Kossuth I f l j o s rudominy s g j s t e a Botanllcus Kertjének kiadványa Debreeen
SzerkesztőINJT^S LAJOS kertéazaémök Debrecen 10 Botanikus kert
LektoriKOinsa ISTVÁH okl.aémSk Budapest X I I I . Qóxsa 0 ) . a . l 4 o Z I I .
-KtziaATKí:!:?-
Pictura
tituli:sd
A ciilspot
honorea icg.Sttphanus
Kondér
késziteSték:?.:ársc9rosl Hedvig I^eaesRé o z e n t i r n a y
és Teréz
old, 4tKoszöntő 3tl)ufcka Aicos - A Icstcbusz S-lStKeajhárd
Jinos - C h i l e i
kaktuszok
1 6 - 1 7 t ! l . S z e n t i r a a j Teréz - Az Aloekról 18-22i£ondér István - A kaktuszok eltartása a ml évazakaink 9 l e t 6 23-26iI«eaes l a j o s - A "színes" kaktuszokról 2 7 - 2 8 i E u n k l l l'ereiic - "éhány szó a kaktuszok oltásáról 29-51»Augusztlnji Béla - A Peresklopslsról 52j!)r.lía6ola3 Gjörgyné - Hogyan l e t t e a 35-35«Sajtószemle - I s a e r t e t l t K e m e n e s 55IFelhívás
3mő
laktuszgjüjtó
- *-
HőszőNiyüH olvasóinkat lapunk u j formájával. Bazánld>an a kaktuszkedvalöknak «s i d a l g n l n o a oraságoa agjaaüla* t s , 0 8 a k B o s a l k s s a r a asakkdrfik fogják Saasa a kaktuaaok Iránt ér> deklödóktt.llindan táraadalal agjaaOléa fentartanl,ha
caak ugy t u d j a működáaék
legtávolabbi t a g j a i v a l l a állandó Saaaakdttatéa-
b s n állhat.Bnnak f o n t o s aaskősa a téma iránt érdaklódók s z a k l a p j a , á l a p randaltatéaatnagaassinvonalu
asakértakaséaakkal.kőala-
aényekkal.kOlfSldi kSsleményak fordításaival mUvalnl és f s j l a a s t a n i a s érdaklódSk l a m a r e t a i t . h i r t
adni a
világ kaktxiszoa aaa»
aénjeizól«valaBÍnt a tárgjhos tartosó S a s z a s aktuális kérdésről, TervOnKben s s a r e p a l n a k vagy külföldi
szskkc>zl«ményak,fordltások,agy-agy
hasai
gyüjtasény baautatása,Iiirak,a8atlag humor éa
ka>
rasatrajtvény. B óéiból határoztuk el,hogy a mutatványpéldányt a Dabraceni Kos s u t h L.Tud.agyatam B o t a n i k u s k a r t éa a Uagyai Ifiivelődéal Hás kö zös kiadványaként útjára boesájtjuk éa e l j u t t a t j u k kaktuaskadvalőinkhas.Sajnos a
korlátozott példányazám
nam t e s s i
lehetővé,
hogy minden kedves gyüjtőtársunk réasére b i s t o e i t a u n k agy mutatványpéldányt.Ha lapunk
jelenlegi
iránt érdeklődés a u t a t k o z i k . e k k o r
formája(kivitela
éa t a r t e l n e
f o l y t a t j u k kiadását a megren
delők asáaável esonos példányssáaban.Mlval sártkörü kiadvány u t c a i árusításra nem k a r u l , 100 példány megrendelése
gazdaaágos megjelentetéséhes legalább indokolt.Példányonként 5 ft.önköltségi
áron r e n d e l h e t i k meg olvasóink lapúnkat.Kérjük,hogy a megrendel n i szándékozók 6 hónapra előre fisessék be e s előállítás kőltségétfhogy a b e f i z e t e t t összeg a p e p i r - éa aokazorositás költségét fedezni tudja. Lapunk
szinvonalánsk
fentartásához
és emeléséhez kérjük v a l a
mennyi h a z a i és külföldi kaktuszkedvelő erkölcsi támogatását.Cik keiket,közleményeiket,híreiket, juttassák e l a
szerkesztőhöz
és
8 külön kérés alapján kért téma megírásától ne zárkózzanak e l . Kérjük olvasólukat,hogy
lapunkkal
kapcsolatos
megjegyzéseiket,
javaslatalkat,tanácsaikat juttassák e l a szerkesztőhöz,hogy a megvalósítható j a v a s l a t o k k a l emelni t u d j u k lapunk színvonalát. Ezért előre l a köszönetet mondunk.
- 5 -
A
k a k t u a s
••r«T,k«Bte9,s«uróa
osillagok
Bandsaczba foglalt,sslTóa S a dacok Hiába t S r rájuk kS Aa alvafeag Hiába 8 9 8 t r i gySkarOk a l a p
OossadC kSTAran aAgla Álnak ők Haa l a aápad6ak,naB l a aaaoradők Oaodáa Tlráguk caak agy éjaiakáa Bogány lafeannS kóaaa álaa tán.'
ruvoaa jábAkba bATadt A r t a l a a , Álaodta aag agy S a l A j j a l a a Ifikor kApsalaa aag n a a nyughatott S kaktuasTlrágból i v o t t h a r a a t o t .
Otttki I k o a t B a a a t f l l KAptakSoyr 1955.W«itat.
Chilei
kaktaeiok
I r t a Meoybárd Jáooa
AB Aodok voDulatától DTOgatra a Caendea OceAn p a r t jáig lanyaló t e r f i l e t e n
fiabonos
kaktuszokat
nefeisOk
ebllelekBak. As I r o d a l O B t l s Dessataéget a o r o l a c h i l e i e k kSaá, de én tulajdonképen a H a o e h l l a n l a n r a l , a V e o p o r t e r i a f a l , Coplapoaral
éa a H o r r l d o o a e t u s s s l
saaratnék s a f o g l a l k o s -
n l , a a r t a t S h b l a a j n o a aág nálunk nagyon r i t k a a a s l n t a s s B B l t o p a s x t a l a t o a n l n c a tartásukksl k a p c a o l a t b a n . A c h i l e i nSTényak jAt. 10 évvel o a e l f i t t j B t t a k Igaaés d i v a t b a a l e t t e k aok k a k t s a a g y a j t S kadvene nSvényel. Saen n a s l a l e h e t eaodálkosnl, a a r t a aok éa aiép c h i l e i k S a d t t néhány olyan kivételaaen asép f a j l a akad, a a e l y nyugodtan aorolhatö a l e g a s a b b kaktuasok kSié. Bandklvai
asép taakésatOkkel, váltotatoa
teatatlnOk-
k a l , aaabályos foraájnkkal a l n d l g autatéaak éa néhány f a j nak a virága l a r e n d k l v a i dekoratív. Tartáaak, asqporltásuk, oltásuk aránylag kSnnyfl Így j o g g a l foglalják e l aa utóbbi Idflban B a g a a a r s a t t
klvéts-
l a a h a l y f i k e t a gyajtaaényakban. A o h l l e l nBvényekat n e a t u d j u k ugy t a r t a n i , a l n t a hogy atok Chilében élnek, de DacTon jól
alkalaaskodnak
a tartéauk ezért n e a kBraiaényea. B r e d e t l lelóhelyükBn általában Igen kevéa eafit kopnak, Héhány f a j alvataglakó a az Ataeaaa alvatagban
aUrQn f o r d u l aló, hogy 5-6 éven At
o l o c a eafi. Aa Oceén partján éló nBvéoyek s e a kapnak aOrtlB esfit, v l a z o n t I t t rendkívül nagaa a páratartaloa. A c h i l e i
nSvénysk l o k f r l s a I s v a g f i t Igényelnek éa a a e r e t i k a nagy hSaéraékleU kOianbségekat. Ténylgényü aogaa, de a tttsS aapaatéat oaak azoktatás ntén v i a e l l k e l károaodAs nélk a i . TalajlgényOk a t S b b l nSvényakéfol azonoa, kSadabBa vagy enyhén aavanyu kéahatAau t a l a j a legkadveifibb n e k i k , aránylag aok kStörmelékkel. M i v e l haaájukban r e n g e t e g a a a létroa, a s aaetlegeaaalétrca adagolást I t t l a aeghálálják. I l y e n bevesetfi után aaeratnék rátérni az agyea n e a a a t aégekre éa egy két f a j r a kiaaé réazlateaabban.
aeochllenlak
|
A legtöbb f a j t aagában foglaló oeaaataég a o h l l a l a k k S s f i t t . Hagyon váltosatoa l a . LegtCbbJOk l a a a a e n8v0, g S a bfilya vagy lapított gBab alakú, Idfiaebb karban néha f e l nyúlnak. Néhány f a j 2-3 c a 0 5 - l o c a aagaa oaalop a l a k o . TeatOk a s l n e nagyon változó, a aaOrkának éa a barnának l e g kaiönbdzSbb árnyalatai találhatók a a g apldaralaük aslnéban. Néhány egéasan aStét, a a j d n e a f e k e t e f a j l a l a a a r t . Haaonlóan váltoiatoa a tfiakésetOk l a . Réaelyek 2-3 a a hoaaauaágu k l a t S v l a a k k e l , aáifok 3-4 c a hoaasa nagy v a a t a g t8vlaeto> k e l r e n d e l k e z n e k . A t S v l a e k a a l n e általában aStétbamáa, e a e t l e g f e k e t e , aás fajoknál fehéraa asOrka vagy aárga. Bitkán bordáaak, l e g t S b b a s O r a bordák a z e a B l e a S k r a tagosódnak.
