Szervezeti és Működési Szabályzat 3. kötet Hallgatói Követelményrendszer

Szervezeti és Működési Sza Sza bályzat 3. kötet Hallgatói Követelményrend Követelményren dszer

2009.

HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER Szabályzat

Kiadás: 02. Oldal: 2/156.

Készítette

Ellenőrizte

Beosztás

oktatási igazgató

oktatási rektorhelyettes

Név

Szegedi László

Helgertné Dr. Szabó Ilona

Jóváhagyta a Szenátus nevében: rektor főtitkár Dr. Magda Sándor Dr. Ferenczi Márta

2009. november 4.

2009. november 5.

2009. november 12.

Aláírás Kelt

Tartalomjegyzék A Hallgatói Követelményrendszer célja .......................................................................... 10 Kapcsolódó dokumentumok............................................................................................. 11 I. FEJEZET ............................................................................................................................ 12 FELVÉTELI SZABÁLYZAT..................................................................................................... 12 A Felvételi Szabályzat célja ............................................................................................. 12 Az FSZ hatálya................................................................................................................. 12 Kapcsolódó dokumentumok............................................................................................. 12 Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület .............................................................. 12 A hallgatói jogviszony keletkezése .................................................................................. 13 Felvételi eljárások ............................................................................................................ 14 Alapképzési és felsőfokú szakképzési szakokra vonatkozó rendelkezések ..................... 14 A felvételi kérelem, jelentkezők központi nyilvántartása ................................................ 14 Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén ................................................ 15 Felvételi pontszám............................................................................................................ 15 Tanulmányi pontok .......................................................................................................... 16 Érettségi pontok................................................................................................................ 16 Többletpontok .................................................................................................................. 18 Előnyben részesítés .......................................................................................................... 19 Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén.................................. 19 Fogyatékossággal élőkre vonatkozó egyéb rendelkezések .............................................. 20 Mesterképzési szakokra vonatkozó rendelkezések .......................................................... 20 Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén .............................................. 20 Előzetes kreditelismerés ................................................................................................... 21 Szakirányú továbbképzési szakokra vonatkozó rendelkezések ....................................... 22 A felvételi kérelem, jelentkezők nyilvántartása ............................................................... 22 Pontszámítás a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén............................ 22 A felvételi összpontszám.................................................................................................. 22 A felvételi döntés az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben ............................................................................................ 23 Eljárási díjak az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben ............................................................................................ 23



II. FEJEZET ........................................................................................................................... 24 A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE, A HALLGATÓI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA, A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE . 24 A HJR célja ...................................................................................................................... 24 A HJR hatálya .................................................................................................................. 24 Kapcsolódó dokumentumok............................................................................................. 24 Fogalmak .......................................................................................................................... 25 1. rész ............................................................................................................................... 25 A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása........................................................................................................... 25 A hallgató jogai és kötelezettségei ................................................................................... 25 A hallgatói jogai ............................................................................................................... 26 A hallgató kötelességei..................................................................................................... 27 A hallgatói jogok és kötelezettségek gyakorlásának keretei ............................................ 28 A kérelmek benyújtása ..................................................................................................... 28 A kérelem elbírálásának rendje ........................................................................................ 28 Az elsőfokú döntés közlése .............................................................................................. 29 2. rész ............................................................................................................................... 29 A hallgatói jogorvoslat rendje .......................................................................................... 29 Az elsőfokú határozat....................................................................................................... 29 Jogorvoslat (Fellebbezés)................................................................................................. 30 Fellebbviteli Bizottság...................................................................................................... 30 Képviselet......................................................................................................................... 31 A jogorvoslati eljárás ....................................................................................................... 31 Az eljárás megindítása és az ügyintézési határidő ........................................................... 31 A jogorvoslati eljárás felfüggesztése................................................................................ 31 Meghívás a tárgyalásra..................................................................................................... 31 Igazolás............................................................................................................................. 32 A tárgyalás........................................................................................................................ 32 A tárgyalás lefolytatása .................................................................................................... 32 Bizonyítás......................................................................................................................... 33 A nyilvánosság biztosítása ............................................................................................... 33 A másodfokú határozat..................................................................................................... 33 A határozat meghozatala és tartalma................................................................................ 33 A határozat közlése .......................................................................................................... 34 Jogorvoslat ....................................................................................................................... 34 Egyéb jogorvoslati jogok ................................................................................................. 34 A határozat jogereje ......................................................................................................... 35 A határozat kijavítása ....................................................................................................... 35 Egyéb rendelkezések ........................................................................................................ 35 III. FEJEZET ......................................................................................................................... 36 TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ............................................................................... 36 A TVSZ célja ................................................................................................................... 36 A TVSZ hatálya ............................................................................................................... 36 Kapcsolódó dokumentumok............................................................................................. 36 Fogalmak .......................................................................................................................... 37 1. rész ............................................................................................................................... 39



A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek................................................................ 39 A kreditátviteli és a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek........ 39 Tanulmányi Bizottság ...................................................................................................... 39 A Kreditátviteli Bizottság................................................................................................. 40 Fellebbviteli Bizottság...................................................................................................... 40 2. rész ............................................................................................................................... 40 Hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések ........................................................ 40 A hallgatói jogviszony ..................................................................................................... 40 Beiratkozás ....................................................................................................................... 41 További (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítése .................................................... 42 Vendéghallgatói hallgatói jogviszony létesítése .............................................................. 42 Átvétel .............................................................................................................................. 43 Hallgatói jogviszony a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben....... 44 Bejelentkezés.................................................................................................................... 45 A hallgatói jogviszony szüneteltetése, szünetelése .......................................................... 46 Képzési idő, tanulmányi idő............................................................................................. 46 A hallgatói jogviszony megszűnése ................................................................................. 46 3. rész ............................................................................................................................... 48 A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések..................................................................... 48 Tanterv, kreditrendszerű képzés....................................................................................... 48 Mintatanterv, kreditakkumuláció, tantárgyfelvétel .......................................................... 48 Külföldi részképzés .......................................................................................................... 50 Tantárgyfelvétel ............................................................................................................... 50 Szakirányok/specializációk meghirdetése és felvétele..................................................... 51 Kreditátvitel...................................................................................................................... 52 A tantervben előírt kötelezettség teljesítésének elismerése ............................................. 53 A kreditek főiskolai nyilvántartásának rendje.................................................................. 54 4. rész ............................................................................................................................... 54 Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések ................................................. 54 A félévek időbeosztása és rendje ..................................................................................... 54 Tájékoztatás a követelményekről ..................................................................................... 55 Tanulmányi Tájékoztató................................................................................................... 55 Tantárgyi követelmények................................................................................................. 55 Részvétel a foglalkozásokon ............................................................................................ 56 Kedvezményes tanulmányi rend ...................................................................................... 57 A félévi követelmények teljesítésének igazolása ............................................................. 57 Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái............................................. 58 Jegymegajánlás................................................................................................................. 59 A vizsgaidőszak................................................................................................................ 59 Vizsgajelentkezés, vizsgalemondás ................................................................................. 60 A vizsgák rendje............................................................................................................... 60 Vizsgaismétlés, sikeres vizsga javítása ............................................................................ 61 Ismételt tantárgyfelvétel ................................................................................................... 61 A tanulmányi eredmény mutatószámai ............................................................................ 61 A leckekönyv kezelése ..................................................................................................... 62 5. rész ............................................................................................................................... 64 A tanulmányok befejezésére, lezárására vonatkozó rendelkezések ................................. 64



Alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések.................................................................................................. 64 A záróvizsga..................................................................................................................... 64 A záróvizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány..................................................... 65 A szakdolgozat elkészítése, leadása és bírálata................................................................ 65 A záróvizsga-bizottság ..................................................................................................... 66 A záróvizsga lefolytatása, értékelése ............................................................................... 66 Az oklevél, oklevélmelléklet, igazolás záróvizsgáról ...................................................... 67 Az oklevél minősítése ...................................................................................................... 68 Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések .................... 68 A szakmai vizsga.............................................................................................................. 68 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány.............................................. 69 A szakmai vizsgabizottság ............................................................................................... 69 A szakmai vizsgabizottság működése .............................................................................. 70 A szakmai vizsga értékelése............................................................................................. 71 A bizonyítvány ................................................................................................................. 72 6. rész ............................................................................................................................... 72 Átmeneti rendelkezések a hagyományos rendszerű képzésben résztvevő hallgatókra.... 72 Alaprendelkezések ........................................................................................................... 72 Részletező rendelkezések ................................................................................................. 75 7. rész ............................................................................................................................... 77 Vegyes és záró rendelkezések .......................................................................................... 77 A fogyatékossággal élő hallgató ...................................................................................... 77 Méltányosság gyakorlása ................................................................................................. 77 Másodlat kiadása .............................................................................................................. 77 Jogviszony-igazolás ......................................................................................................... 78 IV. FEJEZET.......................................................................................................................... 79 A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS RENDJE ................................................................................. 79 Az SZKR célja ................................................................................................................. 79 Az SZKR hatálya ............................................................................................................. 79 Kapcsolódó dokumentumok............................................................................................. 79 A szakdolgozat készítésének célja ................................................................................... 79 A szakdolgozat (diplomadolgozat) témájának kiválasztása............................................. 80 A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei ........................................................... 81 V. FEJEZET ........................................................................................................................... 88 TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT ................................................................................. 88 A TJSZ célja..................................................................................................................... 88 A TJSZ hatálya................................................................................................................. 88 Kapcsolódó dokumentumok............................................................................................. 88 Fogalmak .......................................................................................................................... 89 1. rész ............................................................................................................................... 91 Általános rendelkezések ................................................................................................... 91 Az államilag támogatott és költségtérítéses képzés ......................................................... 91 A támogatási idő............................................................................................................... 93 A hallgatói támogatások és térítések ügyében eljáró testületek és személyek................. 94 A Diákjóléti Bizottság...................................................................................................... 94 A Diákotthoni Bizottság................................................................................................... 95



A Fellebbviteli Bizottság.................................................................................................. 95 2. rész ............................................................................................................................... 96 Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei ............................................................................................................................ 96 A hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források ..................................................... 96 Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatások felosztása az egyes felhasználási jogcímek között .......................................................................................... 97 A tanulmányi ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételek..................................... 98 A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei ...................................... 99 Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj................................................. 100 A rászorultsági alapon adható juttatások: (alaptámogatás, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj) ......................................................................................................... 100 A rászorultsági alapon adható juttatások: (Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj) ....................................................................................................................... 101 A hallgató szociális helyzete .......................................................................................... 103 Jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret ............................. 104 A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról .......................................... 105 Fogyatékkal élő hallgatók kiegészítő normatív támogatása........................................... 105 A diákotthoni ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek ........................................................................................................................................ 106 A HÖK működésének támogatása ................................................................................. 106 Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje ........................................................................................................................................ 107 Az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje ................................................... 107 3. rész ............................................................................................................................. 108 Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások az államilag támogatott képzésben ....................................................................................................................... 108 Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ............................................................... 108 A térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások............................................................... 108 A diákotthoni térítési díj................................................................................................. 109 Egyéb díjak..................................................................................................................... 109 Térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása........................................................ 109 4. rész ............................................................................................................................. 110 A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai az államilag támogatott képzésben...... 110 5. rész ............................................................................................................................. 110 A költségtérítéses képzéssel kapcsolatos rendelkezések................................................ 110 A költségtérítéses képzés alapvető szabályai ................................................................. 110 A költségtérítés befizetési rendje ................................................................................... 111 Költségtérítés visszatérítése ........................................................................................... 112 Egyéb díjak..................................................................................................................... 113 A költségtérítés, térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása.............................. 113 Költségtérítés mentesség ................................................................................................ 113 Költségtérítés kedvezmény, juttatások ........................................................................... 114



A főiskola saját bevétele terhére alapított ösztöndíjak................................................... 115 6. rész ............................................................................................................................. 115 Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje, fizetési mentesség, kedvezmény, részletfizetés szabályai.............................................. 115 Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje ..... 115 7. rész ............................................................................................................................. 117 Vegyes rendelkezések .................................................................................................... 117 Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje.................. 117 Befizetések igazolása ..................................................................................................... 118 Ügyviteli, pénzügyi, ellenőrzési és beszámolási kötelezettség ...................................... 118 A költségtérítés, térítési és egyéb díjak felhasználása.................................................... 119 VI. FEJEZET........................................................................................................................ 120 A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA .................. 120 Az ESZ célja................................................................................................................... 120 Az ESZ hatálya............................................................................................................... 120 Kapcsolódó dokumentumok........................................................................................... 120 Fogalmak ........................................................................................................................ 121 A fogyatékos hallgatók ügyeiben illetékes főiskolai bizottságok és személyek ............ 121 Esélyegyenlőségi Bizottság............................................................................................ 121 Főiskolai koordinátor ..................................................................................................... 122 A koordinátor feladata.................................................................................................... 122 Hallgatók esélyegyenlősége ........................................................................................... 123 Fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása................................. 123 Előnyben részesítési követelmények.............................................................................. 123 A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje ........................................... 125 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása ....................................................................................................................... 125 Mentorprogram............................................................................................................... 126 Jogorvoslat ..................................................................................................................... 127 Fellebbviteli Bizottság.................................................................................................... 127 Az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés elleni jogorvoslat.......................... 127 VII. FEJEZET ...................................................................................................................... 128 HALLGATÓI BALESETVÉDELMI SZABÁLYZAT ................................................................... 128 A HBSZ célja ................................................................................................................. 128 A HBSZ hatálya ............................................................................................................. 128 Kapcsolódó dokumentumok........................................................................................... 128 A hallgató kötelezettségei .............................................................................................. 128 Kötelező érvényű használati szabályok és magatartási követelmények ........................ 129 Ittas vagy bódult hallgatóval szembeni eljárás............................................................... 130 A hallgatók munka- és tűzvédelmi oktatásának szabályozása ....................................... 130 A hallgatók főiskolai munkavégzésének szabályai ........................................................ 131 Munkabalesetek bejelentése........................................................................................... 132 Rendezvények engedélyeztetési, szervezési szabályai................................................... 132 VIII. FEJEZET .................................................................................................................... 134 DIÁKOTTHONI JELENTKEZÉSEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE .............................................. 134 A DJSZ célja .................................................................................................................. 134



A DJSZ hatálya .............................................................................................................. 134 Kapcsolódó dokumentumok........................................................................................... 134 Jogosultság és a diákotthoni férőhelyek......................................................................... 134 A pályázat meghirdetése ................................................................................................ 135 A pályázati adatlap és a pályázat benyújtása ................................................................. 135 A pályázatok elbírálása .................................................................................................. 136 Értesítés felvételi döntésről ............................................................................................ 136 A diákotthonnal kapcsolatos szabályozások .................................................................. 137 Pótfelvételi pályázat ....................................................................................................... 137 Jogorvoslat ..................................................................................................................... 137 IX. FEJEZET........................................................................................................................ 138 HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT .................................................... 138 A HFSZ célja.................................................................................................................. 138 A HFSZ hatálya.............................................................................................................. 138 Kapcsolódó dokumentumok........................................................................................... 138 Fogalmak ........................................................................................................................ 138 1. rész ............................................................................................................................. 139 Fegyelmi felelősség........................................................................................................ 139 Fegyelmi büntetések és intézkedések............................................................................. 139 Büntetések ...................................................................................................................... 139 A fegyelmi büntetések kiszabása ................................................................................... 140 Intézkedések ................................................................................................................... 140 Figyelmeztetés................................................................................................................ 140 A tanulmányok ideiglenes felfüggesztése ...................................................................... 141 A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek............................................. 141 Hallgatói Fegyelmi Bizottság......................................................................................... 141 Képviselet....................................................................................................................... 142 A fegyelmi eljárás .......................................................................................................... 142 A fegyelmi eljárás megindítása és az ügyintézési határidő............................................ 142 A fegyelmi eljárás felfüggesztése .................................................................................. 142 Meghívás a tárgyalásra................................................................................................... 143 A tárgyalás...................................................................................................................... 143 A tárgyalás lefolytatása .................................................................................................. 143 Igazolás........................................................................................................................... 144 Bizonyítás....................................................................................................................... 144 Jegyzőkönyv, az ügyiratok kezelése .............................................................................. 144 A nyilvánosság biztosítása ............................................................................................. 145 A fegyelmi határozat ...................................................................................................... 145 A határozat meghozatala és tartalma.............................................................................. 145 A határozat közlése ........................................................................................................ 146 Jogorvoslat ..................................................................................................................... 147 A határozat jogereje ....................................................................................................... 147 A határozat kijavítása ..................................................................................................... 147 Mentesülés...................................................................................................................... 148 Mentesülés a fegyelmi büntetés alól .............................................................................. 148 Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól................................... 148 2. rész ............................................................................................................................. 148



A kártérítési felelősség ................................................................................................... 148 A kártérítési felelősség köre........................................................................................... 148 A kártérítés mértéke ....................................................................................................... 149 A kártérítési eljárásban részt vevő személyek és testületek ........................................... 149 Dékán ............................................................................................................................. 149 Egyszerűsített kártérítési eljárás..................................................................................... 150 A kártérítési eljárás......................................................................................................... 150 A kártérítési határozat .................................................................................................... 150 Jogorvoslat ..................................................................................................................... 151 Mellékletek..................................................................................................................... 152



Fejezet száma

Változás tárgya

Kiadás dátuma 2009.09.21.

01.

II., III.

02.

I., III., V.

35/2009/2010. SZN határozat Kiadás Rendelkezéseit a 2009/2010-es tanévtől kell alkalmazni. Hallgatói Követelményrendszer (2006) 15. kiadásának hatályon kívül helyezése 50/2009/2010. SZN határozat Jogszabályváltozás, szabályzat alkalmazása során felmerült változtatási igény, 2. melléklet módosítása 82/2009/2010. SZN határozat Jogszabályváltozás, szabályzat alkalmazása során felmerült változtatási igény

Kiadás 00.

2009.10.01.

2009.11.16.

A Hallgatói Követelményrendszer célja 1.§ (1) A Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) az Ftv. szellemében „a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez” szükséges intézményi garancia egyik eleme a hallgatók jogainak, valamint kötelességeinek meghatározásán és az egyenlő bánásmód követelményének és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésén keresztül. (2) A HKR célja az, hogy meghatározza: − az Ftv. keretei között a felvételi eljárás rendjét (HKR I. fejezet), a felvételi szabályzatot (a továbbiakban: FSZ), − a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét (HKR II. fejezet, a továbbiakban: HJR), − a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (HKR III. fejezet), a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot (a továbbiakban: TVSZ), − a szakdolgozat készítésének rendjét (HKR IV. fejezet, a továbbiakban: SZKR), − a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (HKR V. fejezet), a térítési és juttatási szabályzatot (a továbbiakban: TJSZ), − a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket (HKR VI. fejezet, a továbbiakban: ESZ), − a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat (HKR VII. fejezet, a továbbiakban: HBSZ),



− a diákotthoni jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét (HKR VIII. fejezet, a továbbiakban: DJSZ), − a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét (HKR IX. fejezet, a továbbiakban: HFSZ). Kapcsolódó dokumentumok 2.§ (1) Kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.). − A HKR kapcsolódó további dokumentumait az egyes fejezetek „Kapcsolódó dokumentumok” című paragrafusa tartalmazza.



I. fejezet Felvételi Szabályzat A Felvételi Szabályzat célja 1.§ (1) A Felvételi Szabályzat (továbbiakban FSZ) célja a felvételi eljárás főiskolai rendjének, valamint a felvételi követelmények meghatározása. Az FSZ hatálya 2.§ (1) Az FSZ hatálya kiterjed a főiskolán folyó felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint mesterképzésre és szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra (a továbbiakban: jelentkező). Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) Az FSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), − a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.), − a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény. Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület 4.§ (1) Az FSZ rendelkezései szerint eljáró személyek az oktatási rektorhelyettes, a dékán és az oktatási igazgató. (2) Az FSZ rendelkezései szerint eljáró testület a főiskola Fellebbviteli Bizottsága. (3) A dékán: − felelős az Oktatási Hivatal (OH) felé történő, a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: FFT) összeállításához szükséges főiskolai adatszolgáltatásért, − valótlan adatszolgáltatás esetén, köteles utólag megsemmisíteni a felvételről szóló döntést, amennyiben az a felvétel eredményét befolyásolta. (4) Az oktatási rektorhelyettes a teljes főiskolai felvételi eljárásért felelős vezető. (5) Az oktatási igazgató:



− felelős a felvételi eljárás főiskolai szintű koordinálásáért, valamint a főiskolai szintű felvételi eljárás megszervezéséért, az adminisztráció lebonyolításáért, − a rektor megbízásából végzi az FFT összeállításához szükséges főiskolai adatszolgáltatást. (6) Szakirányú továbbképzési szakok esetében a Főiskolai Fellebbviteli Bizottság dönt a felvételi kérelem tárgyában hozott határozat elleni felülbírálati kérelem ügyében a HJR-ben rögzített eljárás keretében. A hallgatói jogviszony keletkezése 5.§ (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az Ftv.-ben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait. (2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. (3) A főiskolán az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A felsőoktatási intézménybe jelentkező korlátlan számú jelentkezést nyújthat be. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkező milyen munkarend szerinti képzésre, továbbá hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik. Ha a jelentkező több lehetőséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell. (4) Az alapképzésre, a felsőfokú szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. (5) Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. (6) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. (7) Az, aki a főiskolára nyert felvételt, a főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseket a TVSZ tartalmazza. (8) A felsőoktatási jelentkezések rangsorba állításának és a jelentkezők meghatározott felsőoktatási intézménybe való besorolásának feladatait az Oktatási Hivatal, szakirányú továbbképzés esetében az intézmény végzi.



(9) A jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezések rangsorba állítását és ennek alapján a jelentkezők rangsorolását, továbbá a felvételi követelmények teljesítésének feltételeit, a felvételhez szükséges szintet, valamint a felvételi eljárás során kérhető eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit az Fr., valamint az FSZ határozza meg. Felvételi eljárások 6.§ (1) Az oktatási és kulturális miniszter minden évben két felvételi eljárást hirdethet: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje február 15. napja. (2) Az (1)b)pontja szerinti felvételi eljárást követően az oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira tekintettel pótfelvételi eljárást is engedélyezhet. (3) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre történő jelentkezés határideje augusztus 31. napja. 1 (4) Szakirányú továbbképzési szakokra történő jelentkezés határideje szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan augusztus 31. napja, februárban induló képzésekre vonatkozóan december 14. napja. 2 Alapképzési és felsőfokú szakképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők központi nyilvántartása 7.§ (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A kérelmet a) erre a célra rendszeresített, az OH által előállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy b) az OFIK Educatio Kht. által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be, kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy a Ket. X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve, elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szüksé-

1

Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „A szakirányú továbbképzési szakokra, valamint…” Hatályos 2009. november 16-ától. 2 Beillesztette a 82/2009/2010. SZN határozat. Hatályos 2009. november 16-ától.



ges mellékleteket – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a jelentkező választása szerinti postai vagy elektronikus úton nyújthatja be. (3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. (4) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a felvételi kérelmet a főiskola Oktatási Igazgatóságára kell megküldeni, amely gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig tájékoztatja az OH-t. (5) Ha a főiskola Oktatási Igazgatósága a beiratkozáskor - a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor - megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a dékán a felvételről szóló döntést megsemmisíti. Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén Felvételi pontszám 8.§ (1) Alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért a 11. §-ban meghatározott többletpontokat, e) a 12.§ (1)-12.§ (4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 50 többletpontot szerezhet. (4) A 8.§ (3)c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.



(5) Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot. (6) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma 480 pont. (7) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 480 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a főiskolát. (8) Felvételi pontszámtól függetlenül fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a főiskolával kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl - feltéve, hogy a főiskola az adott szakot indítja. Tanulmányi pontok 9.§ (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni a kerekítés szabályai szerint. (2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. (3) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. (4) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a főiskolára és ezért az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, az OH dönt a tanulmányi pont megállapításáról. Érettségi pontok 10.§ (1) Az érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni. A választható érettségi tantárgyak képzési területenként:



a) Agrár képzési területen: biológia vagy fizika vagy földrajz vagy idegen nyelv (angol,német) vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy természettudomány vagy szakmai előkészítő tárgy. b) Gazdaságtudományok képzési területen: gazdasági ismeretek vagy matematika vagy történelem vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy szakmai előkészítő tárgy. Szakmai előkészítő tárgy: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. ba) Közgazdasági képzési ágban:Választható érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelező és gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési ágban választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdaságimarketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. bb) Üzleti képzési ágban: Választható érettségi vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy matematika vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési területen választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. (2) A 2005. előtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az OH elnöke hatósági eljárás keretében állapítja meg. Az OH elnöke köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75%-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50%-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét az OH a honlapján közzéteszi. (3) Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. (4) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (5) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni. (6) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett régi típusú tantárgyi érettségi vizsga 2005től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg (ezeket a százalékokat kell a (2) bekezdés szerint átszámítani felvételi pontokká): jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

100% 79% 59% 39%

(7) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható. (8) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel.



(9) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(8) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, az OH dönt az érettségi pont megállapításáról. (10) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37.§ (3) bekezdése alapján záradékkal látták el. Többletpontok 11.§ (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. (2) Ha a jelentkező az (1) bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 40 érettségi többletpontra jogosult. (3) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú B2 komplex típusú nyelvvizsga esetén 35 többletpontra, vagy b) felsőfokú C1 komplex típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontra jogosult. (4) Ha a jelentkező a többletpontokra több nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. (5) Államilag elismert középfokú B2 szóbeli típusú, vagy írásbeli típusú, illetve felsőfokú C1 szóbeli típusú, vagy írásbeli típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 35, illetve 50 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. (6) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. A képzés nyelvéből szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvéből letett emelt szintű érettségiért többletpont nem kapható. (7) A jelentkező a felvételi eljárás során a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra; b) legfeljebb egy, a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra;



c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)-cb) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén döntőbe jutott és ott elért 1-10. helyezésért 80, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra (a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt - a verseny szervezőjének igazolása alapján - a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.), cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 15 többletpontra; d) az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpontra; e) legfeljebb egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, az Fr. 2. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult. Előnyben részesítés 12.§ (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. (2) További 25 pontra jogosult a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező. (3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult. (4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén 13.§ (1) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a 8-12. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával



(3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (4) Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot. (5) OKJ-s bizonyítványért, technikusi bizonyítványért nem adható többlet pont. Fogyatékossággal élőkre vonatkozó egyéb rendelkezések 14.§ (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az OH és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Az (1)–(2) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek, vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. Mesterképzési szakokra vonatkozó rendelkezések Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén 15.§ (1) Mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak összegzésével kell számítani: a) az oklevél minősítés alapján kapott pontok, b) a szakmai készség és motivációs felmérésen kapott pontok c) és többletpontok hozzászámításával. (2) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) az oklevél minősítés alapján legfeljebb 50 pontot, b) a szakmai készség és motivációs felmérés alapján legfeljebb 40 pontot, c) a (5) bekezdésben meghatározottak alapján legfeljebb 10 többletpontot szerezhet. (3) Az oklevél minősítése alapján 1-5-ig terjedő skálán mért minősítést 10-zel megszorozva áll elő a kapott pontszám. (4) Legfeljebb 40 pont szerezhető a felvételi elbeszélgetés során. A felvételi elbeszélgetés tématerületeit, pontozási rendszerét a szak szakfelelőse dolgozza ki és februárban induló képzések esetén minden év szeptember 30-ig, szeptemberben induló képzések esetén minden év május 30-ig eljuttatja jóváhagyásra a kar dékánjának. A szakmai készség és motivációs felmérést lefolytató bizottságot a szakfelelős javaslata alapján a kar dékánja jelöli ki. (5) A jelentkező a felvételi eljárás során



a) b) c) d) e)

intézményi TDK/OTDK-án elért 1-3. helyezésért 5 többletpontra, Sportteljesítményért: világ és európabajnokságon elért legalább III. helyezésért 5 többletpontra, országos bajnokságon elért legalább III. helyezésért 3 többletpontra, Nyelvvizsgáért: A második nyelvből tett államilag elismert, vagy azzal egyenértékű, komplex típusú nyelvvizsgáért, nyelvvizsgánként középfok esetén 3, felsőfok esetén 5 többletpontra, f) Hátrányos helyzetű jelentkező 4 többletpontra, halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező további 4 pontra, g) Fogyatékossággal élő jelentkező 4 többletpontra, h) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 4 többletpontra jogosult. (6) A második államilag elismert középfokú B2 szóbeli vagy írásbeli típusú, illetve felsőfokú C1 szóbeli vagy írásbeli típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor jár 3, illetve 5 többletpont, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. Előzetes kreditelismerés 16.§ (1) A mesterképzési szakra történő jelentkezés esetén a képzési és kimeneti követelmény tartalmazza, hogy egy adott mesterképzésbe történő belépésnél mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként. Az előzményként elfogadott szakok három csoportra oszthatók: teljes kreditérték beszámítással figyelembe vehető szakok, a szaknál meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok, minden egyéb szak. (2) Aki olyan szakon szerez oklevelet, ami az adott mesterképzésben teljes kreditérték beszámításával elfogadható, az külön vizsgálat nélkül, oklevelének és a jelentkezéshez szükséges dokumentumok benyújtásával jelentkezhet, vagyis a megszerzett oklevelét alkotó ismereteket részletesen nem vizsgálja meg a főiskola. (3) Aki meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakon vagy egyéb szakon szerzi meg az oklevelét és mesterképzési szakra kíván jelentkezni, annál a főiskola Kreditátviteli Bizottsága (továbbiakban KÁB) külön megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjei alapján az adott mesterképzési szakon mennyi kreditje ismertethető el, illetve többletkreditek teljesítését írja elő, amelyet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül a TVSz-ben meghatározottak szerint meg kell szerezni. (4) Az előzetes kreditelismerésre vonatkozó kérelmet a jelentkezőnek a KÁB titkárához kell benyújtania, csatolva leckekönyvének, valamint oklevelének másolatát. A KÁB az előzetes kreditelismerésre vonatkozó határozatot legkésőbb 30 napon belül hozza meg.



(5) Az előzetes kreditelismerésre vonatkozó határozatot a jelentkezőnek a jelentkezési lappal egyidejűleg, illetve a felvételi eljárás évében a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghatározott határidőig és helyre kell benyújtania. Szakirányú továbbképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők nyilvántartása 17.§ (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A kérelmet a főiskola által kiadott „Jelentkezési lap szakirányú továbbképzési szakra” című formanyomtatványon a végzettséget igazoló oklevél másolatával együtt kell benyújtani. (3) A kérelem benyújtásakor az intézményi felvételi eljárási díj befizetését a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének mellékelésével igazolni kell. (4)

A felvételi kérelmet a főiskola Oktatási Igazgatóságára kell benyújtani. Az Oktatási Igazgatóság gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, a jelentkezési lapokon feltüntetett és az azok mellékleteként beküldött adatok alapján a jelentkezők nyilvántartásáról.

(5) Az Oktatási Igazgatóság az elindított képzésekről és a felvettekről az OH-nak az általa meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat. (6) A hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a főiskolára történő beiratkozáskor az eredeti oklevél bemutatása. (7)

A felvételi eljárás során a főiskola a felvételi kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől.

(8) Az adatfeldolgozás során - a kérelem hiányos benyújtása esetén - az Oktatási Igazgatóság legkésőbb a jelentkezés beérkezését követő 8. napig a jelentkezőt hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a jelentkező a hiánypótlásra történt felhívásban meghatározott időpontig a hiányt nem pótolja, kizárja magát a felvételi eljárásból. Pontszámítás a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén A felvételi összpontszám 18.§ (1) A rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 120 pontos rendszerben pontszámban kell kifejezni. (2) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők felvételi összpontszáma az oklevél minősítésének 24-szerese, egész számra kerekítve (max. 120 pont). 3 (3) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők esetén többletpont számítására nem kerül sor. 3

Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „… az oklevél átlageredményének 24szerese, egész számra kerekítve.” Hatályos 2009. november 16-ától.



A felvételi döntés az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben 19.§ (1) A főiskola a felvételről szóló döntését határozatban a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig c) szakirányú továbbképzésben szeptember 30-ig írásban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva. (2) A határozatot a kar dékánja kiadmányozza. A kiadmányt az oktatási igazgató hitelesíti. A határozatnak tartalmaznia kell: a főiskola nevét, intézményi azonosítóját, a jelentkező által választott szak pontos megnevezését, a jelentkező nevét, lakóhelyét, oktatási azonosítóját, a felvételi döntést megalapozó felvételi eredményről szóló döntést, az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést, g) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a főiskola a döntést hozta, h) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását., i) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat.

a) b) c) d) e) f)

Eljárási díjak az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben 20.§ (1) Felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosít. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni. (3) Szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén az intézményi eljárási díj összege 9000 forint. (4) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén az intézményi eljárási díj összege 9000 forint. (5) Az (1)- (2) bekezdésben meghatározott díjak befizetésének módját, a nyugtaadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a FFT-ben teszik közzé. (6) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott intézményi eljárási díjat a főiskola által kiadott készpénzátutalási megbízáson kell befizetni. Amennyiben a képzés nem indul, az intézményi eljárási díj a jelentkező részére visszafizetendő.



(7) A pótfelvételi során 5000 Ft eljárási alapdíjat kell fizetni. (8) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat az OH-hoz kell befizetni.

II. fejezet A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása, a hallgatói jogorvoslat rendje A HJR célja 1.§ (1) A HJR célja a HJR hatálya alá tartozó hallgatókat megillető jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének, valamint a jogorvoslat eljárási rendjének meghatározása. A HJR hatálya 2.§ (1) A HJR hatálya finanszírozási formától függetlenül kiterjed a főiskolán folyó bármely képzési ciklusban – ide értve a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést is – valamennyi szakon nappali, levelező és távoktatási tagozaton tanulmányokat folytató magyar és – a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint – nem magyar állampolgárságú hallgatók jogorvoslati ügyeire. (2) A HJR hatálya kiterjed továbbá a) a felvételi eljárás vonatkozásában, a felvételi eljárás intézményi hatáskörbe tartozó cselekményeire és a beiratkozási eljárásra, b) eltérő rendelkezés hiányában azokra a hallgatókra, akiknek hallgatói jogviszonya szünetel. (3) A jogorvoslati eljárás és megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) HJR-hez kapcsolódó dokumentumok: − a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) − közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), − a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), − a főiskola Adatvédelmi Szabályzata.



