SZERVEZETFEJLESZTÉS KENDERES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁBAN ÁROP-1.A.2/A-2008 Szabályozási folyamatok átalakítására vonatkozó elemzés; Rendeletalkotási audit részterület
Dr. Csonka Ernı Ügyvédi Iroda 2010.
Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2009. (II. 27.) sz. rendeletének HATÁSVIZSGÁLATI ÉS FOLYAMATSZABÁLYOZÁSI
mintaelemzése
RIA SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATI ÉRTÉKELÉS Kenderes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2009. (II.27.) számú rendelete a szociális ellátásokról (továbbiakban: rendelet) A rendelet értékelése két fejezetbıl áll: a rendelet szakaszainak áttekintését kifejtı Értékelésbıl, valamint az összesítı táblázat alkotta Minısítésbıl. Az Értékelés során minden esetben megjelölésre kerül a minısítı táblázatban szereplı vizsgálati szempont.
I. ÉRTÉKELÉS
A) ÁLTALÁNOS
A szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi
MEGJEGYZÉSEK
rendszerének kidolgozása a helyi önkormányzatoktól a
legnagyobb
körültekintést,
és
legalaposabb
döntéshozatali mechanizmusok kidolgozását követeli meg. A jegyzı – mint elsı fokú allamigazgatási hatóság – állapítja meg a szociális ellátások többségét.
Ezt
a
felelısséget
minden
önkormányzatnak át kell éreznie, ennek tudható be, hogy
a
„szociális”
önkormányzatok
rendeletek
legrészletesebb
a
helyi
jogalkotási
termékei közé tartoznak.
1. Szabályozási szint
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvénybıl (továbbiakban: Sztv.)
kapott
önkormányzatok
felhatalmazás,
és
jogalkotásában
a
helyi
kialakult
gyakorlat alapján indokolt a helyi szociális
rendszer kérdését helyi rendeletben szabályozni, vagyis az elsı hatásvizsgálati pont tekintetében – miszerint
a
szabályozás
szintjét
kell
mindenekelıtt meghatározni – alapos döntés született. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvénybıl (továbbiakban:
Sztv.)
kapott
felhatalmazás,
és
a
helyi
önkormányzatok
jogalkotásában kialakult gyakorlat alapján indokolt a helyi szociális rendszer kérdését helyi rendeletben szabályozni, vagyis az elsı hatásvizsgálati pont tekintetében – miszerint a szabályozás szintjét kell mindenekelıtt meghatározni – alapos döntés született.
2. A jogalkotási folyamatban résztvevı
Hatásvizsgálati
személyek
kívánatos lenne a döntésmegalapozó szervek
szempontból
(pl:
bizottságok)
feladatköreinek részbeni nevesítése, a rendelet csak a szociális rendszer mőködtetésében résztvevık eljárását szabályozza.
3. Hatásvizsgálati eszközök a helyi
Amennyiben a késıbbiekben a rendelet
viszonyokban
módosítására kerül sor, tízezer fı alatti településen
a
következı
szervezetek
bevonása indokolt a jegyzın kívül az egyes hatásvizsgálati eszközök alkalmazásába:
gazdasági hatásvizsgálat hivatal szélsıséges,
pénzügyi vagy
szakértıje, különös
szakértelmet
igénylı
kérdésben
külsı szakértı társadalmi hatások elemzése érintett
hivatali
szervezetek,
dolgozó,
társadalmi
egyházak,
más
önkormányzatok közegészségügyi hatások vizsgálata
háziorvos, ÁNTSZ, állatorvos
B) A RENDELET EGYES RÉSZEINEK VIZSGÁLATA
A
TÁBLÁZAT
SZEMPOTJAI ALAPJÁN 1. Külsı koherencia vizsgálat A rendelet nem ellentétes magasabb szintő jogszabállyal.