Nagyon érdekes I s a e r t e t S JelOk, hogy a aaaaOleaók, vagy
dudorok alján, a legtöbbnél álaieiO cauoaoaodás v a n . l l t * ^ Iában aár f i a t a l korukban virágosnak, virágaik 2-5 c a 0 kb 2-3 e a aagaaak. Színük legtöbbazór fehéraa aárgáa, vagy v S r S a e a . Blaböik többnyire h a j a a a k . Tirágzásl I d s J O k s t d b b l chileiével sllaotétben a nyári hónapok, aájuatól s i a p t a a b a r l g .
KöDDyen k e z e l h e t f i k nagról I s jól nevelbetdk.
Aránylag jól
o l t h a t o k . Alanyként a T r l c h o c e r e u s o k Chilében előforduló f a j a i a legjobbak, A Neochllenlak
mint p l . a T. l l t o r a l l s . I s nagyon s z e r e t i k a sürü permetezést.
Akinek lebetfisége van e r r e , a növények b i z t o s a n meghálál ják a fáradozást. Gondolom a fajonkénti Ismertetésnél nen lenne célszerű minden f a j r a kitérni, ezért és 3 j e l l e m s S fajról szeretnék néhány azót mondani.
N e o c h l l e n l a naplnat Lagpltott gömb alakú, a t e s t s z l n e na gyon különböző, a azOrkétől a barnás árnyalatokon k e r e a s t a i a Illáig variál. 3-9 apró, a t e a t b e z lapuló, legtöbb ször fényes f e k e t e maximum 3 mn hosszú. Bosszú répagyöke r e t f e j l e s z t . Idősebb korban s a r j a z l k . O l t v a golyóalaku. Elég korán kb 4 éves korban virágzik. Virága 3-3i5 cm hoszazu halványsárga a bibe p i r o s a s . A l a k r a nagyon közel áll hozzá a N . m l t l s , N.esmeraldana l a . N e o c h l l e n l a aerocarpat K i s o s z l o p a l a k u növény 2-3 c a 9. 10 c a magas, tövisei feketék, vagy vöröses barnák. Kb. 10 db 4-8 ma hosszúságúak, fésüszerüen a t e s t m e l l e t t . A növény csúcsa finom f i l c c e l borított. A t e s t színe barnás. Virága gyönyörű, kb 5 cm 9.és magas, kármlnpiros színű, a b i b e szintén kármlnpiros. A bimbója zöldes, sürün f l l c e s pamacsos. Ehhez hasonló f a j a N.durlapulpa,
N.reichel.
N e o c h l l e n l a c h l l e n s l s : Szép növény, sűrűn tövissel borít va, 2o-22 bordája van, ezek aerolaközönklnt k i s rovátkával megszakítva. Az álszerü képződmény I t t nem nagyon erős.
- 9 azéltőviael t a s z e r a e k , elállók, kb. 2o db 1-1,5
c n hoaz-
szu, f i a t a l a b b korbao barnásak, késóbb fényló sárgák. Virága nagy kb 5 cm 0 róssaszlDes-pirosas. A bimbó
fll
ces, h a j a s . E báron f a j o n kívül még böbbról l e h e t n e a talán k e l l e n e l a részletesebben beszélni, de agy érzem e r r e I t t n l n c a lehetfiség. E báron f a j n a k az lamertetéae talán elengedó ahhoz, hogy e asép növények gyajtéaéhea kedvet k a p j o n . Heonorteriaki
Szintén klaondottan
Chilében óahonoa nö
vények. Slterjedéal területük köiép éa éazak C h i l e . Rendklvai
érdekea éa váltosatoa növények. Kiakorukban
gömbalakuak, később általában c e r e o l d formát teáznék f e l . Tüakézetük a z i n e a , legtöbb esetben nagyon sürü. Általában l o - 2 o CB magsára megnövő növények, néhány kivétel von, ezek az 1-1,5
m magaaságot i s elérik, p l . B . c l a v a t a . Bor
dás növények, bordáik aerolaközönklnt megtörve. Némelyik nél megtalálható az álszerü klosucaoaodáa I s . A Neoport e r l a k r a legjellemzőbb a virág. Virágaik általában k a i v l n p i r o s a k , vagy rózsaszlnaek. A virágok Jellemzője, hogy n a gyon k a r c a u azlromlavelekből állanak, ezek a s z i r o m l e v e l e k általában hegyesek, a belső s z i r o m l e v e l e k
legtöbbször
összetapadnak. Bimbólkon f l l c o y o m o k és sőrteképződmények vannak, általában nem nagyon aürün. Vlrágsáal Idejük f e b ruár, március, április és október, november, december. Satfnos néhány nálunk nem t u d kinyílni s i g y általában caak a bimbóit láthatjuk. Gyűjteményemben például évek óta S - l o bimbót hoz egy N . l l t o r a l i a , bimbói azép a z l n e a e k ,
be-
gyeaek, de eddig még nem alkarült elérnem, hogy k l n y l a a o n .
- 10 -
S s l o t e B i n d l g t a l j e s M klfajl&dött blnböl vagy elszáradDak, vaggr ha Belegban tartón laeanak m l a l f i t t klnyllásak. Hldogban t a r t v a 5-4 hétig l a negnaradDak, hagyon szépen d l a s l t l k a oSvényt. A Seoporterlék I s könnyen o l t h a t o k , f e l o l t v a jól növekednek, könnyebben virágoznak. T a p a s a t a l a t o n s z e r i n t a t a v a a s l oltások a
legkedve-
aAbbak, n a a a o k k a l a n S v é n y ^ aeglnduláaa után. Jól b e i n d u l t Trlchoeareuaoo
a s l n t a b l s t o a a a l k e r . Nyugateurópai
nevaa k a k t u a a g y i i j t S k vagy karaakadök általában nagaa a l a n y r a oltják, M r t e s z e l aég Inkább k l tudják e M l n l a reodk l v O l a i i r a f i n o a tövlaakkel borított, a a l n t e hajaanok tOnfl H e o p o r t a r l a k
asépaágét. l a f f i l a g a S.gerocepbala f e
hér változatainál a a a r l n t a a l a célaserü. Tartéauk, kezeléaQk. általában aa Igényeik haaonlóak a többi eblllaleké-
Szeretnék a laoportarlák közül l a báron különbösó f a j t bonitatni. B e o p o r t e r l a sub«d.bboaa. Aa e g y i k legjobban
elterjedt,
t e Binden gyüjteaénybeo negtalálbató N e o p o r t e r l a ,
azln-
de nen
t a r t o z i k naatzetségének szép f a j o l közé. Nagy növésű, áltslábao 10 cm 0 s néha az 1 m-t I s alérfi magasságú c e r e o l d alakú növény. Idősebb korában a t a l a j o n e l f e k a z l k a caak a csúcsát t a r t j a f e l e m e l v e . T e s t s z l n e azOrkéazöld, bordá nak száma 2o körül. Bordái areolakösönklnt rézsútos baráz dákkal nagy púpokra vonnak o s z t v a . Az álszerü képződmény I t t I s felfedezhető. Areolál a csuea körül általában fehér vagy sárgás f l l c e a e k , ez később l e k o p i k . Széltövlael 2o-23 db 1-1,5
cm hosssuak elég durvák fehéres sárgás a s U ^
ke színűek. Középtövise kb. 4 db 2 - 3 cm hosszú, merev p l -
- 11
-
r o a a s baroa. Virága kb 4 cm boaszu, kaxminpiroa. Xd5s ko« rábaa gazdagon virágzik. O l a o i nam szukségas, saját gyökarán i s aránylag Jól nővakszlk. Nam érzAkeny a v l z r a sea,
h o l o t t alófordulásl területe Valparaiaooál a a l v a
tagban v a a . N e o p o r t a r i a l l t o r a l l s t Nagyon szép növény. T e s t e elöazSr félgömbőlyü, Idösabb korában 5 - 8 cm t c e r e o l d formára f e l nyúló zöld vagy sárgászöld azloü. Bordáinak azáma 2o körül. A bordák magassága 3 mm.
