Szervezetek a sport területén és célrendszerük II. előadás
A szervezet három fő kritériuma CÉLTUDATOSSÁG AZ ELEMEK KÖZÖTT FUNKCIONÁLIS
MUNKAMEGOSZTÁS VAN LEGALÁBB EGY RÉSZHALMAZ FUNKCIÓJA A „VEZETÉS”
Szinergia = 1+1>2
A SZERVEZET FOGALMA A szervezet – a legtágabb értelemben – bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció. (Chester Barnard). • elsődlegesen emberek együttese; • mindig valamilyen cél elérése érdekében jön létre; • munkamegosztás jellemzi; Típusok: • formális • informális szervezetek;
SZERVEZETI FORMÁK A szervezet strukturális jellemzői Munkamegosztás Hatáskörmegosztás –
centralizáció-decentralizáció
Koordinációs eszközök Konfiguráció –
szervezeti séma
1. Munkamegosztás Fogalma: egy nagyobb feladatmennyiség részfeladatokra bontása és egyes szervezeti egységekhez való telepítése a szervezeten belül. Elsődleges munkamegosztás: a szervezet alaptevékenységéből adódó
feladatok – valamilyen elv szerinti legátfogóbb felosztása Elvek:
funkcionális, tárgyi, regionális
Egydimenziós szervezetek: azok a szervezetek, amelyekben az
elsődleges munkamegosztás a három elv egyike szerint történik. Két- és többdimenziós szervezetek: a munkamegosztási elveket az
elsődleges munkamegosztás szintjén párhuzamosan alkalmazzák.
2. Hatáskörmegosztás
Fogalma: A hatáskörök szervezeten belüli megosztása a munkamegosztási elvek alapján tagolt szervezeti egységek vezetői kompetenciáinak kialakítását jelenti. Egyvonalas szervezet: ha az alárendelt egységek csak egy felsőbb szervezeti egységtől kaphatnak utasítást (a függelmi és a szakmai irányítás szervezetileg nem különül el). Többvonalas szervezet: ha az alárendelt egységeket két vagy több felső szervezeti egység is utasíthatja (ez a függelmi és a szakmai kapcsolatok teljes elkülönítését jelenti).
3. Koordináció
Fogalma: egymás mellé rendelés, összehangolás, „megfelelő viszonyba hozás”. Strukturális koordinációs eszközök Technokratikus koordinációs eszközök Személyorientált koordinációs eszközök
4. Konfiguráció
Másodlagos, vagy származtatott strukturális jellemző A többi három jellemző alakítja ki Kategóriái:
a szervezet mélységi tagoltsága (hierarchikus szintek száma) a szervezet szélességi tagoltsága (egy vezető alá közvetlenül tartozó alárendeltek száma a hierarchia egyes szintjein) az egyes szervezeti egységek mérete (az adott egységhez tartozó foglalkoztatottak száma)
Hierarchikus szervezet Sok szintű hierarchia
Igazgató 1.Gyáregység vezető Előkészítő o.v. Anyaggazdálkodás
Beszerzés
Raktározás
2.Gyáregység vezetője
Termelésirányítási o.v.
Technológia
Szállítási o.v.
Lapos szervezet Max 4 szintű Igazgató
Tervezés
Munkatárs
Értékesítés
Munkatárs
Munkatárs
Termelésir.
Munkatárs
Széles irányítási sáv
Számvitel
Munkatárs
Tipikus szervezeti formák Rugalmatlan, statikus formák: Lineáris Törzsegységi Funkcionális Divízionális Dinamikus, rugalmas formák: Divízionális Mátrixos Holding- és konszernkapcsolatok Bonzai-modell Szatellit, héjházas, térrácsos, méhkaptár, hangyaboly, szőlőfürt metaforák,
Szervezeti formák: Lineáris szervezet Fayol 1. szint
Vezér
Horizontális bővítés
2. szint
Szolgálati utak 3. szint
Szervezeti formák: Törzskari szervezet 1. szint
2. szint
3. szint
Törzs
Szervezeti formák: Törzsegységi szervezet E szervezeti forma kialakulásának indoka
a vezető túlterheltségének csökkentése, a szakmai színvonal növelése A lineáris szervezet kiegészül egy törzsegységgel, különféle szakmák szakértőivel utasítási joguk nincs, feladatuk: tanácsadás a vezetőnek A szervezetben jelentkező sokrétű problémák jogi, adózási, kereskedelmi stb. szakmailag megalapozott kezelése Utasítás csak a szolgálati úton adható ki
Szervezeti formák: Funkcionális szervezet Taylor 1. szint
2. szint
Vezér
Műszaki
Gazdasági
Termelési
Kereskedelmi
Végrehajtás
Humá n
Szervezeti formák: Divízionális szervezet Vezetõ
1. szint Tervezés
Pénzügy
K+F
....
