: Az óvodában nyilvántartást kell vezetni (5 évig kell megőrizni), hogy a közalkalmazott megismerhesse, hogy az adataiból kinek és milyen adatot szolgáltattak.


69

A számítástechnikai adathordozókat azonosítószámmal nyilvántartásba kell venni, melyben szerepelnie kell: - A nyilvántartási számnak, - A használatba vétel időpontjának, - Az adatkezelő aláírásának, gépi nyilvántartás esetén nevének.

Személyi adatot tartalmazó adathordozót és biztonsági másolatát csak biztonsági zárral ellátott szekrényben lehet tárolni. A hozzá szükséges jelszavak nyilvántartása, térben teljesen elkülönített helyen legyen. A biztonságos elhelyezésért az adatkezelő felelős. Jelszó használata: A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőként különböző azonosító jelszavakkal lehetővé tenni. A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek névsorát a hozzáférési jogosultságot biztosító egyéni jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni. A nyilvántartási dokumentációt lemezszekrényben vagy fémkazettában kell tárolni. Az üzemeltetés biztonsága: A helyiséget csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak változtatása az óvodavezető feladata. Nyilvántartott személyi adatok biztonsági mentése: A közalkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikusan nyilvántartsa: - Az üzemeltetés időpontját, - Az adatkezelést végző személyeket, - A kezelt adatokat. A kezelt adatokat évente legalább egyszer mágneses hordozóra is rá kell vinni. A távadat átviteli rendszer biztonsága: Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott nyilvántartási adatok – meghatározott felhatalmazás alapján – központi számítógépre érkeznek. A távadat-átviteli biztonságnak mindig meg kell felelni a követelményeknek.

Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme: Az adatokat védeni kell a jogosultan hozzáférés, törlés, sérülés, megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és- feldolgozó köteles: - Gondoskodni az adatok biztonságáról, - A biztonsági intézkedéseket megvalósítani, - Betartani az eljárási szabályokat. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

70

A kezelt személyes adatokat meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: - Felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes, - Pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek, - Tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintett csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen hasznosítani.

A személyi adatbiztonság feladatai: Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy: - A személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközökhöz és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, - A személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható. - Az adatkezelésre használt eszköztárba illetlen bevitelt ne hajtsanak végre. - Az adatkezelésre használt távadat-átvitel vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek - Csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat. A személyzeti iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik: - A helységet munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki, - A helység ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók használhatják, - A munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncél- vagy lemezszekrényben kell tartani. A személyi iratokba történő betekintés szabályai: Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak: - Intézményvezető, - Vezető-helyettes, - A törvényességi ellenőrzést végző személy, - A fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - Munkaügyi per kapcsán a bíróság, - Feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatot, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész, és a bíróság, - A személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintés joga kiterjed. A fizikai biztonság rendje: A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak: - Az adathordozó eszközök helységeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz, vagy a természeti csapás ellen, - Személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, amit ellenőrizni kell, Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

71

-

Az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról, felhasználásukról, tárolásukról, továbbításukról, nyilvántartást kell vezetni és ezeket folyamatosan ellenőrizni kell. A számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kell kezelni, Biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak a felhatalmazott személyek érjék el.

Az üzemeltetési biztonság rendje: Különösen fontosak az alábbi szempontok: - Meg kell határozni az üzemeltető személyek körét, a hozzáférést folyamatosan ellenőrizni kell. - Össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladatait, - Dokumentálni kell a programokat, a számítástechnikai rendszert, külső személy lehetőleg ne férjen hozzá a kezelt adatokhoz, - Biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, amelyet ellenőrizni kell, - A számítástechnikai üzemeltetésről automatikus nyilvántartást kell vezetni, - A dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen, - Intézkedések megvalósításával (biztonsági másolatok készítésével) a számítástechnika8i üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell. A technikai szabályozási szempontok: Fontos szabályozási szempontok: - Az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, - Az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy a megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, - Az adatállományokban az adattételek számát folyamatosan ellenőrizni, a hozzáférhetést jelszavakkal kell ellenőrizni, - A bevitt adatok helyességét ellenőrizni, a változásokat naplózni kell, - Az on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, - programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók.


72

2. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya: A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen vezetői utasítás 2005. november hónap 01. napján lép hatályba. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása: a szabályzat tartalmát az intézmény vezető köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az irodai faliújságon. A vezető helyettesnek gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges. Az adatkezelés minden alkalmazottat érint, így a szabályzat elfogadását aláírásával igazolja. (melléklet)

Szülői munkaközösség


Intézményvezető

73

Bóbita Óvoda

5. sz. melléklet


Költségvetés ellenőrzés


74

5. sz. melléklet

1. A szabálytalanságok eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1.1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat: - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányságból. 1.2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján: - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. 1.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés az eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor fegyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen események tényeire, okaira, körülményire, illetve a felelősökre.


75

A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetők legyenek. 1.4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodni arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható károkat. 1.5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, szabálytalanságok megelőzése érdekében

folyamatok

kiemelt

kezelése

a

Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: -a tervezési folyamatok egyes területei, -az illegális pénzügyi cselekmények viszonylagos nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, -a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, -a pénzügyi tranzakció tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatoknak, folyamatnak minősített területek. 1.5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 3. A korábbi évek tapasztalatai alapján, -a költségvetési beszámolók adatait is fegyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van), 4. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagyösszegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról, 5. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását, 6. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 1.5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőséget rejtő folyamatok, tevékenységek esetén a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák meg. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

76

Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: -az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, -azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga- de írásban is rögzítve- határozza meg, -az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a terület érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 1.5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteni a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozott folyamtokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartás ellenőrzéséről. 1.5.4.A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatban való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügy tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, -az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok pl. a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e. - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,


77

- a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése –a- feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalványozás ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladatellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 1.6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során, át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVA szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a közvetlen belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapítása alapján is. 1.7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVA rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a. Amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt, b. Amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról. 1.8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 1.8.1. A büntetőeljárás megindítása A büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10.§ (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetigondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra. És amelyre a törvény büntetés kiszabását elrendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (a továbbiakban Be.) 6.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

78

nyomozó hatóságnak kötelessége büntetőeljárást megindítani.

a törvényben foglalt

feltételek

megléte

esetén

A Be. 171.§ (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozási hatóságnál kell megtenni. 1.8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1§ (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet a törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben maghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglakozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82.§ (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 1.8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339.§ (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései ( elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény, (Mt.) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 1.8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései irányadók. 2.