A rendelet témája több ponton kimeríti az állam egyénnel szemben fennálló kötelezettségeit, valamint az egyén állammal szembeni jogosultságait. Részben közjogi jellegő joganyag lévén a bevezetıben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése is hivatkozható. Ezen
túl
a
bevezetı
részben
indokolt
lett
volna
hivatkozni
a
helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és 16. § (1) bekezdésére, mint jogkört biztosító jogszabályhelyre. Az Sztv által adott falhatalmazás csak részben került pontosan megjelölésre (Sztv. 25. §, 26. §, 92. §), a 37/D. § (3) bekezdését is ajánlott rögzíteni.
A Sztv. 25. § (3) bekezdésének a) pontja a helyi önkormányzat jegyzıjére telepít hatáskört az idıskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres
szociális segély, valamint az ápolási díj meghatározott fajtái esetén. A Sztv. 25. § (3) bekezdés b) pontja pedig jogalkotási kötelezettséget ró települési önkormányzat képviselı – testületére a lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély és temetési segély tekintetében .
A rendelet 2. § ennek megfelelıen pontosan jelöli meg az Sztv szakaszait az ellátások tekintetében, így a Sztv. 32/B-E. § alapján az idıskorúak járadékát, a Sztv. 33-37/G. § alapján az aktív korúak ellátását (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély), a Sztv. 38-39 § alapján a lakásfenntartási támogatást, a Sztv. 40-44 § alapján az ápolási díjat, a 43/B. § (1) bekezdése kivételével, a Sztv. 45. §-ában meghatározott átmeneti segélyt,és a Sztv. 46. § alapján a temetési segélyt. A természetbeni szociális ellátások körében a Sztv. 48. § alapján köztemetést, Sztv. 49-53. § alapján közgyógyellátást biztosít.
Hiányosságnak értékelem a Közfoglalkoztatási tervre (Sztv. 37/A. § (1) bekezdés), a közcélú munka megszervezésére (Sztv. 36. § (2) bekezdés), az ápolást végzı személyére (Sztv. 43. § (3) bekezdés), adósságrendezési szolgáltatásra (Sztv. 55. § (4) bekezdés) vonatkozó részletes szabályok rügzítésének elmulasztását a „szociális” rendelet.
Az egyes ellátások igénylésére szolgáló nyomtatványokat a ma uralkodó tendenciák szerint a rendelet mellékleteiként szokás megjelölni és dokumentum végén elhelyezni.
Az Sztv – nek megfelelıen külön fejezetben kerültek rögzítésre az eljárási szabályok, melyek kifejezetten körültekintıen aktualizálják a törvény rendelkezéseit a helyi viszonyokra.
A rendelet jól alkalmazza a törvény definícióit, elveit a részletesebb szabályozás érdekében veszi át, olykor azonban indokolt lenne pusztán hivatkozni a már meglévı
törvényi szabályozásra.
A rendelet a 10. § (2) – (3) bekezdésében a törvényi definíció pontosítására is törekszik.
2. Belsı koherencia Vizsgálat
A
rendelet
a
törvény
definícióját, következetesen
számos
jogfogalmát alkalmazza.
A
felhatalmazást adó jogszabályra több alkalommal helyesen utal. A jogalkotó idıtállóságra-törekvését jónak értékelem, ebben a jogszabályi környezetben
a
legstabilabb
szabályozásra törekszik.
3. Jogszabály-szerkesztés
A ma irányadó jogszabály-szerkesztési technikák tükrében a rendelet felépítésével kapcsolatban a következıket javaslom:
Az „Általános rendelkezések” címő fejezetbıl hiányolom a rendelet céljainak meghatározását a következık szerint:
Példa: „I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy…. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatály kiterjed… Alapelvek
3. § …….”
Egy jogszabály megalkotása során törekedni kell a klasszikus trichotómikus szerkezetre. A trichotómikus szerkezet értelmében egy szakasz három bekezdésbıl, egy bekezdés három alpontból áll. Ezt a felosztást gyakorlati szempontok felülírhatják, azonban tizenhat bekezdés egy paragrafuson belül semmiképp nem indokolt. (rendelet 8. §)
A „hatásköri rendelkezések” (rendelet 2. §) tárgyát tekintve nem az általános rendelkezések közé tartozik, minthogy az egyes ellátástípusokat rögzíti. Ez pedig az alcím megválasztását is kérdésessé teszi, helyesebb lett volna a törvény által is alkalmazott terminológiák használata: „Ellátások rendszere”, vagy „Ellátástípusok”.