2. szint DIVIZIÓ1
D2
D3
3. szint TERV
PÜ
Szervezeti formák: Mátrix szervezet
Vezér
Műszaki
Termék 1.
Termék 2.
Termék 3.
Gazdasági
Termelési
Kereskedelmi
Humán
Sportszervezetek • A társadalmi munkamegosztás specializálódott szervezeteket találunk; • Megkülönböztetünk szervezeteket;
irányító
során
és
Országgyűlés Kormány Országos hatáskörű szervek (pl.: MOB, köztestületek)
Megyei önkormányzat, Megyei sportági szakszövetségek Társadalmi sportegyesületek
sportra
végrehajtó
Szervezetek és formáik Főbb kategorizálási szempontok: a hierarchikus szintek száma, azaz az irányítási lánc hossza, ami a szervezet mélységi tagozódását fejezi ki; a horizontális vagy szélességi tagozódás, ami az egy vezetőhöz közvetlenül tartozó beosztottak száma a hierarchia különböző szintjein; a létszám az egyes szervezeti egységekben. Szervezeti formák kialakításának fő befolyásoló tényezői: munkamegosztás, döntési jogosítványok, koordináció.
Szervezeti célok Milyen célokat fogalmaznak meg a szervezetek? Amilyeneket a társadalom igényel, illetve átfogó
célokat. A szervezeteknek céljaik vannak, az egyéneknek is, néha egészen egyszerűek, néha nem. Ezek között lehet összhang, eltérés, de előfordul szembenállás is.
A hierarchikus célok rendszere A cél jellege
Közös jellemzői
Küldetés
Általános, jövőkép jellegű, mindenkire érvényes, minden egyéb célt meghatározó, gyakran nincs leírva.
Mindig nyitott jellegű, általános törekvéseket tartalmaz.
Vállalati stratégiai cél
A tulajdonosok érdekeit kifejező, gyakran pénzügyi mutatókat tartalmazó, hosszabb távra szóló, mindig írott formájú.
Általában zárt jellegű, csak kivételes esetekben nyitott. Eldönthető kell legyen: meghatározott időszak alatt elérték-e, vagy sem.
Üzemi szintű, operatív cél
Mindig egy adott egységre jellemző, a működésre vonatkozó, többnyire rövid távú, általában összetett.
Mindig zárt jellegű, amelyről eldönthető, elérték-e, vagy sem.
Milyen a jól megfogalmazott küldetési nyilatkozat (misszió)? Tartalmi és formai követelmények: tükrözze amiért a szervezetet létrehozták,
ami a szervezet elsődleges feladata; legyen reális, elérhető; fontos a rövid, egyszerű és érthető; jusson el azokhoz, akikhez szól.
A jól vezetett szervezet céljai piaci helyzet (az elérni kívánt piaci
részarány, vagy piaci szegmens), innováció (a termék és piacfejlesztés fontosságának hangsúlya), termelékenység (az élőmunka felhasználásának hatékonysága), fizikai és pénzügyi források (felhasználásának hatékonysága), nyereségesség (egyes kiemelt pénzügyi mutatók teljesítésének mértéke), a vezetés teljesítménye és annak fejlesztése, a munkások teljesítménye és beállítódása (elkötelezettség), társadalmi felelősség (közösségi feladatvállalások)
A jó célmeghatározás elvei a cél mindig egy konkrét területre vonatkozzék,
legyen egyszerű és világosan megfogalmazott, a cél az eredményre vonatkozzék és ne a cselekedetre, a cél legyen mérhető, egyértelműen eldönthető, hogy elértük-e vagy sem, a célhoz hozzátartozik a határidő, a cél jelentsen kihívást, követeljen jelentős erőfeszítést, de megvalósítható legyen!
2. feladat Egy kiválasztott sportszervezet kapcsán fogalmazza meg a küldetését, 3 db stratégiai célkitűzését Minden stratégiai célhoz 3-3 operatív célt!