Ellenőrzési nyomvonal

Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 2.1. Az ellenőrzési nyomvonal –hivatkozott jogszabály alapján- az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: 2.1.1. Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - közép, illetve hosszú-távú program, - költségvetési koncepció, - költségvetés tervezés. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

79

A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. 2.1.2. Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.


80

2.1.3 Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza: - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza. 3.

A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193./2003. (XI.26.) Kormányrendelet 4.§ (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 3.1. Belső ellenőrzési kötelezettség A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint- az intézményvezetője köteles gondoskodni. 3.2. Belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása Belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy vagy szervezet tevékenységét - Az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, - A jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: - az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, - az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, - az ellenőrzési módszerek kiválasztása, - következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, - a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - bármely helyiségbe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat-és titokvédelmi előírások betartásával. Bóbita Óvoda 1072 Budapest Akácfa utca 32.

81

3.3. Az ellátandó feladatok 3.3.1. a belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzéseinek keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. 4. Folyamatábrák, táblázatok Folyamatábrák: A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Táblázatok: A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos nyomvonal


82


83


84


85


86


87


88

1. számú táblázat

A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Előzetes vezetői ellenőrzés

Munkafolyamat, tevékenység

Módja, eszköze

Folyamatba épített ellenőrzés Feladat ellátója

Határidő

Utólagos vezetői ellenőrzés

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

1. Közép és hosszútávú program - az intézmény közép és hosszú távú programjának előkészítése

Megbeszélés

Intézményvezető, fenntartó(k)

Legalább program készítésenként

Tervezet megtekintése, konzultáció

Intézményvezető és fenntartó(k)

Feladat alatt min. egyszer

Végleges programtervezet megtekintése, ellenőrzése

Intézményvezető

Aktuálisan

- az intézmény közép és hosszú távú programjának módosítása, felülvizsgálata

Megbeszélés


Ciklusonként min. 1-szer


Intézményvezető és fenntartó(k)


A módosítástervezet, illetve a felülvizsgálat eredményének megtekintése, ellenőrzése

Intézményvezető

Aktuálisan

Megbeszélés, konzultáció során annak ellenőrzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket.

Intézményvezető, gazdasági vezető, fenntartó(k)

A koncepció véleményeztetése

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve alapján a végleges jóváhagyott koncepció áttekintése

Intézményvezető, gazdasági vezető, fenntartó(k)

Koncepció megtárgyalása után

A tervezés elméleti, szakmai dokumentumai meglétének ellenőrzése

Intézményvezető

Tervezés során

2. Költségvetési koncepció - az intézmény költségvetési koncepciójának összeállítása

Megbeszélés illetve a tárgyév ¾ éves gazdálkodásáról szóló beszámoló tervezet áttekintése. Az intézmény bevételi forrásainak számbavétele. Az ellátandó feladatok felmérése, ezekről az önkormányzat tájékoztatása.

Intézményvezető és gazdasági vezető

Koncepció összeállítás a előtt

- koncepció továbbítása a fenntartónak benyújtása

A véleményezett koncepció tervezet benyújtás előtti áttekintése

Intézményvezető és gazdasági vezető

A benyújtás előtt

Jogszabályi és belső előírásokkal való folyamatos egyeztetés

Gazdasági vezető

Folyamatos

- koncepció megtárgyalása

3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés

Szakmai konzultáció, értekezleten való részvétel, megbeszélés


Intézményvezető és gazdasági vezető, fenntartó(k)

Tervezési munkák előtt

Központi irányelvek, útmutatók áttekintése

Gazdasági vezető

Folya matos

89

- a tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Írásos feljegyzés az egyes tervezési Intézménymunkafolyamatok ellátásának várható vezető időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről


Egyeztetés, szóbeli beszámolta-tás valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

Szóbeli beszámoltatás a tervezési feladatok ellátásának menetéről

Intézményvezető

Tervezési feladatok végén.

- a tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása

Szóbeli, illetve írásbeli utasítás az egyes tervszámok alátámasz-tásának rendjéről (pl. tapaszta-lati adatok, részletes számítások) követelménye.

Intézményvezető


A tervezés munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérése.

Gazdasági vezető

Folyamatos

A tervezési dokumentáció- beleértve valamennyi tervszámot megalapozó számítást, nyilvántartást stb.áttekintése

Intézményvezető


- a költségvetési rendelet címrendjének megismerése, címrend szerinti tervezés (az intézmény egy külön címet jelent, melynek költségvetésén belül további alcímek lehetnek)

Vezetői szóbeli beszámoltatás

Intézményvezető


A tervezési munkák megkezdése során a cím, illetve az alcímek költségvetésbe való betekintése.

Gazdasági vezető

Folyamatos

A tervezési dokumentáció, a költségvetési rendelettervezet érintett címrendjének ellenőrzése.

Intézményvezető


- atervezés során ellátandó egyeztetési feladatok (az intézmény és a fenntartó között)

Konzultáció az ellátandó egyeztetési feladatokról

Intézményvezető


Az egyeztetési feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése.