Fogalmak 4.§ (1) A HJR értelmében: a) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezés: a hallgatói jogviszonyt érintő jogszabályban, a főiskolai szabályzatban, utasításban, egyéb dokumentumban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. b) Irat: Okirat vagy bármilyen más eszköz, amely emberi gondolatok rögzítésére alkalmas, így például magnó, fénykép, elektronikus irat, amely az eljárás során bizonyítékként felhasználható. c) Igazolás: Az eljárás során valamely határnap, határidő önhibán kívüli elmulasztásának kimentésére adott írásbeli nyilatkozat. d) Tanú: A tanú olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt – többnyire azért, mert látott, hallott vagy érzett valamit –, s ezen ismeretének az eljáró személlyel vagy szervvel való közlése útján képes elősegíteni a tényállás tisztázását. Nem várható bizonyítékként értékelhető tanúvallomás pl. attól, aki fiatal kora miatt nem képes felfogni a hamis tanúzás következményeit vagy nem tudja elmondani észleléseit, idős kora folytán annyira feledékeny, hogy tanúvallomása emiatt nem használható fel bizonyítékként, a tanúsítani kívánt esemény időpontjában súlyosan ittas vagy bódult állapotban volt, testi vagy szellemi fogyatékossága akadályozza az értékelhető tanúvallomás tételében. e) Szemle: A szemlének két válfaja van. Egyik az eljáró személy vagy szerv hivatalos helyiségében vagy az általa kijelölt helyen lebonyolított szemle, amelyre a szemletárgyat a szemletárgy birtokosa köteles magával vinni. A szemle másik fajtája a helyszíni szemle, amely utóbbinál az eljáró személy vagy szerv tagjai mennek ki a helyszínre. f) Tárgyalás: A tárgyalás többféle eljárási cselekmény elvégzése általában az eljárás összes résztvevőjének jelenlétében és közreműködésével. A tárgyalás az eljáró számára megkönnyíti a tényállás tisztázását – mert pl. módot nyújt a tanúk szembesítésére vagy vallomásuk egybevetésére is –, meggyorsítja az eljárást, de ugyanakkor előnyös a hallgató számára is, mert amennyiben jelen akar lenni az egyes eljárási cselekményeknél, ezt a tárgyaláson való részvétellel megoldhatja. 1. rész A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása A hallgató jogai és kötelezettségei 5.§ (1) A hallgatót megilleti az a jog, hogy az Alkotmányban, a Ptk.-ban, az Ftv..-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott személyhez fűződő jogait tiszteletben tartsák. (2) A főiskola kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő vagy egyéb okból hátrányos helyzetű hallgatók jogainak védelmére, esélyegyenlőségük előmozdítására. Ennek érdekében ké-



szült a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló szabályzat (ESZ). A hallgatói jogai 6.§ (1) A hallgatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a hivatkozott jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. (2) A hallgató Ftv.-ben biztosított joga különösen, hogy: a) szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait; b) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve a főiskola alkalmazottai egészségét, testi épségét; c) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését; d) levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti mások hasonló jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; e) a főiskola szabályzatai szerint tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő adatokról, kérdésekről; f) a főiskolán biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy – igénybe vegye a főiskolán rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sport- és szabadidős eszközök); – a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a főiskola által nyújtott képzési lehetőségeket; – látogassa a felvett tantárgyait érintően a karok által szervezett előadásokat, szemináriumokat, egyéb foglalkozásokat; – válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók között; – állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön; – tagja legyen a tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen a főiskola, a kar kutató, fejlesztő tevékenységében; – tudományos célú pályázatot nyújtson be, tudományos eredményét közzétegye, szakdolgozatának témáját megválaszthassa; – szüneteltesse hallgatói jogviszonyát; – vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen;



–

segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez; g) tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Ftv. szerint más államokban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg – amennyiben államilag támogatott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön; h) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és annak a szolgáltatásait igénybe vegye; i) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, a főiskola, a kar működéséről; j) javaslattal éljen, kérdést intézzen a főiskola, a kar vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon. k) vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen – diákotthoni ellátást biztosítsanak részére, – szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, köztársasági), tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön, – fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, – diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket, – a főiskolán munkát végezzen és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, – a főiskola által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, – jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést, munkaszerződést kössön, l) A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy – hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, – személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a főiskola, a kar irányításában, – jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot – az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, – igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot, – választó és választható legyen a Hallgatói Önkormányzatba, m) jogszabályban meghatározott feltételek és szabályok szerint hallgatói hitelt vegyen igénybe. A hallgató kötelességei 7.§ (1) A hallgató Ftv-ben meghatározott kötelezettsége különösen, hogy: a) teljesítse a jogszabályban, HKR-ben és tanulmányaira vonatkozó egyéb előírásokban meghatározott kötelezettségeit, az oktatók, tanárok utasításait; b) megtartsa a főiskola rá vonatkozó szabályzataiban foglaltakat, az azok érvényesülését szolgáló, a főiskola bármely alkalmazottja által adott utasításokat;



c) megtartsa a főiskola helyiségei, továbbá a főiskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja a főiskola létesítményeit, felszereléseit, óvja saját, társai és a főiskola alkalmazottjainak testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, eszközöket, infrastruktúrát; d) tiszteletben tartsa a főiskola hagyományait, valamint a főiskola alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát; e) teljesítse a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét. (2) A főiskola jogszabály keretei között a hallgatókat terhelő további kötelezettségeket állapíthat meg. A hallgatói jogok és kötelezettségek gyakorlásának keretei A kérelmek benyújtása 8.§ (1) A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos egyedi kérelmeket (a továbbiakban: kérelem) – amennyiben a HKR az e-mailben történő benyújtást kifejezetten nem engedélyezi – írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hallgató nevét, állandó lakóhelyét, telefonszámát, hallgatói azonosító számát, tagozatot, szakot, finanszírozási formát, e-mail címét vagy telefonszámát. (2) A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező személyek vagy testületek elnökének címezve postán, vagy személyesen az oktatási igazgatóságra kell benyújtani. (3) Az eljárásban a hallgató illetve meghatalmazottja külön és együtt is eljárhat. Meghatalmazás csak írásban adható. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. szabályai az irányadók. A kérelem elbírálásának rendje 9.§ (1) A kérelmet a főiskola szabályzataiban arra felhatalmazott személy vagy testület (a továbbiakban: elbírálásra jogosult), kétség esetén a rektor bírálja el. Az eljáró döntését a főiskola nevében hozza. (2) Amennyiben a HKR rövidebb határidőt nem állapít meg, a kérelmet legkésőbb annak kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül kell elbírálni. Az ügy áttétele esetén a határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a kérelem az elbírálásra jogosulthoz megérkezik. Nem számít be az elintézési határidőbe az eljárás felfüggesztésének , szünetelésének időtartama, valamint a hiánypótlásra biztosított idő. Az ügy bonyolultságára, szakértői vélemény kérésére tekintettel az elbírálási idő maximum 22 munkanappal meghosszabbítható. (3) A kérelem elbírálását nem lehet megtagadni amiatt, mert azt nem az elbírálásra jogosulthoz nyújtották be. Ilyen esetben az, akihez a kérelmet benyújtották, köteles azt haladéktalanul az elbírálásra jogosultnak átadni. (4) A kérelmet minden esetben tartalma szerint kell elbírálni, tekintet nélkül arra, hogy azt milyen elnevezéssel terjesztették elő.



(5) Az első fokon elbírálásra jogosult a hallgatóval kapcsolatos döntéseit határozatba foglalja. A hallgató figyelmét fel kell hívni a jogorvoslat lehetőségére. (6) A hallgatói kérelmek elbírálása során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII törvény, valamint az Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéséire figyelemmel kell eljárni. Az elsőfokú döntés közlése 10.§ (1) Amennyiben a HKR az e-mailben vagy GTR-en keresztül történő elküldést kifejezetten nem engedélyezi, vagy azt a hallgató kifejezetten nem kéri a kérelem tárgyában az első fokon elbírálásra jogosult döntését a döntést követő 5 napon belül írásban, postai úton közli a hallgatóval és mindazokkal, akikre nézve a döntés rendelkezést tartalmaz. A hallgatói jogviszony megszűnéséről vagy megszűntetéséről szóló határozatot postai úton, tértivevényesen feladott küldeményként kell közölni a hallgatóval. E-mailben vagy GTR-en keresztül történő továbbítás esetén az eredeti példányt a határozatot hozó őrzi. (2) Ha a tértivevényes küldeményként postára adott határozat kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át ("nem fogadta el" jelzéssel érkezik vissza), a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a küldemény a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (3) Ha tértivevényes küldemény „ismeretlen”, „elköltözött” vagy „cím elégtelen” jelzéssel érkezik vissza, az illetékes tanulmányi koordinátor megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóságot a hallgató lakcímének, levelezési címének vagy egyéb, a küldemény továbbításához szükséges személyes adat közlése céljából, majd az új adatok birtokában újból megkísérli a kézbesítést. Amennyiben a küldemény a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság által közölt címre sem továbbítható, az intézmény további megkeresést nem folytat. (4) Ha tértivevényes küldemény „meghalt” jelzéssel érkezik vissza, az illetékes tanulmányi koordinátor megkeresi a családot a szükséges igazolás benyújtása céljából. Amennyiben a megkeresés nem vezet eredményre, az igazolás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóságot kell megkeresni. 2. rész A hallgatói jogorvoslat rendje Az elsőfokú határozat 11.§ (1) Ha a hallgató vagy meghatalmazottja az elsőfokú határozat ellen a 12.§ -ban meghatározott határidőig nem élt jogorvoslattal, akkor a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő



naptól kezdve jogerős. Ha a fellebbezésről lemondtak, a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást az elsőfokú döntés meghozója előtt bejelentik. (2) A jogerős határozat végrehajtható. (3) Ha a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él fellebbezéssel, a határozatnak a fellebbezéssel nem érintett része jogerőre emelkedik. Jogorvoslat (Fellebbezés) 12.§ (1) A hallgató a főiskola – egyedi kérelem alapján hozott – döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napon belül – jogorvoslattal (fellebbezés) élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. (2) Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzattal (a továbbiakban: SzMSz), utasításban, egyéb dokumentumban foglaltakkal. (3) A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt. (4) Nincs helye HJR szerint jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a főiskola és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. Ebben az esetben a sérelmet szenvedő fél a vonatkozó jogszabályok alapján fordulhat bírósághoz. (5) A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van. Fellebbviteli Bizottság 13.§ (1) A főiskola egyedi kérelem alapján hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában a Fellebbviteli Bizottság (a továbbiakban: FB vagy Bizottság) mint másodfokú bizottság jár el. (2) A Bizottság 8 tagból (beleértve az elnököt és a titkárt is) áll. 3 közalkalmazott tagját és titkárát a Szenátus választja, 4 hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) delegálja. A Bizottság titkára szavazati joggal rendelkezik. (3) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozója, c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el. (4) A Bizottság tagjai és titkára az összeférhetetlenséget kötelesek az elnöknek bejelenteni. Az összeférhetetlenségről a Bizottság zárt ülésen határoz. Az elnök összeférhetetlenségéről a rektor dönt.



(5) Összeférhetetlenség esetén az új személy kijelölése kérdésében – a közalkalmazott tagok, a titkár esetén az elnök javaslatára – a rektor, hallgató tagok esetén a HÖK határoz. (6) Az FB akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A Bizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A Bizottság működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza. Képviselet 14.§ (1) A jogorvoslati eljárásban a hallgató, illetve meghatalmazottja külön és együtt is eljárhat. Meghatalmazás csak írásban adható. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. szabályai az irányadók. A jogorvoslati eljárás Az eljárás megindítása és az ügyintézési határidő 15.§ (1) Az eljárás a hallgató írásbeli kérelmére indul. (2) A fellebbezést az FB elnökének címezve elsősorban postán kell benyújtani. A fellebbezést az Oktatási Igazgatóság illetékes tanulmányi ügyintézője juttatja el az FB titkárához. (3) Az FB a kezdő naptól számított 22 munkanap alatt köteles érdemi határozatot hozni. Kezdő nap az a nap, amikor a kérelem az FB titkárához megérkezik. (4) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakértő eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének, a tárgyalás elnapolásának időtartama. A jogorvoslati eljárás felfüggesztése 16.§ (1) Ha valamely előzetesen eldöntendő kérdés más testület hatáskörébe tartozik, az eljárás felfüggeszthető. Meghívás a tárgyalásra 17.§ (1) A tárgyalásra a kérelmező hallgatót, illetve meghatalmazottját írásban meg kell hívni. Szükség esetén a tárgyalásra tanú és szakértő is meghívható. (2) Az értesítésben meg kell jelölni a tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben kívánják meghallgatni. (3) Az értesítésben fel kell hívni a hallgató figyelmét arra, hogy a) észrevételeit írásban is benyújthatja, a titkárnál kérve a személyes meghallgatás mellőzését (hogy a Bizottság ügyét távollétében tárgyalja),



b) amennyiben az a) pontban meghatározott jelzést elmulasztja, a Bizottság a tárgyalást elnapolja, c) az eljárás során meghatalmazottat vehet igénybe, d) a kérelmét alátámasztó iratokat a Bizottság részére legkésőbb a tárgyalás napjáig juttassa el. (4) Az értesítést lehetőleg úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja. (5) Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg a Bizottság ülésén, és a távolmaradási szándékát az FB titkáránál előzetesen nem jelzi, meghallgatásától a Bizottság eltekint. Igazolás 18.§ (1) Ha a hallgató az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibán kívül elmulasztott, igazolási kérelmet nyújthat be. A kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 5 munkanapon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. (2) A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A tárgyalás A tárgyalás lefolytatása 19.§ (1) A jogorvoslati eljárás során a tényállás tisztázása érdekében minden esetben tárgyalást kell tartani. (2) Amennyiben a hallgató, illetve meghatalmazottja a tárgyaláson nem jelenik meg vagy előzetesen nem kéri, hogy a Bizottság az ügyét távollétében tárgyalja, a Bizottság a kérelem tárgyalását elnapolja. (3) A tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök ügyel a HJR rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (4) A Bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után meghallgatja a megjelent hallgatót. Az eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a hallgató álláspontját, kérelmét alátámasztó indokait előadja. (5) Az eljárás alá vont hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a tárgyaláson részt vevő személyekhez, és HJR szerint bizonyítási indítványt terjeszthet elő.



Bizonyítás 20.§ (1) Ha a tényállás tisztázása érdekében további bizonyítás válik szükségessé, a Bizottság tanút, szakértőt hallgat meg, illetve beszerzi a bizonyítékul szolgáló szükséges iratokat. (2) A tényállás tisztázása során bizonyítási eszközök a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás, a szemle, a szakértői vélemény. (3) A Bizottság határozatát kizárólag a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a határozat meghozatalánál nem lehet figyelembe venni. A nyilvánosság biztosítása 21.§ (1) A tárgyalás nyilvános. Közérdekből vagy a hallgató kérésére a Bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja. A nyilvánosság biztosítása a titkár feladata. A másodfokú határozat A határozat meghozatala és tartalma 22.§ (1) A Bizottság a tényállás tisztázása után a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, zárt ülésen, szavazással dönt. A zárt ülésen a Bizottság elnöke, tagjai, titkára lehetnek jelen. (2) A Bizottság döntését számozott határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. (3) Az FB a következő döntéseket hozhatja: a) b) c) d) e)

a kérelmet elutasítja, a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, az elsőfokú határozatot megváltoztatja, az elsőfokú határozatot megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja, a Ket szerint a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Nem érdemi határozatban dönt a Bizottság az eljárás felfüggesztéséről, valamint a tárgyalás elnapolásáról, valamint az ügy áttételéről a hatáskörrel rendelkezőhöz. 23.§ (1) A határozatnak tartalmaznia kell: a) b) c) d) e)

az eljáró bizottság megnevezését, a határozatszámot, a kérelmező hallgató nevét, lakcímét, meghatalmazottjának nevét, a határozat rendelkező részét és indokolását, a határozathozatal helyét és idejét, valamint azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e, felhívást a jogorvoslat lehetőségére.

(2) A határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell:



a) a megállapított tényállást, b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt az FB valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amely miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte, c) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, szabályzatokra, jogszabályokra, amelyen az FB döntése alapszik. (3) A határozat két eredeti példányban készül, amelyből egyet a hallgató részére kézbesíteni kell, egyet a hallgató személyi anyagába kell elhelyezni. A határozat közlése 24.§ (1) Az FB elnöke a határozatot a tárgyaláson kihirdeti. A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat rendelkező részét, és ismertetni kell az indokolás lényegét. (2) A határozat kihirdetése után az FB elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultat jogorvoslati nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a tárgyalást berekeszti. (3) A határozatot közölni kell az eljárás alá vont hallgatóval, meghatalmazottjával, azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, valamint az ügyben eljárt szakértővel. (4) A jogerős határozatot el kell küldeni mindazoknak az igazgatási és gazdasági szervezeti egységeknek is, amelyeknek a végrehajtásával összefüggésben feladataik vannak. (5) A határozatot a kihirdetéstől számított 8 napon belül írásba kell foglalni és az érintett távollevőkkel kézbesítés útján közölni kell. A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és meghatalmazottjának akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték. (6) Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. (7) A határozatok kézbesítésére a Ket-ben foglaltakra figyelemmel az elsőfokú határozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Jogorvoslat 25.§ (1) A hallgató a Fellebbviteli Bizottság által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak kézbesítésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Pp. XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. Egyéb jogorvoslati jogok 26.§ (1) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot.



(2) A hallgató az Ftv. és a 40/1999. (X.8.) OM rendelet szerint az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a HJR-ben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette. A határozat jogereje 27.§ (1) A másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé. (2) A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató vagy meghatalmazottja bírósági felülvizsgálatát kérte. (3) A határozat Bizottságnál maradt eredeti példányait jogerőre emelkedésekor a titkár jogerősítő záradékkal látja el. A határozat kijavítása 28.§ (1) A Bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. (2) Az FB névcsere, hibás névírás, számhiba, helyesírási hiba vagy más elírás esetén a határozat kijavítását határozattal hivatalból bármikor elvégezheti. A kijavításnál a Bizottság a hallgató meghallgatása nélkül is határozhat. (3) A határozat kijavítását a kijavított határozatra is fel kell jegyezni. Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavított határozatot is kézbesíteni kell. (4) A kijavítás ellen fellebbezésnek nincs helye. (5) Kijavítás esetén a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő a kijavított határozat közlésétől indul. Egyéb rendelkezések 29.§ (1) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására egyebekben a Ket rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.



III. fejezet Tanulmányi- és vizsgaszabályzat A TVSZ célja 1.§ (1) A TVSZ célja az, hogy meghatározza a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét, továbbá azokat az átmeneti szabályokat, amelyek a korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezéséhez szükségesek. A TVSZ hatálya 2.§ (1) A TVSZ hatálya finanszírozási formától függetlenül kiterjed a felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben bármely szakon és tagozaton tanulmányokat folytató a főiskolával hallgatói jogviszonyban lévő magyar és nem magyar állampolgárságú azon hallgatók – ide értve a párhuzamos vagy vendéghallgatói jogviszonyban tanulmányokat folytatók – tanulmányi és vizsgaügyeire, akik tanulmányaikat a 2006/2007-es vagy azt követő tanévekben kezdték meg (új képzési rendszerű hallgatók). (2) A TVSZ hatálya a TVSZ hatodik részében rögzített eltérésekkel terjed ki azon hallgatók tanulmányi- és vizsgaügyeire, akik tanulmányaikat a 2006/2007-es tanévet megelőző tanévekben kezdték meg (hagyományos képzési rendszerű hallgató). A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. E rendelkezések 2015. szeptember 1-jéig hatályosak. (3) A TVSZ hatálya kiterjed a főiskolán bármilyen jogviszony alapján, e képzésekben oktatói tevékenységet végző személyekre (a továbbiakban: oktató). (4) A hallgatók és oktatók kötelessége, hogy teljesítsék az TVSZ-ben meghatározott kötelezettségeket. (5) Külföldi részképzésen résztvevő hallgatók esetében a TVSZ által nem rendezett kérdésekben az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell eljárni. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) A TVSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), − a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.).



Fogalmak 4.§ (1) A TVSZ értelmében: a) évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető, b) felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel, c) félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, a félévet a távoktatási tagozaton a hagyományos képzésben ciklusként kell értelmezni, d) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad, e) fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, megismerési és viselkedés fejlődési rendellenességű, f) halmozottan hátrányos helyzetű hallgató: Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató, akinek a tankötelessé válása időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek g) hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki nagykorúvá válása után is jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. Ezen értelmezést első alkalommal a 2007. szeptember 1-jét követően felvételi jelentkezési kérelmet benyújtó személyre, kollégiumi jelentkezési kérelmet benyújtó hallgatóra, ezt követően létesített mentori megállapodásokra, illetőleg a 2008. szeptemberében az első évfolyamon alap- és mesterképzésben államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A már megállapított kedvezményeket, mentességeket, a megkötött megállapodások érvényességét a módosítás nem érinti. h) honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhető tartományban való közzététele, i) intézet: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait, j) kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység,



k) képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos, l) képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható, m) képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő, n) képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra, o) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt p) képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek, q) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent, r) résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet, s) szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, t) szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, u) szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése, v) tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, w) tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), x) tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait, y) távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát, z) végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett,



aa) vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája, bb) új képzési rendszerű hallgató: tanulmányait a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg, cc) hagyományos képzési rendszerű hallgató: tanulmányait a felsőoktatásról szóló 1993. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg nappali, vagy levelező tagozaton, dd) hagyományos képzési rendszerű távoktatási hallgató: tanulmányait a felsőoktatásról szóló 1993. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg távoktatási tagozaton, ee) új képzés: a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint indított képzések (BA, BSc, MA, MSc), ff) hagyományos képzés: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint indított képzések (főiskolai szintű). 1. rész A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek A kreditátviteli és a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek 5.§ (1) A TVSZ rendelkezései szerint eljáró személyek: a) b) c) d)

a rektor, az oktatási rektorhelyettes, a dékán, az oktatási igazgató.

(2) A TVSZ rendelkezései szerint eljáró testületek: a) b) c) d)

Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Fellebbviteli Bizottság, Esélyegyenlőségi Bizottság. Tanulmányi Bizottság 6.§

(1) A hallgatók tanulmányi- és vizsgaügyeiben – amennyiben a TVSZ másképp nem rendelkezik – első fokon a Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: TB) jár el. (2) A TB 8 tagból (beleértve az elnököt és a titkárt is) áll. 3 oktató tagját és közalkalmazott titkárát a Szenátus választja, 4 hallgató tagját a HÖK delegálja. (3) A TB maga határozza meg ügyrendjét a HJR és a következők figyelembevételével: a) a TB akkor határozatképes, ha legalább a tagok fele jelen van; b) a TB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;



c) a TB döntései előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős/tanszékvezető/intézetigazgató/szakfelelős, vagy egyéb szakértők véleményét. A Kreditátviteli Bizottság 7.§ (1) A Kreditátviteli Bizottság feladata az intézmények, szakok, tagozatok közötti átjárhatóság koordinálása, az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálata, valamint mesterképzésre jelentkezőknek az előzetes kreditelismerési határozat kiadása. (2) A Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban:KÁB) 4 tagból áll. Három közalkalmazott tagját és titkárát a Szenátus választja. (3) A KÁB maga határozza meg ügyrendjét a HJR és a következők figyelembe vételével: a) a KÁB akkor határozatképes, ha a tagok legalább fele jelen van, b) a KÁB határozatait az érintett tantárgyfelelős javaslatát mérlegelve egyszerű szótöbbséggel hozza. Fellebbviteli Bizottság 8.§ (1) A főiskola egyedi kérelem alapján hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában a Fellebbviteli Bizottság mint másodfokú bizottság jár el. (2) A tanulmányi- és vizsgaügyekben hozott határozatok elleni jogorvoslatra a HJR-ben a hallgatói jogorvoslatra meghatározottakat kell alkalmazni. 2. rész Hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések A hallgatói jogviszony 9.§ (1) Az, aki a főiskolára felvételt vagy átvételt nyert, a felvételi döntés évében a főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. A főiskolára való felvétel feltételeit az FSZ az átvétel feltételeit a TVSZ tartalmazza. (2) A főiskolán a TVSZ-ben rögzítettek szerint létesíthető vendéghallgatói, illetve további (párhuzamos) hallgatói, valamint részismeretek megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony. (3) A főiskola hallgatója kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében felsőoktatási felvételi eljárás útján további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson.



Beiratkozás 10.§ (1) A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A felvett hallgató a felvételre vonatkozó határozatban megszabott határidőig, de legkésőbb az adott tanév szeptember 20-áig, keresztféléves képzés esetén február 20-áig, szakirányú továbbképzésben szeptember 30-áig, keresztféléves képzés esetén február 28-áig, az átvett hallgató az átvételre vonatkozó határozatban megszabott határidőig köteles beiratkozni. 4 (2) Határidőn túli beiratkozáshoz a kari dékán engedélye szükséges, amely a beiratkozási határidőt legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. Az engedély kérelem alapján adható meg, amelyhez az indokot tanúsító igazolást is csatolni kell, valamint a TJSZ 2. mellékletében meghatározott egyéb díj befizetési kötelezettségének is eleget kell tennie. (3) Ha a felvett személy beiratkozási kötelezettségének határidőre nem tett eleget, határidőn túli beiratkozásra vonatkozó kérelmet a beiratkozási határidőig nem adott be és beiratkozási kötelezettségének írásos felszólítás ellenére sem tesz eleget, hallgatói jogviszonyt ismételt felvételt követően létesíthet. A felszólításban a felvett személyt a mulasztás jogkövetkezményeiről is tájékoztatni kell. (4) Az Ftv. hatálybalépése után az az államilag támogatott képzésre felvételt nyert hallgató, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, valamint nyilatkozik arról, hogy korábbi tanulmányi során mennyi államilag támogatott félévet használt fel, jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál az államilag támogatott képzésre felvételt nyert hallgatóknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésben. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. (5) A hallgató a beiratkozáskor beiratkozási lapot, beiratkozási nyilatkozatot tölt ki, a főiskolával a képzésre és a fizetési kötelezettségre vonatkozó képzési szerződést köt, továbbá ha fizetési kötelezettsége van, gyűjtőszámlán keresztül a költségtérítés legalább első részletére vonatkozóan a TJSZ szerint rendelkeznie kell. A képzési szerződés két eredeti példányban készül, amelyből az egyiket át kell adni a hallgatónak, a másik a beiratkozási lap mellékletét képezi. (6) A beiratkozási lap a hallgatói jogviszony létesítésének igazolására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza a hallgató adatkezelési nyilatkozatát. A beiratkozási nyilatkozat a hallgató tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó Tanulmányi Tájékoztató átvételéről és megismeréséről szóló a hallgató által aláírt nyilatkozat is. A beiratkozási nyilatkozat a beiratkozási lap melléklete. (7) Költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók esetében a képzési szerződés a főiskola és a hallgató között létrejött, a képzéssel megszerezhető képzettséget, a képzésben résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, a 4

Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „…szeptember 20-áig, szakirányú továbbképzésben szeptember 30-áig, az átvett hallgató …” Hatályos 2009. november 16-ától.



képzési díj mértékét (fizetendő díjat, térítéseket a velük járó szolgáltatásokat a fizetési – viszszafizetési kötelezettség feltételeit), a hallgató és a főiskola szerződésszegésének következményeit tartalmazza. A képzési szerződést a főiskola részéről az oktatási igazgató írja alá. (8) A hallgató a TVSz 22.§ -a szerint meghatározott időpontig köteles a tantárgyfelvételi időszakban tantárgyakat felvenni és a felvett tantárgyakat az elektronikus tanulmányi rendszerben (a továbbiakban: GTR) véglegesíteni. (9) A hallgatói jogviszonyból eredő jogok a főiskolára történő beiratkozás napjától gyakorolhatók, a felvételi eljárásban részt vevő jelentkező azonban a HJR-ben rögzítettek szerint élhet az elsőfokú felvételi döntés elleni jogorvoslati jogával. (10) Minden hallgató köteles a beiratkozási lapon szerepeltetett, illetve a GTR-ben szereplő személyes adataiban bekövetkezett változásokat az „adatbejelentő lapon” haladéktalanul bejelenteni, ennek elmulasztásából származó hátrány a hallgatót terheli. További (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítése 11.§ (1) A főiskola hallgatója jogosult arra, hogy más felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen. (2) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén a hallgató a főiskola mellett más felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. (3) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítéséhez a felsőoktatási felvételi eljárás keretében a vonatkozó jogszabályok szerint kell jelentkezni. (4) Amennyiben a hallgató az államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. (5) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető. Vendéghallgatói hallgatói jogviszony létesítése 12.§ (1) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató más felsőoktatási intézményben – amelylyel hallgatói jogviszonyban nem áll – tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. (2) A főiskola hallgatója más felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszonyt akkor létesíthet, ha ahhoz a KÁB hozzájárul. Az erre vonatkozó kérelmet a KÁB titkárához kell benyújtani. A hozzájárulást a KÁB akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket a KÁB nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének egyéb feltételeit a főiskola hallgatói esetén a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.



(3) A főiskola hallgatója vendéghallgatói jogviszonyt csak olyan tantárgy keretében létesíthet, amelyet a főiskolán egyetlen alkalommal sem vett fel. A vendéghallgatói jogviszony keretében felvett tantárgyat a hallgatónak a fogadó intézményben kell teljesíteni. (4) Más felsőoktatási intézmény hallgatója vendéghallgatói jogviszonyt a főiskolán akkor létesíthet, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A főiskolán vendéghallgatói jogviszony keretében legfeljebb 20 kreditpont teljesíthető. (5) A főiskolával vendéghallgatói jogviszony létesítése a „Vendéghallgatói jogviszony létesítés” című formanyomtatvány kitöltésével kérelmezhető, amelyet az Oktatási Igazgatóságra kell benyújtani. A kérelem beadási határideje a vendéghallgatói jogviszony létesítést megelőző félév, őszi félév esetén július 31., tavaszi félév esetén január 15. A hagyományos rendszerű távoktatási képzésben vendéghallgatói jogviszonyt hagyományos rendszerű képzésben résztevő hallgató létesíthet. (6) A vendéghallgatói jogviszony a bejelentkezéssel jön létre. A vendéghallgatói jogviszonyból eredő jogok a főiskolára történő bejelentkezés napjától gyakorolhatók. (7) Ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is az államilag támogatott hallgatókra meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszony létesítés a TJSZ-ben meghatározott költségtérítés fizetéshez kötött. Átvétel 13.§ (1) A főiskola hallgatója kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe. Az átvétel feltételeit a főiskola hallgatói esetén a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, a főiskolán hallgatói jogviszonya az átvétel napján megszűnik. Az átvétel napja a személyi anyag átkéréséről szóló megkeresés beérkezésének napja. A személyi anyag kiadásáról szóló döntést az oktatási igazgató kiadmányozza. A kiadmányt az ITÜ hitelesíti. (2) A hagyományos távoktatási képzésre kizárólag hagyományos képzési rendszerű hallgató vehető át. (3) Másik felsőoktatási intézményből a hallgató átvehető, ha a) hallgatói jogviszonyban áll, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei a kérelem beadásának időpontjában nem állnak fenn, továbbá b) a hallgató átvételét azonos képzési szintre kéri. (4) Az átvételi kérelmek beadási határideje a hallgatói jogviszony létesítést megelőző félév, tavaszi félév esetén január 15., őszi félév esetén július 31. Az átvételi kérelmet az ITÜ-höz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolását, nyilatkozatot arról, hogy a hallgató nem áll kötelező elbocsátás vagy kizárás hatálya alatt, a leckekönyv kiadó intézmény által hitelesített másolatát és a kreditátviteli kérelme(ke)t, amelyhez mellékelni szükséges a kiadó intézmény által hitelesített tantárgyi programo(ka)t. (5) Az átvételről a dékán dönt.



(6) A dékán döntése alapján az ITÜ elkészíti a határozatot - ismertetve a jogorvoslat lehetőségét - és azt megküldi a kérelmezőnek. A határozatban tájékoztatni kell a kérelmezőt az átvétel feltételeiről, a beiratkozás/bejelentkezés határidejéről, valamint a KÁB döntése alapján a kreditátvitelről. A határozat aláírója a dékán. A kiadmányt az oktatási igazgató hitelesíti. (7) Más intézményből átvett hallgató a 10.§ szerint köteles beiratkozni. Intézményen belüli átvétel esetén a hallgató a 15.§ szerint köteles bejelentkezni. (8) A főiskolán belül a különböző szakcsoportokba tartozó szakok, illetve tagozatok közötti átlépés esetén is a (2)–(6) bekezdés szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben a hallgató hallgatói jogviszonya nem szűnik meg a főiskolán. Az azonos szakcsoportba tartozó szakok, valamint a tagozatok közötti átvétel esetén csak átvételi kérelmet kell benyújtani, hallgatói jogviszony igazolást és kreditátviteli kérelmet nem. Az átvétel feltételeit, valamint a tanterv alapján teljesítendő követelményeket az ITÜ a GTR adatai alapján vizsgálja. (9) Ha a főiskola hallgatója más felsőoktatási intézménybe átvételt nyer, postai úton kérheti az igazolásokat, tantárgyi tematikákat, stb. Az ITÜ a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül a kért iratokat postára adja, úgy, hogy amennyiben a hallgató igazolja, hogy a másik intézményben az átvételi határidő ennél korábbi, a késedelem a másik felsőoktatási intézményben történő beiratkozást ne akadályozza. Ez esetben is a minimális ügyintézési idő 5 munkanap. A leckekönyvet az átvevő felsőoktatási intézmény kérésére az ITÜ postai úton közvetlenül juttatja a másik felsőoktatási intézménynek. A leckekönyv kiadásáról szóló döntést az oktatási igazgató kiadmányozza. A kiadmányt az ITÜ hitelesíti. Hallgatói jogviszony a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben 14.§ (1) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a maximális létszám figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, a főiskolán folyó képzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthető hallgatói jogviszony azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban a főiskolával. (2) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés csak költségtérítéses képzésként szervezhető. (3) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette a jelen paragrafus szerinti feltételeket. (4) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre jelentkező a részképzés megkezdésére irányuló postai úton eljuttatott kérelmét a TB elnökének címezve nyújtja be, csatolva az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél másolatát. A kérelem beadási határideje a részképzés tervezett megkezdését megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napja. A részképzésre történő felvételről a TB dönt. (5) A hallgatói jogviszony – külön felvételi eljárás nélkül – beiratkozással keletkezik. A beiratkozást egyebekben az általános szabályok szerint az Oktatási Igazgatóság bonyolítja le. (6) A képzés befejezését követően a dékán a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. A kiállított igazolások egy másolati példányát az Oktatási Igazgatóság őrzi. Az igazo-



lásokról az oktatási igazgató nyilvántartást vezet. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók. (7) A hallgatót jelen paragrafusban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek. (8) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát - az 16.§ (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ok kivételével - szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni. (9) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott időtartamba be kell számítani. Bejelentkezés 15.§ (1) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatói jogviszony azokban a félévekben aktív (aktív félév), amelyekben a hallgató az első félévre történő beiratkozást követően teljesítette a bejelentkezés feltételeit. Hallgatói jogviszonyból eredő jogokat a hallgató csak az aktív félévekben érvényesítheti. (2) A hallgatónak a beiratkozást követő további félévek esetében őszi félévre vonatkozóan szeptember 20-ig, tavaszi félévre vonatkozóan február 20-ig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A tanulmányok folytatásának bejelentése az „Aktív félév bejelentkezési lap” című formanyomtatványon, a hallgatói jogviszony szüneteltetése (passzív félév) a „Passzív félév bejelentő lap" című formanyomtatványon történik. Az „Aktív félév bejelentkezési lapot” vagy a „ Passzív félév bejelentő lapot” a hallgatónak az ITÜ-höz kell benyújtani. (3) Amennyiben a hallgató az adott félévre bejelentkezett és a félév első napját követő egy hónapon belül nem jelenti be tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget a tanterv tanulmányi követelményeinek sem. (4) Határidőn túli bejelentkezéshez a kari dékán engedélye szükséges, amely a bejelentkezési határidőt legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. Az engedély kérelem alapján adható meg, amelyhez az indokot tanúsító igazolást csatolni kell, valamint a TJSZ 2. mellékletében meghatározott egyéb díj befizetési kötelezettségének eleget kell tennie. (5) A hallgatói jogviszony megújítása az aktív félévre történő bejelentkezéssel történik. (6) Minden hallgató köteles a GTR-ben szereplő személyes adataiban bekövetkezett változásokat az „Adatbejelentő lap”-on haladéktalanul bejelenteni, ennek elmulasztásából származó hátrány a hallgatót terheli. (7) A főiskolán a vendéghallgatói jogviszonyban lévő hallgató bejelentkezése a „Vendéghallgató bejelentkezési lap” című formanyomtatványon történik. A bejelentkezési határidő az adott félév esetében őszi félévre vonatkozóan szeptember 20., tavaszi félévre vonatkozóan február 20.