A SPORTSZERVEZETEK TÍPUSAI
SZABADIDŐSPORT („SPORT FOR ALL”) SZERVEZETEK
VERSENYSPORT VAGY ÉLSPORT SZERVEZETEK (LÁTVÁNYSPORT)
ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS DIÁKSPORT SZERVEZETEK
KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK ÉS FUNKCIÓK - a sport és a testnevelés - szabadidőeltöltés - csúcseredmények elérése megszerettetése - egészséges életmód - szemléletmód, - rekordok (országos, világcsúcs) életvitel alakítása - rekreácó - nemzetközi elismerés (image) - alapozó funkció - egészségmegőrzés - reprezentatív – sportpolitikai - kiválasztást segítő funkció funkció
Sportszervezetek típusai Elsősorban az alapítási eljárásban és a
működésben térnek el – néhány sportágban a szövetség írja elő:
Sportegyesület – csak ez részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban
DSE, DSK
Sportvállalkozás
Sportegyesület A magyar sport hagyományos szervezeti
alapegysége: a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás nevelés műhelye. Olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
SPORTEGYESÜLET MEGALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA 1. 10 fő 18. életévét betöltött vagy szülői beleegyező nyilatkozattal rendelkező magyar állampolgár kinyilvánítja egyesülési szándékát. 2.
Elkészítik az alapszabály tervezetét
3. Összehívják az alakuló közgyűlést Napirendi pontok: - Az alapszabály megvitatása, elfogadása
1989. II. törvény
- Tisztségviselők megválasztása - Az egyesület megalapításának kimondása Dokumentumok: - Alapszabály, Jegyzőkönyv, Aláírási ív (jelenléti ív), Elfogadó nyilatkozatok, Kérelem a bírósági bejegyzésre
4. Iratok benyújtása a megyei (fővárosi) bíróság társadalmi szervezetek bejegyzése osztályára
5. Bankszámla-nyitás 6. Bejelentkezés a TB-nél 7. APEH bejelentkezés
Idő
Teendő
Kivitelező
0003
Ünnepélyes megnyitó
Vendég (polgármester, ÖTM)
04
Levezető elnök felkérése
"Fő" alapító
Elnökség, vendégek bemutatása
Levezető elnök
Szavazatszámláló bizottság felkérése
Levezető elnök
Szavazatszámláló bizottság tagjainak Tagság megszavazása egyszerű kézfeltartással 06
Jelentés a levezető elnöknek a létszámról Szavazatszámláló elnöke
07
Határozatképesség kimondása
Levezető elnök
Napirendek ismertetése
Levezető elnök
Napirend megszavazása
Tagság
10
Jegyzőkönyvvezető felkérése
és
hitelesítő Levezető elnök
12
Jegyzőkönyvvezető, hitelesítő Tagság megszavazása egyszerű kézfeltartással
15
Alapszabály ismertetése
Levezető elnök
bizottság
23
Alapszabály (vita)
módosítási
javaslatok Tagság
25
Alapszabály megszavazása
26
Tisztségviselő választás Levezető elnök (Tájékoztatás a tisztségviselők feladatairól, a szavazás módjáról, a jelöltek bemutatása, Szavazólapok kiosztása)
30
Szavazás, szavazatszámlálás Tagság, Szavazatszámláló Megválasztott tisztségviselők bizottság, Tisztségviselők nyilatkozatai
45
Az SE megalakulásának kimondása, Levezető elnök egyéb
50
Az alakuló közgyűlés bezárása
Tagság
Megválasztott elnök
JELENLÉTI ÍV
A Legkiválóbb Edzők SE alakuló közgyűléséről, 2007. január.13. Név Adóazonosító jel Lakcím Aláírás
ELFOGADÓ N Y I L A T K O Z A T Alulírott ………………….……………………… kijelentem, hogy magyar állampolgár vagyok és nem állok közügyek gyakorlásától eltiltó bírói végzés hatálya alatt. Választott tisztségemet illetõen semmilyen összeférhetetlenségi ok (munka-, családi-, egyéb függõségi viszony) nem áll fenn. A választott tisztséget elfogadom és betöltése során tudásom legjavát nyújtom. Dátum, aláírás, két tanú által hitelesítve
Bejegyzési kérelem Alulírott, ……………………………….……. , a Legkiválóbb Testnevelő Tanárok SE megválasztott elnöke kérem, hogy a T. Bíróság az egyesületet a mellékelt dokumentumok alapján a társadalmi szervezetek nyilvántartásába, nemperes eljárásban bejegyezni szíveskedjék. Dátum, aláírás, két tanú által hitelesítve
SZAVAZÓLAP A LEGKIVÁLÓBB TESITANÁROK SE TISZTSÉGVISELŐI Elnök : .................................................. Alelnökök: .................................................. .................................................. Elnökségi tagok:.................................................. .................................................. ......................................................................... ..................................................
Felügyelőbizottság: Elnöke : .................................................. Tagjai: .................................................. ..................................................