A bordák rovátkákkal areolaközön-
ként magLörve. A r e o l a i elég nagyok, ovállaak fehérea vagy aárgáa f l l c e a e k . Nagyon b a r i t e t t névény. Széltövlael 3o db köril, finomak, hajszarüak 1-1,5
cm hosszúak, legtöbbször
fénylő sárgásbarnák. Középtövlsal 8-12 db 3 c a hosszú szétállóak, a csúcs Irányában enyhén görbültek. Virága t l p l k n n N e o p o r t a r i a virág kb. 3 - 3 , 5 c a bosszú, róssaazlaü, vagy kármlnpiros. Bibéje általában krémszínű. Terméae hosszukáa, kármlnpiros. Leginkább Coquiabó környékén, a Caendea Óceán partközslében őshonos. Nálunk télen virágzik, - ha virág aik. Neoporterla g e r o c e p h a l a i Leginkább N . a e n l l l a néven l a a e r t . A legkisebb N e o p o r t a r i a . T a a t e göabszerű. Tövisei nagyazáauak, lá£7ak, hajszerüek t e l j e s e n összefonódva. Töviseinek azine a fehértől a feketés barnáig variál. Legasabb példá nyok a krémszínű vagy halvány sárgásfehér tövlsüek. Nagyoa Jól oltható, célszerű o l t v a t a r t a n i . Aránylag könoyaa t a l korbao virágzik. Virága 5 oa hoaazu róaaaazlnea,
fia Jellef
zetesen N e o p o r t e r l a virág. Neve körül aok v i t a v o l t aár, több régebben l e i r t Neoporteriát a g e r o c e p h a l a v a l a«OBe»> nak t a r t a n a k . Slőforduláal h e l y e Coqulabotól d a l r a Ovális környéke.
- 12 CppiapoéJtt 6t*riiit«B a s elObb I s m e r t e t e t t két c h i l e i
oemzetségb*
tartosó oöTéoyekziél i s szebb, változatosabb mutatósabb f a j o k a t magábanfoglaló nemzettség. Két e i a t f l aagJeleDésl formát ismertünk. Sgy részük kisnővéaa, apró gömbalaka, párnákat alkotó, a l g a többiek az 1 m-es magasságot l a túlhaladó c e r e o l d alakú, különálló nagy növények. Az elsö c s o p o r t b a tartóaó növények már f i a t a l
komit*
ban i s dúsan virágosnak, a l g a többiek c s a k Idós aagy növényként. Virágaik általában nagyok 3 c a 0 legtöbbszSr sárgás szinüek. A virágok, esövs nagyon rövid. A Copiapoák t e s t s z l n e l a nagyon változó, a fehéres lisztbevonatutói a fé nyes feketés színig a legkülönbözö szinüek megtalálbatók. Az egyes f a j o k között néha nagyon nehéz e l i g a z o d n i , mert könnyen varlálódnak. Bagyon sok a köztes f a j . S a j n o s 1l y e n okok m i a t t a gyűjteményekben I s nagyon nagy a hibás név a l a t t i kaversdéa, ásat aég tovább fokoz az aránylag oagysaáau h i b r i d l a . A kultúrákban n e v e l t növények között •S7<-egy f a j o n b a l u l e l a a a nagy l e b e t a különbség a tartás a l a t t , akár tüakésst, akár a t e s t formája és a z i n e szemp a a t J á M l . Saért agy agy f a j meghatározáaa elég nebéa. Tartéauk a t S b b i e k i l s i növényhez hasonló, a talajigésy ocrsslntAn.
tXtér
a tóbbi ahlleiétöl, hogy a Copl^oák
sltáaa áltslábaa C S i * f i a t a l korban ore^ényea. Aa idősebb példáayak a a a k a a b e s e a éa ritkán oltbstók a i k e r r a l . As idóaabb Cepl^pcákat gyekérkárosodás esetén naa oltással, k a a e a sJraarSkarattstésssl aélaaerü g y ó o r l t a e i .
- 13 -
A CoplivoAk k S s O l Ao D M > f a j t , maljmt
tadoa k i v A l a u t a n l u t •
M v a b b w laMcrtatnék, a x A r t Inkább tfibb
fajról, d a kavéabé ráaalataaan basáéinak.
•agyon saáp tOskésata éa ssóp t s s t s s i n Q a Cop.dnra, s C.straptoesaloa,
C . a a a t a a a a aátaáay ujabban f a l f a d a s a t t
éa aég l a i r a t l a n aóvény. Bsak általában b a r n a t a a t U a k éa aránylag nagy bsmáa-ptroa vagy f ^ t s tOakáaataak. Arány l a g nagy virácaak j«l o l t h a t o k a aár f i a t a l korban h a j l a o dók a a r j a k kápsésárs, s s A r t kfianysa ssaporlthstók. La»tóbbaate klaaSvésask és s g|«jtsaénybaa nagyon jól a n t a t aak. CP
á afafl t a v l a a a l b o r l t a t t a H kSsül a a g a a l l t a a a C . l o a g i s p i n a «, C h a a l l l ^ t As i t t a a U t a a A a a s s a n a t a a
lagsxsbb
Copiapoát • k r a i a s i a a ^ ' t i a . S s aa s g y l k l a g a s a b b k a k t u a a . Ssépaágét foraájáBak taatasiaénak Aa Aaa 2-4 c a hoaasnaAgn fataár vagy e a c a t a s i a a t 6 v i a s i a s k kBasónhsti. Araolál n a gyok, fataárA. Xartáaáaál nagyoa k a l l vigyásni s tűskésatr a , a a r t kSanyaa a a g a á r U , kBanyaa plaakolódLk. Cálasara a d a d l g o l t v a t á r t a i . {P
A n a g B g v A a f l Copiapoák kBafll aagaaUtanáa a C . c i n a r s a t , a M l y s t Uastaaaxű asOrkAa-fahár t a a t b a v o n a t a As srót s l j a a f a k a t a vagy fakatáabaraa t O v i a a l a l a t t a s i a t A a a l a g a M b b k a k t u a s a k kSsé
aorclhataak.
As atóbtal id6bae alággé a l t a r j a d t nálnak a C ^ . bypogaa. •agyoa asép k l a advéajr, Ardaaaa b a a s i a r a s a l a s gyOjtaaAay sl8kal« taelyAa tartási, aég akkor i a , h a valójábaa a a a a
•
- Ift legtöbb hypogea néven forgalomban lévő növény az, banen C . B a r g u l t a o s l a . A két f a j nagyon hasonlít egymésra, innen származhat a keveredés. Arról különböztethetők meg, hogy a Hypogea e p l d e r m i s e feltűnően rücskös, e l e fántbörszeru, mlg a bsrguitensls-é s i m a . Nagyon aokat k e l l e n e még a Copiapoákról I m i , de ahhoz, hogy v a l a k i n e k a Copiapoák gyűjtéséhez megjöjjön a kedve, gondolom ennyi elég.
Horrldocactus. A c h i l e i kaktuszok között ezek a mostohatestvérek. Valóban az előbb említett nemzetségek legtöbbször szebb, mutatósabb f a j o k a t f o g l a l n a k magukba, mint a Horridoeaetuszok, de I l y e n testvérek között még mostohának i s érde mes l e n n i . formájuk általában megnyúlt gomb. Legtöbbször egye dülállóak, c s a k egy-két f o J s a r j a z l k és a l k o t t e l e p e k e t . Testazlnük szürkészöld vagy barna, tüskézetűk lagtöbbazör elég erős, durva a elég nagyszámú tövisből áll. Nálunk leginkább c u r v l s p i n u s , t h u b e r i s u l c a t u a v a r . mlnor az i s m e r t . Nagy, nam csúnya növények, könnyen ne velhetők, ezért elterjedésük előbb-utóbb bekövetkezik.
Befejezésük szeretnék néhány szóbsn s c h i l e i k a k t u szok teleltetésével f o g l a l k o z n i . Talán ez a legfontosabb a tartásukkal k a p c s o l a t b a n . Itlnden e s e t b e n célszerű s h i deg teleltetés. Ha a téli hűoérséklet a *& C°-t meghalad j a , minden esetben kicsúcsosodnak a nyári vlgázás I s e l -
- 15 Karod. Svak óta t a r t o k c h i l e i DÖvécyeket, da a meleg t e leltetés m i a t t többször e l c s u o j r u l t a k a növényeim. Három éve tartom azokat igazán hidegben. Az elmúlt télen -4 C° v o l t aa avegházambao a leghidegebb s ^6 C** v o l t a legme legebb a teleltetéa idején. A c h i l e i növények közül egy sem károsodott, t e l j e s v o l t a pihenésük. T a v a s s z a l és nyá ron
szépen virágoztak. Nem
akarok s e n k i t rábeszélni a r r a ,
hogy i l y a o hidegben t a r t s o n növényeket, de s z e r i n t e m ez a h e l y e s és én J e l e n l e g i s i g y csinálom.
Körülbelül e n n y i t t a r t o t t a m hasznosnak a c h i l e i nö vényekről elmondani. Ha e s e t l e g a gyüjtfitársak közül v a l a k i n e k kérdése vagy v a l a m i l y e n problémája van a c h i l e i nö vényekkel k a p c s o l a t b a n , ha tudok segíteni nagyon szívesen állok rendelkezésre, akár személyesen, akár levélben.
A szerző elme: Budapest, X 7 I I I . , P I . Ady £.a.l42/b.