A hallgatói jogviszony szüneteltetése, szünetelése 16.§ (1) A hallgatói jogviszony szüneteltetését a 15.§ (2) bekezdése szerint kell bejelenti. Az első szüneteltetésre csak az első félév lezárását követően kerülhet sor. (2) A hallgató szüneteltetési igényét (passzív félév) a félév első napját követő egy hónapon belül írásban visszavonhatja. Ebben az esetben az adott félév aktív félévnek minősül. (3) A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. (4) Ha a hallgató bejelentkezési kötelezettségét elmulasztja, akkor a féléve automatikusan paszszív félévnek minősül. (5) A hallgatói jogviszony szünetel (passzív félév), amikor a) a hallgató az adott félévre tanulmányi vagy egyéb okból nem jelentkezik be, b) a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek – az aktív félévben – szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ezekben az esetekben nem kell alkalmazni az (1) – (4) bekezdésben meghatározott korlátozásokat, és az aktív félév passzív félévvé nyilvánítható a hallgató írásos bejelentése alapján, legkésőbb az érintett félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig, c) ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. Képzési idő, tanulmányi idő 17.§ (1) Az egyes szakokon a képzési időt a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. (2) A hallgató a bizonyítvány, oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti. A tanulmányi idő az abszolutórium megszerzéséhez szükséges időtartam. A hallgatói jogviszony megszűnése 18.§ (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentésről szóló levél beérkezésének napján, b) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, a bejelentésről szóló levél beérkezésének napján, d) alapképzés, mesterképzés, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú



szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, h) a hallgató halálával. (2) Az (1) bekezdés b), valamint d)-f) pontjában meghatározott esetekben a hallgatói jogviszony megszűnéséről külön határozatot nem kell hozni. (3) A főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) fizetési hátralékkal rendelkezik és a dékán a fizetésre eredménytelenül felszólította és a hallgató szociális helyzetét megvizsgálta, b) az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább a szak ajánlott tantervében előírt kreditmennyiség harminc százalékát (tizedes jegyre végződő kreditmennyiség esetén a kerekítés szabályai szerint kell eljárni), c) hagyományos rendszerű képzésben az abszolutóriumot az 55.§ (16) bekezdése szerinti tanulmányi idő alatt nem szerezte meg, d) két passzív félév után nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre. (4) Új felvételi eljárással felvételt nyert, illetve átvételt nyert hallgatók esetén a (3) bekezdés b) pontjánál a mintatanterv szerinti félévekben az előzetes tanulmányok során megszerzett és a KÁB által elfogadott krediteket is figyelembe kell venni. (5) A hallgatói jogviszony (3) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetése abban az esetben lehetséges, ha a hallgató figyelmét az ITÜ két alkalommal írásban, vagy a GTR-en keresztül a hallgatónak címzett üzenet formájában felhívta arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatta a mulasztás jogkövetkezményeiről is. (6) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. A hallgatói jogviszony megszüntetéséről a dékán határozatban rendelkezik. A határozatot a hallgató részére tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni. A megszűnés dátuma – amennyiben a főiskola egyoldalú nyilatkozattal szünteti meg a hallgató hallgatói jogviszonyát – a jogerőre emelkedés napja. (7) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben, valamint alapképzést/főiskolai képzést követően mesterképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább. (8) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat az Ftv. hatálybalépése előtt létesítették. (9) A hallgatói jogviszony megszűnését követően hallgatói jogviszony ismételt felvételt követően létesíthető. (10) A hallgatói jogviszony megszűnésekor a hallgató kérelmére kreditigazolást kell kiállítani. A kreditigazolás a hallgató által teljesített tanulmányi követelményekről kiadott igazolás, mely tartalmazza a tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, mely lehetővé teszi az Ftv. 58. §-ának (7) bekezdése szerinti döntéshozatalt. A hallgatónak erre irányuló ké-



relmét a hallgatói jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az ITÜ részére kell leadnia. A kreditigazolást az Oktatási Igazgatóság állítja ki és juttatja el a kérelmezőnek. 3. rész A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Tanterv, kreditrendszerű képzés 19.§ (1) Alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a képzési program és a részét képező tanterv határozza meg. (2) A felsőfokú szakképzés a képzési program részét képező szakképzési program alapján folyik. A felsőfokú szakképzés elméleti és gyakorlati képzését a szakképzési program szerint kell megszervezni. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a szakképzési program részét képező tanterv határozza meg. (3) A tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból épül fel. Kötelező tantárgy az a tantárgy melynek teljesítése a szakon minden hallgató számára elő van írva. Kötelezően választható tantárgy teljesítésére a szakon a hallgatók a főiskola által meghatározott körből választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok/specializációk, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat). Szabadon választható tantárgy esetében a főiskola nem korlátozza a hallgató választását. (4) A tantervben az egyes tantárgyakhoz tanóra és kreditérték (egész értékű) van hozzárendelve. Kredit csak olyan tantárgyhoz van hozzárendelve, amelynek minősítése érdemjeggyel történik . A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. (5) A kritériumkövetelmény a tantervben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. (6) A tanterv rögzíti, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése (előkövetelmény ) szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy tematikailag, illetve a szak képzési célját illetően több tantárgyat magába foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak egyidejű felvétele is meghatározható követelményként. Mintatanterv, kreditakkumuláció, tantárgyfelvétel 20.§ (1) A főiskola ajánlott tantervet (mintatanterv) ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A mintatanterv a képzési és kimeneti követelmények, a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmi előírásaihoz, és a kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség megszerzéséhez szükséges kötelező, kötelezően választható és a



szabadon választható tantárgyakat, a hozzájuk rendelt kreditpontokat oktatási időszakonkénti bontásban, továbbá az előtanulmányi rendet. A mintatantervben – a szakirányú továbbképzések kivételével – az egyes félévek kreditértéke – figyelembe véve a főiskola által meghatározott képzési időszakot – legfeljebb három kredittel térhet el felfelé vagy lefelé a harminc kredittől. Szakirányú továbbképzés esetében a mintatantervben a szakdolgozat tíznél nem nagyobb kreditértékének levonása után az egyes félévekre jutó átlagos kreditértéktől legfeljebb tíz százalékkal térhet el. (2) A hallgató tanulmányai tervezése során az előtanulmányi rend figyelembevételével eltérhet a főiskola által ajánlott tantervtől, a mintatantervtől. (3) A főiskolán folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését - az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) fejezik ki. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege (kreditakkumulációja) fejezi ki. Kreditakkumuláció a kreditek gyűjtése, amelynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a később szerzett kreditek. (4) Kredit a főiskola által a tantervben és tantárgyi követelményrendszerben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. A kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (5) A felsőfokú szakképzésben legalább 120 kreditet kell teljesíteni. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog, valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. (6) Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet - kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (7) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. (8) Mesterképzésben legalább százhúsz kreditet kell teljesíteni. A képzési idő 4 félév. (9) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a KÁB végzi. (10) A hallgató részére a főiskola biztosítja, hogy tanulmányai során a bizonyítvány, oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehet fel. A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat a főiskola másik képzésében is felveheti.



(11) A hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait a következő tanévben az államilag támogatott képzésben folytathassa az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, meg kell szereznie legalább a szak ajánlott tantervében előírt kreditmennyiség ötven százalékát. (12) Tantárgyat a hallgató csak akkor vehet fel, ha annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgy(ak)ból a félévi aláírást megszerezte. A tantervben szereplő kötelező és kötelezően válaszható tantárgyak felvételének szabályát a tantárgyak előtanulmányi rendje határozza meg. Az előkövetelmények a mintatanterv szerint a ráépülő tárgyakkal párhuzamosan is teljesíthetők. Külföldi részképzés 21.§ (1) A külföldi részképzésben való részvételt a TB engedélyezheti. A hallgatónak erre irányuló kérelmet a külföldi részképzésben teljesítendő félévet megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig kell a TB titkárának leadnia. A kérelemnek tartalmazni kell a fogadó intézmény adatait, a fogadó intézményben felvenni tervezett tantárgyakat, továbbá a kérelemhez csatolni kell a fogadó intézmény nyilatkozatát a részképzés engedélyezéséről, valamint a felvenni kívánt tantárgyak tematikáját. A külföldi részképzésben megszerzett kreditek előzetes befogadhatóságáról a TB megkeresésére a KÁB dönt. (2) Amennyiben az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató valamely EGT-államban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a képzésébe beszámíthatók, a külföldi tanulmányok idejére ösztöndíjat kaphat. A hallgató akkor jogosult az ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a TB hozzájárulásával kezdte meg, alapképzésben folytatott tanulmányok esetén a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette, valamint a külföldi részképzés során legalább 15 kreditet teljesít. Tantárgyfelvétel 22.§ (1) A tantárgyfelvétel egy adott félévben a tantárgy meghirdetett tanóráira (kurzusára) és/vagy vizsgájára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel adminisztrációja a GTR-ben és hallgató leckekönyvében történik. A tantárgyfelvétel véglegesítéséről a hallgató nyilatkozatot (beiratkozási, bejelentkezési nyilatkozat) tölt ki. (2) Az első félévre történő beiratkozáskor a tantárgyfelvétel a hallgató részére a mintatanterv szerint előírt kötelező tantárgyak kurzusának felvétele/leadása, valamint a szabadon választható tantárgyak rangsorolása, majd az indított szabadon választható tantárgy(ak) kurzusainak felvétele. (3) A meghirdetett tantárgyak felvétele bejelentkezés esetén adott félévben a meghirdetett tantárgyak kurzusára (előadás és/vagy gyakorlat) való jelentkezés, vagy a félévi követelmények előzetes, elfogadott teljesítését követően a tantárgy kurzus nélkül vizsgára történő felvétele. (4) A tantárgyak felvétele a GTR-ben a tantárgyfelvételi időszakban történik. A tavaszi félévre vonatkozó tantárgyfelvételi időszak a vizsgaidőszak utolsó hetének első napjától a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig, az őszi félévre vonatkozó tantárgyfelvételi



időszak a regisztrációs hetet megelőző második hét első napjától a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig tart. (5) A tantárgyfelvételi időszak előzetes és végleges tantárgyfelvételi időszakból áll. A végleges tantárgyfelvételi időszak a regisztrációs hét második napjától a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig tart, az előzetes tantárgyfelvételi időszak a tantárgyfelvételi időszak fennmaradó része. (6) A tantárgyfelvételre a főiskola számítógépes laboratóriumaiban meghatározott rend szerint lehetőséget biztosít, melyről a hallgatók a tantárgyfelvételi időszak első napjától a főiskola honlapján kapnak tájékoztatást. (7) A GTR rendszergazdái legkésőbb az előzetes tárgyfelvételi időszakot megelőző első munkanapig a hallgatók részére, hallgatói csoportonként előírják a mintatanterv szerint meghirdetett kötelező, a szakirányhoz/specializációhoz tartozó (a hagyományos képzési rendszerben a kötelezően választható) tantárgyak tantárgyi kurzusait. Az előzetes tantárgyfelvétel során a hallgató az előírt kötelező és kötelezően választható tantárgyak kurzusát veszi fel/adja le, a szabadon választható tantárgyakat rangsorolja, valamint felveszi azokat a tantárgya(ka)t, amelyekből az előző félévekben félév végi aláírást nem szerzett és az adott félévben meghirdetésre kerülnek, valamint azokat a tárgy(ak)at is, amelyből a félévi aláírást megszerezte és a félévben vizsgázni kíván. (8) A hallgató a számára ajánlott kurzus(ok)ról más kurzus(ok)ra történő átiratkozási igényét a Hallgatói Tanácsadó Központnak az előzetes tantárgyfelvételi időszakban jelezheti. A kurzus módosítását indokolt esetben az oktatási igazgató GTR-en keresztül engedélyezheti. (9) A végleges tantárgyfelvételi időszakban az előzetes tantárgyfelvétel véglegesítése történik. A regisztrációs hét első napján az informatikai rendszergazda a GTR-ben elvégzi az előírt/felvett tantárgy előzetes tanulmányi követelményei teljesítésének ellenőrzését. Az informatikai rendszergazda a felvett/előírt tantárgyak közül törli az előzetes tanulmányi követelményként meghatározott tantárgyakból félévi aláírást nem szerző hallgatók részére előírt, illetve általuk felvett tantárgya(ka)t (10) A hallgatók a regisztrációs hét második napjától a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig kötelesek ellenőrizni, hogy az előzetes tantárgyfelvételük módosult-e, majd véglegesíteni felveendő tantárgyaikat. Az végleges tantárgyfelvétel ellenőrzésének elmulasztása miatt a hallgató a regisztrációs hetet követően tantárgyfelvételének módosítását nem kérheti. (11) A hallgató az adott félévben felvett tantárgy(ak) törlését kérheti az adott félév ötödik hetének utolsó munkanapjáig. A tantárgytörlésre irányuló kérelmet az illetékes hallgatói tanácsadónak írásban kell jelezni. A hallgató a tantárgytörlésért a TJSZ szerinti költségek megfizetésére kötelezett. Szakirányok/specializációk meghirdetése és felvétele 23.§ (1) A szakirányú modulok a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó egymással egyenértékű egységei. A hallgató joga és kötelessége a párhuzamosan meghirdetett szakirányú modulok (szakirányok/specializációk) közötti választás.



(2) A szakirányválasztás/specializáció választás a szakirány/specializáció indítási félévét megelőző félév szorgalmi időszak 10. hetének utolsó napjáig a GTR-ben a szakirányok/specializációk rangsorolásával történik. (3) Az egyes szakirányok/specializációk indítását, illetve ennek keretszámát - a szakfelelősök javaslatára - a szorgalmi időszak utolsó munkanapjáig a Szenátus határozza meg. Az egyes szakirányok/specializációk indításához a minimális hallgatói létszám a szakirányt/specializációt másodikként, vagy továbbiként választó hallgatók nélkül 20 fő, a maximális létszám (keretszám) korlátozható. A keretszámot meghaladó jelentkezésnél a szakirány/specializáció választását megelőző félévre meghatározott kreditindex alapján kell a hallgatókat rangsorolni. (4) A hallgató a szakirány/specializáció választás félévében a Szenátus határozata alapján indítható szakirányok/specializációk közül második, vagy további szakirányok/specializációk felvételét kérheti a kar dékánjától a vizsgaidőszak utolsó munkanapjáig. A kérelmet az ITÜ-höz kell benyújtani. A határozatot a kar dékánja kiadmányozza. A kiadmányt az OI hitelesíti. A második vagy további szakirány(ok)on/specializáció(ko)n folytatott tanulmányokért a hallgatót a TJSZ-ben meghatározott térítési kötelezettség terheli. (5) A hallgatónak az abszolutórium megszerzéséhez a második, vagy további szakirány/specializáció tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek is eleget kell tennie. Több szakirány esetében is a hallgatónak egy szakdolgozatot kell készítenie. (6) A felvett szakirány/specializáció változtatását, a második, vagy további szakirány/specializáció leadását a kar dékánja kérelem alapján engedélyezheti. A kérelmet a megelőző félév vizsga időszakának utolsó napjáig az ITÜ részére kell benyújtani. A határozatot a kar dékánja kiadmányozza. A kiadmányt az OI hitelesíti. Kreditátvitel 24.§ (1) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Kreditátvitel az aktuális félévekre vonatkozóan felvett tantárgyakból kérhető. (2) A felsőfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását a szakképzési program tartalmazza. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. (3) Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. Több helyettesítő tantárgy esetén ezek osztályzatainak átlaga alapján kell a KÁB-nak az osztályzatot megállapítani. A helyettesítő tantárgy elfogadása esetén az érdemjegyet a KÁB elnöke jegyzi a leckekönyvbe. (4) Az ismeretanyag összevetését, valamint a hallgató által vendéghallgatói jogviszonyban felvenni szándékozott tantárgy felvételének engedélyezését a KÁB végzi. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért



folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt. (5) A hallgató más felsőoktatási intézményben az adott félévben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadására irányuló kérelmét a KÁB titkárához nyújtja be, csatolva a felvenni tervezett, illetve korábban teljesített tantárgy kiadó intézmény által hitelesített programját, továbbá a tantárgy teljesítését igazoló leckekönyv-másolatot. A kérelem beadási határideje őszi félév esetén szeptember 25, tavaszi félév esetén február 25. A befogadásról szóló döntést az (1) – (4) bekezdések figyelembevételével a KÁB hozza. A KÁB döntését a határozat másolatának GTR-en keresztül történő elküldésével, valamint a határozat eredeti példányának elküldésével közli a hallgatóval. A határozat másolati példányát a KÁB titkára őrzi. A döntés kézhezvételéig a hallgató köteles tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. (6) Külföldi tanulmányokban teljesített tantárgyak elismerése esetében az országos kredittarifát kell érvényesíteni, és az ECTS elvei szerint kell eljárni. Az átváltás eredményeként csak egész kredit adható, a fölfelé kerekítés nem érvényesíthető. (7) A felsőfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítása esetén a beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A kreditbeszámításról a KÁB titkára nyújt tájékoztatást. (8) A főiskola által kiállított abszolutórium megszerzéséhez más felsőoktatási intézményben teljesített és az intézmény által kreditátviteli eljárásban elismert tantárgyak kreditértékének maximuma a szakon előírt kreditek 30%-a lehet, a (7) bekezdés figyelembe vételével. A tantervben előírt kötelezettség teljesítésének elismerése 25.§ (1) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és ezt a KÁB által meghatározott - hitelt érdemlő - módon igazolja. (2) A korábbi tanulmányok és munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények elismeréséhez az intézménynek szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés formájában meg kell bizonyosodnia az ismeretek elsajátításáról. A számonkérés formáját a tantárgyfelelős javaslatára a KÁB határozza meg. 2008. szeptember 1-jétől a munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb 30 lehet. (3) A tantervben előírt követelmények teljesítésének elismeréséről, az elismeréshez szükséges számonkérés formájáról és módjáról a szakfelelős véleményét figyelembe véve a KÁB dönt. A hallgató a tantervi kötelezettség teljesítésének elismerésére irányuló kérelmet a KÁB titkárához nyújtja be, csatolva a szükséges igazolásokat. A kérelem beadási határideje őszi félév esetén szeptember 25, tavaszi félév esetén február 25. A döntés kézhezvételéig a hallgató köteles tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni.



A kreditek főiskolai nyilvántartásának rendje 26.§ (1) A főiskolán folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről a főiskola az Ftv. 57. §ának (5) bekezdése alapján nyilvántartást vezet, melynek során a Vhr. 10. mellékletében meghatározott iratokat alkalmazza. (2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését köteles az ITÜ-nek bejelenteni és ezt igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint a) a követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében az adatváltozás, keletkezés időpontjától számított 2 hónap, b) egyéb esetben 3 hét. (3) A kreditek nyilvántartása és annak karbantartása a főiskola elektronikus tanulmányi rendszerében (GTR) történik, amely a hallgató számára a saját adatok tekintetében olvasás céljából szabadon hozzáférhető. 4. rész Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések A félévek időbeosztása és rendje 27.§ (1) A főiskolán az oktatás tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól június végéig tart. Az adott félév első napja az adott félévben a nappali tagozat szorgalmi időszakának első napja. (2) Az oktatási időszakot – beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint a téli, és nyári szünetet – a mintatantervek és a féléves időbeosztások határozzák meg. (3) A félév időbeosztásáról az oktatási rektorhelyettes előterjesztése alapján a rektor dönt a megelőző félév szorgalmi időszakának végéig. (4) A félévek időbeosztásának kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a) a szorgalmi időszak félévenként 10 - 15 hét, a vizsgaidőszak 5 hét, b) a szorgalmi időszak első hete a nappali tagozaton a regisztrációs hét, c) a téli és nyári szünet együttes hossza legalább 6 hét. (5) A nyári gyakorlat időbeosztását az adott félév szorgalmi időszak végéig kell a hallgatókkal közölni. (6) A tavaszi, valamint az őszi tanítási szünet időtartama 1 hét. Az év utolsó hete tanítási szünet. A szorgalmi időszakban a rektor a hallgatói önkormányzat véleményének meghallgatásával további 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet.



(7) A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti. A regisztrációs héten általában tanórák (kontaktórák) nincsenek. (8) A szorgalmi időszak további részében a hallgató tanórákon vesz részt, és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. (9) A tanóra (kontaktóra) a tananyag elsajátításához és szorgalmi időszakon belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő. A tanóra típusai: előadás (konzultáció), tantermi gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat. Egy tanóra időtartama 45 perc. A hallgatók részére a délelőtti és délutáni tanórák között lehetőség szerint ebédidőt kell biztosítani. (10) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak a TVSZ-ben foglaltak szerint lehetséges. (11) A hallgató teljesítményét a főiskola a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli. Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a Tantárgyi program szerint, valamint a csak vizsgára felvett tantárgy(ak) esetén a szorgalmi időszakban is történhet az adott félév hatodik hetének első munkanapjától. (12) A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat. Ennek időpontját a tantárgyfelelős a tantárgy Foglalkoztatási tervében határozza meg. Tájékoztatás a követelményekről Tanulmányi Tájékoztató 28.§ (1) A Tanulmányi Tájékoztatót a Vhr. előírásai szerint magyar és angol nyelven kell összeállítani, hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak. (2) A Tanulmányi Tájékoztató összeállításáért, valamint a főiskolára vonatkozó általános tudnivalókat tartalmazó rész elkészítéséért az oktatási rektorhelyettes, az egyes szakokkal kapcsolatos ismereteket bemutató részek elkészítéséért a karok dékánjai a felelősek. A Tanulmányi Tájékoztatót az oktatási rektorhelyettes koordinálásával minden évben június 30-ig kell öszszeállítani, illetve aktualizálni. (3) Az oktatási rektorhelyettes a szorgalmi időszak megkezdésekor a GTR-en keresztül a Tanulmányi Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza a képzési időszak ismeret-ellenőrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidőszak rendjét, így különösen a kezdő- és zárónapot. Tantárgyi követelmények 29.§ (1) A Tantárgyi program a képzési program részeként a tantárgy teljesítésének feltételeit határozza meg. (2) A Tantárgyi program tartalmazza: a) a tantárgy kódját,



b) c) d) e)

tantárgy teljes címét, az oktatás nyelvét, azon szak, szakirány, tagozat megnevezését, ahol a tantárgy oktatásra kerül, a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), f) a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), g) a tantárgyhoz rendelt kreditpont, h) a tantárgyfelelős oktató nevét, adatait, i) a tantárgy felvételének előzetes követelményét, j) tananyagának tartalmi vázlatát, k) az osztályzat kialakításának a módját, l) az aláírás megszerzésének feltételeit, m) az esetleges vizsgakövetelményeket, n) az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), o) a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, p) a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát.

(3) Az intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlat Tantárgyi programjának tartalmára vonatkozó előírásokat, valamint a gyakorlat követelményrendszerét dékáni utasítás tartalmazza. (4) A Tantárgyi programot a GTR tanszéki moduljában szereplő „Tantárgyi program” menüpont szerinti sablonban kell rögzíteni. (5) A Tantárgyi program és a féléves időbeosztás alapján az adott félévre vonatkozóan a tantárgyfelelős elkészíti a tantárgy Foglalkozási tervét. (6) A Foglalkozási terv tartalmazza: a) a tantárgy kódját, a tantárgy teljes címét, b) a tantárgyfelelős oktató és az oktatásban közreműködő oktatók nevét, adatait; c) a tananyag tartalmát részletesen (előadások és gyakorlatok/szemináriumok tartalma oktatási hetek szerinti bontásban), d) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, valamint a jelenlét ellenőrzésének módját és rendszerességét, e) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, f) milyen dátummal megszerzett korábbi aláírások érvényesek g) a szorgalmi időszakra megadott vizsgaidőpontokat, amennyiben a Tantárgyi program szerint – a követelmények teljesítése után – a hallgatók a szorgalmi időszakban is vizsgát tehetnek. (7) A tanszékvezető/intézetigazgató által elfogadott Foglalkozási tervet a megelőző félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell a GTR tanszéki moduljában szereplő „Foglalkozási terv” menüpont szerinti sablonban rögzíteni. Részvétel a foglalkozásokon 30.§ (1) Kötelező részt venni a tantermi gyakorlatokon/szemináriumokon, a laboratóriumi foglalkozásokon, valamint a szakmai (termelési) gyakorlatokon (gyakorlati foglalkozások).



(2) Az előadások (konzultációk) a képzési folyamat szerves részét képezik, így a főiskola a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt. (3) A gyakorlati foglalkozásokon a hiányzás megengedhető maximális mértéke az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati óraszám 1/3-a. A hiányzás igazolásának módjáról, a távolmaradás pótlásának lehetőségéről az adott tantárgy Foglalkozási terve rendelkezik. (4) A tantárgyi követelmények teljesítése alól semminemű hiányzás nem mentesíti a hallgatót. Mulasztás esetén azok pótlását a Foglalkozási tervben megállapított módon köteles a hallgató teljesíteni. Kedvezményes tanulmányi rend 31.§ (1) Kedvezményes tanulmányi rendet a hallgató kérelmére a TB engedélyezhet. A kérelmet félévenként a hallgatónak ismételten engedélyeztetni kell. Kedvezményes tanulmányi rendet a hallgató az aktív félévben felvett tantárgyakból kérhet. (2) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető az (1) bekezdésen kívül különleges helyzetben lévő – kisgyermeket nevelő, fogyatékossággal élő, élsportoló, tartós vagy rendszeres orvosi kezelésre szoruló, külföldi részképzésben, párhuzamos képzésben részt vevő vagy közéleti tevékenységet végző –, különleges szociális helyzetű hallgatóknak, illetve azoknak, akiknek körülményeiben méltánylást érdemlő változás következett be. Külföldi részképzésben tanulmányokat folytató hallgatónak a TB engedélyezheti a félévre vonatkozó vizsgaidőszak következő félév szorgalmi időszak első hónap utolsó munkanapjáig történő meghosszabbítását. (3) A kedvezményes tanulmányi rend iránti kérelmet az (1) bekezdés szerinti esetben legkésőbb az érintett félév szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig az érintett ITÜ részére kell leadni. A (1) bekezdés szerinti esetekben a kérelem az adott félév szorgalmi időszakában a megfelelő igazolásokkal együtt nyújtható be. A kedvezményes tanulmányi rend iránti kérelem az érintett félévet megelőző félév vizsgaidőszakának első napjától leadható. (4) A hallgató a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül tantárgyanként köteles egyeztetni a tantárgyfelelős oktatóval a tantárgyi követelmények teljesítéséről. Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más, a tantárgyfelelős által engedélyezett kedvezményben részesülhet. A félévi követelmények teljesítésének igazolása 32.§ (1) A tantárgyfelelős, vagy a tantárgyfelelős javaslatára a tanszékvezető/intézetigazgató által megbízott személy kritérium tantárgy esetén az adott tantárgy követelményeinek teljesítését, egyéb tantárgy esetén a szorgalmi időszakra előírt követelményeinek és a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítését a szorgalmi időszak utolsó napjáig a GTR-ben az aláírás rögzítésével igazolja, amelyről aláírásával hitelesített félévi követelmény teljesítési lapot nyomtat. A tantárgyfelelős, vagy a tantárgyfelelős javaslatára a tanszékvezető/intézetigazgató által megbí-



zott személy által rögzített félévi követelmények teljesítéséről nyomtatott és ITÜ által leckekönyvbe ragasztott etikett címke tartalmának hitelességét a tanulmányi koordinátor aláírásával igazolja. Kétség esetén az eredeti, a vizsgáztató által aláírt félévi követelmény teljesítési lapot kell hitelesnek tekinteni. (2) Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legfeljebb 50%-át lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, amely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és ez a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak első tíz munkanapjának egyikén, egy alkalommal kísérelhető meg. (3) Az aláírás megszerzésének feltételeiről a Tantárgyi program, a pótlás feltételeiről a Foglalkozási terv rendelkezik. Az aláírás megtagadása esetén az adott tantárgyat a hallgatónak ismételten fel kell vennie, abban a félévben amikor meghirdetésre kerül. (4) A félévi követelmények teljesítésének határideje a szorgalmi időszak utolsó napja. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái 33.§ (1) A képzési célhoz igazodó ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a Tantárgyi program határozza meg. (2) Az ismeretek ellenőrzése történhet: a) a szorgalmi időszakban a tanórákon tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, napló, jegyzőkönyv stb.) értékelésével, b) szorgalmi időszakban tett vizsgával, c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával, d) szigorlattal és e) a záróvizsgával f) beszámolóval. (3) Félév végi értékelés adható: a) gyakorlati jeggyel (gyj) gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ismeret ellenőrzése alapján. A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) vizsgajeggyel (v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik. A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), c) aláírással (ai) a kritérium követelmények teljesítésének igazolása esetén, d) beszámoló esetén, háromfokozatú értékeléssel: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. (4) Ha a hallgató a gyakorlati jegy megszerzésének követelményeit nem teljesítette (pl.: nem írt zárthelyi dolgozatot, elégtelen zárthelyi dolgozatot írt, nem adott be jegyzőkönyvet, gyakorlati naplót stb.), a szorgalmi időszakban egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani a pótlá-



sára. Ha a hallgató a pótlási lehetőséggel sem tudja a gyakorlati jegyet megszerezni, és a tantárgy Foglalkozási terve lehetőséget biztosít arra, akkor a vizsgaidőszak első tíz munkanapjának egyikén, egy alkalommal kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére. (5) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy(ak) több félévi anyagát lezáró számonkérése. (6) A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi követelményeit, számonkérésének és értékelésének módját a Tantárgyi program tartalmazza. Jegymegajánlás 34.§ (1) Az oktató a hallgatónak a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján jegyet ajánlhat meg. A hallgató a megajánlott jegyet nem köteles elfogadni. (2) A jegymegajánlás lehetőségét a Tantárgyi programban előre közölni kell a hallgatókkal. (3) A megajánlott jegyet a vizsgáztató vizsgalapon és a GTR-ben rögzíti a szorgalmi időszak utolsó napjáig. A vizsgaidőszak 35.§ (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden félév végi aláírást megszerzett érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson (első vizsga), továbbá hogy az adott képzési időszakban a sikertelen vizsgát egyszer megismételhesse, azaz ismételt vizsgát tehessen. Az ismételt vizsga sikertelensége esetén a hallgatónak a tantárgyat ismételten fel kell vennie. A továbbiakban az első vizsgára és az ismételt vizsgára ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak. (2) A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a vizsgáztató határozza meg. Alapelvnek kell tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva, tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál a vizsgaidőpontok megadása a naponta maximálisan levizsgáztatható hallgatói létszámra tekintettel történjen. (3) Az adott tantárgyból az utolsó vizsganapot, tekintet nélkül a számonkérés módjára, úgy kell megadni, hogy a hallgatók az ismételt vizsga lehetőségével is élni tudjanak. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon vizsgázók számát a vizsgáztató minimalizálhatja, szóbeli vizsgáztatás esetén egy oktató egy napon legfeljebb 40 hallgatót vizsgáztathat. (4) Az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetőségét a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel a hallgató részére a GTR-en keresztül hozzáférhetővé kell tenni.