Jogszabály-szövegezés
A szövegezés a Jogalkotási törvény rendelkezéseinek megfelel. A rendelet terjedelmét a szabályozás tárgya indokolja. Az önkormányzati rendelet megjelölése helyesen foglalja magába a jogalkotó képviselı-testület megjelölését, nevének rövidítését, a rendelet kihirdetésének idejét,
a rendelet számát (arab szám), megnevezését és címét.
Nyelvhelyességi hiányosságokat nem tapasztaltam.
ÖSSZEGZÉS
Kenderes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2009. (II.27.) számú rendelete a szociális ellátásokról megállapításaim szerint tartalmában összességében megfelel a törvényi elıírásoknak, külön kiemelném a rendelet egészét végigkísérı, a törvényi szabályozást precízen leképezı és lokalizáló jogalkotói törekvést. Mindezek mellett jelentıs hiányosság rendeletalkotási felhatalmazást indokolatlanul szőken értelmezni. A rendelet nem rögzít magasabb szintő jogszabállyal ellentétes tételeket, a definícióit pontosan vette át. A rendelet jogszabály-szerkesztési, szövegezési szempontból kisebb hiányosságban szenved. Szükségesnek érzem hangsúlyozni egy olyan szakasz egy olyan szakasz beépítését a rendeletbe, amely a Jat 18. § (1) bekezdésének, valamint az általunk ismertetett módszertannak
megfelelıen
rendeletalkotás folyamatára.
hatásvizsgálati
szempontokat
fogalmaz
meg
a
II. MINİSÍTÉS
Az Összesített értékelı táblázat tartalma minden esetben a vizsgálandó jogszabálytól függ, lehetıség van több, vagy kevesebb szempont beépítésére. A fent meghatározottak alapján az alábbi táblázatban összefoglalva a következık szerint minısítem a rendeletet:
ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZAT
Értékelési szempont Megfelelı döntési szint meghatározása A magasabb szint által szabályozott kérdéssel ellentétes jogalkotás tilalma A magasabb szinten nem szabályozott helyi közügyet érintı szabályozás lehetısége, adott esetben kötelezettségeA felhatalmazó jogszabály rendszerének figyelembevétele, a felhatalmazással érintett szabályozandó kérdések körén való túlterjeszkedés tilalma Külsı A magasabb szinten meghatározott elvek koherencia újrafogalmazásának tilalma A magasabb szinten megfogalmazott rendelkezés megismétlésének szükségtelensége A magasabb szinten megfogalmazott definíció, pontos átvétele illetve pontos visszautalás arra, amennyiben a definíciótól eltérés szükséges, úgy az elhatárolás pontos megtétele Definíciók, fogalmak, következetes alkalmazása Jogszabályok megjelölésének következetes alkalmazása Belsı A jogszabály idıtállóságára törekvés koherencia idıtálló fogalmak használat Fıszabály, kivétel, alkivétel pontos elhatárolása
Elérhetı pontszám
Elért pontszám
10
10
5
5
5
3
5
4
5
4
5
4
5
4
6
6
6
6
6 6
6 6
6
6
Jogszabályszerkesztés
irányadó jogszabály-szerkesztési technikák
15
10
Jogszabály szövegezés
Követelmények: Jat 18. § (2) –(3)
15
15
100 pont
89 pont
ÖSSZESEN
Kiváló minısítés: 100 – 90 pont
Jó minısítés: 90 – 70 pont
Megfelelı minısítés: 70 – 50 pont
Alkalmatlan minısítés: 50 – 0 pont
A megállapítások alapján a Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2009. (II.27.) számú közmővelıdés tárgyában alkotott rendeletét
JÓNAK minısítem.