- 16 iZ
ALOEXHÓL
As Ó- és a Kösépkorban Afrikából és Arábiából szállitotbák az Aloékból k i v o n b drogacyagob
Hellász vá
r o s a i b a és Róiaába,mel3et a l e v e l e k kifSzéséből, a n nak cegszáritásával nyereWc.Bz az anyás fénylő keserű v o l t , a d . sem u t a l j o b b a n rá,mint a r a b
és
alne-
vazése,slloahsfénye3,keserű. A gyógyászatban hasbajtónak.gyoaorerősitSnek, p o r a lakjában p e d i g gyulladásos szem gyógyítására hasz nálták.As i r o d a l o m h i r t ad arról,hogy az olcsóbbminőségü g y a n t a anyagból készített gyógyszerrel a há ziállatok s e b e i t gyógyították,A g y a n t a v i z e s o l d a t a v a l megakadályozták a faépítmények szuvasodását. Az i p a r 8 sör keserltésére v e l a m i n t s e l y e m
festésre
használta,Növényvédő szerként levéltetvek,hernyók e l l e n a növényekbe befecskendezték I d k g A O O 1 v i a töaénységben.Nyulak rágása e l l e n a fatörzsek b e k e nésére i s felhasználták. Az e d d i g f e l s o r o l t felhasználása ma már nem aktuá l i s , o r v o s i célokra c s a k aa o r v o s tanácsát kikérve l e h e t felhasználni.Már Diószegi Sámuel O r v o s i Pü vészkönyv c.müvében óvatosságra hívja f e l a f i g y e l m e t "a t e r h e s a s s z o n y o k , b o r r a l bőven élökn-jk és az aranyérre h a j l a m o s a k n a k
j o b b e nélkül
álta
lában e l l e n n i , m e r t m i h a s z n o t ez t e h e t , a z t más b a rátságosabb s z e r e k s o k k a l j o b b a n
teljesitik.
Az A l o e k e l t e r j e d t szobanövények nagyon sokan
ked
v e l i k a m i t talán igényteleségük vívott k i . A l i l i o m félék családjába t a r t o z n a k , m a már 280 f a j t
tartanak
száaon,melyek c s a k n e a kivétel nélkül pozsgás álloaán y u a k . A f r i k a különböző részeiről v a l a m i n t a Kanári szigetekről származnak. Az Aloe a r b o r e s c e n s talán a l e g e l t e r j e d t e b b f a j kö zöttük,Kévéből / a r b o r e s c e n s a f a t e r a e t ' V l e h e t követ k e z t e t n i , h o g y fanövéaü növénnyel állunk
szeaben.
Kedvező körütonyek között a 4 méter mag.asságot i s
- 17
-
elérheti s nSvénj.Levele fogazott,virága feltünS n a rancsvörös fürtös virágzat,mely febr.-márciusban j e l e n i l c meg. S z o b a i növényként inkább az a l a c s o n y a b b jokat kedvelik,mint pl.az
termetű f a
ariatata,brovlfolia,varie-
g a t s példányait.Előzőekben utalás történt a nemzet ség igénytelenségére.Ezzel magyarázható,hogy nyári időszakban a növényeket szabdban i s elhelyezhetjük szélvédett,félárnyékos h e l y r e , s ha homokkal k e v e r t tápdus k e r t i földbe ültetjük a z o k a t azépeb fejlődnek.' M i n d e n évben r e n d s z e r e s e n virágoznak,Öntözni nyáron g y a k r a n kell.Télen f o n t o s , h o g y a kaktuszfélékkel azonos hőmérsékleten és körülmények közt teleltessük növényeinkefe,csaknem öntözés nélkül,Ellenkező e s e t b e n sok e l p u s z t u l
közülük gyökérrothadás m i a t t .
Szaporításuk főleg dugványozással történik / t a v a s z s z a l / , d e közisnert a magvetéssel történő szaporifeára i s , A z utóbbi módon szaporított növények kb,3 éves k o r u k b a n virágzó képesek.
- 18 -
A KAKTUSZOK BIg/>RT.4Sfl A MI fcVSZilK'INK AL.^TT.
Ea a tárgykör,amit c i k k e m
jelöl k i , eléggé sürün ke
rül t o l l h e g y r e . A tárgy tehát nem u j , I l i v e l azonban ugy
szeretném,olyan egyszerűen e l m o n d a n i , m i a t e n n i - •
valónk,rövid •*varázsige-"szerü megokoIásokat választ o t t s m a r r a , m i t miért,mit hogyan tegyünk,kerülve a tudományos kifejezéseket. Célunk érdekében legelőször különbséget k e l l a kaktuszok
tennünk
között,mert vannak észak-amerikaiak és
vannak dél-amerikaiak,Sz a megkülönböztetés szüksé g e s , h i s z e n az északiak élőhelyén a k k o r v a n tél,mikor nálunk,a nyár i s e k k o r van,Dél-Amerikában v i s z o n t a mi telünkön v a n a nyár. Az egész a m e r i k a i k o n t i n e n s k a k t u s z a i soha s i n c s e nek v a l s m l nedvesség nélkül,Hs be i s köszönt náluk a csapadéktalan időjárás több hónap tartamára,élő helyük t e n g e r s z i n t f e l e t t i magossága m i a t t a t e n g e r felöl.érkező párás légtömegek erős h a m a t o t okoznak a g y a k o r t a 3 e z e r méteres ma^sságban,A sziklás t a laj,a
tüskebokrok ágbog9i,a kaktuszféleségek tövis-i
és bőre eléggé l u c s k o s a k l e s z n e k , A
felszínes futó
gyökérzet,az areolák g y a p j a és a tüskék 111.tövisek meg a bőr a z t a hajnaltájban érkező nedvességet s r e g g e l i napsütésig f e l tudják szívni és i g y a nappa l i
állandó napsütéshez az üdittö v i z a d a g o t m i n d i g
megkapják,A szervezetük belső nyomása,a
"turgor"
tehát jótékonyan állandó.Vannak kivételek I s , m i n t p l , s Lophophors,aaely
b i z o n y a csapadékos,időjárás .
megérkeztéig erősen összezsugorodik,Ez nem árt n e k i sea a hazájában,sem nálunk. Az előbbi két bekezdés l e g y e n az al;?,amelyből k i i n d u l u n k . Kezdőd j e n e k a jótanácsok a tenyészldövel, a ml t a v a s z u n k k a l , n y a r u n k k a l és f a g y o k i g terjedő ősszel,Sz időben fényben és melegben n i n c s hiány.
- 19 Növénjeink az éltető 20-30 f o k o s n e l e g b e n v i g a n
fej
lődnek és virágoznak,Ahhoz,hogj e z t tehessék,oldott tápanyagokra v a n szükségük.Vizet kérnek,hogy a gyö kérsavak és talajbaktériunok által oldhatóvá b o n t o t t ásványi sók felszívhatok l e g y e n e k . L o c s o l n u n k Mindig annyit,hogy
kell.
a cserép,vagj a aüanyagedény a l
só lyukán a v i z k i c s o r d u l j o n , E k k o r ér l e a
talejba
a nedvesség b i z t o s a n a gyökerekig.Kaktuszaink azon ban c s a k az üdén nedves t a l a j b a n
érzik jól magukat.
Locsoláskor sárt csinálunk.Ezért meg k e l l v á m u n k , mig a t a l a j megszikkad,A mázatl-n agyagcserép több v i z e t k i v a n , m i n t a mázas cserép,amely n i n c s besül y e s z t v e és m i n t a müanyagedény,mer t nem c s a k a f e l színről párolog e l a nedvesség,hanem a cserép o l d a lán át i s fogy,Meleg,sőt forró időben e s t e
locsol
j u n k , a hűvösödő őszi napokban délelőtt,hogy a n e d vesség mielőbb elpárologjon,Jócskán párologtatnak a növények i s , h a életüzemük a kellő melegben jól müködik,Bhez szükséges a jótékony meleg,a hő. Kaktuszainkban
i s m i n d e n t a hő- és a fényenergia moz
g a t , t a r t üzemben,A nedvesség o l d o t t a a szerves
tápanyagból
építés,lebontás c s a k a kellő melegben
történhet meg.A t a l a j b a nél rövidebb idő a l a t t
öntött víznek p e d i g m i e l k e l l távoznia.A fősza
bály teháttmlndig üdén nedves t a l a j
tartására tö
r e k e d jünk.Hüvös,naptal8n időben hiányzik az üzemi meleg és a fény.locsolni nem szabad. Érdekes tény,hogy a k a k t u s z o k
a hűvös éjszaka
1-
dején tudják legeredményesebben felszívni az öntö ző v i z e t , S z m e g m u t a t k o z i k különösen ősszel,amikor növényeink a hűvösség ellenére,de éppen a hűvösség a h i d e g hatására minden részecskéjüket megtöltik nedvességgel.Igy készülnek f e l a hosszú télre. Sej k i s h a j n a l i f a g y i s segíti .ebben őket. Ismét egy fő szabály,egy megjegyzendő varázsigét l o c s o l n i csak a kellő mértékben és melegben
sza
b a d , a m i k o r a s z e r v e z e t üzemben van.A hűvösség b é nítja a s z e r v e z e t működését.