AZ ALAPSZABÁLY TARTALMA Általános rendelkezések Név Székhely Tagság formái Az egyesület célja és feladatai Az egyesület tagsága Jogok Kötelezettségek Az egyesület szervezete Az egyesület vezető és ellenőrző testületei Az egyesület vezető tisztségviselői Az egyesület gazdálkodása és vagyona Kilépés, kizárás, felfüggesztés Záró rendelkezések
Sportegyesület – jogi személyiség A sportegyesület szakosztályát, illetve más
szervezeti egységét alapszabály felhatalmazása alapján közgyűlési határozottal jogi személlyé nyilváníthatja. Ezt a bíróságon – nyilvántartásban történő bejegyzéssel szerzi meg.
Sportegyesület elvi felépítése KÖZGYŰLÉS
.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
ELNÖKSÉG
ELNÖK ÜGYVEZETÕ ELNÖK
GAZDASÁGI VEZETŐ
HIVATALI APPARÁTUS
SZAKOSZTÁLYOK
BIZOTTSÁGOK
TANFOLYAMI CSOPORTOK
EGY SZAKOSZTÁLY ELMÉLETI MODELLJE SZAKOSZTÁLY VEZETŐSÉG VAGY ELNÖKSÉG
SZAKOSZTÁLYVEZETŐ VAGY – ELNÖK, HELYETTESEK VEZETŐEDZŐ
TECHNIKAI
GAZDASÁGI
VEZETŐ
VEZETŐ
FELNŐTT SZAKÁGI
IFJÚSÁGI SZAKÁGI
ORVOSOK, REHAB.
EDZŐK
EDZŐK
SZAKEMBEREK
A KÖZHASZNÚSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELHEZ SZÜKSÉGES 1. KÉRELEM 2. LÉTESÍTŐ OKIRAT (alapszabály vagy alapító okirat), mely tartalmazza: a közhasznú tevékenységek valamelyikét, - a tagokon kívül más is részesülhet a szervezet közhasznú szolgáltatásaiból - az elért eredményét nem osztja fel - közvetlen politikai tevékenységet nem folytat
3. NYILVÁNTARTÁS (amelyből megállapítható a vezető szerv döntéseinek:) * tartalma, időpontja, hatálya * a döntést támogatók és ellenzők számaránya * az érintettekkel való közlési módja * a nyilvánosságra hozatal módja 4. BETEKINTÉS RENDJE 5. A KÖZHASZNÚ SZERVEZET NYILVÁNOSSÁGA 6. BEFEKTETÉSI SZABÁLYZAT (ha befektetési tevékenységet is folytat) 7. NYILATKOZATOK
Közhasznú tevékenységek 1. egészségmegõrzés, betegségmegelõzés, gyógyító-,
egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, idõskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség mgóvása, 7. mûemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tûzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, …
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KKT
BT
ALAPÍTÁS
Társasági szerződéssel
CÉL
közös gazdasági tevékenység
TAGSÁG
min. 1 fő
min. 2 fő
KÉPVISELET
valamennyi tag
ún. beltag
FELELŐSSÉG
teljes vagyon erejéig
beltag: korlátlanul kültag: bevitt vagyonnal (de kivételekkel)
MEGSZŰNÉS
a tagok közös döntése alapján
valamennyi tag kiválásával (30 napon belül átalakulhat kkt-vá)
KFT ALAPÍTÁS
RT Társasági szerződéssel
CÉL
közös gazdasági tevékenység
TÖRZSTŐKE
min. 500 ezer Ft.
TAGSÁG
min. 1 fő
min. 1 fő
KÉPVISELET
ügyvezetők
vezérigazgató vagy igazgatótanács elnöke
FELELŐSSÉG
bevitt vagyon (üzletrész erejéig)
a részvények névértékéig
MEGSZŰNÉS
min. 5 il.l 20 millió Ft.
a tagok közös döntése alapján, vagy felszámolással, vagy csődeljárással, vagy végelszámolással
Sportvállalkozás Sportvállalkozás kizárólag korlátolt
felelősségű társaság illetve részvénytársaság formában alapítható. (a fogyatékosok sportja és a szabadidősport területén non-profit szervezet keretében is szervezhető) Sportvállalkozás esetében a fő tevékenység természetesen sporttevékenység. Kft minimális alaptőkéje 500 000 Ft Zártkörű Rt minimális alaptőkéje 5 millió Ft Nyilvános Rt minimális alaptőkéje 20 millió Ft
Szj – számok (szolgáltatások jegyzéke)
32.30 Sportszergyártás 47.64 Sportszer-kiskereskedelrm 77.21 Szabadidős sporteszköz kölcsönzés 85.51 Sport, szabadidős képzés 93.1 Sporttevékenység
93.11 Sportlétesítmény működtetése 93.12 Sportegyesületi tevékenység 93.13 Testedzési szolgáltatás 93.19 Egyéb sporttevékenység
SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK A szakszövetség jogi személy. A szakszövetség az önkormányzati elv alapján, alapszabálya szerint működik és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A szakszövetség megalakításának feltételei: • alapszabály megállapítása, • az ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, • országos sportági szakszövetség esetén nyilvántartásba vétel.