Gazdasági vezető

Legalább 1 alkalommal

Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

Intézményvezető


- személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése a megadott sarokszámok alapján

A tervezést végző személy személyi juttatások tervezésére vonatkozó jogszabályi, illetve belső szabályozási ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Intézményvezető

Személyi juttatások tervezése előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció.

Gazdasági vezető

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal .

A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról.

Intézményvezető

A személyi juttatások tervezési feladatellátását követően

- a munkaadókat terhelő járulékok tervezése a megadott sarokszámok figyelembevételével

A tervezést végző személy munkaadókat terhelő járulékok tervezésére vonatkozó, -a tervezésnél alkalmazandójogszabályi ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Intézményvezető

A munkaadókat terhelő járulékok tervezése előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció a személyi juttatások tervezését végző bevonásával.

Gazdasági vezető

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal .

A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatról.

Intézményvezető

A munkaadókat terhelő járulékok tervezési feladatellátását követően


90

- dologi jellegű kiadások tervezése a megadott sarokszámok alapján

A tervezést végző személy egyes dologi kiadásokra vonatkozó jogszabályi (ÁFA) illetve belső szabályozási (munkaruha, étkezési költségtérítés stb) illetve a tervezésnél figyelembe veendő egyéb tényezőkkel (feladatváltozás) kapcsolatos ismereteiről való tájékozódás, illetve a szükséges tájékoztatás megadása

Intézményvezető

- juttatások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján

Tájékozódás a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási (beleértve a területre vonatkozó helyi rendeletet is) ismereteiről valamint a szerv tervezésénél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése.

Intézményvezető

- beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése a megadott sarokszámok alapján

Tájékozódás a tervezést végző személy érintett területre vonatkozó aktuális ismereteiről, az önkormányzat ilyen irányú elképzeléseiről, valamint a szerv tervezésénél figyelembe veendő kötelezettségvállalásainak megbeszélése.

Intézményvezető

- saját bevételek tervezése

Az ismert és a várható bevételi források áttekintése, konzultáció a folyamatban lévő szerződésekről, intézményvezetői elképzelésekről.

Intézményvezető


A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció

A terület tervezése előtt

A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció


A tervezési folyamatok szakmai nyomon követése az elvégzett munka áttekintésével, szükség esetén konzultáció, javaslat tervvariánsok kidolgozására


A tervezés folyamán munkapéldányok áttekintése, a meglévő szerződésekkel egyéb dokumentumokkal való összevetése

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető

A tervezése alatt legalább 2 alkalommal

A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatokról

Intézményvezető

A dologi kiadások tervezési feladatellátását követően


A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatokról

Intézményvezető

A területtervezési feladatellátását követően


A területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, illetve beszámoltatás az elvégzett feladatokról, a tervvariánsok megalapozottságának ellenőrzése konzultációval

Intézményvezető

A területtervezési feladatellátását követően


A bevétel tervének elkészítése után a tervezett adatokról konzultáció

Intézményvezető

A saját bevételek tervezése után

91

- intézményfinanszírozás, átvett pénzeszközök sarokszámok szerinti tervezése

Az egyes forások igénybevételi lehetőségeinek szakmai áttekintése, az előzetes adatszolgáltatás újra ellenőrzése

Intézményvezető


A tervezési munkapéldányok, egyéb adatszolgáltatások egyeztetése, beszámoltatás

Gazdasági vezető

A tervezés alatt legalább 2 alkalommal

A bevételi tervek teljes dokumentációjának ellenőrzése, szükség esetén szóbeli beszámoltatás

Intézményvezető

A terület tervezése után

- az előző évi pénzmaradvány tervezése

A tervezés feltételeinek szakmai áttekintése a jogszabályi háttérismeretről való beszámoltatással

Intézményvezető


A pénzmaradvány tervezésének, számításának ellenőrzése

Gazdasági vezető

A tervezés alatt legalább 1 alkalommal

A pénzmaradvány tervezését alátámasztó számítások ellenőrzése

Intézményvezető

A terület tervezési feladatellátását követően

- bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése az intézményfinanszírozás, mint- bevételi és kiadási forrás- előirányzatok figyelembevételével, illetve egyes kiadások csökkentésével.

Előzetes konzultáció a bevételi és kiadási előirányzatokról, azok főösszegeiről, az egyezőség megteremtésének lehetőségéről

Intézményvezető

A terület tervezését követően

Az egyensúly megteremtésére vonatkozó levelezések, munkalapok áttekintése

Gazdasági vezető

A feladat alatt legalább 21alkalommal

A bevételi és kiadási előirányzatok egyezőségének ellenőrzése az összesített adatokat tartalmazó dokumentumok alapján

Intézményvezető

Az összesített adatokat tartalmazó tervek elkészítését követően

- adatszolgáltatás a rendelettervezet elkészítése

Előzetes szakmai konzultáció a rendelettervezet tartalmával, formájával kapcsolatos vezetői elvárásokról

Intézményvezető fenntartó gesztor önkormány-zat jegyzője

A tervszámok kidolgozása után

A rendelettervezet kidolgozása során szóbeli egyeztetés, illetve a félkész anyagok, piszkozatok áttekintése.

Gazdasági vezető

A rendelettervezet összeállítása során legalább 2 alkalommal

A kész rendelettervezet intézményre vonatkozó részeinek áttekintése, illetve beszámoltatás a feladat ellátásáról

Intézményvezető

A rendelettervezet elkészítését követően

- a rendelettervezet intézményre vonatkozó előterjesztésének elkészítésében való közreműködés

Előzetes megbeszélés a fenntartó testület által kért információk tartalmáról, mélységéről



Az információk elkészítése során a dokumentumtervezetek, munkapéldányok ellenőrzése, megbeszélés

Gazdasági vezető

Az információk összeállítása alatt legalább 1 alkalommal

Az információk elkészítése során a kész dokumentáció ellenőrzése

Intézményvezető

A végleges információ elkészítése után

- a rendelettervezetet megalapozó információk elkészítése

A vonatkozó belső előírások pl. SZMSZ áttekintése, és az előterjesztéssel szembeni elvárások megbeszélése.