-
20 -
A% észak-amerikai knkiuaz^ínkat
nem szabad megszánt
nunk a tél folymán.S^j ístrophjtumot,Ariocsrpust
vagj
P e l e o j p h o r a t téli locsolással b i z t o s a n elpusztítunk, h i s z e n a téli pihenéshez 6-10 f o k r a v a n szükségünk, üzemük e k k o r sem áll l e , m e r t a szervezetükén táróit kész tápanyagok,mint p l . a c u k o r , a keményítő,az a m i nosavak, a v i t a m i n o k és más fehérjék elszállítása f o l y i k a csúcsba,az areolákba sarjképzés céljából,mas a gy5kereld)e az u j gySkérsarjak képzésére tápanyagként. Az észak-amerikai k a k t u s z o k
- a Lopbophorat kivéve
a l i g zsugorodnak,testnedvükkel jól gazdálkodnak az e m i i t e t t telelési hőfokon.Tavaszi indításuk ne a t a l a j u k bőséges locsolásával történjék.'Aa élő szerve-* setéknek a hosszú telelés után
hosszabb Időre v a n
szükségük,hogy magukhoz térjenek,hogy
szervezetük
üzeme működésre képes legyen.A februárban.március elején k a p o t t vízzel növényeink nem tudnak m i t k e s denl.A g y ö k é m y a k r o t h a d n i kezd.Bgy-két hét a l a t t sonban életre k e l minden veazély
a-
nélkül,h^eleget
- 2 0 - 3 0 f o k o t - létesítünk számukis és hozzá nsgy pársteltséget.itz u j életet észrevehetjük arról,hogy 8 csúcson f r i s s zöldbőr m u t a t k o z i k , u j areolát növel. Ekkor f o k o z a t o s a n mind erősebben szabad a v i z e t s d a golnunk.Két héten belül r e n d s z e r e s e n l o c s o l h a t u n k . Az elsö locsolás után várjunk néhány n a p o t , a l g a t e l a j megszikkad.Nagyon f o n t o s a f o k o z a t o s bőségü l o csolás,mert könnyen e l b u c s u z h a t i m k tőlük.Különben i s a februárt és a márciuselejei Időt az i r o d a l o m "halálhónapnsk" n e v e z i . A k a k t u s z o k s t - nem csak ez északiakat - c s a k m e l e g g e l és párás levegőkömyezett e l indítsuk el.üvegházban,ahol a párateltség 8 0 - 9 0 !6-os,a téli locsolásra s z i n t e semmi szükség nincsen. A Dél-Amerikából származó k a k t u s z o k ellátása,megtar tása a tenyészldőben t e l j e s e n c e g e g y e z i k az északié val,Télen azonban néni különbséget k e l l tennünk.Ha 8 hosszú szárazon tartás m i a t t erősen zsugorodnának
- 21 -
a környezd légtér hőfokának előzetes emelésével k e vés nedvességet szabed juttatnunk.Sgy-két n a p p a l a locsolás előtt a 6-10 f o k o t eaeljük f e l kb,18 f o k r a hogy a gyökérzetet mUködésra képessé tegyük.A l o c s o lás után i s t a r t s u k a a e l e g e t még legalább egy n a p i g hogy a t a l a j m e g s z i k k a d j o n . a Meleg levegő több nedves-, séget t u d magában tartani,tehát elősegíti a feleslegéé v i z elpárolgását a talajból.S pár nap a l a t t déli nö vényeink ismét kltelnek,bőrük feszessé vállk.Rajszálgyökerelk i a megkapják,az üde nedvességet,Üvegházban a t a l a j sohasem porszáraz.A kényes hajszálgyökerek nem száradnak e l . L o c s o l n u n k s tél folyamán l e g f e l . l e b b kétszer szabad.De l e g j o b b e g y s z e r sem.Az öntözés u tán ismét térjünk rá a 6-10 f o k o s hőmérsékletre. AZ üvegházak légtere a l e g k i s e b b napsütésre f e l m e l e g s z i k . I l y e n a l k a l m a k k o r szellőztessünk.Ez a f e l m e legedés egyáltalán nem ár(,csak ne l o c s o l j u n k . L o c s o lás nélkül I s már február közepétől,gyakran előbb Iá bimbózni kezdenek. Hs gyűjteményünket lakásban t a r t j u k télen,lehetőleg fűtetlen helyiség l e g y e n pihenőhelyük.Izzadó b e t o f t p l n c e g y a k r a n okoz veszteséget.Ha c s a k fűtött h e l y i ségben t u d j u k k a k t u s z a i n k a t teleltetni,lehtőleg t a r t suk őket pl.ablakközben.Ha ez nea v o l n a megvalósít ható, talál j u n k k l pl.fóliával v a l a m i elterelő módot, hogy i g y a meleg levegőt távol t a r t s u k . A melegben, száraz s z o b a i levegőben a k a k t u s z o k erősen zsugo r o d n a k , v i z e t kémek.Dél-aaerikal k a k t u s z a i n k a z o n b a n e k k o r életre k e l n e k és megvékonyodnak,torz n ö vekedésbe k e z d e n e k . 3 z t minden áron meg k e l l akadá l y oznunkjülnden k a k t u s z u n k n a k télen p i h e n n i k e l l . E r r e k e l l a 6-10 f o k o s altató hő. A magoncokat i s bátran t a r t h a t j u k i l y e n hűvös kör nyezetben.Ha erősen zsugorodnának,vigyük őket meleg h e l y r e . H a a t a l a j u k jól f e l m e l e g e d e t t , a z a z a gyökér zetük üzemképes l e t t , k a p j a n a k v i z e t , d e ezután a t a -
- 22 -
l a j megszikkadását meg k e l l várnunk,Csak száraz t a lajjal
tegjük v i s s z a e r e d e t i heljükre az apróságokat.
Végszóként szeretnék még egy f o n t o s főszabályt erő sen h a n g o z t a t n i i M i n d e n
ténykedésünk,mint p l . az át
ültetés,oltás locsolás,csakis a legmegfelelöbb,idegenszóvgl mondva optimális hőmérsékleten lehetséges c s a k , a m i k o r növényeink s z e r v e z e t e üzemben vsn.Ha men tés céljából mégis télen k e l l e n e o l t a n u n k , c s a k előze t e s felmelegítés után végezzük e l a müveletet.Az öszszeforradás i s c s a k melegben lehetséges.Az átültetés s e l v i s z o n t várjunk t a v a s z i g . H a
csak l e h e t az oltás
sal i s . Megemlítem még,hogy k a k t u s z a i n k , h a
t a l a j u k száraz,az
éjszakai lehűlést - akár a f a g y p o n t i g i s , v a g y
ezen
a l u l i s károsodás nélkül kibírják.Sőt egyes nemzet ségek f a j a i , m i n t p l . a Rebutlaké,Ayloster^ké,Iobiviaké,Ch^maece^eus s i l v e s t r l l dúsabb virágzással hálál ják meg az i l y e n mostoha bánásmódot. Minden növény számára,tehát a kaktuszfélék számá r a i s a tenyészldőben a 2 0 - 3 0 f o k közti hőmérséklet a legmegfelelöbb.Hidegben a s z e r v e k működése megáll, túlságosan melegben ugyancsak képtelen működésre m i n den szerv.A növényknek életszüksúgeletük az,hogy n a p p a l meleg van,éjszakára v i s z o n t a hőmérséklet 10-15 f o k k a l l e j e b b sülyed.A tenyészldö a l a t t m l i s h a g y j u k , h o g y k a k t u s z a i n k levegője hűvössé váljék. Sokat l e h e t n e még e tárgykörről beszélni.Mégis a z t hiszem,hogy aűritve e n n y i i s elég l e s z különösen a kezdők számára.Minden kaktuszkedvelőnek s o k s i k e r t , sok örömet k i v a n e s o r o k Írója
A szerző
elmet Kondér István Budapest Dózsa
XIII.
Gy.u.140.111.
-
i
23 -
"SZIH3S"
SAKTCSZOKHŐL
Nen találtam megjegy eshető rövidebb címet szánukxa.Gondolom nem i l l e t az olvasó a z z a l a megjag; >és8el,hogy 8 zöld szlnű növények I s színesek, á szokásos zöld színtől eltérő s z i n U kaktuszokról l e s z szó.Ilyen hosszú c i n n e k s e n k i sem örülne, 8 sért választottam a színes Jelzőt. A p i r o s és sárga szlnü kaktuszokból egyre többet látunk,szinte minden gyűjtőnél van néhány példány belőlük,mely eket vagy a saját magvetéséből válasst o t t - szelektált - kl,vagy a már e l t e r j e d t és I s mert f a j o k "színes" változatai azok.Sokaságuk,el terjedésük ellenére a s z a k i r o d a l o m eléggé h a l l g a t róluk,szinte tabuként szerepelnek.Nem Így a gyakor latban.Tudjuk,hogy magvetés utján 1-2 %o lehetősé günk v a n I l y e n "színes" növények megjelenéséhez,e tulajdonaáguk azután vegetatív u t o n tovább vihető, as
eredmény megsokszorozható.
Hogyan Jönnek létre e z e k , h o l a helyük a növényrendszerben,köselebbrdl a kaktuszok között? Kezdjük az elején{Létrejöttük okát,má8 hasonló meg jelenésű növényekével együtt n a p j a i n k növényélettsna
és örökléstana kutatJa.Tannak már biztató kísér
letek 8 k l o r o f i l l
d e f e k t u s előidézéséhez.A ponton
ok még nem i s m e r t . S g y e s a n t i b i o t i k u m készítmények indukálnak elszíneződést,ez a tünet azonban
ea 1-
d e l g minőségileg nem befolyásolható,tehát sem a s z i n t , s e m s z elszíneződő felület nagyságát még nem befolyásolhatjuk. A beavatkozás nélkül létre Jött elszíneződésnek már régen Ismert a oagyarázata.A növényélettan tudomány ágán belül 8 szintestecskék fejezetből k e l l n i . Ezek 8 s e j t
kiindul
élő alkotó részei közé t a r t o z n a k . J e l
lemző Jük,hogy színese
vagy ssineződésre b a j l a n o s a k .