Vizsgajelentkezés, vizsgalemondás 36.§ (1) A hallgató köteles a GTR-ben vizsgára jelentkezni legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon 10.00 óráig, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. Az a hallgató, aki a vizsgára nem jelentkezett be, a vizsgáztató döntésétől függően (egyéni elbírálás alapján) részt vehet a vizsgán. Amennyiben a hallgató a tantárgyból sikeres vizsgát tett és a tantárgy valamely tanulmányi előkövetelményét nem teljesítette, illetve méltányossági vizsga esetén engedély nélkül vizsgázott, a megszerzett érdemjegyet törölni kell. (2) A vizsgajelentkezés a vizsgát megelőző munkanapon 10.00 óráig a GTR-ben lemondható. (3) Amennyiben a hallgató a vizsgabejelentkezést a (2) bekezdés szerinti határidőig nem mondta le és a vizsgán nem jelent meg, a vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését, tudása nem értékelhető. A vizsgák rendje 37.§ (1) Vizsgáztatni a tantárgyfelelős, vagy a tantárgyfelelős javaslatára a tanszékvezető/intézetigazgató által kijelölt oktató, kutató jogosult. (2) A vizsgákat a főiskola hivatalos helyiségeiben kell lefolytatni. A dékán indokolt esetben ettől eltérést engedélyezhet, kijelölve a vizsga helyét is. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a körülmények figyelembevételével a vizsgáztató felelős. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a nyilvánosságot a dékán indokolt esetben korlátozhatja. (3) A vizsgáztatás módját a Tantárgyi programban kell meghatározni. A leckekönyvbe bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint alakul ki. (4) A vizsga a személyi azonosság igazolását követően kezdhető meg. Az ellenőrzést a vizsgáztató oktató(k) és/vagy tanulmányi ügyintézők végzik a hallgató személyének azonosítását lehetővé tevő fényképes igazolvány alapján. (5) Amennyiben a vizsgázó nem hoz magával személyének azonosítását lehetővé tevő igazolványt, személyi azonosságának igazolását az illetékes tanulmányi ügyintézőnél kérheti. (6) Abban az esetben, ha a hallgatónál a számonkérés bármely formájánál tiltott segédeszköz (elektronikus információhordozó, könyv, jegyzet, füzet, a tananyagot tartalmazó felirat, papír stb.) használata vélelmezhető, az értékelés elégtelen (1), függetlenül attól, hogy a segédeszköz vizsgán való használata bizonyított, vagy sem. (7) Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató döntése alapján a vizsgázó számára legalább 10, de legfeljebb 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. (8) A hallgató az írásbeli vizsga megkezdése előtt köteles 15 perccel megjelenni a vizsga helyszínéül meghatározott helyiségben. (9) A vizsgáztató az írásbeli vizsga napját követő 5. munkanapig köteles a vizsga eredményének a GTR-ben történő rögzítéséről gondoskodni és a vizsgaeredményeket tartalmazó eredeti, vizsgáztató által aláírt vizsgalapot az ITÜ-nek leadni.



(10) Írásbeli vizsga esetén a hallgatónak – kérésére – a vizsgaeredmény GTR-ben történő rögzítésének időpontjától számított 20. napig lehetőséget kell biztosítani a dolgozat megtekintésére. Az ilyen irányú kérést írásban kell eljuttatni az illetékes tanszék vezetőjéhez/intézetigazgatójához. Amennyiben a hallgató kifogással nem élt a vizsga eredményét illetően, úgy az értékelt vizsgaanyag megsemmisíthető. Vizsgaismétlés, sikeres vizsga javítása 38.§ (1) A sikertelen vizsga a vizsgaidőszakban egy alkalommal javítható (ismételtvizsga). Ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgáért – a hallgató vizsgánként vizsgaismétlési díjat fizet. A vizsgaismétlési díj összege vizsgánként a hallgatói normatíva 5 %-a. A vizsgaismétlési díjat a hallgatónak legkésőbb a következő félévére történő bejelentkezés időpontjáig kell megfizetnie. (2) Ha a hallgató a megszerzett érdemjegyet javítani akarja, félévenként két tantárgyból, egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A sikeres vizsga javításának értékelése végleges akkor is, ha az rosszabb a korábbinál, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely egy alkalommal a vizsgaidőszakban javítható. (3) Sikeres vizsga javítását a hallgató csak abban a félévben tehet, amelyben sikeresen vizsgázott az adott tantárgyból. Ismételt tantárgyfelvétel 39.§ (1) Ha egy felvett tantárgy vizsgakövetelményeit a hallgató nem tudja a vizsgaidőszakban teljesíteni, egy későbbi félévben a tantárgyat újra fel kell venni. (2) Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tanszék/intézet aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató az oktatási igazgató részére beadott írásbeli kérelem alapján kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, a végleges tantárgyfelvételi időszak első napjáig. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tantárgy Foglalkoztatási tervében jeleznie kell, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. A tanulmányi eredmény mutatószámai 40.§ (1) A hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. (2) A súlyozott tanulmányi átlag (STA) számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani:


STA =


∑ (kredit ⋅ érdemjegy) ∑ kredit

(3) A helyettesítő tantárgyak eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba. (4) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. (5) A kreditindex (KI) számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt a mintatanterv szerint teljesítendő kredittel kell osztani: KI =

∑

(kredit ⋅ érdemjegy)

a mintatanterv szerinti kreditmennyiség félévenként

*

* Megjegyzés: A képzési időn túl az osztóban 30-as érték szerepel. (6) A korrigált kreditindex (KIkorr) a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható: KI korr =

∑

( kredit ⋅ érdemjegy )

Σ teljesítet t kredit

∑ ∑

K teljesítet t

⋅

K felvett

*

* Megjegyzés: A képzési időn túl az osztóban 30-as érték szerepel. (7) A korrigált kreditindex (KIkorr) a hallgató felelősségteljes tanrend-kialakítását és a tanulmányi ösztöndíj igazságos elosztását szolgálja. Így az adott félév ösztöndíj elosztásához számított tanulmányi átlag eredmény, az ösztöndíjátlag (Öátlag) a következő képlet alapján számítandó:

Öátlag =

KI + KI korr 2

(8) A kreditindex (KI), korrigált kreditindex (KIkorr) számításánál a vendéghallgatói jogviszonyban teljesített tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre a kreditindex (KI), korrigált kreditindex (KIkorr) vonatkozik. (9) A súlyozott tanulmányi átlagot (STA), a kreditindexet (KI) és a korrigált kreditindexet (KIkorr), az ösztöndíjátlagot (Öátlag) két tizedes jegy pontossággal, kerekítés nélkül kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és törzskönyvébe. A leckekönyv kezelése 41.§ (1) A leckekönyv nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott szigorú számadású nyomtatvány. Tartalmát az Vhr. 15/D.§-a határozza meg. A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A főiskolán ugyanarról a személyről a



hallgatói jogviszonyának fennállása alatt egy leckekönyvet kell vezetni. A leckekönyv betelése esetén a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyvek sorszámát fel kell tüntetni. (2) A hallgató részére a beiratkozáskor a személyes adatok rögzítése céljából az oktatási igazgató által kijelölt ügyintézők biztosítják a leckekönyvet. (3) A leckekönyvet a tanulmányok folytatása alatt az Oktatási Igazgatóság illetékes tanulmányi részlege az Iratkezelési szabályzat szerint őrzi. (4) A leckekönyvet a tanulmányok befejezése – a záróvizsgára vonatkozó bejegyzések törzslapra való átvezetése, illetőleg a törzslap lezárása-, valamint a hallgatói jogviszony megszűnése után – a más felsőoktatási intézménybe történő átvétel esetének kivételével – a hallgatónak ki kell adni. (5) A leckekönyvbe az Oktatási Igazgatóság tanulmányi koordinátora, az ITÜ, továbbá a HKRben meghatározott személyek tehetnek bejegyzést. (6) A leckekönyvben javítást csak az végezhet, aki a javítandó bejegyzés megtételére jogosult. A javítást aláírással és dátummal kell igazolni. (7) A félév végi értékelést az értékelést végző oktató rögzíti a GTR-ben, melyről aláírásával hitelesített vizsgalapot nyomtat. Az oktató által rögzített tantárgyi követelmények teljesítéséről nyomtatott és ITÜ által leckekönyvbe ragasztott etikett címke tartalmának hitelességét a tanulmányi koordinátor aláírásával igazolja. Kétség esetén az eredeti, a vizsgáztató által aláírt vizsgalapot kell hitelesnek tekinteni. (8) A leckekönyvet a beiratkozáskor az ITÜ nyitja meg. A leckekönyv megnyitásával egyidejűleg a hallgató rögzíti személyes és képzési adatait, amelyek beiratkozási lappal és felvételről szóló határozattal való egyezőségét az ITÜ aláírással és dátummal igazolja. A hallgató beiratkozásának tényét az illetékes dékán aláírásával igazolja. (9) A hallgató leckekönyvében az adott félévre beiratkozott/bejelentkezett hallgató által a GTRben véglegesített egyéni tantervet (a félévi tantárgyfelvételt) kell szerepeltetni. A hallgató tantárgyainak adatait, valamint az oktató (tantárgyfelelős) nevét a GTR-ből az ITÜ által kinyomtatott etikett címkén kell rögzíteni, amit a leckekönyv megfelelő oldalára az ITÜ ragaszt be. A beragasztást követően a beragasztott etikett címkét és a leckekönyvi oldalt az Oktatási Igazgatóság bélyegzőjének egyetlen lenyomatával le kell bélyegezni. A bejegyzés hitelességét az ITÜ aláírással és dátummal igazolja. A külföldi vendéghallgatók esetében a hallgatói nyilvántartást az Oktatási Igazgatóság tanulmányi koordinátora vezeti. (10) Bejegyzés csak a (8)-(8) bekezdés alapján kitöltött indexbe tehető. (11) A leckekönyvben fel nem vett tárgyat a félév során nem lehet elismerni. Félévközben pótlólag meghirdetett tantárgy, továbbá más felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében teljesített tantárgy utólagos felvételét az illetékes dékánnak címzett kérelem alapján, a tantárgy meghirdetését követő 30 napon belül írásban kérheti. (12) Az adott félévre felvett és a leckekönyvbe korábban leírtak szerint bevezetett tantárgyakból megszerzett érdemjegyeket, az értékelést végző oktató nevét és az értékelés időpontját a GTR-ből az ITÜ etikett címkén nyomtatással rögzíti, amit a leckekönyv megfelelő oldalára az ITÜ ragaszt be. A beragasztást követően a beragasztott etikett címkét és a leckekönyvi ol-



dalt egy bélyegző lenyomattal le kell bélyegezni. A bejegyzés hitelességét, a félévi aláírás bejegyzését, a tantárgyi követelmények teljesítését, a vizsga eredményeket – a TVSZ 41.§ (13) bekezdés alapján a leckekönyv lezárásával egyidejűleg – a tanulmányi koordinátor saját kezű aláírásával hitelesíti. Akadályoztatása esetén a hitelesítést az oktatási igazgató végzi. A hallgató leckekönyvébe a félévi végi aláírás bejegyzésére, a tantárgyi követelmények teljesítésének igazolására, valamint a vizsga eredmények hitelesítésére az oktatási rektorhelyettes által adott félévre meghatározott módon és határidőig kerül sor. (13) A félév (tanulmányi időszak) lezárását követően a hallgató által felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot a leckekönyvben az ITÜ rögzíti és aláírással, dátummal igazolja. A leckekönyv lezárását a tanulmányi koordinátor saját kezű aláírásával hitelesíti. Akadályoztatása esetén a hitelesítést az oktatási igazgató végzi. (14) A hallgató köteles ellenőrizni a GTR-ben szereplő képzési adatait és az esetleges eltéréseket a „Beiratkozási nyilatkozaton”, illetve „Aktív félév bejelentkezési lapon” az ITÜ-nél bejelenteni. Az esetleges eltérést az ITÜ legkésőbb 30 napon belül kivizsgálja, szükség esetén kijavítja, illetve a bejegyzésre jogosulttal kijavíttatja és erről a hallgatót értesíti. (15) A hallgatói jogviszony megszűnését/megszüntetését, a tanulmányok folytatásától való eltiltást, a HKR megfelelő rendelkezésére és a döntést tartalmazó határozatra hivatkozva a leckekönyvbe az ITÜ bevezeti. 5. rész A tanulmányok befejezésére, lezárására vonatkozó rendelkezések Alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések A záróvizsga 42.§ (1) A hallgató tanulmányait az alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (2) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (3) A záróvizsga: szóbeli vizsgából és a szakdolgozat megvédéséből áll. (4) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell írni. (5) A hallgató a záróvizsgára szakdolgozatának leadásával egyidejűleg nyári záróvizsga esetén május első hetének utolsó munkanapjáig, téli záróvizsga esetén október utolsó hetének utolsó munkanapjáig köteles bejelentkezni.



A záróvizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány 43.§ (1) A záróvizsgára bocsátás feltétele a) a végbizonyítvány (abszolutórium) megléte, b) a szakdolgozat benyújtása és annak TVSZ szerinti elfogadása. (2) Végbizonyítványt a főiskola annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a kar dékánja írja alá. (3) A végbizonyítvány kizárólag azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben meghatározott tanulmányi- és vizsgakötelezettségének eleget tett, oklevélhez kötött munkakör betöltésére nem jogosít. (4) A végbizonyítvány megszerzésének határideje nyári záróvizsga esetében a záróvizsga első napját megelőző 3. hét utolsó napja, téli záróvizsga esetében a záróvizsga első napját megelőző 4. hét utolsó napja. Az abszolutórium megszerzési határidő meghosszabbítását a hallgató írásban kérheti az oktatási rektorhelyettestől. A kérelem beadási határideje az abszolutórium megszerzés határidejének utolsó napja. (5) A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő első záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik, a Szenátus által meghatározott záróvizsga időszakban, az érvényes képzési követelmények szerint és a HKR vonatkozó rendelkezései szerint letehető. A záróvizsgára a hallgatónak a szakdolgozat leadásával egyidejűleg kell bejelentkeznie. Amennyiben a végbizonyítvány megszerzését követően a hallgató az adott záróvizsga-időszakra szakdolgozat leadásával egyidejűleg bejelentkezik, de záróvizsgát nem tesz, 2 naptári év letelte után új szakdolgozatot kell készítenie, vagy a meglévőt aktualizálnia a HKR IV. fejezete szerint. A szakdolgozat elkészítése, leadása és bírálata 44.§ (1) A szakdolgozat elkészítésének rendjét az SZKR tartalmazza. (2) A hallgató szakdolgozatát nyári záróvizsga esetén május első hetének utolsó munkanapjáig, téli záróvizsga esetén október utolsó hetének utolsó munkanapjáig bekötve két példányban, a szakdolgozat alapján készített összefoglalót 2 példányban, valamint a beadott szakdolgozat CD-lemezre írt változatát egy példányban az Oktatási Igazgatóság illetékes tanulmányi részlegére köteles leadni. A bekötött példányoknak tartalmazniuk kell a hallgató által aláírt, „Hallgatói nyilatkozat” című formanyomtatványt, valamint a konzulens által aláírt, a „Konzulensi nyilatkozat” című formanyomtatványt. A szakdolgozattal egy időben 2 példányban, 2–4 oldal terjedelmű összefoglaló tartalmi kivonatot kell beadni. (3) A (2) bekezdésben előírt határidő a hallgató kérelme alapján legfeljebb egy héttel léphető túl. A késedelemért a hallgató a TJSZ szerinti költségek megfizetésére kötelezett. A kérelmet a dékánnak kell címezni és az ITÜ-nek kell leadni legkésőbb a szakdolgozat leadási határidő utolsó napjáig.



(4) A szakdolgozatot két bíráló bírálja. A szakdolgozat egyik bírálója a konzulens, a másik bírálóra az illetékes szakfelelős tesz javaslatot. A bírálókat a kar dékánja kéri fel. A bíráló véleményét a "Bírálati lap" című formanyomtatványon adja le a kari dékán által meghatározott időpontig. (5) Az Oktatási Igazgatóság illetékes tanulmányi részlege gondoskodik a szakdolgozatok bírálókhoz való eljuttatásáról. A bírálatok az Oktatási Igazgatóságon legkésőbb a záróvizsga kezdő napját megelőző 3 munkanappal megismerhetők. (6) A két példányban leadott szakdolgozatokat két bírálónak kell bírálatra kiadni. Ha az egyik bíráló a szakdolgozatot elégtelenre minősítette és a bírálók által javasolt érdemjegyek közötti különbség 1 vagy 2, a hallgató záróvizsgára nem bocsájtható. Ha az egyik bíráló a szakdolgozatot elégtelenre minősítette és a bírálók által javasolt érdemjegyek közötti különbség 3, vagy 4, a szakdolgozatot harmadik, a kar dékánja által felkért bíráló részére ki kell adni. Amennyiben a harmadik bíráló is elégtelenre minősítette a szakdolgozatot, a hallgató záróvizsgára nem bocsájtható. (7) A szakdolgozatot véglegesen a záróvizsga bizottság minősíti a bírálók által javasolt érdemjegyek és a védés eredménye alapján. (8) A főiskolai és az országos TDK konferencián az első, második és harmadik helyezett hallgató szaknak megfelelő dolgozatát – amennyiben a Tudományos Diákköri Tanács javasolja, és a Szenátus jóváhagyja – a ZVB jeles (5) eredménnyel védés nélkül elfogadja. A záróvizsga-bizottság 45.§ (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság (továbbiakban: ZVB) előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. (2) A ZVB-t úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban a főiskolával. (3) A ZVB elnöke a főiskola egyetemi/főiskolai tanára vagy docense, illetve elismert külső szakember lehet. A ZVB elnökét egy naptári évre a kar dékánja kéri fel. A ZVB munkáját szavazati jog nélkül – adminisztratív feladatokat ellátó – titkár segíti. A záróvizsga lefolytatása, értékelése 46.§ (1) A záróvizsgán a hallgató a szakhoz kapcsolódó témakörökből („A” tétel), illetve a szakirányhoz/specializációhoz kapcsolódó témakörökből („B” tétel) egy-egy tételt húz, amelyek kidolgozására legalább 20 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. A felkészüléshez a hallgató a ZVB titkárától átvett és a főiskola fejbélyegzőjével ellátott papírt használhat fel, amelyet a záróvizsga befejeztével a ZVB titkárának kell átadnia. (2) A hallgató a záróvizsgán szóbeli szakmai előadás keretében - általában 10 perc időtartamban - ismerteti szakdolgozatának célkitűzéseit, a feldolgozás módszerét és tematikáját, valamint legfontosabb megállapításait. Az előadást követően a ZVB tagjai kérdéseket tehetnek fel a



hallgató felkészültségének megítélésére. A kérdésekre a hallgató közvetlenül – jegyzetelés és felkészülési időtartam nélkül – válaszol. (3) A szakdolgozat védését követően a hallgatónak a záróvizsgán készített jegyzetei felhasználásával - általában 15 perc időtartamban – kell a húzott tételekkel kapcsolatos ismereteit, véleményét kifejtenie, majd – mint a szakdolgozat védés esetén is – a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel. (4) A szakdolgozatot, valamint a szóbeli vizsgákat , külön az „A” és külön a „B” tétel vonatkozásában a záróvizsga bizottság tagjai öt fokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében szavazással állapítják meg a szakdolgozat és a szóbeli vizsgák végosztályzatát. Szavazategyenlőség esetén a ZVB elnök szavazata dönt. (5) A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák végosztályzatából számított számtani átlag és a szakdolgozat végosztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. (6) A záróvizsga átlaga, minősítése: 4,80 feletti Kitűnő, ha az osztályzatok átlaga Jeles, ha az osztályzatok átlaga 4,50-4,79 Jó, ha az osztályzatok átlaga 3,50-4,49 Közepes, ha az osztályzatok átlaga 2,50-3,49 Elégséges, ha az osztályzatok átlaga 2,00-2,49 Elégtelen, ha a záróvizsga bármely részére 1-es az osztályzata. (7) Amennyiben a szakdolgozat, vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének eredménye elégtelen, akkor a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. Sikeres szakdolgozat védés és elégtelen szóbeli záróvizsga eredmény esetén a szakdolgozatra kapott érdemjegy a következő záróvizsga eredménybe legfeljebb két évig beszámít. A két naptári év letelte után, amennyiben a hallgató a záróvizsgát nem tette le, a hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie, vagy a meglévőt aktualizálnia. Sikertelen szakdolgozat védés esetén a hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie a HKR előírásainak megfelelően és a záróvizsgát teljes egészében meg kell ismételni. (8) Az ismételt záróvizsgára a hallgatónak a 42.§ (5)bekezdés szerinti határidőig kell bejelentkeznie. A vizsgaismétlési díj összege vizsgánként a hallgatói normatíva 10 %-a. A vizsgaismétlési díjat a hallgatónak legkésőbb a záróvizsgára történő bejelentkezés időpontjáig kell megfizetnie. (9) A hallgató beleegyezésével a záróvizsga eredményét a bizottság elnöke nyilvánosan hirdeti ki. Az oklevél, oklevélmelléklet, igazolás záróvizsgáról 47.§ (1) Az alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga, illetve a szakon előírt nyelvi előkövetelmények teljesítése esetén a főiskola a jelölt számára oklevelet állít ki. Az alapképzési, mesterképzési és szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelménye, illetve tantervei tartalmazzák, hogy a főiskola milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el az oklevél kiadásához.



(2) Az oklevél formájának és tartalmának kialakításánál az Ftv. szerint kell eljárni. Az oklevelet magyar és angol nyelven kell kiadni. Az oklevél mellé – alapképzésben és mesterképzésben – ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet és az oklevél közokirat. (3) A sikeres záróvizsga igazolására szolgáló dokumentum formájának és tartalmának kialakításánál az Ftv., valamint a Vhr. szerint kell eljárni. (4) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. Az oklevél minősítése 48.§ (1) Az oklevél minősítését a teljes képzési időszakra számított súlyozott átlag (STA) és a záróvizsga eredményének számtani átlaga adja. (2) A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: 4,80 – 5,00 kiváló 4,50 – 4,79 jeles 3,50 – 4,49 jó 2,50 – 3,49 közepes 2,00 – 2,49 megfelelt Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések A szakmai vizsga 49.§ (1) A felsőfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni. (2) A szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák a szakmai vizsga részeit és tantárgyait, a vizsgarészek, tantárgyak alóli felmentés feltételeit, a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjait. (3) A szakmai vizsga szervezését a felsőfokú szakképzésért felelős szervezeti egység végzi, kijelölve a szakmai vizsga helyét és időpontját, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat. A főiskola székhelye szerint illetékes megyei önkormányzat főjegyzője ellátja a szakmai vizsga törzslapjának nyilvántartásával és megőrzésével kapcsolatos feladatokat. (4) Szakmai vizsgára február-március, május-június és október hónapban (a továbbiakban: vizsgaidőszak) kerül sor. A hallgatóknak a szakmai vizsgára a) februári-márciusi vizsgaidőszak esetén december hónap 15. napjáig, b) májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén február hónap 15. napjáig,



c) októberi vizsgaidőszak esetén augusztus hónap 15. napjáig lehet bejelentkeznie a vizsgaszervező vezetőjénél. (5) A főiskolán folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai, illetve a tananyagegységek (modulok) követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az oktatási rektorhelyetteshez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről – az oktatási rektorhelyettes javaslatára – a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány 50.§ (1) A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a) a végbizonyítvány (abszolutórium) megléte, b) amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény a szakmai vizsgát megelőzően szakdolgozat készítését is előírja, a szakdolgozat benyújtása és annak elfogadása, c) amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény a szakmai vizsgát megelőzően nyelvvizsga megszerzését írja elő, a nyelvvizsga teljesítése. (2) A szakdolgozat elkészítésének és benyújtásának és értékelésének rendjét az SZKR tartalmazza. (3) A szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák a szakmai vizsgára bocsátás egyéb feltételeit. (4) Végbizonyítványt a főiskola annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a kar dékánja írja alá. (5) A végbizonyítvány kizárólag azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben meghatározott tanulmányi- és vizsgakötelezettségének eleget tett, a bizonyítványhoz kötött munkakör betöltésére nem jogosít. (6) A szakmai vizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik a szakmai vizsga időszakban, az érvényes szakmai és vizsgakövetelmények szerint letehető. A szakmai vizsgabizottság 51.§ (1) A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. (2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a



szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképzést folytató intézmény képviselője, illetőleg ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet) képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. (3) A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetőleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik. (4) A (2)bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szakmai vizsgát szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg. (5) A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik. A szakmai vizsgabizottság működése 52.§ (1) A vizsgabizottság határozatait bizottsági értekezleten hozza meg. A vizsgabizottság értekezletet tart a) a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt, b) a szóbeli vizsgarész befejezését követően, c) a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatban, ha a szakmai vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény, illetőleg a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása vagy egyéb ok azt szükségessé teszi, d) a szakmai vizsga megkezdését megelőzően, ha a vizsgára jelentkező vizsgafelmentés tárgyában kérelmet nyújtott be. (2) Az (1)bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van. (3) A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. (4) A szóbeli és a gyakorlati vizsgarészt csak a teljes vizsgabizottság előtt, a vizsgabizottság munkáját segítő tanár jelenlétében szabad megkezdeni, illetőleg folytatni. (5) Minden vizsgabizottsági értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgabizottsági értekezletről készített jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzője írja alá a vizsga utolsó napját követő nyolc napon belül. A szóbeli vizsgarész befejezését követő értekezleten készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni a többi értekezlet jegyzőkönyvét, az osztályozóívet és a szakmai vizsgával kapcsolatos egyéb okiratokat.



A szakmai vizsga értékelése 53.§ (1) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. (2) A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. (3) A szakképesítésért felelős miniszter az érdemjegyek és az osztályzatok kialakításáról a szakmai és vizsgakövetelményben, valamint értékelési útmutatóban rendelkezhet. (4) A szakmai vizsga eredményét - a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki, majd röviden értékeli a szakmai vizsgát. (5) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. (6) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, illetőleg tantárgyakból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet. (7) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki a) a szakmai vizsgán vagy a pótlóvizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgarészből, illetőleg egy vagy több - esetleg valamennyi - tantárgyból elégtelen osztályzatot, illetőleg érdemjegyet kapott, b) a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. (8) Javítóvizsgát a (7)bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelen osztályzattal, illetőleg érdemjeggyel értékelték. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. (9) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik megismételhető. (10) Ha a szakmai vizsgán a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették valamelyik vizsgarészből, illetőleg tantárgyból - ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik - a vizsgát más vizsgarészből, illetőleg tantárgyból folytathatja. (11) A sikertelen szakmai vizsga és a javítóvizsga ugyanazon vizsgaidőszakban, illetőleg a vizsgaidőszakoktól eltérő időben szervezett szakmai vizsga esetében a vizsga befejezését követő harminc napon belül nem tehető le. (12) A vizsgabizottság döntése, intézkedése (a továbbiakban együtt: döntés), vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül - a Vizsgaközponthoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a Vizsgaközpont a beérkezéstől számított három munkanapon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel kapcsolatban a közigazgatási



hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított harminc napon belül a Vizsgaközpont döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti. A bizonyítvány 54.§ (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai modul vagy modulok követelményeinek a szakmai vizsgán történő teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető. A rész-szakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A sikeres szakmai vizsga alapján a főiskola az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt - továbbá a hallgató kérésére bizonyítvány kiegészítő lapot - ad ki. A kiállított bizonyítvány - jogszabályban meghatározottak szerint - munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A bizonyítvány elkészítésére, kiállítására, tartalmára, a kiadott bizonyítványok nyilvántartására a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (3) A felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány kiadásának előfeltételeként a szakmai és vizsgakövetelmény, illetve a szakképzési program előírhatja a nyelvvizsga letételét. 6. rész Átmeneti rendelkezések a hagyományos rendszerű képzésben résztvevő hallgatókra Alaprendelkezések 55.§ (1) A főiskola a kifutó főiskolai szintű képzésben résztvevőknek (a továbbiakban: hallgató) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénynek (a továbbiakban: 1993. évi törvény) megfelelően biztosítja: a) a hallgatói jogviszony szüneteltetésének lehetőségét; b) a hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a záróvizsga letételéhez fűződő jogokat és kötelezettségeket; c) az egyetemi, főiskolai hallgatók által fizetett díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló rendelkezések alapján az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatókat megillető jogosultságokat és a kötelezettségeket; d) a záróvizsga időkorlát nélküli letételének lehetőségét; e) az általános nyelvvizsga letételének követelménye alóli mentességet a 40. életév betöltése esetén; f) első alapképzésben szak–, illetve intézményváltoztatáshoz kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket; g) a párhuzamos és a közös képzés hallgatói jogosultságait és kötelezettségeit.



E rendelkezésektől a főiskola 2015. szeptember 1-jétől térhet el. (2) Az 1993. évi törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával fejezheti be a TVSZ rendelkezései szerint a hallgató. (3) Amennyiben a hallgató kéri, átjelentkezés keretében lehetősége van az új képzési szerkezet szerinti szakon tanulmányait folytatni, és befejezni. Ekkor valamennyi teljesített tárgyat meg kell vizsgálni, és a kreditátvitel elvei szerint minősíteni az új képzésnek való megfelelés szempontjából. (4) A hagyományos rendszerű képzésben tanulmányokat kezdett hallgatókra – az 1993. évi törvény 158.§ (2) bekezdése szerint – a hagyományos szakok képesítési követelményei alapján kialakított tantervet kell kötelezően alkalmazni. A képesítési követelmény az adott szakon szerezhető végzettség és szakképzettség kimeneti követelményét (köztük a képzési időt) határozza meg. (5) Amennyiben a hallgató a képesítési követelmények teljesítése során a tanulmányok folytatásához kapcsolódóan a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint kérelme alapján évhalasztásra kapott engedélyt, az része a tanulmányi időnek. Hasonló módon az egyéni tanulmányi idő módosulhat a kreditrendszerű képzés elveinek megfelelően, mely szerint a hallgató teljesíthet az átlagos 30 kreditnél félévente többet vagy kevesebbet is. (6) Amennyiben a hallgató nem tudja befejezni tanulmányait a hagyományos szakon, és elbocsátják a szakjáról, csak az új képzési szerkezet szerinti szakra tud felvételizni. Felvétele esetén az 1993. évi törvény 158.§ (2) bekezdése szerint korábbi tanulmányait az Ftv.-ben rögzített kreditátviteli elvek szerint kell az új képzésnek való megfelelés szempontjából minősíteni. (7) A hallgató, aki végbizonyítványt szerzett, a TVSZ-ben meghatározottak szerint hallgatói jogviszonya megszűnése után is leteheti záróvizsgáját. (8) Minimális képzési idő: a) nappali tagozaton a képesítési követelményekben meghatározott időtartam, b) levelező tagozaton 8 félév, c) távoktatási tagozaton a nappali tagozatra az adott szakon meghatározott minimális képzési időnek megfelelő időtartam. (9) A hallgatói jogviszony passzív félévek/passzív évek igénybevételével összesen négy félévig/két évig szüneteltethető, amely két félévvel/egy évvel, különleges méltányosságot indokló okból legfeljebb a képzés minimális időtartamának megfelelő ideig a TB elnökének engedélyével meghosszabbítható. (10) Különleges méltánylást igénylő esetben a nappali, illetve a levelező tagozatos hallgatónak az érintett félév szorgalmi időszakának vége előtt legalább két héttel benyújtott kérelme alapján (elsősorban igazolt egészségügyi problémák miatt) a tanulmányok során egy alkalommal, a TB nyomós indok alapján engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (11) A hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozaton a hallgató egy cikluson belül bármikor kérheti a passzív félévet/évet a TB elnökétől. Passzív féléven 6 hónapot, passzív éven 12 hónapot kell érteni.



(12) Ha a hagyományos képzési rendszerű nappali vagy levelező tagozatos hallgató második vagy további bejelentkezési kötelezettségét elmulasztja, akkor a féléve automatikusan passzív félévnek/passzív évnek minősül. A beiratkozás négyszeri egymást követő elmulasztása után – úgy, hogy a hallgató nem nyújtott be passzív félév/passzív év kérésére vonatkozó kérelmet -, a főiskola a hallgató hallgatói jogviszonyát megszünteti. (13) Ha a hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozatos hallgató második vagy további bejelentkezési kötelezettségének az adott ciklus lezárását követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig nem tesz eleget, a főiskola a hallgató hallgatói jogviszonyát a 18.§ (3) bekezdése szerint egyoldalú határozattal megszünteti. (14) A hagyományos rendszerű képzésben a felmenő rendszerben kifutó tantervekhez kapcsolódóan ismételt kurzus hirdetésre nem kerül sor. A hallgatónak a tantárgyfelvételt követően a felvett tantárgyat a tantárgyfelelős által meghatározottak szerint egyéni felkészüléssel kell teljesítenie. (15) Amennyiben a hagyományos képzési rendszerű hallgató tanulmányait a minimális képzési idő alatt, megnövelve a hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartamával az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, tanulmányait az új rendszerű képzésben a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint ezen TVSZ rendelkezései alapján folytathatja. (16) A hallgatói jogviszony szünetelésének/szüneteltetésének időtartamát figyelmen kívül hagyva végbizonyítványt kell szerezni a hallgatónak: a) a nappali tagozaton legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított, a képesítési követelményekben szereplő képzési időtartam kétszeresének elteltéig, b) a levelező tagozaton legfeljebb 16 félév alatt, c) a távoktatási tagozaton az első beiratkozástól számított 12 év alatt. (17) Ha a hallgató átvétellel került a főiskolára a végbizonyítvány megszerzésére rendelkezésre álló időbe az átvételt megelőzően más felsőoktatási intézményben eltöltött tanulmányi idő is beszámítandó. (18) Amennyiben a hagyományos képzési rendszerű hallgató tanulmányait a (16) bekezdés szerinti képzési idő alatt nem fejezi be, a főiskola a hallgató hallgatói jogviszonyát egyoldalú nyilatkozattal megszünteti. (19) A főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki adott tantárgy követelményeit három – az ismételt tantárgyfelvételére vonatkozó, engedélyezett méltányossági kérelme(ke)t figyelmen kívül hagyva – tantárgyfelvétel alkalmával nem teljesítette. A szigorlati tárgyakra nem vonatkoznak az ismételt tantárgyfelvétel jelen bekezdésben meghatározott szabályai. A szigorlati tantárgy(ak)at a hallgatónak a maximális képzési időn belül kell teljesítenie. Amennyiben a hallgató jelen bekezdésben meghatározott időn belül nem teljesíti a szigorlati tantárgy(ak)at a főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a hallgatói jogviszonyát. (20) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a hagyományos képzési rendszerű hallgatók tekintetében is.