Az előterjesztés összeállítása közben a készülő dokumentációba való betekintési illetve szükség esetén konzultáció

Gazdasági vezető

Az előterjesztés elkészítése közben legalább 1 alkalommal

A kész előterjesztés áttekintése, szóbeli beszámoltatás a feladatról.

Intézményvezető

Az előterjesztés elkészítését követően.


92

- a költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselő-testület rendeletet megtárgyaló ülésre, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

Intézményvezető

A testületi ülés előtt

- a költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselő-testület rendeletet megtárgyaló ülésre, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

Intézményvezető


- az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása

Az elemi költségvetés tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a tervezési segédanyagok áttekintésével

Intézményvezető

Elemi költségvetés összeállítása előtt

- a költségvetési dokumentációk megőrzése

A kész dokumentációk kezelésére vonatkozó utasítás megadása

Intézményvezető

A dokumentációk elkészítését követően


Az elemi költségvetés megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése

Gazdasági vezető

Folyamatosan

Az elkészített elemi költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével

Intézményvezető

Az elemi költségvetés elkészítését követően, de annak információs rendszerbe való továbbítása előtt

A dokumentációk tárolásának ellenőrzése beszámoltatással, illetve a kezelés módjának áttekintése

Intézményvezető

Alkalom szerűen

93

2. számú táblázat

A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység

Előzetes vezetői ellenőrzés Módja, eszköze

Feladat ellátója

Folyamatba épített ellenőrzés Határidő

Utólagos vezetői ellenőrzés

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

Módja, eszköze

Feladat ellátója

Határidő

1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása - működést megalapozó szabályzatok elkészítése, aktualizálása

Megbeszélés

Intézményvezető

Legalább évente


Intézményvezető


Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzése

Intézményvezető

Aktuálisan

- a pénzügyi-gazdálkodási terület költségvetési végrehajtási szabályzatainak elkészítése, aktualizálása

Megbeszélés

Intézményvezető

Legalább évente


Intézményvezető


Kész szabályzatok megtekintése, ellenőrzése

Intézményvezető

Aktuálisan

2. A személyi juttatások és létszám előirányzat felhasználása - személyi juttatások és a létszám előirányzat felhasználásának nyomon követése

A feladat ellátásával kapcsolatos vezetői elvárások megbeszélése.

Intézményvezető

A költségvetés jóváhagyását követően

A nyilvántartások, kimutatások vezetésének áttekintése, alapdokumentumo kkal való egyeztetése

Gazdasági vezető

Az év során havonta 1 alkalommal

A nyilvántartások vezetéséről beszámoltatás

Intézményvezető

Évente legalább a féléves, ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódva 1 alkalommal

- jutalom előirányzata és a jutalmazásra kifizetett összegek ellenőrzése

A területre vonatkozó jogszabályi és belső szabályozási kérdések megbeszélése

Intézményvezető

Jutalom előirányzatának meghatározása, illetve felhasználása előtt

A jutalmazás előirányzatának meghatározásának, valamint a kifizetésének nyomon követése, a számítások ellenőrzése

Gazdasági vezető

Előirányzat változtatás, illetve jutalom kifizetése előtt

A területre vonatkozó nyilvántartások, számítások utólagos áttekintése

Intézményvezető

Évente legalább a féléves, ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódva 1 alkalommal


94

- az előirányzat felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat felhasználási terv személyi juttatásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Intézményvezető

Negyedévenként min. 1 alkalommal

Az előirányzat felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése- dokumentumok alapján

Gazdasági vezető

Havonta 1 alkalommal

Az előirányzat felhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás

Intézményvezető

Évente legalább a féléves, illetve az éves beszámolóhoz kapcsolódva

3.A dologi kiadásokelőirányzatának felhasználása - adologi kiadások beszerzésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként.

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok és az általuk felhasznált dologi kiadások áttekintése, felelősök meghatározása

Intézményvezető

Évente 1-szer, illetve feladatváltozáskor

A feladat ellátókkal való megbeszélés

Gazdasági vezető

Igény szerint

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok dologi kiadásaiért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről

Intézményvezető


- a megrendelések és felhasználások kezelése.

A megrendelések és a dologi kiadások felhasználása rendjére vonatkozó utasítás kiadása, rendszer felállítása

Intézményvezető


A felállított rendszer és az utasítás ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintéssel, illetve beszámoltatással

Gazdasági vezető

Havi rendszersséggel

A felelősök beszámoltatása

Intézményvezető

Évente legalább 2 alkalommal

- az előirányzatfelhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása.

Az előirányzat felhasználási terv dologi kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása

Intézményvezető


Az előirányzat felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérése

Gazdasági vezető


Az előirányzatfelhasználási terv és annak teljesítéséről való beszámoltatás

Intézményvezető


Évente 1-szer, illetve nagyobb felhalmozási kiadás esetén

A feladat ellátókkal való megbeszélés döntés előkészítés, a döntés és a döntés végrehajtás dokumentum terveinek áttekintése

Gazdasági vezető

Szükség szerint

A beruházási tevékenységről a feladatellátók utólagos szóbeli beszámoltatása a megvalósítással kapcsolatos dokumentumok párhuzamos áttekintése

Intézményvezető


4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása - a felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatos felelősségi kategóriák áttekintése

A felhalmozási kiadások teljesítésével kapcsolatban a döntés előkészítésért (előkalkuláció, árajánlatok) valamint a döntés végrehajtásáért felelősök meghatározása, a belső vonatkozó szabályok tekintetében


Intézményvezető

95

- az előirányzat felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat felhasználási terv felhalmozási kiadásokra vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megállapítása

Intézmény - vezető


Az előirányzat felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérésefőkönyvi kivonat alapján

Gazdasági vezető



Intézményvezető

Évente legalább a féléves, éves beszámolóhoz kapcsolódva

5. A saját bevételek előirányzat teljesítése - a saját bevételek beszedésével kapcsolatos munkamegosztás áttekintése tevékenységi területenként, feladatonként, szakfeladatonként

A feladatok, tevékenységek szakfeladatok és az általuk beszedendő bevételek, és a beszedéssel kapcsolatos feladatok áttekintése, felelősök meghatározása



A feladat ellátókkal való megbeszélése.