- 24 -
Szinbestek
c s a k a növényvilág s e j t j e i r e jellemzők.
Három féle szinbestecskéb különböztetünk megi 1, szintslent
- leukoplasztisz
2, zöldet
- kloroplssztisz
3 , sárga-vöröset - k r o m o p l a s z t i s z t Nézzük e z e k e t
közelebbről.
A színtelen szintestecskék j e l e n l e g számunkra,mert a raktározó s z e r v e k
érdektelenek sejtjelben
- gumók,magvak - találhatók,Tudomásunk s z e r i n t
szí
nes növények létrehozásában nem játszanak s z e r e p e t , A zöld szintestecskék
f e l a d e t a , s z e r e p e közismert.
Színanyaguk a levélzöld - k l o r o f i l l táplálkozás l e g f o n t o s a b b
- a növényi
szerve,A levegő széndioxid
jából és vízből a napfény e n e r g i a segítségével s z e r vetlenből s z e r v e s a n y a g o t állítanak elő.Tömegea j e lenlétük okozza növényeink I s m e r t zöld színét.A k l o rofill rel
nem egységes anyag,Acetonnal,alkohollal,éter
oldható,tehát összetevőire bontható,Különböző
színárnyalatú zöld k l o r o f i l l o k a t
és sárga k a r o t i n o -
I d o k a t t a r t a l m a z , S z utóbbi az,mely a számtmkra érde kes "sárgák" létrehozásában jelentős, A k a r o t l n o i d o k közül k i s e b b jelentőségű összetevő 8 k a r o t l n - narancssárga színnel,nagyobb mennyisé gű a x a n t h o f i l l
világos uárga színnel,A sárga s z i n
t e s t e k száma szabályos körülmények között m i n d i g k e vesebb a zöldnél,ga a nagyobb mennyiségben jelenlevő világossárga x a n t h o f i l l
számunkra e d d i g i s m e r e t l e n
okok m i a t t uralkodóvá válik a s e j t e k b e n a k k o r
jön
létre a g y a k o r l a t i l a g k l o r o f i l l nélküli sárga növ'-^ny, A k l o r o f i l l hiánya m i a t t asszimiláció n i n c s az i l j c n növényékben,ezért saját gyökéren élni nem képesek, minden e s e t b e n o l t a n i biztosító a l a n y r a .
szükséges,elegendő tápanyagot
- 25 -
Ismert
az a tény,hogy a lnilönbö.iő s z i n t e s t e k élet
t a n i f o l y a n i s t o k segítségével egymásba átalakulni képesek.A s z i n t e s t e k tehát a növényvilágban egyseges
csoportot
jelentenek.Kézzel fogható példa b i
z o n y l t j a e tételtia sárga szlnü k a k t u s z o k erős fény hatására g y a k r a n meszöldülnek,az asszimiláció meg i n d u l bennük. A kaktuszoknál a sárgulást előidéző élettani o k o k a t es i d e i g nem ismerjük.Emiatt nem t u d u n k előállítani mesterséges u t o n t e l j e s e n sárga vagy p i r o s szlnü növényeket.Bizonyos,hogy a természet minden k a k t u s z fajnál produkál i l y e n t o r z képződményeket a kiszó ródott magv-ik csírázásakor.A k l o r o f i l l
hiánya m i a t t
8 csírázás után ezek hamarosan e l p u s z t u l n a k , c s a k az ember által biztosított körülmények között l e s z n e k életképesek.Peltételezhető,hogy a k a k t u s z t e s t e l színeződésekor hasonló élettani f o l y a m a t o k játszód nak
l e , m i n t a lombszlneződésnél.
A sárga-vörös szintestecskék Idézik elő felhalnoaódV8 a p i r o s szlnü k a k t u s z o k létrejöttét /kivéve a Gymnocalyclum m i c h a n o v i c h i f.rubre-t/.Festékanya guk
a k a x D t l n o i d á k /nem azonos a k l o r o f i l l b a n
ható k a r o t i n o l d o k k a l / . M i n t e g y Ismert
50 féle
talnl-
karotlnoida
a sárga - vörös színtartományon belül.A vörös
szintestecskék i s a l k a l m a s a k a r r a , h o g y átalakulja nak, tehát a p i r o s szlnü k a k t u s z o k i s s z i n t válthat nak
erős fény hatására.
Sgészen más okok Idézték elő a a y m n o c a l y c l u m m i c h a n o v i c h i f . r u b r a létre jöttét.TCbbszöri kísérlet e r e d ménye a z t bizonyítjyhogy erős fény hstására sem zöl dül meg.Növényünket tehát a t e l j e s s z i n t e s t hiány j e l l e m z i . P i r o s színét a természetben eltérjedt,víz ben
jól oldódó antoclánok jelenléte okozza.Az a n t o -
ciánok színe a s e j t n e d v
kémhatása s z e r i n t a p i r o a
- 25 -
s z i n . minden árnjalatáben megjelenhet,.4 növény
fej
lődése folyamán a s e j t n e d v kémhatása I s változik, e m i a t t a z antociánnal f e s t e t t növények színe más árnjalstokban észlelhető.3z az oka annak,hogy nö vényünket néha a p i r o s szín több árnyalatában lát juk
megjelenni.á zöld s z i n t e s t e k hiánya m i a t t e z t
a növényt I s c s a k o l t v a K i n t az
t u d j u k n e v e l n i és g o n d o z n i .
előzőkben j e l e z t e m
a tudomány ez i d e i g
nem i s m e r i p o n t o s a n az elszíneződés indító o k a i t . Tökéletesen színes növények előállításához e m i a t t s e n k i n e k nem t u d u n k tanácsot a d n i . H o l v a n a r e n d s z e r t a n i helyük e növényeknek? B z t az örökléstan - g e n e t i k a és az a l a k t a n -mor fológia- h i v a t o t t eldönteni,landkettő azonos véle ménye s z e r i n t sem a sárg8,sem a p i r o s , d e az a n t o c i án o k o z t a elszíneződés m i a t t létrajőtt a l a k sem önálló r e n d s z e r t a n i egység.Az öröklés anyagát l e g inkább tartalmazó kromoszómák száma u g y a n a n n y i a zöld Ghamaecereus silvestrll-nél,mint annak sárga alakjánái;mlndkettőnél 22 /2n/,Ugyan ez a szám érvényes a G y m n o c a l , m i c h a n o v i c h i p i r o s alakjához. Tehát 8 r e n d s z e r t a n s z e r i n t e z e k e t c s a k a forma - jelzése f . - f o g a l m a i l l e t i , m i v e l tulajdonkép pen élettani aberrációk. 1 jővü f e l a d a t a e z t az érdekes témát b e f e j e z n i . Nam c s a k az elmélet h i v a t o t t a kutatásban,hanem a " t i t o k " felderítésében a g y a k o r l a t szakembere i n e k i s nagy s z e r e p j u t . S o k gyűjtő s z e r e t n e mes terséges u t o n i s létrehozni elszíneződött növé ny eket,számos kísérlet f o l y i k e téren.Mlndkét irányú kísérletezésnek egy célja lehet.itegtaláln i az indító o k o t a kitűzött célhoz.
Nemea I«jos
::tK.J?Y
sző
A
KJKTVSZJK
OLTÁSÁHál.
S rövid c i k k b e n a z oltás szépségéről szeretném vál e m c n j e a e t továbbadni.Az oltás azonkívül,hogy ké» n3es,vas3 saját gyökerén nehezen fejlődő növény megtartását,illetve g y o r s a b b fejlődését h i v a t o t t szolgálni,esztétikai Igényeket I s k l k e l l
elégíte
n i e . Az elmúlt évek során sok gyűjteményt,ezekben sok oltást láttam.Aa a t a p a s z t a l a t o m , h o g y
sokszor
c s a k az oltáa kedvéért oltunk.Válogatás nélkül o l t\ink m i n d e n r e , a m i a kezünkbe kerül.Tudom ennek ok; elsősorban az alanyhiány. Azt i s e l t u d o m f o g a d n i , h o g y
ha c s a k szaporítás a
cél - nea gyűjteményes példányról v a n szó - e l t e kinthetünk az a l a n y és oltvány esztétikai összhang jától.Természetesen én i s o l t o k O p u n t l a
alanyokra
- s z e l e t a l t O p u n t l a r a i s - de c s s k szaporítás cél jából. Ra a gyűjteaény gyarapítása az oltáa célja töreke:3n l k e l l az oltás szépségére i s . Síit értek ezen? Például azt,hogy
C c h i n o s i s vagy H e l l a n t h o c e r e u s a-
l a n y ne-j aegfelélő visszavágás,Illetve csak v i z s z i n t e s levágás esetén az a l a n y pereme v l s s z a h a j l l k a szemlélő számára v i a s z a t e t s z c s t k e l t , n e a beszélve az egyéb következményekről /öntözéskor a v i z megáll az alanyon,vagy I.'ea nindegy juk vissza.A
maga a forradás sem l e s z tökéletes/.
az sea,hogy az a l a n y t m i l y e n szögben vág túlságosan mélyen k i h e g y e z e t t a l a n y
esetén az oltvány fejlődése után sem t a k a r j a e l a visszavágott felületet,Természetesen ez l e h e t egyé n i felfogás i s , d e én ugy gondoloa,hogy a z oltvány nak t a k a r n i a k e l l
kifejlődés után a z alany vágott •
felületét.Az oltásnál - ha csak nem akarom a s a l a n y t ' a t a l a j b a sül^esztenl - l e g y e n szép az a l a n y l a .