Részletező rendelkezések 56.§ (1) Távoktatási tagozaton a hagyományos rendszerű képzésben az oktatás nem féléves rendszerben folyik úgy, hogy a képzés három oktatási időszakból, azaz oktatási ciklusból áll és az oktatási cikluson belül a szorgalmi és a vizsgaidőszak nem különül el. (2) Azok a hallgatók, akik a főiskolán tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a főiskola által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevelet szerezhetnek. A hagyományos rendszerű képzésre más felsőoktatási intézményből átvett hallgatókra is ugyanez a szabályozás érvényes. (3) A hagyományos képzési rendszerű távoktatási hallgatónak a beiratkozást követő ciklusokra, a ciklusok lezárását követően a ciklus lezárását követő hónap utolsó napjáig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A tanulmányok folytatásának bejelentése „Bejelentkezési lap” című formanyomtatványon, a hallgatói jogviszony szüneteltetése „Passzív félév bejelentő lap" című formanyomtatványon történik. A „Bejelentkezési lap" című formanyomtatványt vagy a „ Passzív félév bejelentő lap” című formanyomtatványt az ITÜ részére kell benyújtani. (4) Ha a hagyományos képzési rendszerű távoktatási hallgató bejelentkezési kötelezettségének az adott ciklus lezárását követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig nem tesz eleget, a kar dékánja hallgatói jogviszonyát megszünteti. Ezt követően hallgatói jogviszony ismételt felvételt követően létesíthető. (5) A felvett szakirány változtatását, a második, vagy további szakirány leadását a kar dékánja kérelem alapján engedélyezheti. Az erre vonatkozó kérelmet hagyományos rendszerű nappali, levelező tagozat esetében a megelőző félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig, távoktatási hallgatók esetében lekésőbb a II. ciklus lezárását megelőzően az ITÜ-höz kell benyújtani. A határozatot a kar dékánja kiadmányozza. A kiadmányt az oktatási igazgató hitelesíti. (6) A hallgató más felsőoktatási intézményben az adott félévben felvenni tervezett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadására irányuló kérelmét a KÁB titkárához nyújtja be, csatolva a felvenni tervezett, illetve korábban teljesített tantárgy hitelesített programját, továbbá a tantárgy teljesítését igazoló hitelesített leckekönyv-másolatot. A kérelem beadási határideje a hagyományos távoktatási képzésben az adott félévre/ciklusba való beiratkozást követő 60 nap. A befogadásról szóló döntést a KÁB hozza. A döntés kézhezvételéig a hallgató köteles tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. (7) A hagyományos képzési rendszerű távoktatási képzésben az adott ciklus első napja az I. ciklusba történt beiratkozás esetén a beiratkozás évében szeptember 1., a II. és III. ciklusba történő bejelentkezés esetén az a nap, amikor a hallgató az adott ciklusba bejelentkezik. (8) A Tantárgyi követelményeket és a Foglalkozási tervet a tantárgyfelelős készíti és juttatja el a tanszék vezetőjének/intézetigazgatójának, amit a tanszékvezetők/intézetigazgatók javaslatára a kar dékánja fogad el a hagyományos képzésben nappali és levelező tagozaton az őszi félévre vonatkozóan április 30-ig, tavaszi félévre vonatkozóan október 30-ig, a hagyományos távoktatási képzésben a bejelentkezéssel egyidejűleg. A Tantárgyi követelmények félév/ciklus közben csak a HÖK egyetértésével módosíthatók.



(9) A tanulmányi és tantárgyi követelményekről szóló tájékoztatót a távoktatási tagozaton a ciklusnyitón, illetve a beiratkozáskor/bejelentkezéskor a hallgató rendelkezésére kell bocsátani. (10) A hagyományos rendszerű távoktatási képzésben a tantárgyfelelős a vizsgára bocsátás feltételeiről a tantárgy követelményrendszerében rendelkezik. Amennyiben a hallgató passzív félév/passzív év után folytatja tanulmányait, köteles a követelményrendszer-változásról tájékozódni a GTR-ben. (11) Vizsgaismétlésre a hagyományos rendszerű távoktatási képzésben az adott ciklusban négy alkalommal van lehetőség. Az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgáért a hallgató vizsgánként vizsgaismétlési díjat fizet. A vizsgaismétlési díj összege vizsgánként a hallgatói normatíva 5%-a. A vizsgaismétlési díjat a hallgatónak a vizsgára történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell megfizetnie. (12) Ha a hagyományos rendszerű távoktatási képzésben a hallgató a megszerzett érdemjegyet, értékelést javítani akarja, ciklusonként 4 tantárgyból, egy-egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A javítóvizsga értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára vonatkozó szabályok szerint javítható. A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak, illetve a ciklus végéig történhet. (13) Ha egy felvett tantárgyat a hallgató nem tud az adott ciklusban teljesíteni, a tantárgyat legfeljebb két alkalommal újra felveheti. Ha a hallgató a tantárgyi előkövetelményeket teljesítette, és a tantárgyfelelős engedélyezte ennek elfogadását, a hallgatónak a tantárgy újbóli felvételekor csak vizsgáznia kell. (14) A nyelvi előkövetelmény alól mentesülnek azok a hagyományos képzési rendszerű hallgatók is, akik az 1993. évi felsőoktatási törvény szerint 2004/2005. tanévet megelőzően létesítették hallgatói jogviszonyukat és megkezdett tanulmányaik során az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik 40. életévüket, és a szakon a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő. Azok a hagyományos képzési rendszerű hallgatók, akik a 2004/2005. tanévben, a 2005/2006. tanévben létesítették hallgatói jogviszonyukat és a beiratkozás évében betöltötték 40. életévüket és a szakon a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő a nyelvi előkövetelmény alól mentesülnek. (15) A hagyományos képzési rendszerű hallgató záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák végosztályzatából számított számtani átlag és a szakdolgozat végosztályzatának (kettő, vagy több szakdolgozatvédés esetén a szakdolgozatok végosztályzatából számított számtani átlag) egyszerű számtani átlaga adja. (16) A hagyományos képzési rendszerű hallgatók abszolutórium megszerzési határideje nyári záróvizsga esetében a záróvizsga 1. napját megelőző 3. hét utolsó napja, téli záróvizsga esetében a záróvizsga 1. napját megelőző 4. hét utolsó napja. Az abszolutórium megszerzési határidő meghosszabbítását a hallgató írásban kérheti az oktatási rektorhelyettestől. A kérelem beadási határideje az abszolutórium megszerzés határidejének utolsó napja.



7. rész Vegyes és záró rendelkezések A fogyatékossággal élő hallgató 57.§ (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a főiskola a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve azok teljesítésétől eltekinthet. A mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alapképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A hallgató kérelmét az Esélyegyenlőségi Bizottság bírálja el. (3) A fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendjét, a kedvezményeket, illetve esélyegyenlőséget biztosító feltételeket az ESZ tartalmazza. Méltányosság gyakorlása 58.§ (1) A hallgató kérelmére a képzési időn belül két alkalommal indokolt esetben méltányossági engedélyt kaphat a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, bármely TVSZ-szel összefüggő ügyben. (2) A méltányossági kérelem pusztán tanulmányi okra nem alapozható. A méltányossági döntés mindig egyedi jellegű, annak eredménye nem képezhet hivatkozási alapot más döntéseknél. (3) A méltányossági kérelmet a kar dékánja bírálja el, aki e jogkörét nem delegálhatja. A dékán által hozott határozatot a hallgató leckekönyvének „Hivatalos bejegyzések” című rovatába, valamint a GTR-be be kell jegyezni. (4) A méltányosság nem vehető igénybe: a) a félévi aláírás megszerzésére, b) a képzési és kimeneti, tantervi követelmények alóli felmentésre, c) az államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre történő átsorolás felül bírálatára, d) a költségtérítéses képzésről az államilag támogatott képzésre történő átsorolásra, e) hagyományos képzés esetében a képzési idő meghosszabbítására. (5) A méltányossági jogkörben hozott döntést nem kell indokolni, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Másodlat kiadása 59.§ (1) A leckekönyv, oklevél, oklevélmelléklet elvesztése vagy megsemmisülése esetén a hallgató annak tényét köteles haladéktalanul postai úton bejelenteni az ITÜ-nek, az érvényes gazdasági főigazgatói utasításban meghatározott befizetése mellett. AZ ITÜ arról haladéktalanul



jegyzőkönyvet vesz fel, továbbá az Ftv. rendelkezései alapján jelenti az Oktatási Hivatalnak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hallgató nevét, hallgatói kódját, lakcímét az eltűnés időpontját és körülményeit, a jegyzőkönyv keltének helyét, idejét, készítőjének nevét, beosztását és aláírását. Az elveszett leckekönyvről oklevélről, oklevélmellékletről – a törzslap (póttörzslap) alapján, térítés ellenében – az ITÜ legkésőbb 30 napon belül másodlatot állít ki. Leckekönyv másodlat esetén a másodlatba az addig teljesített tanulmányi és vizsgakötelezettségek eredményét, a korábbi hivatalos bejegyzéseket, határozatokat be kell vezetni. (2) A másodlatot lehetőleg pontosan olyan nyomtatványra kell elkészíteni, mint amilyenre az eredeti is készült. Ha ez nem kivitelezhető, akkor folyamatosan gépelve normál A/4-es lapra kell elkészíteni. A kiállított másodlatot „MÁSODLAT” megjelöléssel, valamint az alábbi záradékkal kell ellátni: „Ezt a(z) oklevelet/leckekönyvet/oklevélmellékletet a …… számú törzslap alapján állítottuk ki, tartalmában az eredeti oklevéllel/leckekönyvvel/oklevélmelléklettel mindenben megegyezik.” Keltezés, aláírás, körbélyegző. A másodlat aláírója a dékán, amit az oktatási igazgató hitelesít. (3) A másodlat kiállítását a törzslapra (póttörzslapra) be kell jegyezni. Jogviszony-igazolás 60.§ (1) A jogviszony-igazolás GTR által, a Vhr szerinti tartalommal előállított igazolás, amely tanúsítja a hallgató ezen jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását. (2) Az ITÜ az igazolást a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül aláírásával és dátummal hitelesítve kézbesíti a hallgatónak. (3) A sorszámozás rendjét az oktatási igazgató az Oktatási Hivatalnak bejelenti. (4) Az igazoláson – amennyiben a jogviszony nem szűnik meg félév közben – az első félév esetén a szeptember 1. és január 31. közötti, a második félév esetén a február 1. és augusztus 31. közötti időszakot kell feltüntetni. (5) A kiállított igazolásokról az ITÜ másolatot készít. A kiállított igazolásokról az illetékes koordinátor nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a kiállított igazolás sorszámát, az igénylő nevét és a kiállítás időpontját.



IV. fejezet A szakdolgozat készítés rendje Az SZKR célja 1.§ (1) Az SZKR célja az, hogy meghatározza a szakdolgozat készítésével kapcsolatos szabályokat, különös tekintettel a szakdolgozat témaválasztására, a szakdolgozat tartalmai és formai követelményeire. Az SZKR hatálya 2.§ (1) Az SZKR hatálya kiterjed a főiskolán felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytató hallgatókra, továbbá az SZKR szerint eljáró valamennyi személyre. (2) Az SZKR-t alkalmazni kell a főiskola valamennyi hallgatója tekintetében, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszonya mikor keletkezett. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) Az SZKR-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.). A szakdolgozat készítésének célja 4.§ (1) A szakdolgozat elkészítésével a hallgatónak a) bizonyítania kell azt a képességét, hogy a tanulmányai során megszerzett ismeretanyagot jól tudja alkalmazni. A szakdolgozat témájában meghatározott komplex feladat megoldásával képesnek kell lennie adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására és helyes véleményalkotásra. b) ismernie kell a témára vonatkozó szakirodalmat, és készséget kell szereznie a szakirodalomban való tájékozódásra és annak felhasználására. (2) Mindezeket a hallgatónak a választott téma feldolgozása és záróvizsgán történő megvédése során kell bizonyítania.



A szakdolgozat (diplomadolgozat) témájának kiválasztása 5.§ (1) Szakdolgozat témákat a karok tanszékei/intézetei írhatnak ki. A kiírt témáknak olyanoknak kell lenniük, amelyek lehetővé teszik a különböző tantárgyak keretében tanult ismeretek alkalmazását. (2) A tanszékek témajavaslataikat minden év január 15-ig jóváhagyásra megküldik az illetékes szakfelelősnek, aki a témajavaslatokat minden év január 31-ig jóvá hagyja és visszajuttatja a tanszékekre/intézetekhez. Új képzés indítása esetén a kari dékán jóváhagyásával más határidőt is megadhat. (3) Az illetékes szakfelelősök által jóváhagyott témákat a témafelelősök (konzulensek), szak, szakirány/specializáció megjelölésével a főiskola honlapján és a GTR-ben a jóváhagyást követő öt munkanapon belül közzéteszik. A közzétételért a tanszék vezetője/intézetigazgatója felelős. (4) A hallgatók a szaknak, szakiránynak/specializációnak megfelelő témát választhatnak. (5) Jelentkezés a meghirdetett témákra: a) Alapképzésben nappali, levelező és az új képzési rendszerű távoktatási tagozaton a szakirány választás félévében a vizsgaidőszak utolsó munkanapjáig a „Kérelem szakdolgozat téma és cím jóváhagyásához” című formanyomtatványon, b) a hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozaton a II. ciklusba való beiratkozás időpontját követő 60 napon belül a „Kérelem szakdolgozat téma és cím jóváhagyásához távoktatási tagozaton” című formanyomtatványon, c) mesterképzésen a második évfolyam első félévben a szorgalmi időszak második hetének utolsó munkanapjáig a „Kérelem szakdolgozat téma és cím jóváhagyásához” című formanyomtatványon, d) szakirányú továbbképzésen a szakdolgozat elkészítését megelőző félév szorgalmi időszak nyolcadik hét utolsó munkanapjáig a „Kérelem szakdolgozat téma és cím jóváhagyásához” című formanyomtatványon történik. (6) A hallgató által javasolt vagy a főiskola másik karán választott szakdolgozat téma esetében a téma választást az (5) bekezdés szerinti formanyomtatványon az illetékes szakfelelősnek kell eljuttatni, aki a benyújtást követő 8 napon belül mérlegeli, hogy az megfelel-e a szak, szakirány/specializáció képzési céljainak. Ha úgy dönt, hogy nem, a hallgató köteles új téma, cím jóváhagyását kérelmezni. (7) Az új képzési rendszerben minden tagozat esetében a szakdolgozat konzulens által elfogadott címének jóváhagyása az illetékes tanszéken/intézeten történik. A benyújtott kérelmeket a témát meghirdető tanszék vezetője/intézetigazgatója az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követő második hét utolsó munkanapjáig a GTR-en keresztül hagyja jóvá. Amennyiben valamely hallgató új téma és cím választására kötelezett, arról a GTR-en keresztül értesítést kap. A hallgatónak az új téma és cím választását az (5) bekezdés szerint a felszólítás időpontját követő 30 napon belül kell benyújtania az illetékes tanszékvezetőhöz/intézet igazgatóhoz.



(8) A hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozaton az illetékes szakfelelős a benyújtást követő 30 napon belül gondoskodik a benyújtott kérelmek elbírálásáról és a konzulensek felkéréséről. Az Oktatási Igazgatóság a GTR-en keresztül értesíti a hallgatókat az elfogadott címről és a konzulens személyéről. Az elutasítás levélben történik. A hallgatónak a kiértesítésben megjelölt határidőre kell az új témákat és szakdolgozat címeket tartalmazó kérelmet eljuttatni az Oktatási Igazgatóságra. (9) A szakdolgozat címének módosítását nyári záróvizsga esetén a megelőző évben október 30ig, szakirányú továbbképzésben december 15-ig a téli záróvizsga esetén – a záróvizsga évében – február 28-ig kérelmezheti a hallgató az illetékes tanszéken/intézeten, a hagyományos rendszerű távoktatási képzésben a szakfelelősnél az erre a célra rendszeresített „Kérelem szakdolgozati cím (témakör) módosítására” című formanyomtatványon. 6.§ (1) A szakdolgozat elkészítése során a hallgató a konzulens által meghatározott időbeosztás szerint köteles részt venni a konzultációkon, amelyet a konzulens leckekönyv aláírással, valamint a szakdolgozatba bekötendő nyilatkozatával igazol. A hallgatónak – a konzulenssel megbeszélt és jóváhagyott vázlat, valamint a hallgatott tárgyak tartalma és módszertana alapján – önállóan kell elkészíteni szakdolgozatát. (2) A hallgató szakdolgozatát a véglegesítés előtt nyári záróvizsga esetén március 31-ig, téli záróvizsga esetén szeptember 30-ig köteles bemutatni a konzulensnek jóváhagyás végett. (3) A szakdolgozat készítője, valamint a szakdolgozathoz információt adó szervezet a szakdolgozat készítőjének útján írásban kérheti a témát elfogadó tanszék vezetőjétől/intézetigazgatójától a szakdolgozat titkos kezelését. Amennyiben a tanszékvezető/intézetigazgató elrendeli a titkosítást, úgy a szakdolgozat kizárólag a bírálónak és a záróvizsgáztató bizottságnak adható ki. (4) A szerzői jogok érvényesítése érdekében, valamint azért, hogy a hallgatók tartalmilag és formailag is a legjobb munkákat vegyék alapul a záródolgozataikhoz, és a művek forrásként való felhasználása a vonatkozó előírásoknak megfelelően történjen, a korábban elkészült szakdolgozatokat könyvtári olvasótermi használatra kiadni csak a konzulensek engedélye alapján lehetséges. (5) A konzulensnek joga van a konzulensi feladatától elállni, amennyiben a hallgató az (1)bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget. Az elállási szándékról a szakfelelőst a (2)bekezdésben megjelölt időpontig írásban tájékoztatja. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei 7.§ (1) Tartalmi követelmények: a) A legfőbb követelmény, hogy a hallgató a szakdolgozatában bizonyítsa, hogy jól ismeri a választott téma elméleti és gyakorlati kérdéseit, témakörtől függően annak makro-, illetőleg mikrogazdasági jelentőségét, továbbá az értékelés módszereit és lehetőségeit. A szakdolgozat tükrözze a hallgató önálló állásfoglalását a vizsgált témakörben.



b) A szakdolgozatnak az áttanulmányozott irodalom, valamint a vizsgálati módszer és a kapott eredmények alapján a téma érdemi feldolgozását kell tartalmaznia. c) A dolgozatban a feldolgozott hazai és nemzetközi irodalomra az előírásoknak megfelelő módon szükséges hivatkozni. d) Szakirodalomnak tekintendők: – szakkönyvek, – szakfolyóiratok (elektronikusak is), – tudományos és szakmai konferenciák előadásai, – országos hatáskörű szervek által közzétett szakmai anyagok (elektronikusak is), – szakdolgozatok, diplomamunkák, tudományos értekezések. A felsoroltakon túl felhasznált egyéb anyagok (pl. jogszabályok, nem szakmai folyóiratok, a vizsgálat tárgyát képező intézmény, cég belső szabályzatai, éves beszámolója, kiadványai stb.) az irodalomjegyzék után egyéb felhasznált forrásként szerepeltetendők. e) A dolgozat visszautasítását vonhatja maga után, ha a hallgató más szerző által készített dolgozatot, vagy egyéb irodalmi forrást hivatkozás nélkül, vagy a megengedettnél nagyobb terjedelemben használt fel. f) A dolgozat szöveges részét eredeti vagy átvett táblázatok, fényképek, grafikonok, különböző mellékletek egészíthetik ki. Mindezeket úgy kell a dolgozatba beépíteni, hogy "eredetük" megállapítható legyen. (2) A szakdolgozat szerkezeti felépítése, formai követelményei a) A felépítés a témától függően változatos lehet, de minden dolgozatot bevezetéssel kell kezdeni és összefoglalással zárni. Javasolt szerkezeti felépítés: Tartalomjegyzék, Bevezetés, Irodalmi áttekintés, Anyag és módszer, Eredmények, Következtetés - javaslatok (Értékelés), Összefoglalás, Irodalomjegyzék, Nyilatkozatok, Táblázatok, Ábrák jegyzéke, Mellékletek. b) A szerkesztés: A fő fejezetek, beleértve a bevezetést és összefoglalást is, új oldalon kezdődjenek. A címek, alcímek betűiről (nagy és kis betűk), vastagításából és elhelyezéséből (középre, oldalt) tűnjön ki azok fontossága, és az elhelyezés az egész dolgozatban következetes legyen. Kötelező a decimális beosztás is. A fő-, al- és részfejezeteket arab számokkal kell ellátni. A címek után pontot nem teszünk. Pl.: 3. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A MUNKANÉLKÜLISÉGRE 3.1. Munkanélküliség fejlett tőkés országokban 3.2. A munkanélküliség kezelése a fejlett tőkés országokban napjainkban 3.3.1. Aktív eszközök 3.3.2. Passzív eszközök A szövegben lévő címek fölött és alatt, azok fontosságától függően, a jobb áttekinthetőség érdekében, több-kevesebb helyet kell hagyni. c) Tartalomjegyzék: A dolgozat elejére, a belső borítólap után kerüljön. A tartalomjegyzékben felsorolt fejezetcímek szó szerint egyezzenek meg a szövegben találhatókkal. A tartalomjegyzék - az oldalszámok megadása mellett - az alábbiakat foglalja magába: – bevezetés, – fő fejezetek, – alfejezetek,



– pontok, – alpontok, – összefoglalás, – irodalomjegyzék, – nyilatkozatok, – táblázatok jegyzéke, – ábrák jegyzéke, – mellékletek. d) Bevezetés: Tartalmazza a választott téma aktualitását, jelentőségét, a vizsgálat tárgyát, a kitűzött cél(oka)t, a téma feldolgozásához alkalmazott módszer(eke)t. Utóbbiak önálló fejezetben is kifejthetők. A bevezetés a dolgozat terjedelmének 5-10%-át teheti ki. e) Fő fejezetek, a téma kidolgozása: E fejezetekben kell bemutatni a dolgozat készítés során felhasznált módszereket, a kapott eredményeket és az azokat alátámasztó érveket, törekedve a feldolgozást elősegítő irodalmi forrásmunkák szintézisére. Az összegyűjtött adatokat és információkat, saját számításokat célszerű táblázatok és ábrák segítségével bemutatni, mert azok a dolgozat színvonalát emelik. Elhelyezésük úgy történjen, hogy a mondanivaló szerves részét képezzék. –

Irodalmi hivatkozások: A mondanivaló alátámasztása érdekében, vagy más nézetek cáfolatául szó szerinti vagy tartalmi idézetek alkalmazandók. A forrás megjelölése elengedhetetlen (felhasznált szakdolgozatok esetén is), mert plágiumnak minősül más szerzők megállapításainak idézőjel és/vagy hivatkozás nélküli átvétele. Szöveg közben szerző és évszám kerek zárójelben, vagy az irodalomjegyzékben feltüntetett szögletes zárójelbe tett sorszámmal kell hivatkozni. Amennyiben ugyanannak a szerzőnek egy éven belül megjelent több publikációjára is hivatkozik, úgy az évszám után abc... betűkkel kell a különbséget jelölni. Pl. (CSETE 1987 a); (CSETE 1987 b)... Ha a felhasznált irodalmi forrásnak két szerzője van, akkor mindkét szerző nevét és az évszámot is jelölni kell, pl.: (SZABÓ-KISS 1987). Kettőnél több szerző esetén az első szerző nevét kell kiírni a hivatkozásnál, jelölve azt, hogy több szerzőről van szó, pl.: (CSETE et al. 1985). Hivatkozhatunk a szerzőre vagy szerzőkre zárójelben, pl. (CSÁKY 1976); (CSÁKY-MÉSZÁROS 1981), de zárójel nélkül is. Ebben az esetben csak az irodalmi forrásmunka évszáma kerül zárójelbe. Pl. NAGY (1982) vagy CSÁKY-MÉSZÁROS (1981). Az irodalmi hivatkozások során, a szerző keresztnevének kezdőbetűjét azonos vezetéknevű szerzők esetén kell feltüntetni, egyébként nem. Az irodalmi forrásból szó szerint átvett szövegrészeket idézőjelbe kell tenni. Egy-egy idézet terjedelme maximum 1/3 oldal lehet. A nem egész mondatos idézet esetén az idézőjel után 3 pontot kell tenni és kisbetűvel kezdeni az idézetet. Amennyiben az idézetből valami kimarad, azt 3 ponttal kell jelölni. Elektronikus forrásokra, számítógéppel olvasható dokumentumokra való hivatkozáskor (floppy, CD-ROM, Internet) közölni kell az elektronikus forrás alapadatait, lehetővé téve az egyértelmű visszakeresést. Amennyiben az idézett mű szerzője vagy szerkesztője ismeretlen, úgy szöveg közben az irodalomjegyzékben feltüntetett szögletes zárójelbe tett sorszám szerint kell arra hivatkozni.



Hivatkozás bibliográfiai adatok nélkül: Amennyiben szóbeli közlésre hivatkozunk, úgy szöveg közben elegendő a név és az évszám kerek zárójelben történő feltüntetése, pl.: (xy 1997), vagy pedig a névre és a körülményekre utalunk. Pl.: xy professzor Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott előadásában (1997) kifejtette ….. . –

Táblázatok Minden többsoros, többoszlopos számrendszerű anyagot táblázatba kell rendezni. Fontos, hogy az áttekinthető, logikus szerkezetű és informatív legyen. A táblázatokat sorszámmal, címmel, jól érthető „fejléccel”, mind oszlop-, mind sorirányban tartalmi megnevezéssel kell ellátni, és a szöveges résztől hely kihagyásával elkülöníteni. A táblázatok szerves tartozéka a táblázat alatt külön sorban feltüntetett forrásmegjelölés. A táblázatokban az adatokat helyi érték szerint kell igazítani. A táblázatnak önmagában is érthetőnek és értékelhetőnek kell lennie. A táblázatokra szöveg közben azok sorszámával kell hivatkozni. A táblázatokat szöveg közben a hivatkozás után kell elhelyezni lehetőleg azon a lapon, ahol a rájuk való hivatkozás található. Abban az esetben, ha ez nem oldható meg, úgy a szöveges rész folyamatos legyen, a táblázat új oldalon kezdődjön. A táblázatot megtörni nem szabad. Azok a táblázatok, amelyek a tartalmi kifejtést érdemben nem segítik (pl. csak 1-2 adatát használja fel a szerző) mellékletként szerepeltetendők. 1. táblázat MUNKAERŐ-KÍNÁLAT ÉS KERESLET A MEZŐGAZDASÁGBAN Felkínált Kihasznált munkanapok száma (ezer nap)

Felkínált és Megnevezés kihasznált munkanapok száma közti különbség 1870 906 000 479 430 426 570 1880 820 000 518 664 301 336 1890 923 000 549 659 373 341 1900 1 007 000 564 566 442 434 Forrás: Az irodalomjegyzékben feltüntetett paraméterek, a terjedelem helyett a pontos oldalszám, vagy Forrás: A szerző saját számítása • Megjegyzés: A mértékegység feltüntethető a táblázat címében vagy a cím alatt, jobb oldalon is.



– Ábrák: Az ábrákat (grafikonokat, fényképeket, rajzokat) szintén egyessel kezdődő sorszámmal és címmel kell ellátni. A szövegközi hivatkozás és a forrás megjelölése a táblázatoknál leírtak szerint történjen. Az ábrák felhasználása során a célszerűséget és az esztétikumot ajánlatos figyelembe venni. Csak szorosan a témakörhöz tartozó ábrát célszerű közölni. A rajzok igényesek és tetszetősek legyenek. f) Összefoglalás: A dolgozat mondandójának tömör összegzése. Tartalmazza a dolgozat célját, az alkalmazott módszereket, az elért eredményeket, a levonható következtetéseket és javaslatokat. Utóbbiak önálló fejezetként is szerepeltethetők az összefoglalást megelőzve. Az összefoglalás terjedelme a bevezetéséhez hasonló. g) Irodalomjegyzék: A szerzők nevének, illetve annak hiányában a cikk, kiadvány címének kezdőbetűi alapján alfabetikus sorrendben kell összeállítani azokból a forrásokból, amelyekre a szövegben hivatkozás történt. Ezen túlmenően feltüntethető a téma feldolgozását segítő két-három olyan alapmunka, amelyeket a hallgató áttanulmányozott, de nem citál. Feltüntetendő: Könyvek esetén – A szerző vezetékneve és keresztneve kezdőbetűje (vagy a szerzőké, a szerkesztőé, az álnevekre és hamis szerzőségre utaló megjegyzéssel együtt) – A mű címe és alcíme – A kiadás helye; ha a könyvben nem tüntetik fel; h.n. (hely nélkül) – Kiadó: ha a könyvben nem szerepel, elhagyandó – A kiadás éve: ha a könyvben nincs benne, odaírjuk: é.n. (évszám nélkül), vagy a copyright évét tüntetjük fel – Esetleg a kötetszám, ha a mű többkötetes – A mű terjedelme (pl. 506 p.) Folyóiratcikkek esetén – A szerző vezetékneve és keresztneve kezdőbetűje – „A cikk vagy a fejezet címe” – A folyóirat címe – A megjelenés éve és a hónap, évfolyam és szám, oldalszám (pl. 1990. júl. 37. évf. 7., 275-284 p.) Könyvfejezetek, gyűjteményes művekből vett tanulmányok – A szerző vezeték- és keresztneve – „A fejezet vagy a tanulmány címe” – In: – A gyűjteményes kötet esetleges szerkesztőjének neve, vagy több szerző – A gyűjteményes kötet címe – Többkötetes mű esetén a kötet száma, amelyben az idézett tanulmány megtalálható – A hely, a kiadó, az évszám, az oldalszám: mint az egyszerzőjű könyvek esetében



Nem kell feltüntetni a tudományos fokozatokat. A szerzőket mind szövegközben, mind az irodalomjegyzékben kötőjellel választjuk el egymástól. A kettős nevek kötőjellel összekötött mindkét tagját vezetéknévnek tekintjük (pl.: SÜLI-ZAKAR). Pl. cikk esetén több szerzős mű esetén

[1.] Enese L.: Mezőgazdasági bérleti rendszerek az Európai Közösség országaiban. Gazdálkodás, 1993. 37. évf. 4. 25-35. p. [2.] Csete L.-Nagy S.-Kovács E.-Ferenczi M.: Az EK-hoz csatlakozás várható hatásai a magyar erdő- és fagazdaságra. Gazdálkodás, 1991. 35. évf. 6. 41-51. p.

kézirat esetén

[3.] Domé Gy.-né: A szövetkezet új modellje. Kézirat. Budapest, 1994. 23 p.

szerkesztett mű esetén

[4.] Romány P. (szerk.): Mezőgazdasági üzemekben Skandináviától Itáliáig. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1965. 370. p.

könyvrészlet esetén [5.] Kindler J.: A kockázat döntéselméleti megközelítése. In: Kockázat és társadalom. Szerk.: VÁRI A. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. 13-24. p. kiadványban megje- [6.] Tóth A. E.: A családi gazdaság kérdéseiről. In: Az egyéni lent magángazdaságok szerepe és esélyei Magyarországon, Kompolt, előadás esetén 1992. 84-93. p. testületi szerző esetén

[7.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakorlati kézikönyv. Budapest, OMIKK, 1990. 311 p.

adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni

[8.] 1. Megjelenési hely ismeretlen: h. n. (azaz "hely nélkül") 2. Kiadó ismeretlen: i. k. (azaz "ismeretlen kiadó") 3. Megjelenési év ismeretlen: é. n. (azaz év nélkül)

Külföldi szerző(k) esetén a nevet a következők szerint kell szerepeltetni: Samuelson, P. A. - Nordhans, W. D. Amennyiben magyar nyelven megjelent műről van szó, akkor a szerző(k) neve után a fenti módon, ha eredeti - fordítás nélküli -, úgy idegen nyelven kell a mű adatait az irodalomjegyzékben feltüntetni. h) Táblázatok és ábrák jegyzéke A táblázatok és ábrák jegyzékében a táblázatok és ábrák sorszámát, címét és azok fellelhetőségi helyét – oldalszámát – kell feltüntetni. i) Mellékletek: Mellékletként helyezendők el azok az anyagok, amelyek a téma feldolgozásához szükségesek, azonban szövegközi elhelyezésük az áttekinthetőséget nehezítené, továbbá a (2) pontban jelzett táblázatok.



j) Egyéb formai követelmények: A szakdolgozatot A4-es, famentes géppapíron, szövegszerkesztővel Times New Roman betűtípussal, magyar ékezettel készítve (baloldalon 4 cm, jobb oldalon 3 cm, alul-felül 3-3 cm margóval, 13-as betűnagysággal, szimpla sortávolsággal), bekötve két példányban kell a Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti határidőre leadni. Csak a lap egyik oldalára lehet nyomtatni/gépelni. A szakdolgozat terjedelme táblázatokkal és ábrákkal együtt, a mellékletek nélkül legalább 30, legfeljebb 60 oldal legyen. A szakdolgozat - belső - első oldalát a „Szakdolgozat formai követelményei” című formanyomtatvány szerint kell elkészíteni. A következő oldal (vagy számozott oldalak) a tartalomjegyzék. Ezt követi a bevezetés, oldalszám megjelölés nélkül, a következő oldal 2. oldalszámot kap. A szakdolgozat borítólapját a „Szakdolgozat formai követelményei” című formanyomtatvány szerint, fekete kemény kötésben, aranyszínű feliratozással kell készíttetni. A szakdolgozat köttetése előtt az esetlegesen előforduló gépelési vagy nyelvhelyességi hibákat feltétlenül ki kell javítani. A szakdolgozattal egyidejűleg beadandó összefoglaló tartalmi kivonat borítólapja a „Szakdolgozat formai követelményei” című formanyomtatvány szerint készüljön.



V. fejezet Térítési és juttatási szabályzat A TJSZ célja 1.§ (1) A TJSZ célja az, hogy meghatározza a hallgatói juttatások megállapításának elveit, az odaítélés módját és eljárási szabályait, a támogatások időtartamát, jogcímét, a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket, mentességeket és kedvezményeket. Előírja a díjak befizetésének, kezelésének szabályait, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveit, továbbá a költségtérítés fizetésének módját és részletes szabályait, a költségtérítés fizetése alóli mentesülés részletes szabályait. A TJSZ hatálya 2.§ (1) A TJSZ hatálya kiterjed a főiskolán államilag támogatott felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgatókra, a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra, valamint a Szabályzat szerint eljáró valamennyi személyre és testületre. (2) A TJSZ hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén és a TJSZ-ben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki a főiskolán államilag támogatott felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgatókra (a továbbiakban államilag támogatott levelező tagozatos hallgató). (3) Jelen szabályzat eltérő rendelkezéseinek hiányában a TJSZ-t alkalmazni kell a főiskola valamennyi hallgatója tekintetében, függetlenül attól, hogy a hallgatói jogviszonya mikor keletkezett. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) A TJSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − − − −

a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), − a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R,), − a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény).