Gazdasági vezető

Igény szerint

A feladatok, tevékenységek, szakfeladatok bevételeinek beszedé-séért felelős személyek szóbeli beszámoltatása a végzett tevékenységükről

Intézményvezető


- bérleti díjak beszedése

A meglévő szerződések és bérleti díjakra, feltételekre vonatkozó szabályozások áttekintése, a bérbeadásokkal kapcsolatos lebonyolítási eljárás meghatározása


Évente 1-szer, illetve szükség szerint

A felállított rendszer és az utasítás ellenőrzése a nyilvántartásokba, bérleti szerződésekbe való betekintéssel, illetve beszámoltatással.

Gazdasági vezető

Havi rendszerességgel

A felelősök beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok ellenőrzése.

Intézményvezető

Évente legalább 2 alkalommal

- az előirányzat felhasználási terv bevételekre vonatkozó részének betartása, módosítási javaslatok kidolgozása

Az előirányzat felhasználási terv saját bevételekre vonatkozó részének áttekintése, vezetői iránymutatás megadása



Az előirányzat felhasználási ütemterv teljesítésének figyelemmel kísérésefőkönyvi kivonat alapján.

Gazdasági vezető



Intézményvezető


6. Egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítése - egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése érdekében a szükséges intézkedések

A kapcsolatos jogszabályok, illetve tájékoztató leiratok, esetleg ha vannak igénylési feltételek áttekintése



A bevételek teljesítésének figyelemmel kísérése az előirányzat felhasználási ütemterv alapján.

Gazdasági vezető


Az állami támogatásegyeztető tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, és szóbeli beszámoltatás

Intézményvezető


- pályázatok

Az egyes pályázatok figyelésével, pályázati elképzelésekkel kapcsolatos elvek, felelősök meghatározása


Havonta min. 1 alkalommal

A pályázatokkal kapcsolatos tevékenység figyelemmel kísérése, a pályázati javaslatok áttekintése

Gazdasági vezető


A pályázat tervezeteinek áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás

Intézményvezető

Havonta min. 1 alkalommal


96

7. Analitikus könyvelés - analitikus könyvelés

A központi előírás miatt kötelező, illetve a saját belső információigény kielégítése céljából fontos analitikus nyilvántartások körének vezetési módjának adott évre vonatkozó meghatározása, az esetleges változásokra figyelemfelhívás.

Intézményvezető

Évente 1 alaklommal az adott évi tényleges könyvelési munkák megkezdése előtt

Az analitikus nyilvántartások kialakított rendjének ellenőrzése a nyilvántartásokba való betekintésre, azok alapossága, naprakészsége stb. szempontjából

Gazdasági vezető


Szóbeli beszámoltatás

Intézményvezető

A beszámolási tevékenységhez kapcsolódóan azok előtt

- a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatok feladások

A feladatok rendjének, belső szabályozásának érintettekkel való megbeszélése

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal, a tényleges könyvelési feladatok előtt

A feladatok elkészítésének figyelemmel kísérése, a feladatok számszaki ellnőrzése

Gazdasági vezető

Feladásonként 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás

Intézményvezető

A beszámolási tevékenységhez kapcsolódóan azok előtt

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal, illetve szükség szerint

A pénztár tevékenységének áttekintése a pénztárnapló, illetve a pénztárjelentések alapján, szükség esetén rovancs készítése, beszámoltatás

Gazdasági vezető


A pénztári tevékenység ellenőrzése szóbeli beszámoltatással

Intézményvezető

Évente 1-2 alkalommal

8. Házipénztári pénzkezelési tevékenység - a szerv készpénzforgalmának bonyolítása bevételi és kiadási pénztárbizonylat alapján

A pénztáros, pénztárhelyettes, illetve pénztárellenőr személyének felülvizsgálata, a felelősségi nyilatkozatok meglétének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi helyzetek feloldása

9. Leltározási tevékenység - a leltározásra vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A leltározással kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése

Intézményvezető


A leltározásra való felkészülés során szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése.

Gazdasági vezető

Leltározásra való felkészülés során 1-2 alkalommal

Beszámoltatás a felkészülésről

Intézményvezető


- a leltározás értékelésénél figyelembe veendő értékelési szabályok

Az eszközök források értékelési szabályai megbeszélése, és a leltározási tevékenységre kiható feladatok megbeszélése

Intézményvezető


Az értékelés során szakmai tájékoztatás nyújtása és konzultáció a feladatellátóval

Gazdasági vezető

Leltározásra való felkészülés során 1-2 alkalommal

Beszámoltatás az értékelési feladatok ellátásáról

Intézményvezető



97

- a leltározási ütemterv elkészítése

A leltározási ütemterv elkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélése.

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal, az ütemterv készítése előtt

A készülő ütemterv áttekintése, ellenőrzése szükség esetén konzultáció.

Gazdasági vezető

Leltározási ütemterv elkészítése alatt 1-2 alkalommal

Beszámoltatás az elkészült leltározási ütemtervről

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal

- a leltározási tevékenység tényleges végrehajtása

A leltározási tevékenység előtt a feladatok átbeszélése.