- 28 -
E O l S o S s s n kSretolnénj a i a C r l a t a t a - k oltáa&oAl. rureaán h a t agy Bapostoa B l r a b l l l a - ( • a g y nana •agy K a a l l l a r l a alongaba
crlatata
Bchinopala
•agy Balianfchoceraua alanyon.Ugyan aaak a nS^ényak M y r t l l l o e a e t u s
geoaatnzsn8(Tagy
Caraua p a -
r o T l a n u a a l a n y o n a z a o a t f l a l k a t győnyörkSdtatö látványt nyújtanak. Háaik a l n a a hanyagolható asa^)on6(hogy
ailyan
átaárdjű( l l l e t v a a l l y a n nagaa a l a n y t haaználjunk oltáa céljára.Téleményaa a s a r l n t o l y a n aératüakat k a l l •álaaztanifaaalyaknák •ágott f a i a l a t a a a oltvány kltajlódéaa után a l i g klaabb a a oltvány alaó átaérőjénéi.Igy - a a l n t u t a l t a n rá - a s oltvány a l t O n t a t l a s alany.forradásos falülatétfSÓt s parsáét l a . i s s l a n y
asgasságát
v l s s o n t ugy válaaaauk Bag(hogy 2-3 c a - a a agéasségl állapot allanórlabatóaéga a l a t t - assbsdon s a r a d jon.' N i n c s ssoaorubb látványtalnt agy plpaasár vékony a l a n y o n Ingatagon álló nagy oltvány.is l l y a n aagoldáaaal caak aaját aunkánkat a s a p o r l t j a k ( a a r t a nSvényünkat újra át k a l l o l t a n i . O g y a n l l y a n h s táat vált k l például agy nagy S o h l n o p a l a z a o l t o t t N a o p o r t a r l a r a l o h a l ( d a tovább l a aorolhatnáa a példákat. Uég a n n y i t ax oltáaróli c a a k a s o k a t a soványakat k a l l f a l o l t a n i ( a a a l y a k a a t lgényllk,aart a a o l táa a l S n y a i a a l l a t - kattóa lahatóaég arra(hogy aSvényOnk a l p u a s t u l j o n .
i
Ssarsó e i a a t K u n k l l Paranc Dabrae an P u s d a U.20
29 -
A k5a*lsal6b«& a " C a i U *
Kakttwsk«<SvalSk S a a k k a r a
Tádékoztaftójábaa két a l k k - n a k a v a t o t t a s a n f t k oüvaiidr.Ssabó Ulklóaé éa R « M « lajoaé - 1« j a l a a t oag a aagoaoaltáar<> haasnált atanyvólcBi faltéfelaa az irá&ta aaglarö érdaklSdéa aaslété«,«dt fbkosódé dáaát JaU«msl«3im*k kielégítését kivéaoa és I s 1>&~ sommal saolgálai, 1965.évbcn o l t o C t a a elössSr P a r s a k l o p s l s a • s o s * gyaroTss&gl
'*nj k a k t u s s o s o k " k a s O l a s elsők kBsfitt.'
Az e l t e l t i d 6 , s s elért sredBéay s s s l a a i - kOlOaB* s s n a ml T l s s e i i y a i a k közötti asgy
jeleatűségéről
győzött meg.is e l t e l t S t év a&dot a d o t t kOlSdbS* zö vsriávlók kipróbálésázB.bár esek kSsűl jöaébáay további kontrolt,Ismétléseket klváa«liosj áltslánoa érvényüeknak l e g y e n e k tekinthetők. Az említett elkkekérdekes adslékokat
isaartstnsk
velflnk,Jól tárgyalják a s alsqy slkaloasési l a b s t d ségelt,feltételeit,de.. U l történik akkor,ha a J e l e n l e g általáaaaaágbaa Ideálisnak t a r t o t t 10>12 s a aagaa a l a n y h e l y e t t c s s k mintegy felényi nagyságút /asgasaágat/ b a s a * a&lokT Hogy a s a l a c s o n y a l a n y o n l a aagfiflslö erősséga,"s5* B ö k " tenat^.lehetőleg dúsabb és v s s t a g a b levélss* tű lagyenineveléaéaél a féayt f a k e s a a • s pévát eafikkaatenaa k e l l a s x i a i l i a tápaaysg és SatBaftVia alkalaasáséval. B klsséretü e l s n y i l y addoa MJttéad fslaevalési i d e j e eléri a nagyobb aératfi s l s a i asvslési idsjét. i s a l s a y asgesaégáask 50 4>ea aaBkksaéss a a U a t t Így a s sassiaiUsléa f s i a i s t M 50 e a e t l e g 9
1^*cA
-
30 -
CBÖtdcan/niegközelltö a d a t o k / , A gyökér:c?t nasjaága
a-
t o n o a n a k tekinthető.Ilyen a l a n y t próbálta a k i elö•lör 1969.
évben.Az oltván., növekedési s-.órtóke a
' k o n t r o l példinyok növekedésének 80-85 ^ á t érte e l . l a értelae v a n as egésznek? A Peresklopslson
n s v e l t oltványoknál probléas l e g
inkább o t t a k a d , a a l k o r a z aránylag kör.cyedcn nevelt
oltványokkal a k a r u n k s k e l l v a l a a i t
fel
kezde
nünk./Nen buzdításul szánoaide az al-:ny tovább é l • hessnálható,tehát növekedést - s nea I s beszél ve e virágsáaról - produkál a l n t a
szaklroJaloa
áltel e l i a a e r t két év/ Az e k k o r i növekedési aórték negyságát ternéazetesen befolyásolja az elsö Időszak ban
a s oltvány által elért nagyság,hiszen aár
az aaga I s jelentős asszlallácl a felületet
jelent.
I>egegyazerübb negoldás álkor - a l n t dr.Szabó ;'lk16a
Írja - kb.2-5 c a - e s alanyrésszel,alnt dugványt
kezeljük a s alanyrészt i l l . a z
oltványt.3 enneél
8 l e g j o b b aegoldisnál e legtöbb a kockázat:mily k ö n n y e d é n gyökeresedik a f i a t a l
du^ány a P e r e s -
k i o p a l a n a k , a n n á l nehezebben történik ez n e g az 1 dösebb,fáa ssárdarabnál.Könnycn k l s z r a d s elszá rad az oltvány alól,Így teraészetesen e t a e k növekedéae l a leáll,nedvesség tartalaát veszíti,nehe zebb l e s z sás a l a n y r a
feldtanunk,111.gyökereztetnünk.
Bár 8ael:iik négered a z aztán tartós a l s n y n a k b i z o n y u l /nálaa 5 évesek vannak I l y e n e k / , a kialakuló erős gyökérzet bőséges tápanyagot szolgáltat. As a l a e a o n y a l a n y t a következő évben - ha aég v a i m a k l e v e l e i ettől,a gl'ochida
csoaóltól
klvágOB e z e k e t /a azáron i^ry sebek
aesszabaditva, keletkeznek,
ezek '-:eIlu8zosodnsk,a a a j d gyökereket i s bocsájtanak
k l / , - t e l j e a éa ép gyökcrzettel "nya^cig" a t a
l a j b a sülyesztea.Znnél az aleö beültetésnél az vány t e s t e l e g f e l j e b b a t a l a j t
fedő k a v i c s
olt
szeaek-
kel,kövecskékkel érintkezhet.A talajncivességhez
- 31 -
nea a z o k o t t növényi t e s t egyébként könnyen pnsstulásnek i n d u l . A z a l a n y testének rövidsége a i a t t
nincs i s
szükségeo túlságosan mély cserépre,7-8 ca-es m e g f e l e l már. E müveletet az oltvány minden különösebb megrázkódta tás - egyszerű átültetésnek tekintbető s z i n t e - nél kül v i s e l i e l , m i p e d i g g y a k o r l a t i l a g kockázat nélkül végeztük e l a "aeggyökereztetésf,kaptunk o l y növényt, melyről nagyon a l i p o s szemrevételezés nélkül aenklaem állapítja meg,hogy ez oltvány v o l t Összefoglalásul t s z a l a c s o n y i,a
valamikor.
a l a n y használatánál
felr<»velési és részben tartási körülményei k e d v e
zőbbek az üvegházzal n e a rendelkezők számára, ^.•egyazerü a f e l n e v e l t oltvány gyökereztetése £,az elérhető eredmények a l i g gyengébbek/kb.SO magas a l a n y o k o n
a
neveltekénél,de ez i s részben megté
rül a magas a l a n y o k o n a l a t t i stagnálása
n e v e l t e k gyükereztetési Időaaak
alatt,
d,alkalaazáaa teraészetesen csak a k k o r vehető f i g y e l e m be,ha e l e v e eldöntöttem,hogy az alanyrészes dugványo zást f o g o a
alkalaszni. A szerző c i m e t A u g u s z t i c y i Béla Sdelény I V .