Fogalmak 4.§ (1) A TJSZ értelmében: a) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe, b) családfenntartó: az a hallgató, akinek legalább egy gyermeke van, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult, c) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe, d) félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, e) felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel, f) felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad, g) fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű, h) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll, i) hagyományos képzés: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint indított képzések (főiskolai szintű), j) hagyományos képzési rendszerű hallgató : tanulmányait a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint kezdte meg nappali, vagy levelező tagozaton. k) hagyományos képzési rendszerű távoktatási hallgató: tanulmányait a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint kezdte meg távoktatási tagozaton, l) hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki nagykorúvá válása után is jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. Ezen értelmezést első alkalommal az 2007. szeptember 1-jét követően felvételi jelentkezési kérelmet benyújtó személyre, kollégiumi jelentkezési kérelmet benyújtó hallgatóra, ezt követően létesített mentori megállapodásokra, illetőleg a 2008. szeptemberében az első évfolyamon alap- és mesterképzésben államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A már megállapított kedvezményeket, mentességeket, a megkötött megállapodások érvényességét a módosítás nem érinti,



m) honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhető tartományban való közzététele, n) kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység, o) képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható, p) képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő, q) képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra, r) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt, s) kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató: minimum 4,20 kreditindexű, vagy jó rendű tanulmányi eredményű, TDK munkát végző és ágazati, vagy országos szakmai tanulmányi versenyen részt vevő hallgató, t) kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent, u) nagycsaládos: az a hallgató, akinek legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja, v) pénzügyi egyenleg: a hallgató által a virtuális gyűjtőszámlára átutalt, de arról nem rendelkezett tételek összessége, w) rendelkezés: a hallgató által a virtuális gyűjtőszámlára átutalt tétel fizetési kötelezettségének megfelelő jogcím illetve összeg szerinti felhasználása, x) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki árva, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, y) résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet, z) saját bevétel: a Ftv. 125. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságoktól kapott támogatásból származó bevétele, aa) szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, bb) szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, cc) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben



részt vevő hallgató, aki államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre, dd) támogatási idő: azon időszak, amíg hallgató jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást vehet igénybe, ee) tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, a távoktatási tagozaton a hagyományos rendszerű képzésben ciklusként kell értelmezni, ff) új képzés: a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint indított képzések (BA, BSc, MA, MSc), gg) új képzési rendszerű hallgató: tanulmányait a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg, hh) virtuális gyűjtőszámla: a főiskola saját bevételek célelszámolási számláján belül a hallgatói befizetések egyéni kezelésére szolgáló számla, ii) vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája. 1. rész Általános rendelkezések Az államilag támogatott és költségtérítéses képzés 5.§ (1) A főiskolán államilag támogatott és költségtérítéses képzés folyik. Az államilag támogatott képzés költségeit – ha az Ftv. másképp nem rendelkezik – az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az a hallgató, aki a) államilag támogatott képzésben kezdte meg tanulmányait mindaddig, míg nem vált költségtérítéses hallgatóvá, b) a költségtérítéses képzésről államilag támogatott helyre átvett hallgató az átvétel időpontjától mindaddig míg nem vált költségtérítéses hallgatóvá, továbbá c) az államilag támogatott képzésben részt vevő, az Ftv. szerint erre jogosult nem magyar állampolgárságú hallgató. (3) Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. Az államilag támogatott képzésben történő részvételre való jogosultságot a Felsőoktatási Információs Rendszer adatbázisa, valamint a hallgató beiratkozáskor tett nyilatkozata alapján az illetékes tanulmányi ügyintéző (a továbbiakban ITÜ) köteles figyelni. (4) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató az a hallgató, aki



a) költségtérítéses képzésben kezdte meg tanulmányait és nem vették át államilag támogatott férőhelyre, b) államilag támogatott formában kezdi meg tanulmányait, és a képzési támogatási idő leteltével költségtérítéses képzésben folytatja tanulmányait. c) az államilag támogatott képzésre az Ftv. szerint nem jogosult nem magyar állampolgárságú hallgató. d) államilag támogatott formában kezdi meg tanulmányait és az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át és átsorolásra került költségtérítéses képzésre. (5) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az Ftv.-ben meghatározott feltételek szerint a főiskolán tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodási jogával rendelkező személyeket, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait. (6) Aki nem tartozik az (5) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. A határon túli magyarok a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben foglalt feltételek szerint jogosultak részt venni az államilag támogatott képzésben. (7) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag támogatott képzésre felvett, és a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig; b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy, ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés); c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg; d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, da) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát kettővel megnövelt értéket, vagy db) amennyiben e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja



meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább kettővel megnövelt értéket, vagy e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag támogatott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban. (8) Az Ftv. 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy. (9) Kétség esetén az államilag támogatott képzésben való részvételre való jogosultságot, vagy ennek hiányát az oktatási rektorhelyettes vizsgálja. (10) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/200l-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezen hallgató - amennyiben a képzésben 2007. szeptember 1-jéig költségtérítés fizetésére nem voltak kötelezve - ezt követően a további félév(ek)ben költségtérítés fizetésére kötelezett. (11) A Szenátus a hallgató által a mulasztás és késedelmes teljesítés miatt fizetendő díjak, a térítési díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét, valamint a Ftv. 126. §-ának (2) bekezdése alapján a költségtérítés mértékét egy tanév időtartamára, a gazdasági főigazgató javaslata alapján a megelőző tanév május 31-ig állapítja meg. Erre vonatkozó döntését a főiskola honlapján közzé kell tenni. A támogatási idő 6.§ (1) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is (a továbbiakban: felsőoktatási támogatási idő). (2) A felsőoktatási támogatási idő meghatározáskor: a) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. b) A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. c) Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. d) A részidős képzés támogatási ideje és a távoktatás támogatási ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. (3) A főiskolán a támogatási idő megegyezik az adott tanulmányok képzési idejével, a képzési támogatási idővel, amely legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok



képzési ideje. Ha a hallgató a képzési támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (4) A fogyatékossággal élő hallgató képzési támogatási idejének megnöveléséről az Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján az oktatási rektorhelyettes dönt. (5) A felsőoktatási támogatási idő, a képzési támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve, ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel, abban az esetben ha a hallgató az elsőként felvett szak harmadik félévében kezdi meg újabb tanulmányait. (6) Az Ftv. hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben korábban költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a 6.§ (1)-(3) bekezdésének alkalmazásában - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet. Az igazolás elfogadásáról az oktatási rektorhelyettes dönt. A hallgatói támogatások és térítések ügyében eljáró testületek és személyek 7.§ (1) A TJSZ rendelkezései szerint eljáró személyek a rektor, az oktatási rektorhelyettes és a dékán. (2) A TJSZ rendelkezései szerint eljáró testületek: a) b) c) d) e)

Diákjóléti Bizottság, Diákotthoni Bizottság, Fellebbviteli Bizottság, Rektori Tanács, Esélyegyenlőségi Bizottság. A Diákjóléti Bizottság 8.§

(1) A finanszírozási formák közötti kétirányú átsorolással kapcsolatos feladatok, valamint a hallgatói juttatások és támogatások odaítéléséről (szociális támogatás, rendkívüli szociális támogatás, köztársasági ösztöndíj, Nívódíj, Közösségért díj, Tudományos tevékenységért díj) és az ezekkel összefüggő előkészítő feladatok végrehajtásáról az államilag támogatott hallgatók fizetési kötelezettségével kapcsolatos mentességekkel, kedvezményekkel, részletfizetéssel kapcsolatosan első fokon a Diákjóléti Bizottság (a továbbiakban: DJB) dönt. (2) A DJB 7 tagból áll. A DJB két közalkalmazott tagját és titkárát a Szenátus választja meg, további 4 tagját a HÖK delegálja (2-2 fő a két karról). A DJB minden tagja szavazati joggal rendelkezik.



(3) A DJB maga határozza meg ügyrendjét a 2. fejezet és a következők figyelembevételével: a) a DJB akkor határozatképes, ha legalább a tagok fele jelen van; b) a DJB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; c) a DJB döntései előtt szükség szerint kikéri a TJSZ szerint eljáró vezetők, vagy egyéb szakértők véleményét. (4) A DJB álláspontját kérheti bármely hallgató, illetve oktató, ha véleménye szerint valamely juttatási és térítési ügyben nem a TJSZ, vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jártak el. A Diákotthoni Bizottság 9.§ (1) A hallgatói diákotthoni felvételéről első fokon a Diákotthoni Bizottság (a továbbiakban: DB) dönt. A DB ellátja továbbá az e paragrafusban meghatározott döntésekkel összefüggő előkészítő feladatokat. (2) A DB elnöke a diákotthoni koordinátor, akit a gazdasági főigazgató javaslata alapján a rektor bíz meg határozott időre. A DB titkára a diákotthoni koordinátor javaslata alapján a gazdasági főigazgató által megbízott hallgató, tagjai: a HÖK által delegált 1-1 hallgató. (3) A DB maga határozza meg ügyrendjét a HJR és a következők figyelembevételével: a) a DB akkor határozatképes, ha legalább a tagok fele jelen van; b) a DB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; c) a DB döntései előtt szükség szerint kikéri a TJSZ szerint eljáró vezetők, vagy egyéb szakértők véleményét. (4) A diákotthoni jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét a DJSZ szabályozza A Fellebbviteli Bizottság 10.§ (1) A főiskola egyedi kérelem alapján hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában a Fellebbviteli Bizottság mint másodfokú bizottság jár el. (2) A térítési és juttatási ügyekben hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra a 2. fejezetben, a hallgatói jogorvoslatra meghatározottakat kell alkalmazni.



2. rész Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei A hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források 11.§ (1) A főiskola a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, c) az intézményi működési költségek finanszírozására ca) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, cb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, cc) kollégiumi férőhely bérlése, cd) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása, ce) diákotthon/kollégium fenntartása, működtetése. (2) Az (1) bekezdés aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. Az (1) bekezdés bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet. Az (1) bekezdés ba)bc) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásra jogosult hallgató részesülhet támogatásban. (3) A hallgató az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatási jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben ré-



szesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. (4) Az (1) bekezdés aa) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható. (5) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére. (6) Az (1) bekezdés a), ba), bc)-be), c) pontjaiban meghatározott ösztöndíjat havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A Gazdasági és Műszaki Igazgatóság az Oktatási Igazgatóság által tárgyhó 5. napjáig előállított adatállomány alapján - a tanulmányi félév első hónapjának kivételével - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető hitelintézet felé intézkedni e juttatások átutalásáról. (7) A hallgató részére nyújtható támogatások jogcímeit és feltételeit egy tanév időtartamára előre a DJB-nek kell megállapítani, továbbá a főiskola honlapján a DJB titkárának közzé kell tenni. Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatások felosztása az egyes felhasználási jogcímek között 12.§ (1) Az 11.§ (2) bekezdés aa) és ac) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított, a hallgatói normatíva 59 százalékát. (2) Az 11.§ (2) bekezdés ba)-bb) és be) pontja szerinti juttatás kifizetésére kell felhasználni az e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan és mesterképzésben részt vevő hallgatók után biztosított: a) hallgatói normatíva 39 százalékát, továbbá b) lakhatási támogatás normatíva 30 százalékát, és c) a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56 százalékát. (3) Az 11.§ (2) bekezdés ca) pontja szerint kell felhasználni tankönyv-, jegyzettámogatási, sportés kulturális normatívát e rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben, alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított intézményi összegének 24%-át. (4) Az 11.§ (2) bekezdés cb) pontja szerint kell felhasználni a Ftv. tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva intézményi összegének 20%-át. (5) Az 11.§ (2) bekezdés ab) pontja szerint kell felhasználni a köztársasági ösztöndíj intézményi összegét. (6) Az 11.§ (2) bekezdés cc) pontja szerint kell felhasználni a lakhatási támogatás intézményi összegének 70%-át. (7) Az 11.§ (2) bekezdés cd) pontja szerint kell felhasználni a hallgatói normatíva intézményi összegének 2%-át.



A tanulmányi ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételek 13.§ (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi öszszegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget. (2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. (3) A tanulmányi ösztöndíjakat a tárgyfélévre meghatározott ösztöndíjátlag sorrendjében kell meghatározni. Amennyiben a hallgató ösztöndíjátlaga eléri a DJB által meghatározott hallgatói kör hallgatóinak ösztöndíjátlagaiból számított átlagértéket (a továbbiakban: DJB átlag). (4) A DJB az őszi félévben október 15-ig, tavaszi félévben március 15-ig meghatározza a tanulmányi félévben kiadható tanulmányi ösztöndíjat az arra jogosultaknak. A jogosultsági kört a teljes idejű tanulmányokat folytató államilag támogatott hallgatók alkotják, akiknek ösztöndíjátlaga a DJB átlagot eléri és meghaladja a 3,00. (5) A jogosultak létszámának és ösztöndíjátlagának ismeretében a DJB elosztást készít a hallgatói normatíva 59 %-ával. Az összegből a DJB kiszámítja az egy századra eső részt: EGY SZÁZADRA JUTÓ PÉNZÖSSZEG =

HALLGATÓI NORMATIVA 59% − ÁNAK 20% − A A HALLGATÓ DJB ÁTLAG FELETTI SZÁZADAINAK ÖSSZEGE

(6) Az (5) bekezdés szerinti képlettel kapható meg az, hogy a hallgató – aki 3,00 felett teljesített az előző félév folyamán – a DJB átlag feletti részre mennyi ösztöndíjat kap századonként: HALLGATÓ HAVONKÉNTI ÖSZTÖNDÍJA =

EGY SZÁZADRA JUTÓ PÉNZÖSSZEG • HALLGATÓ DJB ÁTLAG FELETTI SZÁZADAI

(7) Azok a hallgatók, akiknek ösztöndíjátlaga 3,00 értékű DJB átlag esetén 3,00-3,1 intervallumba esik, automatikusan a 3,1-nek megfelelő tanulmányi ösztöndíjat kapják. (8) A tanulmányi ösztöndíj megállapítását szolgáló ösztöndíjátlagot (Öátlag) a következők szerint kell kiszámítani: Öátlag =

KI + KI korr 2

, ahol

KI: kreditindex, KIkorr: korrigált kreditindex. (9) Tanulmányi ösztöndíj nem adható annak a hallgatónak: a) akinek a hallgatói jogviszonya szünetel; b) akitől fegyelmi büntetésként a tanulmányi ösztöndíjat megvonták (a fegyelmi büntetés hatálya idején); c) ha az előző megkezdett félévben nem teljesített 15 kreditpontot. (10) A főiskolára első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.



(11) Korábban más felsőoktatási intézményben már tanulmányokat folytató a főiskolára átvett hallgató, az átvétel félévében a félévre meghatározott legalacsonyabb összegű tanulmányi ösztöndíjra jogosult, abban az esetben ha ösztöndíjra a megelőző félévben az átadó felsőoktatási intézményben is jogosult volt. Az átvett hallgató a tanulmányi ösztöndíj folyósításához jogosultságának igazolását a félév regisztrációs hetének utolsó napjáig a DJB titkárának köteles leadni. A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei 14.§ (1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. (3) Köztársasági ösztöndíjban az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett. (4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – a főiskolán szokásos módon közzé kell tenni. A köztársasági ösztöndíjra minden év június 15-ig a DJB állítja össze a pályázati anyagokat. A pályázatokat a hallgató a pályázati kiírásban megadott határidőig a DJB elnökének nyújtja be. A benyújtott pályázatok alapján a DJB elnöke minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)-(6)bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni. (8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.



Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj 15.§ (1) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére pályázat alapján, egy tanévre/félévre, a hallgatói normatíva terhére havonta folyósított – nem kötelező – juttatás. A pályázatokat a DJB elnökének kell benyújtani, félévenként szeptember 30-ig, illetve február 15-ig. A pályázatokról a DJB dönt. (2) Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjak: a) “Nívódíj”, b) „Tudományos tevékenységért díj”, c) “A közösségért díj”. (3) “Nívódíj”: Legalább 3 egymást követő féléven át (4,50 feletti) tanulmányi eredményt elérő hallgató részére adható ösztöndíj. Az ösztöndíj maximális összege havonta a mindenkori hallgatói normatíva 15%-a. 5 (4) „Tudományos tevékenységért díj”: Legalább 3 féléven át (4,00 feletti) tanulmányi eredményt elérő és jelentős tudományos tevékenységet végző hallgató részére a Tudományos Diákköri Tanács javaslatára adható ösztöndíj. Az ösztöndíj maximális összege havonta a mindenkori hallgatói normatíva 15%-a. (5) “Közösségért díj”: A közösségért végzett kiemelkedő közéleti tevékenységért adható ösztöndíj. Az ösztöndíj maximális összege havonta a mindenkori hallgatói normatíva 10%-a. A rászorultsági alapon adható juttatások: (alaptámogatás, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj) 16.§ (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy a beiratkozás alkalmával kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16.§ (3)-(4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Az alaptámogatás igénylésére irányuló kérelmet a szükséges igazolásokkal együtt a bejelentkezéskor a DJB elnökének kell benyújtani. A kérelemről a DJB dönt. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. A hallgató a rendszeres szociális támogatás iránti pályázatot a DJB által kiadott űrlapon a DJB elnökének nyújthatják be, félévenként szeptember 30-ig, illetve február 15-ig. A pályázatokról a DJB dönt. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy 5

Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „…Legalább 3 féléven át (4,50 feletti)…” Hatályos 2009. november 16-ától.



b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek, c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (5) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 25. § szerinti ösztöndíjban részesül. (6) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás. (7) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A rendkívüli szociális támogatás iránti kérelmet a DJB elnökének kell benyújtani. A kérelmek ügyében a DJBnek legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül az Oktatási Igazgatóság által előállított adatállomány alapján a Gazdasági és Műszaki Igazgatóságnak intézkednie kell. A rászorultsági alapon adható juttatások: (Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj) 17.§ (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató részére a főiskolán megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.



(4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: öszszeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe. (8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a főiskolán folyósított támogatástól. (9) Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el. (10) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza. (11) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szerkezet kezelésében levő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsőoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak. (12) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. Amennyiben ez a főiskola, akkor a kifizetés megkezdése előtt az Oktatási Igazgatóság kötelessége megvizsgálni a hallgatói jogosultságot. (13) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt. (14) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt. (15) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében szünetel.



(16) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a felsőoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsőoktatási intézmény a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal. (17) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt az Oktatási Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelő szervezet az intézményektől visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követően visszautalja. (18) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn - de legfeljebb 15 napon - belül írásban értesíteni a DJB-t és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, c) a tanulmányok halasztása. (19) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. (20) A felsőoktatási intézmények térítésmentesen kötelesek havonta, az egyéb általuk nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a felsőoktatási intézmény csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő szervezettől a számlájára átutalta. (21) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. (22) Az állami felsőoktatási intézmények költségvetésében az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások elszámolására - a jogosultság figyelembevételével - az éves beszámoló keretében kerül sor. (23) A TJSZ alkalmazásában a fővárosi önkormányzatot megyei önkormányzatnak, a fővárosi kerületi önkormányzatot települési önkormányzatnak kell tekinteni. A hallgató szociális helyzete 18.§ (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni



a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét, b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait, f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket. (2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni. (3) A hallgató egy főre eső jövedelmének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

a kizárólag tanulmányi alapon megállapított támogatást, az árvaellátást, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a családi pótlékot, a diákhitel összegét, a Bursa Hungarica ösztöndíj összegét. 6

(4) A hallgató szociális helyzetének megállapítása a (2) és (3) bekezdés szerint kialakított, a DJB által tanévenként meghatározott pontozásos rendszerben történik. Jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret 19.§ (1) 11.§ (1) bekezdés ca) pontja szerinti rész a jegyzetek előállítására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére fordítható, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, valamint digitális tananyag előállítására használható fel.

6

A (3) bekezdést és annak a)–i) pontjait beillesztette a 82/2009/2010. SZN határozat. Hatályos 2009. november 16ától. Egyidejűleg a korábbi (3) bek. számozása (4)-re módosul.



(2) Az (1) bekezdés szerinti keret felhasználásáról a gazdasági főigazgató minden tanévre a megelőző tanév május 31.-ig a hallgatói önkormányzat és a Rektori Tanács egyetértésével rendelkezik. A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról 20.§ (1) A sporttevékenység támogatás jogcímei: a) b) c) d)

sportcélú helyiség bérlése, a rendelkezésre álló sportcélú infrastruktúra fejlesztése, egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás, a felsőoktatási sportrendezvényeken való részvétel támogatása.

(2) A kulturális tevékenység támogatás jogcímei: a) főiskolai kulturális rendezvények támogatása, b) színház látogatás támogatása, c) karrier, életviteli és tanulmányi tanácsadás támogatása. (3) A kulturális, valamint sporttevékenységek támogatásáról a gazdasági főigazgató előterjesztése alapján a Rektori Tanács a HÖK egyetértésével dönt. Fogyatékkal élő hallgatók kiegészítő normatív támogatása 21.§ (1) A fogyatékossággal élő hallgatók tényleges létszáma után a főiskolát kiegészítő normatív támogatás illeti meg. A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel. (2) A fogyatékossággal élők tényleges létszámának alapját az október 15-ei statisztikai adatok képezik. Fogyatékkal élőnek minősül a főiskola valamennyi hallgatója közül – tekintet nélkül a támogatási formára, tagozatra, képzésre- az a hallgató, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű. (3) A kiegészítő normatív támogatás felhasználására az Esélyegyenlőségi Bizottság tesz javaslatot. A felhasználás egyik módja a fogyatékossággal élő hallgatók számára speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás. (4) Az e célból nyújtott támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a kiegészítő normatív támogatás 10%-a. A támogatás mértékét a fogyatékosság típusa és mértéke befolyásolja. (5) A támogatás egyösszegű folyósítása minden év novemberében történik. (6) A támogatásra jogosultság igazolásáról és az igénylés módjáról az ESZ rendelkezik.



A diákotthoni ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek 22.§ (1) A diákotthoni elhelyezés pályázat útján nyerhető el. (2) A pályázat elbírálásakor a hallgató a) b) c) d) e)

szociális helyzetét, tanulmányi eredményét, képzési hely és lakóhely közötti távolságát, közösségi munkáját figyelembe kell venni.

(3) A pályázati kérelmekről (2) szerint kialakított, a DB által tanévente meghatározott pontozásos rendszer szerint kell dönteni. A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. A pályázat benyújtásának, elbírálásának részletes feltételeit és módját a DJSZ tartalmazza. (4) A pályázat feltételeit egy tanév időtartamára előre a DB-nek kell megállapítani, továbbá a főiskola honlapján a DB titkárának közzé kell tenni. A HÖK működésének támogatása 23.§ (1) A HÖK működésének támogatása elsősorban a HÖK tisztségviselők, illetve a HÖK által delegált Szenátusi Bizottsági tagok díjazására vonatkozik. (2) A támogatás összegéről a HÖK javaslata alapján a főiskola főtitkárának, a Szenátusi bizottságok elnökeinek véleményét figyelembe véve a gazdasági főigazgató dönt. (3) Az Önkormányzat különböző feladatainak ellátására ösztöndíjat írhat ki. Az ösztöndíjak meghirdetéséről a Küldöttgyűlés dönt. (4) Az ösztöndíj folyósítását szüneteltetni kell, amennyiben a tisztségviselő a HÖK Alapszabályában megfogalmazott feladatait nem megfelelően látja el. (5) Az Önkormányzat állandó ösztöndíjakat hirdet meg a következő tisztségeket betöltők számára. a) b) c) d) e) f) g)

az elnök és a kari elnökök, az alelnökök, az Önkormányzat lapjának főszerkesztője, Ellenőrző Bizottsági tagok, HÖK titkár, Technikus, Tanulócsoport vezetők, akik a Küldöttgyűlés tagjai.

(6) A HÖK elnök, a kari HÖK elnökök havi ösztöndíja a költségvetési törvény által egy tanévre megállapított hallgatói normatíva (a továbbiakban normatíva) legfeljebb 10%-a. Az alelnökök, a HÖK titkár, a főszerkesztő, a Technikus, valamint az ellenőrző bizottsági tagok havi ösztöndíja legfeljebb a normatíva 7%-a. Az állandó ösztöndíj a HÖK elnöknek és a kari HÖK elnököknek egész évre, az alelnököknek, HÖK titkárnak és az ellenőrző bizottsági ta-



goknak a tanév idejére, azaz 10 hónapra, a HÖK lapja szerkesztőjének pedig a lap megjelenésének idejére folyósítható. A Küldöttgyűlés tagjai tíz hónapon keresztül a normatíva legfeljebb 2%-ban részesülnek. (7) A tisztségviselők, indokolt esetben, akár differenciáltan is, többletmunkáért járó ösztöndíjkiegészítésben részesülhetnek, a HÖK javaslata alapján, amely havonta legfeljebb a normatíva 7%-a lehet. A többletmunkáért járó ösztöndíj-kiegészítésről a főiskola főtitkárának véleményét figyelembe véve a gazdasági főigazgató dönt. (8) Az állandó ösztöndíjat a mandátum lejártáig, visszahívásig, kizárásig vagy az illető lemondásáig kell folyósítani. Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje 24.§ (1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el. (2) A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven – az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint – államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja. (3) A pályázatot – a költségvetési törvényben meghatározott keretek között – az oktatási és kulturális miniszter írja ki és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (5) A pályázatokat a DJB elnökének kell benyújtani. A pályázatokat a DJB rangsorolja, a rangsorolt pályázatokat továbbítja a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján – szükség szerint szakértők bevonásával – dönt a pályázatokról. (6) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is. (7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. Az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje 25.§ (1) Az Ftv. 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíjjal kapcsolatos kérdésekről DJB az alábbiak figyelembevételével dönt: a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni;



b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a HÖK egyetértésével születik döntés; c) a pályázati felhívást a főiskola honlapján kell közzétenni; d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani; e) az ösztöndíj átutalásáról a Gazdasági és Műszaki Igazgatóságnak lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodni kell; f) sikertelen részképzés esetében a támogatás fele a hallgató által visszafizetendő. 3. rész Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások az államilag támogatott képzésben Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 26.§ (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, b) a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek - könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények -, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a felsőfokú szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, f) a képzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, g) a főiskola által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel. A térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások 27.§ (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek - a hallgató választása alapján - nem magyar nyelven történő oktatása,



b) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben ha a hallgató államilag támogatott képzésben vesz részt, a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a 26. és 27.§-ban meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban, d) első alkalommal 2008. szeptembertől kezdődően az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat folytató hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben a kötelező, illetve az Ftv alapján a felsőoktatási intézmény által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés. A diákotthoni térítési díj 28.§ (1) A diákotthoni térítési díjat a diákotthoni alapszolgáltatásért és elhelyezésért, valamint a diákotthon által nyújtott egyéb szolgáltatásokért kell fizetni. (2) A diákotthoni alapszolgáltatásokat a HKR 1. melléklet tartalmazza. Egyéb díjak 29.§ (1) Az államilag támogatott hallgatók a TVSZ-ben, illetve más szabályzatokban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a HKR 2. mellékletében megállapított díjakat kötelesek fizetni. (2) A díjak összege esetenként nem haladhatja meg az adott évre megállapított hallgatói normatíva 5%-át. Térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása 30.§ (1) Az a hallgató, aki térítési és egyéb díj fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a következő félévre nem jelentkezhet be, záróvizsgára nem bocsátható, továbbá a hallgatói jogviszony megszüntetése esetén leckekönyve fizetési kötelezettségének teljesítését követően adható ki. (2) Amennyiben a hallgató fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére határidőre nem tesz eleget a dékán a TVSZ-ben ismertetett eljárás szerint hallgatói jogviszonyát megszünteti.



4. rész A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai az államilag támogatott képzésben 31.§ (1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat. (2) A hallgató szociális alapon – a TJSZ-ben meghatározottak szerint – térítési díj esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása. (3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján – a TJSZ-ben meghatározottak szerint – az igénybe vett szolgáltatások térítési díja esetében mentesíthető a fizetési kötelezettség alól. (4) A diákotthoni díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. (5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a TJSZ-ben meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján. (6) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a DJB jár el. (7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről. 5. rész A költségtérítéses képzéssel kapcsolatos rendelkezések A költségtérítéses képzés alapvető szabályai 32.§ (1) A Szenátus a gazdasági főigazgató előterjesztése alapján évente május 20-ig meghatározza a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók által fizetendő költségtérítés és térítési díjak mértékét. (2) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 26.§ (1) bekezdésében meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokért költségtérítést, a 27.§ (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie. A költségtérítés és a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a TJSZ tartalmazza. A TJSZ alapján a hallgató és a főiskola – a hallgató beiratkozásakor – szerződésben rögzíti a költségtérítés és a térítési díj összegét. A szerződésnek tartalmaznia kell a következőket is: a költségtérítés összegét, a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeit. A költségtérítés mértékét a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. Az e bekezdésben fog-



laltak a diákotthoni térítési díj megállapítására nem terjednek ki. A diákotthoni térítési díj mértékében a felek szabadon állapodnak meg. (3) A fizetendő költségtérítés mértékét a HKR 3. melléklete tartalmazza. (4) Ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, hallgatói jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell az Ftv.-ben meghatározottak mellett a felnőttképzésről szóló törvény 20-27. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell. (5) Azon költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató, aki megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott minimális képzési időt túllépi, a minimális képzési időn túli félévekben a következő képlet szerint számítandó összegű költségtérítést fizet, amelynek maximális mértéke az adott félévben az adott szakon a legmagasabb összegű költségtérítés: 1,1 ∗ az adott félévben az adott szakon a legmagasab b költségtér ítés összege ∗ a felvett ta ntárgyak kreditpont jainak összege 30

(6) A költségtérítéses képzésben rész t vevő hallgató második vagy további szakirány felvétele esetén költségtérítést fizet. A hallgató által fizetendő költségtérítés magában foglalja az alábbi képlet alapján meghatározott összeget, továbbá a hagyományos rendszerű képzésben a szakdolgozat konzultáció és a záróvizsga költségtérítését. az adott félévre (ciklusra) vonatkozó költségtér ítés összege ∗ az ismételten felvett tantárgyak mennyiségi kreditpont jainak összege, a félév, ciklus (minta) tanterv szerinti mennyiségi kreditpont jainak összege

ahol, kreditpontok számításánál az idegen nyelv a heti óraszámnak megfelelő értékkel szerepel. (7) A hagyományos rendszerű képzésben szakdolgozat konzultáció térítése a szakdolgozat témaválasztás félévére (ciklusára) meghatározott költségtérítés 15%-a, a záróvizsga térítése a képzés utolsó félévére (ciklusára) meghatározott költségtérítés 15%-a. A költségtérítés befizetési rendje 33.§ (1) A költségtérítést a féléves rendszerű képzésekben havonta, az első részletet a beiratkozással egyidejűleg, a továbbiakban minden hónap 15-éig kell megfizetni. A hagyományos, nem féléves rendszerű távoktatási képzésben a költségtérítés 50%-át a ciklus kezdetén beiratkozáskor, a másik felét pedig legkésőbb az ettől számított 6. hónapon belül kell befizetni. A késedelmesen fizető hallgató a 2. melléklet szerint egyéb díjat fizet. A tanulmányi időszak utolsó félévében (ciklusában) a költségtérítést legkésőbb a záróvizsga időpontja előtt egy hónappal be kell fizetni. 7 (2) Amennyiben a hallgató a ciklusra vonatkozó fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és hallgatói jogviszonyát szünetelteti, fizetési kötelezettsége a szüneteltetés lejártával esedékessé válik. 7

Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „…egyidejűleg minden hónap 10-éig kell megfizetni….” Hatályos 2009. november 16-ától.



(3) Az Oktatási Igazgatóság ITÜ-je a költségtérítés befizetését félévenként, ciklusonként a leckekönyvben “ a költségtérítést befizette” bélyegzővel és aláírással igazolja. (4) A költségtérítés befizetés módja: virtuális gyűjtőszámlára történő banki átutalás. A hallgató nevének és hallgatói kódjának feltüntetésével indíthat átutalást az intézmény által megjelölt bankszámlára. Az ily módon átutalt tétel megjelenik a hallgató pénzügyi egyenlegénél. A hallgató költségtérítésre vonatkozó fizetési kötelezettségének akkor tesz eleget, ha pénzügyi egyenlegéből a megfelelő jogcím és összeg szerint rendelkezik. Költségtérítés visszatérítése 34.§ (1) A féléves rendszerű képzésben a hallgatói jogviszony – beiratkozás/bejelentkezés időpontját követő 30. napig - saját kérésre történő megszüntetése esetén a befizetett költségtérítés öszszege a mindenkori hallgatói normatíva 10%-ának levonását követően visszafizetendő. A hallgatói jogviszony törlésére és a költségtérítés visszafizetésére irányuló kérelem benyújtási határideje a beiratkozás/bejelentkezés időpontját követő 30. nap. (2) A féléves rendszerű képzésben a hallgatói jogviszony saját kérésre történő - a beiratkozás/bejelentkezés időpontját követő 30. napon túli - megszüntetése, a hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén a befizetett költségtérítés időarányos része a hallgató írásos kérelmére visszafizetendő. (3) A hagyományos rendszerű távoktatási képzésben a hallgatói jogviszony saját kérésre történő megszüntetése esetén a beiratkozást/bejelentkezést követő 10. hónapig a befizetett - tananyagcsomag árát tartalmazó költségtérítés esetén, annak árával csökkentett összeggel - költségtérítés időarányos része a hallgató írásos kérelmére visszafizetendő. (4) A költségtérítés visszautalását – az (1) és (3) bekezdés alapján, a 38.§ (2) bekezdés kivételével - a hallgató írásos kérelmére az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. (5) A hallgató kérheti az általa költségtérítés jogcímen tévesen rendelkezett összeg visszavonását, és ezzel egyidejűleg annak gyűjtőszámlájára történő átvezetését. Az ily módon visszavonásra kerülő tétel megjelenik a hallgató pénzügyi egyenlegénél, melyről ezt követően ismét rendelkezhet. A rendelkezés visszavonását a hallgató írásos kérelme alapján az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. (6) A hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnése esetén a hallgatói jogviszony megszűnésének napjáig kérheti az általa költségtérítés jogcímen rendelkezett, de fel nem használt vagy tévesen befizetett költségtérítés visszautalását az általa megadott folyószámlára, amennyiben nincs tartozása a főiskola felé. A visszautalást a hallgató írásos kérelme alapján az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. (7) A gyűjtőszámlán keresztül befizetett összeg, amiről a hallgató még nem rendelkezett – amennyiben a hallgatónak nincs tartozása a főiskola felé – a hallgató által megadott folyószámlára kerül visszautalásra. A visszautalást az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. 8 8

Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „…rendelkezett - a hallgatói jogviszony megszűnése esetén, amennyiben a…” Hatályos 2009. november 16-ától.