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal, leltározás végrehajtása előtt

A leltározás végrehajtásának áttekintése a leltározási dokumentumok alapján.

Gazdasági vezető

Leltározás végrehajtása alatt 1-2 alkalommal

A leltározó záró jegyzőkönyvének átvétele, szükség esetén konzultáció

Intézményvezető


11. A selejtezési tevékenység - a selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok áttekintése

A selejtezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások áttekintése, a változások megbeszélése.

Intézményvezető


A selejtezésre való felkészülés során szakmai beszámoltatás, az alkalmazandó nyomtatványok áttekintése.

Gazdasági vezető

A selejtezésre való felkészülés során 1-2 alkalommal

Beszámoltatás a felkészülésről

Intézményvezető


- a selejtezés kezdeményezése

A selejtezés kezdeményezésével kapcsolatos feladatok, jogkörök megbeszélése.

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal, a selejtezési kezdeményezés határidejét megelőző 3 hónapban

A készülő selejtezési kezdeményezések megbeszélése.

Gazdasági vezető

A selejtezési kezdeményezés elkészítése alatt 1-2 alkalommal

Beszámoltatás az elkészült, a selejtezési kezdeményezéssel kapcsolatban ellátott feladatokról

Intézményvezető


- a selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása

A selejtezési tevékenység előtt a feladatok átbeszélése.

Intézményvezető

Évente 1 alkalommal, a selejtezés végrehajtása előtt

A selejtezés végrehajtásának áttekintése a selejtezési dokumentumok alapján.

Gazdasági vezető

Selejtezési tevékenység alatt 1-2 alkalommal

A selejtezési javaslat, eljárások stb. áttekintése, megbeszélése, a végleges selejtezési dokumentumok átvétele

Intézményvezető

Szükség szerint

Havonta legalább 1-2 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás a szabályok betartásával kapcsolatban

Intézményvezető

Szükség szerint

12. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés) - a területre vonatkozó szabályok áttekintése

Valamennyi jogkör gyakorlására jogosulttal közös megbeszélés, a központi és a helyi szabályok áttekintése, értelmezése.


Intézményvezető, polgármester

Évente 1 alkalommal, év elején

A szabályok általános érvényesülésének figyelemmel kísérése, szabályozásban lévő értelmezési problémák megbeszélése.

Gazdasági vezető

98

-a kötelezettségvállaláso k bonyolítása

A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások megbeszélése, a nyilvántartásokra vonatkozó előírások rögzítése, pontosítása.


Évente legalább 1 alkalommal, év elején

A kötelezettségvállalási dokumentumok áttekintése, egyeztetés más dokumentumokkal.

Gazdasági vezető


Szóbeli beszámoltatás, illetve a kötelezettségvállalások nyilvántartásának, valamint az előirányzatfelhasználási ütemterv teljesítésének áttekintése

Intézményvezető

Legalább a féléves és éves beszámolóhoz kapcsolódva

-a kötelezettségvállaláso k ellenjegyzése

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhalmozott feladatellátók tájékoztatása.

Intézményvezető


A kötelezettségvállalások ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása.

Ellenjegyző illetve,

Minden kötelezettségvállalás esetén

Szóbeli beszámoltatás az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban

Intézményvezető


- a teljesítés szakmai igazolása

A teljesítés szakmai igazolása menetének az igazolás szempontjainak, valamint módjának meghatározása, közös értelmezése.

Intézményvezető


A teljesítés szakmai igazolása menetébe történő betekintés, beszámoltatás. A teljesítés és a kötelezettségvállalás összehasonlítása.

Gazdasági vezető, feladatellátó

Havonta 1-2 alkalommal, folyamatosan

Szóbeli beszámoltatás a szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatban

Intézményvezető


- érvényesítés

Az érvényesítés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése a felhalmozott feladatellátók tájékoztatása

Intézményvezető


Az érvényesítés menetébe történő betekintés beszámoltatás. Az érvényesítendő dokumentumok és az érvényesítés alapját képező szakmai igazolás, valamint fedezet meglétének összegszerűségének, és alaki követelményének betartásának ellenőrzése.

Gazdasági vezető

Havonta 1-2 alkalommal, folyamatosan

Szóbeli beszámoltatás az érvényesítési tevékenység ellátásával kapcsolatban.

Intézményvezető


- utalványozás

Az utalványozásra vonatkozó előírások megbeszélése, feladatellátók tájékoztatása.

Intézményvezető, polgármester


Az utalványozott dokumentumok áttekintése, egyeztetés más dokumentumokkal

Gazdasági vezető


Szóbeli beszámoltatás.

Intézményvezető



gazdasági vezető

99

- az utalványozás ellenjegyzése

Az ellenjegyzés kötelező jellegének, körülményeinek, tartalmának megbeszélése, a felhalmozott feladatellátók tájékoztatása

Intézményvezető

Évente legalább 1 alkalommal, az év elején

Az utalványok ellenjegyzése során az ellenjegyzés tartalmának megfelelő kontroll ellátása

Ellenjegyző illetve,

- a vagyon nyilvántartása

A vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok áttekintése, megbeszélése

- a meglévő vagyon hasznosítása

- a meglévő vagyon értékesítése

Minden utalványozás esetén

Szóbeli beszámoltatás az ellenjegyzési tevékenységgel kapcsolatban

Intézményvezető


Intézményvezető


A vagyonnyilvántartásokba való betekintés, az egyeztetést célzó dokumentumok elkészíttetése

Gazdasági vezető

Legalább negyedévenként

Szóbeli beszámoltatás,vagyonki mutatások áttekintése

Intézményvezető

Évente egyszer, legalább a beszámolókhoz kapcsolódva

A hasznosítási lehetőségek számbavétele, a vonatkozó belső szabályok áttekintése, felelősök meghatározása.