"Hogyan l e t t e m kaktuszgyüjtg" I r t a : Dr lúatolay Gyorgyné Gyermekkorom óta s z e r e t e k növényeket n e v e l n i , f i g y e l n i fejlődésüket és viráczásukat. Körülbelül 10 éve kezdtem a s z a b a d - k e r t i növényeken kívül k a k t u s z o k k a l és egyéb pozsgásokkal f o g l a l k o z n i . E l e i n t e néhány Agavét, Opuntíat és Echínopsíst
szereztem
és t a r t o t t a m a k e r t b e n . A b o t a n i k u a k e r t e k éa néhány nevesebb gyűjtő gyűj teményének meglátogatása, k e d v e t csinált a k a k t u * azok gyűjtéséhez és neveléséhez. E l e i n t e nyáron szabadföldbe ültettem őket, de i g y Bz időjárás, a r o v a r o k és a csigák nagy károkat o k o z t a k , ezért át tértem, a növények hordozható üve^ázban való t a r táaára. Észrevettem a z t i a , hogy kertünk és laká sunk mikroklímája i g e n kedvező * h a j a s
kaktuszok"
tartására, ugyania évek óta nem p u s z t u l t e l egy sem. Ez számomra külön öröm, mert a h a j a s k a k t u szok a kedvenceim. Azóta különösen jől érzik ma gukat,amióta m e g o l d o t t u k
téli tartásukat az e g y i k
a b l a k u n k r a épített szobaüveghéazal. Ennek segítsé gével biztosítani tudom állomtlnyomnak a megfelelő hőfokot, fényt és a relatív páratartalmat. A gyűjteményemben lévő memíllariak, p l : hahníana, c e n t r i c i r r h a , spinosíssíma, longímamma, g r a c i l i s , de különösen a n a g y r s nőtt bocassanám évek óta
na
gyon szépen virágoznak. Az 1970.évi -Virágkarnevál* disrnüvénykíállitására készített asztalommal e l n y e r t e m a máaodík d | ^ a t . A szerző c i m e t
Debrecen
Lőrinc pap u.S.
-
33 -
Sa.1t6 szemlét Kakfceen und a a d e r e S u k t f u l e n t e n . 1971.1.szám •V.Culmanatj'^alllarls / K r e i n a i s / guelzowisns, T e l j e s virágpompájnban s z i n e s felvételen m u t a t j a be a szerző e z t a szép növénjt.Az ápolási tanács m e g a z i v lelendő. G. GrönertfJindig u j a b b bosszúság az S c h i n o f o s s u l o c a c t u s z o k elnevezésével, S k e d v e l t -és érdekes k a k t u s z o k meghatározását első s o r b a n a nagyfokú hybridizáltsig nehezíti,i a a v a r t fokozza a kereskedelmi
érdekből gyártott u j nevek
tömése,További nehézséget okoz,ha a leírással e g y e z i k a tövisek száma,színe és a l a k j a , e s e t l e g nea e g y e z i k 3 bordák száKs, a virág s z i n e vagy a középcsik s z i n e . B i z o n y o s azonban,hogy s z íkshinofossulocactuszok még névkártya nélkül i s szépek. 1 fénykép, J.'.'aliki'.tiért csak egyes eristaták virágzanak? A crlststa
f o r a a keletkezésének oka aég nea t e l j e s e n
tisztázott.irdekes az a tény,hogy a eristaták bár növakedaek,de tulajdonképeni értelemben nea fejlőd nek tovább,f/tindenkori érettségük m e g f e l e l annak e fejlődési állapotnak / : f o k n a k i / amelyben a növény a eristataképződés megkezdődésekor v o l t . H a a növény aár vlrágzóképes v o l t , a k k o r a e r i s t a t a
foraa i a hoz
h a t virágot. 1 fénykép. H ^ S c h n a b e l : J c h i n o c a c t u s a a a z o n l c u s hová l e t t ? 19C2-ben hozták be Európába és hiányos leírás l a j e l e n t a e s rila.ValSezinüleg v a l a m e l y i k D i s c o c a e t u s v o l t , de azóta s e a a i h l r róla.ürdeaos v o l n a f e l k u t a t n i , H. O e t k e n ; B p i s h j l l u m a n g u l i g e r i j e z a k ? virágzó aexikói "levélk3ktusz",'u:eleGet éa táp dus trágyázott t a l a j t k i v a n , 2 fénykép. HjHerre:Délafrikai
szukkulensek,
A azerzö e r e d e t i lelőhely! felvételen két a f r i k a i kü-
- 3* -
lönlegességst a u t a t b e . l.Cjphostemma j u t b a e 2.Aloe
dinteri
H.Herret^eKanlékezés ifá.Susch-ról és Eurb O i n t e r p r o fesszorról.Uindicettő kiváló b o t a n i k u s kutató volt.Szános
s z i i k k u l e n s t f e d e z t e k f e l és i r t a k l e . 5 0 ó w e i
ez előtt kísérletként k a k t u s z m a g o n c o k a t ültettek k i /!)élafrikában/,nel}ek azóta h a t a l m a s a n megnőve jólérzik magukat. 4 fénykép. P.Buacbaumt A ^ i m m i l l ^ r i a
z a p h j r a n t h o i d e s nem D o l i c h o -
tbele. A neves szerző a mag és vlrágszerkezet összehaaonlitó vizsgálata alapján megállapítja,hogy a h e l y e s név M . z e p h y r a n t h o i d e s . 7 ábra. P.K.Brandt;3g5 u j Paródia f a j a bolíviai 310 C h a l l a marca torkolatvidékéről. Az U h l i g céghez Bolíviából érkezett Paródiák között talált a szerző egy i s m e r e t l e n fajt,8T.elyről
előzetes
leírást a d . 1 fénykép. J . B o s c h i i a minden rejtőzik még a Paródia p r o c e r a név mögött? A szerző az előző c i k k b e n u j fajként l e i r t marcana - v a l k a p c s o l a t b a n
F.challa-
szakvéleaényt kért P . R i t f c e r -
től. Nevezett
helyszíni megállapítása s z e r i n t a
Chsllamarca
folyónál élő P . p r o c e r a változatossága csodálatosan szé leskörű. S z e r t e területről származó "újdonságok" m i n den valószínűség s z e r i n t h e l y i formák a P.procera variáciás körén belül. H.7?.PranketSlektron
mikroszkóp felvételek k a k t u s z -
aagakról. A aultévi J.számban láthattuk k a k t u s z p o l l a n e k /:71r'>sp o r : / több e z e r s z e r e s
nagyítású fényképét,A szerző
most k a k t u s z a a s o k r i l közöl 3 fényképet 90-500 szoro;; nagyításban.A képek egy u j műszerrel az e l e k t r o n r a s t e r -
- 35 -
oilkrosakóppal készültek. Ukro8zk6ppal
es I d e i g elö nea állitható,08odálstoa
térhatású felvételek.Az eljáráa g y a k o r l a t i hogy a f a j meghatározásnál b l z o n n j a l ge leaa.
értéke,
dSntö Jelentöaé-
8 fénykép. t
. XaoertekfcetKeaenea
HmS
-36-
y BI.
a
I Y Á s
Ulután T é g l g o l v a s b a • k « d v e s olvasó l a p ú n k a t , s z a r e b nénk i s n e r n l a véleméiiyéti.Kórjükfhogy posta f o r d u l bá•sl
közölje velünk,hogy e negvelósithstó Igénjeket
lehetőség s z e r i n t a á r e következő ssánban közölhessük. Tálassuket a következő kérdések s z e r i n t kérjük osoportositanii Szükségét látja-e XapunknakTigényt t i r t - e lepunkxn? B i t hiányol a tartalooból? Kiről s a e r e t n e részletesebb issertetést? Kiktől s z e r e t n e
részletesebb s s e k a s i c i k k e k e t
olvssnit
Külföldi szerzők fordlbássit n i l y e n erényben kBsöljűk a hsssiakhos
vissonyitvs?
Tállsl-e k5alasény,cikk iráat lapunk réasére? U i l y e n időkősőkben j e l e n j e n neg lapunk? A f e l s o r o l t kérdéseken kivül egyéni j e v a a l a t o t o t i s k 8 szőnettel nyugtázunk. Uegrendeléa esetén kérjük,hogy e s e s évi aegrendelést példányonként 3 f t önköltség 4^ 1 f t postakSltaégv a l a m l n t a f e n t i kérdéaekre e válaast B e a e s
L a j o a
kertéazaémök Debrecen 10, oiare
Botanikua kert
küldjék poatafordultával.
KéssültM K L I S Rásl sokssorosltóJAban B o t s p r l n t sljázásssl 100 péld.