Sportszövetségek típusai a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidősport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei.
Sportági szakszövetség Csak olyan sportágban: a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (Sportaccord). a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja, b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet, c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt.
A szakszövetségek feladatai a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését, b) kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, d) működtetni a nemzeti válogatott kereteket e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, előtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját
Kötelező szabályzatok a) versenyszabályzat, b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, c) sportfegyelmi szabályzat, d) a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat, e) doppingszabályzat, f) gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, g) a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.
Egyéb szabályzatok Alapszabály SZMSZ Versenyszabályzat Játékos-ügynök licensz szabályzat Fair play szabályzat Nyilvántartási szabályzat Vagyoni jogok hasznosítására vonatkozó szabályzat Sportorvosi szabályzat
NEMZETI SZÖVETSÉGEK KAPCSOLATRENDSZERE NEMZETI SPORTHIVATAL, MINISZTÉRIUM VAGY SPORTTANÁCS
NEMZETI NEMZETI
OLIMPIAI
SZÖVETSÉG
BIZOTTSÁG
EGYÉB NEMZETI
NEMZETI
EGYÉB NEMZETI
SPORTSZÖVETSÉG
SZÖVETSÉG
SPORTSZÖVETSÉG
MEGYEI SZÖVETSÉG
SPORT KLUBOK, EGYESÜLETEK
ISKOLAI SZAKOSZTÁLYOK
SZAKOSZTÁLYOK
EGYÉB SPORTSZERVEZETEK
A NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGEK Választott társadalmi szervezetek, vezetőiket a kongresszus választja, alapdokumentuma az alapszabály. A sportág vezető szerve a Tanács. Legfontosabb feladatai: • a sportág szabályrendszerének megállapítása, fejlesztése, folyamatos kontrollálása • a sportágra vonatkozó legfontosabb szabályozók kiadása (szabálykönyv, világversenyek szabályai stb.) • a sportág statisztikáinak és versenyzői nyilvántartásainak vezetése • döntés a nemzetközi versenyek színhelyeiről • a sportág pénzügyeinek kezelése, marketingpolitika irányítása • a sportág kapcsolatrendszerének biztosítása • a sportág képviselete az olimpiai mozgalomban • a sportág fejlesztési lehetőségeinek figyelemmel kísérése
IDEÁLIS SZERVEZETI MODELLJE TANÁCS tanácstagok
ELNÖKHELYETTES
ELNÖK PÉNZÜGYI VEZETŐ FŐTITKÁR
Bizottságok vagy munkacsoportok ELNÖKHELYETTES
LEHETSÉGES KAPCSOLATOK A NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGEK ÉS EGYÉB SPORTSZERVEZETEK KÖZÖTT AGFIS
NOB
FISU
NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGEK
EGYÉB NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGEK
EGYÉB NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGEK
NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGEK
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ENSZ UNESCO ICPHER
NOB
ISCSPE
ANOC
AGFIS ASOIF
FIEP
AIESEP
AIPS
IAPESGW
AIWF FIMS
ENSZ: EGESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE UNESCO: AZ ENSZ NEVELÉSÜGYI, TUD. ÉS KULT. SZ. NOB: NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG ICPHER: NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI, TESNEVELÉSI ÉS REKREÁCIÓS TANÁCS ISCSPE: NEMZETKÖZI SPORTTUDOMÁNYOS ÉS TESNEVELÉSI TANÁCS ANOC: NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁGOK SZÖVETSÉGE AGFIS: NEMZETKÖZI SPORTSZÖVETSÉGEK KÖZGYŰLÉSE
Nemzetközi Sportszervezetek
ASOIF: NYÁRI OLIMPIAI SPORTSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE AIWF: TÉLI OLIMPIAI SPORTSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE FIEP: NEMZETKÖZI TESTNEVELÉSI SZÖVETSÉG AIESEP: TESNEVELÉSI FŐISKOLÁK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE AIPS: SPORTÚJSÁGÍRÓK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE IAPESGW: LÁNYOK ÉS ASSZONYOK NEMZETKÖZI TESNEVELÉSI ÉS SPORT SZÖVETSÉGE FIMS: NEMZETKÖI SPORTORVOSI SZÖVETSÉG