Intézményvezető


A vagyonhasznosításra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése az egyes hasznosítások során (dokumentumok ellenőrzése, illetve beszámoltatás)

Gazdasági vezető


Szóbeli beszámoltatás vagyonhasznosítással kapcsolatos bevételek és kiadások megbeszélése

Intézményvezető

Évente egyszer, legalább a beszámolókhoz kapcsolódva

Az értékesítésre vonatkozó belső szabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása.

Intézményvezető


Az értékesítési eljárások figyelemmel kísérése, beszámoltatás.

Gazdasági vezető

A vagyon értékesítése előtt

A vagyonváltozásokkal kapcsolatos számszaki és szóbeli információkérés

Intézményvezető


gazdasági vezető

13. Vagyonkezelés

14. A féléves beszámolási tevékenység - a féléves beszámoló elkészítésére való felkészülés

A vonatkozó jogszabályok áttekintése, értékesítési irányok meghatározása

Intézményvezető


A féléves beszámolóra való felkészültségről tájékozódás, értekezlet megbeszélése

Gazdasági vezető

A féléves beszámoló készítés előtt és során szükségszerűen

A féléves beszámolási tevékenység során szóbeli tájékozódás

Intézményvezető

A féléves beszámolási tevékenység során legalább 2-3 alkalommal

- a féléves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés az egyes féléves beszámolási munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól, és a munkamegosztás rendjéről

Intézményvezető

Féléves beszámoló előtt

Egyeztetés, szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

Szóbeli beszámoltatás a féléves beszámolási feladatok ellátásának menetéről

Intézményvezető

Féléves beszámolási feladatok végén


100

- a féléves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartása

Szóbeli, illetve írásbeli utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítésről való eltérés magyarázata stb.)

Intézményvezető

A féléves beszámolási munkák előtt

A féléves beszámolók munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés, tájékoztatás kérése

Gazdasági vezető

Folyamatos

A féléves beszámoló dokumentáció –beleértve valamennyi előirányzat teljesítés és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást, és szöveges tájékoztatási stb- áttekintése

Intézményvezető

A féléves beszámolási feladatok végén

- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, az intézmény, mint egyik cím szerinti féléves beszámolás


Intézményvezető


A féléves beszámolás munkák megkezdése során a cím szerinti beszámoló tervezetébe való betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

A féléves beszámoló dokumentációinak, a határozat (illetve) rendelet tervezet címrendre vonatkozó összeállításának áttekintése

Intézményvezető


- a féléves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok


Intézményvezető


Az egyeztetési feladatok dokumentumainak, feljegyzéseinek áttekintése

Gazdasági vezető

Legalább 1 alaklommal

Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján

Intézményvezető


- a féléves beszámoló szakmai adatainak elkészítése

A féléves beszámoló adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése

Intézményvezető


A számszaki adatok valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes számfogalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Gazdasági vezető

Legalább a féléves beszámoló elkészítése előtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről

Intézményvezető


- a féléves főkönyvi kivonat elkészítése címrend szerint is

A főkönyvi kivonat címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembe vételével

Intézményvezető

A főkönyvi kivonat készítése előtt

A cím főkönyvi kivonatának, számításának, esetleges adatgyűjtésének áttekintése

Gazdasági vezető

A főkönyvi kivonat készítése során folyamatosan

A főkönyvi kivonatok áttekintése

Intézményvezető

A főkönyvi kivonatok elkészítését követően

- a féléves beszámoló számszaki elkészítése

A féléves beszámoló számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

Intézményvezető

A főkönyvi kivonat készítése előtt

A készülő számszaki beszámoló tervezetekbe való betekintés

Gazdasági vezető

A számszaki beszámoló elkészítése során folyamatosan

A számszaki beszámolók áttekintése

Intézményvezető

A számszaki beszámolók elkészítése után

- a féléves beszámolót jóváhagyó testületi dokumentumok (határozat/rendelet) elkészítése

A jóváhagyó dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása alapvető összefüggések áttekintése

Intézményvezető

A számszaki beszámoló elkészítését követően

A dokumentum tervezetbe való betekintés , konzultáció

Gazdasági vezető

A feladatellátás során folyamatosan

A dokumentumtervezet ellenőrzése tájékoztatás kérése

Intézményvezető

A tervezet elkészítése után


101

- féléves beszámoló előterjesztésének összeállítása

A féléves beszámoló előterjesztésével kapcsolatos elvárások fontosabb pontok tisztázása

Intézményvezető

A számszaki beszámoló után

- a féléves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselő testület féléves beszámolót megtárgyaló ülésre, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

Intézményvezető


- a féléves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása

Az elemi beszámoló tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintése

Intézményvezető

A féléves elemi beszámoló összeállítása előtt

- a féléves beszámoló dokumentációk megőrzése


Intézményvezető


Az előterjesztés tervezet összeállításakor

Gazdasági vezető

A dokumentum tervezet ellenőrzése, tájékoztatás kérése


Gazdasági vezető

A féléves elemi beszámoló megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése

Gazdasági vezető

Intézményvezető


Intézményvezető

Folyamatos

Az elkészített féléves elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése.

Intézményvezető

A féléves elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információs rendszerbe való továbbítása előtt


Intézményvezető

Alkalomszerű

15. Az éves beszámolási tevékenység - az éves beszámoló elkészítésére való felkészülés

A vonatkozó jogszabályok áttekintése, a kiadott útmutatók megbeszélése

Intézményvezető

Az éves beszámoló előtt

Az éves beszámolóra való felkészültségről tájékozódás értekezletek megbeszélése

Gazdasági vezető

A beszámoló készítése előtt és során szükség szerint

A beszámolási tevékenység során szóbeli tájékozódás

Intézményvezető

a beszámolási tevékenység során legalább 2-3 alkalommal

- az éves beszámolás főbb munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás

Megbeszélés az egyes zárszámadáshoz kapcsolódó munkafolyamatok ellátásának várható időszakairól és a munkamegosztás rendjéről

Intézményvezető

Az éves beszámoló előtt

Egyeztetés szóbeli beszámoltatás, valamint az elkészült írott anyagokba történő betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

Szóbeli beszámoltatás az éves beszámolási feladatok ellátásának menetéről

Intézményvezető

A beszámolási feladatok végén


102

- az éves beszámolóval kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartása

Szóbeli, illetve írásbeli utasítás az egyes előirányzatokhoz tartozó beszámolás rendjéről (pl. az időarányos teljesítéstől való eltérés magyarázata stb.)