Egyéb díjak 35.§ (1) A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók a TVSZ-ben, illetve más szabályzatokban rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a HKR 2. mellékletében megállapított díjakat kötelesek fizetni. (2) A díjak összege esetenként nem haladhatja meg az adott évre megállapított hallgatói normatíva 5%-át. (3) Az egyéb díjak befizetésének módja: virtuális gyűjtőszámlára történő banki átutalás. A hallgató nevének és hallgatói kódjának feltüntetésével indíthat átutalást az intézmény által megjelölt bankszámlára. Az ily módon átutalt tétel megjelenik a hallgató pénzügyi egyenlegénél. A hallgató egyéb díjakra vonatkozó fizetési kötelezettségének akkor tesz eleget, ha pénzügyi egyenlegéből a megfelelő jogcím és összeg szerint rendelkezik. (4) A hallgató kérheti az általa egyéb díjak jogcímen tévesen rendelkezett összeg visszavonását, és ezzel egyidejűleg annak gyűjtőszámlájára történő átvezetését a 35.§ (5) bekezdésben leírtak szerint. (5) A hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnése esetén a hallgatói jogviszony megszűnésének napjáig kérheti az általa egyéb díjak jogcímen rendelkezett, de fel nem használt vagy tévesen befizetett egyéb díj visszautalását az általa megadott folyószámlára, amennyiben nincs tartozása a főiskola felé. A visszautalást a hallgató írásos kérelme alapján az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. A költségtérítés, térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása 36.§ (1) Az a hallgató, aki az esedékes költségtérítést és/vagy térítési és/vagy egyéb díjakat határidőre nem fizette be és a befizetésre a befizetési határidő előtt benyújtott kérelmére az oktatási rektorhelyettestől haladékot/részletfizetési engedélyt nem kapott, a következő félévre (ciklusra) nem iratkozhat be, záróvizsgára nem bocsátható, továbbá a hallgatói jogviszony megszüntetése esetén leckekönyve a fizetési kötelezettségének teljesítését követően adható ki. A késedelmesen fizető hallgató a 2. melléklet szerint egyéb díjat fizet. (2) Amennyiben a hallgató fizetési kötelezettségének nem tesz eleget a dékán a TVSZ-ben ismertetett eljárás szerint hallgatói jogviszonyát megszünteti. Költségtérítés mentesség 37.§ (1) A költségtérítéses hallgatók részére költségtérítés mentesség a 38.§ (2) bekezdés kivételével nem adhat. (2) Az a hallgató, aki 2006. december 31-e előtt létesített hallgatói jogviszonyt és költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült azon a szakon, szakképzésben, amelyben 2007. augusztus 1-jét megelőzően költségtérítés fizetése alóli mentességben részesült költségtérítés fizeté-



sére nem kötelezhető. A mentesség abban a félévben/ciklusban illeti meg a hallgatót, amelyben jelen bekezdés szerinti feltételeknek megfelel. (3) Az adott félév első napja az adott félévben a nappali tagozat szorgalmi időszakának első napja. Az adott ciklus első napja az I. ciklusba történő beiratkozás esetén a beiratkozás évében szeptember 1., a II. és III. ciklusba történő beiratkozás esetén az a nap, amikor a hallgató az adott ciklusba beiratkozik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességre vonatkozó kérelmek („Igazolás költségtérítés mentesség igénybevételéhez” című formanyomtatvány, vagy GYES esetén a MÁK által kiadott igazolás) beadási határideje az adott tanév első félévben október 31-e, II. félévben március 31-e, valamint a hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozaton az adott ciklusra történő beiratkozás időpontja. A költségtérítés fizetése alóli mentességet az oktatási rektorhelyettes engedélyezi. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik a TJSZ szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték. (5) A főiskola az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével zárszámadás keretében rendezi. Költségtérítés kedvezmény, juttatások 38.§ (1) A költségtérítéses hallgatók részére költségtérítésre vonatkozó kedvezmények, juttatások a (2) bekezdés kivételével nem adhatók. (2) Azoknak a hallgatóknak a költségtérítését, akik vizsgakötelezettség alól felmentést kapnak, illetve részükre helyettesítő tantárgyat fogadnak el a következők szerint kell meghatározni:  költségtérítés1  ∗ azon tantárgyak mennyiségi kreditpontjainak összege, amely költségtérítés1 −  a ciklus (félév) (minta) tanterv szerinti mennyiségi kreditpontjainak 2 összege  alól a hallgató felmentést (kreditátvitelt) kap 

1

az adott ciklusra (félévre) vonatkozó - tananyagcsomag árát tartalmazó költségtérítés esetén, annak árával csökkentett összeg - költségtérítés összege 2 a kreditpontok számításánál az idegen nyelv a heti óraszámnak megfelelő értékkel szerepel. A (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségről a gazdasági ügyintéző a GTR-en keresztül értesíti a hallgatót. Túlfizetés esetén a hallgató által befizetett költségtérítés és megállapított fizetési kötelezettség különbözete átvezetésre kerül a következő félévre/ciklusra. Amennyiben a hallgató a különbözet visszautalását kéri, úgy a befizetett összeg visszautalása 34.§ (5) bekezdése szerint, utolsó féléves/ciklusos hallgatók esetében a 34.§ (5) - (7) bekezdése szerint kezelendő. Hátralék esetén a fizetési kötelezettség módosításáról szóló engedélyben meghatározott fennmaradó fizetési kötelezettségének a megadott időpontig köteles a hallgató eleget tenni. A késedelmesen fizető hallgató a 2. melléklet szerint egyéb díjat fizet. (3) A főiskolán folyó költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma, a tanulmányi idő a TVSZ-ben meghatározottakkal. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvez-

    



ményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a főiskolán a megkezdett féléveinek száma - beleértve az államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (4) A költségtérítéses hallgatók az általuk befizetett költségtérítés terhére juttatásban nem részesülhetnek, az általuk befizetett térítési- vagy egyéb díj terhére részükre egyszeri juttatásként az (5) bekezdés szerint megítélt „Nívódíj”, illetve a (6)bekezdés szerint megítélt „Közösségért díj” kivételével. (5) “Nívódíj”: A rektor a tartósan – legalább 3 féléven/2 cikluson át – legjobb (4,50 feletti) tanulmányi eredményt elérő végzős hallgatók közül záróvizsgánként és tagozatonként 1 főt az oktatási rektorhelyettes javaslatára Nívódíjban részesíthet. Az ezzel járó utalvány értékéről a hallgatói normatíva 45%-os mértékéig a rektor dönt. Az azonos eredményt elért hallgatók esetében minden hallgató Nívódíjban részesül. (6) “Közösségért” kitüntetés: Tanévenként – tagozatonként 1 fő részére adható jutalom a hallgatói normatíva 30%-áig. Odaítéléséről a Rektori Tanács tagjainak, illetve a HÖK-nek május 15-ig benyújtott javaslatára a rektor dönt. A főiskola saját bevétele terhére alapított ösztöndíjak 39.§ (1) Az az államilag támogatott helyre felvett és beiratkozott hallgató, akinek felvételi összpontszáma elérte, vagy meghaladta a 450 pontot, az első két aktív félévben 10 hónapon keresztül pályázat alapján 10.000 Ft/hó ösztöndíjban részesül. (2) A főiskola saját bevételeinek terhére a „Főiskoláért” ösztöndíjat alapít. Az ösztöndíjat a főiskola magasabb vezetőinek javaslatára az a főiskolai hallgató pályázati úton nyerheti el – tagozattól, képzési szinttől és finanszírozási formától függetlenül, aki a főiskola érdekében kiemelkedő szakmai, tudományos, vagy közéleti tevékenységet fejt ki. Az ösztöndíj felosztásáról és mértékéről az oktatási rektorhelyettes dönt a gazdasági főigazgató egyetértésével. 6. rész Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje, fizetési mentesség, kedvezmény, részletfizetés szabályai Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje 40.§ (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a TVSZ 20.§ (11) bekezdésében foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a főiskolán költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet.



(2) Ha a 2007. szeptember 1-jén és utána hallgatói jogviszonyt létesített, a főiskolán államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról az ITÜ megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a főiskola államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. Amennyiben a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy a 15%-os mértéket meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie. (3) A 2007. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói jogviszonyt létesített, a főiskolán költségtérítéses képzésben (nappali, levelező tagozaton) tanulmányokat folytató hallgatók az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett és a tanulmányai befejezése előtt megszűnt hallgatói jogviszonyú hallgatók megüresedett helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján sorolhatók át államilag támogatott képzésre. A kérelmet őszi, illetve tavaszi félévre vonatkozóan, a megelőző félév vizsgaidőszak utolsó napjáig az Oktatási Igazgatóságra kell leadni. A 2007. szeptember 1-je előtt felvett , államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatók tanulmányi teljesítmény alapján nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre. (4) Az államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre, illetve költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzésre történő átsorolásról a döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. A döntést a DJB elnöke kiadmányozza, a kiadmányt az oktatási igazgató hitelesíti. (5) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. (6) Az átsorolásról szóló döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, tagozatonként, alapképzésben és mesterképzésben képzési területenként, tagozatonként kell meghozni. Azonos kreditindexű hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie. (7) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. (8) A főiskola következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy



a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a Ftv. 55. §-ának (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket. (9) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja az adott szak képzési idejét. (10) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (11) A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatónak az államilag támogatott képzésre történő átsorolásra irányuló kérelmet az Oktatási Igazgatóság illetékes tanulmányi ügyintézőjének kell benyújtania a tavaszi félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig. Az illetékes tanulmányi ügyintéző a kérelmező hallgatókról tanulmányi eredmény alapján rangsort képez és a rangsort a kérelmekkel együtt átadja a DJB-nek. Az átsorolásról jelen paragrafus alapján a DJB dönt. 7. rész Vegyes rendelkezések Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje 41.§ (1) A kétoldalú nemzetközi szerződés, illetve törvény alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól. (2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a) a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó alapképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának, b) más alapképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának. (3) A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki. (4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. (5) A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.



(6) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények folyósítják. (7) Nemzetközi megállapodás vagy a kedvezménytörvény alapján részképzésben részt vevő nem magyar állampolgárok esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kel alkalmazni azzal, az eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a részképzés időtartamára szól. (8) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat. (9) A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek között - az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le. (10) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. (11) A pályázatokat a DJB elnökének kell benyújtani. A pályázatokat a DJB rangsorolja, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (2) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (3) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról. (12) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe. (13) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap. (14) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik. (15) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót. Befizetések igazolása 42.§ (1) A befizetésről szóló igazolásokat (készpénzátutalási megbízás feladóvevénye, banki átutalásról szóló igazolás, gyűjtőszámlára történő átutalás igazolása) a hallgató köteles teljes tanulmányi ideje alatt megőrizni, és azt ellenőrzés céljából kérésre a főiskola felé bemutatni. Ügyviteli, pénzügyi, ellenőrzési és beszámolási kötelezettség 43.§ (1) A gazdasági főigazgató háromévenként legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a Szenátust az állami támogatás és költségtérítés-fizetés helyzetéről.



(2) A hallgatói előirányzat TJSZ által megállapított kereteinek felhasználásáról a DJB elnöke a HÖK-ot – annak kérésére – írásban tájékoztatja és legalább három évente beszámol erről a Szenátusnak is. (3) A TJSZ-ben foglaltak végrehajtását a belső ellenőrzés keretében a rektor kiemelt feladatként vizsgáltatja. A költségtérítés, térítési és egyéb díjak felhasználása 44.§ (1) A költségtérítéses képzés bevételeinek felhasználása minden esetben a vonatkozó jogszabályok és főiskolai szabályzatok szerint történhet. (2) A hallgatók által térítési díjakból befolyt összeg a következők szerint használható fel: a) Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésben résztvevő nappali és levelező tagozatos hallgatók által befizetett térítési díjak felhasználása a Hallgatói Önkormányzat döntése alapján történik. b) Távoktatási tagozat hallgatói által befizetett térítési, szolgáltatási díjak az intézmény saját bevételét képezik. (3) A hallgatói előirányzat keretösszegeinek felhasználásáról a gazdasági főigazgató évente egy alkalommal köteles a HÖK-ot, valamint a Szenátust írásban tájékoztatni.



VI. fejezet A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek szabályzata Az ESZ célja 1.§ (1) Az ESZ célja az ESZ hatálya alá tartozó hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása során követendő eljárás, valamint a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása. Az ESZ hatálya 2.§ (1) Az ESZ hatálya kiterjed képzési formától függetlenül a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló azokra a fogyatékossággal élő hallgatókra (a továbbiakban: fogyatékos hallgatók), akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4.§-ának a) pontja szerinti érzékszervi képességeiket jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolják, illetőleg kommunikációjukban számottevően korlátozottak, és ez számukra tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, valamint a felsőoktatási törvényben meghatározott hátrányos helyzetű hallgatókra. (2) Az ESZ hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki a főiskolára felvételre jelentkező személyekre. A felvételi eljárás során biztosított mentességekről részletesebben az FSZ-ben kell rendelkezni. (3) Az ESZ hatálya kiterjed azokra a hallgatókra is, akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, de az oklevél kiadásához szükséges feltételeket fogyatékosságuk következtében nem tudják teljesíteni. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) Az ESZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. számú törvény (a továbbiakban: Ftv), − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. számú törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R), − a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, − az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. törvény.



Fogalmak 4.§ (1) Az ESZ értelmében: a) Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű. b) Hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt. c) Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató, akinek a tankötelessé válása időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek. d) mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt. A fogyatékos hallgatók ügyeiben illetékes főiskolai bizottságok és személyek Esélyegyenlőségi Bizottság 5.§ (1) Az esélyegyenlőség biztosítására a Szenátus Esélyegyenlőségi Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. (2) A bizottság a Szenátus javaslattevő, koordináló, ellenőrző testülete, fogyatékossággal élő hallgatók kérelmei esetén elsőfokú döntéshozó szerv. (3) A bizottság 6 tagból és titkárból áll. 3 tagját és titkárát a Szenátus a főiskola alkalmazottai közül választja, úgy, hogy elnöke a fogyatékossággal élő hallgatók főiskolai koordinátora. A nem hallgató tagok (ideértve a titkárt is) 50%-a az oktatók, kutatók közül, 50%-a a főiskola egyéb közalkalmazottai közül kerüljön ki, és legalább 2 tagja nő legyen. A bizottság 3 hallgató tagját a Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) delegálja, akik közül legalább egyikük fogyatékossággal élő hallgató. (4) A bizottság feladatkörében: a) dönt a képesítési követelményektől részben eltérő további képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményekkel kapcsolatos, a fogyatékos hallgatóktól érkező kérelmekről a 79/2006 (IV. 5.) Korm. rendelet alapján; b) ajánlásokat tesz a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, ellenőrzi a támogatások felhasználását. c) ajánlásokat tesz a főiskola vezetői számára a fogyatékos hallgatók esélyegyenlőségének javítására;



d) ellenőrzi az ESZ végrehajtását, gondozza azt, és szükség esetén elnöke útján javaslatot tesz a Szenátusnak a módosítására; e) értékeli a fogyatékos hallgatók helyzetét és erről a rektor döntése szerint beszámol a Szenátusnak. f) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmisségének megállapítására irányuló eljárás előtti előzetes egyeztető eljárást a bizottság folytatja le. Főiskolai koordinátor 6.§ (1) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését a főiskolai koordinátor (a továbbiakban: koordinátor) látja el. (2) A koordinátort a rektor az oktatási rektorhelyettes javaslata alapján 4 évre bízza meg. (3) A koordinátor feladatai ellátásáért díjazásban részesül. A koordinátor feladata 7.§ (1) A koordinátor feladata: a) részt vesz a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott kérelmek elbírálásában b) kapcsolatot tart a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) biztosítja a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségeket, szorgalmi időszakban a hallgatók által igényelt konzultációs feladatokat megszervezi, d) javaslatot tesz a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a tárgyi eszközök beszerzésére, e) az adatvédelmi rendelkezések betartása mellett folyamatosan nyilvántartja a fogyatékos hallgatók létszámát, adatot szolgáltat az OKM és a FIR felé, valamint biztosítja ezen adatok statisztikai célú felhasználását, f) rendszeresen tájékoztatja a rektort és szükség esetén a Rektori Tanácsot, és a Szenátust a fogyatékos hallgatók helyzetéről, erről tanévenként, a bizottság bevonásával értékelő jelentést készít. g) kapcsolatot tart az OKM illetékes szerveivel, a többi felsőoktatási intézmény koordinátorával és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet munkatársaival, h) részt vesz a koordinátoroknak szervezett konferenciákon, i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály vagy az ESZ hatálya alá tartozó körben a rektor számára meghatároz.



Hallgatók esélyegyenlősége Fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása 8.§ (1) A fogyatékossággal élő hallgatók a fogyatékosságukra tekintettel, a R. 19.§-ában megnevezett szakvélemény alapján, a R 18.§-ában foglaltak szerint kérhetik a főiskola engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének módjára, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. A mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alapképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmét első fokon a bizottság bírálja el. A bizottság a kérelemről, a Rendelet szerint benyújtott szakvélemény alapján, 30 napon belül dönt. A bizottságnak a döntését minden esetben indokolnia kell. Előnyben részesítési követelmények 9.§ (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel az Ftv 39. §-ának (7) bekezdésére - azok teljesítésétől eltekinthet. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell – az ESZ-ben foglaltak alapján - a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. (3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére,



f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell, bg) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól; c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mecha-



nikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. (8) Az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel öszszefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje 10.§ (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság; b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult. (3) A (2)a)pontja szerinti esetben a hallgató az ESZ-ben meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak – az intézmény által hitelesített – másolatát, amelyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása 11.§ (1) A 2003. évi CXXV. törvény 8.§ p/ és q/ pontja alapján a főiskola közreműködik abban, hogy a hallgatókat társadalmi származásuk és vagyoni helyzetük miatt ne érje közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, a 2003. évi CXXV. törvény 27. § (2) bekezdés e/ és f/ pontja alapján biztosítja továbbá, hogy az egyenlő bánásmód elve érvényesüljön az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben. (2) A TJSZ alapján: a) a pénzbeli szociális támogatás odaítélésekor, b) diákotthoni elhelyezés odaítélésekor, c) költségtérítésről államilag támogatott képzésre történő átlépésre vonatkozó kérelmek tárgyában



előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Mentorprogram 12.§ (1) A főiskola mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgatók tehetségének kibontakoztatásához. (2) A felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe. (3) A mentorprogram keretében a főiskola oktatói, hallgatói (a továbbiakban: mentor) nyújtanak segítséget. (4) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A mentorszervezet és a mentor között szerződés jön létre, mely tartalmazza a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket, a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit. (5) A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását az Oktatási és Kulturális Minisztérium biztosítja, a mentori díj mértékét évenként az oktatási és kulturális miniszter határozza meg. (6) A mentorszervezet és a mentorprogramban részt vevő hallgató között szerződés jön létre, amely tartalmazza: a) a mentorprogram keretében nyújtott segítőtevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait, b) a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait, c) a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit, d) a (7) bekezdés szerinti hozzájárulást. (7) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy a mentorszervezet nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, forma, munkarend), félévenkénti tanulmányi átlageredményét, a megszerzett kreditek számát, hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját, a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja. (8) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni. (9) A mentor köteles a rektornak bejelenteni a programban való részvételét és mellékelni a szerződés másolatát, amely bekerül a személyi anyagába. A mentorok névsorát a főiskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. A mentor és az Esélyegyenlőségi Bizottság kölcsönösen segítik egymás munkáját.



Jogorvoslat Fellebbviteli Bizottság 13.§ (1) A bizottság által a hallgatókat érintő ügyekben hozott elsőfokú határozat ellen a kérelmező a közléstől ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül (egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés esetén korlátlan ideig) jogorvoslattal élhet. (2) A fellebbezést a Fellebbviteli Bizottság bírálja el. A Fellebbviteli Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat a Hallgatói követelményrendszer jogorvoslatra vonatkozó része tartalmazza. (3) A fellebbezési jogról az eljárás alá vont hallgató vagy meghatalmazottja lemondhat. Az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés elleni jogorvoslat 14.§ (1) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapítására irányuló eljárás előtt előzetes egyeztető eljárást kell megkísérelni. Az egyeztető tárgyalást az Esélyegyenlőségi Bizottság saját ügyrendje szerint folytatja le. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a főiskola hozta, a Fellebbviteli Bizottságtól, az SzMSz-ben szabályozott eljárás keretében, ha a döntést a gyakorlati képzés szervezője vagy az oktatási és kulturális miniszter hozta, a bíróságtól lehet kérni.



VII. fejezet Hallgatói balesetvédelmi szabályzat A HBSZ célja 1.§ (1) A HBSZ rendelkezik a főiskolai hallgatókra vonatkozó balesetvédelmi, tűzvédelmi és vagyonvédelmi előírásokról, a hallgatók munkavégzésének, munka- és tűzvédelmi oktatásának szabályozásáról, a balesettel összefüggésben álló hallgatói jogviszony szüneteléséről, a munkabalesetek bejelentéséről és kivizsgálásáról, valamint a vagyonvédelmi szabályokról. A HBSZ hatálya 2.§ (1) A HBSZ hatálya a főiskolával hallgatói jogviszonyban állókra – az intézmény használata, az elméleti oktatás, szakmai gyakorlat, nyári szünidő alatti munkavégzés, kutatómunka és a hallgatói jogviszony fennállása mellett a főiskolán végzett munka esetére –, valamint a hallgatókkal kapcsolatban valamennyi munkatársra kiterjed. (2) A HBSZ-ben foglaltak be nem tartása esetén a HFSZ szerint kell eljárni, amelynek hatálya kiterjed a hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeire. (3) Nem terjed ki a HBSZ hatálya a Diákotthonra. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) A HBSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv) − a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény − a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXX. törvény − a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996 (XII.6.) BM rendelet − A Hallgatói Követelményrendszer Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat fejezete − Munkavédelmi szabályzat − Tűzvédelmi szabályzat A hallgató kötelezettségei 4.§ (1) A hallgató köteles a főiskolán tartózkodása során a használati szabályokat és magatartási követelményeket betartani. (2) A hallgató ittas vagy bódult állapotban nem jelenhet meg a főiskola területén, illetve a kihelyezett oktatási, gyakorlati helyszínen.



(3) A HBSZ-ben, illetve a helyi előírásokban foglalt követelményeket, az oktató, illetve gyakorlatot, munkát vezető személy által szóban kiadott munka-, tűzvédelmi és vagyonvédelmi utasításokat be kell tartani. (4) Baleset, tűzeset, nyilvánvaló bűncselekmény észlelése esetén riasztani kell a − mentőket a 104 − tűzoltóságot a 105 − rendőrséget a 107 hívószámon. A hívás sikertelensége esetén a 112 segélyhívószámot kell hívni. (A hívások minden telefonról ingyenesek.) (5) A tűzjelzésnek tartalmaznia kell − − − − −

a tűzeset pontos helyét, az épület címet (helység, utca, házszám), a tűz kiterjedését, a tűzben részt vevő anyagok fajtáját, információt a veszélyeztetett személyekről, további veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét, a jelzést adó nevét és a használt telefonszámát.

(6) Az épületben tartózkodókat riasztani kell, és a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel (kézi tűzoltó készülék, fali tűzcsap) meg kell kísérelni a tűz eloltását. (7) A hallgatónak a veszélyhelyzet felszámolásában – életkora, egészségi, fizikai állapota alapján elvárható módon – részt kell vennie, és az erre vonatkozó utasításokat haladéktalanul végre kell hajtania. Kötelező érvényű használati szabályok és magatartási követelmények 5.§ (1) A hallgató a főiskola területén tartózkodva mások egészségét és testi épségét, a főiskola vagyonát és a személyek magántulajdonát nem veszélyeztetheti, környezetszennyezést vagy környezetkárosítást nem követhet el. (2) Minden hallgató jogosult arra, hogy a tanulmányai folytatásához szükséges biztonságos feltételek a rendelkezésére álljanak. (3) A főiskola területén a KRESZ szabályai érvényesek. (4) A hallgatók a számozott parkolókat nem vehetik igénybe. (5) A főiskola székhelyén és telephelyein, beleértve a parkolókat, parkokat is – a dohányzásra kijelölt helyek kivételével – dohányozni tilos! (6) Cigarettacsikket, egyéb éghető anyagot eldobni, hulladékgyűjtőbe dobni nem szabad. (7) Nem lehet étkezni az előadókban és a munkaterületeken. (8) A főiskola területén meg kell őrizni a rendet és tisztaságot. A hulladékot a rendelkezésre álló hulladékgyűjtőknek megfelelően szelektíven kell elhelyezni. (9) A hallgatónak a baleset, tűzeset, káresemény kialakulásának veszélyét jelentenie kell az oktatónak vagy a főiskola bármely dolgozójának.



(10) A demonstrátorok által felügyelt helyiségekben az elektromos berendezések, gépek áramtalanítása a helyiséget utolsóként elhagyó demonstrátor feladata. Ittas vagy bódult hallgatóval szembeni eljárás 6.§ (1) Amennyiben az oktató, gyakorlatot vezető vagy bármely munkatárs azt észleli, hogy a főiskola területén, illetve a kihelyezett oktatási, gyakorlati helyszínen a hallgató ittas vagy bódult állapotban van jelen, alkoholszondás vizsgálatot kezdeményezhet. (2) Az alkoholszondás vizsgálatot rendész végezheti el 1 tanú jelenlétében. (3) A hallgató az alkoholszondás vizsgálatot megtagadhatja, de ezzel lényegében az ellene felmerült gyanút támasztja alá. Pozitív szondázási eredmény esetén kérheti, hogy végezzenek rajta véralkohol vizsgálatot is. Pozitív eredmény esetén a vérvizsgálat költségeit a hallgató viseli. (4) Pozitív eredmény esetén a hallgatónak el kell hagynia a főiskola területét, illetve a kihelyezett oktatási, gyakorlati helyszínt. (5) A vizsgálatról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szondázás eredményét, vagy azt, hogy a hallgató megtagadta a vizsgálatot. A jegyzőkönyvet megküldik a dékánnak. (6) A dékán a hallgató ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A hallgatók munka- és tűzvédelmi oktatásának szabályozása 7.§ (1) A hallgatók előzetes, általános elméleti munka- és tűzvédelmi oktatására minden őszi félévben a beiratkozáskor, átvett hallgató, vendéghallgató esetén a beiratkozáskor/bejelentkezéskor kerül sor. (2) A munka- és tűzvédelmi oktatások tartalmazzák az általános és speciális magatartási szabályokat, illetve a munkaterületre, tevékenységre vonatkozó konkrét előírásokat, veszélyforrásokat és a veszélyhelyzetben szükséges teendőket a Tűzriadó Tervben és egyéb vészhelyzeti tervekben foglaltakat. (3) Tanulmányi kirándulás, szakmai gyakorlat, üzemlátogatás alkalmával a fogadó fél által ismertetett, helyi munka és tűzvédelmi előírásokat, a biztonságos munkavégzés szabályait be kell tartani, az oktatási jegyzőkönyvet alá kell írni. (4) Időszakos munka- és tűzvédelmi oktatásra kerül sor bekövetkezett baleset, tűzeset, okulásra érdemes vészhelyzet, a baleset-, munka- és tűzvédelemre ható körülmények jelentős változása esetén és új ismereteket igénylő feladat elvégzése előtt. (5) A hallgatóknak évente egy alkalommal Tűzriadó gyakorlaton kell részt venniük és a Tűzriadó Tervben meghatározott teendőket el kell sajátítaniuk. (6) A Gólyatáborban résztvevő hallgatók a tábor megkezdésének napján, a Hallgatói Tanácsadó Központ hallgatók részére tartott tájékoztatásával egy időben a munka- és tűzvédelmi szolgáltató által tartott munka- és tűzvédelmi oktatásban is részesülnek.



(7) A hallgatók munka- és tűzvédelmi oktatása nem jeleni azt, hogy a továbbiakban felügyelet nélkül dolgozhatnak. A hallgatók főiskolai munkavégzésének szabályai 8.§ (1) A hallgató munkát hallgatói munkaszerződéssel vagy gyakorlat keretén belül végezhet. (2) A főiskolán kívüli munkavégzés esetén a hallgatónak a munkáltató munka-, tűz- és balesetvédelemre vonatkozó szabályozását kell betartania. (3) Hallgatói munkaszerződéssel történő foglakoztatás esetén a munkaköri orvosi alkalmasságot igazoló dokumentumokat a munkaügyi előadónak kell átadni. (4) A főiskolán hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatókra a főiskola Munkavédelmi szabályzata érvényes. (5) Gyakorlat keretében történő munkavégzés során: a) A hallgatók nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyre az oktató vagy gyakorlatvető nem ad utasítást, vagy megbízást. b) A hallgatónak azt a tényt, hogy állapotos vagy fogyatékkal élő, az őt érő kockázatok helyes megítélése érdekében ajánlatos tudatnia a gyakorlati oktatás vezetőjével. c) A hallgató veszélyes munkaeszközt, gépet, berendezést nem kezelhet, illetve ezen nem dolgozhat, felügyelet nélkül munkát nem végezhet. d) A gyakorlati oktatás, munkavégzés folyamán csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amelyhez a gyakorlat vezetője hozzájárult. e) A gyakorlatok során a hallgatók által használható készülékeket, eszközöket a gyakorlat vezető minden foglalkozás előtt ellenőrzi munkavédelmi szempontból. Balesetveszélyes, sérült eszközzel, készülékkel a hallgatók még közvetlen felügyelet mellett sem végezhetnek munkát. f) A készülékek kezelési utasításában foglaltakat be kell tartani. g) A berendezések, eszközök, gépek állagát meg kell óvni. h) A veszélyes környezet biztonsági szabályait be kell tartani. i) Egészségügyi kockázatot, veszélyes helyzetet magában rejtő gyakorlat, munkavégzés során a kiadott egyéni védőfelszerelést, védőruházatot viselni kell. j) A hallgató felelős a védőfelszerelés állapotának megőrzéséért. A védőeszköz elhasználódását a gyakorlati oktatás vezetőjének jelenteni kell, a védelemre nem alkalmas védőeszköz haladéktalan kicserélése érdekében. k) A hallgatók az adott munkakörben foglalkoztatott dolgozókkal azonos elbírálás alá esnek a védőfelszerelés, védőruházat, védőital juttatás, tisztálkodási és étkezési lehetőség biztosítása, a szúrópróbaszerű, illetve gyanú miatt kezdeményezett munkahelyi ittasságvizsgálat tekintetében.



Munkabalesetek bejelentése 9.§ (1) A hallgató a gyakorlati foglalkozás, munkavégzés során történt minden balesetét , a tanulmányai folytatását nem érintő, munkaidő kieséssel nem járó sérülést és rosszullétet is köteles a gyakorlat vezetőjének vagy az oktatónak bejelenteni. (2) Ha a sérült bármilyen ok miatt akadályozva van, balesetét nem tudja jelenteni, azt annak kell megtennie, aki a sérülésről tudomással bír. (3) A gyakorlati foglalkozást végző oktató, a munkát irányító minden balesetről, sérülésről, roszszullétről jegyzőkönyvet vesz fel. (4) Ha a baleset nem minősül munkabalesetnek, akkor erről a jogorvoslat lehetőségével a hallgató értesítést kap. (5) Nem tekinthető hallgatói balesetnek az a baleset, amely a sérültet menet közben a gyakorlati oktatás, munkavégzés helyszínére, illetve onnan vissza a szálláshelyére éri. (6) A hallgatói baleset késedelmes jelentése esetén fegyelmi vizsgálat indítható. Rendezvények engedélyeztetési, szervezési szabályai 10.§ (1) A főiskolán hallgatói rendezvényt kizárólag a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezhet. A tervezett rendezvényt legkésőbb a rendezvény előtt 10 nappal kérelmezni kell, a rendezvényt a főtitkár engedélyezi. (2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét; b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult (rendezvénykoordinátor) személy nevét és címét. (3) A rendezvény rendjének biztosításáért a szervező felelős. A főiskola a rendezvény rendjének fenntartásában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. (4) A rendezvénykoordinátor felelős a) annak biztosításáért, hogy a résztvevők csak az engedélyezett helyiségeket, tereket használják, b) a vészhelyzetre való felkészülésért, beleértve – a tűzoltókészülékek, tűzcsapok helyének megismerését, – a vészkijáratok kinyitását, – elsősegélynyújtó hely kijelölését, c) annak biztosításáért, hogy – a tűzoltó készülékek, tűzcsapok és a – vészkijáratok hozzáférhetők legyenek.



(5) A kötelező érvényű használati szabályok és magatartási követelmények a rendezvény idején is érvényesek. (6) A főiskola vagyonvédelemért felelős munkatársa figyelmeztetését, illetve utasításait a rendezvény ideje alatt is figyelembe kell venni! (7) A főiskola az okozott kárt megtéríttetheti, illetve feljelentést tehet.



VIII. fejezet Diákotthoni jelentkezések elbírálásának rendje A DJSZ célja 1.§ (1) A DJSZ célja a diákotthoni elhelyezés és a lakhatási támogatás intézményi szintű szabályozásának megteremtése. A DJSZ hatálya 2.§ (1) A DJSZ hatálya kiterjed a Károly Róbert Főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyekre. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) A DJSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Vhr”) − a felsőoktatási intézmények képzési tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III.14.) Korm. rendelet − a felsőoktatásban résztvevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyéb térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet. Jogosultság és a diákotthoni férőhelyek 4.§ (1) Diákotthoni elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a főiskolára, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. A hallgató diákotthoni elhelyezése diákotthoni felvételi pályázat lefolytatásával valósul meg. (2) A diákotthoni elhelyezés a hosszú távú bérleti konstrukcióban megvalósult diákotthonban (Károly Róbert Hotel 3200 Gyöngyös, Bene út 69.) történik. (3) A diákotthon feladata elsősorban a főiskola első alapképzésben államilag támogatott formában tanulmányait folytató teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók elhelyezése a tanulmányi időszak alatt. (4) A férőhelyeket a teljes idejű képzésben résztvevő nő és férfi hallgatók, továbbá az első- és felsőbb évfolyam arányának figyelembevételével kell felosztani.



(5) A diákotthoni felvételi eljárás lebonyolításáért a diákotthon koordinátor a felelős, felügyeleti jogkört a gazdasági főigazgató gyakorol. A pályázat meghirdetése 5.§ (1) A pályázati felhívást a legszélesebb körben közzé kell tenni: a) a főiskola hagyományos és elektronikus faliújságain, beleértve a főiskola oktatási épületeit, b) diákotthont c) a www.karolyrobert.hu internetes honlap „Új diákotthon” valamint „Szabályzatok, pályázatok, nyomtatványok” menüpontokban; d) a GTR információs felületén, e) a Skol@ elektronikus hírlevélben. (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) b) c) d)

a meghirdetendő férőhelyek számát, a diákotthoni térítési díj összegét, a pályázat beadási határidejét , a Diákotthoni bentlakási szerződés tervezetének, a diákotthoni házirendnek és egyéb diákotthoni szabályzatok elérhetőségét; e) a pályázati adatlap elérhetőségét, f) pályázati információs elérhetőségeket. (3) A pályázat meghirdetése a főiskolára felvételt nyert (leendő első évfolyam) hallgatók részére a felvételi határozattal postázott pályázati adatlap segítségével történik. A pályázati adatlap és a pályázat benyújtása 6.§ (1) A pályázat beadása pontosan és olvashatóan kitöltött pályázati adatlap segítségével történik. (2) A pályázati adatlapot hozzáférhetővé kell tenni letölthető formában a www.karolyrobert.hu honlapon. (3) A pályázati adatlapon fel kell tüntetni: a) b) c) d) e)

a pályázat beadásának határidejét, a pályázat beküldésének postacímét, a meghirdetendő férőhelyek számát, a diákotthoni térítési díj összegét, a Diákotthoni bentlakási szerződés tervezetének, a diákotthoni házirendnek és egyéb diákotthoni szabályzatok elérhetőségét, f) pályázati információs elérhetőségeket, g) a bírálat szempontjait, h) benyújtandó igazolások felsorolását.