Intézményvezető

A beszámolási munkák előtt

A beszámoló munkapéldányaiba, alapszámításaiba történő betekintés tájékoztatáskérés

Gazdasági vezető

Folyamatos

A beszámoló dokumentáció, -beleértve valaamennyi előirányzatteljesítést, és időarányos eltérést kifejtő, igazoló számítást, nyilvántartást és szöveges tájékoztatást stb. - áttekintése

Intézményvezető


- a költségvetési rendelet címrendjéről való tájékozódás, az intézmény, mint egyik cím szerinti éves beszámolás


Intézményvezető


A beszámolás munkák megkezdése során az adott cím beszámoló tervezetébe való betekintés

Gazdasági vezető

Folyamatos

A beszámoló dokumentációinak, a rendelet tervezet címrendek szerinti összeállításának ellenőrzése

Intézményvezető


- az éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok


Intézményvezető


Az egyeztetési feladatok dokumentumainak feljegyzéseinek áttekintése

Gazdasági vezető

Legalább 1 alkalommal

Az egyeztetés folyamatának áttekintése utólag, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján

Intézményvezető


- az éves beszámoló számszaki adatainak előkészítése

Az éves beszámoló adatszolgáltatás valódisága érdekében betartandó szempontok megbeszélése

Intézményvezető


A számszaki adatok valódiságának ellenőrzése, a főkönyvi kivonat és az egyes számfogalmak ellenőrzése, szükség szerint a könyvelés korrekciója

Gazdasági vezető

Legalább a beszámoló készítése előtt 1 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás az adatok valódisága érdekében ellátott feladatokról, azok eredményeiről

Intézményvezető


- a pénzmaradvány, és a személyi juttatások maradványának meghatározása

A vonatkozó jogszabályi háttér, a vonatkozó belső szabályok, a vezetett nyilvántartások áttekintése, a követendő eljárás meghatározása

Intézményvezető

A beszámolási munkák közben

A pénzmaradvány kimutatások tervezetének ellenőrzése az alátámasztást szolgáló nyilvántartások, főkönyvi számlák ellenőrzése

Gazdasági vezető

A beszámoló készítése közben legalább 2 alkalommal

Szóbeli beszámoltatás az pénzmaradvány alakulásáról és a személyi juttatások maradványának felhasználhatóságáról

Intézményvezető

A pénzmaradvány kimutatás elkészítését követően

- az éves főkönyvi kivonat elkészítése a cím, illetve alcímek szerint is

A főkönyvi kivonat címrend szerinti elkészítésének megbeszélése a könyvelési sajátosságok figyelembevételével

Intézményvezető

A főkönyvi kivonatok készítése előtt

A címrend szerinti főkönyvi kivonatok számításainak, esetleges adatgyűjtésének áttekintése

Gazdasági vezető, címek vezetői

A főkönyvi kivonatok készítése során folyamatos

A főkönyvi kivonat áttekintése

Intézményvezető

A főkönyvi kivonatok elkészítését követően


103

- az éves beszámoló számszaki elkészítése

A beszámoló számszaki elkészítése a címrend szerinti főkönyvi kivonatok felhasználásával, az esetleges kritikus pontok megbeszélése

Intézményvezető

A főkönyvi kivonatok készítése után

A készülő számszaki beszámoló tervezetekbe való betekintés

Gazdasági vezető

- az éves beszámolót jóváhagyó testületi rendelet elkészítésében való közreműködés

A jóváhagyott dokumentum elkészítésével kapcsolatos elvárások meghatározása, alapvető összefüggések áttekintése

Intézményvezető

A számszaki beszámoló elkészítését követően

A dokumentum tervezetbe való betekintés, konzultáció

Gazdasági vezető

- az éves beszámoló intézményre vonatkozó előterjesztésének összeállítása

Az éves beszámoló előterjesztésével kapcsolatos jogszabályok, elvárások fontosabb pontok tisztázása

Intézményvezető

A számszaki beszámoló után

Az előterjesztés tervezet összeállításakor

- az éves beszámoló megtárgyalása, jóváhagyása

A képviselő-testület a zárszámadást megtárgyaló ülésre, mint tájékoztatást adó személy felkészültségének ellenőrzése konzultációval

Intézményvezető


- az éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása

Az elemi beszámoló tartalmi követelményeivel kapcsolatos szakmai ismeretek felfrissítése konzultációval, a beszámoló elkészítését segítő anyagok áttekintésével

Intézményvezető

Az elemi beszámoló összeállítása előtt

Az elemi beszámoló megállapítása során a munkapéldányok ellenőrzése

- az éves beszámoló dokumentációk megőrzése


Intézményvezető



A számszaki beszámolók áttekintése

Intézményvezető

A számszaki beszámolók elkészítése után



Intézményvezető


Gazdasági vezető



Intézményvezető

A tervezet elkészítése során

Gazdasági vezető

Folyamatosan

Az elkészített elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetés

Intézményvezető

Az elemi beszámoló elkészítését követően, de annak információs rendszerbe való továbbítása előtt


Intézményvezető

Alkalomszerűen

104

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. A 1072.Bp.Akácfa utca 32. Bóbita Óvoda módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt SzMSz-e

Recommend Documents