(4) A pályázatok beadási határideje a II-IV. évfolyam hallgatói esetében általában a tavaszi félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig történik. A leendő I. évfolyam hallgatói esetében a pá-



lyázati adatlapon megjelölt beadási határidő az irányadó. A postai úton benyújtott pályázatok borítékára rá kell vezetni: „Diákotthoni pályázat”. A pályázatok lezárt borítékban a pályázati felhívásban megjelölt helyszínen személyesen is benyújthatók. (5) Az érvényes pályázat részét képezi a hatályos postai díjszabásnak megfelelően bérmentesített, megcímzett 162 x 229 mm méretű válaszboríték. A pályázatok elbírálása 7.§ (1) A pályázatok bontását, regisztrálását, az adatok feldolgozását és elbírálását a Diákotthoni Bizottság (DB) végzi. (2) A beérkezett pályázatokat iktatószámmal és érkeztető bélyegzővel kell ellátni. A határidőn túl benyújtott pályázatot „érvénytelen” jelzővel kell ellátni. (3) A pályázat elbírálásakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a pályázati adatlapon feltüntetett szempontok segítségével: a) b) c) d)

szociális helyzet tanulmányi eredmény képzési hely és lakóhely közötti távolság közösségi munka

(4) A pályázatot benyújtó hallgató köteles az adatlapon megjelölt szociális és egyéb körülményeit bizonyító erejű dokumentumokkal igazolni. Az igazoló dokumentum csatolásának elmulasztása esetén az adott szociális körülményt nulla ponttal értékeli a DB. (5) A leendő első évfolyam hallgatói esetében a tanulmányi eredményt a pályázatot benyújtó hallgató felvételekor számított pontszáma alapján méri a pályázat, felsőbb éves hallgatók esetén az Oktatási Igazgatóság által számított, az utolsó lezárt őszi félévben teljesített tanulmányi eredményt (súlyozott tanulmányi átlag). A tanulmányi eredményeket és pontszámokat a DB elnöke kéri meg az Oktatási Igazgatóságtól, a benyújtott pályázatok alapján összeállított névsor segítségével. (6) A felvételnél előnyben kell részesíteni a főiskola államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóit. A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók súlyos szociális vagy egészségügyi helyzetükre tekintettel, vagy kiemelkedő tudományos, közéleti vagy sporttevékenységük alapján, egyedi elbírálás keretében vehetők fel a diákotthonba. (7) A felvétel során a legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgatók sorrendben elsőként a 3 ágyas, majd a 2 ágyas megfelelő komfortfokozatú férőhelyekre nyernek felvételt. Értesítés felvételi döntésről 8.§ (1) A pályázókat a DB postai úton értesíti legkésőbb a tanévkezdés előtt két héttel. A pályázatot benyújtó hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy a felvételi döntésről Internet és telefonhívás segítségével is tájékozódhasson, amennyiben a pályázati adatlapon hozzájárult a nyilvánosságra hozatal e formáihoz.



(2) A felvételt nyert hallgatók a felvételi határozat mellékleteként postai úton a kapják kézhez a diákotthoni bentlakási szerződés példányát. Az a hallgató, aki határidőre nem juttatja vissza a kitöltött, kézjeggyel ellátott diákotthoni bentlakási szerződést, úgy kell tekinteni, hogy a pályázat során megítélt férőhelyre nem tart igényt. Az ilyen hallgatóknak a megítélt diákotthoni férőhelyről lemondó nyilatkozatot kell visszajuttatniuk, amelyről a határozatban tájékoztatást kell adni. A határozatban meg kell jelölni a beköltözés időpontját, és az azzal kapcsolatos tudnivalókat. A diákotthonnal kapcsolatos szabályozások 9.§ (1) A diákotthoni elhelyezést nyert hallgatók a diákotthoni férőhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek. (2) A diákotthoni térítési díjat a diákotthoni alapszolgáltatásért és elhelyezésért, valamint a diákotthon által nyújtott szolgáltatásokért kell fizetni. (3) A diákotthoni térítési díj teljesítésének rendjét és módját és a diákotthoni alapszolgáltatásokat a diákotthoni bentlakási szerződéshez kapcsolódó „Általános Szerződési Feltételek”-ben kell meghatározni. (4) A diákotthoni tagsági jogviszonyból származó hallgatói jogokat és kötelezettségeket, a diákotthon működésének a rendjét, az általa nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevételének feltételeit és a diákotthoni együttélés szabályait a diákotthon szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Pótfelvételi pályázat 10.§ (1) A Károly Róbert Főiskola jogosult a megüresedett, továbbá a szabadon álló férőhelyekre pótfelvételi pályázatot meghirdetni. A pótfelvételi pályázat lefolytatásakor ezen rend rendelkezései az irányadók. Jogorvoslat 11.§ (1) A DB diákotthoni felvétel tárgyában hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában a Fellebbviteli Bizottság mint másodfokú bizottság jár el. (2) A diákotthoni felvételi ügyekben hozott határozatok elleni jogorvoslatra a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása, a hallgatói jogorvoslat rendjében meghatározottakat kell alkalmazni.



IX. fejezet Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat A HFSZ célja 1.§ (1) A HFSZ célja a HFSZ hatálya alá tartozó hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapítása során követendő eljárás, valamint a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása. A HFSZ hatálya 2.§ (1) A HFSZ hatálya finanszírozási formától függetlenül kiterjed a főiskolán folyó bármely képzési ciklusban – ide értve a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést is, – valamennyi szakon nappali, levelező és távoktatási tagozaton tanulmányokat folytató magyar és – a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint – nem magyar állampolgárságú hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeire. (2) A HFSZ hatálya kiterjed továbbá a) azokra a hallgatókra, akiknek hallgatói jogviszonya szünetel, de cselekményükkel fegyelmi vétséget vagy károkozást követtek el, b) azon hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeire, akiknek hallgatói jogviszonya az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján megszűnt, de a záróvizsgát még nem teljesítették, c) a gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésre és károkozásra. (3) Ha a hallgató a szakképzésről szóló törvény alapján a gyakorlati képzés szervezőjével hallgatói szerződést kötött, akkor a gyakorlati képzés szervezőjének illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ (1) A HFSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: − a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv) − a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) − közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) Fogalmak 4.§ (1) A HFSZ értelmében:



a) Hallgató: a 2.§ (1) és 2.§ (2) bekezdésben meghatározott személyek együttesen. b) Fegyelmi vétség: – A hallgató által hallgatói jogviszonyát érintő jogszabályokban, a főiskolai szabályzatban, utasításban, egyéb dokumentumban meghatározott kötelesség vétkes és súlyos szegése. – Fegyelmi vétség az oktatás rendje elleni vétség is, amikor a hallgató az intézményben az oktatás rendjét, az előadásokat, szemináriumokat, egyéb foglakozásokat, illetve vizsgákat súlyosan vagy ismételt módon megzavarja, illetve az oktatás rendje szempontjából jelentős, de a TVSZ-ben nem rendezett előírást, szabályt súlyosan vagy ismételten megsérti. – Az oktatás rendje elleni vétségnek tekintendő továbbá a főiskola oktatójának vagy ügykörében eljáró más dolgozójának a hallgató által a hallgató tanulmányi és vizsgakötelezettsége szempontjából lényeges körülmény tekintetében történő megtévesztése. c) Vétkesség: vétkes az, aki nem tesz meg mindent, ami tőle az adott helyzetben elvárható lett volna a jogsértés elkerülésére. A vétkesség fokozatai: szándékosság, gondatlanság. d) Szándékosság: szándékosan cselekszik, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik e) Gondatlanság: gondatlanul cselekszik, aki előre látja a magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, továbbá az is, aki azért nem látta előre magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta f) Kár: vagyoni kárnak minősül a felmerült kár, tehát az az érték, amellyel a károsult meglévő vagyona a károkozás következtében csökkent, a kár elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költség, valamint az elmaradt jövedelem; nem vagyoni kár alatt a károsult személyiségében, testi épségében való sérülés, kár értendő g) Egyetemlegesség: valamennyi károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni, de bármelyikük teljesítésével a többi károkozó kötelezettsége megszűnik. Ebben az esetben a teljesítő károkozó a többi károkozótól a károkozás mértékében követelheti a kártérítés arányos részének megfizetését. h) Súlyos kötelességszegés: azt, hogy valamely kötelezettség megszegése lényegesnek minősül-e a fegyelmi jogkör gyakorlója dönti el. 1. rész Fegyelmi felelősség Fegyelmi büntetések és intézkedések Büntetések 5.§ (1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő büntetésekben részesíthető: a) megrovás b) szigorú megrovás



c) kedvezményes tanulmányi rendre, a párhuzamos képzésben való részvételre (párhuzamos hallgatói jogviszony), illetve az áthallgatásra (vendéghallgatói jogviszony) vonatkozó engedélyek megvonása, illetve időtartamának csökkentése d) a TJSZ-ben meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, megvonása vagy az arra való jogosultságból történő kizárás e) határozott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától (eltiltás a záróvizsgától) f) kizárás a főiskoláról határozott időre vagy véglegesen A fegyelmi büntetések kiszabása 6.§ (1) Az c) és d) pontban meghatározott büntetés időtartama az 5 hónapot nem haladhatja meg, a juttatáscsökkentés legkisebb mértéke 10 % lehet. Fegyelmi büntetésként szociális támogatást nem lehet megvonni. (2) A tanulmányoktól eltiltás időtartama legfeljebb 2 félév. A tanulmányok folytatásától eltiltás büntetését kell alkalmazni közokirat-hamisítás bűncselekmény elkövetésének megállapítása esetén. (3) Állami ösztöndíjjal rendelkező külföldi hallgatók esetében az c), d) és e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem szabható ki. (4) Az e) és f) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. Ezekben az esetekben a hallgatói jogviszony szünetel. (5) A hallgató kizárása esetén az általa befizetett költségtérítés nem fizethető vissza és a hallgató a kizárás évét követő 2 felvételi eljárásban nem vehet részt. (6) A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény összes körülményéhez, különösen a cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, a jogsértő magatartás ismétléséhez, sérelmet szenvedettek köréhez, a következményekhez valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. Intézkedések Figyelmeztetés 7.§ (1) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire – különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára a fegyelmi vétsége elkövetését követően tanúsított megbánására – tekintettel olyan csekély súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen és a figyelmeztetéstől is kellő nevelő és megelőző hatás várható. (2) Nem lehet figyelmeztetést alkalmazni, ha az ügyben büntető vagy szabályértési eljárás indult.



(3) A figyelmeztetéssel a fegyelmi jogkör gyakorlója felhívja a hallgató figyelmét magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely fegyelmi eljárásra adhat alapot. (4) A figyelmeztetés nem fegyelmi büntetés. A figyelmeztetés ellen az általános szabályok szerint lehet jogorvoslattal élni. A tanulmányok ideiglenes felfüggesztése 8.§ (1) Ha ugyanabban az ügyben a hallgató ellen büntetőeljárás folyik, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. Ebben az esetben a Hallgatói Fegyelmi Bizottság döntése alapján a hallgató a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tanulmányait nem folytathatja (a továbbiakban: a tanulmányok ideiglenes felfüggesztése). A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek 9.§ (1) A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek: a) dékán mint a fegyelmi eljárás megindítója b) Hallgatói Fegyelmi Bizottság mint az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója c) Fellebbviteli Bizottság mint a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója (2) Nem vehet részt a fegyelmi eljárásban az, akitől az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható, így különösen az: a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntés hozatalban részt vett b) aki a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy az a) pontban meghatározott személy közeli hozzátartozója c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb ok miatt nem várható el (3) A Hallgatói Fegyelmi Bizottság tagjai és titkára az összeférhetetlenséget kötelesek az elnöknek bejelenteni. Az összeférhetetlenségről a Hallgatói Fegyelmi Bizottság zárt ülésen határoz. Az elnök és a dékán összeférhetetlenségéről a rektor dönt. (4) Az új személy kijelölése kérdésében – a tagok, a titkár esetén az elnök javaslatára – a rektor határoz. Hallgatói Fegyelmi Bizottság 10.§ (1) A fegyelmi jogkört első fokon a Hallgatói Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: HFB vagy Bizottság) gyakorolja. (2) A Hallgatói Fegyelmi Bizottság 4 tagból (beleértve az elnököt és a titkárt is) áll. Elnökét és titkárát a Szenátus választja, 2 hallgató tagját a HÖK delegálja. (3) A HFB akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A Bizottság működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza.



Képviselet 11.§ (1) A fegyelmi eljárásban a hallgató illetve meghatalmazottja külön és együtt is eljárhat. Meghatalmazás csak írásban adható. Az meghatalmazásra egyebekben a Ptk. szabályai az irányadók. A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindítása és az ügyintézési határidő 12.§ (1) A fegyelmi eljárás bejelentésre vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul. A fegyelmi eljárást a dékán rendeli el. (2) Ha a hallgató több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, az az intézmény jogosult a fegyelmi eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét megszegte, illetve amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. Ilyen esetben az eljáró intézmény fegyelmi bizottsága az eljárás megindulásáról a másik intézményt értesíti. (3) Ha a hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell indítani, és le kell folytatni. (4) Nincs helye a fegyelmi eljárás megindításának, ha a hallgatót az őt irányító oktató vagy más alkalmazott utasította fegyelmi vétséget megvalósító magatartás tanúsítása. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy a fegyelmi vétségről már egy hónapja hivatalosan tudomást szerzett, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három hónap eltelt. (5) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított bármely eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napján az elévülés újból elkezdődik. (6) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a dékán feljelentést tehet. (7) A fegyelmi eljárást a felfüggesztés és elnapolás a HFSZ-ben meghatározott eseteit kivéve egy hónapon belül be kell fejezni. (8) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a hallgatót, illetve meghatalmazottját (képviselő), a HFB elnökét és a kar dékánját írásban kell értesíteni. A fegyelmi eljárást elrendelő értesítés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, telefonszámát, hallgatói kódját, az évfolyam, tagozat, szak megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. Az értesítésben fel kell hívni a hallgató figyelmét arra, hogy az eljárás során meghatalmazottat vehet igénybe. A fegyelmi eljárás felfüggesztése 13.§ (1) Ha ugyanabban az ügyben a hallgató ellen büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést megsza-



kítja. Legfeljebb az akadály megszűnéséig fel kell függeszteni az eljárást abban az esetben is, ha a hallgató tárgyaláson való részvétele, meghallgatása önhibáján kívüli okból nem lehetséges. Meghívás a tárgyalásra 14.§ (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót illetve meghatalmazottját írásban meg kell hívni. Szükség esetén a tárgyalásra tanú és szakértő is meghívható. A meghívóban meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben kívánják meghallgatni. Az értesítettet fel kell hívni arra, hogy személyi igazolványát hozza magával és a hallgatót illetve meghatalmazottját figyelmeztetni kell az ismételt szabályszerű értesítés ellenére történő távolmaradás következményeire. (2) A meghívást úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja. (3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. Amennyiben a hallgató távolmaradását előzőleg elfogadható indokkal igazolta, az ülés egy alkalommal, legfeljebb nyolc munkanappal elnapolható. A tárgyalás A tárgyalás lefolytatása 15.§ (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázása érdekében minden esetben tárgyalást kell tartani. (2) A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök ügyel a HFSZ rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (3) A Bizottság elnöke a megjelentek számbavétele és személyazonosságuk igazolása után ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a Bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót. Az eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a hallgató álláspontját, védekezését előadja. (4) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont – még ki nem hallgatott – más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. (5) Az eljárás alá vont hallgató illetve meghatalmazottja észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez és a HFSZ szerint bizonyítási indítványt terjeszthet elő. (6) A tárgyalásról készült jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyvet velük is alá kell íratni. A meghallgatott sze-



mély a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Igazolás 16.§ (1) Ha a hallgató az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibán kívül elmulasztott, igazolási kérelmet nyújthat be. A kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a hallgatónak később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Ebben az esetben a tárgyalás megismételhető, az időközben megtett intézkedéseket, meghozott határozatot felül kell vizsgálni, hatályon kívül kell helyezni. Bizonyítás 17.§ (1) Ha a tényállás tisztázása érdekében további bizonyítás válik szükségessé, a Bizottság tanút, szakértőt hallgat meg, illetve beszerzi a bizonyítékul szolgáló szükséges iratokat. (2) A tanú meghallgatása alatt a még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását szembesítéssel kell megkísérelni. (3) Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet. (4) A HFB határozatát kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. Jegyzőkönyv, az ügyiratok kezelése 18.§ (1) A fegyelmi tárgyalásról a titkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a a meghallgatott személyek mellett a Bizottság elnöke és a titkár írja alá. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) b) c) d)

az eljáró bizottság megnevezését, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját a meghallgatott személy személyi adatait, lakcímét, eljárásbeli minőségét az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat (pl. jogorvoslati nyilatkozat) és megállapításokat e) az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat



(3) Az ügyiratok iktatására vonatkozó szabályokat az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. A nyilvánosság biztosítása 19.§ (1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató kérésére Bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja. A nyilvánosság biztosítása a titkár feladata. (2) A nyilvánosság kizárása ellen a hallgató kifogással élhet, amelyet a kar dékánja a főiskolai HÖK elnök véleményének kikérését követően haladéktalanul elbírál. Ha a nyilvános tárgyalást a hallgató kérte, a nyilvánosság a hallgató érdekére hivatkozással nem zárható ki. A fegyelmi határozat A határozat meghozatala és tartalma 20.§ (1) A HFB a bizonyítási eljárás lefolytatása után a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, zárt ülésen, szavazással dönt. A zárt ülésen a Bizottság elnöke, tagjai, titkára lehet jelen. (2) A Bizottság döntését számozott határozatba kell foglalni. (3) Az érdemi határozat: a) büntetést kiszabó vagy b) figyelmeztetést megállapító vagy c) fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet. (4) Nem érdemi határozatban dönt a Bizottság az eljárás felfüggesztéséről, valamint a tárgyalás elnapolásáról. (5) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a HFB megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (6) A Bizottság megszüntető határozatot hoz, ha a) nem állapítható meg a hallgató vétkessége b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható c) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el d) a fegyelmi vétség elévült. 21.§ (1) A határozatnak tartalmaznia kell: a) b) c) d)

az eljáró bizottság megnevezését, a határozatszámot a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét, személyi adatait, meghatalmazottjának nevét az eljárás tárgyát képező fegyelmi vétség megnevezését a határozat rendelkező részét és indokolását



e) a határozathozatal helyét és idejét, valamint azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e f) felhívást a jogorvoslat lehetőségére (2) A határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a HFB valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amely miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, szabályzatokra, jogszabályokra, amelyen a HFB döntése alapszik (3) A megszüntető határozat tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók azzal, hogy a HFB által elutasított bizonyítási kérelmet nem kell indokolni. (4) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, a büntető eljárás kapcsán tanulmányai folytatása alól ideiglenesen felfüggesztett hallgatónak módot kell adni az elmulasztott gyakorlatok, illetőleg vizsgák – hátrányok nélküli – pótlására. Erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. A határozat közlése 22.§ (1) A HFB elnöke a határozatot a tárgyaláson kihirdeti. A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat rendelkező részét, és ismertetni kell az indokolás lényegét. (2) A határozat kihirdetése után a HFB elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultat jogorvoslati nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást berekeszti. (3) A határozatot a kihirdetéstől számított 8 napon belül írásba kell foglalni és az érintett távollevőkkel kézbesítés útján közölni kell. A marasztaló határozatot tértivevényes küldeményként kell feladni. A fegyelmi határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és meghatalmazottjának akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték. (4) A jogerős fegyelmi határozatot el kell küldeni mindazoknak az igazgatási és gazdasági szervezeti egységeknek is, amelyeknek a fegyelmi büntetés végrehajtásával összefüggésben feladataik vannak. A külföldi hallgatók ellen kiszabott jogerős fegyelmi határozatot „A/3” kategóriába sorolt hallgató esetében a Márton Áron Kollégiumnak, a többi kategóriába sorolt hallgató esetében pedig a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodájának kell elküldeni. (5) A határozatot a második kézbesítés napján közöltnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért hiúsult meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja a küldeményt nem vette át és az a tény, hogy a küldemény kézbesítésére a posta kétszer kísérletet tett – ennek időpontjára is kiterjedően – a visszaküldött küldeményből megállapítható.



(6) A határozatot egyebekben csak akkor lehet bármely főiskolán belüli vagy külső szervnek elküldeni, ha az indokolt hivatalos kérelemmel fordul ez ügyben a dékánhoz és a dékán erre az érintett hallgató egyidejű értesítése mellett engedélyt ad. Amennyiben a hallgató a fegyelmi büntetés alól mentesül, erről is értesíteni kell mindazokat, akik a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot megkapták. Jogorvoslat 23.§ (1) Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató vagy meghatalmazottja a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül jogorvoslattal (fellebbezés) élhet. (2) A fellebbezési jogról az eljárás alá vont hallgató vagy meghatalmazottja lemondhat. (3) A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen él fellebbezéssel, a határozatnak a fellebbezéssel nem érintett része jogerőre emelkedik. (4) A fellebbezést a Fellebbviteli Bizottság bírálja el. A Fellebbviteli Bizottság eljárására vonatkozó szabályokat a Hallgatói követelményrendszer jogorvoslatra vonatkozó része tartalmazza. A határozat jogereje 24.§ (1) Ha a hallgató vagy meghatalmazottja a határozat ellen nem élt jogorvoslattal, akkor az első fokú határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős. Ha a fellebbezésről lemondtak, a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a HFB előtt bejelentik. (2) A jogerős határozat végrehajtható. A határozat kijavítása 25.§ (1) A Bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. (2) A HFB névcsere, hibás névírás, számhiba, helyesírási hiba vagy más elírás esetén a határozat kijavítását határozattal hivatalból bármikor elvégezheti. A kijavításnál a HFB a hallgató meghallgatása nélkül is határozhat. (3) A határozat kijavítását a kijavított határozatra is fel kell jegyezni. Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavított határozatot is kézbesíteni kell. (4) A kijavítás ellen fellebbezésnek nincs helye. (5) Kijavítás esetén a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő a kijavított határozat közlésétől indul.



Mentesülés Mentesülés a fegyelmi büntetés alól 26.§ (1) A hallgatót kérelmére a HFB a fegyelmi büntetés letöltése előtt határozatban mentesítheti a kiszabott büntetés fennmaradó része alól. (2) A mentesítési eljárásra a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A határozat ellen az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak. Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól 27.§ (1) A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól – kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül – mentesül: a) az 5.§ (1)a) és 5.§ (1)b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 hónap elteltével b) az 5.§ (1)c) és 5.§ (1)d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott időtartamú büntetés lejártát követő 5 hónap elteltével c) az 5.§ (1)e) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártát követő 5 hónap elteltével (2) Az 5.§ (1)f)pontjában foglalt fegyelmi büntetések esetén az eljáró bizottság – a volt hallgató kérelmére – mentesítő határozatot hozhat, feltéve, hogy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől legalább két év eltelt és a volt hallgató a fegyelmi vétség elkövetése óta – a főiskola tudomása szerint – nem tanúsított olyan magatartást, ami fegyelmi vétséget valósítana meg. (3) A hallgatót kérelmére a HFB az (1) és (2) bekezdésekben foglalt határidők lejárta előtt is mentesítheti fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. 2. rész A kártérítési felelősség A kártérítési felelősség köre 28.§ (1) A hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a főiskolának, illetőleg a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért, az Ftv. és a HFSZ rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A főiskola illetve a gyakorlati képzés szervezője a hallgató tanulmányaival összefüggésben a hallgatónak okozott kárért az Ftv és a HFSZ rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik.



(3) A felelősség egyéb kérdéseiben a Ptk kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kártérítés mértéke 29.§ (1) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének 50 százaléka. (2) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. Teljes kártérítési felelősséggel tartozik a hallgató azokban a dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket jegyzékkel, vagy átvételi elismervénnyel, visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, és amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (3) Ha több hallgató közösen okoz kárt, felelősségük a főiskolával szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatóságuk arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. (4) 10.000 Ft feletti kártérítés esetén a hallgató maximum 5 hónapi részletfizetési lehetőséget kérhet. A részletfizetés tárgyában az eljárás lefolytatására jogosult dönt. (5) A főiskola illetve a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a főiskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A kártérítési eljárásban részt vevő személyek és testületek 30.§ (1) A kártérítési eljárásban részt vevő személyek a testületek: a) dékán b) Fellebbviteli Bizottság (2) A kizárásra a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Dékán 31.§ (1) A kártérítési jogkört első fokon az illetékes dékán gyakorolja. (2) A dékán minden esetben kikéri a gazdasági főigazgató véleményét. Amennyiben a károkozás bármelyik fél részéről a gyakorlati képzés keretében történik, úgy a foglalkoztató bevonása kötelező.



Egyszerűsített kártérítési eljárás 32.§ (1) A hallgató meghallgatása nélkül lehet elsőfokú kártérítési határozatot hozni (egyszerűsített kártérítés) azokban az esetekben, amikor a hallgató az elszámolásra és visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett tárgyakban okozott kárért a főiskolai szabályzatban előre meghatározott kártérítési összeget köteles megtéríteni (pl. elveszett könyvtári könyvért, sport felszerelési tárgyért stb.). A hallgató azonban ebben az esetben is élhet jogorvoslati jogával. Ugyancsak egyszerűsített kártérítést kell alkalmazni a kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát meg nem haladó kár esetében, ha a hallgató a károkozást és annak mértékét a kárról felvett jegyzőkönyvben elismeri. A kártérítési eljárás 33.§ (1) A hallgató által okozott, a HFSZ-ben meghatározott kárról, – amennyiben az nem minősül egyszerűsített kártérítési eljárásnak –, a károkozás helyén jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a kárt okozó hallgatóval is alá kell íratni olyan nyilatkozattal, amely tanúsítja, hogy elismeri-e a károkozás tényét és vállalja-e a kár megtérítését. Amennyiben a hallgató a károkozás tényét, vagy megítélését vitatja, úgy ezt kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A vizsgálat keretében a dékán kivizsgáltatja az ügy körülményeit ennek keretében meghallgatja a hallgatót. (2) A hallgató általi károkozás esetén a hallgató vétkességét, a kár bekövetkeztét, annak mértékét a főiskolának illetve a gyakorlati képzés szervezőjének, a főiskola illetve a gyakorlati képzés szervezője általi károkozás esetén a hallgatónak kell bizonyítania. (3) A vizsgálat eredményét a dékán véleményezésre elküldi a gazdasági főigazgatónak, aki javaslatot tesz a döntésre. (4) A dékán a rendelkezésre álló iratok alapján, valamint a gazdasági főigazgató és egyéb szakértők véleményét figyelembe véve a kártérítési felelősség tárgyában határozatban dönt. (5) Az eljárást egy hónapon belül le kell folytatni. Kivételes esetben, ha az ügy elbírálása ezt szükségessé teszi, a határidőt a kar dékánja további 15 nappal meghosszabbíthatja. (6) A hallgatót ért kár megtérítését a dékán a gazdasági főigazgató véleményének meghallgatása után írásban rendeli el. Ebben részletesen le kell írni a kár jellegét, keletkezésének körülményeit becsült vagy – ha ez ismert – valóságos értékét. A kártérítési határozat 34.§ (1) A kártérítési határozatnak – a fegyelmi határozatról rögzítetteken túlmenően – tartalmaznia kell: a) az okozott kárt b) a megállapított kártérítés összegét c) az esetleges részletfizetési lehetőségét (2) A határozat közlésére a fegyelmi eljárásnál meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.



Jogorvoslat 35.§ (1) Az elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra a fegyelmi eljárásnál meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.



Mellékletek 1. melléklet: 2. melléklet: 3. melléklet:

Diákotthoni alapszolgáltatások, valamint a diákotthon használatára vonatkozó egyes szabályok Az egyéb díjak mértéke a hallgatói normatíva %-ában A hallgatók által fizetendő költségtérítések összege

A formanyomtatványok a főiskola honlapjáról (www.karolyrobert.hu) tölthetőek le.


Kiadás: 02. Oldal: 153/156. 1. melléklet

Diákotthoni alapszolgáltatások, valamint a diákotthon használatára vonatkozó egyes szabályok 1.

A diákotthoni alapszolgáltatás keretében a főiskola az alábbi eszközöket és lehetőségeket köteles biztosítani a diákotthonban lakó hallgató részére: a) ágy, b) asztal, szék, ruhásszekrény, c) paplan, párna, d) fürdőhelyiségek, illemhelyek, e) évi két alkalommal a diákotthon épületének nagytakarítása, f) évi egy alkalommal az egészségügyi helyiségek higiéniai festése, g) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevőmentesítése, h) hűtőgéphasználat (25 l/fő hűtőtérfogattal), i) hideg- és melegvíz-használati lehetőség, j) főzési és ételmelegítési lehetőség (25 főre 1 db 1000 W-os főzőlap), k) tanulószoba, l) elektromos áram: − a diákotthon alapfeladatainak (pl. közterületek, vizesblokkok, konyhák, mosókonyhák, tanulószobák stb.) ellátásához szükséges áramellátás, − a diákotthon szobákban a hűtőgépek, hajszárítók és a 200 W alatti elektromos teljesítményű nem hőfejlesztő eszközök (tv, videó, kávé- és teafőző, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) használatához szükséges áramellátás (a világítás 100 W alatti teljesítményű fogyasztókkal), − hallgatói tulajdonú számítógépek használatának áramellátása, m) fűtés biztosítása, n) mosási és vasalási lehetőség (100 főre 5 kg ruha mosóteljesítményű automata mosógép), o) hallgatónként egy internet-hozzáférési végpont, p) a hallgatók ki- és beléptetésekor a szükséges ellenőrzéseket elvégző éjjel-nappali portaszolgálat vagy beléptető rendszer, q) közös használatú helyiségek és vizesblokkok takarítása, r) liftekkel felszerelt épületben azok üzemeltetése, s) hallgatónként min. 7 m2 nettó lakóterület, közösségi és tanulóhelyiség úgy, hogy a közös légtérben (lakóterületenként) elhelyezhető hallgatók száma legfeljebb 3 fő legyen. 2. A diákotthonban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezésének - a személyi számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök kivételével - üzemeltetésére a diákotthon vezetőjének előzetes engedélye alapján jogosult. A hallgatónak a használatnál figyelembe kell vennie a tűz-, baleset- és érintésvédelmi előírásokat. A főiskola az engedélyhez kötött elektromos berendezést működtető hallgatót a megfelelő elektromos fogyasztási díj megfizetésére kötelezheti.


Kiadás: 02. Oldal: 154/156. 2. melléklet

Az egyéb díjak mértéke a hallgatói normatíva %-ában S.Sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Jogcím Határidőn túli beiratkozás, bejelentkezés késedelmi díja Évközi feladatok, tanulmányi kötelezettség késedelmes teljesítése, pótlása Vizsgára jelentkezés határidejének elmulasztása Tantárgy törlési díj, tantárgyanként Tantárgyi gyakorlatok pótlása Gyakorlatokra jelentkezés elmulasztása, gyakorlati igazolások naplók késedelmes beadása Évfolyamterv késedelmes beadása Szakdolgozat témaválasztás késedelme Szakdolgozat késedelmes beadása TVSZ-hez kötődő egyéb határidős kötelezettségek késedelmes pótlása Költségtérítés/térítési/egyéb díj befizetési kötelezettség elmulasztása Költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató vendéghallgatói jogviszonyban a felvett tantárgyakra számítva kreditenként Az államilag támogatott hallgatók által ingyenesen igénybe vehető 10%-on felül felvett kreditekért Vizsgaismétlési díj ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgáért Adóigazolás módosítása

% 5 3 2 3 2 3 2 2 5 3 3 3 3 5 3



3. melléklet 2009/2010. tanévben a hallgatók által fizetendő költségtérítés összege I. évfolyamra (eFt/félév)∗ ∗

Alapképzés Mesterképzés

Nappali tagozat Levelező tagozat Távoktatási tagozat Nappali tagozat Levelező tagozat

Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar 180 160 160 230 210

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 180 160 160 230 210

Felsőfokú szakképzés

120

120

Szakirányú továbbképzés

130

130

A 2009/2010. tanévben a hallgatók által fizetendő költségtérítés összege a II–IV. évfolyamra (eFt/félév)∗ ∗ Tagozat Nappali Levelező szakirányú továbbképzés 115 115 felsőfokú szakképzés 90 90 alapképzés/mesterképzés 150 140 ∗A költségtérítés összege a tananyag térítését nem tartalmazza. Szak/Képzési szint

Távoktatási 140

A hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozaton 2009-ben fizetendő költségtérítés Ciklus I. II.

III.

(Ft/ciklus) Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdő hallgatók esetén: 260.000, amely nem tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdő hallgatók esetén: 250.000, amely nem tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévet megelőzően megkezdő hallgatók esetén: 260.000, amely tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdő hallgatók esetén: 260.000, amely nem tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévet megelőzően megkezdő hallgatók esetén: 270.000, amely tartalmazza a tananyagok térítését



A 2010/2011. tanévben a hallgatók által fizetendő költségtérítés összege az I. évfolyamra (eFt/félév)∗ ∗ Természeti Gazdaság- és Erőforrás-gazdálkodási Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Kar Kar Nappali tagozat 180 180 Alapképzés Levelező tagozat 160 160 Távoktatási tagozat 160 160 Nappali tagozat 230 230 Mesterképzés Levelező tagozat 210 210 Felsőfokú szakképzés 120 120 Szakirányú továbbképzés 130 130 ∗A költségtérítés összege a tananyag térítését nem tartalmazza. A hagyományos képzési rendszerű távoktatási tagozaton 2010-ben fizetendő költségtérítés Ciklus I.

II.

III.

(Ft/ciklus) Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdő hallgatók esetén: 260.000, amely nem tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdő hallgatók esetén: 250.000, amely nem tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévet megelőzően megkezdő hallgatók esetén: 260.000, amely tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben megkezdő hallgatók esetén: 260.000, amely nem tartalmazza a tananyagok térítését Tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévet megelőzően megkezdő hallgatók esetén: 270.000, amely tartalmazza a tananyagok térítését

Szervezeti és Működési Szabályzat 3. kötet Hallgatói Követelményrendszer

Recommend Documents